Szám: 547-7/2014/IB
Tárgy: Sári Metál Kft. terhére bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállításának telephelyi előkészítésére vonatkozó szabályok megsértése miatt
HATÁROZAT A Sári Metál Kft. (székhely: 2300 Ráckeve, Toldi köz 17., adószáma: 13921648-2-13) terhére a veszélyes áruk közúti szállításának telephelyi előkészítésére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 500 000 Ft,- azaz ötszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál (továbbiakban: Hatóság) benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS A Sári Metál Kft. (székhely: 2300 Ráckeve, Toldi köz 17., adószáma: 13921648-2-13) ügyfelet 500 000 Ft,- azaz ötszázezer forint összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete 2013. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2013. évi CX. törvény (a továbbiakban: ADR), a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet, valamint a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: 2014. október 09. 1630-tól a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kiskunhalasi Katasztrófavédelmi Kirendeltségének állománya a veszélyes áruk szállításának telephelyi előkészítésének ellenőrzését végezte a Sári Metál Kft. (továbbiakban: Ügyfél) 6238 Imrehegy, Széchenyi u. 8. szám alatt lévő telephelyén, ahol PB gázcsere telepet üzemeltett. Az ellenőrzés időtartama alatt a telephelyen a következő veszélyes anyagok voltak fellelhetők: 1
S.sz-
UN szám/EWC kód
Anyag/hulladék megnevezése
ADR osztály/osztályozási kód/csomagolási csoport
Max. mennyiség a telephelyen
1.
UN 1965
Szénhidrogén-gáz keverék M.N.N 2.1 „C” keverék
2/2F/
365,5 kg
Az telephelyi ellenőrzés során megállapításra került, hogy az Ügyfél jelen lévő alkalmazottja részére kiállított ADR 1.3 fejezetében és a 8.2.3 szakaszában előírt oktatást igazoló dokumentumot az ellenőrzés időtartama alatt bemutatni nem tudott, illetve a telephelyen lévő küldeménydarabok átvizsgálása során a B51365 gyártási számú 11,5 kg névleges töltettömegű töltött PB gázpalackon (UN1965 Szénhidrogéngáz keverék M.N.N.) található 2 osztály veszélyeire felhívó bárca színe citromsárga volt, melyről a JPG48394840 azonosítószámú fényképfelvétel készült. Fenti megállapításokat az ellenőrzők a 1315-1/2014/KKHALASHAT számú jegyzőkönyvben rögzítették, melyet az ellenőrzés helyszínén és időpontjában az ellenőrzés alá vont telephely vezetője jóváhagyólag kézjegyével ellátott. A 1315-1/2014/KKHALASHAT számú jegyzőkönyvben rögzítettek, illetőleg a telephelyen előtalálásra került veszélyesáru-mennyiségek alapján megállapítom, hogy jelen eljárásban az Ügyfél az ADR 1.4 fejezete (A résztvevők biztonsággal kapcsolatos kötelezettségei) szerinti feladó, berakó, kirakó és címzett. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. ív. (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a rendelkezésemre álló adatoknak megfelelően az alábbiakban foglaltak szerint hoztam meg döntésemet. A fenti esemény miatt indított hatósági eljárás minden szakaszában a Hatóság hatáskörét és illetékességét vizsgálja. Megállapítottam, hogy a Kiskunhalasi Katasztrófavédelmi Kirendeltség a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 3.§. (5) bekezdése alapján hatáskör és illetékesség szerint jogosult volt az eljárást lefolytatni. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet értelmében: „6. § A Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik az 5. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki a) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1979. évi 19. törvényerejű rendeletben, b c) a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben, d) a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben, e) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendeletben, f) a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról szóló 14/1997. (IX. 3.) KHVM rendeletben, g) a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló 2/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben, h) a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló 7/2011. (III. 8.) NFM rendeletben, i) az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletben, j) a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben,
2
k) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló törvényben, valamint az ADR belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a veszélyes áruk, anyagok, hulladékok szállítására (fuvarozására), valamint a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezést megsérti.” Az ellenőrzésen a 1315-1/2014/KMÉTHAT számú jegyzőkönyvben rögzítettek alapján az alábbi jogszabálysértések került feltárásra: 1. A telephelyen tárolt küldeménydarabon elhelyezett bárca szabálytalan. Az ADR 5.2.2 az alábbiakat írja elő: “5.2.2
A küldeménydarabok bárcázása
5.2.2.1
Bárcázási előírások A 3.2 fejezet „A" táblázatában felsorolt minden anyagnál vagy tárgynál az 5 oszlopban megadott bárcá(ka)t kell elhelyezni, kivéve, ha a 6 oszlopban valamely különleges előírás másként rendelkezik.
5.2.2.1.2
Az előírt mintáknak pontosan megfelelő, letörölhetetlen veszélyességi jelölések is alkalmazhatók a veszélyességi bárcák helyett.
5.2.2.2
Előírások a bárcákra
5.2.2.2.1
A bárcáknak a szín, a jelkép és a forma tekintetében az 5.2.2.2.2 pontban látható bárcákkal kell megegyezniük és a következő előírásoknak kell megfelelniük. Elfogadhatók azonban a többi közlekedési alágazatra előírt hasonló bárcák is, amelyeken csak olyan kisebb eltérések vannak, amelyek a bárcák nyilvánvaló jelentését nem befolyásolják. Megjegyzés: Az 5.2.2.2.2pontban - ahol indokolt - a bárcák az 5.2.2.2.1.1pontban előírtak szerint szaggatott külső határvonallal vannak ábrázolva. Ez nem szükséges akkor, ha a bárca elütő színű háttéren van.
5.2.2.2.1.2
A 2 osztály gázait tartalmazó palackokhoz alakjuk, helyzetük és a szállításnál szükséges rögzítés módja miatt az e szakaszban előírt, de az ISO 7225:2005 (Gázpalackok - Figyelmeztető bárcák) szabvány szerinti, csökkentett méretű bárcák és adott esetben környezetre veszélyes anyag jelölés is használhatók, hogy a gázpalackok nem hengeres részére (vállrészére) elhelyezhetők legyenek.
5.2.2.2.1.7
A bárcák felismerhetősége az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet.
3
5.2.2.2.
Bárca minták 2 osztály veszélye - Gázok
(2.1 számú bárca) Gyúlékony gázok. A jelkép (láng):fekete vagy fehér (kivéve, ha az 5.2.2.2.1.6 d)pont szerinti);a háttér: vörös; ‘2’ számjegy az alsó sarokban.”
A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú melléklete szerint, a hiányosság a II. kockázati kategóriába sorolandó: „10. Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás." A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009 (VII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R2.) 5. mellékletének 2. táblázat 10. pontja a feladó, csomagoló, berakó, töltő, szállító (fuvarozó) részére – Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagy bárcázás, vagy azok hiánya miatt - 400 000,- Ft bírságösszeget állapít meg. 2. A vállalkozás munkavállalójának munkakörre szakosított oktatása nem történt meg. Az ADR 1.3 fejezete az alábbiakat írja elő: „1.3.1
Hatály és alkalmazási terület Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Az 1.3.2 szakasz szerint képzést az alkalmazottaknak még a felelősség elvállalása előtt kell megkapniuk, olyan munkakör, amelyre a szükséges képzés még nem történt meg, csak képzett személy közvetlen felügyelete mellett látható el. A veszélyes árukkal kapcsolatos közbiztonsági előírásokról szóló 1.10 fejezet képzési követelményeit is figyelembe kell venni.”
„1.3.2
A képzés jellege Az érintett személyek feladatához és felelősségéhez igazodva a következő formájú képzés szükséges:
1.3.2.1
Altalános tájékoztató oktatás A személyzetnek meg kell ismernie a veszélyes áruk fuvarozására/szállítására vonatkozó általános előírásokat. 4
1.3.2.2
Munkakörre (feladatra) szakosított oktatás A személyzetet feladatával és felelősségével arányban álló részletességgel ki kell oktatni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályzatok előírásaira. Ha a veszélyes árut multimodális szállítással továbbítják, a személyzetnek a többi szállítási módra vonatkozó előírásokat is ismernie kell.
1.3.2.3
Biztonsági képzés A személyzetet ki kell oktatni a veszélyes áruk által képviselt veszélyekről és kockázatról azzal arányban, hogy a veszélyes áruk szállításakor, be- vagy kirakásakor bekövetkező baleset esetén mekkora a sérülés veszélye, ill. mennyire van kitéve a veszélyes áru hatásának. Az oktatás célja, hogy a személyzet tudatában legyen a biztonságos árukezelés szabályainak és a veszélyhelyzet elhárítására teendő intézkedéseknek.
1.3.2.4
A képzést ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal.
1.3.3
Dokumentálás Az e fejezet szerinti oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak meg kell őriznie és kérés esetén a munkavállaló vagy az illetékes hatóság számára hozzáférhetővé kell tenni. Az iratokat a munkáltatónak az illetékes hatóság által meghatározott időtartamig kell megőriznie. Az oktatásra vonatkozó iratokat új munkakör betöltése esetén ellenőrizni kell.” Az ADR 8.2 fejezete az alábbiakat írja elő:
„8.2.3
A veszélyes áruk közúti szállításában résztvevő, a 8.2.1 szakasz szerinti bizonyítvánnyal rendelkező járművezetőkön kívüli személyek képzése
8.2.3.1
A veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek, az 1.3 fejezet szerinti feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Ez az előírás a jármű üzemben tartója, a feladó és a szállítmányozó által alkalmazott személyzetre és a veszélyes áruk be vagy kirakását végzőkre, ill. a veszélyes áruk közúti szállításában résztvevő olyan járművezetőkre is vonatkozik, akik nem rendelkeznek a 8.2.1 szakasz szerinti bizonyítvánnyal.” Az ADR 1.4 fejezete foglakozik a résztvevők biztonsággal kapcsolatos kötelezettségeivel:
„1.4.1.1
A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani.”
„1.4.2.1
Feladó
1.4.2.1.1
A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADR-rel összhangban van besorolva és az ADR szerint szállítható; b) el kell látnia a szállítót információval és adatokkal visszakövethető formában, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, enge-
5
délyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira; c)
csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel;
be kell tartania a feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó előírásokat; e) biztosítania kell, hogy még az üres, tisztítatlan és nem gáztalanított tartányok (tartányjárművek, leszerelhető tartányok, battériás járművek, MEG-konténerek, mobil tartányok és tankkonténerek) ill. az üres, tisztítatlan járművek, valamint az ömlesztett áruhoz használt üres, tisztítatlan nagy- és kiskonténerek is el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá az üres, tisztítatlan tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban. d)
1.4.2.1.2
1.4.2.1.3
1.4.2.2 1.4.2.2.1
Ha a feladó más résztvevők (csomagoló, berakó, töltő stb.) szolgáltatásait veszi igénybe, megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy a küldemény megfel elj en az ADR előlrásalnak. Az 1.4.2.1.1 a), b), c) és e) pont eselében azonban a feladó megbízhat a többi résztvevőtől kapott adatokban és információkban. Ha a feladó harmadik fél nevében vagy megbízásából jár el, ez utóbbinak a feladót írásban kell tájékoztatnia arról, hogy veszélyes áruról van szó, és rendelkezésére kell bocsátania minden információt és okmányt, amire a feladónak szüksége van kötelezettségei teljesítéséhez.” Szállító A szállítóra (fuvarozóra) - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a)
meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes áru az ADR szerint szállít- ha tó;
b)
meg kell győződnie arról, hogy a feladó szállítás előtt a szállítandó veszélyes árura vonatkozó, az ADR által előírt minden információt a szállítás előtt megadott; az előírt okmányok a szállítóegységen vannak; vagy hogy ha az írásos dokumentáció helyett elektronikus adatfeldolgozási (EDP) vagy elektronikus adatátviteli (EDI) technikát használnak, akkor az adatok a szállítás alatt legalább annyira hozzáférhetőek, mint írásos dokumentáció esetén;
c)
szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;
d)
meg kell győződnie arról, hogy a tartányjármű, battériás jármű, leszerelhető tartány, mobil tartány, tankkonténer vagy MEG-konténer következő időszakos vizsgálatának határideje még nem járt le; Megjegyzés: A tartányok, a battériás járművek és a MEG-konténerek ezen határidő eltelte után is szállíthatók a 4.1.6.10 bekezdés (nyomástartó tartályokból álló battériás járművek és MEG-konténerek esetén), a 4.2.4.4 bekezdés, a 4.3.2.4.4, a 6.7.2.19.6, a 6.7.3.15.6 és a 6.7.4.14.6 pontok feltételei szerint.
f)
ellenőriznie kell, hogy a járművek ne legyenek túlterhelve; meg kell győződnie arról, hogy a járműre előírt nagybárcák és jelölések el vannak helyezve;
g)
meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak.
e)
Az előzőeket - értelemszerűen - a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a jármű vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani.
6
1.4.2.2.2
Az 1.4.2.2.1 a), b), e) és f) pont esetében azonban a szállító (fuvarozó) megbízhat a többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban.
1.4.2.2.3
Ha a szállító az 1.4.2.2.1 pont alapján az ADR előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek. Ha szállító a szállítás során olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti, a küldemény továbbítását - a közlekedés és a küldemény biztonsága, ill. a közbiztonság figyelembevételével - a lehető leghamarabb meg kell szakítania. A szállítás csak akkor folytatható, ha a küldemény megfelel az előírásoknak. Az útvonal hátralevő része szerint illetékes hatóság(ok) azonban engedélyt adhat(nak) a szállítás folytatására.
1.4.2.2.4
Amennyiben a szabálytalanság nem szüntethető meg, ill. a szállítás folytatására engedélyt nem adtak, az illetékes hatóságoknak a szükséges közigazgatási eszközökkel támogatniuk kell a fuvarozót (szállítót). Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a fuvarozó tájékoztatja a hatóságot, hogy a feladó nem közölte vele az áru veszélyességét, és a fuvarozási szerződésekre vonatkozó jogszabályok alapján az árut lerakni, megsemmisíteni vagy ártalmatlanná tenni kívánja. 1.4.3
A többi résztvevő kötelezettségei A többi résztvevőt, ill. kötelezettségeiket a következő - nem teljes körű - felsorolás tartalmazza. A többi résztvevő kötelezettségei az előző 1.4.1 szakaszból következnek, amennyiben tudatában vannak vagy tudatában kell lenniük, hogy feladataikat az ADR hatálya alá eső szállítási tevékenység részeként végzik.
1.4.3.1 1.4.3.1.1
Berakó Aberakóra - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) b)
csak akkor adhatja át az árut a szállítónak, ha az az ADR szerint szállítható; amikor becsomagolt veszélyes árut vagy üres, tisztítatlan csomagolóeszközt ad át szállításra, ellenőriznie kell a csomagolóeszközök sértetlenségét. Nem adhat át olyan küldeménydarabot, amelynek csomagolóeszköze sérült - különösen, ha az nem tömített, szivárog vagy fennáll a veszélyes áru kifolyásának veszélye -, amíg a sérülést ki nem javították; ugyanez vonatkozik az üres, tisztítatlan csomagolóeszközökre is;
c)
amikor veszélyes árut rak járműre, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, be kell tartania a rakodásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat;
d)
miután a veszélyes árut konténerbe rakta, be kell tartania a veszély jelölésére vonatkozó, 5.3 fejezet szerinti követelményeket;
e)
amikor a küldeménydarabokat berakja, be kell tartania az együvé rakásra vonatkozó tiltásokat, figyelembe véve a járművön vagy nagykonténerben levő, korábban berakott veszélyes árukat, valamint az élelmiszerektől, egyéb fogyasztási cikkektől és takarmánytól való elkülönítésre vonatkozó előírásokat.
1.4.3.1.2
Az 1.4.3.1.1. a), d) és e) pont esetében azonban a berakó megbízhat a többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban.
1.4.2.3
Címzett
1.4.2.3.1
1.4.3.7
A címzett kötelezettsége az áru átvétele - kivéve, ha az átvétel megtagadására kellő indokkal rendelkezik -, ill. kirakás után ellenőrizni, hogy az őt érintő ADR előírásokat betartották.” Kirakó Megjegyzés: Ezen bekezdés értelmében kirakásnak minősül a lerakás, kirakás, lefejtés (kiürítés), mint azt az 1.2.1 szakasz „ kirakó " fogalommeghatározása tartalmazza.
1.4.3.7.1
A kirakóra - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak 7
a)
a fuvarokmányban és a küldeménydarabon, konténeren, tartányon, MEMU-n, MEG-konténeren vagy járművön levő információk összehasonlításával meg kell győződnie arról, hogy a megfelelő árut rakják ki;
b)
kirakás előtt és alatt ellenőriznie kell, hogy a csomagolóeszközök, a tartány, a jármű vagy konténer nem sérült-e olyan mértékben, ami akadályozná a kirakási műveletet. Ilyen esetben meg kell győződnie arról, hogy csak a megfelelő intézkedések végrehajtása után rakodnak ki;
c)
a kirakásra vonatkozó minden előírást be kell tartania; a tartány, a jármű vagy a konténer kirakása után azonnal i) el kell távolítania minden veszélyes áru maradékot, ami a kirakási művelet során a tartány, a jármű vagy a konténer külsejére tapadt;
d)
gondoskodnia kell a szelepek és vizsgálónyílások fedelének zárásáról; biztosítania kell, hogy a járművek, ill. a konténerek előírt tisztítása és fertőtlenítése megtörténjen; és ii)
e) f)
1.4.3.7.2
gondoskodni kall arról, hogy miután a konténert teljes mértékben kirakták, kitisztították és fertőtlenítették, ne legyenek rajta többé láthatóak az 5.3 fejezet szerinti veszélyességi jelölések.
Ha a kirakó más résztvevők (tisztító, fertőtlenítő helyek stb.) szolgáltatásait is igénybe veszi, akkor megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy az ADR előírásainak megfeleljenek.”
A 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló rendelet 1. számú mellékletének 3. pontja szerint „Az ADR Szabályzat 1.3.2 szakasza szerinti oktatásokat a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, hatályos bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja.”,illetve a 4. pontja szerint „Az ADR Szabályzat 1.3.2.4 bekezdését a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:„ A képzést ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen, de legalább kétévenként, a naptári év végéig ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal. Ezen kívül az ismeretfelújító oktatást az ADR Szabályzat 1.8.5.3 bekezdésében meghatározott kritériumokat kielégítő baleset vagy káresemény bekövetkezése esetén a balesetben vagy annak okozásában érintett munkavállalók részére soron kívül is meg kell tartani.”, valamint az 5. pontja szerint „Az ADR Szabályzat 1.3.3 szakasza szerinti oktatásra vonatkozó iratot az alábbi adattartalommal kell elkészíteni: a) az oktatás helye, időpontja; b) az oktatás jellegének, témaköreinek megjelölése az ADR Szabályzat 1.3.2 szakasza szerint; c) az előadó veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó bizonyítványának száma, lejárati ideje; d) az oktatásban részt vevők neve és a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkaköre; e) az előadók és a részt vevők aláírása. A munkáltató az oktatásban részt vevő részére igazolást állít ki. Az igazolást a jármű személyzetének a szállítás ideje alatt magánál kell tartania és a hatóság részére ellenőrzéskor bemutatnia. Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak legalább öt évig, de legalább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell őriznie.” A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009 (VII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R2.) 5. mellékletének 3. táblázat 6. pontja a feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító (fuvarozó), címzett részére – Az III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás – 100 000,- Ft bírság összeget állapít meg. 8
Az eljárásomban tehát vizsgáltam a felelőssé tehetők (bírság megfizetésre kötelezhetők) körét. Az Ügyfél által megküldött és Hatóságomnál az 547-6/2014/IB számon nyilvántartásba vett adatszolgáltatás alapján (Szállítólevelek) egyértelműen megállapítható, hogy az Ügyfél 6238 Imrehegy, Széchenyi u. 8. szám alatt lévő telephelyén (gázpalack cseretelep) átmenetileg tárolt 11,5 kg, illetve 23 kg töltet tömegű PB gázpalackok, mint küldeménydarabokat (UN1965 Szénhidrogén-gáz keverék M.N.N.) a csatolt szállítólevelek adattartalma alapján az Ügyfél szállította a telephelyre. Az ADR szerint szállítási láncolatában ( ADR 1.2 fejezet Szállítás: a veszélyes áru helyváltoztatása, beleértve a közlekedési okokból történő megállásokat, ill. minden olyan, közlekedési szempontból szükségessé vált időszakot a helyváltoztatás előtt, alatt és után, amely alatt a veszélyes áru a járműben, tartányban vagy konténerben van. Ez a fogalom kiterjed a veszélyes áruk átmeneti tárolására is a közlekedési ágak, ill. a közlekedési eszközök cseréjénél (átrakásnál), azzal a feltétellel, hogy az áru átvételének és kiszolgáltatásának helyét feltüntető fuvarokmányt kérésre bemutatják, ill. a küldeménydarabokat vagy a tartányokat nem nyitják fel, kivéve, ha az illetékes hatóságok ellenőrzik.) az Ügyfél, mint feladó, berakó, szállító (fuvarozó), kirakó és címzettként vett részt. Így már a veszélyes áru szállítási folyamat megkezdésekor a feladás, berakás során az Ügyfélnek vizsgálni kellett volna a küldeménydarab helyes bárcázását, és a szabálytalan (citromsárga színű) bárcával megjelölt küldeménydarabot az ADR 5.2.2.2.2 pontjában meghatározott helyes (vörös színű) bárcával kellet volna ellátnia, vagy a szabálytalanság megszüntetéséig a szállításból ki kellett volna zárnia. Az ellenőrzött telephelyen (gázcseretelep) az ideiglenes tárolás megvalosul, mivel az Ügyfél a telephelyen a veszélyes árut nem végfelhasználóként használja fel, hanem a telephelyen ideiglenes tárolja a továbbértékesítés időpontjáig az erre vonatkozó kereskedelmi tevékenységet az Imrehelyi Önkormányzat által kiadott hatósági engedéllyel végzi. Továbbá az adatszolgáltatásból kiderül, hogy az ellenőrzött telephelyen alkalmazásban lévő ................................ részére az ADR 1.3 fejezet szerinti oktatást 2014. 10. 31.-én tartotta meg ........................................ biztonsági tanácsadó, ezáltal az ellenőrzés ideje alatt a ...............................nem rendelkezett az ADR 1.3 fejezet szerinti oktatást igazoló biztonsági tanácsadó által kiállított igazolással. Így az ADR 1.3 illetve a 8.2 fejezetekben előírt oktatás hiányában a telephelyen dolgozó személy nem lehet kellően képzett a veszélyes árukkal kapcsolatosan kialakulható veszélyekkel kapcsolatban, valamint nem lehet kellően felkészülve a veszélyes anyagokkal kapcsolatosan kialakulható balesetek megelőzésére és elhárítására, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A fentiek alapján a szabálytalanságért felelősé tehető az Ügyfél, mint feladó, berakó, szállító (fuvarozó), kirakó és címzett. R2. alapján a bírságolással érintett fenti cselekmények elkövetéséért felelőssé tehetők köre a veszélyes áru feladója, berakója, szállítója (fuvarozója), kirakója és címzettje. Jelen határozatomban megnevezett telephelyen fenti időpontban végrehajtott ellenőrzése során felvett 1315-1/2014/KKHALASHAT számú jegyzőkönyv alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségeit az Ügyfél, mint az áru feladója, berakója, szállítója (fuvarozója), kirakója és címzettje megszegte, ezért összesen 500 000 Ft,- bírságösszeget állapítottam meg. A bírság megfizetésének határidejét, módját és mértékét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet figyelembevételével állapítottam meg. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 105. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a megismételt eljárásban az első fokú döntést hozó hatóságot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti. A fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban R1.) 3. § (4) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. 9
A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144.§-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11) Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdésében, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendeletben, valamint R1-ben és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Kecskemét, 2014. november „
.”
10
