Szám: 35210/2482-7/2015. ált.
Tárgy: Szőke Gyula e.v. (7761 Kozármisleny, Zrínyi u. 23.) terhére bírság kiszabása a veszélyes áru közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt
HATÁROZAT A Szőke Gyula e.v. (7761 Kozármisleny, Zrínyi u. 23.) (a továbbiakban: ügyfél) terhére, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt, 100 000 forint, azaz egyszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A kivetett bírság összegét a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 1002300200283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával, vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított tizenöt napon belül a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (7627 Pécs, Engel J. u. 1.) címzett, de a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pécsi Katasztrófavédelmi Kirendeltségénél (a továbbiakban: hatóság) benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.
1
INDOKOLÁS Az ügyfelet 100 000 forint, azaz egyszázezer forint összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben (a továbbiakban: ADR) foglalt előírások megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint. A hatóság 2015. június 26-án 9:35-től 10:10-ig az ügyfél 7761 Kozármisleny, Zrínyi u. 23. szám alatti telephelyén a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (11) bekezdés ac) és bb) pontja szerinti ellenőrzést hajtott végre a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) rendelkezései alapján. Az ellenőrzésről a helyszínen 35210/2306-7/2015. ált. számon jegyzőkönyv készült, melyet ügyfélként a telephely felelős vezetője jóváhagyólag aláírt. Az ellenőrzést követően a fenti jegyzőkönyvben rögzített megállapításokra tekintettel, az ügyféllel szemben 2015. június 26-án a veszélyes áruk szállításának megsértése miatt, 35210/2482-1/2015. ált. számon hatóságom előtt eljárás indult. Az ügy teljes körű elbírálásához, a helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságokkal kapcsolatban, valamint az ügyfél eljárásjogi helyzetének tisztázása érdekében a hatóságnak további adatokra volt szüksége, ezért 35210/2482-2/2015. számon az ügyfelet nyilatkozattételre szólította fel. Az ügyfél nyilatkozatát 2015. június 27-én kelt levelében megküldte, a hatóság felhívását azonban a meghatározott pontokra vonatkozóan nem teljesítette, ezért az ügyfél 35210/2482-5/2015. ált. számon újbóli nyilatkozattételre lett felszólítva, melyre 2015. augusztus 17-én kelt levelében reagált. A hatóság 35210/2482-4/2015. ált. számú, 2015. július 31-én kelt végzésében a tényállás tisztázása, illetve a szakmailag megalapozott döntés kiadása érdekében az ügyintézési határidőt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (7) bekezdése alapján 21 nappal meghosszabbította. Fenti jegyzőkönyv megállapításai szerint, az ellenőrzés során rögzített ADR hatálya alá tartozó veszélyes anyagok vonatkozásában, az ügyfelet az ADR 1.4 fejezetében hivatkozott címzetti résztvevői besorolás terheli. Az ellenőrzés során a hatóság hiányosságként tárta fel, hogy az ügyfél az ellenőrzés időpontjában és helyszínén nem tudta bemutatni az érintett alkalmazottjainak az ADR 1.3 fejezetében és 8.2.3 szakaszában előírt oktatásokról szóló dokumentumait. Az ügyfél 2015. augusztus 17-én kelt nyilatkozatában előadta, hogy a cseretelepre a Prímagáz Zrt. szállítja igény szerint a gázpalackokat, a fogyasztók felé a cserét tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező leánya végzi. A hatóság megállapította, hogy az ügyfél a benyújtott nyilatkozataihoz sem mellékelte a fenti ellenőrzés időpontjában hiányzó, az ADR 1.3 fejezete szerinti oktatásokról szóló igazolásokat. Az ügyfél 2015. június 27-én kelt levelében foglaltakkal kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom. A hivatkozott ügyféli levél mellékleteként megküldött 35000/5484-3/2015. ált. számú levélben a BM OKF országos iparbiztonsági főfelügyelője a Magyar PB Gázipari Egyesület elnökét - az ADR 1.3 fejezetében előírt képzésre vonatkozóan - a BM OKF által a 2
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felé tett jogszabály módosítási javaslatáról tájékoztatja. Fentiekből következően a mellékelt ügyirat nem a hatályos jogszabályokra vonatkozó BM OKF állásfoglalás. Az ADR 1.3.1 pontjában foglaltak alapján, az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők (azaz feladó, fuvarozó/szállító, címzett, berakó, csomagoló, töltő) által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Az 1.3.2 szakasz szerint a képzést az alkalmazottaknak még a felelősség elvállalása előtt kell megkapniuk, olyan munkakör, amelyre a szükséges képzés még nem történt meg, csak képzett személy közvetlen felügyelete mellett látható el. Az ADR 1.3.3 pontja értelmében az e fejezet szerinti oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak meg kell őriznie és kérés esetén a munkavállaló vagy az illetékes hatóság számára hozzáférhetővé kell tenni. Az iratokat a munkáltatónak az illetékes hatóság által meghatározott időtartamig kell megőriznie. Az oktatásra vonatkozó iratokat új munkakör betöltése esetén ellenőrizni kell. Az ADR 8.2.3.1 pontja alapján a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek, az ADR 1.3 fejezet szerinti feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Ez az előírás a jármű üzemben tartója, a feladó és a szállítmányozó által alkalmazott személyzetre és a veszélyes áruk be- vagy kirakását végzőkre, ill. a veszélyes áruk közúti szállításában résztvevő olyan járművezetőkre is vonatkozik, akik nem rendelkeznek az ADR 8.2.1 szakasz szerinti bizonyítvánnyal. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet (a továbbiakban: NFMr.) 1. melléklet 3. pontja szerint az ADR Szabályzat 1.3.2 szakasza szerinti oktatásokat a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, hatályos bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja. Az NFMr. 1. melléklet 5. pontja értelmében a munkáltató az oktatásban részt vevő részére igazolást állít ki és az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak legalább öt évig, de legalább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell őriznie. A hivatkozott ellenőrzésről a helyszínen 35210/2306-7/2015. ált. számon készült jegyzőkönyv, valamint az ügyfél nyilatkozatai alapján megállapítható, hogy az ügyfél a fenti telephelyéhez kapcsolódó veszélyes áru szállításokban címzettként vesz részt. Továbbá a fenti ellenőrzés alkalmával az ügyfél azon alkalmazottja, aki a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört látja el, a feladatához és felelősségéhez igazodó, a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból képzésben nem részesült. A Kr. 2. számú melléklete szerint a megfelelő kockázati kategóriát az ellenőrzést végző hatóságnak, ellenőrnek a konkrét körülményeket mérlegelve kell meghatározni. A kockázati kategóriákban nem szereplő mulasztásokat a kategóriák leírása szerint kell besorolni. A fent feltárt hiányosság a Kr. 2. számú mellékletében meghatározottak alapján a III. kockázati kategóriába sorolandók, azaz olyan mulasztások, amelyek a vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással 3
összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1) 6. § c) pontja értelmében a Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az 5. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben meghatározott, a veszélyes áruk, anyagok, hulladékok szállítására (fuvarozására), valamint a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezést megsérti. Fentiekre tekintettel a feltárt hiányosság vonatkozásában a R1 5. melléklet 3. táblázat 6. pontja szerint, a III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás esetén, a bírság összege 100 000 forint. A jogszabály alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető a címzett. Az eljárás során rendelkezésre álló bizonyítékok - 35210/2306-7/2015. ált. számú jegyzőkönyv és az ügyféli nyilatkozatok - vizsgálata alapján az eljárás tárgyát képező fenti hiányosságokkal kapcsolatban az ügyfélnek, mint címzettnek a felelőssége állapítható meg, vizsgálható. A fent feltárt hiányosság vonatkozásában, az ADR fentiekben megfogalmazott előírásainak megsértése miatt a R1 5. melléklet 3. táblázat 6. pontjában nevesített szabálytalansághoz rendelt 100 000 forint bírság megfizetésére Szőke Gyula e.v.-t (7761 Kozármisleny, Zrínyi u. 23.) kötelezem, a jelen határozat indokolás részében kifejtett tényállás figyelembevételével. A R1 13. § (2) bekezdése szerint, ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében és az annak alapján indult közigazgatási eljárásban a 2-11. §-ban meghatározott több - a hatóság hatáskörébe tartozó - szabályszegést állapít meg, akkor a bírság kiszabására irányuló eljárást ugyanazon szabályszegővel szemben egy eljárásban kell lefolytatni. A bírság mértéke az egyes szabályszegések miatt megállapított bírságok összege, amely azonban nem haladhatja meg a megállapított legsúlyosabb szabályszegés miatt kiszabható bírság háromszorosát, de legfeljebb a 2 200 000 forintot, járművezető esetén a másfélszeresét, de legfeljebb a 800 000 forintot. Fentiek alapján a 100 000 forint ADR bírság az ügyfél terhére kiszabható. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. A Ket. 33/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján, ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni. A tárgyi ügyben az ügyfélnek illeték valamint díj megfizetési kötelezettsége nem volt. Az eljárás hivatalból került megindításra. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának 4
rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban: R2) 3. § (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20. § (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132. §-án alapulnak. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 42. § (3) bekezdése értelmében a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 161. § (1) bekezdés szerint az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetőleg a köztartozás jogosultja a fizetési határidő lejártát követő 15 nap elteltével megkeresi az adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja a 10 000 forintot A fellebbezés lehetőségéről való tájékoztatást a Ket. 98. § (1) bekezdése, valamint a Ket. 99. § (1) bekezdése alapján adtam meg. A jogorvoslati eljárás lefolytatására jogosult szervet az R2 2. § b) és bf) pontjai határozzák meg. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73. §-a írja elő. A hatóság hatáskörét az R2 2. § b) és bf) pontjaiban, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 4/A. § a) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A hatóság illetékességét a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. P é c s , 2015. augusztus 19.
Készült: 2 pld. 1 példány: 5 oldal Kapja: 1. Szőke Gyula e.v. – belföldi tértivevénnyel 7761 Kozármisleny, Zrínyi u. 23. 2. Irattár
5
