Ügyiratszám: MN/152-8/2015. Ügyintéző: személyes adat Email: személyes adat Tárgy: a kiskorúakra vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 229/2015. (III.11) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a TV2 Médiacsoport Kft.-vel (1145 Budapest, Róna u. 174., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben hivatalból lefolytatott eljárásában megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a TV2 csatornáján 2014. október 24-én 12 óra 34 perctől sugárzott Trója – Háború egy asszony szerelméért című műsorszám közzétételével megsértette a műsorszámok korhatár-kategóriába sorolására és sugárzási időpontjára vonatkozó törvényi előírásokat, ezért a Médiaszolgáltatót
1 800 000 Ft, azaz egymillió-nyolcszázezer forint bírsággal sújtja. A Médiaszolgáltató a bírságot e határozat közlését követő hét napon belül köteles megfizetni a Médiatanács Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00295141-00000024 számú számlájára. A bírságfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiaszolgáltató késedelmi pótlékot köteles fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a Médiatanács a Médiaszolgáltatóval szembeni bírság igényét közigazgatási úton érvényesíti. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata az annak közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, de a Médiatanácshoz (1088 Budapest, Reviczky utca 5.) három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése és a tárgyalás tartása a bíróságtól kérhető. A keresetet a bíróság 30 napon belül bírálja el. INDOKOLÁS A Médiatanács a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 167. § (1) bekezdése alapján hivatalból vizsgálta a Médiaszolgáltató TV2 csatornáján 2014. október 24-én 12 óra 34 perctől sugárzott Trója – Háború egy asszony szerelméért című műsorszámot. A hatósági ellenőrzés során felmerült az Mttv. 9. § (5) bekezdésének, valamint a 10. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (1) bekezdése alapján a Médiatanács az Mttv. 182. § ba) pontjában foglalt hatáskörében 2015. január 20-án hivatalból hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben: a Ket. 29. § (3) bekezdése szerint a 75/2015. (I. 20.) számú, MN/152-4/2015. ügyiratszámú végzésében tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól és a Ket. 51. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi jogosultságáról, valamint a Ket. 68. § (1) bekezdés alapján az iratbetekintés lehetőségéről. A Médiaszolgáltató a hatósági eljárás megindításáról értesítő végzést a visszaérkezett tértivevény tanúsága szerint 2015. január 30-án vette át; nyilatkozata 2015. február 26-án érkezett. A Médiaszolgáltató vitatta a Médiatanács 75/2015. (I. 20.) számú végzésében előadottakat. A Médiaszolgáltató előadta, hogy a műsorszám tartalma szerint megfelel az Mttv., valamint a médiatartalmak korhatár-besorolásánál irányadó szempontokra, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazható jelzésekre, illetve a minősítés közlésének módjára vonatkozó jogalkalmazási gyakorlat elvi szempontjait meghatározó médiatanácsi ajánlás (a továbbiakban: klasszifikációs ajánlás) III. kategóriájára vonatkozó előírásainak is. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában többször idézte a klasszifikációs ajánlás szövegét, és hivatkozott annak tartalmára. A Médiaszolgáltató hangsúlyozta, hogy a műsorszám klasszifikációja során figyelembe vette, hogy annak meseszerű alakjai, vonalvezetése megteremti azt a távolságtartást, ami miatt a szituációk fiktívnek tekinthetők és a valóságra vonatkoztatás mértéke elenyésző. A Médiaszolgáltató utalt a klasszifikációs ajánlásban példaként szereplő III. kategóriájú műsorszámokra, egyúttal megjegyezte, hogy az alkotásban megjelenő erőszaknak nem a mennyisége, hanem a minősége, képi megjelenítésének szofisztikáltsága az, ami elmarad a manapság népszerű, horrorisztikus elemeket is felvonultató fantasy kalandfilmektől. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok, különösen a vizsgálati jelentés, a műsorszám megtekintése és a Médiaszolgáltató nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg, és azt az alábbiak szerint értékelte. 1. Az Mttv. 9. § (5) bekezdésének megsértése A műsorszám címe: Sugárzás dátuma: Sugárzás időpontja: Médiaszolgáltató besorolása: Származási ország: Gyártási év:
Trója – Háború egy asszony szerelméért 2014. október 24. 12:34:48–14:14:28 III. kategória USA, Görögország, Málta 2003
Tartalom: A film Homérosz Iliász című eposzán alapul. A történet szerint Paris herceg megszökteti Helénát Spártából, ezért a férje, Menelaosz, flottájával Trója ellen vonul. Menelaoszt fivére, Agamemnón, Mükéné királya is elkíséri, a férfit azonban nem Heléna visszaszerzése, hanem Trója elfoglalása és a hatalomvágy hajtja. Tíz évig tartó küzdelmet követően Agamemnón „békét” ajánl a trójaiaknak: Paris küzdjön meg Menelaosszal, a párbajgyőztesé lesz Heléna, a mükénéi sereg pedig visszatér hazájába. A herceg elfogadja a kihívást. A küzdelem során Menelaosz legyőzi Paris-t, de megkíméli az életét. A legyengült királyfi helyett fivére, Hektor vállalkozik a párbaj folytatására. Akhilleusz mérkőzik meg vele, aki végez Hektorral. Heléna a történtek után felkeresi Agamemnónt a mükénéi táborban. Önként feladja magát a békéért cserébe, de Agamemnón hajthatatlan. Időközben - Helénát keresve - a táborba érkezik Paris is. Rátámad az önmagát
2
ünnepeltető Akhilleuszra és bosszút áll fivére haláláért. Tette újabb megtorlást kíván, az egyik mükénéi harcos megöli Parist. A történtek után Trója gyászol, Agamemnón kihasználja az alkalmat és megfutamodást színlel, valójában azonban a hátrahagyott falóban várja, hogy végső csapást mérhessen az ellenfeleire. A terv beválik, éjjel rajtaütnek a városon. Agamemnón kivégzi Priamosz királyt és feleségét, később Helénát - győzelme ékes jeleként - a katonák előtt megerőszakolja. Klütaimnésztra (Agamemnón felesége) másnap bosszút áll testvére megbecstelenítésén, végez férjével. Heléna végül hazatér Menelaosszal, aki megkíméli a nő életét. A magasabb korhatári besorolást megalapozó jelenetek: 12:51:41 – 12:52:17 A spártai támadást a trójaiak nyílzáporral viszonozzák. Többször szemléltetik, ahogy a nyílvesszők a testekbe fúródnak, a katonák holtan esnek össze. 12:52:50 – 12:53:07 Harcjelenet, a nyílvesszők testbe fúródása közelről látható. 12:53:51 – 12:54:30 Test-test elleni küzdelmet bemutató szekvencia. A harcosok karddal támadnak egymásnak: több halálos szúrást követhetnek figyelemmel a nézők. 13:02:34 – 13:05:31 Elnyújtott harcjelenet válogatott fegyverekkel (nyíl, kard, tőr stb.). A küzdelemben a sebesüléseket naturalisztikusan szemléltetik, hallani a csontok reccsenését, törését. 13:34:07 – 13:35:55 Akhilleusz egy dárdát hajít Hektor felé. A nyíl átdöfi a férfi hasát (naturalisztikusan szemléltetik), Hektor összeesik, haldoklása premier plánban látható. Akhilleusz közelebb megy, kiveszi a dárdát a testből, majd újra lesújt, többször átdöfi Hektor szívét. A férfi holttestét harci szekeréhez köti, majd diadalittasan elhurcolja. 13:45:02 – 13:45:45 Miután Paris nyilával átlövi Akhilleusz sarkát, a férfi összeesik. Közelről látható vértől ázott holtteste. 13:46:19 – 13:46:50 Paris éppen Helénát tartja a karjaiban, amikor a katonák rátámadnak. A drámai jelenetben az egyik harcos többször hasba szúrja. Paris agóniáját Heléna tehetetlenül kénytelen végignézni. 14:02:13 – 14:02:25 Az egyik mükénéi harcos egy katona mellé oson, majd kitöri a nyakát. Hallható a csont törése. 14:04:38 – 14:04:56 Agamemnón egyenesen Priamoszhoz megy, a hálószobában, a királynő előtt végez vele – hasba szúrja. A harcosok körülállják a hitvesi ágyat, és többször lesújtanak a házaspárra. 14:05:55 – 14:07:15 Agamemnón magához hívatja Helénát, majd a tömeg előtt magáévá teszi. Az erőszakot Menelaosz hiába próbálja megakadályozni, saját katonái fogják vissza a férfit. Heléna kétségbeesetten és sikítozva próbál ellenállni a támadásnak, mindhiába. 14:08:07 – 14:09:40 Agamemnón a fürdőben élvezi jutalmát, Heléna is vele van, a nő meztelen testén véraláfutások és horzsolások jelzik az előző esti nemi erőszak nyomait. Klütaimnésztra kiküldi a medence szélén magába roskadva ülő nőt, majd Agamemnónra támad. Egy hálót dob a férfira, besétál a
3
vízbe és tőrével szurkálni kezdi testét. A vér pirosra színezi a vizet, Agamemnón holtteste felülről látható. A műsorszámok korhatári kategóriába sorolásának szempontjait az Mttv. 9. §-a határozza meg. Az Mttv. 9. § (4) bekezdése szerint „Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluliakban félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott”. Az Mttv. 9. § (5) bekezdése értelmében „Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy erőszakra, illetve szexualitásra utal, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott”. A Médiaszolgáltató a műsorszámot a III. korhatár-kategóriába sorolta, azaz „tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott” minősítéssel vetítette. A műsorszám IV. korhatári kategóriába sorolásának indokai a következők: A két részben vetített filmalkotás második része – jelen eljárás tárgyát képező műsorszám – részletekbe menően illusztrálja Trója tíz évig tartó ostromát. A csatajelenetek, véres összecsapások, illetve a személyes bosszúvágy az alkotás központi elemeinek számítanak. Problematikus, hogy a műsorszám az erőszakos szekvenciákat realisztikus módon mutatja be. Többször jelenik meg test-test elleni küzdelem, fegyveres összecsapás (nyíl, kard, tőr stb.). A csatajeleneteket elnyújtottan és részletekbe menően ábrázolják, közben számos alkalommal közvetlenül kerülnek bemutatásra a halálos sérülést elszenvedő áldozatok is. A durva, agresszív szekvenciák száma meghaladja a védendő korosztály számára még elfogadható mértéket. Az alkotás, annak ellenére, hogy egy mítoszból építkezik – ami segítheti a megrázó események távolítását és megkönnyítheti a feldolgozást –, halmozottan és kendőzetlenül festi le az agressziót, ezért megtekintése csak a tapasztaltabb nézők számára ajánlható biztonsággal. Az agressziót tartalmazó jelenetek közül kiemelendő Priamosz, illetve Paris lemészárlása (13:46:19 – 13:46:50, valamint 14:04:38 – 14:04:56). E jelenetek rendkívül naturalisztikusak, ezáltal az arra érzékenyekben szorongást válthatnak ki. A legtöbb gyilkosságot a bosszú vezérli: például Paris Hektor becsületének visszaszerzéséért végez Akhilleusszal, a királyfit később a félisten halála miatt gyilkolják meg, Klütaimnésztra is erőszakos úton végez férjével. A legaggályosabb jelenetben Agamemnón - katonái és Menelaosz szeme láttára - megerőszakolja Helénát (14:05:55 – 14:07:15). A férfi a hajánál fogva egy emelvényhez hurcolja a tiltakozó és kétségbeesetten kiáltozó nőt, kapálózó végtagjait leszorítja, majd magáévá teszi. Az aktus explicit módon jelenik meg, annak ellenére, hogy az intim testrészeket nem szemléltetik. A megrázó szegmens erős frusztrációt válthat ki a védendő korosztály tagjaiból, mely nem kerül feloldásra: Menelaosz hiába próbálja menteni feleségét, a katonák útját állják, így nem tudja megakadályozni az abúzust. Agamemnón diadalittas tekintete tovább fokozza a feszültséget. A klasszifikációs ajánlás szerint: „A műsorszámok megengedhető szexuális tartalmára vonatkozóan a médiaszolgáltatónak figyelemmel kell lennie arra, hogy a serdülők szexualitáshoz való viszonyát még számos ellentmondásos elképzelés, frusztráció, bizonytalanság és tapasztalatlanság jellemzi. A nemiséggel kapcsolatos beállítottsághoz még gyakran szorongás és negatív attitűdök kapcsolódnak. Nincsenek még felkészülve arra, hogy a szexualitás közvetlen vagy nyers megjelenésének hatására kialakuló feszültségeiket minden esetben megfelelően értelmezzék és kezeljék, ezért a szexualitás direkt ábrázolása – sem képileg, sem verbálisan – ennek a korosztálynak még semmiképpen nem ajánlott.”
4
A klasszifikációs ajánlás értelmében a médiaszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentősége van a serdülőkornak, miután erre az időszakra tehető a gyermek világképének és értékrendszerének kialakulása. Ennél a korosztálynál még kerülendők a különlegesen félelemkeltő jeleneteket tartalmazó alkotások, ahol a szélsőségesen ijedt figurák kiemelt szerephez jutnak, vagy az áldozatok szenvedésének megrázó ábrázolása részletezett. Fentebb részletezett tartalom és ábrázolásmód a vizsgált műsorszám IV. korhatári kategóriába sorolását indokolja. A Médiaszolgáltató nyilatkozata szerint a filmalkotás meseszerű alakjai, valamint vonalvezetése megteremti azt a távolságtartást, ami miatt a szituációk fiktívnek tekinthetők és a valóságra vonatkoztatás mértéke elenyésző. A Médiatanács álláspontja szerint mindez nem ellensúlyozza az erőszak naturalisztikus ábrázolásának halmozott jelenlétét. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában idézte a klasszifikációs ajánlásban megjelölt, III. korhatárbesorolásra vonatkozó műfaji példákat, egyben utalt arra, hogy a műsorszámban megjelenített erőszak képi megjelenítésének szofisztikáltsága elmarad a mai fantasy filmektől. A Médiatanács rámutat, hogy a klasszifikációs ajánlás tartalmazza azt is, hogy „a műfaj azonban csak útmutatásul szolgálhat a valóságra vonatkozhatóság megállapításához, az ábrázolt erőszak mennyiségi és minőségi jellemzőit, a szexualitás verbális és vizuális megjelenési formáinak intenzitását, a főszereplők által képviselt mintát minden esetben külön kell mérlegelni.” E vonatkozásban a Médiatanács utal a korábban részletezett, a IV. korhatári-kategóriába sorolást megalapozó jelenetekre. A Kúria (korábban: Legfelsőbb Bíróság) Kfv.III.37507/2011/5. számú döntésében megállapította, hogy a kiskorúak különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottatokat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is. Több esetben kifejtette továbbá a bíróság, hogy amennyiben valamely műsorszám olyan elemeket tartalmaz, amelyeket besorolásuk esetén magasabb kategóriának megfelelően lehetne csak sugározni, éppen a minősítésnél való megszorító eljárásra, továbbá a védendő korosztályra tekintettel az egész műsorszámot eggyel magasabb kategóriába kell sorolni és annak megfelelően sugározni. A Fővárosi Itélőtábla a 2.Kf.27.065/2004/3. és 2.Kf.27.074/2004/3. számú ítéleteiben a műsorszámok elemzésének módszertanához a következő útmutatást fűzte: „A korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis egységesen, az egész filmet szemlélve kell elemezni, nemcsak a szóhasználatát, hanem a képi megjelenítését, a hang- és zenei aláfestését, a tartalmi mondanivalóját is ahhoz, hogy megfelelő mérlegelési szempontok álljanak rendelkezésre a döntés meghozatalánál.” A Médiatanács a törvényszöveg, a rá épülő bírói gyakorlat és a klasszifikációs ajánlás alapján megállapította, hogy a műsorszám a IV. korhatári kategóriába tartozik. A Médiatanács megállapította, hogy a műsorszám közzétételével a Médiaszolgáltató megsértette az Mttv. 9. § (5) bekezdését. 2. Az Mttv. 10. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése Az Mttv. 10. § (1) bekezdés c) pontja szerint: „Lineáris médiaszolgáltatásban (…) az IV. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva, 21 óra és 05 óra között tehető közzé”.
5
A IV. korhatár-kategóriába tartozó műsorszámok kizárólag a késő esti műsorsávban, 21 óra után sugározhatók. Tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató a műsorszámot 12 óra 34 perces kezdettel tette közzé, megsértette az Mttv. 10. § (1) bekezdés c) pontját. A Médiatanács a jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmények megállapítása során az alábbiakat vett figyelembe: A Médiatanács jelen határozat meghozataláig a következő esetekben állapította meg a Médiaszolgáltatóval szemben az Mttv. 9. § (5) bekezdésének, valamint a 10. § (1) bekezdés c) pontjának megsértését:
Határozat száma
Jogsértés elkövetésének időpontja
Jogkövetkezmény
110/2012. (I. 18.)
2011. október 3. és 4. (két alkalom)
Mttv. 187. § (3) 500.000 Ft
321/2012. (II. 15.)
2011. november 3. és 4. (három alkalom)
Mttv. 187. § (3) 2.500.000 Ft
415/2012. (II. 29.)
2011. szeptember 13. (egy alkalom)
Mttv. 187. § (3) 2.500.000 Ft
581/2012. (III. 28.)
2011. november 10. és 27. (két alkalom)
Mttv. 187. § (3) 10.000.000 Ft
169/2013. (I. 30.)
2012. november 7. (egy alkalom)
Mttv. 187. § (3) 10.000.000 Ft
1084/2013. (VI. 26.)
2013. január 13. (egy alkalom)
Mttv. 187. § (3) 2.500.000 Ft
278/2014. (III. 25.)
2013. október 27. (egy alkalom)
Mttv. 187. § (3) 1 250 000 Ft
Az Mttv. 186. § (1) bekezdésében szabályozott felhívás jogkövetkezmény abban az esetben alkalmazható, ha a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg. Az Mttv. 187. § (4) bekezdése alapján akkor állapítható meg a jogsértés ismételtsége, ha háromszázhatvanöt napon belül ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben elkövetett - nem csekély súlyú - törvénysértés miatt már jogerős hatósági határozatot hozott a Médiatanács. A fentiek alapján a jogsértés ismételtsége az Mttv. 9. § (5) bekezdése, valamint a 10. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében fennáll, mivel a Médiatanács a jelenleg tárgyalt jogsértést megelőző háromszázhatvanöt napon belül elkövetett jogsértés miatt a 278/2014. (III. 25.) számú határozatában jogerősen megállapította az említett jogszabályhelyek megsértését. A gyermekeknek és a kiskorúaknak az Alaptörvényből és az Mttv.-ből levezethető kiemelt védelmére tekintettel a klasszifikációs rendelkezések megsértését a Médiatanács – eddigi gyakorlata alapján – súlyos törvénysértésnek tekinti.
6
Mindezek alapján az Mttv. 186. § (1) bekezdésében meghatározott felhívás jogkövetkezménye az Mttv. 9. § (5) bekezdésének és a 10. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése kapcsán nem alkalmazható. A jogsértések miatti jogkövetkezmény alkalmazásának alapját az Mttv. 187. § (2) bekezdés és a (3) bekezdés b) pontja jelenti. A jelen eljárásban kiszabható bírság maximális összege az Mttv. 187. § (3) bekezdése ba) pontja értelmében kétszázmillió forint. „187. § (2) Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt - a jogsértés jellegétől függően - a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra, személyiségi jogsérelemre és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg. (3) A Médiatanács és a Hivatal – a (7) bekezdés figyelembevételével – a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: […] b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint: ba) JBE médiaszolgáItató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forintig, bb) a ba) pont alá nem tartozó médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege ötvenmillió forintig terjedhet.” A Médiatanács a 967/2013. (VI. 5.) sz. határozatával módosított 1326/2011. (X. 5.) számú határozatában a Médiaszolgáltatót JBE médiaszolgáltatóként azonosította. A Médiatanács ezt követően a 946/2014. (IX. 30.) sz. döntésével az Mttv. 70. § (6) bekezdése szerint megállapította, hogy a Médiaszolgáltató JBE médiaszolgáltatókénti minősége nem változott. Az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek körében a Médiatanács a Nielsen Kft. adatait vette figyelembe, mely szerint az eljárás tárgyát képező műsorszámot a kiskorúak nagy számban követték figyelemmel: körülbelül 17 000, 4-12 év közötti kiskorú látta, az abban az idősávban televíziót néző 4-12 év közöttiek megközelítőleg 6%-a. Az Mttv. 187. § (2) bekezdés szerinti további mérlegelési szempontok, így a jogsértés folyamatossága és időtartama, a jogsértéssel elért vagyoni előny, a jogsértéssel okozott érdeksérelem, a jogsértéssel okozott kár és a személyiségi jogsérelem, valamint a jogsértés piacra gyakorolt hatása jelen jogsértés vonatkozásában nem voltak értékelhetők.
A Médiatanács – a hatályos szabályozási környezettel összhangban és a kialakított szankcióalkalmazási gyakorlatának megfelelően – az Mttv. 187. § (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények közül a bírság alkalmazása mellett döntött, mivel a kérdéses jogsértés vonatkozásában e közjogi eszközt ítélte a legalkalmasabbnak arra, hogy a Médiaszolgáltatót visszatartsa a jövőbeni jogsértések elkövetésétől. A Médiatanács az Mttv. 187. § (2) bekezdésében foglalt mérlegelési jogkörében a fokozatosság és arányosság elvének figyelembe vételével, az Mttv. 9. § (5) bekezdésének és az Mttv. 10. § (1) bekezdés c) pontjának egy alkalommal történt megsértése miatt a kiszabható bírságmaximum (kétszázmillió forint) 0,9%-ának megfelelő mértékű, vagyis 1 800 000,- Ft, azaz egymilliónyolcszázezer forint összegű bírságot szabott ki a Médiaszolgáltatóval szemben. A Médiatanács a bírság összegének mérlegelési jogkörében történő meghatározásakor tekintettel volt arra, hogy a Médiaszolgáltató utoljára az eljárás tárgyát képező műsorszám sugárzását tizenegy hónappal megelőzően sértette meg az Mttv. 9. § (5) bekezdését és a 10. § (1) bekezdés
7
c) pontját, valamint arra, hogy közzétett műsorszám teljes hosszában (12 óra 34 perctől) 5 óra után és 21 óra előtt került bemutatásra, illetve arra, hogy a Médiaszolgáltató a jogsértést nyolcadik alkalommal valósította meg. A Médiatanács a bírság összegét úgy határozta meg, hogy egy esetleges újabb jogsértés esetén alkalmazandó jogkövetkezmény meghatározásánál érvényesülhessen a fokozatosság elve, azaz az ismétléssel járó növekvő progresszivitás és a szankcionálás kiszámíthatósága, előreláthatósága. A jelen határozatban kiszabott bírság az Mttv. 134. § (13) bekezdése értelmében adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A bírság meg nem fizetése esetén a Médiatanács az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 161. §-a szerint intézkedik a bírság behajtásáról az adóhatóság útján. A késedelmesen megfizetett bírságot az Art. 165. § (1) bekezdése alapján az esedékesség napjától késedelmi pótlék terheli, melynek mértéke a 165. § (2) bekezdése értelmében minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az eljárás során a Ket. 153. §-a szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontján, valamint az Mttv. 163. § (1) és (3) bekezdésén, illetve a 164. §-on alapul. A tárgyalás tartására vonatkozó tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 338. § (2) bekezdésén alapul. Budapest, 2015. március 11.
A Médiatanács nevében:
dr. Karas Monika elnök
Auer János hitelesítő tag
Kapják: Személyes adat
8
