Iktatószm:
337-1/2016.
Tárgy:
Hulladékgazdálkodási bírság
Előadó:
dr. Kövér András
KÜJ:
100 172 487
Biczó Zsolt
KTJ:
100 403 898
Telefon:
+36 72 567 143
HATÁROZAT A PICK SZEGED Szalámigyár és Húsüzem Zrt.-t (6725 Szeged, Szabadkai út 18., a továbbiakban: Zrt.) hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeknek a jogszabályban meghatározottaknak nem megfelelő teljesítése miatt, mérlegelési jogkörben eljárva
50.000,-Ft – azaz ötvenezer forint – hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére
kötelezem. A bírság összegét a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Baranya Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10024003-00335649-00000000 számú előirányzatfelhasználási számlájára javára átutalással kell megfizetni. Az átutalási megbízások közlemény rovatában a végzés számát fel kell tüntetni. A bírság adók módjára behajtandó köztartozás, ezért önkéntes megfizetésének elmaradása esetén az eljáró hatóság hivatalból intézkedik a késedelmi pótlékkal növelt bírságösszeg egyösszegű és haladéktalan behajtása érdekében. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a., a továbbiakban: Főfelügyelőség), mint II. fokú hatósághoz címzett, de a környezet- és természetvédelmi hatáskörben Baranya Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Kormányhivatal) előterjesztett, illetékbélyeggel ellátott, kétpéldányos fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés illetéke 15 000 forint.
INDOKOLÁS
+36-72 567-100
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Kormányhivatali és Komplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15. 7602 Pécs, Pf.: 412. +36-72 567-103
[email protected] Honlap: www.bamkh.hu
2 A Kormányhivatal jogelődje 159-2/2010. iktatószámon adott egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Engedély) a Zrt. részére a 7622 Pécs, Siklósi út 3. alatti vágóhíd és húsfeldolgozó üzem üzemeltetésre vonatkozóan. Az Engedély 2010. február 17. napján jogerőre emelkedett és 2019. december 31. napjáig hatályos. Az Engedélyben foglaltak betartásának ellenőrzése céljából a Kormányhivatal jogelődjének képviselői 2014. december 18. napján helyszíni ellenőrzést tartottak a Zrt. 7622 Pécs, Siklósi út 3. szám alatti telephelyén. Az ellenőrzésről helyszíni jegyzőkönyv készült, amelyet a Zrt. képviselője (Tormáné Kondorosi Csilla, a Zrt. környezetvédelmi megbízottja) aláírt. A jegyzőkönyvben – többek között – az alábbiak kerültek rögzítésre: A Zrt. tevékenysége során keletkező veszélyes hulladékok helyszíni nyilvántartása a vonatkozó kormányrendelet előírásainak megfelelően történik. A nyilvántartást az ellenőrzés során bemutatták, annak naprakészségéről a Kormányhivatal jelen lévő képviselői meggyőződtek. A tevékenységgel összefüggésben keletkező nem veszélyes hulladékok mennyiségét – az ellenőrzés során bemutatott – mérlegjegyek és szállítójegyek alapján tartják nyilván. A helyszíni nyilvántartás a 2013. évi hulladékgazdálkodási adatszolgáltatással összhangban van. A Kormányhivatal az Engedély II. fejezet 5.15. pontjában az alábbiakat írta elő: „A tevékenység végzése során keletkező hulladékok fajtánkénti mennyiségeiről a hatályos jogszabályokban előírt nyilvántartást kell vezetni, és bejelentést kell megtenni.” A nyilvántartás vezetésének feltételeit az ellenőrzés időpontjában hatályos, hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: Kr.) szabályozta, amelynek 3. § (1)-(3) bekezdései tartalmazták a telephelyen képződött hulladékról szóló nyilvántartással kapcsolatos jogszabályi követelményeket: „(1) A hulladék termelője, birtokosa, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője telephelyenként és hulladéktípusonként a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a telephelyre belépő és onnan kilépő anyag és a telephelyen képződő hulladék anyagforgalmi egyenlegét. (3) A telephelyi nyilvántartás tartalmát az 1. melléklet határozza meg.” A fenti ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a Zrt. a nem veszélyes hulladékokról szóló nyilvántartást nem a Kr. előírásainak megfelelően vezeti, így tevékenységét az Engedély II. fejezet 5.15. pontjától eltérően végzi. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 26. § (4) bekezdése értelmében az egységes környezethasználati
engedély
előírásaitól
eltérően
folytatott
tevékenység
esetén
a
felügyelőség
határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság
3 megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20/A. § (8) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. Erre tekintettel a Kormányhivatal jogelődje 2015. január 15. napján kelt, 782-1/2015. ügyiratszámú végzésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdése értelmében értesítette a Zrt.-t a Kormányhivatali eljárás megindításáról, egyidejűleg tájékoztatta arról, hogy az ügyben keletkezett iratokba a Ket. 68. §-ának rendelkezései szerint betekinthet és az azokban foglaltakra a kézhezvételtől számított 8 napon belül nyilatkozatot tehet. A Zrt. az értesítést a tértivevény tanúsága szerint 2015. január 22-én átvette, majd 2015. január 26-án kelt levelében nyilatkozatot tett. A Zrt. 11/2015. ügyiratszámú levelében sérelmezte, hogy a Kormányhivatal jogelődjének képviselői a jegyzőkönyvben nem rögzítették, hogy a nem veszélyes hulladék nyilvántartás vezetése nem felel meg az előírt tartalmi, formai követelményeknek, mindössze rögzítették a tényt, miszerint annak nyilvántartása mérlegjegyek és szállítójegyek alapján történt. A Zrt. hivatkozott továbbá arra, hogy a keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok nyilvántartása a jogszabály által meghatározott tartalommal, elektronikusan történt, melyet a Kormányhivatal képviselői is megtekintettek. Ezt erősítendő a Zrt. idézi továbbá a jegyzőkönyv azon megállapítását, mely szerint a helyszíni nyilvántartás a 2013. évi hulladékgazdálkodási adatszolgáltatással összhangban van. A fentiek miatt a Zrt. kérte az Engedélytől eltérően folytatott tevékenység miatt hivatalból indult eljárás megszüntetését. A Zrt. érvelését Kormányhivatal jogelődje nem fogadta el és fenntartva korábbi álláspontját, 2015. február 5. napján kelt, 782-3/2015. számú határozatában 200.000 forint bírság megfizetésére kötelezte a Zrt.-t, egyben kötelezte, hogy a tartsa be az Engedély II. 5.15. pontjában foglaltakat és tevékenysége során keletkező hulladékok fajtánkénti mennyiségéről a hatályos jogszabályoknak megfelelő nyilvántartást vezessen. A Kormányhivatal jogelődjének döntése ellen a Zrt. – törvényes határidőn belül – fellebbezését terjesztett elő, amelyben kifogásolta a jegyzőkönyv formai megfelelőségét, egyebekben megismételte a korábban előadott szempontjait. A másodfokon eljáró Főfelügyelőség 2015. május 7. napján kelt, OKTF-KP/5366-4/2015. ügyiratszámú végzésében megállapította, hogy a helytálló Kormányhivatal azon megállapítása, mely szerint a Zrt., mint hulladéktermelő nem az arra irányadó jogszabályban foglaltak szerint vezette a nem veszélyes hulladékokra vonatkozó nyilvántartást, így jogszabálysértést követett el. Tekintettel azonban arra, hogy az első fokon eljáró hatóságnak a hulladékgazdálkodási bírság összegét nem a R. 26. § (4) bekezdése, hanem a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: Hbr.) idevágó rendelkezései
alapján
kellett
volna
megállapítania,
a
Főfelügyelőség
az
elsőfokú
határozatot
megsemmisítette és a Kormányhivatalt új eljárás lefolytatására utasította. A Kormányhivatal a megismételt eljárás során épített az alapeljárás során tett megállapításaira, az azokból levont következtésekre, valamint figyelembe vette a Főfelügyelőség által hozott másodfokú határozatban foglaltakat. A megismételt eljárás lezárásaképp a Kormányhivatal 2015. június 23. napján kelt, 9975-1/2015. ügyiratszámú döntésében hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeknek a jogszabályban
4 meghatározottaknak nem megfelelő teljesítése miatt – mérlegelési jogkörben eljárva – 50.000 forint összegű hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezte a Zrt.-t A Kormányhivatal döntése ellen a Zrt. 2015. július 16. napján fellebbezést terjesztett elő. A Zrt. fellebbezését a Kormányhivatal továbbította a másodfokon eljáró Főfelügyelőségre, egyúttal kérte, hogy a Zrt. fellebbezésének elutasítását, és a Kormányhivatal elsőfokú döntésének helyben hagyását. A Főfelügyelőség az OKTF-KP/10737-3/2015. ügyiratszámú végzésében a Kormányhivatal elsőfokú határozatát megsemmisítette és a Kormányhivatalt új eljárás lefolytatására utasította. A Főfelügyelőség döntésének indokolásában rögzítette, hogy az első fokon eljáró Kormányhivatal jog- és szakszerűen állapította meg, hogy a Zrt.-nek a Kr. 1. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott tartalmi elemekkel rendelkező nyilvántartást kell vezetnie, továbbá a mérleg- és szállítójegyeken szereplő adatok nem helyettesítik a Kr.-ben rögzített tartalmi elemeket, így azok kizárólag a hulladék elszállítását és a hulladékkezelőnek történő átadásának igazolására alkalmasak. A Főfelügyelőség döntésében megállapította, hogy a Kormányhivatal helyesen állapította meg a hulladékgazdálkodási bírság összegét. A Főfelügyelőség megállapította továbbá, hogy a Zrt. fellebbezésében előadottak az ügy érdemi döntésére hatást nem gyakorolnak. A Főfelügyelőség rámutatott ugyanakkor arra, hogy a Kormányhivatal döntésében nem merítette ki mérlegelési jogkörét teljes mértékben akkor, amikor a Hbr. 1. § (2) a)-c), valamint a Hbr. 4. § (2) bekezdésében foglaltakat döntése meghozatalakor nem vette figyelembe. A megismételt eljárást a Kormányhivatal a fentiek figyelembevételével folytatta le. A megismételt eljárás alapját a Kormányhivatal által helyszíni ellenőrzés során feltárt azon – fentiekben ismertetett, Zrt. által sem vitatott – tény képezte, amelynek értelmében a Zrt. a tevékenysége során képződő nem veszélyes hulladékok mennyiségét – a Kr.-ben részletezett tartalmi követelményeknek megfelelő hulladékgazdálkodási nyilvántartás helyett – kizárólag az ellenőrzés során bemutatott mérlegjegyek és szállítójegyek alapján tartotta nyilván. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 65. § (1) bekezdése értelmében, a hulladék termelője, kormányrendeletben meghatározott birtokosa, gyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője és kezelője, valamint a közszolgáltató (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) a hulladékkal
kapcsolatos
nyilvántartási
és
adatszolgáltatási
kötelezettségekről
szóló
kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal, a tevékenységével érintett hulladékról típus szerint a telephelyén nyilvántartást vezet. A hulladéktermelő fogalmát a Ht. 2. § (1) bekezdés 32. pontja rögzíti, amely alapján a Zrt. hulladéktermelőnek minősül. A Kr. 3. § (1)-(3) bekezdései előírják, hogy: „(1) A hulladék termelője, birtokosa, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője telephelyenként és hulladéktípusonként a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a telephelyre belépő és onnan kilépő anyag és a telephelyen képződő hulladék anyagforgalmi egyenlegét.
5 (3) A telephelyi nyilvántartás tartalmát az 1. melléklet határozza meg.” A Kr. 4. § (2) bekezdés d) pontja szerint: „(2) Az e rendelet mellékleteiben meghatározott adattartalommal d) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott iparágakhoz kapcsolódó tevékenységek végzése esetén a hulladék képződéséről naprakészen kell nyilvántartást vezetni.” A Kr. 5. § (1) és (2) bekezdései kimondják továbbá, hogy: „5. § (1) A hulladéktermelő a nyilvántartást a) nem veszélyes hulladék esetén az 1. melléklet 1. pontja, b) veszélyes hulladék esetén az 1. melléklet 2. pontja szerinti adattartalommal vezeti. (2) Nem veszélyes hulladék esetén a hulladéktermelő a) hulladéktípusonként, b) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott iparágakhoz kapcsolódó tevékenységek esetén anyagmérleg alapján, hulladéktípusonként és technológiánként vezet nyilvántartást.” A Kr. 1. számú melléklete részletezi a veszélyes és nem veszélyes hulladékokra vonatkozó nyilvántartás tartalmi és formai követelményeit. Az ellenőrzés során tehát összegezve megállapítást nyert, hogy a Zrt. által vezetett nyilvántartás a veszélyes hulladék tekintetében a hatályos jogszabályoknak megfelelően történt, azonban a nem veszélyes hulladékok mennyiségét kizárólag mérlegjegyek és szállítójegyek alapján tartotta nyilván. Megállapítható, hogy a mérlegjegyek és szállítójegyek nem helyettesítik a Kr. 1. számú mellékletében előírt kötelező tartalmi elemeket. Azok kizárólag a hulladék elszállítását és a hulladékkezelőnek történő átadásának igazolására alkalmasak, tartalmi, formai elemei azonban nem feleltethetőek meg a Kr. 1. számú mellékletében előírtakkal. A Kr. 15. § (5) bekezdése szerint „Aki nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét nem az e rendeletben előírtaknak megfelelő határidőben, tartalommal vagy formában teljesíti, azt a felügyelőség a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló kormányrendelet szerint megállapított hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.” A Ht. 86. § (1) bekezdés a) pontja alapján az a természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, azt a Kormányhivatal a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. A Hbr. 2. § (5) bekezdése értelmében a hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettségek, továbbá az egyedi hulladékgazdálkodási terv készítése kötelezettségének
elmulasztása esetén
alapbírság, szorzószám
megállapítása nélkül az illetékes
Kormányhivatal a bírságot 200 000 Ft-ban állapítja meg. A hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és
nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettségeknek a
jogszabályokban
6 meghatározottaknak nem megfelelő teljesítése esetén a bírságot az illetékes Kormányhivatal legfeljebb 200 000 Ft-ban állapíthatja meg. A Hbr. 1. § (2) a)-c) kimondja, hogy a hulladékgazdálkodási bírság megállapítása során figyelembe kell venni: „a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.” A nyilvántartási kötelezettség elmulasztása lokális, adminisztratív jellegű, mulasztásos jogsértés, melynek közvetlen veszélyessége és károsító hatása, továbbá az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatása – annak jellegénél fogva – nem értelmezhető. A hulladéktermelő nyilvántartás vezetési kötelezettsége az átláthatóságot és követhetőséget kell, hogy szolgálja. Ez fokozottan igaz az egységes környezethasználati engedély alapján folytatott tevékenységekre, amelyek esetében a hulladék nyilvántartást naprakészen, anyagmérleg alapján, hulladéktípusonként és technológiánként is vezetni kell. A nyilvántartás vezetésének hiányában sem a telephelyen egy adott időpontban található hulladék mennyisége, sem a hulladékáramok alakulása nem határozható meg. Tehát a nyilvántartási kötelezettség elmulasztása összességében a termelő hulladékgazdálkodási tevékenységének átláthatóságát és követhetőségét csökkentő tényező, amely miatt – függetlenül annak jóvagy rosszhiszemű voltától, ezáltal szándékolt vagy szándékolatlan haszonszerzéstől, továbbá a rendelkezésre
bocsátott
dokumentációk
más
nyilvántartásokkal
összevetésben
történő
számszaki
egyezőségétől vagy eltérésétől – a hatóság ellenőrző munkája nehezül, hatékonysága sérül. A Hbr. 1. § (2) bekezdése szerint „ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.” Tekintettel a fentiekben részletezettekre, továbbá a Zrt. tárgyi telephelyén keletkező nem veszélyes hulladék jelentős mennyiségére (2012. évben 1.665.580 kg, 2013. évben 52.231 kg, 2014. évben 65.309 kg.) a bírság kiszabásától a Kormányhivatal nem tud eltekinteni. A bírság összegének megállapításakor a Kormányhivatal ugyanakkor figyelembe vette, hogy a hulladék Ht. 31. §-a szerint kezeléséről a Zrt. gondoskodott, a veszélyes hulladék nyilvántartás, valamint a nem veszélyes hulladék esetében a szállítójegyek és mérlegjegyeket a 2013. évi hulladékgazdálkodási bevallással összevetve azok számszaki egyezést mutattak, továbbá, hogy a Zrt. jogsértő tevékenysége visszafordíthatatlan környezetkárosítást nem okozott, egyéb súlyosbító körülmény felmerülése, illetve szándékos félrevezetés, ellenőrzés akadályozása nem valósult meg. A fentiek miatt a Kormányhivatal a Zrt.-t a Kr. 15. § (5) bekezdése, a Ht. 86. § (1) bekezdés a) pontja, illetve a Hbr. 2. § (5) bekezdése alapján, a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően, a bírság összegét 50 000,Ft-ban állapította meg, mivel az elkövetett jogsértés súlyával a kiszabott bírság összege arányban áll, illetve ösztönzi a kötelezetett a jogkövető magatartásra. A döntés formája és tartalma a Ket. 71. § (1) és 72. § (2) bekezdésein alapul.
7 A Kormányhivatal a Ket. 80/A. § (1) bekezdés i) pontja, illetve a 80. § (2) bekezdése értelmében a jogerős határozatot a 80. § (4) bekezdés alkalmazásával hirdetőtábláján és honlapján közzéteszi és a határozat jogerős példányának megküldésével a határozat 15 napra történő hirdetményi kifüggesztése érdekében megkeresi az illetékes önkormányzatot. A Kormányhivatal az eljárás során megállapította, hogy Zrt. nem tartozik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) hatálya alá, ezért jelen eljárás során a Felügyelőségnek a Kkvtv. 12/A. § (1) bekezdése alapuló bírság helyetti figyelmeztetés kiadására nincs lehetősége. A Kormányhivatal a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felhívás kiadását azért mellőzte, mert a jogsértés nem orvosolható. A Kormányhivatal tárgyi ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság a Ket. 18. § (1) bekezdése, Kormányhivatalként a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 9. § (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja alapján járt el. A Kormányhivatal illetékességi területéről a Korm.r. 2. számú melléklete rendelkezik. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezési illeték mértékének megállapítása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XIII. fejezet 2/d. pontja alapján történt. Pécs, 2016. január 15. Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott felhatalmazása alapján kiadmányozta:
Dr. Bánáti Bálint főosztályvezető-helyettes
A határozatot kapják: 1. PICK SZEGED Szalámigyár és Húsüzem Zrt. „tv” 6725 Szeged, Szabadkai út 18. 2. Baranya Megyei Főügyészség (jogerő után) 7623 Pécs, Jókai u. 26. 3. ZPI/www.bamkh.hu (jogerő után) 4. HNYR (helyben) 5. PÜFO (jogerő után) 6. Irattár Hivatali kapun keresztül kapja: 7. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (jogerő után)
