Szám:35980/61/2015. ált
Tárgy: Hajdúszoboszló, Kossuth u. 47. sz. alatti illegális gondozóház területén megtartott ellenőrzésen tapasztaltakkal kapcsolatban tűzvédelmi bírság ügye
HATÁROZAT [Természetes személy], (a továbbiakban: ügyfél) a Hajdúszoboszló, Kossuth u. 47.
(továbbiakban: Gondozóház) alatti „Gondozóház” területén megtartott tűzvédelmi ellenőrzésen tapasztaltakkal kapcsolatban, mint az ingatlanon üzemelő „Gondozóház” ……………………… tűzvédelmi jogszabályi rendelkezés megszegése miatt
560 000.- Ft, azaz ötszáz-hatvanezer forint tűzvédelmi bírsággal sújtom. A pénzbírságot a BM OKF által vezetett 10023002-00283494-20000002 számú bankszámlájára, vagy a mellékelt postai utalványon keresztül, jelen határozatom jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizetheti meg késedelmi pótlék mentesen. A határozat jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeznek és a fellebbezési határidő letelik, illetve a fellebbezés lehetőségéről lemondtak, vagy a fellebbezést visszavonták. A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a „tűzvédelmi bírság” szöveget, a határozat számát (35980/61-1/2015. ált) és a bírságfizetésre kötelezett nevét. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól kell felszámítani. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában elrendelem a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamatadók módjára történő behajtását. Felhívom a figyelmét, hogy a tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a Debreceni Katasztrófavédelmi Kirendeltség Vezetőjének benyújtott, de a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatójához címzett, 18400,- Ft értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja, vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
INDOKOLÁS A Debreceni Katasztrófavédelmi Kirendeltség (a továbbiakban: Kirendeltség) elé érkezett lakossági bejelentés kapcsán, a Kirendeltség 2014. október 13. napján helyszíni szemlét tartott a telephely területén. A szemle során jegyzőkönyvben rögzítve lett az aktuális állapot. Az ingatlan ………………….. felderítését követően levél formában tiltottuk meg a „Gondozóház” üzemeltetését. Párhuzamosan értesítettük a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalt a tapasztaltakról. 2014. október 17. napján a Gyámhivatal, valamint a Hajdúszoboszlói Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézetének részvételével közös supervisori ellenőrzést tartott a Kirendeltség a „Gondozóház” területén. Az ellenőrzés időpontjáról az ügyfelet az ellenőrzés megkezdése előtt szóban értesítettük. Az ellenőrzésen a ………………………. vett részt. Az ellenőrzésen a „Gondozóház” területének bejárása, valamint a dokumentációjának áttekintésére került sor. Az ellenőrzésen a következő tűzvédelmi hiányosságok kerültek megállapításra: 1. A „Gondozóház” tekintetében a Tűzvédelmi Szabványossági Felülvizsgálattal nem rendelkezik ………………., annak megtörténtét igazolni nem tudta az ellenőrzés során. 2. A „Gondozóház” tekintetében …………………………. Tűzvédelmi Szabályzatot nem tudott bemutatni. 3. A „Gondozóház” bejárása során megállapítást nyert, hogy a területen nincs elhelyezve tűzoltó készülék. 4. A „Gondozóház” bejárása során a tűzoltó készülékre utaló biztonsági jeleket nem találtunk kihelyezve sehol az ingatlan területén. 5. Az ingatlanon található épületekben nem voltak sehol kihelyezve a menekülési útirányjelző rendszer biztonsági jelei. 6. A „Gondozóház” alkalmazottjainak tűzvédelmi oktatását ………………… nem tudta igazolni, hitelesen alátámasztani. 7. Az épület szintes kialakítású családi ház. A szintre egy, az épületen belül elhelyezkedő, fa lépcsőn keresztül tudunk feljutni. A lépcsőn teljes hosszában egy 66 cm széles szőnyeg van leterítve. Az épületben, más, a szint elhagyására szolgáló lehetőség nincs, ezáltal a lépcső menekülési útvonalként funkcionál. Az eljárás során megállapított hiányosságokkal az alábbiakat sértették meg: 1. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet 213. § alapján: „(2) A villamos berendezés használatbavételét követően, a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként, b) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.” 2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 19. § alapján: „(1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több
munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.” 3. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet 591. § alapján: 591. § (1) A létesítményben a (2) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve legalább egy darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas - a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő - tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Az újonnan létesült építményekben, építményrészekben, a megváltozott rendeltetésű helyiségekben, helyiségcsoportokban, építményekben, valamint szabadtereken a vonatkozó műszaki követelmények szerint gyártott tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után, b) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein - attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak - a c)-e) pontban foglaltak figyelembevételével, c) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként, d) a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként, e) az „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint történjen. 4. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet 401. § alapján: „(1) Az építmény kiürítése és az ott keletkezett tűz jelzése, továbbterjedésének megakadályozása, valamint felszámolása során használható tűzvédelmi eszközöket a 398. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő világító biztonsági jelekkel kell megjelölni. A tűzvédelmi eszközök szempontjából kiemelten kell kezelni a) a kézi és hordozható tűzoltó készülékeket,” 5. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet 591 § alapján: „(6) Az építmény, épület üzemeltetője köteles a biztonsági jeleket karbantartani, a világító jelek működését, működőképességét a vonatkozó műszaki követelményben, ezek hiányában a gyártó által előírt rendszerességgel ellenőrizni, azt ellenőrzési naplóban dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a körülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt szükségszerűen cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni.” 6. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 22 § alapján: „(3) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai évenkénti tűzvédelmi oktatásáról,
valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.” 7. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet 575/A § alapján: „(1) Az épületek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházaiban éghető anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagok - az építési termékek és biztonsági jelek kivételével - az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének legfeljebb 15%-áig helyezhetők el.” Az eljárás során megállapításra került: A „Gondozóház” egy családi ház földszintjén, ill. emeleti szintjén működik. Összesen 14 fő köztük mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozottak - bentlakó tartózkodását valósították meg a helyszínen. Az épület egy „hivatalos”, akadálymentesített bejárattal rendelkezett. Az épület körbejárható. A másik kinevezett kijárat egy lakószobából, a földszinttől magasabb erkélyre vezet, ahol az akadálymentesítés nem megoldott, valamint itt a járólap burkolat is kezdett felválni. Menekülési kijáratnak ezt a két kijáratot nevezte meg a jelen lévő, jelölve, azonban sem itt, sem az épület egyéb területén nem volt a menekülési útirányt jelző menekülési jel. Az emeletre egy fa szerkezetű, faburkolatú, az oldalfalon lambériával burkolt lépcsőn keresztül lehet feljutni. Az épület emeletén is történ bentlakók elhelyezése, köztük ágyhoz kötött személy elhelyezése is. A lépcső szélességét a Kirendeltség ügyintézői távolságmérő eszközzel rögzítették a jegyzőkönyvben. A mért legnagyobb szélesség: 86 cm. A legkisebb mért szélesség 76 cm. A lépcsőn végig egy piros színű szőnyeg volt leterítve. A szőnyeg mért szélessége: 66 cm. Kérdésünkre válaszolva …………………… elmondta, hogy semmiféle égéskésleltető anyaggal nincs kezelve, sem a szőnyeg, sem a falat burkoló lambéria. Lift nincs az épületben. Az épület területén nem volt elhelyezve tűzoltó készülék. Az ellenőrzésen részt vevő ……………………… az alábbi tartalmú nyilatkozatot tette „2013. október 01. napja óta működünk. Az ingatlan nem a mi tulajdonunk a ………. bérli, bérleti szerződés alapján. Működési engedéllyel nem rendelkezünk. Tűzvédelmi oktatást nem kaptam sem én sem az alkalmazottak. Alkalmazott 5 fő van rajtam kívül.” Az eljárás során ……………………. 2014. október 20. napján idézésre megjelent a Kirendeltség előtt, ahol az alábbi tartalmú nyilatkozatot tette: „A Gondozóház üzemeltetését 2013 októberében kezdtük meg. A vezető …………………, az ellenőrzésen részt vevő ………………… csak besegít. Tűzvédelmi oktatásban a dolgozók nem részesültek, így erről dokumentummal nem rendelkezem. A tűzvédelmi dokumentációt a kezdetkor kellett volna intéznünk, azonban a gondozottakkal kapcsolatos ügyintézés miatt ez háttérbe szorult, nem rendelkezünk ilyennel. A 2014. október 17. napján történt ellenőrzés jegyzőkönyvét megkaptam, tartalmát megismertem.” Az eljárás során az alkalmazottak meghallgatására is sor került, ennek során megállapításra került, hogy 4 fő alkalmazott nem részesült tűzvédelmi oktatásban a munkába lépésüket követő 15 napon belül. A tűzvédelmi oktatás hiányának tényét az ……………………………, …………………., valamint a ………………….. is alátámasztották a meghallgatási jegyzőkönyvekben tett nyilatkozatukkal.
A bírság összegét a következők alapján állapítottam meg: A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. § (1) bekezdése alapján „A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1–8., 12–18., 20–24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező.” 1. A Korm. rendelet 1. melléklet 33. pontja alapján – „kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya” – alapján a tűzvédelmi bírság kiszabható, de nem kötelezően kiszabandó. Ezen tűzvédelmi szabálytalanságért 100 000 Ft/rendszer – 1 000.000 Ft-ig terjed a tűzvédelmi bírság mértéke. A bírság kiszabása a Korm. rendelet 7.§ alapján nem kötelező, így annak mellőzése mellett döntöttem. 2. A Korm. rendelet 1. melléklet 30. pontja alapján – „Ha a külön jogszabály alapján kötelezettek a jogszabály által előírt tűzvédelmi szabályzatot nem készítik, készíttetik el” – alapján a tűzvédelmi bírság kötelezően kiszabandó. Ezen tűzvédelmi szabálytalanságért 60.000 Ft-tól – 250.000 Ft-ig terjed a tűzvédelmi bírság mértéke, melyet jelen esetben a minimális 60. 000.-, azaz hatvanezer forintban határoztam meg. A fentebbi összeg megállapításánál figyelembe vettem, hogy többek között a Tűzvédelmi Szabályzat fontos része, hogy egy esetleges káresemény alatt pontosan mi a dolgozók feladata, különösen annak figyelembevételével, hogy az épületben mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezése valósult meg. A bírság kiszabása a Korm. rendelet 7.§ alapján kötelező. 3. A Korm. rendelet 1. melléklet 16. a) pontja alapján – „Tűzoltó készülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével)” kerül kiszabásra a tűzvédelmi bírság. Ezen tűzvédelmi szabálytalanságért 50.000 Ft/készülék a tűzvédelmi bírság mértéke, melyet 2 darab készülék esetén 100.000 Ft, azaz egyszázezer forintban határoztam meg. A fentebbi összeg megállapításánál figyelembe vettem, hogy az épületben dolgozók, egy esetleges káreseménykor az elsődleges beavatkozást sem tudják megtenni tűzoltó készülékek hiányában. A tűz korai szakaszában történő tűzoltás nagyban elősegítené a káresemény felszámolását, valamint nagymértékben növelné az élet és vagyonbiztonságot, azonban ez a fentebb leírtak miatt nem megvalósítható. Figyelembe vettem továbbá, hogy 2013 októbere óta sem történt kézi tűzoltó készülék beszerzése. A bírság kiszabása a Korm. rendelet 7. § alapján kötelező. 4. A Korm. rendelet 1. melléklet 27. pontja alapján – „Ha a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, illetve - amennyiben tűzvédelmi szabályzat
készítésére kötelezett - a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a munkába lépéskor - igazolt módon - nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt” – alapján a tűzvédelmi bírság kiszabható, de nem kötelezően kiszabandó. A „Gondozóház” területén, mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek, is vannak elhelyezve. Ilyen jellegű intézményekben egy esetlegesen előforduló káresemény kapcsán a dolgozók által tett szakszerű intézkedések a mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek mentésére, a tűz korai szakaszának megfékezésére irányulóan fokozott, döntő jelentőséggel bírnak. Azonban a tűzvédelmi oktatás elmaradása miatt, a dolgozók csak az élettapasztalatuk alapján cselekednének, ami a bent lakók fokozott veszélyhelyzetbe való kerülését eredményezheti, a szakszerű, begyakorolt cselekmények elmaradása miatt. Ezen tűzvédelmi szabálytalanságért 100 000 Ft/ munkavállaló terjed a tűzvédelmi bírság mértéke. A bírság kiszabása a Korm. rendelet 7.§ alapján nem kötelező, azonban a tevékenység jellege, a mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek jelenléte, az épület kialakítása miatt 4 munkavállaló tekintetében 400 000.- , azaz négyszázezer forint tűzvédelmi bírság kiszabása mellett döntöttem. 5. A Korm. rendelet 1. melléklet 9. pontja alapján – „Az épületek menekülési útvonalain éghető anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagoknak az elhelyezéssel érintett fal- vagy a padló felületének 15%ánál nagyobb mértékű részét borító elhelyezése (a beépített építési termékek és biztonsági jelek kivételével)” - alapján a tűzvédelmi bírság kiszabható, de nem kötelezően kiszabandó. Ezen tűzvédelmi szabálytalanságért 60.000 Ft-tól – 500 000 Ft-ig terjed a tűzvédelmi bírság mértéke. A bírság kiszabása a Korm. rendelet 7.§ alapján nem kötelező, így annak mellőzése mellett döntöttem. A fentiek alapján 560 000 Ft,- azaz ötszázhatvanezer forint tűzvédelmi bírságot szabtam ki. A késedelmi kamat mértékét, valamint a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 43. § (3) bekezdése határozza meg, illetve biztosítja. A Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése alapján „A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.” Döntésem a fenti jogszabályhelyeken alapul. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Határozatom a Ket. 71. § (1) bekezdésén, a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11. §-án alapul. Hatáskörömet a Korm. rendelet
8. § (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete A Ket. 98. § (1) bekezdése értelmében az első fokon hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek van helye, melyet a Ket. 102. § (1) bekezdése szerint annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amelyik a megtámadott döntést hozta. A Ket. 99. § (1) bekezdése alapján a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezés elbírálására a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján az Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogosult. A fellebbezési eljárásra a Ket. 102-105. §-a az irányadó. A fellebbezési illeték összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése határozza meg. Kelt, Debrecen, 2015. január 07.
