BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG
BBK/366-4/2011. Üi.: Kovács Lajos Bányászati- és Robbantásfelügyeleti Osztály Tel.: 373-1808
[email protected] Tárgy: munkaügyi bírság LASSELSBERGER Hungária Kft. 1239 Budapest, Grassalkovich út 255. HATÁROZAT A Budapesti Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a Kiskunlacháza XVII. – homok, kavics bányatelek Yorks bányaüzemében munkáltatói jogokkal rendelkező Lasselsberger Hungária Kft-t (adószám: 10798748-2-44; cégjegyzékszám: 01-09-697623; a továbbiakban: Munkáltató) munkaügyi bírsággal sújtja az alábbiak miatt: A) a munkáltató nyilvántartási kötelessége megsértéséért: 260 000 Ft, azaz Kétszázhatvanezer forint; B) a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések megsértésért: 130 000 Ft, azaz Százharmincezer forint; C/1) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok kötelező tartalmi elemeinek meglétére vonatkozó rendelkezések megsértéséért: 30 000 Ft, azaz Harmincezer forint; összesen: 420 000 Ft, azaz Négyszázhúszezer forint, és egyben kötelezi a Munkáltatót -
-
C/2) minden munkavállaló vonatkozásában a tájékoztatási kötelezettségek 2011. május 15-ig történő kiadására, aktualizálására - a másolati példányok Bányakapitányság részére történő megküldése mellett - valamint a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok betartására.
: 1591 Budapest, Pf.:310 e-mail:
[email protected]
: :
(06-1) 373-1800 (06-1) 373-1810
BBK/366-4/2011.
A bírságot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) MÁK 10032000-01417179-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú számlájára, jelen határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell befizetni. A kiszabott bírság megállapított adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Amennyiben a Kft. befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a Bányakapitányság megkeresi az illetékes adóhatóságot a behajtás érdekében. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. A Munkáltató kérheti a bírság részletekben történő teljesítését. A határozat ellen a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Budapesti Bányakapitányságnál 2 példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés illetéke 16 800 (azaz Tizenhatezernyolcszáz) Ft, melyet illetékbélyegben a fellebbezési kérelem előterjesztésekor kell leróni. Indokolás A Bányakapitányság 2010. szeptember 21. napján komplex szemle keretében (BBK/3552/1/2010. számú jegyzőkönyv), 2010. október 27. napján (BBK/3963/1/2010. számú jegyzőkönyv) majd 2010. december 11-én a komplex szemlével összefüggésben munkaügyi szabályok betartását ellenőrizte (3963/5/2010. számú jegyzőkönyv) a Kiskunlacháza XVII. –homok, kavics bányatelek Lasbra bányaüzemében. A Bányakapitányság a komplex szemle jegyzőkönyvében rögzített megállapításai figyelembevételével a tényállás teljeskörű feltárása céljából adatokat kért be a Munkáltatótól. A Bányakapitányság 2011. január 31. napján a rendelkezésre álló adatok alapján hivatalból munkaügyi eljárást indított. A Munkáltató a 2011. február 02. napján postázott értesítésben biztosított nyilatkozattételi lehetőségével jelen határozat kiadásáig nem élt. A helyszíni ellenőrzések és a bekért dokumentumok alapján az alábbi megállapítások tehetők. A Munkáltató BBK/3963/3/2010. számon iktatott levelének mellékletét képező táblázata alapján a Yorks bányaüzemében 26 fő munkavállalót foglalkoztat. A) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti munkáltatói nyilvántartási kötelesség vizsgálata során a jelenléti ív, a gépjárműnapló és a bérlapok adatainak egybevetésével a vizsgált, 2010.VII.012010.IX.21. közötti időszakra vonatkozóan ellentmondások állapíthatók meg. A bányaüzemben 2010. július 31-én a jelenléti ív szerint nem dolgozott rakodógép-kezelő, ugyanakkor 54 fuvar hagyta el az üzem területét a gépjárműnapló alapján, valamint 2010. augusztus 29-én (vasárnap) a jelenléti ív szerint nem dolgozott rakodógép-kezelő és árukiadó (mérleges), ugyanakkor 17 fuvar hagyta el az üzem területét a gépjárműnapló alapján.
- 2/8 -
BBK/366-4/2011.
A Munka Törvénykönyve (Mt.) 140/A. § (1) bekezdése kimondja: A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók a) rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével, b) szabadságának kiadásával, c) egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat. A munkaidő nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie naptári naponként vagy egybefüggő 24 óránként a beosztott, valamint a teljesített rendes és rendkívüli munka, továbbá az ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontjának. A munkáltató objektív felelőssége alapján felel azért, hogy a nyilvántartás tényszerű, valós és teljes körű adatokat tartalmazzon. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a bányakapitányság megállapította, hogy a munkáltató a munkavállalók vonatkozásában megsértette az Mt. 140/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat. A Met. 6/A. § (1) A felügyelő köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint a munkaügyi bírság kiszabása kötelező, ha a foglalkoztató a 3. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések közül: „c) nem tett eleget a munkaidőnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségének [Munka Törvénykönyve 140/A. § (1) bekezdés a) pont], illetve kettős nyilvántartást vezetett”. A fenti jogszabálysértés vonatkozásában munkaügyi bírság mértéke a Met.7. § (2) bekezdés b) pontja és bc) alpontja értelmében, ha a megállapított egy jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól hatmillió forintig terjedhet. A Bányakapitányság a munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe vette, hogy a Munkáltató egy jogszabályi előírást sértett. A jogellenes állapot időtartama a vizsgált időszakra állapítható meg, azaz 2010. VII. 01-től- 2010. IX. 21-ig. A jogsértés a bányaüzem vonatkozásában 26 fő munkavállalót érintett. Az okozott hátrány nagysága nem megállapítható, mivel a bérlapok és a jelenléti ívek adataival ellentmondásban állnak. B) A Bányakapitányság a Met. 3. § (1) f) pontjában a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezéseket is vizsgálta. A Bányakapitányság a BBK/3552/1/2010. számú jegyzőkönyvében rögzítette az üzemvezető nyilatkozatát, mely szerint a napi munkaidő nyolc óra, hétfőtől-péntekig van munkavégzés a jelenléti ív szerint. Rendkívüli munkavégzés nincs. A Bányakapitányság a nyilatkozatban, a jegyzőkönyv mellékletét képező Kollektív Szerződésben és a jelenléti ívekben foglalt ellentmondások alapján a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok betartása érdekében további vizsgálatot tartott célszerűnek. A Munkáltató kollektív szerződésének 5.1 pontja szabályozza a munkaidőt és a pihenőidőt. „A társaságnál azon munkavállalók, akik nem tartoznak eltérő szabályozás alá 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztathatók. Éves munkaidőkeretben foglalkoztathatók azok a munkavállalók, akik megszakítás nélküli illetve több műszakos munkarendben kerülnek foglalkoztatásra…” - 3/8 -
BBK/366-4/2011.
A Bányakapitányság a fentiekben foglaltak tisztázása érdekében a BBK/3963/2/2010. számon adatszolgáltatás céljából megkereste a Munkáltatót. A Munkáltató BBK/3963/3/2010. számon, illetve a BBK/3963/4/2010. számon iktatott válasza nem tért ki teljes körűen a Bányakapitányság által feltett kérdésekre. A munkarend, munkaidőkeret, munkaidő-beosztás vonatkozásában a Bányakapitányság a tényállás további tisztázását tartotta szükségesnek. Ezért újabb ellenőrzést tartott és e körben vizsgálta, hogy a munkarendet, a munkaidőkeret elrendelését, a munkavállalók munkaidő beosztását, annak közlése megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak, illetve erre figyelemmel a munkaidőkeret alkalmazása ténylegesen megvalósult-e. A BBK/3963/5/2010. iktatószámú jegyzőkönyvben rögzítettek alapján a Munkáltató üzemvezetőjének nyilatkozata szerint a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz. A munkaidőkeret mértékére nyilatkozni nem tudott. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjára vonatkozóan sem a Munkáltató, sem megbízottja az üzemvezető nem tudott írásos dokumentumot bemutatni. Az üzemvezető nyilatkozott arról is, hogy a munkavállalók írásban egy hónapra előre megkapják a munkaidő beosztást, de erről a munkáltatónak nincs lefűzött példánya. A személyre szóló munkaidő beosztásra vonatkozóan sem a Munkáltató, sem megbízottja az üzemvezető nem tudott írásos dokumentumot bemutatni. Az Mt. munkaidőkeretre, valamint a munkaidő beosztásra vonatkozó a tényállás megítélése szempontjából releváns rendelkezései a következők 118. § (1) A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait - kollektív szerződés rendelkezése hiányában - a munkáltató állapítja meg. (2) Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha a) a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és aa) a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy ab) a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható; vagy b) a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. 118/A. § (1) és a 117/B. § (1)-(3) bekezdése szerinti napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározható. 118/A. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkaidő kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb hat havi, illetve legfeljebb huszonhat heti keretben is meghatározható. (3) Kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet állapíthat meg a) b) a megszakítás nélküli, illetve c) a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá d) az idénymunkát végző munkavállaló esetében. - 4/8 -
BBK/366-4/2011.
(4) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minősül ebből a szempontból a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik. 119. § (1) A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be. (2) A munkaidő-beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre a 118/A. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. (3) A munkavállaló beosztás szerinti a) napi munkaideje a tizenkét, készenléti jellegű munkakörben a huszonnégy órát, b) heti munkaideje a negyvennyolc, készenléti jellegű munkakörben a hetvenkét órát nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. (5) A munkavállaló beosztás szerinti munkaideje a napi tizenkét órát, készenléti jellegű munkakör esetén a napi huszonnégy órát legfeljebb egy órával haladhatja meg, ha a téli időszámítás kezdetének időpontja a munkaidő-beosztás szerinti rendes munkaidő tartamára esik. (7) Munkaidőkeret esetén a (3) és (6) bekezdés rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. Az Mt. 119. § (1)-(2) bekezdése a munkaidő beosztás során bizonyos korlátokat állít
fel, illetve garanciákat rögzít. A legfontosabb garancia azonban önmagában az, hogy a Munkáltatónak a munkaidőt be kell osztania. Lényeges, hogy a Munkáltató ettől a kötelezettségétől nem mentesülhet. Mindebből következően, a Munkáltatónak akkor is be kell osztania a munkaidőt, ha munkaidőkeretet állapít meg valamint abban az esetben is, ha egyenlő, un. 5+2-es munkarendet alkalmaz. A Bányakapitányság a rendelkezési álló adatok alapján a vizsgálat eredményeképpen megállapította, hogy a Munkáltatónál a munkavállalók foglakoztatási a vizsgált időszakban nem munkaidőkeretben, illetve nem a jogszabályban előírt munkaidőbeosztás alkalmazásával történt, mivel azok törvényi feltételi nem álltak fenn. A Met. 3. § (1) bekezdés f) pontja szerint a munkaügyi ellenőrzés (többek között) kiterjed a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések megtartására. A Met. 6. § (1) bekezdése alapján a felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében felhívja a foglalkoztató figyelmét a foglakoztatásra vonatkozó szabályok megtartására, illetve javaslatot tehet a 7. §-ban foglaltak szerint munkaügyi bírság kiszabására. A Met.7. § (2) bekezdés a) pontjának ad) alpontja értelmében: a munkaügyi bírság mértéke a 3. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt rendelkezések megsértése esetén, amennyiben a megállapított több jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. - 5/8 -
BBK/366-4/2011.
A Bányakapitányság a munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe vette, hogy a Munkáltató több jogszabályi előírást sértett. A jogellenes állapot időtartama a vizsgált időszakra állapítható meg, azaz 2010. VII. 01-től- 2010. IX. 21-ig. A jogsértés a bányaüzem vonatkozásában 26 fő munkavállalót érintett. Az okozott hátrány nagysága nem megállapítható, mivel a bérlapok és a jelenléti ívek adataival ellentmondásban állnak.
C/1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV törvény (a továbbiakban: Met.) 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok (munkaszerződések) kötelező tartalmi elemei hiányosságokat mutatnak. A Yorks bányaüzemben a rendelkezésre álló, megvizsgált 24 db munkaszerződéséből nem tartalmazza a munkavégzés helyének megnevezését 3 db. Az Mt. 76. § (1) kimondja: A munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik munkaszerződéssel jön létre. (2) A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat. (5) A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében. A munkáltató a munkavállalót a munkaköri feladatokról, a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről - kivéve, ha ezt jogszabály határozza meg - a 76. § (7)-(8) bekezdésében foglalt rend szerint tájékoztatja. A munkaszerződésnek a joghatás érdekében meghatározott (formai és tartalmi) érvényességi követelményeknek kell megfelelnie. A tartalmi érvényességi követelmények a munkaszerződés megállapodással kialakított belső tartalmához kötődnek. Ebből a szempontból indokolt és szükséges az esetleges tartalmi elemek megkülönböztetése. A munkaszerződések szükséges tartalmi elemei a munkakörben, a munkabérben és a munkahelyben, (munkavégzés helyében) történő megállapodás. A bányakapitányság a rendelkezésére álló íratok alapján megállapította, hogy a Munkáltató 3 fő vonatkozásában megsértette az Mt. 118. § (5) bekezdésben foglaltakat. A Met. 6. § (1) bekezdése alapján a felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében felhívja a foglalkoztató figyelmét a foglakoztatásra vonatkozó szabályok megtartására, illetve javaslatot tehet a 7. §-ban foglaltak szerint munkaügyi bírság kiszabására. A Met.7. § (2) bekezdés c) pontjának ca) alpontja értelmében: a munkaügyi bírság mértéke a 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések megsértése esetén, amennyiben a megállapított egy jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól ötmillió forintig terjedhet. A Bányakapitányság a munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe vette, hogy a Munkáltató egy jogszabályi előírást sértett. A jogellenes állapot időtartama munkavállalóként a munkaszerződés megkötésének időtartamától - 2010. IX. 21-ig állt fenn. A jogsértés a bányaüzem vonatkozásában 3 fő munkavállalót érintett. - 6/8 -
BBK/366-4/2011.
C/2) A Met. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli tájékoztatási kötelezettség teljesítését a komplex szemle idején nem tudták igazolni, a BBK/3963/2/2010. számú adatkérésre kizárólag Krizsik Zoltánné esetében nyújtották be. A munkaszerződések egy része (9 db) tartalmazza azt a pontot, mely szerint „a munkavállaló kijelenti, hogy a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató tájékoztatta a Munka törvénykönyve 76. § (7) bekezdésében felsorolt feltételekről”. Ez azonban nem igazolja egyértelműen az írásbeli tájékoztatási kötelezettség teljesítését. A munkaszerződések részben tartalmazzák az írásbeli tájékoztatási kötelezettség tartalmi elemeit, de a hiányzó elemek miatt nem tekinthető teljesítettnek az írásbeli tájékoztatási kötelezettség. Az Mt. 118. § (7) A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja a) az irányadó munkarendről, b) a munkabér egyéb elemeiről, c) a bérfizetés napjáról, d) a munkába lépés napjáról, e) a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint h) a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről, illetőleg arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott). (8) A munkáltató a (7) bekezdésben előírt tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni. A Bányakapitányságnál jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján Munkáltató az Mt. 118. § (7) - (8) bekezdésében foglalt előírásokat részben teljesítette. Ezért a bányakapitányság eltekint a bírság kiszabásától, ugyanakkor jelen határozat rendelkező részében kötelezte a Munkáltatót - a Mt. vonatkozó szakaszában előírtak alapján - minden munkavállaló vonatkozásában a tájékoztatási kötelezettségek kiadására, aktualizálására. A Met. 7. (3) bekezdése értelmében ha a munkaügyi ellenőrzés a (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjai közül legalább két pontba tartozó jogsértés elkövetését állapítja meg, bírság kiszabása esetén az a), b) vagy c) pont alá tartozó jogsértések miatt alkalmazandó bírságot külön-külön kell megállapítani. Az ily módon megállapított bírságok összegét összeadva kell a munkaügyi bírságot kiszabni, mely - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladhatja meg a tizenötmillió forintot. (7) A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, valamint az érintett munkavállalók számát. A fentiekre tekintettel a Bányakapitányság a rendelkező rész szerint döntött.
- 7/8 -
BBK/366-4/2011.
A kiszabott bírság mértéke a megállapított jogsértésekre: A): B): C/1):
4,3 % 1,3 % 0,6 %
A Bányakapitányság a bírság mértékének megállapításakor figyelembe vette a fokozatosság elvét, mérlegelte a bírság visszatartó erejét, megítélése szerint a bírság ilyen mértékű kiszabása is eléri speciális és generális prevenció teljesülését, azaz a jogszabályoknak megfelelő foglalkoztatást. A Bányakapitányság ezek mellett felhívja a Munkáltató figyelmét arra, hogy a jogszabályoknak megfelelő foglakoztatást ismételten vizsgálni fogja, és amennyiben jogsértést állapít meg, abban az esetben szigorúbb szankciót fog alkalmazni a Met.-nek megfelelően. A bírság részletekben történő teljesítésére vonatkozó rendelkezés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 74. § (1) bekezdésén alapul. A Bányakapitányság az eljárást a Met. 2. § (2) bekezdésében biztosított hatáskörében, a Magyar Bányászati Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. §-ban megállapított illetékességgel folytatta le, a határozatát a Ket. 71. §-ában foglaltak alapján a 72. § figyelembevételével adta ki a Met. 8/A. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül. A Met. 8/A. § (8) bekezdése rendelkezik a munkaügyi eljárásokban kiszabott bírság, adók módjára történő behajthatóságáról. A késedelmi pótlék fizetési kötelezettségéről és annak mértékéről a Ket 138. § (1) és (3) bekezdése rendelkezik. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § szabályozza, a fellebbezési határidőt a törvény 99.§. (1) bekezdés állapítja meg. A fellebbezés esetén fizetendő illeték mértékét az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése állapítja meg. Budapest, 2011. március 30.
Szabados Gábor bányakapitány
- 8/8 -
