Iktatószám: VEO/001/01182-0003/2015 Tárgy:
Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya (a továbbiakban: Hatóság) a H&M Hennes & Mauritz Ruházati Kiskereskedelmi Kft.-t (székhely: 1085 Budapest, Kálvin tér 12-13.; a továbbiakban: Vállalkozás)
400.000 Ft (azaz négyszázezer forint)
fogyasztóvédelmi bírsággal sújtja, valamint
kötelezi a Vállalkozást, hogy a határozat jogerőre emelkedésének napjától az általa a Veszprém, Budapest út 20-28. szám alatt üzemeltetett „H&M Ruházati Üzlet” elnevezésű kereskedelmi egységben:
az üzletben működő biztonsági szolgálat nevéről és székhelyéről, működésének vásárlókat érintő szabályairól a vásárlókat jól láthatóan tájékoztassa, a fogyasztók írásbeli panaszát a vonatkozó előírásoknak megfelelő tartalommal válaszolja meg: a panasz elutasítása esetén a fogyasztót tájékoztassa arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti, a jogsértéssel érintett termékek esetében a fogyasztó által ténylegesen fizetendő eladási árat tüntesse fel, a jogsértéssel érintett termékek egységárát a jogszabályi előírásoknak megfelelően tüntesse fel, valamint ne tévessze meg a fogyasztót a jogsértéssel érintett termék eladási árára vonatkozóan.
2
A Vállalkozás a megtett intézkedéseiről a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles értesíteni a Hatóságot.
1. Az üzletben a G4S Biztonsági Szolgáltatások Zrt. (1033 Budapest, Polgár u. 8-10.) teljesít szolgálatot. A biztonsági szolgálat nevéről, székhelyéről, működésének vásárlókat érintő szabályairól az üzletben semmilyen módon nem tájékoztatták a vásárlókat.
2. Az üzlet vásárlók könyvében szereplő bejegyzései közül 7 írásbeli panasz esetében a Vállalkozás – a panasz elutasítása mellett – nem tájékoztatta a vásárlót arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárást kezdeményezheti.
A jogsértéssel érintett bejegyzések sorszámai: I0053691; I0053690; I0053686; I0053684; I0053683; I0053682; I0053681.
3. Az alább felsorolt, akciós termékek esetében nem a fogyasztó által ténylegesen fizetendő eladási árat, hanem az eredeti, kedvezménnyel még nem csökkentett árat tüntették fel. A termékeken egyedileg feltüntették a kedvezmény mértékét, narancssárga címkén.
Termék megnevezése (cikkszám) 550840 férfi pulóver 465760 gyermek pulóver 808650 gyermek pulóver 472200 női kabát
Feltüntetett (eredeti) eladási ár 8.990 Ft 3.990 Ft 2.990 Ft 9.990 Ft
Kedvezmény mértéke
Polckészlet
50 % 50 % 50 % 50 %
6 db 7 db 5 db 5 db
4. Az alább felsorolt termékek egységárát nem tüntették fel. A termékeket összecsomagolva kínálták eladásra, egy-egy csomagban azonos, homogén termékeket helyeztek el.
3
Termék megnevezése (cikkszám) 418670 gyermek zokni 645180 női zokni 700880 fülbevaló 944040 hajgumi 344060 hajcsat *495060 női leggings
Kiszerelés
Eladási ár
Polckészlet
7 pár 3 pár 2 pár 6 db 2 db 2 db
2.990 Ft 1.990 Ft 1.990 Ft 790 Ft 990 Ft 250 Ft
2 csg 27 csg 10 csg 5 csg 8 csg 11 csg
* akciós termék volt, sem az akciós, sem az eredeti egységár nem került feltüntetésre.
5. Az 550840 cikkszámú akciós férfi pulóver esetében a pénztárnál nem vonták le a termékre érvényes 50 % kedvezményt, azt próbavásárlás során az eredeti 8.990 Ft-os eladási áron számították fel, 4.495 Ft helyett. A felügyelők által próbavásárolt terméken nem szerepelt az akcióra utaló 50 %-os kedvezményt jelző narancssárga címke, azonban a pulóver a többi akciós termék között volt elhelyezve, melyek – cikkszám alapján is – megegyeztek a próbavásárolt pulóverrel.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14. § (1) A fogyasztót – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról.
(5) A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni.
A termékek ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30.) NFGM-SZMM együttes rendelet (a továbbiakban: Együttes rendelet) 3. § (1) A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával,
a. a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b. közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is)
b. 4 kell feltüntetni.
Együttes rendelet 4. § Az egységárat
a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3),
b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t),
c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm),
d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2),
e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db)
kell feltüntetni.
Fgytv. 16. § (1) A csomagolásra vonatkozó rendelkezések megtartására a gyártó, az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó, illetve a szolgáltatást értékesítő vállalkozás köteles.
Fgytv. 2. §
n) egységár: a termék e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékegységére vonatkozó ár
Fgytv. 17/A. § (8) A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét. A
5 tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást.
A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ker. Korm. rendelet) 24. § (3) Az üzletben működő biztonsági szolgálat nevéről és székhelyéről, működésének vásárlókat érintő szabályairól a vásárlókat jól láthatóan tájékoztatni kell.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.
(3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).
Fttv. 6. § (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:
c) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte,
6
Fttv. 9. § (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll.
Fttv. 10. § (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt – a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a fogyasztóvédelmi hatóság jár el.
Fttv. 19. § a) A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel
a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.),
(…)
rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Vállalkozás azáltal, hogy nem adott tájékoztatást a biztonsági szolgálattal kapcsolatosan a vásárlók számára, megsértette a Ker. Korm. rendelet 24. § (3) bekezdését.
A Vállalkozás megsértette az Fgytv. 17/A. § (8) bekezdésében foglalt előírást azáltal, hogy 7 vásárlók könyvi bejegyzés esetében – a panasz elutasítása mellett – nem tájékoztatta a vásárlókat arról, hogy panaszukkal mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezhetik.
A fogyasztó által ténylegesen fizetendő eladási ár feltüntetésének elmulasztásával – az akciós terméke esetében - a Vállalkozás megsértette az Fgytv. 14. § (5) bekezdésébe, az egységárak feltüntetésének hiányával az Fgytv. 14. § (1) bekezdésében, valamint az Együttes rendelet 3. § (1) bekezdésében foglaltakat.
A Vállalkozás azáltal, hogy 1 db akciós termék esetében nem a feltüntetett kedvezményes árat számította fel, valótlan tájékoztatást nyújtva az eladási árról, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg, megsértve ezzel az Fttv. 3. § (1) bekezdését, valamint 6. § (1) bekezdésének c) pontját.
7
Kelt: Veszprém, 2015. Takács Szabolcs kormánymegbízott nevében és megbízásából Roxer Egon osztályvezető Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
