Iktatószám: KE/001/00582-0002/2016 Tárgy:
Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
1.) Kirkas Hungary Kft. (székhely: 11149 Budapest, Egressy út 23.-25., adószám: 25023974-2-42)
150.000 Ft, azaz Egyszázötvenezer forint
fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki.
2.) Ezen túlmenen kötelezem a Kft.-t, hogy a Dorog, Esztergomi út 23.-25. szám alatti Divat Show Áruház megnevezés egységében
- tartózkodjanak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattól, a jogszabályban elírtaknak megfelel tájékoztatást adjanak szóban, ne követeljenek meg többletfeltételt a szavatossági igény érvényesítéséhez;
- egyértelmen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan tüntessék fel a termékek egységárát a jogszabályi elírásnak megfelelen,
- a fogyasztók minségi kifogásáról vegyék fel a jogszabályban kötelezen elírt jegyzkönyvet, a meghatározott tartalommal,
- a nyugtaadási kötelezettséget a jogszabályi elírásoknak megfelelen teljesítsék.
Fenti kötelezettségeinek a vállalkozás e határozat jogerre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
2
A
bírságot
a
Nemzeti
Fogyasztóvédelmi
Hatóság
Magyar
Államkincstárnál
vezetett
10032000-01494879-00000000 számú számlájára a mellékelt csekken, vagy átutalással köteles befizetni, a bírságösszegnek a határozat jogerre emelkedését követ 15 napon belül a fenti számlára be kell érkeznie. Az átutalás során jelölni kell a határozat ügyiratszámát, a vállalkozás nevét, székhelyét, a határozaton szerepl modulszámot, továbbá a „Komárom-Esztergom Megye” és „Fogyasztóvédelmi bírság” szöveget.
A jogersen kiszabott bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás idpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határid utolsó napját követ naptól a teljesítés napjáig terjed idszakra, részleges teljesítés esetén a hátralékra kell felszámítani.
Amennyiben a bírságösszeg a jelzett idpontig nem érkezik meg a fenti számlára, úgy annak behajtása iránt intézkedem. A bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.
A jogersen kiszabott kötelezés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki, továbbá a rendrség közremködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.
Felhívom figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdése értelmében, az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki.
A Kormányhivatal eljárása során eljárási költség nem került megállapításra, így annak viselésérl rendelkezni nem volt szükséges.
2. Az alábbi jogszabályhelyek figyelembe vételével hoztam meg döntésemet:
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a
3 továbbiakban: Fttv.) 3. §-a szerint:
„3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszeren elvárható szint szakismerettel, illetve nem a jóhiszemség és tisztesség alapelvének megfelelen elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelheten rontja azon fogyasztó lehetségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas
(3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtéveszt (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).”
Az Fttv 6 § (1) bek. szerint:
„6. § (1) Megtéveszt az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényez tekintetében és ez által a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:
- i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhel hátrányos jogkövetkezmények kockázata.”
A fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14.§.(1), és (5) bekezdései szerint:
„14. § (1) A fogyasztót – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról.
(3) Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelmen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.”
4
Az Fgytv. 2. § n pontja szerint:
„2. § E törvény alkalmazásában
n) egységár: a termék e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékegységére vonatkozó ár”
A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 3. (1) bek. és a 4. §-ai szerint:
„3. § (1) A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával,
a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy
b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhet árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni.
(2) Nem kell feltüntetni az egységárat
a) az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egység vagy méret,
b) az automatából értékesített,
c) az egy csomagban lév, készletben értékesített,
d) a különleges díszcsomagolású,
e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérl szóló törvényben meghatározott élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csomagba összeállított terméken.
(3) Ha külön jogszabály meghatározott elrecsomagolt termék forgalmazása során a nettó tömeg mellett a tölt (lecsepegtetéssel meghatározott) tömeg feltüntetését is elírja, elegend a tölt tömeg egységárának feltüntetése.
5 4. § Az egységárat
„a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy - ha ez a termék jellegébl adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl),deciliterenként (Ft/dl), illetve 3 köbméterenként (Ft/m ),
b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy - ha ez a termék jellegébl adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t),
c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy - ha ez a termék jellegébl adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm),
d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2),
e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) kell feltüntetni.”
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: ÁFA tv.) 159. § (1) és 166. § (1) – (2) bekezdései szerint:
„159. § (1) Az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítésérl, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzje, szolgáltatás igénybevevje részére, ha az az adóalanytól eltér más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.”
„166. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számla-kibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzje, szolgáltatás igénybevevje részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni.
(2) Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban elírt gépi kiállítású nyugta-kibocsátási kötelezettség alól [178. § (1) bekezdése].”
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerzdés keretében eladott dologra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV.19.) NGM rendelet 3. § (2) bek.-ben és a 4. §-ában foglaltakat, mely szerint:
„3 § (2) A szerzdés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja.”
6
„4. § (1) A vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényérl jegyzkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti
a) a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez,
b) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát,
c) a szerzdés vállalkozás általi teljesítésének idpontját,
d) a hiba bejelentésének idpontját,
e) a hiba leírását,
f) szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá
g) az (5) bekezdés szerinti eset kivételével a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát.
(2) Ha a vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltér módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzkönyvben meg kell adni.
(3) A jegyzkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fvárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett mköd békéltet testület eljárását is kezdeményezheti.
(4) A jegyzkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.
(5) Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetségérl annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltet testülethez fordulás lehetségérl is – öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.
(6) A vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényérl felvett jegyzkönyvet az annak felvételétl számított három évig köteles megrizni, és azt az ellenrz hatóság kérésére bemutatni.
(7) A szavatossági vagy jótállási igény bejelentése nem minsül a fogyasztóvédelemrl szóló törvény szerinti panasznak.”
7
3. A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
- Az egységben adott a szóbeli tájékoztatással tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósítottak meg;
- Az egységár feltüntetése nem teljeskör az egységben;
- A minségi kifogásról nem vesznek fel jegyzkönyvet;
- A nyugtaadási kötelezettséget nem teljesítették.
4. A Társaság által megsértett jogszabályhelyek:
- Fttv. 3. § (1), (3), 6. § (1) i.) pont;
- Fgytv. 14. § (1), (3) bek.;
- 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet3. § (2) bek., 4. §,
- Áfa tv. 159. § (1) bek.
Kelt: Tatabánya, 2016.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
