Szám: 119-4/2014/HAT. Tárgy:
A VINOTREP Kft. terhére bírság kiszabása a veszélyes áru közúti szállításra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt
Ügyintéző: Telefon:
HATÁROZAT A VINOTREP Kft. (székhelye: 6200 Kiskőrös, Izsáki út 17., adószáma: 10487297-2-03, cégjegyzékszáma: 03-09-106516, a továbbiakban: Ügyfél) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 400.000,- forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 1002300200283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A banki átutalás közlemény rovatába a következőket kell szerepeltetni: JNSZ MKI, ADR bírság, 119-4/2014/HAT. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál (5000 Szolnok, József Attila u. 14.) benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ftja után 400,-Ft, de legalább 5.000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,- forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10.000,- forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. A bírság összegének megfizetése indokolt esetben - kérelemre - részletekben is teljesíthető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.
INDOKOLÁS A VINOTREP Kft., mint Ügyfelet 400.000,- Ft összegű bírsággal sújtottam a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdésiről szóló 2013. évi CX. törvényben (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: hatóság) baleseti kivizsgálás keretében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. §-ban kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R1.) rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2013. október 04. napján a 4-es számú főközlekedési útvonal 113+100 kilométerszelvényében (Debrecen felé). A balesetet szenvedett, oldalára borult ………………… forgalmi rendszámú IVECO tehergépjármű teljes ADR ellenőrzése került végrehajtásra. A tehergépjármű rakfelületén 6 darab, egyenként 1 m3 űrtartalmú IBC tartányok kerültek elhelyezésre, amelyekben UN 1170 ETANOL OLDAT (ETIL-ALKOHOL OLDAT) 3. II volt betöltve. Az oldalára borult tehergépjármű eleje és hátulja az ADR-ben előírt narancssárga tábla jelöléssel el volt látva. A tehergépjármű vezetője, …...................... eszméleténél volt és a hatóság felszólítására a személyes okmányait, illetve az ADR-ben előírt felszereléseket és tartozékokat (a balesetben megsemmisült forgalmi engedély kivételével) maradéktalanul bemutatta. A szállítás az ADR hatálya alá tartozott, tekintve, hogy a ………………… tehergépjárművön elhelyezett veszélyes anyag mennyisége túllépte az ADR 1.1.3.6. szerinti mennyiségi mentességi határt, illetve a használt csomagolóeszköz alapján az ADR 3.4 és 3.5 fejezetében foglalt mentességek sem alaklamazhatók. Az ADR 3.3 fejezet „Egyes anyagokra vagy tárgyakra vonatkozó kükönleges előírások” 144 számú különleges előírásban foglaltak nem vehetők figyelembe, mivel a szállított etil-alkohol oldat etanolra vonatkoztatott térfogatszázlékértéke (V/V%) meghaladta a 24-et. Hatóságom a baleseti kivizsgálás során megállapította, hogy a balesetet megelőzően a szállítást végző ………………………………………………….. mint az ADR szerinti szállító és egyben címzett, a …………………… forgalmi rendszámú tehergépjárművével az ……………………… telephelyéről 4 darab, egyenként 1 m3 térfogatú nagyméretű csomagolóeszközben (IBC) UN 1170 számú veszélyes anyagot szállított el. A négy darab IBC az ……………………….. plombájával volt ellátva. Majd ezt követően a VINOTREP Kft. (székhelye: 6200 Kiskőrös, Izsáki út 17.) székhelyével azonos telephelyén további két darab, egyenként 1 m3 űrtartalmú IBC-ben UN 1170 veszélyes anyag (összes nettó mennyisége 1736,65 kilogramm) került elhelyezésre a tehergépjármű rakfelületére. Az etil-alkohol oldatot (UN 1170) tartalmazó IBC-k a tehergépjármű rakfelületén rögzítve voltak. A baleseti kivizsgálás során készült fényképfelvételek a 9-20/2013/KML. számú ellenőrzési jegyzék mellékletét képzik, amelyek között az Ügyfél által feladott két darab IBC-ről készült fényképfelvételek is megtalálhatók. Az ellenőrzési jegyzékben az Ügyfél által töltött, valamint feladott IBC-k a könnyebb beazonosítás céljából az 1-es és 6-os számot kapták. Az 1-es és a 6-os számú IBC-k az ADR 6.1.3.1. bekezdése szerinti jelöléssel voltak ellátva, amely jelöléseket az adattáblákon beütési módszerrel tüntettek fel. Az ADR 6.1.3. szerinti jelölés az: 1-es számú IBC esetében: UN 31HA1/Y/0108/D/BAM/11278WERIT/4065/2041/1060l/66KG/100kPA. Az IBC időszakos vizsgálata az IBC adattáblájára ragasztott matrica szerint 2010. szeptemberben történt meg. Az IBC használatára vonatkozó érvényességi idő a matrica folytonosságának sérülése miatt nem megállapítható.
6-os számú IBC esetében: UN 31HA1/Y/0108/D/BAM/11278WERIT/4065/2041/1060l/66KG/100kPA. Az IBC időszakos vizsgálata az IBC adattáblájára ragasztott matrica szerint 2010. szeptemberben történt meg. Az IBC használatára vonatkozó érvényességi idő: 2012. november. Mindkét IBC esetében az adattáblákon rögzített gyártási időpont: 2008. január hónap. Hatóságom a tényállás tisztázása érdekében az Ügyfelet a 572-1/2013/HAT. ügyiratszámú végzésében nyilatkozattételre hívta fel arra vonatkozóan, hogy a fentiekben részletezett szállításban feltárt szabálytalanságok esetében mely kötelezettség terheli. Az Ügyfél nyilatkozattétele az 572-2/2013/HAT. ügyiratszámon került nyilvántartásba. Hatóságom megállapította, hogy a nyilvántartásba vett nyilatkozat és mellékletként csatolt SL13-00110 bizonylatszámú szállítólevél, valamint az 9-20/2013/KML. számú ellenőrzési jegyzékben és a 9-21/2013/KML. számú baleseti adatlapban foglaltak alapján az Ügyfél az ADR szerinti csomagoló, berakó és feladó. Hatóságom a 6 darab, egyenként 1 m3-es, veszélyes anyagot (UN 1170) tartalmazó IBC-k átfejtéséről mint az ügy szempontjából egyéb eljárási cselekményről hivatalos feljegyzést készített, amely a 569-1/2013/HAT. számon került nyilvántartásba. 1.) Az Ügyfél által az ADR 5.4.0.3. bekezdése szerint szállításra átadott fuvarokmány (SL1300110 bizonylatszámú szállítólevél) – amelyet a nyilatkozattételre való felhívást követően az Ügyfél mellékleteként csatolt is – nem tartalmazta az ADR-ben előírt tartalmi követelményeket. A fuvarokmányba nem került bejegyzésre a veszélyes anyag helyes szállítási megnevezése, a veszélyes anyagra vonatkozó veszélyességi bárca száma, csomagolási csoport, küldeménydarabok száma és fajtája. Az ADR 5.4.1.1 „Általános információk, amelyeket a fuvarokmányoknak tartalmaznia kell” bekezdésében foglaltak alapján: Az ADR 5.4.1.1.1 „A fuvarokmány(ok)nak minden szállítandó anyagra vagy tárgyra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmaznia (tartalmazniuk): a) az UN számot, amely elé az „UN” betűket kell írni; b) a helyes szállítási megnevezést, amint azt a 3.1.2 szakasz meghatározza, szükség esetén (lásd a 3.1.2.8.1 pontot) a zárójelbe tett műszaki megnevezéssel kiegészítve (lásd a 3.1.2.8.1.1 pontot); c) A többi osztály anyagai és tárgyai esetén a 3.2 fejezet „A” táblázat 5 oszlopában feltüntetett, ill. 6 oszlopában feltüntetett különleges előírás alapján szükséges bárca számát; d) ahol van, az anyagra vonatkozó csomagolási csoportot, ami elé a „PG” betűk (pl. „PG II”) [vagy „VG” betűk (pl. „VG II”), ami a német „Verpackungsgruppe” rövidítése] vagy az 5.4.1.4.1 pont szerinti nyelven a „csomagolási csoport” kezdőbetűi írhatók; e) küldeménydarabok szállítása esetén a küldeménydarabok számát és fajtáját”. Az ADR 1.2.1 szakaszában „Feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti”, valamint az ADR 1.4.2.1.1 pontjában „A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át fuvarozásra/szállításra, amely megfelel a RID/ADR előírásainak. A feladóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) meg kell győzödnie arról, hogy a veszélyes áru az ADR-rel összhangban van besorolva és az ADR szerint szállítható; b) el kell látnia a fuvarozót/szállítót visszakövethető formában információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváha-
gyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben lévő táblázatok előírásaira.;” foglaltakra az Ügyfél megsértette az ADR 5.4.1.1 bekezdésében és az ADR 1.4.2.1.1 b) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság nem meríti ki R1. 2. számú mellékletében foglalt I. kockázati kategória 16. sorszámában szereplő tényállást, mivel a küldeménydarabok különkülön jelöltek és bárcával ellátottak voltak, így a szállított anyagra nézve rendelkezésre álltak azok az információk, amelyek ismeretében a I. kockázati kategóriába tartozó szabálytalanságok meghatározhatók. Hatóságom mérlegelési jogkörében – a fentiekben részletezettek alapján – megállapította, hogy a szabálytalanság a R1. 2. számú mellékletében foglalt III. kockázati kategória 2. pontjába „Az okmányokban valamely információ hiányzik (de nem az I. kockázati kategória 16. pontja alá tartozó információ)” tartozik. A rendelkezés megsértéséért a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII.29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) 5. számú mellékletének 3. táblázatának (III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 2. pontja szerint (Az okmányban valamely információ hiányzik) a feladó tehető felelőssé. A fentiek alapján a R. 5. számú melléklet 3. táblázatának 2. pontja szerint a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető feladó felelősségének súlyát figyelembe véve 100.000,- Ft (azaz egyszázezer forint) bírságot állapítottam meg. 2.) Az Ügyfél által UN 1170 számú veszélyes anyaggal töltött, illetve szállításra átadott két IBC minősítése lejárt. Az ADR 1.2.1 szakasz fogalommeghatározása szerint: - „Csomagoló: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut csomagolóeszközökbe, nagycsomagolásba vagy IBC-be teszi, ill. szükség esetén előkészíti a küldeménydarabokat a szállításhoz;” - ”Berakó: az a vállolkozás, amelyik a) a küldeménydarabos veszélyes árut, kiskonténert vagy mobil tartányt a kocsira/járműre, ill. a kocsiba/járműbe vagy konténerbe berakja,”. Az ADR 1.4 fejezet „A résztvevők biztonsággal kapcsolatos kötelezettségei” alapján: - ADR 1.4.3.2 szerint: „Csomagoló: A csomagolóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – a következő kötelezettségek hárulnak: a) be kell tartania a csomagolási és az egybecsomagolási feltételekre vonatkozó előírásokat; b) amikor egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat.”, valamint - ADR 1.4.3.1 szerint: „Berakó: A berakóra – az 1.4.1 szakasz figyelmebevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) csak akkor adhatja át az árut a fuvarozónak/szállítónak, ha az a RID/ADR szerint fuvarozható/szállítható;”, valamint - ADR 1.4.2.1.1 szerint: „Feladó: A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át fuvarozásra/szállításra, amely megfelel a RID/ADR előírásainak. A feladóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: c) csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartánykocsikat/tartányjárműveket, leszerelhető tartányos kocsikat/leszerelhető tartányokat, battériás kocsikat/járműveket, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva a RID/ADR által előírt jelölésekkel;”.
Az ADR 4.1.2.2 bekezdésében
„Minden fém, merev falú műanyag és összetett IBC-t a 6.5.4.4, ill. a 6.5.4.5 bekezdés szerint vizsgálatnak kell alávetni: - üzembehelyezés előtt; - az üzembehelyezést követően legfeljebb két és fél, ill. öt éves időközönként; - javítás és átalakítás után, mielőtt szállításhoz újból felhasználnák. Az IBC-k az utolsó időszakos vizsgálat, ill. felülvizsgálat érvényességének letelte után nem tölthetők meg és nem adhatók át szállításra. Az utolsó időszakos vizsgálat, ill. felülvizsgálat érvényességének letelte előtt megtöltött IBC az utolsó időszakos vizsgálat vagy felülvizsgálat érvényességének letelte után legfeljebb három hónapig szállítható. Ezen kívül az IBC az utolsó időszakos vizsgálat vagy felülvizsgálat érvényességének letelte után is szállítható: a) kiürítés után, de tisztítás előtt az újratöltés előtt szükséges vizsgálat vagy felülvizsgálat elvégzésének céljából; és b) a veszélyes anyag ártalmatlanítása (megfelelő elhelyezésre) vagy visszaforgatásra történő visszaszállítása céljából az időszakos vizsgálat vagy felülvizsgálat érvényességének lejárta után legfeljebb hat hónapig, hacsak az illetékes hatóság másként nem rendelkezik.”, valamint az ADR 4.1.1.15 bekezdésében „Műanyag hordók és kannák, merev falú műanyag IBC-k és műanyag belső tartállyal rendelkező összetett IBC-k esetén, hacsak az illetékes hatóság másként nem engedélyezte, a veszélyes áruk szállításához történő használat engedélyezett időtartama gyártási időpontjuktól számítva öt év, kivéve, ha rövidebb felhasználási időtartam van előírva tekintettel a szállítandó anyag természetére.” és az ADR 1.4.1.1 bekezdésben „A veszélyes áru fuvarozásban/szállításban résztvevőknek az előre látható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. A RID/ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani.” foglalt rendelkezéseket az Ügyfél megsértette. A szabálytalanság a R1. 2 számú mellékletében foglalt II. kockázati kategória 5. pontjába (Csomagoló eszközök, IBC-k, illetve nagycsomagolások ellenőrzésének, időszakos vizsgálatának időpontját vagy a használati időtartamot nem tartották be) tartozik. A rendelkezés megsértésért R. 5. melléklet 2. táblázatának (II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 5. pontja szerint (Csomagoló eszközök, IBCk, illetve nagycsomagolások ellenőrzésének, időszakos vizsgálatának időpontját vagy a használati időtartamot nem tartották be) a feladó és a csomagoló tehető felelőssé. A fentiek alapján a szabálytalanság elkövetője a R. 5. melléklet 2. táblázatának 5. pontja szerint a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető feladó és csomagoló felelősségének súlyát figyelembe véve 300.000,- Ft (azaz háromszázezer forint) bírságot állapítottam meg. Az egyes bírságtételek egyesített összegét R. 13. § (2) bekezdés a) pontja figyelembevételével állapítottam meg. Az Ügyfél terhére a fentiekben részletezett rendelkezések megsértése miatt 400.000,- Ft (azaz négyszázezer forint) összegű bírságot szabok ki. A jelen határozatomban megnevezett ADR közúti ellenőrzés során felvett 9-20/2013/KML. számú ellenőrzési jegyzék és 9-21/2013/KML. számú adatlap alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az Ügyfél mint a veszélyes áru szállításában csomagolást, berakást és feladást végző vállalkozás megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján a határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. § (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg.
A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144.§-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § és 99. §-ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, R1. 3.§ (1) bekezdésében, ADR-ben, R.-ben, valamint R2.-ben és a Ket. 71. §-ban foglalt rendelkezéseken alapul. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá R2. 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Kormányrendelet 3. § (3) bekezdésében és 1. számú mellékletének a) pontjában rögzítetteken alapul. Szolnok, 2014. február 17.
Jogerőre emelkedés napja: 2014. március 06.