Szám: 21-2/2014/ADR-RID Tárgy: Bírság kiszabása a veszélyes áru közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt a S.C. PAUL LOGISTIC S.R.L., Románia, SATU-MARE, OITUZ 4. ügyfél terhére.
HATÁROZAT Az S.C. PAUL LOGISTIC S.R.L., Románia, SATU-MARE, OITUZ 4 – a továbbiakban: S.C. PAUL LOGISTIC - terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése 600.000,- Ft, azaz hatszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A fentiekkel egyidejűleg a kiszabott bírság megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül az SM 37PAL frsz.-ú gépjárműből és az SM 30PAL frsz.-ú pótkocsiból álló szállítóegységet visszatartom és az SM 37PAL fr.számú, MAN TGA18.480 típusú nyerges vontató S00223768M számú forgalmi engedélyét, valamint az SM 30PAL frsz.-ú pótkocsi S00189894M számú forgalmi engedélyét a visszatartás időtartamára elveszem. A visszatartás helyszíneként a „Telephelyet” jelöltem ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az BM Országos Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (1149 Budapest, Mogyoródi út 43.) címzett, de a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. A fellebbezési illeték tárgyi ügyben 24.000.-Ft, azaz huszonnégyezer forint. A kötelezettséget megállapító határozat kiadása tárgyában hivatalból folytatott közigazgatási eljárás során 37.719,- Ft, azaz harminchétezer-hétszáztizenkilenc forint összegű eljárási költség merült fel, melyet a kötelezettnek kell viselnie. Az eljárási költség összege e határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül - átutalással – a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1003500300283638-00000000 számú bankszámla számára késedelmi pótlék mentesen fizethető meg. INDOKOLÁS Az S.C. PAUL LOGISTIC ügyfelet 600.000.- Ft, azaz hatszázezer forint összegű bírsággal sújtottam a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben,
valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X.17.) NFM rendeletben (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint. Az Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2014.06.05-én, az M3 autópálya Füzesabonyi lehajtójánál, Miskolc irányába eső 114 km szelvényben ellenőrizte az SM 37PAL frsz-ú gépjárműből és az SM 30PAL frsz.-ú pótkocsiból álló szállítóegységet. Az S.C. PAUL LOGISTIC az ADR hatálya alá tartozó UN 1263 FESTÉK (beleértve a festéket, lakkot, zománcot, sellakot, kencét, polírozót, folyékony töltőanyagot és folyékony lakkbázist) vagy FESTÉK SEGÉDANYAG (beleértve a festékhígítókat és oldószereket) (gőznyomás 50 °C-on nagyobb mint 110 kPa), 3, II. veszélyes árut 2505 kg mennyiségben, illetve UN 1263 FESTÉK (beleértve a festéket, lakkot, zománcot, sellakot, kencét, polírozót, folyékony töltőanyagot és folyékony lakkbázist) vagy FESTÉK SEGÉDANYAG (beleértve a festékhígítókat és oldószereket), 3, III. veszélyes árut 3192 kg mennyiségben szállított. A veszélyes áru küldeménydarabok 5 db 200 literes, 120 db 12,5 literes illetve 120 db 25 literes fémkannákban raklapon, egyesítő csomagolásban voltak elhelyezve. Az ellenőrzött szállítóegység az „Ügyfél” – a továbbiakban: „Ügyfél” - telephelyéről szállította a fenti veszélyes árut. A 16-1/2014/ADR számú ellenőrzési jegyzék – a továbbiakban: jegyzék - és a 162/2014/ADR számú ellenőrzési jegyzőkönyv – a továbbiakban: jegyzőkönyv - alapján a tárgyi szállítási tranzakcióban a szállítást az S.C. PAUL LOGISTIC ügyfél, a veszélyes áru feladását, csomagolását és berakását az „Ügyfél” végezte. Az ellenőrzés során a 1. a küldeménydarabok jelölésével, 2. az ADR-ben előírt hordozható világítókészülék hiányával, illetve 3. a szállítóegységen illetéktelen személy tartózkodásával kapcsolatos szabálysértések kerültek megállapításra, melyek a szállítást (fuvarozást), a feladást, a csomagolást és a berakást végző vállalkozások felelősségi körébe tartoznak. A szabálytalanságokat a járművezető a jegyzőkönyvben, aláírásával elismerte. A feltárt szabálytalanságokat az ellenőrzés során készített fotófelvételek is igazolják. 1.) A jegyzék 25. – „Küldeménydarabok jelölése és bárcázása” – pontja alapján „szabálytalan” kategória került megállapításra, mivel a szállított veszélyes áru küldeménydarabokat tartalmazó egyesítő csomagoláson nem volt elhelyezve a szállított veszélyes áru osztályra vonatkozó 3-as számú veszélyességi bárca és az árunak megfelelő UN szám, továbbá több egyesítő csomagoláson nincs elhelyezve az „EGYESÍTŐ CSOMAGOLÁS” felirat (2 db egyesítő csomagoláson volt alig látható módon feltüntetve az „OVERPACK” felirat. Az ADR 5.1.2.1 bekezdés a) pontja alapján: „Az egyesítőcsomagoláson fel kell tüntetni i) az „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” feliratot, és ii) a benne levő minden veszélyes áru UN számát fel kell tüntetni, – amely elé az „UN” betűket kell írni, – ahogy azt az 5.2.1.1 és 5.2.1.2 bekezdés a küldeménydarabokra előírja, és el kell helyezni rajta a benne levő küldeménydarabokra az 5.2.2 szakaszban előírt bárcákat, valamint a „környezetre veszélyes anyag” jelölést, ha az 5.2.1.8 bekezdés szerint az a küldeménydarabra szükséges, kivéve, ha az egyesítőcsomagolásban levő minden veszélyes árufajta UN száma és bárcája, ill. a „környezetre veszélyes anyag” jelölés látható, hacsak az 5.2.2.1.11 pont mást nem ír elő. Ha különböző küldeménydarabokra ugyanolyan UN szám, bárca, ill. a „környezetre veszélyes anyag” jelölés szükséges, akkor azt az egyesítőcsomagoláson csak egyszer kell feltüntetni, ill. elhelyezni. Az „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” feliratot jól láthatóan, olvashatóan, a kiindulási ország valamelyik hivatalos nyelvén kell feltüntetni, és ezenkívül, ha ez a nyelv nem az angol, a francia vagy a német, akkor angol, francia vagy német nyelven is fel kell tüntetni, kivéve, ha a szállításban érintett országok közötti megállapodások mást írnak elő.” Viszont az ADR 5.2.1.1 bekezdése leírja, hogy „Hacsak az ADR-ben nincs másként előírva, minden küldeménydarabon jól látható módon és tartósan fel kell tüntetni a benne levő veszélyes áru UN számát, amely elé az „UN” betűket kell írni. …”
2
Az ADR 5.2.1.2 bekezdése alapján” Minden e fejezetben előírt jelölésnek a) jól láthatónak és olvashatónak kell lennie;…” A fentiek és az ellenőrzés helyszínén készített fotófelvételek alapján megállapítottam, hogy az egyesítőcsomagolásokban elhelyezett fémkannák nagy részénél nem látszik a 3-as bárca és az UN szám. Ahhoz, hogy az ADR 5.1.2.1 bekezdés a) pontjában előírt egyesítőcsomagolások jelöléseinek szabályozására vonatkozó „kivétel” érvényesüljön, a fémkannákat úgy kellett volna elhelyezni az egyesítőcsomagolásokban, hogy az ADR 5.2.1.1 bekezdésének megfeleljenek, azaz a fenti jelölések minden egyes küldeménydarabon jól láthatóak és olvashatóak legyenek. Ez nem valósult meg. Ezért, ha már így helyezték el, az egyesítőcsomagolásokon fel kellett volna tüntetni a 3-as bárcát és UN számot. Ezen kívül az egyesítőcsomagolásokon nem volt feltüntetve az előírt „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” felirat, csupán 2 db egyesítőcsomagoláson láttunk „OVERPACK” feliratot, azt is alig láthatóan. Az ADR alábbi rendelkezései alapján: 1.4.2.1.1. bekezdés: „A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át fuvarozásra/szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra – az 1.4.1. szakasz figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak:… c) pont:csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartányjárműveket,leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel;” ADR 1.4.3.2 b) pont: „A csomagolóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: amikor egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat.” ADR 1.4.3.1.1 a) pont: „A berakóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) csak akkor adhatja át az árut a szállítónak (fuvarozónak), ha az az ADR szerint szállítható;” Az S.C. PAUL LOGISTIC ügyfél 2014. 06. 05-én kelt nyilatkozata alapján a fenti ADR szállítás ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok vonatkozásában vállalja a teljes felelősséget, ezért az osztott felelősséggel terhelt szabálytalanság (küldeménydarabok jelölése) tekintetében a továbbiakban nem vizsgáltam a feladást, a csomagolást és a berakást végző vállalkozás, az „Ügyfél” felelősségét. Ezzel az S.C. PAUL LOGISTIC ügyfél megsértette az ADR fentiekben vizsgált 5.1.2.1, 5.2.1.1 és 5.2.1.2 bekezdések szabályozásait, valamint az ADR alábbi rendelkezését: 1.4.2.2.1. c) pont: „szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;” A fenti hiányosság a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet – a továbbiakban: Korm. r. - 2. melléklete alapján „Az ADRelőírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, például a hiba elhárítására való kötelezés, ha lehetséges és célszerű, akkor az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor.” A megállapított tárgyi szabálytalanság, a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet - a továbbiakban: R1. - 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 10. pontja „Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy azok hiánya” szerint 400.000,- Ft, azaz négyszázezer forint bírságot köteles fizetni, aki a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezést megsérti.
3
A fentiek miatt - figyelembe véve az S.C. PAUL LOGISTIC Ügyfél 2014. 06. 05-én kelt nyilatkozatát, mely szerint a feltárt szabálytalanságok vonatkozásában vállalja a teljes felelősséget – az 1. pontban rögzített szabálytalanság elkövetője felelősségi körének megállapításakor az S.C. PAUL LOGISTIC ügyfelet a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. - a továbbiakban: Kkt. - alapján 400.000,- Ft, azaz négyszázezer forint bírsággal sújtom. 2.) A jegyzék 28. – „Az ADR-ben előírt általános célú biztonsági felszerelés” – pontja alapján „szabálytalan” kategória került megállapításra, mivel a szállítóegységen nem volt elhelyezve hordozható világító készülék, ezért az ellenőrzött szállítás nem felel meg az ADR 8.1.5.2 pontjának. Az S.C. PAUL LOGISTIC ügyfél – szállítói résztvevői felelősségét figyelembe véve - ezzel megsértette az ADR alábbi rendelkezéseit: ADR 8.1.5.2 pont: „A következő felszerelést a szállítóegységen kell tartani:… a 8.3.4 szakasz szerinti, hordozható világítókészüléket…” ADR 1.4.2.2.1. c) pont: „szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;” ADR 1.4.2.2.1. g) pont: „meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak.” A Korm. r. 2. melléklete alapján „Az ADR-előírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, például a hiba elhárítására való kötelezés, ha lehetséges és célszerű, akkor az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor.” Az R1. 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 4. pontja szerint 100.000,- Ft, azaz egyszázezer forint bírságot köteles fizetni, aki a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezést megsérti. A fentiek miatt a 2. pontban megállapított szabálytalanság elkövetője felelősségi körének megállapításakor az S.C. PAUL LOGISTIC ügyfelet a Kkt. alapján 100.000,- Ft, azaz egyszázezer forint bírsággal sújtom. 3.) A jegyzőkönyv alapján, a gépjárművezetőn kívül, utasként az ellenőrzött szállítóegységen tartózkodott felesége, akit állítása szerint azért vitt magával, mert szabadságon volt. Ezért az ellenőrzött szállítás nem felel meg az ADR 8.3.1 szakaszának. Az S.C. PAUL LOGISTIC ügyfél – szállítói résztvevői felelősségét figyelembe véve - ezzel megsértette az ADR alábbi rendelkezéseit: ADR 8.3.1 pont: „A veszélyes anyagot szállító szállítóegységen – a jármű személyzetén kívül – utas nem szállítható.” ADR 1.4.1.1 bekezdés: „A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani.” A Korm. r. 2. számú melléklete alapján „A szabálytalanságok három kockázati kategóriába vannak sorolva, az I. kategória a legsúlyosabb. A megfelelő kockázati kategóriát az ellenőrzést végző hatóságnak, ellenőrnek a konkrét körülményeket mérlegelve kell meghatározni. A kockázati kategóriákban nem szereplő mulasztásokat a kategóriák leírása szerint kell besorolni.” A megállapított szabálytalanságra (utas szállítása az ADR hatálya alá tartozó szállítóegységen) vonatkozóan nem található nevesített tétel a Korm. r-ben, ezért a Korm. r-ben meghatározott
4
szempontok alapján a konkrét körülményeket mérlegelve a fenti szabálytalanságot egyéb mulasztásnak minősítem, és az alábbiak szerint határozom meg a kockázati kategóriát. A feltárt, nem nevesített szabálytalanság (utas szállítása az ADR hatálya alá tartozó szállítóegységen) kockázati kategóriájának meghatározása során kizártam az I-es kockázati kategóriát. A szállítóegység visszatartásra került az ellenőrzés helyszínén, azonban nem az I-es kockázati kategóriába tartozó szabálytalanság miatt. A szállítóegységen a gépjárművezető felesége (aki nem rendelkezik ADR végzettséggel) illetéktelenül utasként tartózkodott, ami szabálytalan. Azonban figyelembe vettem, hogy a szállítóegységen tartózkodó utas saját magára nézve jelent kockázatot, azonban a közlekedésre nézve nem jelent kockázatot, mert a gépjárművezető adott esetben el tudja végezni a szükséges teendőket, ezért az előbbiek alapján mérlegelve a szabálytalanságot a Korm. r. 2. sz. melléklete alapján III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztásnak minősítettem. A szállítóegységen utasként tartózkodó személyt az Ügyfél által biztosított személyautóval szállítják tovább. Így a megállapított szabálytalanság a vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni.” A 3. pontban megállapított szabálytalanságot - fentiek alapján - a Korm. r. 2. sz. melléklete III. kockázati kategóriájába tartozó egyéb mulasztásnak minősítettem. Az R1. 5. mellékletében szereplő 3. táblázat 6. pontja „A III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás”szerint 100.000,- Ft, azaz egyszázezer forint bírságot köteles fizetni, aki a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezést megsérti. Ezért a Kkt. 20. § (1) bekezdése alapján, a szabálytalanság felelőssé tett elkövetője az S.C. PAUL LOGISTIC ügyféllel, mint a veszélyes áru szállítójával szemben 100.000,- Ft, azaz egyszázezer forint bírságot állapítottam meg. A Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján „……e) a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére,……vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.” A fentiek alapján a Kkt. 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a szabálytalanság elkövetője felelősségi körének megállapításakor az S.C. PAUL LOGISTIC ügyfelet; mint az áru szállítóját felelősségének súlyát figyelembe véve - összesen 600.000,- Ft, azaz hatszázezer forint bírság megfizetésére kötelezem. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett ellenőrzési jegyzék és ellenőrzési jegyzőkönyv alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az S.C. PAUL LOGISTIC (mint a veszélyes áru szállítója) megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A határozat meghozatala során figyelembe vettem a tárgyi ügyben rendelkezésre álló alábbi dokumentációkat: -
A 16-1/2014/ADR számú ellenőrzési jegyzék és a 16-2/2014/ADR számú ellenőrzési jegyzőkönyv, az S.C. PAUL LOGISTIC ügyfél 2014. 06. 05-én kelt nyilatkozata, a 14112424 számú CMR nemzetközi fuvarlevél, a helyszínen készített, hiteles fényképfelvételek,
A Kkt. 20. § (7) bekezdése értelmében közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet - a veszélyes áru, a gyorsan romló élelmiszer és az élő állat szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások megtartásával - a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételek szerint vissza lehet tartani. A jármű nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha
5
a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a Magyarország területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, bankgaranciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50/C. § (7) bekezdése értelmében az ügyfélnek kiadandó dolgot a vele szemben megállapított pénzfizetési kötelezettség biztosítására vissza lehet tartani. A Kkt. 20.§ (8) bekezdésére hivatkozással az SM 37PAL fr.számú, MAN TGA18.480 típusú nyerges vontató S00223768M számú forgalmi engedélyét, valamint az SM 30PAL frsz.-ú pótkocsi S00189894M számú forgalmi engedélyét a visszatartás időtartamára elvettem. Az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban R2.) 3. melléklete szerinti írásbeli tájékoztató a jármű vezetője részére átadásra került. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Az eljárás során eljárási költség merült fel. A Ket. 156.§ bekezdése szerint, a hatóság az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét marasztalja el valamely eljárási cselekmény költségében, azonnal kötelezi a költségek megfizetésére. Eljárási költségnek minősül a Ket. 153. §-ában felsorolt igazolt költség. A határozat rendelkező részében az ügyfélre hárított felmerült eljárási költség az alábbiakból tevődik össze: tolmács-költség 37.719,- Ft, azaz harminchétezer-hétszáztizenkilenc forint összegben. Az eljárás során feltárt jogsértő helyzet, a jogszabályban foglaltak be nem tartása miatt indított közigazgatási eljárás jelen határozatban kötelezéssel zárult, ezért a határozat rendelkező részében az ügyfelet 37.719.- Ft, azaz harminchétezer-hétszáztizenkilenc forint eljárási költség viselésére köteleztem. A Ket. 158. (1) szerint eljárva határozatomban az eljárási költséget összegszerűen meghatároztam, és döntöttem a költség viseléséről. Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11) Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdésében, az R1.-ben, R2.-ben, valamint a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A bírság megfizetésének határidejét, módját az R2. 3. § (4) bekezdése, figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124.§ - 144.§-a rögzíti. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény 42. § (3) bekezdése alapján „Törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével – a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.” A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98.§ (1) bekezdésben meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá az R2 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. Az Igazgatóság illetékességét a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése határozza meg. Eger, 2014. június 05.
6
