Szám: 36650/1350-5/2015.ált.
Tárgy:
Telefon:
A ”SWEET-LINE-98” Kft. terhére bírság kiszabása a veszélyes áru közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt 56/516-225
HATÁROZAT A ”SWEET-LINE-98” Kft. (székhelye: 4030 Debrecen, Epreskert utca 1., adószáma: 11558796-2-09, cégjegyzékszáma: 09-09-005826) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 900.000,- Ft, - azaz kilencszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával, vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. A banki átutalás közlemény rovatába a következőket kell szerepeltetni: Mezőtúr KvK, ADR bírság, 36650/13505/2015.ált. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (5000 Szolnok, József A. út 14.) címzett, de a JászNagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mezőtúri Katasztrófavédelmi Kirendeltségénél benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000.- forintja után 400.- forint, de legalább 5.000.forint, legfeljebb 500.000.- forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10.000.- forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján, vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság. A bírság összegének megfizetése indokolt esetben – kérelemre – részletekben is teljesíthető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS
2 A ”SWEET-LINE-98” Kft. (székhelye: 4030 Debrecen, Epreskert utca 1., adószáma: 11558796-2-09, cégjegyzékszáma: 09-09-005826, a továbbiakban: Ügyfél) Ügyfelet 900.000.-Ft,- összegű bírsággal sújtom, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben (a továbbiakban: ADR) valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben (a továbbiakban: NFM rendelet) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mezőtúri Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: R1.) foglaltak alapján a veszélyes áru szállítás (ADR) ellenőrzését végezte 2015. május 28. napján a 4 számú főközlekedési útvonal 95. kilométer szelvényű (Debrecen irányába) parkolójában. Az ellenőrzés keretében a … forgalmi rendszámú (forgalmi engedély száma: …...) jelöletlen tehergépjármű közúti ADR ellenőrzése került végrehajtásra. Az ellenőrzés időpontjában a tehergépjárművön a gépjárművezető (…..... születési hely/idő: …......, anyja neve: ….., lakcíme: …............) és egy fő kísérő személy (…........, születési hely/idő: ….......... anyja neve: …........, lakcíme: …............) tartózkodott. Az ellenőrök felhívására a gépjárművezető átadta a gépjárművön elhelyezett rakományra vonatkozó fuvarokmányokat. A fuvarokmányokban (számlák azonosító számai: …......... és …..............) foglaltak, valamint a rakomány megtekintése során megállapítást nyert, hogy a tehergépjárművön korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áru került elhelyezésre az alábbiakban részletezettek szerint: - ROVATOXX rovarirtó por 100 g (20 darab kartondoboz, dobozonként 15 darab 100 grammos kiszerelésben) /UN 3077/; - 30 darab BARBON borotvakrém, egyenként 85 ml kiszerelésű tubusban /UN 1950/; - 408 darab Chemotox légyirtó, egyenként 300 ml kiszerelésű flakonban /UN 1950/; - 180 darab Axe Deo 150 ml összes illata, egyenként 150 ml kiszerelésű flakonban /UN 1950/; - 90 darab Impulse Deo 75 ml 4 illat egyenként 75 ml kiszerelésű flakonokban /UN 1266/; - 48 darab Secret 2000 hajlakk 400 ml ultra hold egyenként 400 ml kiszerelésű flakonban /UN 1950/. A korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áru berakását és szállítását a ”SWEETLINE-98” Kft. (4030 Debrecen, Epreskert u. 1., adószáma: 11558796-2-09) végezte. A veszélyes áru berakása a VL-MARKET Kft. (2000 Szentendre, Sztaravodai út 69/B., adószáma: 23507254-2-13) Budapest, Tagló utca 2. szám alatti telephelyén történt, a rakomány tehergépjárműbe való elhelyezését a gépjármű személyzete kézi emelőgép („béka”) segítségével végezte el. A rakományt saját fuvarozás keretében az Ügyfél 4030 Debrecen, Epreskert utca 1. szám alatti telephelyére szállították. A rakomány berakásakor a veszélyes áruk jelölve voltak a korlátozott mennyiségre utaló jelöléssel. Az ellenőrzés során a gépjármű személyzete 1 darab 6 kilogrammos, érvényes ABC porral oltó tűzoltó készüléket mutatott be.
3 Az ellenőrök többszöri kérésére sem tudták bemutatni az ADR 1.3 fejezete szerinti oktatást igazoló iratokat. A tehergépjármű rakományának elmozdulása ellen nem intézkedtek, a rakomány rögzítése nem volt megfelelő, tekintve, hogy a raklapokon egyesítőcsomagolásban (zsugorfóliával) elhelyezett raklapok menetiránnyal ellentétes elmozdulása ellen (pl. hevederes leszorítás, kiékelés, kitámasztás, raktér padlózatához oldható/nem oldható rögzítés) nem volt rögzítve. A tehergépjármű műszaki adatlapja alapján emelőhátfallal szerelt hűtőteres tehergépjármű (jármű műszaki adatlap száma: 26-14/1809541/12). Az ellenőrzés során feltartóztatásra nem került sor, tekintve, hogy a gépjármű rakterében lévő raklapokkal az raktér üres terét kitöltötték, így a veszélyes áru elmozdulás elleni rögzítése megtörtént. A rendelkezésre álló iratokból, az ADR 1.2.1. szakasza szerinti fogalom meghatározás (BERAKÓ/SZÁLLÍTÓ) figyelembevételével megállapítható, hogy a veszélyes áru szállítója és berakója az Ügyfél volt. Az ADR 1.2.1. meghatározások: „Berakó: az a vállalkozás, amelyik: a) a küldeménydarabos veszélyes árut, kiskonténert, vagy mobil tartányt a járműre, a járműbe, vagy konténerbe berakja; vagy b) a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert, vagy mobil tartányt a járműre rakja;” „Szállító: az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül;” 1.) A tehergépjármű rakománya semmilyen formában nem került rögzítésre: A közúti közlekedés során váratlan, hirtelen események bekövetkezése esetére a veszélyes áru rakományokat fokozottan védeni kell, azért fontos, hogy rögzítésük megfelelő és biztonságos legyen. A rakomány rögzítésének célja a rakomány járművön történő szállítása során fellépő erőhatások (rázkódás, gyorsítás, fékezés, kanyarodás) által bekövetkező balesetveszély, illetve a rakomány, vagy szállítójármű sérülését okozó – elmozdulásának, felbillenésének, leesésének – megakadályozása. A tehergépjármű rakománya a szállított veszélyes áru belső csomagolásban lévő veszélyes áru tömege, térfogata alapján az ADR 3.4. fejezet szerinti korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áru volt. A belső csomagolásban lévő anyagok mennyisége nem haladta meg az egyes anyagokra az ADR 3.2. fejezet „A táblázat” (7a) oszlopban jelölt mennyiséget. Az ADR 3.4 fejezet előírásait kielégítő, korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk nem tartoznak az ADR más előírásainak hatálya alá kivéve: a) az 1. Rész 1.1, 1.2, 1.3, 1.4, 1.5, 1.6, 1.8, 1.9 fejezete; b) a 2. Rész; c) a 3. Rész 3.1, 3.2, 3.3 fejezete (kivéve a 61, 178, 181, 220, 274, 625, 633 és 650 e) különleges előírást); d) a 4. Rész 4.1.1.1, 4.1.1.2, 4.1.1.4 – 4.1.1.8 bekezdése; e) az 5. Rész 5.1.2.1 a) i) és b) pontja, az 5.1.2.2, 5.1.2.3, 5.2.1.9 bekezdése és az 5.4.2 szakasza; f) a 6. Rész 6.1.4 szakasz gyártási előírásai, a 6.2.5.1 és 6.2.6.1 – 6.2.6.3 bekezdés; g) a 7. Rész 7.1 fejezete és a 7.2.1, 7.2.2, 7.5.1 (kivéve a 7.5.1.4 bekezdést), 7.5.2.4 bekezdése, 7.5.7, 7.5.8 és 7.5.9 szakasza; és h) a 8. Rész 8.6.3.3 bekezdése és a 8.6.4 szakasz vonatkozó előírásait. Az előzőekben foglaltak alapján a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áru esetén is alkalmazni kell az ADR 7.5.7. szakaszában, így a 7.5.7.1. bekezdésben foglalt előírásokat.
4 Az ADR 7.5.7.1. bekezdése szerint: „A kocsit/járművet, ill. a konténert – ahol szükséges – a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a kocsiban/járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná, vagy sérülését okozná. Ha veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehéz gépekkel, vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a kocsiban/járműben, ill. konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással, vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha rögzítés pánttal, vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon. Ezen bekezdés követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a rakományt az EN 12195:2010 szabvány előírásainak megfelelően rögzítik.” A fentiekben foglaltakra tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 7.5.7 szakaszában, az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában és az ADR 1.4.3.1.1 c) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. sorszámában (A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása.) foglalt előírásba tartozik. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII.29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R2. ) 5. számú melléklet 1. számú táblázatának (I. kockázati kategóriába tartozó cselekmény, vagy mulasztás) 10. sorszámában (A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása) foglaltak alapján a berakó és a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázatának 10. sorszámában foglaltak alapján a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető berakó és szállító felelősségének súlyát figyelembe véve 800.000,- Ft (azaz nyolcszázezer forint) bírságot állapítottam meg. A berakó és a szállító között a bírság összegét nem kellett megosztani, illetve mérlegelni, tekintve, hogy a két veszélyes áru szállításban érintett résztvevő egy és ugyanaz. 2. A gépjárművezetőnek és a kísérőnek nem volt az ADR 1.3. fejezet szerinti oktatást igazoló irata: A képzés kiemelten fontos, hogy a veszélyes áru szállításban résztvevők megismerjék a feladatukhoz és felelőségükhöz kapcsolódó előírásokat. Az előző pontban foglaltak alapján a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áru esetén is alkalmazni kell az ADR 1.3 és 1.4 fejezet előírásait. Az ADR 1.3.1. szakasza alapján: „Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Az 1.3.2 szakasz szerinti képzést az alkalmazottaknak még a felelősség elvállalása előtt kell megkapniuk; olyan munkakör, amelyre a szükséges képzés még nem történt meg, csak képzett személy közvetlen felügyelete mellett látható el. Az ADR 1.4.2.2.1 b) pontja szerint a szállító kötelezettsége, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen legyenek.” Az NFM rendelet 1. számú melléklet 5. pontja alapján: „A munkáltató az oktatásban részt vevő részére igazolást állít ki. Az igazolást a jármű személyzetének a szállítás ideje alatt magánál kell tartania és a hatóság részére az ellenőrzéskor bemutatnia. Az oktatásra
5 vonatkozó iratokat a munkáltatónak legalább öt évig, de legalább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell őriznie.” A fentiekben foglaltakra tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 1.3.1 szakaszában, az ADR 1.4.2.2.1 b) pontjában és az NFM rendelet 1. számú melléklet 5. pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság nem nevesített előírás, így a R1. 2. számú melléklet III. kockázati kategóriába foglalt - az ADR előírásainak megszegése, amennyiben az személyi sérülés, vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni előírásba tartozik. A R2. 5. számú melléklet 3. számú táblázatának (III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény, vagy mulasztás) 6. sorszámában (a III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás) a feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító (fuvarozó) és a címzett tehető felelőssé. A gépjárművezető és a kísérő képzésért kizárólagosan a szállító - a gépjárművezető, kísérő munkáltatója - tehető felelőssé, így fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 3. számú táblázatának 6. sorszámában foglaltak alapján a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető szállító felelősségének súlyát figyelembe véve 100.000,- Ft (azaz egyszázezer forint) bírságot állapítottam meg. Az egyes bírságtételek egyesített összegét R2. 13. § (2) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. Az Ügyfél terhére a fentiekben részletezett rendelkezések megsértése miatt 900.000,- Ft (azaz kilencszázezer forint) összegű bírságot állapítottam meg. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett 36650/1350-3/2015.ált. számú ellenőrzési jegyzék, illetve 36650/1350-2/2015.ált.számú jegyzőkönyv alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét a”SWEET-LINE-98” Kft. (székhelye: 4030 Debrecen, Epreskert utca 1., adószáma: 11558796-2-09, cégjegyzékszáma: 09-09005826) mint a veszélyes áru berakója és szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 3. § (4) bekezdése, valamint Kkt. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A R1. 5. § (1) bekezdése alapján, ha az ellenőrző hatóság az ellenőrzés során a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos szabálytalanságot állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni és az ott meghatározott szankciókat alkalmazni. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló R2. 6. §-a alapján a Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 5. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki „c) a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben, g) a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló jogszabályban, k) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló törvényben, valamint az ADR belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a veszélyes áruk, anyagok, hulladékok szállítására (fuvarozására), valamint a
6 közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezést megsérti.” A Kkt. 20. § (5) bekezdése alapján, a bírságot a rendelkezés megsértéséért felelős köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a külön jogszabályban meghatározott bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában kötelesek megfizetni. Ha a felelősségük aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. Nem állapítható meg a bírságfizetési kötelezettség a közúti szállítást végző működési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok esetén, amelyet az nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre. Fentiekre tekintettel megállapítom, hogy az ügyfél az adott szabálytalanságért - a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása, a gépjárművezető és a kísérő ADR 1.3. fejezet szerinti oktatását igazoló irat hiánya - a vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt köteles a tételes összegű bírságot megfizetni. A bírság összegét az R2. 5. mellékletében foglaltak alapján szabtam ki. Megállapítom, hogy az R1. 5. §-a alapján az ellenőrzés során feltárt Indoklás rész 1. pontban részletezett szabálytalanságot az 5. mellékletben nevesített mulasztások szerint kell besorolni, és hogy az 5. mellékletben nevesített mulasztások kockázati besorolását a bírság kiszabása során nem állt módomban módosítani. Az Indoklás rész 2. pontban részletezett szabálytalanságot - tekintve, hogy a szabálytalanság nevesítve nem szerepel - a cselekmény súlyát figyelembe véve a legenyhébb kategóriába (III. kockázati kategória) soroltam be. Az R1. 13. § (2) bekezdése szerint ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében és az annak alapján indult közigazgatási eljárásban a 2-11. §-ban meghatározott több - a hatóság hatáskörébe tartozó - szabályszegést állapít meg, akkor a bírság kiszabására irányuló eljárást ugyanazon szabályszegővel szemben egy eljárásban kell lefolytatni. A bírság mértéke az egyes szabályszegések miatt megállapított bírságok összege, amely azonban nem haladhatja meg a megállapított legsúlyosabb szabályszegés miatt kiszabható bírság háromszorosát, de legfeljebb a 2.200.000.- forintot, járművezető esetén a másfélszeresét, de legfeljebb a 800.000.- forintot. Mindezekre tekintettel a fentiekben részletezettek szerint döntöttem, a bírság összegét 900.000,- forint összegben határoztam meg. Tekintettel arra, hogy a feltárt szabálytalanságok az I. illetve III. kockázati kategóriába sorolandó, így a kockázati kategória általános leírása alapján a tényállás emberi élet, egészség veszélyeztetésével jár. Emiatt a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 12/A. § (1) bekezdésébe foglalt figyelmeztetés, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94.§ (1) bekezdés a) pontjában szabályozott hatósági felhívás alkalmazása a Kkv. tv. 12/A. (2) bekezdés a) pontjára tekintettel kizárt, mivel a feltárt jogszabálysértés az emberi életet, testi épséget, vagy egészséget veszélyezteti. Ennek okán az ügyfél kis- és középvállalkozói minőségének vizsgálatával összefüggő eljárási cselekményeket mellőzni szükséges. A fentieken túl a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet 2.§ (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a Ket. 94. § (2) bekezdés
7 b) pontja alkalmazásának Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján a R2. 5. mellékletében foglalt esetekben van helye. Megállapítom, hogy a hatósági felhívás erre tekintettel is kizárt. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések Ket. 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144.§-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Az I. fokú hatósági határozat elleni jogorvoslati eljárás keretében további irányadó jogszabályi rendelkezések: a) természetes személy esetében: a Ket. 40. § (2) bekezdése „Ha az Ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát a 40/A. §-ban meghatározott módon köteles igazolni”, valamint a Ket. 40/A. § (1) bekezdése „A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását, vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.” b) jogi személy esetében: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 8. § (1)-(4) és 9. § (1)-(3/a) bekezdéseiben foglaltak alapján közhiteles aláírási címpéldányt kell csatolni a képviseleti jog igazolásához. Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló R1. 3.§ (1) bekezdésében, R2., valamint R1-ben és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mezőtúri Katasztrófavédelmi Kirendeltség hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. § bf) pontjában, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 4/A. § a) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mezőtúri Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) c) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján az 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Mezőtúr, 2015. június 22.
Készült:2 példányban Terjedelme: 7 oldal Gépelte/Előadó: -
8 Kapják: 1) Mezőtúri KvK Irattár 2) ”SWEET-LINE-98” Kft. (4030 Debrecen, Epreskert utca 1.) Postázva:
