HATÁROZAT. bírságot szabok ki

Szám: 164-2/2014/HAT. Tárgy:

A Palotási Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. terhére bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállításra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt

Ügyintéző: Telefon:

HATÁROZAT A Palotási Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. (székhelye: 5072 Besenyszög-Palotás, Tessedik Sámuel u. 2., adószáma: 11267377-2-16, cégjegyzékszáma: 16-10-001569, a továbbiakban: Ügyfél) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-0028349420000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A banki átutalás közlemény rovatába a következőket kell szerepeltetni: JNSZ MKI, ADR bírság, 164-2/2014/HAT. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- Ft-ja után 400,- Ft, de legalább 5.000,- Ft, és legfeljebb 500.000,- Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,- forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10.000,- forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. A bírság összegének megfizetése indokolt esetben – kérelemre – részletekben is teljesíthető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.

INDOKOLÁS A Palotási Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. (székhelye: 5072 Besenyszög-Palotás, Tessedik Sámuel u. 2., adószáma: 11267377-2-16, cégjegyzékszáma: 16-10-001569) ügyfelet 1.000.000,- Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben (a továbbiakban: ADR) és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X.17.) NFM rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. §-ban kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R1.) rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. február 17. napján az Ügyfél 5072 Besenyszög-Palotás, Tessedik Sámuel u. 2. szám alatti telephelyén. A telephelyi ellenőrzés során az …………… forgalmi rendszámú IFA gyártmányú, tartányos tehergépjármű teljes ADR ellenőrzése is végrehajtásra került. Az ADR-ben foglaltak szerint a tartányos tehergépjármű eleje és hátulja narancssárga tábla jelöléssel, valamint mindkét oldala és hátulja 3-as számú nagybárcával volt ellátva. A jármű oldalára helyezett egyik nagybárca széle sérült volt, de az alapvető rendeltetését betöltötte. Az ellenőrök felhívták a gépjárművezető figyelmét a sérült nagybárca kicserélésére egy azonos, de sérülésmentes nagybárcára. A tehergépjárművön a 3 darab 3-as számú nagybárcákon kívül más bárca nem került elhelyezésre. A gépjárművön készenlétben tartott tűzoltó készülékek üzemképesek és érvényesek voltak. Az ADR 8.1.5 szakasza szerinti felszerelések és személyes védőfelszerelések – a szemöblítő-folyadék kivételével –, valamint az írásbeli utasítás a gépjárművön rendelkezésre állt és a gépjárművezető be tudta mutatni azokat. A szemöblítő palack zárófedele hiányzott, továbbá a szem öblítésére alkalmas folyadék sem a palackban, sem a gépjárművön nem állt rendelkezésre. A gépjárművezető ………………. azonosítási számú ADR bizonyítványa érvényes volt. A Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiállított, az …………… forgalmi rendszámú tartányos gépjárműre vonatkozó jóváhagyási igazolás érvényes volt. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság ………………………………. iktatószámú vizsgálati jegyzőkönyv és a jóváhagyási igazolás alapján az üzemeltető/tulajdonos a Palotási Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. a fentiekben megnevezett gépjármű esetében. A ……………, ………………, …………… és a ………………. számú tehergépjármű menetlevelekben rögzítettek alapján az ………… forgalmi rendszámú, tartányos tehergépjárművel közúton UN 1202 számú veszélyes anyagot szállítottak 2014. február 01., 2014. február 05., 2014. február 07. és 2014. 02. 17. napján az ellenőrzés időpontjában is. A menetlevelekben az áru megnevezésére csak a „gázolaj” szó került bejegyzésre, továbbá a szállított anyag mennyiségére (tonnában megadva) vonatkozó cellák kitöltetlenek maradtak. A tehergépjárművön a tehergépjármű menetlevelén kívül más fuvarokmány nem állt rendelkezésre. A gépjárművezető tájékoztatása alapján az ellenőrzés időpontjában, a tartányban a gázolaj becsült mennyisége 300 liter. Hatóságom az ellenőrzéskor rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az Ügyfél az ADR szerinti feladó, töltő, szállító és címzett. 1.) Az Ügyfél által az ADR 5.4.0.3 bekezdése szerint szállításra átadott fuvarokmány nem tartalmazta az ADR-ben előírt tartalmi és formai követelményeket. A fuvarokmányba nem került bejegyzésre a veszélyes anyag helyes szállítási megnevezése, a veszélyes anyagra vonatkozó veszélyességi bárca száma, csomagolási csoport és a veszélyes áru mennyisége, valamint a fuvarokmányban feltüntetett információk nem jól olvashatók.

„Az ADR 5.4.1.1.1 pontjában „A fuvarokmány(ok)nak minden szállítandó anyagra vagy tárgyra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmaznia (tartalmazniuk): a) az UN számot, amely elé az „UN” betűket kell írni; b) a helyes szállítási megnevezést, amint azt a 3.1.2 szakasz meghatározza, szükség esetén (lásd a 3.1.2.8.1 pontot) a zárójelbe tett műszaki megnevezéssel kiegészítve (lásd a 3.1.2.8.1.1 pontot); c) a többi osztály anyagai és tárgyai esetén a 3.2 fejezet „A” táblázat 5 oszlopában feltüntetett, ill. 6 oszlopában feltüntetett különleges előírás alapján szükséges bárca számát, d) ahol van, az anyagra vonatkozó csomagolási csoportot, ami elé a „PG” betűk (pl. „PG II”) [vagy „VG” betűk (pl. „VG II”), ami a német „Verpackungsgruppe” rövidítése] vagy az 5.4.1.4.1 pont szerinti nyelven a „csomagolási csoport” kezdőbetűi írhatók; f) a veszélyes árukénti összes mennyiséget (térfogatban, bruttó vagy nettó tömegben) az azonos UN számhoz, helyes szállítási megnevezéshez és – ha van – csoporthoz tartozó árunként;”; az ADR 5.4.1.1.2 pontjában „A fuvarokmányban az előírt információknak jól olvashatónak kell lenniük.”; az ADR 1.2.1 szakaszában, „Feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti,”; valamint az ADR 1.4.2.1.1 pontjában „A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át fuvarozásra/szállításra, amely megfelel a RID/ADR előírásainak. A feladóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADR-vel összhangban van besorolva és az ADR szerint szállítható; b) el kell látnia a fuvarozót/szállítót visszakövethető formában információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.) különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben lévő táblázatok előírásaira;” foglaltakra az Ügyfél megsértette az ADR 5.4.1.1 bekezdésében és az ADR 1.4.2.1.1 b) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság kimeríti a R1. 2. számú mellékletében foglalt I. kockázati kategória 16. sorszámában szereplő tényállást, mivel a fuvarokmányban nem került bejegyzésre olyan információ, amely alapján meg lehet állapítani, hogy I. kockázati kategóriába tartozó mulasztás nem áll fenn. A fuvarokmányban bejegyzett információk alapján nem lehet megállapítani, hogy a tartány megengedett töltési fokát betartották e. A gépjármű ellenőrzése az Ügyfél telephelyén került végrehajtásra, így a jármű közúti feltartóztatására nem került sor. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII.29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R2.) 5. számú mellékletének 1. számú táblázatának (I. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 16. sorszámában (a szállított anyagra vonatkozó információk (pl. UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport) hiánya, ami miatt nem lehetséges megállapítani, hogy fennáll-e egyéb I. kockázati kategóriájú szabálytalanság) foglaltak alapján a feladó és a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázat 16. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető feladó és szállító felelősségének súlyát figyelembe véve 800.000,- Ft (azaz nyolcszázezer forint) bírságot állapítottam meg. 2.) Nem volt a tehergépjárművön az előírt szemöblítő-folyadék. A veszélyes áru szállítása ezzel megsértette az ADR 8.1.5.2. pontjában „A következő felszerelést a szállítóegységen kell tartani: – (...);  szemöblítő folyadékot3); valamint (...)” és az

ADR 1.4.2.2.1 g) alpontjában „A szállítóra (fuvarozóra) – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak.” foglalt előírásokat. A fentiekre tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 8.1.5 szakaszában foglalt előírásokat. A szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 4. sorszámában (A járművön nincs meg az ADR-ben, illetve az írásbeli utasítás(ok)ban előírt felszerelés) foglalt előírásba tartozik. Az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázatának (II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 4. sorszámában (A járművön nincsenek meg az ADR-ben, illetve az írásbeli utasításban előírt felszerelés) foglaltak alapján szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázat 4. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető szállító felelősségének súlyát figyelembe véve 100.000,- Ft (azaz egyszázezer forint) bírságot állapítottam meg. 3.) A veszélyes árut szállító tartányos tehergépjármű nem volt ellátva a környezetre veszélyes anyag jelöléssel. A kémiai biztonságról szóló XXV. törvényben, valamint a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII.27.) EüM rendeletben foglaltak alapján a gázolaj nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat [R50/53]. Az ADR 5.3.6 szakasza „Ha az 5.3.1 szakasz előírásai szerint nagybárcát kell felhelyezni, a 2.2.9.1.10 pont kritériumai szerint környezetre veszélyes anyagot tartalmazó nagykonténereket/konténereket, MEG-konténereket, tankkonténereket, mobil tartányokat és kocsikat/járműveket az 5.2.1.8.3 pont szerinti „környezetre veszélyes anyag” jelöléssel is el kell látni. Az 5.3.1 szakasz nagybárcákra vonatkozó előírásait erre a jelölésre értelemszerűen alkalmazni kell.”, valamint ADR 2.2.9.1.10.5 pontja „Az 1272/2008/EK19) Rendelet szerint a környezetre (vízi környezetre) veszélyesként besorolt anyagok és keverékek: Ha a 2.2.9.1.10.3 és a 2.2.9.1.10.5 pont szerinti besoroláshoz nem áll rendelkezésre adat, akkor az anyagot, ill. keveréket: a) a környezetre (vízi környezetre) veszélyesnek kell besorolni, ha a 1272/2008/EK 15) rendelet szerint a vízi akut-1, vízi krónikus-1 vagy vízi krónikus-2 kategóriába kell sorolni, vagy – ha az említett rendelet szerint még alkalmazandók, akkor – a 67/548/EGK Irányelv 20) vagy az 1999/45/EK Irányelv21) szerint R50; R50/53; R51/53 kockázati mondato(ka)t kellett hozzárendelni;” alapján a gépjárművet az ADR 5.2.1.8 bekezdése szerinti „környezetre veszélyes anyag” jelöléssel el kell látni. Az veszélyes áru szállításban résztvevők kötelezettségei: - Feladó: ADR 1.4.2.1.1 e) pontja szerint: „biztosítania kell, hogy még az üres, tisztítatlan és nem gáztalanított tartányok (tartálykocsik/tartányjárművek, leszerelhető tartányos kocsik/leszerelhető tartányok, battériás kocsik/járművek, MEG-konténerek, mobil tartányok és tankkonténerek) ill. az üres tisztítatlan kocsik/járművek, valamint az ömlesztett áruhoz használt üres, tisztítatlan nagy- és kiskonténerek is el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá az üres, tisztítatlan tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban.” - Szállító: ADR 1.4.2.2.1 f) pontja szerint: „meg kell győződnie arról, hogy a kocsira/járműre előírt nagybárcák és jelölések el vannak helyezve;”. A fentiekre tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 5.3.1 szakaszában foglalt előírásokat. A szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 10. sorszámában (Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás) foglalt előírásba tartozik. Az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázatának (II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 10. sorszámában (Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy azok hiánya) foglaltak alapján a feladó, töltő és szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázat 10. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető feladó, töltő és szállító felelősségének súlyát figyelembe véve 400.000,- Ft (azaz négyszázezer forint) bírságot állapítottam meg.

Az egyes bírságtételek egyesített összegét a R2. 13. § (2) bekezdése a) pontja figyelembevételével állapítottam meg, melyben foglaltak szerint a kiszabott bírság összege legfeljebb 1.000.000,- forint lehet. A jelen határozatomban megnevezett szállítóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett 423-3/2014/SZKH. számú ellenőrzési jegyzék, illetve 16.1/423-1/2014/SZKK.ÁLT. számú jegyzőkönyv alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét a Palotási Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt., mint az áru feladója, töltője, szállítója és címzettje megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII.11.) NFM rendelet (a továbbiakban R3.) 3. § (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144.§-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, R1. 3. § (1) bekezdésében, R2.-ben, ADR-ben, R.-ben és a Ket. 71. §-ban foglalt rendelkezéseken alapul. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá R3. 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Kormányrendelet 3. § (3) bekezdésében és 1. számú mellékletének a) pontjában rögzítetteken alapul. Szolnok, 2014. március 06.

Jogerőre emelkedés napja: 2014. június 30.