545-2/2014/HO
Tárgy:
V-Terra Kft. (székhelye: 2890 Tata, Kakas úti ipartelep 153/20., adószám: 13093413-2-11) terhére bírság kiszabása a veszélyes áru közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt Ügyintéző: Telefonszám:
HATÁROZAT A V-Terra Kft. (székhelye: 2890 Tata, Kakas úti ipartelep 153/20., adószám: 13093413-2-11, a továbbiakban: ügyfél) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 100.000. Ft,- azaz Egyszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-0028349420000002 számlaszámára, banki átutalás útján köteles megfizetni. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. Tájékoztatom, hogy az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdése alapján a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000, - Ft - ja után 400, - Ft, de legalább 5000, - Ft, és legfeljebb 500.000, - Ft, amit a fellebbezés benyújtásakor az eljárást kezdeményező iraton illetékbélyeggel kell megfizetni. A 10.000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabása alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség.
INDOKOLÁS Az ügyfelet 100.000 Ft,- összegű bírsággal sújtom a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: 2014. július 30-án az ügyfél székhelyével azonos telephelyén a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) Tatabányai Katasztrófavédelmi Kirendeltség (a továbbiakban: ellenőrző hatóság) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§-ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) rendelkezései alapján, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának telephelyi ellenőrzését végezte. Az elsőfokú hatóság az ügyfelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 57. §-ban foglaltak alapján az ADR telephelyi ellenőrzésről előzetesen kiértesítette. Az ellenőrzés során a 2014.07.30-1/TKHAT számon iktatott „Ellenőrzési jegyzőkönyv veszélyes áru szállítás telephelyi ellenőrzéshez” (a továbbiakban: ellenőrzési jegyzőkönyv) irat került felvételre. Ügyfél 062/T/2009 nyilvántartási szám alatt veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása és nem veszélyes hulladék gyűjtése tevékenységet, illetve a NEMZETI ADÓ-ÉS VÁMHIVATAL Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság részéről kiadott engedély alapján fémkereskedelmi tevékenységet végez. Ügyfél tevékenységéhez kapcsolódóan a telephelyen keletkező veszélyes hulladékot - ADR 1. 4 fejezet szerint feladóként - adja fel szállításra. Az ügyfél, mint feladó, az ellenőrző hatóság részére átadott „SZ” kísérőjegyek alapján UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG, M.N.N. 9, III., valamint UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. 9., III., elnevezésű veszély anyagokat ad fel az ADR 1.1.3.6 szerinti mentességi határt nem túllépve. A benyújtott iratok és a helyszínen tapasztaltak alapján megállapítást nyert, hogy Ügyfél résztvevői besorolása az ADR 1.4 fejezet alapján feladó. Az ADR 1.2 fejezet alapján feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási művelet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti. Az ellenőrzés alá vont ügyfél az ellenőrzési jegyzőkönyvben foglaltak szerint megsértette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény (a továbbiakban: Tv.), valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X.17.) NFM rendelet (a továbbiakban: R2.) egyes rendelkezéseit. Az ügyfél munkavállalói a telephelyen végzett tevékenységekből és az alkalmazott anyagokból adódóan az alábbi rövid, egy mondatos, szabványosított információjú veszéllyel bíró veszélyes anyaggal kerülnek kapcsolatba az ügyfél feladói besorolásából adódóan a napi munkavégzésük során: ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat (R52/53).
Az ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben foglalt megállapítások: 1. Az ellenőrzés során felvett ellenőrzési jegyzőkönyv 13. pontjában rögzítésre került, hogy ügyfél munkavállalói nem részesültek az ADR 1.3 fejezete szerinti, a feladatukhoz, felelősségükhöz igazodó képzésben. Az ügyfél munkavállalóinak az ADR 1.3.1 szakasza alapján részesülniük kell ADR-es oktatásban, mivel az ügyfél az ADR 1.4 fejezete alapján feladói besorolású. Az ADR 1.3.1 alapján: Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek a feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áru szállításra vonatkozó előírásokból. Az 1.3.2 szakasz szerinti képzést az alkalmazottaknak még a felelősség elvállalása előtt kell megkapniuk, olyan munkakör, amelyre a szükséges képzés még nem történt meg, csak képzett személy közvetlen felügyelete mellett látható el. Az ügyfelet az ADR 1.4 fejezete szerinti feladói besorolásához kapcsolódó kötelezettségek terhelik, amelyeket a fent hivatkozott az ADR 1.3.1 szakasza alapján az ADR 1.4.1.1 szakaszában foglalt a veszélyes áru fuvarozása/szállítása során jelentkező kockázati tényezők csökkentése érdekében a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátott személyek részére oktatnia kell. Az ADR 1.4.1.1 alapján: A veszélyes áru fuvarozásában/szállításában részvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. A RID/ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV.30.) NFM rendelet 1. § 6. pontja értelmében veszélyes áru szállítással kapcsolatos tevékenység: veszélyes áru nemzetközi vagy belföldi szállítása, fuvarozása vagy ahhoz kapcsolódó áru feladás, csomagolás, berakás, kirakás, töltés vagy ürítés, függetlenül attól, hogy a vállalkozás a saját nevében vagy megbízásból végzi a tevékenységét. 1.3.2 A képzés jellege: Az érintett személyek feladatához és felelősségéhez igazodva a következő formájú képzés szükséges: 1.3.2.1 Általános tájékoztató oktatás: A személyzetnek meg kell ismernie a veszélyes áruk szállítására vonatkozó általános előírásokat. 1.3.2.2 Munkakörre (feladatra) szakosított oktatás: A személyzetet feladatával és felelősségével arányban álló részletességgel ki kell oktatni a veszélyes áruk szállítását szabályozó előírásokra. A Tv., valamint az R2. 1. melléklet 3. pontja értelmében az ADR Szabályzat 1.3.2 szakasza szerinti oktatásokat a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, hatályos bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja. Az R2. 1. melléklet 5. pontja értelmében, az ADR Szabályzat 1.3.3 szakasza szerinti oktatásra vonatkozó iratot az alábbi adattartalommal kell elkészíteni: a) az oktatás helye, időpontja; b) az oktatás jellegének, témaköreinek megjelölése az 1. melléklet 1.3.2 szakasza szerint; c) az előadó(k) biztonsági tanácsadó bizonyítványának száma, érvényességének lejárati ideje; d) az oktatásban részt vevők neve és a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkaköre e) az előadók és a résztvevők aláírása A munkáltató az oktatásban résztvevő részére igazolást állít ki. A Kkt. 20.§ (1) bekezdés e) pontja alapján „a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.”
Az előzőek miatt az elkövetett szabálytalanság a R1. 5.§ (1) bekezdés és a 2. számú melléklet III. kockázati kategória általános leírásába – „A vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni.” – sorolandó, amely miatt a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 5. számú melléklet 3. táblázatának 6. pontja szerinti bírságösszeg kiszabása indokolt. A Ket. 72. § (1) bekezdés ec) pontja alapján, „a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket,” kell figyelembe venni. Hatóságom megállapította, hogy jelen szabálytalanság nem tartozik a R1. és R3. nevesített szabálytalanságai közé, így hatóságom a R3. 5. számú melléklet 3. táblázatának 6. pontja szerinti „III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás” kategóriába sorolta, mivel Ügyfél tevékenységéhez kapcsolódóan tartandó ADR oktatás hiánya kismértékű kockázattal jár a munkavállalók napi tevékenységére, figyelemmel a telephelyen tárolt veszélyes anyagok mennyiségére, azok kockázataira utaló rövid, egy mondatos, szabványosított információk miatt. Fentiek hiánya a R1. 2. számú melléklet III. kockázati kategória alá tartozik, mely jogszabálysértés esetén a rendelkezés megsértőjét a R3. 5. számú melléklet 3. táblázatának 6. pontja alapján 100.000,-Ft, azaz Egyszázezer forint bírság kiszabásával rendeli büntetni. Jelen határozatomban a megnevezett telephelyen, a fenti időpontban végrehajtott telephelyi ellenőrzés során felvett ellenőrzési jegyzőkönyv, valamint annak mellékletét képező dokumentumok alapján megállapítást nyert, hogy az Ügyfél az ADR-ben meghatározott kötelezettségét megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. Hatóságom az ügyintézési határidőt a döntés meghozatala során nem lépte túl. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 3. § (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144.§-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20. § (1), (2) és (4) bekezdésében, a R1. 3.§ (1) bekezdésében, a R3., valamint az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendeletben, és a Ket-ben foglalt rendelkezésein alapul. A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta.
A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékességét a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) b) pontja és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése és az 1. melléklet a) 12. pontja határozza meg. Tatabánya, 2014. augusztus 05.
