Emberi erőforrás menedzsment

Emberi erőforrás menedzsment Munkaerő-piaci helyzetkép 2015 Dr. Gyökér Irén BME Részidős Mesterképzés 2015 tavasz

Munkaerőpiac A munkaerőpiac két formálisan azonos státusú szereplője (munkavállaló és munkaadó) közötti cserék összessége, amelyek során megvalósul a munkavállalók munkahelyekkel való összekapcsolódása, illetve munkakapcsolatok (munkahelyek) közötti mozgása. A munkaerőmozgások összességét a munkaerő allokációjának, illetve reallokációjának nevezzük. Tömörebb megfogalmazásban a munkaerőpiac a munkaerő allokációs, illetve reallokációs intézménye. DR. 2 GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

Munkaerő-piaci egyensúly ▪ Ha a munkaerőpiacot tökéletes piacnak tekintjük, akkor feltételezhetjük, hogy megvalósul az egyensúly, azaz a kialakult bérszinteken a munkavállaló azonnal megfelelő állást talál, a munkáltató pedig azonnal megfelelő munkaerőhöz jut. A valóságos munkaerőpiacon azonban ez a tökéletesség – a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangja – nem valósul meg, a munkaerőpiac tehát egy „eleve nem tökéletes” piac, egyensúlyi állapota állandóan változik.

▪ Az elmúlt ötven-hatvan évben a világgazdaság munkaerő-piaci viszonyai jelentősen átalakultak. A II. világháború utáni évtizedekre egész Európában a teljes foglalkoztatás volt a jellemző, majd az utóbbi két-három évtizedben egyre inkább a munkaerő-piaci egyensúlytalanság vált jellemzővé DR. 3 GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

Munkaerő-kínálat tényezői ▪

demográfiai folyamatok (természetes szaporodás vagy fogyás, vándorlás, korösszetétel változása stb.),

▪

munkaerőforrás nagysága (munkaképes, megfelelő szellemi és fizikai képességekkel rendelkező népesség),

▪

munkaképes népesség munkavállalási hajlandósága, amely a választási lehetőségek függvénye (szabadidő versus munkaidő, jövedelemszerző tevékenység versus háztartási munka, munkabér versus munkanélküli segély stb.),

▪

gazdaságilag aktív népesség nagysága (foglalkoztatottak és munkanélküliek) DR. 4 GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

Munkaerő-kereslet tényezői 1. 1.

A demográfiai csere során felmerülő pótlási szükséglet: a demográfiai csere, amely lehet állandó és ideiglenes munkaerőpiacról kilépő (pl. nyugdíjba vonuló idős népesség), illetve a munkaerőpiacra belépő (pl. pályakezdő fiatal) népesség egymáshoz viszonyított aránya.

2.

Ha azonban a gazdasági struktúra korszerűsödik, a technikai fejlődés hatására nő a munkanélküliség stb., akkor a pótlási szükséglet kisebb lesz a munkaerőpiacról kilépők számánál. Így előfordulhat, hogy a fiatalok egy része kiszorul a munkaerőpiacról.

3.

Bővítő szükséglet a gazdaság konjunkturális állapotától függ. Konjunktúra esetén nő a gazdaság munkaerő-szükséglete, amely meghaladja a pótlási szükségletet. Dekonjunktúra esetén csökken a foglalkoztatottság.

DR. 5 GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

Munkaerő-kereslet tényezői 2. 4. Reálbérszint és egyensúlyi bérszint (amely a kereslet és a kínálat megfelelésekor alakul ki) viszonya is befolyásolja a munkaerő-keresletet. Ha a szakszervezetek az akkor a foglalkoztatottság csökken.

5. Hasonló a termékpiacok monopolizáltságának hatása is. A szakszervezetek által kiharcolt béremelés költségeit a munkaadók áthárítják a fogyasztóra, mely szűkíti a fogyasztást. Ez szintén a foglalkoztatási színvonal csökkenését, a munkanélküliség növekedését vonhatja maga után.

6DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

Munkanélküliség - munkaerőhiány ▪ Valamely ország, térség, foglalkozás stb. munkaerő-piacán elméletileg munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a kialakult bérszinteken elhelyezkedni kívánók egy része nem vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát. ▪ A munkaerőhiány az egyensúly fordított zavara: a kialakult bérszinteken a munkáltatók egy része nem vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál megfelelő munkavállalót.


Munkanélküliség formái 1. ▪ Keresési munkanélküliség: a munkavállaló valamilyen okból elhagyja munkahelyét és információáramlás tökéletlensége miatt a számára megfelelő munkahely megtalálása időben elhúzódik ▪ Szerkezeti munkanélküliség: a munkaerőkereslet és a munkaerő kínálata közötti belső szerkezeti meg nem felelésből fakad – nem igény szerinti a kompetencia ▪ Diszkriminációs munkanélküliség: az emberek diszkriminatív megkülönböztetéséből fakadó jelenség, amely faji, nemi, etnikai, vallási, szociális okokra, vagy bizonyos korosztályok kirekesztésére vezethető vissza. DR. 8 GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

Munkanélküliség formái 2. ▪ Krónikus, vagy állandósult munkanélküliség esetében a munkaerő-kínálat mennyiségileg tartósan meghaladja a munkaerő-keresletet. ▪ Konjunkturális munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a több éven át tartó gazdasági dekonjunktúra időszakában a munkaerő-kereslet tartósan csökken, s a munkaerő-kínálat egy évnél hosszabb időn át jelentősen meghaladja a betölthető állások számát.

▪ Idényszerű, vagy szezonális munkanélküliség az, amikor egy éven belül jelentős a munkaerő felesleg, s a munkaerő kínálat meghaladja a rendelkezésre álló munkahelyek számát. Ilyen szezonális munkanélküliség mutatkozhat például a mezőgazdaságban, az építőiparban vagy a vendéglátásban, idegenforgalomban foglalkoztatottak körében 9DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

Munkaerő-piaci szereplők részvétele a gazdaságban ▪ Foglalkoztatottak: az, a munkaerő felmérésben megkérdezett 15-74 éves személy, aki a megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától átmenetileg (betegség, szabadság, gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) volt távol (KSH - ILO). ▪ Munkanélküliek: az, a munkaerő felmérésben megkérdezett 1574 éves személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; aktívan keres munkát; rendelkezésre áll, azaz munkába tudna állni, ill. már talált is munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd (KSH - ILO). ▪ Gazdaságilag aktívak: a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttesen képezik a gazdaságilag aktív népességet.

▪ Gazdaságilag inaktívak: akik nem tartoznak ezekbe a csoportokba. DR. 10 GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

Munkaerő-piaci adatok, 2014.  Népesség: 9,877 millió, csökkenő (2013: 9,906 millió)  Ebből kb. 6,58 millió munkavállalói korú,  Magyar szabályozás 15 – 61 (ffi, nő)  Nemzetközi ajánlás 15 - 64

 A munkavállaló korúak száma csökken  demográfiai adatok  nyugdíj korhatár változás DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

11

Népesség alakulása


2014

2013

9906 9877

Népesség Év

Ezer fő

1992=100

Éves változás (%)

1980

10 709

103,6

-

1992

10 337

100,0

-0,3

1999

10 092

97,6

-0,4

2000

10 043

97,1

-0,5

2001

10 175*

98,4

+1,3

2005

10 080

97,5

-0,1

2008

10 045

97,2

-0,2

2009

10 031

97,0

-0,2

2011 (nov.)

9 960

96,4

-0,6

2012 (nov.)

9 935

96,1

-0,3

2013 (nov)

9 906

95,8

-0,3

2014 (nov.)

9 877

95,5

-0,3

DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

13

Tendenciák a népesség összetételében  Elöregedő népesség

2014

 Magasabb iskolázottsági szint és képzésben töltött idő  A fiatal munkavállalói réteg csökken  Népességnövelő intézkedések várható hatásai DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

14

Magyarország korfái 1990

2000

2014

2050


15

DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 16

Tendenciák a munkaerőpiacon 2014. IV. negyedévében  A foglalkoztatottak száma átlagosan 4 142 ezer (az előző évhez képest 172 ezer fővel (4,3%) nőtt)  Foglalkoztatási ráta 62,6 % (3,2 %-os növekedés – főként a férfiaknál, de a bázis csökken!!!)

 Munkanélküliek száma 319 ezer (80 ezer fővel kevesebb, mint 2013 ugyanezen időszakában)  7,1 %-os munkanélküliségi ráta (2,0 %-os csökkenés)  19,2%-uk fiatal (15-24 éves), náluk a ráta 18,3 % (5,8 %-os csökkenés!)

 A munkanélküliek közel fele tartós munkanélküli  Munkakeresés átlagos időtartama 17,9 hónap (csökkent 2,2 hónappal)


17

Potenciális munkaerő-tartalék (2014. III. n.év)


18

Munkavállalási korú foglalkoztatottak (15-61 év) (III. negyedév) Év

Ezer fő

1993=100

Éves változás

1980

4887,9

132,5

…..

79,4

1993

3689,5

100,0

-5,6

60,8

1995

3571,3

96,8

-1,7

58,7

2000

3721,7

100,9

+5,2

62,1

2003

3847,2

104,3

+1,0

60,8

2010

3791,1

102,7

+2,6

56,2

2011

3783,9

102,6

-0,1

59,1

2012

3864,2

104,7

+2,1

61,0

2013

3 924,6

106,4

+1,7

62,2

2014

4148,6

112,4

+6,0

62,6


Foglalkoztatási arány (%)

20

Foglalkoztatottak negyedév)

2008

2009

jellemzői (III.

2010 III. 178,3 797,3 286,9 544,2 2015,8 3822,5

2011 2012 negyedév 194,5 207,1 824,0 812,3 267,1 249,8 552,8 543,9 2017,5 2122,4 3855,9 3935,5

2013

2014

195,7 840,5 258,6 541,1 2153,7 3989,6

195,9 901,4 268,5 555,7 2227,1 4148,6

Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem Más Összesen

170,1 181 864,0 785,8 316,5 297,9 577,0 542,6 1996,7 1976,2 3924,3 3783,5

Teljes munkaidős Részmunkaidős

3738,3 3559,6 3594,1 3584,2 186,0 223,9 228,4 271,7

3656,4 279,1

3724,7 264,9

3876,6 268,2

Határozatlan idejű Határozott idejű szerz. alk.

3162,6 3011,8 3009,2 3062,6

3125,6

3142,5

3280,5

353,4

414,3

406,3

283,9

303,6


347,5

329,3

21

Munkaerő-kapacitás


23

Foglalkoztatottság változásának szerkezete


24

Foglalkoztatottság és hozzáadott érték


25

Foglalkoztatottság nemek szerint


26

Foglalkoztatási helyzet kor és iskolai végzettség szerint A foglalkoztatottak számának változása 2012. ápr.-jún-ban 2011 ill. 2010 hasonló időszakához viszonyítva , iskolai végzettségenként (%)

A foglalkoztatottak számának változása 2012. ápr.-júnban 2011 ill. 2010 hasonló időszakához viszonyítva , korcsoportonként (%) 60-64

felsőfok

55-59 érettségi szakképesítéssel

50-54 45-49

érettségi szakképesítés nélkül

40-44 szakiskola, szakmunkásképző

35-39 30-34

8 általános

25-29 8 általánosnál alacsonyabb

20-24 80,0

85,0

változás 2012/2011

90,0

95,0 100,0 105,0 110,0 115,0 120,0



%

80,0

85,0

90,0

95,0


100,0

105,0

110,0


115,0

120,0 %

Munkanélküliségi ráta (15-74 év 3 havi átlag)


Munkanélküliség Európában


29

Munkanélküliségi ráta régiónként (2012-2013)


Fiatalkori munkanélküliség alakulása Európában


31

Tartós munkanélküliség


Gazdasági aktivitás végzettség szerint


34

Régiónkénti adatok (2014. III. negyedév) Régiók

FoglalGazdasági Gazdasági MunkaFoglalMunkaNépessé Aktivitási koztatott lag lag nélkülisé koztatási nélküliek g arány ak aktívak inaktívak gi ráta ráta

ezer fő Közép1321,4 Magyarország Közép474,0 Dunántúl Nyugat445,9 Dunántúl Dél-Dunántúl 366,9 Észak436,7 Magyarország 580,8 Észak-Alföld Dél-Alföld

523,0

%

77,1

1398,5

871,8

2270,3

5,5

61,6

58,2

25,4

499,4

329,2

828,7

5,1

60,3

57,2

20,8

466,8

300,2

766,9

4,5

60,9

58,1

29,4

396,2

307,6

703,8

7,4

56,3

52,1

56,5

493,2

396,9

890,1

11,5

55,4

49,1

75,2

655,9

473,5

1129,4

11,5

58,1

51,4

47,1

570,1

409,4

979,4

8,3

58,2

53,4


35

Fizikai/szellemi munkakörök (2014. III. negyedévi adatok) Fizikai foglalkozásúak összesen, ezer fő Időszak Összesen 2008 2009 2010 2011 2012 2013

1 1 1 1 1 1

484,4 400,3 436,9 423,8 424,9 440,4

2014

1527,0

Szellemi foglalkozásúak összesen, ezer fő

Ebből: Ebből: verseny költségveté Összesen verseny- költségve szféra s szféra tés 1 252,3 186,7 1 277,5 700,3 535,3 1 138,4 214,8 1 260,4 683,5 533,0 1 144,3 240,2 1 265,0 682,4 532,5 1154,6 217,7 1 267,7 696,7 516,9 1 130,9 243,3 1 249,7 686,0 508,4 1 134,1 260,0 1 263,1 687,8 530,7 1164,3


308,6

1287,0

694,5

545,2

Foglalkoztatottság iskolai végzettség szerint (III. negyedévi adatok) Általános iskola Szakiskola és Gimnázium, Főiskola, 8. osztálya vagy szakmunkásk egyéb egyetem kevesebb épző érettségi

Időszak

Összesen

2012

229,8

780,4

637,4

465,2

2 112,7

Férfi 2013

224,8

816,0

651,8

477,1

2 169,7

2014

252,7

802,6

694,0

502,9

2252,2

2012

212,6

350,5

701,1

558,6

1 822,8

2013

203,9

358,2

695,5

562,1

1 819,9

2014

215,9

356,2

722,9

601,3

1896,5

Nő


Az Eurobarometer 2013 legfőbb megállapításai ▪ Nemek közötti egyenlőtlenség megjelenése:

Elsőrangú prioritás: Munkahelyteremt és, munkanélküliség elleni harc (66%)

– Keresetek közötti különbség (38%) – Munka és magánélet nehezebb összeegyeztethetősége (34%)

▪ Válság hatása: – Keresetek közötti különbségek súlyosbítása (30%) – Munka és magánélet összeegyeztetése (30%)

▪ Válság érzékelése: – Frissdiplomások munkaerőpiacra lépésének kitolódása (46%) – Bizonytalan munkaviszonyok számának növekedése (42%) – A munkavállalók egy része nem a képzettségének megfelelő munkát végzi (37%) DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

43

A válság hatásai a munkaerőpiac alakulására ▪ Az inaktívak egy részét aktív álláskeresésre késztette ▪ Nehezedett a fiatalok elhelyezkedése (létszámstop elszenvedői) ▪ A válság hatására a létszámleépítő munkáltatók a kevésbé stabil munkavállalóktól váltak meg először (kölcsönzöttek, megbízási szerződéssel foglalkoztatottak, stb.) – ezek aránya szintén magas a fiataloknál ▪ Részmunkaidőben dolgozók aránya mindkét nemnél növekedett (a kisebb volumenű munkaidőalap növekedés húzódik meg mögötte) ▪ A foglalkoztatási mutatók alakulásában fontos szerepe van a foglalkoztatáspolitikának, amely tompította a válság hatását. (pl. közfoglalkoztatás hatókörének kiterjesztése) ▪ A férfiak munkaerő-piaci pozíciói kedvezőbbek lettek, a válság legfőbb vesztesei az alapfokú végzettségűek és a szakmunkások DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 44

BME frissdiplomások – bérek karonként és nemenként


45

BME frissdiplomások – szakmai elhelyezkedés karonként


46

BME frissdiplomások – betöltött munkakörök jellemzői


47

BME frissdiplomások – Képzési idő karonként


48

BME frissdiplomások – elhelyezkedési idő és bér karonként


49

Köszönöm a figyelmet!


54

Emberi erőforrás menedzsment

Recommend Documents