Emberi erőforrás menedzsment

Emberi erőforrás menedzsment Munkaerő-piaci helyzetkép 2015 Dr. Gyökér Irén BME Részidős Mesterképzés 2016 tavasz

Munkaerőpiac A munkaerőpiac két formálisan azonos státusú szereplője, a munkavállaló és a munkaadó közötti cserék összessége, amelyek során megvalósul a munkavállalók munkahelyekkel való összekapcsolódása, illetve munkakapcsolatok (munkahelyek) közötti mozgása. A munkaerőmozgások összességét a munkaerő allokációjának, illetve reallokációjának nevezzük. Tömörebb megfogalmazásban a munkaerőpiac a munkaerő allokációs, illetve reallokációs intézménye.

DR. 2 GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

Munkaerő-piaci egyensúly ▪ Ha a munkaerőpiacot tökéletes piacnak tekintjük, akkor feltételezhetjük, hogy megvalósul az egyensúly, azaz a kialakult bérszinteken a munkavállaló azonnal megfelelő állást talál, a munkáltató pedig azonnal megfelelő munkaerőhöz jut. A valóságos munkaerőpiacon azonban ez a tökéletesség – a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangja – nem valósul meg, a munkaerőpiac tehát egy „eleve nem tökéletes” piac, egyensúlyi állapota állandóan változik. ▪ Az elmúlt ötven-hatvan évben a világgazdaság munkaerő-piaci viszonyai jelentősen átalakultak. A II. világháború utáni évtizedekre egész Európában a teljes foglalkoztatás volt a jellemző, majd az utóbbi két-három évtizedben egyre inkább a munkaerő-piaci egyensúlytalanság vált jellemzővé DR. 3 GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

Munkaerő-kínálat tényezői ▪

demográfiai folyamatok (természetes szaporodás vagy fogyás, vándorlás, korösszetétel változása stb.),

▪

munkaerőforrás nagysága (munkaképes, megfelelő szellemi és fizikai képességekkel rendelkező népesség),

▪

munkaképes népesség munkavállalási hajlandósága, amely a választási lehetőségek függvénye (szabadidő versus munkaidő, jövedelemszerző tevékenység versus háztartási munka, munkabér versus munkanélküli segély stb.),

▪

gazdaságilag aktív népesség nagysága


Munkaerő-kereslet tényezői 1. 1.

A demográfiai csere során felmerülő pótlási szükséglet: amely lehet állandó és ideiglenes munkaerő-piacról kilépő (pl. nyugdíjba vonuló idős népesség), illetve a munkaerőpiacra belépő (pl. pályakezdő fiatal) népesség egymáshoz viszonyított aránya.

2.

Ha azonban a gazdasági struktúra korszerűsödik, a technikai fejlődés hatására nő a munkanélküliség stb., akkor a pótlási szükséglet kisebb lesz a munkaerőpiacról kilépők számánál. Így előfordulhat, hogy a fiatalok egy része kiszorul a munkaerőpiacról.

3.

Bővítő szükséglet a gazdaság konjunkturális állapotától függ. Konjunktúra esetén nő a gazdaság munkaerő-szükséglete, amely meghaladja a pótlási szükségletet. Dekonjunktúra esetén csökken a foglalkoztatottság. DR. 5 GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

Munkaerő-kereslet tényezői 2. 4. Reálbérszint és egyensúlyi bérszint (a kereslet és a kínálat megfelelésekor alakul ki) viszonya is befolyásolja a munkaerő-keresletet. Ha a szakszervezetek erősek, és a reálbérszint magasabb, akkor a foglalkoztatottság csökken. 5. Hasonló a termékpiacok monopolizáltságának hatása is. A szakszervezetek által kiharcolt béremelés költségeit a munkaadók áthárítják a fogyasztóra, mely szűkíti a fogyasztást. Ez szintén a foglalkoztatási színvonal csökkenését, a munkanélküliség növekedését vonhatja maga után.

6DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

Munkanélküliség - munkaerőhiány ▪ Valamely ország, térség, foglalkozás stb. munkaerő-piacán elméletileg munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a kialakult bérszinteken elhelyezkedni kívánók egy része nem vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát. ▪ A munkaerőhiány az egyensúly fordított zavara: a kialakult bérszinteken a munkáltatók egy része nem vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál megfelelő munkavállalót. DR. 7 GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

Munkanélküliség formái 1. ▪ Keresési munkanélküliség: a munkavállaló valamilyen okból elhagyja munkahelyét és információáramlás tökéletlensége miatt a számára megfelelő munkahely megtalálása időben elhúzódik ▪ Szerkezeti munkanélküliség: a munkaerő-kereslet és a munkaerő kínálata közötti belső szerkezeti meg nem felelésből fakad – nem igény szerinti a kompetencia ▪ Diszkriminációs munkanélküliség: az emberek diszkriminatív megkülönböztetéséből fakadó jelenség, amely faji, nemi, etnikai, vallási, szociális okokra, vagy bizonyos korosztályok kirekesztésére vezethető vissza. DR. 8 GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

Munkanélküliség formái 2. ▪ Krónikus, vagy állandósult munkanélküliség esetében a munkaerő-kínálat mennyiségileg tartósan meghaladja a munkaerőkeresletet. ▪ Konjunkturális munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a több éven át tartó gazdasági dekonjunktúra időszakában a munkaerő-kereslet tartósan csökken, s a munkaerő-kínálat egy évnél hosszabb időn át jelentősen meghaladja a betölthető állások számát. ▪ Idényszerű, vagy szezonális munkanélküliség az, amikor egy éven belül jelentős a munkaerő felesleg.. Ilyen szezonális munkanélküliség mutatkozhat például a mezőgazdaságban, az építőiparban vagy a vendéglátásban, idegenforgalomban foglalkoztatottak körében 9DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

Munkaerő-piaci szereplők részvétele a gazdaságban ▪ Foglalkoztatottak: az, a munkaerő felmérésben megkérdezett 15-74 éves személy, aki a megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától átmenetileg (betegség, szabadság, gyes, gyed, katonai szolgálat stb. miatt) volt távol (KSH ILO). ▪ Munkanélküliek: az, a munkaerő felmérésben megkérdezett 15-74 éves személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; aktívan keres munkát; rendelkezésre áll, azaz munkába tudna állni, ill. már talált is munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd (KSH - ILO). ▪ Gazdaságilag aktívak: a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttesen képezik a gazdaságilag aktív népességet.

▪ Gazdaságilag inaktívak: akik nem tartoznak ezekbe a csoportokba.


Munkaerő-piaci adatok, 2015.  Népesség: 9,856 millió, csökkenő (2013: 9,906 millió) ▪ Születések száma 83,7 e, elhalálozás 120 e

 Ebből kb. 6,58 millió munkavállalói korú,  Magyar szabályozás 15 – 62 (ffi, nő)  Nemzetközi ajánlás 15 - 64

 A munkavállaló korúak száma csökken - demográfiai adatok - idősek bennmaradása DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

11

Népesség Év

Ezer fő

1992=100

Éves változás (%)

1980

10 709

103,6

-

1992

10 337

100,0

-0,3

2000

10 043

97,1

-0,5

2001

10 175*

98,4

+1,3

2005

10 080

97,5

-0,1

2008

10 045

97,2

-0,2

2009

10 031

97,0

-0,2

2011 (nov.)

9 960

96,4

-0,6

2012 (nov.)

9 935

96,1

-0,3

2013 (nov)

9 906

95,8

-0,3

2014 (nov.)

9 877

95,5

-0,3

2015 (nov)

9 856

95,3

-0,2

DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

12

Népesség alakulása


2015

2013

9906 9856

Teljes munkaképes korú lakosság (15-74)


14

Tendenciák a népesség összetételében  Elöregedő népesség

 Magasabb iskolázottsági szint és képzésben töltött idő  A fiatal munkavállalói réteg csökken  Népességnövelő intézkedések várható hatásai 2015 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

15

Magyarország korfái 1990

2000

2015

2050


16

DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 17

Tendenciák a munkaerőpiacon 2015. IV. negyedévében  A foglalkoztatottak száma átlagosan 4 273 ezer, az előző évhez képest 118 ezer fővel nőtt. (15-74 korúak)  Foglalkoztatási ráta 65 % (2,2 %-os növekedés) – főként a férfiaknál (71%), de a bázis csökken!!! (15-64)  Munkanélküliek száma csökken  6,3 %-os munkanélküliségi ráta (1,1 %-os csökkenés)  19,2%-uk fiatal (15-24 éves), náluk a ráta 18,3 % (5,8 %-os csökkenés!)

 A munkanélküliek közel fele (49,=%) tartós munkanélküli

 Munkakeresés átlagos időtartama 18,8 hónap (0,6 hónappal nőtt)


18

Munkavállalási korú foglalkoztatottak (15-64 év) (III. negyedév) Év

Ezer fő

1993=100

Éves változás

Foglalkoztatási arány (%)

1980

4887,9

132,5

…..

79,4

1993

3689,5

100,0

-5,6

60,8

1995

3571,3

96,8

-1,7

58,7

2000

3721,7

100,9

+5,2

62,1

2003

3847,2

104,3

+1,0

60,8

2010

3791,1

102,7

+2,6

56,2

2011

3783,9

102,6

-0,1

59,1

2012

3864,2

104,7

+2,1

61,0

2013

3 924,6

106,4

+1,7

62,2

2014

4148,6

112,4

+6,0

62,6

2015

4235,0

114,8

+2,1

65,0


19

Foglalkoztatottak jellemzői 2015 2008

2009

2010 2012 III. negyedév 178,3 207,1 797,3 812,3 286,9 249,8 544,2 543,9 2015,8 2122,4 3822,5 3935,5

2013

2014

2015

195,7 840,5 258,6 541,1 2153,7 3989,6

195,9 901,4 268,5 555,7 2227,1 4148,6

210,5 904,8 274,9 541,4 2333,2 4264,8

Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem Más Összesen

170,1 181 864,0 785,8 316,5 297,9 577,0 542,6 1996,7 1976,2 3924,3 3783,5

Teljes munkaidős Részmunkaidős

3738,3 3559,6 3594,1 186,0 223,9 228,4

3656,4 279,1

3724,7 264,9

3876,6 268,2

4008,8 252,5

Határozatlan idejű Határozott idejű szerz. alk.

3162,6 3011,8 3009,2

3125,6

3142,5

3280,5

3335,3

353,4

414,3

406,3

459,5

283,9

303,6


347,5

20


21


22


23

Potenciális munkaerő-tartalék (2014. III. n.év adatokkal)


24

Munkaerő-kapacitás


25

Foglalkoztatottság változásának szerkezete


26

Foglalkoztatottság és hozzáadott érték


27

Foglalkoztatottság nemek szerint


28

Foglalkoztatási helyzet kor és iskolai végzettség szerint A foglalkoztatottak számának változása 2012. ápr.-jún-ban 2011 ill. 2010 hasonló időszakához viszonyítva , iskolai végzettségenként (%)

A foglalkoztatottak számának változása 2012. ápr.-júnban 2011 ill. 2010 hasonló időszakához viszonyítva , korcsoportonként (%) 60-64

felsőfok

55-59 érettségi szakképesítéssel

50-54 45-49

érettségi szakképesítés nélkül

40-44 szakiskola, szakmunkásképző

35-39 30-34

8 általános

25-29 8 általánosnál alacsonyabb

20-24 80,0

85,0

változás 2012/2011

90,0

95,0 100,0 105,0 110,0 115,0 120,0



%

80,0

85,0

90,0

95,0


100,0

105,0

110,0


115,0

120,0 %


30

Hiányszakmák


31


32

Munkanélküliségi ráta régiónként (2012-2013)

DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 33

Fiatalkori munkanélküliség alakulása Európában


34

Gazdasági aktivitás végzettség szerint


35

Régiónkénti adatok (2015. III. negyedév) Régiók

FoglalGazdasági Gazdasági MunkaFoglalMunkaNépessé Aktivitási koztatott lag lag nélkülisé koztatási nélküliek g arány ak aktívak inaktívak gi ráta ráta

ezer fő Közép1355,3 Magyarország Közép495,1 Dunántúl Nyugat454,2 Dunántúl Dél-Dunántúl 365,0 Észak458,7 Magyarország 600,9 Észak-Alföld Dél-Alföld

535,6

%

73,2

1428,5

849,6

2278,2

5,1

62,7

59,5

21,5

516,6

304,6

821,1

4,2

62,9

60,3

15,2

469,3

295,5

764,8

3,2

61,4

59,4

33,8

398,7

295,9

694,6

8,5

57,4

52,5

39,9

498,7

380,9

879,6

8,0

56,7

52,2

68,4

669,3

457,0

1126,3

10,2

59,4

53,4

40,8

576,4

395,5

971,9

7,1

59,3

55,1


36

Fizikai/szellemi munkakörök (2015. III. negyedévi adatok) Fizikai foglalkozásúak összesen, ezer fő Időszak Összesen 484,4 400,3 436,9 424,9 440,4

Szellemi foglalkozásúak összesen, ezer fő

Ebből: Ebből: verseny költségveté Összesen verseny- költségve szféra s szféra tés 1 252,3 186,7 1 277,5 700,3 535,3 1 138,4 214,8 1 260,4 683,5 533,0 1 144,3 240,2 1 265,0 682,4 532,5 1 130,9 243,3 1 249,7 686,0 508,4 1 134,1 260,0 1 263,1 687,8 530,7

2008 2009 2010 2012 2013

1 1 1 1 1

2014

1527,0

1164,3

308,6

1287,0

694,5

545,2

2105

1567,3

1198,1

311,7

1323,4

719,5

555,3


Foglalkoztatottság iskolai végzettség szerint (III. negyedévi adatok) Általános iskola Szakiskola és Gimnázium, Főiskola, 8. osztálya vagy szakmunkásk egyéb egyetem kevesebb épző érettségi

Időszak

Összesen

2013

224,8

816,0

651,8

477,1

2 169,7

Férfi 2014

252,7

802,6

694,0

502,9

2252,2

2015

279,4

796,8

722,6

519,5

2318,5

2013

203,9

358,2

695,5

562,1

1 819,9

2014

215,9

356,2

722,9

601,3

1896,5

2015

226,2

365,8

732,0

621,7

1946,4

Nő


Az Eurobarometer 2013 legfőbb megállapításai ▪ Nemek közötti egyenlőtlenség megjelenése:

Elsőrangú prioritás: Munkahelyteremtés, munkanélküliség elleni harc (66%)

– Keresetek közötti különbség (38%) – Munka és magánélet nehezebb összeegyeztethetősége (34%)

▪ Válság hatása: – Keresetek közötti különbségek súlyosbítása (30%) – Munka és magánélet összeegyeztetése (30%)

▪ Válság érzékelése: – Frissdiplomások munkaerőpiacra lépésének kitolódása (46%) – Bizonytalan munkaviszonyok számának növekedése (42%) – A munkavállalók egy része nem a képzettségének megfelelő munkát végzi (37%) DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA

39

A válság hatásai a munkaerőpiac alakulására ▪ Az inaktívak egy részét aktív álláskeresésre késztette ▪ Nehezedett a fiatalok elhelyezkedése (létszámstop elszenvedői) ▪ A válság hatására a létszámleépítő munkáltatók a kevésbé stabil munkavállalóktól váltak meg először (kölcsönzöttek, megbízási szerződéssel foglalkoztatottak, stb.) – ezek aránya szintén magas a fiataloknál ▪ Részmunkaidőben dolgozók aránya mindkét nemnél növekedett (a kisebb volumenű munkaidőalap növekedés húzódik meg mögötte) ▪ A foglalkoztatási mutatók alakulásában fontos szerepe van a foglalkoztatáspolitikának, amely tompította a válság hatását. (pl. közfoglalkoztatás hatókörének kiterjesztése) ▪ A férfiak munkaerő-piaci pozíciói kedvezőbbek lettek, a válság legfőbb vesztesei az alapfokú végzettségűek és a szakmunkások DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 40

Köszönöm a figyelmet!


41

Emberi erőforrás menedzsment

Recommend Documents