ELŐTERJESZTÉS Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése
Előterjesztő:
Várospolitikai alpolgármester
Tárgy:
Az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményrendszer szakmai fejlesztése
Iktatószám:
1952-1/2009.
Melléklet:
13 db határozati javaslat
Készítette:
Oktatási, Kulturális és Sportiroda
Véleményezésre megküldve:
Oktatási Bizottság Pénzügyi Bizottság Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság
Törvényességi ellenőrzésre megküldve:
2009. január
Tisztelt Közgyűlés! Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának oktatási-nevelési intézményrendszerében az elmúlt években jelentős változások következtek be. A demográfiai mutatók alakulása által indukált változások elsősorban az alapfokú oktatást érintették. Ennek a folyamatnak a hatására kényszerült a fenntartó intézményrendszerének racionalizálására 2003-ban, majd 2007-ben is. A 2003-as átszervezést követően, a 2003/2004. tanévben az általános iskolás gyermekek oktatását 27 önkormányzati fenntartású általános iskola végezte, beleértve a szakiskolai képzést is folytató József Attila Általános Iskola és Szakiskolát is. Az 506 általános iskolai osztályban ekkor 12235 gyermek tanult. A 2008/2009. tanévre az iskolák száma 21-re, a csoportok száma 380-ra, a tanulók létszáma 9654 főre csökkent, mely részben a gyermeklétszám tényleges csökkenésével, részben a kistérségi feladatellátás növekedésével függ össze. Bár az általános iskolába lépők száma a következő években várhatóan stabilizálódik, mégis létszámcsökkenésre kell számítanunk majd az általános iskolába lépő elsősök és az elballagó nyolcadikosok létszámkülönbsége miatt (2011-ig mintegy 500 fő). A középfokú nevelési-oktatási intézményeket már a 2007-es intézményrendszer racionalizálás is érintette. Ekkor került sor a Tápai Antal Szakközép- és Szakiskola és a Móra Ferenc Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a Tisza Lajos Könnyűipari Szakközépiskola és Szakiskola és a Kossuth Zsuzsanna Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola összevonására, valamint a Szeged Városi Kollégium létrehozására a két önálló kollégium megszüntetésével és a kollégiumok középiskoláktól történő leválasztásával. Jelenleg 16 önkormányzati fenntartású középfokú intézmény 407 osztályában 11840 fő tanul, a Szeged Városi Kollégium jelenlegi 8 tagintézményében pedig 1530 férőhelyből 1323 hely van kihasználva. Az intézményrendszer további átalakításánál nemcsak a demográfiai mutatókat kell figyelembe vennünk, hanem az elmúlt időszak jogszabályi változásait is. Egyrészt a nyelvi előkészítő osztályok számának növekedése miatt és az új OKJ bevezetésével egyes szakmák képzési idejének meghosszabbodása miatt a tanulók tovább maradnak a közoktatásban, másrészt a második szakképesítés ingyenes megszerzésének megszüntetése, a felsőoktatás expanziója, a nem önkormányzati fenntartású szakképző intézmények elszívó hatása csökkenti a szakképzésben részt vevő tanulók számát. A közoktatás, az iskolarendszerű szakképzés tartalmi, szervezeti tekintetben nem alkalmazkodott kellő gyorsasággal és rugalmassággal a társadalmi, gazdasági és technológiai változások szülte igényekhez. A munkaerőpiac szereplői évek óta adnak visszajelzést a szakképzés átalakításának szükségességéről. Az átalakítás első lépcsőjeként Csongrád megye és Orosháza nagy szakképzési intézmény fenntartói a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve megalapították az 1000 Mester Szakképzésszervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft-t (TISZK), amely jelentős szerepet játszik a tagok szakképzésének összehangolásában, a szakmai és infrastrukturális feltételek javításában, ugyanakkor az intézmények fenntartása, működési feltételeinek biztosítása továbbra is az eddigi fenntartók feladata. Az elmúlt időszakra jellemző tendencia a kistérségi feladatellátás erősödése is. Ennek első fázisában a szakszolgálati feladatok ellátása történt kistérségi keretek között Szegeden. Ezt követően - a 2007/2008. tanévtől - három közoktatási intézmény további működtetésére is kiterjedt 1
az együttműködés: az Eötvös József Gimnázium, a Szőregen található Kossuth Lajos Általános Iskola, valamint a gyógypedagógiai oktatást-nevelést végző Sólyom Utcai Óvoda és Általános Iskola fenntartói jogának átadására került sor. A demográfiai adatok, a megváltozott társadalmi, gazdasági igények, a kistérségi szerepvállalás folyamatos erősödése azonban újabb változtatásokat tesznek szükségessé intézményrendszerünkben. I. Óvodák: A Szél Utcai Óvodában – részben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja, részben a közeli Vadaspark Lakópark miatt – szükséges a nevelési program illetve a felvételi körzet módosítása. Ezzel párhuzamosan a nevelőtestület kezdeményezi az óvoda nevének Napsugár Óvodára történő megváltoztatását. Az intézmény felvételi körzetének módosítását, valamint új nevét az Óvodák Igazgatóságának módosított alapító okirata tartalmazza (1. sz. határozati javaslat). II. Általános iskolák 1. A Fekete István Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagiskolája A Fekete István Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagiskolája két épületből álló, SzegedSzentmihálytelek városrészben elhelyezkedő intézményegység, melyben hosszú éveken keresztül nyolc (évfolyamonként egy) osztály működött. Kezdetben önálló iskola volt, de a folyamatosan csökkenő gyermeklétszám miatt 2003-ban összevonásra került a Fekete István Általános Iskolával. Az első osztályba jelentkező gyermekek létszámának csökkenése miatt a 2007/2008., valamint a 2008/2009. tanévben a tagintézményben első osztály nem indult, így az ott elhelyezett tanulócsoportok száma hétre, majd hatra csökkent. Az első osztályok hiánya miatt a szülők a magasabb évfolyamokról is kiíratták gyermekeiket. A hat osztályban jelenleg 69 gyermek tanul, mely létszámból 12 fő nyolcadikos. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség által fenntartott Wesley János Általános Iskola és Középiskola 2007 szeptemberében kezdte meg működését Szegeden. A korábban az Alsóvárosi Általános Iskolához tartozó Klebelsberg-telepi iskolaépület ad otthont jelenleg az intézménynek, de a fejlődő, új célokat kitűző, szakiskolai képzést is beindító iskola számára nem elegendő ez az ingatlan. Az intézmény - a Klebelsberg-telepi épület további igénybevétele mellett - szeretné a Gárdonyi Géza Tagiskola épületeit is bérbe venni, biztosítva a jelenleg ott tanuló diákok átvételét, az átvett tanulói létszám függvényében néhány közalkalmazott továbbfoglalkoztatását. Ezzel az átszervezéssel az önkormányzat gondoskodik a Gárdonyi Géza Tagiskola két épületének iskolai célra történő továbbhasznosításáról, a városrészben biztosított marad az általános iskolai feladatok ellátása. Azon gyermekek számára, akik nem kívánják tanulmányaikat a Wesley János Általános Iskola és Középiskolában folytatni, a Fekete István Általános Iskola székhelyén biztosított az általános iskolai nevelés-oktatás. A tagintézmény megszüntetése esetén a Fekete István Általános Iskola alapító okiratából szükséges a tagintézmény adatainak törlése. Szükséges továbbá az érintett két ingatlant az NGSZ kezelésébe 2
adni azzal, hogy gondoskodjon az épületek Wesley János Általános Iskola és Középiskola számára történő bérbeadásáról (2. sz. határozati javaslat). 2. Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A Tarján városrészben működő Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulói létszáma szintén folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt évek alatt annak ellenére, hogy több megszűnő általános iskola osztályai az intézményben kaptak elhelyezést (Csongor Téri Általános Iskola, Németh Imre Általános Iskola és Atlétikai Sportiskola). A 2003-ban még 25 osztályt működtető és 600 tanulót oktató iskola jelenlegi 17 osztályában 448 gyermek tanul. A folyamatos csökkenést az alábbi táblázat mutatja: 2003/2004.
2004/2005.
2005/2006.
2006/2007.
2007/2008.
2008/2009.
oszt.sz. létsz. oszt.sz. létsz. oszt.sz. létsz. oszt.sz. létsz. oszt.sz. létsz. oszt.sz. 25 600 24 597 22 545 19 466 18 479 17
létsz. 448
Az intézmény további működtetése érdekében javasoljuk a fenntartói jog átadását a Szeged Kistérség Többcélú Társulása számára, mely intézkedést az alábbi tényezők indokolják: - A 2008/2009. tanévi intézményi statisztika szerint a 448 tanuló közül 40 fő jár be a környező településekről (Algyő, Sándorfalva, Kübekháza, Szatymaz, stb.). Az intézmény alkalmas arra, hogy - tehermentesítve a többi iskolát a bejáró tanulók felvétele alól - a Szegeden tanulni vágyó gyermekeket felmenő rendszerben, nagy számban befogadja. A fenntartói jogok átadásával a kistérségi szerepvállalás kiteljesedik Szegeden, a Tisza mindkét oldalán (Szőregen a Kossuth Lajos Iskolában, Tarjánban a Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben) biztosított a kistérségi keretek között zajló általános iskolai oktatás a szegedi és más településről bejáró tanulók számára. - Az átadást a feladatellátás hatékonyabb formája, a Társulás egységes iskola működtetésére irányuló törekvése is indokolja, melynek lényege, hogy a tanulók egységes pedagógiai program szerint tanulnak, és a 8. osztály elvégzése után külön felvételi vizsga vagy kérelem nélkül biztosított a tanulók továbbhaladása az egységes iskola középiskolai osztályaiban. - A kistérségi keretek között történő szakszolgálati feladatok ellátására önkormányzatunk - a Szeged Kistérség Többcélú Társulása megkeresésére - 2008-ban éppen a Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben biztosított helyet. - Az állami költségvetés a társulásban, ezen belül a többcélú kistérségi társulásban történő feladatellátást ösztönző normatív támogatásokkal finanszírozza. A Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény átadása esetén szükséges az együttműködés feltételeinek feladatátadási szerződésben történő rögzítése és közgyűlési jóváhagyása (3. sz. határozati javaslat). Tekintettel azonban arra, hogy a következő tanév első osztályaiba történő beiratkozásokat a 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 16. § (1) bekezdése alapján március 1-je és április 30-a között kell lebonyolítani, az érintett iskola esetében még önkormányzatunk feladata az első osztályok számának meghatározása. 3. Általános iskolák alapító okiratainak technikai korrekciója SZMJV Önkormányzat által, a DAOP-2007-4.2.1/2F kódszámú, „Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése” kétfordulós pályázati felhívásra benyújtott pályázatok közül a Béke Utcai Általános Iskola, a Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és 3
Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, valamint a Tisza-parti Általános Iskola felújítására támogatást nyert. Az intézmények alapító okiratában a fenntartó megjelölése nem szerepel. A szerződés megkötéséhez az alapító okiratok módosítása szükséges (4., 5., 6. sz. határozati javaslat). 4. Utazó gyógypedagógiai feladat átadása a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásnak A Közgyűlés a 265/2007. (V.11.) Kgy. számú határozat 12. pontjában jóváhagyta a szakszolgálati feladatokra vonatkozó feladatellátási szerződést az önkormányzat és a Szegedi Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Közhasznú Társaság között. Ennek értelmében a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, valamint a gyógytestnevelés szakszolgálati feladatait Szeged város számára a Kht. látja el. A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni vagy csoportos fejlesztését azonban döntő többségében saját hatáskörben látták el az intézmények a rendelkezésükre bocsátott rehabilitációs órák felhasználásával vagy utazó szakemberek, gyógypedagógusok segítségének igénybevételével. Az érintett tanulók szakszerű ellátása érdekében - a szakmai hatékonyság és a költségtakarékosság szempontjait is figyelembe véve - szükségesnek tartjuk az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésének átadását a Kht. számára (7. sz. határozati javaslat). 5. Beiskolázási meghatározása)
tevékenység
(körzetek
felülvizsgálata,
az
1.
osztályok
számának
A 2009/2010. tanév előkészítésének elsődleges feladatai közé tartozik az általános iskolai beiskolázással kapcsolatos munka megkezdése, ezen belül is két kiemelt terület az iskolák felvételi körzetének felülvizsgálata, továbbá az 1. osztályok számának meghatározása. 5.1. Az 1993. évi LXXIX. tv. 66. § (2) bek. alapján a Közgyűlés a 269/2007. (V. 11.) Kgy. sz. határozatban felkérte az Oktatási, Kulturális és Sportirodát, hogy minden év december 31-ig vizsgálja felül az általános iskolák felvételi körzeteit. Tájékoztatjuk a Közgyűlést, hogy a felülvizsgálat megtörtént, és megállapítást nyert, hogy a körzetek ez irányú módosítása jelenleg nem indokolt. 5.2. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 102. § (2) bek. c) pontja értelmében a fenntartó határozza meg az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok számát. Javaslatunkat az elmúlt időszakban megfigyelhető tendenciák, a közoktatási törvény által preferált körzetes feladatok biztosítása (kötelező felvétel), a demográfiai mutatók, továbbá az óvodából kilépő gyermekek szüleinek előzetes igényfelmérése figyelembevételével állítottuk össze. A demográfiai elemzések szerint - mint ahogy azt a bevezetőben jeleztük - az elkövetkezendő évekre az iskolába lépők számában csökkenés már nem prognosztizálható, e korosztálynál várhatóan stagnáló állapot alakul ki. Mindemellett az intézmények osztály- és létszámadatait továbbra is jelentősen befolyásolja majd az iskola elhelyezkedése (pl.: külső városrész, lakottabb körzetek, stb.). A fenti adatok alapján a Petőfi Sándor Általános Iskola Hunyadi János Tagiskolájában a 2009/2010. tanévben sem indokolt 1. osztály indításának engedélyezése. A fentiek értelmében – az idei tanévhez hasonlóan - 44 első osztály indítását javaslom engedélyezni azzal, hogy a beiratkozásokat követően, a tényleges tanulói létszám függvényében az esetleges változtatások elvégezhetők legyenek (8. sz. határozati javaslat). A korrekciókat indokolttá tehetik a közoktatási törvény tanulói létszámokkal kapcsolatos előírásai. Nevezett jogszabály rögzíti ugyanis a maximálisan felvehető gyermeklétszámot (1. osztály: 26 fő), szabályozza az ettől való eltérés lehetőségét, megállapítja továbbá az átlaglétszámot (21 fő). 4
Az átlaglétszámot el nem érő osztályok indítása a fenntartó részéről mérlegelést igényel, és a szükséges változtatások még a tanév előkészítésének fázisában megtehetők. III. Középfokú nevelési-oktatási intézmények 1. A szakképzés átszervezése Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott középfokú intézményekben a 2008/2009. tanévben 13 intézményben 8639 tanulót oktatnak. A szakközépiskolai szakképző évfolyamokon 46 osztályban 1224 tanuló, szakiskolai szakképző évfolyamokon 56 osztályban 1435 tanuló összesen 97 szakmát tanul. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a képzés szétaprózódott. A képzések koordinálatlansága, szétaprózottsága korlátozza a képzési színvonal, a tárgyi, személyi feltételek fejlesztésének lehetőségét, a fejlesztési források hatékony felhasználását, a gazdaság, a munkaerőpiac igényeivel történő harmonizációt. A csökkenő létszámú szakmunkásképzés komoly feszültséget teremt a munkaerőpiacon, s ezen túlmenően a kontraszelekcióból fakadóan itt a legnagyobb a lemorzsolódás, a képzésből sikeresen kikerülők tudásszintje sok esetben nem megfelelő. A jelenlegi rendszer alkalmas ugyan arra, hogy egy-egy iskolában a szakképzés egy-egy részlete a lehető legmagasabb szintű legyen, viszont a szétaprózódott intézményrendszer nem biztosítja az egész szakképzést átfogó korszerű eszközpark beszerzésének lehetőségét. Kevés a középfokú végzettségű, munkaerőpiacra kikerülő szakember, ehelyett a gimnáziumból és a szakközépiskolából egyre nagyobb arányban tanulnak tovább a fiatalok a felsőoktatásban. A munkaerőpiacon egyszerre van jelen a szakképzetlen, illetve a túlképzett munkaerő, ugyanakkor a szükségesnél kevesebb az igényeknek megfelelő képzettségű szakember. A nem önkormányzati iskolák a leginkább piacképes szakmák oktatásában már ma is komoly vetélytársai az önkormányzati intézményeknek. A munkaerőpiac, a gazdasági kamarák egyértelműen jelzik, hogy növelni kell a szakiskolába beiskolázott tanulók számát. A szakközépiskolák 9. osztályaiban igen nagy mértékű a lemorzsolódás, ezért bővíteni kell a szakiskolai férőhelyek számát. A szakközépiskolák rendelkeznek azokkal a tárgyi és személyi feltételekkel, amelyek megteremtik a szakiskolai osztályok indításának és a szakmaszerzésnek a lehetőségét. A Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása volt az első lépcső egy, a munkaerő-piaci igényekre jobban reagáló, versenyképes szaktudást biztosító, fenntartható intézményrendszer felé, azonban ez a lépés önmagában nem biztosítja a hatékony, jól működő intézményrendszert. A TISZK létrehozásával párhuzamosan már 2007 decembere óta folynak az egyeztetések az intézmények, valamint Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata között az intézményrendszer átalakításával kapcsolatban. Az intézményvezetők több alkalommal, közösen és egyénileg is véleményt nyilváníthattak, javaslatot tehettek. Az Oktatási, Kulturális és Sportiroda tapasztalatokat gyűjtött hazai és külföldi városok szakképzési rendszerének átalakításával és működésével kapcsolatban. Az intézményrendszer átalakítására vonatkozóan előzetesen a szakiroda tájékoztatta a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási-, Szakképzési-, és Mestervizsga Munkabizottságát. A középfokú intézmények vonatkozásában az átszervezés célja a képzési párhuzamosságok megszüntetése és az iskolák közötti profiltisztítás, ami hatékonyabbá teszi az erőforrás-gazdálkodást, racionalizálja az eszközök kihasználását, segíti a munkaerőpiaci igények jobb kielégítését és az alábbi előnyökkel jár: Szakképzés hatékonyságát biztosító előnyök: •korszerű eszközpark beszerzésének lehetősége •szakértelem, a tárgyi és anyagi eszközök koncentrálódása •az intézmény profilja szélesedik, a kapcsolatok rendszere sokrétűvé válik •nagyobb rálátás más tagintézmények szakmai munkájára 5
•egységesebb szakmai elvárások, intézményirányítás •külső partneri kapcsolattartás megváltozása, egyszerűsödése •azonos feltételrendszer szerinti működés •hatékonyabb képzési kínálat és képzési rendszer kialakítása Szervezési előnyök: •rokon szakmák közötti átjárhatóság •munkamegosztás az intézmények között •vezetői szintek közötti nagyfokú munkamegosztás •menedzsment típusú intézményvezetés •a szakképzés szereplői közötti információáramlás gyorsabb és hatékonyabb •rugalmas és hatékony szervezeti-irányítási modell kerül bevezetésre •az önkormányzati fenntartású középfokú szakképző intézmények fenntartóval kialakított kapcsolata koncentrálódik és egyszerűsödik Gazdasági előnyök: •több fejlesztési forrás •pedagógus álláshelyek kihasználtsága, és a helyettesítési rendszer minőségi javulása •a pedagógusok rugalmasabb foglalkoztatásának lehetősége •költséghatékonyabb működés Pedagógiai előnyök: •hasonló szakmákban képző intézmények összehangolhatják pedagógiai programjaikat •a tagintézményi jó tapasztalatok beintegrálása •a tagintézmények szakmai és módszertani együttműködése •minőségi képzést nyújtó tagintézmények/pedagógusok húzó hatása A javasolt végleges struktúra az intézményvezetőkkel történt konzultációkat követően került kialakításra, melynek eredményeképpen a 13 szakképzést folytató iskolából 4 nagy intézmény jön létre: Szegedi Ipari és Szolgáltató Szakképző Iskola Szeged- Móravárosi Szakközép- és Szakiskola József Attila Általános Iskola és Szakiskola Déri Miksa Ipari Szakközépiskola
Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola
Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola
Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola
Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola
Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola Kossuth Zsuzsanna Gimnázium, Egészségügyi és Könnyűipari Szakképző Iskola Vedres István Építőipari Szakközépiskola Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola
Az új intézmények létrehozásánál elsősorban az azonos vagy hasonló képzési profil volt a meghatározó. Természetesen egy ilyen szerteágazó rendszerben ez csak részben valósítható meg, ezért a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola esetében elsősorban a közös igazgatásból származó előnyök dominálnak. Az új struktúra kialakításánál figyelembe vettük azt is, hogy a 6
létrejövő intézmények közel azonos tanulólétszámmal rendelkezzenek. A tagintézmények szakmailag továbbra is önállóan, nevüket és egyéni arculatukat megtartva, hagyományaikat ápolva működhetnek tovább. Az integrált intézmények kialakítása a rendszerben lévő tanulókat, valamint szüleiket előnyösen érinti, hiszen miközben az oktatás helyszíne az esetek többségében nem változik, addig nagyobb lehetőség nyílik az intézmények közötti átjárhatóságra, a képzési kínálat bővül, jobban igazodik a munkaerő-piaci igényekhez és ez a tanulók későbbi munkába állási esélyeit növeli. Tekintettel arra, hogy az új intézmények jogutódként látják el feladatukat a jogilag megszüntetett intézmények vonatkozásában, a jelenleg érvényben levő szerződéses kötelezettségeket továbbra is teljesítik. Az új iskolák élén főigazgatók állnak, akik egy évre, határozott idejű megbízással látják el munkájukat, de célszerű már 2009. március 1-jétől megbízni őket az átszervezéssel járó előkészítő munkák koordinálásával és lebonyolításával. A tagintézményeket igazgatók irányítják, akik esetében a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. A zökkenőmentes átmenet érdekében indokolt az eddigi vezetők további megbízása. A létrejövő új intézményrendszerrel szemben elvárás a kapacitások jobb kihasználása, szoros kapcsolat kiépítése a piaci szereplőkkel, így sokkal gyorsabban képesek reagálni a piaci igényekre. Ezt segíti a legkorszerűbb technológia alkalmazása a gyakorlati oktatásban. Kialakításra kerülnek olyan képzőhelyek, melyek valós munkakörülményeket mutatnak, lehetőséget teremtve a valós munkaerőpiaci kompetenciák elsajátítására. Az összevont intézményekben lehetőség nyílik olyan szakemberek foglalkoztatására is (pl. iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus), amire az elaprózott intézményrendszerben – elsősorban méretgazdaságossági, finanszírozási okok miatt - nem volt mód. Ugyancsak bővül a vezetés és az adminisztráció területén is a kor követelményeinek megfelelő eljárások és eszközök alkalmazási lehetősége. Ezzel párhuzamosan a TISZK projekt lehetővé teszi a szinte teljes tagiskolai tantestületeket érintő pedagógus továbbképzések megvalósítását (pl. tolerancia, konfliktuskezelés, differenciálás, projektmódszer, módszertani felkészültség fejlesztése témakörben), mellyel az intézményi humánerőforrás alkalmasabbá válik a folyamatos pedagógiai kihívásoknak való megfelelésre. Fontosnak tartjuk jelezni, hogy a dél-alföldi régió nagyvárosi intézményfenntartói közül egyedül Szeged városa rendelkezik ilyen elaprózott szakképzési rendszerrel, így intézményei súlya, érdekérvényesítő képessége meglehetősen korlátozott. A fentiekben említett szakmai követelmények és igények szükségessé teszik Szeged város szakképzésének - és ezzel összefüggésben intézményrendszerének – átszervezését (9., 10., 11., 12. sz. határozati javaslat). 2. A gimnáziumi osztályok számának csökkentése A tanulólétszám csökkenése nem vonta maga után a gimnáziumi képzés iránti érdeklődés csökkenését, miközben a gimnáziumi képzésbe bekerülő tanulók felkészültsége is évről évre csökkenő színvonalat mutat. Amennyiben nem változtatunk az indítható gimnáziumi osztályok számán, úgy az oktatás szerkezete aránytalanná válik azáltal, hogy a gimnáziumi képzés felé tolódik el a szakképzés rovására. A munkaerőpiac nem tud mit kezdeni a csak érettségivel valamint a kevésbé piacképes diplomával rendelkező fiatalokkal, így az oktatás arányainak ilyen irányú megváltozása zsákutca lehet mind a diákok, mind a képzők számára. A felsőoktatásból is egyre gyakoribb a visszajelzés a gimnáziumi képzés színvonalának csökkenésével kapcsolatosan. Az egyetemek, főiskolák a jövőben csak magasabb pontszámmal vesznek fel elsőéves hallgatókat. Szegeden jelenleg 5 önkormányzati fenntartású intézményben a 9. évfolyamon 24 párhuzamos osztályban folyik gimnáziumi oktatás. Ezek közül kettő tiszta profilú (Deák, Radnóti) három pedig vegyes (Gábor Dénes, Széchenyi, Tömörkény) de a Tömörkény speciális (művészeti) párhuzamos 7
képzése mellett a gimnáziumi oktatás van jelentős túlsúlyban, míg a másik kettő esetében ez nem mondható el. Városunk közoktatási feladatellátásában a nem önkormányzati fenntartású intézményrendszer is jelentős szerepet játszik. Ez a gimnáziumok esetében a 9. évfolyamon 6 iskolában 15 párhuzamos osztályt jelent, ami a tanulói létszámot tekintve ezen típusú feladatellátás 34 %-a. A fenntartók ezen körénél a tanulólétszám csökkenése nem várható. Mindezeket figyelembe véve az alábbi lépéseket tarjuk indokoltnak: A Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola a 9. évfolyamon a 2009/2010. tanévben két általános tantervű gimnáziumi osztályt nem indíthat, de egy nyelvi előkészítő gimnáziumi osztályt indíthat, a 2010/2011. tanévtől pedig nem indíthat gimnáziumi osztályt. A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola a 2009/2010. tanévtől nem indíthat gimnáziumi osztályokat (8. sz. határozati javaslat). 3. A Szeged Városi Kollégium átszervezése A Szeged Városi Kollégium jelenlegi 8 tagintézményében, 1530 férőhelyből 1323 hely van kihasználva. A kollégiumok kihasználtsága 86 %-os és a demográfiai előrejelzések további csökkenést prognosztizálnak. A felújított Tömörkény István Kollégium mellett a jövőben a Szeged Városi Kollégium két tagintézményét, az Ady Endre és az Ortutay Gyula Kollégiumokat tervezzük – pályázatok útján – fejleszteni, hogy az idegenforgalom igényeinek megfelelően minél alkalmasabbá váljon szálláshelynyújtásra, ezzel is növelve a kollégiumi bevételt. Szeged fesztiválváros jellege, a számos kulturális és sportrendezvény igényli, hogy minél több, a szállodai árkategóriáknál olcsóbb, ugyanakkor igényes szállás álljon rendelkezésre az ide látogatók, közülük is elsősorban a fiatalabb korosztály számára. Fenti szempontokat figyelembe véve a kollégiumi férőhelyek számának 230-250 fővel való csökkentése indokolt. Ennek megvalósítására – mérlegelve az épületek földrajzi elhelyezkedését, üzemeltetési költségét, más oktatási épülettel való komplexitását, a szerződéses, illetve pályázatok által meghatározott kötelezettségeket – a Déri Miksa és a Kiss Ferenc kollégiumok megszüntetésével teszek javaslatot. A férőhelyek száma az alábbiak szerint alakul: Tagintézmény Ady Endre Déri Fodor Gábor Dénes Kiss Ferenc Tömörkény Ortutay Vedres Összesen:
Jelenlegi férőhely 200 120 152 272 120 96 330 240 1530
Javasolt férőhely 200 0 152 272 0 96 330 240 1290
Az így rendelkezésre álló férőhelyek továbbra is biztosítják a jogszabályokban előírt, illetve a TISZK-kel kapcsolatban vállalt kötelezettségek teljesítését (13. sz. határozati javaslat). Bár a közelmúltban a kollégiumok területén is történtek lépések az épületek korszerűsítése érdekében („Tömörkény” felújítása, „Ady” energetikai korszerűsítése, több intézményben vizesblokkok felújítása), az intézmények egy részében még javítani szükséges az infrastrukturális és lakhatási feltételeken. Az önkormányzat a férőhelyek csökkentéséből felszabaduló forrásokat a 8
kollégiumi rendszer további korszerűsítésére kívánja fordítani. A Közoktatási törvény 88. § (6) és a 102. § (3) bekezdései értelmében a fenntartó a közoktatási intézmény illetve egyes szolgáltatások ellátása részben vagy egészben történő átszervezése tekintetében köteles beszerezni független szakértő, a megyei önkormányzat, a megyei gazdasági kamara, valamint az érintett intézmények alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek valamint a diákönkormányzatnak a véleményét. Az 1000 Mester Szakképzésszervezési Kft. társasági szerződése a taggyűlésnek véleményezési jogot biztosít. Ezen vélemények beszerzése az előterjesztés benyújtásakor részben megtörtént, részben folyamatban van, a közgyűlés időpontjára rendelkezésre állnak. Tisztelt Közgyűlés! A fenti javaslatok hatékonyabbá, ésszerűbbé, átláthatóbbá, rugalmasabbá és színvonalasabbá teszik Szeged Megyei Jogú Város oktatási intézményeinek működését, ezáltal az oktatás minden szereplője számára előnyöket biztosítanak. Kérem a Közgyűlést, hogy az előterjesztést megvitatni, és a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. Szeged, 2009. január 14.
Dr. Solymos László
9
