SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BÖLCSŐDÉI SZAKMAI PROGRAM

.

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BÖLCSŐDÉI SZAKMAI PROGRAM 2012–2015 Az intézmény neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi címe: 6724 Szeged, Párizsi krt. 27. Elérhetőségek: Telefon: 62/555-040, 70/708-6600, Fax: 62/555-045 e-mail: [email protected] honlap: www.szegedbolcsode.eu Fenntartó neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata székhelye: Szeged, Széchenyi tér 9–11. Alapító okirat száma: 597/2011. (XI. 25.) Kgy. sz. határozat Működési engedély száma: 1/455-1-15/2011/II. Ellátási terület: Szeged MJ Város közigazgatási területe A szakmai program érvényes: 2012. április 01–2015. augusztus 31. Készítette: Ungi Ferencné igazgató – Módszertani Csoport – bölcsődevezetők Programfelelős: Ungi Ferencné igazgató

Kelt: Szeged, 2012. március 20.

TARTALOM BEVEZETÉS …………………………………………………………………………….5. 1. AZ INTÉZMÉNY FELADATA, TEVÉKENYSÉGE .……………………………….6. 1.1. Az Intézmény alapfeladata 1.2. Alapellátás mellett működő, családi nevelést támogató szolgáltatások 1.3. Bölcsődei regionális szintű szakmai módszertani és továbbképzési feladatok 1.4. Az Intézmény jogállása 1.5. A szakmai program célja 1.6. A szakmai program elérhetősége 2. SZEGED MJVÖ BÖLCSŐDÉI SZERVEZETI EGYSÉGEI.……………………........7. 3. KÜLDETÉSNYILATKOZAT………………………………………………………...8. 3.1. Pedagógiai hitvallásunk 3.2. Gyermekkép 3.3. Kisgyermeknevelő–kép 3.4. Bölcsődekép 4. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA …………………………………………9. 4.1. Erősségek 4.2. Fejlesztésre váró területek 4.3. A szülői elégedettség mérése 4.4. Képzés, továbbképzés, az egyéni szakmai fejlődés biztosítása 5. AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA ………………………………….10. 6. HUMÁNERŐFORRÁS ……...…………………………………………………........11. 7. A BÖLCSŐDEI ELLÁTÁS TÁRGYI FELTÉTELEI…………………………….....12. 7.1. Csoportszobák 7.2. Fürdőszobák 7.3. Gyermeköltözők 7.4. A helyiségek díszítése 7.5. Textíliák 7.6. Játszóudvarok 7.7. Somadrin sószobák 7.8. Játékkészlet 8. GYERMEKÉLELMEZÉS …………………………………………………………...13. 9. NEVELÉS–GONDOZÁS A BÖLCSŐDÉBEN ……………………………………..14. 9.1. A bölcsődei nevelés–gondozás célja 9.2. A bölcsődei nevelés-gondozás feladata 9.3. Nevelési fő feladatok 9.3.1. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása 9.3.2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése 9.3.3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése

Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

2

10. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS ALAPELVEI …………………….......15. 10.1. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete 10.2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve 10.3. A nevelés és gondozás egységének elve 10.4. Az egyéni bánásmód elve 10.5. A biztonság és a stabilitás elve 10.6. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve 10.7. Az egységes nevelő hatások elve 11. A BÖLCSŐDÉK MŰKÖDÉSI RENDJE ……………………………………..........17. 11.1. A gyermekcsoportok szervezése 11.2. A gyermekek napirendje 12. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS–GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI ……………........18. 12.1. Gondozás 12.2. A gondozás szervezése 12.3. Gondozási műveletek 12.3.1. Pelenkázás, bili, vécé használata 12.3.2. Testápolás 12.3.3. Étkeztetés 12.3.4. Pihenés, alvás biztosítása 12.4. Játéktevékenység 12.5. Tanulás 13. KIEMELT SZAKMAI FELADATOK ……………………………………………..21. 13.1. A családi nevelés segítése, kapcsolattartás a családokkal 13.1.1. Szülői értekezletek 13.1.2. Családlátogatás 13.1.3. Szülővel történő fokozatos beszoktatás 13.1.4. Napi beszélgetések a szülővel 13.1.5. Szülőcsoportos beszélgetések 13.1.6. Egyéni beszélgetések 13.1.7. Üzenőfüzet 13.1.8. Nyílt nap 13.1.9. Egyéb szervezett közös programok a családokkal 13.2. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása 13.2.1. Lelki egészségvédelem 13.2.2. A mozgásfejlődés segítése 13.2.3. Levegőzés 13.2.4. Fogápolás 13.2.5. Sószoba használata 13.2.6. A bölcsődeorvos preventív tevékenysége 13.3. Komplex művészeti, esztétikai nevelés 13.3.1. Ének–zenei nevelés 13.3.2. Anyanyelvi, irodalmi nevelés (mondóka, vers, mese, báb) 13.3.3. Vizuális nevelés (firkálás, rajzolás, gyurmázás, ragasztás, stb.) 13.3.4. Esztétikus környezet biztosítása 13.4. Környezeti nevelés Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

3

14. SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK SZEGED MJVÖ BÖLCSŐDÉIBEN 14. 1. Dél–alföldi Regionális Módszertani Bölcsőde..……………………………..27. 14. 2. Csillag téri Bölcsőde….………………….…………………………………..31. 14. 3. Cső utcai Bölcsőde.…………………………………………………………..38. 14. 4. Dobó utcai Bölcsőde…………………………………………………………44. 14. 5. Gyík utcai Bölcsőde…………………………………………………….........48. 14. 6. Hajlat utcai Bölcsőde………………………………………………………...53. 14. 7. Kiskundorozsmai Bölcsőde…………………………………………………..59. 14. 8. Petőfi sgt-i Bölcsőde…………………………………………………………63. 14. 9. Rókusi krt.-i Bölcsőde………………………………………………………..67. 14.10. Siha közi Bölcsőde….……………………………………………………….74. 14.11. Szentmihályi Bölcsőde…..…………………………………………………..81. 14.12. Szőregi Bölcsőde………………………………………………………….....87. 14.13. Töltés utcai Bölcsőde………………………………………………………..90. 14.14. Vedres utcai Bölcsőde……………………………………………………….95. 14.15. Vitéz utcai Bölcsőde.……………………………………………………….101. 15. INTÉZMÉNYES KAPCSOLATOK………………………………..……………..106. 15.1. Együttműködés az óvodákkal 15.2. Együttműködés a jelzőrendszer tagjaival – Gyermekvédelem 15.3. Együttműködés a Nemzetei Erőforrás Minisztériummal és a Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézettel 15.4. Együttműködés képző intézményekkel 15.5. Kapcsolattartás, együttműködés civil szervezetekkel, más intézményekkel 15.5.1. Tipegő Szegedi Bölcsődei Alapítvány 15.5.2. Magyar Bölcsődék Egyesülete 15.5.3. Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete 15.5.4. Odu Korai Fejlesztő Központ 15.5.5. Béthel Alapítvány 15.5.6. Bálint Sándor Művelődési Ház 16. A GYERMEKEKRŐL VEZETETT DOKUMENTÁCIÓ………………………...107. 16.1. Gyermekegészségügyi törzslap 16.2. Üzenőfüzet 16.3. Csoportnapló 16.4. Napi jelenléti kimutatás, TAJ–alapú központi nyilvántartás 16.5. Étkezési nyilvántartás 17. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI A BÖLCSŐDÉS KOR VÉGÉRE …………………..108. 18. AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK JOGAINAK VÉDELME ………………………………………………………………………..109. 19. SZAKMAI PROGRAMUNK ALAPDOKUMENTUMAI………………………..111. 20. ZÁRSZÓ ……………………………………………………………………..........112. MELLÉKLETEK (nyomtatott formában): – Legitimációs záradék – Szervezeti és Működési Szabályzat – Felvételi Szabályzat – Megállapodás, Házirend Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

4

MOTTÓ: „A nevelésben a kisgyermekkor sokkal fontosabb a következő éveknél. Amit ez a kor elront vagy elmulaszt, később helyrehozni nem lehet. Ezekben az években eldől az ember sorsa jóformán egész életére.” (Kodály)

BEVEZETÉS Szeged a Tisza és a Maros folyó találkozásánál fekszik. Területe az újkőkor óta lakott. Városként 1183-ban említik először. Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz volt. Ekkor az épületek nagy része elpusztult. A mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült. Szeged megyei jogú város, 1962-től Csongrád megye székhelye. Egyetemi város, jelentős kulturális központ. A világ első bölcsődéjét 1844-ben nyitották meg Párizsban. Hazánkban 1852. április 21én, 160 évvel ezelőtt nyílt meg az első bölcsőde Pesten. Szegeden az 1879-es árvíz után az alsóvárosi kántorlakban alakították ki az első olyan kisdedóvó intézményt, amelyben már helyt adtak a három év alatti gyermekeknek is. 1879-ben a Károlyi család létesített és tartott fenn bölcsődét az újszegedi parkban, melyről „új-szegedi gyermekkert” néven írt a korabeli sajtó. (Reizner János: Szeged története). Az 1950-es években sorra nyíltak meg városunkban az üzemek, gyárak mellett működő bölcsődék, a tanácsi bölcsődék, köztük egy bentlakásos intézmény is. Az 1990-es évek elején 32 bölcsőde volt. Napjainkban 15 önkormányzati, 2 alapítványi fenntartású bölcsőde működik. Szeged népességszáma 2004 óta folyamatosan növekszik. 2004-ben 162.889 volt a lakosságszám, 2008 végén 169.030 főt regisztráltak. 2007–2008 között kétezerrel nőtt a népesség, miközben Csongrád megyében az országos átlagnál is jobban csökkent a lakosság. Az 1990-es népszámláláskor 168.594 lakos volt. 1997-ben viszont több mint 5 ezerrel csökkent, mert Algyő, az 1973-ban Szegedhez csatolt község újra önálló lett. A természetes fogyás Szegeden is mutatkozik. Mértéke 3,8 ezrelék, ami kevesebb, mint az országos 4,8 és a Csongrád megyei 5,5 ezrelék. 2011. jan. 01-én Szeged népességszáma 170.285 fő volt. 2011 első negyedévében 360 gyermek született, 520 lakos halt meg. A születésszám éves szinten stagnált, szeptembertől csekély mértékben növekedett. A természetes fogyást ellensúlyozta a beköltözők száma. Külföldről és belföldről is szívesen költöznek ide az emberek. 2010-ben Szeged – a fővárost nem számítva – Magyarország harmadik legnagyobb régióközpontja (169.713 fő) volt. A 204 ezer lakosú Debrecen, és a 172 ezres Miskolc előzte meg. Ha a bevándorlás folytatódik, Szeged néhány éven belül az ország második legnagyobb vidéki városa lehet, olyan népes, mint 1997-ben, Algyő elszakadása előtt volt, amikor 172.436 fő vallotta magát szegedinek. A népességszámot évek óta erősíti az is, hogy csökkent, szinte megállt a környező kistelepülésekre való kirajzás. A településszinten nyilvántartott 0–7 éves gyermekek száma 2011-ben 12.250 volt, ami a lakosság kb. 14%-a. Szeged 55 védőnői körzetében a nyilvántartott 0–3 év közötti gyermekek száma 2011-ben összesen kb. 3800 fő volt. Ebből 1200–1300 fő csecsemő, 12 hónapot betöltött 2536 fő. (forrás: KSH Szegedi Igazgatósága, Szegedi Védőnői Szolgálat) Intézményünkben a 3 éven aluli szegedi gyermekek 30%-át tudjuk fogadni, ez megfelel a lakossági igényeknek, és az európai unió elvárásainak.


5

1. AZ INTÉZMÉNY FELADATA, TEVÉKENYSÉGE A bölcsőde olyan szolgáltató intézmény, amely az alapellátás keretében alaptevékenységként napközbeni ellátást nyújt a gyermekeknek: nevelést, gondozást, felügyeletet, étkezést biztosít. Segíti ezzel a szülők munkavégzését, munkaerőpiacra való visszatérését, képzésen való részvételét. 1. 1. Az Intézmény alapfeladata Intézményünk alapfeladata a gyermekek napközbeni ellátása (TEÁOR–8891, szociális és gyermekjóléti ellátás (bölcsődei ellátás) szállásnyújtás nélkül. Bölcsődéinkben a 3 éven aluli, családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű nevelését, gondozását végezzük. A bölcsődei ellátáson belül a fogyatékkal élő, sajátos nevelést igénylő gyermekek ellátását, korai fejlesztését, nevelés–gondozását végezzük speciális csoportban (Vedres u. 15. alatti telephelyen) és integrált nevelését minden telephelyen. 1. 2. Alapellátás mellett működő, családi nevelést támogató szolgáltatások – Játszócsoport (alternatív napközbeni ellátás körébe tartozó, játéktevékenységhez kötődő, családi nevelést segítő, illetve a szülő–gyermek kapcsolatot erősítő szolgáltatás bölcsődés korú gyermekek számára (Siha köz 4. sz. alatti telephelyen). – Időszakos gyermekfelügyelet a szabad férőhelyeken (minden telephelyen). – Családbarát szolgáltatások, a DAROP–pályázathoz kapcsolódva (Vitéz u. 8. sz. alatti telephelyen). 1. 3. Bölcsődei regionális szintű szakmai módszertani és továbbképzési feladatok Az Intézmény 1980-tól lát el módszertani feladatokat Szeged Város, 1999-től – minisztériumi kijelölés alapján – Csongrád megye, 2003-tól a dél–alföldi régió területén. A módszertani tevékenységet a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet alapján végezzük. Területi illetékességünk Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye. A Dél–alföldi Regionális Módszertani Bölcsődében módszertani vezető irányításával megyénként 1 fő szaktanácsadó dolgozik a Módszertani Csoportban. A regionális tevékenység célja a jó minőségű bölcsődei ellátás kialakítása, megerősítése. A Módszertani Csoport feladatai, szolgáltatásai: – információgyűjtés, igényfelmérés; – új bölcsődék kialakításának, új szolgáltatások bevezetésének segítése; – a szakmai munka elemzése, értékelése; – szakmai ellenőrzés; – minőségfejlesztés, szakmai készségek, képességek fejlesztése; – egyéni és csoportos konzultáció, tanácsadás; – továbbképzések, tapasztalatcserék, szakmai rendezvények szervezése; – kutatások, publikációk követése, információk átadása, szakkönyvtár működtetése; – részvételek kutatásokban, módszertani anyagok kidolgozásában; – szakmai gyakorlatok szervezése, a tereptanárok felkészítése; – részvétel szakmai programokon, önképzés; – szakmai érdekképviselet. A módszertani tevékenységről évente beszámolót készítünk az illetékes minisztérium és az országos intézet részére. A Módszertani Csoport a regionális szakmai tevékenységért 2006-ban és 2012-ben Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült.


6

1. 4. Az Intézmény jogállása Szeged MJVÖ Bölcsődéi önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény. A hálózathoz tartozó bölcsődék szakmai, gazdasági irányítását az Igazgatóság végzi. A működés pénzügyi forrásai: – állami normatív támogatás; – önkormányzati támogatás; – saját bevétel (étkezési térítési díj, gondozási díj, szolgáltatások térítési díja); – egyéb források (pályázat, alapítványi támogatás). Az Intézmény működésére vonatkozó szabályokat Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 1. 5. A szakmai program célja A szakmai programmal célunk a bölcsődei nevelés–gondozás országos alapprogramjának magas szintű megvalósítása, a szakmai értékek megőrzése és továbbadása, a kialakult jó gyakorlatok megerősítése, új módszerek és tevékenységformák bevezetése, a dolgozók és a szülők nevelői szemléletének formálása, kapcsolatépítés és hálózatfejlesztés. 1. 6. A szakmai program elérhetősége A szakmai program minden bölcsődében elérhető a szülők számára. A felvételt követő első szülői értekezleten a bölcsődevezető ismerteti a szülőkkel. A helyi szakmai programhoz kapcsolódó tevékenységek tervezete megtekinthető a telephelyek faliújságjain. A szegedi bölcsődék honlapján (www.szegedbolcsode.eu) a teljes intézményi szakmai program megtekinthető.

2. SZEGED MJVÖ BÖLCSŐDÉI SZERVEZETI EGYSÉGEI A bölcsődék területi elhelyezkedése egyenetlen a városban. Többségük valamelyik lakótelepen található. A Belvárosban egy, közelében mindössze két bölcsőde működik. Összesen 15 telephelyen, 982 férőhelyen, 87 bölcsődei csoportban biztosítjuk az ellátást. Telephelyek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Városrész Belváros Alsóváros Móraváros Felsőváros Rókusváros Rókusváros Északi városrész Tarjánváros

9. 10.

Tarjánváros Makkosháza

11. 12. 13.

Újszeged Újszeged Kiskundorozsma

14. Szeged–Szentmihály 15. Szőreg Összesen

Cím 6722 Szeged, Vitéz u. 8. 6725 Szeged, Dobó u. 44-46. 6725 Szeged, Petőfi S. sgt. 63. 6723 Szeged, Gyík u. 6724 Szeged, Rókusi krt. 39. 6724 Szeged, Siha köz 4. 6724 Szeged, Cső u. 1. 6723 Szeged, Tünde tér 2–4. (Csillag tér) 6723 Szeged, Hajlat u. 2. 6723 Szeged, Agyagos u. 40. (Dél-alföldi Regionális Módszertani Bölcsőde) 6726 Szeged, Vedres u. 15. 6726 Szeged, Töltés u. 44. 6791 Szeged–Kiskundorozsma, Tas u. 8. 6710 Szeged, Óvoda u. 2. 6771 Szeged, Szerb u. 21.


Férőhely 84 30 40 96 48 96 96 96

Csoportszám 8 3 4 8 4 8 8 8

96 72

8 6

79 40 60

7 4 5

25 24 982

3 3 87

7

3. KÜLDETÉSNYILATKOZAT 3. 1. Pedagógiai hitvallásunk A korai életkorban a családi minta a legmeghatározóbb. A bölcsődei nevelés ezt kiegészítő, támogató, mintanyújtó szerepet vállal, annak érdekében, hogy a gyermekek fizikai, emocionális és szociális szükségletei teljes mértékben kielégítettek legyenek. Ezért célunk, hogy a fejlődés elősegítése, az érzelmi és az értelmi intelligencia kibontakoztatása a családokkal együttműködve, a családok nevelési funkcióját pozitív irányba befolyásolva történjen. Így az intézményi és a családi nevelés egymást erősítő folyamata megfelelő alapokat biztosít a gyermekek optimális fejlődéséhez. Munkánkban a pikleri szemléletre épülő nevelés, gondoskodás, a bátorító nevelés elvei a meghatározóak. 3. 2. Gyermekkép Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum, egyéni szükségletekkel rendelkező, fejlődő személyiség. Különleges védelem, bánásmód illeti meg. Fejlődését genetikai adottságok, az érés törvényszerűségei, a család érzelmi légköre és szociokulturális háttere, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A csecsemőkor az alapvető bizalom, a kisgyermekkor az autonómia–érzés kialakulásának időszaka. Kutatások bizonyítják, hogy az első életévek a legmeghatározóbbak a gyermekek életében, személyiségfejlődésében. A korai kötődés és szocializáció időszakában alakulnak ki a későbbi egész életre jellemző főbb szokások, viselkedésminták alapjai. A csecsemő és a kisgyermek magával hozott képességeinek kibontakozásához legkedvezőbb feltétel a szabad mozgás– és játéktevékenység, a szülőkkel, a kisgyermeknevelővel való bizalomteljes, meghitt kapcsolat, az aktivitásra építő, interakciókban gazdag gondozás. A gyermek fő tevékenysége több mint játék. A játék útján megtanul tanulni, érdeklődni, próbálkozni, kísérletezni. Megtanulja a felmerült nehézségek leküzdését. Megismeri azt az örömöt és megelégedést, amit a siker, a türelmes, önálló, kitartó munka által elért eredmény jelent. „Egészen másfajta tudásra tesz szert az a gyerek, aki önálló kísérletek révén jut el valamihez, mint az, aki készen kapja a megoldást.” (Pikler Emmi) A nem kognitív készségek (pl. kitartás, motiváció, interakciós készség), kompetenciák koragyermekkorban történő elsajátítása elengedhetetlen a későbbi eredményes tanuláshoz, a sikeres iskolai, társadalmi szerepvállaláshoz. 3. 3. Kisgyermeknevelő–kép A kisgyermeknevelő legfőbb munkaeszköze a saját személyisége. Alapvető tulajdonsága az empátia, az elfogadás és a hitelesség. Nevelői attitűdje elfogadó–engedékeny. Képes érzelmi biztonságot nyújtó kapcsolat kialakítására minden gyermekkel. Jól ismeri a gyermekek életkori sajátosságait, egyéniségét, támogatja a személyiség kibontakozását, az aktivitást, az önállósodást. Képes a szülőkkel együttműködve elősegíteni a szokások, a viselkedési szabályok elsajátítását. A gyermekellátást elhivatottsággal, professzionálisan, igényesen végzi. Képes folyamatos megújulásra, szakmai fejlődésre. Tudatában van annak, hogy személye és viselkedése mindenkor példa lehet a gyermekek és a szülők számára.


8

3. 4. Bölcsődekép A családot mint rendszert, a kora gyermekkort mint a további életesélyek, az egész életen át tartó tanulás képességének kibontakozása szempontjából meghatározó időszakot tekintjük. Bölcsődéink nyitottak a kisgyermekes családok számára. Törekvésünk, hogy bölcsődéinkben egyaránt jól, otthonosan érezze magát a gyermek és a felnőtt. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink nyugodt, biztonságot adó nevelői légkörben, játékon keresztül, játékba integrált tanulással gazdagodjanak értelmileg, érzelmileg, szociálisan. A játék a legfontosabb tevékenység, ez határozza meg arculatunkat. Az életkori sajátosságokat és az egyéni képességeket minden esetben figyelembe vesszük. Esztétikus, és optimálisan ingergazdag környezetet teremtünk. Szeretnénk, hogy bölcsődéink olyan kisgyermeknevelő központokká fejlődjenek, melyekben – a bölcsődés gyermekek gondos ellátása mellett – jelentős segítséget adunk a gyermeküket otthon nevelő családoknak is.

4. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA Intézményünkben a minőségi munka alapkövetelmény. Ennek garanciája dolgozóink rendszeres továbbképzése, folyamatos szakmai fejlesztése, és az önképzés. Az ellátást és a szolgáltatás iránti igényt folyamatosan vizsgáljuk, mérjük. Az igényeket és a mérések eredményeit beépítjük az Intézmény további működésébe, folyamataiba. Felelősek vagyunk a szülők tájékoztatásáért, azért, hogy partnereinkkel összhangban, megelégedésükre végezzük munkánkat. A minőségfejlesztés érdekében fontosnak tartjuk a folyamatos szakmai fejlődést, a gyermekellátás színvonalának megtartását, növelését, az új kutatások eredményeinek megismerését, szakmai munkában való felhasználását, a szakemberek közötti kapcsolat erősítését, az egységes szakmai szemlélet kialakítását, megőrzését. A szakmai program az Intézmény szakmai és gazdasági szakembereinek szoros együttműködésével valósul meg. Törvényes keretek között, szakszerűen, hatékonyan Szolgáltatásaink fejlesztése minden dolgozónk felelőssége.

végezzük

feladatainkat.

A telephelyek vezetői rendszeresen ellenőrzik a szakmai munkát. Kétévente a Módszertani Csoport feladata a szakmai munka minden területre kiterjedő ellenőrzése. Dolgozóink munkáját évente minősítjük, értékeljük. A minőségpolitika lehetővé teszi, hogy intézményünk hosszú távú céljai hatékonyan valósuljanak meg a gyakorlatban. A szakmai program tartalma és megvalósulása a szakmai megbeszélések, házi továbbképzések egyik témaköre. Megvalósulását rendszeresen ellenőrizzük. 4. 1. Erősségek – a bölcsődék jó megközelíthetősége; – szakképzett kisgyermeknevelők; – minőségi ellátás; – a Módszertani Csoport szakmai támogató, segítő, ellenőrző tevékenysége; – igényekhez igazodó továbbképzések szervezése, tartása; – működő kapcsolatrendszer a családokkal és az intézményekkel; – közösségépítő programok; – működő alapítvány. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

9

4. 2. Fejlesztésre váró területek – a bölcsődevezetők esetében a BA szintű képesítés megszerzése; – a kisgyermeknevelők felnőttekkel való társas készségének fejlesztése; – egy–egy bölcsőde vagy bölcsődei egység felújítása; – a gyermeköltözők korszerűsítése; – bölcsődéink info–kommunikációs eszközökkel való felszerelése; – a játszóudvarok, közlekedőutak korszerűsítése; – a kinti altatás megteremtése. 4. 3. A szülői elégedettség mérése Törekszünk arra, hogy megismerjük a családok, mint nevelőpartnerek igényeit, elvárásait, tájékozódjunk ezek teljesüléséről, és elvégezzük a szükséges korrekciókat. A szülői elégedettségről rendszeresen tájékozódunk az egyéni és csoportos beszélgetések alkalmával. A nevelési év végén minden bölcsődében elégedettségi kérdőív kitöltésével véleményezik a szülők a bölcsődei ellátást. A válaszokat a bölcsődevezető összegzi, elemzi. Az intézményi szintű feldolgozást a Módszertani Csoport végzi. Az eredményekről tájékoztatjuk a szülőket. Az elégedettségmérés lehetőséget ad arra, hogy: – meghatározzuk, értékeljük az Intézmény helyzetét; – a rendelkezésére álló erőforrásokat a szükséges fejlesztésekre fordítsuk; – kidolgozzuk a fejlesztési stratégiát, a tényekkel, adatokkal alátámasztott fejlesztési koncepciót; – új módszereket kezdeményezzünk; – elismerjük a munkatársakat. 4. 4. Képzés, továbbképzés, az egyéni szakmai fejlődés biztosítása A szakdolgozók kötelező szakmai továbbképzéseken vesznek részt, emellett házi továbbképzések keretében is foglalkozunk a szakmai ismeretek megújításával, új módszerek átadásával. Lehetőséget adunk továbbtanulásra, szakmai fejlődésre. Rendszeresen pályázunk minősített szakmai tanfolyam, műhely, tanulmányút, tanácskozás megszervezésére a szakdolgozók részére. Bölcsődéink szakdolgozói kapcsolatban állnak egymással, tapasztalatcsere céljából rendszeresen ellátogatnak más bölcsődékbe, ami lehetővé teszi a módszerek, eljárások egyeztetését. A pályakezdő kisgyermeknevelők szakmai fejlődését gyakornoki rendszerben biztosítjuk.

5. AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA A 15/1998. évi NM rendelet értelmében bölcsődébe a gyermek 20 hetes korától 3 éves korának betöltéséig, illetve annak az évnek december 31. napjáig vehető fel, melyben a 3. életévét betölti. Fogyatékkal élő gyermek az 5. életév betöltéséig, ill. annak az évnek a december 31.-ig vehető fel, amelyben a gyermek az 5. életévét betölti. Szeged MJVÖ Bölcsődéibe azok a gyermekek vehetőek fel, akik szegedi lakcímmel, rendelkeznek Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területére, és életvitelszerűen Szegeden tartózkodnak. A felvétel a szülő (törvényes képviselő) írásbeli kérelme alapján történik. Az Igazgatóság minden évben tavasszal meghirdeti a bölcsődei felvételt, a beiratkozási napokat, és helyi napilapban, honlapon közzé teszi. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

10

A beiratkozásra áprilisban kerül sor abban a bölcsődében, ahová szeretné a szülő, hogy gyermeke felvételt nyerjen. Az ellátást – a lehetőségek szerint – igyekszünk a szülő által választott bölcsődében a lakóhelyhez, a tartózkodási helyhez legközelebb biztosítani. Ebben az intervallumban csak azon szülők gyermekeinek beiratkozását várjuk, akik szeptembertől december végéig szeretnék megkezdeni a beszoktatást. Ezen kívül október elején van lehetőség beiratkozásra. Ekkor azon gyermekek beiratkozását várjuk, akik bölcsődei beszoktatása január–augusztus között kezdődik. A két időszakon kívül is lehetőség van felvételre a megüresedett férőhelyeken. Ha a gyermek felvételt nyert, és a megbeszélt időben nem kezdik el a beszoktatást, egy hónapig tartjuk a helyet számára, ezt követően – ha még igénylik az ellátást – újra be kell íratni a gyermeket. Ebben az esetben nem biztos, hogy abban a bölcsődében tudjuk elhelyezni, ahová a szülő szeretné. A bölcsődei felvételről részletesen rendelkezik az Intézmény Felvételi Szabályzata, melyet Szeged MJV Önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottsága hagyott jóvá. A bölcsődei ellátás megkezdésekor az intézmény megállapodást köt a szülővel, a törvényes képviselővel. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. Tv. 42.§ (1) értelmében amennyiben a gyermek nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31.-ig tovább gondozható a bölcsődében. Korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelést, gondozást biztosító bölcsődei csoportban 6 éves koráig maradhat a sajátos nevelési igényű gyermekek.

6. HUMÁNERŐFORRÁS Az Intézmény 15 telephelyén bölcsődevezetők irányításával történik a gyermekellátás. Az engedélyezett dolgozói létszám 304,67 fő. Ebből szakmai létszám 213,92 fő, kisegítő létszám 90,75 fő. A gyermekek nevelését–gondozását (a vezetőkkel együtt) 206 kisgyermeknevelő végzi. 18 fő rendelkezik a szakterületen figyelembe vehető főiskolai, egyetemi diplomával (általános szociális munkás, tanár, nevelőtanár, gyógypedagógus, óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus). A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez külön megbízási szerződés alapján pszichológust, logopédust foglalkoztatunk. Az Intézmény minden dolgozója rendelkezik a munkaköréhez előírt képesítéssel. 5 fő tett szociális szakvizsgát gyermekjóléti alapellátásból. A 15/1998. évi NM rendelet értelmében Intézményünk három gyermekszakorvost bízott meg a bölcsődeorvosi feladatok ellátásával.


11

7. A BÖLCSŐDEI ELLÁTÁS TÁRGYI FELTÉTELEI Bölcsődéink tárgyi feltételeit a szakmai követelményeknek megfelelően, egységes szempontok alapján alakítottuk ki. A gyermekek életkorának, fejlettségének megfelelő bútorzattal, gondozási eszközökkel, korszerű játékokkal rendelkezünk. A szabad mozgást, játékot lehetővé tevő, biztonságos környezetben neveljük a gyermekeket. 7. 1. Csoportszobák Az alapterület megfelel a férőhelyszámnak. A bútorzat minden bölcsődében egységes, korszerű Cibó–bútor (gyermekasztalok, ülőkék, játékpolcok, kanapék), melyhez célszerű kiegészítő bútorokat vásároltunk. A berendezést a csoportlétszámhoz és a gyermekek fejlődéséhez igazítjuk. A bútorok megfelelő elhelyezésével alakítjuk ki az elkülönített, nyugodt játszóhelyeket. Elegendő hely van a nagymozgásos tevékenységekhez és a csendes játékokhoz. A csecsemők, a járni tanuló gyermekek számára biztonságos hempergő, elkerített szobarész van. A puhaságot játszópárnákkal, ülőpárnával, kuckóval, mesesarokkal, pihenési lehetőségekkel biztosítjuk. Saját helye van a gyermekeknek az asztaloknál. Állandó hely, jellel ellátott saját ágy van a nyugodt alváshoz. A kisgyermeknevelők ülőhelyéről jól belátható a szobák területe. 7. 2. Fürdőszobák A gondozáshoz használt terület biztonságosan megközelíthető. Célszerű, megfelelően elhelyezett eszközök (pelenka, kisszék, törülköző–, és fésűtartó, egész alakos tükör, szennyestartó, stb.) segítik a gondozás folyamatosságát. A gyermekvécé és a mosdó elérhetőségét szükség esetén dobogóval is biztosítjuk. A gyermekméretű eszközök lehetőséget adnak az önálló tevékenységhez, a helyes szokások elsajátításához. A szájöblítéshez, fogápoláshoz a szülők biztosítanak a gyermek fejlettségének megfelelő eszközöket. Az otthoni és a bölcsődei pelenkákat, váltóruhákat rendezetten, jellel ellátott helyen tartjuk. Esztétikus, megfelelő formájú színes jeleket használunk a gyermekek személyes tárgyainak megkülönböztetésére. 7. 3. Gyermeköltözők A faliújságokon elhelyezzük a neveléssel, gondozással kapcsolatos aktuális tájékoztatásokat, egyéb információkat. Pelenkázóasztal, gyermekszék vagy pad van az öltözőkben. A gyermekek váltóruhája jellel ellátott szekrényekben helyezhető el. A babakocsik, és az otthonról hozott nagymozgásos játékok elhelyezésére babakocsitárolóban van lehetőség. A szülők számára biztosítjuk a várakozáshoz szükséges feltételeket. 7. 4. A helyiségek díszítése Törekszünk a vizuális ingerek egyensúlyának biztosítására, az esztétikus környezet kialakítására. Az évszakoknak, ünnepeknek megfelelően, ízlésesen, mértékletesen díszítjük a helyiségeket. Gyermekmagasságban helyezünk el fotókat, egyszerű képeket a családról, a kedvencekről, a másságról. A gyermekek által készített síkbeli (firka, rajz, stb.) és háromdimenziós alkotásokat (gyurmafigura, építmény, fűzőcske, stb.) a gyerekek számára látható, megérinthető magasságba tesszük. A képeket biztonságos megoldással rögzítjük, védjük (pl. fóliával). 7. 5. Textíliák A gyermekek saját ruhában, lábbeliben tartózkodnak a bölcsődében. Szükség esetén bölcsődei váltóruhát biztosítunk. Textilpelenkát a székletes gyermekek gondozásához használunk. A törülköző és az ágynemű bölcsődei. A gyermekek személyes használati tárgyait jellel ellátjuk. Gondosan mossuk, fertőtlenítjük a textíliákat. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

12

7. 6. Játszóudvarok Csoportonként több játszóhelyet alakítunk ki a játékok funkciójának megfelelően. Változatos mozgáslehetőségeket biztosítunk minden évszakban a rögzített és mobil játékokkal (mászókák, labdák, motorok, autók, stb.), szabványnak megfelelő homokozóval. Nyaranta pancsolási lehetőséget biztosítunk. A szabad levegőn való alvásra – fedett terasz hiányában – nincs lehetőség minden bölcsődében. 7. 7. Somadrin játszószobák Alapítványi támogatásból alakítottunk ki minden bölcsődénkben somadrin sószobát. A szülőket írásban nyilatkoztatjuk a használatáról. Szervezett formában, alcsoportonként, hetente 2–3 alkalommal, 20–30 percig tartózkodnak benne a gyermekek, kisgyermeknevelők felügyelete alatt. A tízórai elfogyasztására itt is van lehetőség. 7. 8. Játékkészlet A játékkészlet összeállításánál figyelembe vesszük az egészségügyi és a pedagógiai szempontokat, a gyermekcsoport összetételét, létszámát. Fontosnak tartjuk, hogy biztonságos környezetben, jó minőségű, korszerű játékokkal, fejlesztőeszközökkel játszhassanak a gyerekek. Biztosítjuk az anyag és a funkció szerinti változatosságot, a nemenkénti játékokat. Többségében természetes anyagú és természetes színű játékokat kínálunk, természetes anyagú eszközökben (fonott kosár, fa–, vesszőláda, textil játéktartó, stb.) elhelyezve. Funkció szerint csoportosítjuk, gyermekmagasságban helyezzük el a játékokat. Változatos eszközöket kínálunk minden tevékenységformához (manipuláció, konstruálás, utánzás, nagymozgás, szerepjáték, stb.). A nagycsoportokban babakonyhát, fodrászsarkot, boltot rendezünk be. A nemi szerepek kialakulását erősítjük „fiús” és „lányos” játékokkal. Ötletes házilag készített játékokkal, hangszerekkel, bábokkal bővítjük a készletet. A kognitív képességek fejlesztéséhez különböző logikai játékok (kirakók, dominók, puzzlék) vannak. Legalább négy különböző építőjáték van a csoportokban, típus szerint csoportosítva, vesszőkosarakban elhelyezve. Minden korcsoportban vannak ismeretadó és mesélő képeskönyvek az aktuális évszaknak, ünnepnek megfelelően. Az alkotótevékenységekhez állandó jelleggel biztosítjuk a firkafalat, a rajzpapírt, a zsírkrétát, a gyurmát. Könnyen formálható házi készítésű só– liszt és főzött gyurmát használunk. Egyéb természetes anyagokkal, terményekkel egészítjük ki a készletet. Van lehetőség homokozásra, vizezős játékra. Mozgásfejlesztők (labda, ugrálólabda, kisautó, stb.) vannak a szobákban is. Néhány játék, egyéb eszköz szoros felügyelettel használható. Ezeket magasabb helyre tesszük. Az otthoni játékokat, átmeneti tárgyakat behozhatják, igényük szerint elővehetik a gyerekek. A játékokat rendszeresen tisztítjuk, fertőtlenítjük. A készletet folyamatosan bővítjük, fejlesztjük.

8. GYERMEKÉLELMEZÉS Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 50.§ (3) bekezdése előírja, hogy „a közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani.” Intézményünkben az Országos Tisztifőorvosi Hivatal ajánlása: „A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás–egészségügyi ajánlás közétkeztetők számára” c. dokumentum alapján végezzük a gyermekélelmezést. A gyermekek életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő étkeztetést, szükség esetén – szakorvosi javaslat alapján – diétás étrendet biztosítunk minden telephelyen. Az étrendet a korszerű táplálkozási elvek és konyhatechnikai eljárások figyelembe vételével szakképzett élelmezésvezető, gyermekorvos, a diétás étkezést dietetikus állítja össze. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

13

Minden bölcsődében napi 4 étkezést (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna) biztosítunk a gyermekek számára. Ez a napi étkezések 75%-a. Szomjoltásra vizet adunk. Minden évszakban ügyelünk a szükségleteknek megfelelő, elegendő folyadékfogyasztásra. A tápszeres gyermekek részére a gyermekorvos/háziorvos által felírt tápszert a kisgyermeknevelő készíti el. Az alternatív étrendek közül csak a szakszerűen összeállított és felügyelt szemivegetáriánus, illetve lakto-ovo vegetáriánus étrend alkalmazása fogadható el. Csak növényi eredetű, vegetariánus vagy makrobiotikus étrend nem megengedett a gyermekélelmezésben. Bölcsődéinkben tálalókonyha van. Az ételt kiszállítással kapjuk az élelmezést biztosító szolgáltatótól. A heti étrendet a szülők számára elhelyezzük a faliújságokon. Kiemelten fontosnak tarjuk a jó minőségű gyermekélelmezést. Rendszeresen, és minden részletre kiterjedően (időre történő elkészítés, minőségromlás nélküli szállítás, ételérzékeny gyermekek diétás étele, kisgyermeknevelők munkája) ellenőrizzük. Az élelmezéssel, étkeztetéssel kapcsolatos egyéb szabályokat a Megállapodás és a Házirend tartalmazza.

9. NEVELÉS–GONDOZÁS A BÖLCSŐDÉBEN A nevelés céltudatos, tervszerű, értékközvetítő folyamat, mely során ismereteket, szokásokat, hagyományokat, normákat, viselkedésformákat sajátít el a gyermek. Az értékelsajátítás folyamatában az érzelmeknek meghatározó szerepe van a 3 éven aluli korosztályban, ezért átélhető, megtapasztalható élményeket kell közvetíteni. A nevelés bipoláris folyamat, a gyermek is részt vesz benne. A bölcsődei szakemberek a családi nevelést figyelembe véve, azt kiegészítve, a szülőkkel együttműködve alakítják a nevelés folyamatát. 9. 1. A bölcsődei nevelés–gondozás célja Pszicho–szociálisan érett, önálló, harmonikus személyiség megalapozása, esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi beilleszkedés elősegítése.

az

9. 2. A bölcsődei nevelés-gondozás feladata A családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátása, a testi, lelki, szociális szükségletek kielégítése, a harmonikus fejlődés elősegítése a gyermekek feltétel nélküli elfogadásával, fizikai– és érzelmi biztonságának, jóllétének megteremtésével, kompetenciájának figyelembevételével, játéktevékenység és egyéb tapasztalatszerzési lehetőségek biztosításával, viselkedésminták nyújtásával. A hátrányos helyzetű, szegény, periférián élő családok gyermekei esetében a hátrányok és következményeik enyhítése, ellensúlyozása. A sajátos nevelési igényű gyermekek habilitációjának, rehabilitációjának segítése gondozásba épített fejlesztéssel, egyéni és csoportos foglalkozásokkal. A kisebbséghez tartozó gyermekek esetében a nemzeti/etnikai hovatartozás tiszteletben tartása, az identitás–tudat kialakulásának elősegítése. A gyermek fejlődése érdekében együttműködés más intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel. Mindezek segítik az egyenlő esélyekhez jutást, a társadalmi beilleszkedést.


14

9. 3. Nevelési fő feladatok 9. 3. 1. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása – a harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, a fejlődés támogatása; – a primer szükségletek, egyéni igények szerinti kielégítése; – egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése (a testi–lelki harmónia kialakulását, megőrzését segítő napirend, étkezés, alvás, levegőzés, mozgás, stb.); – szükség esetén speciális szakember bevonása a prevenciós, korrekciós feladatok ellátásába. 9. 3. 2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése – derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek megelőzése, ill. csökkentése, a gyermekek segítése a beilleszkedésben; – a kisgyermeknevelővel való szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése; – az egyéni szükségletek kielégítése, az én-tudat egészséges fejlődésének segítése; – bizalmon és elfogadáson alapuló társas kapcsolatok kialakítása, az együttélés szabályainak elfogadása, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése; – lehetőségteremtés a kisgyermeknevelővel és a társakkal közös élmények szerzésére, az én-érvényesítés és a tolerancia egyensúlyának irányába befolyásolva a fejlődést; – a kommunikatív képességek fejlődésének segítése a kommunikációs kedv felkeltésével és fenntartásával; – a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, szükség esetén más szakemberek bevonásával. 9. 3. 3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése – az érdeklődés kialakulásának, fennmaradásának, erősödésének, az érdeklődési kör bővülésének segítése; – a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása; – a gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása; – az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása; – az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válás segítése, – ismeretnyújtás, a tapasztalatok és az élmények feldolgozásának segítése; – a gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése, az önkifejezés lehetőségeinek megteremtése az egyes helyzetekben.

10. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS ALAPELVEI 10. 1. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Bölcsődéink a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteltben tartva, lehetőség szerint megerősítve vesznek részt a gyermekek nevelésében, gondozásában, illetve szükség esetén – lehetőségeinkhez mérten – törekszünk a családi nevelés hiányainak kompenzálására, korrigálására. Mindezek értelmében együttműködünk a családokkal, lehetővé tesszük a szülők számára a részvételt gyermekük bölcsődei életében.


15

10. 2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg. Bölcsődéinkben a nevelés és a gondozás olyan értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely – az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával – a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását, a személyes, szociális és kognitív kompetenciák fejlődésének elősegítését jelenti. 10. 3. A nevelés és gondozás egységének elve A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkot. A gondozás minden helyzetében nevelés is történik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak csak a gondozási helyzetekre. 10. 4. Az egyéni bánásmód elve A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a gyermek kompetenciáján alapuló választási lehetőség biztosítása, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése. A kisgyermeknevelő szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. Fontos, hogy a bölcsődébe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt figyelmét, elfogadását. Akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, ha sajátos nevelési igényű, ha viselkedése különbözik a megszokottól, és emiatt nehezebben kezelhető. A kisgyermeknevelő elfogadja, tiszteletben tartja a vallási, nemzetiségi etnikai, kulturális, stb. hovatartozást, a lehetőségek szerint segíti az identitástudat kialakulását és fejlődését, segíti a saját és a más kultúra, és hagyományok megismerését, tiszteletben tartását. 10. 5. A biztonság és a stabilitás elve Fizikai és az érzelmi biztonságot nyújtunk a gyermekeknek. A személyi és tárgyi környezet állandósága („saját” gyermek rendszer, felmenőrendszer, csoport és helyállandóság), a napirend eseményeinek ismétlődése növeli a gyermek érzelmi biztonságát, segíti a tájékozódásban, a jó szokások kialakulásában. Az új helyzetek fokozatos bevezetése segíti az alkalmazkodást, a megismerést, a változások elfogadását. 10. 6. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve Biztonságos és tevékenységre motiváló személyi, tárgyi környezettel, elegendő idő biztosításával, a gyermek kompetenciájának figyelembevételével segítjük az önállósodást. Fokozza a gyermek aktivitását és önállóság iránti vágyát a felé irányuló szeretet, elismerés, a próbálkozások támogatása, ösztönzése, az igényeihez igazodó segítségnyújtás. A kisgyermeknevelő az élményszerzés lehetőségének biztosításával, példamutatással, az egyes élethelyzetek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá tételével, a tapasztalatfeldolgozás segítésével, bátorítással segíti a tanulást. 10. 7. Az egységes nevelő hatások elve A nevelés értékközvetítés és értékteremtés. Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó felnőttek – a személyiségbeli különbségek tisztelete mellett – egyetértsenek a gyermek kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság, és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, az öntevékenység biztosításában, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében, és egyeztessék nézeteiket, közelítsék egymáshoz nevelői gyakorlatukat.


16

11. A BÖLCSŐDÉK MŰKÖDÉSI RENDJE A bölcsődék nyitvatartási idejét a fenntartó szabályozza, figyelembe véve a bölcsődébe járó gyermekek szüleinek munkakezdését és befejezését, valamint a bölcsődéből a munkahelyre, illetve a visszautazás időtartamát. A napi nyitvatartási idő telephelyenként változó, napi 11–13 óra. A teljes nyitvatartás alatt szakképzett kisgyermeknevelők foglalkoznak a gyermekekkel. Ünnepnapokon és hivatalos munkaszüneti napokon zárva tartunk. Nyári hónapokban a családok szükségleteit figyelembe véve folyamatosan nyitva tartunk. December végén, a két ünnep közötti napokon zárva tartunk. 11. 1. A gyermekcsoportok szervezése A bölcsődei gyerekcsoportok létszámát a 15/1998. (IV. 30) NM rendelet 40.§ (2) határozza meg. A rendelet értelmében a csoportlétszám legfeljebb 10–14 fő. Ennél magasabb létszám szakmailag nem fogadható el. Csoportjainkat lehetőség szerint életkoronként (csecsemő, tipegő, kisded) szervezzük. A bölcsődei ellátás teljes időtartama alatt igyekszünk biztosítani a személyi állandóságot, a „saját” gyermek rendszert. A gyermek a bölcsődei ellátás teljes ideje alatt lehetőleg ugyanabba a csoportba jár. A „saját” kisgyermeknevelő szoktatja be a bölcsődébe, végzi nevelését, gondozását, figyelemmel kíséri fejlődését, számon tartja egyéni igényeit, problémáit, szokásait, rendszeresen vezeti a gyermek dokumentációját. A csoport gyermekeinek egy része, 5–7 gyermek tartozik egy kisgyermeknevelőhöz. Az un. „ölelkezési időt” (mindkét kisgyermeknevelő bent van a csoportban) elsősorban „saját” gyermekeik nevelésére fordítják. A műszakbeosztásokat a helyi adottságokhoz (a gyermekek érkezési ideje, csoportszobák elhelyezkedése, kapcsolódása, stb.) alakítják a bölcsődék. A gyermekek soha nem maradnak közvetlen felügyelet nélkül, akkor sem, ha a kisgyermeknevelői létszám nem teljes. 11. 2. A gyermekek napirendje Az életkornak megfelelő napi életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele, ezért a jól szervezett, folyamatos napirendet központi kérdésnek tekintjük. A kisgyermeknevelők a gyermekek életkori sajátosságainak, egyéni igényeinek figyelembevételével tervezik és valósítják meg a napirendet. Arra törekszünk, hogy a családi és a bölcsődei napirend összhangban legyen, harmonikusan kiegészítse egymást. A jól szervezett, rugalmas napirend segíti a gyermekek igényeinek, egyéni szükségleteinek kielégítését, a nyugodt gondozás feltételeit, a csoport nyugalmát. Erősíti a gyermekek biztonságérzetét, lehetőséget ad a folyamatos játékra, és biztosítja a várakozás nélküli ellátást. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, a gyermekek szükségleteitől, az évszaktól, az időjárástól, a nyitvatartási időtől, az építészeti adottságoktól. Megvalósításának feltétele a jó munkaszervezés, a kisgyermeknevelők és a technikai dolgozók összehangolt munkája. A csoportok napirendjét egyeztetjük, összehangoljuk, szükség esetén módosítjuk, rugalmasan alkalmazzuk. Igyekszünk úgy dolgozni, hogy minden gyermek esetében és minden tevékenységre vonatkozóan az egész nap során érvényesüljön a folyamatosság. A csoportok napirendjét elhelyezzük a faliújságokon. A gyermekek napirendjéhez igazodva készítjük el a kisgyermeknevelők munkarendjét. Módszertani levél nyújt alapot a napirendek megfelelő szervezéséhez.


17

12. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI 12. 1. Gondozás A gondozás bensőséges interakciós helyzet a kisgyermeknevelő és a gyermek között. Elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése, a helyes szokások kialakítása. A gondozás minősége meghatározza a gyermek közérzetét, a gyermek felnőtthöz való viszonyát. A gondozási műveleteket úgy végezzük, hogy a gyermeknek örömforrás legyen a gondozás, és aktívan együttműködjön. Elvárásaink igazodnak a gyermek életkorához, fejlettségéhez, aktuális állapotához. Ha nincs kedve aktívan közreműködni, rugalmasan alkalmazkodunk állapotához, és a műveleteket (vagy egy részét) elvégezzük helyette. A felnőtt tapintatos bánásmódja, elfogadást kifejező verbális és non–verbális kommunikációja kihat a gyermek pozitív én–képének kialakulására, az önelfogadásra. Gondozás közben fontos nevelési feladatokat is ellátunk, pl. egészséges életmódra nevelés, helyes szokások alakítása, életkornak megfelelő napirend kialakítása. Pozitív nevelési módszereket (elismerés, dicséret, bátorítás) alkalmazunk, lehetőségeket ajánlunk, ismereteket adunk. A kisgyermeknevelők megbeszélik egymással a gondozás közben tapasztaltakat, és egyeztetik az eljárásokat. Ez elősegíti a gyermekek alkalmazkodását, és az egységes nevelést. A szülők a beszoktatás ideje alatt, majd azt követően is megfigyelhetik a gondozást, és összevethetik az otthoni módszerekkel. 12. 2. A gondozás szervezése A gondozási műveleteket többnyire a gyermek „saját” kisgyermeknevelője végzi. Távolléte esetén a gyermek számára ismerős személy helyettesíti. A napirendet úgy alakítjuk, hogy elkerülhető legyen a párhuzamos gondozás. A fürdőszobában egy időben egy kisgyermeknevelő és legfeljebb két gyermek tartózkodik. A gondozásokat úgy szervezzük, hogy minden alkalommal elegendő idő jusson a gyermekek nyugodt, zavartalan ellátásához, a gyermek aktív közreműködéséhez, a helyes szokások gyakorlásához. 12. 3. Gondozási műveletek 12. 3. 1. Pelenkázás, bili, vécé használata A pelenkás gyermekek egyszer használatos saját pelenkát használnak. A pelenkát naponta többször kicseréljük. Reggelente szükség szerint, ebéd előtt és alvás után pedig minden pelenkás gyermeket tisztába teszünk. A székletes gyermek pelenkáját azonnal kicseréljük. Az önállóan, stabilan álló gyermeket állva pelenkázzuk (a nevelő kisszéken ül). Az állva pelenkázás előnyei: könnyebb a kapcsolattartás, a szemkontaktus, a gyermek látja, mi történik, nagyobb biztonságban érzi magát, együttműködik, aktívan részt vesz a gondozásban: fogja a ruhát, terpeszti a lábát, húzza a nadrágját, stb. Törlőkendők helyett a lemosást részesítjük előnyben. A vizeletes gyermeket is ajánlatos folyóvízzel lemosni, mert tisztább, kellemesebb komfortérzést ad. A lemosás előtt lehetőséget adunk a vízzel való ismerkedésre, ha szükséges, feloldjuk a víztől való félelmet. Az otthon bilit használó gyermek a bölcsődében is bilit használhat, a gyermekvécét, mint lehetőséget ajánljuk. Ha szükséges, dobogót teszünk a vécé elé. A gyermekek testalkata miatt kislányok esetében mindig a kisgyermeknevelő végzi a törlést. A fiúknak ajánljuk a vécépapír használatát. A székletes gyermek törlése mindig a kisgyermeknevelő feladata. A szobatisztaság fontos állomás a gyermek szociális fejlődésében. Kialakulását nem sürgetjük, tiszteletben tartjuk az egyéni érési tempót. Idegrendszeri, pszichoszomatikus fejlettség, együttműködési készség alapján előbb–utóbb minden gyermek szobatiszta lesz.


18

12. 3. 2. Testápolás Környezetünk és testünk tisztasága nemcsak elégedettséget és jó érzést ad, hanem a betegségek elleni küzdelemben is szerepe van. Az alapvető tisztasági szokások kialakítását már kisgyermekkorban el kell kezdeni. Játék, egyéb tevékenység folyamán a gyerekek keze gyakran piszkos lesz, ezért rendszeresen kezet mosunk. Mindig kezet mosunk a pelenkacsere, a vécéhasználat után. A bölcsődébe érkezéskor a gyermekek a szülők felügyelete mellett mosnak kezet. Fontos feladatunk a helyes technikával végzett kézmosás tanítása. Arcot akkor mosunk, ha maszatos. A mosakodáshoz folyékony szappant vagy mini szappant használunk. A kézmosást és a törülközést személyes példaadással segítjük. A tükör előtt fésülködés nemcsak a mozdulatok gyakorlása, de a testséma kialakulása, a saját test megismerése szempontjából is fontos. Ezért használunk nagy tükröket. A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően, a reggeli gondozás idején kerül sor szájöblögetésre, fogmosásra, saját, jellel megjelölt eszközökkel. Szükség esetén a kisgyermeknevelő megmutatja az öblögetést, a mozdulatokat. Jól segíti a helyes mozdulatok begyakorlását a mosdó fölötti tükör. Tanítjuk a helyes orrfújást, a zsebkendő higiénikus használatát. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek ruházata tiszta, ízléses, kényelmes és praktikus, lábbelijük egészséges legyen, tartsa a bokát. A ruházat tegye lehetővé az önálló, szabad mozogást, játékot. Elegendő időt biztosítunk a gyermek számára az önálló öltözésre, vetkőzésre. Figyelemmel kísérjük tevékenységét, így elkerüljük, hogy a ruhát, a cipőt rosszul vegye fel, és elmenjen a kedve tőle. Az öltözködéssel az esztétikai érzéket, az igényességet is fejlesztjük. A gombolást, fűzést, kapcsolást játékeszközökkel is gyakorolhatja. A testápolással kapcsolatos szokásalakítást következetesen végezzük. Célunk, hogy a gyermekben kialakuljon az igény, és szokássá váljon a tisztálkodás, a fésülködés, a fogápolás, a rendezett öltözék. 12. 3. 3. Étkeztetés Az egészséges életmódra nevelés része az egészséges táplálkozás. Fontos feladatunk a gyermekek táplálása, az önálló, tiszta étkezés tanítása, a helyes étkezési szokások kialakítása. Célunk, hogy örömmel, jó étvággyal fogyasszák el az ételt. A gyermekek koruk és fejlettségük szerint (ölben vagy asztalnál ülve), gondozási sorrendben étkeznek. Mindig tekintetbe vesszük az egyéni tempót, a szükségleteket. Az étkezések azonos időben, kulturált körülmények között, derűs légkörben zajlanak. Az ételt a kisgyermeknevelő megkóstolja, mielőtt odaadja, meggyőződik arról, hogy megfelel–e a gyermekek ízlésének. A gyermekek játékhelyzetből érkeznek asztalhoz, saját helyükre ülnek. Minimálisra csökkentjük a számukra fárasztó várakozási időt. A kisgyermeknevelő személyre szólóan terít, tálal. Az együttműködési szándék szerint bevonja a gyerekeket a folyamatba. Az étkezők mellett ülve biztosítja a nyugodt, zavartalan étkezést. A helyes étkezési, táplálkozási szokások (pl. alapos rágás, gyümölcs, zöldség fogyasztása) kialakítására nagy hangsúlyt helyezünk. Az új ízeket, ételeket fokozatosan vezetjük be. A gyermekeket ösztönözzük, de nem kényszerítjük az étel elfogyasztására. Fontosnak tartjuk az információcserét a szülőkkel a gyermek étkezési szokásairól. Feljegyzéseket készítünk az étkezésről az egyéni dokumentációba. 12. 3. 4. Pihenés, alvás biztosítása A gyermekek akkor játszanak önfeledten, akkor vesznek részt szívesen a gondozásban, ha egyéni igény szerint megfelelő időt és lehetőséget biztosítunk pihenésre, alvásra is. Gyermekheverőn, puha sarokban, kuckóban pihenhetnek. Az alváshoz optimális feltételek (átszellőztetett szoba, csend, nyugalom, kényelmes fekhely és ruházat, állandó hely, póttárgy) szükségesek. Egyéni bánásmóddal, testközelséggel, simogatással, halk énekkel, mesével segítjük az elalvást. A félrenyelés veszélye miatt nem adunk cumisüvegben folyadékot a fekvő gyermeknek. Az ébredés után lehetőség van csendes játékra, ügyelünk arra, hogy a korábban ébredők ne zavarják meg társaik alvását. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

19

12. 4. Játéktevékenység A játék egyetemes emberi tevékenység, életszükséglet, belső késztetésből fakadó örömteli tevékenység. A játék útján történő tanulás döntő hatású az ember egész életére, személyiségfejlődésére. A játék a gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődést. Értéknek tekintjük a szabad játékot, az önálló mozgást, aktivitást, az alkotást, a kreativitást. Személyi és tárgyi feltételek biztosításával, jól szervezett napirenddel segítjük elő a nyugodt játéktevékenységet. Jelentősnek tartjuk a játék során is a gyermek megismerésén alapuló egyéni bánásmódot, a személyközpontúságot. A kisgyermeknevelő a gyermek igényétől és a helyzettől függően vesz részt a játékban, pl. kezdeményez, ötletet ad, segíti a megosztozást, bátorít, együtt játszik a gyermekkel, stb. Viselkedése, kommunikációja minta a gyermekek számára. Érzelmi biztonság alapján, indirekt módszerekkel törekszünk az értelmi fejlesztésre. Módszertani levél, fejlődéslélektani, pedagógiai, neveléslélektani ismeretek segítenek abban, hogy önállóan, felelősséggel hozhassunk döntéseket a gyermekek játéktevékenységével kapcsolatban. A játéktevékenység kibontakozásának segítése együttműködést, team-munkát, folyamatos szakmai fejlődést kíván a gyermekkel foglalkozó felnőttektől. 12. 5. Tanulás A tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük: tanulásnak tekintünk minden olyan tapasztalat– és információszerző folyamatot, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és a gondolkodásban. A tanulás nem csupán ismeretszerzés, átszövi a bölcsődei élet egészét. Legfőbb motiválója a személyes kíváncsiság, érdeklődés. A tanulási vágy belső motívum: a gyermek örömét leli az egész folyamatban, és annak eredményében egyaránt. A tanulás a gyermekek életkorából és fejlettségéből adódóan tevékenységbe ágyazottan történik. Legfőbb színterei a természetes élethelyzetek: gondozás, játék a felnőttel és a társakkal, együttes tevékenységek, kommunikáció. A tanulás jelentős mértékben utánzáson alapuló spontán tevékenység, játékos tapasztalatszerzés. A beszéd a kisgyermekkori tanulás egyik fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltétele a biztonságos és támogató környezetben zajló felnőtt–gyermek és gyermek–gyermek interakció. A kisgyermeknevelő a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás során figyelembe veszi, hogy esetükben hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat, és direktebben részt kell venni benne. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében kevésbé építhet arra a belső motivációra, amely az ép gyermeknél természetesen jelentkezik a fejlődés folyamán. Fizikai és érzelmi biztonság megteremtésével, optimálisan ingergazdag környezettel tesszük lehetővé, hogy a gyermek nyitottan, érdeklődéssel forduljon a környezet felé, kedve legyen aktívan tevékenykedni. Sok lehetőséget kínálunk tapasztalatszerzésre, a szűkebb és a tágabb környezet megismerésére. Magyarázattal, bátorítással, elismeréssel segítjük a megértést, a feldolgozást. Követhető, pozitív mintát nyújtunk a gyermeknek. Teljesítményelváráshoz kötött, direkt ismeretadásnak nincs helye a bölcsődében.


20

13. KIEMELT SZAKMAI FELADATOK Intézményünkben telephelyenként – a helyi igényeket és erősségeket figyelembe véve – a nevelőközösségek döntik el, hogy milyen kiemelt tevékenységekkel, milyen módszerekkel kívánják elérni a bölcsőde nevelés céljait. Kiemelt szakmai feladatok Szeged Város Bölcsődéiben:

13. 1. A családi nevelés segítése, kapcsolattartás a családokkal A gyermekek egészséges szocializációja és személyiségfejlődése érdekében kiemelt szakmai feladat a család–bölcsőde közötti kapcsolat erősítése, a családi nevelés segítése. A családi és a bölcsődei nevelés közötti összhang, a szülők és a kisgyermeknevelők között kialakult bizalom, együttműködés elősegíti a gyermekek egészséges testi, lelki, szociális fejlődését. Mindenkor nyitottak vagyunk a kisgyermekes családok számára. A szülők a bölcsődébe való jelentkezéskor széleskörű tájékoztatást kapnak a bölcsődei életről, a szokásokról, szabályokról, a családlátogatás jelentőségéről, a beszoktatás módjáról. Megtekinthetik a gyermekek által használt helyiségeket, a játszóudvart. Megismerhetik gyermekük leendő kisgyermeknevelőjét. Bemutatkozó szóróanyagokon, honlapon, faliújságon nyújtunk információt az ellátásról, a helyi szakmai programról. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van, mindegyik más–más szerepet tölt be, ezért párhuzamosan minél többet alkalmazunk közülük. A közös élmények, az emberi kapcsolatok, és a tájékozottság nagy mértékben hozzájárul a szülői hatékonysághoz, segíti a családi nevelést és a gyermekek fejlődését. 13. 1. 1. Szülői értekezletek A bölcsődevezető a felvétel alkalmával, később a napi csoportlátogatások, az egyéni beszélgetések és a szülői értekezletek alkalmával tart kapcsolatot a szülőkkel. Évente több alkalommal szervezhet szülői értekezletet, a szülőket érintő kérdésekről. Az új szülők részére a beíratás és a felvétel közötti időszakban – kb. június első fele – tájékoztató jellegű szülői értekezletet tart. Bemutatja a bölcsődét, a kisgyermeknevelőket, a bölcsődeorvost, és a többi szakembert. Ismerteti a szakmai programot, a házirendet, válaszol a szülők kérdéseire. Ezt követően a gyermek leendő csoportszobájában, a kisgyermeknevelők vezetésével folytatódik a beszélgetés. Megbeszélik a családlátogatások időpontját, a beszoktatások idejét. Az óvodába távozó gyermekek szüleinek az óvodai beiratkozások előtt szervezünk értekezletet, melyre meghívjuk a bölcsődével kapcsolatot tartó óvodák pedagógusait. 13. 1. 2. Családlátogatás A gyermek felvételét megelőzően – optimális esetben a beszoktatás előtt egy vagy két héttel – a szülőkkel megbeszélt időben végzi a gyermek kisgyermeknevelője. A családlátogatás célja a gyermek megismerése a számára biztonságot nyújtó otthoni környezetben, és a kapcsolatfelvétel a gyermekkel, a családdal. A szülő vagy a kisgyermeknevelő kezdeményezésére a nevelési év közben is sor kerülhet ismételt családlátogatásra. Veszélyeztetett vagy védelembe vett gyermek esetében ajánlott védőnővel, családgondozóval együtt végezni. A látogatásokról feljegyzést ír a „saját” kisgyermeknevelő a gyermek dokumentációjába. Az ismerkedés jellegű és az ismételt családlátogatásokat az erről szóló módszertani útmutató alapján végezzük.


21

13. 1. 3. Szülővel történő fokozatos beszoktatás A három éven aluli gyermek természetes élettere a család. Hasonló korú társakkal való együtt nevelkedés nem saját érdeke, hanem társadalmi igény. Feladatunk, hogy az igény kielégítése mellett csökkentsük azokat a problémákat és nehézségeket, amelyeket a szülőktől való elválás, a környezetváltozás okoz. Ezt a célt szolgálja a szülővel történő fokozatos beszoktatás, amit a szülőkkel egyeztetve tervezünk, végzünk. A módszer lehetőséget ad arra, hogy a lehető legkíméletesebben történjen az elválás, és a gyermek biztonságban érezze magát az új környezetben. Az anya vagy apa jelenléte megkönnyíti a gyermek számára az új környezet elfogadását, elősegíti a kisgyermeknevelővel való jó kapcsolat, érzelmi kötődés kialakulását. Mérsékeli az adaptáció során mutatkozó stresszreakciókat (pl. sírás, tiltakozás, nyugtalanság, étkezési zavar, alvászavar). A nevelőt segíti a gyermek megismerésében, az egyéni bánásmód megtalálásában. A szülők megismerhetik az ellátás minden részletét, közvetlenül láthatják a nevelőmunkát, a nevelői magatartást, a módszereket. Módszertani levél alapján végezzük, rugalmasan alkalmazzuk, a gyermek és a szülő egyéni igényének figyelembe vételével. A „saját” nevelő összegző feljegyzést ír az eseményekről a gyermek dokumentációjába. 13. 1. 4. Napi beszélgetések a szülővel Fontosnak tartjuk a kölcsönös tájékoztatást a bölcsődébe érkezéskor és a hazaadáskor. Érkezéskor a szülő nyújt információt az előző nap gyermekkel kapcsolatos eseményeiről, a gyermek egészségi állapotáról, a változásokról. Hazaadáskor a kisgyermeknevelő tájékoztatja a szülőket a gyermekről (hangulata, közérzete, társkapcsolat, beszéd, játék, mozgás, étkezés, alvás, önállóság, stb.). Ügyelünk arra, hogy a beszélgetés ne a gyermek „feje felett”, hanem őt bevonva történjen. A napi beszélgetések formálják a kapcsolatot, erősítik a bizalmat, lehetővé teszik a gyermek és egymás minél teljesebb megismerését, a nevelés összehangolását. 13. 1. 5. Szülőcsoportos beszélgetések Ez a kapcsolattartási módszer lehetőséget ad arra, hogy az adott gyermekcsoporthoz tartozó szülők szervezett formában találkozhassanak, és beszélgethessenek valamely aktuális témáról a gyermekek fejlődésével, nevelésével kapcsolatban. A beszélgetések célja a családi nevelés segítése, a gyermekek egészséges személyiségfejlődésének, szocializációjának elősegítése. A beszélgetéseket kisgyermeknevelők vezetik. Évente legalább négy alkalommal szervezzük, a szülőkkel előre egyeztetett időben. A beszélgetések erősítik a jó kapcsolatot, a partneri együttműködést, a bizalmat. Szülői közösségek alakulnak ki. A beszélgetés egy, másfél órás ideje alatt – szükség esetén – gyermekfelügyeletet biztosítunk a bölcsődében. 13. 1. 6. Egyéni beszélgetések A személyes beszélgetést igénylő kérdések, nevelési problémák közös átgondolására alkalmas egyéni beszélgetést kezdeményezheti a szülő, a kisgyermeknevelő, a bölcsődevezető. A szakmai kompetencián túlmenő kérdésben kérhető egyéb szakember közreműködése. Biztosítjuk a beszélgetés nyugalmát, zavartalanságát, szükség esetén a gyermekfelügyeletet. 13. 1. 7. Üzenőfüzet Nem pótolja a személyes, közvetlen kapcsolatot, a napi interakciós helyzeteket, hanem kiegészíti és megerősíti azokat. Tájékoztatást ad a szülőknek a gyermek fejlődéséről, a kisgyermeknevelő szakmai munkájáról, módszereiről, empátiás készségéről. Hozzájárul a szülő és a kisgyermeknevelő közötti jó kapcsolathoz, a bizalom kialakulásához, a családi és a bölcsődei nevelés összehangolásához.


22

13. 1. 8. Nyílt nap Gyermekük bölcsődei tevékenységébe – a gyermekcsoport megzavarása nélkül – bármikor betekinthetnek a szülők. Szervezett formában egy–egy alkalomhoz, jeles naphoz kapcsolódva (pl. április 21. a Magyar Bölcsődék Napja) évente többször tartunk nyílt napot. Ismerkedhetnek a bölcsődével, beszélgethetnek szakemberekkel. Szívesen látunk minden kisgyermekes családot. 13. 1. 9. Egyéb szervezett közös programok a családokkal A programok a családok igényeihez igazodó többlet–lehetőségek a családi nevelés segítése, a család és a bölcsőde közötti kapcsolat erősítése érdekében. Több fajtája lehet, pl. családi délután, játszóház, kézműves foglalkozás, fórum, előadás, étel–, könyv–, játékbemutató, sportnap, stb. Ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódóan bizonyos rendszerességgel (pl. Anyák napja, Gyermeknap, húsvétvárás, adventi készülődés, Mikulás–ünnep) szervezünk közös programokat. A gyerekek a szülők biztonságot adó jelenlétében szereznek tapasztalatokat a társas helyzetekről, együtt játszhatnak szüleikkel és kortársaikkal. A szülők kötetlen formában beszélgethetnek, ötleteket kapnak a neveléshez. Igényük szerint megfigyelhetik a bölcsődei életet, a korosztálynak való napirendet, étrendet, játékkészletet. Szívesen fogadunk minden kisgyermekes családot. A programok ideje alatt – szükség esetén – gyermekfelügyelettel segítjük a szülőket.

13. 2. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása Célunk a gyermekek testi–, lelki egészségének megőrzése, az egészséges életmód, a helyes szokások, viselkedésmódok megalapozása, melyeket személyes példaadással is elősegítünk. Derűs, elfogadó érzelmi légkörben naponta biztosítjuk a folyamatos játékot, a megfelelő időtartamú szabad levegőn tartózkodást, a gyermek fejlettségének és állapotának megfelelő étrendet, a fejlődéshez szükséges élelmi anyagokat. 13. 2. 1. Lelki egészségvédelem A gyermek lelki életének kialakításában döntő fontosságúak az első életévekben szerzett benyomások. A bölcsődébe kerülő gyermekeknél – bármilyen kíméletesen történik is a beszoktatás – zavart okoz a családtól való időszakos elválás, az új tárgyi és személyi környezet elfogadása. Ennek jelei többnyire nyíltan láthatóak, de az sem ritka, hogy a gyermek belső feszültségekkel küzd. Viselkedését folyamatosan figyelemmel kísérjük. Igyekszünk felismerni a lelki problémákat, a stressz jeleit, és segítjük a gyermekeket ezek feldolgozásában, az érzelmi biztonság megtalálásában, a társak elfogadásában. Figyelünk a mentálhigiénés változásokra, a viselkedési zavarokra, tünetekre, és kompetenciánknak megfelelően kezeljük ezeket. A segítő szemléletű, személyközpontú kisgyermeknevelők hozzájárulnak a gyermekek lelki egészségének megtartásához. Sikerélményekhez juttatjuk a gyermekeket, megerősítjük a helyes viselkedést. Nagy figyelmet fordítunk az agresszió megelőzésére. Játék segítségével oldjuk a feszültségeket. Behozhatja a gyermek a kedvenc játékát, átmeneti tárgyát, ami vigaszt nyújt, kielégíti a családi otthon iránti igényt. A szeretetteljes légkör, a rendszeresség, a következetesség biztonságérzetet ad. 13. 2. 2. A mozgásfejlődés segítése A mozgás a gyermek egyik legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Csecsemő– és kisgyermekkorban alakulnak ki az alapvető mozgásformák. A gyermekek mozgásigénye rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel mozog. A mozgásigény kielégítését a szabad játék és mozgás biztosítása, a szabadban és a szobában végezhető különböző tevékenységek, a játékos mozgáskezdeményezések segítik. Fontos, hogy a környezet balesetmentes legyen, kiküszöböljük a veszélyforrásokat. Olyan körülményeket teremtünk, melyek fokozzák a mozgáskedvet, változatos mozgástevékenységre adnak lehetőséget a finommozgások és a nagymozgások gyakorlásához egyaránt. Elegendő időt, Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

23

megfelelő helyet és eszközöket biztosítunk a mozgáshoz a csoportszobában és az udvaron egyaránt. A csecsemőknek olyan játszóhelyet biztosítunk, amely védett, és elegendő hely áll rendelkezésre a szabad mozgáshoz (hempergő, elkerített szobasarok). A gyerekek állandó felügyelet mellett, szabadon mozoghatnak, egyéni fejlettségüknek, állapotuknak, belső aktivitásuknak megfelelően gyakorolhatják a nagymozgásokat, finommozgásokat. Rendszeresen kezdeményezünk játékos mozgást. Célunk: – a gyermekek természetes mozgáskedvének, mozgásaktivitásának megőrzése; – a mozgás megszerettetése; – az egészséges életmód kialakítása; – a nagy– és finommozgások, az egyensúlyérzék, a szem–kéz, szem–láb koordináció fejlesztése; – a testséma fejlesztése; – a mozgástapasztalatok bővítése; – a testi képességek, a fizikai erőnlét fejlesztése; – a gerincproblémák és lúdtalp megelőzése; – az értelmi struktúrák fejlesztése; – a szociális képességek fejlesztése, a pozitív személyiségtulajdonságok erősítése a mozgáson keresztül. A mozgás pozitívan hat az idegrendszerre, segíti a növekedést, a fejlődést, az egészség fenntartását, a megbetegedések megelőzését. Segíti az én–tudat fejlődését, az alkalmazkodást, a társas kapcsolatokat. 13. 2. 3. Levegőzés Minden évszakban biztosítjuk a szabadban, tiszta levegőn való rendszeres tartózkodást, kinti játékot, mozgást. 13. 2. 4. Fogápolás Hazánkban a fogszuvasodás népbetegség, ezért kiemelten fontosnak tartjuk a fogak ápolását, a helyes szájöblítés és fogmosási technika elsajátítását a gyermekekkel. Célunk az egészséges fogfejlődés biztosítása, a fogazat védelme, a fogmosás igényének egész életre szóló kialakítása. A zárt fogsorú gyermekek fogkefét, fogkrémet használnak. A helyes rágás érdekében rendszeresen adunk kerti veteményt, gyümölcsöt. Fontosnak tartjuk a gyermekek rendszeres fogászati ellenőrzését. Fogszakorvosokkal konzultálunk a gyermekek egészséges fogazata érdekében. 13. 2. 5. Sószoba használata Tapasztalatok szerint a párolgó sóoldat hatására csökken a légúti megbetegedések száma, illetve a már kialakult megbetegedések enyhébb lefolyásúak, az immunrendszer erősödik. Megelőzhetőek allergiás eredetű megbetegedések. 13. 2. 6. A bölcsődeorvos preventív tevékenysége Közvetlenül a gyermek beszoktatása után, majd később csecsemők esetében havonta, 12 hó feletti gyermekek esetében pedig félévente részletes orvosi vizsgálatot (testi, lelki, szociális fejlődés) végez a bölcsődeorvos, és dokumentálja azt a gyermek egészségügyi törzslapjába. A tapasztalatokat megbeszéli a kisgyermeknevelővel, a szülővel, szükség esetén a gyermek háziorvosával. Szükség szerint szakvizsgálatot ajánl, kezdeményez. Egészségügyi továbbképző, ismeretterjesztő előadásokat tart a bölcsőde dolgozóinak és a szülőknek.


24

13. 3. Komplex művészeti, esztétikai nevelés A korai életszakaszban a művészeti nevelés legfontosabb célja az örömszerzés, a gyermekek figyelmének, érdeklődésének felkeltése, az ízlés kialakítása, az érzelmi intelligencia fejlesztése. Főként játékhelyzetben valósul meg. A gyermekek önkéntes alapon vesznek részt a kezdeményezésekben. A teljesítmény, az alkotás nem elvárás. A szülőket mintanyújtással, zenei és irodalmi anyagok megismertetésével segítjük. 13. 3. 1. Ének–zenei nevelés Ezt a feladatot Kodály Zoltán és Forrai Katalin zenepedagógiai koncepciója alapján végezzük. Sokféle zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre nyújtunk lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a kisgyermeknevelő ének– és beszédhangja, hangszeres játéka, a dallam–és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása. Az élő énekszót részesítjük előnyben. Éneklünk személyes kapcsolatban (ölbeli játékok, ringatók, stb.), játékhelyzetben, játékeszközt használva. Ismételgetéssel, játékos mozdulatokkal erősítjük a zenei élményt. Egyszerű dallam– és ritmushangszereket használunk. Házi készítésű hangszerekkel bővítjük a játékkészletet. Nem használunk hamis hangú, elhangolódó játékhangszereket. A dalokat a gyermekek magas hangjához alkalmazkodva énekeljük. A zenei anyagot gondosan megválogatjuk, a gyermekek életkori sajátosságainak, egyéni fejlettségének, érzelmi állapotának megfelelően. Egy nevelési évre, de legalább negyedéves távlatban előre megtervezik a kisgyermeknevelők, hogy mit énekelnek napi rendszerességgel ismételgetve, mit meghallgatásra, ünnepekhez, alkalmakhoz kapcsolódva. A gyermekek egyéni ismeretében éneklünk altatódalt. A kisgyermeknevelő kompetenciája annak eldöntése, hogy a fürdőszobai gondozás légköre, a gyermek megnyugtatása érdekében alkalmaz–e dalocskát, mondókát a gondozás közben. Étkezéskor nem énekelünk. Zenei délutánokat rendezünk, melyen élő énekszót, hangszeres játékot hallgatunk szülők, gyermekek előadásában. Alapítványi segítséggel, szaktanár vezetésével sok kisgyermeknevelőnk megtanult szoprán és alt–furulyán játszani, és a „Ciróka–maróka” Furulyaegyüttes tagjaként rendszeresen szerepel rendezvényeken. Az éneklés pozitív érzelmeket kelt, örömélményt, érzelmi biztonságot ad, hozzájárul a lelki egészséghez, a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. Természetes módon segíti az anyanyelv, zenei anyanyelv tanulását, a társkapcsolatokat. 13. 3. 2. Anyanyelvi, irodalmi nevelés (mondóka, vers, mese, báb) A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi–, értelmi– (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára az alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyekre más helyzetekbe nincs lehetősége. Fejlődik emberismerete, empátiás készsége, gazdagodik szókincse. A mese segíti az optimista életszemlélet és az önálló véleményalkotás alakulását. 13. 3. 3. Vizuális nevelés (firkálás, rajzolás, gyurmázás, ragasztás, stb.) Az öröm forrása maga a tevékenység, az érzelmek feldolgozása, az önkifejezés. A kisgyermeknevelő az életkornak megfelelő eszközökkel, játszóhely biztosításával, állandó felügyelettel, a különböző technikák megmutatásával segíti a tevékenységet. Az alkotótevékenység kibontakozása szempontjából alapvetőnek tartjuk a firka–korszakot, jelentőségét hangoztatjuk. Firkálásra, gyurmázásra állandóan van lehetőség. A gyermekek alkotókedvét pozitív visszajelzésekkel, dicsérettel, elismeréssel erősítjük. A rajzokat, egyéb alkotásokat megbecsüljük, megőrizzük. Az évszaknak megfelelő, hangulatos, ízléses díszítés, a szobákban és a gyermeköltözőkben elhelyezett gyermekalkotások, a fotók, az esztétikus jelek is a vizuális nevelést szolgálják. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

25

13. 3. 4. Esztétikus környezet biztosítása A berendezések, felszerelési tárgyak megválasztása nemcsak a szükségletek kielégítése, hanem az esztétikai nevelés, az ízlésformálás szempontjából is fontos. Lehetőségeink szerint úgy válogatjuk meg a tárgyakat, hogy a falak színe, a textíliák, a függönyök színe harmonizáljon egymással. A szülőket is bevonjuk a környezet alakításába, ennek érdekében kézműves foglalkozásokat tartunk.

13. 4. 4. Környezeti nevelés Célja a természeti (állatok, növények, termések, időjárás, évszakok jellemzői) és a társadalmi (családi szerepek, foglalkozási szerepek, hagyományok, ünnepek, óvoda) környezet megismertetése, tapasztalatok közvetítése, a környezettudatos magatartás megalapozása érdekében, játéktevékenységen, és egyéb tevékenységformákon keresztül. A játék és az ismeretadás folyamatában kiemelt szerepe van a felnőtt személyes példaadásának. Az egyes tevékenységek fejlesztik a hétköznapi élet esztétikuma iránti igényességet, a mások felé fordulást, mások igényeinek figyelembe vételét, az empátiát.


26

14. SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK SZEGED MJVÖ BÖLCSŐDÉIBEN 14. 1. DÉL–ALFÖLDI REGIONÁLIS MÓDSZERTANI BÖLCSŐDE A bölcsőde neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi Dél-alföldi Regionális Módszertani Bölcsőde címe: 6723 Szeged, Agyagos u. 40. Telefon: 06/62/485–006, 06/70/708–6615 e-mail: [email protected] honlap: www.szegedbolcsode.eu A bölcsőde férőhelyszáma: 72 Nyitva tartás: 6–17 óráig Bölcsődevezető: Rácz Andrásné Bölcsődevezető helyettes: Lacziné Kiss Emőke

A bölcsőde és környezete Bölcsődénk Szeged Makkosháza városrészben épült, 1985-ben. Csendes környezetben, forgalomtól elzárt részen, tér mellett fekszik. Tömegközlekedési eszközökkel könnyen megközelíthető. Óvoda, iskola, orvosi rendelő van a közelben. A környéken kertes magánházak, és tízemeletes panelházak is vannak. A lakosság életkor szerinti összetétele vegyes. A bölcsődénkbe járó gyerekek kétharmada ezen a környéken él. Sok családból az idősebb gyermek is ide járt, időközben elköltöztek, a munkahelyhez viszont ez a bölcsőde van közel. Parkolási lehetőséggel rendelkezünk. Három gondozási egységben látjuk el a gyermekeket. Gondozási egységenként két csoportszoba van. Egy 10 fős csecsemő–kistipegő, egy 14 fős nagytipegő, és négy 12 fős vegyes életkorcsoportú csoportunk van. Csoportszobáink tágasak, világosak. Minden egységhez tartozik gyermeköltöző és fürdőszoba. A teraszhoz közvetlenül kapcsolódik az udvar, ahol a gyerekek kedvükre játszhatnak, élvezhetik a szabadban való mozgás örömét. Játékkészletünk az egészségügyi és a pedagógiai szempontból is megfelelő, eleget tesz a szakmai elvárásoknak. Lehetőség van építő, konstruáló játékokkal való játszásra, utánzó– és szerepjátékra. Babaszobát, babakonyhát, fodrászsarkot rendeztünk be. Szépek, változatos tartalmúak az ismeretet adó képeskönyvek, a mesekönyvek. A bábozás örömét teremtjük meg az ujj–, kéz–, tenyér–, fakanálbábokkal. A gyermekek különböző anyagokkal, formákkal ismerkedhetnek, változatos tevékenységeket végezhetnek, igény szerint rajzolhatnak, gyurmázhatnak, alkothatnak. Kisgyermeknevelőink sokféle ötletes játékot készítenek az anyag– és a funkció szerinti változatosság biztosítása érdekében (pl. öltöztetős textil baba, főzőcskeeszközök, állatos képes füzetek, bábok, stb.) Udvari játékaink a gyermekek által kedvelt kismotorok, talicskák, különböző labdák. Van lengőhintánk, lengő mászókánk. Minden csoport udvarán található favonat, házikó, homokozó. Az udvaron is lehetőség van rajzolásra, babázásra, építésre, könyvnézegetésre. Gumitéglával kirakott, korszerű, vízsugaras pancsolónk van.


27

A tornaszobában speciális mozgásfejlesztést szolgáló eszközök (egyensúlyozó tölcsér, lengő mászóka, lengő hinta, fazsámolyok, egyensúlyozó fekvőlétra, karikák, lépegetők, stb.) vannak elhelyezve. A mozgáskoordináció javítására nagy alakú tükröt szereltünk fel. A sószobában ügyességi, logikai játékok, kirakók, alkotó tevékenységeket biztosító eszközök, pl. gyöngygyurma áll rendelkezésre. A bölcsőde nyitva tartása: 6–17 óráig fogadjuk a gyermekeket. Reggel 6–7 óráig és délután 16,30–tól egy csoportban, mindig ugyanott 9fogadjuk és adjuk haza a gyermekeket. A fogadó és a hazaadó kisgyermeknevelő személye műszakonként változik. Személyi feltételek A bölcsőde dolgozói létszáma: 18 fő. A szakdolgozók száma a vezetővel együtt 14 fő. Minden kisgyermeknevelő szakképzett, 5 fő végzett főiskolát is. Továbbképzéseken fejlesztjük tudásunkat, bővítjük ismereteinket. Szakmai megbeszéléseket, házi továbbképzéseket tartunk a gyermekek magas színvonalú ellátása érdekében. Évente két alkalommal a házi továbbképzéseken szakmai munkát segítő szakirodalmat dolgozunk fel, két alkalommal irányított megfigyelést végzünk. Együttműködő, szoros kapcsolatban állunk a Módszertani Csoporttal. A regionális módszertani feladatok ellátásához terephelyet biztosítunk. Mentorként segítjük a szakmai gyakorlaton, továbbképzésen, tapasztalatcserén nálunk lévő tanulókat, szakembereket. A kisgyermeknevelők rövid és hosszú távú terveket készítenek a minőségi szakmai munka érdekében. A megvalósítást és a tapasztalatokat havonta megbeszéljük. A Módszertani Szakkönyvtárnak minden dolgozó tagja, rendszeres látogatója. A gyermekellátást 3 technikai dolgozó segíti, az udvar rendezettségéért az udvaros felelős. A gyermekek étkezésének nyilvántartása, vezetése az adminisztrátor feladata. „Saját” gyermekrendszer, felmenőrendszer, csoportok kialakítása Minden gyermeknek „saját” kisgyermeknevelője van, akivel óvodába kerülésig együtt marad. Közel azonos korú gyermekeket helyezünk el egy csoportba. A csoportváltások során ügyelünk arra, hogy a kisgyermek a jól megszokott környezetében maradjon. SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK A CSOPORTOKBAN Törpike csoport: Mozgásfejlesztés. A napirenden belül játékos mozgásokat kezdeményezünk, fejlesztjük a gyermekek mozgását, segítjük a testtudat kialakulását. A mozgásokat évszakoknak megfelelően énekkel, mondókákkal kísérjük. Garfield csoport: Ének–zenei nevelés, és a természet megfigyelése. A zenei nevelésre nagy hangsúlyt fektetünk, célunk, hogy felkeltsük a gyermekek zenei érdeklődését. Ezáltal lehetőség nyílik hagyományőrzésre, közös élmények megélésére, jó hangulat teremtésére. Társul ehhez a természeti környezet megfigyelése, a környezettudatos szemlélet kialakítása. Micimackó csoport: Ének–zene, mondóka, vers, mese. Célunk a néphagyományokhoz kötődő, művészileg értékes zene közvetítése, megismertetése élő éneklés, furulyázás útján. Elsősorban Forrai Katalin: Ének a bölcsődében c. könyvét használjuk. Mese, vers, mondóka segítségével – az együttlét örömein túl – fejlesztjük a gyermekek személyiségét, társas kapcsolatát.


28

A szakmai program megvalósítása A bölcsődés gyermekek természetes megnyilvánulási formája a mozgás és a játék, ezért a napi kezdeményezések ennek figyelembevételével történnek. Ének–zene, tánc A kicsinyek ének–zenei nevelésének feladata, hogy felkeltse a zene iránti érdeklődést, és a gyermek mozgását harmonikussá tegye a zene lüktetése által. A kisgyermeknevelők tisztán, a gyermekek magas hangjához igazodva énekelnek. Kifejezik a zene hangulatát. A zenei anyag összeállításánál figyelembe veszik az évszakokat, ünnepeket, a gyermekek életkorát. Rendszeresen furulyáznak a gyerekeknek. Hangulatkeltés céljából zenét hallgatunk jeles napokon (pl. Mikulás, Farsang). Minden csoport havi bontásban kidolgozott terv alapján valósítja meg az ének–zenei nevelést. A kisgyermeknevelők dalos füzetet állítottak össze a szülők részére, melyben a gyerekek által jól ismert dalok szerepelnek. A zenei tevékenységeket tervszerűen hetente kétszer, illetve a napirendnek megfelelően naponta több alkalommal, rendszeresen ismételve végezzük. Vers, mese A versek a ritmus által, a mesék a tartalmon keresztül hatnak az érzelmekre, a személyiségre. Bensőséges kommunikációs helyzet a verselés, mesélés, könyvnézegetés. Céltudatosan törekszünk a rendszeres mesélésre, verselésre, a beszélgetésekre, az ismeretadásra, különösen nagy figyelmet fordítunk a gyermekek beszédfejlődésének elősegítésére. A kisgyermeknevelők beszéde példa, modell a gyermek számára az anyanyelvtanulás folyamatában, ezért fontos, hogy tiszta, érthető, helyesen hangsúlyozott, választékos legyen. Legalább heti egy alkalommal minden csoportban mesélünk, mondókázunk a gyermekeknek. A tartalmat játékos mozdulatokkal, bábokkal, színes képekkel illusztráljuk. Fejből mondjuk a mesét, többször eszköz nélkül is. Egy– egy mesét többször ismételünk. A mesék lehetnek rövid népmesék, műmesék, történetek, állatmesék, a kisgyermeknevelő által kitalált mesék, melyek szorosan kapcsolódnak a gyermekhez, a vele kapcsolatos történésekhez, tevékenységéhez, családjához. A mesékről spontán beszélgetést kezdeményezünk, amely a tájékozódást, a világ megismerését, az ismeretek bővítését, a szókincs fejlődését segíti. Mozgásos játékok Csecsemő– és kisgyermekkorban alakulnak ki, fejlődnek az alapvető mozgásformák. A gyermekek mozgásigénye rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel mozog. A szobában és az udvaron is biztosítjuk a minél nagyobb mozgásteret, a mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik mozgásuk. A játékeszközökkel felkeltjük érdeklődésüket. A csecsemőknek védett játszóhelyet biztosít a hempergő, az elkerített szobasarok. Különböző eszközökkel és kezdeményezésekkel segítjük a finommozgások, a nagymozgások fejlődését. A gondozási műveletekben való aktív részvétel is lehetőséget ad a mozgásra. A speciális eszközökkel (alagút, pad, szivacs, gumimatrac, trambulin, talpnyomok, stb.) berendezett tornaszobában állandó felügyelet alatt szabadon játszhatnak a gyerekek. Az egyéni mozgásfejlettségre építve kezdeményezünk mozgást, segítjük az alapmozgások, az összerendezett mozgás, az egyensúlyérzék fejlődését, a testtudat kialakulását. A csoportszobákban az éneklés, mondókázás, játékos mozgás során van lehetőség a változatos mozgásra. Alkotótevékenységek Az alkotó fantázia a tevékenységek folyamatában formálódik. A kisgyermeknevelők törekszenek változatos anyagok és tevékenységek alkalmazására. A gyerekek gyurmáznak, festenek, ragasztanak, különböző anyagokat tépnek, golyókat göngyölnek, Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

29

rajzolnak kis és nagy papíron, zsírkrétával, gömbkrétával, színes táblakrétával. Festenek ujjal, tenyérrel, különböző eszközökkel. Ragasztanak csirizzel, ragasztóval. Gyurmáznak házi készítésű só–liszt vagy főzött gyurmával, gyöngygyurmával. A környezet, a természet tevékeny megismerése A megismerési vágy működik a gyermekben: a rácsodálkozás, a közlési vágy, az érzelmi fogékonyság a természet szépségeire, a kipróbálási vágy, a cselekvőkészség mind kedvez a tevékenységeken keresztül történő tapasztalatszerzésnek. Az udvari játék során a gyermekekkel együtt gyűjtjük az alkotótevékenységekhez felhasználható terméseket (dió, gesztenye, falevél). A festés, ragasztás, préselés közben olyan információk birtokába jutnak a gyermekek, melyek segítik a környezet, a természet megismerését. Lehetőséget adunk arra, hogy állatokkal is megismerkedhessenek. Akváriumot tartunk, a halakat együtt etetjük. A családi délutánokon állatsimogatót szervezünk. A környezettudatos nevelés része az is, ahogy a szemét megfelelő elhelyezésére szoktatjuk a gyermekeket. A virágok gondozásával a természet gondozására, óvására szoktatjuk őket. Az egészséges életmódra nevelés érdekében a téli hónapokban a gyermekek heti 2 alkalommal sószobában tartózkodnak, ahol éneklést, mondókázást, alkotótevékenységet kezdeményezünk. Lehetőségekhez mérten biztosítjuk a szabad levegőn tartózkodást. Télen szánkózunk, ismerkedünk a hóval, jéggel. Nyáron az udvaron fogadjuk az érkező gyermekeket, a reggeli idejére megyünk be a szobákba. A tízóraizás az udvaron történik. Alapellátás melletti, családi nevelést támogató szolgáltatások Időszakos bölcsődei elhelyezés Bölcsődénkben lehetőség van időszakos gyermekfelügyeletre a szülő elfoglaltsága esetén. Az időszakosan gondozott kisgyermekeket a normál bölcsődei csoportok üres férőhelyeire tudjuk fel venni. Törekszünk arra, hogy a szolgáltatást rendszeresen igénybe vevő kisgyermek részére mindig ugyanazon kisgyermeknevelő álljon rendelkezésére. Hagyományok, ünnepek, rendezvények a bölcsődében Ünnepeink egy részét (Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét) a magyar népszokások ápolása hatja át. Nyílt napokat szervezünk, a szülők részt vehetnek az aktuális ünnepre jellemző kézműves foglalkozáson, közösen tevékenykedhetnek gyermekükkel. Mikulásnapon zenés-énekes délelőttöt szervezünk, melyre a Mikulást és a szülőket is várjuk. Hagyományaink között van az Anyák napja, a Gyermeknap, a gyermekek születésnapjának, névnapjának megünneplése. Anyák napjára a csoportokban készülnek a gyerekek. Virággal és alkotásokkal köszöntik az édesanyákat. A Gyermeknapot családi délutánnal ünnepeljük. A hagyományos kézműves foglalkozások mellett a gyermekek számára érdekes programokkal készülünk. Lehet rendőrautót kipróbálni, állatokat simogatni. A nyílt napokon bemutatjuk a kiemelt tevékenységeket. Zenés, táncos, bábos délutánokat szervezünk. Vendégelőadókat hívunk, és a kisgyermeknevelők is készülnek különböző mesékkel, bábműsorokkal. Kapcsolattartás a társintézményekkel A mellettünk lévő Agyagos utcai Óvodával tartunk kapcsolatot, mely során kölcsönösen küldünk meghívót programjainkra. Meghívjuk az óvónőket szülői értekezletre az óvodai felvétel előtt, segítjük az óvodai beszoktatást óvodalátogatással, az óvónők meglátogathatják a hozzájuk kerülő gyermeket. A kompetenciahatárok kölcsönös tiszteletben tartásával jól működő kapcsolatot alakítottunk ki mindazokkal az intézményekkel, melyekkel a családok kapcsolatba kerülhetnek.


30

14. 2. CSILLAG TÉRI BÖLCSŐDE A bölcsőde neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi Csillag téri Bölcsőde címe: 6723 Szeged, Tünde tér 2–4. Telefon: 06/62/475–431; 06/70/708–6602 e-mail: [email protected]; honlap: www.szegedbolcsode.eu A bölcsőde férőhelyszáma: 96 Nyitva tartás: 5.30–17.30 Bölcsődevezető: Zsóri Margit Bölcsődevezető helyettes: Varga Ferencné

I. HELYZETELEMZÉS 1. Az ellátást igénylő családok szociális helyzetének rövid bemutatása: A szülők többsége állásuk megtartása miatt a tervezettnél korábban veszi igénybe a szolgáltatást. Az igénybe vevő családok jelentős része albérletben él a városrész területén. Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy jelentősen megnövekedett a szociálisan hátrányos helyzetű és az egyszülős családok száma. A Gyermekjóléti Szolgálat és a Tabán Családsegítő Központ közelsége miatt több egyedülálló édesanya dönt úgy, hogy ebbe a városrészbe költözik a Szentmihályi Családok Átmeneti Otthonából albérletbe. A fent említett okokból a bölcsődét igénybe vevő gyermekek mintegy 36%-a részesül valamilyen támogatásban. 2. A bölcsőde bemutatása A bölcsőde Szeged Város Tarján városrészében épült 1966-ban, 6 csoportszobával, 60 férőhellyel. Az 1970-es évek elején hozzáépítéssel, 2 csoportszobával és 20 férőhellyel bővítették. 2010. május 1.-től 96 férőhellyel működött. Az épület két helyi tömegközlekedési csomópont közvetlen közelében helyezkedik el, könnyen megközelíthető. A Tápén és Petőfi–telepen élő családoknak ez a legkönnyebben elérhető bölcsőde. Egész évben van lehetőség időszakos gyermekfelügyelet igénybevételére. 2011–ben összesen 164 gyermeket láttunk el. A kihasználtság a felvett gyermekekhez viszonyítva 93.6%, a bent lévő gyermekekhez viszonyítva: 76.83% volt. Dr. Kenyeres Lajos önkormányzati képviselő hozzájárulásával megújultak a bölcsőde udvarai. Két játszóudvar homokozója fa szerkezetű filagóra árnyékolót kapott, gumitégla ágyazattal kiegészítve, 128 tujával parkosítottunk. A harmadik udvar rendezése (földdel való feltöltés, füvesítés, padok áthelyezése, járdalapok kiegyenlítése, gumitéglával való borítás, terasz térelválasztó felszerelése) szintén hozzájárul, hogy a gyermekek kulturált körülmények között tartózkodhassanak a szabad levegőn. Folyamatban van a negyedik udvar nyári pancsolójának átalakítása, és a körülötte lévő terméskő burkolat balesetmentesítése. Az épület 4 gondozási egységgel, 8 csoportszobával rendelkezik. A gondozási egységekhez külön játszóudvar tartozik, ahol kihelyezett játékok (babaház, elefántvonat kocsival, mozdony kocsival, mászóka) teszik változatossá az udvari játékot.


31

Minden gondozási egység külön bejárattal rendelkezik. Az előtérben elhelyezhetik a szülők a babakocsit. Az átadóban pelenkázó asztal, beépített szekrény, tornapad, szék, új gurulós kabát– és cipőállvány áll rendelkezésére a gyermekek öltöztetéséhez. Felújított, otthonos fürdőszobák segítik a gyermekeket a higiénés szokások elsajátításában. A csoportszobák modern Cibó gyermekbútorokkal (asztalok, székek, játékpolcok, kanapék), nevelői asztallal vannak berendezve. A déli pihenést, alvást korszerű ágyak teszik lehetővé. A kiegészítő bútorok kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy természetes anyagból készüljenek: fenyő és színes fa konyhabútor, fenyő fésülködőasztal van a csoportokban. A szobákat puha sarkokkal, babzsákokkal tettük hangulatosabbá. A falak, a függönyök, a szőnyegek és a dekoráció színe összeillik. A játékeszközök mennyisége és minősége megfelel az egészségügyi és pedagógiai elvárásoknak. A készletet folyamatosan cseréljük és bővítjük. 3. Humánerőforrás: 3.1. A Bölcsőde dolgozói: Bölcsődevezető: Zsóri Margit Helyettes: Bern Anikó Bölcsődeorvos: Dr. Móricz Mária Kisgyermeknevelők: Balogh Katalin, Bokorné Emődi Gabriella, Csanádiné Maróthi Gizella, Csák Tiborné, Cseh Eszter Aranka, Dobosné Márky Ágnes, Drégelyi Eszter, Hanczik Anikó, Kovácsné Tóth Zsuzsanna, Molnár Péterné, Nagy Tiborné, Nagyné Bakaity Mónika, Patakiné Józsa Edina, Pápainé Károly Klára, Rápolti–Fejér Eszter, Szekeresné Engi Andrea, Wittmer Ferencné Technikai dolgozók: Gál Istvánné, Kacziba Istvánné, Kőrösi Zita, Nagy Erzsébet Gazdasági adminisztrátor: Komócsin Jánosné Erika Udvaros: Szabó Zsolt 3. 2. A bölcsődei dolgozók száma: – bölcsődevezető – bölcsődeorvos – kisgyermeknevelő – gazdasági adminisztrátor – takarító – udvaros

25 fő 1 fő 1 fő 18 fő 1 fő 4 fő 1 fő

3. 3. Szakdolgozói létszám: – szakgondozónő – csecsemő és kisgyermekgondozó – csecsemő- és kisgyermek nevelő-gondozó – kisgyermek gondozó-nevelő – csecsemő- és gyermekgondozónő – gyógypedagógiai asszisztens – pedagógiai asszisztens – tereptanár

19 fő 7 fő 2 fő 3 fő 2 fő 5 fő 1 fő 1 fő 1 fő


32

3. 4. Speciális képességek Hét kisgyermeknevelő furulyázik alt–és szopránfurulyán, közülük hárman tagjai a „Ciróka–maróka” Furulyaegyüttesnek. Több dolgozónk készít rendszeresen bábokat, ötletes házi készítésű játékokat, díszeket. 3. 5. Házi továbbképzések Az akkreditált továbbképzések témáiból minden kisgyermeknevelő felkészül, és előadást tart egy általa szabadon választott témából, melyet megbeszélünk a gyakorlati megvalósításokkal együtt. II. A BÖLCSŐDEI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A bölcsőde 530-1730-ig tart nyitva. A reggel 700 óráig érkező gyermekeket a csecsemő– tipegő egységben fogadja két kisgyermeknevelő. Délután 1630 órától zárásig a gyermekek két kisgyermeknevelővel ugyanitt várják az érkező szülőket. Azért a csecsemő csoportot választottuk a fogadó és hazaadó egységnek, mert a legkisebbeknek életkori sajátosságukból adódóan a legfontosabb az állandóság. Ezért mindig a megszokott helyen tartózkodnak, ahol rendelkezésre állnak a koruknak megfelelő tárgyi eszközök. A kisgyermeknevelők többsége abban az intervallumban dolgozik, amikor a gyermekek többsége bent tartózkodik. A bölcsőde 96 férőhelye nyolc csoportra van felosztva. A gyermekcsoportokat igyekszünk úgy kialakítani, hogy 6 hónapnál ne legyen nagyobb a korkülönbség a gyerekek között. A csecsemő és a kistipegő csoport 10–10 fős, a tipegő és tipegő– nagycsoport 12–12 fős, a tipegő–nagycsoport és nagycsoport 12–12 fős, a két nagycsoport 14–14 fős. A csecsemő csoport mindig ugyanazon a helyen van. Itt a legvédettebb az udvar, és egy 71m2-es fedett terasz teszi lehetővé a kicsiknek, hogy csapadékos időjárási körülmények között is száraz területen levegőzhessenek. A bölcsődében időjárástól függően októbertől márciusig a gyermekeknek hetente két alkalommal 20–20 percet van lehetőségük sószobában tölteni. III. HELYI SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK III. 1. Babamatematika A gyerekek játékba ágyazva ismerkednek a színek, formák halmazokba csoportosításával, párosításával, ezekhez fűződő fogalmakkal. Fűzés közben sorozatalkotással különböző relációkat, különbözőségeket, matematikai fogalmakat érzékeltetünk, mint pl. kicsi–nagy, rövid–hosszú, könnyű–nehéz, sok–kevés, stb. A gyermekdalok, mondókák szövegében rendszeresen hallanak matematikai fogalmakat, ezek egy részét játékos mozdulatokkal is kifejezzük. III. 2. Ének–zenei nevelés Hét kisgyermeknevelő furulyázik, tudatosan megtervezik, és napi szinten alkalmazzák a gyermekcsoportban, kezdeményezett tevékenység keretében, zenehallgatásként. Két csoportban – a módszertani csoport szaktanácsadójával való rendszeres konzultálás alapján – megfigyelés, tapasztalatszerzés jelleggel rövid zeneműveket hallgatunk a gyerekekkel. Az egyik csoport játéktevékenység közben 5–10 perc időtartamban, a másik csoport ebéd utáni elalvás előtt, 3–4 perc időtartamban, a gyermekek szendergéséig. III. 3. Környezetünk megismerése Az évszakok változását új ismeret adására használjuk fel: a természeti jelenségek, az időjárás, az ébredő természet változásának megfigyelése által (csapadék, növények, állatok). Télen madáretetőt helyezünk ki, etetjük az áttelelő madarakat. Beszélgetünk, mesét mondunk a környezetünkről (otthon, bölcsőde, bolt, játszótér, közlekedés, autók, Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

33

foglalkozás). Beszélgetünk az évszaknak megfelelő ruhadarabokról, a hőmérsékletről, ellentétes fogalmakról (hideg–meleg), a kerti munkákról (veteményezés, fűnyírás), a termő zöldségekről, az érő gyümölcsökről, azok ízéről, az őszi termésekről és gyűjtésükről. A gyermekeket megismertetjük a testrészekkel (fej, nyak, kar, mellkas, has, hát, lábak, stb.). III. 4. Ünnepeink, hagyományaink, jeles napok, rendezvények Egész évben a „Mesélj mindennap!” országos programhoz kapcsolódva napi rendszerességgel mesélünk a gyerekeknek. Az életkornak megfelelő mesekönyveket ajánlunk a szülőknek. Otthonról hozott mesekönyveket ismerhetnek meg a gyerekek. Január Az Újév köszöntése Január első hetében a gyerekek népi köszöntőkkel, jókívánságokkal, mondókákkal ismerkednek, gyermekalkotásokat készítenek kezdeményezett tevékenységek keretében. Február Vizes Élőhelyek Világnapja Február első hetében ismerkedés a vízben élő halfajtákkal, mesekönyv, képek, sablonok és bölcsődei akváriumi halak segítségével. A gyerekek különböző alkotásokat készítenek kezdeményezett tevékenységek keretében: papírhalat, papírakváriumot készítenek. Anyanyelvi nap Az ünnepkörhöz kötődő, otthonról hozott mesekönyvekkel ismerkednek a gyerekek. Farsang Február közepétől a hónap végéig farsangi szokásokkal, mondókákkal, dalokkal ismerkednek a gyermekek, alkotásokat készítenek kezdeményezett tevékenységek keretében. Minden csoport farsangi mulatságot tart (pl. színek farsangja, pizsama–parti, csíkos–parti), melyre meghívják a szülőket is. A Tünde téri Óvoda egyik csoportja farsangi műsort mutat be a gyerekeknek. Március Tavaszváró A gyerekek tavaszváró versekkel, mondókákkal és énekekkel ismerkednek, tavaszi gyermekalkotásokat készítenek kezdeményezett tevékenységek keretében. Nemzetközi Nőnap Március első hetében nőnapi köszöntő versekkel ismerkednek a gyerekek és a család nőtagjai részére apró alkotásokat készítenek, kezdeményezett tevékenységek keretében. Nemzeti ünnep Az életkornak megfelelő, ünnephez köthető, versekkel, énekkel ismerkednek a gyerekek, különböző technikájú alkotásokat készítenek ünnephez kötődő sablonok felhasználásával. Húsvéti Családi Kézműves foglalkozás Délutáni közös családi programon van lehetőség húsvéti locsolóversekkel ismerkedni, tojást, öntött tojástartót festeni, húsvéti dekorációkat készíteni, melyeket hazavihetnek. Színházi Világnap A Napraforgó Tünde téri Óvoda óvónői bábjátékkal kedveskednek a gyerekeknek.


34

Április Húsvéti készülődés a csoportokban Az ünnepet megelőző hetekben húsvéti népszokásokkal, locsolóversekkel ismerkednek a gyerekek. Alkotásokat készítenek kezdeményezett tevékenységeken. Tojásvadászat A régi hagyományt felelevenítve húsvét előtt tartjuk minden csoportban. A kisgyermeknevelők a készített és vásárolt húsvéti tojásokat az udvaron (fűben, bokor és fa tövében) elrejtik, a gyermekek megkeresik, kis karkosárba gyűjtik, délután hazaviszik. Andersen születés napja – A Meseírás napja – A Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja Április első hetében rövid mesékkel ismerkednek. Az óvodába menő gyerekek szívesen el is játszanak egy–egy mesét, melyet a kisgyermeknevelők írtak, illetve amelyeket mesekönyvből ismernek. Otthonról hozott kedvenc mesekönyvekkel ismerkednek. Az Emberszeretet Világnapja Április második hetében beszélgetnek a családról, a szeretetről és a családtagoknak különböző gyermekalkotásokat készítenek. Május Anyák napja Beszélgetés az édesanyákról és a nagymamákról, otthonról hozott családi képek nézegetése, ismerkedés anyák napi versekkel és gyermekalkotások készítése kezdeményezett tevékenységek keretében az édesanyáknak és a nagymamáknak. Májusfaállítás A kisgyermeknevelők és a gyermekek krepp–papír csíkokkal feldíszítik a csoport udvarán lévő fát, és tavaszi énekeket énekelnek, mondókáznak. A Család Nemzetközi Napja Május második hetében beszélgetés a családtagokról, családi képek nézegetése, alkotások készítése kezdeményezett tevékenység keretében és családi délután szervezése. A programok között szerepel arcfestés, ugrálóvár, sétakocsikázás, kézműves foglalkozás. A Madarak és Fák Napja Május utolsó hetében a madarakkal és a madarak hangjával ismerkedhetnek a gyerekek könyvekből, képekről, CD-ről és megfigyelés által az udvaron. Különböző technikával gyermekalkotásokat készítenek kezdeményezett tevékenység keretében. Nemzetközi Gyermeknap Sportos, zenés játszódélelőttöt szervezünk, gyermekalkotások készülnek kezdeményezett tevékenység keretében. Szombati napon kerékpártúrára megyünk a Vadasparkba. Június Ünnepi Könyvhét – Gyermek könyvnapok Otthonról hozott kedvenc könyvekkel ismerkednek. Apák napja Június harmadik hetében az édesapákról, a nagyapákról és a munkájukról beszélgetünk a gyerekekkel, arról, hogy mit szoktak együtt csinálni. Családi képeket nézegetünk. Apák napi gyermekalkotásokat készítenek kezdeményezett tevékenység keretében. A hét utolsó napján délután apás játszó délután szervezünk. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

35

A Zene Ünnepe Június utolsó hetében beszélgetünk a hangszerekről, megszólaltatjuk ezeket, új hangszerekkel ismertetjük meg a gyerekeket. Zenés délelőttöt szervezünk, hangszeren játszó kisgyermeknevelők, szülők és óvónők közreműködésével. Július – Augusztus „Óvodába készülök” Játszó délután szervezése a csoportokban az óvodába menő gyerekek részére. Szeptember Szüreti Mulatság Szeptember első hétében, hagyományőrzés keretében beszélgetés a szüretről, a szüreti népszokásokról, ismerkedés a fogalmakkal, könyvek, képek segítségével, ehhez kapcsolódó énekek mondókák felelevenítése. A hét utolsó napján Családi Délután szervezése. Bogyózás a gyerekekkel, szőlőpréselés, mustkóstolás, közös játék, gyermekalkotások készítése kezdeményezett tevékenység keretében. A Szájhigiénia Napja Szeptember második hetében beszélgetés a fogmosás jelentőségéről, a helyes fogmosásról, beszélgetés arról, hogy mit csinál a fogorvos, könyvek és képek segítségével, ezen a héten fogászati szűrést szervezünk. Nemzetközi Hulladékgyűjtő Nap Szeptember hónap folyamán papírt-, mesekönyveket-, játékokat- kinőtt gyermekruhákat gyűjtünk, amit a rászoruló családoknak eljuttatunk. A Népmese Világnapja – Benedek Elek születésnapja Szeptember utolsó hetében a gyermekek korának megfelelő népmeséket válogatunk és mesélünk, bemutatjuk bábozással, otthonról hozott mesekönyveket nézegetünk. Október A Zene Világnapja Október első hetében hangszeren játszó szülők, óvónők illetve kisgyermeknevelők zenés délelőttjét tartjuk, énekléssel egybekötött akusztikus élmény nyújtunk. Állatok Világnapja Október második hetében otthonról hozott, állatokról készült fotókat, könyveket nézegetnek, ismerkednek házi– és vadállatok hangjával, gyermekalkotásokat készítenek kezdeményezett tevékenység keretében. Ezen a héten tartjuk meg a „kedvencek napját”. A gyerekek elhozhatják otthonról élő vagy plüss kisállatukat, felvehetik azt a ruhát, amin kedvenc állatuk van. Hozhatnak olyan könyveket, képeket, melyen az általuk kedvelt állat van. A Szegénység Elleni Küzdelem Világnapja Október hó folyamán tartós élelmiszereket gyűjtünk. Ezeket az adományokat eljuttatjuk a rászoruló családoknak. November Ruhabörze Téli gyermekruhákat gyűjtünk és eljuttatjuk a rászoruló családoknak.


36

Karácsonyi Családi Kézműves foglalkozás Ezen a délután közös családi programon lehetőség van karácsonyi énekekkel, versekkel ismerkedni, díszeket, kopogtatót, adventi koszorút készíteni, amit haza is vihetnek. Adventi készülődés a csoportokban: Beszélgetünk a gyerekekkel a közelgő ünnepről, a Mikulásról, a fenyőfáról, az ajándékozásról. Közös családi mézeskalácssütést tartunk, pattogatott kukoricát fűzünk, képeslapokat készítünk, együtt a szülőkkel. December Az adventi készülődés folytatása 'Cipősdoboz' akció A szülők és a hálózat körében szervezzük, adományokat gyűjtünk, melyet általában egy játszódélután keretében adunk át a megajándékozottaknak. A mi „Mikulásgyárunkban” általában 70–80 doboznyi ajándék készül. Mikulás Évek óta Juhász Gyula tápéi képviselő úr támogatásával Tápé igazi Mikulása jön hozzánk, és megajándékozza a bölcsődés gyerekeket. A közös Mikulásvárás ünnepi énekléssel telik, megismerkednek a gyerekek új énekekkel és mondókákkal. Különböző technikával gyermekalkotásokat készítenek kezdeményezett tevékenység keretében. A Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola egyik osztálya tanár kíséretében évről évre sok játékot gyűjt és hoz a gyerekeknek egy játszó délelőtt keretében. Karácsonyi játszódélelőtt szervezése a csoportokban Minden csoport a szülőkkel közösen, a karácsonyt megelőző héten játszónapot szervez.

IV. A BÖLCSŐDE KAPCSOLATRENDSZERE A csoportokban évente négy alkalommal tartunk szülőcsoportos beszélgetést, a szülőknek megfelelő témában. Évközben is végzünk családlátogatást, szükség esetén családgondozóval vagy védőnővel együtt. Évente kétszer tartunk nyílt napot, egyiket a beiratkozás iránt érdeklődőknek, a másikat április 21-én, a Bölcsődék Napján, a bölcsődébe járó családoknak. Kétszer tartunk családi délutánt: húsvét és karácsony előtt kézműves foglalkozáson vehetnek részt a szülők és gyermekeik. A Gáspár Zoltán utcai és a mellettünk lévő Tünde téri Óvodával van megállapodási szerződésünk. Utóbbival van lehetőségünk arra, hogy évente több közös programot szervezzünk, átlátogassunk egymás rendezvényeire. A Gyík utcai Bölcsődével tartunk rendszeres kapcsolatot a környéken élő, bölcsődébe nem járó családoknak szervezett programok tervezésénél. Fontosnak tartjuk, hogy más–más időpontot és témát válasszunk, hogy a szülőknek több programlehetőségük legyen. A tervezett programokat és időpontjaikat a helyzetnek és az igényeknek megfelelően, rugalmasan kezeljük. A szakmai tevékenységeket írott formában és fotókkal dokumentáljuk.


37

14. 3. CSŐ UTCAI BÖLCSŐDE A bölcsőde neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi Cső utcai Bölcsőde címe: 6724 Szeged, Cső utca 1. Telefon: 06/62/493–259; 06/70/708–6604 e-mail: [email protected] honlap: www.szegedbolcsode.eu A bölcsőde férőhelyszáma: 96 Nyitva tartás: 5.30–17.30 óráig Bölcsődevezető: Simon Józsefné Bölcsődevezető helyettes: Hegedűs Anikó

Helyzetelemzés A bölcsőde elhelyezkedése A Cső utcai Bölcsőde az Északi városrészben, lakótelepi környezetben és egy lakópark közelében helyezkedik el. Tömegközlekedéssel jól megközelíthető, a trolibuszok a város bármely részéről elérhetővé teszik bölcsődénket. A megállóhelyek kb. 5 perc sétával mindkét irányból elérhetőek. Sokan hozzák kocsival a gyermekeiket, ők a bölcsőde két oldalán lévő ingyenes parkolóhelyeket tudják igénybe venni. A mellettünk lévő óvodába is sokan hordják a nagyobbik gyermeküket, így nem kell két különböző helyen megállni és parkolni a gyermekek elhelyezése során. Az ellátást igénylő családok szociális helyzetének rövid bemutatása A bölcsődét igénybe vevő családok nagy része a környező lakótelepi lakásokban, illetve a közelünkben lévő lakóparkban lakik. Jellemzően középfokú végzettségű vagy diplomás szülők kérik gyermekük elhelyezését. A családokban mindkét szülő jövedelmére szükség van a lakások kifizetéséhez, és a gyermekek neveléséhez. A szülők többsége rendezett anyagi körülmények között, gondoskodó szeretettel neveli gyermekét. Sem a kimagasló anyagi jólét nem jellemző, sem a teljes anyagi bizonytalanság. Esetenként szociális gondoskodásba vett kisgyermeket is nevelünk. A bölcsőde bemutatása, tárgyi feltételek A Cső utcai Bölcsőde 1979-ben épült és 1980-ban került átadásra. A környék újonnan épült lakótelepi lakásaiba nagyrészt fiatal családok költöztek. Az eredetileg 80 férőhelyes bölcsőde paneltechnológiával épült, 4 gondozási egységből és szociális helyiségekből áll. Napjainkban 96 férőhelyen fogadjuk a kisgyermekeket. Időközben részleges felújítás történt a nyílászárók cseréje és két fürdőszoba esetében. Minden gondozási egységnek akadálymentes külön bejárata van. A csoportszobák tágasak /40 m²/, világosak, barátságos, színes, esztétikus berendezésűek. A bútorok a gyermekek méretéhez igazodnak, lekerekített szélűek. Minden csoportszobához közvetlenül csatlakozik fürdőszoba, és az udvar felől terasz.


38

A bölcsődét füvesített, nyáron lombos fák által árnyékolt udvar veszi körül, ahol minden csoportnak van saját játszóterülete. A nyári időszakban az étkezés és az alvás idejét kivéve szinte az egész napjukat az udvaron töltik a gyerekek. Az udvari játékot pancsoló, homokozó és a nagymozgást fejlesztő motorok, dömperek, talicskák, csúszdák, libikókák teszik a gyermekek számára élvezetessé. A nagymozgásos játékok mellett nyáron alkotótevékenységre /gyurmázás, rajzolás, stb./, építésre, könyvnézegetésre, babázásra is lehetőséget biztosítunk az udvaron. Nagy hangsúlyt fektetünk a levegőzésre, és a szabad levegőn való mozgásra. Az egészségmegőrzést szolgálja a sószoba, ahol a gyermekek az októbertől májusig heti kétszer fél órát töltenek. A csoportszobák játékkészlete A gyermekek korának és szükségleteinek megfelelően van összeállítva. A gyermekek fejlődésének minden területéhez megfelelő mennyiségű és minőségű játék áll rendelkezésre. A játékkészlet összeállításánál szem előtt tartjuk, hogy minden csoportszobában legyenek alapjátékok /baba, építőjáték, kendő, könyv, labda/, törekszünk a játékok alapanyag szerinti változatosságára /pl. a műanyag játékok mellett textil, fa, fém, papír alapanyagúak/. Az alapjátékokon kívül konstrukciós játékok, készségfejlesztők, nagymozgásos játékok, hangszerek, bábok is szolgálják a változatos játéktevékenységet. Fontos számunkra, hogy esztétikus, otthonos környezetben töltsék mindennapjaikat a gyermekek, ezért tartós, sokféle tevékenységre használható kis bútorokat, játékkonyhákat, fodrászsarkokat, szerelőműhelyeket, tároló polcokat helyeztünk el a csoportszobákban. Kisgyermeknevelőink házi készítésű játékokkal bővítik a vásárolt játékkészletet, pl. filcből bábot, tapadóformákat, só–liszt gyurmából „péksüteményeket”, papírból dominókat, képes füzeteket, fényképalbumokat készítenek. Szívesen használják a kisgyermekek a különböző szerepjátékhoz szükséges textíliákat, pl. orvosi köpenyeket, kötényeket, sapkákat, táskákat, melyek szintén a kisgyermeknevelők keze munkáját dicsérik. A játékos mozgáshoz tornapadok, mozgásfejlesztő táskák állnak rendelkezésre. Az elkülönülésre vágyó gyermekek a puha párnákkal bélelt pihenő sarkokban tudnak elhúzódni. A kisgyermeknevelők az évszaknak és az ünnepnek megfelelően, ízléses, visszafogott dekorációt készítenek természetes anyagok felhasználásával. A szobák díszítésénél felhasználjuk a gyermekek alkotásait, valamit gyermekfotókból készített tablókat is. Minden csoportnak saját játszóudvara van, ezt kihasználva minden évszakban a lehető legtöbb időt töltik a gyerekek a szabad levegőn játékkal, mozgással. Ezt a tevékenységet segítik a beépített udvari játékokon kívül a nagymozgást biztosító játékok, motorok, triciklik, dömperek, fűnyírók, talicskák, libikókák, csúszdák. A nyári udvari élet szerves részét képezi a pancsolás és a vízzel való játék. Két egységnél pancsoló medence, kettőnél felfújható medence ad lehetőséget pancsolásra, melynek során maximálisan ügyelünk a higiénés szabályok betartására, és a gyermekek biztonságára.

Humánerőforrás A Cső utcai Bölcsődében 18 szakképzett kisgyermeknevelő, 4 technikai dolgozó, 1 adminisztrátor és 1 bölcsődevezető várja az ideérkező gyermekeket. A kisgyermeknevelők közül 1 fő főiskolai végzettségű, 2 fő utolsó éves főiskolás, 8 fő felsőfokú szakképzettségű, 2 fő érettségizett szakképzett, 4 fő szakképzett kisgyermeknevelő, mindannyian lelkiismeretesen igyekszenek a családok megelégedésére ellátni a kisgyermekeket. Nagy tapasztalattal rendelkeznek, több éve, évtizede dolgoznak a pályán. Összeszokott, egymást segítő munkatársi közösségünk van. A gyermekek elhelyezésénél igyekszünk a szülők konkrét kívánságait figyelembe venni. A nevelők szakmai tudását intézményi és házi továbbképzésekkel, önképzéssel tartjuk szinten. Az új ismereteket, módszereket alkalmazzuk a munkánkban. Felkészülten, szeretettel várjuk a hozzánk bizalommal forduló családokat. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

39

Szervezési sajátosságok A bölcsődében reggel 5,30-kor egy kisgyermeknevelő és egy technikai dolgozó fogadja a 7 óráig érkező kisgyermekeket, az un. „nyitós csoportban”. 7 órától 16,30-ig minden kisgyermek a saját csoportjában tölti a napját, majd 16,30 és 17,30 között egy csoportból, a „zárós csoportból” adjuk haza őket. A zárós és nyitós csoportok működési rendjét mindig a szülők aktuális igénye szerint állapítjuk meg. Abban az esetben, ha a gyermek saját kisgyermeknevelője távol van, a csoportszobában vele együtt dolgozó társa veszi át a gyermek ellátását, illetve a vezető és a helyettes az, aki szükség esetén segítséget tud nyújtani a szakszerű ellátásban. A gyermekek napirendjét a koruknak és a szükségleteiknek megfelelően alakítjuk ki, a kisgyermeknevelők munkarendjét erre építjük, és az évszakoknak és a kisgyermekek igényeinek megfelelően rendszeresen felülbíráljuk, alakítjuk. Az egymás mellett lévő csoportszobákban dolgozó szakemberek együttműködnek a gyermekek ellátásában, a folyamatos felügyelet biztosításában, az ő tevékenységüket segítik továbbá a technikai dolgozók is. A csoportokat a gyermekek számára kedves állatokról, mesealakokról neveztük el.

Sajátos feladatok Integráltan ellátunk sajátos nevelési igényű kisgyermeket. A korai fejlesztést az ODU Korai Fejlesztő Központ szakemberei végzik a bölcsődében, így a szülők nyugodtan dolgozhatnak. Évek óta terephelyként működünk, gyakorlóhelyet biztosítunk a különböző képzőhelyeknek. A hallgatók megfigyeléseket végeznek, és bekapcsolódnak a gyermekek ellátásába is. HELYI SZAKMAI PROGRAM, KIEMELT TEVÉKENYSÉGEK A Cső utcai Bölcsődében működő négy gondozási egységben az Intézményi szakmai programra épülő kiemelt tevékenységeket külön–külön kidolgozták a kisgyermeknevelők. Két egységben, az egymás melletti szobákban lévő azonos korosztályú nagycsoportoknál azonos témát választottunk, a másik két egységben az eltérő korosztályok miatt szobánként dolgoztuk ki a kiválasztott tevékenységeket. Bölcsődénkben évek óta a művészeti, esztétikai nevelést választottuk kiemelt tevékenységi formának, és az elmúlt évek alatt tervszerűen, következetesen, szívvellélekkel végzett munka meghozta gyümölcsét. Az előre végig gondolt, megtervezett tevékenységek jól segítik a gyermekek érzelmi és esztétikai fejlődését, sokrétű és színes tevékenység biztosítását teszik lehetővé a gyermekek számára. Életmódjuk természetes részévé vált a mozgás, az éneklés, a mondókázás, a mesehallgatás, a bábozás, és más alkotótevékenységek. Méhecske – Katica nagycsoportok: Ének-zene mondóka Évszakonként bontva készítettünk megvalósítási tervet, beleépítve az elhangzó dalokon, mondókákon kívül a környezeti nevelést, a bábozást, a játékos mozgást, a manuális tevékenységeket, a hagyományőrzéssel kapcsolatos teendőket. Az évszakokon belül az esedékes ünnepkörökre való készülődés is programunk részét képezi, télen a Mikulás– várás, a karácsonyra készülődés, tavasszal a húsvéti előkészületek meghatározóak.


40

A szülők számára a megvalósítás módját a heti terv kifüggesztésével tesszük nyomon követhetővé. Heti terv: – 1 alkalommal tartunk gyümölcsnapot; – 2 alkalommal látogatjuk a sószobát; – 5 alkalommal kezdeményezünk, a délelőtti és délutáni játékidőben egyaránt. Napraforgó – Nyuszi nagycsoportok: Ének-zene, mondóka, mese, bábozás A megvalósítási tervet havi bontásban készítettük el. Az ének–zenei nevelést összekapcsoljuk a környezeti neveléssel, a kézműves foglalkozásokkal, a játékos mozgással. A heti tervben látható, hogy 1 alkalommal tartunk gyümölcsnapot, 2 alkalommal látogatjuk a gyerekekkel a sószobát, tervet készítettünk a rajzolás, az ujjal festés, a ragasztás, a gyurmázás, a játékos torna megvalósításáról. A fő tevékenységeket, az éneklést, mondókázást, a mesélést, a bábozást naponta beiktatjuk a napirendbe. A dalokat gyakran ritmushangszerekkel kísérjük, rendszeresen furulyázunk. Együtt hallgatjuk a csendet, a csendből megszülető zenét, a természet hangjait. Csiga nagycsoport: Játékos torna A játékos torna gyakorlása közben használjuk a tornapadot, a mozgásfejlesztő táska eszközeit, illetve az udvar nyújtotta lehetőségeket. A bemelegítésnél végzett gyakorlatokat mondókákkal kapcsoljuk össze. Az egyes mozgásformák kidolgozása során szem előtt tartjuk, hogy javítsák az egyes izomcsoportok fejlődését, erősödését, javítsák a gyermekek tartását, mozgáskoordinációjukat. A tervben megtalálhatóak a csoportszobában végzett gyakorlatok, a mozgásfejlesztő táska eszközeivel történő torna, a paddal, babzsákkal és labdával végzett gyakorlatok. Eszköz nélküli gyakorlatokat is részleteztünk, ilyenek pl. a testrészek megnevezésére irányuló simogatós, csiklandozós, kéz–, ujj–, lábjátékok. A következő részben a nagymozgást és a mozgáskoordinációt fejlesztő utánzó gyakorlatokat, ezen belül láb, kar mozgatására, járásra, rúgásra épített és összetett gyakorlatokat találhatunk. Ezek megvalósítását a délelőtti játékidőben tervezzük. Látogatjuk a sószobát, gyümölcsnapot tartunk. Ebben a csoportban is rendszeresen énekelünk, mesélünk, mondókázunk, kezdeményezünk alkotótevékenységet. Micimackó nagycsoport: Ének-zene, mondóka, mese Célunk, hogy a gyermekek zenei érdeklődését felkeltsük, érzékennyé tegyük őket a környezet hangjai iránt, és az énekes játékokkal az együtt éneklés örömével érzelmeiket gazdagítsuk. A tervet havi bontásban készítettük, a fokozatosságot figyelembe vettük. A szeptemberi időszakban a beszoktatást segítik, az érzelmi feszültséget oldják az éneklések, az ölbeli játékok. A következő hónapokban tovább bővítjük az énekek, mondókák sorát, hozzákapcsoljuk a játékos mozgást, majd mesét, könyvnézegetést, bábozást iktatunk be, előkerülnek a hangszerek. A téli időszak tevékenységét képezi az ünnepekre való készülődés: télapó, karácsony, farsang. Ezt követi a tavaszvárás és a húsvéti készülődés. A megvalósítást naponta, játékidőben végezzük. A szakmai tevékenység részét képezi itt is a gyümölcsnap, játékos torna és a sószoba látogatás. Süni csecsemő–tipegő csoport: Ének–zene A személyes testi közelségben, játékhelyzetben átélt mondókázás éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket kelt, örömélményt, érzelmi biztonságot ad a kisgyermeknek. Az ismétlődések, játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet, érzelmi alapon segítik az anyanyelv elsajátítását a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez. Az elhangzó dalokat kétféleképpen csoportosítottuk, évszakok szerint és a gyermekek testrészeit érintő mozdulatok szerint: ököl–, tenyér– és Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

41

ujj–játékok, kar–, láb–, lépegető játékok, arc–, homlok–, fej–, füljátékok, csiklandók, lovagoltató, hintáztató és tornáztató játékok. A megvalósítást naponta a játékidőbe iktatva végezzük, a heti két sószoba látogatással összehangolva. Ficánka nagycsoport: Bábjáték A bábjáték sokoldalú, komplex hatása miatt nagyon alkalmas módszer a személyiségfejlesztésre. A bábjáték a gyermek számára elsősorban játék, tehát felhőtlen örömet jelent. Így játékos módon sajátít el ismereteket, teremt kapcsolatot a világgal, a közeli és távoli környezettel, s élményeit, benyomásait játékosan dolgozza fel. A bábjáték elsősorban esztétikai hatású, így alkalmas eszköze a vizuális nevelésnek. A megvalósítás módját havi bontásban dolgoztuk fel, mesék, különböző élethelyzetek eljátszása, helyes szokások megerősítése a bábjáték által, az állatok jellemző tulajdonságainak megismertetése, illetve az ünnepi hangulatok felidézése a cél. A megvalósítást naponta játékidőben tervezzük, a heti két játékos torna, a sószoba látogatás, az alkotótevékenységek és a gyümölcsnap mellett. A szakmai program megvalósulását minden csoportban naponta jegyzik a kisgyermeknevelők a csoportnaplóban, illetve az üzenőfüzetben tájékoztatjuk a szülőket gyermekük tevékenységekben való részvételéről.

Ünnepek, hagyományok. A bölcsődénkben hagyományai vannak az ünnepekre való közös készülődésnek, melyeken a kisgyermeknevelők kezdeményezésére a kicsik nagy örömmel vesznek részt. Az év elején a farsangi készülődés során különféle technikákkal készítenek álarcokat, szemüvegeket. A tavaszvárás során gyümölcsfaágat rügyeztetnek, másik csoportban jácintot hajtatnak, figyelik a virág fejlődését, minden csoportban ültetnek borsót vagy babot pohárba, és a gyermekek lelkesen figyelik a fejlődő növényeket. A húsvét közeledtével fészket készítenek, tojást festenek, a kisgyermeknevelők által elrejtett tojásokat megkeresik a fűben. Ebben az időszakban a tavaszi dalokat kiegészítik a locsolóversek, a bábokkal alkalom nyílik a locsolkodás eljátszására. Anyák napjára közösen ajándékot készítenek. Ősszel falevelet gyűjtenek a gyerekek, amelyeket nyomdázásra felhasználnak. A tél közeledtével különböző technikákkal jelenítjük meg a telet (fekete kartonra ragasztás, hópehely készítés). Mikuláscsizmát festenek, télapódalokat énekelgetnek. Luca napján minden csoportban búzát ültetnek a gyerekek, majd a karácsonyi készülődés következik. Minden csoportban karácsonyi dalokkal hangolódnak az ünnepekre, egy–egy csoportban mézeskalácsot sütnek, fenyőfaformát festéssel, ragasztással díszítenek. Minden kisgyermek születésnapját és névnapját megünnepeljük, a kisgyermeknevelők apró ajándékokkal kedveskednek az ünnepeltnek.

Kapcsolatrendszerek Kapcsolattartás a szülőkkel Évente két alkalommal tartunk családi délutánt: tavasszal gyermeknap környékén, ősszel tökpartit, szüreti mulatságot szervezünk. A rendezvényekre meghívjuk a bölcsődés gyermekeken kívül a családtagokat is, és együtt alkothatnak, játszhatnak, szőlőt préselhetnek, kukoricát morzsolhatnak, önfeledt délutánt tölthetnek el együtt a családok és a bölcsőde dolgozói. Április 21-én, a Bölcsődék Napja alkalmából nyílt napot szervezünk, amelyre meghívjuk a frissen beiratkozott gyermekeket, és az érdeklődő családokat. A vendégeknek lehetőségük van körülnézni a bölcsőde helyiségeiben, megismerkedhetnek a kisgyermeknevelőkkel, a gyerekek kipróbálhatják a játékokat.


42

Minden csoportban farsangi mulatságot szerveznek nevelőink, ahová meghívják a szülőket is egy vidám délelőttre, ahol gyönyörködhetnek a jelmezbe öltözött kicsinyek önfeledt játékában. A nevelési év végén a nagycsoportokban búcsú–uzsonnával köszönnek el a kisgyermeknevelők az óvodába ballagó gyermekektől és a szülőktől. Decemberben télapóünnepséget szervezünk a szülők bevonásával, ahol a gyerekek és a felnőttek együtt énekelnek a Mikulással, aki megajándékozza a kicsiket. Minden csoportban évi négy alkalommal tartunk szülőcsoportos beszélgetést, ahol a szülők által kezdeményezett nevelési témákat dolgozzuk fel, és beszéljük meg közösen az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat. Egyéni beszélgetést a szülők és a kisgyermeknevelők is kezdeményezhetnek, a családban vagy a bölcsődében felmerülő nehézségeket, problémákat beszéljük meg. Kapcsolattartás intézményekkel A lakókörnyezetünkben lévő 5 óvodával van kapcsolatunk. A vezetők részt vesznek az általunk szervezett szülői értekezleten, tájékoztatják a szülőket az óvodák programjairól Közülük két óvodával szoros kapcsolatban vagyunk, kölcsönösen meglátogatjuk egymás rendezvényeit, illetve a nagycsoportos gyermekekkel meglátogatjuk az óvodásokat. Az ODU Fejlesztőközpont munkatársai a bölcsődénkben foglalkoznak a sajátos nevelési igényű gyermekekkel, a kisgyermeknevelőkkel együttműködve szép eredményeket érnek el a gyermekek fejlesztésében. A Nefelejcs Alapítvány segítséget nyújt számunkra a családi délután megtartásában, ugráló vár, arcfestők biztosításával teszik színessé a rendezvényünket. Kapcsolatban vagyunk a jelzőrendszer részeként a gyermekjóléti intézményekkel és a családsegítő központtal. Terepbölcsődeként kapcsolatban állunk a hozzánk hallgatókat küldő iskolákkal vagy képzőhelyekkel. Szakmai munkánkat segíti és ellenőrzi a Dél-alföldi Regionális Módszertani Bölcsőde Módszertani Csoportja. Szakmai kapcsolatban állunk Szeged összes bölcsődéjével, és a bölcsődéket összefogó és irányító Bölcsődék Igazgatóságával.


43

14. 4. DOBÓ UTCAI BÖLCSŐDE A bölcsőde neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi Dobó utcai Bölcsőde címe: 6725 Szeged, Dobó utca 44–46. Telefon: 06/62/444–106; 06/70/708–6608 e-mail: [email protected] honlap: www.szegedbolcsode.eu A bölcsőde férőhelyszáma: 30 Nyitva tartás: 6–17 óráig Bölcsődevezető: Rácz Ilona Bölcsődevezető helyettes: Puskásné Csorba Márta

MOTTÓ: „A feltétel nélküli elfogadás a legnagyobb élmény, amelyben egy ember részesülhet” (Rogers) Bevezetés A szakmai program segíti a család bölcsőde kapcsolatát, belátást nyújt a napi nevelői– gondozói munkába. A bölcsőde, illetve a csoportok megmutathatják saját arculatukat, hitvallásukat. Lehetővé teszi a céltudatosan tervezett munkát, ami által a gyermekek még több élménnyel, tapasztalattal, ismerettel gazdagodnak, és személyiségük megalapozódik. A bölcsőde bemutatása Bölcsődénk Szeged Város egyik legrégebbi bölcsődéje, 1953. utolsó negyedévében nyitotta meg kapuit. Az épületet az udvarral együtt kettéosztották, azóta is óvoda és bölcsőde is működik benne. Az épület egykor a katolikus egyház tulajdonában volt, már 1867-től óvodaként működött. Az 1879-es árvíz romba döntötte, 1882-ben épült újjá és továbbra is óvodaként üzemelt. 1941-ben P. Schneider Vencel Atya Keresztes Nővéreket telepített a Földmíves utcai városi óvodába, majd emeletráhúzással klauzúrát létesített számukra. Kérésére 1943-ban Szeged város közgyűlése megszavazta, hogy az épületben egy óvoda és egy zöldkeresztes napközi otthon működhessen. A bölcsőde a nyitáskor igen zárt rendszerben működött, a szülők nem léphettek be a gondozási területre, gyermeküket ablakon keresztül, levetkőztetve adták a gondozónő kezébe. A gondozónő megfürösztötte, majd bölcsődei ruházatba öltöztette őket. Kiadáskor a gondozónő is levetkőztetve adta át a szülőknek a gyermekeket. Az egyik átadónkban ez az ablak még ma is megtalálható. A bölcsődét cserépkályhával fűtötték. Fűtéskorszerűsítésre az 1970es évek közepén került sor. A vegyes tüzelésű fűtést felváltotta a sokkal korszerűbb gázfűtés, a szobákba konvektorokat szereltek fel. Szeged–Alsóváros az egykor három részből álló (Felsőváros, Palánk, Alsóváros) Szeged régi, patinás városrésze. Bölcsődénk a Mátyás király tér és az alsóvárosi ferences templom közelében van. A téren áll többek között Bálint Sándor néprajztudós szobra is. Bölcsődénk egy gyermekcentrum része, az épület másik felében óvoda, a közelben általános iskola működik. Az iskolával szemben felnőtt és gyermekorvosi rendelő van. Bölcsődénk a Földmíves utca és a Dobó utca sarkán álló épületben van, bejárat a Dobó utca felől található. Megközelíthető több helyi járatos busszal, és villamossal is. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

44

A gondozás-nevelés tárgyi feltételei maximálisan biztosítottak bölcsődénkben. A férőhelyszám 30, három csoport működik. A csoportszobák különböző méretűek. A Mókus csoport 38, a Süni 23, a Mackó 32m². A Süni és a Mackó csoport kapcsolódik egymáshoz, a Mókus csoport az emeleten van. A Mókus csoportban 3 kisgyermeknevelő dolgozik. Ide 2 év feletti gyermekeket veszünk fel, mert a terasz és az udvar lépcsőn közelíthető meg. Külön fürdőszoba, gyermeköltöző tartozik a csoporthoz. A Süni csoport szobája közvetlenül kapcsolódik a teraszhoz, ide a legfiatalabb gyermekek kerülnek. Itt, és a mellette lévő Mackó csoportban 2 nevelő van. A csoportokban laminált padló van, a játszóterület szőnyegekkel fedett. Az asztalok, székek korszerű Cibó bútorok. Wesco ágyakon hajthatják álomra a fejüket a gyermekek. Textíliát (ágynemű, törölköző) a bölcsőde biztosít. A csoportszobákban jó minőségű játékokkal (építők, babák, logikai játékok, babakocsik, könyvek, bábok, ritmushangszerek, stb.) játszhatnak a gyermekek. A sószoba 10m². Páros héten kétszer, páratlan héten három alkalommal 20–30 percet tartózkodhat benne egy alcsoport a „saját” nevelővel. Délután a szülőkkel együtt használhatják a gyerekek. A kinti játékhoz fedett terasz és udvar áll rendelkezésre. A 61m²–es teraszon esős időben is levegőzhetnek a gyermekek. A teraszon és udvaron nagymozgás–fejlesztő eszközök (motor, bicikli, csúszda, labda, talicska, alagút, stb.) van. Udvarunk 120m², egy része gumitéglával borított. Fa babaház, kisvonat, árnyékolt homokozó biztosít játéklehetőséget. Nyáron vízpermet alatt is játszhatnak a gyermekek. Személyi feltételek Az összes dolgozói létszám 11 fő. Egy szakképzett bölcsődevezető, 7 szakképzett kisgyermeknevelő, 1 négy órás adminisztrátor, 2 technikai dolgozó van. A szakdolgozók részt vesznek akkreditált és nem akkreditált továbbképzéseken, szakmai előadásokon. A bölcsődei élet megszervezése A bölcsődei életet nagy odafigyeléssel szervezzük. Minden esetben van a gyermeknek „saját” kisgyermeknevelője, és a felmenőrendszer biztosítására törekszünk. A gyermekeknek folyamatos napirendjük van, amihez igazodik a kisgyermeknevelők munkarendje. A csoportok tevékenysége összehangolt, a munkatársak együttműködnek. Kiemelt szakmai tevékenység: hagyományőrzés Törekszünk arra, hogy a gyermekek megismerkedhessenek a néphagyományokkal, a kulturális értékekkel. Igyekszünk a játékos tevékenységekkel minél szemléletesebbé, érzékelhetőbbé tenni számukra a hagyományokat, az ünnepeket. A természetváltozás rendje, az évkörös ünnepek (tavaszi, nyári, őszi, téli ünnepkör) segítségül szolgálnak a személyiségfejlesztés területén. Évszakhoz, hónaphoz, naphoz kapcsolódó néphagyományokat, szokásokat mutatunk meg gyermekeinknek. Hagyománnyá vált a Farsang, a Gyermeknap, az Anyák napja, a szüreti mulatság, a tökfaragás, a Mikulásünnepség. A Farsang délelőtti program, a gyermekek jelmezt ölthetnek, énekelnek, táncolnak. A villőzés (télbúcsúztatás, tavaszköszöntés) idején tavaszi dalokat énekelünk. Húsvét közeledtével egyre több ünnephez kapcsolódó mondóka, ének, locsolóvers hangzik el. A csoporton belül megünnepeljük a névnapokat, születésnapokat. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

45

A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei Minden kisgyermeknek lehetősége van a gondozási helyzetekben az önálló tevékenységre. Sok dicsérettel, megerősítéssel növeljük az együttműködési kedvet. Egész nap lehetőségük van a gyermekeknek koruknak megfelelő játéktevékenységre. Mire óvodába kerülnek tisztán, érthetően beszélnek, önállóan étkeznek, a fürdőszobai gondozásnál önállók. Jól ismerik a csoportban kialakított szokásokat, szabályokat, alkalmazkodnak az új környezethez. Az óvodában szívesen fogadják a bölcsődénkből érkezőket, mert minden olyan tevékenységet elsajátítottak, amit az óvoda igényel. Egészséges életmódra nevelés Játékos mozgás A mozgásfejlesztéshez vannak különböző eszközök, illetve éneklés, mondókázás közben is lehetőség van a játékos mozgásra. Levegőzés Az udvaron és a teraszon naponta van lehetős kinti játékra, szabadban való mozgásra. Sószoba Naponta használják a csoportok, énekelnek, mondókáznak, alkotnak benne. Szájöblítés, fogmosás A reggelit követő gondozások alkalmával van lehetőség a szokás gyakorlására. Kezdetben az öblögetést mutatjuk. Ha elsajátították a technikát, következhet a fogkefe helyes használata, majd a fogkrémes fogmosás. Általában 3 éves korra elsajátítják a fogmosás helyes technikáját. Gyümölcsnap Heti egy alkalommal ismerkednek a gyümölcsökkel tízórai idején a kisgyermekek. A gyümölcsöt a gyermekek előtt tisztítjuk, közben beszélgetünk róla, így még több ismerettel gyarapodhatnak. A rágás tanulása miatt is fontos, mert ha nem szeretnek rágni, egymás kedvéért megkóstolják, jóízűen elfogyasztják. Művészeti, esztétikai nevelés Zenei nevelés Rendszeresen énekelünk, mondókázunk. Meggyőződésünk, hogy ezzel több téren is közvetlenül segítjük a gyermekek személyiségfejlődését. Feltételezésünk, hogy ha a gyermeknek születése előtt és után rendszeresen énekelnek, akkor annak kedvező hatása megmutatkozik a testi, szellemi, érzelmi fejlődésben egyaránt. Kiegyensúlyozott, jó érzelmi légkörben könnyebb a gyermeknek elfogadni az új környezetet. Mintát látnak együttműködésre, jó kapcsolatra. A harmonikus fejlődés attól is függ, hogy korának megfelelő zenei hatások érik–e a gyermeket. Az énekléssel segítséget adunk a beszédfejlődéshez, az anyanyelv tanulásához. A környezet hangjainak megfigyelése sokféle tapasztalatszerzésre ad lehetőséget. A kisgyermeknevelő beszéd– és énekhangja, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása is ezt segíti elő. Alkotótevékenység Az alkotótevékenységek iránti érdeklődést a gyermekek alkotásainak elismerésével, megbecsülésével, megőrzésével segítjük. A napirendbe illesztett tevékenységek sok örömet és tapasztalatszerzést jelentenek a gyermekek, szívesen vesznek részt benne. Közben megismerik saját magukat, a környezetet, a hagyományokat. Szavakkal is kifejezik, hogy mit képzelnek bele az alkotásokba. Büszkék rá, örülnek, hogy hazavihetik, vagy kihelyezve napközben is nézegetik a festést, a rajzot, a gyurmafigurát. Megjelenítjük az évszakokat, beszélgetünk az időjárásról, a napról, a fényről, a növényekről és az állatokról. Az évszaknak megfelelő színeket (pl. tavasszal citromsárga, narancssárga, piros) használunk. Tojást festünk (főtt tojást, papírból vágott tojásformát). Tenyérlenyomatot készítünk, nyomdázunk. Ősszel a kukoricát csuhéval együtt tálba Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

46

tesszük, örömmel szedik le a csőről a csuhét, a bajuszt, a kukoricaszemeket. Délutáni program a szülőkkel együtt a töklámpás készítés, zeneszó és meleg tea társaságában. Márton–napi ünnepre készülve lámpáslapokat rajzolunk, színezünk, a pauszpapír alá különböző faleveleket tesznek a gyermekek, majd zsírkrétával átsatírozzák azt. Összetűzve kedves mécsestartó válik belőle. Luca–napkor a gyermekek búzaszemeket ültetnek dióhéjba, nap mint nap gondoskodnak róla, locsolgatják, figyelik a magvak csírázását, a búza növekedését. Karácsony előtt az alkotásokban megjelennek az ünnepeket idéző formák, fenyőfát, gyertyát, angyalt, stb. festünk, ragasztunk. Irodalmi nevelés A gyermek értelmi–, érzelmi–, szociális fejlődésére nagy hatással van a vers és a mese. Azonosul a mese szereplőivel, tapasztalatokat, ismereteket szerez. A többször ismételt mesét észrevétlenül megtanulják. A versek kapcsolódnak az ünnepekhez. A vers szövege, a ritmus, a rím fejleszti a hallást, a beszédkészséget, a szókincset. A népmesék, a mondókák sok lehetőséget adnak nap mint nap a hagyományok továbbadására. Rövid anyák napi köszöntő versek, énekek hangzanak el, melyet örömmel hallgatnak, majd később mondogatnak a gyermekek. Advent időszakában sok szép karácsonyi ének, Mikulás–dal, mese hangzik el. A hagyományt megelevenítve hozzánk is ellátogat a Mikulás, a szülőkkel együtt várják a gyerekek. Karácsony ünnepére lelkiekben, énekekkel, beszélgetésekkel, zenehallgatással készülünk, maga az ünnep átélése otthon, családi körben történik. A környezet alakítása A gyermekek fejlettségének megfelelően berendezett csoportszobák nagyban segítik a gyermekek esztétikai érzékének fejlődését. A színek, az évszaknak megfelelő dekoráció, a kihelyezett rajzok, a játszóhelyek, az étkezés és a pihenés feltételeinek biztosítása növelik az otthon–érzést, a biztonságérzetet. Az évkörnek megfelelően különböző növényeket hozunk be a csoportokba. A kalászos gabonákat vázába állítjuk, a gabonaszemeket mély tálba öntjük, így meg tudják fogni, szagolni a változatos magokat. A fákról lehulló levelek kiváló alkalmat teremtenek az avarban való sétáláshoz, játszáshoz, gyűjtögetéshez. Egyéb tevékenységek A gyermekeknek örömet jelent, ha önkéntesen vehetnek részt bármely tevékenységben, pl. előkészülnek rajzoláshoz, ujjal festéshez, gyurmázáshoz, gyümölcsnaphoz. Tanulási tapasztalatokat szereznek arról, hogy mit, milyen sorrendben lehet megvalósítani. Sajátos feladataink Bölcsődénkben van gyermekvédelmi felelős, aki a gyermekek jogait képviseli. Az idejáró gyermekeknek esélyegyenlőséget biztosítunk. A bölcsőde kapcsolatrendszere Elsődleges szerepet tölt be a család és a bölcsőde kapcsolata. Nyílt napokat szervezünk, családi délutánt tartunk. A bölcsődébe nem járó gyermekek szüleinek is lehetősége van megismerni az ellátást nyílt nap keretében, vagy bármely másik napon. A Földmíves utcai Óvodával együttműködési megállapodást kötöttünk 2005–ben.


47

14. 5. GYÍK UTCAI BÖLCSŐDE A bölcsőde neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi Gyík utcai Bölcsőde címe: 6723 Szeged, Gyík u. 23. Telefon: 06/62/499–761; 06/70/708–6605 e-mail: [email protected] honlap: www.szegedbolcsode.eu A bölcsőde férőhelyszáma: 96 Nyitva tartás: 6–17 óráig Bölcsődevezető: Palotás Lászlóné Bölcsődevezető helyettes: Kuczoráné Fehér Felícia

I. HELYZETELEMZÉS Az ellátást igénylő családok szociális helyzete A gyermekek elsősorban felsővárosi lakosok, de az utóbbi időben a fejlődésnek induló kertvárosi részekről (Petőfitelep, Újpetőfitelep, Baktó, Tápé) is egyre többen érkeznek hozzánk. A környező lakótelepen nincs szabadidős tevékenységekre alkalmas helyszín, játszótér. A családok szociális helyzetüket tekintve többnyire középosztálybeliek. Sok családban van 3 vagy több gyermek, vannak gyermekvédelmi támogatásban, 50%-os normatív támogatásban részesülők, gyermekjóléti szolgálat vagy védőnői, orvosi javaslatra felvettek. Több szülő egyedülálló. Bölcsődénk bemutatása A Bölcsőde 1981-ben nyitotta meg kapuit. Felsővároson, a töltés tövében, zöldövezetben, csendes helyen található. A Csillag téri csomópont közelsége miatt a város bármely pontjáról könnyen megközelíthető. Típusterv alapján, 80 férőhelyes bölcsődének épült. Közelében található gyermekorvosi rendelő, gyerekjóléti szolgálat, általános iskola, középiskola, gyógyszertár és óvoda. A több mint 3 évtized alatt a férőhelyek száma többször változott. 1992-től 46 területi és 30 bentlakásos férőhelyen fogadtuk a gyermekeket. (A bentlakásos bölcsődét nemcsak a környéken élők, hanem az egész városban, sőt a vidéken élő rászorulók is igénybe vehették, szociális helyzetük alapján). 1995-től a 30 bentlakásos férőhely 12-re csökkent, 2004-ben pedig megszűnt. Így a férőhelyszám 68 főre, 2010-ben 80 főre, 2011-ben 96 főre emelkedett. Bölcsődénk által nyújtott kiegészítő szolgáltatás az időszakos gyermekfelügyelet. Négy gondozási egység, 8 csoportszoba van. Minden csoportszoba közvetlenül kapcsolódik a fürdőszobához, és az udvarhoz tartozó teraszhoz. A gyermeköltözők és a fürdőszobák részben Cibó, részben felújított régi bútorokkal vannak berendezve. Megfelelő tárgyi felszereltséggel rendelkezünk a gyermekek ellátásához. A csoportszobákban Cibó bútorok vannak. Az egészségügyi és a pedagógiai szempontoknak megfelelő, jó minőségű játékeszközeink vannak. Minden csoportban van fából készült babakonyha, egyéb konyhai kiegészítő. Nagymozgásos játékra a csoportszobákban is van lehetőség, változatos mozgásfejlesztőkkel (ugrálólabda, rodypóni, élménykagyló, labda, fakocsi). Igyekszünk minél több természetes anyagú játékot, dekorációt beszerezni, készíteni. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

48

II. Humánerőforrás A bölcsődei dolgozók száma 25 fő. A bölcsődevezető szakgondozó végzettségű. A 18 kisgyermeknevelő szakképzett, közülük 2 szakgondozó, 6 felsőfokú szakképesítésű. Az ellátást 4 takarító, udvaros és gazdasági adminisztrátor segíti. A bölcsődeorvos havi 16 órában látogatja az intézményt. Továbbképzés. Az akkreditált továbbképzések mellett rendszeresen szervezünk olyan házi továbbképzéseket, ahol egymás munkájába is betekintést nyernek a kisgyermeknevelők. Szívesen veszünk részt minden továbbképzésen, előadásokon, és ezek tapasztalatait egymásnak átadva bővítjük ismereteinket. A bölcsődénk 2008. óta a szakképzés terepintézménye. III. Szervezési sajátosságok bölcsődénkben A gyermekcsoportokat a szakmai útmutatás szerint alakítjuk ki. Bölcsődénkben 4 gondozási egységben látjuk el a gyermekeket. Minden egységben 2 csoport van. A legkisebb létszámú csoportunk 10 fős, a legnagyobb 14 fős, a többi 12 fős. A gondozási egységeink elnevezése a gyermekekhez közel áll, Méhecske, Katica, Törpike, Ficánka csoport. A csecsemőcsoport (Törpike) mindig ugyanazon a helyen van. A csoportok berendezése, fürdőszobája, játszóudvara a korosztálynak megfelelően van kialakítva, a gyerekek fejlődését követve módosítunk a környezeten. A személyi állandóság érdekében törekszünk arra, hogy a kisgyermekeket bölcsődébe kerülésüktől távozásukig ugyanaz a kisgyermeknevelő lássa el. A kisgyermeknevelők műszakbeosztását a bölcsőde nyitvatartási idejéhez igazítjuk, emellett figyelembe vesszük, hogy mekkora a gyermeklétszám. Így reggel 7 óráig, valamint délután fél 5–től egy ugyanazon egységben fogadjuk, illetve innen adjuk haza a gyermekeket (Katica csoport). A kisgyermeknevelők munkarendje minden esetben a gyermekek napirendjéhez igazodik. Szabadság, vagy betegség esetén, a szemben lévő csoportokban dolgozó kisgyermeknevelők segítenek egymásnak. Ha egy kisgyermeknevelőnek nagy létszámban hiányoznak saját gyermekei, akkor segít a nagyobb létszámú csoportban. Nyáron igyekszünk az udvaron is minél változatosabb játéktevékenységet biztosítani. Figyelünk a megfelelő folyadékfogyasztásra, nagy melegben lehetőséget nyújtunk vizezős játékra. Az UV–B sugárzás jelentését nyomon követjük az interneten, és ennek megfelelően tartózkodnak a gyermekek az udvaron. IV. A bölcsőde helyi sajátosságai a nevelő-gondozó munka területén 1, Az egészséges életmódra nevelést, a mozgásfejlődés segítését kiemelt feladatunknak tartjuk. Naponta játékos formában, hetente eszközökkel kezdeményezünk mozgásos tevékenységet. Alakítottunk ki tornaszobát, ahol mozgásfejlesztő táska, billenő rácshinta, bordásfal, gimnasztikai labda és trambulin található. A tornaszobát csoportonként, beosztás szerint használjuk. A tevékenységek időpontját a szülők számára kiírjuk. Az eszközt igénylő mozgásos tevékenységeket jó időben az udvaron is végezzük. A levegőzés az időjárástól függ. Ha az udvaron sáros a füves terület, a nagy teraszon van lehetőség a szabad levegőn mozogni, játszani. Nyáron a reggeli időszakban az udvaron fogadjuk az érkezőket. A fogápolás mindennapi esemény, az öblögetés elsajátítása után következhet fokozatosan a fogkefe és a fogkrém használata, a gyermekek nagy örömére. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

49

A sószobában októbertől májusig hetente 2x30 percig tartózkodnak a gyermekek. Többféle játéktevékenység közül választhatnak. Kedvelt a gyöngyfűzés, a tésztafűzés. Terepasztalt, homokozó–vizező játékokat, igényes konstruáló játékokat helyeztünk itt el. Heti rendszerességgel tartunk minden csoportban gyümölcsnapot, melyen sok információt szerezhetnek a gyermekek. Közösen hámozzuk, tisztítjuk a gyümölcsöket, zöldségeket, megismerik illatukat, tapintásukat, és nagyobb kedvvel fogyasztják. 2. A vizuális nevelésben törekszünk a színek összhangjára, az ízléses díszítésre. Felhasználjuk a gyermekek alkotásait, a róluk és a családjukról készült fényképeket. A szobák díszítése csoportonként változó, az évszakok, ünnepek hangulatát idézi, kisgyermeknevelőink ízlésének, kreatív alkotásainak köszönhetően. Törekszünk természetes anyagok használatára. A játékokat vessző– és gyékénykosarakban tartjuk. A képeskönyvek pedagógiailag, esztétikailag is megfelelőek. A készletet az általunk készített képes füzetek teszik változatossá, egyedivé. Az elhasználódott könyvek képeit újra felhasználjuk. Örömmel lapozgatják a gyermekek a házilag készített textilkönyveket. 3. Ének–zenei nevelés Az életkori sajátosságokhoz, egyéni fejlettséghez, hangulathoz igazodó ének, mondóka felkelti a gyermek érdeklődését, formálja esztétikai ízlését, pozitív érzelmeket kelt, érzelmi biztonságot nyújt. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok erősítik a zenei élményt. Az ének, mondóka derűs légkört teremt. Évszakoknak, ünnepeknek megfelelően választunk zenei anyagot. Több kisgyermeknevelő rendszeresen furulyázik a gyerekeknek, és szerepel bölcsődei rendezvényeken a „Ciróka–maróka” Furulyaegyüttes tagjaként. A Méhecske csoport kisgyermeknevelői negyedévente „Énekeljünk, mondókázzunk együtt” délutánokat szerveznek a szülők és gyermekek számára. Sokféle házi készítésű ritmus– és dallamhangszert alkalmazunk. Műanyag flakonba, dobozba különböző terméseket zárunk, melyekkel így különféle zörejeket kelthetnek a gyermekek. Készítünk sajtos dobozból nyeles dobot gyöngyökkel. Dió, egyéb kemény héjú termés héját drótra fűzzük, kellemes hangú csörgő lesz belőle. 4. Alkotótevékenység A tevékenység maga az örömforrás, nem az eredmény. Feladatunk a feltételek biztosítása, a különböző technikák megmutatása, az alkotókedv ébren tartása, a gyermeki alkotások megbecsülése, megőrzése. Gyurmát (só–liszt, főzött, forrázott) készítünk, a recepteket a szülők számára közzé tesszük. A gyermekek nagyon kedvelik a nyomhagyó eszközöket. Alkothatnak ecsettel, tenyérrel, pálcikával, golyós dezodoros flakonnal (vízfestékes, temperás), locsolóval, krumplival, ceruzával, zsírkrétával, marokkrétával. Jó terep az udvar járdája, ahol aszfaltkrétával rajzolhatnak. A csoportokban nagyméretű csomagolópapírt földre, falra ragasztva teremtünk megfelelő felületet a firkáláshoz. A kézügyesség fejlesztésére papírtépést, gyűrést, kerek végű ollót használunk, ragasztunk. 5. Irodalmi nevelés Kiemelt feladatunk a vers, mese alkalmazása minél többféle helyzetben, a gyermekek korának, érdeklődésének megfelelően. Házi készítésű bábokkal eljátszunk egy–egy történetet. Rendszeresen készítünk fakanál–, ujj–, kesztyű–, tenyér–, papír–, és gurigabábokat, melyekhez adományként kapunk anyagokat a szülőktől. Az átadóban elhelyezzük az aktuális szövegeket, énekeket, így haza is vihetik a szülők.


50

6. Egyéb tevékenységek A környezet szépítésébe, díszítésébe, a viráglocsolásba a gyermekeket is bevonjuk. Magokat ültetünk, ápoljuk a kikelő növényeket, figyelemmel kísérjük fejlődésüket. A környezettudatos nevelés érdekében papírt gyűjtünk a családokkal együtt. A gyermeki személyiség fejlődésére nagy hatással van a természeti környezet, amely kifogyhatatlan tárháza a játéknak, az alkotásnak, az ismeretszerzésnek. Csak az egész fiatal korban elkezdett környezeti nevelés biztosíték arra, hogy a gyermekben pozitív viszonyulás alakuljon ki a környezet, az élőlények iránt. A bölcsődés gyermeket a természetből elsősorban az állatok érdeklik. Érdeklődve figyelik azokat, utánozzák hangjukat, mozgásukat. A föld, a víz, a levegő természetes módon van jelen életükben. A száraz, vizes homok tapintása, markolászása, az avar gereblyézése, a virágok locsolása, télen a hó lapátolása lehetőség a környezet megismerésére. Az így megszerzett ismeretekre lehet alapozni a későbbi környezeti nevelést. Udvarunkon lehetőség van madarak, rovarok, csigák megfigyelésére (külső tulajdonságok, mozgás, hang). Télen madarakat etetünk, tavasszal megfigyeljük a rügyező, virágzó ágakat, a lombkorona alakulását, a levelek sokféleségét. Ősszel figyeljük a lombhullást, összegyűjtjük a diót, és a konyhai játékok közé tesszük. Ismerkedhetnek zöldségekkel, gyümölcsökkel (szín, forma, nagyság, íz, illat). Könyvnézegetéskor felidézzük az állatokkal átélt élményeket, utánozzuk hangjukat, énekelünk, mondókázunk róluk. Az együtt gyűjtött virágokat, leveleket felragasztjuk. 7. Hagyományok, ünnepek, rendezvények a bölcsődénkben Minden év június első szombatján családi délelőttöt szervezünk. Erre a célra kitűnően alkalmas a tágas, füves, árnyékos udvar. Szülők, gyermekek, kisgyermeknevelők találkoznak, és együtt alkotnak ezen a napon. Szívesen visszatérnek szüleikkel azok a gyermekek is, akik már több éve elhagyták a bölcsődét. Érdeklődve fogadják rendezvényünket a leendő bölcsődések is. A különböző színes programok közt szerepel Pepi bohóc, akinek gyermekei hozzánk jártak. Játszódélutánokat, nyílt napokat szervezünk évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódva (Farsang, Húsvét, Karácsony). A programokat időben meghirdetjük, hogy minél több szülő, nagyszülő részt tudjon venni. A résztvevőket megvendégeljük. Húsvét előtt tojást festhetnek, nyuszit simogathatnak. Karácsonykor díszeket készíthetnek tobozból, papírból, gipszből, textilből, fenyőágból. Évek óta hagyomány, hogy a Luca–napi játszódélutánon együtt ültetik a szülők gyermekeikkel a lucabúzát, melyet hazavihetnek, otthon nevelgethetik. Évente nyílt napot szervezünk a leendő bölcsődéseknek, melyen lehetőség van megismerni bölcsődénket. V. Bölcsődénk kapcsolatrendszere A Magyar Bölcsődék Egyesületének valamennyi kisgyermeknevelőnk tagja. Az Egyesület Csongrád Megyei Kisgyermeknevelők Tagozata munkájában két nevelőnk is aktív szerepet vállal. Egy nevelőnk a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete szegedi szervezetének gazdasági ügyintézője, egy pedig a BDDSZ Ifjúsági Tagozata bizottsági tagja. A szomszédos óvodával együttműködési megállapodásunk van. Óvodai beíratás előtt szülői értekezletre hívjuk a leendő kiscsoportos óvónőket. A beiratkozás után az óvónők ismerkednek a bölcsődében a gyermekekkel. A nevelési év kezdete előtt a kisgyermeknevelők a „saját” gyermekekkel átmennek az óvodába néhány ismerkedési alkalomra. Eseti kapcsolatban vagyunk a gyermekjóléti szolgálattal, a körzeti védőnőkkel. A lakótelep önkormányzati képviselőjével jó kapcsolatot ápolunk.


51

Kapcsolattartás a szülőkkel Igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani és ezt folyamatosan ápolni a kisgyermekes családokkal. A bölcsődei felvétel előtt lehetőséget biztosítunk a bölcsődei környezet és élet megismerésére, egyéni látogatás, illetve nyílt nap keretében. Családlátogatás Célja a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek otthoni környezetben való megismerése. Az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt kerül sor, lehetőleg délutáni időszakban, a gyermek ébrenléti idejében. Szülői értekezlet tartunk a felvételek után, az óvoda beiratkozás előtt, illetve rendkívüli esetekben. Az új felvételek utáni értekezleten tájékoztatást adunk a szülőknek a bölcsődei életről, a szakmai programról, a szülők jogairól és kötelességéről, a házirendről, a napirendről. Erre az időszakra elkészül a csoportbeosztás, így a nevelők személyes megismerésére is van lehetőség. A szülők megbeszélhetik a kisgyermeknevelővel a családlátogatás idejét. Az egy csoportba kerülő gyermekek szülei egymással is megismerkedhetnek. Tájékoztatást adunk a térítési díjról, a kedvezményekről, a bölcsődei étkezésről, a diétás étkezésről, a speciális igényű gyermekek neveléséről. Szülővel történő fokozatos beszoktatás Igyekszünk a két hetes fokozatos beszoktatás gyakorlatát megismertetni és elfogadtatni a szülőkkel, megkönnyítve ezzel gyermekük beilleszkedését az új közösségbe, környezetbe. Szülőcsoportos beszélgetést évente négyszer tartanak kisgyermeknevelőink valamennyi csoportban a szülőkkel egyeztetett témában. Ez jó alkalom arra, hogy a szülők segítséget nyújtsanak egymásnak a nevelésben. Az egyéni beszélgetést az utóbbi években egyre többen igénylik. Előfordul, hogy a kisgyermeknevelő kezdeményezi, de arra is van példa, hogy a szülő kéri. A napi beszélgetések szintén a szülőkkel való kapcsolattartás formái közé tartoznak. A reggeli érkezéskor és a hazaadáskor fontosnak érezzük az információcserét. Az üzenő füzetbe írt bejegyzéseket – a szülők visszajelzései alapján –, még óvodás korukban is szívesen hallgatják esti meseként az egykori bölcsődések. A szülők bármikor betekinthetnek gyermekük bölcsődei életébe, akár érkezéskor, akár a délutáni órákban, amikor jönnek a gyerekükért. A bölcsődével kapcsolatos fontos információkat a faliújságokon is megtalálják. A bölcsőde és a szülők jó kapcsolatának jele, hogy a szülők szívesen támogatják a bölcsődét alapítványon keresztül az adójuk 1 százalékával, az otthon már nem használt, de jó állapotú játékokkal, illetve anyagokkal, papír–, írószerekkel, melyeket felhasználunk a házi készítésű játékokhoz.


52

14. 6. HAJLAT UTCAI BÖLCSŐDE A bölcsőde neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi Hajlat utcai Bölcsőde címe: 6723 Szeged, Hajlat u. 2. Telefon: 06/62/478–208; 06/70/708–6603 e-mail: [email protected] honlap: www.szegedbolcsode.eu A bölcsőde férőhelyszáma: 96 Nyitva tartás: 6–17 óráig Bölcsődevezető: Mészáros Adrienne Bölcsődevezető helyettes: Szilasi Sándorné

HELYZETELEMZÉS Szociokulturális környezet A bölcsőde Tarjánvárosban található, nyugodt környezetben, lakóházak között, kb. 100 méterre a nagy forgalmú útvonaltól. Könnyen megközelíthető buszokkal és villamosokkal. Bölcsődénkbe a gyerekeket főleg Tarjánváros lakótelepéről hozzák, de a közeli kertes városrészekből (Baktó, Tápé, Petőfi–telep) is érkeznek. Szívesen választják a város távolabbi pontján élő családok (Belváros, Újszeged, Vadaspark–lakópark) is. Sok volt bölcsődésünk hozza mihozzánk gyermekét. A lakótelep a 70-es években épült. Az itt élő családok vegyes életkorúaknak mondhatók. Sok az egyszülős család. A bölcsőde környezetében Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Központ, Gyermekorvosi Rendelő, Védőnői Szolgálat található. Tárgyi feltételek Bölcsődénk pavilonrendszerű, bölcsődének épült, 1976. augusztus 16-án kezdte működését. 2010-ben felújították: kívülről szigetelték, a nyílászárókat kicserélték, a radiátorokat elzáró–szeleppel látták el. Bölcsődénkben 4 gondozási egység (Nyuszi, Tigris, Zsebibaba, Füles), 8 gyermekcsoport működik. Gondozási egységenként 2 csoportszoba, fürdőszoba, gyermeköltöző, babakocsitároló van. Tágas, világos csoportszobákban játszhatnak kedvük szerint a gyerekek, a változatos, pedagógiai szempontból alaposan megválogatott játékokkal, könyvekkel, egyéb eszközökkel. A 8 csoportszobából 7 szoba 2–3 éveseknek van kialakítva, mivel a bölcsődei ellátást a szülők többsége a gyed letelte után veszi igénybe. A csecsemő–tipegő korúaknak egy csoportszobát biztosítunk. A fürdőszoba berendezése korosztálynak megfelelő. Az öltözőben minden gyermeknek jellel ellátott saját szekrénye van. A csoportszobákból közvetlenül ki lehet jutni a teraszra, az udvarra, ahol homokozók, rögzített mozgásfejlesztők, babaházak vannak. Minden csoportnak saját udvarrésze van. A füves játszóudvarokon lombos fák alatt homokozhatnak, nyáron pancsolhatnak, télen szánkózhatnak a gyermekek. Bölcsődénkben sószoba is működik. Októbertől áprilisig heti 2 alkalommal 20–20 percet töltenek itt a gyermekek. A délutáni órákban a szülők felügyelete mellett vehető igénybe. 2010-ben alkotószobát alakítottunk ki, melyben a téli hónapokban heti egy alkalommal tartózkodnak.


53

Tárgyi feltételek a csecsemő-tipegő szobában A bölcsődei csoportszobák mérete 40 m2. A csecsemőszoba berendezési tárgyai sajátosak. Itt található elkerített szobasarok, hempergő. Az elkerített szobasarok az ablak előtt helyezkedik el, az ablak előtti radiátorokat védőrács szegélyezi. Az ablak melletti részen játéktároló polc található, mellette kosarak és egy játékkonyha. A gyerekek étkezőbútorai állítható magasságú Cibó bútorok. A szobában három kuckó van párnákkal bélelve. Az elkerített szobasarok szoba felőli részén, a fal melletti sarokban játékpolc áll. A sarok előtt nagymozgásos játékok vannak. Szükség esetén rácsos kiságyakat helyezünk el a kisgyermeknevelői asztal előtt. A heverők Wesco típusúak. A játékok figyelemfelkeltően, elérhető magasságban, könnyen hozzáférhetően, áttekinthetően vannak elhelyezve, fajták szerint vannak csoportosítva. A beépített szekrényen építő–, konstruáló játékok találhatók vessző– és műanyagkosarakban: babydupló, dupló, műanyag gombos kocka, faépítő, favonatok, sínek, puha és keményebb toronyépítő, korongok, színes kisautók, baby-logikai csiga, rágókák, csörgők, montessori–tornyok, vödrök, kosarak. A polc felső részén szakmai könyvek, puhalapú könyvek, kezdeményezések eszközei, színes és fehér papírok, zsír és marokkréták, gyurmák, tárolók cumiknak, papír zsebkendőnek. A zárható szekrényben gyermek textíliák, a könyvespolcon leporellók, keménylapú könyvek, színes újságok, és telefonok. A polc alsó részén húzós–tolós autók, dömperek, vonatok, a polc mellett sámlik állnak. A babapolcon különböző méretű puhatestű babák, játszókendők, takarók, fürdőkádak, bilik, plüssfigurák, tenyér– és ujjbábok vannak vesszőkosarakban. A polc előtt vessző babakocsik, Wesco–autók, kisméretű ugráló labdák, állatok (zebra, elefánt) vannak. A beépített szekrény előtti szőnyegen, stabil alapon álló fókahinta, fa háromszög mászóka, mászóalagút (mobilak, ágyazáskor ki– és behozhatók) található. Az ablak előtti polcon baby–logikai teknős, golyóvezetők, dominók vannak. A polc melletti kiskosárban gumi–, szivacs–, és pom–pomlabdák rejtőznek. A nagyméretű kosárba beleülhetnek a gyerekek. A konyhapulton színes poharak, tányérok, csészék, kancsók, műanyag– és filczöldségek, gyümölcsök, kosarak kínálják a főzőcske lehetőségét. Az elkerített szobasarok teljes területét szőnyeg fedi. A sarokban játékpolc áll, rajta montessorik, kosarak, vödrök, a kosarakban rágókák, csörgők, baby–logikai gömb, kocka, poharak, textil leporellók, különböző méretű babák, takarók, játszókendők, plüss figurák, és kisautók vannak. A szőnyegen nagyméretű szivacs, mászópárnák találhatóak. A hempergőben minden csecsemőnek játszókendő, csörgők, rágókák vannak elhelyezve. A falakon textilképek, munkarend, gyermekalkotások vannak. Az ablakokat az évszakoknak és az ünnepeknek megfelelően díszítjük. A nevelői asztal fölött gondozási sorrend, egyéni napirend, sószoba használati rend van. Játéktartót helyeztünk el az otthoni játékoknak. Tárgyi feltételek a 2–3 éves gyermekek csoportjában A berendezése, a játékkészlet módszertani ajánlás alapján lett kialakítva, figyelembe véve pedagógiai, higiéniai, esztétikai szempontokat. A szobák díszítése, csinosítása tükrözi a csoportban dolgozók ízlését, kreativitását. A játékok gyerekmagasságban helyezkednek el, jól áttekinthetően, egymás mellett, vessző és műanyag kosarakban. A kosarak kis vagy közepes méretűek, a gyerekek könnyen levehetik a polcokról, így is segítve az önálló játékot. A játékokat funkció szerint csoportosítottuk. A csoportszobába lépve balra, a beépített szekrényen konstruáló játékok kapnak helyet (pl. öcsi–, dupló–, tüskeépítők). A szekrény alsó polca kuckónak van kialakítva, színes, puha párnákkal, színben harmonizáló függönnyel. A fáradt gyerekeknek nyújt pihenési lehetőséget a babapolc melletti kanapé, amelynek matrachuzata és a kényelmet szolgáló puha párnák anyaga összhangban van a többi textíliával. A heverő alatt több párna is található, a gyerekek ezekre is ráülhetnek. A szekrény előtt egyszínű, nagyméretű szőnyegen építhetnek, játszhatnak.


54

A játékok funkció szerint vannak csoportosítva: – Fodrászsarok. – Babapolc, különböző méretű és anyagú babákkal, a szerepjáték kellékekkel. – Olvasósarok, több fajta könyvvel (puha és kemény lapú, leporelló). Itt kaptak helyet a kesztyű- és ujjbábok. A polc előtti vesszőládában plüssállatok vannak. – Fiús sarok: autók, vonatok, szerelőpad sok szerszámmal, fatuskó, amit fűrészelhetnek, kalapálhatnak. A kislányok is szívesen játszanak itt. – Az ablak alatt babakonyha van (játéktűzhely, mikrosütő, mosogatószekrény, mosógép, polcok). Sok konyhai eszköz áll a gyermekek rendelkezésére, ezek nemcsak színükben, de méretükben és anyagukban is változatosak (fém, fa, műanyag). A kisgyermekek kedvükre „főzőcskézhetnek” valódi zöldségből, gyümölcsből is, de találnak műanyagból, bőrből, filcből és sókerámiából készülteket is. – A főzősarok és a finommotorikát fejlesztő játékok (puzzle, gyurma, fűzős játék) a Cibó asztalok közelében van. – Az asztalokhoz közel kapott helyet az a szekrény, ahol a – Rajzolásra jó lehetőség a falra felrakott fekete tábla, a nagyméretű papír. Személyi feltételek A dolgozói létszám 24 fő. Hosszú évek óta állandó, jól képzett kisgyermeknevelők dolgoznak bölcsődénkben, mindenki szakképzett. Ez a személyi állandóság hozzájárul az intézményünkben folyó színvonalas szakmai munkához. 19 kisgyermeknevelő van. A bölcsődevezető szakgondozó és általános szociális munkás végzettséggel rendelkezik. A technikai dolgozó száma 4 (3 takarítónő, 1 udvaros). Egy adminisztrátor van. Munkaszervezés Bölcsődénkben 4 gondozási egység van – 1 gondozási egységben 4 kisgyermeknevelő látja el a napi teendőket, gyermekcsoportonként 2–2 fő. Állandó nyitós, zárós csoportunk van (csecsemő-tipegőcsoport), ez azt jelenti, hogy 1 kisgyermeknevelő fogadja az érkező gyermekeket 6.00-7.00 óráig, illetve a gyermekek hazaadása 16.30-17.00 óráig innen történik. Egy–egy kisgyermeknevelő jön 7 órára, ők átviszik a nyitós csoportból a „saját” gyerekeket a saját helyükre. A kisgyermeknevelők úgy alakítják munkarendjüket, hogy igazodjon a gyermekek napirendjéhez, és abban az időszakban, mikor a legtöbb gyermek bent van, mindenki a csoportban legyen. BÖLCSŐDÉNK EGYÉNI ARCULATA Kiemelt szakmai tevékenységek: – Egészséges életmódra nevelés – Bölcsődénk és a családok együtt a gyermekekért – Művészeti, esztétikai nevelés

Egészséges életmódra nevelés Kiemelkedően fontosnak tartjuk az egészséges életmódra való nevelést, illetve az egészségmegőrzést, mindezt a napi tevékenységhez igazodva szervezzük bölcsődénkben. Mozgásfejlesztés: a gyermek mozgásfejlődésére figyelünk, probléma esetén jelezzük a szülőnek. Minden csoport programjában van tervezett játékos torna eszközzel, mondókával. Ezen kívül a gyermekek igényei szerint, pl. rossz idő esetén, mikor nem tudnak kimenni az udvarra. Levegőztetés: naponta, az időjárásnak megfelelően minél több időt töltünk az udvaron.


55

Fogápolás: a családokkal egyeztetünk, a fokozatosság elvét betartjuk, tanítjuk a gyermekeket a helyes technika elsajátítására. Sószoba: A szülők igényeit tiszteletben tartva, heti két alkalommal 20–20 percet töltenek a sószobában a gyermekek. Itt ugyanúgy tudnak játszani, mint a csoportszobában, de nagy hangsúlyt fordítunk arra, hogy minden alkalommal énekeljenek, és a nevelők irányításával légzőgyakorlatokat végezzenek. A kihasználtság érdekében ajánljuk a szülőknek a délutáni használatot, előzetes megbeszélés alapján.

Bölcsődénk és a családok együtt a gyermekekért Fontosnak tartjuk a családok védelmét, kompetenciájuk erősítését, a partnerközpontú együttműködést. Szülőcsoportokat működtetünk, ezzel is segítve az együttnevelés megvalósulását. A beszélgetés témája, ami a szülőket foglalkoztatja leginkább a szobatisztaság, az önállóság, az étkezés, a nevelési módszerek. Nyílt napot tartunk évente két alkalommal (márciusban és április 21-én, a Bölcsőde Napján). Meghirdetjük, színes programokkal készülünk (ételkóstolás, kézműves foglalkozás, mesélés, bábozással, élőzene). Bölcsődénk bármikor nyitva áll az érdeklődő családok számára. Családi délelőtt rendezése a Gyermeknap közelében, szombaton. Színes programokkal (állatsimogató, kézműves foglalkozás, rendőrautó, arcfestés, ugrálóvár, lovaskocsikázás) várjuk bölcsődéseinket, illetve a volt és leendő bölcsődéseket szüleikkel együtt. Családi délutánok: – Őszi ismerkedő délutánra októberben kerül sor. Lehetőséget biztosítunk a családok számára, hogy ismerjék meg egymást, a szülők a gyermekekkel diót törhetnek, kukoricát morzsolhatnak, kézműves foglalkozásban vehetnek részt. – Luca–napot minden csoport tart december 13-án. A szülőkkel együtt próbálják feleleveníteni a Luca–naphoz köthető hagyományokat (búzaültetés), készülnek a közelgő karácsonyi ünnepekre (pl. narancsot tűzdelnek, díszeket készítenek). – Farsangot minden csoport a saját csoportjában tart a családok közreműködésével. A szülők fánkkal, gyümölccsel, süteménnyel kedveskednek. A gyermekek jelmezbe bújhatnak. Előfordul, hogy a szülők és kisgyermeknevelők is beöltöznek. Ez a délután a táncról, a vigasságról szól.

Művészeti–esztétikai nevelés Az életkori sajátosságok figyelembevételével keltjük fel a gyermekek érdeklődését az alkotójátékokra. E tevékenység során látásuk, hallásuk, tapintásuk fejlődik. Alkotótevékenységek – rajzolás marok–, zsír–, táblakrétával, egyéni igény szerint ceruzával színezés; – festés ujjal, golyósfestékkel, ecsettel; – gyurmázás só–liszt, főzött gyurmával (természetes színezőanyagok: ételfesték, cékla, spenót, boleró, stb.); – ragasztás csirizzel, nebulóragasztóval; – nyomdázás, lenyomatok készítése (levél, burgonya, hagyma, stb.). Alkotószobába a téli hónapokban heti egy alkalommal, 25 percre mennek a gyerekek, saját kisgyermeknevelőjükkel.


56

Egyéb tevékenységek: – gyümölcsnapokat tartunk csoportonként hetente egyszer; – minél több természetes anyag, termények bevitele a csoportba; – magok ültetése, locsolása, ápolása, diótörés; – nyáron jó idő esetén, az udvaron való pancsolás; – télen a csecsemő–tipegőcsoportba havat viszünk be tálkában, a nagycsoport az udvaron játszhat a hóban (szánkózás, hóemberépítés). Szolgáltatás Időszakos gyermekfelügyeletet biztosítunk – üres férőhely esetén – napi 4 órában. Ebédet adunk, a többi étkezésről a szülőnek kell gondoskodnia. Gyermekvédelem A gyermekvédelmi felelős a bölcsődevezető. Szükség esetén kapcsolatba lép a jelzőrendszer tagjaival (gyermekjóléti szolgálat, családsegítő, gyámhivatal, védőnő, gyermekorvos, stb.). Egymás munkáját ismerve, támogatva, kiegészítve dolgozunk. Speciális feladatok A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése–gondozása, fejlesztése, normál csoportba való integrálása a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslatára történhet. A gyermeket a szülő rendszeresen elviszi a fejlesztő foglalkozásokra, a kisgyermeknevelő a napi gyakorlatban alkalmazza a gyógypedagógus javaslatait. Továbbképzések A kisgyermeknevelőknek ötévente, iskolai végzettségtől függően 60, 80 pontot kell összegyűjteni minősített továbbképzéseken. Ehhez öt éves, évente aktualizált, személyre szabott továbbképzési tervet készítünk. A kisgyermeknevelők számára főiskolai képzés indult, melyen jelenleg két szakképzett kisgyermeknevelőnk tanul Szarvason, a Tessedik Sámuel Főiskolán. Tanulmányaikat 2012. és 2013. júniusban fejezik be. Részt veszünk a Módszertani Csoport és egyéb intézmények által szervezett akkreditált képzéseken, szakmai tanfolyamon, műhelyen, tanácskozáson, kiránduláson, stb. Egyéb továbbképzési formák Igényeljük a Dél–alföldi SZAK–TÁR (és egyéb hasonló projektek) szolgáltatásait. Házi továbbképzések: – Szakmai cikkekről beszámoló, majd a téma közös feldolgozása. – Előadásokon hallottakról beszámoló. – Esetmegbeszélések kb. háromhetenként. Bölcsődénk terepintézmény, különböző szakképző iskolák szakmai gyakorlóterülete. A tanulókkal, hallgatókkal négy tereptanárunk foglalkozik. A BÖLCSŐDE KAPCSOLATRENDSZERE Legfontosabb számunkra a szülőkkel való együttműködés. Közvetlen kapcsolattartás: – napi beszélgetések; – egyéni beszélgetés, melyet kezdeményezhet szülő, kisgyermeknevelő, bölcsődevezető; – szülőcsoportos beszélgetés csoportonként évi 4–5 alkalommal, kisgyermeknevelőkkel; – szülői értekezlet évi két alkalommal, de szükség esetén is, a bölcsődevezető tartja; – fogadóórát a bölcsődevezető tart, de a szülők rendelkezésére áll bármikor. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

57

Közvetett kapcsolattartás: – üzenőfüzet, melybe a kisgyermeknevelők írnak a gyermek fejlődéséről; – internetes honlap – faliújságok a gyermeköltözőkben és központi helyen – szórólapok. A szülői elégedettséget mérjük, a kérdőív és a napi visszajelzések alapján elvégezzük a korrekciókat. A gyermeküket otthon nevelő szülők számára hirdetjük a nevelési–gondozási módszerek megfigyelését időegyeztetéssel (pl.: állva pelenkázás, étkeztetés, stb.) Érdekképviseleti Fórumot működtetünk. A feladatellátás során kapcsolatot tartunk az alábbi intézményekkel: – Weöres Sándor Általános Iskola – Védőnői Szolgálat – Házi Gyermekorvosi Szolgálat – Gyámhatóság – Gyermekjóléti Szolgálat – Családsegítő Központ – Óvodák – Rókás Óvoda – Odú Fejlesztő Központ. Együttműködési megállapodásunk van a Tarján–városi Rókás Óvodával: Vándorkiállítás Minden márciusban közös kiállítást rendez a Rókás Óvoda, a Weöres Sándor Általános Iskola és a Hajlat utcai Bölcsőde. A kiállítás az intézményekben 1–1 hétig látható. Minden bölcsődés gyermek 1–1 alkotását kiállítjuk, erre nagyon figyelünk. A megnyitó minden 3. évben nálunk van. Kölcsönös intézménylátogatások Bemutatjuk bölcsődénket az óvoda vezetőinek, és a leendő kiscsoportos óvónőknek. Azokat a gyermekeket, akiket felvettek a Rókás Óvodába, meglátogatja leendő óvónőjük a bölcsődénkben. A gyermekek saját kisgyermeknevelőjükkel látogatóba mennek a Rókás Óvodába. Télapóvárás a Rókás Óvodában A bölcsődések színházi előadáson vesznek részt kisgyermeknevelőikkel együtt az óvodában, ahol tízóraival kínálják őket. Napi kapcsolatot tartunk a Bölcsődék Igazgatóságával, a Módszertani Csoporttal, az Intézményhez tartozó bölcsődékkel.


58

14. 7. KISKUNDOROZSMAI BÖLCSŐDE A bölcsőde neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi Kiskundorozsmai Bölcsőde címe: 6791 Szeged, Tas u. 8. Telefon: 06/62/461–183; 06/70/708–6611 e-mail: [email protected] honlap: www.szegedbolcsode.eu A bölcsőde férőhelyszáma: 60 Nyitva tartás: 6–17 óráig Bölcsődevezető: Pappné Balázs Veronika Bölcsődevezető helyettes: Farkasné Borsi Ágnes

HELYZETELEMZÉS Szakmai programunk megvalósításának alapeleme a humán erőforrás, a bölcsőde összes dolgozójának lelkiismeretes munkája, beleértve a technikai dolgozókat is. Szeged–Kiskundorozsmán a bölcsődei ellátásnak 60 éves múltja van. Az akkor még önálló település első bölcsődéjét 1952-ben nyitották, és napi 24 órában üzemelt. A helyi textilgyárban három műszakban, és a mezőgazdaságban idényszerűen dolgozó anyák gyermekeit látták el. A jelenlegi korszerű bölcsőde 1993-ban épült, 2009-ben uniós támogatással műszaki felújítás történt. Korszerűsítették a fűtést, kicserélték a nyílászárókat, a meleg vízzel való ellátást napkollektor segíti. Bölcsődénk a település központi részén, közlekedési útvonalhoz közel, jól megközelíthető helyen, kertvárosi környezetben található. Családi házakkal körülvett. A főútvonaltól való távolság garantálja a jó levegőt. Az épület előtt parkolási lehetőség van, zárt helyen lehetséges a kerékpárok biztonságos elhelyezése. Szépen parkosított az uniós szabványoknak megfelelő a játszóudvar, amely rögzített és mobil játékeszközökkel felszerelt. Nyáron biztosítható a pancsolás, télen a szabad levegőn való játék. A teraszárnyékoló és a fák megfelelő napvédelmet biztosítanak. A szabadban altatás lehetséges a részben zárt teraszon. Egyéni szülői igényeket figyelembe veszünk. Humánerőforrás Intézményünk engedélyezett dolgozói létszáma: 16 fő. A kisgyermeknevelői létszám 11 fő. Szakirányú főiskolai végzettsége két dolgozónak van. Felsőfokú szakirányú végzettséggel 6 kisgyermeknevelő rendelkezik. Közülük hárman jelenleg főiskolai hallgatók. 2 dolgozónknak gondozónői oklevele van, egy dolgozó felsőfokú szakképesítésének megszerzése folyamatban van. A technikai dolgozói létszám: 3 fő takarítónő, 1 fő udvaros. A bölcsőde adminisztrációját 1 fő végzi 6 órában. Bölcsődei életünk szervezésének főbb szabályai A csoportokat augusztusban szervezzük, a szeptemberi várható létszám, és a felvett gyermekek korának ismeretében. A gyermekek ellátása 4 csoportszobában történik, szobánként 2 kisgyermeknevelővel. A személyi állandóságot, a „saját” kisgyermeknevelő rendszert, a felmenőrendszert biztosítjuk. A gyerekek a „saját” szobájukban, „saját” kisgyermeknevelőjükkel maradnak a bölcsődés kor végéig. A szobák berendezését, a játékkészletet módosítjuk az igényeknek megfelelően, szükség szerint évente több alkalommal. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

59

A szervezés és a gondozás sajátosságai Bölcsődénk 6–17 óráig van nyitva. Rendkívüli helyzetben, szülői kérésre tudunk kicsit korábban is nyitni, ill. a gyermek felügyeletét megoldjuk a szülő érkezéséig. Munkaszervezésünk rugalmasan alkalmazkodik a szülői, gyermeki igényekhez. Kisgyermeknevelőink munkakezdését akár naponta módosítjuk. Egy bölcsődei épületszárnyban két csoportszoba van. A reggeli átvétel egy szobában történik, egy kisgyermeknevelővel, reggel 7 óráig. Azután mennek a gyerekek a saját szobájukba, amikor megérkezik a beosztás szerinti második kisgyermeknevelő. Törekszünk arra, hogy a gyermekek a számukra biztonságot nyújtó, ismerős környezetben töltsék mindennapjaikat. A délutáni órákban ugyanezt az elvet követjük. A rugalmas munkaszervezést lehetővé teszik az épületi adottságok. Bölcsődénk sajátos feladatai A rászoruló családoknak segítséget nyújtunk, a szociális ellátó rendszerben való eligazodásukat segítjük. A számukra megfelelő támogatási formákat javasoljuk, az ügyintézésben segítünk. Ennek érdekében folyamatos kapcsolatban vagyunk a gyermekjóléti szolgálat szakembereivel. Több kisgyermek a szolgálat javaslatára kerül felvételre. Ebben az esetben a gyermek állapotáról, ellátottságáról javaslattételi, jelentési kötelezettségünk van, tehát figyelemmel kísérjük a gyermek és családja mindennapjait. Roma származású gyermekek ellátásában, nevelésében jelentős szerepe van bölcsődénknek. Fontosnak tartjuk az esélyegyenlőség biztosítását számukra, beillesztésüket a csoportok életébe. Szocializációjukat segítjük, a szülőknek lehetőségeinkhez mérten segítséget nyújtunk a gyermekek ellátásában. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését, korai fejlesztését végezzük külső szakemberek, fejlesztő pedagógusok segítségével. Helyet, időt biztosítunk a fejlesztéshez, mivel a dolgozó szülők a délelőtti órákban nem tudják ezt megoldani. Jó kapcsolatot ápolunk az ODU Korai Fejlesztő Központtal. Célunk, hogy segítségünkkel a bölcsődés kor végére minden speciális ellátást igénylő gyermek elérje az óvodaérettséget, és normál óvodai csoportba járhasson. A területünkön dolgozó 4 védőnővel folyamatos a kapcsolattartás, évente egy–két alkalommal meglátogatják a bölcsődés gyerekeiket. Ha nem tudnak elmenni családot látogatni, tőlünk kérnek tájékoztatást, itt biztosítunk találkozási lehetőséget. Bölcsődénk és környezetének alakítása, az egyéni arculat megteremtése érdekében az alábbiakat tesszük napi rendszerességgel Tiszta, szép környezet várja a gyermekeket. A csoportszobáink egyéni arculatát a gyermekek igényei szerint alakítják kisgyermeknevelőink. Szép kivitelezésű, a kor szellemének megfelelő játékkészletet biztosítunk, amit folyamatosan, az igényeknek megfelelően változtatunk. Fokozottan ügyelünk a színek harmóniájára. A gyermekek alkalomszerűen lehetőséget kapnak a nevelőikkel közösen végezhető feladatok elvégzésére /pl. viráglocsolás, szalvétahajtogatás, asztalterítés, a szoba rendbetétele, ágynemű összehajtása, tálalókocsi tolása/. A bölcsődénkbe járó kisgyermekeket tudatosan neveljük környezetük védelmére. A hulladékot szelektíven gyűjtjük. Évente két alkalommal részt veszünk a Környezetgazdálkodási Non–profit KFT által hirdetett papír és PET–palackgyűjtési akcióban a szülőkkel közösen, a helyi vállalkozások segítségével. A bevételt játék– és eszközvásárlásra fordítjuk. Veszélyes hulladékként gyűjtjük a használt elemeket. Ehhez is kérjük a szülők támogatását, együttműködését. Törekszünk arra, hogy környezetünk alakításában aktívan részt vegyenek a gyerekek, ami örömforrást, sikerélményt nyújt számukra /pl. saját alkotásaikkal, családi fotókkal díszítjük a szobát, nézegethetik, beszélgethetnek róla/. Ismeretanyagot bővítünk,


60

növényekkel, állatokkal ismerkednek, elsajátítják az alapvető bánásmódokat /pl. magvetés, virágültetés, madáretetés/. A mozgásfejlődés elősegítése tervszerűen, rendszeresen történik. A tervezett napon minden csoportban van játékos mozgásfejlesztő foglalkozás. A gyermekek szabad akaratukból vehetnek részt, önként kapcsolódhatnak be. A játékos tornát a csoportszobában, és az udvaron is megtartjuk, az időjárás függvényében. Az életkornak megfelelő mozgásfejlesztő eszközökkel, játékokkal motiváljuk, ösztönözzük a gyerekeket a minél több mozgásra. Célunk, hogy a gyermekek megtanuljanak biztonsággal járni, mozogni, lépcsőn közlekedni. A mozgás örömforrás legyen, fejlődjön egyensúlyérzékük, stabilitásuk. Megtanulják a helyes légzéstechnikát. Segítjük mozgáskoordinációjukat, tudatossá válik a jobb és a bal, az alatt és a felett fogalom. A csoportos foglalkozás segíti az egymással való kapcsolattartást, fegyelmezettségre serkent, erősíti a társas kapcsolatokat. Az orthopédiai problémákat igyekszünk megelőzni. Bátorságukat fejlesztjük. Tapasztaljuk, hogy a rendszerességgel végzett gyakorlatok, játékos elemek egy idő után igényükké válnak. Önállóan kezdeményeznek, kérik a kisgyermeknevelőktől. Játékukba beépítik, főleg a mondókával, énekléssel kísért játékokat kedvelik. Naponta biztosítjuk az udvaron játszás lehetőségét, kivétel a nagyon zord időjárás, eső, köd, a –10 C° alatti hőmérséklet. Tavasztól őszig, délelőtt és délután is az udvaron játszanak. A kiétkezések is itt történnek. A csecsemők saját ágyukban levegőn alszanak, udvari járókában, biztonságban tölthetik ébrenléti idejüket, játszhatnak. Az udvari játékkészletet úgy állítjuk össze, hogy ugyanazon tevékenységek gyakorlására lehetőségük legyen, mint a szobákban. Szakmai programjaink megvalósítása lehetőség szerint az udvaron történik, kora tavasztól, őszig. Célunk a prevenció, az egészségmegóvás, a vitaminhiányos betegségek megelőzése, a helyes szokások igénnyé válása, az egészséges táplálkozás, a sok zöldség és gyümölcs fogyasztásának elfogadtatása, megszerettetése. Napi rendszerességgel, napirend szerint van szájápolás, fogmosás, az egyéni fejlettségi szinthez igazodóan a szájöblítéstől kezdve a szabályos fogmosási technikáig. A kisgyermeknevelők személyes példát mutatnak, ezzel is ösztönzik a gyerekeket a helyes technika elsajátítására. Egészséges táplálkozásra, rágásra ösztönzünk. Étkezés befejezéseként gyümölcsöt, kerti veteményt fogyasztanak a gyerekek. Gyümölcsnapokat tartunk. A kisgyermeknevelő felügyeletével segítenek a gyermekek az előkészületben, moshatják, tisztíthatják, láthatják a felszeletelést, megismerkednek a szükséges eszközökkel, használatukkal. Megismertetjük a gyerekekkel a gyümölcsök tulajdonságait, színét, ízét, lelőhelyét. Segíti őket az évszakok megismerésében is. A nap folyamán a gyermekek az átlagosnál több gyümölcsöt, kerti veteményt fogyaszthatnak. Lehetőség szerint a kínálat szezonális, tükrözi az aktuális évszakot. A gyümölcsök beszerzésében kérjük a szülők segítségét. Célunk az ismeretanyag bővítése, az egészséges életmódra nevelés. Az együtt munkálkodás a felnőttel, a segítés, örömforrás a gyermekek számára, sikerélményhez juttatja őket, segíti az önállósodást. Sószoba programunk ingyenesen biztosított szolgáltatás. Tervszerűen, minden gyermek számára biztosított, az aktuális napirendnek megfelelően, heti két alkalommal, 20–30 perc. A szülők írásbeli hozzájárulása szükséges, miután írásbeli tájékoztatót kapnak használatának előnyeiről, ellenjavallata gyakorlatilag nincs. A gyerekek kis csoportokban /4–5 fő/ látogatják a sószobát. A zavartalan üzemeltetés érdekében a felelős kisgyermeknevelő látja el a karbantartási teendőket. A bölcsődei napirendet nem zavaró időpontokban a szülők saját gyermekükkel külön is igénybe vehetik, alapítványi adományjegy ellenében. Bölcsődénkben 2003-ban alakítottuk ki a sószobát, azóta ősztől tavaszig folyamatosan üzemel. Fenntartására fő támogatónk, a Tipegő Szegedi Bölcsődei Alapítvány, valamint az Intézményi költségvetésből erre a célra elkülönített pénzösszeg szolgál. Célunk a felső légúti betegségek megelőzése, a hurutos megbetegedések okozta Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

61

hiányzások csökkentése, ezáltal a szülők munkavállalásának segítése, munkahelyük megőrzésében támogatás. A személyes kapcsolat elmélyítése a kisgyermeknevelő és a gyermekek között, a társkapcsolatok erősítése. A sószobai tartózkodás lehetőséget nyújt a csak kiscsoportokban végezhető alkotótevékenységre, mesélésre, éneklésre. Segíti a gyerekeket az épület megismerésében, tágítja látóterüket. Az ének–zenei neveléssel kiemelten foglalkozunk. Játéktevékenység közben, a szituációknak megfelelően, a nap bármely szakában történhet. Kihasználjuk a lehetőséget az éneklésre, ritmusgyakorlatokra, zenélésre. Minden csoportszoba rendelkezik alaphangszer készlettel, a nevelők folyamatosan fejlesztik, egyéni ötleteikkel gazdagítják. Bölcsődénk 3 kisgyermeknevelőjének van zeneiskolai képzettsége, és minden kisgyermeknevelő ismeri az életkornak megfelelő zenei anyagokat. Rendszeresen használjuk a szakirodalmat, az ajánlásokat, a témához kötődő továbbképzéseken részt veszünk. A korosztály számára ajánlott zenei felvételeket ünnepkörökhöz kötődően hallgatjuk, játékos formában /játék, tánc/. Az együttjátszás a kisgyermeknevelővel biztonságérzetet kelt, a személyes kapcsolatot erősíti. Célunk, hogy az énekléssel, zenéléssel oldott, jó alaphangulatot biztosítsunk. Rendszeresen énekelünk a beszoktatási időben a gyermekek megnyugtatására. A gyermekek szeressék meg az éneklést, zenélést, játékuk során igényeljék, önként kérjék a felnőtt segítségét. A teljesítmény nem elvárás. Kapcsolattartás a családokkal, intézményekkel, az együttműködés megvalósítása Bölcsődénkben törekszünk a családokkal partneri kapcsolatot kialakítani. A jó szülői közösség megteremtése is célunk. Ennek érdekében a családokkal közös bölcsődei programokat szervezünk. Fő rendezvényünk minden évben a családi napunk, melyet általában a Gyermeknaphoz kötődően szervezünk. Ünnepekre (Húsvét, Mikulás, Karácsony) közösen készülődünk, számítunk a szülők aktív részvételére. Lehetőséget biztosítunk közös ajándékkészítésre. Mese, vers, ének, mondóka ajánlásával segítjük a szülőket. Ünnepeinkre várjuk a családtagokat, fotózási, videózási lehetőséget ajánlunk. Évek óta nagy sikerrel szervezzük a húsvéti tojáskeresést az udvarunkon, beöltözött nyuszi kínálja a finom sárgarépát. Szülőcsoportok működnek bölcsődénkben, ahol lehetőségük van a szülőknek a gyermekük nevelésével kapcsolatos problémáikat megbeszélni a kisgyermeknevelőkkel, tapasztalataikat megosztani a szülőtársakkal. Évente kétszer összevont szülői értekezletet tartunk, de esetenként lehet rendkívüli is. A bölcsődénkről színvonalas ismertető füzet készült, szülői támogatással. A településrész közösségi életében aktív részt vállalunk. Kapcsolatban vagyunk az egyház által működtetett baba–mama klubbal. Programjuk között szerepel a bölcsődelátogatás, érdekli a kismamákat a bölcsődei élet. Többen a látottak, tapasztaltak alapján íratják be gyermeküket. Az egyház karitatív tevékenységét támogatjuk, pl. ha ruhaosztást szerveznek értesítjük a rászoruló szülőket, vagy mi megyünk el a rászoruló gyermekeknek ruhákat válogatni. Jó kapcsolatot ápolunk a helyi Petőfi Sándor Művelődési Házzal, és a Könyvtárral. A gyermekrendezvényekre a nagyobb gyermekekkel elmegyünk a délelőtti órákban, a szülők segítségét is kérve. Általában évente két alkalommal mesejátékot nézünk meg. Az általuk szervezett programokon bölcsődénk képviselteti magát, nagyon jó lehetőség a közösségi érzés erősítésére (pl. Dorozsmai Napok rendezvénysorozata, Tökfesztivál, Mindenki Karácsonya). A településrész 4 óvodájával együttműködési megállapodást kötöttünk. Kapcsolattartásunk rendszeres. Beiratkozás alkalmával létszámot egyeztetünk, a problémás eseteket megbeszéljük. Az óvónők meglátogatják leendő óvodásaikat a bölcsődében. Mi részletesen tájékoztatjuk őket a gyermekekről. Augusztus hónapban a kisgyermeknevelők elkísérik a gyermekeket leendő óvodájukba, a szülőkkel egyeztetve.


62

14. 8. PETŐFI SGT-I BÖLCSŐDE A bölcsőde neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi Petőfi sgt-i Bölcsőde címe: 6725 Szeged, Petőfi S. sgt. 63. Telefon: 62/444–389; 06/70/708–6614 e-mail cím: [email protected] honlap címe: www.szegedbolcsode.eu A bölcsőde férőhelyszáma: 40 Nyitva tartás: 6–17 óráig Bölcsődevezető: Vincze Sándorné Bölcsődevezető helyettes: Forró Lajosné

I. Helyzetelemzés Bölcsődénk Szeged–Móravárosban, a Belvárostól néhány percre található. Az intézmény a Petőfi Sándor sugárúttól távolabb, épületekkel körülhatárolva, a forgalmas út zajától védetten helyezkedik el. Jól megközelíthető a helyi menetrend szerinti járatokkal. Az 1962-ben épült emeletes bölcsőde felújítására 2011-ben került sor. Az épületet rendezett, virágos előkert és udvar veszi körül. A kellemes, parkosított, fás, bokros terület családias környezetet biztosít. Tágas udvarokon, az európai unióban elfogadott előírásoknak megfelelő játékokkal biztosítjuk az aktív játék feltételeit. A felújítás során pancsolókat is kialakítottak, amit nyári melegben előszeretettel használnak a gyermekek. A mozgás– és egyensúlyérzék fejlesztését szolgálja a mesterségesen kialakított domb. Esős idő esetén a betonozott udvarrészen lehet levegőzni. A földszinten és az emeleten egyaránt két csoportszoba, egy gyermeköltöző, és a csoportszobához kapcsolódó fürdőszoba található. Az öltözőben a gyermekek jeleivel ellátott öltözőszekrények, pakolóasztal, fogas van elhelyezve. Az átadóból juthatunk a fürdőszobába, ahol pelenkázóasztal, fürdőkád, kisméretű mosdókagylók, vécék vannak. A csoportszobákat üvegezett dupla ajtó választja el. A szobákat a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve Cibó bútorokkal rendeztük be. A játékok kiválasztására különös figyelmet fordítunk. A gyermekek számára megfelelő mennyiségben, elérhető magasságban megtalálhatók a különböző építő–, konstruáló, készségfejlesztő játékok, labdák, autók, babák, bábok, plüssök, hangszerek, mesekönyvek, szerepjáték– és alkotójáték–kellékek. Törekszünk a formák, színek, anyagok változatosságára, és arra, hogy az általunk készített játékokkal, kiegészítőkkel tegyük érdekesebbé, egyedibbé készletünket. Különös tekintettel vagyunk a fiús és lányos játékok meglétére, és arra, hogy a játékok mennyisége megfelelő legyen. Fontosnak tartjuk a játékok pedagógiai értékét, figyelünk állagukra, tisztántartására. Minden csoportban kialakítottunk kuckót, ahová a gyermekek kicsit elbújhatnak, visszavonulhatnak, ha erre vágynak. A dekorációt az évszakhoz és az aktuális ünnepekhez igazítjuk, a gyermekek alkotásait is szívesen felhasználjuk.


63

II. Humánerőforrás Bölcsődénkben a dolgozók száma: 14 fő. A kisgyermeknevelői létszám: 8 fő, szakképzettek, 4 fő felsőfokú szakképesítésű. A bölcsődevezető csecsemő– és kisgyermekgondozó végzettségű, BA képzésen tanul pedagógia szakon. A gyermekek ellátását 3 technikai dolgozó, 1 udvaros és 1 félállású adminisztrátor segíti. A bölcsődeorvos havi 16 órában látogatja az intézményt. Továbbképzésre, tapasztalatcserére, egyéni és csoportos konzultációra rendszeresen van lehetőség intézményi szinten. Évente több alkalommal szervezünk házi továbbképzést különböző témákban. Terveink között szerepel a tapasztalatcsere más bölcsődékben is. III. Szervezési sajátosságok A csoportszobák alapterülete a férőhelyszámnak megfelelő. A csoportok szervezésénél követjük az alapelvekre épülő intézményi szintű elvárásokat. A gyermekeket naponta 6– 17 óráig látjuk el. Reggel 6–7 óráig, valamint délután 16–17 óráig mindkét szinten egy szobában vannak a gyerekek, szakképzett nevelővel. IV. A bölcsődénk helyi sajátosságai a nevelő-gondozómunka területén A csoportokban a napi tevékenységet a bölcsődei nevelés–gondozás alapelveit figyelembevevő, tudatos, tervszerű nevelői program határozza meg. Különösen fontos feladatunknak tartjuk az egészséges életmódra való nevelést, a művészeti és a környezeti nevelést, mindezek során az érzelmi fejlődés és szocializáció segítését. Az egészségmegőrzés, egészséges életmódra nevelés minden nap jelen van a különböző tevékenységekben. Ősztől tavaszig a gyermekek hetente kétszer 30 percet töltenek el a sószobában prevenciós célból. Az emeleti szobákhoz fedett terasz kapcsolódik, ahová a gyerekek rossz idő esetén is kimehetnek. A földszinti szobákból közvetlenül kijuthatnak a gyermekek az udvarra. Az emeleti szobákból először a levegőzés céljából kialakított teraszra, majd az udvarra mennek. A teraszon a tavaszi és az őszi hónapokban lehetőség van kint altatásra egy csoport számára. Rendszeresen tartunk gyümölcsnapot, melynek célja, hogy megszerettessük és megismertessük a gyermekekkel a gyümölcsöket, zöldségeket, mint a vitaminok, ásványi anyagok, rostok természetes forrását. Mindemellett ismereteket adunk a formákról, illatokról, a különböző felületekről, ízekről, színekről. Játékos mozgáskezdeményezés alkalmával a mozgásos feladatokat szobában és friss levegőn egyaránt végezzük. Fontos a helyes testtartás, a mozgáskoordináció, a tér érzékelés kialakításánál. A foglalkozások ideje alatt különböző eszközök állnak rendelkezésre, a mozdulatokat sokszor dalok, mondókák kísérik. A művészeti nevelés keretében bölcsődénkben naponta jelen van a gyermekek életében ének–zene és a mondóka. Ezzel is segítjük a beszéd kialakulását, a szókincs bővülését, a mozgás, emlékezet és képzelet fejlődését. Az éneklés segíti az érzelmi biztonság megteremtését. A mondóka, vers, mese kiválasztásakor az életkor és a fejlettség a meghatározó. Ritmikus mozdulatokkal kísérve, valamint érintéssel kombinálva alkalmazzuk (ölbe ültetős, lovagoltató, mutogatós, tenyérjáték). Eszközeink között szerepelnek a bábok, zeneszerszámok, szerepjáték kellékek. Az alkotótevékenységek során fejlődik a gyermekek esztétikai érzéke. Az anyagok, az eszközök változatossága különböző tapasztalatok szerzésére ad lehetőséget. Az alkotótevékenységek során a gyermekek fejlettsége szerint különböző méretű és típusú papírokat, textileket, festékeket, festőhengert, nyomdát, ragasztót, gyurmát, formázó eszközöket, gyöngyöket használunk. Az eszközök használata során fejlődik a gyermekek szem–kéz koordinációja, finommotorikája, szépérzéke. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

64

A környezeti nevelés keretében kiemelten foglalkozunk a gyermekek mindennapi matematikai nevelésével. Bevezettük a babamatematika programot. A kisgyermeknevelők ráirányítják a gyermekek figyelmét az életünk minden pillanatában jelenlévő matematikai fogalmakra. A gyermekek játéktevékenység közben szerezhetnek tapasztalatokat. Ismerkednek a különböző mértani formákkal, a mennyiségekkel, számokkal, térbeli irányokkal. A változatos élményszerzéshez igyekszünk minél többféle eszközt biztosítani. A kezdeményezések alkalmával színes formákat, szalagokat, pálcákat, edényeket, síkidomokat használunk. A gyermekek a nap folyamán többször játszanak színes építőkockákkal, zsírkrétával, melynek során kezdeményezzük a formák és színek szerinti csoportosítást. Ezekben a helyzetekben kiszámoló mondókákat mondunk. A kisgyermeknevelők gyakran használnak számfogalmakat. Főzőcskézéskor a több, kevesebb, az egész, a fél fogalmával találkoznak rendszeresen a gyerekek. A homokozó–vizező eszközökkel ismerkednek a folyadék tulajdonságával, az űrmértékkel. Udvarunk elkerített kertjében lehetőségünk van kertészkedésre. A szülők és a dolgozók által behozott magvakat, palántákat a gyermekekkel együtt ültetjük el. Vegyszermentesen termesztjük a növényeket, a locsoláshoz esővizet használunk. Az előkészületek, a növények közös gondozása során sok lehetőség adódik a gyermekek természettel kapcsolatos ismereteinek bővítésére. A terméseket felhasználjuk a gyümölcsnapokon és a családokkal közös programokon (pl. „tök–jó bulin”). Nevelői programunk célja, hogy a gyerekeket minél többféle tevékenységbe vonjuk be fejlettségüknek, érdeklődésüknek megfelelően, játékos formában. Módszereink megválasztásakor a módszertani levelek mérvadóak, de különböző szaklapok ajánlásait, továbbképzéseken elhangzottakat, egyetemen, főiskolán tanultakat is szívesen kipróbáljuk. Az eszközök megválasztásakor a fejlettséget, az egyéni igényt tekintjük meghatározónak. Minden tevékenységhez megfelelő mennyiségű és minőségű eszköz áll rendelkezésünkre, folyamatosan cserélünk, felújítunk. V. Bölcsődénk kapcsolatrendszere Családokkal való kapcsolat A felvételt megelőző időszaktól az ellátás megszűnéséig a családokkal történő kapcsolattartás minden lehetséges formáját alkalmazzuk. A beszoktatást megelőzi a családlátogatás. Fontosak a napi beszélgetések, információcserék a szülők és a kisgyermeknevelők között az érkezéskor és a hazaadáskor. Az üzenőfüzetek vezetésekor különös gondot fordítunk a kisgyermekek fejlődésének megörökítésére. Színes fotókkal, gyermekalkotásokkal illusztráljuk. Az egyéni beszélgetések bölcsődénkben alkalmanként valósulnak meg, a szülők, a kisgyermeknevelők vagy a bölcsődevezető kezdeményezésére. A beszélgetés előre megbeszélt időpontban, nyugodt körülmények között történik. Faliújságok vannak az információk (napirend, házirend, étrend, szakmai program érdekképviselet, hasznos tippek) elhelyezésére. Szülői értekezletet a bölcsődevezető tart az újonnan érkező szülők, valamint az óvodába készülő gyermekek szülei részére. Szülőcsoportos beszélgetést csoportonként évente háromszor tartunk. A beszélgetések témáját a szülők igényeihez igazítjuk.


65

Egész évben programokkal várjuk a családokat. Ezeken lehetőség nyílik kötetlen beszélgetésre, közös élményszerzésre, egymás megismerésére. Január: Micimackó-napon a szülők jelenlétében bábozással, zene– és, meseelőadásokkal szórakoztatják a kisgyermeknevelők a gyermekeket. Február: Télbúcsúztatót tartunk jelmezes mulatsággal, farsangi mondókákkal, dalokkal. Március: A szülők és a dolgozók által behozott magokat és palántákat a gyermekekkel együtt elültetjük délelőtti levegőzés alkalmával. Április: Készülünk a húsvétra. A gyermekek élő nyuszi simogathatnak, csokitojásokat kereshetnek az udvaron, a fűben. Április 21. a Bölcsődék Napja, ez alkalomból nyílt napot tartunk. Jó idő esetén „Csiga Futam” családi sportvetélkedőn, rossz idő esetén zenés délelőttön vehetnek részt a szülők és a gyermekek. Május: Anyák napján az Édesanyákat köszöntjük rövid mondókákkal, virággal, saját készítésű ajándékkal. Június: A Gyermeknapot családi délután keretében, játékos, zenés programokkal ünnepeljük. Apák napján szülőcsoportos beszélgetés formájában az édesapák mesélnek élményeikről, játékos vetélkedőn ügyességi feladatokat oldhatnak meg gyermekükkel. Augusztus: Búcsúdélutánon köszönünk el az óvodába készülő gyermekektől. Október: A Zenei Világnapról délelőtt minden csoportban közös énekléssel, furulyázással, rövid zenés előadással emlékeznek meg. Délután meghívott zenészek játszanak különböző hangszereken a családoknak November: „Tök jó” bulit tartunk a szülőkkel együtt. Töklámpást készítünk, a „tökfejek” elkészülte után meggyútjuk a mécsest. Tökből készült ételek készítünk, kóstolunk. December: A Mikulás és az adventi készülődés hónapja. December elején bölcsődénkbe látogat a Mikulás, és apró ajándékkal lepi meg a gyermekeket. Karácsony közeledtével a szülők gyermekeikkel együtt apró karácsonyfadíszeket, alkotásokat készíthetnek nyílt napon. Az ünnepi hangulatot karácsonyi zenehallgatással, énekléssel biztosítjuk. Intézményes kapcsolatok Együttműködési szerződésünk van a Szél utcai Óvodával. Az óvodai beiratkozás előtti szülői értekezleten meghívott vendégként tájékoztatja az óvodavezető a szülőket. Ezen a tájékoztatón részt vesz a Katona József utcai Óvoda vezetője is, valamint a szülők érdeklődését, igényeit figyelembe véve hívunk további óvodából is képviselőket. Az év folyamán látogatást teszünk egymásnál, a leendő kiscsoportos óvónők nyáron ismerkednek gyermekeinkkel. Az óvodai szakmai programot megismerjük, hogy arról tájékoztatást tudjunk adni, látogatásunk során a változásokat követjük, ápoljuk a személyes kapcsolatokat. A SZMJVÖ Bölcsődéivel jó kapcsolatot tartunk. Szakmai tapasztalatcseréket tervezünk a Módszertani, a Csillag téri, a Vitéz utcai és a Vedres utcai Bölcsődével. Szakmai kapcsolataink közül kiemelten fontosnak tartjuk a Módszertani Csoporttal való együttműködést.


66

14. 9. RÓKUSI KRT.- I BÖLCSŐDE A bölcsőde neve: Szeged Megyei Jogú Város Bölcsődéi Rókusi krt.–i Bölcsőde címe: 6724 Szeged Rókusi krt. 39. Telefonszáma: 06/62/489–059; 06/70/708–6607 e-mail címe: [email protected] honlap címe: www.szegedbolcsode.eu Férőhely: 48 Nyitva tartás: 6–17 óráig Bölcsődevezető: Fekete Imréné Bölcsődevezető helyettes: Varga Jánosné

I. HELYZETELEMZÉS 1. A bölcsőde bemutatása A Bölcsőde Rókusvárosban, a Rókusi krt. és a Kossuth L. sgt.-i kereszteződés közelében található. A város peremén, de a város szívéhez közel épült, autóbuszokkal, villamosokkal könnyen megközelíthető. A Bölcsőde 40 évvel ezelőtt, 1972-ben épült, akkoriban az Ilona utcai Bölcsőde nevet kapta. Az építkezéshez a Konzervgyár adta a költségek 50%-át, másik felét a Városi Tanács fizette. Kezdetben kertes házak vették körül, nyugodt, csendes volt a környék. Az épület előtt földes út haladt, a járműforgalom napi 4–5 lovaskocsi volt. Ez megváltozott, amikor a magánházakat lebontották, és lakótelep épült. 1980-as évek végén kiépült a Rókusi krt., akkor kapta a Rókusi krt.-i Bölcsőde elnevezést. A fűtés és meleg víz biztosítása eleinte saját kazánról történt, majd a lakótelep felépülése után rákapcsolták a bölcsődét a távfűtési hálózatra. A konyhát és a mosodát 1998-ban újították fel. Amióta nem intézményi ruhában vannak a gyermekek, csökkent a mosás mennyisége, de a bölcsődei textília (ágynemű, törölköző, pelenka, abrosz) mosásához szükség van rá. 2009–2010-ben az épületet részben felújították. Az egyik gondozási egységet alászigetelték, a nyílászárókat kicserélték, modern, hangszigetelt ablakokat szereltek be. A bölcsődével egy épületben működik a Rókusi krt.-i Óvoda. Szoros kapcsolatunk révén lehetőség nyílik arra, hogy az óvodás korú gyermekek bepillantást nyerjenek az óvoda életébe. A Hunyadi téri Óvoda sincs tőlünk távol, vezetőjével folyamatos a kapcsolattartás. Közvetlenül mellettünk védőnői szolgálat, családsegítő iroda van, így probléma esetén az ő segítségükre is számíthatunk. A város több pontjából jönnek hozzánk gyermekek. A szülői elégedettségi felmérésből kitűnik, hogy azért ezt a bölcsődét választják, mert jó a tapasztalatuk, a testvére is ide járt, közel van otthonukhoz, ismernek bennünket, a kisgyermeknevelőt. Több generáció megfordult már nálunk.


67

2. A bölcsődei nevelés–gondozás tárgyi feltételei Családias hangulatú bölcsődénkben 2 gondozási egység, 4 csoportszoba van. A szobák tágasak, világosak. Függönyökkel, szőnyegekkel, üde színű textíliával tettük otthonossá. Életkornak megfelelő, modern Cibó bútorzattal, jó minőségű, elegendő mennyiségű játékkészlettel varázsoltunk játékbirodalmat, ahol kedvükre játszhatnak a gyermekek. Ízléses, vidám, évszaknak megfelelő a dekoráció. Előnyben részesítjük a természetes anyagokat. A gyermekek alkotásait, a róluk és a családjukról készített fotókat gyermekmagasságban függesztjük ki. A fürdőszobák közvetlenül a csoportszobák mellett vannak. Gondozási egységenként a két csoportszobához tartozik egy fürdőszoba. A gyermekek magasságának megfelelően vannak felszerelve a mosdók, tükrök, a fogápolás kellékei, a fésű– és törölközőtartók. Így lehetőség van az önállóság gyakorlására, a higiénés szokások elsajátítására. A nagycsoportoknál zuhanytálca, a csecsemő–tipegőcsoportnál gyermekkád van. Kényelmes pelenkázóasztalok vannak a kisgyermekek gondozásához. A gyermeköltözőkben jellel és névvel ellátott, új és felújított szekrények, cipőtárolók, öltözőasztalok, székek, fogasok biztosítják a kényelmes öltöztetést. Jó minőségű ágyon, állandó helyen, jellel ellátott ágyneműben aludhatnak a gyerekek. Az ágyakat a szobákon kívül tároljuk, így nem foglalják a helyet a játéktevékenységektől. Sikerült kialakítani egy jól felszerelt tornaszobát, ahol lehetőség van különböző tornaeszközök kipróbálására, az életkornak megfelelő mozgásra. Az újonnan elkészült alkotószobában kiscsoportos vagy egyéni foglalkozást tartunk, olyan eszközök segítségével, melyek a csoportszobában nem állnak rendelkezésre. Évek óta üzemel a sószobánk, ahol prevenció céljából tartózkodnak a gyerekek, szabad játéktevékenységet folytatnak heti két alkalommal. Saját igény szerint délutánonként a szülők is használhatják gyermekükkel, egyeztetés után. A kert, az udvar A nagymozgásos tevékenységekhez nagy területű, árnyas udvar biztosít megfelelő feltételeket. Minden évszakban használható. A homokot évente cseréljük. Jó minőségű homokot, sokféle játékot biztosítunk (lapátok, vödrök, formák, sziták, talicskák). Az udvar háromnegyede füves, famozdony, libikóka, csúszda van rajta. A betonozott területen lehet motorozni. Nyáron műanyag asztalokat, székeket viszünk ki. Lehet gyurmázni, rajzolni, ragasztani, vízzel ismerkedni, főzőcskézni. A fűre nagy szőnyeget, polyfomokat teszünk, ezeken pihennek, babáznak, építenek a gyerekek. A füvön labdáznak, „fűnyíróznak”, futkároznak. Nyáron az udvaron adjuk a tízórait. A kézmosást csaptelepes vizes ballonokkal oldjuk meg. Szabadtéri programokat is tartunk az udvaron. A játék, tapasztalatszerzés tárgyi feltételei Stabilan, elérhetően elhelyezett bútorzattal, játékokkal segítjük az önálló, szabad játékot. Megtalálhatóak a csendes és a mozgalmasabb játék, a napközbeni pihenés helye. Pedagógiailag értékes, jó minőségű játékokat biztosítunk, a csoportlétszámnak és a gyermekek életkorának megfelelően (építők, utánzó– és szerepjáték–kellékek, formakirakók, könyvek, stb.). A konyhai játékokhoz rakunk konyhakerti növényeket, melyekkel nagyon szívesen játszanak a gyermekek, és egyúttal ismereteket is szereznek róluk. Sok természetes anyagot, termést (gesztenye, dió, stb.) viszünk be, főleg a főzőcskejátékhoz. Vásárolt és házi készítésű hangszerekkel, bábokkal nyújtunk még több élményt, ismertet. Megfelelő magasságban elhelyezett eszközökkel (gyurma, zsírkréta, festék, gyöngy, stb.), nagyméretű firkafallal segítjük az alkotótevékenységet. A kognitív képességek fejlesztéséhez logikai játékokat kínálunk. A gyermekek érdeklődését a játékok havi cserélésével, váltogatásokkal tudjuk fenntartani.


68

3. Humánerőforrás Nyolc szakképzett kisgyermeknevelőnk van. 1 szakgondozó, 7 egyéb szakképesítésű. A bölcsődevezető szakgondozó végzettséggel rendelkezik. A gyermekellátást 1 adminisztrátor, 2 technikai dolgozó, 1 udvaros segíti. A bölcsődeorvos havi 16 órában látogatja az intézményt. Közösségünk stabil. Napjaink családias légkörben telnek, ami a kis létszámnak is köszönhető. Régóta dolgozunk együtt, így a személyes és munkakapcsolatunk is szorossá vált. Ez jó hatással van a közös munkára, a meleg, biztonságos légkör kialakítására. 4. Szervezési sajátosságok A gyermekek elhelyezése korcsoportonként történik. A csoportokat kedves állatokról neveztük el (mókus, katica, nyuszi, kismadár). Bölcsődénk 6–17 óráig tart nyitva. Ez idő alatt bármikor hozhatják, vihetik gyermekeiket. Reggel 7 óráig egy csoportban tartózkodnak a gyerekek egy kisgyermeknevelővel. 7 órára érkezik a párhuzamos osztályon lévő kisgyermeknevelő, aki átkíséri a másik egységhez tartozó gyermekeket, és ott folytatja a gyermekek átvételét. A nyári időszakban a reggeli óráktól az udvaron fogadjuk a gyerekeket, és az időjárástól függően innen adjuk haza őket 16 órától. 8 órától minden csoportban egy „saját” nevelő tartózkodik, akinek 8,30-ra, ill. 9 órára érkezik a társa. Fontos a napi tevékenységek összehangolása a csoportok között. A tornaszobát, az alkotószobát, a sószobát naponta használják az alcsoportok. Az udvari levegőzést is fontosnak tartjuk, lehetőség szerint napi rendszerességgel tartózkodnak friss levegőn, ahol sokféle nagymozgásra van lehetőség (motorozás, labdázás, mászókázás, stb.). Segítséget kapunk a technikai dolgozóktól a gyermekek kísérésében. 5. Kiemelt szakmai tevékenységek Programunkat komplexen, minden korcsoportot figyelembe véve dolgoztuk ki. Kiemelt feladatunknak tűztük ki a művészeti és esztétikai nevelést, ezen belül a zenei, irodalmi nevelést, az alkotótevékenységeket, melyekhez a „Babamatematikát” is segítségül hívjuk. A 2. életévhez közeledő korosztályra az egyre bővülő szókincs, a kreatív készségek kibontakozása, a társas kapcsolatok fejlődése, az önállósodási törekvések jellemzőek. Az ének, mondóka mindig jelen van a gyermekek játéktevékenységében. Tapasztalatunk, hogy azok a gyerekek, akiknek sokat énekelnek, mondókáznak, sokkal könnyebben tanulnak meg beszélni, sokkal hamarabb beszélnek tisztán, jól érthetően. A zenei, irodalmi nevelés viselkedésformáló, értékközvetítő, és hagyományőrző eszköz is egyben. Az általunk előadott gyermekdalokban, mondókákban, mesékben megjelennek ünnepeink, hagyományaink, népi kultúránk. Ebből szeretnénk minél többet átadni bölcsődéseinknek. Használunk ritmushangszereket, természetesen házi készítésű hangszereket is. A gyermekek nagyon igénylik az ölben létet, az odabújást, a simogatást. Ezekben a helyzetekben tudatosan alkalmazzuk a ringató (Tente baba, tente), a simogató (Ciróka–maróka), a lovagoló (Hóc–hóc katona) mondókákat, gyermekdalokat. Amikor a gyermek megtapasztalja, hogy a dal és a hozzá kapcsolódó játékos mozgás örömet okoz számára, ösztönösen érdeklődni fog, és így játékba hívható. Ilyenkor a „tenyeresdik”, „ujjasdik”, kiszámolók hangoznak el. Amikor a csoport hangulata megkívánja, hangulatkeltő dalokat énekel, dudorászik a kisgyermeknevelő. Egyéni igény szerint altatódalt énekel. Évszakokra, ünnepekre utal a dalokkal, mondókákkal. A gyermekek életkorával, fejlődésével a repertoár is egyre bővül. Rendszeresen használjuk Forrai Katalin „Ének a bölcsődében”, „Ciróka–maróka”, „Hóc, hóc katona” c. énekes könyveit. A zenei anyagot úgy állítjuk össze, hogy megfelelő legyen minden gyermek érdeklődésének, fejlődési fokának, pillanatnyi hangulatának. Ezáltal érzelmileg kiegyensúlyozottabbakká válnak, elmélyülnek a személyes kapcsolatok. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

69

Alkotótevékenységek Mindig arra törekszünk, hogy ne az eredmény legyen a lényeg, hanem maga a tevékenység okozzon örömet a gyermekeknek. Ezáltal lehetőség van az érzelmek feldolgozására, kifejezésére, önkifejezésre. A kisgyermeknevelők feladata a feltételek biztosítása, technikák megmutatása, segítségadás, alkotókedv fenntartása és az alkotások elismerése. Alkotószobánkban olyan tevékenységi formákra is lehetőséget adunk, amit a szobákban nem tudunk biztosítani (pl. sárral, liszttel való dagasztás, nagy felületre festés, talpnyomat készítés). Rajzolási lehetőséget biztosít a hatalmas krétatábla, különböző méretű, színű krétákkal. Az itt elhelyezett termésekkel, magokkal, fűszerekkel is van lehetőség ismerkedni. Ragaszthatják, fűzhetik, majd az alkotásokat a gyermekek számára látható magasságban elhelyezzük. A nagy mágneses tábla mellé tettünk kisebb táblákat. Minél több eszközt biztosítunk, bővítjük tudásukat. Már csecsemőkortól kezdve jelen van a gyermek életében a matematika, és végig kíséri egész életünket. Az érzékelés a megismerés kiinduló pontja, a száj az első érzékszerv. A szopóreflex a formaészlelés eszköze lesz. Szájával a tárgyakat letapogatja, így fejlődik ki a szopómozgásból az ajakjáték, mellyel az első ajakhangokat formálja. Tágul a gyermek számára a világ a látással, hallással, majd a kéz működésével. A fogóreflex átalakul, amikor a gyermek keze, mozdulata hozzáidomul a tárgyak alakjához, amik révén geometriai tapasztalatokat szerez a tárgyak formai tulajdonságairól. Üléskor felszabadul a kéz, egy–egy tárgyat mindig látunk a kezében, ami a számfogalom alakulása szempontjából érdekes. Egy játék kevés, viszont három már sok, mert nem fér a két kezébe. A helyváltoztatással közlekedés még több ismeretszerzésre ad lehetőséget. A térben történő tájékozódás a tárgyi biztonságérzet alapja, és ennek matematikai tartalma nagyon gazdag. A funkciós játék közben az ismétléssel tanul, tapasztalatokat gyűjt környezetéről. A tárgyak alakjának, formájának, méretének, kiterjedésének, mennyiségének van jelentősége, ezek mértani alakzatuk miatt összeköthetőek a matematikával. Két éves kor körül, a testséma kialakulásakor a mozgás során találkozik a szimmetriával a kisgyermek, a párossággal, és az ellentétességet is ekkor különbözteti meg (testrészek megismerése). A testrészek megismerésére arc–, kézjátékokat, mondókákat használunk. Ellentétes irányokkal (jobbra, balra, föl, le, előre, hátra) mozgásokkal a mozgásirányok tanulását segítjük. A beszéd fejlődésével a 3. évben újabb lehetőségek nyílnak a matematikai nevelésre. A beszédben megjelennek a határozatlan számnevek (sok, kevés, több, elég, stb.). A helyeslő vagy tagadó reakciók már a matematikai logika jelei. Arányokat, párokat fedez fel a kisgyermek (anya–gyermek, ló– csikó), és analógiás gondolkodása is fejlődni kezd. A térbeli relációk is megmutatkoznak (alá, fölé, mellé, mögé). A kisgyermek játéktevékenységében is sok matematika rejtőzik. – A rakosgatás, toronyépítés matematikája A gyakorlójáték során a tevékenységeket sokszor meg lehet ismételni (beletenni– kiönteni, felépíteni–összedönteni), gyűjtögetéskor minél többet össze lehet gyűjteni. A sorba rendezésnek is van matematikai tartalma. A kisebb–nagyobb, magasabb– alacsonyabb, a hosszabb–rövidebb megismerésével az ismeretek gyorsan bővülnek. A megfelelő mennyiségű, változatos formájú játékokkal (toronyépítők, montessorik, poharak, tálkák, stb.) szerzett tapasztalatok észrevétlenül gazdagítják formavilágát. – Az építőkockák matematikai értéke a formák felhasználásában rejlik. A geometriai tapasztalatszerzés bőséges forrása. Összehasonlítási lehetőséget adnak, a több–kevesebb megítélését segítik, a hosszabb–rövidebb, alacsonyabb–magasabb viszonyát tárják fel, ezáltal új fogalmakat tanul. – Az illesztős játékok során az azonos formák felismerését sajátítja el. Megtanulja az elforgatás finomabb mozdulatát, gyakorolja a formák körvonalainak, a rész és az egész kapcsolatának felismerését.


70

– A puzzle játékok matematikája a gyermek emlékezetére épül, a látottak alapján, és színekből következtetve rak ki formákat. Házilag készítünk puzzlét képeslapokból, elhasználódott mesekönyvekből. Síkmértani formákra, háromszögre, négyszögre vágjuk. – A golyós játékok matematikája révén megismerkednek a gömbbel. Fűzhet golyókat, gyöngyöket szín és nagyság szerint, szabálytalan vagy szabályos rendben. Fejleszti a gondolkodást, a problémamegoldó képességet, a ritmusérzéket. A mintás üveggolyók nézegetése a forgásszimmetriát érzékelteti. – A kártyás játékok matematikájának lényege, hogy funkciója a párkeresés. Szín– és formafelismerésre, gyakorlásra is használjuk. A játékok révén kialakul a kettő, a pár, a hasonló, az ugyanaz, az összeillő, a különböző fogalma. Beszélgetés során képet kapunk arról, hogy milyen ismeretei vannak a gyermeknek, mennyire tájékozott, miközben az érzelmi világáról is sok mindent megtudhatunk. – Az öltöztetős játékok és a test matematikájával a kombinatorikai gondolkodást fejlesztjük, összehasonlítást teszünk lehetővé, és a megfigyelőképesség alakulását figyeljük. A kisebb–nagyobb, alacsonyabb–magasabb, szélesebb–keskenyebb, kövérebb– soványabb kifejezések értelmét tanítjuk. Ez a testséma alakításában is segítségünkre lehet. A párosságot, a szimmetriát ismerik meg az öltöztetős kirakók és a mondójátékok során. A kar–, láb–, törzsmozgatások segítik a térbeli tájékozódást, a jobb–bal irányok megkülönböztetését. – A „kézművesség” matematikáját elősegítő anyag a papír. Lehet tépni, gyűrni, ragasztani, rajzolhatnak, festhetnek rá. A papíron megjelennek a firkák, nyitott vagy zárt, egyenes, görbe vonalak. Tájékozódnak a papír térbeli síkján. Nyomhagyásra minél több eszközt biztosítunk: zsírkréták, színes ceruzák, festékek, nyomdák (krumpli, parafadugó, gumi, levél, stb.). A papír lehet téglalap, négyzet, kör vagy más alakú forma is. A tépés során különféle alakzatokkal ismerkednek. Ezeket is fel lehet ragasztani. Ragaszthatnak különböző méretű és formájú anyagokat, magokat, nagyobb méretű fűszereket, így ismereteket szereznek a környezetben lévő anyagokról. – Az udvari játékok matematikája A homokozóban a tömeg és az űrtartalom összehasonlítására, mérésre van lehetőség. Kavicsszedegetéskor is sok ismeretet szereznek forma, nagyság, szín alapján. Hasonlóságokat, különbségeket fedeznek fel. A kavicsokat egymás mellé sorakoztatva vonalakat raknak ki, alkotnak. A mászókák, csúszdák egyensúlyozásra alkalmasak, de a változatos formák matematikai tapasztalatokhoz is juttatják a gyerekeket. A fokok megmászásakor a számosságot természetes módon tapasztalják. A gondolkodásra, problémamegoldásra nevelés a matematikai nevelés legfontosabb alapelve. Fontos, hogy a kisgyermeknevelők tudatosan alkalmazzák ezt a munkájukban, és a gyermekek életkorának megfelelően, helyesen használják a matematikai, logikai fogalmakat. Mozgásfejlesztés A gyermekek életeleme a mozgás, a játék. Az egészséges gyermek spontán módon, élénken mozog. A napirendbe iktatott játékos mozgás kielégíti mozgásigényüket, segíti az alapvető mozgások tanulását, az egyensúlyérzék fejlődését, a testi képességeket, így az egészséges fejlődést szolgálja. Ének, mondóka, zene segíti a ritmust, a harmonikus, rendezett mozgást. Mindig figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, képességeit. Törekszünk arra, hogy legyen a mozgás rendszeres, játékban gazdag örömforrás. Elsősorban olyan gyakorlatokat alkalmazunk, melyek növelik biztonságérzetüket, egyensúlyérzéküket. Fontos a törzs– és lábizomzat erősítése, mivel a gerinc még nem alkalmazkodott teljesen a függőleges testtartáshoz, a lábizomzat nincs még kialakulva. Játékos formában, rövid időtartamú gyakorlatokat alkalmazunk erre a célra szolgáló tárgyak (pl. babzsák, labdák) felhasználásával. A tornaszobában van matrac, zsámoly, gyűrű, bordásfal, karika, és mozgásfejlesztő táska, sokféle eszközzel. A falra szerelt nagyméretű tükörben láthatják mozgásukat. Célunk, hogy egyszerű térbeli feladatokat Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

71

(pl. fel– és lemászás, akadályok, szintkülönbségek felismerése) tudjanak megoldani. A foglalkozásokra hetente háromszor kerül sor, rossz idő esetén a tornaszobában, jó időben az udvaron. Alcsoportonként, „saját” gyermek rendszerben zajlik. Bemelegítéssel kezdődik, állandó és új elemeket is tartalmaz. A tornaszoba esős időben a beosztáson kívül is használható. Egyéb tevékenységek A bábjáték csodája az, hogy a gyermek szemeláttára megelevenedő bábú nagy erővel ragadja meg ösztöneit, képzeletét. A báb gyermek számára ismert személyt, állatot elevenít meg. A bábozás alatt lélekben azonosul a látott figurával, saját magát helyezi bele a cselekménybe, miközben fantáziája színezi, kiegészíti a történetet. A bölcsődés korú gyermek érzelmi beállítottságú. A bábjáték elsősorban az érzelmekre hat, fejleszti a szép felfedezésének, élvezésének képességét. Az átélés során viszonyokat, erkölcsi értékeket tanul. A bábjáték elősegíti a vidám légkör megteremtését, későbbiekben pedig az egészséges, derűs világszemlélet alakulását. Ennek a korosztálynak párbeszédes, rövid, fejből mondott meséket, népmeséket, történeteket mondunk. Az állatmesék nagyon kevesek a gyermekek számára. Kéthetente bábelőadást tartunk. Egy előre meghatározott mesét adunk elő, a gyermekek által ismert énekek, mondókák kíséretében. Az előadás előtti napokban ismételgetjük ezeket, hogy be tudjanak kapcsolódni. A bábokat megfoghatják, játszhatnak velük. Sokszor a bábbal mondják el, hogy mit éreznek, gondolnak. Félelmek, szorongások oldódnak fel a spontán játékon keresztül. Bölcsődénk rendelkezik sószobával, melyben sótéglák vannak elhelyezve az egyik fal mentén. A téglákon armatúrákban speciális sóoldat van. Egészségmegőrzés céljából heti két alkalommal, fél órában szabad játéktevékenységet folytatnak itt a gyermekek. Zenei eszközök használatára nyílik mód, mondókázás, éneklés, verselés közben. Saját igény szerint a szülők délután is használhatják gyermekükkel. Hetente egyszer gyümölcsnapot tartunk. A szülők által behozott gyümölcsökkel, zöldségekkel ismerkedhetnek a gyerekek. Megfoghatják, megszagolhatják, megkóstolhatják a terméseket. 6. Kapcsolattartás a szülőkkel Érkezéskor és hazamenetelkor beszélgetéseink az otthoni, a bölcsődei napi történésekről szólnak. Az üzenőfüzetbe havonta írunk a gyermek fejlődéséről, a vele kapcsolatos történésekről. Személyes stílusban, naplószerűen, fotókkal illusztrálva vezetjük, a szülők nagy örömére, akiktől írásos visszajelzéseket is kapunk. Évente háromszor szülői értekezleten kapnak hivatalos információkat a szülők. A szülőcsoportos beszélgetéseket kéthavonta tartjuk. Előre meghatározott témát, problémákat dolgoznak fel a szülők a „saját” kisgyermeknevelők vezetésével. A gyermeköltözőkben elhelyezett faliújságon az aktuális információk (napirend, házirend, étrend, gyermeki jogok, érdekképviseleti fórum, kezdeményezések, szakmai program, befizetések napja, stb.) mellett neveléshez kapcsolódó cikkeket olvashatnak, és a gyermekek alkotásait is megcsodálhatják a szülők, figyelemmel kísérhetik munkákat. Előzetes megbeszélés alapján egyéni beszélgetést is felkínálunk azoknak a szülőknek, akik segítséget, megoldást keresnek a gyermekneveléssel kapcsolatos problémákra. Nyílt napok, családi rendezvények Az év első nyílt napi rendezvénye a farsang, amikor a gyermekek szülőkkel együtt tölthetik a csoportban a délelőttöt. Szabadon választható a jelmezviselés, halk zene szól, kézművesfoglalkozással teremtünk télbúcsúztató hangulatot.


72

A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó nyílt délelőtt programja a tojásfestés, és tavaszváró dekorációk készítése. Ilyenkor szülők és a gyermekek közösen alkotnak a kisgyermeknevelők segítségével. Jó idő esetén tojáskereséssel színesítjük a programot. A Bölcsőde Napján, április 21-én úgy állítjuk össze a programot, hogy minden csoportszobában más, más tevékenységet lássanak és próbálhassanak ki a szülők, a gyerekek (gyurmázás, ragasztás, rajzolás, festés). Anyák napi ünnepségen a gyermekek által készített apró ajándékkal lepjük meg az édesanyákat. A Gyermeknap tiszteletére családi napot szervezünk. A Hunyadi téri Óvoda gyermekei néptáncbemutatót tartanak. Kisgyermeknevelőink bábelőadásokkal, kézműves foglalkozásokkal, arcfestéssel kedveskednek. Bohócműsor, lufihajtogatás, arcfestés is van a programok között. Minden nyáron elbúcsúztatjuk az óvodába menőket, akik a nevelők által készített kis tarisznyában megkapják a személyre szóló ajándékokat (csoportkép, csoportnévsor, búcsúvers, notesz, zsírkréta, kis üveg homok). Advent idején, a karácsonyi készülődéshez kapcsolódva szervezünk kézműves programot, melyen a gyermekek, szülők, kisgyermeknevelők meghitt hangulatban készítenek ajándéktárgyakat, díszeket. A Mikulás délelőtt érkezik, a szülőkkel, nagyszülőkkel együtt várjuk. A gyermekek születésnapját jeles napként tiszteljük, a bölcsődei csoportban együtt ünnepeljük. A kisgyermeknevelők figyelmességgel készülnek, a szülők finomsággal lepik meg a gyermekeket. 7. Kapcsolattartás intézményekkel Rendszeres kapcsolatban állunk a Hunyadi téri és a Rókusi krt.-i Óvodával. Az óvodába készülő kisgyermekek szüleinek tartott szülői értekezletekre minden évben elhívjuk az óvónőket, akik bemutatják óvodáikat, válaszolnak a szülők kérdéseire. A szomszédos óvodával együttműködve könnyebbé tesszük a kisgyermekeknek az új közösségbe való beilleszkedést. Az óvodapedagógusok átlátogatnak hozzánk, megismerkednek a gyermekekkel. Nevelőink ezt a látogatást viszonozzák a gyermekek társaságában. A Waldorf Óvoda pedagógusai ebben az évben vették fel velünk a kapcsolatot, bemutatták a szülőknek intézményük szakmai programját. Nagy segítségünkre van a feltételek biztosításában a „Tipegő” Szegedi Bölcsődei Alapítvány és a Mátrix Közhasznú Alapítvány, akikre programjaink szervezésében mindig számíthatunk. A bordányi Aprajafalva Bölcsőde nevelője nálunk töltötte a tanulmányaihoz szükséges gyakorlatot, azóta is fennmaradt a jó kapcsolat, megfigyelésekkel egybekötött látogatásokat szervezünk. Tagjai vagyunk a Magyar Bölcsődék Egyesületének és a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének. Napi kapcsolatot tartunk az Intézményhez tartozó bölcsődékkel.


73

14. 10. SIHA KÖZI BÖLCSŐDE A bölcsőde neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi címe: 6724 Szeged, Siha köz 4.

Telefon: 06/62/489–246; 06/70/708–6606 e-mail: [email protected] honlap: www.szegedbolcsode.eu A bölcsőde férőhelyszáma: 72 Nyitva tartás: 6–17 óráig Bölcsődevezető: Uhercsák Zoltánné Bölcsődevezető helyettes: Simonné Gyémánt Ilona

I. Helyzetelemzés A Siha közi Bölcsőde Rókus városrészben található. 1983-ban épült, a körülötte elhelyezkedő panel épületekkel együtt, tehát egy igazi lakótelepi bölcsőde. A bölcsődét körülvevő panelházak elzárják a város zajától, így nyugodt, csendes környezetben várja a gyermekeket. Bölcsődénk a város minden pontjáról jól megközelíthető autóbusszal, trolibusszal, villamossal egyaránt. Így nem meglepő, hogy a szülők nemcsak a közeli lakótelepről, lakóparkból íratják hozzánk gyermekeiket, hanem a város távolabbi pontjairól, például Béketelepről, Baktóból, Kiskundorozsmáról, Tápéról vagy a város másik végén található Vadaspark lakóparkból is. Intézményünk közelében két óvoda, két általános iskola, két gyermekorvosi rendelő található. A körzet védőnői szolgálathoz kb. 500 fő 0–3 éves gyermek tartozik, közel 30% bölcsődés. 1. Az ellátást igénylő családok szociális helyzete Törekszünk az ellátást igénylő családokkal őszinte, közvetlen, jó kapcsolatot kialakítani. Ezt bizonyítja, hogy sokan a második, harmadik, negyedik gyermeküket is hozzánk íratják. A nehéz gazdasági helyzetnek köszönhetően a családok fokozatos elszegényedése jellemző. Vannak rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek, tartós betegek, akik számára diétás étkeztetést (tej-, tojás-, szója-, méz-, citrusmentes) biztosítunk. A családok majdnem fele egy gyermeket nevel, kb. 40% a kétgyermekesek aránya, és 10% nevel 3 vagy több gyermeket. A szülők kb. fele fizikai munkás, kb. 40% értelmiségi, 10% egyéni vállalkozó. Több külföldi munkavállaló, egyetemi hallgató, és egyedülálló szülőnk van. Védőnői javaslatra is kerülnek hozzánk gyermekek. Néhány kisgyermek a bölcsődén kívül speciális fejlesztésben részesül. 2. A bölcsőde bemutatása Bölcsődénk úgynevezett típusbölcsőde, az épület kialakítása megfelel a kisgyermekek életkorából adódó igényeknek. A fürdőszobák közvetlenül a csoportszobákból nyílnak, és a szobákból juthatunk a tágas, parkosított udvarra. Az épület gazdasági részén található iroda, tálaló- és tejkonyha, mosoda-és vasalóhelyiség, orvosi szoba, dolgozói étkező, öltöző-és mosdóhelyiség. Az alkotószobát, sószobát és a játszócsoportot ezen a területen alakítottuk ki. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

74

Az épület négy gondozási egységből áll, egységenként két csoportszoba, egy fürdőszoba, gyermeköltöző, kocsitároló, ágytároló, elkülönítő helység, és felnőtt mosdó van. A szobák tágasak, világosak, mindegyik saját színvilágot képvisel. A szobák modern Cibó bútorokkal vannak berendezve, melyeket jól kiegészítenek a színben harmonizáló függönyök, szőnyegek, ülőpárnák, kuckók. Az összképet élősarkok, helyenként akváriumok, zöld növények, gyermekalkotások teszik teljessé. A dekoráció a kisgyermeknevelők ízlését, kreativitását dicséri. Változatos, pedagógiailag értékes készségfejlesztő, építőjátékaink vannak. A játéklehetőségeket könyvek, hangszerek, bábok, szerepjátékok kellékei bővítik. A játékokat természetes alapanyagú, esztétikus vessző, háncs, tengerfű kosarakban tároljuk. Külön helyet alakítottunk ki az alkotáshoz szükséges eszközöknek (gyurma, zsírkréta, ragasztó, ceruza). Játékkészletünket a kisgyermeknevelők által készített, szebbnél szebb házi készítésű játékok teszik egyedivé. Büszkék vagyunk kollégáink kreativitására. Több díjat, elismerést kaptunk már a házi készítésűekért, a dekorációért, a saját költésű mesékért. Törekszünk arra, hogy játékaink természetes anyagúak, változatosak legyenek. A berendezésnél, a játékkészlet kialakításánál mindig figyelembe vesszük a gyermekek korát, fejlettségi szintjét. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek szabad levegőn tartózkodására, mozgására. Ezt a célt szolgálják a tágas, rendezett, biztonságos udvarrészek. A csoportok területét élősövény választja el egymástól. Járólapos terasz, gumitéglás és füves rész, mesterséges domb, homokozó, pancsolási lehetőség van minden csoportnál. A gyermekek szeretnek játszani a favonatban, babaházban, a különböző mozgásfejlesztő játékokkal (motor, tricikli, talicska, labdák, dömperek, stb.) A kezdeményezésekhez segítséget nyújtanak a mozgásfejlesztő táska eszközei, melyekből különböző akadálypályák állíthatóak össze az udvaron és a szobában. Évszaknak megfelelően kiegészítjük az udvari játékkészletet (kréták, babák, építőkockák, könyvek). Műanyag kerti bútorok adnak helyet a szabad levegőn alkotáshoz. Fontosnak tartjuk nyáron az erős napsugárzás elleni védekezést. A fák és a bokrok természetes árnyékot adnak, ha szükséges napernyőket teszünk ki. Gyermekeinket rendszeresen bekenjük naptejjel. A folyadékszükségletet rendszeresen pótoljuk, pancsolási lehetőséget biztosítunk. 3. Humánerőforrás Bölcsődénkben 18 kisgyermeknevelő dolgozik. 16 főnek felsőfokú, 2 főnek középfokú szakképesítése van. Csoportszobánként 2-2 kisgyermeknevelő van. A bölcsődevezető és a játszócsoport háziasszonya szakgondozó végzettségű. Munkánkat segíti 4 technikai dolgozó, 1 gazdasági adminisztrátor, 1 házimunkás. Jó közösségünk van. A fiatalok lelkesedése, energiája kiegészül az idősebbek tapasztalatával, szakmai tudásával. Az Intézmény csapatépítő napján 2010-ben IV., 2011ben I. helyezést értünk el, amire büszkék vagyunk. Kiemelkedően fontosnak tartjuk szakmai tudásunk bővítését, ezért kisgyermeknevelőink rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken, szakmai napokon, tanulmányi kirándulásokon, szakmai műhelyeken. Havi rendszerességgel tartunk házi továbbképzést. Egész évre előre elkészítjük a terveket, hogy ki, mikor, milyen formában tartja a továbbképzést, így minden kisgyermeknevelő előre tudja a feladatát, és fel tud készülni. Többféle formában tartjuk ezeket a foglalkozásokat: – Két kisgyermeknevelő kiválaszt egy szakkönyvet, elolvassa, és a többiekkel ismertetik tartalmát, majd közösen megbeszéljük. – Szakmával kapcsolatos filmet vetítünk, megbeszéljük. – Kreatív foglalkozáson különböző játékokat, dekorációkat, apró ajándékokat készítünk, ötleteket adunk ezzel egymásnak. – Megbeszéljük a pontszerző továbbképzéseken hallottakat, dolgozatot mutatunk be.


75

II. A bölcsődei élet megszervezése 1. „Saját” kisgyermeknevelő rendszer Alkalmazása személyi állandóságot, érzelmi biztonságot jelent a gyermekeknek. A csoport gyermekeinek egy része tartozik a „saját” nevelőhöz, ő szoktatja be a gyermekeket, és egész bölcsődei tartózkodásuk alatt ő a nevelőjük. Számon tartja „saját” gyermekei egyéni igényeit, problémáit, szokásait, és átsegíti őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken. A nevelés–gondozás mellett figyelemmel kíséri a fejlődésüket, vezeti a dokumentációt. Vannak helyzetek, amikor a kisgyermeknevelő életében történő változás nem teszi lehetővé, hogy a bölcsődei időszak végéig a gyermek mellett maradjon (pl. szülés, betegség, nyugdíjba vonulás). Törekszünk arra, hogy ilyen esetben minél zökkenőmentesebb legyen a személyváltás. Sokat segít ilyenkor a gyermeket jól ismerő nevelőtárs és természetesen a szülő is. 2. Gyermekcsoportok szervezése A gyermekcsoportokat életkor szerint alakítjuk ki. Bölcsődénkben egy csecsemő– kistipegő, egy tipegő–nagycsoport, és hat nagycsoport van. A csoportokat a gyermekek számára kedves állatokról neveztük el: Süni, Méhecske, Mókus, Fecske, Katica, Pillangó, Halacska, Pingvin. Bölcsődénk reggel 6–17 óráig van nyitva. A gyermekeket mindig szakember fogadja és adja haza. Reggel 6–6.30-ig, délután 16.30–17-ig összevont csoportokban látjuk el a gyermekeket. Gondos szervezéssel biztosítjuk, hogy az „ölelkezési idő”, amikor mindkét nevelő bent van, és „saját” gyermekeivel foglalkozik, minél hosszabb legyen. Munkánkat úgy szervezzük, hogy a gyermekek soha ne maradjanak felügyelet nélkül, még akkor sem, ha a nevelői létszám nem teljes. Ha szükséges, segítséget nyújtanak a technikai dolgozók. Az eltérő fejlődésű, sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását integrációban, az egészséges gyermekek csoportjában végezzük. A felvételkor nem minden esetben tudunk arról, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű. Előfordul, hogy a bölcsődében ismerjük fel az átlagostól eltérő fejlődés jeleit. Ezekben az esetekben kiemelten fontos a fejlődés figyelemmel kísérése, rögzítése, és a tapasztalatok megbeszélése a szülővel, a bölcsődeorvossal. A fejlesztést szakember javaslata alapján, kompetenciánknak megfelelően végezzük. A korai fejlesztést bölcsődén kívül a szülők biztosítják. 3. Napirend A napirendek összeállításánál figyelünk a csoportlétszámra, a gyermekek fejlettségi szintjére, az évszakra. A napirendet úgy szervezzük, hogy elegendő idő jusson a gondozások elvégzésére. A csecsemőknek egyéni napirendet készítünk, amely igazodik az otthoni napirendhez. Ügyelünk arra, hogy minden évszakban elegendő idő jusson levegőzésre, kinti játékra. Ennek időtartamát mindig az évszak és az időjárás határozza meg. Ősszel és tavasszal kb. 3–4 óra, télen kb. 20–30 perc. Nyáron szinte egész nap a szabadban vagyunk, kivétel az étkezési idő, és forró nyári napokon a 10.30–15.30 közötti időszak. Kivétel a levegőzés alól a köd, az eső, az erős szél, a –5C° alatti hőmérséklet, a kánikula, az erős UV–B sugárzás, a szmog. Fokozott figyelmet fordítunk a napvédelemre (naptej, folyadékpótlás, megfelelő ruházat, árnyék). Októbertől áprilisig sószobába járunk, amely nagyban segíti a felső légúti megbetegedések megelőzését, megkönnyíti annak lefolyását. Heti két alkalommal 20–20 percet, alcsoportonként, „saját” nevelővel vannak a sószobában. Mindig kis létszámú csoport tartózkodik bent, ami lehetőséget ad a kapcsolatok mélyítésére. A szülők írásban nyilatkoznak, hogy igénylik–e a szolgáltatást.


76

IV. Kiemelt szakmai tevékenységek Bölcsődénk sajátos arculatában meghatározó szerepe van a szakmai programnak, a kiemelt tevékenységeknek. Bölcsődénkben minden kisgyermeknevelő készít tervet a szakmai tevékenységekhez. A negyedéves tervezet havi bontásban készül. Tartalmazza, hogy mi a kisgyermeknevelő célja, milyen témával szeretne foglalkozni, milyen módszereket, eszközöket, énekeket, mondókákat, alkotótevékenységeket, stb. alkalmaz. A heti bontás tartalmazza, hogy melyik nap, milyen tevékenységeket terveznek (pl. hétfőn ragasztás, kedden gyümölcstisztítás, szerdán játékos torna, stb.). A tervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, fejlettségi szintjét (pl. a csecsemőknek hangulatkeltés céljából énekli azt a dalt, amit a nagyobbak már önállóan is tudnak). Bölcsődénkben az általános nevelési és gondozási feladatok jó színvonalú megvalósítása mellett kiemelt figyelmet szánunk a szülőkkel, a kisgyermekes családokkal való kapcsolattartásra, a művészeti, esztétikai nevelésre, a babamatematika alkalmazására. 1. Kapcsolattartás a szülőkkel, családokkal A beíratás és a felvétel között a bölcsődevezető tart szülői értekezletet az új szülők számára. Bemutatja a bölcsődét, a kisgyermeknevelőket. Ismerteti a szakmai programot, a házirendet és válaszol a felmerülő kérdésekre. Ezután a gyermek leendő csoportjában a „saját” nevelővel megbeszélik a családlátogatást, a beszoktatás időpontját és megbeszélik a szülőket érdeklő kérdéseket. Az első családlátogatásra közvetlenül a beszoktatás előtt kerül sor, így a beszoktatáskor már nem lesz teljesen ismeretlen személy a kisgyermeknevelő. A gyermeket „saját” kisgyermeknevelője és nevelőtársa látogatja meg, ismerkednek a gyermekkel, információkat gyűjtenek szokásairól napirendjéről, egyéni igényeiről. Megbeszélik a beszoktatást, válaszolnak a szülők kérdéseire. Ezután következik a beszoktatás a szülővel, ami általában két hétig tart, és fokozatos elválást jelent. A beszoktatás után a kisgyermeknevelők összefoglaló feljegyzéseket készítenek a gyermek törzslapjára és üzenőfüzetébe a gyermek új környezetre való reagálásáról, viselkedéséről, a közöttük alakuló kapcsolatról. A napi beszélgetések a szülőkkel érkezéskor és távozáskor rövid kérdés–válasz interakciókra adnak lehetőséget a másik fél által nem látott eseményekről. Bölcsődénkben lehetőség van egyéni beszélgetésre is. Ezt kezdeményezheti a szülő vagy a kisgyermeknevelő. Olyankor szoktuk alkalmazni, ha alaposabb, hosszabb beszélgetést igénylő kérdések, esetleges problémák merülnek fel. Ezek a beszélgetések csendes, nyugodt környezetben zajlanak, megfelelő időpont egyeztetés, előkészítés után. Évente 4–5 alkalommal szülőcsoportos beszélgetéseket szervezünk, a csoportszobákban tartjuk. Lehetőség nyílik arra, hogy elmondják problémáikat, gondjaikat, érzéseiket, véleményüket az adott témával kapcsolatban. A beszélgetések hatására erősödik a szülőkkel való kapcsolat, az együttműködés, a bizalom. Az adaptációval járó nehézségek csökkentése érdekében júniusban tartjuk az első szülőcsoportos beszélgetést az új szülőknek. Megbeszéljük, hogy mit tehetnek a szülők a beszoktatásig hátra lévő időben, annak érdekében, hogy könnyebb legyen az elválás. A szülők örömmel fogadják a kezdeményezést, és minden évben sokan vesznek részt. 2. Alkotótevékenységek Az örömforrás maga a tevékenység, és nem az eredmény. A kisgyermeknevelő feladata a feltételek biztosítása, a technikák megmutatása, az alkotókedv ébren tartása, ötletadás. Minden csoportszobánkban van egy kialakított sarok, ahol az alkotótevékenységhez szükséges kellékeket, anyagokat tartjuk. Megtalálhatóak itt festékek, ragasztók, papírok, fonalak, textíliák, szalvéták, golyók, gyurma, formák, nyújtófa, zsírkréták, marokkréták, háromszögceruzák, nyomdaformák, stb. A gyermekek alkotásait megbecsüljük, a csoportszobákban kiállítjuk, mappákban összegyűjtjük, később hazaadjuk, hogy a család minden tagja megcsodálhassa az alkotásokat. Néhányat az üzenőfüzetbe is beragasztunk. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

77

4. Babamatematika A babamatematikát igyekszünk a mindennapi szakmai tevékenységbe beilleszteni. Beszélgetünk pl. a kisebb–nagyobb fogalmáról, a tárgyak csoportosításáról. Kreatív kisgyermeknevelőink készítettek saját játékokat a babamatematikához, pl. bébi számpiramist, mellyel a formákat, a számokat ismerhetik meg a gyerekek. A játékok elrendezése is lehet matematika, pl. ha a fakockát egymástól távol rakjuk, szaggatott vonalat kapunk, ha szorosan egymás mellé helyezzük, akkor folyamatos vonalat. Bölcsődés korban a tanulás nem szűkíthető le csupán az ismeretszerzésre. Minden tapasztalatszerzés tanulás, és a bölcsődei élet egészét átszövi. A fejlesztést tudatosan, de nem direkt módszerekkel végezzük, hanem spontán játékhelyzetekben, a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, aktivitására építve.

V. Alapellátás mellett végzett, családi nevelést segítő szolgáltatások A bölcsődei ellátás igyekszik alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz. Napjainkban már kívánalom, hogy ha a feltételek adottak, és igény is mutatkozik rá, szervezzünk családi nevelést segítő szolgáltatást a gyermekeket otthon nevelő szülőknek. 1. Időszakos gyermekfelügyelet Alapellátás melletti szolgáltatásként, térítési díj ellenében van lehetőség a szülő elfoglaltsága idejére a gyermek időszakos elhelyezésére, délelőtt 8–12 között. A felügyeletet szakképzett kisgyermeknevelő biztosítja. 2. Játszócsoport Szeged Megye Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi 2002 óta működtet játszóházat, játszócsoportot. Először alapítványi pályázat segítségével, a Vitéz utcai Bölcsődében kapott helyet egy játszóház, de ezt hamar kinőtte, és 2004-től a Siha közi Bölcsődébe költözött. Bölcsődénk férőhelyszáma ekkor 75 lett. Egy gondozási egységet rendeztünk be a játszócsoport részére, ahol a tárgyi feltételek ideálisak voltak. Két csoportszoba, egy fürdőszoba, gyermeköltöző, babakocsitároló, mosdó, udvarrész tartozott hozzá. 2010 újabb változást hozott. A bölcsődei férőhelyek iránti igény növekedett, így a játszócsoport helyét átadtuk a bölcsődei ellátásnak. A szolgáltatás a bölcsődében maradt, de új helyen, az épület gazdasági részén. Az alapterület kisebb, de törekszünk arra, hogy a szolgáltatás színvonala ne csökkenjen. A játszócsoportnak külön bejárata van, és saját udvarrész tartozik hozzá. Kocsitárolót, öltözőt, játszószobát, fürdőszobát alakítottunk ki. A berendezés és a játékkészlet korszerű, a gyermekek életkorának megfelelő. Cibó gyermekbútorok vannak. A bölcsődei csoportokhoz hasonlóan pedagógiailag értékes, jól tisztítható játékokat helyeztünk el. Saját házi könyvtárunk van, mely hozzáférhető a szülők számára. Helyet kaptak énekes–mondókás gyűjtemények, képeskönyvek is. Lehetőség van szakmai és ismeretterjesztő filmek vetítésére. Segítjük a szülőket, hogy bővíthessék ismereteiket egészségügyi, gyermeknevelési kérdésekben. A játszócsoport háziasszonya szakképzett kisgyermeknevelő, a bölcsődevezető helyettese. A szolgáltatást nemcsak azok veszik igénybe, akik majd bölcsődébe szeretnék íratni a gyermeket, hanem olyanok is, akik néhány órát szeretnének kulturált körülmények között eltölteni, együtt játszani, ismerkedni, barátkozni. A bölcsődei beiratkozáskor ajánlani szoktuk a játszócsoportot, mert segíthet abban, hogy a gyermek megismerkedhessen a bölcsődei környezettel. Eddig közel 400 család vette igénybe ezt a szolgáltatást. A térítési díjat a fenntartó határozza meg. A játszócsoportban lehetőség van születésnapi, névnapi zsúrok rendezésére is, előzetes egyeztetés után. Fontosnak tartjuk, hogy jól érezzék magukat nálunk a gyermekek és a szülők, és máskor is ellátogassanak hozzánk.


78

A családok felé irányuló programunk színes, változatos. Vannak olyanok, melyeket nemcsak a bölcsődés gyermekek szüleik látogathatnak, hanem a játszócsoportba járók és bármely kisgyermekes család, akit érdekel. Ezzel is nyitottunk a családok felé. Alaptevékenységeink színvonalas ellátását szem előtt tartva a következő programokat kínáljuk a kisgyermekes családoknak: – Ének–zenei nevelés a bölcsődében. Ezen a délutánon a szülőkkel és a gyerekekkel együtt énekelünk, hangszerekkel ismerkedünk. – Kreatív foglalkozások. Nagyon sokszor hallottuk a szülőktől, hogy mennyi szép dolgot készítünk, ezért úgy gondoltuk, hogy szervezünk olyan délutánokat, amikor segítségünkkel bárki készíthet játékot, dekorációt. Ez idő alatt gyermekfelügyeletet biztosítunk a játszócsoportban. Így nyugodtan lehet használni a ragasztópisztolyt, és más, a gyermekek számára nem biztonságos eszközöket. – Bábelőadás. Rövid mesével készülünk, a bábokat a kisgyermeknevelők készítik. A szülők és a gyermekek is nagy örömmel fogadják. – Babamatematika és alkalmazásának módszerei. A csoportban, játékhelyzetekben megfigyelhetik a szülők, hogy mit értünk ez alatt, hogyan alkalmazzuk, milyen eszközöket használunk.

VI. Hagyományos ünnepeink Évente több jeles napot ünneplünk, mindig sokat készülünk rá. Az év első jeles napja, amit megrendezünk, a farsangi mulatság. Már hetekkel előtte készülünk rá. Minden kisgyermeknek készítünk kartonból álarcot és kalapot, amit ők maguk dekorálhatnak ki festékkel, színes papírok felragasztásával. A farsang napján mindenki eldöntheti, szeretné–e viselni. Van, aki kész jelmezzel érkezik. Ilyenkor táncolunk, mulatunk, így űzzük el a telet. A következő jeles nap a Húsvét, ilyenkor apró ajándékokkal készülünk. Bölcsődénkben hagyomány, hogy húsvét és karácsony előtt családi délutánt szervezünk az ünnep jegyében. Ezt általában egy–két héttel az ünnep előtt tartjuk. Meghívót készítünk, ki is plakátoljuk. Erre az alkalomra nemcsak a bölcsődénkbe járó gyerekeket és szüleiket várjuk, hanem a testvéreket és nagyszülőket is szívesen fogadjuk. Többféle alkotótevékenységgel készülünk. A legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki talál kedvére valót. Ragaszthatnak kartontojásra színes papírt, gyurmázhatnak. A nagyobbak kifújt tojást díszítenek szalvétával, tapétaragasztó segítségével. Tojásba ültethetnek kiscsirkét, tojástartóból készíthetnek pl. kakast. Az alkotásokat mindenki hazaviheti. A családi délutánok alkalmával megvendégeljük a gyerekeket és a szülőket süteménnyel, üdítővel, és zenét hallgatunk. Anyák napjára két ajándékot készítünk, egyet a gyerekek, egyet a nevelők. Azokat a nagymamákat is megajándékozzuk, akikkel kapcsolatban állunk. A gyerekek ajándéka pl. tenyérlenyomat, saját kezűleg dekorált kartonvirág. Mi gipszből öntünk kis szíveket, pirosra festjük, nevet, dátumot írunk rá, és egy bőrszíjjal nyakba lehet kötni. Minden gyermek maga adja át édesanyjának, nagymamájának, egy szál virág kíséretében. A május utolsó vasárnapja a Gyermeknap. Ezt a napot bölcsődénkben kerti partival, családi délutánnal ünnepeljük. Minden nap, de különösen ezen a napon igyekszünk a gyermekek kedvében járni. Az udvaron csúszdák, ugrálóvár várja őket. Az asztaloknál a kisgyermeknevelők segítségével kipróbálják az üvegfestést, gipszfestést, nyomdázást, lehet gyurmázni, ragasztani, tésztát fűzni. Aki szeretné, arcfesték segítségével lehet nyuszi, oroszlán, katica, de akár pókember is. Minden évben műsorral várjuk vendégeinket. Bölcsődéseinket megajándékozzuk ezen a napon. Nyáron, általában június utolsó hetén egy utolsó közös együttjátszásra invitáljuk gyermekeinket és szüleiket. Ezen a délutánon elköszönünk óvodába menő gyermekeinktől. Minden búcsúzó gyermeknek készítünk tarisznyát, amire a jele van ráhímezve. A tarisznyában egy kis édesség és egy üveg bölcsődei homok van. Erre az alkalomra készítünk DVD lemezt, amin az egész évet megörökítettük, videofilm és fényképek formájában. Ezt minden gyermek megkapja, aki csoportunkba jár. Minden gyermeknek a saját Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

79

kisgyermeknevelője adja át a tarisznyát egy szál virág, néhány búcsúszó és puszi kíséretében. Az ünnepi rész után játék, beszélgetés következik, és persze közösen megesszük az erre az alkalomra sütött süteményeket. A bölcsődében megünnepelt jeles napok sorában a következő ünnep a gyerekek által nagyon várt Mikulás. Már hetekkel az ünnep előtt beszélgetünk róla, énekelünk. Rajzot készítünk a Mikulásnak, aki évek óta visszajár, egy volt bölcsődésünk nagypapája. Kapnak a Mikulástól néhány szem szaloncukrot, délután pedig megkapják az ajándékot, amit a kisgyermeknevelők készítettek. Karácsony ünnepét meghitt hangulatú családi délutánon készítjük elő. Karácsonyi süteményekkel, ünnepi zenével várjuk a gyerekeket és a szülőket. Bölcsődéseink gyurmázhatnak, karácsonyi gipszformákat festhetnek, kartonból kivágott karácsonyfát díszíthetnek. A nagyobb testvérek, szülők pedig készíthetnek karácsonyi ajtódíszt, asztaldíszt, közben beszélgetünk. Természetesen, ilyenkor is megajándékozzuk a csoportunkba járó gyermekeket pl. zöld filc anyagból megálmodott fenyőmanóval, cserépbe ültetett tobozfenyővel, tésztából készült angyalkával, dióhéjba fektetett pólyás babával stb. Mindig nyugodt, meghitt légkörben telnek ezek a délutánok.

VII. Kapcsolattartás intézményekkel –

– –

– – –

A gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként kapcsolatban vagyunk a gyermekjóléti intézményekkel és a családsegítő központtal. Fontos feladatunk a veszélyeztetettség, a gyermekbántalmazás, a fejlődésbeli elmaradás jeleinek felismerése, jelzése. Bölcsődénk több éve a szakképzések terep–és vizsgahelye. Több intézményből érkeznek hozzánk tanulók, hallgatók. Szakmai kapcsolatban állunk három óvodával, a Petresi utcaival, a Hétvezér utcaival és a Hunyadi térivel. Minden év márciusában az óvodai beíratások előtt vendégül látjuk az óvodák egy–egy óvodapedagógusát, akik elmondják intézményük szakmai programját, a helyi sajátosságokat, és válaszolnak a szülők kérdéseire. Más alkalommal is együttműködünk az óvodákkal. Előfordult, hogy a családi délutánunkon a Hunyadi téri óvoda néptánc csoportja lépett fel, de arra is volt példa, hogy a Petresi utcai óvoda óvónői meglátogatták bölcsődénket, hogy ötleteket gyűjtsenek házi készítésű játékok és dekorációk készítéséhez. Tagjai vagyunk a Magyar Bölcsődék Egyesületének és a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének. Kapcsolatot tartunk a szegedi önkormányzati bölcsődékkel. Szakmai munkánkat segíti, ellenőrzi a Dél-alföldi Regionális Módszertani Bölcsőde Módszertani Csoportja.


80

14. 11. SZENTMIHÁLYI BÖLCSŐDE A bölcsőde neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Szentmihályi Bölcsőde címe: 6710 Szeged Óvoda utca 2. Telefon: 62/427–723; 70/708–6613 e–mail: [email protected] honlap: www.szegedbolcsodek.eu Férőhelyszám: 25 Nyitva tartás: 6–17 Bölcsődevezető: Valkó Zoltánné

MOTTÓ: A gyermekekre elsősorban egész lényünkkel hatunk. Azzal, akik vagyunk. Amit mondunk az, kevés. Egész lényünkkel nevelünk. (Müller Péter) Történelmi áttekintés Bölcsődénk 1959-ben épült, a helyi körorvos, dr. Fülöp Pál kezdeményezésére, aki felismerte, hogy létfontosságú egy olyan intézmény, amely lehetővé teszi az anyák munkába állását. Akkoriban a lakosság nagy része a mezőgazdaságból élt, legfőbb tevékenységük a fűszerpaprika termesztése, illetve az állattartás volt, amely egész napos tevékenységet jelentett a családoknak. Manapság a lakosság többsége a városban dolgozik. Egy ideig csökkent a népességszám a munkalehetőségek beszűkülése miatt. Az elmúlt évtizedben sok új családi ház épült, sok fiatal költözött a városrészbe. Munkalehetőséget ad a baromfifeldolgozó, a zöldségfeldolgozó és a savanyító üzem. Intézményünk központi helyet foglal el a település életében, hiszen fontos a családok számára, hogy kisgyermekeiket otthonukhoz közel, jó helyen tudják. Egyre többen szeretnének jó levegőjű, csendes helyet, kis létszámú közösséget biztosítani gyermeküknek. A családok átmeneti otthonából rendszeresen fogadunk kisgyermeket. A bölcsőde bemutatása, tárgyi és személyi feltételek Bölcsődénk Szeged Délikert városrészben, jól megközelíthető helyen, forgalmas úttól távol, zöldövezetben található. Három csoportszobában 5 kisgyermeknevelő látja el a gyermekeket. Egy hangulatos kör alakú szobánk is van, mely igen népszerű a családok körében. A jó levegőjű, árnyékos udvar és terasz egész évben biztosítja a szabad levegőn tartózkodást. Van sószobánk, amely segít a gyermekek egészségének megőrzésében, a felsőlégúti betegségek megelőzésében. Profilunk a hagyományok felélesztése és beépítése napi tevékenységünkbe. A település életében való aktív részvételt központi feladatunknak tekintjük. A családok szívesen íratják be hozzánk gyermekeiket, nemcsak az itt élők, de Szegedről és a környező városrészekből, Kecskésről, Vadaspark lakóparkból, és Hattyastelepről is. Szobáink a gyermekek magasságához igazított biztonságos, modern bútorokkal vannak berendezve. A csecsemők rácsos ágyban alhatnak, ébrenlétük alatt járóka, elkerített szobasarok segíti a játékot, a mozgást. A biztonságosan járó gyermekek Wesco–ágyakon pihenhetnek, alhatnak. A gyermeköltözőben minden kisgyermeknek jellel ellátott külön szekrénye van. Fürdőszobáink kapcsolódnak a csoportszobákhoz. Felszerelésük a Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

81

gyermekek magasságához vannak igazítva, elősegíti az önállósági törekvéseket. Udvarunk árnyékos, füves terület, több rögzített, mozgásfejlesztő játékkal. Csoportonként van homokozó, de megtalálhatóak a szerep– és utánzójátékok, az alkotótevékenységek, az önálló, szabad játék eszközei is. Nyáron pancsolási lehetőséget biztosítunk. Egy csoportunk számára egész évben biztonságos szabad levegőn tartózkodást tesz lehetővé a terasz. Tavasztól őszig, mint egy csoportszobát rendezzük be, és az alvás feltételei is adottak. Sószobánk elhelyezkedése külön szervezési feladatokat jelent, technikai munkatárs segíti a kisgyermeknevelőket. A gyermekek a téli időszakban hetente kétszer félórát tartózkodnak a sószobában, játszanak, énekelnek, alkotnak. Játékeszközeink változatosak, funkció szerint vannak elhelyezve, megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak. Sok a házi készítésű játék. A gyermekek behozhatják, és elővehetik kedvenc játékaikat, vigasztaló átmeneti tárgyaikat, amikor arra szükségük van. A bölcsődei élet szervezése A gyermekek által közkedvelt mesefigurákról elnevezett Mókus, Méhecske, Micimackó csoportokat az életkoroknak megfelelően alakítjuk ki. A csoportlétszámot meghatározza a szobák alapterülete, így a kistipegő csoport 7, a tipegőcsoport 8, a nagycsoport 10 fős. Két csoportban két–két kisgyermeknevelő, a harmadikban egy látja el a gyermekeket. A műszakbeosztást a gyermekek érkezéséhez, távozásához igazítjuk. Reggel 6 órakor egy kisgyermeknevelő fogadja a gyermekeket. A nyitva tartás ideje alatt szakember felügyeli őket. Törekszünk arra, hogy minél hosszabb legyen az „ölelkezési idő”, amikor mindegyik kisgyermeknevelő a csoportban tartózkodik. A reggeli gyermekátvétel 7,30ig, a hazaadás 16,30-tól a tipegőcsoportból történik. Épületi adottságunk miatt két csoport kisgyermeknevelői tudnak összedolgozni. Körszobánk elkülönül a másik két csoporttól, így az ő munkájukat szükség szerint segítik felügyelettel a technikai munkatársak. Humánerőforrás Hat szakképzett kisgyermeknevelőnk, 2 technikai dolgozónk, egy házimunkásunk van. A bölcsődevezető szakgondozó végzettségű. Egy kisgyermeknevelőnk főiskolát végzett, egy tanul. Képzéseken, tréningeken, tanfolyamokon, szakmai előadásokon fejlesztjük tudásunkat. Tervezzük a továbbképzéseket, mindenki saját érdeklődésének megfelelően tanulhat. Tartunk házi továbbképzéseket. Rendszeresen megfigyelik egymás munkáját a kisgyermeknevelők, ennek célja egymás segítése, a problémák felismerése, a tapasztalatok átadása. Szorgalmazzuk a Módszertani Könyvtár rendszeres látogatását, az új szakirodalom megismerését. Cikkek, folyóiratok tanulmányozásával bővítjük tudásunkat. Bölcsődénk terepintézmény, helyet ad a leendő kisgyermeknevelők szakmai gyakorlatához. Rendszeresen fogadunk hallgatókat. Bölcsődénk kapcsolatrendszere Nemcsak a családokkal, de a település minden intézményével szoros kapcsolatot építettünk ki. Együttműködünk a helyi részönkormányzat munkatársaival, az óvodával, a Családok Átmeneti Otthona munkatársaival, a védőnőkkel, a gyermekorvossal, a Móricz Zsigmond Művelődési Házzal, a Kábel TV-vel, de a rendőrséggel és a polgárőrséggel is. Rendszeres a kapcsolatunk a város többi bölcsődéjével, és a Módszertani Csoporttal. A gyermekvédelmi szakemberekkel eseti a kapcsolat. A település óvodájával együttműködési megállapodásunk van, részt veszünk egymás programjain. A bölcsőde kiemelt nevelési programja Bölcsődénk a néphagyományőrzésen keresztül kiemelten kezeli az anyanyelvi, zenei, esztétikai és vizuális nevelést, a népi kultúra átörökítését. Célunk, hogy a nálunk nevelkedő gyermekek a környezetükkel, a világ dolgaival, a múlttal és a jelennel természetes egységükben ismerkedjenek meg. A gyermeki világkép formálása csak úgy Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

82

lehetséges, ha a gyermek aktív, tevékeny részese lehet a tapasztalatszerzésnek, ha ismereteit gyakorolhatja. Havonta figyelemmel kísérjük a jeles napokat, naptári ünnepeket, népszokásokat, amelyekhez játékokat, tapasztalat– és ismeretszerzési tevékenységeket kapcsolunk. Fontosnak tartjuk, hogy az ünnepekhez kapcsolódó hagyományokat a családokkal együtt élesszük fel. Így évente többször szervezünk közös programokat az ünnepkörök köré építve. A farsangolással kezdjük, amit a húsvéti hímestojásfestés követ. Május elején köszöntjük az édesanyákat. Nyár elején, a Gyermeknap közelében családi délutánt szervezünk, búcsúdélutánnal köszönünk el óvodába menő gyermekeinktől és szüleiktől. Ősszel tökpartira invitáljuk a családokat. Karácsony közeledtével koszorú– és asztaldíszkészítés, Mikulásvárás zárja az évet. A település programjaira invitáljuk a családokat, ilyen pl. a bográcsfőző verseny, a „Tök– jó” nap, a Falukarácsony. Évente kétszer tartunk szülői értekezletet, melyek célja az aktuális információk átadása. Egyéni és szülőcsoportos beszélgetésekkel segítjük a családokat. Az egyéni beszélgetéseket a csoportjukba járó „saját” gyermekek szüleivel kezdeményezik kisgyermeknevelők. A téma mindig a szülőket foglalkoztató aktuális problémák feltárása, megoldása. A beszélgetéseket évente többször, így két–három alkalomra tervezzük. Bölcsődénkben a kisgyermeknevelők csoportonként, életkorhoz igazítva valósítják meg a tervezett szakmai tevékenységeket. Kistipegő csoport Ez az életkor a megismerés kora. A kisgyermek játékosan tanul tárgyakkal bánni, játékon keresztül ismeri meg a világot. Fejlődése során érzékennyé válik a külső ingerek iránt. A játék fejleszti a gondolkodást, az ismeretek rendszerzését, és segíti a szimbólumalkotás kialakulását. A másokkal való játszás során tanulja meg a gyermek a társas együttlét szabályait. Megtanulja, hogyan alkalmazkodjon másokhoz, hogyan és milyen módon érvényesítse akaratát. A valóság felfedezése, megismerése a játékon keresztül lehetséges. Évszakhoz igazodóan állítjuk össze csoportunk szakmai programját. Mindezt úgy, hogy igyekszünk minél inkább figyelembe venni bölcsődénk kiemelt feladatát, a hagyományőrzést is. Január, február hónapban időjárástól függően levegőzünk. Amennyiben lehetséges, ilyenkor is az udvaron és a teraszon tartózkodunk, ahol a gyermekek új élményekkel gazdagodnak. Amikor a hideg és a fagy miatt nincs lehetőség a szabadban tevékenykedni, a szobába hozzuk a havat. Megérinthetik és megfigyelhetik, milyen változáson megy keresztül. A dekorációval is segítjük a gyermekeket az évszakok felismerésében. Februárban 14. a tyúkültetés napja. Az alkotótevékenységet, az anyanyelvi és ének– zenei nevelést eköré építjük. Zsírkrétával, festéssel alkotunk, előre rajzolt hóemberre, tyúkra, farsangi szemüvegre. Gyurmázás közben fejlődik a tapintás, a finommotorika, a térérzékelés. Igyekszünk életkornak megfelelő mondókákat, dalokat bemutatni. Vannak olyan dalok, melyeket meghallgatásként alkalmazunk. Március, április, május hónapban az éledő természet megannyi csodás megismernivalót tár elénk. Többet lehetünk a szabadban, megismerkedhetünk a madarak hangjával, a rügyező fákkal, a nyíló virágokkal. Jeles nap az Anyák napja, a Húsvét. Március 12. a magvetés napja, ekkor kis cserepekbe földet szórunk, magokat ültetünk, locsolunk. Tenyérlenyomatot készítünk a gyermekekkel az édesanyáknak, húsvétra tojást festünk. Előrajzolt virágra, lepkére színezhetnek. A szoba dekorációjával jelzzük a gyermekeknek, hogy jön a tavasz, éled a természet. Pillangókat, virágokat, füzért készítünk. A játékos mozgáshoz kiegészítőket használunk (karika, babzsák). Nyáron a pancsolás új élményt nyújt. Szeptember, október hónaptól használjuk a sószobát. Falevelet gyűjtünk, megfigyeljük a lombhullást. Ősszel jeles nap szeptember 30., a Népmese Napja. Mesélünk, kukoricát morzsolunk, falevelet gyűjtünk, ragasztott képeket készítünk.


83

A tél beköszönte szintén sok érdekes eseményt tartogat. Jeles nap december 6. Mikulás és a Karácsony. A hideg beköszöntével, a hó lehullásával új témák merülnek fel. A szánkózás élménye, a hógolyó– és a hóemberkészítés sok vidám pillanatot szerez. Azonban a hideg megakadályozza számunkra, hogy több időt tölthessünk a szabadban. Sószobába járunk. Kikerülnek a falakra a télapós, a karácsonyi képek, díszek. Alkotótevékenységek alkalmával is ezekre helyezzük a hangsúlyt. Hóemberre, karácsonyfára ragasztunk vattapamacsokat, festünk kivágott díszeket, csengő alakú lapot díszítünk. Luca–búzát ültetünk kis cserepekbe, és a gyermekekkel közösen gondozzuk. Zenehallgatás alkalmával Mikulás– és karácsonyi dalokat hallgatunk, énekeljük, hangszerekkel kísérjük (Itt kopog, ott kopog; Hull a hó; Télapó itt van; Hull a pelyhes; Kiskarácsony, nagykarácsony; Ég a gyertya ég; Betemetett a nagy hó). Tipegő–nagycsoport kezdeményezett programja Igyekszünk minél változatosabb játékokat biztosítani a csoportszobában és a szabadban egyaránt. A kezdeményezéseket az anyanyelvi, zenei nevelés, az alkotótevékenységek köréből választjuk, mindennapjaink szerves része. Hozzájárul a nyugodt, békés „családias” légkör kialakulásához. Tapasztalataink szerint a kisgyermekek is szívesen kezdeményeznek énekeket, mondókákat, szívesen kapcsolódnak be a közös éneklésbe. Igyekszünk változatos alkotótevékenységeket biztosítani, szabadon választhatóan, a gyermekek életkorának megfelelően. A különböző anyagok és technikák (festés, ragasztás, fűzés, gyurmázás) alkalmazását megmutatjuk. Az évkörnek megfelelően számba vesszük a jeles napokat, ünnepeket, a hozzájuk fűződő népi hagyományokat, és ezek köré tervezzük tevékenységeinket. Január, február a farsang időszaka, ez vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak. Beszélgetünk a télről, madarak etetéséről. A beszélgetés alkalmat teremt az anyanyelv gyakorlására. A telet saját készítésű eszközökkel, képekkel szemléltetjük. Játék a szabadban, mozgás a friss levegőn, hóval való játék, hóember, hógolyó készítése. A levegőzés hozzájárul az egészség védelméhez, erősíti az immunrendszer. A különböző mozgásformák gyakorlása segíti a mozgásfejlődést. Jeles nap február 14., a tyúkültetés napja, amit egy hetes programnak tervezünk. Beszélgetés tyúkról, kakasról, csibéről, hangjaik utánzása. Könyvbéli illusztrációt felhasználva ismerkedünk az állatokkal. Ujj– és kesztyűbábok segítségével énekelünk, mondókázunk, mesélünk. Lehetőséget nyújtunk, hogy megismerkedjenek a tojással nyers és főtt formában. Beszélgetünk a tojás részeiről, sárgáját festéshez használjuk fel. A gyerekek megpucolhatják és meg is kóstolhatják a főtt tojást. A hónap a farsangról is szól, amit a dekorációban is megjelenítünk. Együtt farsangolunk a családokkal. A húsvéti ünnepkör, amely hamvazószerdától pünkösdig tart, elhozza a tavaszt. Beszélgetünk a rügyező fákról, növényekről, virágokról, az öltözékről, a téli és a tavaszi ruhadarabok közötti különbözőségről. Az ünnepkör része a húsvét, melynek előkészületeként beszélgetünk a gyerekekkel a húsvéti szokásokról. Locsolóverseket tanulunk, tojásokat festünk különböző formában. Jeles nap március 12., a magvetés napja, ezen alkalomból a gyerekekkel közösen ültetünk virághagymát, melynek fejlődését naponta követjük. A dekorációban megjelenítjük a húsvét és a tavasz hangulatát. Május elejére a gyerekekkel együtt készítünk ajándékot az édesanyáknak, amelyet meghitt ünnepség keretében adnak át. Fontos számunkra az anya–gyermek kapcsolat erősítése. Június, július, augusztus a nyár, az aratás, a jó idő hónapjai. Következik az új kenyér ünnepe is. Beszélgetünk a gyerekekkel a nyárról, a melegről, a vízről, az állatokról, az óvodáról. A nap nagy részét a szabadban töltjük, ami tovább bővíti a gyerekek ismereteit, szókincsét. A pancsolás, homokozás, triciklizés elősegíti a mozgásfejlődést, az értelmi gyarapodását. Az óvodáskorú gyermekek számára természetes az óvodára való ráhangolódás, a bölcsődétől való elszakadás. Igyekszünk személyes óvodalátogatással is


84

gazdagítani az óvodáról való pozitív élményeket. A bölcsődei élet lezárásaként dalokból, mondókákból, versekből álló műsorral ünnepeljük az óvodába induló kisgyermekeket. Szeptember, október az aratás és a betakarítás hónapjai, érkezik az ősz, változik a növényzet, az élővilág. Megérkeznek az új gyermekek, az évszakhoz kapcsolódó énekekkel, mondókákkal próbáljuk az elszakadást megkönnyíteni számukra. A beszélgetések lehetőséget teremtenek a gyermekek megismerésére. Az őszi termények sokszínűsége remek alkalmat teremt az ismeretadásra, a szókincsbővítésre. Az őszi termények (gesztenye, dió) a babakonyha polcain is jelen vannak. Megismertetjük az őszi terméseket, és az alkotótevékenység során fel is használjuk. Jeles nap október 28., a kukoricafosztás napja. Ismerkedünk a kukoricával, a kukoricabajusszal, a morzsolással. Felhasználjuk a kukoricaszemeket az alkotásokhoz. Élősarkot készítünk, ami segíti a szemléltetést, az ismeretadást. November, december hónap az advent és a karácsonyi ünnepkör ideje. Elhozzák a meghittség hangulatát. Előtérbe kerül a család, az összetartozás, a testvéri kapcsolatok. Beszélgetések, könyvnézegetés, mese és mondóka segítségével adunk új ismereteket a gyerekeknek. Az alkotásokban és a dekorációban megjelenítjük az ünnep hangulatát. Egész évben az évszaknak és ünnepkörnek megfelelően mesélünk, énekelünk. Fontosnak tartjuk, hogy egy–egy témával több napon és több formában foglalkozzunk. Szakmai tevékenységeinkben igyekszünk minél gazdagabb, választékosabb ismeretanyagot nyújtani kisgyermekeinknek, ezzel is színesítve a bölcsődei napokat. Kezdeményezések a nagycsoportban Január, február hónapban vízkereszttől hamvazószerdáig terjedő időszakban ünnepeljük a farsangot. A csoportszobát vidám, színes dekorációval díszítjük, zenét hallgatunk, táncolunk, jelmezes farsangi mulattságot rendezünk, melyre meghívjuk a szülőket is. Ez jó alkalom a bölcsőde és a család kapcsolatának építésére. Jeles nap februárban a tyúkültetés napja, amikor képek és képeskönyv segítségével beszélgetünk a tyúkokról, a tojásról. Új ismereteket nyújtunk. Tojásnapot tartunk, amikor a főtt és a nyers tojást feltörjük, megpucoljuk, megismertetjük a gyerekeket a főtt és nyers közötti különbözőséggel. A fehérje és a sárgája érintésével fejlődik az érzékelés, a pucolás közben fejlődik a kézügyesség. Kakas és tyúk formájú kesztyű– és ujjbábok segítségével bábozunk, mesélünk, amely által lehetőség nyílik a fantázia, a kommunikáció fejlesztésére. Alkotótevékenységen farsangi szemüveget festünk, papírcsákóra színes mintákat ragasztunk, papírtyúkra terményeket, tojáshéjat ragasztunk. Március, április, május hónap már a húsvéti ünnepkör hónapjai, megérkezik a régen várt tavasz. Beszélgetünk a gyerekekkel a természet megújulásáról, az időjárás változásairól. A magvetés napja jó alkalmat ad a növények fejlődésének megfigyelésére. Kis tálkákba különböző magvakat ültetünk a gyerekekkel, együtt gondozzuk, locsoljuk. Ez a tevékenység nemcsak ismereteket ad, hanem fejleszti a kézügyességet, a szem–kéz koordinációt is. A kikelt magvakat hazavihetik. Rügyező ágat, barkát helyezünk vázába, ezzel a tavaszt jelenítjük meg. A csoportszoba téli díszeit felváltják a vidám tavaszi és húsvéti dekorációk, melyek a gyermekek szépségérzetét fejlesztik. Húsvétra a gyerekekkel és a szülőkkel együtt festünk, különböző technikákkal húsvéti hímes tojást, ami jó lehetőség az ünnepre való ráhangolódásra. Az anyanyelvi, ének–zenei nevelésben megjelennek a tavaszt és a húsvétot idéző mondókák, énekek, versek. Jeles nap az Anyák napja, amely alkalmából minden kisgyermek ajándékot készít az édesanyjának és a nagymamáknak, amelyet ünnepség keretében adnak át. Az ünnepségre hosszasan készülünk, anyák napi és tavaszi dalokkal, versekkel, mondókákkal ismertetjük meg a gyerekeket. Június, július, augusztus a nyár, az aratás hónapjai. Napjaink túlnyomó részét az udvaron töltjük, mely remek alkalom a környezetünkről való ismeretszerzésre, beszélgetésre. Pancsolás, homokozás közben ismerkednek a vízzel, a homokkal, amely Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

85

által fejlődik érzékelésük, konstruálóképességük, fantáziájuk. Lehetőség nyílik az önfeledt játékra, a nyár örömeinek élvezésére. Beszélgetünk az óvodába készülő gyermekekkel az óvodáról, ellátogatunk a közeli intézménybe, ahol ismerkedhetnek az óvodai környezettel. Augusztusban, az új kenyér ünnepén beszélgetünk a kenyérről, elkészítéséről. Lehetőséget biztosítunk különböző kenyerek kóstolására. Alkotófoglalkozáson a gyerekekkel együtt só–liszt gyurmát készítünk, amely a tészta dagasztását szimbolizálja. Gyümölcsnapjainkon az évszaknak megfelelően a nyár gyümölcseivel, zöldségeivel ismerkedhetnek a gyerekek. A dekorációban főként a virágok és a különböző állatok ábrázolására fektetjük a hangsúlyt, melyet igyekszünk változatos anyagokból elkészíteni. Szeptember, október hónap meghozza az őszt. Nagy esemény a szüret, melyet próbálunk egyszerű formában megjeleníteni a csoportban. A gyerekek szőlőt hoznak, leszemezzük, levét kipréseljük, megkóstoljuk. Beszélgetünk az őszi termésekről, a betakarításról, a szüretelésről, ismerkedünk a termésekkel. A termésasztalra diót, gesztenyét, tököt, kukoricacsövet helyezünk. Nézegetésével, tapogatásával ismereteket szereznek a gyerekek. Jeles nap október 28., a kukoricafosztás napja, amely alkalomból a gyerekekkel közösen lemorzsoljuk a kukoricát. A magokat később alkotótevékenység során használjuk fel. Beszélgetünk az időjárás és a természet változásairól, az öltözködés fontosságáról, megtanuljuk a ruhadarabok nevét, funkcióját. Színes faleveleket gyűjtünk, lepréseljük, majd felhasználjuk az alkotásoknál és a dekorációban. Az ének–zenei és az anyanyelvi nevelésben megjelennek az őszi és a szüreti dalok, mondókák, versek, mesék. November, december az advent és a karácsonyi ünnepkör hónapjai. Eljön a tél, az időjárás hidegre fordul, kopárrá változik a természet. Mindez lehetőséget teremt a beszélgetésre, új ismeretadásra, képek, könyvek nézegetésére. Ismerkedünk a hóval, jégcsapokkal, szánkóval. Megfigyeljük a madáretetőhöz látogató madarakat, magvakat helyezünk az etetőbe. Luca–búzát ültetünk, melynek fejlődését figyelemmel kísérjük a gyerekekkel, és haza is vihetik. Izgalommal várjuk a Mikulás érkezését. Az adventi készülődést a szülőkkel együtt tervezzük, koszorúkat, kopogtatókat, asztaldíszeket készítünk. Karácsonyra apró ajándékokat készítünk együtt, a gyerekek családtagjainak. Az ünnepre való hangolódást karácsonyi dalokkal, versekkel színesítjük. A dekorációban megjelenítjük a tél és az ünnep hangulatát.


86

14. 12. SZŐREGI BÖLCSŐDE A bölcsőde neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi Szőregi Bölcsőde címe: 6771 Szőreg, Szerb u. 21. Telefon: 06/62/405–116; 06/70/708–6612 e-mail: [email protected]; honlap: www.szegedbolcsode.eu A bölcsőde férőhelyszáma: 24 Nyitva tartás: 6.00–17.00 óra Bölcsődevezető: Miklósi Lászlóné Bölcsődevezető helyettes: Babovka Magolna

MOTTÓ: Hisszük és valljuk, hogy a legszebb hivatás az életben a kisgyermeknevelés, amelyben csak szeretettel, megértéssel, nagy-nagy türelemmel lehet és szabad dolgozni. Bölcsődénk bemutatása Szőreg több nemzetiségű, virágos, jó levegőjű település. Az itt élő családok nagy része mezőgazdaságból, állattartásból, kertészkedésből él. Sokan Szegeden és a szomszéd településeken vállalnak munkát. Szőreg két fő utcája félkör alakban fut végig a településen, és a mai napig fémjelzi a két nagy nemzetiséget: a magyart és a szerbet. Szőreg legmagasabban fekvő területein a Szerb utcában épült fel a római katolikus és a görögkeleti templom. A bölcsőde a Szerb u. 21. szám alatt működik, egy épületben a részönkormányzattal. A bölcsődével szemben lakópark épült, melyben sok a fiatal, kisgyermekes család. Szőregen 1956–ban nyitottak először bölcsődét a Szerb u. 10. szám alatti volt jegyzői házban. Ez a bölcsőde 1956–1963 között idénybölcsődeként működött, évente március elejétől október végéig fogadták a mezőgazdaságban dolgozó családok 6 hetestől 3 éves gyermekeit. A bölcsőde első vezetője Kovács Béláné Klárika gondozónő volt, aki ebből a bölcsődéből ment nyugdíjba 1992-ben. 1963-tól Pamuk Antalné gondozónő lett a bölcsődevezető. A bölcsődeorvosi teendőket a nyitástól 1978-ig dr. Deák Jenő főorvos úr látta el, ezután dr. Kovács Ágnes gyermekorvos, 1980-tól dr. Zlatarov Mária körzeti gyermekorvos. Kezdetben a bölcsőde igen nehéz körülmények között működött. Szeneskályhával fűtöttek, vezetékes víz nem volt. Üstben melegítették a vizet, teknőkben mostak, katlanban főzték ki a pelenkát. Biliztető padokat használtak, az udvar végében árnyékszék volt a szobatiszta gyermekek számára. A főzőkonyha az udvar másik részében volt, az ételt tálcákon hozták a csoportszobákba. A játszóudvar lejtős volt, 13 lépcső vezetett fel. Emiatt nagymozgásos játékokat nem adhattak a gyerekeknek. 1968tól, Takács Józsefné vezetői tevékenysége alatt kezdődött el a tárgyi feltételek javítása. 1973-ban Szőreget Szeged Városhoz csatolták, a bölcsőde 20 férőhellyel a Szegedi Csecsemőotthon és Bölcsődék Igazgatóságához került. Bevezették a vizet, gyermekvécéket, olajkályhát, villanybojlert szereltek fel, mosógépet, centrifugát vásároltak. 1982-ben az olajkályhákat villanykályhák váltották fel. 1986-1992 között Berczeli Istvánné, 1992-től Miklósi Lászlóné a bölcsődevezető. Az igényeknek Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

87

megfelelően 24 férőhelyre bővítették a létszámot. 1995-ben a régi épület életveszélyessé vált. Dr. Bontovics Erzsébet igazgató főorvos, Némethy Gyuláné gazdasági igazgató és Tóth Csaba szőregi önkormányzati képviselő segítségének köszönhetően működhetett tovább. Átköltöztettük jelenlegi helyére, a Szerb utca 21. szám alá, ahol a növekvő igények miatt már három csoportszobában, jó tárgyi körülményeket, levegőztetésre, kinti játékra alkalmas játszóudvart tudunk biztosítani. A bölcsőde kertvárosi környezetben, fő utcán, az önkormányzattal egy épületben, jól megközelíthető helyen van. Autóbuszmegálló és parkolási lehetőség van a ház előtt. Bölcsődénk igen kedvelt a szőregi és a szegedi szülők körében, sokan második, harmadik gyermeküket bízzák szakképzett kisgyermeknevelőinkre. TÁRGYI FELTÉTELEK Három egymásba nyíló csoportszobánk van, egy nagyobb és két kisebb, melyeket közös előtér köt össze. A Pillangó, Maci, és Katica csoportokban életkor szerint helyezzük el a gyerekeket. A csoportszobákat a korosztálynak megfelelő, korszerű bútorzattal, játékeszközökkel rendeztük be. Egy fürdőszobával rendelkezünk, amely nem kapcsolódik közvetlenül egyik szobához sem. Van sószobánk, melyben kisgyermeknevelők felügyelete alatt tartózkodnak a gyermekek. Füvesített, tágas udvaron van lehetőség levegőzésre, kinti játékra. A lehető legtöbb időt a szabadban töltjük a gyerekekkel. A levegőn való tartózkodást korszerű nagymozgásos játékok teszik örömtelivé. SZEMÉLYI FELTÉTELEK A bölcsődevezető irányításával 5 szakképzett kisgyermeknevelő biztosít szeretetteljes légkört, egyéni bánásmódot a gyermekek számára. Két technikai dolgozónk van (egy 4 órás és egy 6 órás). Gyermekorvos havonta 12 órában látogatja a bölcsődét. Az épület adottságaiból adódó sajátos feladatok A folyamatos napirend biztosítása nem egyszerű feladat az adaptált épületben. Gondos szervezéssel biztosítjuk a közös fürdőszoba csoportonkénti használatát, a gondozások zavartalanságát. Reggel 6–8 óra között egy csoportban fogadjuk a gyermekek, 8 órától minden gyermek a saját csoportjában tartózkodik. SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK A CSOPORTOKBAN Gyermekcsoportjainkban – az Intézményi szakmai program teljes körű megvalósítása mellett – az alábbi tevékenységeket végezzük heti rendszerességgel: Pillangó csoport – Ének–zenei nevelés A kisgyermeknevelők felelőssége, hogy felkeltsék a gyermekek zenei érdeklődését. Az éneklési készség a gyermek utánzási vágyán alapszik. A mondókák, énekek pozitív élményekhez juttatják a gyermekeket. Jó hatást gyakorolnak a ritmusérzék kialakulására, az anyanyelv tanulására. Tapasztalatból tudjuk, hogy beszoktatás alatt nyugtató hatása van a zenének. A gyermekek életkorának megfelelő zenei eszközökkel rendelkezünk: szoprán– és altfurulya, ritmushangszerek (csörgődob, cintányér, tikfa, száncsengő, stb.) Maci csoport Vizuális nevelés, alkotótevékenységek A gyermekek kreativitása sok területen megnyilvánulhat: gondolkodás, beszéd, mozgás. Az alkotókészség megmutatkozik tevékenységükben. Az alkotótevékenység önbizalomra, türelmességre, kitartásra szoktat. Fejleszti a képzelőerőt, a kézügyességet, segíti a környezet és önmaga megismerését. A kisgyermek tapasztalatokat, ismereteket szerez az Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

88

anyagok tulajdonságairól, a formákról, színekről, a térbeli megjelenítésről. Fontos szerepe van a kisgyermeknevelőnek, aki modell a kisgyermek számára. A korosztály fő tanulási formája az utánzás. A kötetlen foglalkozás a kisgyermeknevelő részéről tervszerű tevékenység. Figyelembe vesszük az adott csoport életkori sajátosságait, a gyermekek egyéni igényeit. A kisgyermeknevelő feladata a biztonságnyújtás, az eszközök használatának megmutatása. Az alkotásokat megőrizzük, díszítjük velük a csoportszobát, a gyermeköltözőt, illetve hazaadjuk a szülőknek. A vizuális nevelés leggyakrabban használt eszközei: firkafal, firkapapír, rajzlap, zsírkréta, vízfesték, ecset, ecsettál, színezetlen vagy színezett só–liszt gyurma, főzött gyurma, különböző formák, kiszúrók, törlőkendő, nyomtatható formák. Katica csoport Mozgásfejlesztés Fontos számunkra az egészséges életmódra nevelés. Csoportunkban rendszeresen kezdeményezünk testmozgást eszközökkel vagy eszközök nélkül. A nagymozgásos játékok fontos szerepet töltenek be a gyermekek életében, ezáltal ügyesednek, válnak egyre magabiztosabbá. A játékos mozgás örömforrás, ügyességi játék a gyermekek számára. Leggyakrabban használt eszközök: különböző méretű labdák, ugrálólabdák, babzsákok, csúszda, libikóka, tornapad, karikák, kéz–és lábtappancsok (mozgásfejlesztő táska). Az eszköz nélküli mozgást énekkel, mondókával kísérjük, a gyermekek életkori sajátosságainak, és egyéni mozgásfejlettségének megfelelően kezdeményezünk. A gyermekek részvétele nem kötelező, önként csatlakoznak. KAPCSOLATTARTÁS A CSALÁDOKKAL Fontos számunkra a szülők bizalma, őszintesége, együttműködése. Egyéni beszélgetések során nyújtunk segítséget a gyermekek közös neveléséhez. Évente több alkalommal szervezünk nyílt napot, családi napot, együtt ünnepeljük a jeles napokat (Farsang, Húsvét, Gyermeknap, Télapó). A csoportokban megünnepeljük a gyermekek névnapját, születésnapját. KAPCSOLATTARTÁS A TÁRSINTÉZMÉNYEKKEL – Együttműködési megállapodásunk van a Szerb utcai és a Magyar utcai óvodával, ahová sok volt bölcsődés gyermekünk vagy idősebb testvérük jár. Az óvodapedagógusok meglátogatnak bennünket, megfigyelik a bölcsődei szakmai munkát, a megismerik gyermekeket. – A védőnői szolgálat Szőregen dolgozó védőnői havonta látogatják a bölcsődét. Szakmai beszélgetésekkel, információ cserével segítjük egymás munkáját.


89

14. 13. TÖLTÉS UTCAI BÖLCSŐDE A bölcsőde neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi Töltés utcai Bölcsőde címe: 6726 Szeged, Töltés u. 44. Telefon: 06/62/401–335; 06/70/708–6610 e-mail: [email protected] honlap: www.szegedbolcsode.eu A bölcsőde férőhelyszáma: 40 Nyitva tartás: 6.00–17.00 óra Bölcsődevezető: Király Sándorné Bölcsődevezető helyettes: Koródi Edina MOTTÓ: „Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e, attól függ, hogyan viselkednek a közelében.”(Rudolf Steiner) A városrész múltja és jelene Újszeged Szeged legnagyobb városrésze, a Tisza bal partján található. 1550 körül Királicának hívták, Izabella királyné birtoka volt. A török hódoltság után katonai közigazgatás alá került. 1771–ben Szeged bérbe vette. Újszeged 1796–ban mezőváros lett, 1880. június 5–én Szegedhez csatolták. 1779–től Torontál vármegyéhez tartozott. 1918. november 17–én a szerb hadsereg osztaga, 1919. február 5–én egy francia tüzérezred foglalta el a városrészt. A megszállás 1921. augusztus 20–ig tartott. A szegedi vasúti Tisza–híd 1858–1859 között épült, a Pest–Szeged vasútvonal Temesvár–Orsova– Bukarest felé irányuló folytatásaként, Cézanne mérnök tervei alapján. Munkálatait Jókai Mór is megtekintette. A hidat 1944–ben lebombázta a szövetséges légierő, és azóta sem épült újjá. A híd maradványa ma is látható az Alsó kikötő sornál. Újszegeden több neves intézmény működik: MTA–UNESCO Szegedi Biológiai Kutatóintézete, Gabonatermesztési Kutató Intézet, SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kara, Gyermekkórház, Vakok Intézete, Bálint Sándor Művelődési Ház, Egyetemi Füvészkert, Napfényfürdő, Partfürdő, Forrás Szálló, Sportcsarnok, Népliget, Szabadtéri Színpad. Hat óvoda, három általános iskola, egy középiskola van. A városrészben sok értelmiségi, magas beosztásban dolgozó alkalmazott, orvos, kutató, egyéni vállalkozó lakik, vagy jár ide dolgozni. Napjainkban kb. 25.300 a népességszám. Vannak elöregedőben lévő területek, de jellemző a fiatal családok beköltözése is (Marostői Városrész). Újszegeden két bölcsőde (Vedres utcai, Töltés utcai) működik az Önkormányzat fenntartásában. A bölcsőde bemutatása Bölcsődénk forgalmas utaktól távol, tiszta, jó levegőjű környezetben, a Marostői városrész közelében található. Fákkal, tágas udvarral körülvett „zöld sziget”. Helyijáratokkal könnyen megközelíthető. A több mint 100 éves téglaépület eredetileg nem bölcsődének épült. Az 1940–es években Járványkórház volt, később pedig csecsemőotthon. 1986 óta üzemel bölcsődeként. Ekkor költöztettek ide két megszüntetett bölcsődét, a Rókusit (Párizsi krt-i) és a Fésű utcait. Az átköltözések után két hétig együtt üzemelt a bölcsőde és a csecsemőotthon. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

90

Tárgyi feltételek A bölcsőde főépületének alapterülete 250m². Négy csoportszoba van, átlagos alapterületük 22m². Két csoportszobához tartozik egy fürdőszoba és egy öltöző. A helyiségeket folyosó köti össze. Két szoba egybenyílik. Egy szobában állandóan csecsemő–tipegő, háromban pedig tipegő és nagycsoportos korú gyermekeket fogadunk. A csoportszobák otthonosak, a gyermekek életkorának megfelelő Cibó bútorokkal, puha sarkokkal, játékeszközökkel rendeztük be. A bútorok és a textíliák színe összeillik. A helyiségeket a kisgyermeknevelők és a gyermekek alkotásaival, fotókkal díszítjük. Játékkészletünk jól biztosítja az életkornak megfelelő tevékenységek gyakorlását, a különböző készségek fejlesztését, segíti a társas kapcsolatok alakulását, az együttjátszást. A finommotorika és az alkotótevékenység fejlődését gyurmázással, ragasztással, papírtépéssel, festéssel segítjük. Korosztálynak megfelelő dallam–és ritmushangszerek, mesekönyvek, képeskönyvek, esztétikus házi készítésű hangszerek, képes füzetek állnak rendelkezésre. A szerepjátékokhoz készítünk eszközöket (szoknyák, fátylak, sapkák, kötények, kesztyűk, konyhai kiegészítők). A játszóudvar tágas, 504m²–es, füves terület, sövénnyel választottuk ketté a csoportok számára. Árnyékot adó hárs, platán, fenyőfák vannak. Fedett teraszon, szabad levegőn altatunk. 2003-ban alakítottunk ki sószobát. Személyi feltételek Nyolc szakképzett kisgyermeknevelőnk van. Egy kisgyermeknevelő végzett főiskolát. A bölcsődevezető szakgondozónői és főiskolai végzettséggel rendelkezik, szociális szakvizsgát tett. Három technikai dolgozónk van. A szakmai munka segítése és a dolgozók lelki egészségének megóvása érdekében havonta egy alkalommal minden csoportban megbeszélést tartunk a gyermekek fejlődésében tapasztalt változásokról, a sikerekről, és a felmerült problémákról. Meghallgatással, szakmai javaslatokkal segítjük egymás munkáját. Bölcsődénk folyamatos szakmai kapcsolatot tart a Módszertani Csoport tagjaival, akik segítséget nyújtanak számunkra szakmai kérdések esetén. Továbbképzést (szakmai tanfolyam, műhely, tanácskozás, tanulmányút) szerveznek részünkre. Ezeken lehetőség nyílik egymás munkájának megismerésére, a kapcsolatok elmélyítésére. Tapasztalatcserét szervezünk szegedi és környékbeli (Hódmezővásárhely, Makó, Mórahalom, Kistelek) bölcsődékbe, és a tapasztalatokat nevelői értekezleten megbeszéljük. Az érzelmi és értelmi fejlődésében fontos szerepet játszik az első három év. Ennek ismeretében nem mindegy, hogy a gyermekeket körülvevő felnőtteknek milyen az érzelmi állapota. A szakmai munkán kívül fontosnak tartjuk a jó munkahelyi légkört, melyhez nagymértékben hozzájárulnak a munkaidőn kívüli közös programok (közös vacsora, sportvetélkedő, télbúcsúztató batyubál, nyári kirándulás, stb.). Derűs, érzelmi biztonságot nyújtó munkahelyi légkörben kisgyermeknevelőink könnyebben megbirkóznak a stressz–helyzetekkel, a napi nehézségekkel, ezáltal jókedvűek, magabiztosabbak, és a legjobb szakmai tudással nevelik a rájuk bízott gyermekeket. A bölcsőde összes dolgozója törekszik arra, hogy érzelmi biztonságban, minél szebb és otthonosabb környezetben fogadjuk a szülőket és a gyermekeket. Bölcsődénk a szakképzés terephelye. Évente több képzőhelyről érkeznek hozzánk hallgatók, megfigyeléseket végeznek a csoportokban. Többen nálunk tesznek szakmai vizsgát. Nevelő–gondozó munkánkkal az igényes munkára, a hivatásszeretetre szeretnénk példát adni számukra. A bölcsődei élet szervezése Gyermekcsoportonként 10–14 a felvett gyermekek száma. A csoportokat kedves mesealakokról neveztük el. A munkarend kialakításánál figyelembe vesszük, hogy a csoportszobák nem kapcsolódnak egymáshoz, ezért törekszünk arra, hogy a gondozási tevékenységek idején a kisgyermeknevelők többsége bent legyen. Jellemző, hogy Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

91

közvetlenül a nyitás után kevesebb gyermek érkezik, délután pedig kitolódik a hazavitel időpontja. Ezért délután két kisgyermeknevelő fél 5-ig dolgozik, egy pedig 5 óráig. A gyermekek átvétele és hazaadása egy állandó helyen történik. Mivel az udvar és a terasz nem kapcsolódik közvetlenül a csoportszobákhoz, az udvarra való ki– és bemenetelnél igénybe vesszük a technikai dolgozók segítségét, akik felügyeletet nyújtanak, kísérik a gyermekeket. Személyi állandóságra törekszünk, mert ez ad a gyermekeknek biztonságot, ezáltal növekszik aktivitásuk, önállóságuk, kreativitásuk.

Szakmai tevékenységek A helyi szakmai program összeállításával célunk, hogy igényesen végzett szakmai munkával segítsük elő a gyermekek személyiségfejlődését, szocializációját, az életkornak megfelelő kompetenciák kibontakozását. Derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkörben, a gyermekek tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve, az életkornak megfelelően törekszünk új tapasztalatok, élmények, ismeretek nyújtására. A kisgyermeknevelők a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelő tevékenységeket alkalmaznak. Fokozott figyelmet fordítunk a komplex művészeti, esztétikai nevelésre. Figyelünk a játékok esztétikus elhelyezésére, előnyben részesítjük a természetes anyagokat, bővítjük a készletet a kisgyermeknevelők által készített játékokkal. Fontosnak tartjuk a készségfejlesztést, ennek érdekében különböző alkotótevékenységeket kezdeményezünk (pl. gyurmázás, rajzolás, festés, papírtépés, ragasztás). Egészséges életmódra nevelés Fontosnak tartjuk a gyermekek egészséges testi, lelki nevelését, egészségük megőrzését. A bölcsődében elkezdett egészséges életmódra nevelés nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a későbbi életkorokban is egészségesek és kiegyensúlyozottak legyenek. Mozgásfejlődés segítése Célunk a helyes testtartás, a harmonikus mozgás kialakítása, a gerinc– és lúdtalpproblémák megelőzése, az egyensúlyérzék fejlesztése, a mozgás megszerettetése. Jó minőségű, a mozgásigényt kielégítő eszközöket (pl. labdák, polyball, libikóka, mászóka, kötélalagút, csúszda, rugóshinta, stb.) helyezünk el a szobákban és az udvaron, melyekkel szabadon, kedvükre mozoghatnak a gyerekek. A nagycsoportokban hetente egyszer játékos tornát kezdeményezünk, mozgásfejlesztő eszközökkel vagy anélkül. A mozgássort a gyermekek életkorának, fejlettségének megfelelően állítjuk össze (pl. lábujjhegyen járás, mackójárás, labdafogás és gurítás talppal, ceruzaemelés és görgetés lábujjakkal). A játékos gyakorlatok örömet adnak, fokozzák az aktivitást, a mozgáskedvet. Levegőzés Időjárástól függően napi rendszerességgel biztosítjuk a szabad levegőn tartózkodást, a kinti játékot, a szabadban alvást. Nyáron a főétkezések kivételével egész nap az udvaron tartózkodunk. Sok lehetőséget nyújtunk a homokkal, a vízzel való játékra, a nagymozgásokra. Az évszaknak megfelelően kezdeményezünk: falevelet, terméseket gyűjtünk, melyeket alkotótevékenységhez is felhasználunk. Télen szánkózunk, hógolyózunk, hóembert építünk. Mindezzel erősítjük a gyermekek immunrendszerét. Sószoba A szülők beleegyezésével ősztől tavaszig alcsoportonként használják a gyermekek. Hetente 2x30 percet töltenek el benne, kisgyermeknevelők felügyeletében. Tapasztaljuk, hogy hatására kevesebb a légúti megbetegedés, a már kialakult betegségek enyhébb lefolyásúak. Ezzel is segítjük a szülőket, hogy nyugodtan végezhessék munkájukat. Délutánonként a szülők saját gyermekeikkel együtt vehetik igénybe. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

92

Fogápolás A fogápolást a reggelit követő gondozás idején végezzük. Fontosnak tartjuk, hogy minél korábbi életkorban megismerkedjenek a gyermekek a fogmosás eszközeivel és a helyes technikával. A kisgyermeknevelők személyes példaadással is segítik a gyermekeket, annak érdekében, hogy egész életükre kialakuljon a fogmosás igénye, mint kultúrhigiénés szokás. A gyermekek fogait évente egy alkalommal megvizsgálja egy klinikai fogszakorvos, aki ha beavatkozást tart szükségesnek, konzultál a szülőkkel. Gyümölcsnap A nagycsoportokban tartjuk, hetente mindig ugyanazon a napon. A gyümölcsöket a gyermekek jelenlétében, asztalnál ülve tisztítják a nevelők. A gyümölcsfogyasztás közben beszélgetés, ismeretadás zajlik a gyümölcsökről, a vitaminokról, az egészséges étkezésről, a fogazatról, a rágásról. A gyümölcsnap elősegíti az egészséges táplálkozás iránti igény kialakulását, és sok új ismeretet, tapasztalatot ad a gyermekeknek. Előadások az egészség jegyében, szülők és kisgyermeknevelők részére Évente két alkalommal szervezzük, a szülőkkel egyeztetett időben. A meghívott előadók egy–egy szakterület neves képviselői. Előadást hallgatunk, kérdezhetünk pl. az immunerősítésről, a változatos étrendről, a mozgásról, a lábbeliről, a fogápolásról. Munkahelyi testnevelés A gyermekek és a szülők egészsége mellett nagyon fontosnak tartjuk saját testi egészségünk megóvását, állóképességünk javítását is a testmozgás által. Lehetőség szerint hetente két alkalommal, a gyermekek alvási ideje alatt egy kisgyermeknevelő munkahelyi testnevelést tart a munkatársaknak. Ének–zenei nevelés Célja, hogy felkeltsük a gyermek érdeklődését, érzékennyé tegyük a környezet hangjai, a muzsika iránt. Énekléssel, korosztálynak való játékos mondókákkal gazdagítjuk az érzelmeket, a társas kapcsolatokat. A kodályi elvekhez híven megválogatjuk a zenei anyagot. Elsősorban néphagyományra épülő gyermekdalokat, mondókákat, népdalokat alkalmazunk. Több kisgyermeknevelőnk rendszeresen furulyázik a gyerekeknek. Forrai Katalin alapján az élő énekszót, a személyes kapcsolatban történő éneklést (ölbeli játékok) részesítjük előnyben. A csoportokban napi rendszerességgel, többször is elhangoznak énekek, mondókák, a helyzetnek és a gyermekek érdeklődésének megfelelően. A zenei nevelés nem direkt tanítás, nem várunk el produkciót a gyermekektől. Az önkéntelen figyelem alapján utánoznak bennünket, és így is sok dalt megtanulnak. Az énekhez, mondókához tartozó játékos mozdulatok elősegítik a harmonikus mozgást, az egyensúlyérzék, a ritmusérzék fejlődését. Az ének–zenei neveléssel elősegítjük az érzelmi biztonságot, a felnőtt és a gyermek meghitt személyes kapcsolatát, és az anyanyelv elsajátítását is. A szülők számára kitesszük a faliújságokra az aktuális dalokat, mondókákat, hogy otthon is alkalmazhassák. A szülőcsoportos beszélgetések egyik témája az ének–zenei nevelés. Babamatematika A gyermekek mindennapi életében jelen vannak az alapvető mennyiségi, formai, térbeli, szimmetriai elemek: a matematika. Ilyen pl. a cipő bekapcsolása, a kabát begombolása, a tükörhasználat, az építés, a kirakózás, a gyöngyfűzés, stb. Az elemi tevékenységek (szabad játék, gondozás) helyzeteiben napi rendszerességgel adunk ismeretet matematikai fogalmakról, különböző mennyiségekről, formákról, térbeli elhelyezkedésről, arányokról, halmazokról. A tevékenységek azokat a tudnivalókat tartalmazzák, amelyek szükségesek a 2–3 éves gyermek matematikai képességeinek fejlődéséhez. Pl. ujjas játékokat, Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

93

kiszámolókat mondunk; járás közben számoljuk a lépéseket, megnevezzük az irányokat; a babaruhákat összehasonlítjuk nagyság és forma szerint; szabályos síkmértani formákra vágunk fel képeket, amit összerakhatnak; boltosat játsszunk, térfogatot, tömeget mérünk; megnevezzük a kezeket, a testoldalt, stb.) Hetente egy nap játékos kezdeményezés keretében adunk ismereteket. Sajátos feladataink Bölcsődénk a gyermekjóléti alapellátás keretében jelzőrendszerként működik, ennek megfelelően feladatunk a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, melynek alappillére a családdal történő szoros együttműködés kialakítása, fenntartása. Ha sajátos nevelési igényű vagy hátrányos helyzetű gyermek kerül felvételre, biztosítjuk számára a fokozott figyelmet, és a fejlettségi szintjének megfelelő egyéni bánásmódot. Hagyományok, ünnepek, rendezvények A család és a bölcsőde kapcsolatának megerősítésére év közben több alkalommal nyílt napot szervezünk, melynek keretében a szülők betekinthetnek a bölcsőde életébe. A nyílt napok ünnepekhez és hagyományokhoz kapcsolódnak (pl. télapó, farsang, Magyar Bölcsődék Napja, óvodába távozó gyermekek búcsúztatása), ill. május hónapban a leendő bölcsődéseink szüleit fogadjuk. Hagyománnyá vált bölcsődénkben, hogy minden évben rendezünk családi délutánt, mellyel az a célunk, hogy a bölcsőde közelebb kerüljön a családokhoz, és a családok is jobban megismerjék egymást. Fontos számunkra a szülőkkel való kapcsolattartás. Ennek érdekében évközi szülői értekezletet tartunk októberben, a beszoktatott gyermekek szülei részére. Fontosnak tartjuk a szülőcsoportos beszélgetések folytatását, melyet háromhavonta tartanak a kisgyermeknevelők a szülők által igényelt témáról. Szükség esetén egyéni beszélgetésre is van lehetőség. A bölcsőde kapcsolatrendszere Együttműködési megállapodásunk van a Fő fasori és a Baross utcai óvodával. Az óvodába távozó gyermekek szülei részére tartott szülői értekezleten a két óvodavezető és további négy újszegedi óvodavezető részletes tájékoztatást ad az óvodáról. Nyáron a bölcsődés gyermekeinkkel átlátogatunk a Fő fasori és a Baross utcai óvodába, szeptemberben pedig volt bölcsődéseink az óvónőkkel együtt meglátogatnak bennünket. Eseti kapcsolatot tartunk az újszeged védőnőkkel és a gyermekjóléti szolgálattal. A szakmai program megvalósulásának, beválásának ellenőrzése A szakmai programról évente kapunk visszajelzést a szülői elégedettség mérésekor. Megvalósulását főként a gyermekcsoportokban történő megfigyelések alkalmával tapasztalhatjuk. A gyermekek alkotásait a kisgyermeknevelők kifüggesztik, hogy a szülők is megtekinthessék. Az alkotásokat gyermekenként külön dossziéban összegyűjtögetik, és a nevelési év végén a szülőknek adják emlékül. A szakmai program során felmerülő kérdéseket, problémákat, jó gyakorlatokat, újításokat szakmai értekezlet keretében megbeszéljük. Szakmai programunkkal szeretnénk hozzájárulni gyermekeink egészséges személyiségfejlődéséhez, amely segíti őket abban, hogy könnyebben be tudjanak illeszkedni az óvodába és az iskolába, később pedig felnőttként a társadalom hasznos tagjává váljanak. Szakmai munkánk célja, hogy a gyermekek elérjék azokat a kompetenciákat, melyek az óvodás korra jellemzőek, és ezáltal zavartalan legyen az óvodai életbe való beilleszkedés.


94

14. 14. VEDRES UTCAI „BÓBITA BÖLCSŐDE” A bölcsőde neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi Vedres utcai Bölcsőde címe: 6726 Szeged, Vedres utca 15. Telefon: 0670/708-6601 és 0662/435-802 e-mail: [email protected]; honlap: www.szegedbolcsode.eu; Férőhelyszám: 79 Nyitva tartás: 6:00 – 17:00 Bölcsődevezető: Görög Orsolya Bölcsődevezető helyettes: Török Kata

MOTTÓ: „Ezt a kincset nem lehet médiára, könyvre, kazettára bízni. Véren át és lelken át, tenyérből tenyéren, testtel a testhez érve, zöldellő búzacsíra fölé hajolva vagy épp az ünnepi gyertyát gyújtva csak az együttes élmény során adható át a hagyomány. Itt és most mutasd neki, tedd meg vele, amikor annak a tettnek ideje van.” (Gabnai Katalin)

Bölcsődénk bemutatása A Vedres utcai Bölcsőde 1979-ben épült, téglablokkos elemekből. Újszegeden, a Belvárosi híd, a Liget közelében található. A városrészben több intézmény működik (Egyetemi Füvészkert, Gabonatermesztési Kutató Intézet, Vakok Intézete, Szabadtéri Színpad, Napfényfürdő, Forrás Szálló, Sportcsarnok). Közvetlen környezetünkben óvoda, lakótelep, távolabb kertváros van. Szomszédságunkban található három óvoda, két általános iskola, egy gyermekorvosi rendelő. Bölcsődénk megközelíthető tömegközlekedési járművekkel. A bölcsőde épületi adottságai megfelelnek az érvényben lévő M.SZ.–04 205/2-87-es Építésügyi Ágazati Szabvány előírásainak. Egy épületben, de egymástól elkülönítve működik a gyermekek ellátását szolgáló szakmai terület és a gazdasági rész. Bölcsődénkben 4 gondozási egység működik: Napsugár, Pillangó, Katica és a Hétszínvirág korai fejlesztő csoport. Gondozási egységenként 2–2 csoportszobában látjuk el a gyermekeket. A szobák tágasak, barátságosak, igényesen berendezettek. Biztonságosak, ideális környezetet biztosítanak a gyermekek számára. A gondozási egységek egymás tükörképei. Kisgyermeknevelőink fantáziáját és kézügyességét dicséri az évszaknak megfelelő, esztétikus környezet, a szobák és a folyosók dekorációja. A csoportszobák berendezésénél fontosnak érezzük a természetes anyagok felhasználását, hogy esztétikus, emberközeli környezetet alakítsunk ki. Minden szobának egyéni hangulata, arculata van, mégis az intézmény egésze harmonikus, egységes képet mutat. A világos szobákat finom színek és ízléses berendezés jellemzi. A szép, finoman dekorált és harmonikus környezet hatással van a hozzánk érkező gyermekekre, és az itt dolgozó kisgyermeknevelőkre egyaránt. A fából készült bútorok melegséget sugároznak, a rajtuk elhelyezett vessző, gyékény kosarakban tárolt játékokat, eszközöket körültekintően vásároljuk. Kerüljük a műanyagot, szeretjük a természetes anyagok szépségét. Az igényes, korszerű pedagógiai elvárásoknak megfelelő, kiváló minőségű Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

95

játékok felkeltik, és ébren tartják a kisgyermekek figyelmét, jólesik kézbe fogni azokat. Bútoraink egységesek, megfelelnek a korszerű követelményeknek színben, formában, a gyermekek fejlettségének megfelelő variálhatóságban, balesetvédelmi szempontból. A csoportszobák és a teraszok kapcsolódnak. A játszóudvaron a csoportok külön területtel rendelkeznek. Az udvaron rögzített, fából készült, nagyméretű, szépen karbantartott játékok találhatóak. Ezen kívül mobil, korszerű minőségű műanyagból készült udvari játékok biztosítják a levegőn történő nagymozgásos szabad játék lehetőségét. A gondozott játszóudvaron árnyas fák alatt játszhatnak a gyerekek, a füves területen futkározhatnak, homokozhatnak, csúszdázhatnak, labdázhatnak. Jó idő esetén szőnyegeken, plédeken lehet babázni a fűben, kisasztaloknál mesekönyvet nézegetni, rajzolni. A kinti altatás feltételei csecsemő csoportban a teraszon biztosítható. A nyári nagy melegben a vízzel való játék feltételei adottak, van vízpermetező berendezés. A sószobát ősztől tavaszig heti rendszerességgel látogatják kisgyermeknevelőjükkel a gyerekek. A telített sóoldat legfőbb tulajdonsága, hogy orvosilag igazoltan jótékonyan hat a légúti megbetegedésekben szenvedőkre (asztma, hörghurut, légcsőhurut, arc– és homloküreggyulladás, krupp, nátha, pollenallergiák). Zárt légtérben, nagy párolgási felületű edényekbe öntve, a szobahőmérsékleten párolgó sóoldat alakít ki speciális mikroklímát. Délutáni időszakban a szülők is igénybe vehetik ezt a magyar találmányt a gyermekükkel. A NEVELŐ–GONDOZÓMUNKA SZEMÉLYI FELTÉTELEI A bölcsőde dolgozóinak száma: 29 fő. Fejlesztő szakemberek: 3 fő. Kisgyermeknevelők: 20 fő, ebből 2 rendelkezik főiskolai diplomával. Gazdasági adminisztrátor: 1 fő Technikai dolgozó: 5 fő Szervezési sajátosságok Intézményünkben két 10 fős csoport (csecsemő–tipegő), két 12 fős csoport (tipegő csoport), két 14 fős csoport (nagycsoport) és egy 9 fős korai fejlesztő csoport működik. Havonta meghatározott sorrendben – a szülőket tájékoztatva – biztosítjuk egy–egy gondozási egységben az ügyeletet reggel 6–7 óra, és délután fél 5–5 óra között.

A bölcsőde sajátos tevékenysége Hétszínvirág gondozási egység, korai fejlesztő csoport 1993 óta van a szeged bölcsődékben korai fejlesztés. Jelenleg bölcsődénk Hétszínvirág korai fejlesztő csoportja 9 férőhelyen ad helyt ennek a tevékenységnek, napközbeni ellátás keretében. Hat gyermekcsoportban (Katica, Pillangó, Napsugár egységek) a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján integrált nevelést végzünk. A Szakértői Bizottságtól érkező szakvélemény figyelembevételével állapotfelmérést végeznek szakembereink, majd egyéni fejlesztési tervet készítenek. Törvényben meghatározottan 0–3 éves korig kettő, 3–6 éves korig négy egyéni fejlesztést, és 0–3 éves korig 4, 3–6 éves korig 6 csoportos fejlesztést biztosítunk. A kitűzött célokat, az alkalmazott eszközöket, az elvégzendő feladatokat rendszeresen megbeszélik a szakemberek a kisgyermeknevelőkkel, akik beépítik ezeket a napi nevelő– gondozómunkába. Munkájuk során különösen nagy hangsúlyt fektetnek az önállóság elérésére. A team–munka tagja gyógypedagógus, konduktor, logopédus, gyermekorvos, bölcsődevezető. A korai fejlesztésben részesülő gyermekek szüleivel folyamatos a kapcsolattartás. Kéthavonta vannak egyéni szülői beszélgetések, és évente több csoportrendezvény van (Szüreti mulatság, Adventi készülődés, Farsang, Anyák napja stb.) Szakmai kapcsolatrendszerünket felhasználva segítjük a szülőket a gyermekük állapotából adódó problémájuk megoldásában. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

96

TEREPINTÉZMÉNYI FELADATOK A Vedres utcai Bölcsőde terepintézmény. A képzőintézményekből rendszeresen érkeznek hallgatók, csoportok gyakorlatra vagy intézménylátogatásra: – Szent István Egyetem – SZTE BTK Pszichológiai Intézet – Pannon Kincstár Gimnázium Szakképző Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat – MIOK Szegedi Szakképző Iskola – Juhász Gyula Református Gimnázium E feladatok mellett részt veszünk régiós szakmai feladatok, tapasztalatcserék végzésében. HELYI SZAKMAI PROGRAM Hagyományőrzés Szemléletünk szerint végtelenül gazdag hagyománykincsünkből annyit kell átadni a bölcsődés korú gyermekeknek, amennyit befogadni képesek, de nagyon fontos, hogy ismerjék meg ünnepeinket, a hozzájuk kapcsolódó népszokásokat. Hiszünk a hagyomány megtartó erejében. Óvnunk, őriznünk, ápolnunk kell, tovább kell adnunk a birtokunkban lévő kincseket. A gyermekek észrevétlenül megismerhetik a jeles napokat, és ezáltal olyan kincs birtokába jutnak, melynek megtartó, építő ereje van. Művészeti, esztétikai nevelés A művészeti–esztétikai nevelés szerves része a nevelés folyamatának, a teljes személyiség formálásának. Az ízlésnevelés korai szakaszában az esztétikushoz való szoktatást a kisgyermeknevelő személyes példája, ehhez való viszonya teszi a gyermek számára kézzelfoghatóvá. A nyugodt, harmonikus környezet mindezt elősegíti. Célunk, hogy a hozzánk érkező gyerekek nap mint nap rácsodálkozzanak az alkotás örömére, a zenei és irodalmi nevelés jótékony és embert formáló hatásából részesüljenek (szervezett programokon a családjukkal együtt is), az általuk létrehozott minőségnek tudjanak örülni, s mindezek által kicsit mentesüljenek a fogyasztói társadalom ártalmaitól (ne kirekesztődjenek, hanem felnőve képesek legyenek átalakítani azt, saját értékrendjüket követve). Egy színes kép, egy szép dallam a gyermekekben belső visszhangot kelt, érzelmet kelt. A látás, hallás sokféle hatása belső képpé alakul, ezeket a kisgyermek emlékezete elraktározza. Minél gazdagabb ez a belső kincs, annál színesebb a gyermek képzelete. A bölcsődében a művészeti tevékenységek nem egy kötött foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységet, melyet játékidőben gyakorolhatnak a gyerekek nap mint nap. Terveink között szerepel bölcsődénkben alkotószoba kialakítása, ahol lehetőség nyílik arra, hogy a gyermekek saját kisgyermeknevelőjükkel meghitt, nyugodt légkörben a rajzoláson, ragasztáson, gyurmázáson, nyomdázáson túl kipróbálhassanak nagyobb teret és hozzákészülést igénylő alkotó-tevékenységeket. Pl.: szivaccsal való festés nagyméretű alapra, agyagozás, nemezelés, termések felhasználása az alkotás folyamatában. Számtalan ötletünk vár megvalósításra, mely az apró kezek számára is könnyen, játszva használható technika. Elképzeléseink szerint a falakat a gyermekek által készített rajzok fogják díszíteni, mintegy kiállításszerűen, polcokon elhelyezésre kerülnek az agyagtárgyak, gyurma figurák. A zenei nevelés körében törekszünk arra, hogy a gyermekek meghívott vendégek, népzenészek közreműködésével a napirendbe illesztve megismerkedhessenek valódi hangszerekkel, melyekkel az előadójuk mondókákat, énekeket kísér. Zenéhez kötődő érzelmi élményt élhetnek így át a gyerekek, mely az emocionális személyiségfejlődésben nélkülözhetetlen. A legfiatalabb korosztállyal való zenei és ritmikai tevékenységek a beszédfejlődésben is óriási szerepet játszanak, valamint a zenei fogékonyság és a zenei készségek megalapozása már ebben az életkorban elkezdhető. Kiemelten fontos ebben az Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

97

életkorban az igényesen megválogatott magyar népdalok, gyermekdalok, népzene közvetítése a gyermekek felé. A rigmusok, mondókák, versikék, dalos játékok bővítik, mélyítik nyelvi ismeretüket, érzelmileg gazdagítják gyermekeinket. Hosszú távú, fontos célunk a kisgyermekek segítése az olvasóvá válásban. Szeretnénk, hogy már bölcsődés korban kialakuljon igényük a könyvekre, hogy természetes és hozzáférhető legyen számukra a képeskönyv, a mesekönyv. A mese éppúgy, mint a játék örömforrás, feszültségoldás. A mesére a gyerekek önkéntelenül odafigyelnek. A versek, mondókák szoros részei a bölcsődei élet minden mozzanatának. A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság kialakítható a fejlődő éppen cseperedő kis emberben. RENDSZERES PROGRAMJAINK ÉVSZAKONKÉNT ŐSZ Az őszi természet ezerszínű kincseinek megfigyelése, ismerkedés az őszi gyümölcsökkel, a vándormadarak megfigyelése. • A bölcsődébe érkező új kisgyermekek fogadása. • Őszi gyümölcsök, termések megismerése. • Falevelek ragasztása, levelek, virágok nyomtatása, krumpli-nyomat készítése. • Szőlőnyomda parafadugóval. • Gyurmából, hurkapálcából süni készítése. • Almaforma festése szivaccsal. • Gyümölcskosár készítése papírgyümölcsből. • Ismerkedés a csuhéval, szalmával, gyékénnyel, termésekkel. • Színes levelek gyűjtése. • Népi időjóslás figyelemmel kísérése (rigmusok, mondókák). • A születésnapjukat ünneplő gyermekek köszöntése. Programok: • Szüreti vigadalom (mustkészítése, kenyérlángossütés, táncos, zenés program). • Tök–jó buli (sütőtök, meleg tea, zene tánc). TÉL A karácsonyi ünnepek előtti napok a készülődés, várakozás jegyében telnek. A természet megpihen, napjaink pedig az ünnepvárás jegyében telnek lelki előkészületként a későbbi rácsodálkozásra. • Madarakról való téli gondoskodás. • Advent – adventi koszorú készítése. • Papírzsebkendő tépés, hópehely ragasztása. • Só–liszt gyurmából karácsonyi dísz készítése. • Mikulássapka díszítése ujjal festéssel. • Hóember készítése gyurmából. • Madáretető formára magok ragasztása. • Borbála–nap (cseresznye–, barack–, vagy mandulaág vízbe állítása). • Szent Miklós napja – várjuk a Mikulást. • Luca nap – búzaültetés, lucapogácsa készítése. • Karácsony: karácsonyfadíszítés a csoportokban, díszek, ajándékok készítése. • Vízkereszt: a karácsonyfáról lekerülnek a díszek, a Karácsony helyébe a Farsang lép. • Télbúcsúztató farsang. • Álarcok készítése ragasztással. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

98

• Farsangi fánk készítése gyurmából. • Bohócformára színes textildarabok ragasztása. • Népi időjóslás figyelemmel kísérése (rigmusok, mondókák). • A születésnapjukat ünneplő gyermekek köszöntése. Programok: • Adventi készülődés – kézműves foglakozás a családokkal. • Adventi vásár (kisgyermeknevelők kézműves portékái). • Mikulás érkezése. • Karácsony – kézműves készülődés a családokkal (meleg tea, fahéjas sült alma). • Farsangi mulatság. TAVASZ Visszatérnek a fecskék, a gólyák, a madarak fészket raknak, virágzik a barka, rügyeznek a fák, előbújnak a kaptárakból a méhecskék, fújnak a böjti szelek. • A csoportok ünneplőbe öltöztetése. • Virágvasárnap: fűzfaág szalagokkal díszítése (villőzés). • Borsó, bab ültetése a csoportokban. • Különböző terményekkel való ismerkedés. • Húsvéti tojáskeresés. • Ujjal festés: tojásminta. • Anyák napja: ajándék készítése az anyukáknak. • Ujjal festés: aranyeső. • Orgonavirágzás megfigyelése, orgona ragasztása papírból. • Csibe formázása, tollak ragasztása. • Bari formára gyapjú ragasztása. • Papírtojás díszítése nyomdával. • Pitypang virágforma ragasztása fonálból. • Tulipánforma festése ecsettel. • Bogár–, béka–, süniles. • Rügyező fák, bokrok megfigyelése. • Népi időjóslás figyelemmel kísérése (rigmusok, mondókák). • A születésnapjukat ünneplő gyermekek köszöntése. Programok: • Bölcsődenyitogató (várjuk a bölcsődénkbe érkező családokat). • Húsvéti kézműves készülődés a családokkal. • Édesanyák ünnepe – kézműveskedés anyukákkal, nagymamákkal, dédmamákkal. NYÁR Hosszúak a nappalok, „hasunkra süt a nap” mikor felkelünk, este is sokáig világos az ég. Érnek a gyümölcsök, illatoznak a virágok, a bodza-, hársfa. • Udvari élet – homokozás, aszfaltrajz, babázás, építés, alkotás, stb. az udvaron. • Mezítláb a fűben, homokban. • Vízzel való játék, pancsolás. • Búzavirág, szarkaláb ragasztása. • Népi időjóslás figyelemmel kísérése (rigmusok, mondókák). • A születésnapjukat ünneplő gyermekek köszöntése. Programok: • Családi nap – színes zenés forgatag, eszem–iszom dínom–dánom: volt, jelenlegi és leendő bölcsődéseinkkel és családjukkal, kézműves programok, arcfestés, tombola és más meglepetések Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

99

KAPCSOLATRENDSZERÜNK Együttműködési megállapodásunk van a szomszédos Vedres utcai Óvodával, ahová sok bölcsődés testvére jár. Nyáron az óvodába készülődő gyermekekkel átlátogatunk hozzájuk ismerkedni. Játékos programokkal, ajándékkal várják a bölcsődéseket. Tapasztalatcsere keretében az óvodapedagógusok meglátogatnak bennünket, bepillantást nyernek a nálunk folyó szakmai munkába. Kisgyermeknevelőink is látogatást tesznek az óvodában, megismerik az ott folyó életet, az óvoda nevelési programját. Szeged város bölcsődéi közül a Töltés utcai és a Szőregi Bölcsődével tapasztalatcserére látogatunk egymáshoz. Ezen alkalmak jó lehetőséget nyújtanak a kitekintésre. A látottakat házi továbbképzéseken feldolgozzuk, és beépítjük munkánkba. Bölcsődénk és ezen belül a Hétszínvirág korai fejlesztő szoros együttműködésre épülő kapcsolatot ápol Szeged város integrációs óvodáival (Sólyom utcai Óvoda, Hattyas telepi Óvoda). Az év során több alkalommal ellátogatunk hozzájuk, megismerjük a legújabb fejlesztési módszereket (pl.: kutyaterápia), és az ott folyó szakmai munkát. Ezáltal segíteni tudunk a családoknak a bölcsődei évek után a gyermekük számára legmegfelelőbb intézmény kiválasztásában. Napi kapcsolatban állunk a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal és az ODU Korai Fejlesztő Alapítvánnyal. A nehéz helyzetbe kerülő, hátrányos helyzetű családokat a Családsegítő Szolgálat, a Gyermekjóléti szolgálat és a Védőnői Szolgálat szakembereivel közösen segítjük problémáik megoldásában. A bölcsőde, mint a jelzőrendszer tagja fontos szerepet játszik a kisgyermek veszélyeztetettségének észlelésében, ezért a társszakmák gyermekvédelemben érintett képviselőivel kialakított, kölcsönösségre épülő kapcsolat a hozzánk járó családok érdekeit szolgálja. A Vedres utcai Bölcsőde gyermekvédelmi felelősének közvetítésével a rendelkezésünkre álló eszközökkel segítünk az átmenetileg, vagy tartósan nehéz helyzetbe kerülő családok gondjain. Az adott problémához igazodó szaksegítség felkutatásával, a bölcsődén belüli kezdeményezésekkel (ruhagyűjtés, felajánlott tartós élelmiszer családokhoz jutatása), kapcsolatrendszerünket felhasználva. Minden munkatársunk törekvése, hogy a családok bátran forduljanak hozzánk kérdéseikkel, kéréseikkel. Arra törekszünk, hogy intézményünk a gyermekek érdekeit mindenek fölött szem előtt tartó, megújulásra képes bölcsőde legyen, ahol az életkori sajátosságot, az eltérő fejlődést, a nemzeti, etnikai és vallási hovatartozás mindenkor figyelembe veszik és tiszteletben tartják, hogy a hozzánk járó kisgyermekeknek boldog szeretetteljes gyermekkoruk legyen. Olyan hely ahol a gyerekek boldogan, biztonságban töltik el napjaikat, a szülők pedig nyugodtan tudják végezni munkájukat, mert tudják, hogy gyermekük jó kezekben van.


100

14. 15. VITÉZ UTCAI „BÖBE” BÖLCSŐDE A bölcsőde neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi címe: 6722 Szeged, Vitéz utca 8. Telefonszám: 06/70/708–6609; 06/62/420–508 e-mail: [email protected] honlap: www.szegedbolcsode.eu; Férőhelyszám: 84 Nyitva tartás: 5.30–18.30 Bölcsődevezető: Hevesi Zsuzsanna Bölcsődevezető helyettes: Ráczné Horváth Henrietta

A bölcsőde bemutatása Bölcsődénk a Vitéz utcában, Szeged Belvárosában helyezkedik el, a Boldogasszony sugárút és a Szentháromság utca között. Egészségügyi intézmények, klinikák, orvosi rendelők, egyetemek, főiskolák közelében épült. Tömegközlekedési járművekkel könnyen megközelíthető. A Vitéz utcában van parkolási lehetőség, az udvarban parkoló van a mozgáskorlátozottaknak. Elsősorban alsóvárosi, belvárosi lakókörzetekből jelentkeznek hozzánk. Bölcsődénket 1954. december 13-án adta át Szeged Város, akkor 44 férőhelyes volt. Nagy kerttel rendelkezett, most is felfedezhető a fák sokszínűsége (gyümölcsfák, borostyán, kocsányos tölgy, kőris, dió, erdei fenyő, nyárfa, luc fenyő, orgona, platán). Bölcsődénk nyitásakor az alapterület 3451 m2, a beépített 432 m2 volt. A bölcsődét az évek során többször felújították. Az Új Magyarországi Fejlesztési Terv keretében, európai uniós pályázati támogatással 2010-ben bővítés, felújítás történt. A beruházás 110 millió forint volt, a költségekhez Szeged MJV Önkormányzata is hozzájárult (berendezés, bútor, játék). A régi épület teljes mértékű belső felújítása, akadálymentesítése mellett alternatív energiaforrások beépítésével (napkollektor) költséghatékonyabban tudunk működni. A főépület 192 m2-es szárnnyal, 24 férőhellyel bővült. A bölcsődeátadás ünnepsége 2010. szeptember 17-én volt. A gyermekek 2010. november 01-től vették birtokba. Bölcsődénk 3 egységében 8 csoport működik. A csoportszobák különböző méretűek, ennek megfelelően vesszük fel gyermekeinket. A régi épületben 3 csoportszobához tartozott egy fürdőszoba, és a szobák közti átjárás után lehetett csak megközelíteni. A felújítással növelték a fürdőszobák számát, így minden fürdőszobához közvetlenül kapcsolódik egy–egy csoportszoba. Bölcsődénkben sószoba működik, heti két alkalommal látogatják a gyermekek. Tárgyi feltételek A csoportszobák kor szerinti elosztásban (csecsemő, tipegő, kisded) korszerű Cibó bútorokkal vannak berendezve. Játékkészleteink: építők, logikai, montessorik, bábok, könyvek, labdák, konyhai eszközök, ritmus hangszerek, alkotó tevékenységhez eszközök, szerepjáték kellékei, babák, orvosi táskák, babakocsik, plüss figurák. Mozgásfejlesztő eszközök: autók, motorok, ugráló labdák. Udvari játékok: talicskák, motorok, kerti szerszámok, labdák, homokozó készletek, vizezős játékok. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

101

A játékok bővítése évről évre folyamatos, a vásárláshoz központi és alapítványi segítséget kapunk. Kisgyermeknevelőink saját készítésű játékokkal bővítik, színesítik a készletet. Az optimálisan kialakított tárgyi környezet a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő tevékenységre, mozgásra ösztönző, biztonságos és ízléses, elősegíti a gyermek önállósodását. A játszókert csoportonként kerítéssel elválasztott, három udvarrészre van osztva. Az uniós szabványnak megfelelő, minőségi tanúsítvánnyal ellátott eszközökkel van felszerelve (mozdony, faház, hernyómászóka, facsiga, rotocubu készlet). Az udvar egyes részein gumitéglával óvjuk a gyermekek testi épségét. Minden csoportnak külön fedett homokozója van, biztosítjuk a vízzel való játék feltételeit is. Téli időszakban UV–szűrős palával ellátott teraszon szaladgálhatnak, motorozhatnak gyermekeink. Személyi feltételek Kisgyermeknevelő: 17 fő (Csoportonként kettő kisgyermeknevelő.) Jelenleg 1 fő tanul a Szent István Egyetem Pedagógiai Főiskolai kar csecsemő– és kisgyermeknevelő szakán, 3 fő készül nyelvvizsgára, 1 fő az SZTE JGYPK gyógypedagógiai szakán végez. Technikai dolgozók: 5 fő (1 adminisztrátor, 3 technikai dolgozó, 1 házimunkás). A bölcsődei élet megszervezése A csoportokat az épület helyi adottságai szerint szervezzük. Törekszünk a csoportok életkor szerinti kialakítására. Előfordulhat vegyes csoport, mert csecsemő kevés van gondozási évenként, így a csoport többi tagja tipegő korú, illetve az őszi jelentkezők között több a kistipegő korú. Felmenő rendszerben dolgozunk, a „saját” kisgyermeknevelő végigkíséri a gyermekeket a bölcsődei ellátás során. Folyamatos napirend szerint dolgozunk. Figyelembe vesszük, hogy elég idő jusson a gondozásra, étkezésre, egyéni szükségletekre, szakmai programokra. A csecsemőknek egyéni napirendet alakítunk ki, figyelembe vesszük, mikor alszik, játszik és étkezik. A munkarend–napirend évszakokat követve készül. A téli időszakban is fontosnak tartjuk a levegőzést, teraszon és az udvaron. A tavaszi időszaktól kezdve egyre több időt töltünk az udvarokon. Munkaszervezés A reggeli és a délutáni órákban a bölcsődéseket egy–egy kisgyermeknevelő látja el, mivel maximum 4-5 kisgyermek tartózkodik az intézményben. Egy állandó helyen fogadjuk, illetve adjuk haza a gyerekeket. A nyári időszakban a szülők szabadságolása miatt kevesebb a gyermek csoportonként, kisgyermeknevelőink felváltva mennek szabadságra, így előfordulhatnak csoportösszevonások. Az összevonásoknál fő szempont, hogy mindig legyen a csoportból az egyik kisgyermeknevelő a gyermekekkel. A technikai dolgozók ismerik a gyermekek napirendjét, ennek megfelelően dolgoznak. Az adminisztrátor vezeti az étkezésével kapcsolatos változásokat, a szülők jelzéseit, telefonjait dokumentálja.

Nevelői programok Művészeti nevelés, alkotótevékenységek Arra törekszünk, hogy a gyermekek számára szabad önkifejezést, örömöt adjon. Válogathat az eszközök között a kisgyermek: papír, tészta, homok, nyomot hagyó eszközök, nyomda alakítható anyagok, gyurma, agyag, vízfesték, ragasztó, ecset, zsírkréta, táblakréta, ceruza. A gyermekek életkorának megfelelően a nyomhagyástól, az ujjal festésen keresztül, egészen a színes ceruza használatáig juthatnak el. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

102

Mozgásfejlesztés A mozgás lételeme a gyermekeknek, ehhez megfelelő mozgásfejlesztő eszközöket biztosítunk a csoportszobákban és az udvarokon. Játékos feladatokkal színesítjük mozgásukat: ugrálnak, másznak, bújnak, egyensúlyoznak, szökdécselnek. Közben mondókázunk, énekelünk. Mesélés, bábozás Örömforrás, gazdagítja az érzelmeket. A gyermeket beszédre, mozgásra, aktivitásra, figyelemre, befogadásra ösztönzi. Kisgyermeknevelőink mesélnek a képekről, rövid mesét, történetet mondanak, emlékezetből mesélnek. Bábozunk (fakanál–, guriga–, kesztyű–, tenyér–, ujjbáb). Babamatematika A csecsemőkortól kezdve folyamatosan kíséri életünket a matematika, logika, a geometria, halmazok, stb. ismeretei. Játékaik nagy része fűződik a babamatematikához: pl.: rágóka, üreges, építők, legó, kocka, képkirakó, fűzős játékeszközeink vannak. Az udvari játékok is mind a megismeréshez tartoznak. Gyümölcsnap Heti gyakorisággal gyümölcsnapot tartunk a gyermekeknek. Az évszakoknak megfelelő zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak el együtt a csoportokban. Célunk megismertetni gyermekekkel ezek alakját, színét, illatát, ízét. Ismereteket adunk róluk, közösen mossuk és tálaljuk. Az étkezési szokások kialakításában is nagy szerepet játszik. Ének–zenei nevelés Az ének-zenei programunkban benne van az élő zene hallgatása. Bölcsődénkben négy kisgyermeknevelő furulyázik. Naponta többször, nemcsak a nevelői program részeként énekelünk, mondókázunk. Az évszakok, ünnepek, hagyományok is előtérbe kerülnek. Kisgyermeknevelőink készítenek házi készítésű hangszereket is, amit másfajta hangzása miatt, szívesen vesznek kezükbe a kisgyermekek. A faliújságokra az aktuális mondókákat, dalokat kihelyezzük, amelyeket így a szülők is megismerhetnek. Intézmény sajátos feladatai Bölcsődénk a gyermekvédelmi jelzőrendszer része, ezért kötelességünk: a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál; b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált csoportba való ellátására is képzettek kisgyermeknevelőink. A speciális gondozásra szoruló gyermekeket 6 éves korig vállalja a bölcsőde. A felvételhez szükséges szakértői bizottság javaslata. Hagyományok ünnepek, rendezvények, klubok A hagyományok, ünnepek jelentőséggel bírnak az életünkben. A családokkal közösen szervezünk családi délutánokat. A programok kialakításában segítséget kérünk a szülőktől. Programok: – Gyermeknap – Egészségnap – Adventi készülődés – Hagyományok ünnepei / farsang, anyák napja, húsvét, télapó / Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

103

Ünnepünk Az első magyar bölcsőde 1852. április 21-én nyitott meg Budapesten, Brunszvik Júlia közreműködésével. Alapelvként fogalmazta meg a gyermekek szeretetét, a velük való szeretetteljes bánásmódot. A Magyar Bölcsődék Egyesülete kezdeményezésére április 21. hivatalosan is a Bölcsődék Napja lett. E jeles napot nyílt nappal ünnepeljük. Kiemelt szakmai programunk a bölcsőde–család kapcsolata Rendkívül fontosnak tartjuk a bölcsőde és a család együttműködését. Programjainkra tisztelettel várunk minden érdeklődőt. – Szülőcsoportos beszélgetések, évente négyszer. – Szülői értekezletek: júniusban új szülőknek, februárban óvodai tájékoztató. – Egyéni elbeszélgetések: igény szerint, többször is. – Nyílt nap április 21., a Bölcsőde Napja. – Családi délutánok: gyermeknap májusban, egészségnap októberben. – Ünnepek /farsang, anyák napja, évzáró, télapóvárás, advent/. Klubok Bölcsődénkben szakmai programunk részeként rendszeresen szervezünk különböző klubfoglalkozásokat. Programjaink fő célja, hogy a kisgyermekes családok hasznosan tölthessék el délutánjaikat. Klubjainkon minden család díjtalanul vehet részt. Tornaklub: a gyermekeket játékos feladatokkal fejlesztjük. Mondókázunk, ugrálunk, padon lépegetünk, csúszdázunk, alagútban mászunk át, egyensúlyozunk, babzsákokkal játszunk, akadálypályán közlekedünk. A gyermekeknek az ilyen játékok által harmonikusabbá válik mozgásuk, és mozgásigényüket is kiélhetik. Ha közben kedvük támad, leülhetnek kirakózni, építeni vagy bármely más játékeszközt választani. Dalos–mondókás klub: kisgyermeknevelőink közreműködésével lehetőség nyílik közös éneklésre, már ismert dallamok felelevenítésére, újak elsajátítására, valamint az ezekhez kapcsolódó játékok megismerésére. A gyermekek kipróbálhatnak különféle hangszereket, (dob, cintányér, ütemes hangszerek), köztük több házi készítésűt is. Az együtt éneklés és játszás jó hatással van a fantáziára, beszédre, mozgásra és az érzelmi fejlődésre egyaránt. Kézművesklub: kisgyermeknevelőink a családokkal közösen készülődnek a közelgő ünnepekre pl.: advent, farsang, húsvét, stb. A gyermekek és a szülők is alkothatnak (ragasztás, gyurmázás, festés, nyomdázás, tépegetés). Igyekszünk többféle természetes anyagot megismertetni. Az alkotótevékenységek segítik a gyermekek figyelmének, fantáziájának, kézügyességének fejlődését. Meseklub: a mese a csodák világába viszi a gyermekeket. Örömforrás szülőknek és gyermekeknek egyaránt. A meseklubban rövid meséket feldolgozva bábozunk. Elsősorban magyar népmeséket, állatmeséket, a gyermekek életével kapcsolatos meséket választunk. Fejleszti a gyermekek értelmét, kreativitását. Gyarapítja szókincsét, segíti beszédfejlődésüket, beszédértésüket. Megszeretteti a könyveket, előkészíti az olvasást. Játszókuckó: izgalmas készségfejlesztő játékokkal, kikapcsolódásként nagymozgásos játékokkal várjuk a családokat. Ezek különböző fejlődési területekre (társas kapcsolatok, finommotorika, képzelőerő, logikai készség, koncentrálóképesség) hatnak. A szülővel való együttjátszás dupla örömforrás a gyermekek számára. A felnőtt viselkedése minta, segíti a szociális képességek fejlődését.


104

A bölcsőde kapcsolatrendszere A Dél–alföldi Regionális Módszertani Bölcsőde Módszertani Csoportja ellenőrzi, szakmai tanácsokkal, ajánlásokkal segítik munkánkat. Kisgyermeknevelőink rendszeres továbbképzéseken, tapasztalatcseréken vesznek részt. Szeged város 15 önkormányzati bölcsődéjével szoros kapcsolatban vagyunk. Kapcsolatunk az ellátott gyermekek szüleivel: A beiratkozásnál megmutatjuk bölcsődénket. Szülői értekezletkor bemutatkozunk, megismerhetik kisgyermeknevelőinket. A családlátogatásra a bölcsőde megkezdése előtt megy el a kisgyermeknevelő. Napi tájékoztatás adunk a gyermekek bölcsődében eltöltött napjáról, amit havi rendszerességgel az üzenőfüzetbe is leírunk. Örülünk, ha bejegyzéseinkre a szülők válaszolnak. Egyéni beszélgetésekre adunk lehetőséget, amit kezdeményezhet a szülő és a kisgyermeknevelő is. A családi délutánokat, ünnepeket a családokkal együtt szervezzük. Kapcsolatunk az óvodákkal: A bölcsődébe járó kisgyermekek három éves korukra testi és szellemi fejlődésükben is elérik azt a szintet, hogy óvodába írathatóak. Önállóan öltöznek, vetkőznek, étkeznek, fogkefével mosnak fogat, önállóan mosdanak, szobatiszták. Folyamatos kapcsolatban vagyunk az alsóvárosi és a belvárosi óvodákkal. Meglátogatnak bennünket a kiscsoportos óvónők, megismerkednek, kapcsolatot kezdeményeznek leendő óvodásaikkal. A szülői értekezleten tájékoztatást adnak a szülőknek az óvodáról.


105

15. INTÉZMÉNYES KAPCSOLATOK Egymás kompetenciahatárainak kölcsönös tiszteletben tartásával együttműködünk mindazokkal, akik kapcsolatba kerülhetnek gyermekekkel, szüleikkel (védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, óvodák, nevelési tanácsadó, családsegítő központ, korai fejlesztés szakemberei, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, gyermekvédelmi szakellátás, gyámhivatalok). 15. 1. Együttműködés az óvodákkal Az óvodai átmenet segítése érdekében kötöttek bölcsődéink együttműködési megállapodást a környezetükben működő óvodákkal. Sikerült minden intézménnyel együttműködő, egymás szakmai kompetenciáját tiszteletben tartó, elismerő szakmai kapcsolatot kialakítani, ami tavasszal és ősszel válik intenzívvé. A tavaszi időszakban az óvodapedagógusok meglátogatják a bölcsődékben a leendő óvodásokat. Ősszel a kisgyermeknevelők segítik az óvodai átmenetet azzal, hogy kérésre információt adnak a gyermekről, és lehetőség szerint meglátogatják az óvodában volt bölcsődés gyermeküket. 15. 2. Együttműködés a jelzőrendszer tagjaival – Gyermekvédelem A gyermekek védelme minden bölcsődei dolgozó kötelessége. Tájékoztatjuk a szülőket a gyermeket, a családot megillető támogatásokról, intézményes ellátásokról. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése érdekében jelzési kötelezettségünk van. Felismerjük a testi, lelki, fizikai bántalmazás, az elhanyagolás jeleit, és a veszélyeztetettséget jelezzük az illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. Intézményi kérésre írásos szakvéleményt készítünk a gyermekről. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekjóléti szolgálat családgondozója a bölcsődében meglátogassa a hozzá tartozó gyermekeket. Védelembe vett gyermekek esetében a családgondozótól és a védőnőtől kapunk tájékoztatást. A bölcsődevezetők, a gyermekvédelmi felelősök részt vesznek esetkonferencián, jelzőrendszeri megbeszélésen, továbbképzéseken, konferenciákon. A Megyei Gyámhivatalokkal az ellenőrzések alkalmával állunk kapcsolatban. 15. 3. Együttműködés a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal és a Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézettel A regionális módszertani feladatellátáshoz kapcsolódóan – szerződés alapján – rendszeresen kapcsolatban állunk a Minisztériummal, az országos intézettel. Adatokat szolgáltatunk, beszámolót készítünk, szakmai rendezvényeken, értekezleteken veszünk részt. Szakmai anyagokat készítünk, véleményezünk, állásfoglalásokat írunk. Közreműködünk a törvényi változások előkészítésében. 15. 4. Együttműködés képző intézményekkel Több évtizedes tapasztalattal és gyakorlattal rendelkezünk a szakképzés terén. Részt vettünk a szociális szakképzések szakmai gyakorlata protokolljának kidolgozásában, melynek alkalmazására törekszünk a kapcsolattartásban is. Együttműködési megállapodás alapján minősített terephelyet adunk bölcsődéinkben – képzett tereptanáraink közreműködésével – a szakmai gyakorlatokhoz, vizsgákhoz, az alábbi képzőhelyek számára: – Szegedi Tudományegyetem Pedagógiai Fakultása – Eötvös József Főiskola (Baja) – SZSZK és Szakiskola Kossuth Zs. Egészségügyi, Könnyűipari Tagintézménye – Pannon Kincstár Tanoda Gimnázium – Krúdy Kulturális és Oktató Központ, Szakképző Iskola, Pedagógia Szakszolgálat – MIOK Szegedi Szakképző Iskola. A képző intézményekkel való kapcsolattartás és a tereptanárok felkészítése a gyakorlatok vezetésére, a gyakorlati vizsgák lebonyolítására a Módszertani Csoport feladata. Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

106

15. 5. Kapcsolattartás, együttműködés civil szervezetekkel, más intézményekkel 15. 5. 1. Tipegő Szegedi Bölcsődei Alapítvány Dolgozóink alapították 1994-ben. Célkitűzésének megfelelően rendszeresen támogatja a játékkészlet fejlesztését, a dolgozók képzését, a szakmai és a családi rendezvényeket. Pályázatokkal segíti a bölcsődék működési feltételeinek javítását. 15. 5. 2. Magyar Bölcsődék Egyesülete Dolgozóink többsége az alapítástól kezdve tagja, két fő választmányi és ügyvivő testületi tag. Kezdeményezésünkre két szakmai tagozata alakult és működik. Küldöttek által rendszeresen részt veszünk a tevékenységében. Az Egyesület rendszeresen delegálja Intézményünk dolgozóit szakmai vizsgákra vizsgabizottsági tagnak. 15. 5. 3. Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete 1989-ben alakult meg. A dolgozók 70%-a szakszervezeti tag. Rendszeresen támogatja közösségépítő rendezvényeinket. Együttműködés alapja a Kollektív Szerződés. 15. 5. 4. Odu Korai Fejlesztő Központ Szakemberei – a szülők igénye szerint – bölcsődéinkben biztosítják az egyéni fejlesztő foglalkozásokat, ami a szülők és a gyermekek számára is jelentős segítség. Részt veszünk az általuk szervezett konferenciákon, meghívott előadóink továbbképzéseken. 15. 5. 5. Béthel Alapítvány Konzorciumi partnerek vagyunk 2010. szept. 01.–2012. aug. 31. között a TÁMOP 5.4.4. Dél-alföldi SZAK-TÁR projektben, melynek célja a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakemberek szakmai támogató rendszerének létrehozása, működtetése, a szakmai ismeretek, készségek és kompetenciák fejlesztése. 15. 5. 6. Bálint Sándor Művelődési Ház Rendszeresen helyt ad szakmai és közösségépítő rendezvényeinknek (játékkiállítás, zenei vetélkedő, regionális és megyei értekezlet, farsangi batyubál).

16. A GYERMEKEKRŐL VEZETETT DOKUMENTÁCIÓ A bölcsődei nevelés–gondozás során folyamatosan figyelemmel kísérjük és dokumentáljuk a gyermekek fejlődését. Megfigyelési szempontsorok segítik a dokumentálást. A dokumentáció vezetésénél fontos szempont a tárgyszerűség (objektivitás, konkrétság), a validitás (a szempontok, kategóriák, kritériumok stb. alkalmasak annak a helyzetnek, folyamatnak a jellemzésére, amelyre használják), a hitelesség, a szakmaiság, az árnyaltság, a rendszeresség. A gyermek fejlődését önmagához viszonyítjuk, nem minősítjük. A dokumentáció vezetése a személyiségi jogok tiszteletben tartásával, tárolása az adatvédelemnek megfelelően történik. 16. 1. Gyermekegészségügyi törzslap Felvételkor a bölcsődevezető tölti ki, a szülőkkel folytatott egyéni beszélgetés alapján. Ezt követően a kisgyermeknevelők vezetik a „saját” gyermekeikről. Feljegyzést készítenek a családlátogatásról, a beszoktatásról. Útmutató alapján havi rendszerességgel írnak a gyermek érzelmi, értelmi, testi, szociális fejlődéséről, a változásokról.


107

16. 2. Üzenőfüzet Módszertani ajánlásunk alapján a „saját” kisgyermeknevelő havonta tájékoztatja a szülőket levél formában a gyermek fejlődéséről, az eseményekről. 16. 3. Csoportnapló A gyermekcsoport életének naponkénti rögzítésére szolgál. A csoport kisgyermeknevelői vezetik. Tartalmazza a jelenlévők nevét, az aktuális eseményeket, az étrendet, a szakmai tevékenységeket, kezdeményezéseket. 16. 4. Napi jelenléti kimutatás, TAJ-alapú központi nyilvántartás (KENYSZI) A naponta gondozásban részt vevő gyermekek nevét, jelenlétét rögzítjük. Ez az alapja a bölcsődei normatíva lehívásának. 16. 5. Étkezési nyilvántartás Az étkezésben résztvevő gyermekekről naponta vezetjük a nyilvántartást.

17. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI A BÖLCSŐDÉS KOR VÉGÉRE A gyermekek egészséges fejlődés esetén is jelentős egyéni különbségeket mutatnak a pszicho–szomatikus fejlődésben, fejlettségi szintben. A gyermekek többsége az érés, fejlődés, a családi és a bölcsődei nevelés eredményeként a bölcsődéskor végére elérik az óvodai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A 3 éves, óvodába íratható gyermek jellemzői: – Fő tevékenysége a játék, aktív, tevékeny, szeret játszani. – Képes kötődni, érzi, hogy szeretik, hogy közösséghez tartozik. Örül családjának, társainak. Már nemcsak a felnőtt–gyermek kapcsolatban érzi magát biztonságban, szívesen játszik együtt társaival. – Kialakult én–tudata, én-képe pozitív: egészségesnek, teljesnek érzi magát. – Nyitott a környezet iránt, minden érdekli, kíváncsi. Örömmel vesz részt új tevékenységekben. – Több területen önálló, és élvezi az önállóság gyakorlását (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, stb.), legfeljebb kisebb segítséget igényel. – Jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, szokásokat. Elfogadja a csoportban kialakított szabályokat, és az alkalmazkodás nem jelent számára nehézséget. Tudomásul veszi, hogy nem teheti mindig azt, amit szeretne. – Képes a konfliktusokat, a negatív érzéseket, a frusztrációt önállóan vagy felnőtt segítségével feldolgozni. – Mozgása összerendezett. Önállóan és biztonságosan mozog, változatos mozgásformákat alkalmaz (járás, futás, ugrás, csúszás, kúszás, mászás, egyensúlyozás, szökdelés, stb.). Érzékeli teste térben való elhelyezkedését, mozdulatai hatását. – Képes kifejezni magát, szabadon megnyilatkozik beszéd, mozgás, játék, ének, rajz, stb. útján. Szavakkal kifejezni szükségleteit: szól, ha éhes, ha szomjas, stb. – Elsősorban beszéd útján tart kapcsolatot a felnőttekkel és a gyermekekkel. – Szobatiszta, a délutáni alvás idején legtöbbször „ágytiszta”. Büszke arra, hogy nincs már szüksége pelenkára (átmeneti visszaesések előfordulhatnak). – Együttműködik a felnőttel, szívesen segít, apró feladatokat teljesít. Fontos az intézmények a család, a bölcsőde és az óvoda együttműködése a gyermekek zavartalan fejlődése, óvodai adaptációja érdekében.


108

18. AZ ELLÁTOTTAK JOGAINAK VÉDELME

ÉS A SZOLGÁLTATÁST

VÉGZŐK

Különös gondot fordítunk a gyermekek jogainak sérthetetlenségére, valamint a szülők, törvényes képviselők, és a bölcsődei dolgozók állampolgári, alkotmányos jogaira. A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermek joga, hogy – segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez; – sajátos nevelési igény, tartós betegség esetén a fejlődését, személyisége kibontakozását segítő különleges ellátásban részesüljön; – védelemben részesüljön a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen; – személyét megbecsüljék, emberi méltóságát, személyiségi jogait tiszteletben tartsák; – védelemben részesüljön a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással szemben; – a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes nevelésben, gondozásban részesüljön. A szülő (törvényes képviselő) joga, hogy – tájékozódjon a bölcsődei ellátásról; – megválassza a bölcsődét, melyre gyermeke nevelését–gondozását bízza; – megismerje a nevelés–gondozás elveit, módszereit; – megismerje a gyermekcsoportok életét, napirendjét; – megismerje a saját gyermeke ellátásával kapcsolatos tárgyi, személyi feltételeket; – megismerje a saját gyermekéről vezetett dokumentumokat; – tájékoztatást, tanácsot kérjen a bölcsődei szakemberektől; – véleményt mondjon, észrevételt, javaslatot tegyen az ellátással kapcsolatban; – személyét megbecsüljék, emberi méltóságát, személyiségi jogait tiszteletben tartsák. A szülő (törvényes képviselő) kötelessége, hogy – gyermekével együttműködjön, emberi méltóságát tiszteletben tartsa; – gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztassa, igényeit, véleményét figyelembe vegye; – gyermeke jogainak érvényesítése érdekében megtegye a szükséges intézkedéseket; – együttműködjön a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel, intézményekkel, és betartsa a Házirendet. A kisgyermeknevelő joga, hogy: – a munkájával kapcsolatos információkhoz hozzájusson; – a munkájával, a szakmával kapcsolatban véleményt nyilvánítson; – személyét megbecsüljék, emberi méltóságát, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, tevékenységét értékeljék és elismerjék; – munkája során a gyermekek érdekeit tartsa elsődlegesnek, de ez nem sértheti egyéni, magánéleti, állampolgári érdekeit, jogait; – munkájához, szakmai fejlődéséhez segítséget kérjen és kapjon; Szakmai program Szeged MJVÖ Bölcsődéi

109

– – –

a csoportjába tartozó gyermekek szüleivel rendszeresen kapcsolatban legyen; munkája során védelemre jogosult a vele szembeni jogsértő vagy etikátlan bánásmóddal szemben; a vele szemben felmerült panasz esetén meghallgassák.

A kisgyermeknevelő kötelessége, hogy: – munkahelyén munkaköri feladatának ellátására képes állapotban, öltözékben jelenjen meg; – a munkaköri leírásnak és a vezetői utasításnak megfelelően, önállóan végezze feladatait; – a gyermekek, szülők, munkatársak személyiségi jogait tiszteletben tartsa, a birtokába jutott információt ennek megfelelően kezelje; – példamutató magatartással és szakmai tudásával védje hivatása, munkahelye jó hírnevét; – teljesítse az elsődleges szocializáció hiányosságaiból rá háruló korrekciós funkciókat; – szakmai kompetenciája határait betartva lássa el feladatait; – rendszeresen megújítsa szakmai ismereteit; – munkáját a szakmai és etikai elvek figyelembevételével, mindenkori legjobb tudása szerint végezze. A további jogokat és kötelességeket a „Szociális Munka Etikai Kódexe” és „A bölcsődei munka etikai kódexe (tervezet) dokumentumok tartalmazzák. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóságról szóló 1997. évi. XXXI. törvény 35.§ alapján a bölcsődei ellátásban részesülők érdekeinek védelmében az Intézmény Érdekképviseleti Fórumot működtet. A tagok neve, elérhetősége megtalálható a bölcsődékben az információs táblákon.


110

19. SZAKMAI PROGRAMUNK ALAPDOKUMENTUMAI 19. 1. Jogszabályok –

1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.

–

15/1998 (IV. 30) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről.

–

259/2002 (XII. 18.) Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozás engedélyezéséről.

–

1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (adatvédelmi törvény).

–

235/1997. (XII. 17.) Kormányrendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról.

–

328/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról.

–

8/2000 (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásba vételéről.

–

9/2000 (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról.

–

257/2000 (XII. 26) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról.

19. 2. Szakmai irányelvek, módszertani levelek – Bölcsődei adaptáció (1979) Budapest, Bölcsődék Országos Módszertani Intézete. – Folyamatos napirend a bölcsődében – Módszertani levél – BOMI, 1982. – Útmutató a bölcsődei gondozónők családlátogatásához – BOMI, 1989. – Játék a bölcsődében – Módszertani levél – BOMI, 1997, Kapocs füzetek 1. – Korai fejlesztés a bölcsődében – Módszertani levél – NCSSZI, Kapocs füzetek 3. 2003. – A bölcsődei nevelés–gondozás szakmai szabályai – SZMI 2009. – A bölcsődei nevelés–gondozás országos alapprogramja – SZMI 2008. 19. 3. Intézményi szabályzatok – Szervezeti és Működési Szabályzat – Felvételi Szabályzat – Adatkezelési Szabályzat – Érdekképviseleti Fórum Szabályzata


111

20. ZÁRSZÓ Bízunk abban, hogy a szakmai program a gyermekek életkori sajátosságait és a szakmai értékeket követve szolgálja a szakmai munka továbbfejlesztését, segít kibontakoztatni Szeged MJV Önkormányzat Bölcsődéi sokszínű tevékenységét, a jó gyakorlatok minél szélesebb körű alkalmazását, szolgálva ezzel a gyermekek sokoldalú személyiségfejlődését. Hisszük, hogy a szakmai program megvalósításával boldog gyermekkort, egészséges testi, lelki, szociális fejlődést biztosítunk a gyermekeknek, és a bölcsődés kor végére alkalmassá válnak az óvodai élet megkezdésére. Az Intézményi szakmai program hatálya: Érvényes 2012. április 01-től 2015. augusztus 31-ig. Módosítása a 15./1998. (IV. 30.) NM rendelet §. bekezdése alapján történik. Aktualizálása folyamatos, felülvizsgálata 3 év múlva esedékes.

Szeged, 2012. március 20.


112

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BÖLCSŐDÉI SZAKMAI PROGRAM

Recommend Documents