BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat PR és szóvivői szakirány
A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK MEGSZÜNTETÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN VÉGZETT CSR TEVÉKENYSÉG
Készítette: Bokor Zsófia Budapest, 2012.
Tartalomjegyzék
1. Előszó ................................................................................................................................ 5 2. A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának értelmezése ............................................. 7 2.1. Mi a vállalati társadalmi felelősségvállalás, érdek vagy érték? .................................. 9 2.2. A társadalmi felelősségvállalás története .................................................................. 17 3. A családon belüli erőszak ................................................................................................ 21 3.1. Kutatás az ajtók mögött ............................................................................................ 26 4. CSR és a kozmetikai ipar ................................................................................................ 31 5. Az AVON CSR tevékenysége ......................................................................................... 32 5.1. Az AVON története .................................................................................................. 32 5.2. A vállalat filozófiája ................................................................................................. 33 5.3. A vállalat alapértékei ................................................................................................ 33 5.4. A vállalat küldetése ................................................................................................... 34 5.5. A filantrópia elkötelezettje........................................................................................ 35 5.6. Az AVON emlőrák elleni küzdelme ......................................................................... 36 5.7. Az AVON a családon belüli erőszak ellen ............................................................... 37 5.7.1. Az AVON globális küzdelme ............................................................................ 39 5.7.2. Speak Out Against Domestic Violence-lépésről lépésre.................................... 40 5.8. Az AVON az erőszak ellen a nőkért Magyarországon ............................................. 42 6. The Body Shop CSR programja ...................................................................................... 46 6.1. A The Body Shop története ...................................................................................... 46 6.2. A vállalat 5 fő értéke ................................................................................................. 47 6.3. The Body Shop-Stop Violence in the Home ............................................................ 48 6.3.1. Eredmények a világ körül .................................................................................. 50 7. A Mary Kay CSR tevékenysége ...................................................................................... 52 7.1. A Mary Kay Inc. története ........................................................................................ 52
2
7.2. Pink Changing Lives ................................................................................................. 52 7.3. Pink Doing Green ..................................................................................................... 53 7.4. A Commitment to End Domestic Violence .............................................................. 55 8. Összegzés ........................................................................................................................ 58 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 60
3
Ábrák jegyzéke 1. ábra: A fenntartható fejlődés alappillérei
11
2. ábra: A vállalati felelősség területei
18
3. ábra: A vállalati felelősség piramisa
20
4
1. Előszó Napjainkban a CSR (Corporate Social Responsibility), vagyis a vállalatok társadalmi felelősségvállalása a vállalatok megítélése során az egyik legdivatosabb, leggyakrabban emlegetett kifejezés. A köztudatos, „CSR-hű” vállalatok kiépítése egyre fokozottabb üzleti-, és közfigyelmet kap. Manapság a CSR-t a jövő meghatározó üzleti stratégiájaként emlegetik, míg pár évvel korábban csupán a vállalati arculatformálás egyik eszközének tekintették. A CSR viszonylag új ideája egy olyan globális trendként hódít, mely a munkáltató, a munkavállaló és a közösség rendkívüli hasznára válik. A Business for Social Responsibility nemzetközi szervezet kutatási tapasztalatai kimutatták, hogy a CSR-nek köszönhetően „a márkapozíció erősödik, javul a vállalati imázs, növekszik a piaci részesedés és az értékesítés, a munkatársakra gyakorolt pozitív hatás eredményeként erősödik lojalitásuk a cég iránt, csökkennek a működési költségek és a befektetők szempontjából felértékelődik a szolgáltató.”1 Részben a megkérdőjelezhetetlen aktualitása miatt választottam a vállalati társadalmi felelősségvállalás vizsgálatát a szakdolgozatom témájának. Tekintve, hogy a CSR témaköre rendkívül szerteágazó, fontosnak tartottam, hogy leszűkítsem a vizsgált kommunikációs tevékenységek körét. Kutatásom során az érdeklődésemet elsősorban az olyan társadalmi felelősségvállalási programok keltették fel, melyeket a nők érdekében indítottak. Szakdolgozatom kutatási céljául végül a családon belüli erőszak visszaszorítását célzó CSR programokat választottam. E társadalmi probléma aktualitását, és súlyosságát a nap, mint nap halott esetek támasztják alá, és az olyan megdöbbentő adatok, melyek szerint Magyarországon majdnem minden héten meghal egy nő párkapcsolati erőszak következtében.2 A családon belüli erőszak kutatása nemcsak Magyarországon, hanem a világ többi részén is egy viszonylag új terület. Magyarországon utoljára 1998 őszén készített kutatást Tóth Olga, az MTA Szociológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a TÁRKI-ban (Társadalomkutatási Intézet Zrt.), amely az országban elsőként térképezte fel a családon 1
EVISZ hírek; A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (http://www.vd.hu/eviszhirek/a-vallalatoktarsadalmi-felelossegvallalasa-4251.html) 2 Bíró Z.; Családon belüli erőszak; 2011. (http://www.hirado.hu/Hirek/2011/06/22/10/Csaladon_beluli_eroszak__hetente_egy_no_belehal.aspx)
5
belüli erőszak formáinak, illetve gyakoriságának előfordulását. A szakdolgozatom kutatásának elsődleges célja, hogy az 1998-as kutatás mintájára készített kérdőívvel felmérjem az elmúlt 14 évben történt változásokat, illetve hogy megvizsgáljam és elemezzem az e társadalmi probléma megoldására irányuló társadalmi felelősségvállalási kezdeményezéseket. Természetesen az általam végzett kérdőíves felmérés eredménye nem lesz reprezentatív, de kaphatunk egy képet az elmúlt években történt változásokról a családon belüli erőszak témakörében. Tekintve, hogy szakdolgozatom a kommunikáció és médiatudomány területére fókuszál, a diplomamunkám nagyobbik része az e társadalmi probléma ellen fellépő CSR tevékenységeket vizsgálja, és kommunikáció szempontjából elemzi. Szeretnék kiemelni néhány
vállalati
társadalmi
felelősségvállalási
programot,
amelyek
ténylegesen
hozzájárulnak a családon belüli erőszak visszaszorításához, és a prevencióhoz. Szakdolgozatom három fő részre osztottam. A dolgozatom elméleti alapjainak megfogalmazása során a vállalati társadalmi felelősségvállalás fogalmát, működését, és fejlődését mutatom be a hazai és nemzetközi szakirodalom felhasználásával. A második részben a családon belüli erőszak problémáját vizsgálom, statisztikai adatokkal és kutatási eredményekkel támasztom alá annak jogosságát, hogy társadalmi problémaként kell kezelni az erőszak e formáját. Végül három olyan vállalati kezdeményezést mutatok be, melyek CSR tevékenységüket a családon belüli erőszak megszűntetésének érdekében végzik, és munkájukkal az évek során számokban mérhető eredményeket értek el a probléma elleni harcban.
6
2. A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának értelmezése A vállalatok azért jönnek létre, hogy anyagi hasznot termeljenek a tulajdonosok számára. A jelenlegi jogszabályok alapján az a kötelességük, hogy betartsák a rájuk vonatkozó jogszabályokat, rendelkezéseket, és ezzel teljesítették a kötelességüket. Azonban egy egyre népszerűbb szemlélet alapján a cégek felelőssége kiterjed arra a természeti és társadalmi környezetre, amelyben működnek, hiszen létezésüket is ez a környezet teszi lehetővé. A társadalom- és környezettudatos, felelősségvállaló filozófia az elkövetkező évek új vállalatszervezési stratégiája. Az üzleti siker kulcsa a környezettel szemben tanúsított felelősségvállalás.3 A vállalatok társadalmi szerepéről szóló az elmúlt évtizedekben felélénkült vita kulcsfogalma a felelősség. Hans Jonas, német filozófus „felelősségelve” szerint két típusát különböztethetjük meg a felelősségnek.
Beszélhetünk természetes, és szerződéses felelősségről. Utóbbi alapja
valamilyen megállapodás, pl. a választott politikai vezetők felelőssége.4 Ezen megközelítés szerint a vállalati társadalmi felelősségvállalás részben természetes, részben szerződéses felelősséget jelent. Egyes kutatók ezzel a gondolattal kapcsolatban úgy fogalmaznak, hogy a vállalatoknak vannak legitim, illetve normatív stakeholder-ei.5 A legitimmel szemben szerződéses, míg a normatívval természetes felelősséggel tartoznak. H.L.A. Hart, a 20. század egyik nagy hatású filozófusa négy különböző típust különböztetett meg. Szerep felelősség (role responsibility), okozói felelősség (causal responsibility), kötelezettség felelősség (liability responsibility) és képesség felelősség (capacity responsibility).6
Szerep felelősségről akkor beszélhetünk, ha egy személy valamilyen pozíciót tölt be egy szervezetben, és ez bizonyos feladatokkal, kötelezettségekkel jár. Ezeknek az ellátása, hatással van a szervezet működésére. A szerep felelősség (role responsibility) a vállalati társadalmi felelősségvállalás esetében a külső érintettekkel szemben jelenik meg: a vállalat szerep felelőssége. (pl. közösségben betöltött szerep)
3
Ligeti György, 2007 Zsolnai, 2001. 5 Philips, 2003. 6 Hart, 1968. 4
7
Okozói felelősség (causal responsibility), ha valakinek a tette következményekkel jár, vagyis „felelős valamiért”
A kötelezettség felelősség (liability responsibility) akkor érvényesül, ha a felelősséget hivatalosan szabályozzák, tehát jogi értelemben is érvényesül. A CSR pontosan e kötelezettségen túlmutató, önkéntes szerepvállalást jelent.
Végül a képesség felelősség (capacity responsibility) Hart szerint azt jelenti, hogy „valaki felelős a tetteiért”, vagyis képes megítélni, hogy mi a helyes, illetve helytelen. Ez a fajta felelősség az, amely a leginkább személyhez kötődő.7
Goodpaster és Matthews értelmezése szerint a felelősségről alapvetően három különböző összefüggésben beszélhetünk. Oksági összefüggésre gondolunk, ha azt állítjuk, valaki felelős az adott helyzetért. Beszélhetünk még pl. szülői vagy állampolgári felelősségről, amikor
valamilyen
szabályrendszer
szerinti
megfelelésre
utalunk.
A
harmadik
összefüggésben akkor gondolunk felelősen gondolkodó és cselekvő személyre, ha az illető körültekintően, a következmények mérlegelésével alakít ki saját, önálló véleményt, és cselekszik. Kérdés azonban, hogy melyik összefüggésben beszélhetünk egy vállalat társadalmi felelősségéről? A vállalatnak vitathatatlan a jogi normákkal szembeni felelőssége, hiszen perelhető a bíróság előtt. Meg kell említeni azonban a vállalatnak a tulajdonosaival szembeni felelősségét is, hiszen elsődleges célja az eredményes működés a gazdasági játékszabályok betartása mellett. A szabályokkal szembeni felelősség csupán egyfajta kényszer, ezért az erkölcsiségnek csak egy alacsonyabb szintjét képviseli. A felelősség, mint etikai fogalom ennél jóval többet, egyfajta beállítódást jelent, amely nem csak a kölcsönös kötelezettségekre épít. E szerint egy felelős szervezet mérlegeli, hogy milyen értéket közvetít a döntéseivel, illetve azok következményeit, hatásait.8 Ez azt jelenti, hogy a vállalat felelősségéről elsősorban oksági összefüggésben beszélhetünk, de nem gondolhatunk egy felelős vállalatra a döntéshozatali összefüggés figyelembe vétele nélkül.
7 8
Csigéné Nagypál Noémi, 2008. Boda Zsolt- Radácsi László, 1996
8
2.1. Mi a vállalati társadalmi felelősségvállalás, érdek vagy érték? Napjainkban számos definíció áll rendelkezésünkre, hogy meghatározzuk a vállalatok társadalmi felelősségét. A következőkben a legnépszerűbbeket tekintem át. Az Európai Unió zöld könyve alapján: „A CSR egy olyan megközelítés, amely szerint a vállalatok önkéntes alapon környezeti és társadalmi szempontokat építenek be üzleti tevékenységükbe és az érdekelt felekkel való kapcsolatukba.”9
2004-ben a World Bank Institute e-konferenciáján a következő definíciót fogadták el: A CSR ... „a gazdaság elkötelezettsége a fenntartható fejlődés felé, mely magában foglalja az alábbi kérdések kezelését: a korrupció csökkentése, a méltányos munkakörülmények elősegítése és intézményesítése, a környezetvédelem növelése, a helyi és szélesebb értelemben vett társadalom segítése, valamint a marketing igazságtartalmának növelése”.10 A Business for Social Responsibility szervezet szerint a CSR „a vállalat oly módon való működtetése, amely megfelel a vállalatokkal szemben a társadalom által támasztott etikai, jogi, üzleti és társadalmi elvárásoknak vagy túlteljesíti azokat”.11
Végezetül a CSR egy 2008-as értelmezése : „A vállalatok társadalmi felelősségvállalása az a vállalati gyakorlat, amikor a vállalat értékrendje és célrendszere alapján önkéntes, a szabályozáson túlmutató módon környezeti és társadalmi szempontokat épít be az érintettekkel való kapcsolatrendszerébe és működési gyakorlatába.”12
Az értelmezéseket végigolvasva kijelenthetjük, hogy az egyes szervezetek, attól függően, hogy kinek a nézeteit képviselik, különböző szempontokat tartanak fontosnak, azonban vannak olyan közös pontok, fogalmi elemek, amelyek egy európai konszenzuson nyugszanak. A legfontosabbakat kiemelve az Európai Bizottság szerint ezek a következők: 9
Európai Bizottság, 2001, 8.o. Zsolnay et al., 2005, 16.o. 11 Business for Social Responsibility, idézi Perrini 2006, 307.o. 12 Csigéné Nagypál Noémi, 2008. 15.o. 10
9
•
„Szociálisan felelősnek lenni nem pusztán a fennálló jogi követelmények teljesítését jelenti. A CSR mindig a vonatkozó alapvető jogi elvárások túlteljesítéseként értékelendő, és éppen ezért lényegi fogalmi eleme az önkéntesség.
•
Ugyanakkor nem szabad rá úgy tekinteni, mint a hatályos szociális, munkajogi, vagy éppen környezetvédelmi jogi szabályok helyettesítőjére, pótlékára. A CSR inkább kiegészíti, mint felváltja a jogalkotást és a szociális dialógust.
•
A CSR szervesen kapcsolódik a fenntartható fejlődés ideológiájához, és a „triple bottom line” elvhez.
•
A CSR tevékenység nem szabadon választható ráadás, periférikus plusz a vállalat alapvető tevékenységi köréhez képest, hanem ahhoz szorosan kapcsolódik, és illeszkedik a vállalat átfogó üzleti stratégiájába is. A CSR tehát leginkább egy hozzáállás, egy olyan lehetséges útja a vállalatvezetésnek, amely együtt szolgálja a vállalat üzleti sikerének fenntarthatóságát, illetve az univerzális fenntartható fejlődési eszmét.
•
Nem jelentheti a CSR bizonyos fennálló közfeladatok áttolását, áthárítását a privát szektorra.
•
A CSR természeténél fogva mindenkor globális kérdés, sőt talán éppen az EU-n kívüli dimenziója jelenti a legkihívóbb problémát (fejlődő országok).
•
Noha eddig elsősorban a nagy és multinacionális vállalatok mutattak CSR-irányú aktivitást és elkötelezettséget, fontos leszögezni, hogy ez a megközelítési mód minden típusú és méretű vállalatra nézve alkalmazható és hasznos, függetlenül attól, hogy milyen szektorban működik és milyen jellegű tevékenységet folytat.”13
Ahogyan azt az Európai Bizottság CSR-rel kapcsolatos elvei is mutatják, a vállalati társadalmi felelősségvállalás szorosan kapcsolódik a fenntartható fejlődés fogalmához. Ennek a fogalomnak az értelmezéséhez egészen 1983-ig kell visszanyúlnunk, amikor az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága megkezdte a működését. 1987-ben kiadtak egy jelentést „Közös jövőnk” címmel, mely a következőképpen határozza meg a fenntartható fejlődést: „olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.”14
13 14
Kun A.; 2009. 86.o. A fenntartható fejlődés honlapja (http://www.ff3.hu/fejlodes)
10
A „triple bottom line” (TBL) kifejezés, amely John Elkington-tól származik a vállalati fenntarthatóság három alappillérét takarja, vagyis a társadalmi, környezeti, és gazdasági fenntarthatóságot.
1. ábra: A fenntartható fejlődés alappillérei Forrás: Tóth Gergely: Valóban felelős vállalat (http://www.scribd.com/doc/45095762/Toth-Gergely-Valoban-Felel%C5%91s-Vallalat)
A konszenzuson nyugvó közös pontokat leszámítva a társadalmi felelősségvállalásnak rengeteg különböző értelmezése van, melynek több oka is van:
•
a CSR rendkívül összetett, sok mindennel kapcsolatba hozható;
•
etikai kérdéseket is érint;
•
kevéssé szabályozott fogalom;
•
területenként is eltérő az értelmezése a különböző történeti, szabályozási és társadalmi háttértől függően;
•
a különböző érintettek más-más szempontra helyezik a hangsúlyt.15
A különböző definíciók ellenére, abban egyetértenek a szakma képviselői, hogy a CSR-nek a következő elveket kell érvényesítenie, és fejlesztenie:
15
Csigéné Nagypál Noémi, 2008.
11
•
kölcsönösség;
•
kritikus gondolkodás;
•
nyílt kommunikáció, és a konfliktusok konstruktív kezelése;
•
választás és autonóm döntés;
•
tolerancia;
•
átláthatóság és elszámolhatóság;
•
tisztességes verseny.
A vállalati társadalmi kezdeményezések különböző célkitűzés típusokat támogathatnak. Javíthatják a közösség egészségügyi állapotát (AIDS megelőzése, mellrák korai felfedezése stb.), növelhetik a biztonságot (bűnmegelőzés, biztonsági öv használata), segítséget nyújthatnak az oktatás területén (analfabetizmus felszámolása, speciális oktatás), elősegíthetik a munkavállalást, környezetvédelmi beruházást jelenthetnek (újrahasznosítás, csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése), valamint egyéb alapvető emberi szükségleteket, igényeket elégíthetnek ki (éhség, diszkrimináció elleni intézkedések, szavazati jogok érvényesítése.16
A vállalatok különböző formáit választhatják a társadalmi felelősségvállalásnak. Különböző eszközök állnak a rendelkezésükre attól függően, hogy a támogatás mely formáját választják. Azonban ez esetben a támogatás nem szponzorációt, vagy pénzügyi támogatást
jelent.
A
vállalatoknak
olyan
szempontokat
kell
beépíteniük
a
döntéshozatalukba, amelyek elősegítik a fentiek megvalósulását. A vállalat CSR tevékenységének elsősorban a működéséből kell kiindulnia (pl.: egy pénzügyi szervezet pénzügyi edukációt végez).
Célhoz rendelt promóciók: A vállalat egy társadalmi ügy fontosságát igyekszik tudatosítani, vagy elősegíti a pénzügyi források összegyűjtését azzal, hogy pénzügyi eszközöket, természetbeni hozzájárulást nyújtanak. A vállalat kezdeményezheti a programot, vagy lehet benne partner, szponzor. A korábban említettek itt is nagyon fontosak. A szervezetnek a működésével kapcsolatos kérdések megoldására kell 16
Philip Kotler-Nancy Lee 2005.
12
fókuszálnia. pl.: a Coca-Cola Magyarország CSR stratégiája olyan területekre koncentrál, amelyekre hatással van a működése során. Ilyen kulcsterület a víz, mint természeti kincs, valamint a Duna, amelyre a vállalat évek óta figyelmet fordít.
A társadalmi felelősségvállalás további formáira is igaz, hogy az ügy kiválasztásának összhangban kell állnia a szervezet működésével.
Ügyhöz kapcsolt marketing: Ez esetben a vállalat kötelezi magát, hogy bevételének egy bizonyos részét valamilyen ügyhöz rendeli. A társadalmi jótékonyság ezen típusa esetén a vállalat általában egy nonprofit szervezettel lép partneri kapcsolatba, amely kölcsönösen előnyös a felek számára.
Vállalati társadalmi marketing: A vállalat egy magatartás-változást célzó kampány kialakítását, és végrehajtását támogatja a közegészségügy, a környezetvédelem, vagy a közbiztonság körében.
Vállalati jótékonyság: Jótékonysági szervezet vagy ügy számára juttatnak leggyakrabban adományok formájában támogatást bizonyos vállalatok. Ez a legtradicionálisabb kezdeményezés.
Közösségi önkéntes tevékenység: Ilyen esetben a vállalatok támogatják és ösztönzik dolgozóikat, vagy partnereiket, hogy önkéntes munkát vállaljanak a helyi ügyekért.
Philip Kotler szerint a társadalmi felelősségvállalás utolsó választható formája a társadalmilag felelős üzleti gyakorlat. E típus esetén a vállaltok önkéntesen vállalt üzleti gyakorlatot alkalmaznak. Olyan ügyeket támogatnak, amelyek a környezetvédelmet, és a közösségi jólét növekedését célozzák.17 Azonban napjainkban Kotler „típusként” definiált társadalmilag felelős gyakorlata nem állja meg a helyét. Minden felelős vállalatnak társadalmilag felelős üzleti gyakorlatot 17
Philip Kotler-Nancy Lee, 2005.
13
kell(ene) folytatnia, tehát nem ügyeket támogatni, hanem felelős döntéseket hozni. A felelős vállalatok mérlegelik minden döntésük társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi hatását. pl.: Egy szervezet nem tekinthető felelős vállalatnak, ha jótékonykodik, de közben szennyezi a környezetet. „A vállalatoknak speciális ismeretei, tapasztalatai s olyan erőforrásai vannak, amelyek felbecsülhetetlenek a környezeti krízis kezelésében. A társadalomnak legsürgetőbb problémái megoldásához szüksége van összes tagja etikai szemléletére és közreműködésére, különösen, amikor a tét a bolygó fennmaradása.”18 Fontos megemlítenünk, hogy vajon miért is élnek a CSR gyakorlatával a vállalatok? Milyen előnyük származik a társadalmi felelősségvállalásból?
A Business for Social Responsibility nevű globális nonprofit szervezet kutatásai és tapasztalatai nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a vállalatok a következő előnyökhöz juthatnak a CSR segítségével:
•
az értékesítés és a piaci részesedés növekedése;
•
márkapozicionálás erősödése;
•
vállalati imázs javulása;
•
a dolgozók motiváltságának és hűségének felerősödése;
•
működési költségek csökkenése;
•
a befektetők, és a pénzügyi piacok szemében a vállalat vonzerejének növekedése.19
Természetesen nem mindegy, hogy a vállalatok milyen társadalmi ügy mögé sorakoznak fel. Míg a ’90-es évek előtt az jellemezte a cégeket, hogy széles körben adományoztak, nem választottak ki egy konkrét programot, addig napjainkra a vállalatok felismerték, hogy sokkal erőteljesebb hatást, nagyobb eredményeket tudnak elérni, ha egy olyan konkrét társadalmi probléma megoldását tűzik ki célul, amely kapcsolódik működésükhöz.
A kiválasztásnál a menedzsereknek jó néhány szempontot figyelembe kell venniük, melyek hatással lehetnek a CSR stratégia, a fenntartható program eredményességére. 18 19
Boda Zsolt-Radácsi László, 1996. 66.o. Philip Kotler-Nancy Lee, 2005.
14
Fontos megemlíteni, hogy míg korábban a vállalatok kampányokat indítottak, addig napjainkban stratégiában kell gondolkodni, hiszen hosszútávon ez a kifizetődőbb, az eredményesebb megoldás.
„Olyan társadalmi problémát kell kiválasztani, amely nagyon fontos a vásárlók számára, ugyanakkor releváns az iparág és a termékek szempontjából is.
Olyan kezdeményezést kell felvállalni, amely illeszkedik a vállalat küldetéséhez és üzleti céljaihoz, a külső és belső közönség számára nem marginális fontosságú.
Olyan célokat kell kiválasztani, amelyek motiválják az alkalmazottakat, mivel felismerik benne a lehetőséget, hogy túlléphetnek feladatkörükön és hozzájárulhatnak egy társadalmi probléma megoldásához.
Olyan társadalmi ügyet kell kiválasztani, amelynél nagy a valószínűsége, hogy széles körben fontossá válik: hogy a média, a közvélemény, és a politikusok körében is népszerűséget hozhat, de akár vitára is okot adhatnak.
Ha egyszer már megtörtént a kiválasztás, teljes mellszélességgel kell vállalni az elkötelezettséget. El kell kerülni a rövid távú megoldásokat, az olyan ígéreteket, amelyeket nem lehet teljesíteni.
Fel kell ismerni: a cégektől ma azt várja a világ, hogy demonstrálják, mennyire elkötelezettek
a
saját
vállalati
eljárásaikban,
politikájukban,
és
mindennapi
gyakorlatukban.
Kézzelfogható eredményeket mutató célokat kell kialakítani, amelyek tartós megoldásokat mutatnak, olyanokat, amelyek a legnagyobb előnnyel járnak a vállalat és a társadalom számára is..”20
20
Philip Kotler-Nancy Lee, 2005. 80.o.
15
Lényeges kérdés, hogy a társadalmi felelősségvállalás terén milyen eszközök állnak a vállalatok rendelkezésére. Az EU 2001-ben kiadott „Zöld Könyve” alapján a vállalatok dimenziói és eszközei a következők: Vállalaton belüli dimenziók: •
humánerőforrás menedzsment
•
munkahelyi biztonság és egészség
•
átalakulások, változások menedzselése
•
környezeti kihatások kezelése, környezetvédelem, természetes erőforrások előnyben részesítése
Vállalaton kívüli dimenziók: •
helyi közösségek
•
üzleti partnerekkel, fogyasztókkal való együttműködés
•
emberi jogok kérdésköre
•
globális környezetvédelem
A vállalati felelősség eszközei: •
magatartási
irányelvek
(Alapelvek
gyűjteménye,
a
vállalati
viselkedés szabályai. Önkéntes, nyilatkozatszerű dokumentumok, amelyek az értékek mellett a vállalati kultúrát is tükrözik.) •
vállalatirányítási szabványok SA 8000: A kívánatos munkakörülményekről. OHSAS: Munkaegészség és biztonság. AA 1000: Elszámoltathatóság és átláthatóság.
21
•
jelentések (pl.:GRI)
•
címkék, terméktanúsítványok
•
társadalmilag felelős befektetések21
Dósa E.; 2011.
16
2.2. A társadalmi felelősségvállalás története
Fontos leszögezni, hogy ha CSR-ről beszélünk, akkor egy fejlődési folyamatra kell gondolnunk, amely még korántsem zárult le.
A mai értelemben vett társadalmi felelősségvállalás tárgyalása az 1950-es, -60-as években kezdődött az Egyesült Államokban. Az első mérföldkő az ’50-es években az USA Legfelsőbb Bíróságának döntése, amely felszámolta az addig fennálló jogi korlátokat. Ezen szabályok akadályozták a vállalati részvételt, és a hozzájárulást a társadalmi problémák megoldásában. A koncepció kialakulását Howard R. Bowen Social Responsibility of the Businessman (Az üzletember társadalmi felelőssége) című könyvének megjelenésétől számítják (1953). Ezekben az években számos értelmezés született, a legnagyobb visszhangot kiváltó gondolat Milton Friedman-től származik. Friedman szerint a vállalat felelőssége csupán a profit növelésére, és a törvények betartására vonatkozik, vagyis azokra az elvárásokra, amelyeket a társadalom állított fel vele szemben. Híres kijelentése szerint „The business of business is business”, vagyis a vállalatnak az a feladata, hogy üzletet csináljon.22 Milton Friedman nézetei kapcsán meg kell említenünk, hogy ebben az időszakban az ellenvélemények túlsúlyban volta. A ’60-as években a CSR másik atyjának tekintett Keith Davis a társadalmi felelősség és az üzleti gyakorlat kapcsolatáról szóló nézetei révén vált ismertté. Davis szerint a kettőnek egyensúlyban kell állnia egymással, így hosszú távú gazdasági nyereséget hozhat a vállalat számára. Ezen korszak egy másik híres ellenvéleménye J.W. McGuire nevéhez köthető. Általa egy olyan CSR meghatározás született, mely szerint a szervezetnek a társadalom felé nem csupán gazdasági kötelezettségei, hanem a kötelezettségen túlnyúló felelőssége is van.23 A vállalati társadalmi felelősségvállalás tudományterületét igazán intenzíven csak a -70-es évektől kezdték el kutatni. Akkoriban a leggyakrabban tárgyalt témák közé a fogyasztóvédelem, a munkahelyi biztonság, a méltányos bérezés, a helyi közösségek támogatása, a termékbiztonság és a funkcionalitás volt. Maga az elnevezés, vagyis a társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility) is ezekben az években került be a köztudatba. 1971-ben az Egyesült Államok Gazdasági Fejlődés Tanácsa (Committee for
22 23
Friedman, 1970. Kiss, 2009.
17
Economic Developement-CED) megalkotta a három koncentrikus kör elméletét, amely több-kevésbé lefedte a -70-es évek CSR értelmezését. •
Belső kör: A törvényi előírásoknak való megfeleléshez sorolható felelősségek. (pl.: termékek előállításához, munkahelyekhez köthető felelősségek)
•
Középső kör: Az etikai magatartásnak megfelelő felelősséghalmaz. A vállalatok üzleti tevékenységük során tanúsított, társadalmi értékekre vonatkozó felelősségek. (pl.: környezetvédelem, humánerőforrás-gazdálkodás)
•
Külső kör: Előremutató, úttörő magatartás, a körvonalazódó felelősségek csoportja. (pl.: szegénység, épített környezet pusztulása elleni harc)24
2. ábra: A vállalati felelősség területei Forrás: http://onlineqda.hud.ac.uk/_REQUALLO/NS/About_NGOs.php
Az 1980-as években kevesebb definíció látott napvilágot, azonban egyre többen foglalkoztak a témával, és kutatták ezt a területet.
A 90-es éveket megelőzően a társadalmi ügyek támogatása a következő jelmondat jegyében történt: „Jótékonykodjunk, mert az jól mutat.” A vállalatok kötelességüknek, egyfajta külső kényszernek tekintették a CSR-t. A cégek körében elterjedt, hogy minden 24
Csáfor H.; 2009.
18
évben még a bevételek, és az adó előtti nyereségből elkülönítettek egy bizonyos összeget. Ezt rendszeresítették, és szerepeltették is a jelentéseikben. Igyekeztek minél több szervezetet támogatni, minél több érintetti csoport kedvére tenni, így megszerezve jótékonykodásuknak
a
legnagyobb
nyilvánosságot.
Nem
vállaltak
hosszú
távú
elkötelezettségeket, mert ez tette lehetővé, hogy az évek során ügyek változatos körének tudtak juttatásokat biztosítani. Igyekeztek elkerülni azokat az ügyeket, amelyek valamiképp a vállalat fő termékeihez kapcsolódhatnak, hogy ne keltsék azt a látszatot, miszerint a saját érdekeiket helyezik előtérbe. Ugyanígy távolmaradtak minden nagy horderejű, sokat vitatott témától (pl.: AIDS), mivel úgy gondolták, hogy e problémák megoldására a kormányzat, vagy a különböző non-profit szervezetek a legalkalmasabbak, ők rendelkeznek megfelelő tapasztalattal.25 A korai 90-es évektől sokan a társadalmi felelősségvállalás új modellje felé fordultak. Ez volt a vállalati célokat is elősegítő jótékonykodás. Egyre többen összpontosítottak olyan területekre, amelyek illenek a vállalat értékeihez. Olyan kezdeményezéseket választottak, amelyek támogatták az üzleti céljaikat, amelyek a vállalat termékeihez, és piacaihoz kapcsolódtak. Általánosabbá vált, hogy a cégek hosszú távú elkötelezettségeket vállaltak, és megnőtt az értékelés fontossága is.26
Archie Caroll volt az, aki újrafogalmazta a CSR-t, és a kialakulását, valamint a területeit vizsgálva négy szintjét különböztette meg a társadalmi felelősségvállalásnak.27 Az első szinten a pénzügyi felelősség áll, vagyis, akárcsak Friedman esetében itt is a profitszerzés a vállalati működés alapja. A következő szint a jogi felelősség, a harmadik pedig az etikus viselkedés, ami a jogszabályokon túlmutat. A legfelső szinten a filantropikus felelősség áll. Ez a szint azt jelenti, hogy a vállalatok visszaforgatnak valamit abba a társadalomba, amelyben működnek, amely számára szolgáltatnak, hiszen ez a közösség teszi lehetővé, hogy egyáltalán létezzenek.
Mindebből a gazdasági és a jogi felelősség az elemi erejű. Az etikai az „elvárt”, a filantróp felelősség pedig a „kívánatos” kategóriákba sorolható. A CSR kapcsán az utóbbi két szint emelkedik ki igazán. Caroll CSR piramisa felismeri a jelenség rétegzettségét, 25
Philp Kotler-Nancy Lee, 2005. Philip Kotler-Nancy Lee, 2005. 27 Carroll, 1981. 26
19
összetettségét, valamint teret biztosít a CSR jogi dimenziójának. További fontos értéke ennek a megközelítésnek, hogy a CSR jóval több, mint pusztán jótékonykodás. Noha ennek van a legnagyobb médiavisszhangja, a CSR nem azonos a jótékony adományozással.28
1. ábra: A vállalati felelősségvállalás piramisa Forrás: Az MPRSZ honlapja http://www.mprsz.hu/ContentShow.aspx?ContentID=264
28
Kun Attila, 2009.
20
3. A családon belüli erőszak A fentiek alapján elmondható, hogy a CSR tevékenység témájának kiválasztása egy rendkívül összetett feladat. Elsősorban mégis arra kell ügyelnünk, hogy a vállalat egy a működési elveihez igazodó területet válasszon, és építse be azt döntéshozatalába. Rendkívül fontos, hogy egy széles körben fontossá vált ügy mögé álljunk, így a társadalmi problémák megoldása a vállalati társadalmi felelősségvállalás elsőszámú küldetésévé váltak.
Napjainkban elsősorban a médiának köszönhetően előtérbe került a családon belüli erőszak, azon belül a házastársak, partnerek közötti erőszak témaköre. A szakma és laikusok egyaránt érdeklődéssel fordultak ezen társadalmi probléma felé, hiszen az elmúlt években szinte minden hétre jutott egy brutálisan végződő eset, amely felhívta a figyelmet arra, mennyire keveset tudunk a problémakörről, és mennyire hiányos a családon belüli erőszak ellen fellépő törvényi szabályozás. Manapság valóban egyre többen és egyre többet beszélnek erről a problémáról, de a kutatások alacsony száma miatt sok a félreértés, és a téves információ a médiában. Egyre erősebb igény mutatkozik a civil szervezetektől, szakemberektől illetve érintettektől a helyzet megváltoztatására, de találkozhatunk egy legalább ugyanolyan erős ellenállással, elutasítással is, amely tabunak tekinti a témát.29
„Családon belüli erőszak, ha valaki a hozzátartozója biztonságát, testi-lelki épségét veszélyezteti, vagy károsítja, önrendelkezésében, vagy szexuális önrendelkezésében korlátozza, testi erőszakot követ el, vagy annak elkövetésével fenyeget, illetve e személy tulajdontárgyait szándékosan tönkreteszi, s ezzel elviselhetetlenné teszi az áldozat számára az együttélést.”30
A szakirodalom a nők elleni, illetve a családon belüli erőszak témakörében megkülönböztet fizikai erőszakot, lelki, pszichikai bántalmazást, illetve szexuális erőszakot. Noha ezen erőszakformák megjelenése általában együtt történik, tehát szorosan összefüggnek egymással, a társadalom megítélése mégis különböző az egyes erőszaktípusok esetében. Amitől ezek a bűncselekmények „családon belülivé” válnak, az 29
Tóth Olga, 2003. Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja (http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=21171&articleID=5123&ctag=articlelist&iid=1)
30
21
elkövető és az áldozat közötti ismeretség, intim viszony. „Családi viszonynak tekinthető a párkapcsolat, a szülő-gyerek viszony, valamint az egyéb relációban együtt élő személyek viszonya.”31
A közfelfogás szerint a fizikai erőszak elszenvedője a feleség, elkövetője pedig a férj. Egy ma is élő közmondás szerint „A pénz számolva, az asszony verve jó!” Ez az asszonyverés tradicionális elfogadottságára utal. Gyakran hallhatjuk azt az álláspontot is, hogy a bántalmazott feleség viselkedésével provokálta ki a brutális bánásmódot. Ugyanakkor a közvélekedés szerint a lelki, pszichikai erőszak elkövetője a feleség, aki ezzel igyekszik kiegyenlíteni a férje fizikai erőfölényét. A probléma, hogy míg a fizikai erőszak pontosan definiálható, addig a lelki bántalmazás határait nagyon nehéz meghatározni. A verbális agresszió, a megalázás milyen foka számít lelki erőszaknak?32
A családon belüli erőszakkal foglalkozó szakirodalom kerüli a „nők elleni erőszak” kifejezés használatát, hiszen erőszak előfordul egynemű párok között, illetve adott esetben nők is viselkedhetnek agresszívan a férfi partnerükkel szemben. A társadalmi problémával foglalkozó vizsgálatok során bizonyítást nyert, hogy a párkapcsolatokban a nők a veszélyeztetettebbek. Az orvosi adatok, a bírósági akták, és a kikérdezésen alapuló vizsgálatok is azt mutatják, jóval több nő szenved el fizikai bántalmazást partnerétől, mint férfi.33 A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen civil szervezet statisztikai adatai szerint az esetek 95%-ában nő az áldozat, és férfi az elkövető. 34
Egy megdöbbentő adat, amelyet a nyugati és a magyar felmérések egyaránt alátámasztanak, hogy élete során minden ötödik nő bántalmazás áldozatává válik partnerkapcsolatában. Ez az adat azonban csak a fizikai erőszakot elszenvedőkre vonatkozik. A lelki bántalmazástól szenvedő nők száma ennél sokkal magasabb.35
31
NANE egyesület, Miért marad?, 2006. 11.o. Tóth Olga, 1999. 33 Tóth Olga, 2003. 34 NANE honlap (http://16akcionap.org/nehany-adat-a-csaladon-beluli-eroszakrol) 35 NANE honlap (http://16akcionap.org/nehany-adat-a-csaladon-beluli-eroszakrol) 32
22
A családon belüli erőszak szegmensén végzett kutatás világszerte egy új, még kevéssé kimunkált terület. Egyrészt a már említett elutasító, tagadó hozzáállás, másrészt a problematikus jogi oldal, a partner által elkövetett erőszak büntethetősége is nehezíti a téma megismerését. Gyakran merül fel kérdésként, hogy az államnak van-e joga ilyen módon beavatkozni a házastársak, partnerek intimszférájába, valamint hogy a nők nem fogják-e más jogi helyzetben (pl. válás) alaptalanul felhasználni a bántalmazás vádját.
Azonban ez esetben felmerül az a kérdés is, hogy miért feltételeznek ilyesmit a nőkről? Miért gondolják azt a szakemberek, törvényhozók, és a közvélemény, hogy egy nő visszaélne azzal a lehetőséggel, hogy bántalmazó párját börtönbe jutassa? Bármennyire is szeretnénk azt hinni, hogy a 21. században nem létezik nemek közötti egyenlőtlenség, a probléma gyökere mégis a megkülönböztetésben keresendő.
Magyarországon, és a tőlünk nyugatra fekvő államokban is jellemző az a felfogás, hogy nem létezőnek tekintik, tagadják a nemek közötti egyenlőtlenséget. A témával foglalkozó szakemberek az angol „gender” kifejezést a társadalmi nem kifejezéssel tekintik egyenértékűnek. Egy másik pontosabb, azonban hosszabb kifejezés a társadalom által konstruált nem. Ez a szószerkezet tökéletesen kifejezi, hogy a társadalmi létünk milyensége sok más mellett attól is függ, hogy férfinak, vagy nőnek születtünk-e. Erre a biológiai nemre minden társadalom ráépít egy önálló, más kultúráktól független elvárásrendszert. A nemek közötti egyenlőtlenségek egy része ebből a rendszerből fakad.36
A nemek közötti egyenlőtlenségek, és azon belül a családon belüli erőszak kutatása egy viszonylag új terület nemcsak Magyarországon, de világszerte is. Ezen kevéssé kimunkált terület legelhanyagoltabb szegmense a szexuális erőszak. Ennek fő oka, hogy a házasságon belüli szexuális erőszakot a közvélemény nemhogy tabu témának tekinti, de egyenesen tagadja. Több családdal és nemi szerepekkel foglalkozó kutatás is kimutatta az emberek e konzervatív felfogását. Sokan úgy vélik, hogy a házasságon belül azért nem létezhet szexuális erőszak, mert a házasságból, mint intézményből következik, hogy az egyik félnek kötelessége kielégíteni a másik fél szexuális igényeit. Ha erre az egyik fél (általában a nő)
36
Tóth Olga, 2007.
23
nem hajlandó, és partnere erőszakosan kényszeríti rá a nemi életre, akkor ez nem sorolható ugyanazon jogkörbe, mint a szexuális erőszak egyéb formái.
Valójában a fejlett nyugat-európai és észak-amerikai államokban is csak az elmúlt évtizedekben változott a közfelfogás, amely a témával kapcsolatban jelenleg modernebb nézeteket vall, és a jogrendszert is ehhez alakították. Azonban ezekben a ma fejlett államoknak nevezett országokban még a ’80-as évek végén is elfogadott volt az a nézet, mely szerint, ha a bántalmazott ismerte, vagy korábban szexuális kapcsolatot létesített a bántalmazójával, az kizárja a szexuális erőszak létét.37
Viszont, ha értelmezzük az erőszak fogalmát, amely a következő: „Valaki akkor követ el szexuális erőszakot, ha fegyverrel, fizikai erővel, vagy fenyegetéssel szexuális tevékenységre késztet valakit akarata ellenére.”38, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a szexuális kapcsolat visszautasítása alapvető emberi jog, és a kényszerítés akkor is erőszaknak minősül, ha azt nem egy idegen követi el. Vizsgálatok mutatták be, hogy az esetek 80%-ában az elkövető a házastárs, vagy ismerős, mégis a családon belüli erőszak tényének elfogadása széles körben akadályokba ütközik.39
A családon belüli erőszak súlyosságát és elterjedtségét a legjobban néhány adattal tudjuk szemléltetni. Fontos tudnunk, hogy rengeteg eset nem kerül a hatóságokhoz, így csak kutatásokra támaszkodhatunk, melyek szerint a családon belül előforduló erőszakos cselekmények száma körülbelül 10-szerese a statisztikákban szereplő adatoknak.
•
Minden ötödik nő olyan családban nőtt fel, ahol az apja verte az anyját.40
•
Túlnyomó többségben a partnerek, és a volt partnerek a nőket ért erőszak elkövetői.41
37
Tóth Olga, 2003. Tóth Olga, Erőszak a családban, 1999. 6.o. 39 Tóth Olga, 1999. 40 Tóth Olga, 1999. 41 A Német Szövetségi Család-, Idős-, Nő- és Gyermekügyi Minisztérium 10 000 fős női populáción végzett reprezentatív kutatásának eredményei, 2003. Federal Ministry for Family Affairs, Senior Citizens, Women and Youth: Health, Well-being and Personal Safety of Women in Germany Forrás: 2003. http://www.bmfsfj.de/RedaktionBMFSFJ/Abteilung4/Pdf-Anlagen/kurzfassung -gewaltfrauen-englisch,property=pdf.pdf 38
24
•
A meggyilkolt nőknek több mint felét (volt) férjük, vagy élettársuk ölte meg.42
•
A nők 23%-a élt át valamilyen fizikai erőszakot jelenlegi vagy volt partnere által
•
A testi erőszakot átélt nőket az esetek 7%-ában partnere szexuálisan is bántalmazta.
•
A szexuális erőszakot átélt nők 44%-a, és a testi erőszakot átélt nők 55%-a súlyos sérüléseket szenvedett a támadás során, és egyharmaduknak orvosi ellátásra volt szükségük.
•
A feleségüket bántalmazó apák egyharmada a gyereke(ke)t is verte.
•
Az áldozatok 27%-a azt állítja, hogy partnere a bántalmazás során soha nem állt alkohol vagy drog hatása alatt.43
•
A párkapcsolati erőszakban élő nők 43%-ával élt(ek) 12 évesnél fiatalabb korú gyermek(ek).44
42
Morvai Krisztina, 1998. Német Szövetségi Család-, Idős-, Nő- és Gyermekügyi Minisztérium kutatásának eredményei, 2003 44 Morvai Krisztina, 1998. 43
25
3.1. Kutatás az ajtók mögött
Magyarországon a legelső, és egyben legátfogóbb kutatást ebben a témakörben 1998 őszén készítette Tóth Olga, az MTA Szociológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a TÁRKI-ban (Társadalomkutatási Intézet Zrt.)., amellyel az országban elsőként térképezte fel a családon belüli erőszak formáinak, illetve gyakoriságának előfordulását. Egy survey módszeren alapuló vizsgálattal próbálták megismerni a problémakört. Ha a kutatók ilyen kényes témához nyúlnak, akkor általában a különböző dokumentumok másodlagos elemzése, valamint a félig strukturált mélyinterjú a legjobb választás a téma minél mélyebb feltárásához. Magyarországon ilyen munka volt Morvai Krisztina kutatása.45 A mélyinterjú teszi lehetővé, hogy a kutató minél jobban beleláthasson a problémába, a megkérdezett pedig elmondhassa a témához kapcsolódó összes gondolatát. Ez a forma nem akadályozza a megkérdezetteket abban, hogy megnyíljanak, és felfedjék a témához kapcsolódó érzelmeiket, érzéseiket. Tóth Olga és csapatának kutatása azonban arra irányult, hogy feltérképezzék, a családon belüli erőszak mennyire elterjedt a társadalomban, illetve, hogy a nők hogyan viszonyulnak a problémakörhöz, így nem használhatták a mélyinterjú módszerét, mivel az nem adott volna választ a probléma elterjedtségére, hiszen csak a szenvedő alanyok kerültek volna a kutatás fókuszába. Végül a személyes megkérdezésen alapuló technikát választották, és kérdezőbiztosok segítségével igyekeztek elérni a megfelelő számú alanyt. A kutatás egy másik problémás része volt a négyszemközti beszélgetés alapvető követelménye. Ennek érdekében egy előzetes felkérő levelet küldtek ki a listába került nők részére, amelyben kihangsúlyozták, hogy „női témákról” lesz szó. Ezzel a módszerrel elkerülhették a partnerek, házastársak figyelő tekintetét, ám határozott utasítás volt, hogy ha a partner mindenképpen jelen akar lenni a kérdezésnél, akkor pótcímet kell alkalmazni.46 Már a rengeteg előkészületből, és elővigyázatossági lépésből is látható, hogy mennyire körülményes egy ilyen jellegű kutatás elvégzése. Mindezek ellenére én fontosnak tartottam, hogy saját kutatást végezzek a témában, hiszen a családon belüli erőszak elterjedtségének és súlyosságának mértéke mutatja meg igazán, hogy szükség van-e olyan CSR programokra, amelyeket sok vállalat kezdeményez e problémakörben. Az 1998-as kutatás mintájára készítettem el önálló kutatásomat, de természetesen az eredményeim nem reprezentatívak, hiszen a 98-as kutatás megismétlése
45 46
Morvai Krisztina, 1998. Tóth Olga, 1999.
26
jóval nagyobb feladat lett volna, semhogy az egy főiskolai szakdolgozatban kimeríthető lenne.
Az első számottevő különbség a TÁRKI kutatásához képest, hogy nem személyes megkérdezést, hanem kérdőíves módszert használtam az adatok begyűjtésére. Úgy gondoltam, hogy manapság az emberek jelentős időt töltenek internetezéssel, így könnyebben rááldoznak 10-15 percet egy kérdőív kérdéseire, minthogy leüljenek valakivel beszélgetni egy ilyen kényes, tabu témáról. A másik, és egyben a fő oka annak, hogy ezt a módszert választottam, hogy az online kérdőívnek számos előnye van. Alacsonyabb költséggel jár, gyorsabb a kutatómunka, jobb a visszaemlékezés.
Az 1998-as kutatásban 1010 nő vett részt, míg az én kérdőívemet 100 ember töltötte ki. Fontos megjegyezni, hogy a kérdőívem kitöltésének nem volt feltétele, hogy az illető nő legyen. Úgy gondoltam így még érdekesebb képet kaphatunk, hiszen a férfiak visszajelzései nagyban befolyásolhatják egyes kérdések megítélését. Végül a nők aránya így is jóval magasabb lett, 71 nő, és 29 férfi válaszolt a kérdésekre.
A kérdőívem felépítését igyekeztem a 98-as kutatás kérdéseinek logikáját követve kialakítani, de néhány témánál módosítanom kellett a kérdéseken, sőt, egyes kérdéseket ki is hagytam, mivel túlságosan provokatívnak éreztem őket. A kérdéseket több csoportra tagoltam, úgy mint közbiztonságot érintő kérdések, gyermekek fizikai bántalmazása a családban, feleségek elleni erőszak, házastársi viszályok, és segítségnyújtás.
Az első kérdéscsoport arra a sztereotípiára igyekezett választ találni, mely szerint napjainkban folyamatosan romlik a közbiztonság, egyre erőszakosabb világban élünk, az emberek biztonságérzete csökken. Míg 1998-ban a válaszadók 97%-a gondolta úgy, hogy napjainkban egyre több a bűnözés, addig az általam megkérdezettek 100%-a értett egyet ezzel az állítással. Véleményem szerint ez a 3%-os növekedés a média elmúlt években végzett munkájának is „köszönhető”, hiszen ha csak az esti híradókba nézünk bele, akkor is láthatjuk a műsorok 90%-a az elmúlt napban elkövetett bűneseteket taglalja, így azt az érzetet keltve, hogy a bűnözés egyre gyakoribb, a közbiztonság meggyengült.
27
A második kérdésemmel már a családon belüli erőszak témáját is szerettem volna vizsgálni, így az állítás, amelyre „egyetért”, „nem ért egyet”, vagy „nem tudja” választ lehetett adni, a következő volt. „A legtöbb erőszakos bűncselekményt az utcán, vagy más nyilvános helyen követik el.” 98-ban a nők 74%-a értett egyet ezzel az állítással, míg most a megkérdezettek 68%-a választotta az „egyetért” opciót a válaszadás során. A TÁRKI tanulmánya szerint az akkor született adatok azt bizonyították, hogy mennyire hiányos a tömegtájékoztatás a családon belüli erőszak témakörében. A média csak a legbrutálisabb eseteket mutatta be, de manapság számos családon belüli erőszakkal kapcsolatos bűneset került a média híradóinak látókörébe, azt gondolom, emiatt lehet, hogy a válaszadók 27%a nem ért egyet ezzel az állítással, míg 5% nem tudott választ adni.
A következő állítás szerint az áldozat általában ismeri az elkövetőt. Míg 1998-ban 21% döntött a „nem tudom” válasz mellett, addig az általam készített kérdőívben 19% választotta ezt az opciót. Ezek a magas számok azt jelzik, hogy mennyire tájékozatlanok az emberek az erőszak családon belül előforduló formáival kapcsolatban. Ebből a 19%-ból, illetve a „nem ért egyet” válaszadók nagy arányából szűrhető le az a következtetés is, hogy sokan nem is gondolnak a családon belüli erőszakra úgy, mint bármely ismeretlen által elkövetett erőszakos cselekményre. Más kategóriába sorolják az ismerős, illetve a vadidegen által elkövetett erőszakot, hiszen a családon belüli erőszak, mint tabu téma, nincs is jelen a mindennapjainkban, és ha tisztában is vagyunk a létével, akkor is könnyebb tagadni a létjogosultságát, egyszerűen „megfeledkezni” róla.
A kérdések következő csoportja arra volt hivatott, hogy kiderítse, az emberek hogyan vélekednek a családon belüli erőszak egyes formáiról. Milyen mértékben büntetnék az egyes eseteket, mi az, ami nem számít „olyan nagy” bűnnek. Míg az alkoholfogyasztás után történő autóvezetést a válaszadók 98%-a büntetendőnek tarja, addig a feleség megverését mindössze 90% érzi olyan súlyos esetnek, hogy azt az igazságszolgáltatásnak büntetnie kéne.
Kutatásommal szerettem volna arra a kérdésre is választ kapni, hogy manapság mennyire tarják elfogadhatónak az emberek, hogy megverik a gyerekeket. Kíváncsi voltam, hogy az 28
elmúlt 14 évben változott-e az aránya azoknak, akik úgy gondolják, hogy sok gyerekkel előfordul, hogy otthon nagyon megverik. (1998-ban a válaszadók 36%-a értett egyet ezzel az állítással.)47 Az én kérdőívemben a kitöltők 41%-a értett egyet a fent említett állítással. Ennek az 5%-os emelkedésnek fő oka ismét a média lehet. A média „áldozatos” munkájának köszönhetően csak a legbrutálisabb esetekről hallunk, így a közvélemény úgy gondolhatja, hogy azok a szülők, akik állításuk szerint egyszer-egyszer pofonnal „térítik észhez” gyermekeiket valójában súlyosan bántalmazzák a gyerekeket.
A következő kérdésemmel a gyermekek elleni szexuális zaklatás gyakoriságát szerettem volna felmérni. A válaszadók 44%-a szerint sok gyermek ki van téve az erőszak e formájának. 1998-ban a válaszadók 50%-a gondolta helytállónak ezt az állítást. A 6%-kal alacsonyabb érték oka az lehet, hogy a TÁRKI által végzett kutatásban kizárólag felnőtt nők vettek részt, így valószínűleg több ilyen esetről hallottak, míg az én kérdőívemnek nem volt nemi vagy életkorbeli korlátja, és a huszonéves kitöltők nem biztos, hogy igazán foglalkoznak ezzel a problémával, nem hallanak történeteket más anyukáktól, amikor a bölcsödébe vagy óvodába viszik a gyerekeiket.
A következő kérdéscsoportomra adott válaszok pozitív változást mutatnak a 14 évvel ezelőtti állapothoz képest. Ezek a kérdések a nők megerőszakolására vonatkoznak. Míg Tóth Olga kutatásában 35% úgy gondolta, hogy a nő maga is tehet arról, ha megerőszakolják, addig a kérdőívem kitöltőinek mindössze 14%-a gondolkodott hasonlóképpen. A második kérdésre, mely szerint egy nő ellentmondhat-e a férje szexuális közeledésének, ha fent akarja tartani házasságát. 90% válaszolt igennel. (1998-ban 59% adott „igen” választ”)48 Ennek a 30%-os eltérésnek véleményem szerint a fejlődő gondolkodásmód, a modernebb világszemlélet az oka, amely napjainkban egyre inkább elterjed a fiatalok körében. Manapság a nők függetlennek tekintik magukat, nemcsak családot, de karriert is szeretnének, ezáltal szinte nonszenszé válik az a kijelentés, hogy egy erős, független, intelligens nő tehetne arról, hogy megerőszakolják.
47 48
Tóth Olga, 1999. Tóth Olga, 1999.
29
A
következő
kérdésemre
adott
válaszok
azonban
ellentmondanak
az
előző
kérdéscsoportomra kapcsán tapasztalt kijelentéseknek. E szerint ugyanis 25% gondolja úgy a válaszadók közül, hogy sok családban előfordul, hogy a férj erőszakkal kényszeríti feleségét szexuális aktusra. Ennek a magas számnak lehet az oka, hogy nem mindenki egyformán értelmezi az erőszak fogalmát. Míg valaki egyértelműen fizikai erőszakra gondol, addig egyesek számára az érzelmi zsarolás is erőszaknak számít. Az én kérdésem valójában a fizikai erőszakra vonatkozott, így nem biztos, hogy ugyanez az érték születne, ha pontosítanám a kérdést. 1998-ban 12% értett egyet ezzel az állítással, szerintem ez annak köszönhető, hogy a kérdezőbiztosok bizonytalanság esetén pontosíthatták a kérdéseket, így elkerülve az ilyen félreértéseket.
Szerettem volna arra a kérdésre is választ kapni, hogy az emberek szerint, hol van a határ a házastársi veszekedés, és a családon belüli erőszak között. A válaszok alapján azt mondhatom, hogy manapság rendkívül elterjedt a házastársak közötti veszekedés. Ez ’98ban sem volt másként, akkor a kitöltők majdnem fele gondolta úgy, hogy nagyon gyakori a veszekedés férj és feleség között. Mára ez a szám 65%-ra emelkedett, úgy gondolom, hogy ez a szám az otthon, illetve a barátok, ismerősök körében tapasztalt eseteknek köszönhető, hiszen manapság gyakoribb, mint 10-20 évvel ezelőtt, hogy egy-egy párt akár az utcán, egy étteremben, vagy vendégségben veszekedni látunk.
Csakúgy, mint az eredeti kutatásban, az én kérdőívemben is a pénzt jelölték meg a legtöbben, mint a viták leggyakoribb forrását, de jelentős számban vannak azok is (30%), akik szerint a veszekedések legfőbb oka, hogy a férj vagy a feleség túl sok időt tölt a munkahelyén, és nem marad idő a családjára (vagy csak nem szán rá időt).
A következő kérdésem a családon belüli erőszak előfordulására vonatkozott. A válaszadók 34%-a szerint sok házasságban jellemző, hogy a férj fizikailag bántalmazza feleségét. Tekintve, hogy statisztikai adatok szerint minden ötödik nő szenved a családon belüli erőszaktól, azok, akik erre a kérdésre a „nem túl gyakori” vagy „csak nagyon ritkán fordul elő” választ adták, nincsenek tisztában a probléma súlyosságával, és ez is mutatja, hogy mennyire nagy szükség van a prevenciós programokra, edukációra.
30
Utolsó kérdésem arra irányult, hogy mit lehetne tenni a családon belüli erőszak visszaszorításának érdekében. A válaszadók 52%-a a szigorúbb jogszabályokban, és erőteljesebb hatósági fellépésben látja a megoldást. Jelenleg Magyarországon a családon belüli erőszak nem képez önálló jogi tényállást, de az elmúlt években több kezdeményezés is indult annak érdekében, hogy ez megváltozzon.
4. CSR és a kozmetikai ipar A kozmetikai vállalatok az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a társadalmi felelősségvállalásra. A szépségipar elsősorban a nőket célozza, így kiemelt szerepet kapnak a hátrányos helyzetben élő nők, gyermekek segítésére irányuló programok, és az adományozás. Manapság egy márka melletti elkötelezettség a felelős gondolkodásnak is köszönhető, nem csupán a jó alapanyagoknak.49
49
Bezselics; CSR a kozmetikai iparban 2010. (http://www.haszon.hu/noknek/hatter/1046-csr-a-kozmetikaiiparban.html)
31
5. Az AVON CSR tevékenysége
5.1. Az AVON története
Az alapító, David H. McConell 1886-ban, New Yorkban hozta létre a céget California Perfume néven. Az eredetileg utazó könyvkereskedő McConell a könyvei népszerűsítésére illatmintákkal ajándékozta meg vásárlóit. Rövidesen kozmetikumok értékesítésével kezdett el foglalkozni, hiszen kiderült, hogy a parfümök sokkal sikeresebbek, mint a könyvek. Ekkor kérte fel egyik első vásárlóját, Miss Albeet, hogy segítsen kialakítani azt az értékesítési formát, amely napjainkban is jellemzi a vállalatot. A megrendelt termékeket tanácsadónők szállították házhoz, és tanácsokkal látták el a vásárlókat a szépségápolás terén. Az első katalógust 1896-ban adták ki. A cég 1939-ben vette fel az AVON Products Incorporated nevet, amelyet Shakespeare szülővárosa, Stratford Upon Avon után kapott. Jelenleg több millió tanácsadónő értékesíti az AVON termékeit világszerte. A magyarországi leányvállalat, az AVON Cosmetics Hungary 1990-ben érkezett az országba. Napjainkban a cég több mint 100 országban van jelen és kb. 6,4 millió tanácsadóval állnak kapcsolatban. Központja továbbra is New Yorkban található.50
Az AVON élen jár a kutatás és fejlesztés területén. Komoly szakmai és információs háttérrel rendelkeznek, így biztosítva az előállított termékek magas színvonalát. 1897-ben nyitották meg első laboratóriumukat Suffer-ben, és jelenleg a világ vezető egyetemeinek tudósai és bőrgyógyászai alkotják a kutatócsoportjukat. Emellett az AVON számára rendkívül fontos a környezetvédelem. 1989-ben a világon az elsők között jelentette be, hogy nem teszteli a termékeit állatokon. Az elmúlt években célul tűzte ki a cég ökológiai lábnyomának csökkentését, és elindította Hello Green Tomorrow nevezetű kampányát, mellyel az erdők kiirtása ellen harcolnak. Több mint 50 országban gyűjtenek pénzt adománygyűjtő termékek segítségével az esőerdők részére, illetve 21%-kal csökkentette az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátását, és a létesítményeinek 78%-ában csökkentette a hulladék termelését (néhány esetben teljesen megszüntetve azt).
50
Avon Magyarország honlapja (http://www.avon.hu/PRSuite/cegtortenet.page)
32
5.2. A vállalat filozófiája
„Az AVON azzá a vállalattá szeretne válni, amely legjobban megérti, és kielégíti a nők termékekre, kiszolgálásra és önmegvalósításra való igényeit - világszerte.”51
5.3. A vállalat alapértékei
Bizalom:
„Eszközöket szeretnénk ahhoz, hogy olyan környezetben éljünk és dolgozzunk, ahol nyílt a kommunikáció ahol az emberek szabadon vállalnak kockázatot és közlik véleményüket, valamint úgy mondják meg az igazságot, ahogyan látják. Ha bízol abban, hogy az emberek a helyes dolgot teszik és ők megértik az alapul szolgáló érvelést és filozófiát nem fognak csalódást okozni.
Tisztelet:
Segít a különbségek értékelésében, abban, hogy az egyes személyeket egyéni képességeik szerint becsüljük. A tisztelet hozzásegít ahhoz, hogy az egyes emberből teljes mértékben kihozzuk képességeit.
Hit: Ez teszi képessé a munkavállalókat arra, hogy felelősséget vállaljanak, és hogy a lehető legjobbak lehessenek. Ha hiszel valakiben és ezt meg is mutatod, az a személy hegyeket fog megmozgatni, hogy bebizonyítsa, igazad van.
Alázatosság:
51
Avon Magyarország honlapja (http://www.avon.hu/PRSuite/avonfilozofia.page)
33
Ez egyszerűen azt jelenti, hogy nincs mindig igazad, nem tudod mindenre a választ és ennek tudatában is vagy. Nem vagy kevésbé emberi, mint az érted dolgozó emberek, és nem félsz segítséget kérni.
Tisztesség: Ez kell, hogy fémjelezzen minden AVON munkavállalót. Azzal, hogy a legmagasabb etikai szabályokat tűzzük ki és tartjuk be és helyesen cselekszünk, a gondosság feladatát teljesítjük... nemcsak tanácsadóink és az általunk kiszolgált fogyasztók számára, hanem a magunk és kollegáink számára is.”52
5.4. A vállalat küldetése
Az AVON 6 fő célra fókuszál, melyek megvalósítását küldetésének tekinti.
Vezető a globális szépségápolásban Egyedi portfolió felépítése, melynek segítségével termékei felülmúlhatják versenytársaikat mind minőségben, mind pedig innovációban és értékben. Emellett az AVON-t a szépségipar legmegbízhatóbb márkájává tenni.
A nők választása A szépségápolás terén a nők első számú választásává válni, személyes kapcsolatot kialakítani, amellyel egy élethosszig tartó fogyasztó kapcsolat alakítható ki.
Közvetlen értékesítés Ezen értékesítési forma segítségével számos nő válhat anyagilag függetlenné, hiszen önálló kereseti lehetőséget biztosítunk számukra.
52
Avon Magyarország honlapja (http://www.avon.hu/PRSuite/avonfilozofia.page)
34
Leginkább csodált vállalat Elkötelezni magunkat a felelős, etikus vállalatvezetés, és a társadalmi felelősségvállalás iránt, hiszen ezek biztosítják a siker kulcsát.
Legjobb munkahely Elkötelezzük magunkat, hogy dolgozóinkat segítjük céljaik elérésében, és igyekszünk megteremteni a lehetőségeket számukra az előrelépéshez, valamint egy pozitív hangulatú munkahelyet teremtünk.
A legnagyobb adomány biztosítása a nőket érintő problémákra Elősegíteni a nők egészségét, és jólétét a mellrák, és a családon belüli erőszak ellenes kampányokon keresztül.53
5.5. A filantrópia elkötelezettje
Fontos megemlíteni, hogy noha az AVON a filantrópia elkötelezettjének vallja magát, a filantrópia nem egyenlő a CSR-rel. „A CSR nem filantrópia, nem egyszerűen szponzoráció, hanem felelős gondolkodás és felelős magatartás. A két fogalom közötti különbséget érzékelteti a több ezer éves kínai mondás: „Ha egy ember enni kér tőled, halat adsz neki. De, ha igazán szereted, megtanítod halászni!"54 Az AVON küldetése egyik legfontosabb részének a filantrópiát (emberszeretet) tekinti. Célul tűzték ki az emberek világszerte történő edukációját, és mozgósítását olyan ügyekben, melyek leginkább a nőket érintik, őket sújtják. Az egyes emberek ereje, és az a kollektív erő, amelyet az AVON létrehozott egy elképesztő méretű filantrópiai erőt
53
Avon Company angol nyelvű honlapja (http://www.avoncompany.com/corporatecitizenship/corporateresponsibility/vmvp/index.html) 54 Magyarországi Szóvivők Országos Egyesületének weboldala (http://www.szovivok.hu/index.nof?o=0&nyelvid=1&k1=3&k2=15)
35
eredményezett, melynek segítségével megalapították az AVON Foundation for Women alapítványt.
A vállalat két olyan területre fókuszál, melyek a legsúlyosabb problémának bizonyulnak napjainkban. Harcolnak a mellrák, és a családon belüli erőszak ellen. Kutatások támasztják alá a tényeket, melyek szerint minden harmadik percben egy nőnél mellrákot diagnosztizálnak, valamint világszerte közel 1 milliárd nő szenved a családon belüli erőszaktól. Az AVON két globális kampánnyal igyekszik felhívni a figyelmet, és adományokat gyűjteni e két probléma visszaszorítására. Az AVON Breast Cancer Crusade (Az Emlőrák Ellen a Nőkért) 1992-ben, a Speak Out Against Domestic Violence (Az Erőszak Ellen, a Nőkért) kampány pedig 2004-ben indult.55 5.6. Az AVON emlőrák elleni küzdelme
A nők körében az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a mellrák, napjainkban azonban az orvosi technika gyors fejlődésének köszönhetően a korai stádiumban felismert emlőrák kezelhető, és jelentősen nő a túlélés esélye. Az AVON számára nemcsak a nők szépsége, hanem az egészsége is fontos, hiszen a vállalat filozófiája szerint a szépség belülről fakad. Az AVON emlőrák elleni küzdelme 1955-ben kezdődött, amikor a cég létrehozta az AVON Foundation for Women alapítványt. Ez kezdetben mindössze 400 dolláros támogatást jelentett, ám az évek során a legnagyobb nőket támogató vállalati alapítvánnyá nőtte ki magát, és a 2011-es év végére már több mint 740 millió dollárt ajánlottak fel mellrák-kutatócsoportoknak, illetve olyan szervezeteknek, melyek a betegségtől szenvedő nők kezelésében vesznek részt. Valójában a vállalat nem csupán pénzzel, adományokkal támogatja a mellrák elleni harcot, hanem hatalmas hangsúlyt fektetnek a prevencióra, arra, hogy minden nő tisztában legyen a probléma súlyosságával. Világszerte szerveznek roadshow-kat, szűrőkamionokkal járják az országokat, és különböző figyelemfelkeltő akciókat szerveznek.
1998-ban az AVON Magyarország is csatlakozott a mellrák elleni küzdelemhez, és 2010 végéig több mint 440 millió forintot adományoztak erre a nemes célra. 55
Avon angol nyelvű honlapja (http://www.avoncompany.com/corporatecitizenship/corporateresponsibility/philanthropy/index.html)
36
Az adományok három forrásból tevődnek össze: •
1 forint minden eladott termék árából;
•
az adománygyűjtő termékek értékesítéséből származó teljes bevétel;
•
mellrákellenes rendezvényekből származó jövedelem.
5.7. Az AVON a családon belüli erőszak ellen
Az Egyesült Államokban élete során minden negyedik nőt bántalmaz partnere. Ez volt az a statisztikai adat, amely arra késztette a vállalatot, hogy szerepet vállaljon a családon belüli erőszak elleni harcban, és 2004-ben létrehozza a Speak Out Against Domestic Violence (Beszéljünk nyíltan a családon belüli erőszakról) programot.
Céljuk a figyelemfelkeltés, az edukáció és direkt szolgáltatói programok fejlesztése, melyek segítségével a családon belüli erőszak áldozatai kikerülhetnek az ördögi körből. A vállalat 2011 végére csak az Egyesült Államokban több mint 28 millió dollárt ajánlott fel az erőszak elleni küzdelemre. 2004-ben az AVON az Oscar díjra jelölt színésznővel, Salma Hayek-kel karöltve indította el a Speak Out Against Domestic Violence nevű kampányát, és ingyenes ismeretterjesztő kiadványokkal, képzési programokkal, adománygyűjtő aktivitásokkal, és közszolgálati hirdetményekkel harcol az erőszak ellen. Az USA után Mexikóban, Latin-Amerikában, majd Európában is elindult a kampány, és mára közel 50 országban van jelen az AVON családon belüli erőszak ellen küzdő programja.
Az AVON fő projektjei a családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében:
•
adománygyűjtő termékek értékesítése;
•
nőket érintő erőszak elleni törvény támogatása;
•
családon belüli erőszakot elszenvedő nők és gyermekek támogatása.56
56
Avon Magyarország (http://www.avonanokert.hu/eroszak-ellen/az-eroszak-ellen/az-avon-globaliskuzdelme-az-eroszak-ellen/beszeljunk-nyiltan-a-csaladon-beluli-eroszakrol-6745.html)
37
Amellett, hogy az AVON közvetlenül támogatja azokat a szervezeteket, melyek a családon belüli erőszak ellen küzdenek, az AVON Alapítvány segítségével különböző edukációs kampányokat, programokat szerveznek. Vezető, nemzetközi magazinokban hirdetik az erőszak ellen való fellépés fontosságát, egy bárki számára ingyenesen elérhető DVD-t készítettek, mely segíti az erőszak felismerését, illetve bemutatja az ilyen esetben teendő lépéseket. Emellett a vállalat megszervezte, és végrehajtotta egy 4 millió példányban létrehozott útmutató kiadvány disztribúcióját. Ez az útmutató jelenleg is ingyenesen letölthető a cég honlapjáról angol, illetve spanyol nyelven. A prospektus bemutatja az AVON küzdelmét, illetve fontos információkkal látja el az embereket. Bemutatja, hogyan lehet felismerni, hogy ismerőseinknél a családon belüli erőszak esete áll fenn, illetve, hogy mi a teendőnk, ha áldozatok vagyunk, vagy segíteni szeretnénk.
Az AVON által kiadott prospektus statisztikákkal igyekszik meggyőzni az embereket a probléma súlyosságáról. Néhány adat az említett kiadványból:
•
Az USA-ban minden évben 1200 halállal, és 2 millió sérüléssel végződött családon belüli erőszakos esetet dokumentál a The United States Center for Disease Control and Prevention (Az Amerikai Egyesült Államok Balesetvédelmi és Megelőző Központja).
•
Átlagosan 3 nő veszíti életét minden nap az USA-ban partnere, vagy házastársa által.
•
15,5 millió amerikai gyermek él olyan családban, ahol évente minimum egyszer bántalmazza az egyik fél a másikat.
•
A családon belüli erőszak áldozatainak 85%-a nő.
•
A 20-24 év közötti nők legveszélyeztetettebbek.
•
A családon belüli erőszak áldozatai gyakran válnak valamilyen szenvedélybetegség rabjaivá (pl.: alkohol, drog, cigaretta), és fogékonyabbak a mentális betegségekre.
•
Családon
belüli
erőszak
áldozatai
nagyobb
eséllyel
válnak
felnőttként
bántalmazókká.57
57
Domestic Violence and Dating Abuse Resource Guide, 2010.
38
A vállalat egy népszerű színésznőt választott a kampány arcává, ezzel is elősegítve, hogy minél többen felfigyeljenek a problémára. Reese Witherspoon 2007 óta az AVON globális nagykövete. Ez az első alkalom, hogy egy híresség nemcsak szépségét adja a márkához, hanem a vállalat üzleti életének mindhárom területét képviseli: a termékeket, a jótékonysági munkát és a tanácsadókat. A cég elmondás szerint azért választották a színésznőt az AVON nagykövetévé, mert Reese Witherspoon rendkívül sokoldalú személyiség, aki inspirálni tudja a világszerte több mint 5,4 millió AVON tanácsadót és vásárlóikat. Népszerű színésznő, sikeres producer és dolgozó anya, aki megtestesíti azt a küzdeni akarást, elkötelezettséget és vállalakozó szellemet, amelyet az AVON is képvisel.58 5.7.1. Az AVON globális küzdelme
Az AVON családon belüli erőszak elleni programja 50 országban van jelen világszerte, és az adománygyűjtés, valamint a figyelemfelhívás segítségével igyekszik elérni, hogy megváltozzon ennek a súlyos társadalmi problémának a megítélése, és kellő figyelmet kapjon a közvélemény részéről.
2011 februárjának elején a vállalat egy új, 1 millió dolláros adományalapot hozott létre. Ezzel a nők elleni erőszak kampányának keretein belül egy olyan nagyszabású projektet indított útjára, amellyel az erőszak áldozatául esett nők, anyák és gyermekeik számára létrehozott anyaotthonokat támogatja. A „Believe” (Higgy) világturné, amely Andrea Jung vezérigazgató irányítása alatt 16 városon ível át világszerte, a helyi civil szervezetek működését támogatja.
2010 márciusában az AVON Alapítvány egy non-profit szervezettel, valamint az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának együttműködésével egy három napos konferenciát tartott Washington DC-ben, amely a „The Global Partnership to End Violence Against Women”, vagyis a „Globális együttműködés a nők elleni erőszak megállítása érdekében” nevet viselte. Ez az egyedülálló együttműködés elősegíti a azon különböző szektorok partnerkapcsolatainak kialakítását, amelyek célja a nők elleni erőszak 58
Avon a Nőkért witherspoon-19.html)
honlap
(http://www.avonanokert.hu/eroszak-ellen/sztarok-es-a-kampany/reese-
39
visszaszorítása. Az esemény 15 különböző ország delegációját látta vendégül, mely delegációk tagjai számos terület képviselőiként érkeztek Washingtonba. Képviseltette magát a bírói testület, a kormány, az üzleti világ, különböző civil szervezetek, valamint a média is. Céljuk az újszerű megoldások létrehozása, és megosztása volt, hogy visszaszorítsák a nők elleni erőszakos cselekményeket, melyek száma az elmúlt 15 évben, a Nők Negyedik Pekingi Világkonferenciája óta folyamatosan növekszik.
2009 márciusában a nemzetközi nőnap alkalmából az AVON Alapítvány egy fontos eseményt jelentett be. 1,5 millió dolláros adomány segítségével létrehozta az „AVON Global Center for Women and Justice” elnevezésű testületet a Cornell jogi egyetemen. Az AVON Global Center bírókkal, szakértőkkel, kormányhivatalokkal és független szervezetekkel dolgozik együtt, hogy az igazságszolgáltatás nagyobb szerepet vállalhasson a nők elleni erőszak visszaszorításában. Különböző kezdeményezések segítségével, például konferenciák és találkozók szervezésével, egy nemzetközi online könyvtár létrehozásával segíti elő a testület céljának elérését. Ezen kívül fórumot hoznak létre a bíróknak, ahol megvitathatják a nemi megkülönböztetésből adódó erőszakos eseteket, és gondoskodnak különböző kutatások és projektek megvalósításáról. A 2009-es év egy másik fontos momentuma az AVON és a United Nations Developement Fund for Women (UN Women) nemzetközi szervezet megújított együttműködése, melyet egy adomány átadásával pecsételtek meg.
5.7.2. Speak Out Against Domestic Violence-lépésről lépésre 2004. A vállalat az USA-ban, és Mexikóban elindítja a családon belüli erőszak ellen fellépő programját a színésznő, Salma Hayek támogatásával. 2005. A CSR programot elindítják Puerto Rico-ban is. 2006. A program elindul a Dominikai Köztársaságban. 2007. Az Oscar díjas színésznő, Reese Witherspoon az AVON Alapítvány tiszteletbeli elnöke.
40
A nemzetközi nőnap alkalmából vállalat társszervezőként megrendezi az első nemzetközi találkozót (Global Summit for a Better Tomorrow),amelynek célja a nők jogainak fejlesztése. Ebben az évben a CSR program elér Hondurasba. 2008. Az AVON megrendezi a második Nemzetközi Találkozó a Jobb Holnapért rendezvényt a nemzetközi nőnap alakalmából, és 1 millió dollárt ajánl fel az ENSZ alapítványi vagyonába, melyet a nők elleni erőszak megszüntetésre használnak fel. A vállalat támogatja az Amerikai Külügyminisztérium szervezésében lebonyolított kerekasztal beszélgetést, melyre szerte a világból érkeznek résztvevők, hogy megoldást találjanak a nők biztonságának megteremtése, és a családon belüli erőszak igazságszolgáltatás általi szabályozására. A „Speak Out Against Domestic Violence” program elér Argentínába, Ausztráliába, Bolíviába, Bosznia Hercegovinába, Brazíliába, Kanadába, Chilébe, Kínába, Kolumbiába, Csehországba, Ecuadorba, El Salvadorba, Észtországba, Franciaországba, Németországba, Görögországba, Hondurasba, Magyarországba, Olaszországba, Kazahsztánba, Litvániába, Montenegróba, Nicaraguába, Panamába, Portugáliába, Romániába, Szerbiába, Szlovákiába, Szlovéniába, Dél-Afrikába, Spanyolországba, Tajvanba, Törökországba, és az Egyesült Királyságba. 2009. A vállalat Washington DC-ben rendezi meg a Global Forum for Women and Justice (Nemzetközi Fórum a Nőkért és az Igazságért) rendezvényt, melynek célja, hogy megoldást találjanak a nők elleni erőszak problémájára. A cég 1,5 millió dollárral támogatja egy nemzetközi központ létrehozását a Cornell jogi egyetemen (AVON Global Center for Women and Justice). Az AVON összefog a PGA Tour Wives Association elnevezésű szervezettel, hogy létrehozhassanak egy adománygyűjtő rendezvényt (Walk The Course Against Domestic Violence). A vállalat CSR programja elér Horvátországba, Finnországba, Guatemalába, Lettországba,
Malajziába,
Macedóniába,
Peruba,
a
Fülöp-szigetekre,
Lengyelországba, Thaiföldre, Ukrajnába, és Venezuelába. 41
2010. Az AVON Alapítvány a Vital Voices szervezet és az amerikai külügyminisztérium együttműködik, hogy a „Nemzetközi Együttműködés a Nők Elleni Erőszak Megszüntetéséért” rendezvényt létrehozza Washington DC-ben. A „Speak Out Against Domestic Violence” CSR program elindul Bulgáriában és Oroszországban.59
5.8. Az AVON az erőszak ellen a nőkért Magyarországon
Családon belüli erőszak következtében hetente egy nő, havonta pedig egy gyermek veszti életét Magyarországon. Hazánkban évente 400 ezer nő szenved el fizikai vagy szexuális erőszakot párkapcsolatában. A távoltartást az egész országban összesen 141 esetben rendelte el a bíróság.60 Ezek az adatok mutatják, hogy Magyarországon is szükség volt az AVON fellépésére, melyre 2008-ban került sor.
2008-ban az AVON kiterjesztette tevékenységét az erőszak elleni harcban és együttműködést kötött az Egyesült Nemzetek Női Fejlesztési Alapjával (UNIFEM) hogy segítse és erősítse a nőket az erőszak ellen vívott küzdelemben. Ezt az együttműködést az ENSZ Szebb Holnapért csúcstalálkozóján jelentették be. Ekkor indult az „AVON Az Erőszak Ellen, a Nőkért” magyarországi kampánya, és ezen a találkozón mutatták be az első adománygyűjtő terméket is.61
A vállalat első, világszerte kapható adománygyűjtő terméke, a kék karkötő, mely a nők támogatása és védelme érdekében született. A karkötőt az AVON Globális Nagykövete, az AVON Alapítvány tiszteletbeli elnöke, Reese Witherspoon mutatta be a UNIFEM és az AVON által második alkalommal megrendezett Globális Csúcstalálkozó Egy Szebb Holnapért elnevezésű rendezvényen, a nemzetközi nőnap alkalmából.
59
Avon hivatalos angol nyelvű honlap (http://www.avoncompany.com/corporatecitizenship/corporateresponsibility/philanthropy/philanthropytimeline.html) 60 Avon a Nőkért honlap (http://www.avonanokert.hu/eroszak-ellen/az-eroszak-ellen/korabbikampanyaink/nem-et-mondtunk-az-eroszakra-2009-04-29-6749.html) 61 Avon Career honlap (http://avoncareer.com/hu/az-avonrol/tarsadalmi-felelossegvallalas)
42
A kék karkötő az ezüstszínű végtelen jellel a remény és az egység jelképe, a nők végtelen lehetőségeit szimbolizálja. A karkötő célja, hogy felhívja a figyelmet: beszélnünk kell a nők elleni erőszakról szerte a világon.
A karkötő értékesítéséből származó teljes haszonból az AVON a nők elleni erőszak leküzdését támogatta. A befolyó első 500.000 dollárt, mely a páratlan összefogásnak köszönhetően néhány hónap alatt összegyűlt, az AVON 1 millió dollárra egészítette ki, és a UNIFEM-nek ajánlotta fel. Ez a legnagyobb összegű vállalati támogatás, amit egy év alatt a fejlődő országbeli nők gazdasági és politikai felemelkedését támogató szervezet valaha kapott. 2008 novemberéig világszerte 3,5 millió dollár gyűlt össze a kék karkötő eladásából.62
A kék karkötő megjelenése volt a magyarországi kampány kezdete is. 2008-ban Zsédenyi Adrienn, énekesnő a nők elleni erőszak problémájának szentelte „Ajtók mögött” című dalát. Mint az AVON magyarországi szépségnagykövete, Zséda korábban is támogatta a vállalat társadalmi felelősségvállalási programját, az emlőrák elleni harcot, de ezzel a dallal ő vált a családon belüli erőszak elleni kampány arcává, és koncertturnéval igyekezett felhívni a figyelmet erre a súlyos társadalmi problémára.
2009 márciusában a nemzetközi nőnap alkalmából az AVON Magyarország a Marie Claire magazinnal karöltve szervezett adománygyűjtő akciót, melynek bevételével a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) egyesület munkáját támogatták. Cserepes minirózsát, és negyedéves Marie Claire előfizetést árusítottak különböző budapesti és vidéki bevásárló központokban „A szeretet rózsái” néven.
„2009. április 25-én az AVON Magyarország, az UNIFEM Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület, a NANE Egyesület (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) és Zséda közös koncertet szervezett a Vajdahunyad várban, melyen híres énekesek, közéleti személyiségek dalban és prózában hívták fel a figyelmet a nők elleni erőszakra, melynek következtében 62
Avon Magyarország honlap (http://www.avonanokert.hu/eroszak-ellen/az-eroszak-ellen/a-kekkarkoto/kek-karkoto-az-eroszak-ellen-a-nokert-6746.html)
43
Magyarországon hetente legalább egy lány vagy nő hal meg. Az emlékükre készült „Néma tanúk” sziluettek gyűrűjében több százan vettek részt a programon.
Az eseményen Dobrev Klára, az UNIFEM Magyar Nemzeti Bizottság elnöke hangsúlyozta: „A jövő generációinak egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy megteremtsük a családon belüli harmónia és agressziómentes egymás mellett élés lehetőségét. Nem tűrhetjük némán, hogy évente világszerte lányok és asszonyok százai esnek gyilkosság áldozatául férjük, élettársuk vagy apjuk által. Ez akár közvetlenül érint minket, akár a környezetünkben zajlik, nem hunyhatunk szemet felette. Az emberekben tudatosítani kell, hogy ez a probléma kortól, nemtől, iskolázottságtól, lakóhelytől, vallási hovatartozástól függetlenül mindenkit érint.”
A kampányban részt vevő civil szervezetek közül a NANE Egyesület és a PATENT Egyesület szakértői a helyszínen a témával kapcsolatban egyéni tanácsadást tartottak, a Stop-Férfierőszak Projekt, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és az Amnesty International pedig bemutatta a témával kapcsolatos tevékenységét, és támogató információkat adott az érdeklődőknek. A kisebb gyerekek ezalatt játszóházban tölthették el az időt.”63
2011-ben az „Erőszak ellen, a Nőkért” kampány hatalmas célt tűzött ki maga elé. 2010-ben Halász Pálma, egy kétgyermekes anyuka aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy a családon belüli erőszak legyen önálló, büntetőjogi tényállás Magyarországon. Halász Pálma többdiplomás tanárnő, egy kilencéves ikerpár édesanyja. Saját bőrén tapasztalta a testi-lelki megnyomorításon túl a gazdasági kiszolgáltatottság érzését is. A népi kezdeményezés sikeréhez ötvenezer aláírást kell összegyűjteni meghatározott időn belül, és így az Országgyűlés napirendre tűzi a kérdés megtárgyalását. Fontos információ, hogy az ENSZ főtitkára 2005-ben féléves határidőt adott a magyar államnak, hogy önálló büntető törvénykönyvi tényállásban szabályozza a családon belüli erőszakot, ám ez azóta sem történt meg. Végül 49 350 darab aláírást sikerült összegyűjteni, így a kezdeményezés sikertelenül zárult.
63
Avon a Nőkért honlap (http://www.avonanokert.hu/eroszak-ellen/az-eroszak-ellen/korabbikampanyaink/nem-et-mondtunk-az-eroszakra-2009-04-29-6749.html)
44
2011-ben az AVON Magyarország Halász Pálma és népi kezdeményezése mögé állt. A vállalat támogatásával, az egész országban jelenlévő tanácsadónők segítségével vágtak neki újra az aláírásgyűjtésnek. Ahhoz, hogy a családon belüli erőszak önálló, jogi tényállássá váljon, az Országos Választási Bizottságnak hitelesítenie kell a népi kezdeményezést. Ezt a benyújtást követő két héten belül bárki megfellebbezheti, amely ez esetben meg is történt, így az Alkotmánybírósághoz került az ügy. Végül 2012 márciusában adták meg az engedélyt, az OVB hitelesítette a népi kezdeményezést, így megkezdődhetett az aláírásgyűjtés. Az aláírásoknak 2012. március 1. és május 1 között kell összegyűlniük. 2012. május 1-én Halász Pálma 103 159 db aláírást adott át az Országos választási bizottságnak. 50 000 érvényes aláírásra van szükség, hogy a parlament napirendre tűzze az önálló büntetőjogi tényállás kérdésének megvitatását.
„A családon belüli erőszak áldozatául esők támogatása vállalati felelősségvállalásunk egyik kulcs küldetése. Ha ilyen jó üggyel találkozunk, nem kérdés, hogy melléállunk, s felszólalunk a nőket érintő családon belüli erőszak ellen. Az összegyűjtött aláírások száma elképesztő, ez bizonyítja, hogy céljaink megvalósítása valódi és létező társadalmi problémák leküzdését segíti elő. Ez úton is szeretném megköszönni a közreműködést elsősorban tanácsadóinknak, akik több mint 50 000 aláírással támogatták az ügyet. Hálával tartozom kollégáimnak, a támogató alapítványoknak, szervezeteknek, önkénteseknek, és mindenkinek, aki munkájával és aláírásával bármilyen módon hozzájárult a célok megvalósításához. Vezetőként és magánemberként is példátlannak tartom a gyűjtés során megvalósult összefogást. Őszintén remélem, hogy a kezdeményezés sikerrel járt, és legalább 50 000 érvényes aláírást tudtunk ma átadni az Országos Választási Bizottságnak. Az eredményes aláírásgyűjtés lehet az első lépésünk egy hosszú úton, a családon belüli erőszak megfékezése felé” – mondta el Sebastian Bako, az AVON Duna-csoportjának ügyvezetője.64 Napjainkban azonban nem az amerikai vállalat az egyetlen, aki a családon belüli erőszak megfékezését tűzte ki céljául. Egy angol szépségipari vállalat a The Body Shop 1994-ben Kanadában indította el CSR programját, mellyel számos nőt, és gyermeket segített hozzá egy biztonságos, erőszakmentes élethez.
64
Avon a Nőkért hivatalos weboldala (http://www.avonanokert.hu/eroszakellen/aktualis/alairasgyujtes/peldaerteku-civil-osszefogas-6758.html)
45
6. The Body Shop CSR programja
6.1. A The Body Shop története
Anita Roddick, egy angol tanárnő 1976-ban nyitotta meg kis boltját, ahol természetes anyagokból készült kozmetikumokat kezdett árusítani. Gyógynövényszakértő keverte ki a hozzávalókat, a krémeket pedig visszaváltható tégelyekben árulta, hiszen így jóval olcsóbb volt. A későbbi The Body Shop arculatának szerves részét képező zöld szín a kis üzlet faláról származik, ugyanis ez volt az egyetlen árnyalat, amely eltakarta a penészfoltokat. Anita kozmetikumai egyre sikeresebbek lettek, köszönhetően az emberek azon igényének, hogy természetes alapanyagokból készített termékeket használjanak, ne kenjenek kőolaj származékokat a testükre. A The Body Shop részvényeit 1984-ben vezették be a Londoni Tőzsdére, és ezt követően rövid időn belül 500%-ot emelkedett az értékük. 2006-ban a L’Oréal 652,3 millió angol fontért felvásárolta a céget, és innentől töretlen a sikere a szépségiparban.65
A vállalat szlogenje „We believe there is only one way to be beautiful, nature’s way” (Szerintünk csak egy módja van annak, hogy gyönyörűek legyünk, természetes módon.) is kifejezi, hogy a The Body Shop komoly környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalási elveket vall.
Korábban számos bírálat érte a vállalatot, mely szerint nem követik az általuk vallott értékeket, ám ezt megcáfolandó a The Body Shop minden évben közzéteszi „Values Report”-ját, amely egy beszámoló a cég működéséről, az értékek, az etikus magatartás, és a társadalmi felelősségvállalás szemszögéből vizsgálva.66Ennek a beszámolónak a segítségével igyekszik a vállalat meggyőzni minden kétkedőt arról, hogy felelős vállalatként működik, hiszen a „Values Report” cáfolja a The Body Shopot ért vádakat.
65 66
The Body Shop wikipédia szócikk (http://hu.wikipedia.org/wiki/The_Body_Shop) The Body Shop wikipédia szócikke (http://hu.wikipedia.org/wiki/The_Body_Shop)
46
6.2. A vállalat 5 fő értéke
Földünk védelme A vállalat folyamatosan keresi az újabb lehetőségeket az üzleti gyakorlatban, és csökkenti ökológiai lábnyomát. 2020-ra felére csökkentik a szén-dioxid kibocsátást, és komoly lépéseket tesznek a megújuló energiaforrások felhasználására minden lehetséges területen (üzletek, raktárak, irodaházak). Az angliai központjuk tetejére pedig a legnagyobb napelem installációt építtetik meg, mellyel a számukra szükséges energia 25%-át képesek lesznek előállítani. Ezen kívül 2008 óta kizárólag újrahasznosítható papírzacskókban árusítják a termékeket, és az ajándékcsomagok is újrahasznosítható papírból készülnek.
Emberi jogok védelme A cég elmondása szerint, csak olyan ügyek mellett állnak ki, melyekben hisznek, hogy változást hozhatnak. 1994 óta gyűjtenek adományokat és fektetnek időt, pénzt, és energiát a családon belüli erőszak elleni harcba. 2004 óta több mint 4 millió angol fontot ajánlottak fel olyan szervezeteknek, melyek a bántalmazott nőket, és gyermekeket segítik. 1993 óta kampányolnak, hogy felhívják a figyelmet az AIDS veszélyére, de emellett a gyermekkereskedelem problémájára is igyekeznek felhívni a figyelmet.
Az önbecsülés aktivizálása A cég hitvallása szerint a valódi szépség az önbizalomból fakad, ezért nagy hangsúlyt fektetnek a különböző tréningekre, kurzusokra, egészségvédelmi szűrésekre, melyekkel biztosítják dolgozóik egészséges önképének kialakulását. Ezen kívül minden dolgozónak évente 3 fizetett szabadnapot biztosítanak, melyet önkéntes munka végzésére használhatnak fel különböző szervezeteknél.
A közösségi beszerzés támogatása 1987-ben a The Body Shop elindította „Community Fair Trade” programját, melynek segítségével 25 000 embernek adnak munkát 22 országban, és biztosítják a legkiválóbb minőségű természetes hozzávalókat a termékekhez.
47
Állatkísérletek ellenzése Se a vállalat, sem pedig beszállítói nem tesztelik termékeiket állatokon. Az állatkísérletek ellen fellépő kampányuk fontos szerepet játszott abban, hogy 2004-ben az EU betiltotta az állatokon való kísérletezést a kozmetikai termékek esetében, 2008-tól pedig az összetevőket sem lehet állatokon tesztelni. 67
6.3. The Body Shop-Stop Violence in the Home
A The Body Shop is felismerte, hogy az emberiség egyik legsúlyosabb bűncselekménye, amelyet az emberi jogok ellen vét, a családon belüli erőszak. Ez a társadalmi probléma világszerte minden harmadik nőt érint, és ami súlyosbítja a helyzetet, hogy nem egyszeri bűntettekről beszélünk, hanem akár éveken, évtizedeken keresztül tartó rendszeres bántalmazásról.
A vállalat 2004-ben indította el Stop Violence in the Home (Állítsd meg a bántalmazást az otthonokban!) elnevezésű CSR programját, melynek célja az adománygyűjtésen kívül, hogy az emberek tisztában legyenek e probléma súlyosságával, és merjenek felszólalni ellene. A kampányt 2004-ben az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, és Nyugat Malajziában indították el.
Valójában a vállalatnál nem ez volt az első kísérlet a családon belüli erőszak visszaszorítására. A The Body Shop már 1994-ben, Kanadában elkezdett kampányolni a társadalmi probléma ellen, és abban az évben 155 000 dollárt gyűjtöttek össze, melyet a családon belüli erőszakkal foglalkozó szervezeteknek ajánlottak fel. Ugyanebben az évben az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szövetsége) kitüntette a vállalatot, amiért egy ilyen fontos társadalmi ügyet támogat.68
A következő mérföldkő a kampány életében a 2006-os év volt, amikor is már 47 országban hívták fel a figyelmet a problémára, és az UNICEF-fel, valamint az ENSZ főtitkárának
67 68
The Body Shop hivatalos oldala (http://www.thebodyshop.com/_en/_ww/values-campaigns/index.aspx) The Body Shop honlap (http://www.thebodyshop.com/_en/_ww/values-campaigns/stop-violence.aspx?)
48
közreműködésével egy átfogó tanulmányt készítettek a családon belüli erőszak gyermekekre gyakorolt hatásáról. A végeredmény a „Behind the Doors The Impact of Domestic Violence on Children” (Az ajtók mögött A családon belüli erőszak gyermekekre gyakorolt hatása) címmel az első globális tanulmánnyá vált, melyet erről a témáról készítettek, és segítségével konkrét számadatot kaphattak arról, hogy hány gyermek szenved bántalmazástól a családjában (375 millió). A tanulmány ajánlatokat is tartalmaz, melyek a szükséges lépéseket írják le annak érdekében, hogy a gyermekek egy biztonságos, erőszakmentes környezetben nőjenek fel. A vállalat nemzetközi programja ezen ajánlások köré épül.
Legfontosabb célként a tudatosítást jelölik meg. Mindenkinek tisztában kell lennie vele, hogy mennyire elterjedt ez a bűncselekménytípus. A tanulmány szerint rengeteget változtathat a jelenlegi helyzeten, ha merünk beszélni a problémáról, ha nem kezeljük tabuként a témát.
A The Body Shop minden piacán egyedülálló és innovatív módon igyekezett felhívni a figyelmet a problémára. Új-Zélandon például 2006. augusztus elsején egész napos koncerttel harcolt a probléma ellen, melyen 8000 ember vett részt, közöttük számos közéleti személyiség, és sportoló. Egy másik kiemelkedő kampány Görögországhoz köthető, ahol a vállalat által gyűjtött adományból az egyik helyi szervezet játszóteret és tanulószobát hozott létre a gyermekek számára, hogy legyen hova menniük, ha problémáik vannak családjukban. Azonban a 2006-os év legnagyobb sikere egy másik eseményhez kötődik. A vállalat kezdeményezésére a közel-keleti országok kormányának mindegyike (ahol a The Body Shop jelen van), valamint az UNICEF is megegyezett, hogy együttesen harcolnak a családon belüli erőszak ellen a régióban, és adományt gyűjtenek, melynek segítségével az UNICEF egy segélyvonalat hoz létre a bántalmazott gyerekek számára.
A kampány egyik kulcsfontosságú eleme az volt, hogy tudatosítsa a problémát az emberekben. Ez viszont azt jelentette, hogy többen fordulnak segítségért különböző helyi szervezetekhez, ezért a vállalat minden a kampányban résztvevő ország szervezetével felvette a kapcsolatot, hogy adományokkal elősegítse fejlesztésüket. 2007-re több mint 580 000 angol font gyűlt össze a Mint lip care stick (mentás ajakbalzsam) és a Daisy soap 49
(százszorszép szappan) forgalmazásából. Mindkét terméket a kampányhoz tervezték és hozták létre.69
2008-ra a vállalat már 56 országban volt jelen, és több mint 3,5 millió angol fontot gyűjtöttek össze. Ebben az évben a kampány a barátság témájára épült. Gyakorlati eszközöket nyújtva ösztönözték a nőket arra, hogy szükség esetén támogassák barátaikat, támogassák egymást. A The Body Shop ekkor alkotta meg a „For Me For You” (Nekem és Neked) nevű ajakbalzsamát, mely egy limitált kiadása volt a shea vajas ajakbalzsamnak. Duplacsomagolása szimbolizálta a barátok közt lévő egységet, és arra motiválta a nőket, hogy ajakbalzsamukkal együtt problémáikat is osszák meg barátaikkal. Az ajakbalzsamból származó bevétellel a vállalat a családon belüli erőszak ellen fellépő szervezeteket támogatta.70
6.3.1. Eredmények a világ körül
A The Body Shop számos eredményt ért el kampányával világszerte.
KOREA 2007-ben, és 2008-ban a The Body Shop Korea szervezésében utcai felvonulást, és nyilvános tüntetést tartottak, melynek célja a kormány felhívása volt hatékonyabb rehabilitációs szolgáltatások bevezetésére, a pénzügyi támogatás és az áldozatok védelmének növelésére. Az üzletek dolgozói több mint 122 000 aláírást gyűjtöttek össze vásárlóiktól, mely a koreai nemi egyenlőség minisztériumához (Korea Ministry of Gender Equality) került, és ennek eredményeképpen a minisztérium elkötelezte magát az anyaotthonok támogatása mellett, és edukációs programokat indítottak a rendőrség dolgozói számára.
69
The Body Shop Values Report 2007. (http://www.scribd.com/doc/11569837/The-Body-Shop-ValuesReport-2007) 70 The Body Shop honlap (http://www.thebodyshop.com/_en/_ww/values-campaigns/stop-violence.aspx?)
50
SVÁJC 2008-ban a svájci csapat egy helyi weboldal-lal (kiknet.ch) együttműködve létrehozott egy lehetőséget, melynek segítségével a családon belüli erőszak problémája tudatossá válhatott a tanárok, és a diákok számára. A The Body Shop Switzerland támogatásával folyamatosan friss, releváns információk kerültek fel erre a honlapra, melyet a tanárok feladatlapok és ötletek formájában használhattak fel az oktatás során. A vállalat 3 éven keresztül szponzorálta a honlapot, és a folyamatos informáláson kívül egy versenyt is lebonyolítottak a diákok körében, melyen a tanulók feladata egy kitűző tervezése volt a családon belüli erőszak témájában. A versenyen 62 osztály vett részt, és több mint 900 pályamunkát küldtek be.
USA Az Egyesült Államokban a vállalat a The National Coalition Against Domestic Violence szervezettel együttműködve létrehozott egy 1,5 millió dolláros alapot, melyből megvalósították a Face to Face Reconstructive Surgery Referral programot, melyben azok az áldozatok vehetnek részt, akik helyreállító-műtétre szorulnak a családon belüli erőszak következtében.71
Mint az az AVON és a The Body Shop vállalati társadalmi felelősségvállalási programjából is kitűnik a tevékenységük elsősorban az Egyesült Államokra fókuszál. A problémával foglalkozó kutatások, felmérések riasztó adatokat eredményeztek. Az USAban rendkívül magas a családon belüli erőszakot elszenvedők száma, így a vállalatok segítsége létfontosságú a probléma megoldásában. Az AVON-on kívül egy másik amerikai kozmetikai vállalat is felvette a harcot e társadalmi probléma ellen, és tevékenységével jelentősen hozzájárul a helyzet javításához.
71
The Body Shop Values Report 2010. campaigns/assets/pdf/Values_report_lowres_v2.pdf)
(http://www.thebodyshop.com/_en/_ww/values-
51
7. A Mary Kay CSR tevékenysége 7.1. A Mary Kay Inc. története
„You can do it!” (Meg tudod csinálni!) Mary Kay Ash kozmetikai vállalatán keresztül nők millióihoz jutatta el üzenetét. A cég története akkor kezdődött, amikor alapítóját Mary Kay-t 25 évnyi munka után elbocsátották, és egy fiatal férfival töltötték be pozícióját, aki ráadásul kétszer annyi fizetést kapott, mint elődje. Az elbocsátás után Mary Kay könyvírásba kezdett, mellyel a nőknek kívánt tanácsot adni, hogyan érvényesüljenek egy férfiak vezette világban, ám ráébredt, hogy a tanácsadáson kívül többet is tehet a női társadalomért. Egy olyan vállalkozás ötlete született meg akkor, amely fejleszti a nők tehetségét, és korlátlan lehetőségeket biztosít számukra.
1963-ban 5000 dollárral és rengeteg tapasztalattal a háta mögött Mary Kay létrehozta a „Beauty by Mary Kay” vállalatot. Napjainkban a Mary Kay Incorporated az egyik legsikeresebb kozmetikai vállalat, és segítségével nők milliói érhetik el céljaikat, lehetnek pénzügyileg függetlenek. 2004-ben Mary Kay Ash-t az elmúlt 25 év 25 legbefolyásosabb üzleti vezetői közé választották. Több mint 2 millió független szépségápolási tanácsadó bizonyítja 34 országban, hogy Mary Kay munkája sikert hozott a női társadalomba. 72
7.2. Pink Changing Lives
Mary Kay vállalatának aranyszabálya, hogy sose feledd el visszaadni azt a sok jót, amit kaptál. Ez az a szemlélet, ami miatt a vállalat világszerte nők és gyermekek millióinak változtatja meg életét.
A Mary Kay Inc. első számú küldetésének tekinti, hogy felelős vállalattá váljon.
•
A cég elkötelezett híve az újrahasznosításnak, mely átfogó programját 1989-ben indította.
72
Mary Kay Inc. hivatalos weboldala (http://www.marykay.com/company/companyfounder/default.aspx)
52
•
Ellenzik az állatkísérleteket és alternatív megoldásokat kerestek, hogy termékeik, és összetevőik minőségét ellenőrizzék. Az elmúlt két évtizedben világszerte vezető vállalattá váltak, mely fejleszti az állatkísérletek alternatívájaként alkalmazott metódusokat.
•
2005-ben a Mary Kay Inc. 1 millió dollárt adományozott a dallas-i University of Texas Southwestern Medical Center-nek (délnyugat texas-i egyetem orvosi központjának), hogy elősegítse a bőrgyógyászat területén végzett kutatásokat.
•
A vállalat aktív tagja a Personal Care Product Council-nak (Testápolási Termékek Tanácsának), mely által megerősíti a vásárlók érdekében hozott biztonsági előírásokat, és biztosítja a kozmetikai termékek minőségének folyamatos ellenőrzését.
•
A Mary Kay Inc. 1970 óta tagja a Direct Selling Association-nek (Közvetlen Értékesítők Szövetségének).73
7.3. Pink Doing Green
Ismerve, hogy tetteik hatással lesznek a jövő generációinak életminőségére, a Mary Kay Inc. folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, melyek által fejlesztheti környezetvédelmi tevékenységét. A vállalat arra törekszik, hogy minél fenntarthatóbbá, „zöldebbé” váljon.
•
Faültetés szerte a világon A vállalat 200 000 fát ültetett Montana egyik nemzeti erdejébe, majd a példát követve a Mary Kay kínai, mexikói, és maláj érdekeltsége is faültetésbe kezdett.
•
Termékek újrahasznosítása A cég évek óta újratölthető flakonokban árusítja termékeit. Ezenkívül újrahasznosítja a vásárlók által visszavitt üres flakonokat. Így az elmúlt években több mint 300 000 flakont hasznosítottak újra.
73
Mary Kay Inc. hivatalos weboldala (http://www.marykay.com/content/company/beingresponsible.aspx)
53
•
Hulladék újrahasznosítása A vállalat globális gyártási létesítménye évente kb. 13 tonnányi alkoholhulladékot
hasznosít
újra,
25%-kal
csökkentve
a
veszélyes-hulladék
kibocsátást, míg a műanyag újrahasznosítási programmal 15%-kal csökkenti az évi hulladéktermelést. •
Újrahasznosítás vállalati szinten 1989-ben a vállalat az elsők között vezette be újrahasznosítási programját, melyben mára nem csak a termékek csomagolása, de a papír, a műanyag, a hullámkarton, a tintapatronok, régi mobiltelefonok, és az alumínium újrahasznosítása is szerepel.
•
Megújuló anyagok használata A
Mary
Kay
elosztó-központok
100%-ban
lebomló
kukorica-
és
burgonyakeményítőből készülő csomagolásban tárolják és szállítják a termékeket. •
Energiatakarékosság A vállalat az elmúlt években 12,8%-kal csökkentette az energiafelhasználását, 6.5 millió kW-ot megspórolva évente, ami átlagosan 1000 család egy éves energiaszükséglete.74
A felsorolt törekvéseken kívül a Mary Kay Inc. 2012-ben még egy fontos lépést tett annak érdekében, hogy felelős vállalattá válhasson. 2012. március 8. és április 8. között a nemzetközi nőnap alkalmából meghirdették a Global Month of Service (szolgáltatások nemzetközi hónapja) kampányt, amelynek célja volt, hogy ez alatt az időszak alatt a vállalat dolgozói, családjaik és barátaik 1 millió órányi közmunkán vegyenek részt, ezzel megváltoztatva számos ember életét.75
74
Mary Kay Inc. hivatalos weboldala (http://www.marykay.com/content/company/pinkgreen.aspx) Mary Kay Inc. Global Month of Service weboldala (http://www.yourwaytobeautiful.com/gmos/faq_US.html)
75
54
7.4. A Commitment to End Domestic Violence
A Mary Kay Inc. társadalmi felelősségvállalással foglalkozó programjai közül kiemelkedik a vállalatnak a családon belüli erőszak visszaszorítását célzó tevékenysége.
A családon belüli erőszak súlyosságát jelzi, hogy évről évre nő a bűnesetek száma, de ennek ellenére az államok kormányai nem támogatják kellő mértékben az áldozatokat, illetve az őket segítő intézményeket. Ezt a problémát ismerte fel az amerikai kozmetikai vállalat, és vált az évek során a nőket, gyermekeket, a családon belüli erőszak áldozatait támogató nagyvállalattá.
Különböző CSR aktivitásainak célja, hogy visszaszorítsa a családon belüli erőszakot, és megismertesse az emberekkel a problémát, hiszen még egy olyan szabadságáról híres országban is tabunak tekintik a témát, mint az Egyesült Államok.
2002-ben és 2005-ben a Mary Kay Inc. két dokumentumfilmet is jegyzett (Breaking The Silence: Journeys of Hope/ Breaking the Silence: The Children’s Stories), melyek célja a nők elleni erőszak, valamint a családon belüli erőszak gyermekekre gyakorolt hatásának bemutatása.
2006-ban és 2007-ben Washington DC-ben a vállalat a Kongresszusban lobbizott, hogy megfelelő finanszírozáshoz juthasson a nők elleni erőszakkal foglalkozó törvény (The Violence Against Women Act).
2006-ban Alabama állam kormányzója Montgomery városának kongresszusi székháza előtt kihirdette a Mary Kay napot, melyet májusban tartanak. 2007-ben a nők érdekében végzett áldozatos munkájáért a texasi törvényhozó testület, valamint Georgia kormányzója szintén kihirdette a Mary Kay napot.
55
2007-ben a Dallas megyei bíróság két teljes munkaidős pozíciót hozott létre az államügyészi hivatal családon belüli erőszakkal foglalkozó részlegén a Mary Kay Inc. két éves munkájának köszönhetően, melynek során többször is javasolták e pozíciók kialakítását.
2007-ben a vállalat elindította Kiss for a Country című kampányát, melynek keretében 30 világszerte ismert country-énekes készített „szájlenyomatot” egy rúzs segítségével, és hitelesítette autogramjával. A Mary Kay Inc. minden begyűjtött lenyomat után 20 000 dollárt adományozott egy-egy anyaotthonnak, majd egy online aukció keretében bocsátották eladásra a „csók papírokat”.
A cég Beauty That Counts (Szépség, ami számít) néven fémjelezett rúzst bocsátott piacra a 2011-es évben, mellyel minden eladott darab után 1 dollárral támogatja az általa létrehozott alapítványt (Mary Kay Foundation).
A vállalat nem kizárólag a nőket segíti és támogatja, ha a családon belüli erőszakról van szó. 2010-ben egy nemzetközi non-profit szervezetet segített hozzá egy DVD elkészítéséhez, melynek címe „Break The Cycle”. Az ok, amely a DVD létrehozásának támogatására késztette a Mary Kay Inc-t, az a statisztikai adat, mely szerint minden harmadik tinédzsert ért bántalmazás partnere részéről lelkileg, verbálisan, fizikailag vagy szexuálisan. Ez az egészséges párkapcsolat ismérveit bemutató DVD 2010 februárja óta minden amerikai iskola számára elérhető, és fontos szerepet játszik a családon belüli erőszak megelőzésében. Ezen kívül a vállalat és a non-profit szervezet együttes erővel elindított egy online petíciót, melynek célja, hogy a törvényhozás segítse a tinédzserek partnerkapcsolataiban jelenlévő bántalmazás megszűntetését.76
2011-ben a vállalat az alapítvánnyal együttműködve 13 anyaotthonnak épített természetközeli osztálytermet, melyek segítségével a gyermekek a szabadban tanulhatnak, anélkül hogy el kéne hagyniuk a biztonságot jelképző otthont, és játék, valamint tanuló idejüket is a friss levegőn tölthetik.
76
Mary Kay hivatalos weboldal (http://www.marykay.com/content/company/enddomesticviolence.aspx)
56
2011-ben a vállalat egy rendkívül kreatív CSR kampányt is elindított, mely újabb adományt biztosított egy otthon számára. A program az „Inspiring Stories” (Inspiráló történetek) címet viselte, melynek keretében 18 nőt választottak ki, akik három csoportot alkotva (Give Hope/Give Joy/Give Dreams) egy-egy dokumentumfilmet készíthettek, hogy bemutassák a családon belüli erőszak súlyosságát. A 18 résztvevő egy tréningen vehetett részt, melyen filmkészítést tanuló egyetemistáktól tanulhatták meg a dokumentumfilmkészítés fortélyait. Az egész folyamatot a résztvevőknek kellett elvégezniük, hogy a film teljesen a saját munkájuk legyen. Mindhárom csapat egy-egy közéleti személyiséget kapott segítségként, akik narrálták a filmeket, ezzel elősegítve a munkájukat. A három film szeptember 27-én került fel az online felületre, és négy nap alatt több mint 33 000 megtekintést mondhattak magukénak. Végül a győztes csapat (Give Dreams) nevében a vállalat 20 000 dollárt adományozott egy a tagok által kiválasztott anyaotthonnak. 77
A Mary Kay Inc. 2011-ben 3 millió dollárt adományozott 150 anyaotthonnak az Egyesült Államokban, melynek segítségével az otthonok harcolhatnak a családon belüli erőszak ellen, fejleszthetik rehabilitációs programjaikat, és edukálhatják a helyi közösséget. Ugyanebben az évben ünnepelte a vállalat a 11. évi harcát, melyet a családon belüli erőszak ellen vív, így ennek alkalmából több mint 28 millió dollárt adományoztak az áldozatokat segítő otthonoknak világszerte.78
77 78
Mary Kay Inspiring Stories weboldal (http://marykayinspiringstories.com/ProgramDetails.php) Mary Kay Inc. weboldal (http://www.marykay.com/content/company/takingastand.aspx#additional)
57
8. Összegzés Áttekintve e három szépségipari vállalat CSR tevékenységét egyértelművé válik, hogy igenis szükség van a vállalati társadalmi felelősségvállalásra. E vállalatok számokban mérhető fejlődést értek el az elmúlt évtizedekben a családon belüli erőszak problémája terén, és prevenciós programjaikkal hozzájárulnak ahhoz, hogy évről évre csökkenjen a bántalmazottak száma. A fent bemutatott vállalati társadalmi felelősségvállalási programok cáfolják leginkább Milton Friedman elméletét, mely szerint a vállalatok egyetlen célja a profitszerzés (természetesen a jogszabályok betartásával), és nincs semmiféle társadalmi felelősségük. Friedman e nézetét már csak azért sem tartom helytállónak, mivel a cégek igenis nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy napjaink társadalmi problémái kialakuljanak. A gazdasági célok előtérbe helyezése, a profitszerzés elsődleges célnak tekintése felgyorsítja a környezet károsítását, és kiélezi a versenyt a társadalom tagjai között.79 Tekintve, hogy szerves részét képezik a probléma kialakulásának, a vállalatok azok, akik a megoldásban is fontos szerepet játszanak. Fontos tényező, hogy a nagyvállalatok a gazdaság azon szereplői, akiknek rendelkezésükre áll a tőke és a hatalom, hogy segítsék a társadalmat. A szervezetek a társadalmi felelősségvállalás révén léphetnek fel a társadalmi és környezeti értékek romlása ellen. A CSR szükségességét az általa elért hatás is bizonyítja. A vállalatoknak napjaink kiélezett versenyében szükségük van egy olyan eszközre, mellyel elnyerhetik az emberek szimpátiáját, bizalmát, és a versenytársaik elé kerülhetnek. A fogyasztókat manapság rengeteg impulzus éri, rengeteg választási lehetőségük van, a vállalatok biztosítják számukra a lehetőségek széles tárházát. Így a vásárló már nem csak egy olyan terméket, szolgáltatást akar megvásárolni, amelynek kifogástalan a minősége, de valamilyen értéket is közvetít. A vásárlással együtt egy érzést is kap, mely egy felelős vállalat terméke vagy szolgáltatása esetén örömöt, elégedettséget jelent. A társadalmi felelősségvállalás hatásai a következők: •
„növeli a hatékonyságot a belső CSR miatt, vagyis fokozza az alkalmazottak elkötelezettségét,
79
Kiss Anita, 2009.
58
•
javítja, emeli a cég megbecsültségét, mind az alkalmazottak, mind a fogyasztók, mind az üzleti partnerek szemében,
•
a megfelelően kiválasztott támogatás segít, hogy a vásárlók a vállalat felelősségvállalásán keresztül jobban megismerjék annak értékeit és céljait,
•
hitelesebbé válhat a vállalat,
•
a vállalat image-a javul, ez által a márka érték nő (Ezt bizonyítja: „Minden szervezet számára a CSR jelentősége egyenes arányban nő a vállalat márkájának értékével”80)
•
a vásárlók inkább egy olyan vállalat termékét választják, amely rendelkezik felelősségvállalási tevékenységgel, így tehát versenyelőnyt jelenthet,
•
hozzájárul a vállalat hosszú távú fenntarthatóságához,
•
segítségével új kapcsolatok építhetők ki az érintettekkel,
•
a megfelelő CSR tevékenység hosszú távon a nyereség növekedéséhez vezet.”81
A vállalati társadalmi felelősségvállalás fenti hatásait tekintve egyértelművé válik, hogy a CSR rendkívül fontos szerepet játszhat egy vállalat stratégiájának kialakításában. Az általam bemutatott vállalatok társadalmi felelősségvállalási programjai egyértelműen jó példaként értékelhetőek, azonban a fenntartható fejlődés érdekében globális összefogásra lenne szükség.
80 81
Subáné Varga J.; 2005. 19.o. Kiss Anita, 2009. 18.o.
59
Irodalomjegyzék 1. A fenntartható fejlődés honlapja, http://www.ff3.hu/fejlodes 2012.05.02. 2. AVON a Nőkért honlap, http://www.avonanokert.hu 2012.04.03. 3. AVON Career honlap, http://avoncareer.com/hu/az-avonrol/tarsadalmifelelossegvallalas 2012.04.17. 4. AVON Company hivatalos honlapja, http://www.avoncompany.com/corporatecitizenship/corporateresponsibility/vmvp/index.ht ml 2012.04.05. 5.
AVON
Magyarország
honlapja,
http://www.avon.hu/PRSuite/cegtortenet.page
2012.04.03. 6. Bezselics Ildikó, CSR a kozmetikai iparban, http://www.haszon.hu/noknek/hatter/1046csr-a-kozmetikai-iparban.html 2012.03.25. 7. Bíró Zoltán István, Családon belüli erőszak-hetente egy nő belehal Magyarországon (http://www.hirado.hu/Hirek/2011/06/22/10/Csaladon_beluli_eroszak__hetente_egy_no_b elehal.aspx) 2012.04.30. 8. Boda Zsolt-Radácsi László, Vállalati etika, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vezetőképző Intézet, 1996, Budapest, 66.o. 9. Caroll A.B., The pyramid of corporate social responsibility, Business Horizons, 34., 3948.o., 1981. 10. Csáfor Hajnalka, Vállalatok társadalmi felelősségvállalása, regionális vizsgálat az észak-magyarországi
régióban,
doktori
értekezés,
Budapesti
Műszaki
és
Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, 2009, Budapest 11. Csigéné Nagypál Noémi, A vállalatok társadalmi felelősségvállalása és kapcsolódása a fenntarthatósághoz, doktori értekezés, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, 2008, Budapest, 15.o. 12. Dósa Erzsébet, Vállalatok társadalmi felelősségvállalása, Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar, szakdolgozat, 2011, Budapest 60
13. Európai Bizottság, Promoting a European framework for corporate social responsibility, Green Paper, 2001. 14.
EVISZ
hírek,
A
vállalatok
társadalmi
felelősségvállalása
(http://www.vd.hu/eviszhirek/a-vallalatok-tarsadalmi-felelossegvallalasa-4251.html 2012.05.03. 15. Friedman M., The Social Responsibility of Business is to Increase its Profits, The New York Times Magazin, 1970, szeptember 13., 32-33; 122-126.o. 16. Hart H.L.A., Punishment and Responsibility, Clarendon Press, 1968, Oxford 17. Kiss Anita, A társadalmi felelősségvállalás elmélete és gyakorlata, konkrét hazai példákon bemutatva, Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar, szakdolgozat, 2009. 18. Kotler P.-Lee N., Vállalatok társadalmi felelősségvállalása, HVG Kiadó Zrt., 2007, Budapest, 80.o. 19. Kun Attila, A multinacionális vállalatok szociális felelőssége, CSR-alapú önszabályozás kontra (munka)jogi szabályozás, Ad Librum Kft., 2009, Budapest, 86.o. 20. Ligeti György, CSR-Vállalati felelősségvállalás, Kurt Lewin Alapítvány, 2007, Budapest 21. Magyarországi Szóvivők Országos Egyesületének weboldala, http://www.szovivok.hu/index.nof?o=0&nyelvid=1&k1=3&k2=15 2012.05.04. 22. Mary Kay Inc. Global Month of Service honlapja, http://www.yourwaytobeautiful.com/gmos/faq_US.html 2012.04.22. 23. Mary Kay Inspiring Stories honlapja, http://marykayinspiringstories.com/ProgramDetails.php 2012.04.22. 24, Mary Kay Inc. hivatalos honlapja, http://www.marykay.com/company/companyfounder/default.aspx 2012.04.22 25. Morvai Krisztina, Terror a családban, Kossuth Kiadó, 1998, Budapest
61
26. NANE Egyesület honlapja, http://16akcionap.org/nehany-adat-a-csaladon-belulieroszakrol 2012.04.02. 27. NANE Egyesület, Miért marad?, http://www.nane.hu/kiadvanyok/kezikonyvek/miertmarad/miertmarad.pdf 2012.04.02. 28. Perrini F., SMEs and CSR Theory, Journal of Business Ethics, 2006. 29. Philips R., Stakeholder Legitimacy, 2003. 30. Subáné dr. Varga Judit, Hazai Körkép-Marketingelmélet, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar ,2005. 31. Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja, http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=21171&articleID=5123&ctag=articlelist&ii d=1 2012.04.30. 32. The Body Shop hivatalos honlapja, http://www.thebodyshop.com/_en/_ww/valuescampaigns/index.aspx 2012.04.20. 33. The Body Shop Values Report 2007, http://www.scribd.com/doc/11569837/The-BodyShop-Values-Report-2007 2012.04.20. 34. The Body Shop Values Report 2010, http://www.thebodyshop.com/_en/_ww/valuescampaigns/assets/pdf/Values_report_lowres_v2.pdf 2012.04.20. 35. The Body Shop wikipédia szócikke, http://hu.wikipedia.org/wiki/The_Body_Shop 2012.04.20. 36. Tóth Olga, Családok és formák, http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/Demografia/2007_4/Toth_Dupcsik.pdf 2012.03.29. 37. Tóth Olga, Erőszak a családban, TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok 12., 1999, Budapest, 6.o. 38. Tóth Olga, Nőnek lenni-társadalmi nem (gender) az egyenlőtlenségek rendszerében, Magyar Tudomány, 168.évf. 2007
62
39. You are not alone, Domestic Violence and Dating Abuse Resource Guide, AVON Foundation for Women, 2010. 40. Zsolnai László, Ökológia, gazdaság, etika, Helikon Kiadó, 2001, Budapest 41. Zsolnai László, Vállalkozások társadalmi felelőssége az Európai Unióban és Magyarországon, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, 2005.
63
