A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

A FLEXTRONICS INTERNATIONAL KFT VAGYONI-, PÉNZÜGYI-, JÖVEDELMEZŐSÉGI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE A BESZÁMOLÓK ALAPJÁN

Belső konzulens: Némethné dr. Gergics Márta Külső konzulens: Dr. Kósa Ildikó

Simon Szilvia Éva Nappali tagozat Számvitel szak

2011

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS ................................................................................................................................................ 3 1.

A FLEXTRONICS INTERNATIONAL KFT. BEMUTATÁSA .................................................... 5 1.1. 1.2.

A VÁLLALAT LÉTREJÖTTE, FEJLŐDÉSE ..................................................................................... 5 A VÁLLALAT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ...................................................................................... 8

2.

A VÁLLALAT SZÁMVITELI POLITIKÁJÁNAK ISMERTETÉSE .........................................10

3.

A GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG ELEMZÉSE ..........................................................................19 A KOMPLEX GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG VIZSGÁLATA ............................................................21 3.1. PARCIÁLIS HATÉKONYSÁG ELEMZÉSE ......................................................................................24 3.2. 3.2.1. Eszközhatékonyság és eszközigényesség vizsgálata .............................................................24 3.2.2. Készletek forgási sebességének vizsgálata............................................................................25 3.2.3. Bérhatékonyság és bérigényesség vizsgálata .......................................................................26

4.

A VAGYONSTRUKTÚRA VIZSGÁLATA ....................................................................................28 4.1. 4.2. 4.3.

5.

A MÉRLEGSZERKEZET VIZSGÁLATA .........................................................................................28 VAGYONFEDEZETTSÉG, ESZKÖZMEGTÉRÜLÉSI MUTATÓ ........................................................32 SAJÁT TŐKE MUTATÓI ...............................................................................................................34

A PÉNZÜGYI, LIKVIDITÁSI HELYZET ELEMZÉSE ..............................................................39 A LIKVIDITÁSI MUTATÓK VIZSGÁLATA ....................................................................................39 5.1. 5.1.1. Rövid távú likviditás vizsgálata .............................................................................................39 5.1.2. Dinamikus és hosszú távú likviditás vizsgálata ....................................................................41 5.2. VEVŐK ÉS SZÁLLÍTÓK ELEMZÉSE .............................................................................................42 5.2.1. Vevők átfutási ideje ...............................................................................................................42 5.2.2. Szállítók átfutási ideje ...........................................................................................................43 ELADÓSODOTTSÁG ELEMZÉSE ..................................................................................................44 5.3. 5.3.1. Eladósodottság mértéke ........................................................................................................45 CASH-FLOW KIMUTATÁS, ELEMZÉS ..........................................................................................46 5.4. A JÖVEDELMEZŐSÉGI HELYZET ELEMZÉSE ......................................................................50

6.

6.1. 6.2. 6.3.

A JÖVEDELMEZŐSÉG KÖZVETETT MUTATÓI ............................................................................50 A JÖVEDELMEZŐSÉG KÖZVETLEN MUTATÓI ............................................................................52 A FLEXTRONICS KFT-NÉL HASZNÁLT SPECIÁLIS MUTATÓK....................................................54

7.

ÖSSZEGZÉS ......................................................................................................................................57

8.

FELHASZNÁLT IRODALOM ........................................................................................................61

9.

MELLÉKLETEK ..............................................................................................................................63

10.

NYILATKOZAT................................................................................................................................74

2

Bevezetés

Szakmai gyakorlatomat a Flextronics International Kft. zalaegerszegi gyáregységében töltöttem. A világ egyik vezető elektronikai termékeket gyártó cége és Magyarországon is vezető szerepet tölt be. Dolgozatom témája a Flextronics International Kft. gazdálkodásának vizsgálata, elemzése. Témaválasztásomban fontos szerepet játszott, hogy a gyakorlat során módom nyílt betekintést nyerni a vállalkozás működésébe, tevékenységébe. A Főiskolán töltött évek során elsősorban az elemzéssel és a számvitellel kapcsolatos tanulmányok keltették fel érdeklődésemet, így kézenfekvővé vált számomra a témaválasztás, amelyhez a Kft-nél kijelölt konzulensem is hozzájárult, valamint támogatásáról biztosított. A hatékony, sikeres gazdálkodásnak alapfeltétele a szervezet működéséből származó adatainak rendszerezése, rendezett megfigyelése, nyomon követése, összehasonlítása, vizsgálata, elemzése. Az elemzések célja, hogy világos, érthető betekintést adjon, megfelelő információkat szolgáltasson a vállalat tulajdonosainak, a hitelezőknek, a befektetőknek, a partnereknek a cég gazdálkodásáról, gazdasági helyzetéről. A vállalkozások gazdasági helyzetének elemzési munkája akkor fejti ki igazán jótékony hatását és akkor igazán eredményes, ha minden gazdasági évre vonatkozóan elvégzik, és így a gazdasági környezet változásait figyelembe véve a kiszámított mutatószámok összehasonlítható, reális, valósághű képet adnak a vállalkozás gazdálkodásáról. Összességében megállapítható, hogy a komplex elemző munka a gazdasági társaság belső és külső környezetében lejátszódó folyamatok bemutatása révén rendkívül hasznos segítője a vállalat vezetésének, és azzal, hogy útmutatást ad a szükséges lépések megtételéhez, nagyban hozzájárul a gazdálkodás színvonalának fejlesztéséhez.

3

Szakdolgozatomban először bemutatom a vállalkozást, majd röviden a cég számviteli politikáját. Későbbiekben vizsgálom a társaság gazdasági hatékonyságát, vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmezőségi helyzetét, melyek a vállalat speciális iparági sajátosságai miatt néhány esetben eltérnek az átlagos vállalatoktól. Az általános elemzési mutatókon kívül még bemutatok néhány speciális, csak a Flextronics által használt mutatót is, melyek segítenek megítélni a vállalat helyzetét. Az elemzés keretében elsősorban a komplex elemzés tárgy keretében megismert módszereket, eljárásokat alkalmaztam. Az információk forrásai a vállalkozás beszámolói, a mérleg és az eredmény-kimutatás voltak. A vállalkozás gazdálkodásából az utolsó három teljes üzleti évet elemeztem.

4

1. A Flextronics International Kft. Bemutatása 1.1. A vállalat létrejötte, fejlődése A Flextronics International Ltd. a világ legnagyobb és Európa vezető elektronikai alkatrészgyártó és szolgáltató cége a Fortune Global 500-as rangsora szerint. Erőfeszítéseinek köszönhetően az innovatív termék- és folyamatfejlesztés, gyártás, és a logisztikai szolgáltatások területén vezető szerepet tölt be az elektronikai eszközöket gyártó vállalatok között. 1969-ben alapították, központja Szingapúrban található. A Flextronics globális szereplőként Amerikában, Európában, Ázsiában illetve DélAfrikában több mint 150 termelőegységgel rendelkezik, amelyek 30 országban közel 200 000 alkalmazottat foglalkoztatnak. Árbevétele mára már megközelítően 30 milliárd USD. A vállalat fő egységei: 

San Jose, Guadalajara (Mexikó),



Sao Paolo (Brazília),



Stockholm (Svédország),



Skócia,



Althofen (Ausztria),



Zalaegerszeg, Sárvár, Tab, Nyíregyháza (Magyarország),



Monza (Olaszország),



Xixiang (Kína),



Szingapúr.

A Flextronics körülbelül az 1990-es évek közepén kezdte meg terjeszkedését Európában és nagyjából erre az időre tehető magyarországi megjelenése is. A Flextronics az európai régióban a legnagyobb gyártó kapacitását Magyarországra telepítette. Ennek oka az infrastruktúra, a politikai stabilitás, és a közelség az ausztriai Althofenben lévő Flextronics gyárhoz. A vállalat jogelőd-gazdasági szervezeteit, a HTR és Ecoplast Kft.-t 1992-ben jegyezték be Tabon, 1995-ben indult be a termelés Sárváron. 1997-ben történt meg a csatlakozás a Flextronics vállalatcsoporthoz, 1999-ben alakult meg a Zalaegerszegi Ipari Park, majd 2000-ben Nyíregyháza következett. 2004-ben pedig a zalaegerszegi és 5

sárvári üzemek egyesítésével létrehozták a Flextronics Nyugat-Magyarországi Ipari Parkot. Időközben a nyíregyházi telephely - 2008 decemberében - a világhírű norvég játékgyártó LEGO Norge AS részére értékesítésre került, így napjainkban Magyarországon a fővárosban és 3 dunántúli városban létezik Flextronics üzem. •

Zalaegerszeg

•

Tab

•

Sárvár

A zalaegerszegi telephely A Zalaegerszegen jelenlévő multinacionális cégek közül az egyik legjelentősebb és körülbelül 8000 munkahelyet biztosító vállalat a Flextronics International Ltd. A vállalat profilját nyomtatott áramkörű alaplapok, adattároló berendezések, szerverek, telefonok, szórakoztató- és fogyasztói elektronikai termékek és háztartási gépek paneljeinek gyártása, illetve e termékek összeszerelése, valamint szervizelése jelenti. Kutató-fejlesztő központjaiban innovatív terméktervezés és tesztelés zajlik. A 2008-ban kezdődő gazdasági válság a vállalatot sem kerülte el, megrendelései visszaestek. 2008 - 2009 elején a vállalat több száz munkavállalótól volt kénytelen megválni. A 2009-es év közepétől kapott újabb megrendelések miatt a cég helyzete stabilizálódott. Napjainkban 8000 főt foglalkoztatnak, ezzel jelenleg Zalaegerszeg illetve Zala megye legnagyobb munkaadója. 3 gyáregység működik az ipari parkban, két különálló épületben. Melyek a következők: •

Mobile&Consumer

•

Automotive

•

Computing

6

A tabi telephely

A magyarországi gyárak közül a legrégebbi, a tabi gyáregység, amely Somogy megyében, Siófoktól körülbelül 30 kilométernyire helyezkedik el. Körülbelül 1500 munkavállalóval, nagyságrendileg nagyjából 15 ezer m2 gyártóterületen nyomtatott áramköröket és műanyag-alkatrészeket készítenek megrendelőiknek. Elsősorban a háztartási-

és

mosogatógépek

fogyasztói

elektronikai

vezérlőpaneljeit

szegmensben

(Whirlpool,

Indesit),

vannak

jelen

mosógépek,

szórakoztató

elektronikai

berendezések alkatrészeit (B&O) és kozmetikai eszközök elektronikáját (Philips) készítik itt. Mindezeken felül komplett gyártással is foglalkoznak. A sárvari telephely A Vas megyei fürdővárosként is közismert Sárváron kapott helyet a NyugatMagyarországi régió - Flextronics viszonylatban - második legnagyobb gyáregysége. Körülbelül 41 ezer m2 -en folyik itt a gyártás, legfőképp szórakoztatóipari termékek gyártásával foglalkoznak. Emellett kiegészítő tevékenységet is végeznek (gravírozás, hegesztés, lakkozás, csomagolás). Legfontosabb partnerei: Sony, Siedler. Ez a gyáregység 3 év mentességet kapott az iparűzési adó alól. A budapesti telephely A főváros XIII. kerületében található a budapesti telephely, amely 2007 év végén a Solectron megvásárlását követően került a Flextronics magyarországi telephelyeinek körébe. A site elsősorban az FLS szegmensben (Flextronics Logistics Services) működik, fő profilja a disztribúciós szolgáltatások nyújtása, illetve az RMA és repair tevékenység, amely a visszaküldött hibás termékek utólagos javítását és vevőhöz történő visszaszállítását jelenti. Mindemellett a tabi gyárhoz hasonlóan az SBS (Special Business Solutions) szegmensben érdekeltek. Legnagyobb vevőik a Lucent, a Sun, a RIM, a Kodak és a Nokia.

7

1.2. A vállalat szervezeti felépítése A mátrix szervezetet elsősorban olyan vállalkozásoknál célszerű alkalmazni, ahol a külső környezet heterogén és változékony, a szakmai feladatok pedig jellemzően újszerűek és komplexek. A mátrix szervezetnek - mint minden szervezeti formának – vannak előnyei és hátrányai. E szervezeti forma előnye, hogy dinamikusan változó környezeti változások esetén gyorsan képes reagálni. Továbbá komplex problémák megoldásánál lehetővé teszi különböző profilú szakemberek tapasztalatainak koncentrálását és hasznosítását. Hátrányai a szervezeti formának, hogy a kettős irányítás miatt kedvezőtlen hatású konfliktusok is kialakulhatnak a szervezetben. A mátrix szervezet korszerű szervezeti forma, amely bizonyos feltételek között, megfelelő szervezési megalapozás esetén eredményesen alkalmazható.

Mivel a cégen belül amúgy is jelentős változások mentek végbe, a mátrix szervezeti rendszerre való átállás könnyen megvalósítható volt, nem okozott nagy fejtörést a bevezetésének eldöntése. A mátrix szervezeti rendszer tulajdonságai a Flextronics esetében azt jelentik, hogy a szervezet egyes tevékenységeit a funkcionális szervezetek dolgozói végzik a program managerek koordinációja mellett. A működéssel kapcsolatos döntések megoszlanak a funkcionális egységek vezetői és a program managerek között, a döntések kompromisszumok eredményeként jönnek létre. A program managerek elsősorban a mit, mikor jellegű kérdésekre keresik a választ, míg a funkcionális vezetők a hogyan jellegű kérdésekre fókuszálnak. A szervezet élén a gyárigazgató (General Manager) áll, aki a végső döntéseket hozza, illetve felel az gyáregység eredményességéért. A program manager szolgáltatásokat vesz igénybe a funkcionális osztályoktól, melyek a logisztika (Materials), minőségügy (Quality), mérnökség (Engineering), termelés (Production) és Lean osztályok. Az adminisztrációs osztályok segítik a szervezet egészének működését, ezek közé tartozik a

8

személyzeti (Human Resource), pénzügy és kontrolling (F&C), biztonsági és infrastruktúráért felelős (Housing, Security) és IT részlegek.

A vállalkozás szervezeti felépítésének kialakításánál valamelyik alapformából célszerű kiindulni, ezen túlmenően azonban figyelembe kell venni azokat a külső és belső feltételeket is, amelyek a szervezet felépítését számottevően befolyásolhatják.

A Flextronics International Kft szervezeti felépítése (Forrás: Flextronics Intranet) 1. ábra

9

2. A vállalat számviteli politikájának ismertetése

A társaság a könyveit és nyilvántartásait a módosításokkal hatályos 2000. évi C. számviteli törvényben rögzítetteknek és a Magyarországon általános elfogadott számviteli elveknek megfelelően vezeti. Annak ellenére, hogy a társaság veszteségesen zárta a 2008-as üzleti évet, a társaság a jövőbeni tervei alapján nyereséges tevékenységet kíván megvalósítani Magyarországon. Megfelelő saját tőkével rendelkeznek, működő tőkéjük pozitív, és a tulajdonosok szükség esetén pénzügyi támogatást tudnak nyújtani, ezért a beszámoló a vállalkozás folytatásának elve alapján készül. A Flextronics International Kft-nek, mint külföldi alapítású társaságnak a számviteli törvény alapján át kellett térnie a devizás könyvelésre. 1999. január 1-jétől a társasági szerződésben rögzítették az Euro devizát, mint a könyvvezetés és beszámoló készítés pénznemét. 1 A Kft-nél minden gazdasági eseményt könyvelni kell, amelyek: •

változást okoztak az eszközök és források mennyiségében,

•

hatással voltak az eredmény alakulására,

•

az adott naptári évre vonatkoznak, de csak a mérleg fordulónapját követően és a mérleg elkészítését megelőzően válnak ismertté,

•

a mérleg fordulónapjával lezárt év gazdasági eseményeiből erednek, de csak a mérlegkészítés időszakában következnek be, vagy akkor vállnak ismert.

A könyvvezetés a számviteli törvény előírásainak megfelelően magyar nyelven történik. A beszámoló választott formája A vállalat a Számviteli törvény 9 §-a alapján éves beszámolót készít, valamint elkészíti a US GAAP szerint is a mérleget, eredmény kimutatást. Az éves beszámoló mérlegét „A”

1

Flextronics International Kft. számviteli politikája

10

változatban, valamint összköltség eljárással készülő eredmény kimutatás szintén “A” változatban készíti el.2 A beszámoló készítésének időpontja A vállalat 2002. április 1-jétől új üzleti évre tért át. Ennek megfelelően az üzleti éve április 01-től a következő év március 31-ig tart. Mivel külföldi anyavállalat leányvállalata, így igazodott az anyavállalat üzleti évéhez. Éves beszámoló közzététele A közzétételi kötelezettségének a Kft úgy tesz eleget, hogy az Éves beszámoló eredeti példányát elküldi az IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának. Értékelési alapelvek Mindig a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni az értékeléskor. Leltározással ez eszközöket és forrásokat, egyeztetéssel ellenőrizni és egyenként értékelni kell. Az eszközöket beszerzési, illetve előállítási költségen kell értékelni, csökkentve az értékvesztéssel illetve az elszámolt értékcsökkenéssel. Az eszközök bekerülési értéke Bekerülési érték alatt értjük a vásárolt eszköznél a beszerzési árat, a saját előállítású eszköznél az előállítási költséget, vagy a közvetlen költségeket. Ami nem vásárolt és nem saját előállítású eszköz (ajándék, térítés nélkül átvett) azok bekerülési értékét a Számviteli Törvény 49-50. § tartalmazza. Beszerzési ár tartalmazza az eszköz beszerzése, létesítése, üzembe helyezése során, az üzembe helyezésig, illetve a raktárba szállításig felmerült költségeket. Részletesebben: felmerült szállítási, rakodási, üzembe helyezési költség,

2

Flextronics International Kft. számviteli politikája

11

•

engedménnyel csökkentett, felárral növelt vételár,

•

közvetítési, bizományosi díj,

•

a beszerzéshez kapcsolódó adók, illetékek (jövedéki adó, vám stb.), és a le nem vonható általános forgalmi adó összege,

•

előkészítési költségek (tervezés, kártalanítás),

•

az üzembe helyezés időpontjáig beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek és a felújítási munkák értéke.

•

elszámolt hitel kamat és biztosítási díj,

•

és minden egyéb költség, amely költséget a Számviteli Törvény 47-48.§ elismer beszerzési költségként.

• •

Előállítási költség alatt közvetlen költséget értünk. Azok a költségek közvetlen költségek amelyek, közvetlenül felmerülnek az eszköz előállítása, üzembe helyezése, rendeltetés megváltoztatása, bővítése, átalakítása, illetve eredeti állagának helyreállítása során,

•

előállítással szoros kapcsolatban voltak,

•

elszámolhatók az eszközre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével.

• •

Részletesebben közvetlen költségek a következők: anyagköltség,

•

bérköltség,

•

és a bérek közterhei.

Az Önköltség számítási szabályzatban foglaltak szerint az előállítási külön költség és az egyéb közvetlen költséggel egészülnek ki a közvetlen költségek, ha ezek jelenetősnek minősülnek. Amortizáció elszámolása Az immateriális javak és a tárgyi eszközök beszerzésénél egyidejűleg kell megállapítani az eszköz hasznos élettartama végén várható maradványértéket. A terv szerinti

12

értékcsökkenést a maradványértékkel csökkentett bekerülési ár és a hasznos élettartam alapján számolják. Ha nulla a maradványérték, akkor a terv szerinti értékcsökkenést bruttó érték alapján lineárisan számolják. Az amortizáció időarányos, a hónap első napján meglévő állomány után kell elszámolni. Értékvesztés elszámolása Az értékvesztést számítási és információs anyagokkal kell alátámasztani. A mérlegkészítés időpontjában kell vizsgálni a piaci értéket, illetve a várható megtérülést. Visszaírást akkor kell végrehajtani, ha az eszköz piaci értéke tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, azaz az értékvesztés elszámolásának okai már nem, vagy csak részben állnak fenn. Az visszaírás sohasem lehet több mint a korábban elszámolt értékvesztés összege. Befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése Értékvesztést kell elszámolni, ha a gazdasági társaságokban lévő részesedések és a hosszú lejáratú értékpapírok piaci értéke tartósan egy éven túl a könyv szerinti érték alá csökken, és ez a különbözet jelentős összegű. Jelentős összegről akkor beszélünk, ha a könyv szerinti érték 5%-át meghaladja a különbözet. 5% alatti különbözetet nem kötelező elszámolni értékvesztésként. Készletek értékvesztése Értékvesztést kell elszámolni, ha a vásárolt készlet beszerzési ára magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert piaci ár, illetve ha a saját termelésű készleteknél a könyv szerinti ár magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert eladási ár. Készleteket selejtezését vagy leértékelését csak a selejtezési, vagy leértékelési jegyzőkönyv alapján lehetséges. Selejtezésre vagy leértékelésre akkor kerülhet sor, ha nem felel meg a készlet az eredeti rendeltetésnek, megrongálódott vagy feleslegessé vált. 13

Értékvesztés elszámolását követően a készletek a mérlegkészítés időpontjában érvényes piaci árnak megfelelő értéken szerepelnek a mérlegben, legalább haszon anyag áron. Vevők értékvesztése Értékvesztést kell elszámolni, ha a kintlévőség várhatóan megtérülő összege alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték. Nem kell értékvesztést elszámolni, ha a követelés rendeződött pénzügyileg a mérlegkészítés időpontjáig, illetve a várhatóan veszteség nélkül rendeződik a követelés. Kisösszegű követeléseknél a társaság vevőnként a vevők egyedi minősítése alapján dönt az értékvesztés elszámolásáról. Az értékvesztést mindig az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Ha az értékvesztés elszámolásának oka már nem áll fenn –a vevő kifizette tartozásátakkor az értékvesztést az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni.

A mérlegben szereplő eszköz és forráscsoportok értékelésére vonatkozó előírások Immateriális javak A vagyon értékű jogokat 3 év (általános számítástechnikai termékek), illetve 7 év (vállalatirányítási szoftver) alatt írja le lineáris értékcsökkenési módszerrel. Tárgyi eszközök A tulajdonosok által apportált tárgyi eszközöket a cég az eszközértékelés során megállapított apportértéken a halmozott értékcsökkenéssel csökkentett értéken tartja nyilván. A társaság lineáris értékcsökkenési módszert alkalmaz a tárgyi eszközök várható hasznos élettartamának figyelembevételével. A 100 ezer Ft beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket a társaság rendeltetésszerű használatba vételkor egy összegben terv szerinti értékcsökkenésként számolja.

14

Várható hasznos élettartam: Épületek 50 év; építmények 50/16,6 év; gépek, berendezések, járművek 7/3/5 év; egyéb 7 év. Befektetések A befektetés mindig az alacsonyabb értéken szerepel a mérlegben, a beszerzési érték és a piaci érték közül. Készletek A társaság a FIFO szerinti módszert alkalmazza a vásárolt készletek nyilvántartására. A saját termelésű készleteiket elszámoló áron tartják nyilván. A társaság nem készít utókalkulációt, azaz ezek a készletek nem kerülnek korrigálásra a ténylegesen felmerülő előállítási költségre. A saját termelésű átlagos anyagköltség hányada 85-90%, ezért az elszámoló ár és a ténylegesen felmerült előállítási költség közti eltérés nem jelentős. Aktív időbeli elhatárolások A társaság aktív időbeli elhatárolást képez a mérleg fordulónapjai előtt, azokra a kiadásokra, melyek költségként a következő évben számolhatók csak el, továbbá azokra a bevételekre, amelyek a következő évben esedékesek, de a tárgyidőszakot illetik meg, v Céltartalékok A társaság céltartalékot képez az adózás előtti eredmény terhére, azokra a múltbéli, továbbá folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű, vagy biztos, hogy fenn állnak, de még nem biztos az összegük vagy esedékességük időpontja és azokra a társaság a szükséges fedezetet más módón nem biztosította. Passzív időbeli elhatárolások Passzív időbeli elhatárolást képez a társaság a mérleg fordulónapjáig befolyt bevételekre, melyek a következő év bevételét képezi, illetve a mérleg fordulónapja előtt elszámolt olyan költségekre, amelyek terhelik a következő év eredményét. 15

Árbevétel A társaság az eredménykimutatásban értékesítés nettó árbevételként a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített, vásárolt, illetve saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, és engedményekkel csökkentett ellenértéket mutatja ki, mely az általános forgalmi adót nem tartalmazza. Minden árbevétellel kapcsolatos tétel az összemérés elve alapján a megfelelő időszakban kerül elszámolásra. Viszont nem kerül elszámolásra az árbevétel, ha bizonytalan a realizálhatósága.

A gazdálkodónak a számviteli politika keretében el kell készíteni •

az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát,

•

az eszközök és a források értékelési szabályzatát,

•

az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, valamint

•

a pénzkezelési szabályzatot. 3

Leltározási szabályzat A leltározás a Flextronics Kft. tulajdonában lévő, illetőleg kezelésében, vagy tartós és ingyenes használatába adott álló-és forgóeszközök, valamint azok forrásai – tehát az összes aktív és passzív vagyonrészek – számbavételét és a valóságban meglévő állományuk megállapítását jelenti. A leltározás kiterjed a Flextronics Kft. birtokában lévő minden idegen álló- és forgóeszközre is. A leltározási tevékenységhez tartozik a hiányok és a többletek megállapítása és azok rendezése, elszámolása is.

3

2000. évi C. törvény a számvitelről

16

A leltár egy olyan kimutatás, amely az eszközök és források (vagy az eszközök és a források egy-egy meghatározott csoportja) valóságban meg lévő állományának mennyiségét és értékét meghatározott napra vonatkoztatva tartalmazza. A leltárral szemben támasztott tartalmi követelmények •

a teljesség elve, amelynek értelmében a leltárnak vagy részleltárnak a részvénytársaság valamennyi, a leltárcímében megjelölt eszközét vagy forrását tartalmaznia kell függetlenül attól, hogy azok a leltározás időpontjában a vállalat birtokában vannak-e, vagy idegen helyen tárolják.

•

a valódiság követelményének biztosítása céljából minden leltárnak a valóságos helyzetet kell tartalmaznia.

Ennek megfelelően mindazon eszközöket, amelyeket méréssel, számlálással, számítással számba kell venni, azokat tényleges mennyiségi felvétellel kell leltározni. Ezeknél tilos a nyilvántartási adatok alapján történő számbavétel. A világosság követelményeinek érvényesítése céljából a leltárnak az eszközöket tárolási helyek szerint, ezen belül fajta, típus, minőség és méret szerinti részletességgel kell tartalmaznia, hogy a helyes áttekintés és értékelés lehetősége biztosítva legyen. A számbavételnél a világosság érvényesítéséhez tartozik a bruttó elv megvalósítása is. Az egy helyen tárolt és összecserélhető tételeket összevonni csak a felelősség megállapítása során szabad. Az adósokat és hitelezőket tételesen, folyószámlánként kell kimutatni és csak ugyanazon adós azonos természet, több számlájából adódó tartozása vagy követelése vonható össze. Önköltség számítási szabályzat Célja és feladata, hogy a számviteli törvény előírásainak és a számviteli alapelveknek megfelelően teremtse meg:

17

•

a saját termelésű (előállítású) eszközök és készletek értékelésének lehetőségét és az árképzést,

•

a

vállalkozáson

belüli

egységek

(telepek,

ágazatok)

elszámoltatásának,

értékelésének lehetőségét, •

a termelés, szolgáltatás költségalakulásának tervhez viszonyított mérését,

•

a jövedelmezőség javítása érdekében szükséges beavatkozások megtételének lehetőségét,

•

a beavatkozás eredményességének mérését.

Az önköltség a termék meghatározott egységnyi mennyiségének előállítására fordítható, illetve fordított élő- és holtmunka pénzben kifejezett összege. Értékelési szabályzat Az eszközök és források értékelési szabályzatának célja, hogy a számviteli törvény előírásainak és a számviteli alapelveknek megfelelően, a vállalkozás adottságait és sajátosságait figyelembe véve, a választási lehetőségeket kihasználva, a kidolgozott értékelési előírások végrehajtását egyértelművé tegye. Az értékelésnél a vállalkozás folytatása, az egyedi értékelés és az óvatosság elveiből kell kiindulni. Az eszközöket a beszerzési, illetve előállítási költségüknél magasabb értéken – kivéve az értékhelyesbítést, értékelési tartalékot – nem szabad a mérlegbe felvenni.

18

3. A gazdasági hatékonyság elemzése A hatékonyság fogalmát a mindennapi életben nagyon sokrétű eredmény jellemzésére használjuk. A hatékonyság általában valamilyen cél megvalósításának hatásfokát jelenti. „A gazdasági hatékonyság az összes termelési tényező együttes eredményességét jelenti.” 4 A gazdasági hatékonyság összevont értékmérője a gazdasági társaságok működésének, ez az összevonás azonban nem mentes a torzító tényezők hatásától. A hatékonyság számítása során alkalmazott értékbeli hozamok nemzetgazdasági szemléletű, de vállalati szintű értékbeli mutatók, melyek eltérnek az eredménykimutatásban kimutatott eredménykategóriáktól. A társaság termelési érték mutatói (adatok EUR-ban):

Értékesítés nettó árbevétele + Saját előállítású eszk. akt. értéke +/- Saját termelésű készl. állom. vált. - Eladott áruk beszerzési értéke - Kiszámlázott szolgáltatások értéke Bruttó termelési érték - Anyagköltség - Anyagjellegű szolgáltatás Anyagmentes termelési érték - Értékcsökkenési leírás Nettó termelési érték - Bérköltség - Személyi jellegű egyéb kifizetések Tiszta jövedelem

2008 1 279 404 317 778 046 -6 452 331 50 499 588 69 466 012 1 153 764 432 960 983 237 92 851 282 99 929 913 15 586 980 84 342 933 64 505 525 8 628 373 11 209 035

2009 2010 1 372 114 774 2 096 189 061 96 477 102 577 13 201 481 31 832 385 35 777 313 79 464 320 60 925 795 121 334 184 1 288 709 624 1 927 325 519 1 114 916 856 1 707 409 643 67 204 020 109 359 755 106 588 748 110 556 121 15 672 020 17 595 875 90 916 728 92 960 246 45 826 639 52 228 990 6 675 644 5 314 150 38 414 445 35 417 106

1. számú táblázat (Saját készítés a beszámolók adatai alapján)

4

Dr. BÍRÓ T. – Dr. PUCSEK J. – Dr. SZTANÓ I.: AMIT A MÉRLEG MUTAT (Saldo Kiadó, 2010) 73.

oldal

19

Ezek alapján az alábbi hozammutatókat vizsgálom: •

Értékesítés nettó árbevétele

•

Bruttó termelési érték

•

Anyagmentes termelési érték

•

Nettó termelési érték

Az árbevétel mindhárom évben növekvő tendenciát mutat, állománya 63,84%-kal nőtt 2008-ról 2010-re. A belföldi értékesítés jelentősen elmarad az exportértékesítéstől, mivel a vállalkozás elsősorban külföldi megrendelőinek tesz eleget. Az árbevétel szerkezetét a későbbiekben, a jövedelmezőségnél vizsgálom.

A bruttó termelési érték a vállalkozás teljes hozamértékét jelenti. Természetesen a hozamérték nem tartalmazza a beszerzett és változatlan formában értékesített tételeket. Ennek megfelelően a bruttó termelési érték ebből a szempontból szűkebb kategória, mint az értékesítés nettó árbevétele. A mutató értéke alapján megállapítható, hogy a társaság termelési számai növekedést jeleznek, melynek okaként a vevőkör szélesedését tekinthetjük. Az érték növekedése kicsivel meghaladja az értékesítés nettó árbevételének változását, 2010-re 67,05%-ra tehető az emelkedés.

Az anyagmentes termelési érték a bruttó termelési értékből kiindulva számítható, az anyagjellegű ráfordítások összegével csökkentve azt. Az anyagmentes termelési érték nettó típusú mutató. Általánosságban az a kedvező, ha az anyagmentes termelési érték jobban nő, mint a bruttó termelési érték. 2010-ben a legmagasabb az anyagfelhasználás mértéke, amelynek jelentős a költségvonzata is, így ez okozhatta az anyagmentes termelési érték 56,42 százalékpontos csökkenését a bruttó termelési értékkel szemben.

20

A nettó termelési érték közelítőleg a vállalkozásnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását méri. A hatékonyságvizsgálatnak és a munkatermelékenység elemzésének egyik legfontosabb mutatója, miután a vállalkozás által létrehozott új értéket számszerűsíti. A nettó termelési érték pozitív változása 110,22%-os volt 2010-re. Az értékcsökkenési leírás növekedése betudható annak, hogy a vállalkozás az aktivált eszközei után megkezdte az amortizáció elszámolását.

A hozammutatók alakulása a Flextronics Kft- nél:

A hozammutatók alakulása Eur-ban 2 500 000 000 2 000 000 000 1 500 000 000 1 000 000 000 500 000 000 0 2008

2009

Értékesítés nettó árbev.

Bruttó termelési érték

Anyagmentes termelési érték

Nettó termelési érték

2010

1. számú diagram (Saját készítés a beszámolók adatai alapján)

3.1. A komplex gazdasági hatékonyság vizsgálata „A komplex hatékonysági mutatók a társaságnál lekötött termelési erőforrások és valamely termelési érték arányával jelzik az adott gazdasági társaságra jellemző hatékonyságot.” 5

5

Dr. BÍRÓ T. – Dr. PUCSEK J. – Dr. SZTANÓ I.: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése (Perfekt Kiadó, 2001.) 81. oldal

21

A komplex gazdasági hatékonyság mérése mutatószámmal történik, azonban egyetlen mutatóértékből nem lehet megítélni egy gazdasági társaság működését a vállalatértékelés számos területének a különbözősége miatt (vagyon, pénzügy, jövedelmezőség). Ebbe a mutatókörbe tartozik a lekötött termelési tényezők hatékonysága, ahol a nettó termelési értéket kell a súlyozott termelési tényezőkhöz viszonyítani. A súlyozott termelési tényezők összetevői: az aktivált tárgyi eszközökből és készletekből álló eszközöket általában 0,2-szeres súllyal veszik figyelembe, amihez hozzájönnek a kifizetett bérek 1,8-szoros szorzóval. Az eszközöknél a 0,2-szeres súlyszám a vizsgált gazdasági társaság hozamelvárását tükrözi, így az a társaságra jellemző érték, a kifizetett bérek 1,8-szoros szorzója pedig abból ered, hogy a bérek azok 1,8-szorosába kerülnek a közterhek miatt a társaságoknak. Akkor mondható a vállalat tevékenysége átlagos hatékonyságúnak, ha a mutató 100% körül mozog. Magyarországon az ipari átlag 8085% körüli. A komplex hatékonyság másik jellemző vállalati mutatója a ráfordítások hatékonysága. Ez a mutató a tiszta jövedelmet viszonyítja az élő- és holtmunka ráfordításokhoz, azaz a felmerülő összes termelési költséghez. A mutató tulajdonképpen a fő tevékenységből származó, számított eredményt viszonyítja a nyereség elérése érdekében felmerült ráfordításokhoz.

A társaság komplex hatékonysági mutatói:

Erőforrás-hatékonyság (%) Ráfordítás-hatékonyság (%)

2008

2009

2010

47,22 0,82

61,63 2,76

53,74 1,66


A társaság lekötött termelési tényezőinek hatékonysága jóval az ipari átlag alatt alakult mindegyik időszakban. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás egységnyi súlyozott lekötött termelési tényezővel egyre kevesebb nettó termelési érték előállítására volt képes. 2009re javulás, majd 2010-re 7,89 százalékpontos visszaesés mutatkozik. 22

Az erőforrások felhasználásának együttes hatékonysága azonban jónak mondható, az egyes erőforrások általános hozam elvárásai teljesültek. Kedvezőtlen jelenség azonban a komplex hatékonysági mutató csökkenése. A csökkenés okait az egyes erőforrás felhasználások hatékonyságának parciális elemzésével vizsgálom.

A ráfordítások oldaláról vizsgált vállalati hatékonyság kismértékben ugyan, de elmarad az átlagtól. Ami a Flextronics esetében 3 % körül van. Ugyanakkor látható, hogy 2008-ról 2010-re 0,85 százalékponttal javult a hatékonyság ezen mutatója, ami az árbevétel jelentős emelkedésének köszönhető. A ráfordítás hatékonyságának további növekedéséhez az lenne szükség, hogy egyre kevesebb ráfordítással egyre több tiszta jövedelmet állítson elő a vállalkozás.

A komplex hatékonyság mutatóinak alakulása 70,00 61,63 60,00 50,00

53,74 47,22

40,00 30,00 20,00 10,00

2,76

0,82

1,66

0,00 2008

2009

Erőforrás-hatékonyság (%)

2010 Ráfordítás-hatékonyság (%)

2. számú diagram Saját készítés a beszámolók adatai alapján

23

3.2. Parciális hatékonyság elemzése

A vállalkozások gyakorlatában a termelés hatékonyságának vizsgálata során a különböző erőforrások hatásfokát külön-külön is vizsgálhatjuk. Az így számított mutatók a parciális hatékonyságot fejezik ki, részhatékonysági mutatóknak nevezzük. A részhatékonysági mutatók szinte végtelen sora áll a hatékonyságot vizsgáló elemzők rendelkezésére. A vetítési alap jelenti a hatékonyság szempontjából vizsgált részterületet. A viszonyított értékek keresésénél is számtalan eredmény kategória közül lehet választani. Elemzésemben a hozammutatók közül a nettó termelési értéket használtam. Az igényességi mutatókkal (melyek a parciális hatékonysági mutatók reciprokai) azt vizsgálom, hogy egységnyi hozam (nettó termelési érték) előállításához mekkora erőforrás-felhasználásra volt szükség. 3.2.1. Eszközhatékonyság és eszközigényesség vizsgálata

Eszközhatékonyság Az eszközhatékonyság mutatói a lekötött tárgyi- és forgóeszközök (illetve készletek) révén

előállított

új

érték-képződést

fejezik

ki

szorzószám

formájában.

Az

eszközhatékonyság mutatóit úgy számoljuk ki, hogy a nettó termelési értéket osztjuk a megfelelő eszközzel, majd megszorozzuk 100-zal.

Az eszközhatékonyság mutatói:

Összes eszköz hatékonyság (%) Tárgyi eszköz-hatékonyság (%) Készlethatékonyság (%)

2008 16,50 66,48 78,22

2009 13,90 75,66 62,78


24

2010 11,98 75,17 41,64

A tárgyi eszköz hatékonyság 2010-re 8,69 százalékponttal javult. A növekedés oka a tárgyi eszközök állományának csökkenése a nettó termelési értékhez képest. A készletre jutó nettó termelési érték annál jobb minél magasabb. Ezen mutató értéke mélypontra került 2010-re. A készlethatékonyság 36,58 százalékpontos negatív változása figyelhető meg 2010-re. A

szállítások

és

a

termelés

pontosabb

szervezésével

sikerülhet

javítani

a

készletgazdálkodás színvonalát.

Eszközigényesség

Az eszközigényesség mutatók az eszközhatékonysági mutatók reciprokai. Vagyis úgy számoljuk ki, hogy az összes eszközt, az aktivált tárgyi eszközt, és a készletet különkülön osztjuk a nettó termelési értékkel, majd megszorozzuk százzal. Az eszközigényesség alakulása: 2008 Összes eszköz igényesség (%) Tárgyi eszköz-igényesség (%) Készletigényesség (%)

2009

2010

606,02

719,65

835,00

150,42

132,18

133,03

127,85

159,28

240,14


E mutatók akkor tekinthetőek kedvező tendenciájúnak, ha csökkenést mutatnak, vagyis minél jobban eltér 100- tól lefelé, annál kedvezőbb a mutató értéke. 3.2.2. Készletek forgási sebességének vizsgálata

A készletgazdálkodás vizsgálata során a vállalkozási készletek forgási sebességének napokban és fordulatokban történő alakulását elemezzük. A készletek forgási sebessége napokban azt fejezi ki, hogy a társaság készletállománya hány nap alatt, fordulatokban mérve pedig, hogy hányszor térül meg az értékesítés nettó árbevételében, a vizsgált időszakon belül. 25

Minél nagyobb a készletek forgási sebessége fordulatokban, vagy minél rövidebb a forgás

időtartama

napokban,

annál

pozitívabbnak

ítéljük

meg

a

társaság

készletgazdálkodását. A készletgazdálkodás mutatóinak alakulása:

Készletek fordulatszáma Készletek forgási sebessége napokban

2008 11,87 30,76

2009 2010 9,48 9,39 38,52 38,87


Az értékekből láthatjuk, hogy évről-évre egyre csökkenő tendenciát mutatnak. A fordulatszám 2,47 százalékponttal csökkent 2008-ról 2010-re, míg a forgási sebesség 27%-os növekedést mutat, ami a készletek átlagosan 39 nap alatti megtérülését jelenti az értékesítés nettó árbevételében 2010-ben. Ettől függetlenül elmondható, hogy a készletgazdálkodás színvonalas. 3.2.3. Bérhatékonyság és bérigényesség vizsgálata A gazdálkodó szervezetek számára az egyik legfontosabb erőforrás a munkavállalók munkavégző képessége. A vállalkozásnak az élőmunkával is, mint minden más termelési tényezővel megfelelően gazdálkodniuk kell. A bérhatékonyság a vállalatnál kifizetett bér új értéket létrehozó képességét fejezi ki, azaz azt, hogy 100 Eur kifizetett bérrel mekkora nettó termelési értéket értek el a cégnél. A mutató reciproka a Bérigényesség, amely azt mutatja meg, hogy a vizsgált időszakban 100 Eur nettó termelési érték előállításához mekkora kifizetett bér volt szükséges. A bérhatékonyság, bérigényesség mutatóinak alakulása: 2008 115,33 86,71

Bérhatékonyság (%) Bérigényesség (%)

2009 173,17 57,75


26

2010 161,55 61,90

Az összes kifizetett bér 2008-ról 2010-re 78%-ra esett vissza, aminek oka létszámleépítés volt. Míg 2008-ban még 7.825 dolgozója volt a vállalkozásnak, addig 2010-re 6.779 főt foglalkoztattak. A bérhatékonysági mutató 2009-re 57,84 százalékpontos növekedést mutat, amely megfelel a 170-180%-os ipari átlagnak, majd 2010-re 11,62 százalékpontos csökkenést jelez. Oka: a kifizettet bér csökkenése mellett nőtt a nettó termelési érték.

27

4. A vagyonstruktúra vizsgálata „A vállalkozás anyagi, vagyoni helyzetének és az abban bekövetkezett változásoknak a vizsgálata a mérlegelemzés feladata. A mérlegelemzés kiemelt jelentőséggel bír, mivel a segítségével készített értékelést az éves beszámoló kiegészítő mellékletében és az üzleti jelentésben szerepeltetni kell.” 6 Az anyagi, vagyoni helyzet vizsgálatakor a tőkeszerkezeti mutatók elemzése a legcélszerűbb, látni fogjuk, hogy a Flextronics Kft. az ipar tipikus stílusjegyeit hordozza vagyontárgyainak megoszlásában is.

A cég mérlegének nagyvonalú elemzéséhez jó módszer az egyes eszköz- és forráscsoportok összes eszközön illetve összes forráson belüli arányának vizsgálata több év viszonylatában. Az egyes évek közötti összehasonlítás során jelentkező esetleges jelentős eltérések, a belső arányok jelentős elmozdulásai kijelölik számunkra a részletesebben elemezendő területek körét. 4.1. A mérlegszerkezet vizsgálata

A mérlegszerkezet vizsgálata során az eszköz oldalt érintve a befektetett eszközök, a forgóeszközök, és az aktív időbeli elhatárolások összes eszközön belüli aránya kerül kiszámításra, valamint elemzésre, értékelésre.

6

Dr. BÍRÓ T. – Dr. PUCSEK J. – Dr. SZTANÓ I.: Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése (Perfekt Kiadó, 2001.) 39. oldal

28

Eszközök Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök

2008

2009

2010

24,8

18,4

15,9

0,0

0,0

0,0

24,8

18,4

15,9

Források

2008

2009

2010

27,3

21,7

20,5

Jegyzett tőke

0,4

0,3

0,3

Tőketartalék

11,9

9,3

7,8

28,3

11,6

10,1

0,0

0,2

0,0

Saját tőke

Eredménytartalék

0,0

0,0

0,0

74,1

78,5

83,4

Lekötött tartalék

21,1

22,1

28,8

Mérleg szerinti eredmény

-13,3

0,3

2,2

Követelések

52,4

56,2

54,4

Céltartalékok

1,1

1,4

1,1

Értékpapírok

0,0

0,0

0,0

Kötelezettségek

64,1

65,6

72,7

0,6

0,2

0,2

Rövid lejáratú kötelezettségek

64,1

65,6

72,7

1,1

3,1

0,7

Passzív időbeli elhatárolás

7,4

11,3

5,8

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Forgóeszközök Készletek

Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolás Eszközök összesen

Források összesen


A vállalkozási tevékenység eredményes folytatásának alapkövetelménye a befektetett eszközök és a forgóeszközök megfelelő, egészséges aránya, ugyanis a befektetett eszközök hasznosításához olyan forgóeszköz mennyiségre és aránya van szükség, amely képes biztosítani az előbbiek hatékony kihasználását. A befektetett eszközök és forgóeszközök arányával a vállalat eszközeinek összetételét vizsgáljuk. A befektetett eszközöket teljes egészében a tárgyi eszközök alkotják, aránya messze elmarad az országos átlagtól, ami 67-70% körül van.

Természetesen nem is lehet minden szempontból az átlagos magyar vállalkozási modellhez hasonlítani a Flextronics Kft-t. Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy világszintű multinacionális cég gazdálkodását, vagyoni- és jövedelmezőségi helyzetét elemezzük. Mivel a befektetett eszközök nagysága hatással van az eszközarányos jövedelmezőségi mutatóra (ROI), ami az anyavállalat számára a részvényindex alakulása

29

miatt játszik szerepet, ezért fontos vállalati szinten a Flextronics számára a befektetett eszközök állományának mérséklése. A mutató értékének alacsony szintje egyrészt ezzel is magyarázható. Másik oknak tekinthető, hogy a befektetett eszközök többsége nem saját tulajdon, hanem lízingelt eszköz. A befektetett eszközök 8,9 százalékpontos csökkenése következett be 2008-ról 2010-re. Ez hatalmas változás, s mindez röpke 3 év alatt történt. A forgóeszközök összes eszközön belüli aránya viszont magas, amit az okoz, hogy a vállalat nagy mennyiségben nagy értékű termékeket állít elő. Ehhez elengedhetetlen az alapanyagok megfelelő mennyiségben és minőségben való biztosítása.

Forgóeszközök m egoszlása

60,0

50,0

40,0 Készletek Követelések

30,0

Értékpapírok Pénzeszközök

20,0

10,0

0,0 2008

2009

2010


Fontos információt ad a termelés alakulásáról a vevőállomány alakulása. Látható, hogy 2009-re 220%-os növekedés, 2010-re pedig 60%-os visszaesés tapasztalható a termelésben. A forgóeszközökön belül a készletek növekedése nagyságrendileg a mérlegfőösszeg növekedését követi. Az anyagok adják a készletek 70%-át, ami a termelés jellegéből is adódik.

30

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a forgóeszközökön belül a követelések kapcsolt vállalkozással szemben a legjelentősebb értéket képviselő mérlegsor. Természetesen ez nem véletlen. A társaság ugyanis Magyarországon elsőként valósította meg banki partnerével közösen az ún. securitization-t. Ez egy olyan finanszírozási megoldás, melynek keretében a társaság a megegyezés szerinti vevőkörrel szemben fennálló követelésállományát értékesíti egy speciális társaságnak, amely ezen követelések birtokában kötvényeket helyez el a nemzetközi pénzpiacokon, melynek fedezetét éppen ezen követelések adják. A konstrukció előnye nagymértékű rugalmassága, hiszen a kötvények volumene mindig az aktuális követelés-állomány mértékéhez igazodik, illetve relatív olcsósága, hiszen a kötvények tulajdonosai alacsonyabb kamatot kapnak befektetésük után, mint amelyet a társaságnak kellene fizetnie, ha vevőállományának finanszírozását más forrásból (pl. banki hitelből) valósítaná meg. A forgóeszközökön belül a nulla értékű értékpapírok mellett a pénzeszközök sem képviselnek a Flextronics Kft-nél jelentős arányt. A mérlegszerkezetből tehát megállapítható, hogy az eszközösszetétel a vállalkozásnak az alkalmazott technológiáknak megfelelő. Ahhoz, hogy a vállalkozás a tartós használatban lévő eszközöket megfelelő hatékonysággal tudja felhasználni, ilyen mennyiségű és összetételű forgóeszköz-állományra van szükség. A forrásstruktúra a vállalkozás tőkeszerkezetét, a finanszírozási forrásokat mutatja meg. A tőke szerkezete megmutatja, hogy az összes forráson belül milyen mértékű saját és idegen forrást használ a cég. Az idegen tőke aránya az adósság mértékére mutat. Optimális, ha az idegen tőke aránya 30% körül mozog. A Flextronicsnál a mutató értéke ezt jelentősen meghaladja, ráadásul 2008-ról 2010-re 13,38% növekedés is látható. Az adósság növekedésével viszont növekszik a részvényesek jövedelmének szóródása, azáltal az elvárt hozam. Az optimális tőkeszerkezet, a cég piaci értékének maximuma ott van, ahol a tőkeköltség eléri a minimumát.

31

Fontos információt kapunk, ha áttekintjük az idegen tőke összetevőit. A kötelezettségek összetételét vizsgálva látható, hogy teljes egészében rövid lejáratú kötelezettség, ezen belül is nagy része szállítók, illetve kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettség. A céltartalék aránya a vállalat gazdálkodásában rejlő bizonytalanságot, részben a minőség alakulást is jelzi. Kedvező, ha az arány 1-2% között mozog, amit a Flextronics maradéktalanul teljesít. Ez biztos, stabil működésre utal. 4.2. Vagyonfedezettség, eszközmegtérülési mutató A mutató a vállalkozás pénzügyi biztonságának megítélésére szolgál és felvilágosítást ad a tőkelekötés időtartama és az átengedett tőke lejárata közti összhang mértékéről. Az elemzéshez a vagyonfedezet I és a vagyonfedezet II mutató áll rendelkezésünkre. A vagyonfedezet I mutató megmutatja, hogy a befektetett vagyonra mekkora fedezetet biztosít a saját tőke. A vagyonfedezet II mutató pedig azt jelzi, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját és az idegen tőke, mivel a vállalkozás hosszú lejáratú kölcsönöket, hiteleket nem vesz igénybe, tehát ilyen kötelezettsége nem áll fenn, ezért ezt a mutatót nem tudom elemezni. A vagyonfedezet I mutató értéke kedvező, ha minél nagyobb, mert ez azt jelenti, hogy a befektetett eszközöknek egyre nagyobb hányadát finanszírozza a saját forrás és nem kell idegen forrást igénybe venni. A mutató értéke optimális, ha 100% körüli vagy afölötti. Ha egy vállalkozás jelentős beruházást valósít meg idegen forrásból, akkor 100% alatti mutatóérték is jelentkezhet.

Vagyonfedezettség I. (%)

2008

2009

2010

110,01

117,88

128,67


32

A kiszámított értékekből látható, hogy a saját tőke teljes mértékben finanszírozza a befektetett eszközöket mind három vizsgált évben. A mutató jelentős javulást is mutat, 2008-ról 2010-re 18,66 százalékponttal nőtt. Oka: a saját tőke növekedést lényegében eredménynövekedés okozta. A fenti számadatokból arra lehet következtetni, hogy a vállalat óvatos, konzervatív finanszírozási elvet követ, nem nyúl merészen hitel, kölcsön felvételéhez. A Tárgyi eszköz fedezettsége azt mutatja meg, hogy a cég saját tőkéje mekkora fedezetet biztosít a tárgyi eszközeire. A mutatóval szembeni minimális elvárás, hogy 100% felett alakuljon, és annál kedvezőbbnek tekinthető, minél jobban eltér 100%-tól felfelé. A nemzetközi gyakorlatban a 150% feletti érték tekinthető jónak.

Tárgyi eszközök fedezettsége (%)

2008 110,11

2009 117,95

2010 128,73


A társaság esetében a tárgyi eszközök fedezettsége hasonlóan alakul, mint a vagyonfedezet I mutató, hiszen a befektetett eszközök jelentős részét a tárgyi eszközök alkotják. A vizsgált években a mutató növekedett, 2010-re 17%-kal nőtt, aminek oka a cég saját tőkéjének egyenletes növekedése volt. Tehát megállapíthatjuk, hogy a vállalat saját tőkéje egyre nagyobb fedezetet biztosított a tárgyi eszközeire, ami nagyon kedvezőnek mondható.

33

A fedezettségi mutatók alakulása

128,67 128,73

130,00 125,00 117,88 117,95

120,00 115,00 110,01 110,11 110,00 105,00 100,00 2008 Vagyonfedezettség I (%)

2009

2010

Tárgyi eszközök fedezettsége (%)


Eszközmegtérülési mutató

Eszközmegtérülési mutató (%)

2008 -13,29

2009 0,35

2010 2,25


4.3. Saját tőke mutatói

„A saját tőke a vállalkozás vagyonának saját forrása, amelyet a tulajdonosok véglegesen bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére.” 7 A megfelelően felépített tőkeszerkezet az egyik megalapozója a gazdálkodás zavartalanságának. A tőkeszerkezet elemzése során a saját és idegen tőke forrásokhoz viszonyított arányát, illetve ezek alakulását vizsgáljuk. A vállalkozás mérlegeinek forrás oldalát vizsgálom az alábbiakban.

7

Dr. BÍRÓ T. – KRESALEK P. – Dr. PUCSEK J. – Dr. SZTANÓ I.: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése (Perfekt Kiadó, 2007) 87. oldal

34

Tőkeerősség Az első, általam elemzett mutató a tőkeerősség, amely a saját tőke arányát fejezi ki a forrásokon belül, míg az idegen tőke aránya a kötelezettségek mértékét mutatja. A mutatók általánosan elfogadott értéke a saját tőke 70%-os és az idegen tőke 30%-os aránya. Ez az érték azonban ágazatonként eltérő lehet, mértéke függ a tevékenység jellegétől, tőkeigényességétől, a vállalat üzletpolitikájától is.

A saját tőke és az ide ge n tőke aránya

80,0

72,7 65,6

64,1

70,0 60,0 50,0 40,0 30,0

27,3 21,7

20,5

2009

2010

20,0 10,0 0,0 2008

Saját tőke aránya (%)

Idegen tőke aránya (%)


A társaság tőkeerőssége 2008-ról 2010-re 6,82 százalékponttal csökkent, ezzel együtt aránya negatívan ítélhető meg, mert 30% alatt van mind három vizsgált évben. Általánosan kijelenthető, hogy ha a tőkeellátottság 30% alá csökken, az kritikus helyzetet idézhet elő. Oka: a 2008 évi mérleg szerinti eredményt, mint veszteséget 2009-re sikerült 2 Millió Eur-os nyereségre váltani, ez viszont jelentősen csökkentette az eredménytartalékot. Természetesen az idegen tőke arányának 8,6 százalékpontos növekedése is hozzájárult a tőkeerősség alakulásának negatív elmozdulásához.

35

Saját tőke növekedése A saját tőke növekedése megmutatja, hogy a saját tőke nagyságában milyen változások következtek be a jegyzett tőkéhez képest. Ezt alapvetően a jegyzett, de be nem fizetett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék, értékelési tartalék és a mérleg szerinti eredmény alakulása befolyásolja. Kedvező, ha a mutató értéke egynél nagyobb és ettől minél jobban eltér.

2008 6453,83

Saját tőke növekedése (%)

2009 6548,39

2010 7355,15


A tőkenövekedés a vizsgált cégnél eléri a kívánatos szintet és javuló tendencia figyelhető meg. A jegyzett tőke összege nem változott, az ezen felüli rész növekedett. A mutatóból kiolvasható, hogy a vállalkozás a mérleg szerinti eredményét nem tőkenövelésre, hanem fejlesztésekre fordította. Saját tőke fordulatszáma A saját tőke fordulatszáma alapján megállapítható, hogy a saját tőke hányszor térül meg a nettó

árbevételből.

Ez

a

mutató

stabil

éves

bevételszint,

vagy

egyenletes

forgalomnövekedés mellett nem nagyon változhat, feltéve, ha nem történik tőkeemelés külső forrásból és nem fizetnek osztalékot. A cég helyzete akkor kedvező, ha a mutató minél jobban meghaladja az 1-et.

Saját tőke fordulatszáma

2008 9,16

2009 9,68


36

2010 13,17

Az elektronikai ágazatra jellemző az alacsony tőkeigényesség. Ebből egyenesen következik a magas fordulatszám is. A Flextronics Kft-nél a mutató meghaladja az 1-et, abszolút a növekedés felé tendál, amely a nettó árbevétel emelkedésének köszönhető. Saját tőke hatékonysága A tőkehatékonyság megmutatja, hogy mekkora tiszta eredményt hoz a lekötött saját tőke. Fontos vállalatértékelő szerepe van, mert a pozitív adózott eredményből lehet elsősorban osztalékot fizetni, vagy a működésbe visszaforgatva újabb eredményeket elérni. A mutatót értelmezhetjük úgy is, hogy eredményül egy éves kamatlábat ad, mégpedig a saját tőke adott évi kamatozását a társaság tevékenységében. Ebben a felfogásban összehasonlítva a mutatót a piaci kamatlábbal a tulajdonos érdeke az, hogy legalább a piaci kamatlábat érje el a mutató, mert természetesen csak ekkor van értelme a társaságban tartani a tőkét. Tőkehatékonyság 20,00 10,00 10,97 1,45

0,00 2008

2009

2010

-10,00 -20,00 -48,63 -30,00 -40,00 -50,00 -60,00


A mutatót a nemzetközi gyakorlatban is alkalmazzák (ROE = return on equity). Az ipari átlag 8-10% körül van. 8

8

OTTO H. JACOBS – ANDREAS OESTREICHER: Bilanzanalyse (Kossuth Kiadó, 2000)

37

2008-ban a negatív tőkehatékonyság a negatív adózás előtti eredménynek köszönhető legfőképpen, ami az értékesítés nettó árbevételének alacsonyabb értéke és a költségek, ráfordítások növekedéséből következik, de közrejátszik a pénzügyi műveletek negatív eredménye is. 2009-ben jelentős javulás figyelhető meg, ami még nem felel meg az ipari átlagnak. Nagymértékben emelkedett az üzemi tevékenység eredménye is. 2010-ben nagymértékű emelkedés tapasztalható a tőkehatékonyságban, ami az értékesítés nettó árbevétel megnövekedésének tulajdonítható. Emellett nőtt a pénzügyi műveletek eredménye is. A termelés során felhasznált anyagok árai ugyan megemelkedtek, a bérköltségek csökkentésével az élőmunka költsége alább maradt, ami az adózott eredmény növekedéséhez vezetett.

38

5. A pénzügyi, likviditási helyzet elemzése

A vállalkozások létbiztonságában, a stabil gazdálkodási feltételek megteremtésében kiemelt szerepet játszik a pénzügyi-likviditási helyzet megfelelő állapota. A mutatók vizsgálata során a fizetőképesség, a fizetési készség és a fizetési gyakorlat elemzésére kell hangsúlyt fektetni. A likviditási vizsgálatoknál alapvetően a forgóeszközök állományát hasonlítjuk össze a kötelezettségek mennyiségével. Annak érdekében, hogy a vállalkozások megőrizzék fizetőképességüket, meg kell felelniük a folyamatosan változó környezeti elvárásoknak. „A vállalkozásnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie pénzügyi helyzetének alakulását, ha el akarja kerülni a csődhelyzeteket és hosszú távon fenn akarja tartani pénzügyi életképességét.” 9 5.1. A likviditási mutatók vizsgálata A likviditás vizsgálata döntő jelentőségű minden cég esetében, hisz a likviditás hiánya rendszerint a vállalkozás tönkremeneteléhez vezet. A különböző likviditási mutatók abban térnek el egymástól, hogy a forgóeszközök elemeinek különböző csoportjaira nézzük meg, hogy azok milyen mértékben fedezik a társaság folyó kötelezettségét.

5.1.1. Rövid távú likviditás vizsgálata

9

Dr. TÉTÉNYI V.: Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek (Perfekt Kiadó, Budapest) 2001. 353.

oldal

39

Rövid távú likviditás I.

Ez a mutató arról tájékoztat, hogy a forgóeszközök hány százalékát fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeknek. A mutató értéke a nemzetközi gyakorlatban 200% körül elfogadható, míg hazai viszonylatban a 100% körüli érték is elfogadható.

Rövid távú likviditás I. (%)

2008 115,54

2009 2010 119,68 114,74


Az mutató értéke mindhárom vizsgált évben kiemelkedőnek számít hazai viszonylatban, 2008-ban és 2009-ben pedig jóval meghaladja a nemzetközi viszonylatban elvárt szintet. A 2010-re történő 4,95 százalékpontos csökkenést az okozta, hogy 31,39%-kal megnőtt a rövid lejáratú kötelezettségek állománya, míg a forgóeszközöké 25,96%-kal nőtt, de ez a minimális eltérés is hozzájárult a mutató értékének negatív változásához.

Rövid távú likviditás II.

A II. mutató, a forgóeszközök követelések nélküli arányát viszonyítja a rövid lejáratú kötelezettségekhez. A forgóeszközökön belül ugyanis a követelések számos eleme tartalmazhat bizonytalan, a rövid lejáratú kötelezettségek fedezeteként szóba nem jöhető összegeket.

Rövid távú likviditás II. (%)

2008 2009 33,79 34,06

2010 39,91


A II. mutatónál az a következtetés vonható le, hogy a forgóeszközök követelések nélküli aránya abszolút nem fedezi a rövid lejáratú kötelezettségeket.

40

Rövid távú likviditás III. A rövid távú likviditás harmadik változata a kötelezettségek gyors teljesítőképességének arányát mutatja a pénzeszközök és az értékpapírok figyelembevételével.

2008 0,88

Rövid távú likviditás III. (%)

2009 2010 0,34 0,34


A mutató értéke egyik évben sem kiemelkedő, jóval az elfogadható érték alatt van. Ez azzal

magyarázható,

hogy

a

pénzeszközök

forgóeszközökön

belüli

aránya

elhanyagolható, az értékpapír értéke nulla. A következőkben olyan mutatókat vizsgálok, amelyek fontos részei a likviditási elemzésnek, de nem tartoznak szervesen a rövid távú mutatók közé, ezért külön részben foglalkozom velük.

5.1.2. Dinamikus és hosszú távú likviditás vizsgálata

A dinamikus mutató arról tájékoztat, hogy az alaptevékenységből származó üzleti tevékenység eredménye milyen fedezetet nyújt a rövid lejáratú kötelezettségek állományára.

Dinamikus likviditás (%)

2008 -10,88

2009 2,00

2010 2,30


A mutató értéke messze elmarad az általánosan elfogadott 30% körüli értéktől. Pozitívan értékelhető viszont az, hogy 2008-ról 2010-re 13,18 százalékponttal nőtt a dinamikus 41

likviditás annak köszönhetően, hogy az üzemi eredmény is nőtt nagymértékben, 2010-re ez a változás 51%-os növekedést jelent. Emellett a rövid lejáratú kötelezettség is nőtt, de nem olyan mértékben, mint az üzemi eredmény. A hosszú távú likviditás mutató arról ad információt, hogy az adott év üzleti eredménye mennyire fedezi az összes kötelezettséget. Mivel az összes kötelezettség rövid lejáratú kötelezettség, ezért ugyanazt az adatot kapnánk, mint a dinamikus likviditás esetében. 5.2. Vevők és szállítók elemzése A

vállalkozások

likviditásának

szempontjából

nagy

jelentőséggel

bír,

hogy

kintlévőségeiket milyen gyorsan tudják behajtani, valamint milyen gyorsan tudnak kötelezettségeiknek eleget tenni. 5.2.1. Vevők átfutási ideje A nemzetközi gyakorlatban a vevő futamidőt beszedési időnek nevezik, melyet napokban és fordulatokban is számítanak a vevők állománya és az éves nettó árbevétel értékének felhasználásával. A vevők forgási sebessége napokban mutató elemzésénél azt vizsgáljuk, hogy a vállalkozásnak átlagosan mennyi időt, hány napot kell várnia a pénzére, ha a kötelezettségét már teljesítette a vevő felé, ebből következik, hogy a mutató annál jobb, minél kisebb. A vevők forgási sebessége fordulatokban mutató azt fejezi ki, hogy a vevőállomány a vizsgált időszakban hányszor fordult meg a vállalkozás nettó árbevételében, ez értelemszerűen akkor kedvező, ha minél többször megteszi azt. A vevők alakulása Vevők forgási sebessége napokban Vevők forgási sebessége fordulatokban

2008 24,71 14,77


42

2009 50,71 7,20

2010 19,96 18,29

A vevők forgási sebessége napokban 2008-ban 24,71 volt, ami azt jelenti, hogy a vevők átlagosan 25 nap alatt fizették ki a tartozásaikat. 2009-ben nagymértékű emelkedés figyelhető meg, amely részben a vevők állományának emelkedésének, részben pedig a romló fizetési fegyelemnek köszönhető. 2010-ben ez az érték 20 napra esett vissza. A vevők fordulatokban vett sebessége 2010-re 18,29-re emelkedett, javult tehát a fizetési fegyelem. 5.2.2. Szállítók átfutási ideje A szállító futamidők elemzésével arról kaphatunk tájékoztatást, hogy a cégnek milyen a fizetési fegyelme. Ez a mutató szintén számítható napokban és fordulatokban is a szállítók állománya és az anyag jellegű ráfordítások értékének felhasználásával. a szállítók forgási sebessége napokban azt mutatja meg, hogy a szállítóknak, amennyiben kötelezettségüknek már eleget tettek, átlagosan mennyi időt kell várniuk, hogy a cég fizessen.

A szállítók forgási sebessége fordulatokban mutató azt fejezi ki, hogy a szállítóállomány a vizsgált időszakban hányszor fordult meg a vállalkozás anyag jellegű ráfordításokból mekkora rész az, amely még nincs pénzügyileg rendezve. A szállítók kiegyenlítése szempontjából a cég számára az a kedvező, ha minél később elégíti ki azok követelését, mivel az által az összeget tovább forgathatja, és plusz bevételre tehet szert. A cég számára kedvező tendencia az, ha a forgási napok száma növekedik, a fordulatok száma csökken Azonban nagyon fontos szem előtt tartani, hogy cégünk késedelmes fizetése, főleg ha az rendszeressé válik, elvonhatja tőlünk a partnerek bizalmát. Így tekintve a mutatót, a vállalkozás fizetési fegyelme akkor alakul kedvezően, ha a forgási napok száma csökken, a fordulatok száma növekedik.

43

Szállítók alakulása 86.03 90.00 80.00 70.00 53.09

60.00 50.00 37.05 40.00 30.00 20.00

9.85

6.87

4.24

10.00 0.00 2008

2009 Szállítók forgási sebessége napokban

2010 Szállítók forgási sebessége fordulatokban


A szállítók napokban vett forgási sebessége 2008-ban mutatta a legkedvezőbb értéket, ami azt jelenti, hogy a Flextronics Kft. átlagosan 38 nap alatt teljesítette a szállítókkal szembeni kötelezettségeit. A mutató értéke 2009-re nagyon kedvezőtlenül alakult, hiszen a vállalkozás a tartozásait átlagosan 87 nap alatt tudta teljesíteni. Ennek oka a szállító állomány megháromszorozódása volt, melynek következtében nem tudta olyan gyorsan rendezni a kötelezettségeit. A fordulatok száma ugyancsak 2008-ban volt a legkedvezőbb, hiszen ekkor majdnem 10szer fordult meg a szállítók állománya az anyagjellegű ráfordításokban. Ennek az az oka, hogy ebben az évben volt a legkevesebb a szállítók állománya, majd a következő két évben folyamatosan emelkedett, ezzel ugyan nem egyenes arányban, de csökkent a fordulatok száma.

5.3. Eladósodottság elemzése

Egy vállalkozás adósságállománya alatt az összes kötelezettséget kell érteni, vagyis mindazon

tartozásának

összességét,

amelyek

szövetkezeteknél tagjaival stb. szemben fennállnak.

44

hitelnyújtóival,

szállítóival,

A Flextronics Kft. esetében csak a rövid lejáratú kötelezettségekkel kell kalkulálni, mivel a cég jelentős hiteleket, avagy kölcsönöket nem vesz igénybe, így a hosszú lejáratú kötelezettségek értéke nulla.

5.3.1. Eladósodottság mértéke Az eladósodottság mértéke arról tájékoztat, hogy a saját tőke milyen mértékben fedezi a kötelezettségek állományát. Hazánkban az érték akkor kedvező, ha 150-180% között mozog. A nemzetközi gyakorlat azonban a 200%, vagy az afölötti értéket tartja elfogadhatónak.

Eladósodottság mértéke (%)

2008 42,63

2009 33,01

2010 28,22


A kiszámított értékek az adósságállomány és a saját tőke szinkronjának hiányát mutatják. Látható, hogy az értékek messze elmaradnak mind három vizsgált évben, sőt 2010-re 14,42 százalékpontos csökkenés következik be. Ennek oka, hogy a kötelezettségek állománya jóval nagyobb mértékben nőtt 2008-ról 2010-re, mint a saját tőke állománya. Elmondhatjuk, hogy a társaság eladósodottsága csekély mértékű. Ez azt jelenti, hogy a vállalat a következő években eleget tud tenni a fizetési kötelezettségeknek.

45

5.4. Cash-flow kimutatás, elemzés

A

beszámoló-készítés

időszakában

kiemelt

figyelmet

kap

a

vállalkozás

készpénzszükséglete, illetve készpénzforgalma, azaz a cash flow kimutatás összeállítása és értékelése. „A vállalkozás vezetése számára a cash flow kimutatás legfontosabb funkciója, hogy számszerűsítve láthatják korábbi döntéseik következményeit, hatását a pénzeszközök állományára.” 10 A vállalkozás pénzügyi helyzetében bekövetkezett változásokat mutatja be, mely pénzügyi előrejelzést jelent és a pénzügyi terv része. Tartalmilag kiegészíti a mérlegben és az eredmény-kimutatásban szereplő adatokat. A cash flow- általánosan elfogadott értelmezés szerint - nem más, mint pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt. A cash flow a következő egyenlet segítségével értelmezhető: cash flow = cash in-flow - cash out-flow, azaz a cash flow értéke megegyezik a pénzbevételek és a pénzkiadások különbségével, végső soron tehát a pénzeszközök állományváltozását jelzi. A cash flow- kimutatás hasznosítása: A vállalkozás vezetői részéről: A vállalkozás vezetése számára a cash flow- kimutatás legfontosabb funkciója, hogy a vezetés számszerűsítve láthatja korábbi döntései következményeit és a döntések hatását a pénzeszközök állományára. A kimutatásból kiderül, hogy a működés bevételei fedezetet biztosítanak-e a belső tőkeigényre, vagy részvény- (esetleg kötvény) kibocsátással, 10

Dr. BÍRÓ T. – KRESALEK P. – Dr. PUCSEK J. – Dr. SZTANÓ I.: A vállalkozások tevékenységének

komplex elemzése (Perfekt Kiadó, 2007) 100. oldal

46

hitellel

biztosítandó

a

szükséges

mértékű

forrás.

A cash flow- kimutatás részletes vizsgálata előzi meg általában a fizetendő osztalék mértékének meghatározását is. A hitelezők és befektetők részéről: A cash flow- kimutatásból választ kaphatunk a vállalkozás kötelezettségteljesítési és osztalékfizetési képességére. A kimutatás ugyancsak jelzi a vállalkozás külső finanszírozási források bevonására vonatkozó esetleges igényét. Az elemzés során választ kaphatunk arra is, hogy az időszak befektetési, illetve pénzügyi tevékenysége, műveletei milyen hatást gyakoroltak a vállalkozás cash flow- jára. A cash flow- kimutatás összeállítása során a tevékenységeket általában három fő csoportba soroljuk, és ennek megfelelően vizsgáljuk, hogy ezek a tevékenységcsoportok, illetve műveletek milyen hatással vannak a vállalkozás pénzáramaira, pénzfolyamataira. A nemzetközi gyakorlatban többé-kevésbé azonos kategorizálás szerint a vállalkozás •

operatív működési (üzleti) tevékenysége,

•

befektetési (beruházási) tevékenysége és

•

pénzügyi (finanszírozási) tevékenysége

befolyásolják a cash flow alakulását.

A cash flow-kimutatás összeállításának legnehezebb feladata talán az operatív tevékenység cash flow-jának kimunkálása. Az operatív cash flow meghatározására a hazai és nemzetközi gyakorlatban kétféle módszer alakult ki:

Direkt módszer A módszer alkalmazása során az eladásokból származó pénzbeáramlásból levonjuk mindazon üzleti ráfordításokat, amelyek a pénzállományt csökkentik.

47

Indirekt módszer Lényege, hogy a kiindulási alapnak valamely számviteli eredmény-kategóriát tekintjük, amit korrigálunk azokkal a tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát ugyan befolyásolják, de nem járnak pénzmozgással. A pénzforgalmat nem érintő, az eredmény meghatározásánál figyelembe vett, azonban pénzkiáramlással mégsem járó, legismertebb üzemi jellegű ráfordításokra példa: •

értékcsökkenési leírás

•

elszámolt értékvesztések

•

céltartalék képzés stb.

A Flextronics Kft. pénzáramlásainak elemzése során, a cash flow- kimutatás segítségével elsősorban arra keresi a választ, hogy a vállalkozás felhasználható pénzeszközei mely gazdálkodási területen képződnek, illetve azok felhasználása milyen célra történt. Ennek szemléltetésére mutatnám be a következő táblázatot: A cash flow összetevői (adatok Eur)

2008 Megnevezés

Összeg

Források: • folyamatos működésből • befektetési tevékenységből • finanszírozási tevékenységből Források összesen Felhasználások: • folyamatos működéshez • befektetési tevékenységhez • finanszírozási tevékenységhez Felhasználások összesen Pénzeszközök változása

2009 %

Összeg

2010 %

Összeg

%

188 051 019 6 764 067

97% 3%

245 272 578 2 355 776

99% 1%

269 589 581 2 794 149

99% 1%

5 125 194 820 211

0% 100%

269 247 628 623

0% 100%

0 272 383 730

0% 100%

145 617 314 48 285 645

75% 25%

230 269 528 11 958 041

92% 5%

242 471 743 24 068 952

89% 9%

803 643 194 706 602 113 609

0% 100%

6 818 971 249 046 540 -1 417 917

3% 100%

5 384 130 271 924 825 458 905

2% 100%


48

Az elemző táblából kiderül, hogy a vizsgált években a Flextronics pénzforrásainak gyakorlatilag egésze a folyamatos működésből származik. Ez meghaladja azt a tapasztalati értéket, ami a vállalkozások esetében ezen forrás arányát általában minimálisan 80% körüli szinten tartja elfogadhatónak. A nagy részarányt legfőképp az elszámolt amortizáció, a szállítói kötelezettség és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek pozitív változása eredményezte. Az értékcsökkenési leírás olyan költség, amely az eredményt csökkenti ugyan, de pénzkiadással nem jár. A szállítói állomány növekedésével is kiadás merült fel, de azt a vállalkozás még nem egyenlítette ki. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettség növekedése esetén a növekedésnek megfelelő összeggel kevesebb pénz áramlott ki a vállalkozásból, tehát mindezek együttesen nagyban hozzájárultak a források folyamatos működésének kiemelkedő százalékához. A befektetési és finanszírozási tevékenységből származó forrás az egészséges vállalkozásra jellemző módon nem játszik fontos szerepet. A felhasználások döntő hányada, a vizsgált időszakban- a forrásokhoz hasonlóan- a folyamatos működéshez kapcsolódik, amely arány túlzottnak tűnhet, de a Flextronics esetében ez teljesen normális érték, hiszen ez az elvárt mérték. A befektetési tevékenység felhasználásainak aránya csak 2008-ban volt jelentős, melynek oka a befektetett eszközök beszerzése volt, ami az utolsó két vizsgált időszakban nem volt nagy volumenű. A finanszírozási tevékenység felhasználásainak aránya a hitel és kölcsön visszafizetése miatt emelkedett meg 2010-re.

Összességében látható, hogy a cash flow 2010-re pozitívan alakult a Flextronicsnál, növekedése erős pénzügyi helyzetet jelent, emellett stabil a cég fizetőképessége is.

49

6. A jövedelmezőségi helyzet elemzése

„A vállalkozás eredménytermelő képessége, jövedelmezősége az egész gazdálkodás központi kérdése. Alapvetően befolyásolja a rövidtávú tulajdonosi érdekeltség érvényesítésének kereteit (az osztalékfizetés lehetőségét) éppúgy, mint a vállalkozás jövőbeni fejlődésének feltételrendszerét.” 11 Akkor mondjuk egy vállalkozás gazdálkodásáról, hogy jövedelmező, ha egy adott évet vizsgálva az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb, valamint a pénzügyi és rendkívüli bevételei meghaladják az értékesítés költségeit és ráfordításait. Ennek következtében az adózás előtti eredmény nyereség. A jövedelmezőség átfogó elemzése során az egyes eredménykategóriákat valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk. A jövedelmezőség számításánál alapképletünk:

J=

Eredmény Vetítési alap

A számvitelről szóló törvény előírása és szelleme szerint a vállalkozásnak a jövedelmezőség alakulását be kell mutatnia a kiegészítő mellékletben, illetve bővebben az üzleti jelentésben is. 12 Ehhez pedig célszerűen megválasztott mutatókra van szükség. A következőekben vizsgálom ezen mutatókat.

6.1. A jövedelmezőség közvetett mutatói Ebben a fejezetben vizsgálom a termelési költségszintet, amely egy fordított mutató.

11

Dr. BÍRÓ T. – Dr. PUCSEK J. – Dr. SZTANÓ I.: AMIT A MÉRLEG MUTAT (Saldo Kiadó, 2010) 59.

oldal 12


50

A termelés költségszintje megmutatja, hogy 100 Euro bruttó termelési értéket hány Euro termelési költséggel tudott előállítani a vállalkozás az vizsgált időszakban. Ez a mutató a termelési folyamat jövedelmezőségéről ad információt, megfelelő értéke a szakirodalom szerint 95 alatt van.

2008 101,03

Termelési költség szint (%)

2009 98,30

2010 99,03


A termelési költségszint mutató alakulását mind a termelési költség, mind a bruttó termelési érték hatalmas változása befolyásolta. Mindkettő érték a 2008-as évről 2010-re nőtt, a bruttó termelési érték 1,154 Mio Eur-ról 1,927 Mio Eur-ra , a termelési költség pedig 1,166 Mio Eur-ról 1,909 Mio Eur-ra változott. Ebből következik, hogy a mutatók ezekben az években hasonlóan alakultak. Az anyagjellegű ráfordítások jelentős részét az anyagköltség teszi ki, mivel a termelés rendkívül anyagigényes.

Az anyagköltséget két részre bontják: •

közvetlen anyagköltség: alapanyagok beszerzési ára, alapanyagok selejtszázaléka, de ide sorolhatók a csomagolóanyagok, dobozok, címkék, vagyis azok a költségek, amelyek a termelési tevékenységet közvetlenül szolgálják.

•

közvetett anyagköltség: azok a költségek, amelyek a termelési folyamatot közvetetten szolgálják. Ilyenek például: segéd-, és karbantartási anyagok, tartalék alkatrészek, üzem-, és fűtőanyag, vásárolt elektromos energia, gáz, vízdíj, csatornadíj, szerszámvásárlás, munkaruha felhasználás.

51

Költségek alakulása Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Személyi jellegű ráf orditások 1 800 000 000 1 600 000 000 1 400 000 000 1 200 000 000 1 000 000 000 800 000 000 600 000 000 400 000 000 200 000 000 0 2008

2009

2010


Érdemes megfigyelni az igénybevett szolgáltatások értékének alakulását is. Az analitikus nyilvántartás adatai alapján az igénybevett szolgáltatások értékei között jelentős tételek a szállítási, rakodási, raktározási költségek, bérleti díjak, üzemeltetési költségek, bérmunka költségei. A személyi jellegű ráfordítások esetében látható, hogy a 2008 évi 95 Millió Eur-ról 2010re 74 Millió Eur-ra csökkent értékük, amely betudható a bérköltségek és a bérjárulékok csökkenésének, azáltal, hogy a foglalkoztatottak létszáma 2010-re megcsappant. Pontosan 1046 dolgozótól vált meg a cég 2008-ról 2010-re. 6.2. A jövedelmezőség közvetlen mutatói A jövedelmezőség közvetlen mutatói az üzemi, üzleti tevékenység eredményét viszonyítják a nettó árbevételhez, a saját tőkéhez és a teljes eszközállományhoz. Közvetlen mutatók alakulása:

Árbevétel-arányos üzemi tev. er-e (%) Tőkearányos üzemi tev. er-e (%) Eszközarányos üzemi tev. er-e (%)

2008 -2,79 -25,52 -6,98


52

2009 0,62 6,05 1,31

2010 0,62 8,15 1,67

Az árbevétel arányos üzemi tevékenység mutató a jövedelmezőségi vizsgálat kiemelkedően fontos mutatója. Általa információt kapunk arról, hogy a cég termelési és értékesítési tevékenységéből származó nyeresége a nettó árbevételnek hány százalékát teszi ki. A mutató alakulása ugyan kedvezően alakul, de elmarad az 5% átlagos értéktől. A vállalkozásnál a nettó árbevétel kis része realizálódik csak üzemi eredményként. Ez betudható annak, hogy a költségek túl magas szintje visszaveti a jövedelmezőséget. A tőkearányos üzemi tevékenység eredménye arról tájékoztat minket, hogy a társaságnál egységnyi lekötött saját tőkével mekkora eredményt értek el az adott időszakban. A tulajdonosoknak azt jelzi a mutató, hogy a befektetett tőkéjük mekkora hozamot ért el. Ezen mutató a vizsgált éveken belül növekvő tendenciát tükröz. Ez az emelkedés 2,1 százalékpontos növekedést jelent 2010-re. Oka, hogy az üzemi eredmény értéke évről-évre intenzívebben emelkedett, mint a saját tőke-állománya. Látható, hogy a vállalkozás nem rendelkezik magas arányú saját tőkével, ami a vagyoni, likviditási helyzetnél hátrány, de a jövedelmezősége ez által megoldott. Az eszközarányos üzleti tevékenység eredménye azt fejezi ki, hogy mekkora a vállalat eszközeinek jövedelemtermelő képessége, vagyis 100 Eur eszközre mekkora üzleti tevékenység eredménye jut a vizsgált időszakban. A közvetlen mutatók alakulása 10,00 5,00 0,00 1

2

3

-5,00 -10,00 -15,00 -20,00 -25,00 -30,00 Árbevétel-arányos üzemi tev. er-e (%)

Tőkearányos üzemi tev. er-e (%)

Eszközarányos üzemi tev. er-e (%)


53

A mutatók alapján a társaság jövedelmezőségi helyzete stabil és eredményesnek mondható.

6.3. A Flextronics Kft-nél használt speciális mutatók A vállalatnál 7 területen vizsgálják a különböző mutatók alakulását. Ezek: •

Market (piac)

•

Mission (célok, küldetés)

•

Measurements (kapacitás)

•

Manufacturing (gyártás)

•

Management (gazdálkodás, vezetés)

•

Manpower (munkaerő gazdálkodás)

•

Materials (nyersanyag, anyaggazdálkodás)

A fenti mutatók részletes bemutatása illetve elemzése igen összetett és hosszadalmas feladat lenne, ezért csak három mutatóról teszek említést, amelyek szorosan kapcsolódnak szakdolgozatom témájához. Ezen mutatók a következők lennének: •

Contribution Margin %: amely kiszámítása úgy történik, hogy a teljes bevételt csökkentjük az általános és közvetett költségekkel és osztjuk az árbevétellel. Azaz az üzemei eredmény az árbevétel %-ában. Az elvárt érték 3%.

•

ROA = Return on Assets %: a mutató megmutatja az értékesítés közvetlen költségével csökkentett összes termelőeszköz eredményességét. Ennek a mutatónak az értéke akkor elfogadható, ha megközelíti a 30%-ot.

•

ROIC % = Return on Invested Capital: ez a mutató pedig megmutatja az értékesítés közvetlen és közvetett költségével csökkentett összes befektetett tőke 54

eredményességét. A mutató értéke akkor megfelelő, ha közelíti a 24%-ot. A mutató a menedzsment bónusz lapja, ez által biztosítja e mutatók folyamatos javulását.

Mint láthattunk, az értékesítés árbevétele nagyon jelentős az eredményesség, jövedelmezőség szempontjából, így érdemes vizsgálni annak szerkezetét.

Az árbevétel összetétele Adatok %-ban 2008 98,56 2,17 84,51 0,12 7,08 6,12 1,44

Export értékesítési hányad Kanada Európa Szingapúr USA Egyéb országok Belföldi értékesítési hányad

2009 98,78 38,19 46,06 6,10 5,45 4,21 1,22

2010 98,21 55,98 23,99 12,88 2,90 4,26 1,79


A Flextronics International Kft. árbevételének jelentős hányada export-értékesítésből származik. Ezen belül is meghatározó hányadot a kanadai és az európai értékesítés tesz ki.

55

Az export értékesités megoszlása

100,00

80,00

Egyéb 60,00

USA Szingapúr Európa (EU)

40,00

Kanada

20,00

0,00 2008

2009

2010


Az utóbbi években sokat változott a cég vevőállománya. Az elkövetkezendő években további változások várhatóak. A cég terveiben szerepel az is, hogy sokkal több kisebb volumenű projektet hozzon a céghez, akik magasabb hozzáadott értéket képviselnek. Szükségesek ezek a változtatások, mert a cég további fennmaradása érdekében alkalmazkodnia kell a piaci igényekhez.

56

7. Összegzés

Szakdolgozatom témájául, az elemzésnek a vállalkozások életében betöltött fontos szerepe, valamint személyes érdeklődésem miatt, a Flextronics International Kft. vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének a 2008-tól 2010-ig terjedő időszakot felölelő elemzését választottam, melyet a társaságnál készült éves beszámolók segítségével, a mutatószámok rendszerén keresztül végeztem el. Annak érdekében, hogy a cégnél végbemenő tendenciák még jobban érzékelhetőek legyenek, az általam kiszámított adatokat az országos ipari átlagadatokkal, a kívánatok értékekkel, esetenként pedig a nemzetközi szintű adatokkal összevetve vizsgáltam. A szakkönyvek használata és a vállalat elemzésének elvégzése során is kitűnt, hogy ez a munka mindig időszerű és szükséges, hiszen alkalmazásával megtalálhatjuk a múltbéli események kiváltó okait, ezáltal a jövőbeli hatékonyabb működést segíthetjük elő. A 2011. üzleti év folyamán a Flextronics International Kft. jelentős árbevétel növekedéssel dicsekedhet – 2010-ről 2011-re 724 millió Eur, vagyis 52,77%-os a növekedés. A 2010-es évben végrehajtott agresszív magyarországi vevőportfolió bővítés a 2011-es évben tovább fokozta kedvező hatását. A megnövekedett árbevétel leginkább az okos telefonokat gyártó zalaegerszegi telephelynek köszönhető, és tükrözi a cég hosszú távú stratégiáját miszerint magasabb hozzáadott értékű termékeket kíván Magyarországon gyártani. A 2011-es üzleti év folyamán sikerült több olyan új és meglévő vevőnél megrendeléseket nyerni, amelyek hozzájárultak a szabad kapacitások lekötéséhez, valamint az árbevétel növekedéséhez – így tehát a gazdasági válság még érezhető hatásainak ellenére is jelentősen növekedett a Flextronics International Kft. bevétele. A Flextronics International Kft. 2011-es évben jelentős nyereségnövekedést ért el. 2011es üzleti évben adózás előtti eredménye 17,5 millió Eur nyereség, szemben a 2010. évi 57

2,3 millió Eur nyereséggel. A 2011-es évben, a 2010-es évhez képest, további növekedést sikerült elérni a cég termelt volumenén, mind a szabad kapacitások kihasználtságán is sikerült jelentősen javítani, valamint az árfolyam kockázatkezelési politika megerősítésén keresztül sikerült pozitív területre terelni az eredményességet. A vállalkozás eredményesen racionalizálta költségeit (erőforrás csökkentés és eszközleírás keretében), valamint továbbra is új vevőket hoz Magyarországra. Várhatóan a megtett költségracionalizálási lépésekkel, valamint a vevői portfoliókat növelő és szélesítését célzó intézkedések segítségével a Flextronics International Kft. magyarországi jövője stabil és eredményes lesz a 2012-es pénzügyi évben is. A cég minden munkavállalójától magas szintű, professzionális hozzáállást követel, amely lehetővé

teszi

a

legmagasabb

minőségű

termékek

előállítását.

Foglalkoztatás

szempontjából évről évre egyre magasabb szakmai igényeket próbál a munkaerőpiacon érvényesíteni. Ezen igényeket párosítják egy intenzív belső tréning programmal, egy munkavállalókat a cégnél tartó, elégedettséget fokozó rotációs és teljesítményértékelő programmal, valamint az olyan intézmények támogatásával, amelyek a munkavállaló piac szakmai szintjét a vállalkozás szempontjából érdemben tudják növelni.

A Flextronics büszke arra, hogy Magyarországon nemcsak a szokásos bérgyártókra jellemző gyártási optimalizálásra vonatkozó mérnöki tevékenységeket folytat, hanem valóságos kutatás-fejlesztési egységet működtet zalaegerszegi telephelyén. Ez az egység többek között prototípusok gyártásával, a teszt környezet fejlesztésével, valamint termékfejlesztéssel foglalkozik. A tervek szerint Magyarország és Európa részére végzett kutatás-fejlesztési tevékenységüket tovább fogják bővíteni. A vállalkozásra, mint az amerikai tőzsdén jegyzett Flextronics International Limited leányvállalatára szigorú kockázatkezelési szabályok és előírások vonatkoznak, amelyeket a Társaság kockázatkezelési- és fedezeti ügylet politikájának kialakításakor teljes körűen figyelembe vett. Ennek megfelelően szigorúan tilos bármiféle árfolyam-spekuláció vagy egyéb ilyen jellegű tevékenység. 58

A cég jelentős hiteleket, avagy kölcsönöket nem vesz igénybe. Működése elegendő szabad tőkét biztosít a működés mindenkori finanszírozására. Emiatt nincs jelentős kamatláb kockázat, aminek a vállalat ki lenne téve. Likviditási szempontból mind rövid, mind hosszú távon bőven van a vállalatnak olyan pénze, avagy egyéb eszköze, amivel a várható kötelezettségeit fedezni tudja. Likviditási mutatója a 2010-es 1,20-ról 2011-re 1,15-re változott, azonban a csekély mértékű romlástól eltekintve a Flextronics International nem küzd likviditási gondokkal, főleg ha figyelembe vesszük azt, hogy kötelezettségei jelentős része társvállalatokkal szemben áll fenn. A vállalat rendelkezik az ISO 9001 minőségbiztosítási auditáláson kívül ISO 14001 környezetvédelmi

minősítéssel

is,

amelyeket

folyamatosan

aktualizál.

A

környezetvédelem a cég számára nem csak a termelési folyamatok során fontos tényező, hanem a termékek tekintetében is, amelyeknél mindig figyelemmel kell lenni az adott uniós irányvonalakra és szabályozásokra, valamint a magyar törvényekre. Amennyiben a termék célországában a szabályok szigorúbbak vagy más jellegűek, mint a vonatkozó EU szabályok, akkor azoknak is meg kell felelni. Ez a feladat egyre nagyobb kihívásokat ad a cég fejlesztő mérnökeinek, akiknek a megfelelő technológiai megoldásokat kell kidolgozniuk, hogy az általuk gyártott termékek a jövőben is eleget tegyenek minden követelményeknek. A Flextronics továbbra is részt vesz a csomagoló és egyéb göngyöleg anyagok teljes körű újra feldolgozásában és ezen tevékenységük évről évre környezetvédelmi elismerést nyer a vállalatnak. A vállalkozás elektronikai termékeinek nagy részét külföldre exportálja, ezért is minimalizálja a környezetkárosító hatásokat Magyarországra nézve. A társaság jövőbeni tervei A Flextronics International Kft. eredményességét a 2011-es üzleti évet megelőző két üzleti évben a termelési struktúra átalakítására és a költséghatékonyság racionalizálás érdekében megtett intézkedések tovább növelték. Az átalakítások hatására a Társaság 59

üzleti eredménye az előző évi 8,569 millió Eur-ról 12,967 millió Eur-ra növekedett. Az árfolyammozgások kiszámíthatóbbá válása és a deviza határidős ügyletek kiváló koordinálása a pénzügyi műveletek eredményét is kedvezően befolyásolta a 2010-es pénzügyi évhez képest. A Flextronics Kft. a jövőben is folytatni kívánja Magyarországon a termelési volumen növelését és a szabad kapacitások kihasználását. Mindezt a potenciális vevői igények teljesítésének Magyarországra való telepítésével illetve a meg lévő vevőállomány termelési volumenének növelésével valamint a gyártott termékek palettájának szélesítésével kívánja a Társaság elérni. Bár az iparágban tapasztalt dinamikus változások és a vevői piachoz való alkalmazkodási kényszer indokolttá teheti a költségszintek jövőbeni további racionalizálását is, jelen pillanatban a Flextronics International Kft-nek nincsenek erre vonatkozóan konkrét tervei és inkább a termelési volumen növekedésére koncentrál.

60

8. Felhasznált Irodalom

1.


2.

A Flextronics International Kft. számviteli politikája

3.

OTTO H. JACOBS – ANDREAS OESTREICHER: Bilanzanalyse (Kossuth Kiadó – Budapest 2000.)

4.

DR. TÉTÉNYI V.: Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek (Perfekt Kiadó – Budapest, 2001.)

5.

OTTO H. JACOBS – ANDREAS OESTREICHER: Mérlegelemzés (Kossuth Kiadó – Budapest, 2000.)

6.

DR. BÍRÓ T. – KRESALEK P. – DR. PUCSEK J. – DR. SZTANÓ I.: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése (Perfekt Kiadó – Budapest, 2007.)

7.

DR. BÍRÓ T. – DR. PUCSEK J. – DR. SZTANÓ I.: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése (Perfekt kiadó – Budapest, 2001.)

8.

DR. BÍRÓ T. – DR. PUCSEK J. – DR. SZTANÓ I.: Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése (Perfekt Kiadó – Budapest, 2001.)

61

Felhasznált belső dokumentációk Flextronics International Kft. Éves beszámoló és Üzleti jelentés 2008 Flextronics International Kft. Éves beszámoló és Üzleti jelentés 2009 Flextronics International Kft. Éves beszámoló és Üzleti jelentés 2010

Internet források http://www.flextronics.com http://www.figyelo.hu http://www.penzugysziget.hu http://hvg.hu

62

9. Mellékletek 1. számú melléklet

Képletgyűjtemény

Nettó termelési érték 0,2xLekötött eszk.+1,8xÖsszes kif. bér

1. Erőforrás-hatékonyság =

Tiszta jövedelem Összes élő- és holtmunka ráf.

2. Ráfordítás-hatékonyság =

x100

x100

3. Összes eszköz-hatékonyság =

Nettó termelési érték Összes eszköz

x100

4. Tárgyi eszköz-hatékonyság =

Nettó termelési érték Aktivált tárgyi eszközök

x100

5. Készlethatékonyság =

6. Készletek fordulatszáma =

Nettó termelési érték Készletek

Értékesítés nettó árbevétele Készletek

7. Készletek forgási sebessége napokban =

8. Bérhatékonyság =

x 100

Készletállomány x 365 Ért. nettó árbevétele

Nettó termelési érték Összes kifizetett bér

63

x 100

x100

x100

Saját tőke Befektetett eszközök

9. Vagyonfedezettség I. =

Saját tőke Tárgyi eszközök

10. Tárgyi eszközök fedezettsége =

11. Eszközmegtérülési mutató = 12. Tőkeerősség =

Adózás előtti eredmény összes eszköz

Saját tőke Összes forrás

13. Saját tőke növekedése =

x100

x 100

x100

Saját tőke Jegyzett tőke

x 100

Ért. nettó árbevétele Saját tőke

14. Saját tőke fordulatszáma =

15. Saját tőke hatékonysága =

16. Rövid távú likviditás I.=

x100

Adózott eredmény Saját tőke Forgóeszközök Röv. lejáratú köt.

x100

x100

x100

17. Rövid távú likviditás II.=

Forgóeszközök-Követelések x100 Röv. lejáratú köt.

18. Rövid távú likviditás III.=

Pénzeszközök+Értékpapírok x100 Röv. lejáratú köt.

19. Dinamikus likviditás =

Üzemi eredmény Röv. lejáratú köt.

x100

Vevőállomány x 365 Ért. nettó árbevétele

20. Vevők forgási sebessége napokban= 64

x100

21. Vevők forgási sebessége fordulatokban =

22. Szállítók forgási sebessége napokban =

Szállítóállomány x 365 Anyagjellegű ráfordítások

23. Szállítók forgási sebessége fordulatokban =

24. Eladósodottság mértéke =

x100

Termelési költségek Bruttó termelési érték

x 100

Üzemi tev. eredménye Ért. nettó árbevétele

26. Árbevétel-arányos üzemi tev. er-e =

28. Eszközarányos üzemi tev. er-e =

Anyagjellegű ráfordítások Szállítóállomány

Saját tőke Összes kötelezettség

25. Termelési költség szint =

27. Tőkearányos üzemi tev. er-e =

Ért. nettó árbevétele Vevőállomány

Üzemi tev. eredménye Saját tőke Üzemi tev. eredménye Összes eszköz

65

x100

x100

x100

x100

x100

x100

2. számú melléklet A. I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. III. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. B. I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. II. 1. 2. 3. 4. 5. III. 1. 2. 3. 4. IV. 1. 2. C. 1. 2. 3.

A Flextronics Kft. mérlegének Eszköz oldala Adatok Eur-ban

A tétel megnevezése BEFEKTETETT ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb rész. visz. álló váll-ban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése FORGÓESZKÖZÖK KÉSZLETEK Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek KÖVETELÉSEK Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb rész. viszonyban levő váll. szemben Váltókövetelések Egyéb követelések ÉRTÉKPAPÍROK Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek Bankbetétek AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

66

2008 126 977 314 102 807 0 0 102 807 0 0 0 0 126 872 142 72 583 555 46 150 307 6 039 549 0 2 098 731 0 0 2 365 0 0 0 0 269 2 096 0 378 573 189 107 829 310 84 862 709 7 859 528 0 14 955 627 79 029 72 417 267 871 395 86 616 863 172 592 558 0 0 8 661 974 0 0 0 0 0 2 872 484 31 084 2 841 400 5 581 012 684 458 4 100 967 795 587 511 131 515

2009 120 239 490 67 549 0 0 67 549 0 0 0 0 120 169 508 70 433 127 44 056 241 5 205 387 0 474 753 0 0 2 433 0 0 0 0 0 2 433 0 513 876 985 144 808 040 108 754 369 16 602 888 0 19 413 748 236 36 799 367 615 332 190 618 018 169 551 344 0 0 7 445 970 0 0 0 0 0 1 453 613 32 446 1 421 167 20 166 250 16 824 113 2 707 090 635 047 654 282 725

2010 123 724 921 55 738 0 0 55 738 0 0 0 0 123 669 183 69 544 161 48 869 375 4 725 917 0 529 730 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 647 303 544 223 232 837 155 027 838 23 952 919 0 43 896 102 354 372 1 606 422 158 563 114 638 846 304 725 027 0 0 2 794 690 0 0 0 0 0 1 912 144 27 150 1 884 994 5 194 199 564 473 4 063 339 566 387 776 222 664

3. számú melléklet A Flextronics Kft. mérlegének Forrás oldala Adatok Eur-ban A tétel megnevezése D. I. II. III. IV. V. VI. VII. E. 1 2 3 F.

SAJÁT TŐKE JEGYZETT TŐKE ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE

139 693 086 2 164 500 0 0

141 739 958 159 202 256 2 164 500 2 164 500 0 0 0

TŐKETARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY CÉLTARTALÉKOK Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék KÖTELEZETTSÉGEK

60 828 902 144 633 406 0 0 -67 933 722 5 851 829 5 030 969 820 860 0 327 654 209

60 828 902 60 828 902 75 570 841 78 746 556 1 128 843 0 0 0 2 046 872 17 462 298 8 918 419 8 158 072 8 323 742 8 158 072 594 677 0 0 0 429 366 699 564 168 094

I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 1 Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2 Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3 Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1 Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2 Átváltoztatható kötvények 3 Tartozások kötvénykibocsátásból 4 Beruházási és fejlesztési hitelek 5 Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6 Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7 Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8 III. 1 2 3 4 5 6 7 8 G. 1 2 3

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kölcsönök Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek FORRÁSOK ÖSSZESEN

67

0

0

0

0

0

0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0

0

0

0 327 654 209 0 25 898 127 247 119 222 890 0

0 0 429 366 699 564 168 094 0 0 253 085 0 10 607 0 301 533 862 293 545 005 0 0

124 663 636

28 011 142

0 83 614 538 37 932 391 5 978 485 30 524 427 1 429 479 511 131 515

0 0 99 558 003 152 315 754 74 257 649 44 694 242 11 572 063 6 560 801 55 447 533 32 766 861 7 238 053 5 366 580 654 282 725 776 222 664

118 307 335

4. számú melléklet A Flextronics Kft. hatékonyságvizsgálatánál felhasznált összes kifizetett bér meghatározása Adatok Eur-ban 2008 64 505 525 8 628 373 73 133 898

Bérköltség + Személyi jellegű egyéb kifizetések = Összes kifizetett bér

2009 45 826 639 6 675 644 52 502 283

2010 52 228 990 5 314 150 57 543 140

5. számú melléklet A Flextronics Kft. hatékonyságvizsgálatánál felhasznált élő-és holtmunka ráfordítások meghatározása Adatok Eur-ban Megnevezés Anyagjellegű ráfordítások + Személyi jellegű ráfordítások + Értékcsökkenési leírás + Egyéb ráfordítások = ÉLŐ-ÉS HOLTMUNKA RÁFORDÍTÁSOK

2008 1 174 668 058 95 342 027 15 586 980 89 053 341

2009 1 279 300 970 68 509 313 15 672 020 29 536 843

2010 2 018 057 571 73 711 721 17 595 875 19 264 930

1 374 650 406

1 393 019 146

2 128 630 097

6. számú melléklet A Flextronics Kft. hatékonyságvizsgálatánál felhasznált lekötött eszközök meghatározása Adatok Eur-ban Immateriális javak Tárgyi eszközök Készletek Lekötött eszközök összesen

2008

2009

102 807 126 872 142 107 829 310 234 804 259

67 549 120 169 509 144 808 040 265 045 098

68

2010 55 738 123 669 183 223 232 837 346 957 758

7. számú melléklet A Flextronics Kft. termelési költségeinek meghatározása Adatok Eur-ban

Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Termelési költségek

2008 960 983 237

2009 1 114 916 856

2010 1 707 409 643

92 851 282

67 204 020

109 359 755

867 939

476 986

489 669

1 054 702 458

1 182 597 862

1 817 259 067

15 586 980

15 672 020

17 595 875

1 165 631 465

1 266 779 195

1 908 566 663

69

8. számú melléklet A Flextronics Kft. összköltség eljárással készült eredmény-kimutatása Adatok Eur-ban A tétel megnevezése 2008 1 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 18 472 633 2 Export értékesítés nettó árbevétele 1 260 931 684 I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 1 279 404 317 3 Saját termelésű készletek állományváltozása -6 452 331 4 Saját előállítású eszközök aktivált értéke 778 046 II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE -5 674 285 III. EGYÉB BEVÉTELEK 65 266 089 ebből: visszaírt értékvesztés 489 889 5 Anyagköltség 960 983 237 6 Igénybe vett szolgáltatások értéke 92 851 282 7 Egyéb szolgáltatások értéke 867 939 8 Eladott áruk beszerzési értéke 50 499 588 9 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 69 466 012 IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 1 174 668 058 10 Bérköltség 64 505 525 11 Személyi jellegű egyéb kifizetések 8 628 373 12 Bérjárulékok 22 208 129 V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 95 342 027 VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS 15 586 980 VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK 89 053 341 ebből: értékvesztés 3 437 617 A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE -35 654 285 13 Kapott (járó) osztalék és részesedés 0 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 0 14 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 0 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 0 15 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfoly.nyer 0 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 0 16 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bev. 8 130 262 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 7 955 665 17 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 169 603 887 VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI 177 734 149 18 Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 0 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 0 19 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 9 582 232 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 3 866 864 20 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek árfoly.ve 0 21 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 200 408 169 IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI 209 990 401 B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE -32 256 252 C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY -67 910 537 X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK 104 360 XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK 127 545 D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY -23 185 E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY -67 933 722 XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 0 F. 22 23 G.

ADÓZOTT EREDMÉNY Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részre Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

70

-67 933 722 0 0 -67 933 722

2009 16 715 051 1 355 399 723 1 372 114 774 13 204 481 96 477 13 300 958 16 175 815 1 858 799 1 114 916 856 67 204 020 476 986 35 777 313 60 925 795 1 279 300 970 45 826 639 6 675 644 16 007 030 68 509 313 15 672 020 29 536 843 6 218 587 8 572 401 0 0 0 0 0 0 2 592 223 2 476 707 70 666 041 73 258 264 0 0 4 377 227 479 777

2010 37 573 095 2 058 615 966 2 096 189 061 31 832 385 102 577 31 934 962 13 473 191 630 113 1 707 409 643 109 359 755 489 669 79 464 320 121 334 184 2 018 057 571 52 228 990 5 314 150 16 168 581 73 711 721 17 595 875 19 264 930 2 170 874 12 967 117 0 0 0 0 0 0 2 190 756 2 126 462 175 676 993 177 867 749 0 0 4 591 391 1 406 435

0 75 240 517 79 617 744 -6 359 480 2 212 921 132 381 84 616 47 765 2 260 686 210 814

0 168 800 310 173 391 701 4 476 048 17 443 165 136 958 117 825 19 133 17 462 298 0

2 049 872 0 0 2 049 872

17 462 298 0 0 17 462 298

9. számú melléklet

A Flextronics Kft. cash flow-kimutatásai Adatok Eur-ban 2008

I.

II.

Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás 1. Adózás előtti eredmény 2. Elszámolt amortizáció es értékcsökkenés 3. Terven felüli értékcsökkenés es visszaírás 4. Elszámolt értékvesztés es visszaírás 5. Hitelezési veszteség 6. Év végi nem realizált árfolyam különbözet 7. Céltartalék-képzés és felhasználás különbözete 8. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye 9. Szállítói kötelezettség változása 10. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása 11. Passzív időbeli elhatárolások változása 12. Vevőkövetelés változása 13. Forgóeszközök (vevő és pénzeszköz nélkül) változása 14. Aktív időbeli elhatárolások változása 15. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) 16. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés Összesen 1-16-ig Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás 17. Befektetett eszközök beszerzése 18. Befektetett eszközök eladása 19. Befektetett eszközök selejtezése 20. Beruházásokra adott előlegek változása 21. Pénzügyi befektetések változása 22. Kapott osztalék, részesedés Összesen 17-22-ig

2010

-67 933 722 2 257 686 15 586 980 15 672 020 6 811 485 973 568 2 947 728 4 359 788 90 558 132 573 11 633 188 4 783 467 3 325 821 3 066 590 383 493 -305 766 -7 028 918 177 701 628 135 625 773 -80 751 487 2 271 803 36 325 258 -57 776 674 -102 672 291 -12 878 000 -31 743 932 9 374 190 -14 585 238 0 -210 814 0 0 42 433 705 15 003 050

17 462 298 17 595 875 57 868 1 540 761 181 392 -572 435 -760 347 135 630 432 570 142 672 663 -29 563 407 74 538 473 -211 575 554 14 972 051 0 0 27 117 838

-48 285 645 3 375 299 744 719 2 643 646 403 0 -41 521 578

-11 957 704 2 030 845 324 931 0 -337 0 -9 602 265

-24 068 952 2 510 648 281 068 0 2 433 0 -21 274 803

0

0

0

0 0

0 0

0 0

5 125 0 0 0 -797 519

269 0 0 0 -6 818 971

0 0 0 0 -5 384 130

0 0 -6 124

0 0 0

0 0 0

-798 518 113 609

-6 818 702 -1 417 917

-5 384 130 458 905

III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás 23. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele 24. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele 25. Hitel és kölcsön felvétel 26. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök es elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása 27. Véglegesen kapott pénzeszköz 28. Részvénybevonás, tőkekivonás 29. Kötvény és értékpapír visszafizetése 30. Hitel és kölcsön visszafizetése 31. Hossz. lej-ra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 32. Véglegesen átadott pénzeszköz 33. Alapítókkal szembeni és egyéb hosszú lej. köt. Változása Összesen 17-27-ig IV. Pénzeszközök változása (± I. ± II. ± III. sorok)

Megnevezés 2008 Operatív tevékenység cash flow-ja 42 433 705 Befektetési tevékenység cash flow-ja -41 521 578 Pénzügyi tevékenység cash flow-ja -798 518 Cash flow összesen 113 609 71

2009

Adatok Eur-ban 2009 2010 15 003 050 27 117 838 -9 602 265 -21 274 803 -6 818 702 -5 384 130 -1 417 917 458 905

Ábra-, Táblázat-, Diagram -jegyzék Ábra-jegyzék: 1. Ábra: A Flextronics International Kft szervezeti felépítése

Táblázat-jegyzék:

1. Táblázat: A társaság termelési érték mutatói 2. Táblázat: A társaság komplex hatékonysági mutatói 3. Táblázat: Az eszközhatékonyság mutatói 4. Táblázat: Az eszközigényesség alakulása 5. Táblázat: A készletgazdálkodás mutatóinak alakulása 6. Táblázat: A bérhatékonyság, bérigényesség mutatóinak alakulása 7. Táblázat: Az eszközök és források csoportjainak mérlegfőösszeghez viszonyított arányai 8. Táblázat: Vagyonfedezet I mutató alakulása 9. Táblázat: Tárgyi eszköz fedezettség alakulása 10. Táblázat: Eszközmegtérülési mutató alakulása 11. Táblázat: Saját tőke növekedése 12. Táblázat: Saját tőke fordulatszáma 13. Táblázat: Rövid távú likviditás I.

72

14. Táblázat: Rövid távú likviditás II. 15. Táblázat: Rövid távú likviditás III. 16. Táblázat: Dinamikus mutató alakulása 17. Táblázat: A vevők alakulása 18. Táblázat: Eladósodottság mértéke 19. Táblázat: A cash flow összetevői 20. Táblázat: Termelési költség szint 21. Táblázat: Közvetlen mutatók alakulása 22. Táblázat: Az árbevétel összetétele

Diagram-jegyzék: 1. Diagram: A hozammutatók alakulása a Flextronics Kft- nél 2. Diagram: A komplex hatékonyság mutatóinak alakulása 3. Diagram: Forgóeszközök megoszlása 4. Diagram: A fedezettségi mutatók alakulása 5. Diagram: A saját tőke és az idegen tőke aránya 6. Diagram: Tőkehatékonyság 7. Diagram: Szállítók alakulása 8. Diagram: Költségek alakulása 9. Diagram: A közvetlen mutatók alakulása 10. Diagram: Az export értékesítés megoszlása

73

10. NYILATKOZAT

Alulírott Simon Szilvia Éva büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2011. december. 27.

Simon Szilvia Éva s.k. Hallgató aláírása

74

A Telefon:

Recommend Documents