A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

PU a Sz B B er G LI z ő F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu . m !

Mikro vállalkozások könyvvizsgálata a Boglári Növényorvos Kft. 2010. évi könyvvizsgálatának példáján keresztül

Makóné Buzás Eleonóra Távoktatás

Belső konzulens: Simonné Romsics Erika

Pénzügy – számvitel szak

Külső konzulens: Nagy Ferencné

Számvitel szakirány

2012.


NYILATKOZAT a szakdolgozat digitális formátumának benyújtásáról A hallgató neve: Makóné Buzás Eleonóra

Szak/szakirány: Pénzügy - számvitel szak, számvitel szakirány Neptun kód: D02KPI

A szakdolgozat megvédésének dátuma (év): 2012

A szakdolgozat pontos címe:

Mikro vállalkozások könyvvizsgálata a Boglárt Növényorvos Kft. 2010. évi könyvvizsgálatának példáján keresztül

Belsö konzulens neve: Simonné Romsics Erika

Külső konzulens neve: Nagy Ferencné

Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan:

mikro vállalkozás, könyvvizsgálat, Somogy megye, nagykereskedelem; növényvédelem

Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított / titkosított. (Kérjük a megfelelőt aláhúznif Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.)

Hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy,nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúznif) Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya mindenben eleget tesz a vonatkozó, és hatályos i tézmé yi előí ásoknak, tartalma

j

::t::::::. ::.::tott formábanbenyújtottsza~~~I~~~

~

A digitális szakdolgozat könyvtári benyújtását és átvételét igazolom. Dátum:

ZJ1Z.MÁJ.2.1............. _.

__ o

o",

(;.

..•

~:\

-:tP~

.> - _","

-

'

- r-

••••••••••

\

M~ ..~M.q{~~.u'N. -

myvtári mu katárs

P;H~

' .•~I-l' \

'\

c

~-8GF Gazdálkodási

Kar Zalaegerszeg I H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich M_ u_18/A_ Fax: (+36-92) 509-930 I www.psztz.bgt.bu/gkz

I Telefon:

(+36-92)

509-900

.

NYILATKOZAT


Alulírott Makóné Buzás Eleonóra büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2012. 05. 18.………………………………

_________________________ hallgató aláírása

2

Tartalomjegyzék:

1. Bevezetés

4

2. A könyvvizsgálati kötelezettség

5 6

2.2. A könyvvizsgálat célja és alapelvei

8

2.3. A könyvvizsgálat szabályozása

12


2.1. A könyvvizsgálat szükségessége és tartalma

2.4. A mikro vállalkozások könyvvizsgálati kötelezettsége

19

3. A Boglári Növényorvos Kft. bemutatása

22

3.1. A számviteli politika bemutatása

24

3.2. Az üzleti tevékenység rövid összefoglaló elemzése a beszámolók és a számított mutatók alapján

28

3.3. A Kft. könyvvizsgálati kötelezettségének indoklása a törvény alapján

29

A Boglári Növényorvos Kft és a könyvvizsgálatot ellátó cég kapcsolata

30

4.1. A függetlenség biztosítékai

31

4.2. Az összeférhetetlenség vizsgálata

33

4.3. A megbízási szerződés és az elfogadó nyilatkozat

33

4.

5. A könyvvizsgálati munkafolyamat szakaszainak általános bemutatása

36

5.1. A könyvvizsgálati munka előkészítése

36

5.2. Könyvvizsgálati módszerek és bizonyítékok

39

5.3. Az éves beszámoló könyvvizsgálatának végrehajtása

41

5.4. A könyvvizsgálói jelentés és záradék

41

6. A könyvvizsgálat szakaszai a Boglári Növényorvos Kft.-nél 6.1. A vizsgálat tervezésének folyamata

44 44

6.1.1. Az üzleti tevékenység megismerése a cégről szerzett információk alapján 44 6.1.2. A számviteli és belső információs rendszer felmérése

46

6.1.3. A lényegesség meghatározása

48

6.1.4. Kockázatbecslés

49

6.1.5. A könyvvizsgálati munkaprogram elkészítése

50

6.2. A számviteli alapelvek érvényesülésének vizsgálata

51

6.3. Az adófizetési kötelezettség teljesítésének vizsgálata

52 3

6.3.1. Társasági adó

53

6.3.2. ÁFA

53

6.3.3. Helyi adók

54 55

6.4.1. A nyitó egyenlegek ellenőrzése

55

6.4.2. A mérlegtételek és a leltár kapcsolata

56

6.4.3. Az értékcsökkenés elszámolása és annak szabályszerűsége

57

6.4.4. A vevőkövetelések és a szállítói számlák vizsgálata

58


6.4. Az év végi zárlathoz kapcsolódó feladatok

6.5. Az egyszerűsített éves beszámoló ellenőrzése

60

6.5.1. A mérleg vizsgálata

60

6.5.2. Az eredménykimutatás áttekintése

61

6.5.3. Kiegészítő melléklet ellenőrzése

61

6.6. A mérleg hitelesítése, a könyvvizsgálói jelentés elkészítése

63

7. Összefoglalás

64

Irodalomjegyzék

66

Mellékletek jegyzéke

67

4

1 Bevezetés


A dolgozat keretein belül a mikro vállalkozások könyvvizsgálati kötelezettségével, annak sajátosságaival foglalkozom. A témaválasztás ötletét az adta, hogy a következő beszámolási évtől kezdődően (azaz 2012-től) a könyvvizsgálati kötelezettség nettó árbevételre vonatkozó összeghatárát felemelték, így csökken a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások köre. Éppen a mikro- és kisvállalkozások köréből kerülnek ki azok, akik az új szabályozás alapján a jövőben már nem lesznek könyvvizsgálatra kötelezettek. Dolgozatomban azt a kérdést járom körül, hogy mit is jelent a könyvvizsgálat egy mikro vállalkozás, konkrétan a Boglári Növényorvos Kft. esetében, milyen terheket ró a vállalkozóra, illetve a könyvvizsgálóra.

A dolgozat első részében a könyvvizsgálat általános áttekintésével foglalkozom: a könyvvizsgálati kötelezettséggel, a törvényi szabályozással, a könyvvizsgálati célokkal és alapelvekkel. Ezt követően bemutatom a Boglári Növényorvos Kft.-t, illetve a vállalkozásnak a könyvvizsgáló céggel való kapcsolatát. A könyvvizsgálati munka szakaszainak általános bemutatása után a dolgozat hatodik fejezetében a Növényorvos Kft. könyvvizsgálatának munkafolyamatát mutatom be a vizsgálati terv elkészítésétől az egyszerűsített éves beszámoló hitelesítéséig és a könyvvizsgálói jelentés elkészítéséig. Arra törekedtem, hogy a könyvvizsgálat folyamatának bemutatása a gyakorlatnak megfelelő időrendi sorrendben történjen.

A mikro vállalkozásként bemutatott Boglári Növényorvos Kft.-re azért esett a választásom, mert szakmai gyakorlatomat is e cégnél teljesítettem, és volt módom valamelyest megismerni a működési mechanizmusát. A kft. mérete nem olyan nagy, és tevékenysége nem olyan szerteágazó, hogy könyvvizsgálata csupán egy részterületre szorítkozna, átfogó, de mégis áttekinthető méretű könyvvizsgálati dokumentációval rendelkezik. Nem igényelte a vizsgálat különleges eljárások alkalmazását, de az alapvető módszereket megismerhettem – ez is egyik sajátossága a mikro vállalkozások auditjának. Dolgozatommal egy olyan munkát szeretnék átadni, mely bemutatja a könyvvizsgálati munka alaposságát és átfogó jellegét, valamint rávilágít ennek szükségességére. Ezúton mondok köszönetet a dolgozat megírásához nyújtott segítségért konzulenseimnek, Nagy Ferencnének és Simonné Romsics Erikának, illetve Kiszler Ferencné könyvvizsgálónak, és természetesen a családomnak a sok türelemért.

5

2 A könyvvizsgálati kötelezettség


„A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló e törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. (…)

Kötelező a könyvvizsgálat (...) minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg. Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. (...) A fenti bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja:

a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő, b) a takarékszövetkezet,

c) a konszolidálásba bevont vállalkozás,

d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,

e) az a vállalkozó, amelyik a 4. § (4) bekezdése szerint – a megbízható és valós kép érdekében – a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól.” 1

1

2000. évi C. törvény a számvitelről 155. §

6

2.1

A könyvvizsgálat szükségessége és tartalma


A szocialista rendszer felbomlása után Magyarországon is, akárcsak a keletközép-európai régió más országaiban, kezdtek kialakulni a piacgazdaság körvonalai. Ennek nyomán megváltoztak a tulajdonviszonyok: az állami vállalatok nagy része magánkézbe került, új gazdasági társaságok alapítására nyílt lehetőség. A magyar gazdaság állami dominanciájú gazdaságból fokozatosan a magántulajdon elsőbbségére épülő piacgazdasággá alakult át. Ennek megfelelően megszülettek a piac működését szabályozó törvények: a gazdasági társaságokról, a számvitelről, a könyvvizsgálatról.

Az átalakulás egyik sajátossága, hogy a menedzseri-üzletvezetői és a tulajdonosi funkció gyakran elválik egymástól. A tulajdonosok, a befektetők, különösen a részvénytársaságok esetében, nem vesznek részt közvetlenül az üzletmenetben, nincsen folyamatos rálátásuk a cég pénzügyi-vagyoni viszonyainak alakulására. Számukra a beszámoló nyújt támpontot arra vonatkozóan, hogyan is megy az üzlet.

A vállalkozások vagyoni és pénzügyi helyzetéről a hitelezők számára is megbízható képet kell biztosítani, hiszen ők a hitelnyújtásuk biztonságára, a törlesztések és a kamatfizetési képességre vonatkozóan szeretnének hiteles információkat.

Egy működő vállalkozás esetében a meglevő vagy jövőbeni vevők és szállítók részéről is felmerül az információk iránti igény: a megbízhatóságról, a fizetőképességről kell képet alkotniuk. A számviteli információs rendszer folyamatosan szolgáltat ugyan adatokat a cég vagyoni, pénzügyi helyzetéről, azonban ezek megbízhatósága és érvényessége, bizonyos körülmények között, kérdéses lehet. A cég külső partnerei, hitelezői vagy akár tulajdonosai is szükségesnek tarthatják, hogy a beszámolók helyességét, valódiságát, érvényességét független szakértők is átvizsgálják és hitelesítsék 2. A külső szakértők véleménye iránti igény hívta életre a könyvvizsgálói intézményrendszert.

„A piacgazdaság működéséhez szükséges, hogy a gazdálkodók a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről megbízható és valós információkat hozzanak

2

Dr. Bíró T. - Fridrich P. - Kresalek P.: A könyvvizsgálat alapjai. Perfekt, Bp. 2006. 10.

7

nyilvánosságra, a jogszabályokban meghatározott módon.”. 3 A könyvvizsgálat magas fokú biztonságot ad a beszámoló hitelességét illetően. Nemcsak garanciát biztosít a vállalkozás pénzügyi és vagyoni helyzetének alakulásáról, hanem információt nyújt a pénzügyi tendenciákról, és ezáltal csökkenti a csőd és egyéb veszélyhelyzetek kialakulásának meglepetésszerűségét.


A könyvvizsgálati tevékenység igen sokrétű és összetett, tartalmát több törvény is szabályozza. A számviteli törvényben foglaltak szerint „a könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló e törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.” 4 A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény meghatározza, hogy a gazdasági társaságok átalakulása során készített vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezeteket is független könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni, aki viszont nem lehet a társaság könyvvizsgálója. Ugyancsak ellenőriztetni kell a könyvvizsgálóval a végleges vagyonmérleget és vagyonleltárt. 5

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény szabályozása szerint a könyvvizsgáló feladata „gazdálkodó szervezet alapításakor, átalakulásakor, jogutód nélküli megszűnésekor a külön jogszabályban előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési (záradékolási) feladatok ellátása, valamint a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb feladatának elvégzése. A törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatás

a) a gazdálkodó működésének átvilágítása, értékelése,

b) a gazdálkodó alapításával, átalakulásával, jogutód nélküli megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos

3

2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről

4

2000. évi C törvény a számvitelről 155. § 1. bekezdés

5

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 73. §

8

pénzügyi, adó- és járulék-, vám-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve – külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén – az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is, c) a számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás,


d) a könyvviteli szolgáltatás.” 6

2.2

A könyvvizsgálat célja és alapelvei

„A vállalkozásoknak az üzleti évről készített beszámolóikat a törvényi feltételeknek megfelelően kell összeállítaniuk. Az egyedi beszámolókra a számviteli törvény előírásai vonatkoznak, míg a tőzsdén jegyzett társaságok kötelezően, más társaságok saját döntés alapján készíthetik konszolidált éves beszámolójukat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján.” 7 „A könyvvizsgálat

célja, hogy képessé tegye a könyvvizsgálót azon véleményének megformálására, hogy a számviteli beszámolókat minden lényeges szempontból a vonatkozó beszámoló készítési alapelveknek megfelelően állították össze.” 8

A könyvvizsgálóval szemben számos elvárás fogalmazódik meg. Alapvető követelmény, hogy világos és egyértelmű véleményt alakítson ki, olyat, amely könyvvizsgálói bizonyítékokkal kellően alátámasztott. A kialakított véleményt írásban kell rögzíteni, és a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó könyvvizsgálói jelentést a piaci partnerek számára is hozzáférhetővé kell tenni. 9 A könyvvizsgálónak munkája során be kell tartania a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok, illetve a Magyar Könyvvizsgálói Kamara etikai 6

7 8 9

2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről 3. § 1. és 2. bekezdés Dr. Bíró T. - Fridrich P. - Kresalek P.: A könyvvizsgálat alapjai. Perfekt, Bp. 2006. 27. 200. témaszámú standard a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának célja és általános alapelvei Dr. Bíró T. - Fridrich P. - Kresalek P.: A könyvvizsgálat alapjai. Perfekt, Bp. 2006. 27.

9

szabályzata által meghatározott általános alapelveket. Az alapelvek be nem tartása különféle szankciókat von maga után, melyek formái az írásbeli megrovástól akár a kamarából való kizárásig is terjedhetnek.


Az alapelvek egy része a függetlenséggel kapcsolatos, melyek szerint a könyvvizsgálónak munkája során meg kell őriznie a függetlenségét, nem engedheti, hogy a megbízója utasításokat adjon neki, vagy egyéb módon befolyásolja. A megbízó kizárólag elvi, szakmai kérdésekben adhat eligazítást. A könyvvizsgálónak kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy a befolyásolási kísérleteket elhárítsa. A könyvvizsgáló nem végezhet olyan tevékenységet, amely a független vélemény kiállításában korlátozná őt. Ha a könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység mellett egyéb szakmai szolgáltatásokat is nyújt az ügyfélnek, akkor ügyelnie kell arra, hogy az egyéb szakmai szolgáltatás során ne vegyen részt a vezetőség felelősségi körébe tartozó vezetői döntésekben. „A könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége során függő helyzetben van, illetve függő helyzetbe kerül különösen,

a) ha ő vagy közeli hozzátartozója üzleti tulajdoni részesedéssel (üzletrésszel, vagyoni betéttel, részvénnyel, szövetkezeti tagsággal stb.) rendelkezik az ügyfele (megbízója) társaságában (kivéve a hozzátartozók esetében: ha a szavazatuk aránya nem éri el a 10 százalékot). Ha az üzleti tulajdoni részesedés nem saját elhatározásából került a tulajdonába (például örökölte, ajándékba kapta), akkor legkésőbb 90 napon belül el kell idegenítenie, amennyiben a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet tovább kívánja végezni. Az üzleti tulajdoni részesedés időpontjától a könyvvizsgáló nem élhet szavazati jogával az érintett érdekeltségében; b) ő vagy közeli hozzátartozója tisztségviselő olyan társaságban (ideértve az alapítványt, illetve befektetési alapot is), amelynek pénzügyi érdekeltsége van a vizsgált társaságnál; c) olyan társaságban van érdekeltsége, befektetése, amelynek befektetése van másik társaságban, amelyben ügyfelének érdekeltsége van, vagy közös társasága van megbízójával (ügyféllel), ügyfele tisztségviselőjével (kivéve az olyan nyílt részvénytársaságokat, amelyekben az ügyféllel vagy annak tisztviselőjével együtt sem érik el a szavazatok 10 százalékát); d) ügyfelének (megbízójának) hitelezője vagy adósa – ide nem értve a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói, valamint más, a jogszabályok és az etikai szabályzat alapján nem összeférhetetlen megbízással kapcsolatos, az esedékességet 10

követő 1 éven belüli követeléseket – vagy bármelyik fél kezese a másiknak." 10 „A könyvvizsgálónak és közeli hozzátartozójának nem lehet tulajdoni részesedése vagy függetlenséget érintő egyéb érdekeltsége (…) olyan társaságban vagy egyéb szervezetben, amely üzleti, egyéb üzleti kapcsolatban áll ügyfelével (...), vagy amelynél az ügyfél lát el jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.


Az ügyfél tulajdonosa, társtulajdonosa, igazgatóságának, felügyelőbizottságának (ellenőrző bizottságának) tagja, ügyvezetője, a társaság képviseletére jogosult tagja vagy alkalmazottja nem láthat el a Kkt. szerinti könyvvizsgálói feladatot az adott társaságnál és könyvvizsgálójánál.

Nem végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet az, aki könyvvizsgálói megbízatását megelőzően három éven belül a vizsgálandó társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezett, vagy három éven belül a vizsgálandó társaság könyveinek vezetésében tevékenyen részt vett. Nem választható könyvvizsgálóvá három évig az, aki a vizsgálandó gazdálkodó szervezet ellenőrzésében, mint adóellenőr, mint számvevő, mint pénzügyőr, illetve mint felügyeleti szerv vagy hatóság munkatársa vett részt. Nem végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet a könyvvizsgáló annál a költségvetési szervnél (ideértve különösen az önkormányzatokat is), intézményeinél és társaságainál, ahol megelőzően három éven belül a költségvetési szerv alkalmazottja volt. Önkormányzati képviselő, bizottsági tag (együtt: tisztségviselő) nem láthat el könyvvizsgálói feladatot ugyanannál az önkormányzatnál, intézményénél, társaságánál, ahol önkormányzati tisztségviselő.” 11 Amennyiben a könyvvizsgálat díját az ügyfél legfőbb döntéshozó testülete (közgyűlése, taggyűlése stb.), döntéshozója határozza meg, úgy a könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég csak olyan könyvvizsgálói szerződést írhat alá, amely a jóváhagyott összegtől nem tér el. Tilos a szerződésben olyan feltételt elfogadni, amely a díjazást a könyvvizsgálói jelentés tartalmához köti. A szerződéses díjakon kívül a könyvvizsgáló ügyfelétől más – a szokásos mértékű ajándékot meghaladó értéket képviselő – juttatást nem fogadhat el. A könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég az érintett ügyfél könyvvizsgálatára vonatkozó részfeladatok elvégzésével nem bízhatja meg és nem alkalmazhatja az

10 11

MKVK Etikai szabályzata. 2.1 (2) MKVK Etikai szabályzata

11

ügyfelének könyvelésében tevékenyen közreműködő társaságot vagy személyt.


A kamarai tag könyvvizsgáló, annak közeli hozzátartozója, a könyvvizsgáló cég, valamint azon könyvvizsgálói hálózat más tagja, amelyhez a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég tartozik, és a megbízó között nem állhat fenn olyan közvetlen vagy közvetett vagyoni, pénzügyi, munkavégzésre irányuló, üzleti vagy egyéb kapcsolat (ideértve a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásán túlmenően nyújtott szakmai és egyéb szolgáltatást is), amely a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég függetlenségét veszélyezteti. 12

A könyvvizsgálat általános alapelveinek második nagy csoportját az etikai alapelvek képezik. Ezek nyújtanak támpontot a könyvvizsgálónak ügyfeleivel szembeni magatartására vonatkozóan: hivatásához méltó, nyílt, egyenes viselkedést kell tanúsítania. Munkája során objektívnek, előítéletektől mentesnek kell maradnia, nem szabad hitelt adnia ellenőrizetlen információknak, véleményét bizonyítékokra kell alapoznia. Színvonalas munkavégzéséhez elengedhetetlen az alapos szakmai felkészültség és a megfelelő tapasztalat, mely lehetővé teszi a vizsgált társaság megismerését és a kockázati tényezők felmérését. A könyvvizsgáló a vizsgálat során tudomására jutott információkat köteles bizalmasan kezelni. A titoktartási kötelezettség minden ismeretre kiterjed, ami a könyvvizsgálói tevékenység során jutott tudomására, és azt jelenti, hogy sem saját hasznára, sem harmadik fél előnyére nem használhatja fel ezeket. A titoktartási kötelezettség időbeli korlátozás nélkül fennmarad a megbízás megszűnését követően is. A könyvvizsgálói titoktartás alól kizárólag az ügyfél írásos engedélye ad felmentést, ettől sem polgári, sem közigazgatási, sem büntető ügyben nem tekinthet el a könyvvizsgáló. Nem tekinthető a titoktartási kötelezettség megszegésének a Kamara által működtetett minőségellenőrzés keretei között, a minőségellenőrzéshez kért, illetve a Kamara Etikai Bizottsága által lefolytatott etikai eljárás során kért szükséges és arányos adatszolgáltatás teljesítése. 13 A könyvvizsgálónak a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján kell elvégeznie a könyvvizsgálatot. „A standardok tartalmazzák azokat az elveket és eljárásokat, iránymutatásokat, amelyek alkalmazása lehetővé teszi a könyvvizsgáló véleményének kialakítását. A magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok adaptálásával készültek, a magyar 12 13

MKVK Etikai szabályzata Dr. Bíró T. - Fridrich P. - Kresalek P.: A könyvvizsgálat alapjai. Perfekt, Bp. 2006. 30.

12

sajátosságok figyelembe vételével.” 14


A negyedik alapelv szakmai szkepticizmusként fogalmazható meg. Ez azt jelenti, hogy a könyvvizsgáló részéről olyan hozzáállásra van szükség, amely magában foglalja a kételkedést; az olyan feltételekkel kapcsolatos éberséget, amelyek hiba vagy csalás miatti lehetséges hibás állítást jelezhetnek; valamint a könyvvizsgálati bizonyíték kritikus felmérését. A könyvvizsgálónak szakmai szkepticizmussal kell megterveznie és végrehajtania a könyvvizsgálatot, felismerve, hogy lehetnek olyan körülmények, amelyek miatt a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állításokat tartalmazhatnak. 15

2.3

A könyvvizsgálat szabályozása

A könyvvizsgálói tevékenységet Magyarországon számos törvény szabályozza, ezek részben a könyvvizsgálat előírásaival, a könyvvizsgálók feladatával, és minősítésük meghatározásával foglalkoznak. A könyvvizsgálatot szabályozó törvényeket feloszthatjuk két csoportra: az egyikbe azok a jogszabályok tartoznak, amelyek minden könyvvizsgálóra vonatkoznak (tehát általánosnak mondhatók), a másik csoportba pedig azok, amelyek speciálisan egy–egy területen tevékenykedő könyvvizsgálók munkáját szabályozzák. A speciális jogszabályok azon könyvvizsgálók tevékenységére vonatkozóan adnak pontos útmutatást, akik valamely sajátos területen, pl. a hitelintézeti szférában látják el feladatukat. Az általános érvényű törvények, melyek bármely területen dolgozó könyvvizsgálóra vonatkoznak, a következők: • 2000. évi C. törvény a számvitelről

• 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról

• 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről • 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a

14 15

Dr. Bíró T. - Fridrich P. - Kresalek P.: A könyvvizsgálat alapjai. Perfekt, Bp. 2006. 32. ISA 200200. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard a független könyvvizsgáló átfogó céljai és a könyvvizsgálatnak a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban történő végrehajtása 15.

13

végelszámolásról. Az alábbiakban ezen törvények könyvvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit foglalom össze.


A számviteli törvényben a teljes tizedik fejezet a könyvvizsgálattal foglalkozik. A fejezet első paragrafusa meghatározza a könyvvizsgálat célját: a cél „annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló (...) e törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (...) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről” 16 . A könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások körét minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásra kiterjeszti. A kötelezettség alól mentesül az a vállalkozás, ahol a tárgyévet megelőző két év átlagában a nettó árbevétel nem érte el a 100 millió Ft-ot (tört üzleti év esetében a nettó árbevételt arányosítással kell megállapítani), és a foglalkoztatottak száma nem éri el az 50 főt. A felmentés nem vonatkozik arra a kettős könyvvitelt vezető vállalkozóra, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő, a takarékszövetkezetre, a konszolidálásba bevont vállalkozása, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére, arra a vállalkozóra, amelyik a megbízható és valós kép érdekében – kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól. Azonban minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat nem kötelező, a vállalkozó ennek ellenére dönthet úgy, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.

Amennyiben egy vállalkozás számára kötelező a könyvvizsgálat, a feladat elvégzésére olyan könyvvizsgálót kell választani, aki a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja, vagy olyan könyvvizsgáló céget, amely szerepel a Magyar Könyvvizsgálói Kamara nyilvántartásában. A könyvvizsgáló választásának joga a vállalkozás legfőbb szervét illeti meg. A választás határideje az előző üzleti év beszámolójának elfogadása, jogelőd nélkül alapított vállalkozásnál az üzleti év mérlegfordulónapja. A megválasztás legfeljebb öt évre szólhat, de a könyvvizsgáló újraválasztható.

A könyvvizsgálóval kötött megbízás csak megfelelő indok alapján mondható fel. A számviteli vagy a könyvvizsgálati eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak. Ha a szerződés bármely fél részéről felmondásra kerül, a vállalkozónak az ok megjelölésével ezt közölni kell a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal. A könyvvizsgáló feladata a beszámoló valódiságának és szabályszerűségének 16

2000. évi C. törvény a számvitelről 155. § 1. bekezdés

14

felülvizsgálata, a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján a beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése. „A könyvvizsgáló a beszámoló felülvizsgálatáról – a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó – írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni. A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:


a) a független könyvvizsgálói jelentés címét, továbbá címzettjét;

b) a könyvvizsgálat tárgyát képező éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló azonosítóit (különösen melyik vállalkozó, melyik üzleti évre vonatkozó, milyen mérlegfordulónappal készült, milyen főbb jellemző adatokat tartalmazó beszámolója), a beszámoló összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölésével együtt; c) a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standard-rendszer megjelölését; d) az elvégzett, a könyvvizsgálói véleményt (a záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását) megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását;

e) a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz adott, a könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a beszámoló megfelel-e az e törvényben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg; f) a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását;

g) hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette volna (figyelem felhívó megjegyzés);

h) a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló összhangban áll-e az ugyanazon üzleti évről készített üzleti jelentéssel;

i) a könyvvizsgálói jelentés keltezését; j) a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát; 15

k) könyvvizsgáló cég esetén a – j) pontban foglaltakon túlmenően – társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is.” 17


Az ellenőrzés során a könyvvizsgáló jogosult a vállalkozás vezetésétől, illetve az alkalmazottaktól is adatokat és felvilágosítást kérni. Ezen az információk tekintetében azonban a könyvvizsgálónak titoktartási kötelezettsége van. Ha a vizsgálat során a könyvvizsgáló olyan adatról szerez tudomást, amely a vállalkozó helyzetét, jövőbeni kilátásait hátrányosan befolyásolja, vagy a jogszabályok megsértéséről informálódik, haladéktalanul köteles megbízóját értesíteni, és indokolt esetben akár a legfőbb szerv összehívását is kezdeményezni. „Kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló által ellenőrzött éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt terjeszthető a legfőbb szerv (a részvénytársaság közgyűlése, a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése) elé.” 18

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény – a számviteli törvényt alapul véve – meghatározza a könyvvizsgáló feladatát: gondoskodnia kell a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, különös tekintettel annak megállapítására, hogy a társaság beszámolója megfelel-e a törvényi előírásoknak, és valós, megbízható képet nyújt-e a vállalkozás pénzügyi, vagyoni helyzetéről, működésének eredményességéről. A törvény értelmében a könyvvizsgáló alkalmazása kötelező, ha azt a számviteli törvény előírja, illetve ezen túlmenően abban az esetben is, ha a könyvvizsgálatot a köztulajdon, a közpénzek illetve a hitelezők érdeke megkívánja. Abban az esetben, ha a társaság legfőbb szerve könyvvizsgáló céget választ a társaság könyvvizsgálójává, akkor a könyvvizsgáló cégnek ki kell jelölnie azt tagját, aki a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében is felelős. A törvény meghatároz néhány olyan kizáró okot, melyek miatt a pozícióra egyébként alkalmas személy nem választható könyvvizsgálónak. Nem lehet könyvvizsgáló: • a gazdasági társaság alapítója, illetve tagja (részvényese) • a társaság vezető tisztségviselője,

17

2000. évi C. törvény a számvitelről 156. § 4 -5. bekezdés

18


16

• felügyelőbizottsági tagja, • ezen személyek közeli hozzátartozója, élettársa, • a társaság munkavállalója, e jogviszonya, illetve minősége fennállta idején, • a társaság munkavállalója, e jogviszonya megszűnésétől számított három évig.


A társaság könyvvizsgálóját a vállalkozás legfőbb szerve határozott időre, de legfeljebb öt évre választja. A megbízatás időtartama nem lehet rövidebb, mint a könyvvizsgálót megválasztó taggyűléstől (közgyűléstől) az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó taggyűlésig (közgyűlésig) terjedő azon időszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották. A könyvvizsgálói megbízás elfogadásának az minősül, ha a könyvvizsgáló megválasztását követő kilencven napon belül létrejön a megbízási szerződés a választott könyvvizsgáló és a társaság között. A független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások nem adhatnak alapot a könyvvizsgáló visszahívására, mint ahogy a beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása sem.

A könyvvizsgáló munkavégzése során betekinthet a társaság könyveibe, felvilágosítást kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve a társaság munkavállalóitól, megvizsgálhatja a társaság pénzforgalmi számláit, ügyfélszámláit, könyvvezetését, szerződéseit. A társaság gazdálkodásával kapcsolatos üzleti titkot azonban köteles megőrizni. A gazdasági társaság könyvvizsgálóját meg kell hívni a társaság legfőbb szervének arra az ülésére, amelyen a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját tárgyalják. A könyvvizsgáló az ülésen köteles részt venni. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, vagy tudomást szerez arról, hogy a gazdasági társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjainak felelősségét vonja maga után, köteles a gazdasági társaság legfőbb szervének összehívását kezdeményezni. Ha erre nem kerül sor, illetve a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről a társaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróságot értesíti. 19

A törvény tartalmaz még további előírásokat a gazdasági társaságok alapításával, átalakulásával kapcsolatos könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozóan is. Az átalakulás során elkészítendő vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet könyvvizsgálóval, továbbá – ha gazdasági társaságnál ilyen működik –, a 19

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 44. § 1. és 2. bekezdés

17


felügyelőbizottsággal is ellenőriztetni kell. Erre azonban nem jogosult a gazdasági társaság könyvvizsgálója, és az a könyvvizsgáló sem, aki az átalakulási vagyonmérlegtervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a társaság számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A végleges vagyonmérleget és vagyonleltárt könyvvizsgálóval auditáltatni kell. A gazdasági társaság vagyonának értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által elfogadottnál magasabb értékben nem lehet meghatározni. A jogutód gazdasági társaság könyvvizsgálójává a gazdasági társaság cégbejegyzésétől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérlegtervezeteket ellenőrizte. 20

A következő fontos jogszabály, amely a könyvvizsgálatot szabályozza, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény. A jogszabály kiemelten szabályozza a Magyar Könyvvizsgálói Kamara feladatát, szervezeti felépítését, működését, a kamarai tagság feltételeit, a tagok jogait és kötelezettségeit, illetve a könyvvizsgálat tartalmát. A törvényben a jogalkotó meghatározza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet: • „a gazdálkodónál a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének, valamint annak tanúsítása, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről,

• a gazdálkodó alapításakor, átalakulásakor, jogutód nélküli megszűnésekor a külön jogszabályban előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési (záradékolási) feladatok ellátása, •a

könyvvizsgálók elvégzése.” 21

jogszabályban

meghatározott

egyéb

feladatának

A könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálaton kívül egyéb szakmai szolgáltatást is nyújthat. Ezek körét a következőképpen szabályozza a törvény: • „a gazdálkodó működésének átvilágítása, értékelése,

• a gazdálkodó alapításával, átalakulásával, jogutód nélküli megszűnésével,

20 21

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 73. § 4. és 5. bekezdés 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről 3. § 1. bekezdés

18

folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó- és járulék-, vám-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve – külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén – az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is,


• a számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás, • a könyvviteli szolgáltatás.” 22

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény a könyvvizsgálattal kapcsolatban azt szabályozza, hogy a könyvvizsgálatra kötelezett cégekről milyen információknak kell szerepelnie a cégjegyzékben. Ezek a könyvvizsgálóval kapcsolatos adatok: a választott könyvvizsgáló neve és lakcíme, ha könyvvizsgáló cég végzi a könyvvizsgálatot, akkor a könyvvizsgálatért személyesen felelős természetes személy neve és címe. A cégjegyzéken szerepelnie kell a könyvvizsgálati megbízás keletkezésének és megszűnésének időpontjának is. 23

A törvényi szabályozáson túl meg kell említeni a könyvvizsgálati standardokat is, mint a könyvvizsgálati munka útmutatóit. A standardokat azzal a céllal hozták létre, hogy a könyvvizsgálói szolgáltatásokat egységesítsék, illetve, hogy a különböző országokban készült számviteli beszámolók egymással összehasonlíthatóak legyenek. A könyvvizsgálatra vonatkozóan a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok, a beszámolók elkészítésére pedig a Nemzetközi Számviteli Standardok az irányadóak. A Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardokat a Nemzetközi Könyvvizsgálati Bizottság dolgozta ki. A Standardok nem állnak felette a nemzeti jogszabályoknak, állásfoglalásoknak, de törekedni kell az általános könyvvizsgálati alapelveknek a nemzeti jogrendbe történő beépítésére: a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok képezik a nemzeti standardok alapját. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara dolgozta át a Nemzetközi Standardokat a magyar viszonyokra, így jött létre a magyar sajátosságokat is magában foglaló szabvány, a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard. A Standardok alkalmazása a könyvvizsgálat során kötelező jellegű. 22

23

2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről 3. § 2. bekezdés 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 25. § 1. bekezdés

19


A Standardokat kiegészítendő a gyakorlati problémák megoldására állították össze a Nemzetközi Könyvvizsgálati Állásfoglalásokat. Bár kötelező jelleggel nem bírnak, de a könyvvizsgálónak meg kell indokolnia, ha nem veszi őket figyelembe. Az Állásfoglalások közül kiemelt jelentőségű - magyar szempontból, de jelen téma miatt is - az „1005. A kisvállalkozások könyvvizsgálatának szempontjai”, mely a kis – és középvállalkozások auditálásához nyújt segítséget.

2.4

Mikro vállalkozások könyvvizsgálati kötelezettsége

Magyarországon a kis- és középvállalkozások körének meghatározását, fejlődésük támogatását a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza. A jogszabály szerint azok a szervezetek minősülnek kis – és középvállalkozásnak, melyek összes foglalkoztatotti létszáma legfeljebb 249 fő, éves nettó árbevétele nem éri el az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Nem minősül kis – és középvállalkozásnak az a vállalkozás, ahol az állam vagy az önkormányzat legfeljebb 49 főt foglalkoztató, és legfeljebb évi 10 millió eurónak megfelelő forintösszegű nettó árbevételt vagy mérlegfőösszeget elszámoló vállalkozásokat kisvállalkozásnak nevezzük. A kisvállalkozások között a tíznél kevesebb főt foglalkoztatókat, melyeknek nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege nem éri el a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a mikro vállalkozások közé soroljuk. 24

24

2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 3. §

20

A vállalkozások méret szerinti besorolása Megnevezés

Nettó (euró)

árbevétel

Kis-

Mikro-vállalkozás

KKV

vállalkozás

10 - 50

2 – 10 millió

0 – 2 millió

max. 50 millió

10 - 43 millió

2 – 10 millió

0 – 2 millió

max. 43 millió

50 - 249

10 - 49

'0 - 9

max. 249


Mérlegfőösszeg (euró)

Középvállalkozás

Foglalkoztatottak száma (fő)

Forrás: 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 3. §

Az előbbi meghatározás alapján a Magyarországon működő vállalkozások döntő része a kis- és középvállalkozások kategóriájába tartozik. E szervezetek gazdasági ereje egyenként nem mérhető a nagyvállalatokéhoz, azonban a szektor összességében jelentős szerepet tölt be az ország jövedelemtermelésében, a beruházásokban, vagy a foglalkoztatottságban.

A mikro vállalkozások közül azok számára kötelező a könyvvizsgálat, amelyeknek az éves nettó árbevétele 100 millió forint felett van a tárgyévet megelőző két év átlagában. A foglalkoztatottak átlagos számának alakulásával ebből a szempontból nem kell foglalkozni, hiszen egy mikro vállalkozásnak, definíció szerint, maximum 9 alkalmazottja lehet. Annak vizsgálata, hogy a mikro vállalkozások mekkora részének van könyvvizsgálati kötelezettsége, rendkívül nehéz. Ehhez ugyanis ismernünk kellene a mikro vállalkozások nettó árbevételére vonatkozó adatokat,

21

A kettős könyvvitelű vállalkozások számának megoszlása árbevétel- és létszám kategóriák szerint 2006-ban (%)

0,1

0

46,7


1,4

Összesen

1–5 milliárd Ft

10,6

5 milliárd Ft-nál több

100 – 1000 millió Ft

34,5

10 – 100 millió Ft

Kisebb, mint 10 millió Ft

0 – 1 fő 2 – 9 fő

11,9

24

5,6

0,2

0

41,7

10 – 49 fő

0,1

3

5,7

0,7

0,1

9,5

50 – 249 fő

0

0,1

0,8

0,7

0,2

1,7

250 fő felett

0

0

0

0,1

0,2

0,3

Összesen

46,5

37,7

13,5

1,8

0,5

100

Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2008 25

A könyvvizsgálat gyakorlatában azonban találkozhatunk a kisvállalkozások egy, a fentiekben taglaltaktól eltérő megközelítéssel is. Eszerint „kisvállalkozás bármely olyan vállalkozás, amelynél a tulajdonlás és a vezetés kis számú személy (természetes személy vagy másik gazdálkodó) kezében koncentrálódik és amelyet a következő ismérvek közül egy vagy több jellemez: • kis számú bevételi forrás

• nem túl részletes könyvvezetés

• korlátozott belső ellenőrzések azzal a lehetőséggel párosulva, hogy az ellenőrzéseket a vezetés semmibe veheti.” 26

25

Koloszár László: Információrendszer fejlesztése, bevezetése és sajátosságai a vállalati gyakorlatban, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. Doktori (PhD) értekezés. Sopron, 2009. 22.

26

Madarasiné Dr. Szirmai Andrea - Dr. Csendes Béláné - Wessely Vilmos: Kézikönyv a kis és középvállalkozások könyvvizsgálatához a Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján. MKVK, Budapest, 2010. 10.

22

A továbbiakban ki fog derülni, hogy a Boglári Növényorvos Kft. nemcsak a statisztikai szempontú megközelítés alapján, hanem ezen, a könyvvizsgálati gyakorlatból fakadó megközelítés szerint is kisvállalkozásnak minősül.


A méretből fakadó sajátosság, hogy a vezetés többnyire azonos a tulajdonossal/tulajdonosokkal, közvetlenül látják el az irányítási feladatokat, így ismerik a vállalkozás eredményességi mutatóit, hitelképességét, jövedelmezőségét. Számukra a beszámoló nem nyújt új információt, összeállítása pusztán egy kötelezettség a hatóságokkal szemben, a törvényi előírásoknak való megfelelés jegyében. Ebben a szemléletben tekintenek a könyvvizsgálóra is: szükséges rossznak tartja. A közeljövőben ennek a hozzáállásnak a fokozatos változása kezdődhet, hiszen a vállalkozás méretének a növekedése a feltételezett cél, és mivel egy nagyobb méretű, bonyolultabb szerkezetű céget már sokkal nehezebb átlátni a vezetésnek, itt már fontossá válhat a könyvvizsgáló rálátása, ellenőrzése, véleménye. A másik indok szintén a feltételezett növekedési szándékon alapul: a hitelek, pályázatok elnyeréséhez gyakran van szükség hiteles, auditált beszámolóra. 27 Itt a második indok kapcsán azért az vitatható, hogy a kisvállalkozó szempontjából van-e különbség aközött, hogy a jogszabály írja elő a könyvvizsgálatot vagy pedig a hitelező kívánságára történik.

3 A Boglári Növényorvos Kft. bemutatása

A vállalkozás 1998. 01.01-én két magánszemély alapító taggal jött létre, 1000 ezer forint jegyzett tőkével. A jegyzett tőkét még az alapítás évében felemelték 3000 ezer forintra, illetve még ugyanebben az évben a tagok száma hét főre bővült. Jelenleg hat taggal működik a kft., mindannyian magánszemélyek. A kft. székhelye Somogy megyében, Balatonbogláron van, a telephelye pedig a szomszédos településen, Balatonlelle – Rádpusztán, ahol a növényvédő szerek raktározása és értékesítése történik. A számviteli szolgáltatást egy balatonboglári székhelyű könyvelő cég, a Gold 27


23

Axel Bt. végzi. A társaság könyvvizsgálatra kötelezett, a szolgáltatást a dombóvári Régió Könyvszakértő és Számviteli Szolgáltató Kft. nyújtja.


Helikopteres permetezés

Antal János felvétele

A cég fő tevékenységi köre vegyi áru nagykereskedelme, ezen belül növényvédő szer és műtrágya forgalmazás. A feladatkörre vonatkozó speciális törvényi előírások alapján a társaság személyesen közreműködő tagjai, alkalmazottai vagy a társaság javára tartós polgári jogi szerződés alapján munkát vállaló személyek között legalább egy főnek kell lennie, aki növényvédő szakmérnöki képesítéssel rendelkezik: „növényvédő szer nagykereskedelemben történő forgalmazása csak I. forgalmi kategóriájú hatályos növényvédő szerforgalmazási, vásárlási és felhasználási engedéllyel rendelkező személy folyamatos felügyeletével történhet.” 28 A Növényorvos Kft. esetében – bár a tagok többsége rendelkezik a szükséges képesítéssel – az egyik tulajdonos megbízási szerződés keretében látja el a szükséges felügyeletet. 28

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 23. § 1. bekezdés

24


A tevékenységek közül érdemes még kiemelni a mezőgazdasági, növényvédelmi szaktanácsadást, illetve a mezőgazdasági szolgáltatást. A szaktanácsadás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cég szakembere tavasszal elkészíti partnere számára a növényvédelmi tervet (amely előzetes költségkalkulációt is tartalmaz), majd a vegetáció megindulásától kezdve figyelemmel kíséri az ültetvény állapotát, és ha szükséges, módosít a terven. Személyesen felügyeli a permetezéseket és az ehhez kapcsolódó mezőgazdasági munkálatokat. Kapcsolatot tart kutatóintézetekkel is, különösen, ha egy korábban kevéssé ismert vagy elterjedt kórokozó üti fel a fejét. A növényvédelmi szaktanácsadáshoz szorosan hozzátartozó tevékenység az aktuális jogszabályok, törvényi előírások változásának figyelemmel kísérése, és az ügyfelek ezekről való tájékoztatása. A szaktanácsadás előzetes szerződés alapján történik, hektáronként kerül kiszámlázásra. Az árbevételnek szintén részét képező mezőgazdasági szolgáltatás mogyoró – illetve diószedést takar. A Boglári Növényorvos Kft. a Balatonboglári Állami Gazdaság privatizációja nyomán, a gazdaság egykori növényvédelmi osztályának dolgozóiból alakult. A hosszan elhúzódó privatizációs eljárás során az első megszüntetett részlegek közé tartozott ez az osztály. A növényvédős szakemberek összefogtak, és megalapították a Boglári Növényorvos Kft.-t. A vevőkör az Állami Gazdaság egykori – akkoriban már jórészt szintén privatizált – területeiből alakult ki. Az egyes gyümölcsterületek mind külön vállalkozásokká alakultak, de mindeközben több új cég is alakult, új szőlő - és gyümölcstelepítésekkel. Számos, a boglári kertészeti hagyományokat folytató kisebb, részben családi jellegű vállalkozást, szőlészeket, borászokat is a vevői között tarthat számon a Boglári Növényorvos Kft. A legfontosabb, legnagyobb területet befedő növények, melyekkel foglalkozik a cég szaktanácsadás és növényvédő-szer értékesítés szintjén is: szőlő, kajszibarack és dió.

3.1

A számviteli politika bemutatása

A társaság a számviteli politika keretében szabályozza azokat a területeket, melyeket a számviteli törvény előír. A számviteli politika célja, hogy a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetének megbízható és valós bemutatását lehetővé tegye és biztosítsa az éves beszámoló elkészítését, ezzel egyidejűleg pedig a vezetés számára is alkalmas információt szolgáltasson. 25

A társaság a Számviteli törvény 12. § (3) bekezdése értelmében könyvvezetésében a kettős könyvvitelt alkalmazza. A társaság könyveinek vezetésével e tevékenységre szakképzett, erre vonatkozó jogosítványokkal rendelkező könyvelő vállalkozót bíz meg, amely szerződéses keretek között biztosítja a folyamatos információkat a társaság gazdasági, jövedelmi és pénzügyi helyzetéről, illetve elkészíti a törvényben foglaltak figyelembevételével a társaság kötelezően előírt beszámolóját.


A társaság évente egy alkalommal teljes körű könyvviteli zárlatot készít és a beszámolót főkönyvi kivonattal támasztja alá. A teljes körű könyvviteli zárlat magában foglalja - a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében - a kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák elvégzését, valamint a számlák technikai lezárását. A társaság egy üzleti év alatt a naptári évet érti, ennek megfelelően a mérleg fordulónapja december 31. A mérlegkészítés napja március 31. Ezt követően a beszámolót és az azt alátámasztó bizonylatokat, könyvelési outputokat át kell adni a társasági szerződésben megnevezett könyvvizsgálónak. A taggyűlés elé a tárgyévet követő év április 15-ig kell a könyvvizsgálói záradékkal ellátott beszámolót előterjeszteni. A beszámoló letétbe helyezésének és egyben közzétételének határideje: a tárgyévet követő év május 30.

A cég egyszerűsített éves beszámolót készít, mely a törvényben rögzített mérlegből, eredmény-kimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. A mérleget a törvény 1. számú mellékletének „A” változata szerint, az eredmény-kimutatást pedig összköltség eljárással, a törvény 2. számú mellékletének „A” változata szerint készíti el 29. A kiegészítő mellékletbe minden olyan adatot fel kell vinni, amit a törvény előír, ezen túlmenően pedig mindazokat, melyek szükségesek a vállalkozás valós vagyoni helyzetének bemutatásához. A számszerű adatok bemutatásán túl a kiegészítő melléklet szöveges magyarázatokat és indoklásokat is tartalmaz.

A társaság a törvény alapján kialakította a számlakeretét (számlatükrét). A könyvvezetés során, a törvény 160. § (4) bekezdésének előírásait alkalmazva a társaság nem használja a 6-7. számlaosztály számláit. A számlakeret aktualizálása folyamatos, a társaság tevékenységével együtt változik.

A továbbiakban a számviteli politika néhány sajátos és lényeges vonását emelem ki. Az immateriális javak között maradványértékkel csak az egyéb szellemi 29

2000. évi C törvény a számvitelről

26

termékek bírhatnak. A szoftvertermékek maradványértéke nulla. Az immateriális javak körében az értékcsökkenés meghatározásánál a társaság a lineáris módszert alkalmazza, melynek alapja a bruttó érték. A társaság a 100.000,-Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek bekerülési értékét használatbavételkor egy összegben számolja el értékcsökkenési leírásként.


A tárgyi eszközök értékelése a törvény előírásának megfelelően egyedileg történik. A mérlegbe állítandó érték a könyvekben kimutatott bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbsége alapján határozandó meg. A tárgyi eszközök aktiválási értéke az Sztv. 47. § szerint kerül megállapításra, aktiválási jegyzőkönyv alapján. A tárgyi eszközök körében az értékcsökkenés meghatározásánál a társaság a lineáris módszert alkalmazza, a leírás alapja a bruttó érték. A társaság a 200.000,- Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök bekerülési értékét a beszerzés évében számolja el értékcsökkenési leírásként. A kisértékű értékcsökkenés elszámolásának időpontja az eszköz beszerzési hónapjának utolsó napja. Az ilyen módon leírt eszközöket a cég mennyiségben nem tartja nyilván, így a fizikai elhasználódásukkor nem kerülnek selejtezésre. A társaság - kereskedelmi tevékenységéből eredően - termelő tevékenységet nem folytat, így a beszámolójában a készletek között csak áruk szerepelnek. A vállalkozás készleteiről nem vezet folyamatos mennyiségi nyilvántartást, a mérlegbe állítandó értéket a mérleg-fordulónapi leltár alapján, beszerzési ár segítségével határozza meg. A beszerzési ár kialakításánál a FIFO elvet alkalmazza, mely szerint a mérleg fordulónapján meglévő készletek értékét az utolsó beszerzések határozza meg. A vásárolt készletnél értékvesztést kell elszámolni, ha a bekerülési ár jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci érték, illetve ha a készlet nem felel meg a rendeltetésének (megrongálódott, szavatossági idejének lejárata közel van, értékesítése kétséges). A társaság jelentősnek tekinti, ha a bekerülési ár és a piaci érték különbözete a készletek záróértékének 15 %-át, de legalább 100 ezer forintot meghaladja. Bizonyítékként nyilvános, bárki által ugyanazon feltételekkel elérhető és hozzáférhető árjegyzék, árajánlat szolgál. Tartósnak tekinti a cég az árváltozást, ha az legalább két mérleg-fordulónapi értékeléskor érvényben van. Az értékvesztés mértéke a könyv szerinti érték és a mérleg készítésekor igazolt piaci érték különbözete. A beszámolóban csak jogszerűen fennálló, teljesített és elfogadott követeléseket szabad szerepeltetni. A beszámolóban külön kell szerepeltetni a vevőköveteléseket, a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló, illetve az egyéb 27


részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a váltóköveteléseket és az egyéb követeléseket. A vevő által el nem ismert, valamint a peresített követelések nem szerepelhetnek a mérlegben, csak az analitikus nyilvántartásokban. A követelések bekerülési értékét a Társaság forintban, a devizában jelentkezett követeléseké pedig devizában és forintban tartja nyilván. A devizás követelések nyilvántartása szerint a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamán történik. A társaság a követelésekre értékvesztést számol el, ha úgy ítéli meg, hogy a követelés várhatóan nem térül meg, és ez tartós és jelentős. Az értékvesztés jelentős összegű, ha a követelés várhatóan megtérülő összege nem éri el a követelés könyv szerinti értékének 80%-át és a különbözet legalább 100 ezer forint. Ha a mérlegkészítésig a követelés befolyik, nem lehet értékvesztést elszámolni. A vevőkkel szembeni követeléseket a vevők egyenkénti minősítése alapján kell elvégezni. Ha újabb minősítés során megállapítható, hogy a várható megtérülés jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, azaz a korábban elszámolt értékvesztés körülményei megváltoztak, akkor az értévesztést vissza kell írni. A társaság az elszámolt értékvesztésekről és azok visszaírásáról analitikus nyilvántartást vezet, melyből megállapítható, hogy mely követeléscsoportokban, mely tételek után és milyen összegű értékvesztés áll fenn. A társaság tevékenységi körében jellemzően előforduló aktív időbeli elhatárolásként számolja el és mutatja ki a tárgyidőszak terhére elszámolt olyan költségeket, melyek nem a tárgyidőszakot terhelik, a tárgyidőszak javára elszámolandó olyan bevételeket, melyek a tárgyidőszak teljesítéseihez kapcsolódnak, de szerződés szerint csak a következő időszakban esedékesek (pl. járó kamat, bérleti díj), valamint az olyan tárgyidőszakban elszámolt többletkötelezettséget, amely abból adódik, hogy a visszafizetendő összeg nagyobb, mint a kapott összeg. Az aktív időbeli elhatárolásokat tételesen be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, ha összegük eléri az 50 ezer forintot. A saját tőke elemeit a társaság a törvénynek megfelelően könyv szerinti értéken értékeli. A saját tőke elemeiről a társaság analitikus nyilvántartást vezet, melyet a beszámoló készítésekor egyeztet a főkönyvi nyilvántartással. A társaság a számviteli törvény kötelező előírásain felül saját elhatározás alapján nem köt le tőketartalékot és eredménytartalékot kötelezettségekre, illetve saját célokra.

A társaság kötelezettségként tartja nyilván azokat a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett, elismert tartozásokat, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt 28

nyújtó által már teljesített, a társaság által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbevételéhez kapcsolódik. Fajtáját tekintve a kötelezettségek hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratúak. A kötelezettségek a beszámolóba felleltározásukat követően, az analitikus nyilvántartásokkal megegyező könyv szerinti értéken, forintban kerülnek.


A társaság gyakorlatában jellemzően előforduló passzív időbeli elhatárolással elszámolandó gazdasági események az olyan tárgyidőszakot terhelő, de csak a következő időszakban jelentkező költségek, ráfordítások, amelyek tényleges értékei csak a következő időszakban számolhatók el, illetve az olyan tárgyidőszakban elszámolt, de csak a következő időszakot illető bevételeket, amelyek a következő időszak teljesítményeihez kapcsolódnak. A passzív időbeli elhatárolásokat a költségekkel és ráfordításokkal, valamint a bevételekkel szemben kell a könyvek megnyitása után kivezetni.

3.2

Az üzleti tevékenység rövid, összefoglaló elemzése a számított mutatókon keresztül

Az üzleti tevékenység elemzése a vagyoni helyzet, a vagyon működtetésének hatékonysági mutatói, a likviditási mutatók, a pénzügyi struktúra mutatói és a jövedelmezőség vizsgálata alapján történt.

A vagyoni helyzet vizsgálata megmutatja, hogy a Kft. kevés befektetett eszközzel rendelkezik, az eszközökön belül a forgóeszközök aránya magas, 90%-os. A forgóeszközöket az árukészlet és a vevőkövetelések alkotják. A befektetett eszközök fedezettségi mutatója nagyon magas, kevés a befektetett eszköz a saját tőkéhez képest is. A saját tőke összes forráson belüli aránya 56,83%. ami ugyan alacsonyabb az előző évinél, de mutatja, hogy a vállalkozás nagyrész saját forrásból finanszíroz. .A rövid lejáratú kötelezettségek aránya 25%, ami az alapítókkal szembeni, osztalékfizetési kötelezettség miatt ilyen magas. Hosszú lejáratú kötelezettsége nincs a vállalkozásnak. A nettó árbevételnek az összes eszközhöz viszonyított aránya 5,44, ami, bár csökkent az előző évhez képest, de nagyon kedvező, akárcsak a készletek és a saját tőke fordulatszáma. 29

A likviditási mutatók kissé romlottak ugyan az előző éviekhez képest, de a forgóeszközök 2010-ben is 2,33-szorosan fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeket, a készlet figyelembe vétele nélkül pedig ez az arány 1,72.


A pénzügyi struktúra mutatói a hitelfedezettségi mutató, az eladósodottság fokának mutatója, a vevői és szállítói állomány arány, illetve az átlagos futamidők. A mutatókból látszik, hogy a Kft. nincsen eladósodva, a kötelezettségek 41%-os arányt képviselnek az összes eszközhöz képest. A követelések a rövid lejáratú kötelezettségeknek 139%-át teszik ki, ez a hitelfedezettségi mutató értéke. Figyelemfelhívó adat lehet, hogy a vevői állomány 15-szöröse a szállítóknak, és a vevők átfutási ideje is jóval nagyobb, 25 nap, mint a szállítóké, ami csak 4. A jövedelmezőségi vizsgálatoknál ki kell emelni az előző évhez képest nagymértékű növekedést. A saját tőke hatékonysága 3,5-szörösére, a tőkearányos üzleti eredmény 3,18-szorosára, az árbevétel arányos üzleti eredmény 3,3-szorosára nőtt. A tőke jövedelmezősége nem túl magas szintű, de a növekvő tendencia mindenképpen jó jel.

Összességében a mutatók alapján a Boglári Növényorvos Kft. egy tőkeerős, jól jövedelmező vállalkozás, amelynek likviditási gondjai nincsenek.

3.3

A kft. könyvvizsgálati kötelezettségének indoklása a törvény alapján

A számviteli törvény előírásai szerint a kettős könyvvitelt alkalmazó vállalkozások számára kötelező a könyvvizsgálat. Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. 30

A Boglári Növényorvos Kft. éves nettó árbevétele a tárgyévet megelőző két év 30


30


átlagát tekintve 111937,5 ezer forint, ami meghaladja a törvényben meghatározott összeget. A foglalkoztatottak átlagos száma adott időszakban 3 fő, ez nem haladja meg a törvény előírását. Mivel a mutatók közül csak a foglalkoztatottak átlagos száma marad alatta a törvényben megállapított határértéknek, a nettó árbevétel viszont eléri a limitet, ezen számítások alapján a cégnek 2010. évben könyvvizsgálati kötelezettsége keletkezett 31.

4 A Boglári Növényorvos Kft. és a könyvvizsgálatot ellátó cég kapcsolata

A Boglári Növényorvos Kft. és a könyvvizsgálatot ellátó Régió Kft. kapcsolata hosszú évekre nyúlik vissza. Amikor a cég 2001-ben a jelenlegi könyvelőirodát bízta meg a számviteli feladatok ellátásával, az iroda vezetői ajánlották a Növényorvos Kft. vezetésének figyelmébe a dombóvári székhelyű Régió Kft.-t, mint könyvvizsgálói szolgáltatást nyújtó céget. A szolgáltatási szerződés azóta folyamatos, jelenlegi formájában a törvény által maximálisan engedélyezett öt évre szól, 2013-ban jár le. „A társaság legfőbb szervének a társaság könyvvizsgálóját határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani. A könyvvizsgáló megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint az őt megválasztó taggyűléstől (közgyűléstől) az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó taggyűlésig (közgyűlésig) terjedő azon időszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották.” 32

31

32

A törvényi szabályozás 2012. január 1-jével változott: ha a nettó árbevétel az előző két év átlagában a 200 millió forintot, illetve a foglalkoztatottak előző két évi átlagos létszáma az 50 főt nem haladja meg, akkor nem kötelező a könyvvizsgálat a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás számára. 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 42. § 1. bekezdés

31

4.1

A függetlenség biztosítékai


A könyvvizsgálónak a megbízójától való függetlenségét a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény szabályozza. A törvény rendelkezése alapján a könyvvizsgáló könyvvizsgálói tevékenysége során köteles a függetlenségét megőrizni, és objektív, pártatlan véleményt formálni. A könyvvizsgáló nem vehet részt megbízója döntéseinek meghozatalában. 33 A függetlenség biztosítékait részletesen tárgyalja a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Etikai Szabályzata is. A Boglári Növényorvos Kft. és a Régió Kft., illetve a könyvvizsgálatot személyesen végző könyvvizsgáló között a függetlenség biztosítékai fennállnak, hiszen a törvényi előírásoknak megfelelően az alábbiak érvényesülnek:

Sem a könyvvizsgáló, sem annak közeli hozzátartozója, sem a könyvvizsgáló cég és a Növényorvos Kft. között nem áll fenn semmiféle vagyoni, pénzügyi, munkavégzésre irányuló, üzleti vagy egyéb kapcsolat (a könyvvizsgálói tevékenység ellátásán kívül), amely a könyvvizsgáló, vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét veszélyeztetné. A könyvvizsgáló cég a könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízást olyan körülmények között vállalta el, hogy az a függetlenségét nem veszélyezteti.

A könyvvizsgáló a könyvvizsgálói tevékenység ellátása során a függetlenségét fenyegető veszélyeket (különösen az önellenőrzést, az önérdeket, az elfogultságot, a magánjellegű kapcsolatot és a fenyegetést) folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha a könyvvizsgáló a függetlenségét fenyegető veszélyeket észlel, megteszi a szükséges intézkedéseket a veszély elhárítására vagy elfogadható szintre való csökkentésére. Ha ez nem lehetséges, akkor a könyvvizsgálói tevékenységet felmondja. A könyvvizsgáló a függetlenségét ért veszélyeket és az elhárításukra tett intézkedéseket a könyvvizsgálói munkaanyagokban dokumentálja. 34

Sem a könyvvizsgáló, sem a Régió Kft. a Növényorvos Kft. könyvvizsgálatára vonatkozó részfeladatok elvégzésével nem bízza meg a Növényorvos Kft. 33

2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről 61. § 1. és 2. bekezdés

34

2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről 62. §

32

könyvelésében tevékenyen közreműködő társaságot vagy személyt. A Növényorvos Kft., mint megbízó sem vezető tisztségviselőjeként, sem vezető állású munkavállalójaként nem alkalmazza a könyvvizsgáló közeli hozzátartozóját. Sem a könyvvizsgáló, sem a Régió Kft. nem rendelkezik üzletrésszel a Növényorvos Kft.-ben.


A könyvvizsgáló nem tisztségviselő olyan társaságban, amelynek pénzügyi érdekeltsége van a Növényorvos Kft.-ben.

Sem a könyvvizsgálónak, sem a Régió Kft.-nek nincsen olyan társaságban érdekeltsége vagy befektetése, amelynek közös érdekeltsége van a Növényorvos Kft.vel vagy annak vezető tisztségviselőivel.

Sem a könyvvizsgálónak, sem közeli hozzátartozójának nincs tulajdoni

részesedése olyan társaságban, amely üzleti kapcsolatban áll a Növényorvos Kft.-vel.

A Régió Kft. és a Boglári Növényorvos Kft. között kölcsönösen nem áll fenn hitelviszony, és egyik fél sem kezese a másiknak.

Sem a könyvvizsgáló, sem közeli hozzátartozója nem volt a Növényorvos Kft. legfőbb irányító szervének tagja a megbízását megelőző két éven belül vagy a megbízás időtartama alatt. A Növényorvos Kft. vezetése semmiféle módon nem gyakorol nyomást a könyvvizsgálóra, illetve a könyvvizsgáló cégre.

A Régió Könyvvizsgáló Kft. nevében könyvvizsgálói tevékenységet végző többi könyvvizsgálóra, valamint legfőbb irányító (vezető) szervének és felügyelő testületének összes tagjára, és a vezető állású munkavállalóira is érvényesek a fentiekben meghatározott, a függetlenséget biztosító kritériumok. A Régió Kft. szerződésben rögzített díjat vesz fel a Növényorvos Kft.-től. A Régió Kft. összes könyvvizsgálatból származó bevételének kevesebb, mint 50 %-át képezi a Növényorvos Kft. által fizetett könyvvizsgálati díj. 35

•

35

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szabályzata a könyvvizsgálói hivatás magatartási (etikai) szabályairól és a fegyelmi eljárásról. MKVK, 2011.

33

4.2

Az összeférhetetlenség vizsgálata


A könyvvizsgáló nem vállalhat jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ott, ahol ezzel megsértené az összeférhetetlenség szabályait. A Boglári Növényorvos Kft. és a Régió Kft., mint könyvvizsgáló cég, illetve a szolgáltatásért személyesen felelős könyvvizsgáló között azonban ilyen helyzet nem áll fenn. A könyvvizsgáló a Növényorvos Kft.-nek nem tulajdonosa, nem lát el ott ügyvezetői feladatokat, nincs alkalmazotti viszonyban a Kft.-vel, és a tárgyévet megelőző három évben sem volt. A könyvvizsgáló nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel a Növényorvos Kft.ben, és nem áll fenn köztük – a könyvvizsgálaton kívül - üzleti kapcsolat sem most, sem a megelőző három évben.

Sem a könyvvizsgálónak, sem pedig közeli hozzátartozójának nincs üzleti, érdekeltségi vagy munkaviszonya a Növényorvos Kft.-vel.

Sem a könyvvizsgáló, sem annak közeli hozzátartozója, sem a könyvvizsgáló cég nem adósa és nem hitelezője sem a Növényorvos Kft.-nek, sem pedig annak vezető tisztségviselőinek.

A könyvvizsgáló és a Növényorvos Kft. vezető tisztségviselői között nem áll fenn közeli hozzátartozói viszony.

Sem a könyvvizsgáló, sem a Régió Kft. más tagja vagy alkalmazottja nem tölt be vezető tisztséget a Növényorvos Kft.-nél. 36

4.3

A megbízási szerződés és az elfogadó nyilatkozat

„A könyvvizsgálói megbízás elfogadásának az minősül, ha a könyvvizsgáló megválasztását követő kilencven napon belül megbízási szerződést köt a gazdasági társaság ügyvezetésével. A határidő eredménytelen elteltével a könyvvizsgáló

36

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szabályzata a könyvvizsgálói hivatás magatartási (etikai) szabályairól és a fegyelmi eljárásról. MKVK, 2011.

34

megválasztása hatálytalanná válik és a legfőbb szervnek másik könyvvizsgálót kell választania.” 37


A Növényorvos Kft. és a könyvvizsgálónak választott Régió Kft. között egy már korábban megkötött szerződés meghosszabbításáról van szó. Az ügyfelek nem ismeretlenek egymás számára, a szerződés megkötésekor, 2010-ben, már több, mint egy évtizedes munkakapcsolat állt a hátuk mögött. Ez természetesen nem felejtette el a könyvvizsgáló céggel, hogy egy könyvvizsgálati megbízást csak akkor folytasson, ha a könyvvizsgálat feltételei fennállnak, és a könyvvizsgáló, valamint a vezetés a könyvvizsgálati megbízás feltételeit azonosan értelmezik. Ez utóbbi kitételnek azért van jelentősége, mert 2010-ben ügyvezető váltás történt a Növényorvos Kft.-nél.

A megbízás meghosszabbításának elfogadásáról könyvvizsgáló az alábbi ellenőrző kérdéssort alkalmazta:

való

döntéshez

a

• Kevesebb, mint három év telt el azóta, hogy a könyvvizsgáló vagy annak közeli hozzátartozója (társaság esetén annak tagjai, vezető tisztségviselői vagy vezető alkalmazottjai) megszűnt az ügyfél: •

alapítójának vagy tagjának

•

vezető tisztségviselőjének vagy felügyelő bizottsági tagjának lenni, vagy ezen személyek közeli hozzátartozója, élettársa

•

illetve a könyvvizsgáló megszűnt az ügyfél munkavállalójának lenni?

• A megbízó a könyvvizsgáló közeli hozzátartozója vagy élettársa?

• Nyújt-e a könyvvizsgálaton kívül bármilyen más szolgáltatást a könyvvizsgáló (vagy valamely közeli hozzátartozója) az ügyfélnek?

• Van-e a könyvvizsgálónak bármilyen üzleti vagy érdekeltségi kapcsolata az ügyféllel? • Van-e az ügyfélnek a könyvvizsgáló felé jelentős tartozása?

• Van-e a könyvvizsgálónak, bármely alkalmazottjának vagy közeli hozzátartozójának bármilyen hitele, garanciája vagy egyéb jelentős kötelezettsége az ügyfél felé?

37

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 42. § 3. bekezdés

35

• Van-e a könyvvizsgálónak, bármely alkalmazottjának hozzátartozóiknak befektetése az ügyfélben?

vagy

közeli

• Van-e az ügyfél vezető tisztségviselőinek vagy azok közeli hozzátartozóinak befektetése a könyvvizsgáló cégben?


• Részt vesz-e a könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló társaság más könyvvizsgáló tagja az ügyfél könyvvezetésében? • Van-e a könyvvizsgálónak tudomása bármely olyan tényről, amely a független véleményalkotást veszélyeztetné?

• Kapott-e a könyvvizsgáló, bármely alkalmazottja vagy közeli hozzátartozója bármilyen jelentős értékű ajándékot vagy juttatást az ügyféltől? • Van-e bármilyen meglévő vagy várható peres ügye a könyvvizsgálónak az ügyféllel?

• Betartotta-e a függetlenségi kritériumokat, amelyet a Kkt. törvény alapján az MKVK Etikai Szabályzata határozott meg? • Van-e bármilyen, az adott ügyfélnél végzendő könyvvizsgálathoz szükséges szaktudás vagy képesség hiányában a könyvvizsgáló?

• Véleménye szerint nagy a kockázata annak, hogy a vezetés nem ismeri el az éves beszámoló összeállítására vonatkozó felelősségét?

• A megelőző két évben a könyvvizsgálói vélemény minősítésére hatókör korlátozás miatt volt szükség? • Tapasztalt-e a vezetéssel történt megbeszélései alapján a vezetés részéről véleményvásárlási szándékot? • Tartalmaz-e a megbízási szerződés olyan feltételt, amelyben a könyvvizsgáló díjazását a könyvvizsgálói jelentés tartalmához kötik? • Van-e a megbízás elfogadásának vagy meghosszabbításának bármilyen más akadálya?

A kérdések mindegyikére nemleges válasz született, így ennek alapján, mivel a megbízás mindkét félnek megfelelt, a Boglári Növényorvos Kft. a Régió Kft.-t bízta meg a könyvvizsgálat elvégzésével a 2010-től 2015-ig terjedő időszakra. A Régió Kft. a megbízást elfogadta, és erről írásbeli elfogadó nyilatkozatot adott. 36

5 A könyvvizsgálati munkafolyamat szakaszainak általános bemutatása

5.1

A könyvvizsgálati munka előkészítése


„A könyvvizsgálati munka előkészítése során szükséges néhány adatot, információt beszerezni a vizsgált cégről, enélkül ugyanis a könyvvizsgálói megbízás nem látható el felelősségteljesen. A társaság működésére, gazdálkodására vonatkozó információk begyűjtése, rendszerezése és értelmezése a könyvvizsgálati tervezés kezdeti lépései közé tartozik. A társaság megismerése, az egyes területek és a kapcsolódó kérdések áttekintése alapján számos következtetés vonható le, amelyet figyelembe kell venni a kockázatok meghatározásakor, a tervezéskor, a különböző lényegességi küszöbértékek számításánál, valamint a megfelelő könyvvizsgálati módszerek kiválasztásához.” 38

A gazdálkodó jogszabályi és üzleti környezetének megismerése elsődleges a tájékozódás szempontjából: hozzásegíti a könyvvizsgálót, hogy felmérje a beszámolók csalásból vagy hibából eredő lényeges hibás állításainak kockázatát, és lehetővé teszi a könyvvizsgálati eljárások tervezését és végrehajtását. A gazdálkodó és környezetének felméréséhez több szempont is létezik: ágazati, szabályozási tényezők (piaci versenyhelyzet, vevői, szállítói kapcsolatok, szabályozási környezet); a gazdálkodó jellege (tulajdonosi szerkezete, befektetései, finanszírozásának módja); a célok és stratégiák, valamint ezek kockázata; a pénzügyi teljesítmény értékelése. A gazdálkodó környezetének megismerésén kívül szintén nagy jelentőséggel bír a belső ellenőrzési és számviteli rendszer felmérése. Ennek során a könyvvizsgáló képet kell, hogy kapjon a belső ellenőrzési rendszer és a számviteli rendszer kapcsolatáról, működésének hatékonyságáról. A könyvvizsgálónak meg kell ismernie a számviteli rendszert, hogy azonosítani tudja a főbb ügyletcsoportokat (rutinügyleteket, nem rutin ügyleteket, számviteli becsléseket), az ügyletek kezdeményezésének módját, a beszámolót alátámasztó könyvelési dokumentumokat, a számviteli rendszer folyamatát. A rendszer megismerésének eszközei: a megkérdezés, a dokumentumok megtekintése, a tevékenység megfigyelése, illetve ezek 38


37

kombinációja. 39


A könyvvizsgálói munka első fázisának része a kockázatbecslés. Ez azért nagyon fontos terület, mert a könyvvizsgáló polgári jogi felelősséggel tartozik mindenkinek, akit az általa hitelesített beszámoló valótlan tartalma miatt ért kár. E felelősség alól csak akkor mentesül, ha hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy munkája során a lehető legnagyobb körültekintéssel, gondossággal és szakmai alapossággal járt el. A felelősség nagysága nagymértékben függ a könyvvizsgálatban rejlő kockázatok mértékétől. A könyvvizsgálati kockázat annak a kockázatát jelenti, hogy a könyvvizsgáló nem a megfelelő jelentést adta ki, mert a beszámoló lényeges hibás állításokat tartalmaz. A könyvvizsgálati kockázat összetevői: az eredendő kockázat, az ellenőrzési kockázat és a feltárási kockázat. Az eredendő kockázat a számlaegyenlegek vagy a gazdasági események csoportjainak a lényeges hibás állításra való fogékonysága. A könyvvizsgálati stratégia kidolgozása során ezt a kockázatot a beszámoló szintjén kell megbecsülni. A könyvvizsgáló szakmai megítélése alapján értékel olyan tényezőket, mint • a vezetés tisztessége,

• a vezetés tapasztalatai és ismeretei,

• a vezetést kényszerítő rendkívüli körülmények (olyanok, amik hajlamosítják a vezetést a beszámoló adatainak torzítására), • a vállalkozás üzletvitelének jellege (a termékeke elavulásának lehetősége, a tőkeszerkezet összetettsége), • az iparágat sújtó tényezők, ahol a vállalkozás tevékenykedik,

• a hibás állítás lehetőségére érzékeny mérleg- vagy eredménykimutatási tételek (pl. az előző időszakban helyesbítést igénylő számlák),

• az előforduló szükségessége),

ügyletek

összetettsége

(külső

szakértő

bevonásának

• könnyen elvesző, eltulajdonítható eszközök,

• szokásostól eltérő ügyletek bonyolítása, különösen az időszak vége felé,

• nem megszokott adatfeldolgozás alá eső ügyletek,

• a piac változásai, egyéb piaci szereplők beavatkozása. 40 39

Dr. Bíró T. - Fridrich P. - Kresalek P.: A könyvvizsgálat alapjai. Perfekt, Budapest 2006. 48.

38


Az ellenőrzési kockázat annak a kockázata, hogy egy hibás állítás nem kerül megfelelő időben megelőzésre, feltárásra és helyesbítésre a számviteli és a belső ellenőrzési rendszer által. A számviteli és a belső ellenőrzési rendszer megismerését követően a könyvvizsgálónak meg kell becsülnie az ellenőrzési kockázatot minden lényeges számla és ügylet esetében. Általában akkor becsüli magasnak a kockázatot, ha a vállalkozás számviteli és belső ellenőrzési rendszere nem hatékony. A könyvvizsgálónak tehát elsősorban az ellenőrzési rendszereket kell tesztelnie, hogy meghatározhassa az ellenőrzési kockázat becsült értékét. 41

A feltárási kockázat annak a kockázata, hogy a könyvvizsgáló az alapvető vizsgálati eljárások során nem képes feltárni a hibás állítást, amely lényeges lehet vagy egyedileg, vagy pedig más hibás állításokkal együttesen nézve. A feltárási kockázat tehát a könyvvizsgáló által alkalmazott vizsgálati eljárásoktól függ. Ezért fontos, hogy a könyvvizsgáló gondosan becsülje az eredendő, illetve az ellenőrzési kockázatot, mert ezek alapján tudja meghatározni azoknak a vizsgálati eljárásoknak a körét, melyeket alkalmaznia kell a feltárási kockázat elfogadható szintre való csökkentése érdekében. A feltárási kockázat összetevői lehetnek az alábbi tényezőkből eredő kockázatok: • kapcsolatteremtésben rejlő kockázat,

• nem megfelelő helyzetfelismerés, helyzetelemzés, • a vállalkozás teljességi nyilatkozatának hiánya,

• nem megfelelő adatgyűjtés, a könyvvizsgálati bizonylatok hiánya, • nem megfelelő könyvvizsgálati módszerek választása, • számítógépes adatfeldolgozás, • tervszerűség hiánya,

• visszaélések felderítésére való törekvés kockázata,

• könyvvizsgálói záradék megfogalmazásának kockázata,

• jelentést követő időszakból eredő kockázat.

„Ezeket a kockázati tényezőket megfelelő tervezéssel, a könyvvizsgálói csapat megfelelő kijelölésével, a szakmai szkepticizmus alkalmazásával, valamint az elvégzett könyvvizsgálati munka felügyeletével és felülvizsgálatával lehet kezelni,

40


41


39

nullára azonban nem csökkenthetők.” 42 A kockázatok között fennálló kapcsolatot úgy lehet kifejezni, hogy a könyvvizsgálati kockázat az eredendő, az ellenőrzési és a feltárási kockázatok szorzatával egyenlő.


A könyvvizsgálati munka előkészítő részéhez tartozik a lényegesség meghatározása. A beszámoló szempontjából lényegesnek számít minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy hibás bemutatása a befolyásolja a beszámoló felhasználóinak döntéseit. A lényegesség meghatározása a könyvvizsgáló szakmai ítéletére van bízva, de a lényegességi küszöbértéket számszerűen kell meghatározni. A lényegességi küszöbérték az az értékhatár, ami felett a beszámoló feltárt hibás állításainak összessége lényegesnek minősül, így ezek ki nem javítása a könyvvizsgálói záradék korlátozását vonhatja maga után. 43 A lényegességi küszöbértékkel együtt az egyedi hibahatárt is ki kell számítani, ami a tervezett lényegesség 50-75 %-a lehet.

5.2

Könyvvizsgálati módszerek és bizonyítékok

A könyvvizsgálói módszerek és bizonyítékok megválasztása, és ezek alkalmazása azt a célt szolgálja, hogy a könyvvizsgáló elegendő bizonyítékot szerezzen a jelentés kiadásához. Meg lehet különböztetni alapvető könyvvizsgálati eljárásokat, ellenőrzések tesztelését és kockázatbecslési eljárásokat. A könyvvizsgálati munka tervezésének a része annak eldöntése, hogy milyen vizsgálati eljárásokat és módszereket fog alkalmazni a könyvvizsgáló.

A vizsgálat során alapvető fontosságú a könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzése, vagyis mindazon információké, amik a záradék kiadásához nyújtanak alapot. A bizonyítékok lehetnek alapbizonylatok, a vállalkozás által készített 42

43

Madarasiné Dr. Szirmai Andrea - Dr. Csendes Béláné - Wessely Vilmos: Kézikönyv a kis és középvállalkozások könyvvizsgálatához a Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján. MKVK, Budapest, 2010. 30. Dr. Bíró T. - Fridrich P. - Kresalek P.: A könyvvizsgálat alapjai. Perfekt, Budapest 2006. 55.

40

számviteli nyilvántartások és egyéb forrásból származó információk. A bizonyítékok megszerzésére több eszköz áll a könyvvizsgáló rendelkezésére: nyilvántartások, dokumentumok szemrevételezése, tárgyiasult eszközök szemrevételezése, megfigyelés, információk bekérése, visszaigazolás, újraszámítás, újbóli végrehajtás, elemzés. A könyvvizsgálónak kell eldöntenie, hogy milyen eszközöket alkalmaz egy-egy tétellel kapcsolatban.


A könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzéséhez alkalmazhatók a kockázatbecslési eljárások, melyekkel különösen az alábbi területeken lehet bizonyítékokat szerezni: • gazdasági események, ügyletek, számlaegyenlegek azonosítására,

• ellenőrzési rendszerek kialakítására és bevezetésére, • lényeges hibás állítások kockázatának felmérésére.

Az eljárás során a kikérdezés, az elemzés és a megfigyelés, szemrevételezés eszközét kell alkalmazni.

Az ellenőrzési rendszerek tesztelése a számviteli és belső ellenőrzési rendszer kialakításának és működésének felülvizsgálatát, illetve e rendszerek hatékonyságának vizsgálatát jelenti. Ehhez a kikérdezés, a megfigyelés, a szemrevételezés, az újbóli végrehajtás eszközeit használja. Ha a könyvvizsgáló az ellenőrzési rendszereket hatékonynak és megfelelőnek találja, az csökkenti az ellenőrzési kockázatot.

Az alapvető vizsgálati eljárások két módszere az adatok tesztelése és az elemző eljárások. Az adatok tesztelése egy gazdasági esemény tejes folyamatának végigkövetését jelenti. A könyvvizsgálónak meg kell határoznia a tesztelés alá vont adatok körét. Az elemző eljárások lényege, hogy a könyvvizsgáló valamilyen elemzési módszer alkalmazásával próbál következtetést levonni a beszámoló valamely állításának valódiságára. Az elemző eljárások fajtái: becslések, előrejelzések készítése, arányelemzések. A vizsgálati eljárások megválasztása és a könyvvizsgálati kockázat között szoros kapcsolat áll fenn. Minél nagyobb annak a valószínűsége, hogy a beszámoló hibás állításokat tartalmaz, annál nagyobb mértékben kell a könyvvizsgálati bizonyítékokat alapvető vizsgálati eljárásokkal megszerezni, ezen belüli is az adattesztek elvégzése szerepeljen nagyobb súllyal. A vizsgált mintanagyság minél 41

nagyobb legyen, és jóval a fordulónap után kell lefolytatni a vizsgálatokat. 44

Az éves beszámoló könyvvizsgálatának végrehajtása


5.3

Ahhoz, hogy a beszámoló könyvvizsgálatát szakszerűen végre lehessen hajtani, meg kell határozni munka ütemezését. A folyamat általában két szakaszra bontható: az elővizsgálati szakasz a mérleg fordulónapját megelőző időszakban, illetve az év végi vizsgálatok a mérleg fordulónapja után. Az elővizsgálat főbb elemei a rendszervizsgálatok, amik tartalmazzák a belső ellenőrzési és a számviteli rendszer vizsgálatát, és az adatfeldolgozás megbízhatóságának ellenőrzését, az állandó

dokumentáció összeállítása és aktualizálása, ami a társasági szerződés, a cégkivonat ellenőrzéséből, a szerződéstípusok vizsgálatából és a szabályzatok áttekintéséből áll, valamint a nyitó egyenlegek vizsgálata. Az elővizsgálat keretében végrehajtott eljárások eredményeinek helytállóságáról az év végi könyvvizsgálat keretében meg kell győződni. Az év végi vizsgálatok az összeállított beszámoló felülvizsgálatát jelentik. Ennek alapján felül kell vizsgálni a mérleg és eredménykimutatás egyes sorait, az azokat megalapozó számlaegyenlegeket, a kiegészítő melléklet tartalmát és az üzleti jelentést. Kiemelt vizsgálati terület lehet a nyitóegyenlegek ellenőrzése, a kapcsolt vállakozásokkal bonyolított ügyletek vizsgálata, a jogszabályoknak való megfelelés és a fordulónap utáni események vizsgálata.

5.4

A könyvvizsgálói jelentés és záradék

A könyvvizsgáló által kiadott könyvvizsgálói jelentésnek meg kell jelennie a beszámoló mellett, mintegy annak részeként. „A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat

44

Dr. Bíró T. - Fridrich P. - Kresalek P.: A könyvvizsgálat alapjai. Perfekt, Budapest 2006. 70-83.

42

esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.” 45


A könyvvizsgálói jelentés felépítését, szerkezetét, formáját a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok az alábbiak szerint szabályozzák. A jelentés megnevezésére vonatkozóan a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok által tett javaslat: „független könyvvizsgálói jelentés”. A jelentésen fel kell tüntetni annak címzettjét is, azaz a vizsgált vállalkozás tulajdonosának a nevét. A jelentés bevezető szakaszának célja, egyrészt, hogy helyet biztosítson a beszámoló pontos azonosításának, másrészt, hogy tisztázza a felelősség kérdését. A beszámolót azonosító részben fel kell tüntetni • a beszámolót készítő vállalkozás nevét, • a beszámoló fordulónapját,

• a beszámoló-készítésre vonatkozó elvekre, jogszabályokra való hivatkozást, • a beszámoló típusát, • a beszámoló részeit.

Nem kötelező elem, de ugyancsak ebben a részben célszerű megadni a beszámoló főbb adatait (mérlegfőösszeget, saját tőke értékét, értékesítés nettó árbevételét, mérleg szerinti eredményt). A felelősségre vonatkozó részben a beszámoló összeállításáért való felelősség és a beszámoló véleményezéséért való felelősség kérdéseit kell tisztázni. A beszámoló összeállítása minden esetben a vállalkozás vezetésének a feladata. A független könyvvizsgáló felelőssége a beszámoló véleményezése, és a véleményének könyvvizsgálói jelentésben való közzététele.

„A jelentésben rögzíteni kell a könyvvizsgálat hatókörét. Ebben a szakaszban az eljárás során alkalmazott könyvvizsgálati standardokra, állásfoglalásokra és módszerekre kell kitérni, illetve itt kell bemutatni a könyvvizsgáló által elvégzett 45

2000. évi C. törvény a számvitelről. 153. § 1. bekezdés

43

munkát is. A feladatokat leíró résznek feltétlenül tartalmaznia kell az alábbiakat: • a könyvvizsgáló a munkát előre megtervezte, • elvégezte a szükséges vizsgálatokat, • a végrehajtott könyvvizsgálati eljárások céljának megjelölését,


• annak kijelentését, hogy az alkalmazott könyvvizsgálati eljárások kiválasztása a könyvvizsgáló hatáskörébe tartozik,

• annak bemutatását, hogyan vizsgálta a könyvvizsgáló a számviteli alapelvek teljesülését, • annak rögzítését, hogy elvégezte a beszámoló összképének értékelését,

• nyilatkozat arról, hogy az elvégzett munka során elegendő bizonyosságot szerzett a beszámolóról való véleményalkotáshoz,

• annak kinyilvánítását, hogy munkája során a könyvvizsgáló nem végzett, és nem is volt kötelessége végezni teljes körű vizsgálatot.” 46

A könyvvizsgálói jelentés lényegi része a beszámoló kapcsán megfogalmazott vélemény, azaz a könyvvizsgálói záradék. Aszerint, hogy a könyvvizsgáló milyennek ítéli meg a beszámoló által nyújtott összképet, a záradék háromféle lehet: • tiszta vélemény

• korlátozó vélemény • ellenvélemény.

A könyvvizsgálói jelentés keltezése a könyvvizsgálat befejezésének dátuma. De ez módosulhat abban az esetben, ha a vállalkozás taggyűlése osztalékfizetésről határoz. Ebben az esetben a könyvvizsgáló két jelentést ad ki: az elsőt a beszámolót elfogadó taggyűlés részére, a másodikat, a véglegest, pedig a taggyűlés után olyan módon, hogy ebben már szerepeljenek a tulajdonosok döntései is. Ilyen esetben az első jelentés dátuma megegyezik a könyvvizsgálat befejezésének dátumával, a második jelentés keltezésének azonban ennél későbbinek kell lennie: dátuma meg kell egyezzen a a beszámolót elfogadó taggyűlés dátumával. Ebben a második jelentésben a •

46

Dr. Bíró T. - Fridrich P. - Kresalek P.: A könyvvizsgálat alapjai. Perfekt, Budapest 2006. 137-138.

44

könyvvizsgáló hivatkozik az első jelentés dátumára és minősítésére. A könyvvizsgálói jelentés aláírása különböző lehet attól függően, hogy egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég bocsátotta-e ki. Egyéni könyvvizsgáló esetén a jelentésnek tartalmaznia kell a következőket: • könyvvizsgáló aláírását,


• könyvvizsgáló teljes nevét, • a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagsági igazolvány számát.

Ha cég végezte a könyvvizsgálatot, akkor a felelős könyvvizsgálóra vonatkozóan a fenti adatokat tartalmaznia kell a jelentésnek, és még ezen túlmenően a következőket is: • a könyvvizsgáló cég képviseletére jogosult személy aláírását,

• a könyvvizsgáló cég képviseletére jogosult személy teljes nevét, • a könyvvizsgáló cég nevét,

• a könyvvizsgáló cég székhelyének címét,

• a könyvvizsgáló cég Magyar Könyvvizsgálói Kamara nyilvántartási számát. 47

6 A könyvvizsgálat szakaszai a Boglári Növényorvos Kft.-nél 6.1

A vizsgálat tervezésének szakasza

6.1.1 Az üzleti tevékenység információk alapján

megismerése

a

cégről

szerzett

A társaság tevékenységi köreinek vizsgálatához szükséges a kapcsolódó jogszabályi háttér megismerése. A Növényorvos Kft. esetében vannak olyan speciális

•

47


45


jogszabályok, melyek a növényvédelmi tevékenységgel, környezetvédelemmel, munkavédelemmel kapcsolatosak, melyek ismerete nélkül nem értékelhető a cég gazdálkodása. A vezetés tud információval szolgálni a jogszabályoknak való megfelelés tekintetében. A jogi viszonyok megismerésének egyik eleme a jelentősebb szerződések bekérése és megvizsgálása: a Növényorvos Kft. esetében ez a társasági szerződésre, a hatályos cégkivonatra, taggyűlési határozatokra, jegyzőkönyvekre terjed ki. Ezen dokumentumok közül a nyilvánosan hozzáférhetőket a könyvvizsgáló beszerzi, a taggyűlési jegyzőkönyvek másolati példányát pedig a vezetés bocsátja rendelkezésére.

A gazdasági, piaci helyzet vizsgálatára a legalapvetőbb módszer a vezetéssel készített interjú. Ennek alapján az alábbi információk jutottak a könyvvizsgáló tudomására a Növényorvos Kft.-vel kapcsolatban:

• A cég kereskedelmi tevékenységet végez, mezőgazdasági területen, A növényvédő-szer forgalmazás egyre szigorodó feltételek között zajlik. A szerforgalom összetételét nagyban befolyásolják az uniós előírások.

• A társaság nem végez fuvarozási tevékenységet, értékesítése emiatt földrajzilag meghatározott területre korlátozódik. Ezen a területi piacon gyakorlatilag nincs olyan versenytársa, aki ezt a szolgáltatást nyújtaná. • A szerforgalom tavasszal és a nyári hónapokban erős, ősszel jelentősen kisebb, novembertől februárig pedig gyakorlatilag nincs.

• Az ágazatban várható tendenciák a törvényi szabályozással függenek össze: bizonyos hatóanyagú növényvédő-szerek engedélyokiratait bevonják, vagy korlátozzák, így a forgalmazásuk a továbbiakban visszaeshet vagy meg is kell azt szüntetni.

• A Növényorvos Kft. tevékenységét a szokásos jogszabályokon felül A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet is szabályozza. Speciálisan az ágazatra vonatkozó számviteli szabályozás nincsen. A vállalkozást érintő jelentős jogszabályi változások az adott évben nem voltak. • A vállalkozásnak hat magánszemély tulajdonosa van, a tulajdonosi szerkezetben változás nem várható. • A cég fő tevékenységi köre vegyi áru nagykereskedelme, illetve mezőgazdasági szaktanácsadás. Főbb termékei növényvédő-szerek, műtrágyák, 46

lombtrágyák és termésnövelő anyagok. A vállalkozás átlagosan 13 %-os haszonkulccsal dolgozik, ami az ágazatban átlagosnak számít. • A főbb vevők: Alkotmány Mezőgazdasági Szövetkezet, Boglárkert Kft., Juglans Hungaria Kft. A fizetési határidő 14 nap.


• A cégnek két szállítója van: a Sziget-Chem Kft. és a Kajári Agrofor Kft. A fizetési határidő 120 nap. • A cégnek egy telephelye van, Balatonlelle - Rádpusztán.

• A vállalkozásnak két alkalmazottja van, ezen a téren nem várható változás. Mindkét alkalmazott az alapítástól kezdve a cégnél dolgozik.

• A tevékenységét saját tőkéjéből finanszírozza, hitel-, garanciális szerződései, vagy egyéb finanszírozáshoz kapcsolódó megállapodásai a vállalkozásnak nincsenek

• A cégnek jelentős vagy szokatlan ügyletei nem voltak, a számviteli politikájában változás nem történt.

6.1.2

A számviteli és belső ellenőrzési rendszer felmérése

Ennél a könyvvizsgálati tervezési lépésnél felmerülhet az a vélemény, hogy a mikrovállalkozásoknál nincs belső ellenőrzési rendszer, így belső ellenőrzés sem. A belső ellenőrzésnek azonban több összetevője van: •

az ellenőrzési környezet,

• a gazdálkodó kockázat-felmérési folyamata,

• a pénzügyi beszámoló-készítés és a kommunikáció szempontjából releváns információs rendszer, beleértve a kapcsolódó üzleti folyamatokat is, • ellenőrzési tevékenységek, • a kontrollok figyelemmel kísérése.

47

A több összetevő rámutat arra, hogy a belső ellenőrzés kialakítását és fenntartásának módját a gazdálkodó mérete és összetettsége befolyásolja ugyan, de valamilyen szintű belső ellenőrzésnek lennie kell a társaságnál. A belső ellenőrzési rendszerek működése leginkább a következő módokon jelenhet meg: • vezetők ellenőrző tevékenysége,


• folyamatokba épített ellenőrzés, valamint • függetlenített belső ellenőrzés.

A belső ellenőrzési rendszer vizsgálata során a könyvvizsgáló az alábbiakat állapította meg a Boglári Növényorvos Kft.-re vonatkozóan: • A szervezeti felépítés megfelel a vállalkozás méretének és tevékenységének.

• Az alkalmazottak száma elegendő, megfelelő szaktudással és tapasztalattal rendelkeznek. A vezetés elősegíti, hogy az alkalmazottak folyamatosan bővíthessék ismereteiket. • A vállalkozásnál alacsony az alkalmazottak fluktuációja, felelősségi körökben, hatáskörökben változás nem történt.

• A vezetés a számviteli-pénzügyi területért felelős alkalmazottal is megvitatva alakítja ki a főbb szerződéseket, ügylettípusokat. • A vezetés érdekében áll, hogy a beszámolóban valós állításokat szerepeltessen, és ezt lehetősége is van megtenni. A vezetést a becsületesség és az etikai értékek kommunikálása jellemzi, és ezeket alkalmazottaitól is elvárja.

• A számviteli adatokat a fizikailag létező eszközökkel, nyilvántartásokkal, harmadik felekkel (szállítok, vevők, bank stb.) rendszeresen egyeztetik.

• A vállalkozás által működtetett számviteli rendszer kellően részletes és a főkönyvvel is egyező analitikus nyilvántartásokat tartalmaz. • A könyveléssel megfelelő képzettségű és felelősségű személyeket bíznak meg. Az információáramlás a vállalkozás és a könyvelő között megfelelő. • A számviteli rendszerben nincsen nagyszámú helyesbítés, a korábbi évek könyvvizsgálata során nem tártak fel jelentős hibákat. • A vezetés ellenőrzései rendszeresek, alkalmasak az esetlegesen előforduló 48

hibák feltárására és kijavítására. A fentiek figyelembe vételével a könyvvizsgáló levonhatta azt a következtetést, hogy a Növényorvos Kft. belső ellenőrzési rendszere hatékonyan működik, alkalmas a hibák feltárására és kijavítására.


A belső ellenőrzés vizsgálata a kockázatbecslési eljárás részét képezi. A fentieket figyelembe véve, és különösen szem előtt tartva a vállalkozás mikrovállalkozási sajátosságait, az ellenőrzésből fakadó kockázatot a könyvvizsgálat során magasnak tekinti a könyvvizsgáló.

6.1.3

A lényegesség meghatározása

A vizsgálat tervezésének részeként sor került a lényegességi küszöbérték meghatározására az alábbi szempontok szerint:

A lényegességi küszöbérték meghatározása a Boglári Növényorvos Kft. 2010. évi könyvvizsgálatához Előző év/Terv

Megnevezés

összeg

B

összeg

%

A

B

Értékesítés 108548 '0,5-1 543 nettó árbevétele

1085

110633

'0,5-1

553

1106

Mérlegfőösszeg 14420

'1-2

144

288

20332

'1-2

203

407

Saját tőke

10760

'2-5

215

538

11554

'2-5

231

578

Adózott eredmény

2044

'5-10

102

204

7794

'5-10

390

779

Legkisebbek

%

251

A

Tárgyév

344

49

Előző év/Terv

Megnevezés összeg

%

A

Tárgyév B

összeg

%

A

B

átlaga: 529

718


Legnagyobbak átlaga: Lényegességi küszöbérték 48:

390

531

Forrás: Régió Kft.: A Boglári Növényorvos Kft. 2010. évi könyvvizsgálatának munkapapírjai

A lényegességi küszöbérték tehát a Növényorvos Kft. 2010. év beszámolójára vonatkozóan 531 ezer Ft. Ez azt jelenti, hogy efelett az értékhatár felett a beszámoló feltárt hibás állításai lényegesnek minősülnek.

A lényegességi küszöbérték ismeretében a könyvvizsgáló meghatározza az egyedi hibahatárokat a beszámoló egyes soraira vonatkozóan. Ehhez kiszámítja a megoszlási viszonyszámokat, majd ezek, és az eredendő kockázat alapján meghatározott súlyok segítségével megállapítja a sor egyedi hibahatárát.

6.1.4

Kockázatbecslés

A könyvvizsgáló a kockázatbecslés során meghatározza azokat a kockázatokat, melyek az eredendő kockázatok körébe tartoznak. Ezt két szempont alapján valósítja meg: a lényeges hibás állítások kockázatát vizsgálja, illetve a számlaegyenlegek szintjén előforduló kockázati tényezőket. Ezzel a módszerrel egyfajta súlyozást hoz létre, és az egyes területeken alacsony, közepes és jelentős könyvvizsgálati célokat alakít ki. Meghatározhatóak a kritikus könyvvizsgálati célok is: azok az eszközök, melyek önmagukban és a beszámoló szintjén is jelentős könyvvizsgálati célt képviselnek. 48

A maximum- és minimumértékek átlagaként került meghatározásra.

50

Az állítások szintjén fennálló kockázat becslését a könyvvizsgáló a következőkre támaszkodva tette meg: az ellenőrzési kockázat vizsgálata (a mikro vállalkozási jelleg miatt ezt mindenhol nem hatékonynak minősítette), lehet-e hibás állítás, elhanyagolható-e a hibás állítás bekövetkezésének valószínűsége. A feltételek alapján a Növényorvos Kft. 2010. évi beszámolójában nem szerepel olyan tétel, ahol a lényeges hibás állítás kockázatának becslése alacsonytól eltérő mértéket mutatna.


A kockázatbecslés másik részében a könyvvizsgáló a számlaegyenlegek szintjén vizsgálja az eredendő kockázatot. Minden tételhez pontszámokat rendel (0 és 3 között), a különböző szempontoknak megfelelően. A végén összesítést végez, és az eredmény alapján ad minősítést a kockázatra vonatkozóan. A vizsgálat első lépéseként az előző évi adatokhoz viszonyítja a tárgyévi beszámoló adatait: a változás százalékos mértékét szem előtt tartva minősíti a változásokat (nincs változás vagy 10 %-nál kisebb; 10 és 20 % közötti a változás; 20 és 30% közötti; 30 %-osnál nagyobb mértékű a változás). Figyelembe veszi a beszámoló egyes sorainak az összes eszközhöz, illetve összes forráshoz viszonyított arányát, mint súlyokat. Ezután megnézi, hogy fordult-e elő adott tételen belül szokatlan, bonyolult, vagy nem rutin jellegű ügylet. Vizsgálja, hogy volt-e hiba a tételben az előző év beszámolójában, hogy üzleti célt képez-e a tétel, hogy számviteli becslés útján jutottak-e a tétel meghatározásához, hogy kapcsolódik-e hozzá peres ügy, illetve, hogy fennáll-e a csalás lehetősége a tétellel kapcsolatban. A számok összesítését követően az eredendő kockázat is meghatározható: 4 pont alatt alacsony, 4 és 7 között közepes, efelett pedig magas (a maximum 50 pont). A Növényorvos Kft. tételeinek kockázatbecslési elemzése során kiderült, hogy a követelések és a rövid lejáratú kötelezettségek mérlegsorok hordoznak közepes, a többi pedig alacsony kockázatot.

6.1.5

A könyvvizsgálati munkaprogram elkészítése

Az átfogó tervezési dokumentum célja, hogy összefoglalja a társaság magyar számviteli törvény szerint meghatározott fordulónapra készített éves beszámolójának a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokkal összhangban végzendő könyvvizsgálatának tervezése során hozott döntéseket és ezek alapját. A munkaprogram elkészítésekor figyelembe kell venni a könyvvizsgáló által betartandó határidőket, úgy mint a taggyűlés dátuma, a beszámoló benyújtásának 51

határideje, a könyvvizsgálói jelentés a taggyűlés elé terjesztett beszámolóról.

A számviteli alapelvek érvényesülésének vizsgálata


6.2

A számviteli alapelvek közül kiemelten a vállalkozás folytatásának elvét vizsgáljuk meg, hiszen a beszámoló készítésére vonatkozó alapelvek, módszerek csak akkor alkalmazhatók, ha ez az elv érvényesül. Ha a vállalkozás folytatásának elve sérül, a törvény speciális beszámoló-készítési szabályok alkalmazását írja elő (pl. átalakulás, felszámolás esetén). Az alábbi kérdések segítséget nyújtanak abban, hogy a könyvvizsgáló feltérképezze, a cégnél érvényesül-e ez az elv.

Az ellenőrzési kockázat felmérése

ELLENŐRZÉSI KOCKÁZAT FELMÉRÉSE

Rendezett

Vitassa meg a vezetéssel a jövőre vonatkozó üzleti és finanszírozási terveket. Ez és az üzleti tevékenységről szerzett ismeretei alapján fontolja meg, hogy a következő jelenségek közül bármelyik igaz-e a vállalkozásra, megkérdőjelezve a vállalkozás folytatása elvének érvényesülését

X

Valamely jelentős vevő / megrendelő elvesztése

X

A vállalkozási tevékenységhez szükséges személyzet, eszközök vagy szolgáltatások várható elérhetetlensége

X

A vállalkozás képtelen a változó körülményekhez igazodni

X

Pénzügyi, likviditási problémák

X

Kockázatos

N/É

52

ELLENŐRZÉSI KOCKÁZAT FELMÉRÉSE

Rendezett X

Elhasználódott és ezért jelentős pótlásra szoruló tárgyi eszközök

X

Rövid lejáratú finanszírozási források igénybevétele hosszú távú igényekre

X

Késleltetett fizetéssel való finanszírozás

X

A készletek drasztikus kifogyása vagy felszaporodása

X

Vezetés képtelensége az üzleti kockázatok azonosítására

X

Jelentős várható kötelezettségek

X

Hanyatló üzleti kilátások

X

N/É


Korábbi finanszírozási források (pl. hitelek) a közeljövőben lejárnak és meghosszabbításuk vagy más források feltárása nem valószínű

Kockázatos

Forrás: Régió Kft.: A Boglári Növényorvos Kft. 2010. évi könyvvizsgálatának munkapapírjai

A fentiek alapján a könyvvizsgáló azt a következtetést vonta le, hogy nem várható a vállalkozás folytatása elvének korlátozott érvényesülése, mely hatással lenne a könyvvizsgálói jelentés minősítésére.

6.3

Az adófizetési kötelezettség teljesítésének vizsgálata

A cég adófizetési kötelezettsége elsősorban a társasági adó kötelezettséget foglalja magában, ezen kívül az ÁFA fizetést és az iparűzési adót is.

53

6.3.1

Társasági adófizetés


A fizetendő társági adó a 2010. évre vonatkozóan 1398 ezer Ft. A könyvvizsgálat ellenőrizte az adóalap kiszámítását, az adóalap módosító tételek helyességét: az adóalapot növeli 475 ezer Ft értékcsökkenési leírás, ami a tárgyi eszközök értékcsökkenéséből fakad. A társasági adófizetés szabályosságát vizsgálva az alábbi megállapításokra jutott a könyvvizsgáló: • a vállalkozás elkészítette az előző évre vonatkozó végleges adóbevallását az évet követő május 31-ig, • megfizette az adókülönbözetet az évet követő május 31-ig,

• a cég teljesítette a negyedéves adóelőleg fizetési kötelezettségét, • eleget tett a december 20-i feltöltési kötelezettségének.

6.3.2

ÁFA

A Növényorvos Kft. havonta készíti el az ÁFA bevallását, mert a társaság által fizetendő adó meghaladja az egy millió Ft-ot. A könyvvizsgálat során az alábbi megállapítások születtek: • a Kft. minden hónapban időben benyújtotta az ÁFA bevallását, • adófizetési kötelezettségének pontosan eleget tett,

• a társaság a számlák kibocsátása során figyelembe veszi az ÁFA és a számviteli törvény, illetve a PM rendelet számlákra vonatkozó tartalmi előírását, 54

• az értékesítésnél megfelelő adókulcsot használ, • a cég minden beszerzés esetén ragaszkodik követelményeknek megfelelő ÁFÁ-s számlához,

az

alaki

és

tartalmi

• a folyamatosan teljesített szolgáltatások esetén a fizetendő ÁFA-t a pénzügyi esedékesség időpontjának megfelelő bevallásba állítja be,


• megkülönbözteti és külön kezeli a cég a levonható és le nem vonható ÁFÁ-t, • a cég az arányosítást alkalmazza,

• a társaság figyelembe veszi az ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó jogszabályi korlátot.

A vizsgálat megállapította, hogy az ÁFA elszámolása tekintetében nincs jelentős hiba.

6.3.3

Helyi adók

A Növényorvos Kft. 2010. évi helyi iparűzési adófizetési kötelezettsége megoszlott két város, a székhely szerinti Balatonboglár és a telephely szerinti Balatonlelle között. Mindkét helyre be kellett nyújtani az adóbevallást, és az adót is megosztva kellett befizetni.

A könyvvizsgálat ezzel a témával kapcsolatos ellenőrzési területei a következők voltak: • befizette és bevallotta-e a Kft. a helyi adókat,

• megfelelően határozta-e meg a társaság a helyi iparűzési adó alapját, • helyesen osztotta-e meg a társaság a helyi iparűzési adó alapját, • befizette-e a társaság a helyi adóra vonatkozó adóelőleget,

• eleget tett-e a cég december 20-ig a helyi adó feltöltési kötelezettségének.

Az ellenőrzés nem tárt fel lényeges hibát.

55

6.4

Az év végi zárlathoz kapcsolódó feladatok


Az év végi zárlathoz kapcsolódó feladatok a főkönyvi számlák zárásának és a megfelelő mérlegsorok egyeztetése. Kisebb cégek esetén előfordulhat olyan helyzet, hogy kisebb hiba vagy mulasztás történik az ügyvezetés, könyvvezetés során. Ha erre a könyvvizsgálat fényt derít, és a hiba javítható, akkor a vezetésnek lehetősége van megtenni ezt anélkül, hogy ezzel bármilyen mértékben befolyásolná a könyvvizsgálat eredményét. A Növényorvos Kft. esetében is előfordult ilyen: a raktárépület bérleti díjáról nem kapott számlát a Kft. 2010-re vonatkozóan, és az ügyvezetés nem járt utána a hiányosságnak. A könyvvizsgáló vizsgálata során derült fény a mulasztásra. A mérlegfordulónap után kiállított számla ezért a beszámolóban passzív időbeli elhatárolásként szerepel.

6.4.1

A nyitó egyenlegek ellenőrzése

A nyitó egyenlegek ellenőrzése azért lényeges, mert a beszámoló az előző év adatait is tartalmazza, és így a könyvvizsgáló a jelentésében közvetve ezekről is véleményt formál. Ezért szükséges meggyőződnie arról, hogy a beszámoló „előző év” rovatában szereplő adatok megegyeznek-e az előző évi beszámoló tárgyévi adataival. A formai vizsgálatnál lényegesebb a tartalmi ellenőrzés, ami viszont elsősorban az első (tehát nem folyamatos) könyvvizsgálatnál fontos. Ha, mint a Boglári Növényorvos Kft. esetében is, az előző évi beszámolót ugyanaz a könyvvizsgáló véleményezte, mint aki a tárgyévre is megbízást kapott, a nyitóegyenlegek ellenőrzése valójában csak formalitás: a könyvvizsgáló a nyitóegyenlegek tartalmáról, értékeléséről megfelelő ismeretekkel és dokumentációval rendelkezik. A nyitóegyenlegek átvizsgálása a következő szempontok alapján történt:

• Legutolsó pénzügyi kimutatás, és az ahhoz kapcsolódó jelentés megismerése. • Előző záró egyenlegeket helyesen hozták át, vagy újra megállapították. • A nyitóegyenlegekben megfelelő számviteli politika érvényesül.

56

• Előző könyvvizsgáló munkapapírjainak áttekintése egyenlegekre vonatkozó bizonyítékok elegendőek.

alapján

a

nyitó

• A tárgyidőszakban végrehajtott könyvvizsgálati eljárások a nyitóegyenlegek szempontjából releváns információt nyújtanak.


• A nyitó egyenlegekre vonatkozó bizonyítékok megszerzése érdekében lefolytatott konkrét vizsgálati eljárások eredménye elfogadható. A fenti szempontok alapján kijelenthető, hogy a nyitóegyenlegek nem tartalmaznak olyan lényeges hibás állítást, ami lényegesen befolyásolná a tárgyévi beszámolókat.

6.4.2

A mérlegtételek és a leltár kapcsolata

A mérlegtételeket leltárral kell alátámasztani. A Növényorvos Kft. esetében a készletekről készült leltárnak kiemelt jelentősége van, hiszen a vállalkozás sem értékben, sem mennyiségben nem vezet év közben a készleteiről nyilvántartást. A mérlegbe a készletek záróértéke kerül, ami a leltárkészítés során kerül megállapításra. A Növényorvos Kft. a számviteli politikában foglaltaknak megfelelően, a készleteit utolsó beszerzési áron értékeli. A készletek, a vállalkozás jellegéből adódóan, vásárolt készletek, a készletként kimutatott 5068 ezer Ft teljes egészében áru. A könyvvizsgálati cél a készletek esetében, hogy bizonyosságot szerezzen a könyvvizsgáló arról, hogy a készletek valóban léteznek-e, illetve hogy értékelésük megfelelően történt-e. A vállalkozásnak saját leltárkezelési szabályzata van, az ellenőrzés során meg kell vizsgálni, hogy azzal összhangban készült-e a leltár. A könyvvizsgálót a vezetés értesítette a leltárfelvétel időpontjáról, ahol ő is részt is vett. Személyesen meggyőződött a készletek létezéséről, mennyiségéről. A leltár értékelésének ellenőrzésére a nagyobb értékű tételeket választotta ki. A leltárban az utolsó beszerzési áron kell szerepeltetni az árukat. Az ellenőrzés során a könyvvizsgáló azokat a szállítói számlákat vizsgálta, amelyeken az ellenőrzésre kiválasztott áru szerepelt. Ellenőrizte a leltározási bizonylatok alaki és formai szabályszerűségét, illetve, hogy a leltár kiemelt adatait a kiegészítő melléklet tartalmazza-e. 57

A fentiek vizsgálatának eredményeként megállapításra került, hogy a leltározás, a leltár kiértékelése és elszámolása rendben megtörtént. A készletek értékelése megfelel a számviteli törvénynek és a Növényorvos Kft. számviteli politikájában, illetve leltározási szabályzatában rögzítetteknek. A beszámolóban bemutatott érték a valóságnak megfelel, a mérlegsor nem tartalmaz jelentős hibát.

Az értékcsökkenés elszámolása és annak szabályszerűsége


6.4.3

A Növényorvos Kft. mérlegében alig vannak befektetett eszközök: az immateriális javak és a befektetett pénzügyi eszközök értéke nulla, tárgyi eszközök is csak kis értékben találhatóak. A 2010-re elszámolt értékcsökkenés 475.600 Ft, amely a mogyoró- és diószedő gép illetve a mogyorószedőhöz való diórosta értékcsökkenéséből adódik össze. A többi tárgyi eszköz nullára leírva szerepel a nyilvántartásban. A kis értékű tárgyi eszközök után – a számviteli politikának megfelelően – egy összegben számolja el a vállalkozás az értékcsökkenést. Dióbetakarítás: a Kft. mogyorószedő gépe munka közben:

Forrás: Antal János felvétele

58

A könyvvizsgáló az értékcsökkenés vizsgálata során az alábbiakat állapította meg: • A főkönyvi számlák vizsgálata alapján megállapítható, hogy az értékcsökkenés a főkönyvi számlákban egyező módon szerepel a beszámolóban.


• A terv szerinti értékcsökkenés elkülönített kimutatása és számítása a számviteli politikának megfelelően történt. • A kiegészítő melléklet tartalmazza az értékcsökkenési leírással kapcsolatban a törvényben meghatározott információkat. • A nullára írt, de még használatban levő eszközök nyilvántartása folyamatos.

• A tárgyidőszakban leírt, kis értékű tárgyi eszközök leírása a számviteli politikával összhangban van, az eszközök nyilvántartása megfelelő módon történik.

A vizsgálat alapján megállapítható, hogy az értékcsökkenés elszámolása megfelelően történt, a tétel jelentős hibát nem tartalmaz.

6.4.4

A vevőkövetelések és a szállítói számlák vizsgálata

A vevőkkel szemben fennálló követelések a forgóeszközök között, a követelések között kerülnek kimutatásra. A mérlegsor a vevőköveteléseken kívül az egyéb követeléseket is tartalmazza, amik társasági adó és kommunális adó túlfizetésből keletkeztek. A vevőkövetelések a főkönyvi kivonat alapján 11423 ezer Ft-on vannak nyilvántartva.

A vevőkövetelések vizsgálata során a könyvvizsgálati cél, hogy a könyvvizsgáló megbizonyosodjon a követelések létezéséről, helyes besorolásukról, a beszámolókkal való egyezőségükről. Fel kell térképezni, hogy megvalósult-e a követelések értékelése: az esetleg szükséges értékvesztések elszámolása megtörtént-e.

Az ellenőrzés során sor került a vevő folyószámla-kivonat, a főkönyv és a beszámoló adatainak összehasonlítására. A követel egyenlegű tételeket kiemelten ellenőrizte a könyvvizsgáló, a jelentős követelésekről visszaigazolást szereztek be a 59

partnerektől. A vizsgálat részét képezte, hogy a vevőkövetelések pénzügyi teljesítését nyomon követik-e a Növényorvos Kft. részéről. A mérlegsorok és a főkönyvi kivonat egyeztetése megtörtént, a kiegészítő mellékletben a szükséges adatok szerepelnek a vevőkövetelésekre vonatkozóan. Mivel könyvvizsgálati szempontból az egész anyag nem nagy terjedelmű, a számlák tételes átvizsgálására is sor került.


A vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a főkönyvi kivonat és a pénzügyi nyilvántartások összhangban vannak, a bemutatott követelések a valóságban is léteznek. Az elvégzett vizsgálat alapján a mérlegsor nem tartalmaz jelentős hibát.

A szállítói kötelezettségek a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepelnek a mérlegben, az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel egyetemben. A szállítók mérlegértéke 759 ezer Ft, az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 7579 ezer Ft értéken vannak nyilvántartva, így a rövid lejáratú kötelezettségek mérlegértéke 8338 ezer Ft. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között a munkabér és terhei illetve alapítókkal szembeni kötelezettségként az osztalék szerepel. A tétel könyvvizsgálata során a cél, hogy a könyvvizsgáló bizonyosságot szerezzen afelől, hogy a tételek teljes körűen kerültek bemutatásra, bizonylatokkal megfelelően alá vannak támasztva, a követelés elfogadott és jogos, a hozzájuk kapcsolódó elszámolások helyesek. A vevőkövetelésekhez hasonlóan, itt is megtörtént a bizonylatok tételes átvizsgálása. Az audit során a könyvvizsgáló a szállító folyószámlákat összehasonlította a főkönyvvel. A főkönyv és a mérlegtételek adatainak összehasonlítása is megtörtént. A könyvvizsgáló megbizonyosodott afelől, hogy a kiegészítő melléklet tartalmazza a szükséges adatokat. Külön is megvizsgálta az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket. A vizsgálat végeztével a könyvvizsgáló megállapította, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek, ezen belül pedig a szállítók megfelelően vannak dokumentálva, a kapcsolódó elszámolások megfelelőek. Az ellenőrzés alapján a mérlegsor nem tartalmaz jelentős hibát.

60

6.5

Az egyszerűsített éves beszámoló ellenőrzése


A könyvvizsgálónak fel kell mérnie, hogy a beszámoló formája megfelel-e a számviteli törvény előírásainak. A Növényorvos Kft. egyszerűsített éves beszámolót készít, és teheti ezt azért, mert éves nettó árbevétele az 1000 millió forintot, a mérlegfőösszege az 500 millió forintot nem haladja meg, és az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma kisebb, mint az 50 főt. Azaz mindhárom mutató tekintetében alatta marad a számviteli törvényben meghatározott értékeknek.

6.5.1

A mérleg vizsgálata

„A mérleg formai és tartalmi vizsgálata azért fontos feladat, mert a könyvvizsgálónak bizonyosságot kell szerezni a vezetés azon állításairól, miszerint az eszközök és források jogszerűen léteznek, teljes körűen bemutatottak és helyes értéken szerepelnek.” 49 A vizsgálat során alkalmazandó főbb szempontok:

• a mérleg a megfelelő időszakok adatait tartalmazza-e, • megfelelően részletesek-e a mérlegtételek, • számszakilag pontos-e a mérleg,

• formailag megfelelő-e: dátum, aláírás szerepel-e rajta,

• a vezetői állítások a létezésre, a teljességre, az érthetőségre, az értékelésre és besorolásra vonatkozóan szabályszerűek és helytállóak-e. A vizsgálat során jelentős hiba nem került napvilágra.

49


61

6.5.2

Eredménykimutatás ellenőrzése

Az eredménykimutatás formai ellenőrzése során a következőket vizsgálta a könyvvizsgáló:


• az eredménykimutatás a számviteli politikában rögzítetteknek megfelelő formában készült-e, • az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt hibákat szerepeltetik-e a korrekciós oszlopban, • indokolt-e, ha negatív összeg szerepel valamely sorban,

• részeredmény kategóriák összegzése számszakilag pontos-e, • szerepel-e aláírás az eredménykimutatáson,

• érvényesültek-e a számviteli alapelvek az eredménykimutatás összeállítása során, • ugyanazok-e az értékelési eljárások, mint a mérlegtételek esetében, • mérleg szerinti eredmény levezetése az adózott eredményből, • fizetendő társasági adó megállapításának helyessége,

• fizetendő osztalék mértékének helyessége: osztalékfizetési korlát megállapítása. A vizsgálat során a könyvvizsgálat nem talált jelentős hibát.

6.5.3

Kiegészítő melléklet áttekintése

A korábbiakban már több ízben történt hivatkozás a kiegészítő melléklet tartalmára vonatkozóan. A kiegészítő mellékletnek van általános, és van a mérleghez illetve az eredménykimutatáshoz kapcsolódó része is, valamint a tájékoztató jellegű adatoknak is itt kell helyet biztosítani:

62

• a közzétett adatok alátámasztása: ha a vállalkozó közzétett egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy a záradék megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén (ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a következő szöveget: A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.


• a székhely címe, • a számviteli elvek nem elégségesek: a törvényben előírtakon túlmenő, további információkat kell a kiegészítő mellékletben megadni, amennyiben a törvény előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összképnek a mérlegben, az eredménykimutatásban történő bemutatásához, • a számviteli politika meghatározó elemei, és azok változása, illetve a változás eredményre gyakorolt hatása, • a szabályrendszerek, az értékelési eljárások, az értékcsökkenés módszere, az elszámolás gyakorisága, a mérlegtételeknél alkalmazott eltérő eljárások és ezek módosító hatásának ismertetése, • a könyvvizsgálati kötelezettség,

• a könyvvizsgálat részletezése: egyszerűsített éves beszámolóban jogcímek szerinti részletezés nélkül, egy összegben, összesítve is be lehet mutatni a tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, • a könyvviteli feladatok irányításáért felelős személy adatai,

• a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő - hatását, évenkénti bontásban,

• a lekötött tartalék jogcímek szerint megbontva,

• a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a saját tőke üzleti éven belüli változását, annak okait, különös tekintettel a jegyzett tőke változásaira. A kiegészítő melléklet fenti szempontok alapján elvégzett vizsgálata során a 63

könyvvizsgáló megállapította, hogy a kiegészítő melléklet tartalmazza a törvényben előírt adatokat és információkat. A vizsgálat alapján a kiegészítő melléklet nem tartalmaz jelentős hibás állítást.

A mérleg hitelesítése, a könyvvizsgálói jelentés elkészítése


6.6

A beszámoló dokumentumainak átvizsgálása mellett szükség van a vállalkozás ellenőrzésére a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása szempontjából. Ennek ellenőrzése az alábbiak figyelembe vételével történt: • túlszámlázások,

• fiktív bevételi tételek,

• ésszerűtlen végleges pénzeszköz átvétel,

• ésszerűtlen tagi kölcsönök felvétele,

• kötelezettségről a jogosult az ügyfél javára egyoldalúan lemond, • pénz átfolyatás,

• ésszerűen nem indokolható tőkeműveletek,

• szokatlan és indokolatlan nagy összegű készpénzbevételek, • leltári többletek,

• székhely nélküli tevékenység, • tulajdonosváltás,

• szokatlan tőkeműveletek.

Az ellenőrzés során a könyvvizsgáló megállapította, hogy pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására utaló cselekmény nem történt. Erre vonatkozóan az ügyfél is nyilatkozott.

Az ellenőrzés végeztével a könyvvizsgáló megállapította, hogy a beszámoló 64


nem tartalmaz lényeges hibás állítást, így nincs akadálya a tiszta könyvvizsgálói jelentés kiadásának. A taggyűlésen, amely a beszámolót elfogadta, osztalékfizetésről döntöttek, így a könyvvizsgáló a végleges jelentést csak a taggyűlés megtörténtét követően adta ki. Ezt a jelentést aztán az egyszerűsített éves beszámolóval együtt letétbe helyezték és közzétették.

7 Összefoglalás

A dolgozat keretében azt próbáltam bemutatni, hogy milyen sajátosságai vannak a mikro vállalkozások könyvvizsgálatának, milyen terheket ró ez a vállalkozásokra és a könyvvizsgálóra.

A könyvvizsgáló választásának a módja tipikusan ismeretségi alapon történik: jelen esetben a könyvelő cég ajánlása volt a mérvadó. A kockázatbecslési eljárás során az ellenőrzési kockázatot jellemzően magasnak kell értékelni a kis méret és a tevékenység alacsony fokú differenciáltsága miatt. A Növényorvos Kft.-nél is, ami tipikus a kis cégeknél, a vezetés látja el a belső ellenőri feladatokat. A könyvvizsgálati eljárások és módszerek kiválasztásának középpontjában a személyes megkérdezés, a szemrevételezés áll. Mivel a tevékenységek nem túl szerteágazóak, és a könyvvizsgálatra átadott anyag nem jelentős méretű, ezért a könyvvizsgáló gyakorlata, hogy tételesen minden számlát átvizsgál. Ebben az esetben nem kell mintavételi eljárásokat alkalmaznia, ami jelentősen egyszerűsíti a munkát, viszont nagyobb az esély a kisebb hibák feltárására is.

A törvényi szabályozás változása miatt a 2012. évtől kezdődően a mikro vállalkozások zöme, így a Boglári Növényorvos Kft is kiesik a könyvvizsgálatra kötelezett cégek közül. A vezetésnek kell döntést hoznia, hogy felbontja-e a 2015-ig érvényes könyvvizsgálói szerződést, vagy továbbra is igénybe veszi a szolgáltatást. Ilyen döntést sok vállalkozásnak kell meghoznia, és biztosan vannak, akik megkönnyebbülten lélegeznek fel könyvvizsgáló nélkül, de lesznek olyanok, akik mégis az ellenőrzést választják. Ugyanis nyilvánvalóan vannak előnyei annak, ha a társaság beszámolóját független könyvvizsgáló hitelesíti. Bizonyos pályázatoknál vagy esetleg hitelfelvételnél is elvárás lehet az auditált beszámoló. Természetesen a könyvvizsgáló megbízásának van egy olyan vetülete is, hogy a vállalkozó 65


folyamatosan kapcsolatot tud tartani a könyvvizsgálóval, ami szokatlan ügylet lebonyolítása vagy új szerződés megkötése előtt nagyon fontos lehet. A könyvvizsgálat, és az ezzel együttjáró komolyabb számviteli fegyelem nagyon hasznos lehet egy hatósági ellenőrzés során is. Természetesen meg lehet indokolni a könyvvizsgálatról való lemondást is a kis cégek esetében: költségmegtakarítást jelent, és nem „zaklatja” senki keresztkérdésekkel vezetőséget. Mégis érdemes elgondolkodni a mikro- és kisvállalkozásoknak – így a Növényorvos Kft.-nek is – a könyvvizsgáló további alkalmazásáról, hiszen az auditált beszámolónak lényegesen több előnye van, mint amennyi hátránya.

66

Irodalomjegyzék:

• DR. BÍRÓ T. - FRIDRICH P. - KRESALEK P.: A könyvvizsgálat alapjai. Perfekt, Budapest 2006.


• KRESALEK P.: Az ellenőrzés súlyponti kérdései napjainkban. In: Tudományos évkönyv 2001. BGF, Budapest, 2001. 151-164. • MADARASINÉ DR. SZIRMAI ANDREA - DR. CSENDES BÉLÁNÉ - WESSELY VILMOS: Kézikönyv a kis és középvállalkozások könyvvizsgálatához a Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján. MKVK, Budapest, 2010.

• A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szabályzata a könyvvizsgálói hivatás magatartási (etikai) szabályairól és a fegyelmi eljárásról. MKVK, 2010. •

KOLOSZÁR LÁSZLÓ: Információrendszer fejlesztése, bevezetése és sajátosságai a vállalati gyakorlatban, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. Doktori (PhD) értekezés. Sopron, 2009.

• A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szabályzata a könyvvizsgálói hivatás magatartási (etikai) szabályairól és a fegyelmi eljárásról

Hivatkozott jogszabályok:

• 2000. évi C. törvény a számvitelről

• 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról

• 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről •

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről

• 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról

Belső szabályzatok, dokumentumok:

• Boglári Növényorvos Kft. Számviteli Politikája • Régió Kft.: A Boglári Növényorvos Kft. 2010. évi könyvvizsgálatának munkapapírjai 67

Mellékletek jegyzéke:

1. Könyvvizsgálói elfogadó nyilatkozat 2. Vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzet mutatói


3. Boglári Növényorvos Kft. 2010. évi mérlege 4. Boglári Növényorvos Kft 2010. évi eredménykimutatása

5. Boglári Növényorvos Kft 2010. évi kiegészítő melléklete 6. Könyvvizsgálói jelentés

68

PU a Sz B B er G LI z ő F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu . m ! 1.sz. melléklet

69

2. sz. melléklet VAGYONI HELYZET MUTATÓI

Mutató megnevezése

Mutató számítása

Tárgyév E Ft

1.339

864

14.420 13.064

20.332 19.451

14.420 10.760

20.332 11.554

1.339 10.760 1.339 10.760

864 11.554 864 11.554

14.420

20.332

3.660

8.338

14.420

20.332

0

0

14.420 3.660

20.332 8.338

14.420

20.332

Előző év

9,29

Tárgyév Változás % 4,25

45,76


Befektetett eszközök Tartósan befektett Eszközök eszközök aránya % összesen Forgóeszközök Forgóeszközök Eszközök aránya % összesen Saját tőke Befektetett Befektetett eszközök fedezettsége % eszközök Saját tőke Tárgyi eszközök fedezettsége % Tárgyi eszközök Saját tőke Tőkeerősség (Saját Források tőke arány)% összesen Rövid lejáratú köt. Rövid lejáratú kötelezettségek aránya Források % összesen Hosszú lejáratú Hosszú lejáratú köt. Források kötelezettségek aránya % összesen Kötelezettségek Kötelezettségek Források aránya % összesen

Előző év E Ft

90,60

95,67

105,60

803,58

1337,27

166,41

803,58

1337,27

166,41

74,62

56,83

76,16

25,38

41,01

161,57

0,00

0,00

25,38

41,01

161,57

VAGYON MŰKÖDTETÉS HATÉKONYSÁGA


Eszközök fordulatszáma

Tárgyi eszközök fordulatszáma Készletek fordulatszáma Saját tőke fordulatszáma

Mutató számítása Nettó árbevétel Eszközök összesen Nettó árbevétel Tárgyi eszközök Nettó árbevétel Átlagos készletek Nettó árbevétel Saját tőke

Előző év Tárgyév E Ft E Ft 108.548 110.633 14.420 20.332 108.548 110.633 1.339 864 108.548 110.633 2.312 4.846 108.548 110.633 10.760 11.554

Előző év

Tárgyév Változás %

7,53

5,44

72,28

81,07

128,05

157,95

46,96

22,83

48,62

10,09

9,58

94,92

70

LIKVIDITÁSI MUTATÓK



Tárgyév

13.064 3.660 8.441

19.451 8.338 14.383

3.660 2.900 3.660 2.682 3.660

8.338 2.783 8.338 2.783 8.338

Előző év 356,94

Tárgyév Változás 233,28

65,36


Forgóeszközök Lidviditási mutató I. (Current ratio) Rövid lejáratú kötelezettségek Lidviditási mutató Forgóeszközök - Készletek II. (Quick ratio gyors ráta) Rövid lejáratú kötelezettségek Pénzeszk.+ értékpapírok Lidviditási mutató III. Rövid lejáratú kötelezettségek Pénzeszközök Lidviditási mutató IV. Rövid lejáratú kötelezettségek

Előző év

230,63

172,50

74,80

79,23

33,38

42,12

73,28

33,38

45,55

PÉNZÜGYI STRUKTÚRA MUTATÓI


Előző év

Tárgyév

Hitelfedezettségi mutató

Követelések Rövid lejáratú kötelezettségek

5.541 3.660

11.600 8.338

Eladósodottság foka

Kötelezettségek Eszközök összesen Üzemi tev. eredménye

3.660 14.420 2.591

8.338 20.332 8.848

Rövid lejáratú kötelezettségek Vevők Szállítók Átlagos vevő állomány Nettó árbevétel Átlagos szállítói állomány Anyagjellegű ráfordítások

3.660 3.958 1.269 1.979 108.548 635 100.299


Dinamikus likviditás

Vevő / Szállítói állomány aránya Vevők átfutási ideje

Szállítók átfutási ideje

Előző év

Tárgyév Változás

151,39

139,12

91,89

25,38

41,01

161,57

70,79 106,12 8.338 11.423 311,90 1505,01 759 7.691 6,65 25,37 110.633 1.014 2,31 3,80 97.498

71

149,90

482,53

381,28

164,40

PU a Sz B B er G LI z ő F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu . m ! 3.sz melléklet

72

73


PU a Sz B B er G LI z ő F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu . m ! 4. sz. melléklet

74

75


PU a Sz B B er G LI z ő F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu . m ! 5. sz. melléklet

76

77


78


PU a Sz B B er G LI z ő F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu . m ! 6.sz. melléklet

79

80


A Telefon:

Recommend Documents