A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

A visszterhes vagyonátruházási illeték jelentősége, szerepe, az illetékfizetési bevételek alakulása az elmúlt években

Külső konzulens: Czirókné Szabó Márta

Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna

Lecsek László Nappali tagozat Gazdálkodás és menedzsment szak Vállalkozásszervező szakirány

2011

Tartalomjegyzék Bevezetés .......................................................................................................................... 4 1. Az illeték kialakulásának történeti áttekintése ........................................................ 6 1.1 A magyar illetékrendszer kialakulása ......................................................................... 6 2. Az illeték fogalma, összehasonlítása az adóval......................................................... 8 2.1. Illeték vagy adó? ........................................................................................................ 8 2.2. Az illeték közgazdasági szerepe ................................................................................ 8 2.3. Az egyes illeték-nemek.............................................................................................. 9 2.4. Az illetékbevételek felosztásának szabályai ........................................................... 11 3. Illetékfizetési kötelezettség visszterhes vagyonátruházási illeték esetén ............ 12 3.1. A törvény területi és személyi hatálya ..................................................................... 12 3.2. Az illetékkötelezettség keletkezése ......................................................................... 13 4. A visszterhes vagyonátruházási illeték ................................................................... 14 4.1. Az illeték tárgya ....................................................................................................... 14 4.2. Az illeték általános mértéke..................................................................................... 15 4.3. Haszonélvezet, használat ......................................................................................... 15 4.3.1. A vagyoni értékű jogok értékének megállapítása ................................................. 15 4.3.2. Haszonélvezet, használat esetén az illeték alapja ................................................. 16 4.4. Az illeték alapja és mértéke különböző vagyonszerzések esetében ........................ 17 4.5. Illetékmentességek, illetékkedvezmények ............................................................... 21 5. Az illeték alapjául szolgáló érték ............................................................................. 24 5.1. A forgalmi érték megállapításának általános szabályai ........................................... 25 5.2. A forgalmi érték bejelentése és megállapítása ......................................................... 25 6. Az illeték megfizetése ................................................................................................ 29 6.1. Az illetékelőleg ........................................................................................................ 29 6.2. Fizetési meghagyás .................................................................................................. 30 7. Szankciók ................................................................................................................... 31 7.1. Mulasztási bírság ..................................................................................................... 31 7.2. Késedelmi pótlék ..................................................................................................... 31 8. Fizetési könnyítések .................................................................................................. 32

8.1. Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése....................................................... 32 8.2. Adómérséklés .......................................................................................................... 33 9. Esettanulmányok ...................................................................................................... 34 10. Illetékbevételek alakulása az elmúlt években....................................................... 38 Összefoglalás, javaslat .................................................................................................. 46 Irodalomjegyzék ........................................................................................................... 49 Mellékletek .................................................................................................................... 50

Bevezetés Szakdolgozatom témájául, az illetéket, mint speciális adónemet választottam. A téma aktualitását elsősorban az adja, hogy minden ember élete során valamilyen formában kapcsolatba kerül az illeték intézményével. Ingatlanügye mindenkinek volt, van vagy lesz, ha pedig tulajdonjogot vagy vagyoni értékű jogot szerez, illetéket kell fizetnie. A hatóságok előtt történő igazolások és eljárások is illetékkötelesek. Az illeték átszövi mindennapjainkat. Témaválasztásomat befolyásolta a személyes érintettség is. Főiskolai tanulmányaim alatt többször is volt lehetőségem diákmunka keretében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozni. Az illeték osztályon is eltöltöttem több hónapot, ahol megismerkedhettem az illetékkel, és egy kicsi belátást nyerhettem az illetékügyletekbe. A rendszerváltás óta a vagyoni viszonyok gyorsan változnak, ingóságok, ingatlanok cserélnek gazdát, ezért fontosnak tartom, hogy minél szélesebb ismeretekkel rendelkezzünk. Az illeték mindenki által ismert fogalom, de tényleges tartalmával kevesen vannak tisztában. A szakdolgozatom típusa egy hagyományos szakdolgozat. Fő témája a visszterhes vagyonátruházási illeték. Azért esett a választásom erre az illeték-nemre, mert az államnak ez a legfőbb bevételi forrása az illeték területén, és az emberek ezzel a típussal találkoznak a legtöbbet. A dolgozatomban először az illeték hazánkban történő kialakulása, történelmi fejlődése kerül bemutatásra az aktuális szabályozásig. Ezt követően tisztázom az illeték fogalmát és ez után az illetéket összehasonlítom az adóval, sorra veszem a két adónem közötti különbséget és a hasonlóságokat. Felvázolom az illeték felosztásának szabályait az államháztartási törvény alapján, valamint részletesen bemutatom a hazai illetékrendszert és az illetékkezelés gyakorlatát a visszterhes vagyonátruházási illeték esetében.

4

Általam készített esettanulmányokkal szemléltetem, hogyan valósul meg az elmélet a gyakorlatban. Továbbá elemzem az illetékbevételeket, azok megoszlását a háztartások és a vállalkozások között, bemutatom hogyan alakultak a Nyugat-dunántúli Régióban az illetékbevételek, és megmagyarázom, mik voltak a csökkenésnek a fő okai. Végül következtetésekkel, javaslatokkal próbálom feltárni a jelenlegi szabályozás problémáit. Célom, hogy a fenti témák kidolgozásával olyan dolgozatot készítsek, amely hozzásegítheti az olvasót ahhoz, hogy egy alapfokú ismeretet szerezzen az illetékről.

5

1. Az illeték kialakulásának történeti áttekintése A fejezetben az illeték kialakulásának, a szabályozás változásainak, és a mai illetékrendszer létrejöttének szakaszait ismertetem.

1.1. A magyar illetékrendszer kialakulása A magyar jog történetében az illetéknek első nyomait a IX. század második felében fedezhetjük fel. Szent László király III. törvénykönyvében találunk először illeték jellegű törvényi rendelkezést, amely a bírósági peres ügyek során felmerülő, a feleket terhelő fizetési kötelezettséget tárgyalja. A középkor folyamán sokáig az eljárási illetékkel találkozhatunk. Az egységes magyar illetékrendszert az 1850. augusztus 2-án és szeptember 6-án kibocsátott osztrák császári nyílt parancsok alapozták meg. 1867. évi kiegyezés után az osztrák illetékszabályokat – némi módosítással – továbbra is érvényben tartották. A hatályban lévő illetékrendszert a pénzügyminiszter javaslata lapján a törvényhozás évente módosította, így egyre bonyolultabbá, áttekinthetetlenné vált, ezért 1870-ben és 1875-ben megjelentették az érvényben lévő rendelkezések hivatalos összefoglalását. Az 1920. évi XXIV. törvény már különállóan rendszerezte az okirati, közigazgatási és törvénykezési illetékekre vonatkozó szabályokat. Kialakult az illetékrendszer négyes tagozódása, amely a törvénykezési és közigazgatási illetékek mellett a vagyonátruházási és az okirati illetékeket is magába foglalta. 1939. januárban a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium kiadta a magyar illetékjog szabályainak a gyűjteményét, amely öt részből állt és felölelte az illetékek teljes rendszerét.

6

Az illetékszabályok egységes rendszerbe foglalásának folyamata az 1940-es évek elejétől indul és 1949-ig tart. Háromkötetes munka jelenik meg „Illetékek” címmel. Az első illetékkódex megjelenése egybeesik a háború végét követő stabilizációval, és a forint bevezetésével. 1950-től kialakult az illetékrendszer hármas tagozódása: 

vagyonátruházási,



okirati,



és eljárási illetékek.

Megmarad az illetékek hármas tagozódása, de később a rendelet új illeték-nemmel egészül ki, a statisztikai illetékkel, amely az államigazgatási eljárási illetékek között kerül szabályozásra. A rendelet 20 évig maradt hatályban. Az illetéket szabályzó rendeleteket 1986. július 1. napjától váltotta fel a törvényi szabályozás, mivel ekkor lépett hatályba az 1986. évi I. törvény. A törvény jelenleg hatályos szabályozással megegyezően vagyonszerzési és eljárási illetéket különböztet meg, és megszűnteti az okirati illeték rendszerét. A törvény 1990. december 31-ig volt hatályban. Az illetékjog fejlődésének újabb állomását jelentette az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény, amely 1991. január 1-én lépett hatályba, többszöri módosítást követően ma is hatályos.

7

2. Az illeték fogalma, összehasonlítása az adóval 2.1. Illeték vagy adó? „Az illeték az állami (önkormányzati) bevételek azon fajtája, amely a szolgáltatás és a közvetlen ellenszolgáltatás elvén alapszik. Illeték alatt továbbá azt a viszontszolgáltatást kell érteni, amelyeket meghatározott hatósági szolgáltatásért igénybevevő az állam által előírt mértékben leróni köteles. Az illeték lényeges vonása a kapcsolódó jelleg, azaz soha nem önállóan, hanem valamilyen jogviszonyhoz, jogintézményhez kapcsolódva érvényesül.” [4]111.o. Az illeték alapvető jellemzője, hogy állami előírásokon alapul, általános jellegű és mértékű, közvetlen ellenszolgáltatás típusú, egyszeri (évente nem megismétlődő), a központi és önkormányzati költségvetések bevételit gyarapító, járulékos jellegű pénzbeli fizetési kötelezettség. A törvényi szabályozás alapján az illeték is adónak minősül, de a köztudatban nem az adókkal azonosítják. Az illeték a klasszikus vagyonadókkal ellentétben a vagyongyarapodáshoz kapcsolódó egyszeri „adózási” kötelezettséget jelent. Az illetéknek és az adónak közös vonása, hogy az államhatalom mind az illetéket, mind az adót egyoldalú rendelkezéssel állapítja meg. Alapvető különbség viszont, hogy az adókat közvetlen ellenszolgáltatás nélkül veti ki az adóztató állam (önkormányzat) az adófizetésre kötelezettekre, ezzel szemben az illetéket, az eljárást igénybevevő viszontszolgáltatásra kötelezettektől szedik be. További fontos különbség, hogy az adó rendszeres fizetési kötelezettség, míg az illeték eseti jellegű.

2.2. Az illeték közgazdasági szerepe Elsődleges közgazdasági funkciója az illetéknek, hogy megtérüljenek azok a költségek, amelyek a különböző állami szerveknél az ügyek intézése során felmerültek.

8

Közgazdasági célja, hogy az állami és önkormányzati feladatok teljesítésének segítése, valamint a közterhekhez való arányos hozzájárulás. Az illetékért járó ellenszolgáltatás általában nem gazdasági jellegű, hanem rendszerint államigazgatási (közigazgatási), bírósági szervek, igazságszolgáltatási és adminisztratív ténykedések „ellenértéke”. Az illetékrendszerben vannak bizonyos kötelezettségek, amelyek közgazdasági tartalmukat tekintve egyszeri befizetésként jelentkeznek, de majdhogy nem adójellegűek, mert a fizetségi kötelezettséggel szemben nem áll arányos ellenszolgáltatás. Például a visszterhes vagyonátruházási illetéknél, amelyet akkor kell fizetni, például, ha az ingatlan ellenérték fejében cserél gazdát. Ezek után a következőt állapíthatjuk meg, ennek az illetéknek a közgazdasági tartalmát tekintve egyszeri vagyonadó-jellegű.

2.3. Az egyes illeték-nemek A témám egyik fő tárgyát a visszterhes vagyonátruházási illeték képzi, de fontosnak tartom, hogy megemlítsem a többi illeték-nemet is és azok csoportosítását. A hatályos szabályozás alapján az illetékeket a következő módon csoportosítjuk:

 Vagyonszerzési illeték 

Öröklési illeték



Ajándékozási illeték



Visszterhes vagyonátruházási illeték

 Eljárási illeték 

Közigazgatási hatósági eljárási illeték



Bírósági eljárási illeték



Igazgatósági, illetve bírósági szolgáltatások díja

9

A vagyonszerzési illetékek Speciális vagyonadók, amelyek a vagyon tulajdonjogához, vagyoni érékű joghoz kötődnek. Dinamikus közteherként eseti vagyonmozgással (öröklés, ajándékozás, visszterhes vagyonátruházások) állnak összefüggésben.

Az öröklési és ajándékozási illeték Az öröklési és az ajándékozási illetéket vehetjük egy csoportba, mivel egyaránt ellenérték nélküli vagyonszerzéshez kapcsolódik, így a szabályozásuk is hasonlóságot mutat. Az öröklési és ajándékozási illeték tárgya a haláleset folytán, illetve ajándékozással bekövetkezett vagyonszerzés Ezek az illeték-nemek az ingyenes vagyongyarapodást terhelik, mivel az örökös és a megajándékozott vagyontárgyakhoz jut, vagyona ez által növekszik. Ennek a vagyongyarapodásnak egy részét vonja le az állam vagyonszerzési illeték formájában.

Visszterhes vagyonátruházási illeték A visszterhes vagyonátruházási illeték is adójellegű elvonás. Tárgya az ingatlanok, az ingó dolgok és a vagyoni értékű jogoknak visszteher, azaz ellenszolgáltatás (pénz, csereingatlan stb.) ellenében történő átruházása, illetve megszerzése.

Az eljárási illetékek A jogszabályban tételesen megállapított eljárási illetéket kell fizetni, amelynek nagysága nem befolyásolja az érdemi döntést, az eljáró szervek működése független az illetéktől.

Közigazgatási hatósági eljárási illeték Az államigazgatási eljárásban lefolytatott ügyekben azokat az ügyeket kell érteni, amelyek elintézése során az eljárásra hivatott szerv az ügyfeleket érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, részükre adatokat igazol vagy nyilvántartást végez.

10

Illetéket azonban csak az illetéktörvényben felsorolt esetekben kell fizetni.

A bírósági eljárási illeték A bírósági eljárási illeték tárgya a polgári eljárásban létrejött irat vagy cselekmény. Azaz tartalmilag a polgári bírósági eljárás igénybevétele, amelyért ellenszolgáltatásként kell az illetéket megfizetni.

Igazgatósági, illetve bírósági szolgáltatások díja Az egyes közigazgatási hatósági eljárásokért, az egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásainak, illetve egyes bírósági eljárási cselekményért fizetendő díj.

2.4. Az illetékbevételek felosztásának szabályai Az illetékbevételek a mindenkor hatályos költségvetési törvényben foglaltak szerint felosztásra kerülnek a központi költségvetés és az önkormányzatok között. A szabályozás szerint a központi költségvetésen kívül a megyék, a megyei jogú városok és a főváros részesedik az illetékbevételekből. Az ún. visszaosztás fontos jogintézmény, mivel az önkormányzatok jelentős bevételi forrása az átengedett (visszaosztott) illeték. Az illetéknek a visszaosztása havonta történik a központi költségvetésből. A mindenkori költségvetési törvény szabályozza az illetékbevételekből részesülők közötti megosztási elveket, a részesedés arányát. 2007. január 1.-jétől változott az illetékbevételek felosztása, csak a jogerős fizetési meghagyásokra történő befizetések képzik a felosztás alapját. A jelenlegi szabályozás alapján, az állami adóhatóság által beszedett illetékbevételek 50%-ka a központi költségvetést illeti meg, 50%-ka – csökkentve a beszedéssel kapcsolatos költséggel- a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg. A megyei jogú város önkormányzat bevételét képzi a NAV által beszedett illetékből, az illetékességi területen lévő jogügyletek után képződő illetékbevétel, csökkentve a központi bevételi részesedéssel, valamint a beszedéssel kapcsolatos költséggel.

11

A Fővárosi Önkormányzat és a megyei önkormányzatok részesedése a következőképpen alakul: a megyei igazgatóságok, valamint a fővárosi igazgatóság által beszedett illetékbevételekből levonásra kerül a központi költségvetést megillető részesedés (50%), a megyei jogú várost megillető összeg és az igazgatóságok működésével összefüggésben felmerült kiadások fedezésére visszatartott összeg. Az így kapott érték 35%-ka a közvetlenül területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg. A fennmaradó 65% további felosztásra kerül, 50%-ka egyenlő összegben (egy huszad részként) a megyei önkormányzatot és a Fővárosi Önkormányzatot, 50%-ka a megye és a főváros lakosságszáma arányában a megyei önkormányzatokat és a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

3. Illetékfizetési kötelezettség visszterhes vagyonátruházási illeték esetén 3.1. A törvény területi és személyi hatálya A területi és személyi hatályra vonatkozó rendelkezések az illetékrendszer tagozódását követik, légyegében illeték-nemenként történik a területi hatály megállapítása. Az ajándékozás és ellenérték fejében történő vagyonszerzések esetében- a vagyonszerző állampolgárságát figyelmen kívül hagyva- az illetéktörvény területi és tárgyi hatálya a belföldi ingatlan, a belföldön nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, valamint az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok szerzése, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjére mindig kiterjed, kivéve, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően rendelkezik. Tehát az Itv. ezekben az esetekben a nemzetközi szerződéseknek elsőbbséget biztosít. Az ingóságok és a hozzájuk kapcsolódó vagyoni értékű jogok szerzése esetén az Itv. rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadására, illetve a jog megszerzésére belföldön kerül sor.

12

A követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján történő vagyonszerzés esetében csak akkor kell alkalmazni a törvényt, ha belföldi magánszemély, vagy belföldön bejegyzett szervezet a vagyonszerző. Az illetékkötelezettség személyi hatálya kiterjed mind a természetes személyekre és a jogi személyekre egyaránt, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

3.2. Az illetékkötelezettség keletkezése Az illetékkötelezettség keletkezése- főszabályként- a vagyon megszerzésének időpontjához kötődik. A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján, árverési vétel esetén az árverés napján, ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági, hatósági határozattal történő vagyonszerzés esetében a határozat jogerőre emelkedésének napján áll be, egyéb esetekben a vagyonszerzéskor keletkezik. A felfüggesztő vagy bontó feltételtől, valamint a kezdő határidő bekövetkezésétől függő vagyonszerzéskor az illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik. A bontó feltétel bekövetkezésével a szerződés hatálya megszűnik, tehát úgy kell tekinteni, mintha a szerződés létre sem jött volna. Ez a tény nem menti fel a vagyonszerzőt a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség alól, melynek késedelmes teljesítése, vagy elmulasztása esetén mulasztási bírság fizetésére kötelezhető. Bontó feltétel lehet: kiskorú tulajdonában lévő ingatlan eladása esetén a gyámhatóság hozzájárulása, vagy annak megtagadása. Az illetékkötelezettségekor a következő joghatások állnak fenn: -

megnyílik az illeték követeléséhez való jog

-

ebben az időpontban kezdődik a vagyonszerzés illetékkiszabására történő bejelentésének kötelezettsége

13

-

különböző rendeltetésű ingatlanok illetékjogi elbírálása szempontjából is ez az időpont a meghatározó, azaz ebben az időpontban fennálló ingatlannyilvántartási állapot az irányadó

-

a megszerzett vagyonnak ebben az időpontban fennálló állapota határozza meg a forgalmi értéket is

4. A visszterhes vagyonátruházási illeték A visszterhes vagyonátruházási illeték forgalmi típusú adónak tekinthető, hiszen az illetékkötelezettség a szerzést terheli, ami a főszabály szerint ellenérték átadása fejében történik. Ebben az esetben nincsen szó vagyongyarapodásról, a vagyonszerzőnek nem lesz több a vagyona, csak másfajta vagyonelem tulajdonosa lesz. Eddig pénzeszköze volt, ezután ingó vagy ingatlan tulajdona, illetve vagyoni értékű joga lesz.

4.1. Az illeték tárgya A visszterhes vagyonátruházási illeték tárgya, az ingatlan, valamint ingó és vagyoni értékű jogok ellenérték fejében történő megszerzése, átruházása. Amennyiben a jogügylet nem tartozik sem az öröklési, sem az ajándékozási illeték hatálya alá, és megállapítható, hogy vagyonmozgás történt, abban az esetben visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. A visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső leggyakoribb vagyonszerzés az adásvétel, a csere, az árverési vétel, a tartás és az életjáradék. Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:  az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá ennek a jognak a megszűntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés,  az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése,  ingónak hatósági árverésen történő megszerzése,  gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése,  közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése,  önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése, 14

 értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzése,  belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése.

4.2. Az illeték általános mértéke  A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ha a törvény másként nem rendelkezik.  Ingatlanok tulajdonának cseréje esetén a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke után 4%.  Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése esetén a működtetési jognak – a terhekkel nem csökkentett – értéke után 4%.  A tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén a megszerzett vagyon forgalmi értéke után 4% az illeték mértéke.

4.3. Haszonélvezet, használat 4.3.1. A vagyoni értékű jogok értékének megállapítása

Fontos, hogy tisztázzam, mit értünk vagyoni értékű jogoknak. 

A vagyoni értékű jog egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értéknek egyhuszad részét tekinteni.



A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kitöltött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi érték életkor alapján számított értékének a többszörösét.

15



A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke az egy évi érték ötszöröse.



Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest az általam táblázatba foglalt módon kell megállapítani:

25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték

10-szerese

25-50 éves, az egyévi érték

8-szorosa

51-65, az egyévi érték

6-szorosa

65 évnél idősebb, az egyévi érték

4-szerese

(saját szerkesztésű ábra) 1. számú ábra

Ha a vagyoni értékű jog tartalma mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől függ, akkor az előbb megállapított szorzók alkalmazásával a két személy közül az idősebbnek az életkora az irányadó, illetve ha a vagyoni értékű jog tartalma a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idősebb házastárs életkora az irányadó. 

Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának értékét a vonatkozó adásvételi vagy ajándékozási szerződésben megjelölt – illetve folytatás esetén a szerző fél által bejelentett – érték alapján lehet megállapítani.

4.3.2. Haszonélvezet, használat esetén az illeték alapja A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezet, használat esetében a tulajdonszerző a haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig a haszonélvezet és a használat után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket. Az ingatlan haszonélvezettel történő értékesítése esetén a fenntartott haszonélvezet után nem kell illetéket fizetni.

16

Ha az ingatlant- az átruházását megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett – haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a használat jogának fenntartásával történik, ez esetben a haszonélvezet fennmaradása, illetve a használati jog megszerzése illetékmentes.

4.4. Az illeték alapja és mértéke különböző vagyonszerzések esetében Lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetéke

Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. A 2010. január 1. napját követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben az illeték mértéke lakásonként 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték az ezt meghaladó összeg után 4%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 4% illetéket kell fizetni. Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben (szociálpolitikai kedvezmény) részesül, ennek az összegét a forgalmi értékből (illeték alapjából) kell levonni. Ebben az esetben a lakásépítéssel csökkentett forgalmi értéke után esedékes az illeték. A lakásépítési kedvezményről a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet rendelkezik. Ez a rendelet kimondja, hogy a fiatal házaspár az önerő növelése érdekében kérheti a kedvezményre jogosító feltételek fennállása esetén a kedvezmény kölcsönként történő megelőlegezését. A gyermektelen házaspár két születendő gyermek, az egygyermekes házaspár pedig további egy születendő gyermek vállalása esetén hitelintézet útján jogosult a megelőlegező kölcsön igénybevételére. A gyermekvállalás határidőig történő igazolt teljesítése esetén az állam megfizeti a megelőlegező kölcsön összegét a hitelintézet részére. A megelőlegező kölcsönszerződés lakásépítési kedvezménnyé alakítása céljából szerződést kell kötni a lakásépítési kedvezményre. 17

Az illetéktörvény azonban nem rendezi azt a kérdést, hogy ilyen esetben élhet-e a vagyonszerző a forgalmi érték csökkentésének a lehetőségével. A gyakorlatban az alakult ki, hogy az adóhatóság csak azoknál a vagyonszerzőknél csökkenti a forgalmi értéket, akiknél a gyermek megszületett. Tehát ha a vagyonszerző még csak megelőző kölcsönt vett igénybe, akkor a forgalmi érték csökkentésére irányuló kérelmét az adóhatóság elutasítja. Ugyanakkor mód van rá, hogy az illeték alapja utólag csökkenjen, ha a vagyonszerző a gyermekvállalást az illeték megállapításához való jog elévülési idején belül teljesíti. Az alábbi diagram az állam lakáscélú kiadásait szemlélteti 2000 és 2010 között.

(Forrás: www.urb.bme.hu) 2. számú ábra

18

A kiadott új lakásépítési engedélyek száma a Nyugat-Dunántúli régióban 2009-2010. között:

Terület Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúli Régió

2009 829 721 631 3181

2010 826 255 400 1481

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal hivatalos honlapja – www.ksh.hu) 1. számú táblázat

Az alábbi esetekben nem lehet levonni a lakásépítési kedvezményt a forgalmi értékből:

-

A lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén, ilyenkor az illeték alapja az elcserélt ingatlanok – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete.

-

A kettőnél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréjénél. Ebben az esetben az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és legkisebb – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékű ingatlanok értékkülönbözete.

-

Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő éven belül eladja. Ilyenkor az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete.

-

Lakástulajdonok egymás közötti cseréje, illetve az első felsorolásban említett adásvétele esetén, ha az elcserélt, illetőleg eladott lakástulajdon haszonélvezet, használat joga terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít. A jog szerzője a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözete után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket.

19

-

Ha a lakást állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő bérlakás bérleti joga ellenében ruházzák át, a lakás forgalmi értékének 50 százalékát kell az illeték alapjának tekinteni.

Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke A személygépkocsik nagyobb számú megjelenése maga után vonta a gépjármű tulajdonjogának átruházásával kapcsolatos illeték megjelenését az illetékekre vonatkozó jogszabályokban. Fél évszázaddal ezelőtt még hiába kerestük az illeték kódexben. Kezdetben, mint okirati illeték jelent meg, majd az illetéktörvény, mint vagyonátruházási illetéket szabályozza. Először is tisztázni szeretném, hogy mi is minősül gépjárműnek az illetéktörvényben: az olyan közúti szállító-vagy vontatóeszköz, amelyet beépített erőgép hajt, és nyilvántartását jogszabály írja elő, gépjárműnek tekintünk. Kivétel ez alól a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár. Öröklés, ajándékozás és adásvétel esetén keletkezik illetékkötelezettség gépjármű tulajdonjogának megszerzésekor. A hétköznapi életben, mint „gépkocsi átírási illetéket” ismerjük. Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén nem a forgalmi érték az illeték alapja, hanem a gépjármű hengerűrtartalmának cm3–e után tételesen meghatározott illetéket kell fizetni. Ennek mértéke főszabály szerint cm3-ként 18 forint. Ennyit kell fizetni a tehergépkocsi, az 1890 cm3-nél kisebb hengerűrtartalmú személygépkocsi és 500 cm3nél kisebb hengerűrtartalmú motorkerékpár visszterhes szerzése esetén. Az 1890 cm3nél nagyobb hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-nél nagyobb motorkerékpár megszerzése esetén azonban cm3-ként 24 forint illetéket kell fizetni. Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint illetéket kell fizetni.

20

2008. évi január 1. napjától vagyoni értékű jognak minősül a gépjármű üzembentartói jog is. Az üzembentartó a jármű tulajdonosa, illetve akit jogszerű szerződés vagy más hitelt érdemlően jogcím alapján a járműnyilvántartásba bejegyeztek. Tehát gépjármű, pótkocsi haszonélvezetének, használatának üzembentartói jogának megszerzése szintén illetékköteles. Ezekben az esetekben a tulajdonjog megszerzése vagyontárgyakhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokkal ellentétben nem az életkor szerint megállapított szorzószám alapján, hanem a tulajdonjog megszerzése esetén fizetendő illeték 25 %-a lesz az illeték összege. Amennyiben e jogok megszerzése a tulajdonjog megszerzésével egyidejűleg történik, a tulajdonos részére megállapított illetéket a vagyoni értékű jog után fizetendő illetékkel, tehát a tulajdonjog megszerzése utáni illeték 25%-ával csökkenteni kell. (75%-ot a tulajdonos, 25%-ot a vagyoni értékű jog jogosultja fizet) Az üzembentartói jog azonban csak ajándékozás és öröklési illetéknek lehet tárgya. Tehát amennyiben ellenérték fejében történik a szerzés, nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség. Nincs helye ajándékozási illeték megállapításának a közös tulajdonban lévő gépjármű esetében, amennyiben az egyik tulajdonostárs az üzembentartói jog bejegyzését kéri. Ugyanez vonatkozik a házastársi közös vagyon részét képző gépjármű nem tulajdonos házastárs üzembentartói jogának bejegyeztetése esetében, bár nincs ellenérték, de ajándékozás sem valósul meg.

4.5. Illetékmentességek, illetékkedvezmények A mentességek és kedvezmények a visszterhes vagyonszerzés esetében is igen kiterjedt rendszert alkotnak, a teljes körű bemutatásuktól eltekintek. A gyakrabban igénybe vett, összegszerűen jelentősebb mentességek a következők:

21



a lakóház építésére alkalmas telektulajdon, valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabására történő bemutatástól számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a hasznos alapterület eléri a maximális beépíthetőség 10%-át, A lakóház felépítésének igazolása érdekében a 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére a használatbavételi engedély kiadása megtörtént, az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház felépítését. Gyakran előfordult, hogy a vagyonszerző a mentesség érdekében a lakóház felépítését 4 éven belül vállalta, de sajnos nem tudta tartani a 4 éves határidőt. Ilyenkor lehetőség volt a vagyonszerző kérelmére 2004. október 1. és 2009. május 31. között átmeneti határidő hosszabbítására. Ebben az esetben a feltétel teljesítésének határideje az illetékkiszabásra bejelentéstől számított 6 év. A beépítésre nyitva álló határidő 2 évvel történő meghosszabbítása azoknak a kötelezetteknek adott segítséget, akiket a 2009. évben kiteljesedő válság olyan anyagi helyzetbe hozott, hogy a 4 éves határidőn belül nem tudta a lakóházat felépíteni.



az állami vagyon vagyonkezelői jogának megszerzése,



a 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű, új építésű lakásnak a lakásépítésére és értékesítésére jogosult vállalkozótól történő megszerzése,

22



gazdálkodó szervezet jogutódlását eredményező vagyonszerzése,



a kisajátított vagy bányakárt szenvedett ingatlanért cserébe kapott ingatlan szerzése, vagy a kártalanítás összegéből történő ingatlanvásárlás,



a közérdekű célra kisajátított ingatlan vételárából történő ingatlanvásárlás



a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának főtevékenységként gépjárműforgalmazásával, pénzügyi lízingjével és ingatlanok, gépjárművek pénzügyi lízingjével egyaránt foglalkozó vállalkozó általi megszerzése,



a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló termőföldtulajdon szerzése, valamint ehhez kapcsolódóan haszonélvezet, használat jogának alapítása, abban az esetben, ha az elcserélt földrészlet azonos jogosult javára haszonélvezet, használat joga terhelte,



a regisztrált őstermelő termőföldszerzése bizonyos feltételekkel, mely szerint a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy a megszerzett termőföldet mezőgazdasági őstermelőként hasznosítja, 5 évig nem idegeníti el, rajta vagyoni értékű jogot nem alapít. A nyilatkozata mellé csatolnia kell a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiállított regisztrációs igazolás másolati példányát. 2010. január 1. napjától hatályos szabályozás szerint a mentesség nem csak termőföldvásárlás, hanem csere jogcímen történő tulajdonjog szerzésére is kiterjed. A fenti feltételek együttes fennállása szükséges a mentesség igénybevételéhez.

A visszterhes vagyonszerzés esetében sem járnak a fenti mentességek automatikusan, minden esetben a vagyonszerzőnek nyilatkoznia kell az adóhatóságnál az erre rendszeresített formanyomtatványon, vagy a jogügylet alapját képző szerződésben a feltételek fennállásáról.

23

Az illetéktörvény kedvezményezi: 

az illetékfizetési kötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%ig terjedő, de legfeljebb 40.000 forint kedvezményben részesül, amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 8 millió forintot. A 12 hónap pótlékmentes részletfizetéssel minden 35. életévét be nem töltött fiatal élhet. Amennyiben résztulajdon vásárlás történik, úgy a megszerzett tulajdoni hányaddal arányos részre jár a kedvezmény,

Az adóhatóság tapasztalatai szerint nem minden esetben teljesül a három feltétel együttesen. Egyrészt sokan nincsenek abban a helyzetben, hogy 35 éves korukra támogatás nélkül lakáshoz jussanak, valamint a forgalmi értéket alacsonynak tartják, mivel egyre kevesebb az olyan lakás, amelyet 8 millió forint alatt lehetne megvásárolni. A kedvezmény mértéke a mai gazdasági viszonyokhoz képest alacsony, mivel a rendelkezés 1999. január 1. napja óta hatályos. Azóta nem módosítottak a jogalkotók a kedvezmény mértékén.

5. Az illeték alapjául szolgáló érték Az illeték alapjául a forgalmi érték szolgál, amelynek jelentős szerepe van az illetékkiszabási eljárásban, mivel főszabályként ez az alapja a fizetendő illetéknek. A felek maguk állapítják meg a forgalmi értéket. Abban az esetben, ha a felek túl alacsony, vagy túl magas forgalmi értéket határoznak meg, a jogszabály a visszaélésekre tekintettel biztosítja az adóhatóság részére a forgalmi érték megállapításának lehetőségét.

24

A forgalmi érték megállapításánál az alábbi időpontban fennálló érték az irányadó: ha a vagyonszerzést a közjegyző bejelenti, illetve az ingatlanügyi hatóság a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja az állami adóhatóságnak, vagy a vagyonszerzésről az állami adóhatóság más módon tudomást szerez.

5.1. A forgalmi érték megállapításának általános szabályai Az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél köteles bejelenteni. Ha a forgalmi értéket a felek nem tűntették fel, nem jelentették be, vagy az adóhatóság szerinti érték eltér a forgalmi értéktől, abban az esetben a forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Bírósági ítéletben megjelölt forgalmi értéket az adóhatóság nem bírálhat felül. Az adóhatóság a forgalmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint a fizetésre kötelezett nyilatkozatának ismeretében – szükség esetén szakértő bevonásával – állapítja meg. Az illeték alapját forintban kell megállapítani. Az idegen állam pénznemében megjelölt értéket a szerződés megkötésének napján érvényes Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának figyelembevételével kell forintra átszámolni. A százalékos illeték alapjának kikerekítésénél – ha a törvény másként nem rendelkezik – az 50 forintnál kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 50 forintot vagy ennél nagyobb maradékot pedig 100 forintnak kell számítani. A vagyonszerzési illetéket, ideértve az illetékelőleget is, valamint a megfizetni elmulasztott illetéket kiszabás alapján kell megfizetni.

5.2. A forgalmi érték bejelentése és megállapítása Az ingatlanok visszterhes átruházásakor tehát a forgalmi értéket, a vételár szerződésében történő feltüntetésével jelentik be a felek, tulajdonképpen először ők állapítják meg.

25

A forgalmi érték megállapító osztály ügyintézőjének a feladata annak eldöntése, hogy a bejelentett érték ténylegesen megfelel-e a forgalmi értéknek. Az ügyintéző megállapítása az adott területre vonatkozó tapasztalatai, hely- és adatismerete alapján történik. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen állást tud foglalni a forgalmi érték tekintetében, akkor jóváhagyja a bejelentett értéket. Abban az esetben, ha kétsége merül fel, akkor helyszíni szemle megtartására kerül sor. A helyszínelést igénylő ügyekben a helyszíni szemléről szóló értesítést a vagyonszerző, vagy annak meghatalmazottja vagy az ingatlan birtokosa, illetve nyilatkozattételére jogosult képviselőjük részére legalább a helyszíni szemle időpontja előtt 5 nappal korábban meg kell küldeni. Abban az esetben, ha a helyszíni szemlén a kiértesítettek közül egyik fél sem jelenik meg, az ingatlanba való bejutást nem biztosították, akkor egy új időpont megjelölésével az ingatlan birtokosát végzéssel kell értesíteni a szemle időpontjáról. Lehetősége van az ingatlan birtokosának e végzés ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezésre. Amennyiben az ingatlan birtokosa nem ismert, akkor a végzést a vagyonszerzőnek kell megküldeni. A vagyonszerzőnek e végzés ellen nincs fellebbezési lehetősége. A végzésben figyelmeztetni kell a szemletárgy birtokosát a szemle szándékos akadályozásának jogkövetkezményeiről, ugyanis a szemle megtartásának akadályozása bírságot von maga után. Ha az ingatlan birtokosa nem ugyan az a személy, akkor a vagyonszerzőt a szemléről értesíteni kell azzal, hogy távolmaradása a szemle megtartását nem akadályozza. A szemlét a szemlélőbizottság végzi el, amely legalább 2 főből áll, tagjait az illeték osztályok osztályvezetői jelölik ki. A szemlén az ügyintézők felmérik az ingatlan fizikai, műszaki és környezeti állapotát és a vagyonszerző nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzítik. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ingatlanról készült fényképet is. A fényképnek érzékeltetnie kell az épület méreteit, a képen az épület domináns két oldala kell, hogy látszódjon. ( Az első számú mellékletemben megtalálható ez a jegyzőkönyv.)

26

Helyszíneléskor kötelező:  A jelenlévő vagyonszerzőnek az azonosítása. Ha a jelenlévő személy nem az ingatlanszerző, akkor tőle a képviseletre való jogosultságát igazoló dokumentumot át kell venni, illetve az adott jogügylethez kapcsolódó minden dokumentumot át kell venni és csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.  Fel kell jegyezni, illetve pontosítani kell a vagyonszerző személyi adatait, adóazonosító jelét, elérhetőségeit.  Ha a tényállás tisztázásához szükséges dokumentum a helyszínen nem áll rendelkezésre, akkor az adózóval vagy a meghatalmazottjával 5 napon belül kell csatolni. Ha ennek nem tesznek eleget, akkor az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A szemlével a helyszínelők elvégzik a felmérést, felmérik az ingatlant és a környezetében lévő értéknövelő, illetve értékcsökkentő tényezőket. Az értékmódosító tényezők közül a következőket kell figyelembe venni:

★ Műszaki szempontok: 

Károsodások



Alapozás módja



Tetőszerkezet kialakítása



Burkolatok minősége, értéke



Határoló szerkezetek, nyílászárók



Épülettartozékok

★ Építészeti szempontok: 

Felépítmény célja



Belső elrendezés



Komfortfokozat

27

★ Használati szempontok: 

Építés, felújítás éve



Komolyabb káresemények



Karbantartás helyzete



Rendeltetésszerű használat

★ Telekadottságok: 

Telek alakja



Tájolás, lejtés



Építési lehetőség



Talajtani viszonyok, növényzet

★ Infrastruktúra: 

Villany



Víz



Gázellátás



Csatorna



Szemétszállítás



Közlekedés



Megközelíthetőség



Telekommunikáció

★ Környezeti szempontok: 

Szomszédos létesítmények



Övezet



Panoráma



Környezeti ártalmak

★ Jogi, hatósági szabályozás: 

Tulajdonviszonyok rendezettsége

★ Egyéb tényezők: 

Lakottság vizsgálata

28

6. Az illeték megfizetése Az illetéket illetékbélyeggel vagy kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni. A vagyonszerzési illetéket minden esetben kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni, ugyanakkor a közigazgatási és a bírósági eljárási illetéket főszabályként illetékbélyeggel kell leróni. Kiszabás alapján az adóhatóságnál pénzzel kell megfizetni a visszterhes vagyonszerzési illetéket, ide értve az illetékelőleget is, valamint az megállapított mulasztási bírságot.

6.1. Az illetékelőleg Az ingatlan tulajdonjogának, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknak megszerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget köteles fizetni, abban az esetben is, ha a vételár teljes kiegyenlítéséig az eladó a tulajdonjogát fenntartja. Főszabály szerint illetékelőleget ajándékozási és visszterhes vagyonátruházás esetén kell fizetni. Ahhoz, hogy az illetékelőleget jobban megértsük, szükség van a bejelentett érték fogalmának az ismeretére. A bejelentett érték nem más, mint a szerződésben szereplő, illetve a vagyonszerző által megjelölt érték, amely nem mindig azonos a forgalmi értékkel. A bejelentett érték az illetőelőlegnek az alapja. Az illetékelőleg és az esetleges mulasztási bírság összegét az illeték szakterület fizetési meghagyásban (határozat) közli. Az illetékelőleg a határozat közlésétől számított 30. napon válik esedékessé. A fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül késedelmipótlék-mentesen fizethető meg az illeték.

29

Mindez azt jelenti, hogy az adózónak a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 30 nap áll a rendelkezésére az őt terhelő illeték pótlékmentes megfizetésére. Ha az adóhatóság a bejelentett forgalmi értéktől magasabb értéket állapít meg a helyszíni szemle során, akkor ebben az esetben a bejelentett érték után illetékelőleg, a két érték különbözete után illetékkülönbözet előírás történik. Az illetékelőlegre a fenn említett szabályok vonatkoznak, az illetékkülönbözet megfizetését az adóhatóság fizetési felhívásban közli, miután a tulajdonjog bejegyzése megtörtént. A felhívásban megjelölt illeték a kézbesítéstől számított 15 napon belül válik esedékessé. Ebben az esetben is él a 30 napon belüli késedelmipótlék-mentes, fizetési lehetőség.

6.2. Fizetési meghagyás A visszterhes vagyonátruházási illetéket, az ingatlan-nyilvántartási illetéket, valamint indokolt esetben a mulasztási bírságot az illetékhivatal állapítja meg, amelyről fizetési meghagyást bocsát ki. A fizetési meghagyás, mint elsőfokú államigazgatósági határozat általában tartalmazza:

-

a fizetésre kötelezett nevét, címét

-

a szerződő felet

-

a fizetendő illeték összegét

-

az alkalmazott illetékkulcsot

-

az illeték megállapításánál figyelembe vett adatokat

-

a megadott kedvezményeket

-

a fizetési határidőt

-

a befizetés késedelmes teljesítésének, vagy elmulasztásával járó jogkövetkezményeket

-

a jogorvoslati lehetőséget

-

az alkalmazott jogszabályhelyeket

30

7. Szankciók Ebben a fejezetben a határidők mulasztásának, a késedelmes teljesítésnek, vagy a nem megfelelő teljesítésének a jogkövetkezményeiről lesz szó.

7.1. Mulasztási bírság A vagyonszerzési illetékkel kapcsolatban bejelentési kötelezettségnek az előírt határidőn túli teljesítése, illetve annak elmulasztása esetén mulasztási bírságot kell fizetni. Magánszemély 200 ezer forintig, más adózóknál 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki. Ezen összegek megduplázandók, ha az adóalany az első büntetéssel kiküldött, az elmaradás pótlását előíró felszólításnak sem tesz eleget. Nem lehet mulasztási bírságot megállapítani, ha a bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítését igazolással menti ki, azzal, hogy úgy járt el, ahogy azaz adott helyzetben általában elvárható (pl: teljes körű ügyvédi meghatalmazás esetén, amikor az ügyvéd mulaszt). A bírság kiszabásakor az eset összes körülményét figyelembe kell venni. Mérlegelés alapján a bírság kiszabását mellőzni is lehet.

7.2. Késedelmi pótlék A fizetési meghagyásban (határozatban), az illetékkülönbözetről kibocsátott, valamint a bíróság határozata alapján az állami adóhatóság által kiadott fizetési felhívásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után az adózás rendjéről szóló törvény (továbbiakban Art.) rendelkezései szerint késedelmi pótlékot kell fizetni. Így az illeték késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.

31

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének a 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Azonban nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő. Késedelmi pótlékot kell fizetni, ha az ügyfél jogtalanul vett igénybe illetékkedvezményt. Ennek esetei: -

közvetett csere kapcsán több eladott lakás esetén a beszámítási szabályok megszerzésekor az általános szabályok szerint járó és a kedvezményes illetékalap figyelembevételével előírt illeték különbözetének háromszorosát kell fizetni,

-

35 év alatti ügyfél nyilatkozatának valótlan tartalma miatt az igénybevett kedvezmény összegének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag előírni,

-

ingatlanforgalmazó a 2 éves határidő lejárta után, ha az eladást nem igazolja, akkor a megállapított kedvezményes illeték és az egyébként járó illeték különbözetének a kétszeresét kell megfizetni.

8. Fizetési könnyítések A jogerősen megállapított, de meg nem fizetett visszterhes vagyonátruházási illetéktartozást az adóhatóság az Art. vonatkozó szabályainak alkalmazásával hajthatja be. Az Art. szabályai alkalmazandók az un. fizetési könnyítésekkel kapcsolatos eljárásokra, valamint a megállapított visszterhes vagyonátruházási illetéktartozás méltányosság címén történő mérséklésére, illetve törlesztésére Fizetési könnyítés alatt a fizetési halasztást és a részletfizetést kell érteni.

8.1. Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése A fizetési könnyítésekkel kapcsolatos eljárás kizárólag az ügyfél, illetve képviselőjének kérelmére indulhat, tehát az illetékfizetésre kötelezett ügyfélnek kell előterjesztenie.

32

A kérelem elbírálására az első fokon eljárt lakhely szerinti adóhivatal jogosult, illetve kötelezett. Az eljáró hatóság az ügyfél kérelméhez kötött, attól még több kedvezmény adásával sem térhet el. A fizetési halasztás és a részletfizetés engedélyezése során részletesen vizsgálni kell: -

fizetési nehézség a kérelmezőnek ne legyen felróható, vagy annak elkerülése érdekében úgy járjon el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható,

-

lényeges, hogy az adós mit tett az eredeti esedékesség és a kérelem benyújtása közötti időszakban (mutatott-e fizetési készséget vagy időközben a rendelkezésére álló összeget a tartozás rendezése helyett más célokra fordította),

-

magánszemély esetében, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

A NAV Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága a fizetési könnyítéses ügyekben az adóhatóság ügyintézője dönt.

8.2. Adómérséklés Adómérséklés: Csak nagyon indokolt esetben van rá lehetőség, ha a fizetési könnyítéssel a nehézség nem oldható fel. Magánszemély esetén mérsékelhető az adó, a pótlék és bírság, tartozás akkor, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén: csak a pótlék illetve a bírság mérsékelhető kivételes méltányosságból – fizetési könnyítéssel sem orvosolható nehézség esetén - ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet ellehetetlenítené. A mérséklést az adóhatóság feltételhez kötheti. A kérelemnek tartalmaznia kell az összeget, a tartozás jogcímét, amelyre a könnyítést, mérséklést kérik. Az indoklásban fel kell tüntetni a nehézség kialakulásának okát és minden olyan tényt, adatot, amely alátámasztja a kérelmet. Mellékelni kell a legutolsó havi jövedelemről szóló munkáltatói igazolást, jövedelemigazolást, a kiadásokat bizonyító számlákat, egyéb bizonylatokat, vállalkozó, vállalkozás esetén a tevékenység adatait tartalmazó adatlapot. 33

Az adóhatóság a kérelem jogosságáról egyedi eljárás során bizonyosodik meg, szükség szerint környezettanulmányt végez, ill. további dokumentumokat kér be az ügyféltől. A fizetési könnyítés időtartamára az adós tulajdonában lévő ingatlanára jelzálogjog bejegyeztetésére kerülhet sor.

9. Esettanulmányok Tulajdoni hányad szerzése lakásvásárlásnál: A Horváth házaspár elhatározta, hogy sokévnyi takarékoskodás után lakást vásárol Zalaegerszegen. Úgy döntenek, hogy 1\2-1\2 tulajdoni hányadban veszik meg. A lakás forgalmi értéke 13 millió forint Feladat: Mekkora lesz a fizetendő illeték összege? Ez azt jelenti, hogy csak a tulajdoni hányadukkal arányos összegre vehetik igénybe a kedvezményt. Vagyis a 13 millió forint értékű lakásban mindkét vagyonszerző 6 500 000 forint forgalmi értékben szerezhet tulajdont és így csak 2 millió forintig vehetik igénybe a 2%-os mértéket. A számolás a következőképpen alakul:

34

2 000 000 × 0,02 = 40 000 Ft 4 500 000 × 0,04 = 180 000 Ft

40 000 Ft +180 000 Ft 220 000 Ft

220 00 – 220 000 forint lesz a vagyonszerzők által fizetendő illeték összege.

Csere: Adott három család, a Kiss a Horváth és a Kámán család. Mind a három család saját lakással rendelkezik. A Kiss család háza 10 millió forint, a Horváth családé 13 millió forint, a Kámán családé 15 millió forint forgalmi értékű. A Kiss családnak mindig is tetszett a Horváth család lakása, a Horváth családnak pedig Kámán-ék háza. A Kámán család azon gondolkozott, hogy nekik elég lenne egy kisebb lakás is. Ez a három család egy napon úgy döntött, hogy lakást cserél. A Kiss család Horváthékkal, Horváth-ék Kámánékkal, a Kámán család pedig Kiss-ék házába költözött be.

Feladat: Mennyi illetéket kell fizetnie a családoknak? Ilyenkor az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és a legkisebb – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékű ingatlanok értékkülönbözete lesz. Így tehát a csereügyletben rész vesz egy 10 millió, egy 13 millió és egy 15 millió forint forgalmi értékű lakás. Ilyenkor a 10 millió és a 15 millió forint különbözete lesz az illeték alapja, vagyis 5 millió forint.

35

Ezen illetékalap figyelembevételével megállapított illetéket az egyes vagyonszerzők olyan arányban viselik, mint amilyen arányt képez az általuk megszerzett lakástulajdon forgalmi értéke a csereügyletben szereplő valamennyi lakástulajdon forgalmi értékének együttes összegében. Tehát a lakások összértéke:

10 000 000 Ft + 13 000 000 Ft + 15 000 000 Ft = 38 000 000 Ft 10 000 000 / 38 000 000 = 26% 13 000 000 / 38 000 000 = 34% 15 000 000 / 38 000 000 = 39% Ebben az arányban kell viselniük a keletkező illetékkötelezettséget, amely 5 millió forint után: 4 000 000 × 0,02 = 80 000 Ft 1 000 000 × 0,04 = 40 000 Ft

80 000 Ft +40 000 Ft 120 000 Ft

120 000 × 0,34 = 40 800 Ft Ez azt jelenti, hogy a Kiss család 40 800 forint illetéket fizet. 120 000 × 0,39 = 46 800 Ft A Horváth család 46 800 forint illetéket fog fizetni. 120 000 × 0,26 = 31 200 Ft A Kámán család pedig 31 200 forint illetéket fizet.

36

Gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetéke A Lukács család használt autókereskedésben vásárolt egy Peugeot 308 típusú személygépkocsit 3 090 000 forintért. Az autó 2009-es évjáratú, 1 397 cm3 a hengerűrtartalma, 95 lóerős. Az apa lett a tulajdonos és a fia az üzembentartó. Feladat: Mennyi illetéket kell fizetnie az apának és a fiának? Ha egyidejűleg történik a tulajdonjog és a vagyoni értékű jog megszerzése, a tulajdonos részére megállapított illetéket a vagyoni értékű jog után fizetendő illetékkel, azaz a tulajdonjog megszerzése utáni illeték 25%-ával csökkenteni kell. ( A fizetendő illetékből 75%-ot a tulajdonos, 25 %-ot a vagyoni értékű jog jogosultja fog fizetni.) Üzembentartói jog megszerzése: 1 397cm3 × 18Ft/cm3 × 0,25 = 6 286 Ft

Tulajdonjog megszerzése: 1 397cm3 × 18Ft/cm3 × 0,75 = 18 860 Ft

Fizetendő illeték:

18 860Ft + 6 286Ft = 25 146 Ft

37

10. Illetékbevételek alakulása az elmúlt években Ebben a fejezetben többnyire 2008-2009-es adatokat használok, mivel a 2007-es év volt az utolsó, amikor a könyvelést az Illetékhivatalok végezték.

Illeték típusa

Az illetékbevételek alakulása (mrd forint) 2009 2010

Változás

Öröklési

5,4

3,9

-28%

Ajándékozási

3,2

1,9

-41%

Gépjármű öröklési, ajándékozási

0,6

0,3

-53%

Ingatlan-átruházási

102,2

62,7

-39%

Gépjármű-átruházási

16,5

14,8

-10%

Bírósági eljárási

4,0

4,2

+6%

Közigazgatási eljárási

1,9

1,7

-10%

Összesen

133,8

89,5

-33%

( Forrás: www.gazdasag.hu) 2. számú táblázat 2010-ben összesen 89,5 milliárd forint folyt be az illetékkasszába. 33%-al kevesebb – 44,3 milliárd forint – mint az előző évben. Megfigyelhető, hogy 2009-ről 2010-re minden illeték-nem visszaesést mutat, kivétel a bírósági eljárási illeték, itt 4 milliárd forintról 4,2 milliárd forintra nőtt a bevétel, ami 6%-os növekedést jelent. Meglátszik az illetékbevételeken, hogy 2010. év augusztus közepétől nem kell ajándékozási és öröklési illetéket fizetni az egyenes ági rokonoknak. Az öröklési illetékből 2010. évben 3,9 milliárd forint folyt be, 28%-al kevesebb, mint az előző évben. Az ajándékozási illeték 2010-ben 1,9 milliárd forint volt, ez egy 41%-os visszaesést jelent a 2009-es évhez képest. Itt figyelhető meg a második legnagyobb számú visszaesés.

38

Arányaiban a legnagyobb, 53%-os visszaesést a külön nyilvántartott gépjármű öröklési és ajándékozási illeték esetében történt, de ez számokban nem tűnik olyan súlyosnak, mivel egy évvel korábban is csak 0,6 milliárd forint folyt be ilyen címen. A gépjármű-értékesítésből származó illetékbevételek mindösszesen tizedével estek vissza. Ugyan ennyi volt a visszaesés a közigazgatási eljárási illetéknél is. Az illetékbevételek csökkenését még az is magyarázza, hogy megváltozott 2009-re az illetékkulcs, 10%-ról 4%-ra. Ezzel a 6%-os csökkenés erősen hozzájárult, hogy jóval kevesebb illetékbevétel folyt be az államkasszába. A következő táblázat az illeték bevételek képződését mutatja a háztartások és a vállalkozások között, és azok százalékos megoszlását 2011. január 1-től április 30-ig.

A központi költségvetés és az önkormányzatok között megosztandó illeték országos szinten 2011. január-február–március–április Tárgyévben képződött bevétel (Ft)

Az illetékek fajtái: öröklési illeték (gépjármű nélkül) ajándékozási illeték (gépjármű nélkül) gépjármű öröklési, ajándékozási illeték visszterhes ingatlan-átruházási illeték visszterhes gépjárműátruházási illeték bírósági eljárási illeték felügyeleti illeték közigazgatási hatósági eljárási illeték Felosztható bevétel összesen Megoszlás

háztartások

vállalkozások befizetéseiből

összesen

megoszlás

1 446 094 062

490 819

1 446 584 881

7,16%

314 186 400

60 571 453

374 757 853

1,85%

76 679 038

63 717

76 742 755

0,38%

9 586 759 467

3 699 776 501

13 286 353 968

65,74%

2 470 183 326

1 084 012 914

3 554 196 240

17,58%

384 535 901

679 451 577

1 063 987 458

5,26%

3 000

2 002 816

2 005 816

0,01%

141 649 811

265 163 766

406 813 577

2,01%

14 420 091 005

5 791 533 543

20 211 624 548

100%

71,34%

28,66%

100%

(Forrás: APEH Portál – saját szerkesztésű táblázat a 4. számú melléklet alapján) 3. számú táblázat

39

Az öröklési illetékbevételek mindösszesen 7,16%-ban részesednek a felosztható bevételekből, míg a visszterhes vagyonátruházási illetékek 83,32 %-os arányban.

Az ajándékozási, a bírósági, a felügyeleti és az államigazgatási eljárási illetékbevételek még az öröklési illetéknél is csekélyebb részét alkotják a felosztható bevételeknek. Látható az is, hogy a háztartások által befizetett illetékek nagyobb arányt képviselnek (71,34%), mint a vállalkozások befizetései (28,66%). Az állam legjelentősebb illetékbevételét a visszterhes vagyonátruházási illeték képviseli. Ezt a következő diagram szemlélteti:

Illetékbevételek megoszlása 2011 januáráprilis 7,16% 0,01% 2,01% 5,26%

Öröklési illeték 1,85% 0,38%

Ajándékozási illeték Gépjármű öröklési ajándékozási illetkék Visszterhes ingatlan és gépjármű átruházási illeték Bírósági eljárási illeték Felügyeleti illeték

83,32%

Közigazgatási hatósági eljárási illeték

( Forrás Saját szerkesztésű ábra a 3 számú táblázat alapján) 3. számú ábra

A visszterhes illetéken belül a háztartások 71,59%-kal, míg a vállalkozások csak 28,41%-kal járultak hozzá az illetékbevételekhez. Ez majdnem harmadával kevesebb a háztartások bevételénél. Ezt az alábbi diagram ezt mutatja be.

40

A visszterhes vagyonátruházási illeték megoszlása a háztartások és a vállalkozások között 2011 január-április 28,41%

Háztartások Vállalkozások 79,51%

(Forrás: sajátszerkesztés a 3. számú táblázat alapján) 4. számú ábra A visszterhes vagyonátruházási illetéken belül, az ingatlan értékesítésből származó forgalom jóval nagyobb részt tesz ki, mint a gépjármű értékesítés, szám szerint 9,73 milliárd forinttal többet.

A továbbiakban az illetékbevételek képződését és felosztását vizsgálom a Nyugatdunántúli Régióban. Az adataim 2008-2009. éviek, ezek voltak a legfrissebbek, amikhez hozzá tudtam jutni.

2008

2009

Változás

Mrd Ft

Mrd

%

Gy-M-S

6,8

5,8

-14,7

Vas

3,8

2,6

-31,6

Zala

4,8

3,2

-33,3

Régió

15,4

11,6

-24,7

(Forrás: APEH évértékelő) 4. számú táblázat A Nyugat-dunántúli Régióban a lakossági illetékbevételek összege 2009. évben 11,6 milliárd Ft, amely 3,8 milliárd Ft-tal (- 24,7%) kevesebb, mint az előző évben. Az országos csökkenés mértéke -14,5%, amely 10,2%ponttal kevesebb, mint a Nyugatdunántúli Régiót jellemző visszaesés.

41

Az illetékbevételek mindhárom megyében csökkenést mutatnak, mivel a válság hatásaként nagymértékben visszaesett a visszterhes vagyonátruházási ügyletek száma. Győr-Moson-Sopron megyében keletkezett illetékbevétel összege 5,8 milliárd Ft, amely 1 milliárd Ft-tal (-14,7%), Vas megyében 2,6 milliárd Ft a befizetés, amely 1,2 milliárd Ft-tal (-31,6%) kevesebb, mint 2008. évben. A legszámottevőbb változás Zala megyében figyelhető meg, ahol a befolyt 3,2 milliárd Ft illetékbevétel 1,6 milliárd Ft-tal kevesebb, mint előző évben (-33,3%). A régióban a beszedett és felosztásra került illetékbevételből az állami költségvetést megillető összeg a tárgyévben 6,7 milliárd Ft, amely 1,9 milliárd Ft-os, mértékét tekintve 22,1%-os visszaesést jelent. A Nyugat-dunántúli Régióban megyénként eltérő mértékben csökkent az állami költségvetés részére felosztásra kerülő illetékbevétel összege. Győr-Moson-Sopron megyében 3,4 milliárd Ft került felosztásra a központi költségvetésnek, az elmaradás összege 0,4 milliárd Ft (-10,5%). Vas megyében 1,5 milliárd Ft-ot osztottak fel, a csökkenés 0,6 milliárd Ft (-28,6%). Zala megyében a költségvetést megillető illetékbevétel összege 1,8 milliárd Ft, 0,9 milliárd Ft-tal (-33,3%) kevesebb, mint a bázisévben. A megyei, valamint megyei jogú városi önkormányzatokat megillető illetékbevételek összege is elmarad az előző évtől a Nyugat-dunántúli Régióban. 2009. évben 7,4 milliárd Ft bevétel realizálódott, amely 1,5 milliárd Ft-tal (-16,9%) kevesebb, mint amennyi 2008. évben az önkormányzatok részére felosztásra került. 2009. évben Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatához 1,9 milliárd Ft illetékbevétel folyt be (-9,5%), Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatához 0,8 milliárd Ft (-33,3%). Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának illetékbevétele 0,5 milliárd Ft, amely azonban 25,0%-kal meghaladja a bázis évi teljesítést. Vas megyében a megyei önkormányzathoz 1,6 milliárd Ft illetékbevétel folyt be, 0,2 milliárd Ft-tal (-11,1%) kevesebb, mint 2008. évben. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának bevétele 0,5 milliárd Ft, amely 0,2 milliárd Ft-tal (-28,6%) csökkent. 42

Zala Megye Önkormányzatánál 1,7 milliárd Ft (-10,5%), Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatánál 0,3 milliárd Ft (-40,0%) illetékbevétel keletkezett. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata részére 0,1 milliárd Ft illetékbevétel került felosztásra, amely 66,7%-kal kevesebb, mint 2008. évben.

Illtékbveételek képződés az önkörmányzatoknál a Nyugat-dunántúli Régióban 2008-2009. év

4 3

Gy-M-S

2

Vas

1

Zala

0 2008

2009

(Forrás: Saját szerkesztésű ábra a 4. számú táblázat alapján) 5. számú ábra

Végül a Nyugat-dunántúli Régióban értékesített gépjárművekből származó illetékbevételt elemzem, összehasonlítva a régióban található megyék népességének számával és területével. Az elemzéshez 2008-as és 2009-es adatokat használok.

43

Gépjármű illetékbevételek alakulása a Nyugat-dunántúli Régióban 2008-2009. évben Megnevezés

2008. I-XII. hó

2009. I-XII. hó

Eltérés (M Ft)

Eltérés (%)

1.

2.

3=2-1

4=2/1*100

Győr Vas Zala Régió

953 509 581 2043

707 363 426 1496

-246 -146 -155 -547

74,2 71,3 73,3 73,2

( Forrás: APEH Évértékelő sajtótájékoztató) 5. számú táblázat Láthatjuk, hogy 2009-ben jelentősen csökkent a gépjármű értékesítéséből származó illetékbevétel, szám szerint 547 millió forinttal. Százalékban kifejezve 73,2%-os eltérést mutat. Egyértelműen kijelenthető, hogy a válság hatására csökkent a gépjármű illetékbevételek, mivel ebben az illeték-nemben nem hajtottak végre módosítást. A 2008. évet követően 2009. évre mind a három megyében csökkent a bevétel, GyőrMoson-Sopron megyében 246 millió forinttal, Vas megyében 363 millió forinttal, Zala megyében 155 millió forinttal esett vissza az illetékbevétel. A legnagyobb bevételt Győr-Moson-Sopron megye érte el 707 millió forinttal, a második legtöbb bevétel Zala megyében képződött (426 millió Ft), Vas megyében 363 millió forint folyt be a gépjármű illetékbevételekből. Ha ezeket az adatokat összehasonlítjuk a megyék népességszámával és a megyék területének nagyságával egyértelműen kiderül miért így oszlik meg az illetékbevétel a régióban. A népesség száma és a megyék területe a Nyugat-dunántúli Régióban Megye megnevezése

lakosság száma (fő)

területe (km2)

Győr-Moson-Sopron megye

447 000

4 208

Vas megy

261 000

3 336

Zala megye

290 000

3787

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal hivatalos honlapja – www.ksh.hu) 6. számú táblázat 44

A megyék lakosságának száma arányban van a területük nagyságával. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb területű megyében élnek a legtöbben. A régión belül Győr-MosonSopron megyében élnek a legtöbben, majd ezt követi Zala megye, utána Vas megye következik. Megállapítható, hogy mivel a visszterhes vagyonátruházási illeték területi alapon kerülnek kivetésre, a nagyobb népességszámú megyékben az illeték-előírás és a bevétel is nagyobb.

45

Összefoglalás, javaslat A dolgozatom témaválasztásánál fontos szempont volt számomra, hogy olyan terület mellett foglaljak állást, amely aktuálisan tükrözi napjaink általános viszonyait, mivel a visszterhes vagyonátruházási illeték révén mérhető a lakosság vagyonváltozásainak mértéke, üteme. Az adózás a pénzügyi függetlenség alapvető eleme, amelyet egyetlen állam sem kíván, átengedi más szervezet részére. Az adópolitika a nemzeti gazdaságpolitika legfontosabb eleme, az adók a közkiadások finanszírozásának és a jövedelmek újraelosztásának alapját képezik. Az illetéktörvény, amely közel 20 éve lépett hatályba, még napjainkban is alkalmazhatónak mondható. A jogrendszer és a társadalmi viszonyok gyakori változásai miatt többszöri módosításokon esett át és kisebb-nagyobb korrekciók a jövőben sem kerülhetőek el. Néhány javaslatot tennék, amelyek a visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkoznak. A lakástulajdon visszterhes szerzése esetén a 2 %-os illetékkulcs alá tartozó 4 millió forint forgalmi részt legalább 6 millió forintra kellene emelni. A 35 év alatti fiatalok első lakástulajdonának fizetendő illetéknél figyelembe vehető kedvezmény növelését javasolnám. A 8 millió forintos értékhatárt 15 millió forintra emelném, és a 40 000 forintos kedvezményt a duplájára 80 000 forintra történő emelését tartanám célszerűnek. Ez a két javaslat, amit megfogalmaztam, a társadalmi igazsághoz közelítené a szabályozást, hiszen az elmúlt években a forgalmi értékek olyan nagy mértékű növekedése volt megfigyelhető, hogy, ezen szabályozások nem tükrözik a valós viszonyokat. Továbbá úgy gondolom, hogy az illetékmértékek változása pozitív hatású lehetne az ingatlanpiacra, ugyanis a gazdasági válság óta folyamatos csökkenést mutat a lakás és a termőföldvásárlások száma. 46

Azoknál a lakásvásárlóknál, akik megelőző kölcsönt vesznek igénybe, de a vállalt gyerek még nem született meg, ezért az illeték kiszabásakor az adóhatóság nem csökkenti a forgalmi értéket a lakásépítési kedvezmény összegével, és amikor kiküldi az adóhatóság az elutasító határozatot, nem közli benne, hogy az illeték alapjának csökkentésére utólag is van lehetőség. Indokoltnak tartanám, ha az adóhatóság az elutasító határozatba feltűntetné ezt a lehetőséget. Az adóhatóság jogalkalmazó tevékenységének eredményességével, hatékonyságával kapcsolatos javaslatok. Biztosítani kellene az adóhatóság részére, hogy közvetlenül hozzá tudjon férni a Földhivatalok számítógépes rendszeréhez. Ezáltal gyorsabbá, pontosabbá válna az illetékkiszabási eljárás. Elősegítené az ingatlan adatainak pontos megismerését, a fennálló terhek, egyéb bejegyzések figyelembe vételét közvetlenül az illetékkiszabás időpontjában. Kiküszöbölhető lehetne az adathiányok miatt szükségessé váló eljárás felfüggesztése, valamint a Földhivatalok egyidejű megkeresése. A mai modern társadalomban, amiben a technológia napról napra változik, szükséges lenne az adóhatóságnak a meglévő elektronikus hálózatát tovább fejleszteni, egy olyan rendszert kiépíteni, amely többfajta elektronikus ügyintézést tenne lehetővé az adóhatóságnál. E tárgykörben meg kellene határozni azokat az ügyeket, eljárási cselekményeket, amikor az elektronikus út alkalmazható illetve kötelező. Például űrlapok kitöltésére, nyilatkozatok megtételére, egyszerűbb fejezetek teljes körű intézésére. Végezetül egy kis nemzetközi kitekintést mutatnék be néhány Európai Uniós országban. Ausztriában tulajdonjogot adásvétel útján csak írásba foglalt szerződéssel lehet szerezni, de nem kötelező a közjegyzői okiratba foglalás. A vagyonszerzési illeték 3,5%, és további ún. regisztrációs díjat is kell fizetni. Franciaországban a vagyonszerzési illeték mértéke lakóingatlan megszerzésekor 5,5056,325%, vállalkozási célra használt ingatlan esetében pedig 4,89%, de kötelező 3 évig ilyen tevékenységre használni az ingatlant. Németországban az illeték egységesen, minden ingatlantípusra 3,5%. 47

Olaszországban az illeték mértéke a vételár, illetve a forgalmi érték 7%-ka, saját használatra vásárolt, illetve műemlékileg védett ingatlan esetén csak 3%. Spanyolországban az illeték egységesen a forgalmi érték 6%-ka. Lakóingatlan első értékesítése esetében illetéket nem kell fizetni, míg egyéb ingatlanok első értékesítésekor az illeték 0,5%. Felkészülésem során arra a megállapításra jutottam, hogy a magyarországi illetékrendszer minden tekintetben túlbonyolított, elavult szabályozásokon alapul. Ezzel együtt jár egy rendkívül összetett kedvezményrendszer, ami megnehezíti az adófizetők számára a közterhek viselését. Szükség lenne az újításokra, hogy az adózok, teljes körű képet kapjanak az illeték rendszerről, ne legyenek kiszolgáltatottak, bizonytalanok. Eddig az illetékrendszer kiszabás útján működött, amit bevallás alapura kellene cserélni. Ehhez az Illeték törvény megújítására és új jogszabályok bevezetésére lenne szükség. Nem mindegy tehát, milyen kép alakul ki az emberekben az adóhivatalról, amely ténylegesen az ott dolgozó munkatársakat jelenti. Dolgozatomat szeretném egy idézettel zárni, amely megfontolandó mind a jogalkotók, mind a jogalkalmazók számára: "…senki sem érhet el semmi eredményt semmilyen téren, ha az élete örökös gonddalbajjal, gyötrelemmel van tele." /Charles Dickens/

48

Irodalomjegyzék 1. Adóvilág - XII. évfolyam 12-13. szám 2. Dr. Csanádi Ágnes – Dr. Tóth József: Az önkormányzatok pénzügyei – Perfekt, Budapest 2002. 3. Dr. Kovács Ferenc: Az illetéktörvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal Saldo 2009. 4. Dr. Tóth József: Illetékek és az igazgatási, bírósági szolgáltatások díjai – PSZF Jegyzet 1997. 5. Herich György: Adótan 2010, Penta Unió, Budapest 2011. 6. Ilonka Mária: Az adózás története napjainkig – Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 2004. 7. 1990. évi XCIII. illetéktörvény

Felhasznált jogszabályok: 1.

12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet

Internetforrás: -

APEH hivatalos honlapja – www.apeh.hu

-

Központi Statisztikai Hivatal hivatalos honlapja – www.ksh.hu

-

http://www.urb.bme.hu/segedlet/szakmernoki1/lakaspolitika11februar/CsiderL1 10221.pdf

49

Mellékletek 1. számú melléklet

50

51

52

2. számú melléklet

53

3. számú melléklet

54

ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP Hallgató neve: LECSEK LÁSZLÓ Születési hely, év: Zalaegerszeg, 1986.11.30. NEPTUN kód: BAE3AY Szak: GAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT

Szakirány: VÁLLALKOZÁSSZERVEZŐ

Konzulens neve: Némethné Czaller

Beosztása: Pénzügy mestertanár

Zsuzsanna A záró dolgozat címe:

A visszterhes vagyonátruházási illeték jelentősége, szerepe, az illetékfizetési bevételek alakulása az elmúlt években Tanszéki konzultációk igazolása Konzultáció

Konzultáció témája

időpontja 2011.03.16.

Tanszéki konzulens aláírása

Témavázlat pontosítása, irodalomkutatás.

2011.04.23.

A dolgozat első két fejezetének megbeszélése.

2011.04.30.

A dolgozat 3, 4, 5. fejezetének megbeszélése.

2011.05.04.

A további fejezetek konzultációja.

2011.05.11.

A formai követelményeknek való megfelelés.

A záró dolgozat benyújtható! Zalaegerszeg, 2011.05.20. ….…………………………..... Tanszéki konzulens aláírása

55

NYILATKOZAT

Alulírott Lecsek László büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2011.május.20.

_________________________ hallgató aláírása

56