A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Az egyéni vállalkozások adóellenőrzésének rendszere, adózásának, járulékfizetésének szabályai és az ehhez kapcsolódó kedvezmények rendszere Zala megyében

Belső konzulens: Dr. Szekeres Diána Külső konzulens: Pestiné Lukács Ágnes Makár Brigitta Nappali tagozat Gazdálkodási és menedzsment szak Vállalkozásszervező szakirány 2011

NYILATKOZAT

Alulírott Makár Brigitta büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2011.12.31.

_________________________ hallgató aláírása

2

Tartalomjegyzék 1. Témafelvetés………………………………………………………….…….5 1. 1. Bevezetés………………………………………………………….......................5 1. 2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kialakulása és szervezetei……….......................7 1. 3. A kutatási rendszer bemutatása……………………………………………..…..15

2. Az egyéni vállalkozások jogszabályi háttere………………………….…17 2.1. Az egyéni vállalkozás tartalmi elemzése………………………………………..17

3. A NAV adóellenőrzései rendszere általánosságban………………….…24 3.1. A NAV adóellenőrzési rendszere az egyéni vállalkozások tekintetében………..24 3.2. Az ellenőrzés folyamata az egyéni vállalkozásoknál……………………………27 3.2.1. Az ellenőrzésre történő kiválasztás szempontjai………………………………………27 3.2.2. Felkészülés az ellenőrzésre………………………………………………………….....29 3.2.3. A vizsgálati program………………………………………………………………..…30 3.2.4. A megbízólevél kiállítása………………………………………………….………….31 3.2.5. Az értesítés…………………………………………………………………………….32 3.2.6. A megbízólevél átadása, átvétele…………………………………………………..….33 3.2.7. Az ellenőrzés megkezdésének általános feltételei……………………………………..33 3.2.8. A tényállás feltárása………………………………………..………………………….34 3.2.9. A jegyzőkönyv………………………………………………...………………………35 3.2.10. Határidők……………………………………………………………………………..38 3.2.11. Az elévülésről………………………………………………………………………...41

3.3. Lehetséges szankciók……………………………………………………………41 3.3.1. Adóbírság……………………………………………………………………………...41 3.3.2. Késedelmi pótlék………………………………………...…………………………….42 3.3.3. Mulasztási bírság………………………………………………………………………42 3.3.4. Az adóhatósági intézkedések…………………………………………………………..43

3.4. Jogorvoslati lehetőségek…………………………………………...……………44 3.4.1. Az észrevétel…………………………………………………………………………..44 3.4.2. Fellebbezés…………………………………………………………………………….45 3.4.3. Felügyeleti intézkedés…………………………………………………………………48 3.4.4. Bírósági felülvizsgálat………………………………………………..………………..48

4. Az egyéni vállalkozásokat érintő adózási folyamat bemutatása……….51 4. 1. Adózási folyamat az Szja törvény alapján……………………………………...51 4. 2. Eva törvény alapján történő adózási folyamat……………………………...…..56

3

5. Az egyéni vállalkozások járulékfizetési kötelezettsége……………….......59 6. Az egyéni vállalkozások adózásához és járulékfizetéséhez kapcsolódó kedvezmények……………………………………………………………...…..65 7. Az egyéni vállalkozásokhoz kapcsolódó fizetendő egyéb adónemek….....69 8. Elemzés, statisztikák………………………………………..……………....73 9. Befejezés…………...…………………...…………………………………....85 Felhasznált irodalomjegyzék……………………………………………….....87 Fogalomtár……………………………………………...……………………...89 Rövidítésjegyzék…………………………..………………………………...…91 Táblázatjegyzék……………………………………….…………………….....92 Diagramjegyzék……………………...……………………………………...…93 Ábrajegyzék………………………………………………………...……...…..94 Galéria……………………………………………………………………...…..95 Mellékletek………………………………...………………………………...…96 1. számú melléklet: A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint 2011. október 1-jéig ………………………………………...…………………96 2. számú melléklet: A kiértékesítés kori kérdőívet…………………………………….97 3. számú melléklet: Kérdőív az egyéni vállalkozásokról Zala megyében………..……99 4. számú melléklet: Kérdőív összesítő táblázat………………………………………107 5. számú melléklet: Kérdőív összesítő táblázat II. (személyi rész)…………………..114

4

1. Témafelvetés 1. 1. Bevezetés Magyarország lakosságának mintegy 4%-a egyéni vállalkozó, ami azt jelenti, hogy minden 24. ember rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal. (A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint 2011-ben lásd: 1. számú melléklet). Területi eloszlás szempontjából Budapesten és Pest megyében él a legtöbb, azt követik a nyugat- dunántúli megyék, Zala, Vas, Győr- Moson Sopron, majd az északmagyarországi és dél- dunántúli régiók- derül ki a CompLex Kiadó adatbázisából. Látható tehát, hogy Zala megye milyen kiemelkedő helyen helyezkedik el vállalkozási kedv tekintetében. Dolgozatomban ezen népes csoport egyéni vállalkozói oldalát szeretném bemutatni jogszabályi háttere, adózási, járulékfizetési kötelezettsége, valamint az Adóhatósághoz kötődő viszonya szempontjából, mindezt kiegészítve a Zala megyében végzett kérdőíves kutatásom eredményeinek kiértékelésével. A dolgozatom megírásában az iskolai tanulmányaimra, valamint a szakmai gyakorlatom során elsajátítottakra támaszkodtam, melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) Zala Megyei Adóigazgatóság Egyéni Vállalkozások Ellenőrzési Osztályán töltöttem. A feladatom főképp az adminisztráció munkálatokra terjedt ki, valamint segédkeztem az ellenőrzési folyamat kiválasztási részében, anyagokat gyűjtöttem főképp az internetről, valamint a napi lapokból az adóhatóság látókörébe került adófizetőkről, továbbá anonim esettanulmányok segítségével, láthattam, hogy épül fel a NAV adóellenőrzési folyamata. A témaválasztásomban főképp a szakmai gyakorlati helyem volt a döntő tényező, melyből kifolyólag az ellenőrzés témája és az egyéni vállalkozók köre adott volt. Ezt egészítettem ki az adózási folyamattal, adó-illetve járulékfizetési kötelezettségekkel, valamint az ezekhez kapcsolódó kedvezményekkel. Dolgozatom

első

felében

áttekintem

a

témához

kapcsolódó

szakirodalmat,

szakkönyveket, szakcikkeket, tájékoztatókat valamint internetes forrásokat, továbbá a dolgozat második felében pedig a kvantitatív kutatási módszerre helyezem a hangsúlyt a Zala megyében tevékenykedő egyéni vállalkozókra fókuszálva, melyet egy kérdőíves kutatással kívánok alá támasztani 50 fő alkotta mintával.

5

A bevezető részben a bemutatom a NAV kialakulását, szerveit a gyakorlati helyre magasabb hangsúlyt fektetve, azaz a Központi Hivatal és az Adóhivatal szervezetét is vizsgálom. Továbbá az első fejezet második felében részletezem a kutatásom során kiválasztott postai úton eljuttatott kérdőíves vizsgálat során mit tartottam fontosnak, miért választottam az efféle kutatási módszert. A második fejezetben az egyéni vállalkozók jogszabályi hátterét foglalom össze, azt hogy kiből lehet Magyarországon egyéni vállalkozó, mik ennek a jogi feltételei, mi a vállalkozások alapításának menete (regisztráció, ügyfélkapu létrehozása, vállalkozói igazolvány esetleges kiváltása stb.), munkavállaló foglalkoztatásának feltételei, ezzel kapcsolatos

kötelezettségek,

jogok,

valamint

a tevékenység szüneteltetésével

kapcsolatos feltételek. A harmadik fejezetben az adóellenőrzési rendszer, az ellenőrzés folyamata, célja adóellenőrök kötelezettségei, ellenőrzés fajtái, szakaszai- kiválasztás, vizsgálati program, megbízólevél kiállítása, kiküldése, értesítés, tényállás feltárása, jegyzőkönyv felépítése, tartalmi elemi és az ellenőrzés kapcsolódó határidők. Továbbá az adóhatóság által kiszabható szankciókat, valamint az adózó által tehető jogorvoslati lehetőségeket részletezem. A következő, negyedik fejezetben az egyéni vállalkozások adókötelezettségéhez kapcsolódó 1995. évi CXVII. Személyi jövedelemadó törvényről, valamint a 2002. évi XLIII. Eva törvény kapcsán végezek szekunder kutatást, valamint magáról az adózási kötelezettség folyamatáról is részletesen tájékozódom. Az ötödik fejezetben az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettségeit kívánom bemutatni, melynek az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vételtől a nyilvántartásból törléséig köteles eleget tenni nemcsak maga után, hanem amennyiben foglalkoztat alkalmazottat az után is. Azonban ezek megfizetésével az adóval ellentétben különféle jogokat nyerhetünk, ilyen nyugdíj, a táppénz vagy az egészségügyi ellátás. A hatodik fejezetben az egyéni vállalkozások adózásához és járulékfizetéséhez kapcsolódó kedvezmények rendszerét mutatom be. Ilyen kedvezmények lehetnek az adózás utáni eredményt csökkentő tételek, a de minimis támogatások, kis- és középvállalkozások támogatása, valamint a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások támogatása. A következő, hetedik részben az egyéni vállalkozásokhoz kapcsolódó fizetendő egyéb adónemek- áfa, cégautóadó valamint helyi adó bemutatását tűztem ki célul, azt, hogy mik azok, kik és mikor kötelezettek a megfizetésére. 6

A nyolcadik fejezetben végül a kérdőíves kutatásomra támaszkodva az egyes kérdésekhez

kapcsolódó

kutatás

eredményeit

foglalom

össze

diagramokkal,

táblázatokkal, ábrákkal szemléletesebbé téve. Köszönettel tartozom belső konzulensemnek dr. Szekeres Diánának, főiskolai tanársegédnek, valamint külső konzulensem Pestiné Lukács Ágnesnek, a Nemzeti Adóés Vámhivatal Zala Megyei Adóigazgatóság Egyéni Vállalkozók Ellenőrzési Osztály vezetőjének, hogy dolgozatom megírása során segítették a munkámat és támogattak, valamint annak az 50 fő egyéni vállalkozónak, akik kérdőív kitöltésével hozzájárultak a kutatásom eredményességéhez.

1. 2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kialakulása és szervezetei A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (továbbiakban: NAV törvény) alkotta meg 2011. január 1-jén, mely során hagyományaiban, kultúrájában, felépítésében két nagyon különböző szervezetet kapcsolt össze. Ezzel egy időben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (továbbiakban: APEH), valamint a Vám- és Pénzügyőrség (továbbiakban: VP) megszűnt létezni. A két szervezet egyesítésének több oka is volt, ilyen: •

a szakmai tudás egyesítése,

•

a gyors információáramlás,

•

a hatékonyság,

•

a költségtakarékosság,

•

valamint ,,az adónyomozás szervezetének újbóli megteremtésével az állam adó-

és adójellegű bevételeinek szinte teljes körű kezelése és védelme egy magasabb szinten.” dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011 (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, 2011) p. 7

7

A NAV létrehozása három lépésben valósult meg: 1.

a VP országos parancsnokaként kinevezték az APEH elnökét,

2.

az APEH 2010. október 1-jei átalakítása során kialakításra került a VP-hez való

közelítés céljából a háromszintű adóigazgatás, 3.

2011. január 1-jén a NAV törvény hatálybalépésével megalakult a NAV.

A NAV a magyar közigazgatási szervezet egy nagyon sajátos szervezete, mely három féle feladatot lát el ,,három, azonos szinten szervezett, egymással mellérendeltségi viszonyban álló szakmai ágon keresztül”: •

állami adóhatósági,

•

vámhatósági,

•

és nyomozóhatósági feladatokat. dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011 (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, 2011) p. 8

8

A NAV a nemzetgazdasági miniszter felügyelete alatt áll és a szervezeti felépítése a következőképp néz ki: 1. számú ábra A NAV szervezeti ábrája

Forrás: saját szerkesztésben, dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011 (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, 2011) p. 14 ábrája

9

Dolgozatom témájában az adóztatási szerv áll, de a Központi Hivatal szervezetét mindenképpen meg kívánom említeni. A Központi Hivatal egy speciális szervezet, mely irányítási, szakmai felügyeleti joggal bír. (2010. október 1-ig, az APEH átalakítását megelőzően az összes felülellenőrzési feladatot a Központi Hivatal végezte, míg a VP-nél egy speciális szerv a Központi Ellenőrzési parancsnokság.) A Központi Hivatal mai jogköre alá tartozik: •

az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) elnöke által elrendelt

felülellenőrzések, •

az adópolitikáért felelős miniszter által elrendelt felülellenőrzések,

•

a NAV elnöke által elrendelt olyan eljárások felülellenőrzése, melyek

másodfokon jogerőre emelkedett határozattal zárultak, •

valamint olyan felülellenőrzések lefolytatása, mely során a NAV elnöke a

Hivatalt jelölte ki.

A Központi Hivatal szervezetei Az elnöki kabinet felépítését tekintve 7 elnökhelyettesből áll, akik az elnök munkáját segítik, külön-külön 1-1 területre specializálódva.

10

2. számú ábra Elnöki kabinet, a Központi Hivatal szervezetében ELNÖKI KABINET ELNÖK

INFORMATIKAI ELNÖHELYETTES

ADÓSZAKMAI ELNÖKHELYETTE S

INFORMÁCIÓVÉDELMI, FOLYAMATSZABÁLYOZÁSI ÉS ADATVAGYONGAZDÁLKODÁSI FŐOSZTÁLY

IT BESZERZÉS TÁMOGATÓ FŐOSZTÁLYÉS

KIEMELT INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEK FŐOSZTÁLYA

INFORMATIKAI STRATÉGIAI FŐOSZTÁLY

VÁMSZAKMAI ELNÖKHELYETTE S

ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSI ELNÖKHELYETTE

ADÓÜGYI FŐOSZTÁLY

VÁM FŐOSZTÁLY

BEVALLÁSI FŐOSZTÁLY

JÖVEDÉKI FŐOSZTÁLY

ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS KÖRNYEZETGAZDASÁGI FŐOSZTÁLY

FELSZÁMOLÁSI ÉS VÉGREHAJTÁSI FŐOSZTÁLY

ÜGYFÉLKAPCSOLATI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY

RENDÉSZETI ÉS KÖZPONTI ÜGYELETI FŐOSZTÁLY

STRATÉGIAI ELNÖKHELYETTE S

FEJEZETI FŐOSZTÁLY

STRATÉGIAI FŐOSZTÁLY

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐOSZTÁLY

TERVEZÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY

BERUHÁZÁSI ÉS ELLLÁTÁSI FŐOSZTÁLY

KOCKÁZATKEZELÉSI ÉS KOCKÁZATELEMZÉSI FŐOSZTÁLY

BÉRGAZDÁLKODÁ SI FŐOSZTÁLY

KÖZBESZERZÉSI FŐOSZTÁLY

FOLYÓSZÁMLAFE LÜGYELETI FŐOSZTÁLY

BŰNÜGYI ELNÖKHELYETTE S

BÜNÜGYI KOORDINÁCIÓS ÉS TÖRVÉNYESSÉGI OSZTÁLY

KÜLSŐ KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES

FELÜLELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY

NEMZETKÖZI FŐOSZTÁLY

KÜLÖNÖS HATÁSKÖRI ÜGYEK FŐOSZTÁLYA

OLAF KOORDINÁCIÓS IRODA

DOKUMENTÁCIÓS FŐOSZTÁLY

SZERENCSEJÁTÉK FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY

Forrás: saját szerkesztésben, dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011 (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, 2011) p. 20 alapján (részlet)

11

Továbbá a Központi Hivatal szervezeti munkáját segítve a korábbi adószakmai és vámszakmai területeken megmaradt szervezetek szakfőosztályokként tevékenykednek tovább. Ezek a főosztályok a következőek: Belső Ellenőrzési Főosztály, Biztonsági Főosztály, Szervezetszabályozási és Titkársági Főosztály, Jogi és Koordinációs Főosztály,

Törvényességi

és

Felügyeleti

Főosztály,

Kormánytisztviselők

Humánigazgatási Főosztálya, Pénzügyőrök Humánigazgatósági Főosztálya, Sajtó Főosztály. Az adóztatási szerv 2010. október 1-jei szervezeti átalakítás során megvalósult a háromszintű adóigazgatás, melyben az első-, másod- és harmadfokú hatáskörök különülnek el egymástól, mely a következőképp szemléltethető: 3. számú ábra Az adóztatási szerv felépítése

ELNÖK

KÖZPONTI HIVATAL ELNÖKHELYETTESE

REGIONÁLIS ADÓ FŐIGAZGATÁSOK

MEGYEI ILLETVE FŐVÁROSI ADÓIGAZGATÁSOK

KIEMELT ÜGYEK ÉS ADÓZÓK ADÓ FŐIGAZGATÁSA KIEMELT ÜGYEK ADÓIGAZGATÁSA

KIEMELT ADÓZÓK ADÓIGAZGATÓSÁGA

Forrás: saját szerkesztés, dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011 (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, 2011) p. 26

12

Ebben a rendszerben az elsőfokú feladatokat a megyei, illetve fővárosi igazgatások látják el, mint a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóságának Zala megyei Adóigazgatása is. Itt főként helyben keletkező és célszerűen ott intézendő feladatok, mint adóügyi, ellenőrzési, végrehajtási tevékenységek, valamint az adózók tájékoztatása ügyfélszolgálaton keresztül történik.

13

4.

számú ábra

Megyei igazgatóság szervezeti felépítése

IGAZGATÓ

ADÓÜGYI IGAZGATÓHELYETTES

ELLENŐRZÉSI IGAZGATÓHELYETTES

FELSZÁMOLÁSI ÉS VÉGRAHAJTÁSI IGAZGATÓHELYETTES

ADÓALANYNYILVÁNTARTÁSI FŐ/OSZTÁLY

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓELLENŐRZÉSI FŐ/OSZTÁLY

FELSZÁMOLÁSI ÉS VÉGELSZÁMOLÁSI FŐ/OSZTÁLY

BEVALLÁSI FŐ/OSZTÁLY

KIEMELT ADÓALANYOK ELLENŐRZÉSI FŐ/OSZTÁLY

FIZETÉSI KEDVEZMÉNYEK FŐ/OSZTÁLY

ELJÁRÁSI FŐ/OSZTÁLY

KOCKÁZATELEMZÉSI ÉS KIVÁLASZTÁSI FŐ/OSZTÁLY

HÁTRALÉKKEZELÉSI FŐ/OSZTÁLY

FOLYÓSZÁMLAKEZELÉSI FŐ/OSZTÁLY

MAGÁNSZEMÉLYEK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓK ELLENŐRZÉSI FŐ/OSZTÁLY

VÉGREHAJTÁSI FŐ/OSZTÁLY

ILLETÉK FŐ/OSZTÁLY

OPERATÍV ELLENŐRZÉSI FŐ/OSZTÁLY

ÜGYFÉLKAPCSOLATI FŐ/OSZTÁLY

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK ELLENŐRZÉSI FŐ/OSZTÁLY

IGAZGATÓSÁGI FŐOSZTÁLY (HUMÁNPOLITIKA, SAJTÓ, TITKÁRSÁG, ÜGYIRATKEZELÉS)

ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK

Forrás: saját szerkesztésben, dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011 (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, 2011) p. 23 alapján (részlet)

14

1. 3. A kutatási rendszer bemutatása Egy kutatás megtervezése folyamán el kell döntenünk, mit akarunk megfigyelni és elemezni, miért és milyen módon. Dolgozatom kutatási munkálatai során a kérdőíves vizsgálatot tartottam a legcélravezetőbbnek, melyben az egyéni vállalkozások csoportját vizsgáltam meg. Ez alapján készítettem egy rövid összegzést és elemzést a dolgozat témájával kapcsolatosan, mi jellemzi a Zala megyei egyéni vállalkozásokat. A kérdőíves vizsgálatokhoz sokféleképp gyűjthetők adatok, ilyen pl.: a postai, internetes, telefonos kérdőív vagy a személyes megkeresés. Ezek közül a postai úton eljuttatott kérdőíves módszert részesítettem előnyben, és ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak az egyéni vállalkozóknak (továbbiakban e. v.), akik a kérdőív visszajuttatásával támogatták szakdolgozatom megírását. ,,A matematikusok úgy tartják, ha egy kérdést jól fel tudunk tenni, akkor abban már benne is van a válasz.” Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata (Balassi Kiadó, Budapest 2008) p. 105

A kérdőív összeállításánál a következőkre nagy figyelmet fordítottam: •

a kérdéseket érthetően fogalmazzam meg,

•

ne tegyek fel ún. ,,duplacsövű” kérdéseket

ez abban az esetben fordulhat elő, ha a kutatást végző személy több kérdést kapcsol össze és a megkérdezettek, nem tudnak rá úgy válaszolni, hogy a kutatót ne vezessék félre, például: Egyetért ön a chipsadó bevezetésével és a befolyt pénz egészségügy támogatására történő fordításával? ez a kérdés azért lehet félrevezethető, mivel sokan lennének, akik egyetértenének vele, vagy sem, de lennének olyanok is akik pl.: nem értenek egyet a chipsadó bevezetésével, de az egészségügyi támogatásokra nagyobb hangsúlyt fektetnének, •

az általam megkérdezett kompetens legyen a kérdésben, tudjon arra pontos

választ adni, •

releváns, a témához kapcsolódó kérdéseket tegyek fel,

•

egyértelmű, rövid, pontos kérdésekre törekedjem,

•

tartózkodjam a negatív kérdésektől,

15

•

továbbá kerüljem a sugalmazó kérdéseket, melyben arra késztethetem a

megkérdezetett, hogy egy bizonyos választ adjon. A kérdőív szerkesztése során a külső megjelenésre is megpróbáltam kellő figyelmet fordítani, hisz véleményem szerint legalább olyannyira fontos az esztétikai szempont, mint a kérdések helyes megfogalmazása. Az átláthatóság, rendezettség és a bőséges hellyel valógazdálkodás nélkülözhetetlen.

16

2. Az egyéni vállalkozások jogszabályi háttere ,,Az egyéni vállalkozás a természetes személy által rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenység, a tevékenységet folytató pedig az egyéni vállalkozó.”

dr. Kecskés András, dr. Rozman András, dr. Szalai Erzsébet: Jogi ismeretek II. Vállalkozások joga (Penta Unió Oktatási Centrum Zrt. 2010.) p.67

2.1. Az egyéni vállalkozás tartalmi elemzése Hazánkban

egyéni

vállalkozást

olyan

természetes

személy

alapíthat,

aki

Magyarországon letelepedett személy, magyar állampolgár és rendszeres vagyon illetve nyereségnövelés céljából saját nevében, saját kockázatára gazdasági tevékenységet folytat.

Jogalanyiság kérdése az egyéni vállalkozások tekintetében Az egyéni vállalkozás létrehozása során nem jön új, önálló jogalany létre, mint a cégalapítás pl.: betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság esetén. Csupán a gazdasági tevékenységet végző természetes személy nyilvántartásba vétele történik meg és a regisztráció során a vállalkozni kívánó személy

új adószámot kap. Az egyéni

vállalkozó a vállalkozásáért önállóan, egész vagyonával, korlátlanul felel, valamint a tevékenységéből eredő jogok illetve kötelezettségek is őt terhelik, illetik meg. Az egyéni vállalkozóvá válásról Erre a kérdésre a 2009. évi az egyéni vállalkozókról szóló törvény (továbbiakban: Evt. széles körben nyújt lehetőséget, kizárólag az állampolgárságot, a magyarországi tartózkodásra jogosító státust valamint a cselekvőképességet írja elő feltételként. Magyarországon cselekvőképes személynek tekinthető az a 18 éven felüli nagykorú illetve 18 éves kora előtt megházasodott személy (a házasság kizárólag 16 év felett és gyámhatósági engedéllyel történhet meg), aki nem áll cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró hatálya alatt.

17

Egyéni vállalkozó lehet: •

Magyarországon letelepedett személy és annak nem magyar állampolgárú

családtagja, •

az Európai Unióban (továbbiakban: EU) élő személy és annak családtagja,

•

az Európai Gazdasági Térségről (továbbiakban: EGT) szóló megállapodáshoz

csatlakozott, például norvég, liechtensteini, valamint izlandi állampolgárok és azok családtagjai, •

az Európai Közösség (továbbiakban: EK) és tagállamai és az EGT-ről szóló

megállapodásban nem részes más állam közt létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az EGT-ről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy pl.: svájci állampolgár, és annak családtagja, dr. Gál Judit dr. Susán Judit, Siklósiné Antal Gyöngyi: Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég új szabályai (HVG- Orac Kiadó, Budapest 2011) p. 38

• Magyarországra betelepült, bevándorolt, továbbá olyan személy akinek tartózkodási engedély van a birtokában, • valamint olyan befogadott, hontalan személy akinek humanitárius célból tartózkodási engedélyt bocsátottak ki.

Az egyéni vállalkozóvá válás kizáró okai: •

bűncselekményt elkövető személy,

Például ha valakit jogerősen szabadságvesztésre ítélnek, amíg a jogi következmények alól nem mentesül. •

gazdasági társaságban vagy egyéni cégben való tagság esetén,

Ennek oka, hogy csak egyetlen olyan gazdasági tevékenységet lehessen folytatni, ahol teljes vagyonunkkal felelünk, valamint ahol a felelősségünk is korlátlan. A korlátlan felelősséggel rendelkező társaságban való tagság nem kizáró ok. •

foglalkoztatástól való eltiltás és foglalkoztatási tilalom esetén, amennyiben ezen

foglalkozás során egyéni vállalkozói tevékenységet folytat. Továbbá fontosnak találom itt megemlíteni, hogy a köztartozások (pl.: adó, vám vagy társadalombiztosítási járulék) már nem tartoznak a kizáró okok közé.

18

Egyéni vállalkozás bejelentése, a regisztráció Ha valaki egyéni vállalkozói tevékenységet szeretne folytatni azt jeleznie kell a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (továbbiakban: KEKKH) felé. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a bejelentő bemegy az okmányirodába és azok ügyintézői segítségével a bejelentkezéshez szükséges űrlapot kitöltik, vagy a bejelentés történhet önállóan, elektronikus úton is. A kitöltéshez a következő adatok megadása szükséges: •

a bejelentő neve, anyja neve, címe, születési helye és annak ideje,

állampolgársága és adóazonosító jele, •

a bejelentő lakcíme, értesítési címe, elektronikus levélcíme (továbbiakban e-

mail cím), •

amennyiben van kézbesítési megbízottja a bejelentőnek annak személyes adatai

és elérhetőségei: anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme, értesítési címe, e-mail címe, •

a bejelentő vállalkozói tevékenységével szorosan összefüggő adatok: fő

tevékenysége, székhelye, telephelye, fióktelepe, •

továbbá a számviteli kötelezettségekkel és biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos

információk, adatok, ilyen a naptártól eltérő üzleti év mérlegforduló napja, biztosítási jogviszony kódja, ha volt jogelődje, akkor annak adószáma, munkavégzés jellege, FEOR-száma, annak a magánnyugdíjpénztárnak a neve és azonosítója, melyhez a vállalkozni kívánó személy tartozik. dr. Gál Judit dr. Susán Judit, Siklósiné Antal Gyöngyi: Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég új szabályai (HVG- Orac Kiadó, Budapest 2011) p. 63

Valamint nyilatkozatot kell tenni a következőkről: •

nyilatkozat arról, hogy igényt tart-e a vállalkozói igazolványra,

•

nyilatkozat a bejelentő cselekvőképességéről,

•

nyilatkozat arról, hogy a bejelentő nem tartozik az Evt. által meghatározott, az

egyéni vállalkozói tevékenység folytatását kizáró okok közé, •

nyilatkozat arról, hogy a bejelentő áfafizetési kötelezettségének eleget tett vagy

áfamentességet élvez,

19

•

nyilatkozat az Szja. tv. szerinti átalányadózás történetes választásáról

•

valamint nyilatkozat arról, hogy kéri-e az e. v. a közösségi adószámot. dr. Gál Judit dr. Susán Judit, Siklósiné Antal Gyöngyi: Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég új szabályai (HVG- Orac Kiadó, Budapest 2011) p. 64

Miután az űrlap hiánytalanul ki lett töltve a vállalkozni kívánó személy automatikusan az illetékes körzetközponti jegyzőtől megkapja az adószámát valamint a statisztikai számjelet, aki ezen felül gondoskodik még a nyilvántartásba vételről is. Így hiánytalan bejelentés esetén, a szükséges azonosítók birtokában az egyéni vállalkozói tevékenység perceken belül megkezdhető. Ügyfélkapu létrehozása Az e. v.-nak tevékenysége megkezdésekor egy úgynevezett ügyfélkaput kell létrehoznia, mivel kizárólag ezen keresztül tudja ügyeit intézni (adó illetve járulékfizetések), továbbá itt tudja bejelenteni jogviszonya szüneteltetését, megszűnését illetve az adatokban történő változást. Az ügyfélkapu egy elektronikus azonosító és beléptető rendszer. Ezen keresztül belépve a központi rendszerbe lehet jutni, ahol különböző hozzáférési, adatkezelési és alkalmazási jogosultságokkal a hivatalos ügyeket le tudják bonyolítani rendszerezett környezetben, biztonságosan és nyomon követhető módon. Előnye, hogy az embernek csupán csak egy számítógépre, internetre van szüksége ügyei elintézéséhez, ezzel sok elfecsérelt időtől és utazástól kímélhetik meg magukat. Továbbá ennek az elektronikus rendszernek köszönhetően a hatóságok feladata lényegesen egyszerűbbé vált az elektronikus ügyintézés és a hatóságok közti elektronikus kommunikáció révén. Az ügyfeleknek már a tevékenység megkezdésének bejelentésekor, változás-bejelentéskor illetve megszűnés bejelentése esetén semmiféle díjat nem kell fizetniük. Ez alól kivétel, az az egyéni vállalkozó aki, igényt tart továbbra is a vállalkozói igazolványra (melyet az új Evt. nem tesz kötelezővé), neki 10 000 forintnyi illetéket kell fizetni az igazolvány kiváltásáért.

Az egyéni vállalkozói igazolvány Az igaz, hogy az egyéni vállalkozó magát igazolni tudja a bejelentéskor kapott igazolással vagy a nyilvános nyilvántartás révén, azonban egyes pénzintézeteknél való számlanyitás csak a vállalkozói igazolvány felmutatásával lehetséges.

20

Az igazolvány igényelése a körzetközponti jegyzőtől személyesen illetve papíralapon bármikor (nemcsak a bejelentéskor) lehetséges. Nem alkalmazható tovább, amennyiben: •

az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnik,

•

az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti,

•

az igazolványban szereplő adatok bármelyike megváltozott,

•

az igazolványt leadták a körzetközponti jegyzőnek,

•

a körzetközponti jegyző az igazolványt visszavonta,

•

az igazolvány elveszett,

•

vagy amennyiben az igazolványt ellopták. dr. Gál Judit dr. Susán Judit, Siklósiné Antal Gyöngyi: Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég új szabályai (HVG- Orac Kiadó, Budapest 2011) p. 84-85.

Az utóbbi két esetben a vállalkozó három hónapon belül köteles azt pótolni, melynek díja 5 000 Forint. Amennyiben a régi igazolvány előkerülne, annyiban le kell adni a körzetközponti jegyzőnek, aki azt bevonja. Adatváltozás esetén új igazolványt kell kiállítani, annak érdekében,hogy a nyilvántartott adatok és az igazolvány adatai ne térjenek el egymástól, melynek díja 3 000 Forint. http://www.dunaharaszti.hu/hivatal_ugy/9 (letöltés dátuma: 2011. október 26.)

Nyilvántartás A nyilvántartást a KEKKH végzi, melyben az e. v. a következő adatokat köteles rögzíteni: •

az egyéni vállalkozó azonosítását szolgáló adatokat: nevét, születési nevét,

anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint állampolgárságát, •

lakcímét, értesítési címét, amennyiben van kézbesítési megbízottja a kézbesítési

megbízott személyazonosítását szolgáló adatait, lakcímét, értesítési címét és emailcímét, •

a TEÁOR’08 szerinti szakmakódok megjelölésével az e. v. által űzött

főtevékenységet és tevékenységi köröket, •

a székhely címe és amennyiben van, a telephely és a fióktelep címét,

•

az e. v. adószámát, statisztikai számjelét, valamint nyilvántartási számát,

21

•

amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenység szünetel, ennek tényét, a

szünetelés kezdő illetve záró napját, •

ha az egyéni vállalkozó kiváltotta vállalkozói igazolványát, az igazolvány

számát, kiállításának helyét és keltét, a kiállító hatóság nevét, •

az igazolvány cseréjének, pótlásának megtagadása esetén annak okát és idejét,

•

az egyéni vállalkozó nyilvántartásába vételének napját,

•

valamint az egyéni vállalkozó nyilvántartásból történő törlés időpontját és okát. dr. Gál Judit dr. Susán Judit, Siklósiné Antal Gyöngyi: Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég új szabályai (HVG- Orac Kiadó Budapest 2011) p. 87

A KEKKH feladata azonban nemcsak az adatok rögzítése, hanem a folyamatos nyilvántartás vezetése is. Korábban ilyen feladatot a körzetközponti jegyző is ellátott, ma már azonban az új Evt. alapján az adatokért valamint a nyilvántartás vezetéséért való felelősség teljesen a KEKKH-é így rögzíteni és adatokat módosítani, illetve törölni is csak a hivatal tud. A gyakorlatban ez úgy néz ki, ha bármiféle változás történik,akkor a körzetközponti jegyző illetve az adóhatóság elektronikusan értesíti a KEKKH-et. Ezután a KEKKH rögzíti az adatokat, amelynek mérlegelésére és bírálására nincs szükség. Továbbá a KEKKH köteles egy ingyenes naprakész, bárki számára az interneten elérhető nyilvános nyilvántartást vezetni, ahol bizonyos információkat megtalálhat az egyéni vállalkozóról (név, főtevékenység, telephely, adószám, nyilvántartásba történő felvétel napja). A nyilvántartást a www.nyilvantarto.hu weboldalon érhető el. Az egyéni vállalkozások azonosítása Az új Evt. nyilvántartási számot jelöl meg az egyéni vállalkozások általános azonosítójaként. Tehát az e. v. iratain, számláin, szerződésein stb. köteles mindig, minden esetben az ,,e. v.” toldatot és a neve mellett ezt a nyilvántartási számot feltüntetni.

22

A más személy általi foglalkoztatás és tevékenység folytatása Az egyéni vállalkozó munkája során foglalkoztathat más személyeket: családtagot, bedolgozót, alkalmazottat, szakmunkás illetve szakközépiskolai tanulót. Az e. v. elveszti cselekvőképességét vagy korlátozottá válik tevékenysége ellátásával kapcsolatosan ekkor a törvényes képviselő az ő nevében és javára viheti tovább az egyéni vállalkozást. A tevékenység folytatására halál esetén elsősorban az özvegy másodsorban, ha nincs özvegy vagy nem kívánja folytatni, akkor az ő jóváhagyásával az örökös lesz a jogosult.

A tevékenység átmeneti szüneteltetése Az e. v. bármikor úgy határozhat, hogy szünetelteti tevékenységét. Ennek időtartama minimum egy hónap maximum öt év lehet. Amennyiben a szüneteltetés meghaladja az öt évet a körzetközponti jegyző határozatot hoz arra nézve, hogy az e. v. elveszíti az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultságot és a megszüntetéssel kapcsolatos további intézkedéseket is végrehajtja. A szüneteltetést egy elektronikus formanyomtatványon az ügyfélkapun keresztül lehet lejelenteni a körzetközponti jegyzőnek, aki a kérelmet továbbítja majd a KEKKH felé, melyet nem kell indoklással ellátni. Amennyiben a bejelentő rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal le kell adnia, mely ezáltal elveszíti érvényességét és a szüneteltetés végével – amennyiben szükség van rá - újat kell igényelni. A szüneteltetés ideje alatt az e. v. egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytathat, új kötelezettséget nem vállalhat, egyéni vállalkozói tevékenységhez

kötődő új

jogosultságot sem szerezhet, valamint adó- és járulékfizetési kötelezettsége, pénzforgalmi számlafenntartási kötelezettsége ez idő alatt nincs vagyis szünetel. dr. Gál Judit dr. Susán Judit, Siklósiné Antal Gyöngyi: Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég új szabályai (HVG- Orac Kiadó, Budapest 2011) p. 101

23

3. A NAV adóellenőrzései rendszere általánosságban ,,Minden ellenőrzés annyit ér, amennyi az –adott vizsgálat célját elérő, megállapításaiból időben és a hasznosítás jogosítványaival rendelkezőnél hasznosul, a köz javára.” dr. Nagy László, Juhász Zoltánné, vikárius Gabriella: Az adóellenőrök kézikönyve Az ellenőrzési rendszer és az ellenőrzési tevékenység (Perfekt Kiadó, Budapest 2008) p.22

3.1. A NAV adóellenőrzési rendszere az egyéni vállalkozások tekintetében Az adóhatóság feladata az egyéni vállalkozások esetében, mind az ellenőrzési folyamat lebonyolítását, mind az ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeket tekintve azonos a többi gazdasági társaságéval. Az ellenőrzés egy olyan tevékenység, mely során a feltárt tényhelyzetet értékeljük a követelményekhez, a jogszabályi előírásokhoz viszonyítva. Ennek két módszere van: 1.

deduktív módszer: amikor a feltárt helyzetből egyre szűkebb jelenségeket

vezetünk vissza, 2.

induktív módszer: amikor az egyes részekből jutunk el a tényhelyzetig.

Ezeknek a tényeknek a feltárása, tisztázása és bizonyítása az adóhatóság kötelezettsége, mely során közvetett és közvetlen eszközöket alkalmaz. Közvetett eszközök: nyilvántartások, okmányok, tanúvallomások, nyilatkozatok, szakértői vélemények. Közvetlen eszközök: leltározás, helyszíni szemle, munkafolyamatok helyszíni megfigyelése, próbavásárlás, próbagyártás.

24

5. számú ábra Az ellenőrzés rendszerének modellje: Ellenőrzés tárgya

Követelmény

Tényhelyzet

Összehasonlítás, elemzés, értékelés, következtetés

Realizálás

Forrás: saját szerkesztés (dr. Nagy László, Juhász Zoltánné, vikárius Gabriella: Az adóellenőrök kézikönyve, Az ellenőrzési rendszer és az ellenőrzési tevékenység Perfekt Kiadó, Budapest 2008. p.11)

Adóellenőrzés célja, annak megvizsgálása, hogy az adóalany szabályszerűen tesz-e eleget az adókötelezettségének. Fontos, az adóellenőrzés során a következő kérdésekre választ adni: •

Miben, milyen követelményt sért az adózó?

•

Mekkora összeggel és hogyan károsít meg?

•

Miért, milyen okokra visszavezetően?

Mindezek megválaszolása során néhány alapvető követelmény érvényesülésére oda kell figyelni, ilyen: •

a törvényesség, jogszerűség,

•

a megalapozottság, 25

(tényhelyzet teljes körű feltárása bizonylatok útján) •

a vezetés támogatása,

(a döntések megalapozásán, a végrehajtás felülvizsgálatán keresztül, továbbá ha eltérés van az okok visszacsatolásán keresztül) •

a segítőkészség, méltányosság érvényesítése.

Az adóellenőrök ellenőrzése, elemzése a gazdasági tevékenységek esetén a következő alapvető szempontok érvényesítése mellett történik: nem lehet értékelés tárgyává tenni illetve belső tartalmuk figyelembevétele

1.

nélkül csak úgy adatokat illetve mutatókat kiemelni a rendszerből, az

2.

összehasonlíthatóság

következményét

köteles

az

adóellenőr

érvényesíteni, mivel az adatok és a mutatók tükrözik a mindenkori szabályozás jellegét, az ellenőrzés kapcsán minden egyes munkaszakaszban mind az idő, mind az

3. események

kapcsolatrendszerében

folyamatokban

kell

gondolkodni

és

az

összehasonlítást elvégezni, 4.

fontos és szükséges komplex adóhatósági ellenőrzésnél, mely a vállalati

tevékenység eredményességére irányul a reálfolyamatok számbavétele, 5.

el kell dönteni, hogy a rendelkezésre álló adatok közül melyek abszolút

illetve melyek relatív eltérések módszerével értékelhetők és elemezhetők. dr. Nagy László, Juhász Zoltánné, vikárius Gabriella: Az adóellenőrök kézikönyve Az ellenőrzési rendszer és az ellenőrzési tevékenység (Perfekt Kiadó, Budapest 2008) p.18-20

Az ellenőrzés fajtái: •

bevallások utólagos vizsgálata,

•

állami garancia beváltásával kapcsolatos vizsgálatok,

•

egyes adókötelezettségek ellenőrzése,

•

adatok gyűjtését célzó ellenőrzések,

•

ismételt ellenőrzések,

•

illetékkötelezettség teljesítését célzó ellenőrzés. dr. Nagy László, Juhász Zoltánné, vikárius Gabriella: Az adóellenőrök kézikönyve Az ellenőrzési rendszer és az ellenőrzési tevékenység (Perfekt Kiadó, Budapest 2008) p.23-24

26

Az ellenőrzés szakaszai: Tervezés, előkészítés, az ellenőrzésre történő felkészülés

I. II.

Tényhelyzet feltárása, tisztázása, bizonyítása,

III.

Írásbafoglalás, az ellenőrzés befejezése

IV.

A megállapítások teljes körű realizálása. A következő fejezetekben a szakdolgozatomban be kívánom mutatni részletesen az ellenőrzés szakaszait, rendszerezve a gyakorlati helyen elsajátított információkkal.

3.2. Az ellenőrzés folyamata az egyéni vállalkozásoknál 3.2.1. Az ellenőrzésre történő kiválasztás szempontjai Az adóhatóság az ellenőrzésre való kiválasztást gondosan mérlegelt szempontok alapján, valamint minden évben február 20.-ig nyilvánosságra hozott ellenőrzési irányelvek alapján végzi. Fontos, hogy e tevékenység során érintsen minden •

tevékenységet,

•

gazdálkodási formát,

•

működési területet,

•

valamint a vállalkozások egy más köti érdekeltségi viszonyát is. Bartos Csaba, dr. Cserteg Rita, dr. Csikós István, dr. Herich György, Kóbor Józsefné, dr. Kónya László, Laczi Ferenc, Supala Iván: Adóellenőrzés (PENTA UNIÓ Zrt., Budapest 2008) p. 62

Vannak olyan esetek is, mikor az adóhatóságnak kötelező az ellenőrzést elrendelni. Ilyen esetek: •

ha az adóalany felszámolás, végelszámolás alá került,

•

az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,

•

az adópolitikáért felelős miniszter felhívására,

•

valamint helyi adóval kapcsolatosan az önkormányzati képviselő testületének

döntése alapján. dr. Nagy László, Juhász Zoltánné, vikárius Gabriella: Az adóellenőrök kézikönyve Az ellenőrzési rendszer és az ellenőrzési tevékenység (Perfekt Kiadó, Budapest 2008) p.26

27

Fontos, hogy az adóhatóság az összes adónemmel és költségvetési támogatással kapcsolatban köteles kétévente ellenőrizni azt a 3 000 adózót, aki a legnagyobb adóteljesítménnyel valamint költségvetési kapcsolatokkal rendelkezik. dr. Nagy László, Juhász Zoltánné, vikárius Gabriella: Az adóellenőrök kézikönyve Az ellenőrzési rendszer és az ellenőrzési tevékenység (Perfekt Kiadó, Budapest 2008) p.27

Az ellenőrzés célja az adótörvény és más jogszabályok által előírt kötelezettségek teljesítésének és megsértésének megállapítása. Mindig az első fokú adóhatóság vezetője rendeli el a vizsgálatot, például egyéni vállalkozók ellenőrzése esetén az az egyéni vállalkozások osztályvezetője, melyhez az adózó területileg tartozik, továbbá a kiválasztásával kapcsolatos döntését az adatbázisokból kapott információk alapján hozza meg a következő szempontok figyelembevétele mellett: •

minden esetben a törvényben előírt elévülési időn belül kell az ellenőrzést

lefolytatni, •

egy korábbi ellenőrzés folyamán már ellenőrzött időszak újból nem

ellenőrizhető, kivéve a törvényben előírt kivételek esetében, •

szükséges a Nemzeti Adó-és Vámhivatal elnökének előzetes engedélye,

amennyiben az illetékességi területen kívül esik az az adózó, akit ellenőrizni szeretnénk, •

minden esetben érvényesíteni kell az általános törvényi alapelveket a kiválasztás

folyamán, •

amennyiben az adóhatóságnak a törvény jogot biztosít, akkor azt csak törvényes

keretek közt, kivéve csak a felhatalmazás céljának megfelelő módon teheti, •

az első fokú adóhatóság vezetőjének az elrendelésről való döntéshozatalával

kapcsolatban tekintettel kell lenni a költségkímélés, célszerűség szempontjaira, továbbá részhajlás illetve megkülönböztetés nélkül kell döntését meghoznia. Az első fokú adóhatóság vezetője a döntésre való kiválasztás során a következő ellenőrzés kiválasztási rendszer adatbázisaiból nyert információk segítségével dönthet arról, hogy ki lesz az ellenőrzés alanya:

28

1. Hagyományos adóhatósági adatbázisok Az elsődleges kiválasztási szempontokat tárgyalja, ilyenek az adózók törzsadatai, bevallásai, befizetések illetve a folyószámlák adatai. Ezekhez az adatokhoz az adóhatóság az adózó számára kötelezően előírt adatszolgáltatás révén jut hozzá. 2. Konstruált adatbázisok Az adózók magatartásával, viselkedésével kapcsolatban nyújt ez az adatbázis információt. Így különösképp a következőkkel kapcsolatban: •

az adózó számla illetve nyugtaadási kötelezettségeiről,

•

amennyiben az adózót korábban már ellenőrizte az adóhatóság, akkor ennek az

előző vizsgálatnak az időpontjáról és a vizsgálati megállapításokról, •

a kiemelt adózókról, a kis és középvállalkozásokról,

•

valamint a vállalkozások adóbevallásaival kapcsolatos adatairól. Bartos Csaba, dr. Cserteg Rita, dr. Csikós István, dr. Herich György, Kóbor Józsefné, dr. Kónya László, Laczi Ferenc, Supala Iván: Adóellenőrzés (PENTA UNIÓ Zrt., Budapest 2008) p. 64

3.

Társhatóságok adatbázisai

A törvény nem teszi lehetővé, hogy más hatóságok adatbázisaihoz hozzá lehessen férni az adóhatóságoknak az ellenőrzésre való kiválasztás céljából.

3.2.2. Felkészülés az ellenőrzésre Tényleges ellenőrzésre való felkészülés az adóellenőrök részéről már az adózóval történő kapcsolatfelvételkor megkezdődik. Ez az adózóval kapcsolatosan rendelkezésre álló dokumentumok, adatok elemezését és értékelését jelenti, melyek a következők: •

adatszolgáltatási, bejelentkezési nyomtatványok illetve az adatmódosítások adatai,

•

engedélyek és határozatok amennyiben a vállalkozói tevékenység folytatásához

szükségesek pl.: tűz és robbanásveszélyes tevékenység folytatása esetén az illetékes hatóságtól beszerzett engedély, •

méltányossági és egyedi kérelmek és az ezekkel kapcsolatos határozatok,

Akkor igényelhető az adóhatóságtól, ha az adózónak fizetési nehézsége támad adófizetése kapcsán. Ebben az esetben kérhet fizetési halasztást vagy részletfizetést, amennyiben a fizetési nehézség:

29

o

a kérelmező adózónak nem róható fel, mivel ügyeiben minden esetben úgy járt el,

ahogy az tőle elvárható volt, o

csak pillanatnyilag áll fent, mivel az adó megfizetése a későbbiek folyamán

garantálható, o

olyan magánszemélyek esetén, akiknek az adó, a bírság, vagy a késedelmi pótlék

azonnali megfizetése a megélhetését nagyban veszélyeztetné. •

adóbevallások, önellenőrzések,

•

adófolyószámla,

itt vannak nyilvántartva az adók, a költségvetési támogatások adónként, járulékonként illetve támogatásonként, •

ha korábban volt már adóellenőrzése a vállalkozásnak, akkor ennek iratai,

határozatai és jegyzőkönyvei, •

egyéb adatok, információk. Bartos Csaba, dr. Cserteg Rita, dr. Csikós István, dr. Herich György, Kóbor Józsefné, dr. Kónya László, Laczi Ferenc, Supala Iván: Adóellenőrzés (PENTA UNIÓ Zrt., Budapest 2008) p. 67-68

Más hatóságok által szolgáltatott adatok pl.: biztosító intézetek, ingatlanügyi hatóságok, hitelintézetek, befektetési szolgáltató, állami foglalkoztatási szerv, önkormányzatok jegyzője által.

3.2.3. A vizsgálati program Az adóellenőrök által elkészített elemzéseiből és értékeléseiből az adózóra egyedileg jellemző módon összeállított program, melyet az ellenőrzés megkezdésekor az adózónak át is kell adni. (Amennyiben nem az adózónak, akkor az ő megahatalmazottjának, képviselőjének is át lehet adni a vizsgálati programot.) A vizsgálati program során kiemelt figyelmet kell fordítani az előző adóellenőrzések megállapításaira, mivel ezek nagyban befolyásolják a további adókötelezettségeket és az adózó személyi jövedelemadó folyószámlájának az egyenlegét. Továbbá ki kell jelölni azon kritikus vizsgálati pontokat, melynél a vizsgálat bizonyítási eljárása olyan nehézségekbe

ütközhet,

amik

kapcsolódó

megkeresések indítását tehetik szükségessé.

30

vizsgálatokat,

esetleg

nemzetközi

Az egyéni vállalkozók kapcsán további pontokkal kell kiegészíteni a vizsgálati programot: •

teljes körű vizsgálata az adóalapba beszámított bevételeknek,

•

az egyéni vállalkozók által elszámolt költségek vizsgálata,

•

a szigorú számadású nyilvántartási kötelezettséggel kapcsolatos bizonylatok

számbavétele, •

a tárgyi eszközök értékcsökkenésének, a készletek értékének és nagyságának,

valamint a vállalkozói kivét nyilvántartásának ellenőrzése, •

az igénybe vett szolgáltatások költségeivel kapcsolatos elszámolások

ellenőrzése, •

továbbá az előző évekből felhalmozott veszteségek vizsgálata. Bartos Csaba, dr. Cserteg Rita, dr. Csikós István, dr. Herich György, Kóbor Józsefné, dr. Kónya László, Laczi Ferenc, Supala Iván: Adóellenőrzés (PENTA UNIÓ Zrt., Budapest 2008) p. 151

3.2.4. A megbízólevél kiállítása A megbízólevél nem más, mint a vizsgálat elvégzésére jogosító felhatalmazás, a meghatározott adózóval, és az azon feltüntetett időszakban, a megjelölt adóellenőrök részére. Ennek hiányában a vizsgálat nem folytatható le. Ezt a NAV illetékes igazgatóságának osztályai, az igazgatóság nevében bocsátják ki, az adózó illetékessége szerinti igazgatósági területen. Ennek a megbízólevélnek az alábbiakat kell tartalmaznia: •

a vizsgálat lefolytatásával kapcsolatos adóhatóság neve,

•

a vizsgálatot közvetlenül elrendelő osztály neve és telefonszáma,

•

adóellenőrök neve,

•

adóalany neve, adószáma, lakcíme vagy székhelye,

•

az ellenőrzés módja,

•

a vizsgálandó időszak,

•

a jogszabályi előírás, amely alapján az ellenőrzést elrendelték,

•

dátum,

•

az ügyben érintett szervezeti egység vezetőjének aláírása.

A vizsgálat megkezdésekor az adózó (vagy képviselője) és a kirendelt adóellenőrök is aláírják a megbízólevelet.

31

A megbízólevelet két példányban kell elkészíteni és záradékkal kell ellátni, melyben a következőkre hívják fel az adózó figyelmét: •

az ellenőrzésre való értesítéskor az ellenőrzés megkezdődött,

•

az ellenőrzés megkezdésétől már nem korrigálható önellenőrzéssel a vizsgálat alá

vont adó és költségvetési támogatás, •

az ellenőrzés a megbízólevél átadásával kezdődik, amennyiben az adóhatóság

előzetesen nem értesítette az adózót, •

ha az adózó vagy képviselője, meghatalmazottja, alkalmazottja a megbízólevél

átadását megtagadja az ellenőrzés a két hatósági tanú jelenlétében az arról szóló jegyzőkönyv felvétele mellett megkezdődik, •

az ellenőrzés kezdő időpontja a megbízólevél aláírásának napja az ellenőrzési

határidő számításánál, •

az ellenőrzés befejezésének határideje bele értve az ellenőrzés megkezdésének és

befejezésének napját 30 naptól 90 napig terjedhet. A legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezők 3 000 adózó esetében ez az időtartam 120 nap, de ezek a határidők az Art. rendelkezései alapján meghosszabbíthatók. (Erről a későbbiekben a 4.2.10.-es pont alatt részletes kifejtésre kerül.) Bartos Csaba, dr. Cserteg Rita, dr. Csikós István, dr. Herich György, Kóbor Józsefné, dr. Kónya László, Laczi Ferenc, Supala Iván: Adóellenőrzés (PENTA UNIÓ Zrt., Budapest 2008) p. 80

3.2.5. Az értesítés Az ellenőrzés megkezdése előtt értesíteni kell az adózót az ellenőrzés tárgyáról illetve annak időpontjáról. Ez azért fontos, hogy fel tudjon készülni az ellenőrzésre illetve kérheti az ellenőrzés elhalasztását (maximum 60 nap) vagy az ellenőrzési cselekmények

szüneteltetését,

amennyiben

az

adózó

jogainak

gyakorlásában

akadályozva van. A kiértesítéssel egy kérdéssort is kiküldenek az adózónak, mely fontos információkat tartalmaz a vizsgálat kapcsán és fel is gyorsítja azt. Ennek a kérdéssornak a vagyongyarapodási vizsgálatoknál van szerepe, és kiküldése azt jelzi, hogy az adózó már kiválasztásra is került az efféle vizsgálatra, és ha az értesítést már megkapta felszólítható nyilatkozat tételére is. Amennyiben a nyilatkozattétel már megtörtént az adózónak kötelessége lesz a revizorok számára a nyilatkozatban szereplőállítások igazolásával kapcsolatos dokumentumokat teljes körűen átadni. 32

A hivatali helyiségben végzett ellenőrzés során a kiértesítést célszerűbb idézésként kiküldeni. Vannak olyan esetek is, amikor a kiértesítés elmaradhat, mivel a vizsgálat lefolytatását vagy annak eredményességét veszélyeztetné pl.: a bizonyítékokat megsemmisítik. ( A kiértékesítés kori kérdőívet lásd 2. számú melléklet.)

3.2.6. A megbízólevél átadása, átvétele Az ellenőrzést csak is kizárólag a megbízólevél birtokában lebonyolítható, melynek egyik példányát az ellenőrnek kötelessége átadni az ellenőrizendő fél részére. Ezzel egyidejűleg a revizoroknak kötelessége megvizsgálni, hogy az adózónál van-e önellenőrzés folyamatban. Amennyiben van, abban az esetben ,,az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló értesítés kézbesítésének – az előzetes értesítés mellőzése esetén a megbízólevél bemutatásának, átadásának – napját megelőző napon az adóhatósághoz” köteles benyújtani. dr. Kabai Mónika, dr. Kovács Ágnes, Magóné dr. Pálos Mária, dr. Németh Andrea, dr. Papp Adrienn: Az adóeljárási törvény egységes szerkezetben és magyarázatokkal 2011 (Saldo Kiadó, Budapest 2011) p. 174-175

3.2.7. Az ellenőrzés megkezdésének általános feltételei Az ellenőrzés kizárólag az alábbi feltételek teljesülése mellett kezdhető el: •

jelen van az adózó vagy képviselője,

•

az adóellenőr birtokában van a megbízólevél, melyet az adózó és a ő is aláírták,

•

a megbízólevelet az adóellenőr a szolgálati igazolványával együtt kérés nélkül fel

köteles mutatni, •

továbbá amennyiben a vizsgálat az illetékességi területtől kívül esik a NAV

elnökének engedélyét is be kell mutatni az adóalany részére. Amennyiben az adózó megtagadja a megbízólevél aláírását az ellenőrök jegyzőkönyvet vesznek fel, melyben két hatósági tanúnak kell bizonyítania a megtagadás tényét és ezután kezdhető meg az ellenőrzés folyamata. Ilyen esetekben mulasztási bírság kiszabását rendelhetik el, melynek összege magánszemélyek esetében 200 000,- Ft, más adózók esetében akár 500 000,- Ft-ig is terjedhet.

33

A vizsgálat során az adóellenőrök folyamatos tájékoztatási kötelezettséggel is rendelkeznek, amely kiterjed az ellenőrzéssel kapcsolatos adózói és adóhatósági jogokra, valamint a kötelezettségek ismertetésére.

3.2.8. A tényállás feltárása A tényállás feltárásának folyamata az adóellenőrök számára rendelkezésre álló bizonylatok alapján történik, és az alábbi szempontrendszer alapján: 1.

Az adómentes és bevallási kötelezettségek alá nem eső jövedelmekből illetve

adózott jövedelemből származik-e a vagyongyarapodása? Ebben az esetekben vizsgálni kell többek között: 

a bejelentési kötelezettség alá nem eső jövedelmek nagyságát, hitelességét,

bizonylatokkal történő igazolását, 

az adózó által bejelentett adómentes tevékenységekből származó jövedelmek

mértékét, 

a tevékenységgel kapcsolatos tárgyi feltételeket és körülményeket,



továbbá az adózó által becsatolt dokumentumokat a vizsgált időszakot megelőző

megatakarításaival kapcsolatban. 2.

Amennyiben az adózó az adóhatósági megállapításokkal ismeretében valamiféle

bizonyítékot

terjeszt

elő,

akkor

figyelembe

kell

venni

ennek

időpontját.

Ez a vizsgálat a következőkre vonatkozik: 

az adóhatóságnak benyújtott bevallási adatok egyezőségét,



az adózó által csatolt jövedelemigazolásokat,



adózó által átnyújtott igazolásokat az igénybe vett kedvezményekről,



az adózó bankszámlaforgalmat,



valamint a nagy értékű tárgyi eszköz beszerzésével kapcsolatos adás-

vételiszerződéseket, tulajdoni lapokat. 3.

Hitelt érdemlőek-e a bizonyítási eszközök?

Ebben az esetekben vizsgálni kell például: 

a csatolt szerződések hitelt érdemlőségét, hogy megtörtént-e a felek közt a

vagyontárgyak,

ajándékok

tényleges

birtokba

adása

illetve

pénzmozgások megtörténtek-e 

a bizonyítási eszközök bizonyítási erejét,



a becsatolt közokiratok, magánokiratok valóságtartalmát. 34

vétele,

vagy

a

4.

Nem fogadható el bizonyítékként, ha az adózó okirati bizonylat hiányában

kamatjövedelemre, nyereményre utal. 5.

Amennyiben kölcsönnyújtás történt az adózó köteles megnevezni annak forrását

(a magánszemélytől kapott ajándék, ingyenes kölcsön, juttatás csak abban az esetben bizonyul adómentesnek, ha a magánszemély igazolja a juttatás összegének eredetét). 6.

Amennyiben ajándékozás történik, akkor vizsgálandó ennek valóságtartalma.

7.

Az adózót az adóhatóság az életvitelével összefüggő kiadások kapcsán nyilatkozat

tételére szólítja fel, amennyiben ez a vagyoni helyzetének megfelelő, életszerű képet ad, a revízió azt elfogadja, amennyiben ezek a kiadások valószínűtlenül alacsonyak, akkor a revízió Központi Statisztikai Hivatalnak (továbbiakban: KSH) küldi tovább, ahol a létminimum adatai alapján megbecsülik az adózó életvitelével kapcsolatos valósághű költségeit.

3.2.9. A jegyzőkönyv Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával ér véget, mely az adóhatóság által megfogalmazott megállapításokat foglalja magába. A jegyzőkönyv elkészítése és írásba foglalása a vizsgálatot végző ellenőrök feladata. A felelősség a jegyzőkönyvben foglaltak tartalmi valóságáért elsősorban a vizsgálatvezető ellenőrt terheli, de a részmegállapítások helyességéért, azok valódiságáért a beosztott ellenőrök is felelősségre vonhatók. Amennyiben a vizsgálat kapcsán a revizorok által feltárásra kerül olyan szabálytalanság, jogellenes magatartás, melyből kifolyólag az adóhatóságot a büntetőeljárásról szóló, 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be) 171. § (2) bekezdése értelmében feljelentési kötelezettség terheli. Ebben az esetben erről az adóhatóság köteles külön jegyzőkönyvet készíteni. Ezt azonban már nem kell az adózónak átadni. Továbbá, amennyiben az adózónak a jegyzőkönyv átvétele után valamiféle észrevétele támad az üggyel kapcsolatban és abban új, újszerű tényeket hoz fel, akkor ebben az esetben kiegészítő jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek megtörténte után a vizsgálat tovább folytatódhat. Art. 104 § (2) bekezdés, HVG Adó 2011 2010/4. november p. 341

35

A jegyzőkönyv tartalmi elemei: A jegyzőkönyv tartalmát minden esetben a vizsgálat jellege és célja határozza meg, de minden esetben tartalmaznia kell a tényállást, a megsértett követelményt, valamint rögzíteni kell a megállapítások kihatását. A jegyzőkönyv felépítése: A jegyzőkönyv nyitó adatai

I.

Nagyon fontos, hogy minden esetben a jegyzőkönyv borító lapjának fejlécén az alábbiak fel legyenek tüntetve az adóhatóság eljárási jogosultságának igazolása illetve a technikai beazonosíthatóság érdekében: •

az eljáró adóhatóság pontos neve,

•

az ellenőrzést végző osztály neve,

•

valamint a vizsgálati napló száma. Bartos Csaba, dr. Cserteg Rita, dr. Csikós István, dr. Herich György, Kóbor Józsefné, dr.Kónya László, Laczi Ferenc, Supala Iván: Adóellenőrzés (PENTA UNIÓ Zrt., Budapest 2008) p. 198

Magán a borító oldalon pedig az ellenőrzött személy illetve vállalat nevét, lakhelyét, székhelyét, adóhatósági azonosítás számát, a vállalkozási formát, az adózó könyvvezetésének módját (ennek a későbbiekben fontos szerepe lesz a jegyzőkönyv szerkezete kapcsán), a bevallás módját, a számlavezető pénzintézet nevét és a bankszámla számát kell feltüntetni az adófizető beazonosíthatósága érdekében. Az első oldal tartalmi elemei is meg vannak előre határozva, melyek az alábbiak: •

a vizsgálatot végző ellenőrök neve,

•

az adózó részéről a vizsgálat során közreműködő személyek neve,

•

az ellenőrzés alá vont időszakot: hónap, negyedév, év,

•

az ellenőrzés tárgya:

Miszerint az ellenőrzés a bevallások utólagos ellenőrzése az összes vagy csak egyes adónemekre irányul-e? •

jegyzőkönyv kelte,

•

az ellenőrzés kezdő és végpontja

•

az ellenőrzés megszakításának oka és időtartama,

•

az ellenőrzésre fordított napok száma,

•

helyszíni ellenőrzés esetén az ellenőrzött egységek neve,

36

•

mellékletek számát és felsorolását, melyek a megállapítások alátámasztására

szolgálnak. Ilyen mellékletek a következők: eredeti okirat, másolat, tanúsítvány, közbenső jegyzőkönyv, fénykép, szakértői vélemények, nyilatkozatok illetve tanúvallomások. Bartos Csaba, dr. Cserteg Rita, dr. Csikós István, dr. Herich György, Kóbor Józsefné, dr. Kónya László, Laczi Ferenc, Supala Iván: Adóellenőrzés (PENTA UNIÓ Zrt., Budapest 2008) p. 198-199

II. Megállapítások Ez az ún. „A” rész, melynek szerkezete attól függ, hogy a vállalkozás: • a kettős könyvvezetésre kötelezett, • egyszeres könyvvezetésre kötelezett, • a személyi jövedelem adó (továbbiakban: Szja) szabályai szerint adózó egyszeres könyvvitelt választja, • vagy az ellenőrzés csak egyes adónemekre irányul pl.: áfaellenőrzés. Bartos Csaba, dr. Cserteg Rita, dr. Csikós István, dr. Herich György, Kóbor Józsefné, dr. Kónya László, Laczi Ferenc, Supala Iván: Adóellenőrzés (PENTA UNIÓ Zrt., Budapest 2008) p. 202-204

III. „B” rész A jegyzőkönyv „B” része mindig követi az „A” rész felépítését, mely a vizsgált időszakra vonatkozóan adónként és költségvetési támogatásonként táblázatos formában számszakilag tartalmazza és összesíti a vizsgálatok eredményeit. Bartos Csaba, dr. Cserteg Rita, dr. Csikós István, dr. Herich György, Kóbor Józsefné, dr. Kónya László, Laczi Ferenc, Supala Iván: Adóellenőrzés (PENTA UNIÓ Zrt., Budapest 2008) p. 204-210

IV. A jegyzőkönyv záradéka A jegyzőkönyvet minden esetben záradékkal kell ellátni, mely a következőket tartalmazza: •

a megbízólevél száma,

•

az ellenőrzést végző igazgatóság neve,

Továbbá felhívja az adózó figyelmét a következőkre: •

a jegyzőkönyvben foglalt megállapítások alapján a vizsgálatot adóhatósági eljárás

követi, •

nem adhat be önellenőrzést az adózó a vizsgálat tárgya és időtartama kapcsán,

37

•

továbbá a jegyzőkönyv adózónak történő átadása után az adózónak 15 napon

belül módja van írásos formában észrevételt tenni. Bartos Csaba, dr. Cserteg Rita, dr. Csikós István, dr. Herich György, Kóbor Józsefné, dr. Kónya László, Laczi Ferenc, Supala Iván: Adóellenőrzés (PENTA UNIÓ Zrt., Budapest 2008) p. 209-210

Végül itt a záradék végén kell a jegyzőkönyvet aláírni az adózónak és az adóellenőröknek is. Ha a vizsgálat azért nem fejezhető be, mert az adózó a jegyzőkönyvet nem veszi át, akkor azt a részére postai úton kell eljuttatni.

V. Mellékletek Az ügyhöz kapcsolódó dokumentumok, bizonyítékok, másolatok stb. összessége. Pl.: főkönyvi kivonat másolata, jegyzőkönyvek másolata, ügyfélnyilatkozatok másolata, banki titkos megkeresések másolata.

3.2.10. Határidők Az ellenőrzés lefolytatásának határideje 30 nap, amit a megbízólevél átadásától számolunk. Ezt a 30 napos határidőt indokolt esetben ki lehet tolni: •

az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője egyszer 90 nappal meghosszabbíthatja,

•

rendkívüli helyzetben az elsőfokú adóhatóság felettes szerve 90 nappal

meghosszabbíthatja, •

valamint még egyszer a NAV elnöke 120 nappal kitolhatja a határidőt az

adóhatóság és vámhatóság vezetőjének kérésére. Art. 92 § (2) bekezdés, HVG Adó 2011 2010/4. november p. 338

Annak a 3000 adózónak, akiknek a legmagasabb az adóteljesítményük 120 napon belül kell az ellenőrzést és a felülellenőrzéseket is lefolytatni. Felszámolás esetén a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül kell az ellenőrzést lefolytatni, valamint a záró bevallást a kézhezvételtől számított 60 napon belül kell befejezni. Végelszámolás esetén a végelszámoló által készített záró bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles az adóhatóság lefolytatni:

38

•

a tevékenység záró bevallás és a végelszámoló által készített záró bevallás közti

időszakról benyújtott bevallásokról való ellenőrzést, •

valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszak vizsgálatát. Art. 92 § (4) bekezdés, HVG Adó 2011 2010/4. november p. 338

Amennyiben a vizsgálat folyamán az adóhatóság más adózóval kapcsolatosan kapcsolódó vizsgálatot rendel el, abban az esetben nem számít bele az ellenőrzés határidejébe, és amíg a kapcsolódó vizsgálat tart az ellenőrzés kizárólag a kapcsolódó vizsgálattal nem érintett kérdésekben folyhat. Ebben az esetben az adóhatóság külön értesíti az adózót a kapcsolódó vizsgálat kezdő és végpontjáról. Art. 92 § (9) bekezdés, HVG Adó 2011 2010/4. november p. 338

Az ellenőrzés határidejének számításában figyelmen kívül kell hagyni azt az időtartamot, amíg az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény illetve körülmény tisztázására külföldi adóhatóságot keres meg. (Ez az Európai Közösség adóügyi együttműködése szabályai illetve a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények alapján történik.) Erről az adóhatóság a megkeresés időpontjában köteles az adózót tájékoztatni. Art. 170 § (1) bekezdés, HVG Adó 2011 2010/4. november p. 338

Végül, amennyiben a jegyzőkönyv átvétele után az adózónak olyan észrevétele támad, amiben új tényt közöl kiegészítő jegyzőkönyvet kell felvenni, és ezután a vizsgálat még további 15 napig folytatódhat. Ezt az időtartamot az adóhatóság indokolt kérésére 15 nappal a felettes szerv meghosszabbíthatja, valamint még további legfeljebb egyszer 15 nappal a másodfokú adóhatóság felettes szerve is meghosszabbíthatja rendkívüli körülmények esetén. Art. 92 § (2) bekezdés, HVG Adó 2011 2010/4. november p. 338

39

1. számú táblázat Az ellenőrzési határidők összefoglalása Ellenőrzési

fajták, A bevallások Egyes

cselekmények

utólagos

adókötelez

Határidők

ellenőrzése

ettségek

Új

eljárás Adóigazgat

indítása esetén

ási eljárás esetén

vizsgálata, adatgyűjté sre irányuló ellenőrzés Törvény által meghatározott 90 nap határidő

30 nap

Ebben az esetben Az

Kivéve:

az

• kiemelt

teljes

adózó esetén

megismétlése fog követően

120 nap

megtörténni,

• 500 000 Ft

eredeti nap újra Amennyibe

feletti

kezdődik.

Áfa

ellenőrzés észrevétel beérkezését

az 15

n

nap.

nem

visszaigénylé

Egyes ellenőrzési észrevétel

s esetén 45

cselekmények

után

nap

esetén 30 nap.

folytatódik 30 nap. Korlát: fogyasztja a max.

60

+30 napot Amennyiben vizsgálatok szükségessé,

kapcsoló 90 nap

A vizsgálat 90 nap

Lehetséges,

válnak

fajtájától

de a korlát

automatikus

függően

nagyban

30-90 nap

szűkíteni

hosszabbítás

fogja

a

mozgásteret .

40

Kérelemre

történő 30- 90 nap

30- 90 nap

30- 90 nap

30- 90 nap

meghosszabbítás dr. Nagy László, Juhász Zoltánné, Vikárius Gabriella: Az adóellenőrök kézikönyve, Az ellenőrzési rendszer és az ellenőrzési tevékenység (Perfekt Kiadó, Budapest 2008) p.153

3.2.11. Az elévülésről Nagyon fontos, hogy az ellenőrzési vizsgálat mindig az ellenőrzési időn belül történjék. Az adó és a költségvetési támogatáshoz való jog elévülési ideje, pedig minden esetben (hacsak a törvény máshogy nem rendelkezik) annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év, amikor az adózó a támogatást megkapta illetve az adót bevallotta. Ez az idő meghosszabbítható 6 hónappal: •

az adó késedelmes benyújtása esetén,

•

költségvetési támogatás esetén, amennyiben az igényléshez való jog lejártáig

kevesebb, mint 6 hónap van már csak hátra.

3.3. Lehetséges szankciók 3.3.1. Adóbírság ,,Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány50%-a. az adóbírság 75%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.” Art. 170 § (1) bekezdés, HVG Adó 2011 2010/4. november p. 360

Továbbá adóbírságot kell kiszabni, ha az adózó nem jogosult adó támogatására, adó visszaigénylésre, illetve adó visszatérítésre, de erre való igényét benyújtotta és az adóhatóság még a visszafizetés előtt megállapította, hogy az adózó erre nem jogosult. Az alap ebben az esetben a jogosulatlanul igényelt összeg. A fizetendő adóbírság mértékének mérséklésére kivételes méltánylást érdemlő körülmények esetén, illetve annak kiszabása alól való felmentésre van lehetőség. Ilyen

41

enyhítő körülmény lehet, hogy az adózó vagy képviselője a tőle elvárható körültekintéssel járt el az ellenőrzés során. Azonban ,,nincs helye az adóbírság mérséklésének sem hivatalból, sem kérelemre, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.” Art. 171 § (2) bekezdés, HVG Adó 2011 2010/4. november p. 360

3.3.2. Késedelmi pótlék A késedelmi pótlékot az adó késedelmes megfizetésekor köteles az adózó megfizetni, mivel addig semmilyen költségvetési támogatást nem vehet igénybe, kivéve abban az esetben, ha az adózó késedelmét igazolta. Mértéke naponta a felszámítás időpontjában érvényes alapkamat kétszeresének a 365öd része. Alapját adónemenként és költségvetési támogatásonként külön-külön kell nézni. Amennyiben az adózónak az esedékesség napján az adóhatóság által nyilvántartott más adóval kapcsolatban van többletbefizetése, akkor a túlfizetés összegével a késedelmi pótlék alapot csökkenteni lehet.

3.3.3. Mulasztási bírság Ezt a szankcionálási formát az adóhiánnyal nem járó adókötelezettség esetén lehet kiszabni. Ilyen esetek az alábbiak lehetnek: •

az adózó a bejelentéssel illetve adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségét

késve, hibásan, esetleg nem valósághű adattartalommal vagy hiányosan illetve nem is teljesítette, •

nem teljesíti iratmegőrzési kötelezettségét,

•

elmulasztja a nyilatkozattételt,

•

jogszerűtlenül megtagadja a tanúvallomást,

•

fennálló köztartozásáról a valósághoz nem hű tartalmú nyilatkozatot tesz a

költségvetési támogatás igénylésénél, •

a valóságnak nem megfelelő tartalmú nyilatkozatot tesz járulékfizetési

kötelezettségének felső határával kapcsolatosan, •

akadályozza az ellenőrzést vagy a végrehajtási eljárást oly módon, hogy 42

o

elmulasztja a megjelenési kötelezettségét,

o

az együttműködési kötelezettségét megsérti,

o

vagy más egyéb módon. dr. László Andrea: Adóeljárás és adóigazgatási eljárás (Unió Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. Budapest 2002) p. 167-174

A bírság összegének kiszabásánál több dolgot is figyelembe kell venni az adóhatóságnak: •

az adóalany jogsértő magatartásának súlya, gyakorisága,

•

továbbá, hogy az adóalany vajon a tőle elvárható odafigyeléssel járt-e el az adott

helyzetben. dr. László Andrea: Adóeljárás és adóigazgatási eljárás (Unió Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. Budapest 2002) p. 174

Ezen tényezőket összevetve, mérlegelve szabható ki vagy mellőzhető az adóbírság fizetési kötelezettségének összege.

3.3.4. Az adóhatósági intézkedések Az adóhatóságnak módja van nemcsak pénzösszeg kiszabásával, hanem intézkedések útján is szankcionálni. Ennek egyik formája létezik az eszközök lefoglalása, a másik az üzlet bezárása.

Az eszközök lefoglalása Az eszközök lefoglalása mellet az adóhatóság akkor dönthet, amennyiben az adóalany az adóköteles tevékenységét adószám hiányában végzi, valamint ha vállalkozói igazolvány illetve cégbejegyzés nélkül folytatja tevékenységét. Ebben az esetben az adóhatóság biztosítékként, a bírság mértékéig lefoglalja az eszközöket. Az adóalany 15 napon belül köteles fizetni, amennyiben ez nem történik meg az eszközöket értékesítik. A bírságot, a pótlékot és a költségeket meghaladó részt az adóhatóság visszatéríti az adózónak.

Az üzlet bezárása •

Be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása esetén,

•

igazolatlan áru forgalmazása esetén,

43

•

valamint ha már az adóévben másodszorra fordul elő számla illetve nyugtaadási

kötelezettség elmulasztása. Ekkor az adóhatóság 12 napra bezárhatja az üzletet és ez idő alatt az adózó tevékenység gyakorlását is felfüggeszti. Amennyiben már másodszorra fordul elő az eset a büntetés időtartalma már 30 napja, ha módosul már harmadszorra akkor 60 napra nő és így tovább. Amennyiben, a két üzletbezárás közt már 3 év eltelt az adózó a ,,tiszta lappal” indul, tehát csak 12 nap lesz a rá kiszabható büntetés időtartama.

3.4. Jogorvoslati lehetőségek Az adózónak joga van a részéről sérelmesnek tartott határozatok/végzések felülvizsgálatának kérésére. Amennyiben az adózó a hatóság által hozott első fokú döntéssel nem ért egyet, fellebbezésre kerül sor. Azonban az első illetve másodfokon hozott határozat ellen is kifogással élhet, akkor felügyeleti intézkedésre kerül sor, amennyiben a döntés első fokon jogerőre emelkedett. Másodfokon jogerős határozat esetén pedig bírósági felülvizsgálati eljárást lehet indítani.

3.4.1. Az észrevétel Mint már korábban említettem a jegyzőkönyv átvétele után, a vizsgálat lezártát követően az adózónak lehetősége van 8 napon belül észrevételét jelezni. Amennyiben az adóhatóság részéről a határozat kapcsán valamiféle jogszabálysértés történt, akkor a vizsgálat tovább folytatása szükséges, mivel a hibát minél előbb orvosolni kell. Ebben az esetben új jegyzőkönyvet kötelesek az adóellenőrök felvenni és a vizsgálatra ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak, mint amik az első ellenőrzésre. Ekkor az ellenőrzés az észrevételtől számított 15 napig folytatható, amelyet az adóellenőrök véleményezni kötelesek. dr. Nagy László, Juhász Zoltánné, Vikárius Gabriella: Az adóellenőrök kézikönyve, Az ellenőrzési rendszer és az ellenőrzési tevékenység (Perfekt Kiadó, Budapest 2008) p.253-254

44

3.4.2. Fellebbezés Fellebbezést előterjesztésére az alábbiak alapján kerülhet sor: •

a határozat jogellenessége folytán,

•

a döntés célszerűtlensége miatt,

•

a döntés méltánytalansága alapján,

•

az eljárás szabálytalansága esetén. Art. 136. § (3) bekezdés

Dr. Baté Zsuzsanna, dr. Bordács Ágnes, dr. Kabai Mónika, Magóné dr. Pálos Mária, dr. Németh Andrea, Sinkáné dr. Csendes Ágnes, dr. Vizi Hajnalka: Az adóeljárási törvény magyarázatokkal (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest 2009) p.413

A fellebbezést mindig ott lehet előterjeszteni, annál a szervnél, mely a határozatot meghozta. Abban az esetben, ha az adófizető nem a határozatot hozó szervnél terjeszti elő fellebbezési kérelmét, hanem a másodfokon eljárni jogosult szervnél, akkor abban az esetben mindig értesíteni kell a megtámadott határozatot hozó szervet is. Fellebbezni a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet, azonban ha utólagos adó megállapítás történt, akkor 30 napon belül lehet előterjeszteni azt. Ennek a határidőnek az elmulasztása esetén, a határidő utolsó napjától számított 8 napon belül igazolási kérelemmel lehet élni. Art. 137. § (2) bekezdés Dr. Baté Zsuzsanna, dr. Bordács Ágnes, dr. Kabai Mónika, Magóné dr. Pálos Mária, dr. Németh Andrea, Sinkáné dr. Csendes Ágnes, dr. Vizi Hajnalka: Az adóeljárási törvény magyarázatokkal (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest 2009) p.416

Fellebbezést benyújtani nemcsak írásban, hanem szóban is lehet, ez utóbbi esetben a revizorok a fellebbezésről jegyzőkönyvet kötelesek felvenni. A fellebbezés indoklása az adózó részéről nem kötelező, de akár új tényeket, bizonyítékokat is előterjeszthet, és ebben az esetben nem kell megindokolni, hogy korábban ezeket, miért nem mutatta be vagy, miért nem hívta fel a figyelmet ezekre a tényekre, illetve körülményekre. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben szereplő összeg minden megkezdett 10. 000,- Ft-ja után 400,- Ft, de legalább 5.000,- Ft és maximum 500.000,Ft. Az első fokú adóhatóság ebben az esetben köteles felülvizsgálni a jegyzőkönyvet illetve a határozatban foglaltakat különös figyelmet fordítva az adózó által feltárt új tényekre,

45

körülményekre illetve bizonylatokra. Továbbá ha az eset megkívánja köteles intézkedni az adózó által előterjesztettek felülvizsgálatáról. Amennyiben az első fokú adóhatóság a határozatot nem módosítja, vagy nem vonja vissza, abban az esetben az összes bizonyítékkal, teljes vizsgálati anyaggal együtt tovább kell küldeni a felettes szervnek a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül. Továbbá fontos, hogy a fellebbezés anyagaiból kitűnjék, hogy megfizette-e az illetéket, annak teljes összegét az adózó, hanem az elsőfokú adóhatóság megtette-e az ilyenkor kötelező intézkedéseket vagy sem. Másodfokú eljárás A másodfokú szerv köteles felülvizsgálni a határozatot minden esetben, függetlenül attól, hogy ki és milyen célból fellebbezett, továbbá köteles megvizsgálni, hogy a hatásköre alá tartozik-e az ügy, valamint hogy az elsőfokú szerv hiánytalanul átvette-e az iratokat. Továbbá ha a vizsgálathoz további adatok beszerzése szükséges, felszólítja az adózót a hiánypótlásra. A másodfokú adóhatóság felülvizsgálata során a következőket ellenőrzi: •

a fellebbezési határidő be lett e tartva,

•

a fellebbezés az arra jogosult személytől származik-e vagy sem,

•

megtartotta-e az eljárási szabályokat az elsőfokú szerv a vizsgálata során.

•

kellő alapossággal megtörtént-e tényállás tisztázása,

•

van-e szükség további bizonyításra,

•

az elsőfokú adóhatóság által az összes kérdésre nézve született-e érdemi. Art. 138. § (2) bekezdés

Dr. Baté Zsuzsanna, dr. Bordács Ágnes, dr. Kabai Mónika, Magóné dr. Pálos Mária, dr. Németh Andrea, Sinkáné dr. Csendes Ágnes, dr. Vizi Hajnalka: Az adóeljárási törvény magyarázatokkal (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest 2009) p.417

A másodfokú szerv a megtámadott határozatot helybenhagyhatja, megsemmisítheti illetve, meg is változtathatja. Amennyiben további vizsgálatokra van szükség az ügy kapcsán, az ügy tisztázása érdekében a másod fokú adóhatóság dönthet arról, hogy saját maga intézkedik-e tovább, vagy az első fokú szervet utasítja új eljárás indítására. Amennyiben a megtámadott határozatnak csak egy része jogszabálysértő, a felettes adóhatóságnak joga van, csak a jogszabálysértő megállapítások kapcsán eljárást indítani.

46

Meg kell semmisíteni a határozatot abban az esetben, ha új kötelezett bevonására kerül sor az eljárás folyamán, mivel ha ez nem történne meg, a kötelezett elveszítené fellebbezési jogát, mivel csak a másodfokú határozat kapcsán szerezne tudomást kötelezettségéről. Art. 138. § (2) bekezdés Dr. Baté Zsuzsanna, dr. Bordács Ágnes, dr. Kabai Mónika, Magóné dr. Pálos Mária, dr. Németh Andrea, Sinkáné dr. Csendes Ágnes, dr. Vizi Hajnalka: Az adóeljárási törvény magyarázatokkal (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest 2009) p.417

A másodfokú eljárás során is előfordulhat olyan eset, amikor az ügy felfüggesztésére kerül sor, mivel az ügy már más hatóság a hatáskörébe tartozik. Ilyenkor figyelni kell arra, hogy az eljárás felfüggesztéséről szóló végzést is meg lehet fellebbezni. A fellebbezés vizsgálatának határideje az iratoknak a felettes szervhez való megérkezését követő 60. nap. Ezt egy alkalommal maximum 30 nappal meg lehet hosszabbítani a másodfokon eljáró szerv vezetője által. Amennyiben bírói felülvizsgálatra került sor, fel kell hívni erre az adózó figyelmét, a figyelemfelhívásnak pedig tartalmaznia kell hatáskörrel rendelkező illetékes bíróság nevét, a perindítás határidejét, továbbá a kereset benyújtásának helyét. A határozatoknak tartalmaznia kell: •

hogy melyik szerv, milyen számú határozata által kiadott határozata ellen indult a

fellebbezés, és ezzel a joggal ki élt, •

minden esetben a következő felhívást: ,,A határozat ellen fellebbezésnek nincs

helye.”, •

az első fokú adóhatóság által hozott határozat tartalmát,

•

a fellebbező miért nem ért az első fokú határozattal egyet,

•

ez után fel kell sorolni a másodfokú döntés indokait.

Fontos, hogy a határozatban mindig részletesen reagáljon az adóhatóság az adózó által felhozott tényállásokra illetve kérelmekre. Bartos Csaba, dr. Cserteg Rita, dr. Csikós István, dr. Herich György, Kóbor Józsefné, dr.Kónya László, Laczi Ferenc, Supala Iván: Adóellenőrzés (PENTA UNIÓ Zrt., Budapest 2008) p. 222-223

47

3.4.3. Felügyeleti intézkedés Az eljáró adóhatóság határozata ellen a felettes adóhatóságnál vagy az adópolitikáért felelős miniszternél lehet kérelmezni a határozat megváltoztatását. Ez jogszabálysértés vagy a végzés teljesítésének elmaradása esetén kérhető. Az adóhatóság ebben az esetben a kérelmezéstől számított 15 napon belül köteles az iratokat átadni. A felügyeleti szervnek az iratok a megérkezésétől számított 60 nap áll rendelkezésre az ügyintézésre, kivéve abban az esetben, ha a kérelmet a felettes szerv elutasítja. Art. 141. § (2) bekezdés Dr. Baté Zsuzsanna, dr. Bordács Ágnes, dr. Kabai Mónika, Magóné dr. Pálos Mária, dr. Németh Andrea, Sinkáné dr. Csendes Ágnes, dr. Vizi Hajnalka: Az adóeljárási törvény magyarázatokkal (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest 2009) p.420

A felettes adóhatóság a végzést megsemmisítheti, megváltoztathatja, továbbá ha szükséges új eljárás megindítását is elrendelheti, és ennek az eljárásnak a lefolytatására utasíthatja az első fokú adóhatóságot is. A felügyeleti intézkedésről egy határozatot készít a felettes adóhatóság illetve az adópolitikáért felelős miniszter. Amennyiben elutasítják a felügyeleti intézkedést határozat nélkül értesítik az adóst a döntésről. dr. László Andrea: Adóeljárás és adóigazgatási eljárás (Unió Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. Budapest 2002) p. 233-234

3.4.4. Bírósági felülvizsgálat Bírósági felülvizsgálatra kizárólag másodfokon jogerősen megszülető határozatok esetében van lehetőség, kivéve fizetési könnyítéssel kapcsolatos határozatok esetén A bíróság ebben az esetben az adózó kérésére a jogszabálysértő határozatot módosítja, illetve hatályon kívül helyezi, továbbá ha szükséges új eljárást is indíthat. Art. 143. § (1) bekezdés Dr. Baté Zsuzsanna, dr. Bordács Ágnes, dr. Kabai Mónika, Magóné dr. Pálos Mária, dr. Németh Andrea, Sinkáné dr. Csendes Ágnes, dr. Vizi Hajnalka: Az adóeljárási törvény magyarázatokkal (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest 2009) p.425

A bírósági felülvizsgálatot az adózó a másodfokú határozat közlésétől számítva 30 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. Erre a lehetőségre a másodfokú határozatban

48

fel is hívják az adózó figyelmét, ahol azt is feltüntetik, hogy pontosan melyik bírósághoz is kell, hogy forduljon. A per mindig az ellen a szerv ellen indul, amely a határozatot az adott ügyben hozta. Abban az esetben, ha az adott szerv megszűnik, vagy az ügy más szerv hatásköre alá fog tartozni, akkor mindig az az elsőfokú közigazgatási szerv ellen nyújtják be a keresetet, melynek aktuálisan a hatáskörébe tartozik a határozat meghozatala. Az első fokú adóhatóságnál felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított 30 napon belül keresetlevelet kell benyújtani vagy ajánlva postázni is lehet azt. Ezután az első fokú adóhatóság az üggyel kapcsolatos dokumentumokat 5 napon belül továbbítani köteles a másodfokú adóhatóságnak, amely a dokumentációt 15 napon belül a keresetlevélben hivatkozott nyilatkozatokkal együtt eljuttatja az ügyben eljáró bírósághoz. Amennyiben az adózó nem tartotta be a benyújtási határidőt, igazolással élhet. Ebben az esetben még igazolás nélkül is a közigazgatási szerv köteles azt a bíróságnak eljuttatni. Az előbb említett keresetlevél végrehajtás felfüggesztésével kapcsolatos kérelmet is tartalmaz, akkor az első fokú adóhatóság 3 napon belül, a másodfokú adóhatóság pedig 8 napon belül köteles az előbbieket teljesíteni. Ebben az esetben a bíróságnak 8 napon belül határoznia is kell, ezután pedig bármikor elrendelhető a közigazgatási határozat felfüggesztése, melynek során figyelmet kell fordítani: •

a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállíthatósága lehetséges-e,

•

a végrehajtás elmaradása okoz-e súlyosabb károsodást, mint amivel a végrehajtás

felfüggesztésének elmaradása járna. Art. 143. § (2) bekezdés Dr. Baté Zsuzsanna, dr. Bordács Ágnes, dr. Kabai Mónika, Magóné dr. Pálos Mária, dr. Németh Andrea, Sinkáné dr. Csendes Ágnes, dr. Vizi Hajnalka: Az adóeljárási törvény magyarázatokkal (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest 2009) p.426

A bíróság által hozott jogerős ítélet után is van további jogorvoslati lehetőség, ebben az esetben már a Legfelsőbb Bírósághoz kell fordulni felülvizsgálati kérelemmel vagy az adózó élhet a perújítással lehetőségével. Ezt a kérelmet 60 napon belül (a határozat közlésétől számítva) köteles benyújtani vagy ajánlva postázni (kettővel több példányban, mint ahány érdekelt fél az ügyben szerepel). A Legfelsőbb Bíróság kizárólag a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, újabb bizonyítás felvételére nincs mód.

49

Amennyiben a határozat a jogszabályoknak megfelelő, vagy az ügy kapcsán csak olyan jogszabálysértés volt, mely nem volt kihatással az ügy érdemi elbírálására, ekkor a határozatot hatályában a Legfelsőbb Bíróság fenntartja. Azonban ha a jogszabálysértés tényét megállapították, akkor a határozatot részben vagy teljes mértékben hatályon kívül helyezik, és amennyiben megállapíthatók a döntéshez szükséges tények új határozatot hoznak, amely már a jogszabályoknak megfelelő, más esetben pedig első vagy másodfokú bíróságot új eljárásra illetve új határozat meghozatalára kötelezik. Az utóbbi esetben a Legfelsőbb Bíróság az ügyre vonatkozóan kötelező utasításokat ad és a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségek összegét megállapítja, de arról, hogy ezen költségek megfizetésére ki kötelezhető, az új határozatot hozó bíróság fog döntést hozni. dr. László Andrea: Adóeljárás és adóigazgatási eljárás (Unió Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. Budapest 2002) p. 235-238

50

4. Az egyéni vállalkozásokat érintő adózási folyamat bemutatása Az egyéni vállalkozó minden évben az adóévet követő február 25.-ig adóbevallás készítésére kötelezett és azt az Adóhatóság felé be kell nyújtania. Tartalma alapján: •

az adóévben megszerzett jövedelmek;

•

a vállalkozói személyi jövedelemalapja;

•

járulékai;

•

továbbá magánszemélyként szerzett jövedelmei, személyi jövedelemadója.

Abban az esetben, ha az e. v. foglalkoztat más személyeket, a tekintetben is kell nyilatkoznia, havonta (a tárgyhónapot követő hó 12.-ig) elektronikusan bevallást kell készítenie, amelynek tartalmaznia kell a munkavállalónak teljesített kifizetéseket, juttatásokat, az összes adóval és járulékokkal egyetemben. Amennyiben az e. v. tevékenysége valamely okból kifolyólag szünetel, vagy megszűnik valamennyi adófizetési kötelezettségének a le nem fedett időszakról soron kívüli bevallással kell eleget tennie. A magánszemélynek lehetősége van megbízni törvényes képviselőt, képviseleti jogosultságot igazoló ügyvédet, ügyvédi irodát, adószakértőt, adótanácsadót, okleveles adószakértőt, könyvelőt, közokiratban vagy eseti meghatalmazásban feljogosított nagykorú személyt vagy alkalmazottat, hogy ügyeiben helyette, az ő nevében eljárjon. Az egyéni vállalkozó adózási kötelezettségének a következő két módon tehet eleget: 1.

vagy az 1995. évi CXVII. Személyi jövedelemadó törvény;

2.

vagy a 2002. évi XLIII. Eva törvény alapján.

4. 1. Adózási folyamat az Szja törvény alapján Az egyéni vállalkozót a törvény magánszemélyként kezeli. Az Szja törvény pedig a magánszemélyek esetében önálló (bármely önállóan végzett tevékenység jövedelme), ill. nem önálló tevékenységből származó jövedelmeket különböztet meg. Az egyéni vállalkozó így az önálló tevékenységekből származó jövedelmek csoportjába fog tartozni, melyre speciális szabályok vonatkoznak. A különbségek az adószabályok tekintetében lesznek, mivel amíg a magánszemély, aki nem egyéni vállalkozó az

51

összevont adóalapja után adózik, a bruttó jövedelme után fizeti meg a 16 % -os Szja-t, addig a magánszemély, aki e. v. a tevékenységéből származó jövedelme után az alábbi szabályzatból választhat: 1.

a vállalkozói jövedelem szerinti adózás szabályai, mely a költségek tételes

elszámolását jelenti; 2.

illetve az átalányadózás szabályai közül.

1. Vállalkozói jövedelem szerinti adózás Ebben az esetben a vállalkozó adózásának alapja saját megszerzett jövedelme, így bevételeinek a törvény által elismert és igazolt költségek levonásával állapítja meg. A bevétele nem más mint •

a tevékenysége ellenértékeként kapott pénzösszeg vagy valamely vagyoni

értékű jog (az előlegként kapott összeg is ide tartozik); •

üzemi célú vagyontárgy értékesítéskor kapott ellenérték;

•

felvett támogatás;

•

kapott kártérítés;

•

adó visszatérítés.

Az így megkapott összeg a Szja törvény Szja-törvény 49/B § (4)-(5)- (6) bekezdései alapján meghatározott tételekkel növelni illetve csökkenteni kell. Az egyéni vállalkozó költségeinek felsorolása: Az egyéni vállalkozói költségei a sikeres működéshez vagyongyarapodás céljából (mely nem a magánszemély vagy a családi kasszát bővíti vagy nem az ő szükségleteit elégíti ki) az adóévben kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadások. Ezeket bizonylat vagy számla alapján igazolni kell. Valamint ide tartoznak többek közt: •

a jövedelem megszerzésével szorosan összefüggő kiadások ;

•

adott előlegek;

•

a vállalkozói kivét (mely nem más mint, az egyéni vállalkozói tevékenység

során kifejtett személyes munkavégzés díja); •

a nem anyagi javak valamint a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

•

rezsiszámlák költségei (víz, gáz villany), telefon-, internethasználat költségei;

52

•

továbbá ide tartoznak a vállalkozói tevékenységhez jogszabály vagy nemzetközi

szerződés rendelkezése alapján kapott, bevételnek minősülő támogatás jogszerű felhasználásával teljesített kiadások akkor is, ha azok részben a család vagy a magánszemély szükségleteit is elégíti ki. Ezeket a költségeket csak a bevételei mértékéig számolhatja el, az egyéni vállalkozó nem képezhet veszteséget. Amennyiben meghaladja költsége a bevételt, abban az esetben azt bármely azt követő adóévben elszámolhatja. Ezt nevezzük elhatárolt veszteségnek. dr. Gál Judit dr. Susán Judit, Siklósiné Antal Gyöngyi: Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég új szabályai (HVG- Orac Kiadó, Budapest 2011) p. 224- 225

Ebben az esetben, tehát jövedelme nem éri el a minimum szintet a következő két lehetőség közül választhat, hogy a vállalkozói adóalapként mi szolgáljon neki a bevallásában: •

vagy a jövedelem/ nyereség minimumot választja adóalapként, mely az eladásra

beszerzett árucikkek és az eladott közvetített szolgáltatások értékét nem tartalmazó bevételeinek 2%- a, (Szja tv. 49/B. § (23) bekezdése )

•

vagy a tényleges vállalkozói jövedelem lesz az adójának alapja, ez esetben az

egyéni vállalkozónak az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §- ának (1) bekezdése szerinti bevallást kiegészítő nyomtatványom kell egy nyilatkozatot kitölteni, majd benyújtani az adóhatóság felé. Az Art. szabályai szerint a nyilatkozatot tevő adózók az adóhatóság kiemelt figyelme elé kerülnek, az adóhatóság ellenőrzésre választja ki azokat az adózókat, ahol bevételtitkolást vagy jogszerűtlen költségelszámolást vélnek felfedezni. (Szja. tv. 49/B. § (8) bekezdés, Art. 91/A. § (1) bekezdés)

A vállalkozónak azonban nem kell a nyereség minimum szabályai szerint adóznia, kisebb összeg után is adózhat a tevékenysége megkezdése illetve az azt követő évben,

53

amennyiben előtte 3 évig nem folytatott efféle tevékenységet, vagy ha valamiféle elemi kár érte az adóévben vagy az azt megelőző évben.

Tehát eddig az egyéni vállalkozó adózása a következőképp alakul: 6. számú ábra Az adózás folyamata

Bevétel

+ bevételt növelő tételek

- bevételt csökkentő tételek

- törvény által elismert módon igazolt költségek

- elhatárolt veszteség

= ADÓALAP

Forrás: saját szerkesztés

54

Amennyiben ez az adóalap nem éri el az 500 millió forintot 10%-os, ha meghaladja 19% -os Személyi jövedelemadót kell fizetni. Ezután ezt az adóalapot tovább kell növelni, valamint csökkenteni a Szja tv. 49/C. § (2) illetve (6) bekezdésében foglalt tételekkel. Fontos megemlíteni, hogy a csökkentő tételek összege ne haladhatja meg az adózás utáni vállalkozói jövedelem és a növelő tételek együttes összegét. A Személyi jövedelemadót az adóévet követő február 25. napjáig köteles az adózó megfizetni.

2. Átalányadózás szabályai szerint történő adózási folyamat Ez egy lényegesen egyszerűbb adózási lehetőség az egyéni vállalkozók számára. Ezt olyan e. v. választhatja, aki: •

magánszemély;

•

nem áll munkaviszonyban;

•

előző és tárgyévi bevétele nem haladta meg a 15 millió forintos értékhatárt

(kiskereskedelmi tevékenység végzése esetén ez a határ 100 millió forint). Amíg ezeknek a feltételeknek megfelel mindaddig lehet alkalmazni, már a tevékenység megkezdésekor is választható, azonban ha a jogosultság megszűnik vagy az ev. saját akaratából dönt az efféle adózás megszüntetéséről a következő 4 évben nem választhatja újra ezt az adózási lehetőséget. Az átalányadózó egyéni vállalkozó bevételei egy alapnyilvántartásban szerepelnek, azonban költségeit nem kell nyilvántartania. Jövedelmét költséghányad alkalmazásával állapítja meg, melynek: •

általános mértéke 40%, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 25%;

•

kiskereskedelmi tevékenységet folytató e. v. számára 87%, kiegészítő

tevékenységet folytató esetén 83%; •

továbbá ha az e. v. az adóévben kizárólag az Szja tv. -ben felsorolt tevékenységet

végez (ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási, kereskedelmi), akkor a bevételekből 80%

55

lesz az elismert költséghányad mértéke, kiegészítő tevékenység folytatása esetén pedig 75%. Ha az átalányadózást megelőző években van felhalmozott elhatárolt veszteség, akkor abból évről évre 20%-ot le kell írni. Ez a kapott összeg (melyet költséghányad segítségével megállapítottunk) az összevont adóalap részeként adóköteles, bruttósítani kell (mely 27%-ot jelent). A bruttósított összeg után pedig 16%-os szja fizetési kötelezettségünk keletkezik, melynek eleget kell tenni.

4. 2. Eva törvény alapján történő adózási folyamat Az Egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: Eva) általános célja a nyilvántartási kötelezettség egyszerűsítése, valamint az adóterhelés mérséklése. Alkalmazhatják egyéni vállalkozók, egyéni cégek, gazdasági társaságok, ha a törvényben előírt határt nem érik el bevételeik (erről a későbbiekben szó lesz), valamint a törvényben előírtaknak eleget tesz. Az e. v. a tárgyévi adóévben, akkor lehet eva-alany, amennyiben az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben: •

folyamatosan végezte tevékenységét;

•

vállalkozói bevételt elszámolt;

•

jogerős mulasztási bírság kiszabása nem történt az adóhatóság által (számla illetve

nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása végett); az áfa tv. értelmében nem volt kötelezve a műalkotásokra, használatban levő

•

ingóságokra, gyűjteménydarabokra, régiségekre vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok használatára; megfelel az előírt értékhatár követelményeknek, a bevételeit illetően, amely

•

szerint: o

az adóévet megelőző második adóévben éves szintre átszámított összes bevétele

25 millió forintot nem haladja meg 1; o

az adóévet megelőző adóévben ésszerűen várható éves szintre átszámított összes

bevétele 25 millió forintot nem haladja meg;

1

Ez az összeghatár 2012. január elsejétől már az új Szja törvény értelmében 30 millió,- Ft lesz.

56

o

valamint az adóévre ésszerűen várható bevétele ugyancsak nem haladja meg a 25

millió forintot; •

nem folytat olyan tevékenységet adóévében, mely a jövedéki adóról és a jövedéki

termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozik; •

az adóévben nem folytat a vámszabályokban meghatározott közvetett képviselői

tevékenységet; •

továbbá rendelkezik belföldi pénzforgalmi számlával.

Az Eva tv. alapján bevételnek minősül a vállalati tevékenységgel kapcsolatban vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték minősül beleértve az áthárított áfát. dr. Gál Judit dr. Susán Judit, Siklósiné Antal Gyöngyi: Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég új szabályai (HVG- Orac Kiadó, Budapest 2011) p. 253

Ezeket a bevételeket növelő és csökkentő tételekkel kell módosítani. Az eva mértéke 30%, 2 de amennyiben a bevételi értékhatárt meghaladja az a feletti részre már 50%. A bevallást az adóévet követő év február 25.-ig kell benyújtani, de a benyújtás előtt az adóévben folyamatosan az első három negyedévre előleget kell fizetni (mindig a negyedévet követő hónap 12.-ig), valamint a befizetett összeget a várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteni december 20.-ig. Az Eva-t választó e. v. az Eva megfizetésével mentesül a következők alól: •

személyi jövedelemadó megfizetése;

•

vállalkozói személyi jövedelemadó megfizetése;

•

vállalkozói osztalékalap adó megfizetése;

•

vállalkozói osztalékalap utáni egészségügyi hozzájárulás megfizetése;

•

valamint ha csak vállalkozói jövedelme volt az adóévben nem kell benyújtani szja

bevallást, továbbá eva-alanyként nem lesz általános forgalmi adó-alany (mivel termékei és szolgáltatásai után igaz hogy fizet áfát, de levonási joga nincs beszerzései után), így általános forgalmi adó (továbbiakban: áfa)bevallás benyújtása alól is mentesül. dr. Gál Judit dr. Susán Judit, Siklósiné Antal Gyöngyi: Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég új szabályai (HVG- Orac Kiadó, Budapest 2011) p. 254-255

Az Eva mértéke 2012. január elsejétől 30%-ról 37 %- ra fog növekedni az új törvényi szabályozás értelmében. 2

57

Az Eva szerinti adózást megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteséget ugyanúgy mint az átalányadózás szabályai szerint történő adózás esetén, minden évben ebből 20-20% elszámoltnak lesz tekinthető. Mint korábban azt már említettem az eva-alany csak a bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni, költségeiről nem, de az erről szóló bizonylatokat köteles megőrizni. Mint minden esetben az eva szerinti adózásra való jog is megszűnhet, melyre az alábbiak szolgálhatnak indokként: •

az ev. az eva- alanyiság feltételeinek nem tesz eleget;

•

ha az ev. –i jogállása megszűnik;

•

ha a tárgyévet megelőző évben bejelentette, hogy nem kíván tovább eva alapján

adózni. dr. Gál Judit dr. Susán Judit, Siklósiné Antal Gyöngyi: Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég új szabályai (HVG- Orac Kiadó, Budapest 2011) p. 254

Ha ezen okok bármelyike is előfordul négy évig nem választható újra az Eva szerinti adózási forma. Fontosnak találom még megemlíteni, hogy tevékenységet kezdő e. v. legalább két évig nem választhatja, valamint az eva-alanyiságra való igényt az adóhatóság felé a tárgyévet megelőző év december 20.-ig kell jelezni.

58

5. Az egyéni vállalkozások járulékfizetési kötelezettsége A járulékok nem mások, mint közterhek, azonban az adóval ellentétben a járulékok megfizetésével különféle jogosultságokat nyerünk. Ilyen járulékok lehetnek a nyugdíj-, a táppénz vagy az egészségügyi ellátás. A kötelezettségeknek az egyéni vállalkozó a vállalkozás nyilvántartásba vételétől a nyilvántartásból való törlésig köteles eleget tenni. Az e. v. nem csak saját maga, hanem ha alkalmazottat foglalkoztat az után is köteles fizetni a járulékokat.

A járulékszabályok az egyéni vállalkozókat három csoportra bontja: 1.

Főfoglalkozású egyéni vállalkozó esete

Főfoglalkozású e. v.- nak az tekintjük, aki nem folytat kiegészítő tevékenységet, nem dolgozik egyéni vállalkozói tevékenysége mellett heti 36 órában, valamint nem nappali tagozatos

hallgató

se

közép-,

se

felsőfokú

intézményben.

Ebben az esetben az e. v.- nak pénzbeli, ill. természetbeni egészségbiztosítási-, társadalombiztosítási-, nyugdíj-és munkaerő-piaci járulékot kell fizetni. Továbbá korkedvezményre feljogosító munkakörben dolgozó egyéni vállalkozó esetén korkedvezmény-biztosítási járulékot is fizet. Ez a következőképp alakul: 7 .számú ábra A főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetése

59

Főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetése

Nyugdíjjárulék és tagdíj 10%

10% nyugdíjjárulék

Pénzbeni egészségbiztosítási járulék 2% Természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%

7,5% nyereség-biztosítási és munkaerő-piaci járulék

Munkaerőpiaci járulék 1,5%

Nyugdíjjárulék 24% Természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5% Pénzbeni egészségbiztosítási járulék 0,5% Munkaerőpiaci járulék 1%

60

27% társadalom-biztosítási járulék

Forrás: saját szerkesztés

•

27% társadalombiztosítási járulék (továbbiakban: Tbj), melyből nyugdíjjárulék

24%, természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5%, pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 %, valamint a munkaerő- piaci járulék 1 %, •

10% nyugdíjjárulékot vagy tagdíjat,

•

7,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, melyből természetbeni

egészségbiztosítási járulék 4%, pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%, munkaerő-piaci járulék 1,5%. www.gondoldo.hu (letöltés dátuma: 2011. 10.27)

Ezeknek a járulékoknak az alapja: a.

vállalkozói jövedelem szerint adózás esetén a vállalkozói kivét, mely havi

átlagban minimum a minimálbér; b.

Átalányadózás esetén a jövedelem, de havi átlagban minimum szinten a

minimálbér. Járulékait mindig a tárgyhót követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni. 2.

Többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó esete

Többes jogviszonyban levő egyéni vállalkozóról akkor beszélhetünk, ha heti minimum 36 órában foglalkoztatott egyéni vállalkozói tevékenysége mellett, több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van, valamint ha nappali tagozatos hallgató egy közép vagy felsőfokú oktatási intézményben. Ebben az esetben az e. v. több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal rendelkezik. Az összes jogviszonyban köteles fizetni Tbj-t, nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot is egyaránt.

Járulék mértékei: 27% Tbj, 10% nyugdíjjárulék illetve 4% egészségbiztosítási járulék.

Továbbá annak az e. v.- nak, aki heti 36 órás munkaviszonyban áll, nem kell járulékokat fizetnie, mivel ebben az esetben a munkáltató megfizeti helyette, valamint, aki főiskolai vagy középiskolai tanulmányait folytatja egyéni vállalkozói tevékenysége mellett, vállalkozói kivétje után kell fizetnie járulékait 4% természetbeni-, 2% pénzbeli

61

egészségbiztosítási

járulékot,

27%

Tbj.-t,

és

10%

nyugdíjjárulékot.

Amennyiben az egyéni vállalkozó társas vállalkozó is az egyéni vállalkozói tevékenysége minősül főfoglalkozásnak. ,, Ebben az esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Amennyiben azonban az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyévi a tárgyév január 31-ig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választja, hogy legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti, egyéni vállalkozásban illetőleg a további tagsági jogviszonyaiba a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelemalap után kell a járulékot megfizetni.” Tbj. Törvény 31. § (6) bekezdés

Járulékfizetés határideje ebben az esetben is a tárgyhót követő hónap 12. napja. 3.

Kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó esete

Az az egyéni vállalkozó tartozik, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá olyan személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és özvegyi nyugdíjban részesül. Ebben az esetben 10 % nyugdíjjárulékot valamint havonta 5100,- Ft egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Az Európai Unió és a járulékfizetés 2004. május elsejétől, az Európai Unió- hoz történő csatlakozás után tekintettel kell lennünk a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával kapcsolatos közösségi rendeletekre. Ez a szabályozás az Európai Unió tagállamai közt mozgó egyéni vállalkozások járulékfizetési kötelezettségeit érinti. A rendeletek értelmében az egyéni vállalkozó Magyarországon köteles fizetni járulékait, amennyiben •

kizárólag Magyarország (továbbiakban: Mo.) területén folytatja tevékenységét;

•

egyéni vállalkozóként Mo.-on tevékenykedik, de átmenetileg (maximum 12

hónap) az EU más tagállamában dolgozik;

62

•

magyarországi lakhellyel rendelkező és Mo. mellett az EU más tagországában is

önálló egyéni vállalkozói tevékenységet űz. dr. Gál Judit dr. Susán Judit, Siklósiné Antal Gyöngyi: Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég új szabályai (HVG- Orac Kiadó, Budapest 2011) p. 240

Fontos megemlíteni, ha az e. v. egy tagállamban önálló tevékenységet folytat és egy másik tagállam területén munkaviszonyban áll, akkor annak a tagállamnak a törvényi hatálya alá tartozik, ahol munkavállalói jogviszonya áll fenn, tehát ott köteles járulékait fizetni. Továbbá ha az e. v. a 3. ország (Európai Unión kívül) területén tevékenykedik, akkor Magyarország és az adott állam közt levő szociális egyezmény lép hatályba. Az egyéni vállalkozót foglalkozatóként terhelő közterhek szerepe Az egyéni vállalkozót, akkor tekintjük foglalkoztatónak, ha biztosított személyt foglalkoztat. Ekkor kötelessége lesz alkalmazottja után Tbj- t fizetni, valamint ha van olyan személy, akit korkedvezményre feljogosító munkakörben dolgoztat, azután korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet. Ezeknek a járulékoknak a mértéke a jövedelem után 27% illetve 13%. A foglalkoztató egyéni vállalkozónak további kötelessége a táppénzkiadáshoz is hozzájárulni, valamint szakképzési hozzájárulást is fizetni, amennyiben nem átalányadózó (mivel fizetési kötelezettségét az átalányadó fizetéskor teljesíti), ennek alapja társadalombiztosítási járulékalap 1,5%- a.

Az Evás egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége Az eva-alany esete ebből a szempontból speciálisnak tekinthető, mivel, ha: •

az eva-alany többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó akkor járulékfizetésének

alapja legalább a minimálbér lesz, de természetesen amennyiben magasabb összeget vállal, akkor az adott összeg. Járulékfizetési mértékei 27% társadalombiztosítási járulék, 10% nyugdíjjárulék továbbá 7,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék. Járulékok megfizetésének határideje pedig mindig a tárgyhót követő hónap 12.-e, •

az

eva-alany

többes

jogviszonyban

álló

egyéni

vállalkozó,

akkor

járulékfizetésének alapja eva-alap, eva-előleg alap 4%-a. Járulékfizetési mértékei 27%

63

társadalombiztosítási járulék, 10% nyugdíjjárulék továbbá 4% egészségbiztosítási (hallgatói jogviszony fennállása esetén 6%). A járulékokat pedig ebben az estben negyedévente kell fizetni a negyedévet követő hó 12.-ig, •

az

eva-alany kiegészítő

tevékenységet

végző

egyéni

vállalkozó,

akkor

járulékfizetési alapja eva-alap, eva-előleg alap 10%-a. Ebben az esetben 10% nyugdíjjárulék, valamint 5 100,- Ft egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A határideje pedig az adóévet követő hónap 12. napja, •

továbbá ha az Evás egyéni vállalkozó társas vállalkozói is az Eva-alap, Eva előleg

alap 4%-a után fizeti meg járulékait, ami 27% társadalombiztosítási járulék, 10% nyugdíjjárulék továbbá 7,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot jelent. Megfizetni pedig negyedévente a negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles. www.gondoldo.hu (letöltés dátuma: 2011. 10.27)

A kezdő e. v. esetén a járulékalap a minimálbér, amennyiben azonban egy adott hónapban az átalányban megállapított jövedelme vagy a vállalkozói kivétje meghaladja a minimálbért, akkor dönthet arról, hogy az átalányban megállapított jövedelem alapján vagy a kivét alapján fizeti-e meg.

64

6. Az egyéni vállalkozások adózásához és járulékfizetéséhez kapcsolódó kedvezmények A. a)

Az egyéni vállalkozások adózásához kapcsolódó kedvezmények A bevételt csökkentő tételek

A bevételt csökkentő tételeket, mind az Eva tv., mind az Szja tv. szerint adózó e. v. érvényesítheti. Fontos, hogy a csökkentő tételek összege ne haladja meg a bevételek és a bevételeket növelő tételek együttes összegét. A bevételt csökkentő tételek a következő esetekben és mértékekben csökkenthetik a bevételeket: •

szakképző iskolában tanuló diák foglalkoztatása esetén,

o

24%-kal, amennyiben a gyakorlati képzés folytatása tanulószerződés alapján

történik, o

12%-kal, amennyiben a gyakorlati képzés folytatása a szakképző iskolával kötött

együttműködési megállapodás alapján történik, •

maximum 12 hónapon át befizettet tb összegével, amennyiben az e. v.:

o

a sikeres szakmai vizsgát tett tanulót foglalkoztat tovább,

o

előzőleg fogvatartott vagy munkanélküli személyt foglalkoztat,

•

kísérleti fejlesztés, saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott

kutatás címen az elszámolt költségek összegével, •

csökkent munkaképességű dolgozó alkalmazása esetén az igénybe vehető

támogatás összegével, •

fejlesztési célra költött fejlesztési tartalék összegével,

•

kisvállalkozói kedvezmény: Ezek a 250 főnél kevesebb alkalmazottat

foglalkozató egyéni vállalkozások beruházásához kapcsolódó kedvezmények. Ennek összege éves szinten maximum 30 millió Forint, de ez nem lehet több a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költségeket meghaladó részénél. •

foglalkoztatási kedvezmény: Ezt a létszámnövekedésre tekintettel az adóév első

napján, vagy a tevékenység megkezdésének első napján 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozók vehetik igénybe. ,,A kedvezmény mértékének meghatározásához meg kell állapítani az adóévi átlagos állományi létszámnak az előző

65

adóévi átlagos állományi létszámhoz képest mutatkozó növekményét. Ennek a növekménynek és az adóév első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresének a szorzataként kiszámított összeggel csökkenthető a vállalkozói bevétel.” http://www.apeh.hu/archiv/adoinfo/informacios_fuzetek/inf2007/k02.html?pagenum=2 (letöltés dátuma: 2011. 10.29.)

b)

Adózás utáni eredményt csökkentő tételek

Ebben az esetben is, mint a bevételt csökkentő tételeknél, mind az Eva tv., mind az Szja tv. szerint adózó egyéni vállalkozók érvényesíthetik. Továbbá itt is ügyelni kell arra, hogy a az adózás utáni eredményt csökkentő tételek összege ne haladja meg az adózás utáni vállalkozói jövedelem és a növelő tételek együttes összegét. Adózás utáni eredményt a következő tételekkel és mértékben lehet csökkenteni: •

,,a tárgyi eszköz, a nem anyagi dolog értékéből az adóévben elszámolt

értékcsökkenési leírást meghaladó összeggel, ha az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó az adóévben kezdte el; •

az olyan, adórövidítéssel, egyéb jogszabály megsértésével összefüggő bírság,

késedelmi pótlék stb. összegével, amelyet az egyéni vállalkozói tevékenysége gazdasági, pénzügyi ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok következményeként kellett megfizetni, •

az adóévben felmerült beruházási költséget képező kiadás összegével, feltéve, hogy

az azzal összefüggő tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdése nem történt meg” (Szja tv. 49/C § (6) bekezdés)

c)

De minimis támogatások köre

De minimis, azaz más néven csekély összegű támogatások, melyek az ún. transzparens támogatások esetén alkalmazhatók, illetve kizárólag abban az esetben, ha a támogatás pontos összege előre meghatározható. A támogatás bármely három adóévben, maximum 200 000,- eurónak megfelelő forint összegben, kivéve: 

a szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások, mivel azok esetén az

igénybevett támogatás összege nem lehet több három év alatt 100 000 eurónál, 

amennyiben tehergépjármű vásárlása történt, nem vehető igénybe,

66



valamint a kereskedelmi fuvarozás területén tevékenykedő vállalkozások sem

vehetik igénybe a támogatást.

d)

Kis- és középvállalkozások támogatása

Ez a támogatási forma a tárgyi eszközök és az immateriális javak beruházásokhoz kapcsolódik. Tárgyi eszközökbe történő beruházás a következő: 

egy új létesítmény építése,



a meglevő létesítmény bővítése,



illetve egy meglevő létesítmény termékeinek vagy termelési folyamatának az

alapvető megváltozását előidéző tevékenységgel összefüggő beruházás. ( Útmutató a 2010. évi adóbevalláshoz)

Immateriális beruházások a következők: 

szabadalmi jogok, know-how vásárlása,



nem szabadalmaztatott műszaki ismeretek vásárlása,



illetve a technológiaátadásba történő beruházások. ( Útmutató a 2010. évi adóbevalláshoz)

e)

A mezőgazdasági kis-és közepes vállalkozások támogatása

Ezt a támogatást a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis-és középvállalkozások vehetik igénybe. A támogatás mértéke maximum 400 000 eurónak megfelelő forint lehet, és a támogatás intenzitása nem haladhatja meg a 40 %- ot. Ilyen támogatások lehetnek az alábbiak: 

,,ingatlanok építése, megszerzése vagy fejlesztése,



a gépek berendezések – ideértve a számítógépes szoftvereket is – vásárlása vagy

lízingelése az adott eszköz piaci értékének erejéig, 

az olyan – nem építkezési célra szánt – föld vásárlása, amely a beruházás

elszámolható költségének legfeljebb 10%-ába kerül.” ( Útmutató a 2010. évi adóbevalláshoz)

67

B.

Az

egyéni

vállalkozások

járulékfizetéséhez

kapcsolódó

adókedvezmények Az egyéni vállalkozó bizonyos időszakokra mentesül a járulékfizetési kötelezettségek alól. Ilyen esetek az alábbiak lehetnek: 

táppénzben,

gyermekgondozási

baleseti díjban,

táppénzben,

terhességi-gyermekáldási

gyermekgondozási

segélyben,

segélyben,

gyermeknevelési

támogatásban, ápolási díjban részesülő e. v. , kivéve, ha a vállalkozói tevékenységet a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának időtartama alatt személyesen folytatja, 

katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,



fogvatartott,



ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát egyéni

vállalkozói tevékenységét szünetelteti, 

a többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó, aki keresőképtelen,



továbbá ha az egyéni vállalkozó által foglalkoztatóként kifizetett jövedelem nem

képez járulékfizetési kötelezettséget, akkor abban az esetben a Tb-t nem kell megfizetnie, de a 27%- os egészségügyi hozzájárulást igen.

68

7. Az egyéni vállalkozásokhoz kapcsolódó fizetendő egyéb adónemek Általános forgalmi adó Az Általános forgalmi adó tv. 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy adóalanynak minősül az a jogképes személy, aki saját nevében üzletszerű tevékenységet folytat, illetve tartós vagy rendszeres jövedelemszerző tevékenységet végez. Ez alapján megállapíthatjuk az e. v. is az Áfa tv. hatálya alá tartozik, kivéve, ha Evaadóalanyként adózik. Az áfa adózási módot a főtevékenység és a tervezett forgalom határozza meg, hogy már a bejelentéskor mit is válasszunk: •

általános szabályok szerinti adózás;

Ez azt jelenti, hogy az e. v. minden szolgáltatásnyújtásról, értékesítéskor köteles számlát kiállítani, mely 25%-os áfát tartalmaz (előfordulhatnak speciális esetek, mikor ez 5% vagy 18%, ezeket az eseteket lásd: a 2007. évi CXXVII. Törvény 3. számú mellékletében). Azonban ha ő áll a másik oldalon, ő a vevő, akkor a kapott számla áfa tartalma levonható illetve visszaigényelhető lesz a fizetendő adóból. •

tárgyi adómentesség;

A tárgyi adómentességet csak bizonyos tevékenységet végző egyéni vállalkozók választhatják, ilyen pl.: a népi iparművész termékeinek az értékesítése, vagy a fogtechnikusi tevékenység stb. Ezt az Áfa tv 85.- 87. §- ai tartalmazzák. •

alanyi adómentesség;

Ez minden adóév elején választható, amennyiben a bevételek nem haladják meg az 5 millió forintot. Ebben az esetben az e. v. nem számít fel áfát szolgáltatás nyújtás ill. értékesítés után ( a számlán fontos hogy fel legyen tüntetve minden esetben az adómentesség). Ebből következve természetesen nem is élhet levonási joggal. •

továbbá egyes tevékenységek esetén van mód speciális adózási forma

választására, különleges adóalap- megállapítási módra;

69

Ezek a következőek lehetnek: mezőgazdasági termelés, utazásszervezési szolgáltatás, gyűjteménydarabokra, műalkotásokra, régiségekre, használt ingóságokra, befektetési aranyra.

Cégautóadó Cégautóadó kötelezettségünk abban az esetben keletkezik, ha az e. v. költségeit el kívánja számolni személygépkocsija után. A Gépjárműadóról szóló tv. értelmében az adóalany a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa lesz. Az adó mértéke havonta 7 000,- Ft, amennyiben a személygépkocsi. hengerűrtartalma 1 600 cm3 vagy ha a kamratérfogat 1 200 cm3 alatti motorral rendelkezik. Amennyiben ezeket a mértékhatárokat meghaladja az adó mértéke 15 000,- Ft. Ezt negyedévente önadózás formájában kell megállapítani, bevallani és megfizetni a negyedévet követő hónap 20-ig. Cégautóadót nem kell annak az e. v.- nak fizetni, mely az átalányadózás vagy Eva szabályai szerinti adózást választotta, továbbá ha tételes költségelszámolást alkalmaz.

70

Helyi adók A helyi adók nem mások, mint a helyi önkormányzatot megillető adófizetési kötelezettségek, ilyenek •

a vagyoni típusú adók (telek-, építményadó, ezeket évente két részletben

március15.-ig illetve szeptember 15.-ig kell fizetni); •

a kommunális jellegű adók;

•

valamint a helyi iparűzési adók.

Ezek közül én az e. v.-ók számára a legfontosabbat a helyi iparűzési adót fejteném ki bővebben. Ezt mindig ott kell fizetni, ahol a tevékenység folyik (amennyiben több helyen is jelen van egy e. v. több önkormányzatnál is köteles a helyi iparűzési adó megfizetésére. Ha az e. v. állandó jelleggel űzi iparűzési tevékenységét az adó alap nettó árbevételének költségekkel csökkentett összege lesz, az adó mértéke ebben az esetben maximum az adóalap 2 %- a, amennyiben ideiglenes végzi tevékenységét, akkor a naptári napok alapján kell megállapítani (legfeljebb 5 000,- Ft/ nap). Az önkormányzatoknak joga van adómentességet és adókedvezményt is megállapítani, pl.: a foglalkoztatottság növelésével kapcsolatosan, amennyiben az e. v. adóalapja kisebb mint 2,5 millió,- Ft. Az adót egyszerűsített módon állapítja meg az a tevékenységét folyamatosan végző e. v., aki átalányadózó ill. az az e. v., akinek nettó árbevétele nem haladja meg a 8 millió,Ft-ot. Ebben az esetben a jövedelem 20 %- kal növelt összege lesz az adó alapja. Az Evás e. v. az adó alapját 50%-ban is megállapíthatja, ha erre való igényét jelzi (legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtásának határidejéig). Az e. v.- nak tevékenységét megkezdve 15 napon belül jelentkezni kell a helyi önkormányzatnál a helyi iparűzési adó hatálya alá történő bejelentkezés végett, valamint adó előleget kell fizetni. Ennek fizetése két részletben történik az adóév harmadik illetve kilencedik hónapjának 15.-ig. ,,Az első részlet összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele.

71

Kezdő vállalkozás esetében az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által az adókötelezettségének keletkezésének adóévre várható adó figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított bejelentett összeg. ” Dr. Gál Judit dr. Susán Judit, Siklósiné Antal Gyöngyi: Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég új szabályai (HVG- Orac Kiadó, Budapest 2011) p. 252

A helyi iparűzési adó bevallásának határideje az adóévet követő év május 31.-e. Eddig köteles megfizetni az adó adóelőleggel csökkentett összegét is, valamint május 31.-től vissza is igényelheti. Amennyiben a tevékenység csak ideiglenes jelleggel működik az iparűzési adót a tevékenység befejezésétől számított 15 napon belül köteles bevallani.

72

8. Elemzés, statisztikák Az alábbi fejezetben a Zala megyében élő egyéni vállalkozásokat szeretném bemutatni és jellemezni a kérdőíves kutatásomra támaszkodva, melyet egy 50 fő alkotta mintával támasztanék alá. A kérdőívet és az azt összefoglaló táblázatokat az 3. 4. 5. számú mellékletek tartalmazzák. A kérdőív célja, hogy megismerkedjünk a Zala megyében elő és tevékenykedő egyéni vállalkozókkal- alapításuk, adózásuk, valamint az adóhivatallal való viszonyuk szempontjából. Zala megyében a jelenleg is tevékenykedő egyéni vállalkozók főként a régi, 1990. évi vállalkozói törvény hatálya alatti időszakban kezdték el vállalkozói tevékenységüket. A következő diagrammal az egyes jogszabályokhoz igazodó vállalkozói kedvet szeretném szemléltetni: 1. számú diagram Vállalkozói tevékenység kezdete Rendszerváltás előtti időszakban alapított 4db; 8%

6db; 12% 1990. évi vállalkozói törvény az egyéni vállalkozásról hatályának időszakában alapított

40db; 80%

2009. évi CXV. törvény utáni időszakban alapított

Forrás: saját primer kutatás, saját szerkesztés

A kérdőívet összesen 22 férfi és 28 nő töltötte ki, melyből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Zalában 12%-kal magasabb a női egyéni vállalkozók kitöltési hajlandóságának aránya, mint a férfiaké.

73

2. számú diagram Nemek eloszlása 30fő 25fő

28fő

20fő

22fő

Férfiak

15fő

Nők

10fő 5fő 0fő

Forrás: saját primer kutatás, saját szerkesztés

Az életkorra vonatkozó kérdésre adott válaszokból pedig láthatjuk, hogy jelenleg főként a 25-45 éves korosztály van jelen a vállalkozói szférában, a 25 évnél fiatalabbak száma csekély, míg 45 évnél idősebb korosztály száma átlagosnak mondható. 3. számú diagram Életkor

20fő

20fő

18fő 16fő 14fő

18- 25 év közötti

12fő

13fő

25- 35 év közötti

f

10fő

35- 45 év közötti

9fő

8fő

45- 55 év közötti 55 év feletti

6fő

6fő

4fő 2fő

2fő

0fő

Forrás: saját primer kutatás, saját szerkesztés

74

A megkérdezettek majdnem fele, 44%-a közösségekben falvakban, 32%- a városban (Keszthelyen, Hévízen, Zalakaroson, Lentiben, Letenyén, Zalaszentgróton illetve Pacsán), a fennmaradó többség pedig a megyei jogú városokban (Nagykanizsán, Zalaegerszeg) gyakorolja tevékenységét. 4. számú diagram Lakóhely szerinti megoszlás

22db; 44%

12db; 24% Megyei jogú város Város Község

16db; 32%

Forrás: saját primer kutatás, saját szerkesztés

Fontosnak tartottam rákérdezni arra, hogy a megkérdezettek iskolai végzettsége és választott tevékenységi köre, hogy oszlik el. Ebben a következő eredményeket kaptam: 2. számú táblázat Legmagasabb

iskolai Létszám (fő)

Megoszlás (%):

végzettség Általános iskola

0

0

Szakmunkás

9

18

Érettségi

7

14

Technikum

6

12

Főiskola

8

16

Egyetem

3

6

Szakirányú

végzettség 17

34

(tevékenységhez kapcsolódó) Összesen:

50

100 Forrás: saját primer kutatás, saját szerkesztés

75

A táblázatból kitűnik, hogy az egyetemet és általános iskolát végzettek száma alacsony, míg a szakirányú végzettségűek száma igen magas, 68%, a többi viszonylag azonos eloszlást mutat.

5. számú diagram Egyéni vállalkozók tevékenységi körei Zala m egyében

14% 4% mezőgazdasági

40%

ipari kereskedelmi szolgáltatói 42%

Forrás: saját primer kutatás, saját szerkesztés

A fenti diagram szemlélteti az arányokat a választott tevékenységek szempontjából, amiből láthatjuk, hogy míg a mezőgazdasági és ipari tevékenységet űzők száma csekély, addig a kereskedelemmel és szolgáltatásokkal foglalkozó egyéni vállalkozók száma igen magas Zala megyében. Az előző táblázatot, diagramot összevetve az adott válaszok ismeretében arra következtethetünk, hogy főképp az olyan iskolai végzettséggel, mint pl. fodrász, kozmetikus, műkörmös, valamint a bolti eladó, akik saját üzletet nyitnak maguknak, főképp az ő arányuk a legmagasabb az egyéni vállalkozások körében. Arra is választ szerettem volna kapni, hogy vajon megéri-e egyéni vállalkozói tevékenységbe fogni, hogy alakul az e. v.-ók havi nettó jövedelme.

76

6. számú diagram Jövedelem

25fő

23fő 20fő

minimálbér alatti minimálbér- 100 000

17fő

15fő

100 000- 150 000 150 000- 250 000

10fő

250 000- 300 000 300 000 felett

5fő

5fő

4fő

0fő 1fő

0fő

Forrás: saját primer kutatás, saját szerkesztés

A fenti diagramból kitűnik, hogy kevesen vannak azok akik minimálbér alatt keresnek, de sajnos azok száma is nagyon kevés, mindössze 12%, akik 150 000,- Ft felett keresnek. Ezek után feltettem azt a kérdést, hogy akkor miért választják a vállalkozói létet, miért akarnak egyéni vállalkozókká válni. Erre a kérdésre a legtöbben a következőket válaszolták: •

megszűnt a munkahely,

•

saját munkahelyteremtés,

•

főállás mellett ezt a vállalkozási formát vélte a legkedvezőbbnek (egyéb

jövedelemforrás), •

rugalmas munkaidő beosztás,

•

önállóság,

•

lehetőséget látott abban, hogy ez által a szakmájában dolgozhasson,

•

családi vállalkozást tovább vitele,

•

alacsonyabb fizetendő terhek, mint a társas vállalkozási formánál,

•

olcsóbb és egyszerűbb az elindítása, mint a többi vállalkozási formának.

Természetesen a sok előny mellett, mint mindennek, ennek a formának is megvannak a hátrányai. Megkértem a kérdőívet kitöltőket, hogy nevezzenek meg ezek közül párat, ami a számukra leginkább gondot jelent ebben a vállalkozási formában:

77

•

nincs meghatározott munkaidő, szabadnap,

•

minden munkát saját magának kell elvégezni,

•

korlátlan felelősségvállalás a vállalkozásért,

•

kiszámíthatatlan a bér,

•

továbbá azt is többen nehezményezték, hogy a törvény könyvelő alkalmazására

kötelezi őket, hiába tudnák ők is a saját kötelezettségeiket az Adóhivatal felé teljesíteni. Feltettem továbbá azt a kérdést, hogy vajon az egyéni vállalkozóknak van-e egyéb vállalkozási formában érdekeltsége? Erre a kérdésre a válaszadók igen magas többsége, mintegy 82%-a válaszolt nemmel, és csupán 12%-a adta azt a választ, hogy igen. Az ő érdekeltségük 23%-ban a Betéti társaságokra (továbbiakban: Bt) és 67%-ban a Korlátolt felelősségű társaságokra (továbbiakban: Kft) terjed ki. Ami számomra nem meglepő mivel rengeteg olyan válasz született abban a kérdésben, hogy miért választották ezt a vállalkozási formát: olcsóbb és gyorsabb az elindítása, mint a többi gazdasági társaságnak. Mivel tudjuk, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység az új Evt. alapján már díjmentes, kizárólag a vállalkozói igazolvány kérése esetén kötelesek 10 000,- Ft illetéket fizetni.

Az új Evt. törvény a vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatban egy újabb kérdéssort vetett fel bennem: •

Ön kiváltotta a vállalkozói igazolványát?

Erre a kérdésre szinte egyöntetűen 94%-osan igennel feleltek a vállalakozók. Ami igazából nem meglepő mivel az általam megkérdezettek csupán 8%-a volt az aki az új Evt. hatálya alatt, azaz 2010. január 1-je után kezdte vállalkozói tevékenységét. Tehát láthatjuk hogy volt 1 olyan egyéni vállalkozó aki amellett, hogy nem volt kötelező számára mégis kiváltotta a vállalkozói igazolványát. •

Mit gondol Ön arról, hogy a vállalkozói igazolvány kiváltása nélkül is

megkezdhető már a vállalkozói tevékenység? Erre a kérdésre az általam megkérdezettek szinte fele, 48%-a nem tudott válaszolni, nem értette a kérdést, mivel nem hallott még az új törvényi szabályozásról. A többi egyéni vállalkozó pedig a következő válaszokat adta:

78

7. számú diagram Vélemények a vállalkozói igazolvány kiváltása nélkül megkezdett vállalkozói tevékenységről nincs jelentősége a mindennapokban nem örül neki, visszaélésre adhat okot előnyösnek tartom

14fő

14fő

12fő 10fő 8fő

7fő

6fő

5fő

4fő 2fő 0fő

Forrás: saját primer kutatás, saját szerkesztés

•

Ha Ön most vállalkozna kiváltaná-e újra vállalkozói igazolványát annak

tudatában,

hogy

ez

már

nem

szükséges

a

tevékenység

folytatásához?

Erre a kérdésre 18 igen és 32 nem válasz érkezett, tehát a többség, azaz a válaszadók 64%-a feleslegesnek véli a vállalkozói igazolványt, valamint ha most kellene döntenie ebben a kérdésben nem váltaná ki. Vizsgáltam továbbá, hogy a Zala megyében tevékenykedő egyéni vállalkozások egyedül végzik-e tevékenységüket vagy esetleg egy segítő családtag vagy alkalmazott részt vesz-e a munkában. A válaszadók többsége, 58 %- a nem foglalkoztat alkalmazottat és a fennmaradó 42%-a is inkább csak egy segítő családtagot von be a tevékenységi körébe. Ennek az lehet az oka, hogy azt a tevékenységi kört főképp olyan személyek választják, akik valamilyen szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet végeznek és szeretnének

79

mindent maguk megcsinálni, mivel akkor az összes haszon is az övüké és nem kell mással osztozni rajta.

Továbbá érdekelt, hogy a megkérdezett egyéni vállalkozások mennyire sikeresek, álltak e csődeljárás, felszámolás, illetve végelszámolás alatt, vagy volt e arra indok, hogy tevékenységüket átmenetileg szüneteltessék.

8. számú diagram Az egyéni vállalkozók által veszteségesen zárt adóévek aránya 2fő; 4% nem zárt veszteséges évet

1fő; 2% 13fő; 26%

11fő; 22%

vállalkozói éveinek 1-25%- át zárta veszteségesen vállalkozói éveinek 26-50%- át zárta veszteségesen vállalkozói éveinek 51-75%- át zárta veszteségesen

23fő; 46%

vállalkozói éveinek 76-100%- át zárta veszteségesen

Forrás: saját primer kutatás, saját szerkesztés

A fenti diagramból kitűnik, hogy a legtöbb zalai egyéni vállalkozó adóéveinek egynegyedét, vagy annál kevesebbet zárt veszteségesen és szerencsére nagyon kevesen voltak azok, akiknek 75%- nál több adóévük lett veszteséges. Ebből is és 20. számú kérdésemre adott válaszokból is következik, hogy az általam megkérdezett vállalkozók egyike sem volt annyira veszteséges, nem volt annyi tartozása, hogy tevékenységét csődeljárás, felszámolás, illetve végelszámolás alá vonják. Viszont voltak olyanok akik vagy ezt elkerülve, mivel nem volt forgalom vagy más okból kifolyólag, ilyen a betegség, gyes,gyed, átmenetileg szüneteltették tevékenységüket.

Rákérdeztem továbbá arra is az egyéni vállalkozóknál, hogy vettek-e igénybe költségvetési támogatást, adókedvezményt, kértem továbbá, amennyiben igen választ adtak, nevezzék meg melyek azok. Erre a következő eredmény született:

80

9. számú diagram Költségvetési támogatást illetve adókedvezményt igénylő egyéni vállalkozások száma

36fő egyik sem

5fő

mind kettő adókedvezmény

8fő

költségvetési támogatás

1fő

0fő

10fő

20fő

30fő

40fő

Forrás: saját primer kutatás, saját szerkesztés

•

kis-és középvállalkozások beruházási kedvezményét

•

kisvállalkozói adókedvezményt

•

földalapú támogatást,

•

agrár-környezetgazdálkodási (továbbiakban: AKG) támogatást,

•

agrárfinanszírozási támogatást,

•

vállalkozás indításakor igényelhető támogatást,

•

kamattámogatás,

•

tanuló foglalkoztatása után járó kedvezményt,

•

valamint családi kedvezményt vett igénybe.

Érdekelt, hogy a magyarországi egyéni vállalkozók által választható 3 adózási forma közül melyiket és milyen okból kifolyólag részesítették előnyben. A kapott információkat a következő táblázatban foglaltam össze:

81

3. számú táblázat Adózási forma

Az adott választási Megoszlás (%):

Az

lehetőségekre

indokai amiért ezt az

adott

adózási

válaszok

száma (darab):

Vállalkozói

38

egyéni

vállalkozók

formát

választották:

76

•

elszámolható

jövedelem szerinti

költségek

adózás

•

magas vállalkozói

költségek •

visszaigényelhető

áfa Átalányadózás

3

6

•

mert

csak

a

bevételek 20%-a után kell csak adót fizetni •

nem

kell

gyűjtögetni a számlákat Egyszerűsített

9

18

•

nem

kell

a

számlákat gyűjtögetni

vállalkozói adó

•

alacsonyak

a

vállalkozás költségei •

mentesség

személyi

a

jövedelemadó

illetve a társasági adó megfizetése alól •

rendkívül

egyszerű adminisztráció Összesen:

50

100

Forrás: saját primer kutatás, saját szerkesztés

82

Az utolsó kérdéskör, amit elemezni kívánok az az egyéni vállalkozók önellenőrzéséhez, adóellenőrzéséhez, valamint adóhivatalhoz fűződő viszonyához kapcsolódik. A kérdőívet kitöltők mindössze 28%-ánál volt szükség önellenőrzés végrehajtására, az is könyvelői hiba miatt történt bevallásuk szerint, amit még szerencsére időben észleltek és javítottak. Adóhatósági ellenőrzésre a válaszadók szinte felénél, 42%-ánál általában a bevallások utólagos ellenőrzése, áfabevallás ellenőrzése, esetleges nyugtaadási kötelezettség elmulasztásának ellenőrzése, pénztárkönyv átvizsgálása miatt került sor. Azoknál az egyéni

vállalkozásoknál,

akiknél

ellenőrzésre

került

sor

mindössze

38%-át

szankcionálta az Adóhatóság és a bírság összege egyetlen esetben sem haladta meg a 100 000,- Ft-ot. Továbbá csak egyetlen esetben került sor fellebbezésre és egyetlen egyéni vállalkozó sem tartotta szükségesnek, hogy bírósághoz forduljon.

10. számú diagram Adóhatósági ellenőrzések gyakorisága az egyéni vállalkozóknál a vállalkozásnak nem volt még adóhatósági ellenőrzése

13fő; 26%

29fő; 58% 8fő; 16%

a vállalkozásnak volt már adóhatósági ellenőrzése és szankcionálták is pénzbüntetéssel a vállalkozásnak volt már adóhatósági ellenőrzés, de nem szankcionálták pénzbüntetéssel

Forrás: saját primer kutatás, saját szerkesztés

Végezetül szerettem volna tudomást szerezni afelől is,hogy az egyéni vállalkozók milyennek értékeli az Adóhatóság munkáját. A megkérdezetteknek ennél a kérdésnél 15ig terjedő skálán kellett értékelniük, ahol az 1-es a legrosszabb minősítést, az 5-ös a legjobb elégedettségi szintet jelölte.

83

11. számú diagram Adóhatóság munkájának értékelése az egyéni vállalkozók által

1-es minősítés 2-es minősítés 3-as minősítés 4-es minősítés 5-ös minősítés

0fő

5fő

10fő

15fő

20fő

25fő

Forrás: saját primer kutatás, saját szerkesztés

Úgy vélem, hogy a fenti sávdiagramot látva az egyéni vállalkozók által adott pontszámok a Zala megyei Adóhatóság munkájára vonatkozóan elég jónak bizonyultak, mintegy 44%-a értékelte közepesre és az annál nagyobb pontszámok aránya is magasabb, 32%, mint alacsonyabb pontszámoké, 24%. Amit természetesen a zalai egyéni vállalkozások saját maguk által tanúsított jogszerű magatartásnak is köszönhetnek.

84

9. Befejezés Dolgozatom fő célja az egyéni vállalkozások jogszabályi hátterének, adózási-, járulékfizetési kötelezettségeinek, továbbá az Adóhatóság ellenőrzési folyamatának bemutatása volt. Zala megyében az egyéni vállalkozók száma nagyon magas, főképp a 25-45 éves korosztály képviselteti magát, akik főképp a régi 1990. évi vállalkozói törvény hatálya alatt kezdték meg tevékenységüket. Véleményem szerint a magas vállalkozói szám Zalában főképp a természeti adottságoknak, valamint a Balaton közelségének és a fürdőhelyeknek, mint Zalakaros, Lenti, Hévíz köszönhető. Nagyon sok ember dolgozik a mezőgazdasági, szolgáltató illetve kereskedelmi ágazatban. A kérdőíves kutatásomból kiderül, hogy főképp azért választják ezt a vállalkozási formát, mert gyorsan, olcsón és könnyedén alapítható, továbbá az önállóságot is nagyon vonzónak találják. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az egyéni vállalkozások adózása is elég kedvező a jelenlegi szabályozás alapján, két féle jogszabály, három féle adózási módszerből választhatnak, melyek a következők: 3.

1995. évi CXVII. Személyi jövedelemadó törvény alapján:

o

vállalkozó személyi jövedelemadó szabályait követve,

o

átalányadózás szabályait követve,

4.

vagy a 2002. évi XLIII. Eva törvény alapján.

Ezek közül a legnépszerűbb a vállalkozó tevékenységhez leginkább illő adózási forma a vállalkozó jövedelem szerinti adózás volt, melyet az adózók mintegy 76%-a tartott a leginkább megfelelőnek és kedvezőnek. A dolgozatom harmadik fejezetében az Adóhatóság ellenőrzési folyamatát, az ezekhez kapcsolódó lehetséges szankciókat, jogorvoslati lehetőségeket taglaltam. A kérdőíves kutatásomban ezzel a témával is foglalkoztam, melyből kiderült, hogy Zalában a vállalkozások majdnem felénél, 42%-nál került sor a tevékenység ideje alatt Adóhatósági ellenőrzésre. Ezek az ellenőrzések főképp a bevallások utólagos ellenőrzésére terjedt ki, de előfordult az áfabevallások-, esetleges nyugtaadási kötelezettségek elmulasztásának ellenőrzése, valamint a pénztárkönyv átvizsgálása.

85

Azoknál az adózóknál, akiknél előfordult már az ellenőrzés csak az esetek 38%-nál szankcionálta őket, mindössze 100 000,- Ft alatti összeggel az Adóztatási szerv. Talán ebből is következik annak a ténye, hogy az egyéni vállalkozók nagyon jó pontszámokat adtak az utolsó kérdésemre, hogy milyennek találják az Adóhatóság munkáját. A legtöbb vállalkozó közepesre értékelte, az általam megkérdezett vállalkozók 44%-a, de előfordult olyan is , aki jót illetve jelest adott és mindössze csak 24%-a értékelte rossznak illetve elégségesnek a Hatóság munkáját. Úgy gondolom az egyéni vállalkozások köre egy egyedi forma, ezáltal mindig lesz jövője, mivel ez az egyetlen olyan gazdasági forma, melyet egyénileg cégbejegyzés nélkül is lehet folytatni, valamint az új Evt.- vel 2010. január elseje óta teljesen ingyenes. Véleményem szerint a multinacionális cégek sincsenek az olyan egyéni vállalkozásként végzett tevékenységekre veszéllyel, mint pl.: a fodrászatokra, kozmetikákra, vagy az egyedi bútorokat készítő asztalos műhelyekre. A dolgozat lezárva: 2011. 12. 10.

86

Felhasznált irodalomjegyzék Hivatkozott szakkönyvek, folyóiratok listája:

1. dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011 (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, 2011) 2. Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata (Balassi Kiadó, Budapest 2008) 3. dr. Kecskés András, dr. Rozman András, dr. Szalai Erzsébet: Jogi ismeretek II. Vállalkozások joga (Penta Unió Oktatási Centrum Zrt. 2010.) 4. dr. Gál Judit dr. Susán Judit, Siklósiné Antal Gyöngyi: Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég új szabályai (HVG- Orac Kiadó, Budapest 2011) 5. dr. Nagy László, Juhász Zoltánné, vikárius Gabriella: Az adóellenőrök kézikönyve Az ellenőrzési rendszer és az ellenőrzési tevékenység (Perfekt Kiadó, Budapest 2008) 6. Bartos Csaba, dr. Cserteg Rita, dr. Csikós István, dr. Herich György, Kóbor Józsefné, dr. Kónya László, Laczi Ferenc, Supala Iván: Adóellenőrzés (PENTA UNIÓ Zrt., Budapest 2008) 7. dr. Kabai Mónika, dr. Kovács Ágnes, Magóné dr. Pálos Mária, dr. Németh Andrea, dr. Papp Adrienn: Az adóeljárási törvény egységes szerkezetben és magyarázatokkal 2011 (Saldo Kiadó, Budapest 2011) 8. dr. László Andrea: Adóeljárás és adóigazgatási eljárás (Unió Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. Budapest 2002) p. 174 9. HVG Adó 2011 2010/4. november 10. Útmutató a 2010. évi adóbevalláshoz

Hivatkozott internetes források: http://www.dunaharaszti.hu/hivatal_ugy/9 (letöltés dátuma: 2011. október 26.) www.gondoldo.hu (letöltés dátuma: 2011. 10.27) http://www.apeh.hu/archiv/adoinfo/informacios_fuzetek/inf2007/k02.html?pagenum=2 (letöltés dátuma: 2011. 10.29.)

87

http://nyilvantarto.hu/hu/evig_adatvaltozas (letöltés ideje: 2011.12.01) https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410009/Vallalkozok_penzugyei20091202.ht ml?ugy=veszteseg.html#paragr1 (letöltés dátuma: 2011. 12.01) www.google.hu (letöltés dátuma: 2011.10.22) https://www.nyilvantarto.hu/evig/LekNyilvantartasiSzamAlapjan.action?view= (letöltés dátuma: 2011. 10.05.)

Hivatkozott törvények listája: 1995. évi CXVIII. Törvény a személyi jövedelemről 2002. évi XLIII: törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 1996. évi LXXXI. Törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 2007. évi CXXVII: törvény az általános forgalmi adóról 2003. évi XVII. Törvény az adózás rendjéről

88

Fogalomtár egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozás a természetes személynek letelepedés keretében üzletszerűen - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett - folytatott gazdasági tevékenysége. http://nyilvantarto.hu/hu/evig_adatvaltozas (letöltés ideje: 2011.12.01)

szakmakód: A szakmakód 6 számjegyű, ebből az első 4 számjegy a TEÁOR-al azonos kódszám, az utolsó 2 számjegy pedig a tevékenység TEÁOR-on belüli sorszáma. http://nyilvantarto.hu/hu/evig_adatvaltozas (letöltés ideje: 2011.12.01)

székhely: A vállalkozás székhelye a vállalkozás bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a vállalkozás levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. http://nyilvantarto.hu/hu/evig_adatvaltozas (letöltés ideje: 2011.12.01)

telephely: A vállalkozás telephelye a tevékenység gyakorlásának helye, amely a vállalkozás székhelyétől eltérő helyen (de azonos településen) található. http://nyilvantarto.hu/hu/evig_adatvaltozas (letöltés ideje: 2011.12.01)

fióktelep: A vállalkozás fióktelepe olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. http://nyilvantarto.hu/hu/evig_adatvaltozas (letöltés ideje: 2011.12.01)

közreműködő: jogszabályban

Az

egyéni

meghatározott

vállalkozó

közreműködőként

bedolgozót,

segítő

alkalmazottat,

családtagot,

és

külön

szakiskolai

szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat. http://nyilvantarto.hu/hu/evig_adatvaltozas (letöltés ideje: 2011.12.01)

ügyfélkapu: a központi rendszer természetes személyek részére nyújtott azonosítási szolgáltatásainak belépési, illetve szolgáltatási pontja, ahol a felhasználó közli a rendszerrel az azonosításához rendelkezésére álló információt, tulajdonságot, eszközt, illetve ahol az azonosítást igénylő megkapja a személy azonosságát alátámasztó információt. http://nyilvantarto.hu/hu/evig_adatvaltozas (letöltés ideje: 2011.12.01)

kisvállalkozói kedvezmény: Ezek a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkozató egyéni vállalkozások beruházásához kapcsolódó kedvezmények. Ennek összege éves szinten maximum 30 millió Forint, de ez nem lehet több a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költségeket meghaladó részénél.

89

foglalkoztatási kedvezmény: Ezt a létszámnövekedésre tekintettel az adóév első napján, vagy a tevékenység megkezdésének első napján 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozók vehetik igénybe. ,,A kedvezmény mértékének meghatározásához meg kell állapítani az adóévi átlagos állományi létszámnak az előző adóévi átlagos állományi létszámhoz képest mutatkozó növekményét. Ennek a növekménynek és az adóév első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresének a szorzataként kiszámított összeggel csökkenthető a vállalkozói bevétel.” http://www.apeh.hu/archiv/adoinfo/informacios_fuzetek/inf2007/k02.html?pagenum=2 (letöltés dátuma: 2011.????)

Elhatárolt veszteség: Előfordulhat, hogy egy vállalkozásnál az adóalap bármely adóévben negatív lesz. Ilyenkor a vállalkozónak lehetősége van arra, hogy ezzel az összeggel a következő adóévekben - döntése szerinti megosztásban - csökkenthesse az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás betartásával keletkezett. Ezt az ún. csökkentést (csökkentő tényezőt) nevezzük elhatárolt veszteségnek. https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410009/Vallalkozok_penzugyei20091202.html?ugy=veszteseg .html#paragr1 (letöltés dátuma: 2011. 12.01)

90

Rövidítésjegyzék NAV: Nemzeti Adó és Vámhivatal APEH: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal VP: Vám- és Pénzügyőrség NAV törvény: Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény e. v. : egyéni vállalkozó EGT: Európai Gazdasági Térség KEKKH: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Evt.: Egyéni vállalkozásokról szóló törvény ÁSZ: Állami Számvevőszék Szja: Személyi jövedelem adó Eva: Egyszerűsített vállalkozói adó Tbj: Társadalombiztosítási járulék Mo.: Magyarország EU: Európai Unió Áfa: Általános forgalmi adó KSH: Központi Statisztikai Hivatal EK: Európai Közösség e-mail cím: elektronikus levélcím Be: büntetőeljárásról szóló, 1998. évi XIX. törvény

91

Táblázatjegyzék 1. sz. táblázat: Az ellenőrzési határidők összefoglalása………………………………..40 2. sz. táblázat: A kérdőívet kitöltött Zala megyében élő egyéni vállalkozások legmagasabb iskolai végzettsége……………………………………………………….75 3. sz. táblázat: A kérdőívet kitöltött Zala megyében élő egyéni vállalkozások által választott adózási forma ……………………………………………………………….82

92

Diagramjegyzék 1. sz. diagram: Vállalkozói tevékenység kezdete………………………………....73 2. sz. diagram: Nemek eloszlása…………….………………………………..…...74 3. sz. diagram: Életkor…………………………………………………...………..74 4. sz. diagram: Lakóhely szerinti megoszlás…………………………………...…75 5. sz. diagram: Egyéni vállalkozók tevékenységi körei Zala megyében……….....76 6. sz. diagram: Jövedelem……………………..………………………………….77 7. sz. diagram: Vélemények a vállalkozói igazolvány kiváltása nélkül megkezdett vállalkozói tevékenységről………………..……………………………………79 8. sz. diagram: Az egyéni vállalkozók által veszteségesen zárt adóévek aránya....80 9. sz. diagram: Költségvetési támogatást illetve adókedvezményt igénylő egyéni vállalkozások száma… ………………………………………………………...81 10. sz. diagram: Adóhatósági ellenőrzések gyakorisága az egyéni vállalkozásoknál..................................................................................................83 11. sz. diagram: Adóhatóság munkájának értékelése az egyéni vállalkozók által....84

93

Ábrajegyzék 1. sz. ábra: A NAV szervezeti ábrája…………………………………………………….9 2. sz. ábra: Elnöki kabinet, a Központi Hivatal szervezetében………………………....11 3. sz. ábra: Az adóztatási szerv felépítése………………………………………………12 4. sz. ábra: Megyei igazgatóság szervezeti felépítése…………………………………..14 5. sz. ábra: Az ellenőrzés rendszerének modellje………………………………………25 6. sz. ábra: Az adózás folyamata…………………………………………………….....54 7. sz. ábra: A főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetése………………………..60

94

Galéria

Forrás: www.google.hu

Forrás: (https://www.nyilvantarto.hu/evig/LekNyilvantartasiSzamAlapjan.action?view=)

95

Mellékletek: 1. számú melléklet: A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint 2011. október 1-jéig Időszak

Társas

Egyéni

Ebből

(2011)

vállalkozás

vállalkozás

egyéni vállalkozói összesen

szervek

nyilvántartásban

költségvetési

szereplő

rend

összesen

Vállalkozás

egyéni

Költségvetési

Nonprofit és szervezet

Egyéb

Regisztrált

szervezet

szervezetek összesen

szerint

gazdálkodó

vállalkozó

szervek Január

565 811

1 043 558

383 761

1 609 369

15 552

117 887

1 972

1 744 780

Február

568 062

1 045 117

383 499

1 613 179

15 584

118 152

1 956

1 748 871

Március

570 003

1 045857

384 182

1 615 860

15 565

118 430

1 938

1 751 793

Április

572 157

1 048 879

385 173

1 621 036

15 557

118 803

1 930

1 757 326

Május

573 921

1 050 733

386 026

1 624 654

15 555

119 153

1 929

1 761 291

Június

575 698

1 052 018

386 383

1 627 716

15 489

119 442

1 920

1 764 567

Július

578 075

1 053 852

386 921

1 631 927

15 383

119 760

1 926

1 768 996

Augusztus

580 368

1 055 238

387 441

1 635 606

15 349

120 019

1 916

1 772 890

Szeptember

581 955

1 056 277

388 331

1 638 232

15 370

120 224

1 894

1 775 720

Október November December Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qvd010b.html (letöltés ideje: 2011. december 1.)

96

2. számú melléklet: A kiértékesítés kori kérdőívet •

Mely gazdasági társaságokban tulajdonos (résztulajdonos), gazdasági társaságok részére a vizsgált időszakban tagi hitelt, vagy kölcsönt nyújtott-e, esetleg más címen bocsátott-e pénzeszközöket a gazdasági társaság rendelkezésére? Amennyiben igen, pontosan mikor, kinek, és milyen összegben, azt visszakapta-e már, ha igen mikor?

•

A vizsgált időszakban részt vette-e gazdasági társaság alapításában, szerzett-e tulajdont gazdasági társaságban, ha igen erre mikor és milyen összegeket fordított?

•

Jelenleg milyen ingatlanok vannak a tulajdonában, azokat mikor és milyen jogcímen szerezte (pl.: adás-vétel, örökség, ajándék,építés stb.)? A vizsgált időszakban ingatlan beruházásból, felújításból adódóan kiadása keletkezett-e?

•

A vizsgált időszakban volt-e ingó értékesítésből, ingatlan értékesítésből, tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből, kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségből, ingatlan bérbeadásból, nyereményből származó bevétele illetve jövedelme -, ha igen, pontosan miből, kitől, mikor és mennyi? (Kérjük, pontosan nevezze meg az értékesített ingóságot, ingatlant, osztalékot kifizetőt, a bérbe adott ingatlant, stb.)

•

A vizsgált időszakban kapott-e jelentősebb (100. 000,- Ft-ot meghaladó) összegű kölcsönt vagy hitelt pénzintézettől vagy magánszemélytől, családtagtól, rokontól, ismerőstől -, ha igen, pontosan kitől, milyen összeget és mikor? A kérdéses összeg részben, vagy egészben visszafizetésre került-e, ha igen, mikor és milyen összegben?

•

A vizsgált időszakban az Ön részére kölcsön visszafizetés történt-e? Amennyiben igen, kinek a részéről, mikor és milyen összegben történt kölcsön visszafizetés?

•

A vizsgált időszakban részesült-e örökségben, kapott-e valakitől nagyobb értékű ajándékot, kártérítést – ha igen, mikor, kitől és milyen összegben?

•

Milyen egyéb, a korábbiakban meg nem említett bevételben, jövedelemben – ideértve az adómentes bevételeket is – részesült a vizsgált időszakban, azokhoz milyen jogcímen, összegben, és mikor jutott hozzá?

•

A vizsgált időszakot megelőzően rendelkezett-e megtakarítással? Ezek honnan származtak, miben testesültek meg (pl.: készpénz, bankbetét, értékpapír stb.), milyen dokumentumok igazolják azok meglétét?

•

Külföldről származó, bevallási kötelezettség alá eső és bevallási kötelezettség alá nem eső jövedelemmel rendelkezett-e?

97

•

A vizsgált időszakban vásárolt-e gépjárművet (légi- és vízi is) – ha igen, mikor, milyen típusút, rendszámút (nyilvántartási számút), mennyiért, illetve ha értékesítette, akkor mikor és mennyiért?

•

A vizsgált időszakban nyújtott-e kölcsönt magánszemély részére, ha igen pontosan mikor, kinek és milyen összegben? Azokat visszakapta-e már, ha igen mikor, milyen összegben?

•

Rendelkezik-e bankszámlával – ha igen, melyik banknál, és mi a számla száma?

•

A vizsgált időszakban milyen további jelentősebb kiadásai voltak (pl.: külföldi utazás, nagyobb értékű tartós fogyasztási cikk vásárlás, műtárgy vásárlás, stb.) és ezek milyen összegeket tettek ki?

•

A vizsgált időszakban hány kereső személy, és hány eltartott volt a családjában, mennyi volt az összes, illetve az egy főre jutó nettó jövedelem?

•

Megélhetésre fordított összegek éves bontásban (pl.: közüzemi díjak, napi életvitel költsége, ruházkodás)? Forrás: Nemzeti Adó és Vámhivatal: Gyarapodási vizsgálatok általános kérdőíve

98

3. számú melléklet: Kérdőív az egyéni vállalkozásokról Zala megyében

Tisztelt Egyéni Vállalkozó!

Makár Brigittának hívnak, a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg végzős hallgatója vagyok. A szakdolgozatom témája: ,,Az egyéni vállalkozások adóellenőrzésének rendszere, adózásának, járulékfizetésének, egészségügyi hozzájárulásainak szabályai és az ehhez kapcsolódó kedvezmények rendszere Zala megyében” Az alábbi kérdőív kitöltésével - mely a fent nevezett dolgozat kutatási részét képezi Ön hozzájárulhat a dolgozat sikeres elkészítéséhez. Kérem Önt a kérdőív kitöltésére és visszaküldésére! A kérdőív névtelen és anonim, kitöltése maximum 10 percet vesz igénybe. Köszönöm a segítségét, amivel Ön nagymértékben hozzájárul szakdolgozatom kutatási részéhez. Zalaegerszeg, 2011. október 4.

Tisztelettel: Makár Brigitta főiskolai hallgató BGF- GKZ

A kérdőív visszajuttatási címe: Makár Brigitta 8873, Csörnyeföld Fő út 42. szám

99

/ 8900, Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A BGF- GKZ Kollégium

E-mail cím: [email protected]

KÉRDŐÍV

,,Az egyéni vállalkozások adóellenőrzésének rendszere, adózásának, járulékfizetésének, egészségügyi hozzájárulásainak szabályai és az ehhez kapcsolódó kedvezmények rendszere Zala megyében”című szakdolgozathoz

1. Mikor (év) kezdte Ön egyéni vállalkozói tevékenységét?

2. Miért döntött az adott vállalkozási forma mellett?

....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................

3.

Ön szerint mi az előnye ennek a vállalkozási formának? ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... .......................................................................................................

100

4. Ön szerint mi a hátránya ennek a vállalkozási formának?

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………

5. Önnek van-e egyéb vállalkozási formában érdekeltsége? □ igen □ nem 6. Ha igen kérem válasszon az alábbi felsorolásból: □ Betéti társaság (kültagja) □ Korlátolt felelősségű társaság □ Részvénytársaság □ Egyéb:

7. Ön kiváltotta vállalkozói igazolványát? □ igen □ nem 8. Mit gondol Ön arról, hogy a vállalkozói igazolvány kiváltása nélkül is megkezdhető már a vállalkozói tevékenység?

....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ...................................................................................................................

101

9. Ha Ön most vállalkozna kiváltaná-e újra vállalkozói igazolványát annak tudatában, hogy ez már nem szükséges a tevékenység folytatásához? □ igen □ nem 10. Ön milyen fajta tevékenységet folytat? □ mezőgazdasági □ ipar □ kereskedelmi □ szolgáltatói □ egyéb:

11. Ön vett-e már igénybe költségvetési támogatást illetve adókedvezményt? □ költségvetési támogatást □ adókedvezményt □ mind kettőt □ egyiket sem 12. Amennyiben vett már igénybe költségvetési támogatást vagy adókedvezményt, kérem írja le milyen fajta kedvezményt illetve támogatást vett igénybe!

....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ...................................................................................................................

13. Ön milyen módon tesz eleget adózási kötelezettségének? □ vállalkozói jövedelem szerinti adózás szabályait követve, □ az átalányadózás szabályait követve, □ Egyszerűsített vállalkozói adó (Eva) törvény szabályait követve 102

14. Miért döntött ezen adózási forma mellett?

....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ...................................................................................................................

15. Foglalkoztat Ön alkalmazottat? □ igen,

○ 1-5 fő között

○5-10 fő között

○ 10 fő felett

□ nem, nem foglalkoztat alkalmazottat 16. Segítő családtag részt vesz az Ön vállalkozásában? □ igen,

○1 fő

○ 2-3 fő között

○ 4 fő felett

□ nem, nem vesz részt 17. Ön szüneteltette már vállalkozói tevékenységét? □ igen □ nem 18. Ha szüneteltette már vállalkozói tevékenységét nevezze meg kérem, milyen okból kifolyólag?

....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ...................................................................................................................

19. Az Ön vállalkozása adóéveinek hány százalékát zárta veszteségesen? □0% □ 1- 25% □ 26- 50% 103

□ 51-75% □ 76- 100% 20. Az ön vállalkozása ált-e már csődeljárás, felszámolás, illetve végelszámolás alatt? □ csődeljárás □ felszámolás □ végelszámolás □ egyik sem 21. A vállalkozás működése alatt volt-e már szüksége önellenőrzés igénybevételére? □ igen □ nem 22. Az Ön vállalkozása került-e már adóhatósági ellenőrzés alá? □ igen □ nem 23. Amennyiben igennel válaszolt a 22. számú kérdésre kérem részletezze, mire terjedt ki az ellenőrzés? ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ...................................................................................................................

24. Az Adóhatóság szankcionálta-e már az Ön vállalkozását pénzbüntetéssel? □ igen □ nem

104

25. Amennyiben szankcionálta, mekkora volt ennek az összege? □ 100 000 Ft alatti összeg □ 100 000- 500 000 Ft közötti összeg □ 500 001- 1 000 000 Ft közötti összeg □1 000 000 Ft feletti összeg 26. Ön élt-e fellebbezési jogával az első fokú adóhatósági határozat ellen? □ igen □ nem 27. Kellett-e már bírósághoz fordulnia adóellenőrzési ügyével kapcsolatosan? □ igen □ nem 28. Ön 1-5-ig terjedő skálán milyen mértékű minősítéssel jelölné az Adóhatóság munkáját? Kérem, jelölje 1-5ig terjedő skálán, ahol az 1-es a legrosszabb minősítést, az 5-ös a legjobb elégedettségi szintet jelöli! ○1

○2

○3

○4

105

○5

Személyi rész

1. Az Ön neme: □ Férfi □ Nő 2. Az életkora: □ 18- 25 év közötti □ 25- 35 év közötti □ 35- 45 év közötti □ 45- 55 év közötti □ 55 év feletti 3. Az Ön lakóhelye: □ megyei jogú város □ város □ község 4. Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége: □ általános iskola □ szakmunkás □ érettségi □ technikum □ főiskola □ egyetem □ szakirányú végzettség (vállalkozásához kapcsolódó) 5. Mennyi az Ön havi nettó jövedelme? □ minimálbér alatti □ minimálbér és 100 000 Ft közötti □ 100 000- 150 000 Ft közötti □ 150 000- 250 000 Ft közötti □ 250 000- 300 000 Ft közötti □ 300 000 Ft feletti. 106

4. számú melléklet: Kérdőív összesítő táblázat A

kérdőívben

feltett Lehetséges válaszok

Az adott kérdésre nyújtott

ezen számú kérdésekre

egyéni vállalkozók válaszai

vonatkozó válaszok

(darabszám)

1. Mikor (év) kezdte Ön Rendszerváltás előtti időszakban 5 egyéni

vállalkozói alapított egyéni vállalkozásnak minősülő forma

tevékenységét?

1990. évi vállalkozói törvény az 41 egyéni vállalkozásról hatályának időszaka 2009. évi CXV. törvény utáni 4 időszakban

alapított

egyéni

vállalkozás

(hatályos:

2010.

január 1-jétől) 2. Miért döntött az adott

könyvelő tanácsára

vállalkozási

megszűnt a munkahely, saját 5

mellett?

forma

16

munkahelyteremtés céljából

nem

kívánt

társas 4

vállalkozásba

fogni,

önállóság vágya

drága a Bt.-t

3

tés Kft.- t 5

alapítása

a tevékenységi körhöz ez a 11 vállalkozási forma illet a leginkább lehetőség nyílt bedolgozásra 1

3

Bt alapítása nincs alapítói minimumhoz kötve. Ismeret hiánya az egyéni vállalkozók részéről.

107

egy közeli cégnél családi

vállalkozás 2

továbbvitele miatt főállás

mellett

kívánt 6

dolgozni,

egyéb

jövedelemszerzés céljából

3. Ön szerint mi az

egyszerű, gyorsan alapítható

előnye

nem szükséges cégbírósági 6

ennek

a

vállalkozási formának?

17

bejegyzés, ezáltal gyorsabb és

olcsóbb

a

vállalkozás

elindítása és megszüntetése is a többi vállalkozáshoz képest nem

szükséges

külön 4

bankszámla nyitása önállóság, szabadság, önálló 23 munka időbeosztás a

vállalkozás

összes 15

jövedelme a vállalkozóé nincs

előnye

ennek

a 16

vállalkozási formának 4.

Ön

hátránya

szerint

mi

ennek

vállalkozási formának?

a

nincs szabadság, mivel akkor 17

a

nem lenne bevétel nincs

meghatározott 13

munkaidő, sem szabadnap minden munkát magamnak 7 kell elvégeznem korlátlan

felelősség

a 15

vállalkozás tartozásaiért bér

szempontjából

kiszámíthatatlan,

108

a

piac

12

hatásai közvetlenül és rögtön érezhetők könyvelőt

kell

alkalmazni, 5

hiába ért hozzá a e. v. és ennek magasak a költségei nincs hátránya a vállalkozási 14 formának 5. Önnek van-e egyéb igen

9

vállalkozási

41

formában nem

érdekeltsége? 6.

Ha

igen

válasszon

az

kérem Betéti társaság (kültagja)

2

alábbi Korlátolt felelősségű társaság

7

felsorolásból:

7.

Ön

Részvénytársaság

0

Egyéb:

0

kiváltotta igen

47

vállalkozói igazolványát? nem

3

8. Mit gondol Ön arról,

nincs

hogy

mindennapokban

a

vállalkozói

igazolvány

kiváltása

jelentősége

a 5

nem örülök neki, visszaélésre 7

nélkül is megkezdhető

adhat okot, lehetőséget

már

előnyösnek tartom, mert az 9

a

tevékenység?

vállalkozói

igazolvány

kiváltásának

mellőzésével

ingyenes

a

tevékenység megkezdése előnyösnek tartom, mivel így 2 nem

kell

fizetni

minden

apróbb változtatásért előnyösnek tartom, mivel így 3 gyorsabb

és

egyszerűbb

a

vállalkozás elindítása nem tudtam róla, hogy ez már 24

109

nem kötelező 9.

Ha

Ön

vállalkozna

most igen

18

kiváltaná-e

újra

vállalkozói nem igazolványát annak

32

tudatában, hogy ez már nem

szükséges

a

tevékenység megkezdéséhez? 10.

Ön

milyen

fajta mezőgazdasági

tevékenységet folytat?

11.

Ön

vett-e

igénybe

7

ipari

2

kereskedelmi

21

szolgáltatói

20

egyéb

0

már költségvetési támogatást

1

költségvetési adókedvezményt

8

illetve mind kettőt

5

támogatást adókedvezményt?

egyiket sem

36

12. Amennyiben vett már

családi kedvezmény

3

igénybe

kisvállalkozói kedvezmény

3

költségvetési

támogatást

vagy

kis-és

középvállalkozások 2

adókedvezményt, kérem

beruházási kedvezménye

írja

vállalkozás indításakor járó 1

le

milyen

kedvezményt

fajta illetve

támogatást vett igénybe?

támogatás munkanélküli

2

foglalkoztatásából

származó

kedvezmény tanuló

foglalkoztatása

után 2

járó adókedvezmény biztosítás

utáni 4

adókedvezmény kamattámogatás

110

3

földalapú támogatás

2

agrárfinanszírozási támogatás

1

13. Ön milyen módon vállalkozói jövedelem szerinti 38 tesz

eleget

adózási adózás szabályait követve

kötelezettségének?

az

átalányadózás

szabályait 3

követve Egyszerűsített vállalkozói adó 9 (Eva) törvény szabályait követve 14. Miért döntött ezen

könyvelő ezt javasolta

adózási forma mellett?

számomra

ez

volt

18 a 13

legkedvezőbb vállalkozói jövedelem szerinti

költségek

adózás szabályait követő e. v.- elszámolhatók ók válaszai:

magas költség áfa visszaigényelhető egyszerűbb,

mint

a

többi az átalányadózás szabályait követő e. v.-ók válaszai:

mert a bevétel 20% után

vagyok

köteles

csak

adózni nem kell a számlákat gyűjtögetni az egyszerűsített vállalkozói

alacsony költségek

adó szabályait követő e. v.- ók

a számlákat nem kell gyűjtögetni

válaszai:

mentesség a személyi jövedelemadó

illetve

a

társasági adó megfizetése alól rendkívül adminisztráció 15.

Foglalkoztat

alkalmazottat?

Ön igen, 1-5 fő között

5- 10 ő között

111

10 fő felett

egyszerű

18 nem,

3 nem

0

foglalkoztat 29

alkalmazottat 16. Segítő családtag részt

igen,

vesz

1 fő

2-3 fő között

4 fő felett

12

3

0

az

Ön

vállalkozásában?

nem, nem vesz részt 17. Ön szüneteltette már igen

6

vállalkozói

44

nem

tevékenységét? 18. Ha szüneteltette már

gyes

vállalkozói tevékenységét

gyed

nevezze

betegség

meg

kérem,

milyen okból kifolyólag?

átmeneti forgalomhiány

19. Az Ön vállalkozása adóéveinek

hány

százalékát

zárta

0%

1-25 %

25- 50%

51- 75%

76- 100%

13

23

11

1

2

veszteségesen? 20. Az ön vállalkozása ált-e

már

csődeljárás,

felszámolás,

illetve

csődeljárás

felszámolás

végelszámolás egyik sem

0

0

0

50

végelszámolás alatt? 21.

A

működése már

vállalkozás igen alatt

14

volt-e

szüksége nem

36

önellenőrzés igénybevételére?

22. Az Ön vállalkozása igen

21

került-e már adóhatósági ellenőrzés

alá? nem

29

112

23. Amennyiben igennel

áfa ellenőrzés

válaszolt a 22. számú

áfa visszaigénylése miatt

kérdésre

bevallás ellenőrzése

kérem

részletezze, mire terjedt

nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése

ki az ellenőrzés?

pénztárkönyv átvizsgálása

24.

Adóhatóság igen

Az

szankcionálta-e már az Ön

8

nem

42

vállalkozását

pénzbüntetéssel? 25.

Amennyiben

szankcionálta, mekkora

100 000

Ft 100 000-

volt ennek az összege?

alatti összeg

8

500

500 000

Ft 1 000 000 Ft feletti összeg

közötti

közötti

összeg

összeg

0

0

0

26. Ön élt-e fellebbezési igen

1

fokú nem

7

jogával

az

első

adóhatósági

001- 1 000 000 Ft

határozat

ellen? 27.

már igen

0

fordulnia nem

8

Kellett-e

bírósághoz adóellenőrzési

ügyével

kapcsolatosan? 28. Ön 1-5-ig terjedő skálán milyen mértékű

1

2

3

4

5

6

6

22

11

5

minősítéssel jelölné az Adóhatóság munkáját? Kérem,

jelölje

1-5ig

terjedő skálán, ahol az 1es

a

minősítést,

legrosszabb az

5-ös a

113

legjobb

elégedettségi

szintet jelöli!

114

5. számú melléklet: Kérdőív összesítő táblázat II. (személyi rész) A kérdőívben feltett ezen Lehetséges válaszok

Az adott kérdésre nyújtott

számú

egyéni vállalkozók válaszai

kérdésekre

vonatkozó válaszok

(darabszám) férfi

22

nő

28

18-25 év közötti

2

25-35 év közötti

13

35-45 év közötti

20

45-55 év közötti

9

55 év feletti

6

megyei jogú város

12

város

16

község

22

iskolai általános iskola

0

1. Nem:

2. Életkor:

3. Lakóhely:

4.

Legmagasabb

végzettség:

szakmunkás

9

érettségi

7

technikum

6

főiskola

8

egyetem

3

szakirányú

végzettség 17

(vállalkozáshoz kapcsolódó) 5. Havi nettó jövedelem:

minimálbér alatti

5

minimálbér és 100 000 Ft 23 közötti 100 000- 150 000 Ft közötti

17

150 000-250 000 Ft közötti

5

250 000- 300 000 Ft közötti

0

115

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Közgazdasági, Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP Hallgató neve: MAKÁR BRIGITTA Születési hely, év: Nagykanizsa, 1989. 04. 13. NEPTUN kód: HRK8JP Szak: Gazdálkodási és menedzsment Szakirány: Vállalkozásszervező Konzulens neve: Dr. Szekeres Diána Beosztása: főiskola tanársegéd A záró dolgozat címe: Az egyéni vállalkozások adóellenőrzésének rendszere, adózásának, járulékfizetésének szabályai és az ehhez kapcsolódó kedvezmények rendszere Zala megyében Tanszéki konzultációk igazolása

Konzultáció Konzultáció témája időpontja 2011. 10. 03. 2011. 10. 10. 2011. 10. 17. 2011. 10. 26. 2011. 11. 03. 2011. 11. 14. 2011. 11. 21. 2011. 12. 01. 2011. 12. 07

Egyéni vállalkozások adóellenőrzése általánosságban NAV kialakulásának jogi szabályozása Egyéni vállalkozások jogi szabályozása Egyéni vállalkozás tartalmi elemzése Egyéni vállalkozásokhoz kapcsolódó adókedvezmények, járulékfizetési kedvezmények NAV jogszabályi háttere, 2011-es SALDO könyv alapján Ábrák készítése, ábrajegyzék, adatelemzés, kimutatások A bérjellegű járulékok és egyéb kedvezmények rendszere Formai és tartalmi kellékek

Tanszéki konzulens aláírása

A záró dolgozat benyújtható! Zalaegerszeg, 2011. október 03.

konzulens aláírása

116

………………………………………. Tanszéki

NYILATKOZAT a szakdolgozat digitális formátumának benyújtásáról A hallgató neve: Makár Brigitta Szak/szakirány: Gazdálkodási és menedzsment szak, Vállalkozásszervező szakirány Neptun kód:HRK8JP

A szakdolgozat megvédésének dátuma (év): 2011

A szakdolgozat pontos címe: Az egyéni vállalkozások adóellenőrzésének rendszere, adózásának, járulékfizetésének szabályai és az ehhez kapcsolódó kedvezmények rendszere Zala megyében Belső konzulens neve: Dr. Szekeres Diána Külső konzulens neve: Pestiné Lukács Ágnes Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan: egyéni vállalkozás, adóellenőrzés rendszere, járulékfizetés, adókedvezmények, Nemzeti Adó-és Vámhivatal Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított / titkosított. (Kérjük a megfelelőt aláhúzni! Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.) Hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúzni!) Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tartalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal. Dátum: Zalaegerszeg, 2011. 12.31.

Makár Brigitta hallgató aláírása

A digitális szakdolgozat könyvtári benyújtását és átvételét igazolom. Dátum: Zalaegerszeg,2012.január 04. P.H.

117

Gyarmatiné Simonffy Ágnes könyvtári munkatárs