58. évfolyam, szám 700 Ft

58. évfolyam, 2015. 5. szám

700 Ft

Technika 2015/5

1

TARTALOM

TARTALOM

Krónika

www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit e-mail: [email protected] Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail: [email protected]

Gazdaságpolitikai ajánlások az EB-tôl

3

Német-magyar kamarai barométer

3

Lakásépítés 2014-ben

4

EU-tervek a bevándorlás kezelésérôl

4

Werner von Siemens Hatékonysági Díj, 2015

4

Csatlakozott a HIPA a jármûipari felsôoktatási

Szerkesztőség: Cím: 1037 Budapest, Folyóka u. E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu

megállapodáshoz

5

Kevesebb fiatal érettségizett

5

Gazdaság

Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben

Menekültek, migráns munkavállalók anno

6

Cameron tervei és mi

8

Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1037 Budapest, Folyóka u.

Gépipar manus 2015

10

Felelős kiadó: Horváth István

Csúcsteljesítmény transzfergépen Horn vágóeszközökkel 12

Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: PR Innovation Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza.

Extrém nagy gépekkel bôvülô szerszámgép paletta

15

Orvostechnika 3M ESPE (Soft) Monophase

16

Mesterséges szív tervezése PTC Creo szoftverrel

17

Új módszerek a gyógyításban

18

Keresztszalag-implantátum rögzítés ellenôrzése robottal 20

A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

Nanotechnológia Óriássá váló nanotechnológia

21

Építészet Se nem város, se nem liget?

24

Élelmiszer

E számunkban megjelenô

Bio-helyzet Magyarországon

Közlekedés

társaságok

Ajánlak Entra-Sys Horn Hungexpo IC-Hungary igus Inczédy Metsystem Minôségfejlesztés Sun Master Tooltechnik TST Machine Virág Weszta-T

2



23 13 B4 B3 B2 11 9 14 7 1 3 15 B1 5

27

Intelligens közlekedési rendszerek Európában

28

Energetika Nyomja a gázt az állam

29

Atomenergia Menedzsment a Lajtán túlról?

30

Sikeresen zárult az OAH IRRS felülvizsgálata

31

Ûrkutatás Magyar Ûrkutatási Fórum 2015

Technika 2015/5

32

KRÓNIKA

Gazdaságpolitikai ajánlások az EB-tôl Közzétette az uniós tagállamok számára készített országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásait az Európai Bizottság. Ebben Magyarországnak többek között azt javasolja, hogy a középtávra előírányzott szerkezeti deficit eléréséért hajtson végre kiigazítást a GDP 0,5, jövőre a GDP 0,6 százalékának megfelelő mértékben. Tanácsolja, hogy csökkentse a piactorzító szektorális adókat a reálgazdaság normális finanszírozásának helyreállítására, a közmunkára fordított költségvetési forrásokat, mivel a programból való eredményes átlépés aránya  a piaci munkaerő-

frontra csak 13,8 százalékos volt, irányítsák át az aktív munkaerőpiaci intézkedésekre (a 30-40 milliárd fotinttal indított program ma már 340 milliárd forintba kerül és kitölti a Foglalkoztatási Alap 70 százalékát). A javaslat kitér arra is, hogy növelni kell a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban. Az EB arra is felhívja a figyelmet, hogy a bankok állami tulajdonán keresztül az állami beavatkozás a bankszektorba nagy pénzügyi kockázatokat hordozhat, még akkor is, ha csak átmeneti megoldásról van szó.

A legutóbbi adózási intézkedések a bizottság szerint visszatérést jelentenek a szektorális társasági adók részaránya növelésének gyakorlatához. Az adózás kiszámíthatatlansága és esetlegessége torzítja a beruházások szektorok közötti eloszlását. A legutóbbi enyhítések ellenére az alacsony jövedelmű rétegek egyes csoportjainak adóterhe uniós összehasonlíásban a legmagasabbak közé tartozik. Különösen igaz ez az egyedül élőkre. Ugyanakkor az EB megállapította azt is, hogy a deviza-hitelek forintosítása jótékonyan hat az ország pénzügyi stabilitásának erősítésére.

Német-magyar kamarai barométer Hagyományos konjuktúra felmérést végzett a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara, amelyben kiderült, hogy a hazai német cégek véleménye szerint  javult Magyarország állapota, de csak 32 százalékuk tartja kedvezőnek az ország gazdasági kilátásait. A 75 százalékuk elégedetlen a korrupcóval szemben és romlott a jogbiztonság és a kiszámíthatóság megítélése. Az elégedetlenség aránya a jogbiztonságról  a tavalyi 50 százalékról 58 százalékra nőtt, a törvényalkotás kiszámíthatatlanságáról 2 százalékkal többen nyilatkoztak, jórészt az áruforgalmi ellenőrző rendszer bevezetése miatt. A nyilatkozók 46 százaléka elégedetlen a hazai szakemberkínálat minőségével. Szerintük, ha nincs elég szakember, fékezni kellene a kivándorlásukat és javítani a képzést. A korábbi 75 százalékkal szemben most csak 71 százalék választaná újra Magyarországot a vállalkozása részére, de valamivel többen terveznek beruházást és létszámbővítést.

Technika 2015/5

3

KRÓNIKA

Lakásépítés 2014-ben

  A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2014-ben 1985től számítottan a második legkevesebb lakás épült Magyarországon: a helyreállításokkal, emeletráépítéssel, tetőbeépítéssel együtt összesen 8 358. Ennél kevesebb 2013-ban létesült: 7.393. A lejtmenet a 2009. évi 31.994-el indult, ami 2010re 20.823-ra, 2011-re pedig 12.655-re csökkent. Tavaly is a legtöbb új lakás családi házas építésben létesült, a 8 358-ból 4 666. Többlakásos, többszintes házban 2 981 lakást adtak át, a legkevesebb, 38 pedig lakótelepi épületben létesült. Az új családi házas lakásból a legtöbb sátor- illetve nyeregtetős házban épült, a családi házak közül a legtöbbet betoncseréppel fedtek le.

EU-tervek a bevándorlás kezelésérôl A legutóbi EU-csúcson döntöttek arról, hogy az EU a legszigorúbban fellép az Európára menekültáradatot zúdító embercsempész bandákra, jobban felszerelt és nagyobb költséggel bíró missziót üzemeltet Olaszország és Spanyolország déli partvonala mentén és változtat a bevándorlás szabályozásán. Az Európai Bizottság 20 ezer menekült befogadását irányozta elő a következő két évre, akik közül Magyarországra mintegy 700 menekült jutna. Jelenleg minden harmadik menekült státuszért folyamodó bevándorló Németországtól kéri az engedélyt, évi több mint 200 ezren, Magyarország a bevándorlók

9 százalékát fogadja be (Bulgáriában ez az arány  94 százalék), miközben a TÁRKI felmérése szerint a magyar lakosság 10 százaléka vándorolna ki örökre, elsősorban Ausztriába, Németországba a jó élet- és  munkalehetőségek miatt, számosan az itthonmaradottak támogatása céljából.

Werner von Siemens Hatékonysági Díj, 2015

A Siemens Zrt. 2015-ben is meghirdeti a 2. kiírásához érkezett Werner von Siemens Hatékonysági Díjat azzal a céllal, hogy ös�szegyűjtse és bemutassa azokat a projekteket és intézkedéseket, amelyekkel a hazai szervezetek igazoltan növelni tudták hatékonyságukat. Számos jó gyakorlat bizonyította: van rá igény, hogy a vállalati hatékonyságról beszéljünk és bemutassuk a legjobb hazai fejlesztéseket – hangsúlyozta Dale. A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója a május 4



Technika 2015/5

6-ai díjmeghirdető sajtótájékoztatón. A tájékoztatón továbbá bemutatták a Siemens és a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézete által közösen elvégzett kutatást, melynek keretében az egyetem szakemberei több mint 25 iparági szegmensbeli vezető vállalatát keresték fel, és mintegy 600 fővel készítettek interjút. Dr. Szabó Zsolt Roland, a Corvinus Vezetéstudományi Intézetének egyetemi adjunktusa elmondta, hogy a kutatás eredményei alátámasztják: a legjobbak folyamatosan tenni akarnak, és csak a legjobb megoldásokkal elégedettek, céljaik eléréséhez külső segítséget is igénybe vesznek, ha saját forrásaik nem elegendőek, időben

felismerik a változásokat és aktívan befolyásolják a környezetüket, valamint képesek az újításokat és változásokat szervezetileg is lekövetni. Dale. M. Martin kiemelte, hogy a sikeres vállalatoknál eredeti ötletekre és egy jól képzett csapatra van szükség a saját tevékenységük hatékonyabb megszervezéséhez. A Siemens célja, hogy partnereit ebben támogassa, hozzájárulva a hazai szervezetek és a magyar gazdaság versenyképességének a további erősítéséhez. A Werner von Siemens Hatékonysági Díjra augusztus 31-ig pályázhatnak a vállalatok, intézmények vagy szervezetek, a díjátadó ünnepségre november 19-én kerül sor.

KRÓNIKA

Csatlakozott a HIPA a jármûipari felsôoktatási megállapodáshoz Május 20-án a HIPA székházában a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) csatlakozott a Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködési Megállapodáshoz (JEM), ami az alapját szolgáltatja az ügynökség által TiER UP! elnevezéssel működtetett vállalati képzéssorozatnak. Bödöcs Róbert, a HIPA befektetési elnökhelyettese elmondta, hogy az ügynökség kiemelt feladata a Magyarországon letelepedett nagyvállalatok, valamint a hazai KKV-k beszállítói kapcsolatainak az építése és ápolása. A HIPA ebből a kötelezettségéből eredően csatlakozott a hazai járműipari képzésben résztvevő hét felsőok-

tatási intézmény által még 2012. július 13-án Pannonhalmán aláírt JEM-hez, amely ennek megfelelően az alapját szolgáltatja az ügynökség által működtetett TIER UP! programnak. Annak érdekében, hogy az egyetemek birtokában lévő tudásbázis segíthesse a KKV-k fejlesztését és felzárkóztatását a növekvő vállalati beszállítói igényekhez, idén áprilisban kezdetét vette a HIPA finanszírozásával megvalósuló TIER UP! elnevezésű vállalati képzéssorozat, amelynek keretében a hazai felsőoktatás elismert oktatói előadásokat tartanak a programba bekerült KKV-k részére. A program első lépéseként, már 2014

őszén a HIPA Beszállítói Osztálya a győri Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjával és a helyi kamarákkal együttműködve felmérte a hazai járműipari KKV-k képzési és K+F állapotát és igényeit, majd ezt követően indította el a TIER UP! programot, amelybe eddig 18 magyar beszállítót választottak be. A HIPA folyamatosan várja a program iránt érdeklődő KKV-k jelentkezését a [email protected] címen.

Kevesebb fiatal érettségizett

Mintegy 115 ezren érettségiztek az idén, kevesebben, mint 2005 óta bármikor. Ennek oka elsősorban az volt, hogy az idén igen kevesen tettek előrehozott, szintemelő, kiegészítő, pótló javító vizsgát. A legtöbben 2009, 2010, 2011-ben érettségiztek, azóta csökkent a számuk. Különösen azok lettek kevesebben, akik később az egyetemi továbbtanulás miatt vállalták az érettségi megmérettetést. 2010 óta mintegy 50 ezren voltak, akik csak a felvételi miatt érettségiztek – nyílván a bejutáshoz nagyobb pontszámot remélve – ők  tavaly már csak 40 ezren, idén pedig már csak 36 ezren voltak. Technika 2015/5

5

GAZDASÁG

Menekültek, migráns munkavállalók anno A  menekültügy és a migráció  kérdésétôl hangos ma  Európa. Valójában a vita  a szolidaritásról, az együttérzésrôl és sajnos  a részvétlenségrôl szól.  Hogyan vetôdtek fel ezek a kérdések anno, például az elsô világháborút követôen?   „Magas szerződő felek, avégből, hogy a békét és biztonságot előmozdítsák, kötelezettséget vállalnak a háború elkerülésére, nyílt, becsületes nemzetközi összeköttetést tartanak fenn, a nemzetközi jogszabályokat ezentúl a kormányok kölcsönös magatartásának valóságos zsinórmértékéül határozottan elismerik, mindennemű kötelezettségnek lelkismeretes tiszteletben tartását biztosítják”. A kinyilatkoztatás könyen lehetne az ENSZ, de még az Európai Unió szerződési nyilatkozata, de nem: ez az 1919-ben, a szövetséges hatalmak kezdeményezésére alakult Népszövetség alapokmányának első passzusa. A szerződést már 1923-ig 53 ország írta alá. Bár központi célja természetesen egy újabb világháború megakadályozása volt, az emberek egyenjogúságáért, szociális biztonságáért, humanitárius célokért is síkraszállt. Azzal, hogy segített lezárni a határvitát Finnország és Svédország között (1920-

6



Technika 2015/5

1921), megakadályozta a görög és a jugoszláv csapatok bevonulását Albániába (1920-1923), Görögországra nyomást gyakorolt, hogy csapatait hívja vissza Bulgáriából (1925), egyeztetett Törökország és Irak között található Moszul határvitáiban (1926), és egy kis csapatot küldött a Kolumbia és Peru határvidékére, e feszültségócok oldásával  igen fontos emberiességi kötelességének tett eleget, százezrek földönfutását akadályozta meg.   Magyar hadifoglyok hazaszállítása Az első világháború végén 450 ezer német és egyéb  hadifogoly rekedt Oroszországban, akiket 1920-tól igen szervezetlenül, ad hoc módon kezdtek hazaszállítani. Ez állt a más államokból, köztük Magyarországról származó hadifoglyokra is. Hazájuk az elszenvedett károk és súlyos gazdasági nehézségek miatt képtelen volt megszervezni tízezrek útját hazafelé. E súlyos helyzet megoldása a fiatal Népszövetségre hárult, amely a menekültügyi főbiztos posztjára a kiemelkedő sarkkutató, diplomata és sokoldalú tudós hírében álló Fridtjot Nansent jelölte, akinek 1922 júliusáig sikerült a 450 ezer hadifoglyot 26 országba hazaszállítani, köztük 55 ezer magyart. Kimerítő tárgyalások során, neki sikerült megnyerni

ehhez az orosz beleegyezést: tervét elfogadták, hogy három helyre,  a balti kikötőkbe, Vlagyivosztokba és a Fekete- tengerhez szállíthassa a hadifoglyokat, akiket onnan hajóval szállítottak Németországba és Triesztbe, ahonnan vasúttal térhettek haza a nehéz fogságból. Nansen, aki 1893-ban mindenkinél közelebb került az Északi-sarkhoz, ezúttal mindenkinél előbb, 1922ben érdemelt ki Nobel-békedíjat humanitárius erőfeszítésekért. Ám Nansen nem csak ezzel gyakorol hatást máig is a menekültügyekkel foglalkozókra, hanem azzal is, hogy nem csak a túlélésben és a hazatérésben akart segíteni, hanem abban is, hogy saját lábukra álljanak, új életet kezdjenek. Támogatni akarta a menekülteket az integrációban, abban, hogy egy új közösség tagjaivá váljanak. Ehhez képest születésének 150. évfordulóján, 2011-ben nálunk igen szerény módon  emlékeztek meg a  félszázezer hadifoglyunk megmentőjéről: az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) közép-európai regionális képviselete szervezett megemlékezést a Közép-európai Egyetemen, amelyen Siri Ellen Stetner norvég nagykövet és Gottfried Köfner UNCHR regionális képviselet vezető mellett Borhardt Attila, a Hadtörténeti Intézet főgazgatója méltatta a Népszövetség első menekültügyi főbiztosának munkásságát.   Két fontos autonom szervezet A Népszövetségnek nem csak a menekültpolitikája adott útmutatást a jövőre, hanem azzal is, hogy a közponi szervek munkáját autonóm szervezetek egészítették ki a világ

GAZDASÁG

jogbiztonságának erősítése és a migráns munkavállalók jogainak biztosítása érdekében. Létrehozta az Állandó Nemzetközi Bíróságot Hágában, amelynek feladata volt a nemzetek közötti, illetve az országokban vitás ügyekben ítéletet hozni, amivel elődjévé válhatott az ENSZ alapokmányával 1945-ben alapított hágai Nemzetközi Bíróságnak. Második autonóm szervezete a máig változatlanul megőrzött Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) volt. Az ILO nemzetközi normákat állapított meg, többek között meghatározta a kényszermunka tilalmát, a munkavállalói szervezkedés szabadságát, a kollektív szerződés kötését is. Szigorított a munkaegészséggel és biztonsággal kapcsolatos szabályokon, egyenlő esélyeket és bánásmódot írt elő, harcot hirdetett a kirekesztés ellen, a munkahelyeken az emberi méltóság megőrzését szolgáló intézkedéseket követelt meg. Az ILO tevékenységében min-

dig is kiemelt helyet foglalt el a migráns személyek (bevándorló munkavállalók) szociális biztonságát garantáló jogok védelme. A migráns munkavállalók szociális jogait védő, első ILO-s egyezményt 1925-ben fogadták el, majd egy külön ILO-s egyezmény kimondta az egyenlő bánásmód elvét az üzemi balesetekkel kapcsolatban. 1935-ben jött létre az egyezmény a migráns személyek nyugdíjjogosultságának fenntartásáról, amivel biztosították a nyugdíjak exportálhatóságát, azok felhalmozhatóságát, valamint az arányos megállapítást és kifizetést. Szintén megalkotta az ILO a „Szociális Biztonság Minimum Stardardjáról” szóló egyezményben a szükséges szociális biztonságra vonatkozó alapvető követelményeket. Az ILO ezzel érdemelte ki a  Nobel-békedíjat. Ezek az előírások ma is érvényesek az ILO-tagországokra nézve, és nem hághatók át a migrációs kérdés európai újraszabályozásában.

Segített Magyarország gazdasági felemelkedésében Tudjuk, a Népszövetséget elmosta a második világháború. Ebben nemcsak annak volt szerepe, hogy a részes államok nem túl sok eszközt adtak a kezébe, hanem főleg annak, hogy belépéseik alkalmával tett ígéreteikkel szemben a revans vágytól fűtött, vagy a békeszerződéstől megviselt országok, köztük Magyarország kilépett a szövetségből. Pedig amikor a Bethlen-kurzus 1922-ben kérte felvételünket az általa vallott megbékélési politika alapján, az is fontos szempont volt, hogy népszövetségi tagság nélkül nem juthatott volna hozzá az ország nagyobb összegű külföldi  hitelekhez. Maga a Népszövetség 1924-ben így juttatott Magyarországnak 307 millió aranykorona népszövetségi kölcsönt. Nos, ezért sem voltunk sokáig hálásak.

Komornik Ferenc

„A Mikulás is benchmarkol - 9.” konferencia

A minôségfejlesztés idôszerû feladatai (2015. december 3. Budapest, Hotel Benczúr) Szakmai körökben köztudott, hogy a szabványokat 5 évenként felülvizsgálják, abból a célból, hogy a használatuk során szerzett tapasztalatok felhasz nálásával frissítsék, korszerûsítsék az állományt. Az idei év különösen széles körben érinti a termékek és szolgáltatások minôségét befolyásoló szabványokat, köztük az ISO 9001 jelzetû, un. minôségirányítási szabványt. Ezért a rendezvény programjának összeállításakor eltértünk az eddigi gyakorlattól, amelyben 1-1 szûkebb témakört tárgyaltunk több oldalról, hanem arra törekedtünk, hogy az elôadók - a lehetséges idôkereten belül - a minôséget érintô szabványok változásáról adjanak áttekintést. Minthogy azonban a szervezeteknek - a kötelezôen betartandó elôírásokon fölül - versenyképességük fenntartásához ki kell dolgozni azokat az eszközöket, köztük minôség-jellemzôket is, amelyekkel elérik az ügyfelek elégedettségét, sôt a pozitív ügyfélélményt, a rendezvény azt is feladatának tartja, hogy - a hagyományokat követve - a benchmarking, a minôségjavítás bevált módszereinek, jó példáinak ismertetésével segítséget nyújtson a szervezetet irányító menedzsereknek és a minôséget közvetlenül létrehozó szakembereknek. A rendezvény színesítése céljából ezúttal is lehetôvé tesszük partnereinknek, hogy szolgáltatásaikat a helyszínen ismertessék, bemutassák

08.45 – 09.20 09.20 – 09.35

Regisztráció Megnyitó

Program 11.55 – 12.20

Új technikák az oktatás minôségéért

Nagy Marianna ügyvezetô igazgató – Max Savaria Kft.          

Levezetô elnök: Szôdi Sándor minôségügyi és oktatási vezetô – IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.

12.20 – 13.20 13.20 – 13.45

09.35 – 10.00

Dr. Péczely György elnök – Magyar Ipari Karbantartók Szervezete

A környezet fenntarthatóságért

Prof. Dr. Kerekes Sándor egyetemi tanár – Budapesti Corvinus Egyetem

10.00 – 10.10 10.10 – 10.35

„A Mikulás is benchmarkol-8.” konferencia legjobb elôadója díj átadása A beszállítói láncok versenyképességének erôsítése 

13.45 – 14.10

Ebéd Az üzemfenntartás a minôségfejlesztés része Gyártási folyamatok hatékonyságának fejlesztése

Kiss Rita – Lean igazgató és Füredi Gábor Lean logisztikai csoportvezetô, Robert Bosch Power Tool Kft.

Lepsényi István elnök – Knorr- Bremse Felügyelôbizottság

14.10 – 14.35

10.35 – 11.00

Szabó Zoltán ügyvezetô igazgató helyettes – OTP Bank Nyrt.

Az energia menedzsment rendszerek

Banki segítség a versenyképesség erôsítéséhez

Papp Zsolt energiagazdálkodási szakértô – ÉMI-TÜV SÜD Kft.

14.35 -                   A konferencia zárása  

11.00 – 11.30       Szünet 11.30 – 11.55 Tapasztalatok és teendôk a szabványváltozások kapcsán

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!



Turi Tibor – vezetési tanácsadó

Kiemelt támogató: ISO 9000 FÓRUM Technika 2015/5

7

GAZDASÁG

Cameron tervei és mi David Cameron, a brit miniszterelnöki székbe újra beülő konzervatív politikus programjának fő pontjai nem annyira az Egyesült Királyság belső problémáira vonatkoztak, mint inkább a bevándorlás és az ország EU-tagságának felülvizsgálatára. Látszólag a választási kampányában hangoztatott ígéretek kötelező teljesítéséről lenne most  szó, ám ennek ellentmond az angol közvéleménykutatók, politológusok egyöntetű véleménye, hogy a választók a volt kormányfő tevékenységének stabilitása, kiszámíthatósága miatt döntöttek mellette, és nem a nehezen megvalósítható elképzeléseit honorálták.   Angliának is kifizetôdô Ha Cameronnak sikerülne korlátoznia a bevándorlást a kétségtelenül bőkezű szociális jutattatások megnyirbálásával (pl. az uniós tagállamokból érkezők is csak négy éves folyamatos munkaviszony után juttathatnának hozzá a brit jóléti juttatások teljes köréhez, ami mellesleg  szinte lehetetlenné tenné, hogy magyarok a családtagjaikkal együtt kivándoroljanak, és az állás nélkül érkezők semmiféle álláskeresési támogatást nem kapnának) olyan migránsokról mondana le, akik az adókon, járulékokon keresztül többet fizetnek be az államháztartásba, mint amennyit segélyekkel, iskolai és egészségügyi ellátás igénybevételével “kivesznek” onnan. Kimutatták, hogy 20042008 között,   4 év alatt a munkában lévő bevándorlók 37 százalékkal többet fizettek be a londoni kincstárba, mint amennyivel abból részesültek. Például a  foglalkoztatásukról sem kell gondoskodnia az államnak, azok kivételével, akik a britek által nem preferált közmunkákat végzik. A szakmát és a  felsőfokú képzettséget is hozzák 8



Technika 2015/5

magukkal. Az angliai munkanélküliségi statisztika sem igazolná a migránsokkal szembeni idegenkedést: éppenséggel 2014-ben 2008 óta a legalacsonyabb, 6 százalék volt a munkanélküliek aránya, 1,6 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ilyen rátával nem sok uniós ország büszkélkedhet (Magyarországon ma 7,5 százalék a munkanélküliségi ráta). Ha viszont ezeken a szempontokon túltenné magát az angol kormány, akkor is még ott lenne a bevándorlást (benne a magyarok bejutását is) több mint pártoló EU-val a vitáját, hogy az EU-s értékeken kívül nem sértené-e a terv a szabad munkavállalási jogot Európában.   Vízumköteles kivándorlás?  Lehet, hogy éppen ezért kapcsolja össze David Cameron a migrációs kérdést és  az EU-hoz való tartozásuk felülvizsgálatát egy népszavazáson. A kilépés lebegtetése, lehet, hogy egyesek szemében itthon harcias kiállást, jogos szembehelyezkedést jelent és ezért szimpatikusnak tűnik,  azért az egész EU-val együtt Magyarország is erősen megsínylené  Anglia távozását az EU-ból. Mi olyan partnert veszítenénk el, amely a három legnagyobb  nettó befizető ország (Anglia, Németország, Franciaország) között az egyik, vagyis, amely többet fizet be az EU költségvetésébe, mint amennyit onnan kivesz. Ez olyan, mintha egy családban három keresőből kettő maradna. Anglia  távozása  évi  14-15 ezer milliárd euróval csökkentené a közérdekű feladatokra szánt európai kasszát, ami nem kevesbbet jelenthetne, minthogy felül kellene vizsgálni a számunkra több mint  20 milliárd eurót biztosító 2014-2020-as EU-s költségevtést, amivel a mi részünk is csökken-

hetne. Persze lennének más hátrányok is számunkra. Például Anglia kilépésével az ott munkát remélő magyarok kiutazása vízumkötelessé válna és a ma már ott dolgozó állampolgárainkról bizonyos szempontok (eddigi magatartásuk, fizetési kötelezettségeik teljesítése) alapján eldönthetnék, hogy meghosszabbítják-e a munkavállalási engedélyüket.   Rossz lépés a kilépés A távozással az EU egyik legbefolyásosabb és legerősebb tagját veszítené el, de az Európai Közösséggel együtt maga Anglia is sokat veszítene: például a pénzügyi világa erősen megérezné, hiszen a City bankjai szinte bezárhatnának, emberek tízezrei veszíthetnék el munkájukat, hisz az EU-s piac előnyeit nem élvezhetné tovább, és a  benne működő cégek sem. Az EU-tag Anglia jelenleg jó színtere  a befektetéseknek, de ebben az európai szabadkereskedelem is nagy szerepet játszik. Ha megszűnik számára  az adómentes import és export lehetősége Európán belül, az hatalmas visszatartó erő lesz a befektetők számára. És még akkor ott vannak azok a nehezen kibogozható szálak, amelyek Angliát az európai országokhoz kötik. Lehet, hogy ezeket a szempontokat a referendumon résztvevők  a politikusoknál jobban a mérlegre teszik, és mint több eddigi közvélemyénykutatás is igazolta, az angolok rossz lépésnek tartanák a kilépést az EU-ból. Komornik Ferenc.

Technika 2015/5

9

GÉPIPAR

manus 2015: Izgalmas siklócsapágyas

alkalmazások részesültek elismerést jelentõ díjban A 2015. évi Hannoveri Vásáron már hetedik alkalommal került sor a manus díj kiosztására. Idén is  olyan érdekes, siklócsapágyak használatával megvalósított alkalmazásokat kerestek, amelyek műszaki és gazdasági hatékonyságuk és a fejlesztő kreativitása és merészsége révén emelkednek ki a mezőnyből. A végül 34 különböző országból beérkezett pályaművek egy egész sor lehetőséget mutattak be a műanyag siklócsapágyak használatára, a prototípus elkészítésétől egészen a sorozatgyártásban történő alkalmazásig. A pályaművek igen sokszínűek voltak; a 3D-nyomtatótól a fitneszgépeken keresztül egészen a pipettázó robo-

tig terjedtek. A győztesek kiválasztása nehéz feladat elé állította az 5 tagú, a gazdaság, a kutatási szféra és a szaksajtó képviselőiből álló zsűrit. Végül azonban mégis sikerült megállapítani, ki érdemli a manus díj arany, ezüst és bronz fokozatát. A díjak kiosztására az igus GmbH standján került sor a  vásár ideje alatt.. Ezzel egyidejűleg egy különdíj is kiosztásra került. A special manus kitüntetést idén egy Indiában, az idei hannoveri vásár partnerországában működő cég kapta.  Aranyérmes fülsebészeti megoldás A belső füli eredetű siketség és súlyos nagyothallás minimálinvazív (a lehető legkisebb mértékű beavatkozással járó) kezelésére szolgáló, cochleáris implantátum beültetését célzó műtétek elősegítésére kifejlesztett orvostechnikai rendszert a díj arany fokozatával tüntették ki. Az eszköz segítségével a koponya felületétől a csiga (cochlea)

10



Technika 2015/5

bazális membránjáig terjedő furatot készítenek; a bazális membrán akár 35 mm-rel a koponyatető alatt is elhelyezkedhet. Ez a művelet maximális pontosságot igényel. Mindemellett a rendszernek az orvostechnikai eszközökkel szemben támasztott orvosi-higiéniai elvárásoknak is meg kell felelnie. Az alkalmazott iglidur X siklócsapágyak és drylin N-sínek tökéletesen ellátják ezt a feladatot.  Az ezüst fokozat egy osztrák pályázóé A második helyezett az ausztriai Mai International cég, pályaművük egy olyan gép volt, amely drasztikusan megkönnyíti az esztrich lehúzását. Annak érdekében, hogy a különféle szélességű helyiségekhez lehessen igazítani, a gép hosszúsága 2,5 és négy méter között 0,5 méteres lépésekben növelhető. Négy méteres maximális munkaszélesség mellett a gép így akár óránként 100 m²-nyi felület eldolgozására is képes. A hagyományos csapágyakat ilyen használat mellett folyamatosan megakasztaná a por és a szennyeződés. A szárazon futó

GÉPIPAR

műanyag csapágyak csak maguk előtt tolják a szennyeződést, így nem szorulnak meg.  A bronzérem a nagyméretû 3D-nyomtatóé Noha a manus 2015 díjra több felhasználó is pályázott a 3D-nyomtatóival, a dél-afrikai Aerosud ITC cég berendezése egyértelműen kitűnik közülük: Ebben a lézeralapú 3D-nyomtatóban titánból, alumíniumból, acélból, sőt mi több, aranyból készült fémalkatrészek nyomtatása zajlik. A rendszer vezetősínjeinek ennek során szélsőséges körülmények között  –  akár 150 °C hőmérséklet és a létező legfinomabb porrészecskékkel telített levegő mellett  –  is problémamentesen kell működniük, ami az igus drylin lineáris csapágyai számára gond nélkül sikerül.  special manus a partnerország India számára  Ebben a mosóberendezésben a gyártó  –  az indiai ATS ELGI cég – alvázmosási célokra robusztus iglidur siklócsapágyakat használ. Ennek oka, hogy a műanyag siklócsapágyak nem rozsdásodnak, ezáltal vissza lehetett szorítani a mosóberendezés üzemkiesését. A manus 2015 pályázatra csak Indiából több mint 70 pályamű érkezett, ami egyértelmű rekordérték – ezért is döntöttünk úgy, hogy különdíjat osztunk ki ezek között a pályázók között. A www.manus-award.com webhelyen mindent megtalál a nyertesekkel és az elmúlt években nevezett összes többi alkalmazással kapcsolatban. 

Kapcsolat: igus® Hungária Kft. Ipari Park utca 10 1044 Budapest Tel. 1/306-6486, Fax 1/431-0374 [email protected] www.igus.hu Technika 2015/5

11

GÉPIPAR

Csúcsteljesítmény transzfergépen Horn vágóeszközökkel Közismert, hogy a németországi tübingeni központú Paul Horn GmbH keményfém vágószerszámai jelen vannak ott, ahol pontos és minőségi munkára van szükség. Az azonban újdonságnak számít, hogy a több milliós darabszámú sorozatgyártásban is használják a Horn marószerszámait a minőség és a jövedelmezőség jegyében. Amikor pedig egy transzfergépgyártó a Hornnal való együttműködésének a sikeres tapasztalataira

építve egy nagy autóipari projekthez a gyártást kivitelező ügyfelének a Hornt ajánlja, az ügyfél pedig ettől függetlenül a saját tapasztalatai alapján amúgy is ezt választja, nos ez azt jelenti, hogy duplán is pozitívan vizsgáznak a tübingeni gyártó vágószerszámai. Autóipari csúcsprojekt Az 1948-ban alakult Andreas Lupold Hydrotechnik GmbH tevékenységének egyik alappillére a hidraulikai szektor mellett a motorhoz szükséges autóipari alkatrészek sorozatgyártása több milliós darabszámban. A több milliós darabszámban legyártott autóipari alkatrészek között az élre kívánkoznak a középkategóriás járműveket kiszolgáló főtengelyek csap-

12



Technika 2015/5

ágyperselyei. Ezek gyakorlatilag egy hozzávetőlegesen 100 x 70 x 30 mm-es méretekkel rendelkező alumínium-öntvényt jelentenek, amelyek alsó és felső héjként a csapágy főtengelyét alkotják. Hosszas költségkalkuláció során a megrendelést elnyerő Lupold Hydrotechnik a világpiacon is vezető szerepet betöltő Pfiffner céget választotta, amelyik külön ennek

a megrendelésnek a kivitelezésére két Hydromat HS 12 típusú, egyenként 12 – közülük 10 függőleges és 2 vízszintes – munkaállomással felszerelt transzfergépet gyártott. A Pfiffner által ajánlott és a Lupold által amúgy is kiválasztott maróeszköz-gyártó a Paul Horn GmbH lett, amelynek szakemberei a különböző munkaállomásokra lebontva meghatározták a megmunkálási lépéseket, kiszámították és optimalizálták az ütközésellenőrzéseket, valamint a szükséges rögzítő eszközöket azért, hogy a Horn maróeszközökkel a legjobb minőségben és költségkímélően lehessen kivitelezni a gigantikus darabszámú megrendelést. Hét munkaállomás felszerelése Horn vágóeszközökkel A megrendelést kivitelező transzfergép kilenc forgácsolást végző

munkaállomásából hetet Horn vágóeszközökkel szereltek fel. A csapágyperselyek anyaga GGG 60, a mintadarab egy homoköntvény, esetlegesen előforduló kemény zárványokkal és homokrészecskékkel. Minden alapanyag tehát nagyon koptató és a terheléstől függően az anyagok viselkedése forgácsolásnál igen eltérő lehet. A Horn szakemberei a nehéz gyártási feladat megoldására méretezett vágóeszköz-arzenált vetettek be. A megmunkálás egy ötlapkás, 45 mm-es vágási átmérőjű, körvágást lebonyolító DA marófejjel indul, amit a többi eszközökhöz hasonlóan HSK C40 támogatással láttak el. A DA32, SA4B típusú elfordítható forgácsoló lapkák kitűnnek univerzális jellegükkel és nagy stabilitásukkal. Pozitív geometriájuk csökkenti a vágási erőt még öntött anyagok megmunkálásánál is. A fúrást követően a mélyebb furatlyukak kialakítása a negyedik munkaállomáson történik. Erre a célra egy különlegesen kialakított, ISO kompatibilis, 0, 8 mm-es szögsugárral dolgozó, vágólapkákkal ellátott eszközt használnak. Pótlólagos fúrási folyamatot követően a 6. és a 7. számú munkaállomáson a munkadarab alsó- és felsőrészének a marását végzik el az M275-ös szerszámrendszernek külön erre az alkalmazásra kialakított marótestével, valamint az S275-ös váltólapkákkal. A Horn által a projekt kivitelezésénél alkalmazott szerszámbevonatok és különleges technológiák bebizonyították, hogy jövedelmezőség érhető el még a minimális árréssel működő autóipari alkatrészgyártásban is. Békés Sándor

Technika 2015/5

13

14



Technika 2015/5

GÉPIPAR

TST Machine Kft. lett a Colchester & Harrison magyar képviselete

Extrém nagy gépekkel bôvülô szerszámgép paletta A lezárult IPAR NAPJAI, MACHTECH szerszámgép kiállítás kapcsán Tari Attilával, a TST Machine Kft. ügyvezetôjével beszélgettünk. K.F. Tari úr, fél évvel ezelőtti találkozásunk óta milyen változások történtek a cég életében? T.A. Az elmúlt időszakban három jelentős eredmény született nálunk. Az első és legfontosabb, hogy újabb nagyméretű CNC gép építését fejeztük be, jelenleg folynak a beüzemelési munkálatok. A vevői igények alapján, a saját magunk által tervezett gépet 4 tengelyes Siemens vezérléssel láttuk el az ASG Vízgép Kft. számára. Másik nagy büszkeségünk, hogy a 2015-ös MACH-TECH Nagydíj pályázatán az általunk forgalmazott SSCNC 3D-s CNC oktató szoftver elismerő oklevélben részesült. K.F. Miben változott a program? Új, fejlesztések kerültek bevezetésre, esetleg új tagokkal bővült? T.A. Igen, jelentős fejlesztéseken vagyunk túl. Az eddigi 40 vezérlés-szimuláció helyett már 52 típusra növekedett, a 3 tengelyes vezérlés után megjelent a 4. tengely. Várhatóan az év végéig elkészül az 5 tengelyes, teljes térbeli megmunkálásra alkalmazható CNC oktató változat, ami a szoftver eddigi piaci pozícióját tovább erősíti. K.F. Említett egy harmadik újdonságot is. Valóban. Az elmúlt 20 évi munkánk nagy eredménye, hogy megkaptuk egy közel 130 éves angol

gyártó, a Colchester – Harrison kizárólagos magyarországi képviseletét és teljes szervizét. A cég 1887-ben alakult Angliában. 1907től folyamatosan növekvő szériában gyártja az esztergák különféle változatait. A gyár csúcs időszaka 1968-ban volt, amikor 45 000 m²en heti 150 db gépet épített. A cég jelentős export tevékenységéért a „Queen’s Award of Industrie” királynői elismerésben részesült. K.F. A MACH-TECH kiállításra is készültek Colchester & Harrison gépekkel? T.A. Így van, az új fejlesztésű ALPHA 1460 XS típusú CNC esztergát és a Student 1000 hagyományos oktató esztergákat mutattuk be. A céggel való találkozás legerősebb lába az M30-as oktatócsalád. Mivel a CNCEDU szoros kapcsolatot ápol az iskolákkal, így bízunk abban, hogy ez a termék megnyeri a szakiskolák tetszését is. K.F. Volt még más újdonságuk a kiállításon? T.A. Az elmúlt évben további két képviseletet is ellátva Magyarországon, az olasz LAZZATI extra méretű horizontál gépeinek bevezetését kezdtük el. Különlegessége az extrém nagyméretek. A hidrosztatikus vezetékrendszerrel működő horizontálok, akár 7 méter magas alkatrészek marását is el tudják végezni. Szintén új beszállító partnerünk a spanyol IBARMIA, amely speciális célú, vevői igények sze-

rint tervezett CNC megmunkáló központokat gyárt. Mivel mindkét gyártó gépei rendkívül nagy méretűek, ezért a kiállításon a termékeket képekkel, filmekkel, katalógusokkal mutattuk be.

Technika 2015/5

15

ORVOSTECHNIKA

3M ESPE (Soft) Monophase:

Poliéter lenyomatanyag a kifinomult pontosság jegyében A 2014. évben már népszerűségnek örvendett világszerte az egy évvel korábban megjelent innovatív fogászati fejlesztés, a 3M ESPE legújabb precíziós lenyomatanyagai révén. Ezek a 3M ESPE Monophase és a 3M ESPE Soft Monophase elnevezésű poliéter típusú lenyomatanyagok, amelyeket kifejezetten Közép- és Kelet-Európa, a Közel-Kelet, Ázsia és Latin Amerika egyre fejlődő fogorvosi praxisaiba szánnak. Mindkét új anyagot a poliéter lenyomatok már bizonyított tulajdonságai jellemzik, sőt, közülük is kiemelkednek kiváló részletvisszaadó képességükkel, és természetesen automatikus keverésükkel, illetve adagolásukkal. Innováció a poliéter felfedezôjétôl A precíziós lenyomatvétel a minőségi fogászati restaurációk készítésének a kritikus lépése. A 3M a poliéter felfedezőjeként, a világ egyik vezető lenyomatanyag gyártójaként, az első lenyomatanyagok 45 évvel ezelőtt történt bemutatkozása óta, a 3M ESPE innovációi révén folyamatosan fejlesztette a lenyomatanyag–technológiát. A poliéter már jól bevált tulajdonságait továbbra is átörökítve, a 3M ESPE Monophase és Soft Monophase poliéter lenyomatanyagok segítik a kiváló minőségű, finom részletekkel rendelkező lenyomatvételt, ami már elsőre sikerül, és pontosan illeszkedő restaurációkat eredményez. Az új lenyomatanyagok precízek, kiválóan olvashatóak a világos szín és a kiemelkedő poliéter tulajdonságok révén. Alkalmazásukkal a restaurációk precízen illeszkednek, és ezen felül a „Soft” változatú lenyomatanyag friss, mentolos ízű, és a kész lenyomat könnyebben el-

16



Technika 2015/5

távolítható a páciens szájából, mint más poliéterek. Továbbá kevesebb megismételt lenyomatra és utómunkálatra van szükség, illetve hatékonyabb együttműködés valósulhat meg a fogászati praxis és a labor között. Technológiai elônyök Az új fejlesztésű lenyomatanyagok alkalmazása révén a felhasználók élvezhetik a már bevált poliéterek előnyeit, így a kiemelkedően jó hidrofilicitásnak köszönhetően a buborék-mentes lenyomatot, valamint a kiváló folyékonysági tulajdonságoknak köszönhető részletgazdagságot. Ezeken felül az anyag egyedülálló „snap set”, vagyis időzített, azonnal kötő tulajdonsága biztosítja, hogy ne kössön meg azelőtt, hogy a manipulációs idő véget érne. A fentiekből kiemelendő, hogy a 3M ESPE (Soft) Monophase poliéter lenyomatanyag jelentősen alacsonyabb kontaktszöggel bír, azaz jobb hidrofil tulajdonságokkal rendelkezik. A poliéter hidrofil természetű, kiszorítja a nyálat és egyéb nedvességet, amivel növekszik a lemintázás pontossága a fontos széli részeknél. Az új lenyomatanyagok már az első pillanattól lehetővé teszik a nedvesség- és hibamentes lenyomatvételt. Sok fogorvos éppen a nedves környezetben is megmaradó, rendkívüli részletvisszaadó képessége miatt részesíti előnyben a poliéter lenyomatanyagot az A-szilikonokkal szemben.

Sokoldalú alkalmazhatóság Mindkét említett anyag ajánlott implantációs lenyomatvételre, fogatlan állkapcsok lenyomatvételére, hagyományos híd/korona restauráció lenyomatvételére, illetve inlay és onlay munkákhoz. A termék leghatékonyabb és legkényelmesebb felhasználása érdekében a 3M ESPE (Soft) Monophase lenyomatanyag kiszerelése alkalmas a 3M ESPE Pentamix készülékekben való megkeverésre és adagolásra, melynek következtében homogén, buborékmentes keverék jön létre egyetlen gombnyomásra. Itt megemlítendő, hogy a Pentamix Lite keverőgéppel a 3M ESPE egy hatékony modellt indított útjára 2014-ben, amit azoknak terveztek, akiknek elegük lett a lenyomatanyagok kézi vagy pisztolyos keveréséből. Az új keverőgép harmonikusan egészíti ki a Pentamix 3 keverőgépet, amely továbbra is verhetetlennek bizonyul a keverési sebesség tekintetében. Az új keverőgép hordozható, kön�nyűsúlyú, és a precíziós eredmény elérése érdekében homogén, buborékmentes lenyomatot állít elő egyszerű, időtakarékos eljárással. Ennek a gépnek az alkalmazása is bizonyítja, az automatakeverés gyors, az eredmény pedig minden esetben jó minőségű, ráadásul lehetőség van mindig csak a szükséges mennyiségű anyag megkeverésére, ami az eljárást gazdaságosabbá teszi. (békés)

ORVOSTECHNIKA

Mesterséges szív tervezése PTC Creo szoftverrel Japán kutatók jelentős előrelépést valósítottak meg a teljesen mesterséges szív kifejlesztése terén. A Tokiói Egyetem Általános Orvostudományi Kara PTC Creo tervezőszoftverrel jelenleg egy teljesen mesterséges szív kifejlesztésén dolgozik, hogy 2016-ban a műszív beültethetővé váljon. Az említett létesítmény egyébként már 1970 óta sikeresen végzett állatokon szív-transzplantációs műtéteket. A PTC Creo tervezőszoftver fejlett 3D modellező funkciójának köszönhetően elengedhetetlen és ígéretes eleme a jövőre beültethető, teljesen mesterséges szívre vonatkozó fejlesztésnek. Mesterséges szívfejlesztések – transzplantációra váró sokaság Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint világszerte 20 millió ember szenved szívelégtelenségben, és kétmillió új esetet diagnosztizálnak évente. A világméretekben évente elvégzett szívátültetések száma körülbelül 5 000 körül mozog. Japánban a szívátültetésre történő átlagos várakozási idő 981 napot tesz ki. A szívbetegségek növekvő száma és a transzplantációhoz szükséges szervek krónikus hiánya a teljesen mesterséges szívek (Total Artificial Heart – TAH) kifejlesztését elősegítő sorsdöntő tényezők. A TAH kifejlesztésére irányuló kísérletek az 1960-as években kezdődtek, és az első szerkezetek túlságosan nagyméretűek voltak, és csövekkel, valamint vezetékekkel kapcsolódtak a beteg szervezetébe, ezért mobilitás-hiányt és fertőzésveszélyt eredményeztek. Az 1982ben kifejlesztett készülék pneuma-

tikusan működött, de a műtétet követő száz nap után komplikációk léptek fel, ami a páciensek halálát okozta. Később a túlélési esélyeket sikerült két évre felemelni. A világ első teljesen belső működésű műszíve 2006-ban kapta meg az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságának (FDA) az engedélyét a széleskörű felhasználásra. Teljesítmény-optimalizált fejlesztés Napjainkban kétféle mesterséges szív ismeretes. Az egyik teljes egészében helyettesíti az emberi szervet, míg a másik az emberi testbe beültetett mechanikus szivattyúból (Ventricular Assist Device – VAD) áll, ami a szerv teljes cseréje nélkül segíti a meglévő szív vérszivattyúzási tevékenységét. Az említett tokiói egyetemi kutatócsoport a PTC Creo tervezőszoftver felhasználásával egy olyan teljesen mesterséges szív kifejlesztésén dolgozik, ami egy forgó mágneses hidrodinamikai lapáttal ellátott, és hígítja a vért a hidrodinamikai csapágyból álló szivattyú belsejében. Ezekkel az alapos tervezést igénylő mechanikai szerkezetekkel jelentősen feljavították a műszív tartósságát és teljesítményét. A tokiói egyetemi kutatócsapat 2003-ban kezdte el alkalmazni a PTC Creo elődjeként ismert Pro/ Engineer szoftvert a mesterséges szív 3D-s modelljének a megtervezésére. A 2012. évben aztán áttértek a Creo alkalmazására. A kutatók ráéreztek, hogy az újgenerációs műszíveknél döntő fontosságú egy érintésmentes rotációs szivattyú kifejlesztése, ezért a csapat átvette a PTC Creo szoftvert, hogy annak a CAD eszköztárával megos�-

sza a műszívre vonatkozó vizuális információkat a berendezés teljesítményének és hatékonyságának a növeléséért, valamint egy olyan szivattyú kidolgozásáért, ami jelentősen javítani képes a véráramlást. A Creo 3D-s modellezési funkciói is alapvető fontosságúak a műszívhez szükséges mechanikai alkatrészek pontos megmunkálási paramétereinek a meghatározásánál és az áramlástan digitális szimulációjánál. A kutatócsoport 2014 októberében a Creo szoftver felhasználásával nagymértékben növelte a műszívnél alkalmazott hidrodinamikai csapágy stabilitását, és több olyan hemolitikus és trombózisos problémát megoldott, amelyekkel addig szembesült a fejlesztés során. Takashi Isoyama Ph.D. egyetemi adjunktus kijelentette, hogy a PTC Creo tervező szoftver nélkülözhetetlen szabványt képezett a műszívet kifejlesztő csapat számára azzal, hogy a mesterséges szívhez szükséges alkatrészek mechanikai megmunkálásának a modellezését és tanulmányozását lehetővé tette, de hasonlóképpen előmozdította a kutatás felgyorsítását a csapat tagjai által könnyedén létrehozott grafikus ábrákkal és 3D-s modellszakaszokkal, valamint látványtervekkel. Békés Technika 2015/5

17

ORVOSTECHNIKA

Új módszerek a gyógyításban A dolgok internetje (Internet of Things, IoT) óriási lehetôséget rejt a digitális átalakulásban és ennek egyik területe lehet az egészségügyi ágazat, a gyógyítás és a beteggondozás. Az új tudományterület, a nanotechnikák is jelentôs segítséget nyújtanak a különféle súlyos betegségek gyógyításához. Az egyre magasabb átlagos élettartam, a növekvő életszínvonal és a technológiai fejlődés, valamint az ezeket kísérő igények, az „egészség-kereslet” olyan változásokat indított el, amelyek lavinaszerűen a társadalmi, gazdasági struktúrák jelentős átalakulását hozzák magukkal. Az előrejelzések szerint a termékenységi ráta minden országban jóval a természetes reprodukciós ráta alatt marad. A születéskor várható élettartam 1960 óta 8 évvel meghosszabbodott, az előrejelzések szerint a következő ötven évben további 6 évvel fog nőni. A fejlett gazdasági és szociális ellátórendszerekkel rendelkező országokban az idős emberek egyre fontosabbak lesznek mind a gazdasági és a közösségi életben betöltött szerepük miatt, mind pedig fogyasztókként, illetve állampolgárokként. Ezért fontos cél az idősek állapotrosszabbodásának minél további eltolása. A világ kutatóintézetei és kutatócsoportjai a súlyos betegségek gyógyításáért dolgoznak, ebben a munkában szokatlan és kiemelkedő eredmények is születnek. Nanorészecskékkel a rákos sejtek elpusztításért A rákbetegség legveszélyesebb fázisa, amikor a kóros sejtek elterjednek, áttéteket okoznak a testben,

18



Technika 2015/5

tonsági tesztre van még szükség, amelyet egereken és nagyobb testű állatokon kell elvégezni, hogy végül is ettől a szörnyű betegségtől megszabaduljunk a tudomány segítségével.

ami befolyásolja a beteg életkilátásait. Michael King, az amerikai Cornell Egyetem kutatásvezetője írta az amerikai tudományos akadémia folyóiratában – a PNAS-ban megjelent tanulmányában – hogy a daganatos halálozások 90 százaléka az áttételekkel kapcsolatos. Ezért a kutatócsoportja a rák feltartóztatásának új módszerét dolgozta ki. Apró nanoméretű „golyócskákhoz” kapcsolták a TRAIL elnevezésű, „rákgyilkos” fehérjét, amelyet már kipróbáltak a rák elleni kutatásokban, valamint más, „ragadós” fehérjéket is kapcsoltak hozzá. Amikor a vérbe injekciózták ezeket a nanorészecskéket, azok a fehérvérsejtekhez tapadva minden olyan rákos sejtbe beleütköztek, amely a kezdeti daganatról már leválva máshova próbált vándorolni. Az is kiderült, hogy a találkozáskor a TRAIL fehérje elpusztította a daganatos sejteket. King szerint a vizsgálatok során a rákos sejtek száma látványosan csökkent, és két óra elteltével az emberi vérben és az egerekben is szó szerint szétestek ezek a rákos sejtek. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a nanorészecskéket műtét és sugárkezelés előtt álló pácienseknél is lehetne alkalmazni, és az agresszívtumor esetében is alkalmazhatnák őket. Kiemelendő, hogy az eddigi eredmények szerint ez az új módszer nem befolyásolja a beteg immunrendszerének működését és nem károsítja az ereket és érfalakat sem. Jelenleg sok biz-

Ízületi betegség korai felismerése A BioTalentum Kft. Közép-Európa egyik vezető intézménye: a különböző lokalizációjú csont-, ízületi kopás, gyulladás, az időskori mozgáskorlátozottság korai felismerésének megértésén dolgozik, hogy potenciális terápiás megoldásokat keressen a korai felismeréshez és a megelőzés kidolgozásához. A porc kopásának detektálása radiológiai módszerekkel már könnyen kivitelezhető, azonban a betegség diagnosztizálása csak akkor lehetséges, amikor az ízületi rés már jelentősen beszűkült, tehát a betegség korai szakaszában még nem, mivel még tünetek sincsenek. Ezért a kft. olyan új biomarkerek megtalálásán dolgozik, amelyek lehetővé teszik a betegség korai stádiumában való diagnosztizálását, hogy megállíthatók legyenek a káros folyamatok és elváltozások. A cég célja nemcsak egy önmagában sikeres terápia kidolgozása, hanem minél inkább az időben történő detektálás prognóziskészítés, hogy a betegség mindinkább megelőzhető legyen, megőrizve a mozgás és ezzel együtt az aktív és önellátó életre való képességet. Ezért a BioTalentum Kft. kutatócsapata indukált pluripotens őssejtek, az úgynevezett szöveti őssejtek in vitro differenciáltatása révén igyekszik porcszövetet létrehozni. Új hatóanyag sugárbetegeknek Az egyesült államokbeli Memphisben dolgozó Tigyi Gábor ku-

ORVOSTECHNIKA

tatóorvos, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja és csoportja olyan hatóanyagot fejlesztett ki, amely napokkal a sugárhatás után is hatékonyan kezelheti a sugárbetegeket. A naptevékenység során keletkező nagyenergiájú részecskék szüntelenül bombázzák a Földet, a kőzetekből és a falakból is ér bennünket radioaktív sugárzás. Ezekkel az alacsony háttérsugárzásokkal az emberi szervezet szerencsére hatékonyan megküzd. A sugárterhelés azonban olykor hirtelen drasztikusan megnőhet, amivel az ember természetes védő mechanizmusa már képtelen megbirkózni. Ez történ Csernobilban és Fukusimában. A sugárbetegség többféleképpen roncsolja a szervezetet: a kisebb sugárdózis először a csontvelőt támadja meg, nagyobb dózisnál pedig a gyomrot és a bélrendszert. Ez utóbbi akár halálos kimenetelű is lehet, hiszen elpusztulhatnak a bélben lévő, de a sugárzásra érzékeny őssejtek, és ezzel megszűnik a bél működése. Tigyi Gáborék olyan új hatóanyagot fejlesztettek ki, amely igen jó hatásfokkal kivédi az ionizáló sugárzás káros hatásait, még abban az esetben is, ha a gyógyszeres kezelésre csak a sugárzás után került sor. Az általuk kifejlesztett DBIB nevű anyag jól vizsgázott egereken és majmokban: a szer nélkül 20 százalékos, a használatával 93 százalékos volt az állatok túlélési esélye nagy radioaktív dózis mellett. Ennek a hatóanyagnak a megtalálását tízéves kutatómunka előzte meg, és ha beválik, hatalmas perspektívája lesz, mivel biztonságosabbá teszi az atomenergia felhasználását, akár a rák gyógyítását célzó sugárterápiát, sőt a jövő űrhajósait is megvédheti a hosszú – akár a Marsot – célzó bolygóközi utazásokon is. A Tigyi Gábor vezette kutatócsoport tanulmánya a rangos Chemistry & Biology című szaklapban jelent meg.

Gyógyítás lágylézerrel A közel négy évtizedes lézertörténelemben fontos szerepet játszottak a magyar kutatók, így a „lágylézer” feltalálója: Dr. Mester Endre orvos is. Dr. Mester orvosként és Dr. Rózsa Károly fizikusként az alacsony teljesítményt kibocsátó lézer esetleges „káros” mellékhatásait kutatták még 1966-tól és kísérletük során az egerek bőrén a nem vágó, hanem rubin-lézerrel sikerült stimuláló hatást kifejteniük. Rájöttek, hogy az alacsony teljesítményű lézer az élő szervezetekben biostimulációt okoz, vagyis a sejtekbe jutó lézersugárzás serkenti az azokban lezajló biokémiai folyamatokat. Univerzális hatás Mester doktor és kutatótársa számos, a lézerfényhez kötődő és a lágylézer-terápiában létrejövő serkentő hatást írt le. A sejtszaporodás és a sejtregeneráció serkentésével a károsodott sejtanyagcsere helyre állt, vagyis a szervezet egészséges funkcióit nem befolyásolta. Viszont az új erek képződését és az immunrendszer serkentését el lehetett vele érni. A lágylézer gyulladáscsökkentő hatása is jelentősnek bizonyult, mivel felgyorsult a regeneráció, körülhatárolóvá vált a gyulladás helye, a fájdalom és a duzzanat csökkent, a károsodott funkció gyorsabban javult, még a sebgyógyulásnál is. Csökkent az izom feszülése, jelentős volt a fájdalomcsillapító hatása, a bőr transzplantátum megtapadását gyorsította. Az eljárás hatásos kiegészítő terápiás eszköz: a fülgyulladások, fülzúgások kezelésében, a traumás dobhártya perforációban, a krónikus pharingitisek és rhinitisek esetében is. A bőrgyógyászatban példátlanul hatékony eszköz a hámhiányos állapotok, a különböző bőrgyulladások: ekcémák, égési sérülések, fogászati, garat- és szájbetegségek kezelésében. A lágy-

lézerrel való kezelés előnye a fájdalommentesség, a relatív gyors eredmény az is, hogy nincs mellékhatása. Akut panaszok esetén a gyógyulás feleannyi idő alatt áll be, mint lágylézer kezelése nélkül. Bizonyos kóreseteknél még akkor is érhető el eredmény, ha már más terápiára nem reagál a beteg, kezelés vele többször ismételhető és más terápiákkal kombinálható is. A lágylézer segítségével a légúti problémák, gyulladások, krónikus fájdalmak, nehezen gyógyuló sebek, felfekvések, fekélyek és bőrbetegségek is eredményesen kezelhetők, de az állatgyógyászatban is felhasználható. Sportsérüléseknél szintén nagyon hatásos eszköz. Fájdalommentes kezelés A lágylézer terápia kis energiájú – 0,5 - 500 mW – teljesítményű infravörös lézersugárral történik, melynek számos pozitív biológiai hatása van. A sejteket határoló sejthártyák működését, a rajtuk keresztül végbemenő anyag és energia forgalmat jelentősen javítva a kezelt szövetek regenerációs képességét fokozza. A lágylézerek segítik a beteg sejtek eredeti funkciójának visszaállítását, mivel javítják a sejtekben az oxigénellátást, az erek újraképződését, az ellen-anyag-termelést és a vérkeringést. Csökkentik a gyulladások mellett az ödémákat. A szervezetben a megnövekedett ellen-anyagtermelés javítja a szervezet általános védekezőképességét. Az ödéma csökkentése révén csillapítja az izom- és infeszültségeket, ezért hatásos a balesetben szenvedőknél használni, akik sokkal hamarabb megszabadulhatnak a fájdalmaiktól. Ez a terápia a gyógyszerekkel, fizikoterápiával is jól kombinálható. A napi 3-5 percig tartó lágylézer kezelés teljesen fájdalommentes és többször ismételhető. W.M. Technika 2015/5

19

ORVOSTECHNIKA

Keresztszalag-implantátum rögzítés ellenôrzése robottal A németországi Kiel városának ortopédiai klinikáján PhD Dr. Wolf Peterson munkacsoportja értékes kísérleti laboratóriumi vizsgálatot végzett, melynek az volt a célja, hogy egy Kuka KR 125 robot és egy általános teljesítményérzékelő segítségével a térd keresztszalag-implantátumok biomechanikus ellenőrzését kivitelezze. A vizsgálat célja volt a különböző sípcsont-rögzítési technikák ellenőrzése, illetve a változások meghatározása. Az előre betervezett változások a rekonstruált térd kinematikájának a szintjét érintették elsősorban, másrészt viszont a helyileg az implantátumnál ható erőknél következtek be a különböző terhelések során. Az alkalmazott rögzítési technikák között említendő az ízület távoli rögzítése egy kapocsmegoldás segítségével és az ízületeknél egy interferenciacsavaros anatómiai rögzítés két – az implantátum szálaiban függőlegesen haladó – felszívódó csappal. Rugalmas és megismételhetô megoldás A Kuka KR 125 hajlított karú, 6-tengelyes robot kombinációja az általános teljesítményérzékelővel egyazon térd esetében három rögzítési technika összehasonlítását tette lehetővé a térd kinematikája, illetve a helyileg ható erők szintjén. A változó tényezők elengedhetetlenül megjelennek a különböző egyének tanulmányozása során, így ezek feltérképezésével a jövőbeli hasonló műtétek komplexitása jelentősen csökkenthető. Az eredményeket továbbá össze lehet hasonlítani egy egészséges térd biomechanikai viselkedésével, amelynek mozgása a kísérletnél alkalmazott robot segítségével

20



Technika 2015/5

ható helyi erők a mozgás rögzítésére a szoftver koordinációjával. A kinematika esetében a műtét előtti és utáni állapot meghatározható és összehasonlítható, mert a rendszer ebben az üzemmódban képes azonos külső erők és a különböző pillanatokban végzett mozgás alkalmazására egy egészséges térd, valamint a megműtött térdszalagok esetében is. rugalmasan és nagy gyakorisággal szimulálható. Az öt szabadságfokot reprodukálni képes robot alkalmazásával több kísérletet végeztek a sertések térdszalag-implantátumainak biomechanikai tanulmányozásával. A térdmozgásokat egy rögzítő-rendszerrel kivitelezték. Az említett teljesítményérzékelő biztosította háromféle erő és nyolcszögű elmozdulás vizsgálatát a mozgás során, az összegyűjtött adatokat pedig a KR 125 robot továbbította az áramkörei révén. A robot képes volt különböző szabadságfokokkal kivitelezett mozgásra, nemcsak az adott helyváltoztatás, hanem az alkalmazott erő szintjén is. Az ellenőrzött környezetben történő beállítás tekintetében a robot képes ugyanazon pozíciókban dokkolni egy térdszalag-operáció után ható helyi erők megállapításához. Mivel az ellenőrizendő ízületek mozgása azonos volt térdszalag-vágás előtt és az implantátum beültetése után is, a kutatócsoport képes volt a ráhelyezés elvének az alkalmazására. Ez azt jelenti, hogy meghatározhatóvá vált az erővektorok közötti különbség, így a térdszalagnál ható helyi erők mérhetővé váltak. Az „ellenőrzött erő” üzemmódban egy adatblokk segítségével meghatározhatók az ízültre

Sikeres eredmények A laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján a munkacsoport megállapította, hogy a térd természetes kinematikája a két fent említett módszerrel helyreállítható. Az implantátumnak a sípcsonton való rögzítése jelentős hatással volt a térd stabilitására és a keresztszalag-implantátum helyi erőire. Az ízületekhez közel pedig az alkalmazott két rögzítési eljárás a műtét előtti természetes keresztszalagéval azonos helyi erők kifejlesztéséhez vezetett, minden előző eljárásnál nagyobb stabilitást kölcsönözve a térdnek. A kísérlet átütő sikere azt bizonyította egyrészről, hogy a Kuka KR 125-ös, hajlított karú robot kombinációja az általános teljesítményérzékelővel kiemelkedő eredményekkel jár. Másrészt azt is bizonyította, hogy a hajlított karú 6-tengelyes robotok számára széleskörű alkalmazási területet kínál a biomechanikai ellenőrzés a gyógyászatban, legyen szó akár a térdről, vállról, vagy láb- és gerincízületekről. Az is fontos szempont végül, hogy az említett technológia alkalmazása az implantátumok – például a belső protézisek – tesztelésénél fokozott jövedelmezőséggel jár az eddigi hagyományos technológiákhoz képest. Békés

NANOTECHNOLÓGIA

Óriássá váló nanotechnológia Az új tudományterület, a nanotechnológia termékeinél, eszközeinél a 100 nanométer alatti méretről beszélhetünk és emiatt azok különleges tulajdonságúak, különleges feladatokat lehet velük elvégezni. Tulajdonképpen a hajszál vastagságának a százezred részét, és a baktériumok átmérőjének mintegy századrészét jelenti a nano mérettartomány. Ez a leggyorsabban fejlődő tudományág, természetesen nem a nagyon kicsi dolgok gyártását segíti elő, hanem egy olyan technológiát képvisel, amely atomi méretekben dolgozik, azaz atomokkal és molekulákkal építkezik. Még az 1950-es évek második felében Richard Feynman Nobeldíjas amerikai fizikus fogalmazta meg a miniatürizálás programját, azt, hogy a technikai eszközeinket egyre kisebb méretben is elkészíthetjük. Tulajdonképpen a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején a mikroelektronikában ez az irány meg is indult. Ebből a korszakból származik a máig is érvényes „Moore-törvény”, amelyet még 1965-ben Gordon Moore fogalmazott meg, ami szerint az intergrált áramkörök komplexitása hatványfüggvényként növekszik, a költségek csökkenése mellett. Ez kényszerítette a félvezetőgyártó iparágat a mikroprocesszorok és az integrált áramkörök megalkotására, amelyek által létrejöhetett a személyi számítógép, az internet, a mobiltelefon, vagy a valóságot megközelítő szimulációk, videojátékok. Ezek mára az automatizálás fő elemévé váltak, és minden modern termék „szívét-lelkét” alkotják, azok sikereit meg is alapozzák. Moore később megállapította, hogy a chipek egységnyi felületén lévő tranzisztorok száma kétévente megduplázódik majd. Mivel egyre több intelligencia zsúfolódik a

szilícium alapú alkatrészekben, és egyre növekszik a rendszer műszaki-tudományos teljesítménye, képessége, ezért az exponenciálisan csökkenő gyártási költség mellett a megbízhatóság is hasonló növekedést mutat. Ezek a mikroproces�szorok ma már mindenre képesek, a különféle járművek vezérlésétől kezdve a játékokon, a közlekedési lámpákon át az űrtechnikai berendezésekig alkalmazhatóak, sőt ma már nélkülönözhetetlenek is. Hazai eredmények Az utóbbi években a magyar ipar leginkább 90-95 százalékban követő iparnak számit, amiben része van annak is, hogy a felsőfokú végzettségű műszaki értelmiség súlyát, létszámát csökkentjük és a technikusi réteget is az oktatási rendszerünk hibája miatt elsorvasztjuk. Sajnos kritikussá vált a tanárhiány is a természettudomá-

nyos területeken, ezért feltétlen vissza kellene állítani a tanári pálya presztízsét, a jó tanárok, oktatók befolyásolhatják a fiatalokat a jövőjüket is meghatározó életpályák kiválasztásában. Ma már a hazai nanotudomány sok eredményt tud felmutatni, csak néhány példa: az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetben a nanoszerkezetű festékek és a korrózió tanulmányozásával értek el komoly eredményeket. Az MTA SZTAKI-ban a mesterséges látásra koncentráló munka fontos momentuma a képfeldolgozás modellezésében elért eredményük. De kiváló kutatók dolgoznak a Semmelweis Egyetemen, a szegedi, a debreceni, a miskolci és veszprémi egyetemen, ez utóbbin közös tanszéket is szerveztek az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetével, ahol az ország egyetlen komoly nanotechnológiai infrastruktúrája található, de a miskolci Bay Zoltán Nanotechnológiai Kutatóintézet is kiváló munkát végez ezen a tudományterületen. A BME kutatóegyetemi projektjének része a nanotechnológiai fejlesztések végzése, a nanofizika, a nanotechnológia és az anyagtudomány kiemelt kutatási területükké vált. Technika 2015/5

21

NANOTECHNOLÓGIA

A grafitot már régóta ismeri és használja az emberiség, a grafén pedig nem más, mint egyetlen atomvastagságú grafitréteg. A grafénnel kapcsolatos első kutatások még a 2004-ben Angliában dolgozó orosz kutatóktól indultak el, amikor először sikerült a grafitból grafénlapokat előállítani és izolálni, ezért a felfedezésért még 2010-ben megkapták a fizikai Nobel-Díjat. Ezt követően nagyon gyorsan a nanotechnológiai kutatások kereszttűzébe került a grafén, mellyel a szilíciumot tudták kiváltani. Ezen a területen nagyon komoly hazai és nemzetközi sikereket, eredményeket értek el magyar kutatóink. A világ jövôjéért A nanotechnológia nagy szerepet kap a mai tudomány legfontosabb missziójának teljesülésében és annak kimunkálásában, hogy mikért tud 6-10 milliárd ember a föld golyón létezni, egészségesnek maradni, hogy a méltó emberi élet mellett a természetet is a lehető legkisebb károsodás érje. Ennek fontos kulcsa a anyagvisszanyerés minél tökéletesebb megvalósítása a nanotechnológia segítségével. S nanotechnológia a különféle érzékelők, nanoméretű beavatkozók, az orvosi alkalma-

22



Technika 2015/5

Konsztantyin Novoszjolovnak és Andre Geimnek egy egyszerű módszerrel sikerült egyetlen atomnyi vastagságú szénlemezt előállítaniuk. Grafittal dolgoztak már 25 éve és közönséges ragasztószalagot használtak a tiszta grafitfelület eléréséhez, de bevallásuk szerint a grafittömbről a szalaggal letépett rétegeket mindig eldobták. Gondoltak egyet és ezzel a haszontalannak tartott hulladékkal kezdtek el dolgozni – idézte fel Biró László Péter, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Nanoszerkezetek Laboratóriumának vezetője egy korábbi tájékoztatójában. A kutatók addig téptek le újabb és újabb rétegeket a ragasztószalagon maradt grafitpelyhekről, míg végül mindössze néhány atomnyi vastagságú réteg maradt, melyet rányomtak egy megfelelően oxidált szilícium-egykristályos felszínre. Ezzel a valóban egyszerű módszerrel egyetlen atom vastagságú szénlemezeket, vagyis grafént állítottak elő a szilícium-dioxid-réteg felszínén. A grafénben – amely a grafit egyetlen atom vastagságú rétege – a szénatomok mindig három szomszédos szénatomhoz kapcsolódnak, hatszöges rácsot alkotva. A szénatomok egy-egy vegyértékelektronja nem vesz részt kovalens kötésben, ezek adják a grafit és a grafén elektromos vezetőképességét. A szén-szén kovalens kötések igen erősek, így rendkívüli rugalmasságot és mechanikai stabilitást adnak a grafénnak.

zások, a különleges „intelligens” anyagok, illetve a napelemeknél is áttörést hozó megoldások révén válik különleges hajtóerővé a szemünk előtt. A nanotechnológiává

váló nanotudomány ma az emberiség egyik paradigmaváltó, előremutató innovációja, mely a kémiai, orvosi nanotechnológiai eredményeknek köszönhetően ezen termékek megbízhatóságáról szól. A nanokutatásban gépészek, villamosmérnökök, biomérnökök és más interdiszciplinák szakemberei dolgoznak együtt. És ezt igénylik az itthon lévő olyan multinacionális vállalatok is, amelyek már korszerű nanotechnológiai megoldásokat alkalmaznak, és aktív résztvevői kívánnak lenni a nanotechnológiai kutatások eredményeinek ipari hasznosításában. Az új magyar nanotechnológiai eredmények hasznosítására startup cégek alakulhatnak és érhetnek el hazai és nemzetközi sikereket. -wellek-

ÉPÍTÉSZET

Ha Ön a legkedvezôbb árat keresi, melyhez garantált minôség párosul, akkor keressen minket! Az ország egész területén rendelkezésre állunk a következôkkel! Generál-kivitelezés - Teljes körû felújítás - Szerkezet építés Homlokzati hôszigetelések készítése, már nettó 1490.-Ft/m2+anyag ártól! Ingyenes felelôsmûszaki vezetés, és szaktanácsadás. Ingatlan forgalmazás,és értékbecslés!

Nincs bánatpénz, nincs rejtett költség, a jutalék 2% a konkurencia 5-7% -ával szemben. Csak akkor fizet, ha eladtuk ingatlanát!!!! Referenciáink:

weboldalunkon megtekinthetôk

Megbízható minôség a legolcsóbban

Megtisztelô érdeklôdéseiket köszönjük, Ajánlak System Kft. E-mail: [email protected] Web: www.ajanlak.hu Tel/fax+36-34-303606 Mobil telefon:+36 30/9576-107

Technika 2015/5

23

ÉPÍTÉSZET

Se nem város, se nem liget? A magyar építész szakmát több mint megosztja a budapesti Városligetbe tervezett Múzeumi Negyed kialakítása.   Egykor a világ legnagyobb fővárosi közparkja címére büszke liget mára a viták kereszttűzébe került. Ennek oka, hogy a kormány tervei szerint öt új múzeum épülne fel az árnyas Városligetben. Ezek az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum a Petőfi Csarnok helyén; a Néprajzi Múzeum az Ötvenhatosok terének lebetonozott részén; a Magyar Építészeti, és a Fotográfiai múzeumok, valamint a Magyar Zene Háza a Hungexpo volt vásári területén.   Mini Millennium? A kétségtelenül nagy ívű terv, együtt a Budai Vár rekonstrukciójával egyesek körében még a mini Millennium becenevet is elnyerte. Ám ez becenévnek is sok. A valamikori millenniumi építkezések az ország felemelkedését, önbizalmát, gazdasági erejét akarták és tudták bizonyítani. Az ezeréves ünnepségek időszakára a fővárosnak ma is olyan meghatározó létesítményei épültek meg, mint a Ferenc József (Szabadság) híd, a Szent István Bazilika, az Iparművészeti Múzeum, az Országház és sok más. 1896. május 2. és október 31. között, a kiállítás ideje alatt adták át a kontinens első földalattiját (kéregvasút), és a Vajdahunyad Várát. De ide tartozhat az 1872-1903 között felépült  Margit-híd, az Erzsébet híd, a mai Kossuth tér, a Hősök tere, a Műcsarnok, a Magyar Állami Operaház, hogy csak néhányat említsünk.  A hatalmas millenniumi kiállítást Ferenc József nyitotta 24



Technika 2015/5

NOL.HU

meg, ennél szebb gesztust a Monarchia talán nem is tehetett volna a magyaroknak, akik e drága létesítmények finanszírozását a közös gazdaságra, Magyarország gyorsított fejlődésére alapozhatták. Ezt a fejlődést az utókor méltán ítélte chicagói tempójúnak, az amerikai modernizációs sikertöténet európai változatának. Mindehhez persze  kellett nagy építész elődeink tudása, akarata, akik a magyar építészetet európai színvonalúvá fejlesztették (számosan közülük külföldön tanulva). Talán  Stendl Imre, Schulek Frigyes, Hauszmann Alajos, Lechner Ödön, Lajta Béla, Koós Károly világát akarná felidézni a városligeti terv?   A nagy költöztetés Az ezredforduló nagy  városi létesítményeinek többsége korábban nem létező, új funkciójú középületként született meg, a városligeti projekt nem minden tervéről lehet ezt elmondani. A fejlesztés grandiózus költöztetésekkel jár. Ezért kérdezik egyes szakértők, hogy vajon miért is kellene a két legnagyobb múzeumnak, a Néprajzi Múzeumnak és a Nemzeti Galériának kiköltöznie a mai helyéről? A Kossuth-téri Néprajzi Múzeumba, amely egykor az Igazságügyi Palota volt, az „eredeti tulajdonos”, a Kúria (volt Legfelsőbb Bíróság) költözik vissza, amely 1957-ben adta át

az épületet az újonnan létrejött Nemzeti Galériának. Annak 1957. évi átköltözésével a Budai Várba, költözhetett be oda a Néprajzi Múzeum, amely majd ötven éve háborítatlanul működik, szemben a Parlamenttel. Most a Kúria vis�szatérhet a Fővárosi Itélőszékkel és a Legfőbb Ügyészséggel közös Markó utcai épületből. Ez a terv, tekintettel a budapesti városközpontban álló számos kihasználatlan, nagyon  értékes középületre, szimbolikusnak is tekinthető. A népi kultúránkra kiváncsiak tehát új helyen, a Városligetben számíthatnak élményekre.   A Budavári Palota? A Nemzeti Galéria kiköltöztetésével kapcsolatban,   egyelőre még sűrű homály fedi, hogy mi lesz a helyén és mi lesz a sorsa a galéria többi szomszédjának, az Országos Széchenyi Könyvtárnak, a Budapest Történeti Múzeumnak? Felmerültek olyan tervek, amelyek az eredeti Hauszmann-féle állapot rekonstrukciójával, vagy részleges rekonstrukcióval, de a palota újrahasznosításával is számolnak.  A Királyi Palota “hasznosításáról” Horthy után azonnal megkezdődtek az ötletelések. A palota 1945 után mind  inkább a politika tárgya lett, az első ötéves tervben az MDP politikai bizottsága és Rákosi rezindenciája számára kellett

ÉPÍTÉSZET

helyreállítani. Viszont ellentétben azokkal, akik a palota kupoláját túl királyinak, egyháziasnak ítélték, Rákosi ragaszkodott az eredeti állapot helyreállításához. 1957-ben az új Hazafias Népfront köreiből, Mihályfi Ernőnek a Magyar Nemzetben közölt cikke alapján indult ki a kezdeményezés, hogy a palota egészében legyen a kultúra központja, “amely olyan tekintélyhez juttatja, amilyen Mátyás király korában volt”. Nos, ezt a tekintélyt hagyja maga mögött a Nemzeti Galéria is.   Kálvária elôtt az OSZK Különösen aggasztónak tűnik az Országos Széchenyi Könyvtár sorsa. Mint Tüske László, a könyvtár főigazgatója elmondta, mégha megtudják is, hogy hová, öt-hat éven belül technikailag képtelenség kiköltözniük, de addig a már ma is halaszthatatlan fejlesztésekre az állam nem fog költeni. Csökken az olvasószám, elavult az informatikai és a műszaki rendszerük  és tele a raktár. Pedig egy új, várbelii mélyraktár beruházása megindult, de azt 2001-ben a kormány leállította, a későbbi  kormányok  meg nem  foglalkoztak vele. Ennek ellenére jelenleg sikeresen helyezik át a köteteket a világhálóra, amihez bizony  600 millió oldalt kell beszkennelniük elég korszerűtlen gépekkel! Ha menni kell...ők leginkább azt szeretnék, ha a  Várból közel az eredeti helyükhöz, a Nemzeti Múzeumhoz a Magyar Rádió kiűrített hat épületébe költözhetnének, így ismét közel kerülnének a legszorgalmasabb látogatóikhoz, az egyetemistákhoz is.   Végre: építészeti múzeum A Magyar Építészeti Múzeumnak tehát meg lesz az új helye egy új épületben, igaz, hogy nagyon  régi sem volt. A múzeum az egykori Országos Műemléki Felügyelőségen jött létre és egy 1800-as évek

körüli óbudai  lakóházban működött, távol raktározva a múzeumi tárgyakat. De így is,  2012-ben a kilenc múzeológusát elbocsátották, csupán egy főállású gyűjteményvezetőre bízva a Pusztai László művészettörténész érdemi hozzájárulásával kialakított gyűjteményt. A múzeumnak alapítása óta nem volt kiállító helye, jelenleg is Albertfalván raktároz és a Foster központ Táncsics Mihály utcai aulájában látványraktárként  mutatja be a hazai építőművészet remekeit: a tervtárat, a makettgyűjteményt, a fotótárat, a rajzeszközöket, a népi  építészet  emlékeit. Ennek ellenére az értékesebb múzeumi exponátjaikat be tudták mutatni számos, jelentős külföldi kiállításon.   Építész vélemények A Múzeumi Negyed terve közben kiváltotta a magyar építészek egy részének a kritikáját. Eközben még olyan tervezők is aggályokat fogalmaztak meg vele szemben, akik díjat nyertek a negyed ötletpályázatán. Berkeczi István, aki megosztva első díjat kapott, azt kifogásolta, hogy a beérkezett pályázatok legjobb ötleteit csak félig-meddig használták fel a végleges pályázat kiírói, de a tervezett pénz sem lesz elég az új intézmények színvonalas fenntartására, és nem lehet számítani a fő cél,

A Városliget összterülete 1,2  km2, ennek csaknem 60 százaléka zöldterület, 5,7 százaléka beépített, a fennmaradó 35 százalék burkolt terület: utak, járdák, parkolók, buszmegállók. Ez utóbbiak rovására ígéri a projekt a zöldterület növelését 65 százalékra.  Ez pedig sehogyan sem jön ki, hiszen a burkolt területek nagy részét meg kell tartani. Azt számítva, hogy a projekt szerint a liget beépítettsége 7 százalék alatt marad, elképzelhetetlen, hogy a múzeumok alig nagyobb területen elférnének, mint a mai ritka építmények. A jelenlegi jogszabályok szerint egy közpark beépítettsége különben sem lehet 3 százaléknál több és az építmények nem lehetnek magasabbak 7,5 méternél.  Egyes szakértők még azt is hiányolják, hogy a terv nem részletezi, milyen zöldterületről van szó, mert a levegő  frissítése szempontjából  nem mindegy, hogy gyepről, vagy erdőről van-e szó. A tervekből az sem derül ki, hány fa eshet áldozatául a Városliget egész  területét egyszerre  behálózó építkezésnek, amelynek ellenőrzésére a ligeti fák hivatalos  kataszterének hiányában nincs is mód.

Technika 2015/5

25

ÉPÍTÉSZET

a park revitalizációjának megvalósítására. Zikkert Zoltán Arnold építész, akinek Bojti Annával és Pásztor Ádámmal közös tervét megvásárolták, most attól tart, hogy a kivitelezés során jóvátehetetlenül megcsonkítják Pest egyik utolsó zöldterületét. Véleménye szerint nincs is olyan megoldás, amely maradéktalanul megfelelne a Városliget közparki funkciójának bővítése és a Múzeumi Negyed méltó és működőképes elhelyezése igényének. Félő, hogy a két egyforma érték szembeállítása, könnyen kudarccal végződhet. A Magyar Építész Kamara vezetésével Városliget+ néven egy

26



Technika 2015/5

munkacsoport is alakult, amely alternatív javaslatot dolgozott ki. Ennek  lényege: kisebb beépítettség, nagyobb zöldterület. Az elképzelés alapján készült petíciót 5 400 építész írta alá. Többségük nem értett egyet a beruházó azon állításával, miszerint a Városliget jelenlegi 60 százaléknyi zöld területe, a negyed elkészültével 65 százalékra nő. Egy piramis és egy pagoda Más bajok is vannak a projekttel. Ezek ott kezdődnek, hogy az unió az utóbbi évek látványos fővárosi építkezéseivel ellentétben nem ad pénzt múzeumépítésre,

ezért a becslés szerinti 150 milliárd forintot a költségvetésnek kell állnia. De ha ezt még együtt is akarjuk megvalósítani a Vár felújításával, ilyen két megaprojektet aligha bír el az ország. Ráadásul a  Múzeumi Negyedet „valamiért” 2018 tavaszára szeretnék átadni, de a tervezés, az engedélyeztetés, a közbeszerzési procedúra miatt az építkezésre alig marad egy év. Az indulást az is kérdésessé teszi, hogy a legnagyobb, a Nemzeti Galériára kiírt pályázat még hosszas döntésre váróan két győztes tervet hozott, amelyek közül az egyik  két egymásnak forduló háromszög piramis, a másik egy pagoda és néhány egymásra csúszó jégtábla keresztezése.  Az előbbi tervezője, a Snoetta, amely a new-yorki Szeptember 11 múzeumot is tervezte, a másiké a JANAA, amely a LouvreLens múzeumot. Mindkettő tehát világhírű építész iroda. Egyébként a 380 000 euró összdíjazású pályázaton kilencen indultak,  közülük még a Nicto Sobejano építész iroda, valamint a Balázs  Mihály Építész Műterme és a BME Építészmérnöki Kar közös tervét választották ki. De hiába a győztes két Pritzker-díjas építész iroda terve, az állami mecénás egyes képviselői állítólag nem voltak elragadtatva a terveiktől (mert annál „érthetőbb”, a magyar népléleket jobban tükröző elképzelést vártak), sőt még az is felvetődött, hogy a  Nemzeti Galéria jobb helyen lenne a Várban. Végül megszületett az ítélet: „nincs kérdés, a Nemzeti Galéria a Városligetben lesz”. Ezzel együtt a végső szót a kormány még nem mondta ki. A projektcég a dönrést májusra várta, azonban az lapzártánkig nem született meg. A projektcég szerint a nyári szünet előtt biztosan meglesz a határozat, amely akár új irányt is szabhat a beruházásnak. K.F

ÉLELMISZER

Bio-helyzet Magyarországon Aki ma nálunk nem fogyaszt bio élelmiszert, az is tudja, hogy az valami jó, valami egészséges, csak sajnos drágább. Akinek viszont az egészsége a legdrágább, az szívesen veszi a nem műtrágyával, növényvédőszerrel és mindenféle vegyszerrel előállított mezőgazdasági termékeket, ráadásul segít abban is, hogy a talaj megőrizze gazdag anyagait, szinte éljen és nagy humusztartalmával kivonja és megkösse a szén-dioxidot. A biotermékek növekvő fogyasztása ma a világon 1,6 millió gazdálkodót foglalkoztat, közülük 1,3 millióan a fejlődő országokban élnek. A több mint másfél millió gazda  összesen 37 millió hektár minősített ökológiai területet művel meg, ami az összes mezőgazdasági terület szűken 1 százaléka. Az EU-ban jobb az arány, ez 5 százalék, ami elsősorban  Ausztriának (19%), Svájcnak (11%) köszönhető. Magyarország a maga 2 százalékával a régióban is szerény helyet foglal el. Ez jellemzi a biotermékek hazai piaci részesedését is, ami csak 0,3 százalék, szemben például Dánia, Ausztria több mint 6,1 százalékával, Svájc, Németország, Svédország 3-6 százalékával, de tegyük hozzá, hogy a régió egyes országaiban a piaci részesedés a mi  adatunk alatt van.   Drágább mint külföldön A kevés számú biopiac és üzlet látogatóinak is feltűnhet, hogy az áruválasztékban az import bioáru dominál, a hazai ilyen termékek többsége alacsony  feldolgozottságú, ezekből azután bőven jut exportra is. Természetesen ez összefügg a magyar emberek anyagi helyzetével. A bio-szakemberek is rámutatnak arra, hogy Magyarországon a lakosság relatív elszegényedése egyre növekvőbb kört szorít ki a

biotermékek fogyasztásából, többségében csak olcsóbb áruk: tej, zöldség, gyümölcs, pékáru kerül a kosarakba. Nyílván emiatt számos bioboltban az áruválaszték 30 százaléka feltüntetetten nem biotermék. Sajnos, a drágább áruk iránti alacsony kereslet is visszafogja a  magyar feldolgozóipart, amely így kaput nyit az igényesebb nyugati árucikkeknek. Ám ezek a szállítás költségei  és a hazai haszonkulcsok miatt 30-40 százalékkal drágábbak, mint az előállítási helyükön, Németországban vagy Ausztriában. Ez nagyon megnöveli a terheit azoknak, akik az orvos által ajánlottan beteg számára, vagy előrelátóan a gyermekeik részére vásárolják ezeket a termékeket.   Piacépítés szubvencióval Azok, akik mezőgazdasággal foglalkozva a  80-as évektől átálltak a biotermelésre, vagy akik az emberek jobb egészsége érdekében eredeti foglalkozásukat cserélték fel a biogazdálkodással, nagyobb jövőt reméltek ennek az ágazatnak. Ez a terület sok kíváló szakembert adott már eddig is az országnak, akik lankadatlanul akarnak szolgálni az emberek egészségének. Olyanok, mint Dr. Kiss Csaba, az újpesti kórház főorvosa, aki elsők között termelt több mint 20 hektáron biozöldséget és még egy biopiacot is szervezett Újpesten, vagy Nemes Mátyás, aki a termesztés mellett egy új, fiatal biogazda-nemzedék felkészítését is vállalta a szabad idejében, vagy Gyögyösi Sándor, aki már-már világhírnévre tett szert a csodahatású Ganoderma-gombájával. Többen vannak közöttük olyanok, mint Lakó Pál, aki az autófényezést hagyta fel a biohúsok előállításáért. Szerintük is elérkezett az ideje annak, hogy a  megtűrt ágazatból

fejlődő biogazdálkodás kerekedjen ki a mainál sokkal nagyobb és jobban szubvencionált  piacépítéssel (amire jó példa a bioborok piaci kezelése), a biogazdálkodás területének növelésével. Lehet itt feladata a tudománynak is: a külföldön egyre szélesebb körben folytatott, illetve a hazánkban eleddig megvalósuló ökokutatások eredményei nem hasznosulnak eléggé a gazdálkodóknál, akiknek viszont a felvetései nem jutnak el a kutatókhoz.Többet tehetne a  kutatás azzal is, ha több bio szaporítóanyagot és ökomagvakat bocsátana a biogazdák rendelkezésére. Kitörési pont lehet például a bio-marhahús termelés növelése  a szürkemarha állományból, amelynek legnagyobb része nemzeti parki területen legel, ám ehhez meg kell őrizni a Nemzeti Parkok ősgyepét,  a munkában pedig  érdekeltté kell tenni a tenyésztőket. (wellek) Technika 2015/5

27

KÖZLEKEDÉS

Intelligens közlekedési rendszerek Európában Kontinensünket a vasút korlátozott-hálózata miatt is igen sûrû autó-és kamionforgalom terheli. Ez a környezetvédelmi problémák mellett a gazdasági kapcsolatokat is igen megdrágítja. Egyik megoldásként az EU határokon átívelô szolgáltatásokat készül nyújtani. A

magyar fuvarozó cégeket (kamionsofőröket) közelről és jól érintheti, hogy az EU  a TENT-T  programja keretében 50 millió euróval támogatja az európai autópályák biztonságosságát, védettségét és hatékonyságát javító intelligens közlekedési rendszer (ITS) kialakítását és működtetését. Mit tartalmaznak az ITS szolgáltatások? Közös európai előírásokon alapuló intelligens tehergépjármű parkolási szolgáltatásokat, amelyek segítségével a tehergépjárművek számára biztonságos és védett parkolóhelyek találhatók. Másrészt olyan közúti navigációs szolgáltatásokat, amelyek megbízható információkat nyújtanak a közlekedési viszonyokról, hogy az utazók a költséghatékonyság szempontjából a legoptimálisabban meg tudják tervezni útjukat és megfelelő, utazási időre vonatkozó becsléseket kapjanak. A projektek által a forgalomirányítás és az uniós tagállamok közötti, határokon átnyúló információcsere is javul, így csökken a torlódások miatti késedelmek gyakorisága és emelkedik az európai közutak biztonsági szintje. Az ITS kialakítására az EU  20 tagállamában, öt különálló projektben kerül sor, tehát olyan utakon, amelyeken szinte egész Eu28



Technika 2015/5

rópa közlekedik. Az URSA MAJOR projekt az északi-tengeri kikötőket, a Ruhr-vidéket és a Rajna-vidéket, valamint Dél-Németország és Észak-Olaszország aggromerációit összekötő közutakra terjed ki. Ausztria és Svájc tranzitországként vesz részt ebben a projektben. A CROCODILE projekt három közúti folyosóra terjed ki: a balti-adriai folyosóra (amely Németországot Olaszországgal és Szlovéniával köti össze), a Rajna-Duna folyosóra (amely Németországot Bulgáriával köti össze), és a keleti/kelet-földközitengeri folyosóra (amely Németországot Görögországgal köti össze). Harmadikként a NEXT-ITS projekt a skandináv-mediterrán folyosón, Oslótól és a finn-orosz határtól Koppenhágán át Brémáig és Hannoverig terjed.  A negyedik projekt keretében, ami a MedTIS nevet viseli,  a mediterrán folyosó mentén Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában jönnek létre ITSszolgáltatások, összeköttetést biztosítva számos fontos tengeri kikötő, valamint a földközi-tengeri

és az atlanti-óceáni partvidékek között. Végül az Arc Atlantique projekt az Egyesült Királyság (Belfast, Glasgow, Cardiff, London) Írország (Dublin), Franciaország (Calais, Lille, Párizs, Lyon, Bordeaux, Toulouse), Hollandia (Rotterdam, Amsterdam), Belgium (Antwerpen,  Brüsszel,  Charle, Liege), Spanyolország (San Sebastian, Bilbao, Valladolid, Santander, A Coruna) és Portugália (Porto, Lisszabon) fő gazdasági csomópontjait köti össze. E projektek által a forgalomirányítás és az uniós tagállamok közötti, határokon átnyúló információcsere is javul, emelkedhet az utazás biztonsága. A projekteket még az idén, decemberben befejezik. Remélhetően az új ITSszolgáltatásokat az európai gazdasági  vérgeringésbe  bekapcsolódó hazai exportáló-importáló vállalatok, szállítási cégek mind fokozottabban igénybe vehetik. W.M.

ENERGETIKA

Nyomja a gázt az állam Ha a gáz ára olcsóbb a piaci árnál, a szolgáltatás költségeinél és a fejlesztésre fordítható összegnél, a ráfizetést vagy a magánszolgáltatónak, vagy az államnak kell fedezni, neki viszont az adókból, vagyis közpénzből. Magyarország nagy multi gázszolgáltatói eddig türelmesen állták is  a sarat, de mára mintha megelégelték volna a rezsicsökkentés miatti ráfizetéseiket. A Főgáz, a TIGÁZ, a GDF Suez és az E.ON már 2012-ben együttesen 32,49 milliárdos veszteséget hoztak össze, 2013-ban 29,65 milliárd mínuszt, a 2014-es adatok közül egyelőre a TIGÁZ-é ismert, ez pedig 13,4 milliárd forint ráfizetés. Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy a 750 ezres ügyfélkörrel rendelkező GDF Suez és a 650 ezres E.ON már visszadta a lakossági szolgáltatásra szóló engedélyét, amint erre megnyílt a jogszabályi lehetőség. Persze a TIGÁZ is élhet ezzel az opcióval, de még ez sem hozná zavarba az államot, hiszen az a célja, hogy teljesen a kezébe vegye a lakossági gázellátást.   Nemzeti közmûszolgáltató Hogy mindezt komolyan gondolja, a 600 ezer fogyasztót kiszolgáló Főgázt már korábban megvásárolta,  valamint létrehozta az Első Nemzeti Közszolgáltató Zrt.-ét, amely  majdan átveszi az ügyfeleket a multiktól és természetesen  az egész ráfizetéses üzletet. A rezsicsökkentés óta a magyarországi gázüzlet katasztrófálisan leromlott, egyensúlyba most csak a veszteségek átvállalásával az állam hozhatja, mégpedig  mindnyájunk pénzéből. Azon túl, hogy ezzel az is fizethet a gázért, aki nem főz, nem fűt vele, abban sem lehetünk biztosak, hogy az állami mamutcég hatékonyabban és olcsóbban fog működni, mint a multi cégek. A terv

azért is irracionális, mivel az állam eddig is beleszólhatott a szolgáltatási árba, és ő engedélyezte azt. A fogyasztói ár,  amellett hogy tükrözte a gáz világpiaci árát,  még az importáraktól is függött, ami már államközi egyezmények kompetenciája. Persze általános és mesterséges rezsicsökkentés módján könnyű a gázszámlát lejjebb vinni, csupán egy utasítás kell hozzá és máris szimpatikusabb színben tűnünk fel, ám ez a végletekig nem alkalmazható. Azzal ugyanis, hogy nagyobb gázfogyasztásra ösztönöz, tovább növeli a veszteségeket, ezzel majdan az állam kiadásait, amit más szektorok útján kell kompenzálni, vagyis az egész társadalomra ráterhelni. Könnyen előadódhat, hogy amit a réven nyer a gázfogyasztó, azt a vámon el is veszíti.   Innovációs rezsicsökkentés A fejlettebb országok ebben is más utat járnak. Ők a megfizethető energiaárakat azzal biztosítják, hogy egyoldalú elkötelezettség helyett árverseny segítségével, diverzifikált módon szerzik be az energiát - vagyis a legolcsóbban veszik és a felhasználás is a  leghatékonyabban történik, amiben a legnagyobb jelentősége a lakóházak hőszigetelésének, nálunk a panel-

program folytatásának, az energiafaló berendezések mellőzésének és még több energiahatékonysági kezdeményezésnek van helye. A rezsicsökkentés mindezeket a lehetőségeket megkerüli és lemond arról, hogy a lakosságot értelmes energiatakarékosságra nevelje, miközben a nagy háztartásokat még tovább bátorítja fokozott fogyasztásra,  ahol a rezsicsökkentés több  tízezres megtakarítást is jelenthet. Sántít az az érvelés is, melyszerint a rezsicsökkentésre és most az államosításra azért van szükség, mert csak így lehet megfizethető áron gázt biztosítani az embereknek. Ezt azzal a legendával támasztották alá, hogy Magyarországon a legdrágább volt a gáz. A magyar gázárak az EU-ban mindig is a legolcsóbbak között voltak: a 27-28 ország közül 18 országban voltak nálunknál drágábbak, és mindvégig olcsóbbak voltak az átlag EU gázárnál. Amikor az EU-átlag 100 kWh fogyasztási adóval együtt 7,2 euróba került, nálunk ez  6,3 euró volt. Újabban a zuhanó világpiaci gázárak mellett a rezsicsökkentett árak is magasabbak, a mostani  energia árapály  lehetővé tenné, hogy akár piaci alapon is 20-30 százalékkal csökkenjen a gáz és a távfűtés ára. K.F. Technika 2015/5

29

Atomenergia

Menedzsment a Lajtán túlról? A felső szinten hangoztatott elképzelést, hogy a Paksi Atomerőmű élére nemzetközi-nyugati menedzsmentet állítana az állami tulajdonos, az egész nukleáris szakma értetlenségét váltotta ki. A véleményüket például az  Energiapolitika 2000 Társaság  így foglalta össze. “A szándék sajnos azt jelzi, hogy a szakmai szempontok az energetikában mind jobban háttérbe szorulnak, a tervezett intézkedés indokolatlanul és súlyosan ártana az erőmű hazai és nemzetközi megítélésének, és a bővítés ügyének. A magyar nyelvet nem ismerő felső vezető esetén ő a jogszabályi rendelkezések alapján magyar nyelven zajló eljárásokért viselne korlátlan és át nem ruházható felelősséget. Mivel ez a kipróbált magyar üzemeltetőket is indokolatlanul sértené, bizonytalanságot és egzisztenciális félelmet keltene a dolgozókban, pszichikai terhet jelentene, károsan hatna az üzembiztonságra. Korábban már bebizonyosodott, (a 2003. évi súlyos üzemzavar esetén. A szerk.), hogy az orosz nukleáris technológiához a nyugati szakemberek nem értenek. Behívásuk önmagunk leértékelését, szuverenitásunk egy újabb részének feladását jelentené”.   Kiváló pénzügyi eredmények A paksi vezetőváltásnak csupán egyetlen indokát ismerhetjük: növelni kell Pakson a hatékonyságot. Ezt azzal a meglepő állítással hallhattuk alátámasztani, miszerint az “állam csak azt tudja, mennyiért adja Paks az áramot, de azt nem, hogy mennyiért termeli meg”. Nos, tudvalevő, hogy nálunk Paks a legolcsóbban adja az áramot, annak előállítási áráról pedig, állami vállalat lévén,  mindent tudni lehet. Persze, aki közelről  nem ismeri a paksi üzemi  adatokat, annak jól 30



Technika 2015/5

hangozhat a hatékonyság kifogásolása. De aki ismeri, az éppenséggel nemzetközi összehasonlításban is igen magas intenzitásról szerezhet tudomást az atomerőmű teljesítményét illetően. A meglepődést még fokozhatja, hogy az a kurzus elégedetlen Paks eredményességével, amely alatt, vagyis 2010től szinte minden területen javított a mutatókon. Például az árbevétel a 2010-es 167,86 milliárd forinttal szemben 2014-ben 172,9 milliárd volt, mégha a rezsicsökkentés okán mérsékelt árak miatt, 6,8 százalékkal kevesebb, mint 2013-ban. Az üzemi eredmény már 2013-ig 13 milliárddal nőtt, az adózott eredmény 19,063 milliárdról 22,860 milliádra. Most augusztusban több mint 8 milliárd forintot fog befizetni osztalékként az államnak. 2010 óta a legtöbbet, több mint 30 milliárdot utalt át a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba, amelynek mai összegét, a 223,3 milliárd forintot is az atomerőmű utalta a nukleáris hulladék kezelésére és az erőmű majdani lebontására.   Magasfokú a hatékonyság A hatékonyságot az atomenergetikában persze más mutatókkal is mérik. A paksi blokkok teljesítmény kihasználása megközelíti a 90 százalékot, a 4-es, az 1-es és a 3-as blokk a VVER-440-es blokkok kategóriájában a legjobb öt európai blokk között van, amivel a paksiak az erőmű magas nemzetközi elfogadottságát biztosítják.  A jobb kihasználásukat segíti az éves karbantartási idők csökkentése a 2013. évi 180,9 napról 2014-ben 153 napra. De ide tartozik, hogy a paksi vezérkar hajtotta végre a blokkok teljesítményének megnövelését 1600 MW-ról 2000 MW-ra, és már két blokkhoz megszerezte további húsz évre az  

üzemidő hosszabbítás engedélyét. A Magyarországot jelenleg sújtó magas áramimport egyhítésére is ma a Paksi Atomerőmű részaránya a bruttó hazai áramtermelésből 57,6 százalék, 2,9 százalékkal több, mint 2013-ban volt. A hatékonyság növelésében nem tartanak szünetet, például már dolgoznak az áttérésen egy új üzemanyagciklusra, amivel az eddigi 12 hónapról 15 hónapra emelkedne az üzemanyag kiégetési ideje, ezáltal majd ritkábban kell az átrakáshoz leállítani a blokkokat. Ráadásul a fejlesztés költsége egy éven belül megtérül.   A biztonság mindenek elôtt A paksi menedzsment ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a  hatékonyság nem nőhet a biztonság rovására, a termelési költségek csökkentésének korlátja a  biztonságos üzemeltetés. 2010 óta 2014-ig évi 30-ról 18-ra csökkent az un. jelentésre kötelezett üzemi események száma, ezek mindegyike skála alatti besorolást kapott a hétfokozatú Nukleáris Eseményskálán (INES), ami az  elhanyagolható biztonsági súlyukat jelzi. A biztonságról végzett nemzetközi WANO, OSART, WANO-CPR vizsgálatok dicséretekkel végződtek, miközben a kormány nukleáris hatósága, az Országos  Atomenergia  Hivatal (OAH) is elégedett a biztonság szintjével. A fukusimai baleset után elhatározott intézkedések (stressz teszt) végrehajtásában mutatott munkájukról szóló, április 20-24. közötti brüsszeli találkozón  a magyar jelentés és a prezentáció egyöntetű pozitív fogadtatásban részesült, elismerve az atomerőmű és az OAH  elmúlt három évben végzett munkáját. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy Paks a környezetbiztonság szempontjából is kimagaslóan teljesít. K.F.

Atomenergia

Sikeresen zárult az OAH IRRS felülvizsgálata Egyértelműen kijelenthető, hogy a magyar hatóság szakemberei elkötelezettek a nukleáris biztonság garantálásában az aktív hatósági munkában és a különféle radioaktív anyagokkal kapcsolatos alkalmazások szigorú felügyelete mellett. Az IRRS-misszió szerint bizonyos területeken előrelépésre van lehetőség, így a kormánynak biztosítania kell a felügyeleti hatóság hatékony függetlenségét és a megfelelő anyagi és emberi erőforrásokat a hatóságok részére. Mindezt Michael R. Johnson, az Amerikai Egyesült Államok Nukleáris Biztonsági Hatósága Reaktor- és Felkészülési Programjának igazgatója, az IRRS-misszió vezetője jelentette ki az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) közös sajtótájékoztatóján május 22-én az OAH-nál, amelynek témája az atomenergia magyarországi alkalmazását felügyelő hatósági rendszer nemzetközi felülvizsgálati eredményeinek az ismertetése volt. A NAÜ nukleáris biztonsági és sugárvédelmi szakértőkből álló IRRS-missziója ugyanis befejezte 12 napos magyarországi tevékenységét, melynek célját képezte a magyar kormány felkérésére elvégzett hatósági rendszer-felülvizsgálat. IRRS-misszió Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója elmondta, hogy a nemzetközi felülvizsgálat jelentős hozzáadott értéket képvisel a magyar hatósági rendszer számára, és az IRRS-misszió megállapításai segíteni fognak a hatósági rendszer fejlesztésében, majd bejelentette, hogy Magyarország 2—3 éven belül úgynevezett utóellenőrzési missziót fogad. A 20 főből álló

IRRS-misszió 11 NAÜ tagállam –

Kanada, Kuba, Finnország, Franciaország, Görögország, Pakisztán, Szlovénia, Svédország, Anglia, az USA és Hollandia –, valamint a NAÜ négy szakértőjéből állott. A felülvizsgálatot a kormány kezdeményezte 2013-ban annak érdekében, hogy a magyar hatósági rendszert és felügyeleti eljárásait összevessék a NAÜ ajánlásaival. A 2013-as év végén kezdődött felkészülés több emberévnyi munkát követelt, ezret is meghaladó kérdés megválaszolásával. Gregorz Rzentkowski, a NAÜ Nukleáris Létesítmények Biztonsága Divíziójának az igazgatója elmondta, hogy Magyarország az IRRS-misszió meghívásával bizonyította a nukleáris biztonság iránti erős elkötelezettségét, majd kijelentette: az IRRS felülvizsgáló csoport teljes körű együttműködést, nagyon nyitott és átlátható hozzáállást tapasztalt a magyar partnerek részéről a hatósági, műszaki és szabályozási kérdések megvitatásában. A végleges jelentést a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik. A nemzeti nukleáris hatósági rendszerek hatékonyságának fejlesztését szolgáló IRRSmissziókat 2006 óta szervezik, a magyarországi az 56. felülvizsgálat volt.

Követendô jó gyakorlat Michael R. Johnson elmondta: az IRRS-misszió hazánkban több követendő jó gyakorlatot azonosított, amelyek közül a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Magyarország kidolgozott egy több blokkra kiterjedő, szigorú balesetelhárítási gyakorlatot. Továbbá az OAH a biztonsági teljesítmény értékelésére vonatkozó mutatószámokat vezetett be a két kutatóreaktorra és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójára vonatkozóan. Az OAH kifejlesztett egy hatékony tapasztalat- és tudásbázist az atomenergia magyarországi felhasználása terén. A misszió által megfogalmazott ajánlások közül a bevezetőben említettek mellett az IRRS-misszió képviselői elmondták, hogy a kormánynak meg kell vizsgálnia, milyen lépések szükségesek a hatóságok közötti koordináció és együttműködés hatékonyságának a javítása érdekében. A hatóságoknak olyan szervezeti struktúrát kell létrehozni, amellyel maradéktalanul meg tudnak felelni a törvény által előírt kötelezettségeknek, valamint fejleszteniük kell irányítási rendszerüket az erős biztonsági kultúrát támogató belső eljárásrendek kidolgozásával. Békés Technika 2015/5

31

ÛRKUTATÁS

SOROZAT

A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

Magyar Ûrkutatási Fórum 2015 A címben szereplő új néven rendezte meg május 7-9. között Sopronban a magyar űrkutatási szakma immáron 29. konferenciáját a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT), az MTA Csillagászati és Földtudományi Központ (CSFK) Geodéziai és Geofizikai Intézete (GGI) a soproni egyetem társszervezésében. A nagy hagyományú Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai Szeminárium új elnevezésének célja az volt, hogy minél szélesebb körű bemutatkozási lehetőséget kapjanak a magyar űrkutatás és űripar szereplői, hogy jobban bevonják az egyetemistákat és a doktoranduszokat a kutatómunkába. Mindezt az is indokolja, hogy idén Magyarország az Európai Űrügynökség (ESA) teljesjogú tagjává válik és mint ESA-tagországra, nagyobb feladatok és lehetőségek várnak. Hazai kutatóinkat ez nem éri váratlanul, hiszen a Török Ádám MTA főtitkár által megnyított fórumon 26 plenáris szóbeli előadásra és 22 poszterelőadásra kerülhetett sor. A plenáris előadások többek között az űrfizika, napfizika, geofizika, légkörfizika, meteorológia, űrgeodézia, űrcsillagászat, és a paleontológia időszerű témáit érintették, de alkalom nyílt az űripar hazai eredményeinek ismertetésére is. Nem könnyű a sok érdekes beszámoló közül kiemelni néhányat. Horvai Ferenc bevezető előadásában a hazai űrkutatás átfogó kér32



Technika 2015/5

déseit és az ESA-csatlakozásunk feladatait taglalta, Szarka László Föld, emberiség, tudomány címmel a szakmát érintő igazi nagy kérdéseket vetett fel. Ezután például Zábori Balázs, a lapunk korábbi számában ismertetett REXUS 17 rakétán végzett kísérletükről adott számot; Illés Erzsébet a Nap-Föld fizikai kapcsolat komplex kutatására tett javaslatot, Wenet Zoltán szintén a lapunkban ismertetett magyar részvételű Rosetta-kísérlet kapcsán beszélt arról, hogy immáron az üstökös magnetoszférájának születését is nyomon követhetjük; Kiss László arról számolt be, hogy milyen eredményeket hozott magyar tudományos hozzájárulással a csillagok fizikájában az ultraprecíz űrfotometria megjelenése, például a magyar kutatók bekapcsolódhattak a megépülő fotometriai űrtávcső fejlesztésébe is. Érdeklődést váltott ki ugyancsak Kálmán Béla előadása arról, hogy a naptevékenység legutolsó ciklusának elnyújtódása a legutóbbi 400 év

adatsorát tekintve nem tekinthető kivételesnek, valamint nem várhatók alapvető változások a napfolttevékenységek menetében. Kálmán Andrástól azt tudhattuk meg, hogy a debreceni Napfizikai Obszervatórium két olyan projektben is részt vett, mint a SOTÉRIA, amely első űridőjárási projekt volt a Framework Programok történetében és mint a HEREOS, amely pedig űrkísérletek fizikai körülményeinek várható előrejelzését, illetve helyzetfelmérését célozta. Gerhátné Balogh Judit arról szólt, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat feladata a műholdas meteorológia terén a csapadék produktumok validálása a felszíni adatokkal, majd tájékoztatott, hogy a mérések tovább javíthatók majd a jelenlegi geostacionáris, kvázipoláris műholdaknál fejlettebb harmadik generációs kvázi-poláris és második generációs poláris műholdak tervezett felbocsátásával. W.M.