58. évfolyam, szám 700 Ft

58. évfolyam, 2015. 8. szám

700 Ft

Technika 2015/8

1

KRÓNIKA

Krónika

www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit e-mail: [email protected] Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail: [email protected]

Nô a munkahelyi balesetek száma Nôk a tudományban Aggodalom a klímaváltozás miatt Logisztikai beruházás Kecskeméten IISA-SHIBA díj a miskolci kéziszerszám gyárnak Csökken a hazai erômûvek termelése Bronzkori település maradványai Budafokon Hol laknak majd Paks 2 építôi?

3 3 3 4 4 4 5 5

Gazdaság

Szerkesztőség: Cím: 1037 Budapest, Folyóka u. E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu

Migránsok és emigránsok Sokba kerül az állam

6 7

Gépipar

Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1037 Budapest, Folyóka u. Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: PR Innovation Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza. A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

Röntgen tomográf üzembehelyezés a Pannon Egyetemen Veszprémben 8 Új moduláris beszúró rendszer a Horntól 9 Titán- és alumínium-megmunkálásra hangolt szerszámgép 10 Hurco VMX 42 Ui 11 Gégecsô 2.0: az igus új ötleteket ad az energiamegvezetéshez 12 Huzalszikra forgácsolás – bízzunk mindent a gépekre? 14 Gábor Dénes-díj felterjesztési felhívás 16 A minôségfejlesztés idôszerû feladatai 17 S&T PLM hírcsokor 19 Gépbeszerzés újra! 22 Adatok a szárnyaló autóiparról 24 Átadták a Bosch Budapesti Fejlesztési Központját 26

Gazdaságtörténet Régmúlt gyáriparosok, régmúlt sorsok 2.

27

Közlekedés

E számunkban megjelenô

Kamionok sofôr nélkül

társaságok

Econoserve

22

Excel-Csepel

B/3

Gábor Dénes - díj

16

Gamma Digital

18

Hôker

8

HORN

B/4

Hungexpo

B/2

IC-Hungary

B/1

igus

13

Metsystem

25

S&T

21

Thalesnano

23

Tooltechnik

3

Tóthmûvek

1

Weszta-T

5

2



29

Logisztika Digitális konténerkövetô alkalmazás

30

Élelmiszer Mi van a felvágottakban?

32

Környezet Aknaszlatina sorsa

33

Atomenergia Atomerômû-építés az EU-ban

34

Szabadalom Növekvô szabadalmi és licencia-bevételek

35

Ûrkutatás Valóban a Föld 2.0 a megtalált új bolygó?

Technika 2015/8

36

KRÓNIKA

Nô a munkahelyi balesetek száma Az elmúlt hét év alatt a felére esett vissza a munkahelyi munkavédelmi ellenőrzések száma, ugyanakkor a munkahelyi baleseteké 2012 óta folyamatosan emelkedik. A Liga Szakszervezetek összesítéséből kiderült, hogy míg 2008-ban még 35 ezer körüli volt az ellenőrzött munkáltatók száma, addig 2014-ben már kevesebb mint 17 ezer vizsgálatot hajtottak végre az országban és 2015 első negyedévében az ellenőrzések száma mintegy 700-al kevesebb 2014 azonos időszakához képest. A munkabalesetek száma – és a halálos balesetek száma – évek óta emelkedik: 2012ben 12 ezer munkabaleset történt,

2014-ben már mintegy 20 ezer. A Liga Szakszervezetek szerint a munkaügyi és munkavédelmi hatóság feladatainak ellátását jelentősen nehezíti, hogy a szervezetrendszert folyamatosan átalakítják, a fianszírozás pedig évről-évre csökken.

Aggodalom a klímaváltozás miatt A magyar lakosság több mint 80 százaléka a mindennapjaiban is érzékeli az éghajlatváltozás hatásait és aggódik a klímaváltozás miatt – derült ki az Energiaklub legújabb országos reprezentatív felméréséből. Elsősorban a kisebb településeken élők tapasztalnak egyre forróbb nyarakat – ez jellemezte az idei nyári időjárást is – az egyre gyakoríbb aszályokat és a kártevők elszaporodását. A teljes lakosság fele konkrét intézkedéseket vár települése önkormányzatától, és többségük személyesen is bekapcsolódna a helyi klímaprogramokba. Az ipar, a közlekedés számára adottak a feladatok a klímaváltozás megakadályozásáért, de hogy mit tehet egy kis település ezért, annak meghatározása egyre sürgetőbb lehet.

Nôk a tudományban

A Nők a Tudományban Egyesület és az American Assotiation of University Women  szervezésében és az Alcoa támogatásával, a „+tervezem- Okos jövő lányoknak program keretében idén száz, 12-15 éves lány kapott lehetőséget arra, hogy egy napot eltöltsön a székesfehérvári vállalatoknál, és esetleg kedvet kapjon a tudományos vagy műszaki pálya választásához. Ezeken a pályákon igen sok a betöltetlen állás, ugyanakkor a nők aránya igen kicsi. A program szervezői szerint a fiatalok 12-15 éves korban igen gyakran foglalkoznak a pályaválasztás gondolatával. A fiatalokat az Alcoán kívül a Grundfos, a Videoton, az IBM, az Óbudai Egyetem, a Harman Becker és az Innostart fogadta. A lányok megismerkedhettek e vállalatok hétköznapjaival, a munkatársakkal, azok feladataival. A Nők a Tudományban Egyesület reméli, hogy a következő években a székesfehérvárihoz hasonlóan más városok önállóan folytatják a „+tervezem- Okosjövő a lányoknak” kezdeményezést.   Technika 2015/8

3

KRÓNIKA

Logisztikai beruházás Kecskeméten

  A kecskeméti Mercedes-gyár közelében, a Metropolisz Ipari Területen Logisztikai Központ néven új szolgáltató létesítmény épül több mint egymilliárd forintból, amiből 450 millió forint EUtámogatás. A csarnok 5 ezer négyzetméter alapterületű lesz, a  900 négyzetméteres galériáján iirodahelyiségeket is kialakítanak. A létesítményhez egy nagyméretű külső parkoló is tartozik. A fejlesztés iránt főként az autóbeszállítók érdeklődését várják, de arra is számítanak, hogy a gyártó és logisztikai cégek azonos arányban veszik majd igénybe a központot. A beruházók választása azért esett erre a területre, mivel a M5-ös autópályának köszönhetően Bács-Kiskun megye bekerült Európa vérkeringésébe, emellett Szerbia, Horvátország illetve Románia közelsége is sok új vállalakozást vonz a térségbe. A beruházás 6-7 éven belül megtérül. A Logisztikai Központ 15-20 új munkahelyet is teremt, és ez év végére készül el.

IISA-SHIBA díj a miskolci kéziszerszám gyárnak Nemzetközileg az egyik legismertebb, a minőségügy területén elérhető elismerést, ai IISA-Shiba díjat nyerte el a Miskolcon kéziszerszámokat gyártó Robert Bosch Tool Kft. A gyár pályázatában arra adott választ, hogyan tudja növelni kibocsátását egy év alatt több mint 25 százalékkal a lean eszközök és egy innovatív vezetői szemléletmód hatékony kombinációjának segítségével. A megoldást a Lean Line Design gyári szintű bevezetésében, az igényekre szabott belső logisztikai rendszer kialakításában, valamint a külső beszállítók fejlesztésében lelték meg. A  díjat Dr. Shoi Shiba professzor alapította, akinek elvei szerint a minőség ma már nem csupán a termékek minőségét jelenti, hanem

a vállalat egészében kell jelen lennie. A miskolci gyárban a projekt során felhalmozott folyamatfejlesztési tapasztalatok terjesztésére nagy hangsúlyt helyeztek és nyitott kapukat biztosítottak a Boschon belüli és kívüli partnereknek.A pályázatban leírt áttöréses projekt sikerének köszönhetően a Robert Bosch Tool Kft. több száz különféle kéziszerszám gyártási lehetőségét nyerte el, ezzel a kibocsátásukat néhány éven belül a másfélszeresére tudják növelni.

Csökken a hazai erômûvek termelése A magyar energiarendszer működéséért felelős állami MAVIR 2014-es adatsora szerint áramigényeinket 30 százalékban külföldről, leginkább Szlovákiából és Ukrajnából fedezzük, mivel a hazai erőművek termelése 2011 óta meredeken zuhan. 1991-2011 között a belföldi termelést 10-11 százalékkal haladták meg a fogyasztói igények, azóta emelkedett az olló 30 százalékra. 2013-ban még 28 százalék volt az áramimport, 2014-ben már 31 százalék. Sok hazai erőmű ideje nagy részében áll, különböző okokból. A legnagyobb egység, a paksi atomerőmű tavaly 89 százalékos, egyébként nemzetközileg elfogadott teljesítményt nyújtott, míg a második,  a széntüzelésű mátrai erőmű 74 százalékos kihasználtsággal működött. 4



Technika 2015/8

A legfőbb ok: az import áram ma olcsóbb, mint a hazai, főleg a magas gázárak miatt igen drágán termelő gázalapú egységek árama. A magyar energiatermelő rendszer

alacsony kihasználtsága környezetileg is problémát okoz, mivel helyette az olcsóbb áramot a régi lengyel és ukrán szénerőművek termelik meg.

INNOVÁCIÓ

Bronzkori település maradványai Budafokon Egyedülálló régészeti leletek kerültek felszínre Budapesten, a XXII. kerület Hegyfok utcában a csatornaépítés során. A vizsgálatok eredményeként a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai egy több ezer éves, kora bronzkori település részletét azonosították. A munkagödörben őskori kerámia- és állatcsontok töredékeire, illetve faszenes, égett földrétegre leltek, valamint egy leégett ház omladékának maradványai is előkerültek. A kerámianyag előzetes elemzése során megállapították, hogy a kora bronzkori nagyrévi kultúra (Kr.e. harmadik évezred

második fele) műveltségét hordozó emberek éltek ekkor a mai Budafok területén. Jellemző edénytípusaik mellett csonteszközök, pattintott kőeszközök, sőt bronztárgyak maradványai is napvilágra kerültek, valamint táplálkozási szokásaikra utal a nagymennyiségű állatcsont és kagylóhéj. Ezen a területen már 1954-ben is kerültek elő hasonló korabeli leletek, a mostani ásatás azonban számos új információval gazdagította a területről alkotott ismereteket. A régészeti feltárást követően a csatornázási munkálatok tovább folytatódnak.

Hol laknak majd Paks 2 építôi?

Már eldőlt, hol alakítható ki az az 1 000 új lakás Pakson, amelyekben az atomerőmű új blokkjain dolgozó szakértők és családtagjaik laknak majd (a műszaki szakértőknek indokolt esetben negyedórán belül meg kell jelenniük az építkezésen). Az építkezés csúcsidején 1-1,5 ezer műszaki szakértő és 7-8 ezer munkás fog dolgozni. Az előbbiek elhelyezésére felújított lakásokat vesznek igénybe, a munkások egy részét a környező laktanyákban, két ágyas szobákban helyezik el. Ezen kívül a dolgozókat a környező városokban, falvakban is elszállásolhatják a projekten dolgozó cégek, akkor viszont a közlekedésüket is biztosítani kell. Paks önkormányzata már létrehozott egy társulást 41 érdekelt településből, amelyek csatlakozhatnak az építőmunkások elszállásolásának programjához. A társulás települései megkezdték ehhez a lehetőségeik és igényeik felmérését. Közülük többen így mérsékelhetik a helység elnéptelenedését is. Bekapcsolódásukat elősegíti majd az új kalocsai híd, amely Paksot a Duna túlpartjával köti össze és természetesen az M6 autópálya is. Az ezer új lakás, a paksi önkormányzat számítása szerint a városban 8,4 milliárd forintba kerülhet, azokat utána piaci értékesítéssel hasznosítják. Technika 2015/8

5

GAZDASÁG

Migránsok és emigránsok Egyre hosszabbra nyújtózkodik az ország déli határzára, KözépEurópa egyetlen ilyen kerítése. Ám a migrációval foglalkozó kutatók egyöntetűen állítják, hogy az ilyen fal nem véd, csak félelmet ébreszt bennünk. Félelmet emberektől, sorsoktól, kultúráktól. Emlékeztetnek arra, hogy Kína nem emelt volna Nagy Falat, ha nem féltette volna földművelését az északi nomád törzsektől. Ám ez az erődrendszer nem bizonyult áthatolhatatlannak: Kínát több alkalommal is megtámadták, sőt meg is szállták a kínai birodalom központját és uralkodtak is egy ideig. A Nagy Falon túl élő nomád törzsek három alkalommal is behatoltak. A kínai fal felépítése százezrek halála árán nem szolgálta azt a célt, hogy elválasszák a hunokat a többi nemzetségtől. Végül a Nagy Fal el is vesztette a jelentőségét, elhanyagolták.  Az ötezer kilométeres kínai kőakadállyal szemben a magyar vasfüggöny az osztrák határon csak 260 kilométer hosszú volt, 1956ban, aknaveszélytől is félve százezrek mentek  át. 1957-től ismét összezárták a függönyt, amit később az útlevél és a 70 dollár költőpénz  majdnem feleslegessé  tett, majd 1989-ben ennek is beteljesedett a sorsa: lebontották a két Berlint elválasztó fallal együtt. Világhírû magyar emigránsok Szociológusok a megmondhatói, hogy a faltól sohasem az fél, aki kívül van, hanem aki belül. Akit kizárnak, őt csak elszántabbá teszi és a falon belül élők iránt megvetést érzővé. Aki viszont belül van, azt félelmei fóbiája tartja rabul. De mindig akadhat valaki, aki ellenünk fog falat emelni, amikor a jobb élet reményében, egy jobb, szolidárisabb világ megtapaszta-

6



Technika 2015/8

lására útra kellene kelnünk. 18711913 között 1,8 millió emberünk „tántorgott ki” Amerikába, zömükben erejük teljében lévő fiatal iparosok, kereskedők, bányászok és nincstelenné vált parasztemberek, napszámosok. Még 1921-1928 között is 28 ezren mentek ki Amerikába, majd Kanadába, Franciaországba és Belgiumba is, vagyis nem csak néptelenebb országokba. 1956-ban 200 ezren hagyták el az országot, száz magyar egyetemista közül tíz külföldön kereste a boldogulást. Sokan elgondolkodtak már annak okán, hogy több  száz természettudósunk, mérnökünk, feltalálónk emigránsként vált világhírűvé és új hazájában megbecsültté.  Békesi György biofizikus, Gábor Dénes fizikus, Oláh György kémikus, Wigner Jenő fizikus, Gajdusek Dániel orvos, Harsányi János kögazdász az USA-ban, Polányi János kémikus Kanadában, Hevesi György kémikus Európában, Lénárd Fülöp fizikus pedig Németországban kapta meg a Nobel-díjat. De például Bott Raoul és Lax Péter is kint kapott  Wolf-díjat.   Galamb Józseftôl Bartók Béláig A kinti mérnökeink között, Galamb József megtervezte a T-modellt, Goldemár Péter a színes televíziót, Jókay-Ihász Lajos élelmiszervegyész megteremtette a világűrben fogyasztható élelmiszereket, Kemény János a BASIC nyelvet, Neumann János a számítógépet, Szebelyei Győző az Apolló űrhajó pályatervét, de az USA-ban dolgozott a világhírű Szilárd Leó, Teller Ede és Wigner Jenő atomfizikus is. Lehet azt is mondani, hogy az említett nagy országok jobb feltételeket biztosíthattak munkájukhoz. Nem ezért mentek el. Mint ahogy például Bartók Béla sem, aki a nemzeti-

szocializmus európai és hazai felerősödése miatt vándorolt ki Amerikába, amely nem hogy jobb munkafeltételekkel, hanem kevesebb koncert lehetőséggel, a folyamatos munkavégzés kényszerével  várta. Viszont az 1942 óta betegséggel küzdő Bartók kórházi kezelésének költségeit az amerikai zeneszerzők egyesülete fizette (!).   Vándorlókat kibocsátó ország Mit sem változott a Trianon utáni Magyarország attól, hogy 1939 szeptemberétől megindult a lengyel menekültek, katonák áradata, akik közül 30 ezren itt is maradtak. A második világháború alatt közel 10 ezer délszláv menekült érkezett magyar földre. 1947-ben 247 752 főt tartottak számon Magyarországon,  akik 1938-1947 között költöztek az ország területére. 1949-ben jelentős számú görögöt, 1973-ban chilei állampolgárt fogadtunk be. 1988-tól Magyarország már inkább menekülteket befogadó, mint vándorlókat kibocsátó, illetve tranzitországgá vált. 1989 óta több menekülthullám is elérte Magyarországot: például kb 10 500 NDK-beli állampolgár hazánkon keresztül akart bejutni az NSZK-ba, amit a szögesdrót kerítés megbontásával a magyar állam lehetővé is tett (ami végül is a két német állam egyesítésének fontos előzménye lett). 1988-1992 között négy év alatt 212 320 fő bevándorló érkezett Magyarországra, közülük a menedéket kérők száma 118 467 fő volt. Ma a félmillió külföldi magyarral az ország ismét vándorokat kibocsátó országgá vált, együtt azzal, hogy az idén egy menekültáradat lepte el, akiknek viszont csak elenyészően kis hányada kért tőlünk menedéket. K.F.

GAZDASÁG

Sokba kerül az állam A magyar állam 2013-ban  a GDP tizedét költötte saját magára, amivel az EU „éllovasának” számít, miközben a honvédelmi kiadások és a szociális védelem terén az uniós átlag alatti GDP-arányos költéseket produkált. A látszatra is észrevehető tendencia ezzel igazolást nyert, igaz, hogy ezt az Eurostat mutatta ki. Miközben nálunk 10 százalékot tesz ki az állam fenntartása, az EUországok átlaga 6,8 százalék. Igen nagy összegrôl van szó, hiszen, összehasonlítva az állam egyéb kiadásaival, ez annak egyötödét képezi. Ennél rosszabb csak Ciprus adata, ahol a kiadások egynegyedét költi saját magára az állam. Adósságszolgálat,  igazgatás, pénzügyek Érdemes megnézni, hogy mire is megy el az éves megtermelt nemzeti jövedelem egy tizede? A költésben kiemelkedően magas az adósságszolgálat súlya, ez a GDP 4,8 százaléka. Ennél többet a 28 ország közül  csak Portugália (5,1 %), Olaszország (4,9 %) fizet, de például Észtország csak 0,2 %-ot. A másik nagy költés a törvényhozó és a végrehajtó szervek működtetésére fordított 4,2 %, ami szintén kétszerese az uniós átlagnak. Ez utóbbi persze  jobban feltűnne nekünk, ha az állam egyéb tevékenységeibe nem folynának be az uniós támogatások. 2013-ban a    920 millió eurós  befizetésünkkel  szemben 5.909 millió euró támogatást kaptunk, vagyis a legtöbbet 2004 óta. A 2016-os költségvetés nem látszik változtatni ezen a (túl)költekezésen: a mintegy 16 ezer milliárd forintos kiadási főösszegnek 12,5 %-a megy el az általános  állami  szolgáltatásokra, de ebből  a 2 ezer milliárdból  a legnagyobb rész – 42,5% – 840  milliárd forint – a törvényhozó és végrehajtó szervek működését szolgálja, 606 milliárdot a pénzügyi és a költség-

vetési tevékenységek, szolgáltatások visznek el, 336 milliárdot az egyéb közösségi szolgáltatások.   Hol hoz, hol visz a gazdaság Az állam gazdasági ügyekre a hazai GDP 6,8 százalékát költi, ami felette van az EU-s átlagnak, azért is, mert a többi országnál többet költünk a közlekedés finanszírozására. Viszont a mobilcégek  által befizetett frekvenciahasználati díj miatt a távközlésre fordított állami pénzek megtérülnek. Ám az állam magas önellátása nem vonatkozik a védelmi kiadásokra: 2013-ban Magyarország az EU legpacifistább országa volt a csupán 0,5 %-os költési arányával. Ennél kevesebbet csupán Izland fordított erre, amelynek azonban nincs állandó hadserege. Mint tudott, a NATO  2 %-os értéket várna el. Egyelőre csupán nőnek a védelmi kiadások, az idén ez a GDP 0,65 %-a lesz, jövőre pedig 0,74 %.  Sajnos mindemellett az egészségügyre való állami ráfordítás is a GDP arányában  2 százalékkal elmarad az EU-s átlagtól, a szociális védelemre 3 %-nál kevesebb jut, az oktatásra viszont GDP arányosan elértük az EU átlagot, ami 4,7 %. EU-átlag feletti a  költés a szabadidős sportra és az egyházi ügyekre, a közrendre és a közbiztonságra,  az EU-átlaggal majdnem azonos a környezetvédelemre, a lakás- és települési ügyekre vonatkozó arányunk.   Egyelôre drága marad az állam Az idei és a jövő évi költségvetés sajnos konzerválja a drága állam-

„Nagyságát, mozgásképtelenségét és elnehezültségét tekintve riasztó állapotban van a magyar állam. részben értelmetlen bürokrácia, részben öncélú bürokrácia van Magyarországon. A minisztériumok semmiféle segítséget nem adnak arra, hogy a rájuk vonatkozó szabályokat hogyan lehetne megváltoztatni, hiszen az a létezésük alapjait veszélyeztetné, hiszen minél nagyobb a bürokrácia, annál nagyobb a minisztérium, annál nagyobb az államapparátus, és ha kevesebb a szabály, akkor nem kell annyi munkavállaló és nem kell ekkora irányítási struktúra”. (Lázár János kancelláriaminiszter, Szekszárd, 2015. június 8.) háztartási szerkezetet és méretet, az állam továbbra is nagyobb és költekezőbb, mint a hasonló adottságú és fejlettségű országok államszervezete. 2010-ben még minden hetedik forintot költötte saját  magára, ma minden 10. forintot ő használja fel  – az összevonások ellenére is több ment el tehát erre a célra. Igen valószínű, hogy a növekedésért a közben államosított cégek ráfizetéseinek visszapótlása is felelős.  A szakértők szerint az állam túlfinanszírozásának egyik oka az is, hogy általában a GDP felét ő osztja szét, vagyis abból könnyebben ajándékozhat magának forrást. Ezt azonban például jövőre nehezebb lesz elfedni a brüsszeli pénzekkel, hiszen a 2016-os költségvetés szerint 1 401 milliárd forint EU-támogatás érkezik az idei 2 562 milliárd forinttal szemben. Ráadásul a költségvetés helyzetét majd az is nehezíti, hogy az EU csak 20182020 között téríti meg a központi költségvetésnek a 2016 első félévében általa kifizetett támogatási összegeket. K.F. Technika 2015/8

7

GÉPIPAR

Röntgen tomográf üzembehelyezés a Pannon Egyetemen Veszprémben A GOP-1.1.1-11-2012-0551 EU-s kutatás-fejlesztés pályázat keretén belül beszerzésre került a Pannon Egyetem Anyagmérnöki Intézetében a Nikon által gyártott XT H 225ST típusú röntgen tomográf berendezés. A készülék különlegessége, a többi jelenleg üzemben lévő készülékhez képest, a kiemelkedően nagy gyorsítófeszültség (egyedülálló módon 225 kV), mely igen nagy áthatolóképességet tesz lehetővé, így nagy sűrűségű minták is vizsgálhatók. További specifikum a nagy felbontású sík-detektor, mel�lyel elérhető akár a 3 µm-es felbontás is. A berendezés nagy előnye a nagyméretű mintatér, melyben egy nagy teherbírású (~ 30 kg), 5 tengelyű manipulátor található. A rendszer alkalmas egyszerű radiográfiás (röntgensugaras átvilágítás) felvételek készítésére, mely

8



Technika 2015/8

közben élő képet láthatunk a behelyezett mintáról. Eközben az átvilágítás paraméterei (nagyítás, gyorsítófeszültség, áramerősség, minta helyzet) folyamatosan, tetszés szerint változtathatók. Amennyiben szükséges, a röntgensugárzás igen rövid idő alatt (néhány másodperc) ki- és bekapcsolható, így a minták a szükséges felvételek elkészítése után gyorsan cserélhetőek. A rendszer nagy erőssége a tomográfiás – háromdimenziós – felvételek készítése, melynek során a behelyezett mintát a készülék megforgatja, miközben felvételsorozatot készít róla, a paraméterektől függően, akár 15 perc alatt.

Ezek után egy nagy teljesítményű számítógép segítségével 3 dimenzióban „összeállítható” a minta, melyen rekonstruált fileokon a speciális szoftverek segítségével szerkezetvizsgálatok végezhetők. Több összetevős és/ vagy kompozit anyagrendszerek esetében a röntgenabszorbancia alapján következtethetünk az egyes összetevők, fázisok összetételére. A vizsgálat természetesen roncsolás-mentes, amely azt jelenti, hogy a vizsgált termékek (pl. nagyértékű minták esetében előnyös) akár a gyártási sorba visszahelyezhetők. Emellett fontos, hogy a röntgensugárzás a röntgencső kikapcsolása után maradéktalanul megszűnik, így a minták a vizsgálatokat követően nem jelentenek kockázatot sugárzástani szempontból. Ezen tulajdonságok miatt a készülék kifejezetten alkalmas minőségbiztosítási, technológiai hibakeresési/ optimalizálási, kutatási feladatok ellátására (pl. elektronikai, autóipari, kompozittechnológiai, régészeti és még számos területen). A képen egy kisméretű, rézhuzallal tekercselt vasmag (hossz – 6,0 mm, átmérő – 1,5 mm) vizsgálati képe látható. Jól megfigyelhető a ~20 µm szélességű repedés, valamint az eltérő kémiai összetételből adódó sötétebb-világosabb kontraszt. Konzorcium vezetője Hőker Kft.

GÉPIPAR

Új moduláris beszúró rendszer a Horntól A kétévente megrendezett Horn Technológiai Napok jó alkalmat szolgáltat a németországi tübingeni székhelyű Paul Horn GmbH-nak arra, hogy bemutassa legújabb vágóeszköz-fejlesztéseit. A június 17-19. között több mint 3 000 meghívott részvételével megrendezett idei Technológiai Napok alkalmával is meggyőződhettünk róla, hogy a Horn rendszeresen felújítja és bővíti amúgy is széles termékkínálatát. Jó példát szolgáltatnak erre a beszúrásnál és leszúrásnál, illetve az esztergálásnál alkalmazott moduláris beszúró rendszerek, amelyeknél a Horn új termék-innovációt jelentett be. Nagyfokú merevséget biztosító 842-es kazetták A Horn most kibővítette beszúrási szerszámkínálatát a 842-es típusú kazettás rendszerrel, amely csökkentett méreteivel kiválóan alkalmazható a kisebb méretű munkadarabok megmunkálásánál. Ez a szerszámrendszer ideális a különböző besorolású acélok leszúrási műveleteinél, és a fokozott szintű merevség mellett az igen hatékony hűtési megoldás előnyeit is kínálja. A 842-es típusú kazetták a 940es moduláris beszúró rendszer részét képezik, ami egy alaptartót, egy beszúrásra szolgáló szerszámtartót, valamint egy kazettát tartalmaz. Az új szerszámrendszer legfontosabb előnyét a felhasználók számára az alkotó elemek rugalmassága képezi. A beszúrásra szolgáló szerszámtartók a gép és az adott alkalmazások típusától függően, különböző hosszúságban csatlakoznak az alaptartóhoz. A kompakt kialakításnak köszönhetően, a beszúró szerszám könnyen csatlakoztatható a kü-

lönböző típusú szerszámgépekhez. Mindez annak a különleges tervezésnek tudható be, amellyel a Horn szakemberei a 842-es típusú kazettát kialakították a kis munkaterületű esztergáknál történő alkalmazásra. A moduláris beszúrásra szolgáló kazetták kifejlesztésénél a Horn mérnökei ezt az innovációt úgy tervezték meg, hogy különleges alkatrészekkel csatlakoztatható legyen a Traub és az Index megmunkáló központokhoz. Az S 100as vágási programmal kialakított 842-es kazettás változat ideálisan felhasználhatók a vágóacélnál végrehajtott vágási műveletekre, illetve a nagyszilárdságú és rozsdamentes acélok gazdaságos vágására is. További innovációk A 842-es típusú kazetták mindkét oldalon csavarozhatók, ami lehetővé teszi a kisebb megmunkálási területtel rendelkező megmunkáló központoknál történő alkalmazásukat. A megmunkálási feladattól függően, az S 100 típusú vágóbetét különböző szélességű, geometriájú és bevonatú kialakításban áll a felhasználók rendelkezésére. A lapkák csavaros rögzítése könnyen lehetővé teszi a szerszámcserét a magas szintű megismételhetőségi pontosság megőrzésével. Az új beszúró szerszám belső hűtőfolyadék-ellátással működik, és kettős hűtési innovációt tartalmaz: az alsó szerszámtartó mellett

egy szorítóujj segítségével felülről is biztosítja a hűtőfolyadék áramlását. Ennek eredményeként a hűtőfolyadék-sugár közvetlenül a vágó-élre irányul, és ez által optimális vágás elérését teszi lehetővé, ami jelentős mértékben hozzájárul a szerszám élettartam-növeléséhez. A hagyományos külső hűtési megoldásokkal ellentétben, a Horn által alkalmazott említett hűtési innováció megkönnyíti az optimalizált vágási paraméterek beállítását. Ez a hűtési rendszer ugyanakkor az eszköz gazdaságos kihasználását is biztosítja a Horn szakemberei szerint. A 842-es típusú kazettákat úgy tervezték, hogy maximális merevséget biztosítsanak a megmunkálás során. Ennek a megoldásnak a vágópengékkel történő vágáshoz viszonyított előnyei a simaságban és a kiváló felületi minőségben nyilvánulnak meg kézzelfoghatóan. Így ma már lehetőség van a beszúrást követő további felületi egyengetési munkálatok kiküszöbölésére. A 842-es szerszámrendszerrel történt megmunkálás után a munkadarab felülete nagy simaságú lesz, és csak a legkisebb egyenetlenséget mutatja. A Horn ezt a beszúró szerszámot a Tmax = 22 mm és Tmax = 34 mm beszúrási mélységi paraméterekkel dolgozta ki. A rendszer erősségei a rudak sorozatgyártásánál nyilvánulnak meg teljes mértékben. Békés Sándor Technika 2015/8

9

GÉPIPAR

Titán- és alumínium-megmunkálásra hangolt szerszámgép A japán Makino új T1 elnevezésû 5-tengelyes megmunkáló központját kifejezetten a titán- és alumíniumötvözetekbôl készült komplex alkatrészek megmunkálására tervezték. Egy kifejezetten sokoldalú és nagy teljesítményû szerszámgéprôl van szó, amely egyedi öntvény- és kinematikai szerkezetének köszönhetôen szinte bármilyen geometriával és anyaggal könnyen boldogul, és fôleg a repülôgép- és autóiparban, valamint az energetikában felhasznált alkatrészek megmunkálására alkalmas. Csúcsteljesítményre tervezték A Makino T1-es modelljének a megalkotásánál a tervezőket főleg a fent említett szektorok gyártási igényeinek csúcsteljesítményű megoldására való törekvés vezérelte, ugyanakkor a mérnöki tapasztalatot összekapcsolták a vállalat termékportfóliójában már meglévő gépek technológiájával. Ennek a különleges „alkimista” eljárásnak az eredményeként született meg a T1, amelyet kiemelkedő szerkezeti merevség, a versenyképes gépdinamika által biztosított gyorsaság, valamint a szerszámkopás drasztikus csökkentése jellemez. Ugyanakkor az innovatív és roppant jövedelmező megmunkálási stratégián túlmenően a tervezők bebizonyították, hogy egy ilyen nagyméretű gép is képes magas szintű pontossággal dolgozni. A németországi stuttgarti Tech Center Makinoban bemutatott megmunkáló központ képes megfelelni a titán és az alumíniumötvözetek megmunkálásánál jelentkező különböző és ellentétes követelményeknek is. Elég itt a gép gyorsaságára és az anyageltávolítási arányra, az MRR-re (Metal Removal Rate) utalni, ami a titán esetében 202 cm3/perc, míg alumíniumnál eléri a 4 636 cm3/percet. A T1 sokoldalúsága biztosítja a

10



Technika 2015/8

kiemelkedő teljesítményt még az öntöttvas, az Inconel fémötvözet, illetve a rozsdamentes acél megmunkálásánál is. Széleskörû alkalmazási lehetôségek A Makino T1-es modellt a teljesítmény mellett a versenyképességet biztosító innovációk egész sora jellemzi. A szerszámgép teljesen új és sokoldalú orsója stabilan 56 kW-os teljesítményt biztosít 12 000 ford./ perces fordulatszámon az egész alkalmazási tartományban. A szerszámgép egyedi kialakítású, innovatív A- és B-tengelyes megoldást alkalmaz, amelynél a B-tengely a körasztalnak felel meg, az A-tengely pedig a főorsóra került. A körtengelyek szintén csúcsteljesítményre hangoltak, ugyanis B-tengely 29 000 Nm, az A-tengely pedig 20 000 Nm csúcsnyomatékot képes kibocsátani. Az A-tengely a hagyományos trunnion asztaloktól eltérően – ez a megoldás az asztalokkal biztosítja a forgómozgást – az orsófejre került, nagyfokú hozzáférhetőséget biztosítva a nagyméretű munkadarabok esetében, elkerülve az interferencia és a veszélyes ütközés kockázatát. Továbbá az orsó a lehető legközelebb kerül a megmunkálási területhez, kiküszöbölve a trunnion aszta-

loknál a nagy súly miatt tapasztalt munkadarab-elhajlási jelenségeket, fokozott pontosságot kölcsönözve a megmunkálásnak. A gépszerkezet és a beépített és lineáris hajtású tengelyek gondos tervezése és a tengelyek aktív rezgéscsillapítása, a hő-kiegyenlítés, vagy az SGI megoldás alkalmazása – amivel a nagy hatékonyságú vagy a nagy pontosságú üzemmód választható –, egészen a különböző szoftvermegoldásokig, kihangsúlyozza a Makino tervezőinek kiváló munkáját. A Makino által kifejlesztett AST3 szoftvermegoldás például automatikusan állítja be az előtolást a vágás feltételeitől függően, figyelembe véve a nem várt nehézségi tényezőket is a megmunkálás során. A Makino T1 mozgástartománya az X/Y/Z-tengelyeken 1 500/1 300 és 2  000 mm, a szerszámgépet a +45 és -110 fokos elfordulási tartománnyal rendelkező A-tengellyel, valamint a 360 fokos folyamatos elfordulási tartományt a B-tengelyen biztosító körasztallal látták el. A palettaméret 1000 x 1000 mm, a maximális súlyterhelhetőség 3 000 kg – opciósan 5 000 kg –, a munkadarabok felső korlátja 1 500 mm maximális átmérő és 1  500 mm magasság. A főorsó maximális fordulatszáma 12  000 ford./perc, az előtolási sebesség az X/Y/ Z-tengelyeken 25 m/perc, az A- és B-tengely forgási sebessége percenként 3 600 fok. Békés

GÉPIPAR

Hurco VMX 42 Ui – az ipar igáslova Az amerikai Hurco egyik új terméke a VMX sorozat 42 Ui 5-tengelyes függőleges megmunkáló központ, amelyet jelenleg egyszerűen csak az ipar igáslovának neveznek. Ezt a címet többek között a megmunkáló központ azért kapta, mert a mai megmunkálási alkalmazások által igényelt fokozott sebesség és teljesítmény a hosszú távú pontosság követelményeivel összhangban lett optimalizálva a gép kifejlesztésénél. Szerkezeti stabilitás, rugalmas géptervezés és megmunkálás A VMX 42 Ui megmunkáló központ rendkívül stabil a kiváló minőségű bordázott szerkezetű öntöttvasból történő kialakítása miatt. Továbbá feszített gömbcsuklókat horgonyoztak le a gép két végén a nagyobb pontosság és merevség biztosításáért. A központnál dupla tekercselésű, 12 000 ford./perc fordulatszámú és 18 kW teljesítményű orsó biztosítja a megmunkáláshoz szükséges erőt. Az erőteljes orsó a gép lelkét alkotja, és csökkentett alapsebessége nagyobb, 237 Nm nyomatékot biztosít, kiküszöbölve a cserét és a különösebb karbantartási igénnyel járó pótalkatrészek alkalmazásának a szükségességét. A speciálisan tervezett, úgynevezett trunnion billenő körasztal a csapfészkes kialakítás miatt 110 fokos szögben elforgatható az SRTi verzió 92 fokos elfordulási szögével szemben. Továbbá az integrált billenthető körasztal ideális az 5-oldalas megmunkáláshoz, és megkönnyíti az áttérést a 3-tengelyes megmunkálásról, mivel ugyanazon elv szerint működik. Vagyis a

VMX 42 Ui megmunkáló központ

feldolgozás még mindig lineárisan történik, csak azzal a különbséggel, hogy több oldal egyszerre történő megmunkálása válik lehetővé. A körasztal munkaterülete 350 mm, 250 kg-os maximális terhelhetőséggel. Az X/Y/Z-tengelyek mozgástartománya 1060/610/520 mm. Az integrált billenthető körasztal egyébként trunnion kialakítása révén nagyobb teret kínál a Z-tengelyen az 5-tengelyes VMX 42 Ui megmunkáló központnak számos más gépnél. A Garderon cégnél azzal büszkélkednek, hogy képesek megmunkálni 475 mm-ig terjedő munkadarabokat is. Innovatív programozás és hatékony kivitelezés Különösen innovatív a Hurco VMX 42 Ui programozása a WinMax technológia révén. Ezzel a technológiával lehetőség nyílik az 5-tengelyes szimultán programozásra és a vektorszámításra. A Hurco megmunkáló központjai egyediek abból a szempontból is, hogy dupla képernyős digitális vezérléssel ellátottak. Egyszerűen használhatók, és míg a bal oldali képernyőn betáplálják az adatokat, a jobb oldali képernyőn megjeleníthető a modell alakulása is. Ezzel

a vezérléssel szinte a gép lábánál is megtervezhető a megmunkálás. Automatikusan rögzíthető például egy funkció, és a munkadarab módosítási funkciója is roppant gyorsan kivitelezhető. A szimultán programozás nagy előnye a termelékenység szempontjából, hogy miközben a gép teljesít egy megmunkálási programot, már beprogramozható egy másik munkadarab kidolgozása is a munkaciklus megtörése nélkül. Az orsók élettartam-növelését és a bekövetkező deformációk ellensúlyozását célzó fejlesztések közül kiemelkedik a hibrid kerámia csapágyak alkalmazása, amelyek alacsony hőmérsékleten dolgoznak, elkerülhetővé téve a törést. Innovatív megoldás továbbá a vágószerkezet vázánál alkalmazott hűtőtáska is, ami optimális hőmérsékleten tartja az orsót, de egy beépített tisztító rendszer tovább csökkenti a törés kockázatát. Végül a hatékony forgácseltávolítási technológiának köszönhetően nagynyomású rozsdamentes acélgyűrűvel kivitelezett, többszörösen állítható fúvókák révén oldották meg a hűtőfolyadéknak közvetlenül a vágóeszközre való juttatását. -BékésTechnika 2015/8

11

GÉPIPAR

Gégecsô 2.0: az igus új ötleteket ad az energiamegvezetéshez Az e-skin és az e-ribs használatával új lehetôségek tárulnak fel a vezetékek igényes és költségkímélô elvezetése terén A gégecsövek a gép- és berendezésgyártásban, de az orvostechnikában vagy a gépjárműiparban is szerves részei az energiatovábbításnak. A hannoveri vásár alkalmából a kölni igus GmbH egy teljesen új ötlettel áll elő: az e-skin rendszerrel. A többi hasonló termékkel ellentétben ennek a tömlőnek önhordó funkciója van, tehát megtámasztja önmagát, és még tisztatérben is használható rövid, alátámasztás nélküli szakaszokon. A felhelyezhető e-ribs védőcső megvezeti a meglévő gégetömlős rendszerek mozgását. A gégetömlők sokféle alkalmazásban fordulnak elő, leginkább ott, ahol az energiatovábbítással szemben támasztott követelmények nem túl magasak. Előnyük,

hogy kis tömegű, sokoldalú és emellett rendkívül kedvező árú megoldást jelentenek az energia, a különféle üzemi közegek és az adatok továbbítására. Az e-skin és az e-ribs segítségével az igus a hannoveri vásáron bemutatja, micsoda fejlesztési lehetőségek rejlenek ebben a termékben, és hogyan teszi még könnyebbé az energiatovábbítást. e-skin: kompakt felépítés az önhordó szakaszokhoz Az e-skin egy felső és egy alsó héjból álló tömlő, amely összeillesztve teljesen zárt. Az egyszerű és

Az e-skin rövid, alátámasztás nélküli szakaszokon akár tisztatérben is bevethetô. (Forrás: igus GmbH)

12



Technika 2015/8

visszazárható nyitómechanizmusnak köszönhetően a használatban lévő vezetékek egyszerűen karbantarthatók és átvizsgálhatók. A hagyományos gégecsövekkel szemben az e-skin meghatározott mozgásiránnyal rendelkezik, és megtámasztja önmagát. Ezért rövid, alátámasztás nélküli szakaszokhoz is használható vízszintes energiatovábbító rendszerként. A modulárisan bővíthető cső ovális kialakításával emellett több helyet kínál, mint a kör keresztmetszetű gégetömlők. A belső elosztóelemek segítségével a kábelek különösen kíméletesen vezethetők. Az e-skin különböző alapanyagok kiválasztásával egyénileg az adott alkalmazásra szabható. A fröccsöntési eljárás emellett kis men�-

GÉPIPAR

nyiségeknél is különböző színezést tesz lehetővé, akár az alsó és felső részen is. Kialakítása és kiváló rugalmassága révén az e-skin számos iparágban sokoldalúan használható – a szerszámgépektől kezdve az orvostechnikai berendezések gyártásán keresztül egészen az igényes elektronikai iparig. Ez utóbbi területen nagy elmozdulási sebességek érhetők el, például beültető (pick-and-place) alkalmazásokban. Mivel kopás-, por- és vízálló, optimálisan használható tisztatérben is. e-ribs: a meglévô rendszerek megerôsítése Az e-skin mellett az igus kínálatában a meglévő gégecsöves rendsze-

rek megerősítésére szolgáló e-ribs is megtalálható. A felpattintható merevítő elem egyszerűen felhelyezhető a hagyományos gégecsőre, így kitölthetők a gégecső tetején lévő mélyedések. Ezáltal a gégecső stabilabbá válik, és csak egy irányba tud elmozdulni. A mindkét oldalon elhelyezett vezetőelemeknek köszönhetően a gégecsőnek ez a szakasza önhordóvá válik. Ha ezt a megoldást több gégecsőnél

is alkalmazzák, akkor az érintett tömlők megbízhatóan vezethetők egymás mellett. A meghatározott minimális hajlítási sugárnak köszönhetően az e-ribs megbízhatóan védi a gégecsőben elhelyezett vezetékeket.

Kapcsolat: igus® Hungária Kft. 1044 Budapest, Ipari Park utca 10 Tel. 1/306-6486, Fax 1/431-0374 [email protected], www.igus.hu

Technika 2015/8

13

GÉPIPAR

Huzalszikra forgácsolás – bízzunk mindent a gépekre? A mai huzalos szikraforgácsoló gépek szinte mindegyikével egyszerû dolga van a felhasználónak: program tervezése/importálása, technológiai paraméterek automatikus generálása, pozícionálás, és már mehet is a forgácsolás. Az automatizálás, CAD/CAM fejlesztések egyre elterjedtebbek, a gép kezelôjének a hatásköre pedig ezzel párhuzamosan egyre szûkül. De mi történik akkor, ha valamilyen technológiai probléma merül fel? Mi történik akkor, ha valamilyen módon mégis bele kell nyúlni a megmunkálás folyamatába? A szikraforgácsolásban – ahogyan a klasszikus forgácsolási folyamatokban is – rengeteg paraméter befolyásolja a megmunkálás minőségét. Ezeket a paramétereket a gépek automatikusan generálják a kívánt felületi minőség és pontosság függvényében. Azonban jó, ha tudjuk, mely alapvető paraméterek milyen hatással vannak a gép vágási sebességére, pontosságára, huzal kopására stb. Az elektromos kisülésekkel történő anyagleválasztás legfőbb paraméterei az áramerősség, ON time és az OFF time. Az állandónak tűnő

14



Technika 2015/8

szikrázás valójában nagysebességű tranzisztorokkal kapcsolt, szaggatott folyamat. Ezt a folyamatot a gép generátora végzi számítógépes vezérléssel (régebbi gépekben a szaggatást kizárólag R-C körökkel végezték). Az ON time alatt történik a szikrázás, az OFF time rövid szünetet jelent a folyamatban. Egyenlő ON és OFF time esetén négyszögjelhez közelítő jelalakot kaphatunk. A periódusidő – mely az ON és az OFF time összege - általában a mikroszekundumos nagyságrendbe esik, másodpercenként több ezer szikra keletkezik és oltódik ki. Belátható, hogy az ON time növelésével növeljük a periódus kitöltési tényezőjét, így nagyobb átlagos áramerősséget kapunk, a sebesség jelentősen növekedhet. A hosszabb aktív szikrázási fázisoknak azonban van még egy hatása: mivel a szikra időben tovább tart, ezért mélyebb erodálást tesz lehetővé, így a szikraköz megnövekszik. Az OFF time paraméternek a stabilitásban van fontos szerepe. Hosszabb OFF time alatt több idő jut a leválasztott anyag öblítésére valamint a közeg és a munkadarab hűtésére. Többek között a frekvencia is befolyásolja a felületi minőséget. Alapelvként el-

mondható, hogy a nagyobb frekvencia jobb felületi minőséget eredményez. Összességében a megmunkálás akkor lesz gazdaságos, ha minél kevesebb idő alatt minél jobb felületű kész darabot gyárt a gép. A sebesség az árammal növelhető, a felület minősége pedig a frekvenciával javítható, ezért kézenfekvő lenne nagyáramú, nagyfrekvenciás generátor beállítást alkalmazni. A fizika azonban több oldalról határt szab ennek. A generátorban parazita induktivitások találhatók. Ezek megakadályozzák az áram ugrásszerű változását. A pár mikroszekundumos ON time alatt az áram gyakran nem tudja elérni a programozott csúcsértéket. Ennek a következménye az, hogy a frekvencia növelésével csak egyre kisebb áramokat tud biztosítani a generátor. Másfelől a nagyobb áram elviekben durvább felületet eredményez. Hogy ezt belássuk, meg kell vizsgálnunk mikroszkóp alatt egy szikraforgácsolt felületet. Jellegzetes kráterek figyelhetők meg, melyeket az áram hatására leválasztott részecskék hagytak maguk után. A nagyobb bevitt energia nagyobb leválasztást végez, így a munkadarab felületén található egyenlőtlenségek is mélyebbek lesznek. A fenti fizikai törvényeknek és ezek megismerésének következtében szinte már a szikraforgácsolás kezdetétől megkülönböztetünk nagyoló és simító vágásokat. A vágások számával az áramerősség egyre csökken, a frekvencia egyre nő – ezeken kívül még számos paraméter van, amely változik a passzázsoknak megfelelően. A generátor beállításokon kívül a legfontosabb szerep a huzal paramétereinek jut.

GÉPIPAR

Ha valaki egy gépészetben-villamosságban laikus személynek próbálja elmagyarázni a szikraforgácsolást, az jól teszi, ha a tömbössel kezdi. Sokkal egyszerűbb a dolog: van egy munkadarab, és van egy elektróda. Egyik pozitív, másik negatív. Valójában a huzalos gépekben sem bonyolultabb a rendszer, de valahogy mégis nehezebb elképzelni, megérteni. Talán a huzal haladó mozgása, egyszerű formája és vékonysága miatt. A süllyesztékes forgácsoláshoz hasonlóan az elektródának – vagyis a huzalnak – kiemelkedő szerepe van a megmunkálásban. A szikraforgácsolás elvitathatatlan érdeme a kimagasló pontosság. Az új generációs szikraforgácsolók 2-3 µm tűréssel dolgoznak, az ultra-precíziós kis mozgástartományú gépekkel akár 1 µm alatti pontosságot is elérhetünk. Ahogyan ezt egy ilyen komplex rendszertől el is várnánk, a pontosságot számos dolog befolyásolja. Legnagyobb befolyásoló tényező a tengelyek pontossága, de a huzal technológiai paramétereinek a megfelelő beállítása nélkül ez kihasználatlan marad, a hibák a többszörösére is nőhetnek. Ha csak a sebesség – huzalfeszítés függvényt nézzük, akkor egy egyszerű optimumkeresésről van szó. A huzalfeszítés növelésével egy ideig nő a sebesség is, azután az optimális ponton túlhaladva csökken, a túlságosan nagy feszítés pedig huzalszakadáshoz vezet. De a sebesség nem minden. Egy szerszámgépről beszélünk, amelyben számos vibráció forrás található, például tengelymozgás miatti géptest vibráció, szivattyúk, stb. És ezek csak a belső hatások, nem is beszélve az alapzat remegéseiről, amelyeket az esetleges szomszédos marógép rezgései még jobban felerősíthetnek. A huzalvezetők hiába vezetik a huzalt oldalanként 2-3 µm pontossággal, ha a vibráció a huzalon elérheti akár a 10 µm-t is. Ilyen mértékű vibráció

rövidzárhoz, ellenkező irányban szikra kimaradáshoz vezethet. Ha megmunkálás közben gyakran rövidzár lép fel, szakad a huzal vagy esetleg csíkos, beégett a felület, érdemes leellenőrizni a huzalfeszítést, és a huzaltovábbításban résztvevő alkatrészeket. A vibrációkat a huzalfeszítés változtatásával csak részben tudjuk befolyásolni, – a rezgés frekvenciája és amplitúdója a feszítés függvényében változik – a megszűnéséhez a vibráció forrását kell megszűntetni, minimalizálni. Célszerűen az áram anyagleválasztó hatása javarészt a munkadarabon érvényesül. Azonban ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ha csak kis mértékben is, de a huzal is kopik. A huzal kopása a futásirány miatt nem szimmetrikus, az alsó fejbe belépő huzal vékonyabb, mint a felső fejből kilépő, emiatt a magasabb munkadarabok esetén a merőlegesség csorbát szenved. Egyes vezérlések (mint például a Sodick SPW) már tartalmaznak egy ezt kiküszöbölő kompenzációt. Ezek merőlegesre programozott vágás esetén is úgy vezérlik az U és V tengelyeket, hogy az így kialakult minimális fokos vágás ellensúlyozza a huzal kopását. A dielektrikum és az öblítés is nagyban befolyásolja a végeredményt. Ideális esetben a szikra a munkadarab és a huzal között alakul ki. De ha nem gondoskodunk az öblítésről, akkor a leválasztott részecskék útját állják az újabb szikrák kialakulásának. Továbbá az öblítés hűtésről is gondoskodik. Erre azért van szükség, mert a szikraköz

hőmérséklete elérheti a 12000 Celsius fokot is. De hogyan határozhatjuk meg az ideális öblítést? Első sorban figyelembe kell vennünk, hogy nagyoló vagy simító vágásról van szó. A nagyoló vágás esetén általánosságban az 1 kg/cm2 nyomás megfelelő lehet. A nyomás további növelésével javulhat a felületi minőség, hiszen az erodált anyag gyorsabban eltávolodik a szikraközből. A túl nagy nyomás viszont geometriai pontatlansághoz vezethet. Símító vágásoknál az anyagleválasztás egyre alacsonyabb, így az optimális öblítés is egyre gyengébb. Generátor paraméterek, huzal paraméterek, öblítés… Mindezeket áttekintve azt láthatjuk, hogy a fejlett szoftverek és vezérlések egy nagyon bonyolult, komplex feladatot látnak el helyettünk, amikor a technológia paraméterek automatikus kiválasztását végzik. Egy katt ide, egy katt oda – kész is. Ezek a paramétertáblázatok a legtöbb esetben ideálisak, hiszen több éves kutatáson, több ezer óra tesztvágáson és elemzésen alapulnak. Azonban ne felejtsük el, hogy az apróbb változások – mint például a csarnok 2 Celsius fokos felmelegedése – technológiai változtatásokat is igényelnek a legjobb eredmény érdekében. A jó gépkezelő ezeket kipróbálja, fejleszti, megfigyeli. Van, amit még sokáig nem tud utánunk csinálni a CAD/CAM… Dankó Márk IC-Hungary kft. Sodick szikraforgácsoló gépek magyarországi képviselete Technika 2015/8

15

GÉPIPAR

Gábor Dénes-díj felterjesztési felhívás 2015 A NOVOFER Alapítvány kuratóriuma kéri a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természet-tudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek ill. szövetségek vezetőit továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakembereket, hogy jelöljék GÁBOR DÉNES-díjra azokat az általuk szakmailag ismert, kreatív, innovatív, jelenleg is tevékeny, az innovációt aktívan művelő (kutató, fejlesztő, feltaláló, műszaki-gazdasági vezető) szakembereket, akik a műszaki szakterületen: * kiemelkedő tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységet folytatnak, * jelentős, a gyakorlatban az elmúlt 5 évben bevezetett, konkrét tudományos és/vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre, * megvalósult tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, a fenntartható fejlődéshez, * személyes közreműködésükkel megalapozták és fenntartották intézményük innovációs készségét és képességét. A díjak odaítéléséről a Kuratórium dönt. A kuratórium döntése végleges, az ellen fellebbezésnek helye nincs. A hiányos (adatlapot, indoklást, szakmai életrajzot, vagy ajánló leveleket nem tartalmazó) jelöléseket a Kuratórium formai okból figyelmen kívül hagyja. Nem lehet jelölő vagy ajánló a NOVOFER Alapítvány kuratóriumának vagy felügyelő bizottságának elnöke vagy tagja, az elbírálást segítő szakmai bizottság tagja, a jelölttel családi vagy alárendeltségi kapcsolatban álló személy. A díjak személyre szólnak, így alkotó közösségek csoportosan nem jelölhetők. A díj csak egyszer nyerhető el és a Kuratórium nem adományoz posztumusz díjat. Az ideális jelölt teljesen új tudást létrehozó szakember, akinek műszaki-szellemi alkotását eredményesen hasznosítják, aki ismereteit a gyakorlatban alkalmazza, látóköre messze meghaladja a szűken vett szakterületet, és a felterjesztéskor még nem töltötte be az 55. életévét. A Kuratórium fenntartja magának a jogot arra, hogy a tárgyévet megelőző évek jelöltje számára is adományozzon díjat, amennyiben a jelölt a tárgyévi felhívás minden kritériumának megfelel és a jelölők, valamint az ajánlók a kuratórium ez irányú megkeresése során fenntartják korábbi javaslatukat.

A jelölést (elôterjesztést) mind elektronikusan ([email protected]), mind papíralapon (1112 Budapest, Hegyalja út 86.) be kell nyújtani. Az elektronikus jelölés beküldési, a papíralapú jelölés postára adási határideje

2015. október 10. Eredményhirdetés és díjátadás: 2015. december

16



Technika 2015/8

GÉPIPAR

„A Mikulás is benchmarkol - 9.” konferencia

A minôségfejlesztés idôszerû feladatai (2015. december 3. Budapest, Hotel Benczúr) Szakmai körökben köztudott, hogy a szabványokat 5 évenként felülvizsgálják, abból a célból, hogy a használatuk során szerzett tapasztalatok felhasználásával frissítsék, korszerûsítsék az állományt. Az idei év különösen széles körben érinti a termékek és szolgáltatások minôségét befolyásoló szabványokat, köztük az ISO 9001 jelzetû, un. minôségirányítási szabványt. Ezért a rendezvény programjának összeállításakor eltértünk az eddigi gyakorlattól, amelyben 1-1 szûkebb témakört tárgyaltunk több oldalról, hanem arra törekedtünk, hogy az elôadók - a lehetséges idôkereten belül - a minôséget érintô szabványok változásáról adjanak áttekintést. Minthogy azonban a szervezeteknek - a kötelezôen betartandó elôírásokon fölül - versenyképességük fenntartásához ki kell dolgozni azokat az eszközöket, köztük minôség-jellemzôket is, amelyekkel elérik az ügyfelek elégedettségét, sôt a pozitív ügyfélélményt, a rendezvény azt is feladatának tartja, hogy - a hagyományokat követve - a benchmarking, a minôségjavítás bevált módszereinek, jó példáinak ismertetésével segítséget nyújtson a szervezetet irányító menedzsereknek és a minôséget közvetlenül létrehozó szakembereknek. A rendezvény színesítése céljából ezúttal is lehetôvé tesszük partnereinknek, hogy szolgáltatásaikat a helyszínen ismertessék, bemutassák

Program 08.45 – 09.20 Regisztráció 09.20 – 09.35 Megnyitó Levezetô elnök: Szôdi Sándor minôségügyi és oktatási vezetô – IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. 09.35 – 10.00 A környezet fenntarthatóságért Prof. Dr. Kerekes Sándor egyetemi tanár – Budapesti Corvinus Egyetem 10.00 – 10.10 „A Mikulás is benchmarkol-8.” konferencia legjobb elôadója díj átadása 10.10 – 10.35 A beszállítói láncok versenyképességének erôsítése  Lepsényi István elnök – Knorr- Bremse Felügyelôbizottság 10.35 – 11.00 Az energia menedzsment rendszerek Papp Zsolt energiagazdálkodási szakértô – ÉMI-TÜV SÜD Kft. 11.00 – 11.30      Szünet 11.30 – 11.55 Tapasztalatok és teendôk a szabványváltozások kapcsán Turi Tibor – vezetési tanácsadó 11.55 – 12.20 Új technikák az oktatás minôségéért Nagy Marianna ügyvezetô igazgató – Max Savaria Kft.           12.20 – 13.20 Ebéd 13.20 – 13.45 Az üzemfenntartás a minôségfejlesztés része Dr. Péczely György elnök – Magyar Ipari Karbantartók Szervezete 13.45 – 14.10 Gyártási folyamatok hatékonyságának fejlesztése Kiss Rita – Lean igazgató és Füredi Gábor Lean logisztikai csoportvezetô, Robert Bosch Power Tool Kft. 14.10 – 14.35 Banki segítség a versenyképesség erôsítéséhez Szabó Zoltán ügyvezetô igazgató helyettes – OTP Bank Nyrt. 14.35 -                   A konferencia zárása   A programváltoztatás jogát fenntartjuk! Kiemelt támogató: ISO 9000 FÓRUM

Technika 2015/8

17

GÉPIPAR

18



Technika 2015/8

GÉPIPAR

S&T PLM hírcsokor Megújult az S&T Youtube CAD/CAM/PLM csatornája Az S&T Consulting Hungary Kft. kiemelt figyelmet fordít a felhasználók tájékoztatására. Ebben kulcs szerepet játszik a www.youtube. com/user/CadCamPlm. A nyár folyamán a csatorna átszerkesztésre került, hogy a hatalmas mennyiségű információ jobban áttekinthető legyen és az érdeklődők egyszerűbben megtalálhassák a számukra releváns videókat. A csatornán rengeteg magyar nyelvű oktatóanyag, öntanító és webinar található. Ezek segítségével a CAD/CAM/ CAE technológiákkal kapcsolatban érdeklődők a saját tempójukban képezhetik magukat, ezen felül természetesen böngészhetnek az érdekességek között is. 1000 tonnás alagútfúró szörny – Creo-val tervezve A Crossrail projekt keretében 42 km hosszú alagút készül egy új földalatti vonalhoz Londonban. Az alagút elkészítéséhez alkalmazott alagútfúró gépet a német Herrenknecht cég készítette. A gép közel 1000 tonnás, átmérője 7,1 m, és teljes hossza 150 méter. A Creo különleges, nagy összeállítás tervezési képességei még az ilyen gigantikus gépek megalkotását is lehetővé teszik.

Az alagútfúró méreteit talán így lehet a legjobban érzékelni

egy konvejoron, majd hatalmas hidraulikus karok mozgatják azokat a helyükre. Mindegyik szegmens 3000 kg tömegű, és nyolc szegmens alkot egy 1,6 m hos�szúságú gyűrűt. Amint egy gyűrű elkészül, nagynyomású habarccsal rögzítik, majd a gép erre támaszkodva előre tolja magát. Alagútfúró mércével a gép gyorsan halad, egy műszakban 16 méter hosszúságú alagút készül. (A PTC és BBC cikke alapján).

Így készülnek az alagút gyûrûi

Ahogy a gép halad a talajban, és kialakítja az üreget, készre gyártott beton szegmenseket szállít előre

A Creo segítségével az ilyen gigantikus gépek is megtervezhetôk

3D-s nyomtatás Creo 3.0 szoftverben A 3D-s nyomtatás lassan kikerül a prototípus gyártás világából. Manapság egyre több cég vizsgálja a technológia sorozatgyártásban történő alkalmazásának – „additive manufacturing” – lehetőségeit. A 3D-s nyomtatásnak a Creo gyártója, a PTC is nagy figyelmet szentel. A Creo 3.0 egyik új fejlesztésével sokkal egyszerűbbé válik a 3D-s nyomtatás. A PTC szerződést kötött a Stratasys céggel, és a leggyakrabban alkalmazott nyomtatóira közvetlenül kiküldhetők a modellek. A szoftverben láthatók az adott nyomtató paraméterei, a nyomtatási munkaterület és anyagot is választhatunk Technika 2015/8

19

GÉPIPAR

A Creo 3.0 fejlesztésében nagy figyelmet kapott a 3D-s nyomtatás támogatása

a nyomtatáshoz. Beállíthatjuk a kívánt pontosságot kézzel, vagy alkalmazhatjuk az előre definiált értékeket. A nyomtatási térben a rendszerrel optimalizálható a modellek elhelyezése, megtekinthető a megtámasztó rendszer is. Vágósíkokkal betekintést nyerhetünk a modellek belsejébe. A nyomtatás előtt a szoftver elemzi a nyomtatandó modelleket, és kiszűrhetők a nyomtatási hibákat okozó vékony falak, vagy szűk csatornák. A szoftver kiszámítja a nyomtatás idejét, valamint a felhasználásra kerülő anyagok mennyiségét.

A felhasználók saját nyomtatókat is definiálhatnak, így a szoftverrel más gyártók nyomtatói is használhatók. A Creo 3.0-ban megjelent funkciók csak az első lépést jelentik. A Creo 4.0-ban további haladó funkciókkal fog bővülni a 3D-s nyomtatás eszköztára. 3D-s nyomtatóval készült autó Creo tervek alapján A Phoenix-ben működő Local Motors nevű cég elkészítette Strati nevű, teljesen működöképes nyomtatott autójának prototípusát és 2014 szeptemberében az első teszt vezetések is megtörténtek. Most újabb nagy állomásához ért a projekt. A Kevin Lo által megtervezett autó sorozatgyártásba és a következő évben piacra kerül. „A Local Motors-nál eltökéltek vagyunk a gyártás forradalmasításában” mondta az alapító és ügyvezető John B. Rogers, Jr.. „Az autó-

gyártók több mint 100 éve hasonló módon készítik az autókat. Nekünk most egy olyan technológiánk van, amivel gyorsabbá tesszük a gyártási folyamatot az online és az offline világ direkt gyártáson keresztül való összekötésével. Ez a folyamat jobb és biztonságosabb termékeket eredményez.” Lo a Creóval feküdt és kelt, az éjszakáit és hétvégéit is a tervezésre áldozta, mivel összesen 3 hetet kapott az autó „lelkének” megalkotására. „Az alapötlet az volt, hogy egy olyan karbonszálas központi egységet építsünk, ami magában foglalja az akkumulátorokat, a motort, az alvázat, a kerekeket és a végén olyan karosszériát helyezhetünk rá, amilyent csak akarunk. Ezzel a dizájn megoldással bármelyik alkatrész könnyedén eltávolítható és helyettesíthető egy másik, 3D nyomtatott elemmel.” A Creo segítségével a 3D nyomtatás specialitásai is figyelembe vehetők és a termék variációk sokasága készíthető el egyszerűen. S&T FOCUS 2015 meghívó – október 16. Az S&T FOCUS a magyar gépészmérnöki társadalom legnagyobb éves CAD/CAM/PLM szakmai összejövetele már két évtizede, nem lesz ez másképp idén sem. Az idei év kulcs témája az oktatás, és az ipar szerves együttműködése, és az új innovatív technológiák áttekintése lesz. A FOCUS október 16-án, a Budapest Kongresszusi Központban kerül megrendezésre. A program és a regisztráció a www.snt.hu/focus oldalon érhető el.

A Creo új eszközeivel könnyedén készíthetôk „3D-s nyomató-barát” tervek és kezelhetôk az autó különbözô változatai

20



Technika 2015/8

Kapcsolat: További információ: S&T Consulting Hungary Kft. www.snt.hu/cad, 06-1/371-8060

Technika 2015/8

21

GÉPIPAR

Gépbeszerzés újra! Megjelentek az eszközbeszerzést támogató pályázati felhívások Hosszú várakozás után, a KKV-k külpiaci megjelenését támogató pályázati felhívást követően, 2015. június 9-én, megjelentek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) mikro-, kis és középvállalkozások termelési és egyéb kapacitásbővítését, elsősorban gépbeszerzését támogató pályázatai. A GINOP-1.2.1-15 azonosító számú, a termelési kapacitás bővítésére 65 milliárd forint, a GINOP-1.2.2-15 azonosító számú, a kapacitásbővítő beruházások támogatására összesen 20 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre. A Széchenyi 2020 program keretében, a pályázatokat a felhívások megjelenést követően legkorábban a 30. naptól, azaz jelen esetben 2015. július 9-től lehet benyújtani. GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése A termelési kapacitások bővítésére kiírt pályázat keretében maximum 50%-os támogatási intenzitás mellett, minimum 50, maximum 500 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a vállalkozások feldolgozóipari fejlesztéseik támogatására, amelyeknek a pályázat mellékletében felsorolt TEÁOR szám szerinti besoroláshoz kell illeszkednie. Támogatható tevékenységek: 1. Gyártáshoz kacsolódó, új termelőeszköz beszerzése (önállóan támogatható) 2. Anyagmozgatáshoz, raktározáshoz, csomagoláshoz kapcsolódó új eszköz beszerzése 3. Termelőeszköz működtetéséhez kapcsolódó infrastrukturális és ingatlan beruházás 4. Információs technológia-fejlesztés 5. Gyártási licenc, gyártási know-how beszerzése

GINOP-1.2.2-15 Mikro-, kis és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása A nem csak feldolgozóipari fejlesztések támogatását lehetővé tevő pályázat keretében maximum 50, míg a szabad vállalkozási zónák esetében 70%-os intenzitás mellett, 5 és 50 millió forint közötti támogatás elnyerésére van lehetősége a vállalkozásoknak. A pályázás során előnyt élveznek a feldolgozóipari tevékenységet fejlesztő vállalkozások. Támogatható tevékenységek: 1. Új, kapacitásbővítő eszköz beszerzése (önállóan támogatható) 2. Anyagmozgatáshoz, raktározáshoz, csomagoláshoz kapcsolódó új eszköz beszerzése 3. Termelőeszköz működtetéséhez kapcsolódó infrastrukturális és ingatlan beruházás 4. Információs technológia-fejlesztés 5. Gyártási licenc, gyártási know-how beszerzése 6. Online megjelenés

A fejlesztéseiket kizárólag a konvergencia régióban valósíthatják meg a pályázók, és alapvetően egy lezárt üzleti évvel, egy fő statisztikai létszámmal kell rendelkezniük, saját tőkéjük nem lehet negatív. Ezen feltételeket a pályázó a tulajdonos személyén keresztül kapcsolódó más vállalkozással is biztosíthatja. A GINOP-1.2.2-15 azonosító számú pályázat esetében, feldolgozóipari tevékenység fejlesztése induló vállalkozások is nyújthatnak be pályázatot. A pályázatok benyújtásával a vállalkozásoknak az alábbi kötelezettségeket együttesen szükséges vállalniuk: • A bázislétszám fenntartását, és • A személyi jellegű ráfordítások növelését, és • Az éves nettó árbevétel növelését a projekt befejezését követő két évben. • Honlap készítését (GINOP-1.2.2-15 pályázat esetében) Mindkét pályázat esetében objektív szempontokat felsorakoztató és alapos körültekintést igénylő tartalmi értékeléssel kell szembenéznie a pályázóknak. Az összefoglalót a Technika Magazin együttműködő partnere, az Econoserve Pályázati Kft. készítette, a 2015.06.09-én megjelent pályázati felhívás alapján (www.palyazat.gov.hu). A pályázati felhívásokkal, a projektek tervezésével, valamint a pályázatok elkészítésével kapcsolatban részletesebb információkkal, alábbi elérhetőségeinken állunk rendelkezésére: Econoserve Pályázati Kft. Pályázati tanácsadás | Projekttervezés | Pályázatírás | Projektmenedzsment 1122 Budapest, Városmajor u. 10. www.econoserve.hu | 1/212 4972 | [email protected]

22



Technika 2015/8

Technika 2015/8

23

GÉPIPAR

Adatok a szárnyaló autóiparról A KSH közreadta a tavalyi iparról szóló jelentését, melyszerint a magyar ipar  mintegy egyharmadát adja a hazai autógyártás.   A Központi Statisztikai Hivatal legújabb összesítése a hazai ipar elmúlt évi teljesítményéről kiemeli, hogy annak termeléséből az egyharmadot, 6 496,8 ezer milliárdot a közúti járműgyártás állította elő. Ez megelőzte a számítógép-, elektronika-, optikai ipar 2 708,7 ezer milliárdos termelését és ezután következett a sorrendben a gép- és berendezés-gyártás 1 877,5 ezer milliárddal. Érdekes módon a világhírű gyógyszergyártásunk „csak” 565,8  milliárddal jelentkezett, 3 006,7 ezer milliárdot tett ki együtt az italgyártás, a textilipar, a nemesfém-ipar és az orvosi eszközök gyártása.   A legnagyobb exportôr Az autóipar dominanciáját jelzi, hogy súlya a magyar iparon belül a 28 százalékot teszi ki: közúti gépjárműveket 3 588,4,  autójármű alkat-

24



Technika 2015/8

részeket 1 769,8, járműelektronikai készülékeket 1 032,4 ezer milliárd forint értékben gyártottunk, vagyis a három autógyárunk (Audi, Mercedes, Suzuki) gyártása összességében nagyobb, mint a járműipar többi része. Az autógyártás több mint 90 százalékát exportáljuk, ezzel az 50 legnagyobb magyarországi exportőrből 21 cég járműgyártó, gumiabroncsgyártó, vagy autókereskedő. Az Audi tavaly egymaga 2 325,7 ezer milliárd forint exportbevételre tett szert, a Mercedes-Benz 881,8 milliárd forintra, a Magyar Suzuki pedig 459,1 milliárd forintra.  Őket a Robert Bosch Elektronika Kft. követte 410,1 milliárd forint exportbevétellel. A járműgyártással foglalkozó 50 exportbevételű  cég közül  21 vállalkozás külföldi. De a statisztika ebből a szempontból megemlíti a békéscsabai magyar tulajdonban lévő Csaba Metál céget a tavalyi 7,5 milliárd forintos exportbevétellel, vagy a ZF LenkSysteme Hungáriát a 60 milliárd forint értékű exportjával.   A túlsúly kockázatai Az  autóipar szárnyalása azonban alig növelte a magyar ipar részesedését a hazai GDP megterme-

lésében: ez a részesedés 2000-ben és 2014-ben is 22 százalék volt. Viszont az autógyártásban csak 86,6 ezren dolgoznak, kevesebb mint tizedannyian, mint ahány állami alkalmazott van.  Az autógyártásunk fejlődését tükröző adatokkal kapcsolatban  szakemberek rámutatnak arra is, hogy ilyen magas arányban az autóiparnak is megvannak a maga kockázatai: egy esetleges recesszió autóink feltörekvő piacain (például Kínában), visszavethatné az Audi és a Mercedes exportját, amit más iparágakkal nem tudnánk pótolni. A másik gond, hogy már annyira leterhelt a hazai autógyárak kapacitása, hogy aligha növelhetnék termelésüket és ezzel    részesedésüket a magyar ipari termelésből, ehhez új autógyárakra is szükség lenne, azokat azonban az utóbbi években nem sikerült idecsalogatni. Ezt alátámasztja az is, hogy a brit Jaguár óriás beruházás Krakkóban valósul meg. Az 1,7 milliárd euró értékű beruházásra a lengyelek kedvezőbb ajánlatot tettek, mint Szlovákia, Csehország, Törökország és Magyarország. -komornik-

Technika 2015/8

25

GÉPIPAR

Átadták a Bosch Budapesti Fejlesztési Központját A Bosch augusztus 7-én megnyitotta a Gyömrői úton a vállalat kibővített Budapesti Fejlesztési Központját (BFK), amely a cégcsoport második legnagyobb európai autóipari fejlesztési központja. A Bosch 2011 óta összesen 32 milliárd forintos beruházással korszerűsítette és bővítette a magyarországi központjának és a BFK-nak helyet adó létesítményt. Az új épület megnyitását a cégcsoport kutatási-fejlesztési tevékenységének a folyamatos bővülése tette lehetővé. Az innováció mindig kulcsfontosságú volt a Bosch sikereiben, és ennek részeként mindig is számít a magyar mérnökök szakmai tudására és elkötelezettségére – jelentette ki az ünnepélyes megnyitón Dirk Hoheisel, Robert Bosch GmbH igazgatótanácsának a tagja, aki elmondta, hogy a BFK-ban az automatizált közlekedés harmadik legnagyobb fejlesztési központját szeretnék kialakítani Stuttgart és Palo Alto után. Az automatizált közlekedés budapesti tesztelésének a célja a közúti balesetek, valamint a balesetből származó halálesetek számának a csökkentése. Kiemelkedô K+F tevékenység Magyarországon A Bosch 1899 óta van jelen Magyarországon. Az 1991-ben újjá-

26



Technika 2015/8

alapított regionális kereskedelmi Kft-ből mára jelentős vállalatcsoport, az ország egyik legnagyobb külföldi munkaadója lett. A 2014es üzleti évben a hazánkban 9 leányvállalattal rendelkező Bosch csoport teljes forgalma 825 milliárd forint volt, magyarországi forgalma – a saját vállalatok közötti kereskedelmi tevékenység nélkül – pedig elérte a 183 milliárd forintos értéket. Mindezt Javier Gonzalez Pareja, a magyarországi Bosch csoport vezetője mondta el, aki kiemelte, hogy az országban működő leányvállalatoknál idén áprilisban már 10  500 munkatársat foglalkoztattak. Pareja leszögezte, hogy Magyarországra nemcsak gyártási központként, hanem kiemelten fontos K+F centrumként is tekintenek, így az elmúlt négy évben mintegy 700 új fejlesztőmérnököt vettek fel a BFK-ba, idén pedig további 700 új diplomásnak biztosítanak munkahelyet. A tavalyi pénzügyi évben a Bosch jelentősen, 26 százalékkal, 24 milliárd forintra növelte K+F ráfordításait Magyarországon. Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese és parlamenti államtitkára kiemelte, hogy Németország Magyarország legfontosabb külgazdasági partnereként az országban befektetett külföldi működő tőkének a negyedét adja. A magyarországi közvetlen német tőkebefektetések meghaladják a 20 milliárd eurót, és a cégcsoport 825 milliárd forintos hazai forgalma az ország GDP-jének a 2,5 százalékát teszi ki. Németország sikere nagyon fontos Magyarország számára, mivel a magyar export és import több mint negyede a németországi ke-

reskedelmi kapcsolatokon múlik – hangsúlyozta a miniszterhelyettes. K+F csúcsközpont a Bosch kutatóbázisán Oliver Schatz, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért felelős elnöke, a BFK vezetője emlékeztetett: a budapesti campus 2009-es tervezésekor azzal számoltak, hogy 2016ig 1 200 mérnököt foglalkoztatnak majd a Boschnál. Ezzel szemben jelenleg már 1 300 mérnök dolgozik a budapesti komplexumban, közülük mintegy ezer mérnök számára alakítottak ki munkaállomásokat az új épületben. A BKF jelenleg 11 osztállyal működik. Itt fejlesztik például az elektronikus vezérlőegységeket, valamint az utas-biztonsági és vezetéstámogató rendszerek különböző elemeit. Emellett a központban működik egy autószerelő műhely is, ahol az ultrahang-, videó- és radarérzékelőkön alapuló legújabb vezetéstámogató rendszereket szerelik be az autókba. Az új laborokban a nagyobb biztonságot és kényelmet nyújtó vezetéstámogató rendszerek fejlesztéséhez szükséges élettartam szimulációkon, megbízhatóság teszteken, analíziseken és folyamatteszteken dolgoznak a Bosch mérnökei. B.S.

GAZDASÁGTÖRTÉNET

Régmúlt gyáriparosok, régmúlt sorsok 2. A magyar gazdaságtörténet nem lenne teljes, ha nem idéznénk fel a származásuk miatt üldözött hazai gyáriparosaink, menedzsereink, és üzletembereink megpróbáltatásait, azokét, akik a haza iránti hûséggel szolgálták a magyar ipar fejlôdését. A holokauszt 70. évfordulója alkalmából a világhírű,  a hazánkért sokat áldozó zsidó tudósoknak, művészeknek emlékszobrot állítottak Budapesten, köztük Weiss Manfréd és Richter Gedeon gyáriparosoknak is. Múlt számunkban a csepeli óriás üzem alapítójáról, Weiss Manfrédről és az első hazai vetőmag-termesztő és forgalmazó Mauthner-családról írtunk. Folytatásként Richter Gedeon, Aschner Lipót és Chorin Ferenc nagy jelentőségű tevékenységéről emlékezünk meg.   A Sas-patikából indult Richter Gedeon (1872-1944), a magyar gyógyszergyártás megalapítója és világhírre vivője árvagyerekként, a gyöngyösi ferences gimnázium elvégzése után választotta a patikusi pályát. Három évi gyógyszertári gyakorlat után a kolozsvári egyetemen, majd a Magyar Királyi Tudományegyetem orvosi karán nyerte el a gyógyszerész oklevelet. Az ország számos városában dolgozva, majd négy éven át külföldön is képezte magát, ennek során eljutott több gyógyszergyárba is. Hazatérve az atyai örökségből megvásárolta az Üllői úton működö Sas-patikát, ahol preparatív laboratóriumot hozott létre és hamarosan megkezdte a különböző állati szervekből kivont organoterápiás készítmények előállítását. Új gyógyszereit szívesen fogadta a magyar  orvostársadalom. Csakhamar viszont az igények és a külföldi megrendelések

növekedése miatt építette meg a gyárát Kőbányán, az első magyar gyógyszergyárat. Ez a mai gyár akkor még  területének csak kis hányadát foglalta el, mégis a termelés gyorsan szárnyra kapott és az organoterápiás készítményeken kívül standartizált növényi készítményeket (Edigam, Ergam), valamint az első szintetikus termékek növelték a kínálatot. Így született meg az első világháborúban nélkülözhetetlen Hyperol fertőtlenítő szer, a ma is népszerű lázcsillapító, a Kalmopyrin. A termelés hatalmas saját kutatóbázisra épült: Richternek 1914-ben már 24 elfogadott szabadalma volt.  Ipari biológiai laboratóriuma lehetővé tette a természetes hatóanyagok gazdaságos ipari izolálását, a kész gyógyszerek hatóanyagának standartizálását, el-

lenőrzését. 1941-ben a nemzetközi kutatással egyidőben megoldották az első szintetikus osztrogén hormon (stilbestrol) előállítását. A gyár termékei világszerte ismertek lettek: rövid idő alatt öt kontinenst átfogó ügynökhálózatot és tíz külföldi fiókvállalatot alapított. Az Egyesült Izzó mellett az első magyar multicég lett az övé. A második világháború ezt a vállalatot is derékbe törte, ráadásul a magyarországi zsidótörvények alapján 1942-ben Richter Gedeont megfosztották saját gyára  vezérigazgatói tisztségétől, de ő, bizalmas munkatársai útján, illegálisan irányította tovább üzemét. Akkor sem hagyta el a gyárát, amikor 1944-ben még módjában állt Svájcba menekülni. Egy ideig az üldöztetés elől  Raoul Wallenberg bújtatta  feleségével egyetemben, ezer sorstársával együtt, de mégis elhurcolták, 1944. december 30-án a nyilasok a Dunába lőtték.   A magyar innováció atyja

Aschner Lipót (1873-1952) nevét talán kevesen ismerik, ám művét, az Egyesült Izzót az egész világon nagy becsben tartják. Páratlan szervezőképességével, üzleti tehetségével sikerült a gyárát világvállalattá, a vákuumtechnikai szakma nemzetközi nagyvállalatainak egyenrangú partnerévé tenni. Hogyan lesz egy gyári köztisztviselő, számlázó fiatalemberből egy óriási üzem vezetője,  az ritka karriertörténet. Pedig pályája négy polgári osztály elvégzéséTechnika 2015/8

27

GAZDASÁGTÖRTÉNET

vel indult, ennyire tellett a Nyitra megyei falusi vegyeskereskedő apja jövedelméből. Ám ezt bőségesen pótolta  rendkívüli tehetsége a kereskedelemhez, ami az üzletek pultjai mögött állva bontakozott ki benne. 1896-ban lépett be az újpesti Egyesült Villamossági Gyárba, és 12 év alatt kitartó munkával az üzem kereskedelmi igazgatója, majd vezérigazgatója lesz. Neki tulajdonítható, hogy az üzem, Tungsram néven részesévé válik a világ legnagyobb izzólámpa gyártó cégek kartelljének, amelynek tagja az amerikai General Electric, a holland Philips, a német Osram és a francia Compagnie de Lampes. Helyét ebben az előkelő „társaságban” azzal vívta ki, hogy itt fejlesztették ki a korszak legkorszerűbb fémszálas izzólámpáit, majd  továbbfejlődve,  Aschnernek  sikerült kizárólagos joggal megvásárolnia dr. Just Sándor és Hanaman Ferenc korszakalkotó találmányát, a wolframszálas izzót és megoldotta Bródy Imre által itt feltalált kriptontöltésű izzólámpa tömeggyártását – a külön e célra Ajkán felépített gyárában, amelyet egyébként Heller László tervezte. Az Izzó  fejlesztő laboatórumának élére olyan egyetemi tudósokat nyert meg, mint Pfeifer Ignác, majd Bay Zoltán. Itt születhetett meg a Xerox sokszorosító technika, a televízió őse, a lokátortechnika, a világszínvonalú rádiócsőgyártás, megalapozta a későbbi televízióképcsőgyártást. Innen érhette el Bay Zoltán az első Hold-letapogatással eredményét. Aschner oly sokat tett Újpestért is, hogy annak felsorolása nem fér ide. Az 1944. mácius 19-én bevonuló németeknek első dolga volt Aschner elhurcolása Mauthausenbe, ahonnan 100 ezer frankos váltságdíj fejében tudták csak kiszabadítani a Tungsram tulajdonosai. Genfbe kerülve  továbbra is a gyár ügyeivel foglalkozott, majd szovjet garanciával ha28



Technika 2015/8

zatérhetett és egyre súlyosbodó betegsége ellenére 1952-ig vállalta az idős ember az üzem ügyvezetését. A keze alatt számos olyan tudós végzett eredményes és megbecsült munkát, akiket ma a magyar természettudományos és műszaki haladás legjelesebb képviselői között tartunk számon. Így például  az említetteken kívül Czukor Károly, Millner Tivadar, Selényi Pál, Szigeti György, Tury Pál, Valkó Iván Péter, Vészi Gábor, Winter Ernő.   Egy üzletember a Felsôházból Chorin Ferenc (1879-1964) a Horthy-rendszer egyik legbefolyásosabb gyárosának és üzletemberének már az apja is gyáriparos volt: 1903-tól haláláig a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. elnöke, 1902-től a Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) egyik alapítója, a Főrendi Házban és Delegációban a vezető szerepével, szaktudásával képviselte a magyar ipar érdekeit. Fiát ennél jobban semmi sem predesztinálhatta volna vezetőszerepre a gazdaságban, tehetsége eredete nagyapja, a híres aradi főrabbi, Chorin Áron lehetett. Ifj. Chorin Ferenc a jogi tanulmányai befejeztével apja szerepét vállalta a Salgótarjáni Kőszénbányáknál, a GYOSZ-nak 1928-tól 1942-ig elnöke, a Munkaadói Központ alapítója, és erre fel még a Felsőháznak is tagja. Bár jeles tanulmányaiért magától Ferenc Józseftől vehette át az aranygyűrűt, osztrák ellenes volt, aki egyetemistaként  társaival  még osztrák kirakatok betörésétől sem riadt vissza. A  gazdaság  és politika sűrűjébe az 1919-utáni antiszemita rezsim engedte be, mert annak  szüksége volt a nagy ismertséggel, tudással és anyagi erőforrással rendelkező zsidó nagyiparosokra. Chorin végül is ezt a kiegyezést személyesítette meg. Ezután nagy szerepe lehetett a 20-as évek ipari fejlődé-

sében, a 30-as évek válságkezelésében. Weiss Manfréd egyik lányának férjeként a két céget hatalmas konszernbe egyesítette. A rendszer konszolidációját levezénylő Bethlen István miniszeterelnök bizalmasa lehetett (később Bethlen anyagi gondjain is enyhített), Horthyhoz való viszonyát jelezte, hogy a száműzött kormányzót Portugáliában szintén anyagilag segítette. Pedig keserűen kellett megállapítania, hogy hiába óvta a magyar elitet a németekkel való szövetségtől ilyen magas tisztségeiből, még a Magyar Nemzet című lapot is ebből a célból alapította. Végül  a legvészterhesebb időkben is minden befolyását a németekkel szembeni ellenállásra használta. Ez a nyiltsága vezetett oda, hogy a bevonuló németek „természetesen” azonnal megkapták Chorin nevét. Bár a bevonulás  reggelén még sikerült elrejtőznie, de csakhamar a Gestapo  kézrekerítette. „Kis mauthauseni kitérővel” vis�szakerült Budapestre, de csak azért, hogy a Gestapo a konszernre rátehesse a kezét. Így menekülhetett meg a családjával, kijutva Portugáliába. Végül New Yorkban leltek menedékre, ahonnan soha sem tértek haza. K.F.

KÖZLEKEDÉS

Kamionok sofôr nélkül Ki gondolhatta volna a 80-as években, hogy az akkor külföldet járó,  irigyelt kamionsofőrökből egykor hiány lesz Magyarországon? Olyannyira, hogy az állam most 6 ezer kamionsofőr-jogosítvány megszerzéséhez, zömében uniós pénzből 5 ezer milliárd forintot is áldoz. Abban, hogy évente több ezer kamionost keresnek, persze a közúti fuvarozó cégek is hibásak. Ma Magyarországon egy kamionsofőr maximum  350-400 ezer forintot visz haza, ha külföldre szállít, akik pedig kizárólag belföldön vezetnek, ennek a felét. Ráadásul velük csak a minimálbérre szerződnek és csak az alapján jár nekik a nyugdíj, a táppénz, a munkanélküli segély és a szabadság idejére járó bér. Ehhez a  programról hírt adó vs.hu még azt is hozzátette, hogy a minimálbér után fennmaradó pénzt a külföldi napidíjból, az üzemanyag megtakarításból kell összespórolniuk, és mindezért 20-22 napot dolgoznak külföldön, a hétvégi pihenőjüket a poros parkolókban, a kocsiban kell eltölteniük. Nem csoda tehát, ha elszívja őket a külföld, ahol havonta 2500-3000 eurót is megkereshetnek, mégha négy hétig kint is  kell dolgozniuk, és haza csak a hónap leteltével mehetnek, maximum egy hétre. Visszaütnek az alacsony bérek Ma Magyarországon 11 700 fuvarozási vállalkozás működik, amelyek 62 720 járművet üzemeltetnek. A személyszállító válllakozások száma több mint 1 500, ezek 15 ezer buszt közlekedtetnek, vagyis a közúti fuvarozás nagy hányadát a teherfuvarozás teszi ki. A vasút mellett a  nagy kapacitásával, mozgékonyságával, a különlegesen nagy terhek  háztól-házig való eljuttatásával a kamionsereg a

gazdaság vérkeringését segíti elő: az export, benne  a mezőgazdasági kivitelünk elképzelhetetlen lenne nélküle. Az utóbbi években az alacsonyabb munkabérekkel dolgozó hazai fuvarozók, több más hasonló ország vállalkozásával, különösen a lengyelekkel együtt megduplázták részesedésüket a nemzetközi közúti fuvarpiacon, növelni tudták teljesítményüket, ezáltal részesedésüket az „európai tortából”, és a nyugati országok fuvarozó cégei „beszorultak” a saját országukba. Ami ezt lehetővé tette, a hazai alacsony bérszínvonal, most visszaüt: ezek az országok, köztük Magyarország is a kamionosok ezreit bocsátja a nyugati cégek rendelkezésére, és ha ez így menne tovább, azok visszatérhetnének Magyarországra a magyar kamionosaikkal, és a magasabb béreik jelentősen megdrágíthatnák a szállítási költségeket.   Félmillióba kerül a jogosítvány Annak másik oka, hogy nálunk hiányszakma lett a hivatásos gépkocsivezetés és a kamionozás, és például ma 6 ezernél több kamionos hiányzik az utakról, az is, hogy amint azt ugyancsak a vs.hu kiszámította, félmillióba kerül a kamion vezetésére jogosító engedély. A pályázónak több tanfolyamot is el kell végeznie. A C-kategóriás jogosítvány megszezésének ára 200-250 ezer forint, ezután lehet vizsgázni. E-kategóriában 120-150 ezer forintért.  A Kötelező Gépjárművezetői Képesítési igazolványért, a GKIkártyáért 120 ezer forintot kérnek. Vagyis, ha valaki mindenből levizsgázik és egyszer sem bukik meg, félmilliónál is többet költ arra, hogy kamionsofőr legyen. Ezt pótolná most az állam, bár ha a ráfordítandó 5 milliárd forintot  elosztjuk a várható tanulók számával, az állam

fejenként fél millió forint helyett 830 ezer forintottal kalkulál. Most már csak az a kérdés, lehet-e majd ilyen gyorstalpaló módon olyan sofőröket kiképezni, akikre hatalmas értékeket bízhatnak, akiknek meg kell majd birkózniuk a hatalmas teherrel a nagy forgalomban és akik életvitelszerűen is foglalkoznak majd ezzel a pályával. Mindehhez ma már alig dolgozik olyan tapasztalt sofőr, aki bevezethetné őket  a gyakorlatba, mint régen, amikor a kezdők  két héten át  utazhattak együtt a mesterrel.   Lesz-e elég jelentkezô? Nem véletlen, hogy a kormány ezen programja még a szakmát is megosztja. Attól tartanak, hogy a kamionos szakma nagyon felhígul, hiszen a pályára különösebb kedv, elhivatottság nélküli emberek is jelentkezhetnek, akik csak rövid megoldásként fogják fel a lehetőséget és tulajdonképpen semmit sem veszítenek, ha nem sikerül. De vajon így is akad-e majd elég számú jelentkező? Tavaly 7 300 olyan gépkocsivezetői állást hirdettek meg az országban, amelyre nem volt jelentkező. Ezért például azzal is „vonzanák” a jelentkezőket, hogy az államilag támogatott sofőrképzéshez nem szükséges érettségi, elég az alapfokú képzettség és legalább 2 éves B-kategóriás jogosítvány. Pedig erre a pályára eddig a jelentkezők abszolút többsége nem volt alkalmas, a korábbi tapasztalatok szerint is 300 kamionsofőr megtalálásához legalább kétezernek kellett jelentkeznie. Vagyis a mi esetünkben  6 ezer jogosítvány megszerzéséhez 42 ezernek. K.F. Technika 2015/8

29

LOGISZTIKA

Big Data a logisztikában:

Digitális konténerkövetô alkalmazás A világ harmadik legnagyobb konténeres hajózási társaságaként ismert Marseille-i székhelyű francia CMA CGM új fejlesztésű mobil alkalmazással jelent meg a piacon, amellyel nyomon követhetők a vállalat hűtőkonténerei a tengeren, illetve a szárazföldön is. A cég azt is bejelentette, hogy az idei év végéig az összes hűtött konténereit felszereli azokkal a kisméretű intelligens és kommu-

nikáló dobozokkal, amelyeknek az információit egy információkezelő platform dolgozza fel és juttatja el ügyfeleinek a mobiltelefonjaira.

Intelligens érzékelôkkel felszerelt doboz

Marco Polo konténerszállító hajó

30



Technika 2015/8

LOGISZTIKA

A Big Data alkalmazást a szintén Marseille-i, 16 alkalmazottat foglalkoztató Traxens kezdővállalkozás fejlesztette ki három éves kutatómunka után. Az új technológia alkalmazásával a konténerek úgymond „elmesélik az életüket”, lehetővé téve a megrendelőknek, hogy valós időben részletes információkat kapjanak a konténereik útjáról, valamint a szállítás során a hűtött árukat érintő összes kérdésekről. A konténerek helyzetéről szóló információkat tartalmazó alkalmazás már elérhető a Google és az Apple internetes áruházaiban. Konténereket megszólaltató technológia A „4Trax” elnevezésű K+F projekt keretében a Traxens által kifejlesztett mobil alkalmazás létrejöttét az a növekvő igény kényszerítette ki, melynek értelmében a CMA CGM társaságot ügyfeleinek a 34 százaléka rendszeresen konténereinek a földrajzi pozíciójáról való kérdésekkel keresi meg. A francia világvállalat először a romlandó árut szállító konténereit szereli fel az új alkalmazással. Konkrétan ez azt jelenti, hogy azokat a mobiltelefon méretű dobozokat helyezik el a konténerekben, amelyeket összekötöttek egy információkezelő platformmal, ahonnan a konténerekből érke-

ző információk megérkeznek a mobiltelefonokra. A Traxens által kifejlesztett technológia célja, hogy valós időben adatokat szolgáltasson a konténerekben a szállítás során előforduló nem várt eseményekről – így például a hűtési láncban bekövetkező kimaradásról – a multimodális lánc résztvevőinek. Michel Fallah, a Traxens alapító elnöke elmondta, hogy a konténeres szállítás során általában 4–12 közötti létszámú szereplő a felelős a multimodális láncban az áru sorsáért, így nagyon fontos pontosan megállapítani, hogy a lánc melyik pontján következtek be az áru sorsát befolyásoló történések. „Intelligens fekete doboz” Az alkalmazás lelkét, mondhatni „fekete dobozát” az a kis doboz alkotja, amely egy sor beépített érzékelőt tartalmaz. Az érzékelők segítségével azonosítható a konténer helye, mérhető a súlya, megállapítható a bekövetkezett hőmérsékletkülönbség, kiértékelhető az esetleges ütközés és ütés, de információk kaphatók a konténer felnyitásáról, valamint az áruk esetleges eltűnéséről is. Ezek az információk egyaránt létfontosságúak az áru betöltője, a tengeri szállító, a közúti vagy vasúti szállító, a végfelhasználó, és nem utolsósorban a biztosító számára is.

A Traxens előfizetési lehetőséget kínál a szállítási lánc említett szereplőinek az új alkalmazás igénybevételére. Így például kön�nyen megállapítható, hogy egy banánszállítmányt az áru szállításának melyik szakaszában nem tárolták a szabályban előírt feltételek szerint. Az idevágó információkat megkapja az áru feltöltője, a végfelhasználó és a biztosító is. Az elektronikai termékeket szállító konténerekhez speciális ütésérzékelő szenzorokat fejlesztettek ki. A vámszervek szintén fontos információkhoz jutnak, mivel a szenzorok révén a kis doboz beszámol arról is, hogy a konténereket lezáró pecséteket a szállítási lánc melyik pontján és időben mikor távolították el. Nyereségtermelô alkalmazás Jelenleg 33 millió konténer bonyolítja le a világon évente 5 000 milliárd dollárt elérő áruforgalomnak a 90 százalékát. A célállomásra késéssel érkező konténerek aránya eléri a 40 százalékot, ezért az új alkalmazással fontos gazdasági nyereség érhető el, mivel valós időben javítja az árukezelést és szállítást, illetve pontos és biztonságos körülmények között gyűjtött információkkal segíti a szállítási lánc szereplőit a készletgazdálkodásban. A szállítási lánc résztvevői a hagyományos konténerek esetében konténerenként napi 50 euró centért, a hűtött konténereknél pedig napi 3 eurós bérleti díjért SMS-ben kapnak tájékoztatást a konténereket érintő információkról.

Békés Sándor

Technika 2015/8

31

ÉLELMISZER

Mi van a felvágottakban? „A húsipar ma már egyre inkább a hús kreatív helyettesítéséről szól, laboratóriumi serénykedésről, mérnöki munkáról. Mindezt elősegíti az élelmiszeripari szabályozás, az adópolitika, az iparági beruházások évtizedes elmaradása, és azok a fogyasztói igények, amelyek egyszerre trükkök nélkül nem teljesülhetnének. Cserében viszont fogyaszthatjuk az ízfokozott, húspépes „szóját”. A  greenfo.hu  lesújtó kritikáját támasztja alá, hogy immáron szója, glutén és laktózmentes párizsit is hirdetnek.  Bár hogy  a másikban miért található a tej tartalmazta laktóz, a gabona gluténje, amikor ott semmi keresni valója nem lenne, titok.  Még guárgumi is van a húskészítményekben, ami egyébként a joghurtot teszi homogénné.   Mindenek fölött a szójaizolátum Amivel lassan már megbékéltünk, a szója vegyi úton módosított szójaizolátumként és granulátumként kerül a felvágottba, ezt szójafehérjének jelölik. A víz megkötésére keményítőt is beletesznek, sűrítőanyagként szentjánoskenyér -liszt, guargumi, citrus rost, borsórost is dukál. Csoda-e, hogy a húst kifelejtik? Mindezek után a párizsit felmelegítik, majd lehűtik, megdermed, majd főző, füstölő kamrába kerül – onnan egyenesen az asztalunkra. A mai felvágottak a hagyományos pácolás helyett a tartósításukhoz nitrit injekciót kapnak. A legszigorúbban tilos megkéredezni, hogy miből készül a baromfipárizsi? Készülhet ledarált csirke testcsontokból is, amiket sűrű fémszitán keresztül átmosnak. Hogy a húsa szép, pirospozsgás legyen, kármint tesznek hozzá, ez legalább nem vegyileg módosított anyag. Hozzá akkor tért vissza az 32



Technika 2015/8

élelmiszergyártás, amikor egy anilinszármazék pirosítóról kiderült, hogy rákkeltő és mutagén, azaz nem kívánt mutációt okoz.   Mit tilt és mit nem az Élelmiszerkönyv? A húskészítmények ízéért a tápiókeményítő, a tej- és szójafehérje, a burgonyakeményítő a felelős és nem a hús. Pedig a Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint a húson és fűszereken túl nem kerülhet egyéb növényi adalék a húskészítményekbe, de „jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználhatók”. Nos, ezt a kétértelműséget ki is használják a húsüzemek. A Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági  Hivatal (Nébih) erre csak széttárja a kezét, mondván, hogy az ízkialakítók felhasználását egy uniós rendelet határozza meg, de az előírásban nincs felsorolva, hogy milyen állag- vagy ízkialakító anyagokat lehet alkalmazni. Az Élelmiszerkönyv is csak azt mondja ki, hogy a felvágottban nem lehet annyi szója, amitől a kötelező mennyiségnél kevesebb hús kerülne bele. Ám ugyancsak az Élelmiszerkönyv szerint húsnak nevezhető, ami legalább 50 százalékban hús, hiszen meghatározása szerint a hús 25 %-ban kötőszövet és 25 %-ban zsír.

Olvashatatlan élelmiszer összetevôk Az EU és a hazai hatóságok elhúzódó „háborút” folytatnak a húsiparral a termékek egészségességéért, de a termelőknek a rájuk mért magas adók és a szűkös sertésállomány miatt alig van lehetőségük a minőség javítására a mérnökök trükkjein kívül. Különösen, hogy az utóbbi évtizedben hagyományosan minőségi árut termelő üzemek szűntek meg és helyettük alig épült új és azok is tapasztalatlan, új tulajdonosi és vezetői gárdával. A fejlesztés segítése helyett az állam adminisztratív eszközökkel próbál csupán „rendet rakni” ott, ahol a minőségi verseny magától iktatná ki a trükközést. Azzal például, hogy előírják, mekkora betűkkel kell majd feltüntetni az összetevőket, azok mennyisége aligha fog változni. Azzal, hogy az EU-nál előírják, hogy kötelező lesz feltüntetni a tápértéket és az allergén összetevőket, az előbbi nem lesz több és az utóbbiak is bentmaradnak. A vásárlók tájékoztatása fontos, de nem mindegy, miről fognak  tájékoztatni a most már kötelező 1,2 mm-es betűk. Igen valószínű, hogy  a  kistermelői  húskészítmények és a biokészítmények előállításának nagyobb támogatása (és ezzel áraik csökkentése) szintén egyfajta megoldást jelentene. K.F. 

KÖRNYEZET

Aknaszlatina sorsa A Tiszára és vízgyújtô területére is veszélyes környezeti katasztrófa fenyeget a kárpátukrajnai Aknaszlatinán, aminek elhárítása  nemzetközi összefogást sürget.   Kárpát-Ukrajna hatóságai az EU segítségét kérték az aknaszlatinai sóbányavároska megmentése érdekében. A régi, világhírű aknaszlatinai sóbánya és sóklinika alatti üregek szinte elnyelni készülnek a kétezer, kizárólag e geológia kincsből élő lakos otthonát. A hatóságok most áttelepítik az embereket az ötvenhét kilométerre lévő Táborfalvára, a számukra létesített lakótelepre, ám a legtöbben ragaszkodnak szülővárosukhoz. A máig ismeretlen üregek felett veszélyes az élet; a település legfőbb objektumai, az iskola, a klinika, számos lakóház, a transzformátor az omlásveszéllyel fenyegető területre került. Mivel mára mind a kilenc sóbányát bezárták, mert elöntötte azokat a talajvíz, újabb szakadékok keletkeztek. A szakemberek attól tartanak, hogy igen komoly térségi ökológiai katasztrófa következhet be, ami a Tiszán kívül magyar és romániai területeket is érinthet.   Vészhelyzet a dicsô múlt után Az aknaszlatinai bánya Európa egyik legrégebbi és a legnagyobb sóbányája volt. A termelés az  i.sz. II. században, a Római Birodalom fennállásának idején kezdődött, erre is alapozva akkor épült ki a nevezetes, Európán átvezető „sóútvonal”. Aknaszlatina jelentős bevételi forrás volt az Osztrák-Magyar Monarchiában, majd a Csehszlovákiához

tartozás idejében is. Már a 19. században 1700 bányász termelte ki a sót. A bányából a vízfölösleget több tucat szivattyú vezette a Tiszába. A 70-es években létrehozott klinika csak Ukrajnából 40 év alatt kétmillió beteget fogadott. A bronchiális asztmában szenvedő betegeket  fogadó klinika 300-400 méter mélyen fekvő földalatti részlegében évente több mint 5 ezer személyt gyógyítottak az itteni sós levegő segítségével, amely tízszer sterilebb, mint egy műtőé. A vízkivétel elhanyagolásával a bányát kezdte elönteni a víz, a település központját le is kellett ezért bontani.   Formálódó összefogás Aknaszlatináért Bár a szakértők még idejében felhívták a bánya vezetésének és a hatóságok figyelmét a veszélyre, a megfelelő intézkedések hol az önállóvá válás utáni átszervezések, hol meg egynesen a pénzhiány miatt rendre elmaradtak, sőt, a lakosság átköltöztetését is olcsóbbnak ítélték, mint a bánya, és ezzel a városka megmentését. A távozó emberek számára az új helyen iskola, óvoda

és számos lakóház fel is épült, ám a munkalehetőség persze hiányzik. Az állam azzal bíztatja az embereket, hogy új részleget nyitnak az allergológiai klinikának, ahol munkát találhatnak. Magának a bánya mostani állapotának a megőrzéséhez 300 millió hrivnyára lenne szükség – jelentette ki Vaszil Hubal, a Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatási Hivatal vezetője, aki segítségért most az EU-hoz fordult. Idén áprilisban a  Magyarország Ungvári Konzulátusán rendezett konferencián Joó István miniszteri biztos jelentette be, hogy Magyarország is hajlandó szerepet vállalni a kritikussá vált aknaszlatinai helyzet rendezésében. A konferencián a szakemberek elismerték, hogy nemzetközi problémáról van szó, hiszen nagy az esélye annak, hogy a sós karsztvíz bekerül a Tiszába, ami jelentős pusztulást okozna a folyó élővilágában. A Tisza vízgyűjtőjének szennyeződése valós veszélyt jelent a környezetre is; az ukrán-magyar és az ukrán-román határ menti területeken romboló geológiai folyamatok mehetnek végbe. Hamarosan magyarországi és nemzetközi szakértők érkeznek Aknaszlatinára, hogy a helyszínen tájékozódjanak a problémáról és  kidolgozhassanak egy katasztófamegelőzési tervet, amelyet az Európai Unió is hajlandó lenne finanszírozni. W.M. Technika 2015/8

33

ATOMERÔMÛ

Atomerômû-építés az EU-ban Az új paksi beruházás mellett érdekes lehet körülnézni az uniós tagországokban, hol mi történik az atomerômû-építés terén. Az egyetlen bulgáriai atomerőmű, a kozloduji bővítése a 7. energiablokkal igencsak akadozik, mivel a szófiai kormány a megszabott határidőig nem jutott egyezségre a Westinghause-céggel. A japán Toshiba tulajdonában lévő amerikai társaság AP-1000 típusú reaktort készül szállítani, de a 7,7 milliárd dolláros árat Szófia túl drágának tartotta. Ezért azt javasolta, hogy 49 százalék erejéig a Westinghause szálljon be befektetőként a beruházásba. A tárgyalás határideje március 31-én lejárt a megegyezés nélkül. Ilyen fennakadással, úgy tűnik, a finneknek nem kell számolniuk, ők az orosz Roszatommal közös beruházásban építik a Hanhikivi1 néven ismertté vált blokkot, amely VVER-1200/V491 típus. A finn építtető, a Fennovoima a helsinki parlament beleegyezésével már befejezte a tárgyalásait a Roszatomhoz tartozó Rusatom Overseas társasággal, aminek értelmében a 43 százalékos tulajdonhányaddal a Fennovoima részvényesévé vált. Az oroszok 2,4 milliárd eurót fektetnek a projektbe, amiből jövőre 800 millió eurót, 2017-ben pedig 600 millió eurót szánnak átutalni az orosz állami költségvetésnek. A tervek szerint a finnországi reaktor 2024-ben kezdi meg működését. Csehországban ismét van remény a temelini atomerőmű bővítésére. Miután a CEZ cseh energiaszolgáltató visszavonta  az erőmű bővítésére kiírt pályázatot – mert a kormány nem kívánt pénzügyi garanciákat nyújtani a kibővített erőmű által termelt áram átvé34



Technika 2015/8

teli árára – a pályázó cseh-orosz MIR 1200 konzorcium „hoppon maradt”, mivel a másik pályázót, a francia Arevát később kizárták. Jan Mladek, a cseh ipari minisztérium képviselője később közölte, lehetséges, hogy a tervezett két blokk helyett csak egy új egységet  építenek Temelinben és egy további egység a Dukovany erőműben, Dél-Moraviában létesül a kormány atomenergia-stratégiájának elkészülte után.

együtt, valamint a CEZ is érdeklődést mutatott. Az MVM jelenleg azt feltételezi, hogy befejezi és üzemeltetni is fogja az új mohi blokkokat. Angliában a Hinkley Point-i erőművet kínai pénzből a francia EDF építi. Miután London felülvizsgálta és átalakította a beruházáshoz nyújtott állami támogatást, az Európai Bizottság versenyjogilag  jóváhagyta a projektet. A brit kormány 35 éven át 137,3 euró/

A finnországi Hanhikivi 1 atomerômûvet 2024-ben adják át

A szlovákiai mohi atomerőmű harmadik és negyedik blokkja jelenleg –  Szlovákia történelmének legnagyobb beruházásaként – építés alatt áll. A kivitelezés még 2008-ban kezdődött, de a beüzemelés időpontját már többször is későbbre tolták. A késlekedés okaként a szlovák sajtó azt feltételezi, bogy az építtető olasz Enelnek nem áll szándékában befejezni az építkezést, mivel a csökkenő villanyáram árak mellett az új blokkok áramtermelése veszteséges lehet. Ezért a Enel kifejezte, eladná a kétmilliárd euróra becsült szlovák energetikai vállalatban (SE) lévő többségi tulajdonrészét. Az SE tulajdonában lévő 2 atomerőmű, 34 vízerőmű, 2 hőerőmű, 2 naperőmű többségi tulajdon részének megvásárlására az MVM és a MOL szlovákiai anyavállalata, a Szlovnafttal

MWh garanciált áron vásárolja meg az ott termelt áramot a francia EDF-től, hogy az a több mint 30 milliárd euróra becsült befektetés fejében stabil bevétellel számolhasson. Ezzel az EB elismerte, hogy a beruházás ilyen állami támogatás nélkül nem valósulhatna meg. Viszont a beruházónak nagyobb díjat kell majd fizetnie az állami garanciáért, ami 1 milliárd  fontos megtakarítást jelent a britt adófizetőknek. Az atomerőmű felépítése 24,5 milliárd fontot (kb 9,5 billió forintot) emészt majd fel és két, az Areva által szállított, egyenként 1600 megawatt teljesítményű reaktort foglal magába. A termelt áram megawattonként 92,5 font (kb 36 100 forint) lesz. Anglia eme legnagyobb áramtermelője 2023tól az ország áramtermelésének 7 százalékát adja majd. K.F.

SZABADALOM

Növekvô szabadalmi és licencia-bevételek Magyarországgal is foglalkozik az Európai Bizottságnak az Innovációs Unió 2015. évi eredménytáblája, amely szerint hazánk a legjobb teljesítményt nyújtotta a külföldről származó szabadalmi és licenciabevételekben, itt az EU-s átlagot 37 százalékkal meghaladtuk, viszont a közösségi formatervezésimintaotalmak számában 30 százalékkal az EU-s átlag alatt teljesítettünk. A jelentés 8 dimenzió összesen 25 szempontja alapján értékeli az európai államok innovációs teljesítményét, amelyek ezek alapján négy csoportba sorolhatók. A listát évek óta Svédország vezeti. A tagországok innovációs teljesítményének

alakulása vegyes képet mutat: 15 gazdaság – köztük Magyarország – esetében növekedett, 13 országot tekintve pedig csökkent az összesített innovációs aktivitás. Az EU tagországok közötti különbségek a korábbi évek tendenciáját követve mérséklődnek. Magyarország az innovációs rangsorban a tavalyihoz hasonlóan a 20. helyen áll a mérsékelt innovátorok csoportjában. A tavalyi magyar eredményekhez képest az indikátorok több mint felében növekedés ment végbe. Ezek közül a legjelentősebb az üzleti szféra K+F kiadásaiban mért gyarapodás (11 %), amitől alig maradt el

a közösségi védjegyek számának növekedése (10 %). A legjobb teljesítményt a külföldi szabadalmi bevételek mellett a médium-tech és a high-tech termékek exportjában (az EU-átlag 125 %) illetve a nemzetközi együttműködés során létrejött tudományos publikációk számában (119 %) nyújtjuk. A többi régiós ország átlagos teljesítményéhez képest leginkább az EU-n kívüli doktori hallgatók számában (12 %) maradunk el. Az összefoglaló adatok az Eurostat, az OECD, az OHIM és más nemzetközileg elfogadott források legfrissebb rendelkezésre álló adatainak elemzésével készült.

Idei Millenniumi-dijasok A Szellemi Tulajdon Világnapján adták át a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által alapított Millenniumi Díjakat. 2015-ben Millenniumi-díjas lett a Debreceni Egyetem Agrártudmányi Központ, amely évente 600-700 millió forint elnyert támogatással az agrárgazdaság teljes vertikumát felölelő kutatásokat végez. Jelenleg 43 pályázati forrásból 50 kutatási szerződés által támogatott kutatási projekt megvalósulása folyik a központban, amely 9 magyar szabadalom jogosultja. A díjat kapta az S’39 Hybrid Design Manufacture a komplex művészeti tervező munkája elismeréséül a téralkotás valamely formája:

installációk, épületekhez kapcsolódó művészeti tervezés, köztéri műalkotások és akciók terén. Millenniumi Díjban részesült a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtár és Levéltár a betegségek, a gyógyítás és a test történetével kapcsolatos eszközök, dokumentumok és műalkotások gyűjtéséért és színvonalas feldolgozásáért. Millenniumi Díjjal tüntették ki a Snétberger Zenei Tehetség Központot a fiatal, hátrányos helyzetű

roma zenei tehetségek világszínvonalú képzéséért. A központ alapítójának, Snétberger Ferenc világhírű gitárművész szakmai irányításával 2011 óta évente 60 tehetséges (12-20 éves) roma fiatalnak nyújt lehetőséget zenei tehetségének kibontakozására. Technika 2015/8

35

ÛRKUTATÁS

SOROZAT

A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

Valóban Föld 2.0  a megtalált új bolygó? Ma már a sci-fi íróknál sokkal  többen foglalkoznak a kérdéssel, létezik-e olyan bolygó, amely a földi élethez hasonló feltételekkel rendelkezve egykor befogadhatná a Föld lakosságát. Természetesen nem ezzel az utópisztikus céllal, de a Kozmosz és  Földünk titkainak megértéséhez is szükséges a miénkhez hasonló bolygó meglelése, ami a NASA július 23-i bejelentése szerint sikerült is. Mint közölték, a 2009-ben felbocsátott Kepler űrtávcső, amelyet az un. exobolygók kutatására indítottak, a több mint ezer általa felfedezett bolygó között megtalálta Földünk rokon égitestét, amely a Kepler 452B nevet kapta. A bolygó a Hattyú csillagképben, tőlünk 140 000 fényévnyire kering, a csillagát 385 nap alatt kerüli meg  a Nap-Föld távolsággal mért lakható-

36



Technika 2015/8

sági zónában (tehát ahol folyékony víz lehet).  Mérete csak 60 %-kal nagyobb a Földnél és a NASA szerint valószínűleg közetek alkotják. Igen kevés exobolygóról gondolhatjuk, hogy megfelelő életfeltételeket tudna biztosítani. Eddig mintegy 5 ezer exobolygót találtak, közülük alig tucatnyi kering a lakhatósági zónában, és  jöhet számításba az élet szempontjából. A Kepler 452B-t is a keringése nyomán a napjára vetődött árnyékából fedezték fel. A Kepler 452 esetében négy ilyen fedést figyelhetett meg az űrtávcső, minden alkalommal 10,5 órán át 0,02 %-kal lecsökkent a csillag fényessége. E fedések paramétereiből derítették ki a bolygó méretét, de tömegét nem lehetett meghatározni, enélkül pedig se a sűrűségéről, ennek nyomán a felépítéséről nem lehet bizonyosat tudni. Hacsak nem abból, hogy a Földhöz hasonló nagyságú bolygók általában  mind kőzetbolygók, az ennél nagyobbak pedig víz(jég), hidrogén és hélium tartalmú  gáz-

bolygók. Tehát ez sem lehet gázbolygó, hanem sziklás, akkor viszont a Földön is megtatálható kőzetek építik fel. Hasonlóságot mutat a Földdel, hogy  közel ugyanolyan távolságra kering napja körül, mint a Föld és csupán a földinél 10 %-kal több sugárzás éri. Tehát valaha hatalmas óceánok boríthatták, amelyek lehetőséget adtak az élet keletkezésére. Ennek fennmaradására viszont nincs sok remény, mivel  a csillag a mi  4,5 milliárd éves Napunkkal szemben már 6 milliárd éves, az ilyenkor fokozottabb sugárzással már elpárologtathatta óceánjait és légkörében a földinél több üvegházgáz gyülemlett fel – ami 1,5 miliárd év múlva a Földön is bekövetkezhet. Tehát túlzás nélkül lehet azt mondani, hogy a Kepler 452B a Föld kozmikus jövője. Ebből a szempontból is nagyon fontos, hogy a Kepler távcső által közvetlenül nem látható bolygót hatalmas földi távcsövekkel figyeljék meg és ezek létesítésére az államok ne sajnálják a pénzt. W.M.