58. évfolyam, szám 700 Ft

58. évfolyam, 2015. 7. szám

700 Ft

TARTALOM

Krónika

www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit e-mail: [email protected] Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail: [email protected]

Diáksiker a fenntarthatósági olimpián GMO-mentes gabona üzem Tiszapüspökiben MTA-kutatás a közmunkáról Újra mûködik az LHC Nem növekedett a világ energia-felhasználása Menekültügyek szigorítása 72 ezer új hallgató a felsôoktatásban

2 2 2 3 3 4 4

Innováció A Gábor Dénes-díjasok Klubjának állásfoglalása

Szerkesztőség: Cím: 1037 Budapest, Folyóka u. E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu

5

Gazdaság A létminimum alatt

Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben

6

Gépipar

Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1037 Budapest, Folyóka u.

Ólommentes sárgaréz-megmunkálás a Hornnál 8 ESPRIT 2015 – átfogó, high-tech CAM megoldás haladóknak 10 Gépbeszerzés újra! Pályázatok! 13

Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: PR Innovation Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza. A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

Repülôgép-ipar Repülôgép-ipari jövôkép megduplázódó gépparkkal 14 Piacforradalmasító gyártási megoldások a DMG MORI-tól 16

Környezet Gyógyszermaradványok a folyóvizekben Radarral figyelik meg a Duna-deltát Környezetkímélô szennyvíz- és iszaptisztítás

18 19 20

Orvostechnika Innovatív tele-radiológiai fejlesztés

21

Közlekedés Metrótender Budapest-módra

23

Építészet

E számunkban megjelenô társaságok

Econoserve Gamma-Digital

13 9

Kéménytégla: eltûnt, de van

Szabadalom Pályakezdôket segít a Magyar Formatervezési Tanács

B/4

Régmúlt gyárosok, régmúlt sorsok 1.

Hungexpo

B3

IC-Hungary

B/1

Energetika

Metsystem

22 7

SnT

11

ThalesNano

17

Tooltechnik

3

TóthMûvek

B/2

Weszta-T

4

25

Gazdaságtörténet

HORN

Minôségfejlesztés

24

26

Integrált vízkezelési megoldás az acéliparnak Látogatás a MAVIR-nál

28 29

Atomenergia Hova tegyük a hulladékot? Interaktív látogatóközpont Bátaapátiban

30 34

Ûrkutatás Sikeres ûrrandevú a Plútóval Irány egy aszteroida!

35 36 Technika 2015/7

1

KRÓNIKA

Diáksiker a fenntarthatósági olimpián A 8. fenntarthatósági olimpián (I-SWEEP) a Texas állambeli Houstonban 70 ország több mint 600 diákja közül bronzérmet nyert a Magyar Innovációs Szövetség által megrendezett 23. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny egyik díjazott pályázója, Wesely Norbert, a soproni Széchenyi István Gimnázium tanulója. A világversenyen a többlépcsős megmérettetésben, népes zsűri személyes interjúi után, több mint 400 magas színvonalú projekt közül Wesely Norbert „Mikrokontrolleres fűtésvezérlés című munkájával a mérnöki kategóriában lett harmadik. A magyar pályázó kifejlesztett egy lehetséges alternatívát, amely új beállítási lehetőséget ad a felhasználónak és képes leváltani a ma már elavult relés vezérléseket. Az ötlet nem csak egy specifikus esetet old meg, hanem egy mindenki igényét kielégítő alternatívát nyújt. Az általa feltalált kontroller fogyasztása csupán 0,2 W. A díjat és a vele járó magas jutalmat a texasi magyar konzul, Phillip Aronoff adta át a fiatalnak.

GMO-mentes gabona üzem Tiszapüspökiben Gabonafeldolgozó gyár épül a Szolnok melletti Tiszapüspökiben 45 milliárd forint beruházással, amiből a kormány 9,2 milliárd forintot vállal át, és amihez az Eximbank nyújt hosszúlejáratú hitelt. Az üzem évente 500 ezer tonna, hazai termelőktől felvásárolt GMO-mentes kukoricát dolgoz fel, 70 százalékban exportra és elsősorban az élelmiszeriparnak állít elő  legmagasabb minőségű alkohol-, cukor-, és étolaj alapanyagokat. Jelentős lesz az állattenyésztési célokra gyártott GMO-mentes takarmány alapanyag gyártása is. Magyarország célul tűzte ki, hogy elsőként a tej, majd a hús és a tojás esetében is elérje a teljes GMOmentességet. Az új üzem is hozzásegíthet ahhoz, hogy megszűnjön a takarmányozásban a szója elsődlegessége. Ma ugyanis ez a legfőbb fehérjeforrás, amelyből elsősorban génkezelt dél-amerikai terményt

vásárolnak nálunk. Az áttérést egyelőre a GMO-mentes  élelmiszerek viszonylagos drágasága nehezíti, de ebben is segíthet ez az új, nagy termelésű üzem. A beruházó Tisza-TK Projekt Kft. mindehhez háromezer magyar termelővel lesz közvetlen kapcsolatban. Az üzem nem csak modern, de környezetbarát is lesz: a hőenergiát biomas�szából nyeri, és hulladékmentes technológiát valósít meg. Többszáz magyar munkaerő foglalkoztatását is tervezik.

MTA-kutatás a közmunkáról Egy MTA kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a közfoglalkoztatás nem teljesíti a tőle elvárt célt, hogy visszavezesse az embereket a munkaerőpiacra, munkára tanítsa őket és enyhítse a munkanélküliséget. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja megállapítja, hogy bár több közmunkás van az országban, mint tanár és a kormány már idén 270 milliárdot költ el rá, valójában nem szolgálja a célokat, amire kitalálták. Ahelyett, hogy visszavezetné az embereket a munkaerőpiacra, valójában a közmunkából a regisztrált munkanélküliségbe, vagy ismét a közmunkába vezet az út. Az intézet felmérése szerint 2



Technika 2015/7

mindössze 13,3 százalékuk talált munkát a nyílt munkaerőpiacon, 34 százalék ismét közmunkás lett, közel a felük pedig munkanélküli. Kiderült, az esély arra, hogy valaki rendes piaci munkát találjon magának, annál kisebb, minél több időt töltött közmunkával. Az elképzelt

cél, hogy megtanuljanak dolgozni, azért sem teljesülhet, mivel a többségük már több-kevesebb időt rendes munkahelyen dolgozott. Az is kiderült, hogy nem feltétlenül ott költenek sokat közmunkára, ahol magas a munkanélküliség, mint például a nagyobb városokban, ahol,  mivel közmunka nélkül sok segélyt nem is lehet kapni, a munkanélkülieknek segélyből is kevesebb jut. Egyébként a felmérés óta június 30-án a parlament elfogadta a módosítást, hogy az önkormányzat idénymunkára kölcsönadja a közmunkásokat és három hónapra kizárják a közmunkából azokat, akik nem szeretnének ezzel a lehetőséggel élni. 

KRÓNIKA

Újra mûködik az LHC Két éves karbantartást, fejlesztést követően a régi 8 teraelektronvolt (TeV) helyett már 13 TeV nyalábenergián ütközteti a részecskéket a CERN Nagy Hadronütköztetője, az LHC. (1 TeV  1000 GeV). A Genf-melletti, 100 méter mélyen fekvő, 27 kilométer hosszúságú alagútban a csaknem a fénysebességre felgyorsított, egymással szemben haladó protonnyalábok ütköztetésével a remények szerint a kutatók megválaszolhatják a részecskefizika nagy kérdéseit, köztük a szuperszimmetria élméletét. E szerint minden ismert részecskének létezik egy szuperpartnere, ennek bizonyítása az Univerzum keletkezésének első pillanatát tudná leírni. Ezzel magyarázatot adna a világegyetem 95-96 százalékát kitevő sötét anyag és sötét energia létezésére is. Az ütköztetés megkezdése előtt először 450 GeV volt a protonnyalábok energiája, majd júniustól a két nyalábot egymással szemben is elindították, így az ütközések már 13 TeV-on zaj-

lottak. A fejlesztésekből kivették a részüket az ALICE és a CMS detektor magyar résztvevői is az MTA Atomenergiakutató Intézetből, a Debreceni Egyetemről és az ELTE-ről. A magyar szakemberek a CERNben az  LHC  gyorsító- és észlelőrendszerei fejlesztésén, karbantartásán és üzemeltetésén dolgoznak.

Nem növekedett a világ energiafelhasználása Az országok energiastruktúráját módosíthatja a Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb jelentése, melyszerint 2014 volt az első év, amikor a globális gazdasági növekedés ellenére megállt a világ energiafogyasztásának és károsanyag kibocsátásának. emelkedése. Korábban ez csak válságok idején történt így, most viszont a 3 százalékos GDP növekedés elvált a hosszútávú energiafogyasztás növekedésétől. Ez annak tudható be, hogy a klímaváltozás megállítása érdekében tett közös erőfeszítések elkezdték éreztetni hatásukat. Miközben a nemzetközi trendek szerint a gazdaság növekedésével csökken az energiafelhasználás, a Nemzeti Energiastratégia a hazai primerenergia-felhasználás emelkedésével számol. Pedig már 2008-2013 között is az ország primerenergia-felhasználása 168 petajoul-lal esett vissza.. Ez annyi energia, amennyit Pécs városa 20 év alatt elfogyaszt és majdnem háromszorosa a tervezett paksi blokkok egy év alatti termelésének.

Technika 2015/7

3

KRÓNIKA

Menekültügyek szigorítása A menekültügyi jogszabályok módosításával a parlament szigorította az eljárásokat.  Többek között a  menedékkérelem elbírálásában bevezetik a gyorsított eljárást, csupán három napot kapnak az elbíráltak a jogorvoslati kérelem benyújtásához, fenntartható lesz a menekültügyi őrizet a jogorvoslati eljárás alatt, a táborok helyett egy teljes megyét jelölnek ki kötelező tartózkodási helyként és 15 napot kapnak arra, hogy felvegyék a kapcsolatot az otthonmaradottakkal a személyazonosságuk igazolására. A humanitárius szervek a szigorítást az európai joggal ellentétesnek és az adatok birtokában indokolatlannak is tartják. Az idén a 65 ezer mene-

kültből csak 5 ezren adtak be menedékkérelmet, közülük 240-en kaptak menekült státust, oltalamazottit 230-an. Magyarországon a kérelmeknek mindössze 9 százalékát bírálják el kedvezően, miközben az európai átlag 45 százalék. A hábo-

rús Szíriából érkezetteknek 35 százalékát utasítják el, a menekülő afgánok 80 százaléka nem kap menekült státust. Általában is csökkent a nem EU országból hazánkban érkező dolgozók száma a 2003. évi 93 ezerről 2014-ben 14 ezerre.

72 ezer új hallgató a felsôoktatásban A tavalyinál valamivel többen, de a korábbi évekhez viszonyítva kevesebb, 105 ezer diák jelentkezett a felsőoktatási intézmények szeptembertől induló képzéseire és a július 23-i pontosztás eredményeként 72 ezer fiatal kezdheti meg tanulmányait. A jelentkezettek közül 91 595 állami ösztöndíjas szeretett volna lenni, míg önköltséges képzést 14 021en. választották. Végül a 72 ezerből ösztöndíjas hallgató 56 ezer, önköltséges diák 16 ezer lesz, ez utóbbi több, mint korábban, ugyanis a hallgatói szerződés megkötésének kötelezettsége miatt egyre többen helyezik előtérbe az önköltséges képzést. A fiatalok körében a legnépszerűbb szak a műszaki volt, ide jelentkezett a diákok 16 százaléka, ennél valamivel kevesebben választották a gazdaságtudományt és a pedagógus pályát. Ezen belül a gazdálkodás és a menedzsment szak vezetett az óvodai pedagógus, a gépészemérnök, a mérnökinformatikus és a jogász szak előtt. A bejutáshoz a legtöbb pont a gazdálkodás és menedzsment szakra kellett, például a Nyugat-Magyarországi Egyetemen ehhez 479 pontot kellett elérni. A BME-n a gépészmérnöki szakra 383 ponttal lehetett bejutni, de a 7 ezer jelentkezőből csak 2 ezret vettek fél és közülük csak 200-an tanulhatnak ösztöndíjjal. Hasonló a helyzet a kommunikáció és a média szakkal, ahol a kevés felvetteknek szintén csak a 10 százaléka tanulhat öszöndíjjal Az ELTE-n angol nyelv és kultúra szakhoz 492 pont kellett, a Semmelweis Egyetemen általános orvosi szakára pedig 435 pont. 4



Technika 2015/7

INNOVÁCIÓ

A Gábor Dénes-díjasok Klubjának állásfoglalása A Gábor Dénes Díjazottak Klubjának 2015. április 16-iai rendezvényén a megjelentek – átérezve a magyar tudomány- és technika ügyének fontosságát – az alábbi javaslatokat fogalmazták meg 1. A tudomány- és technikatörténeti oktatás vonatkozásában javasoljuk: A Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) keretei között az eddiginél nagyobb teret kapjon a magyar tudomány- és technikatörténet oktatása. A műszaki felsőoktatásban e tárgykör önálló választható tantárgyként szerepeljen. A tárgyköröket oktató tanárok felkészítő képzésben részesüljenek – megfelelő tudományos kutatást és oktatási tapasztalatokat szerzett kollégák előadásai valamint az ezekhez kapcsolódó írott és digitális adathordozók alapján. A felkészítő 2 féléves lenne. 1. félév: Tudomány- és technikatörténet (havonta egy alkalom) 2. félév: A tudomány és technika legújabb eredményei (egyetemi tudományos műhelyek bemutatkozása) Támogatni kell minél több középiskolai tanár és a felsőoktatásban szereplő oktató részvételét a BME Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskolájában folyó tudományos továbbképzésben, valamint azt is, hogy más doktori iskolákon belül is szerezhessenek pl. tudománytörténetből (orvostörténet, biológiatörténet, matematikatörténet, fizikatörténet stb.) PhD fokozatot az érdeklődők. A témakörrel kapcsolatos szakanyagok az iskoláknak átadásra kerüljenek, illetve számukra letölthetőség biztosítható legyen

2. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeummal kapcsolatban javasoljuk: Elismerve a hazai műszaki múzeumok fontos szerepét a technikatörténeti kutatás, oktatás és ismeretterjesztés területén, szükségesnek tartjuk működési feltételeik jelentős javítását. Ennek keretében javasoljuk, hogy a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) fejlesztése az integrált múzeum minden szakterületére kiterjedően történjék, azért, hogy ne csak közlekedési, hanem egyéb műszaki múzeumi feladatainak is eleget tudjon tenni. Ehhez a teljes tevékenységi körre kiterjedő működési terv kidolgozása szükséges. A korábban önálló műszaki múzeumok és a Közlekedési Múzeum egy intézménnyé történő integrálása 2009-ben azért történt, hogy az egyesített múzeum minden részlege számára optimális módon biztosíthatók legyenek a Múzeumi Törvényben a múzeumokra előírt működés feltételei. Ez az egyesítés óta eltelt hat évben nem valósult meg. Az integrálás után több múzeumot gyűjteménnyé degradáltak, ezzel kivonva azokat a Törvénynek a múzeumokra vonatkozó előírásai alól, annak ellenére, hogy az integrálás alapján a MMKM szerves részei. A gyűjtés, tudományos munka, kiállítás és oktatás feltételei nincsenek biztosítva, sőt, a helyzet az integrálás óta romlott. Sajnálatos, hogy a közeljövőben megvalósuló múzeumfejlesztésben kizárólag a Közlekedési Mú-

Darvas Ferenc klubelnök

zeum átépítése szerepel, csak városrendezési, építési célkitűzések ismeretesek, az MMKM egészére kiterjedő koncepció nem. Az építkezés ideje alatt olyan átmeneti megoldásokat terveznek, amelyek az egykori Országos Műszaki Múzeum és az Elektrotechnikai Múzeum egy részét is a Közlekedési Múzeum részére kívánják igénybe venni, ami további egyenlőtlenséget eredményez. Attól kell tartani, hogy a 150 milliárdos múzeum építési program ellenére Magyarország változatlanul a közép-európai térség egyetlen olyan országa marad, amelynek nincs országos szintű műszaki múzeuma. Ez nincs összhangban a magyar alkotó szellem és magyar műszaki alkotások elvárható megbecsülésével és nem segíti az ország műszaki kultúrájának színvonal emelését, pedig a műszaki kultúra fejlesztése az ország gazdasági fejlődésének alapfeltétele. Fentiek alapján kérjük javaslatunk elfogadását és a műszaki múzeumok helyzetének valós, nem csupán formális és külsőségekre terjedő javítását. Technika 2015/7

5

GAZDASÁG

A létminimum alatt Száz éves hazai hagyományt megszegve a Központi Statisztikai Hivatal megszünteti a létminimum méréseket, így nem fogjuk tudni, hányan is élnek nálunk a létminimum alatt. Szó se róla, most utoljára jobb adatot is közölhetett volna errôl a KSH, mert, azt mérte, hogy 2014-ben a magyar háztartások 35 százalékának jövedelme alatta maradt a létminimumnak. Tavaly havi 253 318 forint volt egy négytagú család létminimuma, négy gyerek esetén pedig 323 000 forint, egy felnôtté pedig 87 350 forint. Amely háztartás nem érte el ezt a jövedelmi szintet, az létminimum alatt élt. Hogyan mérik? A létminimum értékét úgy határozzák meg, hogy az Országos Élelmiszer- Táplálkozástudományi Intézet által összeállított tápanyag szükségletet fedező lehető legolcsóbb étrend árához hozzáadják az egyéb szükségletek fedezésének költségeit. Ilyenformán a létminimum  egy élelmiszer normatíva körüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes személyi kiadásainak havi átlagos mértéke. Természetesen van más módja is a legszerényebb jövedelműek számbavételére. Például az EU-s módszertan un. jövedelmi szegényeket mér, akiknek jövedelme nem éri el a középjövedelmek 60 százalékát. Ennek egy főre

eső értéke nálunk 2013-ban 67 000 forint volt, vagyis egy négytagú családnál 268 000 forint. Mint látható, ez az  adat igen közel esik  a létminimum méréseink eredményéhez. Ezzel kapcsolatban a Tárki szerint is 2014-ben a magyar lakosság 35 százaléka élt a szegénység, vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitéve az EU2020 stratégiában szereplő mutatószám alapján. Ez az adat úgyszintén közel van a létminimum-mérésekhez, így mindent egybevetve állítható, hogy 2,3 millió ember az alapvető javak közül többet is nélkülöz és 1,4 millió honfitársunk jövedelmi szegény, vagyis havi 60 ezer forintnál kevesebbet keres.

Az elôzmények A létminimum adatok visszatükrözik az adott korszak gazdasági, társadalmi lehetőségeit, a szociálpolitikai törekvéseket. Például 1967-ben a teljes foglalkoztatottság és az aktívabb segélyezés révén még 1 millióan éltek a létminimum alatt. 1982-ben számuk 100 ezerrel nőtt a munkaerővel való szigorúbb gazdálkodás miatt (gazdasági reform). 1987-ben ismét csökkent a számuk 900 ezerre, amiben része lehetett az adósságnövelés terhére megemelt szociális kiadásoknak. 1989-94 között az adat „magasrepülésben” volt, hiszen ez idő  alatt  a GDP 18 százalékkal, az egy főre jutó reálbér 13 százalékkal, az egy főre jutó fogyasztás 9 százalékkal csökkent, az árindex pedig a négyszeresére nőtt. Ezután ismét csökkent a szegények száma. E körülményekkel összehasonlítva  valóban nyugtalanító lehet a létminimum alatt élő háztartások mai  35 százalékos aránya. Még az ezen adatok sajtóbeli értelmezését helytelenítő „szegényügyi” államtitkárság sem fest kedvezőbb képet, nyilvánosságra hozta, hogy Magyarországon 300-400 ezer mélyszegénységben élő ember van és a lakosság 9 százaléka tekin-

Kétgyermekes családok létminimuma /Ft/hó/

2011 243 426 Ft/hó

2010     228 334 Ft/hó

2006  174 311 Ft/hó

2012     249 287 Ft/hó

2014 253 318 Ft/hó

6



Technika 2015/7

2013 253 779 Ft/hó

GAZDASÁG

ti magát ilyennek. A 2000-es évek közepén a mélyszegénységben élők aránya 4 százalék volt, 2008-ban 8 százalék, jelenleg 7 százalék, vagyis mintegy 700 ezer ember.   Mélyszegénység Felvetődik a kérdés, a létminimum mérések elhagyásával miképpen kaphatunk képet erről a nagy társadalmi gondról. Mint a bejelentést tevő Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese elmondta, e mérések hibája az volt, hogy nem terjedt ki a mélyszegénységben élők számának becslésére, hanem csak a tisztes, szerény megélhetés szinjét mérte. Ezért a KSH kidolgoz egy új mutatót, amellyel azokat szeretné mérni, akiknek a legnehezebb a sorsuk a társadalomban. (Igaz, a létminumum mérést ezen új mutató bevezetésével  együtt is meg lehetett volna szűntetni.) Az új módszer bevezetése mellett szól az is, hogy megtudjuk, a mai felső kétmillió átlagon felüli gazdagodása

Anyagilag súlyosan nélkülözô népesség aránya /%/2013/ Eurostat

Magyarország

Lengyelország  

11 %

26,8 %

Szlovákia        

10,2 %

mennyire növeli meg a társadalmi egyenlőtlenséget és kirekesztettséget, hiszen láthatóan miközben ez a réteg gyarapszik,  a legrosszabb helyzetű másfél millió emberünk helyzete évek óta rohamosan romlik. Olyan adatok kellenek tehát, amelyek segítik a mélyszegénység felszámolását, rámutatnak ebben a

Csehország      

6,6 %

EU 28               

9,6 %

szociális ellátórendszer feladatain kívül az oktatás, a munkaerőképzés és a társadalmi szolidarítás fontosságára is. A nélkülözők, túl a nehéz sorsunkon, kiszorulnak a társadalmi újratermelés folyamatából, amelynek növekedése egyedül  adhatna reményt arra, hogy tartósan felemelkedhessenek. K.F.

„A Mikulás is benchmarkol - 9.” konferencia

A minôségfejlesztés idôszerû feladatai (2015. december 3. Budapest, Hotel Benczúr) Szakmai körökben köztudott, hogy a szabványokat 5 évenként felülvizsgálják, abból a célból, hogy a használatuk során szerzett tapasztalatok felhasz nálásával frissítsék, korszerûsítsék az állományt. Az idei év különösen széles körben érinti a termékek és szolgáltatások minôségét befolyásoló szabványokat, köztük az ISO 9001 jelzetû, un. minôségirányítási szabványt. Ezért a rendezvény programjának összeállításakor eltértünk az eddigi gyakorlattól, amelyben 1-1 szûkebb témakört tárgyaltunk több oldalról, hanem arra törekedtünk, hogy az elôadók - a lehetséges idôkereten belül - a minôséget érintô szabványok változásáról adjanak áttekintést. Minthogy azonban a szervezeteknek - a kötelezôen betartandó elôírásokon fölül - versenyképességük fenntartásához ki kell dolgozni azokat az eszközöket, köztük minôség-jellemzôket is, amelyekkel elérik az ügyfelek elégedettségét, sôt a pozitív ügyfélélményt, a rendezvény azt is feladatának tartja, hogy - a hagyományokat követve - a benchmarking, a minôségjavítás bevált módszereinek, jó példáinak ismertetésével segítséget nyújtson a szervezetet irányító menedzsereknek és a minôséget közvetlenül létrehozó szakembereknek. A rendezvény színesítése céljából ezúttal is lehetôvé tesszük partnereinknek, hogy szolgáltatásaikat a helyszínen ismertessék, bemutassák

08.45 – 09.20 09.20 – 09.35

Regisztráció Megnyitó

Program 11.55 – 12.20

Új technikák az oktatás minôségéért

Nagy Marianna ügyvezetô igazgató – Max Savaria Kft.          

Levezetô elnök: Szôdi Sándor minôségügyi és oktatási vezetô – IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.

12.20 – 13.20 13.20 – 13.45

09.35 – 10.00

Dr. Péczely György elnök – Magyar Ipari Karbantartók Szervezete

A környezet fenntarthatóságért

Prof. Dr. Kerekes Sándor egyetemi tanár – Budapesti Corvinus Egyetem

10.00 – 10.10 10.10 – 10.35

„A Mikulás is benchmarkol-8.” konferencia legjobb elôadója díj átadása A beszállítói láncok versenyképességének erôsítése 

13.45 – 14.10

Ebéd Az üzemfenntartás a minôségfejlesztés része Gyártási folyamatok hatékonyságának fejlesztése

Kiss Rita – Lean igazgató és Füredi Gábor Lean logisztikai csoportvezetô, Robert Bosch Power Tool Kft.

Lepsényi István elnök – Knorr- Bremse Felügyelôbizottság

14.10 – 14.35

10.35 – 11.00

Szabó Zoltán ügyvezetô igazgató helyettes – OTP Bank Nyrt.

Az energia menedzsment rendszerek

Banki segítség a versenyképesség erôsítéséhez

Papp Zsolt energiagazdálkodási szakértô – ÉMI-TÜV SÜD Kft.

14.35 -                   A konferencia zárása  

11.00 – 11.30       Szünet 11.30 – 11.55 Tapasztalatok és teendôk a szabványváltozások kapcsán

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!



Turi Tibor – vezetési tanácsadó

Kiemelt támogató: ISO 9000 FÓRUM Technika 2015/7

7

GÉPIPAR

Ólommentes sárgarézmegmunkálás a Hornnál A németországi tübingeni székhelyű Paul Horn GmbH-nál zajló intenzív kutatás-fejlesztési tevékenységet és a műszaki érzéket az eszközfejlesztésnél, kiválóan tükrözi a vállalatnak az ólommentes rézmegmunkálásra vonatkozó koncepciója. Háttérként az új szerszámfejlesztéseihez, a vállalat megjegyzi, hogy a réz anyagok megmunkálhatóságának a javítása érdekében a rezet mindig is ötvözték ólommal. Azonban a világ számos részén meghozott új jogszabályok az ólom használatának a tilalmát írják elő. Az ólomadagolás kivonása csökkenti a réz anyagok megmunkálhatóságát, így a fokozódó szerszámkopás miatt tapadás és anyagelkenődés jelentkezik, ami hosszúszálas forgácsmegjelenést, valamint csökkentett folyamatbiztonságot és termelékenység-

8



Technika 2015/7

csökkenést eredményez. A Horn kutatásai ennek az anomáliának a kiküszöbölését tűzték ki célul az új eszközfejlesztésnél. Réz és rézötvözetek megmunkálása Világszerte növekszik a tökéletes geometriájú felületekre vonatkozó igény a sárgaréz munkadaraboknál egészen a tükörsima felületek létrehozásáig a csúcstechnológiás szerelvények esetében az autóiparban és az elektronikai iparban, valamint például az asztrofizikában a nagy pontosságú tükörfelületeknél. A rézötvözetek megmunkálhatóságának a megkönnyítésére azonban a sárgarezet mindig ólommal ötvözték. Az ólom eltávolítása ezen ötvözetekből jelentősen megnehezíti a megmunkálhatóságukat. Az utóbbi években

egy sor ólommentes vagy ólomtartalomban szegény rézötvözetet fejlesztettek ki az új szabályozási követelményeknek való megfelelés jegyében. Ilyen a CuZn21Si3P sárgaréz, vagy más különleges sárgarezek, mint a CuZn10Si4 kovácsolt könnyűfém, a CuZn10Si4-C öntött változat, amelyek az „Ecobrass” és „Cuphin” márkanéven ismertek. Általában az látható, hogy ezeknél az ólmozatlan rézanyagoknál sokkal magasabb fajlagos forgácsolási erő és szerszámhőmérséklet jelentkezik. Az értékek kétszeresen vagy háromszorosan meghaladják a CuZn39Pb3 esztergált sárgaréznél mért értékeket. A megmunkálási felületeken és a nyílt felszínen erőteljes anyagmennyiség halmozódik fel, ezért különösen a CuCr1Zn megmunkálása a vágószerszám-betétek

GÉPIPAR

TiAIN rétegének a kiszakadásával és a keményfém-bevonat leválásával jár. A vágó-élek és bevont lapkák hasonlóképpen kitettek ennek a típusú kopásnak, csakúgy, mint a mikro-repedések megjelenésének, ami az ólommentes rézötvözeteknél jelentkező megnövekedett tapadási hajlam és a megnövekedett megmunkálási erők miatt következik be. Gyémánt- és gyémántbevonatú eszközök sikere Ha a vágószerszámoknál a TiAIN bevonat helyett gyémántbevonatú vagy gyémántból készült vágószegmensekkel ellátott eszközöket alkalmaznak, a Horn kutatásai szerint jóval simább felület, alacsonyabb súrlódási együttható és tapadás, valamint megnövekedett hővezető képesség jelentkezik. A gyémántbevonatú vagy gyémántból készült vágóeszközök a foko-

zott keménységük miatt kiváló kopásálló tulajdonságokkal rendelkeznek, így tökéletesen alkalmasak a szárazmegmunkálásra is. A vágási sebesség többszöröse a TiAIN bevonatú lapkákénál. A magasabb hővezető képesség miatt csökkentik az anyagba való hőátadást, és ez által javítják a méret- és formapontosságot, főként a kisméretű és bonyolult geometriájú alkatrészeknél. Eddig például a CuZn39Pb3 megmunkálásánál az ólombevonat korlátozta a súrlódást, elkerülve az anyagba történő nagyfokú hő-leadást. Ma viszont az új vágóanyagok minimalizálják a hő-leadást. Míg a kerámiából készült vágóanyagok a fokozott tapadási és alacsony hővezető képességük miatt alkalmatlanok erre a megmunkálásra, addig a gyémántbevonatú lapkák és a polikristályos gyémánt, a CVD-gyémánt és a monokristályos gyémánt vágó-

anyagok felvonultatják az összes előnyös tulajdonságot, ami nagyteljesítményre feljogosító alapadottságaikból fakad. A gyémánt vágóeszközökkel páratlan minőség érhető el a nagypontosságú tükörsima felületek létrehozásánál. A rézötvözet vagy a megmunkálás típusának a függvényében a polikristályos vagy a CVDgyémánt alkalmazása tökéletes választás vágóanyag tekintetében. A polikristályos gyémánt egyéni megmunkálásra szolgáló geometriával áll a felhasználók rendelkezésére. A CVD-gyémántból készült maximális keménységű vágóbetétek és a lézeres precíziós élezésű, lézeres forgácsvezérlésű lapkák a száraz megmunkálásnál szintén biztonságos forgácstörést biztosítanak még a vékony forgácsoknál is, nagy pontosságú felületeket és minimális sorjaképződést eredményezve. Békés Sándor

Technika 2015/7

9

GÉPIPAR

ESPRIT 2015 – átfogó, high-tech CAM megoldás haladóknak A DP Technology által fejlesztett ESPRIT önállóan alkalmazható CAM megoldás, ami gyakorlatilag bármilyen CAD szoftverből származó modellt képes közvetlenül megmunkálni. A szoftver olyan gyártóknak ideális elsősorban, akiknél nem a tervezés, hanem a gyártás kapja a fő hangsúlyt, jellemzően többféle CAD formátumból dolgoznak, különböző szerszámgépekkel rendelkeznek. ESPRIT 2015 – 3333 euró Az ESPRIT nem tartozik a legolcsóbb CAM rendszerek közé. A gyártó egyértelműen a csúcskategóriát célozza meg a szoftverrel. Most azonban az S&T a gyártó támogatásával szeptember végéig a 2,5 tengelyes maró csomagja mellé díjmentesen adja az ESPRIT 4800€ értékű 3-tengelyes freeform, HSM maró modulját, így a szoftver 3333€ ellenében birtokba vehető – egy év szoftverkövetés megvásárlása mellett. A csomag opcionálisan kibővíthető más haladó technológiákkal, mint például az 5-tengelyes marás, eszterga megmunkáló központok, svájci esztergák, huzalos szikraforgácsolók programozása. A promóció kiváló lehetőséget teremt a magyar KKV-knak egy igazán nagy teljesítményű, magyar felülettel rendelkező CAM rendszer beszerzésére és más, kisebb

Az ESPRIT kimondottan turbinagyártók számára fejlesztett algoritmusokat is tartalmaz

10



Technika 2015/7

Az ESPRIT a legkomplexebb svájci esztergákat is hatékonyan programozza

teljesítményű vagy éppen költségesebb szoftverek kiváltására. A szerszámgépgyártók ajánlásával A DP Technology szorosan együttműködik a gépgyártókkal, mint például a DMG MORI, Mazak, Okuma, ONA, HAAS, Citizen, Sodick vagy az Agie Charmilles. A vezető gyártókhoz a DP Technology szakembereket helyez ki, hogy közösen alakítsák ki a szerszámgépeket „csúcsra járató” optimalizált CNC programozói környezetet, posztprocesszorokat és gépszimulációt az ESPRIT-ben. ESPRIT megmunkálások sokasága élőben tekinthető meg a legkülönbözőbb gyártók gépein a www.youtube.com/user/ cadcamplm oldalon. Megmunkálás minden CAD geometriából vagy anélkül Az ESPRIT képes a piac meghatározó CAD rendszereiből - Creo (Pro/ ENGINEER), CATIA, Solidworks, Inventor, UG NX, Solid Edge - közvetlenül modelleket beolvasni. Ezzel megtakarítható az utólagos javítás, és elejét lehet venni a legtöbb programozási nehézségnek. Az FX technológiának köszönhetően a szoftver felismeri a CAD rendszer építőelemeit, vázlatait és automatikusan

Az ESPRIT kimondottan turbinagyártók számára fejlesztett algoritmusokat is tartalmaz

kiválasztja az azoknak megfelelő gyártási szekvenciákat a beépített tudásbázis alapján. Ha kapott modell nélkül kell egy terméket gyártani, lehetőség van a beépített testmodellező rendszerrel a 3D-s modellek elkészítésére is vagy drótvázból dolgozni 2D geometriából. ESPRIT KnowledgeBase™ - tudásbázis alapú megmunkálás Az ESPRIT egyik legnagyobb erőssége a magas szintű automatizálás. A szoftverhez eleve biztosítanak egy kiterjedt gyártási tudásbázist, ami tartalmazza a preferált szerszámokat, azok kiválasztási logikáját. A szerszámokhoz anyagfüggő előto-

Technika 2015/7

11

GÉPIPAR lási és forgácsolási sebesség adatok tartoznak. A különböző megmunkálás típusokhoz iparági jó gyakorlatok alapján alapértelmezéseket és bevált megmunkálási folyamatokat kínál fel, amik természetesen felülbírálhatók. A beépített, gyári tudáselemek sajátokkal bővíthetők, így maximálisan az adott cég adottságaira szabható a rendszer. A szabály és kifejezés építővel megadható, hogy az ESPRIT hogyan adaptálódjon a különböző geometriákhoz. ProfitMilling: 75%-os ciklusidô csökkenés és ötszörös szerszám élettartam Az ESPRIT szabadalmaztatott HSM nagyoló technológiája, a ProfitMilling a nevéhez hűen drasztikusan javítja a gyártás profit termelő képességét. A technológia erejét a következők adják: • a szerszámra alkalmazható legnagyobb axiális fogásvételt tesz lehetővé, így kevesebb fogásból bontható ki az adott üreg • a lágy mondatváltások és trochoidal pályaalakok alkalmazása, valamint a relative kicsi radiális fogásvételek miatt közel állandó a szerszámterhelés

Ennek a Chiron gépnek a gépszimulációját és a poszt-proces�szorát is az S&T mérnökei készítették

A magyar nyelvû felhasználói felület még komfortosabbá teszi a szoftver használatát

12



Technika 2015/7

• a szoftver az előtolást folyamatosan, pontról-pontra maximalizálja a szerszámpályákon belül • a szerszám palástéle folyamatosan a lehető legnagyobb fogásban van, így a teljes élhossz egyenletesen kopik, ez szerszám élettartam növekedést eredményez • a fentiek miatt a szerszámgépre is kisebb dinamikus erőhatások hatnak, így annak is nő az élettartama. A gyakorlat is igazolja, hogy akár 75%-kal is csökkenthető a ciklusidő, és egyben ötször tovább használhatók a szerszámok. Ez hatalmas versenyelőnyt jelent mind gyártási időben, mind költségben. Alkatrészek és szerszámok marása egyetlen környezetben Régebben az ESPRIT elsősorban az alkatrészgyártásra koncentrált. Pár éve azonban a DP Technology felvásárolta a kimondottan autóipari szerszámgyártásra szakosodott olasz Auton nevű szoftvert, és a haladó 3-5 tengelyes felület maró funkcióit beintegrálta az ESPRITbe. A ProfitMilling nagyolás és az új szabadformájú simítási lehetőségek ma különlegesen erős kombinációt jelentenek, legyen szó prizmatikus alkatrészek vagy komplex, szoborszerű felületek megmunkálásáról. Esztergamegmunkálóközpont programozás Minél komplexebb egy gyártógép, annál jobban kidomborodnak az ESPRIT előnyei. A szoftver egyaránt hatékonyan támogatja a 3-5 tengelyes szimultán szabadkontúros marást, az ellenorsós, többfejes szinkronizált programozást. Az A, B, C, X, Y, Z tengelyek bármely konfigurációja hatékonyan programozható. Az ilyen komplex gépeknél különösen fontos a jó minőségű poszt-processzor és a megbízható gépszimuláció. A szoros gépgyártói kapcsolatok miatt az ESP-

RIT felhasználók gyorsan munkára foghatják a megvásárolt gépeket. 2-22 tengelyes esztergálás, svájci esztergák Az ESPRIT átfogó megoldást nyújt a hagyományos, és többtengelyes esztergáláshoz. A gyártásban az egyik legnagyobb kihívást a többrevolveres, többorsós svájci esztergák programozása jelenti. Az ESPRIT akár 22 szimultán tengelyt is tud kezelni, közvetlen CITIZEN, DMG, STAR, MAIER, MIYANO, TORNOS, TSUGAMI támogatással. 2-5 tengelyes huzalszikra forgácsolás A szoftver automatikusan kezeli a huzalbefűzési-, elvágási folyamatokat, valamint az olyan gépi funkciókat, mint az öblítés, tank feltöltés, leeresztés. Könnyedén programozhatók vele a fröccs-szerszámoknál, süllyesztékeknél járatos komplex fokos vágások. A szoftver extrém gyorsan generálja a 4 tengelyes kontúrciklusokat. Az ESPRIT a különböző gépekhez gépspecifikus felhasználói felületet biztosít. Elôtérben a háttér A legkorszerűbb szoftver sem ér semmit, ha nincs mögötte megbízható szakértői csapat, aki képes életre kelteni az előnyöket. Az ESPRIT szoftverhez magyar nyelvű felhasználói felületet, magyar nyelvű oktatóanyagokat és webinarokat nyújt az S&T. Az S&T mérnökei 23 év tapasztalattal rendelkeznek, eddig 197 testreszabott posztprocesszort, több, mint 100 egyedi gépszimulációt készítettek, számos DNC és MDC rendszert üzemeltek be. Az S&T-nél az ország egyik legfelkészültebb szakértői gárdája áll rendelkezésre a felhasználók kiszolgálásához.

További információ: S&T Consulting Hungary Kft. www.snt.hu/cad, 06-1/371-8060

GÉPIPAR

Gépbeszerzés újra! Megjelentek az eszközbeszerzést támogató pályázati felhívások Hosszú várakozás után, a KKV-k külpiaci megjelenését támogató pályázati felhívást követően, 2015. június 9-én, megjelentek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) mikro-, kis és középvállalkozások termelési és egyéb kapacitásbővítését, elsősorban gépbeszerzését támogató pályázatai. A GINOP-1.2.1-15 azonosító számú, a termelési kapacitás bővítésére 65 milliárd forint, a GINOP-1.2.2-15 azonosító számú, a kapacitásbővítő beruházások támogatására összesen 20 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre. A Széchenyi 2020 program keretében, a pályázatokat a felhívások megjelenést követően legkorábban a 30. naptól, azaz jelen esetben 2015. július 9-től lehet benyújtani. GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése A termelési kapacitások bővítésére kiírt pályázat keretében maximum 50%-os támogatási intenzitás mellett, minimum 50, maximum 500 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a vállalkozások feldolgozóipari fejlesztéseik támogatására, amelyeknek a pályázat mellékletében felsorolt TEÁOR szám szerinti besoroláshoz kell illeszkednie. Támogatható tevékenységek: 1. Gyártáshoz kacsolódó, új termelőeszköz beszerzése (önállóan támogatható) 2. Anyagmozgatáshoz, raktározáshoz, csomagoláshoz kapcsolódó új eszköz beszerzése 3. Termelőeszköz működtetéséhez kapcsolódó infrastrukturális és ingatlan beruházás 4. Információs technológia-fejlesztés 5. Gyártási licenc, gyártási know-how beszerzése

GINOP-1.2.2-15 Mikro-, kis és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása A nem csak feldolgozóipari fejlesztések támogatását lehetővé tevő pályázat keretében maximum 50, míg a szabad vállalkozási zónák esetében 70%-os intenzitás mellett, 5 és 50 millió forint közötti támogatás elnyerésére van lehetősége a vállalkozásoknak. A pályázás során előnyt élveznek a feldolgozóipari tevékenységet fejlesztő vállalkozások. Támogatható tevékenységek: 1. Új, kapacitásbővítő eszköz beszerzése (önállóan támogatható) 2. Anyagmozgatáshoz, raktározáshoz, csomagoláshoz kapcsolódó új eszköz beszerzése 3. Termelőeszköz működtetéséhez kapcsolódó infrastrukturális és ingatlan beruházás 4. Információs technológia-fejlesztés 5. Gyártási licenc, gyártási know-how beszerzése 6. Online megjelenés

A fejlesztéseiket kizárólag a konvergencia régióban valósíthatják meg a pályázók, és alapvetően egy lezárt üzleti évvel, egy fő statisztikai létszámmal kell rendelkezniük, saját tőkéjük nem lehet negatív. Ezen feltételeket a pályázó a tulajdonos személyén keresztül kapcsolódó más vállalkozással is biztosíthatja. A GINOP-1.2.2-15 azonosító számú pályázat esetében, feldolgozóipari tevékenység fejlesztése induló vállalkozások is nyújthatnak be pályázatot. A pályázatok benyújtásával a vállalkozásoknak az alábbi kötelezettségeket együttesen szükséges vállalniuk: • A bázislétszám fenntartását, és • A személyi jellegű ráfordítások növelését, és • Az éves nettó árbevétel növelését a projekt befejezését követő két évben. • Honlap készítését (GINOP-1.2.2-15 pályázat esetében) Mindkét pályázat esetében objektív szempontokat felsorakoztató és alapos körültekintést igénylő tartalmi értékeléssel kell szembenéznie a pályázóknak. Az összefoglalót a Technika Magazin együttműködő partnere, az Econoserve Pályázati Kft. készítette, a 2015.06.09-én megjelent pályázati felhívás alapján (www.palyazat.gov.hu). A pályázati felhívásokkal, a projektek tervezésével, valamint a pályázatok elkészítésével kapcsolatban részletesebb információkkal, alábbi elérhetőségeinken állunk rendelkezésére: Econoserve Pályázati Kft. Pályázati tanácsadás | Projekttervezés | Pályázatírás | Projektmenedzsment 1122 Budapest, Városmajor u. 10. www.econoserve.hu | 1/212 4972 | [email protected]

Technika 2015/7

13

REPÜLÔGÉP-IPAR

Repülôgép-ipari jövôkép megduplázódó gépparkkal Amikor egy évszázada Abraham C. Pheil lebonyolította az első kereskedelmi repülést 23 perc alatt 30 kilométeren és 15 méter magasságban, el sem tudta képzelni, hogy a repülőgépipar száz év után a mai technológiai fejlettségi szintjén évente 32 millió repüléssel hárommilliárd utast és kereken 50 millió tonna rakományt lesz képes utaztatni a Föld körül. Ha azonban ma valaki felül egy A320as vagy egy Boeing 737-es gépre, a szakemberek szerint az sem tudja majd felfogni a digitális technológiák repülőgép-ipari meghonosodásával az akár csak 20 év múlva bekövetkező gigantikus változást. Elég itt utalni a robotizált összeszerelési csatornákra, a gépfelszerelés meghibásodása előtti javítására, vagy pilóta nélküli gépekre vonatkozó fejlesztésekre utalni. Ezekre a mélyreható változásokra mintegy évtizedet kell még várni, azonban a feltörekvő országok egyre fokozódó méretű utas-szállítási igényeinek a kielégítése által doppingolt repülőgép-iparban a Deloitte, illetve a két vezető gépgyártó, az Airbus és a Boeing előrejelzései szerint egyaránt az elkövetkező két évtizedben évente öt százalékkal növekedő utazási

Boeing B737-es repülôgép

14



Technika 2015/7

igény fogalmazódik meg – megduplázódó légiközlekedési flotta mellett.

kor a 21. helyet foglalná el a GDPje szerint, 606 milliárd dolláros éves bevétellel.

Két évtized a növekedés jegyében A repülőgép-ipar növekedési trendjeit az India, Kína, a Közel-Kelet és Ázsia csendes-óceáni térségében megfogalmazódó krónikusan magas utazási igény hajtja majd az elkövetkező 20 évben. Ugyanakkor a Deloitte legújabb elemzése rámutat, hogy 1981 és 2014 között az utas-szállítás 428 százalékkal ugrott meg, miközben az említett időszakban a repülőgép utas-kitöltési együtthatója 63,9 százalékról csak 79,9 százalékra bővült. Ezzel párhuzamosan az utazóközönség az elérhető árak és az egyre bővülő utazási célterületek miatt évente 340 százalékkal bővült. A repülőgép-ipart képviselő ATAG lobbycsoport adatai szerint a világon jelenleg 1  397 légitársaság 20 910 repülőgépből álló gépállománnyal szolgál ki 3 864 repülőteret. A világon 60 millió ember él meg a repülőgép-ipar jóvoltából, és az iparág 9 millió alkalmazottat foglalkoztat közvetlenül. Ha a repülőgép-ipar egy ország lenne, ak-

Gyártásfelfutás a duopólium égisze alatt A világ repülőgép-iparát 1997 óta az Airbus és a Boeing gyártópáros békés rivalizálása által fémjelzett duopólium uralja, azonban megjegyzendő, hogy négy-öt gyártó található még az iparág élvonalában. A Deloitte előrejelzése szerint az eredeti felszerelésgyártók, az úgynevezett OEM-ek által diktált árharc tovább élesíti a konkurenciaharcot, de az új technológiák előretörése – főleg a pilóta nélküli drónok polgári célú kifejlesztése – szintén új piaci szereplőket emel hamarosan a gyártás élvonalába. Az utaslétszám erőteljes növekedése, valamint a gazdaságosabb üzemanyag-fogyasztásra való törekedés az Airbus és a Boeing szerint fokozott növekedésre sarkallja a repülőgép-ipart. A 2013 és 2033 közötti időszakban a világ GDP-je 3,2 százalékkal, a kereskedelmi gépek száma 4,2 százalékkal, az utasforgalom 5 százalékkal, az áruszállítás pedig 4,7 százalékkal fog növekedni. A világ jelenlegi, 20  910 repülőgépből – 19  220 utas-szállításra,

Boeing B777-es repülôgép

REPÜLÔGÉP-IPAR

Airbus A350

Airbus A350 pilótafülkéje

1  690 áruszállításra szolgál – álló gépparkja az elkövetkező két évtizedben a Boeing szerint az 5  200 milliárd dollár értéket elérő 36 770 új repülőgéppel bővül. Eszerint 2033-ban 42 180 gép – 39 450 személyszállító és 2  730 áruszállító – képviseli majd a légiközlekedésre szolgáló flottát, amelynek több mint a felét a két gyártó-gigász A320-as, illetve B737-es modellje teszi majd ki. Az újonnan szállítandó gépek tekintetében a várhatóan 25  680 gép mintegy 2  560 milliárd dollár értékben az ágazati duopólium gyáraiból kerül ki A320 és B737-es márkanevek alatt. A hosszú távú utakat lebonyolító közepes kapacitású gépek piacán az A350-100 és B777X típusokból 3 460 gépet állítanak elő 1  160 milliárd dollár értékben. A hosszú távú utakra szánt kiskapacitású gépek szegmensét 4  520 repülőgép képviseli majd 1  140 milliárd dollár értékben. Itt az A330, a B787-B és a B787-9 márkák osztoznak a piacon. Az Ázsia csendes-óceáni térségébe szállított repülőgépek az új gépeknek a 40 százalékát teszik majd ki, és 2030-ra várhatóan minden kínai évente egy utazást repülőgépen tesz majd meg. Energiatakarékosság és új anyagok alkalmazása A légi-szállítás az elmúlt években nagyszabású technológiai fejlődé-

sen ment át. Például 80 százalékos utas-telítettség mellett egy A380as repülőgép 100 km-es táv megtételére csak 3 liter üzemanyagot használ fel, és 4  000 vállalat által legyártott 4 millió darab ipari alkatrészt tartalmaz. Ez a példa jól tükrözi, hogy a mai repülőgép-fejlesztési technológiák az utas-szám növekedésével párhuzamosan az energiahatékonyság javítására törekednek. Ennek a célnak a megvalósítását a gép fogyasztásának a 15 százalékos csökkentésével, illetve az anyagtudomány legújabb vívmányainak az alkatrészgyártásban való alkalmazásával – főleg a kompozitok révén – igyekeznek kivitelezni. Amíg például egy A320-as modellnél még csak 5 százaléknyi kompozitból készült alkatrész található, addig egy A350es gépnél már eléri az 52 százalékot a kompozit-felhasználás szintje. A tervezők figyelembe veszik, hogy amennyiben egy gépnél egytonnás súlycsökkentést valósítanak meg, az a légi jármű egész élettartamára vetítve 6 000 tonnás kerozin-megtakarítást eredményez. Az A350-esnél 5,91 méterrel hosszabb a repülőgéptörzs, és új, energiatakarékosabb, alacsonyabb károsanyag-kibocsátású és csendesebb Rolls-Royce motorokat építettek be. A régi modelleknél jóval nagyobb, 1040 m/s sebesség érhető el

a két Mach 0,85 profilos kialakítású szárny révén. A gépek tervezése viszont még máig nem hozott forradalmi áttörést, ezért a jövőben igyekeznek majd alkalmazni a géptörzsbe épített motorokat, valamint a szárnyak innovatívabb tervezését. A sugárhajtóművek motorizációjával viszont az üzemanyag-égetési ciklus javítását akarják elérni. Új üzemanyagok a láthatáron A légi-forgalom megduplázódása a világ üzemanyag-szükségletét az eddigi 250 millió tonna kerozinról 500 millió tonnára emeli. A megnövekedett üzemanyag-szükséglet egy részét kiküszöbölik a technológiai fejlesztéssel, azonban az említett szakanyag szerint még így is 100 millió tonnával növekszik az éves kerozin-szükséglet. Ez a helyzet előtérbe helyezi a biokerozin kifejlesztését, amelynek több technológiája ismert. A biokerozin növényi olajokból való előállítása oxigénkivonással már ipari demonstrációs szakaszban van, és bizonyítottan 30 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást. Hátránya viszont, hogy az Európai Unió légiközlekedéséhez szükséges kerozin gyártásához a mezőgazdasági területek 24 százalékát erre a célra kellene fordítani. Ezen a területen még számos fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy a repülőgép-ipar teljesítse a vállalását, miszerint 2020-tól a károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett biztosítja évente az 5 százalékos növekedését. Békés Sándor Technika 2015/7

15

REPÜLÔGÉP-IPAR

Piacforradalmasító gyártási megoldások a DMG MORI-tól A repülőgép-ipar évtizedekre előreláthatóan bővülő piacnak számít, és a gyártóknak, illetve a beszállítóknak ehhez a növekedéshez, valamint a technológiai határok kutatók általi újradefiniálásához az értékteremtési lánc teljes hosszában megbízható és fokozottan innovatív partnerekre van szükségük. A DMG MORI konszern évtizedek óta az említett elv szerint támogatja a repülőgépiparbeli vásárlóit a németországi Pfrontenben kialakított Aerospace Excellence Centerben. Ez egy olyan repülőgép-ipari kiválósági központ, amelyben a világméretekben vezető szerszámgépgyártó innovatív technológiáival és szakértelmével rendkívül hatékony és gazdaságos megmunkálási folyamatokat valósít meg. Radikális változás a repülôgép-iparban A világ repülőgép-ipara már hosszú évek óta radikális változáson megy át, amelyet elsősorban az emelkedő üzemanyagárak és az alacsonyabb CO2-kibocsátásra való törekvés határoz meg. Ez arra készteti a gyártókat, hogy a kevesebb üzemanyagot fogyasztó környezetbarát repülő-

A LASERTEC 65 3D az ívhegeztést és a marást integrálta egyetlen 5-tengelyes megmunkálsát végzô gépben

gépek gyártásába fektessenek be. A radikális változás új kihívások elé állítja a kifinomult alkatrészek gyártóit. Ugyanakkor a légi-forgalom növekedésével párhuzamosan egyre több gépet kell előállítani a lerövidülő innovációs ciklus körülményei között. A szerszámgépipari innováció éllovasaként, a DMG MORI a pfronteni repülőgép-ipari kiválósági központban a legújabb repü-

Lapátlemez alkatrész megmunkálás monoBLOCK géppel

DMG MORI repülôgépipari kiválósági központ

16



Technika 2015/7

lőgép-gyártási technológiákat, valamit azt kínálja, hogy nemcsak kíséri, hanem részt is vesz a repülőgépipar vásárlóival szoros együttműködésben a fejlesztésekben. Könnyebb és ellenállóbb alkatrészek A repülőgép-ipari gyártási megoldások a könnyebb súlyú és fokozottabb ellenálló képességgel rendelkező alkatrészek előállítására irányulnak. Az alumíniumból készülő komplex szerkezeti elemeket egyetlen szilárd nyers anyagblokkból munkálják meg. A titán alkatrészek iránti kereslet növekszik az ötvözeteken belül. A DMG MORI ezért az erőteljes forgácseltávolításra és a szükséges pontosságra koncentrál a gépfejlesztéseknél. Különösen igaz ez az új 4. generációs duoBLOCK megmunkáló központokra, amelyeket egy 1 100 Nm maximális nyomatékú erőteljes hajtóműves orsóval szereltek fel, a lineáris tengelyeken pedig hidraulikus csillapítási megoldást alkalmaztak.

REPÜLÔGÉP-IPAR

A nehézforgácsolásnál jelentős előnyt biztosít az új Powermaster motororsó 700 Nm maximális nyomatékkal, ami 40 százalékkal nagyobb biztonságot és teljesítményt garantál. A tervezésnél a különleges pontosságot tartották szem előtt, így megnövelt pozíciós tűréssel lehetővé vált az 5-tengelyes szimultán megmunkálás egyetlen felfogással való kivitelezése, míg a palettacserélő és más teljesen automatizált megoldások csökkentik az állásidőt és növelik a termelékenységet. A repülőgépiparban a könnyű alkatrészek megfogalmazás az üvegés szénszállal erősített kompozitok alkalmazását jelenti. A kompozitból készülő alkatrészek sorozatgyártása mellett egyre elterjedtebb a sérült kompozit alkatrészek kijavítására vonatkozó felhasználói igény. A DMG MORI globális technológiájának köszönhetően kiemelkedően hatékon�nyá teszi az ilyen esetekben az ultrahangos technológia alkalmazását. A hagyományos szerszámforgatást a szabadalmaztatott ULTRASONIC meghajtó révén átfedik a tengelyirányú rezgések is. Az ULTRASONIC maró megmunkálás kompozitok esetén 40 százalékkal csökkenti a folyamaterőket a rétegleválás és a szálszakadás elkerüléséért. Új dimenziók a géptervezésben A DMG MORI egyik legújabb, piacforradalmasító géptervezési megoldása a LASERTEC 65 3D, ami lézeres bevonatolási eljárást alkalmaz. Ennek a gépnek az a különlegessége, hogy a lézeres bevonatolás keretében poradagoló fúvókával viszi fel a fémréteget. Továbbá a lézeres bevonatolást és a marást intelligensen kombinálja egyetlen konfigurációval, lehetővé téve nagyon bonyolult alkatrészek késztermék-minőségben történő gyártását. A lézeres anyaglehordással filigrán üregek kivitelezhetők miniatűr formában is. Ennek a jövőbemutató gépnek a képességei a tervezés új korszakát nyitják meg a repülőgép-ipari alkatrészgyártók előtt. B.S. Technika 2015/7

17

KÖRNYEZET

Gyógyszermaradványok a folyóvizekben A világon több tonna gyógyszert használnak fel évente, amelyeknek a túlnyomó része a húgyutakon a vizelettel ürül ki a szervezetből, és kerülhet be folyókba, valamint a nem mindig kielégítő szennyvízkezelés révén esetleg a vízművekbe is. Napjainkban különösen elterjedtek a szakirodalomban a – gazdaságból kölcsönzött szakkifejezéssel élve – „feltörekvő”, vagy új típusú szennyező vegyületek, amelyek nem okvetlenül ismeretlenek a tudományos közösség előtt, de hatásukat az emberi szervezetre eddig nem vizsgálták. Az új típusú vegyületek között fontos szerepet töltenek be a gyógyszermaradványok, amelyeket főleg vegyi összetételük és hatásmechanizmusuk alapján csoportosítanak és vizsgálnak. Európai vezető kutatók a közelmúltban kifejtették, hogy még nem létezik egységes analitikai eljárás az új típusú vegyületek vizsgálatára, ezért az ökoszisztémát terhelő gyógyszermaradványok részletes vizsgálata is még hátra van. A helyzetet összetettebbé teszi, hogy csak az Európai Unióban jelenleg 3  000 aktív összetevőt használnak, beleértve a gyulladás-gátlókat, antidepresszánsokat, antibiotikumokat, valamint a cukorbetegség kezelését szolgáló gyógyszerösszetevőket. Nehéz pontosan megbecsülni a valójában felhasznált gyógyszermennyiséget, mert erre csak az orvosi receptek nyújtanak megközelítő támpontot, ugyanis a konkrét értékesítés nehezen ellenőrizhető. Alacsony koncentráció a felszíni vizekben A kutatók jelenleg azt állítják, hogy az európai felszíni vizekben előfor-

18



Technika 2015/7

Gyógyszerszennyezési források és elterjedésük az ökoszisztémában

duló gyógyszermaradványok nem jelentenek veszélyt az emberi szervezetre. Ennek ellenére a gyógyszerfelhasználás rohamléptekben növekszik az EU-ban, amit jól jelez, hogy például Olaszországban a gyógyszerfogyasztás az elmúlt évtizedben 60 százalékkal növekedett, évi hatszázalékos gyara-

podási tempóval. A szennyvíz révén a gyógyszermaradványok ma már a vízművek kapuit döngetik. Már 2006-os adatok szerint a gyógyszermaradványok 70–80 százaléka a szennyvízkezelés eredménytelensége révén kerülhet be a vizekbe, míg 20–30 százalékot tesznek ki az állattartásból és ipar-

KÖRNYEZET

ból származó hulladékok, illetve a lejárt szavatosságú vagy fel nem használt gyógyszerek lebomlása. A gyógyszerek és bomlástermékeik jelenleg nem tartoznak az úgynevezett elsődlegesen veszélyes anyagok közé. Kivételt képeznek ez alól a fogamzásgátlókban található ösztrogén hormonok, valamint a diclofenac gyulladás-gátlók, amelyeket az Európai Unió Víz Keretirányelve kötelező monitorozásnak vetett alá. A vizek monitorozása jelenleg is folyik, és az OECD, USEPA, valamint ISO irányelvek szerint folyamatosan tesztelik a gyógyszermaradványokat a vizekben. Ezek eredményei alapján a tudományos kutatók leszögezik, hogy a felszíni vizekben a gyógyszerek nagyon csekély koncentrációban – literenként néhány nanogrammtól a mikrogrammig terjedő mennyiségben – vannak jelen, és kifejezetten káros hatást csak milligramm nagyságrendben képesek kifejteni.

Szennyezôanyagok európai folyóvizekben Luisa Patrolecco, az olasz IRSACNR vízkutató intézet kutatója az említettek ellenére nem zárja ki annak lehetőségét, hogy bizonyos gyógyszermaradványok káros hatást fejthetnek ki az emberi szervezetre is. Az európai adatok szerint például az epilepsziás betegségek gyógyításánál alkalmazott karbamazepin egyes kagylófajok esetében stressz-szindrómát idézett elő. Magyarországon az európai adatok szerint a karbamazepin gyógyszerösszetevő literenként 40 és 3  192 nanogramm men�nyiség között fordul elő a folyóvizekben, amelynél magasabb koncentrációt csak Cipruson mértek, de az általános európai csúcsérték 200 és 700 nanogramm között mozog. A diclofenac nem szteroid tartalmú gyulladás-gátló a magyarországi folyóvizekben literenként 3–247 nanogramm mennyiségben

fordul elő, amely a legmagasabb mért szint az európai országokban. Pakisztánban azt tapasztalták, hogy annál a keselyűpopulációnál, ahol magas diclofenac felszívódást mértek, megnövekedett a halálozási arány a fellépő veseelégtelenség miatt. A Science legújabb tanulmánya kimutatta, hogy a magas benzodiazepin nyugtatókoncentrációnak kitett Perca fluvialitis sügérfajtánál olyan viselkedési zavarok keletkeztek, amelynek ökológiai és evolúciós hatásai is vannak. Az eddigi bizonyítékok arra utalnak, hogy a kutatásokat a lehetséges ökológiai kockázatok miatt hangsúlyosabban összpontosítsák a vízi környezetben előforduló gyógyszermaradványoknak és – keverékeknek való krónikus kitettség vizsgálatára. Békés Sándor

Radarral figyelik meg a Duna-deltát Az ESA egyik projektjében műholdradaros méréseket alkalmaznak a fontos ökoszisztémák megfigyelésére Romániában, a Duna-deltában. A cél a védett vizes élőhelyek gondozásának segítése a földkörüli pályáról szerzett távérzékelési adatok felhasználásával. A Duna-delta területe Romániában több mint 4 180 km2-en terül el. Egyike a Ramsari Egyezmény által védett nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeknek, és szerepel az UNESCO világörökségi listáján is. Természetvédelmi, gazdasági jelentősége sokrétű. Mintegy 30 különböző fajta ökoszisztémája együtt hozzájárul a Duna megtisztításához, a gazdag és változatos növény- és állatvilág fenntartásához. Biztosítja a hátteret az ivóvíz

ellátáshoz, a halászathoz és a mezőgazdasághoz, valamint az egyre növekvő turizmushoz. A rendszeresen gyűjtött műholdas távérzékelési adatok jól jönnek a vízgazdálkodás tervezéséhez is. Például a vízáramlás változásai kihatnak a vízminőségre, az élő világra. Ugyanakkor, a terület jelen-

Kép: Copernicus data 2015 / ESA

tős része nehezen elérhető helyszíni mérések, megfigyelések céljából. Emiatt is fontosak a távérzékelési adatok. Az ESA Sentinel-1A tavaly óta rendszeresen ugyanolyan pálya-menti pozícióból ismétli meg a méréseket, ezért információ gyűjthető a vízfelületek kiterjedésének alakulásáról, a vízszint, a folyási arány és sebesség változásáról. WM. Technika 2015/7

19

KÖRNYEZET

Környezetkímélô szennyvíz- és iszaptisztítás A jelenleg is zajló Milánói Világkiállítás erőteljesen környezetvédelemre hangolt tudományos előadásai között előkelő helyet kapott magának a rendezvénynek otthont adó Milánó városa által megvalósított komplex szennyvíz- és iszapkezelés, illetve újrahasznosítás. A projektet kivitelező helyi Milano Depur vállalat első embere kulcsfontosságúnak nevezte a Milánó környéki Nosedo helyiségben kiépített szennyvíztisztító telepet, ami kulcsszerepet játszik a nagyváros 1  450 kilométeres csatornahálózatából származó szennyvíz és iszap tisztításában és újrahasznosításában, mert 1,25 millió milánói lakosra vetítve képes a víztisztításra. Komplex szennyvíztisztító mû A Milánó közép-keleti részének a szennyvizét és csapadékvizét ös�szegyűjtő vízmű Nosedo 40 hektáros területéből 16 hektárt foglal el, három modulban építették fel, és a teljes kapacitáson való üzemelése 2019-re tervezett. Azonban már az elmúlt néhány évben ennek a víztisztító komplexumnak a működése révén megszüntették az Észak-Adria szennyezettségének a 20 százalékát, valamint a Po és Lambro folyók Milánó városának a számlájára írt elszennyezését. A vízmű nagy földbe ágyazott kezelőtartályokból áll, és ezekbe érkezik a homok és az olaj szétválasztása után a szennyvíz. A tartályokban kerül sor a biológiai kezelésre, mielőtt elkezdődik homokon való átszűrés és a fertőtlenítés. A tartályokban elhelyezett speciális mikroorganizmusok szűrik meg a szennyvizet. A Moving Bed Biofilm Reactor technológiával, a tartóesz-

20



Technika 2015/7

A víz fertôtlenítése

Homok és olajleválasztás

közökön lévő mikroorganizmusok révén az utóbbi évben megnövelték a tartályok szennyvíztisztító képességét. A régebbi mikroorganizmuselszórási technológiával kevesebb szennyezőanyagot tudtak kiszűrni a vízből, mint jelenleg. A szennyvíztisztító a 2000-es évek közepén hipoklorit oldattal és klórgázzal fertőtlenítették, de mára teljesen áttértek a hidrogén-peroxid és az ecetsav keverékéből származó perecetsav alkalmazására, ami fertőtlenít és elpusztítja a coli baktériumokat. Mivel az E.coli baktériumok paraméterei 10 UFC alattiak, a Nosedoban megtisztított víz alkalmassá vált öntözési célokra, így jelenleg 3  700 hektár mezőgazdasági terület öntözését végzik Milánó egykori szennyvizével. Az Eureau és az IWA európai nemzetközi szakszövetségek példa értékűnek tekintik a milánói szennyvíz újrahasznosítását. Energiafogyasztás és iszaptisztítás A víz biológiai kezelését aerob mikroorganizmusok végzik, ame-

A víztisztító laboratóriuma

lyeknek a kezelendő szennyezőanyag függvényében kell megfelelő oxigénmennyiséget biztosítani hat nagy kompresszorral, amelyeket 6  000 V teljesítményű villanymotorok működtetnek. A vízműnél kulcsfontosságú az oxigénellátás, valamint az energiafogyasztás optimalizálása. Ezért az energetikai ellenőrzést az ABB és Schneider Electric cégek végzik, pontosan megszabott normatívák szerint. A keletkező iszapot hőkezelésnek vetik alá. A Milánói Műszaki Egyetemmel közösen elkészített tanulmányokból és helyszíni vizsgálatokból kiderült, hogy a keletkező iszap olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek miatt alkalmas a mezőgazdasági újrahasznosításra. Az iszap ugyanis elősegíti a talaj mineralizációjának és sivatagosodásának a megakadályozását. Az elemzések nyomán a milánói szennyvízből lerakódó iszap 48 százalékát komposztálják, míg 31 százaléka égetőkbe, 21 százaléka pedig cementkemencékbe kerül. (békés)

ORVOSTECHNIKA

Innovatív tele-radiológiai fejlesztés Az Enterprise Group eRADical elnevezésű tele-radiológiai megoldása költséghatékonyan forradalmasítja az intelligens diagnosztikai eljárások alkalmazását. A rendszer segítségével egy adott helyen elkészített bármely radiológiai kép elektronikus úton már negyedóra alatt is továbbítható egy távolabbi helyre diagnosztikai vagy konzultációs céllal. Az eRADical tele-radiológiai rendszer robusztus, jövőnek tervezett architektúrája az eredeti diagnosztikai képminőség megtartása mellett biztosítja a képtovábbítást és –megjelenítést, valamint az ezekhez tartozó vizsgálati adatok villámgyors közvetítését, hatékonyan segítve a radiológusok és a klinikusok közötti kommunikációt. A június óta működő teleradiológiai rendszert június 23-án sajtótájékoztató keretében mutatta be az Enterprise Group az Uzsoki Utcai Kórházban, ahol kiderült, hogy a képrögzítés helyétől pár méterre, de akár több száz kilométerre lévő diagnosztikai helyiségekben is megtekinthetők és kiértékelhetők a különböző méretű egészségügyi intézmények digitális orvosi képalkotó eszközeinek a felvételei. Modern tele-radiológiai rendszer A fejlesztés időszerűségét és szükségességét mutatja, hogy a digitális képalkotás elterjedésével és az internetes kommunikáció fejlődésével egyre nagyobb hangsúlyt kapott az egészségügyben a tele-radiológia, amely egy adott helyen elkészült CT, MR, CR, illetve további más radiológiai felvételek elektronikus úton történő továbbításával akár távolabbi helyeken is azonnal és költséghatékony módon biztosítja a diagnosztikai és konzultációs orvosi munkát. A GOP „Piacorientált K+F tevékenység tá-

mogatása” pályázatának keretében a Magyar Fejlesztési Intézet Nonprofit Zrt.-vel konzorciumi partnerségben indult el 2014 januárjában a tele-radiológiai projekt. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap 424,97 millió forinttal támogatja az Enterprise Group-ot a 910 millió forintos teljes költségű projekt kivitelezésében. Az Enterprise Group a konzorciumi partnerével közösen több hónapos K+F munkával készítette elő az új tele-radiológiai rendszert. A kutatások eredményei és az Uzsoki Kórház stratégiai szakmai együttműködése során nyújtott orvosi-szakmai támogatás révén a projektbe beépültek a kórház szakemberei és menedzsmentje által megfogalmazott gyakorlati elvárások is. Kirobbanóan megnövelt hatékonyság A modern és innovatív eRADical tele-radiológiai rendszer az osztott tárolási és feldolgozási környezet alkalmazásával hatékonyan, jól skálázhatóan, magas rendelkezésre állás mellett támogatja az intelligens diagnosztikai eljárásokat, ezzel pedig gyors, hatékony és költségcsökkentő eszközt biztosít az egészségügyi ellátók számára – hangsúlyozta Orbán Előd, az Enterprise Group ügyvezető igazgatója. A fejlesztő cég vezetője kiemelte, hogy a radiológiai orvos szakemberek egymástól távol, de valós időben is érdemi konzultációkat folytathatnak, míg a betegek

számára kevesebb utánajárást garantál a szolgáltatás. Az eRADical kiegészítéseként, az eMage nevű rendszer révén az Enterprise Group fejlesztése sokoldalú képarchiváló rendszert bocsátott a tele-radiológia rendelkezésére, amellyel a hosszú távú biztonságos tárolás és képtovábbítás is egy rendszerben válik elérhetővé. Ficzere Andrea, a diagnosztikai centrummá válás ambícióját megfogalmazó Uzsoki Kórház főigazgatója elmondta, hogy az eRADical még tesztfázisban van, és ez alatt az Uzsoki Kórházban leletezik a Szent Lázár Megyei Kórház által naponta elektronikusan továbbított 3040 CT-felvételt, majd a radiológus szakorvosok által megállapított diagnózis után visszaküldik a leleteket a salgótarjáni kórházba. Jelenleg még nem rendelkezik minden egészségügyi ellátó hely az eRADical zökkenőmentes használatához szükséges szélessávú internetkapcsolattal, ugyanis a rendszer zavartalan használata 20 Mbit/s-os sebességű hálózatot feltételez, ezért a rendszer széleskörű elterjedéséhez központi finanszírozásra lenne szükség. Az eRADical rendszer, moduláris felépítése révén, a kis rendelőintézetek radiológiai osztályaitól a több létesítményt magukba foglaló klinikák, országos létesítmények igényeit egyaránt rugalmasan képes kiszolgálni. Békés Sándor

Technika 2015/7

21

22



Technika 2015/7

KÖZLEKEDÉS

Metrótender Budapest-módra Az eredeti gyártó, az orosz Metrovagonmas nyerte a 69 milliárdos ajánlatával a 3-as metró 37 darab hatkocsis szerelvényének a felújítását 25 év garanciával, miután a másik, talpon maradt cég kizárása miatt, egyedül ő maradt az ajánlat tevők közül. A tender lezárása nem jelentett volna különösebb visszhangot, ha nem a kilenc milliárd forinttal  kevesebbért vállaló, 30 éves garanciát ígérő céget zárták volna ki a tenderből, azt,  amely a Metró Szövetség szerint is  nem csak olcsóbb, de jobb pályázatot is nyújtott be. Ezzel a Metrovagonmas és a kizárt észt Skinest Rail versenye el is dőlt, de a tender visszhangja nem ült el.   Kizárás marginális problémák miatt A tendert kiíró Budapesti Közlekedési Vállalat nem sokat árul el arról, hogy miért zárták ki a tenderből a Skinest Railt. Ezt azzal magyarázta, hogy az észtek üzleti titoknak nyílvánították a pályázatukat. Azonban, ami kifogások mégis ismertté váltak, azok a szakemberek szerint műszakilag kön�nyen pótolhatók, nem túl jelentős, vagy teljesen marginális jellegű problámák voltak. Például a BKV a pályázat hibájának tüntette fel, hogy az áramszedők nem felső tapintásúak,  a szakértők szerint azonban az alkatrész modulárisan cserélhető. Vagy hiányolta a vezetői oktató szimulátor automata üzemmódját, miközben ez a szimulátor a kezelőszervek megismertetését szolgálja a metróvezetők képzésére. Vagy például a BKV hibának  tudta be, hogy az észt pályázat feltüntette az adatszolgáltatás árát, amit nem kellett volna. Ezek szerint tehát a  kiírásban lényegtelen szempont lehetett a felújítás ára, a vállalt garanciális idő.

Ráadásul a BKV figyelme elsiklott afölött, hogy a Skinest Rail korszerűbb műszaki színvonalon újította volna fel a metró kocsikat, mint a Metrovagonmas.   Nem értékelt mûszaki színvonal A szaksajtó egyöntetű véleménye szerint, például míg az orosz cég soros egyenáramú motorokat adna, az észtek korszerűbb, energiatakarékosabb aszinkron motorokat alkalmaztak volna. Tudvalevő, hogy a három fázisú aszinkron motort rendkívüli  egyszerűsége, nagy megbízhatósága, viszonylagos olcsósága, az egyszerű indíthatósága, a nagy indítónyomatéka és számos más előnye miatt szinte a műszaki élet minden területén szívesen alkalmazzák. A szakirodalom szerint az egyenáramú motoroknak a nagy vonóerő mellett a terhelés növekedésével csökken a fordulatszámuk. Összehasonlítva az oroszok által ígért tuskófékeket az észtek tárcsásfékével, szintén az utóbbit tartják korszerűbbnek és előnyösebbnek. Az autóknál is alkalmazott féktárcsa a tuskófékekkel szemben számtalan előnnyel bír: egyenletes fékezést biztosít, semmiféle karbantartást nem igényel, érzékenysége kicsi, állandó, ismételt fékezéskor nem csökken a hatásossága, hőhatásra nem deformálódik, a fékbetétek ellenőrzése egyszerű, a menetszéllel hűthető, végül a gyártása is egyszerű. Persze gyakrabban kell ellenőrizni, magasabb forráspontú fékfolyadékokat kell  hozzá használni, gyorsabban kopik, mint a fémtuskó, ami nem von le sokat a korszerűségéből - hangzik a szakirodalom. Ettől azonban biztosak lehetünk abban,  hogy a Metrovagonmas biztonságos és részben kényelmesebb kocsikká

varázsolja át a kiszolgált budapesti metró kocsikat, bár a tervek szerint egyedül Európában, klíma nem lesz bennük.   Milyen lesz a felújított metró kocsi? A Metrovagonmas,  az 1897-ben alapított Mityiscsi gépgyár utódjaként a vasúti és a metró szerelvények garmadáját  gyártotta, köztük persze harci járműveket is  Budapestnek az Ev3 típust szállította, melyeket a 2-es metrón  Alstom kocsik váltottak fel. Az üzemnek ez az első külföldi felújítása,  a hasonló prágai szerelvényeket a Skoda modernizálta, Bakuban pedig az Alstom. Valószínű, hogy a pesti metrókocsik a Metrovagonmas által gyártott korszerűbb 81-720 típúsra fog hasonlítani, de az túlzás, hogy majdnem új kocsikat fogunk kapni. Ezt vigaszként szokták emlegetni arra, hogy az új Alstom kocsikat drágábban szerezhettük volna be, igaz, hogy a felújítás 886 ezer eurójával szemben az Alstomkocsik  30 év garanciával és utána  felújítható módon 1,2 milliárd euróba kerültek volna.  A Skinest Rail egy 6 ezer alkalmazottal és 500 mérnökkel működő vállalatcsoport, amely dízelmozdonyok és vasúti kocsik felújításán kívül korszerű járműtípusokat gyárt, a metrószerelvények modernizálásán kívül  metróalagútak rekonstrukcióját is vállalja. Amit a kocsik cseréjével együtt a 3-as metrón is el kell majd végezni. K.F. Technika 2015/7

23

ÉPÍTÉSZET

Kéménytégla: eltûnt, de van Nemrég még a napi sajtóba is befészkelte magát a kéménytégla, pedig róla eddig igen keveset tudtunk. Az történt, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara egyik megyei ülésén egy építész azt panaszolta el a jelenlévő miniszternek, hogy két külföldi tulajdonú kéménygyártó cég kilobbizott egy olyan jogszabályt, amely tiltja téglából a kéményépítést. Valószínű, ezzel az építészek tervezőmunkájának korlátozását és a hazai téglagyártók háttérbe szorítását nehezményezte a felszólaló. A miniszter reagálásából arra lehetett következtetni, hogy az ülésen nem akadt senki, aki a panaszt helyreigazította volna. 2010-es rendelet tiltja Nem egy szakember a panasz mögött egy hagyományos építész-gépész vitát lát, amibe kár volt belekeverni két, pontosan adófizető külföldi céget, amelyeknek valójában semmi közük a tiltó jogszabályhoz. Ma a 2010. december 1-jén született MSZ 845/2010-es új magyar kéményszabvány van érvényben, amely kimondja: „tégla csak abban az esetben alkalmazható égéstermék-berendezés építésére, ha megfelelőségi igazolással erre a célra alkalmas”. Márpedig még ma sincs a piacon olyan tégla, amely rendelkezne olyan bevizsgálással, amely azt igazolja, hogy belőle kémény építhető. Egyébként is, az épített kémény felkerült az engedélyköteles építmények listájára, melyszerint „téglakémény csak arra alkalmas koracél, saválló béléstesttel létesíthető, azaz a falazott téglakémények saválló és béléscső valamint szigetelés nélkül még tartalék-kéményként sem engedélyezhetők”. Ezeket a szigorú

24



Technika 2015/7

szabályokat részben a gázfűtés elterjedése miatt vezették be, hogy ne fordulhasson elő, hogy a gázt a régi, szilárd tüzelőanyagú kéménybe kössék be, ugyanis a gáz égésterméke folyadék kicsapodással feloldja a téglákat összetartó habarcsot. Ezért is, jó ideje külön alumínium kéményeket használunk a gázkazánokhoz. Ami az építészeknek fáj A szakértők szerint téglaellenes lobbi aligha létezik, inkább egy régóta tartó építész-gépész presztízsharc. Az építészeknek fájdalmas, hogy az un. téglakémény kiszorulóban van a piacról, de ennek oka a technológiai fejlődés, illetve az életbiztonsági előírások néhány évtized óta tartó szigorodása. Ezt elősegítette egy 2003-as kormányrendelet is, amely a különböző, más építési termékek forgalomba hozatalát is megfelelőségi igazoláshoz kötötte. A téglagyártók ma sem vállalnak felelősséget azért, hogy termékeikből kéményt építsenek. Bár több hazai gyártó is kínál két minőségben un. tömör, kisméretű, nagyszilárdságú kéménytéglát, de kikötik, hogy azok csak mint tartószerkezeti köpönyeganyag használhatók fel, az égéstermékekkel közvetlenül nem érintkezhetnek, a kéményen belül szükséges a béléscső acélból, alumíniumból, műanyagból ill.

samottból. Például a tömör kisméretű kéménytégla mérete 25x12x6,5 cm, tömege 3,2 kg/db. Nem igaz tehát az, hogy ma nálunk téglából nem épülhet kémény. Valószínű viszont, hogy béléscső nélküli kéményhez megfelelő tégla kifejlesztése, azok várható kicsi piaca miatt (plána nálunk) egy téglagyártónak sem érné meg. Különben az említetett külföldi cégekhez hasonlóan magyar cégek is kínálnak más típusú kéményeket, például a Krea és a Montel fantázianevű kémények le is szorították az ilyen kémények árát. K.F. Téglakémény-sors A tüzelőberendezések fejlődésével együtt a  kéménytechnika is rohamosan átalakult. A katedraérett falazott  kémények teljesen kiöregedtek. Rohamosan elszaporodtak a gáz (olaj) tüzelőanyaggal üzemelő zárt égésterű és kondenzációs kazánok, amelyek az égéshez szükséges levegőt már nem a helyiségből szívják, nekik a régikémény már nem kémény. Megjelentek a palettakályhák, hódít a faelgázosítás és a szilárd tüzelésű kandallók és cserépkályhák tűztere is bezárult. A  kéményekkel szemben a nedvességgel szembeni érzéketlenség lett az egyik legfontosabb követelmény, a falazott kémények helyett ezért más kellett. Ám ezzel együtt a téglakémény  esztétikai igényeket is kielégít, de csak bélécsővel kiegészítve használható.  Ez lehet fém (rozsdamentes  V4A nemesacél, 4-10 mm. vastagságú; samottcső (6-8 mm) és műanyag.

SZABADALOM

Pályakezdôket segít a Magyar Formatervezési Tanács A  Magyar Formatervezési Tanács (MFT), az egykori Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól örökölt tevékenységéről talán nem sokat tud a nyílvánosság, pedig ő tesz javaslatokat az állam formatervezési politikájára, a terméktervezés segítésére és ösztönzésére, programokat, pályázatokat, kiállításokat szervez. Ő ítéli oda például  a rangos Formatervezési  Díjakat,  általa a kitűnő képzést nyújtó formatervezői felsőoktatás legkíválóbb hallgatói évente a nagyközönség előtt  bemutatkozhatnak munkáikkal, Moholy-Nagy ösztöndíjakkal segíti a képzést. Szervezetileg is szoros a kapcsolata a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával (SZTNH), amely a Tanács állandó tagja, elnöke Bendzsel Miklós SZTNH-elnök, aki javaslatot tesz a Tanács tagjaira.  Az SZTNH-hoz kötődés  azért is érthető, mivel a kreatív tervezés, ami nélkül nem létezhet nívós termék,  általában szabadalmi oltalomra jogosult.   Saját lábon állva Az MFT különösen a szívén viseli a fiatal pályakezdő formatervezők sorsát,  ami  nem könnyű. Mint ismeretes, az utóbbi évtizedekben a formatervezés  magyar háttéripara megszűnt, a hazai ipari termelés javát kitevő külföldi cégek önálló formatervezést nem végeznek, ez az anyacégnél történik. Így nehéz számukra a szakmát megkezdeni, igen sokan közülük ezért  külföldön kezdenek el dolgozni, kihasználva az Erasmus-ösztöndíjakat, de ezalatt külföldi kapcsolatokat építenek, hogy helytállva külföldön is helyezkedjenek el. Ez annál is könnyebb, mivel igen jó

képzést kapnak, amivel nemzetközi sikereket is elérnek. Egy ízben például Japánban, a Koizumi Design Awardon az azonos nevű, nagymúltú világítástechnológiai cég által kiírt lámpatervezési pályázatát egy harmadéves MoholyNagy hallgató, Toronyi Péter nyerte meg, tervét meg is valósították. Az egyetem más hallgatói már bemutatkozhattak a milánói Szalonon és a Londoni Design Fesztiválon, de egy ízben európai körutat is tehettek az egyetem piaccal kapcsolatot tartó MOME szervezésében, a Tate MOME-nts-el. De tovább menve: idehaza is tudunk néhány sikeres vállalkozásukról, különösen ott, ahol alacsonyak az anyagköltségek, a ruhatervezésnél már van 2-3 hazai brand, amely el tudott indulni és ma már a terveik idehaza és külföldön is láthatók, sikeres kisbútor-tervezőkről is lehet hallani, de egészében igen nehéz maradt a fiatal designerek helyzete, amin jobbára csak saját lábra állva tudnak változtatni.

Start Up Guide Ezt hivatott elősegíteni az MFT által a kreatív ipar startuppereinek szánt Start Up Guide legújabb kiadása, amely átlátható  struktúrába rendezett elektronikus jegyzet formájában nyújt információkat a kreatív-generáció fiataljainak, végzős design- és művészeti hallgatóknak, pályakezdőknek és újrakezdőknek ahhoz, hogy a kreatívipari piaci környezetben érvényesülni tudjanak. A 2007-ben indult kiadvány ezúttal megújult külsővel jelent meg, de tartalma is jelentősen frissült, nem csak a korábbi fejezeteket aktualizálja, hanem kiegészült a közösségi (EU) finanszírozás részleteivel, bekerült az iránymutatás arra vonatkozóan, hogy egy ötletből hogyan lehet befektetői prezentáció, és kitér a Széchenyi 2020 programra is. Az MFT Start Up Guide 10 elektronikus formában (PDF) érhető el, vagy letölthető az SZTNH honlapjáról. W.M. Technika 2015/7

25

GAZDASÁGTÖRTÉNET

Régmúlt gyárosok, régmúlt sorsok 1. A magyar  gazdaság  története nem lenne teljes, ha nem idéznénk fel a származásuk miatt nehéz, sokszor tragikus sorsú gyáriparosaink megpróbáltatásait, azokét, akik évtizedeken át a haza iránti hûséggel szolgálták a magyar ipar fejlôdését.   A holokauszt 70. évfordulója alkalmából világhírű, hazánkért sokat áldozó magyar zsidó tudósoknak, művészeknek állítottak emlékszobrot Budapesten, és köztük helyet kapott Weiss Manfréd nagyiparos és Richter Gedeon gyógyszergyáros is, akik méltán váltak a magyar ipartörténet óriásaivá. De ott állhattak volna sok más nagyvállalkozó, Aschner Lipót, Engel József, Mauthner Ödön és mások emlékszobrai is.   A honfoglalás elôtt a római idôktôl A magyar történelem sok példát  mutatott fel  a hazát szolgáló tevékenységükről, de az uralkodó osztályok eziránti megbecsüléséről is. Leletek bizonyítják jelenlétüket hazánk területén a honfoglalás előtt, 202 táján, a római Pannoniában. Az Árpád-házi királyok alatt a korabeli európai viszonyoknál biztonságosabb körülmények között élhettek Magyarországon. IV. Béla 1251-ben számukra kiadott híres kiváltságlevelét utódai is megerősítették. Kereskedelmi, pénzügyi szakértelműket az udvarok rendszeresen igénybe vették. Mátyás király az érdekeik védelmére prefektust nevezett ki. Később, szemben a királyi Magyarországgal, a török hódoltság terü26



Technika 2015/7

letén nyugodtan élhettek. Aztán a 18. században már tömegesen vándoroltak be részben Németországból, Csehországból, akikre már rá lehetett bízni a mezőgazdasági nagybirtokok termékeinek értékesítését.  II. József császár 1781-ben türelmi rendeletével engedte meg letelepedésüket a szabad királyi városokban. 1848-ban szervezeteik üdvözölték a forradalmat, sokan lettek nemzetőrök, gazdag családjaik jelentős anyagi támogatással segítették a szabadságharcot. 1849. július 28-án kimondták polgári és politikai egyenjogúságukat. A 19. század második felében a liberális légkör, a hatalmas gazdasági fejlődés vonzotta ide őket tömegesen, diaszpórájuk elérte a 3,54 százalékot, számuk mintegy félmillióra emelkedett.   Aktív szerepvállalás a gazdaságban A 19. század végén már tömegessé válik önkéntes magyarrá válásuk: sehol nem zajlott le ilyen tömeges méretű asszimilálódás a többségi keresztény társadalomba. Például a neológ zsinagógákban magyarul tartották az istentiszteleteket. A 20. századra olyan mértékben keveredtek a keresztény vallásúakkal és olyan építő részévé váltak a magyar társadalomnak, kultúrának és gazdaságnak, hogy nem lehetett azoktól elválasztani. 1910-ben csekély létszámuk ellenére ők alkották a kereskedők 61, a nyomdászok 50, az orvosok 48,5, a kocsmárosok 42, a pékek 24, a hentesek 24, a szabók 21, a cipészek 9 százalékát. 1913ban a budapesti Pázmány Egyetemen – ahol mégiscsak a haza szolgálatára neveltek – a diákok 34,1, a Műegyetemen a diákok 31,9 szá-

zalékát tették ki. De csak 3,1 százalékuk volt gyáros vagy 100 holdnál nagyobb földbirtokos, 34 százalékuk munkás, 59 százalékuk önálló, vagy alkalmazott. Vitathatatlan volt szerepük a tudományban, kultúrában, ezeket visszavetette az 1920. évi numerus clausus törvény, meghatározva az egyes „népfajok” arányát a felsőoktatásban és előrevetítve a két évtized múlva  rájuk váró tragikus eseményeket. A következőkben bemutatott portrék olyan emberekről szólnak, akiknek a származása csak megerősítette bennük a magyarságtudatot, a honi ipar munkájukkal való fejlesztésének ügyét.   A Weiss Manfréd alapította gyár A csepeli óriásüzem 1945-ig is óriási ívet írt le a bádog konzervdoboz-gyártástól a repülőgép-gyártásig. Az alapító Weiss Manfréd ősei feltehetőleg Csehországból érkeztek Magyarországra, ő már Pesten született 1854. április 11-én. Négy évig volt inas egy hamburgi gyarmatárú nagykereskedésben, majd bátyjával kezd-

GAZDASÁGTÖRTÉNET

te a konzervdobozok termelését, majd töltényeket is gyártanak. Egy üzemi baleset következtében kell a  Csepel-szigetre költöztetni az üzemet, ahol a Monarchia Manlichher-puskatöltényekre való nagyobb igényét elégítik ki. Megindul a hengerlés, fémöntés, a rézfeldolgozás, Weis Manfréd számos licencet vesz, szabadalmait külföldön is bejegyezteti. A hadieszközök, például már tüzérségi lövedékek  mellett, keresletre edényeket is gyárt. 1917-ben a csepeli gyár értéke 100 millió korona. Emellett többszáz lakást építtet munkásainak és óvodát gyermekeiknek: Csepel  is fejlődésnek indul a támogatásával. Elismeréséül nemességet kap, Vaskorona rendet az 1910-es párizsi világkiállításon elért sikereiért, végül bárói rangot is. Ám 1919-ben a kommün államosítja a gyárat, (egyébként majd még  többször is kisajátítják),  az alapító öngyilkosságot követ el, de szerencsére a gyors orvosi beavatkozás megmenti életét.  Ekkor viszont már a  bevonuló román csapatok fosztják ki az egész üzemet. Az öreg, lábadozó gyártulajdonosnak kell újjáépítenie üzemét, hogy majd fiai és egyik veje az évtized végére megindíthassa a repülőgép-motor-, kerékpár-, varrógép-, és traktorgyártást. 1944-ben a né-

pes család halálos veszedelemben kényszerül átadni az üzemet a Waffen SS-nek, megszabadulásuk áraként.   A Mauthner-család kálváriája Ezek a nagyiparos családok nemcsak ismerték egymást, szoros kapcsolat is kialakul közöttük. Fiatal tagjaik természetes módon keltek néha egybe. Így került össze a Weiss Manfréd család a Mauthnerekkel. Ennek a családnak életébe engedett bepillantást 1997-ben a  Weiss Elza és egy Mauthner fiú házasságából született  Mauthner Gabriella egy interjújában. A mára méltatlanul elfeledett nagyapa, a korábban feleségével kikeresztelkedett Mauthner Ödön 1874-ben alapították a nemsokára Európaszerte jóhírű magtermesztő céget. Mauthner Ödön honosította meg Magyarországon a vetőmagtermesztést. Fiatal gazdatisztként, kitanultan, zsebében tízezer forinttal alapította meg későbbi „mag birodalmát”, egyébként a híres magtermesztő, a szászországi Kolbe professzor tanítványaként. Akkoriban Magyarországon kizárólag külföldi magokat vetettek, ám az import bizonytalan volt. Mauthner 1896ig huszonöt elismerést szerzett, elnyerte szövetsége, az OMGE Nagy Aranyérmét a gabona félék

nemesített termékeinek, majd a takarmánymagvaknak a termeléséért és forgalmazásáért. Alapvetően Derekegyházán, a nagy kiterjedésű családi birtokon folyt a magtermesztés és a nemesítés, de ebbe bevonták a kisebb gazdákat is. Mauthner fiait is erre a hívatásra  taníttatta ki. Lelkükre kötötte, hogy a magkereskedés becsületbeli ügy. Ha egy zsákba csak egy rossz mag kerül, más, mint amit ígértünk, a bizalomnak vége, bukik az üzlet.mondogatta.  A nyilas éra alatt ismerőseik rejtegették a családot. A cég túlélte a háborút, de 1947-ben hatalmi szóval megszüntették. K.F.   Következik: Aschner, Engel, Chorin és mások.  

Technika 2015/7

27

ENERGETIKA

Integrált vízkezelési megoldás az acéliparnak Az Egyesült Arab Emirátusokban az ipari célú víz kinyerése tengervízből az energetika egyik kulcskérdését képezi. A közelmúltban az olasz Bernardinello Engineering kettős sótalanító üzemet adott át kulcsrakészen Abu Dhabiban a helyi Emirates Steel Industries acélműnek, amel�lyel megoldható az acélipari létesítmény ipari célú vízkezelése. A konkrét megoldás során egy olyan integrált vízkezelési rendszert állítottak működésbe, amellyel a helyszínen adódó kritikus feltételek optimális módon kezelhetők. A kettős sótalanító berendezés létfontosságú volt az Emirates Steel Industries számára, amelynek termelési rendszere 4,5 millió tonna acélt állít elő az országban zajló gigantikus építési munkálatokra az elkövetkező tíz évben. A két vízkezelő létesítmény összesen 20 millió euróba került, és teljes kapacitásuk a nap 24 órájában 1 300 köbméter/ óra ionkezelt víz létrehozását teszi lehetővé körülbelül 3  500 köbméter/órás tengervíz-bevitel mellett.

Ioncserélô kulcsrakész megoldással

28



Technika 2015/7

Kritikus környezeti jellemzôk A vízkezelő létesítmény létrehozásánál a munkálatokat kivitelező olasz vállalat mérnökeinek szembesülniük kellett a nyári időszakban a víz 36 C-fokos hőmérsékletével és a TDS ~ 50 000 mg/l érték által jellemzett kritikus vezetőképességével, így ezeknek megfelelő megoldásokat kellett alkalmazni, főleg a víz fordított ozmóziskezelését végző egységeknek. Különleges megoldásokat alkalmaztak továbbá az előkezelés és ultraszűrés esetében amelyek teljesen automatikus eljárásokat tartalmaznak például a szezonális tényezőknek – így a piros tengervizes algák jelentkezésének – a leküzdésére. A vízkezelési folyamat a kettős létesítmény mindegyikébe 1  500 köbméter/órás tengervízbevitelt irányoz elő. Miután a tengervíz különböző tisztítási fokozatokon ment keresztül, három másik kimeneten át távozik. Az első kimeneti folyamnál 600 köbméter/óra mennyiségű utántöltési víz keletkezik a tengervízzel vagy édesvízzel keveredett víz ozmózisát biztosító vonalakról. Ennél a folyamnál a víz 10 mikron S/cm átlagos vezetőképességgel rendelkezik. A második kimenő folyam során az ioncserés szakaszban megtisztítják a vizet. Ebben a fázisban 90 köbméter/óra ioncserélt víz keletkezik, mintegy <1 mikron S/cm átlagos vezetőképességgel. A harmadik kimenet 30 köbméter/óra vizet tartalmaz, ami újra ásványosított tartalmú, és az acélmű szolgáltatásaira teljes mértékben alkalmassá váló vizet eredményez. Vízkezelés a kiválóság jegyében A víz sótartalmának a drasztikus csökkentése ebben az esetben na-

gyon komplex vízkezelési eljárási folyamatot jelent, amelynek során több lépésben megy végbe a vízkezelés. Az Abu Dhabiban létrehozott kettős vízkezelő üzemben egy előkezelő részlegben hat flotációs berendezést helyeztek el, amelyekben flotáló – vagy speciális lebegtető – eljárással ellenőrzik a beérkező tengervíz zavarosságát. Ebben a lépésben a biocid hatóanyagot, illetve koagulánsokat (vas- és alumínium sókat) és flokkulánsokat (polielektrolitokat) adnak a vízhez. A következő víztisztítási szakasz nyolc ultraszűrőből álló vonalat jelent, ami egyenként 86 modult tartalmaz. A vonalakat párhuzamosan alakították ki, munkaciklusonként automatikus szekvenciákkal, illetve kémiai savakkal és lúgokkal való öblítési és további átmosási műveletekkel. A harmadik és a negyedik szakasz hét tengervizes ozmózist, illetve hat enyhén sós ozmózist lebonyolító vonalból áll. Az ozmózis első lépésében 80 bar üzemi nyomást alkalmaznak, míg a három szakaszból álló második lépést 20 barnál alig alacsonyabb üzemi nyomáson hajtják végre. A tisztítási folyamat utolsó szakaszában a vegyes-ágyon végrehajtott demineralizáció és a tisztítási folyamat következik. Az erős igénybevételnek kitett szűrőpárok cserével 36 órás munkaciklusokban üzemelnek, hatórás regenerálódási idő mellett. A csúcstechnológiát alkalmazó víztisztításhoz szükséges berendezéseket a vállalat előszerelés és tesztsorozat után 200 konténerben szállította hajón Olaszországból Abu Dhabiba, ahol 20 fős személyzet felel az üzemeltetéséért. Békés Sándor

ENERGETIKA

Látogatás a MAVIR-nál Május 27-én a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) székházába látogatott a Nukleáris Újságíró Akadémia, ahol Kapás Mihály, az Országos Diszpécser Szolgálat (ODSZ) vezetője átfogó és plasztikus tájékoztatást adott a MAVIR feladatairól, és a bonyolult rendszerirányításról. Mindezek tudatában, a MAVIR a hazai villamosenergia-rendszer karmesteréhez hasonlítható, aki szüntelenül vezényli a sokszereplős zenekart, attól a céltól vezérelve, hogy őrködjön a magyar villamosenergiarendszer zavartalan és biztonságos működése felett. Egy nem szokványos termék Magyarországon mintegy 4 millió háztartás van, és ahhoz, hogy a végfelhasználók egyetlen mozdulattal fényt vigyenek a lakásukba, működtessék a vállalkozásokat vagy a tömegközlekedési eszközöket, áramra van szükség. Kapás Mihály kiemelte, hogy a villamosenergia a szokványostól eltérően áru és szolgáltatás is egyben. A villamos-energiát megtermelik, szállítják, kereskednek is vele, de nem tárolható, és a termelése, szállítása és fogyasztása ugyanabban a pillanatban történik. Ez az energia csak a fizika törvényeinek engedelmeskedik, és nem arra folyik, amerre szerződést kötnek rá, így a fogyasztó nem tudja, éppen hol termelték meg az általa használt energiát. A villamosenergiaellátás sokszereplős, de egyetlen hálózaton történik, és itt nem érvényesül a „rosszabb, de olcsóbb” energia elve. Komplex rendszerirányítási feladatok A villamosenergia-rendszerben a termelők (az erőművek), a szállítók

és a fogyasztók (vagyis az átviteli és elosztó társaságok) együttműködnek. A termelés, a szállítás és a fogyasztás folyamatát a MAVIR rendszerirányítóként hangolja össze. A MAVIR feladatai a forrásoknak és fogyasztásnak az egyensúlyban tartása. Ez azt jelenti, hogy a hálózat – üzemeltetéssel, fejlesztéssel és irányítással – alkalmas kell, hogy legyen az energia-szállításra. A kereskedőknek meg kell kapni minden információt, amire szükségük van a hálózati kapacitásról, illetve a ténylegesen szállított energiáról. A MAVIR fejleszti az együttműködés szabályait, és üzemtervezés, összehangolás, felügyelet és kríziskezelés révén gondoskodik az energiaellátás biztonságáról. Villamosenergia-rendszer jellemzôk A hazai villamosenergia-rendszer átviteli hálózata 4  838 kilométert tesz ki, a MAVIR 3  793 kilométeres nagyfeszültségű hálózat, 30 alállomás és 79 – 14 940 MVA teljesítményű – transzformátor működését biztosítja. A rendszerirányító az országos hálózatban a 220 és a 400 kV-os hálózatot irányítja, de van 750 kV-os távvezeték is. A MAVIR gondoskodik a távvezeték- és alállomás-építésről és a távvezetékkarbantartásról is. Az elmúlt évtizedben Magyarországon 500 kilométernyi, 400 kV-os új távvezeték és négy új alállomás épült, illetve több alállomást bővítettek. A rendszer jól működik, amit az is jelez, hogy az elmúlt öt évben nem voltak a fogyasztókat érintő korlátozások. Az éves felhasználás változását jelző adatokból kitűnik, hogy a mélypont 2009-ben volt, amikor a gazdasági válság hatására a GDP 6,7 százalékkal, a bruttó villamosenergia-fogyasztás pedig 5,7 százalékkal esett vissza. Idén az

első negyedévben 3,9 százalékkal növekedett a villamosenergia-felhasználás. A hazai teljes bruttó villamosenergia-felhasználás 2014-ben 42 589 GWh volt, amelyből a hazai termelés 29 901 GWh-t tett ki, importból pedig 13 388 GWh energia származott. Az importszaldó 31,4 százalékot tett ki. A villamosenergia-fogyasztás forrásmegoszlását tekintve a Paksi Atomerőmű 36,7 százalékot, a Mátrai Erőmű 14,4 százalékot képviselt, míg az 50 MW-nál kisebb erőművek 9,6 százalékkal járultak hozzá az energiatermeléshez. A megújuló energiák 5,5 százalékos részarányt képviselnek, jelenleg 330 MW szélerőműteljesítmény épül be a magyar villamosenergia-rendszerbe. A MAVIR gondoskodik a fogyasztás és termelés egyensúlyszaldójának a szabályozásáról, az üzemfelügyeletről és az információszolgáltatásról. A 2009 áprilisában átadott új MAVIR-központ aktív vezérlőjében az irányító személyzet létszáma hatra növekedett. A vezérlőben a 8,40 x 3 méteres méretű gigantikus képernyő előtt az operátorok állandóan a villamosenergia-termelés és -fogyasztás összhangjára ügyelnek. Amikor ott jártunk, Magyarország aktuális fogyasztása 5 700 MW-ot tett ki. A vezérlőben dolgozó személyzet egyébként percek alatt a szükségletek szerint beindíthat erőműveket, és 15 perc alatt akár 500 MW teljesítmény-hiányt is képes pótolni. Békés Sándor Technika 2015/7

29

ATOMENERGIA

Hova tegyük a hulladékot? Sajtóbeszélgetés Bodán radioaktív hulladékról, agyagkôrôl, pénzrôl A radioaktív hulladékok magyarországi tárolásáért felelôs cég, a Radioaktív Hulladékokat Kezelô Közhasznú Nonprofit Kht. (RHK) ügyvezetô igazgatója, dr. Kereki Ferenc vezetésével sajtóbeszélgetésre került sor Bodán, a faluházban, aki Kovács Gyôzô polgármesterrel és Honti Gabriellával, az RHK kommunikációs vezetôjével együtt köszöntötte a Nukleáris Újságíró Akadémia résztvevôit. Kovács Győző (25 éve a település polgármestere), aki egyúttal a Nyugat-mecseki Társadalmi Információs Társulás elnöke is, elmondta: a térségben folyó munkákkal kapcsolatban nem örömről, hanem felelősségteljes gondolkodásról van szó. A környező kilenc település nemcsak a támogatások miatt vesz részt a programban. A kétévente tartott közvélemény-kutatásokból kitűnik, hogy az érintett környék lakossága stabilan, 70 százalék körüli arányban támogatná a beruházást. Hogy a Nyugat-Mecsekben folyó kutatásokat elhelyezhessük a hazai radioaktívhulladék-gazdálkodás folyamatában, először tekintsük át röviden a radioaktív hulladékok tárolásának történetét. A radioaktív hulladékok az izotóptechnika hazai alkalmazásával egyidejűleg jelentek meg. Ezeket kezdetben az alkalmazásban élen járó Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) területén tárolták. 1960-ra készült el a solymári kísérleti izotóptemető. A létesítményt az Országos Atomenergia Bizottságtól (OAB) a Budapest Fővárosi Közegészségügyi-Járványügyi Állomás (KÖJÁL) vette át és üzemeltette 1976-ig. A főváros közelsége és terjeszkedése, illetve a talaj vízzáró tulajdonságának elégtelensége miatt az OAB beruházásában, Püspökszilágy és Kisnémedi ha30



Technika 2015/7

tárában épült az új létesítmény, a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT). Ezt követően a solymári tárolót felszámolták. A Paksi Atomerőmű első reaktorának üzembelépése (1982) megsokszorozta az éves szinten keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék mennyiségét. A Paksi Atomerőmű műszaki tervében leírt koncepció szerint az erőmű üzemidejére a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék ideiglenes tárolását az erőmű segédépületében irányozták elő. Természetes elképzelésként adódott, hogy a Paksi Atomerőmű üzemeltetése és lebontása következtében keletkező hulladékot az RHFTben lenne célszerű véglegesen elhelyezni, hiszen itt működött az ország egyetlen, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék elhe-

lyezésére kijelölt létesítménye. Ennek keretében 1983 és 1996 között ide szállították az atomerőművi eredetű kis aktivitású szilárd hulladékot. Jelentős további bővítésre lett volna azonban szükség, de ez a telephely adottságai miatt nem volt lehetséges. Bátaapáti kiválasztása Ezért indult útjára 1993-tól a Tárcaközi Célprojekt (később Nemzeti Projekt), melynek egyik célkitűzése az atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésének megoldása lett. Ennek keretében megkezdődött a telephely-kiválasztás előkészítése. Szakirodalmi adatok alapján az ország teljes területét áttekintették, majd az ígéretes térségekben – ahol azt a lakosság is támogatta – előzetes helyszíni kutatásokat végeztek a felszíni és felszín alatti elhelyezésre alkalmas földtani objektumok azonosítása érdekében. 1996-ban a földtani, műszaki biztonsági és gazdasági vizsgálatok záródokumentuma Bátaapáti külterületén, Üveghuta térségében javasolt további vizs-

ATOMENERGIA

gálatokat a felszín alatti, gránitban történő elhelyezésre. A részletesebb kutatások 1997-ben kezdődtek meg. Szakmai és politikai viták után az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) kezdeményezésére a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakértői is felülvizsgálták a program keretében elvégzett tevékenységeket, és az addigi eredményekkel egyetértve a kutatások folytatását javasolták. A Magyar Geológiai Szolgálat szintén szakvéleményezte az elvégzett kutatásokat, és azokkal egyetértett. A kutatási eredményekre támaszkodó biztonsági elemzések igazolták, hogy a területen a tároló biztonságosan üzemeltethető. A kutatásokat lezáró jelentés alapján 2004-ben elkészült a földalatti kutatások 2007-ig érvényes terve, amelyet a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatala véleményezett, majd jóváhagyott. A földalatti kutatási munkák 2005 februárjában a lejtaknák mélyítésével megkezdődtek. Ugyanebben az évben, Bátaapátiban véleménynyilvánító népszavazást tartottak. 75%-os részvétellel a szavazók 90,7%-a egyetértett azzal, hogy Bátaapátiban kis és közepes aktivitású hulladéktároló épüljön, novemberben pedig az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást adott a földtanilag már korábban alkalmasnak minősített területen kis és közepes aktivitású hulladéktároló létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. 2008-ra elkészültek a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) felszíni létesítményei. 2012-re kihajtották az első két felszín alatti tárolókamrát. Az első kamra ünnepélyes átadására és az első vasbeton konténer végleges elhelyezésére 2012. december 5-én került sor. Ezzel megkezdődött az atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése.

Kiégett kazetták tárolója A paksi atomerőmű Műszaki Tervének elfogadásakor érvényes előirányzat az volt, hogy az erőmű pihentető medencéiben tárolt kiégett üzemanyag-kazettákat 3 éves pihentetés után a Szovjetunió térítésmentesen visszafogadja. Az erőmű első blokkjának üzembe helyezését követően a visszaszállítási feltételeket a Szovjetunió egyoldalúan módosította. A pihentetési időt öt évre emelték és a visszaszállítás fogadásáért egyre növekvő árat kértek. Az egyre szaporodó problémák hatására a paksi atomerőmű szakemberei vizsgálni kezdték a kiégett kazetták tárolásával, feldolgozásával és elhelyezésével kapcsolatos alternatív lehetőségeket, majd egy moduláris, kamrás kialakítású száraz tároló létesítmény mellett döntöttek. 1992 szeptemberében a paksi atomerőmű szerződést kötött az angol GEC Alsthommal a létesítmény megépítésére. Ennek a konstrukciónak az egyik előnye, hogy a kiégett kazetták hűtését természetes kéményhatás biztosítja, valamint a tároló moduláris kialakítása következtében az igények szerint bővíthető. A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) első három kamrából álló modulja és a kiszolgáló épület 1997-re épült meg. A tároló földfelszíni épület, amelyben a fűtőanyag kazettákat egyenként, függőleges helyzetű, vastag falú, hermetikusan zárt

acéltároló csövekben helyezik el. A tároló csövek betonfalakkal körülvett kamrákban sorakoznak, függőleges helyzetben. A tároló csövek körüli, majdnem 2 méter vastag vasbetonkamra megfelelő árnyékolást biztosít a radioaktív sugárzás ellen. A tárolás száraz körülmények között történik, a termelődő maradék hőt pedig a levegő természetes huzathatásán alapuló hűtési rendszer szállítja el. A szűrt hűtőlevegő a tároló csövek között áramlik, ezért a kazettákkal közvetlenül nem érintkezhet. A tároló csövekben semleges gázkörnyezetet (nitrogén) biztosítanak, amelynek a nyomását folyamatosan ellenőrzik. A Paksi Atomerőmű fűtőanyaga urán-dioxid, amelyből egy reaktorban 42 tonnányi mennyiséget helyeznek el. Az elhasználódás után a nukleáris fűtőanyag-kötegeket áthelyezik a reaktor melletti pihentető medencébe, ahol víz alatt tárolják azokat minimum 3 évig. Évente blokkonként körülbelül 100 db kiégett fűtőelem-kazetta keletkezik. A pihentetési időszak leteltével a kazettákat vízzel töltött szállítókonténerbe helyezik. A konténer külső felületének dekontaminálását követően, azt vasúti kocsin szállítják át a KKÁT-ba. Látható, hogy a radioaktív hulladékok tárolása Magyarországon rendben és biztonságosan, a NAÜ Technika 2015/7

31

ATOMENERGIA

megelégedésére történik. De hátravan még a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének végleges megoldása. Erről hallhattunk két érdekes előadást. Nagy aktivitású hulladékok Az első előadó Nős Bálint, az RHK stratégiai és műszaki igazgatója volt, előadásának címe: Radioaktív hulladék és kiégett üzemanyag kezelés keretei. A témával kapcsolatos valamen�nyi feladatot az 1986-os Atomtörvény szabályozza. Ezek: a radioaktív hulladékok végleges elhelyezése; a kiégett üzemanyag átmeneti tárolása; a nukleáris üzemanyag-ciklus lezárása; a nukleáris létesítmények leszerelése; javaslat készítése a fenti tevékenységekre vonatkozó nemzeti politikára és nemzeti programra. Mindeme feladatok végrehajtója az RHK. A feladatok finanszírozására az Atomtörvény előírásai szerint létrejött a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (KNPA). Alapelv, hogy a radioaktív hulladék kezelés költségeit annak kell megfizetnie, akinél a hulladék keletkezett, terheit annak a generációnak kell viselnie, aki a termelt villamos energiát használta. Ez az alapelv érvényesül, mert a Paksi Atomerőmű az üzemideje végéig befizeti a program végrehajtásához szükséges fedezetet. Ezek a költségek beépülnek a villamos energia árába. Az RHK Kht. évente elkészíti a KNPA-ból finanszírozott tevékenységek közép- és hosszú távú tervét, amely a feladatok megvalósításának időütemezése mellett tartalmazza azok költségbecslését is. A KNPA-ban nyilvántartott pénz értékállóságát az Atomtörvény előírásai szerint a jegybanki alapkamattal megegyező kamatozással biztosítják. És mivel a jegybanki alapkamatnak van reálkamat tartalma, ezért ez infláció feletti hozamot biztosít. Mindez azt jelenti, hogy a KNPA

32



Technika 2015/7

állománya és hozama, valamint a Paksi Atomerőmű jövőben esedékes befizetései teljes mértékben fedezetet biztosítanak a feladatok végrehajtására. A KNPA-t tölti a kamatszolgálat 2084-ig (pl. 2015-ben 5,7 Mrd Ft) és 2037-ig a PA befizetései (pl. 2015-ben 21,3 Mrd Ft), és fogyasztják az abból történő kifizetések — minden olyan kiadás, amely az RHK működésének, valamint különböző egységeinek működtetésére szolgál (pl. 2015-ben 15,5 Mrd Ft). 2084-re, amikor befejeződik a leszerelési-betárolási folyamat, a KNPA elfogy. Mélységi geológiai tároló A sajtóbeszélgetés következő előadója Molnár Péter, az RHK kutatási osztályvezetője volt, aki az e témában folyó munkákról tájékoztatott. A 70/2011. EU irányelv kimondja, hogy „Műszaki szempontból széles körben elfogadott, hogy a nagy aktivitású hulladékok és a hulladéknak minősülő kiégett fűtőelemek kezelésének végpontjaként a mélységi geológiai elhelyezés jelenleg a legbiztonságosabb és legfenntarthatóbb megoldás.” Kimondja továbbá azt is, hogy a radioaktív hulladékot abban a tagállamban kell véglegesen elhelyezni, amelyikben az keletkezett, kivéve, ha a tagállam a 2006/117/Euratom rendeletet kielégítő egyezményt kötött egy másik állammal. A probléma megoldása: mélységi geológiai tároló. A tároló biztonságát több százezer (!) év időtartamra kell garantálni, igazolni. Azért mélységi, mert a tárolót több 100 m mélyen, a föld belsejében alakítják ki, amely védett a felszíni hatásoktól, folyamatoktól. És azért geológiai, mert nem az ember alkotta műszaki létesítmények, hanem a stabil földtani környezet garantálja a hosszú távú biztonságot. Európában a finn, svéd és fran-

cia kutatások vannak a leginkább előrehaladott állapotban: ezekben az országokban már 2022 és 2028 között megkezdődhet a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges betárolása. Magyarországon az 1990-es években megkezdődtek a kutatások, hogy ilyen helyet találjanak. A korábbi országos felmérésekből is ismert volt, hogy a Nyugat-Mecsekben található agyagkő (Bodai Agyagkő Formáció, BAF) alkalmas lehet ilyen tároló kialakítására. E kőzetnek világviszonylatban is ritka, kiváló vízzáró tulajdonságai vannak, de szintén fontos a térség minimális földrengés-veszélyeztetettsége is. Az 1993-ban megindított Nemzeti Projekt keretében folyó kutatások első szakasza 1998-ban befejeződött. A zárójelentés szerint nem merült fel olyan körülmény, amely a BAF-ban történő nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését kizárná. A zárójelentés hatására előterjesztés készült egy földalatti kutatóbázis létesítésére, a BAF minősítésére és további kutatására. Az OAB 1999 áprilisi ülésén tárgyalták az előterjesztést. A döntést ezzel kapcsolatban a gazdasági miniszter hozta meg 1999 nyarán, elvetve a javaslatot. Ezzel egyidejűleg az uránbánya eredeti terv szerinti bezárásának folytatására is döntés született. 2003-ban újra indult a nagy aktivitású hulladékok elhelyezését célzó kutatási program a Nyugat-Mecsekben. A nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére új kutatási programot dolgoztak ki, melyet az OAH-t felügyelő miniszter jóváhagyott. A jóváhagyott program alapján 2003-ban vizsgálatok kezdődtek a földalatti laboratórium helyszínének kiválasztására, ezen belül megteremtődött a kutatások informatikai háttere (adatbázis, térinformatika rend-

ATOMENERGIA

szer) és elkészült a felszín alatti földtani kutatások terve. Kutató fúrások Bodán 2004-ben elkészült a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére vonatkozó, 2008-ban a kutatás hosszú távú programjáról szóló koncepcióterv. A Pécsi Bányakapitányság 2013-ban fogadta el az újabb kutatások tervét, és ekkor indult újult erővel a felszíni kutatás. A feladat rendkívül sokrétű. Az első a telephely kiválasztásának és jellemzésének szakaszolt, fázisokra tagolt végrehajtása. Ezt követi a befogadó kőzet alkalmasságának igazolása felszín alatti kutatólaboratóriumban, végezetül az üzemviteli és a hosszú távú biztonság igazolása biztonsági értékelés alapján, a lehetséges események, folyamatok, fejlődéstörténeti forgatókönyvek számba vétele. Csak ezek után kerülhet sor, több évtizedes előkészítés után, a mélységi tároló megépítésére és üzembe helyezésére. A jelenlegi kutatási szakasz 2017-ig tart. A feladat a BAF térbeli elhelyezkedésének pontos meghatározása, és a kőzet jellemzése vízzáróság, szilárdság, hővezetés, repedezettség stb. alapján, a felszín alatti vízáramlási rendszer vizsgálata, a hosszú távú földtani stabilitás értékelése. Amit a BAF-ról tudunk: 250260 millió éve sós iszaplapályon agyagos, finomszemű üledékből képződött kőzet, melynek vastagsága 200–1200 m. Több mint 150 km2-en ismert, 0–2,5 km mélységben (néhány helyen, így Bodán is, felszíni kibúvása van). Jellegzetes vörösbarna színű, igen kis porozitású, kiváló vízzáró képességű kőzet. (Hasonló képződési folyamatot láthatunk ma is az USA UTAH államában, a Great Salt Lake területén.) A leendő mélységi tárolót 500900 m közötti mélységben kell ki-

alakítani. Jelenleg 87 km2 terület vizsgálatáról van szó, ahol 2017-ig 12 mélyfúrást (400–1600 m) és 2 sekélyfúrást (50–100 m) kell lemélyíteni összesen 11360 m hosszban, készül egy 800-1200 m hosszú kutatóárok, 21,5 km szeizmikus szelvény, valamit 500-1600 m között kutatófúrás, magmintavétellel. A vizsgálati módszerekben mélyfúrás-geofizikai mérések, akusztikus lyukfaltévé, nagyérzékenységű áramlásmérés, pakkeres hidraulikai mérések (vízvezető képesség, víznyomás, vízmintavétel), kőzetmechanika (hidrorepesztés), szeizmikus mérések (VSP) szerepelnek. 2014-ben két fúrás készült el. A BAF-2 fúrás mélysége 913,8 m. A fúrás végig a bodai agyagkőben haladt. A képződmény a vártnál kissé vastagabb (>1000 m), felső részén agyagosabb, alul finomhomokos betelepülések vannak, a rétegek változó dőlésűek. A kőzet kissé gyűrt, a felső 150–200 m erősebben repedezett, mállott. Igen kedvező vízföldtani jellemzői vannak. Zárt, igen kis porozitású kőzet (1-3%). A BAF-1, 1A fúrás mélysége 474,6 m, a BAF-ot még nem érte el. (Fontos, hogy valamennyi fúrásra a vizsgálandó terület szélein kerül sor, hogy a negyedmilliárd éves kőzet zártságát meg ne bontsák.) A jelenleg kijelölt terület 10 km2-re szűkítésére a jelenlegi kutatási fázis lezárása után, 2018-ban kerül sor. Ezen belül fogják aztán

Dr. Kereki Ferenc és Kovács Gyôzô a Tájoló napon. Fotó: Vida Tünde

kijelölni a tároló végleges helyét. 2030-tól kerül sor a földalatti kutatólaboratórium (FKL) megépítésére. Az itt szerzett sokéves információ alapján 2055-2065 között épül meg a tároló, és elkezdődik a lebontásra kerülő erőmű blokkjainak és a KKÁT-ban tárolt kiégett üzemanyag kazettáknak a végleges elhelyezése. Az előadások elhangzása után kérdések föltevésére is lehetőség volt. Jelen sorok írója a KNPA-val kapcsolatban kérdezte: mi a garancia arra, hogy az Alapban található, igen tekintélyes mennyiségű pénz biztosan a kitűzött célokra lesz fordítva, nem fordulhat-e elő az, hogy a hosszú évtizedek alatt egy kormány esetleg úgy dönt, hogy erre a pénzre (átmenetileg) valahol másutt van szükség? Kereki Ferenc válaszából megtudhattuk, hogy a jogszabályi háttér stabil, és aggodalomra nincs ok. Befejezésül a résztvevők megtekintették BAF-2 fúrás helyszínét és a bodai Emlékparkot. Tóth Lajos Technika 2015/7

33

ATOMENERGIA

Interaktív látogatóközpont Bátaapátiban Vadonatúj látogatóközpont teszi mostantól még hatékonyabbá a radioaktív hulladékkezeléssel kapcsolatos lakossági tájékoztatást Bátaapátiban, ahol a Paksi Atomerőműből származó kis- és közepes aktivitású hulladékokat raktározzák el. Július 8-án nyitották meg ugyanis a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló telephelyén az új, modern és elegáns, feketefehér színekben pompázó látogatóközpontot, amelyre a Nukleáris Újságíró Akadémia tagjait is meghívták. Az interaktív technológiával kialakított bemutatóterem kis és nagy érintőképernyői bemutatják a Tolna és Baranya megyék határán elhelyezkedő 400 fős községben élenjáró technológiával kialakított és működtetett tárolóban a hulladékkezelés múltját, jelenét, valamint jövőbeli kihívásait. Az érintőképernyőkön egyebek mellett megjeleníthető, hogy a hulladéktároló hosszas előkészületek után 2005-ben elkezdődött építése során 188 000 köbméter kőzetet mozgattak meg, és videó-felvételen megtekinthető, ahogyan a paksi radioaktív hulladékokkal telt első hordók 2012. december 5-én megérkeztek a földalatti tárolóba. A pontos és részletes tájékoztatásból az is kiderül, hogy a mintegy 200 kilométeren húzódó mórágyi rögben az első kialakított tároló-kamra több mint 200 mé-

34



Technika 2015/7

ternyi mélységben a föld alatt 96 méter hosszú, és egy kamrában 500 konténernél is több, vagyis közel 4 600 hordónyi hulladék tárolható. A megnyitón elmondták, hogy a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolót eddig közel 80 000 ember látta, meggyőződve a nukleáris hulladékkezelés magyarországi biztonságos gyakorlatáról. Az új létesítmény a tervek szerint két-három éven belül 30-35 000 látogatót fo-

gad. A látogatóközpont kialakítására 340 millió forintot fordított a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. b. s.

ÛRKUTATÁS

SOROZAT

A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

Sikeres ûrrandevú a Plútóval Pontosan a tudósok által „megjósolt” időben, 2015. július 14-én 13 óra 49 perckor a 2006-ban felbocsátott New Horisons űrszonda elszáguldott a Plútó és holdja, a Charon mellett, ezzel egy űrtörténelmi  missziót megvalósítva: első alkalommal ért ide emberkéz alkotta űreszköz. Bár óránként 49,6 ezer kilométeres sebességgel haladt, az általa továbbított adatokból, képekből sokat remélnek megtudni a szakemberek erről az égitestről, amely a Naprendszer eredetébe is elkalauzolhat bennünket.   Ahol a törpe a legnagyobb A Plútóról eddig keveset tudtunk. A figyelmet leginkább az irányította reá, hogy az 1930. február 18-i felfedezésétől (Clyde W. Tombaugh, Lowell Observatorium) egészen 1960-ig a Naprendszer kilencedik bolygójaként tartották számon, akkor “lefokozták” törpebolygóvá. Ezt azzal indokolták a világ csillagászai, hogy tartózkodási helyén, a nemrégen felfedezett, a Neptunuszon túli  Kuiper-övben még nálánál is nagyobb égitest kering, amit Erisznek neveztek el. Most a New Horisons megcáfolta ezt, mint kiderítette, a Plútó 69 kilometerrel nagyobb átmérőjű, mint az Erisz, ezzel a Plútó a Kuiper-öv legna-

gyobb égitestévé válhatott. (Egyébként a visszamínősítése annyira elkedvetlenítette a közvéleményt, hogy például az USA-ban ma is plutoed-nek nevezik a lefokozottat, a leértékeltet).   3 000 méteres fagyott hegyek A törpebolygóvá nevezett Plútó azonban nem kisebbítette a tudósok érdeklődését. A fizikai vonatkozásain kívül (284 év alatt kerüli meg a Napot 4,74 km/s sebességgel) azt is tudjuk, hogy magas hőmérsékleten összetömörődött anyagokból áll, felszínét főleg nitrogén és metánjég borítja, amit  mínusz 200 Celsiusfok alatti hőmérséklet tart szilárd állapotban. Vékony légkörét is ez a felszínen lévő fagyott nitrogén és metánjég bocsátja ki napközben. Mindez azonban nem sok. Ezért a NASA már 1990-től tervezett egy küldetést a Plútóhoz, de ez akkor nem valósulhatott meg a technikai nehézségek és a szűkös finanszírozás miatt. Végre 2001-ben megindulhatott a New Horisons misszió, és 2006. január 10-én minden korábbinál gyorsabb, 45 km/s sebességgel  útnak is indították a szondát azzal, hogy 9,5 év múlva, 2015. július 14-én megy el a Plútó és a Charon mellett. Most ez sikerült: a Plútó felszínétől 12,5  ezer kilométer távolságra műszereivel  végigpásztázta a felszínt, a légkört és nagyfelbontású képeket is készített. Ez utóbbiak a világon elsőnek mutatták a Plútó 3000 méternél magasabb hegyeit, amelyeket kővé fagyott vízjég épít fel, meglepetés-

re azonban meteor becsapodások nyomát nem látni, ami azt jelenti, hogy az égitest mai felszíne nem lehet idősebb 100 millió évnél.   Titkok a Naprendszer szélén A törpebolygónk felszínének, légkörének jellemzőit a LORRI és Alice (képfelvevők) a SWAP és a PEPPSI (töltött részecskék elemző), az SPD (pormérő) és a REX (kommunikáció) vizsgálja. Ezeket egy radioizotópos hőenergia generátor üzemelteti. Mint Keresztúri Ákos, az MTA csillagásza nyilatkozta: elsőnek figyelhetnek meg Kuiper-övezet beli objektumot, hogy milyen képződmények találhatók általában a távoli jeges égitesteken. A mérések rámutathatnak arra is, hogy milyen dinamika jellemzi ezen objektumok körüli apró holdak rendszerét, ami pedig az egyedi felépítésű, kettős exobolygó-rendszerek dinamikai viselkedésének megértéséhez vezethet. De megtudható, hogy milyen erők szakíthatták ki a Plútó öt holdját. Mindez sokat elárulhat a Naprendszer peremvidékének fejlődéstörténetének titkairól. A Plútó forgástengelyének sajátos helyzete (a pályasíkjával megegyező) is számos felismeréshez segíthet hozzá, ugyanis sok, a Naprendszeren kívüli bolygó annyira közel kering a központi csillagához. hogy annak fénye mindig csak az egyik oldalát világítja meg. A szonda a találkozó után két héttel beszüntette a megfigyeléseket és megkezdte az adatok visszasugárzását a Földre,  amelyek négy óra alatt teszik meg az utat. W.M. Technika 2015/7

35

ÛRKUTATÁS

Irány egy aszteroida! Obama amerikai elnök is jóváhagyta a NASA több mint 1,25 milliárd dollárba kerülő, szinte scifit idéző tervét, amelynek keretében napenergiával működő, pilóta nélküli űrhajót küldenének egy kiszemelt aszteroidához. Az űrhajó nagyjából egy évet fog körözni a kisbolygó körül, hogy robotkarok segítségével leválasszon a felszínéről egy négyméteres szikladarabot. A mini aszteroidát ezután „zsákba burkolva” a Holdhoz vonszolják, majd  Hold-körüli pályára állítják. Itt kezdik 2025-től az űrhajósok tanulmányozni, akiket két, még fejlesztés alatt álló Orion  űrkapszulával és egy hatalmas űrhajóval juttatnak oda. Az űrhajósok űrsétákat tesznek, alaposan elemzik a kis égitestet és mintákat is hoznak róla a Földre. A misszió célja azon képességek feltérképezése, amelyek szükségesek a Föld-körüli pályán túli további, és végső soron a Mars meghódítására irányuló emberi missziókhoz.   A jelölt a 2008 EV 5 A NASA már ki is szemelte az első számú célpontot, a 2008-ban felfedezett, 396 méter széles 2008 EV 5 jelzésű aszteroidát, de további két bolygó is szerepel a listán. Bőven van választék, hiszen a Nap körül mintegy 50 000 ilyen égitest keringhet és közülük már 5 000-et fel is fedeztek, többüket a magyar Kulin György csillagász lelte meg. Végül is kb 1 700 katalogizált égitest jöhetett szóba, de  például a Guseppe Piazzi által 1801-ben elsőnek felfedezett Ceres átmérője 740 km, a Pallas 480 km, a Junó 200 km, a Veszta 380 km. Szerencsére az aszteroidák többsége ennél sokkal kisebb. Ezek a szabálytalan alakú és forgó testek egy feltételezett bolygó, a Phaeton törmelékei lehetnek. Az őket körül36



Technika 2015/7

lengő félelmeknek nincs sok alapja, a hatalmas térben keringve (öt év alatt háromszor kerülik meg a Napot) igen csekély a valószínűsége annak, hogy összeütközzenek a Földdel (1 az 500 ezerhez), így például a legújabb számítások szerint a 2017-ben visszatérő 15-40 méteres szikla, a 2012 TC 4 kódszámú aszteroida is a Föld légkörébe jutva felrobban. Igaz, ez sem veszélytelen, hiszen az a 19 méteres meteorit, amely 2013-ban Cseljabinszk felett pusztult el, több mint 1 500 embert sebesített meg a robbanása erejével és az ibolyántúli sugárzásával.   Az égitestek kiaknázása De vajon mi köze lehet ennek az emberes aszteroida missziónak a Marsra-szálláshoz?  A NASA szerint ez a kísérlet azt hivatott felmérni, hogy az aszteroiádák milyen szerkezeti és hajtóanyagokat tudnak szolgáltatni  a nagyobb aszteroidák, vagy akár a Mars eléréséhez. A számítások szerint a Mars misszió idején a bolygó 500 millió kilométerre lesz a Földtől és az oda-vissza utazás több mint két éve miatt,  talán szóba jöhet az utazás átszállókkal. Az aszteroidákon megszállva  az űrhajósok feltölthetik készleteiket. Egyébként is, a távoli jövőben szükség lesz az égitestek erőforrásainak kiaknázására a létfeltételek biztosításához. Erre az aszteroidák lehetőséget is adnak, hiszen sok, a Földön már kimérülő  anyagot tartalmaznak. A C-típusúak föként szenet, vizet, metánt, ammóniát és nitrogént, a

Bejczy Antal (1930-2015) Bejczy Antal, az USA-ban élő mérnök, fizikus, űrkutató, a Marsjáró egyik megalkotójának halálhíre az egész űrkutató világ gyászát váltotta ki. Az egykori uradalmi főintéző fia, miután a kalocsai jezsuitáknál érettségizett,  nem nyerhetett felvételt a Budapest Műszaki Egyetemre, azt munkásként dolgozva esti úton kezdte végezni. 1956-ban hagyta el az országot, Norvégiában tanult tovább, ahol 1963-ban az alkalmazott fizika doktorává avatták. A Marson történő leszállás problémájával már a USAban kezdett foglalkozni, 1969-től nyugdíjazásáig 32 éven át dolgozott a Kármán Tódor alapította világhírű NASA Jet Populsion Laboratory kutatójaként. 1992-től ő volt a Pathfinder marsjáró távirányítási technikájának kifejlesztője. Bejczy Antal 6 szabadalommal és több mint 40 újítással gazdagította az űrkutatást.  1989 után  szorosra fűzte kapcsolatait  az anyaországgal.  1992-ben Pungor Ernőnek sikerült bevonnia őt a Magyarok a világ természettudományában című tudóstalálkozó munkájába  is. 2010-ben a Budapesti Műszaki Főiskola avatta díszdoktorává, 2010. március 30-án ő vehette át a külföldön élő magyar űrkutatók Magyar Örökség Díját.

sziklás kinézetű S-típusúak vasat, nikkelt magnéziumot és titánércet. az M-típusúak vasból, nikkelből, kobaltból és a platinacsoport elemeiből épülnek fel. (Egy két és fél  kilométeres M-típusú kisbolygó fémvagyonával több évtizedig elláthatnánk a Föld gazdaságát). E kiaknázható vagyon miatt is van, hogy a misszió részben magánvállalkozásban valósulna meg, ami még azért is jó, mert a  kormányváltásokkal járó instabilitás nem veszélyeztetné ezt a hosszú távú programot. W.M.