ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 355/2009. (II. 18.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében a Magyar Televízió Zrt. (1810 Budapest, Szabadság tér 17.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi h a t á r o z a t o t . A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2008. február 12-én megsértette az Rttv. 23. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. A Testület ezért az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Gazdasági Versenyhivatal megkeresésére a Testület hivatalból vizsgálta a Magyar Televízió Zrt. Szegedi Regionális Híradójában 2008. február 12-én sugárzott „Kerekesszék TB-re” műsoregységet. A Testület a hatósági ellenőrzés során megállapította, hogy a műsorszolgáltató a műsorszám sugárzásával megsértette az Rttv. 23. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. Az 1 perc 45 mp terjedelmű szegmens előtt a hírolvasó felvezetőjét hallhattuk az alábbiak szerint: „… egyedi készítésű kerekesszék, amiből még csak néhány van az országban, azért, mert kevesen tudják, hogy igényelhető. Ahogy a gyógyászati segédeszközök zömét, ezt is teljes egészében támogatja a TB. Az első ilyen székeket Szegeden most adták át.” Ezután a riporter következett: „Az egyedi kerekesszéket szereli a gyógytornász. Könnyebb és praktikusabb, mint a régi. Még a modernebb fajta is húsz kilós volt, ez viszont csak öt kiló. A pácienst orvos méri le, és a gyártó rászabja. Papp Szabolcs két hónapja kérte, és erre cseréli a régit.” Papp Szabolcs: „Nagyon kényelmes, és érzem azt, hogy direkt nekem van csinálva. A magassága, háttámla nincsen.” Riporter: „Az újfajta székeket Angliában készítik, a betegeknek ingyenes, mert a társadalombiztosítás fizeti.”
Személy Csaba Károly területi vezető, Ortoprofil Kft. (feliratban): „Azon dolgozunk, hogy ezeket az eszközöket maximálisan biztosítsuk a pácienseink részére, és ebben nagyon remélem, hogy a TB továbbra is partner lesz és támogatja.” Tudósító: „Itt már a leggyakoribb bénulási okokat mutatja a szakember (színhely egy orvosi rendelő). Szerinte a székeket csak azok kaphatják, akik szellemileg és fizikailag is jó állapotban vannak, és ki tudják használni.” Gál Melinda rehabilitációs főorvos, Anna Fürdő, Szeged (feliratban): „A kerekesszék az ő lábait képviseli és az ő aktivitását segíti. Úgy a munkában, a tanulásban, sportban.” Riporter: „Magyarországon jelenleg a gyógyászati segédeszközök zömét finanszírozza a TB. Az egyedi kerekesszékből még kevés van az országban, mert alig ismerik. Az új egészségbiztosítási rendszerben viszont – legalábbis a betegek szerint – már nem biztos, hogy ingyen megkaphatják.” A Testület álláspontja szerint mind a hírolvasó, mind a riporter fél információkat, illetve valótlanságokat állított az aktív kerekesszék igénybevételének lehetőségéről. Felkészületlenségük oda vezetett, hogy az idézett tájékoztatás megtévesztővé vált. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület 2008. december 9-én kézbesített levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításáról, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A felhívásnak a műsorszolgáltató a 2008. december 17-én postára adott levelében tett eleget, és az alábbiakat nyilatkozta: „A hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (Ket.) 51. § (1) bekezdésében szabályozott ügyféli jogot biztosította a műsorszolgáltatónak. A ket. 51. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja.” Álláspontom szerint, ahhoz, hogy az ügyfél a Ket. által részére a fentiek szerint biztosított nyilatkozattételi jogot gyakorolhassa, szükséges az eljárás tárgyának hatóság általi pontos meghatározása. A fentiekkel ellentétben az ORTT hatósági ellenőrzés során tett megállapításai kizárólag a műsorszegmensben elhangzott párbeszéd szövegét tartalmazzák, valamint azt, hogy az ott elhangzottak féligazságokat, illetve a hírolvasó és riporter valótlanságokat állítottak. Az azonban nem került megjelölésre, hogy pontosan melyek azok a fél információk, valótlanságok, amelyek a kifogás tárgyát képezik, amely tekintetében a műsorszolgáltatónak nyilatkoznia kell. Megjegyzem továbbá, hogy a hatósági ellenőrzés során vizsgált műsorszámot a műsorszolgáltató 2008. február 12-én sugározta. Álláspontom szerint a közel egy év távlata, valamint az eljárás tárgya pontos meghatározásának hiánya nagyban megnehezíti, sőt lehetetlenné teszi a műsorszolgáltató számára a törvény által biztosított nyilatkozattételi jog szakszerű, pontos gyakorlását, tekintettel arra, hogy az ügy körülményei, a műsor készítésének időpontjában a műsorkészítők rendelkezésére álló információk, adatok, dokumentumok a hosszú idő eltelte miatt már nehezen rekonstruálhatók. Az idő múlása egyértelműen nehezebbé teszi a műsorszolgáltató számára a bizonyítást, az ügy bárki számára történő objektív megítélését, a tényállás tisztázását.
2
A 2008. február 12-én sugárzott műsor kapcsán 2008. december 2-i keltezéssel a műsorszolgáltató részére megküldött nyilatkozattételre felhívás valószínűsítően sérti a Ket. 29. § (3) bekezdésében, illetve a 33. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezést. (…) Az érintett műsor sugárzása és a nyilatkozattételre történő felhívás időpontja között eltelt hosszú idő nem csak a Ket. ügyintézésről szóló rendelkezésébe ütközik, hanem sérti a Ket. 4. §-ában meghatározott, az ügyfeleket érintő tisztességes ügyintézéshez való jogot és a jogbiztonság elvét.” A Testület a műsorszolgáltató nyilatkozatával kapcsolatban a következő észrevételeket teszi. Eljárási észrevételek: Az értesítési kötelezettség és az ügyfél nyilatkozattételi joga a közigazgatási szervek eljárására vonatkozó korábbi szabályozáshoz képest új jogintézmény a Ket.-ben. A Ket. 29. § (4) bekezdése taxatíve sorolja fel azokat az eseteket, amikor mellőzhető az eljárás megindításáról szóló értesítés: „Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét, b) az egyszerű megítélésű, a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára, c) az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot, d) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.” Az ORTT a joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatók működését folyamatosan ellenőrző hatóság. A Testület feladatait meghatározó Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pont értelmében „a Testület ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat”. Az ellenőrzés a TV2 teljes műsoridejéből havonta sorsolással kiválasztott napokra és műsoridőre terjed ki, azaz a vizsgálatok az Rttv. több §-a vonatkozásában havi rendszerességgel megtörténnek, a TV2 műsorszolgáltatásának rögzítése/figyelése folyamatos. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzés tartalma és célja a Műsorszolgáltató által is ismert, álláspontunk szerint a Testületnek lehetősége van a fentebb idézett rendelkezés c) pontja alapján az értesítés mellőzésére. A Ket. további előírása az értesítés mellőzése esetén, hogy az ügyfél számára lehetőséget kell biztosítani a bizonyítékok megismerésére és a nyilatkozattételre. „70. § (1) Ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte, és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, annak befejezésétől számított öt napon belül értesíti az ügyfelet, hogy az - az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével megismerhesse a bizonyítékokat, azokra öt napon belül észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő.” Az ügyfél nyilatkozattételi jogát az 51. § biztosítja: „(1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy a 31. § (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást.”
3
A Testület eljárása két részből áll: (1) A hatósági eljárást megelőző ellenőrző tevékenység nem minősül közigazgatási aktusnak. Ha az ellenőrzés eredménye indokolja, ezt követi a (2) szankcióalkalmazásra irányuló eljárás, amelynek során a Testület közigazgatási szervként, a Ket. előírásai szerint jár el. A Testület azzal tesz eleget a fentebb vázolt eljárási kötelezettségeinek, hogy az ellenőrzés eredményéről készített vizsgálati jelentés megállapításait megküldi a Műsorszolgáltatónak, egyben tájékoztatja, hogy az eljárás során nyilatkozatot tehet. A hivatalból induló közigazgatási hatósági eljárás első eljárási cselekménye – az eljárás megindításának napja – a nyilatkozattételre felhívó levél megküldésének időpontja. A nyilatkozattételre felhívó levél birtokában a Műsorszolgáltató értesül az eljárás kezdő időpontjáról, és maradéktalanul megismeri az eljárást megelőző hatósági ellenőrzés anyagát, az ORTT rendelkezésére álló valamennyi bizonyítékot, amelyek alapján élni tud eljárási jogaival, alkalma van nyilatkozat megtételére, bizonyítékok felmutatására, és további bizonyításra irányuló indítvány megtételére. Értelmezhetetlen a Műsorszolgáltató kifogása, miszerint nem kapta meg a hatósági eljárás valamennyi dokumentumát és az ORTT birtokában lévő bizonyítékokat. Az említett dokumentummal ugyanis az ORTT az ügyben addig keletkezett összes bizonyítékot az ügyfél rendelkezésére bocsát, egyben értesíti a nyilatkozattételi lehetőségről, azaz maradéktalanul eleget tesz eljárási kötelezettségeinek. Érdemi észrevételek: A hatósági ellenőrzés során tett megállapítások leginkább a hatóság részére szolgálnak tájékoztatásul, a hatóság nem köteles az abban szereplő valamennyi tényt a műsorszolgáltatóval közölni, elég ha a tényállás beazonosíthatóságához szükséges adatokról tájékoztatja a műsorszolgáltatót. A nyilatkozattételre felhívó levél tartalmazza, hogy a fél információk és a valótlanságok az aktív kerekesszék igénybevételével kapcsolatban hangzottak el. Az interjú nem nagy terjedelmet ölel fel, így könnyen beazonosítható, hol és milyen kijelentések hangzottak el ezzel kapcsolatban. A teljes interjú szövegét átolvasva kijelenthető, hogy szinte az egész a kerekesszék igénylésének lehetőségéről és mikéntjéről szól, valamint több alaklommal nem győzi hangsúlyozni mind a riporter, mind a riportalany, hogy igénylését a TB teljes egészében támogatja. A Testület véleménye szerint a műsorszám (regionális híradó) sugárzása és a közigazgatási eljárás megindítása között eltelt idő hossza a jogkövetkezmény alkalmazásakor léphet fel enyhítő körülményként. Az Rttv 23. § (2) bekezdése ekként fogalmaz: ,,A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hiteles és pontosan tájékoztat a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, a vételkörzetben élők életét jelentősen befolyásoló eseményekről, összefüggésekről, vitatott kérdésekről, az eseményekről alkotott jellemző véleményekről, az eltérő véleményeket is beleértve. (…)” A fent részletezett hírben felsorakoztatott, főként a hírolvasótól és a riportertől hallott „tények”, miszerint az egyedi kerekesszék „igényelhető; teljes egészében támogatja a TB; „a betegeknek ingyenes, mert a társadalombiztosítás fizeti” igazságtartalma megkérdőjelezhető. A Testület megvizsgálta 1 az igénybevétel lehetőségeit, és annak eredményeként az alábbiakat 1
www.oep.hu lásd: Társadalombiztosítási támogatással rendelkező és kiszolgálható gyógyászati segédeszközök teljes körének érvényes listája 2008-tól; Tájékoztató az egyedi méltányossági engedélyről 1997. évi LXXXIII.
4
tudta meg: - az „aktív” (pl. sportolásra is alkalmas, könnyű, mozgékony) kerekesszéket a megyei rehabilitációs főorvos írhatja fel, és a jogosultságot alaposan meg kell indokolnia; - az „aktív” székek nem szerepelnek a TB által támogatott gyógyászati segédeszközök listáján, az ártámogatásához - egy rendkívül bonyolult, több hónapig is eltartó eljárás keretében - egyedi engedélyt kell igényelnie a mozgássérültnek; - térítésmentesen (az egyedi engedély birtokában) kizárólag a közgyógyászati ellátásban részesülő sérültek juthatnak hozzá, a többiek az OEP által nem finanszírozott rész megfizetése ellenében kaphatják meg a speciális kerekesszéket; - az „aktív” szék – éppen a könnyű súlya, „mozgékonysága” miatt – csakis a szellemileg és fizikailag is jó állapotban lévő (elsősorban iskolába vagy dolgozni járó, vagy sportoló) mozgássérültek számára írható fel, és ugyanez a csoport igényelheti az egyedi támogatást is; - azok az érintettek, akik felírás és támogatás nélkül szeretnének hozzájutni az aktív kerekesszékhez, szembesülnek a minimum félmillió forintnál kezdődő vételárral. A Testület véleménye szerint a kerekesszék igénybevételéről szóló megtévesztő tájékoztatás megvalósította az Rttv. 23. § (2) bekezdésének sérelmét, hiszen kijelenthető, hogy a műsorszolgáltató nem pontosan tájékoztatott a vételkörzetben élők életét jelentősen befolyásoló eseményekről. A Testület az az alkalmazott szankció kiválasztásakor elsődlegesen a törvénysértő műsorszám sugárzása és a közigazgatási eljárás megindítása között eltelt idő hosszára volt tekintettel. Ezen felmerült tényező (az eltelt időintervallum) viszont nem mentesítheti a műsorszolgáltatót a jogkövetkezmény viselése alól. A fentiekre tekintettel a Testület az Rttv. 23. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés jelen esetben történt megsértése miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása mellett és a rendelkező rész szerint döntött. A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdése a) pontja jelenti, amely szerint: „Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, …” Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel.
Törvény; 217/1997. (XII. 1.) Korm.rend; 7001/2000. (PK. 3.) PM irányelv; illetve a www.mozgasserult.hu; www.mosz; és egy rehabilitációs szakorvossal történt konzultáció.
5
Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. február 18. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László s.k. Elnök
6