CSONGRÁD MEGYEI TERÜLETI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLAT ÉS GYERMEKOTTHONOK IGAZGATÓSÁGA SZEGED

CSONGRÁD MEGYEI TERÜLETI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLAT ÉS GYERMEKOTTHONOK IGAZGATÓSÁGA SZEGED

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT Kiadás dátuma: 2008.

02.01.

Hatálybalépés dátuma: 2008.02.01. Üzemeltető neve:

Kiadás: 1 Módosítás: 0 Munkaszáma: MVSZ

Csongrád megyei Közgyűlés

- 0001

Kapják: 1.Az Intézmény vezetője

3.

2.Sicomor Kft

4.

Összeállította:Lakatos István

Biz.sz. 53/1987/ V Üm

Azonosító szám:004

Csongrád megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága Oldalszám: MUNKAVÉDELMI Kiadás száma: 1 Változat száma: 1 SZABÁLYZAT

1

BEVEZETÉS

Az 1993. évi XCIII. tv. a Munkavédelmi területen meghatározza az állam, a munkáltatók és munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit. A "Munkavédelem" a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi követelmények megvalósítására szolgáló szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint az ezek végrehajtására vonatkozó szabályozások összessége. A Munkavédelmi Szabályzat (továbbiakban MVSZ) a jogszabályok keretei között határozza meg a vonatkozó munkavédelmi tevékenység fő kérdéseit. Az MVSZ tartalmazza mindazon követelményeket, amelyeket a Munkavédelemről szóló törvény és más jogszabályok ide utalnak, továbbá azokat, amelyeknek szabályozásuk sajátosságai miatt szükségesek és indokoltak. Az MVSZ célja, hogy rögzítse a vezetők és a beosztott dolgozók munkavédelmi feladatait, a munkavégzésre vonatkozó általános követelményeket és meghatározza a munkavédelmi eljárások szabályait.


2

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés

1. oldal

Tartalomjegyzék

2. oldal

A Munkavédelmi szabályzat célja

4. oldal

I. FEJEZET - Munkavédelmi szabályzat hatálya

5. oldal

1.1. Területi hatálya 1.2. Személyi hatálya 1.3.Időbeli hatálya II. FEJEZET - Munkavédelmi ügyrend

6. oldal

2.1 A munkavédelemmel kapcsolatos hatáskörök 2.2 A munkavédelemmel kapcsolatos feladatok 2.3 A dolgozók munkavédelmi jogai és kötelességei, feladatai III. FEJEZET - Munkavégzésre vonatkozó szabályok 3.1 Alkalmazás munkavédelmi feltétele

9. oldal

3.2 A biztonságos munkavégzés általános szabályai 3.3 A biztonság technikai szabályai 3.4 Idegen vállalkozók munkavégzése 3.5 Társadalmi munkavégzés 3.6 Kockázatértékelés IV. FEJEZET - Munkavédelmi oktatások és továbbképzések rendje 4.1 Új belépők oktatása

19. oldal

4.2 Ismétlődő oktatások 4.3 Rendkívüli oktatás 4.4 Oktatás nyilvántartása 4.5 Idegen munkavállalók oktatása 4.6 Látogatók oktatása V. FEJEZET - Egyéni védőeszközök, tisztálkodási eszközök juttatásának rendje 5.1 Védőeszköz fogalma

5.2 Védőeszközök juttatásának rendje 5.3 Tisztálkodó szerek, eszközök és bőrvédő készítmények juttatásának rendje 5.4 Egyéni védőeszköz használata 5.5 Védőital juttatása 5.6 Az egyéni védőeszközök útmutatásul szolgáló nem teljes jegyzéke

21. oldal

Csongrád megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága Oldalszám: MUNKAVÉDELMI Kiadás száma: 1 Változat száma: 1 SZABÁLYZAT VI. FEJEZET - Munkavédelmi eljárások rendje

3

26. oldal

6.1 Épületek gépek használatba vétele 6.2 Munkavégzés tárgyi feltételei 6.3 Időszakos biztonsági felülvizsgálatok 6.4 Villamos kéziszerszámok ellenőrzése 6.5 Használati utasítások VII. FEJEZET - Munkabalesetek bejelentésének rendje 7.1 Munkabalesetek kivizsgálása

31. oldal

7.2 Foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentése és kivizsgálása 7.3 Kártérítési szabályok VIII. FEJEZET - Munkavédelmi ellenőrzés 8.1 Munkavédelmi szemle

36. oldal

8.2 Alkoholszondás ellenőrzések Értelmező rendelkezések Munkavédelemmel kapcsolatos szabálysértések Záró rendelkezések Hatályba léptető rendelkezések MELLÉKLETEK 1. számú melléklet - A foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatok rendjéről

2. számú melléklet - Egyéni védőeszközök juttatásának rendje 3. számú melléklet - Gépek időszakos felülvizsgálatáról 4. számú melléklet - A munkaeszközök időszakos felülvizsgálatáról 5. számú melléklet - Baleset kivizsgálás nyilvántartás nyomtatványai 6. számú melléklet - Új belépők oktatási tananyaga 7. számú melléklet - Munkahelyek, munkakörök főbb veszélyforrásai 8. számú melléklet - Veszélyes anyagok kezelése 9. számú melléklet - Jegyzőkönyv minta az alkoholszondás ellenőrzésről 10.számú melléklet - Képernyős munkahely kialakításának minimális követelményei 11.számú melléklet - Nemdohányzók védelméről és a dohányzás szabályairól 12.számú melléklet - Munkavédelmi érdekképviselet 13.számú melléklet - Vállalkozói szerződés melléklet külső munkavállalónak 14.számú melléklet - A munkavédelemmel kapcsolatos rendeletek, szabályzatok

A munkavédelmi szabályzat célja

37. oldal 40. oldal 41. oldal 42. oldal


4

A munkavédelemről szóló 1993.évi XCIII. Törvény, a végrehajtására kiadott 5/1993. (XII.26) MüM rendelet, valamint a fentieket módosító 1997.évi CII. törvény alapján a biztonságos munkakörülményei és a munkavállalók egészsége érdekében, a Csongrád megyei TEGYESZ Munkavédelmi Szabályzatában a következőket rendelem el:

A Csongrád megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága munkavédelmi szempontú osztályba sorolása Munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba sorolás A Csongrád megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága az 5/1993.(XII.26.)MüM rendelet 2.sz. melléklete alapján III. veszélyességi osztályba sorolt. Ágazati számjelként a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére vonatkozó KSH közlemény számjele 85.3 . A melléklet 2. pontja alapján a Csongrád megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága ( továbbiakban Intézmény) - munkavállalói létszámának, figyelembevételével - a III. veszélyességi osztály "A" csoportjába tartozik. Az Intézménynek a munkavédelmi feladatok teljesítése érdekében a veszélyességi besoroláshoz, valamint a közalkalmazotti létszámhoz igazodó munkavédelmi szakképesítésű személyt kell foglalkoztatni. Az Intézményi tevékenységek foglalkozás-egészségi osztályba sorolása A 89/1995.(VII.14.) Korm. rendelet 4. számú melléklete alapján: - az egészségügyi és szociális ellátás területén dolgozó munkakörökben „ B „ foglalkozásegészségi osztályba sorolandó - a szolgáltató tevékenységekkel kapcsolatos fizikai munkakörökben dolgozók "C" foglalkozásegészségi osztályba, - a fenti munkakörökön, munkahelyeken túli többi dolgozó "D" foglalkozás-egészségi osztályba sorolandó.

I. FEJEZET – Munkavédelmi szabályzat hatálya


5

A munkavédelemről szóló l993 évi XCIII. tv. 2. paragrafus /3/ értelmében az Intézmény vonatkozásában az egészséget nem veszélyeztethető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módjára az alábbiak szerint rendelkezem: A szabályzat az egészséget nem veszélyeztethető és biztonságos munkavégzés követelményeinek alapvető szabályozását jelentő, a munkavédelemről szóló törvény részletes szabályait meghatározó munkaügyi és népjóléti miniszter által kiadott, valamint más külön jogszabályok, az egyes veszélyes technológiákra vonatkozó, az illetékes miniszter által hatályba léptetett szabályzatok előírásainak figyelembevételével készült. 1.1. Területi hatály A szabályzat területi hatálya kiterjed az Intézmény minden telephelyére, munkahelyére és a tulajdonát képező gépekre, berendezésekre, munkaeszközökre. 1.2. Személyi hatály A szabályzat rendelkezései kiterjednek az Intézmény minden dolgozójára, -azokra a dolgozókra akik hivatásszerű foglalkozásukból eredően vagy alkalmilag az intézményben munkát végeznek, vagy egyéb tevékenységet folytatnak, -egyéb munkaviszony alapján foglalkoztatott személyekre. -az intézmény látogatóira, vagy ott bármely jogcímen tartózkodó személyre. -az intézmény gépjárművein, egyéb mozgó eszközein munkát végzőkre, 1.3. Időbeli hatálya A szabályzat kötelező alkalmazását elrendelem. Ezzel egyidejűleg érvényét veszíti a 2007 jan.1-én kiadott Munkavédelmi Szabályzat. A nem szabályozott kérdésekben a Közalkalmazotti Törvény, egyéb törvények és jogszabályok előírásai az irányadóak. A munkavédelmi szabályzatban foglaltak be nem tartása fegyelmi és kártérítési eljárást von maga után. A munkavédelmi szabályzat előírásait módosítani, vagy hatályon kívül helyezni csak az Intézmény vezetője jogosult. A módosítást az alkalmazottak közül bárki kezdeményezheti.

II. FEJEZET - A munkavédelmi ügyrend


6

2.1. A munkavédelemmel kapcsolatos hatáskörök 2.1.1. A biztonsági feladatok irányítását az Intézmény vezetője (Igazgató) gyakorolja a munkavédelmi tevékenység rendszerének, a végrehajtásának és ellenőrzésének megszervezésével irányításával. 2.1.2. A munkavédelmi feladatok szakmai ellátását a Csongrád megyei Önkormányzattal szerződéses viszonyban levő Sicomor Kft munkavédelmi tanácsadója végzi .A munkavédelmi tanácsadó közvetlen élet, vagy tűzveszély esetén a tevékenység leállítására jogosult az Intézmény vezető által megjelölt munka és tűzvédelmi kérdésekben. 2.2. A munkavédelemmel kapcsolatos feladatok 2.2.1. Az Intézmény vezetőjének feladatai

• •

meghatározza a munkavédelmi tevékenység rendszerét és az azzal kapcsolatos feladatokat, kijelöli a munkahelyi koordinátort, aki kapcsolatot tart a munkavédelmi tanácsadóval

•

gondoskodik az Intézmény a munkahelyek, munkaeszközök biztonságos meglétéről, az ellenőrzésről,

•

felelősségre vonja a munkavédelemmel kapcsolatban feltárt hiányosságok elkövetőit, munkavédelmi szemlét tart, biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos személyi és tárgyi feltételeket. rendszeresen ellenőrzi a munkafeltételek biztonságát,

• • •

• •

•

részt vesz a munkabalesetek kivizsgálásában, gondoskodik a gépek berendezések biztonsági felülvizsgálatáról a tudomására jutott rendellenességek kapcsán azonnal intézkedik, veszély esetén leállítja a munkát.

2.2.2. Személyügyi ügyintéző munkavédelmi feladatai • • • • •

gondoskodik a munkavállalók előzetes és időszakos orvosi vizsgálatának megszervezéséről, jegyzéket vezet az időszakos vizsgálatok esedékességéről és eredményéről és erről a munkahelyi vezetők részére tájékoztatást ad, megszervezi a foglalkozás-egészségügyi feladatokat ellátó orvos bevonásával az elsősegélynyújtók képzését, továbbképzését. nyilvántartást vezet a baleseti eredetű táppénzesekről (egyeztetve a munkavédelmi tanácsadóval) értesíti a munkavállalókat a munkavédelmi oktatáson történő részvételre

2.2.3. A munkavédelmi koordinációval megbízott feladatai: •

ellátja a munkavédelem területén a koordinációt a munkavédelmi tanácsadó és az Intézmény vezetése között,

•

az Intézménynél bekövetkezett balesetekről és rendkívüli eseményekről nyilvántartást vezet és a munkáltató szükséges bejelentési kötelezettségét koordinálja végzi a védőeszközök, bőrvédő készítmények, védőitalok beszerzésével a munkavállalók részére történő kiosztásával, ellenőrzésével és nyilvántartásával kapcsolatos teendőket ellátja az Intézmény képviseletét munkabiztonsági és egyéb biztonságtechnikai ellenőrzések, eljárások során

• •


7

•

rész vesz a munkavédelmi ellenőrzéseken a munkavédelmi tanácsadóval együtt és intézkedik a jegyzőkönyvben megjelölt hiányosságok megszüntetéséről.

•

Eleget teszi a munkavédelmi tevékenységgel kapcsolatos statisztikai és egyéb adatszolgáltatási kötelezettségnek. Szervezi a munkavédelmi oktatásokat, gondoskodik az újonnan munkába lépők oktatásáról.

•

2.2.3. Munkavédelmi tanácsadó feladatai

• •

• •

Figyelemmel kíséri a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, javaslatot tesz az ezzel kapcsolatos szabályzat módosítására, ellátja a munkavédelmi szaktevékenységként meghatározott feladatokat a munkahelyi koordinátorral egyeztetve összeállítja a szemlék idejét, a szemléről jegyzőkönyvet vezet. rendszeresen ellenőrzi a munkakörülmények biztonsági feltételeit,

•

a szükséges technológiai, kezelési, karbantartási munkálatokat rendszeresen ellenőrzi, javasolja az ezzel kapcsolatos belső utasítások kiadását, vagy módosítását,

•

ellenőrzi, hogy az előírt védőfelszereléseket, védőruhákat a dolgozók használják-e, javasolja az új egyéni védőeszköz juttatást,

•

súlyos mulasztást elkövető munkavállalót a munkavégzéstől eltiltja és erről tájékoztatja az Intézmény vezetőjét

•

Elkészíti és a munkavállalók részére oktatja az Intézmény Munkavédelmi Szabályzatát Elkészíti és évenként felülvizsgálja az Intézmény kockázatértékelését

•

• •

gondoskodik a dolgozók a munkavédelmi oktatási anyagáról, oktatási jegyzőkönyvet elkészíti.

•

a balesetet szenvedett dolgozó kártérítéssel kapcsolatos igényét véleményezi, rendszeresen köteles tájékoztatni munkájáról az intézmény vezetőjét.

•

A foglalkozási munkabaleseteket, kivizsgálja, jegyzőkönyvet vesz fel, s azt bejegyzi a baleseti naplóba.( A jegyzőkönyvet jóváhagyás és továbbítás céljából az Intézmény vezetőjének átadja)

2.2.4. Gazdasági vezető munkavédelmi feladatai Részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásának anyagi feltételeinek biztosításában.

• •

• •

Minden évre - az érintett intézmény vezetők bevonásával - elkészíti a munkavédelmi költségkeretet, s biztosítja annak folyamatos végrehajtását. Biztosítja munkaterületén a munkavédelmi szabályok betartását, hiányosság észlelése esetén intézkedik, annak azonnali megszüntetésére. Biztosítja az elektromos berendezések szabványossági felülvizsgálatához, az érintésvédelmi ellenőrzésekhez az anyagi feltételeket. Ellátja mindazon munkavédelmi feladatokat, amelyekre megbízást kap. Karbantartó terület munkavédelmi feladatai (gondnokság, élelmezés):

•

A hatáskörébe tartózó munkavédelmi ügyekben eljár, a hatáskörét meghaladó esetekben jelzést tesz a közvetlen vezetője felé a munkavédelmi probléma megoldására.

•

Figyelemmel kíséri a karbantartásra vonatkozó munkavédelmi dokumentációkat, a változások átvezetését kezdeményezi és ellenőrzi az azokban foglaltak betartását.


8

•

Ellát minden olyan egyéb feladatot, amely a biztonságos munkavédelmi helyzet érdekében hatáskörébe tartozik.

•

A dolgozókkal tudatosítja és betartatja a munkavédelmi előírásokat, munkabefejezéskor ellenőrzi a munkaterületét, amennyiben hiányosságot tapasztal, akkor intézkedik annak megszüntetésére.

•

Ellát minden olyan munkavédelmi feladatot, amelyre közvetlen vezetőjétől erre megbízást kap. Foglakozás-egészségügyi orvos feladatai

2.2.5 •

A foglalkozás-egészségügyi orvos a megbízási szerződésben rögzített feltételek, valamint a módosított 89/1995. (VII.14.) sz. kormányrendelet, a 27/1995. (VII.25.) NM rendelet alapján köteles végezni munkáját. Az alábbi tevékenységek elvégzését a két fél között írásos szerződésben rögzíteni szükséges.

•

Első fokon elvégzi az előzetes alkalmassági vizsgálatokat. Kiállítja a dolgozó egészségügyi törzslapját.

•

Dokumentálja és tájékoztatja az Intézmény vezetőjét a vizsgálat eredményéről

•

Esetenként részt vesz a munkavédelmi szemléken és közreműködik a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában, rehabilitációs tevékenységben.

•

Szakmailag segíti az foglalkozás-egészségügyi hálózat működését, az elsősegélynyújtók továbbképzését.

•

Köteles meghatározni az előzetes, időszakos, rendkívüli orvosi alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát, rendjét.

2.3. A dolgozók munkavédelmi jogai és kötelességei, feladatai A dolgozó jogosult és köteles a rábízott feladatokat a munkavédelmi szabályok megtartásával ellátni. A dolgozó jogosult, hogy a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszereléseket, munka- és védőeszközöket az előírt védőitalt, valamint tisztálkodó szereket rendelkezésre bocsássák. A dolgozó köteles tevékenyen részt venni és közreműködni a foglalkozási balesetek és megbetegedések megelőzésében ezen belül különösen:

•

A munkaköréhez szükséges illetőleg azzal kapcsolatos szakmai és ennek keretében a munkavédelmi ismereteket elsajátítani, munkája során alkalmazni.

•

A munkakörének betöltéséhez szükséges előzetes és időszakos orvosi vizsgálatokon részt venni.

•

Munkahelyén a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni, és így munkát végezni.

•

A rendelkezésre bocsátott gépet, berendezést, egyéb eszközt és anyagot munkakezdés előtt a számára előírtak szerint megvizsgálni, azt rendeltetés, valamint utasítás szerint használni és a részére meghatározott feladatokat elvégezni.

• • •

Az előírt és rendelkezésre bocsátott védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni. Munkaterületén e fegyelmet, rendet, tisztaságot és a szakma íratlan szabályait megtartani. A munkavégzés közben észlelt veszélyt jelentő rendellenességet a tőle elvárható módon


9

megszüntetni vagy felettesétől erre intézkedést kérni.

•

A balesetet, sérülést, rosszullétet, üzemzavart felettesének azonnal jelenteni.

A munkavállaló csak olyan munkát végezhet, amelynek

• •

az ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik és a munkára megbízást kap

•

foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti és a munkára alkalmasnak bizonyult.

•

foglalkoztatása az egészséget, testi épséget, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja

Ahol a munkát végző személyt valamilyen veszély fenyegeti, ott egyedül munkát végezni nem szabad. Ha két vagy több munkavállaló végez valamilyen munkát, ott a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, s ezt a többiek tudomására kell hozni.


10

III. FEJEZET - A munkavégzésre vonatkozó szabályok

3.1. Az alkalmazások munkavédelmi feltételei 3.1.1. Az előzetes alkalmassági orvosi vizsgálat A munkaviszony létesítése, továbbá a munkakör megváltoztatása előtt orvosi vizsgálatra kell küldeni: Minden fizikai munkát végző dolgozót, a 18 éven aluli munkavállalót, Az új belépőt vagy új munkakörben dolgozókat az intézmény vezetőjének, vagy a munkaviszony létesítésével megbízott vezető beosztású dolgozónak kell alkalmassági vizsgálatra küldeni. Az alkalmassági orvosi vizsgálatra küldött dolgozót formanyomtatvánnyal kell ellátni, melyben közölni kell a munkahelyre, munkakörre és a munkavégzésre vonatkozó, az alkalmasság elbírálhatóságához szükséges adatokat. Az alkalmasság elbírálása céljából a baleseti veszéllyel járó munkakörbe történő felvétel esetén az illetékes üzem-egészségügyi szakrendelésre, az egyéb fizikai dolgozók esetében pedig a háziorvosi szolgálathoz kell küldeni a munkavállalót. 3.1.2. Az időszakos alkalmassági orvosi vizsgálat Időszakos alkalmassági orvosi vizsgálatra kell küldeni az intézmény vezetőjének vagy általa megbízott dolgozónak a munkavállalókat a következők szerint: (1. számú melléklet) a .) A baleseti veszéllyel járó munkakörben dolgozók Kötelesek időszakos orvosi vizsgálaton részt venni, annál az egészségügyi szervnél, ahol korábban is vizsgálatot végeztek. b.) A gépkocsivezető a vezetői engedélyében szereplő orvosi érvényesítés lejáratának napjáig köteles ismételt alkalmassági vizsgálaton részt venni. Az a dolgozó, aki a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálaton - nem alkalmas - minősítést kapott, jogosult ismételt orvosi vizsgálaton részt venni. Amennyiben az ismételt orvosi vizsgálat eredménye sem megfelelő:  új dolgozó esetén a munkavállalót foglalkoztatni nem szabad,  ismétlődő orvosi vizsgálat esetén pedig a dolgozót egészségi állapotának megfelelő munkakörben kell elhelyezni. 3.1.3. Nők és fiatalkorúak alkalmassági feltételei 3.1.3.1. Nő és fiatalkorú nem foglalkoztatható olyan munkakörbe illetve munkakörülmények között, amelyben a munkavégzés egészségét, testi épségét, a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan befolyásolhatja, vagy az utódokra fokozott veszélyt jelent. 3.1.3.2. Terhes nő esetében a foglalkoztatási tilalom mellékletében szereplő valamennyi munkakörre, munkakörülményre kiterjed. 3.1.3.3. A tilalmi jegyzékben szereplő munkakörben foglalkoztatott nő, a munkahely vezetőjének köteles a terhességét bejelenteni és terhes-gondozási könyvet (szakorvosi igazolást) bemutatni.


11

3.1.4. Egyes munkakörök betöltéséhez előírt szakképesítési és vizsgakötelezettségek 3.1.4.1. A következőkben felsorolt munkakörök betöltéséhez, illetve munkák végzéséhez az alkalmazottaknak az alábbi szakképesítésekkel kell rendelkeznie: • • •

emelőgép- kezelő, kötöző; szakirányú tanfolyam, hegesztő; megfelelő vizsga, hegesztő mester; hegesztő szakma mestere minősítés,

•

hegesztési felelős; gépész jellegű középfokú szakközépiskolai vagy technikusi végzettség, valamint legalább alapfokú gáz- és alapfokú kézi ívhegesztő képesítés, vagy hegesztési felelős képesítés,

•

hatósági felügyelet alá tartozó gőzkazán 2,0 T/h gőzteljesítményig; kisteljesítményű kazánfűtői tanfolyam,

• • •

hatósági felügyelet alá tartozó gőzkazán 2-12 T/h gőzteljesítményig: kazánfűtői tanfolyam, érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat; érintésvédelem ellenőrzése tárgyú vizsga, mérgező hatású anyagokkal kapcsolatos tevékenység, legalább alapfokú vegyipari szakképzettség, vagy alapfokú közegészségügyi ismereteket tartalmazó, vizsgaköteles tanfolyam (méregkezelői tanfolyam).

3.2. A biztonságos munkavégzés általános szabályai 3.2.1. Az általános magatartási szabályok 3.2.1.1. A munkahelyen csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban szabad megjelenni. Betegen vagy olyan sérüléssel, amely az adott munkakörülmények között elfertőződhet vagy kellően nem gyógyulhat, továbbá alkoholtól befolyásoltan munkára senki sem jelentkezhet, illetve munkába állítani nem szabad. 3.2.1.2. Fokozottan veszélyes vagy nagyfokú koncentrálást, jól működő reflexet igénylő munkakörökben dolgozók jól kipihent, alkoholos (másnapos) állapottól és gyógyszerek utóhatásától mentesen állhatnak munkába. 3.2.1.3. A vezetői munkakörben alkalmazottak kötelessége, hogy az irányításuk alá tartozó dolgozók biztonsága és egészségvédelme érdekében szükséges intézkedéseket megtegyék és a munkavédelmi jogszabályban előírt rendelkezések megtartását ellenőrizzék. 3.2.1.4. A biztonságos munkavégzésre képes állapotot, ezek közül is kiemelten az alkoholos befolyásoltságot, a személyi védőeszközök és védőfelszerelések meglétét, a sérülés és gyógyszermentes állapotot naponta köteles a munkát irányító vezető ellenőrizni. A tapasztalt vagy tudomására jutott rendellenesség felszámolására intézkedni köteles. 3.2.1.5. A fokozott veszélyforrást jelentő munkahelyeken az illetékes vezetőnek gondoskodnia kell a megelőzés műszaki feltételeiről, a munkahely rendszeres ellenőrzéséről és arról, hogy a munkavégzésben az előírások szerint vehessenek részt a dolgozók. 3.2.1.6. Ha az intézmény dolgozója balesetet előidéző vagy testi épség sérelmével járó veszélyt észlel, kötelessége megszüntetni, vagy a megszüntetése érdekében intézkedni. Amennyiben az


12

elhárításban való részvétel képzettségét és intézkedési jogkörét meghaladja, úgy a veszélyt közvetlen felettesének, vagy az intézmény vezetőjének jelentenie kell intézkedés céljából. 3.2.1.7. Közvetlen balesetveszély esetén a munkát irányító vezetőnek a munkavégzést le kell állítania az intézmény vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett. A veszélyhelyzet megszüntetése után a munka folytatására engedélyt a munkát leállító szerv, vagy az intézmény elsőszámú vezetője adhat. 3.2.1.8. A dolgozó munkahelyén csak olyan tevékenységgel bízható meg, amelyhez szükséges szakmai képesítéssel, kellő gyakorlattal, munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik és a munkavégzésre egészségileg alkalmas. 3.2.1.9. A dolgozó a munkahelyen köteles a rendet és a fegyelmet megtartani. A biztonságos munkavégzést akadályozó rendzavarás, ittasság esetén a dolgozóval szemben a jogszabályok szerint kell eljárni. 3.2.1.10. Az intézmény munkaterületein, ahol az adottságok más dolgozóra vagy tanulóra veszéllyel járnak, a munkaterületre a helyiségbe való belépést, illetve az ott tartózkodást meg kell tiltani. A tilalmat megfelelő táblával, jól látható módon elhelyezve jelölni kell. A tilalmat előíró rendelkezések betartásáért a közvetlen vezető a felelős. 3.2.1.11. Minden olyan munkahelyen, ahol egészségre veszélyes anyagokat tárolnak, veszélyes anyagok keletkeznek a tevékenység során, az étkezést, a pihenést és a dohányzást lehetőleg külön helyiségben biztosítani kell. 3.2.1.12. Minden munkahelyi vezető köteles biztosítani, hogy a szakmai óvórendszabályok, szabványok, utasítások gépekre, munkaeszközökre, a munkahelyi környezetre és a munkavégzés módjára vonatkozó előírásai érvényesüljenek. 3.2.1.13. A munkavégzésre vonatkozó részletes szabályokat és a technológiai, műveleti, gépkezelési és. karbantartási utasításokat be kell tartani és tartatni. Minden munkaterületen biztosítani kell az adott tevékenységhez szükséges létszámot, eszközöket, a biztonságos munkavégzés feltételeit. 3.2.1.14. Abban az esetben, ha valamely tevékenységet két vagy több személy végez, a tevékenységet végzők közül egyet a tevékenység irányításával meg kell bízni, és ezt a csoport tagjaival közölni kell. Ennek a végrehajtásáért a tevékenységet közvetlenül elrendelő vezető a felelős. 3.2.1.15. Minden dolgozó csak a munkahelyi vezetője által meghatározott tevékenységet folytathat. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha: - nincs meg a. munkavégzés biztonsági feltétele, - a beavatkozás baleset megelőzését, elsősegélynyújtást, vagy nagyobb kár megelőzését szolgálja. 3.2.1.16. Olyan munkakörülmény esetén, amikor bárkinek életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül vagy közvetve veszély fenyegeti, a veszély elhárításáig munkát végezni, vagy végeztetni tilos!


13

3.2.1.17. A biztonságos munkavégzés érdekében a munkahelyre szeszesitalt bevinni, ott szeszesitalt fogyasztani tilos! 3.2.1.18. A dolgozó köteles jelezni közvetlen munkaköri vezetőjének, ha egészségügyi okok miatt vagy más okok folytán tevékenységét testi épsége veszélyeztetése nélkül nem tudja ellátni. Ilyen esetben a közvetlen vezető köteles intézkedni a panasztevő orvoslása érdekében. 3.2.1.19. Asztalosipari, ill. egyéb gépen dolgozók és azok segítői nem viselhetnek gyűrűt, nyakláncot, órát, karkötőt, olyan ruházatot, amely a munkavégzés közben veszélyt okozhat számukra. 3.2.1.20. Az intézmény területén tilos minden olyan magatartás - fegyelmezetlenség, játék, munka közben zavarás -, amely a biztonságos munkavégzést akadályozza. A tevékenységet közvetlenül irányító vezető köteles több alkalommal meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények és a munkavégzés a biztonsági követelményeknek megfelelnek-e. 3.3. A biztonságvédelem technikai szabályai 3.3.1. A villamos berendezések használatának munkavédelmi előírásai 3.3.1.1. A villamos energia ellátását biztosító feltételek megteremtése és a szükséges fejlesztések biztosítása az intézmény vezetőjének a feladata. 3.3.1.2. A szabványoknak vagy az előírásoknak nem megfelelő vagy meghibásodott villamos berendezést, gépet és szerelvényt használni vagy üzemben tartani nem szabad. 3.3.1.3. Minden villamos üzemzavart, rendellenességet vagy meghibásodást haladéktalanul jelenteni kell a közvetlen vezetőnek és a szakszerű felülvizsgálatig, illetve a hiba kijavításáig a villamos berendezést üzemeltetni vagy bekapcsolni tilos. 3.3.1.4. Üzembe helyezés előtt az üzemeltetőnek a villamos berendezést szakképzett személlyel felül kell vizsgáltatnia. Csak felülvizsgált elektromos berendezés helyezhető üzembe. 3.3.1.5. Törött, repedt, csorbult dugasz-aljzatot és csatlakozót, kapcsolót, vagyis hibás szerelvényt és készüléket nem szabad használni. Az elektromos szerelvényeket és készülékeket a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell, hiba észlelése esetén a szükséges intézkedést meg kell tenni. Nedves kézzel elektromos készüléket és szerelvényeit megérinteni tilos. 3.3.1.6. Olyan feszültség alatt lévő elektromos készüléket, szerelvényt vagy kapcsolószekrényt, melynek burkolatát vagy szigetelését eltávolították, őrizetlenül hagyni nem szabad. A kijavításig el kell zárni, illetve az érintett területet le kell zárni. 3.3.1.7. Minden villamos gépet és berendezést a munka befejezése, illetve a használat után feszültségmentésíteni kell. Kivételt képeznek azon berendezések, melyek felügyeletet nem igényelnek. 3.3.2. A munkahelyek megvilágítására vonatkozó előírások 3.3.2.1. Minden munkahelyen és oktatóhelyiségben gondoskodni kell a helyiség megfelelő megvilágításáról - természetes mesterséges - a vonatkozó szabvány előírása szerint.


14

3.3.2.2. A megvilágítás tervezése és kivitelezése alkalmával törekedni kell a káprázatmentesség megvalósítására és látást nem zavaró (meleg fény) világítás kialakítására. 3.3.3. A fűtésre és a szellőztetésre vonatkozó előírások 3.3.3.1. Minden munkahelyen és oktatóteremben a helyiség rendeltetésének és a vonatkozó szabványoknak megfelelő légállapotot kell biztosítani. 3.3.3.2. Azokban a helyiségekben, ahol a levegőnek a mérgező, vagy robbanásveszélyes gázokkal való keveredése a veszélyes koncentráció mértéket elérheti, ahol porszennyeződés, vagy páraképződés keletkezik, ott megfelelő szellőztető berendezést kell beszerelni. 3.3.3.3. A fűtő-, hűtő- és szellőző berendezéseket olyan állapotban kell tartani, hogy a légellátást folyamatosan és megfelelően biztosítani lehessen. Az éves karbantartást úgy kell ütemezni, hogy az ez irányú feladatokat az idény megkezdése előtt el lehessen végezni, illetve a szükséges vizsgálatok után az idényre a berendezések üzemképes állapotban legyenek. 3.3.4. Az intézmény helyiségeire vonatkozó előírások 3.3.4.1. A helyiségek, közlekedők és fogadóterek padozatát kellő szilárdságú, könnyen javítható, jól tisztítható és csúszásmentes burkolattal kell kialakítani. A helyiségek munkaterületein és a közlekedő utak padozatában botlást okozó tárgyak nem lehetnek. 3.3.4.2. A mechanikus, savas, vagy lúgos sérüléseknek kitett, továbbá a víz, vagy más kiömlő anyag miatt csúszóssá vált padozat megfelelő állapotban tartásáról, illetve az eredeti állapot visszaállításáról gondoskodni kell. 3.3.4.3. A munkaterületeken, raktárakban a túlzsúfoltságot kerülni kell és biztosítani kell, hogy közlekedésre alkalmas utak álljanak rendelkezésre. A villamos kapcsolókat és elosztódobozokat, a közművek záró és nyitó szerelvényeit eltorlaszolni nem szabad, azok mindig megközelíthetően, szabadon maradjanak. 3.3.4.4. A létesítményekben a lépcsőt és pihenőket mindig szabadon kell tartani. Eltorlaszolni, vagy raktározás céljára használni még ideiglenesen sem szabad. A lépcsők csúszásmentességéről gondoskodni kell. 3.3.5. A fokozottan veszélyes munkaterületek és gépek 3.3.5.1. Fokozottan veszélyesnek minősülő munkahelyeken egyedül munkát végezni, illetve végeztetni nem szabad. A munkahely vagy a munkafolyamat veszélyessége miatt előfordulhat olyan helyzet, hogy a dolgozó egyedül nem tudja a veszélyhelyzetet elhárítani, vagy ha baleset éri, segítségre szorul. 3.3.5.2. Az intézmény területén veszélyes munkahelyek és gépek a következők:

• • • •

konyhai főző, mosodai helyiségek lakatos, hegesztő, vas és fémipari gépek, kazánház hegesztő berendezések;

Csongrád megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága Oldalszám: MUNKAVÉDELMI Kiadás száma: 1 Változat száma: 1 SZABÁLYZAT •

tűzveszélyes anyagtárolók

• •

hulladékgyűjtés és szállítási tevékenység

•

15

közterületen végzett munkavégzés (fűnyírás, tereprendezés, stb.) építőipari tevékenység végzése.

3.3.6. Anyagmozgatás, tárolás, raktározás Az anyagok mozgatását egy vagy több személy végezheti egy időben. Nők személyenként 20 kgot, férfiak 50 kg-ot emelhetnek. Az anyagmozgatást tolókocsi használatával kell megkönnyíteni. Úgy a nyersanyagok, mint a késztermékek szállításánál igénybe kell azt venni. Forró anyagok szállításakor kézi erővel történő szállítás esetén csak 10 liternél kisebb űrtartalmú forró anyaggal telt edényt csak 2 személy mozgathat. 20 liternél nagyobb űrtartalmú forró anyaggal telt edényt kézi erővel a tűzhelyről leemelni, kézi erővel szállítani nem szabad. Kisebb edényekbe kell szétmérni. A közlekedési utakat, folyosókat szabadon kell hagyni, még átmenetileg sem szabad itt anyagot, eszközt, göngyöleget tárolni. Raktározáskor figyelembe kell venni a raktári állványok teherbírását, csak a meghatározott súlyhatárig szabad állványokat terhelni. Az áru elhelyezésekor mindig a nehezebb fajsúlyú árukat kell az alsó polcokon elhelyezni, míg a felső polcokra könnyebb, nagy térfogatú áruk kerüljenek. A dolgozók a Munkavédelmi Szabályzatban előírt védőruhákat, védőcipőt, védőfelszerelést kötelesek használni. - A jó állapotú védőcipő erősen befolyásolja a biztonságos anyagmozgatás megvalósulását. 3.3.7. Konyhai munkák előírásai 3.3.7.1. Szeletelő gépek kezelése Kenyérszeletelő gép: A kenyér gépi szeletelését egy személy végezheti. A gép 2 db védőkapcsolóval van ellátva. Úgy a behelyezett kenyér, mint az a szeletelt kenyér védőburkolat alatt van elhelyezve, és az üzemelés megszakad, ha a védőburkolatot felemelik. Üzem közben a védőburkolat alá nyúlni tilos! A védőkapcsolókat kiiktatni, és a nélkül üzemeltetni a gépet tilos! Bármilyen rendellenesség esetén műszaki szakember segítségét kell kérni. Csak a megfelelő javítás után szabad a gépet ismét üzemeltetni. Csak biztonsági vizsgával rendelkező személy kezelheti a gépet. Sonkaszeletelő gép: A sonka, szalámi, kolbász, egyéb húskészítmény szeletelését egy személy végezheti. A szeletelendő áruféleséget a gép indítása előtt rögzíteni kell az erre a célra szolgáló szerkezettel. A jó rögzített árut a tolókocsi segítségével kell a vágókés elé tolni. A vágótárcsa közelébe nyúlni üzem közben tilos! Bármi rendellenességet tapasztal a kezelő dolgozó, köteles a gépet leállítani, és csak ezután nyúlhat a gép tárcsájának közelébe. Meghibásodás esetén felelős szakember bevonásával el kell végeztetni a javítást. A javításidőszaka alatt a befejezésig a gépet üzemeltetni nem szabad. Csak biztonsági vizsgával rendelkező személy kezelheti a gépet. 3.3.7.2. Főző-sütő berendezések kezelése


16

Főzőzsámoly és gáztűzhely használata: A főzőzsámoly és a gáztűzhely gázégőjét az edény felhelyezése előtt be kell gyújtani a használati utasításnak megfelelő módon. Az edényt teljes terjedelmével az égő fölé kell helyezni úgy, hogy minden irányból arányosan fedje a lángot. Sütésnél, főzésnél, melegítésénél egyaránt megfelelő erősségű lángot kell használni! Túlforrósodott zsír, illetve forrásban lévő étel esetében az edényt nem szabad levenni, hanem a gáz csapját kell elsősorban elzárni, és meg kell várni, amíg az anyag veszít hőmérsékletéből, elhűl. Csak ezután szabad lemerni, vagy fogóruhával edényestől levenni. Zsír vagy egyéb anyag begyulladása esetén a gázcsap elzárása után edényt le kell takarítani, el kell vonni az oxigént. Ez esetben az égő anyag lángja kialszik minden más beavatkozás nélkül. Forró zsírt, ételt ne kapkodjunk le a zsámolyról, tűzhelyről meg kell várni, amíg a hőmérséklete csökken, akkor biztonságosan lehet kezelni. Üzemelő főző-sütő berendezést felügyelet nélkül hagyni tilos! A forró ételt hosszú nyelű merőkanállal kell az edényből lemerni úgy, hogy az ne csapódjon. Forró anyagot csak magunktól ellenkező irányban szabad önteni. Forró edényeket csak fogóruhával szabad megfogni. Minden dolgozónak 2 db-ot köteles a vezető biztosítani. Zsírban sütéskor a zsírt nem szabad túlforrósítani, mert meggyulladhat, és a termékre sincs jó hatással az égett zsír. A forró zsírban hússzeleteket és a fasírtot úgy kell beletenni, hogy a zsír ne felénk, hanem ellenkező irányba csapódjék. Ha munkavégzés során égéses sérülés keletkezik, az elsődleges feladat az égett rész lehűtése. Erre legegyszerűbb és legjobb megoldás, hogy az égett részt hideg vízben tartjuk, vagy hideg vízzel locsolgatjuk. Forró zsírból, léből nagyobb darab élelmiszereket, sülteket, húsokat mindig húsvillával vagy a megfelelő merőkanállal vegyünk ki, és lecsurgatás után helyezzük tálcára, edénybe. Forró zsírba, olajba vizet önteni tilos, veszélyes! Forró zsír közelében vizet önteni, locsolni tilos! A főzés, melegítés, sütés befejezése után a zsámoly és gáztűzhely lángját a csap elzárásával el kell oltani. A főzőfelületet és a burkolatot minden használat után le kell tisztítani. A sütő begyújtásakor először a gyújtólángot kell meggyújtani, majd ezt követően a kemence csapját kell megnyitni. A gyújtólánggal a begyújtáshoz közelítve a főláng meggyullad. Ezt követően szabad a sütést, szárítást végezni a tepsik berakásával. A sütő használatakor az ott tevékenykedő dolgozó fogóruhát köteles használni, és a haját sapka vagy kendő alá köteles elhelyezni. Az esetben, ha láng használata közben elalszik, ismételten gyújtani nem szabad, először a sütőt ki kell szellőztetni, és csak ezt követően szabad a begyújtást megismételni. A sütőt üzem közben felügyelet nélkül hagyni tilos! Használat után a gázcsapokat el kell zárni!

3.3.7.3. Forró anyag kezelése

A forró anyag fokozott baleset-veszélyességi forrás, ezért fokozott figyelmet igényel. Forró anyagot csak hosszúnyelű merőkanállal szabad átmérni.


17

Húsdarabokat húsvillával kell kiszedni a léből, és megfelelő hőmérsékletre hűtés után szabad azokat adagolni, kézzel érinteni. Forró étellel telt edényeket, tepsiket a földön elhelyezni nem szabad, ételtartó zsámolyokra vagy asztalra kell azokat rakni úgy, hogy a biztonságos közlekedést ne akadályozza, a közlekedési utakat ne torlaszolja el az elhelyezett étel. A forró anyaggal dolgozó személyek esetében fokozottan meg kell követelni a védőcipők és védőruhák jó, biztonságos állapotát és folyamatosan ellenőrizni kell azok mindenkori használatát. Minden dolgozónak 2 db fogóruhát kell biztosítani. A juttatásért, ellenőrzésért a mindenkori közvetlen munkahelyi vezető felelős.

3.4. Az idegen vállalkozó által végzett munkák előírásai 3.4.1 Az Intézmény területén külső vállalkozó által végzett tevékenység esetén szerződésben kell rögzíteni: • • • • • •

ki a felelős a dolgozók oktatásáért (név, beosztás szerint), ki biztosítja a szükséges védőeszközöket, ki irányítja a helyszíni munkavégzést, ki ellenőrzi a munkát és az előírások betartását, kinek a feladata a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani vitás esetben, kinek a hatáskörébe tartozik a döntés.

3.4.2. Az Intézmény területén munkát végző idegen vállalat dolgozóinak is be kell tartaniuk a munkavédelmi szabályzat rájuk vonatkozó részében előírtakat. 3.4.3. Az Intézmény részéről az idegen vállalat megbízottja mellé ellenőrzést végző személy kell kijelölni. 3.4.4. A kijelölt személy feladata, hogy az idegen vállalat dolgozóinak munkavégzését rendszeresen ellenőrizze és a biztonságos előírások betartását megkövetelje. 3.4.4. A további feladat meghatározásokat és a felelősségeket a szerződésben kell rögzíteni. Erre vonatkozó szabályokat a melléklet tartalmazza. 3.5. A társadalmi munka és az intézményen kívüli munkavégzés előírásai Az a munkavégzés számít társadalmi munkának, amelyet az intézmény igazgatója írásban előzetesen jóváhagyott. A szervezett társadalmi munka esetén gondoskodni kell a munkavégzésben résztvevők oktatásáról, felelős vezető kijelöléséről, a munkaterületet biztosító gazdálkodó részérő a felügyelet kijelöléséről. A fentieket a társadalmi munkát szervező gazdálkodó szervezet, vagy intézmény a saját oktatási nyilvántartásban köteles rögzíteni.


18

A vezetéssel megbízott személynek kell gondoskodni a biztonságos, balesetmentes munkavégzés feltételeiről, a munkavédelmi oktatásról és a munkavégzéshez szükséges védőeszközökről és védőfelszerelésekről. Az intézmény dolgozóinak az intézmény területén kívül munkavégzést az intézmény igazgatója rendelheti el írásban. A más gazdálkodó szervezet területén végzett munkánál a munkavégzés feltételeit szerződésben kell rögzíteni.

A szerződésnek tartalmaznia kell legalább:

• • • •

A munkavégzés irányítását, az ellenőrzések rendjét, Az oktatásokat és az elsősegélynyújtást, Védőeszközök, egyéni védőfelszerelések biztosítása, A munkaterület átadásával - átvételével kapcsolatos feladatokat.

3.6. Kockázatértékelés

A kockázatértékelés és veszélyanalízis módszere A kockázatértékelés általános eljárás, amely megbecsüli a kockázat nagyságát és eldönti, hogy ez a kockázat elviselhető-e, elfogadható-e a makró és mikró környezetben. Így a „KOCKÁZAT “A veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása.” Az elfogadható kockázat megítélése az intézmény vezetőjének feladata A kockázatértékelés mindig a foglalkoztatási kockázatok kiküszöbölésére irányul. A kockázatértékelés folyamata: • Veszélyek azonosítása • Veszélyeztetettek azonosítása • A kockázatok mennyiségi és minőségi értékelése • Várható kockázatok becslése (balesetek valószínűsége, súlyossága) • Teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele • A kockázatok megszüntetésének, csökkentésének vizsgálata • Eredményesség ellenőrzése, értékelés rendszeres felülvizsgálata • Kockázatértékelés teendők, a felülvizsgálat írásba foglalása - A kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket a munkáltató első alkalommal legkésőbb tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégeztetni és azt évenként felülvizsgálni. - Indokolt esetnek kell tekinteni a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia,


19

veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását. - Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe. - A kockázatértékelés elvégzése, felülvizsgálata munkavédelmi szaktevékenységnek minősül. - A kockázatokról és a kockázatok elkerülésiének módjáról a munkavállalókat dokumentált oktatás - formájában tájékoztatni szükséges


20

IV. FEJEZET - A munkavédelmi oktatások és továbbképzések rendje 4.1. A munkavédelmi oktatások rendje munkába álláskor 4.1.1. A munkába lépés előtt előzetes, a munkaviszony alatt pedig minden dolgozót és alkalmazottat ismétlődő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatási kötelezettség kiterjed az intézmény minden dolgozójára, a megbízási jogviszony keretében munkát végzőkre is! A dolgozóknak munkavédelmi oktatáson a részvétel kötelező, különösen a hat hónap távollét után visszatérés, vagy munkavédelmi szempontból más munkakörbe történő áthelyezés esetén. A munkavédelmi oktatást munkaidő alatt kell megtartani, a kiesett munkaidőre a munkavállalónak a Munkatörvénykönyv szerint megállapított díjazás jár. Ha a munkavállaló kétszer megismételt előzetes illetve ismétlődő oktatás után sem sajátította el a munkavégzéséhez szükséges munkavédelmi ismereteket, azt a munkavégzéstől el kell tiltani. 4.1.2 Az alkalmazottak és a fizikai munkakörben foglalkoztatott új belépő dolgozók munkavédelmi oktatás anyagát a megbízott munkabiztonsági tanácsadó készíti el és Ő vagy az illetékes munkahelyi vezető tartja meg és dokumentálja. 4.1.3. A munkavédelmi oktatás elméleti és a gyakorlati tudnivalók oktatásából áll. Az oktatáson ismertetni kell:

• • •

•

• •

az egészséges és biztonságos munkavégzés szabályait, a munkavédelmi szabályzat előírásait, foglalkozási baleset alkalmával követendő eljárás és magatartás szabályait, a munkakörhöz szükséges személyi és kollektív védőfelszerelés jelentőségét és használatának szükségességét a munkaterületen a munkavégzéshez szükséges gépek, berendezések, szerszámok, eszközök használatát ezek kezelésének és karbantartásának módját és rendjét, a balesetveszélyes munkaműveletek elvégzésének megfelelő módját, egészségügyi és elsősegély-nyújtási ismereteket.

4.2. Ismétlődő munkavédelmi oktatások rendje A fizikai dolgozókat évente ismétlődő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Az ismétlődő munkavédelmi oktatást csoportosan kell megtartani. Az oktatás megtartása és adminisztrálása a munkabiztonsági tanácsadó, az oktatás megszervezése munkavédelmi koordinációval megbízott dolgozó feladata. Az oktatáson résztvevők nyilvántartása, ( a részvétel ellenőrzése) és a pótoktatások megszervezése a munkavédelmi feladatok koordinálásával megbízott munkavállaló feladata. 4.3. Rendkívüli oktatás (újra oktatás) rendje 4.3.1. Rendkívüli oktatást kell tartani

• • • • •

munkahely vagy munkakörülmény megváltozásakor valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeinek változásakor; munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor; új technológia bevezetésekor; rendkívüli esemény bekövetkezésekor, azonnali bejelentési kötelezettség alá tartozó munkabaleset esetén.


21

4.3.2. Rendkívüli oktatás elrendelése A rendkívüli (újra) oktatást az intézmény vezetője rendeli el. Az oktatás megtartása a munkavédelmi szakember, megszervezése és az adminisztráció elvégzése a munkavédelmi felelős feladata. 4.4. A munkavédelmi oktatás nyilvántartása Az intézmény munkavédelmi felelőse a munkavédelmi oktatás tényét és eredményét az oktatási naplóban rögzíti, melynek legalább az alábbi adatokat szükséges tartalmaznia: • • • • •

• •

az oktatás tárgya, oktatás időtartama, oktatás jellege, oktatást végző neve, beosztása, oktatásban résztvevők neve, aláírása, beszámoltatás formáját, eredménye, az oktatást végző aláírása

4.5. Más munkáltatók munkavállalóinak oktatása

•

Más intézmények, gazdasági társaságok azon munkavállalói, akik az intézet telephelyén munkát végeznek, kötelesek megismerni azokat a hatásokat, amelyek őket érhetik

•

Az intézet telephelyén végzett munkájuk során kötelesek betartani a műszaki előírásokban és jogszabályokban előírtakon túlmenően az intézet által hozott munkavédelmi előírásokat.

•

Az intézet azon vezetője, aki más munkáltatók munkavállalóinak tevékenységéért felelős, köteles a munkavégzés megkezdése előtt az intézet területén betartandó munkavédelmi előírások megismertetéséről gondoskodni.

4. 6. Látogatók oktatása

•

A látogatókat tájékoztatni kell azokról a kockázatokról, amelyek őket a látogatás során érhetik, és ismertetni kell az esetleges veszélyhelyzet esetén szükséges teendőket, valamint a tanúsítandó magatartás szabályait.

•

Az oktatást a kísérettel megbízott személy köteles megtartani, illetve annak megtartásáról gondoskodni.


22

V. FEJEZET – Egyéni védőeszközök, tisztálkodási eszközök, szerek és bőrvédő készítmények juttatásának rendje A védőeszközökre és használatukra vonatkozó 65/1999.(XII.22.) EÜM rendelet szerint 5.1. Egyéni védőeszköz fogalma 5.1.1. Egyéni védőeszköz minden olyan eszköz, vagy annak valamilyen kiegészítése, amelyet a munkavállaló azért visel, vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékre csökkentse. 5.1.2. Nem minősül védőeszköznek a közönséges munkaruha, illetve egyen- formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak. 5.2. Az egyéni védőfelszerelések juttatásának rendje 5.2.1. Az Intézmény védőöltözettel és egyéni védőeszközökkel (továbbiakban: egyéni védőfelszerelések) köteles ellátni a dolgozót, ha a munkakörében, illetve munkahelyén a biztonságos munkavégzést csak ilyen módon tudja biztosítani a munkavégzés közben felmerülő kockázatokat, az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csak ilyen módon tudja garantálni, testi épségét károsító hatás lép fel, illetőleg léphet fel, vagy az egyéni védőfelszerelés biztosítását közegészségügyi érdek indokolja. (2. számú melléklet) Az intézmény az egyéni védőfelszerelés helyett pénzbeli megváltást nem adhat. 5.2.2. A munkáltatónak gondoskodni kell arról, hogy a védőeszköz úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy önmaga ne idézzen elő további veszélyt, feleljen meg a a munkavégzés körülményeinek, az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának megfeleljen, amennyiben egyszerre több kockázat fennállása szükségessé teszi, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon, ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek és hatékonyaknak kell lennie 5.2.3. A védőeszközök beszerzéséről, készletezéséről és nyilvántartásáról az intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy gondoskodik. Csak minősítő bizonyítvánnyal, illetve biztonsági jellel és írásos használati utasítással ellátott védőeszköz szerezhető be. 5.2.4. A védőeszköz az intézmény tulajdona. A védőeszközt a munkába lépés napján ki kell adni a munkavállalónak. A munkaviszony megszűnésekor a védőeszközt a dolgozónak vissza kell adnia, amennyiben erre nem kerül sor, a dolgozó kártérítésre kötelezhető. Az egyéni védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni az egészségügyi és higiénés kockázatok elkerülésére. 5.2.5. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja a munkavállaló részére, s gondoskodik arról, (karbantartás, tisztítás, javítás, vagy csere útján)hogy az használható és higiénés állapotban legyen. 5.2.6. A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, s szükség esetén gondoskodik arról, hogy a munkavállaló a védőeszközt megfelelő módon használja. A védőeszköz használatáról magyar nyelvű írásbeli tájékoztatót és használati utasítást is a munkavállaló rendelkezésére bocsát, elősegítve a védőeszköz hatékony és megfelelő használatát.


23

A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató írásban dokumentálja, s azt a munkavállalóval is aláíratja. E dokumentumot - szükség esetén - az ellenőrző hatóság részére is rendelkezésre bocsátja. 5.2.7. A munkát az előírt védőeszköz nélkül megkezdeni, illetve végeztetni tilos. A tevékenységhez biztosított védőeszköz munka közbeni használata kötelező! A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le. 5.2.8. A védőeszközt a dolgozó köteles rendeltetésszerűen használni, számára megállapított módon megőrizni, jó állapotban tartásáról gondoskodni, meghibásodást, elhasználódást azonnal jelenteni. A meghibásodott vagy elhasználódott védőeszközt az intézmény vezetőjének, illetve az általa kijelölt személynek soron kívül jelenteni, a lecserélést pedig kérni kell. 5.2.9. A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, csak abban az esetekben, amikor • • •

a munkavégzés helye változó közegészségügyi szabályokba nem ütközik, a munkáltató engedélyezte az elvitelét.

5.2.10. Mulasztást követ el az a vezető vagy felettes, aki a szükséges vagy előírt védőeszköz használatát nem követeli meg, nem ellenőrzi, vagy ellenőrizteti. 5.2.11. A munkáltató az intézmény védőeszköz juttatásának rendjét a munkavédelmi tanácsadó bevonásával, annak szakértő javaslataival köteles meghatározni. 5.2.12. A dolgozó részére biztosított védőruha esetén azonos rendeltetéssel munkaruha a dolgozót nem illeti meg. 5.2.13. Az egyéni védőeszközök használatát, állapotát a munkahelyi vezető köteles rendszeresen ellenőrizni. Ha a védőeszköz, megrongálódott, vagy elhasználódott, annak cseréjéről a dolgozó bejelentése alapján a munkahelyi vezető gondoskodik. 5.2.14. Az egyéni védőeszközök tisztításáról, fertőtlenítéséről, karbantartásáról a szervezeti egység köteles gondoskodni, a használati, kezelési utasításban foglaltak figyelembevételével. A munkavállaló az egyéni védőeszközt köteles rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni. 5.2.15. Ha az előírt védőeszköz nem áll rendelkezésre a munkavégzést a munkahely vezetőjének meg kell tiltani. 5.2.16. Ha valamely munkakörben olyan védőeszköz iránt merül fel igény, amely a mellékletben nem szerepel, a jogosság elbírálása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. Az igény elbírálására és a kiválasztott védőeszköz javaslatára a megbízott munkavédelmi szakembert kell felkérni, aki a döntésbe szükség szerint bevonja a foglalkozásügyi szolgálat szakorvosát. 5.2.17. A hegesztő követelmények.

tevékenységre

előírt

egyéni

védőeszközök

használatára

vonatkozó

5.2.17.1. Olyan munkahelyen, ahol munka közben a leesés veszélye fennáll, a dolgozó a leesés ellen egyéni védőeszközöket köteles használni. 5.2.17.2. A munkáltató köteles a MSZ 15490-8-12 szabvány szerinti légzésvédő készüléket biztosítani, ha: • a levegő szennyezettsége meghaladja a MSZ 21461-1-2 illetve MSZ 18151-2 szabvány előírt értékeit; • aknában, csatornában, tartályban dolgozik;


24

ártalmas gáz, gőz keletkezik.

5.2.17.3. Az ipari gázok ellen védő szűrőbetéteket a MSZ 15490-1-7 szabvány szerint kell megválasztani. ( A megjelölt szabványok csak a műszaki tartalmat jelölik ) 5.2.17.4. Minden olyan munkahelyen, ahol a hegesztés során a védőgázból veszélyes anyagok szabadulhatnak fel, vagy a védőgáz a munkahelyről a levegőt kiszoríthatja, csak izolációs légzésvédő készülékkel szabad munkát végezni. 5.2.17.5. Ha a hegesztendő munkadarab felülete festékkel, olajjal stb. szennyezett és ezt teljesen nem lehet eltávolítani, valamint a keletkező füst összetétele ismeretlen, akkor izolációs légzésvédő készüléket kell használni. 5.2.17.6. A légzésvédő és a frisslevegős légzőkészüléket - amennyiben azt nem névre szólóan adták ki - használat után minden alkalommal fertőtleníteni kell. 5.2.17.7. Ha a hegesztő testhelyzete és/vagy a technológia szükségessé teszi, akkor a feladatnak megfelelő egyéni védőeszközök használata is kötelező. 5.2.17.8. Kézi termékvágási eljárások esetében, valamint ülő testhelyzetben végzett hegesztő munkák során a bőrkötényen kívül bőr lábszárvédő használata is kötelező. 5.2.17.9. Bevont elektródás kézi ívhegesztésnél: •

•

ha a hegesztőnek helyet kell változtatnia, akkor szikraálló anyagból készült lábfej- és lábszárvédőt, vagy más magas szárú csizmát kell viselnie; ha egy helyben végzi munkáját, akkor a hegesztő lába elé szikra és olvadt fémrészek ellen védő, megfelelő magasságú fémernyőt célszerű helyezni.

5.2.17.10. Fej feletti hegesztéskor és lángvágáskor vállvédő használat is kötelező. 5.2.17.11. Vasalt talpú cipőt (bakancsot) tilos használni! 5.2.17.12. Szerelési munkahelyeken és a szállítás során fejvédő sisak használata kötelező. 5.2.17.13. Védőgázos ívhegesztő eljárásoknál a hegesztőhuzal (huzalelektróda) befűzését csak hegesztőkesztyűben szabad végezni. 5.2.17.14. A hegesztőnek késleltetett égésű, nem műszálas, zárt védőruhát kell használnia. A ruházat nem lehet zsíros, olajos vagy szennyezett. A ruházat annyira zárt legyen, hogy munka közben akadályozza meg a testrészeknek a környezettel való közvetlen (villamos vezető ) összeköttetését. 5.2.17.15. A salak eltávolításánál (leverésénél) a szem mechanikai sérülés elleni védelmére pajzsot vagy oldalról is zárt védőszemüveget kell használni. 5.2.17.16. Ha a segítőt nem éri a hegesztővel azonos fényártalom, akkor alacsonyabb védelmi fokú védőeszköz is alkalmazható. 5.3. Tisztálkodó szerek, eszközök és bőrvédő készítmények juttatásának rendje 5.3.1. A hatóság által jóváhagyott ipari tisztálkodási szerek megrendelése, beszerzése és folyamatos biztosítása az intézmény vezetője által megbízott személy feladata. 5.3.2. A tisztálkodási eszközre, tisztítószerekre és bőrvédő készítményekre jogosult munkaköröket az intézmény erre vonatkozó belső szabályozása (jelen estben a munkavédelmi szabályzat melléklete)


25

tartalmazza. A tisztálkodási anyagokat és eszközöket havonta kell a dolgozóknak természetbeni juttatásként kiadni. 5.3.3. Étkezőben, pihenőkben és illemhelyeken melegvizes kézmosási lehetőséget, kézmosószert és kéztörlési lehetőséget kell biztosítani. Az intézményben az illemhelyeken az egészségügy papírt, valamint a kézmosóknál /mosdók, konyha/ a fertőtlenítő kézmosókat folyamatosan biztosítani kell. 5.3.4. Az egyéni védőeszközök szakszerű tisztításáról, fertőtlenítéséről, karbantartásáról a felhasználó az intézménynek kell gondoskodnia. 5.3.5. A dolgozótól elvárható olyan mértékű és jellegű tisztítás, amelyet a munkahelyén, minden különösebb felkészültség nélkül el tud végezni, és amelyhez a gazdálkodó szervezet a szükséges eszközöket /tisztítószer/ a rendelkezésre bocsátotta. 5.3.6. A bőrvédő készítményekből olyan mennyiséget célszerű egyszerre kiadni, amely a dolgozó munkahelyén lehetővé teszi a folyamatos bőrápolást. 5.3.7. A bőrvédő készítményeket természetben kell kiadni. 5.4. Egyéni védőeszközök használata 5.4.1. Az egyéni védőeszközöket a használati útmutató előírásainak megfelelően időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vetni. 5.4.2. A védőeszközök alkalmasságát minden használat előtt a munkavállaló köteles ellenőrizni, hibás védőeszközt vissza kell adni és az és a megfelelő eszköz biztosításáig az adott munka végzését fel kell függeszteni. 5.4.3. Az időszakos biztonsági felülvizsgálaton - nem megfelelő - minősítést kapott védőeszközöket valamint az évközben megsérült, elhasználódott, alkalmatlan védőeszközöket - be kell vonni és helyettük a dolgozó részére az egészséget és biztonságos munka végzést garantáló védőeszközöket a munkáltatónak be kell szereznie. 5.4.4. A védőeszközökre jogosult munkakörök a 2 sz mellékletben találhatók 5.5. Védőital juttatása 5.5.1. Az alábbiakban megjelölt munkakörülmények között dolgozók térítés nélküli védőital juttatására jogosultak: - a szabadban dolgozók, ha a napi középhőmérséklet a - Meteorológiai Intézet jelentése szerint a + 4 oC -ot nem haladja meg, továbbá olyan zárt munkahelyen dolgozóknál, ahol a munkahelyi hőmérséklet a munka természete miatt, vagy egyéb okból a + 10 oC -ot nem haladja meg. Cukorbetegek részére cukrozatlan teát és megfelelő édesítőszert kell biztosítani. Melegítő italként személyenként és naponként 0,5 liter (+50 oC-os, 3 dkg cukrot tartalmazó) csipkebogyóból készített teát kell biztosítani. - Ahol a klímakörülményeket jellemző effektív /EH/ hőmérséklet eléri, vagy meghaladja: könnyű fizikai munkánál 26 oC - EH-t közepesen nehéz fizikai munkánál 24 oC - EH-t nehéz fizikai munkánál 22 oC - EH-t, ott 0,1 % konyhasót tartalmazó szénsavas víz korlátlan fogyasztásának lehetőségét kell biztosítani a jogosultak részére. 5.5.2. A dolgozó védőitalra azon a napon jogosult, amely napon legalább három, vagy megszakítás nélkül két órát tölt a meghatározott munkakörülmények között. 5.5.3. A védőitalt a jogosultak részére a munkahelyi vezetőnek természetben kell biztosítani, az pénzben nem váltható meg.


26

5.6. Az egyéni védőeszközök útmutatásul szolgáló nem teljes jegyzéke Az egyéni védőeszközök nem teljes (útmutatásul szolgáló) jegyzéket a 65/1999.(XII.22) EüM rendelet 2. számú melléklete sorolja fel: Fej védelmére: - könnyű fejvédők (sapkák, fejkötők, hajhálók) fejvédők (védősapkák, viharkalapok szövött vagy impregnált anyagból) Hallásvédelem: - füldugók, hangvédő sisakok, fültokok Szem és arcvédelem: - szemüvegek, röntgensugár, -lézersugárvédő szemüvegek, arcvédő maszkok, kézi, maszkok, fejre, vagy védősisakra illeszthető maszkok Légutak védelme: - porszűrők, gázszűrők, légellátóval ellátott izolációs készülékek, levehető hegesztőmaszkkal ellátott légzőkészülékek, búváröltözetek Kéz és kar védelme: - védőkesztyűk (mechanikus hatások és vegyszerek ellen), egyujjas kesztyűk, ujjvédők, könyökvédők, csuklóvédők nehéz munkához, ujjatlan kesztyűk, egyéb védőkesztyűk. A lábfej és lábszár védelme: félcipők, magas szárú cipők, lábszárvédős csizmák, biztonsági csizmák, gyorsan kikapcsolható, kifűzhető cipők, hőellenálló cipők és csizmák, fűzhető cipők és csizmák, szigetelő cipők és csizmák, fatalpú cipők, térdvédők, levehető lábfejvédők, lábszárvédők, levehető (hőálló, szúrásálló, vagy vízálló) talpak, eltávolítható bakancsszegek (jég, hó, vagy csúszós padozat esetén) A bőr védelme: - védőkrémek, kenőcsök A törzs és a has védelme: védőmellények, kabátok, kötények, mechanikai hatások ellen (szúrás, vágás, kifröccsenés, vegyszerek ellen), mentőmellények, fűtőmellények, védő övek, Az egész test védelme: leesés elleni védőeszköz, védőruházat (biztonsági munkaruhák, mechanikai hatások, vegyi hatások elleni védőruhák, hőálló védőöltözetek, fűthető ruhák, porálló védőruhák, fluoreszkáló jelzőruhák, fényvisszaverő ruhák és ezek kiegészítő kellékei: kesztyűk, karszalagok), védőborítások.


27

VI. FEJEZET – A munkavédelmi eljárások rendje 6.1. Az építmények használatba vételének, a gépek, berendezések üzembe helyezésének előírásai 6.1.1. Az intézményben új munkaterület létesítése, illetve a meglévő felújítása, bővítése, átalakítása, a gépek, berendezések telepítése során érvényesíteni kell a munkavédelmi, biztonsági előírásokat. E feladat a elvégzése a beruházásban résztvevőkre (tervező, kivitelező, intézményi üzemeltető) hárul. 6.1.2. A munkában résztvevőknek (tervezőnek, kivitelezőnek) írásban kell felelősséget vállalni, azért, hogy beruházó tevékenységük során megtartották a munkavédelmi követelményeket, szabályokat. 6.1.3. Az üzem behelyezés feltétele az előzetes munkavédelmi vizsgálat. A vizsgálatnak ki kell terjednie az alábbi szempontokra: • van-e magyar nyelvű üzemeltetési dokumentáció, • mérni, ellenőrizni kell az érintésvédelmet, a világítást, a klímát, • van-e a tervezőnek és a kivitelezőnek írásos nyilatkozata a biztonságos feltételekről, • megtörtént-e a tűzveszélyességi osztályba sorolás, • megtörtént-e a villámvédelmi felülvizsgálat, • hatósági felügyelet alá tartozó berendezések esetén rendelkezésre áll-e a hatósági engedély, 6.1.4. Az új létesítmények, berendezések, gépek üzem behelyezésekor ügyelni kell arra, hogy azok ne legyenek - sem ártalmasak ( mechanikai hatások, rossz minőségű anyagok, szennyezett levegő hideg, meleg klíma, zajszint, rezgésszint, biológiai tényezők) - sem veszélyesek (a munkafolyamat, munkaeszköz ne veszélyeztesse a testi épséget, az egészséget) az ott dolgozó munkavállalókra. 6.1.4.1. A megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó feltételt kivéve az üzembe helyezési eljárásban előírt rendelkezéseket kell alkalmazni a veszélyes munkaeszköz és technológia újraindítása, áttelepítése esetén is. 6.1.4.2. Veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető munkáltató próba- vagy kísérleti jelleggel - kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában - legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltetheti. Nem kell üzembe helyezési eljárást lefolytatni: •

•

a kereskedelemben beszerezhető, nem helyhez kötött gépre, berendezésre (amennyiben az előírt technológiai dokumentáció, gyári minőségtanúsítás rendelkezésre áll), a gyenge áramú (híradástechnikai, számítástechnikai), valamint a 2 KW alatti teljesítményű villamos berendezésekre.

Az épület használatba vételi, a gépi berendezés üzembe helyezési engedélyét az Intézmény Vezetője adja meg. Az engedély kiadását műszaki átadás-átvételi eljárás előzi meg, melyet a beruházó vagy megrendelő kezdeményez, illetve szervez. Az épület használatba vételi eljárásra az alábbi személyeket kell meghívni: • • •

az Intézmény Vezetőjét, az érintett szakhatóságokat (Tűzoltóság, ÁNTSZ, stb.), a tervező, beruházó és kivitelező képviselőjét.


28

Az érintetteket a használatba vételi eljárást megelőzően 15 nappal előbb értesíteni. A szakhatóságok megjelenése nem kötelező, észrevételeiket 8 napon belül írásban is megadhatják. A használatba vételi eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A gép, berendezés üzembe helyezési eljárásra meg kell hívni: • • •

az Intézmény Vezetőjét, a gépet üzemeltető egység vezetőjét, a karbantartót.

Az üzembe helyezési eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az üzembe helyezési engedélyt ideiglenesen ( legfeljebb 6 hónapra ), illetőleg végleges jelleggel kell kiadni. Ez az engedély nem azonos és nem helyettesíthető a szakhatóság által kiadott engedéllyel. Az okiratot a következő felújításig, vagy a gép, berendezés selejtezéséig mellékleteivel együtt meg kell őrizni. A munkavédelmi szakember a szakvéleményét külön nyilatkozatban köteles megtenni, amelyben javaslatot tehet az üzembe helyezésre, illetve a használatba vételre vonatkozóan. Ha az építmény vagy gép, berendezés nem elégíti ki az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, úgy nem javasolhatja az engedély kiadását. A próbaüzem, az üzemi próba és műszeres vizsgálatok előírásai A próbaüzemet megkezdeni csak a következő ellátások sikeres befejezése után szabad: •

előzetes műszaki vizsgálat, ezt követően: o o

mechanikai (hidegüzemi) próba, üzemi (melegüzemi) próba.

Az előzetes műszaki vizsgálat során a hatósági és munkavédelmi vizsgálatok feladata megállapítani, hogy a vizsgált berendezés, gép vagy eszköz a munkavédelmi és egészségvédelmi, valamint a vonatkozó hatósági előírásoknak megfelelnek-e. Az előzetes műszaki vizsgálathoz az érintésvédelmi mérési jegyzőkönyvet, a mechanikai próba jegyzőkönyveit, a gép, berendezés káros termelési tényezőit ( zaj, porzás, vibráció, rezgés ) a gyártó által megadott értékeit tartalmazó bizonylatot, szabványossági vizsgálatok jegyzőkönyveit, valamint a szükséges hatósági engedélyeket be kell szerezni. Az előzetes műszaki vizsgálatokról jegyzőkönyvet kell felvenni, s ha a műszaki, munkavédelmi és hatósági vizsgálatok a berendezést első indításra alkalmasnak találták, el kell végezni a mechanikai próbát, ami a gyártó vagy szállító vállalat feladata. A sikeres mechanikai próbán megfelelt berendezésekkel meg kell kezdeni az üzemi próbát. Az üzemi próbához már az Intézmény dolgozóit kell kirendelni, hogy a próbaüzem megkezdéséig a berendezések kezelését a munkavégzés biztonságos fogásait elsajátítsák, illetve az esetleges vészhelyzeteket megismerjék. A próbaüzemeltetés feltételei általában azonosak a végleges üzemeltetés feltételeivel.


29

Mivel a próbaüzemeltetés célja az, hogy a termelőeszközök vagy a termelési folyamatok hibáira fény derüljön, ezért a következő feltételek mellett szabad csak engedélyezni: •

• • •

• •

•

a létesítmények, termelőeszközök, gépek és berendezések műszaki és biztonsági állapota megfelelő, a megfelelő munkahelyi körülmények, a szükséges védőfelszerelések, egyéni védőeszközök megléte, az előírt technológia, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások megléte, a középtávú és rövidtávú karbantartási terv megléte, az üzemeletetéshez szükséges nemben, korban, szakképzettségben megfelelő létszámú kiszolgáló és kezelő személy jelenléte, megfelelő irányító és ellenőrző személyek jelenléte, a próbaüzemeltetésben résztvevők részletes technológiai és munkavédelmi oktatása.

A technológiai dokumentációk Gépet, berendezést csak megfelelő technológiai és műszaki dokumentáció birtokában szabad üzemeltetni. A technológiai és műszaki dokumentáció meglétének biztosítása az Intézmény Vezetőjének feladata. Az üzemeltetés feltétele a gyártó, forgalmazó által készített dokumentáció, amely tartalmazza a gép műszaki adatait, kezelési és karbantartási utasítását és a gyártó minőségtanúsítását. Minden veszélyesnek minősülő gép és berendezés esetében el kell végeztetni a gép és a berendezés időszakos biztonsági felülvizsgálatát. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az erre kijelölt személy vagy szervezet végzi el. A karbantartás előírásai Az intézmények gépeinek és berendezéseinek rendszeres karbantartási munkálataira éves karbantartási tervet kell készíteni. A karbantartási terv elkészíttetése az Intézmény Vezetőjének a feladata. A karbantartási munkák balesetmentességének biztosítása végett a műszaki előkészítés során fel kell mérni a személyi, tárgyi, anyagi feltételeket és azok rendelkezésre állásának a lehetőségeit. A karbantartási munkákról munkanaplót vagy ezzel egyenértékű nyilvántartást - kell vezetni. Az elvégzett karbantartási munkák megfelelősségét a munkát végző karbantartó a napló vagy nyilvántartás aláírásával igazolja. A nyilvántartás vezetését a külső vállalkozótól is meg kell követelni. A gépek munkavédelmi minőségtanúsítása és minősítése Az Intézmény csak olyan gépet vagy berendezést vásárolhat, amely kielégíti a munkavédelmi minőségbiztosítás feltételeit. A minőségbiztosítás megfelelősségét a jogszabályi rendelkezés alapján a minőségtanúsítási, vagy minősítő bizonyítvány alapján igazolja a gyártó vagy forgalmazó szervezet. Ezt a bizonyítványt beszerzéskor kérni kell. A jogszabályban előírt minőségtanúsítási vagy minősítő bizonyítvány hiányában a gépet, vagy berendezést üzembe helyezni vagy üzemeltetni nem szabad.


30

6.2. A munkavégzés tárgyi feltételei 6.2.1. A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát a meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. 6.2.2. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot - kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti. 6.2.3. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő. 6.2.4. A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálatot végző személynek vagy szervezetnek vizsgálati jegyzőkönyvbe kell foglalnia és - ha a felülvizsgálatot nem az üzemeltető munkáltató végezte - annak egy példányát az üzemeltető munkáltató rendelkezésére kell bocsátania. Az üzemeltető munkáltató a felülvizsgálatot követő vizsgálatig köteles a vizsgálati jegyzőkönyvet megőrizni. Veszélyes munkaeszközt (gépet) a telephelyen kívül csak akkor szabad üzemeltetni, ha az azon elhelyezett jelzésről nyilvánvalóan megállapítható, hogy a felülvizsgálatot a meghatározott időszaknak megfelelően elvégezték. 6.2.5. A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése - a veszélyeztetés jellegétől függően - munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. 6.2.6. Az Intézmény vezetője kezdeményezi az üzembe helyezési eljárás lefolytatását a munkavédelmi szakember felé, aki az üzembe helyezési eljárás során munkabiztonsági szempontból szakvéleményt tesz. 6.3. Időszakos biztonsági felülvizsgálat A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni: (3.-4. számú melléklet) 6.3.1. Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatokat kell végezni: • érintésvédelem létesítése, bővítése, átalakítása után, • három évente. A felülvizsgálatot végzők a közvetlen életveszélyt jelentő hibák megszüntetéséről azonnal intézkednek. 6.3.2. Az építmények villámvédelmének szabványossági felülvizsgálatát az Intézmény vezetője alábbi gyakorisággal köteles elvégeztetni, valamint a vizsgálatok eredményét dokumentáltatni. • "A" vagy "B” tűzveszélyességi osztályú építmények esetén 3 évenként, • "C" tűzveszélyességi osztályú építmények esetén 6 év,


31

"D", "E" tűzveszélyességi osztályú építmény esetén 9 évenként.

6.3.3. Az ívhegesztő hegesztő berendezések, eszközök biztonságtechnikai szerelvények időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatát - ha egyéb előírás vagy a gyártó utasítása másképpen nem intézkedik - évenként kell végezni. Az ellenőrzés személyi feltételeit a Hegesztési Biztonsági Szabályzat 4.7. és 8.4. pontjai szabályozzák. A vizsgálatokról naplót kell vezetni. 6.3.4. Vészhágcsókat, vészlétrákat öt évenként kell ellenőrizni. Az ellenőrzésről naplót kell vezetni. 6.4. Villamos kéziszerszámok ellenőrzése 6.4.1. A dolgozó köteles a kéziszerszámokat használatba vétel előtt biztonságtechnikai szempontból ellenőrizni. 6.4.2. Villamos kéziszerszámokat évenként szerelői ellenőrzéssel kell felülvizsgálni. Az ellenőrzéseket legalább villanyszerelő szakképesítésű szakember végezze. 6.4.3. Az ellenőrzésről a szervezeti egységben naplót kell vezetni, amely tartalmazza: • a vizsgálat helyét, időpontját, • a kéziszerszám megnevezését, típusát, gyári vagy leltári számát, • a vizsgálat eredményét. 6.4.4. Az időszakos vizsgálatra kötelezett gépek jegyzéke a 3. számú mellékletben található 6.5. Használati utasítások A munkaeszközökhöz magyar nyelvű használati utasítást kell biztosítani. 6.5.1. Az új munkaeszköz használati utasításnak az alábbi adatokat kell tartalmazni • szállítása, kezelése, tárolása • üzembehelyezése, • munkaeszközre vonatkozó adatok, • használata, karbantartása, • üzemen kívül helyezés, • vészhelyzetre vonatkozó adatok. 6.5.2. Az 1994. év előtt használatba vett munkaeszközökhöz biztosítani kell a használatára, karbantartására vonatkozó adatokat. 6.5.3. A használati utasításokat a helyi sajátosságoknak megfelelően (pl. személyi feltételekkel) szükség szerint ki kell egészíteni. 6.5.4. A használati utasítás biztosítása a közvetlen munkahelyi vezető feladata.


32

VII. FEJEZET – Munkabalesetek bejelentésének, kivizsgálásának nyilvántartásának rendje 5/1993. /XII. 26/ MÜM sz. rendelet. ( Módosította a 11/2002 ( XII.18.) FMM rendelet) Munkabalesetnek kell tekinteni azt a balesetet, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munka vállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. Munkabaleset az a baleset, amely •

foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés,

•

anyagvételezés,

•

tisztálkodás,

•

szervezett üzemi étkezés,

•

foglalkozás egészségügyi szolgáltatás igénybevétele,

•

az intézet saját, vagy bérelt járműveinek használata közben, ezekkel okozati összefüggésben következik be,

•

a dolgozó saját járművének hivatalos célra történő használata közben bekövetkezett baleset (amennyiben a saját jármű használata engedélyezve volt).

Munkabalesetek jelentésének rendje: A munkavállaló köteles a legkisebb sérülést (balesetét) is azonnal jelenteni a közvetlen munkahelyi vezetőjének. Amennyiben a sérült a bejelentésben akadályoztatva van, vagy elmulasztja azt, a balesetnél jelenlévő, vagy arról tudomást szerző munkatárs köteles a bejelentést megtenni. A közvetlen munkahelyi vezetõ a tudomására jutott munkabalesetet köteles jelenteni az intézmény vezetőjének és bevezetni a szervezeti egységnél rendszeresített Baleseti Naplóba, ezzel egyidejűleg a munkavédelmi tanácsadót értesíteni a balesetről. Azonnali bejelentési kötelezettség Azonnali bejelentési kötelezettség az alábbi munkabalesetekre vonatkozik: Ha a baleset •

a sérült halálát

•

kettő, vagy több személy egyszerre (egy időben) azonos helyen történő sérülését

•

orvosi vélemény alapján életveszélyes sérülést, vagy más egészség károsodást

•

súlyos csonkulást (a hüvelykujj vagy a kéz-láb több ujjának elvesztése)

•

valamely érzékszerv (látó-, halló-, beszélőképesség stb.) elvesztését

•

feltűnő torzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

•

A fentiekben felsorolt balesetet a munkahelyi vezető köteles azonnal jelenteni: •

az intézmény vezetőjének

•

a munkavédelmi szakembernek


33

Az azonnali bejelentési kötelezettség alá tartozó balesetről az intézmény igazgatójának távbeszélőn, telefaxon, vagy táviratilag értesítenie kell: •

a Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőséget

•

a területileg illetékes rendőrkapitányságot

A telefonon, telefaxon, vagy táviratilag tett bejelentést 24 órán belül írásban meg kell ismételni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a következőket: •

a bejelentő munkáltató megnevezése, címe,

•

a bejelentés időpontja

•

a bejelentést adó neve, munkahelye, beosztása, telefonszáma

•

a sérült (sérültek) o o o o o

neve, lakcíme munkaköre családi állapota kiskorú gyermekek száma

•

a munkabaleset minősítése

•

a baleset körülményeinek ismertetése

•

a munkabaleseti helyszín megnevezése

•

a baleset időpontja

•

az elhárítás, mentés érdekében tett intézkedések.

Amennyiben a munkabalesetet olyan műszaki berendezés okozta, amely valamilyen műszaki felügyeletet gyakorló szerv hatáskörébe tartozik, a balesetet haladéktalanul be kell jelenteni a felügyeletnek. Ilyenek: •

bármely nyomástartó edény okozta balesetet az illetékes kazán biztosnak

•

gázpalack okozta balesetet az illetékes kazán biztosnak és a forgalmazó vállalatnak

Bejelentésre kötelezett munkabaleset esetén a kivizsgálást lefolytató szervek megérkezéséig a helyszint érintetlenül kell hagyni, amennyiben ez nem lehetséges, helyszínrajzot, (fényképfelvételt) kell készíteni. Fentiek maradéktalan teljesítéséért az Intézmény vezetője a felelős.


34

7.1. A munkabalesetek kivizsgálása Minden munkabalesetet, amely legalább egynapi keresőképtelenséget (munkaképtelenséget) okoz, haladéktalanul ki kell vizsgálni. A kivizsgálás tényei alapján legkésőbb 72 órán belül fel kell venni a baleseti jegyzőkönyvet. A baleset kivizsgálása során meg kell állapítani a baleset okát, körülményeit és egyben meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló balesetek megelőzésére. Rendkívüli események Rendkívüli eseménynek minősül: •

a személyi sérüléssel nem járó, ún. majdnem ( kvázi) baleset

•

olyan esemény, amely a környezetet jelentős mértékben károsította

•

nagy anyagi kárt okozó esemény

•

öncsonkítás, öngyilkosság

A személyi sérüléssel nem járó rendkívüli eseményt (épület dőlése, veszélyes töltet kiáramlása, robbanás, tűzeset, gázszivárgás stb.) a hasonló esetek tudatos megelőzése céljából intézeti szinten úgy kell megítélni, mintha az esemény emberi életet, egészséget, vagy biztonságot veszélyeztetett volna. A kvázi baleseteket úgy kell kivizsgálni és megtenni a megelőző intézkedéseket, mint ahogy azt a ténylegesen bekövetkezett balesetek esetén kell tenni. A rendkívüli eseményt statisztikai számbavétel szempontjából munkabalesetektől elkülönítetten kell nyilvántartásba venni.

nem

kell

bejelenteni,

a

A munkabalesetek nyilvántartása (5. számú melléklet) Az intézet munkavédelmi vezetője minden olyan munkabalesetről, amely legalább egynapi munkaképtelenséget okoz, baleseti nyilvántartást köteles vezetni. A baleseti nyilvántartást folyamatos, emelkedő sorszámmal ellátva kell vezetni minden év január l-től december 31-ig. Ez vonatkozik az utólag kiderített, illetve kivizsgált balesetekre is. Az egyik hónapról a másikra áthúzódó baleseteket ugyanazzal a sorszámmal folyamatosan kell nyilvántartani. A baleseti nyilvántartást havonta kell összesíteni a balesetek és táppénzes napok megjelölésével. A baleset miatt kiesett táppénzes napok számát addig kell nyilvántartani, ameddig a munkavállaló táppénzben részesül. A társadalombiztosítási ügyintéző által vezetett baleseti nyilvántartást a munkavédelmi felelős köteles a saját nyilvántartásával havonta egyeztetni.


35

7.2. Foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentése és kivizsgálása A népjóléti miniszter 27./1996. /VII. 28./ sz. rendelete alapján kell bejelenteni a munkavégzés során elszenvedett foglalkozási megbetegedést. Foglalkozási megbetegedésnek minősül bejelentési és kivizsgálási kötelezettség szempontjából az az esemény, amely a fent hivatkozott rendelet mellékletében szerepel. A bejelentést a foglalkozási betegség kórisméjét megállapító orvosnak a diagnózis felállítását követő 24 órán belül kell megtennie. Halálos kimenetelű, illetve ugyanazon munkahelyen 5, vagy több munkavállalót érintő azonos, egy időben kialakult heveny (tömeges) foglalkozási betegség esetén az elsőként észlelő orvosnak szóban azonnal, és írásban legkésőbb 24 órán belül kell megtennie. Fokozott expozíció esetén az érintett személyt vizsgálatra beküldő foglalkozás-egészségügyi orvosának a lelet kézhezvételétől számított 24 órán belül a hivatkozott rendelet 4. sz. melléklet szerinti bejelentőlapon kell megtennie. A foglalkozási betegséget az ÁNTSZ-hez kell bejelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadása esetén azt nyilvántartásba kell venni. Ha az intézet bármely orvosa foglalkozási megbetegedésnek minősülő megbetegedést, mérgezést, fokozott expozíciót észlel, az eseményt jelentenie kell: •

a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak,

•

az intézet higiénikus orvosának,

•

a munkavédelmi vezetőnek.

A foglalkozási megbetegedések kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és annak alapján intézkedni kell a foglalkozási megbetegedések megelőzésére. A kivizsgálásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek egy-egy példányát valamennyi résztvevőnek át kell adni. 7.3 Kártérítési szabályok A Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 185. §-a alapján A Munkáltató az élet, a testi épség, vagy az egészség megsértése esetén a munkavállaló, halála esetén hozzátartozói teljes kárát köteles megtéríteni. A munkavédelmi vezető a baleset (foglalkozási megbetegedés) bekövetkezésétől számított 30 napon belül felszólítja a balesetet szenvedett munkavállalót kárigényének bejelentésére. A felszólítás mellé kárigény bejelentő nyomtatványt mellékel.(9. számú melléklet) A munkavállaló a kárigény bejelentését a munkavédelmi vezető nyújthatja be, aki a kárigényt javaslatával együtt az intézet jogászához továbbítja további ügyintézés végett. Amennyiben a


36

munkavállalónak kárigénye nincs, úgy a nyomtatványt köteles visszaküldeni a munkavédelmi vezetőnek kárigénye nincs megjelöléssel. Az intézeti jogász a kárigényt bizonylatokkal, összefoglaló javaslattal együtt az intézet gazdasági igazgatójához beterjeszti döntés végett, aki határozatilag dönt a megtérítendő kár mértékéről és kifizetéséről.


37

VIII. FEJEZET - Munkavédelmi ellenőrzés A belső munkavédelmi ellenőrzések rendszere magába foglalja: •

a rendszeres munkavédelmi ellenőrzést,

•

a munkavédelmi szemlét,

Az intézményvezető beosztású dolgozóinak és a munkát közvetlenül irányítódolgozóknak kötelességük az általuk vezetett területen rendszeresen ellenőrizni a munkavédelmi előírások és szabályok betartását. 8.1. Munkavédelmi szemle Évente egy alkalommal az Intézmény irányítási területén egy egységnél munkavédelmi szemle során meg kell állapítani, hogy a szervezeti egység vezetői mennyiben tesznek eleget a hatáskörükbe tartozó munkavédelmi kötelezettségüknek. Szükség szerint a munkavédelmi szemle során meg kell győződni a munkahelyek biztonságos állapotáról és arról, hogy a közvetlen munkahelyi vezetők mennyiben tesznek eleget a munkavédelmi kötelezettségüknek. Ellenőrizni kell az egészséges és biztonságos munkavégzés biztonságtechnikai feltételeit, továbbá a jogszabályokban, szabványokban és egyéb előírásokban, a munkavédelmi szabályzatban előírt munkavédelmi követelmények teljesítését. 8.2. Az alkoholszondás ellenőrzések rendje Az alkoholos állapotban történő munkavégzés megakadályozása érdekében alkalomszerűen és esetenként alkoholszondás ellenőrzést kell tartani. Az alkoholszondás ellenőrzést el kell végezni az ittas állapot gyanúja és baleset esetén is, ha a sérült állapota azt lehetővé teszi. Az alkoholszondás ellenőrzésre jogosultak: •

a munkahelyi vezetők,

•

erre a feladatra megbízottak

Az alkoholszondás vizsgálat esetén, ha a dolgozó a pozitív eredmény helytállóságát vitatja, ennek felülvizsgálata érdekében kérésére véralkohol vizsgálatot kell végeztetni. Abban az esetben, ha a véralkohol vizsgálati eredmény pozitív, a vizsgálat költsége a dolgozót terheli.


38

Értelmező rendelkezések Munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában. Áttelepítés: munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezésre kötelezett munkaeszköz olyan áthelyezése, amely üzembe helyezési, üzemeltetési körülményei tekintetében lényeges változást okoz. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. Létesítés: az a folyamat, melynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy meglévő felújítása, bővítése, átalakítása, illetve gép telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő célra használják. Megelőzés: a munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy csökkentése. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) azt a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Bányászati munkabaleset: az a munkabaleset, amely a bányászati tevékenység során bármely munkáltatónál következett be. Súlyos az a munkabaleset, amely a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását; b) valamely érzékszerv (vagy érzékelő-képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta; orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást; súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek); beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott. Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz). Munkahely: minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a földalatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó munkavégzési helyét e törvénynek a 9.§(2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében. Munkaképtelen: az a munkavállaló, aki a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az időtartamra táppénzben részesül vagy sem. Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy.


39

Munkavédelmi képviselő: olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket. Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli. Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője. Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek). Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanuló szerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetésvégrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, a fegyveres szervek (ideértve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot és más rendvédelmi szervet), a katasztrófavédelem központi és területi szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. Szervezett munkavégzésnek kell tekinteni továbbá a 40. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából a munkavállalót nem foglalkoztató gazdasági társaság természetes személy tagjának személyes közreműködésével végzett munkát is. Telephely: A tevékenység (munkavégzés) gyakorlásának - a munkáltató székhelyétől különböző helye, ideértve a munkáltató fióktelepét is. Újraindítás: az olyan - munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezése, amelyet műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együtt járó javítási munkafolyamatot végeztek. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve. Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, ingerlő, szenzibilizáló, fertőző, rákkeltő, mutagén, teratogén, utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is), egyéb egészségkárosító anyag. Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyforrás lehet különösen: - a fizikai veszélyforrás, ezen belül a munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása, szerkezetek egyensúlyának megbomlása, csúszós felületek, éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, tárgyak hőmérséklete, a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése, szintkülönbség, súlytalanság,


40

a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása, zaj, rezgés, infra- és ultrahang, világítás, elektromágneses sugárzás vagy tér, részecskesugárzás, elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség, aeroszolok és porok a levegőben; a veszélyes anyag (lásd 12. pont); - a biológiai veszélyforrás, ezen belül a mikroorganizmus és anyagcsereterméke, makroorganizmus (növény, állat); a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel. Kivonat a 2004. évi XI. tv. záró rendelkezéseiből 34. § (4)Annál a munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 50 fő és nem működik munkavédelmi képviselő, e törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül meg kell tartani a munkavédelmi képviselő választást [70/A. § (1) bekezdés a) pontja]. A 70/B. § (1) bekezdésében előírt paritásos munkavédelmi testületet az újonnan alakult munkáltatónál - létrejöttétől számított - hat hónapon belül, illetve e törvény hatálybalépése előtt megválasztott munkavédelmi képviselő és létrejött munkahelyi munkavédelmi bizottság esetében legkésőbb azok megbízatásának lejártát követő három hónapon belül létre kell hozni.


41

Munkavédelemmel kapcsolatos szabálysértések A munkáltató pénzbeli bírsággal sújtható, ha • a munka végzésére, illetőleg ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri • a munkabalesettel kapcsolatos kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési, bejelentési és nyilvántartási kötelezettségét nem kellő időben teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza, • foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási kötelezettségét nem teljesíti, az ehhez szükséges adatszolgáltatást megtagadja, • a munkavédelmi felelőst, képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz


42

Záró rendelkezések 1. A szabályzat hatályba lépése 2008. február 1.napján hatályba lép a TEGYESZ Munkavédelmi Szabályzata. 2. A szabályzat hozzáférhetősége, módosítása 2.1. A szabályzatot az Intézet minden dolgozójával ismertetni kell. A szabályzat egy-egy példányát az intézmény irodájában kell elhelyezni, s így hozzáférhetővé tenni a munkavállalók számára. 2.2. Az intézmény vezetőjének gondoskodnia kell jelen szabályzat módosításáról, aktualizálásáról, új rendelkezések hatálybalépése esetén. A Munkavédelmi szabályzat előírásait módosítani vagy hatályon kívül helyezni csak az Intézmény vezetője jogosult. A nem szabályozott kérdésekben a jogszabályok előírásai az irányadóak.


43

Hatályba léptető rendelkezések Ezen Munkavédelmi Szabályzatot a mai nappal jóváhagyom, kiadást és alkalmazását elrendelem. (Egyidejűleg hatályát veszti 2007. jan. 1-i Munkavédelmi Szabályzat) A Szabályzatban foglalt előírások betartása minden dolgozó kötelessége. Szeged, 2008.február 1.

Összeállította:

………………………………...… Lakatos István SICOMOR Kft.

Jóváhagyta:

…………………………………… Intézmény vezetője


1/1

1. sz. melléklet - Az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok Munkakör Zajártalommal járó munkakörökben ∗ minden olyan munkahely dolgozója, ahol a munkahely zajszintje a 85 dB (AI) egyenértékű zajszintet (N 80 határgörbe) meghaladja • 85,1 - 95 db (AI) esetén • 95,1 - 105 dB (AI) esetén • 105,1 - 115 dB (AI) esetén • 115,1 dB (AI) felett Fokozott baleseti veszéllyel járó munkakörökben: • Tartályban mély és magasépítésnél végzett munka

Orvosi alkalmassági vizsgálat gyakorisága

• • • •

4 évenként 2 évenként 1 évenként félévenként

•

1 évente

• • •

40 év alatt 3 évenként 40 - 50 év között 2 évenként 50 év felett 1 évenként

• építéssel kapcsolatos

munkakörökben • magasban (12 m felett) végzett munka • tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörökben • villamos üzemi munkakörökben • egyéb fokozott megterhelésű fizikai munkakörökben Veszélyes anyagokkal és készítményekkel dolgozóknál Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységek (a foglalkozás egészségügyi orvos vizsgálatai alapján, illetve képernyő előtt végzett folyamatos munka esetén) Pszichoszociális kóroki tényezőknek kitett dolgozók esetén (a foglalkozás egészségügyi orvos vizsgálatai alapján) (A 33/1998.(VI. 24.) NM rendelet 6. sz. melléklete szerint) Nő munkavállalók terhességük gyanúja esetén Eü. 1. csoportba tartozó (A-B kategóriás) vezetői jogosítvánnyal rendelkező megbízásos gépjárművezetők Eü. 2. csoportba tartozó gépjárművezetők (A, B, C, D, E, F kategóriás)

• A 33/1998 NM rendelet szerint • 2 évente (A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 5. sz. melléklete szerint)

• 1 évente • azonnal • 50 éves korig 5 évenként • 50 éves kor felett 3 évenként • 45 éves korig 5 évenként • 50 év felett 3 évenként • 60 év felett 1 évenként


1/2

Soron kívüli vizsgálatra kötelezettek

• egészségügyi állapotváltozás esetén (munkavállaló, foglalkozás egészségügyi orvos kezdeményezésére);

• eszméletvesztéssel járó munkabaleset esetén,

• heveny rosszullét esetén; • 30 napot meghaladó keresőképtelenség után a munkába lépést megelőzően; • 6 hónapot meghaladó, nem egészségügyi okból történt távolét utáni munkába álláskor; • járványügyi érdekből egészségügyi nyilatkozatra kötelezett munkavállaló a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. és 2. sz. mellékletében felsorolt tünetek észlelése esetén. Záró vizsgálatra kötelezett munkavállalók köre

• foglalkozási eredetű rákkeltőkkel exponáltak;

• idült foglalkozási megbetegedés veszélyével járó munkakörben dolgozók; • korkedvezményes munkakörökben foglalkoztatottak; • külföldről véglegesen hazatérő munkavállalók esetén egészségvédelmük, valamint egészségi állapotuk rögzítése és dokumentálása céljából. Az előzetes orvosi vizsgálatra utalást a központi és területi humánpolitikai szervezet megbízottjai, az időszakos, soron kívüli és záró vizsgálatra történő utalást a munkahelyi vezetők és a foglalkozás egészségügyi orvos együttműködésével kell megoldani. A vizsgálatok esedékességét és nyilvántartását a munkavállaló munkahelyén, illetve az illetékes foglalkozás egészségügyi orvosnál kell végezni. A foglalkozás egészségügyi szolgálat orvosa a mellékletben megjelölt orvosi alkalmassági vizsgálatokat - megállapításai alapján - ettől eltérő gyakorisággal is kezdeményezheti. Egészségügyi könyvhöz kötött munkakörökben foglalkoztatottak ismétlődő orvosi vizsgálatának rendje Munkakör • Üzemi konyhák, üdülők, rendezvényház személyzete, beleértve az ott takarítással foglalkoztatottakat is. • Ételszállító • Ivóvíz minőségű vízellátást szolgáló berendezések szerelésével és karbantartásával kapcsolatos munkakörök

Orvosi alkalmassági vizsgálat Felvételkor: általános alkalmassági, bőrgyógyászati, székletvizsgálat és tüdőröntgen Ismétlődő: 6 havonta (évente röntgen)


2/1

2. sz. melléklet - Egyéni védőeszközök juttatásának rendje SorEgyéni védőeszköz ellátására kötelezett szám munkakör, tevékenység 1. Igazgató (vezetők) 2. Irodai könyvelők, adminisztátorok (képernyős munkahelyeken) 3 Élelmezés (Szakács, konyhai kisegítők,)

A védőeszköz, felszerelés megnevezése Fehér köpeny

6.91.90.00.1

89/686 EKG irányelv szabványai MSZ EN 340

Fehér köpeny 6.91.90.00.1. Munkaszemüveg (orvosi vizsgálat alapján ) Fehér védőköpeny 6.91.90.16.2. Fehér sapka, vagy kendő 1.21.90.00.1 Csúszás gátló talpú lábbeli 99.23.18.27.2. Fehér ruha 6.11.90.00.1 Hő és vágásálló ötujjas kesztyű 8.18.56.16.2 Védőkesztyű ( biológiai) Mechanikai sérülés ellen védő kesztyű 8.39.16.00.2 Acélkaplis félcipő 9.23.13.18.2 Jó láthatóságot biztosító mellény Szines köpeny 6.91.90.00.2. Csúszás gátló cipő 9.23.18.27.2

MSZ EN 340 MSZ EN 340 5 MSZ EN340 MSZ EN ISO 20347 MSZ EN340 MSZEN 420,388,407 MSZ EN 374 MSZEN 420,388 MSZ ISÓ 20346 MSZ EN 471 MSZ EN340 MSZ EN ISO 2034488

4

Anyagbeszerző

5

Gondnok

6.

Takarítók

Szines köpeny 6.91.90.00.2. Fehér sapka, vagy kendő 1.21.90.00.1 Csúszás gátló cipő 9.23.18.27.2 Gumikesztyű 8.36.24.27.2

MSZ EN 340 MSZ EN 340 MSZ EN 13832 MSZ EN 420,388

7.

Mosodai dolgozók

MSZEN 420,3 MSZ EN ISO 2034488 MSZ EN 420,388

8

Karbantartó

9

Gépkocsivezető

10

Udvaros

Mártott kesztyű 8.36.24.27.2 Csúszás gátló cipő 9.23.18.27.2 Gumikesztyű 8.36.24.27.2 Gumicsizma 9.29.18.16.2. Mechanikai sérülés ellen védő kesztyű 8.39.16.00.2 Acélkaplis félcipő 9.23.13.18.2 Védőszemüveg (pattanó szemcsék)3.11.12.00.2 Esőköpeny Sapka 1.22.51.16.3. Gumicsizma 9.29.18.16.2. Védőcipő 9.29.52.25.1. Mellény 6.411.51.16.2. Bélelt kabát 6.39.51.16.2. Védőkesztyű 8.39.16.00.2 védő cipő 9.23.18.27.2 Bélelt kabát 6.39.51.16.2. t Védőszemüveg (fűnyírás )3.11.12.00.2 Szines köpeny 6.91.90.00.2. Téliesített védőkabát Szines köpeny 6.91.90.00.2. Téliesített védőkabát Szines köpeny 6.91.90.00.2

11. Gyermekellátás szolgálatának alkalmazottjai Területre kijárók 12 Szakszolgálati alkalmazotjtai Területre kijárók 13 Telefonközpontos

MSZEN 420,388 MSZ EN ISÓ 20346 MSZ EN 166 MSZ EN 14360 MSZ EN 340 MSZ EN 20347 MSZ ISÓ 20346 MSZ EN14358 MSZ EN 14358 MSZ EN 420,388 MSZ ENISÓ 20346 MSZ EN 14358 MSZ EN 167-4 MSZ EN 340 MSZ EN14358 MSZ EN 340 MSZ EN14358 MSZ EN 340

Az egyéni védőeszközök meghatározása nem csak a betöltött munkakörtől, hanem a végzett feladattól, munkától és annak körülményeitől is függ, így az egyéni védőeszközöket a foglalkozás-egészségügyi orvos szakmai indokból további kiegészítést is - akár a táblázattól eltérően - meghatározhat. Csak olyan védőeszköz vásárolható meg, amely : - típus számmal, - EK típusbizonyítvánnyal, vagy EK megfelelőségi nyilatkozattal - tartalmazza a CE jelölést és

- Magyar nyelvű használati utasítással

rendelkezik


2/2

Egyéni védőeszköz használatáról és átvételéről szóló elismervény Alulírott elismerem, hogy a mai napon az egészséges és biztonságos munkavégzéshez az 1993. évi XCIII. Munkavédelmi Törvény 42 § b. pontjában, valamint a 65/1999 (XII.22.) EüM rendelet 4. § 6. pontja alapján a munkakörömmel összefüggő kockázatok mértékéről, jellegéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata védelmet nyújt, megfelelő gyakorlati oktatásban részesültem és ezt magamra nézve kötelezően aláírásommal elismerem. Tudomásul veszem, hogy a számomra kiadott egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően a kockázati tényezők fennállásáig folyamatosan használom. Dátum: …………………………………..

……………………………… Oktatást végző munkahelyi vezető Aláírás, beosztás

S.sz.

Dátum

Védőeszköz megnevezése

……………………………… Munkavállaló Aláírás, beosztás

Mennyiség db, pár

Típusszám

Átvevő aláírása


2/3


3/1

3. sz. melléklet - Gépek időszakos felülvizsgálatáról

S. sz. 1.

Gép, eszköz, megnevezés Emelőgépek

Előírások a vizsgálatra 47/1999. (VIII.4.) GM rendelet

Vizsgálatért felelős Üzemeltető

Felülvizsgálati ciklusidő Összeállított felülvizsgálati terv alapján

Emelőgép Biztonsági Szabályzata 2.

Targoncák

MSZ 16225:1985

Üzemeltető

Összeállított felülvizsgálati terv alapján

3.

Zokni kötő gépek, Konyhai berendezések Mosó szárító vasaló gépek

A gépek karbantartási munkáival együttesen

Üzemeltető

Összeállított felülvizsgálati terv alapján

4.

Hegesztő berendezések, eszközök

143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról MSZ 63-5:1985

Egységvezetők

Villamos

22/2005FMM rend módosította a 14/2004 FMM rendeletet MSZ 4851-1-4

Egységvezetők

1 év

5.

Villamos gépek, kézi szerszámok

ívhegesztők évente, gázhegesztők negyedévente

6.

Vészlétrák

Az ellenőrzést a 2/2002. (I. 23.) BM. sz. r. 1. számú melléklet V. fejezet alapján kell végezni

Egység-vezető

1 év

7.

Munkaöv, munkahelyzet beállító derék öv

MSZ 1585: 2001

Egység-vezető

6 hónap

8.

Biztonsági hevederzet

MSZ EN 361:1995 MSZ 1585: 2001

Egység-vezető

1év

(villanyszerelő) 11.

Gőzkazánok

“A” felügyeleti osztályú

Egység-vezető

3 évente szerkezeti vizsgálat, házi víznyomás próba

12.

Sav és lúgszállító

Szerkezeti vizsgálat és

Egység-vezető

3 évente szerkezeti

konténer

hatósági víznyomás próba

vizsgálat, házi víznyomás próba

13.

Nyomástartó berendezés

Nyomástartó Edények

Egység-vezető

5 évente, éves ütemterv szerint

Biztonsági Szabályzata 14.

Érintésvédelem hatékonyságának ellenőrzése

22/2005FMM rend módosította a 14/2004 FMM rendeletet MSZ 4851-1-4

Egység-vezető

Ütemterv szerint

15.

Erősáramú berendezések

MSZ 274 illetve 35/1996

Egység-vezető

és a villámvédelem

(XII.29.) BM rendelet szerint

Ütemterv szerint (9 évenként )

szabványossági felülvizsgálata


4/1

4. sz. melléklet - A munkaeszközök időszakos felülvizsgálatáról

(Az 5/1993 (XII.26.) MüM sz. rendelet és az azt módosító 11/2002 (XII.28.) FMM sz. rendelet alapján)Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha a jogszabály szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb időszakot nem ír elő.

1.

KÖRFŰRÉSZEK (egy vagy több fűrészlappal, fa vagy hús, illetve hasonló anyagokhoz)

2.

FŰRÉSZGÉPEK, amelyek rögzített szerszámmal dolgoznak, gépágyuk fix, a munkadarabot kézi vagy leszerelhető előtolással juttatják szerszámhoz. 2.1FŰRÉSZGÉPEK, amelyek rögzített szerszámmal dolgoznak, az alternáló mozgású fűrészállványt kézzel vezérlik, vagy azt hajtóművel szerelték fel. 2.2FŰRÉSZGÉPEK, amelyek rögzített szerszámmal dolgoznak, a munkadarabot gépi előtolással mozgatják, a munkadarab behelyezése (adagolása) és / vagy kivétele kézzel történik.

3.

MOZGÓSZERSZÁMÚ FŰRÉSZGÉPEK, gépi előtolással és a munkadarab kézzel végzett behelyezésével és / vagy kivételével FAIPARI GYALUGÉPEK, kézi előtolással

4. 5. 6. 7.

FAIPARI VASTAGSÁGI GYALUGÉPEK, egyoldali megmunkálásra, ha a munkadarab behelyezése és / vagy kivétele kézzel történik. SZALAGFŰRÉSZEK, ha a munkadarab behelyezése és / vagy kivétele kézzel történik. Az 1-4. és 7. pont alatti munkaeszközfajták kombinált kivitelben. FAIPARI CSAPMARÓGÉPEK, több szerszámtartóval, kézi előtolással

8.

KÉZI LÁNCFŰRÉSZGÉPEK (famegmunkálásra)

9.

FÜGGŐLEGES MARÓGÉPEK, kézi előtolással

10.

PRÉSEK, HAJLÍTÓGÉPEK fa- és fémmegmunkáláshoz, ha a munkadarab behelyezése és /vagy kivétele kézzel történik, a mozgó elemek lökete túllépheti a 6 mm-t, a sebesség a 30 mm/s-ot MŰANYAGFELDOLGOZÓ FRÖCCSÖNTŐGÉPEK vagy FORMÁZÓPRÉSEK, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. GUMIIPARI FRÖCCSÖNTŐGÉPEK vagy FORMÁZÓPRÉSEK, ha a munkadarab behelyezése és /vagy kivétele kézzel történik. Föld alatti munkára szolgáló • Vasúti munkagépek • Hidraulikus emelőtalpak • Munkagépekbe épített belső égésű motorok

11. 12. 13.

14. 15.

Háztartási hulladékgyűjtő teherjárművek kézi töltésű présmechanizmussal rendelkező kivitelben DARUK ÉS FUTÓMACSKÁK A 21/1998 (IV.17) IKIM r. 1.sz. mellékletének 3.4.7.pontjában meghatározott védőburkolatok és erőátviteli tengelyek univerzális csatlakozóval.

16.

Járművekre szerelt emelők.

17.

Személyek emelésére szolgálógépek, amelyeknél fennáll a több mint 3 méter magasból történő leesés veszélye.

18.

Pirotechnikai terméket gyártó gépek

Csongrád megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága Oldalszám: MUNKAVÉDELMI Kiadás száma: 1 Változat száma: 1 SZABÁLYZAT Egyéb jogszabályok alapján: 19.

Daruk és futómacskák gépi meghajtással

20.

Gépi hajtású emelőtargoncák

21.

Villamos emelő dobok.

22.

Rakodógépek.

23.

Mezőgazdasági és erdészeti traktorok

24.

A járműürítés és mozgatás különleges berendezései.

4/2


5. sz. melléklet - Baleset kivizsgálás nyilvántartás nyomtatványai

Munkabaleseti napló

…………………………………………………………………………………… munkáltató (vállalat, szövetkezet, intézmény, stb.)

…………………………………………………………………………………… üzem (munkahely)

5/1


5/2

A sérült neve:……………………………………. születési éve:………………. Foglalkozása, beosztása: ……………………………………..………………. A baleset időpontja:…………………………………………...………………… A baleset bekövetkezésének pontos helye, címe: ………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. A munkavezető (közvetlen irányító) neve, akinek a felügyelete alatt a sérült dolgozott: …………………………………………………………… A munkavezető beosztása:…………………………………….. A baleset körülményeinek tényszerű, pontos leírása:

A sérült folytatta-e munkáját, igen vagy nem (a megfelelő válasz bekarikázandó) Megjegyzés: ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………….

A bejegyzést végző aláírása, dátum: …………………………………………….


5/3

Jelentésre nem kötelezett balesetek nyilvántartása Munkabaleset nyilvántartása

telephelyi nyilvántartási száma: …./200…/……… munkáltatói nyilvántartási száma: ………………. A sérült neve: ............................................................................................................................ (Születéskor anyakönyvezett neve:……………………………………...............................…) Anyja neve:

.............................………………………….......................

TAJ száma: ………-………-……… Születési hely:……………………............, .................év, .…….……..hó.......nap Állampolgársága: …………………………….. Neme: 1 (ffi) 2 (nő) Lakóhelye (lakáscíme): .............................................………………………….........….…….. irányítószám: ………..

telefon: ……………………..........……..

Munkakör:..............................………………………………………… A sérülés időpontja: ........….év, .............................….. hónap ……… nap …… óra …… perc helyszíne: …………………………………………………………………………....….. (ha telephelyen kívül, annak címe: ………………………………………………….....) jellege: ………………………………………………………………………………….. rövid

tényállása:

……………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………..… A sérült ellátására tett intézkedés: …………………………………………………………..…. A sérült folytatta-e a munkáját?

igen nem

A nyilvántartást megnyitó (bejegyző) neve: …………………………………………………… Megjegyzés (munkaképtelenséggel nem járó baleset körülményeinek tisztázása, annak eredménye): A munkaképtelenség időtartama: ……nap. ( …………….…….tól …………………….ig.)


5/4

A munkabaleset nyilvántartási száma: ………………………………………………………….. A kivizsgálásban résztvevők neve, beosztása: ……………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………………. A sérült foglalkoztatásának jellege:

1 munkavállaló, 3 ismeretlen, 9 tanuló (gyak. fogl.), egyéb

A sérült neve: .................................................... Leánykori név: ..................................................

Munkaköre: …………………………………….. FEOR szám: ……………………………… A foglalkoztatási viszony tartama: foglalkoztatási viszony, A munkaidő mértéke:

1

határozott v. határozatlan időtartamra 2 idénymunka jellegű foglalkoztatási viszony

1 teljes munkaidő, 2 részmunkaidő

A sérülés jellege (az orvosi lelet alapján): ……………………………………………………... (BNO kódja: ………………………) A sérülés mértéke: 0: 1-3 nap a munkaképtelenség időtartama. 1: a munkaképtelenség a meghaladja a 3 napot. 2: nem súlyos csonkulással járó munkabaleset. 3: súlyos csonkulásos munkabaleset. 4: halálos munkabaleset. 5: önálló életvezetést gátló maradandó károsodás. 6: valamely érzékszerv elvesztése vagy jelentős mértékű kár. 7. orvosi vélemény szerint életveszélyes. 8: beszélőképesség elvesztésével, bénulással járó munkabaleset. A baleset körülményeinek meghatározása: 1 Munkavégzés közben 2 Kiegészítő tevékenység során 3 Nem kiegészítő tevékenység során 4 Céges járművel utazáskor A munkavégzés helye: 0 Nem meghatározott 2 Változó munkavégzési hely

1 Állandó (szokásos) munkahely 9 Egyéb munkavégzési hely

A baleset munkahelyi környezete: …………………………………………………………….. Sérüléskori munkafolyamat, fő tevékenység: …………………………………………………. Sérüléskori konkrét fizikai tevékenység: ……………………………………………………….

létrejött


5/5

Balesethez kapcsolható munkaeszköz, anyagi tényező: ……………………………………….. A balesetet kiváltó esemény: …………………………………………………………………… A sérüléssel összefüggésben lévő anyag: ………………………………………………………. A sérülés, károsodás külső oka: ………………………………………………………………...

Személyi tényező: ……………………………………………………………………………… A kivizsgálás megállapításainak alapul szolgáló dokumentumok: …………………………….. …………………………………………………………………………………………………... A kivizsgálás lezárásának időpontja: …………………………………………………………... A hasonló balesetek megelőzésére teendő intézkedés:

kmf.

.................................. aláírás

.................................. aláírás

.................................. aláírás


5/6

Név (sérült, vagy hozzátartozója*): …………………………………………….. Beosztás: ………………………………………………………………………. Lakóhely: ……………………………………………………………………… Felhívás kárigény bejelentésére A Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 185. §-a alapján FELHÍVOM Hogy amennyiben az 20…. év ……………. hó …….. napján történt munkabalesetével vagy foglalkozási betegségével összefüggésben kért szenvedett, az ezzel kapcsolatos igényét szíveskedjék mielőbb a …………………………………………………………..-nek bejelenteni. Tájékoztatom, hogy a kártérítési igénye kérdésében a bejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül döntök és döntésemről Önnek írásbeli, indoklással kiegészített választ adok. Felhívom a figyelmét, hogy a bejelentésemmel ne késlekedjék, mivel a kárigény az esedékességtől számított három év elteltével, a járadékigény pedig hat hónap elteltével elévül. Ha a kárigény bejelentésében akadályoztatva van, erről értesítsen. A kárigény kiterjed az elmaradt jövedelemre, a dologi kárra, a felmerült és indokolt költségekre, valamint a nem vagyon kárra. Kérem, hogy bejelentését eszerint részletezve és összesítve, indokolva tegye meg. Kelt: ………………………………………

P. H.

…………………………… Kitöltő aláírása


5/7

-2-

a) elmaradt jövedelem (elmaradt munkabér, egyéb jövedelem):

.……………… Ft

b) dologi kár (ruházat, felszerelési tárgy, egyéb dologi kár):

.……………… Ft

c) költség (ápolási költség stb.):

.……………… Ft

Összesen

.……………… Ft

Az a) - c) pontokban közölt károm megtérítését kérem. Kérésem indokaiként az alábbiakat adom elő: …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………...

Kelt: ………………………

………………………………. A dolgozó aláírása

5 évig irattárban megőrzendő!

Év

2

Munkabaleseti nyilvántartás sorszáma:

0

Hó

Sorszám

1

2

MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV [Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4/a. sz. melléklete alapján] Írógéppel, számítógéppel vagy nyomtatott betűvel töltendő ki! Az 56-83., a 85-88. és a 93-95. kódnégyzeteket a felügyelet tölti ki! Területi kód:

Címe: Telefon Fax

E-mail címe: @ Statisztikai számjele:

Szám

Irányítószáma:

Törzsszám:

-

-

Gazd. forma

Terület

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

27

28

29

(születési neve)

21

22

23

Anyja neve:

TAJ-száma:

19

31

32

33

34

35

36

37

38

A sérült foglalkoztatásának jellege:

-

Irányítószáma:

Munkaköre (FEOR-számmal is):

39

40

41

42

45

A munkaidő mértéke:

A BALESET Időpontja:

46

47

48

49

50

51

52

53

54

A baleset leírása a második oldalon folytatható!

26

A BALESET ELŐZMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA:

25

A foglalkoztatási viszony tartama: 43

A baleset körülményeinek meghatározása:

-

24

Lakóhelye (lakáscíme):

Neme; Születési év, hó, nap; Áll. polg. 30

20

4

Születési helye:

-

Szakágazat:

A SÉRÜLT neve:

3

A létszám-kategória szerinti besorolása:

A MUNKÁLTATÓ neve:

44

A sérülés súlyossága:

A baleset helyszíne:

A helyszínt jelölő kistérségi kódszám

H

U

A BALESET ELŐZMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA (folytatás):

A baleset leírása külön lapon folytatható!

A BALESET HELYSZÍNVÁZLATA:

Méretarányos helyszínrajz a dokumentációhoz külön csatolható!

A munkavégzés helye:

Munkahelyi környezet*

0 Nem meghatározott

2 Változó munkavégzési hely

55

1 Állandó (szokásos) munkahely

9 Egyéb munkavégzési hely

56

57

58

59

60

1 (4-6 nap), 2 (7-13 nap), 3 (14-20 nap), 4 (min. 21 nap, de kevesebb, mint 1 hónap), 5 (min. 1 hó < 3 hó), 6 (min. 3 hó < 6 hó), 7 (6 hó ≤)

84

Baleseti sérülés, mérgezés és külső okok következményei: *

87

88

Munkafolyamat:*

A sérült konkrét fizikai tevékenysége:*

A munkabalesethez kapcsolható munkaeszköz:*

A balesetet kiváltó esemény:*

A sérüléssel összefüggésben lévő anyag:*

A baleseti sérülés (károsodás) külső oka:*

80-81

Személyi tényező:*

82-83

61-62 63-67 68-74 75-76 77-79

A munkaképtelenség időtartama: nap

85

86

A VÉDŐ- ÉS JELZŐBERENDEZÉSEK, EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK ALKALMASSÁGA 1

Alkalmas, rendeltetésszerűen használták

5

Alkalmatlan, nem rendeltetésszerűen h.

Védőburkolat

89

2

Alkalmas, nem rendeltetésszerűen használták

6

Alkalmatlan, nem használták

Biztonsági berend.

90

3

Alkalmas, nem használták

7

Szükséges, de nem volt

Jelzőberendezés

91

4

Alkalmatlan, rendeltetésszerűen használták

8

Nem szükséges

Egyéni védőeszköz

92

MUNKÁLTATÓI INTÉZKEDÉS a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében:

93

A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ RÉSZVÉTELE, ILLETVE VÉLEMÉNYE

94

95

A munkavédelmi képviselő aláírása új (1)

módosítás, kiegészítés (2)

A BALESETET VIZSGÁLÓ

A MUNKÁLTATÓ képviselőjének

Neve (cégneve): Címe: A vizsgáló neve: Mv. képzettség ig. (törzslap sz., kelte):

Neve: Beosztása:

Aláírása: Kelt:

20

törlés (3)

96

P.H.

Egyéb megjegyzések, észrevételek

AZ ADATSZOLGÁLTATÁS JELLEGE

Nincs mv. képv.

Aláírása:

év

hó

nap

20

év

hó

nap

A *-al jelölt sorokba a baleset leírásán túl – az 5. számú mellékletben meghatározottak alapján – egy-egy szóval a megfelelő fogalmakat be kell írni!

A MUNKABALESET VIZSGÁLATÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ (CSATOLT) DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE (Pl. meghallgatási jegyzőkönyvek, fénykép, videofelvételek, orvosi vizsgálatok, technológiai, kezelési, karbantartási utasítások, oktatás dokumentációi, a munkavédelmi képviselő külön lapon leírt észrevétele)

FELÜGYELŐI ÉSZREVÉTEL, INTÉZKEDÉS Hatósági intézkedések (közigazgatási, szabálysértési stb.) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 A felülvizsgálatot végző felügyelő neve: 20

év

hó

nap

16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 aláírása:


6/1

6. sz. melléklet - Új belépők oktatási tananyaga Elméleti munkavédelmi alapoktatás Tananyaga Bevezető A 1993. évi XCIII. Munkavédelmi Törvény 55.§ előírja, hogy a munkáltatónak oktatáskeretben gondoskodni kell a munkavállalók munkavédelmi oktatásáról a munkába lépésük alkalmával a rendeletben meghatározott esetekben. Ez az elméleti balesetelhárítási anyag a vonatkozó szabályoknak megfelelően került összeállításra, figyelembe véve a munkáltató sajátosságait. Ezen oktatási anyag munkavédelmi, tűzvédelmi előírásokat tartalmaz, melynek betartása a munkavégzés során kötelező. Az oktatott anyagból – az elsajátítás biztosítása érdekében – szóbeli vizsgát kell tenni. Az előzetes oktatási bizonylatot ki kell tölteni, a beszámoltatás eredményét a bizonylaton alá kell húzni, a oktatók, valamint az oktatott munkavállalók kötelesek azt aláírni. A gyakorlati oktatást a munkahelyen, a tevékenységi körrel összefüggésben, az eszközök, anyagok biztonságos kezelésévek, használatával kapcsolatos előírások ismertetésén túl gyakorlattal egybekötött bemutatás keretében kell az oktatást megtartani úgy, hogy az elsajátítás mindenkor biztosítva legyen. (pl.: gépek, berendezések, eszközök, szerszámok kezelése, használata, az előírt védőfelszerelések alkalmazása, anyagmozgatás szabályai stb.) Tekintettel arra, hogy munkavállalóink a munkavégzésük folyamán kapcsolatba kerülnek valamennyi gyártástechnológiával és az ahhoz kapcsolódó egyéb munkahelyekkel, létesítményekkel. Eszközökkel, anyagokkal, ezért valamennyi dolgozónak meg kell ismernie az ott jelentkező veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját. A munkavállalóknak felvételük alkalmával legalább a következőkben foglaltakat kell megismerniük a munkába állás előtt. I. ÁLTALÁNOS MAGATARTÁSI SZABÁLYOK 1.1.

A munkavállaló a Munka Törvénykönyve (továbbiakban Mt.) 103.§ (1) bekezdés alapján köteles a kijelölt időben és helyen munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidőt a részére kijelölt helyen munkával tölteni.

1.2.

Mt. 103.§ (1) bekezdés b) pont: A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei teljes kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni, az állami, szolgálati, illetőleg üzemi titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan dolgot, mely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, felettese utasításainak, valamint szakmai szokásoknak megfelelően köteles végezni.

1.3.

Mt. 104.§ (2) bekezdés Nem köteles a dolgozó teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtásához az egészségét, vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy az érdekeit védő jogszabályba


6/2

ütközik. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével bűntettet követne el. Ha az utasítás – az előbbi eseteken kívül – jogszabályba ütközik, vagy végrehajtása kárt idézhet elő, és az utasítást adó, nem követlen felettese, annak figyelmét felhívni. Az utasítás végrehajtását azonban ilyen esetben nem tagadhatja meg, kivéve, ha erre külön jogszabály feljogosítja. 1.4.

Mt 105.§ (1) bekezdés A dolgozó – indokolt esetben – munkakörébe nem tartozó munkát is köteles átmenetileg ellátni. Ez azonban beosztására, korára, egészségi állapotára, vagy egyéb körülményeire tekintettel reá aránytalan sérelemmel nem járhat és nem sértheti eredeti munkaköréhez való jogát.

1.5.

Mt 103.§ (1) bekezdés c) pont A dolgozónak munkatársaival együtt kell működnie és munkáját úgy kell elvégeznie, valamint olyan magatartást kell tanúsítania, hogy az más egészségét és testi épségét ne veszélyeztessem munkáját ne zavarjam anyagi károsodást vagy helytelen megítélést ne idézzen elő.

1.6.

Mt 126.§(1-3) bekezdés Rendkívüli esetben a dolgozó munkaidőn felül is köteles munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen munkavégzésre készen állni.

1.7.

Mt 128.§ (1) bekezdés A munkaidőt úgy kell beosztani és túlmunkát csak olyan mértékben szabad elrendelni, hogy a dolgozó egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, illetőleg személyi és családi körülményeire tekintettel aránytalan terhet ne jelentsen.

1.8.

Mt 123.§ (1) bekezdés A dolgozó részére a napi munkájának befejezése és másnapi munkakezdés között legalább egybefüggő tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.

1.9.

Mt 121.§ (1) bekezdés A dolgozó nőt terhessége kezdetétől, gyermekének egy éves koráig túlmunkára és készenlétre igénybe venni nem szabad, gyermekének egy éves koráig éjszakai munkára nem kötelezhető.

1.10.

Mt 128.§ (1) bekezdés Fiatalkorút éjszakai munkára, a tizenhat éven aluli fiatalkorút pedig túlmunkára és készenlétre igénybe venni nem szabad. Az éjszakai túlmunka tilalma alól a tizenhat éven felüli fiatalkorúra vonatkozóan jogszabály kivételt tehet.

1.11. A munkáltató vezetői és a munkahelyi vezetők a megfelelő munkakörülmények biztosításával a munkafegyelem megteremetésével kötelesek elősegíteni a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírások végrehajtását.

1.12. A dolgozókat az 1993. évi XCIII. tv. és a Munkavédelmi Szabályzat rendelkezései alapján meghatározott esetekben balesetelhárítási oktatásban kell részesíteni. Munkát csak az végezhet, aki a munkájával kapcsolatos balesetelhárítási ismereteket elsajátította és munkája végzése közben alkalmazni tudja. II. BIZTONSÁGI RENDELKEZÉSEK


6/3

2.1.

Munkavállalót csak olyan munkával szabad foglalkoztatni, amelyre az egészséges, biztonságos munkavégzés szempontjából szellemileg alkalmas, továbbá az előírt szakmai és munkavédelmi ismereteket elsajátította.

2.2.

Azokban a munkakörökben, ahol a munkavégzés fokozottan veszélyes, továbbá ott, ahol a dolgozó munkája kihat az egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtésére, munkát csak olyan dolgozó végezhet, aki a munkavédelmi ismeretekből vizsgát tett.

2.3.

A munkát irányító és végző dolgozó köteles a biztonságos és egészséges munkavégzésre vonatkozó szabályokat elsajátítani és betartani, a balesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések megelőzésében részt venni.

2.4.

A munkavállaló a munkahelyén csak olyan munkát végezhet, amelyhez a szükséges munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik, kivételt képez a balesetek megelőzése, az elsősegélynyújtás és egyéb súlyok károk megelőzése.

2.5.

Ha a munkakörülmény olyan, hogy bárkinek életét, testi épségét, vagy egészségét közvetlen veszély fenyegeti, a veszély elhárításáig munkát végezni, vagy végeztetni tilos.

2.6.

A munkahely területén tilos minden olyan magatartás (fegyelmezetlenség, játék, zavarás), amely a biztonságos munkavégzést akadályozza.

2.7.

A munkahelyen szeszes italt fogyasztani, ittas dolgozót a munkaterületre beengedni, vagy ott foglalkoztatni tilos! Az ittas munkavállalót a munkahelyről haladéktalanul el kell távolítani.

2.8.

A munkavállaló köteles a rábízott gépeket, berendezést, szerszámokat, anyagokat, valamint védőberendezéseket és egyéb eszközöket a munkavédelmi követelményeknek megfelelően használni, fegyelmezett magatartást tanúsítani, továbbá munkahelyén, valamint egészségügyi és szociális létesítményekben rendet, tisztaságot tartani.

2.9.

Fizikai munkakörben végzett munkálnál gyűrűt, karkötőt, nyakláncot viselni tilos. Mozgó géprészek, hajtóelemek közelében lógó ruhát viselni tilos! Lógó, laza hajat be kell fedni, a munkahelyen csak zárt lábbelit és munkaruhát szabad viselni.

2.10.

Villamos berendezést létesíteni, javítani, karbantartást végezni, cserélni csak a vonatkozó szabványok előírásai szerint szabad.

2.11.

Villamos berendezéseken szerelési, kezelési, javítási munkát csak szakképzett, ezzel megbízott és a szóban forgó munkában jártas, munkabiztonsági ismeretekkel rendelkező dolgozókat szabad foglalkoztatni, illetve csak ilyennek szabad végezni.

2.12.

Csak olyan villamos berendezés, készülék, gép, szerelvény, vezeték, stb. használható fel, üzemeltethető, amely a rája vonatkozó munkabiztonsági követelményeknek megfelel és az érintésvédelem biztosított.

2.13.

A villamos berendezéseket kezelőnek gyakorlatilag is ismerniük kell a villamos baleseteknél szükséges mentési és elsősegély-nyújtási teendőket.

2.14.

A villamos kéziszerszámokat, hordozható villamos berendezéseket – amennyiben nem törpe feszültségűek – továbbá az azokhoz tartozó transzformátorokat használat előtt érintésvédelmi szempontból ellenőrizni kell. A kéz villamos gépek ellenőrzése terjedjen ki: dugaszolókra, a vezetékekre, a burkolat állapotára és meglétére, a védővezető csatlakozására, be – vagy kikapcsolt állapotjelző működésére.


6/4

2.15.

Minden villamos gép, berendezés állandó, rendszeres, szakszerű karbantartásáról és felülvizsgálatáról gondoskodni kell. A karbantartás, illetve a felülvizsgálat idejét a vonatkozó szabványok és rendeletek figyelembe vételével kell megállapítani.

2.16.

Az érintésvédelmi berendezés hatásosságát elkészítése, javítása átalakítása után, vagy rendellenesség észlelése esetén ellenőrizni kell. Az ellenőrzést a helyiség jellegétől és a helyi körülményektől függően, székség esetén meg kell ismételni.

2.17.

Minden villamos gépet, berendezést áthelyezés előtt, valamint használaton kívül, illetve üzemidő végén feszültségmentesíteni kell.

2.18.

Villamos berendezés javításánál gumicsizmát, elektromos gumikesztyűt, gumiszőnyeget, szigetelt nyelű szerszámot, csak másodlagos – kiegészítő – védelemként szabad alkalmazni.

2.19.

Minden villamos gépet, berendezést áthelyezés előtt, valamint használaton kívül, illetve üzemidő végén feszültségmentesíteni kell.

2.20.

A gép, berendezés kapcsolóit úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy azokat a kezelő könnyen és biztonságosan elérhesse, kezelhesse, az akaratlan bekapcsolás lehetőségét kizárja, és a veszélytelen gyors leállítás biztosítva legyen.

2.21.

Olyan gépnél, berendezésnél, ahol a veszélyforrás fokozott vagy az indító berendezés lezárásával – vagy ezzel egyenértékű más módon – úgy kell biztosítani, hogy a munkálatok tartalma alatt ne legyen megindítható.

2.22.

Az üzemeltető gépet, berendezést üzem közben felügyelet nélkül hagyni nem szabad, kivéve, ha elzárt, hozzá nem férhető helyen van, vagy működése senkit nem veszélyeztet

2.23.

A gépnél, berendezésnél biztosítani kell, hogy a működésből keletkező szikra, szilánk, vagy törésből származó anyag senkit ne veszélyeztessen.

2.24.

Az erőátviteli berendezéseknél – ilyenek a fogaskerék, szíj, lánc-, és dörzshajtások – biztosítani kell, hogy ahhoz akaratlanul hozzáférni ne lehessen, meghibásodás senkit ne veszélyeztessen.

2.25.

A gépen és berendezésen általában önműködő kenőszerkezetet kell alkalmazni, enélkül olajozást vagy kenőanyag utánpótlást csak üzemszünetben és csak ezzel megbízott személy végezhet.

2.26.

Ha az olajozás, kenés csak üzem közben történhet, akkor azt csak műszakilag biztosított, veszélytelen feltételek mellett lehet elvégezni.

2.27.

Minden olyan forgó, mozgó géprészt, alkatrészt, stb., amely a munkát végzőre veszélyt jelenthet, burkolni kell, illetve el kell keríteni, vagy más módon kell a veszélyt elhárítani műszaki megoldással.

2.28.

Nyomás alatt álló berendezést csak a jellegétől függően az előírt használati engedély alapján és a használatra vonatkozó biztonsági előírások szerint szabad üzembe helyezni, üzemeltetni.

2.29.

A nyomás alatti berendezések biztonsági szerelvényeit kiiktatni, működésében akadályozni, vagy korlátozni tilos!


6/5

2.30.

Nyomás alatti berendezésekbe csak olyan csöveket, szerelvényeket és alkatrészeket szabad beépíteni, amelyek a várható legnagyobb igénybevételnek szilárdsági, vegyi, hőmérsékleti hatásoknak és az előírt biztonsági követelményeknek megfelel.

2.31.

Nyomás alatti berendezés csővezetékeit, szerelvényeit megbontani csak akkor szabad, ha előzőleg a túlnyomást megszüntették benne, és biztosították a munkavégzés alatt a nyomásmentes, illetve veszélymentes állapotról meggyőződtek.

2.32.

Ha a nyomás alatt álló rendszer elzáró szerkezete átenged, és az azonnal nem cserélhető ki, a mögötte lévő csőszakaszt dugóval, vagy vakperemmel elzárni tilos! Minden csővég lezárásához megfelelő elzáró szerkezetet, szerelvényt kell beépíteni.

2.33.

Vezetékek, vagy egyéb technológiai berendezések tömörségi (gázzal történő) nyomáspróbájakor a vezeték közelében tartózkodni tilos!

2.34.

a 60 °C-nál magasabb felületi hőmérsékletű berendezéseket és csővezetékeket – azokon a helyeken, ahol érintésük veszélyes lehet hőszigeteléssel kell ellátni, vagy el kell keríteni, vagy egyéb módon kell a veszélyt elhárítani.

2.35.

Különféle anyagokat, tárgyakat, árukat, (a továbbiakban anyagok) fajtánként csoportosítva, sajátosságainak megfelelően kell tárolni. Az anyagtároló helyeket úgy kell kijelölni, hogy az ott használt szállítóeszközökkel a tárolt anyagokat kellően megközelíthessék a rakodás biztonságos legyen. Anyagok, szerszámok, a közlekedési útvonalba még átmenetileg sem nyúlhatnak be.

2.36.

Terhelt, személyek felett szállítani, személyeknek függő teher alatt tartózkodni tilos!

2.37.

Segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás súlynormái: 14-16 éves fiúk: sík terepen 1%-os emelkedőn 2%-os emelkedőn Lépcsőn

15 kg, 10 kg, 5 kg, 5 kg terhet szállíthat.

16-18 éves nők ketten: 30 kg terhet vihetnek, kizárólag sík terepen. Az anyagmozgatás ebben a korcsoportban csak esetenként engedélyezett. 16-18 éves fiúk: sík terepen

20 kg legfeljebb 60 m távolságra,

18 év feletti nők sík terepen

ketten legfeljebb 40 kg-mal terhelhetők.

18 év feletti férfiak sík terepen max 50 kg-ot 90 m távolságra, 10%-os emelkedő esetén a távolság 30 méter lehet. Az 50 kg-nál kisebb tömegű terhek szállítása arányosan hosszabb távolságra is engedélyezett. A beteg ember emelését, szállítását legkevesebb kettő személynek kell végezni.

2.38.

Az anyagokat csak egyenletes felületű és megfelelő teherbírású szilárd talajra, padlózatra, állványra, szállítóeszközre szabad lerakni.


6/6

2.39.

A lerakott anyagok egyensúlyi helyzetét szükség szerint támasztékokkal. Megkötéssel és egyéb módon biztosítani kell. A kitámasztás azonban nem pótolja a rakatok szabályszerű, gondos felrakást.

2.40.

Az anyagokat úgy kell lerakni, tartókra, állványokra helyezni, vagy támasztékokkal, megkötéssel és egyéb módon biztosítani, hogy hozzáéréssel, nekidőléssel ne legyenek feldönthetők. Az anyagokat csak olyan magasra szabad felrakni, hogy felrakásuk, illetve levételük biztonságos legyen.

2.41.

A megengedett magasságot figyelmeztető táblán fel kell tüntetni.

2.42.

Az egymásra rakott anyagok tetején csak a szükséges munkák levégzése céljából (rakodás) és csak teljes biztonság mellett szabad tartózkodni. Gondoskodni kell a biztonságos feljárásról, illetve lejövetelről.

2.43.

A felrakott anyagok megbontását csak felülről szabad megkezdeni és a bontást egyenletesen kell végezni.

2.44.

Nagyobb távolságra való szállításnál lehetőleg gépet, vagy segédeszközt kell használni.

2.45.

200 kg vagy annál nagyobb súlyú terhek mozgatásához a munkát végző részére emelőket, csörlőket, vagy darukat stb. kell rendelkezésre bocsátani.

2.46.

Anyagmozgatásnál a teher emelését a baleset megelőzése érdekében behajlított térdekkel és egyenes testtartással kell végezni.

2.47.

Hosszú tárgyak, csövek, gömbvasak, szögvasak, stb. – úgy kell eljárni, hogy a súlypont hátrafelé essen, de arra ügyelni kell, hogy villamosvezetékhez a szállított anyag hozzá ne érjen. Abban az esetben, ha a hosszú anyagot, tárgyat két dolgozó szállítja, akkor azonos vállon kell a szállítást végezni, és lehetőleg egyforma magasságú dolgozót kell e célra kiválasztani.

2.48.

Hengeres alakú tárgyak, anyagok mozgatását védőkesztyűvel kell végezni, és ügyelni kell arra, hogy szűk helyen nehogy kézsérülést idézzen elő, azért azokat csak felületükön és nem oldaluknál fogva kell szállítani.

2.49.

Éles, hengeres tárgyak, vagy egyéb vágó, szúró szerszámokat, a munkahelyen vagy a szállító járművön csak megfelelően beburkolva szabad elhelyezni.

2.50.

Csoportos szállításnál a munka összhangját biztosítani kell. Minden dolgozónak csak azt a feladatot és úgy kell végezni, ahogy azt a munkát irányító a munka megkezdése előtt meghatározta.

2.51.

Hegyes, éles szegélyű, érdes, durva felületű, szálkás tárgyak rakodásakor, szállításakor tenyérvédőt, vagy védőkesztyűt, vállon való szállításnál pedig vállvédőt kell használni.

2.52.

Porképződéssel járó anyagok rakodásánál por elleni légzésvédőt (respirátort) kell használni.

2.53.

Sodronykötelet csak megfelelő védőkesztyűvel szabad megfogni és kezelni. Vontatásra felhasznált sodronykötél alkalmazásánál a kötés közelében a szakadás veszélye miatt tartózkodni tilos.


6/7

2.54.

Járműről ejtéssel csak olyan tárgyat, anyagot szabad lerakni, amely a dolgozók biztonságát nem veszélyezteti. A lerakandó tárgyak közelében tartózkodni tilos.

2.55.

Lerakodásnál a lerakás helyét előzetesen elő kell készíteni. Felfüggesztett tárgyat csak akkor szabad lebontani, ha a tárgy elmozdulás ellen biztosítva van.

III. AZ 1993. ÉVI XCIII. TV. ÉS A VÉGREHAJÁTSÁRA KIADOTT 5/1993 (XII.26.) MÜM RENDELET A MUNKABALESETEK BEJELENTÉSÉRŐL ÉS KIVIZSGÁLÁSÁRÓL (Módosította a 11/2002 /XII.28./ FMM rendelet) 3.1. A rendelet szerint baleseten az emberi szervezetet ért olyan egyszeri környezeti hatást kell érteni, amely a dolgozó akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést, vagy más egészségkárosodást, illetve halált okoz.

3.2.

A munkavállaló köteles a legkisebb sérülést, rosszullétet, szédülést, ájulást is jelenteni, amit a munkahelyi naplóba (baleseti) részletesen rögzíteni kell. A jelentést a közvetlen munkahelyi vezető részére kell megtenni.

3.3.

Bejelentés, kivizsgálás és nyilvántartás szempontjából munkabalesetnek minősül minden olyan baleset, amely a munkavállalónak legalább egy napi munkakiesést okozott, akár munkaidő alatt, vagy azon kívül a munkáltató érdekében végzett munkavégzés közben. Ide tartoznak a tanulók gyakorlati munkavégzése közben történt balesetek is.

3.4.

Munkabaleset: a) ha a baleset a munkáltató telephelyén (üzemi területen) történt b) a baleset a munkáltató telephelyén kívül, a munkáltató rendelkezése folytán, vagy annak érdekében végzett munka során érte, ideértve a kiküldetés, külszolgálat, kihelyezést, ha az a munkával összefüggésben következett be. c) A baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével, vagy szervezett társadalmi munka során következett be.

3.5.

Nem minősül munkabalesetnek az a baleset, amely: a) a munkáltató területén sport, kulturális rendezvények során kizárólag a sérült ittassága miatt történt. b) Munkásszálláson, vagy engedély nélkül végzett munka (– ún. fusi - ). c) Rendszeres személyi használatra kiadott járművön, vagy kiküldetés, kirendelés esetén nem a munkával összefüggésben következett be, kivéve, ha a baleset a munkáltatónak felróható hiányosság következménye.(Pl gk. műszaki hiba) d) Öncsonkítás, öngyilkosság, munkahelyi rendbontás (játék, verekedés, szeszesital fogyasztás stb.)

3.6.

A dolgozót munkába menet, illetve munkából jövet ért „Úti” baleset bejelentés, nyilvántartás és a kivizsgálás szempontjából – üzemi balesetnek számít – egészségbiztosítási szempontból, kivéve, ha az út indokolatlan megszakítása miatt következett be.


6/8

3.7.

Be kell jelenteni azt a rendkívüli eseményt is, amikor személyi sérülés vagy egészségkárosodás nem történt, de a körülmények alakulása következtében történhetett volna.

3.8.

Munkabalesetet, úti balesetet, vagy foglalkozási megbetegedést szenvedett dolgozó részére betegségének időtartamára átlagkeresete, az úgynevezett „baleseti táppénz” illeti meg.

3.9.

Munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedést szendevett dolgozót a munkáltató kárigény felhívásban szólítja fel kárigényének bejutására. A felhíváshoz csatolt kárbejelentőn a sérült kérheti a jogos kárának megtérítését a szükséges igazolások egyidejű benyújtásával.

IV. ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK 4.1.

A munkavállaló köteles a munkáltató által meghatározott időben orvosi vizsgálaton megjelenni. Az orvosi vizsgálat a munkavállaló részéről díjtalan. A vizsgálaton való részvétel miatt kiesett időre átlagbér jár. Ha a munkavállaló az orvosi vizsgálaton saját hibájából nem vesz részt a munkakörében nem foglalkoztatható, mindaddig, amíg érvényes orvosi vizsgálata nincs.

4.2.

A munkavállaló köteles a munkájával járó szolgálati – és kezelési, technológiai utasítást áttanulmányozni, elsajátítani és munkáját annak megfelelően végezni.

4.3.

A munkavállaló a rendelkezésre bocsátott egyéni védőfelszerelést az utasításoknak megfelelően köteles használni, illetve viselni, meghibásodás esetén a hibát jelenteni a munkavezetőnek.

4.4.

A munkahelyen rendet, tisztaságot kell tartani, a munkaterületről minden olyan tárgyat, amely a munkavállaló testi épségét veszélyezteti, el kell távolítani, vagy úgy kell elhelyezni, hogy veszélyt ne jelentsen.

4.5.

Hulladékot, szemetet csak erre a célra kijelölt helyen és tároló edényben szabad tárolni, és azok elszállításáról gondoskodni kell. A szeméttároló edényeket legalább hetenként ki kell tisztítani és fertőtleníteni.

4.6.

A közlekedési utakat, vészkijáratokat, ajtókat, a villamos berendezések kapcsolóit, biztosítókat, elosztó szekrényeket szabadon kell hagyni.

4.7.

Minden olyan munkánál, ahol le- vagy beesési veszély lehetősége áll fenn a le- vagy beesés ellen megfelelő védelmet kell biztosítani.

V. ÁLTALÁNOS TŰZVÉSELMI ELŐÍRÁSOK ÉS TŰZVÉDELMI ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK 5.1.

Minden munkavállalónak ismernie kell: − Az által végzett munka tűzveszélyességét − A tűz megelőzésére vonatkozó szabályokat − Az adott munkahelyen rendelkezésre álló tűzjelzés lehetőségeit és annak módját, tűzriadó tervet, tűzoltó eszközöket és ezek használatát, kezelését − A tűz esetén követendő magatartását

Csongrád megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága Oldalszám: MUNKAVÉDELMI Kiadás száma: 1 Változat száma: 1 SZABÁLYZAT 5.2.

6/9

Az A – B – C tűzveszélyességű osztályba tartozó termelési anyagból csak a folyamatos termeléshez (napi munkához) szükséges mennyiséget szabad a munkahelyen tartani.

5.3.

Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó és különböző halmazállapotú anyagok együtt, vagy más tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal nem tárolhatók, feltéve, hogy jogszabály, vagy szabvány másként nem rendelkezik. A „B” és „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok nemenként csoportosítva együtt is tárolhatók – kivéve azokat az anyagokat, amelyeknek egymásra való vegyi hatása tüzet, illetve robbanást idézhet elő.

5.4.

Csak tűzvédelmi követelményeknek megfelelő és állandóan jól karbantartott tüzelőberendezést szabad üzemeltetni. Tüzelőberendezést felügyelet nélkül hagyni nem szabad. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, továbbá minden olyan helyiségben, ahol a nyílt láng vagy a sugárzó hő veszéllyel jár, lánggal, vagy izzással üzemeltetett tüzelőberendezést használni nem szabad.

5.5.

A tüzelőberendezés közelében olyan tűztávolságot kell biztosítani, hogy a körzetében lévő éghető anyag nem ne gyulladjon. Éghető padozatú helyiségben a tüzelőberendezés ajtaja elé parázsfelfogót kell elhelyezni, ott, ahol éghető hulladék keletkezik, a tüzelőberendezés elé annak kerületét legalább 0,3 m-rel nagyobb vízzel telt tálcát kell elhelyezni.

5.6.

A munka befejezésekor a tüzelőberendezésben a tüzel el kell oltani, kályhában a tüzet a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szüntetni! A kályha ajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. Égésterméket, salakot csak erre a célra kijelölt helyen vagy erre a célra szolgáló fémedénybe szabad kiönteni.

5.7.

Dohányozni csak az erre a célra kijelölt helyen „Dohányzó helyen” szabad.

5.8.

Abban a helyiségben, ahol tűz – és robbanásveszélyes gáz, gőz, vagy por keletkezhet, csak hatékony szellőzés, illetőleg elszívás biztosítása esetén szabad munkát végezni. Ha a szellőzés elégtelen, a munkát meg kell szüntetni.

5.9.

Tűzoltó eszközt, készléket és felszerelést a kijárat, illetőleg a veszélyeztetett hely közvetlen közelében kell elhelyezni. Ezeket csak szükség esetén szabad használni. A tűzoltó készülék ellenőrzését, karbantartását, javítását a szabvány követelményeknek megfelelően kell végezni.

5.10.

Éghető és égést tápláló gázokat, gázpalackokat, valamint olajokat, zsírokat együtt szállítani, vagy ezzel szennyezett rakfelületű szállító járművön tárolni, szállítani tilos.

5.11.

Tűz- és robbanásveszélyes helyeken tilos olyan munkát végezni, amely szikrára vagy nagyobb hőfejlődéssel járhat, ezért ilyen munkahelyen csak vasalás nélküli szegmentes lábbelit és sztatikus feltöltés mentes ruházatot szabad viselni.

5.12.

A helyiséget, gépet, berendezést műszakonként tisztán kell tartani.

5.13.

Járművön, tárolótartályoknál, gépeknél és berendezéseknél a tűzveszélyes folyadékcsepegést, elfolyást meg kell akadályozni.

5.14.

BENZINBEN alkatrészt vagy bármilyen anyagot mosni SZIGORÚAN TILOS!


6/10

5.15.

A munka befejezése után meg kell szüntetni minden olyan szabálytalanságot, amely tüzet okozhat.

5.16.

Tűzveszélyes folyadékot csak a kijelölt és védőgáttal ellátott tároló helyen, szabványos edényben, vagy tartályban szabad tárolni.

5.17.

Hordókból tűzveszélyes folyadékot csak a szabványnak megfelelő szivattyú alkalmazásával szabad más edénybe tölteni.

5.18.

Nyitott edényben tűzveszélyes anyag, folyadék még átmenetileg sem tárolható.

5.19.

Kiürített hordót légmentesen tömítéssel kell lezárni. Egy csoportban hordót és ballont együtt tárolni tilos.

5.20.

Üzemanyag-tároló területet állandóan tisztán kell tartani.

5.21.

Emberi tartózkodásra szolgáló helyre (öltöző, melegedő, étkező stb.) tűzveszélyes folyadékot bevinni és ott tárolni tilos.

5.22.

Tűzveszélyes folyadékkal (benzin, petróleum, olaj stb.) nem szabad begyújtani, vagy tüzet éleszteni.

5.23.

Folyékony tüzelő anyagú berendezést üzem közben tüzelőanyaggal nem szabad feltölteni.

5.24.

Villamos főzőlapot (pl.: rezsót stb.) használat közben hőszigetelő alátéten és éghető anyagtól legalább 30 cm távolságban kell elhelyezni.

5.25.

Hősugárzóknál a sugárzás irányában 1 m, egyéb irányban 80 cm távolságot kell tartani.

VI.

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

6.1.

A balesetet szenvedett láttán mindenkiben feltámad a segítés szándéka, azonban az ismeretek hiányában a legjobb akarat mellett is előfordulhat, hogy amikor azt hisszük, hogy segítünk, valójában ÁRTUNK. A segíteni tudás alapfeltétele, hogy legalább megtudjuk ítélni a sérülést, az állapot súlyosságát és, hogy milyen teendőket kell az elsősegélynyújtáskor alkalmaznunk. Az elsősegélynyújtás előtt elsődleges, hogy megvizsgáljuk: a) Orvosi segítséget kérni! b) A sérült, él-e, lélegzik-e, ájult? c) Életveszélyes-e az állapota? d) Eszméleténél van-e? e) Milyen sérülést szenvedett?

6.2.

Vérzéseknél Megkülönböztetünk: Hajszáleres Visszeres Ütőeres Belső vérzést. Elsősegélynyújtás ilyen esetekben: Fedő vagy nyomókötés és szorító-kötés. Súlyosabb esetben kórházba szállítás.


6/11

6.3.

Égésnél Megkülönböztetünk: Elsőfokú Másodfokú Harmadfokú égést. Az elsőfokú égésnél a bőr megvörösödik, A másod- és harmadfokú égésnél hólyagosodás lép fel és nagy fájdalom. Elsősegélynyújtás ilyen esetekben: Steril fedőkötés. Orvoshoz szállítás.

6.4.

Törés Megkülönböztetünk: Zúzódásos Rándulásos Ficam Töréses baleseteket. Elsősegélynyújtás ilyen esetekben: Nyugalomba helyezés, rögzítés (sínezés). Kórházba szállítás.

6.5.

Koponyasérülések Elsősegélynyújtás:

Eszméleténél lévő sérültnél hanyattfekvés, fektetés, a mozgást lehetőleg kerülni kell.

Itatás tilos. Mielőbb kórházba szállítani. 6.6.

Mellkasi sérülés: Borda törés Elsősegélynyújtás: Félig ülő helyzetbe kell tenni. Nyílt sérülést ragtapasszal is le kell ragasztani. A mozgást lehetőleg kerülni kell, mielőbb kórházba szállítani.

6.7.

Gerincsérülésnél Elsősegélynyújtás: A sérültet szilárd alapra kell lefektetni. A mozgást kerülni kell és mielőbb kórházba szállítani.

6.8.

Áramütés Elsősegélynyújtás: Az áramütöttet mielőbb ki kell szabadítani az áramkörből A sérültet le kell fektetni. A nyelvet csipesszel, vagy gézzel előre kell húzni. A szájat ki kell törölni, a balesetes állát hátra kell emelni Az orr letakarása után az orrba levegő befújást kell végezni. Nem ütemes szívmasszázst kell végezni

6.9.

Vízbefulladás Elsősegélynyújtás:

6.10.

VII.

Gázmérgezés Elsősegélynyújtás:

ZÁRÓRENDELKEZÉS

A vízből kimentett szájának kitörlése, szükség esetén befújásos lélegeztetés és szívmasszírozás. A gázmérgezettet friss levegőre kell szállítani, nyugalomba kell helyezni és mentővel kórházba szállítani.


6/12

Ezen munkavédelmi „ELMÉLETI ALAPOKTATÁSI ANYAG” azt a célt szolgálja, hogy minden újonnan alkalmazott, vagy új munkakörbe helyezett munkavállaló megismerje a munkakörére vonatkozó általános és szakmai vonatkozású munkavédelmi tudnivalókat és a gyakorlati oktatással ezt kiegészítve az anyag elsajátításából be tudjon számolni. Szóban vagy írásban. A munkahelyi vezetők kötelesek arról gondoskodni az elméleti alapoktatási anyagon túlmenően, hogy a gyakorlati oktatás keretében megismertessék a munkavállalókkal azokat a munkavédelmi és tűzvédelmi tudnivalókat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a biztonságos munkavégzés feltételei minden körülmények között biztosított legyen.


7/1

7. sz. melléklet - Munkahelyek, munkakörök főbb veszélyforrásai

Munkahelyi közlekedés Ártalmak, veszélyek: Elcsúszás, elbotlás veszélye. Védekezési módok: Belsőtéri padlózat, padozat csúszás és botlásmentességét, a felületi egyenetlenségek megszüntetésével, a padlózatra, padozatra került szennyezőanyag eltávolításával kell biztosítani. A munkavégzés, laborkísérlet során a padlózatra került anyagot legkésőbb a munkaidő végén el kell távolítani. A padlózatra került elcsúszást okozó anyagot és a közlekedési utakra került anyagot, eszközt fel kell takarítani, el kell távolítani. Külsőtéri közlekedési helyeken a felületi egyenetlenségeket meg kell szüntetni, illetve a figyelmet megfelelően fel kell rá hívni, el kell keríteni. Az időjárás hatása miatti csúszásveszélyt elegendő nagyságú terület megfelelő csúszásmentesítésével kell megszüntetni, minimálisra csökkenteni. Az elesést, beesést, elcsúszást okozó veszélyes területet el kell keríteni, az elkerítésre a figyelmet megfelelően fel kell hívni. A munkavégzés ideje alatt zárt, csúszásmentes talpú lábbelit kell viselni, amely nem botlásveszélyes. A padlózaton, közlekedési utakon keletkezett hibát a munkahelyi vezetőnek a Gondnokságon azonnal be kell jelentenie. Azoknak a munkavállalóknak, akiknek védőlábbeli van előírva, az adott tevékenységet csak a védőlábbeliben végezhetik. Irodai munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók. Ártalmak, veszélyek: Villamos áramütés veszélye irodai villamos berendezések burkolatainak, csatalakozó kábeleinek, falra szerelt villamos szerelvények sérülése miatt. Képernyő előtti munkavégzésből adódó látásromlás, fizikai állapotromlás veszélye. Védekezési módok: A villamos készülékek burkolatának és csatlakozó kábelének épségét, a falra szerelt villamos szerelvények megfelelő rögzítettségét minden használat előtt ellenőrizni kell. A képernyő a kezelő szemétől 50 60 cm-re legyen. A munkaasztalt és a képernyőt egy méter szélességben körbevevő felület matt, selyemfényű, tükröződésmentes legyen. A munkaszék ülőlapjának magassága, és a háttámlája állítható legyen. A képernyő olyan magasságban legyen elhelyezve, hogy azt a kezelő mintegy 20 o - os szögben lefelé tekintve merőlegesen lássa. A képernyő alacsony sugárzású kell legyen. A helyiségben alkalmazott világítótestek ne tükröződjenek a képernyőn. Amikor a helyiséget erős napfény világítja meg és a képernyő az ablakkal párhuzamosan van felállítva, a képernyőre és legalább a képernyőt egy méter szélességben körbevevő felületre árnyékolást kell biztosítani. Amennyiben a képernyő előtti munkavégzés naponta összesítve meghaladja a 4 órát, óránként legalább 10 perc munkaszünetet kell biztosítani. A pihenőidőket nem szabad összevonni. Az ilyen munkakör betöltésének kezdetén látás vizsgálatra kell küldeni a munkavállalót. Ezen vizsgálaton előírt szemüveget a munkáltatónak kell megvásárolni (külön szabályzásban előírtak alapján). A munkavállaló szemüvege nem lehet bifokoláris. A képernyő előtt naponta 4 óránál többet eltöltő munkavállalót évente látásvizsgálatra kell küldeni.

Karbantartók


7/2

Ártalmak, veszélyek: Forgó, mozgó gépek és géprészek veszélyei, repülő, pattanó szilánkok veszélye, éles szélek, sarkok, sorják mechanikai veszélyei, olaj- és zsírszármazékok bőrre gyakorolt hatásai, területek, ahol elesési, elcsúszási veszély van, zajártalom, áramütés veszélye.

Védekezési módok: Elegendően nagy, biztonságos terület. A használt kéziszerszámok, kisgépek, berendezések megfelelő műszaki állapota. Az elektromos kisgépek, berendezések érintésvédelmi vizsgálatainak előírt időközönkénti elvégzése az áramütés veszélyének kiküszöbölésére. Mechanikai sérülés veszélyének esetén védőkesztyű. Fúrási, köszörülési, sorjázási műveleteknél védőszemüveg. Forgó, mozgó géprészek burkolatait, térhatárolóit eltávolítani nem szabad. Az olaj- és zsírszennyeződések eltávolítására, a bõr regenerálására a szükséges tisztálkodó és bõrápoló szerek biztosítása. A munkahelyi rend és tisztaság megtartása. Botlási veszélyt okozó, a munkavégzéshez nem közvetlenül szükséges anyagok, alkatrészek, szerszámok, valamint elcsúszást, elesést okozó olaj-, zsírszennyeződések eltávolítása. A megengedett zajszint túllépése esetén egyéni hallásvédő eszköz. Kertész, gondnoksági munkás Ártalmak, veszélyek (mezőgazdasági gépek működtetése, parkfenntartás, úttisztítás, bútorok mozgatása): Kéz és más testrész mechanikai sérülésének veszélye forgó, mozgó részektől, éles, szúró szerszámoktól, elesési, botlási veszély, gépjármú elütés veszélye, gépjárművel való ütközés veszélye, szerelési, karbantartási munkák veszélyei, a test mechanikai sérülésének veszélye járművek rakodása közben, testrészek megerőltetése anyagmozgatáskor, zajártalom, vibrációs ártalom, időjárás hatásainak ártalmai, villamos áramütés veszélye, eső, zuhanó tárgyaktól a fej illetve más testrész sérülése, hideg, esős időjárás hatása. Védekezési módok: A szerszámokat és készülékeket használat előtt ellenőrizni kell. Csak ép, sérülésmentes nyelű szerszámmal szabad a munkát végezni. Kaszát élezni csak eredeti hosszúságú kaszakővel szabad. A különböző gépek burkolatának épségét és meglétét a munkavégzés megkezdése előtt ellenőrizni kell. Munka közben a káros rezgések csökkentésére, a kéz sérülésveszélyének elkerülésére védőkesztyű. Bármely szerelési, karbantartási művelet csak álló motor, nyugalomban lévő vágókések esetén. A gép karbantartásánál, tisztításánál az éles vágóélek okozta sérülések elkerülése fokozott figyelemmel. Olajcsere esetén a forró olaj égető hatása ellen védőkesztyű. Menet közben a terepen fokozott figyelem a botlás, elesés megelőzésére. A megengedett zajszint túllépése esetén hallásvédő eszköz. Járművek közlekedésére kijelölt területen történő munkavégzéskor minden esetben meg kell győződni annak biztonságáról. A gépjárműveken való rakodást csak a járművezetőtől kapott engedély után szabad elkezdeni. Gépjármű rakodófelületén csak akkor szabad utazni, ha rögzített ülőeszköz van rajta. A gépjárműből való kiszállás előtt minden esetben meg kell győződni arról, hogy a talaj, ahova lépni kíván, megfelelő állapotú. Különböző anyagok rakodása közben figyelni kell arra, hogy egy személy /felnőtt férfi/ 50 kg-nál többet nem emelhet fel segédeszköz nélkül. A teher megemelése során a gerincet legjobban kímélő testtartást kell felvenni. Ahol nincs kijelölt közlekedési út, munkavégzés és haladás közben fokozottan kell figyelni a talaj esetleges egyenetlenségeire. Fűnyírás, bozótvágás és gallyazás esetén a munkavégzés hatókörében tartózkodókat is megfelelően védeni kell. A villamos gépeket, vezetékeiket használat előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell minden esetben. Lámpaoszlopok villamos fedeleinek meglétét és épségét a közelükben végzett munkák esetén ellenőrizni kell.


7/3

Asztalos Ártalmak, veszélyek A nagy vágósebességű szerszámokból, forgó, mozgó alkatrészekből adódóan a kéz és más testrészek mechanikai sérülésének veszélye, a megmunkált anyag porainak ártalmai, zajártalom, vibrációs ártalom, lehulló anyagdarabok miatti botlásveszély, áramütés veszélye, hideg, esős időjárás hatása. Védekezési módok A faipari megmunkáló gépek burkolatainak, védőberendezéseinek meglétéről, épségéről, megfelelőségéről a munka megkezdésekor meg kell győződni. Ellenőrizni kell azt is, hogy a kéziszerszámokkal, szerszámgépekkel biztonságosan végezhető-e a kiadott munka. Rendellenesség esetén a hiba kijavítására azonnal intézkedni kell. A kezelési és üzemeltetési utasításban foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. A lehullott anyagdarabokat folyamatosan el kell távolítani a gép kiszolgálásához szükséges munkaterületről. A veszélyes faipari gépek időszakos vizsgálatainak elvégzése, az elõírt egyéni védőeszközök használata (védőkesztyű, védőszemüveg stb.), a szabványokban megadott, egyes faipari gépekre kidolgozott munkavédelmi előírások szigorú betartása. A faipari munkáknál keletkező por helyi elszívása, a műhely rendszeres takarítása, portalanítása. A zajártalom ellen egyéni hallásvédő eszköz (hallásvédő fültok). A kézi láncfűrészgép használatánál vibrációs ártalom, ezért műszaki állapotának rendszeres ellenőrzése, az előírt pihenési idők munka közbeni betartása. Az elõírt érintésvédelmi vizsgálatok elvégzése az áramütés megelőzésére. A munkákat zárt ruházatban, körültekintően és megfontoltan kell végezni.

Takarító Ártalmak, veszélyek (helyiségek takarítása, ablakok tisztítása): Elcsúszás veszélye vizes talajon, savas, lúgos hatású termékek ártalmai, esés magasból, a kéz sérülése törött anyagdaraboktól, szúró vágó eszközöktől, gyorsan változó hideg, esős időjárás hatása. Védekezési módok. A padlózatra került vizet és más szennyező anyagot azonnal fel kell takarítani. A mérgező, egészségkárosító anyagok tárolására szolgáló edénynek, anyagnak épnek kell lennie, a benne tárolt anyag nevét rajta jól láthatóan fel kell tüntetni. Ha a takarítás során egészségre káros gázok, gőzök keletkeznek, a helységet hatásosan szellőztetni kell keresztirányú légáramlattal, illetve helyi elszívás kialakításával. Ha ez nem lehetséges, megfelelő védőképességű gázálarcot kell használni, melynek kiválasztása a munkavédelmi vezető feladata. Olyan helyiségben, ahol törésből származó üvegdarabok, szilánkok előfordulhatnak, a padlózat felmosását minden esetben csak az után lehet elkezdeni, hogy porszívózással vagy partvissal a padlózatból az ott lévő szennyező anyagot eltávolították. Hulladék tárolására szolgáló edényt csak kiborítással szabad kiüríteni. Ha olyan munkát kell végezni, amely a padlózaton állva nem érhető el, csak megfelelő teherbírású, évenként felülvizsgált szerkezetet szabad használni. 2 méternél magasabban lévő ablakot tisztítani csak biztonságosan kialakított állványról, vagy pódiumról (munkaasztalról) szabad, leesés ellen szükség esetén korláttal, vagy munkaövvel kell védekezni. Az előírt védőeszközöket használni kell.

Raktáros


7/4

Ártalmak, veszélyek (anyagok kézi, gépi mozgatása, tárolása): A kéz és más testrész mechanikai sérülése, botlásveszély munkaterületre, közlekedési utakra került anyaghalmoktól, a test mechanikai sérülésének veszélye leeső, el/vagy szétdőlő anyagoktól, a test mechanikai sérülésének veszélye járművek rakodása közben, testrészek megerőltetése anyagmozgatáskor, hideg, esős időjárás hatása. Védekezési módok. A rakatok, halmok megbontásakor az el nem szállított anyagokat leborulás, eldőlés, elgurulás ellen továbbra is megfelelően biztosítani kell. Csomagolt és rakodólapokon elhelyezett anyagok esetében azok mozgatása, szállítása előtt a csomagolás megfelelő állapotáról meg kell győződni, szükség esetén intézkedni kell a veszélyek elkerülésére. A tároló rendszert úgy kell kialakítani, hogy az billenésmentes, az anyagok elhelyezésére szolgáló rész közel vízszintes, megfelelő teherbírású, a tárolt anyag kémiai tulajdonságainak, fizikai és az időjárás hatásának ellenálló legyen. Egészségre káros és különböző kémiai tulajdonságú anyagokat egymástól és más egyéb anyagoktól jól elkülönítetten, megjelölve kell tárolni A polcok teherbírását jól látható helyen és módon fel kell tüntetni, és azt be kell tartani. A magasan - fej felett - tárolt anyag le és felrakását megfelelő teherbírású, évenként felülvizsgált szerkezetről lehet csak végezni. A polcról a közlekedési út felé anyag nem nyúlhat ki. Szállítójármű ki- és berakodását csak a szállítójármű teljes megállása és rögzítése után szabad elvégezni. A rakodó és szállító járművek kezelését, működtetését csak az erre jogosító képesítéssel rendelkező, a munkáltató felelős vezetője által megbízott személy végezheti, aki felelős azért, hogy a berendezés megfelelő műszaki állapotú legyen. A szállítójárművön szállított anyagok biztonságos rögzítését a jármű vezetőjének elindulás előtt el kell végeznie. Felfüggesztett teher alatt, a gép hatókörzetében, továbbá kapuoszlop és mozgó jármű között tartózkodni tilos. Az előírt védőfelszereléseket és eszközöket használni kell. A munkákat zárt ruházatban, körültekintően és megfontoltan kell végezni. A tárgyak súlyát és súlypontját mozgatás előtt közelítően meg kell határozni. Az anyagok egyenes háttartással, kézben, egyedül történő szállítása során be kell tartani az alábbi korlátozásokat. - 18 évesnél fiatalabb fiúk és 18 évesnél idősebb nők legfeljebb 20 kg-ot 2% emelkedőig 60 m távra, 10 %-os emelkedőn 20 m távra, - 18 évesnél idősebb férfiak legfeljebb 50 kg-ot 2% emelkedőig 90 m távra, 10 %-os emelkedőn 30 m távra vihetnek egyedül. - A kisebb tömegű teher arányosan nagyobb távolságra szállítható. - Ha több személy együttesen szállít terhet, a súlynorma 75%-a juthat egy személyre. - Egykerekű targoncán 18 évesnél fiatalabb fiúk és 18 évesnél idősebb nők 2% emelkedőig legfeljebb 50 kg-ot, 10%-os emelkedőn 20 kg-ot, - 18 évesnél idősebb férfiak 2% emelkedőig legfeljebb 100 kg-ot, 10%-os emelkedőn 50 kg-ot szállíthatnak. - Valamely tárgy egyedül történő mozgatása, szállítása előtt meg kell vizsgálni a tárgyat, és a munkafolyamatot a következők szerint: - ismert a tömege, súlynorma szerint egy személy szállíthatja? - szabadon elmozdítható a tárgy /rögzítés, lefagyás/? - megtartható biztonságosan súlypontja az emelés, mozgatás során? - el lehet helyezkedni az emelendő tárggyal szemben az emelés során? - az emeléskor, mozgatáskor stabil helyzetben marad? - emelhető, mozgatható a teher egyenes háttartással? - van elég hely függőleges irányban a mozgatáshoz? - biztonságos a fogás a szállítás során /képlékeny, töredező, csúszós a tárgy/? - súlypontja a két kezét összekötő egyenes és a teste között van? Ha valamely kérdésre nemleges a válasz, a terhet egyedül, vagy segédeszköz nélkül nem szabad mozgatni, vagy arányosan csökkenteni kell a tömegét. A teher szállítása, letétele előtt meg kell győződni arról, hogy le lehet-e fokozatosan tenni, van-e mód a kéz sérülés nélküli elvételére, lesz-e szilárd megtámasztása a testnek. A kézben, kiskocsival történő mozgatáskor a szállítási útvonalat a szállítás végrehajtása elõtt meg kell vizsgálni, botlás és csúszásmentessé kell tenni.


8/1

8. sz. melléklet - Veszélyes anyagok kezelése VESZÉLYES ANYAGOKKAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK MUNKABIZTONSÁGI ELŐÍRÁSAI Munkabiztonsági előírás hatálya: A munkabiztonsági előírásunk az 1993. évi XCII. törvény a munkavédelemről és a végrehajtásáról rendelkező népjóléti miniszteri, munkaügyi miniszteri rendeletek figyelembe vételével készült, különös tekintettel az 5/1993. (XII.26.) MüM rendeletre és módosításaira, továbbá a 2000. évi XXV. törvény A kémiai biztonságról 25/2000 EüM-SzcsM együttes rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról a kiadott 44/2000 (XII.27.) EüM. rendelet veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárások és tevékenységek részletes szabályairól kiadott rendelkezéseire, valamint a 33/1998 NM rendelet a munkaköri szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatról és véleményezésről kiadott rendeletek figyelembevételével készült. Vonatkozik az intézmény valamennyi veszélyes anyagszállításával, rakodásával, felhasználásával foglalkozó munkavállalóra és a vezetőikre. Az előírások betartását rendszeresen és folyamatosan ellenőrizni kell. Az ellenőrzés minden olyan beosztású munkavállalónak joga és kötelessége, aki munkakörén keresztül az irányításukkal összefüggő feladatokat lát el. A munkavédelmi előírások megszegése a cselekmény súlyától függő következményt von maga után. A felelősségre vonást az ellenőrzőnek kell kezdeményezni. Munkáltató kötelessége: −

− − − −

− − − − − − − −

a szükséges utasításokat kellő időben megadni, rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek a követelményeknek, és a munkavállalók ismerik és megtartják a rájuk vonatkozó előírásokat, a munkavégzés körülményeihez igazodó, a veszélyek figyelembe vételével megfelelő munkaeszközöket és védőeszközöket biztosítja, gondoskodik azok javításáról, karbantartásáról, tisztításáról, pótlásáról, munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a teendőket a Munkavédelmi Szabályzat (továbbiakban MVSZ) határozza meg, oktatás keretében gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló: munkába álláskor sajátítsa el a biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteit, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat, az ismeretek megszerzéséig a munkavállaló nem foglalkoztatható munkavállalók munkavégzésének feltétele: A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban végezhet munkát, ami magában foglalja: egészségügyi alkalmasságot, munkavégzéshez szükséges szakmai alkalmasságot, munkavédelmi kioktatottságot, munkavégzéshez szükséges megbízást.

Munkavállalók kötelességei:

Csongrád megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága Oldalszám: MUNKAVÉDELMI Kiadás száma: 1 Változat száma: 1 SZABÁLYZAT − − − −

− − − − −

8/2

a rendelkezésre bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt a rendeltetésének megfelelően használni, a meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni, egyéni és csoportos védőeszközöket rendeltetésének megfelelően használni, tisztításáról gondoskodni, munkavégzéshez megfelelő munkaruhát használni, munkaterületén a fegyelmet, rendet és tisztaságot megtartani, a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat munkája során alkalmazni, a részére előírt orvosi vizsgálaton részt venni, a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart, tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni felettesétől, balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni, a rendelkezésre bocsátott védőeszközökért a munkavállaló anyagi felelősséggel tartozik.

Az alkalmazás munkavédelmi feltételei: Előzetes alkalmassági orvosi vizsgálat − Az Intézményhez belépő valamennyi új munkavállalót előzetes orvosi vizsgálatra kell küldeni a területileg illetékes (szerződött) foglalkozás-egészségügyi orvoshoz illetve a foglalkozásegészségügyi szolgálathoz. A vizsgálatot végző orvossal közölni kell az általánostól eltérő munkahelyre és munkakörülményekre vonatkozó adatokat (pl. veszélyes anyagszállítás, felhasználás). − Az adatok beszerzése és az orvossal történő közlése az orvosi vizsgálatra küldő ügyintéző az adatok megadása a tevékenység ellátásával megbízott vezető feladata. − Az alkalmatlan bejegyzéssel, illetve járványügyi érdekből kiemelt munkakörben ideiglenesen alkalmas bejegyzéssel a munkára jelentkezőt nem lehet alkalmazni. Időszakos alkalmassági orvosi vizsgálat − A munkaviszony fennállása alatt a munkaköri alkalmasság újbóli elbírálása végett a hatályos miniszteri rendeletben foglaltak szerint meghatározott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókat időszakos orvosi vizsgálatra kell küldeni. − Időszakos orvosi vizsgálatra küldés az üzemegység-vezetőjének a feladata. − Az előzetes és időszakos orvosi vizsgálatokról az orvos által kiállított igazolásokat a foglalkoztatási egységeken kell tárolni és arról nyilvántartást kell vezetni. − Időszakos orvosi vizsgálatra kötelezett munkavállalók részére a vizsgálaton való megjelenést a munkáltató köteles biztosítani. A vizsgálaton való megjelenés igazolt, fizetett távollét. − Azok a munkavállalók, akik saját hibájukból nem jelennek meg az orvosi vizsgálaton, akkor az egészségügyi alkalmasság igazolásáig eltelt idő igazolt, de nem fizetett távollétként kezelendő. − Veszélyes anyagokkal tevékenységet végző dolgozóknál a foglalkozás-egészségügyi szolgálat képviselője az expozíciós idő figyelembe vételével határozza meg az orvosi vizsgálatok gyakoriságát. Munkavédelmi oktatás:

− A munkáltatónak a munkavállalót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, annak érdekében,

−

hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen a biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Amíg a munkakört érintő teljes körű munkavédelmi oktatás, illetve beszámoltatás meg nem történt, a munkavállaló a munkakörében, irányítás és közvetlen felügyelet mellett foglalkoztatható.


8/3

− Fizikai állománycsoportú munkavállalók részére legalább évente egy alkalommal elméleti és gyakorlati oktatást kell tartani, az évenként felülvizsgált kockázatértékelés megállapításairól oktatás összes időtartama 2 óra vagy annál hosszabb időtartamú lehet. Az elméleti oktatásnak az alábbi témaköröket kell tartalmaznia: −

− − − − −

− −

munkahelyi tűz- és környezetvédelmi előírások veszélyes anyagokkal történő munkavégzéssel kapcsolatos veszélyforrások, ártalmak, az ezek elleni védekezés módjai elsősegély-nyújtási ismeretek rendkívüli helyzetekben tanúsítandó magatartás A gyakorlati oktatásnak tartalmaznia kell: a munkafolyamatok bemutatását gépek, berendezések, eszközök kezelésének bemutatását, gyakorlatát az elsősegélynyújtás gyakorlatát

Védőeszköz juttatás −

− − − −

− − −

A munkavállalók részére a védőeszközök biztosítása munkavállalói feladat. Védőeszközt használatba venni csak abban az esetben lehet, ha az rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal és típus bizonyítvánnyal (65/1999 /XII.22./EüM,ill 2/2002 / II.7./SZCSM rendelet szerint) A munkavállalót megillető védőeszköz és védőruha szükségletet az illetékes üzemegységvezetője a munkavédelmi vezető jóváhagyásával állítja össze az MVSZ-ben meghatározottak szerint. Az egyéni védőeszköz személyi használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Az egyéni védőeszközt a munkahelyről hazavinni nem lehet. A védőeszközök és védőruhák azonnali cserélhetősége miatt az intézménynél megfelelő mennyiségű tartalékot kell képezni. A munkavállalók csak olyan védőeszközöket és védőruhát használhatnak, amelyek a munka biztonságát nem veszélyeztetik és hibátlanok. A védőeszköz és védőruha rendeltetésszerű használatáért, karbantartásáért a használó személy a felelős.

Védőital juttatás

− Ha a szabadtéri munkahelyen a + 4 oC-ot, illetve zárttéri munkahelyen, ha a +10 oC-ot a munkaidő −

−

−

50 %-ánál hosszabb időtartamban nem éri el a hőmérséklet, a munkavállaló részére +50 oC hőmérsékletű teát kell szolgáltatni. Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyeken a 24 oC /K/ EH értéke meghaladja a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékmennyiséget általában 14-16 oC hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is. A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben személyenként és egyéni használatra kiadott ivópohárról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.

A védőruházat tisztítása A munkavállaló személyes használatra kapott védőruhákat köteles karbantartani, tisztán tartani. A mosatást a munkáltató biztosítja a védőeszköz védelmi funkciójának megfelelően..


8/4

Elsősegélynyújtás biztosítása −

− −

Az elsősegélynyújtás szakmai irányítását, az elsősegélynyújtók képzését, továbbképzését a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak kell végezni. A veszélyes anyag szállítását végző gépjárművet a gépjárműhöz rendszeresített mentődobozon kívül el kell látni az MSZ 445 szabvány szerinti III. nagyságú mentődobozzal is. A mentődobozok naprakész feltöltöttségéért az üzemrész vezetője felelős.

Nyilvántartás

− A veszélyes anyaggal, illetve készítménnyel tevékenységet folytatóknak olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből anyag fajtánként megállapítható a beszerzett, felhasznált, készletezett mennyiség. A nyilvántartást öt évig meg kell őrizni.

Tárolás A veszélyes anyagok és hulladékok tárolási kezelési módja a szabályozás mellékletében található − A veszélyes anyagokat, készítményeket úgy kell tárolni, hogy kigőzölgésük, elcsepegésük, elsodródásuk ne következzék be. − A tároló ajtaján fel kell tüntetni, hogy "Veszélyes anyagtároló", valamint el kell helyezni rajta a "Nyílt láng használata és dohányzás tilos" táblát. − Ezen anyagokkal folytatott tevékenység során ügyelni kell a biztonságos munkavégzésre és a környezetszennyezés kizárására, a megfelelő védőruházat használatára. − Baleset, rendkívüli esemény esetén gondoskodni kell a szétfolyt veszélyes anyagok továbbterjedésének megakadályozásáról, felitatásáról és az így keletkezett olajos hulladék összegyűjtéséről és ártalmatlanításáról . Szállítás, anyagmozgatás, felhasználás

− Ezen anyagok mozgatását úgy kell megoldani, hogy kigőzölgésük, elcsepegésük, elsodródásuk − −

−

−

−

− −

a munkavállaló és környezeti- expozícióját a környezetszennyezést kizáró módon korlátozhassa. Az anyagok mozgatásakor használt csomagoló anyagot emberi fogyasztásra használatos anyag, takarmány és ezek alapanyagai csomagolására használni tilos, más anyag csomagolására csak méregtelenítés után lehet felhasználni. Ha a szállítás az Intézet gépjárművével történt a szállítás során bekövetkező szennyezést követően gondoskodni kell a gépjármű megfelelő tisztításáról. A gépjárműmosó kibocsátott szennyvizéből a mosást követően mintát kell venni a mosó utáni első és utolsó csatornaszemből, és laboratórium vizsgálatra kell küldeni. Az eredménytől függően kell elvégezni a mosó tisztítását, vagy ha tisztítóképessége megmaradt, tovább használható. Baleset elhárítás során fokozottan ügyelni kell a megfelelő védőruházat használatára. A gépjárművet a szállítás megkezdése előtt az egység-vezetőnek ellenőrizni kell, hogy rendelkeznek-e megfelelő számú zárható tárolóedénnyel havária esetén keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére, rendelkeznek-e felszívató anyaggal, és a gépjárműben rendelkezésükre áll-e a megfelelő védőfelszerelés. Ezek az ellenőrzések szükségesek akkor is,ha a szállítás nem az intézmény gépjárművével történik. Veszélyes anyag szállítására azon gépjárműveket kell igénybe venni, amelyek rendelkeznek veszélyes hulladék szállítására szállítási engedéllyel. Felhasználás során bekövetkező baleset esetén gondoskodni kell a szétfolyt veszélyes anyag továbbterjedésének megakadályozásáról.

Munkavédelmi ellenőrzés


8/5

− Az Intézménynél a munkavédelmi ellenőrzéseket a Munkavédelmi Törvény alapján kell megtartani. Évi egy alkalommal vezetői szemle megtartása kötelező.

− Az egyes munkahelyek vezetői, illetve a napi eligazítások megtartásával megbízott személy − − −

köteles ellenőrizni a munkavállalók védőeszközeit, védőfelszereléseit, szerszámait, hogy a napi előre meghatározott feladatoknak azok megfelelőek legyenek. Az ellenőrzések során feltárt hiányosságokért a foglalkoztatási egység vezetői kötelesek haladéktalanul intézkedni a hiányzó védőeszközök pótlásáról. Hibás vagy hiányos védőeszközök nem nyújtanak megfelelő védelmet, ezért a tevékenységet fel kell függeszteni. Munkavédelmi ellenőrzéseket az Intézmény vezetője a munkavédelmi szaktevékenységgel meg bízott az MVSZ-ben meghatározottak szerint kötelesek tartani. Az ellenőrzésekről részletes jegyzőkönyvet készítenek, amely alapját képezi az intézkedési, karbantartási terveknek. A jegyzőkönyvben feltüntetett hiányosságok felszámolásáért az Intézmény vezetője felelős. A hiányosságok felszámolásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely dokumentálja annak megszüntetését..

A munkabalesetek kivizsgálásának rendje

− Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről értelmében a munkabalesetet és a foglalkozási − −

megbetegedést be kell jelenteni, illetve nyilvántartásba kell venni. A munkabalesetek kivizsgálását az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet szerint kell végrehajtani. A munkabalesetek bejelentését, kivizsgálását, nyilvántartását, valamint a foglalkozási megbetegedések esetén a kapcsolatos ügyintézési eljárásokat az MVSZ részletesen szabályozza.

Felelősségi körök A végrehajtásért felelős: Az ellenőrzésért felelős:

Az intézmény vezetője -az Intézmény vezetője,ill. megbízottja - a megbízott munkabiztonsági szakember

. A veszélyes anyagokkal végzett tevékenységek munkabiztonsági előírásai ezen anyagokra szóló Általános Tevékenységi Engedéllyel, vagy a veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenység ÁNTSZ-hez történő bejegyzéssel együtt érvényes.

Az intézményben használatos: Veszélyes anyagok és hulladékok gyűjtési és tárolási módjai TISZTÍTÓ ÉS TAKARÍTÓ SZEREK 1.Flóraszept tisztítószer:

2.SMIL tisztítószer:

Veszély jele:Xi irritatív R 36/38 Intézkedés: S:2, S:25,S: 26,S:46,S:50, Bőrrel való érintkezést kerülni kell! Használat közben étkezni, dohányozni, dohányozni, alkoholt fogyasztani TILOS ! Magas szélsőséges hőmérsékletet kerülni kell! Védelem: Védőszemüveg, védőkesztyű Veszély jele:Xi irritatív R 36/38 Intézkedés: S:2, S: 24/25,


3.TOIL öblítő olaj:

4.Cillit vízkőoldó :

5.KLAR üvegtisztító:

6.ALKO bútor tisztító:

7.BC1 Szaniter tisztító:

8/6

Nyílt láng használatát meg kell tiltani! Bőr és nyálkahártya irritációt okozhat. Bő vizes, szappanos lemosás! Használat közben étkezni, dohányozni, dohányozni, alkoholt fogyasztani TILOS ! Védelem: Védőszemüveg, védőkesztyű Veszély jele: C és Xi maró és irritatív R :22, 34,36/38 Intézkedés: S:2, S:7/15,S: 24/25,S:46, Bőrrel való érintkezést kerülni kell! Használat közben étkezni, dohányozni, dohányozni, alkoholt fogyasztani TILOS ! Magas szélsőséges hőmérsékletet kerülni kell! Védelem: Védőszemüveg, védőkesztyű Veszély jele: Xn és Xi környezet károsító és irritatív R 36/38 Intézkedés: S:2, S:25,S: 26,S:46,S:50, Bőrrel való érintkezést kerülni kell! Savval keverni tilos ( klórgáz fejlődés) ! Használat közben étkezni, dohányozni, dohányozni, alkoholt fogyasztani TILOS ! Magas szélsőséges hőmérsékletet kerülni kell! Védelem: Védőszemüveg, védőkesztyű Veszély jele: F gyúlékony R 10 Talaj szint alatti helyiségben tárolni tilos! 50 fok feletti hőnek kitenni tilos! Szem és bőr irritációt okoz Intézkedés: S:2, S:24/25,S: 26 , 28,S:46, Nyílt láng használatát meg kell tiltani!. Bő vizes, szappanos lemosás! Oxidáló szerektől távol tartandó ! Használat közben étkezni, dohányozni, dohányozni, alkoholt fogyasztani TILOS ! Védelem:l légzésvédelem: szerves oldószer elleni légzésvédő kézvédelem:oldószer ellen álló védőkesztyű bőr védelme antisztatikus, oldószernek ellenálló védőruha, Veszély jele: F gyúlékony R 11 Intézkedés: S:2, S:37/39,S: 46,S:51, Nyílt láng használatát meg kell tiltani! Bőr, szem és nyálkahártya irritációt okozhat. Bő vizes, szappanos lemosás! Szembe jutás után azonnali orvosi segítség szükséges! Használat közben étkezni, dohányozni, alkoholt fogyasztani TILOS ! A közvetlen kontaktust kerülni kell Védelem: védőkesztyű,védő szemüveg,zárt munkaruha, Veszély jele: C és Xi,maró és irritatív R:22,34,36/38, Intézkedés : S1/2,24/25,26,36,37,39,45, Használat közben étkezni,dohányozni,alkoholt fogyasztani tilos! Belégzés,vagy lenyelés esetén azonnali orvosi ellátást kell biztosítani Szembe jutás esetén 10-15 perces lágy öblítés,majd orvosi ellenőrzés Védelem: védőkesztyű, védőszemüveg, zárt munkaruha

8.SANI WC és szanitertisztító: Veszély jele:Xi irritatív R.36,38 Intézkedés: S1/2,24,25,26,28,46. Használat közben étkezni, dohányozni,alkoholt fogyasztani tilos! Szembe,bőrre ne kerüljön


9.BACY-SAN légfrissítő:

8/7

Szembe jutás esetén 10-15 perces lágy öblítés, majd orvosi ellenőrzés szükséges Klór tartalmú szerekkel keverni,együtt tárolni tilos ! Védelem: védőkesztyű, védőszemüveg, zárt munkaruha Veszély jele: C és Xi maró és irritattiv R 11,22,34,36,38. Intézkedés: S:2,26,28,37,39 Használat közben étkezni,dohányozni alkoholt fogyasztani tilos! Belégzést bőrre, vagy szembe jutást kerülni kell!Használat után bő szappanos langyos vizes mosdás. Hánytatás Tilos! Belégzés,vagy lenyelés esetén azonnali orvosi ellátást kell biztosítani! Védelem: védőkesztyű, védőszemüveg, zárt munkaruha


8/8

10.SCHI-EX WC fertőtlenítő illatosító: Veszély jele: C és Xi maró és irritattiv R 31,34,36,38. Intézkedés: S:2,24,25,26,27,28,37,39,45 Használat közben étkezni,dohányozni alkoholt fogyasztani tilos! Belégzést bőrre, vagy szembe jutást kerülni kell!Használat után bő szappanos langyos vizes mosdás. Savakkal érintkezve mérgező gázok keletkeznek,savakkal együtt tárolni tilos! Védelem: védőkesztyű, védőszemüveg, zárt munkaruha 11.PRO-480 padló és parketta tisztító: Veszély jele: F és Xi gyúlékony és irritatív R11,36. Intézkedés : S:2,24,25.36,37,38,43. Használat közben étkezni, dohányozni, alkoholt fogyasztani tilos! Gyújtóforrástól távol kell tartani! Bőrre, szembe jutás esetén bő langyos vizes mosás ,szakorvosi ellenőrzés! Védelem: védőkesztyű 12.Komfort légfrissítő:

:

Veszély jele: F+ gyúlékony R 10,11,12,36,66,67. Talaj szint alatti helyiségben tárolni tilos! 50 fok feletti hőnek kitenni tilos! Szem és bőr irritációt okoz Intézkedés: S:1,2,16,20,21, S:23,24,25,S: 26, 28,S:33,36,37,39,51, Nyílt láng használatát meg kell tiltani!. Bő vizes, szappanos lemosás! oldószerektől távol tartandó ! Használat közben étkezni, dohányozni, dohányozni, alkoholt fogyasztani TILOS ! Védelem:- légzésvédelem: szerves oldószer elleni légzésvédő - kézvédelem:oldószer ellen álló védőkesztyű - bőr védelme antisztatikus, oldószernek ellenálló védőruha, 13.URINEX húgykő és vízkőoldó: Veszély jele: C maró R:34 Intézkedés: S 1,2,26,27,28,37,39,45,62, Bőrrel történő érintkezést kerülni kell! Savval keverni tilos! ( Klórgáz fejlődés ) Magas hőmérsékletet kerülni kell! Használat közben étkezni, dohányozni, dohányozni, alkoholt fogyasztani TILOS ! Védelem: védőszemüveg, védőkesztyű 14.Spex szőnyegpadló tisztító: Veszély jele: Xi irritatív R: 36,38 Intézkedés : S :2,26,28,37,39,46, fokozottan tűzveszélyes, a dohányzás és nyílt láng használatát tiltani kell! Étkezni és alkoholt fogyasztani a használat folyamán tilos! Bőr és nyálkahártya irritációt okozhat. Használat után bő szappanos langyos vizes lemosás. Védelem: védőszemüveg, védőkesztyű. 15.Domestos fertőtlenítő szer: Veszély jele: Xi irritatív R :36,38. Intézkedés: S 2,25,26,46,50. Bőrrel történő érintkezést kerülni kell! Savval keverni tilos! ( Klórgáz fejlődés ) Magas hőmérsékletet kerülni kell! Használat közben étkezni, dohányozni, dohányozni, alkoholt fogyasztani TILOS !


8/9

Védelem: védőszemüveg, védőkesztyű 16. Cif aktív súróló Veszély jele:Xi irritatív R 36/38 Intézkedés: S:2, S:25,S: 26,S:46,S:50, szembe jutást,bőrrel való érintkezést kerülni kell! Használat közben étkezni, dohányozni, dohányozni, alkoholt fogyasztani TILOS ! Magas szélsőséges hőmérsékletet kerülni kell! Védelem: Védőszemüveg, védőkesztyű 17. Cif aktív gél : Veszély jele:Xi irritatív R 31 Intézkedés: S:1/2, S:20,26,S: 36,S:45,S:50, szembe jutást,bőrrel való érintkezést kerülni kell! Használat közben étkezni, dohányozni, dohányozni, alkoholt fogyasztani TILOS ! Magas szélsőséges hőmérsékletet kerülni kell! Védelem: Védőszemüveg, védőkesztyű 18.Klórlúg: Veszély jele:Xi irritatív R 31,36/38 Intézkedés: S:2, S:28,S:50, szembe jutást,bőrrel való érintkezést kerülni kell! Használat közben étkezni, dohányozni, dohányozni, alkoholt fogyasztani TILOS ! Savval keverni tilos ( klórgáz fejlődés) ! Magas szélsőséges hőmérsékletet kerülni kell! Védelem: Védőszemüveg, védőkesztyű 19. Háztartási Hypó: Veszély jele:Xi irritatív R 36 Intézkedés: S:1/2, S:26,37,S: 36,S:46, szembe jutást,bőrrel való érintkezést kerülni kell! Használat közben étkezni, dohányozni, dohányozni, alkoholt fogyasztani TILOS ! Magas szélsőséges hőmérsékletet kerülni kell! Védelem: Védőszemüveg, védőkesztyű 20.Hártartási sósav Veszély jele: C maró R:34,37 CAS szám 7647-01-0 Intézkedés: S 1,2,26,45,62,EINECS szám:231-595-7 Bőrrel történő érintkezést kerülni kell! (Égési jellegű sérülés !) A légutakat gőzeinek belégzése károsítja! Használat közben étkezni, dohányozni, dohányozni, alkoholt fogyasztani TILOS ! Védelem: védőszemüveg, védőkesztyű 21. Chemotox aerosol Veszély jele: F+ és N gyúlékony és körny károsító R12,36/37/38. Intézkedés : S:2,3,9.15,16,25,45.PB hajtógáz ! Használat közben étkezni, dohányozni, alkoholt fogyasztani tilos! Gyújtóforrástól távol kell tartani! Bőrre, szembe jutás esetén bő langyos vizes mosás ,szakorvosi ellenőrzés! Védelem: védőkesztyű A biztonsági adatlapokon szereplő védőeszközök juttatása és használata kötelező. A biztonsági adatlapokat és a védőeszközöket dolgozók részére az MVSZ-ben meghatározottak szerint át kell adni át kell adni és használatukról kioktatni.


8/10

VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSE. A veszélyes hulladék gyűjtésekor általánosan betartandó előírás, hogy minden esetben szelektíven kell gyűjteni és a tároló edényre jól láthatóan fel kell tüntetni a hulladék megnevezését és EWC számát valamint azt , hogy veszélyes hulladék.

1. Fáradt olajok (motor-, kábel,- hajtómű-, hidraulika) EWC: 13 02 05✳ UN osztály: 1993, 3082 H szám: 3-B, C szám: 51 Kezelési kód: D15 Fizikai megjelenési forma: F Hulladékkeletkezési tevékenység TEÁOR kód: Csomagolási mód: 1 E hulladékolajok szelektív gyűjtése nem követelmény. Gyűjtésükre telephelyenként "Fáradtolaj veszélyes hulladék" felirattal jó állapotú fémhordókat, esetleg tartályt kell biztosítani. A folyamatos gyűjtés biztosítására üres gyűjtőedényt kell készenlétben tartani. A gyűjtőhely közelében csatornaszem, vagy lefolyócső nem lehet. Esetleges kár elhárítására olajfelitató anyagot kell rendszeresíteni (homok, fűrészpor), amelyet "Tiszta olaj felszívató anyag" felirattal ellátott fedett edényben kell tartani. 2. Leselejtezett akkumulátorok ólom, nikkel-kadmium EWC: 20 01 33✳vagy 16 06 02* UN osztály: 2795, 3077 H szám: 6, 8 C szám: 18 Kezelési kód: D15 Fizikai megjelenési forma: S Hulladékkeletkezési tevékenység TEÁOR kód: Csomagolási mód: 4 Az elhasználódott, de nem sérült akkumulátorokat zárható raktárban (vagy zárható konténerben) "Akkumulátor gyűjtőhely veszélyes hulladék" felirattal ellátott helyen kell gyűjteni. A gyűjtőhelyen saválló tálcákkal, vagy saválló burkolat esetén saválló összefolyóval kell meggátolni a sav talajba kerülését.


8/11

Tilos olyan helyen történő tárolás, ahol illetéktelen személy hozzáférhet, illetve ahol a hőmérséklet az akkumulátorsav fagyáspontja alá süllyedhet. A meghibásodott, sérült akkumulátorokat a selejtezés után célszerű (akár egyenként is) azonnal az átvevőhelyre szállítani. 3. Olajfelszivató anyagok Olajos rongy

EWC: 15 02 02✳

Olajos fűrészport EWC: 15 02 02✳ UN osztály: 1993, H szám: 3-B,13 C szám: 51 Kezelési kód: D15 Fizikai megjelenési forma: S Hulladékkeletkezési tevékenység TEÁOR kód: Csomagolási mód: 5 A gyűjtés vastag falú polietilén zsákokban, hordókban vagy kukákban történhet. A gyűjtőedényeket jól olvasható "olajos rongy", "olajos fűrészpor", "olajos homok", "veszélyes hulladék" felirattal kell ellátni. A gyűjtőedényeket fedett tárolóban kell tartani, mivel a hulladék csapadékvízzel nem érintkezhet. 4. Fel nem használt régi festékek, lakkok EWC: 08 01 11✳ UN osztály: 1263, 3077 H szám: 3-A, 6, 13 C szám: 41 Kezelési kód: D15 Fizikai megjelenési forma: S Hulladékkeletkezési tevékenység TEÁOR kód: Csomagolási mód: 5 5. festék és lakk maradékot tartalmazó göngyölegek EWC: 15 01 10✳ UN osztály: 1263, H szám: 13, C szám: 41 Kezelési kód: D15 Fizikai megjelenési forma: S Hulladékkeletkezési tevékenység TEÁOR kód: Csomagolási mód: 5 A kiürült festékes, gyantás, lakkos és egyéb vegyszeres göngyölegek csak a bennük lévő maradéktól válnak veszélyes hulladékká. Feladat tehát, hogy a festékes göngyöleget a festék hígítójával, a lakkot a gyantás göngyölegek oldószerével ki kell mosni. A tisztított fémgöngyöleget a fémátvétellel


8/12

foglalkozó cég átveszi, a festékes hígítót, gyantás, lakkos oldószereket folyamatosan hígításra, oldásra fel lehet használni. A tisztítás vagy szabadtéren az elfolyást, elcsöpögést kizáró módon, vagy kialakított helyiségben történjen. A beszáradt festékes göngyöleget, festékkaparékot zárt edényben kell gyűjteni. A gyűjtőedényt " veszélyes hulladék" felirattal kell ellátni. 6. Szárazelemek ólom és nikkel-kadmium EWC: 20 01 33✳vagy 16 06 02* UN osztály: 2795, 3077, H szám: 6, 8 C szám: 5, 11 Kezelési kód: D15 Fizikai megjelenési forma: S Hulladékkeletkezési tevékenység TEÁOR kód: Csomagolási mód: 4 Kimerült szárazelemek irodatechnikai készülékekből, műszerekből. Gyűjtése műanyag vagy saválló edényekben. A gyűjtőedényekre jól olvasható "Szárazelemek" veszélyes hulladék felirattal kell ellátni. A gyűjtőedényeket fedett tárolóban kell tartani, mivel a hulladék csapadékvízzel nem érintkezhet.

7. Meghibásodott fémhalogén lámpák, kompakt fénycsövek EWC: 20 01 21✳ UN osztály: 2025, 3077, H szám: 13, 14 C szám: 16 Kezelési kód: D15 Fizikai megjelenési forma: S Hulladékkeletkezési tevékenység TEÁOR kód: Csomagolási mód: 4 Az üzemképtelen, meghibásodott lámpákat törés nélkül dobozába kell visszagyűjteni, a sérült búrájú lámpát állapotától függően dobozába vagy egyéb oly módon, hogy a kisülési cső ne sérüljön meg. A kompakt fénycsöveket nehézfém tartalmuk miatt ugyanilyen előírások mellett kell gyűjteni. 8. Irodatechnikai berendezések szalagjai, patronjai, kazettái EWC: 08 03 17✳ UN osztály: 1210, 3077 H szám: 3-A, 6, 13 C szám: 47 Kezelési kód: D15Fizikai megjelenési forma: S Hulladékkeletkezési tevékenység TEÁOR kód:


8/13

Csomagolási mód: 5 Az irodatechnikai berendezések festékkazettái festék patronjai. Gyűjtésük vastagfalú polietilén zsákban, dobozban, konténerekben, fedett gyűjtőhelyen. 9. Veszélyes anyaggal szennyezett műanyag (flakon) EWC: 17 02 04* UN osztály: 3077 H szám: 13, 14 8 C szám: 41 Kezelési kód: D15 Fizikai megjelenési forma: S Hulladékkeletkezési tevékenység TEÁOR kód: Csomagolási mód: 5 Gyűjtése szivárgásmentes fémhordóban, konténerben, kukában, jól láthatóan feltüntetve a hulladék nevét. Fedett gyűjtőhelyen kell gyűjteni. 10. Hulladékká vált szennyezett föld, kő, kavics EWC: 17 05 03* UN osztály: 3077 H szám: 6 C szám: 51 Kezelési kód: D15 Fizikai megjelenési forma: S Hulladékkeletkezési tevékenység TEÁOR kód Csomagolási mód: 8 A veszélyes hulladék kitermelését úgy kell megszervezni, hogy a szállítás mindjárt az ártalmatlanítóhoz történjen. Ha a munka sürgőssége ezt nem teszi lehetővé, akkor a szennyezés kimosódását gátló vízzáró betonon fóliatakarással kell ellátni.


8/14

1. számú melléklet a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelethez A veszélyes anyagok osztályba sorolása 1. Az anyagok veszélyesség szerinti osztályozásának szempontjai E rendelet szerint veszélyesek a Kbtv. 3. §-ban meghatározott sajátosságokkal bíró anyagok. E sajátosságok szerint történik az anyagok veszélyesség szerinti osztályozása. A veszélyesség megállapításának szempontjai 1. Fizikai-kémiai tulajdonságok 1.1. Robbanásveszélyes 1.2. Égést tápláló, oxidáló 1.3. Fokozottan tűzveszélyes 1.4. Tűzveszélyes 1.5. Kevésbé tűzveszélyes 1.6. Egyéb tényezők 2. Toxikológiai sajátosságok 2.1. Nagyon mérgező 2.2. Mérgező 2.3. Ártalmas 2.4. Maró 2.5. Irritatív 2.6. Túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) 2.7. Specifikus egészségkárosító sajátosságok: szerv vagy szervrendszer specifikus hatások heveny, félheveny vagy idült mérgezésben vagy azt követően, amelyek súlyosak és nem súlyosak, reverzíbilisek vagy irreverzíbilisek lehetnek 2.8. Rákkeltő 2.9. Mutagén 2.10. Reprodukció-károsító (szaporodást károsító) 2.10.1. fertilitást (nemző- és fogamzóképességet) károsító 2.10.2. utódkárosító 2.10.2.1. teratogén 2.10.2.2. embriotoxikus 2.10.3. (utód)generáció-károsító 2.10.4. egyéb reprodukciót károsító hatás 2.11. Egyéb jellemző tulajdonságok 2.11.1. bőrön át felszívódik 2.11.2. kumulálódik 2.11.3. egyéb (pl. átmenetileg vagy tartósan hatástalan szöveti raktározás, tárolódás) 3. Ökotoxikológiai, környezetkárosító, környezetszennyező sajátosságok 2. Méregerősség szerinti osztályozás Kategória Nagyon mérgező Mérgező

orális ALD patkány mg/kg <25 25 - 200

dermalis LD50, LD50, ALD patkány mg/kg <50 50 - 400

vagy

inhalációs LC50, ALC nyúlpatkány mg/liter/4 óra1 <0,25 0,25 - 1


8/15

Ártalmas >200 - 2000 >400 - 2000 >1 - 5 1 Aeroszolok, szemcsés anyagok belélegzése esetén, gázok, gőzök esetében az értékek nagyobbak (lásd 3. számú melléklet: 3.2.1, 3.2.2, 3.2.3.).

3. Veszélyszimbólumok és jelek E

robbanásveszélyes O

égést tápláló, oxidáló F+


fokozottan tűzveszélyes

F

tűzveszélyes T+

nagyon mérgező T

8/16


mérgező

Xn

ártalmas C

maró Xi

8/17


8/18

irritatív

N

környezeti veszély Megjegyzés: (valamennyi szimbólum narancssárga alapon, fekete rajz): • Az E, O, F, F+, T, T+, C, Xn, Xi, N az egyes veszélykategóriák jelzéseinek rövidítései betűkkel, ún. veszélyjelekkel; a veszélyjelek a szimbólumokkal együtt vagy azok "rövidítése" végett, azok nélkül is (pl. N-szimbólum, környezeti veszély veszélyjelöléssel) használatosak. Néhány veszélykategóriát (kevésbé tűzveszélyes, szenzibilizáló stb.) betűjelzés hiányában a megfelelő R-számmal jelzünk (pl. szenzibilizáló: R 42 és/vagy R 43). • Ha egynél több figyelmeztető veszélyjel van hozzárendelve egy anyaghoz: • a T+, illetve T veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az Xn, Xi és C veszélyjel felhelyezése, • a C veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az Xn, Xi veszélyjel felhelyezése, • az E veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az F+, F és az O veszélyjelek felhelyezése. 4. A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R mondatok R1 Száraz állapotban robbanásveszélyes

Csongrád megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága Oldalszám: MUNKAVÉDELMI Kiadás száma: 1 Változat száma: 1 SZABÁLYZAT R2 R3 R4 R5 R6 R7 R8 R9 R 10 R 11 R 12 R 14 R 15 R 16 R 17 R 18 R 19 R 20 R 21 R 22 R 23 R 24 R 25 R 26 R 27 R 28 R 29 R 30 R 31 R 32 R 33 R 34 R 35 R 36 R 37 R 38 R 39 R 40 R 41 R 42 R 43 R 44 R 45 R 46 R 48 R 49 R 50 R 51 R 52 R 53 R 54 R 55 R 56 R 57 R 58 R 59

8/19

Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületeket képez Hő hatására robbanhat Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes Tüzet okozhat Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes Kevésbé tűzveszélyes Tűzveszélyes Fokozottan tűzveszélyes Vízzel hevesen reagál Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek Oxidáló anyaggal érintkezve robbanásveszélyes Levegőn öngyulladó A használat során robbanásveszélyes/tűzveszélyes gáz-levegő elegy keletkezhet Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet Belélegezve ártalmas Bőrrel érintkezve ártalmas Lenyelve ártalmas Belélegezve mérgező (toxikus) Bőrrel érintkezve mérgező (toxikus) Lenyelve mérgező (toxikus) Belélegezve nagyon mérgező (toxikus) Bőrrel érintkezve nagyon mérgező (toxikus) Lenyelve nagyon mérgező (toxikus) Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek A használat során tűzveszélyessé válik Savval érintkezve mérgező gázok képződnek Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes Égési sérülést okoz Súlyos égési sérülést okoz Szemizgató hatású Izgatja a légutakat Bőrizgató hatású Nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat Maradandó egészségkárosodást okozhat Súlyos szemkárosodást okozhat Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet) Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet) Zárt térben hő hatására robbanhat Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet) Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet) Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet) Nagyon mérgező a vízi szervezetekre Mérgező a vízi szervezetekre Ártalmas a vízi szervezetekre A vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat Mérgező a növényvilágra Mérgező az állatvilágra Mérgező a talaj szervezeteire Mérgező a méhekre A környezetben hosszantartó károsodást okozhat Veszélyes az ózonrétegre

Csongrád megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága Oldalszám: MUNKAVÉDELMI Kiadás száma: 1 Változat száma: 1 SZABÁLYZAT R 60 R 61 R 62 R 63 R 64 R 65 R 66 R 67

8/20

A fertilitást (fogamzóképességet vagy nemzőképességet) károsíthatja A születendő gyermekre ártalmas lehet A fertilitásra (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet A születendő gyermeket károsíthatja Szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja Lenyelve ártalmas, aspiráció (idegen anyagnak a légutakba beszívása) esetén tüdőkárosodást okozhat Ismételt expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja Gőzök álmosságot vagy szédülést okozhatnak

Összetett R mondatok R 14/15 Vízzel hevesen reagál és közben fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek R 15/29 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes és mérgező gázok képződnek R 20/21 Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas R 20/22 Belélegezve és lenyelve ártalmas R 21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas R 20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas R 23/24 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező R 24/25 Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező R 23/25 Belélegezve és lenyelve mérgező R 23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező R 26/27 Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező R 26/28 Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező R 26/27/28 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező R 27/28 Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező R 36/37 Szemizgató hatású, izgatja a légutakat R 36/38 Szem- és bőrizgató hatású R 37/38 Bőrizgató hatású, izgatja a légutakat R 36/37/38 Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat R 39/23 Belélegezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást R 39/24 okozhat R 39/25 Lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó R 39/23/24 egészségkárosodást okozhat Belélegezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást R 39/23/25 okozhat Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó R 39/24/25 egészségkárosodást okozhat Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó R 39/23/24/25 egészségkárosodást okozhat Belélegezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást R 39/26 okozhat Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó R 39/26/27 egészségkárosodást okozhat Bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást R 39/27 okozhat Lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást R 39/28 okozhat Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó R 39/26/28 egészségkárosodást okozhat Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó R 39/27/28 egészségkárosodást okozhat Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, R 39/26/27/28 maradandó egészségkárosodást okozhat R 40/20 Belélegezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat

Csongrád megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága Oldalszám: MUNKAVÉDELMI Kiadás száma: 1 Változat száma: 1 SZABÁLYZAT R 40/21 R 40/22 R 40/20/21 R 40/20/22 R 40/21/22 R 40/20/21/22 R 42/43 R 48/20 R 48/21 R 48/22 R 48/20/21 R 48/20/22 R 48/21/22 R 48/20/21/22 R 48/23 R 48/24 R 48/25 R 48/23/24 R 48/23/25 R 48/24/25 R 48/23/24/25 R 50/53 R 51/53 R 52/53

8/21

Bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve és bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáció) Hosszabb időn át belélegezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat Hosszabb időn át bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat Hosszabb időn át belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat Hosszabb időn át belélegezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat Hosszabb időn át bőrrel érintkezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat Hosszabb időn át belélegezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat Hosszabb időn át bőrrel érintkezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat Hosszabb időn át belélegezve és bőrön keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat Hosszabb időn át belélegezve és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat Bőrön és szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat Ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat

5. A veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló S mondatok S1 Elzárva tartandó S2 Gyermekek kezébe nem kerülhet S3 Hűvös helyen tartandó S4 Lakóterülettől távol tartandó S5 ... alatt tartandó (a folyadékot a gyártó határozza meg) S6 ... alatt tartandó (az inert gázt a gyártó határozza meg) S7 Az edényzet légmentesen lezárva tartandó S8 Az edényzet szárazon tartandó S9 Az edényzet jól szellőztethető helyen tartandó S 12 A tartályt nem szabad légmentesen lezárni S 13 Élelmiszertől, italtól és takarmánytól távol tartandó S 14 ...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó határozza meg] S 15 Hőhatástól távol tartandó S 16 Gyújtóforrástól távol tartandó - Tilos a dohányzás S 17 Éghető anyagoktól távol tartandó S 18 Az edényzetet óvatosan kell kezelni és kinyitni S 20 Használat közben enni, inni nem szabad

Csongrád megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága Oldalszám: MUNKAVÉDELMI Kiadás száma: 1 Változat száma: 1 SZABÁLYZAT S 21 S 22 S 23 S 24 S 25 S 26 S 27

8/22

Használat közben tilos a dohányzás Az anyag porát nem szabad belélegezni A keletkező gázt/füstöt/gőzt/permetet nem szabad belélegezni (a gyártó határozza meg) A bőrrel való érintkezés kerülendő Kerülni kell a szembejutást Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni A szennyezett ruhát azonnal le kell vetni/venni Ha az anyag a bőrre kerül, ...-val/vel bőven azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza S 28 meg) S 29 Csatornába engedni nem szabad S 30 Soha nem szabad vízzel keverni S 33 A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell S 35 Az anyagot és az edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell S 36 Megfelelő védőruházatot kell viselni S 37 Megfelelő védőkesztyűt kell viselni S 38 Ha a szellőzés elégtelen, megfelelő légzőkészüléket kell használni S 39 Szem-/arcvédőt kell viselni A padlót és a beszennyeződött tárgyakat ...-val/-vel kell tisztítani (az anyagot a gyártó határozza S 40 meg) S 41 Robbanás vagy tűz esetén a keletkező gázokat nem szabad belélegezni S 42 Füst-/permetképződés esetén megfelelő légzésvédőt kell viselni (típusát a gyártó adja meg) Tűz esetén ...-val/-vel oltandó (az anyagot a gyártó határozza meg). Ha a víz használata S 43 fokozza a veszélyt, "Víz használata tilos" mondatot is hozzá kell tenni Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell S 45 mutatni Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az S 46 orvosnak meg kell mutatni S 47 ... °C feletti hőmérsékleten nem tárolható (a gyártó határozza meg) S 48 ...-val/-vel nedvesen tartandó (az anyagot a gyártó határozza meg) S 49 Csak az eredeti edényzetben tárolható S 50 ...-val/-vel nem keverhető (az anyagot a gyártó határozza meg) S 51 Csak jól szellőztetett helyen használható S 52 Nagy felületű, tartózkodásra alkalmas helyiségekben nem használható S 53 Kerülni kell az expozíciót, - használatához külön utasítás szükséges S 56 Az anyagot és edényzetét veszélyes-, vagy speciális hulladék gyűjtőhelyre kell vinni S 57 A környezetszennyezés elkerülésére megfelelő edényzetet kell használni A hulladékanyag visszanyeréséhez/újrahasznosításához a gyártótól/forgalmazótól kell S 59 tájékoztatást kérni S 60 Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani S 61 Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Speciális adatokat kell kérni/Biztonsági adatlap Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni és megmutatni az edényzetet S 62 vagy a címkét Belégzés miatt bekövetkező baleset esetén a sérültet friss levegőre kell vinni és biztosítani S 63 számára a nyugalmat S 64 Lenyelés esetén a szájat vízzel öblítjük ki (csak abban az esetben ha a sérült nem eszméletlen). ÖsszetettS mondatok S 1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó S 3/7 Az edényzet jól lezárva, hűvös helyen tartandó Hűvös, jól szellőztethető helyen, ...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen S 3/9/14 anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 3/9/49 Hűvös, jól szellőztethető helyen, csak az eredeti edényben tárolható Hűvös, jól szellőztethető helyen, ...-tól/-től távol, csak az eredeti edényzetben tárolható S 3/9/14/49 [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] Hűvös helyen, ...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó S 3/14 határozza meg] S 7/8 Az edényzet légmentesen lezárva, szárazon tartandó

Csongrád megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága Oldalszám: MUNKAVÉDELMI Kiadás száma: 1 Változat száma: 1 SZABÁLYZAT S 7/9 S 7/47 S 20/21 S 24/25 S 27/28 S 29/35 S 29/56 S 36/37 S 36/39 S 37/39 S 36/37/39 S 47/49

8/23

Az edényzet légmentesen lezárva és jól szellőztethető helyen tartandó Az edényzet légmentesen lezárva ... °C hőmérsékletet nem meghaladó helyen tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg) A használat közben enni, inni és dohányozni nem szabad Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást Ha az anyag a bőrre jut, a szennyezett ruhát rögtön le kell vetni és a bőrt kellő mennyiségű ...- val/-vel azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg) Csatornába engedni nem szabad. Az anyagot és edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell Csatornába engedni nem szabad, az anyagot és az edényzetét a veszélyes- vagy speciális hulladékgyűjtő helyre kell vinni Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni Megfelelő védőruházatot és szem-/arcvédőt kell viselni Megfelelő védőkesztyűt és arc-/szemvédőt kell viselni Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni ... °C hőmérsékleten, csak az eredeti edényzetben tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg)


9/1

9. sz. melléklet - Jegyzőkönyv minta az alkoholszondás ellenőrzésről

Jegyzőkönyv alkohol-teszteres, alkoholszondás ellenőrzésről

Készült: __________ év _____________ hó ______ nap ______ óra ______ perc Jelen vannak:

_____________________________________________________ _____________________________________________________

Ellenõrzés alá vont személy neve: munkahelye: * Az ellenõrzés

___________________________________ ___________________________________

munkakezdés elõtt, munkavégzés közben, munkaidõ végén történt.

A készülék által jelzett eredmény: ____________ mg/l A szonda által jelzett eredmény: ______________ % Az ellenõrzés alá vont személy sajátkezû nyilatkozata: * A mérés eredményét nem vitatom, véralkohol vizsgálatot nem kérek. * A mérés eredményét vitatom, ezért véralkohol vizsgálatot kérek. * Az ellenõrzést megtagadom. __________________________ az ellenőrzött személy aláírása Intézkedés: _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ ___________________________________________________ * A megfelelõ szöveg aláhúzandó Derekegyháza, ________ év _____________ hó _____ nap

_____________________________ az ellenőrzést végző személy aláírás beosztása Kapják:

szervezeti egység vezetõ


10/1

10. sz. melléklet - Képernyős munkahely kialakításának minimális követelményei 1.1. Általános rendelkezés A képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára. 1.2. Képernyő a) A képernyőn megjelenő jelek jól definiáltak és világos formájúak, megfelelő méretűek legyenek, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel. b) A képernyőn megjelenő kép legyen stabil, villódzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad előfordulnia. c) A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható. d) A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető. e) Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát. f) A képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat. 1.3. Billentyűzet a) A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el. b) A billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa. c) A billentyűzet felszíne legyen fénytelen, a fényvisszaverődés elkerülése érdekében. d) A billentyűkön lévő jelek egymástól könnyen megkülönböztethetőek és a munkahelyzetből jól olvashatóak legyenek. 1.4. Munkaasztal vagy munkafelület a) A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. b) A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető. 1.5. Munkaszék a) A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. b) A szék magassága legyen könnyen állítható. c) A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető. d)1 Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt, illetve kartámaszt kell biztosítani.

1


10/2

2. KÖRNYEZET 2.1. Térkövetelmények A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához. 2.2. Megvilágítás a) Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit. b) A képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró tükröződést és fényvisszaverődést oly módon kell megelőzni, hogy a képernyős munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőivel. 2.3. Tükröződés és fényvisszaverődés a) A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn. b) Az ablakokat igazítható takaróeszközök megfelelő rendszerével kell ellátni, hogy a képernyős munkahelyre eső nappali megvilágítást csökkenteni lehessen. 2.4. Zaj A munkahelyhez tartozó berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a munkahely berendezésekor, különös tekintettel arra, hogy ne zavarja a figyelmet és a beszéd meg értést. 2.5. Klíma a) A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfort-érzést okozzon. b) A használó legyen védve a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatt hőt termelő berendezésektől. c)2 A páratartalmat megfelelő szinten kell biztosítani és tartani. 2.6. Sugárzás Minden sugárzást a látható fénysugárzás kivételével, a használó egészsége és biztonsága szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni.

2


11/1

11. sz. melléklet - Nemdohányzók védelméről és a dohányzás szabályairól

1999. évi XLII. Törvény / kivonatos / a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól A törvény célja a nemdohányzók védelme a dohányzás egészségkárosító hatásaival szemben, egyidejűleg figyelemmel az egészséghez, az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok érvényesülésének elősegítésére, illetőleg a dohányzáshoz, a társadalmi együttélés magatartás-normáinak megfelelő dohányzási szokások megtartásához fűződő jogosultságok, valamint a magánszféra tiszteletben tartására. A törvény a jog eszközrendszerével kívánja kiegészíteni a társadalmi önszabályozás, valamint az egészségmegőrzés programjainak a dohányzással összefüggő magatartásformáló és - indirekt módon - a dohányzás mérséklésére irányuló szerepét. Céljával összhangban a dohánytermékek forgalmazásával kapcsolatban javasolja további meghatározott korlátozó szabályoknak a jogrendszerbe iktatását. A törvény - a dohányzás, illetve a dohánytermékek forgalmazásának differenciált korlátozásával - kiemelten vonja védelem alá azokat a személyeket, akik életkoruk, vagy egészségi állapotuk következtében fokozott mértékben veszélyeztettek a passzív dohányzás egészségkárosító hatásával szemben. Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában a) dohánytermék: cigaretta, szivar, szivarka, pipadohány és más fogyasztási dohány, vagy egyéb, külön jogszabály szerint dohányzásra szánt, dohány alapanyagú termék; b) dohányzás: a dohánytermék füstképződéssel járó elégetése; e) zárt légterű helyiség: valamely műszaki megoldással környezetétől fizikailag lehatárolt létesítmény, eszköz, amelynek a külső környezetből történő folyamatos légcseréje nem, vagy kizárólag nyílászárók, illetőleg egyéb műszaki berendezés útján biztosított. A dohánytermékek fogyasztásának alapvető szabályai (4) A dohányzóhely ugyanabban a helyiségben nem jelölhető ki, kivéve, ha annak légtere a helyiség egyéb részétől elkülöníthető, vagy az elkülönítés megfelelő légtechnikai megoldás alkalmazásával megoldható. A dohányzásra kijelölt hely zárt légterű csak abban az esetben lehet, ha a megfelelő légcsere feltételei nyílászáró szerkezetekkel, vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítottak, és ott más, nemdohányzó személy bent tartózkodása - a munkaköri feladatok ellátásán kívül, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseire is figyelemmel - a helyiség rendeltetéséből adódóan nem szükségszerű. (5) A (4) bekezdés alkalmazásában megfelelő a dohányzóhelyek légtechnikai elkülönítése abban az esetben, ha a helyiségben legalább a) a friss levegő befúvását, illetve az elhasznált levegő elszívását biztosító mechanikus szellőztető berendezés működik, és b) a dohányzóhelyek kijelölése, valamint a helyiség légöblítése olyan módon került kialakításra, hogy a dohányfüst a keletkezése helyétől közvetlenül az elszívó csatornába áramlik anélkül, hogy a nemdohányzó helyek az áramlás irányába esnének. (6) A kijelölt dohányzóhelyek megfelelőségét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes városi, fővárosi kerületi (a továbbiakban együtt: városi) intézete, illetve tűzvédelmi szempontból a tűzvédelmi hatóság jogosult rendszeresen ellenőrizni.


11/2

(7) A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyiségeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni, valamint a belépő vendégforgalom számára jól látható helyen fel kell tüntetni, ha a szórakoztató, vendéglátó-ipari szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézményben a dohányzás a (3) bekezdés a) pontja alapján korlátozás nélkül megengedett. A jelölés megfelelőségét a fogyasztóvédelmi felügyelőség rendszeresen ellenőrzi. (8) A munkavállalók munkahelyi dohányzásának, valamint a dohányzóhelyek munkavállalók részére történő kijelölésének feltételeire külön jogszabály, valamint a munkáltató rendelkezései irányadóak. A törvény meghatározza azokat a helyeket, ahol a dohányzás korlátozott. E helyek közös sajátossága - a korlátozás céljából adódóan - a zárt, a külső környezettel folyamatos légcserét csak az 1. § e) pontja szerinti korlátozott módon biztosító légtér, valamint a korlátozással érintett helyiségek rendeltetéséből fakadó, több személy által történő együttes használat. Az együttes használatnak a helyiség rendeltetéséből kell adódnia, a korlátozás alkalmazandóságának nem feltétele azonban, hogy a rendeltetésszerű használat során a helyiségben egyidejűleg ténylegesen többen is tartózkodjanak. A szabályozás a dohányzási korlátozással érintett helyiségekben az arra kijelölt helyeken engedi meg a dohányzást, ezen általános szabály alól azonban kétirányú kivételt enged. Egyrészt - életkoruknál, egészségi állapotuknál vagy az igénybevett szolgáltatás jellegénél fogva különös védelmet igénylő személyek érdekében - egyes helyeken - dohányzóhelyek kijelölésének tilalmával - a törvény teljesen megtiltja a dohányzást. Másrészt - meghatározott szolgáltatási körben - a dohányzási korlátozás alól teljes körű kivételt ad. Ez utóbbi kivételek egyikében értelemszerű a korlátozás alóli mentesítés, a másik esetben a szolgáltatás jellege nem teszi indokolttá dohányzási korlátozás alkalmazását, valamint az ezen körbe tartozó szolgáltatást nyújtók többségénél végrehajthatatlan feladatot jelent önálló, e törvénynek megfelelő dohányzóhelyek elkülönítése. A dohányzóhely kijelölésének mikéntjére és a kijelölés megfelelőségének ellenőrzésére vonatkozó szabály a biztosítéka annak, hogy az elkülönített hely kijelölése valóban megfelelő intézkedést jelentsen a nemdohányzók érdekeinek védelme szempontjából azáltal, hogy a dohányzóhely ne csupán térben, de fizikailag is elkülönüljön a korlátozással érintett helyiség egyéb részeitől. Egyidejűleg a törvény előírja az elkülönített dohányzóhely megfelelő belső légcseréjének biztosítását is. A törvény a 18. életévét be nem töltött személyek közforgalmú intézményben történő dohányzása tekintetében kategorikus tilalmat rendel el. Ennek megfelelően ezek a személyek a jelzett intézményekben még az arra kijelölt helyen sem dohányozhatnak. A tilalmat megsértőkkel szembeni szankcióalkalmazás lehetőségéről és mikéntjéről a 7. § rendelkezik. 4. § (1) A 2. § (1) bekezdésének a), illetőleg c) pontjaiban meghatározott esetekben - az (5)-(6) bekezdésekben, valamint a 2. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - dohányzásra az e törvényben foglaltaknak, valamint a tűzvédelmi szabályoknak megfelelő helyet kell kijelölni és fenntartani, amennyiben megfelelő önálló helyiség rendelkezésre áll, vagy az azonos helyiségben a dohányzóhely 2. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő kijelölése a helyiség rendeltetésszerű igénybevételének veszélyeztetése nélkül megoldható, és a kijelölés a 2. § (2) bekezdése alapján nem tiltott. Dohányzóhely kijelölésének hiányában a helyiségen kívül dohányzás céljára szolgáló területet kell meghatározni, a 2. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával. A törvény a dohányosok és a nemdohányzók érdekeinek megfelelő egyeztetésével kötelezővé teszi a dohányzási korlátozással érintett helyiséget igénybevevők részére elkülönített dohányzóhely kijelölését vagy - a helyiségen kívül - megfelelő dohányzóhely meghatározását. A dohányzóhelyet elsődlegesen önálló helyiségben vagy a dohányzási korlátozással érintett helyiségen belüli megfelelő elkülönítéssel kell biztosítani. Amennyiben ez a megfelelő feltételek hiányában vagy e törvény tiltó rendelkezése következtében nem lehetséges, a helyiségen kívül a dohányzás céljára szolgáló területet kell meghatározni. Ez utóbbi eset mikéntjére a törvény további rendelkezést nem ad, e terület tehát bárhol meghatározható, a helymeghatározás azonban nyilvánvalóan nem lehet ellentétes a törvényben vagy egyéb jogszabályokban foglalt, a dohányzás korlátozására, illetőleg teljes tilalmára vonatkozó más szabályokkal.


12/1

12. sz. melléklet - Munkavédelmi érdekképviselet

A munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés, a munkavédelmi képviselő A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt, vagy képviselőket választani. A munkavédelmi képviselők számára, megválasztásának rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyvének az üzemi tanács tagjaira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkavédelmi képviselőnek és az intézet munkavédelmi felelősének együtt kell működniük az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során. A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen: •

a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról,

•

az egészség megóvására végrehajtásáról,

•

a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka-végzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről.

és

a

munkabalesetek

megelőzésére

tett

intézkedések

A munkavédelmi képviselő fentiekben meghatározott jogának gyakorlása keretében: •

működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól,

•

részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére, biztonságára, ideértve az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is.

•

tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést.

•

véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti az intézetnél a szükséges intézkedések megtételét,

•

részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában,

•

indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi felügyelethez fordulhat.

A munkavédelmi képviselőnek a fentiekben meghatározott kezdeményezéseire az intézetnek intézkednie és 8 napon belül válaszolnia kell.


13/1

13. sz. melléklet - Vállalkozói szerződés melléklet külső munkavállalónak Vállalkozói szerződések - munka- és tűzvédelmi melléklete A munka-és tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályok előírják, hogy a tevékenységben résztvevő felek - Megrendelő és Vállalkozó - munka és tűzvédelmi kötelezettségeit írásban kell rögzíteni. A szerződés hatálya a vállalt munka elvégzéséig, a terület visszaadásáig, illetve visszavonásig érvényes a Megrendelő és: ............................................................................................................................. Vállalkozó között. A szerződés módosítását bármely fél kezdeményezheti, a módosítás jogszabállyal, állami szabvánnyal ellentétes.

azonban nem lehet

I. rész Munkavédelem 1./ A Megrendelő területén tevékenykedő vállalkozások dolgozói kötelesek betartani az érvényben lévő állami jogszabályok, szabványok, Biztonsági Szabályzatok valamint az egyéb hatályban lévő rendelkezések munkavédelmi és tűzvédelmi előírásait, a Megrendelő Munkavédelmi valamint Tűzvédelmi Szabályzatában foglaltakat. A Megrendelő az említett szabályokba való betekintés lehetőségét biztosítja és a jelen Szerződés pld- t a Vállalkozónak átadja. 2./ A Vállalkozó a munkát csak a szerződésben meghatározott területen végezheti. A terület elhatárolása, elkészítése a vállalkozó feladata. A Vállalkozó dolgozói a szerződésben meghatározott munkaterületeken kívül más helyen nem tartózkodhatnak, a meghatározott munkaterületeken kívüli más területre nem léphetnek be. 3./ A Vállalkozó köteles a munkavégzése során írásban kijelölni a munka irányításával és ellenőrzésével, a munkavédelmi szabályok betartásával megbízott felelős vezetőt. 4./ A Vállalkozó dolgozóinak a munka megkezdése előtti munkavédelmi oktatást és az ismétlődő oktatásokat a Vállalkozó, vagy az általa megbízott vezető tartja és dokumentálja a vonatkozó rendelet előírásainak megfelelően. A vállalkozó igényelheti, hogy a munkavédelmi oktatást a Megrendelő munkavédelmi szakembere tartsa meg, de a Vállalkozó ezirányu igényét írásban kell a Megrendelő felé eljuttatni a munkálatok megkezdése előtt. 5./A Megrendelő a munkaterületet ezen szerződéssel a Vállalkozónak írásban adja át, az átadást követően a területen mindennemű munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi szabály betartásáért a Vállalkozó a felelős. 6./ Ha a Vállalkozó munkavégzése működő üzemben, vagy mellett történik, a vállalkozó cég vezetője a működő üzem vezetőjétől "Munkavégzési Engedély”-t kérhet.


13/2

A Munkavégzési engedélyben kell meghatározni a biztonságos munkavégzés feltételeit, az együttes munkavégzés összehangolásához szükséges követelményeket. 7./ A Vállalkozó energiavételezésére a megrendelést adó illetékes vezetőnek az írásos engedélye alapján kerülhet sor, amelyben meg kell határozni az energiavételezés műszaki és biztonságtechnikai feltételeit. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor a vállalkozó kötelessége a munkavégzés megkezdése előtt a biztonságos munkavégzés feltételeiről meggyőződni. A Vállalkozó kérheti, hogy a Megrendelő írásban nyilatkozzon az energiavételezés átadásáról, a kapcsolatos betartandó biztonsági előírásokról. 8./ A Vállalkozó azon területeken, ahol az ő dolgozói munkát végeznek, köteles a munkaterületek rendszeres munkavédelmi ellenőrzését a vonatkozó rendeletnek megfelelően megszervezni és végrehajtani. 9./ A Megrendelő a Vállalkozó munkaterületén jogosult munkavédelmi ellenőrzést tartani, munkavédelmi hiányosságok megszüntetésére a Vállalkozó vezetőjét felszólítani, és a tapasztalt hiányosságok megszüntetését ellenőrizni. Az ellenőrzést a Vállalkozó köteles eltűrni és annak eredményességéhez a maximális segítséget és lehetőséget biztosítani. 10./ A munkavédelmi szabályokat figyelmeztetés ellenére ismételten megsértő Vállalkozó dolgozóinak munkavégzését a Megrendelő jogosult a működési területén megtiltani. 11./ Akár a Vállalkozó, akár a Megrendelő előzetes kérésére rendkívüli szemle összehívható, az előzőekben ismertetett feltételek tisztázására. 12./ Mindennemű alkoholfogyasztás, vagy alkoholos állapotú munkavégzés a munka időtartama alatt tilos! Ennek érdekében a Megrendelőnek jogában áll a Vállalkozó dolgozóit a helyszínen ellenőrizni. A Vállalkozó dolgozói kötelesek az alkoholszondás ellenőrzésnek alávetni magukat. Amennyiben ezt valaki megtagadja, úgy kell tekinteni, mintha az alkoholos állapot bizonyított lenne. Amennyiben az ellenőrzés pozitív, a dolgozó munkavégzését a Vállalkozónak azonnal fel kell függeszteni, a Megrendelő munkaterületéről el kell távolítani.

13./ A Vállalkozó dolgozóit ért sérüléseket és munkabaleseteket a Vállalkozó munkavédelmi szabályzatának, munkavédelmi ügyrendjének előírásai szerint a Vállalkozó tartja nyílván és vizsgálja ki. - Azonnali bejelentésre kötelezett munkabalesetek esetén azonnal értesíteni kell: - a területileg illetékes Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőséget - a Megrendelőt illetve munkahelyi vezetőjét. 14./ Rendkívüli események esetében mint pl: mérgezés, gázömlés, villamos kábel megrongálása, energiavezeték szakadása, épületomlás, 100.000.-Ft-ot meghaladó kár stb. esetén azonnal értesítendő: - a Megrendelő 15./ A Vállalkozó munkavállalói részére előírt orvosi vizsgálatokat (előzetes, vagy időszakos) a Vállalkozó szervezi és bonyolítja.


13/3

16./ Az elsősegélynyújtáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekről (elsősegélynyújtó és mentődoboz) a munkaterület jellegének és a dolgozók létszámának megfelelően a Vállalkozó gondoskodik. 17./ A Vállalkozó (-k)-nak - a munkavégzés során keletkezett - hulladék elszállításáról folyamatosan gondoskodni kell. 18./ Veszélyes hulladéknak minősülő anyagokat a Vállalkozó átmenetileg sem tárolhat a Megrendelő munkaterületén. Az átadott munkaterületről a hulladék folyamatos elszállításáról a Vállalkozó gondoskodik. 19./ A munkavégzéshez szükséges egyéni és kollektív védőeszközöket, a tisztálkodási eszközöket a Vállalkozó a saját dolgozói részére köteles biztosítani. A kijelölt munkahelyi vezető - hiányában a Vállalkozó - kötelessége, hogy a munkavégzés során a dolgozóktól megkövetelje az egyéni védőeszközök használatát. Azt a dolgozót, aki az egyéni védőeszközt nem használja, a munkavégzéstől a Vállalkozónak el kell tiltani. A védőeszközök használatát, a Vállalkozó köteles megkövetelni a dolgozóitól, a Megrendelő a Vállalkozó vagy képviselője felé esetleges ellenőrzésének tapasztalati alapján ezügyben észrevételt tehet. 20./ A szociális ellátottság (öltöző, fürdő, étkezés, stb.) biztosítása a Megrendelő és a Vállalkozó külön közös megállapodása szerint történik. 21./ Amennyiben a Vállalkozó a vállalt munka elvégzéséhez alvállalkozók tevékenységé veszi igénybe, akkor a Vállalkozó és az alvállalkozók között a munka és tűzvédelmi szabályok betartására, a felelősség kérdésére a Vállalkozó köteles írásban intézkedni. 22./ A mennyiben a Vállalkozó bontási tevékenységet végez, akkor a helyi sajátosságoknak megfelelően a Vállalkozó köteles bontási tervet készíteni, és abban meghatározni a betartandó szabályokat.

II. rész TŰZVÉDELEM 1./ A Vállalkozó rendelkezésére bocsátott területet csak rendeltetésüknek megfelelően, a tűzvédelmi előírások betartásával szabad használni. 2./ A munkavégzésre átadott területen a tűzvédelmi eszközök, berendezések meglétéért, használhatóságáért, illetőleg a terület tűzbiztonságáért a Vállalkozó a felelős. 3./ A Vállalkozónak a munka megkezdése előtt dolgozóit tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatásokról nyilvántartást kell vezetni és a dokumentumok 1-1 példányát a munkaterületen kell tartani. 4./ A Vállalkozó köteles írásban kijelölni azt a személyt, akit - az átadott területre vonatkozóan - a tűzvédelmi előírások betartásával, illetve betarttatásával megbíz.


13/4

5./ Az átadott területen kívül berendezést, a tevékenységgel nem összefüggő egyéb tárgyakat, anyagokat lerakni, tárolni csak a Megrendelő hozzájárulásával szabad, a kérelem beszerzése a Vállalkozó kötelessége. 6./ Az átadott munkaterületen kívül tűzveszélyes gépet, berendezést üzemeltetni, illetőleg bármilyen tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a Megrendelő hozzájárulásával szabad, a kérelem beszerzése a Vállalkozó kötelessége. 7./ A terület átadása után a biztonságos munkavégzést, illetőleg a terület védelmét szolgáló tűzvédelmi eszközökről, készülékekről, berendezésekről, vagy a szükségessé váló tűzoltói felügyeletről a Vállalkozó gondoskodik. 8./ Megrendelő a munkavégzésre átadott területen jogosult tűzvédelmi ellenőrzést tartani, a tapasztalt hiányosságok felszámolását kérni. Az ellenőrzés eredményéről a Megrendelő a Vállalkozót írásban értesítheti. 9./ Közvetlenül tűz- vagy robbanásveszély, illetve veszélyeztetés esetén Megrendelő a munkavégzést a veszély elhárításáig jogosult leállítani. 10./ A tűzvédelmi előírásokat - figyelmeztetés ellenére - ismételten súlyosan megszegő dolgozó munkaterületen belüli munkavégzését a Megrendelő jogosult megtiltani. 11./ A Vállalkozó köteles betartani az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat. A tűzveszélyes munka végzésére jogosító "Engedély"-t a Vállalkozó adja ki saját dolgozója részére, ehhez kérheti a Megrendelő által az előírások kiegészítését. 12./ Bekövetkezett tűzesetről - az eloltott, illetve magától megszűnt tüzet is ideértve - a Megrendelőt haladéktalanul értesíteni kell.

Z Á R A D É K A munkaterületet a Megrendelő ezen szerződés aláírásával a megrendelésben rögzített feladatok elvégzéséhez a megtekintett állapotban a Vállalkozónak a mai napon a rendelkezésére bocsátja, s a továbbiakban a területen a munka,- tűz és környezetvédelmi előírások betartása Vállalkozó kötelessége.

........................., 200……. év ............................ hó. ..... nap.

Megrendelő részéről:

Vállalkozó részéről:

Csongrád megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága Oldalszám: MUNKAVÉDELMI Kiadás száma: 1 Változat száma: 1 SZABÁLYZAT ....................................... aláírás

......................................... aláírás

13/5


14/1

14. sz. melléklet - A munkavédelemmel kapcsolatos rendeletek, szabályzatok 1. A munkavédelmet jelentősen érintő jogszabályok 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1992 XXII.

törvény a Munka Törvénykönyvéről

2001. évi LXXVIII.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi II. törvény, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról

1997. évi CII.

törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról

2004. évi XI.

törvény a munkavédelemről szóló 1993.évi XCIII. Törvény módosításáról

2000 évi XXV

törvény a kémiai biztonságról

11/2002. (XII.28.)

FMM rendelete a munkavédelemről szóló 1993.évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993 (XII.26) rendelet módosításáról

2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről 15/2004 (IV.19.)

FMM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998 (I.16.) MüM rendelet módosításáról

2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról ( módosította a 20/2004 (IV.25.) FMM rendelet) 3/1979. (V. 29.) EüM rendelet az egyéni védőfelszerelésekről 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről 3/2002. (II: 8.) SZCSM-EüM rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 4/1997. (II. 21.) NM rendelet a 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet végrehajtásáról 4/2002. (II. 20.) SzCsM–EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 5/1993. (XII. 26.)

MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény végrehajtásáról

8/1998. (III. 31.)MüM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 8/2002. (III. 22.)Köm – EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 18/2001. (IV. 28.)

EüM rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről


14/2

20/1997. (XII. 19.)

MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet végrehajtásáról

26/1996. (VIII. 28.)

NM rendelet az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról

25/2000 (IX.30)

EÜM-SZCSM együttes rendelet munkahelyek kémiai biztonságáról

2. Gépeket, berendezéseket érintő jogszabályok 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról 21/1998. (IV. 17.)

IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról

29/2000. (IX. 13.)

GM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet módosításáról

14/2004. (IV.19.)

FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről

25/2004 (XII.21.)

FMM a 14/2004 FMM rendelet módosításáról

3. A foglalkozás-egészségügyet érintő jogszabályok 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 1997. évi CLIV törvény az egészségügyről 2/1983. (II. 14.) EüM rendelet a dolgozók bőrvédő készítménnyel történő ellátásáról 8/1983. (VI. 29.)

EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról

16/1986. (XII. 17.)

EüM rendelet az ittasság munkahelyi ellenőrzéséről véralkohol vizsgálattal

25/1996. (VIII. 28.)

NM rendelet az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről

25/1998. (XII. 27.)

EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről

27/1995. (VII. 25.)

NM rendelet a foglalkoztatás-egészségügyi szolgáltatásról

27/1996. (VIII. 28.)

NM rendelet a foglalkozási betegségek és a foglalkozási expozíció bejelentéséről és kivizsgálásáról

27/2000. (IX. 30.)

EüM. rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosításáról.


14/3

44/2000. (XII. 27.)

EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól

33/1998. (VI. 24.)

NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiéniás alkalmassági orvosi vizsgálatról és véleményezésről

50/1999. (XI. 3.)

EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális biztonsági követelményeiről

47/2001. (XII. 23.)

EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet módosításáról

61/1999. (XII. 1.)

EüM rendelet a biológiai munkavállalók védelméről

65/1999. (XII. 22.)

EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális egészségi és biztonsági követelményeiről

89/1995. (VII. 14.)

Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

tényezők

hatásának

kitett

4. A szabványosítást érintő jogszabályok 2001. évi CXII. tv.

a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosításáról

5. Biztonsági Szabályzatok 63/2004. (IV. 27.)

GKM rendelet a nyomástartó és töltőlétesítmények műszakibiztonsági hatósági felügyeletéről

14/1998. (XI. 27.)

GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról

15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról

6.

143/2004. (XII. 22.)

GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról

31/1995. (VII. 25.)

IKM rendelet a Vas-és Szabályzat kiadásáról

45/1999. (VIII. 4.)

GM rendelet a Vas-és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet módosításáról

47/1999. (VIII. 4.)

GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról

Fémipari Szerelési Biztonsági

A villamos biztonságtechnikát érintő jogszabályok 8/1981. (XII. 27.)

IpM rendelet a Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról

8/2001 (III.30.) GM rendelet A Villamosmű Biztonsági hatálybaléptetéséről 122/2004.( X.15.)

Követelményei Szabályzat

GKM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről

CSONGRÁD MEGYEI TERÜLETI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLAT ÉS GYERMEKOTTHONOK IGAZGATÓSÁGA SZEGED

Recommend Documents