TÁJÉKOZTATÓ
Az OTP Új Európa Nyíltvégű Értékpapír Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata
Budapest, 2007. november A PSZÁF engedélyének száma: E-III/110.585-1/2007. Kelte: 2007.11.12.
i
TARTALOM TÁJÉKOZTATÓ 1.
ÖSSZEFOGLALÁS ....................................................................................................................................... 1
2.
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................... 5
3.
FOGALMAK .................................................................................................................................................. 8 3.1 3.2
4.
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ........................................................................................................................ 8 EGYÉB, A TÁJÉKOZTATÓBAN HASZNÁLT FOGALMAK JELENTÉSE ................................................................. 10 NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL ADATAI .............................................................................................. 10
4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.8 4.9 4.10 4.11 4.12 5.
A LÉTREHOZANDÓ ALAP RÖVID BEMUTATÁSA ............................................................................................. 10 JEGYZÉSI HELYEK ......................................................................................................................................... 11 A JEGYZÉS, FIZETÉS MÓDJA .......................................................................................................................... 11 JEGYZÉSI IDŐSZAK........................................................................................................................................ 13 JEGYZÉSI ÁR ................................................................................................................................................. 13 MINIMÁLIS INDULÓ SAJÁT TÕKE ................................................................................................................... 13 ALULJEGYZÉS............................................................................................................................................... 14 TÚLJEGYZÉS ................................................................................................................................................. 14 A JEGYZÉSI ELJÁRÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA .............................................................................. 14 JEGYZÉSI GARANCIA ..................................................................................................................................... 14 JOGHATÓSÁG, HÁTTÉRSZABÁLYOK MEGNEVEZÉSE ...................................................................................... 14 A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BEMUTATÁSA, SOROZATONKÉNT ............................................ 15
A FORGALMAZÓ, A FORGALMAZÁSI HELYEK .............................................................................. 15 5.1
6.
A FORGALOMBAHOZATALI ÁR, A FIZETÉS MÓDJA ......................................................................................... 16 AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA......................................................................................................... 16
6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 6.6 6.7 6.8 7.
CÉGNÉV, MEGALAKULÁS, MŰKÖDÉS IDŐTARTAMA, ALAPTŐKE, CÉGBEJEGYZÉS .......................................... 16 SZÉKHELY .................................................................................................................................................... 17 TEVÉKENYSÉGI KÖR ..................................................................................................................................... 17 TULAJDONOSI SZERKEZET ............................................................................................................................ 17 ÜZLETI ÉV, PÉNZÜGYI HELYZET, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG, PIACI HELYZET BEMUTATÁSA ............................... 17 SZEMÉLYI FELTÉTELEK, VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ ÉS A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG TAGJAI ............................. 18 AZ ALAPKEZELŐ FELADATAI........................................................................................................................ 19 AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KEZELT NYILVÁNOS BEFEKTETÉSI ALAPOK ............................................................ 20 AZ OTP BANK NYRT BEMUTATÁSA (AZ ALAP LETÉTKEZELŐJE ÉS A BEFEKTETÉSI JEGYEK VEZETŐ FORGALMAZÓJA)..................................................................... 22
7.1 7.2 7.3 7.4 7.5 7.6 7.7 7.8
CÉGNÉV, MEGALAKULÁS, MŰKÖDÉS IDŐTARTAMA, ALAPTŐKE, CÉGBEJEGYZÉS .......................................... 22 SZÉKHELY .................................................................................................................................................... 22 TEVÉKENYSÉGI KÖR ..................................................................................................................................... 22 TULAJDONOSI SZERKEZET ............................................................................................................................ 23 ÜZLETI ÉV, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ................................................................................................................ 23 ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM ............................................................................................................................ 23 AZ OTP BANK NYRT. VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI ÉS FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK TAGJAI ......................... 24 A LETÉTKEZELŐ FELADATAI ........................................................................................................................ 26
8.
KÖNYVVIZSGÁLÓ .................................................................................................................................... 27
9.
A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACÁNAK BEMUTATÁSA ..................................................... 28
10.
JELENTŐS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK .................................................................................................. 30
11.
ADÓZÁS ....................................................................................................................................................... 31
11.1 11.2 11.3 11.4
ii
AZ ALAP ADÓZÁSA....................................................................................................................................... 31 A MAGÁNSZEMÉLY BEFEKTETŐK ADÓZÁSA.................................................................................................. 32 A BELFÖLDI INTÉZMÉNYI BEFEKTETŐK ADÓZÁSA ........................................................................................ 32 KÜLFÖLDI BEFEKTETŐK ADÓZÁSA ............................................................................................................... 32
TÁJÉKOZTATÓ 12.
FELELŐSSÉG ..............................................................................................................................................32
13.
NYILATKOZAT...........................................................................................................................................32
1.
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK.................................................................................................................34 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7
2.
AZ ALAP NEVE, TÍPUSA, FUTAMIDEJE ............................................................................................................34 AZ ALAPKEZELŐ CÉGNEVE, SZÉKHELYE, AZ ALAP ÜZLETI ÉVE.....................................................................34 A LETÉTKEZELŐ CÉGNEVE (SZÉKHELYE) ......................................................................................................34 AZ ALAP TŐKÉJE ...........................................................................................................................................34 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ................................................................................................................................34 A BEFEKTETŐI KÖR .......................................................................................................................................35 A TÁJÉKOZTATÓ ÉS A KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSÁRÓL, MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ FELÜGYELETI HATÁROZATOK SZÁMA, KELTE:...............................................................................................36 BEFEKTETÉSI POLITIKA........................................................................................................................36
2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7
BEFEKTETÉSI STRATÉGIA ..............................................................................................................................36 A PORTFOLIÓ LEHETSÉGES ELEMEI................................................................................................................36 BEFEKTETÉSI ARÁNYOK ÉS KORLÁTOK .........................................................................................................38 A SAJÁT TŐKE 10%-ÁT MEGHALADÓ ARÁNYBAN TARTHATÓ, AZONOS SOROZATBA TARTOZÓ ÉRTÉKPAPÍROK KÖRE ....................................................................................................................................40 A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKRE VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK .................................................................40 A VISSZAVÁLTÁSI IGÉNYEK TELJESÍTÉSE CÉLJÁRA ELKÜLÖNÍTETT LIKVID ESZKÖZÖK ..................................41 HITELFELVÉTEL, AZ ESZKÖZÖK MEGTERHELÉSE ...........................................................................................41
3.
A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BEMUTATÁSA, SOROZATONKÉNT....................................................................................................................................42
4.
A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA.......................................................42 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7
5.
FORGALMAZÁSI HELYEK ..............................................................................................................................43 FORGALMAZÁSI ÓRÁK...................................................................................................................................44 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSI ÁRA ........................................................................44 A VÁSÁRLÁS ÉS VISSZAVÁLTÁS MÓDJA.........................................................................................................45 ÉRTÉKPAPÍRSZÁMLA-VEZETÉS ......................................................................................................................47 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSE AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL .....................................................................................................................................48 HOZAMFIZETÉS .............................................................................................................................................48 AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK, AZOK ELSZÁMOLÁSA ..................................49
5.1 5.2 6.
AZ ALAP LÉTREHOZATALÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK ..........................................................................49 AZ ALAP MŰKÖDÉSE SORÁN FELMERÜLŐ KÖLTSÉGEK ..................................................................................49 AZ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK KISZÁMÍTÁSÁRA ÉS A SZÁMÍTÁSI HIBÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ...................................................................................................50
6.1 6.2 6.3 7.
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ..............................................................................................................................50 AZ ALAP ESZKÖZEINEK ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................................51 A KÖTELEZETTSÉGEK ELSZÁMOLÁSA............................................................................................................56 AZ ALAP MEGSZŰNÉSE, BEOLVADÁSA, ÁTALAKULÁSA.............................................................56
7.1 7.2 7.3
AZ ALAP MEGSZŰNÉSE .................................................................................................................................56 BEOLVADÁS ..................................................................................................................................................57 AZ ALAP ÁTALAKULÁSA ...............................................................................................................................58
8.
ÉRDEKELLENTÉTEK, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG...........................................................................58
9.
AZ ALAPKEZELŐ FELELŐSSÉGE ........................................................................................................59
10.
ÚJ ALAPKEZELŐ MEGBÍZÁSA..............................................................................................................60
11.
JOGVITÁK RENDEZÉSE ..........................................................................................................................60
12.
TÁJÉKOZTATÓK ÉS KÖZLEMÉNYEK ................................................................................................60
12.1 RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁS ........................................................................................................................60
iii
12.2 RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG, HIRDETMÉNYEK ................................................................. 60 12.3 A HIRDETMÉNYEK MEGJELENTETÉSÉNEK HELYE .......................................................................................... 61 13.
A TÁJÉKOZTATÓ ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA................................................... 61
14.
EGYEBEK .................................................................................................................................................... 62
15.
MELLÉKLETEK......................................................................................................................................... 63
15.1 1. SZ. MELLÉKLET: AZ ALAPKEZELŐ KÖNYVVIZSGÁLÓ ÁLTAL HITELESÍTETT PÉNZÜGYI ADATAI ................................................................................................................................................... 15.1-1 15.2 2. SZ. MELLÉKLET: A LETÉTKEZELŐ KÖNYVVIZSGÁLÓ ÁLTAL HITELESÍTETT PÉNZÜGYI ADATAI ................................................................................................................................................... 15.2-1 15.3 3.SZ. MELLÉKLET: A FORGALMAZÁSI HELYEK LISTÁJA .......................................................................... 15.3-1 15.4 4. SZ. MELLÉKLET: AZ ALAPKEZELŐ ÜZLETSZABÁLYZATÁNAK KIVONATA ........................................... 15.4-2 15.5 5.SZ. MELLÉKLET: AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KEZELT EGYÉB NYILVÁNOS ALAPOK BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁNAK BEMUTATÁSA................................................................................................................ 15.5-1 15.6 6.SZ. MELLÉKLET: AZ ALAPKEZELŐ 2007. JÚNIUS 30-I NEM AUDITÁLT PÉNZÜGYI ADATAI .................... 15.6-1
iv
TÁJÉKOZTATÓ
1. ÖSSZEFOGLALÁS Az Alap neve:
OTP Új Európa Nyíltvégű Értékpapír Alap
Az Alap rövid neve:
OTP Új Európa Alap
Az Alapkezelő neve:
OTP Alapkezelő Zrt.
Azon joghatóság, amely alá az Alapkezelő tartozik:
Magyar
Az Alapkezelő székhelye:
1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9., Magyarország
Az Alapkezelő cégjegyzékszáma és a cégjegyzéket vezető bíróság neve:
01-10-043959; Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság
Az Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenységi engedélyének száma és kibocsátója:
100.965/93.; Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogelődje), E-III/1213/2005, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
A Letétkezelő neve:
OTP Bank Nyrt.
Azon joghatóság, amely alá a Letétkezelő tartozik:
Magyar
A Letétkezelő székhelye:
1051 Budapest, Nádor u. 16., Magyarország
A Letétkezelő cégjegyzékszáma és a cégjegyzéket vezető bíróság neve:
01-10-041585; Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság
A Letétkezelő letétkezelést is magában foglaló tevékenységi engedélyének száma és kibocsátója:
33/1993., 983/1997/7., 1998. jan.29. 41.003/1998., 2001. ápr. 27. III/41.003-18/2001., 2002., febr. 19. III/41.00321/2002., 2002. dec. 20. III/41.003-22/2002; Állami Bankfelügyelet (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogelődje)
A Vezető Forgalmazó:
Lásd a Letétkezelőre vonatkozó fenti adatokat
Az Alap könyvvizsgálójának neve:
Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.
Azon joghatóság, amely alá a könyvvizsgáló
1
TÁJÉKOZTATÓ
tartozik:
Magyar
A könyvvizsgáló székhelye:
1068 Budapest, Dózsa György út 84/C., Magyarország
A könyvvizsgáló cégjegyzékszáma és a cégjegyzéket vezető bíróság neve:
01-09-07-1057; Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság
A könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló neve:
Ladányi Katalin
A könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló MKVK nyilvántartási száma:
003509
A forgalombahozatalról hozott alapkezelői határozat száma és kelte:
A 2007. szeptember 4-én kelt, 1/2007(09.04.) sz. Igazgatósági Határozat
A PSZÁF azon határozatának száma és kelte, amellyel a nyilvános forgalombahozatalt engedélyezte:
E-III/110.585/2007,
Az Alap nyilvántartásba vételéről szóló PSZÁF határozat száma és kelte:
E-III/110.585-1/2007
Az Alap PSZÁF nyilvántartási száma (lajstromszáma):
1111-251
Az Alap fajtája és típusa:
Nyíltvégű, nyilvános értékpapír alap
Az Alap futamideje:
Határozatlan
Az Alap futamidejének kezdőnapja:
Az Alap nyilvántartásba vételének napját követő első Magyarországi Banki Nap
A Befektetési Jegyek forgalombahozatalának módja:
Nyilvános forgalombahozatal; jegyzési eljárás (az Alap nyilvántartásba vételét megelőzően); folyamatos forgalmazás (az Alap nyilvántartásba vételét követően)
A Befektetési Jegyek forgalombahozatalának
A Magyar Köztársaság, valamint azon államok területe, mint Külföldi Forgalmazási Területek, melyeken való
2
TÁJÉKOZTATÓ
helye:
forgalombahozatalt az Alapkezelő elhatározza és amelyeken való forgalmazás feltételeinek az Alap, illetve az Alapkezelő eleget tesz az adott Külföldi Forgalmazási Területen való forgalmazásra államonként vonatkozó szabályok szerint
Jegyzési időszak
A 2007. november 5. napjától 2007. november 7. napjáig terjedő időtartam (a kezdő- és zárónapokat is beleértve)
Jegyzési Helyek:
A Tájékoztató 3. sz. mellékletében feltüntetett OTP Bank Nyrt. bankfiók(ok), mint a Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó Forgalmazási Hely(ek)
Forgalmazási Helyek:
A Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó, a Tájékoztató 3. sz. mellékletében feltüntetett értékesítési pont(ok), valamint a Társforgalmazókhoz kapcsolódó, Hazai Társforgalmazónként a Tájékoztató további mellékleteiben, Külföldi Társforgalmazónként az adott Külföldi Forgalmazási Területen történő forgalmazás különös feltételeit magában foglaló Forgalmazási Összefoglalóban meghatározott értékesítési pontok
Jegyzési ár:
A névértékkel egyező
A jegyzési eljárással forgalomba hozni kívánt Befektetési Jegyek maximális mennyisége:
Felülről nem korlátozott
Jegyzésre/vásárlásra jogosultak köre:
Nincs korlátozás (mindazok, amelyek/akik a forgalmazás helye szerinti joghatóság szabályai szerint jogalanyisággal rendelkeznek és eleget tesznek a forgalmazási feltételekben meghatározott szabályoknak)
A Befektetési Jegy sorozatok névértéke és Kibocsátási Pénzneme:
„A” sorozat: 1 (egy) Forint „B” sorozat: 1 (egy) Euró
A Befektetési Jegy sorozatok megjelölése és értékpapírkódja:
„A” sorozat; ISIN-kód: HU0000705843 „B” sorozat; ISIN-kód: HU0000705835
A Befektetési Jegyek előállításának módja:
A KELER Zrt. (Magyarország) által nyilvántartott dematerializált értékpapír
A befektetők részére szóló közlemények megjelentetésének helye:
A Tpt. 34. § (4) bekezdés b) pont szerinti közzétételi hely: az Alap nevében eljáró Alapkezelő honlapja (www.otpalap.hu), valamint a Vezető Forgalmazó honlapja (www.otpbank.hu), továbbá az egyes Külföldi Forgalmazási Területek tekintetében az adott Forgalmazási
3
TÁJÉKOZTATÓ
Összefoglalóban az esettől függően meghatározott további közzétételi helyek Alkalmazandó jog:
4
Magyar
TÁJÉKOZTATÓ
2. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Jelen Tájékoztató az OTP Új Európa Nyíltvégű Értékpapír Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalához az OTP Alapkezelő Zrt. mint az Alap nevében eljáró befektetési alapkezelő által készített alapdokumentum. A Tájékoztató a tőkepiacról szóló, többször módosított 2001. évi CXX. tv. („Tpt.”) rendelkezéseinek megfelelően tartalmaz minden, a Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzete és annak várható alakulása befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. A Tájékoztató tartalma a Tpt. hatályos rendelkezéseinek felel meg. A Tájékoztatóban közölt adatok, adatcsoportosítások, állítások és elemzések a valóságnak megfelelnek, helytállóak és közlésük célja az, hogy Kibocsátó helyzetének befektető általi megítéléséhez alapul szolgáljanak. A Tpt. 245. § (1) bekezdése értelmében a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy az alapkezelő a Tpt. 17. számú mellékletnek megfelelő tartalommal nyilvános tájékoztatót, illetve a Tpt. 16. számú mellékletnek megfelelő tartalommal kezelési szabályzatot és a Tpt. 18. számú mellékletnek megfelelő tartalommal rövidített tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tegyen közzé a Tpt. 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon. A Tpt. 244. § (1) bekezdésében foglalt utalószabály alapján alkalmazandó Tpt. 36. § (1) bekezdése értelmében a tájékoztató, illetve a nyilvános ajánlattételt tartalmazó hirdetmény közzétételéhez a Felügyelet engedélye szükséges. A nyíltvégű alap Tájékoztatójával szembeni követelményekről a Tpt. 26. § (1)-(3) bekezdései, a Kibocsátó és a Forgalmazó Tájékoztatóval kapcsolatos felelősségéről a Tpt. 29. § (1) – (2) bekezdései, 30. §-a és 55. § (1) bekezdése rendelkeznek, az alábbiak szerint: 26. § (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. (2) A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie. (3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti. 29. § (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának.
5
TÁJÉKOZTATÓ (2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.(…) 30. § A 29. § (1) bekezdésében meghatározott személyt a hirdetmény közzétételétől számított öt évig terheli a 29. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. 55. § (1) A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel.(…)
Az OTP Alapkezelő Zrt., mint az Alap kezelője, az Alap mint Kibocsátó nevében és képviseletében eljárva és az OTP Bank Nyrt., mint a Befektetési Jegyek Vezető Forgalmazója felelőséget vállalnak azért, hogy a Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazza, nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Befektetési Jegy, illetve a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. E felelősségvállalást az OTP Alapkezelő Zrt. és az OTP Bank Nyrt. a Tájékoztató 32. oldalán aláírásukkal igazolják. A Tpt. 244. § (1) bekezdésében foglalt utalószabály alapján alkalmazandó Tpt. 36. § (1) bekezdése értelmében a Tájékoztató és a nyilvános ajánlattétel közzétételéhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt a 2007.11.12. napján kelt, E-III/110.5851/2007 számú határozatában megadta. A Felügyelet az engedély megadása során a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálja és nem vállal felelősséget az abban foglalt információk valódiságáért. A Tájékoztató melléklete az Alap Kezelési Szabályzata, amely az Alap kezelésének különös szabályait tartalmazza. A Tájékoztatóhoz mellékelendő ú.n. Forgalmazási Összefoglalók tartalmazzák az Alap Befektetési Jegyeinek más államok területén történő nyilvános forgalomba hozatala, illetve folyamatos forgalmazása esetén államonként alkalmazandó külön szabályokat, amennyiben az Alapkezelő a Befektetési Jegyek ezen államokban való forgalomba hozatalát határozza el. A Forgalmazási Összefoglalók nem állhatnak ellentétben a Tájékoztatóban a forgalmazásra meghatározott általános feltételekekkel, azokat azonban kiegészítik azon speciális feltételek meghatározásával, melyek csak az adott állam területén történő forgalmazás során alkalmazandóak, e körben megfelelően figyelembe véve a forgalmazás helye szerinti joghatóság alatt a forgalmazásra kötelezően alkalmazandó jogszabályokat is. Abban az esetben, ha az adott Külföldi Forgalmazási Terület jogszabályai azt megkövetelik, az adott Forgalmazási Összefoglaló a Tájékoztató részeként kezelendő. A befektetési alapkezeléssel kapcsolatos azon kérdésekben, melyeket sem a Tájékoztató, sem a Kezelési Szabályzat, sem az adott Forgalmazási Összefoglaló nem szabályoz, az esettől függően az Alapkezelő vagy a forgalmazás során a Befektető tekintetében eljáró Forgalmazó hatályos Üzletszabályzata irányadó. Az előbbiek rendelkezései nem állhatnak ellentétben a Tpt. feltétlen alkalmazást kívánó rendelkezéseivel. Az előbbiek által nem szabályozott kérdésekben a Tpt. és más, értékpapírral kapcsolatos jogszabályok irányadóak. Figyelemmel arra, hogy a Tájékoztató és az annak mellékletét képező Kezelési Szabályzat együtt tartalmazza mindazon információkat, melyek ismerete a befektető számára a Tpt. alapján a befektetési lehetőség, a befektetési eszköz megalapozott megítéléséhez szükséges, a Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat együtt kezelendő és értelmezendő. Azon államok 6
TÁJÉKOZTATÓ
területén történő forgalmazás során, melyre a Forgalmazási Összefoglaló vonatkozik, a Tájékoztatót és a Kezelési Szabályzatot az adott Forgalmazási Összefoglalóval együtt kell alkalmazni, a Forgalmazási Összefoglaló azonban nem vonatkozik az annak tárgyi hatályától különböző más állam területén történő forgalmazásra. Minden, a Tájékoztatóra vagy a Kezelési Szabályzatra vonatkozó hivatkozás alatt (akár jelen dokumentumban, akár bármely más, a befektetők tájékoztatására a későbbiekben közzétett közleményben) mind a Tájékoztatóra, mind a Kezelési Szabályzatra, illetve adott esetben a Forgalmazási Összefoglalóra vonatkozó hivatkozás is értendő, hacsak a szövegösszefüggésből kifejezetten más nem következik. Ezen dokumentumok bármelyikén belüli, olyan pontszámhivatkozások mellett, amelyek a másik dokumentumon belüli valamely pontra hivatkoznak, a pontszámhivatkozás mellett a másik dokumentum neve (az esettől függően a Tájékoztató, a Kezelési Szabályzat vagy a Forgalmazási Összefoglaló) is feltüntetésre kerül. Az Alapkezelőn, Letétkezelőn és Forgalmazón kívül senki sem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy bármilyen tájékoztatást vagy ajánlatot adjon az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek nyilvános forgalombahozatalával, folyamatos forgalmazásával kapcsolatban. A fent nevezettektől különböző személyek által adott tájékoztatás vagy ajánlat nem tekinthető az OTP Alapkezelő Zrt. jóváhagyásán alapuló tájékoztatásnak. A Tájékoztató tartalmaz minden olyan adatot, tartalmi elemet, amelyet a Tpt. rendelkezéseinek megfelelően tartalmaznia kell. A Tájékoztató ismerete feltétlenül szükséges a befektető számára befektetési döntésének megalapozásához, ezért kérjük a tisztelt befektetőket, hogy befektetési döntésük meghozatala előtt a Tájékoztatót alaposan tanulmányozzák át, különösen a Kockázati tényezők fejezetet. A Tájékoztató adózással kapcsolatos, az engedélyezésekor hatályos magyar jogszabályokon alapuló információkat is tartalmaz. Mindazonáltal, felhívjuk a tisztelt befektetők figyelmét arra, hogy a Tájékoztató nem értelmezhető a befektetők részére nyújtott adózási, számviteli, jogi tanácsként. A befektetők a Tájékoztató ismeretében, a kockázatok és lehetőségek felmérésével, saját kockázatviselő képességük figyelembe vételével hozzák meg döntésüket a befektetésről, amely döntéshez tanácsos kikérniük befektetési tanácsadóik, jogi tanácsadóik véleményét.
7
TÁJÉKOZTATÓ
3. FOGALMAK 3.1 Fogalommeghatározások A jelen Tájékoztató egyéb pontjaiban meghatározott, nagy kezdőbetűvel írt fogalmaknak az ott meghatározott, az alábbi fogalmaknak az alábbi jelentést kell tulajdonítani a Tájékoztató alkalmazásában: Alap: Alapkezelő: Alap saját tőkéje:
Árfolyamnap: Átváltási Arány:
Befektetési Jegy: dematerializált értékpapír:
Felügyelet vagy PSZÁF: Forgalmazás: Forgalmazási Hely:
Forgalmazási Nap:
8
OTP Új Európa Nyíltvégű Értékpapír Alap OTP Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1052 Budapest, Deák F. u. 79.) Az Alap saját tőkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke az Alap összesített nettó eszközértékével azonos Az a Magyarországi Forgalmazási Nap, amelyen érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéken teljesítendő a Befektetési Jegyek megvásárlására, illetve visszaváltására adott megbízás Az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételét követően meghatározott, az Alap futamideje alatt változatlan olyan átváltási arány, amely a „B” sorozatú Befektetési Jegyek „A” sorozatú Befektetési Jegyekben kifejezett értékét határozza meg Az Alap által kibocsátott befektetési jegy A Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve jogelődei Az esettől függően Befektetési Jegy vételére vagy visszaváltására vonatkozó megbízás adott Forgalmazó általi felvétele A Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó, a Tájékoztató 3. sz. mellékletében feltüntetett értékesítési pont(ok), valamint a Társforgalmazókhoz kapcsolódó, Hazai Társforgalmazónként a Tájékoztató további mellékleteiben, Külföldi Társforgalmazónként az adott Külföldi Forgalmazási Területen történő forgalmazás különös feltételeit magában foglaló Forgalmazási Összefoglalóban meghatározott értékesítési pontok Az a nap, amelyen a Befektetési Jegy vételére vagy visszaváltására a Forgalmazó részére a Forgalmazási Órák alatt megbízás adható; a Magyarországon történő forgalmazás tekintetében a Magyarországi Forgalmazási Nap, az egyes Külföldi Forgalmazási Területek tekintetében pedig az adott Külföldi Forgalmazási Területre vonatkozó Külföldi Forgalmazási Nap
TÁJÉKOZTATÓ
Forgalmazási Órák: Forgalmazási Terület: Forgalmazó: Hazai Társforgalmazó: Hátralevő Átlagos Futamidő Mutató: Hpt.: Kettős Banki Nap: Kezelési Szabályzat: Kibocsátási Pénznem:
Kibocsátó: Külföldi Banki Nap:
Külföldi Forgalmazási Nap:
Külföldi Forgalmazási Terület: Külföldi Társforgalmazó: Letétkezelő: Magyarországi Banki Nap: Magyarországi
A Forgalmazási Napon belül azon időszak, amelyen belül a Forgalmazó az adott Forgalmazási Helyen aznapi értéknappal vesz fel vételi vagy visszaváltási megbízást Azon államok területe, amelyeken a Befektetési Jegyek adott sorozata forgalmazásra kerül (Magyarország és a Külföldi Forgalmazási Területek) A Vezető Forgalmazó és a Társforgalmazók Az a Társforgalmazó, amely a Vezető Forgalmazó mellett közreműködik a Befektetési Jegyek adott sorozatának magyarországi forgalmazásában Az Alap portfoliójában levő, hitelviszonyt megtestesítő eszközök hátralevő átlagos futamideje, szorozva ezen eszközöknek az Alap saját tőkéjére vetített arányával A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. Olyan Magyarországi Banki Nap, amely egyben Külföldi Banki Napnak is minősül az adott Külföldi Forgalmazási Terület vonatkozásában Az Alap kezelése során alkalmazandó különös szabályokat magában foglaló, a Tájékoztatóhoz mellékletként csatolt, annak részét képező dokumentum Az a pénznem, amelyben az adott sorozatú Befektetési Jegyek névértéke meghatározásra kerül és amelyben az adott sorozatú Befektetési jegyek ellenértéke (vételi vagy visszaváltási ára) teljesítendő Az Alap Minden nap, amelyen a Befektetési Jegy adott sorozata adott Külföldi Forgalmazási Területen történő forgalmazásában közreműködő Külföldi Társforgalmazókhoz tartozó Forgalmazási Helyek legalább 50 %-án adottak a forgalmazás feltételei, e Forgalmazási Helyek üzleti tevékenység végzésére nyitva tartanak Az adott Külföldi Forgalmazási Terület tekintetében az Alap futamideje alatti minden olyan Magyarországi Forgalmazási Nap, amely az adott Külföldi Forgalmazási Terület vonatkozásában Külföldi Banki Napnak is minősül, kivéve a forgalmazás adott Külföldi Forgalmazási Terület tekintetében való jogszerű felfüggesztésének időtartamát Minden egyes olyan állam területe (a Magyar Köztársaságon kívül), amelyen a Befektetési Jegy adott sorozata forgalmazásra kerül Olyan Társforgalmazó, amely egy adott Külföldi Forgalmazási Terület tekintetében lát el forgalmazási feladatokat Az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16.) Minden nap, amelyen a Vezető Forgalmazó üzleti tevékenység végzésére nyitva tart (ide nem értve a PSZÁF által engedélyezett zárvatartás időtartamát) Az Alap futamideje alatti minden Magyarországi Banki Nap,
9
TÁJÉKOZTATÓ
Forgalmazási Nap: Tájékoztató: Társforgalmazó: Tőzsdenap: Tpt.: Ügyfél: Ügyfélszámla:
Vezető Forgalmazó:
kivéve a forgalmazás felfüggesztésének (Tpt. 249. §) időtartamát A Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalához szolgáló, a Felügyelet által jóváhagyott jelen dokumentum, melynek a Kezelési Szabályzat is mellékletét (részét) képezi A forgalmazásban a Vezető Forgalmazó mellett, a Vezető Forgalmazóval és az Alapkezelővel kötött szerződés alapján közreműködő más Forgalmazó Olyan Magyarországi Forgalmazási Nap, amelyeken azon tőzsdéken, amelyeken az Alap portfoliójába tartozó befektetési eszközöket forgalmazzák, kereskedés folyt A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. Az a személy, aki a Befektetési Jegy vételével vagy visszaváltásával kapcsolatos – Magyarországon a Tpt. hatálya alá tartozó – forgalmazói szolgáltatásokat igénybe veszi Az Ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál A Befektetési Jegy magyarországi forgalmazásáért felelős és a Külföldi Forgalmazási Területeken való forgalmazásban is közreműködő Forgalmazó, amely az OTP Bank Nyrt.
3.2 Egyéb, a Tájékoztatóban használt fogalmak jelentése A Tájékoztatóban szereplő azon fogalmak, melyek fogalom-meghatározását sem a Tájékoztató 3.1 pontja, sem a Tájékoztató egyéb pontjai nem tartalmazzák, azokra a Tpt. által adott jelentéstartalommal értendők. 4. NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL ADATAI 4.1 A létrehozandó Alap rövid bemutatása Az Alap elnevezése: OTP Új Európa Nyíltvégű Értékpapír Alap Az Alap rövid neve: OTP Új Európa Alap Az Alap típusa, fajtája, futamideje, formája: nyilvános, nyíltvégű értékpapír alap. Az Alap két Befektetési Jegy sorozatot bocsát ki dematerializált formában. A Befektetési Jegyek névértéke és Kibocsátási Pénzneme befektetési jegy sorozatonként eltérő. Az „A” sorozatba tartozó befektetési jegyek névértéke: 1,-Ft, a „B” sorozatba tartozó Befektetési jegyek névértéke: 1 Euró. Az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek befektetői körére vonatkozóan nincs korlátozás, azt mindazok megvásárolhatják, amelyek/akik a forgalmazás helye szerinti joghatóság szabályai szerint jogalanyisággal rendelkeznek és eleget tesznek a forgalmazási feltételekben meghatározott szabályoknak. Magyarországon a Befektetési Jegyeket devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi 10
TÁJÉKOZTATÓ
személyiség nélküli gazdasági társaságok vásárolhatják meg. A Befektetési Jegyeket a befektetők minden lehetséges típusa számára ajánljuk. Az Alap által kibocsátott, „A” sorozatú Befektetési Jegyek Magyarországon, a „B” sorozatú Befektetési Jegyek Magyarországon és azon Külföldi Forgalmazási Területeken (EU tagállamokban és nem EU-tagállamokban) kerülnek forgalmazásra, amelyek területén való forgalmazáshoz szükséges intézkedéseket az Alapkezelő megtette és az adott Külföldi Forgalmazási Területen való forgalmazáshoz szükséges feltételeknek való megfelelésről az adott Külföldi Forgalmazási Terület irányadó szabályainak és a Tpt-nek megfelelően gondoskodott (beleértve adott esetben az adott Külföldi Forgalmazási Terület arra illetékes hatósága által az adott Külföldi Forgalmazási Területen történő nyilvános forgalomba hozatalhoz és forgalmazáshoz adandó engedély megszerzését is). Az ún. harmadik országokban (nem EU tagállamokban) való forgalmazáshoz az adott ország jogszabályai az illetékes hatóságok által történő engedélyezést szabhatják feltételül. A Befektetési Jegyek egyes Forgalmazási Területeken való forgalmazásának különös szabályait a Forgalmazási Területenként összeállított Forgalmazási Összefoglalók tartalmazzák. Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy a kedvező értékeltségű kibocsátók részvényeibe történő befektetésen keresztül részesedjenek a közép-kelet-európai régió és a feltörekvő európai országok részvénypiacainak teljesítményéből. Az Alapkezelő alvállalkozó, tanácsadó igénybevételét nem tervezi a befektetési alapkezelési tevékenység körében (ide nem értve természetesen a Forgalmazók igénybevételét). 4.2 Jegyzési helyek A jegyzési helyek a Tájékoztató 3. sz. mellékletében felsorolt OTP Bank Nyrt. bankfiókokkal, mint a Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó Forgalmazási Helyekkel egyeznek meg. 4.3 A jegyzés, fizetés módja A jegyzés a jegyző személy Befektetési Jegyek megszerzésére irányuló, feltétlen és visszavonhatatlan jognyilatkozata, amellyel a jegyző személy kinyilvánítja, hogy a Tájékoztatóban (s annak részeként a Kezelési Szabályzatban) foglaltakat ismeri, azokat elfogadja és kötelezettséget vállal a jegyzett Befektetési Jegyek jegyzési árának a nyilvános ajánlattételben írt feltételek szerinti, azaz a jegyzési ív kiállításával egyidejű megfizetésére. A jegyzési eljárásban csak szabályszerű jegyzés fogadható el. Az egy befektető által jegyezhető mennyiség alsó határa az „A” sorozatú Befektetési Jegyek esetében 50.000 db Befektetési Jegy (50.000 Ft össznévérték), a „B” sorozatú Befektetési Jegyek esetében 200 db Befektetési Jegy (200 Euró össznévérték). A jegyzési eljárás céljaira a jegyzés csak az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén minősül szabályszerűnek:
11
TÁJÉKOZTATÓ
(a)
a jegyzési ív szabályszerűen kiállításra (kitöltésre és az arra jogosult által aláírásra) került; az (a) pontnak megfelelően kiállított jegyzési ív a jegyzési időszakon, az adott Jegyzési Hely pénztári órái alatt, a Jegyzési Helyek valamelyikén átadásra került a Jegyzési Hely e körben eljáró ügyintézője részére; a jegyző részére a Vezető Forgalmazó értékpapírszámlát vezet a közöttük fennálló értékpapír-számlavezetési szerződés alapján; a jegyzett Befektetési Jegyek jegyzési árát a jegyző az (a)-(b) pontokban írtakkal egyidejűleg megfizette; a jegyzett Befektetési Jegyek darabszáma nem kevesebb, mint 50.000 db az „A” sorozatú Befektetési Jegyek esetében, és nem kevesebb, mint 200 db a „B” sorozatú Befektetési Jegyek esetében.
(b) (c) (d) (e)
•
Az (a) ponthoz: A jegyzési eljárás során szabályszerű képviseletnek helye van. Amennyiben a természetes személy befektető nem személyesen jár el vagy ha a nem természetes személy befektetőt nem igazolt szervezeti képviselője képviseli, a képviselő a képviseleti jogosultságát és annak terjedelmét (mind tárgyát, mind az időbeli hatályt tekintve) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással köteles igazolni. A meghatalmazást meghatalmazói minőségben csak olyan személy írhatja alá, aki a befektető Ügyfélszámlájának minősülő számla felett rendelkezési jogosultsággal bír. A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni. Az ilyen meghatalmazást tartalmazó, külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette (felülhitelesítette). Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére azokban az országokban, amelyekkel Magyarország jogsegélyszerződést kötött vagy amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének, felülhitelesítésének mellőzéséről szóló Hágai Egyezménynek (Magyarországon kihirdette az 1973. évi 11. törvényerejű rendelet) és az okirat az egyezmény szempontjából közokiratnak minősül és szabályszerűen el van látva az egyezményben előírt hitelesítési záradékkal („Tanúsítvány” vagy „Apostille”). Az egyezmény szempontjából közokiratnak minősül az igazságügyi hatóság, ügyészség, bírósági végrehajtó által kiállított, valamint az államigazgatási és közjegyzői okirat.
•
A (c) ponthoz: Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializáltak, a jegyzés csak olyan személytől fogadható el, aki az OTP Bank Nyrt-vel (székhelye 1051 Budapest, Nádor utca 16.) mint Vezető Forgalmazóval értékpapírszámlavezetésre vonatkozó szerződést kötött és az adásvételi szerződésen a számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. A Tpt. rendelkezései szerint a dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján
12
TÁJÉKOZTATÓ
kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. Az értékpapírszámla vezetés díjának és egyéb feltételeinek meghatározását a Forgalmazó mindenkor hatályos Üzletszabályzata, illetve Hirdetménye vagy, ennek megfelelő, az ügyfelek tájékoztatására szolgáló dokumentum tartalmazza. •
A (d) ponthoz: A Befektetési Jegyek jegyzési ára a jegyzési ív szabályszerű kiállításával és a Jegyzési Helyen való leadásával egyidejűleg fizetendő meg, oly módon, hogy a jegyzési árnak megfelelő összeg a jegyző bankszámláján a jegyzési ív Jegyzési Helyen való leadásakor rendelkezésre álljon (vagy a Jegyzési Helyen történő készpénzbefizetés, vagy olyan időpontban történő átutalás útján, hogy a jóváírás a bankszámlán legkésőbb a jegyzési ív leadásakor megtörténjék). A jegyző a jegyzési ív aláírásával hozzájárul bankszámlájának a jegyzett Befektetési Jegyek jegyzési árának megfelelő összeggel történő megterheléséhez. A jegyzett Befektetési Jegyek jegyzési árát „A” sorozatú Befektetési Jegyek jegyzése esetén a Jegyzési Hely késedelem nélkül az Alap Letétkezelőnél vezetett 11794008-20528474 számú elkülönített forint letéti számlájára, „B” sorozatú Befektetési Jegyek jegyzése esetén az Alap Letétkezelőnél vezetett 11763945-00932882 számú elkülönített euró letéti számlájára helyezi és a letéti számlán tartja az Alap nyilvántartásba vételéig vagy az Alap létrejötte meghiúsulásának megállapításáig (bármelyik a korábbi) (ez utóbbival kapcsolatban l. a Tájékoztató 4.7-4.9 pontjait). Ezen időpontig az elkülönített letéti számlára vonatkozóan a Letétkezelő az Alapkezelőtől terhelésre szóló megbízást nem fogad el.
4.4 Jegyzési időszak A befektetők a Befektetési Jegyeket a jegyzési időszak alatt, a Jegyzési Helyeken, a Jegyzési Helyek pénztári órái alatt jegyezhetik. A jegyzési időszak: a 2007. november 5. napjától 2007. november 7. napjáig terjedő időszak, a kezdőnapot és a zárónapot is beleértve. 4.5 Jegyzési ár A Befektetési Jegyek jegyzési (kibocsátási) ára megegyezik a Befektetési Jegyek névértékével. 4.6 Minimális induló saját tõke Az Alap saját tőkéje induláskor (az Alap nyilvántartásba vételekor) a Befektetési Jegyek névértékének és az elfogadott jegyzések szerinti darabszámának szorzatával egyezik meg. Az Alap minimális induló saját tőkéje 200 millió Ft. A „B” sorozatú Befektetési Jegyek esetén a jegyzési összeg forintban kifejezett értéke a jegyzési időszak utolsó napján érvényes Magyar Nemzeti Bank („MNB”) deviza középárfolyamon kerül kiszámításra. 13
TÁJÉKOZTATÓ
4.7 Aluljegyzés A nyilvános forgalombahozatal, s így az Alap létrejötte meghiúsul, ha az Alap 4.6 pontban meghatározott minimális induló saját tőkéje a jegyzési időszak zárónapjáig nem kerül lejegyzésre. 4.8 Túljegyzés Az Alap minimális induló saját tőkéjét meghaladó jegyzést az Alapkezelő korlátlanul elfogad, ezért a jegyzési időszak alatt szabályszerűen teljesített valamennyi jegyzés elfogadásra kerül. 4.9 A jegyzési eljárás eredményének megállapítása A jegyzési eljárás eredményét az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó a jegyzési időszak zárónapját követő Magyarországi Banki Napon állapítják meg és arról a jegyzés zárónapját követő öt naptári napon belül – a Jegyzési Hely útján – írásban értesítik a jegyzőket. Az Alapkezelő az előbbi ötnapos határidőn belül gondoskodik – a Vezető Forgalmazó útján – az Alap létrejöttének meghiúsulása vagy a jegyzés (akárcsak részbeni) el nem fogadása miatt a jegyzők részére visszafizetendő jegyzési összegek kamat nélküli és levonásmentes megfizetéséről is, ezen összegeknek a jegyzők bankszámlájára való átvezetésével. 4.10 Jegyzési garancia Az Alap minimális induló saját tőkéjének lejegyzésére harmadik személy jegyzési garanciát nem vállal. 4.11 Joghatóság, háttérszabályok megnevezése A jelen Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat alapján létrejövő jogviszonyokra az alábbi kivétellel a Magyar Köztársaság joga az irányadó. Az egyes Forgalmazási Területeken történő forgalmazásra vonatkozóan irányadóak az adott Külföldi Forgalmazási Terület erre vonatkozó, feltétlen alkalmazást kívánó azon jogszabályai is, amelyekre az adott Külföldi Forgalmazási Terület Forgalmazási Összefoglalója kifejezetten hivatkozik. A magyar jog hatálya alá tartozó jogviszonyokat illetően minden, a Tájékoztatóban, illetve az annak mellékletét képező Kezelési Szabályzatban nem szabályozott kérdés tekintetében – az esettől függően az Alapkezelő vagy a Vezető Forgalmazó mindenkor hatályos üzletszabályzata irányadó. Az előbbiek rendelkezései nem állhatnak ellentétben a Tpt. feltétlen alkalmazást kívánó rendelkezéseivel. Az előbbiek által nem szabályozott kérdésekben a Tpt. és más, értékpapírral kapcsolatos jogszabályok irányadóak. A valamely Külföldi Forgalmazási Terület, mint külföldi jog hatálya alá tartozó, a Tájékoztatóban, illetve az annak mellékletét képező Kezelési Szabályzatban és a Forgalmazási Összefoglalóban nem szabályozott kérdésben az esettől függően az Alapkezelő, a Vezető Forgalmazó, illetve az adott Külföldi Társforgalmazó üzletszabályzata az irányadó (ebben a sorrendben). A befektetések adóvonatkozásaira a mindenkor hatályos adójogszabályok és – az esettől függően – az adózással kapcsolatos nemzetközi egyezmények irányadóak. A jelen 14
TÁJÉKOZTATÓ
Tájékoztatóban írt, adózási kérdéseket érintő tájékoztatás a Tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyása időpontjában hatályos magyar adójogszabályokon alapul. Amennyiben azt egy adott Külföldi Forgalmazási Terület feltétlen alkalmazást kívánó jogszabálya rendeli, az adott Forgalmazási összefoglaló további információkat tartalmazhat az adott Külföldi Forgalmazási Területen történő forgalmazással kapcsolatos adóvonatkozásokat illetően. A Tájékoztatóban hivatkozott jogszabályok Alap futamideje alatti esetleges módosulása esetén az Alapkezelő késedelem nélkül, a jogszabályokban arra rendelt határidőn belül gondoskodik a magyarországi jogszabály-változásokból következő szövegváltozások Tájékoztatón való átvezetéséről. Mindazonáltal, ezen átvezetés esetleges elmaradása vagy késedelme nem mentesíti sem az Alapkezelőt, sem a befektetőt a hatályos jogszabályok, azon belül is különösen az adójogszabályok azon szabályainak alkalmazása, betartása alól, amelyektől való eltérést a jogszabály nem engedi meg. 4.12 A Befektetési Jegyekhez fűződő jogok bemutatása, sorozatonként Az „A” és „B” sorozatba tartozó Befektetési Jegyek nem térnek el egymástól a Befektetési Jegyekhez fűződő jogok tekintetében. A Befektetési Jegy tulajdonosa jogosult arra, hogy •
• •
•
• • • • •
Forgalmazási Napon, a Forgalmazási Órák alatt a Befektetési Jegyei visszaváltási jutalékkal csökkentett, az adott sorozatra vonatkozóan meghatározott nettó eszközértéken való visszaváltására a Forgalmazási Helyek valamelyikén megbízást adjon a Forgalmazónak; a Befektetési Jegy vásárlását/visszaváltását megelőzően tájékoztatást kapjon a vételi/visszaváltási jutalék mértékéről; a Befektetési Jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Kezelési Szabályzata és rövidített tájékoztatója részére térítésmentesen átadásra kerüljön, az Alap Tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák; a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót, a Tájékoztatót, a Kezelési Szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfóliójelentést kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során felhívják a figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat; az Alap megszűnése esetén részesedjék az Alap felosztható tőkéjéből a Kezelési Szabályzat 7.1 pontjában meghatározottak szerint; az Alapkezelő és az eljáró Forgalmazó üzletszabályzatát megtekintse; a Tpt-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; az Alap megszűnése után a megszűnési jelentést megtekintse; továbbá gyakorolja a Tpt-ben meghatározott egyéb jogokat.
5. A FORGALMAZÓ, A FORGALMAZÁSI HELYEK A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során az OTP Bank Nyrt. - a Kibocsátó nevében eljáró Alapkezelő megbízása alapján – Vezető Forgalmazóként jár el. A Vezető Forgalmazó felelősségi köre a teljes magyarországi forgalmazásra kiterjed abban az esetben is, ha a Befektetési Jegyek magyarországi forgalmazása során adott esetben más
15
TÁJÉKOZTATÓ
magyarországi forgalmazók is eljárnak, ú.n. Társforgalmazóként, a Vezető Forgalmazóval és az Alapkezelővel kötött megbízási szerződés alapján. Az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó az egyes Külföldi Forgalmazási Területeken történő forgalmazás során ellátandó forgalmazói feladatokról, s a Vezető Forgalmazóval való együttműködésről Külföldi Forgalmazási Területenként állapodik meg az adott Külföldi Társforgalmazóval. A Forgalmazási Helyek jegyzékét - a Vezető Forgalmazóhoz tartozó Forgalmazási Helyekre vonatkozóan a Tájékoztató 3. sz. melléklete, - a Külföldi Társforgalmazó tekintetében az adott Forgalmazási Összefoglaló; - az esettől függően a többi Társforgalmazó (a Hazai Társforgalmazók) tekintetében a Tájékoztató 3a-3n. mellékletei tartalmazzák. A Befektetési Jegyek a folyamatos forgalmazás során a Forgalmazási Helyeken vásárolhatók meg és válthatók vissza. 5.1 A forgalombahozatali ár, a fizetés módja A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során azok vétele és visszaváltása az adott sorozatba tartozó Befektetési Jegy egy jegyre jutó nettó eszközértékén történik. A Befektetési Jegyek ellenértéke a Kibocsátási Pénznemben teljesítendő. Az Alap nettó eszközértéke és az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték magyar forintban, sorozatonként kerül meghatározásra, azonban a „B” sorozatú Befektetési Jegyre vonatkozásában az egy jegyre jutó nettó eszközérték a sorozat Kibocsátási Pénznemében, azaz Euróban is kifejezésre kerül, a Magyar Nemzeti Bank M napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon a Kibocsátási Pénznemre történő átszámítással, figyelembe véve a különböző sorozatok közti Átváltási Arányt. A nettó eszközérték meghatározásának módját részletesen a Kezelési Szabályzat 6. pontja tartalmazza. A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére vételi, illetve visszaváltási jutalék számítható fel a Kibocsátási Pénznemben, amely – részben vagy egészben – az Alapot, a Forgalmazót vagy az Alapkezelőt illetheti. A jutalékok mértéke sorozatonként és Forgalmazási Területenként eltérő lehet. A jutalékok mértékéről a befektetőt előzetesen tájékoztatni kell. 6. AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA 6.1 Cégnév, megalakulás, működés időtartama, alaptőke, cégbejegyzés Az Alap Alapkezelője az OTP Alapkezelő Zrt, amely az OTP Befektetési Alapkezelő Kft. átalakulásával jött létre 1998. szeptember 18-án, határozatlan időtartamra. Az OTP Alapkezelő Zrt-t a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a Cg. 01-10-043959 szám alatt jegyezte be. A jogelőd OTP Befektetési Alapkezelő Kft. 1993. július 21-én alakult meg. A társaság jegyzett tőkéje az átalakuláskor 500 millió forintra emelkedett, azóta a jegyzett tőke 900 millió Ft-ra nőtt. A tőkeemelést 2000. október 27-én jegyezte be a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság.
16
TÁJÉKOZTATÓ
6.2 Székhely Az Alapkezelő székhelye 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9. szám alatt található, telefonszáma: 486-6529, telefax: 266-9341. 6.3 Tevékenységi kör Az Alapkezelő tevékenységi köre a 67.12 TEÁOR számú "értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés”, amelyen belül kizárólagos tevékenységként befektetési alapkezelést (beleértve európai befektetési alapok kezelését is), magánnyugdíjpénztárak, valamint önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak vagyonkezelését, a Tpt. 81. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott portfoliókezelést, a Tpt. 81. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott értékpapírkölcsönzést és a Tpt. 81. § (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott befektetési tanácsadást végez az Állami Értékpapír és Tőzsde Felügyelet 1993. augusztus 18-án kelt 100.015/93. sz., illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete I-601/2000. sz., III/100.015-5/2002. sz. és a III/100.015-6/2003. sz. határozataiban foglalt engedélyek alapján. Az Alapkezelő a Felügyelet E-III/1213/2005. sz. határozata értelmében a Tpt. 242/A-242/G. §-ai szerinti európai alapkezelőnek minősül. 6.4 Tulajdonosi szerkezet Az Alapkezelő tulajdonosai a Concordia-INFO Informatikai és Ingatlanhasznosító Zrt. 95%-os és az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. 5%-os részesedéssel. 6.5 Üzleti év, pénzügyi helyzet, üzleti tevékenység, piaci helyzet bemutatása Az Alapkezelő üzleti éve megegyezik a naptári évvel, kivéve az első üzleti évet, amely az átalakulástól 1998. december 31-ig tartott. Az Alapkezelő 2004. december 31-i, valamint 2005. december 31-i, 2006. december 31-i auditált pénzügyi adatait az 1. sz. melléklet tartalmazza. 2007. június végén az Alapkezelő befektetési alapokban 634,6 milliárd Ft, nyugdíjpénztárakban pedig 592,3 Mrd Ft vagyont kezelt; az értékpapír befektetési alapok területén csaknem 30%-os piaci részesedéssel a legnagyobb magyar befektetési alapkezelő. Az Alapkezelő pénzügyi helyzete stabil, saját tőkéje 2006. december 31-én 3,394 milliárd Ft-ot tett ki. A következő grafikon a kezelt vagyon nagyságának időbeli alakulását mutatja a hazai értékpapírbefektetési alapok teljes piacához viszonyítva, milliárd forintban, 2002. június vége és 2007. június vége között: Értékpapíralapokban kezelt vagyon (mrd. Ft) 2500
2000
1500
1000
500
0 2002. jún.
2002. dec.
2003. jún.
2003. dec.
2004. jún.
2004. dec.
Teljes piac OTP nélkül (mrd. Ft)
2005. jún.
2005. szept.
2005. dec.
2006. jún.
2006. szept.
2006. dec.
2007. márc.
2007. jún.
OTP Alapkezelő (mrd. Ft)
17
TÁJÉKOZTATÓ
6.6 Személyi feltételek, vezető tisztségviselő és a Felügyelő Bizottság tagjai Az Alapkezelő 22 fő főállású munkatársat foglalkoztat. Az Alapkezelő ügyvezetését a Hamecz István elnök-vezérigazgató által irányított öttagú igazgatóság látja el, melynek tagjai az alábbi személyek: Hamecz István, Szalai Sándor, Köves Benedek Balázs, Gáti László, Simon Péter Az igazgatósági tagok – e vezető tisztségviselői megbízatásuk ellátásán felül – az Alapkezelővel fennálló munkaviszonyuk keretében, az Alapkezelő munkaszervezetének részei, illetve különböző munka- és felelősségi körrel rendelkező vezetői is. A vezető tisztségviselők által más társaságokban betöltött tisztségek: Hamecz István: FB elnök a DSK Asset Management AD társaságban (Bulgária), Szalai Sándor: FB tag az LLC AMC „OTP Capital” (Ukrajna) társaságban és FB elnök az OTP Asset Management SAI SA (Románia) társaságokban, Köves Benedek Balázs: FB tag a DSK Asset Management AD társaságban (Bulgária), Simon Péter: FB tag az OTP Asset Management SAI SA társaságban (Románia). Az előbbiekben felsorolt társaságok a közép-kelet-európai régióban alapított olyan külföldi befektetési alapkezelő társaságok, melyekben az Alapkezelő tulajdoni részesedéssel rendelkezik. A társaság igazgatósága tagjainak rövid szakmai önéletrajza: Hamecz István: 1967-ben született Budapesten, a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett. Közgazdász végzettségét a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte 1991-ben. További szakirányú tanulmányokat az Oxford University-n, a George Washington University-n, a University of Rochester-en, a Bank of London-nál, az IMFnél valamint a Management Centre Europe-nál folytatott. 1991-től a Pénzügyminisztérium Gazdaságpolitikai és Tervezési Intézetében dolgozott tudományos munkatársként. 1992-től A MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa lett. 1994-től a Magyar Nemzeti Bank senior közgazdásza, majd 1996-tól Közgazdasági és Kutatási Főosztály helyettes vezetője és 2001-től pedig vezetője. Nemzetközi tapasztalatot szerzett az MNB képviselőjeként a European System of Central Bank's Monetary Policy Committee-ben a European Union's Economic and Financial Committee-ben, valamint a OECD-nél és a Világbanknál. 2007. márciusától az OTP Alapkezelő Zrt. Elnök-vezérigazgatója. Szalai Sándor: 1993-ban végzett a Külkereskedelmi Főiskola külkereskedelmi áruforgalmi szakán, majd 1997-ben fejezte be tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Közgazdaságtudományi Egyetem monetáris szabályozás szakán. 1995-96 között másfél évet dolgozott tanácsadóként a Czipin&Partner nemzetközi tanácsadó cég nagyvállalati projektjein Magyarországon. 1998. januártól a CIB Alapkezelő munkatársa, 1998 decemberétől megbízott ügyvezetője, 1999-2002 között vezérigazgatója. 2002. októbertől az OTP Alapkezelő Zrt. értékesítési igazgatója. Feladatai közé tartozik a fiókhálózat értékesítési koordinációja, a reklám- és marketing tevékenység megszervezése, a pénztári és 18
TÁJÉKOZTATÓ
intézményi ügyfelekkel történő együttműködés. 2005. márciustól az OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja. Jelenleg a BAMOSZ Etikai Bizottságának tagja. Köves Benedek Balázs: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy és marketing szakirányán végzett 1994-ben. 1994 és 2002 között a CA IB Értékpapír Rt. illetve a CA Alapkezelő Rt. alkalmazásában állt. 1999-től a CA Alapkezelő Rt. igazgatósági tagja, a befektetési területet vezető igazgatója volt. Felelősségi körébe tartozott a termékfejlesztésen és informatikai rendszerfejlesztésen kívül a kötvénybefektetési alapok, a nyugdíjpénztári portfoliók továbbá az intézményi portfoliókezelt ügyfelek befektetési stratégiájának kidolgozása és végrehajtása. 2002. márciustól az OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgatóhelyettese, feladatai az operatív-adminisztrációs, informatikai, befektetési és a termékfejlesztési területekre is kiterjednek. Aktívan részt vett a MAX Indexcsalád 1996. évi kidolgozásában. A BAMOSZ és a Nemzetközi Bankárképző Központ „Vagyon-, alap-, portfolió” képzési programjának oktatója 2001-től. A BAMOSZ Szakmai Standard Bizottságának tagja 2004-től 2007. márciusáig. Simon Péter: 1994-ben a Külkereskedelmi Főiskolán, majd 1997-ben Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakirányán szerzett diplomát. 1995 és 1998 között a Dunainvest Tőzsdeügynökség alkalmazásában állt befektetési tanácsadóként, majd határidős és állampapír-piaci üzletkötőként. 1999-től a CIB Alapkezelő kötvény portfolió menedzsere, 2003 augusztusától vagyonkezelési igazgató-helyettes. Felelősségi körébe tartozott a kötvénypiaci stratégia megvalósításának felügyelete és az intézményi ügyfelekkel történő kapcsolattartás. 2004 augusztusától az OTP Alapkezelő üzletfejlesztési menedzsere, 2007 februárjától igazgatósági tag. Felelősségi körébe tartozik a termékfejlesztés, illetve az OTP Alapkezelő tevékenységének regionális piacokra történő kiterjesztése. Gáti László: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, szakmai pályafutását 1992-ben az American Express-nél kezdte. Magyarországon majd a dél-kelet-európai régióban végzett termékmenedzseri feladatokat. 1997-től a Rabobank kiemelt ügyfélkapcsolati menedzsere, 1999-től a Takarékbank-csoport befektetési alapkezelőjének ügyvezető igazgatója majd vezérigazgatója. 2005. augusztustól az OTP Alapkezelő Zrt. értékesítési igazgatója. 2007 februárjától igazgatósági tag, 2007. márciusától pedig a BAMOSZ Oktatási Bizottságának tagja. Felügyelő Bizottság tagjai: Kovács Antal (Elnök), Dr. Ádámosi György, Schenk Tamás 6.7 Az Alapkezelő feladatai •
• •
az Alap kialakítása és kezelése a befektetők érdekében, a jogszabályoknak és a Kezelési Szabályzatnak megfelelően, a befektetőkkel szembeni egyenlő elbánás elvét követve; az Alap befektetési politikájának gyakorlati megvalósítása; az Alap befektetéseinek folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése és a befektetések szükség szerinti módosítása;
19
TÁJÉKOZTATÓ • •
• •
• • • • • • • •
• •
eljárás az Alap nevében (az Alap képviselete) az alapkezelési tevékenység végzése során kötendő szerződéseknél; minden olyan szerződés megkötése, amelyet az Alapkezelő az Alap működésének kapcsán, céljainak eléréséhez, illetve az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyek forgalmazásához szükségesnek tart, beleértve a Vezető Forgalmazóval, illetve adott esetben a Társforgalmazókkal való szerződések megkötését is; a Tpt. szerinti rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek teljesítése; a Felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank, illetve adott esetben a Külföldi Forgalmazási Terület szerinti állam illetékes hatósága számára készülő jelentések elkészítése; az Alap tevékenységével kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzése; az Alap számviteli rendszerének kialakítása és az Alap könyvvitele a törvényi előírásoknak megfelelően (az Alapkezelő az Alap a könyveit forintban vezeti); könyvvizsgáló kiválasztása és megbízása az Alap éves beszámolójának ellenőrzésére; az Alap éves beszámolójának elfogadása; a Letétkezelő kiválasztása és a letétkezelést célzó szerződés megkötése; a Forgalmazó kiválasztása és a forgalmazási szerződés megkötése; az Alap működésével kapcsolatban jogszerűen felmerülő, számlával igazolt díjak és költségek megfizetése az Alap nevében és terhére; az Alapot jogszerűen megillető követelések érvényesítése, az Alap képviselete az Alappal szemben esetlegesen érvényesített követelések tekintetében, az Alap képviselete bíróságok, hatóságok, illetve bármely harmadik személy előtt; az Alap megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos feladatok elvégzése; az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumok megküldése a Letétkezelőnek minden Magyarországi Forgalmazási Napra vonatkozóan.
6.8 Az Alapkezelő által kezelt nyilvános befektetési alapok Az OTP Alapkezelő Zrt. által korábban létrehozott, a Tájékoztató készítésekor kezelt alapok főbb adatai az alábbiak: Alap neve
Nyilvántartás ba vétel napja
Méret Ft (2007.06.29.)
Elért hozam, (2006.06.29.2007.06.29.)
Elért hozam, (2004.06.29.2007.06.29.)3
Elért hozam (2002.06.29.2007. 06.29)
OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap OTP Optima Tőkegarantált Kötvény Alap OTP Euró Pénzpiaci Alap OTP Dollár Pénzpiaci Alap OTP Maxima Kötvény Alap OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap
2005.01.19.
216,272,429,325
6.41%
-
-
1996.04.17.
146,065,115,971
6.16%
7.17%
7.29%
2001.12.18.
50,707,573 1
2.99% 1
1.82% 1
2.37% 1
2001.12.18.
9,596,396 2
4.82% 2
2.92% 2
2.27% 2
2000.12.22.
14,167,808,169
10.15%
9.65%
7.55%
1997.11.17.
12,891,880,806
17.91%
19.54%
16.21%
20
TÁJÉKOZTATÓ OTP Nemzetközi Részvény – UBS Alapok Alapja OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap OTP KözépEurópai Részvény Alap OTP Tőzsdén Kereskedett BUX indexkövető Alap OTP Abszolút Hozam Nyíltvégű Származtatott Alap OTP Fantázia Származtatott Részvény Alap OTP Alfa Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Részvény Alap OTP Alfa II. Hozamvédett Zártvégű Származtatott Részvény Alap OTP Alfa III. Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap OTP Prizma Hozambiztosított Nyíltvégű Származtatott Alap OTP Linea Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap OTP Quality Plusz Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap OTP Quality Plusz II. Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap OTP Linea II. Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap OTP Linea III. Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap OTP Prémium Klasszikus Alap
1999.12.16
37,791,507,621
7.54%
12.91%
9.01%
1997.09.02.
86,262,383,112
27.11%
32.19%
26.91%
2005.12.21.
3,222,565
40.43%
-
-
2006.12.01.
3,384,856,778
-
-
-
2006.07.07.
12,818,483,835
-
-
-
2004.03.23.
1,638,358,933
23.07%
15.45%
-
2005.03.30.
5,270,849,330
15.34%
-
-
2007.03.27.
3,238,322,784
-
-
-
2007.07.19.
19.976.910.000
-
-
-
2005.03.30.
5,058,643,950
8.35%
-
-
2006.04.05.
7,451,136,632
1.23%
-
-
2006.04.05.
4,105,616,899
6.68%
-
-
2006.11.02.
272,616,597
-
-
-
2006.11.02.
858,222,690
-
-
-
2007.03.27.
4,064,831,268
-
-
-
2006.12.12.
5,611,284,692
-
-
-
21
TÁJÉKOZTATÓ OTP Prémium Kiegyensúlyozott Alap OTP Prémium Növekedési Alap OTP Prémium Euró Alap OTP-DWS Feltörekvő Piaci Részvény Alapok Alapja
2006.12.12.
2,806,915,570
-
-
-
2006.12.12.
1,089,241,080
-
-
-
2006.12.12.
5,006,167
-
-
-
2007. 07.02.
204,804,6524
-
-
-
1
euróban USA dollárban 3 évesített hozam 4 az alap induláskori saját tőkéje 2
Az alapok befektetési politikájának bemutatását a Tájékoztató 5. sz. Melléklete tartalmazza. Az alapok múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra. A felsorolt alapok forgalmazója az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 16.; cégjegyzékszáma: 01-10-041585), könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (cégjegyzékszáma: 01-09-07-1057, székhelye:1068 Budapest, Dózsa György út 84/C., MKVK nyilvántartási száma: 000083). 7. AZ OTP BANK NYRT BEMUTATÁSA (AZ ALAP LETÉTKEZELŐJE VEZETŐ FORGALMAZÓJA)
ÉS A BEFEKTETÉSI JEGYEK
7.1 Cégnév, megalakulás, működés időtartama, alaptőke, cégbejegyzés Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (rövid néven OTP Bank Nyrt.) az 1949-ben megalapított Országos Takarékpénztár jogutódjaként, 1990. december 31-én alakult meg, 23.000.000.000,- Ft, azaz huszonhárommilliárd forint alaptőkével, határozatlan időtartamra. A társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 1991. november 28-án, 01-10-041585 szám alatt jegyezte be. A megalakulás óta az alaptőke 28.000.001.000,-Ft-ra emelkedett. 7.2 Székhely Az OTP Bank Nyrt. székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16. Telefonszám: 3-666-666 7.3 Tevékenységi kör Az OTP Bank Nyrt.tevékenységi köre az alábbi: TEÁOR szám 65.12 65.21 67.13 65.23 22
Tevékenység megnevezése Egyéb monetáris tevékenység Pénzügyi lízing Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység
TÁJÉKOZTATÓ
67.12 67.20 55.51
Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység Munkahelyi étkeztetés
Az OTP Bank Nyrt. a nyolcvanas évek elejétől, az értékpapírok hazai megjelenése óta aktív résztvevője az értékpapír-piacnak, mind kibocsátóként, mind pedig forgalmazóként. Az OTP Bank Nyrt. letétkezelési tevékenységet is magában foglaló tevékenységi engedélyének számát az Összefoglalás tartalmazza. 7.4 Tulajdonosi szerkezet Az OTP Bank Nyrt. részvénykönyvében 2007. június 30-án az alábbi tulajdonosok szerepeltek: Részvényes Állami tulajdon Államháztartás részét képező tulajdonos Vezetők és alkalmazottak OTP Bank Nyrt. Egyéb hazai befektetők Hazai tulajdon összesen Külföldi befektetők Összesen:
tulajdoni arány 10 db törzsrészvény 0,3% 2,0% 0,8% 14,6% 17,7% 82,3% 100%
7.5 Üzleti év, üzleti tevékenység Az OTP Bank Nyrt. üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Az OTP Bank Nyrt. az ország legnagyobb bankja, konszolidált mérlegfőösszege 7592 milliárd forintot ért el 2007. június 30-án. A Bank forrásainak döntő többségét az ügyfelek betétei teszik ki, 2007. június 30-án a forrásállomány 57,9 %-át képviselték. Az ügyfélbetéteken belül a lakossági betétek 69,7%-ot, a vállalkozói betétek 25,8%-ot, az önkormányzati betétek 4,5 %-ot képviseltek. A bank stabilitását tükrözi, hogy fizetőképességi mutatója 2007. június 30-án a minimálisan előírt 8%-kal szemben 11,91%-ot tett ki. A bank adózás előtti eredménye 2007. első félévében 33,2 milliárd Ft-ot tett ki, amely 5,7 %-kal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. A bank konszolidált saját tőkéje 2007. június 30-án 842,4 milliárd forint volt, 243,6 Mrd Ft-tal több, mint egy évvel korábban. Az OTP Bank Nyrt. ellen a Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalát megelőző három naptári évben csőd-, illetve felszámolási eljárás elrendelésére nem került sor. 7.6 Alkalmazotti létszám Az OTP Bank Nyrt. összes foglalkoztatottainak száma 2007. június 30-án 8245 fő volt.
23
TÁJÉKOZTATÓ
7.7 Az OTP Bank Nyrt. vezető tisztségviselői és Felügyelő Bizottságának tagjai Az OTP Bank Nyrt. vezető tisztségviselői: Dr. Csányi Sándor: Közgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Pénzügy szakos közgazda, okleveles árszakértő, bejegyzett könyvvizsgáló. Az egyetem után a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságán, illetve a Pénzügyminisztérium Titkárságán dolgozott, majd osztályvezető volt a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumban 1983-tól 1986-ig. 1986-tól 1989-ig a Magyar Hitelbank Rt.-nél főosztályvezető. A K&H vezérigazgató-helyettese 1989-92 között. 1992-től az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója és a bank stratégiájáért, valamint általános működéséért felelős. Tagja a Europay, valamint a MOL igazgatóságának, továbbá a Magyar Bankszövetség elnökségének. Baumstark Mihály: Agrármérnök és agrárközgazdász. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium alkalmazottja 1978 és 1989 között. Távozásakor a Minisztérium Számviteli Osztályának helyettes vezetője, ezt követően a Hubertus Rt. ügyvezető igazgatója lett, majd 1999-től a Villányi Borászat Zrt. (jelenleg Csányi Pincészet Zrt.) vezérigazgató-helyettese, majd elnök-vezérigazgatója. 1999. áprilisa óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja. Dr. Bíró Tibor: Közgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A Tatabányai Városi Tanács Pénzügyi Osztályának vezetője 1978-82 között. 1992 óta Főiskolai tanár a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, 1992 óta tanszékvezető. Okleveles könyvvizsgáló, bejegyzett könyvszakértő. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szakértő Tanácsának tagja. 1992. májusa óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja. Braun Péter: Villamosmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1954 és 1989 között a Villamosenergiai Kutatóintézet munkatársa, távozásakor főosztályvezető. Utána a K&H Bank Rt. ügyvezető igazgatója, a bank Számítástechnikai és Információs Központjában. A GIRO Rt. Igazgatóságának tagja, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgatóhelyettese 1993-tól 2001-ig. Az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának 1997 óta tagja. Dr. Gresa István: A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán diplomázott 1974-ben, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett okleveles közgazda diplomát 1980-ban. A Közgazdaságtudományi Egyetemen 1983-ban lett egyetemi doktor. 1989 és 1993 között Budapest Bank Rt. zalaegerszegi fiókigazgatójaként dolgozott. 1993-tól az OTP Bank Nyrt. Zala Megyei Igazgatóságának megyei igazgatója, majd 1998-tól ügyvezető igazgatóként a hitelintézet Nyugat-Dunántúli Régiójának vezetője volt. 2006. március 1-jétől az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, a Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió vezetője. Dr. Kocsis István: Gépészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1991 és 1993 között az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője, majd helyettes államtitkár. 1993-tól 1996-ig az ÁPV Rt.-nél ügyvezető igazgató és vezérigazgatóhelyettes. 1996 és 1997 között az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese. Később az RWE Energie AG-nál főosztályvezető, majd az ÉMÁSZ Rt. általános igazgatója. A Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója 2005. januárig. Jelenleg a Magyar Villamos Művek vezérigazgatója.1996 óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja.
24
TÁJÉKOZTATÓ
Kovács Antal: 1985-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász diplomát. Szakmai pályafutását 1990-ben a Kereskedelmi és Hitelbank Nagyatádi fiókjában kezdte, ahol 1993-95-ig fiókigazgatóként dolgozott. 1995-től az OTP Bank Nyrt. munkatársa, előbb megyei igazgató, majd 1998-tól az OTP Bank Déldunántúli Régiójának ügyvezető igazgatója volt. Szakmai ismereteit a Nemzetközi Bankárképző Központ, illetve a World Trade Institute tanfolyamain bővítette. 2004-től tagja az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának. Dr. Pintér Sándor: 1978-ban a Rendőrtiszti Főiskolán, majd 1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Karán szerzett diplomát1970-től a Belügyminisztérium állományában töltött be különböző pozíciókat, 1996 decemberében országos rendőrfőkapitányként vonult nyugdíjba. 1998-2002-ig a Magyar Köztársaság belügyminisztere volt. 1997. április 29. és 1998. július 7. között tagja volt az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának. 2003-tól 2006-ig tagja az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának, 2006. április 28-tól az OTP Bank Igazgatóságának tagja. Dr. Pongrácz Antal: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd doktori címet szerzett 1971-ben. 1969-től elemző közgazdászként, majd a Bevételi Főigazgatóságon csoportvezetőként dolgozott 1975-ig. 1976-tól a Pénzügyminisztériumban különböző területeken, vezetőként dolgozott. 1986-87-ig az Állami Ifjúsági és Sporthivatal első elnökhelyettese. 1988 és 1990 között az OTP Bank első vezérigazgató-helyettese. 1991-től 1994-ig az Európai Kereskedelmi Bank Rt. vezérigazgatója, majd elnök-vezérigazgatója. 1994 és 1998 között a Szerencsejáték Rt. elnök-vezérigazgatója, majd 1998-99-ben a Malév Rt. vezérigazgatója. 2001-től az OTP Bank Törzskari Divíziójának ügyvezető igazgatója, később vezérigazgató-helyettes. 2002től az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagja. Takáts Ákos: A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen diplomázott 1982-ben, majd ugyanitt szerzett okleveles mérnök diplomát 1985-ben. 1987 óta dolgozik a bankszektorban. 1989 és 1993 között az Investbank Rt.-nél rendszergazdaként dolgozott. 1993-tól az OTP Bank főosztályvezető-helyettese, majd 1995-től ügyvezető igazgatóként a hitelintézet IT Fejlesztési Igazgatóságának vezetője volt. 2006. október 1-jétől az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, az IT és Logisztikai Divízió vezetője. Dr. Urbán László: közgazdász, a pénzügyi szektorban 1995-től tevékenykedik. Dolgozott Washingtonban a World Bank munkatársaként, majd az ABN-AMRO tervezési és controlling igazgatójaként. 1998-2000. között a Postabank üzleti vezérigazgató-helyettese, 2000-2005- ig a Citigroup New York globális termékfejlesztésekért felelős vezetője. 2005-től a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, az Általános titkárság vezetője. 2007. január 15-től az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, a Stratégiai és Pénzügyi Divízió vezetője. Dr. Utassy László: Az ELTE Jogi Karán diplomázott 1978-ban, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen biztosítási szakközgazdász diplomát szerzett 1995ben. Az Állami Biztosítónál, majd az ÁB-AEGON Rt.-nél dolgozott különböző pozíciókban 1978 és 1995 között. 1996-tól az OTP-Garancia Biztosító Rt. vezérigazgatója, majd elnök-vezérigazgatója. 2001-től az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagja. Dr. Vörös József: 1974-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1984-ben kandidátusi fokozatot, 1993-ban a közgazdaságtudomány akadémiai doktor címet szerezte meg az MTA-n. 1990-93 között a
25
TÁJÉKOZTATÓ
JPTE Közgazdaságtudományi karának dékánja. 1993-ban elvégzi a Harvard felsővezetői programját, 1994-től a JPTE professzora. 1992. májusa óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja. Wolf László: 1983-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A diploma megszerzése után a Magyar Nemzeti Bank Bankkapcsolatok Főosztályán dolgozott 8 évig, majd a BNP-KH-Dresdner Bank treasury vezetője volt 1991-93 között. 1993 áprilisától az OTP Bank Nyrt. Treasury Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, majd 1994-től a Kereskedelmi Banki Divízió vezérigazgató-helyettese. Az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának tagjai: Dr. Tolnay Tibor (a Felügyelő Bizottság elnöke), Dr. Nagy Gábor, Kovács Antal, Dr. Horváth Gábor, Vécsei Klára 7.8 A Letétkezelő feladatai Az Alapkezelő az Alap letétkezelésével Magyarországon bejegyzett, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott „letétkezelés kollektív befektetések részére” pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező hitelintézetet köteles megbízni. A letétkezelői megbízási szerződés (beleértve a Letétkezelőnek adott megbízás felmondása esetén az új letétkezelővel kötött megbízási szerződést is) hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. A befektetési alap letétkezelési tevékenység az a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelő sajátos ellenőrzését végzi. A Letétkezelő az alábbi feladatokat végzi, a Tpt. előírásainak megfelelően: • vezeti az Alap értékpapírszámláját és a befektetéshez kapcsolódó pénzforgalmi számláját; • meghatározza az Alap összesített és az egy jegyre jutó nettó eszközértékét sorozatonként; • gondoskodik az Alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékének közzétételéről, illetve a befektetők részére történő közléséről; • ellenőrzi, hogy az Alapkezelő megfelel-e a jogszabályokban és a Kezelési Szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak; • biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a Befektetési Jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alaphoz kerüljön. A Letétkezelő a tevékenysége végzése során köteles visszautasítani az Alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve a Kezelési Szabályzattal, és az Alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben az Alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és a Kezelési
26
TÁJÉKOZTATÓ
Szabályzatnak megfelelő állapot helyreállítása haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
érdekében,
úgy
a
Letétkezelő
Az Alap tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a Letétkezelőnél vagy az általa nyitott számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a Letétkezelőhöz vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni. Az Alap kezelése során az Alapkezelő a Letétkezelőnek adott megbízás felmondását a Felügyeletnek bejelenti és új letétkezelő megbízását a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtja. Tevékenysége során a jogszabályokban, a Kezelési Szabályzatban foglalt bármilyen eltérésről, valamint az Alap saját tőkéjének negatívvá válásáról a Letétkezelő köteles írásban értesíteni az Alapkezelőt, valamint a Felügyeletet. A Letétkezelő a Tpt-ben foglalt kötelezettségeinek nemteljesítéséből adódó károkért felel. A Letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen alletétkezelőt vehet igénybe, amelynek cselekedeteiért és mulasztásáért, mint sajátjaként felel. Alletétkezelőként kizárólag a Tpt. előírásainak megfelelő másik letétkezelő, illetve ennek külföldi megfelelője vehető igénybe. 8. KÖNYVVIZSGÁLÓ Az Alapkezelő az Alap éves beszámolójának ellenőrzésével könyvvizsgálót köteles megbízni. Az Alapkezelő által megbízott könyvvizsgáló köteles ellenőrizni azt is, hogy az Alapkezelő az Alap kezelése során betartja-e a Kezelési Szabályzatban előírtakat. Az Alapkezelő az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére akkor adhat megbízást, ha • • • •
a Felügyelet az általa – a Hpt. szabályai alapján – vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében, vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette; a könyvvizsgáló nem rendelkezik az Alapkezelőben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal; a könyvvizsgálónak nincs az Alapkezelővel szemben fennálló tartozása, valamint az Alapkezelő és annak befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik. Az Alap könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (cégjegyzékszáma: Cg. 01-09-07-1057, székhelye: H-1068 Budapest, Dózsa György út 84/C., MKVK
nyilvántartási száma: 000083). A könyvvizsgálatért felelős személy Ladányi Katalin (MKVK tagsági igazolvány száma: 003509). A könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgálatért felelős személy nyilatkozott arról, hogy megfelel a hatályos jogszabályokban előírt követelményeknek, beleértve a Tpt. alább idézett 358. § (5), (6) és (7) bekezdéseiben foglalt előírásokat is, rendelkezik a szükséges pénzintézeti szakértelemmel és gyakorlattal, valamint megfelelő felelősségbiztosítással. A Tpt. 358. §-ának rendelkezései szerint 27
TÁJÉKOZTATÓ
•
•
•
A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, befektetési alapnál, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél. További követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetőleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytől, illetőleg egy befektetési alapkezelőtől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, illetőleg a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát. A könyvvizsgáló társaságokkal szemben további követelmény, hogy a könyvvizsgálói társaságon belül egy könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetőleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgálói társaság egy intézménytől, illetőleg egy befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól származó összesített bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát.
9. A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACÁNAK BEMUTATÁSA Az Alapkezelő jogosult minden olyan piacon befektetni az Alap vagyonát, amelyen a Kezelési Szabályzat 2.2. pontjában meghatározott eszközökre kereskedés folyik. Az alábbiakban azon piacok is feltüntetésre kerültek, amelyeken kereskedett befektetési eszközök közvetlenül avagy származtatott eszközökön keresztül közvetve az Alap portfóliójának részét képezhetik. A legfontosabb piacok az alábbiak: Kötvénypiac: ide tartozik minden hitelviszonyt megtestesítő értékpapír elsődleges és másodlagos piaca. (Az elsődleges piac az értékpapír kibocsátásakori tranzakciókat, a másodlagos piac a kibocsátást követő adás-vételi ügyleteket foglalja magába.) A kötvénypiacon belül az alábbi részpiacokon fektetheti be az Alapkezelő az Alap vagyonát: Állampapírok piaca: az állampapír a magyar vagy külföldi állam, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A magyar – nyilvánosan kibocsátott – állampapírok piaca az utóbbi években nagy fejlődésen ment keresztül. Az Alap az Államadósság Kezelő Központ által rendezett aukciókon hetente tud vásárolni 3 hónapos diszkont kincstárjegyet, kéthetente 6 és 12 hónapos futamidejű diszkont kincstárjegyet; négyhetente 3 éves fix kamatozású államkötvényt, négyhetente 5, 10 éves, nyolchetente 15 28
TÁJÉKOZTATÓ
év futamidejű, fix kamatozású államkötvényt, időnként változó kamatozású államkötvényt. Az aukciók között az úgynevezett másodlagos piacon tud befektetési társaságok közbeiktatásával vagy közvetlenül másik befektetőktől vásárolni, illetve részükre eladni állampapírt. Az állampapírok hozamának szintje és ezzel árfolyama sok tényezőtől függ, pl. a monetáris politikától, az infláció alakulásától, a gazdasági növekedés mértékétől, külpiaci eseményektől. Vállalati kötvények piaca: a gazdasági társaságok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok piacát soroljuk ide. Ez a kötvénypiaci szegmens igen fejlett az Egyesült Államokban, és az Euró-övezet országaiban is. A nyilvános magyar vállalati kötvények piaca ugyanakkor még viszonylag fejletlen, csak kevés kedvező hitelbesorolású kötvény van forgalomban. A kis számú és viszonylag kis összegű kibocsátások miatt e piac nem likvid, azaz a másodlagos piacon nehezen lehet eladni vagy vásárolni ezekből a papírokból. A likviditás hiánya miatt a vállalati kötvények piacán a vételi és eladási árak közötti árrés jóval szélesebb, mint az állampapírpiacon. Jelzáloglevelek piaca: A jelzáloglevél a magyar törvényi szabályozás értelmében kizárólag a jelzálog-hitelintézet által a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény alapján kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló, átruházható értékpapír. A jelzáloglevelek magyarországi piaca jelenleg még kezdetleges, kialakulása folyamatban van. A Tájékoztató elkészítésének pillanatában három hazai jelzálogbank bocsát ki nyilvánosan és zárt körben jelzálogleveleket a befektetők részére. A fejlettebb tőkepiacokon a jelzáloglevelek piaca kiterjedtebb, a kibocsátott sorozatok száma lényegesen nagyobb, a papírok likviditása az állampapírokét közelíti. Bankközi pénzpiac: A bankközi pénzpiac a bankrendszer likviditásának szabályozásában játszik fontos szerepet. A bankok közötti üzletkötések futamideje 1 naptól 1 évig terjed. A rövidebb futamidejű bankközi pénzpiaci kamatok változása a bankok pénzigényében beálló változásokat követi, ennek köszönhetően a kamatszintek jelentősen ingadozhatnak. A befektetési alapok szabad pénzeszközeik kihelyezésekor bankok ügyfeleiként jelenhetnek meg a bankközi pénzpiacon. Részvénypiac: ide tartozik a kibocsátó társaságban tagsági jogot megtestesítő értékpapírok elsődleges és másodlagos piaca. A nyilvánosan kibocsátott magyar részvények legfőbb piaca a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). Néhány, tőzsdére be nem vezetett részvénnyel a tőzsdén kívüli, ún. OTC piacon kereskednek, illetve egyes BÉT-re bevezetett papírok külföldi tőzsdéken is forognak, amelyek közül a londoni SEAQ telefonos kereskedelem a legjelentősebb. Az Alapkezelő előnyben részesíti a tőzsdére bevezetett részvényeket, mivel ezek likvidebbek és átláthatóbbak, mint az OTC piacon forgó papírok. 2006. június végén 42 társaság papírjai szerepeltek a Budapesti Értéktőzsdén, az összes piaci értékük megközelítette a 7000 milliárd Ft-ot (24,8 milliárd euró). A legnagyobb kapitalizációjú társaságok az OTP, a MOL, a Magyar Telekom és a Richter voltak. A Varsói Értéktőzsde a közép-európai országok legnagyobb és leglikvidebb részvénypiaca. 2007. június végén a lengyel tőzsdén 309 részvénnyel kereskedtek, ezek összkapitalizációja meghaladta a 200 milliárd eurót. A legjelentősebb vállalati szektorok a bankszektor, a telekommunikáció és az olajipar. 29
TÁJÉKOZTATÓ
A Prágai Tőzsdén 32 részvénnyel kereskedtek 2007. június végén. A tőzsde összkapitalizációja meghaladta a 63 milliárd eurót, a legnagyobb szektorok a telekommunikáció, szolgáltatóipar és bankszektor. Oroszország legjelentősebb értékpapírpiaca az 1995 óta működő moszkvai RTS (Russian Trading System, RTS), melynek kapitalizációja 2007. június végén meghaladta a 700 milliárd eurót. Az RTS alpiacain összesen közel 300 kibocsátó több, mint 400 részvénye forog, a legjelentősebbek a Gazprom, a Rosznyeft és a Sberbank papírjai. Törökország 1989-ben nyitotta meg az Isztambuli Értéktőzsdét a külföldi intézményi és magánszemély befektetők előtt. Jelenleg 336 vállalat papírjai forognak a tőzsdén, összesített piaci értékük meghaladja a 170 milliárd eurót. A piaci folyamatok jobb nyomon követése érdekében a tőzsdék, vagy más külső szolgáltatók az adott piacon kereskedett részvényekből úgynevezett tőzsdeindexeket állítanak össze. Az Alap számára kiemelt jelentőséggel bírnak a blue-chip részvényeket tömörítő indexek. A széles körben nyomon követett indexekre határidős és opciós kontraktusok formájában kiterjedt és nagy forgalmat bonyolító derivatív piac épült fel. 10. JELENTŐS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat:A gazdasági- és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek fizetőképességében és annak megítélésében, a keresletkínálat viszonyában bekövetkező változások hatására az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyam-ingadozások hatását az Alapkezelő a portfólió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes időszakokban csökken. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan intézkedéseket (pl. adóterhek emelése, profit repatriálás korlátozása, stb.), amelyek az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolnak. További kockázat származhat a Befektetési jegyekre vonatkozó megbízások utólagos teljesítésének rendjéből, miután a leadott Befektetési jegy vételi és visszaváltási megbízásokat a Forgalmazó a Kezelési Szabályzat 4.3. pontjának megfelelően, az Alap Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközértékén teljesíti, amely Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközérték eltérhet a megbízás leadásának napján rendelkezésére álló legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéktől. Hitelkockázat: Az Alap portfoliójába tartozó egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények és tőzsdén kívüli forgalomban szereplő származtatott eszközök esetében a kibocsátók esetleges csődje az Alap portfoliójában szereplő ezen eszközök piaci értékének összeomlásához, illetve akár teljes megszűnéséhez vezethet, amely az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének csökkenéséhez vezethet. Likviditási kockázat: Bizonyos értékpapírok, befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye,
30
TÁJÉKOZTATÓ
hogy a portfólióban lévő, de abból eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet. Devizaárfolyam kockázat: Az Alap befektetéseinek egy része a Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemű is lehet. Az Alapkezelő az Alap devizapozíciójából eredő devizaárfolyam-kockázatot nem kívánja folyamatosan a Kibocsátási Pénznem tekintetében teljes egészében kiküszöbölni (fedezni). A befektetési alapokat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása: A jövőben mind a magyar, mind az Alapot érintő külföldi adószabályok esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése, adókedvezmény csökkentése, illetve eltörlése), ami miatt az Alapot, illetve a befektetőt a későbbiekben a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Előfordulhat, hogy az Alap – a befektetéseiből származó jövedelmei után - olyan adók megfizetésére kényszerül, amelyekre az Alapkezelő a befektetés megszerzésekor nem számított, ezért a befektetés megszerzéséről hozott döntése során nem vett figyelembe. Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázat: az Alap portfóliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyleteken képződő nyereség Alapnak történő kifizetését. Aluljegyzés kockázata: A kibocsátás, s így az Alap létrejötte meghiúsul, ha az Alap minimális induló saját tőkéje a jegyzési időszak zárónapjáig nem kerül lejegyzésre. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése: A befektetési jegyek forgalmazása a Kezelési Szabályzat 4.6 pontjában meghatározottak szerint az Alapkezelő által illetve legfeljebb 10 napra a Felügyelet által felfüggeszthető, ezért előfordulhat, hogy a befektető nem az általa kívánt napon tudja megvásárolni vagy visszaváltani a befektetési jegyét. 11. ADÓZÁS Jelen pont az adózással kapcsolatos legfontosabb szabályokat foglalja össze, a Tájékoztató utolsó módosításának jóváhagyásakor Magyarországon hatályos adójogszabályok alapján. A befektető felelőssége, hogy a rávonatkozó pontos szabályokról adótanácsadójánál részletesen tájékozódjék. 11.1 Az Alap adózása Az Alap a jogszabály szerint Magyarországon nem fizet adót a keletkező nyeresége után. A külföldi befektetéseken keletkező kamat-, osztalék-, árfolyamnyereség és esetleges egyéb jövedelmek esetén előfordulhat, hogy e jövedelmeket a forrásországban (a jövedelem keletkezésének helyén) adó terheli. A külföldi befektetéseken keletkező jövedelmek adózását az adott ország jogszabályai és – ha ilyen létezik - az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény határozza meg.
31
TÁJÉKOZTATÓ
11.2 A magánszemély befektetők adózása 11.2.1 A befektetési jegyből származó jövedelem után fizetendő adó A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény („SZJA törvény)” 65.§ (1) bekezdés b) pontja alapján kamatból származó jövedelemnek minősül a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegy esetében a magánszemély tulajdonosnak kamat és/vagy hozam címén fizetett, valamint a beváltáskor, a visszaváltáskor, az átruházáskor elért bevételből az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész. A kamatjövedelem után fizetendő adó mértéke a Tájékoztató elfogadásakor, illetve a Felügyelet általi jóváhagyásakor hatályos törvény szerint 20% (SZJA törvény 65. § (2) bekezdés). 11.3 A belföldi intézményi befektetők adózása A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a befektetési jegy adás-vételéből származó árfolyamnyereség/-veszteség az adóalapot növeli/csökkenti. 11.4 Külföldi befektetők adózása A külföldi személy adófizetési kötelezettsége a külföldi lakóhelye, illetve székhelye szerinti ország adójogszabályai, valamint az illető ország és Magyarország között esetlegesen fennálló kettős adóztatást elkerüléséről szóló jogszabály figyelembevételével határozható meg. 12. FELELŐSSÉG Az Alapkezelő a tőle elvárható gondossággal köteles a feladatait ellátni. A Tpt. 29. § (1) bekezdés alapján a Befektetési Jegy tulajdonosával szemben a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyetemlegesen felel. 13. NYILATKOZAT Az OTP Alapkezelő Zrt. (székhelye:1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9., cégjegyzékszáma: 01-10-043959), mint a befektetési jegyeket kibocsátó OTP Új Európa Nyíltvégű Értékpapír Alap képviseletében eljáró Alapkezelő és az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt (székhelye 1051 Budapest, Nádor utca 16.; cégjegyzékszáma: 01-10-041585), mint Vezető Forgalmazó a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 29. § (1)-(2) bekezdéseinek megfelelően kijelentik, hogy jelen Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz és nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. A Tpt. 29. § (1) bekezdése alapján a Befektetési Jegy tulajdonosával szemben a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyetemlegesen felel.
32
TÁJÉKOZTATÓ
Budapest, 2007. november
………...................................………. Simon Péter Garamvári Orsolya az OTP Alapkezelő Zrt. és az az OTP Új Európa Nyíltvégű Értékpapír Alap mint Kibocsátó képviseletében eljárva
……….................................................. Takács András OTP Bank Nyrt. mint Forgalmazó képviseletében eljárva
33
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
KEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1 Az Alap neve, típusa, futamideje Az OTP Új Európa Nyíltvégű Értékpapír Alap befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával Magyarországon létrehozott, a Tpt. rendelkezései alapján működő, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alap. Az Alap Befektetési Jegyeinek forgalomba hozataláról az Alapkezelő az 1/2007 (09.04.) sz. Igazgatósági Határozat meghozatalával döntött. Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja:2007. 11.12., a nyilvántartásbavételt elrendelő PSZÁF határozat száma: E-III/110.585-1/2007., lajstromszám: 1111-251. 1.2 Az Alapkezelő cégneve, székhelye, az Alap üzleti éve Az Alap Alapkezelője az OTP Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9.). Az Alap üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 1.3 A Letétkezelő cégneve (székhelye) Az Alap Letétkezelője az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16.) 1.4 Az Alap tőkéje Az Alap saját tőkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és a jegyzés során lejegyzett és a Vezető Forgalmazó, valamint az Alapkezelő által elfogadott jegyzések szerinti darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke az Alap összesített nettó eszközértékével azonos. Az Alap kialakításakor az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek össznévértéke (induló saját tőke): legalább 200.000.000,- Ft. A „B” sorozatú Befektetési Jegyek esetén a jegyzési összeg forintban kifejezett értéke a jegyzési időszak utolsó napján érvényes Magyar Nemzeti Bank („MNB”) deviza középárfolyamon kerül kiszámításra. A forgalomban lévő Befektetési Jegyek darabszáma a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során változik. A folyamatos forgalmazás során a forgalomban lévő Befektetési Jegyek mennyiségének felső korlátja nincs. Az Alap saját tőkéjének összege a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása, valamint az Alap tulajdonában lévő értékpapírok, egyéb eszközök és kötelezettségek piaci értékének növekedése, illetve csökkenése következtében változik. 1.5 A Befektetési Jegyek 1.5.1 A Befektetési Jegyek címlete, típusa, előállításuk módja Az Alap különböző Befektetési Jegy sorozatokat bocsát ki.
34
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
Az „A” sorozatú Befektetési Jegyek Kibocsátási Pénzneme magyar forint (Ft) és névértéke 1,-Ft. A „B” sorozatú Befektetési Jegyek Kibocsátási Pénzneme Euró és névértéke 1,-Euró. A Befektetési Jegyekhez fűződő jogok tekintetében nincs eltérés a két sorozat között. A Befektetési Jegyek típusa: névre szóló; előállításuk módja: dematerializált forma. A dematerializált formában – azaz számítógépes jelként - kibocsátásra kerülő Befektetési Jegyek nyomdai úton történő előállítására nincs lehetőség. A dematerializált értékpapír fogalma a Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszességet takarja∗. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializáltak, a nyilvános forgalomba hozatal és a folyamatos forgalmazás során a Befektetési Jegyek adásvételére vonatkozó szerződés csak olyan személlyel köthető, aki a Forgalmazóval értékpapírszámla vezetésre vonatkozó szerződést kötött és az adásvételi szerződésen a számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. A Tpt. rendelkezési szerint a dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. 1.6 A befektetői kör Az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek befektetői körére vonatkozóan nincs korlátozás, azt mindazok megvásárolhatják, amelyek/akik a forgalmazás helye szerinti joghatóság szabályai szerint jogalanyisággal rendelkeznek és eleget tesznek a forgalmazási feltételekben meghatározott szabályoknak. Magyarországon a Befektetési Jegyeket devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vásárolhatják meg. A Befektetési Jegyek a befektetők minden típusa részére ajánlhatóak. ∗
A Tpt. az alábbiak szerint rendelkezik a dematerializált értékpapírok kibocsátásáról: „7. § (1) A dematerializált értékpapír bármilyen nyomtatott formában történő megjelenítésén feltűnő módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír. (2) Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történő előállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban - értékpapírnak nem minősülő - okiratot állít ki, amely tartalmazza: a) a tulajdonos neve kivételével az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét, b) a kibocsátásról szóló döntést, c) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét, d) a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét, és e) a kibocsátó cégszerű aláírását, részvény esetén a kibocsátó részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását. (3) A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza. 8. § (1) Ha a kibocsátó azonos sorozatú értékpapír további kibocsátásáról rendelkező döntése alapján a 7. § (2) bekezdés c) és d) pontjában szereplő adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejűleg új okiratot kell kiállítani. (2) Amennyiben a kibocsátás jegyzési eljárással történik, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a jegyzés tényleges lezárását követő napon állítja ki. Amennyiben a jegyzést követően allokációra kerül sor, az okiratot az allokáció lezárását követő napon kell kiállítani. Ha a kibocsátó a forgalomba hozatal más módját választja, az okiratot az azt követő napon állítja ki, amikor a kibocsátandó értékpapír mennyisége véglegessé vált. (3) Ha a kibocsátás jegyzési eljárás lefolytatása nélkül a befektetőnek történő közvetlen értékesítéssel történik, és a kibocsátó meghatározza a kibocsátani tervezett értékpapír összértékének felső határát, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó az értékesítés megkezdését megelőző munkanapon állítja ki, és az értékpapír értékesített mennyiségének változását új okirat benyújtásával a központi értéktárnak naponta bejelenti. 9. § (1) A 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a központi értéktárban helyezi el, és egyidejűleg megbízza a központi értéktárat az értékpapír előállításával. (2) A dematerializált értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul köteles a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján értesíteni az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapírszámlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapírszámlákat a 7. § (2) bekezdése szerinti okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja. (3) Az értékpapír-számlavezető - a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően - az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről a számlatulajdonost értesíti. A dematerializált értékpapír előállítása során az előállítás visszamenőleges értéknappal nem lehetséges. (4) A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapírszámlák összesített állománya folyamatosan megegyezzen az adott értékpapír-sorozat kibocsátási mennyiségével. Ha a központi értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapír mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtől eltér, a központi értéktár az eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni, és annak megszüntetése érdekében intézkedni.”
35
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
1.7 A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló felügyeleti határozatok száma, kelte: PSZÁF határozat kelte 2007.10.31.
PSZÁF határozat száma E-III/110.585/2007.
2. BEFEKTETÉSI POLITIKA 2.1 Befektetési stratégia Az Alap portfoliója elsősorban a közép- és kelet-európai (magyar, lengyel cseh, bolgár, román és török), emellett kisebb részben más feltörekvő és fejlett részvénypiacokon kerül befektetésre. Az Alapkezelő érték alapú befektetési stratégiát követ, ebből következően az Alap aktuális részvényhányadát az határozza meg, hogy az Alapkezelő egy adott időpontban hány alulértékelt, befektetésre alkalmas céget talál. Ennek megfelelően a részvényhányad 0 és 100% között mozoghat. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy a várható hozamot és kockázatokat hosszú távon optimalizálja, így az alapot azoknak ajánljuk, akik hosszú távon kívánnak befektetni. Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek kibocsátása által összegyűjtött tőkét a 2.2 pontban felsorolt, a Tpt. rendelkezéseinek megfelelő eszközökbe fekteti be, a 2.3 pontban meghatározott arányokban, a Tájékoztató 9. pontjában bemutatott pénz- és tőkepiacokon, az Alap vagyonát aktívan kezelve. Az Alapkezelő a 2.5 pontban is hivatkozott törvényi szabályozásnak megfelelően köthet származékos ügyleteket az Alap nevében. Az Alapkezelő a futamidők, a kibocsátók, az értékpapírfajták tekintetében is alkalmazza a diverzifikáció elvét. 2.2 A portfolió lehetséges elemei 2.2.1 Állampapírok Az állampapír magyar vagy külföldi állam, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az állampapír biztonságos befektetésnek minősül, mert a névérték és a kamatok megfizetését a kibocsátó állam garantálja. 2.2.2 Bankbetétek Az Alapkezelő az Alap likviditásának biztosítása érdekében, illetve abban az esetben, ha az Alap szabad tőkéjét értékpapírokba megfelelően befektetni nem tudja, az Alap szabad tőkéjét éven belüli lejáratú, bármikor felmondható bankbetétként helyezi el (forintban, illetve devizában), az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező, vagy olyan harmadik országbeli hitelintézetnél, amelynek szabályozási és felügyeleti rendszere biztosítja a hitelintézet megfelelő biztonságos működését.
36
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
2.2.3 Repó és fordított repó ügyletek A repó- illetve fordított repó ügylet minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának, illetve az értékpapír tulajdonjogához fűződő garantált jog átruházására vonatkozik - ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírhoz fűződő joggal rendelkezik -, és a megállapodás nem teszi lehetővé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt adott időpontban egyszerre több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási, illetve viszonteladási áron. A szállításos repó ügylet esetén az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet. Az óvadéki repóügylet esetén a vevő nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt. Az óvadéki repóügylet esetén az értékpapír tulajdonjoga a futamidő végén abban az esetben száll át a vevőre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg. Óvadéki repóügylet kizárólag hitelintézettel köthető. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és a biztosítékul szolgáló értékpapírok a futamidő alatt más értékpapírokra kicserélhetők. Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő. 2.2.4 Deviza Az Alapkezelő az Alap vagyonát külföldi devizában denominált eszközökbe is befektetheti. 2.2.5 Jelzáloglevelek Az Alap a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény alapján nyilvánosan kibocsátott hazai jelzáloglevelek mellett külföldi jelzáloghitelintézetek által nyilvánosan kibocsátott jelzálogleveleket is vásárolhat. 2.2.6 Egyéb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, pénzpiaci eszközök Az egyéb szervezetek (pl. gazdasági társaságok, önkormányzatok, egyéb intézmények) által kibocsátott kötvények, pénzpiaci eszközök az állampapírokhoz képest –a hozzájuk kapcsolódó garanciák függvényében– magasabb kockázatot képviselnek, de ennek ellentételezéseként hozamuk is magasabb. 2.2.7 Részvények A részvény tagsági jogokat, részvénytársaságban való részesedést megtestesítő értékpapír. 2.2.8 Más befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok Az Alap portfóliójában a befektetési jegyek és egyéb kollektív értékpapírok megengedettek a 2.3 és 2.4 pontokban meghatározott korlátozásokkal.
37
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
2.2.9 Egyéb, külföldön kibocsátott értékpapírok A külföldi jogszabályok alapján külföldön olyan értékpapírok is kibocsáthatóak, amelyeknek nincs hazai megfelelőjük. Az Alapkezelő a 2.3 és 2.4 pontokban foglalt korlátozások betartása mellett ezen értékpapírokat is megvásárolhatja az Alap részére. 2.2.10 Származtatott eszközök A származtatott ügylet olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva). A megengedett származtatott eszközök köre: a) értékpapírra, devizára, indexre, illetőleg ezek származtatott termékeire vonatkozó határidős ügyletek, ideértve az ezekkel egyenértékű, készpénz-elszámolású eszközöket; b) határidős kamatlábügyletek; c) kamat-, deviza- és tőkecsereügyletek; d) vételi és eladási opciók értékpapírra, devizára, indexre és kamatlábra, illetve ezek származtatott termékeire, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket. A tőzsdén kívüli adásvételi ügylet akkor minősül határidősnek, ha a kötésnap és a teljesítés napja között értékpapír esetében több mint nyolc nap, deviza esetében több mint két banki nap telik el. A teljesítés időtartamától függetlenül nem minősül határidős ügyletnek az értékpapírok jegyzési eljárás, illetve aukció keretében történő megvásárlása, illetve visszavásárlási aukció, felvásárlási ajánlat elfogadása során történő eladása, a deviza azonnali értékpapírügylethez kapcsolódó adás-vétele. 2.3 Befektetési arányok és korlátok Az Alapkezelő az Alap nevében a 2.2 pontban felsorolt eszközökre olyan ügyletet köthet, amely nem sérti az alább meghatározott korlátozásokat. Az alábbi táblázatban meghatározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfolióelemek ügyletkötéskori piaci értékének az Alap ügyletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján. Saját tőkére vetített, egy kibocsátóra vonatkozó limit a) megfelelően likvid tőzsdei értékpapírok b) egyéb tőzsdei értékpapírok, illetve olyan értékpapírok, amelyek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapírnak a kibocsátást követő egy éven belüli, tőzsdére vagy más szabályozott piacra történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi akadálya c) tőzsdén nem jegyzett értékpapírok Saját tőkére vetített, összesített limit d) „b” sor szerinti limitet meghaladó, megfelelően likvid tőzsdei értékpapírok e) tőzsdén nem jegyzett értékpapírok
38
OTP Új Európa Alap portfolióján belüli maximális arány 15% 10% 2%
40% 10%
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
Saját tőkére vetített, egyéb limit f) azonos sorozatba tartozó állampapírok
35%
Az Alapkezelő az Alap eszközeit az alább felsorolt alsó és felső korlátok szem előtt tartása mellett fektetheti be: Részvénykitettség Befektetési jegyek Likvid eszközök
-
-
-
-
−
-
Minimum 0% 0% 5%
Maximum 100% 5% 100%
Az Alapkezelő csak olyan devizában denominált eszközökbe fektetheti az Alap vagyonát, és csak olyan devizákra vonatkozóan köthet ügyletet, amely valamelyik OECD tagország vagy európai ország hivatalos pénzneme. Hátralévő Átlagos Futamidő Mutató értéke: legfeljebb 3 év. Az Alapkezelő köteles a befektetési korlátoknak megfelelő helyzetet harminc napon belül helyreállítani, ha a Tpt-ben vagy a Tájékoztatóban meghatározott befektetési korlátok az értékpapír forgalomba hozatalakor annak körülményei miatt előre nem látható okból nem érvényesíthetők. Ha az értékelési árak változása, illetve a visszaváltások következtében az Alapban valamely portfolióelem aránya jelentősen (több mint huszonöt százalékkal) meghaladja a törvényi előírás vagy a Tájékoztatóban meghatározott befektetési korlátok szerint megengedett felső határt, az Alapkezelő köteles harminc napon belül legalább a Tpt-ben, illetve a Tájékoztatóban megengedett szintre csökkenteni az adott portfolióelem arányát. Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott Befektetési Jegybe. Ha az Alap saját tőkéjét olyan más kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjaiba fektetik be, amelyet az Alapkezelő kezel, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az Alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhető. Az Alapkezelő az Alap részére nem vásárolhat saját maga által kibocsátott értékpapírt. Az Alapkezelő az Alap részére nem vásárolhat az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt (a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat). Az Alapkezelő a tulajdonában lévő befektetési eszközöket az Alapba nem helyezheti el, és nem vásárolhat befektetési eszközt az Alaptól. Az Alapkezelő a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévő befektetési eszközöket az Alapba nem helyezheti el, kivéve a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírokat (ideértve a szabályozott értékpapírpiacra bevezetett értékpapírokat) és a fél évnél rövidebb futamidejű állampapírokat. Az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírokra (ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat), illetve az alapkezelő kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévő, nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírokra (ideértve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat) és fél évnél rövidebb lejáratú állampapírokra kötött ügyletek esetében az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell. Azon értékpapírok összesített aránya, amelyek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapírnak a kibocsátást követő egy éven belüli, tőzsdére vagy más
39
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
-
szabályozott piacra történő bevezetésére (és a bevezetésnek nincs törvényi akadálya), legfeljebb az Alap saját tőkéjének harminc százaléka lehet. Az Alapkezelő mindenkor köteles továbbá megfelelni a hatályos jogszabályokban meghatározott egyéb befektetési korlátozásoknak is.
2.4 A saját tőke 10%-át meghaladó arányban tartható, azonos sorozatba tartozó értékpapírok köre a) Az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott, azonos sorozatba tartozó állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott azonos sorozatba tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 35%-ot b) Az Alap saját tőkéjének legfeljebb huszonöt százaléka fektethető be - Magyarországon székhellyel rendelkező ugyanazon jelzálog-hitelintézet által kibocsátott - a Bizottságnak bejelentett - jelzáloglevélbe, vagy - 85/611/EGK irányelv 22. cikk (4) bekezdésének a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján engedélyezett, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező ugyanazon kibocsátó kötvényeibe, amennyiben a kötvény típusát és a kibocsátó intézmény típusát a Bizottságnak bejelentették c) Az a) és b) pontban felsorolt értékpapírok kivételével a tőzsdén jegyzett, vagy más elismert értékpapírpiacon jegyzett megfelelő likviditással rendelkező értékpapír saját tőkére vetített aránya nem haladhatja meg a 15%-ot. A 10%-ot meghaladó arányú, c) pont szerinti értékpapírok öszesített aránya legfeljebb 40% lehet. Megfelelő likvidítással rendelkezőnek minősül az az értékpapír, amelynek utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a száz millió forintot 2.5 A származtatott ügyletekre vonatkozó korlátozások A Tpt. 272. § - 274. § rendelkezései szerint: - az alapkezelő a befektetési alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre, devizára; - a befektetési korlátokat az egyes értékpapírok 273. § szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni; - a befektetési korlátoknak való megfelelés szempontjából az értékpapírra, illetve indexre kötött határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyamán, az opciós szerződéseket pedig az alapul szolgáló piaci árfolyama és az opció delta-tényezőjének szorzatán kell figyelembe venni; - az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni; - a tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként kell kezelni; - a nem forintban denominált pozíciókat az alapkezelési szabályzatban meghatározott árfolyamon forintra átszámítva kell figyelembe venni; - a devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója; - a befektetési alapkezelő az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a
40
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja; - ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók: 1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és 2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak; - az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható; - a befektetési alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege: a) a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció, b) a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap-ügyletek tőkeösszegét is), c) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások, d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata), e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke; - az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét; - a hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval. Az Alap portfoliójának átlagos hátralévő futamideje a származtatott ügyletek figyelembevételével sem haladhatja meg a Kezelési Szabályzatban meghatározott értéket. A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített - a Kezelési Szabályzat szerint számított - piaci értéke -az árfolyamkockázat csökkentésére kötött származtatott ügyletek és a hitelintézettel állampapírra kötött repóügyletek beszámítása nélkül -nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének a harminc százalékát. 2.6 A visszaváltási igények teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjének legalább 1%-át köteles likvid eszközökben elkülönítve tartani, a visszaváltási igények teljesítése céljára. 2.7 Hitelfelvétel, az eszközök megterhelése Az Alapkezelő az Alap portfóliójában lévő eszközöket - az a)-c) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és az Alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. a) Az Alapkezelő az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az Alap nevében, az Alap saját tőkéjének legfeljebb tíz százaléka erejéig, legfeljebb harmincnapos lejárati időszakra. Az Alapkezelő jogosult az Alap eszközei terhére az Alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként.
41
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
b) Az Alapkezelő a Tpt-ben előírt feltételekkel az Alap értékpapírjait legfeljebb a saját tőke harminc százaléka erejéig az Alap nevében kölcsönadhatja. c) Az Alapkezelő az Alap származtatott ügyleteihez jogosult az Alap nevében az Alap eszközei terhére óvadékot nyújtani. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megvásárlását és a b) bekezdésben foglaltakat kivéve az Alapkezelő az Alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. Az óvadékba, illetve kölcsönbe adott – egyébként likvid eszköznek minősülő – értékpapír nem minősül a Befektetési Jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek. Az egyes értékpapírok saját tőkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az Alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem vehető figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír. Az Alapkezelő az Alap nevében nem adhat el olyan értékpapírt, amely nincs az Alap tulajdonában. 3. A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BEMUTATÁSA, SOROZATONKÉNT Az „A” és „B” sorozatba tartozó Befektetési Jegyek nem térnek el egymástól a Befektetési Jegyekhez fűződő jogok tekintetében. A Befektetési Jegy tulajdonosa mindkét sorozat tekintetében jogosult arra, hogy • • •
•
• • • • •
Forgalmazási Napon, a Forgalmazási Órák alatt a Befektetési Jegyeit a Forgalmazási Helyeken visszaváltsa a visszaváltási jutalékkal csökkentett, az adott sorozatra vonatkozóan meghatározott egy jegyre jutó nettó eszközértéken; a Befektetési Jegy vásárlását/visszaváltását megelőzően tájékoztatást kapjon a vételi/visszaváltási jutalék mértékéről; a Befektetési Jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Kezelési Szabályzata és rövidített tájékoztatója részére térítésmentesen átadásra kerüljön, az Alap Tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák; a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót, a Tájékoztatót, a Kezelési Szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfóliójelentést kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során felhívják a figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat; az Alap megszűnése esetén részesedjék az Alap felosztható tőkéjéből a 7.1 pontban meghatározottak szerint; az Alapkezelő és az eljáró Forgalmazó üzletszabályzatát megtekintse; a Tpt-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; az Alap megszűnése után a megszűnési jelentést megtekintse; továbbá gyakorolja a Tpt-ben meghatározott egyéb jogokat.
4. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazás során való értékesítésével az Alapkezelő a Vezető Forgalmazót bízta meg. Amennyiben a forgalmazásba további Forgalmazók is bevonásra kerülnek, azok Társforgalmazóként vesznek részt a Befektetési Jegyek
42
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
forgalmazásában, a Vezető forgalmazóval és az Alapkezelővel kötött szerződés alapján, a Vezető Forgalmazóval forgalmazási konzorciumot alkotva. A Társforgalmazók közül a Külföldi Társforgalmazók mindegyike valamely Külföldi Forgalmazási Terület és a „B” sorozatú Befektetési Jegyek tekintetében látja el a forgalmazási feladatokat, a Vezető Forgalmazóval együttműködve. A forgalmazás részletes feltételeit - Külföldi Forgalmazási Területenként – az adott Forgalmazási Területre vonatkozó Forgalmazási Összefoglaló tartalmazza, melynek rendelkezéseit az adott Külföldi Forgalmazási Területre vonatkozóan együtt kell alkalmazni a Tájékoztatóban és a Kezelési Szabályzatban meghatározott általános feltételekkel. A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat azon rendelkezései, melyek a „Forgalmazó”-ra vonatkoznak, mind a Vezető Forgalmazóra, mind a Társforgalmazókra értelmezendők, az esettől függően. A Forgalmazó a Befektetési Jegyek értékesítésére ügynököt vehet igénybe. A Forgalmazó az ügynök tevékenységéért a befektetők felé, mint sajátjáért felel. A Befektetési Jegyek forgalmazási árának alapja az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték. A visszaváltásnál figyelembe vett nettó eszközérték megállapítását és a kifizetés napját az Alap Kezelési Szabályzata tartalmazza. Az Alapkezelő – a Forgalmazó útján – az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyekre a Forgalmazási Helyen Forgalmazási Napokon, a Forgalmazási Órák alatt azonnal köteles visszaváltási megbízást elfogadni, figyelemmel azonban az alábbiakra is: A Befektetési Jegyet a Forgalmazó köteles minden Forgalmazási Napon forgalmazni. A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére vételi, illetve visszaváltási jutalék számítható fel, amely - részben vagy egészben - az Alapot, a Forgalmazót vagy az Alapkezelőt illetheti. A jutalék mértékéről a befektetőt előzetesen tájékoztatni kell. A Befektetési Jegy vétele és visszaváltása, valamint az Alap megszűnésére tekintettel a Befektetési Jegy tulajdonosok között felosztandó összeg kifizetése a Forgalmazó feladata. Az értékesítésért kizárólag az eljáró Forgalmazó felel. A Vezető Forgalmazót az értékesítés azon kérdéseit illetően, amelyek az Alapkezelővel kötött Vezető Forgalmazói Szerződés alapján a felelősségi körébe tartoznak, az esetben is felelősséggel tartozik, ha nem a Vezető Forgalmazó az eljáró Forgalmazó az adott forgalmazás tekintetében. 4.1 Forgalmazási Helyek A Befektetési Jegyekre a Forgalmazási Helyeken adható vételi és visszaváltási megbízás, a 4. pontban írtak szerint. A Forgalmazási Helyek a Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó, a Tájékoztató 3. sz. mellékletében feltüntetett értékesítési pont(ok), valamint a Társforgalmazókhoz kapcsolódó, Hazai Társforgalmazónként a Tájékoztató további mellékleteiben, Külföldi Társforgalmazónként az adott Külföldi Forgalmazási Területen történő forgalmazás különös feltételeit magában foglaló Forgalmazási Összefoglalóban meghatározott értékesítési pontok. Az Ügyfelek a forgalmazás részletes feltételeiről, a Forgalmazási Órákról, illetve az értékesítési csatornákról (pl. fiókhálózat, internetes értékesítési szolgáltatás, telefonos ügyintézői szolgáltatás, stb…) a Forgalmazási Helyeken tájékozódhatnak. Az elektronikus csatornákon keresztül történő forgalmazás indításának napjáról és annak feltételeiről az Alapkezelő és a Forgalmazó a Forgalmazási Helyeken és az Alap közzétételi helyein közzétett közös Hirdetményben értesíti az Ügyfeleket. 43
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
4.2 Forgalmazási órák A Befektetési Jegyek forgalmazása az egyes Forgalmazási Helyek Forgalmazási Órái alatt történik. 4.3 A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazási ára A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során azok vétele és visszaváltása az adott sorozatba tartozó Befektetési Jegy egy jegyre jutó nettó eszközértékén történik a Kibocsátási Pénznem ellenében. A nettó eszközérték meghatározásának módját a 6. pont tartalmazza. Az Alap nettó eszközértéke és az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték magyar forintban, sorozatonként kerül meghatározásra, azonban a „B” sorozatú Befektetési Jegyek vonatkozásában az egy jegyre jutó nettó eszközérték a sorozat Kibocsátási Pénznemében, azaz Euróban is kifejezésre kerül, a Magyar Nemzeti Bank M napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon a Kibocsátási Pénznemre történő átszámítással, figyelembe véve a különböző sorozatok közti Átváltási Arányt. A Befektetési Jegy vásárlásakor és visszaváltásakor az Árfolyamnap a szerződéskötés napját követő első Tőzsdenap. A teljesítésről a Forgalmazási Hely az Árfolyamnapot követő első Forgalmazási Napon számol el az Ügyféllel. A Forgalmazási Hely a Befektetési Jegyek vételekor és visszaváltásakor a mindenkor hatályos Hirdetményében meghatározott jutalékokat és díjakat számítja fel az Ügyféllel szemben. A felszámított jutalékok Befektetési Jegy sorozatonként és Forgalmazási Területenként különbözőek lehetnek. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának megkezdésekor az „A” sorozatú Befektetési Jegyek esetében a Tájékoztató 3. sz. mellékletében felsorolt Forgalmazási Helyeken végrehajtott tranzakciók esetén a vételi jutalék mértéke a befektetett összeg nagyságától függetlenül 400 Ft, a visszaváltási jutalék mértéke a visszaváltott összeg nagyságától függetlenül 1200 Ft. Az OTPdirekt szolgáltatáson keresztül történő folyamatos forgalmazás megkezdését követően az interneten végrehajtott tranzakciók esetén a vételi jutalék mértéke a befektetett összeg nagyságától függetlenül 200 Ft, a visszaváltási jutalék mértéke a visszaváltott összeg nagyságától függetlenül 600 Ft. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának megkezdésekor a „B” sorozatú Befektetési jegyek esetében a Tájékoztató 3. sz. mellékletében felsorolt Forgalmazási Helyeken végrehajtott tranzakciók esetén a vételi jutalék mértéke a befektetett összeg nagyságától függetlenül 2 Euró, a visszaváltási jutalék mértéke a visszaváltott összeg nagyságától függetlenül 5 Euró. Az OTPdirekt szolgáltatáson keresztül történő folyamatos forgalmazás megkezdését követően az interneten végrehajtott tranzakciók esetén a vételi jutalék mértéke a befektetett összeg nagyságától függetlenül 1 Euró, a visszaváltási jutalék mértéke a visszaváltott összeg nagyságától függetlenül 2 Euró.
44
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
A vételi jutalékot a Befektetési Jegyek vételárával együtt kell megfizetni. A visszaváltási jutalékot a Forgalmazási Hely a Befektetési Jegyek ellenértékéből vonja le. 4.4
A vásárlás és visszaváltás módja A Befektetési Jegyek személyesen vagy képviselő útján, vagy egyéb, a Forgalmazóval kötött szerződés keretében meghatározott módon vásárolhatóak meg és válthatóak vissza a Forgalmazási Helyeken, az ellenérték Kibocsátási Pénznemben történő teljesítése mellett. Bármely, az értékesítésben részt vevő, azaz Forgalmazási Helynek minősülő, a Vezető Forgalmazóhoz tartozó fiókban visszaváltható a másik Vezető Forgalmazóhoz tartozó, szintén Forgalmazási Helynek minősülő fiókban vezetett értékpapírszámlán lévő befektetési jegy is.
4.4.1 Megbízások típusai az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek esetében Vételi megbízás A megbízási szerződésben a Befektetési Jegy vásárlásra szánt összeg kerül rögzítésre. A vételi jutalékkal növelt vételár megfizetése az 4.4.2. pontban foglaltak szerint történhet. A Forgalmazó az Árfolyamnapot követő Forgalmazási Napon jóváír az Ügyfél számláján annyi darab Befektetési Jegyet, amennyi a vételár és az Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosának egész része, feltéve, hogy a vételár vételi jutalékkal megnövelt összege az Ügyfél bankszámláján rendelkezésre áll. Visszaváltás a tervezett visszaváltási ár megjelölésével A megbízási szerződésben a tervezett visszaváltási ár kerül rögzítésre. A megbízás napján a Forgalmazó előlegként kifizeti a tervezett visszaváltási ár visszaváltási jutalékkal és - amennyiben az ügylet során kamatadó fizetési kötelezettség keletkezik – a megbízás napján ismert utolsó egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával becsült kamatadó előleggel csökkentett összegét az Ügyfél részére és zárolja az Ügyfél értékpapírszámláján az alábbi mennyiségű Befektetési Jegyet: a tervezett visszaváltási ár osztva a megbízás napján ismert utolsó érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték 70 %ával. Az Árfolyamnapot követő első Forgalmazási Napon a Forgalmazó a zárolást feloldja és az Ügyfél értékpapírszámláját megterheli a tervezett visszaváltási ár és az Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosa egész részének megfelelő mennyiségű Befektetési Jeggyel. Ha az előbb meghatározott mennyiségű Befektetési Jegy az Ügyfél értékpapírszámláján nem áll rendelkezésre, akkor a Forgalmazó a megbízást az értékpapírszámlán lévő szabad mennyiség erejéig teljesíti és az Ügyfél köteles a részére kifizetett előlegnek a teljesített mennyiség Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközértéken számított ellenértékével csökkentett és a visszaváltási jutalékkal megnövelt összegét (a továbbiakban visszajáró előleg) visszafizetni a Forgalmazási Hely részére. A megbízást a Forgalmazó csak akkora összeg erejéig fogadja el, amekkora összeghez megkívánt zárolandó mennyiség az Ügyfél értékpapírszámláján szabadon rendelkezésre áll az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyből, azaz legfeljebb az értékpapírszámlán szabadon rendelkezésre álló Befektetési Jegyek megbízás napján ismert utolsó egy jegyre jutó nettó eszközértékén számított értékének 70%-a erejéig. Az Árfolyamnapot követő Forgalmazási Napon az Ügyfél bankszámláján elszámolásra kerül a megfizetett kamatadó előleg és az Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával számított tényleges kamatadó fizetési kötelezettség összege közötti
45
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
különbözet, valamint a tervezett visszaváltási ár és az Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával számított tényleges visszaváltási ár közötti különbözet. Visszaváltás a darabszám megjelölésével A megbízási szerződésben a visszaváltani kívánt Befektetési Jegyek darabszáma kerül rögzítésre. A Forgalmazó a megbízás napján zárolja az Ügyfél értékpapírszámláján a visszaváltandó Befektetési Jegyek mennyiségét, majd az Árfolyamnapot követő első Forgalmazási Napon a zárolást feloldva megterheli az Ügyfél értékpapírszámláját a visszaváltott Befektetési Jegyek mennyiségével és a bankszámla javára történő jóváírással teljesíti az Ügyfél részére azok Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközértéken számított ellenértékének visszaváltási jutalékkal és – amennyiben az ügylet során kamatadó fizetési kötelezettség keletkezik – kamatadóval csökkentett összegét. Visszaforgatás Ha az Ügyfél a számláján lévő Befektetési Jegyek visszaforgatását (visszaváltás és ugyanazon mennyiség azonnali visszavásárlása) kívánja végrehajtani, akkor nincs szükség előzetes megbízásra, hanem a Forgalmazó megbízásadáskor ismert utolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken azonnal teljesíti a visszaváltást és a vételt. A Befektetési Jegyek visszaváltási jutaléka és – amennyiben a visszaváltási ügylet során kamatadó fizetési kötelezettség keletkezik – a kamatadó fizetési kötelezettség összege a megbízásadáskor terhelésre kerül az Ügyfél Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámláján. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának megkezdésekor a visszaforgatási ügylet díja az „A” sorozatú Befektetési Jegyek esetében 1200 Ft, a „B” sorozatú Befektetési Jegyek esetében 5 Euró. Átcsoportosítás Átcsoportosítási ügyletnek számít, amennyiben az Ügyfél az Alapkezelő által kezelt egyik alap befektetési jegyeinek visszaváltásával egyidejűleg az Alapkezelő által kezelt másik alap befektetési jegyeinek vételére szóló megbízást ad, oly módon, hogy a vásárlásra fordított bruttó (vételi jutalék levonása előtti) összeg megegyezik a visszaváltásból származó nettó (visszaváltási jutalék levonása utáni) összeggel. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának megkezdésekor az átcsoportosítási ügylet díja az „A” sorozatú Befektetési Jegyek esetében 1200 Ft. A „B” sorozatú Befektetési Jegyekkel átcsoportosítási ügyleteket nem lehet végrehajtani. A visszaforgatási és átcsoportosítási ügyletek feltételeiről az Alapkezelő és a Forgalmazó a Forgalmazási Helyeken és az Alap hirdetményi helyein közzétett közös Hirdetményben értesíti az Ügyfeleket. Példa a tervezett visszaváltási ár megjelölésével adott visszaváltási megbízásra Tegyük fel, hogy a befektetési jegy árfolyama hétfőn 2 Ft/db volt. Befektető értékpapírszámláján kedden 1.000.000 db befektetési jegy volt, amelyből 450.000 Ft értékű befektetési jegyre visszaváltási megbízást adott. Befektető a 450.000 Ft tervezett visszaváltási ár és az 1.200 Ft visszaváltási jutalék, valamint a becsült kamatadó előleg különbözetét azonnal kézhez kapta, az értékpapírszámláján pedig zárolásra került 450.000 / (2 * 70%) = 321.429 db befektetési jegy. A letétkezelő szerda délután –az Árfolyam-napon- kiszámította a befektetési jegyek szerdai árfolyamát, amely 2,02 Ft/db lett. A Forgalmazó csütörtökön –az elszámolás napján- feloldotta Befektető számláján a 321.429 db befektetési jegyet a zárolás alól és megterhelte Befektető értékpapírszámláját
46
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
450.000 / 2,02 = 222.772 db befektetési jeggyel. Befektető értékpapírszámláján ezután 777.228 db befektetési jegy maradt. Befektető kedden legfeljebb 1.000.000 * 2 * 70% = 1.400.000 Ft-ra adhatott volna e módozat szerinti visszaváltási megbízást, mert nagyobb összeg esetén már nem állt volna rendelkezésre értékpapírszámláján a zárolandó mennyiségű befektetési jegy. 4.4.2 Fizetési módozatok Vásárláskor az ellenérték megfizetése az Ügyfél Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámláján történő fedezet biztosítással történik. Az Ügyfél részére jóváírandó Befektetési Jegyek darabszáma megegyezik a vételi jutalékkal csökkentett fedezeti összeg és az Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosának egész részével. Visszaváltáskor a Befektetési Jegyek visszaváltási jutalékkal és a megbízás napján ismert utolsó egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával becsült kamatadó előleggel csökkentett ellenértékének jóváírása az adás-vételi szerződés megkötése napján, a megfizetett kamatadó előleg és az Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával számított tényleges kamatadó fizetési kötelezettség összege közötti különbözet, valamint a tervezett visszaváltási ár és az Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával számított tényleges visszaváltási ár közötti különbözet elszámolása pedig az Árfolyamnapot követő Forgalmazási Napon az Ügyfélnek a Forgalmazónál Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámlája javára történik, kivéve a 4.4.1. pont szerint a „darabszám Megjelölésével adott visszaváltási megbízást”, amely esetben az ellenérték jóváírása az Árfolyamnapot követő első Forgalmazási Napon történik. 4.5 Értékpapírszámla-vezetés A megvásárolt Befektetési Jegyeket a Forgalmazó az Ügyfél nála vezetett összevont értékpapírszámláján írja jóvá. A folyamatos forgalmazás során a Forgalmazó csak az Ügyfél nála vezetett összevont értékpapírszámláján lévő Befektetési Jegyeket váltja vissza. Magyarországon belül a Befektetési Jegyek szabadon transzferálhatók más értékpapírszámla-vezetőnél vezetett számlára, visszaváltás előtt azonban vissza kell azokat transzferálni a Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlára. A Befektetési Jegyek dematerializált formában – azaz számítógépes jelként - kerülnek előállításra, ezért nem nyomtathatók ki. A Tpt. rendelkezései szerint az értékpapírszámla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapírszámlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti. Az értékpapírszámla tartalmazza a) a számla számát és elnevezését, b) a számlatulajdonos azonosítására külön jogszabályban előírt adatokat, c) az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét, továbbá
47
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
d) az értékpapír zárolására való utalást. A jelen 4. pontban említett értékpapírszámla alatt az OTP Bank Nyrt. vonatkozásában az „összevont értékpapírszámla” értendő. Az összevont értékpapír-számla az OTP Bank Nyrt. által az Ügyfél részére nyitott és vezetett olyan értékpapír-számla, amely nyilvántartja az Ügyfél tulajdonában levő értékpapírokat és egyéb befektetési eszközöket azok előállítási módjától függetlenül. Az összevont értékpapír-számlára vonatkozó rendelkezéseket az OTP Bank Nyrt. Befektetési Szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzata tartalmazza. A Forgalmazó az értékpapírszámla-vezetési meghatározott díjakat számítja fel.
szolgáltatásért
a
Hirdetményében
4.6 A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése az Alapkezelő által A Befektetési Jegy folyamatos forgalmazását az Alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a befektetők érdekében, az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha a) az Alap nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy b) a forgalmazás technikai feltételei legalább a Forgalmazási Helyek felén nem adottak. A fenti b) pontban írt feltételt Forgalmazási Területenként (Magyarország, illetve a Külföldi Forgalmazási Területek) külön kell vizsgálni, s az abban írt rendelkezést alkalmazni. Ennek megfelelően a valamely Külföldi Forgalmazási Területen levő Forgalmazási Helyeket érintő, a b) pontban írt forgalmazási akadály nem szolgálhat alapul a forgalmazás felfüggesztésére egy másik Külföldi Forgalmazási Terület vagy Magyarország tekintetében, ha e másik Forgalmazási Területen levő Forgalmazási Helyeken történő forgalmazás akadálytalan. A magyarországi forgalmazással kapcsolatban felmerült akadály miatt bekövetkezett forgalmazás felfüggesztés azonban minden esetben a forgalmazás akadályát képezi minden egyes Külföldi Forgalmazási Terület vonatkozásában is, mivel nem kerül sor nettó eszközérték meghatározására olyan napra vonatkozóan, amely nem Magyarországi Forgalmazási Nap. A forgalmazást a kiváltó ok megszűnésével vagy a Felügyelet felhívására haladéktalanul folytatni kell. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazását fel lehet függeszteni, ha az Alap megszüntetését, illetve beolvadását jóváhagyó felügyeleti engedély ezt tartalmazza. A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti a befektetési jegy folyamatos forgalmazását, ha az Alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének vagy ha azt a befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi. 4.7 Hozamfizetés Az Alap a tőkenövekmény terhére hozamot nem fizet, a teljes tőkenövekmény újrabefektetésre kerül az Alap befektetési politikájának megfelelően. A befektetők a
48
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
tőkenövekményt a tulajdonukban lévő Befektetési Jegyek vételi és visszaváltási árának különbözeteként realizálhatják a folyamatos forgalmazás során. 5. AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK, AZOK ELSZÁMOLÁSA 5.1 Az Alap létrehozatalával kapcsolatos költségek Az Alap létrehozásával kapcsolatos költségeket az Alapkezelő viseli, azok nem terhelik az Alapot. 5.2 Az Alap működése során felmerülő költségek 5.2.1 Az Alapkezelőnek fizetendő díj Folyamatosan felszámított díj: Az Alapkezelő a Tájékoztató 6.7 pontjában meghatározott tevékenységek ellátásáért és a lent felsorolt közvetített szolgáltatásokért az Alap nettó eszközértékének évente legfeljebb 2%-át számolja fel alapkezelői díj címén az Alappal szemben. Az alapkezelői díj az alább felsorolt közvetített szolgáltatások költségeit már tartalmazza, ezért azok közvetlenül nem terhelhetők az Alapra: • letétkezelés (kivéve az 5.2.3 pontban foglalt költségeket, amelyek az Alapot közvetlenül terhelik); • könyvvizsgálat; • az Alap, illetve az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek reklámozása, a befektetők tájékoztatása; • a Vezető Forgalmazó díja. Az alapkezelői díj –utolsó nettó eszközértékre vetített- időarányos része naponta kerül felszámításra, kifizetése a tárgyhónapot követő első naptól esedékes. Az Alapkezelő alapkezelői díjat nem terhelhet az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő alapkezelői díj utólagosan sem terhelhető az Alapra. 5.2.2 Az Alappal kapcsolatos felügyeleti díjak Az Alap a Felügyelet részére a vonatkozó jogszabályok szerinti változó felügyeleti díjat köteles megfizetni. A változó felügyeleti díj a Tájékoztató készítésekor évente az Alap átlagos nettó eszközértékének 0,25 ezreléke. Ezen felül az Alapot további díjfizetési kötelzettség is terhelheti az egyes Külföldi Forgalmazási Területek illetékes hatóságai javára, az adott Külföldi Forgalmazási Területen történő forgalmazással összefüggésben. Ezen díjakról az egyes Forgalmazási Összefoglalók tartalmaznak információt. 5.2.3 Az Alap vagyonának befektetésével kapcsolatos költségek Az Alap ügyletei kapcsán felmerülő, a befektetési szolgáltatóknak, ügynököknek, illetve a letétkezelőnek fizetett költségek, díjak és jutalékok, elszámolóházak által felszámított
49
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
költségek, valamint a bankköltségek az Alapot terhelik. Szintén az Alapot terhelik az Alap nevében felvett hitelek után fizetendő hiteldíjak és egyéb bankköltségek. 5.2.4 Az Alapot terhelő egyéb költségek és kiadások Az Alapot terheli minden egyéb kiadás és költség – a 5.2.1. pontban felsorolt, az Alapot nem terhelő tételek kivételével – amelyek az Alap kezelésével és befektetéseivel kapcsolatban merülnek fel, beleértve az adókat, valamint a jogerős bírósági/hatósági határozat alapján az Alapot terhelő fizetési kötelezettségeket is, az eljárási költségekkel és az eljárással kapcsolatban felmerülő minden egyéb kiadással és költséggel együtt; továbbá egyéb, az Alappal szembeni vagy az Alap általi esetleges igényérvényesítés költségeit is. 6. AZ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK KISZÁMÍTÁSÁRA ÉS A SZÁMÍTÁSI HIBÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Az Alap nettó eszközértékét a Letétkezelő határozza meg. Az Alap nettó eszközértékét az Alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján kell meghatározni. Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéket minden Forgalmazási Napra meg kell állapítani és a megállapítást követő két Forgalmazási Napon belül közzé kell tenni, valamint a Forgalmazási Helyeken a befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni. Az Alapkezelő köteles minden, az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot minden egyes Magyarországi Forgalmazási Napra vonatkozóan megküldeni a Letétkezelőnek. Azon befektetési eszközök esetében, amelyekre per folyik, illetve amelyekre harmadik fél számára jogot biztosító jog került bejegyzésre, az értékeléskor felhasznált módszert illetve információkat dokumentálni kell. A befektetési Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell. A javítás során a hibás nettó eszközértéket a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen nettó eszközérték kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett. Ha hibás nettó eszközértéken befektetési jegy forgalmazására került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel legfeljebb harminc napon belül el kell számolni, kivéve ha a) a hibás nettó eszközérték számítás miatt előállt, egy befektetési jegyre vonatkozó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az ezer forintot. 6.1 Általános szabályok A ‘T’. napi árfolyamot adó nettó eszközértéket a Letétkezelő a számítás - alábbi táblázat szerinti - napján (M nap) 14 óra után, a 17 óráig rendelkezésre álló, a 6.2 pontban meghatározott piaci árfolyam- és hozamadatok és értékelési szabályok alapján, Befektetési Jegy sorozatonként magyar forintban határozza meg és azt – a magyar forinttól különböző Kibocsátási Pénznem esetén - Kibocsátási Pénznemben is kifejezi, a Magyar Nemzeti Bank M napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett
50
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
(kereszt)árfolyamon a Kibocsátási Pénznemre történő átszámítással, figyelembe véve a különböző sorozatokba tartozó Befektetési Jegyek közötti Átváltási Arányt. A fenti módon meghatározott és kifejezett nettó eszközértéket és egy jegyre jutó nettó eszközértéket a Letétkezelő legkésőbb az ‘M’ napot követő második Magyarországi Forgalmazási Napon közzéteszi a 12.3 pontban megjelölt hirdetményi helyeken. A nettó eszközértéket minden Forgalmazási Napra meg kell állapítani. Ha a befektetési eszközt több tőzsdén jegyzik, a Letétkezelő jogosult eldönteni, hogy melyik tőzsdén kialakult árat kell figyelembe venni. A 6.2. pont szerinti értékeléshez a BLOOMBERG, illetve a REUTERS képernyőin vagy más megbízható adatszolgáltató (Telerate, Datastream, Wall Street Journal, Financial Times, Handelsblatt, stb.) által közzétett árfolyamadatokat kell felhasználni. Az Alap nettó eszközértéke egyenlő az Alap tárcájában szereplő eszközök 'M' napi nyitó állománya 6.2 pontban meghatározott módon számított értékével, csökkentve az Alapot terhelő, a 6.3 pont szerinti kötelezettségekkel. Az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték megegyezik az Alap nettó eszközértéke és a forgalomban lévő Befektetési Jegyek 'M' napi nyitó darabszámának hányadosával. Amennyiben valamilyen okból kifolyólag a nettó eszközérték nem állapítható meg, úgy az időben legutoljára megállapított érték kerül közzétételre illetve közlésre a nettó eszközérték kiszámítását akadályozó körülmények illetve tények részletezésével együtt.
Alap OTP Új Európa Nyíltvégű Értékpapír Alap
T napi nettó eszközérték meghatározásának napja (’M’), amely azonos az értékeléshez felhasznált piaci árfolyamok napjával T nap
Befektetési Jegyre vonatkozó ügylet kötésének napja, amely a T napi árfolyamon kerül elszámolásra T napot megelőző Forgalmazási Nap*
6.2 Az Alap eszközeinek értékelése a) Az Alap nettó eszközértékének számításakor a folyószámla M napi egyenlegét a T napig számított felhalmozott kamatokkal növelve vesszük figyelembe. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre. b) A lekötött betétek értékét a nettó eszközérték kiszámításakor a T napi időarányos kamatokkal megnövelt összegben kell figyelembe venni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre. c) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix kamatozású magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek az M napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az Államadósság Kezelő Központ által legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben a fix kamatozású államkötvényre vagy diszkont kincstárjegyre M napon az elsődleges forgalmazók nem jegyeznek árfolyamot, akkor ezen értékpapírok a legutolsó *
Egészen pontosan meghatározva: az(ok) a nap(ok), amelyet követő első tőzsdenap a T nap. (l. 4.3. pont)
51
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az elsődleges forgalmazók még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerül értékelésre. d) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű változó kamatozású magyar államkötvények az M napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke és a T napig megszolgált időarányos kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben a változó kamatozású államkötvényre M napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a T napig megszolgált kamattal növelt nettó beszerzési áron kerül értékelésre. e) A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű kötvények és diszkontjegyek, publikusan hozzáférhető M napi záró ár hiányában, az ÁKK M napi referenciahozamaiból, a hátralévő futamidő alapján lineárisan számított hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. f) A három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű hazai állampapírok, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű, Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvények és diszkontjegyek az ÁKK M napi 3 hónapos referenciahozama alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. A 3 hónapnál rövidebb futamidejű kötvények esetében a T napi bruttó árfolyamot az M napi ÁKK referencia hozam kötvény egyenértékes hozamra történő átszámításával kell kiszámítani. g) Pénzintézet, gazdálkodó szervezet, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott fix kamatozású kötvény típusú eszközök, illetve jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása az M nap délutáni árjegyzés (a Bloomberg, illetve a Reuters képernyőin vagy más megbízható adatszolgáltató által közzétett árfolyamadatok) nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken, illetve amennyiben tőzsdére bevezetett értékpapír esetén a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló utolsó tőzsdei üzletkötés ennél frissebb, ez utóbbihoz tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon történik. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei üzletkötéshez tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon, tőzsdére be nem vezetett kötvény esetében pedig a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik. h) Pénzintézet, gazdálkodó szervezet, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott változó kamatozású kötvények, illetve jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása az M nap délutáni árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékén plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó nettó vételi és eladási ár középértékén plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat
52
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
összegén, illetve amennyiben tőzsdére bevezetett értékpapír esetén a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló utolsó tőzsdei üzletkötés ennél frissebb, ez utóbbihoz tartozó nettó árfolyam és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei kötéshez tartozó nettó árfolyam és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, tőzsdére be nem vezetett kötvény esetén pedig a beszerzéskori nettó érték plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik. i) Zártkörű forgalombahozatal során értékesített fix kamatozású kötvények és jelzáloglevelek 3 árjegyző által jegyzett M napi legjobb vételi és eladási hozam középértékei átlaga alapján T napra számított bruttó árfolyamon, ennek hiányában a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az adott kötvény vagy jelzáloglevél beszerzéskori hozammal számított bruttó értéke a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír M napi piaci hozama és az adott típusú (névleges kamatban, futamidőben hozzá leginkább hasonló) kötvény legfrissebb – azaz a legutolsó elsődleges kibocsátáson kialakult - hozamfelára (spread) alapján T napra számított bruttó értéktől 0,5%-kal felfelé eltér, akkor kötelező az adott eszköz piaci átértékelése a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír M napi piaci hozama és az adott típusú kötvény legfrissebb hozamfelára (spread) alapján. j) Zártkörű forgalombahozatal során értékesített változó kamatozású kötvények és jelzáloglevelek 3 árjegyző által jegyzett M napi legjobb vételi és eladási ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, ennek hiányában a beszerzéskori nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. k) A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények M napon az M napi záróárfolyamon, ennek hiányában a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló legutolsó árfolyamon kerülnek értékelésre. Tőzsdei bevezetés esetén amennyiben egy adott részvényre nem született még tőzsdei kötés, a részvény beszerzési értéken kerül értékelésre. Külföldi részvények és ETF-ek M napon az M napi záróárfolyamon, ennek hiányában a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló legutolsó árfolyamon kerülnek értékelésre. Külföldi részvények és ETF-ek árazása az adott részvény kereskedése tekintetében leglikvidebb részvénypiacon vagy a részvény illetve ETF vezető piacán kialakult árak alapján történik, a Letétkezelő dokumentált döntése alapján. Tőzsdei bevezetés esetén amennyiben egy adott részvényre illetve ETF-re nem született még tőzsdei kötés, a részvény illetve ETF beszerzési értéken kerül értékelésre. A tőzsdére be nem vezetett részvény esetében a BÉT hivatalos lapjában közzétett, a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti legutolsó forgalommal súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 10 napnál. Ha ez a módszer nem alkalmazható, akkor függetlenül annak régiségétől, az utolsó tőzsdén kívüli árfolyam, illetve a beszerzési ár közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni. l) Amennyiben a Letétkezelő úgy ítéli meg, hogy az értékpapírok likvidációs árfolyama alacsonyabb, mint a c)-k) pontok szerint kiszámított árfolyam, úgy az általa meghatározott likvidációs árfolyamot tekinti a nettó eszközérték számításakor irányadónak. A likvidációs árfolyam meghatározása magyar állampapírok esetében az
53
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
Államadósság Kezelő Központ elsődleges forgalmazói rendszerének tagjai által a másodlagos piaci árfolyamjegyzés során közzétett legjobb vételi árfolyam alapján, egyéb értékpapíroknál a REUTERS/BLOOMBERG képernyőin megjelenített árfolyam alapján, mindezek hiányában a forgalmazó(k)tól egyedileg bekért árjegyzés, illetve a tőzsdén jegyzett értékpapírok esetében a tőzsdei árfolyam alapján történhet. m) Az olyan külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyeknek folyamatos (időben megszakítás nélküli) a kereskedése és emiatt záróáruk egyértelműen nem határozható meg, a Letétkezelő dokumentált döntése alapján a nettó eszközérték számítás időpontjában rendelkezésre álló, valamely nagy nemzetközi hírügynökség (Bloomberg, Reuters, stb.) adatbázisába bekerülő M napi nettó árfolyam T napig felhalmozott kamattal korrigált értékei alkalmazandók. n) Nyílt végű alapok befektetési jegyeit a jegyek M napi nettó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell értékelni. Zártvégű befektetési alapok jegyei (a) amennyiben az adott zártvégű befektetési alap jegyeire van árjegyzés, az M napi vételi és eladási árjegyzés középértékén kerülnek értékelésre; (b) amennyiben az adott zártvégű befektetés alap jegyeire nincs árjegyzés, az M napi egy jegyre jutó eszközértéken kerülnek értékelésre. Amennyiben M napi egy jegyre jutó nettó eszközérték nem áll rendelkezésre, a legutolsó rendelkezésre álló árat kell alkalmazni. o) Az óvadéki repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidős oldalt egyidejűleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint: prompt vétel - határidős eladás: a megvásárolt értékpapírt nem szabad beállítani a készletbe; ehelyett a megvásárolt értékpapír vételi árát és az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi időarányos részét kell követelésként beállítani. prompt eladás - határidős vétel: az eladott értékpapírt piaci értéken továbbra is szerepeltetni kell a nettó eszközértékben, továbbá kötelezettségként be kell állítani az eladási árat, valamint a vételi és az eladási ár különbözetének T napi időarányos részét. p) A szállításos repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidős oldalt egyidejűleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint: prompt vétel - határidős eladás: a megvásárolt értékpapírt piaci értéken szerepeltetni kell a nettó eszközértékben és követelésként be kell állítani a vételi ár plusz az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi időarányos része mínusz a megvásárolt értékpapír T napi piaci értéke eredményét. prompt eladás - határidős vétel: a készletből ki kell venni az eladott értékpapírt; és kötelezettségként be kell állítani az eladási ár plusz a vételi és az eladási ár különbözetének T napi időarányos része mínusz az eladott értékpapír T napi piaci értéke eredményét.
54
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
q) A vásárolt opciók és opciós utalványok értéke a nettó eszközértéket növeli, az eladott (kiírt) opció értéke pedig azt csökkenti. Az opciók és opciós utalványok értékének azok M napi, az árjegyzést nyújtó értékpapír forgalmazók által jegyzett vételi és eladási árából számított középárfolyamot kell tekinteni. Opciók esetében amennyiben az árjegyzés M-2 értékelési napnál korábbi napra vonatkozik, úgy az opció értékének az alábbiakat kell tekinteni: Európai (időpont) opció esetén: vételi (call) opció és eladási (put) opció: a Black-Scholes formula alapján M napra számított érték Amerikai (időtartam) opció esetén: vételi (call) opció: az M napi prompt árfolyam mínusz a kötési ár, ha az eredmény pozitív, különben nulla. eladási (put) opció: a kötési ár mínusz az M napi prompt árfolyam, ha az eredmény pozitív, különben nulla. r) Csereügyletek értéke megegyezik az azt alkotó elemi ügyletek értéke összegével. Az elemi ügyletek jelenértékének kiszámításához az elemi ügylet hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy - 1 évnél hosszabb instrumentum esetén - nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamatswap görbe, illetve az ÁKK által közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni. s) A tőzsdei határidős ügyletek M napi eredménye az M napi és M-1 napi legutolsó elszámolóár felhasználásával kerül meghatározásra. Amennyiben az M napi elszámolóár nem áll rendelkezésre, az ügyletek eredményének megállapítása a nettó eszközérték számítás időpontjában rendelkezésre álló M napi legutolsó tőzsdei ár alapján történik. t) A tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek az M napi azonnali árfolyam és az érintett devizákban jegyzett bankközi kamatok alapján számított határidős árfolyamon kerülnek értékelésre. A számításban használandó kamatok a határidős kötés hátralévő futamidejéhez legközelebbi két lejárata szerinti bankközi kamatok napokkal súlyozott átlagaként számolandóak. u) A forward vételi megállapodás T napi piaci értéke a mögöttes instrumentum (alaptermék) M napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének és a forward megállapodásban szereplő vételi árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének a különbségével egyezik meg. A forward eladási megállapodás T napi piaci értéke a forward megállapodásban szereplő eladási árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum (alaptermék) M napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének a különbségével egyezik meg. A jelenérték számítás során a várható pénzáramlások hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy - 1 évnél hosszabb instrumentum esetén - nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamatswap görbe, illetve az ÁKK által közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni.
55
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
v) A követeléseket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell elszámolni. Ha az Alap valamely követelését a Letétkezelő kétesnek ítéli meg, akkor e tény megjelölésével a várható veszteségek összegével csökkenti a nettó eszközértéket. A nettó eszközérték 1 ezrelékét meghaladó pénzkövetelések összegét T napra diszkontálni kell. w) A kölcsön adott értékpapírt a készletből ki kell venni és követelésként be kell állítani a kölcsönadott értékpapír piaci értékét. x) A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben kifejezett árfolyammal rendelkező eszközök értékét a Magyar Nemzeti Bank M napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. Azon devizák, melyekre MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzé tett legutolsó USD/HUF és az adott deviza kibocsátó országa nemzeti bankja által közzétett USD/…deviza keresztértéken kerülnek értékelésre. Abban az esetben, ha valamely nagy nemzetközi hírügynökség (Bloomberg, Reuters, stb.) által közzétett deviza árjegyzések árfolyamai jelentősen, legalább 1%-kal eltérnek az MNB által aznapra közzétett deviza középértéktől, az értékeléshez felhasználható – amennyiben rendelkezésre áll – az említett nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett, az adott devizára vonatkozó utolsó három árjegyzésből számolt középárfolyam is. 6.3 A kötelezettségek elszámolása A kötelezettségeket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell kimutatni. Kötelezettségként el kell számolni a már igénybe vett, de még ki nem számlázott szolgáltatások értékét (köztük az alapkezelési díj és a felügyeleti díj időarányos részét), ha a szolgáltatás értéke (éves szinten) eléri az Alap saját tőkéjének 0,5 ezrelékét. A nettó eszközérték 1 ezrelékét meghaladó tartozások összegét T napra diszkontálni kell. A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben fennálló kötelezettségek értékét a Magyar Nemzeti Bank M napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. Azon devizák, melyekre MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzé tett legutolsó USD/HUF és az adott deviza kibocsátó országa nemzeti bankja által közzétett USD/…deviza keresztértéken kerülnek értékelésre. Abban az esetben, ha valamely nagy nemzetközi hírügynökség (Bloomberg, Reuters, stb.) által közzétett deviza árjegyzések árfolyamai jelentősen, legalább 1%-kal eltérnek az MNB által aznapra közzétett deviza középértéktől, az értékeléshez felhasználható – amennyiben rendelkezésre áll – az említett nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett, az adott devizára vonatkozó utolsó három árjegyzésből számolt középárfolyam is. 7. AZ ALAP MEGSZŰNÉSE, BEOLVADÁSA, ÁTALAKULÁSA 7.1 Az Alap megszűnése A megszűnés esetei: a) Az Alap megszűnik az összes Befektetési Jegy visszaváltásakor, az utolsó Befektetési Jegy visszaváltása napját követő nappal.
56
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
b) Az Alapot az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével megszüntetheti, amennyiben az Alap saját tőkéje pozitív. c) Az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnésekor, illetőleg az Alapkezelő tevékenységi engedélyének visszavonásakor – ha az Alap kezelését másik alapkezelő nem vállalja el – az Alapot meg kell szüntetni. d) Az Alapot az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az Alap saját tőkéje három hónapon keresztül átlagosan nem éri el a húszmillió forintnak megfelelő összeget a Kibocsátási Pénznemben. e) Az Alap megszüntetését a Felügyelet határozatban elrendeli, amennyiben az Alap saját tőkéje negatív. f) Az Alap megszűnik másik befektetési alapba történő beolvadása esetén, a beolvadás napjával. Az Alap b) – e) bekezdések szerinti megszüntetését az Alapkezelő, illetőleg a Letétkezelő a megszüntetésről szóló felügyeleti határozat kézhezvételét, illetve a d) pontban foglalt időszak eltetltét követő kettő munkanapon belül köteles közzétenni. A közzététel napjától a Befektetési Jegyek eladását és visszaváltását fel kell függeszteni. A b) – e) pontokban foglalt esetekben a portfolióban lévő befektetési eszközöket egy hónapon belül értékesíteni kell; e határidő a Felügyelet engedélyével egy alkalommal három hónappal meghosszabítható. Ha az Alap saját tőkéje pozitív, akkor a befektetési eszközök értékesítését az Alapkezelő maga is elvégezheti. Ennek hiányában a befektetési eszközök értékesítésével befektetési szolgáltatót kell megbízni, amelynek bizományosi díja megszűnési költségként az Alapot terheli. Az Alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, valamint a megszüntetésről szóló hirdetmény közzétételét követő harminc nap elteltét követően öt napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, a Felügyelethez benyújtani és ezzel egyidejűleg az Alap közzétételi helyein közzétenni. A Letétkezelő ezt követően tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzétenni. Az Alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket Befektetési Jegyeik névértékének az összes forgalomban lévő Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A befektetők részére kifizetendő összeget a Letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig. Az Alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Az Alap portfoliójában lévő eszközök nem képezik az Alapkezelő tulajdonát, azok az Alapkezelő hitelezőinek kielégítésére nem vehetők igénybe. 7.2 Beolvadás Az Alapkezelő nyilvános befektetési alapok esetén beolvadási tájékoztató felügyeleti jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti befektetési alapok beolvadását.
57
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
Az Alap kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkező, nyilvános, nyíltvégű, befektetési alappal olvadhat egybe. Európai befektetési alap csak európai befektetési alapba olvadhat be. A beolvadó alap befektetési politikája a jogutód alapéval hasonlónak minősül, amennyiben az alapok azonos, a Tpt. 267. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott eszközökbe (befektetési eszköz, bankbetét, deviza) fektetnek, és a jogutód alap befektetési politikáját nem sérti a beolvadó alap portfoliójának összetétele. Beolvadás esetén egyebekben a Tpt. 261. § és 262. §-nak rendelkezései az irányadóak, amelyek szerint a beolvadás során meg kell jelölni a jogutód alapot, valamint nyíltvégű nyilvános befektetési alapnak nem lehet a jogutóda zártvégű befektetési alap. Ha a jogutód alap határozott futamidejű, akkor a beolvadás napjától számított hátralévő futamideje nem haladhatja meg a beolvadó alap futamidejét, és nem lehet rövidebb egy naptári évnél. A jogutód befektetési alap alapkezelője a felügyeleti engedély megszerzését követően a beolvadás napját legalább harminc nappal megelőzően köteles a beolvadás tényét a beolvadó befektetési alap hirdetményi helyein közzétenni. A beolvadás értéknapján meg kell állapítani a beolvadó alap befektetési jegyeinek – a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére átszámított – egy jegyre jutó napi nettó eszközértékét. Az alapkezelő és a forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit – az érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban – jóváírja a beolvadó befektetési alap befektetési jegy tulajdonosainak a forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján. A jogutód alapkezelő a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadásának napjára érvényes portfoliójáról jelentést készít, melyet a beolvadást követő nyolc munkanapon belül köteles a Felügyeletnek megküldeni, a jogutód befektetési alap forgalmazójának honlapján közzétenni, illetve a befektetők rendelkezésére bocsátani mind a jogelőd, mind a jogutód befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein. A jogutód alap letétkezelője és könyvvizsgálója által is aláírt jelentésnek tartalmaznia kell a jogelőd és a jogutód alap portfoliójára és befektetési jegyeire vonatkozó lényeges információkat, valamint az átváltási arányt. 7.3 Az Alap átalakulása Átalakulásnak minősül a befektetési alap fajtájának, típusának vagy futamidejének megváltoztatása. Nyíltvégű nyilvános befektetési alap nem alakulhat zártvégű nyilvános befektetési alappá. Nyilvánosan létrehozott befektetési alap csak az összes befektető hozzájárulásával alakulhat át zártkörű befektetési alappá. Az Alapkezelő az átalakulás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az Alapkezelő a felügyeleti engedély megszerzését követően köteles az átalakulás tényét a befektetési alap hirdetményi lapjaiban, az átalakulás napját legalább harminc nappal megelőzően közzétenni. 8. ÉRDEKELLENTÉTEK, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG Az Alapkezelő vezető tisztségviselői és részvényesei igen szerteágazó tevékenységet végeznek, amelynek során egyes érdekek ütközhetnek. A fenti személyek jogosultak támogatással, tanácsadással, irányítással vagy egyéb módon közreműködni más befektetési alapok kezelésében, illetve joguk van befektetni olyan értékpapírokba, amelyek az Alap portfóliójába is bekerülhetnek vagy bekerültek. Ugyanakkor az Alapkezelő vezető tisztségviselőinek, illetve a befektetési döntéshozatalban, 58
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
végrehajtásban résztvevő alkalmazottainak, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyeknek meg kell felelnie a Tpt. 113. § (1) bekezdésében és 242. §-ban megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályoknak. A Tpt. 113. § (1) bekezdése szerint, figyelemmel a Tpt. 242/A. § (4) bekezdésének utolsó fordulatára is, az alapkezelő vezető tisztségviselője, üzletkötője, termékértékesítője, befektetési tanácsadója, portfóliókezelést végző személye és befektetéselemzője, valamint ezek közeli hozzátartozója nem lehet a) más alapkezelőben közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy; b) más alapkezelőben közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező szervezet vezető tisztségviselője; c) más alapkezelő vezető tisztségviselője, üzletkötője, termékértékesítője, befektetési tanácsadója, portfóliókezelést végző személye vagy befektetéselemzője; d) szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető tisztségviselő vagy alkalmazott, ide nem értve az alapkezelő által kibocsátott és szabályozott piacra bevezetett értékpapír esetét. A Tpt. 242. § szerint az Alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye a) a letétkezelőnek, b) a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónak, így különösen a befektetési szolgáltatónak, az ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, másik befektetési alapkezelőnek, valamint c) a befektetési alapkezelő ügyfelének. Az a személy, aki esetében az előzőekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni. Az Alapkezelő feladatait olyan módon köteles ellátni, hogy a Befektetési Jegy tulajdonosokat mindenkor egyenlő elbánásban részesítse. Az Alapkezelő és az Alap egymással az alapkezelési tevékenységtől eltérő egyéb üzleti kapcsolatban nem állhat. 9. AZ ALAPKEZELŐ FELELŐSSÉGE Az Alapkezelő az Alap működtetése során a befektető érdekében a jogszabályoknak, működési szabályoknak és a mindenkor érvényes Kezelési Szabályzatnak megfelelően, a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni. Az Alapkezelő az egyenlő elbánás elve alapján köteles eljárni a befektetők tekintetében. Az Alapkezelő a tevékenységének ellátása során közreműködőket vehet igénybe, akiknek eljárásáért, mint sajátjáért felel. Az Alapkezelő a tevékenysége során felmerülő esetleges károkért a hatályos Üzletszabályzatában foglaltak szerint felel.
59
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
10. ÚJ ALAPKEZELŐ MEGBÍZÁSA Az Alapkezelő az Alap kezelését más alapkezelőnek a Felügyelet engedélyével és az átadásról szóló nyilvános – a 12.3 pontban foglaltak szerint közzétett - tájékoztatás alapján átadhatja. Az Alapkezelő az Alap átadására kizárólag más befektetési alapkezelő részére jogosult. 11. JOGVITÁK RENDEZÉSE Az Alapkezelő és a befektető, illetve az Alap és a befektető közötti vitás ügyeket felek először megkísérlik békés úton, közvetlen egyeztetés útján rendezni. Az Alapkezelő a befektető által szóban vagy írásban benyújtott panaszt, amennyiben azt már a közléskor megalapozottnak találja, azonnal orvosolja. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy arra a közléstől számított nyolc vagy – ha az ügy bonyolult, illetve hosszabb vizsgálatot kíván – harminc napon belül írásban válaszol. Arra az esetre, ha a jogviták békés úton való rendezésére tett törekvés bármely okból nem vezet eredményre, a felek jogvita esetére kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve – a Polgári Perrendtartás hatásköri szabályainak megfelelő figyelembevételével – a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét. 12. TÁJÉKOZTATÓK ÉS KÖZLEMÉNYEK 12.1 Rendszeres tájékoztatás Az Alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül köteles az Alapról féléves és éves jelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni, s a Felügyeletnek történő megküldéssel egyidejűleg közzétenni a Kezelési Szabályzat 12.3 pontjában meghatározott hirdetményi helyeken. Az Alapkezelő köteles havonta az Alap tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfóliójelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követő tizedik Forgalmazási Naptól a Forgalmazási Helyeken és saját székhelyén hozzáférhetővé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfolióbefektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, a saját tőkét és az egy egységre jutó nettó eszközértéket. 12.2 Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség, hirdetmények Az Alapkezelő az Alap működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá a Kezelési Szabályzat 12.3 pontjában meghatározott hirdetményi helyeken köteles közzétenni, és a Befektetési Jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni: a) az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt; b) a befektetési szabályok változását, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; c) a futamidőnek határozottá alakítását, a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; 60
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
d) a Befektetési Jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változását legkésőbb a hatálybalépés előtt öt nappal; e) a Kezelési Szabályzat egyéb módosítását legkésőbb a hatálybalépés napján; f) az Alapkezelő engedélyének visszavonását, két munkanapon belül; g) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb tizenöt nappal a hatálybalépés előtt; h) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a Kezelési Szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; i) a Befektetési Jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, két munkanapon belül; j) az Alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül; k) az Alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg; l) az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (húsz százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül; m) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyet két munkanapon belül; n) a Forgalmazási Helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon; és o) az ügynökök felsorolásában bekövetkezett bármely változást, a felsorolás bővülése esetén legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, a felsorolás szűkülése setén a legkésőbb a változás napját követő két munkanapon belül. 12.3 A hirdetmények megjelentetésének helye Az Alap hirdetményei a Tpt. 34. § (4) bekezdés b) pontja szerinti közzétételi helyen, azaz az Alap nevében eljáró Alapkezelő honlapján (www.otpalap.hu), valamint a vezető Forgalmazóként eljáró OTP Bank Nyrt. honlapján (www.otpbank.hu) jelennek meg, továbbá az egyes Külföldi Forgalmazási Területek tekintetében az adott Forgalmazási Összefoglalóban az esettől függően meghatározott további közzétételi helyeken. Amennyiben a Befektetési Jegyek valamely Külföldi Forgalmazási Területen való forgalmazása előfeltételeként az adott területen irányadó jogszabály további közzétételi hely alkalmazását írja elő, az erre vonatkozó információk az adott Forgalmazási Terület Forgalmazási Összefoglalójában jelennek meg, ezen felül az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó minden egyes további közzétételi helyről két Forgalmazási Napon belül közleményt tesz közzé. 13. A TÁJÉKOZTATÓ ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA A Kezelési Szabályzatot az Alapkezelő jogosult egyoldalúan a Felügyelet engedélyével módosítani. Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az az ügyfelet terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti, a Forgalmazási Helyek számának növelését vagy csökkentését tartalmazza (ha az új forgalmazó ilyen tevékenységre felügyeleti engedéllyel már rendelkezik), jogszabály-módosítás átvezetését jelenti (ha ez nem érinti az Alap befektetési politikáját, kockázati jellegét), piaci vagy mérlegadatok frissítését jelenti, az Alapkezelő, a Forgalmazó, illetve a Letétkezelő tisztségviselői 61
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
körében, cégadataiban bekövezkezett változás átvezetését jelenti, illetve amennyiben az engedélyhez kötött változtatások esetében a Felügyelet az engedélyt korábban megadta. A módosítást a 12.3 pontban felsorolt hirdetményi helyeken közzé kell tenni. A módosítás során a Befektetési Jegyek tulajdonosainak érdekeit szem előtt kell tartani. Az Alapkezelő és a Forgalmazó felhívja a befektetők figyelmét, hogy a szabályozók és a gazdasági környezet változása időről időre szükségessé teheti a Kezelési Szabályzat módosítását. 14. EGYEBEK Jelen Kezelési Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az Alapkezelő és a forgalmazás során az adott Befektető tekintetében eljáró Forgalmazó üzletszabályzatai, a Tpt. és a Ptk. az irányadó. Budapest, 2007. november ………............................................................ Simon Péter Garamvári Orsolya az OTP Alapkezelő Zrt. és az OTP Új Európa Nyíltvégű Értékpapír Alap mint Kibocsátó nevében eljárva
62
MELLÉKLETEK
15. MELLÉKLETEK 15.1 1. sz. melléklet: Az Alapkezelő könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai OTP Alapkezelő Zrt. Mérleg
A tétel megnevezése 2004. dec. 31. 2005. dec. 31. 1 A) Befektetett eszközök 6 183 748 6 103 780 2 I. Immateriális javak 9 628 8 808 6 4. Szellemi termékek 9 628 8 808 10 II. Tárgyi eszközök 34 407 30 116 13 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 34 407 28 223 15 5. Beruházások, felújítások 0 1 893 18 III. Befektetett pénzügyi eszközök 6 139 713 6 064 856 19 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 6 139 713 6 064 856 26 B) Forgóeszközök 2 388 013 5 360 689 34 II. Követelések 1 517 447 2 118 639 35 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 1 091 487 2 043 519 36 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 30 188 52 975 39 5. Egyéb követelések 395 772 22 145 40 III. Értékpapírok 867 642 3 240 628 42 2. Egyéb részesedés 767 642 3 140 628 44 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 100 000 100 000 45 IV. Pénzeszközök 2 924 1 422 46 1. Pénztár, csekkek 42 62 47 2. Bankbetétek 2 882 1 360 48 C) Aktív időbeli elhatárolások 29 220 3 401 49 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 25 955 0 50 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3 265 3 401 52 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 8 600 981 11 467 870 tszám A tétel megnevezése 2004. dec. 31. 2005. dec. 31. 53 D) Saját tőke 6 352 122 6 352 122 54 I. Jegyzett tőke 900 000 900 000 57 III. Tőketartalék 1 693 160 1 693 160 58 IV. Eredménytartalék 2 784 433 3 758 962 61 VII. Mérleg szerinti eredmény 974 529 0 62 E) Céltartalékok 277 344 63 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 277 344 66 F) Kötelezettségek 2 095 557 4 712 823 80 III. Rövid lejáratú kötelezettségek 2 095 557 4 712 823 35 962 33 990 85 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállít 87 6. RL kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2 036 984 4 653 773 89 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 22 611 25 060 90 G) Passzív időbeli elhatárolások 153 302 125 581 92 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 153 302 125 581 94 FORRÁSOK ÖSSZESEN 8 600 981 11 467 870
adatok ezer Ft-ban 2006. dec.31. 794 273 11 104 11 104 20 598 20 252 346 762 571 762 571 13 770 993 2 480 959 1 613 962 57 505 809 492 11 288 854 11 188 854 100 000 1 180 39 1 141 3 730 0 3 730 14 568 996 2006. dec.31. 3 394 342 900 000 1 693 160 801 182 0 496 922 496 922 8 790 062 8 790 062 41 246 8 723 457 25 359 1 887 670 1 887 670 14 568 996
a vállalkozás vezetője
15.1-1
MELLÉKLETEK OTP Alapkezelő Zrt. Eredménykimutatás adatok ezer Ft-ban 1 I. III. 5 6 7 9 IV. 10 11 12 V. VI. VII. A. 13 15 16 17 VIII. 20 21 IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F. 22 23 G.
A tétel megnevezése Belföldi értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Kapott (járó) osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés Mérleg szerinti eredmény
2004. dec. 31. 6 625 936 6 625 936 2 986 2 733 350 629 34 574 2 845 171 3 233 107 208 140 34 178 78 591 320 909 21 139 86 097 2 967 670 0 0
2005. dec. 31. 11 277 748 11 277 748 2 400 2 003 379 501 47 516 5 542 764 5 971 784 230 562 37 641 83 312 351 515 19 460 412 194 4 525 195 0 0
39 228 39 228 294 148 333 376 0 1 104 1 104 332 272 3 299 942 24 276 24 703 -427 3 299 515 524 986 2 774 529 0 1 800 000 974 529
1 744 465 141 489 143 233 15 959 1 764 17 723 125 510 4 650 705
2006. dec. 31. 11 948 728 11 948 728 1 701 2 291 543 602 64 187 5 436 145 6 046 225 224 405 43 535 80 126 348 066 18 763 377 154 5 160 221 2 512 2 512 26 782 410 18 405 18 405 3 903 26 807 230 9 698 701 10 399 26 796 831 31 957 051
20 000 -20 000 4 630 705 777 455 3 853 250 0 3 853 250 0
21 968 000 -21 968 000 9 989 052 4 750 832 5 238 220 2 957 780 5 238 220 0
a vállalkozás vezetője
15.1-2
MELLÉKLETEK
15.1-3
MELLÉKLETEK
15.2 2. sz. melléklet: A Letétkezelő könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. Mérleg Adatok millió Ft-ban Sorszám
A tétel megnevezése
2004.12.31.
2005.12.31.
2006.12.31.
b
d
e
f
a
Eszközök 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
1. 2.
Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is Részvények és más változó hozamú értékpapírok Részvények, részesedések befektetési célra Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban Immateriális javak Tárgyi eszközök Saját részvények Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások
399 401 294 802 188 033 1 264 489 540 175 7 639 999 108 749 52 231 69 592 13 808 49 906 54 948
379 250 327 610 386 640 1 485 409 566 959 7 743 742 149 199 79 416 74 579 40 752 44 177 54 537
429 325 262 471 657 638 1 781 003 611 182 7 842 737 299 219 261 000 68 544 1 746 18 659 71 240
Eszközök összesen
3 044 772
3 597 013
4 470 606
Ebből:
- FORGÓESZKÖZÖK
1 191 878
1 520 400
1 442 995
- BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
1 797 946
2 022 076
2 956 371
203 864 2 314 092 49 756 74 393 30 781 32 584 14 324 28 000
254 209 2 483 165 242 424 104 640 23 899 34 087 47 023 28 000
557 857 2 685 000 228 159 95 554 39 436 63 305 248 143 28 000
Források Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség Egyéb kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek Jegyzett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék (+) Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény (+) Források összesen
52 51 807 177 401 14 588
52 65 642 202 544 41 977
52 84 261 310 177 3 414
53 130 3 044 772
69 351 3 597 013
127 248 4 470 606
Ebből:
2 526 042
2 706 784
3 069 276
- RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK - HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
130 387
424 677
745 437
- SAJÁT TŐKE (8-9+10+11+12+13+14+15)
324 978
407 566
553 152
938 850 684 995 253 855
1 534 697 848 092 686 605
2 133 150 1 074 647 1 058 503
2 430 856
2 947 706
3 467 827
MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEK Függő kötelezettségek Biztos (jövőbeni) kötelezettségek MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖVETELÉSEK
15.2-1
MELLÉKLETEK
Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. Eredménykimutatás Adatok millió Ft-ban SorA tétel megnevezése szám b a 1. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 2.
2004.12.31.
2005.12.31.
d 288 185
e 280 288
2006.12.31. f 318 391
Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások
140 199
109 953
128 610
KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2)
147 986
170 335
189 781
3.
Bevételek értékpapírokból
4.
Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek
5.
Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások
6.
Pénzügyi műveletek nettó eredménye [6.a)-6.b)+6.c)-6.d)]
7.
Egyéb bevételek üzleti tevékenységből
8.
Általános igazgatási költségek
9.
Értékcsökkenési leírás
10.
Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből
11.
Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 12/A. Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete
8 500
13 937
16 252
112 507
135 452
146 691
9 656
13 571
20 925
4 868
8 594
16 899
229 636
194 061
245 555
92 489
94 942
103 199
18 072
21 712
23 304
254 757
229 594
269 964
16 517
13 863
29 278
15 481
15 827
17 726
-4 514
-4 065
-8 539
2
2 158
749
257
2 153
2 467
179 413
13
Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után
14.
Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után
15.
Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye
123 228
160 454
16.
Rendkívüli bevételek
2 220
1 864
44 703
17. 18.
Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény (16-17)
1 927 293
1 069 795
11 600 33 103
19.
Adózás előtti eredmény (±15±18)
123 521
161 249
212 516
20.
Adófizetési kötelezettség
18 703
22 903
26 329
21.
Adózott eredmény (±19-20)
104 818
138 346
186 187
22.
Általános tartalék képzése és felhasználása (±)
-10 482
-13 835
-18 619
23.
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
24.
Jóváhagyott osztalék és részesedés
41 206
55 160
40 320
53 130
69 351
127 248
Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 25.
15.2-2
Mérleg szerinti eredmény (±21±22+23-24)
MELLÉKLETEK
15.2-3
MELLÉKLETEK
15.3 3.sz. melléklet: A Forgalmazási Helyek listája Az „A” sorozatú Befektetési Jegyek tekintetében az OTP Bank Nyrt. alábbi fiókjai: Abaújszántó Abony Ács Adony Ajka Albertirsa Aszód Bábolna Bácsalmás Baja Baktalórántháza Balassagyarmat Balatonalmádi Balatonboglár Balatonfüred Balatonlelle Balkány Balmazújváros Barcs Bátaszék Bátonyterenye Bátonyterenye Battonya Békés Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Berettyóújfalu Bicske Biharkeresztes Bóly Bonyhád Budakalász Budakeszi Budaörs Budaörs Budaörs Budaörs Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest
3881 2740 2941 2457 8400 2730 2170 2943 6430 6500 4561 2660 8220 8630 8230 8638 4233 4060 7570 7140 3070 3078 5830 5630 5600 5600 5600 4100 2060 4110 7754 7150 2011 2092 2040 2040 2045 2040 1013 1101 1061 1061 1062 1124 1042 1131
Béke u. 7. Kossuth L. tér 3. Gyár u. 14. Petőfi u. 2. Szabadság tér 18. Vasút u. 4/a. Kossuth L. u. 42-46. Kereskedő udvar Szt. János u. 32. Deák F. u. 1. Vasút u. 1. Rákóczi fejedelem u. 44. Baross G. u. 5/a. Dózsa Gy. u. 1. Petőfi Sándor u. 8. Rákóczi u. 202-204 Szakolyi u. 5. Debreceni u. 2. Séta tér 5. Budai út 13. Bányász u. 1/a. Madách u. 6/a. Fő u. 86. Széchenyi tér 2. Andrássy u. 29-33. Andrássy út 4/2. Szt. István tér 3. Oláh Zs. u. 1. Bocskai köz 1. Kossuth u. 4. Hősök tere 8/b. Szabadság tér 10. Omszk Park 1. (Cora) Fő u. 181. Sport út 2-4. (Auchan üzletközpont) Szabadság u. 131/a. Törökbálint DEPO V. épület Gyár u. 2. (BITEP) Alagút u. 3. Albertirsai út 10.(Nemzetközi Vásárközpont) Dalszínház u. 2. Andrássy út 6. Andrássy út 83-85. Apor Vilmos tér 11-12. Árpád út 63-65. Babér u. 9.
15.3-1
MELLÉKLETEK
Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest
15.3-2
1113 1054 1037 1037 1239 1203 1149 1126 1225 1193 1052 1051 1073 1041 1239 1024 1094 1053 1185 1173 1033 1149 1151 1118 1238 1211 1039 1117 1021 1185 1011 1124 1163 1085 1085 1111 1075 1077 1048 1221 1211 1204 1097 1102 1098 1027 1117 1051 1051 1148 1239 1222
Bartók Béla út 92-94. Báthory u. 9. Bécsi út 154. (EuroCenter) Bécsi út 314 Bevásárló u. 2. (Auchan Soroksár) Bíró M. u. 7. Bosnyák tér 17. Böszörményi út 9-11. Campona u. 1. Csokonai u. 3. Deák Ferenc u. 7-9. Nádor u. 21. Erzsébet krt. 41. Erzsébet u. 50. Európa u. 6. Fény u. 11-13. Ferenc krt. 13. Ferenciek tere 11. Ferihegyi fiók (Ferihegy 2/B Utasterminál) Ferihegyi út 93. Flórián tér 15. Fogarasi út 15/b. Fő utca 64. Gazdagréti tér 7. Grassalkovich u. 160. Gyepsor u. 1. Heltai J. tér 9. Hunyadi J. út 19. (Savoya Park) Hüvösvölgyi út 138. (Stop Shop) Igló u. Iskola u. 38-42. Jagelló 20/a Jókai u. 3/b. József krt. 33. József krt. 53. Karinthy F. út 16. Károly krt. 1. Király utca 49. Kordován tér 4. Kossuth L. 31. Kossuth L. u. 99. Kossuth Lajos u. 44-46. Könyves Kámán Krt. 12-14. (Lurdy ház) Kőrösi Csoma sétány 6. Lobogó u. 18. Margit krt. 8-10. Móricz Zsigmond körtér 18. Nádor u. 16. Nádor u. 6. Nagy Lajos király útja 19-21. Nagykőrösi út 353. Nagytétényi út 37-45 (Campona)
MELLÉKLETEK
Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Bük Cegléd Celldömölk Csanádpalota Császártöltés Csenger Csongrád Csorna Csorvás Csömör Csurgó Dabas Debrecen Debrecen Debrecen
1117 1055 1066 1106 1137 1074 1161 1105 1052 1103 1211 1054 1107 1054 1015 1055 1033 1152 1152 1025 1111 1136 1146 1095 1025 1025 1195 1181 1091 1183 1062 1134 1093 1188 1157 1211 1138 9737 2700 9500 6913 6239 4765 6640 9300 5920 2141 8840 2370 4032 4027 4025
Neumann J.u.1.(Infopark) Nyugati tér 9. Oktogon tér 3. Örs vezér tere 25. (Árkád) Pozsonyi út 38. Rákóczi út 84. Rákosi út 118. Román u. 2. Semmelweis u. 11. Sibrik Miklós u. 30. (Family Center) Szabadkikötő u. 5-7. Szabadság tér 7-8. (Bank Center) Száva u. 7. Széchenyi rkp. 19. Széna tér 7. Szent István krt. 1. Szentendrei u.115.(Auchan) Szentmihályi út 131. (Pólus Center) Szentmihályi út 167-169.(ASIA Center) Szépvölgyi út 4/b. Szt. Gellért tér 3. Tátra u. 10. Thököly út 102/b. Tinódi u. 9-11. Törökvész út 1/a. Törökvész út.87-91 Üllői út 285. Üllői út 377. Üllői út 39-43. Üllői út 440. (Delta Center) Váci út 1-3. (Westend City Center) Váci út 23-27. Vámház krt. 13. Vasút u. 48. Zsókavár u. 28. Kossuth L. u. 86. Népfürdő u. 22. (Duna Tower) Kossuth L. u. 1-3. Szabadság tér 6. Kossuth L. u. 18. Szt. István u. 56. Keceli u.3. Ady E. u. 1. Szentháromság tér 2-6. Soproni u. 58. Rákóczi u. 12. Határ út 6. (Auchan) Széchenyi tér 21. Bartók B. út. 46. Egyetem tér 1. Füredi u. 43. Hatvan u. 2-4.
15.3-3
MELLÉKLETEK
Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Derecske Dévaványa Devecser Dombóvár Dombrád Dorog Dunaföldvár Dunaharaszti Dunakeszi Dunakeszi Dunaújváros Dunavecse Edelény Eger Eger Elek Encs Enying Érd Esztergom Fehérgyarmat Fertőd Fertőszentmiklós Fonyód Fót Füzesabony Füzesgyarmat Gárdony Gödöllő Gyál Gyomaendrőd Gyömrő Gyöngyös Gyönk Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Gyula Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúhadház Hajdúnánás Hajdúszoboszló Hajós
15.3-4
4025 4025 4030 4025 4130 5510 8460 7200 4492 2510 7020 2330 2120 2120 2400 6087 3780 3300 3300 5742 3860 8130 2030 2500 4900 9431 9444 8640 2151 3390 5525 2483 2100 2360 5500 2230 3200 7064 9021 9024 9027 9011 9024 9024 9022 5700 4220 4087 4242 4080 4200 6344
Piac u. 45-47. Piac u. 5-7 Vágóhíd u. 2. Pásti u. 1-3. Köztársaság u. 111. Árpád u. 32. Kossuth L. u. 13. Dombó Pál u. 3. Szabadság tér 7. Bécsi u. 48. Béke tér 11. Dózsa Gy. u. 25. Auchan Dunakeszi Barátság u. 29. Dózsa Gy. u. 4/e. Fő u. 40. Tóth Á. u. 1. Hatvani kapu tér 7. Széchenyi u. 2. Hősök út. 2. Bem J. u. 1. Kossuth u. 43. Budai u. 24. Rákóczi tér 2-4. Móricz Zs. u. 4. Fő u. 7. Szerdahelyi u. 2. Ady E. u. 25. Fehérkő u.1. Rákóczi u. 77. Szabadság tér 1. Szabadság u. 18. Szabadság tér 12-13. Kőrösi u. 160. Fő u. 173-179. Szt. István u. 17. Fő tér 1. Dózsa Gy. tér 6. Baross G. u. 14. Bartók B. u. 53/b. Gesztenyefa sor 4. Győr-Szentiván, Déryné u. 77. Kormos I. u. 6. Nádor u. 25. Teleki László 51. Bodoky u.9. Kossuth u. 14-16. Petőfi tér 9-11. Kossuth u. 2. Köztársaság tér 17-18. Szilfákalja u. 6-8. Rákóczi u. 2.
MELLÉKLETEK
Hatvan Heves Hévíz Hódmezővásárhely Hőgyész Izsák Jánoshalma Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászkarajenő Jászladány Kál Kalocsa Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kapuvár Karcag Kazincbarcika Kecel Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kemecse Keszthely Kisbér Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunlacháza Kiskunmajsa Kistarcsa Kistelek Kisújszállás Kisvárda Komádi Komárom Komló Körmend Kőszeg Kunhegyes Kunmadaras Kunszentmárton Kunszentmiklós Lajosmizse Lengyeltóti Lenti Letenye
3000 3360 8380 6800 7191 6070 6440 5130 5123 5100 2746 5055 3350 6300 7400 7400 7400 9330 5300 3700 6237 6000 6000 6000 6000 6000 4501 8360 2870 6200 6100 6100 6400 2340 6120 2143 6760 5310 4600 4138 2900 7300 9900 9730 5340 5321 5440 6090 6050 8393 8960 8868
Kossuth L. tér 8. Hősök tere 4. Erzsébet királyné u. 11. Andrássy u. 1. Kossuth L. u. 6. Szabadság tér 1. Rákóczi u.10. Petőfi u 10. Rákóczi u. 4-6. Lehel vezér tér 28. Rákóczi u. 12. Kossuth u.77. Szent István tér 3. Szt. István kir. u. 43-45. Honvéd utca 55. Fő utca 12. (Ankerház) Széchenyi tér 2. Szt. István kir. u. 4-6. Kossuth tér 15. Egressy u. 50. Császártöltési u. 1. Dobó krt. 7. Dunaföldvári út 2. (Pólus Róna Fiók) Halasi út 29. Korona u.2. Szabadság tér 5. Móricz Zs. u. 18. Kossuth u. 38. Városház tér 1. Petőfi tér 13. Hunyadi u.1. Petőfi tér 6-7. Bokányi D. u. 8. Dózsa Gy. u. 219. Csendes köz 1. Hunyadi u. 7. Kossuth u. 5-7. Szabadság tér 6. Szt. László u. 30. Fő u. 1-3. Mártirok u. 23. Kossuth L. u. 95/1. Vida J. u. 12. Kossuth L. u. 8. Szabadság tér 4. Karcagi út 2-4. Kossuth u. 2. Kálvin tér 11. Dózsa Gy. u. 102/a. Csalogány u. 2. Dózsa Gy. u. 1. Szabadság tér 8.
15.3-5
MELLÉKLETEK
Lőrinci Makó Marcali Martfű Mátészalka Medgyesegyháza Mélykút Mezőberény Mezőcsát Mezőhegyes Mezőkovácsháza Mezőkövesd Mezőtúr Mindszent Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Mohács Monor Mór Mórahalom Mosonmagyaróvár Nádudvar Nagyatád Nagybajom Nagydorog Nagykálló Nagykanizsa Nagykáta Nagykőrös Nagyszénás Nyergesújfalu Nyírbátor Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Ócsa Orosháza Oroszlány Ózd Paks Paks Pápa Pápa Pásztó Pécel Pécs Pécs Pécs
15.3-6
3021 6900 8700 5435 4700 5666 6449 5650 3450 5820 5800 3400 5400 6630 3534 3531 3529 3534 3525 3530 7700 2200 8060 6782 9200 4181 7500 7561 7044 4320 8800 2760 2750 5931 2536 4300 4418 4400 4400 2364 5900 2840 3600 7030 7030 8500 8500 3060 2119 7632 7633 7621
Szabadság tér 25/A Széchenyi tér 14-16. Rákóczi u. 6-10. Lenin u. 1/b. Szalkai L. u. 34. Kossuth tér 21/a. Petőfi tér 18. Kossuth tér 12. Kossuth u. 13. Zala Gy. ltp. 7. Hársfa u. 1-3. Mátyás kir. u. 149. Szabadság tér 29. Köztársaság tér 11. Árpád u. 2. Győri kapu 51. Miskolc-Avas, Klapka Gy. u. 18. Miskolc-Kilián, Iván u. 31. Rákóczi út 1. Uitz B. u. 6 Jókai u. 1. Kossuth u. 88/b. Deák F. u. 24. Szegedi u. 3. Fő u. 24 Fő u. 119. Széchenyi tér 15. Fő út 77. Kossuth u. 7. Árpád u. 12. Deák tér 15. Bajcsy Zs. u. 1. Szabadság tér 2. Hősök u. 11. Kossuth u. 126. Zrínyi u. 1. Damjanich u.6 Rákóczi u. 1. Sóstói u. 31/B Bajcsy Zs. u. 32. Kossuth u. 20. Rákóczi u. 84. Városház tér 1/a. Dózsa Gy. u. 33. Kishegyi u. 44/a. Fő tér 22. Fő u. 3 - 5. Nagymező u. 12. Kossuth tér 4. Pécs-Kertváros, Diana tér 14. Pécs-Újmecsekalja, Ybl M. u. 7/3. Rákóczi út 1.
MELLÉKLETEK
Pécs Pécs Pécsvárad Pétervására Pilis Pilisvörösvár Polgár Polgárdi Putnok Püspökladány Ráckeve Recsk Rétság Ruzsa Sajószentpéter Salgótarján Salgótarján Sárbogárd Sarkad Sárospatak Sárvár Sásd Sátoraljaújhely Sellye Siklós Simontornya Siófok Solt Soltvadkert Solymár Sopron Sopron Sopron Sümeg Szabadszállás Szalkszentmárton Szany Szarvas Százhalombatta Szécsény Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged-Kiskundorozsma Szeghalom Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Szekszárd Szentendre Szentes
7621 7624 7720 3250 2721 2085 4090 8154 3630 4150 2300 3245 2651 6786 3770 3100 3100 7000 5720 3950 9600 7370 3980 7960 7800 7081 8600 6320 6230 2082 9400 9400 9400 8330 6080 6086 9317 5540 2441 3170 6720 6720 6720 6724 6791 5520 8000 8000 8000 7100 2000 6600
Rákóczi út 44. Budai Nagy Antal u. 1. Rákóczi u. 5. Szt. Márton u. 9. Rákóczi u. 9. Fő u. 70. Barankovics tér 15. Deák F. u. 16. Kossuth u. 45. Kossuth u. 2. Szt. István tér 3. Kossuth u. 93. Rákóczi F. u.28 -30. Alkotmány tér 3. Bethlen u. 1/a. Rákóczi u. 12. Rákóczi u. 22. Ady E. u. 172. Árpád fejedelem tér 5. Eötvös J. u. 2. Batthyány u. 2. Dózsa Gy. u. 2. Széchenyi tér 13. Köztársaság tér 4 Felszabadulás u. 60-62. Petőfi u. 68. Szabadság tér 10/a Aranykulcs tér 6. Szentháromság u. 4. Szent Flórián u. 2. (Auchan) Lackner K. u. 35. (Sopron Plaza) Teleki u. 22./A Várkerület 96/a. Kossuth u. 17. Kossuth u. 1. Petőfi tér 19. Ady E. u. 2. Kossuth tér 1. Szent István tér 8. Feszty Á. u. 1. Aradi vértanúk tere 3. Klauzál tér 5. Takaréktár u. 7. Vértói u. 1. Negyvennyolcas u.3. Tildy u. 4-8. Holland fasor 1. (Auchan) Ősz u. 13. Fő u. 7. Szent István tér 5-7. Dumtsa J. u. 6. Kossuth u. 26.
15.3-7
MELLÉKLETEK
Szentgotthárd Szentgotthárd Szentlőrinc Szerencs Szigetszentmiklós Szigetszentmiklós Szigetvár Szikszó Szob Szolnok Szolnok Szolnok Szombathely Szombathely Szombathely Tab Tamási Tapolca Tata Tatabánya Tiszacsege Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszakécske Tiszalök Tiszaújváros Tiszavasvári Tokaj Tolna Tótkomlós Törökszentmiklós Túrkeve Újfehértó Újkígyós Üllő Vác Vámosmikola Várpalota Vásárosnamény Vasvár Vecsés Vecsés Veszprém Veszprém Vésztő Villány Záhony Zalaegerszeg Zalaszentgrót Zirc
15.3-8
9970 9970 7940 3900 2310 2310 7900 3800 2628 5000 5000 5000 9700 9700 9700 8660 7090 8300 2890 2800 4066 5430 5350 6060 4450 3580 4440 3910 7130 5940 5200 5420 4244 5661 2225 2600 2635 8100 4800 9800 2220 2220 8200 8200 5530 7773 4625 8900 8790 8420
Harisdűlő u. 14. (GM) Mártírok u. 2. Pécsi u. 10. Kossuth tér 3/a. Háros u. 120. (Auchan) Ifjúság útja 17. Vár u. 4. Kassai u. 16. Szabadság tér 3. Baross u. 18. Nagy I. krt. 2/a. Szapáry u. 31. Fő tér 3-5. Király u. 10. Rohonci u. 52. Kossuth L. u. 31. Szabadság u. 31. Fő tér 2. Ady E. u. 1-3. Fő tér 32. Fő u. 47. Kossuth u. 191. Piac tér 3. Béke tér 6. Kossuth u. 52. Kazinczy u. 9. Kossuth u. 12. Rákóczi u. 37. Kossuth u. 31. Széchenyi u. 4-6. Kossuth u. 134-136. Táncsics M. u. 1/a. Fő tér 15. Kossuth u. 38. Pesti út 1. Széchenyi u.3-7. Kossuth u. 7. Újlaki u. 2. Szabadság tér 33. Alkotmány u. 2. Fő u. 170. Lőrinci u. 59. Budapest u. 4. Óváros tér 24. Kossuth u. 72. Baross G. u. 36/9. József A. u. 34. Kisfaludy u. 15-17. Batthyány u. 11. Rákóczi tér 15.
MELLÉKLETEK
A „B” sorozatú Befektetési Jegyek tekintetében az OTP Bank Nyrt. alábbi fiókjai: 1051
Budapest
Nádor u. 21. (Központi Fiók)
15.3-9
MELLÉKLETEK
15.4 4. sz. melléklet: Az Alapkezelő Üzletszabályzatának kivonata Az Üzletszabályzat az alábbi részekből áll: I. ÁLTALÁNOS RÉSZ FOGALMAK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
AZ ÜZLETSZABÁLYZAT A FELEK A SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉRDEKELLENTÉTEK AZ ÜZLETFÉL KÖVETELÉSEINEK VÉDELME TITOKTARTÁS A FELEK KÖZÖTTI VITÁK RENDEZÉSE AZ ÜZLETFELEK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK MÓDJÁRA ÉS GYAKORISÁGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ ÜZLETFELEKET TERHELŐ ÁLTALÁNOS KOCKÁZATOK
10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
BEFEKTETÉSI ALAPOK KEZELÉSE VAGYONKEZELÉS PÉNZTÁRAK RÉSZÉRE EGYÉNI PORTFOLIÓK EGYEDI KEZELÉSE ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÁS AZ ALAPOK JAVÁRA TÖRTÉNŐ ÜZLETKÖTÉS KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK
II. KÜLÖNÖS RÉSZ
ADATOK
„Az Alapkezelő az Üzletszabályzatot bármikor jogosult módosítani. Amennyiben az üzletszabályzat a Felügyelet által jóváhagyandó, az Üzletszabályzat módosítás hatályba lépésének feltétele, hogy azt a Felügyelet jóváhagyja. (…)Az Üzletszabályzat, illetve bármely módosítás hatályba lépésének tényéről és időpontjáról, illetve – amennyiben irányadó – a Felügyelet általi jóváhagyásról az Alapkezelő a Magyar Tőkepiac cím alatti, a Felügyelet által hivatalos közzétételi helyként elismert nyilvános információs rendszer részeit alkotó elektronikus és nyomtatott formában is megjelenő napilapban, illetve adott esetben a Befektetési Alapok kezelési szabályzataiban meghatározott más hirdetményi helyeken közzétett közleményben értesíti az Üzletfeleket, legkésőbb az Üzletszabályzat hatályba lépésének napján. (…)Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy a hatályos Üzletszabályzat teljes szövege legkésőbb az e pont szerinti közlemény közzétételének napjától hozzáférhetővé tételre kerüljön (…)az Alapkezelő által kezelt Alapok letétkezelő(jé)/(i)nek ügyfélforgalom számára fenntartott helyiségeiben (az ügyféltérben), valamint az Alapkezelő honlapján. Az Üzletszabályzat nyilvános, bárki által megtekinthető az Alapkezelő által kezelt Alapok letétkezelő(jé)/(i)nek ügyfélforgalom számára fenntartott helyiségeiben (az ügyféltérben), valamint az Alapkezelő honlapján. Az Üzletfél kötelessége és felelőssége, hogy megismerje a mindenkor hatályos Üzletszabályzat tartalmát, illetve arról Alapkezelőnél tájékozódjon. Ezen tájékozódás elmulasztása az Üzletfél terhére esik. Az Üzletfél nem hivatkozhat alappal az Alapkezelővel szemben olyan kikötés, körülmény nem ismeretére, amelyről a Szerződésre irányadó Üzletszabályzat rendelkezett. (…) Az Alapkezelő és az Üzletfél, illetve az Alap és az Üzletfél közötti vitás ügyeket a Felek először megkísérlik békés úton, közvetlen egyeztetés útján rendezni. Az Alapkezelő az Üzletfél által szóban vagy írásban benyújtott panaszt, amennyiben azt már a közléskor megalapozottnak találja, azonnal orvosolja. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy arra - a közléstől számított - nyolc vagy - ha az ügy bonyolult, illetve hosszabb vizsgálatot kíván - harminc napon belül írásban válaszol. Az Üzletfél számára nem kielégítő válasz esetén a Felek a vitás kérdéseket mindenekelőtt tárgyalások útján kísérlik meg rendezni. Arra az esetre, ha a Felek közti jogviták békés úton való rendezésére tett törekvés bármely okból nem vezet eredményre (beleértve az Üzletszabályzat értelmezéséből, alkalmazásából eredő jogvitákat is), a Felek kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve - a hatásköri szabályok megfelelő figyelembe vételével - a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét. (…)”
15.4-2
MELLÉKLETEK
15.5 5.sz. melléklet: Az Alapkezelő által kezelt egyéb nyilvános alapok befektetési politikájának bemutatása OTP Optima Tőkegarantált Kötvény Alap A Felügyelet az OTP Optima Tőkegarantált Kötvény Alapot 1996. április 17. napján vette nyilvántartásba a 1111-17 lajstromszámon 100.000.000 forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma 110.053-1/96. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alapkezelő az Alap pénzeszközeit olyan befektetésekben helyezi el, amelyek a befektetési jegy tulajdonosok számára alacsony kockázat, kiszámítható árfolyam-alakulás és a befektetéshez való mindenkori azonnali hozzáférés mellett biztosítják a rövid futamidejű magyar állampapírok és a banki betétek hozamát megközelítő teljesítményt. OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap A Felügyelet az OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alapot 1997. szeptember 2. napján vette nyilvántartásba a 1111-43 lajstromszámon 100.000.000 forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma 110.078-1/97. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az OTP Quality túlnyomórészt magyar, lengyel és cseh részvényekből áll. A részvényhányad átlagosan 75%-os, de legalább 50%-ot és legfeljebb 95%-ot tehet ki. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy a várható hozamot és kockázatokat hosszú távon optimalizálja, így az alapot azoknak ajánljuk, akik a magyar és egyéb közép-európai részvénypiacokon hosszú távon kívánnak befektetni. OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap A Felügyelet az OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alapot 1997. november 17. napján vette nyilvántartásba a 1111-47 lajstromszámon 100.000.000 forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma 110.082-1/97. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az OTP Paletta Alap egy kötvényekből, kincstárjegyekből és részvényekből álló, aktívan kezelt értékpapírcsomagba való befektetést nyújt befektetőinek. Az Alapban a részvények aránya átlagosan 35%. Az alapkezelő az Alap vagyonát döntően Magyarországon fekteti be, de a portfolióban szerepelnek lengyel és cseh részvények is. OTP Maxima Kötvény Alap A Felügyelet az OTP Maxima Kötvény Alapot 2000. december 22. napján vette nyilvántartásba a 1111-107 lajstromszámon 100.000.000 forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/110.163-1/2000. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. 15.5-1
MELLÉKLETEK
Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy aktív befektetési politikával a MAX index kosarában szereplő értékpapírokból álló portfólióval összehasonlításban versenyképes hozamot érjen el. Az alapkezelő elsősorban hosszabb lejáratú magyar államkötvényekben, vállalati kötvényekben és jelzáloglevelekben forgatja az Alap vagyonát. OTP Euró Pénzpiaci Alap A Felügyelet az OTP Euró Pénzpiaci Alapot (korábban OTP Euró Kötvény Alap) 2001. december 18. napján vette nyilvántartásba a 1111-118 lajstromszámon 500.000 euró saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/110.178-1/2001. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy aktív befektetési politikával az Európai Monetáris Unió tagállamai által kibocsátott, 0-1 év futamidejű állampapírok hozamával összehasonlításban versenyképes hozamot érjen el. Az Alapkezelő elsősorban az eurozóna országai által kibocsátott, 0-1 éves futamidejű állampapírokba és euróban denominált pénzpiaci betétekbe fekteti az Alap vagyonát. Az Alap referenciaindexe a Merrill Lynch Euro Gov Index 0-1 év. OTP Dollár Pénzpiaci Alap A Felügyelet az OTP Dollár Pénzpiaci Alapot (korábban OTP Dollár Kötvény Alap) 2001. december 18. napján vette nyilvántartásba a 1111-117 lajstromszámon 500.000 USD saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/110.177-1/2001. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy aktív befektetési politikával az Amerikai Egyesült Államok által kibocsátott, 0-1 év közötti futamidejű állampapírok hozamával összehasonlításban versenyképes hozamot érjen el. Az Alapkezelő elsősorban az Amerikai Egyesült Államok által kibocsátott, 0-1 éves futamidejű állampapírokba és dollárban denominált pénzpiaci betétekbe fekteti az Alap vagyonát. Az Alap referenciaindexe a Merrill Lynch USA Gov Index 0-1 év. OTP Nemzetközi Részvény – UBS Alapok Alapja A Felügyelet az OTP Nemzetközi Részvény – UBS Alapok Alapját (korábban: OTP Platina Nemzetközi Részvény Alap) 1999. december 16. napján vette nyilvántartásba a 1111-98 lajstromszámon 100.000.000 Ft saját tőkével. 2003. január 16-án az OTP Platina Nemzetközi Részvény Alap átalakult, megváltoztatta nevét és struktúráját és azóta alapok alapja felépítésben OTP Nemzetközi Részvény – UBS Alapok Alapja név alatt kerül forgalmazásra. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma 110.149-1/99, míg az alapok alapjává történő átalakulást elrendelő határozat száma III/110.149-9/2002. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapok alapjaként működik.
15.5-2
MELLÉKLETEK
Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a UBS AG, mint tanácsadó közreműködésével kialakított aktív befektetési politikával, a UBS Global Asset Management által kezelt nemzetközi részvény befektetési alapokból összeállított portfolióval lehetőséget teremtsen befektetőinek, hogy részesedjenek a fejlett külföldi részvénypiacok hozamából. Az Alap befektetései - az alapok alapja struktúrának megfelelően – a UBS Global Asset Management által kezelt, fejlett piacokon befektető részvényalapok befektetési jegyeiből kerülnek ki. Így, magas kockázatmegosztás mellett az Alap teljesítményében több száz részvény teljesítménye tükröződik. OTP Fantázia Garantált Zártvégű Származtatott Részvény Alap A Felügyelet az OTP Fantázia Garantált Zártvégű Származtatott Részvény Alapot 2004. március 23. napján vette nyilvántartásba a 1112-46 lajstromszámon 1.071.880.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/110.204-1/2004. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az OTP Fantázia Alap garanciát biztosít a jegyzéskor befizetett összeg lejáratkori visszafizetésére, ezen felül az Alap befektetői részesedhetnek a fejlett részvénypiacok futamidő alatti árfolyam-emelkedéséből, ugyanakkor a részvények árfolyamának futamidő alatti visszaesése nem csökkenti a jegyzéskori befektetés lejáratkori értékét. Az Alap így az induláskor befektetett tőke szempontjából egy kockázatmentes részvénybefektetésnek minősül. OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap A Felügyelet az OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alapot 2005. január 19-én vette nyilvántartásba 1111-144 lajstromszámon 462.058.841 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.235-1/2005. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetők akár 3 hónapnál rövidebb futamidőre rendelkezésre álló pénzeszközei számára is kiszámítható árfolyam-alakulású, rugalmas befektetési lehetőséget biztosítson. Ennek érdekében az Alapkezelő az Alap eszközeit döntő részben forintbetétekbe és állampapírokba, kisebb részben vállalati kötvényekbe fekteti. Az Alapkezelő a kamatkockázat csökkentése és a devizakockázat optimalizálása érdekében származékos ügyleteket is köthet. OTP Alfa Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Részvény Alap A Felügyelet az OTP Alfa Alapot 2005. március 30-án vette nyilvántartásba 1112-60 lajstromszámon, 4.924.260.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.240-1/2005. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik.
15.5-3
MELLÉKLETEK
Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a Tájékoztatóban meghatározott Rögzített Hozam megfizetése mellett lehetőséget nyújtson a befektetőknek arra, hogy részesedjenek a nemzetközi részvénypiacokon az Alap futamideje alatt elérhető hozamokból. Az Alapkezelő a befektetési jegyek névértékének visszafizetésére vonatkozó ígéret Alap lejáratakor történő teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt.-nél elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap mögöttes portfoliójának teljesítményétől függő teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a mögöttes portfolióhoz kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. OTP Közép-Európai Részvény Alap A Felügyelet az OTP Közép-Európai Részvény Alapot 2005. december 21-én vette nyilvántartásba 1111-166 lajstromszámon, 789.500 Euró saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.303-1/2005. Az alap nyilvános, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy részesedjenek a közép-kelet-európai régió részvénypiacainak teljesítményéből. OTP Prizma Hozambiztosított Nyíltvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Prizma Alapot 2005. március 30-án vette nyilvántartásba 1111-150 lajstromszámon, 3.999.156.704 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.239-1/2005. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy részesedjenek a hazai és eurózónabeli részvénypiacokon, valamint az arany világpiacán az Alap futamideje alatt elérhető hozamokból. Az Alapkezelő a befektetési jegyek névértékének visszafizetésére vonatkozó ígéret Alap lejáratakor történő teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt.-nél elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap mögöttes portfoliójának teljesítményétől függő teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a mögöttes portfolióhoz kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani.
15.5-4
MELLÉKLETEK
OTP Linea Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Linea Alapot 2006. április 5-én vette nyilvántartásba 1112-79 lajstromszámon, 7.309.330.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.337-1/2006. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy részesedjenek a hazai és nemzetközi részvénypiacokon, a hazai kötvénypiacon, valamint a nemzetközi árupiacokon az Alap futamideje alatt elérhető hozamokból. Az Alapkezelő a befektetési jegyek névértékének visszafizetésére vonatkozó ígéret Alap lejáratakor történő teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt.-nél elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap mögöttes portfolióinak teljesítményétől függő teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a mögöttes portfoliókhoz kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. OTP Quality Plusz Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Quality Plusz Alapot 2006. április 5-én vette nyilvántartásba 111280 lajstromszámon, 3.855.280.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.338-1/2006. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget biztosítson arra, hogy részesedjenek az OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap által az Alap futamideje alatt elért hozamokból. Az Alapkezelő a befektetési jegyek névértékének visszafizetésére vonatkozó ígéret Alap lejáratakor történő teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt.-nél elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap mögöttes portfoliójának teljesítményétől függő teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a mögöttes portfolióhoz kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. OTP Abszolút Hozam Nyíltvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Abszolút Hozam Nyíltvégű Származtatott Alapot 2006. július 7-én vette nyilvántartásba 1111-180 lajstromszámon, 349.114.599 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.411-1/2006. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). 15.5-5
MELLÉKLETEK
Az Alap célja, hogy a rövid távú kockázatmentes hozamot szignifikánsan meghaladó megtérülést biztosítson a Befektetési Jegy tulajdonosok számára, a kockázatok alacsony szinten tartása mellett. Az Alapkezelő azt tekinti elsődleges feladatának, hogy az Alap a rövid lejáratú állampapírhozam feletti többlethozam eléréséért cserébe a lehető legalacsonyabb többlet-kockázatot vállalja fel. Ennek érdekében az Alapkezelő folyamatosan elemzi a szóba jöhető kötvény- és részvénypiaci befektetési lehetőségeket várható hozam és várható kockázat szempontjából. OTP Linea II. Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Linea II.Alapot 2006. november 2-án vette nyilvántartásba 1112-107 lajstromszámon, 820.030.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.450-1/2006. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy részesedjenek a hazai és nemzetközi részvénypiacokon, a hazai kötvénypiacon, valamint a nemzetközi árupiacokon az Alap futamideje alatt elérhető hozamokból. Az Alapkezelő a befektetési jegyek névértékének visszafizetésére vonatkozó ígéret Alap lejáratakor történő teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt.-nél elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap mögöttes portfolióinak teljesítményétől függő teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a mögöttes portfoliókhoz kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. OTP Quality Plusz II. Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Quality Plusz II. Alapot 2006. november 2-án vette nyilvántartásba 1112-106 lajstromszámon, 255.900.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.449-1/2006. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget biztosítson arra, hogy részesedjenek az OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap által az Alap futamideje alatt elért hozamokból. Az Alapkezelő a befektetési jegyek névértékének visszafizetésére vonatkozó ígéret Alap lejáratakor történő teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt.-nél elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap mögöttes portfoliójának teljesítményétől függő teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a mögöttes portfolióhoz kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani.
15.5-6
MELLÉKLETEK
OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap A Felügyelet az OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alapot 2006. december 1én vette nyilvántartásba 1111-198 lajstromszámon, 1.125.000.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.463-1/2006. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű indexkövető alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a BUX Index teljesítményét hűen kövesse. Ennek érdekében az Alapkezelő az Alap vagyonának minimum 95%-át fekteti be a BUX Indexben szereplő részvényekbe, illetve ezen részvények árváltozásából adódó kockázatokat tükröző eszközökbe. A fennmaradó rész állampapírba fektethető be. OTP Prémium Klasszikus Alap A Felügyelet az OTP Prémium Klasszikus Alapot 2006. december 12-én vette nyilvántartásba 1111-201 lajstromszámon, 209.622.392 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.465-1/2006. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű, befektetési alapokba fektető alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy döntő részben hazai pénzpiaci és kötvény alapokba, valamint hazai ingatlan alapba és abszolút hozam alapba történő befektetésen keresztül közép távon a hazai állampapírpiac teljesítményét meghaladó hozamot biztosítson befektetőinek. OTP Prémium Kiegyensúlyozott Alap A Felügyelet az OTP Prémium Kiegyensúlyozott Alapot 2006. december 12-én vette nyilvántartásba 1111-202 lajstromszámon, 256.516.912 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.466-1/2006. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű, befektetési alapokba fektető alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy hazai kötvény alapokba és ingatlan alapba, valamint regionális és globális részvény alapokba történő befektetésen keresztül hosszú távon a hazai állampapírpiac teljesítményét számottevően meghaladó hozamot biztosítson befektetőinek. OTP Prémium Növekedési Alap A Felügyelet az OTP Prémium Növekedési Alapot 2006. december 12-én vette nyilvántartásba 1111-200 lajstromszámon, 209.444.341 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.464-1/2006. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű, befektetési alapokba fektető alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.).
15.5-7
MELLÉKLETEK
Az Alap célja, hogy döntő részben regionális és globális részvény alapokba, valamint hazai kötvény és ingatlan alapba történő befektetésen keresztül hosszú távon a hazai állampapírpiac teljesítményét jelentősen meghaladó hozamot biztosítson befektetőinek. OTP Prémium Euró Alap A Felügyelet az OTP Prémium Euró Alapot 2006. december 12-én vette nyilvántartásba 1111-203 lajstromszámon, 813.344 Euró saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.467-1/2006. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű, befektetési alapokba fektető alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy euró pénzpiaci alapba és euróban denominált részvény alapokba történő befektetésen keresztül hosszú távon a hazai állampapírpiac teljesítményét számottevően meghaladó hozamot biztosítson befektetőinek. OTP Linea III. Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Linea III. Alapot 2007. március 27-én vette nyilvántartásba 1112122 lajstromszámon, 4.019.020.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.480-1/2007. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a Tájékoztatóban meghatározott Rögzített Hozam megfizetése mellett lehetőséget nyújtson a befektetőknek arra, hogy részesedjenek a közép-európai és nyugateurópai részvények, sz euró övezet és japán ingatlan piacai, valamint a nemzetközi energia., áru- és nyersanyagpiacokon az Alap futamideje alatt elérhető hozamokból. Az Alapkezelő a befektetési jegyek névértékének visszafizetésére vonatkozó ígéret Alap lejáratakor történő teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt.-nél elhelyezett bankbetét jellegű konstrukcióba fektetni. Az Alapkezelő az Alap mögöttes portfolióinak teljesítményétől függő teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a mögöttes portfoliókhoz kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. OTP Alfa II. Hozamvédett Zártvégű Származtatott Részvény Alap A Felügyelet az OTP Alfa II. Alapot 2007. március 27-én vette nyilvántartásba 1112-123 lajstromszámon, 3.122.240.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.481-1/2007. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a Tájékoztatóban meghatározott Rögzített Hozam megfizetése mellett lehetőséget nyújtson a befektetőknek arra, hogy részesedjenek a nemzetközi 15.5-8
MELLÉKLETEK
részvénypiacokon az Alap futamideje alatt elérhető hozamokból. Az Alapkezelő a befektetési jegyek névértékének visszafizetésére vonatkozó ígéret Alap lejáratakor történő teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt.-nél elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap mögöttes portfoliójának teljesítményétől függő teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a 20 elemű Mögöttes Részvénykosár elemeihez kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. OTP Alfa III. Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Alfa III. Alapot 2007. július 19-én vette nyilvántartásba 1112-131 lajstromszámon, 19.976.910.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.527-1/2007. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy a Fizetési Ígéret részét képező Teljesítményrészesedésnek megfelelően részesedjenek az amerikai, a japán, a fejlett európai, valamint a magyar és a lengyel részvénypiacokon egy jól diverzifikált, vezető részvényekből álló portfolióba történő befektetésen keresztül az Alap Futamideje alatt elérhető hozamokból. Az Alapkezelő az Alap Fizetési Ígéretének egyik elemét képező, a Befektetési Jegyek névértékére és a Rögzített Hozamra vonatkozó ígéret teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt-nél elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap Fizetési Ígéretének másik elemét képező, a Mögöttes Részvénykosár teljesítményétől függő Teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a Mögöttes Részvénykosárhoz kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. OTP-DWS Feltörekvő Piaci Részvény Alapok Alapja A Felügyelet az OTP_DWS Feltörekvő Piaci Részvény Alapok Alapja 2007. július 2. napján vette nyilvántartásba a 1111-232 lajstromszámon, az „A” sorozatú befektetési jegyek esetében 164 900 000,- Ft, a „B” sorozatú befektetési jegyek esetében 162 280,EURÓ saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/110.5331/2007. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a Deutsche Asset Management International GmbH, mint tanácsadó közreműködésével kialakított aktív befektetési politikával, a DWS Investment GmbH által kezelt nemzetközi részvény befektetési alapokból összeállított portfolióval lehetőséget teremtsen befektetőinek, hogy részesedjenek a feltörekvő országok részvénypiacainak hozamából. Az Alap befektetései – az alapok alapja struktúrának megfelelően – a DWS által kezelt, feltörekvő piacokon befektető részvényalapok
15.5-9
MELLÉKLETEK
befektetési jegyeiből kerülnek ki, így az Alap teljesítményében megközelítőleg 3-400 részvény teljesítménye tükröződik.
15.5-10
MELLÉKLETEK
15.6 6.sz. melléklet: Az Alapkezelő 2007. június 30-i nem auditált pénzügyi adatai Mérleg 1 2 6 10 13 15 18 19 26 34 35 36 39 40 42 44 45 46 47 48 49 50 52 53 54 57 58 61 62 64 66 80 85 87 89 90 92 94
A) Befektetett eszközök I. Immateriális javak 4. Szellemi termékek II. Tárgyi eszközök 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 5. Beruházások, felújítások III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban B) Forgóeszközök II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 5. Egyéb követelések III. Értékpapírok 2. Egyéb részesedés 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C) Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív idóbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása ESZKÖZÖK ÖSSZESEN D) Saját tőke I. Jegyzett tőke III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) Céltartalékok 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre F) Kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G) Passzív időbeli elhatárolások 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása FORRÁSOK ÖSSZESEN
789 177 933,00 8 314 048,00 8 314 048,00 18 292 680,00 15 102 666,00 3 190 014,00 762 571 205,00 762 571 205,00 9 199 360 445,00 2 130 869 123,00 1 637 242 665,00 70 106 209,00 423 520 249,00 7 066 156 440,00 6 966 156 440,00 100 000 000,00 2 334 882,00 57 497,00 2 277 385,00 84 960 908,00 84 608 535,00 352 373,00 10 073 499 286,00 6 195 822 859,00 900 000 000,00 1 693 159 978,00 801 182 391,00 2 801 480 490,00 496 921 814,00 496 921 814,00 75 198 599,00 75 198 599,00 12 048 111,00 15 655 698,00 47 494 790,00 3 305 556 014,00 3 305 556 014,00 10 073 499 286,00
Megjegyzés: Az OTP Alapkezelő Zrt. 2007.06.30-i mérlege könyvvizsgáló által nem hitelesített adatokat tartalmaz.
15.6-1
MELLÉKLETEK
Eredménykimutatás 1 I. III. 5 6 7 9 IV. 10 11 12 V. VI. VII. A. 13
Belföldi értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Kapott (járó) osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek ebből: kapcsolt vállalkozástó kapott 17 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 21 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény G. Mérleg szerinti eredmény
6 236 401 433 6 236 401 433 222 426 1 600 955 237 048 094 33 093 940 2 382 789 761 2 654 532 750 139 699 152 23 324 970 49 335 246 212 359 368 8 086 534 88 849 839 3 272 795 368 5 105 000 5 105 000 273 572 614 268 086 1 321 993 279 999 607 942 485 942 485 279 057 122 3 551 852 490 50 000 000 (50 000 000) 3 501 852 490 700 372 000 2 801 480 490 2 801 480 490
Megjegyzés: Az OTP Alapkezelő Zrt. 2007.06.30-i eredménykimutatása könyvvizsgáló által nem hitelesített adatokat tartalmaz.
15.6-2
