A THAN KÁROLY ÖKOISKOLA GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Programja

A THAN KÁROLY ÖKOISKOLA GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA


Tartalomjegyzék BEVEZETŐ RÉSZ ....................................................................................................................................... 8 Az iskola bemutatása ................................................................................................................................ 8 1. Az iskola arculata .................................................................................................................................. 8 1.1. Hagyományok ..................................................................................................................................... 8 1.2. Képzési kínálat .................................................................................................................................... 9 1.2.5. Előkészítő szakiskola ( 1 évfolyamos képzés ) ............................................................................ 9 2. Az iskola környezete ............................................................................................................................. 9 2.1. Helye a fővárosi közoktatási rendszerben ....................................................................................... 9 2.2. Szociológiai környezet ..................................................................................................................... 10 3. Az iskola tanulói közössége ............................................................................................................... 10 3.1. Tanulói létszám a 2007/08-as tanévben ......................................................................................... 10 3.2.

Szülői háttér ............................................................................................................................... 11

3.3 .

Lakóhely szerinti megoszlás ................................................................................................... 11

3.4.

Neveltségi szint ......................................................................................................................... 11

3.5.

Pályaválasztási motiváció ........................................................................................................ 12

3.6.

Tanulási attitűd.......................................................................................................................... 13

3.7.

Továbbtanulási szándék .......................................................................................................... 13

3.8.

Diákönkormányzatok ................................................................................................................ 13

4. Az iskola meglevő kapcsolatrendszere............................................................................................. 15 4.1. Kapcsolat a fenntartóval .................................................................................................................. 15 4.2. Kapcsolat a szülőkkel ...................................................................................................................... 15 4.3. Kapcsolat más intézményekkel ...................................................................................................... 15 A) NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................................ 19 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAP-ELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ............................................................................................... 19 1.1

Pedagógiai alapelvek ................................................................................................................... 19

1.2 A nevelő-oktató munka céljai ........................................................................................................... 20 1.3 A nevelő-oktató munka feladatai ..................................................................................................... 22 1.3.0. Kompetenciafejlesztés, felkészítés az életen át történő tanulásra .......................................... 22 1.3.0.1. Témahét szervezése ................................................................................................................... 22 1.3.0.2. Projekt szervezése ..................................................................................................................... 22 1.3.0.3. Tantárgytömbösített oktatás bevezetése ................................................................................. 23 1.3.0.4. Moduláris oktatási program bevezetése .................................................................................. 23 1.3.1.

Érzelmi-esztétikai nevelés iskolánkban ................................................................................. 23

1.3.2.

Családi életre nevelés iskolánkban......................................................................................... 26

1.3.3.

Testi nevelés iskolánkban ........................................................................................................ 27

1.3.4.

Az idegen nyelv oktatásának szerepe a nevelésben ............................................................. 28

1.4.

A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ................................................................................ 29


1.4.0. Hatékony tanulásszervezési módszerek, tanulási technikák alkalmazása a tanulók kompetenciáinak fejlesztése érdekében ........................................................................................... 29 1.4.1.

Nevelési-fegyelmezési módszerek iskolánkban .................................................................... 30

1.4.2. A nevelő-oktató munkával kapcsolatos helyi, nevelőtestületi döntést kívánó eljárások rendje .................................................................................................................................................... 31 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................... 33 3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK..................................................... 35 4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIA TEVÉKENYSÉG ................................................................................................................................... 36 4.1

Szűrés, diagnosztizálás ............................................................................................................... 36

4.2.

Együttműködés segítő szakemberekkel .................................................................................... 36

4.3.

Együttműködés a kortárs csoportokkal ..................................................................................... 37

4.4.

Speciális programok meghatározása, kialakítása ..................................................................... 38

5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ............................. 39 5.1.

Tehetségkutatás ........................................................................................................................... 39

5.2.

Tanórán kívüli lehetőségek ......................................................................................................... 39

5.3.

Együttműködés külső szervezetekkel ........................................................................................ 42

5.4.

Nyomonkövetés ............................................................................................................................ 42

5.5.

Öregdiák-találkozók, érettségi találkozók .................................................................................. 42

6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................... 43 6.1

Prevenció ....................................................................................................................................... 43

6.2.

Szűrés ............................................................................................................................................ 45

6.3.

Együttműködés külső szervezetekkel ........................................................................................ 46

7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ..... 47 7.1.

Diagnosztizálás ............................................................................................................................. 47

7.2.

Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje .............. 47

7.3.

Tanórai differenciálás................................................................................................................... 47

7.4

Átjelentkezési lehetőség más iskolatípusba, képzési formára intézményen belül ............... 48

7.5.

A program eredményességének értékelési módszerei ............................................................ 48

8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................................................... 49 8.1. Helyzetfeltárás .................................................................................................................................. 49 8.2. A segítő tevékenység formái és működési rendjük ...................................................................... 49 8.3.

Külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása ....................................................................... 50

8.4

Az anyagi háttér biztosító rendszerének a felkutatása ............................................................. 50

8.5.

Az esetleges juttatások elosztásának alapelvei és eljárási rendje .......................................... 50

9. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA ............................................................................ 52 9.1.

Alapelvek ....................................................................................................................................... 52

9.2.

Módszerek ..................................................................................................................................... 52

9.3.

Főbb területei ................................................................................................................................ 52

9.4.

Megvalósítás ................................................................................................................................. 54

9.5.

Az egészségnevelési program értékelése .............................................................................. 55

3


9.6.

Segítő kapcsolataink ................................................................................................................ 55

9.7.

A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtásáról szóló program ............................... 56

10. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA ..................................................................... 57 10.1.

Ökoiskola ................................................................................................................................... 57

10.2.

A környezeti nevelés szinterei ................................................................................................. 57

11. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ................................................................... 60 11.1.

Az együttműködés és véleményalkotás formái, lehetőségei, visszacsatolási módszerek 60

11.2.

Szülők ......................................................................................................................................... 60

11.3

Kollégium ................................................................................................................................... 62

12. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ........................................................................................................... 63 B) HELYI TANTERV .................................................................................................................................. 64 1. ÓRATERVEK ........................................................................................................................................ 64 1.1

Nappali gimnáziumi óratervek ..................................................................................................... 64

1.2

A nem nappali rendszerű gimnáziumi osztályok óratervei ...................................................... 64

1.3.

Szakközépiskolai óratervek ......................................................................................................... 64

1.4.

Szakiskolai óratervek ................................................................................................................... 65

1.1 .1. Az ötéves, nyelvi előkészítő osztállyal induló gimnáziumi óraterv ......................................... 66 1.1.2. Négyéves gimnáziumi óraterv ...................................................................................................... 67 1.1.3. Közbiztonsági-rendészeti szakirányú, négyéves gimnáziumi óraterv ..................................... 68 1.1.4. Honvédelmi szakirányú négyéves gimnáziumi óraterv ............................................................. 69 1.1.4. Az ifjúsági tagozat óraterve .......................................................................................................... 70 1.2.1 Esti gimnázium óraterve ............................................................................................................... 71 1.2.2. Levelező tagozat óraterve ........................................................................................................... 72 1.3.1. Ötéves, nyelvi előkészítő osztállyal induló szakközépiskola óraterve környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoportban .................................................................................................. 73 1.3.2. Négyéves szakközépiskola óraterve környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban .............................................................................................................................................................. 75 1.3.3. Ötéves, nyelvi előkészítő osztállyal induló szakközépiskola óraterve vegyipar szakmacsoportban .............................................................................................................................. 77 1.3.4. Négyéves szakközépiskola óraterve vegyipar szakmacsoportban ......................................... 79 1.4.1. Szakiskola 9-10. osztály óraterve környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban .. 81 1.4.2. Szakiskola 9-10. osztály óraterve vegyipar szakmacsoportban ............................................... 82 1.4.3. Szakiskolai felzárkóztató osztály óraterve 10 hónap ................................................................. 83 1.4.4. Szakiskolai felzárkóztató osztály óraterve 20 hónap ................................................................. 84 1.4.5. A Dobbantó program előkészítő szakiskolai osztályának óraterve ......................................... 85 2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ............................................................................................................... 88 3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI .................................................... 89

4


4. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJA ELLENŐRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDSZERE, MÓDSZEREI, VISSZACSATOLÁSI ELJÁRÁSOK (AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI, RENDSZERESSÉGE, AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI). ................................................ 90 4.1.

Nappali tagozaton, a közoktatási évfolyamokon ................................................................... 90

4.2. Felnőttoktatási tagozat ................................................................................................................... 92 5. A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK ALAPELVEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI. ................................................................................... 93 5.1 Magatartás ......................................................................................................................................... 93 5.2. Szorgalom ......................................................................................................................................... 94 5.3.

A tanulók teljesítményének elismerése, jutalmazása ............................................................... 94

6. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ................................................................................ 96 7. A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM TANANYAGA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZERE................ 97 7.1

A nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás általános és közvetlen céljai ...................... 97

7.2.

Fejlesztési feladatok ..................................................................................................................... 98

7.3.

Nyelvtanítás a 10-13. évfolyamon ............................................................................................. 100

7.4

Tankönyv ..................................................................................................................................... 101

8. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ........................................................................ 102 8.1.

Irodalom ....................................................................................................................................... 103

8.2.

Magyar nyelv ............................................................................................................................... 104

8.3.

Történelem ............................................................................................................................... 105

8.4.

Élő idegen nyelvek ..................................................................................................................... 106

8.5.

Matematika .................................................................................................................................. 107

8.6.

Fizika ............................................................................................................................................ 108

8.7.

Biológia ........................................................................................................................................ 109

8.8.

Földünk-környezetünk ............................................................................................................... 110

8.9.

Informatika .................................................................................................................................. 111

8.10.

Rajz és műalkotások elemzése .............................................................................................. 112

8.11.

Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek ......................................................... 113

C)

SZAKMAI PROGRAM.................................................................................................................. 114

1. SZAKKÉPZÉSI RENDSZERÜNK JELLEMZŐI ................................................................................. 114 1.1.

Szakközépiskolai képzés ........................................................................................................... 114

1.2.

Szakiskolai képzés ................................................................................................................. 114

1.3.

Szakiskolai felzárkóztató képzés ............................................................................................ 115

2. A SZAKMAI KÉPZÉS GYAKORLÓ HELYEI ..................................................................................... 115 D) ZÁRÓ DOKUMENTUMOK ................................................................................................................. 116 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, A JÓVÁHAGYOTT PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS LEHETŐSÉGEI. ................................................................. 116 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁNAK DOKUMENTUMAI (JEGYZŐKÖNYVEK). ........ 117 2.1.

Az Iskolai Diákönkormányzat nyilatkozata .............................................................................. 118

2.2.

A nevelőtestület nyilatkozata .................................................................................................... 119

2.3.

A Szülői Szervezet nyilatkozata ................................................................................................ 120

5


2.4.

Az iskolai Egészségügyi Szolgálat nyilatkozata ..................................................................... 121

E) MELLÉKLET ....................................................................................................................................... 122

6


Bevezető rész

1. 2. 3. 4.

Az iskola arculata Az iskola környezete Az iskola tanulói közössége Az iskola meglévő kapcsolatrendszere

A.

NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 9. Iskolai egészségnevelési program 10. Az iskola környezeti nevelés programja 11. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke

B.

HELYI TANTERV 1. Óraterv 2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 4. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége, az írásbeli beszámoltatások formái) 5. A tanulók magatartása és szorgalma, értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái 6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 7. A középszintű érettségi vizsga témakörei

C.

SZAKMAI PROGRAM 1. Az iskola szakképzési rendszere 2. A szakmai képzés gyakorló helyei

D.

ZÁRÓ DOKUMENTUMOK 1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei 2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (jegyzőkönyvek)

A) MELLÉKLET

TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER (NYOMTATOTT) Térségi Integrált Szakképző Központ egységes szakmai alapozó helyi tanterve vegyipari szakmacsoport környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport

B) MELLÉKLET

TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER (ELEKTRONIKUS) 1.Nyelvi 2 Gimnázium 3 Szakközépiskola 4 Szakiskola 5 Felzárkóztató

7


BEVEZETŐ RÉSZ Az iskola bemutatása 1. Az iskola arculata 1.1. Hagyományok 1950. márciusában született egy elhatározás, hogy „létesíteni kellene a textilgyárak karéjában, valahol Óbudán, egy vegyész jellegű műszaki középiskolát.” A terveket hamarosan a megvalósítás követte, s így 1950. szeptemberében – textilvegyipari ágazaton – megindult az első tanév. Az 1950-es évek első felében folyamatosan bővült iskolánk profilja: megindult a

bőrvegyipari,

majd

a

papíripari

ágazaton

is

a

képzés.

1955-ben iskolánk felvette Than Károly nevét. Az 1980-as évektől kezdve egyre színesebbé vált oktatási kínálatunk: 1983ban a szakmunkás, majd 1990-ben a gimnáziumi képzést indítottuk el. 1997-ben

iskolánkat

összevonták

a

Bolyai

János

Textilipari

Szakközépiskolával. 2001-ben intézményünkbe integrálták a II. Rákóczi Ferenc

Gimnázium

következtében

felnőttoktatási

intézményünk

a

tagozatát.

főváros

egy

Az

nagy

átszervezések hagyományokkal

rendelkező, sokoldalú képzési centrumává vált. A század végére kívülről-belülről megújult iskola nevelőtestületének egyik legfontosabb pedagógiai célja a tradíciók megőrzése, a hagyományok ápolása. Ezek a következők: Névadónk emlékének őrzése: Than Károly sírjának gondozása Than Károly szobrának megkoszorúzása Szakiskolásaink színielőadásai Rendszeres tanulmányi kirándulások márc. 15. megünneplésének keretében Sí-, evezős- és vándortáborok Rendszeres külföldi nyelvi tanulmányutak 8


Nagyszabású szalagavató- és gólyabál Diákparlament Diáknapok Than Károly Atlétikai Bajnokság Gólyatábor 1.2. Képzési kínálat 1.2.1. Gimnáziumi képzés (5 évfolyamos nyelvi előkészítő osztállyal induló, nappali munkarendben, 4 évfolyamos nappali munkarendben) 1.2.2. Szakközépiskolai képzés (5 évfolyamos, nyelvi előkészítő osztállyal induló, nappali munkarendben, 4 évfolyamos nappali munkarendben; környezetvédelem-vízgazdálkodás és vegyipari szakmacsoportban) 1.2.3. Szakiskolai képzés (2 évfolyamos, általános műveltséget megalapozó képzés, környezetvédelem-vízgazdálkodás

és

vegyipar

szakmacsoportokban,

3

évfolyamos előrehozott szakképzés) 1.2.4. Szakiskolai felzárkóztató képzés (1 évfolyamos felzárkóztató oktatás) 1.2.5. Előkészítő szakiskola ( 1 évfolyamos képzés ) 1.2.7. Gimnáziumi felnőttoktatás (4 évfolyamos nappali, esti és levelező tagozat)

2. Az iskola környezete 2.1. Helye a fővárosi közoktatási rendszerben A Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola a budai oldal középiskolákkal kevésbé ellátott részén működő felnőttoktatást is folytató középiskola. Vonzáskörzetünk – részben színes kínálatunknak, részben kedvező földrajzi helyzetünknek köszönhetően – egész Közép- és Észak-Budapestre, valamint a fővárosi agglomeráció nyugati oldalára is kiterjed.

9


2.2. Szociológiai környezet Iskolánk a Rózsadomb lábánál, a főváros II. kerülete Újlak nevű részén található. Az intézmény mellett található térről két, a társadalmi-gazdasági átalakulások miatt gyors tempóban változó arculatú főútvonal indul ki. A Bécsi út és a Lajos utca vonalában sorozatban épülnek a modern irodaházak, igényes lakótömbök, kissé távolabb pedig a bevásárlóközpontok. A fokozatosan kirajzolódó modern, vegyes funkciójú (munkahelyi-lakó) negyedbe szervesen illeszkedik a kívülről igényesen felújított, korszerű és sokoldalú képzést folytató iskolánk.

3. Az iskola tanulói közössége 3.1. Tanulói létszám a 2007/08-as tanévben a nappali tagozaton a közoktatási évfolyamokon: gimnázium:

11 tanulócsoport 385 tanuló

szakközépiskola:

8 tanulócsoport 304 tanuló 7 tanulócsoport 126 tanuló

szakiskola

----------------------------------------------------------------------------------------------------Közoktatásban összesen:

26 tanulócsoport

815 tanuló

-----------------------------------------------------------------------------------------------------A szakképzési évfolyamokon (kifutó jelleggel) szakközépiskola Szakiskola

4 tanulócsoport 1 tanulócsoport

92 tanuló

12 tanuló

A szakképzésben összesen:

5 tanulócsoport

104 tanuló

A nappali tagozaton összesen:

31 tanulócsoport

919 tanuló

a felnőttoktatási tagozaton gimnázium

11 tanulócsoport

303 tanuló

szakközépiskola

10


(kifutó jelleggel)

3.2.

2 tanulócsoport

57 tanuló

A felnőttoktatási tagozaton

13 tanulócsoport

360 tanuló

Iskolai létszám mindösszesen:

44 tanulócsoport 1279 tanuló

Szülői háttér Iskolánkban jelentős számban vannak olyan gyerekek, akik csonka családban élnek, mert az egyik szülő meghalt vagy a szülők elváltak. A rendezetlen családi háttér, a családi harmónia hiánya, a családok egy részének anyagi helyzete egyaránt szerepet játszik a hátrányos helyzet kialakulásában. Érdektelenséggel, szülői közönnyel egyre nagyobb számban találkozunk oktató-nevelő munkánk során.

3.3 . Lakóhely szerinti megoszlás Tanulóink többsége Budapesten él. Legnagyobb számban a II. és III. kerületből érkeznek hozzánk, de sok diákot veszünk fel a főváros más részeiről is. Széleskörű képzési kínálatunknak és kedvező megközelíthetőségünknek köszönhetően

vannak

diákjaink

a

város

környéki

településekről

is

(Szentendre és környéke, Pilisvörösvár és környéke). A tanulói létszám mintegy 5 %-át adó távolabb élők pedig Pest megye nehezebben elérhető részein élnek és onnan kérik felvételüket. Őket a szorgalmi időszakban a környező kollégiumokban helyezzük el.

3.4.

Neveltségi szint Az eltérő szülői háttér és a különböző minőségű általános iskolai nevelés miatt az iskolánkba kilencedik osztályosként érkező tanulóifjúság neveltségi szintje is sokféle.

11


A középiskolai tanulmányok kezdetén az alapvető viselkedési normákat tanulóinkkal el kell sajátíttatnunk. A mai fiatalok többségére jellemző igénytelen, olykor trágár beszédről való leszoktatás, a disztingválás képességének megtanítása az első hónapok legfontosabb feladata az osztályfőnökök és a szaktanárok számára. A jövőben iskolánk az osztályfőnökökön keresztül újból felveszi a kapcsolatot az általános iskolákkal, jellemzést küldve a kilencedik évfolyamos diákok előmeneteléről, viselkedéskultúrájáról. Munkánk eredményességét mutatja, hogy a felsőbb évfolyamokon a diákok neveltségi szintje jelentősen magasabb: kultúrált viselkedésükről a közös iskolai kirándulásokon is meggyőződhetünk. Példamutató magatartásukról igen gyakran az érettségi vizsgaelnökök is említést tesznek jelentésükben. 3.5.

Pályaválasztási motiváció A felvételi beszélgetéseken szerzett tapasztalataink alapján állíthatjuk, hogy növendékeink többsége tudatosan választotta középiskolai tanulmányainak színhelyéül intézményünket. Munkánkat is megerősíti az a tény, hogy számos diákunknak nemcsak általános iskolája, hanem testvére, vagy idősebb barátja is ajánlotta az iskolát. A szakközépiskolai osztályokban megfigyelhető, hogy tanulóink egy jelentős részének szülei hasonló munkakörben dolgoznak, illetve a képzés irányának megfelelő vállalkozással rendelkeznek. Az idejáró növendékek az iskola elvégzése után édesanyjuk, vagy édesapjuk nyomdokaiba kívánnak lépni. Legerősebb motivációval a környezetvédelmi osztályokba járó diákjaink bírnak: erős a kötődésük a természethez, így többségük az érettségi után szakmai képzésben,, illetve szakirányú felsőoktatásban kíván továbbtanulni. Fontos pedagógiai feladatunknak tartjuk a szakmai képzés iránti érdeklődés fenntartását, illetve a közömbösnek mutatkozó tanulóink érdeklődésének felkeltését.

12


3.6.

Tanulási attitűd Az iskolánkat választó – általában közepes előképzettségű - tanulók többségét váratlanul éri a középfokú oktatási intézményekben tanított anyag mennyisége és minősége. Kezdetben számos növendékünknek problémát okoz a megtanulandó anyag elsajátítása részben akaratgyengeség, részben a

nem

megfelelően

megválasztott

tanulási

technika

miatt.

A tanulás iránt kevésbé motivált tanulóinkkal igyekszünk a tanórákon differenciáltan foglalkozni. A 9. osztályosok számára osztályfőnöki órákon tanulásmódszertani foglalkozásokat szervezünk. Valamennyi szaktanár az első

hónapokban

több

alkalommal

elmagyarázza

szaktárgya

megtanulásának lehetséges módjait. Igény esetén külső szakember segítségét is igyekszünk a munkába bevonni, hogy szakszerű előadása és gyakorlati útmutatása révén teret adjunk a felzárkóztatásra. Nevelőtestületünk véleménye szerint a tanulók sikerélményhez való juttatása a tanulási kedv növelésének egyik legeredményesebb módja. 3.7.

Továbbtanulási szándék Felsőoktatási intézménybe az érettségizők több mint 50%-a pályázik. Szakközépiskolai osztályainkból elsősorban a szakirányú felsőfokú iskolákba jelentkeznek.

(Budapesti

Műszaki

Főiskola,

Budapesti

Műszaki

és

Gazdaságtudományi Egyetem, Szent István Egyetem környezetvédelemmel kapcsolatos szakjai) Gimnáziumi osztályaink esetében ilyen egyértelmű irány nem mutatható ki, jellemzően azonban inkább a reál irányú képzéseket részesítik előnyben. A visszajelzések azt mutatják, hogy a nálunk végzett diákok megállják a helyüket a felsőoktatási intézményekben is, a felvételt nyert tanulók el is jutnak a főiskolai-egyetemi záróvizsgákig. 3.8.

Diákönkormányzatok Iskolánkban két diákönkormányzat működik, külön a nappali és külön a felnőttoktatási tagozaton. A felnőttoktatási diákönkormányzat csak a tagozat tanulóinak ügyeiben jár el, az egész iskola közösségét érintő esetekben

13


döntési és egyetértési jogát a nappali tagozat diákönkormányzatára ruházta át. A diákönkormányzatok döntenek saját működésükről, a működésükkel kapcsolatos anyagi eszközök felhasználásáról, a hatásköreik gyakorlásáról, a tájékoztatási rendszer működtetéséről. A diákönkormányzatok egyetértési jogot

gyakorolnak

az

iskola

működését

szabályozó

dokumentumok

elfogadásáról és módosításáról, a diák-szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásáról. Működésüket a Közoktatási Törvény, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, a Házirend és a Diákönkormányzatok szabályzatai határozzák meg. Az igazgató kiemelt vezetői feladata a diákság választott képviselőivel való együttműködés. Szeretnénk a sok esetben formális tevékenységet gyakorló IDÖ munkáját gyakorlatiasabbá tenni, munkájába bevonva egy aktívan működő szabadidőszervező csoportot a diákság részéről.

14


4. Az iskola meglevő kapcsolatrendszere 4.1. Kapcsolat a fenntartóval Az iskola alapítója és felügyeleti szerve Budapest Főváros Közgyűlése Budapest, V. Városház u. 9-11. Budapest Főváros Önkormányzata Oktatási Ügyosztály közvetlen kapcsolatban áll az iskolával, a szakmai munkáról, az intézmény belső életéről tájékoztatást kap. Az intézmény szerves kapcsolatban áll a Főváros szakmai tanácsadó szervezetével a Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel. 4.2. Kapcsolat a szülőkkel A szülőkkel való kapcsolattartás számos formája közül kiemelendők a szülői értekezletek és a fogadóórák. Az egyéni problémák feltárására, az értesítések és üzenetek átadására az ellenőrző könyvet használjuk. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi, hogy a tanuló beírta-e érdemjegyeit, s negyedévente külön is tájékoztatja a szülőket a gyermek előmeneteléről. Személyes találkozásra telefonon egyeztethetnek időpontot a szülők és az iskola vezetői, tanárai. Az iskola egészét érintő kérdésekben a Szülői Közösség tartja a kapcsolatot az iskola vezetőségével. Működésükkel nevelési programunk 11. pontja is foglalkozik. 4.3. Kapcsolat más intézményekkel 4.3.1.

Kapcsolat az oktatás irányítását ellátó szervezetekkel Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a közoktatási törvényben meghatározott közoktatási kérdésekben szakmai irányítást nyújt, illetve pályázatok révén támogatást ad pedagógusaink továbbképzéséhez és egyéb feladatokhoz. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

15


A

környezetvédelem

–

vízgazdálkodás

szakmacsoportban

folyó

képzéssel összefüggő kérdésekben van jelentős szerepe. Kamarák A gazdasági kamarákról szóló törvény alapján részt vesz a szakmai gyakorlati oktatás feltételrendszerének ellenőrzésében. Magyar Szakképzési Társaság A szakmai képzés átfogó kérdéseivel foglalkozó egyesület, amely a tagságot rendszeresen informálja aktuális kérdésekről is. Évente közgyűlésen számol be munkájáról. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Szakmai tanulmányi versenyek szervezésével, az írásbeli és szóbeli vizsgák

tartalmi

követelményeinek

kidolgozásával,

tanár

továbbképzésekkel segíti az iskolai munkát. Oktatási Hivatal Szakmai irányítást nyújt a felvételi, a kompetenciamérések, az érettségi vizsgák, a tanulmányi versenyek lebonyolításához. 4.3.2 Kapcsolat az oktatást segítő szervezetekkel Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Rendszeresen igénybe vesszük az Intézet által kínált pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat. Diákjainkat elindítjuk az intézmény által szervezett versenyeken.

Független Pedagógiai Intézet Elsősorban tanáraink módszertani megújulásához vesszük igénybe az Intézet segítségét. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Intézményünk az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet egyik bázisiskolája. Főképpen

a

felnőttoktatás

módszertani

kultúrájának

gyökeres

megújításában dolgozunk szorosan együtt az Intézet munkatársaival. 16


Tankönyvkiadók A kiadók által szervezett eseményeinken pedagógusaink rendszeresen megjelennek és megismerkednek a legfrissebb újdonságokkal. A rendezvényeken gyakran közvetlen kapcsolatba kerülnek a tankönyvek szerzőivel. 4.3.3.

Kapcsolat oktatási intézményekkel Kapcsolat az általános iskolákkal Részt veszünk a pályaválasztást segítő programokban (iskolabörzék, nyílt hét). A vonzáskörzetünkbe tartozó általános iskolák 7. és 8. osztályosai

számára

környezeti

nevelési

versenyt

szervezünk.

Kész programmal rendelkezünk érdeklődő nyolcadikosok őszi önköltséges előkészítőjére. Kapcsolat a hazai középiskolákkal A középiskolák közül elsősorban a Petrik Térségi Integrált Szakképző Központ intézményeivel, azokon belül is a környezetvédelmi képzést (is) folytató iskolákkal szoros a kapcsolat. Mint szakmai alapozó iskola, nagy hangsúlyt fordítunk a TISZK súlyponti iskolájának megismertetésére diákjaink körében. Kapcsolat külföldi oktatási intézményekkel Legfontosabb

partnerünk

Bildungsgesellschaft

für

a

Drezdában

Umweltschutz

működő und

Sächsische Chemiederufe

képzőközponttal. Évente több diák tanári kísérettel utazik hozzájuk tapasztalatszerzés céljából, továbbá közös projectekben veszünk részt ezzel

az

oktatási

intézménnyel

(Leonardo-,

Socrates-programok).

Pályázati forrásokat felhasználva más német városokban működő középiskolákkal együttműködve diákcsere-programokat szervezünk. Kapcsolat felsőoktatási intézményekkel Elsősorban a szakirányú felsőoktatással alakult ki együttműködés. Legfontosabb partnerünk a Budapesti Műszaki Főiskola és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

17


Támogató szervezetek Iskolánkat számos gazdálkodó szervezet és alapítvány támogatja a legkülönbözőbb formában. Jelentős részük sikeres pályázatunk eredményeképpen egy-egy előre meghatározott oktatási-nevelési cél elérését támogatja. Partnereink másik csoportja intézményünket természetbeni juttatással segíti. Diákjaink számára jelentős kedvezményeket nyújtanak, hirdetési felületet adnak iskolánknak, illetve más módon támogatják az oktató-nevelő munkát.

18


A) NEVELÉSI PROGRAM 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1 Pedagógiai alapelvek Iskolánk nem csupán oktatási, hanem nevelési-oktatási intézmény is. Nevelőtestületünk

véleménye

szerint

az

iskolának

nemcsak

ismerethalmazokat kell mozgósítania, hanem az ismeretközvetítés mellett, azon túl szocializációs célok egész sorát is meg kell valósítania. Valljuk, hogy a gyerekek magukra hagyva, a szülők és a pedagógusok ösztönzése és nevelése nélkül nem képesek meghaladni saját fejlettségi szintjüket, s így nevelődésük, fejlődésük késedelmet szenved, illetve leáll. Az iskolai élet minden területén, a tanítási órákon, az óraközi szünetekben, a tanórán kívüli foglalkozásokon, a szabadidős és sportprogramok keretében kívánjuk a növendékeinket jóindulatú, kompromisszumkész, a világra nyitott, jó kommunikációs

képességgel

rendelkező,

megfelelő

vitakultúrájú

szociomorális emberekké nevelni. Az általunk kialakítandó emberkép lényegi jellemzője az autonómia, az életvezetés és az aktivitás belső ösztönzők által vezérelt jellege, az a sajátosság, amely megszünteti a személyiség és a magatartás szituációfüggő jellegét, s lehetővé teszi, hogy az egyén ne engedje magát sodortatni a váltakozó élethelyzetek által, ellenkezőleg, ő alakítsa

saját

arculatának,

igényeinek

megfelelően

a

szituációkat.

Másik jellemzője az altruisztikus, közösségre orientált vonás. Ezek a tulajdonságok teszik képessé az egyént a személyes és a szűkebb körű csoport érdekein való felülemelkedésre. Harmadik jellemzője a morális tudatosság, vagyis az, hogy az egyén ne legyen manipulálható, önvezérlése folyamatos önkontrollal párosuljon, s az önvezérlés támpontjául szolgáló normarendszer ne merevedjék értelmetlenül funkcionáló determinánssá, hanem folyamatosan fejlődjék, differenciálódjék, elemeiben gazdagodjék.

19


1.2 A nevelő-oktató munka céljai Az

iskolai

oktató

nevelőmunka

alapja

a

NAT-ban

meghatározott

kulcskompetenciák fejlesztése melyek, lehetővé teszik a tanulóknak a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást, a változások befolyásolását, így saját életminőségük alakítását. Törekednünk kell az ehhez szükséges ismeretek átadására, képességek kialakítására, fejlesztésére, pozitív attitűd elérésére. Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a

helyes

és

kreatív

nyelvhasználatot

a

társadalmi

és

kulturális

tevékenységek során. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Így a tanuló rendelkezik majd azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja.

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikációra alapozva olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. A tanuló nyelvtudásának szintje a hallott szöveg értése, beszédkészsége, olvasott szöveg értése és íráskészsége, melyek a tanuló igényei szerint változnak, melyet a társadalmi-kulturális környezet befolyásol. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását, és

20


lezárását, valamint a szöveg-olvasást, -értést és – alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Így a tanuló képes lesz az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is.

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, mely lehetővé teszi a tanuló felkészítését a mindennapok problémáinak megoldására. A matematikai kompetencia felöleli

a

matematikai

gondolkodásmódhoz

kapcsolódó

képességek

alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását, valamint törekvést ezek alkalmazására. A matematikai kompetencia birtokában a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen, képes lesz a dolgok logikus okának és érvényességének keresésére. Természettudományos kompetencia Természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával a tanuló magyarázatokat és előrejelzéseket tegyen a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó

folyamatokkal

kapcsolatban,

s

ezek

tudatában

irányítsa

cselekvéseit. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A

természettudományos

ismeretek

birtokában

a

tanuló

megérti

a

tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a

21


társadalom egészében. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudományés technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan és globális vonatkozásokban egyaránt. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat- szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás –kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció- a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. A

szükséges

képességek

felölelik

az

információ

megkeresését,

összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy a tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. A tanuló felismeri szükségletei és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. E kompetencia elengedhetetlen eleme a motiváció és a magabiztosság. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit használja otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamatokban egyaránt. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának

22


erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető

oktatási

és

képzési

lehetőségeket.

A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST- eszközök használata. További feltétel a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Szociális és állampolgári kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltétele, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, amely felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén a tanuló hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy a tanuló rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Az állampolgári kompetencia képessé teszi a tanulót a konfliktusok kezelésére és a közügyekben való aktív részvételre. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapszik. Magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak ismeretét. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tud a tanuló kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, beszélgető partnereiben bizalmat képes kelteni, viselkedése empatikus. Képes a stressz és frusztráció kezelésére, fogékony a változások iránt, együttműködő és magabiztos.

23


Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti a tanulót a mindennapi életben abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. E kompetencia alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és /vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. E kompetencia feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmód vonatkozásában is. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

24


Fontos feladatunknak tartjuk, hogy megismertessük hallgatóinkat népünk múltjával, hagyományaival, nemzeti kultúránk értékeivel. A természeti és a társadalmi környezettel harmonikus kapcsolatban élő személyiségek nevelését, kialakítását tartjuk feladatunknak. El kell mélyítenünk diákjaink hazaszeretetét, de meg kell őriztetnünk nyitottságukat más népek eredményeinek

megismerésére,

megbecsülésére.

Különösen

fontos

erősítenünk az európai egység gondolatát, mert az ország boldogulásának ez is egyik előfeltétele lehet. Iskolánk az aktuálisan elérkező nemzeti ünnepek formájában megvalósuló ismertetési és megemlékezési alkalmakat szeretné a mindennapi nevelő-oktató munka részévé tenni, mindezekhez teret biztosítani a szaktárgyi órák során is. Tudjanak és merjenek diákjaink fellépni a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus valamennyi megnyilvánulási formája ellen, legyen önálló elképzelésük a saját szerepükről hazánk és Európa jelenében és jövőjében. Erősítenünk szükséges a tanulók igényét a demokrácia, a szolidaritás és a tolerancia iránt. Egyénileg boldoguló, a hazáért tenni akaró és tudó személyiségek nevelése a feladatunk, akiknél az egyén és a köz érdekei egyaránt szerepet kapnak. Tanulóink tudjanak jól kommunikálni. Erkölcsi értékrendjükben központi helyet foglaljon el a család intézménye, a párválasztás igényessége. Törekszünk továbbá a környezeti és az egészséges életmódra való nevelésre mind a tanórákon, mind a tanórán kívüli

foglalkozásokon.

környezettudatos

Fontosnak életmód

tartjuk

növendékeinkben kialakítását

a is.

21


1.3 A nevelő-oktató munka feladatai 1.3.0. Kompetenciafejlesztés, felkészítés az életen át történő tanulásra Intézményünk a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztését; a kompetenciaalapú oktatás elterjesztését tartja a nevelés-oktatási folyamat egyik legfontosabb céljának. A hatékony, önálló tanulás mint kulcskompetencia megvalósulása alapfeltétele annak, hogy diákjaink egyéb képességei is megfelelő módon fejlődni tudjanak. Ennek érdekében a kompetenciaalapú oktatás a 2009/2010-es tanévtől kezdve az iskola alapfeladatává vált. A kompetenciaalapú oktatás módszertani kultúrájának

és

eszközeinek

bevezetése,

a

pedagógusok

módszertani

kultúrájának korszerűsítése, színesítése mellett szükségessé vált új oktatási formák bevezetése is. 1.3.0.1. Témahét szervezése A hagyományos oktatási formákat kiegészítve iskolánk a 2009/2010-es tanévtől kezdődően

minden tanévben témahetet szervez a

tananyag komplex

elsajátításának új formájaként. A témahéten a diákok az előre megadott tárgykört 3-5 tanítási napon keresztülívelő időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel a mindenkori éves munkatervben meghatározott témakörben. 1.3.0.2. Projekt szervezése Intézményünk új tanulásszervezési módszerként minden tanévben három hetet meghaladó projektet rendez; amelynek középpontjában valós tennivaló, elvégzendő tevékenység áll. A diákok a projekt végére valamilyen tárgyi, vagy szellemi

produktumot

hoznak

létre

a

mindenkori

éves

munkatervben

meghatározott tematika szerint.

22


1.3.0.3. Tantárgytömbösített oktatás bevezetése A

tanórai

foglalkozások

egy

részét

tömbösítve

szervezzük

meg.

A

tantárgytömbösítés módszertannal szervezett tanórák aránya a 2009/2010-es tanévben az össz intézményi óraszám 5%-át, a 2010/2011-es tanévben a 10%át, a 2011/2012-es tanévben a 15%-át érinti. Ezeket a tanórai foglalkozásokat nem egyenletesen, minden tanítási hétre leosztva, hanem ciklikusan, egy-egy időszakra összevonva szervezzük meg. 1.3.0.4. Moduláris oktatási program bevezetése Diákjaink ezzel az újfajta oktatásszervezési módszerrel a megjelölt témaköröket témák szerint csoportosítva tanulják, tevékeny résztvevőként és nem passzív befogadóként. A moduláris oktatási program szervezése környezetvédelem, környezeti nevelés, egészséges életmódra nevelés, érzelmi-erkölcsi nevelés, demokráciára nevelés jegyében történhet a tanulócsoportok és az intézmény igényeinek megfelelően az éves munkatervben meghatározott módon. Egy-egy

modul

több

tantárgy

tananyagához

kapcsolódik,

tanuló-és

készségközpontú; lehetővé teszi a nyitott gondolkodást, a problémamegoldó képesség és a kreativitás fejlesztését – gyakorlatorientált módon.

1.3.1.

Érzelmi-esztétikai nevelés iskolánkban Az érzelmi nevelésnek – mely a dolog természetéből következően csak absztraktumként, szempontként, a szétbonthatatlan nevelési folyamat részeként létezik, különleges nehézségei és veszélyei vannak. Egyazon pedagógiai szituáció és iskolai tevékenység az egyénekben nagyon is eltérő emocionális hatást válthat ki, és sokszor a legjobb szándék is a visszájára fordulhat. Az érzelmi nevelés – véleményünk szerint – akkor és azzal őrzi meg sajátos jellegét, ha az mindenki számára biztosítja a szabadságot élményeinek, információinak saját feldolgozására. Ezeket a gondolatokat szem előtt tartva iskolánkban az érzelmi-esztétikai nevelés színterei a következők:

1.3.1.1. Iskolai ünnepélyek 23


Jelentőségük túlnő azon, hogy minden ünnep kiléptet a megszokottságból, és különleges érzelmi állapotba emel. Értékét megnöveli, hogy tagolja az időt: készülni lehet rá, átélni a megünneplését és sokáig visszaemlékezni rá, tagolja az iskolai életidőt is, nagymértékben megnöveli az osztály-, illetve iskolaközösségen belüli kohéziót. Ünnepeink a következők: tanévnyitó ünnepély: augusztus végén, az iskolaudvaron október 23. megünneplése: rendszerint valamelyik közeli filmszínházban, egy a forradalommal kapcsolatos film

megtekintésével egybekötve

tartjuk meg az ünnepélyt. Than

Károly

szobrának

megkoszorúzása:

rendszerint

december

hónapban rövid ünnepség keretében emlékezünk meg névadónkról. szalagavató ünnepély: decemberben vagy januárban nagyszabású bál keretében tűzzük fel végzős növendékeinknek a szalagot. megemlékezés

a

kommunista

diktatúrák,

valamint

a

holocaust

áldozatairól. március 15. megünneplése: 1998-tól a 150. évfordulótól kezdve a jelentősebb győztes csaták színhelyein tartjuk meg a koszorúzással egybekötött ünnepséget. (2002: Nagytétény, 2003: Isaszeg, 2004: Vác, 2005: Komárom, 2008: Gödöllő) iskolarádiós megemlékezések, az Aradi vértanúk emléknapjáról, a Magyar kultúra Napja, a Költészet Napja alkalmából ballagás: májusban az iskolaudvaron búcsúztatjuk végzőseinket tanévzáró ünnepély: szintén az iskolaudvaron rendezzük meg. 1.3.1.2. Kamarakórus Több éve van énekkarunk, mely rendszeresen közreműködik az iskolai ünnepélyeken.

24


1.3.1.3. Iskolaújság Minden

évben

néhány

alkalommal

megjelenik

Karcolat

címmel

az

iskolaújság. A jövőben megjelenését rendszeresebbé kívánjuk tenni. 1.3.1.4. Iskolarádió A 9 óra 10 perckor és a 12 órakor kezdődő szünetekben szól az iskolarádió. A tanári kar célja az együttműködés az iskolarádió szerkesztőivel. Az iskolarádió a diákság igényei szerint működik, a kért zeneszámokat lehetőség szerint lejátsszák. Az iskolarádió szerkesztősége tagja a DUE Diák és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületének. Az általuk szolgáltatott központi műsor is rendszeresen hallható.

25


1.3.2. Családi életre nevelés iskolánkban Iskolánkban a családi életre nevelés elsősorban az osztályfőnöki órák keretében történik. Legfontosabb témák: a család (a család típusai, a család szerepéről; családi konfliktusforrások és azok megoldási lehetőségei) a szülők (a szülőkről; az egyedülálló szülőkről; a nevelőszülőkről) az anya szerepe a családban (az anya a család középpontja; a nők, az anyák köszöntése; anyák egyedül) gyerekek a családban (a gyerek öröm; miért nincsenek gyerekek egyes családokban; testvérek a családban) a nagyszülőkről és az öregekről (nagyszülők a családban; az öregekről) szerelem (értékes partner kiválasztása, barátság és szerelem, szerelem és család) szexualitás (a szexualitás fogalma és értelme, a szexuális élet alapkérdéseiről; a szexuális élet zavarairól; a szexuális eltévelyedésekről, a kultúrált szexuális magatartásról) házasság

(a

házasság

fogalmáról;

párválasztás

–

eljegyzés

–

házasságkötés; házasélet-család) válás (válási krízis; a válás következményei) csonka család A fentieken túl a szexualitással, családtervezéssel, születésszabályozással a biológia tantárgy helyi tanterve is foglalkozik.

26


1.3.3. Testi nevelés iskolánkban Napjainkban a fiatalok állóképessége egyre inkább romlik. Ennek oka elsősorban a mozgásszegény életmód. A gyerekek heti 28-30 órát az iskolai padban ülve töltenek el, otthon pedig a televízió képernyője, illetve a számítógép monitorja előtt szintén hosszú időn keresztül tartózkodnak. Passzivitásukból nehezen mozdíthatók, kiemelt szerepe van tehát az iskolában folyó testi nevelésnek. Ennek területei a következők: 1.3.3.1. Testnevelés óra Az épület földszintjén elhelyezkedő 170 m 2-es tornaterem nem elégséges arra, hogy valamennyi testnevelés órát ott tartsunk meg. Az iskola melletti terület sportpályává alakítása, valamint az épülethez toldott kondicionálóterem sem ad lehetőséget arra, hogy minden órát házon belül tarthassunk. Célul tűztük ki egy modern kondicionáló terem kialakítását, amely elérhető lenne mind a tanári kar, mind pedig a diákok számára. Az órák egy részének megtartását a közeli sporttelepen, a Görzenálban, a jégpályákon, a Nemzeti Sportuszodában és a Császár-Komjádi Uszodában tudjuk megoldani. 1.3.3.2. Sportkör Iskolánk valamennyi tanulója tagja az iskolai sportkörnek. Négy sportágban tartanak testnevelőink rendszeresen edzést és versenyeztetik – sikerrel – diákjainkat. (atlétika, labdarúgás, kosárlabda, kézilabda). A tanárok azt is vállalták, hogy szombat délelőttönként - amikor erre a diákok igényt tartanak - bejönnek és lehetőséget biztosítanak erősítésre, játékra, edzésre. 1.3.3.3. Gyógytestnevelés Valamennyi rászoruló diákunk számára biztosítjuk a felkészült szakember által megtartott rendszeres, gyógytestnevelési foglalkozást, amelynek keretében a tornatermi órákat kiegészítve úszni is járnak a gyerekek. 1.3.3.4. Than Károly Atlétikai Bajnokság Az egykori Bolyai János Textilipari Szakközépiskola évtizedes hagyományait jogutód intézményként folytatjuk, s így minden tavasszal megrendezzük a Than Károly Bajnokságot. A selejtezőket a testnevelés órák keretében bonyolítjuk le, a döntőkre a margitszigeti Atlétikai Centrumban kerül sor. A 27


hagyományos atlétikai számokon kívül zsákfutásban és kötélhúzásban is hirdetünk bajnokot. 1.3.4. Az idegen nyelv oktatásának szerepe a nevelésben Az idegen nyelvi órákon célul tűzzük ki más népek kultúrájának és szokásainak bemutatását, lehetővé téve ezáltal a szaktárgyi órák során, az iskola által kitűzött nyitottság, kulturális adaptáció és európai egység gondolatának elsajátítását. A nevelési célokon túl, oktatói feladataink közé nyelvi versenyek és klubok, mozi-, színház- és könyvtárlátogatások tartoznak. A nyelvoktatás iskolánkban kiemelt jelentőségű és magas színvonalú; az angol

nyelv

tanulását

2004-től

anyanyelvi

lektor

is

segíti.

A Fővárosi Önkormányzat révén a nem nyelvi előkészítő osztályba járó szakközépiskolás tanulók heti két többlet nyelvórához juthatnak – térítési díj nélkül.

28


1.4. 1.4.0.

A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Hatékony tanulásszervezési módszerek, tanulási technikák alkalmazása a tanulók kompetenciáinak fejlesztése érdekében A hagyományos osztálytermi folyamatokon túlmutatóan szükségessé vált új, hatékony tanulási módszerek bevezetése iskolánkban. A diákok tanuláshoz való viszonyulása, a hagyományos oktatási módszerek megnehezítik a szükséges

kulcskompetenciák

megfelelő

elsajátíttatását.

A

NAT-ban

meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése új módszerek bevezetésével válhat csak valóban hatékonnyá. Ennek érdekében különös hangsúlyt fektetünk a differenciált oktatási formák bevezetésére; a kooperatív tanulási technikák infrastrukturális feltételektől függő mind nagyobb arányú alkalmazására; a diákok képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztésére és megerősítésére. Ily módon

igyekszünk

mind

sikeresebbé

tenni

az

ismeretátadást,

a

képességfejlesztést, a tanuláshoz való pozitív attitűd elérését, így biztosítva az egyenlő hozzáférést minden diákunk számára az élethosszig tartó tanulásra. A digitális kompetencia fejlesztése érdekében különös hangsúlyt fektetünk a nevelő-oktató

munka

területén

az

info-kommunikációs

technológiai

eszközökkel támogatott tanórák mind nagyobb arányú bevezetésére. Tanulóink fejlesztése, motiválása érdekében minél több tanórán kívüli programot is igyekszünk szervezni. Az

előbbiekben

felsorolt

módszerek/technikák

még

hatékonyabban

érvényesülhetnek az oktató-nevelő munkában a tantárgytömbösített oktatási forma alkalmazásával.

29


1.4.1. Nevelési-fegyelmezési módszerek iskolánkban Iskolánkban a nevelés elsősorban személyes példamutatással történik. A pedagógus személyiségével próbálja a diákságot helyes útra terelni. A pszichológiailag és pedagógiailag jól felkészült tanári kar a helytelen magatartást igyekszik megelőzni, illetve korszerű módszerekkel azokat korrigálni. A fegyelmezés során is mindig előtérbe kerül a tanár segítő szerepe. A legtöbb

alkalommal

inkább

csak

jelzésekkel

(hangsúly,

tekintet),

proxemitáskontrollal (a pedagógus és a diák közötti fizikai távolság csökkentésével), gyakran humorral, vagy a csábító tárgyak időleges eltávolításával (mobiltelefon, újság, könyv az óra idejére történő elvételével) fegyelmezünk. Büntetéshez csak a legszükségesebb esetekben folyamodunk. Ennek következménye is sokszor az iskola falain belül marad. Terveink között szerepel például a helyben marasztaló büntetés alkalmazása: a dohányzók

délután

előre

egyeztetett

időpontban

bent

maradnának

egészségnevelő előadást hallgatni. A legritkább esetben fordulunk külső tekintélyhez, pld. a szülőhöz. Súlyosabb fegyelemsértés esetén az ellenőrző könyvbe kerül a szaktanári figyelmeztető, illetve szaktanári intő, ha a fegyelemsértés az óra zavartalan

lefolyását

akadályozta,

de

az

osztályközösség

egészére

jelentékenyebb hatást nem gyakorolt; osztályfőnöki intő, ha a fegyelemsértés az egész osztályközösségre kihatással volt, igazgatói intő, ha a fegyelemsértés az egész iskolai közösség életét befolyásolta. Az igazolatlan mulasztások súlyos vétségnek minősülnek. Ezért 3 óra nem igazolt hiányzásért osztályfőnöki intőt, 10 óra igazolatlan óráért igazgatói intőt kap a mulasztó tanuló. Tantestületi megrovás csak fegyelmi tárgyalás lefolytatása után szabható ki. 20 órányi igazolatlan mulasztásnak ez a következménye.

30


1.4.2. A nevelő-oktató munkával kapcsolatos helyi, nevelőtestületi döntést kívánó eljárások rendje 1.4.2.1. Nyelvválasztás Diákjaink az angol, német, francia nyelvek közül bármelyiket tanulhatják a kötelező idegen nyelv tantárgy keretében – saját, illetve szüleik döntése alapján. Fakultatív tárgyként évfolyamonként egy-egy csoportban latint is tanulhatnak diákjaink térítési díj nélkül. Amennyiben valamelyik nyelvi csoportba többen jelentkeznek, mint amennyi hely rendelkezésre áll, a jelentkező tanulók tesztet írnak. A teszt eredménye alapján kerülhetnek be a kívánt csoportba. 1.4.2.2. Nem kötelező tantárgyak választása Diákjaink a nem kötelezően választott tantárgyakat érdeklődési körüknek megfelelően vehetik fel, amelyről a megelőző tanév márciusában kell dönteniük. A tanév elején megkezdett tantárgy látogatása viszont a szorgalmi időszak végéig kötelezővé válik. Félévkor, valamint a tanév végén érdemjeggyel kell értékelni. 1.4.2.3. A közép ill. emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítéssel kapcsolatos tantárgyválasztás A 100/1997. (VI.13.) Kormány rendelet és módosításai az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról írja elő a középiskolák felkészítési kötelezettségét és a tanuló

tantárgyválasztási

jogát

a

közép

ill.

emelt

szintű

vizsgára.

Iskolánkban a nappali 10. és 11. évfolyamos tanulókat január 31-ig tájékoztatjuk a felkészülés tantárgyairól és szintjeiről. A diákok március 15-ig adhatják le döntésüket írásban – a januárban kiosztott kérdőíveken – osztályfőnöküknek. A 18. életévüket be nem töltött tanulóknak a szint megválasztására szolgáló jelentkezési lapot gondviselőjükkel is alá kell íratniuk. A csoportok beosztását az általános igazgatóhelyettes készíti el és erről május 31-ig értesíti a tanulókat. Intézményünk a kötelező érettségi tárgyakból – magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, angol, német és francia nyelvből – az emelt szintű érettségire készíti fel az erre jelentkezőket. A nem kötelező érettségi 31


tantárgyak közül kémiából, fizikából, biológiából, földrajzból és informatikából választhatnak a tanulók, ha emelt szinten kívánnak tanulni és a jelentkezők száma eléri a 8 főt. Rajz és műalkotások elemzését is választhatják, de ebből a tárgyból csak középszintre készítünk fel. Valamennyi felsorolt tantárgyból heti 2 órával növeljük meg az óraszámot. A gimnáziumi tanulóknak legalább 2 tárgyat választaniuk kell, de az érdeklődők legfeljebb még egy tárgyat felvehetnek. Így 11. és 12. évfolyamon is heti 30, legfeljebb 32 órában készülhetnek az érettségire, azonban tantárgyi választásuk nem befolyásolja döntésüket arról, hogy melyik tárgyból milyen

szinten

kívánnak

majd

A beszámíthatóságot igénybe venni

érettségi

vizsgát

tenni.

nem tudó (máshonnan átvett)

szakközépiskolásoknak a felkészülési szint megválasztásával egyidőben kell dönteniük arról is, hogy a

11. és 12. évfolyamon a szakmai gyakorlat

időkeretét (4 óra/ hét) mely érettségi tárgyak felkészítésére kívánják igénybe venni. Minden tanulónak a választott és felvett tantárgyak óráira el kell járnia, hiányzását igazolnia kell, továbbá félévkor és év végén osztályzatot kell szereznie. A jelentkezés után a tanév közben tárgyat váltani nem lehet, csupán 11.-ben, a 12. évfolyamra jelentkezéskor van mód módosításra. Azoknak, akik a kötelezően felveendő tárgyakon felül további tárgyat is választottak, az a tárgy is kötelezővé válik a tanév végéig, a hiányzás és osztályozás szabályai erre is érvényessé válnak. Az év közben iskolánkban átvett 11. és 12. évfolyamos tanulóknak felvételükkor kell nyilatkozniuk a tantárgyak szintjének megválasztásáról. Módosításra csak az igazgató adhat engedélyt, amennyiben a tanuló írásban kéri és kérelmének indokát igazolni tudja. A nyelvi előkészítő osztályban a 10.-13. évfolyamon elsősorban a 9. évfolyamon elkezdett idegen nyelvből biztosítjuk az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést, de középszinten másik idegen nyelvet is tanítunk. Az órakeret lehetővé teszi más tárgyakból is az emelt szinten felkészülést. 1.4.2.4. Mentesítések Egyes tantárgyak (pl. idegen nyelv, testnevelés) tanulása alól csak az arra hivatott személyek, illetve szervek (szakorvos, diszlexia-szakértő) írásbeli véleménye alapján adunk felmentést. 32


2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Nevelőtestületünk által elérendő legfontosabb – a személyiségfejlesztés terén elérendő - célok a következők: A nálunk végzett diákok rendelkezzenek realitásérzékkel – olyan képességgel, amely hozzásegíti az egyént ahhoz, hogy a valóságról szerzett tapasztalatai alapján felülvizsgálja és módosítsa a már elfogadott normákat, racionalitással – képességgel arra, hogy az egyén által már elfogadott, magatartását szabályozó normákat érvekkel alá tudja támasztani, tudja azokat indokolni, szenzibilitással – képességgel az egyes tettek szociális konzekvenciáinak, illetve más személyek motívumainak, problémáinak és érdekeinek a figyelembevételére, kreativitással – képességgel a magatartási normák rendszerének önálló és innovatív továbbfejlesztésére, finomítására, szociális extenzivitással – képességgel arra, hogy a magatartási normákat ne csupán az iskolán belüli viselkedésre korlátozza, hanem alkalmazza azokat az iskolai közösségen kívül is, relativitással – képességgel a különböző normák közötti tájékozódásra és a köztük lévő választásra, a legitimitás vizsgálatára való alkalmassággal, - vagyis képességgel arra, hogy a normatív elvárásokhoz ne csak alkalmazkodjék, hanem azok megalapozottságát is felülvizsgálja 2.1. A harmonikus személyiség a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák fejlesztésével, új tanulásszervezési utak alkalmazásával képes kibontakozni. Az új oktatás-és tanulásszervezési módszerekkel szocializált diák képessé válik: a társaival való együttműködésre, a kooperativitásra – csoportmunkában, pármunkában, projektekben való közös együttdolgozásra. Ezeknek a konstruktív munkaformáknak az alkalmazásával fejlődnek szociális kompetenciái is. a tanulási képességeinek önálló fejlesztésére – ily módon készen áll az élethosszig tartó tanulásra; pozitív tanulási attitűddel rendelkezik 33


a tanult ismereteknek gyakorlati alkalmazására; az ismeretelemeknek előhívására, más környezetben való alkalmazására a reális önkép kialakítására szabályismeretének fejlesztésére az értékelési, önértékelési képesség fejlesztésére Céljaink elérése érdekében az iskolai nevelés során középpontba helyezzük a tanulók személyiségét. Az osztályfőnökök és a szaktanárok is feladatuknak vallják a diákok személyiségfejlesztését. Munkájukat iskolapszichológus segíti, aki rendszeresen tanácsokkal látja el pedagógusainkat, és ugyanakkor természetesen a növendékeinkkel is kapcsolatban áll. Osztályfőnöki órákat is tart és önismereti csoportot is működtet a tanulóifjúság számára. Diákjaink hetente két napon, délután személyesen felkereshetik a szakembert, akivel négyszemközt is megbeszélhetik a gondjaikat.

34


3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Jó osztályközösségekből áll össze a jó iskolai közösség, amelyet hagyományaink ápolásán keresztül kívánunk tovább erősíteni a jövőben. Számos feladat vár még mind a tanári karra, mind pedig a diákságra. Valamennyi – a testi neveléssel, érzelmi-esztétikai neveléssel, környezeti neveléssel kapcsolatos feladatainknál részletezett – tradíciónk erősíti az iskolai közösségen belüli kohéziót. Az iskolai közösségen belüli kohézió további erősödését eredményezi az új tanulásszervezési eljárások bevezetése. A projektek, a kooperatív technikákat igénylő tananyag-feldolgozási formák; a csoportmunka sikeres megvalósulásához elengedhetetlen team-munka erőteljesen fejleszti az együttműködési készséget, az alkalmazkodóképességet, a tűrőképességet;

mások

elfogadását.

Segíti

a

szabályalkotás,

szabálykövetés rögzülését.

Az osztályközösségek megfelelő színvonalú kialakulásáért az osztályfőnökök igen sokat tesznek az osztályfőnöki órák keretében és a tanórán kívüli foglalkozásokon. A tanórán kívüli elfoglaltságok csoportokon, osztályközösségeken túlmutatóan fejlesztik a koherenciát – például azonos érdeklődésűek közösségei alakulhatnak, s válhatnak erős egységgé a témahét alternatív

módon

szervezett

foglalkozásain,

az

erdei

iskolai

foglalkozásokon, színház-és múzeumlátogatásokon, kirándulásokon.

35


4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIA TEVÉKENYSÉG 4.1

Szűrés, diagnosztizálás A nehezen nevelhetőség – vagy más megfogalmazásban szociális inadaptáció – gyűjtő elnevezés: a különböző területeken megnyilvánuló súlyosabb és kevésbé súlyos magatartási rendellenességeket foglalja össze. Megítélését nehezíti, hogy egyfelől nem minden területen nyilvánul meg, másfelől

erősen

függ

az

egyes

pedagógusok

tűrőképességétől.

Kiemelkedő magatartási problémájú tanuló nem kerül be az iskolánkba. Minden osztályba jár azonban néhány fokozott odafigyelést igénylő gyermek. Őket saját észlelései és a szaktanárok jelzései alapján az osztályfőnökök diagnosztizálják és ők állapítják meg – az egy osztályban tanító tanárok közössége és az iskolapszichológus véleményének meghallgatása után – a további lehetséges intézkedések formáit. A fokozott odafigyelést igénylő diákok jelenléte is mutatja, hogy intézményünk inkluzív, befogadó iskola, így egyenlő esélyt ad minden diáknak tanulmányai folytatására; megteremtve az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Ahhoz azonban, hogy az esélyegyenlőség valós gyakorlat maradhasson, folyamatosan szükséges a pedagógusok továbbképzése/önképzése, együttműködése más segítőkkel.

4.2.

Együttműködés segítő szakemberekkel Iskolánkban igen jó az ifjúságvédelmi felelős és az iskolapszichológus együttműködése. Együttműködünk a Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet ifjúságvédelmi munkában érdekelt munkatársaival. Tanáraink szorosabb kapcsolatot tartanak fent azokkal a szülőkkel, akik valamilyen oknál fogva – időlegesen vagy tartósan – nem képesek gyermekük helyes nevelésére. Amennyiben ez a törekvés nem vezet eredményre,

a

pedagógus

az

észlelt

rendellenességet

az

iskola

ifjúságvédelmi felelősén keresztül jelzi a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatnak.

36


4.3.

Együttműködés a kortárs csoportokkal Kezdeményezzük és támogatjuk diákjaink részvételét a kortárssegítőcsoport foglalkozásain. A tréningeken tanultakról növendékeink az osztályfőnöki órák keretében számolnak be társaiknak. A kortárs csoportokkal a kapcsolatot az ifjúságvédelmi felelős-tanár tartja, aki a csoportok megszervezésében is aktívan részt vett.

37


4.4.

Speciális programok meghatározása, kialakítása Az ifjúságvédelmi felelős koordinálásában rendszeresen tartunk minden évfolyam tanulói számára drogprevenciós foglalkozásokat. Tanévenként legalább két alkalommal sor kerül külső előadók (rendőrségi szakemberek, orvosok, meggyógyult egykori kábítószerfüggők) által tartott rendhagyó osztályfőnöki órákra. A biológia tantárgy helyi tantervébe, illetve az osztályfőnöki

órák

egészségnevelésre

fordított

időkeretébe

dohányzásmegelőző és alkoholprevenciós foglalkozásokat iktattunk be.

38


5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 5.1.

Tehetségkutatás Az adottságok, képességek feltárására, a legjobbak kiválasztására tudatosan kell a tantestületnek felkészülni. Elkötelezetten hisznek tanáraink abban, hogy a tanulók kompetenciáinak fejlesztése során alkalmazott módszerek, a modern pedagógiai módszertan alkalmazása alkalmas a differenciált oktatásra, az egyénre szabott fejlesztésre. Kiemelt figyelmet fordítunk a nem tantárgyi tehetségek – szervezőkészség, kommunikációs készség, kezdeményezőkészség – fejlesztésére, így juttatva diákjainkat az Európai Unióban is kompatibilis tudáshoz. Ezek mellett intézményünkben a tehetséggondozás sokféle más formája is megtalálható. Ebbe a kategóriákba sorolhatók a különböző versenyek, főiskolai-egyetemi továbbtanulásra való felkészítők és a szakkörök.

5.2.

Tanórán kívüli lehetőségek

5.2.1.

Háziversenyek környezetvédelmi verseny környezeti nevelési verseny kémiai feladatmegoldó verseny szavalóverseny rajzverseny helyesírási verseny matematika példamegoldó verseny idegen nyelvi versenyek számítógépes verseny sportversenyek

5.2.2.

Országos és nemzetközi versenyek

39


Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny: minden esztendőben néhány tanulónk elindul a megmérettetésen, elsősorban biológia, angol, német, informatika tantárgyból.

40


A Fővárosi Komplex Tanulmányi Versenyen a 11. évfolyamos vegyész és környezetvédelmi szakmacsoportban tanuló tanulóink vesznek részt. Kenguru Nemzetközi Matematika Verseny: nagy számban indul el ezen a megmérettetésen a diákság. Ennek a versenynek nagy előnye, hogy nem csak a kiváló matematikusok érhetnek el jó eredményt, jutnak sikerélményhez. Felnőttoktatási tanulók versenye. A Fővárosi Pedagógiai Intézet által szervezett versenyen való elindulásra motiváljuk felnőtt hallgatóinkat. 5.2.3.

Szakkörök, fakultációk, felvételi előkészítők A szakköröket és a felvételi előkészítőket az igények felmérése után – szeptemberben indítjuk az érdeklődő tanulóknak. Fakultációra a megelőző tanév márciusában jelentkezhetnek a 11. és 12. évfolyam hallgatói. Nagyon nagy az érdeklődés a biológia, földrajz, informatika tárgyak mellett a humán fakultációk iránt is; elsősorban a rajz és műalkotások elemzése, irodalom, történelem és ének keltette fel a tanulók érdeklődését. A 11. évfolyam hallgatói májusban az idegen nyelvekből „próbaérettségit” írnak, így is tájékozódhatnak előmenetelükről. Egyre növekszik az igény az olyan foglalkozások iránt, ahol az Internet is felhasználható. A számítástechnika szaktárgyi felhasználását több tárgyból tanórán és tanórán kívül is alkalmazzák tanáraink, bár a programok többletköltséggel járnak.

41


5.3.

Együttműködés külső szervezetekkel A versenyek alkalmával más hazai és esetenként külföldi iskolával és szervezettel együttműködünk. A

hirdetőtáblán

rendszeresen

közzé

tesszük

a

TIT

különböző

tehetséggondozó foglalkozásait, szaktáborait. Ezekre a szaktanárok külön is felhívják

a

szaktárgyukban

kitűnő

tanulók

figyelmét.

Az iskolai könyvtárban diákjaink számára hozzáférhetők a különböző verseny-folyóiratok (KÖMAL, Középiskolai Fizikai Lapok, stb.) Ezek olvasását, a versenyeken való részvételt támogatjuk. 5.4.

Nyomonkövetés Munkánk eredményességét többek között végzett tanítványaink sikeressége mutatja. További lendületet ad munkánkhoz, ha azt tapasztaljuk, hogy volt diákjaink megállják helyüket az életben. Ezért fontosnak tartjuk tudni, hogy mi lett a „kirepült” növendékeink sorsa. Ennek érdekében minden osztályfőnök legalább egy esztendeig kapcsolatban marad az osztályába járt diákokkal és követi azok életútját. Az osztályfőnökök ezen munkáját is az osztályfőnöki munkaközösség-vezető fogja össze, aki a tapasztaltakról rendszeresen beszámol az iskolavezetésnek. A kapcsolattartás számos további formája megvalósul napi munkánkban. Azt valljuk, hogy a legnagyobb nevelő hatása a személyes példamutatásnak van. Ezért szívesen alkalmazunk nálunk végzett diákot akár pedagógusként, akár a nevelést-oktatást segítő technikai dolgozóként. A 2003/2004-es tanévben 16 olyan munkatárs állt nálunk munkaviszonyban, aki iskolánkban szerezte meg az érettségi bizonyítványát.

5.5.

Öregdiák-találkozók, érettségi találkozók Szívesen helyt adunk egykori diákjaink találkozóinak, pedagógusaink – ha meghívást kapnak –örömmel részt is vesznek ezeken a rendezvényeken.

42


6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 6.1

Prevenció Meghívott

előadók

segítségével

beszélgetések

az

alkoholról,

dohányzásról, drogról Felvilágosító előadással egybekötött látogatás a tinédzser-ambulancián Kortárssegítő tréningen való részvétel Konfliktuskezelési technikák tanítása Egészségnevelés Pályaválasztási

tanácsadás

–

előadó

meghívása

a

Munkaügyi

Központból Az ifjúságvédelmi prevenciós munkát segíti az iskolapszichológus, a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó fejlesztőpedagógus és az iskolában

heti

két

alkalommal

rendelő

–

a

tanulók

egészségügyi

szűrővizsgálatát is elvégző – iskolaorvos. Az intézménybe kerülő sajátos nevelési igényű (beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő) tanulók integrált oktatása az alábbiak szerint történik: A tanulók szaktárgyi mentességet kaphatnak a szakértői bizottságok határozatai alapján. Valamennyi tanulóval egyéni fejlesztési terv alapján a fejlesztő pedagógus foglalkozik. Az

osztályfőnök,

mint

koordinátor

folyamatos

kapcsolatot

tart

az

iskolapszichológussal, így biztosítva a tanulók egészséges, mentális fejődését. A tanulási kudarc megelőzése érdekében lehetőség van az intézményen belül az egyes tagozatok közötti átjárhatóságra. 43


A Dobbantó programban résztvevő SNI-s tanulók képzése a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért közalapítvány támogatásával történik.

44


6.2.

Szűrés Hátrányos

helyzetűnek

célszerű

tekinteni

azokat

a

tanulókat,

akik

körülményeik miatt a társadalmi érvényesülésben akadályoztatva vannak, korlátozottak

az

szociokultúrális

alapvető hátterük

szükséglet-kielégítési az

átlagoshoz

lehetőségeik,

viszonyítva

a

alacsony.

Az állami gondozás alatt álló fiatalok száma iskolánkban a 2003/2004-es tanévben 2 fő. Az állami gondozott tanulóink nevelése kiemelt feladatot igényel tanárainktól. Az etnikai kisebbséghez tartozó diákjaink a tanáraink segítő, egyéni bánásmódot alkalmazó nevelési módszereinek eredményeként az iskolai közösségbe megfelelően beilleszkedtek. Az anyagi helyzetüket nemcsak iskolai segélyekkel, hanem a számukra kiírt pályázatok benyújtásával is próbáljuk segíteni.

45


6.3.

Együttműködés külső szervezetekkel Az ifjúságvédelmi munkában a következő szervezetekkel építettünk ki kapcsolatokat: Nevelési Tanácsadó Fővárosi Munkaügyi Központ Tinédzser Ambulancia Kortárs-segítő

csoportokat

szervező

intézmények:

Semmelweis

Egyetem, civilszervezetek Egészségvirág Egyesület

46


7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM 7.1.

Diagnosztizálás Tanulási zavarokkal küzdőknek azokat a tanulókat nevezzük, akik az iskolai alaptantárgyakból azért nem tudnak kielégítően teljesíteni, mert ezeknél a tárgyaknál nehézséget jelent nekik a koncentrálás, az információ felvétele, feldolgozása és hasznosítása, jóllehet az általános intelligenciájuk ezt nem indokolja. Iskolánkban számos ilyen diák tanul, közülük többen küzdenek a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkulia problémájával is. A jelenséget a szaktanárok (magyar-, matematika-, idegen nyelv tanárok) diagnosztizálják, majd jelzik az osztályfőnököknek. A további lehetséges lépésekről az egy osztályban tanító tanárok közössége dönt.

7.2.

Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje Iskolánkban matematikából, fizikából, kémiából, magyar nyelvből szervezünk korrepetálásokat. A kiscsoportokban (5-6 fő) zajló foglalkozásokra évfolyamonként hetente egy órában, a tanórákon kívül kerül sor. A korrepetitor/mentor tanár egyéni fejlesztési terv alapján teremti meg a felzárkózás, az egyenlő hozzáférés feltételeit.

7.3.

Tanórai differenciálás Az eredményesség fokozása érdekében tanárainkkal folyamatosan megismertetjük a differenciált tanítási módszerre épülő korszerű, felzárkóztató alternatív tantárgyi programokat, módszereket pedagógusaink rendszeresen továbbképzéseken vesznek részt ebben a témakörben, és tanulócsoportjaikban alkalmazzák az újszerű tanulásszervezési formákat, amelyek által lehetővé válik a különböző háttérrel rendelkező gyermekek egy csoportban való, integrált nevelése-oktatása.

47


7.4

Átjelentkezési lehetőség más iskolatípusba, képzési formára intézményen belül Iskolánkban – a speciális szakiskola kivételével – a középfokú oktatás minden formája megtalálható, ezért ha kiderül, hogy valamely tanuló számára a választott iskolatípus vagy képzési forma nem megfelelő, lehetőség van – egyes esetekben különbözeti vizsga letételével – az intézményen belüli váltásra (gimnáziumból szakközépiskolába, szakiskolába, nappali rendszerből felnőttoktatásba stb.). Ezáltal a lemorzsolódás esélye minimálissá válik, hiszen minden diák megtalálhatja a számára kedvező oktatási formát.

7.5.

A program eredményességének értékelési módszerei A tanulói kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programokat az osztályfőnökök vezetésével az egy osztályban tanító tanárok közössége felügyeli. A félévi és az év végi osztályozó értekezleteken a problémás tanulók előrehaladását részletesen elemezzük és meghatározzuk a következő időszak tennivalóit is. Egyes esetekben negyed- és háromnegyed évben (november és április közepén) külön megbeszélésre is sor kerül. A nevelési értekezletek keretében az igazgató vezetésével az egyes osztályokban felmerült problémák kezelését és megoldását beszéljük meg.

48


8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 8.1. Helyzetfeltárás Tanulóink jelentős része (kb. 30%) hátrányos helyzetű családból érkezik hozzánk, ezért a diákok szociális biztonsága érdekében az ezzel összefüggő pedagógiai feladatokat kiemelten kezeljük, külön figyelmet szentelünk diákjaink szociális-életviteli kompetenciáinak fejlesztésére.

A helyzetfeltárás fő tényezője a bizalom: vagyis az, hogy a gyermek vagy a szülő őszintén elmondja a pedagógusnak a kedvezőtlen szociális helyzetét. Az első osztályfőnöki órákon ugyan mindenkivel egy rövid kérdőívet töltetünk ki, de az erre adott válaszok is önkéntesek és a tanulók saját bevallásain alapulnak.

A

kérdőívben

rákérdezünk

a

testvérek

számára,

az

életkörülményekre és ezekből következtetünk a tanulók szociális helyzetére. 8.2. A segítő tevékenység formái és működési rendjük 8.2.1

Tartós tankönyvek kölcsönzési lehetősége Megújult és jól felszerelt, 15000 kötetes könyvtárunk nagy számban tart diákjaink számára kikölcsönözhető ún. tartós tankönyveket. Ugyanitt megtalálhatók több példányban a kötelező olvasmányok is.

8.2.2

Videó- és CD-ROM-tár Szintén könyvtárunk ad helyt egyre bővülő videó- és CD-ROM-tárunknak. Bár a kínálat még bővítésre szorul, diákjaink már most igénybe tudják venni iskolánknak ezt a szolgáltatását is.

8.2.3

Étkezés Az intézmény saját konyhával nem rendelkezik, de valamennyi meleg étkezést igénylő tanuló és dolgozó számára az ebéd tálalását biztosítani tudjuk. Az ebédlőben 11.50 és 14.30 között van lehetőség az ebéd elfogyasztására. Az évente megkötött szerződés alapján külső konyháról szállítják az élelmet iskolánkba. A befizetés részletes rendjét, az adható és adandó kedvezményeket az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

8.2.4.

Internet-ügyelet Az otthonukban számítógéppel nem rendelkező diákjaink is rá tudnak kapcsolódni a világhálóra.

Minden délután két órás ügyeletet

tartunk

49


az

Internet-teremben,

amikor

növendékeinket

szaktanáraink

szövegszerkesztésre tanítják illetve a világháló használatát segítik. 8.2.5.

Kollégium Iskolánkhoz kollégium közvetlenül nem tartozik, de minden igénylőnek biztosítani tudjuk a férőhelyet. Jelenleg a tanulóink kb. 5%-a a környező kollégiumok lakója.

8.3.

Külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása A pedagógiai szakszolgálat hivatott arra, hogy segítse a szülőket és a pedagógusokat.

A

szociális

hátrányok

enyhítését

célzó

pedagógiai

tevékenységünkben mi is aktívan támaszkodunk a segítségükre. 8.4

Az anyagi háttér biztosító rendszerének a felkutatása A szociális hátrányok enyhítéséért folytatott küzdelemhez pénz szükséges. Az anyagi források bővítése, új források megtalálása fontos feladat minden pedagógus számára. Lényeges tehát annak a szponzori körnek a megkeresése és kiépítése, amely hivatalból, vagy egyéb oknál fogva támogathatja az iskola ilyen irányú tevékenységét. Sokféle orgánumban jelennek meg pályázati felhívások. Ezek nyomon követése, figyelmes tanulmányozása, az iskolánkban is megpályázható témák kiválasztása nyilvánvaló tennivaló. Iskolánkban – hogy minél több és eredményesebb pályázat kerüljön beadásra – a pedagógusok anyagilag is érdekeltek ezek benyújtásában.

8.5.

Az esetleges juttatások elosztásának alapelvei és eljárási rendje

8.5.1. Segélyek Év közben az iskola költségvetésében elkülönített keretből lehetőség van szociális segély folyósítására. Alapvető célunk, hogy a tanulmányokkal összefüggő többletterheket csökkentsük, ezért elsősorban az iskolai és az osztály közös programjainak (színház, kirándulás, múzeum, stb.) kiadásaihoz adunk támogatást. A segélyek kiosztását az ifjúságvédelmi felelős koordinálja. 8.5.2 Tankönyvvásárlási támogatás A tanév indulásakor az osztályfőnöki munkaközösség az ifjúságvédelmi felelős bevonásával dönt a hozzájárulás elosztásának módjáról.

50


8.5.3. Alapítvány Az iskola pedagógusai létrehozták a Than-Bolyai Szakképzési és Kulturális Alapítványt. Rászoruló diákjaink részére az Alapítvány kuratóriuma támogatást ítélhet meg a különböző iskolába járással kapcsolatos költségek csökkentése céljából.

51


9. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA Társadalmunk

egyik

alapvető

gondja

az

életminőség

romlása,

az

indokolatlan halálesetek rohamos növekedése. A leggyakoribb halálokok rizikótényezői között az egészségtelen életmód, az egészségre káros emberi magatartások szerepelnek. A probléma megoldásán az emberi viselkedés alakításában kell keresnünk azokban az ismeretekben, amelyek a cselekvést előkészítik, a viselkedést meghatározzák. Az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem egy preventív, aktív tevékenységet az életminőség-fejlesztés érdekében. Az egészséges ember harmonikus együttélését külső és belső környezetével a fizikai, érzelmi, mentális, szociális, személyi és lelki- szellemi egészség együttesen biztosítja. Iskolánk célja az egészségorientált, szenvedélybetegségeket elutasító életvitel iránti igény kialakítása, megszilárdítása a tanulókban. Fontosnak tartjuk,

hogy

a

tanulók

megértsék

saját

egészségük

jelentőségét,

rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, jártasságokkal, amelyekkel az egyes emberek, valamint a közösség egészségének védelmét cselekvően megteremti. 9.1.

Alapelvek a legszélesebb értelemben vett megelőzés céljait szolgálja tervezett, szervezett és rendszeres tevékenység tudományosan megalapozott helyes cselekvésre serkentő

9.2.

Módszerek Korszerű pedagógiai és megismerési, interaktív módszerek és saját élményű aktív részvétel révén ismeretelsajátítás és magatartásformálás

9.3. 9.3.1.

Főbb területei Egészséges életmód egészséges táplálkozás mozgás, testedzés egészséges környezet lelki egészség megóvása, stressz helyzetek kezelése, családi konfliktusok feloldási lehetőségei

9.3.2.

a legális drogok (dohányzás, alkohol, gyógyszerek) veszélyei Szexuális felvilágosítás, párkapcsolatok 52


biológiai ismeretek bensőséges kapcsolatok, tisztelet, felelősség családtervezés, nőgyógyászati szűrővizsgálatok szexuális úton terjedő betegségek családi életre való felkészítés 9.3.3.

Drogprevenció Programunkban a Nemzeti Stratégia a Kábítószer probléma visszaszorítására című dokumentumban megfogalmazott egészségfejlesztést, mint komplex prevenciós módszert alkalmazzuk, amelyben lényeges elem a pozitív egészségfogalom, valamint a különböző – egészséges életvitelhez szükséges – készségek fejlesztése. Iskolánkban a nevelés keretében történő megelőzést célzó primer prevenció akkor a leghatékonyabb, ha nem pusztán információra épül, hanem megtanítja a fiatalokat a szociális környezetükkel való bánásmódra és pozitív alternatívát is nyújt. A drogprevenciós tevékenységünk elemei: önismeret, énerősítés, énelfogadás konfliktuskezelés szorongásoldás a drogmentes életvitelhez szükséges készségek fejlesztése a drogfogyasztás pozitív alternatívái korrekt tájékoztatás a drogok fajtáiról, hatásairól a drogfogyasztás és árusítás jogi következményei életmód-klub szervezése kortárstalálkozókon való részvétel kortársképzés kirándulások a természetben iskolai egészségnapok

9.3.4.

Rendszeres egészségügyi szűrés orvosi vizsgálatok minden tanulónál terv szerint fogászati szűrés védőoltások az ÁNTSZ előírásai szerint tájékoztatás a különböző szűrővizsgálatokról

53


9.3.5. Sporttevékenység testnevelési órán délutáni sportköri foglalkozásokon sportversenyeken 9.4. 9.4.1.

Megvalósítás Tanítási órákon Osztályfőnöki órákon 9. évfolyamon egymás megismerése közösségformálás önértékelés az egészséges, szilárd énkép alapjai a kudarctűrés képességének megszerzése a lelki egészséget veszélyeztető tényezők serdülőkori szorongás dohányzás alkohol „igenek és nemek az életben” 10. évfolyamon kommunikáció barátságok konfliktuskezelés felelősség önmagunkért és egymásért családtervezés módjai szexuális úton terjedő betegségek AIDS 11. évfolyamon a mozgás szerepe a szervezet egészséges működésében táplálkozás, étrend „én és a kilóim” lelki egészsége felnőtté válás

54


12. évfolyamon önismeret, pályaválasztás férfi-női szerepek család relaxáció jövőre irányulás – én ideálok hogyan álljunk helyt a munkaerőpiacon Az osztályfőnöki órákon kívül elsősorban a biológia, a kémia, testnevelés és a szakmai órák helyi tantervébe építettünk a témához tartozó kapcsolódási pontokat. 9.4.2.

Tanítási órákon kívül kortárssegítők képzése Teaház működtetése egészségnevelési faliújság szerkesztése iskolaújságban egészségnevelési rovat elhelyezése iskolai egészségnap szervezése iskolai sportnap szervezése a témával kapcsolatos kiállítások megtekintése

9.5.

Az egészségnevelési program értékelése A működő programot folyamatosan értékeljük, a pedagógusok és diákok visszajelzései alapján. Figyelemmel kísérjük a diákattitüd változását, a tanárdiák,

diák-diák

kultúrájának,

viszony

alakulását,

érdekérvényesítő-,

növendékeink

problémamegoldó-,

kommunikációs stresszkezelő

képességének fejlődését. 9.6. 9.6.1.

Segítő kapcsolataink Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó A kapcsolattartást jogszabály rögzíti, de ezen túlmenően is kiegészítik a pedagógiai munkát.

9.6.2.

Iskolaorvos, védőnő Témaorientált biológia és osztályfőnöki órák tartásában tudnak segíteni.

55


9.6.3.

Rendészeti szervek ORFK, BRFK Bűnmegelőzési osztályai rendszeresen tájékoztató jellegű előadásokat tartanak diákjaink számára.

9.6.4.

Egyéb szervezetek Munkánkat segítik többek között az Egészségvirág Egyesület, valamint a Családok Szövetsége a Világ Békéjéért és Egységéért nevű civilszervezet.

9.7.

A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtásáról szóló program Iskolánkban valamennyi diákunk számára biztosítjuk a mindennapi testedzés lehetőségeit. Ennek színterei a következők: a.) kondicionáló terem A tornaterem melletti helyiségben futó- és evezőgépek, szobakerékpárok, erősítő eszközök állnak a növendékeink rendelkezésére. Edzeni minden tanítási nap délutánján 17.00-ig lehet. b.) sportköri foglalkozások Testnevelőink négy sportágban (atlétika, labdarúgás, kosárlabda, kézilabda) tartanak rendszeresen edzést a délutáni órákban. A foglalkozásokba valamennyi tanulónk bármikor bekapcsolódhat.

A tanulóink fizikai állapotának felmérése a Hungarofit módszerrel történik.

56


10. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA Iskolánkban szakképzés is folyik a környezetvédelem vízgazdálkodás szakmacsoportban, ezen – az intenzíven fejlődő területen túl – az iskola egész életét átfogja a környezeti nevelés, melynek célja: a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életmód kialakítása. 10.1. Ökoiskola Iskolánk Ökoiskola, mert: helyi tanterveinkben meghatározó szerep jut a környezeti nevelésnek, a fenntarthatóság kérdéskörének az iskola dolgozói tudatában vannak a fenntarthatóság kérdéskörének fontosságának és ezt a szempontot mindennapi munkájuk során érvényesítik intézményünk a szülőkkel ill. a helyi közösséggel együttműködve részt vesz a helyi környezeti problémák vizsgálatában, megoldásában. regisztráltattuk magunkat az Ökoiskolák Szövetségében 10.2. A környezeti nevelés szinterei Környezeti nevelési munkaközösség

10.2.1. A

szervezet

tagjai

az

iskola

munkaközösség-vezetői

és

a

diákönkormányzatot segítő tanára. Feladata, hogy ez a kiemelt nevelési cél helyet kapjon valamennyi tantárgy keretében, a szakképzésben (a nem környezetvédelemmel kapcsolatos szakmákban is) az osztályfőnöki munkában és tanulóink szabadidős tevékenységei során is. A munkaközösség felel azért, hogy ez a kiemelt nevelési cél megjelenjen valamennyi tantárgy érettségi tételei között is. A munkaközösség tervezi meg, hangolja össze az iskola környezeti nevelési programját, felügyeli az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. 10.2.2.

A Föld Napja Április 22-én hagyományosan nagyszabású környezetvédelmi napot tartunk a Margitszigeten, versenyekkel vetélkedőkkel.

57


10.2.3.

Környezetvédelmi emléknapok Rendszeresen

felhívjuk

diákságunk

figyelmét

a

különböző

környezetvédelemmel kapcsolatos világnapokra: Madarak és fák napja, A víz világnapja, Meteorológiai világnap, stb. Ezekről az iskolarádióban is megemlékezünk, és az azokkal kapcsolatos pályázatokban is részt vesznek tanulóink. 10.2.4.

A szemléletformálás egyéb módjai A Teaházba rendszeresen hívunk olyan előadókat, akik szintén erősítik diákjaink „zöld” szemléletét, ökológiai jellegű gondolkodásmódját. Tanulóinkat és az iskola dolgozóit motiváljuk arra, hogy füzeteik egyre nagyobb része újrafelhasznált papírból készüljön. Lehetőség szerint diákjaink számára – pályázati forrásból – megvásárlásukhoz segítséget is nyújtunk. Iskolánkban a takarító munkatársaink környezetbarát tisztítószereket használnak, példát mutatva ezzel növendékeink számára. Késztetjük az iskolai büfé működtetőjét arra, hogy a megszokott áruféleségeken

kívül

egészséges

élelmiszereket

is

kínáljon

közösségünknek. Iskolánkban a tanórák kezdetét és végét a hagyományos csengőszó helyett védett madarak füttye jelzi. 10.2.5.

Szelektív hulladékgyűjtés Szelektív hulladékgyűjtés már évek óta működik laboratóriumainkban, de a 2003-as esztendőtől kezdve ezt a tevékenységet kiterjesztettük szélesebb körben. A szárazelemeket az épületben két helyen elhelyezett tárolóba dobhatják intézményünk

tanulói

és

dolgozói.

Elszállíttatásukról

rendszeresen

gondoskodunk. Külön hulladékgyűjtő edényekbe helyezhetők el a vissza nem váltható műanyagpalackok, valamint a fém italos dobozok. Ez utóbbiakat egy a folyosón elhelyezett présgéppel a diákok maguk tömöríthetik. 58


Az összegyűjtött fémhulladékot az iskolától megvásárolják és a befolyt összegből a Fővárosi Állat- és Növénykertet támogatjuk. Minden tavasszal papírgyűjtést is szervezünk. Az akcióból származó pénzösszegeket szintén jótékonysági célra fordítjuk. 10.2.6.

Környezetvédelmi akciókban való részvétel Támogatjuk osztályaink, iskolai csoportjaink részvételét a különböző hasznos kezdeményezésekben: parktisztításban, parkgondozásban, a savas eső programban. Részt veszünk a Globe programban, melyhez meteorológiai, levegőtisztasági méréseket végzünk, és regionális központja vagyunk a biológiai vízminőség-vizsgáló nemzetközi hálózatnak. 2001. március 22. óta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Magyar Szakképzési Társaság, az Agrárszakoktatás Intézet és a GREEN Pannónia Alapítvány

„Bioindikáció

a

középiskolai

oktatásban”

címmel

indított

akciójában aktív résztvevők lehetünk, sőt a fővárosi koordinációs teendőket is elláthatjuk.

59


11.

A

SZÜLŐ,

TANULÓ,

ISKOLAI

EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK

ÉS

KOLLÉGIUMI

FORMÁI,

PEDAGÓGUS

TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK

LEHETŐSÉGEI Az együttműködés és véleményalkotás formái, lehetőségei,

11.1.

visszacsatolási módszerek A szülők a képességfejlesztés, tehetséggondozás, de a hátrányos helyzet, a pedagógiai problémák megoldása szempontjából is a pedagógiai folyamat kulcstényezői. Partnerek, akik a legtermészetesebb módon elfogultak, de a közös

érdek

alapján

megnyerhetők

és

együttműködésre

készek.

Nélkülözhetetlenek abban az érzelmi és értelmi ráhatásban, ami a pedagógiai munkában alapvető. Tanulóink

gondviselői

a

következő

fórumokon

léphetnek

közvetlen

kapcsolatba az iskolai élettel: Szülők

11.2. 11.2.1.

Szülői értekezletek Évente két alkalommal, szeptemberben és februárban tartjuk meg a szülői értekezleteket. A 9. évfolyamos diákjaink szüleinek szeptemberi értekezletén az iskolavezetés teljes létszámmal, továbbá valamennyi kezdő évfolyamon tanító pedagógusunk részt vesz. Rendkívüli esetben – az osztályfőnök, vagy a Szülői Közösség kérésére – további külön értekezlet bármikor összehívható.

11.2.2.

Fogadó órák Évente két alkalommal (novemberben és áprilisban) az iskola minden pedagógusa fogadóórát tart. Az előzetesen meghirdetett időpontokon kívül minden vezető és szaktanár előzetes időpont-egyeztetés után felkereshető.

11.2.3.

Szülői Szervezet (Közösség) a szülők képviselőiből álló testület, amely a

tagjai közül – minden szeptemberben, az első szülői értekezlet napján választja meg elnökét. Tagjai: az osztály szülői közösségeinek 2-2 képviselője.

60


A Szülői Szervezet (Közösség) önmaga határozza meg éves programját. A testület ülésein állandó résztvevő az iskola igazgatója és általános helyettese. Ezen a fórumon kérjük ki a szülők véleményét az iskolával kapcsolatos kérdésekről,

és

mód

nyílik

az

iskola

egészét

érintő

problémák

megbeszélésére. Évente nyílt napokon – témahét, projektmunkákból készített kiállítás – betekintést engedünk az iskolában folyó nevelő-oktató munkába. Ezeken a napokon lehetőséget adunk az óralátogatásokra, a diákok iskolai életébe való bepillantásra; a tanítás-tanulás folyamatának, az alkalmazott hatékony tanulásszervezési eljárásoknak a megismerésére. Az iskola honlapja folyamatos és naprakész tájékoztatást nyújt a szülőknek, diákoknak, partnereknek az intézmény működéséről, a szakmai munkáról, a napi aktualitásokról. Tanulók Annak érdekében, hogy a tanulók élhessenek törvény adta lehetőségeikkel és részt vehessenek az érdekeiket érintő döntések meghozatalában és az iskolai élet irányításában, évente Diákparlamentet tartunk. Összehívásáról és napirendjének meghatározásáról az Iskolai Diákönkormányzatok (IDÖ) gondoskodnak. Várjuk, hogy tanítványaink az emberi méltóság tiszteletben tartásával minden őket is érintő kérdésről véleményt nyilvánítsanak. Az év közben adódó problémáik megoldásához az IDÖ-höz, vagy közvetlenül

tanáraikhoz

és

az

iskola

vezetőségéhez

fordulhatnak.

A tanulókat közvetlenül segítő pedagógusok: Osztályfőnökök Diákönkormányzatokat segítő tanárok Ifjúságvédelmi felelős 61


Szabadidőszervező Iskolaorvos Pszichológus A diákok közvetlenül tanáraiktól, a faliújságról, és az iskolarádióból kaphatják meg azokat az információkat, amelyek jogaik gyakorlásához elengedhetetlenek. A Diákönkormányzatot segítő tanár feladata, hogy gondoskodjék arról, hogy a diákok megfelelő tájékoztatást kapjanak minden kérdésről, amelyben az IDÖ-nek döntési vagy véleményezési joga van. 11.3

Kollégium

Iskolánkhoz nem kapcsolódik közvetlenül kollégium, de az országos beiskolázás miatt 18 év alatti tanítványaink 4-5 %-a kollégium lakója. Sajnos 5-6

helyen

kaptak

férőhelyeket,

ami

nehezíti

a

kapcsolattartást.

Az intézményekkel és a gyerekek nevelőivel elsődlegesen az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök és adminisztrációs ügyekben az iskolatitkár tartja a kapcsolatot. Rendszeresen

tájékoztatjuk

a

kollégiumokat

rendezvényeinkről,

programjainkról, a tanulók magatartásáról és előmeneteléről. Hasonlóan kapjuk meg mi is az információkat közös neveltjeinkről.

62


12. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A Főváros iskolánk számára teljes körűen biztosította a Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges eszközöket és felszereléseket. Ezek bővítésére, korszerűsítésére a továbbiakban is törekszünk, felhasználva a pályázatokból származó ill. támogatóinktól kapott forrásokat. Intézményünk a kompetenciaalapú oktatás és a megújult módszertani kultúra elterjesztését kiemelt feladatának tekinti. Az infokommunikációs technológia mint eszköz és taneszköz egyre magasabb arányban van jelen a tanítás-tanulás folyamatában. Tanáraink az intézményben található „digitális zsúrkocsik”, interaktív táblák, jól felszerelt nyelvi labor, különböző audiovizuális eszközök segítségével a tanórák több. mint 25%-ában tudnak IKT-támogatott tanórákat tartani. A képességfejlesztés érdekében nagy hangsúlyt fektetünk tanulóink egyéni munkára, csoportmunkára való motiválására – alkalmazzuk a rendelkezésünkre álló, és diákjaink képességi szintjének megfelelő digitális tananyagot; valamint igyekszünk a tanítás-tanulási folyamatot segítő szoftverek alkalmazását is kiterjeszteni.

63


B)

HELYI TANTERV

1. ÓRATERVEK A kompetenciaalapú oktatás elterjesztésének érdekében az iskola óratervébe beemelésre kerül a magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása szakközépiskolai osztályainkban a 2009/2010-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben. Bevezetjük a tantárgytömbösített oktatásszervezési formát a 2009/2010-es tanévtől kezdődően. A tantárgytömbösítésben érintett tantárgyakat évente a gyermekek érdeklődésének, terhelhetőségének és a személyi feltételeknek megfelelően választjuk ki felmenő rendszerben. A tantárgytömbösített órák számának meghatározásánál az adott tantárgy heti óraszámát vesszük alapul. Eszerint számítjuk ki a 2009/2010-es tanévben az 5%-os, a 2010/2011-es tanévben a 10%-os, a 2011/2012-es tanévben a 15%-os arányszámot az intézmény heti össz óraszámához képest. 1.1

Nappali gimnáziumi óratervek

1,1.1.

Öt éves, nyelvi előkészítő osztállyal induló gimnáziumi óraterv

1.1.2.

Négy éves gimnáziumi óraterv

1.1.3.

Közbiztonsági-rendészeti szakirányú, négyéves gimnáziumi óraterv

1.1.4.

Honvédelmi szakirányú négyéves gimnáziumi óraterv

1.1.5.

Ifjúsági tagozat óraterve

1.2

A nem nappali rendszerű gimnáziumi osztályok óratervei

1.2.1.

Esti gimnáziumi óraterv

1.2.2.

Levelező gimnáziumi óraterv

1.3. 1.3.1.

Szakközépiskolai óratervek Öt éves nyelvi előkészítő osztállyal induló szakközépiskolai óraterv környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban

1.3.2.

Négy éves szakközépiskolai óraterv környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban

1.3.3.

Öt éves nyelvi előkészítő osztállyal induló szakközépiskolai óraterv vegyipar szakmacsoportban

1.3.4.

Négy éves szakközépiskolai óraterv vegyipar szakmacsoportban 64


1.4. 1.4.1.

Szakiskolai óratervek 9 - 10. évfolyamok óraterve környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban

1.4.2.

9 - 10. évfolyamok óraterve vegyipar szakmacsoportban

1.4.3

Felzárkóztató képzés óraterve 10hónap

1.4.4.

Felzárkóztató képzés óraterve 20 hónap

1.4.5.

A Dobbantó program szakiskolai előkészítő osztályának óraterve

1.4.6

Előrehozott szakképzés óraterve kereskedelem- marketing, üzleti

adminisztráció szakmacsoportban 1.4.7.

Előrehozott szakképzés óraterve környezetvédelem-vízgazdálkodás

szakmacsoportban

65


1.1 .1. Az ötéves, nyelvi előkészítő osztállyal induló gimnáziumi óraterv 9. évf. Olvasás, szövegértés

10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf.

2

Összesen 2

Irodalom

3

3

3

3

12

Magyar nyelv

1

1

1

1

4

Történelem

2

2

3

3

910

2

2

Társadalomismeret Tanulás tanulása

2

2

Emberismeret és etika 1. idegen nyelv

1 15

1

4

5

5

5

32

2. idegen nyelv

3

3

3

3

12

Matematika

3

3

3

3

12

Matematika szintrehozás

2

2

Beszélő Magyarország

1

1

Bevezetés a filozófiába

1

Fizika

2

Biológia és egészségtan

2

2

2

2

1 6

2

6

Kémia

2

2

4

Földrajz

2

2

4

Ének-zene

1

1

2

Rajz és vizuális kultúra

1

1

2

Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

5

2

7

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

12,5

1

1

1

1

1

5

1

1

Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret

1

Művészetek (művészettörténet)

1

1

2

Emelt szintű felkészítésre

2

2

4

30,5

30,5

Összesen

30

29,5

30,5

1

66


1.1.2. Négyéves gimnáziumi óraterv 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf.

Összesen

Irodalom

3

3

3

3

12

Magyar nyelv

1

1

1

1

4

Történelem

2

2

3

3

10

2

2

Társadalomismeret Emberismeret és etika

1

1

1. idegen nyelv

3

3

3

3

12

2. idegen nyelv

3

3

3

3

12

Matematika

3

3

3

3

12

1

1

Bevezetés a filozófiába Fizika

2


2

2

2

2

6 2

6

Kémia

2

2

4

Földrajz

2

2

4

Ének-zene

1

1

2


1

1

2

Informatika

2

Testnevelés és sport Osztályfőnöki

2

2,5

2,5

2,5

2,5

10

1

1

1

1

4

1

1


1


1

1

2

Emelt szintű felkészítésre

4

4

8

30,5

30,5

Összesen

28,5

28,5

1

67


1.1.3. Közbiztonsági-rendészeti szakirányú, négyéves gimnáziumi óraterv 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf.

Összesen

Irodalom

3

3

3

3

12

Magyar nyelv

1

1

1

1

4

Történelem

2

2

3

3

10

2

2


1

1

1. idegen nyelv

3

3

3

3

12

2. idegen nyelv

3

3

3

3

12

Matematika

3

3

3

3

12

1

1


2


2

2

2

2

6 2

6

Kémia

2

2

4

Földrajz

2

2

4

Ének-zene

1

1

2


1

1

2

Informatika

2


2

2,5

2,5

2,5

2,5

10

1

1

1

1

4

1

1


1


1

1

2

1

1

4

Önvédelem

1

Közbiztonsági-rendészeti társadalomismeret

1 1

Rendvédelem

1 1

Közlekedési ismeretek

2

1

Emelt szintű felkészítésre Összesen

1

29,5

31,5

3 1

2

2

30,5

31,5

8

68


1.1.4. Honvédelmi szakirányú négyéves gimnáziumi óraterv 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf.

Összesen

Irodalom

3

3

3

3

12

Magyar nyelv

1

1

1

1

4

Történelem

2

2

3

3

10

2

2


1

1

1. idegen nyelv

3

3

3

3

12

2. idegen nyelv

3

3

3

3

12

Matematika

3

3

3

3

12

1

1


2


2

2

2

2

6 2

6

Kémia

2

2

4

Földrajz

2

2

4

Ének-zene

1

1

2


1

1

2

Informatika

2


2

2,5

2,5

2,5

2,5

10

1

1

1

1

4

1

1


1


1

1

2

1

Önvédelem

1

1

1

1

4

Honvédelmi-katonai ismeretek

1

1

2

2

6

Közlekedési ismeretek

1

Emelt szintű felkészítésre Összesen

30,5

31,5

1 2

2

31,5

31,5

8

69


1.1.4. Az ifjúsági tagozat óraterve 9. évf.

10. évf.

11.évf.

12.évf.

Összesen

Irodalom

4

4

4

4

16

Anyanyelv, kommunikáció

1

1

1

1

4

Idegen nyelv

4

4

4

4

16

Történelem

2

2

3

3

10

Társadalomismeret

1

1

1

Matematika

4

4

4

Fizika

2

2

2

Kémia

2

2

Földünk és környezetünk

2

2

3 4

16 6 4

2

6

Biológia

2

2

4

Művészeti ismeretek

2

2

4

2

2

8

1

1

1

1

2 4

Informatika

2

2

Filozófia/etika Környezeti nevelés Osztályfőnöki

1

1

1

1

Összesen

25

25

27

27

70


1.2.1 Esti gimnázium óraterve 9. évf.

10. évf.

11.évf.

12.évf.

Összesen

Irodalom

2

2

2

2

8


1

1

1

1

4

Idegen nyelv

3

3

3

3

12

Történelem

2

2

2

2

8

Társadalomismeret

1

1

1

Matematika

4

4

3

Fizika

1

1

1

Kémia

1

1

1

Földrajz

1

1

Biológia

1

1


1

1

Informatika

18

18

4

15 3

0,5

3,5

1

3

1

0,5

3.5

1

1

4

2

2

4

1

1

Filozófia/etika Összesen

3

18

18

71


1.2.2. Levelező tagozat óraterve 9. évf.

10. évf.

11.évf.

12.évf.

Összesen

1

1

1

1

4


0,5

0,5

0,5

0,5

2

Idegen nyelv

1,5

1,5

1,5

1,5

6

1

1

1

1

4

0,5

0,5

2

2

1,5

Fizika

0,5

0,5

0,5

Kémia

0,5

0,5

0,5

Földrajz

0,5

0,5

Biológia

0,5

0,5


0,5

0,5

Irodalom

Történelem Társadalomismeret Matematika

Informatika

0,5

1,5

9

9

7,5 1,5

0,25

1,75

0,5

1,5

0,5

0,25

1,75

0,5

0,5

2

1

1

2

0,5

0,5

Filozófia/etika Összesen

2

9

9

72


1.3.1. Ötéves, nyelvi előkészítő osztállyal induló szakközépiskola óraterve környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban 9. évf.

10.évf. 11.évf 12.évf. 13.évf.

Összesen

Irodalom

3

3

3

3

12

Magyar nyelvtan

1

1

1

1

4

Olvasás, szövegértés

2

Történelem és állampolgári ismeretek

2 2

2

Társadalomismeret és etika

2

3

1

Tanulás tanulása

1

2

Matematika

9

2 3

3

3

3

12


2

2


1

1

Idegen nyelv

15

Ének-zene

3

3

1

1

2

3

3

Fizika

3

3

27

Földrajz

3

Biológia

2

2

2

2

8

Kémia

2

2

2

2

8

2


2

Informatika Testnevelés és sport

Szakmai alapozó elmélet

Szakmai alapozó gyakorlat Osztályfőnöki Összesen

2

5

1

1

1

1

9

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

12,5

Műszaki előkészítés alapjai Környezetvédelmi alapismeretek Hidrológia és Hidraulika

2

2 2

Földméréstan Környezettechnika alapjai Környezetvédelmi méréstechnika alapjai Környezetvédelmi mérések alapjai Környezetvédelmi alapgyakorlatok

2

2

6

2

2

2

2 2

2

2

2

4

4 4

4

4

12 5

1

1

1

1

1

30,5

30,5

30,5

33,5

31,5

73


Ötéves, nyelvi előkészítő osztállyal induló szakközépiskola óraterve környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban a 2009/2010-es tanévtől kezdődően:

9. évf. Magyar nyelv és irodalom Olvasás, szövegértés

10.évf.

11.évf

12.évf.

13.évf.

Összesen

4

4

4

4

16

2


2 2

2


2

3

1

Tanulás tanulása

1

2

Matematika

9

2 3

3

3

3

12


2

2


1

1

Idegen nyelv

15

Ének-zene

3

3

1

1

2

3

3

Fizika

3

3

27

Földrajz

3

Biológia

2

2

2

2

8

Kémia

2

2

2

2

8

2


2

Informatika Testnevelés és sport



2

5

1

1

1

1

9

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

12,5


2

2 2


2

2

6

2

2

2

2 2

2

2

2

4

4 4

4

4

12 5

1

1

1

1

1

30,5

30,5

30,5

33,5

31,5

74


1.3.2. Négyéves szakközépiskola óraterve környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban 9.évf.

10.évf 11.évf. 12.évf.

Összesen

Irodalom

3

3

3

3

12

Magyar nyelvtan

1

1

1

1

4


2

2

2

3

9


1

1

Matematika

3

3

3

3

12

Idegen nyelv

3

3

3

3

12

Ének-zene

1

1

2

3

3

Fizika Földrajz

3

Biológia

2

2

2

2

8

Kémia

2

2

2

2

8

2

0

2

2

Rajz és vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport




1

1

1

1

4

2,5

2,5

2,5

2,5

10

2

2 2


2

2

6

2

2

2

2 2

2

2

2

4

4 4

4

4

12

1

1

1

1

4

30,5

30,5

33,5

31,5

75


Négyéves szakközépiskola óraterve környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban a 2009/2010-es tanévtől kezdődően:

9.évf. 10.évf

11.évf.

12.évf.

Összesen

magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

16


2

2

2

3

9


1

1

Matematika

3

3

3

3

12

Idegen nyelv

3

3

3

3

12

Ének-zene

1

1

2

3

3

Fizika Földrajz

3

Biológia

2

2

2

2

8

Kémia

2

2

2

2

8

2

0

2

2

Rajz és vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport




1

1

1

1

4

2,5

2,5

2,5

2,5

10

2

2 2


2

2

6

2

2

2

2 2

2

2

2

4

4 4

4

4

12

1

1

1

1

4

30,5

30,5

33,5

31,5

76


1.3.3. Ötéves, nyelvi előkészítő osztállyal induló szakközépiskola óraterve vegyipar szakmacsoportban 9.évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

Összesen

Irodalom

3

3

3

3

12

Magyar nyelvtan

1

1

1

1

4


2

2

Tanulás tanulása

2

2

Történelem és állampolgári ismeretek Beszélő Magyarország

2

2

2

3

1

1


1

Idegen nyelv

15


2

9

3

3

3

1 3

27 2

Matematika

3

3

Ének-zene

1

1


3

3

12 2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

5

Testnevelés és sport

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

12,5

Fizika

3

3

Földrajz

3

Biológia

2

2

2

2

8

Kémia

2

2

2

2

8

1

1

1

1

9

2

2

4

2

1

3

4

5

17

2

2

4

33,5

31,5

Informatika Szakmai alapozó elmélet

5

3

Fizikai kémia Műszaki ismeretek

Szakmai alapozó gyakorlat

4

4

Emelt szintű felkészítés Összesen

30,5

28,5

28,5

77


Ötéves, nyelvi előkészítő osztállyal induló szakközépiskola óraterve vegyipar szakmacsoportban a 2009/2010-es tanévtől kezdődően:

9.évf. Magyar nyelv és irodalom

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

Összesen

4

4

4

4

16


2

2

Tanulás tanulása

2

2

Történelem és állampolgári ismeretek Beszélő Magyarország

2

2

2

3

1

1


1

Idegen nyelv

15


2

9

3

3

3

1 3

27 2

Matematika

3

3

Ének-zene

1

1


3

3

12 2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

5


2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

12,5

Fizika

3

3

Földrajz

3

Biológia

2

2

2

2

8

Kémia

2

2

2

2

8

1

1

1

1

9

2

2

4

2

1

3

4

5

17

2

2

4

33,5

31,5

Informatika Szakmai alapozó elmélet

5

3

Fizikai kémia Műszaki ismeretek

Szakmai alapozó gyakorlat

4

4


30,5

28,5

28,5

78


1.3.4. Négyéves szakközépiskola óraterve vegyipar szakmacsoportban 9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Összesen

Irodalom

3

3

3

3

12

Magyar nyelvtan

1

1

1

1

4


2

2

2

3

9


1

1

Idegen nyelv

3

3

3

3

12

Matematika

3

3

3

3

12

Ének-zene

1

1


2 2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

4


2,5

2,5

2,5

2,5

10

Fizika

3

3

Földrajz

3

Biológia

2

2

2

2

8

Kémia

2

2

2

2

8

Informatika

1

1

1

1

4

2

2

4

2

1

3

4

5

17

2

2

4

33,5

31,5

Szakma alapozó elmélet Szakma alapozó gyakorlat

3

Fizikai kémia Műszaki ismeretek 4

4


28,5

28,5

79


Négyéves szakközépiskola óraterve vegyipar szakmacsoportban a 2009/2010-es tanévtől kezdődően:

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Összesen

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

16


2

2

2

3

9


1

1

Idegen nyelv

3

3

3

3

12

Matematika

3

3

3

3

12

Ének-zene

1

1


2 2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

4


2,5

2,5

2,5

2,5

10

Fizika

3

3

Földrajz

3

Biológia

2

2

2

2

8

Kémia

2

2

2

2

8

Informatika

1

1

1

1

4

2

2

4

2

1

3

4

5

17

2

2

4

33,5

31,5

Szakma alapozó elmélet Szakma alapozó gyakorlat

3

Fizikai kémia Műszaki ismeretek 4

4


28,5

28,5

80


1.4.1. Szakiskola 9-10. osztály óraterve környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban 9. évf.

10. évf.

Összesen


3

3

6

Történelem és társadalomismeret

2

2

4

Idegen nyelv

3

3

6

Matematika

3

3

6

Fizika

2

Kémia

2

2

Biológia

2

2

Földrajz

2

2

Osztályfőnöki

1

1

2

2,5

2,5

5

1

1

Testnevelés és sport Ének-zene Rajz és vizuális kultúra

1

Informatika

2

Pályaorientáció

2

2

Gyakorlati oktatás

6

6

Szakmai alapozó oktatás Összesen

1 2

8 29,5

4

8

29,5

81


1.4.2. Szakiskola 9-10. osztály óraterve vegyipar szakmacsoportban 9. évf.

10. évf.

Összesen


3

3

6


2

2

4

Idegen nyelv

3

3

6

Matematika

3

3

6

Osztályfőnöki

1

1

2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Biológia

2

4

Földrajz

2

2


2,5

Ének-zene

2,5

5

1

1


1

Informatika

2

Pályaorientáció

2

2

Gyakorlati oktatás

6

6

Szakmai alapozó oktatás Összesen

1 2

8 29,5

4

8

29,5

82


1.4.3. Szakiskolai felzárkóztató osztály óraterve 10 hónap felzárkóztató évf.10 hónap Magyar nyelv és irodalom/ Kommunikáció

3


2

Matematika

3

Informatika

2

Természetismeret/ Egészségtan

5

Művészetek

1


2

Osztályfőnöki

1

Pályaorientáció

2

Szakmai előkészítő / alapozó gyakorlat

11

Elsősegélynyújtás

1

Egészségkultúra

1,5

Kreatív gyakorlatok

4,5

Felkészítés a családi életre

2

Az emberi test ismerete

2

Összesen

32

83


1.4.4. Szakiskolai felzárkóztató osztály óraterve 20 hónap felzárkóztató évf.20 hónap Magyar nyelv és irodalom/ Kommunikáció

3


2

Matematika

3

Informatika

2

Természetismeret/ Egészségtan

5

Művészetek

1


2

Osztályfőnöki

1

Pályaorientáció

2

Szakmai előkészítő / alapozó gyakorlat

11

Elsősegélynyújtás

1

Egészségkultúra

1,5

Kreatív gyakorlatok

4,5

Felkészítés a családi életre

2

Az emberi test ismerete

2

Összesen

32

84


1.4.5. A Dobbantó program előkészítő szakiskolai osztályának óraterve

előkészítő évf. Anyanyelv

4

Matematika

3

Természetismeret ( + idegen nyelvi kompetenciák ) Társadalomismeret ( + idegen nyelvi kompetenciák )

4 3

Testnevelés

2,5

Pályaorientáció

12

Informatika

2

Összesen

30,5

85


1.4.

6. Szakiskola 9-10-11. osztály óraterve (előrehozott szakképzés)

kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban

9. évf.

10. évf.

11. évf.


3

0

0

Történelem-szociális-állampolgári ismeretek

2

0

0

Informatikai ismeretek

2

0

0

Matematika

3

0

0

Természettudományi ismeretek

2

0

0


2

0

0

Kommunikáció idegen nyelv

3

0

0

2,5

2,5

2,5

Osztályfőnöki

1

1

1

Szakmai ismeretek

11

32

32

31

35

35

Testnevelés

Összesen:

86


1.4. 7. Szakiskola 9-10-11. osztály óraterve környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban

9. évf.

10. évf.

11. évf.


3

0

0

Történelem-szociális-állampolgári ismeretek

2

0

0

Informatikai ismeretek

2

0

0

Matematika

3

0

0

Természettudományi ismeretek

2

0

0


2

0

0

Kommunikáció idegen nyelv

3

0

0

Testnevelés

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

Szakmai ismeretek

7

14

14

31

35

35

Összesen:

87


2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az 1998 óta beiskolázott tanulóink tankönyveit az évente megjelenő tankönyvlistáról választják ki a szaktanárok. Hosszútávú célunk a 2008. 05.16. után akkreditált, kompetenciaalapú , NAT-kompatibilis tankönyvek és taneszközök rendelése, és mind szélesebb körű alkalmazása. A szakmai munkaközösségek megbeszélésükön ajánlást tesznek a könyvre, amelynek elfogadása az egyes tanárokra nem kötelező. A tanárok 90 %-a mégis elfogadja azt, ami az esetleg évet ismétlő tanulóknak is könnyebbséget jelent. A kiválasztásnál mindenkor figyelembe vesszük a tankönyv árát, hiszen tudjuk, hogy tanítványaink többsége nem a tehetősebb réteghez tartozik. Különösen a nyelvkönyvek esetén fontos, hogy ne kötelezzük a szülőket az igen drága könyvek megvételére. A földrajz és történelem atlaszok megvásárlása az áruk miatt gyakran gondot jelent a tanulóknak, ezért könyvtárunkból kikölcsönözhetik ezeket. A tankönyvek kiválasztásánál előnyben részesítjük azokat a könyveket, amelyhez munkafüzet vagy példatár is csatlakozik. Ez különösen a természettudományos tárgyak esetén jelent előnyt. A 2000-es tanévtől fizikából, németből és angolból néhány csoportban kísérleti jelleggel a szaktárgyakat számítástechnikával ötvözik, ez azonban a könyvekben nem kíván többet vagy mást a tanulóktól. A magyar irodalom tantárgyakhoz elengedhetetlen kötelező olvasmányok kötetei

megfelelő

példányszámban

állnak

rendelkezésre

iskolai

könyvtárunkban. Speciális szakmáinkhoz megfelelő a tankönyvellátásunk. A Szülői Szervezet februári ülésén tájékoztatást kap a tanárok által javasolt tankönyv-listáról és a könyvek áráról, s ekkor a Választmány véleményt nyilváníthat, amelyet a munkaközösségek figyelembe is vesznek a könyvek megrendelésénél.

88


3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanulók előrehaladását félévkor és év végén osztályzattal értékeljük valamennyi tárgyból, de a magántanulók testnevelésből nem kapnak érdemjegyet. A valamely tárgyból elégtelent szerzett diákok augusztus hónapban javítóvizsgát tehetnek az adott tárgyakból. Nem osztályozható az a tanuló, akinek igazolt és igazolatlanul mulasztott óráinak együttes száma a törvényben meghatározott számot meghaladja. Indokolt esetben – a tantestület döntése alapján – június 15-ig osztályozó vizsgát tehetnek. Továbbhaladásuk feltételei megegyeznek a fentiekben ismertetettekkel. A magántanulóknak félévkor és a tanév végén valamennyi tárgyból (a testnevelést kivéve) osztályozó vizsgát kell tenniük a félévi osztályozóértekezlet

napjáig

(a

szaktanárokkal

történt

egyeztetés

után).

A nem kötelezően választott és a fakultációs tárgyakból is az elégtelentől különböző osztályzat a továbbhaladás feltétele.

89


4. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJA ELLENŐRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDSZERE,

MÓDSZEREI,

VISSZACSATOLÁSI

ELJÁRÁSOK

ÉRTÉKELÉS

ALAPELVEI,

RENDSZERESSÉGE,

AZ

(AZ

ÍRÁSBELI

BESZÁMOLTATÁS FORMÁI). 4.1.

Nappali tagozaton, a közoktatási évfolyamokon Tanév végén az egész évi teljesítményt értékeljük, az átlagot is a szeptembertől kapott összes jegyből számítjuk ki, így a félévi osztályzat külön nem számít be az év végi jegybe. Elégséges (2) osztályzatot az a tanuló kaphat, akinek átlaga legalább 1,80 az adott tárgyból. Amennyiben az átlag 1,60 és 1,80 közé esik, a végső jegyet a tanuló hozzáállásának figyelembe vételével határozhatja meg a szaktanár. Félévenként

legalább

3

érdemjegyet

kell

a

diákoknak

szerezniük,

tantárgyanként. Minden tanulónak minden tárgyból – kivéve a testnevelést – évente legalább egyszer szóban kell felelnie. Egy-egy szóbeli felelet 10 percnél több időt nem vehet igénybe. A

szóbeli

felelet

értékelésének

általános

szempontjai:

Jeles (5) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeket kifogástalanul teljesítette, azaz önállóan képes a témakörökhöz tartozó fogalmakat definiálni önállóan képes a témakör legfontosabb összefüggéseit meghatározni és elemezni önállóan képes az ismeretek alkalmazására példákat felmutatni szabatosan, igényes nyelvi megformálással adja elő ismereteit Jó (4) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a követelményeknek kevés és jelentéktelen hibával, de megbízhatóan eleget tett, azaz önállóan képes a témakörhöz tartozó fogalmakat definiálni tanári segítséggel képes felismerni a legfontosabb összefüggéseket és azokat önállóan elemezni képes példákat mondani az ismeretanyag gyakorlati alkalmazására 90


szabatosan, igényes nyelvi megformálással adja elő ismereteit Közepes (3) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek pontatlanul és néhány hibával tett eleget, s aki többször szorul tanári segítségre, kiigazításra, javításra Elégséges

(2)

érdemjegyet

kap

az

a

tanuló,

aki

a

tantervi

követelményeknek súlyos hiányossággal tett eleget, bár a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel rendelkezik Elégtelen (1) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek szaktanári segítséggel, útbaigazítással sem tud eleget tenni. Félévenként legalább egy, legfeljebb kettő nagydolgozatot kell íratni. Ezek időpontját a tanulók számára legalább két héttel korábban be kell jelenteni. A feladatokat a munkaközösségek tagjainak egymással egyeztetniük kell. A nagydolgozatok eredményét a végső jegy kialakításánál kétszeres szorzóval vesszük figyelembe, a naplóba piros színnel jegyezzük be. A kijavított dolgozatokat a tanulók mindenkor hazavihetik megmutatni, arról – a rendelkezésükre álló sokszorosító berendezésen másolatot is készíthetnek – de a következő órára vissza kell juttatniuk a szaktanárhoz. A dolgozatokat a tanév végéig meg kell őrizniük a pedagógusoknak. Elégtelen nagydolgozat kijavítására – a dolgozat kiosztását követően legkorábban egy, legkésőbb két héten belül – lehetőséget kell adni. Kivétel, ha a tanuló a dolgozatot igazolatlan mulasztása miatt nem a kijelölt időpontban írta meg, vagy ha nem megengedett segédeszköz használata miatt kapott elégtelent. Ha a javítódolgozat sem sikerül, az újabb elégtelen nem kerül be a naplóba. Ha az ismétlés sikeres az elégtelen és a javított dolgozat átlaga felfelé kerekítve adja az új érdemjegyet (például eredeti-1, javítás-4, végső dolgozatjegy-3). A dolgozatok pontozásánál és értékelésénél a középszintű írásbeli érettségi javítási előírásait kell alkalmazni. A tanuló dokumentumokat 10 munkanapon belül értékelni kell. Informatika tantárgyból a kötelező informatikai tanulmányok záró féléve szorgalmi időszakának utolsó előtti hónapjában (jellemzően májusban) diákjaink záróvizsgát tesznek számítógép-felhasználói ismeretekből. 91


A vizsga eredménye a naplóba zöld színnel kerül be és a végső jegy kialakításánál háromszoros szorzóval számít be. Házi dolgozatokat, szorgalmi feladatokat, rajzokat, kiselőadásokat, csoportmunkában végzett feladatokat, projektmunkákat a tanárok érdemjegyekkel honorálhatnak. Ennek értéke megegyezik a szóbeli feleletekre és a röpdolgozatokra adott jegyek értékével. 4.2. Felnőttoktatási tagozat A felnőttoktatásban, az esti és levelező rendszerű képzésben az iskola tanulmányi és vizsgaszabályzataiban foglaltak az irányadók.

92


5. A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK ALAPELVEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI.

5.1 Magatartás A tanulók elbírálásakor igyekezzenek az osztályfőnökök minden olyan területet figyelembe venni, ahol a tanulók magatartása az adott időszakban – félévben – értékelhető. A jegy kialakításában az osztály és az osztályban tanító tanárok közösségének véleményét is kikérve – az alábbi 3 terület szempontjait értékeli az osztályfőnök: 5.1.1 a tanulók magaviselete az órákon a szünetekben a sportfoglalkozásokon a szakkörökön a tanulmányi versenyeken az iskolai ünnepélyeken a kirándulásokon ODK-túrákon az üzemlátogatásokon a színház-, mozi-, és múzeumlátogatásokon az iskola környékén minden olyan előre nem meghatározható helyen, ahol iskolájukat, annak közösségét képviselik 5.1.2 A tanulók aktivitása az osztály- vagy iskolai közösségért végzett munka tanulmányi-, kulturális- és sportversenyeken való részvétel valamilyen közösségi funkció ellátása (pl. osztály-pénztáros) emeli a magatartás osztályzatot.

93


5.1.3 A házirend megtartása A fenti szempontok figyelembe vétele után sem javasolható példás (5) magatartás annak a tanulónak, akinek osztályfőnöki vagy szaktanári írásbeli büntetése van, vagy igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a kettő órát. Nem kaphat jó (4) magatartás értékelést az, aki igazgatói beírást kapott, vagy igazolatlan óráinak száma több kilencnél. Nem érdemel változó (3) magatartás osztályzatot értelemszerűen az, akinek tantestületi fegyelmi büntetése van, vagy igazolatlan óráinak száma elérte a húszat. A tanuló magatartás rossz (2) akkor is, ha iskolai időn kívül vétséget, vagy bűncselekményt követ el. A magatartás osztályzatokat az osztályfőnök az osztály-diákönkormányzat meghallgatása után állapítja meg és tesz javaslatot az osztályozóértekezleten. 5.2. Szorgalom A szorgalom-osztályzatokat az osztály diákönkormányzat meghallgatásával az osztályfőnök javasolja az osztályozó értekezleten. Az osztályzat példás (5), ha a tanuló kitűnő vagy jeles rendű (4,51-) és nincs elégséges osztályzata; Jó (4), ha a tanuló jeles rendű (és van elégséges osztályzata) vagy jó rendű; Változó (3), ha jó rendű (és több elégséges osztályzata van) vagy közepes rendű (2,51-3,50); Hanyag (2), ha elégséges rendű, vagy megbukott. Azoknak a tanulóknak, akiknek az előző félévhez képest legalább öt tizeddel javult a tanulmányi átlaguk és nem buktak meg, az előző félévi szorgalom jegynél eggyel magasabbat kell kapniuk. Aki öt tizednél többet ront, annak szorgalom jegyét eggyel csökkenteni kell.

5.3.

A tanulók teljesítményének elismerése, jutalmazása A ballagási ünnepségen, illetve az iskola tanévzáró ünnepélyén a szaktanárok és az osztályfőnök véleménye alapján az egész évi kiemelkedő

94


tanulmányi munkát, illetve a közösségi tevékenységet végző tanulóinkat könyvvel és/vagy oklevéllel jutalmazzuk.

95


6. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Iskolánkban – a nappali tagozaton – pedagógusaink arra törekednek, hogy tanulóink az ismeretanyagot – lehetőség szerint – a tanórákon sajátítsák el. A nehezebben megtanulható anyagrészek esetében táblai vázlatok segítik az otthoni felkészülést, ha pedig – kivételes esetben – erre nem kerül sor, a szaktanár segít a tankönyvből kiszűrni a megtanulandó lényeget. Írásbeli házi feladatokat jellemzően magyar, idegen nyelv és matematika tárgyakból kapnak a gyerekek, bár a projectmódszer elterjedése révén más tantárgyak esetében is ez előfordulhat. Sem írásbelit, sem megtanulandó feladatot nem adunk az őszi, téli és tavaszi szünetekre. Felnőttoktatásban az ismeretszerzés nagyrészt a saját tanulásra, önképzésre támaszkodik, ezért az esti-levelező tagozatunkon tanuló hallgatóink számára a szaktanárok rendszeresen kijelölik a következő beszámolóra otthon elsajátítandó anyagrészt. A tanév rendjében szereplő tanítási szüneteket azonban itt is figyelembe vesszük.

96


7. A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM TANANYAGA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZERE 7.1

A nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás általános és közvetlen

céljai Mivel a nyelvi előkészítő évfolyam a közoktatás része, ezért céljai a közoktatás része, ezért céljai a közoktatás általános céljaival azonosak, valamint megegyeznek az alábbi átfogó célokkal is: Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül

lehetséges.

A

kommunikatív

kompetenciák

fejlesztése

a

következőket jelenti: -

A kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni;

-

A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére;

-

A tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni

A nyelvi előkészítő évfolyamon iskolánkban angol és német nyelv választható. Az itt összefoglalt célok összhangban vannak az Európai Unió oktatási koncepciójával

és

az

Európa

Tanács

idevágó

nyelvoktatás-politikai

dokumentumaiban meghatározottakkal is.

97


A nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás általános céljai a következők: a középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű, használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást, a nyelvtanulásra és informatikára szánható év lehetőséget ad a különböző háttérrel érkezők tudásának összehangolására és intenzív fejlesztésére, így esélyteremtő és hátránykompenzáló hatással bír, megfelelő alapot adhat ahhoz, hogy a jövőben a felsőoktatás a szaknyelvi képzés terévé váljon és mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon. Közvetlen céljai: a 9. évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelv(ek)ből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát, a tanulókban kedvező attitűdöt és motivációt alakítson ki a nyelvek, a hozzájuk tartozó kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt, a megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a tanulók

váljanak

képessé

nyelvtudásuk

önálló

fenntartására

és

továbbfejlesztésére. 7.2.

Fejlesztési feladatok Az előkészítő évfolyam célja a kommunikatív kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fogalma az adott szituációnak

megfelelő

nyelvhasználati

képességet

jelenti

a

négy

alapkészség területén. Ezen kívül természetesen a tanuló egyéb, személyes kompetenciáinak fejlesztése is folyik.

98


Tantervi

Új nyelv teljes óraszámban

Bemeneti szint (NAT és KER)

Minimum kimeneti szint a 9. évfolyamon

Minimum kimeneti szint a 13. évfolyamon

--

A2+

B2

Óraszám a 9. évfolyamon

15

Szintek A2 Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és Európai gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt alapszint közvetlenül érintő területekhez kapcsolódik (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Beszédértés Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dolgokról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzeneteket, bejelentéseket és egyéb gyakori szövegek lényegét. Beszédkészség Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, mindennapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, tanulmányait. Olvasásértés Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Írás Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.

99


Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű beszélővel, mely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével. Beszédértés Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményeiről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Beszédkészség Folyékonyan és természetesen tud részt venni anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról, felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet. Olvasásértés Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket. Írás Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen. B2 Európai középszint

7.3.

Nyelvtanítás a 10-13. évfolyamon A nyelvi előkészítő évfolyam célja a használható nyelvtudás megszerzése intenzív keretek között, nem pedig az államilag elismert nyelvvizsgára történő felkészítés. A 10-13. évfolyamokon az iskolának fel kell készítenie a diákokat az emelt szintű nyelvi érettségire, amelynek bizonyítványa 2005-től megfelelő feltétel teljesülése (legalább 60 %-os teljesítmény) esetén egyenértékű okiratnak számít a C típusú, államilag elismert középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal. Az előrehozott, emelt szintű érettségi sikeres teljesítése után az iskola biztosítja, hogy a tanuló a nyelvet szinten tarthassa vagy továbbfejlessze.

100


7.4

Tankönyv LM-1201

Opportunities Elementary Student’s Book

LM-1202

Opportunities Elementary Language Powerbook Test book

LM-1203

Opportunities Pre-intermediate Student’s Book

LM-1204

Opportunities Pre Intermediate Language Powerbook Test book

101


8. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI

8.1.

Irodalom

8.2.

Magyar nyelv

8.3.

Történelem

8.4.

Élő idegen nyelvek

8.5.

Matematika

8.6.

Fizika

8.7.

Biológia

8.8.

Földünk-környezetünk

8.9.

Informatika

8.10. Rajz és műalkotások elemzése 8.11. Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek

102


8.1.

Irodalom 1.

Életművek a magyar irodalomból

2.

Portrék

3.

Látásmódok

4.

A kortárs irodalomból

5.

Világirodalom

6.

Színház és dráma

7.

Az irodalom határterületei

8.

Regionális kultúra

9.

Témák, motívumok

10. Műfajok, poétika 11. Korszakok, stílustörténet

103


8.2.

Magyar nyelv 1.

Ember és nyelv

2.

Kommunikáció

3.

A magyar nyelv története

4.

Nyelv és társadalom

5.

A nyelvi szintek

6.

A szöveg

7.

A retorika alapjai

8.

Stílus és jelentés

104


8.3.

Történelem 1.

Források használata és értékelése

2.

A szaknyelv alkalmazása

3.

Tájékozódás térben és időben

4.

Az eseményeket alakító tényezők feltárása

5.

Történelmi események és jelenségek bemutatása

6.

Az ókor és kultúrája

7.

A középkor

8.

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

9.

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

10. Magyarország a Habsburg Birodalomban 11. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 12. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 13. Az I. világháborútól a kétpólusú világ felborulásáig 14. Magyarország története az I. világháborútól a II. világháborús összeomlásig 15. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 16. A jelenkor 17. A mai magyar társadalom és életmód

105


8.4.

Élő idegen nyelvek 1.

Személyes vonatkozások, család

2.

Ember és társadalom

3.

Környezetünk

4.

Az iskola

5.

A munka világa

6.

Életmód

7.

Szabadidő, művelődés, szórakozás

8.

Utazás, turizmus

9.

Tudomány és technika

106


8.5.

Matematika 1.

Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

2.

Számelmélet, algebra

3.

Függvények, az analízis elemei

4.

Geometria, koordinátageometria, trigonometria

5.

Valószínűség-számítás, statisztika

107


8.6.

Fizika 1.

Mechanika

2.

Hőtan, termodinamika

3.

Elektromágnesesség

4.

Atomfizika, magfizika

5.

Gravitáció, csillagászat

6.

Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

108


8.7.

Biológia 1.

Bevezetés a biológiába

2.

Egyed alatti szerveződési szint

3.

Az egyed szerveződési szintje

4.

Az emberi szervezet

5.

Egyed feletti szerveződési szintek

6.

Öröklődés, változékonyság, evolúció

109


8.8.

Földünk-környezetünk 1.

Térképi ismeretek

2.

Kozmikus környezetünk

3.

A geoszférák földrajza

4.

A földrajzi övezetesség

5.

A népesség-és településföldrajz

6.

A világ változó társadalmi-gazdasági képe

7.

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

8.

Magyarország földrajza

9.

Európa regionális földrajza

10. Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

110


8.9.

Informatika 1. Hardver alapismeretek 2. Szoftver alapismeretek 3. Szövegszerkesztés 4. Táblázatkezelés 5. Informatikai alapismeretek 6. Hálózati ismeretek 7. Programozási alapismeretek 8. Adatbázis-kezelés

111


8.10. Rajz és műalkotások elemzése 1.

Vizuális nyelv

2.

Technikák

3.

Formaértelmezés

4.

Térértelmezés

5.

Színértelmezés

6.

Kompozíció

7.

Érzelmek

8.

Folyamat, mozgás, idő

9.

Kép és szöveg

10. Vizuális információ 11. Tárgyak és környezet 12. Vizuális nyelv 13. Térábrázolási módok 14. Vizuális minőségek 15. Látványértelmezés 16. Kontraszt, harmónia 17. Kontextus 18. Vizuális információ 19. Tömegkommunikáció 20. Fotó, mozgókép 21. Forma és funkció 22. Tervezőfolyamat 23. Népművészet 24. Művészeti ágak 25. Műfajok 26. Művészettörténeti korszakok, irányzatok 27. Stílusjegyek 28. Alkotások és alkotók 29. Műelemző módszerek 30. Mű és környezete

112


8.11. Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek 1.

Az ember és a természeti környezet

2.

Környezeti elemek

3.

Települési alapismeretek

4.

Tájékozódás és mérés a terepen

5.

Vízgazdálkodási alapismeretek

6.

Környezettechnikai eljárások

113


C)

SZAKMAI PROGRAM

1. SZAKKÉPZÉSI RENDSZERÜNK JELLEMZŐI 1.1.

Szakközépiskolai képzés A szakmai alapozó elmélet és gyakorlati oktatás során tanulóink ismeretei lehetővé teszik, hogy érettségi után a TISZK fogadó intézményében egy év alatt szakmai képesítést szerezzenek. A képzési idő alatt arra törekszünk, hogy tanulóink fogékonyak legyenek a környezetvédelem és a vegyipar napi problémáinak felismerésére és képzettek legyenek azok tudatos kezelésére. A iskola gyakorló laboratóriumaiban az alapok elsajátítása, terepi, külső helyszíni

gyakorlatokon

pedig

alkalmazása,felismerése

a

a

fő

tanultak cél.

A

valóságban nagyobb

történő óraszámú

természettudományos képzés jó alapokat ad a szakirányú felsőoktatásban való eredményes részvételre is. Iskolánk jól felszerelt

laboratóriumai, és szaktantermei kihasználhatók a

gimnáziumi emelt szintű oktatás és a fakultációk számára is. 1.2.

Szakiskolai képzés Szakiskolai képzésünk 2+2 éves rendszerű, vagyis a 9. évfolyamon és 10. évfolyamon

általános

műveltséget

adó

tantárgyakon

kívül

a

környezetvédelem- vizgazdálkodás és a vegyipar szakmacsoportokban szakmai alapozó oktatás történik. A 10. évfolyam befejezése után a tanulóknak lehetőségük van iskolánkban szakközépiskolai vagy gimnáziumi képzésben

továbbtanulni,

szakmacsoporthoz

tartozó

a

TISZK

szakmai

fogadóiskolájában végzettséget

a

tanult

szerezni,

illetve

tanulmányaikat más szakképző iskola szakképző évfolyamán folytatni. 2010/11. tanévtől kezdődően előrehozott szakiskolai képzés keretében ( 3 év) a

tanuló

szakmai vizsgát

tehet

kereskedelem-marketing,

üzleti

adminisztráció szakmacsoportban, mint Bolti eladó és környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoportban, mint Vízműkezelő.

114


Szakiskolai felzárkóztató képzés

1.3.

Felzárkóztató osztályainkban az alternatív pedagógiából átvett, epochális tanításszervezéssel sajátítatjuk el diákjainkkal azokat a kompetenciákat, melyek a szakképző évfolyamba való belépéshez szükségesek. Az

átadott

ismeretek

növendékeinket

arra,

mennyisége hogy

környezetvédelem-vízgazdálkodás tanulhassanak,

hanem

a

és

minősége

képzést

követően

szakmacsoportba

más

alkalmassá

képzettséget

nemcsak

tartozó

adó

teszik a

szakmákat

iskolákba

is

beiratkozhassanak. Tanulmányaikat folytathatják Bolti eladó és Vízműkezelő szakmát adó alternatív szakképzési évfolyamokon, ahol a képzési idő 3 év. 2. A SZAKMAI KÉPZÉS GYAKORLÓ HELYEI 3 db szaktanterem ( kémia, biológia ) 3 db informatika szaktanterem 4 db laboratórium A szaktantermekben a természettudományos tantárgyak és azok gyakorlatai, valamint a szakmai, elméleti órák folynak. Korszerű számítógépparkunk szolgálja a képzést a közoktatásban, a gyakorlatok jegyzőkönyveinek elkészítésében, műszeres mérések kiértékelésében. Laboratóriumainkban tudjuk megvalósítani a szakmai alapozó gyakorlatokat valamennyi évfolyamon.

115


D) 1.

ZÁRÓ DOKUMENTUMOK A

PEDAGÓGIAI

JÓVÁHAGYOTT

PROGRAM PEDAGÓGIAI

NYILVÁNOSSÁGRA PROGRAMHOZ

VALÓ

HOZATALA,

A

HOZZÁFÉRÉS

LEHETŐSÉGEI. Az iskola pedagógiai programja nyilvános. A dokumentum iskolánk honlapján a www. than.hu címen is olvasható. A szabad hozzáférés érdekében egy-egy példányt a tanáriban és az iskolatitkárnál kell elhelyezni, ahol a szülők, tanárok, diákok helyben megtekinthetik. Partnereink és az érdeklődők előzetes időpont egyeztetés után – a titkárságon tanulmányozhatják programunkat. Felmerülő kérdéseikkel az igazgatóhelyettesekhez fordulhatnak.

116


2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁNAK DOKUMENTUMAI (JEGYZŐKÖNYVEK). 2.1.

Jelen Pedagógiai Program tervezetét 2010. április 15. napján az Iskolai Diákönkormányzat megvitatta, kiegészítette és jelen tartalmával egyetértett.

2.2.

Jelen Pedagógiai Program tervezetét 2010. április 15.-én a Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola nevelőtestülete megvitatta, kiegészítette és jelen tartalmát 2010.április 15.-én elfogadta.

2.3.

Jelen Pedagógiai Program tervezetét 2010. április 15. napján a Szülői Szervezet megvitatta, kiegészítette és jelen tartalmával egyetértett.

2.4.

Jelen Pedagógiai Program részét képező Iskolai Egészségnevelési Program tervezetét 2010. április 15. napján az iskolai Egészségügyi szolgálat megvitatta, kiegészítette és jelen tartalmával egyetértett.

2.5.

A pedagógiai Program érvényességi ideje: 2008. június 2. - 2011. augusztus 31.

2.6.

Jelen Pedagógiai program és a helyi tantervek beválásának felülvizsgálatát évente tervezzük a szükséges korrekciók elvégzése céljából.

2.7.

Jelen Pedagógiai programot 2010.április 16. napján a Fenntartónak átadtuk.

A beadás dátuma: 2010. április 16. Házlinger György s.k. igazgató

117


2.1.

Az Iskolai Diákönkormányzat nyilatkozata NYILATKOZAT

Az Iskolai Diákönkormányzat 2010. április 15. napján a tervezetet megvitatta, javaslatait a végső formájába az iskola beépítette, így jelen tartalmával egyetértünk.

Budapest, 2010. április 15. Tamás Fanni Az IDÖ vezetője

118


2.2.

A nevelőtestület nyilatkozata NYILATKOZAT

Az iskola nevelőtestülete 2010. április 15. napján a tervezetet megvitatta, javaslatait a végső formájába az iskola beépítette, így jelen tartalmával egyetértünk.

Budapest, 2010. április 15. Szabóné Tolnai Erzsébet A Közalkalmazotti Tanács elnöke

119


2.3.

A Szülői Szervezet nyilatkozata NYILATKOZAT

A Szülői Szervezet 2010. április 15. napján a tervezetet megvitatta, javaslatait a végső formájába az iskola beépítette, így jelen tartalmával egyetértünk.

Budapest, 2010. április 15. Matlákné Csizmadia Györgyi A Szülői Szervezet elnöke

120


2.4.

Az iskolai Egészségügyi Szolgálat nyilatkozata NYILATKOZAT

A

Than

Károly

Gimnázium,

Szakközépiskola

és

Szakiskola

Pedagógiai

Programjának részét képező Iskolai Egészségnevelési programot 2010. április 15 napján átvettük, megvitattuk és jelen tartalmával egyetértünk. Budapest, 2010. április 15. Jankovics Klára védőnő

dr.

Stenger

Annamária

iskolaorvos

121


E)

MELLÉKLET

A ) TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER (NYOMTATOTT) Térségi Integrált Szakképző Központ egységes szakmai alapozó helyi tanterve - vegyipari szakmacsoport - környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport

122

A THAN KÁROLY ÖKOISKOLA GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents