THAN KÁROLY GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA HÁZIREND

THAN KÁROLY GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

HÁZIREND 2008 Készítette: Házlinger György igazgató

Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Házirend

Tartalom 1. Bevezető rendelkezések....................................................................................................................... 3 1.1. Az Intézmény adatai................................................................................................................... 3 1.2. Az iskola nagyobb tanulóközösségei......................................................................................... 4 2. Jogok és kötelességek (A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv alapján) .................................. 4 2.1. A tanulók jogai ........................................................................................................................... 4 2.1.1. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos részletes rendelkezések .................................... 7 2.2. A tanulók kötelességei................................................................................................................ 8 2.2.1. A tanulói kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes rendelkezések ......................... 9 3. Az iskola munkarendje ..................................................................................................................... 10 4. Általános működési szabályok.......................................................................................................... 10 5. A tanulók tájékoztatása..................................................................................................................... 11 6. Egészségvédelem ...............................................................................................................................11 7. Balesetvédelem.................................................................................................................................. 11 8. Vagyonvédelem, kártérítés................................................................................................................ 12 9. Ellenőrző könyv ................................................................................................................................12 10. Egyéb előírások...............................................................................................................................12 11. Hetesek ............................................................................................................................................ 13 13. Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek ....................................................... 13 14. Tanulmányi kötelezettségek............................................................................................................ 14 14.1. Tantárgyválasztás................................................................................................................... 14 14.2. Tanulmányok alatti vizsgák .................................................................................................. 16 14.3. Felmentések............................................................................................................................. 16 15. A tanuló fegyelmi és kártérítési felelőssége ................................................................................... 16 15.1. A fegyelmi felelősség gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések ........................................ 17 16. Dohányzás ....................................................................................................................................... 18 17. A tanuló anyagi felelőssége ............................................................................................................ 18 18. A tanuló munkájának elismerése ................................................................................................... 18 18.1. Osztályozás.............................................................................................................................. 18 18.2. Magatartás és szorgalom ....................................................................................................... 18 18.3. Jutalmazások .......................................................................................................................... 18 18.3.1. Egyéni jutalmazások ......................................................................................................... 19 18.3.2. Osztályközösségek jutalmazásai ....................................................................................... 19 19. Hivatalos ügyek intézésének rendje ...............................................................................................19 20. Az esti-, levelezőrendszerű felnőttoktatásra vonatkozó külön szabályok ...................................... 19 21. Záró rendelkezések ......................................................................................................................... 21 21. Mellékletek ...................................................................................................................................... 24

2


1. Bevezető rendelkezések A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A Házirendet:  az iskola igazgatója készíti el,  és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend:  a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXXIX. törvény;  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet;  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény;  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított 8/2000. (V. 24.) OM rendelet;  a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény;  a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.( XII. 17.) Korm. rendelet;  a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendszeréről szóló 5/1998.(II.18.) MKM rendelet;  a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjakról szóló 5/ 1997.( II. 14. ) Főv. Kgy. rendelet;  a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó térítési díjak és tandíjak megállapításának, szabályairól szóló 73/1996. ( XII. 20. ) Főv. Kgy. rendelet;  továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de egyrészt egyes pontjai a pedagógusokra és más alkalmazottakra is vonatkozik (például a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor, vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban), másrészt a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráján feldolgoztatja tanítványaival a Házirend szövegét, és megismerteti azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal és kötelezettségekkel foglalkoznak. 1.1. Az Intézmény adatai Neve: Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Székhelye: 1023 Budapest, Lajos u. 1-5. Felügyeleti szerve: Budapest Főváros Önkormányzata

3


1.2. Az iskola nagyobb tanulóközösségei A tanulók nagyobb közössége a tanuló létszám 10%-a. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket. 2. Jogok és kötelességek (A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv alapján) 2.1. A tanulók jogai 10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. (2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében; b) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön; c) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék; d) nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelésioktatási intézményben hit- és vallásoktatásban vegyen részt; e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását; f) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért; g) jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.

4


11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi, napköziotthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön; b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül a középiskolában – jogszabályban meghatározottak szerint - az angol nyelv elsajátításához felkészülési lehetőséget kapjon; c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.); d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról; f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek - ha törvény másképp nem rendelkezik -, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek; g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon; h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; i) a levelezéshez, továbbá kollégiumban a lakáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; j) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen; k) tanulmányai során - a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között - megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust. l) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot; m) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában; n) magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését; o) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról; p) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; r) különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás; s) választó és választható legyen a diákképviseletbe; t) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását;

5


u) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön. (2) A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)-(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26-27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)-c) pontja]. A tanuló foglalkoztatására - a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában - alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)-(2) bekezdését, 129/A. §-ának (2)-(6) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanulószerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt. 199-202. §) - jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni. (3) A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani. (4) Ha a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola vagy a szakiskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. (5) A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni. (6) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet (közösség) vagy a szülők képviselője részére jogot vagy kötelezettséget állapít meg, nagykorú tanuló esetén a jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése a tanulót - az iskolaszékbe történő delegálás kivételével -, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg, illetve terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell. (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan.

6


2.1.1. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos részletes rendelkezések  A tanuló személyiségének szabad kibontakozását az iskola valamennyi pedagógus és nem pedagógus dolgozója aktív támogatásával segíti, kerüli az olyan helyzeteket, amely a tanulószemélyiségi jogát sértheti.  Az információs önrendelkezési jog alapján a tanuló személyes adatainak nyilvántartása az iskola hálózatán, az osztálynaplóban, a törzslapon, a beírási naplóban van. Az információs forrásokat a tanuló kérésére az osztályfőnök bármikor rendelkezésére bocsátja.  A tanulót a szabad véleménynyilvánítási joga arra is kötelezi, hogy tartsa tiszteletben társai, az őt tanító pedagógusok ugyanezen jogait.  A tanuló névviselési jogát az iskola tiszteletben tartja, esetleges sérelem esetén a tanuló védelmében az iskola igazgatója jár el.  A különleges gondozáshoz való jog értelmében, a tanuló és szülője kérelmet nyújthat be a tantárgy alóli felmentésre, melyet a jogszabályban megnevezett Szakértői és rehabilitációs bizottság, Nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója bírál el. Az elbírálás eredményéről a tanuló, a szülő és az érintett szaktanár valamint az osztályfőnök írásbeli értesítést kap, amely határozat a tanuló törzslapján bejegyzésre kerül.  Kedvezményes juttatáshoz való jog az alábbiak szerint érvényesül iskolánkban:  Tankönyvtámogatás a szabályzatban foglaltak szerint  Kedvezményes étkeztetés a jogszabályi keretek között  Az iskolai Alapítvány Kuratóriuma, kérelem vagy pályázat beadása után, dönt az egyes juttatásokról, azok mértékéről  A tantárgyválasztás joga első esetben a tanuló 9. évfolyamba lépésekor, az idegen nyelv kiválasztásával történik meg. A 11. évfolyamtól a Helyi tantervalapján választhat érdeklődésének megfelelően tantárgyakat.  A tanuló joga, hogy igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket és az iskola létesítményeit. (Számítástechnikai termek, könyvtár, tornaterem, zsibongó, játékasztalok stb.)  A tanuló joga, hogy az iskolában érvényes balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat megismerje. A szabályok tudomásul vételét a Balesetvédelmi oktatás és a Tűzvédelmi oktatás jegyzőkönyvének aláírásával igazolja, amely a tanév első napján kerül ismertetésre.  Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.  Az Iskola Diákönkormányzat (IDŐ) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik.  Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (IDŐ) keresztül érvényesíthetik jogaikat. Az IDŐ Szervezeti és Működési Szabályzatát a 2. számú melléklet tartalmazza.  A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámát érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.  Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (osztály) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben.  Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét.

7


 A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít.  Diákkör létrehozását minimum 8 fő tanuló kezdeményezheti.  Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók.  A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti.  A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit. Az iskolába beiratkozott tanulók a Közoktatási törvény 11.§ (1) bekezdése a) - d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják.

2.2. A tanulók kötelességei 12.§.(1) a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének; c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában; d) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait; e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült; f) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; g) az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; h) megtartsa az iskolai, kollégiumi szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat. (2) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog szellemi alkotás (Ptk. 86. §), e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony-

8


megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a felelős őrzés szabályait (Ptk. 196-197. §) kell alkalmazni. (4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanulók teljesítményét. (5) A (2) és (4) bekezdésben foglaltak - a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében - nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt.

2.2.1. A tanulói kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes rendelkezések  betartsák az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit,  tartsák tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértsék,  részt vegyenek a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon és a szakmai gyakorlaton,  rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyenek - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségeiknek,  érdemjegyeit naprakészen vezessék ellenőrzőjükben,  az előírásoknak megfelelően kezeljék a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,  biztosítsák a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem,  a tanuláshoz szükséges felszerelést magukkal hozzák,  segítsék intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését,  tiszteljék társaikat és az iskola dolgozóit,  védjék saját és társaik egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás stb.,  az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjenek meg,  testnevelés órára a következő felszereléseket hozzák magukkal: tornacipő vagy edzőcipő, időjárásnak megfelelő sportnadrág, fehér póló, melegítő,  az iskolai ünnepélyeken a következő öltözékben jelenjenek meg: sötét színű hoszszúnadrág/szoknya (nem farmer), fehér ing/blúz, vagy sötét színű öltöny nyakkendővel/sötét kosztüm és az öltözékhez illő sötét cipő (nem sportcipő),  minden tanulótól elvárjuk, hogy a Szülői Közösség és az IDÖ által elfogadott Etikai kódexet megismerje és betartsa.

9


3. Az iskola munkarendje Az iskola éves munkarendjét a tantestület, az iskolaszék és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás hétfőtől péntekig 7.30-kor, délután 16.00-kor. szombaton 8 órakor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt 5 perccel korábban érkezzen meg az iskolába, foglalja el helyét a tanteremben vagy a szaktantermek előtt várja fegyelmezetten tanárát. Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón, a tantermekben (kivétel a szaktantermek, laboratóriumok, számítógéptermek, tornaterem), és az udvaron tartózkodhatnak. Az előzőekben felsorolt termekben csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti saját vagy más testi épséget, vagy rongálást okozhat. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon, tanügyi titkárságon a pénztárban kifüggesztett időpontokban intézhetik. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyetteseit azonnal is megkereshetik. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A csengetési rend az 1. számú mellékletben szerepel. 4. Általános működési szabályok Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket az iskolába lépéskor ismerhetik meg a diákok. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje a 3. számú mellékletben szerepel. A tanulószobai foglalkozást az iskola minden tanulónak biztosítja. A felvétel iránti kérelmeket az osztályfőnökök juttatják el az iskola igazgatójához, a tanév október 1-ig. A kérelmek alapján az iskola igazgatója rendelkezik a tanulószobai foglalkozások beindításáról. A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elveit az 5. számú melléklet tartalmazza. Tanítási idő alatt a diákok az iskola épületét csak osztályfőnöki vagy ügyeletes igazgatóhelyettesi engedéllyel hagyhatják el. A számítógép terem tanítási időn kívüli használatát „Internet ügyelet” biztosítja. Tanulóink részére, kerékpár és motorkerékpár behozatalát az iskola engedélyezi az erre kialakított helyre. A térítési díj fizetésére vonatkozó szabályokat a 7. számú melléklet tartalmazza.

10


Az étkezési térítési díj befizetése a gazdasági iroda által kifüggesztett tájékoztató alapján minden hónap 20-25.-e között történik. Távollét esetén az étkezést 9 óráig lehet lemondani. A lemondást a következő munkanaptól tudjuk figyelembe venni. Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl., híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, értékes mobiltelefon, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. A tanuló nem tarthat magánál egészségre ártalmas anyagokat (drogot, alkoholt), fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt. Alkohol, vagy kábítószer hatása alatt lévő személyeknek az iskola épületébe belépniük szigorúan tilos! Az iskolában vagyon értékű dolog előállítása sem tanórán, sem tanórán kívül nem történik, így a Házirend nem tartalmazza az ilyen jellegű tevékenységre vonatkozó díjazás szabályait. 5. A tanulók tájékoztatása A diákok közvetlenül tanáraiktól, a faliújságról, iskolarádióból, és az iskola honlapjáról ( www.than.hu) kaphatják meg azokat az információkat, amelyek jogaik gyakorlásához elengedhetetlenek. A Diákönkormányzatot segítő tanár feladata, hogy gondoskodjék arról, hogy a diákok megfelelő tájékoztatást kapjanak minden kérdésről, amelyben az IDÖ-nek döntési vagy véleményezési joga van. Évente 2-3 alkalommal az iskola-udvaron megtartott iskolagyűlésen tájékoztatja az igazgató tanulóifjúságot az aktuális eseményekről. 6. Egészségvédelem A tanulók részére - egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára - az adott tanévre meghatározva hetente két alkalommal iskolaorvosi és valamennyi napon védőnői rendelés van. 7. Balesetvédelem Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset-, munka- és tűzvédelmi felelősének irányításával.

11


A szakmai gyakorlat és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban részt kell venni a tanulóknak. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. 8. Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. A közösségi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A közösségi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős. 9. Ellenőrző könyv Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni és nagykorúságának eléréséig a szülővel aláíratni. A kiskorú tanuló az egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. Az elvesztett ellenőrző csak az osztályfőnök engedélyével pótolható. 10. Egyéb előírások Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos. Az iskolában, továbbá az iskola által az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani tilos! Az intézményben, továbbá az intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést. Az utolsó óra után a székeket az asztalokra kell felrakni, a szemetet össze kell szedni, az ablakokat be kell csukni és a villanyokat le kell kapcsolni. A bombariadó súlyosan megzavarja iskolánk rendjét, a rendkívüli esemény miatt elmaradt órákat a bombariadót követő második szombaton, vagy a tanév rendjében meghatározott iskolai szünetekben pótoljuk.

12


11. Hetesek A hetesek a tanév első napjától, hetenkénti váltással, névsor szerint, párosával végzik munkájukat. Kötelességeik:  A két hetes feladatát megosztva teljesíti.  Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés) a tiszta, kulturált környezetet.  Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig.  Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket.  Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 5 perccel jelzik az ügyeletes igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát.  Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el.  Távozáskor leoltják a világítást.  Az utolsó óra után bezárják az ablakot.  Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz.  A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén az osztályfőnök dönt az elmarasztalás módjáról. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. 12. Késés A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár. 45 perc késedelmi idő esetén írható be egy igazolatlan óra. A késő tanuló az órát nem zavarhatja! A közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható! 13. Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb hivatalos igazolást a szülővel alá kell íratni. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására csak az osztályfőnök jogosult. A mulasztás igazolható:  ha a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra.  ha a tanuló beteg volt és azt az orvos megfelelően igazolta,  ha a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét telefonon, telefaxon, SMS-ben, E-mail-ben vagy levélben. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. A távolmaradást követő egy héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni.

13


Ha az igazolatlan mulasztás 30 óra felett van, tanköteles korú tanuló esetében fegyelmi eljárást kell kezdeményezni, nem tanköteles korú tanuló esetében a tanulói jogviszony automatikusan megszűnik (11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet). Ha a tanuló három napon keresztül mulasztott az oktatásról, és annak okáról az iskola tájékoztatást nem kapott, az osztályfőnöknek a szülőt (tanulót) levélben értesítenie kell. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás – igazolatlanságán felül is – fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Tanköteles korú tanuló esetében az igazolatlan mulasztásról az iskola értesíti a tanulót, illetve szülőjét és kéri az igazolás bemutatását. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét. A kiskorú tanuló szülője nagyon indokolt esetben egy tanévben három alkalommal, mindöszszesen három napot igazolhat. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, tehát a magatartásjegynek is tükröznie kell:  3 óra esetén osztályfőnöki intő a magatartás jegy max.: jó lehet  10 óra esetén igazgatói intés a magatartás jegy max.: változó lehet  20 óra esetén fegyelmi eljárást indítunk. Ha a nem tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát (egy tárgy esetén az ötöt) az osztályfőnök ajánlott levélben köteles a szülőt értesíteni. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlanul hiányzik, az osztályfőnök ajánlott levélben köteles a szülőt értesíteni. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát, az iskola igazgatója köteles a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíteni. Ha az igazolatlan órák száma eléri a harmincat, a tanulót törölni kell az iskola tanulóinak sorából, kivéve a tanköteles korúakat. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a Tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét. 14. Tanulmányi kötelezettségek 14.1. Tantárgyválasztás Nyelvválasztás Diákjaink az angol, német, francia nyelvek közül bármelyiket tanulhatják a kötelező idegen nyelv tantárgy keretében – saját, illetve szüleik döntése alapján.

14


Fakultatív tárgyként évfolyamonként egy-egy csoportban latint is tanulhatnak diákjaink térítési díj nélkül. Amennyiben valamelyik nyelvi csoportba többen jelentkeznek, mint amennyi hely a rendelkezésre áll, a jelentkező tanulók tesztet írnak. A teszt eredménye alapján kerülhetnek be a kívánt csoportba. Nem kötelező tantárgyak választása Diákjaink a nem kötelezően választott tantárgyakat érdeklődési körüknek megfelelően vehetik fel, amelyről a megelőző tanév márciusában kell dönteniük. A tanév elején megkezdett tantárgy látogatása viszont a szorgalmi időszak végéig kötelezővé válik. Félévkor, valamint a tanév végén érdemjeggyel kell értékelni. A közép ill. emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítéssel kapcsolatos tantárgyválasztás A 100/1997. (VI.13.) Kormány rendelet és módosításai az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról írja elő a középiskolák felkészítési kötelezettségét és a tanuló tantárgyválasztási jogát a közép ill. emelt szintű vizsgára. Iskolánkban a nappali 10. és 11. évfolyamos tanulókat január 31-ig tájékoztatjuk a felkészülés tantárgyairól és szintjeiről. A diákok március 15-ig adhatják le döntésüket írásban – a januárban kiosztott kérdőíveken – osztályfőnöküknek. A 18. életévüket be nem töltött tanulóknak a szint megválasztására szolgáló jelentkezési lapot gondviselőjükkel is alá kell íratniuk. A csoportok beosztását az általános igazgatóhelyettes készíti el és erről május 31-ig értesíti a tanulókat. Intézményünk a kötelező érettségi tárgyakból – magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, angol, német és francia nyelvből – az emelt szintű érettségire készíti fel az erre jelentkezőket. A nem kötelező érettségi tantárgyak közül kémiából, fizikából, biológiából, földrajzból és informatikából választhatnak a tanulók, ha emelt szinten kívánnak tanulni és a jelentkezők száma eléri a 8 főt. Rajz és műalkotások elemzését is választhatják, de ebből a tárgyból csak középszintre készítünk fel. A gimnáziumi tanulóknak legalább 2 tárgyat választaniuk kell, de az érdeklődők legfeljebb még egy tárgyat felvehetnek. Így 11. és 12. évfolyamon is heti 30, legfeljebb 32 órában készülhetnek az érettségire, azonban tantárgyi választásuk nem befolyásolja döntésüket arról, hogy melyik tárgyból milyen szinten kívánnak majd érettségi vizsgát tenni. A szakközépiskolai tanulók közül azok, akik nem vesznek részt a szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlati óráin, mert más iskolából történő átvétel miatt később kapcsolódtak be a szakközépiskolai képzésbe, 2 tárgyat kell választaniuk. Azok a szakközépiskolai tanulók, akik a szakképzésbe beszámítható időkeretben folytatják tanulmányaikat, érdeklődésüknek megfelelően választhatnak érettségire felkészítő tantárgyat/kat azok közül, amelyeken részvételük lehetséges, a kötelező tanórák mellett Minden tanulónak a választott és felvett tantárgyak óráira el kell járnia, hiányzását igazolnia kell, továbbá félévkor és év végén osztályzatot kell szereznie. A jelentkezés után a tanév közben tárgyat váltani nem lehet, csupán 11.-ben, a 12. évfolyamra jelentkezéskor van mód módosításra. Azoknak, akik a kötelezően felveendő tárgyakon felül további tárgyat is választottak, az a tárgy is kötelezővé válik a tanév végéig, a hiányzás és osztályozás szabályai erre is érvényessé válnak.

15


Az év közben iskolánkban átvett 11. és 12. évfolyamos tanulóknak felvételükkor kell nyilatkozniuk a tantárgyak szintjének megválasztásáról. Módosításra csak az igazgató adhat engedélyt, amennyiben a tanuló írásban kéri és kérelmének indokát igazolni tudja. A nyelvi előkészítő osztályban a 10.-13. évfolyamon elsősorban a 9. évfolyamon elkezdett idegen nyelvből biztosítjuk az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést, de középszinten másik idegen nyelvet is tanítunk. Az órakeret lehetővé teszi más tárgyakból is az emelt szinten felkészülést. 14.2. Tanulmányok alatti vizsgák A tanulmányok alatti vizsgákról a 8. sz. melléklet rendelkezik 14.3. Felmentések Tanulási nehézségek ill. egészségügyi okok miatt, a tanulók felmentést kérhetnek az alábbiak szerint: Az igazgatónak benyújtott írásbeli kérelem alapján, az Országos Beszédvizsgáló Központ, vagy Nevelési Tanácsadó szakértői ill. Szakorvosi javaslat (az iskolaorvosi besorolás) szerint, az igazgató mentesítheti a tanulót az értékelés és minősítés alól az egyes tantárgyakból A mentési kérelmet a tanév elején, szeptember 15.-ig kell benyújtani. A mentésítésről szóló határozatban szerepelnek az érettségi vizsgatárgyakat érintő következmények is. 15. A tanuló fegyelmi és kártérítési felelőssége Az 1993. évi LXXIX. törvény (Közoktatási Törvény) alapján. 76. § (1) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. (2) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; f) kizárás az iskolából. (3) Tanköteles tanulóval szemben a (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A (2) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. (4) A szakközépiskola és a szakiskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni az területi gazdasági kamarát. (5) A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki.

16


(6) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. (7) A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani, és le kell folytatni. (8) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának - a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában - a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. (9) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. (10) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg. 77. § (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét. (3) Az óvoda, az iskola, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (4) Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének, illetve a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 15.1. A fegyelmi felelősség gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak:

17


 súlyosabb fegyelemsértés esetén az ellenőrző könyvbe kerül a szaktanári figyelmeztető, illetve szaktanári intő,  ha a fegyelemsértés az óra zavartalan lefolyását akadályozta, de az osztályközösség egészére jelentékenyebb hatást nem gyakorolt:  osztályfőnöki intő, ha a fegyelemsértés az egész osztályközösségre kihatással volt,  igazgatói intő, ha a fegyelemsértés az egész iskolai közösség életét befolyásolta. 16. Dohányzás Az iskola épületében a tanulók által használt helyiségekben a dohányzás tilos. A tiltott helyen történő dohányzás esetén a tanuló fegyelmi büntetése:  első esetben igazgatói írásbeli intés,  ismétlődése esetén fegyelmi eljárást indítunk, melynek következménye a tanulói jogviszony megszüntetése is lehet. A 18. életévét betöltött tanuló számára, a dohányzásra kijelölt hely az iskola- udvar meghatározott, jól elkülönített része, mely a kiskorú tanulók számára nem használható. 17. A tanuló anyagi felelőssége Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről a gazdasági igazgatóhelyettes javaslatára a tantestület dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén a Ptk. előírásainak megfelelően az iskola pert indít! 18. A tanuló munkájának elismerése 18.1. Osztályozás A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. 18.2. Magatartás és szorgalom Magatartás és szorgalom értékelése és minősítése a Pedagógiai Program 5. Fejezete alapján történik. 18.3. Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. 18


A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra. 18.3.1. Egyéni jutalmazások A jutalmazások formái:  osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért;  szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért;  igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt.  tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján, tanév végén adható. A jutalmak formái:  könyvjutalom,  tárgyjutalom,  oklevél,  Than Károly Emlékplakett. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért:  kiemelkedő tanulmányi eredmény  példamutató szorgalom  hiányzásmentes tanév  versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel  az iskola érdekében végzett tevékenység  kiemelkedő sporttevékenység 

18.3.2. Osztályközösségek jutalmazásai Automatikusan jár jutalom szabadnap (időpontját az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok egyeztetik) annak az osztálynak, amely teljesíti az alábbi feltételek egyikét:  félévenként az igazolatlan órák száma nem haladja meg a 0,5 óra/fő-t,  az osztály tanulmányi átlaga a félév végén 3,71 felett van 19. Hivatalos ügyek intézésének rendje A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben, az osztályfőnök véleményét meghallgatva, az igazgató dönt. Tanulók a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt, csak félfogadási időben kereshetik fel. Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a titkárságot felkeresni. 20. Az esti-, levelezőrendszerű felnőttoktatásra vonatkozó külön szabályok A felnőtt oktatásban – esti -, levelező tagozaton – tanulóknak ellenőrző könyv helyett leckekönyvet kell vezetniük. A leckekönyvet a negyedéves vizsgákra a hallgatók magukkal hozzák, 19


a kapott érdemjegyet a tanárral beíratják, majd az osztályfőnöknek leadják Év végén a leckekönyvet a hallgató hazaviszi és a tanévkezdéskor az osztályfőnöknek átadja. A hetesek feladatait a diákönkormányzat tagjai vagy az általuk megbízott tanulók végzik el. A tanulmányi kötelezettségeket a 8. számú melléklet tartalmazza. Az esti oktatásban tanulók 14 óráig csak a könyvtárban vagy a büfé előtti területen tartózkodhatnak. Az iskolavezetés a szóbeli és írásbeli beszámolók ill. vizsgák időpontját az iskolai hirdetőtáblán közzéteszi, az időpontok előtt legalább két héttel. Időpont módosításra csak indokolt esetben, előzetes egyeztetés, bejelentés ill. igazolás esetén van lehetőség. A tanulói jogviszony csak addig áll fenn és akkor folyamatos, amíg a tanuló a tanulmányi kötelezettségeinek az alábbiak szerint tesz eleget:  évközben félévkor beszámolót, és év végén osztályozó vizsgát tesz,  ha az év végi vizsgán valamely tárgyakból elégtelen osztályzatot kap, javító vizsgát tehet. A tanulók személyi adataikban bekövetkezett bármilyen változást kötelesek bejelenteni az osztályfőnöknek. A tanulói jogviszony alapján családi pótlékra jogosult az a tanuló, aki nem dolgozik és nem töltötte be a 23. életévét. A tanulói jogviszony árvaellátásra nem jogosít. Tanulói jogviszonyának megszűnésekor minden tanuló köteles az általános iskolai, gimnáziumi bizonyítványát, egyéb, beiratkozáskor leadott iratát, szakmunkás oklevelét stb. elvinni, diákigazolványát leadni.

20


21. Záró rendelkezések A házirend személyi hatálya: kiterjed az iskolával tanulói jogviszonyban álló diákokra, és az iskolában foglalkoztatott közalkalmazottakra. A házirend területi hatálya: A házirend előírási azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, amelyeket a Pedagógiai Program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola pedagógusai ellátják a tanulók felügyeletét. A házirend az iskola területére, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvények területére érvényes. A házirend hatálybalépése: A házirend a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált házirend hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2005.02.28.-án készített házirend.

A házirend módosítása: A házirend módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján, a házirend módosítását kezdeményezheti az iskolai diákönkormányzat, az iskola dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást a diákönkormányzathoz vagy az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A házirend módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. A házirend közzétételének nyilvánosságának biztosítása: a tanári szobában, a tantermekben és könyvtárba bárki számára hozzáférhető, valamint az iskola honlapján a www.than.hu címen is olvasható. A házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül. A házirend egy példányát a tanuló iskolába való beíratásakor, illetve annak érdemi változása esetén át kell adni a szülőnek, tanulónak. A házirend főbb rendelkezéseit az osztályfőnököknek minden tanév elején meg kell beszélniük a tanulókkal osztályfőnöki órán, a szülőkkel szülői értekezleten. A házirendről minden érintett további tájékoztatást kérhet az osztályfőnökétől fogadóórán, az iskola igazgatójától vagy helyettesétől előre egyeztetett időpontban.

21


A házirend a fenntartó jóváhagyását követően lép életbe.

Budapest, 2008.október 15.

.………………………. Házlinger György igazgató

22


Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradékok: A Házirendet a nevelőtestület 2008. október 15-én elfogadta.

……………………….sk. K.T. elnök

2008. október 15-én az iskolai diákönkormányzat képviselőivel tartott megbeszélésen a Házirend ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek.

…………………………sk.. IDŐ elnök

A Házirend tartalmával a Szülői Szervezet egyetért. 2008. október 15.

23

…………………………sk. elnök

21. Mellékletek


1. számú melléklet

Csengetési rend Hétköznapokon Óra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10-11. 12-13. 14-15.

Becsengetés 730 825 925 1020 1115 1220 1315 1410 1505 1600 1725 1850

Kicsengetés 815 910 1010 1105 1200 1305 1400 1455 1550 1710 1835 2000

Szombaton Óra

Becsengetés

Kicsengetés

1-2.

8.00

9.10

3-4-5.

9.20

11.05

6.-7.

11.15

12.25

8.-9.

12.35

13.45

Budapest, 2008. október 15.. október 15. Házlinger György sk. igazgató

25



A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata 1. Alapelvek és célok a) Az iskolai diákönkormányzat (továbbiakban IDÖ) célja, hogy létével és egész tevékenységévei közösségformáló erőként szervezze az iskola diákéletét, hozzájáruljon az iskola egészének fejlődéséhez, szellemi és anyagi gyarapodásához. Valljuk, hogy egy iskola jó szellemét a diákok egymás közötti viszonya, valamint a tanár-diák kapcsolat minősége határozza meg. Ezért tevékenységünkkel arra törekszünk, hogy az ún. "porosz típusú" kapcsolatrendszert felszámolva, tanár és diák között demokratikusabb, előítéletektől mentes partneri viszony alakuljon ki. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy az IDÖ szoros kapcsolatot alakítson ki a nevelőtestülettel, a szülök képviselőivel és más iskolák diákönkormányzataival. b) A diákönkormányzat fontos szerepet tölt be abban, hogy a demokratikus politikai kultúra elsajátíttatásával felkészítse a tanulóifjúságot a politikai jogok teljességével bíró állampolgári létre. 2. Szervezeti felépítés és működés a) Az IDÖ minden tanítási év kezdetén alakul meg és minden tanítási év végén automatikusan feloszlik. Az alakuló ülést minden tanévben az első tanítási napot követő négy héten belül kell összehívni. Az első évfolyam a képviselőit október l - ig választja meg. b) Tagok: az újonnan alakuló diákönkormányzatba minden osztálynak egy választott képviselőt kell delegálniuk, valamint minden osztálynak választania kell egy helyettest is, aki az osztályképviselő hiányzása esetén az adott osztály érdekeit képviseli az aktuális gyűlésen. A választott képviselők az IDÖ üléseire kötelesek eljárni, illetve távollétüket igazolni. A képviselők az IDÖ üléseiről az osztályfőnöki órán kötelesek beszámolni osztálytársaiknak. Ezen feladatuk teljesítésében az osztályfőnökök támogatását, segítségét élvezik. Az osztályképviselő visszahívását kezdeményezheti az IDÖ - (ha az ülésekről igazolatlanul távol marad) illetve az osztály - (ha feladatát nem teljesíti elfogadhatóan). A visszahívás akkor érvényes, ha az IDÖ illetve az osztály tanulóinak 50%-a + l fő egyetért. c) Az IDÖ vezetősége:     

 A vezetőséget a közgyűlés által megválasztott elnök és helyettese alkotja A vezetőségi tagokat az IDÖ egyszerű többséggel választja, illetve hívja vissza. A vezetőség feladata, hogy az IDÖ illetve vezetőségi megbeszéléseket előkészítse, a szükséges információs anyagokat beszerezze. Vezetőségi megbeszéléseket legalább havonta tartani kell. Összehívása a vezetőség feladata. A vezetőség feladata a diákok munkáinak koordinálása és figyelemmel kisérése, az információáramlás elősegítése. A vezetőség jogai:

26


     d)

felelősséggel nyilatkozhat az IDÖ nevében képviseli az IDÖ-t gazdálkodik 10000 Ft-ig az IDÖ pénzével munkájáról minden IDÖ ülésen köteles beszámolni. A diákönkormányzat havonta legalább egy alkalommal összeül. Az ülést az IDÖ vezetősége hívja össze.

e) Az IDÖ határozatképes  ha tagjait az ülés helyéről és idejéről legalább 3 nappal előbb tájékoztatták,  ha a megválasztott képviselők 50%-a + 1 fö jelen van (osztályonként 1 fővel számolva),  ha az IDÖ vezetőségének legalább 1 tagja jelen van.  f) Az IDÖ ülésein az iskola valamennyi tanulója és pedagógusa állandó részvételi és tanácskozási joggal részt vehet. g) A diákönkormányzat évente választja egyszerű többséggel a diákmozgalmat segítő pedagógust, akinek feladata az iskolai diákmozgalom szervezése, tevékenységének összehangolása, támogatása. 3. Jogok a) A diákok alapvető joga, hogy képviselői az IDÖ útján részt vegyenek az érdekeiket érintő döntések meghozatalában, az iskola tevékenységének irányításában. b) A nevelőtestületi értekezletre - tanácskozási joggal - meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal is rendelkező diákönkormányzati vezetőt. c) A neveléssel és oktatással, az iskolai élettel, az iskola és a társadalom környezete közötti kapcsolatokka1 összefüggő ügyekben a diákönkormányzat döntési, egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola mindenkori vezetősége köteles ezen jogkörök gyakorlását a hatályban lévő törvény által szabályozott módon a diákönkormányzat részére biztosítani. d) A diákönkormányzatot megilleti az a jog, hogy az iskolában hozott döntésekbe be legyen vonva, hogy tevékenységéhez, működéséhez az iskola vezetőségétől, a pedagógusoktól megfelelő segítséget és támogatást kapjon. 4. Feladatok a) Az IDŐ-nek minden tanév elején éves programot kell készíteni, és ezt vagy faliújságon ki kell függesztenie megtekintésre, vagy az iskola honlapján kell nyilvánosságra hoznia. b) Tanév végén a program végrehajtásáról beszámolót készít. c) Figyelemmel kíséri az osztályok tanulmányi eredményeit, tanulmányi versenyek megszervezésében segédkezik.

27


d) Felügyeli:  az iskolarádiót,  az iskolaújságot,  az iskolai évkönyvet,  a fa1iújságot. Ezek működését folyamatosan figyelemmel kíséri és támogatja, megszervezésében segítséget nyújt. e) Kezdeményezi a diáksportkör létrejöttét, és szabályozza működési rendjét. f)

Kezdeményezi szakkörök és önképzőkörök létrejöttét.

g) A meglévő hagyományokat ápolja, új iskolai hagyományok megteremtésén fáradozik. h) Iskolai ünnepségek, rendezvények szervezésében részt vesz. i) Képviseli a diákok érdekeit, panaszaik, problémáik kivizsgálását kezdeményezheti, vonatkozhat ez a tanár-diák konfliktusra vagy bármely más problémás ügyre, fegyelmi vétségre. Budapest, 2008. október 15.. október 15. Házlinger György sk. igazgató

28



Az iskolai könyvtár működési rendje 1. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény tanulói, pedagógusai és alkalmazottai vehetik igénybe. A könyvtár használata ingyenes. 2. A könyvtár nyitva tartása: 830- 1500 900 -1530 900 -1200,1330-1530 830 - 1700 930 - 1400

hétfő kedd: szerda: csütörtök: péntek:

Szükség esetén a könyvtáros tanárokkal történő előzetes egyeztetés után más időpontokban is nyitva tartható. A szaktanárok könyvtári órákat, videós órákat is tarthatnak, ennek tartalmáról és időpontjáról a könyvtárosokkal egyeztetniük kell. A tanítási szünetben a könyvtár zárva tart. 3. Szolgáltatások: Tartós tankönyvek, könyvek, folyóiratok, videók, CD-R kölcsönzése, helyben olvasás, bibliográfia készítése, könyvekre, könyvtári rendszerekre vonatkozó információk kikeresése, elektronikus tájékoztatás. A könyvtárban fénymásolni csak olyan könyvtári dokumentumot lehet, amely nem kölcsönözhető, fénymásoló papírról az olvasónak kell gondoskodnia. 4. A könyvtári helyiségből dokumentumot kivinni csak szabályos kölcsönzés, a könyvkártya dátumozása és aláírása után szabad. A kézikönyvtárat csak helyben lehet használni. 5. A videokazetták és más elektronikus dokumentumok kölcsönzési ideje 3 nap, a könyvek kölcsönzési időtartama 30 nap. A nagyon keresett, vagy kis példányszámú dokumentumok kölcsönzési ideje esetenként rövidebb idő is lehet. A visszahozatal határideje meghosszabbítható, ezt azonban a könyvtáros tanárokkal meg kell beszélni. 6. A nappali tagozatos diákok egyszerre 3, az esti-, levelező tagozatos hallgatók pedig 1, az iskola pedagógusai legfeljebb 10 dokumentumot kölcsönözhetnek. 7. A kikölcsönzött dokumentumok hiánytalan és ép visszaszolgáltatásáról, illetve az elveszett vagy megrongált dokumentum pótlásáról az olvasónak kell gondoskodnia. 8. A tanítási év végéig, május 31.-ig a tartozásokat rendezni kell. Abban az esetben, ha az iskola tanulója vagy alkalmazottja megszünteti, vagy szünetelteti iskolai jogviszonyát, kilépés, eltávozás előtt a könyvtárban el kell számolni a kölcsönvett dokumentumokkal. 29


9. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtárnyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtár kölcsönzési szabályai szerint kölcsönzik ki, és a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenesen megkapott tankönyveket a tanulók kötelesek bekötni, és minden lehetséges módon védeni az elhasználódástól, azokba beleírni, aláhúzni a szöveget nem lehet. A megrongált, vagy elveszett tankönyveket a diákok a beszerzési ár 100%-ával kötelesek megtéríteni, vagy az adott tankönyv megegyező kiadású példányával pótolni. A rongálás mértékét mindig az iskolai könyvtáros méri fel, és dönti el, hogy az adott tankönyv használható-e még a következő évfolyamokban, vagy sem. A térítési díjat az iskolai könyvtár újabb tankönyvek beszerzésére fordítja. 10. A kabátot és a táskákat a kijelölt helyre kell letenni, enni-innivalót behozni nem szabad. 11. A könyvtárban kulturált magatartást várunk el.


30



Etikai kódex A tanuló azzal az elhatározással lép az iskola épületébe, hogy legfontosabb feladatának az érettségi bizonyítvány és/vagy szakmai végzettség megszerzését tekinti. A tanuló az iskola kapuján belépve, az épületben dolgozó felnőtteknek, a napszaknak megfelelően köszön. (Jó reggelt kívánok! Jó napot kívánok!) A tanuló minden tanórán megjelenik a szükséges felszereléssel (az órai részvétel a felmentettekre is vonatkozik! (pl. testnevelés, idegen nyelv) A tanuló hiányzása esetén az elmaradt tananyagot pótolja! A távollét nem jogalap a folyamatos és rendszeres tanulás megszakítására. A tanuló magatartásával a tanórát nem zavarja, a tanárral szemben tisztelettudóan viselkedik. A tanórán a tanuló hangosan, jól érthetően, egész mondatokban beszél. A tanuló a szüleivel harmonikus kapcsolatot tart. Tájékoztatja őket az iskolában történtekről, ellenőrzőjében az érdemjegyeket és egyéb tudnivalókat aláíratja. A tanuló tudomásul veszi a fegyelmi vétség következményeit abban az estben, ha ellenőrzőjét két egymást követő alkalommal nem tudja a tanár kérésére bemutatni. Tanár-diák között felmerülő konfliktus rendezését a diák megfelelő hangnemben, kulturált magatartással kezdeményezi. A tanulók szünetekben és tanórán egyaránt kulturáltan viselkednek egymással (is), nem hangoskodnak, nem élnek vissza esetleges testi, fizikai fölényükkel. A tanuló arra törekszik, hogy igényes környezet vegye körül, ezért rendeltetésszerűen használja a tanterem tartozékait (kréta, szivacs, szeméttároló, stb.). A tanuló az iskolába ápoltan, tiszta, kulturált, nem szeméremsértő ruházatban érkezik. A tanuló természetesnek tűnő hajszínnel jár iskolába, ápoltságát nem a kozmetikumok túlzott használata mutatja. Tanuló az iskola épületében testékszert (piercing) látható módon, továbbá a nyelvében nem visel. A ruhával fedett testrészekben lévő testékszereket balesetveszély miatt (testnevelés óra) a tanár kivetetheti. A tanuló az iskolai rendezvényeken, kirándulásokon sem lépi át a tőle elvárható magatartási normákat. A tanuló a folyosón a párkapcsolat alanyaként úgy viselkedik, hogy az a jó ízlés határán belül, diák és felnőtt számára egyaránt elfogadható legyen Budapest, 2008. október 15.. október 15. Házlinger György sk. igazgató

31



A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei 1. A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, az iskola igazgatója - a ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után - dönt. 2. A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló: - akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, - akit az egyik szülő egyedül nevel, - akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 50 %-át, - ha magatartása és tanulmányi munkája ellen nincs kifogás.


32



Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyv-támogatási szabályzat a.) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. 1. Az iskolai tankönyvellátás rendjéről a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente – a nevelőtestület dönt. 2. A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója minden év november15-ig felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja, az iskolai szülői szervezetet (közösséget), az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. 3. Az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. 4. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. b.) Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje 1. Az iskolai tankönyvrendelést minden év február 15-ig az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozó rendelkezéseinek és az OH adott tanévre vonatkozó tájékoztatójának figyelembevételével. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják. 2. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 3. Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést az iskola igazgatója által megbízott személy (továbbiakban: tankönyvfelelős) végzi. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az OKM által minősített és felhasználható tankönyvek, és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre az iskolában a nevelőtestület számára. 33


4. A tanulók január 15-ig megkapják a részükre megrendelni kívánt tankönyvek, segédkönyvek (a továbbiakban: tankönyvek) listáját, amelyen január 31-ig kell bejelölniük a megvásárolni vagy kölcsönözni kívánt tankönyveket. 5. Az igazgató az osztályfőnökök, és a tankönyvfelelős segítségével február 5-ig felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyv kölcsönzésével támogatást kapni. 6. A felmérések eredményéről az igazgató február 10-ig tájékoztatja az iskolai szülői szervezet vezetőségét, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjéről és az iskolai tankönyvrendelésről. 7. Az újonnan induló osztályok tanulói a felvételi döntésről szóló értesítéssel egy időben megkapják a tankönyvek listáját. Amennyiben ingyenes tankönyv ellátásra jogosultak az ezzel kapcsolatos igénybejelentés a csatolandó dokumentumokkal a beiratkozás napján kell benyújtani. 8. A februári tankönyvrendelést indokolt esetben június 15-ig lehet módosítani. 9. A tankönyveket augusztus végén vásárolhatják meg, illetve vehetik át . 10. Az iskola igazgatója a tankönyvfelelőssel külön megállapodást köt, amelyben meghatározza a tankönyvfelelős feladatait és a díjazás mértékét. A díjazás forrása a beszerzési („értékesítési”) ár és az iskola által a tankönyvkiadónak a tankönyvekért kifizetett ellenérték közötti különbség. 11. Az iskolának a tankönyvkiadótól megvásárolt tankönyveket a tankönyvkiadó által az iskola nevére és címére kiállított számla alapján a dologi kiadások között készletbeszerzésként, a tanulóknak értékesített tankönyvekből befolyt bevételt – számla vagy nyugtaadási kötelezettség mellett – az alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételként kell elkönyvelnie. c.) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje 1. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy az iskolától történő tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzésével tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki a.) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), d) három- vagy többgyermekes családban él, e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. 34


2. Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás felhasználható – a fent meghatározott feladatok végrehajtásához, illetve az ott meghatározott tanulói kör további támogatásához – tankönyv, kis példányszámú tankönyv, tanulói munkatankönyv, munkafüzet, ajánlott és kötelező olvasmányok beszerzésének támogatására. 3. A normatív kedvezményre vonatkozó, valamint az erre a célra rendszeresített igénylő lapon kell bejelenteni. 4. A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt november 15-ig, a az erre a célra rendszeresített igénylő lapon kell bejelenteni. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igénybejelentési határidő előtt legalább tizenöt nappal korábban, írásban köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. 5. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be - beleértve az iskolaváltást is az iskola a tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt. 6. Az iskola az 1. pont szerinti igények kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a házirendben meghatározott módon bírálja el. 7. Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. 8. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.


35



Szabályzat térítési díj fizetéséről A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, és az ezt módosító 1999. évi LXVIII. törvény VIII. fejezet, 114., 115., 116. és 117.§-a alapján a felnőttoktatásban a következők szerint kell az oktatásért, az oktatási szolgáltatásokért térítési díjat ill. tandíjat (továbbiakban: díjat) fizetni 2004. szeptember 1-től. I. A fizetendő díj alapja: 2003. évi LXII. törvény rendeletében a tanévre 1 tanulóra megállapított szakmai feladatra tanévkezdéskor a kiadás hányadosának az adott tanulmányi időszakra számított része. (117. § 1. bek.) II. A fizetendő díj mértéke és megállapítása: 1. A tanulmányok végzéséért (az oktatásért, mely magába foglalja a tanórai foglalkozásokat, a beszámolókat, az osztályozó vizsgákat) a következők szerint kell (tanulmányi) díjat fizetni a díjalap %-ban: 11. évfolyam=

1. tan. félév: 20%, (kivéve évismétlés esetén) 2. tan. félév: előző félév tanulmányi eredménye szerint

12. évfolyam=

1. tan. félév: előző félév tanulmányi eredménye szerint 2. tan. félév: előző félév tanulmányi eredménye szerint

117. § (1 d pont (20-40 %) Díjat kell fizetni az Európai Unión kívüli állampolgároknak a törvény 110. § (5) bekezdésében felsorolt szolgáltatások igénybevétele esetén. Az előző félév tanulmányi eredménye szerint fizetendő díj a díjalap %-ban (kivéve évismétlés esetén): 5 4,51 4,99 4,1 4,5 3,51 4 3,1 3,5 2,51 3 2 2,5 elégtelen esetén

átlagnál: átlagnál: átlagnál: átlagnál: átlagnál: átlagnál: átlagnál:

2% 5% 10 % 15 % 17 % 18 % 20 % 25 %

A tanulmányi követelmények (a tanuló hibájából való) nem teljesítése miatti évismétlés esetén a fizetendő díj a díjalap %-ban: 115. § e, pont: Félévenként 1. évismétléskor: azonos az alapdíjakkal 2. évismétléskor: 3. és minden további évismétléskor:

40 % 75 %

36


A fizetendő díjak minden tanulmányi félév elején újra megállapításra kerülnek az előző félév tanulmányi (beszámoló, ill. oszt. vizsgák.) eredményei alapján és csak félévre számított díjösszegeket jelentenek. Minden más esetben a vizsgadíjat az érettségire való jelentkezés hónapjában állapítjuk meg. III. A megállapított díj mértékéből adható kedvezmény felnőttoktatásnál: 1./ Az előző pontokban leírtak szerint megállapított díjból a tanuló kérelmére, a tanuló családjában egy főre jutó jövedelem alapján szociális kedvezmény adható, melyről az igazgatóhelyettes dönt. Ebből a szempontból jövedelem: a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járadékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Az összjövedelem megállapításánál a közös háztartásban élők részére folyósított valamennyi pénzbeli juttatást (munkabér, táppénz, szociális- és nevelési segély, nyugdíj, családi pótlék, árvaellátás, munkanélküli segély, egyéb szociális jellegű támogatás, kapott tartásdíj, stb.) figyelembe kell venni. 2./ A szociális kedvezményre való jogosultságot a kérelem benyújtásakor a tanulónak a büntetőjogi felelőssége tudatában, a valóságnak megfelelően, írásbeli nyilatkozatával igazolnia kell. A nyilatkozathoz csatolni kell minden olyan igazolást, amely a kérelem elbírálásához szükséges. (Amennyiben a nyilatkozat valótlan adatokat tartalmaz, a tanulói jogviszonya megszűnik.) 3./ A kérelmet és az igazolást a tanulmányi év, félév megkezdésekor, ill. a kedvezmény kérésére okot adó körülmény bekövetkeztekor kell az osztályfőnöknek benyújtani. 4./ Külön kérelemre, egyéni elbírálás alapján, kivételesen más szociális és részletfizetési kedvezmény is adható, melyről az iskola igazgatója dönt. 5./ Ha a tanulót a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt terheli díjfizetési kötelezettség, -évismétlés, javító érettségi- akkor sem szociális, sem részletfizetési kedvezményben nem lehet részesíteni, kivéve az állami gondozottakat. 6./ A szociális kedvezmény mértéke: 1./ Az állami gondozottak díjmentesek (azaz az előző pontok szerint megállapított díj 100 %-ban elengedésre kerül). 2./ Az előző pontok szerint megállapított díj: a., 25 %-át el kell engedni abban az esetben, ha a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori legkisebb kötelező munkabér másfélszeresét, b., 50 %-át el kell engedni, ha a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori kötelező legkisebb munkabért, c., 75 %-át el kell engedni, ha a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 75 %-át, 37


d., 100 %-át el kell engedni, ha a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori legkisebb kötelező munkabér felét nem éri el.

IV. A díjak megfizetése: 1./ A tanulmányok folytatásáért fizetendő díjakat mindig előre kell tanulmányi félévenként, a megadott határidőig egy összegben befizetni. (október 05- március 05.) A befizetést átutalási postautalványon kell teljesíteni, melyet az osztályfőnök ad át a tanulónak és egyben közli a fizetendő összeget és a befizetési határidőt, melynek elmulasztása a tanulói jogviszony megszűnését vonja maga után! A befizetést igazoló szelvényrészt az osztályfőnöknek kell bemutatni a megadott határidőig, aki a fizetendő díjakról és a befizetésekről nyilvántartást vezet. 2./ Az érettségi vizsga díját a vizsgára való jelentkezéskor átadandó átutalási postautalványon kell befizetni és a befizetést igazoló szelvényrészt a vizsga megkezdéséig az igazgatóhelyettesnek bemutatni, aki a fizetendő díjakról és a befizetési igazolásokról nyilvántartást vezet.

3./ A befizetési postautalványokon a befizetési határidőt, a díjfizetés jogcímét (pl. érettségi vizsga, javító érettségi vizsga stb.), és az osztályt fel kell tüntetni! A külön kérelemre, kivételesen adható részletfizetési kedvezmény a fizetendő félévi díj két részletben, negyedévenként való befizethetőségét jelenti. Kimaradás esetén a befizetett térítési díjat nem áll módunkban visszafizetni.

Budapest, 2008. október 15. október 15. Házlinger György sk. igazgató

38



A tanulmányok alatti vizsgák helyi rendje

1. Ez a helyi szabályozás a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. számú melléklete alapján készült. 2. Ezt a szabályozást kell alkalmazni valamennyi nem állami vizsga megszervezésekor. 3. A szabályozásban foglaltakat a 2008/09-es tanévben kell először alkalmazni. 4. A tanulmányok alatti vizsgák formái: a.) b.) c.) d.)

osztályozó vizsga javító vizsga különbözeti vizsga pótló vizsga

a.) Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló,  akinek éves hiányzása a 250 órát meghaladja  akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta  aki vendégtanuló  aki tanulmányait magántanulóként végzi. A tanulónak év végén az egész év tananyagából kell vizsgáznia, ha félévi vizsgajegye elégtelen volt, illetve a félévi vizsgán nem jelent meg.

b.) Javító vizsgát tesz az a tanuló,  aki a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott  aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, illetve azt az előírt időpontig nem tette le. A tanulónak az egész tanév anyagából kell vizsgáznia. c.) Különbözeti vizsgát tesz a tanuló  aki más iskolatípusból kérte átvételét. A különbözeti vizsga elrendeléséről az igazgató határozatban dönt. d.) Pótló vizsgát tesz az a tanuló  aki számára fel nem róható okból nem tudott osztályozó vizsgán, javító vizsgán, vagy különbözeti vizsgán megjelenni.

39


4.) Vizsgaformák, vizsgarészek Vizsgatárgy Magyar nyelv Irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Informatika Biológia Kémia Fizika Földrajz Rajz és vizuális k.

Írásbeli X X X

Szóbeli X X X* X X X X X X X X

X

X

X X

Mozgóképkultúra és média

Művészettörténet Tánc és dráma Ének-zene Testnevelés Szakmai elméleti tárgy

Gyakorlati

X

X X X X X

X X X X X X

Emberismeret, etika Filozófia Társadalomismeret Művészet ismeret Környezeti nevelés * csak ha az írásbeli elégtelen

5.) A vizsgák ideje: Osztályozó vizsgát félévkor és évvégén lehet tenni a munkatervben meghatározott tanítási héten. Javító vizsgát minden év augusztusának második felében lehet tenni, a munkatervben meghatározott héten. A különbözeti vizsgák ideje megegyezik az osztályozó vizsgák idejével. A pótló vizsgák ideje minden félév végén, a munkatervben meghatározott napokon van. 5.) Jelentkezés a vizsgákra a.) osztályozó vizsgák: Osztályozó vizsgára az osztályfőnökök jelentkeztetik a tanulókat. Az osztályfőnökök minden év november 15-ig, illetve a végzős évfolyamokon március 14-ig, nem végzős évfolyamokon április 30-ig összeírják az 1. sz. melléklet szerint az osztályozó vizsgára váró tanulók névsorát. Az osztályfőnökök a kitöltött jelentkeztetési lapokat a fenti határidőket követő első munkanapon belső vizsgák szervezésért felelős igazgatóhelyetteseknek adják át. 40


b.) javító vizsgák A javító vizsgára - általában - az osztályfőnökök jelentkeztetik a tanulókat. Az osztályfőnökök a tanévzáró nevelőtestületi értekezlet napjáig összeírják a 2. sz. melléklet szerint a javító vizsgára utasított tanulók névsorát. Az osztályfőnökök a kitöltött jelentkeztetési lapokat a tanévzáró nevelőtestületi értekezlet napján a belső vizsgák szervezésért felelős igazgatóhelyetteseknek adják át. A következő tanévre feltételesen felvett, a másik iskolában javító vizsgára utasított tanuló a tanügyi titkárságon felvételi döntés napján a 3. sz. mellékletben található jelentkezési lapot tölt ki. A jelentkezési lapokat a titkárságvezető az iskolavezetés tanévi első munkanapján a belső vizsgák szervezésért felelős igazgatóhelyettesnek adja át.

c.) különbözeti vizsgák A különbözeti vizsgák előírásáról az igazgató határozatban dönt. A határozat egy példányát megkapja a belső vizsgákért felelős igazgatóhelyettes.

d.) pótló vizsgák A pótló vizsgákról – a benyújtott igazolások és dokumentumok vizsgálatát követően – az igazgató határozatban dönt. A határozat egy példányát megkapja a belső vizsgákért felelős igazgatóhelyettes. 6.) A vizsgák témakörei A tanulmányok alatti vizsgák témaköreit a munkaközösség-vezetők november 15-ig, illetve április 1-ig állítják össze. Az igazgató által jóváhagyott témaköröket december 1-jétől, illetve április 15-től az iskola honlapján (www.than.hu) tesszük közzé. 7.) A vizsgák lebonyolítása A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítása, a vizsgabizottság megbízása, az írásbeli és szóbeli és a gyakorlati vizsgák menete a 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 9. számú melléklete alapján történik. 8.) A tanulók értékelése a.) Olyan tárgyak esetében, amelyből írásbeli/gyakorlati és szóbeli vizsga is van: A vizsgákon a tanulók teljesítményének értékelése, az elért pontszámok érdemjeggyé történő alakítása az egyes tárgyak középszintű érettségi vizsga értékelésével azonos módon történik. A legalább elégséges osztályzat megszerzésének feltétele vizsgarészenként legalább 10%-ot elérő teljesítmény elérése. b.) Olyan tárgyak esetében, amelyből csak írásbeli/szóbeli/gyakorlati vizsga van: A vizsgákon a tanulók teljesítményét %-ban kell kifejezni. A százalékok átváltása osztályzatra a középszintű érettségi vizsgákon alkalmazott kulcs szerint történik. 41


Szóbeli vizsgákon, valamint a testnevelési gyakorlati vizsgán a póttétel húzása esetén az értékelés a középszintű érettségi vizsgákon alkalmazott módszer szerint történik. 9. A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések      

Osztályozó vizsgát tesz az a hallgató is, aki a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról- akár igazoltan, akár igazolatlanul hiányzik. Valamennyi vizsgafajtát az iskola munkatervében előre meghatározott vizsgaidőszakokban lehet letenni. A vizsgára jelentkezés feltétele esti-levelező munkarendben az aktuális félévre előírt térítési díj befizetése és a csekkszelvény tanügyi titkárságon való leadása. A hallgatók a szaktanáraiknál személyesen jelentkeznek a vizsgákra. Egyéni haladási ütemet igénylő hallgatóknak szándékukat október 1-jéig, illetve március 1-jéig írásban jelezniük kell az osztályfőnökükön keresztül a felnőttoktatási igazgatóhelyettes felé. A vizsgák témakörei az aktuális vizsgaidőszakok előtt két héttel a honlapon megtekinthetők.

10.) Jogorvoslati lehetőségek Az osztályzatok megállapítása a vizsgabizottság feladata. A vizsgabizottság által hozott döntés iskolai döntés, amellyel kapcsolatban alkalmazni kell a közoktatási törvény eljárási szabályait. Ily módon érvényesül az a törvényi szabályozás, amely szerint a tanulmányok minősítésével kapcsolatosan nincs helye eljárás indításának. Lehetőség van azonban eljárást indítani a vizsgabizottság által hozott döntés ellen is, amennyiben az nem a helyi tantervre épül, illetőleg megszegték az eljárási szabályokat.


42

THAN KÁROLY GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA HÁZIREND

Recommend Documents