Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program
Tartalom BEVEZETŐ RÉSZ ............................................................................................................................................ 5 1. ISKOLÁNK BEMUTATÁSA - A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG .................................................................................................... 5 2. AZ ISKOLA KÖRNYEZETE ............................................................................................................................................. 5 3. ISKOLÁNK SZAKEMBEREI ............................................................................................................................................ 6 4. ISKOLÁNK KAPCSOLATRENDSZERE ................................................................................................................................ 6 4.1. Fenntartói kapcsolat ................................................................................................................................... 6 4.2. A szülőkkel való kapcsolat ........................................................................................................................... 7 4.3. Oktatási intézményekkel való kapcsolat ..................................................................................................... 7 4.4. Oktatást segítő szervezetekkel és egyéb intézményekkel való kapcsolat ................................................... 8 4.5. Támogató civil szervezetekkel való kapcsolat ............................................................................................. 9 NEVELÉSI PROGRAM ..................................................................................................................................10 1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI ................................ 10 1.1. Iskolánk értékrendszere (alapelvek, irányok) ............................................................................................ 10 1.2. A nevelő-oktató munka céljai .................................................................................................................... 11 1.3. Kulcskompetenciák fejlesztése .................................................................................................................. 12 1.4. Hagyományápolás és éves iskolai rendezvények ...................................................................................... 21 1.5. A testi és lelki egészség ápolásával kapcsolatos feladatok ....................................................................... 21 1.6. Az idegen nyelv oktatásával kapcsolatos feladatok .................................................................................. 22 1.7. Más kultúrából érkező tanulók beilleszkedésével kapcsolatos feladatok ................................................. 22 1.8. A kompetencia alapú oktatási program megszervezésével kapcsolatos feladatok .................................. 23 1.9. A tanítási-tanulási folyamat során alkalmazott módszerek ...................................................................... 24 1.10. Nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eszközök és eljárások rendszere ........................................ 25 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .............................................................................. 26 3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ................................................................................................... 28 3.1. Iskolánk egészségnevelési programja ....................................................................................................... 28 4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLAI SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI .............................................................................................................................................................................. 31 4.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .......................................................................................... 31 4.2. Együttműködés a szülőkkel ....................................................................................................................... 32 4.3. A kollégiumok szerepe ............................................................................................................................... 34 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, OSZTÁLYFŐNÖKI FELADATOK............... 34 5.1. A nevelő-oktató munka feladatai iskolánkban.......................................................................................... 34 5.2. Nyomonkövetés......................................................................................................................................... 36 6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ......................................................... 37 6.1. Különleges bánásmódot igénylő tanulók .................................................................................................. 38 6.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók............................................................................ 42 7. INTÉZMÉNYÜNK TANULÓI ........................................................................................................................................ 42 7.1. Tanulóink összetétele ................................................................................................................................ 42 8. TANULMÁNYOK ALATTI ÉS ALKALMASSÁGI VIZSGÁK ....................................................................................................... 44 9. AZ ISKOLÁBA VALÓ BEIRATKOZÁS............................................................................................................................... 44 9.1. Új tanulók felvétele ................................................................................................................................... 44 9.2. Tanulók átvétele más iskolákból ............................................................................................................... 45 9.3. Intézményen belüli átjárhatóság egyes iskolatípusok, képzési formák között .......................................... 45 10. ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK OKTATÁSA ...................................................................................................... 46 11. MÁS KULTÚRÁBÓL ÉRKEZŐ TANULÓK BEILLESZKEDÉSÉT SEGÍTŐ INTERKULTURÁLIS PROGRAM ............................................... 46 11.1. Helyzetelemzés ........................................................................................................................................ 46 11.2. Tapasztalataink ....................................................................................................................................... 46 11.3. Konkrét feladataink ................................................................................................................................. 47 12. AZ IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................................................................................... 54 12.1. Prevenció ................................................................................................................................................. 54
2
12.2. Együttműködés külső szervezetekkel ...................................................................................................... 55 HELYI TANTERV ...........................................................................................................................................56 1. VÁLASZTOTT KERETTANTERV .................................................................................................................................... 56 2. KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ, ILLETVE SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK.................................................. 56 2.1. Nappali rendszerű óratervek ..................................................................................................................... 57 2.2. A nem nappali rendszerű gimnáziumi osztályok óratervei ........................................................................ 57 2.3. Szakközépiskolai óratervek ....................................................................................................................... 57 2.4. Szakképző évfolyam óratervei ................................................................................................................... 58 2.5. Szakiskolai óratervek ................................................................................................................................. 58 2.6. Nem nappali rendszerű általános iskolai osztályok óratervei ................................................................... 58 3. TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK ............................................................................................ 94 4. A PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ........................................................................................... 95 4.1. Az iskola magasabb évfolyamba lépés feltételei ....................................................................................... 95 4.2. Szóbeli beszámoltatás nappali tagozaton, közoktatási évfolyamokon ..................................................... 95 4.3. Írásbeli beszámoltatás nappali tagozaton, közoktatási évfolyamokon .................................................... 97 4.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai .......................................... 99 4.5. A nevelő-oktató munka feltételei ............................................................................................................ 100 5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ÉS TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA, A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ........ 101 5.1. A mindennapos testnevelés feladatainak végrehajtását szolgáló program ........................................... 101 5.2.Testi nevelés lehetőségei iskolánkban...................................................................................................... 101 6. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ........................................................ 102 6.1. Választható tantárgyak ........................................................................................................................... 102 6.2. Tanórán kívüli foglalkozások, versenyek ................................................................................................. 103 7. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÉS TÉMAKÖREI ............................................................................................. 104 7.1. Irodalom .................................................................................................................................................. 105 7.2. Magyar nyelv........................................................................................................................................... 106 7.3. Történelem .............................................................................................................................................. 107 7.4. Élő idegen nyelvek ................................................................................................................................... 108 7.5. Matematika............................................................................................................................................. 109 7.6. Fizika ....................................................................................................................................................... 110 7.7. Biológia ................................................................................................................................................... 111 7.8. Földrajz .................................................................................................................................................... 112 7.9. Informatika .............................................................................................................................................. 114 7.10. Rajz és műalkotások elemzése .............................................................................................................. 115 7.11. Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek ............................................................................ 116 7.12. Magyar mint idegen nyelv..................................................................................................................... 117 7.13. Kémia .................................................................................................................................................... 118 7.14. Testnevelés ............................................................................................................................................ 120 7.15. Társadalomismeret ............................................................................................................................... 121 7.16. Emberismeret és etika témakörök ........................................................................................................ 122 7.17. Ember-, társadalomismeret és etika ..................................................................................................... 122 7.18. Művészettörténet .................................................................................................................................. 123 8. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, A TANULÓK MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI ................................................. 125 8.1. Egyéni fejlesztési terv .............................................................................................................................. 125 8.2. Szöveges értékelés................................................................................................................................... 126 8.3. Numerikus értékelés (az osztályzat) ........................................................................................................ 126 8.4. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái ....................................................................................................................................................................... 127 9. A CSOPORTBONTÁSOK MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ....................................................................................................... 131 10. EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS ............................................................................................................. 132 10.1. Egészségnevelési program .................................................................................................................... 132 10.2. Iskolánk környezeti nevelési programja ................................................................................................ 132 11. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ PROGRAM ............................................................................................. 134 11.1. Helyzetfeltárás ...................................................................................................................................... 134 11.2. Diagnosztizálás...................................................................................................................................... 135 11.3. Segítő tevékenységeink formái ............................................................................................................. 135 11.4. Az esetleges juttatások és ösztöndíjak rendszere ................................................................................. 136
3
12. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ELISMERÉSE, JUTALMAZÁSA ....................................................................................... 136 13. A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM TANANYAGA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZERE .................................................................. 137 13.1. A nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás általános és közvetlen céljai ...................................... 137 13.2. Fejlesztési feladatok .............................................................................................................................. 138 13.3. Nyelvtanítás a 10-13. évfolyamon......................................................................................................... 140 SZAKKÉPZŐ ISKOLÁNK SZAKMAI PROGRAMJA ...............................................................................141 1. SZAKKÉPZÉSI RENDSZERÜNK JELLEMZŐI..................................................................................................................... 141 1.1. Szakközépiskolai képzés .......................................................................................................................... 141 1.2. Szakiskolai képzés ................................................................................................................................... 141 1.3. Szakiskolai felzárkóztató képzés ............................................................................................................. 141 2. A SZAKMAI KÉPZÉS GYAKORLÓHELYEI ............................................................................................................ 142 ZÁRÓ DOKUMENTUMOK ..........................................................................................................................143 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, A JÓVÁHAGYOTT PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS LEHETŐSÉGEI. ......................................................................................................................................................... 143 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁNAK DOKUMENTUMAI ....................................................................................... 143 (JEGYZŐKÖNYVEK) .............................................................................................................................................. 143 2.1. Az Iskolai Diákönkormányzat nyilatkozata ............................................................................................. 145 2.2. A nevelőtestület nyilatkozata .................................................................................................................. 146 2.3. A Szülői Szervezet nyilatkozata ............................................................................................................... 147 2.4. Az iskolai Egészségügyi Szolgálat nyilatkozata ....................................................................................... 148 MELLÉKLET ................................................................................................................................................149
4
BEVEZETŐ RÉSZ 1. Iskolánk bemutatása - A kezdetektől napjainkig 1950 márciusában született egy elhatározás, hogy „létesíteni kellene a textilgyárak karéjában,
valahol
Óbudán,
egy
vegyész
jellegű
műszaki
középiskolát.”
A terveket hamarosan a megvalósítás követte, s így 1950 szeptemberében– textilvegyipari ágazaton – megindult az első tanév. Az 1950-es évek első felében folyamatosan bővült iskolánk profilja: megindult a bőrvegyipari,
majd
a
papíripari
ágazaton
is
a
képzés.
1955-ben iskolánk felvette Than Károly nevét. Az 1980-as évektől kezdve egyre színesebbé vált oktatási kínálatunk: 1983-ban a szakmunkás,
majd
1990-ben
a
gimnáziumi
képzést
indítottuk
el.
1997-ben iskolánkat összevonták a Bolyai János Textilipari Szakközépiskolával. 2001-ben intézményünkbe integrálták a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium felnőttoktatási tagozatát. Az átszervezések következtében intézményünk a főváros egy nagy hagyományokkal rendelkező, sokoldalú képzési centrumává vált. A század végére kívülről-belülről megújult iskola nevelőtestületének legfontosabb céljai a tradíciók megőrzésén, a hagyományok ápolásán keresztül az inkluzív pedagógiai kultúra gyakorlása, a pedagógiai innovációk támogatása és a környezeti nevelési tevékenység előtérbe helyezése.
2. Az iskola környezete A Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola fővárosunk budai oldalának felnőttoktatást is folytató középfokú iskolája. Kedvező földrajzi helyzetünknek köszönhetően közel helyezkedünk el mind Budapest kulturális csomópontjaihoz, mind a Pilis és a Budai-hegység természeti értékeihez. Elsősorban II. és III. kerületi diákok jelentkeznek intézményünkbe, ám színes kínálatunknak köszönhetően vonzáskörzetünk nem csak Budára, hanem Pest középső és északi területeire, valamint a fővárosi agglomeráció nyugati oldalára is kiterjed. Iskolánk a Rózsadomb lábánál, a főváros II. kerülete Újlak nevű részén található. Az intézmény mellett található Zsigmond térről két forgalmas főútvonal indul ki. A Bécsi út és a Lajos utca vonala egyre gyorsuló tempóban alakul át korszerű irodaházak és lakótömbök 5
alkotta modern városrésszé. A fokozatosan kirajzolódó, vegyes funkciójú negyedbe szervesen illeszkedik a kívülről és belülről is igényesen felújított, korszerű Than Károly Ökoiskola. Az állandóan változó gazdasági, társadalmi és munkaerő-piaci környezetben iskolánk úgy kínál sokféle képzést, hogy hagyományait továbbra is ápolja, értékeit megőrzi - emellett azonban rugalmasan alkalmazkodik az oktatási intézményekkel szemben megfogalmazódó mindenkori társadalmi elvárásokhoz.
3. Iskolánk szakemberei A pedagógusok ideális nevelő és oktató munkájának feltételei minden szempontból biztosítottak intézményünkben, ugyanakkor az évről-évre változó összetételű diákság jelentette természetes pedagógiai kihívás szükségessé teszi, hogy egyfelől hatékonyabban használjuk fel a meglévő személyi feltételeinkben rejlő lehetőségeinket, másfelől azok céltudatos továbbfejlesztésére törekedjünk. Iskolánkban számos olyan szakképzettséget is igénylő feladatkör van (például szociális munka, gondozás, konfliktuskezelés, eszközök karbantartása,
stb.),
amelyeket
költségvetési
fedezet
híján
részben
pedagógus
munkatársaink látnak el. Törekszünk ezen tevékenységek szakszerű munkaerővel történő ellátására. Az iskolában folyó munka színvonalának megőrzése érdekében arra ösztönözzük iskolánk pedagógusait és dolgozóit, hogy a kínálkozó továbbképzési lehetőségeket kihasználva ismereteiket folyamatosan bővítsék és naprakészen tartsák, esetleg újabb végzettség megszerzésére törekedjenek.
4. Iskolánk kapcsolatrendszere 4.1. Fenntartói kapcsolat Az iskola 2013. 01. 01-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége. Az iskola szakképző intézmény is, ezért a KLIK Szakképzés-szervezési Főosztály Szakképzési Osztálya gyakorolja mind a működtetéssel, mind a szakmai irányítással kapcsolatos fenntartói jogokat.
6
4.2. A szülőkkel való kapcsolat A szülőkkel való kapcsolattartással a Nevelési Program 4., „A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok, a kapcsolattartás formái” című fejezet 4.2. „Együttműködés a szülőkkel” c. részében foglalkozunk részletesebben.
4.3. Oktatási intézményekkel való kapcsolat A vonzáskörzetünkbe tartozó általános iskolák 7. és 8. osztályosai számára környezeti nevelési versenyt szervezünk. Részt veszünk a pályaválasztást segítő programokban (iskolabörzék, nyílt hét). A középiskolák közül elsősorban a környezetvédelmi képzést (is) folytató iskolákkal szoros a kapcsolat. Szintén szoros kapcsolatot ápolunk azokkal az iskolákkal, amelyekkel egyes projektekben (TÁMOP-3.1.4., Dobbantó…) együtt dolgoztunk. A különböző oktatási és pedagógiai programok keretében rendszeren részt veszünk más iskolák szakmai rendezvényein, bemutatóin, előadásain és workshopjain, ahogyan hasonló alkalmakkor mi is szívesen vendégül látjuk őket. A külföldi oktatási intézmények közül legfontosabb partnerünk a Drezdában működő Sächsische Bildungsgesellschaft für Umweltschutz und Chemiederufe képzőközpont. Évente több diák tanári kísérettel utazik hozzájuk tapasztalatszerzés céljából, továbbá közös projektekben (Leonardo, Comenius-programok) veszünk részt. Pályázati forrásokat felhasználva más német városokban működő középiskolákkal is szervezünk diákcsereprogramokat. Nagy hangsúlyt fektetünk a külhoni magyar iskolákkal való szoros kapcsolatra, cserediákprogramokra. A Határtalanul Program keretében felvettük a kapcsolatot több, határon túli magyar iskolával. Elsősorban az Adai Műszaki Iskolával szoros a kapcsolatunk. UNESCO Asszociált Mintaiskola lévén aktív tagjai vagyunk az UNESCO Társult Iskolai Hálózatnak, jó kapcsolatokat ápolunk magyar tagjaival. A felsőoktatási intézményekkel kötött együttműködési megállapodások alapján a hallgatók számára egyetemi gyakorlóhelyet biztosítunk. Legfontosabb partnerünk az ELTE. Az otthonuktól távol lakó diákjaink esetében elsőrangú fontosságú, hogy kiváló és hatékony kapcsolatot ápoljunk a nem csak a szállást biztosító, hanem számos más pedagógiai és oktatási feladatot is ellátó kollégiumokkal.
7
4.4. Oktatást segítő szervezetekkel és egyéb intézményekkel való kapcsolat Az oktatási ügyekkel foglalkozó minisztérium a köznevelési törvényben meghatározott kérdésekben nyújt szakmai irányítást feladatainkhoz. A környezetvédelmi és a vízügyi ügyekkel
foglalkozó
minisztériumnak
a
környezetvédelem
–
vízgazdálkodás
szakmacsoportban folyó képzéssel összefüggő kérdésekben van jelentős szerepe. A kamarák az aktuális jogszabályok alapján részt vesznek a szakmai gyakorlati oktatás feltételrendszerének ellenőrzésében. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet a szakmai tanulmányi versenyek szervezésével, az írásbeli és szóbeli vizsgák tartalmi követelményeinek kidolgozásával, tanártovábbképzésekkel segíti az iskolai munkát. Az Oktatási Hivatal irányítja a kompetenciamérések és a tanulmányi versenyek lebonyolítását. Az érettségi vizsga szervezésével kapcsolatos feladatokat a területileg illetékes kormányhivatal látja el. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet által kínált pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat rendszeresen igénybe vesszük. Diákjainkat elindítjuk az intézmény által szervezett versenyeken. Szorosan együttműködünk az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel, és bekapcsolódunk az általa vezetett szakmai programokba. A
Tankönyvkiadók
által
szervezett
eseményeinken
pedagógusaink
rendszeresen
megjelennek, és megismerkednek a legfrissebb újdonságokkal. A rendezvényeken gyakran közvetlen kapcsolatba kerülnek a tankönyvek szerzőivel. Nehéz sorsú diákjaink magas száma miatt szoros kapcsolatban állunk az illetékes családsegítő központokkal, nevelési tanácsadókkal és gyermekjóléti szolgálatokkal. Közös munkánk a köznevelési törvény betartatására, és a családok, illetve a diákok eredményesebb beilleszkedésére irányul. A más kultúrából érkezett, menekült, vagy rendezetlen státuszú tanulók esetében szoros kapcsolatot tartunk fenn a menekülteket befogadó Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal, a bicskei Befogadó Állomással és a menekültekkel foglalkozó állami intézményekkel. Pedagógusaink munkájának hatékonyabbá tétele céljából törekszünk a szaktanácsadói szolgáltatások igénybevételére.
8
4.5. Támogató civil szervezetekkel való kapcsolat Szoros kapcsolatot ápolunk azokkal az egyesületekkel, civil és egyházi szervezetekkel, illetve szociális munkásaikkal, akik a hozzánk más kultúrából érkezett, nem magyar anyanyelvű, migráns tanulókkal foglalkoznak, beilleszkedésüket gondos munkával támogatják. Iskolánkat számos szervezet és alapítvány támogatja a legkülönbözőbb formában. Jelentős részük sikeres pályázataink eredményeképpen egy-egy előre meghatározott oktatásinevelési cél elérését támogatja. Partnereink másik csoportja intézményünket természetbeni juttatással segíti. Diákjaink számára jelentős kedvezményeket nyújtanak, hirdetési felületet adnak iskolánknak, illetve más módon is támogatják az oktató-nevelő munkát.
9
NEVELÉSI PROGRAM 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 1.1. Iskolánk értékrendszere (alapelvek, irányok) Valljuk,
hogy
a
tanítás
olyan
kompetenciafejlesztési
folyamat,
melynek
az
ismeretközvetítés, a képesség- és készségfejlesztésen túl attitűdformáló szerepe is van. A tudás minőségét és értékét a mindenkori gazdasági-társadalmi viszonyok határozzák meg, de mindenképpen a világban való eligazodás, a problémamegoldás, a szakértelem eszköze. A tanulás céloktól értékelésig történő tervezése során, nagy hangsúlyt fektetünk az elmélet és gyakorlat, ismeret és alkalmazás egyensúlyára annak érdekében, hogy az ismeretek és a képességek jól kidolgozott, hatékonyan együttműködő rendszerét alakítsuk ki, mely a mindennapi életben és a munkaerőpiacon is hasznos, értékes tudáshoz juttatja diákjainkat. Mindennapi munkánk során olyan tanulási környezetet igyekszünk teremteni, ami elősegítheti kialakítani diákjainkban azokat az önszabályozási stratégiákat, melyekkel a későbbiekben saját tanulásuk irányítójává válhatnak. A tanítási-tanulási folyamat tervezésénél fontos szempontnak tartjuk a tanulás iránti motiváció felerősítését, a tanulás vonzóvá tételét, mellyel pozitív attitűdöt teremtünk az élethosszig tartó tanuláshoz is. Ennek érdekében olyan élményalapú oktatásra törekszünk, melyben jelentős szerephez jutnak a kreatív-produktív feladatok, a játékok, az interaktív órák, a módszerek és munkaformák sokszínű és változatos alkalmazása. Alapelveink között szerepel az egészség megóvására, a természetes és épített környezet védelmére, a fenntartható fejlődésre irányuló nevelés is. Intézményünk befogadó iskola, ami a heterogén tanulócsoportokon túl a nevelőtestület szemléletében és hozzáállásában is tükröződik. Alapelveink között fontos helyet foglal el a toleranciára nevelés, a kulturális és személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartása. Fontosnak találjuk az együttműködést, az iskolai élet minden szintjén megvalósuló kooperációt. Olyan együttműködés kialakítására törekszünk, melyben a diákok, a szülők és a nevelőtestület tagjai képesek egymással hatékonyan kommunikálni, összhangban dolgozni.
10
1.2. A nevelő-oktató munka céljai Nevelő-oktató munkánk célja, hogy a hozzánk kerülő fiatalok a tanítási-tanulási tevékenység
eredményeképpen
megvalósíthassák
önmagukat;
lokális
és
globális
problémákra nyitott, valamint önmaguk és környezetük iránt felelős, azok érdekében cselekedni tudó és akaró egészséges felnőtt emberekké váljanak. Életük tudatos választások és döntések sorozata legyen, megfeleljenek a tudásalapú társadalom kihívásainak, erkölcsös, önálló életvitelre képes, a magánérdeket a köz érdekével összeegyeztetni képes, felelős állampolgárokká váljanak. Információs társadalomban élünk. A roppant ingergazdag, gyorsuló, multimédiás világunkban lévő korlátlan és ellenőrizhetetlen információszerzés számtalan veszélyt rejt magában. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megtanuljanak eligazodni a rájuk zúduló információáradatban, és képesek legyenek megkülönböztetni a minőségi tartalmat a másodrangútól. Az esélyegyenlőség megteremtése és a társadalmi mobilitás elősegítése révén a társadalmi kirekesztődést kívánjuk megakadályozni. Interkulturális programunkkal azt szeretnénk elérni, hogy felkeltsük diákjaink érdeklődését más népek kultúrája iránt, illetve a más kultúrából érkező diákok számára lehetőséget biztosítsunk a beilleszkedésre. A különböző anyanyelvű és állampolgárságú tanulók közös nevelésével kívánjuk erősíteni az anyanyelv és kultúra megbecsülésére és ápolására, illetve mások anyanyelvének és kultúrájának megismerésére, megértésére és elfogadására irányuló pozitív attitűdöt. Célunk, hogy diákjaink önálló véleménnyel rendelkező autonóm személyiséggé váljanak, másfelől a társadalom aktív tagjaiként képesek legyenek szűkebb és tágabb környezetükben egyaránt megtalálni és megállni a helyüket. Életvitelük építő jellegű legyen, melynek keretében óvják egészségüket, természetes és épített környezetüket. Az iskolai élet minden területén olyan értékek közvetítésére törekszünk,
melyek
által
tanulóink
segítőkész,
felelősségteljes,
embertársaikkal
együttműködő, kompromisszum kész, megfelelő vitakultúrájú szociomorális emberekké válnak. Nagy hangsúlyt fektetünk tehetséges tanulóink képességeinek azonosítására és a tehetséggondozásra.
11
1.3. Kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai oktató-, nevelőmunka alapja a Nemzeti Alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése, melyek lehetővé teszik a tanulók változásokhoz való rugalmas alkalmazkodását, a változások befolyásolását, így saját életminőségük alakítását. Törekednünk kell az ehhez szükséges ismeretek átadására, a képességek kialakítására és fejlesztésére, a pozitív attitűd elérésére. Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatjá a másik területhez elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. 1.3.1. Anyanyelvi kommunikáció Anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését megőrzését és közvetítését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban, képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységben, a társas valóság formálásában.
12
Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését, a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.
1.3.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és 13
társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A
kommunikatív
nyelvi
kompetencia
lexikális,
funkcionális,
grammatikai
és
szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.
1.3.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve 14
a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható.
1.3.4. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása
az
emberi
vágyak
és
szükségletek
kielégítése
érdekében.
A
természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést 15
az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot.
1.3.5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő 16
eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhet� információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban.
1.3.6. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására.
Az
állampolgári kompetencia
lehetővé teszi,
hogy a
társadalmi
folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív 17
elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján). A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság.
1.3.7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek
megragadására.
Ez
tudást,
kreativitást,
újításra
való
törekvést
és
kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és 18
magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában.
1.3.8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, 19
a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása. A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban.
1.3.9. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, 20
hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, kérjen. A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza.
1.4. Hagyományápolás és éves iskolai rendezvények A hagyományok kialakítása és ápolása fontos szerepet játszik a tanulók érzelmi és szociális fejlődésében. Ezért a tanév során igyekszünk számos lehetőséget kínálni a közös ünneplésre, megemlékezésre. Diákjainkkal közösen készülünk nemzeti ünnepeinkre, az aradi vértanúk, a kommunista és egyéb diktatúrák, holokauszt áldozatainak napjára, a Nemzeti Összetartozás Napjára, csakúgy, mint az iskolánk névadójához kapcsolódó megemlékezésekre. Névadónk emlékének őrzése céljából Than Károly sírját rendszeresen gondozzuk, Than Károly szobrát megkoszorúzzuk; évente a Than Károly Atlétikai Bajnoksággal emlékezünk meg róla. Az iskolához, kisebb közösségekhez és a különböző kultúrákhoz való tartozás fontosságát számos éves rendezvény is erősíti. A tanév menetéhez kapcsolódó események (tanévnyitó, szalagavató, ballagás, iskolagyűlés) mellett fontos szerepet kapnak a szakmai (Nyitott kapuk) és a lehetséges szabadidős (gólyatábor, osztálykirándulás, iskolai piknik, projektnapok) programok is. Az iskola életét az évente megrendezésre kerülő szaktárgyi versenyek, vetélkedők és tanulmányutak is színesítik. A hagyományápolással és az éves iskolai rendezvényekkel kapcsolatos feladatok elosztása és közösségépítő megvalósítása tantestületünk összehangolt munkájának eredménye. Az iskola életét és arculatát meghatározó tanárok előtti tisztelgés minden évben a Than Károly Emlékplakett, a Than Károly Aranygyűrű, a Than Károly Középiskola Örökös Tanára elismerések átadásával, teremavatással és az iskolai honlapon található virtuális „Than emlékszoba” fenntartásával történik.
1.5. A testi és lelki egészség ápolásával kapcsolatos feladatok Iskolánk egyik kiemelkedő feladata az egészségorientált, szenvedélybetegségeket elutasító életvitel iránti igény kialakítása, megszilárdítása a tanulókban. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók megértsék saját egészségük jelentőségét, rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, jártasságokkal, amelyekkel mind az egyes emberek, mind a közösség egészségének védelmét szolgálják. Ennek érdekében nevelési-oktatási feladataink 21
során nagy figyelmet szentelünk a higiéniával, betegségmegelőzéssel, fizikai és lelki függőségek elkerülésével, egészségvédelemmel, harmonikus családi életre neveléssel kapcsolatos tanórai és tanórán kívüli tevékenységeknek. Kiemelten fontosnak tartjuk tanulóink versenyeztetését, mert az egyéb területen gyengébben teljesítő tanulóink is sikerélményekhez juthatnak. A honvédelmi és rendészeti osztályaink tanulóit kiemelten motiváljuk minél több tradícionális futóversenyen való részvételre.
1.6. Az idegen nyelv oktatásával kapcsolatos feladatok Az idegen nyelvi órákon célul tűzzük ki más népek kultúrájának és szokásainak bemutatását, lehetővé téve ezáltal a szaktárgyi órák során az iskola által kitűzött nyitottság, a kulturális adaptáció és az európai egység gondolatának elsajátítását. A nevelési célokon túl oktatói feladataink közé a lehetőség szerinti nyelvi táborok, versenyek és klubok, mozi-, színház- és könyvtárlátogatások tartoznak. A nyelvoktatás iskolánkban kiemelt jelentőségű és magas színvonalú. Nyelvi munkaközösségeink koordinálásával tanulóink Leonardo- és Comenius-projektek keretében más országok iskolával dolgoznak együtt.
1.7. Más kultúrából érkező tanulók beilleszkedésével kapcsolatos feladatok Interkulturális programunk célja, hogy biztosítsuk más kultúrából érkező diákjaink számára a beilleszkedéshez szükséges támogatást. Ennek érdekében iskolánknak számos teendője van az együttműködés, a felzárkóztatás, a nyelvi hátrányok kiküszöbölése és a pszichoszociális támogatás területén. Olyan átfogó rendszer kialakítására törekszünk, mely elősegíti a más kultúrából érkező diákok zökkenőmentes beilleszkedését. Ehhez szükséges olyan együttműködési háló megszervezése, mely biztosítja a diákokat körülvevő pszichoszociális burkot. A megfelelő információáramlás érdekében feladatunk a szaktanárok, osztályfőnökök és a pedagógusok munkáját segítő szakemberek összehangolt munkájának megteremtése rendszeres esetmegbeszélő konzultációkkal. Feladatunk továbbá a tanulók, a tanárok és a szülők megfelelő tájékoztatása és felkészítése. Külön hangsúlyozzuk az osztályfőnökök felkészítését, mivel nekik hatalmas felelősségük van az osztályközösség kialakításában, a tanulók attitűdjének formálásában. A közösség- és személyiségfejlesztést a kooperatív 22
technikák tanórai alkalmazása is elősegíti. Szükséges továbbá a beilleszkedést, befogadást és haladást segítő tanórai és tanórán kívüli programok megtervezése és megszervezése. Ehhez kapcsolódva alkalmazunk egy jó tapasztalatok és gyakorlatok gyűjteményéből álló osztályfőnöki kézikönyvet, mely nagyban hozzájárul a külföldi tanulókkal foglalkozó pedagógusok eredményes munkájához. Más kultúrából érkező tanulóink számára az anamnézis felállítását követően biztosítanunk kell az egyéni fejlesztési terveket. Az egyéni haladást differenciált tanulásszervezéssel is segítjük. A fejlődés a bemeneti eredmények és a kimeneti célok megjelölésével a tanuló számára is követhetővé, motiváló erejűvé válik. Biztosítanunk kell tanulóink számára a kultúránkkal, iskolarendszerünkkel, iskolánk szerkezetével és szabályaival kapcsolatos tudnivalókat. Ehhez társadalmi-szociokulturális tananyagot biztosítunk. A nyelvi hátrányok leküzdésének érdekében feladatunk, hogy biztosítsuk a magyar mint idegen nyelv tantárgy magas óraszámban történő tanítását, melynek keretében tanulás-módszertani, társadalmi- és szociokulturális ismeretek átadása és szaktárgyi előkészítés is zajlik. Hazánk kultúrájába való beilleszkedés mellett segítenünk kell tanulóinkat saját kultúrájuk megtartására és bemutatására irányuló szándékukban is.
1.8. A kompetencia alapú oktatási program megszervezésével kapcsolatos feladatok Intézményünk a sikeres munkerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztését, a kompetencia alapú oktatás elterjesztését tartja a nevelési-oktatási folyamat egyik legfontosabb céljának. A hatékony önálló tanulás mint kulcskompetencia megvalósítása alapfeltétele annak, hogy diákjaink egyéb képességei is megfelelő módon tudjanak fejlődni. Ennek érdekében a 2009/2010-es tanévtől a kompetenciaalapú oktatás az iskola egyik alapfeladatává vált. Ez a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, új módszertani kultúra és eszközrendszer, illetve a hagyományostól eltérő oktatási formák és tanulásszervezési technikák bevezetését tette szükségessé. Ennek eredményeképpen az iskola kereteihez és lehetőségeihez igazítva feladataink között szerepel témahét, projektek szervezése és moduláris oktatási program szervezése.
23
1.9. A tanítási-tanulási folyamat során alkalmazott módszerek 1.9.1. Témahét A hagyományos oktatási formákat kiegészítve iskolánk témahetet szervez a tananyag komplex elsajátításának új formájaként. A témahéten a diákok a mindenkori éves munkatervben előre meghatározott témakört 3-5 tanítási napon keresztül, rugalmas időkeretek között, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. 1.9.2. Projektek Intézményünk új tanulásszervezési módszerként minden tanévben három hetet meghaladó projektet szervez, melynek középpontjába valós tennivaló, elvégzendő tevékenység áll. A diákok a projekt végére valamilyen tárgyi vagy szellemi produktumot hoznak létre a mindenkori éves munkatervben meghatározott tematika és technika szerint. 1.9.3. Moduláris oktatás Diákjaink ezzel az újfajta oktatásszervezési módszerrel a megjelölt témaköröket témák szerint csoportosítva tanulják, tevékeny résztvevőként és nem passzív befogadóként. A moduláris oktatási program megszervezése környezetvédelem, környezeti nevelés, egészséges
életmódra
nevelés,
érzelmi-erkölcsi
nevelés
jegyében
történhet
a
tanulócsoportok és az intézmény igényeinek megfelelően az éves munkatervben meghatározott módon. Egy-egy modul, több tantárgy tananyagához kapcsolódik, tanuló- és készségközpontú, lehetővé teszi a nyitott gondolkodást, a problémamegoldó képesség és a kreativitás fejlesztését gyakorlatorientált módon. 1.9.4. Differenciált oktatás Mivel tanulócsoportjaink összetétele meglehetősen heterogén, ezért elengedhetetlen olyan egységes alapokon nyugvó tanórai differenciálás, mely igazodik a tanuló képességeihez. Különösen a bizonyos területeken felzárkózásra szoruló (például SNI, BMT, migráns) vagy az egyes területeken jártasabb, tehetségesebb diákok esetében szükséges, hogy az órai munka differenciálásával segítsük őket sikeres továbbhaladásuk érdekében.
24
A differenciálás az egyénre szabott feladatok mellett kooperatív tanulási technikák formájában valósulhat meg legeredményesebben, ezért tantestületünk törekszik az ilyen jellegű tanulásszervezésre.
A differenciált oktatás figyelembe veszi a tanulók egyéni
képességeit és haladási ütemét, lehetőséget nyújt az egyéni fejlesztésre. 1.9.5. Kooperatív tanulási technikák A kooperatív tanulási technikák infrastrukturális feltételektől függő mind nagyobb arányú alkalmazása hozzájárul a sikeres tanórai differenciáláshoz, a kompetenciák megfelelő fejlesztéséhez. Kooperatív tanulási szituációban a diákok motiváltak, és mivel tanulásuk aktív tevékenységekhez kötődik, kiválóan fejleszti a problémamegoldás, elemzés, kutatás képességét. Mivel a diákok többféle típusú egyéniséggel dolgoznak együtt, az együttműködés során lehetőségük van mérlegelni a problémák megoldásának különféle javaslatait. Az együttműködés mint munkaforma és norma lehetővé teszi a diákok számára, hogy kifejezzék és képviseljék a közös munkában saját kulturális környezetükből származó értékeiket, segítve egymást a különböző nézőpontok megismerésében. 1.9.6. Infokommunikációs technológiai eszközök által támogatott tanórák A korszerű oktatás érdekében az informatikai eszközök használatát kiterjesztettük valamennyi szakórára. Az internet, a számítógép kínálta audiovizuális lehetőségek olyan többlettartalommal töltik meg a tanórákat, mely hozzájárul a tananyag elsajátításának eredményességéhez, a digitális kompetencia fejlesztéséhez. Ezért tantestületünk törekszik az infokommunikációs eszközökkel támogatott tanórák egyre nagyobb arányú bevezetésére minden tantárgy esetében. Pályázati források felhasználásával folyamatosan fejlesztjük az iskola infokommunikációs eszközállományát.
1.10. Nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eszközök és eljárások rendszere Iskolánkban a nevelés elsősorban személyes példamutatással történik. A pedagógus személyiségével próbálja a diákokat helyes útra terelni. A pszichológiailag és pedagógiailag jól felkészült tanári kar a helytelen magatartást igyekszik megelőzni, illetve korszerű módszerekkel korrigálni. A fegyelmezés során is mindig a tanár segítő szerepe kerül előtérbe. A legtöbb alkalommal inkább csak jelzésekkel (hangsúly, tekintet), proxemitáskontrollal (a pedagógus és a diák 25
közötti fizikai távolság csökkentésével), gyakran humorral, vagy a csábító tárgyak időleges eltávolításával
(mobiltelefon, újság, könyv
az
óra idejére történő elvételével)
fegyelmezünk. Büntetéshez csak a legszükségesebb esetekben folyamodunk. Ennek következménye is sokszor az iskola falain belül marad. Ezen pedagógiai eszközök eredménytelensége vagy nagyon súlyos fegyelemsértés esetén fegyelmi büntetési eljárást kezdeményezhetünk. Nevelési céljaink megvalósítása érdekében olyan pedagógiai eszközöket és eljárásokat alkalmazunk, melyek figyelembe veszik a tanuló személyiségét, tudásszintjét, értelmi képességeit, igazodnak az aktuális szituációhoz, valamint a nevelést folytató pedagógus szemléletéhez. Nevelési eljárásainkat a következőképpen csoportosíthatjuk: A szokások és viselkedési formák kialakítását célzó közvetlen eljárásaink közé tartoznak a segítségadás, az ösztönzés, a megbízás, a gyakoroltatás, a számonkérés, az értékelés. A feladatokon és kortársi kapcsolatokon keresztül történő közvetett eljárásaink közé a közös célok kitűzése, közösségi tevékenységek megszervezése, a hagyományok kialakítása, és ápolása, a diákönkormányzat segítése tartozik. A magatartási modellek közvetítése a személyes példamutatáson túl beszélgetéssel vagy konkrét esetmegbeszélés során történik. Fontos szerepe van azonban olyan közvetett eljárásoknak is, mint a követendő egyéni és csoportos minták jutalmazása, irodalmi alkotások elemzése, színházlátogatás. A tudatosításra, meggyőződés-formálásra irányuló eljárásokban nagy szerepet kap a tanulók önálló elemző munkája, a beszélgetés és a vita. A drámapedagógia eszközeinek alkalmazása nagyban segítheti a pedagógus ilyen irányú munkáját. Hiszünk abban, hogy a pozitív tanári hozzáállás; az elfogadás, az odafigyelés és a szeretet megteremtheti azt a bizalmi kapcsolatot, melynek fenntartása érdekében a pedagógussal való hatékony együttműködés, a pozitív példák követése lesz a cél.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógiai programunk céljainak elérése érdekében az iskolai nevelés során középpontba helyezzük a tanulók személyiségét. Munkánkat iskolapszichológus segíti, aki jó tanácsokkal látja el pedagógusainkat, ugyanakkor saját maga is rendszeresen kapcsolatba lép diákjainkkal. Osztályfőnöki órákra látogat, és önismereti csoportot működtet az ifjúság 26
számára. Tanulóink a hét minden munkanapján személyesen is felkereshetik, és közösen megoldást kereshetnek gondjaikra. A harmonikus személyiség a Nemzeti Alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztésével, új tanulásszervezési utak alkalmazásával képes kibontakozni. A nevelőtestületünk által elérni kívánt legfontosabb személyiségfejlesztési célok elérésére elsősorban az új oktatás- és tanulásszervezési módszerekkel szocializált diákok képesek. Fontosnak érezzük, hogy a nálunk végzett diákok képesek legyenek a társaikkal való együttműködésre, a csoportmunkában, pármunkában és projektekben való közös gondolkodásra, alkotásra és kooperativitásra. A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák is fejlődnek. Ezáltal elősegítjük a szabályismeret fejlődését, a tanulás tanulásának folyamatos és állandó fejlesztését, az élethosszig való tanulás pozitív élményét és képességét, praktikusságának rögzülését. Tanulóinkat elfogadó, nyitott szemléletű emberekké neveljük, akik érzékenyek és támogatók a más kultúrájú diáktársaik befogadásában. Érzékenyítő csoportos foglalkozásaink célja a civilizációs eltérések sokkjának kezelése, valamint, hogy a többségi diákok segítsék a hozzánk érkezőket a kulturális és társadalmi beilleszkedésben. Támogatjuk a társas érzelmek és az egyéni önértékelés fejlesztésében mindkét fél számára pozitív segítő diákpárok megalakulását. A személyiség fejlesztésében primer szerepe van a helyes értékelési és önértékelési képesség kialakításának, ezzel összefüggésben fontos, hogy alkalmas legyen a legitimitás vizsgálatára, vagyis arra, hogy a normatív elvárásokhoz ne csak alkalmazkodjon, hanem azok megalapozottságát felül is vizsgálja, valamint a szociális extenzivitásra, hogy az iskolában elvárt magatartási és viselkedési, illetve teljesítménynormákat az iskolai közösségen kívül is alkalmazza. Ugyanakkor szükséges, hogy a tanulót relativitás is jellemezze, és jártas legyen a különböző normák közötti tájékozódásban és a köztük történő választásban. Ki kell alakulnia a reális önképnek, és az elképzelések és célok rendszeres felülvizsgálati képességének. Az érett személyiség jellemzője a logikus érvekre támaszkodó racionalitás, az önállóság, a kezdeményezőkészség, az innováció és kreativitás; az elképzeléseit kifejtő és megvalósító, ugyanakkor mások világlátását tiszteletben tartó magatartás, koherenciára és szenzibilitásra törekvés.
27
3. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 3.1. Iskolánk egészségnevelési programja Társadalmunk egyik alapvető gondja az életminőség romlása, az indokolatlan halálesetek rohamos növekedése. A leggyakoribb halálokok rizikótényezői között az egészségtelen életmód, az egészségre káros emberi magatartások szerepelnek. A probléma megoldását az emberi viselkedés alakításában kell keresnünk azokban az ismeretekben, amelyek a cselekvést előkészítik, a viselkedést meghatározzák. Az egészséges életmód nem a betegség hiányát jelenti, hanem egy preventív, aktív tevékenységet az életminőségfejlesztés érdekében. Az egészséges ember harmonikus együttélését külső és belső környezetével a fizikai, érzelmi, mentális, szociális, személyi és lelki- szellemi egészség együttesen biztosítja. 3.1.1. Alapelveink és módszereink Iskolánk egészségnevelési programja a legszélesebb értelemben vett megelőzés céljait szolgálja. Tudományosan megalapozott, helyes cselekvésre serkentő tervezett, szervezett és rendszeres tevékenység. Korszerű pedagógiai és megismerési, interaktív módszerek és saját élményű aktív részvétel révén történő ismeretelsajátítás és magatartásformálás. 3.1.2. Az iskolai egészségnevelés főbb területei Egészséges életmód - egészséges táplálkozás; mozgás, testedzés; egészséges környezet; lelki egészség megóvása, stresszhelyzetek kezelése, családi konfliktusok feloldási lehetőségei; a legális drogok (dohányzás, alkohol, gyógyszerek) veszélyei Elsősegélynyújtó tanfolyam – A Magyar Vöröskereszt bázisiskolájaként tanulóink számára külső előadó bevonásával szervezzük meg a képzéseket Szexuális felvilágosítás, párkapcsolatok - biológiai ismeretek; bensőséges kapcsolatok, tisztelet, felelősség; családtervezés, nőgyógyászati szűrővizsgálatok; szexuális úton terjedő betegségek Családi életre való felkészítés - a család; a gyerek, a szülő és az anya szerepe a családban; a nagyszülőkről és az idősekről; a szerelem, a szexualitás és a házasság, a válás 28
Drogprevenció - Programunkban a nemzeti drogstratégia elvei szerint megfogalmazott egészségfejlesztést mint komplex prevenciós módszert alkalmazzuk, amelyben lényeges elem a pozitív egészségfogalom, valamint a különböző – egészséges életvitelhez szükséges – készségek fejlesztése. Iskolánkban a nevelés keretében történő megelőzést célzó primer prevenció akkor a leghatékonyabb, ha nem pusztán információra épül, hanem megtanítja a fiatalokat a szociális környezetükkel való bánásmódra és pozitív alternatívát is nyújt. A
drogprevenciós
tevékenységünk
elemei:
önismeret,
énerősítés,
énelfogadás;
konfliktuskezelés; szorongásoldás; a drogmentes életvitelhez szükséges készségek fejlesztése; a drogfogyasztás pozitív alternatívái; korrekt tájékoztatás a drogok fajtáiról, hatásairól; a drogfogyasztás és árusítás jogi következményei; életmód-klub szervezése; kortárstalálkozókon való részvétel; kortársképzés; kirándulások a természetben; iskolai egészségnapok, tematikus osztályfőnöki órák, előadások, tanfolyamok. Rendszeres egészségügyi szűrés - orvosi vizsgálatok minden tanulónál terv szerint; fogászati, szemészeti és általános szűrés; védőoltások az ÁNTSZ előírásai szerint; tájékoztatás a különböző szűrővizsgálatokról Mozgás,
testedzés
-
testnevelési
órán;
délutáni
sportköri
foglalkozásokon;
sportversenyeken; kirándulások alkalmával, a mindennapos testnevelés keretében 3.1.3. Az egészségnevelési program megvalósítása Pedagógusok továbbképzése Pályázati forrásból folyamatosan törekszünk pedagógusaink képzésére, hogy minél felkészültebben tudják ellátni egészségnevelési programunkban vállalt feladatainkat. 9. évfolyamon: egymás megismerése, közösségformálás; önértékelés; az egészséges, szilárd énkép alapjai; a kudarctűrés képességének megszerzése; a lelki egészséget veszélyeztető tényezők; serdülőkori szorongás; dohányzás; alkohol; „igenek és nemek az életben” 10. évfolyamon: kommunikáció; barátságok; konfliktuskezelés; felelősség önmagunkért és egymásért; a családtervezés módjai; szexuális úton terjedő betegségek; AIDS
29
11. évfolyamon: a mozgás szerepe a szervezet egészséges működésében; táplálkozás, étrend; „én és a kilóim”; lelki egészség; felnőtté válás 12. évfolyamon: önismeret, pályaválasztás; férfi-női szerepek; család; relaxáció; jövőre irányulás – én ideálok; hogyan álljunk helyt a munkaerőpiacon Tanítási órákon Az osztályfőnöki órákon kívül elsősorban a biológia, a kémia, a testnevelés és a szakmai órák helyi tantervébe építettünk a témához tartozó kapcsolódási pontokat. Tanítási órákon kívül kortárssegítők képzése
egészségnevelési faliújság szerkesztése
iskolai egészségnap szervezése
iskolai sportnap szervezése
elsősegélynyújtás tanfolyam szervezése
a témával kapcsolatos kiállítások megtekintése
Speciális programok meghatározása Az iskolai ifjúságvédelem koordinálásában minden évfolyam tanulója számára rendszeresen tartunk drogprevenciós és bűnmegelőzési foglalkozásokat. Tanévenként több alkalommal is sor kerül külső előadók (rendőrségi szakemberek, orvosok, gyógyult egykori szenvedélybetegek) által tartott rendhagyó osztályfőnöki órákra. Együttműködünk a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársaival. A biológia tantárgy helyi tantervébe, illetve az osztályfőnöki órák egészségnevelésre fordított időkeretébe dohányzásmegelőző és alkoholprevenciós foglalkozásokat iktatunk be. 3.1.4. Az egészségnevelési program értékelése A működő programot folyamatosan értékeljük, a pedagógusok és diákok visszajelzései alapján. Figyelemmel kísérjük a diákattitűd változását, a tanár-diák, diák-diák viszony 30
alakulását,
növendékeink
kommunikációs
kultúrájának,
érdekérvényesítő,
problémamegoldó és stresszkezelő képességének fejlődését. 3.1.5. Segítő kapcsolataink Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó: a kapcsolattartást jogszabály rögzíti, de ezen túlmenően is kiegészítik a pedagógiai munkát. Iskolaorvos, védőnő: témaorientált biológia és osztályfőnöki órák tartásában tudnak segíteni Rendészeti szervek: az ORFK, BRFK Bűnmegelőzési osztályai rendszeresen tájékoztató jellegű előadásokat tartanak diákjaink számára. Egyéb szervezetek: munkánkat segítik többek között az Egészségvirág Egyesület, valamint a Családok Szövetsége a Világ Békéjéért és Egységéért nevű civil szervezet, az Emberbarát Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt.
4. Közösségfejlesztéssel, az iskolai szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok, a kapcsolattartás formái 4.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés fundamentuma három elemre támaszkodik: a megfelelő diákképre, a hiteles tanárképre és a vonzó iskolaképre. Az intézménybe érkező diákok ezekre vonatkozó elképzeléseinek közelítése és összehangolása az osztályfőnök és az iskola pedagógusainak közös feladata. Jó osztályközösségekből áll össze a jó iskolai közösség, amelyet hagyományaink ápolásán keresztül kívánunk tovább erősíteni a jövőben. Számos feladat vár még mind a tanári karra, mind pedig a diákságra. Valamennyi – a testi neveléssel, érzelmi-esztétikai neveléssel, környezeti neveléssel kapcsolatos feladatainknál részletezett – tradíciónk erősíti az iskolai közösségen belüli kohéziót. Az együttműködés további fokozását eredményezi az új tanulásszervezési eljárások bevezetése. A projektek, a kooperatív technikákat igénylő tananyag-feldolgozási
formák
és
a
csoportmunka
sikeres
megvalósulásához
elengedhetetlen a team-munka, amely erőteljesen fejleszti az együttműködési készséget, az alkalmazkodóképességet, a tűrőképességet és mások elfogadását. Segíti a szabályalkotás és szabálykövetés rögzülését. 31
Kiemelten érzékeny feladata van az osztályfőnöknek a külföldi, a nem magyar anyanyelvű és a más kultúrából érkezett tanulók iskolai integrálásában: a többségi tanulók közösségét megfelelő programokon keresztül fel kell készíteni a migráns diákok fogadására, érzékenyíteni szükséges az új tanulókkal való megfelelő bánásmódra, illetve csoportépítés során meg kell találni osztályközösségen belüli helyüket. Az osztályközösségek megfelelő színvonalú kialakulásáért az osztályfőnökök igen sokat tesznek az osztályfőnöki órák keretében és a tanórán kívüli foglalkozásokon. A tanórán kívüli elfoglaltságok csoportokon, osztályközösségeken túlmutatóan fejlesztik a koherenciát – például azonos érdeklődésűek közösségei alakulhatnak, s válhatnak erős egységgé a témahét alternatív módon szervezett foglalkozásain, az erdei iskolai foglalkozásokon, színház- és múzeumlátogatásokon, kirándulásokon. Az osztályfőnök a közösségi konfliktusok feldolgozásában és a közösségépítés folyamatában szakemberek segítségét kérheti. A szülők a képességfejlesztés, tehetséggondozás, de a hátrányos helyzet, a pedagógiai problémák megoldása szempontjából is a pedagógiai folyamat kulcstényezői. Partnerek, akik a legtermészetesebb módon elfogultak, de a közös érdek alapján megnyerhetők és együttműködésre készek. Nélkülözhetetlenek abban az érzelmi és értelmi ráhatásban, ami a pedagógiai munkában alapvető.
4.2. Együttműködés a szülőkkel A szülők egyénileg bármikor telefonos vagy személyes beszélgetést, konzultációt kezdeményezhetnek az osztályfőnökkel vagy a szaktanárokkal, akik – időpont egyeztetése után – készséggel állnak rendelkezésre. Nyitottak vagyunk mind a folyamatos, mind az alkalmi kapcsolattartásra. A tanulókkal kapcsolatos döntéseinket szóban és/vagy írásban közöljük tanulóinkkal és szüleikkel. Az egyéni problémák feltárására, az értesítések és üzenetek átadására többféle csatornát is használunk (iskolai hírlevél, levelezőlista, honlap, kapcsolattartó füzet, elektronikus napló és ellenőrző könyv). Gimnáziumi és szakközépiskolai osztályainkban, a nappali tagozaton a szaktanárok felelőssége, hogy folyamatosan vezessék az elektronikus naplót. Szakiskolai osztályainkban az osztályfőnökök negyedévenként ellenőrzik, hogy a tanulók beírták-e érdemjegyeiket. A felnőttoktatási osztályokban a tanulók tájékoztatása céljából negyedévente egyéni értékelő lapokat állítunk ki a vizsgaeredményekről. A kapcsolattartó füzet és az ellenőrző könyv az alapvető eszköze az olyan hivatalos üzenetváltásoknak is, mint a hiányzás igazolása, dicséret, beírás vagy a félévi bizonyítvány, stb. 32
Évente két alkalommal, szeptemberben és februárban tartjuk meg a szülői értekezleteket. A 9. évfolyamos diákjaink szüleinek szeptemberi értekezletén az iskolavezetés teljes létszámmal, továbbá valamennyi kezdő évfolyamon tanító pedagógusunk részt vesz. Rendkívüli esetben – az osztályfőnök, vagy a Szülői Szervezet kérésére – további külön értekezlet bármikor összehívható. Évente két alkalommal az iskola minden pedagógusa fogadóórát tart. Az előzetesen meghirdetett időpontokon felül igény szerint is minden vezető és szaktanár – előzetes időpont-egyeztetés után – felkereshető. A nevelőtestület javaslatára a szülő joga és kötelessége, hogy a gyermek számára a pedagógiai szakszolgálatot igénybe vegye. A Szülői Szervezet (Közösség) a szülők képviselőiből álló testület. Az iskola szülői szervezetébe az osztályok szülői közössége 2-2 főt delegálhat, akik minden szeptemberben, az első szülői értekezlet napján maguk választják meg elnöküket, tisztségviselőiket és képviselőjüket az Iskolaszékbe és a Than - Bolyai Alapítványba. A Szülői Szervezet (Közösség) önmaga határozza meg éves programját. A testület ülésein állandó résztvevő az iskola igazgatója és általános helyettese. Ezen a fórumon kérjük ki a szülők véleményét az iskolával kapcsolatos kérdésekről, és mód nyílik az iskola egészét érintő problémák megbeszélésére. Iskolánk szülői szervezete figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. Tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben, és az ilyen ügyek tárgyalásakor képviselője részt vehet - tanácskozási joggal - a nevelőtestület értekezletein. A szülői szervezettel az iskola igazgatója tartja a kapcsolatot. Működéséhez az iskola biztosítja a feltételeket. Évente nyílt napokat szervezünk – témahét, projektmunkákból készült kiállítás -, amikor betekintést engedünk az iskolában folyó nevelő-oktató munkába. Ezeken a napokon lehetőséget adunk az óralátogatásokra, a diákok iskolai életébe való bepillantásra; a tanítástanulás folyamatának, az alkalmazott hatékony tanulásszervezési eljárásoknak a megismerésére. Az iskola honlapja és Facebook oldala folyamatos és naprakész tájékoztatást nyújt a szülőknek, diákoknak, partnereknek az intézmény működéséről, a szakmai munkáról és a napi aktualitásokról.
33
Az elektronikus napló használatával a szülők napi szinten nyerhetnek betekintést gyermekük iskolai mindennapjaiba – figyelemmel kísérhetik osztályzataikat, késéseiket, hiányzásaikat; az elvégzett tananyag és a házi feladat tekintetében is tájékozódhatnak. Rendszeresen elektronikus Hírlevélben tájékoztatjuk a szülőket, pedagógusokat az aktuális eseményekről.
4.3. A kollégiumok szerepe Iskolánkhoz nem kapcsolódik közvetlenül kollégium, de az országos beiskolázás miatt 18 év alatti tanítványaink egy része kollégium lakója. Az intézményekkel és a gyerekek nevelőivel elsődlegesen az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök és adminisztrációs ügyekben a tanulmányi előadók tartják a kapcsolatot. Rendszeresen tájékoztatjuk a kollégiumokat rendezvényeinkről, programjainkról, a tanulók magatartásáról és előmeneteléről. Hasonlóan kapjuk meg mi is az információkat közös neveltjeinkről.
5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, osztályfőnöki feladatok 5.1. A nevelő-oktató munka feladatai iskolánkban Kiemelt fejlesztési feladataink közé tartozik, hogy megismertessük diákjainkat népünk múltjával, hagyományaival, nemzeti kultúránk értékeivel. Erre más kultúrából érkező tanulóinknak is nagy szüksége van, hiszen a beilleszkedéshez ez elengedhetetlen. Az aktuális nemzeti ünnepek szakóra keretén belül történő feldolgozása kiváló ismeretszerzési és megemlékezési alkalmat teremt, ezért szorgalmazzuk tanáraink ilyen irányú törekvéseit. El kell mélyítenünk diákjaink hazaszeretetét, de meg kell őriztetnünk nyitottságukat más népek és kultúrák eredményeinek megismerésére és megbecsülésére. Ennek érdekében az igényekhez és a lehetőségekhez igazodva olyan tanórán kívüli programokat (angol karácsony, tematikus délutánok, filmvetítés, multikulturális fesztivál, projektnapok) igyekszünk létrehozni, amelyek kiváló lehetőséget teremtenek a kultúrák közeledésére. Feladatunk a környezettudatosságra és a fenntartható fejlődés fontosságára való nevelés, melyet részletesen a környezetnevelési programunkban dolgoztunk ki. 34
Különösen fontos erősítenünk az európai egység gondolatát, mert az ország boldogulásának ez is egyik előfeltétele lehet. Fontosnak találjuk, hogy diákjainknak legyen önálló elképzelésük a saját szerepükről hazánk illetve Európa jelenében és jövőjében. Feladatunknak tartjuk, hogy tanulóink tudjanak és merjenek fellépni a rasszizmus és az idegengyűlölet valamennyi megnyilvánulási formája ellen. Ennek érdekében erősítenünk szükséges a tanulók igényét a szolidaritás és a tolerancia iránt, melyre az osztályfőnöki órák és a különböző közösségi rendezvényeink kiváló alkalmat teremtenek. Feladataink között szerepel továbbá diákjaink felkészítése az egészséges életre és a felnőttlét különböző szerepeire, melyre részletesebben egészségnevelési programunkban térünk ki. A tananyagtartalmon túl figyelmet kell fordítanunk a tanulási módszerek és stratégiák tanítására is. Olyan tanulási technikák átadására törekszünk, melyek segítségével diákjaink képessé válnak eljutni a számukra szükséges információkhoz, megválogatva, értékelve, ellenőrizve azokat. A tanulási folyamat tervezésénél figyelembe kell vennünk, és egységes alapokra épülő differenciálással kell kezelnünk az egyéni különbségeket. Fontosnak tartjuk, hogy a hatékony egyéni tanuláson túl megismerkedjenek a csoportos tanulás módszereivel és élményeivel is. Újonnan
belépő
pedagógus
kollégáinkat
tapasztalt
munkatársak
mentorálják,
megismertetik az iskolai hagyományokkal és eljárásrenddel. 5.1.1. A nevelő-oktató munka kiemelt feladatai gimnáziumban és szakközépiskolában Középiskolai osztályainknál kiemelt feladatunk az érettségi megszerzésére történő felkészítés az ahhoz szükséges ismeretek átadásával, és a készségek megfelelő színvonalú fejlesztésével. Olyan tudás kialakítása a célunk, mely által a diákok képessé válnak a gondolkodás legmagasabb szintjének, a kritikai gondolkodásnak az elsajátítására, mely magában foglalja az értésen, az ismereten és az alkalmazáson túl az analizálás és a szintetizálás képességét. Feladatunknak tartjuk, hogy támogassuk és segítsük a pályaválasztást, az önművelés igényének kialakítását, a felsőfokú intézményekbe való továbbtanulást. Az iskola megszervezi és koordinálja az érettségi vizsga feltételét képező 50 órás Közösségi Szolgálat teljesítésével kapcsolatos feladatokat. 5.1.2. A nevelő-oktató munka kiemelt feladatai szakiskolai osztályainkban Mivel szakiskolás diákjaink többsége nehéz családi körülmények között él, fontos feladatunknak tartjuk ezeknél a fiataloknál a társadalmi mobilitás elősegítését a 35
társadalomból való kirekesztődés (munkanélkülivé, hajléktalanná válás, drogos és alkoholista deviáns magatartás) megelőzése érdekében. A munkaerőpiac feltételeihez és igényeihez igazodva segítjük a szakmaszerzéshez szükséges ismeretek elsajátítását. lila Elengedhetetlen feladatunk az általános és szakmai ismeretek átadásán túl a tanulási képességek fejlesztése is. A társadalmi integrációt a közösségi tanulással, a páros és csoportos munkaformák alkalmazásával kívánjuk elősegíteni. A tanulás iránti motiváció, a műveltségbővítésre irányuló attitűd felerősítéséhez külső helyszínek igénybevétele szükséges. Ezt munkahelyi látogatások, külső iskolai gyakorlatok megszervezésével,
múzeumpedagógiai
foglalkozások
igénybevételével
igyekszünk
biztosítani. Szakmai és tanulási sikerélmények biztosításával, pozitív példákkal kívánjuk ösztönözni tanulóinkat az igényes munkavégzésre és a továbbtanulásra. A felzárkóztatásra szoruló diákoknál elsődleges feladataink közé tartozik a pozitív énkép és konstruktív életszemlélet, valamint a társas együttműködés feltételeinek megteremtése, a mentális, szociális és pályaorientációs felkészítés a szakmaszerzés iránti motiváció kialakítása céljából. A szakiskolai osztályokban, szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktató kollégánk munkáját szakmai mentor pedagógus-módszertani kérdésekben segítheti, mentorálhatja.
5.2. Nyomonkövetés Oktatási és nevelési erőfeszítéseink eredményességét végzett tanítványaink sikeressége mutatja. A siker maga – képzéstől függetlenül – rendkívül különböző formákat ölthet, ám felismerése és azonosítása erőtöbbletet nyújt munkánk folytatásához. Törekszünk arra, hogy távozó tanulóinkkal ne szakadjon meg a kapcsolat, ennek érdekében minden osztályfőnök legalább egy esztendeig kapcsolatban marad az osztályába járt diákokkal és követi azok életútját. Az osztályfőnökök életút-követési munkáját az osztályfőnöki munkaközösség-vezető fogja össze. A továbbtanulók nyilvántartása az iskolavezetés feladata. Valljuk, hogy a személyes példamutatásban rejlik a nevelő legnagyobb hatása, ezért intézményünk arra törekszik, hogy a nálunk végzett diákjaink akár pedagógusként, akár a nevelési-oktatási munkát segítő technikai dolgozóként iskolánk falai közé térjenek vissza. Támogatjuk egykori diákjaink összejöveteleit; bátorítjuk őket azok szervezésére, és szívesen helyt adunk találkozóiknak. Amennyiben meghívást kapnak, pedagógusaink örömmel vesznek részt az érettségi találkozókon.
36
6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő tanulóknak egyrészt azokat nevezzük, akik az iskolai alaptárgyakból azért nem tudnak kielégítően teljesíteni, mert ezeknél a tárgyaknál nehézséget jelent nekik a koncentrálás, az információ felvétele, feldolgozása és hasznosítása, jóllehet általános intelligenciájuk ezt nem indokolja, másrészt ide soroljuk a kiemelten tehetséges tanulókat. Iskolánkban számos ilyen diák tanul, közülük többen küzdenek a diszlexia, a diszkalkulia és a diszgráfia problémájával. Egészen más okai lehetnek a más kultúrából érkezett, jellemzően külföldi, migráns diákok tanulási nehézségeinek. A főként nyelvi nehézségeket tanulásszervezési sajátosságok és beilleszkedési problémák tetézhetik. A széles körű, kooperációt igénylő helyzetfelmérés és problémafeltárás a megfelelő tanórai differenciálást és a személyre szabott foglalkozást és értékelést segítik elő. Ennek reális egyéni haladási ütem megállapításában kell kifejeződnie. Nem magyar anyanyelvű tanulóink egyéni fejlesztési terv szerint haladnak. A kiemelten tehetséges tanulók, valamint a tanulási kudarcnak kitett, a tanulási zavarokkal küzdő tanulók névsorát a tanév folyamán az osztályfőnökök összesítik. A tanulási zavarokkal küzdő és tanulási kudarcnak kitett tanulóink esetében a diákokkal foglalkozó pedagógusok – a segítő szakemberekkel, például a fejlesztőpedagógussal együttműködve – meghatározzák a felzárkózást segítő egyéni haladás menetrendjét: a fejlődést, az ahhoz szükséges tevékenységeket, a haladási irányt, a követendő értékelés formáját, a felülvizsgálat idejét és az elérni kívánt célt is tartalmazó egyéni fejlesztési tervet dolgozhatnak ki. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő, személyre szabott programokat az osztályfőnök vezetésével, a diákkal foglalkozó pedagógusok közössége felügyeli. Legalább a félévi és az év végi osztályozó értekezleteken, de egyes esetekben negyed- és háromnegyed évenként a problémás tanulók előrehaladását részletesen is elemezzük. A nevelési értekezletek keretében az igazgató vezetésével az egyes osztályokban felmerült problémák kezelését és megoldását beszéljük meg. Amennyiben a tanuló egyéni fejlesztési tervvel rendelkezik, megvizsgáljuk az abban foglaltak megvalósítását, az esetlegesen elmaradt vagy korrekcióra szoruló feladatokat, s a továbblépés útját keresve meghatározzuk pótlásuk és alternatívájuk lehetőségeit. Az értekezletek végén meghatározzuk a következő időszak tennivalóit is. 37
A
törvényben
meghatározott
körű
diákok
számára
egyéni
fejlesztőpedagógiai
foglalkozásokat biztosítunk. Iskolánkban bizonyos tantárgyakból korrepetálásokat szervezünk Az évfolyamonként hetente egy órában, tanórákon kívül megrendezett foglalkozások kiscsoportokban zajlanak, a korrepetáló tanár, illetve a fejlesztőpedagógus egyéni fejlesztési terv alapján teremti meg a felzárkózás, az egyenlő hozzáférés feltételeit. A korrepetálások célja, hogy személyre szabott feladatokkal sikerélményhez juttassuk tanulóinkat. Célunk az, hogy egyfelől személyre szabott fejlesztési eljárás, speciális differenciálás révén, fejlesztőpedagógus és más szakemberek bevonásával az eredményes továbbhaladás reményében esélyegyenlőséget teremtsünk. Kiemelten fontos feladat a migráns tanulóink felzárkóztatása és fejlesztése. Az eredményesség fokozása érdekében tanáraink a differenciált tanítási módszert alkalmazzák, s a felzárkóztató, alternatív tantárgyi programokat és módszereket folyamatosan bővítik. Rendszeres, differenciálással és projektszervezéssel kapcsolatos továbbképzéseken vesznek részt, tanulócsoportjaikban alkalmazzák is az újszerű tanulásszervezési formákat, amelyek által lehetővé válik a különböző háttérrel rendelkező gyermekek egy csoportban való integrált nevelése-oktatása. Kiemelten tehetséges tanulóinkkal egyéni vagy tanórán kívüli foglalkozás keretében foglalkoznak pedagógusaink tehetségük kibontakoztatása érdekében.
6.1. Különleges bánásmódot igénylő tanulók 6.1.1. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók
A sajátos nevelési igény és a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémák felismerése a iskolának is feladata. A sajátos nevelési igényt szakértői bizottság és nevelési tanácsadó állapítja meg; iskolánk minden segítséget megad ezeknek a tanulóknak, hogy középfokú végzettséget szerezzenek.
Sajátos nevelési igényű tanulóinknak megfelelő szakértői vélemény birtokában az integrált oktatás mellett fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk. 38
A nehezen nevelhetőség fogalma viszont a különböző területeken megnyilvánuló súlyosabb és kevésbé súlyos magatartási rendellenességeket jelenti. Megítélését nehezíti, hogy egyfelől nem minden területen nyilvánul meg, másfelől erősen függ a felnőttek tűrőképességétől. Minden osztályba jár néhány fokozott odafigyelést igénylő gyermek, ám egyes osztályokban ez a szám jóval magasabb. Hangsúlyos pedagógiai feladatnak tartjuk, hogy ezekkel a tanulókkal egyénileg és csoportosan is foglalkozzunk. Az állandó gondozás érdekében, a mentálhigiéniai karbantartás folyamatosságáért az ifjúságvédelmi felelős és az iskolapszichológus felel, ugyanakkor a gyermek felől érkező jelzések dekódolásában kiemelt szerepe van a szaktanároknak, s különösen az osztályfőnököknek. A súlyosabb beilleszkedési és más nehézségekkel küzdő gyermekek számára előkészítő osztályokat indítunk. A fokozott odafigyelést igénylő diákok jelenléte is mutatja, hogy intézményünk inkluzív, befogadó iskola, így egyenlő esélyt ad minden diáknak tanulmányai folytatására; megteremtve az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Ahhoz azonban, hogy az esélyegyenlőség valós gyakorlat maradhasson, folyamatosan szükséges a pedagógusok továbbképzése, önképzése, és az együttműködés más segítőkkel. Együttműködés a segítő szakemberekkel
Iskolánkban kiemelt fontosságot tulajdonítunk az ifjúságvédelmi felelős, a szociális munkás KATI és az iskolapszichológus, valamint az osztályfőnöki munkaközösség együttműködésének. Noha az iskolai teljesítményre és magatartásra is negatívan kiható otthoni nehézségek észlelése esetén az osztályfőnökök és szaktanárok előbb a gyermekkel igyekeznek tisztázni a problémákat, ám a nehézségek megfelelő és szakszerű kezelése érdekében szükség esetén bevonják az illetékes iskolai szakembereket, például az iskolaorvost, az iskolapszichológust vagy védőnőt. Így minden egyes problémás esetben igyekszünk megtalálni a lehetőségét és a módját, hogy az érintett tanulók szükség szerint egyénileg is konzultálhassanak azokkal a segítő szakemberekkel vagy pedagógusokkal, akikben megbíznak. Hiszünk a segítő beállítódás nevelő és megtartó erejében. A próbálkozások sikertelensége, illetve tartós vagy átmeneti életviteli problémák esetén már a szülővel kezdeményezik a kontaktust, így lehetőség szerint a családdal együttműködve, a szükséges szakértői hálózat bevonásával kell előmozdítani a gyermek gyógyulását és beilleszkedését, megszüntetni magatartási zavarait. Szükség esetén az 39
ifjúságvédelmi felelős akár családlátogatással egybekötött környezettanulmányt is végezhet. Amennyiben ez a törekvés sem vezet eredményre, s a magatartási zavarok kiváltója maga a családi háttér (vagy hiánya), abban az esetben az ifjúságvédelmi felelős a nevelési tanácsadók és területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatok szakembereinek segítségét veszi igénybe. Együttműködés a kortársakkal
Bízunk a kortársak jótékony problémamegoldó és feszültségcsökkentő szerepében, így különösen támogatjuk a kortársak bevonását az egyes diákokra kidolgozott fejlesztési folyamatba. A diákoktól megtanult jó példák, a társak javaslatai és gondolatai iránt még a beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő tanulók is fogékonyabbak. Az iskolai integráció egyik leghatékonyabb eszköze, amikor a beilleszkedés úgynevezett diákpárok útmutatása alapján valósul meg. Pártoljuk nevelőink azon céltudatos és gyermekközpontú törekvéseit és technikáit, amelyek célja a konfliktuskezelés és probléma-feldolgozás. Ezért kezdeményezzük és támogatjuk diákjaink részvételét a kortárssegítő csoportok foglalkozásain. A tréningeken tanultakról növendékeink az osztályfőnöki órákon, s főként a gyakorlat alapján számolnak be társaiknak. A kortárssegítő csoportokkal a kapcsolatot az ifjúságvédelmi felelős tartja, aki a csoportok megszervezésének is aktív résztvevője. A beilleszkedést segítő és a magatartási zavarokat kezelő feladatok
Iskolánkba jelentkezett diákjainkkal – motivációs beszélgetés néven – már a tavasz folyamán párbeszédet kezdeményezünk, hogy az érkező tanuló félelme oldódjon. A beilleszkedést segítve, és nyitottságunkat mutatva a kötetlen beszélgetéseken nem csak tanárok, hanem az iskolai diákönkormányzat delegáltjai is részt vesznek, akik kérdéseikkel, válaszaikkal és tanácsaikkal segítik az új diákok integrációját. Más kultúrából érkezett (például migráns) tanulóink beilleszkedését szervezett tanórai, célirányos foglalkozások segítségével kívánjuk megkönnyíteni. Tanulmányi ügyekben történő és intézményen belüli eligazodásuk érdekében számukra egyéni segítő tanár- és diákpárok kialakítására törekszünk. Ugyanilyen nagy hangsúlyt fektetünk a tanórán kívüli vagy szabadidős foglalkozásokra, az integrációjukat elősegítő tematikus programokra. Az egyéni bánásmód megvalósítása és az integráció elősegítése érdekében az értékelésnél az osztályfőnököknek és a szaktanároknak figyelemmel kell lenniük a tanulók körülményeire. Beilleszkedésüket azáltal is segítjük, hogy az osztályközösséget előre felkészítjük kulturális különbözőségük megfelelő kezelésére, az együttélés és az elfogadás technikáira. 40
Kiemelt feladat, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő diákok játékos, örömteli formában sajátíthassák el az általános viselkedési szabályokat és az alapvető magatartási normákat. A pedagógusok feladata, hogy az említett diákok rendszeresen kapjanak olyan feladatokat, amelyek személyre szabottak, teljesíthetőek, és amelyek sikeres elvégzése hozzájárul pozitív önképük, munkamoráljuk és személyiségük fejlődéséhez. Különösen a szabadidős tevékenységek lehetnek alkalmasak arra, hogy alternatív, a megszokottól eltérő formában sajátítsák el az együttműködés, a szolidaritás és az alkalmazkodás technikáját. A tanulási kudarcokkal terhelt tanulóink nagy része ifjúságvédelmi aspektusból is veszélyeztetett, beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzd, a velük való foglalkozás tehát még összetettebb,
és
a
pedagógusok
illetve
a
pedagógiai
szakszolgálatok
fokozott
együttműködését igényli.
Segítségnyújtás a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz Törekvésünk, hogy segítséget nyújtsunk a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismeretek, kompetenciák elsajátításában. Egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező, de középfokú iskolába felvételt nem nyert tanulók befogadására is nyitott intézményünk. Inkluzivitásunk, pedagógiai értékrendszerünk, alapfilozófiánk jegyében lehetőséget biztosítunk a lemaradott, csellengő tanköteles fiatalok számára is. aki idősebb koruk ellenére még az alapfokú végzettséget sem szerezték meg. A tanulási kudarcaik enyhítéséhez, a képzés fontosságának felismeréséhez, a munka világába történő visszatalálásukhoz, érzelmi és mentális megerősítésükhöz, általános szocializációjukhoz befogadó iskolánk – az egyéni segítségnyújtás lehetőségének megőrzése mellett - minden feltételt biztosít, akár Köznevelési Hídprogramok indítására is kész. 6.1.2. Kiemelten tehetséges tanulók A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Pedagógusaink biztosak benne, hogy az adottságok, képességek feltárására, a kiemelkedő teljesítményre képesek kiválasztására egy tantestületnek tudatosan kell felkészülnie.
41
Ugyanígy biztosak abban is, hogy a tehetség kibontakozásaihoz nem csak a tanórai, hanem tanórán kívüli tevékenységek is szükségesek. Tanáraink elkötelezetten hisznek abban, hogy a tanulók kompetenciáinak fejlesztése során alkalmazott módszerek, a modern pedagógiai módszertan használata kimondottan alkalmas a differenciált oktatásra, az egyénre szabott fejlesztésre. Kiemelt figyelmet fordítunk a nem tantárgyi
tehetségek
–
szervezőkészség,
a
a
kommunikációs
készség,
és
a
kezdeményezőkészség – fejlesztésére, így juttatva diákjainkat az Európai Unióban is kompatibilis tudáshoz. Tehetséggondozásunk kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki.
6.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Hátrányos helyzetűnek célszerű tekinteni azokat a tanulókat, akik körülményeik miatt a társadalmi érvényesülésben akadályoztatva vannak, korlátozottak az alapvető szükségletkielégítési lehetőségeik, a szociokulturális hátterük az átlagoshoz viszonyítva alacsony. Az állami
nevelt
fiatalok
tanítása
kiemelt
feladatot
igényel
tanárainktól.
Az etnikai kisebbséghez tartozó, a más kultúrából érkező diákjaink a tanáraink segítő, egyéni bánásmódot alkalmazó nevelési módszereinek eredményeként az iskolai közösségbe megfelelően beilleszkednek. Az anyagi helyzetüket nemcsak alapítványi támogatással, iskolai segélyekkel, hanem a migráns tanulók oktatását támogató pályázatok benyújtásával is
próbáljuk
segíteni.
Hátrányos
helyzetű
tanulóink
támogatása
céljából
képességkibontakoztató és integrációs felkésztést szervezünk.
7. Intézményünk tanulói 7.1. Tanulóink összetétele Iskolánkat a színes képzési kínálatból fakadóan osztálytípusok sokrétűsége jellemzi. Ennek és iskolánk befogadó jellegének köszönhetően diákjaink a város különböző pontjáról érkeznek hozzánk, de egyre magasabb a Budapest vonzáskörzetéből bejáró, illetve külföldi diákok aránya is. Iskolánk olyan befogadó intézmény, amely a lehetőségekhez, illetve a diákok igényeihez és képességeihez igazodva igyekszik segíteni abban, hogy minden tanuló a számára megfelelő képzési formában tanulhasson. A hozzánk kerülő diákok
42
megfelelő továbbhaladására az osztálytípusok közötti átjárhatóság biztosításával is lehetőséget teremtünk. Tanulóink szociokulturális háttere meglehetősen heterogén. A különböző kulturális és családi háttérrel rendelkező diákok értelmi, érzelmi és szociális fejlesztése átgondolt és összehangolt munkát kíván a pedagógusoktól. Növendékeink többsége gimnáziumi osztályainkban tanul, kisebb hányada vesz rész szakközépiskolai illetve szakiskolai képzésben. Tanulócsoportjainkban magas számban vannak jelen hátrányos helyzetű fiatalok, és közöttük sok a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló is. Főleg szakiskolai osztályainkban figyelhető meg, hogy a csonka vagy alacsony iskolázottságú családi háttér gyakran
deviáns
környezetet
teremt,
mely
szocializációs
ártalmakhoz
vezet.
Évfolyamainkon a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink közül többen sajátos nevelést, differenciált bánásmódot igényelnek. Iskolánk számos más kultúrából érkező fiatal részére biztosítja a tankötelezettség teljesítésének lehetőségét. Külföldi tanulóink többsége főleg a harmadik országbeli, egy részük szülők nélkül, egyedül érkezik. Az eltérő kulturális, szociális háttérből fakadó esetleges problémákat, és tanulók közötti (értelmi, érzelmi, szociális) különbségeket az osztályfőnökök a szaktanárok és a pedagógusokat segítő szakemberek együttes és összehangolt munkájával igyekszünk kezelni a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások során. 7.1.1. Együttműködés a tanulókkal – a Diákönkormányzat, a diákság részvételi joga az intézményi döntési folyamatban Iskolánkban diákönkormányzat működik. Annak érdekében, hogy a tanulók élhessenek törvény adta lehetőségeikkel, és részt vehessenek az érdekeiket érintő döntések meghozatalában és az iskolai élet irányításában, évente Diákparlamentet tartunk. Összehívásáról és napirendjének meghatározásáról az Iskolai Diákönkormányzat gondoskodik. Elvárjuk, hogy tanítványaink az emberi méltóság tiszteletben tartásával minden őket is érintő kérdésről véleményt nyilvánítsanak. A diákönkormányzat dönt saját működéséről, a működésével kapcsolatos anyagi eszközök felhasználásáról, a hatáskörei gyakorlásáról, a tájékoztatási rendszer működtetéséről. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók többoldalú, az iskola életét és munkaszervezését érintő tájékoztatására. Ennek eszközei: osztályfőnöki órák, iskolai honlap, hírlevél, levelezőlisták, iskolarádió, közösségi oldalak, hirdetőtáblák, folyosókon kihelyezett elektronikus felületek. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol az iskola működését szabályozó 43
dokumentumok elfogadásakor és módosításakor, a diák-szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor. Működésüket a Köznevelési Törvény, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, a Házirend és a Diákönkormányzat szabályzatai határozzák meg. Az igazgató kiemelt vezetői feladata a diákság választott képviselőivel való együttműködés. Az év közben adódó problémáik megoldásához a tanulók a Diákönkormányzathoz, vagy közvetlenül tanáraikhoz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Szeretnénk a számos alkalommal
csak
formális
tevékenységet
gyakorló
Diákönkormányzat
munkáját
gyakorlatiasabbá tenni, a diákönkormányzati tagok részéről érkező kezdeményezéseket ezért örömmel fogadjuk, s lehetőség szerint a szervezettel együttműködve megvalósítjuk. A tanulókat közvetlenül az osztályfőnökök, a Diákönkormányzatot segítő tanár, az ifjúságvédelmi
felelős,
az
iskolaorvos
és
az
iskolapszichológus
segíti.
A
Diákönkormányzatot segítő tanár feladata, hogy gondoskodjék arról, hogy a diákok megfelelő tájékoztatást kapjanak minden kérdésről, amelyben az Diákönkormányzatnak döntési vagy véleményezési joga van.
8. Tanulmányok alatti és alkalmassági vizsgák A tanulmányok alatti vizsgákat az iskola Tanulmányi és vizsgaszabályzata és a Tanulmányok alatti vizsgák szabályzata rögzíti.
9. Az iskolába való beiratkozás 9.1. Új tanulók felvétele Intézményünk befogadó jellegénél fogva nem szervez és nem vár el központi írásbeli felvételi vizsgát. Tanulóink a rendes felvételi eljárás során az általános iskolai eredményeik alapján kerülnek intézményünkbe. Rangsorolásuk ez alapján történik. A hozzánk jelentkező tanulók a jelentkezést követően motivációs beszélgetésen vesznek részt. Iskolánkba a felvételi kérelmet a hivatalos jelentkezési lapon lehet benyújtani az általános iskolában. A jelentkezési lapon tanulmányi területeink közül több is megjelölhető. Intézményünk a beérkező jelentkezési lapok alapján a beérkezés sorrendjében folyamatosan értesíti a jelentkezőket a motivációs beszélgetés pontos idejéről és helyéről. A motivációs beszélgetésnél az egyes csoportok beosztásánál a rendező elv, hogy a leendő 44
osztályfőnökök – a lehetőség keretei között – ismerjék meg majdani osztályaik tanulóit. A motivációs beszélgetéseket az igazgató által kijelölt bizottságok végzik, amelyeknek tagjai: gyakorló, tapasztalt osztályfőnökök, a leendő osztályfőnökök, a tantestület tagjai és a DÖK képviselői. Az iskolavezetés közvetlenül nem tagja a bizottságoknak, de azokat meglátogatják. A felvételi eljárás befejezésével az iskola igazgatója elkészíti az ideiglenes felvételi jegyzéket. A döntés az általános iskola 7. osztály év végi és a 8. osztály első félévi tanulmányi eredményei alapján történik. A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél a köznevelési törvény előírásai a mérvadók.
9.2. Tanulók átvétele más iskolákból Más középiskolából érkező tanulóinkat bizonyítványuknak és aktuálisan képzésüknek megfelelően – türelmi idő és egyéni segítségnyújtás biztosítása mellett – osztályba soroljuk. A korábban nem tanult, de a mi helyi tantervünkben szereplő tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tenniük. A szakközépiskolába átjelentkezők számára a szakmai tárgyakból felzárkóztató órákat biztosítunk.
9.3. Intézményen belüli átjárhatóság egyes iskolatípusok, képzési formák között Iskolánkban – a speciális szakiskola kivételével – a középfokú oktatás minden formája megtalálható. Azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek nem minden esetben lelik meg és választják ki körültekintően a számukra megfelelő képzési formát, vagy érdeklődési területük, esetleg élethelyzetük megváltozásnak következtében eredetileg kiválasztott iskolatípusuk már nem felel meg igényeiknek. Ezekből az esetekből kiindulva nagy hangsúlyt
fektetünk
a
képzési
forma
intézményen
belüli
megváltoztatásának
lehetőségeire (például szakközépiskolából gimnáziumba vagy éppen szakiskolába, nappali rendszerből felnőttoktatásba, stb.). Ezeknek az igényeknek – egyes esetekben különbözeti vizsga letételével – az adott feltételek megléte és kellően indokolt esetben lehetőség szerint helyt adunk. Ezáltal a lemorzsolódás és a kimaradás esélye minimálissá válik, hiszen minden diák megtalálhatja a számára legmegfelelőbb oktatási formát.
45
10. Elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatása Pedagógusaink számára az adott szakterületen biztosítjuk a továbbképzés lehetőségét. Lehetőségeinkhez mérten törekszünk a képzések anyagi fedezetének pályázati forrásból történő előteremtésére. Tanulóink számára a Magyar Vöröskereszt munkatársai szerveznek elsősegély-nyújtási tanfolyamokat.
11. Más kultúrából érkező interkulturális program
tanulók
beilleszkedését
segítő
11.1. Helyzetelemzés Iskolánkban a 2008/09-es tanévtől kezdve folyamatosan és bővülő számban vesznek részt nem magyar anyanyelvű migráns hátterű tanulók. Nagyobb részük kísérő nélküli menekült, kisebb számban tanulnak iskolánkban harmadik országbeli fiatalok. Létszámuk tanévenként változik. A diákok különböző évfolyamokon, különböző képzési formákon és különböző osztályokban tanulnak. Jellemzően afrikai és ázsiai polgárháborús vidékekről érkező, szülői támogatással nem rendelkező, gyakran árva tanulók. Mivel a magyar nyelvet nem, vagy meglehetősen alacsony szinten beszélik, szókincsük ideérkeztükkor még gyenge, nyelvhasználatuk bizonytalan. A speciális, egzotikus nyelveket beszélő diákokkal való kommunikáció nehézkes, hiszen számos esetben a közvetítő nyelv ismerete is rendkívül hiányos. A külföldi tanulók nevelése és oktatása terén szerzett ismereteink és jó tapasztalataink miatt indokolt és szükséges, hogy intézményünkben bevezessük az interkulturális programot.
11.2. Tapasztalataink Pedagógusaink és diákjaink számára a migráns tanulók jelenléte kevesebb nehézséget okozott, mint ahogy azt korábban gondoltuk volna. Mind intézményi, mind társas beilleszkedésük említésre méltó problémák nélkül zajlott, a tanulmányokban való előrehaladásuk – ha kisebb zökkenőkkel is, de – egyenletesnek tekinthető. Jelenlétük színesítette iskolánkat, és gazdagította egyéniségeinek sorát. Örömmel tapasztaltuk, hogy a többségi gyerekek gyorsan megkedvelték és elfogadták jelenlétüket, érdemi, elutasításból származó konfliktusokat nem tapasztalunk.
46
Erősségeink közé tartozik, hogy nem magyar anyanyelvű diákjaink számára – iskolánk sokoldalú képzési lehetőségeinek köszönhetően – személyiségüknek, haladásuknak és képességeiknek megfelelő képzési utat biztosítunk. Az egyéni haladási és fejlesztési utak tekintetében elkötelezett és tapasztalt tanári karunk pedig rugalmasan állítja össze a diákoknak személyre szóló nevelési-oktatási csomagját, egyéni fejlesztési ütemtervét. Jó és élő gyakorlatunk, hogy képzési rendszerünk nyitottságának és átjárhatóságának köszönhetően, illetve lehetőségeinknek megfelelően, a tanév folyamán a tanulók élethelyzetéhez igazodva alkalom adódhat a képzési forma megváltoztatására. Befogadó iskolánk további erőssége, hogy a tanév közben bármikor érkező migráns diákok előtt intézményünk ajtaja nyitva áll. Nehézségeink jobbára abból adódtak, hogy a rendkívül más nyelvi-, kulturális- és társadalmi környezetből érkező tanulók számára jellemzően nehezen megy a magyar nyelv elsajátítása, gyakran hiányzik az ehhez szükséges motivációjuk is, hiszen hazánkat nem új otthonuknak, hanem pillanatnyi tartózkodási állomásnak tekintik. További nehézség, hogy a hozzánk érkező migráns gyerekek döntő többségének nincs, vagy külföldi tartózkodása miatt nem érhető el a szülője. A gyerekek érzelmi fejlesztése, támogatása, a segítő szervezetekkel és a szakemberekkel való napi szintű kooperáció így elengedhetetlen
feladat.
Óriási
felelősséggel
jár,
így
gondot
jelent
megfelelő
pályaorientációjuk is, mert szülői támogatás, javaslat és döntés nélkül a tanulók jövőjéről lényegében nekünk kell döntenünk. A nevelőtestület arra törekszik, hogy az elfogadás, a felzárkóztatás és az esélyegyenlőség biztosításával, egyéni fejlődési utak megteremtésével hozzájáruljon nem magyar anyanyelvű, migráns tanulóink integrációs sikeréhez.
11.3. Konkrét feladataink Programunk más kultúrából érkező tanulóinknak kíván segítséget nyújtani az iskolai előrehaladáshoz, a sikeres szocializációhoz. A majdani konstruktív társadalmi integrációhoz szükséges magyarnyelv-tudás megszerzése a magyar nyelv tantárgyi és tannyelvi tanulásával történik. Célunk a magyarországi integráció elősegítése és Magyarország, mint befogadó ország értékeihez való pozitív kötődések kialakítása, kultúránk és civilizációnk megismertetése. Ezen kívül olyan tanulóközösségek kialakítása, melyek tagjai a nyelvek és kultúrák közötti közlekedésben jártas, reális énképpel és önismerettel, egészséges identitással rendelkező nyitott és elfogadó, autonóm és pozitív életvezetésre képes személyiségek. 47
11.3.1. Együttműködési háló A más kultúrából érkező tanulók beilleszkedését segítő megfelelő pszichoszociális támogatás csak egy jól együttműködő rendszerben valósulhat meg. Ezért olyan hálót igyekszünk kialakítani a hozzánk került fiatalok körül, aminek egyes pontjain civil szervezetek,
szociális
munkások,
küldő-
és
befogadó
szervezetek,
ifjúsági-
és
gyermekvédelmi intézmények, civil szervezetek, hivatalok, szakmai- és szakszolgálatok érintettek. Bízunk abban, hogy a folyamatos kapcsolattartás, tapasztalatcsere és esetmegbeszélés lehetővé teszi a fiatalok eredményes beilleszkedését. Szakembereink segítségével arra törekszünk, hogy az iskola-, környezet- és kultúraváltásból is eredő traumatizáció negatív hatásait minden szempontból enyhítsük. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és az EMMI által közösen szervezett Migráns Oktatási Munkacsoport munkájában aktívan részt veszünk. 11.3.2. A tanárok, a tanulók, és a szülők megfelelő tájékoztatása és felkészítése A külföldi fiatalok beilleszkedési és felzárkózási folyamatában a tanároknak kulcsszerepük van. Emiatt szükségesek olyan felkészítések, melyek a differenciált tanulásszervezési módoktól a közösség- és személyiségfejlesztési technikákon keresztül az interkulturális tartalmakig terjednek. Az egyes diákoknak támogatást jelent – erre ösztönözzük is tanárainkat –, ha akad olyan támogató pedagógus, aki bár nem tanít az osztályban, de vállalja, hogy a tanulással kapcsolatos nehézségekben segítséget nyújt bizonyos tanulóknak, esetleg szüleiknek. Ezekhez a kompetenciákhoz tanáraink többnyire továbbképzéseken jutnak, de nagy szerepe van a már bevált jó gyakorlatok és tapasztalatok egymás közötti megosztásának is. Ezért alkalmazunk egy, az osztályfőnökök munkáját segítő kézikönyvet, amely az eddigi tapasztalatainkat foglalja össze. Fontosnak tartjuk, hogy volt külföldi diákjaink szervezett kereteken belül is visszalátogassanak hozzánk annak érdekében, hogy megosszák velünk azon tapasztalataikat, amelyeket beépíthetünk további munkánkba. Az iskolába járó diákok szülei nyílt napokon nyerhetnek bepillantást az osztálytermi munkába, ahol láthatják, hogyan is zajlik a különböző kulturális háttérrel rendelkező diákok együttnevelése. Az osztályfőnökök szülői értekezleten, a szaktanárok fogadóórán tudják részletesen tájékoztatni a szülőket az osztály működéséről és a szükséges teendőkről. Legelső, beilleszkedést segítő feladatunk a magyar tanulók, és főleg az osztálytársak felkészítése az eltérő kulturális hátterű diákok jelenlétére. 48
Ez a tevékenység ugyanúgy vonatkozik az érkezők fogadására, a velük való speciális bánásmódra, mint a befogadó tanulók érzelmi és értelmi fejlesztésére. Fő cél az érzékenyítés komplex folyamatának megvalósítása, amely a magyar és a külföldi, migráns tanulók közös nevelése-oktatása; az egymással való minél gyakoribb interakciók szorgalmazása. A tanulócsoport felkészítése az osztályfőnök feladata. Ő a felelős azért, hogy olyan közösségfejlesztő játékok, feladatok, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások jöjjenek létre, melyek segítik az elfogadó közösség kialakulását, jó kapcsolatok létrejöttét. Egymás megértéséhez egymás kultúrájának megismerése, interkulturális témák is jelentősen hozzájárulnak, ezért az ilyen osztályokban tanító szaktanárok is sokat tudnak segíteni. 11.3.3. Anamnézis Az iskolába érkező külföldi diák esetében szükséges egy anamnézis felállítása. Az együttműködési háló érintett tagjai segítségével a tanárok ezáltal kapnak tájékoztatást arról, hogy honnan, milyen közegből, milyen fizikai, mentális és pszichikai állapotban érkezett hozzájuk a diák. Hogy az integrációs folyamat mely szintjén tart, arról grammatikaipragmatikai-lexikális
kompetenciák,
írás-olvasás-szövegértési
képességek
felmérését
követően kapunk képet. Célszerű, ha az anamnézis a múlt és jelen képén kívül tartalmazza a tanuló jövőképét is, hogy az iskola lehetőségeinek figyelembevételével az annak megfelelő oktatási formában részesülhessen. Ez azért nagyon fontos, mert menekült tanulóink egy rész korábban nem járt iskolába, vagy csak néhány befejezett osztállyal rendelkezik. 11.3.4. Más kultúrából érkező tanulók felvétele, osztályba sorolása A más kultúrájú, főleg idegen anyanyelvű diák esetében a legfőbb kérdés az osztályba sorolás szempontja. Alapelvünk, hogy a törvényi előírásokon túlmenően a besorolás alapja, és az elhelyezés fő célja az évveszteség minimalizálása. Figyelembe vesszük a tanuló meglévő dokumentációit, azok teljes vagy részleges hiánya esetén a tanuló elmondását és a tanulót segítő nevelők véleményét is. Mindezek után a pontos besorolásról az igazgató dönt. A döntésnél továbbá figyelembe kell venni a diák felkészültségét, és meg kell állapítani magyar nyelvtudásának szintjét. A beilleszkedés folyamán mindvégig meghatározó a gondosan kiválasztott osztályfőnök személye, rugalmassága, elkötelezettsége, elfogadó attitűdje és támogató empátiája.
49
11.3.5. Egyéni fejlesztési terv kidolgozása Más kultúrából érkező tanulóink számára egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki. A személyre szabott oktatási-nevelési program tartalmazza a bemeneti eredményeket, melyben diagnosztizáljuk a tanuló pillanatnyi állapotát, felmérjük egyéni képességeit és lehetőségeit, többek
között
a
magyar
mint
idegen
nyelv,
grammatikai-pragmatikai-lexikális
kompetenciák, és az írás-olvasás-szövegértés terén. Ennek megfelelően állítjuk össze a diákkal és a segítő szakemberekkel közösen az elérni, s majdan értékelni kívánt célokat és feladatokat. Meghatározzuk továbbá az értékelés ütemét és módját. Ha a zavartalan fejlődéshez átmenetileg szükséges, akkor a tanuló felmenthető a követelmények teljesítésének írásbeli eljárásai alól, helyette szóban teljesíthet. Az egyéni haladási ütemet úgy kell fokozatosan gyorsítani, hogy mihamarabb elérhető legyen az adott osztályban elvárt követelményszint. A felsoroltak ismeretében egyéni tanulási stratégiák kidolgozására van szükség, amely a tanulók valós képességeire épül, és a tanulókkal szemben megfogalmazódó lehetséges elvárásokat tartalmazza. Ilyen lehet az egyéni fejlesztési terv. Ebben megfelelően ki kell jelölni, s világos struktúrákba kell rendezni a diák egyéni haladási ütemét, s célravezető az elvárás, vagyis a továbbhaladási minimum előzetes meghatározása. Hasznos, és a későbbi félreértések elkerülhetők, ha rögzítjük azokat a sajátos számonkérési technikákat, amellyel az ismeretek és a tudás megléte hatékonyan vizsgálható és ellenőrizhető. Legvégül az értékelés egyedi szempontjai következnek, ahol a követendő értékelési módszerekkel (például a szöveges értékelés előtérbe helyezésével), illetve az esetleges felmentések kilátásba helyezésével, illetve tantárgy-hierarchizálással lehet segíteni a más kultúrából érkezett tanulók beilleszkedését. 11.3.6. Rendszeres esetmegbeszélő konzultációk Az iskola az együttműködési háló érintett tagjaival rendszeres időközönként esetmegbeszélő konzultációkat tart. Ekkor van lehetőség arra, hogy a szakemberek (tanárok, szociális munkások, gyermekvédelmi felelős, gondozók stb.) több oldalról is megvizsgálják a tanuló aktuális helyzetét, előrehaladásának ütemét, és ha szükséges, változtassanak néhány körülményen. A poszttraumás hatások kezelése, az érzelem és értelem fejlesztése érdekében támogatjuk a pszichológus vezette foglalkozások rendszeresítését, a szakemberek éntudatot vizsgáló és a jövőképet gondozó foglalkozásait. 50
Elengedhetetlenül szükséges, hogy a más kultúrából érkezett tanulókkal foglalkozó szakpedagógusok
közös
feladataik
meghatározására
konzultációs
munkacsoportot
alakítsanak, s azok tevőlegesen segítsék a beilleszkedés folyamatát. Az egyes tanulókon túlmutató feladatok megoldására és a problémák kezelésére az idegen anyanyelvűek közösségével foglalkozó, az érintett tanulókkal kapcsolatban álló, a lehető legtöbb pedagógiai szakember részvételét is igénylő rendszeres találkozókat tartunk. Törekszünk rá, hogy a más kultúrából érkezett diákok tananyag-tanulásához helyben fejlesztett
és
kipróbált
szaktárgyi
segédletekkel
(például
számukra
biztosított
tananyagvázlattal, új fogalmak kigyűjtésével, lefordításával) is hozzájáruljunk. Iskolai innovációnk további prioritása az idegen nyelvű és a más kultúrákkal tematikusan is foglalkozó, a származási országokról szóló vagy a migrációval kapcsolatos, akár idegen nyelvű könyvtárfejlesztés. Saját tananyagot használunk tanulás-módszertani, társadalmi- és szociokulturális ismeretek és szaktárgyi előkészítés témában. 11.3.7. Tanulásszervezés A tanulásszervezés során külföldi tanulóinknál kiemelten fontos, hogy az eszközjellegű kompetenciákon kívül fejlesszük a kognitív funkciókat a különböző tanulási stratégiák elsajátításával, valamint hangsúlyt helyezzünk a személyes beállítódás, a motiváció terén elérni kívánt pedagógiai célokra is. Ennek érdekében fontos, hogy az egyéni és csoportos foglalkozásokon a haladásukhoz szükséges megfelelő arányban vegyenek részt. A beilleszkedéshez és a befogadáshoz szükséges a tanórákon a tanulóközpontú, differenciált óraszervezés, és a kooperatív technikák széleskörű alkalmazása. 11.3.8. A magyar mint idegen nyelv tantárgy tanítása A nyelvi hátrányok leküzdésének érdekében kiemelt feladatunk, hogy biztosítsuk a magyar mint idegen nyelv tantárgy magas óraszámban történő tanítását, hiszen a magyar iskolarendszerben való előrehaladáshoz nélkülözhetetlen a magyar nyelv elsajátítása és biztos használata. Minimális feltétel, hogy heti két órában, minden nem magyar anyanyelvű külföldi tanuló tantárgyként tanulja a magyart mint idegen nyelvet mindaddig, amíg nyelvtudása és tanulási haladása ezt szükségessé teszi. A belépő osztályban tanulók heti több órában tanulnak magyar mint idegen nyelvet, ennek keretében kerül sor a szaktárgyi előkésztésre és a társadalmi és szociokulturális ismeretek átadására. 51
A nyelvi előkészítő évfolyam szervezése esetén a nyelvtanulásra fordítható órakeret felhasználható a magyar mint idegen nyelv tanulására. A tanulók a magyar nyelv és irodalom órán – évfolyamtól és nyelvtudásuktól függően – magyar anyanyelvű társaikkal közösen tanulnak a tantárgy heti óraszáma 50-75%-ában, a fennmaradó időben pedig magyar mint idegen nyelvi fejlesztésen vesznek részt. 11.3.9. A beilleszkedést, befogadást és haladást segítő tanórai és tanórán kívüli programok A más kultúrából érkező diákok oldaláról tekintve ugyanilyen alapvető fontosságú a helyi civilizáció és kultúra, a társadalmi és az iskolai-társas viszonyok feltárása-megismertetése: az órákon, szünetekben érvényes viselkedési szabályok ismertetésén túlmenően olyan részletekig szükséges bemutatni helyi sajátosságainkat, mint az iskolábajárási és kommunikációs szabályok, vagy az illemet, az étkezést és a köszönést illető előírások, stb. A beilleszkedést
előmozdítva
ugyanez
a
célunk
magyar
kultúránkkal,
nemzeti
hagyományainkkal és tradícióinkkal. Törekszünk arra is, hogy a tanulók tanórákon és a tanórán kívüli, valamint szabadidős tevékenységeik
során
kooperatív
és
projektmódszerrel,
önkifejező
módon
megismertethessék saját kultúrájukat. Hasznosnak véljük a projektjellegű iskolai bemutatkozó előadásokat, a tematikus délutánokat, multikulturális rendezvényeket, esetleg a szintén más kultúrájú öregdiákok visszatérését, az újak jó tanácsokkal és példákkal történő ellátást. Lehetséges interkulturális tartalmi
Ajánlott feldolgozási keretek,
elemek
módszerek, technikák
A kultúra fogalma
Módszerek
Kultúrák a világunkban – múltban és
↔
kooperativitást igénylő
jelenben
csoportfoglalkozások Magyar diák bevonása - közös
Különböző kultúrák hazánkban
↔ A multikulturális társadalom
Érzékenyítő játékok, feladatok,
közvetítő nyelven való tolmácsolás Nyilvános beszélgetés régi migránsokkal (mi volt nehéz, mi segített, mit javasol stb.)
Diákok külföldön, más kultúráknál
Diákpárok (magyar és más kultúrájú) 52
(cserediákprogram, tanulmányutak, külföldön élő rokonaink) Kultúrák közötti kapcsolatok
páros munkája
↔ Helyszínek Tantermi foglalkozások
Kulturális különbségek
Látogatás az imahelyekre, kulturális
A család fogalma és szerepe a kultúrákban Viselkedések, szokások, nem verbális kommunikáció
szervezetekhez
↔
Interkulturális kiállítások, múzeumok megtekintése
Kultúrák és meséik (jellegzetes motívumok stb.)
Nyelvek és nyelvi jelenségek Vallások, szertartások, ünnepek különböző
Szervezeti keretek
↔
kultúrákban
Szakórák
Öltözködés, viselet
Tematikus délutánok
Gasztronómiai különbségek
Afrikai/arab stb. est szervezése
Adott kultúrára jellemző, érdekes használati eszközök bemutatása, használata Iskolakép, tanárkép, diákkép közelítése
Technikák Tematikus iskolai kiállítás-szervezés
Földrajzi okokból fakadó különbözőségek
↔
Filmvetítés (természetfilmek, dokumentumfilmek, játékfilmek) Nem verbális tevékenységek felhasználása (táncok, énekek,
Földrajzi adottságok különbségei
pantominjátékok, egyéb mozgási formák)
Növény- és állatvilág érdekességei Anyagfelhasználási kultúra különbözőségei (vízfelhasználás, építkezés anyagai, eszközök) A közlekedés sajátosságai
Tevékenységek
↔
Osztályterem kiegészítése (más 53
kultúrára utaló tárggyal, képpel, a gyerek fényképével) Miniszótár összeállítása a más kultúrából érkező és magyar diákoknak egyaránt (jól látható helyen történő elhelyezése) Sport- és mozgással kapcsolatos
Állampolgári és emberi jogok
csoportfoglalkozások
↔
Fogalmazás íratása – Mi lenne, ha neked kéne idegen kultúrába
Egyetemes emberi jogok nyilatkozata
illeszkedned? Egymás bemutatása – mit csinálnék az ő helyében?
Gyermekek jogai Állampolgári jogok és kötelességek hazánkban Toleranciára, békére nevelés
12. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 12.1. Prevenció
Meghívott előadók segítségével beszélgetések az alkoholról, dohányzásról, drogról
Felvilágosító előadással egybekötött látogatás a tinédzser-ambulancián
Kortárssegítő tréningen való részvétel
Konfliktuskezelési technikák tanítása
Egészségnevelés
Pályaválasztási tanácsadás – előadó meghívása a Munkaügyi Központból
Az
ifjúságvédelmi
prevenciós
munkát
segíti
az
ifjúságvédelmi
felelős,
az
iskolapszichológus, a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó fejlesztőpedagógus, a pedagógiai asszisztensek és az iskolában heti két alkalommal rendelő – a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatát is elvégző – iskolaorvos. 54
Az intézménybe kerülő sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása az alábbiak szerint történik: A tanulók szaktárgyi mentességet kaphatnak a szakértői bizottságok szakvéleményén alapuló igazgatói határozatok alapján. Valamennyi tanulóval egyéni fejlesztési terv alapján a fejlesztő pedagógus foglalkozik. Az osztályfőnök mint koordinátor folyamatos kapcsolatot tart az iskolapszichológussal, így biztosítva a tanulók egészséges, mentális fejődését. A tanulási kudarc megelőzése érdekében lehetőség van az intézményen belül az egyes tagozatok közötti átjárhatóságra.
12.2. Együttműködés külső szervezetekkel Az ifjúságvédelmi munkában a következő szervezetekkel építettünk ki kapcsolatokat:
Nevelési Tanácsadók
Fővárosi Munkaügyi Központ
Tinédzser Ambulancia
Kortárssegítő csoportokat civilszervezetek
Menekültekkel foglalkozó állami és civil szervezetek
Családok Szövetsége
Magyar Vöröskereszt
Budapesti Rendőr-főkapitányság
Magyar Honvédség
Egészségvirág Egyesület
szervező
intézmények:
Semmelweis
Egyetem,
55
HELYI TANTERV 1. Választott kerettanterv A középiskola általános célja, hogy közvetítse az egyetemes emberi és nemzeti kultúra alapértékeit. Az emberi kapcsolatokban igényes, testi és lelki egészségre odafigyelő fiatalokat neveljen, akik demokratikus elveket követő állampolgárokká válnak. Célunk, hogy tanulóink legyenek képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti diákjait a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, és felelős munkavállalásra. A helyi tanterv készítésénél, a tantárgyi struktúra és óraszámok kialakításánál az EMMI által kiadott központi kerettanterveket vettük figyelembe, a helyi: ökoiskolai és integrált
oktatási
sajátosságok
preferálásával,
a
munkaközösségek
szakmai
műhelymunkájának ajánlásaira alapozva.
2. Kötelező és nem kötelező, illetve szabadon választható tanórai foglalkozások A helyi tanterv készítésénél, a tantárgyi struktúra és óraszámok kialakításánál az EMMI által kiadott központi kerettanterveket vettük figyelembe, a helyi: ökoiskolai és integrált
oktatási
sajátosságok
preferálásával,
a
munkaközösségek
szakmai
műhelymunkájának ajánlásaira alapozva. A kerettantervekben biztosított 10%-os órakeret terhére a helyi pedagógiai program kidolgozása során figyelembe vettük: A további, önálló informatikai órák beépítését. A matematikai és idegen nyelvi kompetencia erősítését a kötelező óraszámok növelésével kívánjuk biztosítani. Rendészeti, honvédelmi gimnáziumi évfolyamokon szakmai tantárgyak beépítésével lehetővé tesszük a szakmai tantárgyakból az érettségire való felkészülést. 56
Szakközépiskolai osztályokban egyes természettudományos tantárgyakból a kötelező óraszámokon felül, plusz órák beiktatásával segíteni akarjuk az eredményes szaktárgyi és szakmai vizsgák letételét. 11-12. évfolyamokon magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol és német nyelvekből, biológia és földrajz tantárgyakból diákjaink érdeklődési körüknek megfelelően emelt szintű oktatást választhatnak. Ezeken túlmenően, tanulói igények függvényében rajz és vizuális kultúra, testnevelés valamint informatika tantárgyakból tanórán kívüli foglalkozások megszervezésére is van lehetőség. A kompetenciaalapú oktatás elterjesztésének érdekében az iskola óratervébe be a magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása került be a szakközépiskolai osztályainkban a 2009/2010-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben.
2.1. Nappali rendszerű óratervek 2.1.1. Ötéves, nyelvi előkészítő osztállyal induló gimnáziumi óraterv 2.1.2. Négyéves gimnáziumi óraterv 2.1.3. Közbiztonsági - rendészeti szakirányú, négyéves gimnáziumi óraterv 2.1.4. Honvédelmi szakirányú négyéves gimnáziumi óraterv 2.1.5. Ifjúsági gimnáziumi tagozat óraterve
2.2. A nem nappali rendszerű gimnáziumi osztályok óratervei 2.2.1. Esti gimnáziumi óraterv 2.2.2. Levelező gimnáziumi óraterv
2.3. Szakközépiskolai óratervek 2.3. 1. Ötéves, nyelvi előkészítő osztállyal induló szakközépiskolai óraterv környezetvédelem- vízgazdálkodás szakmacsoportban (A 2009/2010.tanév és a 2013/2014. tanév között beiskolázott osztályok számára) 2.3.2. Négyéves szakközépiskolai óraterv környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban 2.3.3. Négyéves szakközépiskolai óraterv vegyipari szakmacsoportban 57
2.4. Szakképző évfolyam óratervei 2.4.1. Technikusi szakmai képzés óraterve: Környezetvédelmi technikus (település - környezetvédelmi technikus) 2.4.2. Technikusi szakmai képzés óraterve: Környezetvédelmi technikus (hulladékgazdálkodási - környezetvédelmi technikus)
2.5. Szakiskolai óratervek 2.5.1. Felzárkóztató képzés óraterve (20 hónap) 2.5.2. Szakiskolai 9 -10. évfolyamok óraterve környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban 2.5.3. Előrehozott szakképzési évfolyamok óraterve környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban 2.5.4. Szakiskolai szakképzés óraterve környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban : vízműkezelő 2.5.5. Szakiskolai szakképzés óraterve vegyipari szakmacsoportban : 2.5.5.1. formacikk-gyártó 2.5.5.2. műanyagfeldolgozó 2.5.6. Szakiskolai szakképzés óraterve informatikai szakmacsoportban: számítógép-szerelő, karbantartó 2.5.7.1. Köznevelési Hídprogram I. 2.5.7.2 Köznevelési Hídprogram II/1. (10 hónapos) 2.5.7.3. Köznevelési Hídprogram II/2/A. (20 hónapos)
2.6. Nem nappali rendszerű általános iskolai osztályok óratervei 2.6.1. Levelező általános iskolai óraterv
58
2. 1.1.1. Az ötéves, nyelvi előkészítő osztállyal induló gimnáziumi óraterv (A 2013-2014. tanév előtt beiskolázott osztályok számára)
Olvasás, szövegértés Irodalom Magyar nyelv Történelem Társadalomismeret Tanulás tanulása Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Matematika szintrehozás Beszélő Magyarország Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek (művészettörténet) Emelt szintű felkészítésre Összesen
9./Ny évf. 2
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
3 1 2
3 1 2
3 1 3
3 1 3 2
5 3 3
1 5 3 3
2 15
4 3 3
5 3 3
2 1 1 2
5 2,5 1
30
2 2 1 1 2 2,5 1
29,5
2 2 2 2 1 1
2 2
2,5 1
2,5 1
30,5
1 1 2 30,5
2
2,5 1 1 1 2 30,5
59
2.1.1.2. Ötéves, nyelvi előkészítő gimnáziumi óraterv ( A 2013-2014. tanévtől belépő osztályok számára) 9/Ny.évf. 9/Ny. évf.
(belépő osztály)
Magyar nyelv és irodalom Magyar mint idegen nyelv
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4+1
4+1
4
4+1
3
3
3+2
3+2
3
3
3
3
3+1
3+1
3
3+1
18
Olvasás szövegértés
2
Tanulás tanulása
2
Tanulásmódszertan
2
Beszélő Magyarország
1
1. Idegen nyelv
15
3
2. Idegen nyelv Matematika
9. évf.
2
2
Etika
1
Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek
2
2
3
Fizika
2
2
2
Kémia
2
2
Biológia-egészségtan
+1
2
Földrajz
2
2
Ének-zene
1
1
Vizuális kultúra
1
1
Dráma és tánc/Mozgókép és médiaismeretek
1
+1
Társadalmi- szociokultúrális ismeret
2
Művészetek Informatika
5
1
1+1
1+1
2
2
+1
+1
2
2
+1
+1
Életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki
1 3+2
3+2
3+2
5
1
1
1
1
Emelt szintű oktatás Összesen
3
31
34
5
5
1
1
+2
+2
31
32
29
27
Szabadon tervezhető
4
4
6
8
Rendelkezésre álló órakeret
35
36
35
35
60
2.1.2.1. Négyéves gimnáziumi óraterv (A 2013-2014. tanév előtt beiskolázott osztályok számára)
Irodalom Magyar nyelv Történelem Társadalomismeret Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek (művészettörténet) Emelt szintű felkészítésre Összesen:
9. évf. 3 1 2
10. évf. 3 1 2
11. évf. 3 1 3
3 3 3
3 3 3
1 3 3 3
2
2 2 2 2 1 1
2 2
2,5 1
2,5 1
2 2 1 1 2 2,5 1
12. évf. 3 1 3 2 3 3 3 1 2
2,5 1 1
1
28,5
28,5
1 4 30,5
1 4 30,5
61
2.1.2.2. Négyéves gimnáziumi óraterv (A 2013-2014. tanévtől belépő osztályok számára)
Magyar nyelv és irodalom 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgókép és médiaismeretek Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Emelt szintű oktatás Összesen Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4+1 3 3 3+1
4+1 3 3 3+1
4 3 3 3 1
4+1 3 3 3+1
2 2 2 +1 2 1 1
2 2 2 2 2 1 1
3 2
3
2
2
1
+1
1+1
1+1
+1 2 +1
5 1
5 1
31 4 35
32 4 36
+1 2 +1 1 5 1 +4 27 8 35
5 1 +4 29 6 35
62
2.1.3.1. óraterv
Közbiztonsági-rendészeti szakirányú, négyéves gimnáziumi (2013-2014. tanév előtt beiskolázott osztályok számára)
Irodalom Magyar nyelv Történelem Társadalomismeret Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek (művészettörténet) Önvédelem Közbiztonsági-rendészeti társadalomismeret Rendvédelem Közlekedési ismeretek Emelt szintű felkészítésre Összesen
9. évf. 3 1 2
10. évf. 3 1 2
11. évf. 3 1 3
3 3 3
3 3 3
1 3 3 3
2
2 2 2 2 1 1
2 2
2,5 1
2,5 1
1
1 1 1
1 1
1
2
2 30,5
2 31,5
2 2 1 1 2 2,5 1
1
12. évf. 3 1 3 2 3 3 3 1 2
2,5 1 1
1 1 29,5
31,5
63
2.1.3.2. Közbiztonsági-rendészeti szakirányú négyéves gimnáziumi óraterv (A 2013-2014.tanévtől belépő osztályok számára)
Magyar nyelv és irodalom 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgókép és médiaismeretek Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés Közbiztonsági-rendészeti társadalomismeret Rendvédelem Önvédelem Közlekedési ismeretek Osztályfőnöki Emelt szintű oktatás Összesen Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 3 3 3
4 3 3 3
4 3 3 3 1
4 3 3 3
2 2 2
2 2 2 2 2 1 1
3 2
3
2
2
2 1 1 1 1+1
1+1
2 +1
3+2
5
5
2 +1 1 5
+2
+1
+1
+2 +2 +1
1
+1 +1 1
+1 +1 +1
31 4 35
32 4 36
1 +2 29 6 35
1 +2 27 8 35
64
2.1.4.1. Honvédelmi szakirányú négyéves gimnáziumi óraterv (2013-2014. tanév előtt beiskolázott osztályok számára)
Irodalom Magyar nyelv Történelem Társadalomismeret Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek (művészettörténet) Önvédelem Honvédelmi-katonai ismeretek Közlekedési ismeretek Emelt szintű felkészítésre Összesen
9. évf. 3 1 2
10. évf. 3 1 2
11. évf. 3 1 3
3 3 3
3 3 3
1 3 3 3
2
2 2 2 2 1 1
2 2
2,5 1
2,5 1
2 2 1 1 2 2,5 1
1 1
30,5
1 1 1 31,5
12. évf. 3 1 3 2 3 3 3 1 2
2,5 1 1
1 1 1 2
1 1 2
2 31,5
2 31,5
65
2.1.4.2. Honvédelmi szakirányú négyéves gimnáziumi óraterv ( A 2013-2014. tanévtől belépő osztályok számára) 9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
1. Idegen nyelv
3
3
3
3
2. Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
3
Etika
1
Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek
2
2
3
Fizika
2
2
2
Kémia
2
2
Biológia-egészségtan
2
Földrajz
2
2
Ének-zene
1
1
Vizuális kultúra
1
1
Dráma és tánc/Mozgókép és médiaismeretek
1
Művészetek Informatika
1+1
1+1
3
2
2
2
2
+1
+1
Életvitel és gyakorlat
1
Testnevelés
3+2
5
5
5
Honvédelmi-katonai ismeretek
+2
+1
+2
+2
Önvédelem
+1
+1
+1
+1
1
1
+2
+4
Közlekedési ismeretek Osztályfőnöki
+1 1
1
Emelt szintű oktatás Összesen
31
32
29
27
Szabadon tervezhető
4
4
6
8
Rendelkezésre álló órakeret
35
36
35
35
66
2.1.5.1. Az ifjúsági tagozat óraterve (2013-2014. tanév előtt beiskolázott osztályok számára)
Irodalom Anyanyelv, kommunikáció Idegen nyelv Történelem Társadalomismeret Matematika Fizika Kémia Földünk és környezetünk Biológia Művészeti ismeretek Informatika Filozófia/etika Környezeti nevelés Osztályfőnöki Összesen
9. évf. 4 1 4 2 1 4 2 2 2
2
1 25
10. évf. 4 1 4 2 1 4 2 2 2
11. évf. 4 1 4 3 1 4 2
2
2 2 2
1 25
1 1 27
12. évf. 4 1 4 3 4
2 2 2 2 1 1 1 27
67
2.1.5.2. Ifjúsági tagozat óraterve ( A 2013-2014. tanévtől belépő osztályok számára)
Magyar nyelv és irodalom 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgókép és médiaismeretek Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Összesen
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4+1 3+1 3+1 3+1
4+1 3+1 3+1 3+1
4+1 3+1 3+1 3+1 1
4+1 3+1 3+1 3+1 1
3 2 2
3 2 2 2 2 1
3+1 2 2 2
3+1
2 2
+1
2 2 +1
1 2
2
2 1
1 4 32
1 4 32
1 6 33
+2 1 1 1 8 32
68
2.2.1.1. Esti gimnázium óraterve (2013-2014. tanév előtt beiskolázott osztályok számára)
Irodalom Anyanyelv, kommunikáció Idegen nyelv Történelem Társadalomismeret Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia Művészeti ismeretek Informatika Filozófia/etika Összesen
9. évf. 2 1 3 2 1 4 1 1 1 1 1
10. évf. 2 1 3 2 1 4 1 1 1 1 1
11. évf. 2 1 3 2 1 3 1 1
18
18
18
1 1 2
12. évf. 2 1 3 2 4 0,5 1 0,5 1 2 1 18
69
2.2.1.2. Négyéves - esti gimnáziumi óraterv ( A 2013-2014. tanévtől belépő osztályok számára)
Anyanyelvi kommunikáció Magyar irodalom 1. Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia Földrajz Művészeti ismeretek Informatika Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Összesen
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
1 2 2+1 3+1
1 2 2+1 3+1
1 2 2+1 3+1
1 2 2+2 2+1
1+1 1 1 1 1 1
1+1 1 1 1 1 1
1+1 1 1 1 1 1
1+1 1
1
1
1
+1 +1 +2 1
18
18
18
18
70
2.2.2. 1. Levelező gimnázium tagozat óraterve (2013-2014. tanév előtt beiskolázott osztályok számára)
Irodalom Anyanyelv, kommunikáció Idegen nyelv Történelem Társadalomismeret Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia Művészeti ismeretek Informatika Filozófia/etika Összesen
9. évf. 1 0,5 1,5 1 0,5 2 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
10. évf. 1 0,5 1,5 1 0,5 2 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
11. évf. 1 0,5 1,5 1 0,5 1,5 0,5 0,5
9
9
9
0,5 0,5 1
12. évf. 1 0,5 1,5 1 2 0,25 0,5 0,25 0,5 1 0,5 9
71
2.2.2.2. Levelező tagozat óraterve ( A 2013-2014. tanévtől belépő osztályok számára)
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia Földrajz Művészeti ismeretek Informatika Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Összesen
9. évf. 2,5 2 2
10. évf. 2,5 2 2
11. évf. 2,5 2 2
12. évf. 1,5+1 2 2
1 0,5 0,5 0,5 0,5
1 0,5 0,5 0,5 0,5
1 0,5 0,5 0,5 0,5
1+0,5 0,5
0,5
0,5
0,5
10
10
10
+1 0,5 2,5 10
72
2.3.1.1. Ötéves, nyelvi előkészítő osztállyal induló szakközépiskola óraterve környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban ( A 2009/2010-ben belépett és a 2013/2014-ig beiskolázott osztályok számára) 9. évf. Magyar nyelv és irodalom Olvasás, szövegértés Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Tanulás tanulása Matematika Matematika szintrehozás Beszélő Magyarország Idegen nyelv Ének-zene Fizika Földrajz Biológia Kémia Rajz és vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Műszaki előkészítés alapjai Környezetvédelmi alapismeretek Hidrológia és Hidraulika Földmérés-tan Környezettechnika alapjai Környezetvédelmi méréstechnika Szakmai alapozó elmélet alapjai Környezetvédelmi mérések alapjai Környezetvédelmi Szakmai alapozó gyakorlat alapgyakorlatok Osztályfőnöki Összesen
10. évf. 4
11. évf. 4
12. évf. 4
13. évf. 4
2
2
2 1
3
3
3
3
3
3 1
3 1 3
3
3
3 2 2
2 2
2 2
1 2,5
1 2,5
2 2 2 1 2,5
1 2,5
2
2
2
2
2 2 1 15
5 2,5
2
2 2 2
2
4
1 30,5
1 30,5
4 1 30,5
4 1 33,5
4 1 31,5
73
2.3.1.2. Ötéves, nyelvi előkészítő osztállyal induló szakközépiskola óraterve környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban ( A 2010/2011-ben belépett és a 2013/2014-ig beiskolázott osztályok számára) 9. évf. Magyar nyelv és irodalom Olvasás, szövegértés Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Tanulás tanulása Matematika Matematika szintrehozás Beszélő Magyarország Idegen nyelv Ének-zene Fizika Földrajz Biológia Kémia Rajz és vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Műszaki előkészítés alapjai Környezetvédelmi alapismeretek Hidrológia és hidraulika Szakmai alapozó elmélet Földméréstan Környezettechnika alapjai Környezetvédelmi méréstechnika alapjai Környezetvédelmi mérések alapjai Szakmai alapozó gyakorlat Környezetvédelmi alapgyakorlatok Osztályfőnöki Összesen
10. évf. 4
11. évf. 4
12. évf. 4
13. évf. 4
2
2
2 1
3
3
3
3
3
3 1
3 1 3
3
3
3 2 2
2 2
2 2
1 2,5
1 2,5
2 2 2 1 2,5
2
2 2 1 15
5 2,5
1 2,5
2 2
2
1
1
1
1
1 2 1 4
1 30,5
1 30,5
4
6
4
1 30,5
1 33,5
1 31,5
74
10. Gyakorlatok részismeretei: 9. évf. évf. nem jelenik meg a bizonyítványban 36 hét 36 hét Alaplaboratóriumi gyakorlat I. (fizikai jellemzők mérése, laboratóriumi műveletek) 4 Alaplaboratóriumi gyakorlat II. (analízis) Környezetvédelmi gyakorlatok 0 Biológia laboratóriumi gyakorlatok (biológia 1,5 + geodézia 0,5) 0 Környezettechnika gyakorlatok 0 Környezeti analitika I. gyakorlat (méréstechnika) 0
11. 12. 13. évf. évf. évf. Összesen 36 hét 36 hét 36 hét
4
2
2 2
0 0
2 4
2 0
2 0
0 2
4 2
0
0
2
2
75
2.3.2.1. Négyéves szakközépiskola óraterve környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoportban (a 2009/2010-ben belépő és a 2013/14-ig beiskolázott osztályoknak)
magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Matematika Idegen nyelv Ének-zene Fizika Földrajz Biológia Kémia Rajz és vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Műszaki előkészítés alapjai
9.évf. 4 2
10.évf 4 2
3 3 1
3 3 1 3
2 2 0 1 2,5
2
2 2
1 2,5
1 2,5
2 2 2 1 2,5
2
2
3 3
2
Hidrológia és Hidraulika Földméréstan
2 2
Környezettechnika alapjai
2
Környezetvédelmi méréstechnika alapjai
2
Környezetvédelmi mérések alapjai Szakmai alapozó gyakorlat Osztályfőnöki Összesen
12.évf. 4 3
3 2 2
Környezetvédelmi alapismeretek
Szakmai alapozó elmélet
11.évf. 4 2 1 3 3
4
Környezetvédelmi alapgyakorlatok 1 30,5
4 1 30,5
4 1 33,5
4 1 31,5
76
2.3.2.2. Négyéves szakközépiskola óraterve környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban (a 2010/2011-től belépő és a 2013/14-ig beiskolázott osztályoknak)
magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Matematika Idegen nyelv Ének-zene Fizika Földrajz Biológia Kémia Rajz és vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Műszaki előkészítés alapjai Környezetvédelmi alapismeretek
Szakmai alapozó elmélet
Szakmai alapozó gyakorlat
Osztályfőnöki Összesen
9.évf. 4 2
10.évf 4 2
3 3 1
3 3 1 3
3 2 2
2 2
1 2,5
1 2,5
11.évf. 4 2 1 3 3
12.évf. 4 3
2 2 2 1 2,5
2 2 0 1 2,5
3 3
2 2
2
1
1
Hidrológia és hidraulika
1
1
Földméréstan
1
Környezettechnika alapjai
2
Környezetvédelmi méréstechnika alapjai
1
Környezetvédelmi mérések alapjai
4
Környezetvédelmi alapgyakorlatok 1 30,5
4
6
4
1 30,5
1 33,5
1 31,5
77
10. 11. 12. Gyakorlatok részismeretei: 9. évf. évf. évf. évf. Összesen nem jelenik meg a bizonyítványban 36 hét 36 hét 36 hét 36 hét Alaplaboratóriumi gyakorlat I. (fizikai jellemzők mérése, laboratóriumi műveletek) 4 4 Alaplaboratóriumi gyakorlat II. (analízis) Környezetvédelmi gyakorlatok Biológia laboratóriumi (biológia 1,5+ geodézia 0,5)
2
0
2
0
2
2
0
4
0
2
2
0
4
Környezettechnika gyakorlatok
0
0
0
2
2
Környezeti analitika I. gyakorlat (méréstechnika)
0
0
0
2
2
gyakorlatok
78
2.3.2.3. Négyéves szakközépiskola óraterv környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport ( A 2013-2014. tanévtől belépő osztályok számára)
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Etika Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Rész össz: Szakmai tantárgyak – össz.
Szakmai alapozó elmélet
Szakmai alapozó gyakorlat Összesen Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret
Műszaki ábrázolás Munkavédelmi alapismeretek Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnik ai alapok Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitika gyakorlat
9. évf. 4 3 3+1 2+1
10. évf. 4 3 3 2+1
2 2 +1 2
2 1+1 2 1+1 1 1 5 1 29 7
1 5 1 28 7
11. évf. 4 3 3 3 1 1 +1 2
12. évf. 4 3+1 3+1 3
1+1
+1 1 5 1 26 9
1 5 1 24 11
+2
2
1 1 +1
3
3 1
2
4 3+1
31+4 4 35
32+4 4 36
2 3
2
31+4 4 35
2+1 31+4 4 35
79
2.3.3. Négyéves szakközépiskola óraterv Vegyipari szakmacsoport ( A 2013-2014. tanévtől belépő osztályok számára) 9. évf. 4 3 3+1 2+1
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Etika Fizika 2 Kémia 2 Biológia - egészségtan +1 Földrajz 2 Művészetek Informatika 1 Testnevelés 5 Osztályfőnöki 1 Rész össz: 28 Szakmai tantárgyak – össz. 7 Fizikai kémia Kémiai számítások +1 Műszaki ábrázolás 1 Műszaki ismeretek Munkavédelmi alapismeretek 1 Környezettechnikai Szakmai alapozó elmélet alapok Laboratóriumi alapgyakorlatok 4 Szervetlen laboratóriumi gyakorlat Szerves laboratóriumi gyakorlat Szakmai alapozó gyakorlat Analitika gyakorlat Összesen 31+4 Szabadon tervezhető 4 Rendelkezésre álló órakeret 35
10. évf. 4 3 3 2+1 2 1+1 2 1+1 1 1 5 1 29 7 1 1
11. évf. 4 3 3 3 1 1 +1 2
12. évf. 4 3+1 3+1 3
+1 1
+1 1 5 1 26 9 1+1 1
1 5 1 24 11 2 1
2
2
3+1
1
3+1
32+4 4
31+4 4
2 3+1 31+4 4
36
35
35
80
2.4.1. Technikusi szakmai képzés óraterve Környezetvédelmi technikus települési - környezetvédelmi technikus (OKJ SZÁMA: 54 850 01 0000 0000) ( A 2013-2014. tanévtől belépő osztályok számára) Elméleti tantárgyak Idegen nyelv Környezettechnika II. Méréstechnikai ismeretek: Analitika II. Jogi, szakigazgatási és szabványügyi ismeretek
2 3 1 3
Biztonságtechnika, munkavédelem környezet-egészségügy Települési környezetet terhelő hatások Település-üzemeltetés és fenntartás
1 2 2
Építészettörténet és műemlékvédelem Települési ismeretek Települési környezet és természetvédelmi információs rendszer Elméleti óraszám összesen
2 3 1 20
Gyakorlati tantárgyak Méréstechnika: műszeres analitika Környezetvédelmi gyakorlat Gépészet és automatizálási gyakorlat Település-üzemeltetési gyakorlat Gyakorlati tantárgyak óraszáma összesen Szakmai tantárgyak heti összes óraszáma Osztályfőnöki óra Nyári gyakorlat
4 2 2 2 10 31 1 90
81
2.4.2. Technikusi szakmai képzés óraterve Környezetvédelmi technikus Hulladékgazdálkodási - környezetvédelmi technikus (OKJ SZÁMA: 54 850 01 0010 54 06) ( A 2013-2014. tanévtől belépő osztályok számára) Elméleti tantárgyak Idegen nyelv Környezettechnika II. Méréstechnikai ismeretek: Analitika II. Jogi, szakigazgatási és szabványügyi ismeretek
2 3 1 3
Biztonságtechnika, munkavédelem környezet-egészségügy Technológiák környezetterhelése Ipari környezetvédelem
1 2 2
Ipar és gazdaság Hulladékgazdálkodás és hulladékkezelés Heti elméleti óraszám Gyakorlati tantárgyak Méréstechnika: műszeres analitika Környezettechnika gyakorlat Gépészet és automatizálási gyakorlat Hulladékkezelési gyakorlat Heti gyakorlati óraszám Szakmai tantárgyak heti összes óraszáma Osztályfőnöki óra Nyári gyakorlat
1 5 20 4 2 2 3 11 31 1 90
82
2.5.1. Szakiskolai felzárkóztató osztály óraterve (20 hónapos) ( A 2013-2014-ig beiskolázott osztályok számára)
Magyar nyelv és irodalom/ Kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Természetismeret/ Egészségtan Művészetek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Szakmai előkészítő / alapozó gyakorlat Elsősegélynyújtás Egészségkultúra Kreatív gyakorlatok Felkészítés a családi életre Az emberi test ismerete Összesen
felzárkóztató évf.20 hónap 3 2 3 2 5 1 2 1 2 11 1 1,5 4,5 2 2 32
83
2.5.2. Szakiskola 9-10. osztály óraterve vízgazdálkodás szakmacsoportban (A 2013-2014-ig beiskolázott osztályok számára)
Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Osztályfőnöki Testnevelés és sport Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Pályaorientáció Gyakorlati oktatás Szakmai alapozó oktatás Összesen
környezetvédelem-
9. évf. 3 2 3 3
2 2 1 2,5 1 2 2 6 29,5
10. évf. 3 2 3 3 2 2
1 2,5 1 2
8 29,5
84
2.5.3. Előrehozott szakképzési osztályok óraterve környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban ( A 2013-2014-ig beiskolázott osztályok számára)
Magyar nyelv és irodalom Történelem-szociális-állampolgári ismeretek Informatikai ismeretek Matematika Természettudományi ismeretek Művészeti ismeretek Kommunikáció idegen nyelv Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai ismeretek Összesen:
9. évf. 3 2 2 3 2 2 3 2 1 11 31
10. évf. 0 0 0 0 0 0 0 2 1 32 35
11. évf. 0 0 0 0 0 0 0 2 1 32 35
85
2.5.4. Szakiskolai szakképzés óraterv Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport ( A 2013-2014. tanévtől belépő osztályok számára)
Víz- és csatornaműkezelő (OKJ száma: 34 853 01 ) Tantárgyak Közismereti tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösség-építő Program Közismereti órakeret összesen: Szakmai elmélet és gyakorlat Összesen
9. 10. 11. évfolyam évfolyam évfolyam 3 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra 1 óra 18 óra 17 óra 35
1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 5 óra 1 óra 11 óra 25 óra 36
0,5 2 óra 1 5 óra 1 óra 9,5 óra 25,5 óra 35
86
2.5.5.1. Szakiskolai szakképzés óraterv Vegyipari szakmacsoport ( A 2013-2014. tanévtől belépő osztályok számára)
Formacikk-gyártó (OKJ: 34 543 03)
Tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösség-építő Program Közismereti órakeret Szakmai elmélet és gyakorlat Összesen:
9. évfolyam 2+1 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra 1 óra 18 17 35
10. évfolyam 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 5 óra 1 óra 11 25 36
11. évfolyam +0,5 2 óra +1 5 óra 1 óra 9,5 25,5 35
87
2.5.5.2. Szakiskolai szakképzés óraterve Vegyipari szakmacsoport ( A 2013-2014. tanévtől belépő osztályok számára)
Műanyag feldolgozó (OKJ: 34 521 09)
Tantárgyak Közismereti tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösség-építő Program Közismereti órakeret összesen: Szakmai elmélet és gyakorlat Összesen
9. 10. 11. évfolyam évfolyam évfolyam 3 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra 1 óra 18 óra 17 óra 35
1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 5 óra 1 óra 11 óra 25 óra 36
0,5 2 óra 1 5 óra 1 óra 9,5 óra 25,5 óra 35
88
2.5.6.Szakiskolai szakképzés óraterv Informatikai szakmacsoport ( A 2013-2014. tanévtől belépő osztályok számára) Számítógép-szerelő, karbantartó (OKJ száma: 34 523 02 )
Tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösség-építő Program Közismereti órakeret Szakmai elmélet és gyakorlat Összesen:
9. évfolyam 2 +1 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra 1 óra 18 17 35
10. évfolyam 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 5 óra 1 óra 11 25 36
11. évfolyam +0,5 2 óra +1 5 óra 1 óra 9,5 25,5 35
89
2.5.7.1. A Köznevelési Hídprogram óraterve HÍD I.
(A 2013-2014. tanévtől belépő osztályok számára)
Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv Matematika Társadalom- és jelenkor ismeret Természetismeret Munkavállalás és életpálya-építés Szakmai ismeret Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen
9. évf. 5 1,5 1,5 2 3 6 6 5 1 31
90
2.5.7.2. A Köznevelési Hídprogram óraterve HÍD II/1. (10 hónapos)
(A 2013-2014. tanévtől belépő osztályok számára)
Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv Matematika Társadalom- és jelenkor ismeret Természetismeret Munkavállalás és életpályaépítés Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen
9. évf. 5 5 5 5 5 4 5 1 35
91
2.5.7.3.A Köznevelési Hídprogram óraterve HÍD II/2/A (20 hónapos)
(A 2013-2014. tanévtől belépő osztályok számára)
Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv Matematika Társadalom- és jelenkor ismeret Természetismeret Munkavállalás és életpálya-építés Testnevelés és sport Osztályfőnöki Elmélet Összesen Szakmai elmélet és gyakorlat Összesen
9. évf. 5 5 4 4 5
10. évf.
1 2 1 27 8 35
1 2 1 19 16 35
3 3 3 3 3
92
2.6.1.Általános iskola levelező tagozat Évfolyam/ Tantárgyak Anyanyelv, kommunikáció Magyar irodalom Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia Történelem és állampolgári ismeretek
5. levelező 1 1 2 1 1 1
6. levelező 1 1 2 1 1 1
7. levelező 0,5 1 1,5 1 1 1
8. levelező 0,5 1 1,5 1 1 1
Művészeti ismeretek Informatika Idegen nyelv (Angol/Német) Osztályközösség-építő program
2
2
1 2
1 1 1
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret Összesen
10
10
10
10
93
3. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök Tanulóink tankönyveit az évente megjelenő tankönyvlistáról választják ki a szaktanárok a mindenkori Nemzeti Alaptanterv szerinti tankönyvek választásával a kerettantervi ajánlásnak megfelelve. A szakmai munkaközösségek megbeszélésükön ajánlást tesznek a könyvre, amelynek elfogadása az egyes tanárokra nem kötelező. A tanárok 90 %-a mégis elfogadja azt, ami az esetleg évet ismétlő tanulóknak is könnyebbséget jelent. A kiválasztásnál mindenkor figyelembe vesszük a tankönyv árát, hiszen tudjuk, hogy tanítványaink többsége nem a tehetősebb réteghez tartozik. Különösen a nyelvkönyvek esetén fontos, hogy ne kötelezzük a szülőket az igen drága könyvek megvételére. A földrajz és történelem atlaszok megvásárlása az áruk miatt gyakran gondot jelent a tanulóknak, ezért könyvtárunkból kikölcsönözhetik ezeket. Ahogy a magyar irodalom tantárgyhoz elengedhetetlen kötelező olvasmányok kötetei megfelelő példányszámban, ugyanúgy más tantárgyak feldolgozását és kiegészítését lehetővé tévő és segítő kiadványok is rendelkezésre állnak iskolai könyvtárunkban. Könyvtárunk arra törekszik, hogy a digitális szakmai anyagok és szaktárgyi segédletek folyamatos bővítése és kölcsönözhetősége megvalósulhasson, segítse tanárainkat a külföldi vagy különleges bánásmódot igénylő tanulók felkészítésében. Speciális szakmáinkhoz is megfelelő a tankönyvellátásunk. A Szülői Szervezet februári ülésén tájékoztatást kap a tanárok által javasolt tankönyvlistáról és a könyvek áráról, s ekkor a Választmány véleményt nyilváníthat, amelyet a munkaközösségek figyelembe is vesznek a könyvek megrendelésénél. Az elfogadott tankönyvlistáról, szükséges taneszközökről, tanulmányi segédletekről, iskolai felszerelésekről az iskola írásban tájékoztatja a szülőket; a szülő és a tanuló nyilatkozik a megvásárolni kívánt tankönyvekről. Törekszünk arra, hogy projektorokkal és számítógépekkel szereljük fel a tantermeinket, hogy a leghatékonyabban tudjuk tanulóinkat oktatni.
94
4. A pedagógiai feladatok megvalósításának szabályai 4.1. Az iskola magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanulók előrehaladását félévkor és évvégén valamennyi tárgyból osztályzattal értékeljük, ám a magántanulók testnevelésből nem kapnak érdemjegyet. Mentesülhetnek a numerikus értékelés alól azok a tanulók, akik számára egyéni fejlesztési tervük ezt előírja. Továbbhaladásukról a szaktanár és a tantestület dönt. A valamely tárgyból elégtelent szerzett tanulók augusztus hónapban javítóvizsgát tehetnek az adott tárgyból. Egy diák javítóvizsgáinak száma nem haladhatja meg a hármat. Nem osztályozható, és egyben évismétlésre kötelezhető az a tanuló, akinek igazolt és igazolatlanul mulasztott óráinak együttes száma a törvényben meghatározott mértéket meghaladja. Indokolt esetben, a tantestület döntése alapján, a tanév végéig osztályozó vizsgát tehet. A továbbhaladás feltételei megegyeznek a fentiekben ismertetettekkel. A szaktanár és a tantestület határozata alapján osztályozó vizsgára kötelezhető az a tanuló is, aki a tanév során a szaktárgyak óráinak törvényben meghatározott százalékáról igazoltan vagy igazolatlanul távol maradt. A magántanulóknak a tanév végén, a szaktanárokkal történő egyeztetés után, az osztályozó értekezlet napjáig, (a testnevelés kivételével) valamennyi tantárgyból osztályozó vizsgát kell tenniük. A továbbhaladás feltétele még a nem kötelezően választott tárgyakból is az elégtelentől különböző osztályzat. Amennyiben év közben olyan más kultúrájú, külföldi tanuló érkezik, aki a magyar nyelv hiányosságai miatt képtelen egyéni továbbhaladási minimumát abszolválni, és nem tud tanulási kötelezettségeinek eleget tenni, akkor a tantestület döntése alapján a tanév előkészítő évnek minősülhet, és a tanuló évismétlés nélkül ugyanazon az évfolyamon folytathatja tanulmányait.
4.2. Szóbeli beszámoltatás nappali tagozaton, közoktatási évfolyamokon 4.2.1. Szóbeli felelet A pedagógusok az egyes tantárgyi követelményekben előírt elméleti tananyag ellenőrzése érdekében a megszerzett ismereteket szóbeli felelet formájában is számon kérhetik a tanulóktól. A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése érdekében minden tanulónak minden heti egyórás tárgyból félévenként legalább egy, minden heti két- vagy többórás tárgyból – kivéve a 95
testnevelést – félévente legalább két alkalommal szóban kell felelnie. Egy-egy szóbeli felelet tíz percnél több időt nem vehet igénybe. A szóbeli számonkérés témája jellemzően az aznapra kijelölt ismeretanyag vagy feladat, de releváns lehet az utolsó leckék tartalmának, vagy akár a tanév során már elsajátított fogalmaknak a számonkérése is. A szóbeli felelet értékének megfelelő az otthoni szorgalmi vagy projektmunkáról szóló kiselőadás, beszámoló. A szóbeli beszámoltatás során adott érdemjegy szummatív értéke az átlagszámításnál egy jegynek számít. 4.2.2. A szóbeli felelet értékelésének általános szempontjai Jeles (5) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeket kifogástanul teljesíti, önállóan képes a témakörhöz tartozó fogalmakat definiálni, a témakör legfontosabb összefüggéseit meghatározni és elemezni, az ismeretek alkalmazására példákat sorolni, és cizellált, igényes nyelvi megformálással, szabatosan adja elő ismereteit. Jó (4) érdemjegyet kap az a tanuló, aki kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget a követelményeknek, segítség nélkül képes a témakörhöz tartozó fogalmakat definiálni, kisebb összefüggésekre tanári segítséggel világít rá, példákat említ és elemez, s azokat a gyakorlatban is alkalmazza, valamint ismereteit szabatosan, igényesen adja elő. Közepes (3) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek pontatlanul és néhány hibával tesz eleget, aki többször szorul tanári segítségre, kiigazításra, javításra. Elégséges (2) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz eleget, noha a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel rendelkezik. Elégtelen (1) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek szaktanári segítséggel, útmutatással sem tud eleget tenni. 4.2.3. Szóbeli beszámoltatás felnőttoktatási tagozaton A felnőttoktatásban, a nappali, az esti és a levelező rendszerű képzésben az iskola tanulmányi és vizsgaszabályzatában foglaltak az irányadók.
96
4.3. Írásbeli beszámoltatás nappali tagozaton, közoktatási évfolyamokon 4.3.1. Írásbeli felelet A pedagógus szakóráin írásbeli felelet formájában is számon kérheti diákjait. Az írásbeli beszámoltatás témája jellemzően az aznapra kijelölt tananyag, de a számonkérés egyes részletei visszanyúlhatnak az aktuális témakör előző leckékben elsajátított ismeretanyagára is. Az írásbeli beszámoltatás történhet egyénileg (írásbeli felelet), vagy az osztály egy részére, akár egészére kiterjedőleg. Az írásbeli feleletet nem kell előre bejelenteni. Az írásbeli felelet formájú számonkérésre naponként és tanóránként maximum egyszer, viszont félévenként legalább egyszer sort kell keríteni. Az írásbeli felelet értéke a szóbeli feleletével azonos súlyú. 4.3.2. Témazáró dolgozat A tantárgyak témakörei végén, a gimnáziumi és szakközépiskolai osztályainkban félévenként minimum egy nagydolgozatot kell íratni. A nagydolgozat megírásának várható időpontját legalább egy héttel előre be kell jelenteni a tanulóknak. A nagydolgozat megíratásának szándékát a pedagógusoknak is egyeztetniük kell egymással; egy tanítási napon legfeljebb két nagydolgozat íratható. A téma fő követelményeit tartalmazó nagydolgozat feladatsorait a munkaközösségek tagjainak egyeztetniük kell egymással. A nagydolgozatok pontozásánál és értékelésénél az írásbeli érettségi vizsgák javítási előírásait kell alkalmazni. Az elkészített írásbeli feladatokat tíz munkanapon belül javítani és értékelni kell. A szakiskolai osztályainkban a nagydolgozatok eredményét a naplóba piros színnel jegyezzük be. A témazáró dolgozatokat végső jegy kialakításakor kétszeres szorzóval vesszük figyelembe. A kijavított nagydolgozatokat a tanulók nem vihetik haza, de azokról másolatot készíthetnek. A pedagógusoknak a nagydolgozatokat a tanév végéig meg kell őrizniük. Informatika tantárgyból a kötelező informatikai tanulmányok záró féléve szorgalmi időszakának utolsó előtti hónapjában diákjaink záróvizsgát tesznek számítógépfelhasználói ismeretekből.
97
4.3.3. Javítódolgozat Lehetőséget kell adni az elégtelen nagydolgozat kijavítására. Ez alól kivétel, ha a tanuló a nagydolgozatot igazolatlan mulasztása miatt nem írta meg a kijelölt időpontban, vagy ha nem megengedett segédeszköz használata miatt kapott elégtelent. A javítódolgozat megírására a nagydolgozat kiosztását követően legkorábban egy, legkésőbb két héten belül kell sort keríteni 4.3.4. Próbaérettségi vizsga A kötelező érettségi vizsgatárgyakból és informatikából írásbeli, történelem illetve magyar nyelv és irodalom – nem magyar anyanyelvű számára tanulóink magyar mint idegen nyelv – tantárgyakból szóbeli próbaérettségi vizsgákat szervezünk. Eredménye háromszorosan számít az év végi osztályzatba. A próbaérettségin szerzett érdemjegy és a százalékos eredmény egyaránt megjelenik a naplóban. Azoknak a tanulóknak, akiknek matematikából a próbaérettségi teljesítményük nem éri el a mindenkori szóbeli vizsgára bocsátás pontszámát, év végi osztályzatuk elégtelen. 4.3.5. Írásbeli beszámoltatás felnőttoktatási tagozaton A felnőttoktatásban, az esti és levelező rendszerű képzésben az iskola tanulmányi és vizsgaszabályzatában foglaltak az irányadók. 4.3.6. Szorgalmi feladatok, projektmunkák, készségtárgyak A tanulók érdemjegyeket kaphatnak szorgalmi munkáikra, rajzaikra, kiselőadásaikra, házi dolgozataikra. projektmunkáikra, vagy csoportban végzett feladataikra. Ezek értéke megegyezik a szóbeli és írásbeli feleletekre adott jegyekkel. A szaktanárok az értékelésnél figyelembe vehetik és beszámíthatják a diákok tanulmányi versenyre történő felkészülését és elért eredményét is. A megszerzett ismereteket készségtárgyak esetén elsősorban a diákok gyakorlati tevékenységén keresztül értékeljük, s az osztályozás során a tanulók hozzáállásában és teljesítményében érzékelhető változást is figyelembe vesszük. Indokolt esetben (például jobb eredmény elérése érdekében) rajz, kreatív gyakorlatok, ének-zene és – amennyiben mód nyílik rá – testnevelés tantárgyakból elméleti feladatok megoldása is lehetséges.
98
Ha testnevelés tantárgyból a felszerelés teljes vagy részleges hiánya lehetetlenné teszi az órai részvételt, valamint a tanuló gyakorlati teljesítményének értékelését, s a diák a fentiek alapján elméleti feladatot sem tud megoldani, az adott órán a tanuló elégtelen érdemjegyet kaphat. Nem csak a más kultúrából érkezett (például migráns), és a különleges bánásmódot igénylő (például tanulási nehézséggel küzdő) tanulóink esetén fordítunk kiemelt figyelmet a kompetenciaalapú oktatás megerősítésére, a csoportban végzett feladatok és projekt-jellegű munkák lehetőségeinek megteremtésére. Preferáljuk a házi dolgozatok, szorgalmi feladatok, rajzos és más, kézügyességet igénylő munkák megvalósulását, a beszámolók és kiselőadások megszületését.
4.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai Nappali tagozaton iskolánk pedagógusai arra törekednek, hogy tanulóink az ismeretanyagot rögtön a tanórán sajátítsák el. A mélyebb és tartósabb ismeretek, az alkalmazható tudás kialakulásához azonban nélkülözhetetlennek véljük az otthoni egyéni felkészülést. Az otthoni felkészülés alapvető szerepe a tanórán feldolgozott tananyag gyakorlása, illetve a témához kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. A minél sikeresebb otthoni felkészüléshez pedagógusaink minden segítséget megadnak. A tanórákon a nehezebb és bonyolultabb anyagrészek esetében táblai vázlatok segítik az otthoni felkészülést, vagy a szaktanár segítségével és útmutatásával maguk a tanulók emelik ki a tankönyvből a lényeget. Írásbeli házi feladatokat jellemzően magyar, idegen nyelv és matematika tárgyakból kapnak a diákok, noha ez egyéni- és csoportmunkák, valamint a projektmódszer révén más tárgyak esetében is előfordul. Az otthoni feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni az átlagos képességű tanuló életkori és képzési, valamint a tanulási nehézségekkel küzdő, más kultúrából érkező (például migráns) tanulók egyedi sajátosságait. Az aktuális tanítási szünet előtti utolsó tanóra anyagának elsajátításán, és az ahhoz kapcsolódó közvetlen munkákon felül sem írásbeli, sem szóbeli feladatot nem adunk az őszi, a téli és a tavaszi szünetekre. A felnőttoktatásban a szorgalmi időszak alatt az ismeretszerzés folyamatát a pedagógusok jobbára terelik és irányítják, az otthoni felkészülés eredményességét és hatékonyságát segítik elő. A felnőttek képzése és ismeretekkel történő felvérteződése ezért jórészt a saját tanulásra, önképzésre támaszkodik, így az esti és levelező tagozatunkon tanuló hallgatóink 99
számára a szaktanárok rendszeresen kijelölik a következő beszámolóra és vizsgaidőszakra otthon elsajátítandó anyagrészt. A tanév rendjében szereplő tanítási szüneteket azonban itt is figyelembe vesszük.
4.5. A nevelő-oktató munka feltételei Iskolánk számára a korábbi fenntartó, a Fővárosi Önkormányzat teljes körűen biztosította a Pedagógiai
Program
végrehajtásához
szükséges
feltételeket.
Ezek
bővítésére,
korszerűsítésére a továbbiakban is törekszünk, felhasználva az egyes pályázatokból származó, illetve támogatóinktól kapott forrásokat. A hagyományos eszközrendszeren túlmenően intézményünk a kompetenciaalapú oktatás és az
új
módszertani
kultúra
elterjesztését
is
kiemelt
feladatának
tekinti.
Az
infokommunikációs technológia mint eszköz és taneszköz mind magasabb arányban van jelen a tanítás-tanulás folyamatában. Tantermeinkben a folyamatosan bővülő számú interaktív táblák a diákok számára színesebbé, élvezetesebbé, befogadhatóbbá, a pedagógusok számára pedig sokoldalúbbá teszik a tananyag feldolgozását. Az interaktív számítástechnikai eszközökkel vagy projektorral nem rendelkező termeinkben zajló eredményes munkát mozgatható multimédiás technikai egységeink segítik. Projektoros termeink használatához tanáraink számára tanórákra kölcsönözhető laptopokat biztosítunk. Tanáraink munkáját és tanulóink felkészülését továbbá jól felszerelt nyelvi laboratórium és különböző audiovizuális eszközök segítik. Pedagógusaink a tanórák több mint 25%-ában tudnak IKT- eszközökkel támogatott órákat tartani. Informatikai termeink felszereltsége kiváló, frissítésük és karbantartásuk folyamatos. A minél hatékonyabb képességfejlesztés érdekében nagy hangsúlyt fektetünk tanulóink egyéni munkára és csoportmunkára való motiválására, alkalmazzuk a rendelkezésünkre álló, és diákjaink képességi szintjének megfelelő digitális tananyagot, valamint igyekszünk a tanítási-tanulási folyamatot segítő szoftverek alkalmazását kiterjeszteni. Mindezek sikere érdekében törekszünk könyvtárunk digitális anyagainak folyamatos frissítésére és célirányos bővítésére, felhasználva erre a célra pályázati forrásaink egy részét.
100
5. A mindennapos testnevelés és testmozgás megvalósításának módja, a tanulók fizikai állapotának mérése 5.1. A mindennapos testnevelés feladatainak végrehajtását szolgáló program Napjainkban a fiatalok állóképessége egyre inkább romlik. Ennek oka elsősorban a mozgásszegény életmód. A gyerekek heti 28-30 órát az iskolapadban ülve töltenek el, otthon pedig a televízió képernyője, illetve a számítógép monitorja előtt szintén hosszú időn keresztül tartózkodnak. Passzivitásukból nehezen mozdíthatók ki, kiemelt szerepe van tehát az iskolában folyó testi nevelésnek. A tanulóink fizikai állapotának felmérése a Hungarofit módszerrel történik. A mindennapos testnevelés keretében heti 3 órát testnevelés óra megtartásával biztosítunk. Heti 2 testnevelés órát iskolai sportkörben történő sportolással szervezünk.
5.2.Testi nevelés lehetőségei iskolánkban Testnevelés óra – Az épület földszintjén elhelyezkedő 170 m2-es tornaterem, illetve az iskolához tartozó udvar nem elégséges arra, hogy valamennyi testnevelés órát ott tartsunk meg. Az órák egy részének megtartását a közeli sporttelepen. Kondicionáló terem - Kialakítottunk egy modern kondicionáló helyiséget a tornaterem mellett, amely mind a tanári kar, mind pedig a diákok számára elérhető. A helyiségben futó- és evezőgépek, szobakerékpárok, erősítő eszközök állnak a sportolni vágyók rendelkezésére. Sportkör - Iskolánk valamennyi tanulója tagja az iskolai sportkörnek. Tanáraink kiemelt feladatuknak tartják a diákok rendszeres versenyeztetését. Gyógytestnevelés - Valamennyi rászoruló diákunk számára biztosítjuk a felkészült szakember által megtartott rendszeres, gyógytestnevelési foglalkozást, amelynek keretében a tornatermi órákat kiegészítve úszni is járnak a gyerekek. Than SE – iskolánk régi és jelenlegi tanárai és diákjai hozták létre a Than SE labdarúgó sportegyesületet. Than Károly Atlétikai Bajnokság - Az egykori Bolyai János Textilipari Szakközépiskola évtizedes hagyományait jogutód intézményként folytatjuk, s így minden tavasszal megrendezzük a Than Károly Atlétikai Bajnokságot. 101
A selejtezőket a testnevelés órák keretében bonyolítjuk le, a döntőkre a margitszigeti Atlétikai Centrumban kerül sor. A hagyományos atlétikai számokon kívül zsákfutásban és hirdetünk bajnokot.
6. Választható tantárgyak, foglalkozások és pedagógusválasztás szabályai 6.1. Választható tantárgyak A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú tanítási módszerekkel és tantárgyi tartalmakkal, változatos problémakezelési lehetőségekkel, hatékony tanítási-tanulási útmutatásokkal készítjük fel a tanulókat az élethosszig tartó tanulás képességére. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő feladata van. Ezért a 11-12. évfolyamokon a kötelező érettségi tantárgyakból magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol és német nyelvekből; valamint a tanulóink körében az érettségi vizsgákon legtöbbször választott tantárgyakból: biológia és földrajz tantárgyakból - diákjaink érdeklődési körüknek megfelelően emelt szintű oktatást választhatnak. A tanulók 10.,11.és 12. évfolyamokon a megelőző tanév márciusának végéig jelölhetik meg
emelt
osztályokban
szintű egyet;
tantárgyválasztási rendészeti,
igényeiket.
honvédelmi
és
Nyelvi általános
előkészítő
gimnáziumi
tantervű
gimnáziumi
osztályainkban 2 tantárgyat. A szakközépiskolai osztályok tanulóinak a helyi tanterv biztosít szakmai tantárgyakból plusz képzést, ezért a szakközépiskolás diákoknak minden tanév szeptemberében van lehetőségük emelt szintű tantárgy választására órarendjük függvényében. A kiválasztott tantárgyak emelt szintű óráira a tanulóknak kötelező járniuk, az azokról való távolmaradást igazolással kell igazolni. Az emelt szintű tantárgyból nyújtott tanulmányi teljesítményt félévkor és év végén érdemjeggyel kell értékelni. A választott tantárgyat csak a tanév lezárása után lehet módosítani és helyette másik emelt szintű képzésű tantárgyat választani.
102
A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
6.2. Tanórán kívüli foglalkozások, versenyek A fentiekben felsoroltakon kívül intézményünkben a tehetséggondozás sokféle egyéb formája is megtalálható. Ide tartoznak a különböző iskolai háziversenyek, továbbtanulási felkészítők, egyéni foglalkozások és szakkörök, az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek. Iskolánkban színjátszókör működik. A nyelvi kompetenciák továbbfejlesztését lehetőség szerint külföldi cserediák-programokkal segítjük. Az iskolarádió szerkesztésébe tehetséges diákokat vonunk be. Felnőttoktatásban részt vevő hallgatók számára a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet szervez versenyeket, mi részvételre motiváljuk felnőtt diákjainkat. Tanköteles diákjainkat arra ösztönözzük, hogy minél nagyobb létszámban induljanak el kerületi, területi valamint országos és nemzetközi tanulmányi és kulturális versenyeken. Az ösztönzés mellett a felkészülésben is segítünk nekik, s más hazai és külföldi iskolákkal és szervezetekkel is együttműködünk. Nagy számban szervezünk különféle iskolai vetélkedőket, háziversenyeket; jellemzően jeles iskolai hagyományainkhoz kapcsolódóan. Ilyenek például a sportversenyek, a környezetvédelmi verseny, a szavalóverseny, a helyesírási verseny, a nemzeti és kulturális hagyományainkhoz kapcsolódó versenyek, a különféle szaktárgyi versenyek, valamint az osztályvetélkedők. A munkaközösségek minden évben meghirdetik azokat a hagyományos szakköröket és felvételi előkészítőket, amelyek iránt érdeklődnek a tanulók. A végzős évfolyam hallgatói „próbaérettségi vizsgát” írnak, így tájékozódhatnak előmenetelükről.
103
7. Középszintű érettségi vizsgatárgyak és témakörei Irodalom Magyar nyelv Történelem Élő idegen nyelvek Matematika Fizika Biológia Földrajz Informatika Rajz és műalkotások elemzése Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek Magyar mint idegen nyelv Kémia Testnevelés Társadalomismeret Emberismeret és etika Ember-, társadalomismeret és etika Művészettörténet
104
7.1. Irodalom 1. Életművek a magyar irodalomból 2. Portrék 3. Látásmódok 4. A kortárs irodalomból 5. Világirodalom 6. Színház és dráma 7. Az irodalom határterületei 8. Regionális kultúra
105
7.2. Magyar nyelv 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. A nyelvi szintek 6. A szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés
106
7.3. Történelem 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 2. Népesség, település, életmód 3. Egyén, közösség, társadalom 4. Modern demokrácia működése 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 6. Nemzetközi konfliktusok 7. Szabad témakör
107
7.4. Élő idegen nyelvek 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Otthonunk és környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód: betegség, egészség, egészséges életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Közlekedés: utazás, turizmus 9. Tudomány és technika
108
7.5. Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 5. Valószínűség-számítás, statisztika
109
7.6. Fizika I. Mechanika 1. Egyenes vonalú mozgások 2. Periodikus mozgások 3. Newton törvények 4. A mechanikai munka, teljesítmény, energia 5. Mechanikai hullámok II. Termikus kölcsönhatások 6. Az ideális gáz kinetikus modellje 7. Gáz állapotegyenletek 8. Energia-megmaradás hőtani folyamatokban, a termodinamika főtételei 9. Halmazállapot-változások III. Elektromos és mágneses kölcsönhatások 10. Az elektromos mező 11. Egyenáramok 12. Az időben állandó mágneses mező 13. Az időben változó mágneses mező 14. A váltakozó áram 15. A fény, mint elektromágneses hullám IV. Atomfizika, magfizika és nukleáris kölcsönhatások 16. A fényelektromos jelenség 17. Az atom kvantummodellje, kvantumszámok 18. Az atommag 19. A radioaktivitás V. Gravitáció, csillagászat 20. Csillagászat 21. A gravitációs mező
110
7.7. Biológia I. Az ember szervezetének felépítése, működése, az ember egészségtana 1. Az ember fertőző megbetegedései 2. Az ember táplálkozása és egészségtana 3. Az ember számára szükséges tápanyagok, vitaminok, az egészséges táplálkozás 4. Az ember légzése, a légzőszervi megbetegedések 5. Az ember keringése és egészségtana 6. Az ember vére, véralvadás, vércsoportok 7. Immunitás, fertőzések 8. Az ember kiválasztása és egészségtana 9. Az ember bőre és egészségtana 10. Az ember mozgásszervrendszere és egészségtana 11. Az ember szaporodása és egészségtana 12. Az ember embrionális fejlődése, családtervezés 13. Az ember idegrendszere és az érzékszervek felépítése, működése, egészségtana 14. Neuroendokrin rendszer és egészségtana 15. Az öröklődés alapjai,Mendel törvényei, az ember öröklődő betegségei II. Ökológia 16. Az ökológiai rendszerek általános jellemzői 17. Populációk 18. Társulások 19. Természetvédelem Magyarországon 20. A környezet-és természetvédelem globális kérdései, problémái 21. Víz és vízszennyezés, vizek védelme 22. Talaj és szennyezése, védelme 23. Levegő és szennyezése, védelme 24. Hulladék és természetes környezet
111
7.8. Földrajz I. Természetföldrajz 1. A Naprendszer és a Föld 2. A térkép 3. Kőzetlemezek mozgásai és a hegységképződés 4. Belső erők: földrengés, gyűrődések, vetődések 5. Ősmasszívumok 6. Kőzetek csoportosítása 7. A levegő felmelegedése és a csapadékképződés 8. Ciklonok és a frontok 9. Tengervíz mozgásai és a tengeráramlások 10. A tavak 11. Forró övezet éghajlata 12. Meleg mérsékelt öv 13. Valódi mérsékelt öv 14. Afrika természetföldrajzi adottságai 15. Észak és Dél - Amerika természetföldrajzi adottságai 16. Északi-középhegység bemutatása 17. Hazánk természeti erősorrásai 18. Magyarország felszíni és felszín alatti vizei 19. Hazánk növény és talajtakarója 20. A légkört veszélyeztető források II. Társadalom- és gazdaságföldrajz 1. A népesedési ciklusok 2. Népességrobbanás jellemzői és problémái 3. Világnépesség területi megoszlása 4. Városszerkezeti övek 5. Mezőgazdasági termelési módok: hagyományos gazdaság 6. Energiahordozók 7. Transznacionális vállalatok 8. A pénz 112
9. Európai Unió kialakulása 10. Észak-Európa államinak bemutatása 11. Alpi országok: Svájc és Ausztria 12. Perifériák: India és Egyiptom 13. Japán és USA 14. DK-Ázsiai országok 15. Magyarország korfája, foglalkoztatási szerkezete 16. Magyarország közlekedési szerkezete 17. Magyar nemzetgazdaság jellemzői 18. Hazánk idegenforgalmi körzeteinek jellemzése 19. Magyar szőlő- és borvidékei, zöldség és gyümölcstermesztése 20. A Dél –Dunántúli és a Dél-Alföldi régió bemutatása
113
7.9. Informatika 1. Hardver alapismeretek 2. Szoftver alapismeretek 3. Szövegszerkesztés 4. Táblázatkezelés 5. Informatikai alapismeretek 6. Hálózati ismeretek 7. Programozási alapismeretek 8. Adatbázis-kezelés
114
7.10. Rajz és műalkotások elemzése 1. Vizuális nyelv 2. Technikák 3. Formaértelmezés 4. Térértelmezés 5. Színértelmezés 6. Kompozíció 7. Érzelmek 8. Folyamat, mozgás, idő 9. Kép és szöveg 10. Vizuális információ 11. Tárgyak és környezet 12. Vizuális nyelv 13. Térábrázolási módok 14. Vizuális minőségek 15. Látványértelmezés 16. Kontraszt, harmónia 17. Kontextus 18. Vizuális információ 19. Tömegkommunikáció 20. Fotó, mozgókép 21. Forma és funkció 22. Tervezőfolyamat 23. Népművészet 24. Művészeti ágak 25. Műfajok 26. Művészettörténeti korszakok, irányzatok 27. Stílusjegyek 28. Alkotások és alkotók 29. Műelemző módszerek 30. Mű és környezete
115
7.11. Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek 1. Az ember és a természeti környezet 2. Környezeti elemek 3. Települési alapismeretek 4. Tájékozódás és mérés a terepen 5. Vízgazdálkodási alapismeretek 6. Környezettechnikai eljárások
116
7.12. Magyar mint idegen nyelv 1. Bemutatkozás, Család 2. Társas kapcsolatok, barátok 3. Környezetünk 4. Iskola és munka világa 5. Ünnepek 6. Életmód és betegségek 7. Szabadidő, Sport 8. Időjárás, Utazás – turizmus 9. Vásárlás – szolgáltatások
117
7.13. Kémia I. Általános kémia 1. Atomszerkezet 2. A periódusos rendszer 3. Kémiai kötések 4. Molekulák, összetett ionok 5. Anyagi halmazok 6. Egykomponensű anyagi rendszerek 7. Többkomponensű rendszerek 8. Kémiai átalakulások 9. Termokémia 10. Reakciókinetika 11. Egyensúly 12. A kémiai reakciók típusai 13. Elektrokémia II. Szervetlen kémia 1. Hidrogén 2. Nemesgázok 3. Halogénelemek és vegyületeik 4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 6. A széncsoport elemei és vegyületeik 7. Fémek és vegyületeik
III. Szerves kémia 1. A szerves vegyületek általános jellemzői 118
2. Szénhidrogének 3. Halogéntartalmú szénhidrogének 4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. Szénhidrátok 7. Fehérjék 8. Nukleinsavak 9. Műanyagok 10. Energiagazdálkodás
119
7.14. Testnevelés 1. Olimpiatörténet (ókori, újkori olimpiák rövid története, jelképek, magyar sportsikerek). 2. Egészséges életmód és a harmonikus testi fejlődés (testalkat, az izomrendszer egészségtana, tápanyagok). 3. Testi képességek (kondicionális koordinációs képességek, ezek szerepe a teljesítményben, edzettségi állapot mérése). 4. A gimnasztika jelentősége, mozgásanyaga, alkalmazási területei. 5. Az atlétika mozgásanyaga (futások, dobások, ugrások) fizikai törvényszerűségei, versenyszabályai. 6. A szertorna és a ritmikus gimnasztika oktatásának szerepe az iskolai testnevelésben, mozgásanyaga, versenyszabályai. 7. A küzdősportok szerepe az iskolai testnevelésben (képesség és személyiségfejlesztés). 8. Labdarúgásra jellemző támadó-védekező technikai-taktikai elemek, versenyszabályok. 9. Kosárlabdára jellemző támadó-védekező technikai-taktikai elemek, versenyszabályok. 10. Kézilabdaára jellemző támadó- védekező technikai-taktikai elemek, versenyszabályok. 11. Röplabdára jellemző támadó- védekező technikai-taktikai elemek, versenyszabályok. 12. A természetben űzhető sportágak ismertetése, csoportosítása.
120
7.15. Társadalomismeret 1. Társadalom- és jelenismeret 2. Gazdasági ismeretek 3. Pszichológia
121
7.16. Emberismeret és etika témakörök 1.
Erkölcsi lény
2.
Erkölcsi cselekedet
3.
Erény és jellem
4. Társas kapcsolatok 5. Erkölcs és társadalom 6. Korunk erkölcsi kihívásai
7.17. Ember-, társadalomismeret és etika 1. Az ember – természeti és társadalmi lény 2. Az ember, mint értékelő, erkölcsi lény 3. Szokás, jog, erkölcs 4. Közvetlen társadalmi környezetünk 5. A mi kis ügyeink 6. Munka világa és pályaorientáció 7. Társadalmi rétegződés 8.
Politika világa
9. Magyarság és Európa 10. Globális kihívások
122
7.18. Művészettörténet Az középszintű szóbeli tételek mindegyike „A”, „B” és ”C” feladatokból áll. • Az „A”feladat a Művészettörténet tantárgy tartalmi központú, a történetiségre épülő tudásanyagáról szól. • A „B”feladat egy adott műalkotás sokoldalú elemzése reprodukció, fotó, … alapján. • A „C”feladat a művészeti technikák eljárásainak bemutatása konkrét példák alapján. „A” TÉMAKÖRÖK 1. barokk 2. futurizmus 3. gótika 4. honfoglaláskori művészet 5. impresszionizmus 6. iszlám művészet 7. klasszicizmus 8. kubizmus 9. német expresszionizmus 10. ókeresztény művészet 11. ókori Egyiptom 12. ókori Görögország 13. ókori Róma 14. őskor 15. realizmus 16. reneszánsz 17. románkor 18. szecesszió „B” TÉMAKÖRÖK 1. Claude Monet 2.
Csontváry Kosztka Tivadar
3.
Diego Velazquez 123
4.
id. Markó Károly
5.
M.S. Mester
6.
Madarász Viktor
7.
magyar koronázási jelvények
8.
magyarországi barokk kastélyok
9.
magyarországi klasszicista építészet
10. Michelangelo Bounarotti 11. Munkácsy Mihály 12. ókori egyiptomi falfestmények 13. ókori római épületek 14. őskori szobrászat 15. Paál László 16. Rippl-Rónai József 17. Salvador Dali 18. Szinyei Merse Pál 19. Szőnyi István „C” TÉMAKÖRÖK 1. agyagplasztika 2. akrilfestés 3. akvarell 4. bronzszobrászat 5. ceruzarajz 6. fametszés 7. freskó 8. linómetszés 9. litográfia 10. montázs 11. mozaik 12. nemezelés 13. olajfestés 14. pasztell 15. rézkarc 16. sgrafitto 124
17. szénrajz 18. temperafestés 19. tollrajz és tusrajz 20. üvegablak
8. A tanulók értékelése, a tanulók magatartás és szorgalom minősítésének elvei Iskolánk nevelő és oktató tevékenységének egyik legfőbb sajátossága, hogy rendszeresen értékeljük és folyamatosan ellenőrizzük tanulóink szaktárgyi munkáját, a készségek terén mutatott fejlődését, a tanulói teljesítményben az előző értékeléshez képest bekövetkező változásokat, és az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez viszonyított tanulmányi előrehaladását. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Az osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli értékelés kíséri. A megszabott és előírt követelmények megvalósulását a pedagógusok a tanulók gyakorlati tevékenysége, csoport- és projektmunkák során tanúsított egyéni és társas munkákhoz való hozzáállása és feladatmegoldása, a tanórákon mutatott attitűdje, írásbeli munkái, szóbeli feleletei és beszámolói alapján ellenőrzik. A pedagógusok értékelésével párhuzamosan a tanulás folyamatában fontos szerepet tulajdonítunk az önértékelésnek és a csoportos értékelésnek, amelyek a tanulók egészséges ön- és társas reflexióinak kiépülését segítik.
8.1. Egyéni fejlesztési terv Más kultúrából érkező, migráns hátterű tanulóink, és a különleges bánásmódot igénylő (például sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő) diákjaink számára egyéni fejlesztési tervvel személyre szabott oktatási-nevelési program dolgozható ki, melyben diagnosztizáljuk a tanuló pillanatnyi állapotát, felmérjük egyéni képességeit és lehetőségeit, s ennek megfelelően állítjuk össze az elérni, s majdan értékelni kívánt célt, feladatot, ahogy azt interkulturális programunkban már részletesen ismertettük. A tanulmányokban való haladást egyéni követelményrendszer összeállításával, a tanulás fokozott követésével és segítésével úgy is lehet biztosítani, hogy a tanuló sikerélményhez 125
jusson, és a felmenő rendszer szerint eredményes évet zárjon. Az egyéni fejlesztési tervet szükség és lehetőség szerint az érintett tanulók, a diákot oktató pedagógusok, a nevelők, a szülők, és a tanulót körülvevő segítő szakemberek közösen dolgozhatják ki.
8.2. Szöveges értékelés A tanulók munkájának cizelláltabb és differenciáltabb értékelése érdekében azoknál a tanulóknál, - akik részére egyéni fejlesztési tervet dolgoztunk ki - akiknél a nevelőtestület javaslata alapján ez indokolt és szükséges - akiknek a középfokú nevelés-oktatásba való bekapcsolódáshoz adunk segítséget - akik estében a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató előírja szöveges értékelést és minősítést alkalmazhatunk. A szöveges értékelést a numerikus értékeléssel (osztályzattal) együtt mindig szummatívan alkalmazzuk. A szöveges értékelés és az osztályzat összefüggésében lehet magyarázó-, kiegészítő és helyettesítő jellegű. Az egyéni fejlesztési tervvel rendelkező diákok számára a szöveges értékelés az egyéni tervek által előírtaknak megfelelően egyedi jellegű. A szöveges értékelésben lehetőleg ki kell térni a diák szaktárgyi tudására, az abban történt fejlődésre és elmozdulásra, a szorgalmára, tanulási technikájának módosulására, és a személyes beállítódás megváltozásának folyamatára, valamint reflektálni szükséges az egyéni fejlődési tervben rögzített elvárások megvalósulására. Amennyiben mód van rá, meg kell jelölni a további fejlődés irányát, a feladat megoldásának eszközeit és fázisait, valamint a következő értékelés szempontjait.
8.3. Numerikus értékelés (az osztályzat) Mind a nappali, mind a felnőttoktatási tagozaton a tanulók előrehaladását év közben érdemjegyekkel, félévkor és év végén valamennyi tárgyból osztályzattal értékeljük. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5); jó (4); közepes (3); elégséges (2); elégtelen (1). Amennyiben az szükséges és indokolt az osztályzattal párhuzamosan szöveges értékelés is adható. Egyedi alkalmakkor, különösen migráns és sajátos nevelési igényű tanulók esetében, az évismétlés nélküli továbbhaladás érdekében lehetőség nyílik az értékelés alóli felmentésre, amennyiben az egyéni haladást biztosító egyéni fejlődési terv ütemezése ezt előírja és biztosítja. Ezekben az esetekben az érintett diákkal foglalkozó értékelő konferencián az osztályfőnök javaslata alapján, valamint a szaktanárok véleményének figyelembevételével 126
a nevelőtestület dönthet arról, hogy bizonyos tantárgyak esetében osztályzattal vagy részt vett bejegyzéssel történjen az értékelés. A diákoknak félévenként és tantárgyanként minimum három érdemjegyet kell szerezniük. A tanév végén az osztályzat megállapításához szükséges átlagot az egész évi teljesítmény értékelésével, tehát a tanév során szerzett összes érdemjegy figyelembevételével számítjuk ki, ezért a tanév végi osztályzat kialakításában indifferens a félévi jegy.
8.4. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái A tanulók magatartása és szorgalma értékelésével és minősítésével szemben támasztott elvárásainkat – a törvényben meghatározottakon felül – a következő kritériumokban határozzuk meg. Az egyes tanulók elbírálásánál a pedagógusoknak minden egyes olyan területet figyelembe kell venniük, ahol a tanulók magatartása és szorgalma az adott időszakban (félévben) minősítés szempontjából releváns és értékelhető. A magatartási és szorgalmi osztályzatokra irányuló álláspontját az osztályfőnök az osztály diákönkormányzati képviselőinek meghallgatása után alakítja ki. A minősítésre vonatkozólag kikéri az osztályban tanító, illetve a gyermekekkel kapcsolatban álló pedagógusok véleményét is. Az osztályfőnök az értékelésre az osztályozó értekezleten tesz javaslatot, ahol a végső minősítés kialakításában a tantestület határozata dönt. 8.4.1.Magatartás A tanulókat megillető magatartási jegy kialakításában három fő terület szempontjait vizsgálják és értékelik a pedagógusok és az osztályfőnökök: a házirend megtartása, a szociális és társas környezetéhez való viszony (osztályközösségi, iskolaközösségi, esetleg társadalmi munka vállalása; kulturális-, tanulmányi- és sportrendezvényeken való részvétel, magaviselet és aktivitás; közösségi funkció ellátása), a természeti- és tárgyi környezetéhez való viszony. A fenti területeken való helytállás és példamutatás emeli a magatartási osztályzatot. A tanuló magatartása példás, ha - a társainak jó példát mutatva betartja a házirendet, - az iskolai programokon önként vesz részt, ott aktív, - az iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken, az iskolán kívüli foglalkozásokon (például üzemlátogatásokon, kirándulásokon, versenyeken) a hozzáállása példamutató, 127
- iskolai feladatokat vállal, azokat lelkiismeretesen, pontosan és megbízhatóan teljesíti, - megnyilvánulásaiban őszinte, - útmutató kezdeményezéseivel, példás viselkedésével, lényeglátó véleményével ösztönzi társait, - munkájával fejleszti és tevékenyen alakítja közösségét, - iskolán belül, és iskolaidőn kívül a felnőttekkel és kortársaival szemben tisztelettudó, együttműködő és udvarias, - az elesettekkel, rászorulóakkal, hátrányos helyzetűekkel és más kultúrájú társaival szemben megértő, érzékeny, jóindulatú és segítőkész, - védi és óvja élő és tárgyi környezetét, ökologikus attitűdjével példát mutat, - igazolatlan mulasztásainak száma nem haladja meg a kettő órát, - nem történt vele szemben fegyelmi intézkedés, - nincs sem osztályfőnöki, sem szaktanári írásbeli büntetése. A tanuló magatartása jó, ha - igyekszik betartani a házirendet, hibáit és pontatlanságait kijavítja, - tevékenyen részt vesz az osztály- és iskolaközösségi életben, az elvállalt feladatokat rendben elvégzi, - védi és óvja élő és tárgyi környezetét, - iskolai és iskolán kívüli foglalkozásokon érdemi kifogás nem merül föl vele szemben, - bár társas kapcsolataiban, szocializáltságában apróbb hiányosságok észlelhetők, de neveltségi szintjének emelésére és tökéletesítésére törekszik, a kritikát elfogadja, - a más kultúrájú és különleges bánásmódot igénylő társait elfogadja, szociálisan érzékeny, - fegyelmezési problémái ritkák, csekélyek, - igazolatlan óráinak száma nem több ötnél - nincs igazgatói beírása. A tanuló magatartása változó, ha - a közösségi magatartás és a házirend szabályai ellen több alkalommal vét, - viselkedése, stílusa gyakran kifogásolható, - ökológiai környezetével szemben ambivalens magatartást tanúsít, - társaival szemben olykor durva, közönséges vagy goromba,
128
- a támogatásra szoruló és a más kultúrájú társaival szemben alkalomadtán ellenséges vagy előítéletes, a segítségnyújtástól időnként elzárkózik, - a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, - vállalásait, ígéreteit olykor nem teljesíti, - felelősségérzete hektikus, önértékelése labilis, - igazolatlan óráinak száma nem haladja meg a kilencet, - nincs tantestületi fegyelmi büntetése. A tanuló magatartása rossz, ha - a házirendet rendszeresen vagy súlyosan megszegi, - tudatosan gátolja, akadályozza társai és tanárai munkáját, - fegyelmezetlen magatartásával szándékosan árt közösségének, - társai egészséges lelki és szellemi fejlődéséhez való jogát akadályozza, - pedagógusai figyelmeztetései ellenére sem kíván jó példát mutatni társainak, önkritikára nem hajlandó, a segítő nevelési próbálkozásokat elutasítja, - antiszociális, a más kultúrából érkező és a segítségre szoruló társainak beilleszkedését gátolja, velük szemben türelmetlen, agresszív és otromba, - a felnőttekkel szemben gyakran neveletlen, tiszteletlen, goromba, - verekszik, botrányosan viselkedik, szóhasználatában durva és közönséges, - iskolaidőn kívül vétséget, bűncselekményt követ el, - igazolatlan óráinak száma eléri a húszat, - tantestületi fegyelmi büntetése van. 8.4.2.. Szorgalom Az egyes tanulók szorgalmának értékelésénél a pedagógusok az alábbi három szempontot összegezve veszik figyelembe: - a diák szakórákon elért teljesítményének átlagát, - a tanuló foglalkozásokon tanúsított munkájának intenzitását, illetve a hozzáállásban bekövetkező változást, - az osztályközösség és az iskolai szorgalmi és szabadidős tevékenységeihez, az abban történő részvételhez való viszonyát. Azoknak a tanulóknak, akiknek az előző félévhez képest legalább öt tizeddel javult a tanulmányi átlaguk és nem buktak meg, az előző félévi szorgalom jegynél eggyel
129
magasabbat kell kapniuk. Aki öt tizednél többet ront, annak szorgalom jegyét eggyel csökkenteni kell. A tanuló szorgalma példás, ha - munkavégzése egyenletes, kiszámítható, a munkában precíz és kitartó, aktív, - mindig készül, figyel, érdeklődése sokoldalú; kötelességtudó, felszerelése hiánytalan, - lehetőségeihez mérten a legjobb teljesítményt célozza meg, ismeretei széleskörűek, és bizonyos tárgyakban – többletfeladatokat vállalva – az elvártakon felül is teljesít, - feladatait önállóan és pontosan látja el, törekszik a hibátlan munkavégzésre, - szabadideje egy részében az iskola vagy az osztályközösség érdekében tevékenykedik, ott példamutató teljesítményt nyújt, - a tanuló kitűnő, vagy jeles (osztályzatainak átlaga 4,51 pont feletti), s nincs elégséges osztályzata. A tanuló szorgalma jó, ha - feladatait rendszeresen és megközelítőleg pontosan elkészíti, felszerelése többnyire hiánytalan, - lehetőségeinek megfelelően készül, az órákon figyel, mérsékelten érdeklődik, - aktivitása kielégítő, jellemzően önállóan dolgozik, munkáját ellenőrzi, - kisebb ösztönzésre szorgalmi tevékenységet vállal, a közösségi feladatokban helytáll, - a tanuló osztályzatainak átlaga jeles rendű (4,51-), s van elégséges osztályzata, vagy jó rendű (3,51-).
A tanuló szorgalma változó, ha - alkalomadtán felkészületlen, munkája felületes, teljesítménye ingadozó, figyelme gyakran elkalandozik, felszerelése hiányos, ám feladatait többnyire elkészíti, - önállótlan, csak külön kérésre dolgozik, önmagát nem ellenőrzi, képességeihez mérten gyenge teljesítményt nyújt, - a közösségi feladatokban vonakodik részt venni, - a tanuló jó rendű (3,51-), s több elégséges osztályzata van, vagy közepes rendű (2,51-). - A tanuló szorgalma hanyag, ha
130
- munkamorálja rossz, kötelességeit gyakran elmulasztja, esetleg el sem végzi, felszerelése gyakran hiányzik, - feladataiban pontatlan, következetlen, fegyelmezetlen, hanyag, - tanulmányi előrehaladásában közömbös, érdektelen, vonakodó, enervált - egy vagy több tárgyból bukásra áll, - a közösségi feladatokat kerüli, a programokon nem vesz részt, a tanuló elégséges rendű (2,51-alatti átlag), vagy megbukott
9. A csoportbontások megszervezésének elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, a matematikát, az informatikát, testnevelést, a szakmai gyakorlatokat, valamint az emelt szintű tantárgyak oktatása is évfolyamok szintjén szervezett csoportokban történik. A csoportbontások célja, hogy eredményesebb legyen az ismeretek elmélyítése, valamint hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére, az IKT-eszközök használatának elsajátítására és tanulók tudásának hatékony megalapozására. A csoportbontások kedvező lehetőséget teremtenek a csoporton belüli differenciált tanításitanulási módszerek alkalmazására. A csoportképzésnél kiemelt szempont az arányos tanulói létszám kialakítása. Idegen nyelveknél a tanulók idegen nyelvi tudásának és kompetenciájának felmérésével igyekszünk az azonos tudásszintű és képességű tanulókat egy csoportba osztani. A második idegen nyelv esetében a tanulók választása a csoportbontás alapja. Matematika és infomatika tantárgyakból a csoportbontás az idegen nyelvek beosztását követi. Elsősorban órarend-készítési és teremkapacitást figyelembe véve alakítjuk a csoportokat. Testnevelés tantárgyból nemenként bontjuk a csoportokat. A 9. osztályban tanév elején megtörténik a csoportok kialakítása. Az első év végén indokolt esetben, a tanuló, a szülő kérésére és a szaktanár véleményét figyelembe véve módosítható a beosztás, igazgatói engedéllyel. Ezt követően módosítás a minimális csoportlétszám megtartásával csak tanév elején történhet szükséges esetben. A csoportok közötti átjárhatóság feltételekhez kötött. A szaktanári és osztályfőnöki véleményt figyelembe véve, szükség esetén szintemelő vizsgával, a következő tanévben a kért csoportváltoztatással az új csoportban folytathatja tanulmányait a tanuló. 131
10. Egészségnevelés és környezeti nevelés 10.1. Egészségnevelési program Iskolánk egészségnevelési programját a Nevelési Program tartalmazza.
10.2. Iskolánk környezeti nevelési programja A környezeti nevelés fogalma nem más, mint az egyének és a közösségek világgal való harmonikus együttélésére inspiráló ráhatás. A környezeti nevelés célja egyfelől elősegíteni annak felismerését, hogy a jelenségek kölcsönösen függnek egymástól, másfelől biztosítani mindenki számára, hogy elsajátítsa a környezetünk megvédéséhez, a fenntartható fejlődéshez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, attitűdöt. Iskolánkban szakképzés is folyik a környezetvédelem vízgazdálkodás szakmacsoportban. Iskolánk Ökoiskola, mert helyi tanterveinkben meghatározó szerep jut a környezeti nevelésnek, a fenntarthatóság kérdéskörének. Az iskola dolgozói tudatában vannak a környezetvédelem és a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó problémák fontosságának és ezt a szempontot mindennapi munkájuk során érvényesítik. Ezen túl intézményünk a szülőkkel illetve a helyi közösséggel együttműködve részt vesz a helyi környezeti problémák vizsgálatában, megoldásában. Az iskolával érintkező emberek szemléletformálásának érdekében regisztráltattuk magunkat az Ökoiskolák Szövetségében. 10.2.1. Környezeti nevelési munkaközösség A szervezet tagjai az iskola munkaközösség-vezetői és a diákönkormányzatot segítő tanára. Feladata, hogy ez a kiemelt nevelési cél helyet kapjon valamennyi tantárgy keretében, a szakképzésben (a nem környezetvédelemmel kapcsolatos szakmákban is), az osztályfőnöki munkában és tanulóink szabadidős tevékenységei során is. A munkaközösség felel azért, hogy ez a kiemelt nevelési cél megjelenjen valamennyi tantárgy érettségi tételei között is. A munkaközösség tervezi meg, hangolja össze az iskola környezeti nevelési programját, felügyeli az ehhez kapcsolódó tevékenységeket.
132
10.2.2. A környezeti nevelés színterei a tanórákhoz kapcsolódóan Természettudományi tantárgyak: biztosítják és fejlesztik az élő és élettelen természetre vonatkozó kultúrát, a környezetvédelmi ismeretek alapjait Társadalomtudományi, humán tárgyak: társadalomszerveződés, emberi viselkedés és kultúra irányából közelítik meg a kérdést; példát mutatnak a fogyasztói modellek helyett javasolt utakra, valamint a környezeti válság megoldásához szükséges világképre és erkölcsi értékrendre, gazdasági és jogi eszközökre Művészeti tárgyak: kiválóan alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, keretet adnak a természet és az ember alkotta környezet szépségének átéléséhez, az érintetlen természettel vagy leromlott környezettel kapcsolatos érzések és gondolatok művészi megfogalmazásához, a természet és kultúra szoros kapcsolatának bemutatásához. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára. 10.2.3. A szemléletformálás egyéb módjai Szelektív
hulladékgyűjtés:
Szelektív
hulladékgyűjtés
már
évek
óta
működik
laboratóriumainkban, de a 2003-as esztendőtől kezdve ezt a tevékenységet kiterjesztettük szélesebb körben. A szárazelemeket az épületben két helyen elhelyezett tárolóba dobhatják intézményünk tanulói és dolgozói. Elszállíttatásukról rendszeresen gondoskodunk. Külön hulladékgyűjtő edényekbe helyezhetők el a vissza nem váltható műanyag palackok, valamint a fém italosdobozok. Ez utóbbiakat egy a folyosón elhelyezett présgéppel a diákok maguk tömöríthetik. Az összegyűjtött fémhulladékot értékesítjük, és a befolyt összegből a Fővárosi Állat- és Növénykertet támogatjuk. Minden tavasszal papírgyűjtést is szervezünk. Az akcióból származó pénzösszegeket szintén jótékonysági célra fordítjuk. Környezetvédelmi emléknapok: Rendszeresen felhívjuk diákságunk figyelmét a különböző környezetvédelemmel kapcsolatos világnapokra: Madarak és fák napja, A víz világnapja, Meteorológiai világnap, stb. Ezekről az iskolarádióban is megemlékezünk, és az azokkal kapcsolatos pályázatokban is részt vesznek tanulóink. A Föld napján, április 22-én hagyományosan
nagyszabású
környezetvédelmi
napot
tartunk
a
Margitszigeten,
versenyekkel, vetélkedőkkel.
133
Környezetvédelmi akciókban való részvétel: Támogatjuk osztályaink, iskolai csoportjaink részvételét a különböző hasznos kezdeményezésekben: parktisztításban, parkgondozásban, a savas eső programban. Részt veszünk a Globe programban, amely során meteorológiai, levegőtisztasági méréseket végzünk, és regionális központja vagyunk a biológiai vízminőség-vizsgáló nemzetközi hálózatnak. Újrafelhasznált papír alkalmazása: Tanulóinkat és az iskola dolgozóit motiváljuk arra, hogy füzeteik egyre nagyobb része újrafelhasznált papírból készüljön. Lehetőség szerint diákjaink számára – pályázati forrásból – megvásárlásukhoz segítséget is nyújtunk. Környezetbarát tisztítószerek: Iskolánkban a takarító munkatársaink környezetbarát tisztítószereket használnak, példát mutatva ezzel növendékeink számára. Egészséges élelmiszerek: Ösztönözzük az iskolai büfé működtetőjét arra, hogy a megszokott áruféleségeken kívül egészséges élelmiszereket is kínáljon közösségünknek. Madárfütty: Iskolánkban a tanórák kezdetét és végét a hagyományos csengőszó helyett védett madarak füttye jelzi. Osztálynevek: Osztályaink nevüket környezeti értékeinkről kapják.
11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló program Az iskola kedvező budai környezete ellenére tanulóink jelentős része – egyes osztályok tagjainak többsége – hátrányos helyzetű családból érkezik hozzánk, ezért a diákok szociális biztonsága érdekében az ezzel összefüggő pedagógiai feladatokat kiemelten kezeljük, s külön figyelmet fordítunk diákjaink szociális-életviteli kompetenciáinak fejlesztésére.
11.1. Helyzetfeltárás Az osztályfőnökök a tanév elején megnevezik azokat a diákokat, akik különleges bánásmódot
igényelnek.
A
kielégítő
és
kellően
megalapozott
helyzetelemzést
helyzetfeltárás előzi meg, melyet az iskola ifjúságvédelmi felelőse koordinál. Már a beiratkozáskor, de legkésőbb az első osztályfőnöki órákon minden diákkal és szülővel egy tematikus kérdőívet töltetünk ki.
134
Az erre adott válaszok önkéntesek és saját bevalláson alapulnak. A kérdőívben az esetleges betegségekre, az életkörülményekre és a családi állapotra kérdezünk rá, így próbálván következtetni a tanulók szociális helyzetére. Minden realitásra törekvő felmérés alapja a bizalom és az őszinteség. Ezeket megszolgálva érdeklődésünk folyamatos, hozzáállásunk szenzibilis, tevékenységünk diszkrét, a törvény által meghatározott adatkezelési szabályokat minden esetben betartva, az adatokat az iskola titkosan kezeli.
11.2. Diagnosztizálás Az ifjúságvédelmi felelős a feltárt ismeretek birtokában szükség esetén felveszi a kapcsolatot az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szolgálatokkal. Továbbá – bevonva az érintett osztályfőnököket és az iskola más, segítő szakembereit – javaslatot tesz egyéni foglalkozások megkezdésére, felzárkóztató programokon való részvételre, vagy akár tehetséggondozásra is. A szülőket és pedagógusokat támogató pedagógiai szakszolgálatok segítségét kikérve és útmutatását követve megtervezi a diák és az iskolai segítő hálózat szociális hátrányok enyhítését célzó feladatait.
11.3. Segítő tevékenységeink formái Különös figyelmet szentelünk a hátrányos szociokulturális környezetben élő tanulók életpálya-építésének és pályaorientációjának. Diákjainkat lehetőség szerint ösztönözzük, inspiráljuk és támogatjuk iskolaidőn túli diákmunka vállalására. A hátrányos helyzetű tanulók, vagy a közvetlen családtag tartós betegsége miatt hátrányos helyzetbe kerülő tanulók részére egyéni, sajátos ütemű felzárkózást vagy foglalkozásokat igyekszünk biztosítani. Közvetlen krízis- vagy válsághelyzet esetén az osztályfőnök és az iskolai ifjúságvédelmi felelős azonnal felveszik a kapcsolatot a szakszolgálatokkal. Intézményünk ugyan nem rendelkezik saját konyhával, de a meleg ékezést igénylő tanulók és dolgozók számára a külső konyháról szállított ebéd tálalását étkezőnkben biztosítani tudjuk. A befizetés részletes rendjét, az adható és adandó kedvezményeket az iskola Szervezeti és Működési szabályzata tartalmazza. Iskolai büfénk aktuális üzemeltetőjével történő szerződéses megállapodások útján pedig arra törekszünk, hogy mindenkori kínálatukban egyrészt kedvező árú, másrészt egészséges, valamint az egyes adalékanyagokra, összetevőkre érzékenyek által is fogyasztható ételek ugyancsak elérhetőek legyenek.
135
Szociálisan rászorult diákjaink részére könyvtárunkból megfelelő mennyiségű tankönyv kölcsönözhető, ugyanilyen szabad hozzáférést biztosítunk a kötelező olvasmányok és a könyvtári állomány egyéb kiadványai tekintetében. Az otthonukban világhálós összeköttetéssel nem rendelkező tanulóink számára – az informatikai termeken felül – a folyosókon folyamatosan bővülő, internetkapcsolattal rendelkező számítógépes terminálokat helyeztünk el. Iskolánkhoz ugyan közvetlenül nem tartozik kollégium, de minden igénylőnek biztosítani tudjuk a férőhelyet.
11.4. Az esetleges juttatások és ösztöndíjak rendszere Fogadóórákon és szülői értekezleteken ismertetjük azokat a lehetőségeket és szociális juttatásokat, amelyeket a hozzátartozók igénybe vehetnek. Felhívjuk a diákok és a szülők figyelmét azokra a tanulmányi ösztöndíjakra és feltételeikre, amelyek megfelelő tanulmányi eredmény elérése esetén segítik az arra rászoruló gyermekeket. A minél több és eredményesebb pályázat beadásában, valamint a szponzorok megtalálásában érdekelt pedagógusok hatékonyabb nevelő és oktató munkához igyekeznek jobb lehetőséget biztosítani, a családok anyagi terheit csökkenteni, a programok részvételi díjait támogatásokból fedezni. Alapvető célunk, hogy a tanulmányokkal összefüggő többletterheket csökkentsük, ezért elsősorban az iskola közös programjainak kiadásaihoz (tanórán kívüli szabadidős, kulturális rendezvényen való részvétel, táborozási költségek) támogatást igyekszünk nyújtani. Iskolánk Than-Bolyai Szakképzési és Kulturális Alapítványának kuratóriuma a rászoruló diákjaink részére támogatást ítélhet meg a különböző iskolába járással kapcsolatos költségek enyhítése céljából.
12. A tanulók teljesítményének elismerése, jutalmazása Iskolánk pedagógusai vallják, hogy a gyermek tevékeny és aktív személyi beállítódása kibontakozásának, a motiváltsága megtartásának, és a teljesítménye fokozásának egyik legfőbb forrása a dicséret, a támogatás, az elismerés, a biztatás és az ösztönzés. Kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóink számára további jutalmakat biztosítunk. A ballagási ünnepségen, iskolagyűléseken, illetve az iskola tanévzáró ünnepélyén a szaktanárok és az osztályfőnök véleménye alapján az egész évben kiemelkedő tanulmányi 136
munkát, illetve közösségi tevékenységet végző tanulóinkat könyvvel és/vagy oklevéllel jutalmazzuk. A külső versenyeken és rendezvényeken az iskola jó hírét gazdagító tanulóink és felkészítő tanáraik részvételével minden évben Diákparty-t szervezünk. Iskolai alapítványunk – az alapító okiratában megfogalmazott szempontok alapján – lehetőségeihez mérten ösztöndíj, költség-hozzájárulás vagy egyéb formában igyekszik jutalmat, egyben segítséget nyújtani a legjobb teljesítményt elért, s a támogatásra pályázó tanulók számára.
13. A nyelvi előkészítő követelményrendszere
évfolyam
tananyaga
és
13.1. A nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás általános és közvetlen céljai Mivel a nyelvi előkészítő évfolyam a közoktatás része, ezért céljai a közoktatás általános céljaival azonosak, valamint megegyeznek az alábbi átfogó célokkal is: Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív kompetenciák fejlesztése a következőket jelenti: A kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek egy idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni; A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére; A tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni.
137
Az itt összefoglalt célok összhangban vannak az Európai Unió oktatási koncepciójával és az Európa Tanács idevágó nyelvoktatás- politikai dokumentumaiban meghatározottakkal is. A nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás általános céljai a következők: a középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást, a nyelvtanulásra és informatikára szánható év lehetőséget ad a különböző háttérrel érkezők tudásának összehangolására és intenzív fejlesztésére, így esélyteremtő és hátránykompenzáló hatással bír, megfelelő alapot adhat ahhoz, hogy a jövőben mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon. Közvetlen céljai: a 9. évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelv(ek)ből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát, a tanulókban kedvező attitűdöt és motivációt alakítson ki a nyelvek, a hozzájuk tartozó kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt, a megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a tanulók váljanak képessé a nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére.
13.2. Fejlesztési feladatok Az előkészítő évfolyam célja a kommunikatív kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A kommunikatív
nyelvi
kompetenciák
fogalma
az
adott
szituációnak
megfelelő
nyelvhasználati képességet jelenti a négy alapkészség területén. Ezen kívül természetesen a tanuló egyéb, személyes kompetenciáinak fejlesztése is folyik.
138
Tantervi
Bemeneti szint (NAT és KER)
Minimum kimeneti szint a 9. évfolyamon
Minimum kimeneti szint 11. évfolyamon
Minimum kimeneti szint a 13. évfolyamon
Óraszám a 9. évfolyamon
Új nyelv teljes óraszámban
--
A2
B2
B2+
15
Szintek A2 alapszint
Európai Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódik ( pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.
Beszédértés
Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dolgokról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzeneteket, bejelentéseket és egyéb gyakori szövegek lényegét.
Beszédkészség Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, mindennapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, tanulmányait. Olvasásértés
Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni.
Írás Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.
Szintek B2 Európai Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont középszint témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű beszélővel, mely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével. 139
Beszédértés
Beszédkészség
Olvasásértés
Írás
megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményeiről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Folyékonyan és természetesen tud részt venni anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról, felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet. Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket. Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen.
13.3. Nyelvtanítás a 10-13. évfolyamon A nyelvi előkészítő évfolyam célja a használható nyelvtudás megszerzésére intenzív keretek között, nem pedig az államilag elismert nyelvvizsgára történő felkészítés. A 10-13. évfolyamokon az iskola lehetőséget teremt az emelt szintű nyelvi érettségi sikeres letételéhez szükséges tananyag elsajátítására, amelynek bizonyítványa 2005-től megfelelő feltétel teljesülése (legalább 60%-os teljesítmény) esetén egyenértékű okiratnak számít a C típusú, államilag elismert középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal.
140
SZAKKÉPZŐ ISKOLÁNK SZAKMAI PROGRAMJA 1. Szakképzési rendszerünk jellemzői 1.1. Szakközépiskolai képzés A szakmai alapozó elmélet és gyakorlati oktatás során tanulóink ismeretei lehetővé teszik, hogy érettségi után egy év alatt szakmai képesítést szerezzenek. A képzési idő alatt arra törekszünk, hogy tanulóink fogékonyak legyenek a környezetvédelem és a vegyipar napi problémáinak felismerésére és képesek legyenek azok tudatos kezelésére. Az iskola gyakorló laboratóriumaiban az alapok elsajátítása, terepi, külső helyszíni gyakorlatokon pedig a tanultak valóságban történő alkalmazása,felismerése a fő cél. A nagyobb óraszámú természettudományos képzés jó alapokat ad a szakirányú felsőoktatásban való eredményes részvételre is. Iskolánk jól felszerelt laboratóriumai, és szaktantermei kihasználhatók a gimnáziumi emelt szintű oktatás és a fakultációk számára is.
1.2. Szakiskolai képzés Szakiskolai képzésünk keretében környezetvédelem- vízgazdálkodás, a vegyipar és az informatika
szakmacsoportokba
tartozó
szakképesítés
szerezhető.
A
szakma
megszerzése után a tanulóknak lehetőségük van iskolánkban szakközépiskolai vagy gimnáziumi képzésben továbbtanulni, illetve tanulmányaikat más szakképző iskolában folytatni. Tanulóink a szakképzés keretében szakmai vizsgát tehetnek a környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoportban mint vízműkezelő, vegyipari szakmacsoportban mint műanyag-feldolgozó,
formacikk
gyártó,
informatika
szakmacsoportban
mint
számítógép-szerelő és karbantartó.
1.3. Szakiskolai felzárkóztató képzés Kifutó rendszerben felzárkóztató képzés is zajlik iskolánkban a 2013-2014-es tanévben. 141
Az alternatív pedagógiából átvett, epochális tanításszervezéssel sajátíttatjuk el diákjainkkal azokat a kompetenciákat, melyek a szakképző évfolyamba való belépéshez szükségesek. Az átadott ismeretek mennyisége és minősége alkalmassá teszik növendékeinket arra, hogy a képzést követően nemcsak a nálunk oktatott szakmacsoportba tartozó szakmákat tanulhassanak, hanem más képzettséget adó iskolákba is beiratkozhassanak.
2. A SZAKMAI KÉPZÉS GYAKORLÓHELYEI 3 db szaktanterem (kémia, biológia) 3 db informatika szaktanterem 3 db laboratórium A szaktantermekben a természettudományos tantárgyak és azok gyakorlatai, valamint a szakmai, elméleti órák folynak. Korszerű számítógépparkunk szolgálja a képzést a közoktatásban, a gyakorlatok jegyzőkönyveinek elkészítésében, műszeres mérések kiértékelésében. Laboratóriumainkban
tudjuk
megvalósítani
a
szakmai
alapozó
gyakorlatokat
valamennyi évfolyamon.
142
ZÁRÓ DOKUMENTUMOK 1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei. Az iskola pedagógiai programja nyilvános. A dokumentum iskolánk honlapján a www.than.hu címen is olvasható. A szabad hozzáférés érdekében egy-egy példányt a tanáriban és az iskolatitkárnál kell elhelyezni, ahol a szülők, tanárok, diákok helyben megtekinthetik. Partnereink és az érdeklődők előzetes időpont-egyeztetés után – a titkárságon
tanulmányozhatják
programunkat.
Felmerülő
kérdéseikkel
az
igazgatóhelyettesekhez fordulhatnak.
2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (JEGYZŐKÖNYVEK) 2.1.
Jelen Pedagógiai Program tervezetét 2013. 04. 25. napján az Iskolai Diákönkormányzat megvitatta, kiegészítette és jelen tartalmával egyetértett.
2.2.
Jelen Pedagógiai Program tervezetét 2013. 04. 30. napján a Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola nevelőtestülete megvitatta, kiegészítette és jelen tartalmát elfogadta.
2.3.
Jelen Pedagógiai Program tervezetét 2013. 04. 24. napján a Szülői Szervezet megvitatta, kiegészítette és jelen tartalmával egyetértett.
2.4.
Jelen Pedagógiai Program részét képező Iskolai Egészségnevelési Program tervezetét 2013. 04. 26. napján az iskolai Egészségügyi szolgálat megvitatta, kiegészítette és jelen tartalmával egyetértett.
2.5.
A pedagógiai Program érvényességi ideje: 2013. szeptember 1-től – határozatlan ideig.
2.6.
Jelen Pedagógiai program felülvizsgálatát évente tervezzük a szükséges korrekciók elvégzése céljából.
2.7.
Jelen Pedagógiai programot 2013. 04. 30. napján a Fenntartónak átadtuk. 143
A beadás dátuma: 2013. 04. 30. Csordás Katalin s.k. igazgatóhelyettes
144
2.1. Az Iskolai Diákönkormányzat nyilatkozata NYILATKOZAT Az Iskolai Diákönkormányzat 2013. 04. 25. napján a tervezetet megvitatta, javaslatait a végső formájába az iskola beépítette, így jelen tartalmával egyetértünk.
Budapest, 2013. 04. 30. Gulyás Réka Daniella DÖK elnök
2.2. A nevelőtestület nyilatkozata NYILATKOZAT Az iskola nevelőtestülete 2013. 04. 30. napján a tervezetet megvitatta, javaslatait a végső formájába az iskola beépítette, így jelen tartalmával egyetértünk.
Budapest, 2013. 04. 30. Fazekas Anna A Közalkalmazotti Tanács elnöke
2.3. A Szülői Szervezet nyilatkozata NYILATKOZAT A Szülői Szervezet 2013. 04. 24. napján a tervezetet megvitatta, javaslatait a végső formájába az iskola beépítette, így jelen tartalmával egyetértünk.
Budapest, 2013. 04. 30. Üveges Katalin A Szülői Szervezet elnöke
2.4. Az iskolai Egészségügyi Szolgálat nyilatkozata NYILATKOZAT A Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Programjának részét képező Iskolai Egészségnevelési programot 2013. 04. 26. napján átvettük, megvitattuk és jelen tartalmával egyetértünk. Budapest, 2013. 04. 30. Jankovics Klára védőnő
dr. Stenger Annamária iskolaorvos
MELLÉKLET A ) TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER Lásd: kerettanterv.ofi.hu
