A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

PU a Sz B B er G LI z ő F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu . m !

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

A MUNKANÉLKÜLISÉG KEZELÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE ÉS VÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA KAPOSMÉRŐ PÉLDÁJÁN

Belső konzulens: Dr. Halász Imre

Külső konzulens: Simonné Dr. Mészáros Renáta

2012.

Németh Judit Nappali Tagozat Gazdálkodási és Menedzsment szak Vállalkozásszervező szakirány

w BUDAPESTI GAZDASAGI

FÖISKOLA

~BGF BUDAPEST

BUSINESS

GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

SCHOOL

NYILATKOZAT a szakdolgozat digitális formátumának

PU a Sz B B er G LI ző F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu . m !

benyújtásáról

A hallgató neve: Németh Judit

Szak/szakirány: Gazdálkodási és Menedzsment A szakdolgozat

Neptun kód: RSXALY

szak/ Vállalkozásszervező

megvédésének

dátuma (év):

szakirány

2012.

A szakdolgozat pontos címe: A munkanélküliség

kezelésének

eszközrendszere

és változásának

vizsgálata

Kaposmérő

példáján

Belső konzulens neve: Dr. Halász Imre

Külső konzulens neve: Simonné Dr. Mészáros Renáta

Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan:

Munka törvénykönyve, munkaerőpiac, munkanélküliségi munkaprogram, Swot elemzés, Probléma-fa

ráta,

foglalkoztatási

ráta,

Sta rt-

Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított / titkosított. (Kérjük a megfelelőt aláhúzni! Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.)

Hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúzni!) Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tartalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal. ,

'; r,-,'

Datum: ..':;

'" ri

!.~

#,/-_

r"":.J

1_/ A-(

.'

....d:f.~dl!. 1!:;~i.T.:

.

.

hallqató'aláírása

A digitális szakdolgozat

,

Datum:

könyvtári benyújtását

ZJ12 MÁJ 1 7.

és átvételét

igazolom .

.

a4.~....~.....

..&~~Ú.v. ..

,.......................•.....

könYvtári munk:~;~ P.H. BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

1 H-.8.90e Zalaegerszeg,

Fax: (+36-92) 509-930

Gasparich M. u.18/A.1 Telefon: (+36-92) 509-900

I www.pszfz.bgf.hu/gkz

•

NYILATKOZAT


Alulírott Németh Judit büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom,

hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A

szakdolgozatban

felhasznált

adatokat

a

szerzői

jogvédelem

figyelembevételével alkalmaztam.

Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban

oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Kaposmérő, 2012. május 13.

_______Németh Judit sk.__________________ hallgató aláírása

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ..................................................................................................1 1.1 A témaválasztásról....................................................................................... 1

2. A Munka Törvénykönyve ......................................................................2 3. Elméleti áttekintés ..................................................................................5


3.1. Emberierőforrás-menedzsment................................................................... 5

4. Munkaerő-piac ........................................................................................6 4.1. Kereslet – kínálat egyensúlya ................................................................... 10

4.1.1. A munkapiaci egyensúly...........................................................................11

4.2. Kereslet – kínálat egyensúlytalansága munkanélküliséghez vezet .......... 11 4.3. A munkanélküliség fogalma ..................................................................... 12

4.3.1. A munkanélküliség típusai........................................................................13

4.4. A munkanélküliség és a jövedelem ......................................................... 14

5. A foglalkoztatottság jellemzői Magyarországon 2011-ben ...............16 5.1. Foglalkoztatottság..................................................................................... 16

5.2. Munkanélküliség ...................................................................................... 18 5.3. Inaktívak ................................................................................................... 19 5.4. A munkaerőpiac főbb területi jellemzői ................................................... 20

5.5. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek foglalkoztatását jelenleg segítő eszközök ........................................................................................................ 21

6. Kaposmérőről ........................................................................................25 6.1. Földrajzi helyzete, demográfiai jellemzői ................................................ 25 6.2. Gazdasági adottságai ................................................................................ 26

6.2.1. Mezőgazdaság ...........................................................................................26

6.2.2. Gazdálkodási szerkezet .............................................................................26

6.3. Munkaerő-piaci helyzete .......................................................................... 28

6.3.1. Kritikus helyzetben lévő csoportok ..........................................................31 6.3.1.1. Pályakezdő fiatalok ................................................................................31 6.3.2. Baglas-puszta ............................................................................................32 6.3.2.1. Baglas – puszta lakosait segítő szervezetek ...........................................33

6.3.2.2. Kisebbségi Önkormányzat .....................................................................33 6.3.2.3. Kaposfői Szent Erzsébet Alapítvány ....................................................35

6.4. Munkanélküliség kezelésére tett intézkedések ......................................... 36 6.4.1. Munkanélküliek képzése, tanfolyamok indítása ......................................36 6.4.1.1. Kadarkúti Kistérségi Társulás ................................................................38 6.4.2. Munkanélküliek foglalkoztatásba való bevonása .....................................40 6.4.2.1. Közfoglalkoztatási támogatások ............................................................41


6.4.2.2. Start-munkaprogram ..............................................................................42 6.4.3. Atipikus foglalkoztatás .............................................................................47

7. Projecttervezési módszerek ..................................................................49 7.1. SWOT elemzés célja és fogalma .............................................................. 49

7.2. Probléma-fa .............................................................................................. 51

8. Kaposmérő 2012-ben lévő feladatai.....................................................52

9. Összefoglalás ..........................................................................................52

„A legjobb az, ha a nagy problémákkal már akkor foglalkozunk, amikor még (Vető József)

kicsik.”

1. Bevezetés


1.1 A témaválasztásról

A szakdolgozat témája a munkanélküliség kezelése napjaink Magyarországán és

szűkebb értelemben Kaposmérőn. A téma nagyon érzékeny és gazdaságilag,

társadalmilag is súlyos probléma a növekvő munkanélküliség.

A dolgozat célja, hogy bemutassa, hogyan alakul ki a munkanélküliség

Magyarországon

és

milyen

eszközökkel

lehetséges,

vagy

lenne

lehetséges

visszaszorítani esetleg megelőzni. Tárgyalja a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő eszközöket is, s bemutatja a munkanélküliség kezelésére tett intézkedéseket, ahogyan az a gyakorlatban megvalósulnak.

1

2. A Munka törvénykönyve 1 Magyarországon a munkaviszonnyal összefüggő legfontosabb jogszabályokat és alapelveket a Munka Törvénykönyve, az 1992. évi XXII. törvény írja elő. Ezt a törvényt már többször módosították, a legutóbbi változtatás 2012. július 1-jén lép hatályba. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szervekre hatályos és az ott foglalkoztatottak jogviszonyát


rendezi. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. XXIII. törvény speciális területet, a

közszolgálati jogviszonyokat szabályozza, hatálya a közigazgatási szervekre, valamint a munkavégzés céljából ott foglalkoztatottak jogviszonyára terjed ki. Ebből kifolyólag a

Munka törvénykönyve előírásait csupán néhány esetben lehet a közszolgálati jogviszonyokra is alkalmazni.

Ahol a Munka Törvénykönyve azt nem tiltja, a kollektív szerződés vagy a

munkaszerződés eltérhet a törvény előírásaitól, de mindig csak a munkavállaló számára kedvező irányban.

Az 1992. évi XXII. Munka Törvénykönyve öt részből áll:

Az első rész az alapvető szabályokat foglalja magába, mégpedig a törvény

érvényességét; a jogok gyakorlásának és kötelezettségének vállalásának alapvető

rendeleteit; a hatályos megkülönböztetés tilalmát és az előnyben részesítés kötelezettségét; a jognyilatkozatokat; a megállapodás hatályát, a munkaviszonyból

eredő igény elévülését, a határidők számítását, a munkaviszonyra vonatkozó előírásokat.

A második rész a munkaügyi kapcsolatokat tartalmazza. Az I. fejezet az

országos érdekegyeztetés szabályait mutatja be, a II. fejezet a szakszervezetekkel, a III. fejezet a kollektív szerződéssel, a IV. fejezet pedig az üzemi tanáccsal kapcsolatos szabályokat foglalja magába.

A harmadik rész 10 fejezetből áll. Ezek a következők: I. fejezet: A munkaviszony alanyai.

II. fejezet: A munkaviszony létesítése; a pályázat; a próbaidő.

III.fejezet: A munkaszerződés módosítása; a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás. 1

Daróczi Judit – Dabóczi Pál, 1999. 20-21. p.

2

IV. fejezet: A munkaviszony megszűnése és megszüntetése; a rendes felmondás; szabályok;

a a

csoportos végkielégítés;

létszámcsökkentésre a

rendkívüli

vonatkozó

felmondás;

a

munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezménye. V. fejezet: A munkavégzés szabályai; a tanulmányi szerződés. VI. fejezet: A munkaidő és a pihenőidő; a rendkívüli munkavégzés; rendes szabadság; a szabadság kiadása; betegszabadság; egyéb munkaidő-


kedvezmények.

VII. fejezet: A munka díjazása, munkabér; a költségek megtérítése; a munkabér védelme; szociális juttatások.

VIII. fejezet: A munkavállaló kártérítési felelőssége. IX. fejezet: A munkáltató kártérítési felelőssége.

X. fejezet: A vezető állású munkavállalóra vonatkozó eltérő rendelkezések.

A negyedik rész a munkaügyi vitákat tartalmazza. Az I. fejezet a kollektív

munkaügyi vita, a közvetítés és a döntőbíráskodások szabályairól tájékoztat. A II.

fejezet a munkaügyi jogvitával kapcsolatos szabályokat ismerteti Az ötödik rész a vegyes és átmeneti rendelkezésekről szól.

Az új Munka Törvénykönyve:

Az Országgyűlés elfogadta az új Munka Törvénykönyvéről szóló javaslatot, amely

2012. július 1-jén lép hatályba. Leglényegesebb változások az új Mt.-ben: 2 •

Megmarad a védett kor, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjkorhatár előtt öt évvel csak súlyos esetekben lehet az embereknek felmondani például: szándékos kötelezettségszegés, súlyos gondatlanság miatt.

•

Nem lehet majd pénzben kifizetni a gyedről visszatérő kismamák napjait, a szülés után visszatérve rögtön ki kell majd adni. Megszűnik a kismamák teljes védettsége, ha a gyereke 3 éves kora előtt visszamegy dolgozni. A visszatérő anyukát továbbra is vissza kell venni.

•

Az alapszabadság száma nem változott, továbbra is 20 nap maradt, az aki elmúlott 25 éves három évente plusz egy napot pótszabadságot kap.

2

http://rhea.jobpilot.hu/palyacsucs/index.php/munkajog/munkajog/49-munkajog/4460-itt-az-uj-munkatoervenykoenyve-a-legfontosabb-valtozasok.html (2012.05.02.)

3

•

Ha a munkavállaló és a munkáltató megállapodik, akkor a 20 napos alapszabadság és a pótszabadságok akár egyharmada is átvihető a következő évre.

•

Eddig csak az egyik szülő vehette igénybe a gyerekek után járó pótszabadságot, az új törvény szerint azonban az apa és anya is jogosult erre. A pótszabadság mértéke maradt: egy gyerek után kettő, két gyerek után négy, három vagy több gyerek után hét nap pótszabadság jár. Csak pénzben lehet kifizetni a túlórákat, nem lehet pihenőidővel kiváltani.

•

Nők a jelenlegihez hasonlóan évente legfeljebb 300 órát dolgozhatnak.

•

11 óráról 8 órára csökkent a napi pihenőidő.

•

A munkaviszony közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú


•

felmondással

szüntethető

meg,

utóbbi

a

rendkívüli

felmondás

jogintézményét váltja fel. A próbaidő alatt nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást. Az új Mt. lehetővé teszi, hogy a határozott idejű szerződést is felmondják, de meg kell indokolni.

•

Az a munkavállalónak, aki "munkaköre ellátása során más munkavállalótól

vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen

kifizetést, átadást teljesít", a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.

•

A kormány eltérő összegű minimálbért állapíthat meg az alkalmazottak egyes

csoportjainak.

A

kötelező

legkisebb

munkabér

összegének

megállapításakor figyelembe kell venni a nemzetgazdaság helyzetét, a munkakör

ellátásához

szükséges

követelményeket,

a

munkaerőpiac

jellemzőit, az egyes ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait.

•

A munkavállaló köteles megtéríteni az okozott kárt, ha a gondatlanság az ő hibájából történt és nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában

elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló maximum négyhavi átlagkeresetét. Ha szándékos volt a gondatlan károkozás, akkor a teljes kárt meg kell térítenie.

4

3. Elméleti áttekintés 3 3.1. Emberierőforrás-menedzsment

Ahhoz, hogy az emberierőforrás-menedzsment helyét, tevékenységét és szerepét meg tudjuk határozni, akkor a legegyszerűbb ha a menedzsment folyamatából és tevékenységéből indulni ki. A jól ismert menedzsmentfolyamatban és –funkciókban –


tervezés, szervezés, személyes vezetés, ellenőrzés – rendre megtalálhatók az emberi

erőforrás irányításával, vezetésével kapcsolatos feladatok.

1.számú ábra: Menedzsmentfeladatok az emberi erőforrással kapcsolatban

Szervezés

Javadalm azás

Alkalm azás

Tervezés

Szem élyes Motiválás vezetés

Forrás: Roóz József, 2006. 21. p.

Az emberierőforrás-menedzsment (Humán Resource Management) vagy

emberierőforrás-gazdálkodás tehát a szervezet egyik funkciója, amelynek fő tevékenysége az emberi erőforrásokkal kapcsolatos stratégiaalkotás és annak végrehajtása, valamint a működés során felmerülő emberi problémák elkerülése, megoldása.

A korszerű EEM az alábbi három lényeges tulajdonságában különbözik korábbi

formájától:

3

•

a gazdasági dimenzió szerepe a meghatározó,

•

szervesen beépül a szervezeti stratégiába,

Roóz József, 2006. 21-24. p.

5

•

szolgáltató, tanácsadó és koordináló funkció együttesen.

Az emberierőforrás-menedzsment feladatai az alábbiak: •

integráció,

•

elkötelezettség,

•

rugalmasság,

•

minőség.


Az integráció az emberierőforrás-menedzsment kontextusában a következőket

jelenti:

a) Az emberierőforrás-menedzsment beépül a szervezeti, vezetési stratégiába.

b) Állandó és szoros kapcsolat áll fenn az emberierőforrás-menedzsment és az eltérő szintű szervezeti vezetők között.

c) Állandó igény a munkatársak részvételen és beleszóláson alapuló szervezet kötődésének erősítése.

Az elkötelezettségről akkor beszélünk, ha a szervezet ügyei iránt elkötelezett

alkalmazottak elégedettebbek, magasabb teljesítményt nyújtanak, s így könnyebben

alkalmazkodnak a korukra jellemző átalakulásokra.

A rugalmasság a munkaerő flexibilitását és konvertálhatóságát jelenti: az

emberierőforrás-menedzsment által a vállalat könnyen megfelelhet a rugalmas

foglalkoztatás követelményeinek, és teheti ezt oly módon, amely az alkalmazott munkaerő gyors átcsoportosíthatóságát okozza.

A minőség megvalósítása a személyi állomány minőségének rendszeres

fejlesztését jelenti. Ezáltal a termékek, szolgáltatások minőségének növekedését is

feltételezi.

Feladataiból adódóan az EEM a következő szerepeket tölti be: •

reagáló és megelőző szerep (a menedzsment segítése),

•

partneri szerep (az első vonalbeli vezetők segítése),

•

stratégiai szerep (stratégiakészítés),

•

interveniáló szerep (a munkavállalói elégedettség biztosítása),

•

innováció szerep (a toborzási, javadalmazási stb. módszerek megújítása),

•

belső konzultánsi szerep (a vezetők és az alkalmazottak felé is),

•

monitoring (az elért eredmények, problémák azonosítása).

6

4. A munkaerő-piac A munka a társadalom legfontosabb erőforrása javak termelésében és a szolgáltatásokban. Hazánk lakosságának körülbelül a fele munkaképes korú. A népesség számának alakulása a munkakínálat legfőbb meghatározója.

4

A munkaerőn az ember fizikai és szellemi képességeinek összességét értjük,


amelyet a termelési tevékenység során felhasznál. A munka néhány jellemzője:

- rövidtávon nem növelhető, számolni kell azzal, hogy a kiképzési, átképzési idő relatívan hosszú,

- az emberi munka nem mozgatható korlátlanul, az emberek tulajdonuk (ház, föld) érzéseik (családi, baráti környezet) alapján helyhez kötöttek,

- a munkát nem lehet egy adott helyen összevonni). 5

A munkaerő a munkapiacon jelenik meg, hogy megélhetése biztosítása

érdekében

felajánlja

munkaerejét.

A

munkavállalást

a

következő

tényezők

befolyásolják: -

a munkakörülmények,

-

a vezetés stílusa,

-

a munkaidő rugalmassága,

-

a lakóhely és a munkahely távolsága,

-

a foglalkoztatási viszonyokra vonatkozó jogszabályok, szabályzatok tartalma.

6

A munkaerőnek ára van, amely az alábbi tényezőktől függ: •

részben a helyi kereslet/kínálati mennyiségtől,

•

globális verseny, határhaszon, érdekegyeztetés során meghatározott

korlátoktól (minimál bér, ajánlott bér),

•

az adók és járulékok mértékétől,

•

a megélhetési költségektől,

4

Kopányi – Petró – Vági, 2002. 180. p. Borgula – Horváth – Krajcsóné, 1993. 13. p. 6 Roóz József, 2006. 21-24. p. 5

7

•

a

foglalkoztatáshoz

kulturálisan

kapcsolódó

meghatározott

törvényben

szabályozott,

követelményektől

és/vagy

(munkakörülmények,

munkabiztonság, juttatások, szabadság költségei).

A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki a 16. életévét betöltötte, valamint a korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének engedélyezése nélkül is létesíthet


munkaviszonyt. A következő kivételeket a jogszabály tartalmazza: •

tizenötödik

életévét

betöltött,

általános

iskolában,

szakiskolában,

középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt létesíthet munkaviszonyt,

•

a tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló akkor létesíthet munkaviszonyt, ha törvényes képviselője ehhez hozzájárulását adta,

•

a tanköteles fiatal munkavállaló (aki 18. életévét nem töltötte be) a

gyámhatóság jóváhagyása alapján, meghatározott művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében foglalkoztatható.

Munkáltató az lehet, aki jogképes, tehát nem feltétlen a törvény szerint a

cselekvőképesség, mivel a munkáltatói jogokat a törvényes képviselő gyakorolhatja. A munkáltató köteles a munkavállalóval tudatni, a munkaviszonyából eredő jogokat és

kötelezettségeket (munkáltatói jogkör) mely szervezet vagy személy gyakorolja. Ha a

munkáltatói jogkört nem az a személy vagy szervezet végzi, aki erre jogosult, akkor a megállapodás érvénytelen, kivéve, ha a munkavállaló a körülményekből arra következtethet, hogy az eljáró személy vagy szervezet jogosult. Nőt, fiatalkorút nem

szabad olyan munkakörben foglalkoztatni, mely testi alkatára illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos követelményekkel járhat. 7

A munkaerőpiacon ritkán fordul elő egyensúly közeli állapot. A keresleti oldalt a

munkáltatók, a kínálati oldalt pedig a munkavállalók (és érdekképviselők) képviselik.

Ha a munkakereslet nagyobb, mint a munkakínálat, akkor munkahiány, fordított esetben

munkaerőtöbblet jön létre. A munkaerőpiacon két azonos munkakörű szereplő: az eladó (munkavállaló) és a vevő (munkáltató) lép egymással üzleti kapcsolatba. A felek

szabadon választhatják meg egymást. Megállapodás esetén munkaszerződést kötnek, 7

Daróczi Judit – Dabóczi Pál, 1999. 22-25. p.

8

amelyben

rögzítik

a

konkrét

alkalmazási

feltételeket

(bérről,

munkaidőről,

munkafeladatokról, munkafeltételekről, az alkalmazás időtartamáról stb.) E piaci tranzakciók révén valósul meg a munkavállalók és a munkaposztok összekapcsolódása, illetve a munkavállalók munkahelyek közti mozgása, amit munkaerő-allokációnak nevezünk. A munkaerőpiac mind a kereslet, mind a kínálat oldalán strukturált. Ez azt jelenti, hogy a piacra egyszerre jellemző a vállalatok közötti éles verseny és a verseny


megszüntetésére irányuló törekvés. A munkaerőpiac szerkezetének leírása nem más, mint a különböző munkaerő-piaci stratégiák megjelenítése – a munkavállalók és a munkaadók – részéről.

Jelenleg Magyarország számára a foglalkoztatáspolitika legfőbb célja és feladata

csökkenteni a foglalkoztatási szintet és az inaktivitást. Ennek a feladatnak a megoldását

segíti a jogi, szervezeti és gazdasági eszközök egész rendszere, különböző hatékonysággal. Hazánkban a foglalkoztatási törvény, a Munka Törvénykönyve és

egyéb jogszabályok sokasága rendelkezik a foglalkoztatás rendeleteiről, az ellátás módjáról stb. A munkaerő-piaci előírások 1991 óta folyamatosan változnak, legfőképp a munkaerő-piaci változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás érdekében. A

munkanélküliség

kezelésénél

megkülönböztetünk

aktív

és

passzív

eszközöket. Az aktív eszközei az alábbiak vannak jelenleg: -

új munkahelyek létrehozásának és meglévők fenntartásának támogatása,

-

az

atipikus

foglalkoztatási

formák

(részmunkaidős

foglalkoztatás,

távmunka, munkaerő kölcsönzés, bedolgozói jogviszony) ösztönzése,

-

egységes

munkaügyi

nyilvántartás

bevezetése

(Egységes

Magyar

Munkaügyi Adatbázis: EMMA),

-

a hátrányos helyzetű csoportok (gyesen lévők, romák, idősek, pályakezdő

fiatalok, alacsony iskolai végzettségűek) munkaerő-piaci lehetőségeinek javítása,

-

képzések, tanfolyamok indítása

-

az EU-tagsággal járó fejlesztési lehetőségek,

-

a pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatását segítő eszközök (STARTkártya, Start Plusz, Start Extra, Start Bónusz, Rehabilitációs kártya, Karrier Híd program, Adókedvezmények korlátozása). 9

A passzív eszközök közé tartoznak a munkanélküliek ellátására irányuló eszközök, melyek célja enyhíteni a munkanélkülivé vált személy létfenntartási gondjait. Legfőbb elemei közé tartozik: -

a munkanélküli-járadék, illetve 2006-tól álláskeresési járadék, és

-

a nyugdíj előtti támogatás

8


4.1. Kereslet – kínálat egyensúlya

A munkapiaci helyzet a munkakereslet és munkakínálat összevetésével

jellemezhető. Munkakínálatnak nevezzük azt a munkamennyiséget, amelyet a

háztartási szektor felkínál a vállalati szektornak különböző reálbérek mellett. A

munkaképes lakosság 2 csoportra oszlik:

- az aktív népességre, aki munkavállaló megjelenik a munkapiacon és hajlandó munkát vállalni. Nem minden munkára jelentkező embert foglalkoztatnak, ezért az aktív népességnek 2 fajtája van:

• foglalkoztatottak: olyan emberek, akik munkát keresnek és találnak is,

• munkanélküliek: olyanok, akik hiába keresnek munkát, nem találnak olyat, ahol foglalkoztatnák őket.

- inaktív népességre, aki nem szándékozik munkát vállalni, hanem például a háztartásokban

dolgozik,

illetve

valamilyen

örökölt

vagy

szerzett

jövedelemből tartja el magát.

Munkakeresletnek nevezzük azt a munkamennyiséget, amelyet a vállalati

szektor felkíván használni különböző lehetséges reálbérek mellett a termelési folyamatban. A munkakereslet a vállalati szféra munkaerő iránti igénye. A reálbér a

háztartási szféra bevétele és a vállalati szféra költségtényezője is. Minél nagyobb a

reálbér, annál drágább lesz a munkaerő, annál nagyobbak a vállalati szféra költségei, ami csökkenti a munkakeresletet. A csökkenő reálbér ezzel szemben a munkakereslet növekedését eredményezi. Ezt a munkakeresleti függvénnyel írhatjuk le.

8

Roóz József, 2006. 79-80. p.

10

Munkakeresleti függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a reálbér minden szintjéhez a vállalati szektor munkakeresletét rendeli hozzá.

4.1.1. A munkapiaci egyensúly A munkapiac egyensúlyát a munkakereslet és munkakínálat viszonyával


jellemezhetjük. Egyensúly akkor jön létre, ha a munkakereslet egyenlő a munkakínálattal. A helyzetet a makroökonómiából ismert Marshall-kereszttel ábrázoljuk.

2. számú ábra: Marshall-kereszt

Forrás: www.sulinet.hu (2012.03.04.)

Látjuk, hogy L* munkamennyiség mellet fennáll a kereslet és a kínálat

egyenlősége. Ehhez a (W/P)* reálbér tartozik, amelyet egyensúlyi reálbérnek is

nevezhetünk. A munkapiac egyensúlyi helyzetet tehát két, egymással szorosan összefüggő tényezőtől függ: a munkamennyiségtől és a reálbérszinttől. 9

4.2. Kereslet – kínálat egyensúlytalansága munkanélküliséghez vezet

A munkapiacon egyensúlytalanság van, ha a munkakereslet túllépi a

munkakínálatot, ekkor munkaerőhiány tapasztalható vagy fordítva a munkakínálat nagyobb a munkakeresletnél, ilyenkor munkanélküliségről beszélünk.

9

Gacsályi – Meyer – Misz – Simonits, 2003. 73-85. p.

11

A munka keresletét és kínálatát meghatározó tényezők A makroökonómia fő elméletei egyetértenek abban, hogy a munkakeresletet a munka határhatékonysága, illetve a makrogazdaság aggregált keresletének alakulása határozza meg. A munkakínálatát a potenciális munkaerő-állomány, az aktívan munkát kereső népesség határozza meg. Egy ország két nagy csoportra osztható: a munkaképes korúakra és a nem munkaképes korúakra. A munkaképes kort az országokban eltérően


határozzák meg. Viszonylag egységes az alsó korhatár, hazánkban a törvény tiltja a 14 éven aluliak rendszeres foglalkoztatását. Eltérő viszont a felső határ, ami a nyugdíjazás időpontjait jelenti: 55 – és 70 között találhatunk ilyen felső határokat. A munkaképes

korúaknak csak egy hányada aktív, kisebb részük inaktív. Nem potenciális munkavállalók

közé

tartoznak

a

tanulók,

az

egészségügyi

okból

tartósan

munkaképtelenek, a tulajdonukból, járadékaikból élők, az eltartott munkaképesek, akik egyéni okok miatt nem akarnak munkát vállalni. Vannak nyugdíjas korúak is akik

potenciális munkavállalók, mert alacsony nyugdíjaik miatt kényszerülnek arra, hogy munkát vállaljanak.

A munkaképes korúak aktív része és a nyugdíjas korúak aktív része közösen

alkotják az aktív népességet, másképpen a potenciális munkaerő-állományt. Ebből meghatározható a Potenciális munkaerő a népesség aktivitási foka, rátája: Aktivitási ráta = (Aktív népesség / Teljes népesség) * 100%

Ha az aktív népesség egy részük nem talál munkát, akkor valamilyen mértékű

munkanélküliség van, amit a munkanélküliség rátája fejez ki:

Munkanélküliségi ráta = (Munkanélküliek / Aktív népesség) * 100%

A munkakínálat rövidtávon elég stabilnak tekinthető, ha rendkívüli társadalmi

esetek nincsenek hatással rá. Hosszútávon a munkaerő-állomány változása függ a népesség emelkedésétől, a migrációtól, a népesség aktivitási rátájának változásától.

4.3. A munkanélküliség fogalma

A munkanélküliség jogi értelemben: az illetékes hivatalban regisztrált, nem foglalkoztatott, az előírásoknak megfelelően együttműködő (aktívan kereső) ügyfél tekinthető munkanélkülinek. 12

A munkanélküliség társadalomstatisztikai értelemben: az a munkanélküli, akit annak

regisztráltak,

aki

nem

foglalkoztatott,

a

kérdezés

idején

semmilyen

munkajogviszonyban nem állt. A munkanélküliség fogalmát a társadalom különböző érdekcsoportjai eltérően ítélik meg. Az állam azokat tekinti munkanélkülieknek, akik ezt kinyilvánítják azzal, hogy segítségért, támogatásért jelentkeznek, regisztráltatják magukat a munkaügyi


központokban. Ezeket nevezik regisztrált munkanélkülieknek. A munkavállalói érdekvédelmi szervezetek azokat is munkanélkülieknek

tekintik, akiket rövidített munkaidőben, korlátozottan foglalkoztatják, hiszen ez a helyzet nem teremt létbiztonságot. .

4.3.1. A munkanélküliség típusai

Közgazdasági értelemben munkanélküli az, aki keres munkát, de nem talál. Ha a

munkanélküliség

a

munkavállaló

döntése

alapján

alakul

ki,

önkéntes

munkanélküliségről van szó, ha a munkaadó, tehát a munkakereslet az oka, akkor kényszerű a munkanélküliség.

I. Az önkéntes munkanélküliségről beszélünk, ha a munkavállaló számára van potenciális munkahely, de azt valamilyen (egészségi, képzettségi, megélhetési stb.) ürügy miatt nem fogadja el. Néhány legjellemzőbb oka a következő:

1. Az egyik ok a munkaerő mobilitásával kapcsolatos. A munkavállaló jobb

munkahelyet szeretne találni, ahol képességeit jobban fejtheti ki, ahol jók a munkakörülmények és magasabb bért érhet el. Korábbi munkahelyét

feladja, hogy több ideje legyen új munkahelyet találni. Ezért önként

munkanélkülivé válik. Ezt nevezik „kereséses munkanélküliségnek”.

2. A munkavállaló nehezen viseli el a munkahelyi konfliktusokat (zaklatás, előítélet, a munkakörülmények hirtelen rosszabbodása). Amíg nem talál új munkát az illető munkanélkülivé válik. Ezt nevezi a közgazdaságtan súrlódásos munkanélküliségnek.

3. A munkavállaló és a munkáltató hallgatólagos egyezséget köt, miszerint vagy a stabil foglalkoztatást választják jelentős bércsökkenéssel, vagy magas bért követelnek, beleegyezve abba, hogy többségüket elbocsátják. A 13

mai törvények ezt általában tiltják, de legalábbis korlátozzák, a hallgatólagos egyezség azonban sokszor erősebb a törvénynél. II. Kényszerű a munkanélküliségről akkor beszélünk akkor, ha az aktívan munkát keresők egy része nem talál semmilyen munkát. Ennek oka a munkakeresleti oldalon található. Néhány legjellemzőbb oka a következő: 1. Ha emelkedik a gazdaság, nő a munkakereslet, ha viszont visszaesik,


dekonjunktúra alakul ki, akkor csökken a munkaerő-kereslet. Ezt nevezzük konjunkturális munkanélküliségnek.

2. Ha gazdaság fejlődése szükségszerűen együtt jár a gazdaság struktúrájának megváltozásával. Egyes termelési ágakban kialakul egy dinamikus expanzió,

míg

más

területeken

jobb

esetben

stagnálás.

Ennek

eredményeképpen egyes területeken munkaerőhiány, más területeken munkanélküliség következik be.

3. Ha a technika, technológia gyorsan fejlődik, akkor munkaerőt szorít ki, mert a tőke felváltja a munkát. Ezt nevezzük technológiai munkanélküliségnek.

Az állami gazdaságpolitika rövidtávon a gazdaság egyensúlyi emelkedésének

elősegítésével, illetve a munkaerő mobilitásának fokozását szolgáló programokkal tudja

enyhíteni a munkanélküliséget. Hosszútávon a tartós gazdasági növekedés is megoldást

jelenthet. Sok közgazdász és gazdaságpolitikus nagy lehetőséget látott a munkaidő csökkentésben. A csökkentett munkaidő a munkapiaci konkurencia következtében lecsökkenti a béreket,

s a csökkenő

fogyasztás

elégtelen keresletet, azaz

munkanélküliséget vált ki. 10

4.4. A munkanélküliség és a jövedelem 11

A munkanélküliség egyik oka az elégtelen kereslet. A gazdasági szereplők

nem tudják értékesíteni termékeiket, ezért felszabadul a munkaerő egy része. A

felhasznált munkamennyiség és a vele megtermelt jövedelem szintje között erős kapcsolat van. Adott tőkeállomány mellett növekvő jövedelem csökkenő

10

Nagy – Kemény, 1997. 110-114. p.

11

Gacsályi – Meyer – Misz – Simonits, 2003. 100-102. p.

14

munkanélküliséggel jár együtt, míg adott tőkeállomány mellett csökkenő jövedelem növekvő munkanélküliséget eredményez. Arthur Melvin Okun (1928 – 1980), amerikai közgazdász fogalmazta meg a róla elnevezett

az Okun-törvényt, ami kapcsolatot a munkanélküliség és a

gazdasági növekedés között. Kimondja, hogy a GDP visszaesése 2%-kal (a GDP potenciálhoz képest) a munkanélküliségi ráta 1%-os növekedését vonzza magával. 12 Okun kimutatta, hogy a gazdaságban mindig meghatározható olyan szám,


amely jelzi, hogy hány százalékkal kell a jövedelemszintet emelni ahhoz, hogy a munkanélküliség 1 százalékpontos csökkenését eredményezze. Az Okun által

meghatározott összefüggést Okun törvényeként említik a közgazdászok, azaz Okun törvénye számszerű összefüggést ír le egy gazdaság jövedelemnövekedése és munkanélküliségi rátája között.

Okun törvénye a munkanélküliség elleni politika fontos alapösszefüggése,

amelynek lényege: ha egy gazdaságban munkanélküliség van és szeretnénk ezt mérsékelni, akkor ehhez a jövedelem bizonyos százalékos emelkedésére van

szükség. Ez csak akkor valósul meg, ha az ugyanannyi százalékkal megnövelt outputot realizálni tudják, vagyis ha sikerül a termékek számára piacot találni.

Ha ilyen nem létezik természetes módon, akkor a kereslet mesterséges

növelése igen jó hatással lehet a foglalkoztatottsági szintre. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy az állam a vállalati szférától termékeket rendel, amelyeket az elkészülés után át is vesz. A termékek előállításával a munkaigény iránti kereslet növekszik , ezért csökkeni fog a munkanélküliség.

Ha a gazdaságban kereslethiány miatt alakult ki munkanélküliség, akkor az ez

elleni harc mesterséges kereslet teremtésével lehetséges. A kereslet mesterséges növelése viszont az árszínvonal növekedésével jár.

12

http://hu.wikipedia.org/wiki/Arthur_Melvin_Okun (2012.05.02.)

15

5. A foglalkoztatottság jellemzői Magyarországon 2011-ben Magyarország népessége a 2011. novemberi népszámlálási adatok szerint 9 millió 960 ezer fő volt. Hazánk népessége 1980 óta folyamatosan csökken. A csökkenés mértéke évenként tízezer fő felett alakul, amely lélekszám egy kisváros lakosságának felel meg. A szakemberek egyetértenek abban, hogy népességfogyásra tartósan fel kell készülnünk. A KSH Népességtudományi Kutató Intézetének becslése 13


szerint 2050-ben mindössze 8,8 millióan fogunk élni Magyarországon.

5.1. Foglalkoztatottság

2011. IV. negyedévében a foglalkoztatottság és a gazdasági aktivitás

kismértékben emelkedett, míg a munkanélküliség lényegében változatlan maradt. Elsősorban a férfiak munkaerő-piaci pozíciói javultak. 2011. IV. negyedévében a 15–64

éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3815 ezer fő volt, 42 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 65–74 évesek foglalkoztatottak létszáma 35 ezer fő volt a vizsgált

időszakban. A 15–64 éves népességre számított foglalkoztatási ráta (56,5%) 0,7

százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A férfiak foglalkoztatási rátája 1,1 százalékponttal 62,0%-ra, míg a nők esetében 0,3 százalékponttal 51,1%-ra növekedett.

A 15-64 éves férfiak foglalkoztatottságának száma az elmúlt évhez képest 34 ezer fővel

emelkedett, a nőké mindössze 8 ezerrel nőtt. A legjobb munkavállalási korú 25–54 évesek közül a férfi foglalkoztatottak száma gyarapodott, a nőké viszont kismértékben

csökkent. Az idősebb korú 55–64 évesek közül a férfi és a női foglalkoztatottak száma is növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A foglalkoztatottak létszámnövekedése főként a magasabb iskolai végzettségűeket érintette. Az főiskolás végzettségűek 4,8%-

kal, az egyetemi végzettségűek foglalkoztatása 8%-kal emelkedett. A férfiaknál a

főiskolai végzettségű foglalkoztatottak létszáma, a nőknél viszont az egyetemi végzettségűeké emelkedett a legnagyobb mértékben (9,2, illetve 11,7%). A foglalkoztatottak létszáma az előző év azonos időszakához képest szinte mindegyik

szektorban növekedett. A mezőgazdaságban volt a legnagyobb arányú növekedés. Az

ipar- és a szolgáltatásszektorban is előfordultak létszámnövekvő és létszámcsökkenő 13

Roóz József, 2006. 84-85. p.

16

gazdasági ágak. Az ipari szektoron belül a feldolgozóiparban foglalkoztatottak száma közel 23 ezer fővel nőtt; ezen belül a járműgyártás, számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása, illetve a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazatokban következett be említésre méltó létszámnövekedés. Az építőipar egy év alatt 20 ezer munkavállalót veszített, s ennek eredményeképpen jelenleg 57 ezer fővel kevesebb embert foglalkoztat ez a gazdasági ág, mint a válságot közvetlenül megelőző időszakban. A szolgáltatás szektorban az adminisztratív és szolgáltatást támogató


ágazatban történt létszámnövekedés, míg a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban létszámcsökkenés közvetkezett be. A IV. negyedévben

38 ezer fővel 266 ezerre növekedett a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest, ennek ellenére arányuk igen alacsony a foglalkoztatottakon belül, csupán 6,9%. A részmunkaidősök között azoknak az aránya növekedett (32%-ról

38%-ra) akiknek teljes munkaidős állás híján dolgoznak rövidebb munkaidőben. Korösszetételüket tekintve többségük (70%) 45 év alatti, de az idősebbek száma is

növekvő tendenciát mutat. Azokat, akiket bizonytalan státusú határozott idejű

szerződéssel foglalkoztatnak számuk az elmúlt év azonos időszakához képest 2011 IV.

negyedévében 8,9%-kal (29 ezer fővel) csökkent, alkalmazottakon belüli arányuk pedig egy százalékponttal 8,8%-ra mérséklődött. 14

arány/%

A nők és férfiak foglalkoztatási aránya (2007-2011)

70 60 50 40 30 20 10 0

nő férfi

év/negyedév

Forrás: http://www.ksh.hu (saját szerkesztés) 14

www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/munkero/munkero114.pdf (2012.03.12.)

17

5.2. Munkanélküliség 2011. IV. negyedévében a munkanélküliek száma 459 ezer fő volt, amely szinte megegyezett az egy évvel korábbival. A munkanélküliségi ráta 10,7% volt. A férfiak munkanélkülisége

0,5

százalékponttal

10,5%-ra

mérséklődött,

míg

a

női

munkanélküliség 0,2 százalékponttal 10,8%-ra emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Így a nők munkanélkülisége meghaladja a férfiakét. Magas a


legfiatalabb, 15–24 éves korcsoportba tartozók munkanélküliségi rátája, 2011. IV.

negyedévben elérte a 26,3%-ot, és kismértékben emelkedett az idősebbek (54 év felettiek)

munkakeresési

aktivitása.

A

munkanélküliek

legmagasabb

iskolai

végzettségűek összetétele lényegében nem változott. (Továbbra is az alacsony iskolai

végzettségűek száma a legmagasabb, közel kétharmados aránnyal). Jelentősen nőtt a

legfeljebb 3 hónapja munkát keresők aránya (17,2%-ról 22,9%-ra) az előző év azonos

időszakához képest. A 15-24 éves újonnan belépő munkanélküliek aránya 4,0

százalékponttal, 19,8%-ra csökkent. Azoknak, akik a IV. negyedévben váltak

munkanélkülivé, 30,5%-a érettségivel rendelkeznek, 12,4%-a pedig felsőfokú végzettséggel. Azok, akik egy éve vagy annál régebb óta keresnek munkát arányuk

47,3%, ugyanakkor az idősebb (55–74 éves) korosztályban lévők aránya öbb mint 10

százalékponttal magasabb. Ez is azt a felvetést igazolja, hogy az idősebb munkanélkülieknek az idő elteltével egyre nehezebb a munkát találniuk. Az adatok azt

mutatják, hogy a munkaerőpiacról való tartós kényszerű távolmaradásban sokszor

kisebb szerepet játszik az iskolai végzettség, mint az életkor. 2011. IV. negyedévében a

munkaerő-felméréskor 396 ezer háztartást érintett a munkanélküliség, ez a teljes háztartás 10,5%-ka. Az érintett háztartások 13,4%-ban él legalább 1 olyan ember, aki munkanélkülinek számít, közel egyharmadában nevelnek 15 éven aluli gyermeket.

15

15

www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/munkero/munkero114.pdf (2012.03.12.)

18

14 12 10 8 6 4 2 0

nő férfi


arány/%

A nők és férfiak munkanélküliségi aránya (2007-2011)

év/negyedév

Forrás: http://www.ksh.hu (saját szerkesztés)

5.3. Inaktívak

A 15–64 évesek közül a gazdaságilag nem aktívak száma 49 ezer fővel

csökkent, az előző év azonos időszakához képest, az előző negyedévihez képest pedig 9

ezer fővel lett kevesebb. A IV. negyedévben 2484 ezren minősültek inaktívnak, vagyis az említett korúak 36,8%-a, ami 0,6 százalékponttal volt kevesebb, mint az egy évvel

korábbi érték. A férfi inaktívak száma 28 ezer fővel, a nőké 21 ezer fővel lett alacsonyabb. A férfiak esetében az 50–59 éves korúakat, míg a nők körében a 45–59 éves korúakat érintette leginkább a csökkenés. A 60–64 éves korosztályba tartozó nők

inaktivitása 14 ezer fővel emelkedett. Ez annak tudható be, hogy a nyugdíjba vonulási

szabályok 2012. évben megváltoztak. Az egyes inaktív kategóriában a létszám változása eltérően alakult; egy év alatt a 45–59 éves, tehát a korhatár alatti nyugdíjak valamelyik

formáját igénybe vevő öregségi nyugdíjasok száma kismértékben (mintegy 6 ezer fővel) csökkent, miközben a hasonló korú rokkantnyugdíjban részesülőké jóval nagyobb mértékben, 51 ezer fővel esett vissza. Utóbb említettek esetében szinte valamennyi

ötéves korcsoportban (összesen közel 69 ezer fővel) csökkent a számuk. A 60–64 éves

korúak közül azonban a saját jogú (öregségi, illetve rokkantsági) nyugdíjban részesülők száma – feltételezhetően a „nyugdíjba történő előremenekülés miatt” – kismértékben

emelkedett. Lényegében nem változott a gyermekgondozási ellátásban részesülők

19

száma. A nappali tagozatos tanulók száma 24 ezer fővel csökkent, közülük döntően a 15–19 éves korosztály száma mérséklődött jelentősen. 16

5.4. A munkaerőpiac főbb területi jellemzői Megváltozott a 15-64 éves korú lakosság munkaerő-piaci helyzetének sorrendje


a régiókban. A Nyugat-Dunántúl régióban van a legmagasabb foglalkoztatási (61,2%)

ráta. A Közép-Dunántúl régióban lényeges javulás történt, a foglalkoztatás mértéke 2,0

százalékponttal emelkedett, és így 60,5%-os értékével majdnem elérte a középmagyarországit, és mindössze 0,7 százalékponttal volt kevesebb a nyugat-dunántúlinál. Az Észak-Alföld foglalkoztatásában következett be számottevő, mintegy 1,4

százalékpontos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Ennek ellenére

51,7%-os értékével még mindig a legalacsonyabb foglalkoztatási rátájú régiók közé tartozik. Közép-Magyarországon, a Közép-Dunántúl, illetve a Dél-Alföld régióban

stagnált a munkanélküliség az előző év azonos időszakához képest. ÉszakMagyarországon 1,2 százalékponttal 16,8%-ra és a Dél-dunántúli régióban 0,4

százalékponttal (12,7%-ra) emelkedett a munkanélküliségi ráta. A Nyugat-Dunántúlon

az

egy évvel

korábbihoz

képest

2,0

százalékponttal,

6,8%-ra

csökkent

a

munkanélküliség mértéke, s ennek következtében a régió munkaerő-piaci szempontból (mind foglalkoztatottságát, mind pedig munkanélküliségét tekintve) az ország

legkedvezőbb helyzetben lévő régiójává vált. Észak-Alföldön is mérséklődött a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal, de így is a legmagasabb munkanélküliségű régiók közé tartozik. 17

2012. I. negyedévi adatok összehasonlítása a 2011. IV. negyedévi adataival:

A 2012. I. negyedévében 504 ezer fő volt munkanélküli, ez 14 ezer fővel volt

több, mint a tavalyi évben. A munkanélküliségi ráta 11,7%-os volt, ez 0,1%-kal haladta

meg az egy évvel ezelőttit.

16 17

www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/munkero/munkero114.pdf (2012.03.12.) www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/munkero/munkero114.pdf (2012.03.12.)

20

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint 2012. március végén 591 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma, ez 9%-kal kevesebb mint az előző év azonos időszakában. 2012. I. negyedévében a 15-74 éves férfi lakosok közül 279 ezren, a nőiek közül 226 ezren voltak munkanélküliek. A férfiak munkanélküliségi rátája 12%-kos, a nőké 11,4%-kos. A munkanélküliek 15,7 százaléka a 15-24 éves korosztályból tevődik össze A


korcsoport 27,8%-kos munkanélküliségi rátája 1,0 százalékponttal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. A 25-54 évesek, azaz az ún. legjobb

munkavállalási korúak létszáma közel tízezer fővel nőtt, a munkanélküliségi rátája

10,9%-os, az előző évhez képest 0,1 százalékponttal emelkedett. 18

5.5. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek foglalkoztatását jelenleg segítő eszközök

19

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményeket szabályozó törvény már nem

azt mondja ki, hogy a 27%-os tb-járulék helyett a foglalkoztatót a bruttó munkabér után

mekkora fizetési kötelezettség terheli, hanem azt, hogy a szociális hozzájárulási adóból a munkaadó mekkora részkedvezményt vehet igénybe. 1. Pályakezdők utáni Start-kártya kedvezmény:

− A Start-kártyával igénybe vehető kedvezmény mértéke legfeljebb középfokú

végzettségű pályakezdőnél a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének 17%-a a foglalkoztatás első évében, 7%-a a foglalkoztatás második évében, azaz 10%-ot kell fizetni első évben és 20%-ot második évben, mely a többi megállapításhoz is érvényes,

− felsőfokú végzettségű pályakezdőnél a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 17%-a a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, 7%-a az

azt követő három hónapban.

18 19

www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/munkero/munkero114.pdf (2012.05.05.) www.czegle.szabolcs.net/hirek/altalanos-hirek/100-start-kartya-es-egyeb-kedvezmenyek-2012-

evben.html (2012.03.12.)

21


5. számú ábra: Start kártya

Forrás: www.adohirek.hu (2012.03.14.)

A Start-kártya a következő adatokat tartalmazza: •

a kártya tulajdonosának: a nevét,

•

születési ideje, helyét,

•

anyja nevét,

•

adóazonosító jelét,

•

a kártya kiállításának a keltét

•

és érvényességének időtartamát.

2. Start Plusz kedvezmény:

− kifutó kedvezmény (2013. december 31-éig érvényes),

− gyes, gyed, gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj megszűnését követő, valamint a gyes melletti foglalkoztatáshoz, illetve a tartósan (legalább 12 hónapig,

illetve pályakezdő esetén hat hónapig nyilvántartott) álláskeresők alkalmazásához kapcsolódik,

− a Start Plusz kártyával igénybe vehető adókedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér létszeresének 27%-a a foglalkoztatás első évében, 17%-a a foglalkoztatás második évében.

3. Start Extra kedvezmény: − kifutó kedvezmény (2013. december 31-éig érvényes), − az a személy veheti igénybe, aki legalább három hónapig volt álláskeresőként regisztrálva és 50 évnél idősebb, vagy legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű,

22

− vagy a foglalkoztatást elősegítő támogatásra jogosult. A Start Plusz és a Start Extra kártyák esetén továbbra is feltétel a legalább 31 napos foglalkoztatás és a legalább napi 4 órás munkaidő. A Start Plusz és Start Extra kártyák már csak 2011. évben voltak kiválthatóak, de a hatályban lévő, kiadott kártyák után a kedvezmény továbbra is érvényesíthető.


4. Start Bónusz kártya:

− legalább három hónapig folyamatosan nyilvántartott álláskereső,

− vagy gyesben, gyedben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesült és az ellátása folyósításának megszűnése óta még nem telt el 365 nap, illetve gyes

mellett szeretne dolgozni, feltéve, hogy nincs munkahelye és nincs Start, Start Plusz vagy Start Extra kártyája.

− Start Bónusz kártyával igénybe vehető adókedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének 27%-a a foglalkoztatás első évében, feltétel a legalább 31 napos foglalkoztatás és a legalább napi 7 órás munkaidő.

5. Rehabilitációs kártya:

− adóhatóság helyett a nyugdíjbiztosítási szervek adják ki,

− megváltozott munkaképességű személy jogosult rá, ha a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel,

− az is jogosult rá, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti

rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, vagy rehabilitációs járadékban részesül,

− a Rehabilitációs kártyával igénybe vehető kedvezmény mértéke a szociális adó (27%) megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 27%-a.

23

6. Karrier Híd program: − az a személy, aki korábban a közszférában dolgozott adókedvezményt vehet igénybe, − a Karrier Híd programmal igénybe vehető kedvezmény mértéke a bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének, 13,5%-a, − a programban részt vevő munkavállalónak az Állami Foglalkoztatási Szerv által


kiállított igazolással kell rendelkeznie, ami 1 évig érvényes.

7. Az adókedvezmények korlátozása:

− ha a kifizetőt, (pl. munkáltatót) munkavállalót, több kedvezmény is megilleti, akkor a kifizető döntheti el, hogy melyiket kívánja érvényesíteni,

− a Start Plusz, Start Extra, Start Bónusz kedvezmények (ide nem értve a

pályakezdők sima Start kártyáját) bármelyik más kedvezménnyel együtt is

érvényesíthető még úgy is, hogy a több jogcímen igénybe vett kedvezmény negatív adót eredményez,

− a Karrier Híd program kivitelezését célzó és a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény ugyanazon munkavállaló után együttesen is

alkalmazható, viszont kedvezmény együttes összege nem haladhatja meg a számított adó összegét,

− van egy közös szabálya a kedvezményeknek, az hogy az egyszerűsített

foglalkoztatási jogviszonyból származó bér az adókedvezmény alapjánál nem vehető figyelembe.

24

6. Kaposmérőről 6.1. Földrajzi helyzete, demográfiai jellemzői Kaposmérő Somogy megyében, a megyeszékhelyhez, Kaposvárhoz közel - attól 8 km-re, a 610-es és 61-es utak mentén található. A ma 2503 lelkes falut délen a zselici dombok szép környezete határolja, a község a dombok közt pedig a névadó Kapos folyó


fekszik. Északon sík vidéket találunk, a falu északi határában helyezkedik el a

Dombóvár-Kaposvár-Gyékényes vasútvonalon lévő kaposmérői vasútállomás. A megyeszékhely közelsége miatt az autóbuszjáratok is nagyon sűrűek. 20

A település demográfiai helyzetére a folyamatos lakónépesség növekedés

jellemző. A népesség növekedésének oka az, hogy a városból egyre több fiatal illetve nyugdíjas költözik a faluba. A tapasztalatok szerint elsősorban az vonzza a családokat,

hogy egy városi lakás áráért falun kertes házat lehet venni, ugyanakkor fontos számukra a csendes, nyugodt környezet. A városi fiatalok a legközelebbi falvakba költöznek. Kaposmérő nagyon közel van a városhoz, a közlekedés autóbuszon is kényelmes. Évente e két okból átlagosan 10 fővel nő a falu lakosainak száma.

Kaposmérő népességének alakulása (2007-2011) 2503

2011

2494

év

2010

2487

2009

2472

2007

2450

Lakosok száma

2479

2008

2460

2470

2480

2490

2500

2510

fő

Forrás: Kaposmérői Önkormányzat adatai alapján (saját szerkesztés)

20

www.kaposmero.hu (2012.03.12.)

25

Az elköltözött és beköltözött lakosok száma (20072011)

11 5

14

12

7 4

Elköltözött lakosok száma

9 4

Beköltözött lakosok száma

5 2


16 14 12 10 8 6 4 2 0

2007

2008

2009

2010

2011

év

Forrás: Kaposmérői Önkormányzat adatai alapján (saját szerkesztés)

6.2. Gazdasági adottságai 6.2.1. Mezőgazdaság

A mezőgazdasági termelés szempontjából Kaposmérő természeti adottságai

(domborzat, talaj) kedvezőek. A település 1398 hektáron fekszik, ebből belterülete 157 hektár, külterülete 1240 hektár. Sok a gazdaságosan művelhető terület, magas az

erdőművelés aránya. Ez a magas arány fakitermelésre és annak továbbhasznosítására ad

lehetőséget. A mezőgazdaságban a burgonya, búza, gabona, kukorica és napraforgó termesztésének van nagy hagyománya. A természeti adottságok jó befektetési lehetőséget kínálnak. 21

6.2.2. Gazdálkodási szerkezet

A munkanélküliek magas száma meglepő lehet azért is, mert több mint 20

vállalkozás, ebből 7 kereskedelmi egység van bejegyezve a faluban. Ezek zöme

azonban kevés alkalmazottal működik, vagy pedig nem helyi lakosokat foglalkoztat.

Kaposmérő legnagyobb vállalata a Kaposmérői Kenyérgyár és Cukrászüzem Kft. A vállalat nemcsak a környéken értékesíti termékeit, hanem országszerte is. 21

Somogyi Hírlap Almanach, 2007. 73. p.

26

A Balatincz-Illés Kft. fő tevékenységi köre az általános magas- és mélyépítés területre terjed ki. Főként mezőgazdasági,- állattartó,- illetve ipari telepek kivitelezését ölelik fel projektjeik, melyek számottevő része fővállalkozásban illetve generál kivitelezésben készül a Dél-Dunántúli régióban. 22

A Kaposflex Kft. 1999-ben alakult azzal a céllal, hogy Kaposvár és térségében a használt és új gumik értékesítésével és szerelésével vásárlóit magas színvonalon kiszolgálja. Az alapítás óta a piaci növekedés töretlen. Köszönhető ez a széles


termékválasztéknak, a speciális és egyedi termékek forgalmazásának, munkásai szaktudásának, vevőihez való elkötelezettségünknek. 23

Az Agro – Mérő Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft Kaposmérő egyik

legnagyobb gazdasága. Mintegy 180 hektáron szántóföldi növények árutermesztését, vetőmag előállítását végzik. Fő termékei közé tartozik: búza, árpa, kukorica, takarmánynövények, cukorrépa, burgonya.

Az Impala Kft fő tevékenysége a sírkőkészítés, kert bútorok, külső- és belső

szökőkutak készítése műkőből, mészkőből, márványból és gránitból. Régi síremlékek tisztítása, felújítása, helyreállítása, temetéskor bontás, visszaállítás. Emellett még emlékművek és szobrászati munkák elvégzését is vállalják.

A Mező – Kex Kft használtautó-alkatrész kereskedelemmel foglalkozik. Rövid

időn belül (2 hét) beszerzi használt olasz illetve német autókhoz a megrendelt alkatrészeket.

1.számú táblázat: Kaposmérői vállalkozások

Vállalkozás neve Foglalkoztatottak száma (fő) Agro – Mérő Kft. 15 Balatincz – Illés Építőipari Kft. 58 Impala Kft. 13 Kaposflex Kft. 32 Kaposmérői Kenyérgyár és Cukrászüzem Kft. 75 Mező – Kex Kft 17 Forrás: Kaposmérői Polgármesteri Hivatal adatai alapján (saját szerkesztés) Lehetséges telephelyek az új vállalkozások számára:

Kaposmérő belterületének határában gazdasági célú telkeket értékesít a

Polgármesteri Hivatal. A mintegy 5 hektárnyi terület kedvező fekvése és adottságai 22

www.balatinczilles.hu (2012.03.22.)

23

www.kaposflex.hu (2012.03.22.)

27

miatt kiváló lehetőséget biztosít vállalkozások telephelyének kialakításához. A terület infrastrukturális ellátottsága nagyon jó; villamos energia, közüzemi víz- és gázellátás lehetősége biztosított. 2008-ban Kaposmérői Polgármesteri Hivatal úgy döntött, hogy a település külterületén ipari parkot létesít. A kijelölt ipari terület nagysága 20 hektár, közvetlenül a Kaposvár-Kaposmérőt összekötő 61-es út mellett helyezkedik el. A területen jelenleg két társaság működik. Az épület két szintes 3500 m2 közművekkel kialakított külső


utakkal, parkokkal, növényekkel

1. számú fénykép: Kaposmérő Ipari Parkja

Forrás: Saját felvétel (2012.04.05.)

A település célja: •

a két területen további munkahelyeket hozzanak létre,

•

kedvező működési feltételek kialakítása a kis helyigényű vállalkozások számára,

•

az elérhető szolgáltatások körének bővítése,

•

a jelenleg az ipari parkban működő cégek igényének kielégítése.

6.3. Kaposmérő munkaerő-piaci helyzete

A 2011. decemberi zárónapon a Somogy megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában összesen 24291 álláskeresőt tartottak nyilván, ez a megye gazdaságilag aktív népességének 17,5 százaléka volt, a 2010. decemberi állapothoz

28

képest 8,8 százalékkal kevesebb. Nem munkahelyből lett több, a kedvezőbb számok a közfoglalkoztatási programoknak köszönhetőek. 2.számú táblázat: A népesség munkapiaci eloszlása (2007-2011) 2011 1549 954 1208 78 341 22


Megnevezés 2007 2008 2009 2010 Gazdaságilag aktív népesség (fő) 1532 1534 1531 1535 Gazdaságilag inaktív népesség (fő) 940 945 956 959 Foglalkoztatottak száma (fő) 1302 1273 1240 1228 Foglalkoztatási ráta (%) 85 83 81 80 Munkanélküliek száma (fő) 230 261 291 307 Munkanélküliségi ráta (%) 15 17 19 20 Forrás: Kaposmérői Polgármesteri Hivatal adatai alapján (saját szerkesztés)

Kaposmérő foglalkozatási helyzete kedvezőtlen. A Kaposmérői Polgármesteri

Hivatal adatai szerint a gazdaságilag aktív népesség kb. 1,5%-kal növekedett a 2007. évhez képest. Az inaktívak száma a vizsgált időszakon belül folyamatosan emelkedett és így 2011-re 0,5%-kal több a 2007. évihez viszonyítva.

A népesség munkaerő-piaci helyzete (2007-2011)

fő

2000 1500

Munkanélküliek

Foglalkoztatottak

1000

Gazdaságilag aktívak

Gazdaságilag inaktívak

500

0

2007

2008

2009

2010

2011

év

Forrás: Kaposmérői Polgármesteri Hivatal adatai alapján (saját szerkesztés) Kaposvári munkalehetőségek:

A megyeszékhely körül kialakult egy ún. metropolisz térség. A közeli

települések lakosai közül sokan - beleértve Kaposmérőt is - Kaposvárra járnak dolgozni, ahol munkalehetőség van. A jó közlekedés miatt a város könnyen megközelíthető.

29


9. számú ábra: Kaposvár vonzáskörzete

Forrás: www.Google.hu/kaposvar/vonzaskorzet (2012.05.03.)

A legnagyobb vállalkozások közé tartozik a NABI, Tesco-Global Zrt, OTP.

Bank Nyrt, MÁV Zrt., Videoton Elektro-Plast Kft, Kapos Atlas Gépgyár Kft, Kapos

Volán, Kométa, Magyar Cukor Rt, Kaposvári Nyomda Kft, Magyar Közút Nonprofit Zrt. A település és a munkahely közötti ingázás többletköltséggel jár, de a munkába

járással kapcsolatos utazási költségről szóló 39/2010. Kormányrendelet biztosítja, hogy teljes egészében ne háruljon a munkavállalóra. A rendelkezés szerint amennyiben a

munkavállaló lakóhelye, vagy tartózkodási helye eltér a munkavégzés helyétől, akkor a

munkavégzés céljából történő helyközi utazással, illetve átutazási céllal helyi közösségi

közlekedéssel megvalósuló napi munkába járást és hazautazás költségét köteles a munkáltató megtéríteni. Utazási költségek visszatérítésének mértéke: •

Teljes áru bérlet vagy menetjegy árának legalább 86%-a kötelezően

térítendő, azonban semmi sem tiltja, hogy a munkáltató az árat teljes

mértékben megtérítse. Az elszámoláshoz nem szükséges számlát kérni, elég a bérlettel és/menetjegy leadása igazolni.

•

Saját gépkocsijával járó dolgozó 9 Ft/km útiköltségre jogosult. Több munkavállaló egy kocsival jár dolgozni, így csökkenteni tudják a napi utazási költségüket.

30

•

Kaposváron a Magyar Közút Nonprofit Zrt. gyári buszokat biztosít a munkavállalók számára.

Kaposmérő aktív lakosai közül a foglalkoztatottak kb. 75%-a dolgozik Kaposváron. A maradék 25%-ot vagy helyben vagy a közeli településeken foglalkoztatják.


6.3.1. Kritikus helyzetben lévő csoportok

A munkaerő-piaci helyzetet erősen befolyásolja az iskolai végzettségen túl az

életkor. Az idősebb és a fiatalabb korosztály foglalkoztatási rátái elmaradnak az átlagos

adatoktól. Ezekre a korosztályokra jellemző, hogy nehéz megalapozni illetve megtartani a munkaerő-piaci pozíciójukat.

Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező fiataloknak kevesebb esélyük van

a társadalomra történő integrálódásra. Az alacsony végzettség több esetben kapcsolódik össze hátrányos helyzetű egyéb csoportokkal pl.: az etnikai kisebbséghez tartozók.

6.3.1.1. Pályakezdő fiatalok

A munkavállalók egyik legmobilabb rétegét a fiatal munkavállalók alkotják. A

munkavállalók nem szívesen foglalkoztatják őket, arra hivatkozva, hogy nincs tapasztalatuk, nincs számottevő egzisztenciájuk, ismereteik hézagosak.

A legtöbb munkahelyen három-öt éves gyakorlatot kérnek az állás betöltéséhez.

A pályakezdő fiataloknak nehéz úgy megfelelni az elvárásoknak, hogy nem volt még munkahelyük.

3.számú táblázat: A pályakezdő fiatalok száma (2007-2011) Megnevezés Pályakezdő fiatalok száma (fő)

2007 23

2008 25

2009 26

2010 30

2011 34

Forrás: Kaposmérői Polgármesteri Hivatal adatai alapján (saját szerkesztés)

31

A táblázatból egyértelműen látszik, hogy a pályakezdő munkanélküliek száma szinte folyamatosan emelkedik a megfigyelt időszakban. Ezért kiemelten fontos, hogy a fiatalok segítséget kapjanak az elhelyezkedésben. 2007 és 2011 között évente kb. az álláskeresők 10%-a volt pályakezdő. Közülük a legnagyobb arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek közel 50%-ban.


6.3.2. Baglas-puszta

Baglas-puszta Kaposmérő község közigazgatási területén fekszik,a községtől 2,5

km-re északra. A pusztát közvetlenül egy térségi összekötő úton lehet megközelíteni,

mely Kaposmérő és Hetes településeket köti össze. Baglas-pusztán döntő többségben a

roma kisebbségű emberek élnek, arányuk 94%. 24 Baglas-puszta népességének megoszlása:

2011-ben a Kaposmérői Polgármesteri Hivatal adatai szerint Baglas-puszta

népessége 102 fő volt. A lakosságnak több mint 51%-a tette ki a gazdaságilag inaktívak

arányát, és valamivel több mint 48%-a pedig a gazdaságilag aktívakét. A népesség medián életkora 23,1 év volt. A munkanélküliségi ráta 96%-os. Az itt élők rendszeres szociális segélyből, különböző járadákokból illetve gyesből tartják el magukat. 4. számú tábla: Rendszeres szociális segélyt igénybe vevők száma

Év Kaposmérő Baglas – puszta 2007 43 15 2008 40 12 2009 52 9 2010 69 18 2011 79 21 Forrás: Kaposmérői Polgármesteri Hivatal adatai alapján (saját szerkesztés)

Megfigyelhető, hogy 2007 és 2011 közti időszakokban Baglas-puszta lakosai

közül egyre többen vették igénybe a rendszeres szociális segélyt. Ennek egyik oka,

hogy a lakosok iskolai végzettségűek aránya fokozatosan növekszik illetve a gazdaságilag aktív népesség aránya is emelkedik. 24

www.szenterzsebetalapitvany.hu/baglas (2012.03.26.)

32

Baglas-puszta lakosainak korcsoport szerinti megoszlása

8; 8%

0-18 év

45; 44%

19-60 év

49; 48%


60- év

Forrás: Kaposmérői Polgármesteri Hivatal adatai alapján (saját szerkesztés)

6.3.2.1. Baglas – puszta lakosait segítő szervezetek

A kaposmérői magyar lakosság és a Polgármesteri Hivatal érdeke lenne, hogy az

etnikai kisebbségűek le tudják küzdeni nehézségüket, melyek segítség nélkül sajnos elképzelhetetlen.

Kaposmérőben létrehoztak két szervezetet, amely segít a kisebbség helyzetének

a javulásában, ezek a Kisebbségi Önkormányzat és a Kaposfői szent Erzsébet Alapítvány.

6.3.2.2. Kisebbségi Önkormányzat

Kaposmérőben 2006. október 15-én alakult meg az első Kisebbségi

Önkormányzat (KÖ). Az állam évente 640 ezer forintot ad a KÖ-nak, amelyről szigorú betartják.

Kaposmérői

Polgármesteri

Hivatala

nem

támogatja

kisebbségi

önkormányzatot. 25

Kisebbségi Önkormányzat feladata és célja, a Kaposmérőben és környékén élő etnikai nemzetiség egyéni és közösség érdekeinek képviselete. A kultúrájának megőrzése 25

ÉrtékMérő a Hagyomány és Haladás Közhasznú Egyesület lapja, 2007. április. 9. p.

33

érdekében

folyamatosan

szerveznek

olyan

programokat,

ami

lehetővé

teszi

hagyományaik, kultúrájuk megismertetését és gyakorlását. A kisebbségi önkormányzat pályázatokkal próbálja segíteni feladatának és céljának megvalósítását. A legfontosabb feladatai közé tartozik: munkahelyteremtés,

•

közmunkaszervezés,

•

munkaközvetítés,

•

beiskolázás segítése felnőtteknek,

•

tanfolyamszervezés, átképzés, szakmaszerzés,

•

érdekvédelem, jogvédelem,

•

hagyományápolás, kulturális rendezvények.


•

A KÖ mit tesz az etnikai kisebbség érdekében?

Hagyományápolás, kulturális rendezvények

Munkahelyteremtés

Közmunkaszerzés

Érdekvédelem, jogvédelem

Szakmaszerzés, átképzés, tanfolyamszervezés

Beiskolázás segítése felnőtteknek

Munkaközvetítés

Forrás: A kisebbségi önkormányzat adatai alapján (saját szerkesztés). Látható,

hogy

a

kisebbségi

önkormányzat

legnagyobb

arányban

a

hagyományápolással foglalkozik. Ezt tartja a legfontosabb feladatának. Ezt követi a munkahelyteremtés, ezzel is jelezve az etnikai kisebbség legfontosabb problémáját.

Segít a felnőtt lakosok beiskolázásában, hogy ezzel is csökkentse az iskolázatlanok arányát.

A kissebségi önkormányzat fő feladata közé tartozik a hagyományápolás. Heti egy alkalommal tartott foglalkozásaikon, több csoportban, minden korosztály számára folyik tánctanítás. Különböző kulturális rendezvényeken lépnek fel. A következő fellépés a falunapon lesz. Minden tanévkezdéskor az iskoláskorúakat beiskolázási

34

segéllyel segíti őket. Az igazán súlyos problémákkal nem foglalkozik. Nem segít munkát találni a lakosoknak, nem szervez tanfolyamokat, ami csökkenteni a nagyarányú munkanélküliséget.

6.3.2.3. Kaposfői Szent Erzsébet Alapítvány 26


Az Alapítvány 2007. február 12-én jött létre azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a hátrányos helyzetben lévő baglasi lakosoknak. Elsődleges céljaik: •

a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek személyiségének fejlesztése,

szocializációjának, társadalmi integrációjának, valamint a napi tanulásának segítése,

•

a cigány családok belső erőforrásainak növelése, a szülők és az intézmények közötti kommunikációnak a javítása, a szociális támogató hálózat megerősítése,

•

a gyerekek alkalmassá tétele emberi és állampolgári jogaik kifejezésére,

hogy lehetővé váljon számukra az igényeiknek, elvárásaiknak megfelelő emberi életpálya kiteljesítése,

•

a társadalmi kirekesztődés csökkentése, a munkavállalói esélyegyenlőség javítása, a jövedelemszint és a foglalkoztatottság növekedése,

•

kulturális

értékek

megismertetése,

segítség

a

szabadidő

hasznos

eltöltéséhez.

Másodlagos céljaik: •

a közösségfejlesztés (az elsődleges célt segíteni képes lakóhelyi közösség érdekében),

•

a pedagógia munka hatékonyabb színvonalának erősítése, a pedagógusok,

segítők módszertanának bővítése,

26

•

a projektmenedzselési készségek és képességek fejlesztése.

•

a társadalmi támogatottság növelése.

www.szenterzsebetalapitvany.hu/baglas (2012.03.26.)

35

Tevékenységek értékelése: A kaposmérői és a kaposfői katolikus egyház plébánosa Somos László (akit a lakosok csak Somos atyának hívnak) adományokkal segíti az itt élőket. Ruhákat, könyveket, bicikliket ajándékozott a lakosoknak. A gyerekek leckeírását, gyakorlását, másnapi felkészülését tanítók és fejlesztő pedagógusok segítik. Mosókonyhát és fürdőhelyiséget építettek, ahol a puszta lakosai moshatnak, tisztálkodhatnak. Ez nagy segítség, mert a házak nagy részében nincs


vezetékes víz.

6.4. A munkanélküliség kezelésére tett intézkedések

Ahhoz, hogy az álláskeresőt az egyes támogatások megillessék, illetve

alkalmazása

esetén

munkáltatója

támogatást

igényelhessen

foglalkoztatásához,

álláskeresőként történő regisztrálását kell kérnie a Munkaügyi Központnál.

Az együttműködés keretében az álláskereső rendszeresen, a kirendeltség által

megadott időpontban személyesen felkeresi a kirendeltséget, elfogadja a felajánlott

munkát, képzési lehetőséget, munkaerő-piaci szolgáltatást, munkaerő-piaci programban

való részvételt és önállóan is aktívan keres munkát. 27 A munkaügyi központok és

kirendeltségek szakembereinek álláskeresési technikák oktatásával és személyre szóló

tanácsadással segítik az álláskeresőket, fogadják a munkaerőigényekre vonatkozó bejelentéseket, információt nyújtanak, ingyenes humánszolgáltatásként segítenek a

pályatervezésben és munkakeresésben, valamint felzárkóztató képzéseket is szerveznek a hátrányos helyzetű álláskeresők számára. 28

6.4.1. Munkanélküliek képzése, tanfolyamok indítása 29

A munkaerő-piaci képzés támogatása olyan foglalkoztatást elősegítő aktív

eszköz, amellyel a munkanélküli vagy a munkaviszonyban álló, de munkanélküliséggel

veszélyeztetett rétegek képzésével növelhető az elhelyezkedési esély, illetve a munkahely megtartása. 27

www.afsz.hu/engine.aspx?page=allakeresoknek_nyilvantart_vetel (2012.03.27.)

28

www.kormanyhivatal.hu/hu/szakigazgatasi-szervek/munkaugyi-kozpont (2012.04.02.)

29

www.afsz.hu/engine.aspx?page=allakeresoknek_informaciok_tamogatast_keroknek (2012.03.27.)

36

A támogatás célja az álláskeresők vagy a munkaviszonyban állók elhelyezkedési esélyének javítása, illetve a munkahely megtartásának elősegítése. A felajánlott képzéseket az a személy veheti igénybe, aki: •

álláskereső,

•

25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságot, gyermekgondozási támogatásban, gyermeknevelési illetve terhességi–


•

gyermekágyi

segélyben,

gyermekgondozási

vagy

ápolási

díjban,

rehabilitációs járadékban részesül,

•

közhasznú munkavégzésben vesz részt és a képzésben való részvételt vállalja,

•

munkanélküliséggel fenyegetett munkaviszonyban álló,

•

rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rokkantsági

járadékban részesülő személy - beleértve a teljesen munkaképtelen

minősítéssel rendelkezőt is -, ha szakmai alkalmassági vizsgálat igazolja,

hogy a képzést követően a foglalkozás gyakorlására munkaviszony vagy egyéni vállalkozás keretében alkalmas.

Képzési támogatásként a regisztrált álláskeresőnek: •

keresetpótló juttatás,

•

és képzési költség adható.

A képzési támogatás keretében az alábbi kiadások téríthetők meg: •

képzési költség és a vizsga díja,

•

utazási költség megtérítése a képzés helyszíne és a lakóhely között,

•

étkezési költségtérítés,

•

szállás költségtérítés.

A támogatás mértéke: •

a képzéshez kapcsolódó költségek részben vagy egészben megtéríthetők,

•

a keresetpótló juttatás összege a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeg.

37

Utazási kedvezmények: A támogatott képzésben résztvevő álláskereső a lakóhelye (tartózkodási helye) és a képzés helye között korlátlan számú, helyközi utazásra érvényes, átlagosan 90%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult. A képzésben résztvevő jogosult: a munkaügyi központtal együtt kiválasztani a támogatott képzés irányát,

•

a munkaügyi központ által vezetett jegyzéken szereplő képző intézmények


•

közül kiválasztani azt a képző intézményt, amely által nyújtott képzésben részt vesz,

•

a

munkaügyi

központ

által

felajánlott

vagy

elfogadott

képzés

támogatásáról szóló hatósági szerződést megkötni,

•

a képzés lebonyolítása feltételeinek megismerésére, és a megkötött hatósági, illetve felnőttképzési szerződésben foglaltak teljesülésének nyomon követésére.

A támogatás jogszabályi alapja:

- A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,

- A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,

- 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról,

- A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény.

6.4.1.1. Kadarkúti Kistérségi Társulás

2007-ben Kadarkút székhellyel új kistérséget hoztak létre, mely 23

tagönkormányzatból áll. Kaposmérő 2008-ban csatlakozott a társuláshoz.

38


12. számú ábra: A kadarkúti kistérségi tagönkormányzatai

Forrás: www.kadarkutikisterseg.hu (2012.05.12.)

A kistérségi tagönkormányzatok céljai és feladatai között szerepel: •

az alapfokú oktatás,

•

az egészségügyi ellátás,

•

a szociális, családsegítő és gyermekjóléti feladatok,

•

az egyéb közösségi rendezvények megszervezése.

A társulás által indított tanfolyamok:

A munkanélküliek sokféle képzés közül válogathatnak, többek között

informatikai, nyelvtanfolyamok, valamint C és D kategóriás jogosítványt is szerezhetnek a támogatások segítségével.

A képzés alatt más juttatások is igénybe vehetők. Álláskeresési támogatást (régi

nevén munkanélküli segély) és emellett ha a lakhely és a tanfolyam helyszíne nem egyezik, akkor utazási támogatást is igényelhet.

2011. szeptemberében a Kadarkúti Kistérségi Társulás ingyenes C-kategóriás

jogosítvány-szerző tanfolyamot indított. Az állam 50 millió forintot fordított a képzésre.

A tanfolyamon 54-en vettek részt, melyből négyen kaposmérőiek voltak. Az eredményes vizsgázók már karácsonyra megszerezhették a jogosítványt. A Magyar

Honvédség a sikeres vizsgázóknak soföri állás ajánlott. Az 54 főből 15-en ott

39

helyezkedtek el, 9-en pedig fuvarozó cégnél vállaltak munkát. A maradék 30 fő vagy nem sofőri területen dolgozik vagy még mindig álláskereső. 2012. márciusában ingyenes számítógép- és internetkezelő tanfolyamot indított a társulás az európai unió támogatásával. Az Új Széchenyi Terv keretében összesen 145 millió forintból valósuló program célja, hogy esélyt teremtsen az elhelyezkedésre. A képzésben

regisztrált

álláskeresők,

megváltozott

munkaképességűek

valamint


halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülei és nagycsaládosok vesznek részt. Kadarkúton, Kaposmérőben, Kaposújlakon, Kaposszerdahelyen és nagybajomban induló tanfolyamokon a résztvevők a 60 órás képzés során a vállalkozás indításához szükséges alapismereteket is elsajátíthatják. 30

6.4.2. Munkanélküliek foglalkoztatásba való bevonása

A Belügyminisztérium idén teljesíti azt a kitűzött célt, miszerint megszünteti a

négyórás közfoglalkoztatást, és kizárólag hat és nyolc órában foglalkoztatja a programban résztvevőket.

A 2012. évi közfoglalkoztatás alapvetően három területen valósul meg:

folytatódnak a kistérségi mintaprogramok, valamint az önkormányzatok által szervezett hagyományos közfoglalkoztatási és az országos közfoglalkoztatási programok.

Az önkormányzatok hét elem közül választhatnak, amelyekre száz százalékos

támogatást kapnak. A hét támogatott elem a következő: mezőgazdasági tevékenység végzése, mezőgazdasági- és közutak karbantartása, belvízelvezető rendszerek rendbetétele, patakmedrek rendbetétele, illegális hulladéklerakók megszűntetése, biomassza kazánprogramba való bekapcsolódás. 31

30

www.infoter.eu/cikk/ingyenes_informatikai_kepzes_unios_tamogatassal_a_kadarkuti_kistersegben

(2012.04.04.) 31

www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/kozfoglalkoztatasi-helyettes-

allamtitkarsag/hirek/ertekteremto-a-koz-szamara-hasznos-kozfoglalkoztatas-a-cel (2012.04.02.)

40

6.4.2.1. Közfoglalkoztatási támogatások

2012.ben megváltozik a közfoglalkoztatás rendszere. Az új közfoglalkoztatási programok folyamatos munkavégzést tesznek lehetővé, az ország minden területén kivitelezhetőek, és több célcsoportot is elérnek. A legfőbb célja, segíteni a hátrányos helyzetű álláskeresőknek elsődleges munkaerőpiacra való be-, illetve visszakerüléséhez. Képzési és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásával.


A projekt „három pillérre” épül. Idén több mint 206 ezren vehetnek részt a

programokban: az országos közmunkaprogramokban, amelyekben kizárólag 8 órás és 11 hónapos munkalehetőség lesz, 45 ezren, az önkormányzati közmunkaprogramokban,

amely 6 órás foglalkoztatást ajánl, több mint 79 ezren, míg a kistérségi

mintaprogramokban több mint 67 ezren vehetnek részt. A közfoglalkoztatottak havonta bruttó 71 800 (nettó 47 ezer) forintot keresnek, a garantált közfoglalkoztatási bér (a szakképzettséggel rendelkezőknek) bruttó 92 000 forint lesz.

A rendszer „első pillére” az értékteremtő közfoglalkoztatás. Az országos

közmunkaprogramokban vízügyi igazgatóságok, erdészetek, az Állami Autópálya Kezelő, a MÁV, a közútkezelő, az Országos Rendőr-főkapitányság magán-

erdőgazdaságok, a nemzeti parkok igazgatóságai, és az Országos Katasztrófavédelmi

Főigazgatóság vehetnek rész foglalkoztatóként. Ezeken kívül parlagfű-mentesítésre is indul majd egy három hónapos, országos közmunkaprogram.

A rendszer „második pillére” a kistérségi mintaprogram. Idén 1816

önkormányzat élhet a lehetőséggel. Hét programelem közül választhatnak: lehetőség lesz mezőgazdasági munkákra, mezőgazdasági utak, közutak karbantartására és belvízelvezető rendszerek, patakmedrek rendbetételére, illegális hulladéklerakók megszüntetésére, de be lehet kapcsolódni a biomassza kazán programba is.

A rendszer „harmadik pillére” az önkormányzat által szervezett hosszabb

időtartamú közfoglalkoztatás. Célja a különböző önkormányzati intézmények

tevékenységének segítése. Az állam 100%-san támogatja a közfoglalkoztatást. Az 5000 fő alatti települések önkormányzatait felkérték, hogy március 31-éig foglalkoztassanak nyolc órában egy főt, aki a település időseinek gondozásában vesz részt. 32

32

www.onkormanyzatiklub.hu/kozfoglalkoztatas/2847-iden-is-szazszazalekos-az-allami-tamogatas-az-

onkormanyzati-kozfoglalkoztatasban (2012.04.02.)

41

6.4.2.2. Start-munkaprogram

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium által indított programok által 2011-ben 3,2 milliárd forint jutott közfoglalkoztatásra Somogy megyében, ez 13742 fő számára teremtett munkalehetőséget. 2012-ben 3673 fő vállalhat munkát a kormány által meghirdetett Startmunka közfoglalkoztatási programok keretében a megyénkben. A program támogatási kerete 2,6 milliárd forint.

33


Megszűntek a közmunkaprogramok, a közcélú munka, valamint a közhasznú

munkavégzés, ezeket a közfoglalkoztatás új rendszere váltotta fel, és ezek a következő támogatási formákat tartalmazta: •

önkormányzatok által szerzett rövid időtartamú közfoglalkoztatás,

•

önkormányzatok által szervezett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás,

•

országos közfoglalkoztatási programok,

•

vállalkozások számára bérpótló juttatásban részesülők foglalkoztatásához nyújtott támogatás,

•

Startmunka

mintaprogramok

(kistérségi,

országos,

téli

átmeneti

közfoglalkoztatási programok).

2012. március 1.-jén elindult Kaposmérőben az új közfoglalkozatási rendszerben

résztvevő munkavállalók foglakoztatása. Az új rendszer neve START munkaprogram, amely minta-munkaprogramokban foglakoztatja a regisztrált álláskeresőket.

Célja, hogy az elsődleges munkaerőpiacról kiszorultakat az értékteremtő

munkavégzésen keresztül visszavezessék a munka világába, és ne kelljen segélyen élni.

A legnagyobb forrást használó támogatási elem az önkormányzatok által

szervezett rövid és hosszú időtartamú közfoglalkoztatás volt. A Belügyminisztérium döntése alapján a hagyományos közfoglalkoztatás keretein belül idén a hangsúly a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásra helyeződik át. Támogatható tevékenységek:

A Start-munkaprogramról szóló 2011. évi CVI törvény alapján kérelem

benyújtására jogosult közfoglalkoztatók kérelem útján kaphatnak támogatást kötelezően 33

www.sonline.hu/somogy/kozelet/kijozanito-a-valosag-25-szazalek-felett-a-munkanelkuliseg-427734

(2012.04.03.)

42

ellátandó, illetve önként vállalt a lakosságot vagy települést érintő feladatok ellátására vagy közhasznú tevékenység folytatására.

Kérelmet nyújthatnak be: •

a helyi és kisebbségi önkormányzatok, és azok jogi személyiséggel rendelkező társulása, a költségvetési szerv,

•

az egyház, amennyiben a foglalkoztatás nem hitéleti tevékenység keretében


•

történik,

•

a nemzeti civil szervezet,

•

a közhasznú szervezet,

•

az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,

•

a vízitársulat,

•

az erdőgazdálkodó,

•

a szociális szövetkezetek a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és államtitkárok jogállásáról szóló törvény által elismert közhasznú tevékenységek körében.

A Start-munkaprogram által foglalkoztatottak időtartama 2-12 hónap lehet, és

napi 6-8 órás munkaidőben történik. A települések hátrányos helyzetéve, gazdasági

erejével összhangban a támogatás a közfoglalkoztatási bér és járulékok összegének 70-

100%-a.

A közfoglalkoztatási bérek és járulékok mellett a közvetlen költségek is

érvényesíthetők a bér- és járuléktámogatás legfeljebb 20%-ánal mértékéig.

5. számú tábla: Közfoglalkoztatási bérek 2012-ben Segédmunkások Szakmunkások közfoglalkoztatási bére közfoglalkoztatási bére 8 órára 6 órára 8 órára 6 órára 57000 42750 78000 58500 Havibér Ft/hó 13120 9840 17950 13460 Hetibér Ft/hét 2624 1968 3590 2690 Napibér Ft/nap 47025 35272 60600 45450 Havi nettó bér Forrás: Kaposmérői Polgármesteri Hivatal adatai alapján (saját szerkesztés)

43

A településen négy nagy projekt indult el: •

téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás,

•

illegális hulladéklerakók felszámolása,

•

értékteremtő program: erdőtelepítés,

•

mezőgazdasági projekt: növénytermesztés.

A Start-munkaprogram költségvetése:


Kaposmérő a Belügyminisztériumtól 5.420.000 Ft-ot kapott a programok

megvalósításához. Ez az összeg tartalmazza a foglalkoztatott munkások 100%-os bér támogatását és a dologi kiadásokat például: szerszámokat, gépeket, munkaruhákat.

A 4 projekt a közvetlen költségének az összesítése: •

munka- és védőruházat (kabát, nadrág, bakancs, kesztyű, fényvisszaverő mellény, sapka) költségei,

•

kis értékű tárgyi eszközök (talicska, lapát, ásó, hólapát, gereblye, seprű, fejsze, ágvágó, metszőolló, bozótvágó, zsák, létra) költségei,

•

munkaszállítás költségei (benzin, gázolaj),

•

nagy értékű tárgyi eszközök költségei: 3 db motorfűrész, 1 db fűnyíró

traktor, 4 db kézi fűnyíró, 5 db kézi permetező, 3 db kapáló gép, 1 db traktor,

•

egyéb költségek (vetőmagok, permetszerek).

6. számú tábla: A Start-munkaprogram költségvetése

Megnevezés Ft Munka és védőruha 226.020 Kis értékű tárgyi eszközök 52.500 Nagy értékű tárgyi eszközök 1.328.200 Egyéb 43.705 Összesen: 1.650.425 Forrás: Kaposmérői Polgármesteri Hivatal adatai szerint (saját szerkesztés)

44

A programokról röviden 1. Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatása: A foglalkoztatás 2012. március 1-től 2012. április 30-ig tart, melyben 4 főt foglalkoztatnak. A projekt alatt a vállalt feladatok a következők: •

az

utak

karbantartása,

kátyúzása,

beláthatóságát

csökkentő

növények

visszametszése , közterület tisztántartása,

•

hó eltakarítása,

•

sikosítás mentesítés,

•

árkok tisztítása,

•

buszvárók tisztítása.


•

A program értékelése: a munkások a 2 hónapos időtartam alatt a buszmegállóak

kitakarították, lefestették, a megrongált ablaküvegeket kicserélték; a beláthatóságot akadályozó fákat az utak mentén kivágták, elhasogatták és a rászoruló családoknak kiosztották. A program alatt nem esett hó, ezért a sikosítási és a hó eltakarítási feladatokra nem volt szükség.

2. Illegális hulladéklerakók felszámolása:

A projekt 2012. március 1-től 2012. december 31-ig tart, melyben 3 főt

foglalkoztatnak. Fő feladatok: •

környezeti állapotvizsgálat,

•

telephelyek hulladékfelmérése,

•

hulladékok összegyűjtése műanyagzsákokba,

•

hulladékok elszállítása.

A program értékelése: a dolgozók körbejárták a település részeit, műanyagzsákokba

összegyűjtötték az eldobált hulladékokat. A megtelt zsákokat később a kaposmérői

szemétlerakó telepre szállították. A legtöbb hulladék az Általános Iskola területén és a játszótereken volt.

45

A Kaposmérői Önkormányzat ezen a projekten belül pályázott még a mezőőri feladatok ellátásával kapcsolatos programra, amit sikeresen megnyert. A mezőőr olyan 18 életévét betöltött, büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki a lőfegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozó feltételeknek megfelel, és az előírt szakmai vizsgát letette. A mezőőr esküt tesz szolgálatának betartására. Mezőőri szolgálatot az önkormányzat szervezhet, a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek őrzésére. Az őrszolgálat létrehozását be kell jelenteni a megyei


földművelésügyi hivatalnak, amely azt nyilvántartásba veszi. Az őrszolgálat működési költségeit 50-50%-ban a földhasználók, illetve a központi költségvetés biztosítja. 34 3. Értékteremtő programerdőtelepítés:


foglalkoztatnak. A korábban más mezőgazdasági művelés alatt álló területen létesítenek új erdőt, ahol nem gazdaságos a növénytermesztés. A település csak önkormányzati

illetve állami területen végezhet erdőtelepítést. Ezen kívül lehetőség van az egyháztól földet bérelni.

2 hektáros területen faiskolát hoztak létre a munkások, amiben fásításhoz

nevelnek csemetét, 1,5 hektáron pedig energiaerdőt alakítanak ki gyors növekedésű fajtákkal. Ezek később tüzelőanyagot biztosíthatnak a rászoruló családok számára.

A tervek szerint júliusban állattenyésztéssel is folytatódik a projekt, így újabb

helyiek kaphatnak munkát.

A program értékelése: a dolgozók a csemetéket folyamatosan öntözik, gazolják,

ami nem eredt meg azok helyére újakat ültetnek.

4. Mezőgazdasági projektnövénytermesztés:


foglalkoztatnak. Mezőgazdasági növénytermesztést végeznek a munkavállalók egy három hektáros önkormányzati területen. A helyben termelt zöldségeket és

gyümölcsöket a közétkeztetésben és a helyi piacon értékesítik. A település legfőbb terményei közé tartozik a burgonya , káposzta, saláta, hagyma és az alma. A munkások

34

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mezei_%C5%91rszolg%C3%A1lat (2012.04.06.)

46

az elvetett növényeket folyamatosan öntözik, kapálják. A kikelt hagymát és salátát értékesíteni tudták a helyi piacon. Kaposmérői Polgármesteri Hivatal működtetésében 2011. július 16.-án megnyílt a termelői piac, ahol a helyi lakosok ad lehetőséget, hogy szombatonként ingyenesen árusíthatják termelt és előállított termékeiket. A lakosok az alábbi termékeket árusíthatja:


 a saját gazdaságában előállított zöldséget, gyümölcsöt, virágot;

 a saját gazdaságában előállított mezőgazdasági termékből származó terméket;

 egyéb állati illetve nem állati eredetű alapterméket;  mézet (lépes mézet), méhészeti termékeket;  élő halat. 35

Egyéb közfoglalkoztatások:

Az önkormányzat napi 6 órás munkaidőben, 8 hónap időtartamra foglalkoztathat

munkanélkülit. Jelenleg 2 főt alkalmaz, akik közül az egyik a kaposmérői óvodában dajka, a másik személy a Szociális Alapszolgáltatási Központban szociális gondozó.

6.4.3. Atipikus foglalkoztatás

Azok a foglalkoztatási formák, amelyek eltérnek a határozatlan idejű,

hagyományosan

alkalmazott

munkaviszonyban

történő

teljes

munkaidős

foglalkoztatástól. Céljuk elsősorban a munkanélküliség csökkentése, új elvárások megvalósítása és a hatékonyabb termelési folyamatok kielégítése. A foglalkoztatás

formái: 36

1. Részmunkaidős foglalkoztatás: részmunkaidős munkavállaló az a munkavállaló,

akinek a normál munkaideje kevesebb, mint a teljes munkaidős munkavállalók munkaideje.

35

ÉrtékMérő a Hagyomány és Haladás Közhasznú Egyesület lapja, 2011/2, 3 p.

36

http://www.ugyvezeto.hu/cikk/55739?wa=ehum0846h (2012.04.11.)

47

2. Távmunka: egy olyan munkamódszer, mely a korszerű eszközök (számítógép, telefonhálózat, internet, mobiltelefon stb.) elterjedésével jelent meg a fejlettebb társadalmakban. Többnyire azok a munkák alkalmasak a távmunka végzésére, amelyek személyes megjelenés nélkül is végezhetők. 3. Munkaerő kölcsönzés: A munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevőnek ellenérték fejében munkavégzésre átengedi.


4. Bedolgozói jogviszony: olyan önállóan végezhető munka, mely során a

teljesítménykövetelmény munkanorma formájában, illetve más mennyiségi vagy

minőségi mutatók segítségével meghatározható. Az új Mt. szerint a bedolgozói

jogviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a felek a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozzák meg.

Kaposmérő az atipikus foglalkoztatási formák közül csak a részmunkaidős

foglalkozatást

alkalmazza.

A

részmunkaidősöket

napi

4

órás

munkaidőben

foglalkoztatja. A Start-munkaprogram által egyre több kaposmérői lakos dolgozik részmunkaidőben, jelenleg 13 fő.

A többi foglalkoztatási formát a Polgármesteri Hivatal még nem alkalmazza, de a

közeljövőben a csökkentett munkaképességű munkavállalókat távmunkában szeretné alkalmazni például: adminisztrációs munkában.

48

7. Projecttervezési módszerek 7.1. SWOT elemzés célja és fogalma A SWOT analízis elnevezés (magyarul GYELV) egy angol nyelvű rövidítést takar, melyet, ha kibontunk már meg is láthatjuk a SWOT lényegét: •

Strengths – Erősségek: Olyan belső pozitív tényezők, amelyek jól


működnek és befolyásolhatóak.

•

Weaknesses – Gyengeségek: Olyan belső negatív tényezők, amelyek nem jól működnek, de befolyásolhatóak a helyzet javítása érdekében.

•

Opportunities adottságok,

–

Lehetőségek:

amelyek

nem

Olyan

külső

befolyásolhatóak,

tényezők, de

kedvező

rájuk

építve

kihasználhatóak az erősségek.

•

Threats

–

Veszélyek:

Olyan

külső

tényezők,

amelyek

nem

befolyásolhatóak és csökkentik a siker esélyét. 37

A SWOT elemzés során egy négy részre osztott táblázatba felvázoljuk az adott

csoportba tartozó információkat. Ezután kiválasztjuk az egyes mezőkben szereplő

legfontosabbakat, a mezők között pedig kapcsolatot hozunk létre.

Ennek során kiderül, hogy a gyengeségek közül melyek azok, amelyek

korlátozzák az egyes lehetőségek kiaknázását, illetve a tényleges veszélyek elhárítását. 38

Az elemzés felsorolja azokat az előnyöket és hátrányokat, amelyek a település

jelenlegi helyzetéből létrejönnek, valamint bemutatja azokat a lehetőségeket és

veszélyeket amelyekkel számolni kell a jövőben és a falu munkaerő-piacát érinti.

37 38

www.standard-team.hu (2012.04.13.) www.idesol.hu/minsegfejlesztes/swot.html (2012.04.03.)

49

6. számú tábla: Kaposmérő SWOT analízise Erősségek

Gyengeségek

• Előnyös földrajzi elhelyezkedés.

• A munkanélküliség arány magas.

• A demográfiai helyzete kedvező.

• Az etnikai kisebbségűekbe tartozó

• Pozitív vándorlási egyenleg. •A

mezőgazdasági

lakosok iskolai mutatójuk alacsony.

adottságok

• Baglas gazdasági aktivitása alacsony, folyamatosan nő az eltartottak száma.


kedvezőek.

• Stabilan

működik

az

oktatási

helyi

vállalkozások

száma

alacsony.

intézmény.

• Magas

•A

a

idegen

nyelvismerettel

rendelkezők száma.

• A vállalkozások nagy része mikro vállalkozás.

• A mezőgazdasági termékek iránti

• Magas a szegény családok száma. • Alacsony

kereslet magas.

• Ipari parkkal rendelkezik.

a

képzési

programok

száma.

• A vállalkozások nem helyi lakosokat foglalkoztatnak.

Lehetőségek

• Az

etnikai

Veszélyek

kisebbségű

végzettségűek

iskolai

arányának

növekedésével a szociális helyzetük mérséklődik.

mérséklődik

a

• Az atipikus foglalkoztatási formák

(távmunka, szezonális munkavégzés, munkaerő-kölcsönzés

stb.)

• Képzési programok sikeressége. munkahelyteremtő jönnek létre.

etnikai

kisebbségűekhez

tartozókat nem sikerül tömegesen bevonni a szakképzésbe.

megfelelően hasznosítani.

• A tartós munkanélküliek feladják álláskeresési szándékukat.

• A térség népessége fogy.

terjedésének ösztönzése.

ipari

valósulnak meg.

• A pályázati lehetőségeket nem sikerül

munkanélküliség.

• Az

munkahelyteremtő

beruházások nem vagy csak részben

• Az

• A meghirdetett pályázati lehetőségek kihasználásával

• Újabb

parkban

• A működő gazdálkodó szervezetek újabb

beruházások

nem

szándékoznak

bővíteni

erőforrásaikat. • A mezőgazdasági ágazatok hanyatlás.

50

Forrás: Saját szerkesztés 7.2. Probléma-fa A probléma-fa egy hosszú távú tervezést segítő módszer. Azért nagyon lényeges, hogy lássuk a problémákat, azok okait és az okok okait. Ez által meg tudjuk keresni egy probléma valós kiindulópontját. Lépései: fő probléma meghatározása az adott helyzetben,


• •

kiindulópont keresése,

•

rokon problémák keresése,

•

okok és következmények hierarchiájának meghatározása.

10.számú ábra: Probléma-fa

Súlyos munkanélküliség

Iskolázatlan, szakképzetlen fiatalok

Magas a szegény családok száma

Alacsony a képzési programok száma

Baglas-puszta gazdasági aktivitása alacsony

Magas az eltartottak száma

Etnikai kisebbségűek iskolai mutatója alacsony

Forrás: SWOT analízis táblázat adatai alapján (saját szerkesztés)

Az ábrán is látható, hogy Kaposmérő munkanélküliségének két fő oka a

szakképzetlen fiatalok és a Baglas-puszta gazdasági aktivításának alacsony száma. Mind a kettő ok megoldására képzéseket, tanfolyamokat kell indítani.

51

8. Kaposmérő 2012-ben lévő feladatai A település sok pályázatot megnyert, amiket a következő években valósít meg. A 2012-ben induló projektek: • 2011-ben a szennyvízhálózat kiépítésére megnyerte a település a pályázatot.


A projekt megvalósításához nettó 664.870.139 forintot a Kohéziós Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásában biztosítja. A beruházással kapcsolatos folyamatok 2012. augusztusában kezdődnek.

• Széchényi Terv által 2 pályázatot nyert meg a falu:

1. Mikrotérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ épületének felújítása:

A beruházáshoz több mint 38 millió vissza nem térítendő támogatást

kapott az önkormányzat. Az akadálymentes épületben többek közt

beszélgető szobát, pihenőt, melegítő konyhát alakítanak ki és beszerzik a szolgáltatáshoz szükséges eszközöket. A felújítással nyolc település, mintegy nyolcezer lakosa számára javul a humán közszolgáltatás mennyisége és minősége. 39

2. Napkollektorok helyzetek el az önkormányzat és az iskola épületére. Pályázaton 12 millió forintot nyertek. A beruházás 2012. júniusában indul.

• A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által nyújtott támogatással a

település 2012. júliusában elkezdi a Kossuth Lajos utca meder betonozását. Támogatásból igényelt összeg: 18.706.500 Ft és saját forrás 6.277.945.

A projekt megvalósításához az önkormányzat foglalkoztat munkásokat, akiket 6

vagy 8 órában alkalmazza. Ezáltal is csökkenteni tudja a munkanélküliségi rátát.

39

Somogyi Hírlap, 2012. április 03. 2. p.

52

9. Összefoglalás Nagy problémát okoz a növekvő munkanélküliség az egész országban. Magyarország gazdaságilag aktív lakosai közül a 2012. I. negyedévében 504 ezer fő


volt munkanélküli, ez a tavalyi évhez képest 14 ezer fővel volt több. A munkanélküliségi ráta 11,7%-os értéke 0,1%-kal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

A munkaerő-piaci helyzetet erősen befolyásolja az iskolai végzettségen túl az

életkor. Az idősebb és a fiatalabb korosztály foglalkoztatási rátái elmaradnak az átlagos

adatoktól. Ezekre a korosztályokra jellemző, hogy nehéz megalapozni illetve megtartani a munkaerő-piaci pozíciójukat.

Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező fiataloknak kevesebb esélyük van

a társadalomra történő integrálódásra. Az alacsony végzettség több esetben kapcsolódik össze hátrányos helyzetű egyéb csoportokkal.

A Belügyminisztérium idén teljesíti azt a kitűzött célt, miszerint megszünteti a

négyórás közfoglalkoztatást, és kizárólag hat és nyolc órában foglalkoztatja a programban résztvevőket.

Az önkormányzatok, amelyek száz százalékos támogatást kapnak a Startmunka

kistérségi mintaprogramokhoz, a helyi sajátosságokhoz igazítottan hét elem közül választhatnak: mezőgazdasági tevékenység végzése, mezőgazdasági- és közutak

karbantartása, belvízelvezető rendszerek rendbetétele, patakmedrek rendbetétele, illegális

hulladéklerakók

megszűntetése,

biomassza

kazánprogramba

való

bekapcsolódás.

Az új közfoglalkoztatási programok folyamatos munkavégzést tesznek lehetővé,

az ország minden területén megvalósíthatóak, és több célcsoportot is elérnek. A legfőbb cél, hogy átmeneti foglalkoztatási lehetőséget biztosítva segítsük elő a hátrányos helyzetű álláskeresők elsődleges munkaerőpiacra való be-, illetve visszakerülését.

A programok által 2011-ben 3,2 milliárd forint jutott közfoglalkoztatásra

Somogyba, ez 13 ezer 742 ember számára teremtett munkalehetőséget.

A növekvő munkanélküliség Kaposmérőben is érezteti hatását. A lakosok gazdaságilag aktív csoportja közül 341 fő munkanélküli. Ennek két fő oka az

53

iskolázatlan lakosok magas aránya és Kaposmérő területéhez tartozó Baglas-puszta gazdasági aktivitásának alacsony száma. 2007-ben Kadarkút székhellyel új társulást hoztak létre, melyhez Kaposmérő 2008-ban csatlakozott. A Kadarkúti Kistérség Társulás célja, hogy olyan tanfolyamokat, képzéseket indítson, ami segítségével növelhető az elhelyezkedési esély, illetve a munkahely megtartása. A munkanélküliek sokféle képzés közül válogathatnak, többek között informatikai, nyelvtanfolyamok, valamint C és D kategóriás jogosítványt is


szerezhetnek. A képzésben résztvevők minimálbérben részesülnek. Nem tudjuk pontosan, hogy a képzésben való részvétel mennyiben járult hozzá, hogy új munkahelyet találjanak.

2012. március 1.-jén elindult Kaposmérőben az új közfoglalkozatási rendszerben

résztvevő munkavállalók foglakoztatása. A Start-munkaprogram sok munkanélkülit

foglalkoztatott. A projektek elnyerésével Kaposmérő a Belügyminisztériumtól 5.420.000 Ft-ot kapott a programok megvalósításához. Ez az összeg tartalmazza a foglalkoztatott munkások 100%-os bér támogatását és a dologi kiadásokat például: szerszámokat, gépeket, munkaruhákat. A Kaposmérői Polgármesteri Hivatal a 341 fő

munkanélküli közül a Start-munkaprogram által mindössze 14 főt foglalkoztat napi 8 órában, valamint 2 főt napi 6 órában. Kaposmérő négy nagy projektet indított el: téli és egyéb

értékteremtő

közfoglalkoztatás,

illegális

hulladéklerakók

felszámolása,

értékteremtő programerdőtelepítés, mezőgazdasági projekt növénytermesztés. A programok közül a téli közfoglalkoztatás befejeződött. A többi 2012. december 31.-ig

fog tartani.

Összességében

elmondható,

hogy

Kaposmérő

munkaerő-piaci

helyzete

kedvezőtlen. Az 1549 fő gazdaságilag aktív népességből mindössze 1208 fő van foglalkoztatva. A 341 fő munkanélküli közül a Kaposmérői Polgármesteri Hivatal a

Start-munkaprogram segítségével 16 főt tud foglalkoztatni, de 2012. év végén a programok befejezésével megszűnik a munkaviszonyuk. A település leginkább azokat

az álláskeresőket próbálja alkalmazni, akik hátrányos helyzetük és iskolai végzettségük miatt nehezebben találnak munkát.

54

10. Irodalomjegyzék

Jogszabályok: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek


•

ellátásáról,

•

1992. évi XXII. törvény a munkaviszonyról,

•

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról,

•

1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról,

•

1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről,

•

2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről,

•

2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról,

•

48/2009. (III. 6.) Kormányrendelet a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának elősegítéséről,

•

2011. évi CVI. törvény a Start-munkaprogramról,

•

2012. évi I. törvény az új munka törvénykönyvéről.

Könyvek, folyóiratok: •

Csordás Julianna: ÉrtékMérő a Hagyomány és Haladás Közhasznú Egyesület lapja (Kapos Color Print Kft, Kaposvár, 2007. április.)

•

Csordás Julianna: ÉrtékMérő a Hagyomány és Haladás Közhasznú Egyesület lapja

(Kapos Color Print Kft, Kaposvár, 2011/2)

•

Borgula Ilona – Horváth István – Krajcsóné Kraszkó Ilona: Gazdasági alapismeretek

(KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 1993.)

•

Daróczi Judit – Dabóczi Pál: Munkaerő-gazdálkodás és Társadalombiztosítás (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,1999.)

•

Gacsályi István – Meyer Diatmar – Misz József – Simonits Zsuzsanna: Közgazdaságtan II. Makroökonómia. 55

(Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.) •

Kopányi Mihály – Petró Katalin – Vági Márton: Közgazdaságtan I. Mikroökonómia. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.)

•

Nagy András – Kemény Endréné: Makroökonómia (PSZF, Budapest, 1997.)

•

Roóz József: Az emberi erőforrás menedzsment alapjai (Perfekt Kiadó, Budapest, 2006. ) Somogyi Hírlap: Somogyi Hírlap Almanach (Kapos Color Print Kft, Kaposvár,


•

2007.)

•

Somogyi Hírlap (Kapos Color Print Kft, Kaposvár, 2012. április 3.)

Internetes források: •

http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/22het/kozgaz/kozgaz22.html (Letöltés dátuma: 2012.03.04.)

•

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/munkero/munkero114.pdf (Letöltés dátuma: 2012.03.12.)

•

www.czegle.szabolcs.net/hirek/altalanos-hirek/100-start-kartya-es-

egyebkedvezmenyek-2012-evben.html Szerző: Czegle Szabolcs (Letöltés dátuma: 2012.03.12.)

•

http://adohirek.hu/friss-hirek/start-start-plusz-es-start-extra-kartyakkedvezmenyei-osszefoglalva.html (Letöltés dátuma: 2012.03.14.)

•

http://www.kaposmero.hu (Letöltés dátuma: 2012.03.12.)

•

http://www.balatinczilles.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=4 9&Itemid=60 (Letöltés dátuma: 2012.03.22.)

•

http://www.kaposflex.hu/index.php?show=4 (Letöltés dátuma: 2012.03.22.)

•

http://www.szenterzsebetalapitvany.hu/baglas (Letöltés dátuma:2012.03.26.)

•

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=allakeresoknek_nyilvantart_vetel (Letöltés dátuma: 2012.03.27.)

•

http://www.kormanyhivatal.hu/hu/szakigazgatasi-szervek/munkaugyi-kozpont (Letöltés dátuma: 2012.04.02.)

•

www.afsz.hu/engine.aspx?page=allakeresoknek_informaciok_tamogatast_kerokne (Letöltés dátuma: 2012.03.27.)

56

•

www.infoter.eu/cikk/ingyenes_informatikai_kepzes_unios_tamogatassal_a_kadar kuti_kistersegben (Letöltés dátuma: 2012.04.04.)

•

www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/kozfoglalkoztatasi-helyettesallamtitkarsag/hirek/ertekteremto-a-koz-szamara-hasznos-kozfoglalkoztatas-a-cel (Letöltés dátuma: 2012.04.02.)

•

www.onkormanyzatiklub.hu/kozfoglalkoztatas/2847-iden-is-szazszazalekos-azallami-tamogatas-az-onkormanyzati-kozfoglalkoztatasban


(Letöltés dátuma: 2012.04.02.)

•

www.sonline.hu/somogy/kozelet/kijozanito-a-valosag-25-szazalek-felett-a-

munkanelkuliseg-427734 Szerző: Varga Andrea (Letöltés dátuma:2012.04.03.)

•

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mezei_%C5%91rszolg%C3%A1lat (Letöltés dátuma:2012.04.06.)

•

http://www.ugyvezeto.hu/cikk/55739?wa=ehum0846h

(Letöltés

dátuma:

2012.04.11.)

•

http://www.standard-team.hu/projektterv-gantt.html

(Letöltés

dátuma:

2012.04.13.)

•

www.idesol.hu/minsegfejlesztes/swot.html (Letöltés dátuma: 2012.04.03.)

•

http://rhea.jobpilot.hu/palyacsucs/index.php/munkajog/munkajog/49-

munkajog/4460-itt-az-uj-munka-toervenykoenyve-a-legfontosabb-valtozasok.html (Letöltés dátuma: 2012.05.02.)

•

http://hu.wikipedia.org/wiki/Arthur_Melvin_Okun (Letöltés dátuma: 2012.05.02.)

•

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_nyugdijak&id=58

(Letöltés

dátuma: 2012.05.12.)

57

11. Mellékletek 1. számú melléklet: Az egyes tagállamokban nyugdíjjogosultság korhatára Nők Férfiak 60 év (fokozatos emelés 65 év 2033-ig, 65 évre) Belgium 65 év Bulgária 60 év (fokozatos emelés 63 63 év (fokozatos emelés 65 évre) évre) Ciprus 65 év Csehország 62 év (fokozatos emelés 65 62 év (fokozatos emelés 65 évre) évre) Dánia 65 év Egyesült Királyság 60 év fokozatos emelés 65 65 év (2024-tőlokozatos évre) emelés 68 évre) Észtország 61 év fokozatos emelés 63 63 év évre) Finnország 65 év Görögország 60 év (fokozatos emelés 65 65 év évre) Hollandia 65 év Írország 66 év Izland 67 év Lengyelország 60 év 65 év Lettország 62 év Liechtenstein 64 év Litvánia 60 év 62,5 év Luxemburg 65 év Málta 60 év 61 év Magyarország 62 év (fokozatos emelés 65 évre) Németország 65 év (fokozatos emelés 67 évre) Norvégia 67 év Olaszország 60 év 65 év Portugália 65 év Románia 58 év 63 év Spanyolország 65 év Svájc 64 év 65 év Svédország 65 év Szlovákia 62 év Szlovénia 63 év 65 év Forrás: www. euvonal.hu (2012.05.12.), saját szerkesztés


Tagállam Ausztria

58

PU a Sz B B er G LI z ő F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu . m ! 2. számú melléklet: A népesség gazdasági aktivitása nemenként

Forrás: www.ksh.hu (2012.05.04.)

59

PU a Sz B B er G LI z ő F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu . m ! 2.számú melléklet


3. számú melléklet

60

PU a Sz B B er G LI z ő F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu . m ! Forrás: www.ksh.hu (2012.05.06.)

4. számú melléklet


61

62


A Telefon:

Recommend Documents