A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

PU a Sz B B er G LI z ő F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu . m !

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

Kis- és középvállalkozások fejlődése az üzleti inkubáción keresztül - Fókuszban a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ

Belső konzulens: Zsupanekné Dr. Palányi Ildikó Külső konzulens: Mihovics Zoltán

2012

Mihóczi Marina Nappali tagozat Gazdálkodási és menedzsment szak Vállalkozásszervező szakirány

w GAZ ;ALKC D,l\S: KA

NYILATKOZAT digitális formátumának

a szakdolgozat

benyújtásáról .

PU a Sz B B er G LI ző F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu . m !

A hallgató neve: Mihóczi Marina Szak/szakirány:

Gazdálkodási

és menedzsment

Neptun kód: XSQ270 A szakdolgozat

.

A szakdolgozat

megvédésének

szakirány.

.

dátuma (év): 2012

pontos címe:

"Kis- középvállalkozók Inkubátorház

szaki Vállalkozásszervező

fejlődése

és Innovációs

az üzleti inkubáción

keresztül

- Fókuszban

a Nagykanizsai

Központ"

Belső konzulens neve: Zsupanekné

.

Dr. Palányi Ildikó

.

Külső konzulens neve: Mihovics Zoltán

.

Legalább 5 kulcsszó a dolgozar tartalmára Mikro-,

kis-

Inkubátorház

és

közép vállalkozás;

és

vonatkozóan:

Vállalkozásfejlesztés;

Innovációs

Központ;

Üzleti

Inkubátorházban

inkubáció;

Nagykanizsai

működő

vállalkozások

bemutatása

.

Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási másolatkészítés céljára átadni.)

/ titkosított. (Kérjük kérelem egy példányát

a megfelelőt csatolni vagy

aláhúzni! az eredetit

Hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúzni!) Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal.

&.?!.'s.~.~

Dátum:

..;2C){2. CS·

bH.

digitális adatállománya előírásoknak, tartalma

:.Jí//<:?~:y/ 9..<4

..

.

hallgató aláírása

A digitális szakdolgozat .;

Datum

könyvtári benyújtását

2l'J11Z uA'J21 1'1 _ • •

~::._~_

:..

I

és átvételét igazolom.

~~»)

{.;;~<'_:t.;

•....

.Ór

•••..

r·'·":'t,l~·7.,)q p"(l: !' fA ic P.H.' ',~ G '1;:"

"'O· (.

BGF Gazdálkodási

l~'-

1

f~

• .• K' .': ,li.leq·_" .•;':G9 ált<.,;:".;':l.t .. vo ".' • ••••

')

:.

t~r\l>_'

•••••••••

köf(yvtári mun~§'rs : _

\

z~ta~~ers;~t.~~p;~ M. u.18jA.

Kar zalaegerszJUJ:l=8SQ9 Fax: (+36-92) 509-930

t.;jdttv. 0 /

\

'-

(l.)

~\

I www.pszfz.bgf.hujgkz

I Telefon: (+36-92) 509-900

.

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS .................................................................................................. 2 2. A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZEREPE A GAZDASÁGBAN ............................................................................................... 4


2.1 A kkv-k helyzete Magyarországon ................................................................................................... 6 2.2 A kkv szektor versenyképességének meghatározása ...................................................................... 9

2.3 A hazai kkv-k támogatási formái.....................................................................................................13

2.4 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ..................................................................................17

3. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁSA A VÁLLALKOZÁSOK TÜKRÉBEN ............................ 22 3.1 A helyi gazdaságfejlesztés eszközei ..................................................................................................23

3.2 A Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Központ .......................................................................25

4. AZ ÜZLETI INKUBÁCIÓ .............................................................................. 29 4.1 Az üzleti inkubáció fejlődése és típusai ...........................................................................................31

4.2 Az inkubátorházak létrejötte Magyarországon .............................................................................34

4.3 A Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ ..................................................................36

5. AZ INKUBÁTORHÁZBAN MŰKÖDŐ KKV-K VIZSGÁLATA ..................... 42 5.1 A primer kutatás módszertana és célja ............................................................................................42

5.2 A vizsgált betelepült vállalkozások ..................................................................................................44

5.3 A primer kutatás következtetései, megállapításai ..........................................................................46

6. ÖSSZEFOGLALÁS ..................................................................................... 48 IRODALOMJEGYZÉK ..................................................................................... 50 ÁBRAJEGYZÉK .............................................................................................. 53

MELLÉKLETEK ............................................................................................... 54 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ............................................................................. 68

1

1. Bevezetés Napjainkban az egyik leggyakrabban használt szó a vállalkozás. Akár nemzetközi, akár hazai viszonylatban az utóbbi években felismertük a vállalkozások, jelen esetben a mikro-, kis- és középvállalkozások 1 jelentőségét a gazdasági folyamatokban. Magyarországon a kkv-k a működő vállalkozások 99,9%-át teszik ki, ebben a


szektorban dolgozik az összes foglalkoztatott kb. háromnegyede és ez a szektor adja a magyar GDP megközelítőleg felét. 2 Az adatokból tisztán látszik, hogy a társadalom

széles rétegeinek megélhetése, életszínvonala függ a kkv-k teljesítményétől, helyzetétől.

Tanulmányaim nagyobb részét is ennek a témának szenteltem, vállalkozásszervező szakirányon. Gyakorlati időmet a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ (továbbiakban Ház) egyik irodájában töltöttem el a Total Tender Team Kft-nél, ahol

pályázatírással, projektmenedzsmenttel és az európai uniós támogatási rendszerekkel

ismerkedtem meg. A Kft. ügyfelei többnyire helyi egyéni vállalkozók és különböző

profilú kiscégek, így valamilyen szinten rálátásom volt a nagykanizsai üzleti élet egyes

szereplőire. A házban eltöltött hónapok során tehát betekintést nyertem a helyi és az inkubátorházban irodát bérlő vállalkozók életébe.

Megszerzett tudásom és a téma aktualitását figyelembe véve a diplomamunkámat a kisés középvállalkozások fejlődésének és támogatásának fontosságáról, valamint ennek egyik eszközéről, a nagykanizsai Inkubátorházról írom.

Dolgozatom első felében bemutatom a kkv szektor jelenlegi gazdasági helyzetét,

versenyképességét uniós és hazai viszonylatban. Majd szót ejtek az európai uniós pályázatokról

és

a

kisvállalkozásokat

tanácsadási-finanszírozási

programokkal

támogató szervezetekről. Ezek a lehetőségek adottak és bármikor elérhetőek napjaink vállalkozói számára.

A dolgozatom második felében az üzleti inkubációval foglalkozom, példaként említve a Nagykanizsai

Inkubátorház

és

Innovációs

Központot,

mint

Nagykanizsa és

vonzáskörzetének helyi gazdaságfejlesztő eszközét. Fontosnak tartom, hogy a témában

friss adatokat és életképeket mutassak be nemcsak szakirodalmi, hanem saját kutatási

1 2

Továbbiakban kkv-k http://www.penzugyiszemle.hu/interju/ezen-a-teren-nincsenek-csodak (letöltve 2012.04.05.)

2

szinten. Ennek érdekében helyzetelemzésem során primer kutatási módszert alkalmazok. Úgy gondolom – a választott témához illeszkedve- az interjú a legmegfelelőbb ahhoz, hogy a vállalkozók személyes tapasztalatait és véleményét összegyűjtsem. Lehetőségem volt mind az Inkubátorház vezetőjével, mind a bérlő cégek tulajdonosaival interjút készítenem. A beszélgetések rávilágítanak a Ház és a betelepült kkv-k kapcsolatára, jelen helyzetükre. Arra

a

feltevésemre

keresem

a

választ,

hogy

az

Inkubátorház

mekkora


gazdaságfejlesztő jelentőséggel bír, milyen szerepet tölt be a benne tevékenykedő vállalkozások életében.

A készített interjúkból következtetéseket vonok le, és lényegében az intézmény és a benne működő cégek kapcsolatából kiindulva az Inkubátorház helyi értékteremtő szerepére mutatok rá. A

szakdolgozatom

elkészítéséhez

különböző

szakirodalmat,

tanulmányokat,

szakfolyóiratokat dolgoztam fel, ugyanakkor felhasználtam oktatási ismereteimet összevegyítve a gyakorlati helyen megszerzett tudásommal.

3

2. A mikro-, kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságban Vállalkozásnak tekintünk minden olyan önálló piaci kapcsolatokkal rendelkező gazdálkodó

szervezetet,

amely

tevékenységét

profitorientáltan

végzi

és

jövedelemtermelést folytat. 3 Magyarországon a kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2004. évi törvény

szabályozza

a

vállalkozások

körét,

eszerint

kis-

és


XXXIV.

középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak

megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő

forintösszeg. A kkv kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás,

amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó

árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A kkv kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek az összes

foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

4

A kisvállalatok alkotják az európai gazdaság gerincét, jelentős szerepet játszanak egy-

egy nemzet gazdaságában. Kulcsfontosságú munkahelyforrást jelentenek és üzleti

elképzelések táptalajául szolgálnak. Európa társadalmi és gazdasági erőfeszítései csak akkor lehetnek sikeresek, ha a kisvállalkozások helyzetének erősítése a teendők

sorrendjében előre kerül.

A kkv-k termelő és a szolgáltató szektor nagy részét képezik és hozzájárulnak a nagyvállalatok, multinacionális cégek működéséhez. Új munkahelyek létrehozásával,

innováció bevezetésével, versenyösztönző hatásukkal járulnak hozzá a gazdaság élénkítéséhez.

A mikro-, és kisvállalkozások tevékenységeik, statisztikai létszámuk és jogi formájuk

nagyon vegyes. A vállalkozás vezetője és a tulajdonos többnyire ugyanaz a személy (főleg mikrovállalkozásoknál), esetenként azonban vezetőnek speciális tudású szakembert bíznak meg. Gyakori a családtagok közreműködésének igénybevétele is. A

kiscégek igyekeznek a piaci viszonyokhoz maximális mértékben alkalmazkodni, 3

http://blog.forrascentrum.hu/kkv-definicio/a-mikro-kis-es-kozepvallalkozas-kkvdefinicioja.vallalkozas-vallalkozo (letöltve 2012.04.07.) 4 2004. évi XXXIV. törvény, http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=83068.198081 (letöltve 2012.04.07)

4

ideértve vevői, megrendelői egyedi igényekre szabott termékek, szolgáltatások kínálatát is.

Az Európai Unió célja, hogy olyan környezet megteremtését ösztönözze, amely kedvez a vállalkozások kezdeményezőkészségének, fejlődésének, az ipari együttműködésnek, valamint az innovációs, kutatási és technológiai fejlesztési politikákban rejlő ipari


lehetőségek kiaknázásának. A kis- és középvállalkozói politika fő törekvései az Unió szintjén: •

a vállalkozások alapítását és működését segítő üzleti környezet fejlesztése,

•

az európai kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása, európaivá, nemzetközivé válásuk ösztönzése,

•

a tagállamok nemzeti politikáinak közelítése konkrét akciókkal, a legjobb módszerek feltárásával és azonosításával. 5

5

http://www.euvonal.hu/index.php?id=16&op=kozossegi_politikak (letöltve 2012.04.10.)

5

2.1 A kkv-k helyzete Magyarországon A magyar gazdaságban a mikro-, kis- és középvállalkozások kiemelten fontos szerepet játszanak. A szektor működési helyzete, versenyképessége kihat a magyar gazdaság teljesítményére, és meghatározó módon befolyásolja a foglalkoztatást. Ahogy az 1. ábra is mutatja a mikro-, kis- és középvállalkozások a működő összes vállalkozásból 99,9%-


ot képviselnek, emellett a magyar GDP megközelítőleg felét, a foglalkoztatásnak pedig közel háromnegyedét adják. 6 Az alkalmazott nélküli úgynevezett önfoglalkoztató, illetve 1-9 fős vállalkozásokat együttesen jelentő mikrovállalkozások aránya magas (az

összes működő vállalkozás 95,1%-a), míg a középvállalkozásoké nemzetközi összevetésben alacsony. A magyar kkv-k átlagos mérete az Európai Unió régi

országaihoz képest kicsi, 5 fő alatt van. 7

Felépítésüket tekintve gyakori, hogy a magyar kisvállalkozások tulajdonosa és

ügyvezetője ugyanaz a személy. Gyakran előfordul a családi vonatkozás, a tulajdonosok és az alkalmazottak rokoni viszonya.

1. ábra: A kkv szektor súlya Magyarországon és az Európai Unióban

Forrás: SBA tájékoztató, Eurostat 2002-2007 adatai alapján 2010-re becslés

6

http://www.penzugyiszemle.hu/interju/ezen-a-teren-nincsenek-csodak (letöltve 2012.04.05.) http://www.vallalkozastan.hu/data/pagecontent/0/ERENET/kkvhelyzete_szabo.pdf (letöltve 2012.04.05) 7

6

A mikrovállalkozásokat nagy számuk ellenére a szakemberek olyan jelzőkkel illetik, mint tőkehiányosak, évekig megrekednek ugyanazon a szinten, fejlődésképtelenek, kényszerhelyzetből jöttek létre, pénzügyi kimutatásaik nem valósak, gyakran feketén működnek. Felmérések szerint a kkv-szektor legnagyobb problémája az elmúlt években az üzletfejlesztési stratégia, a menedzsmenttudás, a külföldi kapcsolatok, a nyelvtudás vagy az innováció hiánya volt. 8 Ennek okai a gazdasági válságra vezethetőek vissza. 2006 óta folyamatos stagnálás


jellemzi a belső piacot, a kkv-k többsége a túlélésért küzd. A statisztikai adatok szerint jelenleg már több vállalkozás szűnik meg, mint ahány alakul, de a helyzet súlyosságát

legfőképp a beruházásra, fejlesztésre képtelenségük mutatja. Technológiai és emberi erőforrás

fejlesztés

nélkül

nem

tudnak

megfelelni

a

követelményeknek,

versenyképességük csökken, és a piacukat elvesztik. Másrészről nagy probléma a finanszírozás hiánya, mely a magyar gazdaságban jelentősen visszaesett. 9

A helyzet javítása állami beavatkozás nélkül elképzelhetetlen. A vállalkozások

csökkenésével sokasodnának a foglalkoztatási problémák, ami rosszabb esetben a

társadalmi feszültség erősödéséhez, a térség lassabb fejlődéséhez vezetne. Mind a tagállamok mind az Európai Unió felismerte a kkv-k segítésének és megóvásának

fontosságát. Gyakorlatban ez a kkv-k finanszírozási forráshoz jutása és támogatása formájában jelenik meg. A kormány 2007-ben elfogadta „A kis és középvállalkozások

fejlesztési koncepcióját”. A fejlesztésnek több fontos területe (finanszírozás, információs technológiák használata, menedzsmentszolgáltatások igénybe vétele) közül

a vállalkozási környezet javítását tekintette a legcélravezetőbbnek. Ennek pénzügyi

feltételeit és az uniós források felhasználásának szabályait a 2007-2013. közötti időszakra az „Új Magyarország Fejlesztési Terv” keretében kívánja megteremteni. A

terv tartalmazza a fejlesztési stratégiát, a kijelölt területeket, a fejlesztésekkel elérni

kívánt célokat és a hozzájuk rendelt forrásokat, több operatív programra osztva. A

támogatás formája lehet vissza nem térítendő támogatás, kedvezményes kamatozású hitel, állami kezességvállalás, kamattámogatás, refinanszírozás, állami kockázati tőke. 10

8

http://www.5mp.eu (letöltve 2012.04.11.) Üzleti7 folyóirat, Kkv finanszírozás, támogatás különszám, 2011. december, p. 1. 10 http://www.vallalkozastan.hu/data/pagecontent/0/ERENET/kkvhelyzete_szabo.pdf (letöltve 2012.04.05.) 9

7

2.2 A kkv szektor versenyképességének meghatározása

A mikro-, kis- és középvállalkozások gazdaságra gyakorolt hatása és fejlődésük fontossága kapcsán véleményem szerint elengedhetetlen bemutatni a versenyképesség szerepét e témában. Ez a tényező segít meghatározni egy adott vállalkozás vagy akár


nemzetgazdaság helyzetét, elemzésével értékelhetők a növekedésre ható gazdasági tényezők.

A kis- és középvállalkozások fejlődése, versenyképességének javítása szinte minden ország

gazdaságpolitikájában

központi

szerepet

kap.

Ennek

alapja

a

munkahelyteremtésben és az innovációban betöltött egyre jelentősebb szerepük. A versenyképesség gyakran használt közgazdasági fogalom, azonban általános definíciója

nem létezik. Ennek egyik oka a versenyképesség meghatározásában szerepet játszó faktorok sokfélesége, melyek közül a szakemberek mást-mást vesznek figyelembe.

Másik oka az, hogy több szinten értelmezhető. Beszélhetünk az Európai Unió, vagy akár országok, régiók vagy kisebb földrajzi területek, vállalatcsoportok vagy vállalatok

szintjén versenyképességéről. Egy régió, ország kis- és középvállalati szektora akkor

tekinthető versenyképesnek, ha tevékenységével képes jelentős és lehetőleg növekvő

mértékben hozzájárulni az adott földrajzi terület gazdasági teljesítményének és foglalkoztatási szintjének emeléséhez. 11

A versenyképesség tudományos vizsgálata az 1990-es évekre vezethető vissza. Ebben az évben jelent meg Michael Porter The Competitive Advantage of Nations (magyarul Országok versenyképessége) című könyve, melyben a nemzeti versenyképességet

alapvetően gazdálkodástudományi, vállalatközpontú oldalról közelítette meg és mind a

gazdaságpolitikában, mind a vállalati gyakorlatban új koncepciókat fogalmazott meg. A szerző kutatásának kiindulópontját az egymással közvetlen helyettesítési viszonyban

lévő termékeket előállító vállalatok csoportja, az iparág jelenti. Porter álláspontja szerint a nemzeti versenyképesség értékelésére a nemzetgazdaság termelékenysége

alkalmas, ami az országban működő vállalatok teljesítőképességére vezethető vissza.

Tehát kutatómunkája során esettanulmányok és elemzések által azt vizsgálta, mely tényezők segítik elő a vállalatok sikeres nemzetközi működését és a külkereskedelemre való képesség mellett, a cégek mennyire tudnak külföldi tőkebefektetéseket eszközölni, 11

http://epa.oszk.hu/00000/00017/00167/pdf/5_nemethne.pdf alapján (letöltve 2012.04.20.)

9

mennyire képesek leányvállalatok megalapításán keresztül nemzetközi terjeszkedésre. (CHIKÁN A.,CZAKÓ E., 2009 P. 44.) Porter kutatásainak eredményeként született meg az úgynevezett gyémántmodell. A modell szerint, ahogy a 2. ábrán is látható, négy tényezőcsoport határozza meg, mely szektorok vállalatai lesznek nemzetközileg sikeresek. A négy tényezőcsoport: a termelési tényezők, a kereslet, a kapcsolódó és támogató szektorok léte és hatása, valamint a vállalatok stratégiái, struktúrája és a köztük lévő verseny, a két további


tényező pedig a lehetőségek és a kormányzat. A gyémántmodell alapján négy nemzetgazdasági fejlődési pálya vázolható fel aszerint, hogy mi az adott fejlődési pálya domináns tényezője a vállalatok versenyképessége szempontjából: az erőforrások, a befektetések, az innováció és a jólét. Ahhoz, hogy egy gazdaság képes legyen az egyes fejlődési szakaszokról tovább lépni, Porter szerint a következőkre van szükség: -

motiváció: elkötelezettség a jó munka iránt, jó ötletek és azok díjazása,

-

belföldi verseny,

-

a minőségi kereslet megújítása,

-

szelektív tényezőbeli határok leküzdésére való készség,

-

új vállalkozások alakításának készsége. (CHIKÁN A., CZAKÓ E., 2009 P.46-47.) 2. ábra: A gyémántmodell

A Porter-féle gyémántmodell

Lehetőség

Vállalati stratégiák, struktúra, verseny

Termelési tényezők

Keresleti tényezők

Kapcsolódó és támogató szektorok

Kormány

Forrás : Chikán-Czakó - Versenyben a világgal (2009) , p. 47.

10

Ezt a modellt gondolta tovább illetve a gazdasági változásokhoz igazította szakemberek sokasága, többek között Rugman–D’Cruz páros vagy dr. Vissi Ferenc magyar okleveles közgazdász, de erre építi Chikán-Czakó szerzőpáros is saját modelljét, amit a vállalati verseny kiterjedtsége szemszögéből közelít meg. A versenyképesség paradigmájának formálásában és terjesztésében a nemzetközi versenyképességi listákat összeállító két svájci intézménynek, a lausanne-i székhelyű


IMD-nek 12 (1989 óta publikál a témában jelentéseket) és a genfi WEF-nek13 meghatározó szerepe van. Az IMD által kiadott évkönyvek az egyes nemzetgazdaságok képességét elemzik és rangsorolják a vállalatok versenyképességének fenntartását és

megteremtését szolgáló környezet szempontjából, ezáltal 60 országról közölnek statisztikákat és véleményeket. A 2003-as versenyképességi évkönyv fogalmaz meg

először a nemzetgazdaságok versenyképességével kapcsolatos üzleti definíciót a vállalatokra vonatkozóan, amely a következő: „a nemzetgazdaságok versenyképessége

azt vizsgálja, hogy a nemzetgazdaságok miként teremtik meg és tartják fenn azt a környezetet, amelyik megerősíti vállalataik versenyképességét.” Ezen gondolatmenet

alapján, ahogy a 3. ábra is mutatja, a vállalatok versenyképességét támogató környezetet négy összetevőkre bontják és vizsgálják.

3. ábra: Az IMD nemzetgazdasági versenyképességének összetevői A gazdálkodás

Gazdasági tényezők

Kormányzati hatékonyság

- A hazai gazdaság

- Költségvetés

- Termelékenység

- Alapinfrastruktúra

- Külkereskedelem

- Monetáris politika

- A

- Technológiai

- Nemzetközi

- Intézményrendszer

befektetések

- Foglalkoztatás - Árak

- A

gazdálkodásra

vonatkozó

jogszabályok

- Társadalmi-etnikai tényezők

Infrastruktúra

hatékonysága

munkaerőpiac

állapota

infrastruktúra

- Finanszírozás

- Vállalatvezetési

- Tudományos

és

gazdálkodási gyakorlat

- Attitűdök és értékek

infrastruktúra

- Egészségügy

és

környezet

- Oktatás

Forrás: IMD (2007); Báthory (2006); Chikán-Czakó - Versenyben a világgal (2009) c. könyve nyomán 12

International Institute for Management Development http://www.masterstudies.hu/egyetemek/Sv%C3%A1jc/IMD-International-Institute-for-ManagementDevelopment/ (letöltve 2012.04.20.) 13 World Economic Forum

11

E négy szempontcsoport alapján kerül sor a részletes összehasonlításokra és elemzésekre. Magyarország az IMD évkönyveiben a 30-40. hely között szokott szerepelni, versenyképességének helyzete évek óta nem változott jelentős mértékben. Magyarországon az 1999-ben létrejött Versenyképesség Kutató Központ tett jelentős erőfeszítéseket arra, hogy minél jobban használható definíciót adjon erre az igen összetett fogalomra, mely egyúttal összhangban van az uniós versenyképesség felfogással. A Központ munkatársai által megalkotott vállalati versenyképesség


definíció a következő: Egy nemzetgazdaságban azokat a vállalatokat tekintjük versenyképesnek, amelyek a társadalmilag elfogadható normák betartása mellett a számukra

elérhető

erőforrásokat

minél

nagyobb

nyereségfolyammá

képesek

transzformálni, képesek a működésüket befolyásoló környezeti és a vállalatukon belüli

változások észlelésére és az ezekhez való alkalmazkodásra annak érdekében, hogy a nyereségfolyam lehetővé tegye tartós működőképességüket. 14

A Központ küldetése, hogy a mikrogazdasági, különösen a hazai vállalati szféra versenyképességére

vonatkozó

tudományos

kutatások

nemzetközileg

elismert

központja legyen. Ennek érdekében a kutatási tevékenységében a versenyképességgel

összefüggő kutatásokat végző hazai és nemzetközi szakemberekkel együttműködik, kapcsolatrendszerét pedig a vállalati és a kormányzati szféra szereplői felé ápolja.

A Versenyképesség Kutató Központ ezelőtt másfél évtizeddel kutatási programot

indított el "Versenyben a világgal" címmel, amely a vállalati versenyképesség

kérdőíves felmérés hagyományait folytatva, és azok tapasztalataira építve folyamatos kutatásokat végez. Az 1996., 1999., és 2004. után 2009-ben negyedszer elvégzett, több

mint 1200 vezetőre kiterjedő felmérés anyaga, a korábbiakhoz hasonlóan kiváló alapot

ad mélyre menő további elemzésekhez, amelyek a kutatási program magját képezik a

következő egy-két esztendőre. 15 E kutatások eredményeit közli Chikán Attila-Czakó Erzsébet (szerk., 2009) „Versenyben a világgal. Vállalataink versenyképessége az új

évezred küszöbén” című szerkesztett könyve. A kötet a gazdasági versenyképességet mind

nemzetgazdasági,

mind

mikrogazdasági

nézőpontból

tárgyalja.

Ezt

a

szakirodalmat használtam fel a téma áttekintésében és kidolgozásában, melyet az irodalomjegyzékben is feltűntetek.

14 15

http://www.sze.hu/etk/_konferencia/publikacio/Net/tema.htm (letöltve 2012.04.26.) http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=46170 (letöltve 2012.04.26.)

12

2.3 A hazai kkv-k támogatási formái Az Európai Unió az 1980-as évek közepe óta figyel kiemelten a mikro-, kis- és középvállalkozásokra. A fellelhető dokumentumokban és a tagállamok törvényalkotó intézkedéseiben is látszik az elkötelezettség a kkv szektor fejlesztése iránt. Az Európai Közösség 1989-ben indította útjára a Phare (Pologne, Hongrie Aide a la


Reconstruction économique) programot, mely az évek során sokféle célt tűzött ki maga elé. Többek között hozzásegítette Magyarországot ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi

berendezkedését tekintve az Európai Unióhoz szervesen illeszkedő ország jöhessen létre, és felkészítette az országot arra, hogy ennél nagyságrendekkel nagyobb forrásokat legyen képes elnyerni. Területfejlesztési törekvései keretében az ország hátrányos

helyzetben lévő régióit támogatták és segítették ezekben a régiókban a gazdasági

szerkezetátalakítást, az intézményrendszer fejlesztését. Gazdaságfejlesztési, munkaerő

piaci fejlesztési projektek, infrastrukturális és idegenforgalmi beruházások valósultak meg segítségével. A „Phare korszak” 2006-ban ért véget Magyarországon. 16

2000 júniusában tették közzé a Kisvállalatok Európai Chartáját, mely a kis- és

középvállalkozások támogatásáról szól, és meghatározza a szektor helyét és szerepét a

gazdaságban. A Charta vázolja a tagállamok és a bizottság feladatait a kisvállalkozói

környezet javítása érdekében. Fő célkitűzései uniós és nemzetközi szinten a vállalkozói ismeretek oktatása, az olcsóbb és gyorsabb vállalkozásalapítást lehetővé tevő

ügyintézés, a jobb törvénykezés és szabályozás, a szakmai ismeretek biztosítása, az online hozzáférés javítása, az egyes piac jobb kihasználása, az adó- és pénzügyek

rendezettebbé tétele, a kisvállalatok technológiai szintű kisvállalati támogatás, valamint a kisvállalati érdekek erősebb, hatékonyabb képviseletének kialakítása. A Charta az

évek során az Európai Bizottság vállalkozáspolitikájának sarokkövévé vált, ezenkívül segédeszközként szolgál a tagállamok számára vállalkozáspolitikájuk tökéletesítéséhez

is. 17 Az Európai Bizottság 2003-ban kibocsátotta „Vállalkozás Európában” című „Zöld

Könyvét”, melyben meghatározza a legfontosabb feladatok három alappillérét a vállalkozásfejlesztésben:

16

17

http://www.vati.hu/index.php?page=main&menu=21810&langcode=hu (letöltve 2012.05.01.) http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/files/charter/docs/charter_hu.pdf (letöltve 2012.04.28.)

13

•

korlátok lebontása, melyek a vállalatok indulása, fejlődése, növekedése előtt állnak;

•

az egyensúly helyreállítása a vállalkozói kockázatvállalás és az elérhető eredmény között;

•

a vállalkozások társadalmi elismertségének fokozása.

Ezen meghatározások és célkitűzések tükrében az Európai Unió különböző támogatási formákban

biztosítja

a

tagállamok

–

köztük

Magyarország

-

kis-,

és


középvállalkozásainak fejlődését, felzárkóztatását. A pénzalapok állami szinten kezelt programokon keresztül érhetők el. Rendelkezésre állnak nem pénzügyi jellegű

támogatások is, vállalkozás tanácsadási illetve információnyújtási szolgáltatások

formájában. Konkrétan kiemelném hazánkban a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt, melynek gazdaságfejlesztő tevékenységét egy külön fejezetben mutatom be.

Magyarország 2004. május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz, ezáltal jogosulttá vált a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap támogatásaira, melyek a tagországok

gazdasági és szociális lemaradásának csökkentésére szolgálnak. A 4. ábrán látható,

hogy belépésünkkor az ország Európai Unió általi pénzügyi finanszírozása intenzívvé vált és folyamatosan tart jelenleg is.

4. ábra: Európai Uniós támogatások összegei

Forrás: http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/tobb-a-szabalytalansag-az-eu-forrasok felhasznalasanal-333736 (letöltve 2012.05.03.)

14

Az alapok lehívásához előfeltétel volt, hogy a kormány dolgozzon ki egy stratégiai tanulmányt, melynek céljai és prioritásai összhangban vannak az európai uniós elvárásokkal. Ebből kiindulva Magyarország elkészítette a Nemzeti Fejlesztési Tervet, mely a Strukturális Alapok felhasználására szolgál. Az NFT mintegy 510 milliárd forint uniós és 178 milliárd forint hazai állami forrást nyitott meg a magyar vállalkozói szektor

számára

operatív

programokon

keresztül.

Az

operatív

programok

lebonyolításához kapcsolódó feladatok jelentős részét közreműködő szervezetek végzik


(pl. MAG Zrt. – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.), melyeket a Nemzeti Fejlesztési

Ügynökség

választ

ki.

Az

ÚJ

Magyarország

Fejlesztési

Terv

Gazdaságfejlesztési Operatív Programja (GOP) 2007-től 2013-ig a magyar gazdaság és

foglalkoztatás növekedését fogalmazta meg céljául. A programra mintegy 3 363 millió euro áll rendelkezésre. Ezen belül kerül finanszírozásra a mikro-, kis-, és középvállalkozások komplex fejlesztése, modern üzleti környezetük erősítése, pénzügyi eszközök biztosítása számukra. 18

Jelenleg az Új Magyarország Fejlesztési Terv több mint felénél tartunk. Félidei

értékelések és számszerűsíthető adatok alapján Magyarországnak 2007 és 2010 között számottevően nem sikerült közelebb kerülnie a program által kitűzött célokhoz, a

foglalkoztatás növeléséhez és a tartós növekedés eléréséhez. Ebben jelentős szerepet játszottak külső tényezők is, mindenekelőtt a gazdasági világválság, ami érzékenyen érintette az országot. A válság által legsúlyosabban érintett gazdasági szektorok, a kis-

és középvállalkozások, illetve a hátrányos helyzetű régiók támogatása a korábbinál is

nagyobb feladat elé állítja a fejlesztési politikát. A csökkenő foglalkoztatás és az alacsony aktivitási ráta gazdasági és társadalmi tekintetben egyaránt nagy kihívást jelent az ország számára. 19

A GOP fejlesztési terveinek felülvizsgálatával kiderült, hogy fontos a korábbiaknál még hatékonyabb, a foglalkoztatás növelését és a kis- és középvállalati szektort támogató

finanszírozási forrásokat (a közvetlen hitelek mellett a projektek megvalósításához szükséges önerő) elérhetővé tevő pályázatok megjelenése. A problématerületet

felismerve, az összegek átcsoportosításával az utóbbi két évben jelentős számú a kkv-k

munkahelyteremtő és munkahelyi képzését támogató illetve a mikrovállalkozásoknak

hitelt nyújtó pályázatok jelentek meg. Például megemlíteném éppen a szakdolgozatom írásakor aktuális „Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások 18 19

http://www.nfu.hu/doc/355 (letöltve 2012.05.01.) http://www.nfu.hu/a_felidei_ertekelesek_szintezise_2007_2013 (letöltve 2012.05.01.)

15

számára a konvergencia régiókban” (TÁMOP-2.1.3.A-12/1) című pályázati felhívást, amely a kkv-k munkaerő fejlesztését (pl. idegen nyelvtanulás, szakmai továbbképzés) célozza meg, ezáltal a tudásmegszerzéssel hosszabb távon versenyképessé válásukat segíti. A vállalkozásokat támogató pénzek ugyanakkor nemcsak régiós szinten hívhatók le. Az európai uniós pénzalapból helyi önkormányzatoknak és munkaügyi központoknak is lehetőséget adnak pályázni, így élénkítve a helyi gazdaságfejlesztést a


kisebb, különböző szolgáltatás nyújtó kkv-kon keresztül. Más további tervek megkezdése, elindítása is folyamatban van az Európai Unió

támogatási politikájában, hiszen a kkv-k fejlesztése és a lemaradt térségek felzárkóztatása egy hosszú távú intézkedéseket kíván.

Az Európai Bizottság 2011 év végén tette közzé a következő európai uniós költségvetés

közvetlenül kis- és középvállalkozásokat támogató program javaslatait. Az előző időszakhoz képest újdonság, hogy a kkv-kat támogató finanszírozási eszközök ezentúl két fő programon keresztül lesznek elérhetőek. A jelenlegi Versenyképességi és Innovációs

Keretprogram

tevékenységeit

nagy

részben

„A

vállalkozások

versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért program” (COSME 20) folytatja

tovább, ugyanakkor a kutatást és innovációt támogató tevékenységek a „Horizon 2020” új innovációs keretprogramon keresztül jutnak támogatáshoz. A COSME fő célja az

európai vállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozók, a kis- és

középvállalkozások, valamint az üzleti tevékenységeket támogató szervezetek

ösztönzésén keresztül. A 80 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező új „Horizon 2020” kutatási és innovációs keretprogram pedig egységes keretbe foglalja a jelenlegi

valamennyi európai uniós kutatás- és innováció-finanszírozási eszközt, így az innovatív kkv-k támogatása e programon belül folytatódik tovább. A program minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító, és sokunk életét javító innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek. 21

20 21

Programme for the Competitiveness of enterprises and SMEs http://www.pbkik.hu/index.php?id=19334&term (letöltve 2012.05.01.)

16

2.4 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Az 1990-ben alapított Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közhasznú alapítvány, független szervezet, amely a magyar kormány gazdaságfejlesztési stratégiájának, kis- és középvállalkozások

fejlesztését

célzó

munkaprogramjának

programmegvalósító

intézményeként tevékenykedik. Fő feladata a hazai kis- és középvállalkozásoknak


nyújtott szolgáltatásain keresztül e társadalom-, illetve gazdaságpolitikai értelemben

egyaránt kiemelkedő jelentőségű csoport fejlődésének előmozdítása. A szolgáltatások köre kiterjed mind az induló mikrovállalkozások, mind a gazdasági és piaci

megerősödésre képes kis- és középvállalkozások segítésére. Működése elősegíti az európai uniós szintű vállalkozói szféra kialakítását, a gazdasági növekedés tartalékainak

mozgósítását, erős hazai középpolgári réteg kialakulását, új munkaalkalmak létrejöttét és a regionális gazdasági egyenlőtlenségek oldását. Az Alapítvány tevékenysége országos hatáskörű, programjait regionális, megyei, esetenként kistérségi orientációval

valósítja meg. Kiemelt partnerei - a részben általa alapított - helyi vállalkozásfejlesztési közalapítványok és központok. Ezekkel jogilag egyenrangú, velük közös programok végrehajtására irányuló tartós együttműködést valósít meg. Az Alapítvány a hazai kisés középvállalkozások fejlesztésének meghatározó intézménye, hosszú távú partneri

kapcsolatra törekszik a vállalkozásfejlesztésben érintett más szervezetekkel: a kisvállalkozói

érdekképviseletekkel,

a

kamarákkal,

a

regionális

fejlesztés

intézményeivel, a civil szervezetekkel, a hitelintézetekkel és más finanszírozókkal. 22

Nagykanizsán – az általam vizsgált településen - a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány illetékes, melynek alirodája működik a városban.

Zala megyében 1992-ben alakult meg a ZMVA a Zala Megyei Önkormányzat, mint

egyedüli alapító közreműködésével. A megalapításkor megfogalmazott célkitűzések az elmúlt évek alatt lényegében nem változtak. Céljai Zala megye gazdasági fejlődésének

elősegítése, a mikro-, kis- és középvállalkozások kialakulásának, életben maradásának és

elsősorban

növekedésének

támogatása,

egy

hosszútávon

önfenntartó

vállalkozásfejlesztési irodahálózat kialakítását, azaz egy központi iroda és megyei

22

http://www.mva.hu/alapitvany.php (letöltve 2012.04.17.)

17

alirodák működtetésével, amely magas színvonalú, megfelelő és hozzáférhető szolgáltatásokkal és projektekkel segíti a megye vállalkozóit. Elsődleges célkitűzés a vállalkozói kultúra fejlesztése. Ennek érdekében vállalkozói képzéseket és személyre szóló szaktanácsadást nyújtanak az ügyfelek. Eleinte a kezdő és kényszervállalkozások segítése volt a legfontosabb, majd lassan átalakult a forma a vállalkozások növekedését, megerősödését szolgáló tevékenységgé. Tanácsadás a központi irodában és az alirodákban folyik, az oktatások pedig igény szerinti témákban 23


és helyszíneken kerülnek megszervezésre.

A ZMVA alapító okiratának célkitűzései 2012-től továbbra is a kkv-k támogatása és segítése, ezenkívül a környezetvédelem. A gazdaságban beállt változások és a jövőbeni

várható újabb kihívások miatt az Alapítvány stratégiáját azonban az új helyzethez

szükséges igazítani. A ZMVA, mint önfenntartó, közhasznú non-profit szervezet a

mikro-, kis- és középvállalkozások megalakulását illetve újjáalakulását, életben

maradását, fejlődését és versenyképességük folyamatos növekedését tartja szem előtt. A vállalkozások

hazai

és

európai

uniós

piaci

folyamatokba,

innovációba,

együttműködésbe, klaszter és más hálózati formákba való bevonásukkal és

finanszírozásuk növelésével segíti elő, hogy Zala megye, és a régió gazdasága a kkv-k jobb működése-, növekvő hazai- és európai uniós szerepvállalása révén tovább fejlődjön. Az

Alapítvány

tanácsadással,

munkatársai

üzleti

folyamatos

partnerközvetítéssel,

információnyújtással, kedvezményes

tájékoztatással,

hitelkonstrukciókkal,

koordinációval, közös pályázatok benyújtásával és elnyerésével, pályázatírással,

alvállalkozói munkákkal, és a rendelkezésre álló források folyamatos egyeztetésével és munkamegosztással tudja még jobban segíteni a kkv-kat. A tanácsadási tevékenység

jelenleg projektekből finanszírozott (pl. innovációs tanácsadás, mikrohitel tanácsadás). A kkv-k közül azok válhatnak ügyfeleivé, akik valamilyen oknál fogva személyesen

felkeresik irodáikat, honlapjainkat, tanácsadásban részesülnek, rendezvényeiken részt vesznek

(képzéseken,

konferenciákon,

üzletember-találkozókon,

szakmai

tanulmányutakon, stb.), vagy igénybe veszik bármely szolgáltatást, illetve akiket

célzottan a tanácsadók megkeresnek. Az új marketing stratégia alapján az Alapítvány

23

http://www.zmva.hu/cikk/bemutatkozas/59 (letöltve 2012.04.17.)

18

folyamatosan szegmentálja a kkv-k célcsoportjait és felkeresi céljaik elérése érdekében azokat. A ZMVA-nak saját pályázatai mellett törekednie kell az azonnali pénzbevételt hozó alvállalkozói, pályázatírói, illetve mások által elnyert pályázatok végrehajtását ellátó tevékenység erősítésére, szerződéses munkák vállalásával. Ezek arányának növelése azért szükséges (az elnyert saját pályázatai mellett), hogy a pályázatokhoz szükséges


önerőt előteremtse, illetve ezzel ellensúlyozza a vissza nem térítendő támogatások egyre nagyobb mértékű és egyre hosszabb időtartamban szükséges előfinanszírozását. Ezeket az alvállalkozói, végrehajtói tevékenységeket a kkv-k, az önkormányzatok, a

kistérségi társulások, a nagyvállalatok, a gazdaságfejlesztő szervezetek, és a mások által

elnyert pályázatok általuk való, velük kötött közvetlen szerződéses munkáinak

szorgalmazásával szeretnék elérni.

24

Az Alapítvány fő tevékenységei és szolgáltatásai: •

Hitel lehetőség biztosítása

•

Szaktanácsadás

•

Információs adatbázisok rendelkezésre bocsátása

•

Vállalkozói Inkubátorházak működtetése

•

Enterprise Europe Network (EEN) működtetése

•

Vásárok, kiállítások, szakember-találkozók szervezése

•

Pályázatok menedzselése

Jelenleg Zalaegerszegen kívül a megye 4 városában (Nagykanizsa, Keszthely, Lenti

Zalaszentgrót) tart fenn irodát. Az Alapítvány Lenti, Zalaszentgrót és Zalaegerszeg területén működtet inkubátorházakat, szintén a kkv-kat segítő céllal.

Fő szolgáltatási közé tartozik a hitel lehetőség biztosítása. A ZMVA több mikrohitel program lebonyolításában vesz részt. A hiteleket mikrovállalkozások vehetik igénybe

beruházási és forgóeszköz célokra. A régióban a helyi vállalkozói központok hálózata által működtetett Mikrohitel Program olyan több elemből álló támogatási rendszert jelent, amely komplex pénzügyi és szakmai segítségnyújtást valósít meg a kis- és

középvállalkozások számára. A program szerves részét képezi a magyar kormány 24

http://www.zmva.hu/cikk/127 (letöltve 2012.04.17.)

19

gazdaságfejlesztési politikájának. Kezdő és régebb óta működő mikrovállalkozások részére, akik üzleti tapasztalattal nem rendelkeznek, megfelelő tőkeerőt, fedezetet nem tudnak felmutatni a bankok számára, gyakorlatilag Magyarországon nincs más hitellehetőség, mint a Mikrohitel. A ZMVA egy komplex szaktanácsadási, képzési rendszerrel kiegészítve kedvező kamatozással folyósítja a kölcsönt. Jelentős segítséget jelent a kkv-k számára, hogy a hitel elbírálása során nem a szigorú banki elvárások érvényesülnek és az eljárás is egyszerűsített.


A vállalkozók a ZMVA honlapján nemcsak a megfelelő tájékoztatást olvashatják, hanem a hiteligényléshez szükséges adatlapot, nyilatkozatot és a benyújtáshoz szükséges dokumentumokat bármikor letölthetik. (lásd 5. ábra)

5. ábra: A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány weboldala

Forrás: http://www.zmva.hu/tema/aktualis/Mikrohitel (letöltve 2012.04.17.)

Lehetőségem

volt

Kerekes

Gáborral,

a

ZMVA

nagykanizsai

alirodájának

irodavezetőjével személyesen is beszélgetni. Munkája szaktanácsadás, mikrohiteles pályázatok befogadása, tartalmi ellenőrzése, mikrohitelezés, nemzetközi pályázat

menedzselése, rendezvényszervezés, előadások tartása. Szervezetükről elmondta, hogy már megalakulásától kezdve - a szaktanácsadás mellett - foglalkoznak a mikrohitel programmal, ami ezelőtt 20 éve 500.000 Ft felvehető összegtől indult.

20

A mikrohitel a kezdő vállalkozásoknak hatalmas segítség az elinduláshoz, megerősödéshez, míg a működő cégeknek segít a likviditási problémák áthidalásában, nagyobb fejlesztések, beruházások megfinanszírozásában. Hiszen olyanok is igénybe tudják venni, akik esetleg a bankoknál már zárt ajtókat találtak. A mikrohitelre pályázók

száma

Nagykanizsán

és

vonzáskörzetében

az

utóbbi

években

kiegyensúlyozott, ugyanakkor a helyi vállalkozók érdeklődésének intenzitása kisebb Zalaegerszeghez viszonyítva.


Sikertermékként említette a kombinált mikrohitelt, kifejezetten mikrovállalkozások igényeihez igazítva, amely felé egyre növekvő érdeklődési tendencia mutatkozik. Ez a hitel két részből álló konstrukció. Tartalmaz egy vissza nem térítendő támogatás részt, ami most maximum 10 millió forintot jelent és van, egy kedvezményes kamatozású

hitel rész, ami maximum 20 millió forint. Csak egyben igényelhető és nyújtható be a pályázat. Ezt a konstrukciót a többség ingatlanvásárlásra és eszközbeszerzésre használja ki, hiszen így kiszámítva a támogatással 60%-os áron juthat saját irodához, szükséges használati eszközökhöz, berendezésekhez.

A beszélgetés során kiderült, hogy a tanácsadás mellett egyre nagyobb szerepet kap a

munkájában a partnerkapcsolat kiépítésének segítése. A hitel technológiai előnyhöz

juttatja a cégeket, ami versenyképesség terén fontos. Ugyanakkor a piacok beszűkültek, így a látszólag konkurens vállalkozók a fennmaradásuk és profittermelésük érdekében kapcsolatokat próbálnak kialakítani a hasonló piacra dolgozó társaikkal, vagyis

potenciális versenytársaikkal. A ZMVA tanácsadói egy úgynevezett partnerkereső

program segítségével felvezetik a jelentkezőket és megpróbálnak lehetséges partnereket

ajánlani. Részt vesznek határon átnyúló gazdaságfejlesztő projektekben is, mivel ennek kapcsán szintén tudják támogatni a kkv-kat.

21

3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város társadalmi szerepvállalása a vállalkozások tükrében Nagykanizsa olyan város, amely az idők során mindig igyekezett megragadni a kínálkozó lehetőségeket. Elhatározásaival folyamatosan a jövőbe tekintett, döntéseit is ebben a szellemben hozta meg. Tradicionális kereskedővárosból így vált mára fejlődő,


haladó szellemiségű településsé. A várost kedvező földrajzi adottságok jellemzik, hiszen három ország (Magyarország, Horvátország, Szlovénia), valamint két régió (Nyugat- és Dél-Dunántúl) határán fekszik. Nagykanizsa kitűnő autópálya-kapcsolattal rendelkezik, emellett vasúti áru- és személyszállítási csomópont Horvátország,

Szlovénia és Olaszország irányában. A kedvező földrajzi és természeti adottságok

mellett, a nemzetközi gazdasági együttműködés nagy hagyományai, a teljes infrastruktúrával

ellátott

beépíthető

területek,

valamint

a

kereskedelem-

és

iparfejlesztési potenciál mind-mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a befektetők számára vonzó célpontot jelentsen.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1990. október 29-én tartotta alakuló ülését. Létrejöttével új fejlődési szakasz indult meg a több mint ötvenezres lakosú város életében. Nagykanizsa az országgyűlés 82/1990.(XII. 7.) határozata értelmében az

ország húsz megyei jogokkal felruházott városának egyike. 1991. január 1-től az I. települési

kategóriába

tartozik,

amellyel

elismerésre

került,

hogy

kiterjedt

vonzáskörzetű központi szerepe van és rendelkezik a környező települések ellátására is alkalmas intézményi szolgáltató szervezeti rendszerrel.

25

A város folyamatos fejlesztése és az innovációs képesség növelése kiemelten fontos stratégiai feladat. Ennek köszönhető, hogy Nagykanizsa gazdasági élete, az

infrastruktúra, valamint a helyi kkv-k ipari, kereskedelmi és a szolgáltató ágazata is egyaránt fejlődik.

25

http://www.nagykanizsa.hu (letöltve 2012.04.19.)

22

3.1 A helyi gazdaságfejlesztés eszközei

A helyi gazdaságfejlesztés tudatos közösségi beavatkozást jelent a helyi gazdasági folyamatokba. A helyi szint köznapi értelemben általában a településeket jelenti. A helyi gazdaságfejlesztési beavatkozás térsége az úgynevezett lokális térség, amely egy várost és munkaerő vonzáskörzetét jelenti. A beavatkozás arra törekszik, hogy egy


újfajta gazdasági működés jöjjön létre, tehát a gazdaságfejlesztő szemlélete dinamikus. (BAJMÓCZY Z., 2011 P. 20-23)

Nagykanizsa helyi gazdaság alapját az ipar és a szolgáltatást nyújtó kisvállalkozások képezik. A hivatalos statisztikai regiszter jelenleg mintegy 340 nagykanizsai székhelyű ipari vállalkozást tart nyilván, működő vállalkozások száma közel 4500. 26

A helyi Önkormányzat törvényileg szabályozott, kötelezően ellátandó feladatai mellett

fontos stratégiai céljának tekinti a város gazdasági életének stabilizálását, és fokozatos

fejlesztését, valamint az értékhúzó ágazatok (elsősorban az ipar) és a szolgáltató szektor erősítését, az innovációs képességük növelését.

Mindennek érdekében: -

1999-ben megpályázta és elnyerte az Ipari Park címet, az erre a célra kijelölt iparterületre,

-

2004-ben mintegy 418 millió Ft összköltségű infrastruktúrafejlesztést hajtott végre az „A” jelű gyűjtőút kiépítése által az Ipari Park területén,

-

2004-ben kialakította az Ipari Parkot működtető szervezeti struktúrát, létrehozta Nagykanizsai Régió Ipari Park és Logisztikai Központ Kft-t,

-

a hazai és európai uniós pályázati forrásokat kihasználva fokozatosan fejleszti az Ipari Park infrastruktúráját,

-

2009-ben sikeresen pályázott és a Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP)

keretében városrehabilitációt kezdeményezett, melynek első üteme a belváros komplex megújítása,

-

2010-ben szintén sikeres pályázat keretén belül megnyitotta kapuit a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ.

26

http://www.nagykanizsa.hu/index.php?m=1&id=432 (letöltve 2012.04.19.)

23

Az ilyen jellegű beruházások eredményeképpen növekedik a vállalkozói kedv és hajlandóság, a helyi gazdaság élénkül, ez az önkormányzat számára többlet adóbevételt jelent a jövőben. Ami pedig hozzájárul a városban lakók kedvezőbb életfeltételeinek megteremtéséhez.

Nagykanizsa a tizenharmadik megyei jogú város, amelynek városfejlesztési pályázatát a kormány kiemelt városrehabilitációs projektté nyilvánította. A projekt célja a


rendelkezésre álló pályázati, valamint a magánforrások felhasználásával Nagykanizsa

belvárosának komplex megújítása, amelynek nyomán egy épületállományában,

közösségi tereiben, szolgáltatásaiban és programkínálatában megújult, európai mércével is élhető belváros alakul ki, ahol a lakosság szívesen tölti el az idejét, és az igényelt összes városi szolgáltatást megtalálja. A projekt keretében újabb közösségi

terek jönnek létre, üzletek nyílnak, közút-, köztér- és épület felújításra kerül sor. Ezek mind a belvárosba települt vállalkozások helyzetét, kedvezőbb működési körülményeit

segítik. Szempont a vállalkozások fejlesztésekbe történő minél szélesebb körű

bevonása, hogy az érintett területeken saját beruházásaikkal szinergiát képezzenek a közterületi rekonstrukciókkal.

A városközpont megújításával nemcsak a történelmi hangulat áll vissza, hanem egy rendezvénytér is kialakításra kerül, zenepavilonnal, szobrokkal, szökőkúttal, a vár

makettjével, közösségi kerékpártárolót alakítanak ki, illetve egy részén fásítást valósítanak meg. A rekonstrukcióval alkalmassá teszik a teret arra, hogy betöltse a város közösségi, közigazgatási, kereskedelmi központi funkcióját. 27

Az Önkormányzat ezzel a beruházással nemcsak külsőleg fejleszti a várost, hanem a helyi kkv-k életére is lendítő, piacbővítő hatással van. Megpróbál egy olyan környezetet

kialakítani, ami vonzó a látogatók, átutazók, befektetők számára. Ezáltal a szolgáltatást nyújtó, éttermet üzemeltető kisvállalkozóknak eszközt ad, hogy üzletüket fellendítsék.

27

http://eupalyazatiportal.hu/varosrehabilitacio_nagykanizsan/ (letöltve 2012.05.10.)

24

3.2 A Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Központ Az ipari területek olyan, a településtől jól elkülönült, önálló részt képező területek, amelyeken nem a lakó, hanem a termelő funkciók dominálnak. A rendszerváltás után a nagyvállalatok működési tér igénye megváltozott, kis- és középvállalkozások jelentek meg tömegesen, valamint átalakult a gazdasági szerkezet és a fogyasztói igények is újrarendeződtek. Ezek a tényezők együttesen hatottak a telephelyekkel szemben


jelentkező igények radikális megváltozására. Mindezt még fokozta vagy pontosabban ösztönözte, hogy a területfejlesztés egyre tudatosabb elemévé vált a gazdaság- és a

társadalomfejlesztésnek. Tágabb értelmezésben az ipari park olyan területi egységet jelent, amely a hangsúlyt a gazdasági tevékenységek és azok kiszolgáló rendszereinek

területileg koncentrált megjelenítésére helyezi és mindezek működéséhez nemcsak az

infrastruktúra, hanem a szolgáltatások vonatkozásában is magas szintű hozzájárulást

képes biztosítani. Ezek a hozzájárulások egyben tartós gazdasági előnnyel járnak, mind

az ipari parkban települt egységek, mind pedig az adott település, vagy annak vonzáskörzete számára.

Az ipari parkok fejlesztése Magyarországon az 1990-es évek elején indult - a fejlett

nyugat-európai országok fejlesztési irányait és tapasztalatait figyelembe véve - helyi önkormányzatok és vállalkozások kezdeményezései alapján. Motiváló tényező volt a

leépült ipari üzemek hasznosítása, a munkahelyteremtés, a térségi felzárkózás

elősegítése, a terület hasznosítása. A kormányzati szerepvállalás az évtized második felében kezdődik, döntően a megindult fejlesztési folyamatok kibontakoztatásának

segítése céljából. Az ipari park fejlesztési program indítását ösztönözte az is, hogy a

privatizációs lehetőségek csökkenésével a tőkebevonás formái között fokozatosan nő a zöldmezős beruházások és a reorganizációval ipari parkká szervezhető ipartelepek szerepe. 28

Nagykanizsa és környéke olyan értékekkel, előnyökkel rendelkezik, amelyek alapján ideális gazdasági környezetet tud biztosítani a betelepülő vállalatok és befektetők

számára. A város gazdag történelmi-kulturális hagyományai, Nyugat-Európa közelsége

kedvező logisztikai elhelyezkedése, a munkavállalóinak jó képzettségi szintje és nyelvtudása, mind olyan tényezők melyek ideális befektetési környezetet teremtenek.

28

http://www.logsped.hu/ip.htm (letöltve 2012.05.06.)

25

Nagykanizsa Megyei Jogú Városa 2000-ben hozta létre az Ipari Park és Logisztikai Központot (bejárata a 8. ábrán látható), amely a Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. irányítás alatt működik.


6. ábra: A Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Központ bejárata

Forrás: http://www.kanizsaert.hu/vamhaz-es-k1-jelzesu-utak-kiepitese-az-ipari-parkban (letöltve

2012.05.16.)

A nagykanizsai Ipari Park a betelepülő cégek számára a következő előnyöket nyújtja: •

fejlett infrastruktúra,

•

széles beszállítói partner hálózat kialakításához megfelelő vállalkozói kör,

•

iparűzési adó és egyéb kedvezmények.

Nagykanizsa városa és a hozzá tartozó ipari park az észak-adriai kikötők közelsége, Szlovénia- Magyarország- Horvátország eurorégiós gazdasági együttműködésében betöltött szerepe lévén megfelelő logisztikai előnyökkel is rendelkezik. A városon halad

át az európai V. (Velence- Trieszt- Ljubljana- Nagykanizsa- Budapest- Kijev) és V/B.

(Budapest- Nagykanizsa- Zágráb- Rijeka) számú közlekedési folyosó, ezen kívül fontos

közútvonalak (7-es, 74-es, 61-es számú főút) metszéspontjában is van. A város

természetes kapocs a Balkán és az észak-olasz térségek felé, 30-70 km-es körzeten belül

elérhető

a

horvát,

a

szlovén

és

az

osztrák

határ.

A logisztika által kínált lehetőségek valamint a modern üzleti és pénzügyi

infrastruktúra, vonzó környezetet biztosít a már betelepült és a területen vállalkozni kívánók számára egyaránt.

26

A Nagykanizsai Ipari Park gazdaság- illetve területfejlesztő jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint olyan világhírű cégek jelenléte, mint a GE Hungary Zrt. vagy a Scania Hungaria Kft. A világszerte közismert cégek mellett nem elhanyagolható a helyi kis- és középvállalkozások szerepvállalása sem, hiszen a területen működő, szolgáltatások színes skáláját felvonultató több mint száz vállalkozás rengeteg embernek

munkahelyet

biztosítva

hozzájárul

Nagykanizsa

gazdasági

versenyképességének növeléséhez.


A nagy vállalatokat és kisebb cégeket vonzó infrastruktúrát Nagykanizsa Megyei Jogú

Város Önkormányzata európai uniós pályázati pénzekből és némi önerőből évről évre

fejlesztette az Ipari Park területén. 2004-ben a Regionális Fejlesztési Operatív Program

(ROP) keretében pályázott a Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Központ az „A” jelű gyűjtőút építése, melyben 376 millió forint támogatást nyert. A projekt konkrét

célja a 7511-es számú utat és a 74-es számú II. rendű főutat összekötő „A” jelű gyűjtőút

kiépítése volt, ezáltal az Ipari Park megközelíthetősége javult és lehetővé tette a fejlesztésre váró még beépítetlen 35 hektáros gazdasági terület elérését is. Ezt követő

évben, 2005-ben a „Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2005. évi Területés

Régiófejlesztési

célelőirányzat,

Decentralizált

Területfejlesztési

Programok

Támogatása” keretén belül 47 millió forint támogatást kapott belső úthálózatának felújítására, új út kiépítésére a Központ.

Jóval kisebb összegű, azonban meghatározó szerepű fejlesztésre pályázott sikeresen

2009-ben. A Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. Az "Ipari parkok

fejlesztése" című kiíráson 12,4 millió forint támogatást nyertek a helyi ipari park

infrastruktúrájának fejlesztésére. A pályázat célja az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet (ipari parkok, inkubátorházak) fejlesztése a regionális operatív

programok gazdaságfejlesztési eszközrendszerével a versenyképesség megőrzése

érdekében, melynek fontos elemei a befektetési környezet infrastrukturális fejlesztése,

valamint az innovációt és magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységet elősegítő szolgáltatások elindítása.

A projekt által lehetővé vált a nagykanizsai ipari park vonzó befektetési környezetté alakítása,

melynek

fontos

eleme

volt

az

infrastrukturális

fejlesztés.

Tapasztalatok és a befektetői érdeklődés is azt mutatta, hogy komoly igény van a közművesített területekre, mivel a befektetni szándékozók a lehető legrövidebb időn

27

belül szeretnék betelepíteni a vállalkozásukat és elindítani a jövedelemtermelő tevékenységüket. 29 Az ipari park 5,2 hektáros területének fejlesztése egyrészt a területen átlósan átmenő gázvezeték kiváltásával, másrészt a hiányos közvilágítás kiépítésével történt meg. A városi víz és csatornahálózat is a vállalatok rendelkezésére áll a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű Zrt. szolgáltató által. A villamos energia kiépítésének költsége az üzem méretétől, energiaigényétől és az üzemi költségektől függ. Ezt az E.ON Dél-dunántúli


Áramszolgáltató Zrt. biztosítja a cégek számára. A közüzemi gázhálózatának ellátását

pedig a KÖGÁZ Rt. biztosítja az Ipari Park és Logisztikai Központon belül. 30

29 30

http://www.westpa.hu (letöltve 2012.05.10.) http://www.nkvg.hu (letöltve 2012.05.08.)

28

4. Az üzleti inkubáció Az üzleti inkubáció az induló vállalkozások fejlesztésének viszonylag új és rendkívül innovatív eszköze, amely részükre komplex szolgáltatásokat és működési (inkubációs) teret nyújt. Az eszköz alkalmazásának köszönhetően jelentősen csökkenthető a kezdő vállalkozások bukási aránya, javítható az innovációs teljesítményük és gyorsítható a


növekedésük. Az inkubáció legfőbb célja a vállalkozói kedv és környezet javítása, ezáltal munkahelyteremtés és a helyi gazdaság fejlesztése. (BAJMÓCY Z., 2004, P. 1132.)

Az üzleti inkubáció célja, hogy felgyorsítsa a vállalatok növekedési szakaszát és hatékonyabbá tegye az innovációs folyamatokat. 31

Az inkubáció úgymond a vállalkozásfejlesztési rendszer egyik eleme, melyet az állam

vállalkozói inkubátorházak és ipari parkok kiépítésének finanszírozása által kíván

alkalmazni. A vállalkozói inkubátorházak az induló mikro-, kis- és középvállalkozások kezdő lépéseinek, talpra állásának és szárnyra bocsátásának létesítményei, amelyek limitált

időintervallumban

védett

környezetet

biztosítanak

számukra,

hogy

kedvezményes irodákat, műhelyeket bérelhessenek, különféle szolgáltatásokhoz jussanak. Fő céljuk, hogy a vállalkozások megerősödve, piacra éretten kerüljenek ki a

házból, és immár önállóan vessék meg lábukat a gazdaságban. Az inkubátorház

felkaroló szerepet tölt be azzal, hogy olyan technikai és szakmai hátteret ad, amely növeli a betelepülő vállalkozások esélyeit a sikeres kezdéshez, a tanuláshoz, a megkapaszkodáshoz és a növekedés megindításához. Kétféle vállalkozáscsíra érdemes

az inkubálásra. Az egyik, amelyik láthatóan növekedésorientált, és a sikeres

megindítást követően egyre több munkahelyet teremt, a másik pedig, amelyik innovatív, tehát valamely újítás, találmány piaci méretekben való megvalósításán fáradozik. (DOBÁK J., 2003 P. 13.)

Más vállalkozásfejlesztési programokkal (pl. mikrohitel, vissza nem térítendő támogatás) ellentétben az inkubátorházak intézményrendszere nem anyagi támogatást, hanem

többféle

tanácsadást,

szakértő

vezetők

felügyeletét,

professzionális

szolgáltatásokat és munkaterületet biztosít a vállalkozóknak. 31

(http://valdeal.hu/szakkifejezesek/uzleti-inkubacio (letöltve 2012.04.14.)

29

A magyarországi inkubátorházak létesítésének kezdeményezése nyugati példákat követett, vagy a már megvalósult magyarországi minták alapján döntöttek az alapítók. Az intézmények általában a helyi önkormányzatok és a vállalkozásfejlesztési alapítványok segítségével jöttek létre. Az önkormányzatok leggyakrabban ingatlannal járultak hozzá a működéshez többnyire tartós, ingyenes bérleti lehetőséggel. A működés támogatásának nincs kialakult rendszere, a működtető szervezetek menedzsmentje annak költségeit részben bérleti díjakból és a nyújtott szolgáltatások


bevételeiből teremti elő. 32

32

http://www.rodosz.ro/files/DrKeller_KrisztinaFehervolgyi_BeataBirkner_Zoltan.pdf alapján (letöltve 2012.04.10.)

30

4.1 Az üzleti inkubáció fejlődése és típusai

Az üzleti inkubáció alapgondolata Európában az 1970-es évek végén 1980-as évek elején jelent meg. Ezt az időszakot a világ fejlett országaiban a klasszikus nagyipar válsága jellemezte, ezáltal az erősen iparosodott térségeknek a klasszikus ipar


hanyatlásával egy időben jelentős munkanélküliséggel kellett szembenézniük. A korai „tradicionális” vagy „első generációs” inkubátor jellegű intézmények elsődleges céljává így az új munkahelyek létrehozása, tágabb értelemben a lokális gazdasági környezet élénkítése vált. Ezen intézmények elsősorban a munkanélkülivé vált embereket

próbálták vállalatalapításra ösztönözni, és az induló kisvállalkozásoknak tanácsadáson kívül működési teret is biztosítani. Az irányított szolgáltatások mellett az 1970-es

években már nagyszámban jelen levő vállalkozásfejlesztő ügynökségek tevékenysége

hatott az inkubátorok klasszikus koncepciójának létrejöttére. A tradicionális modell lényege tehát a munkahelyteremtés, mint elsődleges cél, amelynek végrehajtása során a kis- és középvállalkozások egy adott (iparági vagy technológiai) csoportjára

koncentrálnak. Az eredeti célrendszer a mai napig fennmaradt, de komplexebbé vált, többek között számos innováció politikai céllal is kiegészült. A második generációs

vagy specializált inkubátorok már jellemzően valamely konkrét iparág vagy technológia kisvállalkozóira összpontosítanak. Célcsoportjuk tehát a növekedésre képes vállalkozások. (BAJMÓCY Z., 2004 ALAPJÁN)

Az inkubáció fejlődése kapcsán figyelemmel kell lenni még egy igen fontos tényezőre a

tevékenység kihelyezés (outsourcing) tömegessé válására. Ez a folyamat nagy szerepet játszott abban, hogy a kis- és középvállalkozások a figyelem középpontjába kerüljenek.

A kis- és középvállalkozások fejlődése, innovativitása a kihelyezési hullámnak

köszönhetően nemcsak foglalkoztatási kérdés, hanem erőteljes nagyvállalati érdek is. Számos érv szól amellett, hogy a kihelyezés a jövően is folytatódni fog, így emelve az inkubáció jelentőégét is.

Nemzetközi szakirodalomban és tanulmányokban fellelhető meghatározások szerint az üzleti inkubátoroknak több megközelítése létezik. Egyrészről a speciális környezet

biztosítása a feladatuk, ebből kiindulva inkubációs létesítménynek nevezhetők az ipari parkok, regionális klaszterek, technológiai központok. Másrészről azokat az

31

intézményeket jelentik, amelyek kifejezetten az induló kisvállalkozásoknak nyújtanak működési teret és szolgáltatásokat. Az Európai Unióban 2002-ben lezárult átfogó felmérés eredményeképp a szűkebben értelmezett inkubátorok három alapvető típusa különböztethető meg: a tradicionális inkubátorok, a specializált inkubátorok, illetve az új gazdasági inkubátorok. Ezek jellemzőit tartalmazza a 7. számú táblázat. Míg az előbbi kettő alapvető célja a helyi


gazdaság élénkítése, addig az új gazdasági inkubátorok esetében a befektetett tőke megtérülése a motiváló tényező. (BAJMÓCY Z., 2004 ALAPJÁN)

7. ábra: A tradicionális, specializált és új gazdasági inkubátorok főbb jellegzetességei

Megnevezés

Tradicionális

Specializált

Új gazdasági

regionális és helyi

regionális és helyi

befektetett tőke

fejlesztési célok

fejlesztési célok

megtérülése

alapítása közpénzből,

az alapításban és a

magánszektor

Közösségi

jelentős állami

működtetésben is

működteti (speciális

hozzájárulás

hozzájárulás a

szerepet vállal a

kockázatitőke-

működési költségekhez

magánszektor

vállalkozás)

technológiaorientált,

információs és

gyakran konkrét

kommunikációs

iparágra koncentrál

technológia

erőteljes belépési

a belépés előtt a cégek

korlátok

teljes átvilágítása

Alapvető motiváció

nincs

Orientáció

Belépési korlátok

a belépési korlátok

Forrás: Bajmócy Z., 2004, p. 1137

Az inkubátorok megkülönböztethetőek stratégiai cél alapján, nonprofit- vagy pofitalapon működnek-e. Továbbá elkülöníthetők a verseny tere alapján, azaz egy adott

iparágra, egy meghatározott vállalkozói szegmensre vagy egy körülhatárolt földrajzi területre összpontosít-e az inkubátor. Ezek alapján az inkubátorok öt alaptípusát határozták meg: a nonprofit alapon működő regionális üzleti és egyetemi, a profitorientált virtuális és független, valamint a kettő közti határterületen mozgó

vállalati belső (vállalatközi fejlesztőtőke típusú) inkubátorokat. Az inkubációt létrehozó célokat három gondolatkör köré lehet szervezni. Az első a helyi gazdaság fejlesztése. Ekkor szponzorként felléphet a kormányzat (általában helyi),

valamely

gazdaságfejlesztő

ügynökség

vagy

az

egyetem.

Céljaik 32

megvalósítására tradicionális vagy technológiai inkubátorokat hívnak életre, attól függően, hogy a vállalkozásfejlesztés melyik alapvető megközelítését alkalmazzák. A második csoport vállalati célokat testesíti meg. Ezek megjelenési formái a kockázati tőke, a vállalatközi fejlesztőtőke és az ingatlanfejlesztő típusú inkubátorok. Ez első kettőnél a tőkemegtérülés és egyéb járulékos vállalati célok kerülnek előtérbe, míg az utóbbi esetben a profit. A célok harmadik csoportja a térség társadalmi kohéziójának erősítése, amely valamely hátrányos helyzetű vagy kiemelt csoport segítésében ölt


testet (kisebbség, női vállalkozások stb.). Ezek a célok szintén tradicionális inkubátorokat hívnak életre. (BAJMÓCY Z., 2004, P 1139.)

Gazdaságfejlesztési célú inkubáció esetén a befektetés központi vagy helyi kormányzati

transzfert jelent, melynek megtérülése a gazdaság élénkülése. Ez adóbevételeket is maga után von, így a befektetett összeg valóságosan is megtérül.

Másrészről a vállalkozó belép az inkubátorba, majd néhány év működési tapasztalat után megnövekedet értékkel hagyja el azt.

33

4.2 Az inkubátorházak létrejötte Magyarországon

Magyarországon a nyolcvanas évek végén kezdett elterjedni a vállalkozói inkubátor fogalomköre. Az első inkubátor 1991-ben jött létre Nyíregyházán. Ezen intézmények létrehozása

nyugati

példát

követett

és

általában

önkormányzatok,

valamint

vállalkozásfejlesztési alapítványok segítségével jöttek létre. (DOBÁK J. , 2003 ALAPJÁN)


Hazánk felismerte a kkv-k gazdaságban betöltött szerepének jeltőségét, hogy ezek a vállalkozások egyrészt a jövő versenyképes iparágainak alapját képezik, másrészt a

vállalkozói kedv élénkítéséhez és a gazdasági növekedéshez állami beavatkozás szükséges.

A kisvállalkozások bizonyos feladatokat hatékonyabban látnak el, a modern nagyvállalatok jó működése sem valósulhat meg a kis és középüzemek széleskörű hálózata, háttéripari beszállítói szerepének betöltése nélkül. A kisüzemek nagy szerepet

játszanak a gazdaság intenzifikálásában, dinamizálásában, a jövedelemtermelő képesség fokozásában, az innováció gyorsításában.

Napjainkra azonban már valamennyi hazai kis- és középvállalkozó szembesült a szféra

problémáival, a vállalkozások társadalmi megítélésének ellentmondásaival, saját tőke és finanszírozási problémáival, a vállalkozások fejlődésképtelenségével, magas bukási

arányával. Ezen nehézségek oldására, a versenyképességi hátrányok leküzdésének elősegítésére szolgálnak a vállalkozói inkubátorok, amelyek a rendszerváltás idején létrejött

vállalkozásfejlesztő

programok,

esetleg

irodák, területi

nonprofit

szervezetek

kohéziós és

által

vállalkozástámogató

indíttatva

többnyire

helyi

kezdeményezésként jöttek létre.

Magyarországon az inkubátorházak száma a rendszerváltás óta jelentősen növekedett, köszönhetően a pályázati lehetőségeknek.

A magyar inkubáció fejlődésében és az inkubátorházak létrejöttében rendkívüli szerepe

van a Vállalkozói Inkubátorok Szövetségének (VISZ). A szövetség céljának tekinti a meglévő inkubátorok támogatását, új vállalkozói inkubátorok létrejöttének elősegítését,

az ezekhez szükséges információs rendszer kiépítését, a célok megvalósításához szükséges eszközök felkutatását, a tagok érdekképviseletét, a tevékenységgel

34

összefüggő szakmai színvonal növelését oktatás, tapasztalatcsere és tanulmányutak segítségével, valamint a nemzetközi tapasztalatok kiépítését. A VISZ kapcsolatban van a Magyar Innovációs Szövetséggel, az Ipari Parkok Egyesületével és a Magyar Tudományos és Technológiai Parkok Egyesületével. A Gazdasági Minisztériummal és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal is partneri viszonyt ápol. A szervezet a jövőben növelni kívánja stratégiai súlyát és


szerepét a hazai vállalkozásfejlesztésben. 33

A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége igyekszik minden lehetséges fórumon felgyorsítani, hatékonyabbá tenni a folyamatokat. Saját eszközök hiányában nem

anyagi támogatással, hanem jó példák bemutatásával, lobbizással segíti az ügyet. 2005ben kidolgozták a Nemzeti Technológiai Inkubátor és Magvető Tőke Programot

melynek egyes pontjai bekerültek az Új Magyarország Fejlesztési Tervbe. A program bemutatja a hazai inkubációs gyakorlatot és továbbfejlesztési elképzeléseket tartalmaz.

Ma hozzávetőlegesen 40 inkubátorház működik Magyarországon. Van, amelyiket

inkubátorháznak, innovációs központnak, vállalkozói központnak, vállalkozók házának

hívják, de mindegyik a mikro- és kisvállalkozások számára nyújt segítséget. A hazai inkubátorok többsége a nonprofit szektorhoz tartozik, a többi esetben a fenntartók általában költségvetési szervek és gazdasági társaságok.

Zala megyében öt inkubátorház található: Zalaegerszegen kettő, Nagykanizsán,

Lentiben és Zalaszentgróton. Ebből hármat (Zalaegerszeg, Lenti, Zalaszentgrót) a Zala

Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kezel.

33

http://www.visz.hu (letöltve 2012.04.09.)

35

4.3 A Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ

A Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ modern épülete 2010. november 15-től nyitotta meg kapuit a mikro-, kis- és középvállalkozások előtt. Létrehozásának célja a helyi gazdasági élet élénkítése, a kis-és középvállalkozói réteg


megerősítése. A beruházás közcélból valósult meg, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata által benyújtott Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-Dunántúli

Operatív Program keretén belül kiírt „A befektetési környezet fejlesztése – ipari

parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása” című pályázat segítségével.

Az Önkormányzat a „Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ létrehozása” című (NYDOP-1.3.1-2f-2009-0005 azonosító számú) pályázatban 366.394.492 Ft

vissza nem térítendő támogatásban részesült. A projekt teljes költsége 495.127.692 Ft volt, amit az önkormányzat saját költségvetéséből egészített ki.

A megvalósítás helyszíne a Nagykanizsai Ipari Parkban, a Gábor Áron laktanya legénységi épülete, mely a Nagykanizsa MJV Önkormányzatának tulajdonát képezi. A

8. ábra mutatja az ingatlan állapotát a beruházás előtt és után.

8. ábra: A Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ épülete a projekt megvalósítása előtt és után

Forrás: www.nagykanizsa.hu (letöltve 2012.04.28.)

36

A projekt célja, hogy az inkubátorház megépítésével olyan működési teret biztosíthasson a kezdő illetve növekedési fázisban lévő kis- és középvállalkozásoknak: -

amely a kedvező működési költségeken és szolgáltatási díjakon keresztül lehetőséget ad a felszabaduló források más irányú hasznosítására, így például magasabban kvalifikált munkaerő alkalmazására, vagy modernebb eszközök használatára,

-

ahol

a

továbbfejlődéshez

szükséges

szakmai

tanácsokat,

szolgáltatásokat


megkaphatja,

-

és ahol a vállalkozások egymással együttműködve, egymásra építve szinergikus

hálózatot alkothassanak még nagyobb hozzáadott értéket teremtve ezáltal.

(CSERTI CS. - MIHOVICS Z. - MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY, 2008, 56 P.)

Az Inkubátorházat a Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. kezeli, ennek

köszönhetően biztos pénzügyi háttérrel rendelkezik. Az alacsony bérleti díj és üzemeltetési költség mellé, ingyenes parkoló, ingyenes WI-FI lehetőség, valamint széleskörű üzleti és irodai szolgáltatások társulnak. Rendezvénytermei, konferenciák és

tanácskozások megtartására is alkalmasak. Az irodai alapszolgáltatásokon túl az Inkubátorház emeltszintű szolgáltatásokat is nyújt, pályázati-, jogi-, adótanácsadást és

könyvelést lehet közvetlenül igénybe venni, de az intézmény partnerein keresztül számos más szolgáltatás (marketing tanácsadás, vállalkozói képzések, fordítói

tevékenység) is elérhető. A Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ, szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel kötött megállapodásai révén, a tanácsadói szolgáltatások széles spektrumát tudja nyújtani a vállalkozások számára. 34

A fejlesztési tervek között szerepel még az ipari park területének helyi

buszközlekedéssel való ellátása, a kerékpárút és járda, valamint a közvilágítás

kialakítása. A közlekedési infrastruktúra megfelelő kialakítására nagy igény jelentkezik a parkban és az inkubátorházban dolgozók részéről. Azonban ennek kiépítése az önkormányzat

pénzgazdálkodásától

és

újabb

beruházásra

alkalmas

pályázati

lehetőségektől függ.

A Központ kihasználtsága 2011-ben 55%-os volt. Ez a statisztikai adat összhangban van az eredeti tervekkel, figyelembe véve a helyi kkv szektor aktivitását. A

34


37

kihasználtság növelése érdekében az Inkubátorház menedzsment legfontosabb 2011. évi feladata az volt, hogy magát az inkubátorház fogalmát és tevékenységét megismertesse

a

nagykanizsai

vállalkozásokkal

és

a

potenciális

betelepülő

célcsoporttal. A 2012-es évre kitűzött kihasználtsági cél 65%, figyelembe véve az aktuális, meglehetősen negatív gazdasági trendeket. A beruházás elsősorban hosszú távú gazdasági célok érdekeit hivatott szolgálni. A helyi vállalkozói kedv javítása, kezdő vállalkozók segítése, bukási arányának csökkentése, innovációra való


hajlandóságuk ösztönzése mind-mind egy összetett és hosszú folyamat része, aminek célja a kkv-k növekedése, közvetetten a munkanélküliségi ráta mérséklése. Célcsoportja

területi meghatározása Nagykanizsán és vonzáskörzetében működő mikro- és kisvállalkozás, melyek a város vállalkozásainak 96-97%-át teszik ki. Jellemzően kevés

tapasztalattal, de működőképes ötlettel rendelkező vállalkozni szándékozók, vagy olyanok, akiknek a kezdeti minimális tőkéje rendelkezésre áll az üzlet beindításához, de szükség van a kezdeti időszakban jogi, adózási, illetve más szakmai segítségre,

megerősítésre. Ilyen és ehhez hasonló helyzetben lévő cégeknek a beköltözéssel ezek a lehetőségek elérhetővé válnak.

Illetve minden olyan más vállalkozásnak segítséget nyújt, ami nem az Inkubátorházba

betelepülve veszi igénybe a létesítmény által kínált lehetőségeket, és a szakmai

szolgáltatásokat, hanem kívülről vásárolja meg azokat (itt például az Ipari Park vállalataira gondolok).

Hogy jobban rávilágítsak a nagykanizsai Inkubátorházban rejlő lehetőségekre, készítettem az eddig megismert adatokból egy SWOT analízist, amit a 9. ábra foglal össze.

Az intézmény legfőbb erőssége az alacsony bérleti (nettó 935 Ft/m2) és rezsi költség, a

legtöbb

kisvállalkozó

számára

nagymértékben

motiváló

szempont

az

iroda

kiválasztásakor. Az épület energetikai szempontból moderné és takarékossá lett

alakítva, korszerű hűtés-fűtés rendszerének köszönhetően alacsony az üzemeltetési

költsége, ami a vállalkozók szempontjából alacsony közüzemi díjakat jelent. A bérlők nyugodt modern irodai környezetben végezhetik munkájukat, bármilyen kérdésük,

problémájuk adódik hozzáértő, képzett vezetőhöz fordulhatnak. Széleskörű, igényes szolgáltatásokat kínál a Központ, és olyan irodai eszközöket (pl. fénymásoló, nyomtató, faxgép, spirálozó, stb.) bocsát rendelkezésre, amelyek a vállalkozók mindennapi tevékenységéhez szükségesek. Emellett recepciós szolgálat és ingyenes parkolási 38

lehetőség is színesíti a palettát. Az intézmény az informatikai, logisztikai, megújuló energiával foglalkozó cégek betelepülésére koncentrál, a város oktatási intézményeiben adottak az ilyen típusú képzések, a fiatal, induló vállalakozónak kitűnő lehetőség a pályakezdésre az Inkubátorház. A lehetőségek közül elsőként a város gazdaságfejlesztő tevékenységének a növelését tartom figyelemre méltónak, az ideális környezet hosszútávon hozzájárul a vállalkozások számának gyarapodásához. A különböző állami támogatások (pl.


pályázatok, kedvezményes kamatozású hitelek) növelik a vállalkozói kedvet, melynek

következménye lehet új munkahelyek létrejötte. A válság hatására szűkült piacok a

látszólag konkurens cégeket egyre inkább a gazdaságilag gyümölcsöző, profittermelő kapcsolatok felé terelik. Az Inkubátorház színteret ad e kezdeményezéseknek, szinergikus kapcsolatok kialakítására ösztönzi a betelepült kkv-kat. Hangsúlyt fektet az innovációs fejlesztésekre, támogatja a cégek újító törekvéseit.

Gyengesége a tömegközlekedés hiánya, jelenleg járda és bicikliút sincs kiépítve. Ez nemcsak a vállalkozók, hanem a munkavállalók szemében is negatívum lehet, hiszen a munkabérükből kell finanszírozniuk pluszba például, ha gépkocsival járnak be az

irodájukba dolgozni. A felújított laktanyaépület távol esik a városközponttól, ezt hátránynak ítélem meg. Mivel ha bármilyen hivatalos ügyet kell elintézni vagy akár postára kell menni, ehhez vissza kell jutni a városba.

Veszélynek látom a helyi vállalkozók számának stagnálását. Az utóbbi évek során

egyre kevesebb vállalkozás indult és sok kisebb cég bukott el. Kevesebb a vállalkozó szellemű, minimális tőkével rendelkező személy, pedig az Inkubátorház leginkább az

indulókat hivatott támogatni. Közvetett veszély, de nem elhanyagolható, hogy Nagykanizsától 7 km-re lévő Sormáson szintén felépül egy inkubátorház. A tervek

szerint a mérete kisebb lenne, de a település közelsége miatt a kanizsai vállalkozók számára is vonzó lehet, ezáltal a nagykanizsai Inkubátorház konkurenciáját látom benne.

39

9. ábra: A Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ SWOT analízise

Erősség

Gyengeség

- alacsony bérleti és rezsi költség

- nincs kialakítva tömegközlekedés

- energiatakarékos fűtés-hűtés, modern

- nehéz megközelíthetőség (járda, bicikliút hiánya)

épület

- büfé hiánya

- biztos pénzügyi háttér


- postai szolgáltatás hiánya

- nyugodt, kulturált irodai környezet -

bővülő,

széleskörű

(fénymásolás,

faxolás,

szolgáltatások

előadó

- városközponttól távol helyezkedik el

bérlés, - nincs közvilágítás

tanácsadás)

- ingyenes parkolási lehetőség - tapasztalt, képzett vezetők

Lehetőségek

Veszélyek

- a város gazdaságfejlesztő tevékenységének támogatása, növelése -

munkahelyteremtés,

vállalkozók

száma

stagnál,

kicsi

kihasználtság

vállalkozói

kedvet - gazdasági válság, negatív hatásai, szűkülő

javító beruházás

piacok

- partnerkapcsolatok létrejöttének színtere a - a projekt hosszútávon térül meg, üzemeltetői bérlők között

elégedetlenség

- innovációt támogató kezdeményezések

- konkurencia megjelenése

Forrás: saját készítés

Az Inkubátorházban eltöltött idő alatt felkerestem az intézmény vezetőjét Cserti Csillát, akivel személyesen beszélgettem az Inkubátorház megvalósulásáról, céljáról és további tervekről.

A találkozón elmondta, hogy a projekt legelső fázisától, a „Nagykanizsai Inkubátorház

és Innovációs Központ létrehozása” című pályázat kidolgozásától részt vett a munkálatokban, mint a Polgármesteri Hivatal Pályázati Irodájának munkatársa. Arra a kérdésre, hogy szüksége volt-e a városnak egy ilyen jellegű intézményre, a válasz

egyértelműen az, hogy igen. Véleménye szerint a nagykanizsai Inkubátorház

40

elindulását megelőző majdnem 20 évben számos magyar példa igazolta az elképzelés és a koncepció létjogosultságát. Az intézmény létrehozásának célja az volt, hogy kedvező működési környezetet biztosítson elindulni szándékozó kkv-knak. A kedvező környezet ez esetben nem csak azt jelenti, hogy korszerű körülmények között elérhető áron bérelhetnek irodát, hanem azt, hogy megkapnak mindenféle olyan kiegészítő szolgáltatást is (ingyen, vagy kedvező áron), amely elősegíti a piacon történő stabil pozíciójuk kialakítását. Ezek a


szolgáltatások az egészen kézzel fogható irodai szolgáltatásoktól kezdve, a nagyobb szakértelmet igénylő tanácsadáson keresztül, az ingyenesen elérhető tréningekig sok mindent lefednek.

Vezetőként az intézmény mindennapi gördülékeny működésének fenntartásáért, illetve a minél magasabb szintű szolgáltatásnyújtás feltételeinek biztosításáért felelős. A bérlő

cégekkel napi kapcsolatban van, bármilyen problémával, kérdéssel, bizalommal fordulhatnak hozzá.

Beszélgetésünk során azt is elmondta, hogy jelenleg az Inkubátorház rövidtávú célja

az, hogy megismertesse saját magát, a tevékenységét a város lakosságával és az itt működő gazdálkodókkal, illetve potenciális vállalkozókkal. A hosszú távú cél pedig,

hogy minél több eredményes vállalkozás elindulásában közreműködjünk, mint háttér támogató szervezet. 35

Cserti Csillával, a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ vezetőjével folytatott személyes interjú alapján 35

41

5. Az Inkubátorházban működő kkv-k vizsgálata A téma szakirodalomi feldolgozása mellett szerettem volna gyakorlatiasabb, elsődleges információkhoz jutni. Mivel három hónapon keresztül a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ egyik irodájában dolgoztam, sikerült bekerülnöm az ott működő vállalkozások kapcsolati rendszerébe. Így jött az ötlet, hogy az Inkubátorház és a


betelepült vállalkozások kapcsolatát és a beköltözés által tapasztalható fejlődésüket interjúk segítségével vizsgáljam.

5.1

A primer kutatás módszertana és célja

Az interjú az egyik leggyakrabban alkalmazott primer információgyűjtési módszer. A diplomamunkám készítésekor, a kutatási témához kapcsolódóan ez a kutatási forma tűnt a legcélravezetőbbnek. A vizsgálatom fő kérdésköre az Inkubátorházban irodát

bérlő vállalkozások helyzetére, fejlődésére, tapasztalataira irányul. Ahogy a dolgozatomban leírtam, ez a gazdaságfejlesztő beruházás a helyi kkv-kat hivatott

segíteni, kiszolgálni. Ha egy akár kezdő, akár működő cég beköltözik, vannak elvárásai, elképzelései, céljai a betelepüléssel kapcsolatban. Az általam megkérdezett tulajdonosokkal ezekről az elméletekről beszélgettem. Egyéni elgondolásaikra és

véleményeikre voltam kíváncsi, hogy értékelhető, aktuális következtetéseket tudjak

levonni. A második, illetve harmadik fejezetben rámutattam a teljesség igénye nélkül a kkv-kat életképessé, innovatívvá, növekedésre sarkalló állami támogatásokra,

szervezetekre. A megépült nagykanizsai Inkubátorház is egy ilyen gazdasági fejlődést szolgáló eszközök.

Az interjúk során arra a kérdésemre kerestem a választ, hogy az Inkubátorház, mint

gazdaságfejlesztő

eszköz,

miben

járult

hozzá

a

kisvállalkozók

mindennapi

tevékenységéhez, előbbre jutásához és ezek a tapasztalatok összhangban vannak-e az európai uniós támogatási alapból megvalósult beruházás létrejöttének céljaival.

42

A hat vállalkozást találomra választottam ki. Vegyes a vállalkozási formájuk, méretük, tevékenységük. Hasonlóan a kérdőíves módszerhez, egy előre összeállított kérdéssorral készültem a beszélgetésekre, próbáltam strukturált interjút készíteni és ugyanazokkal a kérdésekkel irányítani az interjúalanyokat. Ki tudtam alakítani egy kötetlenebb, személyes kontaktust. Így ezzel a kvantitatív kutatási módszerrel úgy gondolom megfelelő adatokat, információkat tudtam gyűjteni és megtaláltam a választ a főbb


kérdéseimre, feltevéseimre.

43

5.2 A vizsgált betelepült vállalkozások

Összesen hat vállalkozást interjúvoltam meg az inkubátorházzal kapcsolatos tapasztalataikról, elvárásaikról, jövőbeli terveikről az Inkubátorházban irodát bérlő 20 cég közül. Választásom véletlenszerű volt, hiszen mindegyik kisvállalkozás életpályája egyedi. Így elemzésem nem mindenkire terjedt ki, de lényegre törő volt és a


beszélgetésekből egyértelmű következtetéseket vonhattam le. Célom az volt, hogy alaposabban megismerhessem az inkubáció működését, az inkubátorház felépítését, és a betelepült vállalkozások igényeit, majd elégedettségének fokát. Első lépésként röviden

ismertetem a megkérdezett vállalkozások profilját, alapvető jellemzőit, majd az interjúk során, a házzal kapcsolatos válaszokat röviden összefoglalom. Előre venném a Total Tender Team Kft-ét, akiknek munkájába, helyzetébe gyakorlatom során 3 hónapra a legmélyebb betekintést nyertem.

Total Tender Team Kft. •

2010-ben alakult vállalkozás 2 ügyvezetővel és egy alkalmazottal

•

fő

tevékenysége

pályázati

tanácsadás,

pályázatírás,

ehhez

kapcsolódó

dokumentáció összeállítás és projektmenedzsment

•

tagjai 2004 óta dolgoznak ezen a területen, így kellő szakértelemmel

rendelkeznek

•

az Inkubátorházba 2011 júniusától bérel irodát

IMRO-DDKK Környezetvédelmi Közhasznú Nonprofit Kft. •

a vállalkozás 2009 óta működik 2 fővel

•

környezetvédelmi tevékenységeiken kívül egyéb gazdasági tanácsadást, pályázatírást vállalnak

•

2010 decemberében az első költözők közt volt

44

Matek Oázis Kft. •

a cég 2009 óta működik, jelenleg 6 fővel

•

online matematikaoktatást kínál ügyfeleinek; célcsoportja a középiskolás diákok, akik az interneten keresztül saját tempóban sajátíthatják el a tananyagot az alapoktól 2011 márciusától bérel irodát, előtte kevesebb fővel családi házból működött


•

Angol e- Egyetem Kft. •

kezdő mikrovállalkozás, 2011. október végén alakult

•

fő tevékenysége angol nyelvoktatás interneten keresztül

•

megalakulása után egyből az Inkubátorház egyik bérelt irodájában kezdte meg működését

Dr. Szöllősi Edit ügyvéd •

18 éve indította egyéni ügyvédi vállalkozását, amiben biztosítási és környezetvédelmi szakjogászként dolgozik

•

ügyfeleinek jogi tanácsadást, szolgáltatást nyújt

•

2011 márciusában rendezte be irodáját az Inkubátorházban

Tuboly Tibor egyéni vállalkozó •

1996 óta egyéni vállalkozó, társasházkezeléssel foglalkozik, Nagykanizsán több lakóingatlan közös képviselője

•

évek óta bérelt irodákban végezte tevékenységét, 2011 októberétől dolgozik az

Inkubátorházban

45

5.3 A primer kutatás következtetései, megállapításai Ebben a fejezetben az Inkubátorházban működő vállalkozásokkal készített interjúkat kívánom összegezni és elemezni. Az interjúk teljes tartalmukban a dolgozat mellékletében megtalálhatók. A megkérdezett hat kisvállalkozást véletlenszerűen választottam ki, azonban


válaszaikban sok hasonló véleménnyel és egybevágó észrevételekkel találkoztam.

A vállalkozók beköltözésükkor fő szempontként említették az alacsony bérlési

költséget és az irodák új, modern állapotát. Nemcsak a helyiségek négyzetméter ára

(nettó 935 Ft/m2), hanem a takarékos fűtési-hűtési rendszernek köszönhetően a rezsi költség is kedvező. Az épület 2010-ben készült el korszerű építési megoldásokkal, a cégek ezt is figyelembe vették, fontos szempont számukra az ügyfelek fogadásának jó

körülményei. Ez az alacsony költség és a modern irodai környezet, a szolgáltatások mellett, a legvonzóbb tényező a kisvállalkozók szemében.

Az interjúalanyok magáról a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központról különböző helyről értesültek, például a médián keresztül, ismerőstől, ahogy az egyik beszélgetőpartnerem fogalmazott, az információ erről a lehetőségről keringett a helyi

vállalkozói légkörben. Az Inkubátorház marketingstratégiájával a többség elégedett, tájékozódni lehet róla az interneten, újságban, helyi tv adásokban.

A helyben nyújtott szolgáltatásokat valamelyikét minden vállalkozás igénybe veszi, nagyon meg vannak elégedve a technológiai és kommunikációs infrastruktúrával.

Többen kiemelték ezek közül a nagymennyiségű fénymásolást, szeknnelést és a portai

szolgálatot. Az irodaház saját kialakított parkolóval rendelkezik, amit a bérlők szintén pozitívumként említettek. Amit nem minden vállalkozó vesz igénybe az üzleti reggeli, tárgyaló bérlés, tanácsadás, előadásokon való részvétel, ezek tevékenységfüggőek.

A cégek jó viszonyt ápolnak egymással, nemcsak az egy piacra termelők között jött

létre partnerkapcsolat. Ezekben az esetekben az Inkubátorház elérte egyik célját,

miszerint teret ad a szinergikus kapcsolatok kialakulásának a betelepült kkv-k között.

Amit hiányolnak a bérlők egyöntetűen a tömegközlekedés, járda, bicikliút. Akár az

alkalmazottak, akár az ügyfelek számára, ha nem autóval közlekednek, nehézkes a megközelítés. Ennek a negatívumnak a leküzdésében már lépéseket tett a vezetőség. Az Inkubátorház, mint a bemutató fejezetben írtam egy, az önkormányzat tulajdonában az Ipari Park területén elhelyezkedő laktanyaépületből került kialakításra, ami a

46

városközponttól távol esik. Vannak olyan vállalkozók, akik ügyfeleikkel napi, személyes kapcsolatot ápolnak, számukra ez a területi elhelyezkedés hátrányként jelentkezik. Azonban ezt nem minden cég ítéli meg így, annak nem szempont, aki például interneten keresztül végzi munkáját. A vállalkozások formája és mérete, megalakulásának kezdete vegyes. Vannak, akik beköltözés előtt más irodákban működtek, vannak, akik itt kezdték munkájukat. Az interjúkban arról érdeklődtem, milyen változás, előbbre jutás tapasztalható a cégek


életében a Háznak köszönhetően. Azok az előnyök-hátrányok, amiket említettek, miben

befolyásolják a helyzetüket. Egyöntetűen az volt a válasz, hogy a szolgáltatások és a

létrejött vállalkozói kapcsolatok nagymértékben hozzájárulnak a működésükhöz. Profit növekedésről egyelőre nem tudtak beszámolni. A kezdő vállalkozók viszont úgy érzik, itt megvan a megfelelő támogatás ahhoz, hogy megvessék a lábukat a piacon, a régebb

óta működők pedig a cég érettebbé válását, minimális bővülését emelték ki. A bővülés

alatt konkrétan létszámnövekedést értenek, mivel esetenként azért költöztek az Inkubátorházba, hogy az előzőnél nagyobb irodában, több dolgozóval tudjanak működni. Ilyen szemszögből a foglalkoztatottság növelését, mint értékteremtő

folyamatot vehetünk figyelembe és ehhez a folyamathoz közvetett módon a helyiségek biztosításával járul hozzá az intézmény.

Véleményem szerint a szolgáltatások bővítésével és a dolgozatban említett

gyengeségek kiküszöbölésével az Inkubátorház helyi gazdaságfejlesztő szerepe meghatározóbbá fog válni a helyi vállalkozások számára. Együttesen ezen megállapítások alapján a nagykanizsai Inkubátorház valóban gazdaságfejlesztő

hatásáról beszélhetünk abban az esetben is, ha most még egyelőre kismértékű. Ez az

intézmény a város gazdaságélénkítési törekvéseinek egyik eszközeként lett létrehozva,

és valóban hozzájárul - mint kutatásomból egyértelműen kiderül- a helyi vállalkozók (akik

élnek

a

lehetőséggel)

működéséhez

és

ezáltal

közvetett

módon

a

foglalkoztatottság növekedéséhez.

47

6. Összefoglalás Gazdaságunk az utóbbi években elindult az erősödés és a fejlődés útján. Ez leginkább a mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős gazdasági szerepe felismerésének, európai uniós szintű támogatási eszközöknek, és különböző vállalkozásfejlesztési szervezetek létrejöttének köszönhető.


A kkv szektor meghatározásából kiindulva szakdolgozatom elején bemutattam a kis- és

középvállalkozások gazdasági helyzetét, versenyképességét, foglalkoztatottsági szint növelésében betöltött szerepét. A témához kapcsolódóan kitértem a vállalkozásoknak kínált támogatási és fejlesztési lehetőségekre és az ezt közvetítő szervezetekre.

Majd a bevezető szakirodalmi áttekintés után rátértem írásom fő témájára, az üzleti

inkubációra, mely a vállalkozásfejlesztési rendszer egyik eleme. Célja, hogy felgyorsítsa a vállalatok növekedési szakaszát és hatékonyabbá tegye az innovációs folyamatokat vállalkozói inkubátorházak kiépítésén keresztül. Az inkubátorházak, melyek már húsz éve hazánkban is jelen vannak, szolgáltatásokat és kedvező működési

területet biztosítanak az induló mikro-, kis- és középvállalkozások kezdő lépéseihez,

talpra állásához. Fő céljuk, hogy a vállalkozások megerősödve, piacra éretten kerüljenek ki a házból, és immár önállóan vessék meg lábukat a gazdaságban. Az

inkubátorház felkaroló szerepet tölt be azzal, hogy olyan technikai és szakmai hátteret

ad, amely növeli a betelepülő vállalkozások esélyeit a sikeres kezdéshez, a tanuláshoz, a megkapaszkodáshoz és a növekedés megindításához.

Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy gyakorlatomat a Nagykanizsai

Inkubátorház és Innovációs Központban működő Total Tender Team Kft-nél tölthettem el. A nagykanizsai Inkubátorház példáján keresztül helyi szinten rálátásom nyílt a Ház

működésére, a betelepült vállalkozók helyzetére. Elsődleges kutatást végeztem a témában, interjúk által elemeztem az Inkubátorház és a bérlők kapcsolatát, helyzetét, és

vizsgáltam valóban hozzájárul-e fejlődésükhöz, növekedésükhöz ez a gazdaságfejlesztő eszköz.

Az interjúkból egyértelműen kiderült, hogy a bérlő vállalkozásoknak valóban segítséget nyújt ez a lehetőség, mindenképpen növekedtek, fejlődtek rövid idő alatt is. Valóban

javítja a vállalkozói kedvet az igényes környezeten és széles körű szolgáltatásain keresztül. A vállalkozók elégedettek és attól függetlenül, hogy milyen régóta vannak

48

jelen a piacon, növekedésről érettebbé válásról számoltak be. Külön kiemelték a vállalkozói kapcsolatok létrejöttét, ami teljes mértékben a Háznak köszönhető. Arra a következtetésre jutottam, hogy folyamatosan tapasztalható segítő hatása van a nagykanizsai Inkubátorháznak a betelepült cégek mindennapjaira. Az inkubáció és innováció úgy gondolom, még gyerek cipőben jár Nagykanizsán, de az tisztán látszik, hogy elindult valami ösztönző törekvés helyi szinten. Mindenképpen kijelenthetem, hogy Nagykanizsa ezzel a projekttel hozzájárul helyi szinten a gazdaság fejlesztéséhez,


élénkítéséhez és egy olyan hosszú távú folyamat egyik állomása ez az önkormányzati beruházás, mely értékteremtő és gazdaságnövelő.

49

Irodalomjegyzék

Szakirodalom Bajmócy Zoltán (2011) – Bevezetés a helyi gazdaságfejlesztésbe (JATEPress Kiadó, Szeged)


Böhm Tamás – Schneider Henrik (2001) – IT- és Internetes Inkubátorházak (Bagolyvár Kiadó, Budapest)

Earl Babbie (2008) – A társadalomtudományi kutatás gyakorlata (Balassi Kiadó, Budapest, p. 334-348.)

Chikán Attila- Czakó Erzsébet (szerk.) (2009) - Versenyben a világgal. Vállalataink versenyképessége az új évezred küszöbén (Akadémia Kiadó, Budapest)

Dobák Judit – Futó Péter – Susan Kutor – Lányi Pál – Soltész Anikó (2003) – Vállalkozói Inkubátorok Magyarországon (SEED Alapítvány, Budapest)

Dr. Roóz József (2005) - Vállalkozásgazdálkodási ismeretek (Perfekt Kiadó, Budapest) Dr. Roóz József – Nagy Péter (2005) - Vállalkozástan. (Perfekt Kiadó, Budapest)

Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ Vezetősége (2008) - „Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ” megvalósíthatósági tanulmánya

Internetes hivatkozás

http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=83068.198081, 2004. évi XXXIV. törvény, (letöltve 2012.04.07.)

http://www.penzugyiszemle.hu/interju/ezen-a-teren-nincsenek-csodak (letöltve 2012.04.05.)

http://blog.forrascentrum.hu/kkv-definicio/a-mikro-kis-es-kozepvallalkozas-kkv-

definicioja.vallalkozas-vallalkozo (letöltve 2012.04.07.)

http://www.euvonal.hu/index.php?id=16&op=kozossegi_politikak (letöltve 2012.04.10.)

http://www.vallalkozastan.hu/data/pagecontent/0/ERENET/kkvhelyzete_szabo.pdf (letöltve 2012.04.05.)

50

http://www.5mp.eu (letöltve 2012.04.11.) http://epa.oszk.hu/00000/00017/00167/pdf/5_nemethne.pdf (letöltve 2012.04.20.) http://www.masterstudies.hu/egyetemek/Sv%C3%A1jc/IMD-International-Institutefor-Management-Development/ (letöltve 2012.04.20.) http://www.sze.hu/etk/_konferencia/publikacio/Net/tema.htm (letöltve 2012.04.26.) http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=46170 (letöltve 2012.04.26.) http://www.vati.hu/index.php?page=main&menu=21810&langcode=hu (letöltve


2012.05.01.)

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/files/charter/docs/charter_hu.pdf (letöltve 2012.04.28.)

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/tobb-a-szabalytalansag-az-eu-forrasok felhasznalasanal-333736 (letöltve 2012.05.03.)

http://www.nfu.hu/doc/355 (letöltve 2012.05.01.)

http://www.nfu.hu/a_felidei_ertekelesek_szintezise_2007_2013 (letöltve 2012.05.01.) http://www.pbkik.hu/index.php?id=19334&term (letöltve 2012.05.01.) http://www.mva.hu/alapitvany.php (letöltve 2012.04.17.)

http://www.zmva.hu/cikk/bemutatkozas/59 (letöltve 2012.04.17.) http://www.zmva.hu/cikk/127 (letöltve 2012.04.17.) http://www.nagykanizsa.hu (letöltve 2012.04.19.)


http://eupalyazatiportal.hu/varosrehabilitacio_nagykanizsan/ (letöltve 2012.05.10.) http://www.logsped.hu/ip.htm (letöltve 2012.05.06.)

http://www.kanizsaert.hu/vamhaz-es-k1-jelzesu-utak-kiepitese-az-ipari-parkban (letöltve 2012.05.16.)

http://www.westpa.hu (letöltve 2012.05.10.) http://www.nkvg.hu (letöltve 2012.05.08.)

(http://valdeal.hu/szakkifejezesek/uzleti-inkubacio (letöltve 2012.04.14.)

http://www.rodosz.ro/files/DrKeller_KrisztinaFehervolgyi_BeataBirkner_Zoltan.pdf (letöltve 2012.04.10.)

http://www.visz.hu (letöltve 2012.04.09.)


51

Folyóirat Bajmócy Zoltán – Az üzleti inkubáció szerepe a vállalkozásfejlesztésben In: Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. december (p. 1132–1150.) Wirtschafts Woche, 2012, 18. szám (p. 116-117.) Parragh László – A kkv-knak belső piaci élénkülésre lenne szükségük In: Üzleti7,


Különszám, 2011. december (p. 1.)

52

Ábrajegyzék


1. ábra: A kkv szektor súlya Magyarországon és az Európai Unióban .................... 6 2. ábra: A gyémántmodell ........................................................................................... 10 3. ábra: Az IMD nemzetgazdasági versenyképességének összetevői....................... 11 4. ábra: Európai Uniós támogatások összegei ........................................................... 14 5. ábra: A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány weboldala..................... 20 6. ábra: A Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Központ bejárata .................... 26 7. ábra: A tradicionális, specializált és új gazdasági inkubátorok főbb jellegzetességei ...................................................................................................... 32 8. ábra: A Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ épülete a projekt megvalósítása előtt és után .................................................................................. 36 9. ábra: A Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ SWOT analízise .. 40

53

Mellékletek 1. számú melléklet


Interjú Cserti Csillával, a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ vezetőjével

A szakdolgozatomhoz való anyaggyűjtés során került kezembe a Nagykanizsai Inkubátorház Megvalósíthatósági tanulmánya, melynek egyik írója Ön. Hogy került kapcsolatba ezzel a beruházással? Milyen szerepe volt ennek a projektnek a kidolgozásában és megvalósításában? A pályázat kidolgozásában, mint a Polgármesteri Hivatal Pályázati Irodájának munkatársa vettem részt. Mivel az Iroda akkor nem adta ki a kezéből a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozását, így Mihovics Zoltánnal ketten raktuk össze a pályázati feltételeknek megfelelő anyagot, a hozzá tartozó üzleti tervvel együtt.

Kérem, mondjon pár mondatot a beruházás céljáról! Véleménye szerint kellett-e Nagykanizsának egy ilyen Inkubátorház?

Inkubátorházakat a kis- és középvállalkozói réteg fejlődésének elősegítése érdekében már a ’90-es évek elején elindítottak Magyarországon. Arra a kérdésre, hogy szüksége volt-e a városnak egy ilyen jellegű intézményre, a válasz egyértelműen az, hogy igen. A nagykanizsai Inkubátorház elindulását megelőző majdnem 20 évben számos magyar példa igazolta az elképzelés és a koncepció létjogosultságát. Az intézmény célja az, hogy kedvező működési környezetet biztosítson elindulni szándékozó kkv-knak. A kedvező környezet nem csak azt jelenti, hogy korszerű körülmények között elérhető áron bérelhetnek irodát, hanem azt, hogy megkapnak mindenféle olyan kiegészítő szolgáltatást is (ingyen, vagy kedvező áron), amely elősegíti a piacon történő stabil pozíciójuk kialakítását. Ezek a szolgáltatások az egészen kézzel fogható irodai szolgáltatásoktól kezdve, a nagyobb szakértelmet igénylő tanácsadáson keresztül, az ingyenesen elérhető tréningekig sok mindent lefednek. Kérem meséljen megpályázásában?

szakmai

előéletéről!

Mi

motiválta

a

vezetői

szék

A közgazdasági főiskolai végzettség megszerzése után 1 évvel 2004-ben a Nagykanizsa MJV Polgármesteri Hivatal éppen akkor alakuló Pályázati Irodájánál kezdtem dolgozni. A feladatom akkor kiterjedt az önkormányzat számára rendelkezésre álló pályázati források figyelésére, projektek generálására, az önkormányzati intézményeknél dolgozók uniós források fogadására történő felkészítésre, projektmenedzselésre, pályázatokkal történő elszámolásra és az Önkormányzat fejlesztési koncepciójának kidolgozásában való közreműködésre. Már a munkám mellett végeztem el a BME 54

Gazdasági karán, regionális terület – és településfejlesztési szakirányon a közgazdász kiegészítő képzést, ahol 2007-ben diplomáztam. 2010 májusában váltottam munkahelyet. Még mindig önkormányzati szférában, de már kimondottan csak egy projekt pénzügyi elszámolásáért feleltem. Nagykanizsa kiemelt városrehabilitációs projektjének a pénzügyi irányításáért 2011 júniusáig voltam felelős, amikor felkértek az Inkubátorház vezetésére. A vezetői pozíció elvállalásában a kihívás motivált és az, hogy ismertem az intézmény létrehozásának körülményeit és működésének céljait. Milyen feladatokat lát el vezetőként az Inkubátorházban?


Vezetőként az intézmény mindennapi gördülékeny működésének fenntartása, illetve a minél magasabb szintű szolgáltatásnyújtás feltételeinek biztosítása a feladatom. Mik az Inkubátorház rövid, illetve hosszú távú céljai?

Az Inkubátorház rövidtávú célja az, hogy megismertesse saját magát, a tevékenységét a város lakosságával és az itt működő gazdálkodókkal, illetve potenciális vállalkozókkal. A hosszú távú célunk az, hogy minél több eredményes vállalkozás elindulásában közreműködjünk, mint háttér támogató szervezet. Ön hogy látja, mik az erősségei-gyengeségei a nagykanizsai Inkubátorháznak? Milyen kezdeményezések vannak a hiányosságokkal kapcsolatban? Erősségek: • korszerű infrastruktúra, kedvező fenntartási költség • kiterjedt kapcsolatrendszer • bővülő szolgáltatások • az önkormányzattal való közeli kapcsolat, ugyanakkor nagyobb rugalmasság

Gyengeségek: • a várostól való távolság – Kezelés: a tömegközlekedés feltételeinek megteremtése • étkezési lehetőség hiánya – Kezelés: egy büfé saját üzemeltetésnek megvizsgálása

55

2. számú melléklet Interjú Mihovics Zoltánnal, a Total Tender Team Kft. ügyvezetőjével Kérem, mutassa be a vállalkozását pár mondatban!


A 2010-ben megalakult vállalkozásunk tevékenysége hivatalos megnevezés szerint egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás (8299). Ezen belül aktívan pályázati tanácsadással, pályázatírással, ehhez kapcsolódó dokumentáció összeállításával, projektmenedzsmenttel foglalkozunk. Ügyfeleink részére a projektmegvalósítás életútjának minden szakaszában komplexen kívánunk rendelkezésére állni. 2004 óta foglalkozunk pályázatírással, projektfejlesztéssel és projektmenedzsmenttel, így kellő szakértelemmel rendelkezünk a hazai, Európai Uniós és nemzetközi pályázati rendszer működésében. Gyakorlati tapasztalataink nagy részét a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának alkalmazásában szereztük meg, ahol a Pályázati Irodában dolgoztunk köztisztviselőként. 2008-től részt vettünk az Önkormányzat által a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ létrehozásában, mind pályázatírás mind projektmegvalósítás szinten. Cégünk jogi formája Kft. Jelenleg két ügyvezető és egy alkalmazott dolgozik a vállalkozásban. Hol működött a cég a beköltözés előtt? Mikor települt be az Inkubátorházba? Milyen indíttatásból? Ezáltal milyen változások történtek a vállalkozás életében, mindennapjaiban? Beköltözés előtt nem tartottunk fenn saját irodát. 2011 júniusa óta bérlünk egy 16m2-es irodahelyiséget. Eleinte ügyvezető társammal ketten láttuk el a cég feladatait, majd az ügyfélkör bővülésével szükségünk lett plusz egy főre. Így fogalmazódott meg a bérlés gondolata, hiszen a vállalkozás bővülésével, szükségessé vált egy megfelelő helyiség kialakítása, ahonnan a tevékenységet végezhetjük. Az önkormányzatnál végzett munkánkból adódóan aktívan részt vettünk a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ létrehozásában, így az alapötlet, hogy hol béreljünk irodát, szinte adott volt. Másik fontos tényező, hogy kedvező bérleti és egyéb feltételek. Mivel cégünk nemrég alakult, így kedvezőnek találtuk ezt a fajta lehetőséget/eszközt a megerősödéshez és további fejlődéshez. Beköltözés után a változások rövid időn belül tapasztalhatóak voltak, eddig mi mentünk az ügyfelekhez, viszont a bérelt helyiség által már lehetőségünk lett ügyfélfogadásra. Kis mértékben ugyan, de nőtt az ügyfélkör. Hamar megtaláltuk a közös hangot a többi beköltözött vállalkozással és sikeres kapcsolatokat tudtunk kialakítani, amiből cégünk profitálni tudott mind üzleti mind együttműködési szinten.

Milyen szolgáltatásokat vesz igénybe az Inkubátorház kínálatából? Mi a véleménye róluk?

Gyakorlatilag minden szolgáltatást igénybe vesz folyamatosan a cégünk. Az adótanácsadástól kezdve, az ingyenes előadások meghallgatását, a wi-fit, a szelektív hulladékgyűjtés, szkennelés-fénymásolás-nyomtatás magas szintű technikai

56

eszközökkel, mind-mind használunk, és a javunkra fordítottunk. Kedvező ár-érték arány és széles körű szolgáltatások vehetőek igénybe egy helyen. Igyekszünk aktívan részt venni a közösségi életben, hiszen a más vállalkozással kialakított jó kapcsolatok fontosak. Ez az együttműködési lehetőség, ami egy belvárosi önálló irodában vagy más bérelt helyiségben nem biztosított, az Nagykanizsai Inkubátorház egyik nagy előnye. Mik a jövőbeli céljai? Megvalósításukban milyen szerepet Inkubátorház? Meddig szándékozik az Inkubátorházban maradni?

játszik

az


Szeretnénk úgy megerősödni, hogy a későbbiekben több feladatot, munkát tudjunk ellátni. Ebből kifolyólag létszámot növelni, amennyiben pénzügyi lehetőség adódik saját ingatlant vásárolni 5 éven belül. Az Inkubátorház mostani időszakban elősegíti a fejlődésünket, széleskörű szolgáltatásaival javítja a lehetőségeinket, segít kiépíteni egy bővebb partnerhálózatot, ami a későbbiekben képes lesz a céget eltartani. Ez a partnerhálózat biztosít egy biztos ügyfélkör, hogy ne legyen hullámzó a bevétel. Ön szerint mik az erősségei és gyengeségei a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központnak? Min változtatna ezekkel kapcsolatban?

Erőssége mindenképp az alacsony bérlési és rezsi költség, a magas szintű energetikai és technikai infrastruktúra. Jó dolog a különböző szolgáltatások sokfélesége, amelyek az innovációt helyezik előtérbe. Lehetőség van mindennapi kapcsolatok kialakítása más vállalkozásokkal. Fiatal, dinamikus vezetés van, rugalmasan állnak a Házban felmerülő problémákhoz. Gyengesége, hogy messze van a városközponttól, nincs megoldva tömegközlekedés. Jelenleg nincs étterem, büfé közvetlenül az Inkubátorházban. Ezeken a hátrányokon mindenképpen változtatni kellene. Ismeri-e a többi beköltözött vállalkozást, van- e kapcsolata velük?

A vállalkozások nagy részét ismerjük, mivel bérlőtalálkozónak rendszeres részvevői vagyunk. Napi szinten kapcsolatban vagyunk egy, a miénkhez hasonló tevékenységű céggel. Nagyon tetszett az Inkubátorház „Ismerkedő Est” programja, ami segített megismerni a többi bérlőt. Ha tanácsra van szükségünk, bizalommal fordulhatunk más területen tevékenykedő szomszéd vállalkozásokhoz és ez a kapcsolat kölcsönös. Több beköltözött vállalkozással is üzleti kapcsolatban, szám szerint néggyel kapcsolatban állunk. Az Ön vállalkozásában tapasztalható-e fejlődés az Inkubátorházba való beköltözés után? Igen, határozottan tapasztalható. Több inkubátorházban és ipari parkban működő céggel alakult ki üzleti kapcsolat, bővültek a partnerlistáink illetve az ügyfeleink száma. Ezzel együtt nőtt az árbevétel és a kezdeti működési nehézségek is eltűntek és nyugodtabb pénzügyi helyzet alakult ki a cégnél.

57

Interjú Juhász Imrével, az IMRO-DDKK Környezetvédelmi Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetőjével Kérem, mutassa be a vállalkozását pár mondatban! 2009-ben alakult az IMRO-DDKK Nonprofit Kft-ként. Tevékenységünk pályázatírás, üzletviteli tanácsadás. Két fővel működik jelenleg a vállalkozás.


Hol működött a cég a beköltözés előtt? Mikor települt be az Inkubátorházba? Milyen indíttatásból? Ezáltal milyen változások történtek a vállalkozás életében, mindennapjaiban?

Ezelőtt a belvárosban működtünk egy bérelt irodában, melynek költségei magasak voltak. Még 2010 decemberében az első vállalkozások között települt be cégünk a Nagykanizsai Inkubátorházba és Innovációs Központba. Döntésünk mellett több érv is szólt és ezek közül csak az egyik a kedvező bérleti díjak és a várhatóan alacsony rezsi költségek. Környezetvédelemmel foglalkozó szervezetként rendkívül szimpatikus az a kezdeményezés, hogy az épület kialakítása során számos energiahatékonysági technológia is beépítésre került, melyek mind-mind a fenntartható fejlődést szolgálják. Mindezek mellett számítunk arra is, hogy az Inkubátorházba eddig és a későbbiekben betelepülő vállalkozások egy olyan szellemi tudásbázist fognak létrehozni, melynek segítségével az itt tevékenykedő szervezetek közösen számos innovációs projektet tudnak előkészíteni és megvalósítani. Az itt tartózkodás, a szolgáltatások igénybevétele mind-mind megkönnyítik a mindennapjaink munkáját.

Milyen szolgáltatásokat vesz igénybe az Inkubátorház kínálatából? Mi a véleménye róluk? Milyen szolgáltatásokat hiányolnak? Könyvtár használattól kezdve, ingyenes képzést, szakmai tanácsadást és egyéb szolgáltatásokat, szinte mindent igénybe vettünk. Meg vagyunk elégedve velük. Hiányoljuk a büfét és egy biciklitároló is jó lenne. Mik a jövőbeli céljai? Megvalósításukban milyen szerepet Inkubátorház? Meddig szándékozik az Inkubátorházban maradni?

játszik

az

Jövőbeli tervünk egyre több innovatív, nemzetközi projekt előkészítése, megvalósítása, tanácsadó iroda kialakítása. Szerepe ebben az Inkubátorháznak, hogy helyszínt és technikát tud biztosítani pl. tolmácshelyiség a célok megvalósításában. Ugyanakkor a házban kialakult üzleti kapcsolatok révén ötleteket tudunk meríteni. Későbbiekben tervezünk létszámbővítést is. Hogy meddig maradunk, még nincs meghatározva. Ön szerint mik az erősségei és gyengeségei a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központnak? Min változtatna ezekkel kapcsolatban?

Kiemelnénk a fiatal, dinamikus vezetést. Erősség a jól felszerelt modern épület és nyugodt környezet. Gyengeség, hogy nincs tömegközlekedés a város ezen területén kialakítva. Nem épült bicikli és járda sem.

58

Ismeri-e a többi beköltözött vállalkozást, van- e kapcsolata velük? Hasonló tevékenységet végző, pályázatírással foglalkozó vállalkozással partneri, gyümölcsöző kapcsolatot tartunk fenn. A többi vállalkozást is ismerjük, néhánnyal már együtt is dolgoztunk. Az Ön vállalkozásában tapasztalható-e fejlődés az Inkubátorházba való beköltözés után?


Fejlődésnek tekinthető maga a beköltözés, hiszen az Inkubátorház nagymértékben hozzájárult napi munkánkhoz. Például tudunk egy külön tárgyalót használni, vagy ha valami műszaki berendezésünk elromlik, akkor lehet helyette az épületben lévő berendezést használni. A beköltözésünkkor egy kisebb irodát béreltünk, melyet kb. fél év után helyhiány miatt le kellett cserélni egy kétszer akkora területű irodára, melyben jelenleg is tartózkodunk. Bár a létszám csak 2 fő, de többen dolgoznak be a munkánkba, melyhez időszakonként infrastruktúrát kell biztosítani.

59

Interjú Balogh Andrással, a Matek Oázis Kft. ügyvezetőjével Kérem, mutassa be a vállalkozását pár mondatban! 2009-ben alakult, fő profilja az online matematikaoktatás. A Kft-ben most összesen 6 személy dolgozik.


Hol működött a cég a beköltözés előtt? Mikor települt be az Inkubátorházba? Milyen indíttatásból? Ezáltal milyen változások történtek a vállalkozás életében, mindennapjaiban?

Saját családi házban működött eleinte a cég. Majd elkezdett növekedni, alkalmazottak felvétele vált esedékessé. Ehhez szükség volt egy megfelelő irodai helyiséghez, ahol együtt tudunk dolgozni. A médiából értesültem az Inkubátorház megnyitásáról és első személyes megtekintés után egyből megtetszett. Döntő érv volt még az olcsóság. 2011 áprilisától 3 iroda bérleti szerződését írtam alá. Azonban ez soknak bizonyult, így kiadásink csökkentése érdekében, 2-re redukáltuk. Változásnak mondanám magát a cégnövekedést és létszámbővítést. Milyen szolgáltatásokat vesz igénybe az Inkubátorház kínálatából? Mi a véleménye róluk? Milyen szolgáltatásokat hiányolnak?

Eddig előadó bérlést és tanácsadást vett igénybe a cég. Jó véleménnyel vagyok róluk. Szeretném, ha lenne büfé vagy esetleg valami snack és ital automata. És egy biciklitároló se ártana, mivel az alkalmazottak közül kényszerűen sokan választják ezt a közlekedési formát. Mik a jövőbeli céljai? Megvalósításukban milyen szerepet Inkubátorház? Meddig szándékozik az Inkubátorházban maradni?

játszik

az

Mindenképp szeretném a profilunkat bővíteni a jövőben. Nemcsak matematika, hanem pl. angol oktatócsomagot is kínálni az ügyfeleknek. Az online mellett személyes órákat is tervezek. A képzéseket a mai minőségi elvárások szerint akkreditáltatnám. Későbbiekben akár megbízásos alapon is állítana össze a vállalkozás online tananyagokat egyéni elvárások szerint. Ezekben a tervekben az Inkubátorház hátrányt jelent főként a belvárostól való távolsága illetve a tömegközlekedés hiánya miatt. Az ügyfelekkel való kapcsolattartásban akadályoz, kevesebb ember jönne ki ezen okok miatt ide a tanórákra vagy előadásokra. Amennyiben ebbe az irányba fejlesztünk tovább, akkor kénytelen leszünk beköltöztetni a céget a belvárosba, mert az „ügyfeles tevékenységhez” jelenleg még nem illeszkedik az intézmény. Ön szerint mik az erősségei és gyengeségei a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központnak? Min változtatna ezekkel kapcsolatban?

Erőssége az alacsony ár és a modern, újépítésű irodai környezet. A kialakult családias hangulatú vállalkozói közösség hozzájárul az elégedett légkörhöz, a szolgáltatások igényesek, van saját internethálózata a háznak. A büfét hiányolom, ugyanakkor szintenként van felszerelt konyha helyiség. Gyengeség, hogy a bejárási úton nincs közvilágítás, hiányzik a bicikliút és a buszos közlekedés. Ez például az alkalmazottak

60

keresésénél fő hátráltató szempont. Véleményem szerint ésszerűbb lett volna az intézményt a belvárosba kialakítani. Keresni kell még a megfelelő marketing csatornákat, mert több vállalkozó még nem ismerte fel ezt a lehetőséget és erre mindenképp fel kellene hívni a figyelmet. Ez a Ház és az itt tevékenykedő vállalkozói közösség érdeke is, hogy minél telítettebb legyen. Ismeri-e a többi beköltözött vállalkozást, van- e kapcsolata velük?


Jó hangulatú vállalkozói közösséget látok itt. Napi szinten kapcsolatban állunk velük. Ha bármilyen probléma vagy beszerzéssel kapcsolatos dolog adódik, és házon belül van megfelelő tevékenységet végző cég, akkor hozzá fordulunk. Itt például az informatikai cégekre és eszközökre vagy a pályáztatással foglalkozó cégekre gondolok. Ugyanakkor nemcsak partneri hanem konkurensi viszony is fellelhető. Működik rajtunk kívül itt egy szintén online oktatással foglalkozó vállalkozás. Az Ön vállalkozásában tapasztalható-e fejlődés az Inkubátorházba való beköltözés után?

Számokban eddig nem mérhető a változás, de az inkubátorházi környezetnek, az új emberi kapcsolatoknak köszönhetően már látható, hogy hamarosan gazdaságilag is beérnek a változások. Jól érezzük magunkat ebben a környezetben és bizakodóan nézünk a jövőbe.

61

Interjú Kósz-Németh Katalinnal, az Angol e- Egyetem Kft. ügyvezetőjével Kérem, mutassa be a vállalkozását pár mondatban!


A vállalkozás 2011. október végén alakult két tulajdonossal és egy fő alkalmazásával, később ez a szám kettőre nőtt. Fő tevékenységi körünk az oktatás, online angol tananyagot kínálunk az érdeklődőknek interneten keresztül. Célpiacunk korosztálytól függetlenül minden angolt tanulni akaró ügyfél, aki otthoni körülmények között, bármikor meghallgatható tanórák mellett szeretné elsajátítani a nyelvet.

Hol működött a cég a beköltözés előtt? Mikor települt be az Inkubátorházba? Milyen indíttatásból? Ezáltal milyen változások történtek a vállalkozás életében, mindennapjaiban? Cégünk megalakulásakor az Inkubátorház 18 nm-es irodájában kezdte meg működést. Mikor vállalkozni kezdtünk már ismert volt a Nagykanizsai Inkubátorház kínálta lehetőség a szférában. Egy ismerősünk pozitív ajánlása pedig véglegesen meggyőzött a beköltözésről. Döntő szempont volt még a bérléskor az alacsony költségek (rezsi, bérleti), nyugodt környezet, a helyben igénybe vehető szolgáltatások a városközpontban kínálkozó irodákkal szemben. Mivel nemrég alakultunk változásról nem tudok beszámolni.

Milyen szolgáltatásokat vesz igénybe az Inkubátorház kínálatából? Mi a véleménye róluk? Milyen szolgáltatásokat hiányolnak? Igénybe vesszük a fénymásolást, nyomtatást, szkennelést és minden olyan irodatechnikai szolgáltatást, amihez nincs eszközünk. Előadáson is részt vettünk. Más lehetőség számunkra most nem aktuális. Hallottam az üzleti reggeli lehetőségéről, mivel piacunk országos szintű, nincs személyes kontaktus az ügyfeleinkkel, ezt nem kívánjuk igénybe venni. Hiányolom a büfét, vagy bármilyen étkezési lehetőséget és a tömegközlekedést. Mik a jövőbeli céljai? Megvalósításukban milyen szerepet Inkubátorház? Meddig szándékozik az Inkubátorházban maradni?

játszik

az

Célunk egyelőre a piac igényeinek felmérése. Még újak vagyunk, elsősorban tapasztalatok gyűjtését, a megerősödést tarjuk szem előtt. Későbbiekben a vásárlói visszajelzések által a piac igényei szerinti fejlődésre, esetleges növekedésre fogunk törekedni. Ön szerint mik az erősségei és gyengeségei a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központnak? Min változtatna ezekkel kapcsolatban?

Nagy hátrány a várostól való távolság. Mivel se tömegközlekedés, se járda, csak autóval tudunk bejönni az irodába. Előny az olcsó bérlet és rezsiköltség, rugalmas problémamegoldás a vezetőség részéről. Tetszik a modern irodai környezet. A wi-fi, gyors internet számunkra mindenképp kedvező.

62

Ismeri-e a többi beköltözött vállalkozást, van- e kapcsolata velük? Tájékozottak vagyunk, a többi vállalkozással kapcsolatban nagyjából tudjuk, mivel foglalkoznak. Van egy hasonló profilú cég itt az intézményben, de eddig még közös munkára nem adódott lehetőség. Kapcsolatot a házban az Info-Tech Digital Kft-vel tartunk fenn, akik segítenek az informatikai eszközök karbantartásában. Mivel online szolgáltatást nyújt a vállalkozásunk, ez hasznos partneri viszony.


Az Ön vállalkozásában tapasztalható-e fejlődés az Inkubátorházba való beköltözés után? Még nagyon új maga a vállalkozásunk, egyelőre a piac igényeinek felmérésére koncentrálunk. Most az elsődleges szempont nem a fejlődés.

63

Interjú Dr. Szöllősi Edit ügyvéddel Kérem, mutassa be a vállalkozását pár mondatban! Egyéni ügyvédként dolgozom 1994 óta a szakmában. Biztosítási szakjogász, és környezetvédelmi szakjogász posztgraduális képesítésem van, de jelenleg az előbbi teszi ki ügyvédi munkám nagyobbik részét, ami a peren kívüli és peres eljárásokra is kiterjed. Ügyfeleimnek - értelemszerűen – jogi tanácsadás szolgáltatást,is nyújtok.,


Hol működött a cég a beköltözés előtt? Mikor települt be az Inkubátorházba? Milyen indíttatásból? Ezáltal milyen változások történtek a vállalkozás életében, mindennapjaiban? Előzőleg több bérelt irodában is működtem Nagykanizsa területén. Az Inkubátorházba 2011 márciusában költöztem be. A választásom fő szempontja a magas színvonalú technikai infrastruktúra, és az irodaház modern, új állapota volt. Fontos volt még számomra a megfelelő, nyugodt környezet és a parkolási lehetőség is. Azonban, ami a leginkább motivált, hogy az ipari park területén működő vállalkozásokkal potenciális ügyfélkapcsolatot is ki tudok alakítani. Beköltözésem óta ezen munkálkodom. Az elmúlt 1 év még nem olyan hosszú idő, amiből megalapozott következtetések levonhatók lennének a munkám irányára, annak mennyiségére nézve. Milyen szolgáltatásokat vesz igénybe az Inkubátorház kínálatából? Mi a véleménye róluk? Milyen szolgáltatásokat hiányolnak?

Nagyon hasznos dolognak tartom az Inkubátorház nyújtotta szolgáltatásokat, valóban megkönnyítik a munkámat. Különösen a színes nyomtatást, faxolást, wi-fi-t, a megbízható portai ügyeletet emelném ki. Igénybe vettem az üzleti reggeli lehetőségét, melynek célja az volt, hogy meglévő partnereimmel információt cseréltünk, és ez viszont is elmondható volt, sőt ügyfélköröm egymással való információ cseréjének is fontos szerepet tulajdonítok. Nyilván a meglévő ügyfelekkel való kapcsolatok ápolása az ügyfélkör bővülését eredményezheti, de ez nem mérhető rövidtávon, és amúgy is a magam részéről a jövőre koncentrálok, ezért bővítem a szakági ismereteimet. Különösen fontos ez egy olyan gazdasági környezetben, ahol a alapvető- a természetes személyek tömegeit, és a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintő – jogágak lényeges szabályai változtak meg az elmúlt 2 évben. Részt vettem több előadáson is, a Ház szervezésében. Saját magam is tervezem olyan ismeretterjesztő előadások tartását, ami a kis-és középvállalkozások mindennapi munkáját érinti, gondolok itt elsősorban az új Munkatörvénykönyvre, de ugyanilyen fontosnak tartom a 2013. évben hatályba lépő új Polgári Törvénykönyvnek a szerződéses jogot érintő jelentős változások ismertetését is. Az Inkubátorház szolgáltatásainak jelentőségét éppen ebben látom, hogy lehetőséget kínál az érdeklődőknek, hogy megismerjék a tevékenységüket érintő, azokat befolyásoló jogszabályokat. Tapasztalataim szerint a magyar kisvállalkozások még mindig nem elébe mennek a jogvitáknak, hanem akkor fordulnak ügyvédhez, amikor már jelentős kár érte őket, vagy amiből anyagi veszteséggel van csak lehetőségük kihátrálni. Ezek a terveim összhangban vannak, illetve összecsengenek az HÁZ célkitűzéseivel.

64

Mik a jövőbeli céljai? Megvalósításukban milyen szerepet Inkubátorház? Meddig szándékozik az Inkubátorházban maradni?

játszik

az


Fő célom a jövőben az ügyfélköröm megtartása, illetve bővítése. Szakismeretem szélesítésével, más jogágakra vonatkozó új ismeretek megszerzésével – ami szakirányú szemináriumokon való továbbképzésekben való részvételt jelent - elsajátításával kívánom ügyfélkörömet bővíteni. A későbbiekben tanácsadói munkámat is kiszelesíteném, erre a Ház által meghirdetett ingyenes jogi tanácsadásban való részvételem is hozzásegíthet. Mindezekben a célkitűzéseimben, az irodám helyszíne kiváló lehetőséget biztosít számomra, amit igyekszem kihasználni, és az Inkubátorházzal jelenleg érvényben lévő ötéves bérleti szerződésem ideje alatt ennek megfelelően fogok ténykedni.. Ön szerint mik az erősségei és gyengeségei a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központnak? Min változtatna ezekkel kapcsolatban?

Erőssége a szolgáltatások és a nyugodt környezet, mely elengedhetetlen a munkámhoz. A recepció nagy segítség, útbaigazítják és tájékoztatják a hozzám érkezőket, hiszen nem mindig tartózkodom az épületben. Nem elhanyagolható szempont az iroda kedvezményes bérleti díja, és a rezsiköltségek összege. Az, hogy az irodákhoz villany almérő tartozik lehetőséget ad arra, hogy minden bérlő a saját igényei szerint szabályozza a fűtést, hűtést. Ismeri-e a többi beköltözött vállalkozást, van- e kapcsolata velük?

Részt vettem az Inkubátorház „Ismerkedő Estjén”, ami remélem tradíció lesz, és a jövőben is meg fog valósulni. Fontosnak tartom a jó viszonyt házon belül, leendő ügyfeleknek tekintem őket. Közvetlen, és működő üzleti kapcsolatom egy a biztosítási szakterületemhez kapcsolódó bérlővel van, de az idő múlásával ez kapcsolat céljaim szerint minden bizonnyal bővülni fog. A Házban a környezetvédelmi szakjogász képesítésemhez kapcsolódó sikeres vállalkozás is van, közeli terveimben a velük való együttműködés is szerepel. Az Ön vállalkozásában tapasztalható-e fejlődés az Inkubátorházba való beköltözés után?

Konkrét, mennyiségi növekedésről nem tudok számot adni, de a lehetőségeim bővülése a fenti válaszaimban megfogalmazottak szerint tény, amit a jelenlegi gazdasági környezetben pozitívumként értékelek, és ebben az Inkubátorházban való jelenlétemnek is szerepe van.

65

Interjú Tuboly Tibor egyéni vállalkozóval

Kérem, mutassa be a vállalkozását pár mondatban! Egyéni vállalkozóként 1996-ban kezdtem el dolgozni lakóingatlan kezeléssel. Nagykanizsán több lakóingatlan közös képviselője vagyok évek óta. Az ügyfelek számának növekedése megkívánta egy munkatárs felvételét, így jelenleg plusz egy fővel viszem a vállalkozást.


Hol működött a cég a beköltözés előtt? Mikor települt be az Inkubátorházba? Milyen indíttatásból? Ezáltal milyen változások történtek a vállalkozás életében, mindennapjaiban? Évek során különböző bérelt irodákban végeztem tevékenységemet. 2011 októberében költöztem a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központba, mivel az előző irodaépületet megszűntették. Fő szempont volt elsősorban az olcsóbb bérleti díj a többi lehetőséghez képest, másodsorban az igényes, jó állapotú irodahelyiség. Amióta itt dolgozom, kevesebb a személyes kontaktus az ügyfelekkel, ez nekem kedvező. Csak a valós és figyelemre méltó problémákkal keresnek fel. Így kapcsolatom van az ügyfelekkel, de nem intenzív.

Milyen szolgáltatásokat vesz igénybe az Inkubátorház kínálatából? Mi a véleménye róluk? Milyen szolgáltatásokat hiányolnak? A szolgáltatásokból csak néhányat vettem igénybe, pl. fénymásolás, nyomtatás nagyobb tételeknél, ill. fax használat. Meg vagyok elégedve velük. Mik a jövőbeli céljai? Megvalósításukban milyen szerepet Inkubátorház? Meddig szándékozik az Inkubátorházban maradni?

játszik

az

Célom megtartani a partnereket/ügyfeleket ugyanekkora számban, folyamatos minőségi munka nyújtása számukra. Növekedést nem tervezek, a vállalkozás nem termel ki létszámbővítést. A maradást hosszú távra tervezem, ameddig csak lehet. Ön szerint mik az erősségei és gyengeségei a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központnak? Min változtatna ezekkel kapcsolatban?

Nyugodt munkavégzés fontos szerepet játszik a mindennapokban. Az igénybe vehető irodai szolgáltatásokat mindenképp pozitív dolognak tartom. Gyengeség a tömegközlekedés hiánya, szerintem nehezen megközelíthető, nincs járda. Ha lehetne postai szolgáltatást vezettetnék be, ugyanis szinte naponta járok postára, ez a munkámhoz elengedhetetlen. Ismeri-e a többi beköltözött vállalkozást, van- e kapcsolata velük? Igen, szinte minden vállalkozást ismerek. Egy céggel különösen jó viszonyt ápolok. Tőlük rendelem az útjelző táblákat, ami az általam képviselt lakóházaknak éppen kell. Örülök, hogy találtam egy ilyen céget a házon belül. Amit talán még említenék az a tűzvédelmi eszközök beszerzése, amiben szintén én juttatok el a lakótömbökbe. Az 66

Inkubátorházban működik ilyen eszközök árusításával foglalkozó cég is, akiktől helyben tudok vásárolni, rendelni. Az Ön vállalkozásában tapasztalható-e fejlődés az Inkubátorházba való beköltözés után?


Fejlődésről számszerűen nem tudok beszámolni. Az általam képviselt házak mennyisége szinte ugyanaz. Van, aki kilép, helyére jönnek újak. Megemlíteném a nyugodt környezetet, ami azért hozzájárul a napi minőségi munkavégzéshez. Ezelőtt bérelt irodák valamelyik képviselt lakótömb lakásában voltak, akkoriban az ügyfelek apró-cseprő dolgaikkal is felkerestek, ami nem az én munkakörömhöz tartozott. Nem volt egy zavartalan órám. Azzal, hogy az Inkubátorházba beköltöztem, ez megváltozott.

67

Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy köszönetemet és tiszteletemet


fejezzem ki mindenkinek, aki a diplomamunkám elkészítéséhez hozzájárult. Köszönöm Mihovics Zoltánnak, a Total Tender Team Kft. ügyvezetőjének és egyben

külső konzulensemnek, hogy szakértelmével, javaslataival nagymértékben segítette a szakdolgozatom megírását.

Köszönöm Horváth Dorinának, a Total Tender Team Kft. junior pályázati

tanácsadójának segítőkészségét, és hogy gyakorlatom során bevezetett a pályázatírás rejtelmeibe.

Köszönetemet szeretném kifejezni Cserti Csillának, a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ vezetőjének, aki szaktudása és tapasztalata révén a megfelelő információkat, belső tanulmányokat a rendelkezésemre bocsájtotta.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani operatív konzulensemnek, Zsupanekné Dr.

Palányi Ildikó egyetemi adjunktusnak, a hasznos és segítő tanácsokért, amelyek hozzájárultak dolgozatom elkészítéséhez.

Végül, de nem utolsó sorban szeretném kifejezni megbecsülésemet és köszönetemet szüleimnek, családtagjaimnak, akik szeretetükkel és támogatásukkal mindvégig támaszt

nyújtottak a főiskolai és az azt megelőző tanulmányaim során, és szakdolgozatom teljes ideje alatt türelmet, megértést tanúsítottak irántam.

68

NYILATKOZAT

Alulírott Mihóczi Marina büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei.


A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam.

Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2012. május 21.

Mihóczi Marina s. k. hallgató aláírása

69

Közgazdasági, Vállalkozás és Emberi erőforrások Tanszéki Osztály

ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP

Hallgató neve: Mihóczi Marina Születési hely, év: Nagykanizsa, 1986.10.03.


NEPTUN kód: XSQ27D Szak: Gazdálkodási és menedzsment

Szakirány: Vállalkozásszervező

Konzulens neve: Zsupanekné Dr. Palányi Ildikó

Beosztása: egyetemi adjunktus

A záró dolgozat címe:

Kis- és középvállalkozások fejlődése az üzleti inkubáción keresztül – Fókuszban a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ Tanszéki konzultációk igazolása

Tanszéki

Konzultáció

Konzultáció témája

időpontja

2012. március 14.

aláírása

A dolgozat felépítésének, a szakirodalmi forrásoknak a megbeszélése

2012. április 25.

A dolgozat elkészült részeinek megbeszélése

2012. május 10.

A dolgozat végső formába öntéséhez tanácsok

2012. márciusmájus

konzulens

Folyamatos kapcsolattartás e-mailben

A záró dolgozat benyújtható!

Zalaegerszeg, 2012. május 15.

…………………………..... Tanszéki konzulens aláírása

70

A Telefon:

Recommend Documents