A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

Kispáli Község Önkormányzat költségvetésének és gazdálkodásának vizsgálata a 2006-2010. években

Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső konzulens: Horváth Anita

2012.

Németh Zsolt Nappali tagozat Pénzügy és számvitel szak Pénzügy szakirány

NYILATKOZAT

Alulírott Németh Zsolt büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2012.január 3.

_________________________ hallgató aláírása

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS ........................................................................................................... - 2 2. KISPÁLI KÖZSÉG BEMUTATÁSA ..................................................................... - 3 2.1. A KÖZSÉG FEJLŐDÉSÉNEK RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE ................................ - 3 2.2. A KÖZSÉG HELYZETE NAPJAINKBAN.................................................................... - 3 3. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK KAPCSOLATA ........................................................................................................... - 6 3.1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI................................................................ - 6 3.2. A HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER BEMUTATÁSA .......................................... - 7 3.2.1. Az önkormányzat feladata és hatásköre..................................................... - 9 3.2.2. Az önkormányzat szervezete és működési szabályai ................................ - 12 4. KISPÁLI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE .......................... - 16 4.1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁLATAI .......................... - 16 4.2. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK MÓDSZERE ................................................... - 18 4.3. A KÖLTSÉGVETÉS ELKÉSZÍTÉSE......................................................................... - 18 4.3.1. A költségvetési koncepció összeállítása ................................................... - 19 4.3.2. A részletes költségvetési tervezet elkészítése ........................................... - 20 4.3.3. A költségvetés testületi előterjesztése ...................................................... - 26 4.3.4. A költségvetési rendelet elfogadása ......................................................... - 27 5. A KÖLTSÉGVETÉS VIZSGÁLATA A 2006-2010. ÉVEKBEN ........................ - 29 5.1 BEVÉTELEK ÖSSZETÉTELE .................................................................................. - 31 5.1.1. Intézményi működési bevételek ................................................................ - 34 5.1.2. Önkormányzatok sajátos működési bevételei .......................................... - 36 5.1.3. Támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök .................................... - 38 5.1.4. Pénzforgalom nélküli bevételek, kölcsönök ............................................. - 40 5.1.5. A bevételi előirányzatok és teljesítésük alakulása ................................... - 41 5.2. KIADÁSOK ÖSSZETÉTELE .................................................................................. - 44 5.2.1. Működési kiadások ................................................................................... - 45 5.2.2. Felhalmozási kiadások ............................................................................. - 49 5.2.3. A kiadási előirányzatok és teljesítésük alakulása .................................... - 50 5.3. BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK MEGOSZLÁSA ........................................................... - 52 5.3.1. Feladatonkénti bontásban........................................................................ - 52 5.3.2. Cél szerinti bontásban ............................................................................. - 54 5.4. VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ MUTATÓKKAL ......... - 55 5.4.1. Vagyoni helyzet elemzése ......................................................................... - 55 5.4.2. Pénzügyi helyzet elemzése ....................................................................... - 58 6. ÖSSZEFOGLALÁS .............................................................................................. - 59 7. FELHASZNÁLT IRODALOM/IRODALOMJEGYZÉK .................................... - 61 8. MELLÉKLETEK................................................................................................... - 62 -

1. Bevezetés

Szakdolgozatom témájaként az önkormányzati költségvetés és gazdálkodás vizsgálatát választottam. A témaválasztásban nagy szerepe volt annak, hogy a nyári egy hónapos szakmai gyakorlatomat Kispáli Község Önkormányzatának költségvetési szervénél, akkori nevén Nagypáli - Kispáli Községek Körjegyzőségén töltöttem. Azóta a két településhez csatlakozott még Pethőhenye Község Önkormányzata is. Feltevésem szerint az önkormányzatok évről évre egyre nehezebb helyzetbe kerültek az önkormányzati finanszírozásban bekövetkező változások hatására. Ez alapján úgy gondolom, hogy az önkormányzatok bevételei folyamatosan csökkentek az utóbbi időben, miközben a kiadások rendszerint emelkedtek. Így egyre nehezebbé vált több önkormányzat számára a kötelező feladatok ellátása is. Mindezek következtében pedig az önkormányzatok adósságállományának folyamatos növekedése figyelhető meg. Ennek kapcsán fel is merült az önkormányzati rendszer átalakítása, amelynek az egyik eleme az, hogy az állam átvenne bizonyos feladatokat az önkormányzatoktól, illetve megváltoztatná az eddigi finanszírozási rendszert. Az új önkormányzati törvénnyel kapcsolatban folyamatosan jelennek meg az újabb változtatások. Azonban valószínűnek látszik, hogy a későbbiekben a közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba fognak kerülni. Az eddigi tervezetek kezdetben hátrányosan érintő intézkedéseket is tartalmaztak a kistelepüléseket illetően, de ebben történtek pozitív irányú változások. Ám mindebből arra lehet következtetni, hogy az állam a kisebb településeket együttműködésre, társulások alakítására akarja ösztönözni. Mindezek ismeretében szeretném bemutatni Kispáli Község Önkormányzat 2006-2010. évi költségvetéseinek vizsgálatával, hogy hogyan alakultak ezen időszak alatt az Önkormányzat bevételei és kiadásai, valamint azt, hogy milyen mértékben teljesültek azok az előirányzatokhoz képest. Elemezném továbbá az Önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetét a költségvetési mérleg segítségével. A különböző mutatók kiszámításával kapott eredményekből, valamint azok változásaiból több következtetést is le lehet majd vonni az Önkormányzat gazdálkodását illetően (kedvező tőkeszerkezet, eladósodottsági fok, megfelelő likviditás, stb.).

-2-

2. Kispáli község bemutatása 1

2.1. A község fejlődésének rövid történeti áttekintése

Kispáli község Zala-megye északi részén, Zalaegerszegtől mintegy 10 km-re helyezkedik el. Földrajzilag a Kemeneshát aljához, illetve a Zalai-dombság Göcsej tájegységéhez egyformán közel fekszik. A falu egyetlen hosszú utcája a dimbes-dombos táj egyik dombjának gerincét követi. A falu határai is a környező dombok és völgyek váltakozását mutatják. A község első említése 1305-ből való. A település története során nem volt jelentősebb kötődése nagy nemesi családokhoz, nagybirtokhoz, jellemzően kisnemesek lakták, kisebb megosztott földterületek voltak a meghatározóak. A lakosság összetétele vegyes: nemesek, félnemesek, zsellérek és jobbágyok. Kispáli község mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező település, a fő termelési forma mindig is a növénytermesztés és az állattenyésztés volt. A településszerkezet falusias jellegű, az ún. fésűs elrendezésű családi házas beépítés dominál. Az 1900-as évek elejéig a község nem rendelkezett sem saját templommal, sem pedig saját iskolával. A településen 1929-ben épült az Imaház, amely iskolaként is szolgált. Felújítására 1960-ban került sor.

2.2. A község helyzete napjainkban

A település alig néhány intézménnyel rendelkezik, így nincs Postahivatal, gyógyszertár, étterem, stb., ezek hiányában a lakosság Zalaegerszegre utazik ezen igényei kielégítése érdekében. Háziorvos, védőnő hetente egyszer, szerdánként jár ki a községbe,

1

egyébként

az

egészségügyi

szolgáltatást

http://kispali.hu/Bemutatkozás/tabid/98/language/hu-HU/Default.aspx

-3-

igénylő

állampolgárnak

Zalaegerszegre kell utaznia. Saját iskolája, óvodája nincs a községnek, a gyerekek Egervárra, illetve Zalaegerszegre járnak a közoktatási intézményekbe. Az aktív keresők nagy része az iparban és a mezőgazdaság különböző területein tevékenykedik, akik a helybeli munkalehetőség hiánya miatt nap, mint nap kénytelenek a közeli megyeszékhelyre ingázni. A közösségi élet színterének az 1928-ban épült egykori Steffler család tulajdonát képező kúria ad otthont. Az épületet 1993-ban újították fel. Kispáli lakóinak száma 260 fő, a lakóépületek száma kb. 110 db. Belterülete 72 ha, külterülete 385 ha. A közép és hosszú távú prognózisok kismértékű népességnövekedéssel számolnak, főleg a betelepedések folytán. A lakosság összetételét tekintve megfigyelhető az idősebbek számának növekedése. Az életkor szerinti összetételt vizsgálva sajnos megállapítható, hogy magas a 60 éven felüliek és kevés a születések száma. A község közműellátottsága teljesnek mondható. A település minden utcája vezetékes ivóvízzel, vezetékes gázzal ellátott. Az áramszolgáltatáson felül kiépített csillagpontos kábeltelevízió hálózat is van a községben. A szennyvízelvezetés rendszerének beruházása 2002 decemberében befejeződött, ezáltal a lakosság teljes közműhálózattal rendelkezik.

Az Önkormányzatnak szűkös anyagi helyzetére tekintettel, nem áll módjában a rendszeres és nagyszabású rendezvények szervezése és tartása. Ennek ellenére a lakosság igényeinek rendszeres felmérését követően minden évben megrendezésre kerül a májusfa állítás és kitáncolás rendezvény „sorozat”. Ezeken az alkalmakon összegyűlik a falu lakossága és zenés-táncos, játékos vetélkedővel színesített összejövetelt tartanak, amelyhez az anyagi fedezetet az Önkormányzat biztosítja. Hagyománnyá

vált

karácsony

előtt

a

falu

idősebb

nemzedékének

megajándékozása, egy szerény vendéglátással egybekötött táncos délután keretei között. A Művelődési ház ad otthont a minden évben kötelezően megrendezésre kerülő Lakossági Fórumnak is, ahol minden állampolgár személyesen teheti fel az általa megválasztott települési képviselőnek és polgármesternek a falu dolgaival kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit.

-4-

A megválasztott települési képviselők és polgármester azon fáradoznak, hogy az önkormányzat szűkös pénzügyi lehetőségei ellenére egyre több közösségi programot szervezhessen és tarthasson, amely lehetőséget teremtene a község lakóinak az összetartozásuk erősítésére, közösségi tudatuk fejlesztésére.

1. számú ábra Kispáli község látképe

Forrás: www.kispali.hu

-5-

3. Az államháztartási rendszer és az önkormányzatok kapcsolata

Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, költségvetési bevételeivel és kiadásaival önállóan gazdálkodik. Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.

3.1. Az államháztartás alrendszerei

Az államháztartás fogalmára vonatkozóan több meghatározás is adható: •

Az

államháztartás

a

társadalmi-gazdasági

életben

való

állami

közreműködés gazdálkodási-pénzügyi vetülete. •

A közhatalmi és közigazgatási szervek és a szervekhez tulajdonjogilag és irányítás szempontjából egyaránt kapcsolódó közintézmények pénzügyivagyoni-gazdálkodási rendszere.

•

Az államháztartás a központi kormányzat, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás

állami

feladatot

ellátó

és

finanszírozó

gazdálkodásának rendszere.

Az államháztartás alrendszereit négy csoportba tudjuk elkülöníteni: 1) Az egyik a központi kormányzat költségvetése, amely az államháztartás központi szintjét alkotja a tb és az állami elkülönített pénzalapok kivételével. 2) A második alrendszer az elkülönített állami pénzalap, amely az állam feladatait részben államháztartáson kívüli forrásból finanszírozza, és ezt a finanszírozást működésének jellege teszi szükségessé.

-6-

3) A helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok rendszere alkotja az államháztartás helyi szintjét. 4) A negyedik alrendszer a társadalombiztosítás, mely közös biztosítási és szolidaritási elvek alapján működik, és kockázatvállaláson alapul. Az új államháztartási törvény tervezete szerint az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítás alapjai a költségvetés központi alrendszerébe olvadnak, viszont másik alrendszerként megmarad az önkormányzati. 2 Mindezek ismeretében is a helyi önkormányzatok közé sorolható Kispáli Község Önkormányzata. Az

államháztartáson

belül

megkülönböztetünk

még

alapegységeket

–

költségvetési szervek, alapok, előirányzatok – melyek irányítási, szabályozási, tervezési és végrehajtási szempontból egységesen kezelendők. Az államháztartás rendszerét a költségvetési szervek alkotják. A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, törvény szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladatokat közérdekből,

alaptevékenységként,

haszonszerzési

cél

nélkül,

jogszabályban

meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, éves költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkodva végez. 3

3.2. A helyi önkormányzati rendszer bemutatása

Központi költségvetési szervet alapíthat az Országgyűlés, a Kormány, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője. A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat helyi önkormányzati, valamint helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervet alapíthat. Ezeken kívül még köztestületek alapíthatnak külön törvény alapján köztestületi költségvetési szervet. Az alapításra jogosultak együttesen is alapíthatnak költségvetési szervet. 4 Így Nagypáli Község Önkormányzata és Kispáli 2

http://www.origo.hu/itthon/20111126-matolcsy-gyorgy-benyujtotta-az-uj-allamhaztartasi-torvenyt.html 2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról 1. § 4 2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról 2. § 3

-7-

Község Önkormányzata is közösen alapította költségvetési szerveként Nagypáli Kispáli Községek Körjegyzőségét, amihez időközben csatlakozott Pethőhenye Község Önkormányzata is.

A költségvetési szerveket több szempont szerint is lehet csoportosítani. Alapítás szerint vannak a korábban is említett központi költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési szervei, az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési szervei, társadalombiztosítási költségvetési szervek és a köztestületi költségvetési szervek. A helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési szerveit a Polgármesteri (Főpolgármesteri) Hivatal, a Megyei Önkormányzati Hivatal, a Körjegyzőség, a közös képviselőtestület hivatala, valamint a felsoroltak alá tartozó költségvetési szervek alkotják. Alapítás szerinti bontásban ebbe a csoportba sorolható Nagypáli - Kispáli - Pethőhenye Községek Körjegyzősége.

Újabb csoportosítás a költségvetési szerv tevékenységének jellege szerint lehetséges. Ez alapján megkülönböztethetünk közhatalmi vagy közszolgáltató költségvetési szervet. 5 Nagypáli - Kispáli - Pethőhenye Községek Körjegyzősége e szempont szerint közhatalmi költségvetési szerv. Ide tartozik azon költségvetési szerv, amelyet jogszabály alaptevékenységként közhatalmi jogosítvánnyal ruház fel, vagy ilyen jogosítvány gyakorlására közjogi kötelezettséget állapít meg, illetve amelynek jogszabály alapján alaptevékenységként közhatalom gyakorlásában kell közreműködnie. Közhatalom

gyakorlásának

alkotmánybíráskodási, nemzetbiztonsági,

minősül

a

igazságszolgáltatási,

külügyi

igazgatási,

jogalkotási, ügyészi,

igazságügyi

jogszabály-előkészítési, védelmi,

rendvédelmi,

igazgatási,

közigazgatási

jogalkalmazói, hatósági és törvényességi ellenőrzési, számvevőszéki és kormányzati szintű belső ellenőrzési tevékenység gyakorlása, továbbá államháztartási forrás, illetve európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások elosztása. 6 A törvény szerint a közszolgáltató költségvetési szervek közé tartoznak a közintézmények, a közintézetek, a vállalkozó közintézetek és a közüzemek. A 5 6

2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról 3. § 2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról 15. §

-8-

közszolgáltató költségvetési szerv alaptevékenysége részben vagy kizárólag közhatalmi költségvetési szerv közfeladat-ellátását segítheti. A feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint – a szakmai feladatellátás önállósága mellett – a költségvetési szerv lehet önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő. 7 Eszerint Nagypáli - Kispáli - Pethőhenye Községek Körjegyzősége az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek közé sorolható be.

3.2.1. Az önkormányzat feladata és hatásköre

Az Országgyűlés elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait, ami lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeket. A helyi önkormányzatok a helyi közügyekben eljárva a közszolgáltatások széles körét biztosítják polgáraik számára. A helyi közügyek a lakosság részére nyújtott közszolgáltatásokhoz, a közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásához, továbbá az ezekhez szükséges feltételek biztosításához kapcsolódnak. A helyi önkormányzat önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

A helyi képviselő-testület: •

Önkormányzati

ügyekben

önállóan

igazgat,

döntése

kizárólag

törvényességi okból vizsgálható felül. •

Önkormányzati tulajdon tekintetében tulajdonosi jogokat gyakorol, bevételeivel

önállóan

gazdálkodik,

illetve

saját

felelősségére

vállalkozhat. •

Saját bevételre jogosult, valamint a feladatokkal arányban állami támogatásban részesül.

7

2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról 3. §

-9-

•

A törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét.

•

Önállóan alakítja ki szervezetét és működési rendjét.

•

Jelképeket alkothat, kitűntetéseket és elismerő címeket alapíthat.

•

Szabadon társulhat más helyi önkormányzattal.

A helyi önkormányzatok feladatainak és hatásköreinek 2 csoportja ismert: 1) Kötelezően ellátandó feladatok: Ehhez az önkormányzat saját bevételre és a feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül. Az Alkotmány erről az alapjogok között rendelkezik. 2) Önként vállalt feladatok: Fontos szabály ebben a körben, hogy csak az a feladat vállalható, amit a jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, továbbá nem veszélyezteti a kötelező feladatok és hatáskörök ellátását. 8

A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. Emellett véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. 9

A helyi önkormányzatok a helyi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő önkormányzati feladat- és hatásköröket vállalhatnak. Így például a nagyobb lakosságszámú és teljesítőképességű önkormányzatoknak több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg a törvény, ami kivételesen utalhat helyi közügyet más szervezet feladat- és hatáskörébe. A megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, viszont a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek. 10

8

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1. § 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 2. § 10 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 6. § 9

- 10 -

A települési önkormányzatok számára az önkormányzati törvény 11 által nevesített kötelezően ellátandó feladatok: •

Egészséges ivóvízellátás

•

Óvodai nevelés

•

Általános iskolai oktatás és nevelés

•

Egészségügyi és szociális alapellátás

•

Közvilágítás

•

Helyi közutak és köztemető fenntartása

•

Helyi közutakon, illetve önkormányzati tulajdonú tereken, parkokban és egyéb közterületeken való parkolás biztosítása

•

Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítása

A kötelező feladatokon túlmenően vannak még feladatai a települési önkormányzatoknak a helyi közszolgáltatások körében, de e feladatokban maguk határozzák meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon látják el. Mindez nagymértékben függ a lakosság igényeitől, illetve az anyagi lehetőségektől. A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja még a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét is, valamint együttműködik e közösségekkel.

Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, és e feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el. A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja, de az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. 12

11 12

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 8. § 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 9. §

- 11 -

3.2.2. Az önkormányzat szervezete és működési szabályai

Kispáli Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglalt kötelezettsége alapján működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában

határozta

meg

rendeleti

úton.

Az

önkormányzati

működés

alapdokumentumának számító SZMSZ általános rendelkezései által információt nyújt Kispáli község területi bemutatása során a község közigazgatási területéről, állandó lakosainak számáról.

Az

önkormányzattal

kapcsolatban

meghatározásra

kerül

a

hivatalos

megnevezése, székhelye és jelképei (címer, zászló, pecsét). Az önkormányzati jogokat a település lakossága által megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület útján gyakorolja. E jogok rögzítve vannak az SZMSZ-ben is, amiben így az önkormányzati törvényben szereplő jogok felsorolása, valamint azok adott helyzetben való alkalmazása szerepel.

Önkormányzati döntést hozhat a helyi önkormányzat: •

képviselő-testülete, annak felhatalmazására

•

állandó bizottsága

•

a polgármester

•

önkormányzati társulás

•

a helyi népszavazás 13

Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. /IV.30./ számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 10. § 13

- 12 -

Az

SZMSZ

rendelkezik

a

képviselő-testület

házszabályairól

is.

Az

önkormányzat feladatának és hatáskörének taglalása alapján a képviselő-testület 6 képviselőből áll, és azt a polgármester, távollétében pedig az alpolgármester képviseli. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban is 6 főből állt a képviselő-testület. A korábban említett kötelező önkormányzati feladatok kiegészülnek azzal, hogy Kispáli Község Önkormányzata köteles még gondoskodni: •

a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokról

•

a helyi közösségi szintér biztosításáról

•

a könyvtári szolgáltatás ellátásáról

•

Körjegyzőség működtetéséről is.

Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni. Fontos még, hogy a helyi közügy önálló megoldásának elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni kell a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. 14

A képviselő-testület működésével kapcsolatban a testület üléseiről és annak összehívásáról érdemes szót ejteni. Tehát a képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik és gyakorolja jogkörét. Üléseit a polgármester hívja össze szükség szerint, de a képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal ülésezik. 15 A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének napirendet is tartalmazó indítványára. 16

Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. /IV.30./ számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 12. § 15 Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. /IV.30./ számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 16. § 16 Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. /IV.30./ számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 20. § 14

- 13 -

A döntéshozatal során a képviselő-testület akkor lesz határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselőknek több mint a fele jelen van. 17 Határozathozatalkor az egyszerű többséggel hozott határozathoz a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. 18 Ehhez képest a minősített többség eléréséhez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges. 19

A

képviselő-testület

döntésekor

egyrészt

rendeletet

alkothat,

másrészt

határozatot hozhat. A képviselő-testület az önkormányzati rendeletalkotást végezheti a törvény végrehajtására, annak felhatalmazása alapján, illetve saját elhatározásából is. Határozatot főképpen az egyedi ügyekben, illetve a testület irányítása alá tartozó szervezetekre hozhat a képviselő-testület. Az önkormányzat e formákban hozott döntései révén tudja meghatározni a község életét.

A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának megszervezésére, valamint ellenőrzésére állandó, illetve ideiglenes bizottságokat hozhat létre. 20

Az állandó bizottság feladata elsősorban, hogy folyamatosan segítse a

képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét. 21 Indokolt esetben a testület az általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. 22 A bizottságok pontos feladatait, valamint szervezeti és működési rendjét az önkormányzati SZMSZ részletezi.

Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 33. § 18 Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 39. § 19 Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 40. § 20 Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 52. § 21 Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 53. § 22 Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 54. § 17

- 14 -

/IV.30./ számú rendelete az /IV.30./ számú rendelete az /IV.30./ számú rendelete az /IV.30./ számú rendelete az /IV.30./ számú rendelete az /IV.30./ számú rendelete az

A polgármester az önkormányzat vezetője és annak egész működéséért felelős. Részletes feladatait a képviselő-testület állapítja meg. Ezen feladatokat a Szervezeti és Működési Szabályzat pontonként is felsorolja. Kispáli község polgármestere a feladatait társadalmi megbízatásban látja el. 23 Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el a feladatát. Jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak. Az alpolgármester ugyancsak társadalmi megbízatásban látja el feladatait. 24

A kinevezett körjegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. A körjegyző vezeti a Körjegyzőséget, rendszeresen ügyfélfogadást tart, döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot, hatósági jogkört. Feladata továbbá, hogy évente beszámol a képviselő-testületnek a Körjegyzőség munkájáról, valamint az ügyintézés helyzetéről. 25 További feladatait részletesen is felsorolja az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata. A Körjegyzőség feladatkörébe tartozik az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása. A fenntartó képviselő-testület a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján határozza meg a Körjegyzőség belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét. 26

Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 60. § 24 Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 63. § 25 Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 64. § 26 Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 65. § 23

- 15 -

/IV.30./ számú rendelete az /IV.30./ számú rendelete az /IV.30./ számú rendelete az /IV.30./ számú rendelete az

4. Kispáli Község Önkormányzat költségvetése

A költségvetés fogalmát tekintve azt mondhatjuk, hogy egy olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap, amely érvényességi időtartama alatt a feladatok ellátásához jóváhagyott kiadásokat és teljesítendő bevételeket előirányzatként, illetve előirányzatteljesítésként tartalmazza. A költségvetés elkészítése során figyelemmel kell lenni az államháztartási törvény költségvetésre vonatkozó alapelveire, melyek a következők: •

pénzügyi egyensúly elősegítésének elve

•

közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtésének elve

•

teljeség elve

•

részletesség elve

•

valódiság elve

•

egységesség elve

•

áttekinthetőség elve

•

nyilvánosság elve

4.1. A költségvetés tervezésének előkészítő munkálatai

A költségvetés tervezésének kiindulópontja az önkormányzat gazdasági programja, ami szükséges ahhoz, hogy a képviselő-testület teljesíteni tudja a célkitűzéseit. Ez a program általában a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, tehát egy választási ciklusra vonatkozik, de lehet ezt meghaladó időszakra szóló is. A program érvényességi időtartamára tehát nincs kötelező előírás az önkormányzati törvényben.

- 16 -

Az önkormányzat döntésétől függ, hogy csak a kötelezően ellátandó feladatokra fókuszál vagy a települési feladatokat komplexen ítéli meg, azaz foglalkozik az önként vállalható feladatokkal is. A költségvetés tervezésének előkészítő munkálatai során fontos azonban, hogy az önkormányzat valamennyi feladata számbavételre kerüljön. Ennek megfelelően vizsgálni kell az eddigi feladatellátás színvonalát, megoldási módjait, továbbá az esetlegesen felmerült kritikákat is. Ebben a fázisban dönteni kell arról is, hogy az önként vállalt feladatok továbbra is ellátásra kerüljenek-e. A gazdasági programban történik tehát a település lakóit érintő célok megvalósításához szükséges feladatok meghatározása is. Mindehhez segítséget nyújthat a tervező-előkészítő munka során igénybe vehető eszközök közé tartozó széleskörű szakmai egyeztetés, értékelés és a gazdasági-pénzügyi elemző munka, ami különböző nyilvántartások alapján történik. Itt kell megvizsgálni a különböző feladatok ellátásával kapcsolatban a ráfordítások alakulását és igény szerint dönteni a feladatellátás színvonaláról, illetve önként vállalt feladat esetén az átadás lehetőségéről. A folyamatban lévő fejlesztések és felújítások esetében értékelni kell azok készültségi fokát, valamint a befejezésükhöz szükséges források nagyságát. Ennek függvényében pedig szükség lehet akár a megvalósítási ütem módosítására, de kritikusabb esetben a munkálatok leállítására is sor kerülhet. A fent leírtakat is összegezve megállapítható, hogy a gazdasági programban meghatározott célkitűzések, feladatok, fejlesztések megvalósítását a költségvetési lehetőségekkel összhangban és a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével kell biztosítania az önkormányzatnak. A gazdasági programot és a költségvetést összehasonlítva megállapítható, hogy előző legalább egy választási időszakra szóló stratégiai elemeket is tartalmazó terv, míg utóbbi egy évre vonatkozó terv. Ettől függetlenül azonban összhangban kell állniuk egymással ahhoz, hogy sikeresen végrehajthatóak legyenek.

- 17 -

4.2. A költségvetés tervezésének módszere

A költségvetés tervezése során több módszer is alkalmazható. Az egyik a gördülő tervezés, ahol a várható bevételek és kiadások előirányzatait a tervévre és az azt követő két évre is meg kell tervezni. Az intézményi vagy keretszerű tervezés célja a költségvetési előirányzatok intézményi szintű számszerűsítése. E bázisszemléletű módszer alkalmazása esetén a költségvetési javaslat két részre, az alap-előirányzatra és az előirányzati többletre osztható. Az alap-előirányzat a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának a szerkezeti változásokkal és a szintre hozásokkal módosított összege. Utóbbi a költségvetési évet megelőző, de nem teljes évben ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok bevételi és kiadási előirányzatainak éves szintű kiegészítését jelenti. Az előirányzat-többlet a költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, illetőleg az ellátás színvonalának tartására, mennyiségi és minőségi fejlesztésekre fordítható.

4.3. A költségvetés elkészítése

Az

önkormányzat

éves

költségvetését,

valamint

zárszámadását

külön

rendeletben állapítja meg. A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik. Az elsőben a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és önként vállalt feladatainak elemzése alapján koncepciót kell összeállítani. A második forduló során a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja a képviselő-testület. A rendeletalkotást követően pedig az önkormányzat és intézményei részletes költségvetésének elkészítése és jóváhagyása következik. A költségvetési évet követő 4 hónapon belül a polgármester rendelet-tervezetet terjeszt elő a zárszámadásról. 27


- 18 -

4.3.1. A költségvetési koncepció összeállítása

A gazdasági programot követően a költségvetési koncepcióban kerülnek rögzítésre a reálisan tervezhető feladatok, amelyek az önkormányzati és az elemi költségvetésben jelennek majd meg végleges formában. A költségvetési koncepció összeállításának keretében több feladatot is végre kell hajtani a gazdasági program figyelembevételével, és a tervezést általában az előző évre épülve érdemes megtenni. A tervezés során: •

Számításba kell venni a bevételi forrásokat, bővítési lehetőségeket.

•

Meg kell határozni a kiadási szükségleteket és azok gazdaságos, célszerű megoldásait.

•

Az igények és lehetőségek egyeztetésével kielégítési sorrendet kell felállítani.

•

Jelezni kell a lehetséges megoldások változatait. 28

A koncepció készítésénél tehát fontos figyelembe venni a központi információkat, a helyben képződő bevételeket, az önkormányzat kötelezettségeit, illetve a gazdasági program költségvetési évet érintő ütemét is. Át kell tekinteni a következő év szakmai programjait is. Feladat lehet még az újabb forráslehetőségek keresése is. Célszerű bemutatni mindezek mellett a vagyoni helyzet várható változásait. A működési költségvetés több évre vonatkozó tervezése során már a koncepcióban figyelembe veendők: •

Az év közben ˛˛belépő” feladatok éves szintre hozása.

•

A beruházások következő évre áthúzódó hatásai.

•

A fejlesztések működési többletkiadásai.


- 19 -

A koncepció készítésébe be kell vonni az önkormányzatok intézményeit is. Az államháztartási

törvénynek

megfelelően

Kispáli

Község

Önkormányzatának

költségvetési koncepcióját a körjegyző készíti el a pénzügyi tervező apparátusával, az ágazati irányítási feladatot pedig ellátók közreműködésével és a költségvetési szervekkel együttműködve látja el. Végül a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a költségvetési koncepciót, amit önkormányzati határozattal fogadnak el. Így a költségvetés elfogadásáért is elsődlegesen a polgármester a felelős. A koncepció szerkezeti felépítésére, valamint a képviselő-testületi határozat formájára és tartalmára vonatkozóan sincs konkrét jogszabályi előírás. A határozatnak a költségvetés további tervezőmunkájával kapcsolatosan kell meghatároznia a teendőket, illetve feladatokat, mint például: •

Prioritásokat és ágazati célkitűzéseket.

•

Intézményi alapellátást és működésben elérendő elsődlegességeket.

•

Ha nincs egyensúly a bevételek és a kiadások között, akkor javaslatok kidolgozására is szükség van a pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében.

4.3.2. A részletes költségvetési tervezet elkészítése

Az önkormányzat részletes költségvetési tervezetének elkészítésére vonatkozó előírások betartásával kell mind a bevételeket, mind a kiadásokat tervezni. Az önkormányzatokat érintő pénzügyi szabályozás forrásorientált jellegéből adódóan a költségvetés elkészítését célszerű a bevételek tervezésével kezdeni.

A források jellege szerint a bevételek két fő csoportba sorolhatók: 1) Központi költségvetési kapcsolatokból származó források 2) Saját (önkormányzati és intézményi) bevételek

- 20 -

Az első csoportba tartoznak: •

Az átengedett bevételek, melyek a tárgyévet megelőző 2. évben az illetékességi területen élő lakosok által bevallott és befizetett összeg meghatározott hányadát teszi ki. Ide tartozik a személyi jövedelemadó, a gépjárműadó, valamint a termőföld bérbeadásából származó adó.

•

A normatív állami hozzájárulások, melyek lehetnek a népességszámhoz kapcsolódóak, illetve feladatmutatóhoz kötött normatív hozzájárulások.

•

A központosított támogatások, melyek olyan sajátos önkormányzati feladatokhoz nyújthatóak, ahol más források nem állnak rendelkezésre. Ezek lehetnek működési feladatokhoz (például gyermek és ifjúsági feladatokhoz)

és

fejlesztési

feladatokhoz

(például

lakosság

közműfejlesztési támogatásához) kapcsolódóak. •

A címzett és céltámogatások, melyeket külön kell tervezni a folyamatban lévő és az induló beruházásokhoz. A címzett támogatásokról a Kormány javaslatára az Országgyűlés dönt, 200 millió Ft feletti beruházásokhoz adható és a támogatás mértéke 100 %-os is lehet. Ezzel szemben a céltámogatások saját források meglétét igényli és társadalmilag kiemelt beruházások támogatására szolgálnak.

•

Az

Egészségbiztosítási

Alaptól

átvett

pénzeszközök,

melynek

keretszámai a költségvetés tervezésénél még nem állnak rendelkezésre, így ezt az előző évi keretszámok alapján kell tervezni.

A második csoportba tartoznak: •

Helyi adók

•

Intézményi bevételek

•

Szabad pénzeszközök lekötéséből származó kamatbevételek

•

Bérleti díjak, lízingdíjak

•

Elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevételek

- 21 -

•

Beszedett illetékek

•

Műemlékvédelmi és környezetvédelmi bírságok meghatározott része

•

Vállalkozásból származó bevételek

A helyi adók tervezésénél figyelemmel kell lenni: •

A helyi adókról szóló törvény változásaira.

•

Az adóalanyok terhelhetőségére, főleg új adónem bevezetése esetén.

•

Az adófizetési morálra, amire a hátralékok elemzésével lehet következtetni.

•

A kedvezmények és mentességek alakulására.

•

A helyi adóellenőrzés hatékonyságára és eredményességére.

A helyi adóknak a mai rendszerét tekintve több fajtája is van: 1) Vagyoni típusú adók: építményadó, telekadó, stb. 2) Kommunális jellegű adók: magánszemélyek kommunális adója. Fontos megemlíteni, hogy 2011-től megszűnt a vállalkozók kommunális adója, továbbá idegenforgalmi adót az épület után nem lehet beszedni. 3) Helyi iparűzési adó A termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó tervezése tapasztalati adatokra épül.

Az intézményi bevételek tervezése során figyelembe kell venni: •

Az előző időszak(ok) tényadatait.

•

A költségvetési évet megelőző év várható teljesítési adatait.

E tervezési szakasz első lépéseként az intézmények tervezik meg a saját bevételeiket és ezek egyeztetése után kerülnek az előirányzatok kialakításra.

- 22 -

Az önkormányzati vagyon hozadékából, a vállalkozásokból származó bevételek (osztalékok, kamatok, bérleti díjak) tervezése ugyancsak tapasztalati adatokból történik, de figyelemmel kell lenni a gazdasági körülmények megváltozására is. Fontos az is, hogy az önkormányzat forgalomképes vagyonát miként kívánja hasznosítani.

Az illetékbevételek tervezése a fővárosi, megyei, megyei székhelyű megyei jogú városok, illetve a megyei jogú városok önkormányzatait érinti. Az egyes önkormányzatok közötti megosztást a költségvetési törvény szabályozza. A tervezésnél itt is az elmúlt évek tényszámait kell figyelembe venni. Az illetékek fajtái két csoportra bonthatók. A vagyonszerzési illeték lehet ingyenes vagy visszterhes. Utóbbi kategóriába tartozik az öröklési és ajándékozási illeték, de 2010.08.14-től egyenes ági rokonság esetén illetékmentessé vált az öröklés és ajándékozás. A másik csoportot az eljárási illetékek, azon belül is az államigazgatási és a bírósági eljárási illetékek alkotják.

A felhalmozási célú bevételek tervezése a helyi lehetőségek, valamint a tervezett fejlesztési célú feladatok forrásigényének számbavételével történik. A tervezés során fontos szempont lehet a realitásra való törekvés. Az átvett pénzeszközök tervezésekor az államháztartási körön kívüli bevételek kerülnek

számításba,

így

kiemelném,

hogy

e

bevételek

lehetőleg

konkrét

megállapodáson alapuljanak.

Valamennyi bevételi és kiadási szükséglet számbavétele után a hitelfelvételt kell megtervezni. Ennek során külön kell tervezni a fejlesztési és a működési célú hitelfelvételt. E külső finanszírozás a belső finanszírozással le nem fedett hiány finanszírozására szolgál. Ez többnyire értékpapír- és kötvénykibocsátással valósulhat meg. A működési célú hitelfelvétel tervezésénél vizsgálni kell, hogy az önkormányzat jogosult-e ÖNHIKI-s támogatásra, ami az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok számára tervezhető forrás-kiegészítő hitelként.

- 23 -

A fejlesztési célú hitelfelvételre akkor kerül sor, ha a tervezett felhalmozási célú kiadásokra nem nyújtanak fedezetet elsősorban a felhalmozási célú bevételek. Az önkormányzati törvény29 hitelfelvételt érintő szabályai közül fontos megemlíteni, hogy az önkormányzat által felvett hitel és kibocsátott kötvény fedezetéül nem szolgálhat: •

az önkormányzati törzsvagyon

•

a normatív állami hozzájárulás

•

az állami támogatás

•

a személyi jövedelemadó

•

az államháztartáson belülről működési célra átvett pénzeszközök.

A helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának (hitelfelvétel és járulékai, kötvénykibocsátás, garancia- és kezességvállalás, lízing) felső határa a korrigált saját folyó bevétel. Ez a rövid lejáratú kötelezettségek (tőke- és kamattörlesztés, lízingdíj) adott évre eső részével csökkentett saját folyó bevétel. A saját folyó

bevétel

részét

pedig

a

helyi

adók,

illetékbevételek,

kamatbevételek,

környezetvédelmi bírságok és az önkormányzat egyéb sajátos bevételei képezik.

A pénzmaradvány tervezésekor még nem állnak rendelkezésre pontos információk, illetve még nincs jóváhagyott pénzmaradvány. Ezért pénzmaradványként az önkormányzati szintű záró pénzkészlet összegét vagy a várható pénzmaradványt kell tervezni. Itt is célszerű különválasztani a működési célú és a fejlesztési célú pénzmaradványt. Viszont 2010-től a pénzmaradvány igénybe vétele nem a pénzmaradvány keletkezése szerint, hanem annak felhasználási célja szerint különül el működésre, illetve felhasználásra.

A bevételi oldallal szemben a kiadásokat is meg kell tervezni. Ebben fontos szerepük van az analitikus nyilvántartások adatai (pl. kötelezettségvállalásokról) felhasználásának.

29

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 88. §

- 24 -

A kiadások tervezése is többféle módszerrel történhet, így például: •

Bázison alapuló tervezés, ami a legelterjedtebb

•

Helyileg kialakított feladatnormákon alapuló tervezés

•

Feladatfinanszírozás

•

Ún. nullbázisú tervezés

Függetlenül a tervezési módszertől több szempontot is figyelembe kell venni a kiadástervezés során: •

A kötelezően ellátandó feladatok működési kiadási szükségletét mindenképpen biztosítani kell.

•

Az alapfeladatot ellátó intézményhálózat kiadási szükségletét ugyancsak biztosítani kell.

•

Biztosítani kell még a kötelezettségek teljesítését is.

•

A fejlesztési kiadások tervezésénél előnyben kell részesíteni a folyamatban lévő beruházásokat és felújításokat.

•

Fontos még a tervezési munkafolyamat rendjének kialakítási is, mely a jegyző feladata.

Az intézményi kiadások tervezésekor gondoskodni kell az önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézmények költségvetésének tervezéséről is. Így intézményi kiadásként kell megtervezni a Polgármesteri, Főpolgármesteri Hivatal, a Körjegyzőség és a Megyei Önkormányzati Hivatal költségvetését is. A közösen működtetett intézmények költségvetése a felügyeletet ellátó intézmény költségvetésében szerepel. A fennálló pénzügyi kötelezettségek előirányzása: •

Esedékes törlesztések és annak kamatai

•

Fennálló kölcsönök visszafizetési kötelezettsége

•

Korábban kibocsátott kötvények kamatai

- 25 -

A fejlesztési és felújítási kiadások előirányzatainak tervezése elsődlegesen a folyamatban lévő beruházásokat és felújításokat, és csak ez után másodlagosan érinti az újonnan kezdett beruházásokat és felújításokat. A következő tervezési fázisban történik meg a megtervezett bevételi és kiadási előirányzatok összevetése. Ennek során alakulhat ki az egyensúlyhiány, aminek újabb pótlólagos források feltárása (pl.: helyi adó, hitelfelvétel) vagy a kiadási előirányzatok csökkentése lehet a következménye. Fontos tehát megemlíteni, hogy a bevételek és a kiadások nem függetlenek egymástól.

4.3.3. A költségvetés testületi előterjesztése

Az éves költségvetés testületi előterjesztését az államháztartási törvény határozza meg. Az Áht. e része a tartalomra és szerkezetre vonatkozik, és tartalmazza a minimumkövetelményeket. Utóbbiak a képviselő-testület kérése által kiegészíthetőek.

A rendelettervezet kötelező tartalmi elemeit tekintve megállapítható, hogy: •

Az önkormányzat és intézményei költségvetését is tartalmazza. Ennek részletezése forrás nemenként történik. A működési és fenntartási kiadások tekintetében pedig meghatározott részletezettségben, azaz önálló és részben önálló költségvetési szervenként szerepel.

•

Intézményen belüli kiemelt előirányzatok is megjelennek. Ilyenek például a személyi jellegű kiadások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi jellegű kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, speciális juttatások és kiemelt felhalmozási kiadások.

•

A felújítási előirányzatok célonként, a felhalmozási kiadások pedig feladatonként kerülnek rögzítésre.

•

Az Önkormányzati Hivatal költségvetését feladatonként és tartalékokra elkülönítve tartalmazza. Itt a gördülő tervezéssel két évre előre be kell mutatni a több éves kiadási kihatással járó feladatok előirányzatát is.

- 26 -

•

A Kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, az éves létszámkeret, az előirányzat felhasználási ütemterv és az európai uniós források (projektek és a hozzá kapcsolódó kiadások és bevételek) bemutatását is tartalmaznia kell a rendelettervezetnek.

A költségvetési rendelet mellékletében elkülönítetten kell szerepeltetni a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen, együttesen és egyensúlyban kimutatva. A mellékletben be kell mutatni a következő két év előirányzatait is.

4.3.4. A költségvetési rendelet elfogadása

A költségvetés tárgyalása a képviselő-testületi ülésen, illetve közgyűlésen történik. Az első fordulóban a koncepció megvitatása és elfogadása történik meg. Majd ezt követően a már pontosított koncepció alapján kerül sor a költségvetési rendelet megalkotására. Az idáig vezető úton fontos határidőket kell betartani. A koncepciót a költségvetési évet megelőző év november 30-ig kell benyújtani, de választási évben ez a határidő december 15. A rendelettervezet benyújtása a költségvetési év február 15-ig kell, hogy megtörténjen. A benyújtás határidejétől számított 30 napon belül tájékoztatni kell a Kormányt is. A költségvetési évet követő 4 hónapon belül pedig a polgármester rendelet-tervezetet terjeszt elő a zárszámadásról.

A költségvetési évben azonban módosításra lehet szükség, amennyiben többletfeladatellátási kötelezettség alakul ki vagy a feladatellátás kiadásai meghaladják a bevételeket, például egy évközi áremelkedés (adóemelés) miatt. Fontos megjegyezni, hogy a költségvetési rendelet módosítása a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre, viszont az előirányzat-módosítást ezzel szemben át lehet ruházni. Ha van átruházott hatáskör, akkor az előirányzat-módosítás a bizottságok és a polgármester hatáskörében is megtörténhet, de ebben az esetben a testület felé erről be kell számolni.

- 27 -

Ekkor szabályozni kell, hogy milyen időközben és milyen formában történjen meg ez a beszámolás. A polgármester az átruházott hatáskörön kívül is hozhat intézkedéseket, így például egy elemi csapás esetén a következmények elhárítása érdekében. Erről azonban a következő testületi ülésen be kell számolnia. Előfordulhat az is, hogy a költségvetési rendeletmódosítás pótköltségvetéssel történik, ami pótköltségvetés-rendelettervezetet igényel. Ezt a jegyző készíti, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület munkáját különböző módosítási kötelezettségek is meghatározzák: •

Normatív hozzájárulások és támogatások módosítására akkor lehet szükség, ha az önkormányzat feladatot vagy intézményt ad át év közben.

•

Ha az önkormányzat lemond a normatív hozzájárulásokról és támogatásokról.

•

Ha az önkormányzat év közben lemond a cél- és címzett támogatásokról.

Végül fontos megjegyezni, hogy a helyi önkormányzat a saját vagy a felügyelete alá tartozó szervek költségvetését rendelettel módosíthatja, de ez a módosítás nem érintheti a Parlament kizárólagos hatáskörébe tartozó, illetve a Kormány előirányzatmódosítási hatáskörébe tartozó költségvetési rendeletet.

- 28 -

5. A költségvetés vizsgálata a 2006-2010. években

Az elemi költségvetés a központi, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatnak, a költségvetési szervnek, az elkülönített állami pénzalapnak a feladatait és tevékenységét összefoglalóan ismertető, a jóváhagyott teljesítendő költésvetési bevételeket és a teljesíthető költségvetési kiadásokat részletes jogcímenként és funkciónként tartalmazó költségvetés. Az elemi költségvetésben meg kell tervezni a foglalkoztatottak létszámát és összetételét, valamint a költségvetési feladatmutatókat is. Be kell mutatni továbbá a bevételi és kiadási előirányzatokat megalapozó számításokat is.

1. számú táblázat Adatok: ezer Ft-ban Tervezett költségvetési főösszeg 27 320 24 679 25 104 27 012 33 248

Évek 2006 2007 2008 2009 2010

Tényleges bevételek 26 540 21 251 21 032 19 312 25 670

Tényleges kiadások 20 421 20 820 22 040 19 635 24 465

Bevételek teljesítése 97% 86% 84% 71% 77%

Kiadások teljesítése 75% 84% 88% 73% 74%

Forrás: Saját szerkesztés, Kispáli Község Önkormányzat költségvetése alapján

A

költségvetés

nagyságának

alakulására

először

a

költségvetési

rendelettervezetek nyújtanak információt a költségvetési főösszegek révén. A következő diagramon azonban jól látható, hogy még az évközi előirányzat-változások ellenére is mind a befolyt bevételek, mind a teljesített kiadások az előirányzathoz képest elmaradnak a vizsgált időszakban. A tényleges bevételek folyamatos csökkenést mutatnak egészen 2009-ig, miközben az összes kiadás évről-évre emelkedik. Ennek az ellentétes mozgásnak köszönhetően a 2008-2009. évi költségvetésben a kiadások már meghaladták a bevételek szintjét még úgy is, hogy 2009-ben csökkentek a kiadások.

- 29 -

1. számú diagram Adatok: ezer Ft-ban

Tényleges bevételek és kiadások alakulása 40 000 Tervezett költségvetési főösszeg

Összeg

30 000 20 000

Tényleges bevételek

10 000 0

Tényleges kiadások 2006

2007

2008

2009

2010

Év


A tényleges bevételek és a kiadások tervezett főösszeghez mért teljesülését mutatja az alábbi grafikon. A két vonal egymáshoz való viszonyából megállapítható, hogy a 2006-os évet leszámítva közel azonos mértékben teljesültek a bevételek és a kiadások. Ebből következik, hogy a kiadások és a bevételek között nem alakult ki számottevő különbség az évek során. Kivételt képez ez alól a 2006., amikor a tervezett kiadások negyede nem teljesült, miközben a bevételek szinte teljes mértékben (97%) befolytak.

2. számú diagram

Bevételek és kiadások teljesítése Teljesítési mutató

120% 100% 80% 60%

Bevételek teljesítése

40%

Kiadások teljesítése

20% 0% 2006

2007

2008

2009

2010

Év


- 30 -

5.1 Bevételek összetétele

2. számú táblázat Adatok: ezer Ft-ban Bevételek éves bontásban Működési célú bevétel Felhalmozási célú bevétel Bevételek összesen Bevételek megoszlása Működési célú bevétel Felhalmozási célú bevétel Bevételek összesen

2006 24 070 2 470 26 540 2006 91% 9% 100%

2007 19 635 1 616 21 251 2007 92% 8% 100%

2008 21 032 0 21 032 2008 100% 0% 100%

2009 19 312 0 19 312 2009 100% 0% 100%

2010 19 936 5 734 25 670 2010 78% 22% 100%


A bevételeket feloszthatjuk egyrészt a felhasználási céljuk szerint, másrészt pedig tekinthetjük a forrásonkénti összetételüket. A követező oszlopdiagram jól szemlélteti, hogy a cél szerinti bontásban a felhalmozási célú bevételek összegének nagysága, valamint az összbevételhez viszonyított aránya is igen csekély mértékű (022%). A működési célú bevételek teszik ki tehát a befolyt bevételek meghatározó hányadát (78-100%).


Bevételek összetétele felhasználási cél szerint Összeg

30 000 20 000 Felhalmozási célú bevétel

10 000

Működési célú bevétel

0 2006

2007

2008

2009

2010

Év


- 31 -

A bevételek forrásonkénti összetételét tekintve négy csoportba sorolhatóak be, melyek az alábbiak: 1) Intézményi működési bevételek 2) Önkormányzatok sajátos működési bevételei 3) Támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök 4) Hitelek, pénzforgalom nélküli bevételek, kölcsönök

3. számú táblázat Adatok: ezer Ft-ban Bevételek éves bontásban Intézményi működési bevételek

2006

2007

2008

2009

2010

588

226

419

403

1 682

16 166

17 862

13 233

13 550

14 560

Támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök

4 055

2 922

6 203

5 373

5 131

Hitelek, pénzforgalom nélküli bevételek, kölcsönök Összesen

5 731 26 540

241 21 251

1 177 21 032

-14 19 312

4 297 25 670

Önkormányzatok sajátos működési bevételei


E bevételek összegszerű alakulását mutatja az a következő diagram. Már ezen is jól látszik, hogy a bevételek döntő részét az önkormányzatok sajátos működési bevételei adják, míg az intézményi működési bevételek csak kis mértékben jelennek meg a vizsgált időszakban.

- 32 -


Bevételek alakulása Összeg

30 000

Intézményi működési bevételek

20 000

Hitelek, pénzforgalom nélküli bevételek, kölcsönök

10 000 0 2006 2007 2008 2009

Támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök 2010

Év



Az 5. és 6. számú diagram segítségével megvizsgálható a fenti bevételek évenkénti megoszlása, illetve arányos változása az egyes évek alatt. Ezt szemlélteti a fentihez hasonló oszlopdiagram annyi különbséggel, hogy itt a bevételek számszerű összege helyett azok összbevételhez viszonyított százalékos aránya mutatkozik meg.

5. számú diagram

Bevételek arányos változása Arány

100%


50%


0% 2006 2007 2008

2009


Év



A támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök arányát tekintve az látszik, hogy kisebb eltérésekkel ugyan, de közel azonos mértékű (14-29%) az egyes években. Mindez igaz az intézményi működési bevételekre is, mivel ezek aránya is alig változik

- 33 -

(2-7%) az évek során. Ebből következően megállapítható az is, hogy a hitelek, pénzforgalom nélküli bevételek, kölcsönök aránya leginkább az összbevétel több mint felét (57-84%) meghaladó bevételi forrástól, tehát az önkormányzatok sajátos működési bevételeitől függően változik.

6. számú diagram

Bevételek megoszlása 100%


Arány

80% 60%

Támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök

40% 20%


0% 2006

2007

2008

2009

2010

Év



Az utóbb megállapítást igazolja az előbbi grafikon is, amelyen az említett bevételeket jelző vonalak egymás irányába mozdulnak a vizsgált időszak elején és végén is. 2008-ban volt legnagyobb a támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök aránya (29%) és összege is, így ez némileg kisebb mértékű változást jelentett a hitelek, pénzforgalom nélküli bevételek, kölcsönök értékében.

5.1.1. Intézményi működési bevételek

Ennek a sornak a tervezésénél a költségvetési szerv alapító okiratában és költségvetési alapokmányában meghatározott feladatainak ellátása során elérhető bevételei kerülnek számításba. Ezt figyelembe véve a következő bevételek tartoznak ide:

- 34 -

•

Alaptevékenység bevételei: ilyenek például az intézményi díjak, alkalmazottak térítése, díjbevételek, egyéb alaptevékenységi bevételek.

•

Alaptevékenységgel összefüggő bevételek: az alaptevékenység során létrehozott áru- és készletértékesítés, illetve az alaptevékenység körében végzett szolgáltatás ellenértéke.

•

Intézmények egyéb sajátos bevételei: helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának

díja,

lízingdíj,

szellemi és

anyagi

infrastruktúra

magáncélú igénybevételének térítése, kötbér, bírság, egyéb kártérítés, bánatpénz. •

Általános forgalmi adóbevételek, visszatérülések: a kiszámlázott termékek, szolgáltatások, értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak áfája és a működési, felhalmozási kiadásokhoz kapcsolódó áfavisszatérülések.

•

Vállalkozási bevételek: az áruk értékesítéséből és a szolgáltatások nyújtásából.

•

Kamatbevételek:

ezek

az

államháztartáson

kívülről

és

az

államháztartáson belülről a költségvetési szerv pénzügyi eszközeiből származnak.

A 6. számú vonaldiagramon látható, hogy Kispáli Község Önkormányzatának e bevételei jelennek meg összességében a legkisebb mértékben az összes bevételt tekintve. Az évek során alig változik az e soron lévő összeg, aminek oka, hogy a fent felsorolt bevételek ellentétes irányú változásai nagyrészt kiegyenlítik egymást. Azonban meg kell említeni, hogy 2010-ben látható egy jelentősebb összegű növekedés. Ez az emelkedés a korábbi évek (2006-2009.) átlagához mérten több mint négyszeres, ami egyértelműen a bérleti díj bevételek (terembérlet), kiszámlázott termékek és szolgáltatások általános forgalmi adójának és a kamatbevételek növekedéséből származik, továbbá hozzájárult ehhez az áru- és készletértékesítés, illetve szolgáltatás megjelenése is.

- 35 -

5.1.2. Önkormányzatok sajátos működési bevételei

E soron kell szerepeltetni az illetékek, helyi adók, átengedett központi adók bevételei mellett a talajterhelési díjból, a pótlékokból és bírságokból származó bevételeket, illetve itt jelennek meg az egyéb sajátos bevételek, a címzett és céltámogatások is. A pótlékok, bírságok a helyi adóbevételekhez, gépjárműadó bevételekhez kapcsolódó különféle szankciókból keletkező bevételeket tartalmazza. A helyi adók között az építményadó, a telekadó, a kommunális adó, az idegenforgalmi adó és az iparűzési adó jelenhet meg. Kispáli Község Önkormányzata összbevételének több mint felét a fenti bevételek adják. A talajterhelési díj, az egyéb sajátos bevételek, valamint a pótlékok és bírságok együttes összege sem éri el az évi 150 ezer Ft-ot a vizsgált időszakban. A helyi adók címén a magánszemélyek kommunális adójából származik bevétele az Önkormányzatnak. Összegét tekintve folyamatos növekedés figyelhető meg, a 2006-ban befolyt 643 ezer Ft-os bevétel 2010-re csaknem megkétszereződött. A jelentős nagyságú átengedett központi adók egy része a gépjárműadóból származik, a másik részét pedig a személyi jövedelemadó bevétele alkotja. Az előbbi értéke 3 és 4 millió Ft között mozog a vizsgált években, és a 2008-ban bekövetkező bevételcsökkenést leszámítva folyamatosan növekszik.


Átengedett központi adók alakulása

Összeg

15 000 10 000 SZJA bevétel

5 000 0

Gépjárműadó 2006

2007

2008

2009

2010

Év


- 36 -

Az előbbi diagramon is jól látható, hogy a 2008. évben a gépjárműadó mellett a személyi jövedelemadó bevételében is ugrásszerű zuhanás következett be. Ennek egyik oka, hogy 2008-tól a normatív hozzájárulásként megjelenő átengedett SZJA címén már nem jelenik meg bevétel, holott az előtte lévő években e soron közel 5 millió Ft-os bevétel teljesült. Fontos még hozzátenni ehhez, hogy évről évre kisebb az önkormányzatoknak visszaosztott személyi jövedelemadó-rész. 1990-ben még az SZJA 100 százalékát átengedték az önkormányzati szférának, 1995-ben már csak 29 százalék volt a helyben maradó és 35 százalék a teljes átengedett rész. Ez utóbbi tétel 1998 óta 40 százalék, ám a helyi és a normatívan visszaosztott rész aránya több alkalommal is változott. Jelenleg a befizetett szja 8 százaléka marad helyben és ez 2007 óta van így. 30

4. számú táblázat Átengedett központi adók megoszlása SZJA bevétel Gépjárműadó Összesen

2006 81% 19% 100%

2007 78% 22% 100%

2008 74% 26% 100%

2009 72% 28% 100%

2010 70% 30% 100%


Mindezek után megállapítható a fenti táblázat és a következő diagram segítségével, hogy az átengedett központi adókon belül a személyi jövedelemadó aránya évről évre egyre kisebb részt képvisel, míg a gépjárműadó részaránya folyamatosan nő. Ennek következtében az egymáshoz viszonyított arányok a kezdeti 81-19%-ról 70-30%ra változtak.

30

http://zalaihirlap.hu/kozelet/20110224_kevesebb_adoforint

- 37 -

8. számú diagram

Átengedett központi adók megoszlása 100%

Arány

80% 60% 40%

Gépjárműadó

20%

SZJA bevétel

0% 2006

2007

2008

2009

2010

Év


5.1.3. Támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök

Ezen a soron kell megtervezni a működési és felhalmozási kiadások finanszírozására a felügyeleti szervtől, illetve a központi költségvetésből kapott támogatásokat. A költségvetési szervek működési és fejlesztési célra pénzeszközöket vehetnek át az államháztartáson belülről és államháztartáson kívüli gazdasági szereplőktől. Ezek alapján itt jelennek meg a központi költségvetésből kapott támogatások, támogatásértékű működési és felhalmozási bevételek, valamint a működési és felhalmozási célú pénzeszköz-átvételek. E bevételek alakulását figyelve az látszik, hogy 2008-ra történik egy meghatározó mértékű emelkedés, amit kisebb csökkenés követ. Ez leginkább a központi költségvetésből kapott támogatások összegének változásával magyarázható.

- 38 -


Összeg

Támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0


2007

2008

2009

2010

Év


E támogatások végső összege a normatív állami hozzájárulás, központosított előirányzatok, egyes szociális feladatokhoz tartozó kiegészítő támogatások és egyéb központi támogatások együttes összegéből adódik. A legnagyobb változás a normatív hozzájárulásban tapasztalható, ugyanis 2008-ban a korábbi átengedett SZJA mértékét megközelítő nagyságú növekedés következik be e soron. A további bevételeket szemügyre véve többnyire 100 ezer Ft-os nagyságrendű tételek szerepelnek az egyes években. Ide sorolhatóak például a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása vagy a Zala Megyei Önkormányzattól kapott támogatások sportrendezvényre, virágosításra. Viszont jelentősebb összeg (1,6 millió Ft) jelenik meg 2006-ban és 2007-ben felhalmozási célú pénzeszköz átvétel címén ÁHT-n kívüli forrásból. Ez a bevétel szennyvíz érdekeltségi hozzájárulás címen teljesült. Ezen kívül 800 ezer Ft támogatásértékű felhalmozási bevétel teljesült a játszótér építéséhez kapott támogatásból 2006-ban. 2007-ben viszont a támogatásértékű működési bevétel során jelennek meg nagyobb számok, mint például a mozgókönyvtári normatíva 573, illetve a LEADER támogatás 323 ezer Ft-os értékben. Előbbi még 2008-ban is megjelenik 780 ezer Ft-os bevétellel. 2009-ből érdemes kiemelni, hogy az egyes szociális feladatokhoz tartozó kiegészítő támogatás címén 360 ezer Ft bevétel teljesült, míg korábban ez az összeg nem érte el a 100 ezer Ft-ot. Ennek oka, hogy a fenti összeg a rendelkezésre

- 39 -

állási támogatás 80%-os visszaigényléséből, valamint az Önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás 95%-os visszaigényléséből tevődik össze. Ezzel szemben 2010ben utóbbi már nem érvényesül. Ebben az évben viszont újra teljesült a felhalmozási célú pénzeszköz átvétel címén ÁHT-n kívüli forrásból 734 ezer Ft bevétel, amely a szennyvízcsatorna II. ütem önrészének visszautalása.

5.1.4. Pénzforgalom nélküli bevételek, kölcsönök

Ezeket a bevételeket csak az államháztartás azon szervezetei tervezhetik, amelyek számára jogszabályok nem tiltják ezeket a pénzügyi tranzakciókat. Itt kell megtervezni az államháztartáson kívülről felvett rövid és hosszú lejáratú hiteleket, valamint az államháztartáson belülről felvett, jellemzően likviditási hiteleket. Meg kell tervezni továbbá a működési és fejlesztési célra államháztartáson kívülről és belülről visszatérülő támogatási kölcsönöket is. Ezen a soron jelennek meg többnyire a pénzforgalom nélküli bevételek (pénzmaradvány), a korábban nyújtott kölcsönök visszatérülése, továbbá a kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek. A vizsgált időszak első és utolsó évében látható jelentős összeg a fenti címen. Így 2006-ban közel 5,4 millió Ft került felhasználásra az előző évi pénzmaradványból, míg 2010-ben 5 millió Ft értékpapír lett értékesítve.

- 40 -

5.1.5. A bevételi előirányzatok és teljesítésük alakulása

5. számú táblázat Bevételek teljesítése éves bontásban

2006

2007

2008

2009

2010


98%

39%

88%

82%

100%

Helyi önkormányzatok egyéb sajátos bevételei

99%

100%

96%

103%

102%

78%

100%

100%

100%

100%

149%

100%

100%

22%

55%

Hitelek, értékpapírok, pénzforgalom nélküli bevételek, kölcsönök, kiegyenlítő bevételek

95%

7%

25%

Működési bevételek összesen

97%

85%

84%

71%

89%

Felhalmozási célú bevételek összesen Összesen

96% 97%

97% 86%

84%

71%

53% 77%

Önkormányzati költségvetési támogatás Támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök

-

-


A működési bevételek teljesítése minden évben 70% fölötti és viszonylag egyenletesen alakul. Ezzel szemben a felhalmozási célú bevételek kezdetben még 9697%-os teljesítést mutatnak, de ezt követően két évig nincsen ilyen irányú bevétele az Önkormányzatnak. 2010-ben a módosított előirányzatban 734 ezer Ft összegű támogatásértékű beruházási bevétel, illetve 5-5 millió Ft értékű értékpapír értékesítés és előző évi pénzmaradvány igénybevétele szerepel, de utóbbira nem került sor, így ebben az évben a pénzügyi teljesítés 53%-os lett.

- 41 -

10. számú diagram

Bevételek teljesítése Teljesítési mutató

120% 100% Működési bevételek összesen

80% 60%

Felhalmozási célú bevételek összesen

40% 20%

Összesen

0% 2006

2007

2008

2009

2010

Év


A fenti vonaldiagramon is jól látszik, hogy Kispáli Község Önkormányzat összes bevételének teljesítése a működési bevételek teljesítésének megfelelően alakul, így e két vonal szinte végig fedésben áll egymással. Ennek oka egyrészt, hogy a felhalmozási bevételek összbevételhez viszonyított aránya kicsi (0-22%), így 2007-ben és 2008-ban nem voltak ilyen bevételei az Önkormányzatnak. Másrészt pedig az első két évben ezek a bevételek csaknem teljes mértékben (96-97%) teljesültek az előirányzathoz képest. Ennek

megfelelően

még

a

működési

bevételek

teljesülését

érdemes

megvizsgálni részletesebben. A korábbi táblázat és az alábbi grafikon segítségével megállapítható, hogy a helyi önkormányzatok egyéb sajátos bevételeinek teljesítése minden évben 100% körül mozog, az esetleges alul- és felülteljesítés általában a gépjárműadóból befolyt bevétel változásával magyarázható. Mindez döntő befolyással bír a működési bevételek és azon keresztül az összbevétel teljesítési mutatójára is, mivel e bevételek teszik ki a működési bevételek legnagyobb részét (57-84%) az egyes években.

- 42 -

11. számú diagram

Teljesítési mutató

Működési bevételek teljesítése 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2006

2007

2008

2009

2010

Év Intézményi működési bevételek Helyi önkormányzatok egyéb sajátos bevételei Önkormányzati költségvetési támogatás Támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök Hitelek, értékpapírok, pénzforgalom nélküli bevételek, kölcsönök, kiegyenlítő bevételek


Hasonlóan alakul a jóval kisebb, de még meghatározó összeget képviselő önkormányzati költségvetési támogatás is. Annak ellenére, hogy a többi bevétel teljesítése nagyobb ingadozásokat mutat az évek során, tehát nehezebben tervezhetőek, mégis csak kisebb arányban befolyásolják az összes bevétel teljesítésének mértékét. Ennek oka, hogy e bevételek összege rendszerint nem jelentős, így csak kisebb mértékű befolyással bírnak az összes bevétel teljesítésére vonatkozóan.

- 43 -

5.2. Kiadások összetétele

6. számú táblázat Adatok: ezer Ft-ban Kiadások éves bontásban Működési jellegű kiadások Felújítási, felhalmozási célú kiadás Kiadások összesen Kiadások megoszlása Működési jellegű kiadások Felújítási, felhalmozási célú kiadás Kiadások összesen

2006 13 102 7 319 20 421 2006 64% 36% 100%

2007 16 797 4 023 20 820 2007 81% 19% 100%

2008 21 060 980 22 040 2008 96% 4% 100%

2009 12 811 6 824 19 635 2009 65% 35% 100%

2010 18 077 6 388 24 465 2010 74% 26% 100%


Az elemi költségvetésben valamennyi jóváhagyott felhasználható kiadást meg kell tervezni. Ezek a megtervezett kiadások viszont nem felhasználási kötelezettséget, hanem felhasználási jogosultságot jelentenek. A kiadások felhasználási cél szerint lehetnek működési jellegű, illetve felújítási, felhalmozási célú kiadások. Előbbi összegét és arányát tekintve észrevehető, hogy 2008-ban érte el a csúcspontját, amikor a felhalmozási kiadások rendkívüli mértékben visszaestek. Viszont az ezt követő évre jelentősnek mondható, közel 40%-kal csökkentek a működési kiadások, miközben a felújítási és felhalmozási kiadások a korábbi évekre jellemző nagyságrendűre álltak vissza. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált időszakban a kiadások meghatározó hányadát (64-96%) a működési jellegű kiadások adják, míg a felhalmozási célú kiadások a 2009-es évet leszámítva hasonló mértékben jelennek meg az összes kiadáshoz képest.

- 44 -


Kiadások összetétele felhasználási cél szerint Összeg

30 000 20 000

Felújítási, felhalmozási célú kiadás

10 000

Működési jellegű kiadások

0 2006

2007

2008

2009

2010

Év


5.2.1. Működési kiadások

A működési kiadásokat 6 csoportba lehet sorolni, és a csoportokon belül további részletezésekre lehet szükség a pontos kiadási számok meghatározásához: 1) Személyi jellegű kiadások E csoporton belül külön kell kezelni a rendszeres, a nem rendszeres, valamint a külső személyi juttatásokat. 2) Munkaadókat terhelő járulékok Itt rendszerint a társadalombiztosítási és munkaadói járulék mellett az egészségügyi hozzájárulást és a munkaadókat terhelő egyéb járulékokat kell megtervezni. 3) Dologi és egyéb folyó kiadások Ezen belül a dologi jellegű kiadásokat és az egyéb folyó kiadásokat kell elkülöníteni egymástól. 4) Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás Ebben a csoportban az önkormányzat által nyújtott különféle támogatások tételenkénti felsorolása szerepel.

- 45 -

5) Pénzforgalom nélküli kiadások 6) Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások

7. számú táblázat Adatok: ezer Ft-ban Működési kiadások éves bontásban Személyi jellegű kiadások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás Pénzforgalom nélküli kiadások Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások Összesen

2006 3 078 834 4 812 7 073 0 -2 695 13 102

2007 2 819 751 4 396 7 817 0 1 014 16 797

2008 3 546 915 4 117 7 875 0 4 607 21 060

2009 3 756 878 5 037 8 492 0 -5 352 12 811

2010 4 028 1 038 6 263 6 662 0 86 18 077


A felsorolt működési kiadások évenkénti alakulását mutatja a fenti táblázat, illetve szemlélteti a következő diagram. Ezek segítségével megállapítható, hogy minden évben a pénzeszköz átadás, egyéb támogatás soron jelenik meg a legnagyobb összeg. A vizsgált időszakot nézve az Önkormányzatnak nincsenek pénzforgalom nélküli kiadásai. A függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások értéke folyamatos változást mutat. Mivel a többi bevételnél általában egyenletes emelkedés figyelhető meg, így elmondható, hogy az összes működési kiadás ingadozását ez utóbbi tétel okozza. Érdemes egy kicsit részletesebben elemezni a dologi kiadások és a támogatások alakulását. Utóbbi egészen 2009-ig emelkedő tendenciát mutat, azonban 2010-re az előző évi összeghez képest több mint 20%-kal csökkent, amivel még a 2006. évi összeget is alulmúlta. Az egyes támogatási tételeket vizsgálva meg kell még említeni, hogy a legnagyobb részt a Körjegyzőség finanszírozásához nyújtott támogatás teszi ki. Ennek aránya az utolsó évet leszámítva meghaladja a 60%-ot, az összege 2008-ig növekszik, ezt követően pedig csökkenés figyelhető meg benne. Ennek oka, hogy Pethőhenye csatlakozásával a finanszírozás mértéke már több település között oszlott meg. Ezen kívül még az általános iskola, illetve az óvoda finanszírozása, valamint a társadalom- és szociálpolitikai juttatások folyósítása ölel fel nagyobb összeget, együttesen 2 millió Ft-ot évente.

- 46 -


Működési kiadások alakulása 10 000

Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás

8 000

Összeg

6 000 4 000

Dologi és egyéb folyó kiadások

2 000

Személyi jellegű kiadások

0 -2 000

2006

2007

2008

2009

2010

-4 000

Pénzforgalom nélküli kiadások

-6 000 -8 000

Munkaadókat terhelő járulékok

Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások

Év


A dologi kiadásokat a következő csoportokba kell sorolni és e csoportosításnak megfelelően kell az előirányzatokat tervezni, illetve a kiadásokat elszámolni: 1) Készletbeszerzés 2) Kommunikációs szolgáltatások 3) Szolgáltatási kiadások 4) Vásárolt közszolgáltatások 5) Működési célú általános forgalmi adó 6) Kiküldetés, reprezentáció, reklám kiadások 7) Szellemi tevékenység teljesítéséhez kapcsolódó kifizetés 8) Egyéb dologi kiadások

- 47 -

8. számú táblázat Adatok: ezer Ft-ban Dologi és egyéb folyó kiadások Dologi jellegű kiadások Egyéb folyó kiadások Összesen Dologi és egyéb folyó kiadások Dologi jellegű kiadások Egyéb folyó kiadások Összesen

2006 4 293 519 4 812 2006 89% 11% 100%

2007 4 115 281 4 396 2007 94% 6% 100%

2008 4 081 36 4 117 2008 99% 1% 100%

2009 4 893 144 5 037 2009 97% 3% 100%

2010 6 151 112 6 263 2010 98% 2% 100%


Az egyéb folyó kiadások a központi költségvetést megillető különféle befizetéseket, az általános forgalmi adón kívüli adók, díjak befizetéseit és a kamatkiadásokat foglalják magukba. A fenti táblázat és az alábbi diagram alapján megállapítható, hogy e kiadások döntő része (89-99%) a dologi jellegű kiadásokból áll, az egyéb folyó kiadások aránya csak 2006-ban haladja meg a 10%-ot.

14. számú diagram

Dologi és egyéb folyó kiadások 100% 90% 80% 2006

Egyéb folyó kiadások Dologi jellegű kiadások 2007

2008

2009

2010


A dologi és egyéb folyó kiadások 2008-ig tartó csökkenését az utolsó két évre jelentősebb összegű (1 millió Ft-os) évenkénti növekedés váltja. A vizsgált években megfigyelhető a szolgáltatási kiadások (szállítás, gázenergia, villamos energia, víz és csatornadíjak, karbantartási szolgáltatások) folyamatos emelkedése, de ezt az első

- 48 -

években még ellensúlyozni tudta a készletbeszerzés, illetve az egyéb folyó kiadások együttes csökkenése. A 2009-2010. évre viszont az előbb említett kiadások is megemelkedtek, így a dologi és egyéb folyó kiadások növekedése látható.

5.2.2. Felhalmozási kiadások

A felhalmozási kiadások között kell megtervezni a tárgyi eszközök felújítási, beruházási kiadásait, valamint a pénzügyi befektetésekhez kapcsolódó kiadásokat és a kapcsolódó áfa befizetéseket. Ez alapján két csoportra bonthatóak ezek a kiadások: 1) Felújítás: ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek felújítása és a kapcsolódó előzetesen felszámított áfa. 2) Intézményi beruházások: immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzése tartozik ide.

A felújítás a hosszabb időszakonként ismétlődő és ezért vagy más ok miatt a tárgyi eszköz bruttó értékéhez mérten számottevő ráfordítást igénylő – a folyamatos működést előmozdító karbantartás, kisjavítás körébe nem tartozó – állagmegóvási tevékenység. A számviteli törvény a tárgyi eszközök értékét növelő ráfordításnak minősíti az élettartam növelését, az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának (kapacitásának, pontosságának) helyreállítását célzó felújítást. A felújítási kiadások előzetesen felszámított általános forgalmi adóját külön tételként kell a felújítási kiadások között kimutatni. A felhalmozási kiadások 2006-ban voltak a legnagyobbak, amikor meghaladták a 7 millió Ft-os összeget. Ebben az évben több meghatározó számú felújítást is végrehajtott az Önkormányzat. Így megtörtént a szennyvízberuházás kölcsönének törlesztése, illetve a játszótér létesítése közel 1,5 millió Ft-ért. Sor került még az önkormányzati lakás tetőfelújítására és az orvosi rendelő felújítására is 1-1 millió Ft összegben. 2007-ben az egyéb felhalmozási kiadások jelentek meg nagyobb mértékben. Ennek

megfelelően

ismét

a

szennyvíz-beruházási

- 49 -

kölcsön

törlesztése

és

a

szennyvízcsatorna-hálózat kiadásai meghaladták a 2 millió Ft-ot. Az előző évben elmaradt fűnyíró vásárlása ebben az évben megtörtént. 2008-ban csak kisebb felújítások valósultak meg 1 millió Ft értékben, pedig az előirányzatok még közel 7 millió Ft-os összeget mutattak. Hasonlóan alakult a 2009-es év is annyi különbséggel, hogy ebben az esztendőben egy nem tervezett 5,1 millió Ft értékű befektetési jegy vásárlásával teljesítette az előirányzatot az Önkormányzat. 2010ben ismét megjelentek a nagyobb összegű felújítások, így 2,6 millió Ft értékben sor került az imaház belső felújítására. Ebben az évben megtörtént még a művelődési ház felújítása 1,5 millió Ft-os, valamint a faluház tetőfelújítása közel 1 millió Ft-os kiadással.

5.2.3. A kiadási előirányzatok és teljesítésük alakulása

9. számú táblázat Kiadások teljesítése éves bontásban

2006

2007

2008

2009

2010


94%

99%

100%

97%

100%

93%

100%

100%

92%

100%

95%

95%

102%

100%

119%

99%

99%

100%

100%

91%

73%

93%

116%

62%

75%

kiadások összesen

79%

61%

14%

105%

82%

Összesen

75%

84%

88%

73%

74%

Munkaadókat terhelő járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás Működési kiadások összesen Felhalmozási célú


- 50 -

Az alábbi vonaldiagramon jól látható, hogy mind a működési, mind a felhalmozási célú kiadások teljesítése erős ingadozást mutat az egymást követő években. Viszont e kiadások teljesítési mutatóját tekintve ellentétes irányba mozognak. Ha az működési kiadás mutatója nő, akkor a felhalmozási célú kiadás mutatója csökken és fordítva. Ennek köszönhető, hogy az összes kiadás viszonylag egyenletes (73-88%) teljesítést mutat, és egyik évben sem éri el a 100%-ot.

15. számú diagram

Teljesítési mutató

Kiadások teljesítése 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0%

Működési kiadások összesen Felhalmozási célú kiadások összesen Összesen 2006

2007

2008

2009

2010

Év

Forrás: Saját szerkesztés, Kispáli Község Önkormányzat költségvetése alapján A működési kiadásokat részletesebben vizsgálva az látszik, hogy az egyes kiadások egyenletesen és csaknem mindig 100% körül realizálódnak. Egyedül a dologi és egyéb folyó kiadások 2010. évi túlteljesítése válik külön. Mivel az Önkormányzatnak pénzforgalom nélküli kiadásai nincsenek a vizsgált időszakban, így az előbbiekből az következik, hogy a működési kiadások teljesítésbeli ingadozását a függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások eltérő irányú változásai okozzák.

- 51 -

16. számú diagram

Működési kiadások teljesítése Teljesítési mutató

140% 120%


100% 80%

Munkaadókat terhelő járulékok

60% 40%

Dologi és egyéb folyó kiadások

20% 0% 2006

2007

2008

2009

2010

Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás

Év


5.3. Bevételek és kiadások megoszlása A korábbiakban már bemutatásra került mind a bevételek, mind a kiadások összetétele, valamint az egyes bevételi források és kiadási tételek megoszlása az összes bevételhez és összes kiadáshoz képest. Az eddigi elemzést követően azonban érdemes összevetni egymással a bevételeket és a kiadásokat feladatonkénti, illetve célonkénti bontásban.

5.3.1. Feladatonkénti bontásban Az Önkormányzatot érintő összes bevétel és összes kiadás feladatonkénti alakulása arról ad tájékoztatást, hogy az ellátott feladatokat érintően milyen összegű bevételek

realizálódtak,

és

hogy

ezen

feladatok

ellátása

milyen

mértékű

költségkihatással járt. Az egyes szakfeladatok között találhatóak olyanok, melyekkel kapcsolatban vagy csak bevétel, vagy csak kiadás, illetve mindkettő egyszerre jelenik meg. Utóbbi esetén megfigyelhető, hogy a bevételek szinte mindig kisebb összegben teljesülnek, mint a feladat ellátásához szükséges kiadások. Ez alól egyedül a saját vagy bérelt ingatlanok hasznosítása képez kivételt.

- 52 -

10. számú táblázat Adatok: ezer Ft-ban Szakfeladatok Bevételek Kiadások Kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások Összes bevétel Összes kiadás

2006 26 313 23 116

2007 21 162 19 806

2008 19 968 17 433

2009 19 454 24 987

2010 26 459 24 379

227

89

1 064

-142

-789

-2 695 26 540 20 421

1 014 21 251 20 820

4 607 21 032 22 040

-5 352 19 312 19 635

86 25 670 24 465


Az Önkormányzatnak csak bevétele származik az Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások feladatra nem tervezhető elszámolásaiból, valamint 2010ben a finanszírozási műveletekből, ami egy 5 millió Ft-os értékpapír értékesítéséből származik. Csak kiadás realizálódik a közvilágítás, a háziorvosi szolgálat, a rendszeres szociális pénzbeli ellátások, az eseti pénzbeli szociális ellátások, valamint a közművelődési tevékenységek és támogatásuk kapcsán.

- 53 -


Bevételek és kiadások alakulása feladatonként 30 000 25 000

Bevételek

Összeg

20 000 15 000

Kiadások

10 000 5 000

Kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek

0 -5 000

2006

2007

2008

-10 000

2009

2010

Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások

Év


A fenti diagramon látható, hogy a bevételek egészen 2009-ig csökkennek, míg a kiadások ettől az évtől már növekednek. A bevétel visszaesése leginkább az Önkormányzatok

többcélú

kistérségi

társulásának

igazgatási

tevékenységével

összefüggésben álló befolyó bevétel csökkenésének tudható be. Ugyanennek a szakfeladatnak a kiadásában ugrásszerű emelkedés tapasztalható 2009-ben, aminek a hatására a kiadások meg is haladták a bevételek összegét.

5.3.2. Cél szerinti bontásban

A bevételeket és kiadásokat felhasználási cél szerinti bontásban szemlélteti az alábbi diagram. Ennek segítségével megállapítható, hogy a működési célú bevételek a 2008-as évet kivéve minden évben meghaladják a működési jellegű kiadásokat. Ezzel szemben a felhalmozási célú bevételek a vizsgált években rendre alulmúlják a felújítási, felhalmozási célú kiadásokat. Egyedül 2010-ben látható a felhalmozási célú bevételekben olyan mértékű növekedés, hogy meg tudta közelíteni a felhalmozási célú kiadásokat.

- 54 -


Összeg

Bevételek és kiadások alakulása felhasználási cél szerint 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0

Működési célú bevétel Működési jellegű kiadások Felhalmozási célú bevétel 2006

2007

2008

2009

2010

Év

Felújítási, felhalmozási célú kiadás


5.4. Vagyoni, pénzügyi helyzet vizsgálata különböző mutatókkal

A vagyoni és pénzügyi helyzet vizsgálatához különböző mutatók kiszámítása szükséges. Majd a kiszámított mutatók értékéből és azok változásaiból különböző következtetések vonhatók le, így ezek segítségével jellemezhető az Önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetének évenkénti alakulása.

5.4.1. Vagyoni helyzet elemzése

A vagyoni helyzet elemzéséhez a tőkeerősségre, a befektetett eszközök arányára és tőkefedezetére, a költségvetési tartalékok arányára, illetve az eladósodottság fokára, azaz a kötelezettségek arányára vonatkozó számítások elvégzésére volt szükség.

- 55 -

11. számú táblázat Adatok: ezer Ft-ban Vagyoni helyzet alakulása Befektetett eszközök Saját tőke Költségvetési tartalékok Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek Eszközök, Források összesen Befektetett eszközök aránya Költségvetési tartalékok aránya Tőkeerősség

2006 191 973 192 817 3 197 0 889 196 917 97,49% 1,62% 97,92%

2007 190 658 190 922 4 553 7 985 196 460 97,05% 2,32% 97,18%

2008 188 366 188 721 7 088 7 2 049 197 858 95,20% 3,58% 95,38%

2009 191 667 192 321 1 555 3 1 903 195 779 97,90% 0,79% 98,23%

2010 189 949 193 262 3 635 16 1 127 198 024 95,92% 1,84% 97,60%

Eladósodottság foka (Kötelezettségek aránya) 0,45% 0,50% 1,04% 0,97% 0,57% Befektetett eszközök tőkefedezete 100,44% 100,14% 100,19% 100,34% 101,74% Forrás: Saját szerkesztés, Kispáli Község Önkormányzat költségvetése alapján

A befektetett eszközök arányára vonatkozó mutató a hosszabb távú előrejelzések megalapozásában hasznos, tehát a mutató az egy éven túli tartós befektetések százalékos arányát mutatja az összes eszközhöz viszonyítva. E mutató értéke mindegyik évben 95% felett van, ami kedvezőnek mondható, mert 100% közelében alakul. A költségvetési tartalékok az önkormányzati költségvetési szervek esetében a pénzmaradványból

képezhetők.

Költségvetési

tartalékként

kell

kimutatni

az

önkormányzati költségvetési szervek pénzmaradványát, amely az alaptevékenység – aktív és passzív pénzügyi elszámolások pénzforgalma nélküli – ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek, valamint a ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásainak a különbözete. Ezek alapján megállapítható, hogy 2008-ig kedvezően alakult a költségvetési tartalékok aránya, de a következő évre 2,79%-pontos visszaesés következett be. Ezt követően 2010-re újbóli növekedés figyelhető meg e mutatóban, ami a pénzmaradvány 2 millió Ft-ot meghaladó növekedésének köszönhető.

- 56 -

A tőkeerősség a saját tőke összes forráshoz viszonyított arányát mutatja. A vizsgált években ez 95% felett alakult, ami kedvezőnek mondható, mert az eszközöket ilyen arányban az Önkormányzat saját tőkéje finanszírozta. Az eladósodottság foka a kötelezettségek összes forráshoz viszonyított arányát fejezi ki. A mutató tehát arról nyújt információt, hogy az összes forráson belül az idegen források milyen arányt képviselnek. A vizsgált egység megítélése általában annál kedvezőbb, minél kisebb a mutató értéke. Ez alapján a mutató 0,45 és 1,04% közötti alakulása ugyancsak pozitív, amit tovább javít az a tényező is, hogy az Önkormányzatnak nem voltak hosszú lejáratú kötelezettségei a vizsgált időszakban. E tőkeszerkezeti mutatók alapján megállapítható, hogy Kispáli Község Önkormányzatának tőkeszerkezete kedvezőnek minősíthető. A befektetett eszközök tőkefedezete a saját tőke befektetett eszközökhöz viszonyított arányát mutatja meg. A mutató minden évben 100% felett van, ami azt jelenti, hogy a saját tőke teljes mértékben finanszírozza a befektetett eszközöket. Az első és az utolsó vizsgált év között 1,3%-pontos javulás figyelhető meg a fedezeti mutatóban. Ez két okra vezethető vissza, egyrészt a saját tőke növekedésére, másrészt pedig a befektetett eszközök csökkenésére. Érdemes még megjegyezni a fentiek után, hogy a saját tőke a befektetett eszközök fedezetén túl finanszírozza a forgóeszközök egy kis részét is. A fenti számításokból arra lehet következtetni, hogy az Önkormányzat óvatos, konzervatív finanszírozási elvet követ, vagyis nem nyúl merészen a hitel-, illetve kölcsönfelvételhez.

A hitelfedezeti mutatóval kifejezhető, hogy a követelések milyen mértékben fedezik

a

rövid

lejáratú

(éven

belüli) kötelezettségek

összegét.

Mivel

az

Önkormányzatnak a követelésekhez képest csak elenyésző nagyságú rövid lejáratú kötelezettségei vannak, így a mutató kiszámítása nélkül is megállapítható, hogy a követelések minden évben nagy arányban fedezni tudják a rövid lejáratú kötelezettségeket.

- 57 -

5.4.2. Pénzügyi helyzet elemzése

A pénzügyi helyzet elemzéséhez leginkább az adósságállomány arányának és a likviditási mutató kiszámítása szükséges. Előbbi a hosszú távú, míg utóbbi a rövid távú pénzügyi helyzet vizsgálatát teszi lehetővé. Mivel Kispáli Község Önkormányzatának egyik évben sem volt hosszú lejáratú kötelezettsége 2006 és 2010 között, így megállapítható, hogy adósságállománya nem volt, így annak aránya is nulla. Az Önkormányzat tehát hosszú távon nincs eladósodva, a finanszírozáshoz a saját tőke és a rövid lejáratú kötelezettségek állnak rendelkezésére. A likviditási mutató az összes forgóeszköz rövid lejáratú kötelezettségekhez viszonyított értékét fejezi ki. Mivel a rövid lejáratú kötelezettségek és a forgóeszközök értéke között nagyságrendbeli különbség van, így a számítások részletezése nélkül is látszik, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek fedezete is biztosított a vizsgált időpontokra vonatkozóan. Ezek alapján az Önkormányzat likviditása, fizetőképessége pozitívan értékelhető.

- 58 -

6. Összefoglalás

Kezdeti feltevésem, valamint az önkormányzatok többségére jellemző megállapítások részben beigazolódtak Kispáli Község Önkormányzatának vizsgálata során. Megállapítható tehát, hogy az Önkormányzat bevételei folyamatosan csökkentek egészen 2009-ig, miközben az összes kiadást tekintve emelkedés figyelhető meg a vizsgált időszakban. Ennek az ellentétes mozgásnak a következménye az lett, hogy a 2008-2009. évi kiadások már meghaladták a bevételek szintjét még úgy is, hogy 2009ben a kiadások egyszeri csökkenést mutattak a vizsgált időszakot nézve. Mindezek ellenére Kispáli Község Önkormányzatának nem keletkezett adóssága az elmúlt években. Figyelembe véve, hogy az önkormányzatok adósságállományának folyamatos növekedése tapasztalható az utóbbi időben, így mindenképpen nagy érdemnek számít, hogy az Önkormányzatnak nincsen adósságállománya.

A bevételek részletes vizsgálatából kiderült, hogy az Önkormányzat működési bevételeinek és mivel a felhalmozási célú bevételek aránya kicsi, így az összes bevételeinek döntő részét is a személyi jövedelemadóból, gépjárműadóból, illetve költségvetési támogatásokból befolyt bevételek adták. A növekvő önkormányzati kiadásokhoz szükséges a bevételek növelésének elérése is, lehetőleg hitel felvétele nélkül. Mivel a költségvetési támogatások növekedésére nem lehet számítani, és a hitelfelvétel a későbbiekben újabb költségeket vonz magával, így az Önkormányzat számára csak a helyi adókból befolyó bevételek, esetleg az intézményi működési bevételek növelése jöhet szóba. Előbbit leginkább a lakosságszám növelésével tudná elérni az Önkormányzat. Az

új

önkormányzati

törvény

valószínűleg

lehetővé

teszi

majd

az

önkormányzatok számra újabb helyi adók kivetését. Ez viszont kockázatokat rejt magában az önkormányzatok számára, mivel az új adók kivetését vagy a meglévők emelését már nem biztos, hogy el tudja viselni a lakosság. Tehát fontos szempont ebben az esetben az állampolgárok terhelhetősége is, amit mindenképpen figyelembe kell venni a helyi adók alkalmazása során.

- 59 -

A kiadások részletes elemzésével megállapítottam, hogy az összes kiadás meghatározó hányadát az Önkormányzat által nyújtott támogatások, a dologi és egyéb folyó kiadások, valamint a vizsgált évektől függően a felújítási, felhalmozási célú kiadásai teszik ki. A költségvetési egyensúly fenntartásához azonban szükségessé válhat a bevételek növelése mellett a kiadások csökkentése is. Ezt az Önkormányzat leginkább az előbb említett tételek visszafogásával teheti meg. Mivel a dologi kiadások legnagyobb részét a szolgáltatási kiadások (szállítás, gázenergia, villamos energia, víz és csatornadíjak, karbantartási szolgáltatások) teszik ki, és ezek folyamatos emelkedésére az Önkormányzat általában nincsen jelentős befolyással, így a dologi kiadások csökkentése is nehéz feladat. Egy másik lehetőség az Önkormányzat által nyújtott támogatások visszavágása. A 2010-es évben e támogatások jelentősen vissza is estek a dologi kiadások emelkedése mellett. Így ebben az évben a két kiadási tétel összege megközelítette egymást, de együttvéve mégis csökkentek e kiadások az előző évekhez viszonyítva. Meg kell említeni még azt is, hogy a különböző felújítások végrehajtása is jelentős költségekkel jár, így ezek megvalósításához szükség lehet különböző pályázati támogatásokra is.

Kispáli Község Önkormányzatának vagyoni és pénzügyi helyzetének elemzése során a számszaki eredmények szinte minden mutató tekintetében pozitívan alakultak. Bár a költségvetési tartalékok arányában a 2009-re egy 2,79%-pontos visszaesés következett be, de az ezt követő évre újbóli növekedés következett be a mutató alakulásában, ami a pénzmaradvány jelentősebb növekedésének tudható be. A befektetett eszközök arányát és tőkefedezetét vizsgáló mutató mellett a tőkeszerkezeti mutatók számítása is pozitív eredményt hozott. A pénzügyi helyzetet érintően fontos újra kiemelni, hogy az Önkormányzatnak nincsen adósságállománya, valamint a likviditási mutató segítségével megállapított fizetőképessége is pozitívan értékelhető. Összességében tehát elmondható, hogy Kispáli Község Önkormányzatának gazdálkodása megfelelő, a pénzügyi és vagyoni helyzete pedig kedvezőnek minősíthető.

- 60 -

7. Felhasznált irodalom/Irodalomjegyzék

Szakirodalom: •

Dr. Csanádi Ágnes – Dr. Tóth József: Az önkormányzatok pénzügyei (Perfekt kiadó 2002.)

•

Koháriné Dr. Papp Edit: Államháztartási ismeretek (Perfekt kiadó 2002.)

•

Szamkó Józsefné: Útmutató a költségvetési szervek gazdálkodási, pénzügyi és számviteli szabályainak gyakorlati alkalmazásához (Metodika Kft. 2006.)

Internetes források: •

http://kispali.hu/Bemutatkozás/tabid/98/language/hu-HU/Default.aspx, letöltve: 2011.12.02.

•

http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/2010_evi_intezmenyi_koltsegvetesek _es_beszamolok, letöltve: 2011.12.02.

•

http://www.kormany.hu/hu

•

http://www.origo.hu/itthon/20111126-matolcsy-gyorgy-benyujtotta-az-ujallamhaztartasi-torvenyt.html, letöltve: 2011.12.02.

•

http://zalaihirlap.hu/kozelet/20110224_kevesebb_adoforint, letöltve: 2011.12.02.

Jogszabályok, rendeletek: •

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról

•

1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról

•

2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról

•

Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. /IV.30./ számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

•

Kispáli Község Önkormányzatának 9/1992.(IX.28.) számú rendelete az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal gazdálkodás egyes szabályairól

- 61 -

8. Mellékletek

•

1. számú melléklet: Az önkormányzat 2006-2010. évi bevételei és kiadásai feladatonként

•

2. számú melléklet: A működési és fejlesztési célú bevételek és kiadások 20062010. évi alakulását külön bemutató mérleg

•

3. számú melléklet: KIMUTATÁS - Az Önkormányzat 2006-2010. évi vagyonáról

- 62 -

1. számú melléklet

Az önkormányzat 2006.évi bevételei és kiadásai feladatonként

ezer Ft-ban__ s.sz. Szakfeladat Bevétel Kiadás _______________________________________________________________________________ I. Kiadások és bevételek feladatonként 1./ 853288 Egyéb szociális és gyermekjóléti szolg. 68 2./ 701015 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása 113 1.929 3./ 751153 Önkormányzatok többc.kt. igazgatási tevékenysége 5.810 8.870 4./ 751845 Város és községgazdálkodási feladatok 840 3.253 5./ 751867 Köztemető fenntartási feladatok 50 248 6./ 751878 Közvilágítási feladatok 648 7./ 851219 Háziorvosi szolgálat 1.093 8./ 853144 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátások 68 9./ 853246 Szociális étkeztetés 332 510 10./ 853311 Rendszeres szoc.pénzbeli ellátások 195 11./ 853344 Eseti pénzbeli szociális ellátások 342 12/ 902113 Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység 73 520 13./ 921815 Művelődési házak, központok tevékenysége 16 775 14./ 923127 Közművelődési, könyvtári tevékenység 309 15./ 751966 Önkormányzatok többc.kt.feladatra nem tervezhető elszámolásai 17.369 16./ 853355 Eseti pénzbeli gyermekvédelmi ellátás 25 229 17./ 801214 Nappali ált.műv. megalapozó isk.oktatás 1.257 18./ 901116 Szennyvízelvezetés és kezelés 1.651 2.802 19./ 642024 Kábeltelevíziós rendszer működtetése, fenntartása 34 ________________________________________________________________________________ ÖSSZESEN: 26.313 23.116 ________________________________________________________________________________ Kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások

M I N D Ö S S Z E S E N:

227 - 2.695

26.540

20.421

1. számú melléklet Az önkormányzat 2007.évi bevételei és kiadásai feladatonként e Ft-ban_ s.sz.

Szakfeladat

Bevétel

Kiadás

________________________________________________________________________________ I. Kiadások és bevételek feladatonként 1./ 2./ 3./ 4./ 5./ 6./ 7./ 8./ 9./ 10./ 11./ 12./ 13./ 14./ 15./ 16./

751153 Önk. többc.kist.társ. igazgatási tevékenysége 853255 Szociális étkeztetés 701015 Saját vagy bérelt ingatlanok hasznosítása 751867 Köztemető fenntartási feladatok 751966 Önk. többc.kist.társ.feladatra nem tervezhető elszámolásai 751845 Város- és községgazdálkodási szolgáltatás 751878 Közvilágítási feladatok 851219 Háziorvosi szolgálat 853311 Rendszeres szoc. pénzbeli ellátások 853344 Eseti pénzbeli szociális ellátások 902113 Települési hulladékok kezelése, ártalmatlanítása 923815 Művelődési házak, központok tevékenysége 923127 Közművelődési, könyvtári tevékenység 901116 Szennyvízelvezetés és kezelés 801214 Napp.ált.műv.meal.isk.okt. 853355 Eseti pénzbeli gyermekvédelmi ellátások

ÖSSZESEN:

II az I. pontból: Kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások

217 51 110 10

8604 67 74 120

18231

-

-

3008 573 33 121 285

354 573 1616 -

693 790 778 2713 1669 278

21162

19806

89 1014

M I N D Ö S S Z E S E N: 21251 20820 ___________________________________________________________________________

1. számú melléklet Az önkormányzat 2008.évi bevételei és kiadásai feladatonként e Ft-ban_ s.sz.

Szakfeladat

Bevétel

Kiadás

________________________________________________________________________________ I. Kiadások és bevételek feladatonként 1./ 2./ 3./ 4./ 5./ 6./ 7./ 8./ 9./ 10./ 11./ 12./ 13./ 14./ 15./ 16./

751153 Önk. többc.kist.társ. igazgatási tevékenysége 853255 Szociális étkeztetés 701015 Saját vagy bérelt ingatlanok hasznosítása 751867 Köztemető fenntartási feladatok 751966 Önk. többc.kist.társ.feladatra nem tervezhető elszámolásai 751845 Város- és községgazdálkodási szolgáltatás 751878 Közvilágítási feladatok 851219 Háziorvosi szolgálat 853311 Rendszeres szoc. pénzbeli ellátások 853344 Eseti pénzbeli szociális ellátások 902113 Települési hulladékok kezelése, ártalmatlanítása 923815 Művelődési házak, központok tevékenysége 923127 Közművelődési, könyvtári tevékenység 901116 Szennyvízelvezetés és kezelés 801214 Napp.ált.műv.meal.isk.okt. 853355 Eseti pénzbeli gyermekvédelmi ellátások

ÖSSZESEN:


217 51 110 10

8604 67 74 120

18231

-

-

3008 573 33 121 285

354 573 1616 -

693 790 778 2713 1669 278

21162

19806

89 1014

M I N D Ö S S Z E S E N: 21251 20820 ___________________________________________________________________________

1. számú melléklet

Az önkormányzat 2009.évi bevételei és kiadásai feladatonként ezer Ft-ban

s. sz.

Szakfeladat

Bevétel

Kiadás

I. Kiadások és bevételek feladatonként 1./ 2./ 3./ 4./ 5./ 6./ 7./ 8./ 9./ 10./ 11./ 12./ 13./ 14./ 15./ 16./ 17./ 18./ 19./

751153 Önk. többc.kist.társ. igazgatási tevékenysége 853255 Szociális étkeztetés 701015 Saját vagy bérelt ingatlanok hasznosítása 751867 Köztemető fenntartási feladatok 751966 Önk. többc.kist.társ.feladatra nem tervezhető elszámolásai 751845 Város- és községgazdálkodási szolgáltatás 751878 Közvilágítási feladatok 851219 Háziorvosi szolgálat 853311 Rendszeres szoc. pénzbeli ellátások 853344 Eseti pénzbeli szociális ellátások 902113 Települési hulladékok kezelése, ártalmatlanítása 921815 Művelődési házak, központok tevékenysége 923127 Közművelődési, könyvtári tevékenység 901116 Szennyvízelvezetés és kezelés 801214 Napp.ált.műv.meal.isk.okt. 853355 Eseti pénzbeli gyermekvédelmi ellátások 751922 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 853322 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátások 853333 Munkanélküli ellátások

ÖSSZESEN:



236 54 56

14 602 40 33 149

18 756

-

165 20 -

3 369 719 85 190

47 120 -

830 1 219 199 990 2 150 238

-

117 23 34

19 454

24 987

-142 -

-5 352

19 312

19 635

___________________________________________________________________________

1. számú melléklet Az önkormányzat 2010. évi bevételei és kiadásai feladatonként ezer Ft-ban

s. sz.

Szakfeladat

Bevétel

Kiadás

I. Kiadások és bevételek feladatonként 1./ 370000-1 2./ 381103-1 3./ 682001-1 4./ 682002-1 5./ 841126-1 6./ 841402-1 7./ 841403-1 8./ 841901-9 9./ 841906-9

Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

734

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Közvilágítás Város-, és községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi Társulások elszámolásai Finanszírozási műveletek

267

1 457

466

8 895

1 316 2

786 403

5 000 146 1 873 118 116

15./ 882122-1 Átmeneti segély 16./ 882125-1 Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása

42

ÖSSZESEN: Kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek

30 40 47 249 2 682 619

3 101

13

44

26 459 -789

24 379

Kiegyenlítő, függő átfutó, kiadások


42 294

Közgyógyellátás

19./ 889921-1 Szociális étkeztetés Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások 20./900400-1 szervezése Könyvtári szolgáltatások 21./ 910123-1 - mozgókönyvtári feladatok 22./ 910501-1 Közművelődési tevékenységek, és támogatásuk Közművelődési intézmények, közösségi 23./ 910502-1 színterek működtetése 24./ 960302-1 Köztemető fenntartás és működtetés

116 148

17./882129-1 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások 18./ 882202

2 572

18 799

10./843044-1 Gyógyító megelőző ellátások finanszírozása Általános iskolai tanulók nappali rendszerű 11./ 852011-1 nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) 12./ 882111-1 Rendszeres szociális segély 13./ 882117-1 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás

421

86 25 670

24 465

2. számú melléklet A működési és fejlesztési célú bevételek és kiadások 2006.évi alakulását külön bemutató mérleg

_________ Megnevezés

ezer Ft-ban___

Előirányzat összege Eredeti Módosított

Teljesítés Pü.teljesítés mutatója %________

I. Működési bevételek és kiadások____________________________________________________ 1./ Intézményi működési bevételek - intézményi ell.díjak - alaptevékenység körében végzett szolg. ellenértéke - egyéb bevételek - kamatbevételek 2./ Helyi önkormányzatok egyéb sajátos bevételei, - kommunális adó - SZJA - gépjárműadó - Egyéb sajátos bevétel - Talajterhelési díj - Pótlékok,bírságok 3./ Önkorm. költségvetési tám. - normatív állami támogatás - központosított előirányzatok - egyéb szoc. feladatok kiegészítő tám. - CÉDE támogatás 4./ Támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök - támogatásértékű működési bevétel - működési célra átvett pénzeszköz ÁHT-on kívül - Kiegészítések, visszatérülések

905 624

601 360

588 386

151 30 100

151 40 50

109 50 43

13.203 620 7.863 2.200 2.500 20 -

16.290 640 12.565 2.976 67 5 37

16.166 643 12.486 2.976 19 5 37

99

5.421 -

1.533 324 268

1.203 324 243

78

-

541 400

236 400

85

248

382

85

248

174

-

-

8 200

.

98

149

-2_________ Megnevezés

ezer Ft-ban___


5./ Hitelek, értékpapírok, pénzforgalom nélküli bevételek, kölcsönök, kiegyenlítő bevételek 6.032 - működési célú előző évi pénzmaradvány igénybevétele 5.917 - korábban nyújtott kölcsönök visszatérülése 115 - függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek -


6.063

5.731

5.917

5.358

146 -

146 227

95

Működési célú bevételek összesen: 25.646 24.735 24.070 97 _______________________________________________________________________________ 1./ Személyi juttatások 3.261 3.261 3.078 94 2./ Munkaadókat terhelő járulékok 895 895 834 93 3./ Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások 5.044 5.044 4.812 95 4./ Működési célú pe.átadás, egyéb támogatás 7.783 7.126 7.073 99 5./ Pénzforgalom nélküli kiadások (általános tartalék) 929 1.691 5./ Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások -2695 _______________________________________________________________________________ Működési célú kiadások összesen: 17.912 18.017 13.102 73 _______________________________________________________________________________ II. Felhalmozási célú bevételek és kiadások ________________________________________________________________________________ Felhalmozási célú pe. átvétel ÁHT-on kivüli forrásból 1.785 1.785 1.670 Támogatásértékű felhalmozási bevétel: 268 800 800 _______________________________________________________________________________

-

3–

_________ Megnevezés Felhalmozási célú bevételek összesen:

ezer Ft-ban___


2.053

- Önkormányzati lakás tetőfelújítás 1.022 - Út és vízhálózat felújítása 600 - Játszótér létesítése 1.485 - Imaház belső felújítás (elektromos áram) 687 - Orvosi rendelő felújítása 900 - Pályázat ravatalozó akadálymentesítésre - Szennyvízber. kölcsöntörlesztés 1.785 - ISPA projekt Zalabér 359 - KÖZVIL részvények vásárlása 180 - Lakásépítési kölcsön folyósítása lakosságnak 300 - Közmű visszatérítés lakosságnak 268 - Iskola felújításhoz 44 - Szennyvízcsatorna hálózat bővítés 882 - Szivattyú felújítás 825 - Temető bővítés 150 - Tűzcsap csere 200 - Fűnyíró vásárlás 100


2.585

2.470

1.022 400 1.540

1.022 1.456

687 1.036 200 1.785 180

687 1.036 1.749 188

300 268 44 566 825 150 200 100

300 271 44 566 -

96

_________________________________________________________________________________ Felhalmozási célú kiadás összesen: 9.787 9.303 7.319 79 ________________________________________________________________________________ ÖNKORMÁNYZAT BEVÉTELEI ÖSSZESEN: 27.699 27.320 26.540 97 ________________________________________________________________________________ ÖNKORMÁNYZAT KIADÁSAI ÖSSZESEN:

27.699

27.320

20 421

75



ezer Ft-ban_____


Teljesítés

Pü.teljesítés mutatója %

I. Működési bevételek és kiadások 1./ Intézményi működési bevételek - Hatósági jogkörhöz köthető működési bevétel - egyéb saját bevétel - kamatbevételek 2./ Helyi önkormányzatok egyéb sajátos bevételei, - kommunális adó - SZJA - gépjárműadó - Talajterhelési díj - Pótlékok,bírságok 3./ Önkorm. költségvetési tám. - normatív állami támogatás - központosított előirányzatok - egyéb szoc. feladatok kiegészítő tám. - egyéb központi támogatás 4./ Támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök - támogatásértékű működési bevétel

363

577

226

263 100

2 555 20

2 208 16

17460 780 13700 2975 5 -

17785 780 13190 3700 20 95

17862 866 13190 3695 16 95

100

604 79 250

369 282

369 282

100

275 -

66 21

66 21

358

937

937

358

937

937

3347

241

5./ Hitelek, értékpapírok, pénzforgalom nélküli bevételek, kölcsönök, kiegyenlítő bevételek 3616 - működési célú előző évi pénzmaradvány igénybevétele 3466 - korábban nyújtott kölcsönök visszatérülése 150 - függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek

39

100

7

3197 150

152 89

Működési célú bevételek összesen: 22401 23015 19635 85 _______________________________________________________________________________


ezer Ft-ban_____


Teljesítés


1./ Személyi juttatások 2808 2854 2819 99 2./ Munkaadókat terhelő járulékok 738 753 751 100 3./ Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások 4556 4644 4396 95 4./ Működési célú pe.átadás, egyéb támogatás 9073 7862 7817 99 5./ Pénzforgalom nélküli kiadások (általános tartalék) 975 2015 5./ Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások 1014 _______________________________________________________________________________ Működési célú kiadások összesen: 18150 18128 16797 93 _______________________________________________________________________________ II. Felhalmozási célú bevételek és kiadások Felhalmozási célú pe. átvétel ÁHT-on kivüli forrásból 1664 1664 1616 _______________________________________________________________________________ Felhalmozási célú bevételek összesen:

1664

1664

1616

97

- Buszmegálló járdasziget felújítás 150 180 180 - Út és vízhálózat felújítás 778 500 83 - lakásépítési kölcsön 300 - KÖZVIL részvények 188 197 196 - Szennyvízberuh. kölcsöntörl. 1664 1664 1336 - Pannon Interregionális Fejlesztési Kht. törzsbetét 400 400 - Szennyvízközműfejlesztési hj. 250 250 233 - Szennyvízcsatornahálózat 991 991 991 - Temető parkoló 50 50 - Fűnyíró vásárlás 500 500 500 - Motoros kasza vásárlása 105 104 - iskola felújítás 44 Felhalmozási célú tartalék: 1000 1714 _________________________________________________________________________________ Felhalmozási célú kiadás összesen: 5915 6551 4023 61 ________________________________________________________________________________ ÖNKORMÁNYZAT BEVÉTELEI ÖSSZESEN: 24065 24679 21251 86 ________________________________________________________________________________ ÖNKORMÁNYZAT KIADÁSAI ÖSSZESEN: 24065 24679 20820 84 ________________________________________________________________________________



ezer Ft-ban_____


Teljesítés


I. Működési bevételek és kiadások 1./ Intézményi működési bevételek - Hatósági jogkörhöz köthető működési bevétel - egyéb saját bevétel - kamatbevételek 2./ Helyi önkormányzatok egyéb sajátos bevételei, - kommunális adó - SZJA - gépjárműadó - Talajterhelési díj - Pótlékok,bírságok 3./ Önkorm. költségvetési tám. - normatív állami támogatás - központosított előirányzatok - egyéb szoc. feladatok kiegészítő tám. - egyéb központi támogatás 4./ Támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök - támogatásértékű működési bevétel

363

577

226

263 100

2 555 20

2 208 16

17460 780 13700 2975 5 -

17785 780 13190 3700 20 95

17862 866 13190 3695 16 95

100

604 79 250

369 282

369 282

100

275 -

66 21

66 21

358

937

937

358

937

937

3347

241

5./ Hitelek, értékpapírok, pénzforgalom nélküli bevételek, kölcsönök, kiegyenlítő bevételek 3616 - működési célú előző évi pénzmaradvány igénybevétele 3466 - korábban nyújtott kölcsönök visszatérülése 150 - függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek

39

100

7

3197 150

152 89

Működési célú bevételek összesen: 22401 23015 19635 85 _______________________________________________________________________________


ezer Ft-ban_____


Teljesítés


1./ Személyi juttatások 2808 2854 2819 99 2./ Munkaadókat terhelő járulékok 738 753 751 100 3./ Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások 4556 4644 4396 95 4./ Működési célú pe.átadás, egyéb támogatás 9073 7862 7817 99 5./ Pénzforgalom nélküli kiadások (általános tartalék) 975 2015 5./ Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások 1014 _______________________________________________________________________________ Működési célú kiadások összesen: 18150 18128 16797 93 _______________________________________________________________________________ II. Felhalmozási célú bevételek és kiadások Felhalmozási célú pe. átvétel ÁHT-on kivüli forrásból 1664 1664 1616 _______________________________________________________________________________ Felhalmozási célú bevételek összesen:

1664

1664

1616

97

- Buszmegálló járdasziget felújítás 150 180 180 - Út és vízhálózat felújítás 778 500 83 - lakásépítési kölcsön 300 - KÖZVIL részvények 188 197 196 - Szennyvízberuh. kölcsöntörl. 1664 1664 1336 - Pannon Interregionális Fejlesztési Kht. törzsbetét 400 400 - Szennyvízközműfejlesztési hj. 250 250 233 - Szennyvízcsatornahálózat 991 991 991 - Temető parkoló 50 50 - Fűnyíró vásárlás 500 500 500 - Motoros kasza vásárlása 105 104 - iskola felújítás 44 Felhalmozási célú tartalék: 1000 1714 _________________________________________________________________________________ Felhalmozási célú kiadás összesen: 5915 6551 4023 61 ________________________________________________________________________________ ÖNKORMÁNYZAT BEVÉTELEI ÖSSZESEN: 24065 24679 21251 86 ________________________________________________________________________________ ÖNKORMÁNYZAT KIADÁSAI ÖSSZESEN: 24065 24679 20820 84 ________________________________________________________________________________

2. számú melléklet A működési és fejlesztési célú bevételek és kiadások 2009. évi alakulását külön bemutató mérleg

Megnevezés

Előirányzat összege Teljesítés Eredeti Módosított

ezer Ft-ban Pü. teljesítés mutatója %

I. Működési bevételek és kiadások 1./ Intézményi működési bevételek - Hatósági jogkörhöz köthető működési bevétel - egyéb saját bevétel - ÁFA bevételek - kamatbevételek 2./ Helyi önkormányzatok egyéb sajátos bevételei - kommunális adó - SZJA - gépjárműadó - Talajterhelési díj - Pótlékok,bírságok - Egyéb sajátos bevételek 3./ Önkorm. költségvetési tám. - normatív állami támogatás - központosított előirányzatok - egyéb szoc. feladatok kiegészítő tám. - egyéb központi támogatás 4./ Támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök - támogatásértékű működési bevétel

166

489

403

2 95 19 50

5 222 212 50

5 184 212 2

13 168 1 188 8 794 3 176 10 -

13 205 1 188 8 794 3 176 30 17 -

13 550 1 187 8 794 3 456 29 74 10

103

5 795 4 726 -

5 206 4 726 120

5 206 4 726 120

100

1 069 -

360 -

360 -

49

776

167

49

776

167

7 336

-14

7 208

-

128 -

128 -142

27 012

19 312

5./ Hitelek, értékpapírok, pénzforgalom nélküli bevételek, kölcsönök, kiegyenlítő bevételek 7 295 - működési célú előző évi pénzmaradvány igénybevétele 7 208 - korábban nyújtott kölcsönök visszatérülése 87 - függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek Működési célú bevételek összesen:

26 473

82

22

-

71

ezer Ft-ban Pü.teljesítés mutatója %

Megnevezés


1./ Személyi juttatások 2./ Munkaadókat terhelő járulékok 3./ Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások 4./ Működési célú pe.átadás, egyéb támogatás 5./ Pénzforgalom nélküli kiadások (általános tartalék) 6./ Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások

3 582

3 884

3 756

97

911

959

878

92

4 321

5 037

5 037

100

8 786

8 508

8 492

100

2 406

2 113

-

-

-

-

-5 352

-

20 006

20 501

12 811

62

-

-

-

-

3 123 2 000 300 210 734

3 123 2 000 210 734

162 150 210 734

100

100

100

-

99 120 125 -

99 120 125 5 124

6 467

6 511

6 824

105

ÖNKORMÁNYZAT BEVÉTELEI ÖSSZESEN:

26 473

27 012

19312

71

ÖNKORMÁNYZAT KIADÁSAI ÖSSZESEN:

26 473

27 012

19 635

73

Működési célú kiadások összesen:

II. Felhalmozási célú bevételek és kiadások

Felhalmozási célú bevételek összesen: - Önkormányzati épület felújítás - Művelődési ház felújítás - lakásépítési kölcsön - KÖZVIL részvények - Szennyvízcsatorna beruházás önrész - Mozgókönyvtári munkaállomást kezelő szoftver - Kispáli-Ságod összekötő út kátyúzás - Beton áteresz - Buszmegálló faszerkezet - Befektetési jegy vásárlás Felhalmozási célú kiadás összesen:

2. számú melléklet A működési és fejlesztési célú bevételek és kiadások 2010. évi alakulását külön bemutató mérleg

Megnevezés


ezer Ft-ban Pü. teljesítés mutatója %

I. Működési bevételek és kiadások 1./ Intézményi működési bevételek - Hatósági jogkörhöz köthető működési bevétel - egyéb saját bevétel - ÁFA bevételek - kamatbevételek 2./ Helyi önkormányzatok egyéb sajátos bevételei - kommunális adó - SZJA - gépjárműadó - Talajterhelési díj - Pótlékok, bírságok - Egyéb sajátos bevételek 3./ Önkorm. költségvetési tám. - normatív állami támogatás - központosított előirányzatok - egyéb szoc. feladatok kiegészítő tám. 4./ Támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök - támogatásértékű működési bevétel

171

1 682

1 682

2 95 24 50

18 1 038 483 143

18 1 038 483 143

14 139 1 305 9 314 3 490 30 -

14 238 1 305 9 314 3 490 30 63 36

14 560 1 217 9 314 3 902 28 63 36

102

4 484 3 971 -

4 239 3 971 174

4 239 3 971 174

100

513

94

94

56

287

158

56

287

158

2 068

-703

1 978

-

90 -

86 -789

22 514

19 936

5./ Hitelek, értékpapírok, pénzforgalom nélküli bevételek, kölcsönök, kiegyenlítő bevételek 2 068 - működési célú előző évi pénzmaradvány igénybevétele 1 978 - korábban nyújtott kölcsönök visszatérülése 90 - függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek Működési célú bevételek összesen:

20 918

100

55

-

89

ezer Ft-ban Pü.teljesítés mutatója %

Megnevezés


1./ Személyi juttatások 2./ Munkaadókat terhelő járulékok 3./ Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások 4./ Működési célú pe.átadás, egyéb támogatás 5./ Pénzforgalom nélküli kiadások (általános tartalék) 6./ Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások

3 758

4 029

4 028

100

955

1 038

1 038

100

5 108

6 625

6 263

119

7 322

7 335

6 662

91

1 009

6 455

-

-

-

-

86

-

18 152

25 482

18 077

75

Működési célú kiadások összesen:

II. Felhalmozási célú bevételek és kiadások Támogatásértékű beruházási bevételek Értékpapír értékesítés Felhalmozási célú előző évi pénzmaradvány igénybevétele

-

734 5 000

734 5 000

5 000

5 000

-

Felhalmozási célú bevételek összesen:

5 000

10 734

5 734

- Felújítás összesen 4 250 - Immateriális javak vásárlása - Földterület vásárlása - Gépek, berendezések és felszerelések vásárlása, létesítése - Intézményi beruházások áfája - Befektetési célú részesedések vásárlása 216 - Lakásépítési kölcsön 300 - Felhalmozási tartalék 3 000

5 547 200 150

5 622 200 150

150 50 216 1 453

150 50 216 -

Felhalmozási célú kiadás összesen:

7 766

7 766

6 388

82

ÖNKORMÁNYZAT BEVÉTELEI ÖSSZESEN:

25 918

33 248

25 670

77

ÖNKORMÁNYZAT KIADÁSAI ÖSSZESEN:

25 918

33 248

24 465

74

53

3. számú melléklet K I M U T A T Á S Az Önkormányzat 2006. évi vagyonáról I. ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Megnevezés

Ezer Ft-ban

Immateriális javak

Ingatlanok

Gépek, berendezések, felszerezések

Beruházások áll.

Befektetett pénzügyi eszközök

Üzemeltetésre átadott eszközök

Befektetett eszközök összesen

188

183.705

317

-

1.601

6.169

191.973

Önkormányzat FORGÓESZKÖZÖK Megnevezés

Követelések

Pénztárak, betétkönyvek

Költségvetési bankszámlák

Idegen pe. (adószámlák)

Pénzeszközök összesen

Egyéb aktív pü. Elszámolások

Forgóeszközök összesen

Eszközök összesen

Önkormányzat

858

44

2.617

-

2.661

1.425

4.944

196.917

II. Források Ezer Ft-ban Intézmény megnevezése

Önkormányzat

Saját tőke Induló tőke

Tőke változások

4.055

188.762

Saját tőke összesen

192.817

Költségvetési tartalékok

3.197

Kötelezettségek

Hosszú lejáratú kötelezettségek

Rövid lejáratú kötelezettségek

Egyéb passzív pü. elszámolás

-

-

889

Kötelezettségek Összesen

Forrságok mindösszesen

889

196.917


Ezer Ft-ban

Immateriális javak

Ingatlanok


Beruházások áll.




108

181.695

882

-

2.083

5.890

190.658


Követelések








Önkormányzat

267

82

3.010

4

3.096

2439

5.802

196.460


Önkormányzat


Tőke változások

4.055

186867


190.922


4553

Kötelezettségek




-

7

978



985

196.460


Ezer Ft-ban

Immateriális javak

Ingatlanok


Beruházások áll.




108

181.695

882

-

2.083

5.890

190.658


Követelések








Önkormányzat

267

82

3.010

4

3.096

2439

5.802

196.460


Önkormányzat


Tőke változások

4.055

186867


190.922


4553

Kötelezettségek




-

7

978



985

196.460


ezer Ft-ban

Immateriális javak

Ingatlanok


Beruházások áll.




375

178 001

424

-

7 529

5 338

191 667

Egyéb aktív Forgóeszközök pü. összesen Elszámolások


Követelések





Önkormányzat

657

71

1 690

-

1 761

1 694

4 112

II. Források

Eszközök összesen 195 779 ezer Ft-ban

Saját tőke

Intézmény megnevezése

Önkormányzat

Kötelezettségek Saját Költségvetési Kötelezettségek Források Induló Tőke Hosszú lejáratú Rövid lejáratú Egyéb tőke tartalékok Összesen mindösszesen tőke változások összesen kötelezettségek kötelezettségek passzív pü. elszámolás 4 055

188 266

192 321

1 555

-

3

1 900

1 903

195 779


ezer Ft-ban

Immateriális javak

Ingatlanok


Beruházások áll.




200

181.851

300

-

2.535

5.063

189.949

Egyéb aktív Forgóeszközök pü. összesen Elszámolások


Követelések





Önkormányzat

3.329

27

2.939

-

2.966

1.780

8.075

II. Források

Eszközök összesen 198.024 ezer Ft-ban

Saját tőke Intézmény megnevezése

Tartós tőke

Önkormányzat 192.321

Kötelezettségek Saját Költségvetési Kötelezettségek Források Tőke Hosszú lejáratú Rövid lejáratú Egyéb tőke tartalékok Összesen mindösszesen változások összesen kötelezettségek kötelezettségek passzív pü. elszámolás 941

193.262

3.635

-

16

1.111

1.127

198.024

A Telefon:

Recommend Documents