A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

A Tapolcai kistérség társadalmi és gazdasági elemzése

Belső konzulens:

Kárászné Dr. Rácz Lídia Főiskolai docens

Külső konzulens:

Zsirai Ilona terület- és vidékfejlesztési menedzser

2011 1

Pócza Sándor Balázs Nappali tagozat Gazdálkodási és menedzsment szak Vállalkozásszervező szakirány

NYILATKOZAT

Alulírott Pócza Sándor Balázs büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2011. május 20.

_________________________ hallgató aláírása

2

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés .......................................................................................................................... 2

2.

Az Európai Unió regionális politikája és a kistérségi rendszer ........................... 4 2.1. Európai Unió regionális politikája ....................................................................... 4 2.1.1.

A regionális politika finanszírozása ............................................................... 6

2.1.2.

A tervezési statisztikai régiók ........................................................................ 8

2.2. Magyarországi kistérségi rendszer....................................................................... 9 2.2.1. 3.

A statisztikai kistérségek funkciói ............................................................... 11

A Tapolcai kistérség társadalmi elemzése .............................................................. 13 3.1. A Tapolcai kistérség bemutatása .............................................................................. 13 3.2. A kistérség népességének alakulása ........................................................................ 16 3.2.1.

A népesség megoszlása, korösszetétele ............................................................ 18

3.3. A térség iskolázottsága .............................................................................................. 20 3.4. A kistérség lakosságának jövőképe ......................................................................... 21 4.

A térség gazdasági elemzése....................................................................................... 22 4.1. A kistérség infrastrukturális helyzete ...................................................................... 22 4.1.1.

A térség közlekedési kapcsolatai ....................................................................... 24

4.2. Foglalkoztatottság és munkanélküliség ................................................................... 25 4.2.1.

A munkaerő összetétele és jellemzői ................................................................ 29

4.3. Gazdasági társaságok helyzete a térségben ............................................................. 30 4.4. A Tapolcai kistérség SWOT analízise ..................................................................... 33

5.

4.4.1.

Problémafa felállítása .......................................................................................... 36

4.4.2.

Célfa meghatározása............................................................................................ 38

Kérdőíves kutatás......................................................................................................... 40 5.1. A módszer leírása ....................................................................................................... 40 5.2. Eredmények kiértékelése........................................................................................... 41

6.

Összefoglalás, javaslataim .......................................................................................... 48

7.

Felhasznált irodalom ................................................................................................... 51

8.

Mellékletek..................................................................................................................... 54

3

1.

Bevezetés Magyarországon az utóbbi évtizedekben többször kísérelték meg a

közigazgatási rendszer átalakítását. A legutóbbi változtatás eredményeként létrehozták a statisztikai kistérségeket koordináló, és elsődlegesen területfejlesztési célt szolgáló kistérségi többcélú társulásokat. Ezen szervezeti egységek létrehozásával egy területileg centralizált közigazgatási egységet alakítottak ki. Az állam a többcélú társulások kialakításával összefogásra késztette az önkormányzatokat. Az összefogás célja egyértelműen a közigazgatási feladatok gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása. A Tapolcai kistérség a Közép-Dunántúli Régióban, azon belül Veszprém megye dél-nyugati csücskében található. A térségben az aprófalvas településszerkezet miatt kiemelt fontossága van a kistérségi összefogásnak. Az egyes közigazgatási feladatok térségen belüli, központosított ellátásával, az önkormányzatok működését nagyban megkönnyítik. Dolgozatom célja, a Tapolcai kistérség gazdasági és társadalmi viszonyainak feltérképezése. Elemzésemet megelőzően visszanyúlok az Európai Unió regionális politikáján keresztül, a magyarországi kistérségi rendszer kialakításáig. Mint azt korábban említettem, a kistérségek elsődlegesen területfejlesztési céllal jöttek létre. Az Unió az e fajta törekvéseket támogatva, a különböző strukturális alapjai segítségével, jelentős forrásokat bocsát rendelkezésre, a területfejlesztési célok megvalósítására. Végül bemutatom az Európai Unió területi besorolásához alkalmazkodó tervezési statisztikai régiók rendszerét. A Tapolcai kistérség lakossága a XX. század végéig folyamatosan növekedett. Az ezt követő időszakban egy erős stagnálás, majd fokozatosan erősödő népesség csökkenés jellemezte a térséget. Ez a kedvezőtlen demográfiai jelenség nem csupán a térségre jellemző. Az egész magyar társadalom ezzel a problémával küzd. Társadalmi elemzésemben arra keresem a választ, hogy milyen okok vezethettek ehhez a csökkenéshez, és a népesség elöregedéséhez. Ehhez kapcsoltam a népesség megoszlásának és korösszetételének vizsgálatát. A statisztikai eredmények, és a jelenlegi társadalmi viszonyok elemzésének segítségével, meghatároztam a térség társadalmi jövőképét.

4

A kistérség kedvező földrajzi adottságokkal rendelkezik. A kedvező adottságok mellé, azonban nem társul megfelelő színvonalú infrastruktúra. Dolgozatomban bemutatom a térség gazdaságilag gyenge pontjait, és azokat a lehetőségeket, amelyek a fejlődést szolgálhatják. Az infrastruktúrán belül nagyon fontos a közlekedési hálózat fejlettsége. Ha egy térség fejlett közlekedési infrastruktúrával és kapcsolatokkal rendelkezik, hatékonyabban tud a gazdasági „vérkeringésbe” bekapcsolódni. Egy területi egység vizsgálatakor fontos a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok elemzése. A Tapolcai kistérség munkanélküliségi viszonyaiban, komoly problémát jelent a szezonális foglalkoztatás jelensége. A térség nagy hányada a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található. Elemzésem kiterjed arra is, hogy a természetvédelmi területek szigorú szabályozás mellett, hogyan is alakul a vállalkozások helyzete a kistérségben. A gazdasági elemezésem utolsó részében elvégzem a térség SWOT analízisét, és ehhez kapcsolódóan felállítom a problémafát és meghatározom a célfát. Végül bemutatom, az általam készített kérdőíves kutatás eredményét, mely a kistérség demográfiai jellemzőinek feltérképezésére és az emberek kistérséghez való viszonyának illetve a kistérségről alkotott véleményének vizsgálatára irányult. A kérdőívemet mind statisztikai módszerek segítségével, mind szövegesen kielemeztem.

5

2.

Az Európai Unió regionális politikája és a kistérségi rendszer1 Az Európai Közösségeket létrehozó szerződés 158. cikke előírja, hogy a

gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése céljából, csökkentenie kell a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeket, és a kedvezőtlen helyzetű régiók vagy szigetek elmaradottságát. Az Európai Unió regionális politikájának célkitűzése tehát, hogy a 27 tagállam 271 régiója között fennálló gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket megszüntesse. A XXI. században az Európa előtt álló egyik legfontosabb kihívás az integráció, amely azt hivatott szolgálni, hogy erősítse a területi és társadalmi kohéziót, csökkentse a regionális különbségeket, miközben fokozza az Unió versenyképességét. A regionális különbségek mérséklésére való törekvés ugyanakkor együtt ját a szubszidiaritás elvének érvényesülésével, amely szerint a nemzeti kormányzati szint funkciói átrendeződnek, egyre több döntési jogosítványt az állampolgárokhoz legközelebb eső szintre helyeznek. Ezáltal a regionális törekvések eredményessége hozzájárul a demokratikus kormányzás megteremtéséhez és kiszélesítéséhez is. Mindez egyidejűleg azt jelenti, hogy az Európai Unió regionális politikája az egyik legátfogóbb, minden működési szintet felölelő politika. A regionális politika hatékonysága és az Európai Unió célzott regionális finanszírozásának érdekében egy Európában egységes terület-beosztási rendszert vezettek be, amelyhez hazánk már az 1990-es évek közepétől területrendezési és területfejlesztési törvényeivel megpróbált alkalmazkodni. Ennek eredményeképpen Magyarország területét 7 tervezési statisztikai régióra osztották fel. Költségvetési ciklusonként az uniós támogatások több mint 75%-át regionális szinten osztották szét. Egyrészt az uniós források hatékony felhasználása, másrészt a közfeladatok szakszerűbb és gazdaságosabb ellátása érdekében létrehozták a statisztikai kistérségek rendszerét, amelyből mára 175 található hazánkban.

1

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=140, 2011.03.02. Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája 2. átdolgozott kiadás, Budapest: AULA kiadó 2002

6

2. 1.

Az Európai Unió regionális politikája2 A regionális politika alapegysége a régió, amely fogalom alatt az egyedi

sajátosságokat felmutató, közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értjük. A regionális politika a pénzügyi szolidaritás eszköze, valamint a kohézió és a gazdasági integráció mozgatórugója. A szolidaritás a legszegényebb uniós polgárok és térségek számára kézzelfogható előnyöket biztosít, a kohéziós politika pedig arra az alapelvre épül, miszerint azzal mindenki jól jár, ha csökkennek a különbségek a gazdagabb és szegényebb régiók jövedelme és lakóik jóléte között. A jólét terén elég nagy eltérések tapasztalhatók az uniós tagállamok között éppúgy, mint a tagállamokon belül. Az egy főre jutó bruttó hazai termékben kifejezett jólét tekintetében az uniós listát három város, Brüsszel, Hamburg és London vezeti. Az Európai Unió országai közül Luxemburg áll az első helyen. Ez a kis tagállam több mint hétszer gazdagabb a közösség legszegényebb és legfiatalabb két tagországánál, Romániánál és Bulgáriánál. Ha az uniós tagság által generált fejlődés egy határozott és célirányos regionális politikával párosul, az eredmény nem marad el. Különösen bíztató lehet Írország példája: 1973-ban, amikor a tagországok sorába lépett, GDP-je az uniós átlag 64%-a volt, ma viszont a legmagasabbak közé tartozik az EU-ban. A regionális politika egyik legfontosabb célkitűzését napjainkban az jelenti, hogy a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott új tagországok lakosságának életszínvonala a lehető leggyorsabban felzárkózzon az uniós átlaghoz, és ez által csökkenjen a regionális egyenlőtlenség. A regionális egyenlőtlenségek számos okra vezethetők vissza. Lemaradhatnak a fejlődésben a földrajzilag elzárt és ezért tartósan hátrányos helyzetű területek, valamint egyenlőtlenségeket idézhetnek elő az újabb keletű társadalmi és gazdasági változások is. Azonban nem ritka, hogy ezen tényezők egyszerre vannak jelen az adott területen. E kedvezőtlen tényezők hatása szociális téren is megmutatkozik. Az elmaradott térségeket gyakran jellemzi alacsony színvonalú oktatás, magasabb munkanélküliség és korszerűtlen infrastruktúra. Néhány tagállam esetében ez a lemaradás részben a korábbi tervgazdálkodásnak köszönhető. 2

Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája 2. átdolgozott kiadás, Budapest: AULA kiadó 2002, Magyar Köztársaság Minisztériuma - Régiók Európája, az Európai Unió regionális politikája: http://www.bmeip.hu/download/engemiserint/EU%20regionalis%20politikaja.pdf, 2011.03.01. http://europa.eu/pol/reg/index_hu.htm, 2011.03.01.

7

Az Európai Unió az új tagállamok csatlakozására tekintettel átszervezte és átcsoportosította a regionális kiadásait. A 2007 és 2013 közötti időszakban az Unió költségvetésének 36%-át fordítja a regionális politika céljaira. A hétéves ciklus során ez összesen 308 milliárd eurós kiadást jelent.

A pénz elsősorban három célkitűzés

megvalósítását, a konvergencia, a versenyképesség és az együttműködés javítását szolgálja majd. E három területet az unió kohéziós politikája tartja össze. Prioritást élveznek a közép- és kelet-európai tagországok, valamint a többi tagállam hátrányos helyzetű régiói. A 2007-től 2013-ig tartó időszak során a támogatások 51%-át a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok kapják majd, annak ellenére, hogy lakosságuk az EU összlakosságának kevesebb, mint egynegyedét teszi ki. 1. ábra: Az Európai Unió regionális támogatásának megoszlása a tagországok között 2007-2013 1. Ciprus 2. Csehország 0,3%

3. Észtország

1%

4. Lengyelország

8%

5. Lettország

19%

49%

1% 2%

6%

7% 2% 1%

0,3% 3%

6. Litvánia 7. Magyarország 8. Málta 9. Szlovákia 10. Szlovénia 11. Bulgária 12. Románia 13. Többi ország

Forrás: Saját szerkesztés, a www.europa.eu adatai alapján

2.1.1.

A regionális politika finanszírozása3

A regionális politika finanszírozása a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból történik. Az alapokat nem egy időben hozták létre, működésüket először az 1988-as reformmal koordinálták. A Strukturális Alapokhoz tartozik az Európai 3

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=15, 2011.03.05. Kengyel Ákos: Kohézió és finanszírozás: Az Európai Unió regionális politikája és költségvetése, Budapest: Akadémia Kiadó 2008 Zeiler Júlia: Régiók és támogatások az Európai Unióban, Budapest: SALDO 2005

8

Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Része és a Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) az általános infrastruktúra és az innováció fejlesztését, valamint a beruházások ösztönzését célzó programok részére nyújt támogatást. Az ERFA által biztosított forrásokat a legszegényebb uniós régiók vehetik igénybe, tagállami hovatartozástól függetlenül. Az Európai Szociális Alap (ESZA) szakképzési projektek és más, foglalkoztatás támogatási és munkahelyteremtő programok részére nyújt finanszírozást. Az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz hasonlóan mindegyik tagállam pályázhat az alap által biztosított forrásokra. A mezőgazdaság fejlesztése, támogatási rendszerének átalakítása, a vidéki térségek

felzárkóztatása

és

fejlesztése

érdekében

hozták

létre

az

Európai

Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot (EMOGA). Az alap működtetése a közös agrárpolitika megvalósítását szolgálja. Az Alapból finanszírozza az Unió a mezőgazdaság területén dolgozók átképzését, más szektorban való elhelyezkedését, nyugdíjba vonulását, ezzel segítve elő a mezőgazdaságból élők számának csökkentését, a hatékonyság és termelékenység növelését. A támogatás körébe tartozik a birtokrendszer kiépítésének elősegítése, a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése, a mezőgazdasághoz és vidékfejlesztéshez kapcsolódó marketingtevékenység javítása, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeként erdőállomány újratelepítése, ésszerű erdőgazdálkodás megvalósítása. Az Unió költségvetésének 15%-át fordítják a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére. Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (FIFG) létrehozását a közösség vizeinek halállomány fogyása indokolta. Mivel nem volt megfelelő szabályozás a halászat területén, nem határoztak meg halászati kvótákat, ezért bekövetkezett a halállomány csökkenése, a halászat területén tevékenykedők elszegényedése. Az alap célja a halállomány újratelepítése, és versenyképes vállalatok létrehozásának segítése, az ágazat termékminőségének javítása, a halászati termékek népszerűsítését, értékesítését, piacszerzését célzó marketingtevékenység fejlesztése. A Kohéziós Alap a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra javítására, valamint a megújuló energiafelhasználás fejlesztésére irányuló projektek költségeit hivatott fedezni. Az alap forrásaiból kizárólag azok a tagállamok

9

részesülhetnek, amelyek esetében a lakosság életszínvonala nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Az Európai Unió arra törekszik, hogy a regionális politika a lisszaboni menetrenddel teljesen összhangban a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás célját szolgálja. Ennek érdekében vonzóbbá kívánja tenni az országokat a régiók és a befektetők számára. Ebből a célból támogatja azokat a kezdeményezéseket, melyek révén az országok és régiók könnyebben megközelíthetővé válnak, minőségi szolgáltatásokat biztosítanak és óvják a környezeti erőforrásaikat. Valamint az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése révén ösztönzi az innovációt, a vállalkozói tevékenységet és a tudásalapú gazdaság térnyerését.

2.1.2.

A tervezési statisztikai régiók4

Magyarországon a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján, az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elősegítésére, több megye területére kiterjedően kialakításra került a tervezésistatisztikai régiók rendszere, amelyet az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 35/1998. (III.20.) országgyűlési határozat rögzített, s a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1999. évi XCII. törvény erősít meg. Magyarország Uniós csatlakozásának előkészítése során létre kellett hozni egy olyan hierarchikus terület-beosztási rendszert, amely felépítésében megfelel az Európai Unió rendszerének, vagyis a NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques azaz Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrája) rendszer követelményeinek. Ez egy ötfokozatú hierarchikus, egymásra épülő rendszer, amelynek első három szintje a regionális, további két szintje a lokális fokozatokat jelenti. A rendszer magyarországi átformálása során nem éltünk a nagyrégiók kialakításának lehetőségével, tehát az első szintet az ország egésze jelenti. Az uniós fejlesztési támogatások szempontjából

4

http://www.logsped.hu/regiok.htm 2011.03 10. http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_r%C3%A9gi%C3%B3i 2011.03.10.

10

kiemelkedő fontosságú a második szint, a tulajdonképpeni régió, ez nálunk a 7 tervezési-statisztikai régiót jelenti. Ezt a régióbeosztást a csatlakozási tárgyalások keretében Magyarország hivatalosan és véglegesen bejelentette, az Európai Unió pedig a követelményeknek megfelelőnek minősítette és elfogadta.

2. ábra: Magyarország tervezési-statisztikai régiói

Forrás: http://hu.wiki.weblogtrade.eu/images/f/f4/Moregiok.PNG

A harmadik szint az ország 20 közigazgatási egysége (a főváros és a 19 megye). A NUTS rendszerben a negyedik szintet a 175 területfejlesztési-statisztikai kistérség, az ötödiket pedig a 3152 település jelenti.

2.2.

Magyarországi kistérségi rendszer5 Napjaink szakirodalmában a kistérség fogalmának és a közigazgatásban

betöltött funkciójának meghatározása változatos képet mutat. „A kistérség földrajzilag egymással határos, funkcionális kapcsolatot mutató, egy vagy esetleg több központra 5

http://www.videkfejlesztes.net/oktatas/videkfejlesztesi-tananyag/a-videki-magyarorszag/a-kistersegekrendszere.html, 2011.03.14. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kist%C3%A9rs%C3%A9g 2011.03.14. http://www.mnvh.hu/ptPortal/index.php?mod=news&action=showNews&newsid=11089&lang=hu 2011.03.14.

11

szerveződő településcsoport, amely a tagtelepülések között lévő kapcsolatok révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását.”

6

Itt történik a kistérségben élők

mindennapi szükségleteinek kielégítése, valamint lehetőség van, a szubszidiaritás elvének megfelelően - mely szerint minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni - terveket dolgozhat ki, megvalósíthatja őket, hozzájárulva a térség hosszú távú, fenntartható fejlődéséhez. Magyarország kistérségi rendszerének kialakítása, működése, és fejlődése elválaszthatatlan a területfejlesztéstől. Ma Magyarországon több mint 3000 önkormányzat működik. Kezdettől nyilvánvaló volt, hogy elengedhetetlen az együttműködés az önkormányzatok között annak érdekében, hogy jobb minőségű és olcsóbb közszolgáltatásokat tudjanak biztosítani, hogy ez által az igazgatási feladatellátásuk szakszerűbb legyen. A hatékonyabb területfejlesztés, a források eredményes lehívása is szükségessé teszi az együttműködést. A magyar közigazgatás történetében több olyan területiséghez kötődő szabályozás, térségek szintjére épülő igazgatási egység jelent meg, mely hasonló a jelenlegi kistérségi rendszerhez. A rendszerváltást követő években a piacgazdaságra való áttérés nagy feladatokat hárított a közigazgatási struktúra átalakítására, amelynek egyik legfontosabb eredménye az 1990. évi LXV. Önkormányzati Törvény. Minden település jogosult lett saját képviselőtestületet és polgármestert választani, azaz minden települések önálló önkormányzattá vált. Az önkormányzatok alkotmányos jogként kapták

meg

a

lehetőséget

községük

közigazgatásának,

fejlesztésének,

helyi

társadalmának megszervezésére. Az önkormányzati rendszer szétaprózottságának és az Európai Uniós csatlakozás lehetőségének hatására előtérbe került a kistérségi gondolkodás. A Központi Statisztikai Hivatal szerinti statisztikai kistérségi rendszer bevezetésére 1994-től került sor, ekkor 138 kistérséget alakítottak ki, amelyek földrajzilag is összefüggőek, valamint funkcionális feladataik megosztása révén is kapcsolódnak

6

2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról

12

egymáshoz. Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről már stabil jogi hátteret biztosított az újfajta regionális politika intézményrendszerének kialakításához. A törvény a támogatásra javasolt térségek meghatározásánál és lehatárolásánál az EU regionális támogatási prioritásait, azok kritériumrendszerét, valamint a Unió egységes terület-beosztási rendszerének elveit követte, figyelembe véve a hazai sajátosságokat. A statisztikai kistérségi rendszert a következőkben többször módosították, a legutolsó módosítás 2007-ben történt, ekkor hozták létra a 2007. évi CVII. törvényt amely a 2004. évi CVII. törvény módosítása. Ennek értelmében 175 kistérséget hoztak 3. ábra: Magyarországi kistérségek rendszere

Forrás: http://www.terport.hu/showimg.php?id=2493

2.2.1.

A statisztikai kistérségek funkciói7

A kistérségi intézménynek kell érvényre juttatnia, azokat a lokális érdekeket, amelyek a gazdasági-társadalmi és területi egyenlőtlenségekből adódnak, a kistérségnek kell alulról építkezve a területfejlesztési célkitűzéseket meghatározni és az egyes programokat koordinálni. 7

http://www.kszsz.org.hu/archiv/2003/kisterseg0310.html, 2011.0318. Dr. Németh Jenő: A kistérségi közigazgatás és a közszolgáltatás intézményrendszere (részanyag): www.terport.hu/download.php?ctag=download&docID=4832 kistérség funkciói irodalom, 2011.03.18

13

A kistérségi közigazgatási rendszernek három funkcionális feladatnak kell megfelelnie: 1. Közszolgáltatási funkció 2. Egyes államigazgatási feladatok ellátása 3. Területfejlesztési funkció A közszolgáltatási funkció ellátása során fontos, hogy az önkormányzatok megőrizzék önállóságukat, úgy hogy közben a gazdasági hatékonyságukat fokozzák. Ennek egyik legjobb módja, ha a térségi szemléletet igénylő önkormányzati feladatokat, a kistérségek látják el. Ilyen feladat lehet például a környezetvédelem, az utak fenntartása, a hulladékkezelés, a szennyvízelvezetés és tisztítás vagy az oktatás és az egészségügy egyes elemei. A második funkcionális feladat az egyes államigazgatási feladatok ellátása. A jelenlegi rendszerben a körzetközponti jegyző látja el a speciális szakértelmet igénylő okmányirodai, gyámügyi és építéshatósági hatásköröket. E területen az illetékességi területek egyre inkább harmonizáltak, de újabb feladatkörök tekintetében (pl. szabálysértés, végrehajtás) is felmerül a körzetközponti feladatellátás igénye. Ez feltétlenül előrevetíti, hogy államigazgatási szempontból a kistérség legyen a speciális szakértelmet igénylő első fokú hatósági ügyintézési szint. A harmadik ilyen kistérségi funkció a területfejlesztés, melynek szerepe az uniós csatlakozás után még inkább felértékelődött. Fontos volt, hogy az unió által területfejlesztésre elkülönített forrásból hazánk is a lehető legnagyobb mértékben részesüljön. Az 1996. évi XXI. területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 2004. évi módosítása szerint, azokban a kistérségekben, ahol nem alakult többcélú társulás, ott a Közigazgatási Hivatal a törvény erejénél fogva megalakította a Kistérségi Fejlesztési Tanácsot, mely a kistérség teljes területén az összes település bevonásával működő, a területfejlesztési feladatok összehangolását végző szervezet. A többcélú társulások mindegyikének része a területfejlesztési feladatok ellátása is az összes önkormányzatra vonatkozóan. Ezekben a kistérségekben a többcélú társulás látja el a kistérségi fejlesztési tanács feladatát. Ez bizonyítja, a magyar állam azon törekvéseit, hogy a területfejlesztésnek minden esetben kiemelt feladatnak kell lenni a kistérségek életében. 14

3.

A Tapolcai kistérség társadalmi elemzése8 A Közép-dunántúli régió a Dunántúl középső részén helyezkedik el, 11.117

km2-nyi területen. Itt él az ország lakosságának 11 százaléka, több mint 1.1 millió fő. Magyarország történelmi központjában, három megyét felölelve terül el a régió; Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye, mely területen 27 kistérség működik. A régió természeti adottságai, település-szerkezete, gazdasági környezete kölcsönösen hatnak az itt élők életkörülményeire. Egy-egy régióra vagy megyére jellemző gazdasági, társadalmi, infrastrukturális körülmények nagyon eltérőek lehetnek. A Tapolcai kistérség gyakorlatilag a Balaton felvidék 33 települését foglalja magában. A térség központja Tapolca város, amely a legnépesebb település is egyben. Fejlettségi szintet tekintve a fejlett kistérségek közé sorolnám. A Tapolcai kistérség is, mint minden hasonló statisztikai egység, vagy akár az egész ország, komoly népesség csökkenési, elöregedési problémákkal küzd. Magyarország népessége 2010. december 1-jén 9 millió 966 ezer fő volt, ami 232 ezer fővel kevesebb, mint a legutóbbi, 2001-es népszámláláskor. Megyei szinten a népesség 2001. február 1-jén 376 ezer fő volt, a negatív demográfiai folyamatoknak köszönhetően 2010-re ez az érték 16 ezerrel csökkent. Ez körülbelül egy Tapolca méretű kisváros kihalásával egyenértékű. A Veszprém megyei kistérségek között, a különböző demográfiai jellemzőket vizsgálva a Tapolcai kistérség a legutolsó helyet foglalja el. Az egész térségre jellemző a népesség erőteljes fogyása. Ennek elsődleges okai az alacsony és csökkenő születési arány, valamint az európai átlagot jóval meghaladó halálozási ráta.

3.1.

A Tapolcai kistérség bemutatása9 A Közép-dunántúli régió nyugati-délnyugati végeit jelenti a Tapolcai kistérség.

Területe 540 km2, lakosainak száma 34.682 fő. Területe rendkívül változatos: nagyjából egyenlő arányban osztozik területén a déli Bakony, a Balaton-felvidék (Káli-medence) és a Tapolcai-medence. A Déli-Bakony túlnyomórészt erdős, aprófalvas vidék, a Balaton-felvidék idegenforgalmi-szőlőtermő terület, csakúgy, mint az országszerte 8 9

http://www.kdrfu.hu/kdr.php 2011.03.20. Tapolcai kistérség gazdasági és területfejlesztési programja 2004 http://www.kdrfu.hu/kistersegek.php?id=528 2011.03.20.

15

ismert és a bazaltsapkájukkal az egykori felszín magasságáról tanúskodó tanúhegyeket felvonultató Tapolcai-medence. 4. ábra: Tapolcai kistérség területi meghatározása

kistérség

A

viszonylag ritkán lakott. Népsűrűsége: 64 fő/km2. A térség településhálózatát egyrészt feltételek,

a

természeti másrészt

történelmi

a

fejlődés

határozta meg. A kistérség 33

települést

foglal

magában, ezek közül a legnagyobb lakosságszámú Tapolca város (16.035 fő),

Forrás: HISZI-MAP Kft. térképe alapján, saját szerkesztés

a legkisebb Salföld (54 fő). Településszerkezetét tekintve aprófalvas, a települések 57 %-a 500 lakos alatti község. A települések átlagos népessége 1050 fő, az összes lakosság 34 682 fő. A kistérség mind közúton, mind vasúton jól megközelíthető, a nyugati határszélről és Szombathelyről a 84-es, míg Budapest, Székesfehérvár, Veszprém irányából az M7-es a 71. sz. főközlekedési

5. ábra: Balatoni kerékpárút

utakon. Vasúton a Budapest – Celldömölk vonalon érhető el a Balaton-part illetve a térségközpont Tapolca. A Tapolca

Keszthely vonal

a

szomszédos

keszthelyi

kistérséggel biztosít kapcsolatot. Az országos kerékpárút törzshálózat részét képező Balatoni kerékpárút a 71-es sz. főút mellett áthalad a kistérség területén is, tehát a kerékpáros kapcsolat is biztosított a szomszédos és távolabbi területekről. A kistérségen belül a települések aszfalt úton elérhetőek, amelyek minősége azonban sok kívánni valót hagy maga után.

16

Forrás: http://www.utaslap.hu/hir/in dex/2497

Több zsáktelepülés található a területen, ami bizonyos esetekben hátrányt jelent a település számára. Az úthálózat minőségét ellensúlyozza, a festői szépségű táji környezet,

az

utazónak

csodálatos

látványban

van

része.

Az

úthálózat

a

forgalomterhelés mellett alkalmas kerékpárzásra, azonban a jelentős szintkülönbségek miatt, esetenként hegyi útvonalnak minősíthető inkább, mint túraútvonalnak. A szárazföldi megközelítés mellett a tervezési terület Balatonedericstől Révfülöpig tartó Balaton-parti szakasza három üzemelő, közforgalmú hajókikötővel (Révfülöp, Badacsony, Szigliget) és három vitorlás kikötővel (Ábrahámhegy, Badacsony, Szigliget) is rendelkezik. A kistérség társadalmi, gazdasági környezetének állapotában meghatározó szerepet játszik a mezőgazdaság és az erre épülő feldolgozóipar. A környezet és a hagyományok elsősorban a szőlőtermesztés és borászat, az állattenyésztés és az ezt megalapozó takarmánytermesztés, valamint az erdő- és vadgazdálkodás fejlesztését indokolja. A tapolcai kistérségben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az építőipar, a mezőgazdaság és a szállítás, raktározás, távközlés, posta területén tevékenykedő vállalkozások ezer főre jutó értéke magasabb az országos átlagnál, vagyis ezekben a gazdasági ágakban a térség, vállalkozásokkal jól ellátott. A kistérség területe a Balaton északi partjától nyúlik el a Bakony hegységig, és a Dunántúli középhegység részét képezi. A terület igen változatos, kiemelkedő természeti, táji értékekkel rendelkezik,

4. ábra: Balaton felvidéki táj

amelyek nagy részét felöleli a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe. A változatosságot a kiterjedt fennsíkok, a Balatonfelvidéki vulkáni tanúhegyek, a hegyek között elénk táruló Káli és Tapolcai medencék biztosítják a kistérség belsejében. A déli részen található a Balaton, amelynek csodálatos, látványa szinte mindegyik felvidéki hegyről felbukkan, szerves részévé válva a tájnak. A kistérség egyedi építészeti értékekben gazdag, azonban a településeken található Forrás:

műemlékek, helyi védettségű építészeti értékek, templomok, http:/www.bortarsasag.hu várromok, vármaradványok, népi építészeti emlékek, régészeti leletek

jelentőségüknél,

hatókörüknél

fogva,

/hu/borvidekek/balatonfelvidek

jelenlegi

formájukban nem jelentenek önálló vonzerőt - kivétel ez alól talán a szigligeti vár -, 17

azonban ezek az épületek egymás értékeit erősítve egyedi településképeket alkotnak, kivételes településesztétikai élményt nyújtva. A természeti, táji és építészeti értékek mellett a kulturális rendezvények, élmények biztosítása igen fontos a kistérség turisztikai értékesíthetősége szempontjából. Nagy értéke és mára már országos hatókörű vonzereje lett a kistérségnek a Művészetek 5. ábra: Művészetek Völgye fesztivál

völgye kulturális rendezvénysorozat, amelyik azon kívül, hogy országos ismertséget biztosított és biztosít a kistérségnek, jól példázza, hogy valamely helyi, egyedi kezdeményezés település szintű összefogás esetén hogyan válik kölcsönös előnyöket biztosító, nagy

tömegeket

vonzó

rendezvénnyé.

Általánosságban is elmondható, hogy erőssége a Forrás: http://culture.hu/main.php?folderI D=1993&articleID=303970&ctag= articlelist&iid=1

kistérségnek

a

kulturális,

hagyományőrző

rendezvények sokasága és sokszínűsége.(Badacsonyi Borhetek, Gyulaffy napok stb.)

A kistérség népességének alakulása10

3.2.

A tapolcai kistérség, népességszáma alapján, a 2009. évi 34682 fővel a megyei kistérségi átlagtól 13 %-kal marad el. A kistérség népességének az elmúlt évtizedet is jellemző csökkenése az elmúlt években folytatódott.

Népesség alakulása (fő)

6. ábra: A Tapolcai kistérség népességének alakulása 37500 37000 36500 36000 35500 35000 34500 34000 33500

36892 36459 36094 35662 35011

2004

2005

2006 Időszak (év)

2007

2008

34682

2009

Forrás: saját szerkesztés, KSH adatai alapján 10

Tapolcai kistérség gazdasági és területfejlesztési programja, Tapolca, 2004 Veszprém megye statisztikai évkönyve 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, Veszprém: KSH

18

A lakónépesség száma 2004-2009 között 6 %-kal, azaz 2210 fővel csökkent, ami jelentősnek mondható. A 33 település közül 5-ben nőtt, 2-ben nem változott a többi 26 településen csökkent a lakónépesség száma. (Lásd: 1. számú melléklet) Az 1000 lakosra jutó élve születések száma 2004-től folyamatosan csökkent, ez alól kivétel a 2006-os év, amikor ez nem változott. 2009-ben ez az érték elérte a 8,4-et, ami 0,44-dal elmarad a megyei kistérségek átlagától. A belföldi vándorlási különbözet – -1,8 és -13,9 között ingadozott, 1000 lakosra vetítve 2004-2009 között -7,6. A megyei kistérségi átlag ebben az időszakban -1,895. Az adatokból látszik, hogy a Tapolcai kistérségben a megyei kistérségi átlaghoz képest sokkal rosszabb a belföldi vándorlási arány, melynek létrejöttében sok tényező

játszott szerepet. Ezek közül a

legszembetűnőbb a munkahelyek számának kedvezőtlen változása. A halálozási arány 2004-től kezdve folyamatosan emelkedett, 2009-ben ez az érték 1000 lakosra vetítve 13,06, ami a megyei és országos átlagot tekintve is kiugróan magas. Összességében kistérségi szinten a főbb népességi, népmozgalmi adatokról elmondható, hogy kiugró negatív eltérés tapasztalható a megyei vagy a többi kistérségi átlagtól. A kistérségi adatok tendenciája megegyezik a megyei vagy országos irányvonallal, azonban a számszerű adatokat tekintve jelentősen nagyobb az eltérés negatív irányba. A kistérség az egyes településeket vizsgálva, néhány települést kivéve egységes képet mutat. Jelentős eltérés a települések 85 %-ában nem tapasztalható. Az egy településre jutó 2009. évi 1051 fős átlagos népességszám a megye 9 kistérsége közül a második legkevesebb. Ennek oka a belföldi vándorlási különbözet erősen negatív értéke mellett, a népesség elöregedésére vezethető vissza. Az 5 növekvő népességű település közül 2-nél mondható jelentősnek, Hegymagason 6,25 %-os, Zalahalápon 6,61 %-os a népesség növekedése. Ez a növekedés nem a természetes szaporodás emelkedésével van összhangban, hanem inkább a városból „kitelepült” embereknek

köszönhető.

Ebben

nagy

szerepe

volt

a

települések

földrajzi

elhelyezkedésének. Mind a két község Tapolcától, mindössze 5 km távolságra található. 2004. évet megelőzően a kistérségben, többségben voltak a növekvő népességszámú települések, sőt a 2003. évig folyamatosan nőtt ezen községek száma. 2004-ben 15 olyan település volt, amely a korábbi évekhez képest pozitív

19

népességstatisztikát produkált. Ez a pozitív irány a 2006. évig tartott. 2009-re oda jutottunk, hogy 28 településen csökkent a lakónépesség száma a 2004. évi adatokhoz képest. Ez a csökkenő trend sajnos, a munkahelyek hiánya és a fiatalok elvándorlása miatt folytatódni, sőt erősödni fog.

3.2.1.

A népesség megoszlása, korösszetétele11

A kistérség középkorú népességének (40-49 év között) nagyobb aránya mellett jellemző még, hogy az 50-59 év között népesség aránya is magasabb az országos megoszláshoz képest. Alacsonyabb viszont a népesség aránya a kistérségben a 0-14, 1519, 25-29 és a 30-39 év közötti korosztályok tekintetében. Ezek ugyanolyan mértékben jelentkeznek a férfi-női oldalon egyaránt. A férfi-nő megoszlást tekintve az általános tendencia a következő: a fiatal generációk körében férfi többség van. Ennek kizárólag genetikai oka van, miszerint több férfi születik, mint nő. Ez 40-50 év környékén kiegyenlítődik, majd az e feletti korosztályt tekintve a nők vannak többségben, ennek oka, hogy a nők élettartama hosszabb. Ettől a kistérség megoszlása némileg eltér. 7. ábra: A Tapolcai kistérség korösszetétele 60 50 - 59 40 - 49

korcsoportok

30 - 39

nők %

25 - 29

férfiak %

20 - 24 15 - 19 0 - 14 10 8 6 4 2 0 2 4 6 8 10 12 14 16

korcsoportok közötti %-os megoszlás Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján 11

A Közép-dunántúli régió társadalmi atlasza 2010, első kiadás, Közép Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 2010. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=WNT ,2011.04.10.

20

40 év felett valóban a nők vannak többségben, azonban érdekes, hogy a 0-14 éves korosztályt tekintve enyhe nőtöbbség tapasztalható, ami az országos megoszlástól eltér. 15-39 évesek között egyértelmű a férfitöbblet. A kor szerinti megoszlást szemléletesen mutatja be az úgynevezett öregedési index, mely az időskorú (65 év feletti) népesség fiatal népességhez (14 év alattiakhoz) viszonyított arányát mutatja. A csökkenő népességű, öregedő társadalmakban az üregkorúak aránya közel azonos a fiatalkorúak arányával, ennek mértékét mutatja az index. A kistérségben az index értéke jelentősen rosszabb, mint a regionális vagy országos érték. Az idősebb korszerkezet hatására a munkaképes korú lakosság aránya magasabb, mint az országos érték. 1. táblázat: A népesség kor szerinti megoszlása és az öregedési index értékei 2010

0-14 év között 15-59 év között (%) (%)

65 év felett (%)

Öregedési index

Tapolcai kistérség

13,84

62,76

22,5

119,8%

Veszprém megye

13.97

63,56

22,48

119,3%

Közép-Dunántúli Régió

14,47

63,82

21,71

110,4%

Magyarország

14,75

62,76

22,5

112,6%

Forrás: KSH adatai alapján, saját szerkesztés

Az 1. táblázat adataiból látszik, hogy a Tapolcai kistérség az öregedési index tekintetében a legnagyobb értékkel rendelkezett a 2010. évben. A 65 év felettiek aránya megegyezik az országos eloszlással, de a 0-14 éves korosztály tekintetében a térség majdnem 1 %-kal rosszabb értéket produkált az országos aránynál, ez egyértelműen az alacsony születésszámnak köszönhető. Ezen tényezők együttes hatása eredményezte, hogy a térség öregedési indexe több mint 7 %-kal rosszabb az országosnál és közel 9 %kal a regionális értéknél. A kistérség korösszetételében a korábbi évek kedvezőtlen tendenciái folytatódtak, miszerint egyre kevesebb gyerek születik valamint több a halálozások száma, ezáltal természetes fogyás jellemzi a lakosságot, amely hosszabb távon számottevő hatással lesz a térség népességszámának alakulására.

21

A térség iskolázottsága12

3. 3.

A különböző statisztikai adatokat vizsgálva, arra a következtetésre jutottam, hogy Magyarországon az elmúlt 10 évben folyamatosan növekedett a középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya, és egyre kevesebben vannak, akiknek az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb a végzettségük. A Tapolcai kistérség iskolázottsága az országos trendet követi. Dolgozatomban igyekeztem a legfrissebb adatokkal dolgozni, de az iskolázottság volt az egyetlen olyan mutató, amelyből csak 2005-ös vagy annál korábbi adatok álltak rendelkezésemre. 2005-ben a 7 éves és annál idősebb népességből azon emberek száma, akik az általános iskola első osztályát sem végezték el, nem érte el a 600 főt. Ugyanitt a lakosság közel 80 százaléka elvégezte, minimum az általános iskola 8. évfolyamát. Az ennél alacsonyabb iskolai végzettségű emberek jellemzően a 65 éves és annál idősebb korosztályból kerülnek ki. A legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya, 2001-ről 2005-re, több mint 20 százalékkal emelkedett. Ugyanebben az időszakban a felsőfokú végzettségűek aránya is jelentősen nőtt. 2005-ben ez a szám közel 3000 főt jelentett. 8. ábra: A 7 éves és idősebb népességen belül az iskolai végzettségek megoszlása

11%

34%

48%

15% 89%

3%

Felsőfokú oklevéllel rendelkezik

Az általános iskola első évfolyamát sem végezte el Az általános iskola 8 osztályát elvégezte

Felsőfokú oklevéllel nem rendelkezik

Középiskolai érettségivel rendelkezik Egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezik


12

2005. évi Mikrocenzus, 9. Iskolázottsági adatok, Budapest: Központi Statisztikai Hivatal 2006 http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/30/tartalom.html, 2011. 04.15.

22

Összességében a térség iskolázottsági viszonyai megfelelőek, az országos és megyei irányvonalat követik. 3. 4.

A kistérség lakosságának jövőképe A jövőkép egy olyan vízió, amely reményeink szerint a kistérségre jellemző

lesz 10-15 év múlva. A jövőkép akkor jó, ha megfelelően bátor és előremutató célokat tartalmaz. A jelenlegi társadalmi viszonyokat látva azonban nehéz pozitív jövőképet kialakítani. A Tapolcai kistérség lakossága az elmúlt 10 évben közel 3000 fővel csökkent. Ennek oka a népesség fogyása mellett, az hogy a fiatalok elvándorolnak a térségből. A következő 15 évben, ha ez a tendencia folytatódik, a népesség 30 000 fő alá fog csökkenni. A korösszetételt vizsgálva a munkaképes korú népesség (15-74 éves korosztály) aránya az elmúlt 5 évben folyamatosan emelkedett, melynek oka a nyugdíjasok

számának

növekedése

és

a

fiatalok

csökkenő

tendenciája.

A

korösszetételben történt változások a népesség további jelentős csökkenését és elöregedését vetítik elő. Az elöregedő népességgel való törődés intézményesített formáit kell kialakítani a térségben, és át kell gondolni az önkormányzatok által működtetett intézmények hosszú távú együttműködésének formáit, kereteit. A fiatalok egyre csökkenő aránya előre vetíti, hogy a térség iskoláiban kevesebb lesz a tanulói létszám. Ennek hatására a következő 15 évben folytatódik a manapság is egyre gyakrabban felmerülő szakemberhiány. Ez nem csak társadalmi, hanem gazdasági szempontból is hatalmas visszaesést eredményez. Mivel a térségre nagyrészt a szezonális foglalkoztatás jellemző, ezért a fiatalok továbbra is a jobb megélhetést garantáló területekre fognak elvándorolni. Ahhoz, hogy pozitív jövőképet tudjunk kialakítani, a Tapolcai kistérségnek komoly gazdaságot és társadalmat fejlesztő stratégiát kell kidolgozni, mivel a megfelelő társadalmi jövőkép alapja egy biztos gazdasági háttér. Véleményem szerint olyan stratégia kell, melynek hatására a következő társadalmi változások következnek be: -

csökkenjen a népességcsökkenés és az elszegényedés veszélye

-

új, helyi, hosszú távú munkahelyek jöjjenek létre, ezáltal csökkenjen a munkanélküliek aránya

-

növekedjen a fiatalok aránya, csökkenjen az elöregedés és kihalás veszélye 23

4.

-

növekedjen az általános műveltségi és szakképzettségi szint

-

javuljon a lakosság közérzete, erősödjön a közösségi magatartás

A térség gazdasági elemzése13 A Tapolcai kistérség a XX. század végén nem tartozott az ország legfejlettebb

kistérségei közé. Az 1996. évi XXI. a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény lehetőséget adott arra, hogy a települések összefogjanak területfejlesztési elképzeléseik megvalósítására, amely a térség gazdasági fellendítésének alapját jelentette. Ennek érdekében létrehozták a Balaton-felvidéki Térségfejlesztési Társulást. A 2004-ben a területfejlesztési törvényt módosították, ennek értelmében minden kistérségnek létre kellett hozni a kistérségi fejlesztési tanács intézményét, a területfejlesztési

feladatok

ellátására.

Ezt

„kiváltandó”

a

Balaton-felvidéki

Térségfejlesztési Társulás jogutódjaként létrehozták a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulását, melynek elsődleges célja a területfejlesztési célok megvalósítása, de emellett kiemelt szerepet vállalt a közszolgáltatási feladatok magas színvonalú ellátására is. A területfejlesztés előtérbe kerülésével, nagyobb szerepe lett az infrastrukturális, a gazdaság élénkítését elősegítő fejlesztéseknek. A Közép-dunántúli régió gazdasági fejlettségét tekintve az ország 7 régiója közül a 3. pozíciót foglalja el. A Közép-Dunántúlt jellemző dinamikus gazdasági fejlődés hátterében, nagy szerepe van az adottságoknak. Ez a gazdasági fejlődés nem egyenletesen oszlik meg a régió szereplői között. Veszprém megye ebből a szempontból rosszabb helyzetben van. Azonban a megyére igaz, hogy az utóbbi időben a fejlett kistérségeket stagnálás, míg a közepesen fejletteket gyors növekedés jellemezte, amely a régió homogenizálódásához vezethet.

4.1.

A kistérség infrastrukturális helyzete14 A térség infrastrukturális szempontból az elmúlt 10 évben hatalmas fejlődésen

ment keresztül, nem marad el a megye fejlettebb régióitól. Országos adatokat

13

A Közép-dunántúli régió társadalmi atlasza 2010, első kiadás, Közép Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 2010. 14 Tapolcai kistérség gazdasági és területfejlesztési programja 2004 Veszprém megye statisztikai évkönyve 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, Veszprém: KSH

24

figyelembe véve a statisztikai kistérségek között a „középmezőnyben” foglal helyet, Veszprém megye 10 kistérsége között a negyedik helyen áll. Vonatkozik ez: -

a kiskereskedelmi bolthálózatra

-

a lakásellátottságra

-

a kereskedelmi szállásférőhelyekre

-

a gázhálózatra

-

az általános és középiskolai tanterem ellátottságra, továbbá

-

a kórházi ágyellátottságra.

A legmagasabb az ellátottság a térség településeit tekintve a közüzemi vízellátás létezése és a közcsatorna terén. A közüzemi vízellátást tekintve a lakások 96 %-a rendelkezik lakáson belüli kifolyóval. 2000-ben hatalmas problémát jelentett a csatornázottság és a szennyvízkezelés alacsony, 50 %-os szintje. 2010-re az Európai Uniós forrásoknak is köszönhetően a települések 85 %-ában megoldódott a szennyvíz elvezetése. Négy településen – Balatonhenye, Köveskál, Mindszentkálla, Szentbékkálla – jelenleg is zajlanak a csatornázási munkálatok. A térségben egyedüliként Salföld településen még nem megoldott ez a probléma. Az aprófalvas településszerkezetnek köszönhetően, a kistérségi települések csaknem 60 %-ában nincs háziorvosi székhely, tehát az orvosi ellátás, más településről történik. Ez az országos átlagnál alacsonyabb, nagyjából a megyei átlagnak megfelelő érték. Sokkal rosszabb a gyógyszertári ellátottság. Mindössze a települések 16 %-ában van gyógyszertár, ami az országos átlag fele. A lakosság öregedésével egyenes arányban nőtt az idősek klubjainak száma, mára a települések több mint felében van „nyugdíjas klub”. A

térség

egésze

a

vendéglátóhelyek

és

kereskedelmi

szálláshelyek

vonatkozásában megyén belül a harmadik helyet foglalja el. A sorrendben a másik két Balaton-parti kistérség - Balatonalmádi és Balatonfüredi - előzi meg. Azonban azt meg kell említeni, hogy a közvetlen Balaton-parti települések esetében (pl.: Badacsonytomaj, Révfülöp, stb.) ezek a kereskedelmi egységek többségében, csak a nyári idegenforgalmi szezonban üzemelnek. A többi településen megfelelőnek mondható a lakosság kereskedelmi egységekkel való ellátottsága, bár a térség vásárlóereje döntően - a multinacionális vállalatoknak köszönhetően - közvetlenül Tapolcán érzékelhető.

25

A külső kapcsolatok szempontjából figyelemre méltó, hogy a térség településeinek mintegy 40 %-ában nincs postahivatal. Az ezer lakosra jutó 276 távbeszélő fővonal meghaladja a megyei átlagot és ezzel a megye kistérségei között a harmadik helyet foglalja el. A térség lakásállományának csaknem fele kettő, illetve kettő és fél szobás, valamint 80 %-a komfortos, illetve összkomfortos. A száz lakásra jutó lakónépesség száma 226, ugyanez a fajlagos mutató a háztartásokra vetítve 97, családok számára vetítve 74, ami elsősorban az üdülőterülettel összefüggő sajátosság. A 240/2006. (XI. 30.) kormányrendeletben meghatározott nem kedvezményes kistérségben lévő, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé a Tapolcai kistérségből jelenleg négy település tartozik: Balatonhenye, Mindszentkálla, Szentbékkálla és Vigántpetend.

4.1.2.

A térség közlekedési kapcsolatai15

A tapolcai kistérség úthálózata nem megfelelően kiépített. A településközi forgalmat a 71-es és a Veszprém – Nagyvázsony – Tapolca - Balatonederics, a 84-es, valamint a kisebb összekötő utak biztosítják. A növekvő idegenforgalom és elsősorban az útépítéssel összefüggő közúti áruszállítás ugrásszerű megnövekedése miatt szükségessé vált egyes útszakaszok megerősítése, további települést elkerülő utak megépítése és a kistérségek egyes települései között - elsősorban a meglévő földutak megépítésével - új összeköttetés biztosítása. Folytatni kell a balatoni kerékpárút hálózatának további építését az északi összeköttetés érdekében és szükséges a térségen belüli kerékpárút hálózat kiépítése is. Meg kell valósítani a térség jövőjét jelentősen befolyásoló útfejlesztéseket. Ezek közül legfontosabb a 71-es út teher mentesítését is szolgáló Veszprém-Tapolca út fejlesztése és a térség Észak - Dél irányú megközelítését, és a leendő autópályákhoz történő kapcsolódását, biztosító Győr – Pápa – Devecser – Nyirád – Zalahaláp - Tapolca kétszámjegyű út megépítése a megfelelő elkerülő utakkal és útkapcsolatokkal. Elkerülhetetlen a háttértelepülések elérhetőségét biztosító úthálózat fejlesztése és az önkormányzati belterületi utak felújítása. 15

Tapolcai kistérség gazdasági és területfejlesztési programja, Tapolca, 2004

26

9. ábra: A Tapolcai kistérség úthálózata

Forrás: http://www.zoldinfolanc.hu adatai alapján, saját szerkesztés

Felül kell vizsgálni a Balaton körüli vasúthálózat korszerűsítési terveit és ki kell dolgozni, hogy milyen módon tudna a jelenleginél jobban bekapcsolódni a parti települések közötti forgalom lebonyolításába. Az útfejlesztésekhez kapcsolódó csapadékvíz elvezetési rendszerek kiépítése is egy fontos probléma a térség közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésében.

4.2.

Foglalkoztatottság és munkanélküliség16 A Közép-Dunántúli Régió olyan humán erőforrásokkal rendelkezik, amelyek

garanciái a régió társadalmi, gazdasági fejlődésének. A népesség mentális helyzete, egészségügyi ellátó rendszere, iskolázottsága, a különböző tudományok magas fokú művelése, foglalkoztatásának emelkedő szintje, gazdasági aktivitása biztató alapja a folyamatos megújulásnak. A Központi Statisztikai Hivatal 2010. IV. negyedévi munkaerő-felmérése alapján, a Közép-dunántúli Régióban az aktivitási arány 57,5 %-ot, míg a foglalkoztatási ráta 52,1 %-ot ért el. 16

Tájékoztató a Közép-dunántúli Régió 2011. március havi munkaerő piaci folyamatairól, foglalkoztatási helyzetének alakulásáról negyedéves áttekintéssel, Székesfehérvár: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2011, Tájékoztató Veszprém megye 2011. március havi munkaerő piaci folyamatairól, foglalkoztatási helyzetének alakulásáról negyedéves áttekintéssel, Székesfehérvár: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

27

Veszprém megye összességében azonos mutatókkal rendelkezik, a régiós átlagnál, a munkaerő aktivitási arány 57,4 %, míg a foglalkoztatási rátát tekintve ez az érték 51 %. A 2010. IV. negyedévi régiós foglalkoztatási arány az egy évvel ezelőttinél 1,6 %-ponttal magasabb, az országos értéket 2,6 %-ponttal haladja meg. A gazdaságilag aktív népesség száma a KSH 2011. márciusi Nemzetgazdasági Munkaerőmérlege szerint a Közép-dunántúli Régióban 496,5 ezer fő volt, mely 7,1 ezer fővel (1,4 %-kal) alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A régió munkavállalási korú népessége (749.413 fő) pedig, 0,6 %-kal kisebb az egy évvel ezelőttinél. A KSH legutóbbi adatai alapján a régióban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a költségvetési szerveknél 266,8 ezer fő állt alkalmazásban, mely egy év alatt mindössze 0,1 %-kal növekedett. Veszprém megyében 2010-ben ez az érték 75 843 fő volt, ami 4,8 %-kal több mint az előző évben. A foglalkoztatottak kilenctizede teljes munkaidőben dolgozott, létszámuk 5,7 %-kal meghaladta az előző évit. A Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 164 ezer Ft volt, ami 1,9 %-kal több, az előző évinél. A nettó átlagkereset 113 ezer Ft-ot tett ki, ez 6,6 %-kal magasabb, mint 2009. évben. A nettó átlagkeresetek mind a versenyszférában, mind pedig a költségvetési szférában emelkedtek az előző évhez képest. Az átlagos havi nettó kereset reálértéke a fogyasztói árak 4,9 %-os növekedése mellett, 1,6 %-kal emelkedett. 10. ábra: A foglalkoztatási foglalkoztatási arányok arányok alakulása alakulása aa Közép-Dunántúlon A Közép-Dunántúlon 2007-2010.

%

2007.

57,5

2008.

2009.

2010.

Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Országos

% 55,5

53,5

51,5

49,5

47,5 I.

II.

III.

IV.

I.

II.

III.

IV.

I.

II.

III.

IV.

I.

II.

III.

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján, saját szerkesztés

28

IV.

A Tapolcai kistérségben 2010. január 1-jén a 15-74 éves gazdaságilag aktív népesség száma 23659 fő volt, ami az előző évinél 552 fővel több. Ezt a növekedést úgy is magyarázhatjuk, hogy a gazdaságilag nem aktív népesség számának csökkenésében az inaktív keresők esetében, a munkaerő-piaci folyamatok mellett a nyugdíjkorhatár kitolódásának hatása, illetve a rokkantnyugdíjazás feltételeinek szigorítása is érvényesült, míg az eltartott réteg esetében a gyermeknépesség számának fogyása játszott döntő szerepet. Ez gyakorlatilag az egész magyar társadalomra jellemző. Kizárólag a kistérség lakosságát tekintve, a KSH munkaerő-felmérése alapján az aktivitási arány 58,7 %, a foglalkoztatási ráta 51%-os. Mindkét érték jobb, mint a megyei vagy országos átlag. A munkaerő-piaci aktivitás növekedése, nem a foglalkoztatottak, hanem a munkanélküliek számának növekedéséből adódott. A kistérség 77 %-a természetvédelmi terület, egyharmada közvetlenül a Balaton partján fekszik, így nagyobb ipari létesítmények telepítésére nincs lehetőség, de a gyógy turizmus kiépítésére és a biogazdálkodásra igen. Ha egy ország, régió vagy akár a világ gazdaságát elemezzük, nagyon fontos vizsgálnunk a foglalkoztatási szektoron belül a munkanélküliségi viszonyokat is. Ma a világon az egyik legnagyobb gazdasági, társadalmi probléma a munkanélküliség. A 2008-2009-es világgazdasági válságot követően, gazdasági társaságok ezrei szüntették meg tevékenységüket, ezáltal több százezer ember vesztette el a munkahelyét. Ez a hatás hazánkban sem maradt el. A világgazdasági válság kedvezőtlen foglalkoztatási hatásaként értékelhető, hogy 2008 utolsó két hónapjában az előző évinél mintegy 20 ezerrel több álláskeresőt vettek nyilvántartásba a munkaügyi kirendeltségek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2011. I. negyedévében Magyarországon a regisztrált álláskeresők száma 490 ezer fő volt, ami az előző évhez képest 1,6 %-os csökkenést jelent. A munkaképes korú – 15-74 éves – lakossághoz viszonyítva a munkanélküliségi ráta 11,6 %. A Közép-Dunántúli régióban ekkor 62046 fő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban és a munkanélküliségi ráta 9,6 % volt, ami az országos átlaghoz viszonyítva kiemelkedőnek mondható. Veszprém megyében, a munkanélküliek száma 21010 fő, ami a korábbi évekhez viszonyítva csökkenést mutat, ám a munkanélküliségi ráta a regionális átlagnál rosszabb, 10,8 %. A Tapolcai kistérség munkanélküliségi szempontból kedvezőbb a megyei átlagnál, a regisztrált munkanélküliek száma 2241 fő, ami követi az országos

29

trendet. A munkanélküliségi ráta 9,7 %, ami a megyei és országos értéknél is kedvezőbb. A munkanélküliségi viszonyok elemzésénél érdemes megemlíteni, hogy a munkanélküliségi ráta 2007-2011 között, a folyamatos emelkedés mellett, majdnem a duplájára nőtt. A legnagyobb változás a 2008-2009-es időszakban tapasztalható. A 2010. év kivételével Veszprém megye és a Tapolcai kistérség munkanélküliségi helyzete kedvezőbb volt az országos értéknél. 11. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása 2007-2011 között 14 12

%-os érték

10 8 6 4 2 0 2007 Magyarország

2008 Veszprém megye

2009

2010

Közép-Dunántúli régió

2011 I. negyedév Tapolcai kistérség


A Tapolcai kistérségben a nyilvántartott álláskeresők összetételének alakulása életkorukat tekintve, a 2011. év első negyedének végén a térségi nyilvántartottak 15,5 %-a 25 éves és fiatalabb, míg 36,1 %-a 45 év feletti (23,5 %-uk idősebb ötven évesnél is). A regisztráltak között legnagyobb számban a legaktívabb (26-45 év közötti: összesen 1086 fő) korcsoportok képviseltetik magukat, de magas az 50 év felettiek száma (526 fő) is. Az előző évek adataihoz képest a korcsoportok mindegyikében csökkenés jellemző. A fogyás mértéke a nyilvántartott álláskeresők életkorának növekedésével azonban csökken. A kistérségben, a regisztrált álláskeresők nemek szerinti megoszlását tekintve, 2011. március végén 1177 fő férfi és 1064 fő nő volt állás nélkül. Iskolai végzettségük 30

alapján a kistérségben élő regisztrált munkanélküliek körében a szakmunkás, illetve szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezők aránya (37 %) a legnagyobb, de magas (35 %) a legfeljebb általános iskolát befejezők hányada is. A nyilvántartottak 15 %-a szakközép-iskolai, technikumi végzettségű, 8 % gimnáziumban érettségizett, míg a regisztráltak közel 5 %-a diplomás.

12. ábra: Nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele

4,7%

7,8% 37,4%

38% 15,1% 31,2%

Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola, technikum Általános iskola 8 általánosnál kevesebb Főiskola, egyetem Gimnázium

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján, saját szerkesztés

4. 2. 1.

A munkaerő összetétele és jellemzői17

A 2010. januári adatok alapján a kistérségben élők 68,2 %-a, 23659 fő a munkavállalási korú népességhez tartozik. A térség foglalkoztatottságára jellemző, hogy tavasztól-őszig a Balaton-part idegenforgalmához kapcsolódó munkalehetőségek idején az átlagosnál lényegesen jobb a munkaerő-piaci helyzet, és ősszel megkezdődik a visszaáramlás az ellátási rendszerbe. A térség ipara viszonylag fejletlen, jelentős szerepe van az idegenforgalomhoz kapcsolódó vendéglátóiparnak, kereskedelemnek, valamint a mezőgazdaság területén a szőlészet-borászatnak, erdőgazdálkodásnak és a vadászat-halászatnak. A térségben lévő munkaerőt három nagy csoportba soroltam. Az első a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban dolgozó emberek. Itt a foglalkoztatott

17

Tájékoztató Veszprém megye 2011. március havi munkaerő piaci folyamatairól, foglalkoztatási helyzetének alakulásáról negyedéves áttekintéssel, Székesfehérvár, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

31

népesség 5,6 %-a dolgozik, jellemzően a szőlészet-borászatban, de jelentős szerephez jut a vadászat is. A második csoport, az iparban és az építőiparban dolgozókat jelenti. Itt a foglalkoztatottak 28 %-a dolgozik, ami a második legnagyobb foglalkoztatási csoport a kistérségben. A recesszió legnagyobb hatással az építőiparra volt. Sok építőipari vállalkozás ment csődbe, ennek ellenére a térségben közel 3800 ember megélhetését biztosítja még mindig a szezonális foglalkoztatás keretében. A harmadik és egyben a legnagyobb csoport a szolgáltatások területén dolgozó munkavállalók csoportja. A kistérség 66,4 %-a, azaz 8845 fő dolgozik ebben a gazdasági szektorban.

4. 3.

A gazdasági társaságok helyzete a térségben18 Az országos folyamatokhoz hasonlóan az 1990-es évektől a Közép-Dunántúli

Régióban is dinamikusan növekedni kezdett a gazdasági szervezetek száma, és alapvetően megváltozott a tulajdonosi, gazdálkodási forma szerinti összetétel. Ma az ország vállalkozásainak mintegy tizedét a régióban regisztrálták. Az országos arányokhoz hasonlóan ezeknek azonban csupán háromnegyede működő vállalkozás. A vállalkozói aktivitást jelző 1000 főre jutó vállalkozásszám az országos trendekkel párhuzamosan alakul, így a 90-es évek közepe óta is fokozatosan emelkedik, de az átlagtól tartósan elmarad. A vállalkozási aktivitásban a régión belül is igen nagy területi különbségek tapasztalhatók. A Balaton térségében kiemelkedő a vállalkozások aktivitása és jelentős a megyeszékhelyeken is. A többi városban változó, de a megyehatárok mentén továbbra is vállalkozás-szegény területek találhatók. A kistérségben is érvényesül a hazai mikro- és kis vállalkozások sajátos jellemvonása, az önfoglalkoztatás, az alkalmazottak nélkül működő vállalkozások magas aránya. Ezen belül a működő vállalkozások nagy többségét adó mikro vállalkozások foglalkoztatják a legkevesebb dolgozót, több mint kétharmaduk nem rendelkezik alkalmazottal. A Tapolcai Kistérség a Veszprém megyei kistérségek között, a működő vállalkozások számát tekintve a negyedik helyen áll, a Veszprémi, a Pápai és az Ajkai kistérségek előzik meg. A működő vállalkozások száma - 2003. évi adatokhoz képest - 2009-re, 6390-nel csökkent, a csökkenés mértéke az országos trendet követi. 18

Veszprém megye statisztikai évkönyve 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, Veszprém: KSH http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haDetails.jsp?query=kshquery&lang=hu 2011.04.25.

32

A 2009. évben a 2400 működő vállalkozás közül mindösszesen 10 db volt az 50 főnél többet és 1 db a 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozás. A legtöbb vállalkozás 10 főnél kevesebb munkaerőt foglalkoztatott. Összességében Veszprém megye összes kistérségében jelentősen csökkent a működő vállalkozások száma 2003. évi adatokhoz képest. A legnagyobb csökkenés a Tapolcai kistérségben volt tapasztalható. 2. táblázat: A Veszprém megyei kistérségekben, a működő vállalkozások száma létszám kategóriánként (2009)

Kistérség

Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci Megye

Működő vállalkozá -sok száma (2009) db

1-9 fős vállalkozások száma (2009) db




250 fős és nagyobb vállalkozások száma (2009) db

2806 2240 2267 3549 766 2400 1771 7399 1136 24334

2656 2184 2158 3395 732 2312 1678 7077 1124 23316

70 51 44 75 22 52 37 179 21 551

39 29 21 56 8 25 23 88 8 297

32 10 9 16 4 10 10 43 4 138

9 0 1 7 0 1 2 12 0 32


Az 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások számát tekintve 2009-ben a kistérség a megyében a második helyen állt. Az alábbi táblázatból látható, hogy a nehéz gazdasági viszonyok ellenére a regisztrált vállalkozások száma folyamatosan növekedett 2004-2009 között. A gazdasági visszaesést igazán a működő vállalkozások számának csökkenése tükrözi. Ebben viszont 2004-ről 2009-re több mint 30%-os visszaesés tapasztalható. Mivel a kistérség gazdasága alapvetően a turizmusra épül, nem meglepő, hogy tavasztól őszig, az idegenforgalmi szezonban a működő vállalkozások aránya nagyobb az ezt követő időszakhoz képest. A működő vállalkozások jelentős csökkenése, nagyban hozzájárult a térség munkanélküliségi rátájának emelkedéséhez.

33

3. táblázat: Veszprém megye kistérségeiben, az 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások száma

Kistérség Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci

2004 75 179 239 88 70 149 75 148 86

2005 77 178 235 92 72 150 78 149 87

2006 75 164 221 89 71 144 75 143 86

2007 76 165 218 91 72 144 76 144 88

2008 100 177 243 126 100 184 84 150 112

2009 99 175 245 131 101 186 84 149 113


2009-ben a 2400 működő vállalkozásból 1648 egyéni és 710 társas vállalkozás volt. A társas vállalkozások megoszlását tekintve 294 betéti társaság, 411 korlátolt felelősségű társaság, 3 részvénytársaság és 2 mezőgazdasági szövetkezet található a Tapolcai kistérségben. 13. ábra: A Tapolcai kistérségben a működő vállalkozások megoszlása 2005-2009

1906

Egyéni vállalkozás

1890

1778

1705

1648

Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság Betéti társaság

4

2005

361

343 316

327 329 8

3

2006

8

381

302 3

2007

6

411

299 3

2008

294 3

3

2

Mezőgazdasági szövetkezet

2009


34

4.4.

A Tapolcai kistérség SWOT analízise A kistérség egyik legnagyobb erőssége a Balaton közelsége és az, hogy

kedvező adottságokkal rendelkezik a turizmus többirányú fejlesztéséhez. A kistérség természeti, táji adottságai belföldi vonatkozásban jelentős vonzerővel bírnak, a Balaton nemzetközi

vonzerejű.

Megtalálhatók

itt

nemzetközi

jelentőségű

geológiai

nevezetességek is, mint például a „tanúhegyek”. A vonzerők mellett az aktív civil szféra is egyre nagyobb mértékben képviselteti magát, melynek eredménye sok rendezvény, kezdeményezés, amelyek közül a Művészetek Völgye országosan ismert és elismert. A mai turisztikai trendeknek megfelelő kínálati elemek (termál, wellness, vitorlás, öko,) már most jelen vannak a kistérségben, a turizmusnak vannak hagyományai, alapjai és tapasztalatai. A másik nagy erősség a történelmi bortermő vidék. A szőlő és bortermelésnek évszázados hagyományai vannak a termőterületeken, hosszútávon sem fog csökkenni a szőlőültetvények aránya, ezt a Balaton törvény garantálja. A szőlőhegyeken a borászathoz kapcsolódó sok építészeti emlék maradt fenn, amelyek a turizmusban is hasznosíthatóak. A

térség

életét

meghatározza

a

Balaton-felvidéki

Nemzeti

Park

természetvédelmi szabályozása. A kistérség nagyobb hányadán törvények biztosítják a természeti értékek hosszú-távú fennmaradását, a környezetbarát, tájjal összhangban álló mezőgazdaság, ipar és településfejlesztést. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park szigorú természetvédelmi szabályozását, mint gyengeséget is meg kell említenem. A szigorú szabályozás erősen korlátozza a térség gazdasági lehetőségeit. Ennek a szigorú szabályozásnak, egyik oka az itt található érzékeny vízbázis védelme. Gazdasági szempontból egyértelmű gyengeség, hogy a térség forráshiánnyal küzd. A kistérségi belső források folyamatos hiánya, gátja a fejlesztéseknek és veszélyezteti az évek alatt elért eredmények megőrzését is. A források hiánya miatt nincs

kiszámítható,

a

külső

támogatásoktól

független,

belső

finanszírozási

mechanizmus. Másik nagyon fontos dolog a közlekedési és egyéb infrastrukturális hiányosságok nagy jelentősége. A kistérség infrastrukturális hiányosságai alatt, az alapinfrastruktúra mellett, a turisztikai vonatkozású hiányosságokat is értem. A 35

kistérség távol esik az autópályáktól, a területre vezető főközlekedési utak korszerűtlenek, szezonban zsúfoltak. A belső közúthálózat minősége rossz, mind kül mind pedig a települések belterületein. A Balaton-parti szállásférőhelyek többsége nem fűthető. A turisták által rendszeresen igényelt alapszolgáltatások, mint a bankjegy automaták, egészségügyi alapellátás, egységes útbaigazító rendszer, informatikai portál, csak korlátozottan vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre. Foglalkoztatási és munkanélküliségi problémát idéz elő a térségre jellemző rövid turisztikai szezon és az ezzel párhuzamos szezonális foglalkoztatás „jelensége”. A rövid turisztikai szezon nagyban meghatározza az itt élő emberek életszínvonalát. A szezon végeztével jelentősen nő a kistérségben a munkanélküliek száma. A szezonális munkák jellegéből kifolyólag nőnek a nem legális gazdaságban eltűnő jövedelmek is. Ez alatt a „feketemunkából” 19 származó jövedelmeket értem. Komoly társadalmi problémát jelent a népesség öregedési folyamata. Az országos tendenciához hasonlóan a kistérség lakossága elöregszik, a kistérségen belül nem tudott kialakulni olyan gazdasági erőcentrum, mely vonzaná a kistérségen belüli munkavállalókat. A Tapolcai kistérségnek vannak még kihasználatlan, a térség gazdaságának fellendítését

célzó

lehetőségei.

Egyik

ilyen

az

idegenforgalmi

szezon

meghosszabbítása. Ez megvalósítható a meglévő programok jobb összehangolásával, konferenciaközpont építésével. A társadalomban egyre jobban elterjedt az úgynevezett környezetvédelmi szemlélet, melynek hatására megnőtt a biotermékek iránti kereslet, valamint népszerű a „zöld iparágak” meghonosítása. A nemzeti park jogszabályi korlátai miatt a természeti környezetet megőrző, környezetbarát iparágak telepíthetők, ezeknek az Európai Unióban nő a támogatottsága. A kistérség elérhetőségének javítása kulcskérdése a térségfejlesztésnek, hiszen az egyre növekvő versenyben a gyors megközelíthetőség alapkövetelmény. Ezért fontos a Győr – Pápa – Devecser – Tapolca közlekedési tengely kiépítése. A lehetőségek közé sorolnám még a kisvállalkozói szektor fejlesztését. A kisvállalkozások - mint a fejlődő

19

A feketemunka nem más, mint a munkajogi, adójogi, valamint további foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok megkerülésével történő foglalkoztatás.

36

gazdaság motorjai - számára ki kell alakítani az együttműködési, fejlesztési lehetőségeket segítő non-profi szervezeteket, inkubátorházakat. Egyik és talán a legfontosabb veszély, a folyamatos fejlesztések hiányában kialakuló turisztikai versenyhátrány A tömegturizmus visszaszorulásával a potenciális látogatók körében megnőtt az igény a magasabb színvonalú, minél szélesebb körű szolgáltatások iránt. A piaci versenyben a pozíció megőrzéséhez nélkülözhetetlen a folyamatos fejlesztés, a tevékenység állandó javítása. További problémát jelenthet még a közúti közlekedési rendszer szezonális túlzsúfoltsága és a térségi koordinált turisztikai stratégia hiánya. 14. ábra: A Tapolcai kistérség SWOT analízise Erősség

Gyengeség

- Balaton közelsége

- Érzékeny vízbázis

- Kedvező adottságok a turizmus

- Természetvédelmi területek szigorú

többirányú fejlesztéséhez

szabályozása

- Történelmi bortermő vidék

- Kevés tőke áramlik a térségbe

- Garancia a természeti értékek

- Rövid turisztikai szezon

megőrzésére

- Elavult közlekedési infrastruktúra

- Civil szféra aktivizálódása

- Egyéb infrastrukturális hiányosságok

- Domborzati sokszínűség, geológiai

- Szezonális foglalkoztatás

érdekességek, jelentős gyógy és

- Elöregedő, egyre fogyó népesség

termálvízforrások, ásványvíz

- Nem legális gazdaságban eltűnő jövedelmek

- Kiváló minőségű vízkészlet Lehetőség - Idegenforgalmi szezon meghosszabbítása

Veszély - Közúti közlekedési rendszer szezonális

- Környezetvédelmi szemlélet elterjedése, biotermékek iránti kereslet növekedése - Környezetbarát „zöld iparágak”

túlzsúfoltsága - Érzékeny természeti környezet - Gyorsan fejlődő belföldi és külföldi

meghonosítása

versenytársakkal szemben a kistérség veszít

- A Győr – Pápa – Devecser – Tapolca közlekedési tengely kiépítése

versenyelőnyéből - Folyamatos fejlesztések hiányában

- Kisvállalkozói szektor folyamatos fejlesztése, képzésekkel, tanácsadással,

kialakuló turisztikai versenyhátrány - Nincsen koordinált turisztikai stratégia

KKV fejlesztő iroda létrehozása

Forrás: saját gyűjtés alapján, saját szerkesztés

37

4. 4. 1.

Problémafa felállítása

A Tapolcai kistérségben egyértelműen komoly probléma, a társadalom és a gazdaság hanyatlása. A legnagyobb társadalmi nehézség, amely gyakorlatilag az egész országra jellemző, a társadalom elöregedése és természetes fogyása. Komoly gondot okoz az is, hogy az itt élő emberek nagy részének csak az idegenforgalmi szezonban sikerül munkát találni. A szezonon kívüli időszakban a munkanélküliek száma jelentősen növekszik. Ebből következik, hogy a megélhetési viszonyok eléggé változatos képet mutatnak, a lakosság nagy része nehéz jövedelmi viszonyok között él. A térségben viszonylag kevés állandó munkahely található, melynek hatására egyre gyakoribb a fiatalok elvándorlása, a biztosabb megélhetést garantáló térségekbe. A fiatalok elvándorlása és a népesség elöregedése együttesen okozza a kistérség lakosságának fogyását, amely a nem megfelelő társadalmi jövőképhez vezet. Másik komoly probléma, a fejletlen gazdasági szektor. A térség egyetlen lehetősége a turizmusban rejlik, ennek ellenére jellemző, hogy a turisztikai adottságokat nem megfelelően használják ki, sőt a kistérség turisztikai stratégiája sem megfelelően kidolgozott. Ezt bizonyítja, hogy a főszezonon kívüli szolgáltatások kiépítetlenek, emiatt nagyon rövid a turisztikai szezon. A térség mezőgazdasága, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szigorú szabályozása miatt eléggé korlátozott. Az érzékeny vízbázis és az egyedülálló természeti értékek megóvása érdekében nem alkalmazható termelésfokozást elősegítő vegyszer, ennek következtében a termelékenység alacsony és ezáltal a mezőgazdaság eltartó képessége is alacsony. A másik fontos gazdasági szempont a gazdasági társaságok nehéz helyzete. A kistérségben ipari tevékenység gyakorlatilag nincsen, sőt nem is telepíthető a szigorú természetvédelmi szabályozás miatt. A jelenlévő vállalkozások nagy része, tőkehiányos mikro vállalkozás. A térségben hiányoznak a nagyobb beruházások, amelyek munkát biztosítanának, továbbá a sok korlátozás miatt a magánerős építkezések száma is kevesebb, mint máshol.

38

15. ábra: A Tapolcai kistérségre vonatkozó Problémafa Érzékeny vízbázis Elaprózódott tulajdonviszonyok

Mezőgazdasági tevékenyság korlátozása

Alacsony termelékenység

Mezőgazdaság eltartó képessége alacsony

Természetvédelmi területek szigorú szabályozása

Kevés tőke áramlik a térségbe

Turisztikai szezon rövidsége

Közlekedési infrastruktura elavult

Népesség természetes fogyása

Szezonális munkalehetőség

Vállalkozások nagy része forráshiánnyal küzd

Főszezonon kívüli szolgáltatások kiépítetlenek

Nehézkes megközelíthetőség

Népesség elöregedése

Alacsony vállalkozási kedv

Nem koordinált turisztikai stratégia kialakítása

Vállalkozások alacsony száma

Fejletlen gazdasági szektor

A turisztikai adottságok nem megfelelő kihasználtsága

Tapolcai kistérség társadalmának és gazdaságának hanyatlása

Szolgáltatások alacsony színvonala

Nehéz megélhetési viszonyok

Szezonon kívüli magas munkanélküliség

Fiatalok elvándorlása

Nem megfelelő társadalmi jövökép

Forrás: saját gyűjtésű adatok alapján, saját szerkesztés

39

4. 4. 2.

Célfa meghatározása

A Tapolcai kistérségben a legfontosabb cél a társadalom és a gazdaság fellendítése. Gazdasági szempontból a legfontosabb, hogy fejlett gazdasági szektor jöjjön létre. Ennek létrehozásához a legnagyobb lehetőség a térség turizmusában rejlik. A megfelelő turisztikai stratégia kidolgozása mellett fontos a „főszezonon” kívüli szolgáltatások kiépítése, ennek hatására hosszabb lehet az idegenforgalmi szezon. Ezen tevékenységek nagyban elősegíthetik a kistérség turisztikai adottságainak maximális kihasználtságát A fejlett gazdaságnak fejlett vállalkozói szektorral kell rendelkeznie. Ennek elősegítésére, az állam vagy akár az Európai Unió bevonásával létre kell hozni egy, a vállalkozások létrehozását és fenntartását segítő támogatási rendszert, melynek hatására az emberek vállalkozási kedve és a vállalkozások száma is jelentősen növekedne. A harmadik fontos dolog a mezőgazdaság helyzetének javítása. A legfontosabb, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szigorú előírásaiból származó hátrányok kompenzálását megoldják, valamint engedélyezzék a természetet nem károsító termésfokozók használatát. A térségre az elaprózott birtokviszony a jellemző, mely önmagában is csökkenti a hatékony mezőgazdasági termelés kialakításának lehetőségét. Ezért célszerű lenne a tulajdonosoknak összefogni és termelő – értékesítő szövetkezetet létrehozni. Mindezek megvalósulása esetén nőne a termelékenység és ezáltal a mezőgazdaság eltartó képessége is. Lényeges a megfelelő társadalmi jövőkép kialakítása. A turisztikai szezon meghosszabbításával lehetőség nyílik a munkavállalók folyamatos, akár egész éves foglalkoztatására, melynek hatására a munkanélküliség jelentősen lecsökken. Ha az embereknek lesz állandó munkahelyük, akkor az életszínvonaluk is nőni fog. Ez önmagában

lehetőséget

teremt

arra,

hogy

családalapítást

ösztönző

állami

támogatásokkal, a fiatalok letelepedjenek a térségben, ezáltal fiatalítva és gyarapítva a Tapolcai kistérség lakosságát. Mindez szükséges ahhoz, hogy a megfelelő jövőkép kialakuljon.

40

16. ábra: A Tapolcai kistérség Célfája Érzékeny vízbázis Szövetkezetek létrehozása

Termésfokozás alkalmazásának lehetősége

Magas termelékenység

Természetvédelmi területek szabályozásából származó hiányok megoldottak

Támogatással tőke beáramlása a térségbe

Turisztikai szezon meghosszabbítása

Közlekedési infrastruktura fejlesztése

Családalapítást ösztönző támogatások

Folyamatos munkalehetőség

Vállalkozások működése megoldott

Főszezonon kívüli szolgáltatások kiépítése

Könnyű és gyors megközelíthetőség

Fiatal népesség

Magas vállalkozási kedv

Koordinált turisztikai stratégia kialakítása

Mezőgazdaság eltartóképessége megfelelő

Vállalkozások magas száma

Fejlett gazdasági szektor

A turisztikai adottságok megfelelő kihasználtsága

Tapolcai kistérség társadalmának és gazdaságának fellendítése

Szolgáltatások magas színvonala

Megfelelő életszínvonal és jövedelmi viszonyok

Fiatalok letelepedési hajlandósága növekszik

Munkanélküliség csökkentése

Forrás: saját gyűjtés alapján, saját szerkesztés

41

Megfelelő társadalmi jövökép

5.

Kérdőíves kutatás Kérdőívem készítésének célja, egyrészt a Tapolcai kistérség pillanatnyi

társadalmi elemzése, másrészt szerettem volna megtudni az emberek véleményét a kistérségről, a kistérség által ellátott feladatok fontosságáról. Ezzel kapcsolatban készítettem egy nem reprezentatív felmérést. Mintavételem módja véletlenszerű volt, elemszáma 101 fő. A lekérdezést 2011 februárja és májusa között végeztem el a kistérség településein. Kérdőíveimet matematikai, statisztikai modellezéssel elemeztem, melynek eredményeit a függelékben mellékeltem. 5. 1. A módszer leírása Elemzésem

során

az

eloszlások

százalékos

vizsgálata

mellett,

kapacitásvizsgálatot alkalmaztam, mely két ismérv közötti összefüggés és annak szorosságának megállapítására alkalmas eljárás. Esetei lehetnek: 1. Függetlenség 2. Sztochasztikus kapcsolat, mely lehet a. gyenge b. közepes c. erős/szoros 3. Függvényszerű kapcsolat. A sztochasztikus kapcsolatok értékeléséhez a következő skálát használtam: 

0,00 – 0,40 között laza a kapcsolat, vagy a kapcsolat hiánya áll fenn



0,41 – 0,70 között közepes



0,71 – 0,90 között szoros illetve



0,91 – 1,00 között igen szoros kapcsolat állapítható meg.

A kiinduló adatokat jelöli fij. A táblázatba foglalt értékekből fij*-ot (elemi gyakoriságot), χ2 mutatót, majd a Cramerféle (Jele: C) mérőszámot használtam az alábbi képletekkel:

f ij* 

f i.  f. j N

42

b

c

   2

f

i 1 j 1

C

ij

 f ij*



2

f ij*

2

N  min b  1; c  1 , ahol b a sorok, c pedig az oszlopok számát jelöli.

5. 2.

Eredmények kiértékelése20 Kérdőívem első fele a társadalmi viszonyok feltérképezésére irányul, míg az

utolsó négy kérdés

inkább az emberek informáltságának vizsgálatát és a

véleményalkotás szabadságát hivatott szolgálni. Kérdőívem lakossághoz való eljutásában sok segítséget kaptam a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulásának munkatársaitól. Ennek köszönhető, hogy a 33 település közül 20-ba eljutott. A válaszadók legtöbben a 31-45 év közötti emberek, de nagy hányadot képeznek a 16-30 évesek is. A nemek eloszlását tekintve a férfiak 40%-ban, míg a nők 60%-ban képviseltetik magukat. A kistérség korösszetételéből adódóan, a nők nagyobb aránya a 31-45 éves korosztály dominanciájával szoros összefüggésben áll. 17. ábra: A megkérdezettek kor szerinti eloszlása 12% 29% 21% 16-30 év 31-45 év 46-60 év 60 év felett

38%

Forrás: Saját szerkesztés, a kérdőíves kutatás alapján 20

A válaszok kiértékelését leíró táblázatok a mellékletekben szerepelnek.

43

A megkérdezettek iskolai végzettsége változatos képet mutat. A legtöbben a szakmunkás végzettségűek vannak, az ő arányuk 34%-os. Véleményem szerint a térségben a turizmus központi szerepe miatt, nagyon sokan a vendéglátással és a turizmussal kapcsolatos szakmákat - szakács, felszolgáló - helyezik előtérbe. Második helyen állnak a felsőfokú végzettségűek, az ő értékük 30%. Őket követik 27%-kal a csupán érettségivel rendelkezők. Az általános iskolát végzők aránya mindössze 9%. Összességében az iskolázottsági arány jónak mondható, bár a 101 megkérdezett ember közül 9-nek semmilyen szakmája sincsen. A kérdőívet kitöltők közül 50 fő alkalmazottként dolgozik. Az állandó munkahelyek nagy része Tapolcán található, általában multinacionális vállalatoknál, de nyári idegenforgalmi szezonban nagyon sokan dolgoznak a kistérség Balaton-parti településeinek valamelyikében. A legkevesebben a munkanélküliek illetve az egyéb kategóriába tartozók vannak. 18. ábra: A kérdőívet kitöltők foglalkozás szerinti megoszlása 60 50 40 fő

Alkalmazott 30

Tanuló Vezető

20

Munkanélküli

10

Nyugdíjas

0

Egyéb

Forrás: Saját szerkesztés a kérdőíves kutatás alapján

Az életkor vizsgálatánál bebizonyosodott, hogy a 31-45 év közöttiek aránya a legmagasabb a megkérdezettek között. Ennek ellenére a legtöbben arra a kérdésre, hogy mennyi családjukban az eltartottak száma, a nullát jelölték meg. Véleményem szerint ennek egyik oka, hogy a fiatalok eléggé karrier centrikusak, vagy nagyon „későre” halasztják a tényleges családalapítást, vagy egyáltalán nem alapítanak családot. A másik

44

tényező, aminek nagy szerepe lehet, az életszínvonal és a jövedelmi viszonyok. A második legnagyobb értékkel a 2 gyereket vállalók rendelkeznek, az ő arányuk 33 százalékos. A legkisebb arányban a 4 illetve 5 gyerekes családok vannak. Arra a kérdésre, hogy mennyi családjában az egy főre eső nettó havi jövedelem a megkérdezettek 47 százaléka válaszában 51-120 ezer forint közötti intervallumot jelölte meg. A családokban az egy főre eső nettó havi jövedelem és az eltartottak száma közepesen szoros kapcsolatban áll (Cramer féle mutatószám: 0,51). Ennek oka, hogy az alacsony jövedelmi viszonyok miatt, nem akarnak az emberek gyereket vállalni, vagy a már meglévő családok nehéz megélhetési viszonyok között élnek. Ezt bizonyítja, hogy a maximum 50 ezer forintból élők aránya a második legnagyobb a térségben. Érdekes, hogy 120 ezer forint feletti átlagos havi jövedelemmel rendelkező családok egyikében sincs eltartott. Az emberek 74 százaléka arra a kérdésre, hogy tudja e melyik kistérséghez tartozik a települése az igent jelölte meg. Mindössze 26 százalék volt, aki nem tudta. Ezen válaszok a válaszadók életkorával és legmagasabb iskolai végzettségével közepesen szoros kapcsolatban áll. A csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezők közül senki sem tudta, hogy melyik kistérséghez tartozik a települése. A szakmunkások 73 százaléka tisztában volt ezzel. Az érettségivel rendelkezőknél ez az arány 70 százalékos. Meglepő, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők mindegyike igennel válaszolt. 19. ábra: Az emberek véleményének megoszlása a településük kistérségi hovatartozását illetően, kor szerint százalékosan 100% 80% 60% 40%

Nem

20%

Igen

0% 16-30 év 31-45 év között között

46-60 év között

60 év felett


45

A kor szerinti megoszlásnál érdekes, hogy a 60 év feletti korosztály kivételével mindenhol 80 százalékos az „igenek” aránya. A legidősebb korcsoportnál mindenki nemleges választ adott. Megkértem a kérdőívemet kitöltő embereket, természetesen az egyik kérdés keretein belül, hogy alkossanak véleményt azzal a településsel kapcsolatban ahol laknak, fejlettnek vagy éppen elmaradottnak ítélik e meg. A legtöbben, a megkérdezettek 57 százaléka szerint a lakóhelyük közepes fejlettségű. Senki nem gondolta a saját települését rendkívül elmaradottnak illetve rendkívül fejlettnek sem. A települések besorolása és a válaszadók életkora között egyértelműen laza kapcsolat (Cramer féle mutatószám: 0,18) áll fenn. Minden korcsoportban túlsúlyban vannak azok, akik közepes fejlettségűnek gondolják lakóhelyüket. Ellentétben az életkorral a megkérdezettek iskolai végzettsége és a településük adott fejlettségi szintbe való besorolása között szoros kapcsolat áll fenn. Nagyon érdekes, hogy a felsőfokú végzettségűek 67 százaléka fejlettnek, míg a csupán általános iskolai tanulmányokkal rendelkezők 78 százaléka elmaradottnak ítéli meg lakóhelyét. 20. ábra: A válaszadók véleménye a saját lakóhelyükről, legmagasabb iskolai végzettségük szerinti megoszlásban

100% 80% 60%

Rendkívül fejlett Fejlett

40%

Közepes fejlettségű 20%

Elmaradott

0%

Rendkívül elmaradott


46

A két különböző iskolai végzettségűek véleménye között éles a kontraszt. Az általános iskolai végzettségűek döntően „laikus szemmel” pillanatnyi érzéseikre hagyatkozva döntöttek, míg a felsőfokú végzettségűek döntően szakmai szempontok alapján ítélték meg településüket. A kérdőívemet kitöltők 64 százaléka tisztában volt azzal, hogy mi az a kistérségi többcélú társulás. A többcélú társulás létezésének ismerete és a válaszadók kora illetve foglalkozása között közepesen szoros kapcsolat áll fenn. Nagyon magabiztos az igenek aránya a vezető beosztású és alkalmazott munkaviszonyban dolgozók között. Ennek pont az ellenkezője érvényes a tanulóknál, itt a válaszadók 74 százalékának fogalma sem volt arról mi lehet az a többcélú társulás. A másik ilyen „negatív” értéket a nyugdíjasok produkálták 67 százalékkal. A válaszok kor szerinti megoszlása már egyenletesebb eloszlást mutat. Érdekes lehet, hogy a 46-60 éves korosztály között majdnem egyenlő arányban vannak az igenek és a nemek. 21. ábra: A válaszok kor szerinti százalékos megoszlása a kistérségi többcélú társulás létezéséről

%

100 80 60 Nem

40

Igen

20 Igen

0 16-30 év között

31-45 év között

Nem 46-60 év között

60 év felett


Kérdőívemben felsoroltam a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulásának vállalt feladatköreit. A válaszadóknak el kellett dönteniük, hogy melyiket tartják fontosnak illetve kevésbé fontosnak. Meglepő, hogy a területfejlesztési feladatot a megkérdezettek 14 százaléka nem tartja fontosnak. Ennek az lehet az oka, hogy az 47

emberek nagy része nem hallott még a területfejlesztésről, és az alapvetőbb feladatokat sokkal lényegesebbnek ítélik meg, mint a települések fejlesztését. A legfontosabbnak az egészségügyi és szociális ellátást, a családsegítő és támogató szolgálatot és az alapfokú oktatás-nevelést

tartják

az

emberek.

A

közművelődés

és

a

természet

és

környezetvédelem is fontos a lakosságnak, de nem annyira. mint az előzőekben felsorolt feladatok. 22. ábra: A kérdőívet kitöltők véleménye a kistérségi feladatok fontosságáról 90 80 70 60 50 40

Nem fontos

30

Fontos

20

Nagyon fontos

10 0 1.

2.

3.

1. Egészségügyi és szociális ellátás 3. Alapfokú oktatás-nevelés 5. Természet és környezetvédelem

4.

5.

6.

2. Családsegítő és támogató szolgálat 4. Közművelődés 6. Területfejlesztés

Forrás: Kérdőíves kutatás alapján, saját szerkesztés

Kérdőíves kutatásomból kiderült, hogy a megkérdezettek nagy hányada tudja, hogy a Tapolcai kistérségben él, sőt ezen emberek 60 százaléka hallott a többcélú társulásokról és az ellátott feladataikról is. Elmondható, hogy a megkérdezettek megfelelő tájékozottsággal rendelkeznek ebben a témában. Kérdőívem eredménye nagyon hasonlít az ide vonatkozó hivatalos statisztikai adatok képére. Gondolok itt az idősek arányára, vagy akár a nemenkénti eloszlásra. Számomra a legmeglepőbb, hogy a családokban az eltartottak számának vizsgálatánál, közel annyi a gyerek nélküli családok száma, mint az egy és két gyerekeseké összesen. Ez egy intő jel lehet az itt élő emberek számára. A lakosság családalapítási hajlandóságának hiánya, előbb vagy utóbb egy teljesen elöregedő társadalomhoz fog vezetni. 48

Kérdőíves kutatásomból az is kiderül, hogy a pozitív visszajelzések ellenére az emberek egy része nincs tisztában a jelenlegi közigazgatási viszonyokkal. Közel 30 százalékuk nem hallott még magáról a kistérségi rendszerről sem. Véleményem szerint, itt érzékelhető a kistérségi önkormányzatok, lakosság felé történő tájékoztatásának hiánya. Úgy gondolom összességében primer kutatásom során átfogó képet kaptam a térség társadalmi viszonyairól és a népességnek a kistérségi rendszerről alkotott képéről.

49

6.

Összefoglalás, javaslataim Dolgozatomból kiderül, hogy a Tapolcai kistérség népességét tekintve egy

elöregedő kistérség. A statisztikai adatok alapján az egyre csökkenő születésszám és a halálozások számának évről-évre növekvő tendenciája, negatív hatást gyakorol a térség gazdaságára is. A tartósan alacsony termékenység legnagyobb problémája, hogy óriási szerepet játszik a népesség öregedési folyamatában, mintegy előre vetítve a lakosság számának intenzív csökkenését. A Balaton-felvidék ezen része, soha nem tartozott a fejletlen területek közé. A kistérség területén lévő kivételes földrajzi és természeti értékek, ugyanakkor mindig jelentős korlátozást jelentettek a gazdasági fejlődés terén. A szigorú természetvédelmi szabályozás gazdaságot befolyásoló hatása, nagyban meghatározta és jelenleg is meghatározza a térség társadalmi összetételét. A kevés munkahely és az országra jellemző – az európai átlaghoz képest – alacsony jövedelmi viszonyok egyértelművé tették a fiatal generációk számára, hogy egyetlen lehetőség marad, mégpedig elvándorolni a jobb megélhetést biztosító területekre. A kistérség lakosságának fogyásához nagyban hozzájárul ez a negatív demográfiai jelenség. Úgy gondolom, ezt a problémát kiemelten kell kezelni. Mivel ez nem csak a térségre jellemző társadalmi probléma, ezért a megoldása elsődlegesen állami keretek között kell, hogy történjen. Meg kell teremteni azt a stabil gazdasági hátteret, amely ösztönző hatással lehet a fiatalok számára, a helyben maradás és a családalapítás tekintetében. A Tapolcai kistérség lehetőségei, gazdasági szempontból nagyon korlátozottak. Területének közel 80 százaléka a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szabályozása alá tartozik. Éppen ezért az ipari szektor fejlesztésére nagyon speciális lehetőségek kínálkoznak. Véleményem szerint, megoldást jelenthet a megújuló és alternatív energiákat, valamint az energiahatékonyságot előtérbe helyező ipari tevékenységek elterjesztése, az úgynevezett „zöld ipar” meghonosítása. A környezetbarát technológiák alkalmazásával ki lehetne alakítani egy, a mezőgazdaság melléktermékeinek feldolgozására épülő ágazatot. A XXI. század legkomolyabb energetikai problémája, hogy a fosszilis energiahordozók korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre. Érdemes lenne, egy, a megújuló energiaforrásokra alapozott energiatermelő szektort kialakítani. Megvalósítása történhet szélerőművek vagy akár biogáz üzem létesítésével. 50

A Tapolcai kistérségnek gazdasági szempontból kettő húzóágazata van. Az egyik a kifejezetten szőlészetre és borászatra építő mezőgazdasági szektor, a másik a gazdaság fejlesztésének, szerintem legnagyobb lehetősége a turizmus. A két ágazat összekapcsolása önmagában hatalmas gazdasági húzóerő lehet. A mezőgazdaságra az elaprózott birtokviszony jellemző, amely már önmagában is csökkenti a hatékony mezőgazdasági termelés kialakulásának lehetőségét. Véleményem szerint, összefogás hiányában, komoly eredményt nem lehet elérni. Éppen ezért szükség van a tulajdonosok összetartására, célszerű lenne termelő és értékesítő szövetkezeteket létrehozni. A térségben nagy hagyománya van a minőségi borkészítésnek. Az összefogás első lépéseként létre kell hozni egy borklaszter, mely segítené a hatékonyabb és gazdaságosabb termelést, ezzel a továbbiakban is fenntartva a „minőségi bor” kategóriáját a térségben. A kistérség területének nagy része történelmi bortermő vidék. Úgy gondolom, hogy ez az a pont, ahol a turizmust és a mezőgazdaságot össze lehet kapcsolni. A Tapolcai kistérségben a legnagyobb gazdasági fejlődés a turizmusban rejlik. A természeti és kulturális értékek, megfelelő kihasználása, komoly gazdasági lendületet adhat. Annak ellenére, hogy az idegenforgalomra épülő szektornak vezető szerepe van, a térségben lévő infrastrukturális és stratégiai hiányosságok miatt, sok lehetőség kihasználatlan marad. Úgy gondolom, első lépésként létre kell hozni egy jól kidolgozott turisztikai stratégiát. Egy jól kidolgozott stratégia komoly versenyelőnyhöz juttathatja a térséget a turizmus területén. Ebben fel kell vázolni a versenyelőny kialakításának módját, megtartásának stratégiai lépéseit, és javaslatot tenni a jövőben megvalósítandó turisztikai fejlesztésekre. Az idegenforgalom területén is hiányzik az összefogás, mely hatékonyabbá teheti az ágazatot. Úgy gondolom, hogy a térséget alkotó 33 településnek létre kell hozni egy turisztikai desztináció menedzsment szervezetet. A gazdasági szektor kiegészítve az önkormányzatokkal, valamint a szakmai és civil szervezetekkel, egy közös célként, a turisztikai versenyképesség növeléséért küzdhet. Jelenleg elsődleges cél az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása és a szálláshelyek illetve közlekedési útvonalak fejlesztése.

51

A Tapolcai kistérség véleményem szerint, nyitott az innovációs lehetőségek iránt. Ezt bizonyítja, hogy a hatékony területfejlesztési munkának köszönhetően a gazdasági fejlesztések, koncepciós tervek formájában már kialakításra kerültek, viszont 90 százalékuk forráshiány miatt nem valósulhatott meg. Összességében a kistérségben megvannak azok a fejlesztési és innovációs lehetőségek, melyek segítségével a Közép-Dunántúli Régió meghatározó szereplőjévé válhat.

52

Felhasznált irodalom

7.

Kiadványok, szakkönyvek: 

2005. évi Mikrocenzus, 9. Iskolázottsági adatok, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2006



A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet társadalma és gazdasága 2011. január, Központi Statisztikai Hivatal, 2011



A Közép-dunántúli régió társadalmi atlasza 2010, első kiadás, Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, 2010



A Tapolcai kistérség Gazdasági és Területfejlesztési Programja, Tapolca 2004



Baunok László – Sinkovics Katalin: Foglalkoztatottság, keresetek a KözépDunántúlon 2007, Veszprém: KSH Veszprémi igazgatósága 2007



Gyorstájékoztató:

Foglalkoztatottság

és

munkanélküliség,

sorszám:

66,

Központi Statisztikai Hivatal, Közzététel: 2011. április 28. 

Iván Gábor: Bevezetés az Európai Unió költségvetésébe, Budapest: OSIRIS Kiadó Kft. 2007



Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája, 2. átdolgozott kiadás, Budapest: AULA kiadó, 2004



Kengyel Ákos: Kohézió és finanszírozás: Az Európai Unió regionális politikája és költségvetése, Budapest: Akadémia Kiadó, 2008



Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terv, Tapolca 2010



Magyar értelmező kéziszótár, Akadémia kiadó, Budapest 2003



Magyar Szinonima Szótár (O. Nagy Gábor – Ruzsiczky Éva) A-Zs, 3. kiadás, Akadémia Kiadó, Budapest 1983



Tájékoztató a Közép-Dunántúli Régió 2011. március havi munkaerő-piaci folyamatairól,

foglalkoztatási

helyzetének

alakulásáról,

negyedéves

áttekintéssel, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, Székesfehérvár, 2011 

Tájékoztató Veszprém megye 2011. március havi munkaerő-piaci folyamatairól, foglalkoztatási helyzetének alakulásáról, negyedéves áttekintéssel, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, Székesfehérvár, 2011



Tapolcai statisztikai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program, Tapolca 2007

53



Veszprém megye statisztikai évkönyve 2004, Veszprém: KSH 2004


















Zeiler Júlia: Régiók és támogatások az Európai Unióban, Budapest: SALDO 2005

Cikkek, folyóiratok: 

Élet és Tudomány, LXVI. évfolyam, 13. szám: Botos Katalin: Humántőketermelés című cikke, 2011. április 1.

A felhasznált internetes források és letöltésük: 

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=140, 2011.03.02.



Magyar Köztársaság Minisztériuma - Régiók Európája, az Európai Unió regionális

politikája:

http://www.bmeip.hu/download/engemiserint/EU%20

regionalis%20politikaja.pdf, 2011.03.01. 

http://europa.eu/pol/reg/index_hu.htm, 2011.03.01.



http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=15, 2011.03.05



http://www.logsped.hu/regiok.htm, 2011.03 10.



http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_r%C3%A9gi%C3%B3i 2011.03.10.



http://www.videkfejlesztes.net/oktatas/videkfejlesztesi-tananyag/a-videkimagyarorszag/a-kistersegek-rendszere.html, 2011.03.14.



http://hu.wikipedia.org/wiki/Kist%C3%A9rs%C3%A9g, 2011.03.14.



http://www.mnvh.hu/ptPortal/index.php?mod=news&action=showNews&newsi d=11089&lang=hu, 2011.03.14.



http://www.kszsz.org.hu/archiv/2003/kisterseg0310.html, 2011.0318.

54



Dr.

Németh

Jenő:

A

kistérségi

közigazgatás

és

a

közszolgáltatás

intézményrendszere (részanyag): www.terport.hu/download.php?ctag=download &docID=4832 kistérség funkciói irodalom, 2011.03.18 

http://www.kdrfu.hu/kistersegek.php?id=528, 2011.03.20.



http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=WNT,2011.04.10



http://www.kdrfu.hu/kdr.php 2011.03.20.



http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/30/tartalom.html, 2011. 04.15.



http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haDetails.jsp?query=kshquery&lang=hu 2011.04.25.



http://www.balatonfelvidek-tapolcaiterseg.hu/digitalcity/fullhomepage.jsp?dom =AAAAVAQT&prt=AAAAUXSS&fmn=AAAAUYYK&men=AAAAUYXU &bem=AAAAUZXX, 2011. 04.20.

Idegen nyelvű források: 

http://europa.eu/about-eu/facts-figures/economy/index_de.htm, 2011.05.10.



http://europa.eu/pol/reg/index_de.htm, 2011.04.30.

.Kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: 

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről.



2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról.



2007. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról.

55

8.

Mellékletek

1. számú: A Tapolcai kistérség népességének alakulása 2005-2009 között Település

2005

2006

2007

2008

2009

1. Ábrahámhegy

468

474

475

440

456

2. Badacsonytomaj

2262

2233

2220

2178

2150

3. Badacsonytördemic

861

843

850

834

841

4. Balatonederics

1096

1084

1064

1053

1048

5. Balatonhenye

125

124

125

124

113

6. Balatonrendes

125

125

134

119

120

7. Gyulakeszi

722

741

748

732

722

8. Hegyesd

159

157

155

164

153

9. Hegymagas

232

246

244

243

255

10. Kapolcs

422

429

423

422

404

11. Káptalantóti

438

444

439

436

428

12. Kékkút

81

103

88

86

89

13. Kisapáti

385

388

381

372

364

14. Kövágóörs

896

865

862

828

812

15. Köveskál

434

417

408

384

380

16. Lesencefalu

314

313

306

309

314

17. Lesenceistvánd

992

1006

972

960

974

18. Lesencetomaj

1149

1127

1120

1102

1103

19. Mindszentkálla

320

318

311

312

294

20. Monostorapáti

1092

1100

1075

1083

1100

21. Nemesgulács

1029

1023

1000

998

979

22. Nemesvita

372

381

364

356

355

23. Raposka

256

254

251

233

232

24. Révfülöp

1168

1157

1141

1127

1113

25. Salföld

54

54

49

50

44

26. Sáska

306

305

292

269

264

27. Szentbékálla

236

230

207

193

194

28. Szigliget

883

875

875

857

854

29. Taliándörögd

693

704

746

718

698

17063

16732

16513

16211

16035

31. Uzsa

362

354

335

323

321

32. Vigántpetend

235

227

217

210

200

33. Zalahaláp

1229

1261

1272

1285

1273

Népesség összesen:

36459

36094

35662

35011

34682

30. Tapolca

56

2. számú melléklet: Kérdőív Kérdőív Üdvözlöm! Pócza Sándor Balázsnak hívnak, és a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási karának végzős hallgatója vagyok. Szakdolgozatomat a Tapolcai kistérség társadalmi és gazdasági elemzéséről írom. Ezzel a témával kapcsolatos kutatáshoz szeretném kérni az Ön segítségét! A kérdőív kitöltése névtelen, és körülbelül 5 percet vesz igénybe! Kérem töltse ki kérdőívemet! Köszönöm!

1. Életkora:

16-30 év

2. Neme:

31-45 év

46-60 év

Férfi

60 év felett

Nő

3. Legmagasabb iskolai végzettsége: általános iskola

szakmunkásképző

érettségi

felsőfokú

4. Foglalkozása: tanuló

nyugdíjas

alkalmazott

vezető

munkanélküli

egyéb: …………………………

5. Családjában az eltartottak száma? 0 fő

1 fő

2 fő

3 fő

4 fő

5 fő vagy annál több

6. Családjában az 1 főre eső nettó havi jövedelem: 0 – 50 000 Ft

51 000 – 120 000 Ft

121 000 – 250 000 Ft

250 000 Ft felett

7. Lakóhelye: ………………………………………………………………………..

8. Tudja e hogy melyik kistérséghez tartozik az Ön települése? Nem Igen Ha igen, akkor Ön szerint melyikhez?: ………………………………………………

57

9. Hová sorolná Ön lakhelyét? rendkívül elmaradott elmaradott közepes fejlettségű fejlett rendkívül fejlett 10. Hallott e már a statisztikai kistérségekben létrehozott, úgynevezett kistérségi többcélú társulásokról? Nem

Egészségügyi és szociális ellátás (pl.: ügyeleti rendszer megszervezése) Családsegítő és támogató szolgálat (pl.: idősek segítése) Alapfokú oktatás - nevelés (pl.: közös fenntartású általános iskolák) Közművelődés (pl.: kulturális rendezvények, könyvtárak,) Természet és környezetvédelem Az alábbi táblázat ezeket az összehangolt feladatokat tartalmazza. Területfejlesztés (pl.: pályázati tanácsadás, településfejlesztés)

Köszönöm a segítségét!

58

Nagyon fontos

Kérem jelölje be Ön melyiket tartja fontosnak illetve kevésbé fontosnak!

Fontos

11. A társulásban résztvevő önkormányzatok képviselőtestületei a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes tevékenység érdekében összehangolják a települési önkormányzatok feladatait. A legfontosabb feladatokat az alábbi táblázat tartalmazza.

Nem fontos

Igen

3. számú melléklet: Kérdőívelemzéshez használt statisztikai táblák Kérdőívelemzés

A családokban az eltartottak száma és az egy főre eső nettó havi jövedelem közötti kapcsolat! 0-50000 Ft 0 fő 16 1 fő 12 2 fő 11 3 fő 1 4 fő 0 5 fő 1 41 Összesen Cramer: 0,51

50-120000 Ft 121-250000 Ft 17 7 9 0 17 4 3 0 1 0 0 0 47 11

Tudja – e melyik kistérséghez tartozik az Ön települése? Kor alapján:

16- 30 év 31- 45 év 46- 60 év 60 év felett Összesen Cramer:

IGEN 24 33 18 0 75

NEM 5 5 3 13 26

Összesen 29 38 21 13 101

0,65

Legmagasabb iskolai végzettség alapján:

Ált. Iskola Szakmunkás Érettségi Felsőfokú Összesen

IGEN 0 25 19 31 75

Cramer

0,60

NEM 9 9 8 0 26

Összesen 9 34 27 31 101

59

250 Ft felett Összesen 2 42 0 21 0 32 0 4 0 1 0 1 2 101

Hová sorolná Ön lakhelyét? Kor alapján: 16-30 év 0 Rendkívül elmaradott 5 Elmaradott 15 Közepes fejlettségű 9 Fejlett 0 Rendkívül fejlett 29 Összesen

31-45 év 0 9 20 9 0 38

46-60 év 0 3 14 4 0 21

60 év felett Összesen 0 0 1 18 8 57 4 26 0 0 13 101

0,18

Cramer Iskolai végzettség alapján:

Ált. iskola

Szakmunkásképző Érettségi

Felsőfokú

Összesen

Rendkívül elmaradott

0

0

0

0

0

Elmaradott

7

6

5

0

18

Közepes fejlettségű

2

27

18

10

57

Fejlett

0

2

4

20

26

Rendkívül fejlett

0

0

0

0

0

Összesen

9

35

27

30

101

Cramer

0,77

Hallott – e már a statisztikai kistérségekben létrehozott, úgynevezett kistérségi többcélú társulásokról? Kor alapján:

16 - 30 év 31 - 45 év 46 - 60 év 60 év felett Összesen Cramer

IGEN 19 32 11 2 64

NEM 10 6 10 11 37

Összesen 29 38 21 13 101

0,46

60

Foglalkozás alapján:

Tanuló Vezető Nyugdíjas Munkanélküli Alkalmazott Egyéb Összesen Cramer

IGEN 5 8 4 5 39 3 64 0,48

NEM 14 1 8 2 11 1 37

Összesen 19 9 12 7 50 4 101

61

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Közgazdasági, Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP Hallgató neve: Pócza Sándor Balázs Születési hely, év : Ajka, 1988. 02. 27. NEPTUN kód: H6IRBH Szak: Gazdálkodási és menedzsment

Szakirány: Vállalkozásszervező

Konzulens neve: Kárászné dr. Rácz Lídia

Beosztása: főiskolai docens

A záró dolgozat címe:

A Tapolcai kistérség társadalmi és gazdasági elemzése

Tanszéki konzultációk igazolása: Konzultáció időpontja 2011. 02. 16.

Konzultáció témája A szakdolgozat témavázlatának véglegesítése, az irodalomjegyzék pontosítása

Tanszéki konzulens aláírása

Kné R. L. sk.

2010.03. 02.

Az önálló elemzés módszerének kialakítása

2010. 03. 23.

A bevezető rész véglegesítése

Kné R. L. sk.

2010. 04. 16.

A formai követelmények.

Kné R. L. sk.

Kné R. L. sk.

Az összefoglalás tartalmi követelményei. 2010. 04. 27.

Kné R. L. sk.

A záró dolgozat benyújtható!

Zalaegerszeg, 2011. május 5. Kárászné dr. Rácz Lídia sk. főiskolai docens 62

KÖNYVTÁRI ÁTVÉTEL IGAZOLÁSA

Hallgató neve:

Pócza Sándor Balázs

Hallgató Neptun kódja:

H6IRBH

Szak/szakirány, csoportszám:

Gazdálkodási és menedzsment szak, Vállalkozásszervező szakirány

Kijelentem, hogy a feltöltött dokumentum mindenben megegyezik írásban benyújtott szakdolgozatommal.

Hallgató aláírása A szakdolgozat elektronikus formájának feltöltését igazolom:

Zalaegerszeg, 20………………………..

Könyvtár munkatársa

63

A Telefon:

Recommend Documents