A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

A NAV felépítése és feladatai Az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően az exportvisszatérítésben részesülő termékek kivitelének vámhatósági ellenőrzése.

Konzulens: Dr. Szekeres Diána

László Anikó Pénzügy szak Vállalkozások pénzügyei szakirány 2012.

1

Tartalomjegyzék

1.

Bevezetés. A NAV alkalmazottjaként a főiskolán tanultak és a gyakorlati tapasztalatok ötvözése…………………………………………………..4. oldal

1.1.

A vám és az adózás története……………………………………………..6. oldal

1.2.

A NAV felépítése…………………………………………………………9. oldal

1.3.

A Vám- és Pénzügyőrség és jogutódja, a NAV feladatai az Európai Unióban ……………………………………………………………........14. oldal

2.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás és a Közös Agrárpolitika …….….20. oldal

2.1.

A Közös Agrárpolitika céljai, alapelvei……………………………….....23. oldal

2.1.1. Az agrárreformok………………………………………………………..25. oldal 2.1.2. A Közös Agrárpolitika 2007 és 2013 között…………………………… 29. oldal 3.

Az export-visszatérítésben részesülő termékek kivitelének ellenőrzése...33. oldal

3.1.

A Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság illetékessége………………..……...37. oldal

3.2.

Az ellenőrzés típusai……………………………………………………..37. oldal

3.2.1. A fizikai ellenőrzés………………………………………………………37. oldal 3.2.2. A vámzárak ellenőrzése………………………………………………….40. oldal 3.2.3. A kicserélési ellenőrzés………………………………………………….40. oldal 3.2.4. A speciális kicserélési ellenőrzés………………………………………..40. oldal 3.2.5. Kockázatelemzés, kockázatkezelés……………………………………...41. oldal 3.2.6. A fizikai ellenőrzésről szóló jelentések… ………………………………43. oldal 3.2.7. A T5 ellenőrző példány………………………………………………….43. oldal 3.2.8. Származás igazolása……………………………………………………..45. oldal 3.2.9. Éves jelentés az Európai Bizottság felé………………………………….45. oldal 4.

Összefoglalás……………………………………………………………..47. oldal

5.

Mellékletek………………………………………………………………..49.oldal

1. számú melléklet: A NAV felépítése 2. számú melléklet: A NAV részletes szervezete 3. számú melléklet: Galéria 4. számú melléklet: Táblázatok 5. számú melléklet: Rövidítések jegyzéke 2

6. számú melléklet: Fogalomtár 7. számú melléklet: T5 ellenőrző példány 8. számú melléklet: export-visszatérítési kérelem 9. számú melléklet: AGREX-kiviteli engedély 6.

Irodalomjegyzék

3

Mottó: „Mindaz, ami mögöttünk van, és mindaz, ami előttünk áll, jelentéktelen csekélység ahhoz képest, ami bennünk lakozik.” Oliver Wendell Holmes

1.

Bevezetés

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal alkalmazottjaként a főiskolán tanultak és a gyakorlati tapasztalatok ötvözése.

Azt a speciális tudást, szakmai tapasztalatot, mellyel vámtisztviselőként rendelkezni kell, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál évtizedek óta működő szakmai alap-, közép- és felsőfokú képzések, illetve a folyamatos továbbképzések biztosítják. A fentieken túl azonban szükség van olyan széleskörű ismeretekre is, mely egyrészt ráépítkezik a meglévőre, másrészt teljesen más, részletesebb tudást ad ahhoz, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál végzett munkámat a magyar gazdasági érdekek érvényesítése érdekében, mind pedig az Európai Unió velünk szemben támasztott elvárásainak maradéktalan teljesítése érdekében elősegítse. Nem elég a Nemzeti Adó- és Vámhivatal stratégiájában megfogalmazott irányvonalait követni, azoknak megfelelni, hanem a szakmai célok eléréséhez magas szintű, sokszor speciális

szakmai ismeretekkel kell rendelkezni, mely ismereteket már nem a

szervezeten belüli oktatás keretében, hanem az állami oktatásban, jelen esetben a Budapesti Gazdasági Főiskolán megszerzett pénzügyi, számviteli, uniós, jogi és ellenőrzési tananyag elsajátításával kell megszerezni. Témaválasztásom oka, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál olyan munkakörben dolgozom, amelynek nagy részét az export-visszatérítésben részesülő mezőgazdasági termékek kivitelének ellenőrzése teszi ki. Ebből adódóan ismerni kell a jogszabályi hátteret, mely nagyon szerteágazó, illetve a főiskolai tanulmányaim alatt megszerzett Európai Uniós ismeretek, a pénzügyi és gazdasági ellenőrzés, jogi ismeretet adó 4

tantárgyak olyan sok többlet ismerettel, tudásanyaggal láttak el, mely elengedhetetlen és hatékonyan tudom alkalmazni a munkám során. Az ellenőrzési szerepünkből adódóan növelni kell a nemzeti és az európai uniós gazdasági és pénzügyi érdekek védelmét. Ehhez pedig véleményem szerint fontos megismerni az

Európai Unió történetét, a kezdetektől napjainkig, szervezetét,

működését, célkitűzéseit, hiszen az egész Unió is akkor működik jól és akkor váltja be a hozzáfűzött reményeket, ha a legalsóbb szinteken is mindenki pontosan és hatékonyan végzi a munkáját.

5

1.1. A vám és az adózás története Az emberiség történetével majdnem egyidős az adózás története. Amióta az emberek csoportjai együtt, közösségben élnek és társadalmi szervezetet alkotnak, azóta vannak közösen jobban megoldható tennivalók. A közfeladatok elvégzéséhez az államnak bevételekre van szüksége. A legtöbb európai államban a XVIII. század végéig az államjószágok és a regálék 1 képezték az alapvető bevételi forrásokat, ezen eszközök mellett az adók csak mint mellékes, rendkívüli bevételek szerepeltek. Szervezettebb gazdasági és politikai viszonyok között az államjószágok pénzügyi jelentősége csaknem teljesen

elenyészett,

a

regálék

nemzetgazdasági

államkiadások egyre nagyobb részére az adók

2

intézményekké

váltak.

Az

nyújtottak fedezetet.

Az eltelt 143 év nem csupán emberi léptékekkel mérve igen hosszú idő, de egy szervezet életében is elég jelentős ahhoz, hogy történelmi távlatokról beszélhessünk. Szent Máté apostol a bibliai korok vámszedőjeként, Jézus tanításait lejegyezve is egy kicsit vámos maradt. Igazolják ezt az evangéliumban a különböző pénznemekkel, vámmal és fizetőeszközzel kapcsolatos pontos leírások és a Biblia-történeti kutatók megállapításai: „nincs még egy olyan világi polgári foglalkozás, amelyet Jézus fellépésével összefüggésben, a bibliai történet csúcspontján is olyan gyakran említenének, mint a vámszedő.” Ezért választotta az Európai Unió Szent Mátét a vámosok, a pénzügyőrök és pénzügyi dolgozók védőszentjévé. De történelmi távlatokban beszélünk hazánkban a vám 3 intézményéről, mely oly régi korokra tekint vissza, mint az államalapítás és első királyunk, Szent István törvénykönyve. E törvénykönyv – számos más gazdasági vonatkozású cikkelye mellett – az időszaknak megfelelő korszerűséggel regulázta a 1

Regálé: iura regalia volt a neve az államkincstárt illető, királyi felségjogon szedett jövedelmeknek. Ezek egy részét később a földesurak, illetve a városok kapták meg. Pld.: be- és kiviteli vámok, nyolcadvám, vásárjog, pénzverés monopóliuma, vám- és révjog. 2 Az adó kötelező (kényszerített) jellegű, vissza nem térülő, visszafizetés (közvetlen ellenszolgáltatás) nélküli, általános, pénzbeli szolgáltatás, amelyeket az állam vagy más közhatalmi szervezet (pl. helyi-, területi önkormányzat) olyan jogszabály alapján hajt be, amelyek maghatározzák ezen kötelezettségek nagyságát, feltételeit és fizetési esedékességét. 3

A vám olyan kényszerjellegű, ellenszolgáltatás nélkül fizetendő közteher, amit az állam erre hatáskörrel rendelkező szervei útján, jogszabályban meghatározott mértékben és feltételek szerint szed az államhatáron át behozott áruk után. Adó jellegét az eredményezi, hogy törvényen alapuló fizetési kötelezettség, mely állami bevételt képez, és amelyért az állam közvetlen ellenszolgáltatást nem nyújt.

6

vásárhelyeket és azok bevételét, az úgynevezett vásárvámot, a külországi forgalmat sújtó határvám különböző formáit és a folyami, híd-, és révvámokat is. 143 évvel ezelőtt Lónyay Menyhért az 1. sz. körrendeletben így rendelkezett: „a magyar királyi pénzügyminisztérium alá rendelt minden hatóságok és hivatalok … a mai naptól kezdve minden, Magyar- és Erdélyország területén a pénzügyi szakmát illető ügyben utasításait egyedül tőlem, illetőleg a magyar királyi pénzügyminisztériumtól veendi, és jelentéseit ugyanoda teendi.” Lónyay pontosan mérte fel, hogy milyen fontos az éledező magyar függetlenség fenntartásához, a kialakulóban lévő önálló, magyar közigazgatás működtetéséhez, az állami feladatok ellátásához szükséges anyagi eszközök előteremtése, az adózás és vámfizetés rendszeressé tétele. Milyen utat is járt be a Vám- és Pénzügyőrség tehát 143 év alatt? Az 1. sz. körrendelet nyomán a magyar királyi pénzügyőrség nemzeti jelleget nyert. Megszűnt a császári jelző és a Bécshez kötődő szolgálati viszony, hivatalos nyelv a magyar lett a szolgálati érintkezésben, a címtáblákon és a hivatalos pecséteken is. 1868-ban születtek meg azok a bevételeket folyamatosan biztosító törvénycikkek, amelyek alapfeladatainkat azóta is meghatározták. Fontos lépés volt a szervezet szakmai fejlődésében, amikor az első brüsszeli vámtechnika 1919-ben megjelent Magyarországon, s 1924-ben megszületett a vámjog szabályozásáról szóló törvény, amellyel a magyar vámigazgatás a

fejlett

európai vámigazgatások sorába lépett. Már ekkor elrendeltetett, hogy a szigorúan pénzügyigazgatási tevékenységtől a tágabb értelemben vett egyéb szakmai feladatok ellátásáig (gondolok itt a környezet-, természet-, fogyasztó- és egészségvédelemben játszott szerepünkre) a magyar és az európai közigazgatásban is páratlanul széles körű feladatrendszerrel kell megbirkóznia a testületnek. A hőskorban lóháton indult a járőr szolgálatba, majd később – az 1920-as évek fejlesztéseként – kerékpárra pattant a finánc, vállán kemény bőr oldaltáskája, benne a szeszfokoláshoz avagy éppen a vámzárhoz szükséges eszközök. De nagy utat tett meg a szolgálatszervezésben is, például a férfiak – sőt a hosszú évtizedekig csupán nőtlen férfiak – alkalmazásától a női foglalkoztatás elismeréséig. A pénzügyőr hölgyek csupán 1949 óta dolgozhatnak a testületnél, s még ennél is későbbi időtől teljesíthetnek szolgálatot – ma már teljes egyenjogúságban, s bizony azonos értékű munkát teljesítve a férfi kollégákkal – a testület bármely szolgálati ágában. Így az új évezred küszöbét átlépve ma már bátran mondhatjuk, hogy az István király által megtett első lépések a magyarság gazdasági beilleszkedése, az önálló és fejlett

7

vámrendszer kialakítása mellett az európai államokhoz történő csatlakozás útján meghozták gyümölcsüket. Ugyan a mai jogintézmények már igen távoliak az „istváni” reguláktól, ám hatásukban ugyanazt célozzák: korszerű, fejlett, a kereskedelmi kapcsolatokat és a gazdasági fejlődést segítő, európai normarendszert biztosítani a hatósági jogalkalmazás számára. E törekvésben a Vám- és Pénzügyőrségnek, valamennyi tevékenységi ágának komoly és nehéz szerep jutott eddig is, hiszen a kereskedelem nemzetközi színterén az ország külgazdasági nyitottságával a vámigazgatási tevékenység ma már jelentősen több, mint egyszerű „vámkezelés”, illetve a vámterhek beszedésének feladata. A jövedéki bevételek biztosítása nem csupán az államháztartás költségvetési hátterének stabilitása miatt fontos, és széles körű nyomozati feladataink, a rendészeti értékek nem csak és egyszerűen a jogsértések utolérését jelentik, hanem együttesen hatnak egy tiszta, átlátható, korrekt gazdasági környezet irányába. Ez a jövőben sem lesz másként, de a magyar kormányzatnak a közigazgatás korszerűsítésére megfogalmazott célkitűzései végrehajtásaként új fejezet nyílt meg a vám- és pénzügyőri szolgálat történelmében. Egy jóval nagyobb, minőségileg új szervezet keretein belül, mint integrált, de önálló szakmai ág végzi a munkáját, s tartozik felelősséggel annak eredményességéért, az új szervezet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sikerességéért. A 2010-es esztendő olyan fontos testülettörténeti év tehát, amit a ma krónikása, a Vám- és Pénzügyőrség közel másfél évszázados történelmébe minden bizonnyal megkülönböztetett figyelemmel jegyez majd fel. 4

Korunkban az állami kiadások fedezésére szolgáló legfőbb bevételek az adók, illetékek, járulékok, vámok. Ezek fiskális bevételek 5 ,melyek jellemzően a központi költségvetés bevételei közé tartoznak.

A vám olyan kényszerjellegű, ellenszolgáltatás nélkül

fizetendő közteher, amit az állam erre hatáskörrel rendelkező szervei útján, jogszabályban meghatározott mértékben és feltételek szerint szed az államhatáron át behozott áruk után. Adó jellegét az eredményezi, hogy törvényen alapuló fizetési kötelezettség, mely állami bevételt képez, és amelyért az állam közvetlen 4

Pénzügyőr újság: Új fejezet kezdődik a pénzügyőri szolgálat életében, VIVA Média Holding Kft., Budapest, 200. december 137. évfolyam 12. szám (3-4. oldal) 5 Fiskális bevételek: Adó, illeték, vám, vámbiztosíték, járulék, hozzájárulás,díj, privatizációból származó bevételek, a költségvetési szervek működéséből, tevékenységéből származó bevételek, nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó bevételek.

8

ellenszolgáltatást nem nyújt. A vám eszköze annak, hogy az állam, valamint az Európai Unió által meghatározott gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósuljanak, funkciója elsődlegesen a hazai termelés védelme, de ide tartozik a gazdaságfejlesztés, a fizetési mérleg védelme, a kereskedelempolitikai célkitűzések teljesítésének elősegítése is. 6

1.2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felépítése

Az adó- és vámigazgatás rendszere az elmúlt évtizedekben számos szervezeti változáson ment keresztül, a 2011. év azonban a korábbiakhoz nem mérhető strukturális átalakítást hozott. Két, az adóztatást és a vámigazgatást meghatározó szervezettől, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól és a Vám- és Pénzügyőrségtől vett búcsút a magyar közigazgatás rendszere és a helyüket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vette át. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV), mint az adóhatósági és a vámhatósági feladatai ellátásának közös szervezeti keretének létrehozása annak a követelménynek az eredménye, hogy kiküszöböljék a két szervezet tevékenységében rejlő párhuzamosságokat, a szakmai tudást egyesítsék, gyors és rugalmas legyen az információáramlás, valamint az adónyomozás szervezetések újbóli megteremtésével az állam adóbevételeinek teljes körű kezelése és védelme magasabb szinten, a hatékonyság, költségtakarékosság és a szakmaiság jegyében valósuljon meg.

Ezen

céloktól vezérelve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel 6

http://kozdokk.apeh.local/nav/fooldal/fooldali/strat-stratmon/strategia_2011_2015 (letöltés dátuma: 2012. január 15.) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal stratégiája 2011-2015, VIVA Média Holding Kft., Budapest, 2011. (4-5. oldal)

9

2011. január 01-én megalakult a NAV (lásd: 1. és 2. számú melléklet), és ezzel egyidejűleg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség megszűnt. 7

A két szervezet összeolvadásával kormányhivatalként létrejött a NAV, amely az állam adó- és adójellegű bevételei kezelésének egységes keretet ad. A központi szervek szintjén számos feladat összevonásra került és az informatikai háttérszervezetek is racionalizálásra kerültek. Mindez a költséghatékonyság és az egységes központi irányítás megvalósításának jegyében történt. A NAV 3 alaptevékenységét - az állami adóhatósági, vámhatósági és nyomozóhatósági feladatok ellátását - a három egymással mellérendeltségi viszonyban álló szakmai ágán keresztül valósítja meg, ennek megfelelően

megkülönböztetjük

az

adóztatási

szervet,

a

vámszervet

és

a

nyomozóhatóságot. A NAV szervezeteinek kialakításakor az egyik fő célkitűzés a szervezet racionalizálása volt. Ennek eredményeképpen összevonásra kerültek a központi szervek, valamint az közép- és alsó fokú szervek. A hatáskör tekintetében a végrehajtási feladatok teljes mértékben átkerültek az adóztatási szervekhez. Ennek oka a párhuzamos végrehajtási tevékenységek kiküszöbölése, másrészt a végrehajtási cselekmények hatékonyabbá tétele volt. A vámhatóság már az összeolvadást megelőzően is csak munkabér letiltást is inkasszót foganatosíthatott, más jogköre nem volt. Ezzel a NAV végrehajtási tevékenysége sokkal hatékonyabb lett. A hatáskör átcsoportosítás csak a kimondott végrehajtási tevékenységre vonatkozik, azonban a fizetési kedvezmény, az erre irányuló kérelmek elbírálása továbbra is annak a szervezetnek a hatáskörébe tartozik, ahol a tartozás keletkezett. Az adóhatósági és vámhatósági rész továbbra is elkülönülten vezeti a folyószámlákat a nagy mértékben különböző informatikai rendszer és a jogi szabályozás miatt. A folyószámlák közötti átvezetések

tekintetében

vámfolyószámláról

lehetősége

adófolyószámlára

van és

az

ügyfeleknek

fordítva.

átvezetést

Amennyiben

az

kérni

ügyfél

a

vámhatóságnál nyilvántartott túlfizetését az adóhatóságnál nyilvántartott tartozásra kéri

7

Dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete., SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011. (5-7. oldal)

10

elszámolni, úgy a tartozás megfizetésének az a napja, amely napon a tartozást nyilvántartó adóhatóság számláján a befizetést jóváírják.

8

A NAV hierarchikus felépítésű, hármas tagozódású szervezet, feladatait központi, középfokú és alsó fokú szervei útján látja el. Emellett megkülönböztetjük a szervezeten belül az adóztatási-, a vámszervet és a nyomozóhatóságot. A NAV élén az Elnök áll. A Központi Hivatal elsődlegesen az elnök munkaszervezete, szerepe az irányítás az egész szervezet tekintetében. A NAV központi szervei a Központi Hivatal, a Bűnügyi Főigazgatóság, az Informatikai Intézet és a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet. A Központi Hivatal átvette az APEH Központi Hivatalának és a VP országos Parancsnokságának a helyét. Az Informatikai Intézet üzemelteti, fejleszti az informatikai rendszert. A Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet a személyi állomány munkavégzéséhez szükséges képzés, továbbképzés lebonyolítását, egészségügyi, szociális és kulturális feladatokat lát el.

A Bűnügyi

Főigazgatóság a nyomozóhatósági feladatokat végzi. A NAV Központi Hivatalában, valamint a közép- és alsó fokú szerveinél három szakmai ágat különböztetünk meg: -

a NAV állami adóhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság adóztatási szerve. A NAV adóztatási szerve a Központi Hivatal és a közép- és alsó fokú adóztatási szervek,

-

a NAV vámhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság adóztatási szerve. A NAV vámszerve a Központi Hivatal és a közép- és alsó fokú vámszervek szervek,

-

a NAV bűnügyi főigazgatósága középfokú és alsó fokú szervekkel rendelkezik. A NAV nyomozó hatósága a bűnügyi főigazgatóság és annak a középfokú szervei. 9

8

Dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete., SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011. (8-9. oldal) 9 Dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete., SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011. (12-13. oldal)

11

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felépítése

10

ELNÖK Központi szervek

Központi szervek Informatikai Intézet

Központi Hivatal

Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet

Bűnügyi Főigazgatóság

Középfokú szervek Középfokú vámszervek

Középfokú adóztatási szervek

Bűnügyi Főigazgatóság középfokú szervei

Alsó fokú adóztatási szervek

Bűnügyi Főigazgatóság alsó fokú szerve

Alsó fokú szervek Alsó fokú vámszervek

A NAV két, hagyományaiban, felépítésében, működésében, feladataiban, kultúrájában és személyi állományában nagymértékben eltérő szervezet egyesítésével jött létre. Az APEH egy 15 és félezer fős (kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők alkotta) civil szervezet volt, alapfeladata az állami adóhatósági jogkör gyakorlása, adóztatási feladatok ellátása volt, addig a VP egy 7 és félezer fős (pénzügyőrök, kormánytisztviselők és közalkalmazottak alkotta) fegyveres rendvédelmi szerv volt, 5 ezer fős hivatásos és 1,5 ezer fős civil állománnyal, az állam vámhatósági feladatainak, vagyis a határforgalomhoz kapcsolódó adóztatási és jövedéki adóztatáshoz kapcsolódó adóhatósági feladatok ellátására, nyomozati jogkörrel. A NAV törvény értelmében a szervezet személyi állománya kormányzati ügykezelőkből áll.

most kormánytisztviselőkből, pénzügyőrökből és

11

10

Dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete., SALDO Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011. (14. oldal) 11 Dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete., SALDO Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011. (15. oldal)

12

Pénzügyi Pénzügyi

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára adottak a feltételek a feladatok hatékony teljesítéséhez, azonban hogy ezekkel a lehetőségekkel milyen hatékonyan tud élni, a későbbiekben fog kiderülni. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az emberi tényezőt sem, amikor megfogalmazzuk az elvárásokat, hiszen hagyományaiban, személyi állományában és feladataiban is nagyon eltérő, egymástól különböző szervezet jött létre az összevonással. A két szervezet összevonásának nem titkolt szándéka volt a hatékonyság, és a szakmai színvonal növelése, még jobb eredmények elérése, ezáltal a költségvetései bevételek folyamatos biztosítása és növelése.

A szervezeti felépítés ábrázolása során bemutattam azt, hogy az integrációval a közös szakmai irányításnál beszélhetünk egységes adó- és vámhatóságról, melynek vezetője a NAV elnöke. Regionális szinten azonban még két különálló szervezet található, ezek: a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok és a,regionális adófőigazgatóságok. Megyei szinten pedig a megyei vám- és pénzügyőri igazgatóságok, valamint a megyei adóigazgatóságok, mint különálló szervezetek maradtak meg. Elképzelhető, hogy a nem is túl messzi jövőben első lépésként a másodfokú hatáskörrel rendelkező szervezetek, majd egy következő ütemtervben

az első fokú hatásköri szervezetek

összevonására kerül sor.

Ezeknél a lépéseknél már nem elég a költséghatékonyságot figyelembe venni, egy kisebb szervezet létrehozásával, hanem figyelembe kell venni

azokat nem

elhanyagolható szempontokat is, hogy a nagymértékben különböző feladatok közös szervezet alá vonhatók-e. Reményeink szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal beváltja a hozzá fűzött reményeket, hiszen az integrációval létrejött új szervezet legfontosabb feladata az államot megillető bevételek biztosítása, a jogrend fenntartása.

1.3. A Vám- és Pénzügyőrség és jogutódja, a NAV feladatai az Európai Unióban

Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a Vám- és Pénzügyőrség (a továbbiakban: VP) hatékonyabb és racionalizáltabb működés 13

megteremtését tűzte ki célul. A megvalósítani kívánt célokat úgy határozták meg, hogy az egyszerre igyekezett megfelelni a kereskedelem elősegítése, az Unió saját forrásainak biztosítása, a hazai költségvetési bevételi irányzatok teljesítése és a bűnözés elleni határozott fellépés követelményeinek. A stratégiában

12

megfogalmazott célok

végrehajtását külső és belső környezeti változások generálták, melyek a következők voltak: Külső környezeti változások: -

Gyorsan növekvő nemzetközi kereskedelem, globalizáció (nemzetközi cégek globális

hálózata,

a

világ

pénzpiacainak

integrációja,

nemzetközi

szállítmányozás fejlődése). Népességi, gazdasági súlyeltolódások (népességszám növekedése, főleg a fejlődő országokban). -

Technológiai,

informatikai

fejlődés

(információs

és

kommunikációs

globalizáció). -

EU követelmények és lehetőségek (kereskedelmi korlátok lebontása, szabad áru, szolgáltatás-, tőke- és munkaerő áramlás).

Belső környezeti változások: -

Kormányzati elvárások (bevételek, befektetői környezet javítása, fekete gazdaság elleni küzdelem, együttműködés a társhatóságokkal).

-

Gazdasági

környezet

elvárásai

(kiszámítható

piaci

környezet,

ellenőrzési/adóztatási feltételekben gyors, olcsó, szakszerű, stabil feltételek, gazdálkodók támogatása – információ, egyablakos ügyintézés, e-közigazgatás, együttműködés szakmai szervezetekkel, korrupció elleni küzdelem). -

Társadalmi elvárások (közbiztonság, közegészségügy, élelmiszerbiztonság, fogyasztóvédelem, környezet- és természetvédelem, kulturális javak védelme).

Az uniós csatlakozást követően a VP tevékenységének hangsúlyai jelentős változáson mentek keresztül. A vámszakterület a közösségi belpiac védelme mellett egyéb adóztatással és statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos kötelezettségeinek is eleget tesz. Az újfajta vámjogi szemlélet a régi és új bevételi nemek teljesítése mellett mindinkább a vámellenőrzések könnyítését, a korszerű és gyors vámeljárásokat célozza meg. Az új

12

A Vám- és Pénzügyőrség 2008-2011. évi középtávú stratégiája., VIVA Média Holding Kft, Budapest, 2008. (5-10. oldal)

14

ellenőrzési gyakorlat az utólagos ellenőrzések, benne a kockázatelemzés szerepének felértékelődését eredményezte, egyben az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalások és szabálytalanságok kiszűrését kívánja meg. Ezt a munkát

-az ügyfelek nem

közösségi, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi termékekkel folytatott külkereskedelmi tevékenységének utólagos ellenőrzése, a vámigazgatási tevékenységgel összefüggő adóellenőrzések, a mezőgazdasági támogatásokkal összefüggő ellenőrzési feladatok (EMGA), és a vámtevékenység teljes spektrumára kiterjedő kockázatelemzésaz OLAF Magyar Koordinációs irodájának tevékenysége egészíti ki. A vám saját források realizálása mellett más adónemek, a szellemi tulajdonjog védelem, az Unió kereskedelempolitikai intézkedéseinek, a tiltó, korlátozó rendelkezéseknek a betartása/betartatása felé fordult a figyelem. Az ellenőrzések a fogyasztóvédelem, az egészségvédelem érdekében, a rossz minőségű, egészségre ártalmas termékek kiszűrésére is irányulnak. A magas adótartalmú termékek előállítása és forgalmazása mindvégig a figyelem középpontjában állt, amely mellett a társhatósági együttműködés fokozottabbá tétele mind erősebb kormányzati elvárásként fogalmazódott meg. Ez nem csupán hazai színtéren, hanem nemzetközi vonalon is új típusú ellenőrzési együttműködést eredményezett.

Ezt hatékonyan egészíti ki az egyre bővülő

nyomozóhatósági jogkör, amely a klasszikus vám- és jövedéki bűncselekményeken túl a pénzügyi, gazdasági jogsértések teljes spektrumát képes lefedni. A fentieken túl kiemelt jelentőségű ellenőrzési iránya a védelemstratégia és a 13

és

hogy

a

terrorizmus elleni fellépés, mely szervesen kapcsolódik a non-proliferációs exportellenőrzési

tevékenységhez.

Összességében

megállapítható,

vámigazgatásoknak, kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek folyamatosan bővülő kereskedelmi folyamatokkal és egyre összetettebb működési környezettel kell szembenézni -- és újraértelmezve a vám, mint a nemzet kulcsintézmény szerepét annak megfelelni. Az újrafogalmazott vám a gazdasági növekedéshez, a stabilitáshoz, a fenntartható fejlődéshez és a munkahelyteremtő gazdaságpolitikához is hozzájárul. A „határok nélküli világ” fikció, a vámigazgatások, a „határok”

– bár jelentékeny

változáson mennek át és részben láthatatlanná válnak - továbbra is döntő jelentőségűek maradnak. A XXI. században a vámigazgatások tekintetében az alábbi tényezők kiemelkedő szerepet fognak betölteni: 13

Non-proliferáció: Információ gyűjtés a tömegpusztító fegyverek és alkotóelemeik, illetve az előállításukhoz szükséges anyagok és eszközök jogellenes nemzetközi forgalmáról.

15

-

az áruk és személyek legális/illegális áramlásának,

illetve az új jogsértés-

formák, útvonalak felismerése, -

a közös problémákra összehangolt, közös megoldások; növekvő számú bi- és multilaterális együttműködések, regionális kereskedelmi egyezmények,

-

a terrorizmus elleni küzdelem erősítése,

-

a kettős funkciónak (védelem és könnyítés) egészséges egyensúlyon alapuló megfelelőség,

-

innovatív, eredmény centrikus szemlélet, hatékonyság. 14

Az állami bevételek hatékonyabb biztosítása érdekében az adók, illetékek, járulékok, vámok beszedésével összefüggő, valamint ezekhez kapcsolódó rendészeti és bűnüldözési feladatok koncentrált végrehajtása érdekében a két nagy bevételi szervezet, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló 2010. évi CXXII. törvény alapján 2011. január 01-én összevonásra került. A NAV feladatai és szervezete kialakításában olyan kormányzati célkitűzések és európai uniós tapasztalatok játszottak szerepet, mint például az állami adóhatósági és vámhatósági feladatok minőségileg új, hatékonyabb, átláthatóbb és költségtakarékosabb ellátása mellett a költségvetési bevételek biztosítása, egy egységes elvek alapján felépülő, egységes irányítású, integrált szervezet révén. 15

A Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szemben a társadalmi, nemzeti, jogszabályi és európai uniós elvárások: -

az adók, illetékek, járulékok és vámok jogszerű, eredményes és hatékony biztosítása,

14

http://kozdokk.apeh.local/nav/fooldal/fooldali/strat-stratmon/strategia_2011_2015 (letöltés dátuma: 2012. január 15.) A Vám- és Pénzügyőrség 2008-2011. évi középtávú stratégiája., VIVA Média Holding Kft, Budapest, 2008. (25. oldal) 15 http://kozdokk.apeh.local/nav/fooldal/fooldali/strat-stratmon/strategia_2011_2015 (letöltés dátuma: 2012. január 15.) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal stratégiája 2011-2015, VIVA Média Holding Kft., Budapest, 2011. (5. oldal)

16

-

a járulékalapok védelme,

-

a szerencsejáték-szervezés hatósági felügyelete,

-

a nyújtott közszolgáltatások színvonalának emelése,

-

a részrehajlás nélküli, tisztességes, gyors ügyintézés,

-

az adóhatósági és vámhatósági feladatok még jobb minőségű ellátása,

-

a gyors és korszerű információáramlás, ügyfélorientált szemlélet fokozása,

-

a

szervezet

hatáskörébe

tartozó

bűncselekmények

és

egyéb

jogsértő

cselekmények hatékony és eredményes felderítése, gyors és szakszerű nyomozás, a bűncselekményekkel okozott kár megtérülése érdekében a vagyonvisszaszerzés növelése. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal küldetése, hogy -

a magyar gazdaság, a társadalmi stabilitás és jogbiztonság megerősítését,

-

a gazdasági bűnözés visszaszorítását, azáltal a gazdasági biztonság erősítését,

-

a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást

a vele szemben támasztott elvárások teljesítésén keresztül szolgálja és hozzájáruljon az adórendszer egyszerűsítését és az adóterhek mérséklését célzó kormányzati célkitűzések

megvalósulásához,

illetve

Magyarország

versenyhelyzetének

javításához. 16

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényben és különösen annak preambulumában megfogalmazottak rögzítik mindazon elvárásokat, amelyek érvényesítése elengedhetetlen a NAV szervezeti stratégiájának kialakítása során. Mindezek, valamint a társadalmi, nemzeti és európai uniós elvárások maradéktalan teljesítése

érdekében,

összhangban

a

küldetésünkben

és

jövőképünkben

megfogalmazottakkal több fő stratégiai irányvonal került meghatározásra. 1. Az ügyfelek önkéntes jogkövetését és adózási hajlandóságát a kötelezettségek teljesítését elősegítő szolgáltatások fejlesztésével, az ügyintézés egyszerűbbé, 16

http://kozdokk.apeh.local/nav/fooldal/fooldali/strat-stratmon/strategia_2011_2015 (letöltés dátuma: 2012. január 15.) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal stratégiája 2011-2015, VIVA Média Holding Kft., Budapest, 2011. (7. oldal)

17

kényelmesebbé tételével és célirányos kommunikációval történő javítása. Preventív ellenőrzésekkel kell segíteni a helyes gyakorlat kialakítását. 2. A hatósági eszközök törvényes alkalmazásával következetesen kell fellépni mindazokkal szemben, akik nem teljesítették kötelezettségüket. és arra kell törekedni,

hogy

visszatartsuk

azokat,

akik

hajlamosak

hasonló

kockázatvállalásra. Ezen belül fontos a kockázatelemzési és kockázatkezelési tevékenység erősítése, meg kell újítani az ellenőrzési módszereket, még hangsúlyosabbá kell tenni a bűnmegelőzési tevékenységet. Gyorsabb és hatékonyabb vám- és határellenőrzéssel segítjük a harmadik országos forgalom jogszerű bonyolítását és maradéktalanul érvényesítjük a közösségi vámjogi szabályozást. 3. A NAV ellenőrzési szerepéből adódóan növelni kell a nemzetgazdasági és társadalmi szerepvállalást a hazai, valamint az európai uniós gazdasági, pénzügyi és környezetvédelmi érdekek védelme területén. Ehhez kapcsolódóan fokozni kell az Európai Unió és harmadik országok közötti áruforgalommal kapcsolatban a vámtarifa és egyéb közösségi szinten bevezetett mezőgazdasági kereskedelempolitikai intézkedések végrehajtásának hatékonyságát. 4. A szakmai célok eléréséhez hatékony szervezetre van szükség, mely szervezet tagjai magas szintű szakmai ismeretekkel rendelkeznek. 17

A vámszervek hatósági tevékenysége többirányú, egyrészt klasszikus feladatként vámigazgatási jogkörben jár el, másrészt adóhatósági feladatokat lát el. Vámigazgatási jogkörben végzi az áruk vámeljárás alá vonását, a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom ellenőrzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó nem közösségi adók és díjak kiszabását és beszedését, az áruk azonosságának a vizsgálatát, a vám-, az adó- és egyéb jogszabályokban meghatározott adóztatási, ellenőrzési és utólagos ellenőrzési feladatokat, valamint az Európai Mezőgazdasági garanciaalapból (EMGA)

finanszírozott

kifizetésekhez

kapcsolódó

utólagos

ellenőrzéseket.

Adóhatóságként egyes, részben vagy egészben a központi költségvetés javára

17

http://kozdokk.apeh.local/nav/fooldal/fooldali/strat-stratmon/strategia_2011_2015 (letöltés dátuma: 2012. január 15.) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal stratégiája 2011-2015, VIVA Média Holding Kft., Budapest, 2011. (16-18. oldal)

18

teljesítendő kötelező befizetések, a központi költségvetés terhére juttatott támogatások, adó-visszaigénylések vagy adó-visszatérítések megállapítása, beszedése, nyilvántartása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése is a vámszerv feladatát képezi. Így a vámhatóság feladatkörébe tartozik többek közt a regisztrációs adóval, jövedéki adóval, energiaadóval,

a

dohánygyártmányokat

terhelő

általános

forgalmi

adóval,

a

termékimportot terhelő adóval és a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos feladatok ellátása, ide nem értve a végrehajtási eljárás lefolytatását. A vámszerv rendészeti és igazgatási jogkörében végzi a külön jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését

és

elbírálását,

mint

például

a

pénzügyi

szabálysértéseket,

az

adatszolgáltatással, nyilvántartással, hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegését, az áru hamis megjelölését, a gyógyszerrendészeti és állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos szabálysértést, valamint az iparjogvédelmi jogok megsértését.

Ellátja

továbbá Magyarország területén a mélységi ellenőrzési

tevékenységet, végzi a határátkelőhelyek üzemeltetését. 18 Az általános illetékességi szabályok szerint az megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság illetékes eljárni, amelynek a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye van, jogi személyiség nélküli vállalkozó, a jogi személy, illetve egyéb szervezet székhelye, ennek hiányában telephelye található. 19

18

Dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete., SALDO Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011. (55-57. oldal) 19 Dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete., SALDO Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011. (67. oldal)

19

Pénzügyi Pénzügyi

2. Az Európai Unióhoz való csatlakozás és a Közös Agrárpolitika

Az egységesülő Európáról szóló idealisztikus elképzelések már olyan művészek, filozófusok, tudósok elképzeléseiben is megfogalmazódtak, mit Dante, Comenius vagy Immanuel Kant, illetve Victor Hugo 1849-ben már az Európai Egyesült Államok fogalmát használta, mint Európa országai számára kijelölt célt. Reális alapokat az egységes Európa létrehozására azonban csak a II. világháborút követően levont tanulságok teremtettek. A szétszakadó Európa nyugati felében hamar felismerték, hogy a kialakuló kétpólusú világrendszerben a kontinens csak egységesülése révén lehet képes alaposan lecsökkent politikai és gazdasági súlyának, befolyásának növelésére. A

nyugat-európai

országok

jelentős

része

elsősorban

egy

erős

közös

intézményrendszeren alapuló Európa létrehozása helyett inkább kormányközi együttműködés mellett foglalt állást, ebben a szellemben hozta létre 1949. május 05-én Londonban az Európa Tanácsot 10 ország. A szervezethez a kommunista rendszerek bukását követően a közép- és kelet-európai országok közül elsőként Magyarország csatlakozott. 20

Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monet a francia kormány tagja 1950. május 09-én lerakta az európai integráció, a későbbi Európai Unió tervét, melynek célja egy francia-német tengely körül szerveződő európai föderáció megteremtése volt. A francia terveket a Konrad Adenauer vezette Német Szövetségi Köztársaság pozitívan fogadta.

Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi

Köztársaság és Olaszország (az ún. „Hatok”) Párizsban aláírták az Európai Szén- és Acélközösségről, az ESZAK-ról szóló szerződést, mely 1952. július 23-án lépett életbe. Az Egyesült Királyságot is felkérték a csatlakozásra, de London nemet mondott és inkább az EFTA létrehozása mellett döntött. A „Hatok” kormányai 1957. március 25én Rómában aláírták az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia-

20

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról., HVG-ORAC lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest. 2011. (21. oldal)

20

közösséget, más néven az Euratomot létrehozó szerződéseket, az ún. Római Szerződéseket. A Római Szerződések célja a közös piac létesítését, a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos egymáshoz közelítését, a gazdasági élet harmonikus fejlesztését, a folyamatos és kiegyensúlyozott fejlődést, az életszínvonal gyors emelkedését és az államokat összekötő kapcsolatok szorosabbra fűzését jelölte meg. Az általános cél elérését a következő konkrét célok megvalósításával képzelték el: vámok, mennyiségi korlátozások és az ezekkel azonos hatású intézkedések megszüntetése; vámunió létesítése és közös kereskedelempolitika folytatása a kívülálló országokkal szemben; az áruk és szolgáltatások mellett a tőke és a munkaerő szabad áramlásának biztosítása a Közösségen belül (a közös piac célkitűzése); közös mezőgazdasági, közlekedési és versenypolitika kialakítása, jogharmonizáció. 21 A hatvanas évek közepén megtörtént az addig párhuzamosan működő három szervezet, az ESZAK, az EGK és az Euratom összevonása és ettől kezdve az Európai Közösségek elnevezést használták. Az EGK-t a „Hatok” alapították: Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, és Hollandia 1952-ben. Ezután már EK néven folyamatos bővülése következett: Dánia, Írország, Egyesült Királyság (1973), Görögország (1981), Portugália, Spanyolország (1986), Ausztria, Finnország, Svédország (1995). Az Európai Unió létrehozásáról szóló szerződést 1995. február 7-én írták alá Maastrict városában, ezáltal Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia (2004), Bulgária és Románia (2007) már az Európai Unióhoz csatlakozott. Horvátország 2013-ban válhat az Unió tagjává. (lásd: 2. számú melléklet)

21

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról., HVG-ORAC lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest. 2011. (26-30. oldal)

21

Az európai integráció fejlődése a vámuniótól a politikai unióig: 22 Integrációs

Jogi alap

Célkitűzés

Megvalósítás

Római Szerződés

Vámunió: 1970-ig

1968.

Római Szerződés

Közös piac: konkrét időpont

Megvalósítás

(aláírás: 1957.03.25.

nélkül

folyamatos

Egységes Európai okmány

Egységes piac: 1993.01.01-

1993.01.01.

(aláírás: 1986.02.18.

jére

(konkrét programok

szint Vámunió

(aláírás: 1957.03.25. hatályba lépés: 1958.01.01.

Közös piac

hatályba lépés: 1958.01.01.

Egységes piac


végrehajtása) teljes megvalósítás folyamatosan

Maastrichti Szerződés

Monetáris unió:

(aláírás: 1992.02.07.

Legkésőbb 1999.01.01.

-1999.01.01.


gazdasági unió: konkrét végső

-Megvalósítás

határidő nélkül

folyamatos

Amszterdami Szerződés

Foglalkoztatás politikák

-Megvalósítás

(aláírás: 1997.10.02.

összehangolása: konkrét végső

folyamatos


határidő nélkül

Maastrichti Szerződés

- Uniós polgárság

-1993.11.01.

(aláírás: 1992.02.07.

-Közös kül- és

-Megvalósítás


biztonságpolitika

folyamatosan

-Bel- és igazságügyi

- Megvalósítás

együttműködés

folyamatosan

Amszterdami Szerződés

-Kül- és biztonságpolitika

- Megvalósítás

(aláírás: 1997.10.02.

erősítése

folyamatosan


-Bel- és igazságügyek nagy

-2004.05.01.

Gazdasági és monetáris unió

Politikai unió

részének közösségiesítése 5 év alatt Lisszaboni Szerződés

-Kül- és biztonságpolitika

- Megvalósítás

(aláírás: 2007.12.13.

erősítése

folyamatosan


rendőrségi és büntetőjogi

-2009.12.01.

együttműködés közösségiesítése

22


22

2.1. A Közös Agrárpolitika céljai, alapelvei

Az agrárpolitika minden állam gazdaságpolitikájában külön helyet foglal el, mely a mezőgazdaság sajátos jellegéből adódik. Az agrárágazat minden államban a nemzetgazdaság stratégiai területének számít. Az EGK-t alapító országok nem kívánták bevinni mezőgazdaságukat a létrehozandó közös piacba, ennek következtében a közösségi szinten megvalósuló Közös Agrárpolitika (KAP) 23 a közös piac sajátos, elkülönült területévé vált. A KAP létrehozásánál figyelembe kellett venni az inkább családi gazdaságokra épülő európai mezőgazdaság történelmileg kialakult komparatív hátrányának meglétét is az inkább nagyüzemi tengerentúli (pld.: amerikai, ausztrál) gazdaságokkal szemben. Az európai mezőgazdaság ezáltal védelemre szorult a hatékonyabb tengerentúli versenytársakkal szemben. Az EGK-t létrehozó Római Szerződés 39. cikke 5 pontban határozta meg a KAP céljait: -

a mezőgazdaság termelékenységének növelése,

-

a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása,

-

a piacok stabilizálása,

-

az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása,

-

a fogyasztók ellátásának elfogadható árszinten való biztosítása.

A KAP alapelvei: -

Az egységes piac elve: a Közösségen belül a mezőgazdasági termékek egységes piacát kell létrehozni, amely magában foglalja a mezőgazdasági termékek szabad áramlását, továbbá a versenyszabályok, a közös piacszervezések és az árszabályozás rendszerének egyesítését.

-

A közösségi preferencia elve: a Közösség belső agrárpiacának védelmet kell élveznie a külső versennyel és a világpiaci árak változásával szemben.

23

KAP: 1962-ben létrehozott közös politika, melynek lényege, hogy a mezőgazdaság területét a

tagállamok hatásköréből nagyrészt kivonva, a döntések zömét és a mezőgazdasági támogatások finanszírozását a közösségi szintre utalták. Az agrárpolitika a közös piac sajátos, elkülönült területe, amely leginkább mezőgazdasági támogatáspolitikaként működik. Fő céljai: a termelékenység növelése, az agrárnépesség számára megfelelő életszínvonal biztosítása, a piacok stabilizálása, az ellátás megfelelő mennyiségű, minőségű és elfogadható árszínvonalú biztosítása, a vidék fejlesztése.

23

-

A pénzügyi szolidaritás elve: a közös agrárpolitika finanszírozására közös pénzügyi alapot kell teremteni. 24

A mezőgazdaság ma már olyan megosztott hatáskörű uniós politika, amelynek döntéshozatala nagy részben az Unió szintjén történik, a tagállami hatóságok feladata inkább a végrehajtás. A közös agrárpolitika célkitűzéseinek megvalósításához szükséges rendelkezéseket a Lisszaboni Szerződés óta rendes jogalkotási eljárással fogadják el. Az árak, a lefölözések, a támogatások és a mennyiségi korlátozások rögzítésére vonatkozó döntéseket ugyanakkor a Bizottság javaslata alapján továbbra is egyedül a Tanács fogadja el az Európai Parlament bevonása nélkül. A közös mezőgazdasági politika alapjait a közösségi árak világpiacitól való függetlenítésével szilárdították meg. A KAP fő eleme a közösségi szinten meghatározott árak stabilitásának biztosítása

lett. A KAP keretében a nagykereskedelmi árak a

világpiaci árnál sokkal magasabban voltak meghatározva, ezért az importőrnek a közösségi kasszába be kellett fizetnie az importár és a küszöbár közötti különbséget. Ezt nevezték lefölözésnek

25

, amit a Bizottság állapított meg és a világpiaci árak

függvényében változtatta azokat. A termékek jelentős részénél a Közösség felvásárlási intervenciós kötelezettséget is vállalt. Ez azt jelenti, ha az adott termék ára egy bizonyos szint alá megy, akkor a Közösség ezen az áron automatikusan felvásárolja a termelők feleslegeit. A felhalmozódott hatalmas mennyiségektől való megszabadulás érdekében a Közösség vállalta az export támogatását is. A világpiaci árak gyakran alacsonyabbak voltak a termelői áraknál, így a közösségnek szerepet kellett vállalni az exporttevékenység szubvencionálásában is. Ezért sokszor az a paradox helyzet alakult ki, hogy egy Közösségben előállított termék a külső piacokon a belső piacinál alacsonyabb áron jelent meg. A mezőgazdaság termelékenysége és a termelés volumene folyamatosan nőtt, ami nemcsak garantálta az ellátás biztosítását, de maga a Közösség is stabilan önellátóvá vált. Az agrárszektor gazdaságban betöltött súlya és szerepe jelentős átalakuláson ment át, az ott foglalkoztatott csoportok jövedelme sokszor elmaradt más területektől, de ez

24

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról., HVG-ORAC lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest. 2011. (326-327. oldal) 25 A GATT uruguayi Fordulójának értelmében az EU-nak fel kellett számolnia a lefölözések rendszerét, és ma a folyamatosan változtatható mozgó vámok rendszerét alkalmazza.

24

országonként és régiónként is változó volt. A meghatározott célok elérésében a KAP komoly eredményeket tudott elérni, de fenntartása meglehetősen költségigényes volt. Az intervenciós árak biztosítása a termékek felvásárlóinak, a nagyobb termelőknek, illetve a magas árak miatt a gazdagabb országoknak kedvezett. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap támogatásainak 80%-a a gazdák 20%ának jutott, akik a termőterület 50%-ával rendelkeztek és folyamatosan érdekelve voltak a termelés bővítésében és így nagy mértékben hozzájárultak a termékfelesleg kialakulásához. A garantált felvásárlási árakkal a Közösség a klasszikus kontinentális termékek, mint a gabonafélék, tejtermék, marhahús, termelőinak kedvezett. A fentiek miatt a mezőgazdasági alapon belül az ártámogatás teljesen elnyomta a szerkezet átalakítási célt, az EMOGA garancia szekciója emésztette fel az alap forrásainak 95%át. A termelékenység fejlesztése és az ésszerű gazdaságszerkezet kialakítás céljai háttérbe szorultak, az EMOGA min inkább veszteségfinanszírozó támogatásként működött. A mezőgazdasági támogatási igények, a felhalmozott felesleg raktározási, értékesítési költségeinek folyamatos emelkedése következtében a KAP kiadásai a közösségi költségvetés kétharmadát tették ki. 26

2.1.1.

Az agrárreformok

Az ír Ray McSharry vezetésével 1992-ben a KAP jelentős reformja kezdődött el. A reform fő pontjai a következők voltak: -

a közösségi árakat közelíteni kell a világpiaci árakhoz, így például a marhahús ára 15 %-kal csökkent,

-

az árcsökkenés miatt a gazdálkodóknál bevezették a jövedelemkompenzáció rendszerét,

-

kiemelt hangsúlyt kapott a környezet megóvása, hogy a gazdálkodók ne csak a föld használói legyenek, hanem a vidék őreinek is tekintsék magukat,

-

az idősebb termelőknek felajánlották a korengedményes nyugdíj lehetőségét (ebben az időszakban a mezőgazdasági szektor dolgozóinak fele 55 évnél idősebb volt).

26


25

A McSharry reform jelentősége az volt, hogy a támogatott árakról az EU fokozatosan kívánt áttérni a piaci folyamatokat kevésbé torzító, a közvetlen kifizetéseken alapuló jövedelemtámogatási rendszerre. A reform céljai között szerepelt az is, hogy ne csupán termékeket hozzanak létre, hanem a vidéki táj jellegét és arculatát is meg kell őrizni, hiszen ez az egész társadalom számára közös érték. Az EU tervezett keleti bővítése az Unió mezőgazdasági területét mintegy másfélszeresére, míg a mezőgazdaságban dolgozók számát közel duplájára emeli, amiből az következett, hogy a KAP nagyon jelentős terhet ró az uniós költségvetésre. Ez szintén a támogatási forma radikális reformját tette szükségessé. 27 A közös agrárpolitika újabb reformja az Agenda 2000 28 keretein belül valósult meg. A Bizottság a reform fő célkitűzéseiként jelölte meg az uniós agrárszektor alacsonyabb árakon

keresztül

megvalósuló

versenyképességének

növelését,

az

európai

mezőgazdasági modell megtartását, a támogatások igazságosabb elosztását, a gazdálkodó számára stabil jövedelmi és tisztességes életszínvonal biztosítását a mezőgazdasági termelők és családjaik számára. A legnagyobb változásokra a Bizottság megítélése alapján megint csak a marhahús-, tejtermék- és gabonaszektorban volt szükség az ártámogatások csökkentésével. A Bizottság tervezete nagyobb hangsúlyt fektetett

a vidékfejlesztésre, a mezőgazdasági régiók problémáinak komplex

kezelésére. A Bizottság kezdeményezte, hogy a strukturális alapokból kiemelten kell támogatni a hanyatló mezőgazdasági területeket, mivel az agrárnépesség vidéken tartása, a falusi környezet megőrzése közös érdek. Összességében az Agenda 2000 agrárreformja nem oldotta fel a világpiaci árak és az uniós árak között meglévő jelentős különbséget és nem nyújtott megoldást a termékfelesleg problémáira sem, ezért a közös agrárpolitika továbbra is az Unió legellentmondásosabb területe maradt.

29

A keleti bővítés szempontjából is problémás volt az Agenda 2000 mezőgazdasági területe, hiszen az új tagállamok csatlakozása során a programcsomag a mezőgazdaság területén hosszú átmeneti periódussal számolt, ezért nem tudott kellő forrást biztosítani 27

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról., HVG-ORAC lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest. 2011. (332-333. oldal) 28 Az Európai Bizottság 1997. július 16-án adta ki az Agenda 2000 néven meghirdetett programcsomagot, amelyben egyszerre tett javaslatot a 200-2006-os időszak költségvetési irányszámaira, és ennek keretében az EU egyes szakpolitikáinak reformjára, valamint az EU bővítésének 29 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról., HVG-ORAC lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest. 2011. (334-337. oldal)

26

az új tagállamokra. Az Agenda 2000 2006-ig maximum 6 új tagállammal számolt, a 2004-es bővítéskor, ugyanakkor 10 új tagállam csatlakozott, majd 2007-ben újabb kettő. A bővítéssel a legsúlyosabb gondot a közvetlen kifizetések új tagállamra történő kiterjesztése okozta. Arról vitáztak, hogy a közép- és kelet Európából belépő új tagállamoknak is ugyan úgy jár-e közvetlen kifizetés, amit a jelenlegi tagállamok termelői kaptak a magas ártámogatás csökkentéséért cserébe. Nagy probléma volt még az is, hogy a nagy befizető tagállamok befizetéseik csökkentését szerették volna elérni, amit a KAP reformjában láttak. ezek az államok attól tartottak, hogy ha a közép- és kelet-európai termelők ugyanakkora támogatást kapnak, ellenérdekűvé válnak a reformokban. A csatlakozási tárgyalások záró szakaszában megállapodtak a tagállamok a KAP hosszú távú finanszírozási plafonjáról, hogy a mezőgazdaság finanszírozható legyen. Ezzel a jóval több tagállam termelői közt igazságosabban lehet elosztani ugyanannyi forrást. A 2002-es októberi csúcson a tagállamok megegyeztek az úja tagállamok számára felajánlott agrártámogatási csomagról is. Az Unió kemény álláspontot képviselt a támogatások elosztásában, arra tettek javaslatot, hogy az újonnan belépők számára juttatott kifizetések szintje csak a 9 éves átmenet után, 2013-ban érje el a 100 %-ot. 30 (lásd: 3. számú Melléklet)

A csatlakozásokat lezáró koppenhágai csúcson azonban a tagjelölteknek sikerült a 9 éves bevezető („phasing in”) időszakot 6 évre lerövidíteni. A megállapodás szerint az Unió 2004-től 2006-ig a közvetlen kifizetések 25-30-35 %-át biztosította, melyet a tagországok kiegészítettek. Majd 2007-től az Unió évente 10%-kal növelte a közvetlen kifizetések szintjét, ami azt jelenti, hogy a 2004-ben csatlakozott és a korábbi tagállamok szintje 2010-ben találkozott először, de az is úgy, hogy azt az új tagállamoknak a nemzeti költségvetésből ki kellett egészíteni. Ez az új tagállamokat terhelő plusz tehet a 2004-ben csatlakozott országok esetében csak 2011-től csökken, és 2013-ra szűnik meg. Az Unió a 2004-ben csatlakozott tagországoknak 2004 és 2006 között 5,11 milliárd Eurót különített el a mezőgazdasági kifizetésekre. A vidékfejlesztési források nagyságrendjével az Unió arra akarta helyezni a hangsúlyt, hogy az új tagállamok esetében a legfontosabb feladatnak a szerkezetváltást, a hatékony termelési struktúrák 30


27

megteremtését tartja. A tíz csatlakozott tagállamra alkalmazott megoldást vette elő az Unió Bulgáriával és Romániával folytatott csatlakozási tárgyalásokon is. 31 A KAP fő nettó befizetői –főleg Németország- a reformmal összefüggésben egyre gyakrabban

hangoztatták,

hogy

meg

kell

fontolni

a

közös

agrárpolitika

finanszírozásának fokozatos racionalizálását, az uniós költségvetés kizárólagos finanszírozó szerepének újragondolását. Ezt a javaslatot a KAP fő haszonélvezői –pl. Franciaország- elutasították.

A tárgyalások eredménye a KAP hosszú távú

finanszírozhatóságának fenntarthatósága érdekében a támogatások és a termelés szétválasztása lett. Az agrárreform tárgyalások célkitűzései a következők voltak: -

a támogatások és a termelés szétválasztása,

-

a szabályozás egyszerűsítése,

-

fenntartható mezőgazdasági termelés és a fogyasztók igényeinek fokozott érvényesítése,

A

-

a vidékfejlesztés szerepének erősítése,

-

a mezőgazdasági termelés versenyképességének növelése,

-

a WTO követelmények kielégítése,

-

a 2002. októberében meghatározott agrár-költségvetési fegyelem betartása.

célkitűzések

agrárreformról,

mentén amely

2003.

júliusában

alapvető

sikerült

változásokat

megállapodni

egy

olyan

eredményezett

az

EU

agrárfinanszírozásában. A reform legfontosabb összetevői a következők voltak: -

összevont gazdaság-támogatási rendszer, mely a termelés és a támogatás rész elválasztására épül,

-

a közvetlen kifizetések csökkentése. A közvetlen kifizetéseket 5000 euróig változatlanul hagyták, az e feletti részt pedig 2005-től folyamatosan csökkentették.

-

az uniós előírásoknak való megfelelés. A kifizetéseket összekötötték környezetvédelmi, állat- és növény-egészségügyi és egyéb előírásoknak való megfelelési követelményekkel.

31


28

-

a vidékfejlesztés erősítése. Növekvő forrásokat biztosítottak a vidékfejlesztésre, hogy segítség a termelőket a magasabb környezeti, élelmiszerbiztonsági, állatés növény-egészségügyi követelmények betartásában.

A 2003-as reform szemléletében az addigi legkomolyabb uniós agrárreformnak tekinthető, amelyet azonban az elfogadáskor megkötött kompromisszumok több ponton is gyengítettek. Leginkább vitatható eleme az új rendszernek, hogy a tagállamok bizonyos esetekben (marhahús, gabona és tejszektorban jellemzően) lehetőséget kaptak a termeléshez kötődő támogatások jelentős mértékben történő fenntartásához. Emellett nem sikerült felső határt szabni a nagygazdaságok támogatásának sem. A tagállamok a korábbinál jóval nagyobb mozgásteret kaptak a különböző finanszírozási formák alkalmazásában. Mindent egybevetve a 2003-as reform nagy lépés volt a hosszú távon fenntartható finanszírozás felé és emellett a támogatások termeléstől való fokozatos függetlenítése is összhangban van a WTO-kötelezettségekkel, és ezzel erősíti az EU pozícióit a WTO keretében az agrárkereskedelem liberalizálásáról folyó tárgyalásokon. 32

2.1.2. A Közös Agrárpolitika 2007. és 2013. között Miután a 2003-as reform a következő 10 évre meghatározta a közös agrárpolitika finanszírozási kereteit, ebből kellett kiindulni a 2007-2013-as pénzügyi keret mezőgazdasági kiadásainak kidolgozásakor. A Bizottság ennek alapján olyan javaslatot tett a tárgyalóasztalra, amely az agrártámogatási kiadások költségvetésen belüli arányának csökkentését irányozta elő és jelentős átcsoportosítást is javasolt a vidékfejlesztési kiadások javára. A KAP finanszírozása a tagállamok közötti vitában újra a középpontba került, köszönhetően az Egyesült Királyságnak és még pár északi államnak, ugyanis a nekik járó költségvetési visszatérítés mérséklését vagy megszüntetését csak abban az esetben fogadták volna el, ha a közös agrárpolitika finanszírozási rendszerében újabb reformot hajtanak végre. Az Európa Parlament 2006. májusában hagyta jóvá végül a tagállamok közt megszületett megállapodást. Ebben a pénzügyi keretben a természeti erőforrások 32


29

megőrzése és kezelése kategória hétéves felső határát végül 9%-kal alacsonyabb szinten határozták meg, mint ahogy azt a Bizottság tervezte (2007-2013 között 404,6 milliárd helyett 371,3 milliárd euróban). Ezen belül valamelyest jobban csökkentették a vidékfejlesztésre fordítandó kiadásokat, illetve a KAP piaci támogatásaira és közvetlen kifizetéseire fordított tételeket is, ami azt jelentette, hogy a 2002-es agrárfinanszírozási megállapodást úgy értelmezték, hogy az ott 25 országra meghatározott keretekbe kell beilleszteni Bulgári és Románia támogatását is, ami relatív csökkenést jelentett a többi tagország számára. A korábbi időszakhoz képest növelték a vidékfejlesztési kiadások arányát, melyből 31 milliárd eurót a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott 12 országra kell fordítani, amelyek arányaikban továbbra is több vidékfejlesztési támogatást használtak fel a gyorsabb szerkezetátalakítás elősegítése érdekében. A 2007-2013-as pénzügyi kerettel 2007-től átalakult a közös agrárpolitikát finanszírozó intézményi keret is. A KAP létrehozása óta

működő Európai Mezőgazdasági

Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) helyett kettő külön alap jött létre annak érdekében, hogy vidékfejlesztés jóval körülhatároltabb és önállóbb arculatot és irányítást kapjon. A lényegében az EMOGA utódjának tekinthető Európai Mezőgazdasági

Garanciaalap

finanszírozásáért,

míg

az

(EMGA)

újonnan

lett

felelős

létrehozott

a

Európai

KAP

hagyományos

Mezőgazdasági

és

Vidékfejlesztési Alap (EMVA) feladata lett a vidékfejlesztési támogatások átfogó kezelése. Az EMGA-ból finanszírozzák többek közt az exporttámogatásokat, a közvetlen kifizetéseket, a mezőgazdasági termékek promócióját, állat- és növény egészségügyi intézkedésekhez nyújtott támogatásokat, a mezőgazdasági számviteli információs rendszerek kialakítását és fenntartását, valamint a mezőgazdasági vizsgálati rendszereket. Az EMVA-ból finanszírozzák a tagállamok és az Unió között megosztott irányítással végrehajtott vidékfejlesztési programokat. 33 A 2007-2013-as pénzügyi keretről kötött megállapodás fontos eleme volt az a záradék, amely kimondja, hogy a költségvetés kiadási és bevételi oldalát is felülvizsgálat tárgyává kell tenni az időszakon belül. Ez alapján egy állapotfelmérés (angolul: health check) keretében gyakorlatilag a 2003-as reform folytatásaként sor került a közös agrárpolitika további kiigazítására, melynek lényeges pontjai a következők voltak: 33

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról., HVG-ORAC lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest. 2011. 346-347. oldal)

30

-

a közvetlen kifizetések függetlenítése a termékek termelésétől,

-

a területpihentetési követelmények eltörlése,

-

a tejkvóták növelése, majd 2005-ig történő megszüntetése, a 2003-as reformban elhatározott moduláció folytatása (5000 Euro),

-

speciális

problémákkal

küzdő

ágazatok

számára

tagállamon

belüli

átcsoportosítások engedélyezése a környezet védelme, a termékek minőségének és forgalmazásának javítása érdekében, valamint különböző válságok esetén, -

az egységes területalapú támogatási rendszer (SASP) alkalmazási lehetőségeinek meghosszabbítása 2013-ig,

-

a fiatal gazdáknak járó beruházási támogatások emelése,

-

az energianövények támogatásának megszüntetése. 34

Összességében a 2008-as reform is fontos lépésnek tekinthető a közös agrárpolitika egyre

egészségesebb,

fenntarthatóbb

és

piacorientáltabb

működtetésének

megteremtésében. Tovább egyszerűsödött a támogatási rendszer, különös tekintettel a termeléstől való függetlenítésre, és nagyobb hangsúly került a vidékfejlesztésre, szerkezetátalakításra, valamint a környezeti és minőségi szempontokra. A Bizottság 2010 novemberében általános vitát kezdeményezett a 2014-től kezdődő pénzügyi keret időszakára vonatkozó reformok kidolgozására. A vita eredményét közleményben foglalta össze, melyben rámutatott, hogy az elvárások alapján a KAPnak 3 alapvető célkitűzésnek kell megfelelnie: -

a fenntartható élelmiszertermelés követelményeinek (biztonságos és elegendő mennyiség),

-

a

fenntartható

gazdálkodás

és

az

éghajlatváltozás

elleni

küzdelem

követelményeinek, -

és a vidéki térségek sokszínűsége megőrzése követelményének.

A Bizottság által felvázolt koncepció lényeges eleme, hogy a jövő KAP-jában továbbra is helyet kell adni a közvetlen támogatásoknak, amelyek szerepe elengedhetetlen Európában a mezőgazdasági tevékenység fenntartásához, ugyanakkor jelentősen felül kell vizsgálni azok nyújtásának feltételeit. Elsősorban azokat az aktív mezőgazdasági termelőket kell segíteni, akik valóban támogatásra szorulnak, míg egy bizonyos összeg

34


31

felett a támogatások már nem indokoltak és az adófizetők érdekeit és elvárásait sem tükrözik.

Emellett

növelni

kell

az

éghajlatváltozás

elleni

küzdelmet

célzó

erőfeszítéseket is. A felvázolt koncepció alapján a 2014-2020-as pénzügyi kerethez kapcsolódóan a Bizottság 2011 közepén terjesztette elő a Tanácsnak és a Parlamentnek a KAP 2014-től kezdődő finanszírozási rendjének tervezetét, amelyről a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek 2012 végéig kell megegyeznie.

35

35


32

3. Az export-visszatérítésben részesülő termékek kiviteli ellenőrzése A tagállamok a közös agrárpolitika keretében meghoznak minden olyan törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést és egyéb intézkedést, amely szükséges a Közösség pénzügyi érdekeinek hatékony védelméhez és különösképpen ahhoz, hogy ellenőrizzék az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott ügyletek valódiságát és az előírásoknak való megfelelőségét, hogy megakadályozzák és büntessék a szabálytalanságokat 36 , valamint hogy behajtsák a szabálytalanság és gondatlanság miatt elveszett összegeket. 37

Az Európai Unió export-visszatérítésben részesíti az 578/2010/EK bizottsági rendelet I. számú mellékletében feltüntetett alaptermékeket, a II. számú Mellékletében feltüntetett mezőgazdasági termékeket, valamint a Kombinált Nomenklatúrában meghatározott egyes árukat a harmadik országba történő exportáláskor a Közösség vámterületének elhagyásakor vagy valamely meghatározott harmadik országba történő ipmortáláskor. 38

A Tanács által megállapított általános szabályok úgy rendelkeznek, hogy a termékek Közösségből való kivitele megtörténtének igazolása esetén visszatérítést kell fizetni. A visszatérítésre való jogosultság akkor keletkezik, amikor a termékek elhagyták a Közösség piacát, amennyiben minden harmadik országra egységes visszatérítési ráta vonatkozik. Ha a visszatérítési ráta a termékek rendeltetési helyétől függően eltér, a visszatérítésre való jogosultság a harmadik országba történő behozataltól függ. A visszatérítés nyújtását a visszatérítés előzetes rögzítését is magába foglaló kiviteli 36

A 2988/95/EK, EURATOM tanácsi rendeletének 1 cikk (2) bekezdése alapján szabálytalanság a közösségi jog valamely rendelkezésének egy gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése, amelynek eredményeként a Közösségek általános költségvetése vagy a Közösségek által kezelt költségvetések kárt szenvednek vagy szenvednének, akár közvetlenül a Közösségek nevében beszedett saját forrásokból származó bevétel csökkenése vagy kiesése révén, akár indokolatlan kiadási tételek miatt. 37

A BIZOTTSÁG 2008. december 17-i 1276/2008/EK RENDELETE a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitelének fizikai vizsgálatokkal történő ellenőrzéséről (1. bekezdés) 38 A BIZOTTSÁG 2010. június 29-i 578/2010/EU RENDELETE az 1216/2009/EK tanácsi rendeletnek a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export visszatérítési rendszer és az ilyen visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében történő végrehajtásáról , I. és II. számú Melléklet

33

engedély előírásához kötik az előírások. E rendelet értelmében a kivitel napja az a nap, amelyen a vámhatóságok elfogadják azt a cselekményt, amellyel a bejelentő kifejezésre juttatja azon termékek kivitelének szándékát, amelyek után export-visszatérítésben 39

óhajt részesülni. E cselekmény

célja, hogy felhívja a figyelmet, különösen a vámhatóságokét arra a tényre, hogy a szóban forgó műveletet közösségi alapok segítségével végzik annak érdekében, hogy az említett vámhatóságok elvégezhessék a megfelelő ellenőrzéseket. Az elfogadás alkalmával a termékeket vámfelügyelet alá helyezik tényleges kivitelük megtörténtéig. A visszatérítésben vagy

egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek

kivitele esetén a fizikai vizsgálatokkal történő ellenőrzések megfelelő alkalmazása érdekében figyelni kell arra, hogy a kiviteli nyilatkozat és a mezőgazdasági termékek egyezőségének ellenőrzése megtörténjen a szállítóeszköz – szállítótartály, teherautó, hajó - berakodásakor. 40

A Közösségből történő kivitel fogalmát úgy kell értelmezni, hogy a terméket akkor lehet exportáltnak tekinteni, amikor az elhagyja a Közösség vámterületét. Az exportra szánt termék romlásának megakadályozásáról a kiviteli árunyilatkozat elfogadását követően, annak a rendeltetési helyre érkezéséig az exportőr vagy a fuvarozó köteles intézkedni. Az illetékes hatóságoknak biztosítani kell, hogy a Közösséget elhagyó termékek tényleg azok, amelyek a kiviteli vámalakiságon keresztülmentek. Amikor a termékek áthaladnak más tagállam területén és mielőtt elhagynák a Közösség vámterületét, T5 ellenőrző példányt (lásd: 7. számú melléklet) kell alkalmazni. 41

A tagállamok által meghozott intézkedések javítása és összehangolása érdekében olyan közösségi ellenőrzési rendszert kell fenntartani, amely különösen a kivitel időpontjában

39

Az EU védi belső piacát a harmadik országokból származó importtal szemben, export-visszatérítést alkalmaz a belföldön nem értékesíthető feleslegek értékesítésének elősegítésére. Adott termékek kiviteléhez nyújtott, mennyiségre vetített, közösségi jogszabály által meghatározott támogatás. 40 A BIZOTTSÁG 2009. július 7-i 612/2009/EK RENDELETE a mezőgazdasági termékek után járó exportvisszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról (2. - 7. bekezdés) 41 A BIZOTTSÁG 2009. július 7-i 612/2009/EK RENDELETE a mezőgazdasági termékek után járó exportvisszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról (10. - 12. bekezdés)

34

a helyszínen végzett fizikai ellenőrzéseken 42

és a kifizetés iránti kérelmeknek a

kifizető ügynökségek által történő ellenőrzésén alapul. Annak érdekében, hogy egy tagállam valamely belső vámhivatala által elfogadott kiviteli nyilatkozatok esetében kivédhető legyen a kicserélés kockázata, meg kell határozni a Közösségből való kilépési hely szerinti vámhivatal által lefolytatandó „kicserélési ellenőrzések minimális számát. Az ilyen kicserélési ellenőrzést

43

lefolytató helytől függően az ellenőrzéseket

egyszerűsített formában kell végrehajtani. Annak eldöntéséhez, hogy kicserélési ellenőrzést vagy speciális kicserélési ellenőrzést

kell-e végrehajtani, a kilépési

vámhivatalnak ellenőriznie kell a vámzárak meglétét és sértetlenségét. Annak biztosítására, hogy a kilépési vámhivatalok vagy azok a hivatalok, amelyeknek a T5 ellenőrző példányt

(lásd: 7. számú melléklet) megküldték, egységes eljárást

kövessenek, valamint a termékek azonosságára vonatkozó kétségek kizárására - ami a visszatérítés nyújtásának előfeltétele - különös kicserélési ellenőrzést kell előírni arra az esetre, ha a kilépéskor rögzített vámzárakat eltávolították, feltörték, vagy a vámzár használatának kötelezettsége alól nem adtak mentesítést. Mivel ezen esetekben a kicserélés egyértelmű gyanúja áll fenn, a speciális kicserélési ellenőrzések megnövelt figyelmet igényelnek, amelyek adott esetben a termékek fizikai ellenőrzését is magukban foglalhatják.

44

A fizikai ellenőrzések számának arányban kell lennie a kiviteli nyilatkozatok évenkénti számával. A tapasztalatok szerint a kiviteli nyilatkozatok minimum 5 %-ára kiterjedő fizikai ellenőrzés már hatékony, arányos és visszatartó erejű, miközben a tagállamok dönthetnek

arról,

hogy

kockázatkezelés

alapján

az

ellenőrzés

során

a

termékcsoportonkénti (pld.: marhahús) minimum 5 %-os mértéket vagy a valamennyi termékcsoportra együttesen vonatkozó minimum 5 %-os mértéket alkalmazzák-e, amely esetben a kötelező minimális mérték termékcsoportonként 2 %. Annak érdekében, hogy a szabályozás átfogóan érvényesüljön, a termékcsoportonként nagyon csekély számú kiviteli nyilatkozatot kezelő vámigazgatóságoknak mindemellett biztosítaniuk kell, 42

Annak ellenőrzése, hogy a kiviteli nyilatkozaton feltüntetett adatok mennyiség, jelleg és tulajdonság tekintetében megfelelnek-e az export-visszatérítési nómenklatúrában meghatározott leírásoknak. 43 Annak szemrevételezéssel történő ellenőrzése, hogy a termékek egyeznek-e a kiviteli vámhivataltól a kiléptetési vámhivatalig az őket kísérő dokumentummal. 44 A BIZOTTSÁG 2008. december 17-i 1276/2008/EK RENDELETE a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitelének fizikai vizsgálatokkal történő ellenőrzéséről (5-8. bekezdés)

35

hogy minden termékcsoportot legalább egy ellenőrzésnek alávessenek. Az exportvisszatérítéseknek a Szerződés I. mellékletébe nem tartozó árukra eső része nem jelent komoly kockázatot, miközben e termékcsoportban a kiviteli nyilatkozatok száma magas. A tagállamoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy figyelmen kívül hagyják azokat a kiviteli nyilatkozatokat, amelyek kis mennyiségekre, vagy 1 000 EUR-nál kisebb visszatérítési összegre vonatkoznak (pld.: baromfihús, tojás). A tapasztalatok azt igazolják, hogy a vámzárak ellenőrzésének minimális 10 %-os szintje hatékony, arányos és visszatartó erejű.

A kilépési vámhivatal által elvégzett kicserélési vagy különös

kicserélési ellenőrzések számának arányban kell lennie a mérvadó vámokmányok évenkénti számával. A tapasztalatok szerint a mérvadó vámokmányok minimum 8 %-a hatékony, arányos és visszatartó erejű mértéket jelent. Annak a szervezetnek, amely elvben a legnagyobb biztosítékot nyújthatná gazdasági megszorítások és a közösségi bevételek várható gyarapodását meghaladó adminisztratív költségek növelése nélkül, egyesítenie kellene a kivitel fizikai ellenőrzését az elszámolások ellenőrzésével. Ezért a tagállamoknak

össze

kell

hangolniuk

a

fizikai

ellenőrzéseket

az

érintett

vállalkozásokban az illetékes szervek által utólagosan lefolytatandó pénzügyi ellenőrzéssel, amelyről az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló, 2008. május 26-i 485/2008/EK tanácsi rendelet rendelkezik. A kockázatelemzés hatékonyságának céljából a tagállamok kötelesek az ellenőrzésekről jelentést készíteni, valamint éves értékeléseket küldeni az e rendelet szerint lefolytatott ellenőrzéseknek és a fizikai ellenőrzés alá eső termékek kiválasztásánál alkalmazott eljárásoknak a végrehajtásáról és hatékonyságáról. Figyelembe véve az információtechnológia területén lezajlott fejlődést, a jelentéseknek CD-ROM-on vagy azzal egyenértékű elektronikus adathordozón való benyújtására vonatkozó követelményt át kell fogalmazni oly módon, hogy az elektronikus adathordozó ne legyen újraírható. 2009. július 1-jétől kötelező a kockázatkezelés alkalmazása a Vámkódex szerint, de néhány tagállam már korábban is alkalmazhatja. Megfelelő kockázatkezelés mellett indokolt a rugalmas ellenőrzési előírások alkalmazásának engedélyezése. Ezért a tagállamok számára engedélyezni kell a rugalmas ellenőrzési előírások alkalmazását, mihelyst megfelelő kockázatkezelést alkalmaznak, és erről értesítik a Bizottságot. 45

45

A BIZOTTSÁG 2008. december 17-i 1276/2008/EK RENDELETE a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitelének fizikai vizsgálatokkal történő

36

3.1. A Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság illetékessége A vámkódex általános illetékességi szabályától eltérően a kiviteli eljárás elvégzésére illetékességgel az a vám- és pénzügyőri igazgatóság rendelkezik, amelyiknek a berakodás helye az illetékességi területén található, függetlenül attól, hogy az a termék közúti, vasúti, vagy vízi szállítóeszközbe rakodva hagyja el a Közösség vámterületét, a berakodás helye az illetékességi területén található. 46

3.2. Az ellenőrzés típusai A tagállamok az alábbi ellenőrzéseket hajtják végre: a) a termékek fizikai ellenőrzését, a megfelelőségi ellenőrzést a kiviteli vámeljárások lezárásakor és az érintett termékek kivitelére vonatkozó engedély kiadása előtt, a kiviteli nyilatkozat mellé benyújtott dokumentumok alapján; b) a vámzárak sértetlenségének ellenőrzését; c) a kicserélési ellenőrzéseket; a speciális kicserélési ellenőrzéseket; valamint d) a kifizetés iránti kérelmek átvizsgálását. 47

3.2.1. A fizikai ellenőrzések Bármely, kiterjedtebb ellenőrzést megkövetelő különleges rendelkezés sérelme nélkül, a fizikai ellenőrzések előzetes figyelmeztetés nélkül, gyakran végrehajtott helyszíni ellenőrzések. Nem minősülnek ellenőrzésnek az olyan fizikai ellenőrzések, amelyekre vonatkozóan az exportőr kifejezett vagy hallgatólagos előzetes figyelmeztetést kapott. Azokban az esetekben, amikor hagyományos, szabad szemmel elvégzett vizsgálattal nem állapítható meg, hogy a termékek megfelelnek-e az export-visszatérítési ellenőrzéséről (9-18. bekezdés) 46 A BIZOTTSÁG 2009. július 7-i 612/2009/EK RENDELETE a mezőgazdasági termékek után járó exportvisszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról (II. Cím, 1. Szakasz, 5. Cikk 7. bekezdés) 47 A BIZOTTSÁG 2008. december 17-i 1276/2008/EK RENDELETE a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitelének fizikai vizsgálatokkal történő ellenőrzéséről (I. fejezet, 3. cikk)

37

nómenklatúrában meghatározott leírásnak, továbbá amikor a termék besorolása vagy minősége nagyon pontos információt követel meg a termék alkotóelemeiről, a kiviteli vámhivatal ellenőrzi, hogy a termék jellegét tekintve egyezik-e az említett leírással. Amennyiben a kiviteli vámhivatal szükségesnek ítéli, egy különlegesen felszerelt és akkreditált vagy e célra hivatalosan jóváhagyott laboratóriumban vizsgálatokat végez, feltüntetve e vizsgálatok okait. Ha a visszatérítések aránya vagy egyéb támogatások egy adott alkotóelem szintjétől függenek, a kiviteli vámhivatal a fizikai ellenőrzés részeként reprezentatív mintákat vesz, hogy az összetétel elemzését egy akkreditált vagy e célra hivatalosan jóváhagyott laboratóriummal elvégeztesse. Ha az ugyanazon export-visszatérítési kód vagy Kombinált Nómenklatúra 48 szerinti kód alá tartozó termék kivitelét rendszeresen ugyanaz az exportőr végzi, és a visszatérítési ráta egy adott alkotóelem szintjétől függ, ez esetben a kiviteli vámhivatal az adott exportőr esetében a fizikai ellenőrzések mindössze 50 %-ára vonatkozóan vesz reprezentatív mintát, feltéve, hogy az utóbbi hat hónap során végzett laboratóriumi vizsgálatok nem tártak fel olyan szabálytalanságot az említett exportőrrel kapcsolatban, amelynek a visszatérítés bruttó összege vonatkozásában 1 000 EUR-nál nagyobb pénzügyi következménye lett volna. Ha a laboratóriumi vizsgálatok az említett exportőrrel kapcsolatban olyan szabálytalanságot tártak fel, amelynek a visszatérítés bruttó összege vonatkozásában 1 000 EUR-nál nagyobb pénzügyi következménye volt, akkor a kiviteli vámhivatalnak az elkövetkező hat hónap során az adott exportőr esetében valamennyi fizikai ellenőrzésnél mintát kell vennie. Az ellenőrzéseket azon intézkedések sérelme nélkül kell végrehajtani, amelyeket a vámhatóságok hozhatnak annak biztosítása érdekében, hogy a termékek ugyanolyan állapotban hagyják el a vámterületet, mint amilyenben a kiviteli engedély kiadásakor voltak. Ha valamely termék esetében konkrét indokok alapján megkérdőjelezhető a megbízható, kifogástalan kereskedelmi minőség, a kiviteli vámhivatal ellenőrzi az alkalmazandó közösségi rendelkezések, különösen az állat- és növény-egészségüggyel

48

A csatlakozás óta az EU Kombinált Nomenklatúrájában feltüntetett vámtételek kerülnek kivetésre. 1996 óta már a magyar vámtarifa is az Európai Unió Kombinált Nomenklatúráján alapult. A rendszer szerkezetileg nyolc számjegyig teljesen megegyezik az EU rendszerrel. A 9. és 10. számjegy az ún. magyar alszám, amelyek különböző magyar kereskedelempolitikai szempontokat (pl. engedélyezés, monitoring rendszer, különböző adó- vagy vámtételek stb.)

38

kapcsolatos rendelkezések betartását. 49

A fizikai ellenőrzéseknek ki kell terjedniük legalább a visszatérítési és támogatási kérelmek alapjául szolgáló kiviteli nyilatkozatok 5 %-os reprezentatív mintájára. Az arányt kiviteli vámhivatalonként, naptári évenként, valamint termékcsoportonként kell alkalmazni. Ha valamely kiviteli vámhivatal évente és termékcsoportonként a kiviteli nyilatkozatokból 20-nál kevesebbet kap, évente és termékcsoportonként legalább egy kiviteli nyilatkozatot fizikai ellenőrzésnek kell alávetni. Az ellenőrzés minimális mértékének kiszámításakor a tagállamok fizikai ellenőrzés esetén figyelmen kívül hagyják az olyan kiviteli nyilatkozatokat, amelyek, amelyek nem haladják meg a rendelet I. számú melléletében meghatározott mennyiséget termékenként vagy 1 000 EUR-nál kisebb visszatérítési összegeket tartalmaznak. A tagállamok megfelelő intézkedéseket fogadnak el a csalások és visszaélések elkerülésére. Az ebből a célból végzett bármely ellenőrzés figyelembe vehető az ellenőrzés e cikkben meghatározott minimális mértékének való megfelelés kiszámításakor. 50

A fizikai ellenőrzésekkel kapcsolatban követendő módszerek a különböző áruk tekintetében egyrészt megegyeznek, másrészt egy kicsit eltérnek egymástól. Ha az exportőr az ömlesztett termékek berakodásához és kalibrált automatikus súlyméréséhez leplombált eszközöket használ, a kiviteli vámhivatalnak kalibrált automatikus súlyméréssel

ellenőriznie

kell,

hogy

a

termékek

megfelelnek-e

a

kiviteli

árunyilatkozaton feltüntetett adatoknak. Darabáruk esetében nem csak magát az árut, hanem a termék csomagolását is fajtánként meg kell számolni, le kell mérni és úgy kell megállapítani az áruk mennyiségét.

51

49

A BIZOTTSÁG 2008. december 17-i 1276/2008/EK támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek ellenőrzéséről (II. fejezet, 4-5. cikk) 50 A BIZOTTSÁG 2008. december 17-i 1276/2008/EK támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek ellenőrzéséről (II. fejezet, 6. cikk) 51 A BIZOTTSÁG 2008. december 17-i 1276/2008/EK támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek ellenőrzéséről I. melléklet)

39

RENDELETE a visszatérítésben vagy egyéb kivitelének fizikai vizsgálatokkal történő RENDELETE a visszatérítésben vagy egyéb kivitelének fizikai vizsgálatokkal történő RENDELETE a visszatérítésben vagy egyéb kivitelének fizikai vizsgálatokkal történő

3.2.2. A vámzárak ellenőrzése A kilépési vámhivatal vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő hivatal ellenőrzi a vámzárak sértetlenségét. A vámzár ellenőrzések száma nem lehet kevesebb a T5 ellenőrző példányok vagy azzal egyenértékű dokumentumok teljes számának 10 %-ánál, amely a 8. cikkben említett kicserélési ellenőrzésre kiválasztottakat nem tartalmazza.

52

3.2.3. A kicserélési ellenőrzés Ha a kiviteli nyilatkozatot olyan kiviteli vámhivatal fogadta el, amely nem azonos a kilépési vámhivatallal vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő hivatallal, és a kiviteli vámhivatal nem végzett fizikai ellenőrzést, úgy a kilépési vámhivatalnak az e cikkben foglaltakkal összhangban kicserélési ellenőrzést kell végeznie az egyéb rendelkezések alapján végzett ellenőrzések sérelme nélkül. Ha a kilépési vámhivatal nem azonos a T5 ellenőrző példányt átvevő hivatallal, a kicserélési ellenőrzést az utóbbinak kell végeznie. Ha a célállomás szerinti harmadik ország követelményeinek megfelelően a vámzár mellett állat-egészségügyi zár is alkalmazásra került, kicserélési ellenőrzésre csak csalás gyanúja esetén van szükség. 53

3.2.4. Speciális kicserélési ellenőrzések A kilépési vámhivatalnak vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő hivatalnak speciális kicserélési ellenőrzést kell végeznie, ha úgy találja, hogy az induláskor rögzített vámzárakat, a vámfelügyelet esetét kivéve, eltávolították, az induláskor rögzített vámzárakat feltörték vagy a vámzár használatának kötelezettsége alól nem adtak mentesítést. A kilépési vámhivatal vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő hivatal kockázatelemzést követően dönt arról, hogy a speciális kicserélési ellenőrzés csak a

52

A BIZOTTSÁG 2008. december 17-i 1276/2008/EK támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek ellenőrzéséről (III. fejezet,7. cikk) 53 A BIZOTTSÁG 2008. december 17-i 1276/2008/EK támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek ellenőrzéséről (IV. fejezet, 8. cikk)

40

RENDELETE a visszatérítésben vagy egyéb kivitelének fizikai vizsgálatokkal történő RENDELETE a visszatérítésben vagy egyéb kivitelének fizikai vizsgálatokkal történő

kicserélési ellenőrzésből álljon, vagy fizikai ellenőrzést is tartalmazzon. 54

3.2.5. Kockázatelemzés, kockázatkezelés A fizikai és kicserélési ellenőrzésekhez történő kiválasztást egy kockázatkezelési rendszer alapján kell elvégezni. A tagállamok kockázatelemzést végeznek annak érdekében, hogy lehetővé tegyék azon termékek, személyek, jogi személyek és termékcsoportok célzott fizikai ellenőrzését, amelyek esetében a legnagyobb annak a kockázata, hogy a fent említett tevékenységek végrehajtása nem a megfelelő módon történik. A tagállamok meghatározott kritériumok figyelembevételével alakítják ki kockázatelemzési gyakorlatukat. A tagállamok és a Bizottság a meglévő tapasztalatok alapján közösen értékelik a II. mellékletben meghatározott kritériumok megbízhatóságát és jelentőségét abból a célból, hogy - szükség esetén - végrehajtsák a rendszer és a kiválasztási paraméterek szükséges módosításait a fizikai és kicserélési ellenőrzések hatékonyabbá tétele és a kiválasztás javítása érdekében. A tagállamok értesítik a Bizottságot a kiválasztási rendszernek a meglévő szempontokat figyelembe vevő kockázatelemzés alapján történő alkalmazása érdekében tett intézkedésekről, beleértve a közigazgatási szerveknek adott utasításokat is, az alkalmazott ellenőrzési mértékekről, azon egyedi esetekről, amelyek a többi tagállam érdeklődésére tarthatnak számot. 55

A II. mellékletben meghatározott kockázatelemzési szempontok: 1.

A termékre vonatkozó szempontok: az eredete, a jellege,

jellemzői a

visszatérítési nómenklatúra szempontjából, az értéke, a vámjogi státusa, a hibás tarifális besorolás kockázata, a visszatérítésre való jogosultsága újonnan jött-e létre, a mennyisége, az előző minták analízise. 2. A kereskedelemre vonatkozó szempontok:

54

A BIZOTTSÁG 2008. december 17-i 1276/2008/EK támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek ellenőrzéséről (IV. fejezet, 9. cikk) 55 A BIZOTTSÁG 2008. december 17-i 1276/2008/EK támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek ellenőrzéséről (V. fejezet, 11. cikk)

41

a kereskedelmi ügyletek


gyakorisága, a rendhagyó és/vagy újszerű kereskedelmi ügyletek. 3.

A visszatérítési nómenklatúrára vonatkozó szempontok:

a visszatérítés

mértéke, azok a nómenklatúrák, amelyek alapján a legtöbb export-visszatérítést kifizették; 4. Az exportőrökre vonatkozó szempontok: a vámjogi előírásoknak megfelelő státusuk (például engedélyezett gazdálkodó), a hírnevük és a megbízhatóságuk, a pénzügyi helyzetük, új exportőrök megjelenése, nyilvánvaló gazdasági indok nélküli export, korábbi vitás esetek, különösen a csalások. 5.

A szabálytalanságokra vonatkozó szempontok: felderített vagy gyanított

szabálytalanságok bizonyos termékcsoportokban. 6.

Az

alkalmazott

vámrendelkezésekre

vonatkozó

szempontok:

rendes

nyilatkozattételi eljárás, egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás. 7. Az export-visszatérítés folyósítására vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos szempontok: közvetlen export, ellátás. 8. Különösen a kicserélési ellenőrzésekre vonatkozó szempontok: a rendeltetési hely, a kilépési vámhivatal logisztikai bizonyítékai például új vagy szokatlan útvonal vagy forgalom, másik kilépési vámhivatalon keresztül történő termékmozgás, túl hosszú szállítási idő a kiviteli hivataltól a szokásostól eltérő kikötői/határhoz érkezés, a vámzár száma különbözik a nyilatkozatban megadottól, összege.

a vámtarifaszám és a termékleírás nem egyezik, a visszatérítés

56

A tagállamok biztosítják, hogy egyetlen szerv hangolja össze a kockázatelemzésre vonatkozó

információkat.

a

Bizottság

vagy

a

fizikai

ellenőrzéseket

végző

vámhatóságok, vagy a kifizetés iránti kérelmeket átvizsgáló kifizető ügynökségek, illetve az elszámolások ellenőrzését végző hatóságok kezdeményezésére és kérésére

56

A BIZOTTSÁG 2008. december 17-i 1276/2008/EK RENDELETE a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitelének fizikai vizsgálatokkal történő ellenőrzéséről (II. melléklet)

42

összehangolt ellenőrzéseket kell végrehajtani. 57

3.2.6.

A fizikai ellenőrzésekről szóló jelentések

Minden egyes kiviteli vámhivatal megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy bármikor ellenőrizhető legyen, hogy a fizikai ellenőrzések aránya elérie a meghatározott mértéket. Minden egyes termékcsoport vonatkozásában fel kell tüntetni a fizikai ellenőrzések szempontjából figyelembe vett kiviteli nyilatkozatok számát és az elvégzett fizikai ellenőrzések számát. Az illetékes vámtisztviselő minden egyes elvégzett fizikai ellenőrzésről részletes vizsgálati jelentést készít, melynek tartalmaznia kell legalább a következő fontos adatokat. Ilyenek például a fizikai ellenőrzés helye, dátuma, az érkezés időpontja, az ellenőrzés befejezésének időpontja, a termékekhez használt szállítóeszköz megnevezése, valamint hogy a szállítóeszköz üres, részben vagy teljesen megrakodott állapotban volt-e a vizsgálat megkezdésekor, a laboratóriumi elemzéshez vett minták száma, és az illetékes tisztviselő neve és aláírása; valamint az áru szállítóeszközbe történő berakodásának jelzett kezdő és befejező időpontja. A vizsgálati jelentéseket, valamint a kiviteli nyilatkozatok fizikai ellenőrzésre való kiválasztását megindokoló dokumentumot betekintés céljából a fizikai ellenőrzést végző vámhivatalban vagy egy másik hivatalban a tagállam területén a kivitel évétől számított három éven keresztül meg kell őrizni. 58

3.2.7.

T5 ellenőrző példány

Amennyiben az export-visszatérítéses termék a Közösség vámterületének elhagyása előtt az exportáló tagállam területén kívüli közösségi területen halad át, azt a tényt, hogy 57

A BIZOTTSÁG 2008. december 17-i 1276/2008/EK támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek ellenőrzéséről VI. fejezet, 1. szakasz, 12-13. cikk) 58 A BIZOTTSÁG 2008. december 17-i 1276/2008/EK támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek ellenőrzéséről (VI. fejezet, 2. szakasz, 14. cikk)

43


a termék elhagyta a Közösség vámterületét, a T5 ellenőrző példány megfelelően záradékolt eredeti példányával kell igazolni. Az export-visszatérítés során minden esetben szükséges T5 ellenőrző példányt is indítani A T5 ellenőrző példány adatainak egyeznie kell a visszatérítéses áruk kiviteli bejelentésének és a bemutatott fuvarokmányoknak az adataival. A kiviteli eljárást végző vám- és pénzügyőri igazgatóság az „A” rovatban feljegyzi a tételszámot – amely megegyezik a kiviteli eljárás tételszámával –, és a „D” rovatban elvégzi az okmány záradékolását. Mindezeken túl, az egyes területeket szabályozó közösségi rendeletek előírása szerint a vám- és pénzügyőri hivatalnak, vagy az exportőrnek fel kell tüntetnie a rendeletek által előírt formaszöveget is a meghatározott rovatban. A vám- és pénzügyőri igazgatóság ellenőrzi, hogy az exportőr a bejegyzéseket megtette-e.

59

A vámhatóságok a T5 ellenőrzési példányon feltüntetik a megfelelő ellenőrzési kódokat. Az ellenőrzési kódok jelzik, hogy sor került az export visszatérítéssel kapcsolatos fizikai ellenőrzésre vagy a fizikai ellenőrzés alól mentesülő élelmiszersegély-kivitelről van szó. A kilépési vámhivatal vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő vámhivatal, miután valamennyi vámzárat ellenőrizte jelzi, hogy a vámzár megfelelő vagy a vámzár hiánya indokolt, a vámzárat eltávolították vagy feltörték. Szabálytalanság esetén a megállapításokat tevő vámhivatal T5 ellenőrző példányát visszaküldi a kifizető ügynökségnek, csatolja az ellenőrzési jelentés másolatát, feltüntetve az elvégzett ellenőrzéseket, valamint azt, hogy feltételezhetően miért nem tartották be az exportvisszatérítésre vonatkozó érintett szabályokat. A dokumentum másodpéldánya vagy másolata a kilépési vámhivatalnál vagy - az esettől függően - a T5 ellenőrző példányt átvevő vámhivatalnál marad, és azt betekintés céljából hozzáférhetővé kell tenni. A jelentés lehetővé teszi a végrehajtott ellenőrzések nyomon követését, valamint tartalmazza a dátumot és a vámtisztviselő nevét. A jelentést a kivitel évétől számított három éven keresztül meg kell őrizni betekintés céljából az ellenőrzést végző vámhivatalban vagy egy másik hivatalban a tagállam területén.

59

60

A BIZOTTSÁG 2009. július 7-i 612/2009/EK RENDELETE a mezőgazdasági termékek után járó exportvisszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról (II. Cím, 1. Szakasz, 14. Cikk ) 60 A BIZOTTSÁG 2008. december 17-i 1276/2008/EK RENDELETE a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitelének fizikai vizsgálatokkal történő ellenőrzéséről (VI. fejezet, 2. szakasz, 15. cikk)

44

3.2.8. Származás igazolása

Export-visszatérítés csak olyan termékekre adható, melyek a Közösségből származó áruk és ott vannak szabadforgalomban, a mezőgazdasági piacok szervezésének létrehozásáról,

valamint

egyes

mezőgazdasági

termékekre

vonatkozó

egyedi

rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK tanácsi rendelet 162. cikk (1) bekezdés a) pontja iii alpontjában és b) pontjában említett cukorágazati termékek szabadforgalomban vannak. Az MVH a kifizetésekhez kapcsolódóan az exportőrt a származás igazolására kérheti fel az ellenőrzés során, ezért a vám- és pénzügyőri igazgatóságok általi származás megállapítása nem szükséges (kivétel a származással kapcsolatos kétség felmerülése) . 61 Ellenőrizni kell, hogy a hatályos rendeletek alapján a kivitelre szánt termék valóban jogosult-e visszatérítésre. Az ellenőrzés során meg kell különböztetni a közös piaci szervezetek hatálya alá tartozó „alaptermékeket” 62, illetve az 578/2010/EK Bizottsági Rendelet hatálya alá tartozó „árukat”. Az „alaptermékek” exportálása esetén a visszatérítésre való jogosultságot az adott évben hatályos Export Visszatérítési Nómenklatúra, míg „áruk” esetében az 578/2010/EK Bizottsági Rendelet II. melléklete határozza meg. 63

3.2.9. Éves jelentés az Európai Bizottság felé A tagállamok minden év május 1-je előtt értékelő jelentést küldenek a Bizottságnak az e rendelet alapján lefolytatott ellenőrzéseknek és a fizikai ellenőrzés tárgyát képező termékek kiválasztásánál alkalmazott eljárásoknak a végrehajtásáról és hatékonyságáról. 61

A BIZOTTSÁG 2009. július 7-i 612/2009/EK RENDELETE a mezőgazdasági termékek után járó exportvisszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról (II. Cím, 1. Szakasz, 15. Cikk ) 62 Alaptermékek: A BIZOTTSÁG 2010. június 29-i 578/2010/EU RENDELETE az 1216/2009/EK tanácsi rendeletnek a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export visszatérítési rendszer és az ilyen visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében történő végrehajtásáról (I. Cím, 2. cikk, (1) bekezdés, a) pont) 63 A BIZOTTSÁG 2010. június 29-i 578/2010/EU RENDELETE az 1216/2009/EK tanácsi rendeletnek a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export visszatérítési rendszer és az ilyen visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében történő végrehajtásáról , I. és II. számú Melléklete

45

A jelentés tartalmazza a tárgyévet megelőző év január 1-je és december 31-e között elfogadott kiviteli nyilatkozatokra vonatkozóan a tartalmi elemeket. A tagállamok a jelentéseket nem-újraírható elektronikus adathordozón és nyomtatott formában nyújtják be a Bizottságnak, vagy, amennyiben lehetséges, elektronikus úton, a Bizottság által a tagállamoknak eljuttatott formanyomtatványon. 64

Az éves jelentést szöveges, illetve táblázatos formában kell elkészíteni, melynek a tartalmi elemei a következők: 1.

Ellenőrzések

a

kiviteli

vámhivatalnál:

kiviteli

nyilatkozatok

darabszáma,

termékcsoportonként, az elvégzett fizikai ellenőrzések száma és százalékos aránya, szabálytalanság feltárásához vezető ellenőrzések alakulása, a fizikai ellenőrzésnek alávetett nyilatkozatokhoz kapcsolódó visszatérítések igényelt értéke. 2. Kicserélési ellenőrzések a kilépési vámhivatalnál: T5 ellenőrző példányok száma arra vonatkozóan, ahol fizikai ellenőrzés hajtottak végre, illetve nem történt fizikai ellenőrzés. Szabálytalanság feltárásához vezető kicserélési ellenőrzések száma, illetve speciális kicserélési ellenőrzések száma, a feltárt szabálytalanságok pénzügyi következményei. 3. A fizikai ellenőrzés, a kicserélési ellenőrzés és a speciális kicserélési ellenőrzés tárgyát képező szállítmányok kiválasztásánál alkalmazott eljárások leírása és hatékonysága. 4. A kockázatelemzési rendszer vagy stratégia módosítása. Részletes információk a kockázatelemzési és a kiválasztási rendszerről. 5. A rendelet alkalmazásakor fellépő nehézségek és a leküzdésükre irányuló intézkedések és javaslatok leírása. A lefolytatott ellenőrzések értékelése, hogy az ellenőrzéseket megfelelően végezték-e el. 65

64

A BIZOTTSÁG 2008. december 17-i 1276/2008/EK támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek ellenőrzéséről (VI. fejezet, 2. szakasz, 16. cikk) 65 A BIZOTTSÁG 2008. december 17-i 1276/2008/EK támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek ellenőrzéséről (VII. melléklet)

46


6.

Összefoglalás

Szakdolgozatom témaválasztásának célja az volt, hogy a tanulmányaim és a munkám során megszerzett tapasztalatokat megosszam, és ezek segítségével bemutathattam a KAP kialakulását, fontosságát, a támogatások rendszerét és nem utolsó sorban a Vámés Pénzügyőrség és 2011. január 01-től jogutódja, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kiemelt szerepét az Európai Mezőgazdasági és Garancia Alapból kifizetett támogatások, export-visszatérítések ellenőrzése fontosságának tekintetében. A Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szemben vannak társadalmi, nemzeti, jogszabályi és uniós előírások, melyeknek folyamatosan meg kell felelni. A két nagy bevételi, ellenőrzési szervezet, a Vám- és Pénzügyőrség és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal összevonásával létrejövő új szervezet a hatékony, költségtakarékos közigazgatás elveire építve biztosítja az állam adó- és adójellegű bevételeinek teljes körű kontrollját és védelmét. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a jogszerűség követelményén túl hatékonyan, eredményesen és gazdaságosan kell működnie, ez biztosítja, hogy a kitűzött célok megvalósuljanak. Értékeink a törvényesség, a szakmaiság, az eredményesség, a hatékonyság, az átláthatóság, a korrektség, az elkötelezettség, a megbízhatóság, az ügyfélközpontúság. Az 1962 óta működő KAP céljainak megvalósítására létrehozott mezőgazdasági alap az Európai Közösség általános költségvetésének részét képezi. A kezdeti EMOGA kettévált, egyrészt létrejött az EMGA , másrészt pedig az EMVA . Az EMGA-ból finanszírozzák többek közt az exporttámogatásokat, a közvetlen kifizetéseket, a mezőgazdasági termékek promócióját, állat- és növény egészségügyi intézkedésekhez nyújtott támogatásokat, a mezőgazdasági számviteli információs rendszerek kialakítását és fenntartását, valamint a mezőgazdasági vizsgálati rendszereket. Az EMVA-ból finanszírozzák a tagállamok és az Unió között megosztott irányítással végrehajtott vidékfejlesztési programokat. Az EMGA-ból finanszírozott harmadik

országokba

irányuló

exportja

47

után

mezőgazdasági termékek

meghatározott

visszatérítések

ellenőrzésének egy kis szeletét az unós előírások és a hazai jogszabályok, utasítások segítségével dolgozatomban megpróbáltam bemutatni. A mezőgazdasági termékek Közösségből való kivitele megtörténtének igazolása esetén visszatérítést kell fizetni. A visszatérítésre való jogosultság akkor keletkezik, amikor a termékek elhagyták a Közösség piacát, ezért is van nagy felelőssége a NAV-on belül a vámigazgatásnak, hogy az ellenőrzések meghatározott formában és jogszabályok alapján megtörténjenek. Fontos a kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési rendszer felépítése, melyen belül a fizikai ellenőrzés, a megfelelőségi ellenőrzés, a kicserélési és speciális kicserélési ellenőrzés kiemelt szerepet kap. Az ellenőrzések részletes leírását, annak lebonyolítását nem csak a dolgozatomban felsorolt EK rendeletek, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál érvényben lévő utasítások is szabályozzák. Az export-visszatérítésben részesülő mezőgazdasági termékek kivitelének ellenőrzése a csatlakozás óta jelen van a vámigazgatás munkájában és természetesen nagyon sok energiát köt le a vámhatóság munkakapacitásából, betartva az uniós előírásokat és a nemzeti jogszabályokat. Az ellenőrzést szabályozó uniós rendeletek, hazai előírások és NAV utasítások évről évre változnak, ezeket a változásokat folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hiszen csak ekkor végezhetjük a munkánkat pontosan az Európai Uniós támogatások kifizetése tekintetében.

Remélem, sikerült átfogó képet mutatnom a Nemzeti Adó- és Vámhivatal „vámos” ágáról, munkánknak egyik speciális szeletéről, hangsúlyozva a az ellenőrzési feladat fontosságát, a visszaélések megelőzését, azok több ellenőrzési ponton és szervezeten keresztüli felderítését.

48

7.

Mellékletek

1. számú melléklet:

A NAV szervezeti felépítése

49

ELNÖK ELNÖKI INFORMATI KAI

ADÓSZAKM AI

ERŐFORRÁ S

VÁM ÉS PÉNZÜGYŐRI

Főosztályok

Főosztályok

Főosztályok

Informatikai I té t

regionális adó fői tó á

regionális vámé é ü ői

Integrált Informatikai és Telekommu nikációs Intézet Vámszakm ai

megyei adó i tó á

Főosztályok

megyei vám- és é ü ői

Kiemelt Ügyek é Adó ók

Kiemelt Ügyek és Adó ók Vá é

Kiemelt k Adó

Észak-budapesti Vá é Pé ü ő i

Kiemelt Adó ók Adó

Kelet-budapesti Vá é Pé ü ő i

Ü

Dél-budapesti Vámé Pé ü ő i Pest Megyei Vám- és Pé ü ő i Bevetési Főigazgatósá g Repülőtéri Főigazgatósá g

Szakértői Intézet

50

STRATÉGIA I

BŰNÜGYI ELNÖKHEL

Főosztályok

Képzési Egészségü gyi és Kulturális Intézet

KÜLSŐ KAPCS.

Osztályok

Főosztályok

Bűnügyi Főigazgató ság

regionális bű ü i Áru- és Bű j lk lő

ELNÖK kö tl

2. számú melléklet: Galéria

A csatlakozás évei és országai A csatlakozás éve

A csatlakozott országok

Nemzeti zászló

Az alapító

1952. – az alapítók

Belgium

„Hatok” Franciaország Hollandia Luxemburg Németország Olaszország A bővítések

1973.

Dánia Egyesült Királyság Írország

1981.

Görögország

1986.

Portugália Spanyolország

1995.

Ausztria Finnország Svédország

2004.

Ciprus Csehország Észtország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Málta 51

Szlovákia Szlovénia 2007.

Bulgária Románia

2013-ban várhatóan

Horvátország

csatlakozik

52

3. számú melléklet: Táblázatok

A 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamok mezőgazdasági termelőinek járó közvetlen kifizetések szintje 2004-2016 között 66

a.) A 2004-ben csatlakozott „Tízek” közvetlen kifizetéseinek szintje

nemzeti kiegészítés nélkül nemzeti kiegészítés maximális szintjénél

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

25%

30%

35%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

55%

60%

65%

70%

80%

90%

100% 100% 100% 100%

b.) A 2007-ben csatlakozott Bulgária és Románia közvetlen kifizetéseinek szintje

nemzeti kiegészítés nélkül nemzeti kiegészítés maximális szintjénél

2007 2008 2009 2010

2011 2012 2013

2014

2015

2016

25%

30%

35%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

55%

60%

65%

70%

80%

90%

100% 100% 100% 100%

66


53

5. számú melléklet:

Rövidítések jegyzéke

Rövidítés AVOP

Idegen nyelvű jelentés

APEH

Magyar nyelvű jelentés Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közös Mezőgazdasági (Agrár) Politika

CAP KAP

Common Agricultural Policy

EAGF - EMOGA

Europien Agricultural Guidance and Guarantee Fund

Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap

EAFRD - EMGA

ECU EFTA

Europien Agricultural Guarantee Fund Europien Agricultural Fund for Rural Development Europien Currency Unit Europien Free Trade Assiciation

EC - EK EEC - EGK EP ERM

Europien Community Europien Economic Community European Parliament Exchange Rate Mechanism

Európai Mezőgazdasági Garanciaalap Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap Európai valutaegység Európai Szabadkereskedelmi Társulás Európai Közösség Európai Gazdasági Közösség Európai Parlament Árfolyam-mechanizmus

EU Euratom

European Union European Atomic Energy Community

Európai Unió Európai Atomenergia-közösség

GATT

General Agreement on Tariffs and Trade Gross Domestic product Gross National Income Gross National Product

Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény Bruttó hazai termék Bruttó nemzeti jövedelem Bruttó nemzeti termék

EAFRD - EMVA

GDP GNI GNP NAV NATO SASP

North Atlantic Treaty Organization Single Area Payment Sheme

WTO

World Trade Organization

54

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-atlanti Szerződés Szervezete Egységes Területalapú Támogatási Rendszer Kereskedelmi Világszervezet

6. számú melléklet: 6.1.

6.2.

6.3.

6.4.

6.5.

6.6.

6.7.

Fogalomtár

iura regalia volt a neve az államkincstárt illető, királyi felségjogon szedett jövedelmeknek. Ezek egy részét később a földesurak, illetve a városok kapták meg. Pld.: be- és kiviteli vámok, nyolcadvám, vásárjog, pénzverés monopóliuma, vámés révjog Az egyik legnagyobb veszélyt a nemzetközi békére és Non-proliferáció biztonságra a tömegpusztító - nukleáris-radiológiai, vegyi és biológiai - fegyverek, valamint az előállításukhoz és célba juttatásukhoz szükséges eszközök és technológiák elterjedése jelenti. Fennáll a veszély, hogy terrorista csoportok vagy a terrorizmust támogató államok is hozzájutnak e fegyverekhez és anyagokhoz. Ezt a folyamatot idegen szóval proliferációnak nevezik. „információt gyűjt (...) a tömegpusztító fegyverek és alkotóelemeik, illetve az előállításukhoz szükséges anyagok és eszközök jogellenes nemzetközi forgalmáról." Az Európai Bizottság 1997. július 16-án adta ki az Agenda Agenda 2000 2000 néven meghirdetett programcsomagot, amelyben egyszerre tett javaslatot a 200-2006-os időszak költségvetési irányszámaira, és ennek keretében az EU egyes szakpolitikáinak reformjára, valamint az EU bővítésének megvalósítására, illetve ezen problémák összeegyeztetésére. Jacques Delors, az Európai Bizottság elnökének vezetésével Delors-terv 1989-ben elkészített javaslatcsomag, amely a valutaunió koncepciójának kidolgozásával lefektette a később a Maastrichti Szerződés által intézményesített gazdasági és monetáris unió (GMU) programjának alapjait. 1962-ben létrehozott közös politika, melynek lényege, hogy a Közös mezőgazdaság területét a tagállamok hatásköréből nagyrészt agrárpolitika kivonva, a döntések zömét és a mezőgazdasági támogatások KAP finanszírozását a közösségi szintre utalták. Az agrárpolitika a közös piac sajátos, elkülönült területe, amely leginkább mezőgazdasági támogatáspolitikaként működik. Fő céljai: a termelékenység növelése, az agrárnépesség számára megfelelő életszínvonal biztosítása, a piacok stabilizálása, az ellátás megfelelő mennyiségű, minőségű és elfogadható árszínvonalú biztosítása, a vidék fejlesztése. Az EU védi belső piacát a harmadik országokból származó Exportimporttal szemben, export-visszatérítést alkalmaz a belföldön visszatérítés nem értékesíthető feleslegek értékesítésének elősegítésére. Adott termékek kiviteléhez nyújtott, mennyiségre vetített, közösségi jogszabály által meghatározott támogatás. Exporttámogatás. A magasabb belső piaci és az alacsonyabb világpiaci árak (exportkülönbségének kiegyenlítését szolgálja. A támogatások egy visszatérítés) része normatív, termékhez kötött, más része a piaci zavarok kezelésére, a termékfeleslegek levezetésére időszakosan kerül alkalmazásra. Az elosztás a kivitt mennyiségek alapján automatikusan, vagy pályázatos rendszerben történik. A WTO Regálé

55

megállapodás korlátozta az EU export támogatási lehetőségét. 6.8.

Vám

6.9.

Adó

6.10.

Fiskális bevételek

6.11.

Kombinált Nómenklatúra

6.12.

Taric

Olyan kényszerjellegű, ellenszolgáltatás nélkül fizetendő közteher, amit az állam erre hatáskörrel rendelkező szervei útján, jogszabályban meghatározott mértékben és feltételek szerint szed az államhatáron át behozott áruk után. Adó jellegét az eredményezi, hogy törvényen alapuló fizetési kötelezettség, mely állami bevételt képez, és amelyért az állam közvetlen ellenszolgáltatást nem nyújt. Az Európai Unió alapja a vámunió, ami a teljes áruforgalomra kiterjed, és magában foglalja a tagállamok közötti import- és exportvámok, valamint a vámjellegű korlátozások megszüntetését, illetőleg egységes vámtarifa bevezetését az Európai Unión kívüli harmadik országokkal szemben. Így az áruk és szolgáltatások az Európai Unió belső piacán szabadon áramlanak. Magyarország és a többi EU tagállam között nincsenek vámok, s így megvalósult a szabad kereskedelem. A csatlakozáskor egységes vámtarifát vezettünk be az Európai Unión kívüli harmadik országokkal szemben. A nem EU tagállamokkal való kereskedelemben a vámtételek módosultak, ami Magyarországon csaknem ötezer termék esetében vámcsökkenést, míg kb. kétezer árucikket illetően a vámtételek növekedését jelenti. Az adó kötelező (kényszerített) jellegű, vissza nem térülő, visszafizetés (közvetlen ellenszolgáltatás) nélküli, általános, pénzbeli szolgáltatás, amelyeket az állam vagy más közhatalmi szervezet (pl. helyi-, területi önkormányzat) olyan jogszabály alapján hajt be, amelyek maghatározzák ezen kötelezettségek nagyságát, feltételeit és fizetési esedékességét. Adó, illeték, vám, vámbiztosíték, járulék, hozzájárulás,díj, privatizációból származó bevételek, a költségvetési szervek működéséből, tevékenységéből származó bevételek, nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó bevételek A csatlakozás óta az EU Kombinált Nomenklatúrájában feltüntetett vámtételek kerülnek kivetésre. 1996 óta már a magyar vámtarifa is az Európai Unió Kombinált Nomenklatúráján alapult. A rendszer szerkezetileg nyolc számjegyig teljesen megegyezik az EU rendszerrel. A 9. és 10. számjegy az ún. magyar alszám, amelyek különböző magyar kereskedelempolitikai szempontokat (pl. engedélyezés, monitoring rendszer, különböző adó- vagy vámtételek stb.) jelölnek. Ez utóbbiakat évről évre, lehetőség szerint fokozatosan csökkentjük. Az EU csatlakozás pillanatától alkalmazzuk a TARIC-ot, mely az Európai Unió kereskedelempolitikai eszköze. Az EU integrált tarifája minden adónemre, kötelezettségre megszorító, illetve kereskedelempolitikai intézkedésre 56

6.13.

Közösségi vámok és a Közösségi Vámkódex

6.14.

Fizikai ellenőrzés

6.15.

Kicserélési ellenőrzés

6.16.

Speciális kicserélési ellenőrzés

6.17.

Szabálytalanság

vonatkozóan konkrét vámtarifaszám szerint tartalmaz rendelkezéseket. Célja, hogy valamennyi, a külkereskedelmi forgalomhoz kapcsolódó adó, kedvezmény, korlátozás, vagy tiltás egyértelműen az adott termék vámtarifaszámához, illetve TARIC kódjához kötődjön. A TARIC kód a Kombinált Nomenklatúra nyolc számjegye után alkalmazott kétszámjegyű alszám szerinti bontás. A közösségi vámok, vámtarifák az összes tagállamra vonatkoznak, de a vámok a termékek anyagi minőségétől és beviteli viszonylatától is függnek. A közös vámtarifával az unió célja, hogy a közösségi termelők a belső piacon védelmet élvezzenek a külső termelők áruival szemben. A Közösségi Vámkódex: • tartalmazza a vámeljárások, a vámteher kiszabásának és megfizetésének szabályait, mely minden tagállamra nézve kötelező érvényű. • rögzíti, hogy az illetékes vámhatóság köteles bárkinek az írásos kérelmére tarifális felvilágosítást és/vagy származási állásfoglalást kiadni, mely hat évig érvényes. • biztosítja, hogy a közösségbe importált, illetve onnan exportált minden egyes áru minden tagállamban azonos szempontok alapján kapja meg azt a vámtarifaszámot, amely eldönti az alkalmazandó vámtételt. 2004. május 1-től Magyarország a közösségi vámtételeket alkalmazza az unión kívüli, harmadik országokkal szemben. Annak ellenőrzése, hogy a kiviteli nyilatkozaton feltüntetett adatok mennyiség, jelleg és tulajdonság tekintetében megfelelnek-e az export-visszatérítési nómenklatúrában meghatározott leírásoknak. Annak szemrevételezéssel történő ellenőrzése, hogy a termékek egyeznek-e a kiviteli vámhivataltól a kiléptetési vámhivatalig az őket kísérő dokumentummal. A szemrevételezéstől a fizikai ellenőrzésig terjedő olyan kicserélési ellenőrzés, amelynek elvégzésére a kiviteli termékekre helyezett vámzár sértetlenségét illetően felmerülő kételyek esetén kerül sor. A 2988/95/EK, EURATOM tanácsi rendeletének 1 cikk (2) bekezdése alapján szabálytalanság a közösségi jog valamely rendelkezésének egy gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése, amelynek eredményeként a Közösségek általános költségvetése vagy a Közösségek által kezelt költségvetések kárt szenvednek vagy szenvednének, akár közvetlenül a Közösségek nevében beszedett saját forrásokból származó bevétel csökkenése vagy kiesése révén, akár indokolatlan kiadási tételek miatt.

57

7. számú melléklet: T5 ellenőrző példány

58

8.számú melléklet: export-visszatérítési kérelem

59

9. számú melléklet: AGREX (kiviteli engedély)

60

61

7.

Irodalomjegyzék

Felhasznált irodalom Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2011. Dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011. A Vám- és Pénzügyőrség 2008-2011. évi középtávú stratégiája., VIVA Média Holding Kft, Budapest, 2008. http://kozdokk.apeh.local/nav/fooldal/fooldali/strat-stratmon/strategia_2011_2015 (letöltés dátuma: 2012. január 15.) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal stratégiája 2011-2015., VIVA Média Holding Kft., Budapest, 2011. Pénzügyőr, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Lapja 137. évfolyam 12. szám, VIVA Média Holding, Budapest, 2010. december Pénzügyőr, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Lapja 138. évfolyam 1. szám, VIVA Média Holding, Budapest, 2011. január Felhasznált joganyag A BIZOTTSÁG 2009. július 7-i 612/2009/EK RENDELETE a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról A BIZOTTSÁG 2009. június 29-i 578/2010/EU RENDELETE az 1216/2009/EK tanácsi rendeletnek a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer és ilyen visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében történő végrehajtásáról A BIZOTTSÁG 2008. december 17-i 1276/2008/EK RENDELETE a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitelének fizikai vizsgálatokkal történő ellenőrzéséről A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXII. törvény A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV.05.) PM rendelet 2010. évi törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 273/2010. Kormány rendelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről 62

NYILATKOZAT

Alulírott László Anikó nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját munkám eredményei.

Zalaegerszeg, 2012. március 12.

…………………………………. hallgató aláírása

63

A Telefon:

Recommend Documents