A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

Az MTD Hungária Kft. vagyoni helyzete, a költség és az eredmény alakulása, elemzése a beszámolók adatai alapján

Belső konzulens: Némethné Dr. Gergics Márta Külső konzulens: Kőrösi Gizella

2011

Hortobágyi Bence Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozásszervező szakirány

Tartalomjegyzék

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés

3

1. A vállalkozás bemutatása

4

2. A vállalkozás számviteli politikájának ismertetése

8

3. A vagyoni helyzet elemzése 3.1. A vállalkozás vagyoni helyzetének legfontosabb jellemzői

13 13

3.1.1. A mérleg eszköz oldalának nagyvonalú vizsgálata

13

3.1.2. A mérleg forrás oldalának nagyvonalú vizsgálata

18

3.2. A vagyoni helyzet részletes elemzése

19

3.2.1. Befektetett eszközök fedezete

19

3.2.2. Tárgyi eszközök fedezettsége

20

3.2.3. Eszközök fordulatszáma

21

3.2.4. Tárgyi eszközök elhasználódottsága

21

3.2.5. Tárgyi eszközök megújítási mértéke

22

3.2.6. Tárgyi eszközök hatékonysága

23

3.2.7. Készletek forgási sebessége

23

3.2.8. Saját tőke növekedési mutató

24

3.2.9. Tőkeerősség

25

3.2.10. Tőkefeszültség mutatója

25

3.2.11. Tőkearányos adózott eredmény

26

4. Pénzügyi helyzet elemzése 4.1. Pénzügyi helyzet elemzése likviditási mutatók alapján

27 27

4.1.1. Likviditási ráta (Rövid távú likviditás I.)

27

4.1.2. Likviditási ráta (Rövid távú likviditás II.)

28

4.1.3. Likviditási gyorsráta

28

4.1.4. Készpénz likviditási mutató

29

4.1.5. Dinamikus likviditás

30

4.1.6. Hitelfedezettségi mutató

30

4.1.7. Vevők és szállítók forgási sebessége

31

4.1.8. Eladósodottság foka

33

4.1.9. Nettó eladósodottság foka

34 1

Tartalomjegyzék

4.1.10. Rövid távú eladósodottság 4.2. A cash flow-kimutatás elemzése 5. A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata

34 35 40

5.1. Jövedelmezőség és hatékonyság vizsgálat elméleti összehasonlítása

40

5.2. Jövedelmezőségi mutatók elemzése

41

5.3. A jövedelmezőséget befolyásoló tényezők elemzése

44

6. Összefoglalás

49

Irodalom jegyzék

52

Ábrák és táblázatok jegyzéke

54

Mellékletek

56

Nyilatkozat

69

2

Bevezetés

BEVEZETÉS

Az MTD Hungária Kft.-vel szakmai gyakorlatom megkezdésekor kerültem kapcsolatba. A márkát már régóta ismertem, néhány termékét használom is rendszeresen. Ezen fogyasztói tapasztalatom alapján egy megfizethető áron minőségi szerszámokat gyártó és forgalmazó cég képe alakult ki bennem. Remek alkalomnak tartottam, hogy egy számomra érdekes vállalkozásnál tölthettem el a főiskolai tanulmányaim utolsó félévét, bepillantást nyerve annak működésébe. Ott tartózkodásom első hetében átnéztem a cég utolsó beszámolóját és ez adta az ötletet a témaválasztáshoz. Ebből következően esettanulmány jellegű dolgozatot készítettem. Elemzésem a kft. 2008., 2009. és 2010. évi beszámolói alapján állítottam össze. „Egy vállalkozás gazdálkodásának – akár több évet felölelő – átfogó elemzésére leggyakrabban a számviteli beszámolók információi alapján kerül sor. Különösen igaz ez, ha nem a menedzsment, hanem a tulajdonosok vagy a „vállalkozáson kívüliek” kívánják minősíteni a gazdálkodás alakulását. A számviteli beszámolók elkészítésének célja, hogy megbízható és valós képet adjon a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről valamennyi piaci résztvevő részére...” (DR. BÍRÓ T. – DR. PUCSEK J. – DR SZTANÓ I. 2010, 7p) Dolgozatomban igyekeztem olyan mutatószámokat alkalmazni, melyek segítségével legjobban be tudom mutatni a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, valamint választ kapok, hogy mely gazdasági folyamatok befolyásolták az egyes években elért eredményt. Először a vállalkozás vagyoni helyzetét vizsgálom a mérleg alapján számított mutatók segítségével. Ezt követően bemutatom a társaság likviditási és

jövedelmezőségi

helyzetét

a

rendelkezésemre

bocsátott

időszaki

eredménykimutatások és cash flow-kimutatások segítségével. Az elemzés során néhány mutató kiszámítására és elemzésére nincs lehetőségem, mivel az MTD Hungária Kft. a vizsgált időszak alatt nem rendelkezett hosszú lejáratú kötelezettségekkel.

3

A vállalkozás bemutatása

1. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA MTD Hungária Kft. A Magyarországon működő veszprémi székhelyű Mezőgép, később Robix kisgépgyártó vállalat 1990-ben a német Gutbrod-dal létrehozta Gutbrod-Robix Kft. nevű vállalkozást az akkori veszprémi cég nemesvámosi telephelyén, ahol a német vállalat dízelüzemű kistraktorjainak gyártását és értékesítését végezte. A Gutbrod központja Saarbrückenben volt, amely azonban a ’90-es évek közepére a csőd szélére került, így jó alkalom adódott a cég felvásárlására. Ezzel a lépéssel 1995-ben a nemesvámosi Gutbrod-Robix Kft. is az MTD tulajdonába került. A név- és profilváltás 1996-ban kezdődött meg, amelynek során létrejött az MTD Hungária Kft. A külföldi cégcsoport tagjaként a vállalat kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik mind beszállítói, mind értékesítői részről. A tulajdonosok látva a gyors ütemű fejlődést, további (nemesvámosi) beruházások mellett döntöttek. Így került sor 2000-ben illetve 2001-ben arra, hogy egy 1,5 milliárdos beruházás keretében, közel 14 000 m² alapterületű csarnokrendszerrel bővüljön a gyár. Ezek mellett egy új festőüzemmel is gazdagodott a cég. A kivitelezések több tekintetben is a legkorszerűbb előírásoknak megfelelően valósultak meg. A megvalósítás eredményeképpen egy modern és innovatív fűnyírógyártás vette kezdetét a magyar kistelepülésen, növelve az európai értékesítést, valamint elősegítve a márka kelet- európai centralizációját. A termékpaletta évről-évre bővül. A legváltozatosabb tolós fűnyírók, kapálógépek, gyeplazítók, motoros kaszák és egyéb kézi mozgatású termékek mellett hómarók és rider fűnyírók kerülnek ki az üzemből. Ma közel 20 ezer négyzetméteren folyik a termelés, alkalmazotti létszám folyamatosan növekszik, az átlagos állományi létszám 2010-ben megközelítette a 400 főt. Az MTD Hungária Kft.-nél gyártott gépek döntő többsége exportra készül. A cégcsoport rövid bemutatása Az MTD Products története több mint 75 évvel ezelőttre nyúlik vissza. 1932-ben három ötletgazda, német mérnök, Theo Moll, Erwin Gerhard és Emil Jochum alapítottak egy szerszámkészítő gyárat Cleveland-ben (Ohio) azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a világgazdasági válságot átvészelő amerikai gazdaság, illetve az akkori gépgyártás újabb 4


reneszánszához, a modernizációhoz. A vállalatnak a „Modern Tool and Die Company” nevet adták. (magyar jelentése: Modern Szerszám- és Gépgyár). Néhány év alatt a cég, mint kiemelkedő minőségű sajtoló- és présszerszámok gyártója szerzett magának hírnevet. A vállalkozás a kitartó, következetes munkának köszönhetően folyamatosan fejlődött. A II. világháború idején az egyre növekvő autó iparnak gyártott különböző termékeket, a Goodyear beszállítója lett, akinek különféle szerszámokat és öntvényeket készítettek. Rövid idő alatt az autóipar egyik legnagyobb gyártójává lépett elő. A további terjeszkedés első lépcsőjeként az MTD a játékipar számára készített prés- és öntőformákat, emellett különféle játékszerek és játszótéri berendezések gyártására is specializálódott. Az ötvenes évek elején a vállalat olyan késztermékek gyártása mellett, mint a tricikli és a kerékpár, a talicskagyártásba is belefogott. A vezetés számára bátorítást jelentettek a pozitív vevői visszajelzések, így az MTD megkezdte kertápolással kapcsolatos termékkörének fejlesztését és gyártását. A sikertörténet 1958-ban vette kezdetét az első kézzel tolható motoros fűnyíró legyártásával, mellyel a vállalat további orientációja véglegesen eldőlt. Az első Ohio államban található clevelandi és willardi üzemek mellett a vállalat újabb telephelyekkel gazdagodott. Üzemei létesültek Mississippi, Tennessee és Ohio államban illetve Kanadában is. A hetvenes években új műszaki központ létesült Valley cityben. Az amerikai növekedéssel párhuzamosan a világpiac meghódítására indult sajátos termékskálájával, mely bármely fogyasztó igényeit kielégíti. 1968-tól a hómarógyártás is a vállalat profilját képezi. A ’70-es években az amerikai vállalat megkezdte hódításait az európai piacon. Képesek voltak megvetni lábukat nemcsak Németországban, hanem Franciaországban és NagyBritanniában, Ausztriában egyaránt. A vállalat a későbbiekben tovább folytatta terjeszkedését, megszerezte többek között a Yard-Man, Cub Cadet és White Outdoor márkákat. 2009 szeptemberében a WOLF-Garten cég teljes mértékben az MTD szervezetébe integrálódott. Az eltelt 77 év alatt a vállalkozás következetesen és eredményesen fejlődött, mára a világ egyik legnagyobb kerti gép gyártójává nőtte ki magát. Mexikóban, Németországban és Magyarországon létesült üzemei mellett olyan távoli országokban is kereskedelmi bázist működtet, mint Ausztrália. Több mint 10.000 alkalmazottjával a 5


világon, a legmagasabb színvonalon törekszik kielégíteni a fogyasztók folyamatosan változó igényeit, illetve bővíti vevőkörét. Mindezt olyan nemzetközileg elismert márkák pozícionálásával éri el, mint az MTD, Gutbrod, Yard-Man, CubCadet, és WOLFGarten, amely márkanevek rendkívül széles termékportfoliót foglalnak magukban, megfelelő alternatívát kínálva bármely felhasználói célcsoportnak. Minden márka egyediséget képvisel. (www.mtdhungaria.hu) Tevékenységi köre, piaci helyzete A Vállalkozás tevékenységi köre két fontos elemből tevődik össze: - Egyrészről a kereskedelmi tevékenység, mely pázsitápoló gépek, láncfűrészek, kapa és berendezések értékesítését jelenti (áruértékesítés). - Másrészről a gyártási tevékenység, mely kertápoló gépek, önjáró fűnyírók, illetve alkatrészeinek gyártását foglalja magába. Elsősorban nagyáruházas értékesítés útján jutnak el a termékek a fogyasztókhoz, az országban minden nagyobb áruház polcain megtalálható a márka, a szak- és kiskereskedők aránya az értékesítésben igen szerény. Külföldre két módon jutnak el a cég termékei. Egyrészt közvetlen export útján, ez főleg a közép-európai régióra jellemző, ilyen országok Románia, Ukrajna, Olaszország, Bulgária, Horvátország és Moldávia. Ezen kívül vannak még kísérletek új országok piacain való megjelenésre, ilyen ország például Macedónia. 1. számú táblázat

Export értékesítés országonkénti megoszlása 2008 Uniós értékesítés: Románia Bulgária Németország Olaszország Moldávia Unión kívüli értékesítés: Horvátország Ukrajna Összesen:

adatok e Ft-ban 2009 2010

701 790 316 513 18 213 012 374 759 7 708

573 364 341 785 15 997 819 64 890 5 915

500 429 284 719 15 405 296 3 541 3 538

21 911 632 740 20 268 433

25 150 183 192 17 192 115

25 678 278 441 16 501 642

Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján

6

A vállalkozás bemutatása 1. számú ábra

Export értékesítés országonkénti megoszlása


A Németországba irányuló értékesítésből a 2009-es évben 10 540 112 eFt, 2010-ben 15 405 296 eFt az anyavállalat részére történt értékesítés. Tehát 2010-ben először, az összes németországi értékesítés az MTD AG-nak történt. A HVG által összeállított TOP 500 a legnagyobb hazai vállalatok listáján (HVG 2010/46.) az MTD Hungária Kft. az alábbi helyezéseket érte el: 2008-ban 25 961 915 eFt árbevétellel a lista 314., 2009-ben 15%-os árbevétel csökkenés mellett 311. helyen szerepel, amivel ágazaton belül a 11. legnagyobb cég az országban, a megyében pedig az ötödik.

7

A vállalkozás számviteli politikájának ismertetése

2. A VÁLLALKOZÁS SZÁMVITELI POLITIKÁJÁNAK ISMERTETÉSE Az MTD Hungária Kft. nemzetközi számviteli elvekkel alapvetően összhangban levő 2000. évi C. törvényben rögzített alapelvek és értékelési előírások alapján állította össze számviteli politikáját. Céljaként a megbízható és valós összképet adó információszolgáltatás és az ezt biztosító alapelvek, szabályok, követelmények kerültek megfogalmazásra. Üzleti év: november 1-től következő év október 31-ig tart. Ennek oka a tevékenység szezonális jellege, hogy a gyártott termékek iránti kereslet az évnek arra a szakaszára korlátozódik, amikor használni lehet őket. Ebből következően a gyártás és az értékesítés legfőképp ebben az időszakban történik. Könyvvezetés formája: Kettős könyvvitel. A könyvelés költségnemben történik, a vállalkozás nem vezeti a 6-os, 7-es számlaosztályokat. A költséghely, költségviselő szerinti hozzárendelést a könyvelési modulban úgy oldja meg, hogy az 5-ös számlaosztályon belül megadható a költséghely, ha az adott költség a költséghelyhez egyértelműen hozzárendelhető. A könyvelés módjának kialakításánál fő szerepet játszott a cégcsoportba történő könnyebb integráció. A vállalkozás a FOSS nevű vállalatirányítási rendszert használja, ahogy a cégcsoport többi tagja. A cég könyvvizsgálói záradékot tartalmazó éves beszámolót készít, melyet az üzleti évet követő 150 napon belül a taggyűlés elé terjeszt, annak érdekében, hogy a mérlegfordulót követő 150 napig a cégbíróságon letétbe helyezhető legyen. Az éves beszámoló tartalma: •

Mérleg – „A’’ változat

•

Eredménykimutatás – Összköltség eljárással készülő „A” változat

•

Kiegészítő melléklet

•

Üzleti jelentés

A mérlegkészítés időpontját a vállalkozás az üzleti évet követő hónap 10. napjával határozza meg. A vállalkozás kialakította a számviteli politika szerves részét képező, de önálló szabályzatba foglalt 8


•

Pénzkezelési szabályzatát,

•

Önköltségszámítási szabályzatát,

•

Eszközök és források értékelési szabályzatát és

•

Eszközök és források leltározási szabályzatát.

Eszközök értékelése: A tárgyi eszközeit a Társaság beszerzési áron aktiválja. A 100 eFt bruttó beszerzési érték feletti tárgyi eszközök értékcsökkenése az adótörvényben

meghatározott

kulcsokkal,

lineáris

módszerrel

megtörtént.

Értékcsökkenés elszámolása aktiválás hónapját követő elsejétől történik. A 100 eFt egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása használatbavételkor azonnal elszámolásra került költségként. Tárgyi eszközök közül - a hosszú élettartamú épületek leírási kulcsa:

2%

- a közepes élettartamú épületek leírási kulcsa: 3% Hasznos élettartam:

- gépek, berendezések

7 év

- járművek

5 év

- számítástechnikai eszközök

3 év

Készletek értékelése A vállalkozás vásárolt készleteit a mérlegben beszerzési áron értékeli. Az anyagkészletek év közben folyamatosan, mennyiségben és értékben kerülnek nyilvántartásba, a beérkezésükkel egyidejűleg. Készletcsökkenést havonta egyszer számol el, a legyártott késztermékek darabszáma alapján. A raktárkészletet év végén leltározással ellenőrzik. Amennyiben eltérést találnak, a mérlegbe bekerülő értéket korrigálják. A beszerzési ár a számlázott árat tartalmazza. A mérlegben szereplő készletek közül, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak, bizonytalan az értékesíthetőségük, a vállalkozás leértékeli az adott készlet használhatósági foka alapján. A készletek leértékelésének

részletes

szabályozását

a

selejtezési-,

leértékelési

szabályzat

tartalmazza.

9


Saját termelésű készletek értékelése Saját termelésű készlet közé tartozik:  befejezetlen és félkész termékek  késztermékek A késztermékekről év közben is naprakész nyilvántartást veszet a vállalkozás. Az üzleti év utolsó napjával a gyártott termékekről utókalkulációt készít, aminek alapját a könyvvezetés biztosítja. Az analitikus nyilvántartásból legyűjthető adatok segítségével termékenként meghatározza a közvetlen önköltséget. Azok a költségek képezik részét a termék közvetlen önköltségének, melyek az adott késztermék előállításánál közvetlen merülnek fel, illetve az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban vannak, tehát egyidejűleg hozzárendelhetők. A vállalkozás a következő költségeket sorolja a gyártás közvetlen költségei közé:  közvetlen anyagköltség,  közvetlen bérköltség és azok járulékai,  valamint az egyéb közvetlen anyagköltséget. Az összes többi költséget közvetett költségnek minősíti, ugyanis ha a több költséget építenének be a közvetlen önköltségbe, a viszonteladókkal, vásárlókkal nem tudnák elfogadtatni a plusz költség okozta árnövekedést. Követelések értékelése A vállalkozás könyv szerinti értéken szerepelteti belföldi és külföldi követeléseit egyaránt. A vevők minősítése az évzárással egyidejűleg történik. A vállalkozás számviteli politikája szerint, a vevők minősítése alapján értékvesztést kell elszámolni azon vevőkövetelésekre, amelyek a mérleg fordulónapján már fennálltak, a mérlegkészítés időpontjáig nem kerültek teljesítésre és várható megtérülésük bizonytalan. A vevői értékvesztés elszámolása a korosítási riportok alapján történik. A 180 napnál régebben lejárt tételekre 100%-os értékvesztést képez. Mivel az árfolyamból adódóan a külföldi követelések értékelésének módja hatással lehet a mérlegben szereplő értékekre és az eredményre egyaránt, ezért a követeléseket,

10


amíg ki nem egyenlítik, a teljesítés napja szerinti árfolyamon értékeli a társaság. Kivételt képez ez alól az éves zárás időpontjában történő értékelés. Az MTD Hungária Kft. a bekerüléskor az MKB Bank Rt. árfolyamait használja. Október

31-én

a

külföldi

pénzeszközre

szóló

követeléseket,

eszközöket,

kötelezettségeket ugyanazon árfolyamon kell forintra átszámítani. (MKB Rt. október 31-i középárfolyamán) Amennyiben az árfolyamveszteség meghaladja az árfolyamnyereségként elszámolt összeget, az csökkenti az üzleti év eredményét, viszont ha az árfolyamnyereség a több, akkor

a

különbözetet

elhatárolja

a

vállalkozás,

amit

a

következő

évek

árfolyamveszteségeinek fedezetére használ fel. Minden árfolyam különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számol el. Pénzeszközök értékelése A pénzeszközök a vállalkozás forint és deviza bankszámláit, valamint a pénztárban lévő forint összeget jelentik. A devizakészletben év közben bekövetkezett változásokat a változás napján érvényes árfolyamoknak megfelelően számolja el a vállalkozás. Pénzeszközök jóváírása a beérkezés napján érvényes banki árfolyam alapján történik. Terhelése FIFO módszer alapján a következő beérkezésig változatlan banki átlagárfolyamon történik. A vállalkozás a realizált árfolyameltéréseket bruttó módon számolja el a pénzügyi eredmény terhére/javára. Növekedésnél a deviza megszerzéséért fizetett forint értéken, a csökkenéseket a meglévő deviza könyv szerinti árfolyamán számolja el a cég. A mérleg fordulónapján a bankszámlák egyenlege a pénzintézet által cégszerűen aláírt egyenlegközlő nyilatkozattal van alátámasztva. Devizabetéteknél a devizák árfolyam változása miatt a vállalkozásnak átértékelést kell végeznie ugyanúgy, mint a külföldi követeléseknél. A Társaság mennyiségi és értékbeni raktári nyilvántartást vezet.

11


Lényeges hiba: A Társaság számviteli politikájában rögzítetteknek megfelelően a számviteli elszámolás, értékelés, közzététel szempontjából lényeges hiba, ha a feltárás évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 %-kal változik (nő vagy csökken). Nem lényeges hiba, ha ez nem haladja meg a fent említett kritériumokat. Jelentős hiba Önellenőrzés szempontjából jelentős, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet követően feltárt hibák – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Ez az üzleti év mérleg főösszegének 2 %-a. A Társaság szempontjából jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzés során megállapított hibák (előjeltől függetlenül vett) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg főösszegének 2%-át, illetve ha a mérleg főösszegének 2%-a meghaladja az 500 millió forintot. Értékvesztés elszámolásának esetei: A Társaság értékvesztést köteles elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az értékvesztés elszámolásának ki kell terjednie minden, a Társaság tulajdonában lévő eszközre (készletekre, vevőkre). A készleteknél kétféle értékvesztés kategória van: 1. lassan mozgó készleteknél a fent leírt módszert alkalmazza, 2. mozgó készleteknél, ha az utolsó évben nem volt mozgás, akkor 20%, ha az utolsó két évben nem volt mozgás, akkor 50%, és ha az utolsó három évben nem volt mozgás, akkor 90% értékvesztést számol el.

12

A vagyoni helyzet elemzése

3. A VAGYONI HELYZET ELEMZÉSE A mérlegelemzés feladata a vállalkozás vagyoni-pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változásoknak az elemzése. A mérleg elemzésének első lépcsője lehet az egyes mérlegsorok, eszköz- és forráscsoportok vizsgált időszakbeli megoszlási viszonyszámainak kiszámítása és azok időbeli

összehasonlítása.

Az

összevetés

során

talált

lényegesebb

eltérések

megmutathatják, melyek a továbbiakban részletesebben vizsgálandó vagyonelemek. 3.1. A vállalkozás vagyoni helyzetének legfontosabb jellemzői 3.1.1. A mérleg eszköz oldalának nagyvonalú vizsgálata 2. számú táblázat

Az eszköz oldal belső arányai 2008. és 2010. között Megnevezés A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszk. B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen:

2007/08 e Ft-ban %-ban 2 256 483 24,9 283 0,0 2 121 035 23,4 135 165 1,5 6 823 083 75,1 5 717 337 63,0 969 509 10,7 0 0,0 136 237 1,5 230 0,0 9 079 796 100,0

2008/09 e Ft-ban %-ban 2 058 038 27,1 1 171 0,0 1 921 702 25,3 135 165 1,8 5 529 417 72,9 4 643 074 61,2 821 331 10,8 0 0,0 65 012 0,9 0 0,0 7 587 455 100,0

2009/10 e Ft-ban %-ban 2 035 350 26,1 8 909 0,1 1 891 276 24,2 135 165 1,7 5 770 860 73,9 4 752 195 60,9 952 446 12,2 0 0,0 66 219 0,8 1 593 0,0 7 807 803 100,0

Forrás: saját szerkesztés a vállalkozás mérlegei alapján

Befektetett eszközök Az immateriális javak aránya az eszközökben mindhárom évben nagyon alacsony. A vállalkozás immateriális javai döntő részben szoftverekből állnak. A befektetett eszközök aránya 2009-re 2,2%-kal nőtt, ami a mérlegfőösszeg jelentős – 16,4%-os – csökkenésével magyarázható, a befektetett eszközök csökkenése ellenére. 2010-re a befektetett eszközök aránya 1%-kal csökkent, ami a mérleg főösszeg növekedésének tudható be. A tárgyi eszközök alkotják a befektetett eszközök jelentős részét. A tárgyi eszközök folyamatos csökkenésének fő oka, hogy gyártóeszközeinek nagy részét még 2001- 2003 13


között szerezte be a vállalkozás fejlesztési támogatás keretében. A vállalkozás tárgyi eszközeire 14,5%-os lineáris leírási kulccsal számol el értékcsökkenést, ami a vizsgált időszakban még erősen befolyásolja a nettó értéket. Azóta nem volt nagyobb volumenű beruházás. Mivel a vállalkozás tevékenysége gépek összeszerelése, nem szükséges teljes gyártósorok lecserélése, hogy lépést tarthasson a változó igényekkel. A meglévő állomány kisebb változtatásokkal folyamatosan alkalmazkodik a változó piaci igényekhez. Az irodai berendezéseket, számítógépeket folyamatosan cserélik a gyorsabb informatikai hálózat fejlesztése érdekében, amire a vállalatirányítási rendszer miatt is szükség van. Ebbe a kategóriába tartoznak még a raktárakban használt kézi scannerek, melyek a raktárak közötti készletmozgatásban adnak nagy segítséget. 3. számú táblázat

A tárgyi eszközök változása 2008 Bruttó érték Nyitó 100 e Ft alatti eszközök Növekedés Csökkenés Átvezetés Záró Értékcsökkenés Nyitó Tárgyidőszaki értékcsökkenés 100 e Ft alatti eszközök értékcsökkenése Időszaki növekedés Időszaki csökkenés Átsorolás Halmozott értékcsökkenés Nettó érték

2009

2010

4547291 17444 663033 424391

4803377 4174 235714 183827

4803377

4859438

4859438 6407 428514 185957 1908 5110310

2323962 425414 17444

2682342 306788 4174

2937737 287882 6407

84478

55567

2682342 2121035

2937737 1921701

4917 -8075 3219034 1891276


Az MTD Hungária Kft. a vizsgált három év mindegyikében legnagyobb értékben gyártóeszközöket aktivált. A 2008-as évben az újonnan üzembe helyezett szerszámok és gyártóeszközök értéke 291 249 e Ft, 2009-ben 97 078 e Ft és 2010-ben 144 985 e Ft volt. A beruházási hajlandóság visszaesése a gazdasági válságnak tudható be.

A

gyártóeszközökön kívül még irodai-számítástechnikai berendezéseket (26 915 eFt, 25 448 e Ft és 21 614 e Ft értékben évenkénti megoszlással) és ingatlanokhoz 14


kapcsolódó beruházásokat (2008-ban 6 046 e Ft, 2009-ben 4 474 e Ft és 2010-ben 2 794 e Ft értékben) végzett a társaság. A beruházások alacsonyabb értéke 2009-ben nem tekinthető egyedinek, abban az évben országosan 7%-kal estek vissza a beruházások. (HVG 2010/01.)

A Befektetett pénzügyi eszközök között a Sandrigarden S.r.l-lal közösen alapított vállalkozás az M&S Plastics Kft. értékpapírja szerepel. Forgóeszközök 4. számú táblázat

Forgóeszközök alakulása a vizsgált években

2008 Készletek 5 717 337 Követelések 969 509 Értékpapírok 0 Pénzeszközök 136 237 Forgóeszközök 6 823 083

Évek 2009 2010 4 643 074 4 705 311 821 331 952 446 0 0 65 012 66 219 5 529 417 5 723 976

adatok eFt-ban Változás 2008./2009. 2009./ 2010. -1 074 263 62 237 -148 178 131 115 0 0 -71 225 1 207 -1 293 666 194 559


Az eszközökön belül jelentős mértékű a forgóeszközök aránya, az összes eszköz közel háromnegyedét alkotják. 2008-ról 2009-re 2,2%-os csökkenés a készlet érték és a pénzeszközök csökkenésével

magyarázható.

2010-re

a

követelések értékének

növekedésével 1%-os növekedést okozott a forgóeszközök arányában, miközben a készletek értéke tovább csökkent. 5. számú táblázat

A készletállomány értéke Megnevezés Anyag, alkatrész Raktáron lévő késztermék Áruk Készletre adott előleg B.I. Készletek

2008 1 753 231 2 474 549 1 489 557 0 5 717 337

2009 2 066 504 1 830 156 745 664 750 4 643 074

adatok eFt-ban 2010 2 380 988 1 730 462 593 861 0 4 705 311

Forrás: saját szerkesztés a vizsgált időszak mérlegeinek adatai alapján

A forgóeszközök legnagyobb arányban a készletekből állnak. Az összes eszköz több mint 60%-a készlet, ami nem számít kiugrónak egy olyan anyagigényes tevékenységnél,

15


mint a gépgyártás. A készletek felesleges, elfekvő elemeket nem tartalmaz. A vállalkozás a feleslegessé vált, hibás anyagokat, alkatrészeket selejtezi. Látható, hogy a három év során a társaság a raktáron lévő késztermékek és áruk mennyiségét lényegesen csökkentette. Ez jó a gazdálkodásnak, mert az ezzel felszabaduló erőforrásokat a termelési időszakon kívül felhasználhatja például az eszközállomány korszerűsítésére, fiatalítására. Az anyagok és alkatrészek raktáron lévő mennyisége minden üzleti év végén egyre gyarapodott. A társaság olyan szinten próbálja tartani a készleten lévő anyagok és alkatrészek mennyiségét, hogy szállítás elmaradása esetén az biztosítani tudja a folyamatos termelést 35-40 napig. Erre azért van nagy szükség, mert a szezonban nem engedhet meg magának kiesést a termelésben. A termékekhez szükséges egyes alkatrészek, - leginkább a motorok, amik a termék önköltségének jelentős részét alkotják – az USA-ból és Kínából származnak. Ezek szállítási ideje akár egy hónap is lehet, ami indokolja ezt a magas raktárkészletet. 2. számú ábra

Raktáron lévő késztermékek mennyiségének termék típusonkénti megoszlása

Forrás: saját szerkesztés a vállalkozás belső információi alapján

A késztermékekkel kapcsolatosan kiragadtam a 2009. és 2010. évi záró raktári késztermékeket. Ezek a készletek elsősorban a következő szezonra gyártott termékek,

16


hogy ne jelentsen problémát az értékesítő helyekre a kiszállítás év elején. Jól látható, hogy a cég elsősorban robbanómotoros (motoros- és hajtóműves fűnyíró) és elektromos fűnyírókból tart nagyobb készletet, mivel a piacon ezekre a termékekre van a legnagyobb kereslet. A többi termék gyártása lényegesen kisebb volumenű. A gyártott termékek sokszínűségével alkalmazkodik a vállalkozás a fogyasztók igényeihez. Magas raktári készlettel rendelkezik motoros kaszákból, láncfűrészekből. Ezek legnagyobb részben

cégcsoporton

belül

vásárolt

termékek,

áruk,

összeszerelésük

nem

Nemesvámoson történik. A kereskedelmi tevékenység miatt szükséges ekkora mennyiségben beszerezni, mivel az 1. számú ábrából (p. 7) látható, nem csak a magyar piacra, de Közép Európa jelentős részére szállít. A forgóeszközökön belül még érdemes megvizsgálni a vevőkövetelések alakulását. 6. számú táblázat

Vevőkövetelés összetétele Vevőkövetelések Belföldi vevők Külföldi vevők Tartozik egyenlegű szállítók

2008.10.31 265 995 131 416 26 445

2009.10.31 295 994 86 383 33 663

2010.10.31 431 938 133 348 70 086

Követelések áruszállításból szolgáltatásból (vevők) M&S Plastics követelése MTD Bulgária követelése

423 856 230 340 0

416 040 58 578 115 222

635 372 24 111 85 890

Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

230 340

173 800

110 001

Forrás: saját szerkesztés az MTD Hungária Kft. beszámolói alapján

A mérlegkészítés során a vállalkozás minősítette követeléseit a kintlévőség ideje, a vevők fizetőképessége és fizetőkészsége alapján. Ebből következően a beszámolóban nem szerepelnek olyan követelések, melyek nem, vagy csak hosszú pereskedés után minimális eséllyel hajthatók be. A vevőkövetelések és a követelések kapcsolt vállalkozásokkal szemben 2009-re majd 10%-kal csökkentek, viszont 2010-ben jelentős állománynövekedés figyelhető meg, így a teljes időszakot tekintve a vevők 50%-kal nőttek, amíg a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések a felére csökkentek. A vevőnövekedést a belföldi vevők állományának növekedése okozta elsősorban. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések az M&S Plastics Kft.-vel szembeni követelések drasztikus csökkenésének köszönhető. 17


Alapul véve, hogy a társaság értékesítésének több mint háromnegyede exportra történik, de a vevőkövetelések között legnagyobb arányban a belföldi vevők vannak évente növekvő mennyiségben, arra enged következtetni, hogy a belföldi fizetési hajlandóság a vizsgált időszakban romlott. A vállalkozás forgatási célú értékpapírokkal nem rendelkezett a vizsgált időszakban. Ez azzal magyarázható, hogy termelő tevékenységet folytat, és a tevékenység magas alapanyagigénye nem hagy erőforrást az értékpapírokkal való kereskedelemre. A pénzeszközök állománya a 2008-as évtől eltekintve azonos. Az akkori eltérést az elszámolási betétszámla kiugróan magas egyenlege okozza. Mivel láthatóan vannak időszakok, mikor a cégnek felhasználatlan pénzösszegei vannak, érdemes lenne ilyenkor forgatási célú értékpapírokba fektetnie. Az ebből származó bevétel ellensúlyozná az árfolyam különbözetből származó veszteség egy részét. Az aktív időbeli elhatárolások aránya az eszközökön belül nem jelentős. 3.1.2. A mérleg forrás oldalának nagyvonalú vizsgálata 7. számú táblázat

A forrás oldal belső arányai 2008 és 2010 között Megnevezés

2007/08 e Ft-ban

D. Saját tőke 5 246 176 I. Jegyzett tőke 600 000 II. jegyzett, de be nem fizetett tőke 0 III. Tőketartalék 3 976 924 IV. Eredménytartalék 533 107 V. Lekötött tartalék 0 VI. Értékelési tartalék 0 VII. Mérleg szerinti eredmény 136 145 E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passziv időbeli elhatárolások Források összesen

0 3 597 366 0 0 3 597 366 236 254

2008/09 %ban

e Ft-ban

57,8 5 274 742 6,6 600 000 0,0 0 43,8 3 976 924 5,9 669 252 0,0 0 0,0 0 1,5 28 566 0,0

0

39,6 2 109 569 0,0 0 0,0 0 39,6 2 109 569 2,6

203 144

2009/10 %ban

e Ft-ban

69,5 4 639 266 7,9 600 000 0,0 0 52,4 3 976 924 8,8 697 818 0,0 0 0,0 0 0,4 -635 476 0,0

%ban 59,5 7,7 0,0 51,0 8,9 0,0 0,0 -8,1

14 500

0,2

27,8 2 894 840 0,0 0 0,0 0 27,8 2 894 840

37,1 0,0 0,0 37,1

2,7

248 764

3,2

9 079 796 100,0 7 587 455 100,0 7 797 370 100,0


18


Saját tőke változása minden évben az adott év mérleg szerinti eredménnyel azonos. Aránya 2008-ról 2009-re 11,7%-kal nőtt, amihez hozzájárul az eredménytartalék növekedése és a 2009-es mérleg szerinti eredmény, de leginkább a mérleg főösszeg csökkenése okozta. A 2010-es évben majdnem ugyanekkora, 10,1%-os csökkenést okozott a mérleg szerinti veszteség. Összességében a saját forrás aránya 2009-ben közel 70%, a másik két vizsgált időszakban pedig 60% körüli, ami azt jelenti, hogy az összes eszköz 60%-át saját forrásból fedezi a vállalkozás. A vállalkozás nem rendelkezik sem lekötött, sem értékelési tartalékkal. A 2010-es mérlegben a céltartalékok között szerepel 3 000 eFt adóellenőrzéshez kapcsolódóan megállapított jövőbeni kötelezettségre képzett, valamint várható munkaügyi perre képzett tartalék 11 500 eFt értékben. A kötelezettségek a vizsgált időszakokon belül 2009-ben 11,8%-kal csökkentek, majd 2010-re ismét nőttek 37,1%-ra. A változások fő oka mindkét évben a szállítói kötelezettség változása volt. A vállalkozás a vizsgált időszakokban nem rendelkezett sem hátrasorolt, sem hosszú lejáratú kötelezettségekkel. Ennek oka, hogy pénzáramai elegendőek a működés finanszírozásához. Az elkészült termékek 80-90%-át a anyavállalata, az MTD AG vásárolja meg, ami biztosítja a folyamatos működéshez szükséges erőforrásokat. 8. számú táblázat

Szállítói kötelezettségek alakulása a vizsgált időszakban Szállítói kötelezettségek: Belföldi szállítók Külföldi szállítók MTD AG szállító Követel egyenlegű vevők Összesen:

2008.10.31 758 288 299 849 2 497 857 0

2009.10.31 236 096 106 602 1 699 828 33 663

adatok eFt-ban 2010.10.31 494 663 295 946 1 997 417 10 705

3 555 994

2 076 189

2 798 731


A táblázatból kitűnik az anyavállalattal szembeni kötelezettségek magas (70% feletti) aránya, ami az előbb említett termékértékesítés következménye. A passzív időbeli elhatárolások az összes forrás 2,5-3%-a között mozgott a vizsgált 19


időszakban. A halasztott bevételek között támogatásként kapott összeg, bevételként még el nem számolt része szerepel 2010-ben 44.041 eFt összegben. Az állami támogatást a vállalkozás még 2001-ben kapta, technológiai fejlesztésre, 100.000 eFt összegben. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásaként azok a tételek szerepelnek, amelyek a tárgyidőszakot terhelik, de csak utólag kerültek kiszámlázásra. 3.2. A vagyoni helyzet részletes elemzése 3.2.1. Befektetett eszközök fedezete A mutató a befektetett eszközök és a saját források arányát mutatja, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját tőke. Minél nagyobb a mutató értéke annál kedvezőbb. Kedvező a 100% közeli, vagy ennél magasabb érték, mert ilyenkor a befektetett eszközök teljes egészében saját forrásból finanszírozottak. 9. számú táblázat

Befektetett eszközök fedezetének alakulása Év 2008 2009 2010

Befektetett eszközök fedezete (%) 232,5 256,3 227,9

Index (%) előző év=100 110,2 88,9

Index (%) előző év=100 100,0 110,2 98,0


2009-ben az emelkedést, a befektetett eszközök 8,71%-os csökkenése okozta. 2010-es évben jelentős – 11,1%-os – visszaesés tapasztalható, köszönhetően a mérleg szerinti veszteségnek. A 2008-as évet bázisnak tekintve a befektetett eszközök fedezetének kismértékű 2%-os gyengülését láthatjuk. Bár a mutató ilyen mértékű ingadozása nem szerencsés, összességében rendkívül jónak mondható, mivel a vállalkozás képes a befektetett eszközeit saját forrásból finanszírozni. 3.2.2. Tárgyi eszközök fedezettsége A befektetett eszközökön belül érdemes külön vizsgálni, hogy a tárgyi eszközökre a saját tőke milyen mértékben nyújt fedezetet. Értelmezése hasonló a befektetett eszközök fedezete mutatóhoz. Akkor tekinthető kedvezőnek, ha a saját tőke elsősorban ezt az eszközcsoportot fedezi a legnagyobb arányban. A 100%-os fedezettség már jónak tekinthető, ilyenkor ugyanis a tárgyi eszközök és a saját tőke összhangja érvényesül. 20

A vagyoni helyzet elemzése 10. számú táblázat

Tárgyi eszközök fedezettsége mutató alakulása Év 2008 2009 2010

Tárgyi eszközök fedezettsége (%) 247,3 274,5 245,3

Index (%) előző év=100 111,0 89,4

Index (%) előző év=100 100,0 111,0 99,2


Mint a befektetett eszközök fedezeténél, itt is megfigyelhető a 2010-es év mérleg szerinti vesztesége okozta romlás, de az egész időszakot nézve megállapítható, hogy a mutató értéke nem változott. A mutató értéke rendkívül jó, minden évben 250% körüli értéket kaptunk. Tehát a vállalkozás hosszú lejáratú hitelek nélkül is képes finanszírozni a tárgyi eszközállományát. A befektetett eszközök és egyúttal a tárgyi eszközök fedezettségének biztosítására megfelelő módszer lenne az árbevétel növelése. 3.2.3. Eszközök fordulatszáma Azt mutatja meg, hogy az összes eszköz hányszorosa az árbevételnek. Kedvezőnek tekinthető, ha a mutató értéke egynél nagyobb, tehát az eszközök értéke legalább egyszer megtérül az üzleti év során. 11. számú táblázat

Eszközök fordulatszámának alakulása Év 2008 2009 2010

Eszközök fordulatszáma 2,86 2,92 2,59

Index (%) előző év=100 102,1 88,8

Index (%) előző év=100 100,0 102,1 90,6


Az értékesítés nettó árbevétele és az összes eszköz értéke is csökkent a vizsgált időszak egészében. Előbbi 22,1%-kal, míg az utóbbi 14%-kal. 2010-ben a tovább csökkenő árbevétel (8,6%) mellett az eszközállomány 2,9%-kal nőtt, így eredményezett 9,4%-os csökkenést a mutatóban a 2008-as évhez képest. A változás iránya itt is kedvezőtlen, de a mutató egészéhez viszonyítva csekélynek mondható. 3.2.4. Tárgyi eszközök elhasználódottsága A mutató jellemzi a vállalkozás tárgyi eszközeinek állagát, megmutatja azok 21


elhasználódottságát. Minél közelebb van a 100%-hoz, annál újabb a tárgyi eszközök állománya. A mutató alacsony értéke az eszközállomány öregedését, a fejlesztések, a pótlás elmaradását mutatja. Alacsony értéke esetén különös figyelmet kell fordítani az üzemeltetési költségek alakulására. 12. számú táblázat

Tárgyi eszközök elhasználódottságának alakulása Év 2008 2009 2010

Tárgyi eszközök elhasználódottsága (%) 44,2 39,5 37,0

Index (%) előző év=100 89,6 93,6

Index (%) előző év=100 100,0 89,6 83,8


Mivel a mutató nem éri el az 50%-ot, a tárgyi eszközök elhasználódottnak mondhatók, és a változás is kedvezőtlen irányba halad. A 2008-as évet bázisnak véve 16,2%-kal romlott 2010-re a mutató. A romlás jelentős része 2009-ben keletkezett. A megoldást olyan beruházások jelentenék, amik piacbővítést és ezzel együtt várhatóan árbevétel növekedést is eredményeznének. Remek példa erre a cégcsoport által a közelmúltban megvásárolt WOLF Garten, aminek hatásai várhatóan a 2011-es mutatókban már érezhetők lesznek. 3.2.5. Tárgyi eszközök megújítási mértéke A mutató kifejezi a tárgyi eszközök pótlását. Kedvező, ha növekvő tendenciát mutat, ilyenkor a meglévő tárgyi eszközöket egyre inkább új eszközökkel váltjuk ki. 13. számú táblázat

Tárgyi eszközök megújítási mértéke Év 2008 2009 2010

Tárgyi eszközök megújítási mértéke (%) 4,3 3,8 8,0

Index (%) előző év=100 87,0 210,8

Index (%) előző év=100 100,0 87,0 183,4


A tárgyi eszközök megújítási értéke a vizsgált időszak egészét tekintve nőtt, 2008-as évet bázisnak tekintve 83,4%-kal. 2009-ben kisebb (13%-os) visszaesés tapasztalható. A 2010-es év növekedését az okozta, hogy a 2001-ben kapott fejlesztési támogatásból

22


beszerzett gyártósorok elérték maradványértéküket, és nem csökkentették tovább a tárgyi eszközök nettó értékét. 3.2.6. Tárgyi eszközök hatékonysága Ez a részhatékonysági mutató kifejezi, hogy a mérlegben szereplő működtetett tárgyi eszközökkel mekkora összegű árbevételre tesz szert a vállalkozás, vagyis egységnyi tárgyi eszköz működtetésével mekkora összegű árbevétel realizálható. 14. számú táblázat

100 Ft tárgyi eszközértékre jutó nettó árbevétel Év 2008 2009 2010

Tárgyi eszközök hatékonysága (%) 1224,0 1152,4 1069,8

Index (%) előző év=100 94,1 92,8

Index (%) előző év=100 100,0 94,1 87,4


A mutató évente csökkenő tendenciát mutat. 2009-ben az eszközhatékonyság az előző évhez viszonyítva 5,9 %-kal csökkent. A kedvezőtlen változás oka a csökkenő nettó árbevétel (14,7% ), de emellett csökkent a tárgyi eszközök nettó értéke is (9,79%), ami az árbevétel okozta kedvezőtlen hatás egy részét ellensúlyozta. 2010-ben a mutató tovább romlott. Oka szintén az előző évhez viszonyított elmaradt árbevétel (8,6%), amit kis mértékben kompenzált a tárgyi eszközök mérlegértékének csökkenése (1,1 %). A 2008-as évet bázisnak véve a csökkenés 12,6 %, elég nagynak mondható, de összességében a mutató értéke még mindig nagyon jó, mivel 100 Ft tárgyi eszközértékre 1069,8 Ft nettó árbevétel jut. 3.2.7. Készletek forgási sebessége Egy termelő tevékenységet folytató vállalkozásnál az egyik legfontosabb mutató a készletvizsgálati módszerek közül. A forgási sebességet két módszerrel is be lehet mutatni: 

forgásnapok számával



fordulatok számával.

A készletek napokban kifejezett forgási sebessége azt mutatja, hogy a készlet hány napi átlagos árbevételnek felel meg, illetve az adott időszakban a vizsgált készlet hány nap alatt cserélődik ki. A fordulatszámban kifejezett forgási sebesség azt mutatja meg, hogy 23


a vizsgált készlet az adott időszakban hányszor fordult meg, tehát hányszor térült meg az árbevételben. 15. számú táblázat

Készletek forgási sebességének alakulása Év 2008 2009 2010

Készletek forgási sebessége napokban Index (%) előző év=100 fordulatban 4,5 80,4 95,2 4,8 76,5 112,0 4,3 85,7


Megállapítható, hogy a készletek az utolsó vizsgált évben 5 nappal hosszabb idő alatt cserélődnek ki, mint az elsőben. A növekedés elsősorban az árbevétel csökkenésének tudható be. Másodsorban 2010-ben a készletek értéke is növekedett, ez szintén negatív irányú változást okozott. Az évenkénti 4,5 fordulat elég alacsonynak mondható, ami a vállalkozás tevékenységéből adódó magas anyagtárolási igénnyel és a szezonális termelésből adódó raktári késztermékállománnyal magyarázható. 3.2.8. Saját tőke növekedési mutató Megmutatja, hogy a tevékenység során a saját tőke nagyságában milyen változás következett be. Kedvező, ha a mutató értéke egynél nagyobb. Az egynél kisebb mutató tőkevesztésre utal, ami hosszú távon összeegyeztethetetlen a vállalkozás működésével. 16. számú táblázat

Saját tőke növekedése a vizsgált években Év 2008 2009 2010

Saját tőke növekedési mutató 8,7 8,8 7,7

Index (%) előző év=100 100,5 88,0

Index (%) előző év=100 100,0 100,5 88,4


A jegyzett tőke összege a vizsgált években nem változott. A mutató értékét teljes egészében az évek során elért mérleg szerinti eredmény befolyásolta. Mivel az első két vizsgált időszakban mérleg szerinti nyereség volt, ez a mutató értékének kis mértékű növekedését okozta. Azonban a 2010-es év mérleg szerinti vesztesége, ami 635.476 eFt volt, jelentős, 12%-os csökkenést okozott a mutatóban az előző évhez képest. A 2008-as évet bázisként véve látható, hogy a vizsgált időszak alatt elért mérleg szerinti eredmény 24


összességében 11,6%-os csökkenést eredményezett, ami jelentős csökkenés, de a mutató értéke még így is a jóval egy fölött maradt, ami a magas tőke- és eredménytartalékkal magyarázható. Stabil gazdaságban, ahol nem következik be a kereslet beszűkülése, valamint az árfolyam ingadozása nem haladja meg az 5%-os mértéket, a mutató értéke növekvő lenne. Az utóbbi probléma megoldása az áttérés euró alapú könyvvitelre. 3.2.9. Tőkeerősség A saját tőke és az összes forrás arányát vizsgálja a mutató. Kifejezi, hogy a társaság eszközeit milyen arányban finanszírozza a saját tőke. Kedvezőnek ítélhető, ha növekedést mutat. A 30 %, vagy az alatti érték már kritikusnak mondható. 17. számú táblázat

Tőkeerősség mutatójának alakulása Év 2008 2009 2010

Tőkeerősség (%) 57,8 69,5 59,4

Index (%) előző év=100 120,3 85,5

Index (%) előző év=100 100,0 120,3 102,8


A 2009-es évben a mutató értéke nőtt (20,3 %-kal), ami az összes forrásban bekövetkezett csökkenésnek tudható be. 2010-ben csökkent a mutató értéke, ezt a negatív mérleg szerinti eredmény okozta. A teljes időszakot vizsgálva a mutató 2,8 %os növekedése jó, különösen azért mert a vállalkozás tőkeigényes tevékenységet folytat. 3.2.10. Tőkefeszültség mutatója A tőkefeszültség megmutatja az idegen és saját forrás kapcsolatát, hogy egységnyi saját tőkét mennyi idegen forrás terhel. Választ ad arra is, hogy a vállalkozás eszközeinek finanszírozásában milyen arányt képvisel az idegen és a saját forrás. 100 Ft saját tőkére 2008-ban 73,1 Ft, majd 43,8 Ft és 68 Ft idegen tőke jutott. A teljes időszakot vizsgálva, a mutató 7%-kal kedvező irányban változott. Ezt a változást 2009ben az idegen forrás, ezen belül legjobban a rövid lejáratú kötelezettségek 41,4 %-os csökkenése okozta. Kis mértékben még csökkent a céltartalékok összege, a saját tőke emelkedése mellett. Ezek együtt eredményezték a 40 %-os javulást a tőkefeszültség 25


mutatójában ebben az évben. 2010-ben az előző évhez képest jelentős romlás figyelhető meg. Oka, hogy a saját tőke összes forráshoz viszonyított 10,1 %-os csökkenése mellett, az idegen források, ezen belül a kötelezettségek 10,7 %-kal, a passzív időbeli elhatárolások 0,6%-kal növekedtek az előző évhez képes. 18. számú táblázat

Tőkefeszültség mutatójának alakulása Év

Tőkefeszültség (%)

2008 2009 2010

73,1 43,8 68,0

Index (%) előző év=100 60,0 155,1

Index (%) előző év=100 100,0 60,0 93,0


3.2.11. Tőkearányos adózott eredmény A tőke hatékonyságát kifejező mutató igen gyakori a jövedelmezőség mérése során. Nemzetközi gyakorlatban is igen gyakran alkalmazzák (ROE = return on equity). A mutató kifejezi, hogy egységnyi lekötött saját tőke mekkora adózott eredményt hoz a társaság számára. Információt ad a tőkegyarapodásra, kifejezi a társaság osztalék fizető képességét is. Kedvező az értékelése, ha növekedő tendenciát mutat. 19. számú táblázat

Tőkearányos adózott eredmény alakulása Év 2008 2009 2010

Tőkearányos adózott eredmény 2,60 0,54 -13,7

Index (%) előző év=100 20,9 -2529,3

Index (%) előző év=100 100,0 20,9 -527,8


A tőke hatékonysága az egész időszakot nézve romlott. Bár az első két évben még pozitív volt a mérleg szerinti eredmény, 2010-re már negatív az adózott eredmény. 2008-at bázisidőszaknak véve a teljes változás -527,8 % volt. A mutatót az adózott eredmény változása befolyásolta. Hatása két irányú volt. Egyrészt csökkent a saját tőke, ami a mutató szempontjából kedvező tényező lenne. Másrészt az adózott eredmény folyamatos csökkenése a tőkearányos adózott eredmény romlását okozta. Amíg az első két évben még nyereséggel, 136.145 eFt és 28,566 eFt, addig 2010-ben már veszteséggel zárult az év. Így 100 Ft saját tőkére 13,7 Ft veszteség jut, ami jelentős egy kis hozzáadott értékkel termelő vállalkozásnál. 26

Pénzügyi helyzet elemzése

4. PÉNZÜGYI HELYZET ELEMZÉSE A vállalkozás működése szempontjából az egyik legfontosabb feltétel a likviditás. Ebben az esetben likviditás alatt a gazdálkodó szervezet azon képességét kell érteni, hogy fizetési kötelezettségeinek minden esetben határidőre eleget tud tenni. Mert egy rossz likviditású vállalkozás, aki folyamatosan késve fizet szállítóinak, előbb-utóbb azzal szembesül, hogy pénzügyi problémái akadályozzák a vállalkozás folyamatos, zavartalan működését, ráadásul pluszköltségeket is jelentenek a határidőn túli fizetés okozta késedelmi kamatok. 4.1. Pénzügyi helyzet elemzése likviditási mutatók alapján A likviditás vizsgálata elsősorban likviditási mutatókkal történik. Azt mutatják be, hogy a vállalkozás mennyi idő alatt tud pénzhez jutni. De a vállalkozás vagyonának egyes részei rövid, míg más részei hosszabb idő alatt tehetők pénzzé. Figyelembe kell tehát venni, hogy milyen likviditású eszközei vannak a vállalkozásnak. Ezért ezen mutatóknak különféle finomított változatai vannak. 4.1.1. Likviditási ráta (Rövid távú likviditás I.) Ennél a mutatónál a likvid pénzeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek arányát vizsgáljuk,

tehát

a

forgóeszközök

hány

százalékát

fedezi

a

rövid

távú

kötelezettségeknek. A mutatószám a nemzetközi gyakorlatban 200% körül elfogadható. 20. számú táblázat

Likviditási ráta alakulása Év

Rövid távú likviditás I. (%) 2008 189,67 2009 262,11 2010 199,35

Index (%) előző év=100 138,2 76,1

Index (%) előző év=100 100,0 138,2 105,1

Forrás: saját szerkesztés az MTD Hungária Kft. mérlegei alapján

Ha a kapott eredmények évenkénti változását nézzük, 2009-ben a mutató 262 %-ával kimagaslott a vizsgált időszakból, ezt az értéket két tényező befolyásolta. Egyrészt a rövid lejáratú kötelezettségek drasztikus 41,2 %-os csökkenése, másrészt a forgóeszközök értékének 19 %-os csökkenése, ami kis mértékben ellensúlyozta a 27


kötelezettségek változása okozta növekedést. 2010-ben a forgóeszközökben (4,4 %-os növekedés) és a rövid lejáratú kötelezettségekben (37,5%-os növekedés) bekövetkezett változásoknak köszönhetően a mutató csökkent az előző évhez képest 23,9 %-kal. A teljes vizsgált időszakban a mutató értéke 5,1 %-os növekedést mutat, összességében is nagyon jónak mondható a 200 % körüli érték. 4.1.2. Likviditási ráta (Rövid távú likviditás II.) Ennél a mutatónál már szűkítjük a likvid eszközök körét, itt már a forgóeszközöknek a követelésekkel csökkentett értékét viszonyítjuk a rövid távú kötelezettségekhez. Érdemes figyelmet fordítani arra, hogy a készleteket nem minden esetben könnyebb pénzzé tenni a követeléseknél. A mutató akkor tekinthető jónak, ha értéke 100 felett van. 21. számú táblázat

Likviditási ráta (Rövid távú likviditás II.) alakulása Év

Rövid távú likviditás II. (%) 2008 162,72 2009 223,18 2010 166,4

Index (%) előző év=100 137,2 74,6

Index (%) előző év=100 100,0 137,2 102,3


A követelésekkel csökkentett forgóeszközök értéke mindhárom évben meghaladja a rövid lejáratú kötelezettségek értékét, ezért a mutató mindhárom évben megfelelő. A 2009-es évben a 37,2%-os emelkedést a mutató értékében a készleteken belül a késztermékek és áruk állományának csökkenése okozta. Ezt a változást 2010-ben a rövid lejáratú kötelezettségek emelkedése ellensúlyozta, így a három évet nézve a mutató értéke csak kis mértékben 2,3%-kal nőtt. 4.1.3. Likviditási gyorsráta Ez a mutató figyelmen kívül hagyja a vásárolt és a saját előállítású készleteket. Így elméletileg a mobilizálható pénzeszközöket hasonlítja össze a rövid lejáratú kötelezettségekkel. A mutató biztonságos minimális értéke 1,3 körül van. 2009-ben a mutató 36,7 %-os emelkedésére ható tényező a rövid lejáratú kötelezettségek csökkenése (41,2 %), de ezzel együtt csökkent a forgóeszközök és 28


készletek különbözetének értéke 20 %-kal, ami 219.403 eFt. A mutató 2010. évi csökkenését

a

rövid

lejáratú

kötelezettségek

37,2

%-os

növekedése

és

a

forgóeszközökben lévő követelésekben bekövetkezett növekedés (31.115 eFt, azaz 16% gyarapodás) okozta. 22. számú táblázat

Likviditási gyorsráta alakulása Év

Likviditási gyorsráta

2008 2009 2010

0,31 0,42 0,4

Index (%) előző év=100 136,7 83,8

Index (%) előző év=100 100,0 136,7 114,5


Bár a mutató növekvő tendenciát mutat a teljes időszakot nézve, értéke messze elmarad a kívánatos 1,3-es értéktől. Az ilyen alacsony likvid pénzeszközállomány komolyan veszélyeztethetné a vállalkozás zavartalan működését. Azonban a rövid lejáratú kötelezettségek állományának magas, 70 % feletti hányada az anyavállalattal szembeni anyagszállításból származó kötelezettség, ami tulajdonképpen nem tekinthető teljes mértékben idegen tőkének. 4.1.4. Készpénz likviditási mutató Mivel a vállalkozás nem rendelkezik forgatási célú értékpapírokkal, a pénzhányad mutatója (Rövid távú likviditás III.), megegyezik a készpénz likviditási mutatóval. Ez a mutató a teljesen mobil pénzeszközöket viszonyítja a rövid lejáratú kötelezettségekhez. A társaság számára az a kedvező, ha folyamatosan növekvő értéket mutat, ugyanis ez az azonnali fizetőképesség kedvező változását jelenti. A mutató értéke elfogadhatónak mondható 1,6-1,8-as érték körül. 23. számú táblázat

Készpénz likviditási mutató alakulása Év 2008 2009 2010

Készpénz likviditási mutató 0,04 0,03 0,02

Index (%) előző év=100 81,4 74,2

Index (%) előző év=100 100,0 81,4 60,4

Forrás: saját szerkesztés a vállalkozás mérlegadatai alapján

29


A vállalkozás likvid pénzeszközeinek állománya az összes eszközállományon belül igen alacsony. Ebből következően a forgóeszközökön belül is igen kis arányt képviselnek (2008-ban 2,00%, 2009-ben 1,18% és 2010-ben 1,15%). Ennek az alacsony értéknek köszönhetően a mutató értéke messze elmarad a kívánatostól, valamint a mutatóban bekövetkezett változás iránya is kedvezőtlen. Mindez pénzügyi gondokra hívja fel a figyelmet. 4.1.5. Dinamikus likviditás A dinamikus likviditás megmutatja, hogy az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye milyen mértékben nyújt fedezetet a rövid távú kötelezettségekre. Nemzetközi viszonylatban a mutató értéke magasabb 50 %-nál. 24. számú táblázat

Dinamikus likviditás alakulása Év 2008 2009 2010

Dinamikus likviditás (%) 10,28 12,59 -15,82

Index (%) előző év=100 122,5 -125,6

Index (%) előző év=100 100,0 122,5 -153,9


A 2009-es év javulása a rövid lejáratú kötelezettség állomány csökkenésének köszönhető. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a vizsgált három évben a válságnak köszönhetően folyamatosan romló tendenciát mutat, ami 2010-re jelentős (457.840 eFt) veszteségbe megy át. Ez és a rövid lejáratú kötelezettségek mennyiségének 2010-es emelkedése okozta a dinamikus likviditás mutatóban a -15,8 %-os értéket. A mutató kezdeti alacsony szintje sem éri el a kívánt 50 %-ot, de ennek nem a rossz gazdálkodás az oka, inkább a gépgyártó ágazat sajátossága. Az eredménykimutatásból jól látható, hogy amíg 2008-ban az értékesítés nettó árbevétele 26 milliárd forint volt, az anyagjellegű ráfordítások 24 milliárd forintot tettek ki, melynek közel 80 %-a anyagköltségből állt. 4.1.6. Hitelfedezettségi mutató A mutató kifejezi, hogy a társaság követelései milyen mértékben fedezik a rövid lejáratú kötelezettségek összegét. Értéke akkor tekinthető kedvezőnek, ha értéke 100%-nál 30


magasabb, ugyanis ez esetben a társaság adósai nagyobb összeggel tartoznak, mint amekkorával a vállalkozás tartozik a hitelezőinek. 25. számú táblázat

A vállalkozás hitelfedezettségi mutatójának alakulása Év

Hitelfedezettségi mutató (%) 2008 26,95 2009 38,93 2010 32,90

Index (%) előző év=100 144,5 84,5

Index (%) előző év=100 100,0 144,5 122,1


2009-ben a mutató magas, 44,5 %-os növekedését legfőképp a rövid lejáratú kötelezettségek állományának csökkenése okozta. 2010-ben az előző évhez képest kismértékű visszaesés érzékelhető. Ez a rövid lejáratú kötelezettségek ismételt növekedésének tudható be, amit nem tudott ellensúlyozni a követelés állomány növekedése sem. A mutató értéke messze elmarad a kedvezőnek tekinthető 100 %-os értéktől, de növekvő tendenciája azt mutatja, ha kis mértékben is, de a vállalkozás követelésállománya egyre inkább fedezetet nyújt a rövid lejáratú kötelezettségekre, azt feltételezve, hogy a fizetőképesség mindkét irányba azonos. 4.1.7. Vevők és szállítók forgási sebessége A vevők forgási sebességével azt vizsgáljuk, hogy az átlagos vevőállomány hány napi értékesítési árbevételnek felel meg, vagyis milyen a vevők fizetési fegyelme. A vállalkozás vevővel szembeni követeléseinél a legfontosabb a megtérülési idő, vagyis mennyi idő alatt lesz a követelésből pénz. A követelés felmerülése és a kiegyenlítése között eltelt időt nevezzük futamidőnek. A szállítók átfutási ideje kifejezi, hogy a szállítóállomány hány napi anyagjellegű ráfordításnak fele meg. Hasonlóan a vevők forgási sebességéhez a futamidőről ad tájékoztatást, hogy a szállítónak mennyi időt kell várnia, amíg a vállalkozásunk kiegyenlíti vele szemben fennálló tartozását. Kedvező, ha értéke meghaladja a vevők futamidejét. Az általam kiszámított mutatók a mérlegből nyert adatokból készültek, tehát nem éves átlagot mutatnak, hanem az október 31-én fennálló helyzetet. 31


2008-ban a vevők átlagosan 5,96 nap alatt egyenlítették ki tartozásukat. A vizsgált három év alatt a futamidő folyamatosan nőtt, 2010-re már 11,5 nap kellett a követelések kiegyenlítéséhez. 26. számú táblázat

Vevők és szállítók futamideje Év 2008 2009 2010

Vevők és Vevők forgási Szállítók forgási szállítók aránya sebessége (nap) sebessége (nap) (%) 5,96 15,90 266,9% 6,86 7,06 103,0% 11,46 15,55 135,7%


A szállítók forgási sebessége 15,9 nap volt 2008-ban, a következő évben jelentősen csökkent, majd a vizsgált időszak végére ismét 15,5 napra nőtt. A három év alatt lényegében alig változott. Ezekből az eredményekből úgy tűnhet, hogy az MTD Hungária Kft. kintlévőségei időben befolynak, szállítói kötelezettségeit határidőn belül teljesíti. Amivel a mutatók nem számoltak az a kapcsolt vállalkozás követelései és kötelezettségei, ami a vevők és szállítók jelentős részét teszi ki. Ezért, hogy pontosabb képet kapjunk a futamidők alakulásáról, a vevők mérlegsorhoz hozzá kell adnunk a követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsort, a szállítóknál ugyanígy szerepeltetni kell a mutatóban a rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsort. 27. számú táblázat

Vevők és szállítók, kapcsolt vállalkozás követeléseivel és kötelezettségével korrigált futamideje Év 2008 2009 2010

Vevők forgási sebessége (nap) 9,20 9,72 13,45

Szállítók forgási sebessége (nap) 53,45 38,95 54,32

Vevők és szállítók aránya (%) 581,1% 400,7% 404,0%


A korrekciók hatására a szállítók futamideje jelentősen megnőtt, köszönhetően az MTD AG-val szembeni szállítói kötelezettségnek, jellemzően 54 nap alatt egyenlíti ki a vállalkozás a szállítóit. A 2009-es évben jelentős csökkenés mutatkozik a szállítói

32


futamidőben, köszönhetően a szállítói tartozások nagymértékű (41,6 %) csökkenésének. Általában

az

értékesítés

volumenének

növekedése

magyarázhatja

a

vevők

futamidejének növekedését, viszont a vizsgált három évben az MTD Hungária Kft. értékesítése csökkent. A fizetési idő kitolódása a gazdaság egészére jellemző volt az elmúlt néhány év folyamán. 28. számú táblázat

Vevők és szállítók forgási sebességének alakulása adatok fordulatban Vevők forgási sebessége 39,69 37,54 27,15

Év 2008 2009 2010

Szállítók forgási sebessége 6,83 9,37 6,72


A futamidőket nemcsak forgásnapokra, fordulatok számára is számíthatjuk. Ekkor a vevőfutamidő azt mutatja meg, hogy az árbevétel hányszorosa a vevőállománynak, vagyis a vizsgált év követelése, átlagosan hányszor térül meg az árbevételben.

4.1.8. Eladósodottság foka Ezzel a mutatóval azt vizsgáljuk, hogy a társaság eszközállománya milyen mértékben van megterhelve kötelezettségvállalással. Mivel a vállalkozás nem rendelkezik hosszú lejáratú kötelezettségekkel, ezért a mutatóban csak rövid lejáratú kötelezettségek szerepelnek. 29. számú táblázat

Az eladósodottság foka mutató alakulása Eladósodottság foka (%) 2008 39,62 2009 27,80 2010 37,08 Év

Index (%) előző év=100 70,2 133,4

Index (%) előző év=100 100,0 70,2 93,6


2009-ben az eladósodottság foka az előző évhez képest 30%-kal csökkent. Ennek oka a kötelezettségek 41%-os csökkenése. 2010-re a rövid lejáratú kötelezettségek növekedése rontja a mutatót, de a teljes vizsgált időszakot nézve még így is javul mutató. Piacbővítéssel, új termékekkel lehetne az eladósodottságot csökkenteni, mivel 33


beruházásokkal és további készletnövekedéssel járna, míg a kötelezettségek várhatóan nem növekednének olyan mértékben. 4.1.9. Nettó eladósodottság foka A mutató értéke kifejezi, hogy a kintlévőségekkel csökkentett kötelezettségek a saját tőke hány százalékát köti le, azt feltételezve, hogy a követelések pénzügyileg előbb realizálódnak a kötelezettségek teljesítésének idejénél. A csökkenő alacsony érték kedvező. 30. számú táblázat

Nettó eladósodottság alakulása a vizsgált időszakban Nettó eladósodottság foka (%) 2008 50,09 2009 24,42 2010 41,87 Év

Index (%) előző év=100 48,8 171,4

Index (%) előző év=100 100,0 48,8 83,6


A mutató 2009-ben az előző évi felére csökkent a rövid lejáratú kötelezettségek csökkenésének köszönhetően. 2010-ben nőtt, ami a kötelezettségek növekedésének és a saját tőke csökkenésének köszönhető. Bár értéke magasnak mondható, teljes időszakot nézve a mutató kedvező irányba változott, míg 2008-ban a saját tőke felét, addig 2010ben már csak 41,87%-át kötötte le a rövid lejáratú kötelezettség. 4.1.10. Rövid távú eladósodottság A mutató kifejezi, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek azonnal fizethető eszközökkel csökkentett összegére az árbevétel mekkora fedezettséget biztosít. 31. számú táblázat

A vállalkozás rövid távú eladósodottságának vizsgálata Év 2008 2009 2010

Rövid távú eladósodottság (%) 13,33 9,23 13,98

Index (%) előző év=100 69,3 151,4

Index (%) előző év=100 100,0 69,3 104,9


34


A rövid lejáratú kötelezettségek részarányának jelentős csökkenése hatására a mutató 2009-re 30%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. Az értékesítés nettó árbevétele mindhárom évben folyamatosan csökkent. Ez és a kötelezettségek növekedése okozta 2010-ben a mutató romlását. A likvid eszközök aránya igen alacsony a társaságnál, ráadásul a második évtől a felére csökken, így nagy szerepe nincs a mutató alakításában. Az árbevétel növelése megoldást jelentene a rövid távú eladósodottság csökkentésében.

4.2. A cash flow-kimutatás elemzése A vagyoni helyzet alakulásáról viszonylag átfogó képet nyújt az üzleti évet lezáró mérleg, a bevételeiről és ráfordításairól pedig az eredménykimutatás ad tájékoztatás. A pénzforgalomról, a vállalkozás pénzáramairól azonban, sem a mérlegből, sem az eredménykimutatásból nem kapunk átfogó képet. Ehhez ad segítséget a múlt eseményeit számításba vevő cash flow-kimutatás. A cash-flow kimutatás forgalmi szemléletű kimutatás, melyben a vizsgált időszak alatt realizált pénzbevételeket állítjuk szembe a pénzkiadásokkal. A hazai cash flow-számításokban a cash kategória a számvitelben értelmezett pénzeszközöket jelenti, azaz magába foglalja a  készpénz,  elektronikus pénzeszközök,  csekkek valamint  bankbetétek értékét. Általános értelmezés szerint a cash flow nem más, mint pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt, más szavakkal a pénzeszközök állományváltozását mutatja be. (DR. BÍRÓ T., KRESALEK P.,

DR.

PUCSEK

J., DR SZTANÓ I., 2007) A cash flow-kimutatás legfontosabb funkciói:  A vállalkozás vezetői és tulajdonosai számára o

hogy láthatják a korábbi döntéseik pénzügyi kihatásait

o

megtudhatják, hogy a működés bevételei fedezetet biztosítanak-e a belső tőkeigényre

o

és az osztalékfizetési képességet. 35




A hitelezők és befektetők számára o

választ ad a vállalkozás kötelezettségteljesítő képességéről,

o

jelzi a külső finanszírozási igényt, valamint azt hogy a jövőben képződő pénzáramok biztosítják-e annak visszafizetését.

A cash flow-kimutatás fontosabb kategóriái: I.

Működési cash flow

II. Befektetési cash flow III. Finanszírozási cash flow IV. Pénzeszközök változása A szokásos üzleti tevékenységből származó pénzeszközváltozás a vállalkozás tényleges pénzmozgásait mutatja.  Bevételi oldalán azok a pozitív pénzáramlások, amik az üzleti tevékenységből származnak, valamint az egyéb bevételek, mint a kapott kamat, kötbér, kártérítés, stb. összege.  A kiadási oldal részei az üzleti tevékenységgel szorosan összefüggő kiadások (például fuvarköltség, dolgozóknak fizetett összegek), valamint a vállalkozás által fizetett kamatok, adók, illetékek, valamint a pénzmozgással járó egyéb ráfordítások,

melyek

szorosan

összefüggnek

a

vállalkozás

működési

tevékenységével. A befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozást befolyásoló tényezők:  Az eszközök értékesítéséből származó jövedelem, valamint a pénzügyi befektetésekkel összefüggő bevételek, kivétel a hosszú lejáratú kölcsönök és tartós bankbetétek bevételei.  A kiadási oldalon az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzésével kapcsolatos kiadások, illetve a pénzügyi befektetési tevékenység kiadásai szerepelnek, kivéve a kölcsönnyújtás és a bankbetét-elhelyezés A pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozás tartalmazza  a tulajdonosi források megszerzését, visszafizetését,  a hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos pénzmozgásokat,  valamint a befektetési cash flow-ba nem tartozó tartós kölcsönök és bankbetétek bevételei. 36


A működési (operatív) cash flow értéke a teljes vizsgált időszakot nézve csökkent, köszönhetően a 2009-es év rendkívül rossz eredményének. A befektetési cash flow folyamatos negatív értéke alapján megállapítható, hogy a vállalkozás minden évben több befektetett eszközt szerzett be, mint értékesített, sőt a kimutatásokból kiderül, hogy a 2008-as év kivételével egyik évben sem adott el befektetett eszközt. A grafikonból látható a fordított kapcsolat a befektetési és működési cash flow között, miszerint a szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás nagysága befolyásolta a vállalkozás beruházásainak nagyságát. Ide tartozna még a befektetett pénzügyi eszközök után kapott kamat és osztalék, de a társaság a vizsgált időszakban nem rendelkezett ilyen jellegű bevétellel. 3. számú ábra A működési, befektetési cash flow és a pénzeszközök változásának alakulása

(Forrás: saját szerkesztés a cash flow-kimutatások adatai alapján)

A pénzügyi cash flow értéke mindhárom évben nulla, mivel a vállalkozás nem vett igénybe hitelt, kölcsönt a működéséhez, nem változott a jegyzett tőkéje és az eszközei között is csak a társult vállalatának, a M&S Plastics Kft. tulajdonosi részének értéke szerepel és ez az érték a három év során nem változott. A pénzeszközök változása azt mutatja, hogy a vállalkozás likviditási helyzete hogyan alakul. Az adatok alapján látható, hogy a társaság igyekszik visszaforgatni a bevételeit a

37


tevékenységébe. Így saját forrásból meg tudja oldani az eszközeinek pótlását. Bár egy gyengébb évben, mint a 2009-es, ez azt jelenti, hogy a beruházások értéke kisebb, mint amekkora szükséges lenne az eszközállomány megújítási arányának növeléséhez, esetleg szinten tartásához. 32. számú táblázat

A cash flow-kimutatásból számítható néhány mutatószám adatok %-ban Időszak 2008 2009 2010

Befektetésfinanszírozási mutató 132,14 32,79 99,55

Árbevétel-arányos operativ cash flow 1,70 0,16 1,31

Tőkearányos cash flow 73,62 5,79 44,23

Forrás: saját szerkesztés a cash flow-kimutatások alapján

Befektetés-finanszírozási mutató A mutató értéke arra ad választ, hogy a vállalkozás az adott időszak befektetési tevékenységét milyen arányban képes finanszírozni saját működési pénzforrásából, illetve milyen arányú külső forrást igényelnek a tervezett befektetési folyamatok. A befektetés finanszírozási mutató a teljes időszakra vonatkozóan csökkent. Ez kedvezőtlen, bár a 2010-es évben a társaság operatív cash flow-ja ismét fedezetet nyújtott az időszaki beruházásokra. Árbevétel-arányos operatív cash flow Megmutatja, hogy egységnyi értékesítési árbevétel realizálása mekkora pénzjövedelmet eredményezett a vizsgált időszakban. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség igen rossznak mondható és bár az értékesítés árbevétele is csökkent mindhárom évben, az operatív cash flow erőteljes csökkenése miatt a mutató értéke 2009-ben még a másik két időszak mutatójához képest is alacsony. Tőkearányos cash flow A tulajdonosi érdekeltség, azaz a jegyzett tőke pénzjövedelem-termelő képességét vizsgálja a mutató. A tőkearányos jövedelmezőség a tulajdonosok befektetésének megtérülését mutatja. A 2009-es év kivételével kiemelkedően jó eredményt mutat, de a mutató értéke még abban az évben is meghaladta az éves infláció mértékét. 38

A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata

5. A VÁLLALKOZÁS JÖVEDELMEZŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA „A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.” (Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 15.§ (1) ) Ezzel kezdődik a számviteli alapelvek felsorolása a törvényben. Ennek betartásához nyújtanak

segítséget

a

vállalkozás

jövedelmi,

pénzügyi

helyzetét

vizsgáló

mutatószámok. 5.1. Jövedelmezőség és hatékonyság vizsgálat elméleti összehasonlítása A hatékonyság és a jövedelmezőség szoros összefüggésben áll egymással, fokozásuk alapvető érdek makro- és mikroszinten egyaránt. A vállalkozás jövedelmezősége az egész gazdálkodás központi kérdése. Meghatározza a tulajdonosok részére kifizethető osztalék nagyságát és alapvetően befolyásolja a vállalkozás jövőbeni fejlődésének lehetőségeit. Fontos szerep jut a jövedelmezőség értékelésének a vállalkozás beszámolójában is. Mutatói kifejezik a vállalkozás működésének eredményességét, megmutatják az eredmény létrehozásában közreműködő tényezők hozamát. „A jövedelmezőség átfogó elemzése során az egyes eredménykategóriákat valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk, ez -

minősítő jellegű elemzés a jövedelmezőség szintjének alakulására vonatkozóan, jelzi a jövedelem-termelőképesség változását,

-

lehetőséget biztosít összehasonlításra más vállalkozások, ágazati átlagok adataival,

-

megteremti a lehetőséget a jövedelmezőség tendenciaszerű elemzéséhez,

a számviteli beszámolóban tájékoztatást nyújt a felhasználóknak az eredményesség változásáról.” (DR. BÍRÓ T., DR. PUCSEK J., DR SZTANÓ I. 2010, p.59) A jövedelmezőség kiszámításának alapképlete: J

=

Eredmény Vetítési alap

39


A gazdasági tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése és ennek érdekében ráfordítások szükségesek. Az eredmény (hozam) és a ráfordítás (erőforrás-felhasználás) viszonya határozza meg a tevékenység gazdaságosságát. Ebből következően javul a gazdaságosság, ha kisebb ráfordítással érjük el az adott eredményt, vagy nagyobb eredményt érünk el adott ráfordítás mellett. Innen származik a gazdaságosság fő elve: a „legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt!” (Dr. Bíró T. 2001) A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságának kifejezésére szolgál. Ezért a hatékonyság a rendelkezésre álló felhasznált erőforrások egységére jutó hozammal, vagy ennek reciprokával, egységnyi hozamhoz szükséges erőforrás felhasználásával mérhető. Mutatói megmutatják, hogy a vállalkozás milyen hatékonyan használja fel a rendelkezésére álló erőforrásokat. Ezek az erőforrások 

eszközök,



élő-, (munkaerő, mutatók számítása történhet létszám- vagy bérköltség adatokkal)



és holtmunka (tőke).

A hatékonyság általános képlete: Gh =

H E

Ahol: Gh

= gazdasági hatékonyság

H

= hozam (eredmény)

E

= felhasznált termelési erőforrás (ráfordítás)

A jövedelmezőség csak pénzértékben mérhető, míg a gazdaságosság mérésénél, ezenkívül naturális és vegyes mértékegységek is alkalmazhatók. A jövedelmezőség számításakor az árbevételt és a ráfordításokat folyó árakon vesszük számításba. A hatékonysági számítások során alkalmazhatunk más árakat is (például hozam mérésére változatlan árat). 5.2. Jövedelmezőségi mutatók elemzése A jövedelmezőségi mutatókat két eredménykategóriára vonatkozóan végeztem el. Egyrészt az üzemi (üzleti) tevékenység eredményére, mely ez az eredménykategória csak a fő működési tevékenységből származó bevételt tartalmaz. Másrészt kiszámoltam 40


a mutatókat az adózás előtti eredmény felhasználásával is. Azért tartottam szükségesnek, mert ezt a két mutatócsoportot összehasonlítva megvizsgálható a pénzügyi és rendkívüli műveletek eredményének hatása a jövedelmezőségre. 33. számú táblázat

Jövedelmezőségi mutatók az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye alapján Megnevezés Árbevétel arányos jövedelmezőség Tőkearányos jövedelmezőség Eszközarányos jövedelmezőség Bérarányos jövedelmezőség

2008 1,42 7,05 4,72 30,21

2009 1,20 5,03 4,04 22,69

adatok forintban 2010 -2,25 -9,87 -6,93 -34,97


Árbevétel arányos jövedelmezőség alakulása Ennél a mutatónál az egyes eredménykategóriák kerülnek összehasonlításra a vállalkozás árbevételével.

A kapott eredményekből kiderül, hogy mekkora bevétel

maradt meg a vállalkozásnál eredményként. A mutató értékénél a növekvő tendencia a kívánatos. A mutató a három év alatt folyamatosan csökkent, sőt a 2010-es évben 100 forint árbevételre jutó eredmény veszteségbe megy át. Tőkearányos jövedelmezőség alakulása A mutatók értéke a saját tőke jövedelmezőségét szemlélteti. Megmutatja, hogy 100 Ft saját tőkére mennyi eredmény jut. Ennek egyik változata a tőkearányos adózott eredmény, amit korábban már kiszámítottam. Segítségével tájékoztatást kapunk a tőkegyarapodás mértékéről, a vállalkozás osztalékfizetési képességéről (ekkor a saját tőke helyett a jegyzett tőke értékét kell viszonyítási alapnak venni) és a tőkemegtérülés idejéről is. A tőkearányos jövedelmezőség hasonlóan az árbevétel arányos jövedelmezőség mutatóihoz, folyamatos csökkenést mutat. Eszközarányos jövedelmezőség alakulása Ezen mutatók segítségével az eszközök jövedelemtermelő képességét vizsgáljuk. Kifejezik, hogy 100 Ft lekötött eszköz, hány forinttal járult hozzá az üzemi (üzleti) tevékenység eredményéhez. 41


Az eszközarányos jövedelmezőség a többi mutatóhoz hasonlóan évről-évre csökkent. Míg 2008-ban 100 forint lekötött eszköz 4,72 forint eredményt állított elő a vállalkozás számára, a következő évben ez az eredmény négy forintra csökken. 2010-es év már negatív, 8,19 forint eszközarányos jövedelmezőséget mutat. Élőmunkaarányos jövedelmezőség alakulása Az élőmunka-felhasználásnak meghatározó szerepe van egy termelő tevékenységet végző vállalat eredményének alakulásában. Kiszámításával megtudhatjuk, hogy 100 Ft bérköltség milyen nagyságú eredményhez juttatta a vállalkozást. A mutatók kiszámításánál azért a bérköltséget használtam az átlagos állományi létszám helyett, mert a termelés szezonális jellegéből adódóan az állományi létszám jelentős ingadozást mutat. 34. számú táblázat

Jövedelmezőségi mutatók az adózás előtti eredmény alapján Megnevezés Árbevétel arányos jövedelmezőség Tőkearányos jövedelmezőség Eszközarányos jövedelmezőség Bérarányos jövedelmezőség

2008 0,61 3,04 1,76 21,24

2009 0,14 0,58 0,41 4,04

adatok forintban 2010 -3,14 -13,70 -8,19 -71,89


Az adózás előtti eredmény alapján számított mutatókból kitűnik, hogy a pénzügyi műveletek vesztesége évről évre rontotta az egyébként is csökkenő árbevétel arányos jövedelmezőség mutató értékét. A rendkívüli eredmény hatása nem volt jelentős a mutatók értékeinek változására. Exporthányad, belföldi értékesítési hányad 35. számú táblázat

Értékesítés évenkénti megoszlása Megnevezés Export hányad Belföldi értékesítési hányad

2008 78,46 21,54

2009 77,63 22,37

adatok %-ban 2010 81,56 18,44


Az export hányad megmutatja, hogy az összes értékesítés nettó árbevételéből mennyi az 42


exportból származó árbevétel. Az értékesítés

közel 80 %-a export volt a vizsgált

időszakban, sőt a 2010-es évben meg is haladta azt. Ez a magas export arány nagyon érzékennyé teszi a vállalkozást az árfolyam ingadozásaival szemben. Jelentős árfolyamkülönbözetet eredményezhet a teljesítés és a kiegyenlítés időpontja közötti árfolyam eltérés. 4. számú ábra Az értékesítés megoszlása évenkénti bontásban

(Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján)

Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy 2010-ben az exporthányad növekedését a belföldi értékesítés erős visszaesése eredményezte, az export értékesítés csökkenése mellett. A válság láthatóan rövid késéssel ért el hozzánk.

5.3. A jövedelmezőséget befolyásoló tényezők elemzése Hosszú távon a vállalkozások működésének feltétele a jövedelmező gazdálkodás. Az eredményes gazdálkodásból származó nyereségből fizetik a tulajdonosoknak járó osztalékot, visszaforgatva a vállalkozásba tudják növelni a vállalkozás termelését, erőforrások beszerzésére és fejlesztésekre fordítva. Akkor jövedelmező a vállalkozás, ha értékesítési árbevétele, valamint egyéb, pénzügyi és rendkívüli bevételei meghaladják a tárgyév során felmerült ráfordításait, tehát az adózás előtti eredménye nyereség. (DR. BÍRÓ T. DR. PUCSEK J. DR SZTANÓ I. 2010)

43


A jövedelmezőséget befolyásoló főbb tényezőket az eredménykategóriák alakulása alapján kívánom bemutatni. Üzemi (üzleti) tevékenység eredményének elemzése Az értékesítés nettó árbevétele évről évre csökkent, 2008-ról 2010re 22,1%-os a visszaesés volt tapasztalható. Több oka lehet ennek a hatalmas, 5 728 621 eFt-os bevételkiesésnek. A kertápoló eszközök értékesítése egyrészt nagyban függ az időjárástól. Ugyanis, kevés csapadék esetén kevesebbszer kell elővenni a szerszámokat. Télen a hómarókkal ugyanez a helyzet.

A vizsgált időszak egyik éve sem volt

aszályosnak mondható, Magyarországon a lehullott csapadék mennyisége 5%-kal meghaladta az 1971- 2000. közötti normát. (forrás: www.met.hu) 5. számú ábra Eredménykategóriák alakulása 2008-2010. között

(Forrás: saját szerkesztés a vállalkozás eredménykimutatásai alapján)

Az anyagi jellegű ráfordítások, kiváltképp az anyagköltség nem csökkent, az értékesítés árbevételének és a saját termelésű készletek állományának csökkenése ellenére. Mivel a társaság a vásárolt anyagainak túlnyomó többségét külföldi partnerektől szerzi be, érdemes megvizsgálni, hogy az euro árfolyamának változása miképpen hatott az eredményre. 44


A csökkenés a válság negatív hatásaira vezethető vissza. Egyrészt csökkent a fogyasztói hajlandóság, valamint az árfolyamváltozás szintén nagyban befolyásolta az eredményt. Az eredménykimutatásokból látszik, hogy a 2009-es évi értékesítés messze elmarad a másik vizsgált évektől. Először a külföldi piacon – főként a fejlettebb nyugat-európai országokban – csökkent a kereslet. Az üzleti év elején még nem volt látható jele ennek, a vállalkozás a szokásos módon kezdett felkészülni a szezonra (januártól májusig terjedő időszak), elkezdte berendelni a szükséges alapanyagokat (egyes tételeket már novemberben, hogy a termelés megkezdésére rendelkezésre álljanak), megkötötte szerződéseit a fuvarozókkal. A vállalkozás március elején még úgy látta, hogy lesz piaci igény a következő hónapokban gyártandó termékeire, ezért folytatta az anyagbeszerzéseit. Azonban március közepére kiderült, hogy mégsem lesz megfelelő kereslet a termékekre, ezért beszűkítette, majd folyamatosan leállította a termelést. Akkorra, mint a grafikonból jól látható az euró árfolyama meghaladta a 300 forintot is. Ennek következményeként raktáron maradtak a magas árfolyamon megvásárolt alapanyagai, melyhez hozzá adódtak a fuvarköltségek, amik az év elején kötött szerződésekből származtak. 6. számú ábra Euro hivatalos MNB-árfolyamának alakulása 2008-2010. között

Forrás: saját szerkesztés az MNB hivatalos árfolyama alapján (www.mnb.hu)

Az addig elkészült termékeknek magas euró árfolyam miatt magas volt a közvetlen önköltségük. Továbbá az ebben az időszakban értékesített készletek magas árfolyamon 45


kerültek a követelések közé. Mivel a kiegyenlítés egy későbbi időpontban történt alacsonyabb árfolyamon, az árfolyamveszteség elvitte az éves profit nagy részét. A következő év elején a tavalyról maradt anyagokból kezdte meg a termelést, ami rendkívül magas előállítási költséget eredményezett. Ez okozta 2010-ben a negatív üzemi eredményt. Ráadásul az elkészült készterméket már egy jóval alacsonyabb áron (265-270 Ft/€ körüli értéken) tudta csak értékesíteni, ami további árfolyamveszteséghez vezetett. Így összességében az értékesítés volumene nőtt 2010-ben, de a mérleg szerinti eredmény ezen hatások miatt 457 840 eFt veszteség lett. Pénzügyi műveletek eredményének részei Mindhárom évben veszteség jellegű pénzügyi eredményt ért el a vállalkozás, ami két részből tevődik össze. A kisebb értékű rész a kapott és fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások. A fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások a vizsgált időszakban folyamatosan csökkentek, előbb 53 %-kal, majd 55 %-kal. Ezek a fizetett kamatok a késedelmes szállításból vagy fizetésből eredtek. A tendencia kedvező, azt jelenti, hogy a cég évről évre jobban be tudta tartani a partnereivel szembeni határidőket. Az egyéb kapott kamatok értéke is csökkent a három évet nézve majdnem 80 %-kal, de 2009-ben volt egy kisebb emelkedés. A fizetendő kamatok magasabb értéke miatt összességében negatívan hatott a mérleg szerinti eredményre, hatása mégis kismértékben érezhető, a pénzügyi műveletek eredményében lévő kis súlyuk miatt. A pénzügyi műveletek eredményét befolyásoló másik tényező a pénzügyi műveletek egyéb bevételei és ráfordításai voltak. Itt szerepel a társaság által realizált árfolyamkülönbözet,

aminek

alakulását

az

üzemi

tevékenység

eredményénél

bemutattam. A 5. számú ábrából látható, hogy mindhárom évben jelentősen befolyásolta a mérleg szerinti eredmény alakulását. Rendkívüli eredmény hatása az eredményre A társaság rendkívüli eredménye mindhárom évben nyereséges, de alacsony értékük miatt a mérleg szerinti eredmény alakításában betöltött szerepük csekély. Azok a bevételek és ráfordítások tartoznak ebbe az eredménykategóriába, amelyek előre nem látható bevételek, ráfordítások, vagy eltérnek a társaság tevékenységi körétől. Értékéből

46


1 765 eFt minden évben a 2001. évben kapott állami támogatás üzleti évben elszámolható része. Mérleg szerinti eredmény A vállalkozás mérleg szerinti eredménye a vizsgált három év alatt folyamatosan csökkent, míg 2010-ben már veszteséges évet zárt. Az adatok alapján ezt az árbevétel csökkenése mellett a költségek emelkedése és az euró árfolyamának ingadozása okozta. Mivel a vállalkozáson belül nem történt szerkezeti változás, a negatív eredményt a válság okozta.

A jövedelmezőség helyzetét áttekintve arra a következtetésre jutottam, hogy annak javítására az árbevétel növelése valamint a költségek csökkentése lehet megoldás. Az árbevétel növelésére megfelelő alternatíva a termék választék kiszélesítése lehet. Az értékesítések legnagyobb része nagyáruházakban történik, ahol nagyobb termékkörrel szélesebb vásárlóközönséget tud megszólítani a vállalkozás. Azért is érdemes a gyártott termékek körének bővítése, hogy jobban kihasználhassa a termelésben lévő szabad kapacitásokat. Ezt legjobban olyan termékek gyártásával tudná elérni, aminek más a szezonja (hómaró gyártás kezdeményezése) vagy szezontól függetlenül használható. Ilyen termék lehetne például a benzinmotoros áramfejlesztők gyártása, amihez az összeszerelési technológia és tudás szerintem már adott. Így egy teljesen új piac felé nyitna a vállalkozás. A másik lehetőség a költségek csökkentése lenne. Ezt a meglévő szerződések felülvizsgálatával, újratárgyalásával, új partnerek keresésével tudnák elérni. A legtöbb esetben a piaci szereplők megversenyeztetésével alacsonyabb árat lehet kialkudni.

47

Összefoglalás

6. ÖSSZEFOGLALÁS

Szakdolgozatom célja az MTD Hungária Kft. vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmezőségi helyzetének elemzése, az eredményt befolyásoló tényezők bemutatása volt a 2008-2010. közötti időszakban. Az elemzés során információforrásként a vállalkozás beszámolóit használtam, valamint többféle szakirodalom volt segítségemre. Először a vállalkozás vagyoni helyzetét vizsgáltam. Az táblázatokból kiolvasható, hogy a vállalkozás befektetett vagyonára a saját tőke teljes fedezetet biztosít, továbbá beruházásait csak saját forrással finanszírozza. A tárgyi eszközök elhasználódottsága magas és folyamatosan nőtt. Ez a kedvezőtlen változás az alacsony beruházási tevékenységnek köszönhető, másrészről a korábban állami támogatás keretében végrehajtott beruházások értékcsökkenésének hatása érzékelhető. Ez a hatás 2010-re szinte teljesen megszűnt, mert a gyártósorok elérték maradványértéküket. Mindezek mellett a vállalkozás elsősorban összeszerelési tevékenységet végez, tehát nem szükséges a gyakori tárgyi eszköz beszerzés ahhoz, hogy folyamatosan korszerű maradjon, elég a meglévő gyártósorok felújítása és apróbb módosítása. A 2010-es évben már nőtt a tárgyi eszközök megújítási mértéke. Mindenképpen szem előtt kell tartania a vállalkozásnak a tárgyi eszközök folyamatos karbantartását, felújítását az élettartamuk növelése érdekében, különben gondot okozhat a gépek elhasználódottsága. A forgóeszközök aránya minimális mértékben csökkent a vizsgált időszak alatt, azonban az eszközök csaknem háromnegyede forgóeszközből áll. A csoporton belül legnagyobb részben alapanyagok vannak, ennek oka a vállalkozás eszközigényes tevékenysége. Egy ilyen alapanyag igényes termelési tevékenységet folytató vállalkozásnál, ahol kicsi a késztermék hozzáadott értéke, nem könnyű a magas anyagkészlet értékét csökkenteni. Az elemzés során többször utaltam az árbevétel növelésére megoldásként egy-egy probléma kiküszöbölésére. Az alacsony hozzáadott érték miatt ezt legkönnyebben a termékkör bővítésével tudja elérni a vállalkozás. Jól megválasztott új termékekkel képes lenne javítani a kapacitás kihasználtságán is. Másik lehetőség a költségek csökkentése.

48

Összefoglalás

A jegyzett tőke a vizsgált években nem változott. A saját tőke változását teljes egészében a mérleg szerinti eredmény okozta. A vállalkozás a tevékenységéhez viszonyítva tőkeerős, eszközeinek majdnem kétharmadát saját tőkéből finanszírozza. A kötelezettségek jelentős része szállítói kötelezettség. Teljes időszakra nézett csökkenését kedvezőnek lehetne mondani, de mivel a szállítók forgási sebessége nem csökkent, a változást a termelés csökkenésének tudom be. Pénzügyi, likviditási helyzet A rövid távú likviditás kedvezően alakult, problémát jelenthet viszont a vállalkozás pénzeszközeinek (B. IV. Pénzeszközök) alacsony aránya, ami gyenge azonnali fizetőképességet okoz. A hitelfedezettség növekedő tendenciát mutat, a követelések értéke még így is jóval alacsonyabb a rövid lejáratú kötelezettségeknél. A vevők és szállítók futamideje nőtt, de a szállítók futamideje nagyobb, mint a vevőké, ami kedvező, azonos fizetési hajlandóságot feltételezve. Az eladósodottság foka a vizsgált időszakban kedvezően változott, köszönhetően a kisebb szállítói állománynak. Cash flow kimutatás elemzése A vállalkozás pénzbevételei a szokásos tevékenységéből származnak, nincsenek pénzügyi műveletek okozta pénzáramok. A működési tevékenység pénzeszköz bevételeit a vállalkozás visszaforgatja tevékenységébe beruházások formájában, így a befektetési pénzáram arányosan változik a működési cash flow-val. A három év alatt összességében csökkentek a vállalkozás pénzeszközei, de 2010-ben már javuló tendenciát mutat. Jövedelmezőség elemzése A vállalkozás fizetőképessége összességében nem mutat túl rossz képet, bár jónak semmiképpen sem mondható. A mutatókból kiderül, hogy a vizsgált időszakban a rövid távú likviditással nem volt gondja, köszönhetően a készleten lévő késztermékeknek. Csak akkor okoz komolyabb fizetési nehézséget, ha nem tudja értékesíteni azokat. A készfizető képessége ellenben folyamatosan elmaradt a kívánatostól, köszönhetően a pénzeszközök alacsony állományának. Azonban ez így együttesen csak a szállítói futamidő gyenge növekedését eredményezte, a vállalkozás tevékenységét nem veszélyeztette. 49

Összefoglalás

Eredmény elemzése A mérleg szerinti eredmény minden évben csökkenést mutat, az utolsó év pedig rendkívül nagy veszteséggel zárult. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye csökkenő, ami 2009-ben a termelés csökkenésével magyarázható. A 2010-es üzemi tevékenység veszteségét a vállalkozás termelésének szezonális jellege, az előző évről maradt raktárkészlet és az euro árfolyamának ingadozása okozta. A pénzügyi műveletek eredménye minden évben negatív volt, és majdnem teljes egészében árfolyam különbözetből származott. Jövőbeni kilátások Az MTD Hungária Kft. az elmúlt három év során a válság okozta problémákkal küzdött. Termelés és beruházás szempontjából a legrosszabb év a 2009-es volt. Az elemzés során egyértelművé vált, hogy a nemzetközi gazdasági helyzet, az árfolyamok ingadozása jelentősen befolyásolja az üzleti év végén elért eredményt, köszönhetően annak, hogy az anyagbeszerzés döntő többsége euróban történik és az értékesítés több mint négyötöde export. A vállalkozás már évek óta készül áttérni az euró alapú könyvvezetésre, ezzel a lépésével az árfolyam ingadozás okozta veszteséget bizonyos mértékig ki tudná küszöbölni. Mindeddig nem sikerült, aminek oka a vállalatirányítási rendszer hiányossága, ami remélhetőleg rövid időn belül megoldódik. Ezen kívül a cégcsoport a tavalyelőtti évben magába olvasztotta a német székhelyű Wolf Garten vállalatot, aminek következtében a nemesvámosi üzem további gyártósorokkal bővült. Az újonnan gyártott termékek piacra kerülésük után várhatóan értékesítés növekedést, ezáltal árbevétel növekedést fognak okozni. Az MTD Hungária Kft. árfolyam politikájának is köszönhetően sikeresen vette a válság által elé görgetett akadályokat. Eredménytartaléka lehetővé tette, hogy kissé veszítve likviditásából megőrizze fizetőképességét. Mindezek mellett alkalmazottai létszáma sem csökkent ezekben az években.

50

Irodalom jegyzék

Irodalom jegyzék

ANDOR LÁSZLÓ (szerk.) - BOZSIK SÁNDOR – MISZ JÓZSEF – NÁDASI KATALIN – RÉVÉSZ ÉVA – SZABÓ ADRIENNE - VIGVÁRI ANDRÁS 21. századi enciklopédia Közgazdaság Pannonica kiadó, 2005.

BARACSKAINÉ – KOROM – MIKLÓSÍNÉ – REIZINGERNÉ – ROMSICS – SIKLÓSI – SIMON – SZIRMAI – DR. SZTANÓ – CSUKA (szerk.) Pénzügyi számvitel Perfekt Zrt., 2006.

DR. BIRHER ILONA – DR. PUCSEK JÓZSEF – SÁNDOR LÁSZLÓNÉ DR. – DR. SZTANÓ IMRE

A vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése Perfekt Zrt, Budapest 2006

DR. BÍRÓ TIBOR – KRESALEK PÉTER - DR. PUCSEK JÓZSEF – DR SZTANÓ IMRE:

A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Perfekt Zrt., Budapest 2007.

DR. BÍRÓ TIBOR – DR. PUCSEK JÓZSEF – DR SZTANÓ IMRE Amit a mérleg mutat 2010 Saldo, Budapest 2010., Második átdolgozott kiadás

KOROM ERIK Amit a mérleg mutat II. kötet Saldo, Budapest 2005.

DR. KÖRMENDI LAJOS – DR. TÓTH ANTAL A controlling elmélete és gyakorlata Perfekt Zrt., Budapest 2006. 51

Irodalom jegyzék

OTTO H. JACOBS – ANDREAS OESTREICHER Mérlegelemzés Kossuth kiadó, Budapest 2000.

2000. évi C. törvény a számvitelről

HVG Archivum 2010 HVG Kiadó, 2011

Magyar statisztikai évkönyv, 2009. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 2009.

MTD Hungária Kft.belső anyagai 2008., 2009., 2010. Beszámoló, Üzleti jelentés, Számviteli politika

Online források: www.mnb.hu  http://www.mnb.hu/Root/ExchangeRate/arfolyam.xls http://www.met.hu/eghajlat/visszatekinto/elmult_evek/2008/csapadek/ (2011.05.04.) www.mtdhungaria.hu  http://www.mtdhungaria.hu/index.php?page=content&content_id=1 (2011.03.19.)

52


Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. számú táblázat:

Export értékesítés országonkénti megoszlása

2. számú táblázat:

Az eszköz oldal belső arányai 2008. és 2010. között


A tárgyi eszközök változása


Forgóeszközök alakulása a vizsgált években


A készletállomány értéke


Vevőkövetelés összetétele


A forrás oldal belső arányai 2008 és 2010 között


Szállítói kötelezettségek alakulása a vizsgált időszakban


Befektetett eszközök fedezetének alakulása

10. számú táblázat: Tárgyi eszközök fedezettsége mutató alakulása 11. számú táblázat: Eszközök fordulatszámának alakulása 12. számú táblázat: Tárgyi eszközök elhasználódottságának alakulása 13. számú táblázat: Tárgyi eszközök megújítási mértéke 14. számú táblázat: 100 Ft tárgyi eszközértékre jutó nettó árbevétel 15. számú táblázat: Készletek forgási sebességének alakulása 16. számú táblázat: Saját tőke növekedése a vizsgált években 17. számú táblázat: Tőkeerősség mutatójának alakulása 18. számú táblázat: Tőkefeszültség mutatójának alakulása 19. számú táblázat: Tőkearányos adózott eredmény alakulása 20. számú táblázat: Likviditási ráta alakulása 21. számú táblázat: Likviditási ráta (Rövid távú likviditás II.) alakulása 22. számú táblázat: Likviditási gyorsráta alakulása 23. számú táblázat: Készpénz likviditási mutató alakulása 24. számú táblázat: Dinamikus likviditás alakulása 25. számú táblázat: A vállalkozás hitelfedezettségi mutatójának alakulása 26. számú táblázat: Vevők és szállítók futamideje 27. számú táblázat: Vevők és szállítók, kapcsolt vállalkozás követeléseivel és kötelezettségével korrigált futamideje 28. számú táblázat: Vevők és szállítók forgási sebességének alakulása 29. számú táblázat: Az eladósodottság foka mutató alakulása 30. számú táblázat: Nettó eladósodottság alakulása a vizsgált időszakban 31. számú táblázat: A vállalkozás rövid távú eladósodottságának vizsgálata 53


32. számú táblázat: A cash flow-kimutatásból számítható néhány mutatószám 33. számú táblázat: Jövedelmezőségi mutatók az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye alapján 34. számú táblázat: Jövedelmezőségi mutatók az adózás előtti eredmény alapján 35. számú táblázat: Értékesítés évenkénti megoszlása

1. számú ábra: Export értékesítés országonkénti megoszlása 2. számú ábra: Raktáron lévő késztermékek mennyiségének termék típusonkénti megoszlása 3. számú ábra: A működési, befektetési cash flow és a pénzeszközök változásának alakulása 4. számú ábra: Az értékesítés megoszlása évenkénti bontásban 5. számú ábra: Eredménykategóriák alakulása 2008-2010. között 6. számú ábra: Euro hivatalos MNB-árfolyamának alakulása 2008-2010. között

54

Mellékletek

MELLÉKLETEK

1. 2008 évi „A” típusú mérleg 2. 2008. évi eredménykimutatás (összköltséges) 3. 2009 évi „A” típusú mérleg 4. 2009. évi eredménykimutatás (összköltséges) 5. 2010 évi „A” típusú mérleg 6. 2010. évi eredménykimutatás (összköltséges) 7. Cash flow-kimutatás 2008-2010. évre 8. Képletgyűjtemény

55

1. sz. melléklet "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok E Ft-ban Sorszám 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

A tétel megnevezése A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete B FORGÓESZKÖZÖK I. KÉSZLETEK 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletre adott előlegek II. KÖVETELÉSEK 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. ÉRTÉKPAPÍROK 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete IV. PÉNZESZKÖZÖK 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN

2008.10.31 2 256 483 283 0 0 0 283 0 0 0 2 121 035 1 095 321 871 949 61 592 0 92 173 0 0 135 165 135 165 0 0 0 0 0 0 0 6 823 083 5 717 337 1 753 231 0 0 2 474 549 1 489 557 0 969 509 423 856 230 340 0 0 315 313 0 0 0 0 0 0 0 0 136 237 467 135 770 230 0 230 0 9 079 796

56

"A" MÉRLEG Források (passzívák) adatok E Ft-ban Sorszám 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102.

A tétel megnevezése SAJÁT TŐKE JEGYZETT TŐKE 54. sorból: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E CÉLTARTALÉKOK 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék F KÖTELEZETTSÉGEK I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással 2. szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Rövid lejáratú kölcsönök . 81. sorból: átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőtől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással 7. szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 9. Kötelezettségek értékelési különbözete 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete G PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN D I.

2008.10.31 5 246 176 600 000 0 0 3 976 924 533 107 0 0 0 0 136 145 0 0 0 0 3 597 366 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 597 366 0 0 0 0 1 058 137 0 2 497 857 0 41 372 0 0 236 254 0 188 682 47 572 9 079 796

57

2.sz. melléklet "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban Tételszám 01. 02. I. 03. 04. II. III. 05. 06. 07. 08. 09. IV. 10. 11. 12. V. VI. VII. A 13. 14. 15. 16. 17. VIII. 18. 19. 20. 21. IX. B C X. XI. D E XII. XII. F 22. 23. G

A tétel megnevezése Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE EGYÉB BEVÉTELEK Ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK Ebből: értékvesztés ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Kapott osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KÜLÖNADÓ ADÓZOTT EREDMÉNY Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

2008.10.31 5 593 482 20 368 433 25 961 915 612 179 0 612 179 349 0 18 926 754 1 672 112 28 164 3 658 003 0 24 285 033 751 525 191 109 281 618 1 224 252 443 471 251 898 0 369 789 0 0 0 0 0 0 3 060 0 516 289 519 349 0 0 66 326 0 0 669 840 736 166 -216 817 152 972 6 645 0 6 645 159 617 17 088 6 384 136 145 0 0 136 145

58

3.sz. melléklet "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) Sorszám 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

A tétel megnevezése A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete B FORGÓESZKÖZÖK I. KÉSZLETEK 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletre adott előlegek II. KÖVETELÉSEK 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözeete III. ÉRTÉKPAPÍROK 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete IV. PÉNZESZKÖZÖK 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN

adatok E Ft-ban Tárgyév 2009.10.31 2 058 038 1 171 0 0 0 1 171 0 0 0 1 921 702 1 063 071 725 383 60 620 0 72 628 0 0 135 165 135 165 0 0 0 0 0 0 0 5 529 417 4 643 074 2 066 504 0 0 1 830 156 745 664 750 821 331 416 040 173 800 0 0 231 491 0 0 0 0 0 0 0 0 65 012 133 64 879 0 0 0 0 7 587 455

59

"A" MÉRLEG Források (passzívák) Sorszám 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102.

A tétel megnevezése SAJÁT TŐKE JEGYZETT TŐKE 54. sorból: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E CÉLTARTALÉKOK 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék F KÖTELEZETTSÉGEK I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással 2. szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Rövid lejáratú kölcsönök 81. sorból: átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőtől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással 7. szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 9. Kötelezettségek értékelési különbözete 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete G PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN D I.

adatok E Ft-ban Tárgyév 2009.10.31 5 274 742 600 000 0 0 3 976 924 669 252 0 0 0 0 28 566 0 0 0 0 2 109 569 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 109 569 0 0 0 0 376 361 0 1 699 828 0 33 380 0 0 203 144 0 157 338 45 806 7 587 455

60

4.sz. melléklet "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) Tételszám 01. 02. I. 03. 04. II. III. 05. 06. 07. 08. 09. IV. 10. 11. 12. V. VI. VII. A 13. 14. 15. 16. 17. VIII. 18. 19. 20. 21. IX. B C X. XI. D E XII. XII. F 22. 23. G


adatok E Ft-ban Tárgyév 2009.10.31 4 952 718 17 192 115 22 144 833 -616 528 0 -616 528 1 104 0 14 515 009 1 280 941 26 561 3 631 403 0 19 453 914 762 929 124 936 282 245 1 170 110 311 337 328 506 0 265 542 0 0 0 0 0 0 4 830 0 889 302 894 132 0 0 31 117 0 0 1 099 475 1 130 592 -236 460 29 082 1 765 0 1 765 30 847 96 2 185 28 566 0 0 28 566

61

5.sz. melléklet "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok E Ft-ban Sorszám 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

A tétel megnevezése A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete B FORGÓESZKÖZÖK I. KÉSZLETEK 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletre adott előlegek II. KÖVETELÉSEK 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözeete III. ÉRTÉKPAPÍROK 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete IV. PÉNZESZKÖZÖK 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN

2010.10.31 2 035 350 8 909 0 0 0 8 909 0 0 0 1 891 276 1 024 880 654 862 60 826 0 150 708 0 0 135 165 135 165 0 0 0 0 0 0 0 5 723 976 4 705 311 2 380 988 0 0 1 730 462 593 861 0 952 446 635 372 110 001 0 0 207 073 0 0 0 0 0 0 0 0 66 219 146 66 073 1 593 0 1 593 0 7 760 919

62

"A" MÉRLEG Források (passzívák) adatok E Ft-ban Sorszám 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102.

A tétel megnevezése SAJÁT TŐKE JEGYZETT TŐKE 54. sorból: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E CÉLTARTALÉKOK 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék F KÖTELEZETTSÉGEK I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással 2. szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Rövid lejáratú kölcsönök 81. sorból: átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőtől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással 7. szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 9. Kötelezettségek értékelési különbözete 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete G PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN D I.

2010.10.31 4 639 266 600 000 0 0 3 976 924 697 818 0 0 0 0 -635 476 14 500 14 500 0 0 2 858 389 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 858 389 0 0 0 0 801 314 0 1 997 417 0 59 658 0 0 248 764 0 204 723 44 041 7 760 919

63

6.sz. melléklet "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban Tételszám 01. 02. I. 03. 04. II. III. 05. 06. 07. 08. 09. IV. 10. 11. 12. V. VI. VII. A 13. 14. 15. 16. 17. VIII. 18. 19. 20. 21. IX. B C X. XI. D E XII. XII. F 22. 23. G


2010.10.31 3 731 670 16 501 624 20 233 294 -99 694 0 -99 694 75 975 56 543 15 553 756 1 148 553 19 572 2 084 667 0 18 806 548 883 938 122 613 302 856 1 309 407 298 198 253 262 0 -457 840 0 0 0 0 0 0 690 0 428 423 429 113 0 0 13 963 0 0 594 551 608 514 -179 401 -637 241 1 765 0 1 765 -635 476 0 0 -635 476 0 0 -635 476

64

7. sz. melléklet MTD Hungária Kft. 2008-2010 ÉVI CASH-FLOW KIMUTATÁS ("A" TÍPUSÚ)

adatok E Ft-ban Sorszám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27

2008.10.31 Szokásos tevékenységből származó pénzeszközI. változás (Működési cash flow) ± Adózás előtti eredmény + Elszámolt amortizáció ± Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ± Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± Szállítói kötelezettség változása ± Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± Passzív időbeli elhatárolások változása ± Vevőkövetelés változása ± Forgóeszközök (vevő és pénzeszköz nélkül) változása ± Aktív időbeli elhatárolások változása Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés Befektetési tevékenységből származó pénzeszközII. változás Befektetett eszközök beszerzése + Befektetett eszközök eladása + Kapott osztalék, részesedés III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás + Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír + kibocsátásának bevétele + Hitel és kölcsön felvétele Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett + bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + Véglegesen kapott pénzeszköz Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) Kötvény, és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek Véglegesen átadott pénzeszköz Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú ± kötelezettségek változása IV. Pénzeszközök változása

2009.10.31

2010.10.31

441 699

37 030

265 403

159 617 443 471

28 566 307 160

-635 476 298 198

80 -474 725 818 796 -22 177 203 625 -663 460 -56 -23 472

0 -681 776 -742 155 -33 110 -5 825 1 166 681 -230 -2 281

0 424 953 323 867 45 620 -219 332 25 980 1 593 0

-334 181 -334 261 80

-108 255 -108 255 0

-266 610 -266 610 0

0

0

0

107 518

-71 225

-1 207

65

8. sz. melléklet

Készletek forgási sebessége

66

67

68

NYILATKOZAT

Alulírott Hortobágyi Bence büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Veszprém, 2011. május 20.

Hortobágyi Bence s. k. _________________________ hallgató aláírása

69

70

A Telefon:

Recommend Documents