A sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark marketingterv javaslata

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézet

A sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark marketingterv javaslata

Niczky Mercédesz 2015

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETÉS ................................................................................................................... 4 2. MARKETINGTERV ELMÉLETI HÁTTERE............................................................ 6 2.1. A koncepció rövid összefoglalása – vezetői összegzés ................................................ 6 2.2 Helyzetelemzés ............................................................................................................... 7 2.2.1 Makrokörnyezet vizsgálata ....................................................................................... 7 2.2.2 Mikrokörnyezet vizsgálata ........................................................................................ 7 2.2.3 Lehetőségek és veszélyek vizsgálata ........................................................................ 8 2.3 Célkitűzések és célok ..................................................................................................... 8 2.4 Marketingstratégia kialakítása .................................................................................... 9 2.5 Marketingtaktika kialakítása ..................................................................................... 12 2.6 Előrejelzési módszerek ................................................................................................ 13 2.7 Fontosabb pénzügyi mutatók ..................................................................................... 15 2.8 Marketingterv bemutatása ......................................................................................... 17 2.9 Végrehajtás és ellenőrzés ............................................................................................ 18 3. HELYZETELEMZÉS .................................................................................................. 20 3.1 Kalandparkok a turizmusban .................................................................................... 20 3.2 A kalandparkok kínálatának és keresletének hazai jellemzői ................................ 21 3.3 Kalandparkok integratív funkciói ............................................................................. 22 3.2.1 A turisták és a helyi lakosság találkozási pontja..................................................... 22 3.2.2 Tömegturizmus – természetközeliség ..................................................................... 23 3.3.3 Szórakoztatás – oktatás, nevelés, közösségformálás .............................................. 23

2

3.4 Zemplén Kalandpark bemutatása ............................................................................. 24 3.4.1 Kalandpark belső környezetének bemutatása ......................................................... 24 3.4.2 Makrokörnyezet elemzés ........................................................................................ 27 3.4.3 Mikrokörnyezet elemzése ....................................................................................... 31 3.4.4 Problémák, lehetőségek elemzése ........................................................................... 35 4. A ZEMPLÉN KALANDPARK MARKETINGTERV JAVASLATA ..................... 39 4.1 Célpiac meghatározása ............................................................................................... 39 4.2 Célmeghatározás .......................................................................................................... 43 4.3 Marketingtaktika, marketingstratégia ...................................................................... 49 4.4 Következtetések és javaslattétel ................................................................................. 53 5. ÖSSZEGZÉS.................................................................................................................. 57 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................... 58 SUMMARY ........................................................................................................................ 64 MELLÉKLETEK .............................................................................................................. 65

3

1. Bevezetés Szakdolgozatomban

a

sátoraljaújhelyi

Zemplén

Kalandpark

marketingterv

javaslatát fogom bemutatni. Választásom azért esett a Zemplén Kalandparkra, mert Sátoraljaújhelyben születtem és nőttem fel, jól ismerem a várost és a régiót. A szakdolgozat készítése közben még jobban sikerült megismernem a kalandparkot, mivel többször ellátogattam oda, és konzultáltam valamint interjút is készítettem az intézmény igazgatónőjével. Mindenképpen egy helyi létesítményt szerettem volna tanulmányozni, közelebbről megismerni és egyben népszerűsíteni. A szakdolgozat megírásával az a célom, hogy segítsem a kalandparkot azáltal, hogy egy minél jobb marketingterv javaslatot készítek számukra. Egy jó marketingterv elkészítéséhez azonban megfelelő elméleti háttér is kell, valamint az adott szervezetet minél jobban fel kell térképezni, helyzetét elemezni. Ezek után tudjuk csak felállítani a marketing stratégiát és javaslatokat megfogalmazni. Tehát ennek megfelelően a második fejezetben a marketingterv elméleti hátterét mutatom be, illetve azt, hogy milyen szempontok, lépések segítségével tudjuk azt elkészíteni. Ezt követően a harmadik fejezet tartalmazza a helyzetelemzést, ahol először a Magyarországon található kalandparkok turizmusban betöltött szerepét, kínálatát és keresletét, valamint integratív funkcióit ismertetem. Ezáltal egy általános képet kap az olvasó a hazai kalandparkok helyzetéről. Következő lépésként térek rá konkrétan a Zemplén Kalandpark bemutatására. Először a belső környezetét elemzem, bemutatom az elhelyezkedését, alaptevékenységét és szolgáltatásainak körét, mely a későbbi elemzések megértését is szolgálja. A kalandpark makrokörnyezetének STEEP elemzéssel történő bemutatása képezi a helyzetelemzés következő lépését. Ez tartalmazza a társadalmi környezet, a technológiai-technikai környezet, a természeti környezet, a gazdasági tényezők, valamint a politikai és jogi tényezők elemzését. A mikrokörnyezetet a Porteri 5 erő modell segítségével vizsgálom meg. Tehát ebben a részben szerepel az iparági versenytársaknak, a szállítók alkupozíciójának, a vevők alkupozíciójának, az új belépők fenyegetésének, illetve a helyettesítő termékek és szolgáltatások fenyegetésének a vizsgálata. Végül, a helyzetelemzés utolsó lépéseként, feltérképezem a kalandpark erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit a SWOT analízis segítségével. 4

A következő fejezet tartalmazza a marketingterv javaslatot. A célcsoport részletes bemutatását követően, kitérek a célcsoportok motivációjára is. Ezt követi a célmeghatározás, és a marketingtaktika illetve marketingstratégia bemutatása. Ebben a részben,

a

kalandpark

termékpolitikáját,

árpolitikáját,

eloszlás

politikáját

és

kommunikációját vizsgálom meg, tehát a marketing mix elemeit. Végül, a marketingterv javaslat utolsó lépéseként, levonom a következtetéseket, és részletesen megfogalmazom javaslataimat. A szakdolgozat zárásaként, összegzést végzek.

5

2. Marketingterv elméleti háttere Ahhoz, hogy egy üzleti tevékenységnél, szolgáltatásnál vagy akár termékek esetében megfelelő marketinget tudjunk alkalmazni, elengedhetetlen a marketingterv elkészítése. Ezen terv elkészítése időigényes lehet, de általa tisztán láthatjuk, hogy merre tartunk, és mit szeretnénk út közben elérni. Ezen túl abban is segítséget nyújthat, hogy átgondoljuk mennyi időre, pénzre és energiára lesz szükségünk az egyes lépések összeállítása során. Marketingterv nélkül nem lehetünk biztosak abban, hogy egyáltalán el tudjuk-e érni a célunkat. A marketingterv többféleképen lehet a segítségünkre, és többféleképpen tudjuk értelmezni is. Egyrészt értelmezhetjük útvonaltervként, mivel a terv az első lépésektől a céljaink eléréséig mutatja számunkra az utat, valamint segíti a stratégia menedzselését és megvalósítását. A marketingterv segítségünkre van továbbá abban is, hogy a résztvevőket tájékoztatni tudjuk feladataikról, a megvalósításhoz szükséges forrásokat fel tudjuk térképezni, valamint ezeket a forrásokat jobban fel tudjuk használni. Ezentúl megkönnyíti a feladatok és felelősségek megosztását és ütemezését, illetve előre jelzi a lehetőségeket, veszélyeket és problémákat. (Cohen, 2009)

2.1. A koncepció rövid összefoglalása – vezetői összegzés Első lépésként meg kell terveznünk a marketingtervet. Önmagában a terv tervezése érdekesen hangzik, viszont fontos, hogy a nagy mennyiségű összegyűjtött információt rendszerezzük, végiggondoljuk a tervünk felépítését. A főbb tervezési feladatokhoz egy ütemtervet készíthetünk, amelynek segítségével jobban átláthatóvá válik a teljes folyamat. Ahhoz tehát, hogy a marketingtervünk elemei logikailag jól helyezkedjenek el, valamint, ha biztosak akarunk lenni abban, hogy semmilyen információt nem hagytunk ki, úgy még a megvalósítás előtt szükségünk van egy vázlatra. Miért is van szükségünk tartalomjegyzékre?! A tartalomjegyzék a marketingterv terjedelmétől függetlenül hasznos információforrás a bíráló szakértők számára. Ezáltal a tervünk sokkal áttekinthetőbb, minden szakértő könnyen megtalálja a számára fontos

6

információk pontos helyét, így akár versenyelőnyre is szert tehetünk a tartalomjegyzéknek köszönhetően. A vezetői összefoglaló nagyon fontos eleme a tervünknek, mivel magában foglalja a termék vagy szolgáltatás versenytársakhoz viszonyított előnyeit, valamit az egész marketingterv tömör összefoglalójaként fontos, hogy a tervdokumentáció legelejére kerüljön. Így a vezetők a nélkül tudnak dönteni a projekt további sorsáról, hogy a teljes tervet elolvasták volna, éppen ezért kiemelkedő szerepe van annak, hogy a vezetői összefoglaló tömör, átgondolt és meggyőző legyen, arra bíztatva az olvasóját, hogy a tervet továbbolvassa. (Józsa, 2014)

2.2 Helyzetelemzés

A helyzetelemzés a marketingterv lényeges és terjedelmes része, hatalmas mennyiségű információt tartalmaz, kiindulópontja a bennünket körülvevő környezet alapos vizsgálata.

2.2.1 Makrokörnyezet vizsgálata

A makrokörnyezet általában törvények, szabályok, etikai elvárások, illetve objektív lehetőségek formájában jelenik meg egy vállalkozás számára. A makrokörnyezet vizsgálatakor célszerű STEEP elemzést végezni, melynek során a társadalmi környezet, a technológiai-technikai környezet, a természeti környezet, a gazdasági tényezők valamint a politikai és jogi tényezők kerülnek megvizsgálásra.

2.2.2 Mikrokörnyezet vizsgálata A mikrokörnyezet vizsgálata során, a Porter modell szerint öt szempontot veszünk figyelembe. Az iparági versenytársak elemzésénél, az adott piaci szereplők között folyó küzdelmet térképezzük fel. A beszállítók alkupozícióját tekintve arra keressük a választ, hogy milyen áron és honnan szerezhetőek be a szolgáltatáshoz szükséges alapanyagok, és 7

hogy biztos háttérrel rendelkezik-e az adott vállalat. A vevők alkupozíciójánál azt kell szemügyre venni, hogy a vevők milyen árat hajlandóak adni a termékért, és hogy az ár emelkedik, átpártolnak-e máshova. Majd az új belépők fenyegetésének vizsgálata után, utolsó lépésként a helyettesítő termékek szolgáltatások vizsgálata következik.

2.2.3 Lehetőségek és veszélyek vizsgálata A lehetőségek és veszélyek vizsgálatakor, a SWOT analízist alkalmazva jól meg tudjuk határozni egy vállalkozás helyzetét. Itt megjelennek a belső gyengeségek és erősségek, valamint a külső lehetőségek és veszélyek. Legnagyobb előny, hogy használata egyszerű és praktikus. (Veres-Szilágyi, 2005)

2.3 Célkitűzések és célok A marketingterv létrehozásakor tisztában kell lennünk azzal, hogy hová tartunk, és mit akarunk elérni. Ahhoz, hogy a célkitűzéseink a cég általános küldetését szolgálják, tíz ismérvet kell figyelembe vennünk. -

Alkalmasság: a vállalat alapvető céljai irányába tartson a célkitűzés.

-

Időbeli mérhetőség: minek mikor kell történnie.

-

Megvalósíthatóság: reális, gyakorlatias és megvalósítható célkitűzésre van szükség.

-

Elfogadhatóság: fontos, hogy a célkitűzések ne csak a szervezet dolgozói, hanem azok számára is elfogadható legyen, akik erőforrásokat biztosítanak a marketingterv létrehozásához.

-

Rugalmasság: esetleges környezeti változások és váratlan kiadások esetén módosíthatóak legyenek célkitűzéseink.

8

-

Motiválás: célkitűzéseinknek nehezeknek, de elérhetőnek kell lenniük, így motiválva azokat, akik a teljesülésükön dolgoznak.

-

Érthetőség: mindenki által jól érthető nyelven, világosan és egyszerűen kell megfogalmazni a célkitűzéseket. Ellenkező esetben félreértések adódhatnak.

-

Elkötelezettség: szem előtt kell tartani azt is, hogy mindenki, aki részt vesz a marketingterv megvalósításában, elkötelezett legyen a célkitűzések iránt.

-

Részvétel: kiemelkedően fontos, hogy azok a személyek, akik a célkitűzések eléréséért felelősek, vegyenek részt annak meghatározásában is.

-

Összhang: a vállalat alapvető céljai mellett a cég egyéb szervezeti célkitűzéseivel is összhangban kell lenniük a célkitűzéseknek. A célok esetében a célkitűzések konkrét részleteiről beszélünk. Mindkét esetben

elengedhetetlen az, hogy határidőhöz kössük a célok és célkitűzések megvalósulását. Emellett ki kell hangsúlyozni a vállalat megkülönböztető versenyelőnyét, azt az egyedi dolgot, amivel ő több mint a versenytársai. (McDonald,2005)

2.4 Marketingstratégia kialakítása

1. ábra, Stratégiapiramis, Cohen, 2009a, 81.o.

9

A stratégiapiramis legfelső szintjén a stratégiai marketingmenedzsment (SMM) található, amely a cég küldetésének megvalósítása céljából, dönt az üzletág, a termékvonalak és a termék megválasztásáról. Alatta a marketingstratégia foglal helyet. Valójában ezen a szinten arra a kérdésre keressük a választ, hogy az SMM szintjén meghozott döntést hogyan lehet megvalósítani? -

Az új piacokra való behatolás esetében gondolkozhatunk a piaci rés stratégiájában. Ebben az esetben egy olyan jól körülhatárolható szegmentumnak kívánunk értékesíteni, amelyben dominánsak tudunk lenni. A vertikális marketingstratégia a másik lehetőség, amikor azt próbáljuk elérni, hogy a termék előállítása és értékesítése közötti marketingfunkciókból többet tudjunk az ellenőrzésünk alá vonni.

-

A meglévő piaci részesedés bővítésénél választhatjuk a termékdifferenciálást, ebben az esetben a teljes piacot megcélozzuk és felhívjuk a figyelmet a termékünk különbözőségére. A másik eset a piacszegmentálás, amikor felosztjuk a piacot kisebb piacokra, és kissé eltérő termékekkel jelenünk meg. A piramis legalsó szintjén a marketingtaktikák foglalnak helyet. Az itt lévő

intézkedésekkel az előző szinten választott marketingstratégiát tudjuk támogatni például olyan taktikával, hogy módosítjuk a terméket, így növelve annak teljesítményét, vagy csökkentjük a termék árát, fokozzuk a reklámozást illetve különböző reklámozási csatornákat is választhatunk. A rendelkezésre álló erőforrások korlátozottak, így azokat olyan helyre kell koncentrálni, ahol a legnagyobb hatást tudják kifejteni. Így olyan taktikai mixet kapunk, amivel megvalósítható a cég küldetése. (Vágási, 2007) Portfóliómátrixot és termékéletciklus-görbét használhatunk abban az esetben, ha meg akarjuk határozni azokat az üzletágakat vagy termékeket, termékágakat, amelyekre cégünknek az erőforrásait kellene összpontosítania.

10

Portfóliómátrix esetében egy négy mezőre osztott négyzetet láthatunk, ahol a vízszintes tengely a piaci vonzerőt, a függőleges pedig az üzleti erősséget szemlélteti. Ebben a mátrixban kell a terméket, termékvonalat, valamint az üzletágakat elhelyezni.

„Kérdőjelek”

Magas

„Sztárok”

Üzleti erősség Alacsony

„Kutyák”

„Fejőstehenek”

Alacsony

Magas

Piaci vonzerő 2. ábra, Portfóliómátrix, saját szerkesztés

A termékéletciklus-görbének négy szakaszát különíthetjük el, melyek a bevezetés, növekedés, érettség és a hanyatlás. Ezen halad végig az üzletág, termék vagy termékvonal, ezt végigkövetve szemléleti a görbe, hogy mi történik a termék értékesítésével és nyereségességével.

3. ábra Termékéletciklus-görbe, Forrás: http://www.agr.unideb.hu/ebook/logisztika/termkletciklus_megkzelts.html (letöltve: 2014.12.08. 12:50)

11

2.5 Marketingtaktika kialakítása Befolyásolható változók – „a négy P” A termék (product) esetében három lehetőség van. Bevezethetjük a piacra vagy kivonhatjuk onnan, hogy a piaci behatolás stratégiáját támogassuk, illetve módosíthatjuk azt, ha például az életciklusának alakját kívánjuk módosítani. Az ár (price) tekintetében beszélhetünk behatoló árképzésről, amikor az alacsony árat versenyelőnyként használjuk fel és így a lehető legnagyobb szeletet hasítjuk ki a piacból. A versenytársakhoz igazodó árképzést alkalmazva a riválisokhoz különböző termékkel lépünk piacra, de velük nagyjából megegyező áron. Abban az esetben, ha a termék vagy szolgáltatás először jelenik meg a piacon, viszonylag magas áron be tudjuk vezetni a piacra, ekkor lefölöző árképzésről beszélünk. Értékesítési hely (place) -

Közvetlen vagy közvetett csatorna: Tehát vagy közvetlenül a fogyasztónak értékesítünk,

vagy

például

bevonunk

kiskereskedőket,

nagykereskedőket,

ügynököket, szállítókat.

-

Egy vagy több csatorna: Ha egyszerre több csatornában vagyunk jelen, az több pénzbe is kerül. Ha korlátozott erőforrásokkal rendelkezünk, érdemes kezdetben egy csatornában jelen lenni, majd pedig kiterjeszteni az értékesítést több csatornára, amikor már több pénzünk van.

-

A csatorna hossza a közvetítők számától függ. A csatorna kialakításánál figyelembe kell vennünk gyártói pozíció erősségét, a megrendelések számát, a termék romlandóságát, stb.

-

Az közvetítők jellegénél, például figyelembe kell venni, hogy mekkora földrajzi területet szeretnénk lefedni. Nagyobb földrajzi területen szélesebb körű elosztásra van szükség, így ekkor célszerű nagykereskedőket bevonni.

12

-

Az egyes disztribúciós szinteken a döntenünk kell a forgalmazók számáról, amely magasabb lehet, ha a például a terméket gyakran vásárolják, vagy magas a piaci potenciálja stb. ezek hiányában pedig kevesebb kereskedőre van szükség az egyes szinteken.

-

A közvetítők kiválasztásánál többek között szem előtt kell tartani, hogy mennyire ismeri és érti a kiszolgált piaci szegmentumot. Promóció (promotion)

-

Személyes eladás: ez a módszer számos előnnyel rendelkezik, többek között nagyobb rugalmasságot biztosít, az eladást követően azonnali árbevételt realizálhatunk, illetve a vevőktől azonnali visszajelzést kapunk.

-

Új

termék

bevezetésekor

vagy éles

verseny esetén

alkalmazhatjuk

az

értékesítésösztönző technikákat, melyek megnyilvánulási formái lehetnek például kuponok, jutalékok, nyereményjátékok, hűségprogramok vagy a termékhez adott ingyenes ajándékok. Az erőforrásokat arra kell összpontosítani, amelyek a legjobb megtérülést eredményezhetik.

-

Reklám és PR technikákra minden esetben szükség van, mivel meg kell ismertetni a fogyasztókkal az adott terméket vagy szolgáltatást, ennek hiányában a fogyasztó még csak nem is fog hallani róla, így megvásárolni sem fogja azt. (Dipak,2003)

2.6 Előrejelzési módszerek Piaci potenciál: Azt mutatja meg, hogy egy termékből, szolgáltatásból vagy egy termékcsoportból meghatározott időszakon belül összesen mennyi adható el egy bizonyos földrajzi területen. Amikor információk láncolatából kell a piaci potenciálra vonatkozó adatokat megszerezni akkor „láncindex” módszerről beszélünk. A teljes piaci potenciált egymással összefüggő tényeket összekapcsolva kapjuk meg.

13

Eladási potenciál: A piac az ágazaton belül mennyire képes egyetlenegy vállalat által kibocsátott terméket felszívni. Értékesítési előrejelzés: A piacon egy éven belül a cégünk milyen tényleges forgalmat tud majd elérni, a várakozásinknak megfelelően. Abban az esetben, ha a piacot szegmentumokra bontjuk, és mindegyikre készítünk külön előrejelzést, akkor az alulról felfelé haladó módszert alkalmazzuk. Míg a felülről lefelé haladó előrejelzéskor a teljes piac eladási potenciálját. Ez határozza meg a kvótákat illetve az értékesítési előrejelzést is kidolgozza. -

Vezetői megítélés: ez a módszer tulajdonképpen arra alapszik, hogy kikérjük a véleményét a megfelelő szakértelemmel rendelkező vezetőknek

-

Az értékesítőszemélyzet véleménye: ebben az esetben az ügynökök adott területre szólóan saját előrejelzést készítenek az eladási potenciálra vonatkozóan. Ezek összesítése alapján kapjuk meg az összesített előrejelzést.

-

Trendek előrevetítése: a legegyszerűbb formája a trendek előrevetítésének, amikor a múltbéli adatokból elemzést készítünk, és azt kiterjesztjük a jövőre is. A másik formája a mozgóátlag, melynek során a jövőbeni eredményt a múltbéli teljesítmény átlagából

határozzuk meg.

Ezt

a

módszert

értelemszerűen

csak

akkor

alkalmazhatjuk, ha már rendelkezünk korábbi üzleti eredménnyel.

-

Ágazati felmérés: itt azokat az iparágakat fogjuk megvizsgálni, amelyek egy adott termék vagy szolgáltatás iparágában tevékenykednek

-

Regresszióelemzés: lineáris regresszió esetében ahhoz, hogy hozzá tudjunk járulni értékesítési adatokat előrejelzéséhez, az értékesítés és egy független változó közötti kapcsolatot vizsgáljuk meg. Az értékesítés és több független változó közötti kapcsolatnál pedig többváltozós regresszióról beszélünk.

-

Vásárlási hajlandóság: egy termék vagy szolgáltatás esetében a bevezetés előtt vagy a jövő meghatározott időszakában történő megvásárlására vonatkozóan mérhetjük fel a vásárlási hajlandóságot.

14

-

Exponenciális kiegyenlítés: a megfigyelések során az újabb értékek nagyobb súlyt kapnak mint a régebbiek, mivel exponenciálisan növekvő súlysorozatokat alkalmazunk. Az előrejelzésekhez több információra van szükségünk

-

Projektlebonyolítási ütemterv: azokat a feladatokat sorolja fel, melyre a projekt végrehajtásához szükségünk van illetve, hogy az egyes szakaszokban milyen összegeket költöttünk el. Az egész tervet pénzügyileg és grafikusan szemlélteti, így még a végrehajtás előtt láthatjuk az esetleges ütemezési, finanszírozási vagy koordinálási hibákat.

-

Fedezetszámítás: „Az értékesítési árbevétel, az állandó költségek és a változó költségek közötti összefüggést fedezetszámítással mérhetjük fel. A fedezeti pont az a pont, ahol a meghatározott számú eladott egység értékesítéséből befolyt összeg fedezi a termék fejlesztési, előállítási és értékesítési költségeit.” (Cohen, 2009b, 151.o)

-

Mérleg, eredményterv és cash-flow-előrejelzés: a projektmérleg szemlélteti a projekt

két

vagy

több

időpontjára

vonatkozó

pénzügyi

helyzetet.

A

mérlegkimutatások közötti állapotot, pedig a cash-flow-előrejelzés mutatja meg. (Cohen,2009c)

2.7 Fontosabb pénzügyi mutatók Likviditási mutatók: a rendelkezésre álló pénz felhasználásának képessége. a következő mutatók segítségével megtudhatjuk, hogy van-e elegendő rendelkezésre álló készpénzünk, illetve, hogy az esetleges adósságokat ki tudjuk-e fizetni. -

Likviditási arány: a mindenkori adósságok kifizetésére elegendő forgótőkével rendelkezünk-e, illetve van-e biztonsági tartalékunk. Ezt az arányt a mérleg segítségével úgy számítjuk ki, hogy a forgóeszközöket elosztjuk a rövid lejáratú kötelezettségekkel.

15

-

Likviditási gyorsráta: a rövid lejáratú kötelezettségeket ki tudnánk-e fizetni, ha hirtelen

elmaradna

az

értékesítésből

származó

árbevétel.

Kiszámítása:

készpénz+állampapírok+követelések/rövid lejáratú kötelezettségek.

-

Átlagos beszedési idő: ha a nettó értékesítés összegét elosztjuk az elszámolási időszak napjainak számával, akkor arra a kérdésre kapunk választ, hogy az eladás után hány napig kell várnunk a kintlévőségek rendezéséig.

-

Készletek forgási sebessége: eladott áruk költsége/átlagos raktárkészlet = milyen gyorsan talál gazdára egy árucikk.

Jövedelmezőségi mutatók: akkor lehetnek számunkra fontosak ezek a mutatók, ha szeretnénk megtudni, mekkora nyereséget termelünk, vagy egyáltalán nyereségesek vagyunk-e. -

Eszközök jövedelmezősége: meghatározza az összes eszközök arányát valamint a kamat- és adófizetés előtti nyereséget.

-

Saját tőke hozama: a nettó nyereség és a saját tőke hányadosával megmutatja, hogy mekkora hozamot érhetünk el a vállalkozásba fektetett összegekért cserébe.

-

Értékesítésből származó nettó nyereség: az üzemi költségektől és az árképzési politikától függ. Segítségével megtudjuk, hogy az üzemi tevékenység során mennyi pénzt kapunk és mennyit költünk.

-

Beruházások forgási sebessége: megmutatja az éves nettó értékesítés és az összes eszközök arányát.

-

Beruházás hozama (ROI): többféleképpen is ki tudjuk számolni, a legegyszerűbb módszer ha a nettó nyereséget elosztjuk az össze eszközzel, így megismerjük egy korábbi vagy tervezett beruházás jövedelmezőségét. (Mányai,2009)

16

2.8 Marketingterv bemutatása Amikor már minden információ a rendelkezésünkre áll a marketingterv elkészítéséhez, tehát elvégeztük a kutatást, összegyűjtöttük a szükséges anyagokat, elkészítettük a helyzetelemzést, megvizsgáltuk a környezetünket valamint a céljainkat és célkitűzéseinket is megfogalmaztuk, ügyeltünk a marketingstratégia és taktika kialakítására illetve az eladások és költségek megbecsülése mellett még átfogó pénzügyi számításokat végeztünk, még nem vagyunk készen. Az egyik legfontosabb lépés még csak ezután következik, amikor be kell mutatnunk a marketingtervünket. Mivel a terv végrehajtásához forrásokra van szükségünk, ezért fontos az anyagot a lehető legprofesszionálisabb formában mutassuk be a döntési jogkörrel rendelkezőknek.

A marketingterv egy olyan dokumentum, amivel többek között az értékesítési lehetőségeket tudjuk feltárni. Professzionális kinézetre, megfelelő külalakra kell törekednünk, mivel a lehető legjobb benyomást keltve sokkal esélyesebbek lehetünk a sikerre. Az olvasó számára fontos, hogy a tervünk pontos legyen, és hogy tudjuk, miről beszélünk. Ennek eléréséhez számos dologra oda kell figyelnünk a terv összeállítása során.

Ahhoz, hogy a nyomtatott dokumentum stílusa és formátuma következetes maradjon, fontos, hogy egy személy írja be a számítógépbe. Arra is figyelnünk kell, hogy rendezett, félregépelésektől és szemmel látható javításoktól mentes legyen. Tehát az egységes kinézet elérése érdekében azt is szem előtt kell tartani, hogy a gépelést és a nyomtatást is egy személy végezze.

Illusztrációkkal és diagramokkal is színesíthetjük marketingtervüket, de ezeknek akkor van igazán fontos szerepük, ha valóban fontos információt tartalmaznak, és nem csak azért kerülnek bele a tervbe, hogy vastagítsák és mutatósabbá tegyék azt. Terjedelemre vonatkozóan nincsenek korlátok, viszont az értékelők számos marketingterv megtekintése után, valószínűleg nagyobb kedvvel vágnak bele egy 50 oldalas vagy annál rövidebb tervnek az átolvasásba. Tervünknek azonban elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy minden lényegyes információ kiderüljön belőle. Végül pedig még a kötésre is igyekezzünk odafigyelni, próbáljuk a marketingtervet igényesen, mutatósan beköttetni.

17

A marketingterv elkészítése önmagában nem elegendő. Sok esetben elő is kell adnunk például a vállalat felső vezetésének, akik a terv megvalósítását hagyhatják jóvá, vagy a tervünk finanszírozása iránt érdeklődőknek. Így nagyon fontos, hogy az előadásunk során meggyőzzük ezeket az embereket a marketingterv sikerességéről. A bevezetőben célszerű a vezetői összefoglalót bemutatni, ezen belül például a kínálkozó lehetőségeket, az elérhető nyereséget és a beruházás megtérülését. Következő lépésként arról beszéljünk, hogy mi teheti sikeressé a tervünket. A fő üzenet, hogy másokkal szemben nekünk miért sikerülhet. Helyzetelemzés, környezeti tényezők, problémák, lehetőségek, veszélyes felvázolása, valamint a célok és célkitűzések bemutatása jelenjen itt meg, végül pedig a megkülönböztető versenyelőny. Ez után a stratégiát és az azt megvalósító taktikákat mutassuk be. Ezt követően beszélhetünk az előrejelzésről és ütemtervről, illetve az eredménykimutatás és a pénzügyi mutatók is itt szerepeljenek. Konklúzióként emlékeztethetjük a hallgatóságot arra, hogy már mindet elmagyaráztunk, tehát itt ismét meg lehet említeni a lehetőségeket, a sikeresség kulcsát, a pénzügyi információkat és a befektetés várható megtérülést. (Bauer, 2007)

2.9 Végrehajtás és ellenőrzés Ha elkészült az általunk tökéletesnek vélt marketingterv és sikerült is professzionálisan előadnunk, még egy lépés mindig hátra van. Az utolsó szakaszban a lépéseket végre kell hajtanunk, meg kell valósítanunk a tervet. Megvalósítás nélkül a legjobb marketingterv sem lehet sikeres. Ebben segítségünkre van a kidolgozott terv, azonban a végrehajtás nem automatikusan történik. Ahhoz, hogy a tervezett célkitűzéseket és célokat el tudjuk érni, tehát sikeresen meg tudjuk valósítani a marketingtervet, ellenőrzésre van szükség. A végrehajtás során célszerű bizonyos lépéseket szem előtt tartanunk: -

Nagyon fontos, hogy ne csak a tervben foglalt intézkedések megtétele iránt vállajunk felelősséget, hanem a célok és célkitűzések teljesítése iránt is. Tehát teljes felelősséget kell vállalnunk a megvalósítás során.

18

-

A feladatok, taktikák is stratégiák nyomon követése, illetve a tervben foglaltak összevetése a tényleges számokkal a következő lépés, amit be kell tartanunk.

-

A környezet változásának nyomon követése is egy sarkalatos kérdés. A változások alapján megtudhatjuk, hogy melyek azok a későbbiekben tervezett lépések, amiket nem érdemes megtenni, vagy módosítani kell őket. (Kennedy, 2014)

19

3. Helyzetelemzés

3.1 Kalandparkok a turizmusban A fejlett társadalom igényli az új, korábbitól eltérő élményeket. Ilyen, hétköznapitól eltérő élmények lehetnek a kalandsportok. A kalandparkok a kalandsportokat hozzák közelebb a mindennapokhoz, mesterséges attrakciókat elhelyezve a természetes környezetben. Tehát ezek a parkok szimbiózist alkotnak a földrajzi és azon belül a természeti környezettel. A mesterséges turisztikai miliő kialakításához megfelelő domborzati viszonyok szükségesek, ahol a látogatók kipróbálhatják teljesítőképességüket és leküzdhetik az akadályokat. Ez egy fontos, és egyre inkább kedvelt szabadidős program, mivel maguknak a kalandsportoknak a lényege is, az adrenalin-kockázatkeresés, az új, különleges élmények átélésének vágya valamint az emberi kíváncsiság. Napjainkban az egészséges életmód, a szabadidő aktív pihenéssel való eltöltése egyre fontosabbá vált, így a kalandturizmus az idegenforgalom egyre inkább növekvő szektorává nőtte ki magát. A parkok lehetővé teszik a szabadidő értelmes és tartalmas eltöltését, mely a fiatalok körében is jótékony hatást fejthet ki. (Jónás-Berki, 2010)

20

3.2 A kalandparkok kínálatának és keresletének hazai jellemzői

4. ábra, Kalandparkok Magyarországon, Jónás-Berki, 2010a, 104.o.

A 2000-es években jelentek meg a kalandparkok a hazai turisztikai piacon. Ezeknél a komplex, széles attrakció- és szolgáltatáskörrel rendelkező parkok kialakításánál figyelni kellett arra, hogy megfelelő természeti környezet álljon rendelkezésre, könnyen megközelíthető legyen a helység, és emellett a fizetőképes kereslet meglétét is szem előtt kellett tartani. Azok a parkok, melyek komplex kínálattal rendelkeznek, jellemzően a szuburbán zónákban figyelhetőek meg. Az idegenforgalmilag kiemelt övezetekben, pedig az egyszerűbb kínálattal rendelkező parkok vannak többségben. A kalandparkok kínálatának termékmagját a játékelemek jelentik, melyek a megcélzott keresleti szegmensre is utalnak. A következő szempontok fontosak: családbarát funkció, több generáció kiszolgálása, üzleti szegmens kiszolgálása, baráti társaságok fogadása, természetközeliség, aktív szabadidő-eltöltés, extrém sportok, élményorientáció. Ezek alapján is elmondható, hogy az új és különleges élmények átélésének vágya, az adrenalin-kockázatkeresés valamint az emberi kíváncsiság áll a központban.

21

A sokszínű kínáltnak köszönhetően, a kalandparkok keresletét az összetettség jellemzi. A korábban már említett szórakozás és aktív kikapcsolódás a családok és baráti társaságok keresletére jellemző, amíg az osztálykirándulások alkalmával a tudás- és ismeretterjesztés kerül előtérbe. Emellett még a corporate látogatókat említhetjük meg a kalandparkok klasszikus keresleti szegmenseit vizsgálva, akiknek elsődleges motivációjuk a kalandparkokat felkeresve, a közösségformálás. A kalandparkokat a szezonális nyitva tartás jellemzi, melyet nem csak az időjárás, hanem a vendégforgalom időbeni koncentrációja is indokol. Ezt a szezonalitást több féle képen lehet kezeli, például rendszeres, családoknak, baráti társaságoknak szóló programok révén megmozgathatjuk a helyi lakosságot. A hétköznap fellépő ingadozó látogatószámot például általános iskolásoknak szervezett programokkal lehet mérsékelni. (Jónás-Berki, 2010b)

3.3 Kalandparkok integratív funkciói

3.2.1 A turisták és a helyi lakosság találkozási pontja

A kalandparkok, komplex kínálatuknak köszönhetően, a helyi lakosság mellett a turisták és a corporate vendégkör igényeit is kielégítik. Így ezeknek a parkoknak fel kell készülniük a csoportok találkozásából adódó lehetséges következményekre is. A helyi lakosokra az a jellemző, hogy általában évente több alkalommal látogatják meg a parkokat, tehát visszatérő vendégek. Akár egy-egy játékért is felkeresik a létesítményt, viszont rövidebb ideig is maradnak, és nem igazán igényelnek kapcsolódó, kiegészítő szolgáltatásokat. Míg a turistáknál a visszatérés nem olyan jellemző, és nekik több információra és tájékoztatásra van szükségük, mivel ők általában első látogatók és kevesebb ismerettel rendelkeznek, mint a helyi lakosok. Viszont számukra a kiegészítő, kapcsolódó szolgáltatások már érdekesebbek lehetnek, és a park felkeresése is jellemzően egész napos időtöltést jelent az esetükben, amikor több játékot is kipróbálnak. A látogatók igényeinek megfelelően kell tehát nem csak a szolgáltatás portfóliót és a kapcsolódó szolgáltatások körét, de még a jegyrendszert is kialakítani. Így megjelenik a

22

szolgáltatásonkénti árazás és a csomagár közötti választás dilemmája. A kalandparkok esetében megfigyelhető az is, amikor a belépőjegy magában foglalja a játékelemek többszöri használatának díját, illetve a másik jellemző árazás, a szolgáltatásonkénti külön díj megfizetése. De találhatunk olyan parkokat is, amelyek a kettő előnyeit ötvöző komplex árazást alkalmazzák. Az üzleti vendégkör speciális igényei, például abban az esetben, ha egy-egy nagyobb vállalati rendezvény alkalmával egy egész park kibérlésére van szükség, ellentétet gerjeszthetnek a szabadidős vendégkör igényei között, mivel ebben az időszakban, ők nem tudják látogatni a parkokat. (Jónás-Berki, 2010c)

3.2.2 Tömegturizmus – természetközeliség

A kalandparkokat méltán nevezhetjük a tömegturizmus képviselőinek, mivel a kínálatuk sztenderdizált, termékminőségük stabil, nagy a befogadóképességük és szinte minden igényt kielégítő kapcsolódó szolgáltatásokat is nyújtanak. Emellett a természeti környezet adottságait kihasználva épülnek meg, tehát közvetett céljuk a természetvédelem is, mivel a parkok a természeti változások kiszolgáltatottjai. Valamint a parkok olyan domborzati adottságokat is igényelnek, amik lehetővé teszik a megfelelő miliő kialakítását.

3.3.3 Szórakoztatás – oktatás, nevelés, közösségformálás

A kalandparkok alapfunkciója a szórakoztatás, azonban a klasszikus funkcióval párhuzamosan megjelenő, illetve egymást kiegészítő új funkciók is megmutatkoznak. A játékelemek nem csak fizikai, de szellemi kihívást is támasztanak a felhasználókkal szemben. Tehát új funkcióként megjelenhet a különböző feladatok sikeres teljesítéséből fakadó élmény érzése, az aktív tapasztalatszerzés eredményeként az oktató, nevelő funkció is megjelenik. A tapasztalatokon keresztül különböző szociális készségek is fejlődhetnek, mint például az együttműködés, tolerancia, segítőkészség. Az általános iskolai oktatásban megjelennek az erdei iskolák, ahol a természethez kapcsolódó ismeretanyag elsajátítása a fontos, ilyen erdei iskola helyszínéül is szolgálhat akár egy kalandpark. Az üzleti szférában pedig

a

szabadtéri

tréningek

hosszabb

távon

elősegítik

a

magasabb

szintű

csapattevékenységet és az élvezetesebb munkakörnyezet kialakítását. (Jónás-Berki, 2010d)

23

3.4 Zemplén Kalandpark bemutatása

3.4.1 Kalandpark belső környezetének bemutatása

A kalandpark környezete kiváló természeti adottságokkal rendelkezik turisztikai szempontból. A nagy múltú borászatnak otthont adó csodálatos hegyvidék, és a gazdag vízi világgal rendelkező Bodrog egyszerre van jelen a területen. Sátoraljaújhely gyakorlatilag a Magas-hegy lábánál helyezkedik el, és a Zemplén Kalandpark konkrét helyszínül is ez a hegy szolgál. A területen sípályák és sífutó pályák találhatóak, melyekhez két sífelvonó is tartozik. A park területén végbemenő újításokat megelőzően, elsősorban a téli sportok szerelmesei látogatták el ide. Még az 1960-as években épült itt egy síház is, ami még ma is a látogatók rendelkezésére áll. A hegy csúcsán, 1982-ben átépített vasbeton és acélszerkezetű kilátó található. Az érintett terület fejlesztését az Önkormányzat már évekkel ezelőtt megkezdte, melynek eredményeként a hegy lábától egészen a hegy csúcsáig, ülőszékes felvonó, libegő viszi fel a vendégeket. 2001. december 21-én adták át Sátoraljaújhelyben Magyarország leghosszabb libegőjét, amely hozzájárul ahhoz, hogy a látogatók az év minden szakában élvezhessék a zempléni hegyek és a Bodrogköz panorámáját. (Sátoraljaújhely Városi Önkormányzat, 2009) A Zempléni turisztikai és idegenforgalmi centrum kialakítása a Magas-hegyen, ÉMOP-2.1.1/B-2008-0114 kódú pályázatnak köszönhetően, 2011-re Sátoraljaújhely Város Önkormányzat működtetésével, létrejött a Magas-hegyen, egy akadálymentes turisztikai centrum. A centrum a Zemplén Kalandpark névre hallgat, mely számos attrakcióval várja az ide látogatókat. A kalandpark alaptevékenységének tekinti a közösségi tér biztosítását az egészséges életmód jegyében. Ezen kívül a tömegsport tevékenység támogatását és az aktív turizmus népszerűsítését tűzték ki célul. Az alsó, középső és felső állomáson egyaránt széles a szolgáltatások köre, melyeket a következőkben szeretnék egy kicsit részletesebben is bemutatni. (Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete, 2012)

24

Alsó állomás A libegő a kalandpark legrégebbi eleme. 1332 méteres pályahosszal, Magyarország leghosszabb ülőszékes libegőjeként tartják nyilván. A pálya tengerszint feletti magassága 250-480 méter. 99db kétüléses székének köszönhetően, a pályán egy időben közel 200 fő utazhat. A libegő középállomásánál található a Zemplén Kalandpark főbejárata.

A téli-nyári bob pálya szintén azzal büszkélkedhet, hogy Magyarországon a leghosszabb, mivel 2275 méter. Négy csövön rögzített bob kocsival történik a lecsúszás, ami teljesen biztonságos, mivel az önállóan irányítható bobok, 37 km/órás sebességnél lefékeződnek. Görkorcsolya és műjégkorcsolya pálya 2012. július 9-én nyílt meg. A pálya 1000 négyzetméteres, melyet a tavaszi-nyári időszakban görkorcsolya pályaként lehet igénybe venni, a hideg idő beálltával pedig műjégkorcsolya pályává alakítható.

A legújabb elem az alsó állomáson a mászófal-központ lesz, amely 2015 májusában kerül majd átadásra. 400 négyzetméter mászható felület várja majd a látogatókat, ahol az utak különböző nehézségétől függően a gyerekek és felnőttek is bátran használhatják azt. A biztonsági felszerelésekért a kalandpark vállalja a felelősséget, a mászókat

pedig

falmester

fogja

majd

felügyelni.

Mivel

a

mászófal-központ

Magyarországon egyedülálló falmagassággal fog rendelkezni, így biztosan távolabbról is érkeznek majd látogatatók. Ezt figyelembe véve a, a központban a falakon belül, szálláshelyek kerültek kialakításra. Természetesen nem csak mászni vágyók használhatják majd a szálláshelyeket, hanem akár télen a síelők, nyáron a családok, baráti társaságok, osztályok is igénybe vehetik azt elérhető áron. (www.zemplenkalandpark.hu) Középső állomás A kalandpark központi épülete a középső állomáson található. Az épület több funkciót is ellát, itt található a libegő középső állomása, ide érkeznek a sípályák is. A létesítmény autóval is megközelíthető, a városból kiszélesített, felújított aszfaltút vezet ide. A kalandpark kellékei, a téli-nyári turista rendezvények kellékei is itt kapnak helynek. Továbbá jegypénztárak, orvosi szoba, mozgáskorlátozott részére elérhető vizesblokkok, 25

illetve turisztikai szakosztályok és irodák is találhatóak az épületben. Emellett egy büfé is a látogatók rendelkezésére áll, fedett terasszal. Négy különböző nehézségi szintű kalandtúra pálya várja a látogatókat. A gyerekek számára egy zöld, tanuló pálya, míg a felnőttek számára kék, piros és fekete pálya áll rendelkezésre. A pálya végén négydimenziós mászófal, illetve egy 100 méter hosszú „CANOPY” lecsúszó drótkötélpálya található.

A sípályák tekintetében szintén egyedülálló a Zemplén Kalandpark, mivel itt található Magyarország leghosszabb és legszélesebb műanyag sípályája. Ezen kívül még kettő sípálya várja az ide látogatókat. A hideg idő beköszöntével, hóágyú segítségével biztosítják a havat a sípályákon. A sípályák különböző nehézségű szakaszokból állnak.

Az extrém élmények mellett a kalandpark gondol a túrázni vágyókra és a természetkedvelőkre is. Ők a 15 állomásból álló tanösvény rendszert vehetik igénybe, ahol megismerhetik Zemplén csodálatos állat és növényvilágát, földtörténeti értékeit és történelmi

érdekességeit.

A tanösvény célja

egyrészt

az

oktatás,

másrészt

a

természetvédelem. Síház is várja az ide látogatókat, amely sítörténeti múzeum is egyben. A kiállító teremben régi sífelszerelések és az első felvonó néhány eleme tekinthető meg, valamint régi események, turisztikai rendezvények fotódokumentumai tablókon. Ezen kívül a 60-as 70-es évekből megmaradt amatőr filmek peregnek a terem másik felében, kis vetítőn, a régi turisztikai és sportéletet bemutatva. A középső állomáson található még a gyerekek számára épített játszótér is, ami megfelel az Európai Uniós követelményeknek, és többnyire természetes alapanyagokból készült. A gyerekek másik nagy kedvence, a „TUBBY”, azaz hófánk pálya, amely 3x60 méter hosszúságú. Használata semmilyen tudást nem igényel, ennek ellenére biztonságos, így a kanyargós pályán kedvére pöröghet-foroghat végig a gyermek. A pályára való feljutást, mozgójárda biztosítja. (www.zemplenkalandpark.hu)

26

Felső állomás

A Magas-hegy csúcsát libegővel lehet megközelíteni, ahol kilátó fogadja a vendégeket. Innen télen-nyáron csodálatos panoráma nyílik a városra, a hegyekre, Bodrogköz, Hegyalja és Szlovákia felé. Innen a hegycsúcsról át lehet sétálni a Világörökség magterületéhez, az Ungvári Pincékhez. A felső állomás legújabb elemei a „Dongó” és a „Sólyom”. Mindkét attrakció tulajdonképpen a Szár-hegyet köti össze a Magas-heggyel. A „Dongó”, vagyis a zárt kabinos kötélpálya, szintén egyedülálló létesítmény az országban. A kötélpálya hossza 1036 méter, melyen kettő, egyenként 6 fő szállítására alkalmas kabin közlekedik 152 méter magasan. A „Dongó” segítségével a mozgáskorlátozott látogatók is megtekinthetik a Szárhegyen található történelmi emlékhelyet, a Magyar Kálváriát, a Szent István Kápolnát és a 100. országzászlót, mely a trianoni tragédiát idézi fel. A „Sólyom” vagyis az átcsúszó kötélpálya, szintén a Magas-hegyről a Szár-hegyre való átjutást teszi lehetővé. A látogatók 80km/órás sebességgel tehetik meg az utat. Az extrém kötélpálya szintén egyedülálló hazánkban.

Az

új

elemek

2015.

március

12-én

kerültek

átadásra.

(www.zemplenkalandpark.hu)

3.4.2 Makrokörnyezet elemzés

A

marketingstratégia

megfelelő

kialakításához

elengedhetetlen

annak

tanulmányozása. A stratégia fő elemzését a STEEP elemzés alkotja, amely egy adott piac külső környezetének vizsgálatát jelenti. -

Társadalmi környezet Mivel a Zemplén Kalandpark Sátoraljaújhelyben található, fontos a helyi lakosság,

a társadalom feltérképezése. Sajnos elmondható, hogy Sátoraljaújhely lakossága folyamatosan csökken, jelenleg már csak körülbelül 15.000 lakosa van. Ha a jelenlegi trendeket figyelembe vesszük, akkor valószínűleg további csökkenés várható. Ennek oka a természetes fogyás, valamint a térségből való elvándorlás. Emellett jellemző a város folyamatos elöregedése is, csaknem minden ötödik állampolgár hatvan év feletti.

27

A

magasan kvalifikált munkaerőt igénylő munkahelyek száma is alacsony, ami a jól képzett, fiatal munkaerő elvándorlását generálja. A kedvezőtlen munkaerő-piaci viszonyok az Észak-magyarországi régió egyik legsúlyosabb problémáját jelentik. Sajnálatos módon a munkaképes lakosság helyzete Sátoraljaújhelyben sem jobb, mint a régióban. Különösen a magas munkanélküliségi mutató aggasztó. Ennek legfőbb oka az iskolai végzettségek szerinti eloszlás. Az alacsonyan kvalifikáltak száma magas, az összes álláskereső közel felét a legfeljebb 8 általánost végzettek teszik ki. A pályakezdők, az összes álláskereső tizedét jelentik, tehát hatványozottan jelentkezik a pályakezdő álláskeresők problémája is. Ők munkatapasztalat nélkül próbálnak meg sikertelenül elhelyezkedni. Emellett az egy éven túli álláskeresők száma is nagyon magas. A helyi önkormányzat valamint a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltsége folyamatos intézkedések tesz annak érdekében, hogy a helyzetet javítsa, különböző tanfolyamokkal, pályázatokkal, közmunka programokkal kívánják segíteni a hátrányos helyzetűeket és munkanélkülieket. (Sátoraljaújhely Város Önkormányzata,2013) A település lakosai a helyi hírekről a rendszeresen megjelenő Újhelyi Körkép-ből, a Zemplén

Televízióból

és

Sátoraljaújhely

honlapjáról

(www.satoraljaujhely.hu)

értesülhetnek. A Zemplén Kalandparkot érintő hírekről, újdonságokról is ezeken a fórumokon keresztül kaphatnak információkat, valamint a kalandpark saját honlapján (www.zemplenkalandpark.hu). A kalandpark a helyi lakosokon kívül a környező települések lakosait szeretné megcélozni. Mivel a város a szlovák határ közelében fekszik, így a külföldi lakosok is a célközönséget képzik. A célcsoportot nemtől, kortól, jövedelemtől, beosztástól függetlenül azok képezik, akik természethez vonzódnak, szeretnék megtalálni a számukra legmegfelelőbb kikapcsolódást, programokat. -

Technológiai-technikai környezet A város főutcáján már évekkel ezelőtt térfigyelő kamerákat szereltek fel a

közbiztonság

érdekében.

A

kamerák

száma

folyamatosan

növekszik,

már

a

városközpontban több helyen található térfigyelő kamera. Nem csak archiváló kamerákról van szó, hanem a kamerák mögött 24 órában személyzet ül, a gyors reagálás érdekében. A Zempléni Fiatalok Határtalan Együttműködéséért Egyesület sikeres pályázatának 28

köszönhetően, eszközbeszerzésre került sor, amely a városőrök, polgárőrök munkáját segíti. Éjjellátó készülékek, láthatósági mellények és rádiós adó-vevő készülékek segítik a Sátoraljaújhely

őrzését

végző

szervezet

munkatársait.

(Sátoraljaújhely

Város

Önkormányzata, 2013a) A kalandpark területén, a középső állomáson kettő darab webkamera található, melyeket a kalandpark honlapjáról is lehet figyelni. Térfigyelő kamerák nem találhatóak a park területén, azonban biztonsági szolgálat igen. Az alsó állomáson 12 órás biztonsági ügyelet van, a középső állomáson pedig 24 órában dolgoznak a biztonsági őrök. (2.sz.melléklet alapján) A város technikai elemzésébe sorolható még a Zemplén Televízió működtetése is, amely már 1986 óta sugároz. Ma már Sátoraljaújhelyen kívül, Hegyköz, Bodrogköz, Hegyalja és Kelet-Szlovákia valamint Kárpátalja magyarlakta településeire is eljut az adás. Tehát a helyi és környékbeli lakosság többek között innen értesülhet az eseményekről, hírekről. (www.zemplentv.hu) A város sajnálatos módon keveset fordít kutatásokra és fejlesztésekre. Azonban a városvezetés felismerte, hogy Sátoraljaújhely illetve a térség kitörési pontja a turizmus lehet. Ezen a területen számos fejlesztés ment végbe, melynek része a Zemplén Kalandpark is. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 2008 júniusában megkezdte a Zemplén Turisztikai Centrum létrehozását a Magashegyen. Ennek megvalósítása a Regionális Operatív Programok keretein belül történt. A fejlesztés célja az volt, hogy egy versenyképes turisztikai termék-együttest hozzanak létre, melynek komplex kínálata növeli a térségbe érkező turisták számát, meghosszabbítja tartózkodási idejüket, és költési hajlandóságukat is fokozza. (Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, 2013b) Kialakításra került egy téli-nyári bob pálya, libegő, korszerűsítették a kilátót, tanösvényeket hoztak létre, fedett pihenőket, műanyag lesiklópályát építettek és korszerűsítették a Magashegyre vezető utat, valamint bővítették a parkolót. Emellett a sípályákhoz

kapcsolódóan hóágyúk kerültek

beszerelésre.

További

fejlesztésnek

tekinthető, az újonnan átadott zárt kabinos kötélpálya és az átcsúszó kötélpálya. A fejlesztések a mai napig sem értek még véget, mivel hamarosan átadásra kerül a Zemplén Kalandpark legújabb, hazánkban egyedülálló létesítménye a mászófal-központ. Tehát folyamatos újításokkal és fejlesztésekkel jellemezhető a kalandpark. 29

-

Természeti környezet A sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark, Magyarország északi részén, Borsod-

Abaúj-Zemplén megyében, a szlovák határ mentén fekszik. A város három tájegységet köt össze, ezért nevezik a Bodrogköz, a Hegyköz és Hegyalja „kapujának”. Az évi átlagos középhőmérséklet 8,5 C-nál alacsonyabb. Az átlagos évi csapadék 600-650 mm. Május augusztus között 230 - 250, november-december hónapokban pedig 40-50 között változik a napsütéses órák száma. A térség rendkívül jó tájesztétikai és környezeti értékekkel rendelkezik, így nagy hangsúlyt képvisel a környezet- és természetvédelem, mivel a természet

egyensúlyának

elmozdulása

visszafordíthatatlan

környezeti

károkat

eredményezhet. Ahogy már korábban is említettem a kalandparkok a természeti környezet adottságait kihasználva épülnek, ami a Zemplén Kalandpark esetében sincs másképp, tehát az ő közvetett céljuk is a természetvédelem, mivel a természeti változások kiszolgáltatottjai. (Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, 2013c) -

Gazdasági tényezők Sátoraljaújhely gazdasága kielégíthetőnek mondható, bár a munkahelyek

tekintetében a hangsúly inkább a munkahelyek megőrzésén van. Ahogy az már a társadalmi környezet elemzéséből is kiderült, a munkanélküliek száma sajnos magasnak mondható a városban. De a turizmusban zajló folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően létrejött Zemplén Kalandpark, javít a város gazdasági helyzetén, mivel munkahelyet termet a város lakosai számára. A foglalkoztatottak száma körülbelül 30 főre tehető. Két fő kivételével a dolgozók helyi lakosok és a másik két fő is Sátoraljaújhely közvetlen közeléből származik. Ez az önkormányzat számára is fontos, mivel elsődleges cél a helyiek foglalkoztatása. (2.sz. melléklet alapján) -

Politikai és jogi tényezők A turizmus fellendülését manapság egyre több törvény és szabályozás próbálja

elősegíteni. A turisztikai attrakciók támogatását szorgalmazzák az állam és az önkormányzatok által. A többletforrások a turizmusban segítik az új munkahelyek teremtését és az elmaradott térségek felzárkóztatását. A turisztikai vállalkozások létrejöttét, a települések gazdasági és infrastrukturális fejlődését nagyban segítik az egyre népszerűbb

30

terült- és településfejlesztések. A Zemplén Kalandpark is támogatásoknak köszönheti létrejöttét. A beruházás szinte teljes egészében Európai Uniós pályázatból valósult meg. 3.4.3 Mikrokörnyezet elemzése

Lehetséges belépők

Új belépők fenyegetése

Iparági versenytársak Szállítók

Szállítók alkupozíciója

Vevők alkupozíciója

Vevők

Verseny a már meglévő vállalatok között Helyettesítő termékek vagy szolgáltatások fenyegetése Helyettesítő termékek

5. ábra, Porteri 5 erő modell, saját szerkesztés

Iparági versenytársak Ahogy már korábban is említettem, a helyi lakosokon kívül a turisták jellemzően egyszer látogatnak meg egy kalandparkot. Ebből is látható, hogy a verseny eléggé kiélezett, mivel folyamatos újításokra, új szolgáltatásokra van szükség ahhoz, hogy meggyőzzük a látogatókat arról, hogy érdemes újra ellátogatni az adott kalandparkba. Természetesen ezt megfelelően is kell kommunikálni az irányukba. Emellett nyilván a távolság és a parkok nyújtotta lehetőségek is befolyásoló tényezők. Ha a Magyarországon fellelhető kalandparkokat vesszük alapul, akkor az 4. ábárból látható, hogy az általam vizsgált sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandparkon kívül, az országban mindössze kettő komplex kínálatú kalandpark található. 31

Az Oxygen Adrenalin Park körülbelül 200 km-re helyezkedik el Sátoraljaújhelytől, Gyöngyös, Sás-tó térségében, amely Magyarország legmagasabban fekvő tava a Mátra hegységben. Természeti adottságainak is köszönhetően, valóban komplex kínálatot nyújt az oda látogatóknak. A Zemplén Kalandparkhoz hasonlóan téli-nyári nyitva tartással üzemel, folyamatosan bővül szolgáltatásinak köre, saját honlappal rendelkezik, és a facebook-on is jelen van. Emellett mindkét kalandparkra jellemző, hogy az oda látogatók számára szállást is biztosítanak a parkok területén, illetve nem messze attól. Az Oxygen Adrenalin Park esetében a Panoráma Panzióban szállhatnak meg a vendégek, míg a Zemplén Kalandpark mellett a Hotel Hunor várja az oda látogatókat. Viszont ha például a két kalandpark bob pályáját hasonlítjuk össze, akkor megfigyelhetjük, hogy a Mátra bob mindössze 930 méter hosszú, míg a Zemplén Kalandparkban fellelhető bob pálya, az országban a leghosszabb, 2275 méteres. Ezen túlmenően, a sátoraljaújhelyi kalandpark büszkélkedhet még Magyarországon a leghosszabb ülőszékes libegővel, ami 1332 méter hosszú. A térségben szintén egyedülállónak számít, a nemrég átadott „dongó”, vagyis a zárt kabinos kötélpálya. (www.adrenalin-park.hu és www.zemlenkalandpark.hu) Az országban a másik komplex kínálatú kalandpark már jóval messzebb, 370 km-re található Sátoraljaújhelytől, ugyanis a Serpa Kalandpark Balatonfűzfőn helyezkedik el. A Serpa kínálata ugyan komplex, de az előző kettőhöz hasonlítva, meglehetősen szegényes. Áprilistól októberig várják az oda látogatókat, tehát télen egyáltalán nincsenek nyitva. Az Oxygen Adrenalin Park sokkal inkább versenytársnak tekinthető, viszonylagos közelsége, és széles körű szolgáltatásainak köszönhetően. (www.serpakalandpark.hu) A versenytársakat szezonális megközelítésből is szemügyre lehet venni. A Zemplén Kalandpark által nyújtott szolgáltatások közül, a sícentrum és a libegő működtetése, elsődleges turisztikai szempontként szolgál. A további szolgáltatások köre (kalandtúra park, bob-pálya, tanösvény, stb.) már a térségben tartózkodó vendégek részére nyújt kiegészítő szabadidős lehetőséget. Az észak-magyarországi régióban, a libegő kuriózumként működik. Használatát, a terület látogatottságát azonban szezonalitás jellemzi. A vendégek jellemzően áprilistól augusztusig veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Nemzetközi viszonylatban, a kalandpark területén lévő sípályák természeti adottságai alapján, a környező szlovákiai síközpontok tekinthetőek versenytársnak. A téli sportot kiszolgáló szlovákiai sípályák domborzati adottságai, a sípályák hosszát és a 32

hóbiztonságot tekintve, jóval kedvezőbbek, mint a sátoraljaújhelyiek. Ha még az időjárás kedvez is a síelésnek, ami a Magas-hegy tekintetében körülbelül 50 napot jelent egy téli félévben, a téli szezonban a szlovák pályák erős elszívó hatást gyakorolnak a kalandpark látogatóira. Viszont ha olyan időszakról beszélünk, amikor nem jellemző a síeléshez megfelelő minőségű és mennyiségű hóesés, a sátoraljaújhelyi műanyag sípálya, jelentős vonzerőt gyakorol a szlovák célközönségre. Ha az észak-magyarországi sípályákat vesszük alapul, akkor valós konkurensként elsősorban a bánkúti és a mátraszentistváni pályákkal kell számolni. A Kékestető síterepe hagyományos, és jelenleg csak egy sípályája és egy snowboard pályája van, a hóviszonyai magasabb fekvésének köszönhetően jobbak. A Bükkben található Bánkúti Síklub rendelkezik jelenleg a legtöbb pályával, szám szerint nyolccal. Az országban ennek a síklubnak a legnagyobb a területe, és relatíve közel fekszik a Magas-hegyhez. A mátraszentistváni Sípark nevezhető piacvezetőnek, hat pályájával, négy felvonójával, hóágyú rendszerével és esti sízési lehetőségével. A téli sízezonon kívül itt is törekednek az aktív turizmus részére egyéb programlehetőségeket kínálni. A gyerekek részére havas vidámparkot hoztak létre, melynek része a snow-tubing pálya, mesefigurákkal díszített szlalom pálya, a gyerekek részére kialakított Baby lift, és a szintén gyerekek részére kialakított melegedő. A gyerekek játékos formában tanulhatják meg a síelést, a síóvóda egész napos foglalkoztatásainak köszönhetően. Ezen kívül a „Százholdas Pagony” tanösvény és egy játszótér is várja az ide látogató gyerekeket. A műanyag borítású sípályát vizsgálva megállapítható, hogy hazánkban mindössze négy helyen található ilyen létesítmény Sátoraljaújhelyen kívül, három Budapesten, egy pedig Szokolyán. Szokolyán működik még téli síelésre alkalmas pálya és szánkópálya is. Viszont ezen pályák köré nem kapcsolódik további szabadidő eltöltésére alkalmas program lehetőség. Tehát elmondható, hogy a műanyag sípályának köszönhetően, szezonális ingadozásoktól mentes és egyedülálló turisztikai desztinácót képvisel a Zemplén Kalandpark. Ha a kalandpark terültén található kalandtúra parkot és bob pályát tekintve vizsgáljuk a versenytársakat, akkor megállapíthatjuk, hogy a régióban kizárólag MiskolcTapolcán található kalandtúra park. Bob pálya Visegrádon, Sopronban, Balatonfűzfőn, Budapesten, Miskolc-Tapolcán illetve Kassa mellett Kavechany településen is található. Ezek közül a visegrádi emelkedik ki, mert itt a bob pálya mellett, úgynevezett Canopy 33

pálya is található, ami plusz turisztikai attrakciót jelent az aktív turizmus számára. A felsorolt területeken lévő pályák nem jelentenek erős konkurenciát, mivel nagyrészt egy földrajzi területez kötődnek, és az egyébként is arra a terültre érkező turistákat szolgálják ki. (Sátoraljaújhely Városi Önkormányzat, 2009a) Tehát összességében megállapítható, hogy a Zemplén Kalandparknak ugyan vannak versenytársai, de a szezonalitástól mentes szolgáltatásai révén, ki tud emelkedni a versenytársak közül. Adottságainak köszönhetően egyedülállónak mondható, és az év minden szakában képes a régiót felkereső látogatókat kiszolgálni. Így bátran ki lehet jelenteni, hogy a kalandpark központja az Észak-Magyarországi sport- és szabadidős életnek. Szállítók alkupozíciója A versenytársakkal szemben minden kalandpark fontos és vonzó akar lenni a fogyasztók számára. Így nagyon fontos a lehető legrövidebb idő alatt újítani, új élményeket létrehozni. E miatt a nyomás miatt lehet nagy a szállítók alkupozíciója, mivel a legújabb technológiák szükségesek a látogatók figyelmének fenntartásához. A Zemplén Kalandpark esetében a beszállítók játékelemenként eltérnek. Például a zárt kabinos kötélpályához szükséges eszközöket a szlovákiai Tátra lift biztosítja, az átcsúszó kötélpálya szükséges elemei Ausztriából érkeznek, a bob alkatrészek Németországból, míg a hóágyúk Lengyelországból. A kalandpark beszállítói megbízhatónak mondhatók, hosszú távú szerződésben állnak velük. (2.sz. melléklet alapján) Vevők alkupozíciója Mivel a kalandparkok esetében szabadidős tevékenységekről beszélünk, így elmondhatjuk, hogy például a családoknak, ha vissza kell szorítaniuk a kiadásaikat, akkor először nyilvánvalóan a szórakozásra szánt összeget fogják csökkenteni. Ha a kalandparkok ebben az esetben is vonzóak akarnak maradni, akkor kedvezményes csomagokat célszerű nyújtaniuk a látogatók számára. A kalandparknál ugyan évente áremelések történnek, de azokat igyekeznek az országos viszonyokhoz mérten alakítani. Emellett kedvezmények is várják az ide látogatókat. A helyi lakosokat állandó, 20%-os kedvezmény illeti meg, a csoportok 10%-os kedvezménnyel vehetik igénybe a szolgáltatásokat, valamint a Telekommal együttműködve, 15% kedvezményt nyújt a kalandpark a kapcsolat kártyásoknak. (2.sz. melléklet alapján) 34

Új belépők fenyegetése Ahogy korábban már említettem, a kalandparkok a természeti környezet adottságait használják ki, és megfelelő domborzati viszony szükséges kialakításukhoz. Az országunk adta lehetőségeket kihasználva, úgy gondolom, hogy már elegendő meglévő kalandpark áll a rendelkezésünkre, és nem is feltétlenül lenne lehetőség újabbak létrehozására. Tehát az új belépők fenyegetése alacsonynak mondható. Helyettesítő termékek és szolgáltatások fenyegetése A vevők alkupozíciójánál említett módon, itt is megjelenik az a tény, hogy sok esetben a fogyasztók a könnyen megfizethető, közelben lévő szórakozási lehetőségeket keresik. Ennek tükrében sok-sok szabadidős tevékenység megjelenhet helyettesítő szolgáltatásként, mint például az állatkert, mozi, színház, étterem, sportesemények és sportok valamint akár a videojátékok is.

3.4.4 Problémák, lehetőségek elemzése A problémák és lehetőségek elemzésénél a SWOT analízist hívtam segítségül.

Erősségek -

A természeti környezet csak mérsékelten átalakított, a természeti területek védettek

-

Tájvédelmi körzet, értékes növény- és állatvilág megléte

-

A lakó- és turisztikai környezet tiszta, szennyezésmentes, egészséges és vonzó

-

A térségben rendelkezésre állnak természetközeli, fejleszthető turisztikai ágak

-

A térségben adottak a minőségi turizmus alapjai

-

A földrajzi elhelyezkedésnek köszönhető határmenti, stratégiai jelentőségű helyzet

-

Történelmi emlékek és kulturális értékek sajátossága a térségben

-

Világörökségi helyszínek közelsége

35

-

Az önkormányzat fejlődést segítő, innovatív, és fejlesztési tapasztalatokkal rendelkezik

-

A turizmus fejlesztésében rejlő lehetőségek felismerése, és a vállalkozó kedv megléte

-

Egyre több nemzetközi és országos hatókörű rendezvény kerül megrendezésre a régióban

-

A helyi Tourinform irodával való együttműködés

-

A térség lakosságának támogatása a fejlesztéseket tekintve

-

A szlovák magyar kétoldalú gazdasági, kulturális kapcsolatok megléte

-

30 km-es kiépített vonatkozásában

-

Egyedülálló és komplex szolgáltatásokat kínál a kalandpark

kerékpárút

Sárospatak-Sátoraljaújhely-Fűzérradvány

Gyengeségek -

A munkanélküliségi ráta meghaladja az országos és megyei átlagot a térségben

-

Az időszakos munkavégzés és az idénymunka szerepe túl nagy

-

A szociális támogatásból élők között sokaknak nincsen munkavállalási készsége

-

Viszonylag magasak a bűnözési mutatók

-

Hátrányos helyzetű lakosság, elszegényedés

-

Jellemző a helyi vállalkozások tőkeszegénysége

-

A fejlesztésekre szánt saját források beszűkülése

-

A térség nem rendelkezik célirányosan koordinált, az egész térségre kiterjedő rendezvénysorozattal, turisztikai kínálattal

36

-

Nincs szinkronban az elvárásokkal a helyi turisztikai szolgáltatások mennyisége és minősége

-

Az elvándorlási arány a fiatalok körében rendkívül magas

-

Kvalifikált munkaerő hiánya

-

Nyelvtudás hiánya

Lehetőségek -

Állami és nemzetközi támogatások fokozottabb igénybevétele

-

Kiaknázatlan piaci lehetőségek felderítése

-

A helyi fiatalok ösztönzése a térségben maradásra

-

Pályakezdő fiatalok számára perspektíva mutatása

-

A szolgáltatások körének bővítése

-

A természeti és kulturális értékek turisztikai palettán való megjelenítése, népszerűsítése

-

Környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése

-

A kalandpark minél magasabb szintű kihasználtsága révén további látogatók vonzása

-

Befektetők vonzása

-

Megközelíthetőség javítása, a 37. sz. út fejlesztése

-

A térségi TDM Szervezet megalakulása 2012-ben

-

Marketing tevékenység fokozása révén a turisták térségbe csábítása

37

Veszélyek -

Tartós, stabilizálódó munkanélküliség

-

Elöregedő lakosság

-

Alacsony képzettségi szint

-

A lakosság jövedelmének visszaesése

-

A térség önerős fejlesztéseit korlátozza a külső saját források megszerzéséhez szükséges saját erő hiánya

-

Az elvándorlás fokozódása miatt az innovatív szemléletű lakosok utánpótlása csökken

-

A végzett, fiatal diplomások nem térnek vissza a térségbe, csökken a kvalifikált munkaerő

-

Gazdaságpolitikai változás, támogatások csökkenése

-

Önkormányzat forrásainak beszűkülése

-

Forráshiány miatt alacsony intenzitású marketing tevékenység

-

Befektetői érdeklődés hiánya

-

Környező régiók turisztikai kínálatának erősödése, versenyképesség növekedése

-

Idegen nyelv ismeretének alacsony szintje

-

Időjárási viszonyok

(Sátoraljaújhely Városi Önkormányzata,2013d)

Önkormányzat,2009b

38

és

Sátoraljaújhely

Város

4. A Zemplén Kalandpark marketingterv javaslata

4.1 Célpiac meghatározása A célpiacot elsődlegesen a fiatalok képezik, mivel a kalandvágy az extrémsportok kedvelése leginkább rájuk jellemző. Számukra a bob pálya és az újonnan átadott „Sólyom” névre keresztelt átcsúszó kötélpálya a legérdekesebb, mivel valóban extrém élményeket nyújt számukra. De mivel a kalandpark kínálata rendkívül komplex, így a családok és a kisgyermekek számára is bőven akad látnivaló és sportolási lehetőség, tehát ők is mindenképp a célcsoportot képezik. A kisgyermekek a kalandpark középső állomásán kipróbálhatják a hófánk pályát, amely biztonságos és semmilyen tudást nem igényel. Emellett egy EU követelményeknek és szabványoknak megfelelő játszótér is várja őket. Együtt a szülőkkel libegőzhetnek, görkorcsolya és műkorcsolya pálya is várja őket az alsó állomáson, valamint sípályák, kalandtúra pályák és tanösvények is a rendelkezésükre állnak. A hegytetőn a kilátó meglátogatása is közkedvelt program. A fiatalok és családok mellett a szépkorúak, nyugdíjas csoportok alkotják a következő célcsoportot. Ők is előszeretettel használják a libegőt, és számukra az újonnan átadott zárt kabinos kötélpálya a „Dongó” használata érdekes lehet. A „bakancsos” turisták és a bor kedvelői számára a „Dongó” új lehetőséget nyújthat, mivel a turisták a Magyar Kálvárián és a Szár-hegyen folytathatják gyalogtúrájukat a kötélpálya használata után, és a Szár-hegyről gyalogosan a város felé sétálva, útba esik a Zsólyomkai Pincesor. A kalandpark folyamatosan bővül, megújul. Ennek a megújulásnak a része a mászófal-központ létrehozása, amely kicsiknek és nagyoknak egyaránt szórakozási lehetőséget nyújt. Ezzel az új létesítménnyel szeretnék az iskolás csoportokat is megcélozni, hogy akár testnevelés óra keretén belül használják a mászófalakat. A park komplexitásának és egyedi szolgáltatásainak köszönhetően, nem csak a helyi lakosság és a környékbeli lakosokra kell gondolni a célcsoportot illetően, hanem akár a távolabbról érkezők is alkothatják azt. Számukra szálláslehetőséget kell biztosítani, ami eddig a kalandpark mellett található, korábban már említett Hotel Hunor-ral, illetve a városban található más szálláshelyekkel biztosítva volt. Azonban, ha a négy csillagos hotelt vesszük 39

alapul, ami közvetlen a park mellett található, nem biztos, hogy mindenki megengedheti magának, mindenki számára megfelel. Amiatt, hogy még többen látogassanak el a kalandparkba, a mászófal-központban szálláshely is kerül kialakításra, ami elérhető áron várja majd a téli időszakban a síelni vágyókat, nyáron pedig a családokat, baráti társaságokat és kiránduló osztályokat. Az üzleti csoportok is a célcsoport részét képezik, mivel üzleti találkozók, hosszú hétvégék, csapatépítő tréningek, kötetlen, természet közeli megtartására kiváló lehetőséget biztosít a kalandpark illetve a mellette található hotel. A szlovák határ közelsége miatt a határon túliak számára is érdekesek lehetnek a park nyújtotta lehetőségek. Tehát a részletes felsorolást követően el lehet mondani, hogy a kalandpark célcsoportjába tulajdonképpen kortól, nemtől, beosztástól, családi helyzettől és létszámtól függetlenül mindenki beletartozik, aki hasznosan, a természet közelében szeretné eltölteni a szabadidejét.

A célcsoportok motivációjának bemutatása Belföldi turisták -

Családi turizmusban résztvevők A családok vendéglátására irányuló szolgáltatás-fejlesztés prioritást élvez. A

kalandpark a lehető legszélesebb körben igyekszik kielégíteni a felmerülő igényeket, a családok minden egyes tagja részére kínál szórakozási és sportolási lehetőséget. Leginkább szabadidő aktív eltöltésére irányulnak ezen célcsoport keresleti igényei, melyet a kalandpark szolgáltatásait igénybe véve illetve a természet adta keretek között tehetnek meg az ide látogató családok. Kiemelt figyelmet kapnak a családok gyermek tagjai, hiszen itt speciális igények is felmerülhetnek. Ők is számos lehetőség közül választhatnak a kalandpark területén.

40

-

Aktív- és ökoturizmusban résztvevők Azok, akik a hétköznapitól eltérő mozgásfajták gyakorlásával töltik szabadidejüket.

Az ő céljuk elsősorban a hagyományos természeti környezet adta lehetőség révén való élményszerzés, nyitottak a turisztikai innovációkra is. Ezen célcsoportot képezi az átutazó közönség, a kifejezetten a térségbe érkezők, valamint a helyiek. Mindegyikük jól illeszkedik az öko, illetve az aktívturizmus vonalához, a térség temészetközeli hangulatához. Az aktív és az ökoturizmus egyaránt az idegenforgalom egyik leginkább környezetkímélő formája, a fenntartható turizmus része.

-

Borturizmusban résztvevő célközönség

A Magyar Borturizmus Rt. termékfejlesztési politikájának is hangsúlyos pontját képezi a bor- és gasztronómiai turizmus, mely egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A térség és közvetlen környezete meglehetősen gazdag a minőségi borok kínálatában. A borturizmus pedig a turizmus szinte valamennyi csoportjához kapcsolható. A célcsoportok elérése leginkább a borral kapcsolatos rendezvények és összehangolt rendezvénysorozatok megszerzésével lehetne eredményes. 2014-ben bormajális került megrendezésre az Ungvári Pincesoron, melyek a Magas-hegy kilátójából gyalogosan is meg lehet közelíteni. Így ez a rendezvény is remek lehetőséget kínál, ezen célcsoport kalandparkba való invitálására.

A város és a környező települések lakossága A kalandpark közvetlen környezetében élők számára előnyökkel jár a park megléte, mivel felértékelődnek az ingatlanok és javul a lakókörnyezet minősége. A környező településen élők is élvezhetik a kalandpark nyújtotta lehetőségeket, azt hogy a közelükben található egy kikapcsolódást és kulturális lehetőségeket nyújtó rekreációs terület. Sátoraljaújhely népessége folyamatosan csökken, negatív a vándorlási mutató is. A város egyik legfőbb célja egy élhető város megteremtése. Arra törekednek, hogy a Zemplén Kalandpark kialakításának népességmegtartó ereje legyen, szívóhatást gyakoroljon a kistérségre.

41

A városra is jellemző a lakosság elöregedési folyamata. A kalandpark kialakítása megnyugtató és kellemes, így lehetőséget kínál a városi lakosság közel 20%-át kitevő nyugdíjas lakosság kikapcsolódására. A terület akadálymentes kialakításának köszönhetően a mozgáskorlátozottak is gond nélkül elérhetik a területet. Valamint a legújabb attrakciónak a „Dongónak” köszönhetően, a szomszédos Szár-hegyet is meglátogathatják.

Külföldi turisták -

Szlovákia A szlovák turizmus kedvelt célpontját képezi a Zemplén Kalandpark. Évente

körülbelül 100 ezer szlovák turista érkezik a Zemplénbe. A Tátrában lehet találni téli-nyári bob pályát, de a kalandparkhoz hasonló komplex kínálatú turisztikai központot, 100 km-es körzetben, Szlovákiában sem lehet találni. Az egyik legnépszerűbb sportág a síelés Szlovákiában. Nemcsak mint tömegsport, de mint versenysport is jelentős szerepet tölt be. Így a szlovák turisták előszeretettel veszik igénybe a kalandpark területén található műanyag sípályát, mivel itt síelésnek megfelelő időjárástól függetlenül tudnak gyakorolni. -

Ukrajna Az Ukrán határ közelségének köszönhetően, évente több ezer ukrán állampolgár

látogat térségünkbe kikapcsolódási, pihenési céllal. Mivel Ukrajnában nem található hasonló jellegű létesítmény, mint a Zemplén Kalandpark, így az idelátogatók száma minden évben jelentős. Tehát összességében meg lehet állapítani, hogy a magyar, ukrán, szlovák hármas határ térségében nem lehet találni még egy ilyen komplex turisztikai központot, mint a Zemplén Kalandpark, amely ilyen sokrétű kikacsolódást biztosít a látogatók számára. Tehát a külföldi, kalandparkot látogató turisták száma, meglehetősen nagynak mondható. (Sátoraljaújhely Városi Önkormányzat, 2009c)

42

4.2 Célmeghatározás

Orinetáltság -

Profit: Elsődleges cél a fogyasztói kör bővítése, és ennek köszönhetően egyre nagyobb profit elérése, majd ennek a fejlesztésekre, beruházásokra történő fordítása.

-

Szolgáltatás: Ahogy már többször említettem, a kalandpark a szolgáltatások tekintetében rendkívül komplex, a látogatók szinte minden kívánságát kielégíti. A kapcsolódó szolgáltatásoknak köszönhetően, az ide látogatóknak nem kell elmozdulniuk a terültről, hiszen mindent „egy helyen” megkapnak. A legújabb elem, a mászófal-központ átadása után, közvetlen a kalandpark területén, megszállhatnak majd az oda látogatók, elérhető áron. Mivel a központban 60 fő ellátására alkalmas szálláshelyet alakítottak ki.

-

Lehetőségkeresés: A természeti adottságok kihasználása, további fejlesztések, új elemek kialakítása. Tervben van egy új sípálya megnyitása, és egy meglévőnek a kibővítése, valamint egy gyorslift a sípályákhoz.

Üzleti definíció Abszolút előnynek mondható, hogy ez az első olyan turisztikai attrakció Sátoraljaújhelyben, ami a város természeti adottságait leginkább kihasználja. Ismét meg kell említeni, hogy az idelátogatók mindenféle élményben részesülnek. A hamarosan átadásra kerülő mászófal-központnak köszönhetően, már nem csak a kalandpark mellett található Hotel Hunorban, illetve a városban, távol a parktól szállhatnak meg az ide látogatók, hanem a park közvetlen közelében, elérhető áron. A kalandpark étkezési lehetőségeket is biztosít a látogatók számára. A középső állomáson található büfében széles kínálat áll a rendelkezésükre, melyet egy helyi étterem kínálatával külön kérésre tovább tudnak bővíteni. Túrák szervezésére is van lehetőség, 15 állomást magában foglaló tanösvény rendszer várja a túrázni vágyókat. Emellett a gyerekek számára játszórét alakítottak ki. A környezetvédelmi előírásoknak megfelelően, 4 db kalandtúra pálya várja a vendégeket a 43

középső állomáson. Ezeken kívül számos attrakció áll a látogatók rendelkezésére, amely a Zemplén Kalandpark belső környezetének elemzésekor, részletesen bemutatásra került. Megkülönböztető jegyek Helyes képzési eljárások és programok révén tanulhatóak meg a vállalkozási képességek. Azonban úgy gondolom, hogy alapvetően meghatározható, hogy egy személy, vezetésre alkalmas tulajdonságokkal rendelkezik-e, domináns személyiségnek lehet-e nevezni. A sikerre vágyóknak a külvilág szempontjából olyan személyiségjegyekkel kell rendelkezniük, hogy akikkel kapcsolatba kerülnek, vakon kövesség, követésre érdemesnek tartsák. A siker érdekében, ennek elérése elengedhetetlen. Ezen személyiségjegy már kiskorban is megmutatkozik, amikor van egy, akire mindenki más hasonlítani szeretne. Ezt az adottságot kihasználva, a magabiztosságot tovább erősítve, vezetővé válhat az illető. Emellett a kinézet is nagyon fontos, az öltözék, ápoltság, mimika, stílus, gesztusok. Ennek összhangban kell lennie azzal, amit kommunikálunk. A belső énképpel is azonosnak kell lennie. A megjelenés nagyon fontos, mivel az első benyomást ez határozza meg. Tehát ha valaki arra törekszik, hogy kövessék, vezető legyen, akkor ahhoz méltóan is kell viselkednie. A megjelenésen, kinézeten kívül, a siker elérése érdekében a legfontosabb a belső világunk. Ide tartoznak a jellemzők és személyiségjegyek. Ahhoz, hogy valaki vezető legyen, rendelkeznie kell a következő személyiségjegyekkel: magas stressz tűrő képesség, óriási munkabíró képesség, monotónia tűrés, stratégiai gondolkodásmód, értékrend- és elvhűség, és a felelősségvállalás képessége. A hibákat is fel kell ismerni és bátran be is kell vallani. A sikerért és a kudarcért is a vezetőnek kell felelnie. (www.sikeres-vállalkozas.hu) Úgy gondolom, hogy a versenytársaktól való megkülönböztető jegyként, meg lehet említeni sok-sok képességet, mint például: hatékony kommunikációs képesség, együttműködésre való képesség, jó szervezőképesség, önálló döntésekre való képesség, fejlődés iránti vágy, céltudatosság, tolerancia, magas szintű motiváció, belső kontroll, kockázatvállalás, kiegyensúlyozottság, megfontoltság, stressz tűrő és monotónia tűrési képesség, kreativitás, stb. Azért, hogy sikerre tudjuk vinni a vállalkozásunkat, követni kell az előre meghatározott céljainkat és terveinket.

44

Jövőre vonatkozó utalások A Zemplén Kalandpark a turisztikai igényeket szeretné még szélesebb körben kielégíteni, folyamatos fejlesztésekkel és újításokkal, illetve a helyiek munkalehetőségeit bővíteni. Emellett természetesen fejleszteni Sátoraljaújhely gazdaságát, infrastruktúráját, és minél több emberrel megismertetni a várost, és annak kulturális értékeit. A kalandpark jelenleg és a jövőben is nagyon fog ügyelni a természeti értékekre, szoros együttműködésben az Északerdő Zrt.-vel. Semmiképpen nem fog foglalkozni törvénybe

ütköző,

természetkárosító

és

különféle

jogokat

sértő

tevékenységek

folytatásával. Szervezeti célok, marketing célok A szervezeti célok azok a célok, amiket a vállalkozás el akar érni, tehát leírja az elérni kívánt célt, vagy eredményt. A szervezeti stratégia pedig magában foglalja, hogy hogyan érik el ezeket a célokat (mely termékek, mely piacok, munkaerőforrás és jellemzői, milyen készségek, finanszírozás, szervezeti image, alkalmazotti image, stb.). A szervezeti tervben szereplő cél a vállalkozás egyetlen igazi célja kell, hogy legyen. Szervezeti célként leggyakrabban a profit jelenik meg, mivel a tulajdonosok és a részvényesek elégedettségét is ez jelenti. A hatékonyság értékelésére ez az egyetlen általánosan elfogadott kritérium. Azt, hogy mely terméket, mely piacon értékesítjük, a marketingcél takarja, és azt, hogy ezeket a célokat hogyan érjük el a marketing mix segítéségével, a marketing stratégiák. (www.marketingterv.hu) A Zemplén Kalandpark céljának is a bevételek és a profit maximalizálását tekinthetjük, illetve a termékkínálat növelése révén a vendégek számának folyamatos bővítését, tartózkodási idejük meghosszabbítását, és mindezek által a költési hajlandóságuk fokozását. A vendégektől és a környezettől való folyamatos adatgyűjtést marketing audit szinten említhetjük meg, megkérdezéses és megfigyeléses módszerek alkalmazásával. Úgy gondolom, hogy lehetne olykor-olykor a vendégekkel a helyszínen is rövid, egyszerű kérdőíveket kitöltetni, illetve jó lehetőség lenne a látogatók számára az is, ha a kalandpark internetes weboldalán elmondhatnák véleményüket, észrevételeiket. Majd ezeket az adatokat elemezve, összegezve fel lehetne használni a további munka során.

45

Marketing célként ki lehet tűzni a szolgáltatások további színesítését, skálájának bővítését, melyeket nem csak a helyieknek, hanem minél szélesebb körben lehet értékesíteni. Gondolok itt a környező településekre, vagy a szlovák határ közelsége miatt a külföldiekre, illetve az ország bármely pontjáról érkező vendégekre egyaránt. A különféle szolgáltatásokat korosztályoknak és érdeklődési körnek megfelelően lehetne ajánlani. További célként jelenik meg a területen meglévő természeti és kulturális értékekben rejlő lehetőségek kihasználásával a természeti erőforrások fenntartható hasznosítása. Közvetett célja a fejlesztésnek, hogy olyan élhető életteret teremtsen a térség lakói számára, amely a környezeti minőség javulásával a helyiek életszínvonalának növekedéséhez, életminőségük javításához hozzá tud járulni. Hosszú távon pedig formálja a helyiek ökológiai szemléletét. Emellett a célkitűzés részét képezi az is, hogy a térségben érvényesüljön a gazdasági és térségfejlesztési sokszorozó hatás, melynek révén további beruházások valósulhatnak meg, és a térség jövedelemteremtő képessége is növekedni tud. Rövid távú cél, a minőségi turizmus fogadásához szükséges kiszolgáló infrastruktúra bővítése. Kiemelt célkitűzés, hogy az épített környezet megőrizze a társadalmi és természeti táj egyensúlyát, és a további fejlesztések során sem bontja meg a táji, természeti, kulturális hagyományokat, és nem hoz létre szennyező forrásokat. Tehát összességében elmondható, hogy a terület rekultivációjával a város turizmusának fejlesztésével, a cél a térségben élők jólétének biztosítása, gazdasági, kulturális

és

ökológia

vonatkozásban

egyaránt.

(Sátoraljaújhely

Városi

Önkormányzat,2009d) Marketing stratégiában a célok elérése érdekében az a legfontosabb, hogy a potenciális vendégek minél szélesebb köre értesüljön és információt kapjon a kalandpark szolgáltatásairól. A 4P módszert vizsgálva, a Product, vagyis a termék rendkívül széles körben kínál minőségi szórakozási és sportolási lehetőségeket a környezet- és természetvédelemre ügyelve. A Price, vagyis az ár tekintetében viszonyítani kell a szolgáltatások keresletéhez, a versenytársakhoz, a környezet gazdaságához, és az országos átlaghoz is. A Place, vagyis az értékesítés helye a szolgáltatásoktól függően az iskoláktól, a családokon át, egészen az üzletemberek világáig terjed, az internet adta lehetőségeket is kihasználva. A Promotion, vagyis az értékesítést segítő tényezőket vizsgálva, a kommunikációt tekintve, az iskolák számára lehetne pályázatokat, nyereményeket, 46

különböző programokat indítani, valamint különféle események szervezésével, mind az iskolásokkal, mind pedig a családokkal meg lehetne ismertetni a helyszínt és a lehetőségeket. A szolgáltatásokat vonzóbbá tehetjük kedvezményes áru jegyekkel, szezonális kedvezményekkel és különböző szolgáltatáscsomagokkal. A marketingcélok megfogalmazása miatt számos tényezőt érdemes megvizsgálni. Turisztikai adottságait tekintve, az Észak-Magyarországi régió sokrétűnek mondható. A változatos földrajzi felépítés mellett, egyedi kulturális és gazdag történelmi értékekkel rendelkezik. A hét régió sorában, az Észak-Magyarországi a negyedik helyet foglalja el, 13429 négyzetkilométerével, és 1284 ezer főjével. Azonban a GDP termelésben sajnos az utolsó helyen szerepel. A turisztikai területek, a kereskedelem, a vendéglátás, a szálláshely szolgáltató ágazatok súlya arányaiban 1,5%-ot jelent a GDP-n belül. Annak ellenére, hogy a vonzerők, a turisztikai értékek vonatkozásában kiemelkedően jelentős régióról van szó, ez az arány a turizmus alacsony gazdasági hatékonyságát jelzi. Ugyanakkor a régió látogatottsága 2,5-3

millió turista évente,

ami országos összehasonlításban is

kiemelkedőnek mondható. (Sátoraljaújhely Városi Önkormányzat,2009e) A régió turisztikai vonzerőit elsősorban kiránduló, látogató turisták, diákok keresik fel. A hegyvidéki üdülő-turisták, a gyógy- és termálfürdő vendégek közül kerülnek ki a hosszabb időt itt töltők. A családi kirándulások, üdülések, a fiatalok sportolással, élményfürdőzéssel összekötött turizmusa, és az aktív turizmus formái iránt növekvő kereslet figyelhető meg. A kiránduló turisták száma jelentősnek mondható a régióban, ami a történelmi emlékhelyeknek, műemléki vonzerőknek, a hegyvidéki túráknak és a fürdőknek köszönhető. Zemplén méltán nevezhető az ország egyik legszebb, legérintetlenebb és legsokoldalúbb tájegységének. Azonban a vonzó környezet önmagában kevés arra, hogy hosszabb ideig lekösse a turisták érdeklődését. Hiányoztak azok a turisztikai termékek, amelyek széles palettán képesek a turisztikai keresleti igényeket kielégíteni. Ezeket a tényezőket figyelembe véve, fenntartható és tudatos turizmus kialakítására, a turizmus fellendítésére volt szükség, mely meg is történt és még ma is folyamatosan zajlik.

47

A turisztikai központ, a Zemplén Kalandpark által igyekszik a régió a nemzetközi és hazai keresleti igényeknek megfelelni. A kalandpark szerkezete és programkínálata, a nagyon differenciált, személyes és családi igények széles tárházát kívánja kielégíteni. A kalandpark legnagyobb vonzerejét egyértelműen a szolgáltatások komplexitása jelenti, melyek igazi élményt nyújtanak az ide látogató, kikapcsolódásra vágyó vendégeknek. Ez kifejezetten előnyt jelent a versenytársakkal szemben. Az önkormányzat az országos átlaghoz viszonyítva igyekszik olyan árakat kialakítani, hogy az a legtöbb ember pénztárcájának megfeleljen úgy, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő minőségű és áru kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget. Árváltoztatások esetén nem alkalmaznak felmérést a látogatók körében. Úgy gondolom, hogy célravezető lenne megkérdezni vendégeket, és felmérni, hogy az árváltoztatások hogyan hatnak a látogatottságra. (2.sz. melléklet alapján) A létesítmény népszerűsítését, együttműködő partnerekkel lehetne tovább növelni, valamint utazási irodákhoz való kapcsolódással. A szolgáltatások körét, a már meglévő médiákon kívül, a célcsoportoknak megfelelően lehetne hirdetni, például iskolákban, vállalkozásoknál,

plakátokon,

reklámtáblákon.

Ezen

kívül

az

interneten

való

népszerűsítésre kell nagy hangsúlyt fektetni, mivel manapság egyre többen tájékozódnak innen. A kalandpark honlapján különböző fórumokat lehetne létrehozni, ahol a látogatók megoszthatnák észrevételeiket, esetleges új igényeiket. Továbbá különböző ösztönző programok és nyereményjátékok segítségével lehetne még a térségbe látogatókat a kalandparkba vonzani.

48

4.3 Marketingtaktika, marketingstratégia

Product (termékpolitika) Már többször is említésre került, hogy a kalandpark nyújtotta szolgáltatások rendkívül széles körűek. A kalandpark legrégebbi eleme a Magyarországon egyedülálló libegő, ezt követően a téli-nyári bob pálya került kialakításra, melynek hossza szintén egyedülálló hazánkban. A felhasználók körében ez a két elem töretlen sikernek örvend. Emellett sípályák várják a téli sport szerelmeseit, illetve egy műanyag sípálya is található itt, melyet időjárástól függetlenül igénybe vehetnek az ide látogatók. Téli időszakban műjégkorcsolya pálya várja még őket, amely jó idő esetén görkorcsolya pályaként üzemel. Kalandtúra pályák is várják a vendégeket. Kicsik és nagyok egyaránt találhatnak a számukra megfelelő nehézségű pályát. A gyerekek ezen kívül előszeretettel használják még a hófánk pályát és az Európai Uniós követelmények szerint kialakított játszóteret. Azok számára akik, nem extrém sportra vágynak, rendelkezésre áll egy síház és sítörténeti múzeum, valamint tanösvény rendszer is várják a túrázókat. A kalandpark legfelső állomásán felújított, akadálymentesített kilátó áll a látogatók rendelkezésére, valamint két új attrakcióval is bővült a felső állomás. Hazánkban szintén egyedülálló módon, átcsúszó kötélpályát („Sólyom”) találnak a vendégek, mely a Magas-hegyet összeköti a Szárheggyel. Szintén ezen az útvonalon található egy zárt kabinos kötélpálya, mely a „Dongó” névre hallgat. A kalandpark folyamatos fejlesztéseket, újításokat hajt végre, annak érdekében, hogy a vendégek igényeit minél szélesebb körben ki tudja elégíteni. Ennek megfelelően hamarosan újabb elemmel bővül a park kínálata. A mászófal-központ májusban kerül majd átadásra, ahol a különböző nehézségű pályáknak köszönhetően, az ifjúság és a felnőttek is aktívan tölthetik majd el szabadidejüket itt. A mászófal-központban 60 fő ellátására alkalmas szálláshely került kialakításra, melynek fő célcsoportja a „bakancsos” turisták. Az újításoknak köszönhetően, a park még nagyobb vonzerőt jelenthet, a távolabbról érkező látogatók számára is. A kalandpark élményelemei mellett természetesen kiegészítő szolgáltatások is igénybe vehetőek, mint például a középső állomáson található hidegmeleg étkezést biztosító büfé.

49

Tehát a park termékei/szolgáltatásai, a térségbe érkezők szükségleteit egyre szélesebb körben tudja kielégíteni. A korábban említett elemek, a 3.4.1 alfejezetben részletesen bemutatásra kerültek.

Price (árpolitika) Mivel a kalandpark a helyi önkormányzat irányítása alatt áll, így az árak meghatározásánál is ők döntenek. Az árról való döntés testületi ülés keretein belül zajlik, ahol az országos átlaghoz viszonyítva igyekeznek kialakítani az árakat. Jellemzően, évente áremelés történik, melynek hatására eddig nem tapasztaltak jelentős visszaesést a látogatók számában, bár erre vonatkozóan az évek során még nem történtek felmérések. (2.sz. melléklet alapján) Különböző kedvezmények nyújtásával teszik vonzóbbá a kalandparkot. A sátoraljaújhelyi lakosok, állandó 20%-os kedvezményben részesülnek, a csoportok pedig 15% kedvezményt kapnak. Emellett a Telekommal együttműködve, a kapcsolat kártyások részére 10% kedvezmény tudnak nyújtani. A helyszínen bankkártyás fizetésre van lehetőség, valamint a kalandpark szép kártya elfogadó hely is. Az árakat a http://www.zemplenkalandpark.hu/index.php/informacio/arak oldalon lehet megtekinteni.

Place (elosztás politika) A környékbeli, az ország más területein lévő valamint a külföldi turisztikai szolgáltatókkal

való

kapcsolati

rendszer

kialakítása,

elősegítené

a

kalandpark

népszerűsítését. Mivel az együttműködéseknek köszönhetően, elérhetővé válnának különböző kedvezmények, valamint a vendégek tájékoztatása is gördülékenyebb lehetne. Az utazási irodákkal való együttműködés is segíthetné a kalandpark minél szélesebb körben

történő

megismertetését,

mely

az

újonnan

kialakított

szálláshelyeknek

köszönhetően még sikeresebb lehetne. Az ő segítségükkel a szolgáltatások egyenkénti és szolgáltatáscsomagonkénti értékesítésére is sor kerülhetne. A későbbiekben a szálláshelyek honlapon keresztül történő értékesítése megkönnyíthetné annak igénybevételét. A honlapon jelenleg is folyamatos tájékoztatást kapnak az oda látogatók, így azonnal értesülhetnek a szükséges információkról.

50

Promotion (kommunikáció) Úgy gondolom, hogy a kalandpark meglehetősen jól kommunikál a célközönség felé. A helyi Zemplén Televízió adta lehetőségeket kihasználva folyamatosan hirdetik magukat. Mivel a Zemplén Televízió a Hegyköz, Bodrogköz, Hegyalja, Kelet-Szlovákia és Kárpátalja magyar lakta települései számára is elérhető, így nem csak a helyi lakosok, hanem a környékbeliek is értesülhetnek a kalandpark újdonságairól. A helyi lap, az Újhelyi Körkép is folyamatos tájékoztatást nyújt a lakosok számára. Az

online

kommunikációs

lehetőségeket

is

igyekszenek

kihasználni.

Sátoraljaújhely honlapján mindig értesülni lehet a kalandpark nyújtotta lehetőségekről, újításokról, ezen túlmenően pedig a kalandpark saját honlappal is rendelkezik. Ezen az oldalon az újdonságok mellett minden információt megkaphatnak az érdeklődők. Tájékoztatást kapnak az árakról, az élményelemekről, a nyitva tartásról, és a középső állomáson működő két webkamera felvételeit is figyelemmel kísérhetik. A kalandpark a kommunikáció terén is nagy hangsúlyt fektet a megújulásra, és minél szélesebb körben igyekszik magát népszerűsíteni. Ennek megfelelően a saját honlapon kívül a Facebook-on is jelen vannak, mely közvetlen a honlapjukról is elérhető. A Tv közönséget is igyekeznek minél szélesebb körben elérni. Az új attrakciók, a zárt kabinos kötélpálya és az átcsúszó kötélpálya kommunikálása rendkívül jó módon történt. A TV2 Mokka című adásában, és a Tényekben is népszerűsítették az új elemeket és ezáltal nyilván az egész kalandparkot. Az Echo TV-n és az M1-en is esett szó az új attrakciókról. Az RTL Klub Havazin című műsorban bemutatásra került a kalandpark 2014 decemberében, nagy hangsúlyt fektetve az új elemekre. Úgy gondolom, hogy a további fejlesztések és például a legújabb elem a mászófal-központ tekintetében is sikeres lehetne az attrakció ilyen jellegű kommunikálása. A marketingtaktika és a marketingstratégia szempontjából fontos, hogy folyamatosan szem előtt tartsuk a piaci résztvevőket, és a versenytársak tevékenységét. Kiemelkedő fontosságúnak kell lennie annak is, hogy a versenytársakat megelőzzük tevékenységeink végzésében, a fejlesztésekben és az új szolgáltatások bevezetésében, az imázs, a külső és belső infrastruktúra megőrzésével. Ezeket természetesen úgy kell kialakítani, hogy a vendégek számára a legkedvezőbb legyen. A bővítésekhez és fejlesztésekhez célszerű a potenciális piaci felméréseket követő elemzések alapján hozzálátni. 51

A vállalkozásról egy olyan kép kialakítására kell törekedni, amely sugallja, és igénybevétele során igazolja is, hogy a látogatók a szabadidejüket kellemes környezetben tölthetik el, és a szolgáltatások tárháza a lehető legtöbb igényüket kielégíti és minden szempontból biztonságban érezhetik magukat. Maslow szükségletelmélete szerint, az emberi kiegyensúlyozottság az alapvető szükségletek kielégülésével érhető el. Tehát először a fiziológiai szükségletek elégülnek ki, majd a biztonsági szükségletek, illetve a szeretet- és a közösséghez való tartozás igénye, tisztelet és elismerés iránti igény, valamint a tudás és megértés iránti vágy szükségletei. Ezek alapján úgy gondolom, hogy építeni kell a hierarchikus szükségleti rendszerre annak érdekében, hogy vendégeink jól érezhessék magukat. Emellett természetesen a sikeres vállalkozás kialakításához a piaci résztvevők és a potenciális vendégek folyamatos figyelése sem hanyagolható el. A szükségleti piramis, a már 2.4 fejezetben bemutatott stratégiai piramisnak feleltethető meg, amely a vállalkozások vonatkozásában rendkívül lényeges. Ennek megfelelően a piackutatások elvégzése után, az elsődleges célnak a megfelelő ár-érték arány megszabása, a termékek és szolgáltatások értékesítési helyének, a kommunikációs csatornák, az értékesítést segítő és ösztönző programok kialakítása és bevezetése kell, hogy legyen. Egy adott piacra való behatolás, csak ezen feladatok megvalósulása után következhet. Úgy gondolom, hogy a kalandparknak sikerült meghódítania a régiót, a megyét, és a külföldi piacokat is (elsődlegesen Szlovákiát). Ezután következhet az általános vállalati célok teljesítése, melyhez elengedhetetlen a jól megtervezett és megvalósított marketingtaktika és marketingstratégia.

52

4.4 Következtetések és javaslattétel

A Zemplén Kalandpark, létrejöttét saját forrásoknak, befektetéseknek, és részben Európai Uniós támogatásnak köszönheti. Az EU-s pályázat elnyerése 506.639.061 HUF támogatást eredményezett a park megvalósítása érdekében. A kalandpark igazgatónőjével, Soltész-Vincze Tündével készített interjúmból (2.sz. melléklet) az is kiderül, hogy az új elemek kivételével az eddigi beruházások megtérültek. A legújabb elem létrehozására is támogatást vettek igénybe, így a projekt, a mászófal-központ, a Svájci-Magyar Együttműködési program társfinanszírozásával valósult meg. A támogatás összege 256.571.624 HUF. A befektetések megtérülése annak köszönhető, hogy a park látogatottsága töretlen sikernek örvend. Nyilván ehhez megfelelő marketingtevékenység is szükséges. Ahogy korábban is említettem, véleményem szerint a kalandpark meglehetősen jól kommunikál a célközönség felé. Azonban úgy gondolom, hogy még számos lehetőség áll a rendelkezésükre, melyet sikerrel lehetne kihasználni. A következőkben a javaslataimat szeretném bemutatni, ami a kalandpark népszerűsítését szolgálná. Korábban is említésre került, hogy az újonnan átadott elemek megismertetése érdekében a kalandpark vezetősége igyekezett a tv közönséget is elérni. Ennek köszönhetően számos csatornán (M1, Echo TV, TV2, RTL Klub) bemutatásra került a kalandpark. Az új elemek népszerűsítésével természetesen az egész kalandparkot sikerült minél szélesebb körben megismertetni a célközönséggel. Az új elemeket március 12-től lehet használni, és az interjúból kiderül, hogy április 20-ig az átcsúszó kötélpályát 1023 fő, míg a zárt kabinos kötélpálya 702 fő vette igénybe. Mivel a hegytetőre csak libegővel lehet feljutni, így az azt igénybe vevők száma is nyilvánvalóan növekedett. Ez egy nagyon jó eredménynek mondható, azonban a sikerhez ez nem feltétlen elég. Egyre több látogató érkezik a kalandparkba az új elemeknek és a megfelelő marketing tevékenységnek köszönhetően, azonban úgy gondolom, hogy nem lehet megállni. A legújabb attrakció, a mászófal-központ megismertetését is legalább olyan fontosnak kell tartani, és azt is megfelelően kell kommunikálni a közönség felé, ami eddig nem nagyon történt meg. Ez ezért is lenne nagyon fontos, mert itt már szálláshely is található, tehát a távolabbról érkező vendégek számára ez egy nagyon jó lehetőség lesz. Jó ötletnek tartanám az internetes szállásfoglalás lehetőségét is, ami megkönnyítené az értékesítést. Ennek köszönhetően 53

email címek szerzésére is lehetőség lenne, ahová a későbbiekben tájékoztató jelleggel lehetne körüzeneteket küldeni, és a visszatérő vendégeknek esetleges kedvezményeket nyújtani. Ha a kedvezményeket vesszük alapul, akkor megállapítható, hogy a helyi lakosok, a csoportok és a Telekommal együttműködve a kapcsolat kártyások engedményeket kapnak a jegyárból. Azonban a diákok és nyugdíjasok számára nem kerültek kedvezmények kialakításra. Mivel az egyik legfontosabb célcsoportot a családok alkotják, így úgy gondolom, hogy az ő esetükben a diákkedvezmény befolyásoló tényező lehet, mivel egy egész család tekintetében a kiadások már jelentősek lehetnek, ha a diákokra vonatkozóan semmilyen kedvezmény nem vehető igénybe. A gyereke számára vannak kedvezmények, de azok csak 14 éves korig vehetők igénybe. A célcsoport bemutatásánál egyértelműen kiderült, hogy a külföldi vendégek is potenciális vásárlókat jelentenek. Az ő elérésükre azonban a kalandpark nem fektet olyan nagy hangsúlyt. Ezen a területen is lenne néhány javaslatom. A kalandparkban van lehetőség bankkártyával való fizetésre, azonban a kézpénzes fizetés kizárólag forintban történhet. A külföldi vendégek igényeinek kielégítésé érdekében, be lehetne vezetni az Euróval történő fizetést is. Ezen kívül az is megfigyelhető, hogy a honlapot csak magyar nyelven lehet elérni. Itt is mindenképpen újításra lenne szükség. A külföldi vendégek tájékoztatása érdekében olyan opcióra lenne szükség a honlapon, ahol a látogatók a magyar nyelv mellett választhatnának például az angol, német és a szlovák nyelv közül. Emellett az alkalmazottak tekintetében is fontos lenne a nyelvi képzés, vagy olyan dolgozók alkalmazása, akik legalább egy idegen nyelven beszélnek, mivel jelenleg nincs olyan alkalmazott, aki a külföldi vendégeket tájékoztatni tudná az élményelemek használatáról. Azonban az interjúból az is kiderül, hogy elsődleges szempont a helyi lakosok foglalkoztatása. Mivel hátrányos helyzetű településről beszélünk, ahol a képzettségi szint is alacsonynak mondható, így idegen nyelven beszélő munkaerő alkalmazása meglehetősen nehezen valósítható meg. Viszont célkitűzésként már megjelent, hogy a pályakezdő diplomás fiatalokat szeretnék a városban tartani, illetve visszacsábítani. Ha ez sikerül, akkor az ő segítségükkel az idegen nyelvi kérdés is megoldódhatna. A honlapon is lehetne újításokat végrehajtani. Édesapám, Niczky Géza a kalandpark számára írt egy dalt, amit kezdetben a helyi rendezvényeken le is játszottak a kalandpark népszerűsítés érdekében. A dal, amely a Zemplén Kalandpark névre hallgat, és 54

a

Niczky

Band

előadásában

hallható,

a

youtube-on

is

elérhető

(https://www.youtube.com/watch?v=kSV9wqLoWFw&spfreload=10), szövege pedig a www.zeneszoveg.hu oldalon tekinthető meg. Úgy gondolom, hogy a honlapon, háttérzeneként is szólhatna ez a dal, mivel ritmusos, dallamos és fülbe mászó. A kalandpark nem rendelkezik szlogennel, így akár a dal szövegének egyik része is képezhetné ezt. Véleményem szerint, a szlogennek a legalkalmasabb ez a sor lenne: „Élményt nyújtó nagy attrakciók”. Ez a szlogen a honlapon is megjelenhetne. Pozitívumként említhető meg, hogy a honlapról közvetlenül el lehet érni a kalandpark facebook oldalát. Itt a látogatók elmondhatják véleményüket, észrevételeiket. Azonban a facebook oldalt csak azok tudják elérni, akik ott regisztrálva vannak, és még a regisztrált

felhasználóknak

is

bejelentkezés

szükséges

a

kalandpark

oldalának

megtekintéséhez. Ezért úgy gondolom, hogy a honlapon is létre lehetne hozni olyan fórumot, felületet, ahol a vendégek közzé tehetik észrevételeiket, tapasztalataikat, és esetleges igényeiket, amik alapján a kalandpark akár újításokat, változtatásokat hajthatna végre. Az említésre került facebook oldalon pedig nyereményjátékokat lehetne szervezni, például az oldalt megosztók és like-olók között kedvezményes, vagy ajándék jegyeket lehetne kisorsolni. Szintén nagyon jónak tartom azt, hogy a honlapon a különböző szolgáltatásokról, elemekről leírást találhatunk, és ha ezekre rákattintunk, akkor háttérképként az aktuális elem jelenik meg. Emellett jó lehetőség lenne az oldalon egy képgaléria elérése is, ahol leírások nélkül, csak képeken keresztül lenne bemutatva a kalandpart, és ezeket a képeket le is lehetne tölteni. A kalandparkot a helyi turista információs központ a Turinform is népszerűsíti Ezen túlmenően utazási irodákkal is együtt lehetne működni, főképp az újonnan kialakított szálláshelyek

miatt.

Az

ő

segítségükkel

lehetne

különböző

szezonális

szolgáltatáscsomagokat is nyújtani a vendégek számára. Például húsvéti csomagot, amely a szállás mellett egy-egy elemre jegyet is tartalmazna, valamint étkezési lehetőséget is biztosítana a kalandpark büféjében. A helyi vállalkozásokat felkarolva egymást népszerűsítve is egyre több emberrel meg lehetne ismertetni a kalandparkot. A Beni Burger rendkívül ismert a városban és a környéken egyaránt, és központi elhelyezkedésének köszönhetően, a városba érkezők el sem tudják kerülni, előtte utaznak el. Az ételbár a városban egyedülálló és nagyon sok 55

fiatal fordul meg itt. A kalandparkkal együttműködve akár plakátok is felkerülhetnének a Beni Burger falára, esetleg egy új íz, egy új hamburger („kaland burger”) is létrejöhetne a népszerűsítés érdekében. Kölcsönösen kialakított kedvezményeket is lehetne alkalmazni, ami mindkét vállalkozás számára előnyös lehetne. A városban és a régióban egyaránt, évente rendszeresen több rendezvényt szerveznek. Ha csak a helyben megrendezésre kerülő rendezvényeket vesszük alapul, akkor ebben az évben is még számos lehetőség kínálkozik a látogatók számára. Említés képen: májusban Tavaszi Borvásár és Pincemustra, Mazsorett Fesztivál, Zemplén Társastánc Fesztivál, júniusban Nemzetközi Vad- és Halételfőző Verseny, augusztusban Zemplén Nemzetközi Néptáncfesztivál, és a sort még lehetne tovább folytatni. Ezeken a rendezvényeken plakátokkal, a korábban már említett dal lejátszásával, vagy akár nyereményjátékokkal is fel lehetne hívni a figyelmet a kalandparkra. A park természet közeli elhelyezkedéséből adódóan, természetesen nem a belvárosban található. Így esetleg a rendezvények alkalmával szervezett buszjáratokat lehetne indítani, így azok is, akik nem rendelkeznek helyismerettel, könnyedén eljuthatnának a parkhoz. Véleményem szerint a javaslatban említett ötletek megvalósításával tovább lehetne növelni a kalandpark népszerűsítését, és egyre több látogatót lehetne ide csalogatni.

56

5. Összegzés Ahogy a bevezetésben is említésre került, szakdolgozatom célja az volt, hogy egy minél jobb marketingterv javaslatot készítsek a Zemplén Kalandpark számára. A célom elérése érdekében, először a marketingterv készítés elméleti hátterét tanulmányoztam és mutattam be. Ezen ismeretek alapján kezdtem meg a marketingterv javaslat elkészítését, melynek első lépéseként a magyarországi kalandparkok helyzetelemzését végeztem el. Ezt követte a Zemplén Kalandpark bemutatása, belső környezetének elemzése, amely a kalandpark elhelyezkedését, alaptevékenységét és szolgáltatásainak körét tartalmazza. A létesítmény külső környezetének vizsgálatakor elsőként a makrokörnyezet elemzését végeztem el a STEEP módszer segítségével, majd a mikrokörnyezet vizsgálatára került sor, amelynél a Porteri 5 erő modellt alkalmaztam. A helyzetelemzés utolsó lépéseként, a SWOT analízis segítségével feltérképeztem a kalandpark erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A marketingterv javaslat során meghatároztam és ismertettem a célcsoportot, illetve annak motivációját. Ezt követte a célok meghatározása valamint a marketingtaktika és marketingstratégia bemutatása, a marketing-mix segítségével. Végezetül következtetéseket vontam le, és részletesen megfogalmaztam a javaslataimat. A javaslattételben szerepelnek azok az ötletek, melyek alkalmazásával úgy gondolom, hogy a célkitűzésben megfogalmazott profitnövelés és a látogatók számának növelése is elérhető.

57

Irodalomjegyzék Nyomtatott források

1. András, K. (2006): A szabadidősport gazdaságtana. Budapesti Corvinus Egyetem 2. Aubert, A. (2002): A turizmus földrajza. Campus Kiadó, Budapest 3. Aubert,

A.

(2006):

Magyarország idegenforgalma

szakkönyv

és

atlasz.

Cartographia Kiadó, Budapest 4. Babbie, E. (1999): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest 5. Bauer, A – Berács, J. (2000): A marketing, mint a gazdaság hajtóereje. BKE Marketing Tanszék, Budapest 6. Bauer, A. – Berács, J. (1998): Marketing. Aula Kiadó, Budapest 7. Bauer, A. – Berács, J. (2005): Bevezetés a marketingbe. KOTK, Budapest 8. Bauer, A. – Mitev, A. (2006): Az értékesítés módszerei és technikái, Aula Kiadó, Budapest 9. Bauer, A. – Mitev, A. Z. (2008): Eladásmenedzsment: A személyes értékesítés folyamata és irányítása. Akadémiai Kiadó, Budapest 10. Bauer, A. (2001): Eladásmenedzsment. BKE Marketing Tanszék, Budapest 11. Bauer, A. et al. (2007): Marketing alapismeretek, Akadémiai Kiadó, Budapest 12. Bélaváry, Zs. – Herlicska K. (2005): A kalandsportok megjelenése a turizmusban. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus, Budapest 13. Bernschütz, M. et al. (2013): Marketing esettanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest 14. Bíró, P. (2009): Marketing nélkül nem megy. T. Bálint Kiadó, Budapest 15. Bodnár, L. (2005): Az idegenforgalom hazai és nemzetközi vonatkozásai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 16. Budai, Z. – Székács, O. (2001): A magyar egészségturisztikai kínálat alakítása a különböző célcsoportok igényei szerint. Turizmus Bulletin, 4.szám 17. Cohen, W. A. (2009): Marketingtervezés, Akadémiai Kiadó, Budapest 18. Csatári, B. (2004): A magyarországi vidékiségről, annak kritériumairól és krízisjelenségeiről. Területi Statisztika, 6. szám

58

19. Dávid, L et al. (2007): Turisztikai erőforrások. A természeti és a kulturális erőforrások turisztikai hasznosítása. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., Budapest 20. Dipak, J. (2003): Marketinglépések. Nyereséges növekedés és megújulás a 21. században. Park Könyvkiadó, Budapest 21. Dr. Rédey, P. (1990): Hétköznapi marketing. Intertrade Kft., Budapest 22. Enyedi, Gy. (2000): Globalizáció és a magyar területi fejlődés. Tér és Társadalom, 1.szám 23. Észak-Magyarországi Régió Turizmusfejlesztési Stratégiája 2007–2014. Miskolc 24. Farkas, F. (2007): A menedzsment alapjai. PTE KTK, Pécs 25. Fleber, M. et al. (1991): Piaci prognózisok módszertana és alkalmazási területei. MKKE, Budapest 26. Fojtik, J. – Veres, Z. (2012): A nagy túlélő. Időutazás a marketingben. Akadémiai Kiadó, Budapest 27. Formádi, K. – Mayer, P. (2005): Bevezetés a turizmusba. Pannon Egyetem, Veszprém 28. Fritz – Karl Ferner (1994): Idegenforgalmi marketing. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 29. Fritz, P. (2006): Mozgásos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged 30. Gyuricza, L. (2008): A turizmus nemzetközi földrajza. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs 31. Hoffmann Istvánné – Modern Marketing, Universitas, Budapest, 1990 32. Horváth, D. – Bauer, A. (2013): Marketingkommunikáció – Stratégia, új média, részvétel. Akadémiai Kiadó, Budapest 33. Horváth, E. (1999): A turizmus mint élményfogyasztás. – Magyar Tudomány, 11. szám 34. Irving, B. S. (2001): A marketingtervezés gyakorlati útmutatója. Geomédia Kiadó, Budapest 35. Jankó, F. (2002): A hely szelleme, a településimage és településmarketing. − Tér és Társadalom, 4. szám 36. Jónás – Berki, M. (2010): Tematikus parkok a turizmus rendszerében, Pécsi Tudmányegyetem 37. Józsa, L. (2014): Marketingstratégia – A tervezés gyakorlata és menete, Akadémiai Kiadó Zrt.,Budapest 59

38. Józsa, L. et al. (2005): Döntésorientált marketing. KJK – Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest 39. Kennedy, S. D. (2014): A tökéletes marketingterv kisvállalkozóknak. 11 sikertényező a profittermelő marketing rendszer kiépítéséhez. Pongor Publishing Kft., Budapest 40. Kollarik, A. (1990): Az idegenforgalom nemzetközi tendenciái, Magyarország idegenforgalmi adottságai. Aula Kiadó, Budapest 41. Kórodi,

M.

(2002):

Esettanulmányok

a

vidéki

turizmus

témaköréből.

Vendéglátóipari – Szállodai-Turisztikai esettanulmányok. Szolnoki Főiskola, Szolnok 42. Kotler, P. – Keller, K. L. (2006): Marketingmenedzsment. Akadémiai Kiadó 43. Kovács, D. (2003): Falusi vendéglátás Magyarországon. Agroinform Kiadó, Budapest 44. Kovács, P. (2004): Turizmusmarketing elméletben és gyakorlatban. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár 45. Kovács, T. (2007): A rekreáció főbb irányzatai. Civilizációs kihívások, rekreációs válaszok. Magyar Sporttudományi Szemle, 2. szám 46. Kozma G. (2002): Terület- és településmarketing. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 47. Kroehnert, G. (2004): Szabadtéri tréninggyakorlatok. Z-Press Kiadó, Miskolc 48. KSH (2009): Jelentés a turizmus 2008. évi teljesítményéről. Budapest 49. Lengyel, I. – Rechnitzer, J. (2002): A hazai építőipar versenyképességének javítása: klaszterek szerepe a gazdaságfejlesztésben. Régió Art Kiadó, Győr 50. Lengyel, M. (1992): Turizmus általános elmélete. VIVA Reklámügynökség, Budapest 51. Lengyel, M. (2004): Turizmus általános elmélete. Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai

Szolgáltatások

Főiskolája

–

Kereskedelmi

és

Idegenforgalmi

Továbbképző Intézet, Budapest 52. Magyar Turizmus Zrt. (2005): A szenior korosztály utazási szokásai. Jelentés, Budapest 53. Magyar Turizmus Zrt. (2006): A turizmus trendjei Európában. − Turizmus Bulletin. 4. szám 54. Majaro, S. (1998): A marketing alapjai (egyszerűbben). Panem Kft., Budapest

60

55. Mányai, Cs. (2009): Reklám helyett – A marketing új logikája: Marketing Interakció Tervezés és az új típusú ügynökségek. Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt., Dabas 56. Maslow, A. (2003): A lét pszichológiája felé. Ursus Libris, Budapest 57. McDonald, H.B.M. – Morris, P. (1991): Mi fán terem a marketingterv, Park Könyvkiadó, Budapest 58. McDonald, M. (2005): A megfelelő marketingterv elkészítése – Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója 59. Meggyesi, T. (1987): Magyarország hagyományos lakókörnyezeti kultúráinak tipológiája. Lakásinform Bt., Budapest 60. Mester, T. (2008): Ifjúsági turizmus Magyarországon I. − Turizmus Bulletin 2. szám 61. Mester, T. (2009): Ifjúsági turizmus Magyarországon II. − Turizmus Bulletin 1 szám 62. Michalkó, G. (2004): A turizmuselmélet alapjai. Turizmus Akadémia 1. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár 63. Michalkó, G. (2007): Magyarország modern turizmusföldrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 64. Middleton, V.T.C. (1988): Marketing and Travel and Tourism. Heinemann P. P. Ltd, London 65. MTH (2005): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005–2013. Budapest 66. Page, S.J. (2007): Tourism Management. Butterworth–Heinemann, London 67. Piskóti, I. (2014): Business marketing – menedzsment. Üzleti döntések, kapcsolatok marketingtámogatása. Akadémiai Kiadó, Budapest 68. Polgárdy, G. (1941): Magyar Turista Lexikon. Főbizományos Eggenberger-féle Könyvkereskedés, Budapest 69. Prof. Dr. Kaspar, C. (2005): Turisztikai menedzsment. KIT Kiadó, Budapest 70. Puczkó, L. – Rácz, T. (2001): A turizmus hatásai. Aula Kiadó, Budapest 71. Puczkó, L. – Rátz, T. (2002): A tematikus park mint turisztikai attrakció. – Turizmus Bulletin, 1. szám 72. Puczkó, L. – Rátz, T. (2005): A turizmus hatásai. Aula Kiadó, Budapest 73. Puczkó, L. – Rátz, T. (2011): Az attrakciótól az élményig. Akadémiai Kiadó, Budapest

61

74. Rekettye, G. (2012): Marketing a magyar kisvállalatoknak. Akadémiai Kiadó, Budapest 75. Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete (2012): Alapító Okirat, Magas-hegyi Sportcentrum 76. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata (2013): Integrált Városfejlesztési Stratégia 77. Sátoraljaújhely Városi Önkormányzat (2009): Megvalósíthatósági tanulmány, „Turisztikai attrakciók fejlesztése” ÉMOP-2007.-2.1.1, Zempléni turisztikai és idegenforgalmi centrum kialakítása a Magas-hegyen 78. Smith, S.L.J. (1989): Tourism Analysis. Longman Scientific & Technical, Essex 79. Smith, S.L.J. (1995): Tourism Analysis: A Handbook. Longman, Harlow 80. Sulyok, J. (2007): A szegmentáció, mint a turisztikai marketing sikertényezője. – Turizmus Bulletin 4. sz. 81. Szabó, A. (2006): Rekreáció. Az elmélet és a gyakorlat alapjai. JGYF Kiadó, Szeged, 82. Tasnádi, J. (2002): A turizmus rendszere. Aula Kiadó, Budapest, 83. Tóth, J. (szerk.) (2002): Általános társadalomföldrajz I. Dialóg-Campus Kiadó, Pécs-Budapest 84. Tóth, M. (2013): Facebook marketing. Útmutató a közösségi marketinghez. Marketing Kiadó, Budapest 85. Töröcsik, M. (2006): Fogyasztói magatartástrendek. Akadémia Kiadó, Budapest 86. Töröcsik, M. (2007): Vásárlási magatartás. Ember az élmény és a feladat között. Akadémia Kiadó, Budapest 87. Török, P. (2002): E-turizmus: Az internet és az e-business szerepének növekedése a turizmusban. Turizmus Bulletin, 1. szám 88. Vágási, M. (2007): Marketing – stratégia és menedzsment. Alinea Kiadó, Budapest 89. Veres, Z. – Szilágyi, Z. (2005): A marketing alapjai. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó, Budapest

62

Online források 1. Dr. Grasselli, G.: Logisztikai jegyzet, http://www.agr.unideb.hu/ebook/logisztika/termkletciklus_megkzelts.html (letöltve: 2014.12.08. 12:50) 2. Dlake, A., Industry: Amusement & Theme Parks, www.prezi.com, 2013, https://prezi.com/chjlev6zgexg/industry-amusement-theme-parks/ (letöltve: 2015. 02.27. 09:12) 3. Pierson’s Thoughts, Porter's 5 Forces in theme park industry, 2011, http://mpierson18.blogspot.hu/2011/03/seca-1b-porters-5-forces-in-themepark.html (letöltve: 2015. 03. 06. 15:34) 4. http://www.zemplenkaladpark.hu 5. http://www.satoraljaujhely.hu 6. http://www.zemplentv.hu 7. http://adrenalin-park.hu 8. http://serpakalandpark.hu 9. http://www.sikeres-vallalkozas.hu 10. http://www.marketingterv.hu 11. Niczky Géza: Zemplén Kalandpark című dal szövege, http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/69162/niczky-geza/zemplen-kalandparkzeneszoveg.html (letöltve: 2015.04.06. 11:13) 12. Niczky Band: Zemplén Kalandpark https://www.youtube.com/watch?v=kSV9wqLoWFw&spfreload=10 (letöltve: 2015.04.06. 11:15)

63

Summary The aim of my thesis was to create a marketing plan recommendation for the Adventure Park of Zemplén. Firstly, I examined the theoretical background of marketing plan creation and then I presented it. On the basis of this knowledge, I started to make the marketing plan recommendation of which first step was the situation analysis of the Hungarian adventure parks. Then, I introduced the Adventure Park of Zemplén, analysed its inner environment on the basis of its location, basic activity and range of services. During the examination of the outer environment, first, I analysed the macro environment with the help of STEEP method, then, I applied Porter’s 5 force model to examine the micro environment. As the final step of the situation analysis, I mapped the strengths, weaknesses, opportunities and threats of the adventure park with the help of the SWOT analysis. I defined and presented the target group and its motivation as I was creating the marketing plan recommendation. After that, I set the goals and showed the marketing tactics as well as marketing strategy with the help of marketing mix. Finally, I drew the conclusions and paraphrased my recommendations in detail. The recommendation contains the ideas which should be applied in order that the profit and number of visitors would increase.

64

Mellékletek

65

1. sz. melléklet: Interjú forgatókönyv

Szakdolgozatomban a Zemplén Kalandpark marketingterv javaslatát készítem el. A kalandpark jobb megismerése érdekében, egyik látogatásom alkalmával interjút fogok készíteni a kalandpark igazgatónőjével, Soltész-Vincze Tündével, akinek a következő kérdéseket fogom feltenni.

Kérdések: 1. Az Ön véleménye szerint, kik alkotják a kalandpark elsődleges célcsoportját? A szlovák határ közelsége miatt, a szlovákok is a célcsoport részét képezik? Ha igen, számukra van-e lehetőség Euróval történő fizetésre?

2. Ki/kik lehetnek a legnagyobb versenytársak a kalandparkra nézve, és miért? 3. Kik az elsődleges beszállítók? Rövid vagy hosszú távú szerződés/megállapodás van-e a szállítókkal? Megbízhatóak-e?

4. Az árak meghatározásánál mit vesznek alapul? Hogyan történik az árképzés?

5. Az évek során történtek-e árváltoztatások? Ha igen, akkor az hogyan befolyásolta a látogatottságot?

6. Milyen kedvezményeket, szezonális ajánlatokat nyújt a kalandpark a látogatóinak? 7. Van-e együttműködés a kalandpark és a szomszédos Hotel Hunor között?

8. Honnan értesülhetnek, kaphatnak információt az emberek a kalandparkról? 9. Milyen a kalandpark területén a biztonsági rendszer? Vannak-e térfigyelő kamerák, biztonsági őrök? 10. Mennyi és milyen összetételű a foglalkoztatottak száma? A kalandpark létrehozása mennyi munkahelyet teremtett a helyiek számára? 66

11. A vállalkozás nyereségesnek mondható-e? Megtérültek-e már a befektetések?

12. Milyen támogatásoknak, pályázatoknak köszönheti a kalandpark a létrejöttét?

13. Mit tart Ön a vállalkozás gyengeségeinek? 14. Miben rejlik a vállalkozás erőssége? 15. Milyen étkezési lehetőséget és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt a kalandpark? Van-e ezen a területen esetleg helyi vállalkozásokkal való együttműködés? 16. Vannak-e esetleg nyereményjátékok, vásárlást ösztönző tevékenységek? 17. Az újonnan átadott „Dongó” és „Sólyom” mennyivel növelte eddig a látogatók számát?

18. Legújabb attrakció a mászófal-központ mikor kerül átadásra? A Hotel Hunor eddig is a látogatók rendelkezésére állt szálláshely tekintetében? Miért van szükség a mászófalközpontban szálláshelyek kialakítására? Milyen jellegű, minőségű szállások ezek?

19. Van-e olyan alkalmazott, aki a külföldi vendégeknek angol vagy német nyelven el tudja magyarázni az attrakciók használatát? 20. Melyek a legnépszerűbb, leggyakrabban használt elemek a kalandparkban? Vannak-e tervek a jövőre nézve? Várhatóak-e újítások?

67

2. sz. melléklet: Interjú jegyzőkönyv

Szakdolgozatomban a Zemplén Kalandpark marketingterv javaslatát készítettem el. A kalandpark jobb megismerése érdekében, egyik látogatásom alkalmával interjút készítettem a kalandpark igazgatónőjével, Soltész-Vincze Tündével. 1. Az Ön véleménye szerint, kik alkotják a kalandpark elsődleges célcsoportját? A szlovák határ közelsége miatt, a szlovákok is a célcsoport részét képezik? Ha igen, számukra van-e lehetőség Euróval történő fizetésre? A kalandpark élményelemeiből adódóan az elsődleges célcsoportot az ifjúság alkotja. De természetesen bármely korosztály igénybe veheti a szolgáltatásokat, mivel manapság már az 50-es éveikben járók is nagyon aktívak. Sok a szlovák látogató, akik télen a sípályát is előszeretettel használják. A környékről, jellemzően Miskolcról, Nyíregyházáról, Debrecenből érkeznek látogató. Sajnos az Euróval történő fizetésre még nincsen lehetőség, viszont a bankkártyás fizetés lehetséges. Ezen kívül még szép kártyával tudnak fizetni a látogatók.

2. Ki/kik lehetnek a legnagyobb versenytársak a kalandparkra nézve, és miért?

Úgy gondolom, hogy az Észak-Magyarországi régióban nincs versenytársa a Zemplén Kalandparknak, mivel nagyon komplex kínálattal rendelkezik. 3. Kik az elsődleges beszállítók? Rövid vagy hosszú távú szerződés/megállapodás vane a szállítókkal? Megbízhatóak-e?

A beszállítók játékelemenként eltérnek. A kabinos átcsúszó pályához a Tátra lift biztosítja az alkatrészeket Szlovákiából, az átcsúszó kötélpálya szükséges elemei Ausztriából

érkeznek,

a

bob

alkatrészek

Németországból,

míg

a

hóágyúk

Lengyelországból. A beszállítókkal hosszú távú szerződéseink vannak, eddig még senkivel nem volt probléma. Valamint évek óta ugyan azzal a biztosítóval dolgozunk, és az irodaszereket is már régóta ugyan attól cégtől rendeljük. 68

4. Az árak meghatározásánál mit vesznek alapul? Hogyan történik az árképzés? A kalandpark önkormányzati irányítással működik, így testületi ülésen döntenek az árakról. Az árakat az országos átlaghoz próbálják viszonyítani. Előzetes felmérést azonban nem készítenek a látogatók körében.

5. Az évek során történtek-e árváltoztatások? Ha igen, akkor az hogyan befolyásolta a látogatottságot? Igen, az árakat jellemzően évente szokták emelni, nem igazán tapasztalnak emiatt forgalom visszaesést, de erre vonatkozóan nem történt felmérés.

6. Milyen kedvezményeket, szezonális ajánlatokat nyújt a kalandpark a látogatóinak? A Telekommal együttműködve, 15% kedvezményt nyújtunk a kapcsolat kártyásoknak, az sátoraljaújhelyi lakosokat 20% kedvezmény illeti meg. A csoportoknak 10% kedvezményt tudunk nyújtani. 7. Van-e együttműködés a kalandpark és a szomszédos Hotel Hunor között? Konkrét együttműködés nincs a hotellel, ők a csomagajánlataikba jellemzően beleteszik a kalandpark nyújtotta lehetőségeket, majd azt átutalással rendezik irányunkba.

8. Honnan értesülhetnek, kaphatnak információt az emberek a kalandparkról?

A kalandpark rendelkezik saját honlappal, ezen kívül a facebook-on is jelen vagyunk. A helyi tv-ben és újságban is rendszeresen hirdetjük magunkat. Tervezzük új hirdető eszközként a fényreklámot is. 9. Milyen a kalandpark területén a biztonsági rendszer? Vannak-e térfigyelő kamerák, biztonsági őrök? A kalandpark alsó állomásán 12 órás biztonsági ügyelet van, a középső állomáson pedig 24 órában dolgoznak a biztonsági őrök. Emellett a középső állomáson két 69

webkamera is található, amit a honlapról is el lehet érni. Térfigyelő kamerákkal nem rendelkezik a kalandpark. 10. Mennyi és milyen összetételű a foglalkoztatottak száma? A kalandpark létrehozása mennyi munkahelyet teremtett a helyiek számára?

A kalandpark körülbelül 30 dolgozóval üzemel, akik jellemzően helyi lakosok, vagy környékbeliek. 11. A vállalkozás nyereségesnek mondható-e? Megtérültek-e már a befektetések? Az újonnan átadott elemek kivételével a beruházások megtérültek, nyereségesnek mondható a vállalkozás. 12. Milyen támogatásoknak, pályázatoknak köszönheti a kalandpark a létrejöttét? A kalandpark Európai Uniós pályázat segítségével jött létre. Az újabb elemek létrehozása is pályázatok útján történik. 13. Mit tart Ön a vállalkozás gyengeségeinek? Úgy gondolom, hogy az egyetlen gyengeség és veszélyforrás is egyben az időjárás. Az élményelemek igénybevétele nagyban függ az időjárástól. 14. Miben rejlik a vállalkozás erőssége? A kalandpark erőssége egyértelműen komplexitásában és egyediségében rejlik. Lehetőség további fejlesztésekben, új elemek kialakításában van. 15. Milyen étkezési lehetőséget és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt a kalandpark?

Van-e

ezen

a

területen

esetleg

helyi

vállalkozásokkal

való

együttműködés? A középső állomásnál található egy büfé az önkormányzat működtetésében. Emellett egy helyi étteremmel is kapcsolatban állunk, ami a Halászcsárda névre hallgat. Nekik köszönhetően lehetőség van az étlapkínálat bővítésére.

70

16. Vannak-e esetleg nyereményjátékok, vásárlást ösztönző tevékenységek? Sajnos nincsenek, de ez nem is rossz ötlet. 17. Az újonnan átadott „Dongó” és „Sólyom” mennyivel növelte eddig a látogatók számát? Ezek az új elemek március 11-én kerültek átadásra. A látogatók száma április 20-ig az átcsúszó kötélpálya tekintetében 1023 fő, míg a zárt kabinos kötélpályát 702-en vették igénybe ebben az időszakban. 18. Legújabb attrakció a mászófal-központ mikor kerül átadásra? A Hotel Hunor eddig is a látogatók rendelkezésére állt szálláshely tekintetében? Miért van szükség a mászófal-központban szálláshelyek kialakítására? Milyen jellegű, minőségű szállások ezek? A mászófal-központ átadására a tervek szerint május 6-án kerül sor, ahol 60 fő befogadására alkalmas szálláshely került kialakítására, elsősorban a „bakancsos” turisták számára. A kalandpark mellett található hoteltől természetesen alacsonyabb áron lehet majd megszállni. A turisták korábban is találhattak számukra megfelelő és megfizethető szálláshelyeket a városban, de azt szerettük volna, hogy a lehető legközelebb legyen a látogatók számára szálláshely, hogy közvetlenül a szolgáltatások részét képezze.

19. Van-e olyan alkalmazott, aki a külföldi vendégeknek angol vagy német nyelven el tudja magyarázni az attrakciók használatát? Sajnos az alkalmazottak nem beszélnek idegen nyelven. Szükség lenne angolul és németül beszélő munkaerőre, sőt úgy gondolom, hogy a szlovák határ közelsége miatt a szlovák nyelvtudás is nagyon hasznos lenne. De mivel elsődleges szempont, az Újhelyben élők foglalkoztatása, így ennek megvalósítása meglehetősen nehéz. Hátrányos helyzetű térségről beszélünk, nagy a munkanélküliség és a képzettségi szint sem magas. Az önkormányzat nagy célkitűzése, hogy a diplomás pályakezdőket hazahozza a városba. Ha sikerül, akkor olyan dolgozók teljesítenének szolgálatot, akik valamilyen idegen nyelven beszélnek.

71

20. Melyek a legnépszerűbb, leggyakrabban használt elemek a kalandparkban? Vannak-e tervek a jövőre nézve? Várhatóak-e újítások? Természetesen jelenleg a még újdonságnak számító „Dongó” és „Sólyom” a legnépszerűbb, emellett a libegő és a bob pálya örvend töretlen sikernek. A tervek között szerepel 3-as számú sípálya megnyitása, a 2-es számú sípálya szélesítése és egy gyorslift a sípályához. Emellett tervezünk még fényreklámot, valamint a zárt kabinos kötélpályán a látogatóknak lehetősége nyílik majd arra, hogy a Szár-hegyen lévő Kálvária történetét különböző nyelveken (angol, német, szlovák) meghallgassák, így tájékozódva arról, hogy hová érkeznek.

72