A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
Tartalom Tartalom ................................................................................................................................. I Ábrajegyzék ....................................................................................................................... VII Függelékjegyzék................................................................................................................VIII Táblázatjegyzék.................................................................................................................VIII 1. Bevezetés............................................................................................................................1 2. A Nyugati-Mecsek helye és szerepe a dél-dunántúli régióban ..........................................3 3. A Nyugati-Mecsek földtani képződményei........................................................................6 3.1. PALEOZOIKUM.........................................................................................................8 3.1.1. Ófalui Fillit Formáció (fillit) .................................................................................8 3.1.2. Gyódi Szerpentinit Formáció (szerpentinit) ..........................................................9 3.1.3. Mórágyi Komplexum (gránit, granodiorit, monzonit)...........................................9 3.2. SZILUR......................................................................................................................10 3.2.1. Szalatnaki Agyagpala Formáció (agyagpala, konglomerátum)...........................11 3.3. PERM.........................................................................................................................11 3.3.1. Korpádi Homokkő Formáció (vörös, zöld homokkő, konglomerátum) ..............11 3.3.2. Gyűrűfűi Riolit Formáció (riolit).........................................................................12 3.3.3. Cserdi Formáció (vörös, kavicsos homokkő) ......................................................12 3.3.4. Bodai Aleurolit Formáció (vékonyréteges „átmeneti” homokkő, vörösesbarna aleurolit) ........................................................................................................................14 3.3.5. Kővágószőlősi Homokkő Formáció ....................................................................16 3.3.5.1. Kővágószőlősi Homokkő Formáció Bakonyai Homokkő Tagozat (vörös, szürke, zöld homokkő, konglomerátum)....................................................................18 3.3.5.2. Kővágószőlősi Homokkő Formáció Kővágótöttösi Homokkő Tagozat (szürke és zöld homokkő) ..........................................................................................18 3.3.5.3. Kővágószőlősi Homokkő Formáció Cserkúti Homokkő Tagozat (vörös homokkő) ...................................................................................................................20 3.4. MEZOZOIKUM ........................................................................................................20 3.5. TRIÁSZ......................................................................................................................21 3.5.1. Jakabhegyi Homokkő Formáció (konglomerátum, vörös homokkő és aleurolit) ........................................................................................................................21 3.5.2. Patacsi Aleurolit Formáció (vörös és zöld homokkő, aleurolit, agyagkő) ..........23 3.5.3. Hetvehelyi Dolomit Formáció .............................................................................25 3.5.3.1. Hetvehelyi Dolomit Formáció Magyarürögi Anhidrit Tagozat (dolomitmárga, márga, agyagkő, anhidrit és gipsztelepekkel) ..................................25 3.5.3.2. Hetvehelyi Dolomit Formáció Hetvehelyi Dolomit Tagozat (dolomitmárga, márga, agyagkő) .............................................................................................26 3.5.3.3. Hetvehelyi Dolomit Formáció Viganvári Mészkő Tagozat (mészkő, mészmárga-betelepüléses mészkő) ............................................................................26 3.5.4. Rókahegyi Dolomit Formáció (vörös „határdolomit”)........................................27 3.5.5. Lapisi Mészkő Formáció (lemezes mészkő, dolomit lencsékkel) .......................28 3.5.6. Zuhányai Mészkő Formáció ................................................................................30 3.5.6.1. Zuhányai Mészkő Formáció Bertalanhegyi Mészkő Tagozat (brachiopodás mészkő, mészmárga)........................................................................................31
I
dr. Chikán Géza
3.5.6.2. Zuhányai Mészkő Formáció Dömörkapui Mészkő Tagozat (sárga-szürke foltos mészkő másodlagos dolomit lencsékkel) .........................................................31 3.5.7. Csukmai Formáció...............................................................................................33 3.5.7.1. Csukmai Formáció Kozári Mészkő Tagozat (vastagpados, finomkristályos mészkő, másodlagos dolomittömzsökkel)..........................................................33 3.5.7.2. Csukmai Formáció Káni Dolomit Tagozat (mikrokristályos, rétegzett dolomit, dolomitosodott mészkő)...............................................................................35 3.5.8. Kantavári Formáció (sötétszürke agyagos mészkő, palás agyag, agyagos homokkő, alsó részén helyenként szürke, vörösesbarna tufás sziderit, szideriteskaolinos agyagkő)..........................................................................................................35 3.5.9. Karolinavölgyi Homokkő Formáció (homokkő, aleurolit és agyagkő növénymaradványokkal, Phyllopodákkal) ....................................................................37 3.6. TRIÁSZ–JURA..........................................................................................................38 3.6.1. Mecseki Kőszén Formáció (homokkő, aleurolit, palás agyag, agyagkő, kőszéntelepek) ...............................................................................................................38 3.7. JURA..........................................................................................................................39 3.7.1. Vasasi Márga Formáció (homokkő és homokkőpados gryphaeás márga) ..........40 3.8. KRÉTA ......................................................................................................................40 3.8.1. Mecsekjánosi Bazalt Formáció (alkálibazalt telérek)..........................................40 3.9. HARMADIDŐSZAK ................................................................................................40 3.10. PALEOGÉN ............................................................................................................41 3.10.1. Szentlőrinci Formáció (aleurit, homokkő, konglomerátum, szenes agyag) ......41 3.11. NEOGÉN .................................................................................................................41 3.11.1. Szászvári Formáció (kavics, konglomerátum, homok, homokkő, agyagmárga, tufit, kőzetlisztes agyagmárga barnakőszén zsinórokkal) .................................41 3.11.1.1. Szászvári Formáció Szászvári Tagozat (konglomerátum, homokkő, agyagmárga) ...............................................................................................................42 3.11.1.2. Szászvári Formáció Mecseknádasdi Tagozat (konglomerátum, homok, homokkő, tufit, kőzetlisztes agyagmárga barnakőszén zsinórokkal).........................43 3.11.2. Gyulakeszi Riolittufa Formáció (riolittufa).......................................................44 3.11.3. Keresztúri Formáció (homok, homokkő, kőzettörmelék, agyag)......................45 3.11.4. Budafai Formáció ..............................................................................................45 3.11.4.1. Budafai Formáció Pécsváradi Tagozat (konglomerátum, kongériás mészkő, homokkő) .....................................................................................................46 3.11.4.2. Budafai Formáció, Komlói Agyagmárga Tagozat (kavics, homok, homokkő, halpikkelyes agyagmárga).........................................................................47 3.11.4.3. Budafai Formáció Budafai Homokkő Tagozat (konglomerátum, kavics, homok, homokkő) ......................................................................................................48 3.11.5. Fóti Formáció (homokkő, márga, agyagmárga) ................................................50 3.11.6. Tari Dácittufa Formáció (dácittufa, -tufit).........................................................51 3.11.7. Tekeresi Slír Formáció (kőzetlisztes, homokos agyagmárga, márga)...............51 3.11.8. Pécsszabolcsi Mészkő Formáció (sekélytengeri kavicsos, homokos mészkő, konglomerátum).............................................................................................................52 3.11.9. Rákosi Mészkő Formáció (lithothamniumos mészkő) ......................................54 3.11.10. Szilágyi Agyagmárga Formáció (molluszkás agyagmárga, kőzetlisztes agyagmárga) ..................................................................................................................54 3.11.11. Kozárdi Formáció, Tinnyei Formáció (mészmárga, agyagmárga, mészhomokkő, oolitos mészkő) ....................................................................................54
II
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
3.11.12. Peremartoni Formációcsoport (kavics, homok, mészmárga) ..........................55 3.11.13. Dunántúli Formációcsoport (limonitos homok, homokkő, kőzetlisztes agyagmárga) ..................................................................................................................55 3.11.14. Kállai Kavics Formáció (kavics, homok, kvarchomok) ..................................56 3.11.15. Somlói Formáció (homok, kőzetliszt, agyag)..................................................57 3.12. NEGYEDIDŐSZAK................................................................................................58 3.12.1. Pleisztocén .........................................................................................................58 3.12.1.1. Lösz, löszváltozatok (kőzetliszt, agyagos kőzetliszt, homokos kőzetliszt)............................................................................................................................59 3.12.1.2. Folyóvízi kavics, homok, kőzettörmelékes homok, homokos agyag, agyag ..........................................................................................................................61 3.12.2. Pleisztocén-holocén ...........................................................................................61 3.12.2.1. Lejtőüledékek ..............................................................................................61 3.12.2.2. Forrásvízi mészkő .......................................................................................62 3.12.2.3. Áthalmozott lösz .........................................................................................62 3.12.3. Holocén..............................................................................................................63 4. A földtani képződmények gazdaságföldtani potenciálja..................................................65 4.1. A gazdaságföldtan új értelmezése..............................................................................65 4.2. A földtani képződmények gazdasági értékének meghatározása................................69 4.2.1. A földtani képződmények mint természeti erőforrások gazdasági (pénzbeli) értékelése .......................................................................................................................69 4.2.1.1. A gazdasági érték típusai ..............................................................................70 4.2.1.2. A gazdasági értékbecslés módszerei .............................................................75 4.2.1.2.1. Nem a keresleti görbe szerint értékelő módszerek ................................ 77 4.2.1.2.2. A keresleti görbe alapján értékelő módszerek ....................................... 79 4.2.1.2.2.1. A keresleti függvény, a kereslet–kínálat–ár viszonya; a piaci kereslet .......................................................................................................... .................... 79 4.2.1.2.2.2. Az árváltozás hatásai; a hicksi és a marshalli keresleti görbe ..........82 4.2.1.2.2.3. A kinyilvánított preferencián alapuló módszerek.............................84 4.2.1.2.2.4. A feltárt preferencián alapuló módszerek.........................................86 4.2.2. A földtani képződmények pénzbeli értékelésének szempontjai ..........................88 5. A Nyugati-Mecsek földtani képződményeinek gazdaságföldtani értékelése...................90 5.1. Az egyes földtani képződménycsoportok értékelése .................................................91 5.1.1. Ófalui Fillit Formáció (fillit) ...............................................................................91 5.1.1.1. Ásványi nyersanyagok ..................................................................................91 5.1.1.2. További értékelési szempontok.....................................................................91 5.1.2. Gyódi Szerpentinit Formáció (szerpentinit) ........................................................92 5.1.2.1. Ásványi nyersanyagok ..................................................................................92 5.1.2.2. További értékelési szempontok.....................................................................92 5.1.3. Mórágyi Komplexum (gránit, granodiorit, monzonit).........................................92 5.1.3.1. Ásványi nyersanyagok ..................................................................................92 5.1.3.2. További értékelési szempontok.....................................................................92 5.1.4. Szalatnaki Agyagpala Formáció (?) ....................................................................92 5.1.4.1. Ásványi nyersanyagok ..................................................................................93 5.1.4.2. További értékelési szempontok.....................................................................93 5.1.5. Korpádi Homokkő Formáció (homokkő, konglomerátum).................................93 5.1.5.1. Ásványi nyersanyagok ..................................................................................93
III
dr. Chikán Géza
5.1.5.2. További értékelési szempontok.....................................................................93 5.1.6. Gyűrűfűi Riolit Formáció (riolit).........................................................................93 5.1.6.1. Ásványi nyersanyagok ..................................................................................93 5.1.6.2. További értékelési szempontok.....................................................................93 5.1.7. Cserdi Formáció (kavicsos homokkő).................................................................94 5.1.7.1. Ásványi nyersanyagok ..................................................................................94 5.1.7.2. További értékelési szempontok.....................................................................94 5.1.8. Bodai Aleurolit Formáció (homokkő, aleurolit)..................................................94 5.1.8.1. Ásványi nyersanyagok ..................................................................................94 5.1.8.2. További értékelési szempontok.....................................................................94 5.1.9. Kővágószőlősi Homokkő Formáció (homokkő) .................................................95 5.1.9.1. Ásványi nyersanyagok ..................................................................................95 5.1.9.1.1. Uránérc................................................................................................... 95 5.1.9.1.2. Feketekőszén.......................................................................................... 95 5.1.9.1.3. Építőkő................................................................................................... 96 5.1.9.2. További értékelési szempontok.....................................................................96 5.1.10. Jakabhegyi Homokkő Formáció (konglomerátum, homokkő)..........................96 5.1.10.1. Ásványi nyersanyagok ................................................................................96 5.1.10.1.1. Építőkő................................................................................................. 96 5.1.10.2. További értékelési szempontok...................................................................97 5.1.11. Patacsi Aleurolit Formáció (aleurolit, homokkő) ..............................................97 5.1.11.1. Ásványi nyersanyagok ................................................................................97 5.1.11.1.1. Rézérc .................................................................................................. 97 5.1.11.2. További értékelési szempontok...................................................................98 5.1.12. Hetvehelyi Dolomit Formáció (aleurolit, dolomit, dolomitmárga, mészkő).....98 5.1.12.1. Ásványi nyersanyagok ................................................................................98 5.1.12.1.1. Gipsz–anhidrit és magnezit.................................................................. 98 5.1.12.2. További értékelési szempontok...................................................................99 5.1.13. Rókahegyi Dolomit Formáció, Lapisi Mészkő Formáció, Zuhányai Mészkő Formáció, Csukmai Formáció (mészkő, dolomit) ...........................................99 5.1.13.1. Ásványi nyersanyagok ................................................................................99 5.1.13.1.1. Építőkő................................................................................................. 99 5.1.13.1.2. Rézérc ................................................................................................ 100 5.1.13.2. További értékelési szempontok.................................................................101 5.1.14. Kantavári Formáció (agyagos mészkő, agyagos homokkő, sziderites agyagkő) ......................................................................................................................102 5.1.14.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................102 5.1.14.1.1. Feketekőszén...................................................................................... 102 5.1.14.1.2. Olajpala .............................................................................................. 102 5.1.14.1.3. Rézérc ................................................................................................ 103 5.1.14.1.4. Építőkő............................................................................................... 103 5.1.14.2. További értékelési szempontok.................................................................103 5.1.15. Karolinavölgyi Homokkő Formáció (homokkő, agyag, aleurolit) ..................103 5.1.15.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................104 5.1.15.1.1. Feketekőszén...................................................................................... 104 5.1.15.1.2. Vasérc ................................................................................................ 104 5.1.15.1.3. Építőkő............................................................................................... 104 5.1.15.2. További értékelési szempontok.................................................................104
IV
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
5.1.16. Mecseki Kőszén Formáció (homokkő, márga, kőszéntelepek).......................105 5.1.16.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................105 5.1.16.1.1. Feketekőszén...................................................................................... 105 5.1.16.1.2. Vasérc ................................................................................................ 106 5.1.16.2. További értékelési szempontok.................................................................106 5.1.17. Vasasi Márga Formáció (homokkő, márga) ....................................................106 5.1.17.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................107 5.1.17.2. További értékelési szempontok.................................................................107 5.1.18. Mecsekjánosi Bazalt Formáció (bazalt) ..........................................................107 5.1.18.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................107 5.1.18.2. További értékelési szempontok.................................................................107 5.1.19. Szentlőrinci Formáció (konglomerátum, szenes agyag)..................................107 5.1.19.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................108 5.1.19.1.1. Barnakőszén....................................................................................... 108 5.1.19.2. További értékelési szempontok.................................................................108 5.1.20. Szászvári Formáció (kavics, homok, aleurit, agyag).......................................108 5.1.20.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................108 5.1.20.1.1. Barnakőszén....................................................................................... 108 5.1.20.1.2. Kavics ................................................................................................ 109 5.1.20.1.2.1 . Szászvári Tagozat.........................................................................109 5.1.20.1.2.2 . Mecseknádasdi Tagozat ...............................................................109 5.1.20.2. További értékelési szempontok.................................................................110 5.1.21. Gyulakeszi Riolittufa Formáció (riolittufa).....................................................111 5.1.21.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................111 5.1.21.2. További értékelési szempontok.................................................................111 5.1.22. Keresztúri Formáció (kőzettörmelék, kavics, homok) ....................................111 5.1.22.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................111 5.1.22.1.1. Uránérc............................................................................................... 111 5.1.22.2. További értékelési szempontok.................................................................112 5.1.23. Budafai Formáció (homokkő, konglomerátum, kavics, agyagmárga) ............112 5.1.23.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................112 5.1.23.1.1. Barnakőszén....................................................................................... 112 5.1.23.1.2. Olajpala .............................................................................................. 113 5.1.23.1.3. Építőkő............................................................................................... 113 5.1.23.1.4. Durvakerámiai nyersanyagok ............................................................ 114 5.1.23.1.5. Kavics ................................................................................................ 115 5.1.23.2. További értékelési szempontok.................................................................116 5.1.24. Fóti Formáció (homokkő, márga, agyagmárga)).............................................116 5.1.24.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................116 5.1.24.2. További értékelési szempontok.................................................................116 5.1.25. Tari Formáció (dácittufa és -tufit) ...................................................................117 5.1.25.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................117 5.1.25.1.1. Bentonit.............................................................................................. 117 5.1.25.2. További értékelési szempontok.................................................................117 5.1.26. Tekeresi Slír Formáció (agyagmárga, márga) .................................................117 5.1.26.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................118 5.1.26.1.1. Durvakerámiai nyersanyagok ............................................................ 118 5.1.26.2. További értékelési szempontok.................................................................118
V
dr. Chikán Géza
5.1.27. Pécsszabolcsi Mészkő Formáció (mészkő, homokkő) ....................................118 5.1.27.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................119 5.1.27.1.1. Barnakőszén....................................................................................... 119 5.1.27.1.2. Építőkő............................................................................................... 119 5.1.27.2. További értékelési szempontok.................................................................119 5.1.28. Rákosi Mészkő Formáció (mészkő) ................................................................120 5.1.28.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................120 5.1.28.2. További értékelési szempontok.................................................................120 5.1.29. Szilágyi Agyagmárga Formáció (agyagmárga)...............................................120 5.1.29.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................120 5.1.29.1.1. Durvakerámiai nyersanyagok ............................................................ 120 5.1.29.2. További értékelési szempontok.................................................................121 5.1.30. Kozárdi Formáció, Tinnyei Formáció (mészmárga, agyagmárga, oolitos mészkő)........................................................................................................................121 5.1.30.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................121 5.1.30.1.1. Bentonit.............................................................................................. 121 5.1.30.1.2. Építőkő............................................................................................... 121 5.1.30.1.3. Durvakerámiai nyersanyagok ............................................................ 122 5.1.30.2. További értékelési szempontok.................................................................122 5.1.31. Peremartoni Formációcsoport (kavics, homok, mészmárga) ..........................123 5.1.31.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................123 5.1.31.1.1. Barnakőszén....................................................................................... 123 5.1.31.1.2. Bentonit.............................................................................................. 123 5.1.31.2. További értékelési szempontok.................................................................123 5.1.32. Kállai Kavics Formáció (kavics, homok, kvarchomok) ..................................123 5.1.32.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................123 5.1.32.1.1. Építőkő............................................................................................... 123 5.1.32.1.2. Homok................................................................................................ 124 5.1.32.2. További értékelési szempontok.................................................................124 5.1.33. Somlói Formáció (homok, kőzetliszt, agyag)..................................................125 5.1.33.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................125 5.1.33.1.1. Barnakőszén....................................................................................... 125 5.1.33.1.2. Durvakerámiai nyersanyagok ............................................................ 125 5.1.33.2. További értékelési szempontok.................................................................126 5.1.34. Löszváltozatok.................................................................................................126 5.1.34.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................126 5.1.34.1.1. Durvakerámiai nyersanyagok ............................................................ 126 5.1.34.2. További értékelési szempontok.................................................................128 5.1.35. Folyóvízi képződmények.................................................................................128 5.1.35.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................128 5.1.35.2. További értékelési szempontok.................................................................129 5.1.36. Lejtőüledékek ..................................................................................................129 5.1.36.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................129 5.1.36.2. További értékelési szempontok.................................................................129 5.1.37. Forrásvízi mészkő............................................................................................129 5.1.37.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................129 5.1.37.2. További értékelési szempontok.................................................................130 5.1.38. Holocén............................................................................................................130
VI
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
5.1.38.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................130 5.1.38.2. További értékelési szempontok.................................................................130 5.2. A képződmények pontértékeinek összesítése ..........................................................131 5.3. A pontértékek közgazdasági értelmezése ................................................................134 6. Összefoglalás..................................................................................................................139 7. Summary ........................................................................................................................141 8. Irodalom .........................................................................................................................144 9. Függelék .........................................................................................................................151
Ábrajegyzék 1. ábra A kutatási terület helyzete.................................................................................4 2. ábra A Nyugati-Mecsek egyszerűsített földtani térképe.........................................6a 3. ábra. A Nyugati-Mecsek Szigetvár felől nézve (10-szeres túlmagasítás) ................6 4. ábra A Nyugati-Mecsek földtani képződményeinek elvi rétegoszlopa ..................8a 5. ábra. A Bodai Formáció feltárása Boda D-i végén.................................................15 6. ábra. A Kővágószőlősi Homokkő rétegei Cserkúttól D-re .....................................17 7. ábra. Jakabhegyi Formáció, főkonglomerátum. A "Babás szerkövek" Kővágószőlőstől É-ra ...............................................................................................22 8. ábra. Patacsi Formáció. Vörös, sárga, zöld aleurolit és homokkő rétegek a patacsi Lőtér-dűlőben ..................................................................................24 9. ábra. Hetvehelyi Formáció, Magyarürögi Tagozat. Dolomitmárga és aleurolit váltakozása Pécsett, a Bárány út mellett......................................................25 10. ábra. Hetvehelyi Formáció, Viganvári Tagozat. Erősen gyűrt mészkő-rétegek az abaligeti út mellett...................................................................................27 11. ábra. Lapisi Formáció. Gyűrt vékonyréteges mészkő a Lapisi úton.....................29 12. ábra. Zuhányai Formáció Dömörkapui Mészkő Tagozat. Vastagpados mészkő a Misinára vezető út mellett. Karrosodás nyomai a mészkő felületén ........32 13. ábra. Csukmai Formáció Kozári Tagozat. A felhagyott kozári kőfejtő, azuritosmalachitos bevonat a mészkő repedésében..................................................34 14. ábra. Kantavári Formáció. A felhagyott kantavári kőfejtő és jellegzetes fekete agyagos mészköve .......................................................................................36 15. ábra. Karolinavölgyi Homokkő Formáció rétegei és durvaszemű homokköve a pécsi Lámpás-völgyben ............................................................................38 16. ábra. Mecseki Kőszén Formáció. A Pécsbánya és a Misina közötti működő külfejtés........................................................................................................39 17. ábra. Szászvári Formáció Szászvári Tagozat. Homokkő és polimikt kavicsanyag egymással váltakozó rétegei a Hosszú-völgyben..............................42 18. ábra. A 9019. fúrás részlete, földes-fás barnakőszén betelepülés középdurvaszemű homokban ................................................................................44 19. ábra. Kongériás homokkőpad a Háromházpusztától Ny-ra lévő völgyben ..........46 20. ábra. Halpikkelyes agyagmárga az orfűi szerpentin kanyarjában ........................47 21. ábra. Budafai Formáció Budafai Homokkő Tagozat. Durvakavicsos konglomerátum rétegek Magyarhertelendtől DK-re ...................................49
VII
dr. Chikán Géza
22. ábra. Tufás, homokos, kőzetlisztes márga feltárása a Herman Ottó tó D-i gátjánál ..................................................................................................52 23. ábra. Enyhén gyűrt lajtamészkő-rétegek a bodolyabéri szinklinálisban. Echinodermata-maradvány ..........................................................................53 24. ábra. Kállai Formáció. Kvarchomok-kibúvás az egykori bükkösdi homokbányában..........................................................................................57 25. ábra. Somlói Formáció. 10 cm-es elmozdulás kőzetlisztes homokban a szentlőrinci homokbányában ...............................................................................58 26. ábra. Vályogszintek és lösz-szintek váltakozása triász mészkő egyenetlen felszínén Bükkösdnél...................................................................................60 27. ábra. Forrásvízi mészkő Pécstől É-ra, a Melegmányi-völgyben ..........................62 28. ábra. A különböző értéktípusok kapcsolata (MARJAINÉ SZERÉNYI 2001, CHIKÁN 2002 után) .....................................................................................................75 29. ábra A mosott folyami kavics egyszerű keresleti függvénye ...............................80 30. ábra A mosott folyami kavics kínálati függvénye ................................................81 31. ábra Az árváltozás hatásai a fogyasztóra (Hicks módszere, KOPÁNYI 1993 után) ...................................................................................................................83 32. ábra. Az abaligeti cseppkőbarlang bejárata ........................................................102
Függelékjegyzék Függelék 1. táblázat. A kutatási terület településeinek területi és lakossági adatai .153 Függelék 2. táblázat. A Patacsi Tagozat ritkaelem átlagai .......................................155 Függelék 3. táblázat. A Magyarürögi Tagozat képződményeinek MgO-tartalma ...157 Függelék 4. táblázat. A Mánfai Sziderit néhány laboratóriumi vizsgálati eredménye.................................................................................................................159 Függelék 5. táblázat. A XI., szerkezetkutató fúrásban harántolt széntelepek elemzési eredményei..................................................................................161 Függelék 6. táblázat. Miocén kavicsminták technológiai vizsgálati eredményei.....163 Függelék 7. táblázat. Nyugat-mecseki agyagminták technológiai vizsgálatának eredményei.................................................................................................165
Táblázatjegyzék 1. táblázat. A pénzbeli értékelési módszerek összefoglalása (MARJAINÉ SZERÉNYI 2001 nyomán) ..........................................................77 2. táblázat. A nyugat-mecseki földtani képződmények gazdasági pontértéke .........133 3. táblázat. A nyugat-mecsek földtani képződményeinek egyéni preferenciasorrendje ..................................................................................134
VIII
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
1. Bevezetés A hazai ásványi nyersanyagok számbavétele, nyilvántartása hosszú évek óta eredményes munkával folyik az erre hivatott intézményekben. Nyersanyagkészleteinkről típus és vagyon szerinti kimutatások készülnek évről-évre, segítve a bányászati perspektívák felmérését és a termelési lehetőségek megtervezését. A gazdaságföldtani vizsgálatnak azonban ugyanakkor nemcsak a nyersanyagokra, hanem más, a földtani képződmények sajátosságaiból eredő gazdasági perspektívákra is ki kell terjednie. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás regionális szemléletet követel meg a földtani képződmények gazdasági potenciáljának értékelésében is. Dolgozatomban a Dél-dunántúli Régió egy, az ország területének mintegy 0,6%-át kitevő területének, a Nyugati-Mecseknek a földtani adottságaival foglalkozom annak a koncepciónak az alapján, hogy a földtani felépítés, a földtani képződmények sokkal jelentősebb szerepet játszanak egy térség életében, mint ahogy azt a közgondolkodás számon tartja. Dolgozatom arra mutat rá, hogy bár az élet nagyon sok területére közvetlen gazdasági hatással vannak a földtani képződmények, a geológiai folyamatok, a földtani ismeretek országosan messze az elvárható szint alatt vannak. A dolgozat első részében kutatási terület néhány földrajzi és népességi adatát és információját foglaltam össze. A második részben ismertetem a területet felépítő földtani képződményeket, a róluk kialakult szakmai ismereteket és álláspontokat. A harmadik rész a földtani képződményeknek, mint természeti erőforrásoknak gazdasági értékelési lehetőségeivel foglalkozik. E fejezetben a szükséges mértékig bizonyos közgazdasági alapismereteket is tárgyalok. A negyedik részben meghatározott szempontok szerint értékelem az egyes képződmények gazdaságföldtani jelentőségét, az ötödik fejezetben ezt összefoglalom, s következtetéseket vonok le belőle. Az összefoglalásban vázolom a gazdasági értékelésen túlmutató pénzbeli értékelés fontosságát, az ahhoz szükséges további feladatokat, s a távlati kutatási célt: a terület földtani képződményei piaci viszonyok között meghatározott gazdasági-pénzbeli értékének folyamatos karbantartását. A függelékben helyeztem el azokat a felhasznált adatokat, amelyek táblázatos módon jobban áttekinthetők, s amelyek a szöveg megértéséhez nem feltétlenül, de alátámasztásához annál inkább szükségesek. Illusztrációként néhány fényképet helyeztem el a szöveg között, amelyek a legfontosabb képződményekről készültek. Ezeket magam készítettem.
1
dr. Chikán Géza
Köszönetemet szeretném kifejezni dr. NÉMEDI VARGA Zoltán professzornak (Miskolci Egyetem) megértő és lelkesítő támogatásáért, dr. BARACSKAI Zoltán professzornak (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem) a vezetői döntéstámogatási rendszerrel való bánásmód megismertetéséért, KÓKAI András, dr. KOLOSZÁR László és dr. MARSI István kollégáimnak támogató türelméért, RÓTH László kollégámnak az informatikai segítségéért, BODNÁR Erikának hazai és külföldi szakmai szerepléseim menedzseléséért, valamint Matthias ECKSTEIN, Marielle FRAEFEL, Izabela WÓJCIK és Öykü AŞIKOĞLU IAESTE-hallgatóimnak a számomra nyújtott technikai segítségért.
2
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
2. A Nyugati-Mecsek helye és szerepe a dél-dunántúli régióban Kutatási területem a Mecsek hegység nyugati részét foglalja magában (1. ábra). A mintegy 500 km2-nyi terület Pécs megyei jogú várostól ÉNy-ra helyezkedik el, s a baranyai megyeszékhely közelsége különösen kiemelt jelentőségűvé teszi a terület földtani felépítésének a gazdasági folyamatokra gyakorolt hatását, illetve a földtani felépítés gazdasági szempontból történő hasznosíthatóságának elemzését. A Nyugati-Mecsek földtani-földrajzi szempontból az a tagolt dombvidék, amely Pécstől ÉNy-ra helyezkedik el, s felépítésének meghatározója a perm-triász képződmények alkotta antiklinális. Délen a Pécsi-víz völgye, nyugaton és részben É-on a Zselic, míg keleten a Keleti-Mecsek határolja. Az értékelésbe bevont terület ennél valamivel nagyobb, a Magyar Állami Földtani Intézet által 1985-ben kiadott, a Nyugati-Mecsek földtani térképe (2. ábra) területével egyezik meg. Közigazgatásilag Pécs város egy része, Komló város egy része, Tormás, Mindszentgodisa, Oroszló, Varga, Liget, Mecsekpölöske, Bakóca, Kisbeszterce, Kishajmás, Bodolyabér, Magyarhertelend, Magyarszék, Almamellék, Csebény, Horváthertelend, Szentkatalin, Husztót, Kovácsszénája, Ibafa, Okorvölgy, Abaliget, Orfű, Almáskeresztúr, Dinnyeberki, Nyugotszenterzsébet, Nagyváty, Helesfa, Bükkösd, Hetvehely, Cserdi, Boda, Bakonya, Kővágószőlős, Kővágótöttös és Cserkút községek különböző nagyságú része esik a területre (a területre és népességre vonatkozó legfontosabb adatokat a Függelék 1. táblázat foglalja össze). Morfológiailag a terület nagy része tagolt dombvidék, amely DDK felé fokozatosan emelkedve hegyvidéki jellegűvé válik, s ezt D felől a Pécsi-víz völgye határolja le. Legmagasabb pontja a Tubes 612 m tszf magassággal, míg legmélyebb pontja a Baranya-csatorna völgyében található (130 m tszf). A domborzati formák nagymértékben függnek az alapot adó földtani képződmények kifejlődésétől. A karbonátos mezozoos képződménysor egy része karsztosodott, itt a karsztjelenségek gazdagítják a formaelemeket. A homokkő-kifejlődésű alaphegységi képződmények területén ismét más formák uralkodnak, míg a fedőhegység nagyrészt laza képződménysorával borított területeken a dombvidéki formák uralkodók, viszonylag mélyen bevágódott völgyekkel, meredek völgyoldalakkal, de kis relatív szintkülönbségekkel.
3
dr. Chikán Géza
1. ábra. A kutatási terület helyzete (a vékony vonal a földtani térkép határa)
Vízrajzi szempontból a terület legnagyobb része a Dráva vízgyűjtőjéhez tartozik, ettől Csebény, Karácodfa, Tekeres, Orfű közt húzható zegzugos vonallal választható el a Kapos vízgyűjtőjéhez tartozó kisebb területrész. Természetes növénytakaró nagyrészt csak a hegyvidéki területeken található meg, itt is erősen érvényesül az emberi tevékenység hatása, máshol a természetes növénytakarót teljesen felváltotta a kultúrnövényzet. Az úthálózat közepes fejlettségű, a községek nagy része épített úttal rendelkezik; a Budapest-Pécs vasúti fővonal egy szakasza átszeli. A mezőgazdasági művelés a terület nagy részére jellemző, de ipari tevékenység is folyik, s néhány kisebb, helyi jelentőségű építőanyag-bányán kívül a Mecseki Ércbányászati Vállalat (MÉV) is e területen belül fejtette ki bányászati és ércdúsítási tevékenységét a bánya 1997-ben történt bezárásáig. A rendszerváltás utáni súlypont-áthelyeződések, a privatizációs és gazdaságossági szempontok előtérbe kerülése következtében a terület elvesztette korábbi központi helyzetét. Mind a szénbányászat visszafejlesztése, mind az uránérc-bányászkodás befejezése negatív hatással
4
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
volt a terület fejlődésére: nagy számú munkahely szűnt meg, amelyek helyett kevés új munkalehetőséget kínált az elmúlt 10-12 évben a viszonylag kevéssé szerencsés geopolitikai helyzet is: a délszláv válság és a háborúk, illetve az Európai Uniónak a délszláv térség megítélésében mutatkozó fenntartásai a befektetők számára sem tették túl vonzóvá a területet. A Nyugati-Mecsek az ország ritkán lakott részei közé tartozik (Függelék 1. táblázat). Az átlagos népsűrűség csak az országos átlag kétharmada még akkor is, ha a Pécset (1005 fő/km2) és Komlót (609 fő/km2) teljes egészében ide számítjuk. Ezek kihagyásával alig több, mint 30 fő/km2 az átlagos népsűrűség. 39 önálló település található a területen, s van, amelyiknek lakosságszáma nem éri el még a 100 főt sem. A hatvanas évektől kezdve érzékelhető elvándorlás falvak megszűnéséhez (Gyűrűfű, Korpád), összevonásához (Mindszentgodisa, Szentkatalin), később üdülőfalvak kialakulásához (Orfű, Kán, Gorica) vezetett. A területre korábban jellemző gazdasági tevékenység is erősen átalakulóban van: a szénbányászat visszafejlesztése, az uránbányászat befejezése az ipari infrastruktúra hanyatlását idézte elő, jelentős munkaerő-piaci gondokat okozva. A térségben a sajátos mikroklíma következtében a mezőgazdasági ágazatok közül elsősorban az erdőgazdálkodásnak lehet kiemelt szerepe, a talajok minősége sok esetben nem megfelelő a hatékony kultúrnövény-termesztéshez. A korábban itt folyó kézműipari tevékenységek nagy része is hanyatlóban van, az értékesítési nehézségek miatt például a fazekasság korábban működött műhelyei (Kishajmás, Bakóca) is eltűntek a piacról. A terület földtani adottságaiban rejtőznek további lehetőségek a térség gazdaságának új alapokra, az európai uniós követelményeknek is megfelelő irányba állításához. Ehhez az szükséges, hogy a szakemberek kiértékeljék, a terület „gazdáihoz” eljuttassák, velük megértessék a természeti erőforrások e fontos csoportjának ismeretében rejlő lehetőségeket, hogy akár a mezőgazdasági, akár a távlati ipari tervezés, akár a turizmus, akár a környezet- és természetvédelemhez kapcsolódó beruházások új és magasabb szintre emelhessék a régión belül ezt a tájegységet, amely a Dél-Dunántúli Régió három nagyvárosának, Pécsnek, Kaposvárnak és Dombóvárnak a háromszögében, igen jó stratégiai helyzetben foglal helyet.
5
dr. Chikán Géza
3. A Nyugati-Mecsek földtani képződményei A hegység földtani felépítése elég részletesen ismert (2., 3. ábra). A korábbi kutatások során elkészült a hegység 1:25 000-es fedetlen földtani térképe (CHIKÁN, CHIKÁNNÉ, KÓKAI 1985), s részletes értékelő munka született a hegység kainozoos földtani képződményeiről (CHIKÁN, 1991). A negyedidőszaki fedőképződmények vizsgálatára, térképezésére az Egységes Országos Földtani Térképrendszer 1:100 000-es térképsorozatának elkészítése kapcsán került sor (CHIKÁN 2002).
3. ábra. A Nyugati-Mecsek Szigetvár felől nézve (10-szeres túlmagasítás)
A területről rendelkezésünkre álló földtani adatok megszerzése, értékelése érdekében végzett munkák közül az alábbiakat emelem ki. Az első földtani adatok a múlt század első évtizedeibő1 származnak. BEUDANT (1822) útleírása a permi képződményekre vonatkozó adatokat tartalmaz. LIPOLD (1852) alsó, középső-triász képződményeket ismertetett a területről. HAUER (1870) a Jakabhegyi Formáció képződményeit típusos alpi alsó-triász képződményeknek tartotta. Az 1870-es években a Magyar Királyi Földtani Intézet megkezdte az ország részletes földtani térképezését. A Nyugati-Mecsek területe BÖCKH és TELEGDI ROTH felvételi területe volt. Összefoglaló mű csak BÖCKH (1876) működéséről született. A területről készült 1:28 800-as térképe és rétegtani megfigyeléseinek jelentős része ma is helytálló. A térképezés során gyűjtött növénymaradványok meghatározásával STUR (1874) és HEER (1878) a rétegtani besorolás pontosításához járultak hozzá. A századforduló utáni időszakra VADÁSZ (1912–1935) megalapozó tevékenysége a jellemző. Kezdetben BÖCKH rétegtani beosztását használta, azonban 1935-ben megjelent 1:75 000-es térképe és a hegységről írott monográfiája már teljes egészében saját véleményét és eredményeit tükrözi (meg kell azonban jegyezni, hogy térképén a
6
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
Goricai-völgy triász képződménysora nyomdahibásan permként szerepel). Munkája alapul szolgált a későbbi térképezési munkákhoz is. A neogén képződmények faunisztikai és szerkezeti vizsgálatával STRAUSZ (1923–52) foglalkozott részletesen. A terület K-i részére a második világháború után a feketekőszén bányászathoz kapcsolódó térképezési munkák egy része is kiterjedt. Ekkor készült el
IFJ.
NOSZKY (1948–50) részletes, 1:25 000-es földtani térképe, mely tek-
tonikai adatok nélkül ábrázolja Magyarszék környékének földtani viszonyait. Ugyancsak a szénbányászat felfejlesztéséhez kapcsolható, Komló város vízellátásának megoldását célzó munkát végzett WEIN (1955). Új szakasz kezdődött a Nyugati-Mecsek területének térképezésében 1955-ben, amikor a Földtani Tanács határozatot hozott a Mecsek-hegység földtani újrafelvételére. Ezt részben a feketekőszén bányászat további perspektíváinak feltárása, részben a Nyugati-Mecsekben akkor felfedezett uránérc hasznosíthatóságának eldöntése, elterjedésének megismerése indokolta. A térképezési munkát a K-i Mecseknek a Ny-i Mecsekkel határos részén a Magyar Állami Földtani Intézet szakemberei: FÖLDI, HÁMOR, NAGY E., ÉS NAGY I. végezték, míg a NyugatiMecsekben a MÉV kutatói térképeztek 1:10 000-es és 1:25 000-es méretarányban: JÁMBOR, GLÖCKNERNÉ, KASSAI, KASZÁS, KOVÁCSNÉ PRANTNER, SOMOGYI, SOÓS, SZABÓ, SZEDERKÉNYI, TÖRÖK, TŐZSÉR, VÁRSZEGI, WÉBER járultak hozzá térképszerkesztéssel a terület földtani megismeréséhez. Ezzel egyidejűleg üledékföldtani, rétegtani, ősföldrajzi összefoglalások is születtek a területről. BARABÁS (1955) a felső-permi, NAGY (1968) a triász képződmények monográfiáját készítette el. A Keleti-Mecsek térképezésének eredményei alapján született, de a területre is érvényes, általánosítható törvényszerűségeket is feltárt HÁMOR (1970) miocén monográfiája. A részletes térképezés eredményeiről néhány térképmagyarázó is megjelent. A részeredményeket tárgyaló publikációk közül kiemelendő az alaphegységre vonatkozóan BARABÁS (1961–1979) JÁMBOR, SZABÓ (1961), MÉHES, ALFÖLDI (1960), KOVÁCSNÉ PRANTNER, JÁMBOR (1963), JÁMBOR (1962– 1964), SZABÓ (1964), VIRÁGH (1960), VIRÁGH, VINCZE (1964, 1966), BALLA (1965, 1967), BARABÁSNÉ STUHL (1962, 1963, 1969, 1972, 1975, 1981), WÉBER (1965, 1978, 1981), a fedőhegység vonatkozásában HÁMOR (1970), HÁMOR, JÁMBOR (1964), JÁMBOR, SZABÓ (1961), KROLOPP (1966), MOLDVAY (1964, 1965), SOÓS, JÁMBOR (1960), BÓNA, KERNERNÉ SÜMEGI (1966), valamint a Keleti-Mecsek neogénjének vizsgálata kapcsán megjelent monográfiákat: BOHNNÉ HAVAS (1973), KLEB (1973), KORECZNÉ LAKY (1968), NAGYNÉ (1969), RAVASZNÉ BARANYAI (1973). Fontos összefoglalása volt a területről rendelkezésre álló földtani adatoknak a Magyarország 1:200 000-es földtani térképsorozatához kapcsolódóan összeállított pécsi térképmagyarázó (FORGÓ et al. 1966). Az 1978-ban megkezdett újrafelvétel során szerzett újabb ismereteket tükrözi az azóta megjelent néhány publikáció: CHIKÁN, KONRÁD (1982), CHIKÁN (1983), CHIKÁNNÉ JEDLOVSZKY, KÓKAI (1984), CHIKÁNNÉ, KÓKAI (1984), CHIKÁN, WÉBER (1984), CHIKÁN (1991), BARABÁS, BARABÁSNÉ (1998), valamint a részletes térképezéshez és Pécs város térképezéséhez kapcsolódó kéziratos földtani magyarázók (CHIKÁN, CHIKÁNNÉ, KÓKAI 1985, CHIKÁN, CHIKÁNNÉ, KÓKAI 1986).
A terület földtani felépítésének tömör ismertetéséhez a litosztratigráfiai besorolás szerinti ismertetést választottam. Ez a tagolás kiválóan alkalmas ugyan a földtani viszonyok önmagukban való ismertetéséhez, azonban a gazdaságföldtan általam adott értelmezéséhez ez a
7
dr. Chikán Géza
tagolás kevés. Ahhoz ugyanis, hogy egy-egy képződmény-együttes gazdaságföldtani jelentősége többféle szempontból értékelhető legyen, a litosztratigráfiai besorolás sok esetben túlzottan nagyvonalú: egy „szürke aleurit, molluszkás agyagmárgás aleurit és finomszemű homok, benne huminites és szenes agyaggal, ritkábban sárga, szürke és zöld tarkaagyaggal, valamint vékony lignit és dolomit rétegekkel” (Tihanyi Formáció; CSÁSZÁR 1997) leírású képződménynek e leírásából sem ásványi nyersanyagtartalmára, sem vízföldtani, sem mérnökgeológiai, sem környezetföldtani jelentőségére vonatkozóan nem lehet gazdasági jellegű következtetéseket levonni. Ugyanakkor azonban a geológusok számára a litosztratigráfiai ismertetés a legkézenfekvőbb, és a legjobban érthető. A nem szakmai felhasználó számára azonban feltétlenül ki kell emelni minden egyes képződmény esetében a felhasználás szempontjai szerint kiválasztott legfontosabb tulajdonságokat, mert egy építőipari homok iránt érdeklődő felhasználó számára teljesen közömbös, hogy hány millió éve keletkezett az adott homok: őt a szemcseméret, az ásványos összetétel, esetleg a koptatottság és a mésztartalom érdekli, s nem a rétegtani szint. Regionális szemlélet kialakításához azonban igen jól használhatók a litosztratigráfián alapuló, általánosítható ismeretek. A rétegtani ismertetést alulról felfelé haladva, erősen tömörítve adom meg, mellékelvén a terület összevont, elvi rétegoszlopát (4. ábra). 3.1. PALEOZOIKUM Az ún. kristályos alaphegység felszínen és fúrásokból a térkép által ábrázolt terület Ny-i és D-i részén, két, egymástól kb. 20 km távolságra lévő körzetben ismert: DK-en Pécs város területén, Ny-on Almáskeresztúr és Dinnyeberki környékén. 3.1.1. Ófalui Fillit Formáció (fillit) A terület DK-i részén csak néhány feltárásban ismert képződmény. Pécsen az Aradi vértanúk útja mentén építési feltárásban, a Fekete úton kibúvásokban szürke, zöldesszürke, mállott, palás-vékonyréteges megjelenésű, selyemfényű, helyenként sok kloritot, szericitet tartalmazó fillit és szericites fillit formájában található. A Mórágyi Komplexum képződményeivel a fent említett feltárásokban tektonikusan érintkezik. JANTSKY (1979) szerint a migmatitosodott képződményekkel minden általa ismert előfordulásban tektonikusan érintkezik. Képződményeit főleg pelites, kisebb mértékben karbonátos üledékek felső proterozoikumbeli zöldpala fáciesű metamorfózisával származtatja. LELKESNÉ FELVÁRI, SASSI (1983) a K-mecseki előfordulás
8
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
területéről származó minták amfiboljainak K/Ar módszerrel meghatározott 317±34; 343±20 millió év koradatokat említenek. A képződmények kőzettani jellegét értékelve úgy vélik, hogy a „zöldpala fáciesű” komplexum egy része az amfibolit fáciesbe tehető. 3.1.2. Gyódi Szerpentinit Formáció (szerpentinit) A terület déli részén a Helesfa–l és Helesfa–2 fúrások pannóniai képződmények alatt apliterekkel átjárt szürkészöld, helyenként fillit, és magnezit-dolomit közbetelepüléseket tartalmazó szerpentinitet tártak fel. Röntgenvizsgálatok szerint a szerpentinit főleg antigoritbó1 áll. Míg a Helesfa–l fúrás 650 m-ben e képződményben állt le, addig a Helesfa–2 fúrás a 381,2 m-ben lévő tektonikus érintkezés után gránitba hatolt. JANTSKY (1979) szerint a fúrások által harántolt képződmény olyan, eredetileg a felső proterozoikumban, zöldpala fáciesű metamorfózison átesett ultrabázit volt, amely egy késői, eddig ismeretlen gránitintrúzió utómagmás hatására alakult át. SZEDERKÉNYInek (1970) az a véleménye, hogy az eredeti alapkőzet gránátos amfibolit volt, amely tektonittá alakulva, Mgmetaszomatózison átesve szerpentinesedett. WÉBER (1977) — BARANYI et al. (1970) nyomán — légimágneses mérések alapján a nagy nyugat-mecseki antiklinális alatt, megközelítőleg 2400 m-es mélységben feltételezi a szerpentinit jelenlétét. 3.1.3. Mórágyi Komplexum (gránit, granodiorit, monzonit) Pécs város területén kibúvásokban és építés során kialakított feltárásokban a Hunyadi János, Bartók Béla, Damjanich és Fekete utcákban, valamint a Csoronika-dűlőben és a Makárhegy D-i oldalán többnyire erősen mállott, repedezett formában található. A zöldesszürkevörösesbarna kőzetben szabad szemmel megfigyelhető ásványok között domináns a világosszürke és halványvörös, többnyire szericitesedett földpát, amely mellett zsírfényű kvarc és zöldesszürke, mállott színes elegyrészek ismerhetők fel. Vékonycsiszolatban a kataklázos, porfíroblasztos szövetű anyagban a világos elegyrészek között orientáltan réteges elrendeződésű biotitok és egyéb színes elegyrészek figyelhetők meg. A töredezett, xenomorf kvarcok hullámos kioltásúak. A Báránytetőn 1977–78-ban, a MÉV által mélyített 4716. érckutató fúrás 870,4-1614,2 m között tárta fel ezeket a képződményeket. A fúrás elsődleges dokumentációja szerint a rétegsort nagy földpáttartalmú kőszén és grafit csíkokat tartalmazó metahomokkő, metagrauwacke; metaarkóza, szericitpala, kvarc-szericitpala, szericitkloritpala, kvarcitpala, kvarcit-fillonit, biotitpala, réteges migmatit, szkialitos aplit, biotitos
9
dr. Chikán Géza
porfíroblasztos gránit és mikrogránit képződmények alkotják. A fúrás által feltárt migmatitos képződményeket LELKESNÉ FELVÁRI, SASSI (1983) a K-mecseki magas (>34°C/km) termikus gradiens mellett metamorfizálódott granitoid-migmatit komplexummal korrelálhatónak tartják. Egyes vélemények szerint e képződmények egy része a Baksai Komplexumba sorolható. Nyugotszenterzsébeten és Nagyváty községektől É-ra néhány kibúvásból és számos, a környéken lemélyült fúrásból ismert képződmény. Dinnyeberki környékén alsó-perm, ettől É-ra, K-re és D-re miocén, Ny-ra pannóniai üledékek települnek rá. Felszínen erősen mállott, vörösesbarna-vörös színű. JANTSKY (1979) szerint a fent említett kibúvásokban földpát porfíroblasztokban és sötét szkialitokban szegény biotitos gránit, illetve apró szemű, szkialitokban és nebulitokban gazdag porfíroblasztos gránit és diatexit található. Fúrási adatok szerint a nagy mennyiségű vörös földpátot és viszonylag kevés kvarcot tartalmazó grániton a fedőképződmények alatt változó vastagságú, 0-35 m, mállott, erősen kilúgozott kéreg található. Az üde kőzetben gyakran figyelhetők meg ankerites-sziderites repedés kitöltések, ritkábban kvarc erek. Az egyhangú képződményben ritkán megfigyelhető pegmatitzárványok, pszeudopegmatit tömzsök és mikrogránit-aplittelérek, valamint a szintén ritka kőzetszerkezeti jelenségek — nebulitok, agmatitok, pszeudoagmatitok — a metamorfózis (gránitosodás) előrehaladott állapotára utalnak. JANTSKY (1979) szerint a 9006–9615. sz. fúrások olyan ”apró-középszemcsés, rózsaszín földpátos, kloritosodott, bontott, kataklázos vagy milonitosodott gránitokat harántoltak”, amelyek jobban homogenizálódtak, mint az Erdősmecske–Fazekasboda környéki porfíroblasztos gránitok. A területről három radiometrikus kormeghatározás eredményét közli. Ezek a következők: Dinnyeberkitől Ny-ra 3 km-re bontott gránitból szeparált biotit K/Ar módszerrel 284±10 millió év; ugyaninnen a teljes kőzetből Rb/Sr alapján 1150±50 millió év; míg a Nyugotszenterzsébet–l fúrás 61,5 m-éből származó porfíroblasztos gránitból azonos metódussal (Rb/Sr) 406 millió év adódott. Miocén törmelékes üledékekben kavicsok formájában ún. „fehér gránit” található. Szálban álló előfordulása azonban eddig sehol sem ismert. 3.2. SZILUR Egyetlen fúrásból ismerünk a területről bizonytalan szilur korú képződményeket.
10
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
3.2.1. Szalatnaki Agyagpala Formáció (agyagpala, konglomerátum) A MÉV által 1986-ban lemélyített Horváthertelend–1 fúrás 720,0–853,2 m között agyagpalából és konglomerátumból álló képződménysort harántolt, amelyet a Szalatnaki Formációval azonosítottak (BARABÁS et al. 1995). További elterjedése nem ismert. A KeletiMecsekben, Magyaregregy környékén áthalmozott formában található magnetit-ércet e képződményhez kötik. Rétegtani fedőjét és feküjét sem ismerjük; pollenvizsgálatok szerint esetleg fiatalabb (felső-triász–alsó-liász) korú is lehet. 3.3. PERM A paleozoikum többé-kevésbé metamorfizált idősebb képződményeitől elkülönítve foglalkozom a permi, nem metamorfizálódott képződményekkel. 3.3.1. Korpádi Homokkő Formáció (vörös, zöld homokkő, konglomerátum) Képződményeit kizárólag fúrásokból ismerjük. Dinnyeberkitől ÉNy-ra csak negyedidőszaki képződmények fedik, viszont a fúrások teljes vastagságban harántolták. A gránit felszínére diszkordánsan települ. Az aljzat differenciált felszínére a gránit anyagú lejtőtörmelék vastagságának változása, esetenkénti hiánya utal (JÁMBOR 1964). Az uralkodóan vörös, gyakran zöld és szürke rétegek ciklusos felépítésűek (konglomerátum, homokkő és aleurolitos finomszemű homokkő rétegekből állnak). A képződménycsoport egyetlen nagy üledékciklust képvisel, amelyen belül JÁMBOR (1964) szerint négy kisebb ciklus különíthető el. A 3-400 m vastag formáció képződményeinek legnagyobb részét homokkövek alkotják. Az üledékek gyakran párhuzamosan rétegzettek, de előfordul hullámos rétegzettség is, míg a keresztrétegzettség a durvább homokkövekben is ritka. A réteglemezek enyhén ívelt lefutásúak. A finomszemű kőzetekben gyakori a gömbhéjas-csomós elválás. Általánosan jellemző a réteglapokon gyakori muszkovitoknak a rétegzettséggel párhuzamos elhelyezkedése. A durvább szemű homokkövekben többnyire irányítottan elhelyezkedő kavicsok anyaga részben a fekvő (gránit, aplit), részben a területtől D-re ismert kristályos alaphegység képződményeivel (csillámpala, gneisz, kvarcit, szericitpala) azonosítható. A ritkán előforduló kvarcporfír kavicsok a későbbiekben ismertetésre kerülő Gyűrűfűi Riolit Formáció képződményeitől eltérő litofáciest képviselnek. A fent említettek mellett saját anyagú homok és aleurolit kavicsok is megfigyelhetők az anyagban. Amíg a fekvő gránitra települő konglomerátum jellegzetesen zöld, addig a Formációt alkotó kőzetek zöme — 90% — vörös, alárendel-
11
dr. Chikán Géza
ten zöld és szürke színű. Az eltérő színek határa a réteglapokat metszi. Az üledékek kötőanyaga leggyakrabban kova. Karbonátos kötőanyag részben önmagában, részben kovával együtt fordul elő. A finomabb szemű homokkövekre inkább az agyagos-szericites kötőanyag a jellemző. 3.3.2. Gyűrűfűi Riolit Formáció (riolit) Eddig csak Bükkösdtől Ny-ra ismertek képződményei. Felszínen Gyűrűfűtől D-re, az istenkúti erdészháznál található néhány kibúvásban. Ezen kívül néhány fúrásból is ismert. A területtel foglalkozó, korábbi munkák, valószínűleg az egyveretű kifejlődés miatt, egyetlen, összefüggő, a fekü és a fedő üledékekkel konkordáns 70-100 m vastag riolit-testet feltételeznek. A fekü homokkő a riolit-test alsó határán „pörkölődött”, oxidálódott, a néhány fúrásban feltárt, megközelítőleg 5 m vastag, zöld-zöldesszürke tufa a lávaömlést megelőző tufaszórást jelez. A fluidális szövetű lila, szürkéslila kőzet főleg felzites alapanyagában halványvörös és fehér földpát, színtelen kvarc és elszórtan sötétbarnásszürke biotit figyelhető meg. A földpátok legnagyobb részét ortoklász alkotja, a plagioklászok mennyisége elenyésző. A képződmény litológiai vizsgálatát SZEDERKÉNYI (1963) és FAZEKAS (1978) végezte el. KASSAI (1976) a Villányi-hegység É-i előterében végzett kutatások eredményeit összefoglaló munkájában a felső-perm végéig tartó riolit-vulkáni tevékenységet ismertet. Szerinte — részben hivatkozva JÁMBOR (1967) megállapítására — e tevékenység termékei, illetve hatása a Ny-mecseki felső-permben is kimutathatók. 3.3.3. Cserdi Formáció (vörös, kavicsos homokkő) A Formáció képződményei egyelőre nem ismertek teljes egészében. Az eddig végzett kutatások eredményeit összegezve megállapítható, hogy a „bükkösdi szerkezeti vonal”-tól Ny-ra az alsó, K-re a felső része ismert, de a rétegsor két része közötti kapcsolat egyelőre nem tisztázott. A „bükkösdi szerkezeti vonal” Ny-i oldalán a riolit erodált felszínére általában szögdiszkordancia nélkül települ. Fedője ezen a területrészen nem ismert. Természetes feltárásai Dinynyeberkitől É-ra és Ny-ra találhatók. Emellett számos fúrás feltárta képződményeit, melyek általában rosszul osztályozott vörös konglomerátumból és homokkő rétegekből állnak. A fekü közelében előforduló zöld agyag betelepülések a kvarcporfír kiömlést követő tufaszórást jeleznek. A konglomerátum és homokkő rétegek kötőanyaga limonitos, agyagos, karbonátos,
12
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
ritkán kovás. A kavicsok anyagát főleg riolit alkotja. Ezeknek megközelítőleg 50%-a a Gyűrűfűi Riolit Formáció képződményeivel azonosítható, ugyanakkor hasonló gyakorisággal egy olyan, magas biotittartalmú változat is előfordul közöttük, amely eddig szálban álló módon nem ismert. A kristályos alaphegység anyaga — gránit, gneisz, csillámpala — csak minimális mennyiségben fordul elő a kavicsok között. A rétegzetlen, vagy rosszul — leggyakrabban horizontálisan párhuzamosan — rétegzett üledékekben a kavicsok felszínét jellegzetes karbonátos bevonat borítja. A finomabb szemű rétegekben gyakoriak a mészkonkréciók. A formáció felső része a „bükkösdi törésvonal”-tól K-re, a bodai őrház közelében kibúvásban, valamint néhány fúrásból ismert. Vastagsága a természetes feltárások és a fúrások adatai alapján valószínűleg 750 m-nél nagyobb. A vörös konglomerátum és homokkő váltakozásából álló, eddig ismert rétegsor két részre osztható. Az első ciklus képződményei rosszul rétegzettek, osztályozatlanok. A durva konglomerátumok sok finomabb frakciót, a homokkövek kavicsot és agyagot tartalmaznak. A 0,1-0,8 m vastagságú rétegekben helyenként a jelentéktelen szemnagyság változás ellenére osztályozottság, a kavicsok elhelyezkedésében irányítottság figyelhető meg. A ciklust felépítő üledékritmusok vastagsága 2-4 m között változik. A ritmusok főleg konglomerátum és durvaszemű homokkő rétegekből állnak, alárendelten finomabb szemű homokkövek is előfordulnak. A ciklus üledékeinek 70-80%-át konglomerátum rétegek alkotják. A konglomerátum, durvaszemű homokkő és finomszemű homokkő váltakozásából álló felső ciklus tagoltabb. Az üledékritmusok vastagsága 2-10 m között változik. A rétegsorban alulról felfelé haladva a konglomerátum rétegek részaránya — a finomszemű homokkövek javára — fokozatosan csökken. A gradált rétegzettség, a kavicsok irányítottsága és a csillámoknak a rétegzettséggel párhuzamos elhelyezkedése általános, bár ritkán megfigyelhető jellegzetesség. A ciklus felső részén a finomszemű homokkövekre gömbhéjas szétesés jellemző. A homok és kavicsszemcsék anyagi összetétele egységes. A homokszemcsék anyagát főleg kvarc, kisebb mennyiségben ortoklász, egyéb földpát és muszkovit alkotja. A közepesen koptatott kavicsok leggyakrabban metamorfit anyagúak; 35-50%-ban zöld, vörös földpátokat tartalmazó gneisz, muszkovit csillámpala, kétcsillámú pala; 21-41% gránit; 2050%-ban vulkanit, 1-8% felzit. A szemcséket mindkét ciklus üledékeiben főleg kovás kötőanyag cementálja, bár a felső ciklusban felfelé haladva fokozatosan növekszik a meszes dolomit mennyisége is.
13
dr. Chikán Géza
A formáció képződményeiből ősmaradványok eddig nem ismertek, kronosztratigráfiai besorolásukat közvetett módon BARABÁSNÉ STUHL (1981) palinológiai vizsgálatai tették lehetővé. 3.3.4. Bodai Aleurolit Formáció (vékonyréteges „átmeneti” homokkő, vörösesbarna aleurolit) A Cserdi Konglomerátum Formáció képződményeiből rétegváltakozásos átmenettel kifejlődő ún. „átmenti összlet” a Cserdi szőlőhegyen és a bodai őrház környékén kibúvásban és mesterséges feltárásban, valamint néhány fúrásból ismert. A kb. 150 m vastag rétegsor elnevezését a Cserdi Konglomerátum Formáció folyóvízi fáciesű és a Bodai Aleurolit Formáció állóvízi üledékei közötti kifejlődése adja. A képződmények színe főleg vörösesbarna-barna, gyakran azonban zöld, zöldesszürke. Alsó részén a középszemű homokkövekben még szórványosan előfordulnak kavicsok. Az átlag szemcseméret alulról felfelé fokozatosan csökken. Ennek eredményeként a felső részen dominánssá váló finomszemű homokrétegek között gyakoriak a finomhomokos aleurolit közbetelepülések. A képződménycsoport üledékei jól rétegzettek. A rétegek vastagsága a szemcseméret csökkenésével együtt fokozatosan csökken. Az alsó rész közép és apró szemű homokkövei 10-50 cm, a felső rész finomszemű homokkövei, aleurolitjai 1-5 cm vastag rétegeket alkotnak. A rétegeken belül jellemző az osztályozottság, a finomszemű üledékeiben a párhuzamos mikrorétegzettség. Az utóbbi képződményekben több helyen hullámfodrokat észleltek. Ezek térbeli helyzetét SOMOGYI (1965) határozta meg. Az adatokat értékelve az üledékek felhalmozódását néhány méteres vízmélység mellett feltételezte. A rétegsor felső részén a vékonyréteges aleurolitokban helyenként száradási repedések is előfordulnak. Míg a homokszemcsék főleg kvarcból, vörös földpátból és gyakran vörösre színezett muszkovitból állnak, addig az alsó részen ritkán előforduló kavicsok anyaga a Cserdi Konglomerátum Formációból ismertekkel azonos. A szemcsék kötőanyaga főleg dolomit, bár a homokkövekben alárendelten kova is előfordul. A finomabb szemű üledékekben a dolomit mellett az agyag is jelentős, mint kötőanyag. Ugyanakkor e képződményekben dolomit konkréciók és rétegek is előfordulnak. A képződménycsoport finomszemű, mikrorétegzett üledékeiben gyakoriak a féreglakócsőkitöltések, ritkábban szenesedett növénymaradvány töredékek figyelhetők meg a zöldzöldesszürke színű aleurolitokban, TŐZSÉR (in JÁMBOR et al. 1961) szerint a Cserdi–3. kutatóárokban feltárt zöld agyagos aleurolit rétegből tömegesen kerültek elő Phyllopodák. Ugyan-
14
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
ebből az árokból származó mintából BARABÁSNÉ STUHL (1979) nagy mennyiségű Lueckisporites virkkiae-t (norma Aa forma) határozott meg.
5. ábra. A Bodai Aleurolit feltárása Boda D-i végén; a feltárás részlete
Boda, Egéd-puszta és Bakonya környékén kibúvásokban, valamint számos térképező és érckutató fúrásban ismertek a Bodai Aleurolit Formáció típusos kifejlődésének képződményei (5. ábra). Teljes egészében eddig még egyetlen fúrás sem harántolta. Felszíni és fúrási adatok alapján feltételezhető, hogy vastagsága eléri a 900 m-t. Az „átmeneti összlet”-től nem lehet egyértelműen elkülöníteni. A térképezési gyakorlat során egyszerűen az utolsó finomszemű homokkő betelepülés adta a határt. A terület intenzív kutatásának kezdetén BARABÁS, KISS (1958) három részét különítették el — vörösagyag és aleurolit, vörösagyag, dolomitos márga — a rétegsornak. Később több megfigyelés alapján JÁMBOR (1964) négy szintre tagolta. Az egyes szintek közötti rétegváltakozásos átmenet miatt térképi elkülönítésük nem oldható meg egyértelműen. Az alsó, 100-120 m vastag szint képződményei az „átmeneti összlet” felső részénél világosabb árnyalatú vörösesbarna, vékonyréteges aleurolitokból állnak. Az 1-20 cm vastag, horizontálisan párhuzamosan rétegzett aleurolitok részben gömbhéjasan-szemcsésen szétesők, részben homogén szövetűek. Erre kb. 300 m vastagságban fakó lilásbarna, vékonyrétegzett, a réteglemezeken belül homogén és mikrorétegzett, a szemcsék felületén vékony hematit bekérgezést tartalmazó aleurolit települ. Fölötte fakó téglavörös dolomit és dolomitos aleurolit váltakozásából álló, mintegy 350 m vastag rétegsor található. Az egyes
15
dr. Chikán Géza
rétegek vastagsága 2-40 cm között változik. A rétegek lemezesen, szemcsésen szétesők, illetve a rétegen belül homogén szerkezetűek vagy párhuzamosan mikrorétegzettek. Képződményein gyakran figyelhetők meg száradási repedések. A formáció legfelső részét sötétbarnásvörös, egyenletesen alacsony dolomittartalmú aleurolit alkotja. Egyes rétegeinek vastagsága 2-50 cm között változik. Ezek általában egyenlőtlenül-szemcsésen széteső szövetűek, helyenként párhuzamos-mikrorétegzett közbetelepüléseket tartalmaznak. Az egész képződménycsoportra jellemző az albitosodás és a hematit jelenléte. A második szint képződményei között ritkán férgek által „átgyúrt” szöveti bélyegek figyelhetők meg. A Fűzi-erdészháztól ÉK-re lévő kibúvásból TŐZSÉR (in JÁMBOR, GERZSON 1960) szerint Phyllopodák kerültek elő. A harmadik „tagozat”-ból féreglakócső kitöltések, a férgek által végzett bioturbáció nyomai ismertek. BARABÁSNÉ STUHL (1979) igen nagy mennyiségű Lueckisporites virkkiae (norma Aa forma) alakot határozott meg a Formáció rétegsorainak felső részéből származó mintákban. A formáció képződményei SOMOGYI (1965) szerint 10-30 m vízmélység mellett rakódtak le. BARABÁS (1955) a helyenként előforduló, átkristályosodott Brachiopoda maradványok és dolomit rétegek megjelenése alapján nem tartja kizártnak a sekélytengeri üledékképződést. 3.3.5. Kővágószőlősi Homokkő Formáció A terület legrészletesebben megkutatott képződményei a felső-permben lerakódott törmelékes üledékek. A közel 30 évig intenzíven végzett felszíni és fúrásos kutatás során számos üledékföldtani, faciológiai, és földtani elemzés (BARABÁS 1955; 1961; 1963; 1964; NAGY 1958-59; JÁMBOR, SZABÓ 1961; MÉHES, ALFÖLDI 1960; KOVÁCSNÉ PRANTNER, JÁMBOR 1963; JÁMBOR 1964; SZABÓ 1964; KASSAI 1963; 1969; 1971, BARABÁSNÉ STUHL 1969; 1973) célozta a perm üledékképződés sajátosságainak megismerését. Részben a fent említett munkák eredményeit összegző, a modern rétegtani osztályozás alapelveit alkalmazó, vázlatos szintézist BARABÁS (1979) adott. Ebben a látszólag egyhangú, törmelékes, folyóvízi medri és ártéri üledékképződéssel jellemezhető felső perm képződményeket Kővágószőlősi Homokkő Formáció néven ismertette. A korábbi gyakorlatban „tarka összlet”, „szürke összlet” és „zöld homokkő” valamint „felső vörös homokkő” néven ismert képződmények Bakonyai, Kővágótöttösi és Cserkúti Homokkő Tagozatként lettek elkülönítve. BARABÁSNÉ STUHL (1969) értékelését felhasználva megállapította, hogy „A formáció tagozatai nem alkotnak kronosztratigráfiai egységeket. Rétegtani egységeknek az üledéksor
16
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
ciklusos felépítése alapján azonosítható szakaszokat tartjuk. Ebben a formációban 18 apróciklust különböztetünk meg. Ezeket 4 ciklusban vonjuk össze,...” „ A ciklusok határait a tagozatok határai sok helyen metszik,...” Azaz a tagozatok laterálisan és vertikálisan összefogazódó, részben egymást heteropikusan helyettesítő geokémiai fácieseket jeleznek. A formáció képződményei a fekvő Bodai Aleurolit Formáció üledékeire rétegváltakozásos átmenettel települnek. Ennek ellenére, valószínűleg a későbbi szerkezetalakulás hatására (KASSAI 1976) a két formáció érintkezése általában diszkordáns. A rétegsor vastagsága változó, de BARABÁSNÉ STUHL (1969; 1973) szerint 18 apróciklus kimutatható volt. Míg Kővágószőlős és Pécs környékén (6. ábra) a formáció üledékeinek összvastagsága 950-1500 m,
6. ábra. A Kővágószőlősi Homokkő rétegei Cserkúttól D-re
addig az ún. Hetvehely–Magyarszék szerkezeti vonaltól Ny-ra Gorica környékén lemélyített fúrásokban harántolt legnagyobb vastagság 241 m. Ezen a területen a felső-perm rétegsor lényegesen kisebb vastagságú, ugyanakkor durvább szemnagyságú, mint a korábban bányászott uránérc-lelőhelyen. Az egyes szintek nem jelentkeznek egyértelműen, a ciklusok kifejlődése gyakran bizonytalan. A Formáció képződményeinek a korábbi érclelőhely környezetében megismert jellegzetességeit az alábbiakban foglalom össze.
17
dr. Chikán Géza
3.3.5.1. Kővágószőlősi Homokkő Formáció Bakonyai Homokkő Tagozat (vörös, szürke, zöld homokkő, konglomerátum) Boda, Bakonya és Kővágószőlős környékén számos kibúvásban ismertek képződményei. Barnásvörös konglomerátum, zöld homokkő, vörös, finomszemű homokkő és barnásvörös aleurolit rétegekből áll. Alul vörös, többnyire kimosásos felszínre települő, 2-30 mm átmérőjű szemcsékből álló konglomerátummal kezdődik az apróciklus, amely zöld homokkő rétegekkel folytatódik, majd barnásvörös aleurolittal zárul. A rétegsorban felfelé haladva a vörös konglomerátum rétegek kimaradnak, az apróciklusok zöld homokkővel kezdődnek. A folyóvízi apróciklusokat 4-12 m vastagságú üledékek képviselik. A zöld homokkő rétegek durva-, közép- és finomszeműek. A szemcsék anyagát kvarc, halvány vörös és fehér földpát, valamint muszkovit alkotja. A felső-perm homokkövek között ez tartalmaz legnagyobb mennyiségben földpátot. A konglomerátum kavicsainak anyagát kvarcporfír, felzit, muszkovitgneisz és gránit alkotja. A tagozat kőzeteinek kötőanyaga kovás-szericites. A képződményben mért ferde rétegzettség dőlési arányai SZABÓ (1964) szerint ÉÉNy-ról DDK-re tartó üledékszállítási irányt jeleznek. A finomszemű zöld homokkövekben KASZÁS (1967) szerint kalkopirit, galenit, pirit, ritkán kovellin és bornit található. SZEDERKÉNYI vizsgálatai alapján az ércásványok vagy
„rézpala”
fáciesű
sötétszürke
fekete
aleurolit
törmelékhez
kötődnek,
vagy
laterálszekréciós telérekként, litoklázisokban, vékony rodokrozit, kalcit és kvarc erekhez kapcsolódva jelennek meg. A zöld homokkövekből különböző megtartású növénymaradványok, Arenicola-szerű féreglakócső kitöltések, az aleurolit-rétegekből Euestheria sp. maradványok ismertek. 3.3.5.2. Kővágószőlősi Homokkő Formáció Kővágótöttösi Homokkő Tagozat (szürke és zöld homokkő) A nagy antiklinális területén, felszínen tanulmányozhatók képződményei. A fiatalabb — triász — üledékek kibúvási területén lemélyített érckutató fúrások többsége elérte. Az antiklinális központi részén nem csak a teljes „B”, hanem az „A” és „C” kisciklusokban is megtalálhatók az ide sorolható képződmények (BARABÁSNÉ STUHL 1969; 1977). ÉÉK felé a fekvő és fedő tagozatok heteropikus helyettesítése következtében, vastagsága jelentősen csökken. A fekvő képződményeire üledék-megszakítás nélkül, folyamatosan települ. JÁMBOR (1967) szerint ez a felső-perm rétegsor legegységesebb kifejlődésű összlete, amelynek vastagsága a Bakonyai Homokkő Tagozat képződményeinek rovására Ny-ról K-felé haladva, fokozatosan növekszik. A tagozat legnagyobb része szürkés finom és középszemcsés homokkő, sötétszür-
18
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
ke aleurolit és aleurolitos, finomszemcsés homokkőrétegekből áll. Emellett aprókavicsos konglomerátum, kavicsos, durvaszemcsés homokkő, a felső részén szürke, aleurolit-kavicsos, dolomitkonkréciós, közép- és durvaszemcsés homokkőrétegek is előfordulnak képződményei között. A homokszemcsék anyagát kvarc, világosszürke földpát, kevés muszkovit és pirit alkotja. A kavicsok között főleg metamorf kőzetekből származó kvarc, kevesebb gneisz, csillámpala, és alárendelten kvarcporfír fordul elő. A tagozat kőzetei általában jól osztályozottak, főleg kovás, kisebb részben karbonátos kötőanyagúak. Többnyire padosan-vékonypadosan rétegzettek, helyenként ívesen keresztrétegzettek. A szürke homokkő gyakran tartalmaz szenes, szenes-pirites és kovás növénymaradványokat. Ezek többnyire rossz megtartásúak. KASSAI (1973, 1976) a fácies meghatározás ellentmondásának tartja, hogy a képződmény szürke színét mocsárlápi fáciessel magyarázták, ugyanakkor az átlag szemcsenagyságban ez nem tükröződik. A tagozat felső részét alkotó „zöld homokkő”, érctartalma miatt a legrészletesebben megkutatott felső-perm képződmény. Természetes feltárásainak száma csekély. Az érckutató fúrásoknak csaknem mindegyike harántolta, ismeretességét a bányászati kutatás adatai jelentős mértékben gazdagították. Különböző szemcsenagyságú, leggyakrabban középszemcsés zöld homokkőből, alárendelten zöld, zöldesszürke aleurolitból állnak képződményei, melyek szenesedett-kovás fatörzs maradványt, vékony kőszénzsinórt és kovásszenesedett ágdarabkákat tartalmaznak. A homokszemcsék anyaga főleg kvarc, halványvörös földpát és alárendelten muszkovit. A rétegekben ritkán megfigyelhető kavicsok anyagát kvarcporfír, gránit, metamorfit és kvarc, valamint elég sok, az „összleten” belüli lepusztulásból származó zöld aleurolit és finomszemű homokkő alkotja. A törmelékszemcséket általában kovás szericites, alárendelten karbonátos (dolomit) kötőanyag cementálja. A képződmény határai KASSAI (1965) és BARABÁSNÉ STUHL (1963; 1969) vizsgálatai szerint az apróciklusok határait metszik. Átmeneti geokémiai fáciest képvisel a reduktív környezetet jelző fekvő és az oxidált fedő képződmények között. A képződmény ércesedését KISS (1958; 1960; 1961), BALLA, DUDKO (1972), VINCZE (1965), VIRÁGH, VINCZE (1966), VINCZE, FAZEKAS (1979) vizsgálta. Az ércásványok különböző mértékben oxidált naszturánból, alárendelten coffinitból, valamint vas-, réz-, és ólom-szulfidokból állnak. A műrevaló előfordulások VINCZE, SOMOGYI (1984) szerint „...a redukált (szürke) és oxidált (vörös) redoxfáciesek között, a ritmusváltási és kimosási felületek szintén létrejött redox frontokon alakultak ki”.
19
dr. Chikán Géza
3.3.5.3. Kővágószőlősi Homokkő Formáció Cserkúti Homokkő Tagozat (vörös homokkő) Képződményei Cserkúttól Szentdomjánig természetes feltárásokban tanulmányozhatók. A kibúvási területtől K-re illetve É-ra lemélyített érc- és szerkezetkutató fúrások legnagyobb része harántolta. A fekvő tagozat felső részéből a színváltozás alapján különíthető el, kőzettani összetételében nincs változás. Üledékföldtani vizsgálatok alapján (KASSAI 1965, BARABÁSNÉ STUHL 1967) a néhányszor tíz méter vastagságú alapciklusokból álló képződménycsoport két szintre különíthető el. Az alsó szint a „C” kisciklust, a felsőszint a „D” kisciklust képviseli (BARABÁSNÉ STUHL 1969). Az alsó része barnásvörös, durvaszemcsés, ritkán kavicsos homokkő, közép- és finomszemcsés homokkő, valamint aleurolit váltakozásaiból áll. A felső rész apróciklusainak kezdőtagjait többszörös apróciklusos konglomerátum alkotja. Erre közép és finomszemű homokkő és aleurolit rétegek települnek. A kavicsos homokkő illetve konglomerátum rétegek mindkét szintben, az előző apróciklusban lerakódott aleurolit rétegek kimosásos felszínekre települnek. Ezért gyakoriak bennük a különböző méretű aleurolit-törmelékdarabok és kavicsok. A tagozat képződményeiben a homokszemcsék anyagát közepesen koptatott kvarc, világosszürke és halványvörös földpát, valamint kevés muszkovit alkotja. Az aleurolitokban a szemcsék hasonló anyagúak, de a muszkovit nagyobb mennyiségben fordul elő, mint a homokkövekben. A kavicsok anyagában a kvarcporfír változatok dominálnak, jelentős mennyiségű a kvarc, kevés a gránit és metamorfit. A felső részén jellemzőek a vörös és lila felzit kavicsok. A homokkövekre a pados rétegzettségen belül sávozottság, átlós és íves ferderétegzettség jellemző. Az aleurolitok párhuzamos lemezes rétegzettségűek vagy gömbhéjasan szétesők. A kőzetek kötőanyaga kovás-szericites, a legfelső része kaolinites. A kaolinit a földpátokból szárazföldi mállás hatására keletkezhetett (VÁRSZEGI 1972). Az alsó és felső szint határán vörösbarna aleurolitos finomszemű homokkőben szögletes, színtelen, néha 1 cm-es nagyságot is eltérő kvarcszemcsék és rendezetlenül elhelyezkedő muszkovitok figyelhetők meg. Fölötte egy vagy több, 0,3-1 m vastag, dolomitgumós, gyakran csaknem egységes dolomit rétegnek tűnő aleurolit települ. A tagozat képződményeiből eddig néhány sötétszürke kovás fatörzsdarab, szenesedett ágtöredék és kevés pollen került elő. 3.4. MEZOZOIKUM A vizsgált terület jelentős felszíni elterjedésű képződményei képviselik a mezozoikumot.
20
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
3.5. TRIÁSZ A kutatási területen a triász képződménysor csaknem teljesnek tekinthető, kisebb diszkordanciáktól eltekintve a perm és a jura képződmények között minden rétegtani szint képviselve van. 3.5.1. Jakabhegyi Homokkő Formáció (konglomerátum, vörös homokkő és aleurolit) A formáció képződményeit a hazai földtani kutatás kezdetén BÖCKH (1876) „Verrukanó” és „Szt. Jakabhegyi homokkő” néven az alsó-triászba sorolta. Később VADÁSZ (1935) felsőperm korúnak tartotta ezeket az üledékeket. Hosszú időn keresztül ez a kronosztratigráfiai besorolás uralkodott a terület ismertetésével foglalkozó szakirodalomban. Már a részletes üledékföldtani vizsgálatok (BARABÁSNÉ STUHL 1969; KASSAI 1967, 1971; SZABÓ 1964) is jelezték, hogy VADÁSZ (1935, 1960) véleménye megkérdőjelezhető. BARABÁSNÉ STUHL (1979, 1981) palinológiai vizsgálatai, és a „globál-tektonika” térhódításával ismét erősödő diasztrofikus megfontolások alapján kialakított állásfoglalások a képződménycsoport alsótriász kronosztratigráfiai besorolását erősítik meg. A Kővágószőlősi Homokkő Formáció képződményeire diszkordánsan, az ún. főkonglomerátummal települ. E képződmény a terület jelentős részén kibúvásban ismert, számos érc és szerkezetkutató fúrás is harántolta. Kis (0-20 m) vastagsága ellenére a nyugat-mecseki antiklinális szerkezeti viszonyait jól kirajzolja, alsó határa igen nagymértékben valószínűsíthető módon izokron felületet alkot. Legszebb feltárásai a Boldogasszony-völgyben és Kővágószőlőstől É-ra az ún. Babás szerkövek formájában ismertek (7. ábra). Sötétvörös, rosszul osztá-
21
dr. Chikán Géza
7. ábra. Jakabhegyi Formáció, főkonglomerátum. A „Babás Szerkövek” Kővágószőlőstől É-ra
lyozott; differenciált kavicsnagysággal, homokkő betelepülésekkel jellemezhető üledék. A kavicsok mérete felfelé haladva fokozatosan csökken. A többnyire jól koptatott kavicsok zöme 5-15 cm átmérőjű, maximális méretük azonban eléri a 35-40 cm-t is. Anyagukat főleg kvarc (50-60%), kvarcporfír (riolit) (40-50%), kevés felzit, lidit, gránit, egyéb metamorfit és felső-perm homokkő alkotja. A mátrixot rosszul osztályozott, kvarcból és földpátból álló, vegyes szemcseméretű, kovás-hematitos kötőanyagú vörös homokkő alkotja. A közbetelepülő, max. 0,5-0,8 m vastag homokkő rétegek szintén vegyes szemcseméretűek, gyakran átlósan ferderétegzettek. A képződményből ősmaradványok nem ismertek. Az ezen települő homokkő-összlet Cserkúttól csaknem Hetvehelyig általában jól feltárt képződmény. Legkeletibb felszíni előfordulásai a pécsi Makár és Aranyhegyen ismertek. Számos érc- és szerkezetkutató fúrás harántolta képződményeit. Folyamatos átmenettel települ a „főkonglomerátum”-ra. Alsó részén viszonylag rosszul osztályozott, vörös, kavicsos homokkő alkotja. A durva és középszemű homokszemcsék anyaga főleg kvarcból és földpátból áll. A kavicsok anyagában domináns kvarc és kvarcporfír mellett kevés felzit, lidit, gránit és metamorfit ismerhető fel. A szemcsék kötőanyaga kovás-hematitos, néhol karbonátos. A képződmények általában pados megjelenésűek, gyakran ívesen-átlósan keresztrétegzettek. A „főkonglomerátum” aljától kb. 60-80 m rétegtani távolságra, néhány m vastag, feltárási és fúrási adatok alapján a terület nagy részén nyomozható, aprókavicsos, durva és középszemű homokkő rétegeket KASSAI
22
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
(1973, 1976) II. konglomerátum-szintként különítette el. Erre fakóvörös-világosszürkésbarna, durva és középszemcsés, a rétegsorban felfelé haladva egyre gyakrabban finomszemcsés közbetelepüléseket tartalmazó homokkő települ. A homokszemcsék anyagát főleg kvarc és kevés, többnyire mállott, világosszürke, ritkábban halványvörös földpát alkotja. A homokkő rétegek helyenként kerekített, lilásvörös aleurolit kavicsokat tartalmaznak. A pados-vékonypados, a padokon belül átlósan keresztrétegzett homokkőívek anyagát kovás-karbonátos kötőanyag cementálja. Fölötte átlagosan l0-15 m vastag barnásvörös, vékonyréteges aleurolit és finomszemű, mikrorétegzett, aleurolitos homokkőből álló rétegcsoport települ. A formáció rétegsorainak felső részét felfelé fokozatosan finomodó szemcseméretű, vörös, barnásvörös, közép és finomszemcsés, vékonypados, vékonyréteges homokkő és lemezes aleurolit váltakozás alkotja. A középszemű homokkövek gyakran tartalmaznak irányítottan elhelyezkedő, legömbölyített aleurolit kavicsokat. A szemcsék anyagát főleg kvarc, kevés földpát és finomabb frakciókban muszkovit alkotja. A helyenként átlósan keresztrétegzett kőzetek kötőanyaga uralkodóan karbonátból, alárendelten szericitből áll. A homokkőben lévő kvarcszemcsék között szélpolírozta–kerekítette apró kvarcszemcsék találhatók (KOVÁCSNÉ PRANTNER, JÁMBOR 1963). A rétegsornak ebből a részéből származó mintákból BARABÁSNÉ STUHL (1975, 1981) alsó-triászra utaló polleneket határozott meg. 3.5.2. Patacsi Aleurolit Formáció (vörös és zöld homokkő, aleurolit, agyagkő) Számos természetes feltárásból ismertek képződményei (8. ábra). A Jakabhegyi Homokkő Formáció képződményeitől a fokozatos átmenet miatt elkülöníteni nehéz. A térképezési gyakorlatban NAGY, HÁMOR (1965) nyomán általában ott húzható meg a határ, ahol a homokkövekben kimarad a görgetett frakció, megjelennek zöld, kloritos képződmények és mangándús rétegek.
23
dr. Chikán Géza
8. ábra. Patacsi Formáció. Vörös, sárga, zöld aleurolit és homokkő rétegek a patacsi Lőtér-dűlőben
A szemcseméret egyenletes csökkenése mellett, az ülepítő közeg fokozatosan reduktívabbá válását jelző üledékek alkotják képződményeit. A rétegsorban alulról felfelé haladva, kezdetben még domináns lilásvörös-vörös finomszemű homokkővel, aleurolittal váltakozó zöld, zöldesszürke finomszemű homokkő, aleurolit és agyagkő fokozatosan váltja fel. Alsó részén gyakoriak a meszes, limonitos mangánoxid tartalmú vékony aleurolit betelepülések. A felső részén már szürke dolomit és dolomitmárga közbetelepülések figyelhetők meg. A képződmények ritmusosan váltakoznak egymással úgy, hogy a ciklusos ismétlődés vastagsága felfelé egyenletesen csökken. Ezzel együtt az agyagkő, majd a dolomitmárga és dolomit mennyisége fokozatosan növekszik. A homokkövek és aleurolitok szemcséit főleg kvarc és muszkovit alkotja. A muszkovit legtöbbször a réteglapok illetve réteglemezek felszínén, a rétegzettséggel párhuzamosan helyezkedik el. A homokkövek vékonypados, vékonyrétegzettek, helyenként keresztrétegzettség figyelhető meg bennük. Az aleurolitok és agyagkövek gyakran mikrorétegzettek, leveles-lemezes elválásúak. A közbetelepülő vékony dolomitokban JÁMBOR (1966) Cu, Ag és Mo-dúsulást említ. Az Éger-völgy alsó szakaszán VÁRSZEGI (1972) szerint több szintben szulfidos ásványtársulások találhatók. A formáció képződményei gazdag Phyllopoda-faunát tartalmaznak. A képződmény-együttes vastagsága, fúrási adatok alapján, Ny-ról K-felé haladva fokozatosan növekszik. Míg a Gorica körzetében lemélyített fúrások 25-70 m vastagságban harántolták, addig Pécs környékén vastagsága 120-130 m-re tehető.
24
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
3.5.3. Hetvehelyi Dolomit Formáció Elzárt, majd nyílt lagúnában képződött evaporitból, illetve uralkodóan dolomitból és dolomitmárgából felépülő képződménysor. A Mecsekben három tagozatra osztható. 3.5.3.1. Hetvehelyi Dolomit Formáció Magyarürögi Anhidrit Tagozat (dolomitmárga, márga, agyagkő, anhidrit és gipsztelepekkel) A Patacsi Formáció képződményeire fokozatos átmenettel települ. Határát ott lehet meghúzni, ahol a vörös aleurolitok kimaradása a felszíni és fúrási adatok alapján valószínűsíthető. Vastagsága a fekvőhöz hasonlóan ÉNy-ról DK-felé fokozatosan növekszik. Felszínen a tagozat képződményeit zöldesszürke, szürke aleurolit, agyagkő és világosszürke, szürkés-sárga vékonypados, legtöbbször sejtesre mállott dolomit képviseli. A fúrásokból kikerült maganyag alapján megállapítható, hogy a szürke aleurolit, sötétszürke agyagkő, világosszürke dolomitmárga és dolomit jól rétegzett. Az agyagkő és dolomitmárga többnyire laminált–mikrorétegzett (9. ábra), gyakran tartalmaz vékony anhidrit- és gipszbetelepüléseket. A részben tektonikus, részben az anhidritnek gipsszé való átalakulását kísérő térfogatváltozás hatására kaotikusan gyűrt rétegcsoport felső határa Pécs környékén viszonylag jól térképezhető. Itt egy, a felszínen gyakran megtalálható dolomit és dolomitmárga anyagú ingressziós breccsa tekinthető határképződménynek.
9. ábra. Hetvehelyi Formáció, Magyarürögi Tagozat. Dolomitmárga és aleurolit váltakozása Pécsett, a Bárány út mellett
25
dr. Chikán Géza
Nyugaton ez a képződmény ritkábban található meg kibúvásban. Az anhidrit és gipsztelepek vastagságváltozása éppen ellentétes a tagozat vastagságváltozásainak tendenciájával. A legvastagabb evaporit-rétegeket a goricai fúrások harántolták. A képződménycsoport evaporitokra vonatkozó felderítő fázisú kutatását a hatvanas évek elején végezték el, ennek kutatási zárójelentését SZATMÁRI (1965a) állította össze. A képződménycsoport mikrofácies vizsgálatát CSIRIK (1983) végezte el. A dolomitmárgákból NAGY néhány Lingula tenuissima és Pecten cf. albertii maradványt gyűjtött. 3.5.3.2. Hetvehelyi Dolomit Formáció Hetvehelyi Dolomit Tagozat (dolomitmárga, márga, agyagkő) Természetes feltárásainak száma a területen viszonylag csekély. A fekvőtől a már említett ingressziós breccsa megjelenésével különíthető el. A szürke, agyagos dolomit, dolomit, sárgásszürke dolomitmárga és szürke palás agyagkő váltakozásából álló rétegsor a terület Ny-i részén kb. 40 m, Pécs környékén 60-80 m vastag. Képződményei felszínen többnyire gyűrt, erősen repedezett formában találhatók. A dolomit és dolomitmárga vékonypadosan rétegzett, az agyagkő többnyire jól laminált. A tagozat felső határát vékony, sárgásszürke, világosszürke dolomitmárgába ágyazott, 2-5 cm átmérőjű, szögletes, szürke dolomittörmeléket tartalmazó ingressziós breccsa alkotja. Ez a képződmény többnyire igen rosszul feltárt, de a fedő üledékek eltérő kőzettani jellege miatt felső határa viszonylag jó közelítéssel kirajzolható. A tagozat képződményei ritkán Lingula tenuissima, Velopecten albertii és Myophoria sp. maradványokat tartalmaznak. 3.5.3.3. Hetvehelyi Dolomit Formáció Viganvári Mészkő Tagozat (mészkő, mészmárgabetelepüléses mészkő) A formáció legjobban feltárt tagozata. Természetes feltárásokban a pécsi Báránytető D-i oldalától Hetvehelyig, illetve Bükkösdig megtalálhatók képződményei. A Hetvehelyi Tagozattól a határt jelző ingressziós breccsa feltárásainak hiányában is jól elkülöníthető. Legjellegzetesebb kőzete a vékonypados-vékonyréteges, sötétszürke, magas huminit-bituminit tartalmú mikrokristályos, kissé érdes-szilánkos törésű mészkő (10. ábra).
26
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
10. ábra. Hetvehelyi Formáció, Viganvári Tagozat. Erősen gyűrt mészkő-rétegek az abaligeti út mellett
A vékony, fehér kalcitereket tartalmazó mészkőrétegek között 2-10 cm vastag szürke, vékonyréteges-lemezes mészmárga vagy lemezes, jól laminált agyagmárga-agyagkő települ. Míg néhány mészkőréteg makrofaunában igen gazdag, helyenként Myophoria costatás lumasellákkal, máshol mikrites bioklasztit jellegű, addig a kőzettanilag hasonló rétegek nagy részében nem találhatók ősmaradványok. Az ősmaradványok belsejét KONRÁD (in CHIKÁN, KONRÁD 1982) szerint meghatározhatatlan mikrofaunában gazdag mikropátit-pátit tölti ki. A mészkövek kevés kvarcszemcsét is tartalmaznak. A meghatározásra alkalmas makrofauna a mészkő-réteglapoknak márgával érintkező részén található. KONRÁD (in CHIKÁN, KONRÁD 1982) Hetvehely környékén, a korábban csak a fedő Misinai Formáció képződményeiben ismert ál-keresztrétegzettséget észlelt. 3.5.4. Rókahegyi Dolomit Formáció (vörös „határdolomit”) A Misina–Tubes vonulat DNy-i oldalán, a Vöröshegy D-i DNy-i oldalán, a Szuadó- és Körtvélyesi-völgyben jól feltárt, ettől Ny-ra csak néhány kibúvásban ismert képződmény. Általában halványvörös, szürkéssárga, a Vöröshegy oldalán, alsó részén szürke, apró és cukorszövetű dolomit alkotja képződményeit. Változó vastagságú; rosszul padosan rétegzett,
27
dr. Chikán Géza
helyenként valószínűleg lencsésen kiékelődik. A fekvőtől jól elkülöníthető, ugyanakkor szerkezetileg erősen igénybevett területeken, a magasabb rétegtani szintekben kialakult másodlagos dolomittal összetéveszthető. A pécsi építésföldtani térképezés során az Erdész út mentén és a Körtvélyesi völgy K-i oldalán sajátos képződmények voltak megfigyelhetők. A Viganvári Tagozat legfelső részén kb. 5-10 m vastag világosszürke vékonylemezes-leveles, 520 cm vastag szürke, barnásszürke dolomitos mészkő közbetelepüléseket tartalmazó mészmárga található. Felfelé a dolomitos mészkő közbetelepülések fokozatosan kimaradnak, ugyanakkor 2-6 cm átmérőjű, sötétszürke, csaknem fekete, selymes fényű, kissé lapított, gömbszerű, koncentrikus szerkezetű, kalcit anyagú képződmények jelennek még a mészmárgába ágyazva. Feljebb ezek a képződmények vékony padokat alkotnak, miközben a mészmárga fokozatosan kimarad a rétegsorból. Erre a rétegzettségre többé-kevésbé merőleges, gyakran ujjasan elágazó korallra emlékeztető maradványokat tartalmazó, halvány vörössárgásszürke meszes dolomit települ, kb. 2-4 m vastagságban. Itt a kőzet anyagát sötétszürke, durvakristályos kalcit alkotja. A Körtvélyesi-völgy oldalán olyan mészkőpadok is megfigyelhetők, amelyekben a korall jellegű szerkezetet a szürkés sárga, aprókristályos dolomitban fennmaradt szürke foltok jelzik. A tagozat felső határa nem olyan éles, mint az alsó. Felfelé haladva a rétegsorban a képződmények rétegvastagsága, az egyes rétegek CaCO3-tartalmának egyenletes növekedése mellett, fokozatosan csökken. 3.5.5. Lapisi Mészkő Formáció (lemezes mészkő, dolomit lencsékkel) A formáció képződményei a pécsi Báránytetőtől Bükkösdig, kisebb-nagyobb részletszelvényeket feltáró kibúvásokban és kőfejtőkben tanulmányozhatók. A fekvőből fokozatos átmenettel fejlődik ki. Fedője felé szintén fokozatos az átmenet. Ezért határai csak megközelítőleg jelölhetők ki. Alsó határa ott húzható meg, ahol a lemezesen rétegzett tiszta mészkövek megjelentek, míg felfelé a gumós közbetelepülések gyakoribbá válása alapján különíthető el a fedőtől.
28
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
11. ábra. Lapisi Formáció. Gyűrt vékonyréteges mészkő a Lapisi úton
Alsó részét lemezesen rétegzett szürke, halvány vörös dolomit foltokat tartalmazó mikrokristályos mészkő alkotja (11. ábra). Egyes rétegekben gyakoriak a világos sárgásbarnavörösesbarna kalcitanyagú foltok, amelyek ősmaradványok átkristályosodott héjtöredékeiből állnak. A fedő felé való fokozatos átmenetet az egyre gyakoribbá váló, kissé agyagos, ritkán apró gumós, 2-20 cm, gyakran laterálisan is változó vastagságú mészkő közbetelepülések jelzik. Míg az alsó részen a rétegfelszínek egyenesek, néhol kissé egyenetlenek, a felső rész közbetelepülései egyenetlen, kissé gumós felszínűek. Ezeken gyakran találhatók féregmászás nyomok, ritkábban kipreparálódott Brachiopoda kőbelek. A formáció jelentős részét kitevő aprógumós, harántszakadásos mészkő képződményei a Misina D-i oldalától Goricáig illetve a Hollófészekig a felszínen megtalálhatók. A kibúvások a rétegsornak csak kis részleteit tárják fel. A tagozatra jellemző aprógumós mészkő a rétegsor 40-50%-át alkotja. A gumók 0,5-2 cm átmérőjűek, a rétegekben sűrűn helyezkednek el. Friss törési felületeken a gumók és a köztes anyag között tényleges kőzettani különbség nem figyelhető meg, csupán a gumók anyagának sötétebb, valószínűleg magasabb szerves anyag tartalmat jelző színe feltűnő. Mállott kőzetben megfigyelhető, hogy a gumókat zömében összetöredezett, egymásba fonódó féregjáratkitöltések alkotják. KONRÁD (in CHIKÁN, KONRÁD 1982) a Hetvehely környékén végzett megfigyelései alapján egy másik típusú gumósodást is ismertetett. Szerinte a „…gumók szabálytalan, a rétegzés szerint kissé nyúlt alakja, az eltérő színű (általában sárga, foltokban rózsaszín
29
dr. Chikán Géza
vagy lila) és szemcseméretű (mikropátitos-pátitos) kitöltőanyag alapján, a diagenenzis kezdeti szakaszában lejátszódó, víz alatti suvadásos vagy tengerrengéses, szingenetikus, intraklasztos breccsásodás eredménye.” Ezt a jelenséget VADÁSZ (1953) kioldásos keresztrétegzettségnek nevezte. CSÁSZÁR (1964) és NAGY (1968) bizonyították, hogy ez a jelenség nem szingenetikus (szedimentációs) eredetű. Kialakulásuk a szerkezetalakulás során, réteglapok mentén ellentétes irányba elmozdult szomszédos rétegek által keltett remanens feszültségek kioldására vezethető vissza. A formáció felső részén iszapmozgásos, gumós mészkő található, amely Tubesi Mészkő Tagozat néven elkülöníthető a mélyebb szintektől. A fekvőből fokozatosan fejlődik ki, a rétegvastagság növekedésével, az apró gumós és faunadús rétegek kimaradásával különíthető el attól. Szürke, apró és mikrokristályos, pados, gyakran másodlagos dolomit lencséket tartalmazó mészkő alkotja képződményeit. Míg alsó részén a rétegvastagság 0,2-0,3 m, addig a felső részen gyakran 0,5-2,0 m. A padok általában élesen összefogazódó sztilolitok mentén érintkeznek. A vastagabb padok rétegfejein, illetve felszínén olyan kioldásos szöveti jelenségek figyelhetők meg, amelyek alapján a diagenezist megelőző iszapmozgásra-iszapcsúszásra lehet következtetni. Hetvehely, Gorica és Orfű környékén KONRÁD (in CHIKÁN, KONRÁD 1982, in KONRÁD, CHIKÁN 1983) a tagozat felső részét alkotó képződményekben 1-2 mm vastag réteglemezekből álló ferderétegzettséget figyelt meg. A réteglapok vízszintesbe forgatásával, a ferderéteg lemezek elhelyezkedéséből, Hetvehely és Gorica környékén ÉNy-DK-i, míg Orfű körzetében ÉK-DNY-i irányú fenékáramlatra következtetett. Mecsekrákos környékén a tagozat legfelső részén gumósan málló, intraklasztitos mészkőbetelepülések találhatók. Az abaligeti Kiskőhegy K-i gerincén JÁMBOR (1964) hasonló, Rhizocoralliumokat tartalmazó rétegeket talált. KONRÁD (in CHIKÁN, KONRÁD 1982) Goricától É-ÉNy-ra, és Hetvehely környékéről crinoideás mészkőlencséket, és gumós, többkevesebb Rhizocorallium maradványt tartalmazó rétegeket ismertetett a tagozat legfelső részéről. Ez a kifejlődés Pécs környékén nem ismert. 3.5.6. Zuhányai Mészkő Formáció Mélyebb nyíltvízi self-lejtő fáciesű, szürke, olykor foltosan tarka gumós mészkőből, mészkőgumós mészmárgából álló rétegcsoportja a Mecsekben két tagozatra osztható.
30
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
3.5.6.1. Zuhányai Mészkő Formáció Bertalanhegyi Mészkő Tagozat (brachiopodás mészkő, mészmárga) Vizuális jellemzői és kis vastagsága (10-60 m) következtében jól térképezhető, a szerkezeti viszonyokat jól kirajzolja. Míg a terület egyes részein kibúvásokban jól nyomon követhető, addig másutt csak többé-kevésbé helytálló törmeléke ismert. A Tubesi Tagozat képződményeire szürke, fakószürke, vékonyan rétegzett mészmárgával és sötétszürke mészkőgumókat tartalmazó mészmárgával települ. A mészkőgumókat felfelé fokozatosan változó vastagságú, nagygumós, biogén mészkőpadok váltják fel. A mészkőpadok között 1-5 cm vastag, kiékelődő rétegeken lemezes-leveles elválású, lencsés márgabetelepülések figyelhetők meg, melyek helyenként kőzetalkotó mennyiségben ősmaradványokat (kagyló, Brachiopoda, Ammonites) tartalmaznak, amelyek többnyire a márgával érintkező mészkövek réteglapjain preparálódnak ki, de gyakran a márgák is tartalmaznak igen jó megtartású maradványokat. A területen eddig végzett vizsgálatok eredményei szerint csak e tagozat képződményeiben és közvetlen fedőjében találhatók Conodonta maradványok. 3.5.6.2. Zuhányai Mészkő Formáció Dömörkapui Mészkő Tagozat (sárga-szürke foltos mészkő másodlagos dolomit lencsékkel) A Bertalanhegyi Mészkő Tagozat képződményeire konkordánsan települ, szürke, sötétszürke, vékonypados, kissé bitumenes, egyenetlen, gumós rétegfelszínű, sárga és vörös foltokat tartalmazó mészkő rétegekkel (12. ábra). A sárga és vörös foltok mérete a cm-estől néhány dm-ig változik, alakjuk szabálytalan, kontúrjuk éles, anyaguk pátitos. A szürke mészkő mikrites-mikropátitos. NAGY (1968) szerint a foltok alakja, megjelenése, egykori karsztos üregek kitöltésére emlékeztet. Felfelé fokozatosan növekszik a rétegvastagság; ugyanakkor teljesen kimaradnak a sárga és vörös foltok-betétek. Ez a megjelenés Pécs környékén ismert. Orfű, valamint Hetvehely és Gorica környékén KONRÁD (in CHIKÁN, KONRÁD 1982, in KONRÁD, CHIKÁN 1983) megfigyelései szerint alulról felfelé haladva a sárga, alárendelten vörös betétek anyaga egyes rétegekben uralkodóvá válik, míg a szürke mészkő lekerekített intraklasztit formájában található meg. A betétek anyaga mészmárga, néhol homokos mészmárga. A tagozat felső része, kb. 2/3-a dolomitosodott. A helyenként porló, durvakristályos dolomitban néhol felismerhető a betétes mészkő reliktum szövete és szerkezete. Míg a mészkő világosszürke, csaknem fehér, addig a betétek anyaga vörös illetve lila színűre változott. A vörös és sárga „betétes” rétegek között helyenként 20-30 cm vastag lencsékben Crinoidea és rosszmegtartású, átkristályosodott Foraminifera maradványok találhatók. KONRÁD (in
31
dr. Chikán Géza
KONRÁD, CHIKÁN 1983) szerint a „betétek” anyagát alkotó mészmárgából egy darab Hexacorallia maradvány került elő.
12. ábra. Zuhányai Formáció Dömörkapui Mészkő Tagozat. Vastagpados mészkő a Misinára vezető út mellett. Karrosodás nyomai a mészkő felületén
A középső-triász mészkőrétegek között önálló rétegtani szintet nem alkotó, különböző méretű, cukorszövetű, másodlagosan dolomitosodott kőzettestek figyelhetők meg. Méretük a néhány mm vastag repedéskitöltéstől a 10-100 m-es tömzsökig terjed. A szekunder dolomitból álló kőzettestek határa általában elmosódott. Gyakran egy rétegen belül megtalálható az ép mészkő, a klasztitos breccsa (amelyben a szögletes mészkődarabok közötti teret apródurvakristályos, gyakran cukorszövetű dolomit tölti ki) és a már teljesen dolomitosodott részek. Néhány feltárásban a dolomitosodott kőzetben az eredeti üledék relikt szövete, illetve szerkezete is felismerhető. A dolomit világosszürke, szürkéssárga illetve, halványvörös színű, többnyire durvakristályos, cukorszövetű, kemény, érdes-szilánkos törésű, porló, szemcsésen széteső változata ritkábban figyelhető meg kibúvásokban. Kialakulásuk a mészkő-képződmények kőzetfizikai tulajdonságaival és tektonikus hatásokkal hozhatók összefüggésbe. A formációt felépítő karbonátos kőzetek ridegebbek, mint a Hetvehelyi Formáció peliteskarbonátos képződményei. Ezért stressz-hatásokra kisebb mértékben redőződtek. Az erőhatásra felhalmozódott feszültségek a vetők és feltolódások környezetét kivéve a kőzetanyag elmozdulás nélküli összetöredezésében oldódtak fel. Az ily módon fellazult anyagban az egyelőre ismeretlen eredetű magnézium-tartalmú oldatok eredményesen fejthették ki hatásukat. A
32
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
szerkezetalakulás és a másodlagos dolomitosodás közötti összefüggést jelzi az a tény, hogy a legnagyobb méretű dolomittömzsök a Büdöskúti-völgy és a Melegmányi-völgy között húzódó, DNy-ÉK-i csapású szerkezeti ék mentén találhatók. A dolomitosodott kőzettesteket létrehozó metaszomatózisban a Mg-mellett más ionok is részt vehettek. Néhány feltárásban a porló, másodlagos dolomit helyenként limonitos repedéskitöltéseket tartalmaz. A repedések falán néhány mm-es, ritkán 1-2 cm-es idiomorf kvarckristályok találhatók. A Kis-réttől ÉNy-ra 2300 m-re, epigén dolomitban néhány mm-es magnezit, sziderit és kvarc kristályok találhatók. A már említett Büdöskút-melegmányi ék mentén, több feltárásban, a dolomitban szórtan elhelyezkedő, apró, meggypiros pettyek figyelhetők meg. A Nagymély-völgy Ny-i oldalán, a Kőlyuktól D-re, másodlagos dolomit feltárások környezetében, ökölnyi méretű törmelékben, közel 1 cm hosszúságú, hexaéderes, valószínűleg pirit utáni pszeudomorfózát lehetett találni. WÉBER (1978) a Vp–2 fúrás anyagában a másodlagos dolomitosodást kísérő, hintett piritet mutatott ki. Ezek szerinte az alsó-kréta alkáli diabáz benyomulás során; hidrotermális hőmérsékleten, metaszomatózissal kerültek a dolomitba. 3.5.7. Csukmai Formáció A vastagpados mészkőből, dolomitból, illetve vékonyréteges márgás mészkőből álló rétegsora a Mecsekben két tagozatra osztható. 3.5.7.1. Csukmai Formáció Kozári Mészkő Tagozat (vastagpados, finomkristályos mészkő, másodlagos dolomittömzsökkel) Pécs környékén ismert képződménycsoport. Természetes feltárásai a Misina–Tubes vonulat ÉK-i oldalán és a kozári kőfejtő környezetében találhatók. A fekvő Dömörkapui Mészkő Tagozattól a fokozatos átmenet miatt nem különíthető el határozottan. Képződményeit főleg szürke, vastagpados, apró és mikrokristályos, egyenetlen, gyakran karsztosodott rétegfelszínű, kemény, szilánkos törésű mészkő alkotja. Ritkán vékonypados közbetelepülések is megfigyelhetők a rétegsorban, melynek felső részén néhány oolitos szerkezetű pad is található (13. ábra).
33
dr. Chikán Géza
13. ábra. Csukmai Formáció Kozári Tagozat. A felhagyott kozári kőfejtő, azuritos-malachitos bevonat a mészkő repedésében
Makrofaunája szegényes; felső részén helyenként sajátos biogén mészkőréteg figyelhető meg, Trigonodus maradványokkal, stromatolit-onkoidokkal. Ez kis vastagságú (2-4 m), csak néhány feltárásból ismert üledék. Kibúvásban a Dömörkaputól a Kisrétre vezető út mentén, és a Kisrétnél találhatók meg képződményei. Ezen kívül törmelékben Vágot-pusztától DK-re és a Lóréi vadászháztól K-re fordul elő. A Lóréi vadászháztól K-re egy kutatóárokban néhány dolomitosodott törmelékdarab formájában is meg lehetett találni. Szürke pados mészkőben illetve barnásszürke aprókristályos dolomitban tömegesen található sötétszürke-fekete, durvakristályos kalcitanyagú Trigonodus sp. és indet. Gastropoda-héjtöredékek, ritkábban ép példányok, valamint durvakristályos maggal rendelkező, szabálytalan gömb alakú, koncentrikus szerkezetű, néhány cm átmérőjű maradványok alkotják a képződményt. NAGY (1968) a gömbalakú maradványokat, nagyobb termetük ellenére, a STOPPANI (1860) által Evinospongia cerea néven leírt ősmaradványokhoz hasonlónak tartotta. STOPPANI leírásának elemzésével, vizuális megfigyelések és vékonycsiszolati vizsgálatok alapján RÁLISCHNÉ (1981) (in KÓKAI, RÁLISCHNÉ 1981) bebizonyította, hogy ezek nem szivacs maradványok, hanem héjtöredékeket bekérgező sztromatolitból kialakult onkoidok. A sztromatolit onkoidokat és vastaghéjú
34
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
kagylókat tartalmazó üledék felhalmozódására hullámmozgásnak kitett zátony felületeken volt lehetőség. Ezzel magyarázható, hogy a képződmény viszonylag kis távolságon belül kiékelődik. 3.5.7.2. Csukmai Formáció Káni Dolomit Tagozat (mikrokristályos, rétegzett dolomit, dolomitosodott mészkő) A korábban ismertetett másodlagos dolomittól eltérően, önálló rétegtani szintként értelmezhető, csak részben epigén dolomitból álló képződménycsoport képződményei a felszínen Orfű, Hetvehely és Gorica környékén ismertek. A Dömörkapui Mészkő Tagozat felső részének és a Kozári Tagozat egészének heteropikus fáciesű képződménye leírását KONRÁD (in CHIKÁN, KONRÁD 1982) adta. Világos szürkéssárga-szürkésbarna, vékonyrétegzett, mikrokristályos (dolomikrites), kemény, poliéderesen töredező faunamentes dolomit alkotja képződményeit. Az alsó részén mm-es, durvakristályos dolomittal kitöltött üregek jellemzők. A párhuzamosan rétegzett, 3-12 cm rétegvastagságú képződményben a CaO/MgO arány a dolomitra adott elméleti érték körül mozog. Magnezit-tartalma alacsony. A felső részén WÉBER (1965) által ismertetett, vulkáni eredetű, illit-montmorillonit típusú kevertrácsú és kaolinit típusú agyagásványokból álló zöldagyag-betelepüléseket tartalmaz. Vágot-puszta, a Lóréi vadászház és a mánfai Kőlyuk környékén szürke, vékonypados, ritkán pados, oolitos, mikrokristályos mészkő közbetelepüléseket figyelhetők meg a vékonyan rétegzett dolomitban. Ez a jelenség a két eltérő képződménycsoport (Káni Tagozat és Kozári Tagozat) laterális összefogazódását jelzi. 3.5.8. Kantavári Formáció (sötétszürke agyagos mészkő, palás agyag, agyagos homokkő, alsó részén helyenként szürke, vörösesbarna tufás sziderit, sziderites-kaolinos agyagkő) A kantavári forrástól a Kozári-vadászházig húzódó pásztában számos kibúvásból ismertek képződményei. Elszigetelt előfordulásai a Nagymélyvölgy és a Zsidóvölgy környezetében találhatók. A legnyugatibb természetes feltárása Vágot-pusztától Ny-ra, a Vp–2 fúrás helyének közelében ismert. Alsó részén néhány fúrásban sajátos, szürke, vörösesbarna tufás sziderit, szideriteskaolinos agyagkő alkotta rétegek figyelhetők meg (Mánfai Sziderit Tagozat). Felszínen eddig csak a Büdöskúti-forrás közelében kitűzött, azóta beomlott kutatóárokban, illetve a Melegmányi-völgybe É-ról betorkolló metsződéstől K-re a hegyoldalban és a Zsidóvölgybe Ny-ról
35
dr. Chikán Géza
lefutó vízmosásban található meg. Legteljesebb szelvényét a Zsidóvölgytől Ny-ra lévő kibúvásra telepített kutatóárokból ismerjük. Itt világos szürkéssárga, helyenként elmosódott kontúrú, sárgásbarna foltokat tartalmazó, aprókristályos, vékonypados dolomit felszínére települ. Alul rosszul rétegzett, világos vöröses-szürke, gyakran vörösesbarnára színeződött, kaolinos, limonitosodott tufit található. A limonit részben diszperz eloszlásban, részben 0,5-0,8 mm átmérőjű gömbökben figyelhető meg. Erre fokozatos átmenettel sötét zöldesszürke, rétegzetlen, néhány cm átmérőjű, szabálytalan alakú, szögletes darabokra széteső, világosszürke, csaknem fehér, mm-es kaolinpettyeket tartalmazó sziderites, bázisos tufa települ. A felső részén folyamatos átmenettel ismét erősen mállott, rosszul rétegzett tufit jelenik meg. Ebben helyenként 20-60 cm átmérőjű lencsék formájában szürke, agyagos mészkő és világosbarna, agyagos, aprókristályos, rossz megtartású csiga-maradványokat tartalmazó dolomit figyelhető meg. Ezek a karbonátos lencsék már a Kantavári Formáció képződményeibe való átmenetet jelzik. A képződmény első leírását és vulkáni eredetének megállapítását NAGY és RAVASZNÉ BARANYAI (1968) készítette el.
14. ábra. Kantavári Formáció. A felhagyott kantavári kőfejtő és jellegzetes fekete agyagos mészköve
A goricai területről és a Vp–2 fúrás anyagának vizsgálatáról WÉBER (1965, 1978) által közölt adatokat figyelembe véve arra lehet következtetni, hogy a tagozat képződményeinek sekély, csendes vizű területeken való felhalmozódását okozó vulkáni tevékenység a terület ÉNy-i
36
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
részén valószínűleg kissé korábban kezdődött meg, mint Pécs környékén. Valószínűbb azonban, hogy a tufa időazonos, s a triász fáciesek csúsznak az időben kissé lejjebb. A Kantavári Formáció képződményei fokozatos átmenetet alkotnak az idősebb triász karbonátos és a Karolinavölgyi Homokkő Formáció törmelékes üledékei között. A triász üledékciklus fokozódó regressziójával együtt járó differenciált aljzatmozgást jelzi az a tény, hogy képződményei vagy közvetlenül a Kozári Tagozat pados szürke mészkövére, vagy a lencsésen kifejlődött Trigonodusos rétegekre, vagy a Mánfai Tagozatra települnek. A fekvőre sötétszürke, csaknem fekete, mállott felszínen világosbarnás-szürke, pados-vékonypados, agyagos mészkővel települ. A padok között néhány cm vastagságban lemezes mészmárga rétegek és vitrit zsinórok figyelhetők meg (14. ábra). Ez a képződmény felfelé, a karbonáttartalom és a rétegvastagság fokozatos csökkenésével lemezes, majd lemezes-leveles mészmárgába, illetve agyagkőbe megy át. A rétegsornak ez a szakasza jól laminált, az agyagkő-lemezek között fehér és színtelen, néhány mm vastag, kalcitanyagú réteglemezek figyelhetők meg. Erre szürkésbarna, lemezes-leveles aleurolit és vékonyréteges, agyagos homokkő, majd váltakozva aleurolit, sziderites homokkő és agyagkő települ. Az agyagos mészkőben gyakoriak a rosszmegtartású csigamaradványok. A Vp–2 fúrás a Formáció képződményei között tavi fáciesű, kőszenes agyagot harántolt (WÉBER 1978). 3.5.9. Karolinavölgyi Homokkő Formáció (homokkő, aleurolit és agyagkő növénymaradványokkal, Phyllopodákkal) Dömörkaputól É-ra a Hármas-forrásig, illetve a már említett Büdöskút-melegmányi ékszerkezetben találhatók meg képződményei a felszínen. A Kantavári Formáció felső részét alkotó sziderites homokkő, aleurolit és agyagkő váltakozásából álló képződménycsoporttól a fokozatos átmenet miatt nehezen különíthető el. Szürkésbarna, szürke, aprókavicsos homokkő, finomszemcsés homokkő, szürke, zöldesszürke aleurolit és kőzetliszt alkotja képződményeit. Felszínen legtöbbször csak szürkésbarna, aprókavicsos homokkő, illetve vegyes szemcseméretű homokkő és ritkán aleurolit található (15. ábra). Kőzeteinek törmelékes alkotói: kvarc, földpát, muszkovit és kőzettörmelék. A kőzettörmelék anyagában főleg metamorfitok, gránit és ritkán mészkő ismerhető fel. A homokkövek kötőanyaga változatos; kova, szericit, dolomit, ankerit és ritkán sziderit. Az aleurolitok és agyagkövek domináns agyagásványa a klorit, kisebb mennyiségű az illit és kaolinit. NAGY (1968) elsősorban fúrások anyagának feldolgozása során arra a következtetésre jutott, hogy a formáció képződményeiben mindhárom
37
dr. Chikán Géza
felső-triász emelet képviselve van. Részletes üledékföldtani megfigyelései alapján a formáció képződményei lagúnás–tavi–delta–tavi–lagúnás–folyóvízi–delta–tavi fáciessort jeleznek.
15. ábra. Karolinavölgyi Homokkő Formáció rétegei és durvaszemű homokköve a pécsi Lámpás-völgyben
A Darázskút közelében lemélyített XI. szerkezetkutató fúrásból WÉBER (1984) két szintben vékony feketekőszén-telepeket írt le a Semionotus sp. és Pleuromya sp. maradványok alapján a karni emeletbe sorolható üledékekből. Szerinte a Vp–2 fúrás adatait is figyelembe véve, ez azt jelenti, hogy a térségben a kőszénprognózis rétegtani feküje elméletileg a középső-triász korú, karbonátos kifejlődésű rétegcsoport lehet. 3.6. TRIÁSZ–JURA A triász rétegsor folyamatosan megy át a jurába, a terület keleti határán ezek az átmeneti képződmények megtalálhatók. 3.6.1. Mecseki Kőszén Formáció (homokkő, aleurolit, palás agyag, agyagkő, kőszéntelepek) A terület K-i szélén és Pécs város területén, az ún. Mecsekalja-vonal mentén ismertek kibúvásai. Ezen kívül a Mecseki Ércbányászati Vállalat néhány fúrása (1428, 4716/1, XI. szerkezetkutató, XVII. szerkezetkutató) harántolta képződményeit. Felszínen képződményeit homokkő, aleurolit, agyagkő és agyagos kőszén váltakozásaiból álló, rövid rétegsor szakaszok
38
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
képviselik (16. ábra). Az üledékek hasonló jellege miatt a Karolinavölgyi Homokkő Formációtól nem határolható el egyértelműen. Bár részletes üledékföldtani és palinológiai vizsgálatokkal ez a probléma megoldható, a gyakorlatban a határ VADÁSZ (1935) és NAGY (1968) nyomán ott vonható meg, ahol az „első kőszéntelepek”, illetve a lápi képződmények megjelennek.
16. ábra. A Mecseki Kőszén Formáció Pécsbánya és a Misina között működő külfejtése
Fúrási és bányabeli adatok részletes elemzésével a Formáció képződményeit NAGY E. (1964) három telepcsoportra tagolta. A terület K-i részén csak az alsó tagozat képződményei találhatók meg. Képződményeit homokkő és aleurolit alkotja két 0,5-1,0 m vastag feketekőszén-teleppel. Erre a lápi fáciesű ún. alfa telepcsoportra kb. 40-50 m vastag sziderites homokkőből álló, tavi fáciesű rétegcsoport települ. A Pécs város területén ismert, tektonikusan erősen igénybevett képződményeiről nem állapítható meg, hogy a formáció melyik részével azonosíthatók. 3.7. JURA A jura képződmények csak néhány kisebb foltban, elsősorban Pécs város területén, a pikkelyzónában találhatók meg.
39
dr. Chikán Géza
3.7.1. Vasasi Márga Formáció (homokkő és homokkőpados gryphaeás márga) Pécs város területén a Magaslati út mentén és a Kálvária dombon néhány kibúvásban ismert. Szürkésbarna, gyakran világos vörösessárgára mállott aleurolitos márga és homokkő alkotják képződményeit. A szemcsék anyagát főleg kvarc alkotja, kevés erősen mállott földpát és színtelen csillám ismerhető fel közöttük. A karbonátos kötőanyagú kőzet többnyire meghatározásra alkalmatlan Gryphaea sp. és kevés szénült uszadékfa maradványt tartalmaz. 3.8. KRÉTA A Nyugati-Mecsek területén csak a kréta elejére datált alkálibazalt-vulkanizmus telérei képviselik a kréta képződményeket. 3.8.1. Mecsekjánosi Bazalt Formáció (alkálibazalt telérek) Néhány kibúvásból és számos fúrásból ismertek képződményei. A perm, de főleg az alsótriász képződményeiben találhatók néhány m vastag teleptelér benyomulásai. A zöld, zöldesszürke, többnyire ofitos szövetű, apró, világosszürke földpát (plagioklász) léceket, sötétszürke amfibol tűket és olivin csomókat tartalmazó kőzet felszínen gyakran mállott formában található meg. A mállás során a színes elegyrészek részben limonittá alakultak, ezért felszínen legtöbbször vöröses-szürke színű. BILIK (1964) szerint a Ny-i Mecsekben ismert telérek anyaga jól azonosítható a K-i Mecsek-beli alsó-kréta vulkáni képződményekkel. Elképzelhető, hogy az itt megismert telérek nem egy, hanem esetleg több benyomulás termékei. A telérek és a bezáró kőzetek érintkezési felülete mentén általában csak néhány cm vastag kontaktzóna figyelhető meg. A területen legfiatalabb rétegtani szintbe (Kantavári Formáció) nyomulva a Vp–2 fúrás tárta fel a képződményt. 3.9. HARMADIDŐSZAK A terület mintegy 60%-án találunk harmadidőszaki képződményeket. Ezek mindenütt diszkordáns településűek, fekvőjükben a legkülönbözőbb korú paleo-mezozoos alaphegységi képződményekkel.
40
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
3.10. PALEOGÉN A vizsgált terület legidősebb harmadidőszaki képződményei a Mecsekalja-árokból, fúrásból ismertek. 3.10.1. Szentlőrinci Formáció (aleurit, homokkő, konglomerátum, szenes agyag) A Mecsekalja-árokban, a hegység D-i előterében, Szentlőrinc közelében lemélyített XII. szerkezetkutató fúrás terresztrikus tarka és szürke agyagot, aleuritot, szenes agyag, szén, homokkő, kavics, konglomerátum ciklusos váltakozását harántolta kárpáti képződmények alatt. E képződmény-együttes egy része WÉBER (1979) vizsgálatai szerint a Szigetvár környéki fúrásokból ismert eocén képződményekkel párhuzamosítható, egy része oligocén korú. A hegység ÉNy-i részén lemélyített nagyobb mélységű fúrások egy részében a Szászvári Formációba sorolt képződményekből BÓNA, SÜTŐNÉ (1981) olyan pollen-együttest mutatott ki, amelynek markáns képviselője a Cicatricosisporites dorogensis. Véleményük szerint a gazdag flóra áthalmozást nem szenvedett, s egyértelműen az üledékek oligocén korát jelenti. Terepi megfigyeléseim, valamint diasztrofikus megfontolások alapján arra a következetésre jutottam, hogy ez a flórakép sokkal inkább valamilyen endemikus növényföldrajzi környezetet, mint kort jelent. Ezért a jellegzetesen miocén flórát tartalmazó képződményekhez hasonló üledék-együttest továbbra is a miocénhez tartozónak tekintem. 3.11. NEOGÉN A kutatási terület legnagyobb részét — a negyedidőszaktól eltekintve — neogén üledékek borítják. 3.11.1. Szászvári Formáció (kavics, konglomerátum, homok, homokkő, agyagmárga, tufit, kőzetlisztes agyagmárga barnakőszén zsinórokkal) A területen felszínen található legidősebb miocén képződmény-együttes. Fúrásban és feltárásban egyaránt megtalálható. A Gyulakeszi Riolittufa Formációra vagy az alaphegységre települ, a fedőjét a Budafai Formáció, vagy diszkordánsan fiatalabb miocén képződmények adják. Ide sorolhatók azok a többnyire durvakavicsos, rossz osztályozottságú, de erősen koptatott szemcséket-görgetegeket tartalmazó rétegsorok, amelyekre általában jellemző, hogy túlnyomórészt a hegység déli előteréből származó kavicsanyagot tartalmaznak. A szemcse-
41
dr. Chikán Géza
összetétel átlaga felfelé fokozatosan finomodik, de még a formáció felső részén is a kavicsanyag dominál. 3.11.1.1. Szászvári Formáció Szászvári Tagozat (konglomerátum, homokkő, agyagmárga) A tagozat legjellegzetesebb képződménye az agyagos, homokos, polimikt, kötőanyag nélküli kavics, amely csak helyenként tartalmaz agyagos-meszes kötőanyagú konglomerátumbetelepüléseket. A kavicsok mérete helyenként eléri a 70-80 cm-t is. A finomszemű betelepülések anyagában a derivatográfiás vizsgálatok kvarc, limonit, muszkovit, illit és montmorillonit, valamint kalcit jelenlétét mutatták ki. Ez utóbbi viszonylag kevés, az általam vizsgált minták karbonáttartalma 2-5% közötti. A tagozat feltárásaira általában jellemző, hogy a kötőanyag nélküli kavics jelentős mértékben letakarja a partoldalakat, így a közbetelepülő finomabb szemű részek kevésbé megfigyelhetők (17. ábra). A tagozat képződményei áthalmozott riolittufát-tufitot is tartalmaznak. Ősmaradvány-társulását kevés csiga és pollenek alkotják. Kifejlődési jellegeik alapján a Tagozat képződményei túlnyomórészt folyóvízi fáciesűek. A képződménycsoport felszíni előfordulásai a Goricai-völgy környékén, a Macskagödörben és Kisbesztercétől D-re találhatók elsősorban; több fúrás is harántolta, vastagsága a területen maximum 200 m lehet.
17. ábra: Szászvári Formáció Szászvári Tagozat. Homokkő és polimikt kavicsanyag egymással váltakozó rétegei a Hosszú-völgyben
42
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
3.11.1.2. Szászvári Formáció Mecseknádasdi Tagozat (konglomerátum, homok, homokkő, tufit, kőzetlisztes agyagmárga barnakőszén zsinórokkal) E rétegcsoportba sorolhatók azok a képződmények, melyek a Szászvári Tagozat durva törmelékei vagy az alaphegység és a kárpáti képződmények közé települnek. E képződményeket korábban az alsó-helvéti felső részébe helyezték, és édesvízi fáciesűnek tartották. Jelentős felszíni elterjedésű és vastagságú képződményei változatos kőzet-kifejlődésűek. A korábban elkezdődött folyóvízi üledékképződés tovább folytatódott, ugyanakkor a csökkenő reliefenergia miatt az átlagos szemcseméret csökkenés mellett helyenként már pangóvízi üledékképződésre alkalmas térszínek is kialakultak. Ezek részben a sodorvonaltól távolabb, részben pedig a feltételezett folyótorkolat közelében alakultak ki. Elsősorban folyóvízi fáciesű képződményeket tartalmaznak Bükkösd, Korpád, Ibafa, Hetvehely környéki feltárásai, s az itt lemélyített fúrások. Felfelé fokozatosan finomodó szemnagyságú képződménysorának jó reprezentálója a Lapsi-erdőben lévő horhos rendszernek a feltárássora: itt a legmélyebb térszíni helyzetű feltárásokban 4-6 m homokos kavics, kavicsos-homok települ. E felett kavicszsinóros, középszemű homok található több m vastagságban. A kavicsanyag mindkét rétegben jól vagy igen jól koptatott, feltételezhető, hogy részben a formáció mélyebb szintjéből származik, mivel anyaga azzal megegyező, de mérete kisebb, és koptatottsága jobb annál. A homok felett változó szemnagysági összetételű, homokos kőzetliszt-kőzetlisztes homok települ; ez kék, zöld, sárga, szürke színű. Jellegzetessége az igen alacsony karbonáttartalom és a szinte teljes ősmaradvány-mentesség. A durvaszemű üledékanyag jelentős része a hegység Di előteréből származik. Az alaphegység közelében általában nagy méretű, alig koptatott tömbök–börcök jelentik a miocén rétegsor alapkonglomerátumát. A JÁMBOR, SZABÓ (1961) által végzett kavicsvizsgálatok alapján a konglomerátum fő kőzetösszetevői: felső-karbon homokkő, vörös biotitos paragneisz, szürkésfehér muszkovitgneisz, csillámpalák, kvarc, fehér gránit, kvarcporfír és triász földpátos homokkő. A rétegsorban felfelé haladva jelentkező finomodás tendenciája térben DNy-ról ÉK-felé haladva is megfigyelhető. A finomszemű kőzetanyag karbonáttartalma 4-40% között változik. A fő kőzetfajták: kőzetliszt, márgás kőzetliszt, homok, kőzetlisztes homok. A rétegsorok egy részében az összletbe települő vékony, néhány mm-től 20 cm-ig terjedő vastagságú tufabetelepülések is megfigyelhetők (Bükkösd–Megyefa környéke, Kán). A medence belsejében kialakult üledékgyűjtő édesvízi fáciesű, sekély vizű volt, és a behordódott szerves anyag egy
43
dr. Chikán Géza
része, illetve a valódi mocsári fáciesben felhalmozódott szerves anyag vékony, max. 0,4 m vastagságú széntelepek formájában halmozódott fel (18. ábra).
18. ábra. A 9019. fúrás részlete; földes-fás barnakőszén betelepülés közép-durvaszemű homokban
Igen nagy mennyiségben találhatunk a rétegek között szenes uszadékfa-darabokat is. A pangó víz viszonylagos oxigénszegénysége nem volt kedvező élettér a magasabb rendű állatok számára, így ősmaradvány-anyaga igen szegényes, túlnyomórészt összenyomott Brotia, Viviparus és Planorbis maradvány, melyek a fáciest jelzik, de közelebbi kormeghatározásra nem alkalmasak. A rétegcsoport a terület jelentős részén kifejlődött: legdélnyugatibb előfordulása Helesfa környezetében található. Részben felszínen, részben fúrásban az egész miocén területen megtalálható. Vastagsága eléri a 250 m-t is, elsősorban a gyorsan süllyedő területeken. 3.11.2. Gyulakeszi Riolittufa Formáció (riolittufa) A Szászvári Formációban betelepülésként, illetve helyenként a neogén üledéksor alján települ a területen a riolittufa, melyet fúrásból és néhány felszíni feltárásból (BARABÁS et al. 1995) ismerünk. A Tekeres–l fúrásban 1093,5–1095,0 m között bentonitosodott riolittufát harántoltak, mely az alaphegységre települ. Valamivel magasabb szintben, a Szászvári Formáció képződményei közé települve, áthalmozott formában található a Varga K–2 fúrásban. A környező területek analógiája alapján feltételezzük, hogy az egykori miocén üledékgyűjtő azon részein, amelyek ma rendkívül mélyen találhatók meg (de amelyeket éppen a folyamatos süllyedés megvédett az eróziótól), a legidősebb durvatörmelékes rétegek között megtalálható az ignimbrites riolittufa. Vastagsága 1,5-3 m lehet.
44
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
3.11.3. Keresztúri Formáció (homok, homokkő, kőzettörmelék, agyag) A kárpáti kezdetére kialakult üledékgyűjtőkben változatos kőzettani kifejlődésű, többféle fáciesű képződmény rakódott le. A továbbra is D-i irányú folyóvízi törmelékszállítás főcsatornája a Bükkösdi-völgy; ettől Ny-ra szárazulati térszín helyezkedett el, melyek viszonylag nagy relatív szintkülönbségei lejtőtörmelék-felhalmozódást tettek lehetővé (CHIKÁN 1991). Ennek az együttesnek fekvője az alaphegység vagy a Tari Formáció, fedője pedig mindig diszkordáns; a legidősebb fedő képződmény bádeni korú. A Dinnyeberki és Almáskeresztúr környékén fúrásokból megismert képződmény-együttes legteljesebb kifejlődését az Almáskeresztúr-térképező–2 fúrás harántolta. A fúrás 77,0-179,0 m közti szakaszán végzett részletes vizsgálatok szerint az uralkodó kőzettípus a homok, melyben helyenként kőzettörmelékes, máshol kőzetlisztes homok, agyagos homok, és agyagbetelepülések vannak. A kőzettörmelék gyakorlatilag koptatottság nélküli; az osztályozottság igen rossz, 4-5 maximumos görbék is előfordulnak. A kőzettörmelék 90%-a riolit (kvarcporfír) és gránit; a fúrás közelében halad át a gránitot és kvarcporfírt elválasztó szerkezeti vonal. A finomabb szemnagyságú részeken a kötő-, illetve köztes anyag többnyire a Tari Dácittufa lepusztulásából származik, a DTA-vizsgálatok illit, montmorillonit, kvarc és nagy mennyiségű kőzetüveg jelenlétét mutatták ki. A fúrás (és a Dinnyeberki-környéki fúrások) karotázsvizsgálata a rétegsor alsó részén kissé szenes, szerves anyagban dús agyagrétegben radiometriai anomáliát mutatott ki (CHIKÁN, WÉBER 1984). A rétegcsoport anyaga többnyire durvatörmelékes, csak kevés finomszemű betelepülést tartalmaz. Az ezekből vett minták palinológiai vizsgálata során csak néhány, bizonytalan kárpátit jellemző spóra-pollen került ki. Makrofaunát a kőzetanyag nem tartalmazott. Vastagsága a fúrásban 102 m (ennek egy része esetleg fiatalabb kárpáti formációt képvisel), ennél vastagabb kifejlődése nem valószínűsíthető. 3.11.4. Budafai Formáció A kárpáti üledékképződés kezdetén (a szárazföldi típusú kifejlődési területeken kívül) folyóvízi, partszegélyi, lagúnás és delta-fáciesű képződmények keletkeztek, amelyek három tagozatba sorolhatók.
45
dr. Chikán Géza
3.11.4.1. Budafai Formáció Pécsváradi Tagozat (konglomerátum, kongériás mészkő, homokkő) A kárpáti üledékképződés kezdetén az üledékgyűjtő peremein meszes kötőanyagú, durvatörmelékes rétegcsoport rakódott le, amely a területen Hetvehelytől a terület K-i széléig nyomozható. Fekvője a Tari Formáció vagy az alaphegység, fedője csaknem mindenütt a Budafai Formáció Komlói Agyagmárga Tagozata. Ny-ról K-felé haladva az átlagos szemnagyság csökken: a Nyárás-völgy elején lévő kőfejtő felső részén még durvakavicsos konglomerátum, az abaligeti Rózsadombon középszemű homokkő az uralkodó, s a terület keleti határán egyre inkább a meszes homokkő-homokos mészkő veszi át a főszerepet (19. ábra).
19. ábra. Kongériás homokkőpad a Háromház-pusztától Ny-ra lévő völgyben
A kőzetösszetételre jellemző, hogy a képződmények kavics-, illetve kőzettörmelék-anyaga csaknem kizárólag a közvetlen fekvőből származik, többnyire triász mészkő és dolomit anyagú, monomikt. A kavicsok egy része jól kerekített, máshol viszont éppen csak éleik vannak lekoptatva a kis szállítási távolság következtében. A konglomerátumot változó mennyiségű kötőanyag cementálja. Ez általában meszes. Ahol a kavicsok közti teret szürke agyag tölti ki, ott laza a kőzet. A 0,3-1,0 m vastagságú konglomerátum-rétegek közé aprószemű homokkő és aprókristályos mészkő rétegek települnek. Igen jellegzetes kifejlődés figyelhető meg a Sárkánykút felett és a Cigányhegy É-i lejtőjén, ahol az alaphegység kibúvásainak felszínén 2-5 cm-es bekérgezést alkot a meszes homokkő. Helyenként tömegesen tartalmaz Congeria és Bulimus maradványokat. A képződmény vastagsága erősen változó; a fentebb említett néhány cm-től 50 m-ig terjedhet.
46
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
3.11.4.2. Budafai Formáció, Komlói Agyagmárga Tagozat (kavics, homok, homokkő, halpikkelyes agyagmárga) A Nyugati-Mecsek miocénjének egyik legjelentősebb elterjedésű képződménycsoportja. Felszínen és fúrásban egyaránt nagyszámú előfordulása ismert, s részletes vizsgálatoknak alávetett képződmény. Fekvője vagy az alaphegység vagy a Szászvári Formáció, vagy a Pécsváradi Tagozat, fedője peremi helyzetben a Budafai Homokkő Tagozat, a medence belsejében pedig a Tekeresi Slír Formáció lehet (20. ábra).
20. ábra. Halpikkelyes agyagmárga az orfűi szerpentin kanyarjában
Két fő kifejlődési típusa van, melyek kőzetösszetételben is jelentősen eltérőek. A hegység Ny-i részén a tovább folytatódó folyóvízi üledékképződés túlnyomórészt durvaszemű törmelékes képződményei a jellemzők, míg a Goricai-völgytől K-ÉK-re egyre inkább nyíltvízi, pangóvízi, lagúnás jellegű üledékek rakódtak. A folyóvízi üledékképződési térszín üledékeit Helesfa, Korpád, Kán térségben találjuk, részben kisszámú felszíni feltárásban, részben pedig fúrásban. Jellemző, hogy a durvább kifejlődésben a kavicsanyag összetétele alig különbözik a Szászvári Formáció képződményeitől, de az átlagméret jóval kisebb, s a koptatottság jelentős. Hetvehely környékén a rétegcsoport képződményeibe települ a Tari Formáció dácittufája, s a köztes anyagban is sok a tufitanyag. A derivatográfiás vizsgálatok alapján a kőzetben illit, montmorillonit, muszkovit, pirit, kvarc és kalcit mutatható ki. A mikrofauna és palinológiai vizsgálatok a durvatörmelékes kifejlődés esetében meddőnek bizonyultak. A tagozat e részének képződményei jelentősen eltérnek a Keleti-Mecsek hasonló korú képződményeitől. Ennek oka, hogy a Nyugati-Mecsek D-i előterének viszonylagos magassága következtében a reliefenergia a Nyugati-Mecsekben nagyobb volt, mint keleten (HÁMOR, JÁMBOR 1964). Így a
47
dr. Chikán Géza
Nyugati-Mecsek egy részében még folyóvízi üledékképződés folyt akkor, amikor keletebbre már kialakult az állóvizű üledékgyűjtő, létrejöttek a tipikus, halpikkelyes agyagmárga képződésének feltételei. A medenceterület Ny-i határát nagyjából a Hetvehely–Képespuszta– Kisbeszterce vonalban lehet meghúzni. E vonal közelében peremi fáciesű képződmények rakódtak le, melyekben még mindig gyakoriak a folyóvízi beütések; ezt tanúsítja az itteni átlagos szemcseösszetétel. Jellegzetes még a peremi területeken a magas rétegtani helyzetben is megjelenő kongériás mészkő és homokkő rétegek viszonylag nagy száma is: a Karácodfatérképező–2 fúrás rétegsorában több ilyen réteg figyelhető meg, s ugyanezekkel találkozhatunk a Háromház-puszta melletti völgyrendszerben is. A medence belsejében uralkodó a kőzetlisztes agyagmárga, márga, kőzetliszt, helyenként homok- és homokkő-betelepülésekkel. A karbonáttartalom 5-25% között változik. A Kishajmás–3 fúrás mintáinak átlagos szemnagysági összetétele mélyebb helyzetet, kevesebb törmelékes anyagszállítást mutat. Az átlagos karbonáttartalom 20,4%. Az ásványi összetételben a főként a peremeken jelentős mennyiségű kőzettörmelék mellett kvarc, muszkovit, limonit, klorit, illit-montmorillonit, szerves anyag a legjellemzőbbek. Ezen kívül sok pirit, dolomit, sziderit és helyenként ankerit volt kimutatható a derivatográfiás vizsgálatokkal. Szórványosan piritcsomós, szenes csíkokat is tartalmazó rétegek is kimutathatók. Nannoplanktonon és a pollenanyagon kívül egyéb, rétegtanilag értékelhető ősmaradványt a képződménycsoport üledékei nem tartalmaznak; a nagyszámú halmaradvány, halpikkely és az egyes szintekben dúsuló Congeria és Melanopsis (?) maradványok csak a fáciest jelzik. A tagozat vastagsága a területen folyóvízi illetve peremi kifejlődésben 20-50 m, a medence belsejében a 200 m-t is meghaladja. 3.11.4.3. Budafai Formáció Budafai Homokkő Tagozat (konglomerátum, kavics, homok, homokkő) A kárpáti emelet transzgressziós rétegsorának peremi kifejlődése magasabb szintekben a Budafai Homokkő Tagozat. Képződményei Bükkösdtől K-felé haladva a terület K-i széléig megtalálhatók, helyenként jelentős vízszintes és vastagsági kiterjedéssel. Biosztratigráfiai besorolás szerint helye inkább a bádenienben lenne, azonban ősföldrajzi-szerkezetifejlődéstörténeti alapon a kárpátihoz soroltuk, azzal, hogy a benne található faunaelemek a fokozatosan tért hódító tenger elöntéseit jelzik, s a kiteljesedett tengeri viszonyokkal jellemezhető üledékeket soroltuk a bádeni emeletbe. A Budafai Homokkő Tagozat fekvője lehet az alaphegység, a Pécsváradi, vagy a Komlói Agyagmárga Tagozat. Ez utóbbival való össze-
48
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
fogazódása megfigyelhető a terület K-i részén, a Szentimre-erdőben. Fedőjében a medence belsejében folyamatos átmenettel települnek a Tekeresi Slír Formáció képződményei. A települési helyzettől, az alaphegységtől való távolságtól függően négyféle fő kifejlődési típusát különböztetjük meg: Mánfa–Sikonda–Szentimre-erdő illetve Hetvehely környékén túlnyomórészt folyóvíz által szállított kavicsanyaggal jellemezhető durvatörmelékes képződmények találhatók (21. ábra).
21. ábra. Budafai Formáció Budafai Homokkő Tagozat. Durvakavicsos konglomerátum rétegek Magyarhertelendtől DK-re
Hetvehely–Abaliget–Mecsekrákos vonalában parti abráziós durvatörmelékes képződményeket találunk, a két terület között delta-fáciesű, erősen változó kőzettani összetételű és kifejlődésű rétegek jellemzők, míg Okorvölgy és Kishajmás között sekélyvízi, finomabb szemű törmelékes üledéksorok jelzik a tagozatot. A legdurvább szemű, távolabbi területek kőzetanyagainak törmelékét is tartalmazó, folyóvízi jellegeket hordozó üledékek a terület K-i szélén találhatók. Itt uralkodó a durvakavicsos konglomerátum, homokkő, melybe helyenként finomabb szemű homokkő-rétegek is települnek. Egyes szelvényekben megfigyelhető, hogy a fekvő halpikkelyes agyagmárga felszakított darabjait is tartalmazzák az alsó homok-homokkő rétegek. A kavicsanyagban itt uralkodó a hegység D-i előteréből származó, túlnyomóan mezozoos kőzetekből álló, jól koptatott, kerekített darabok megjelenése. K-ről Ny-felé haladva az összetétel változik: a mezozoos agyag fokozatosan átadja helyét a permi riolitnak (kvarcporfírnak). A folyóvízi kifejlődéssel jellemezhető területeken a karbonáttartalom átlagosan 16,6%. Az elvégzett koptatottsági vizsgálatok alapján a kőzetanyagban uralkodóak a folyóvíz által szállí-
49
dr. Chikán Géza
tott szemcsék. A lehordási terület a mikromineralógiai vizsgálatok alapján is a Mecsekhegység DK-i előterére tehető. Polleneken kívül egyéb ősmaradványt a K-i területrészen nem találtunk a tagozat képződményeiben. A parti-abráziós kifejlődés a másik jellegzetes előfordulási formája a Budafai Homokkő Tagozatnak. Hetvehelytől, Abaligettől D-re, az alaphegység, illetve idősebb miocén képződmények felszínén roncsokban, valamivel É-abbra nagyobb területi kiterjedésben található ez a kifejlődés. Legszebb példája az ilyen típusú előfordulásoknak a hetvehelyi vasúti bevágás szelvénye (CHIKÁN, KONRÁD 1982). Hasonló kifejlődésben Abaligettől D-re olyan Ostrea-teknőt találtunk, amelynek belsejében egy magányos korall volt megtapadva. A delta-fáciesű képződmények esetében keverednek egymással a folyóvízi és tengeri bélyegek, a változatos keresztrétegzettségű anyagban gyakori, hogy Ostrea és Congeria maradványok egymás közelében fordulnak elő. A tagozat képződményei sekélyvízi kifejlődésben (az alaphegységtől távolabb) felszínen és fúrásban egyaránt megtalálhatók. Jellegzetes képződménye a változó kőzetliszt- és agyagtartalmú, meszes kötőanyagú sárga homok-homokkő. A karbonáttartalom átlagosan 21,0%. Az abaligeti vasútállomástól D-re lévő árokrendszerben megfigyelhető a K-i Mecsekből több helyről is ismertetett, a kárpátien felső részén jelentkező csökkentsósvízi beütés; itt ugyanis a lithothamniumos kifejlődésű homokkövek közé helyenként egy-egy kongériás pad települ. A tagozat faunájára a fentieken kívül Bryozoák, Foraminiferák, parti abráziós Mollusca-kőbelek jellemzők. A tagozat vastagsága 40-150 m. 3.11.5. Fóti Formáció (homokkő, márga, agyagmárga) A kárpáti transzgresszió zárómomentumaként a K-i Mecsekben általános, a NyugatiMecsekben részleges regressziós jelenségek figyelhetők meg. E kifejlődés a vizsgált terület ÉK-i részére korlátozódik, illetve Mecsekpölöske, valamint Bodolyabér közelében lehet megtalálni nyomait. A Tekeresi Slír Formáció és a Pécsszabolcsi Mészkő Formáció képződményei közé települ. A terület K-i szélén a karbonáttartalom átlagosan 37,5%. A derivatográfiás vizsgálatok illit, muszkovit, montmorillonit, kalcit és limonit jelenlétét mutatták ki. Makrofaunájában az Anadara diluvii Lam. a legjellegzetesebb alak. Bodolyabér környékén a fekvő nyíltvízi fáciesű kőzetlisztes agyagmárgájából folyamatosan fejlődik ki, fokozatos homokosodással. A rétegsor képződményeiben felfelé haladva csökken a sótartalom, ezzel közel párhuzamosan csökken a Foraminifera-fajszám is. A makrofaunában Turritellák és Corbulák
50
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
kioldott héjú, töredékes maradványai találhatók, ezen kívül viszonylag nagy mennyiségű Diatoma-maradványt is tartalmaz. Egyes rétegekben a fekvő feldolgozott, töredezett darabjai is megfigyelhetők. A karbonáttartalom átlagosan 54,4%. Az ásványi összetevők között illit, montmorillonit, muszkovit, kalcit és kevés kvarc a jellemzőbbek. A képződmény legjobb feltárásai Bodolyabértől D-re, az Újhegy oldalába bevágódott árkokban találhatók. A képződménycsoport vastagsága 10-60 m. 3.11.6. Tari Dácittufa Formáció (dácittufa, -tufit) A kárpáti emeletben lejátszódó szerkezeti mozgásokhoz kapcsolódó vulkáni működés termékeként jött létre a kémiailag riodácittufának minősíthető ún. középső-riolittufa. Ez több szintben, „eredeti” és áthalmozott formában egyaránt megtalálható, mindig a kárpátien üledékek közé települve. Típusos légi szállítású, vízbe hullott vulkáni törmelék-felhalmozódás. Fúrásokban és természetes feltárásokban egyaránt előfordul a területen. Általában fehér, szürkésfehér, máshol zöldes árnyalatú, különböző elváltozottsági fokú. Makroszkóposan általában csak a biotit, kőzetüveg és ritkán erősen rezorbeált kvarc ismerhető fel az ásványok közül. Igen jellegzetes megjelenési forma a saját anyagból álló, 0,5-1 cm átmérőjű akkréciós gömböcske vagy pellet, amely majdnem minden előfordulásban megtalálható. Fekvője lehet az alaphegység is, de általában a kárpáti alsó részén települ. Kémiai vizsgálatai erősen szórnak, a SiO2 tartalom 48,4-69,9% között változik. A derivatográfiás vizsgálatok muszkovit, illit, montmorillonit és kevés kalcit jelenlétét mutatták ki. A montmorillonit több esetben jellegzetesen cheto-típusú. A vékonycsiszolatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a kőzetanyag jelentős része alig átkristályosodott, helyenként folyásos jellegeket mutató kőzetüveg. A területen helyenként több szintben megtalálható tufa legvastagabb kifejlődésben Dinnyeberki környékén és Kishajmásnál figyelhető meg, ott vastagsága eléri a 8 m-t is. Átlagvastagsága 45 m. 3.11.7. Tekeresi Slír Formáció (kőzetlisztes, homokos agyagmárga, márga) A kárpátien elején megindult transzgresszió kiteljesedéseként nyílt, normál sósvízi kőzetlisztes márga-rétegek települnek a Budafai Formáció Budafai Homokkő Tagozatára (a peremeken) vagy a Komlói Agyagmárga Tagozatra (a medence belsejében). A fedőjében a regresszív szárnyon a Fóti Formáció, a medence belsejében a Szilágyi Formáció képződményei települnek. A formáció legjellegzetesebb kőzettípusa a kőzetlisztes agyagmárga, amelyben homokosabb betelepülések is találhatók (22. ábra). Ezen kívül igen
51
dr. Chikán Géza
homokosabb betelepülések is találhatók (22. ábra). Ezen kívül igen gyakoriak benne a vékony, finomszemű homok-, homokkő-betelepülések, s gyakoriak benne a dácittufarétegecskék is.
22. ábra. Tufás, homokos, kőzetlisztes márga feltárása a Herman Ottó tó D-i gátjánál
Az átlagos karbonáttartalom 27,8%. A derivatográfiás vizsgálatok eredményei alapján pirit, muszkovit, klorit, illit, montmorillonit, kalcit, kevés dolomit, kvarc és szerves anyag mutatható ki. A Nyugati-Mecsek miocén képződményei közül ősmaradványokban talán leggazdagabb képződmény-együttes, amely nagy mennyiségben tartalmaz makro- és mikrofaunát, pollen- és Nannoplankton-anyagot. STAUB (1877) feltehetőleg a slírből említ „Tekeres mellett” lelőhelymegnevezéssel Glyptostrobus europeus (Brngnt.) és Cinnammomum Scheuchzeri (A. Br.) levélmaradványokat. A formáció képződményeinek vastagsága a területen 50-200 m között változik. 3.11.8. Pécsszabolcsi Mészkő Formáció (sekélytengeri kavicsos, homokos mészkő, konglomerátum) A területen a formáció szempontjából két különböző kifejlődési terület különíthető el. Részben a kishajmási völgytől K-re, a Tekeresi illetve a Fóti Formációra települve jelentős felszíni elterjedésben található meg, részben Almáskeresztúr–Ibafa környékén fúrásban tárták fel képződményeit. Az É-i, ÉK-i területen jellegzetes kőzetkifejlődései a meszes homok és homokkő, homokos, lithothamniumos mészkő, mészhomokkő, ritkán homok, homokos kavics (23. ábra).
52
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
23. ábra. Enyhén gyűrt lajtamészkő-rétegek a bodolyabéri szinklinálisban. Echinodermata-maradvány
A képződmények színe általában fehér vagy sárga. Az átlagos karbonáttartalom 35,2%. Az ásványi összetevők között a DTA-vizsgálatok illit, montmorillonit, kvarc, muszkovit, limonit, kalcit jelenlétét mutatták ki. A vékonycsiszolati vizsgálatok szerint kevés kőzettörmelékszemcse figyelhető meg az anyagban. Mind mikro-, mind makrofaunája gazdag és jellegzetes; a partszegélyre jellemző Molluscákon kívül igen nagy mennyiségű és jó megtartású Echinodermata, Bryozoa, korall, Lithothamnium, Ostracoda található benne; ezek az ősmaradványok jelzik a jellegzetes zátonyfáciest. A nyugati területen, Almáskeresztúr és Ibafa környékén, fúrásokban tárták fel a formáció túlnyomórészt törmelékes, alacsony karbonáttartalmú kifejlődését. Fekvőjében részben kárpáti szárazföldi képződmények, részben a Komlói Agyagmárga Tagozat települ, fedője diszkordánsan felső-pannóniai. Az Almáskeresztúrtérképező–2 és az Ibafa-térképező–l fúrások rétegsora alapján nincs kizárva, hogy a rétegsorok egy része a Hidasi Formáció redukált vastagságú képződményeit is tartalmazza, miután mindkét fúrásban szenes agyagot-kőszenet is harántoltak. A képződmény-együttesre itt a homok, agyagos homok, kőzetlisztes agyagmárga túlsúlya jellemző, a képződmények színe zöldesszürke, szürke. Vékony rétegei közé egy 2 és egy 3 cm-es barnakőszén-csík települ. Az átlagos karbonáttartalom 3,6%, de a faunában gazdag részeken 20% fölé emelkedik. A makrofaunában tömegesen fordulnak elő Turritella, Corbula és Nassa maradványok. Nagy mennyiségű, jó megtartású pollenanyagot is tartalmaznak a képződmények. A képződménycsoportnak a Pécsszabolcsi Mészkő Formációhoz való sorolását a flóra- és faunavizsgálatokon kívül az is indokolja, hogy bádeni transzgresszív képződmény, amely a tenger-
53
dr. Chikán Géza
előnyomulás során a fekvő anyagát feldolgozva települ az idősebb miocén képződményeken. A formáció vastagsága a Nyugati-Mecsekben 10-150 m lehet. 3.11.9. Rákosi Mészkő Formáció (lithothamniumos mészkő) A Keleti-Mecsekben elkülönített, jól térképezhető képződménynek nyomaira két helyen bukkantunk a Nyugati-Mecsekben: Mecsekpölöske mellett, útbevágásban, valamint a régi kishajmási vasúti megálló épülete mellett. Nem elképzelhetetlen azonban, hogy a bodolyabéri szinklinálisban a szarmata képződmények fekvőjében meg lehetne találni e formáció képződményeit, jelenleg azonban erre adatunk nincs. A fehér, sárgásfehér, oolitos, lithothamniumos mészkőből a felső-bádeni kort igazoló mikro- és makrofauna került elő. A formáció vastagsága nem lehet több a területen 10 m-nél. 3.11.10. Szilágyi Agyagmárga Formáció (molluszkás agyagmárga, kőzetlisztes agyagmárga) A bádeni emelet leginkább nyíltvízi, tengeri rétegcsoportja, melynek fekvője a Tekeresi Slír Formáció, fedője a Kozárdi Formáció. A képződménycsoport legjellegzetesebb képződménye zöldesszürke, tömeges megjelenésű, kőzetlisztes márga, agyagmárga, nagy mennyiségű Mollusca-faunával. Elkülönítése a fekvőtől részben vizuális jellegek, részben őslénytani alapon lehetséges. Az átlagos karbonáttartalom 21,5%. A derivatográfiás vizsgálatok muszkovit, illit, kalcit, sziderit, dolomit és viszonylag nagy mennyiségű szerves anyag jelenlétét mutatták ki. Ősmaradvány-tartalma jelentős, mikro- és makrofaunája jellegzetes alakokból áll. Nannoplanktonja NAGYMAROSY (1980) szerint közel azonos alakokat tartalmaz, mint a Tekeresi Slír Formáció. A képződmény-együttes vastagsága a területen 30-100 m-re tehető. 3.11.11. Kozárdi Formáció, Tinnyei Formáció (mészmárga, agyagmárga, mészhomokkő, oolitos mészkő) Szarmata képződményeket csak a terület É-i, ÉK-i részéről, illetve Pécs város területéről ismerünk, itt fúrásokban és természetes feltárásokban egyaránt megtalálhatók. A képződménysorra jellemző, hogy a peremi helyzetű (vagy sekélyebb vízi) területeken meszesebb és törmelékes összetevőket nagyobb mennyiségben tartalmazó mészhomokkő–oolitos mészkő, a medence belsejében pedig inkább mészmárga, agyagmárga képződött. Mindkét esetben azt bizonyítják a faunavizsgálatok, hogy a szarmatának csak az alsó része fejlődött ki a területen. A peremi helyzetű rétegsorok esetében a fekvő lajtamészkőre hasonló megjelenésű, fehér,
54
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
sárgásfehér, likacsos mészkő települ. A vékonycsiszolati képből megállapítható, hogy mikrokristályos kalcit alapanyagban elhelyezkedő ooidok belsejében részben szögletes allokémikus elegyrészek fordulnak elő. A vékonycsiszolatokból viszonylag gazdag és jellegzetes mikrofaunát lehet meghatározni. A peremi helyzetű rétegsorok esetén az átlagos karbonáttartalom a 80%-ot is eléri. Peremi kifejlődésben a bodolyabéri szinklinálisban található meg elsősorban. A medencebelseji kifejlődések Oroszló–Magyarszék között, elsősorban fúrási
rétegsorokban
tanulmányozhatók.
Az
átlagos
karbonáttartalom
32,4%.
A
derivatográfiás vizsgálatok illit, montmorillonit, muszkovit, kalcit, dolomit, kaolinit és kvarc valamint kevés szerves anyag jelenlétét mutatták ki. A leggyakoribb kőzettípus a márgás kőzetliszt, kőzetlisztes márga, zöld, zöldesszürke, átlagban jól rétegzett. Kötött, kemény, igen sok mikro- és makrofaunát tartalmaz. Néhány feltárásban diatomit közbetelepülés is található. A Diatoma-együttes legalább 18-22% sótartalmú életteret, valamint lassú feltöltődést, illetve mélységcsökkenést jelez. A Kishajmásról Godisa felé vezető út bevágásában a 60-as évek elején itt folytatott térképezés során JÁMBOR 1 m vastag bentonit réteget talált a szarmata képződmények között. Ez a bentonit valószínűleg a Galgavölgyi Riolittufa Formáció tufájának átalakulási terméke. A formáció képződményeinek vastagsága a területen 40-70 m lehet. 3.11.12. Peremartoni Formációcsoport (kavics, homok, mészmárga) A Nyugati-Mecsek területéről csak két helyről ismerjük képződményeit. É-on a Varga K–2 fúrás rétegsorában szarmata és felső-pannóniai között erősen meszes agyagmárga és zöldesszürke homokkő váltakozása figyelhető meg. A déli előtérben a kővágószőlősi bekötőúttól Kre két kibúvásban szürke agyag, homok és vékony kavicsrétegek váltakozása figyelhető meg. Helyenként durvább görgetegeket is tartalmaz, ezek egy részében a mecseki kampilire jellemző Myophoria costata Zenk. kagyló-lumasella-darabok is megfigyelhetők. Az alsó-pannóniai képződmények valószínűleg csak a területtől D-re fejlődtek ki nagyobb vastagságban. A fúrási rétegsorok tanúsága szerint a formációcsoportot a Csákvári és a Zámori Formáció képviseli. 3.11.13. Dunántúli Formációcsoport (limonitos homok, homokkő, kőzetlisztes agyagmárga) A területnek jelentős részét borító rétegcsoport, amely változatos felépítésű s a felsőpannóniai alsó és középső részét képviseli. Települése túlterjed az alsó-pannóniai képződményekén, s az idősebb képződményeken diszkordáns. Két formációra választható szét.
55
dr. Chikán Géza
3.11.14. Kállai Kavics Formáció (kavics, homok, kvarchomok) Az általános jellegek mellett a különböző kifejlődési területeken eltérő sajátosságokat mutat, ennek alapján két kifejlődési típusa figyelhető meg. Abráziós parti kifejlődései Pécs környékén tanulmányozhatók a legjobban. Itt három, egymástól jól elkülöníthető szintben figyelhetők meg képződményei. A legidősebb, abráziót jelző kifejlődés az Erdész út mellett tanulmányozható. Itt sárga, erősen csillámos homokban, homokkőben monomikt, sötétszürke, bitumenes anizuszi mészkőanyagú konglomerátum látható; a kavicsok jól koptatottak, méretük 20-30 cm is lehet. Mintegy 160 m-rel alacsonyabb tengerszint feletti magasságban faunával {Limnocardium cf. proximum (Fuchs)} igazolt felső-pannóniai konglomerátumot tárt fel a Mat–40 fúrás, amelynek kőzetanyagában gránit, fillit, alsó-liász homokkő, alsó-triász homokkő, mészkő törmelékdarabjai láthatók. Durva konglomerátuma ismert például a Zsebe-dombon is. Finomabb szemű parti-partközeli kifejlődéseket a Makár-hegy DDK-i oldalán található feltárásokból írtak le, itt sárga, barnássárga, finomszemű, limonitos homok-homokkőrétegek képviselik a partszegély üledékeit. A formáció másik jellegzetes kifejlődése az alaphegység felszínén, elszigetelt foltokban jelentkezik. E kifejlődés figyelhető meg a bodolyabéri szinklinálisban, a Kishajmás–Kisbeszterce közötti Öreghegyen, valamint Korpád–Hetvehely között több foltban (24. ábra). Itt a fő jellemzője a kifejlődésnek, hogy az egykori belső, csendes vizű, túlnyomórészt karbonátos kőzetekkel körülvett üledékgyűjtőben finomszemű üledékek túlsúlyával jellemezhető rétegsorok jöttek létre. Itt általában alapkonglomerátumot sehol sem lehet kimutatni (a diszkordancia ellenére). Legjellegzetesebb képződmények: homok, homokkő, kvarchomok, márgás kőzetliszt, kőzetlisztes márga. Az átlagos karbonáttartalom 13,5%. A derivatográfiás vizsgálatok az agyagosabb üledékekből illit, montmorillonit, muszkovit, kvarc, ankerit, limonit, kalcit, kaolinit, klorit és dolomit jelenlétét mutatták ki.
56
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
24. ábra. Kállai Formáció. Kvarchomok-kibúvás az egykori bükkösdi homokbányában
3.11.15. Somlói Formáció (homok, kőzetliszt, agyag) A terület jelentős részét borítják képződményei. A hegységperemtől távolabb, viszonylag nyílt vízben, de változó vízmélység mellett keletkeztek a legnagyobb vastagságú és legjellemzőbb felső-pannóniai üledékek. Ezek nagy része nem különbözik a Dunántúl egész területéről ismert üledékektől. Fő kőzetkifejlődése a sárga, világossárga, néhol limonitos, oxidálatlan, nem felszínközeli helyzetben szürke, finomszemű homok, amelyet változó vastagságú, többnyire nem réteges, hanem lencsés megjelenésű kőzetliszt és agyag tagol. A tiszta kőzetkifejlődések ritkák, inkább törmelékes elegyrészek változó mennyiségi arányával jellemezhető keverékkőzetek fejlődtek ki. Az átlagos karbonáttartalom 16,0%. Az ásványtani összetételben a derivatográfiás vizsgálatok muszkovit, kvarc, illit, montmorillonit, limonit, kalcit, kaolinit, klorit, dolomit és szerves anyag jelenlétét mutatták ki. Makrofaunája általában rossz megtartású, többnyire kioldott héjú alakokat tartalmaz, egy részük igen jellegzetesen limonitgumók belsejében található. A finomabb szemű üledékek nagy mennyiségű, jó megtartású Ostracodafaunát is tartalmaznak. Az igen gazdag palinológiai anyagot is felhasználva megállapítható, hogy a képződmények a felső-pannóniai alsó és középső szintjét képviselik (25. ábra).
57
dr. Chikán Géza
25. ábra. Somlói Formáció. 10 cm-es elmozdulás kőzetlisztes homokban a szentlőrinci homokbányában
A képződménycsoport vastagsága a peremektől távolodva fokozatosan nő, maximális vastagsága mintegy 400 m lehet (a Varga K–2 fúrás harántolta legnagyobb — 335,0 m — vastagságban). 3.12. NEGYEDIDŐSZAK Bár a mellékelt térkép fedetlen földtani térkép, a terület földtani viszonyainak ismeretéhez, a gazdaságföldtani értékeléshez elengedhetetlen a negyedidőszaki képződmények ismerete, ismertetése. Ezt részben a kvarter képződmények nagy felszíni elterjedése, jelenlegi morfológiát befolyásoló hatása, részben gazdasági jelentőségük indokolja. E szakaszban eltekintek a formációk szerinti ismertetéstől. Ennek egyik oka, hogy a jelenleg érvényben lévő kvarter formáció-felosztás lényegesen kevesebb képződménycsoportot különít el, mint amennyi ezen a részben dombvidéki, részben hegyvidéki területen található, másrészt az elkülönített formációk jellemzése sem felel meg minden esetben a területen található képződmények legfontosabb tulajdonságainak. Így az ismertetést részben kor, részben fácies szerinti bontásban teszem meg. 3.12.1. Pleisztocén A pleisztocén folyamán képződött üledékek jellegét a Ny-i Mecsek területén is a Dunántúlra jellemző intrapannon és postpannon kiemelkedések határozzák meg elsősorban. A vertikális és horizontális mozgások következtében kialakult morfológiai különbségek indították el a
58
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
pleisztocén legelején a lepusztulási folyamatokat, ekkor keletkeztek a mezozoos és harmadidőszaki képződményekben kialakult eróziós völgyek. A lepusztulás eredményeként később kisebb-nagyobb üledék-felhalmozódások jöttek létre, melyek képződésében a szél, a víz és a gravitációs erő játszott döntő szerepet. 3.12.1.1. Lösz, löszváltozatok (kőzetliszt, agyagos kőzetliszt, homokos kőzetliszt) A pleisztocén képződmények legnagyobb területi elterjedésű és vastagságú üledéke az eolikus eredetű lösz és ennek változatai: az agyagos és homokos kőzetliszt frakcióba tartozó „áthalmozott lösz” különböző változatai. MOLDVAY (1964) szerint a legidősebb típusos lösz e területen a Mindel glaciálisban képződött, melynek már csak átalakult, áthalmozott változataival találkozhatunk elsősorban a Bükkösd környéki területeken. Ezek az „öreg” löszök általában barnássárgák, nagy limonit és karbonát-tartalmúak, erősen agyagosak, kőzetliszt-tartalmuk gyakran 30%-ra lecsökken. Kötöttek, kemények, morzsalékos szerkezetűek, kicsiny a porozitásuk. Gyakran tartalmaznak különböző nagyságú mészkonkréciókat, ökölnyi méretű „csörgőköveket”. Ősmaradvány-anyaguk szegényes, korra, fáciesre jellemző Molluscaegyüttest egyetlen mintából sem sikerült meghatározni. A terület D-i részén, Boda községen keresztülhúzódó Nagyrét-völgytől Ny-ra lévő löszben szintén kimutathatók Würmnél idősebb szintek, melyek alján vörösagyag is települ, ez alatt pedig folyóvízi kavicsanyag észlelhető, JÁMBOR (1967b) megállapítása szerint. Az idősebb löszök egy részének fedőjében, többnyire dombtetőkön, dombhátakon található az eredeti helyzetben lévő, típusos würmi lösz. Ennek száraztérszíni változata világossárga, szürkéssárga, erősen mészeres, mészcsöves, jól osztályozott, egyenletes szemeloszlású. Ásványi alkotói közül a jól koptatott kvarcszemcsék és az apró muszkovit csillámok szabad szemmel is felismerhetőek. Rétegzetlen, gyakran oszlopos, prizmás elválású, olykor fagyleveles. Mollusca-anyagában a jellegzetes „lösz-csigák” játszanak döntő szerepet (26. ábra).
59
dr. Chikán Géza
26. ábra. Lösz-szintek és fosszilis talajszintek (Ph és MB) váltakozása triász mészkő egyenetlen felszínén Bükkösdnél
A típusos würmi lösz nedves térszíni változata, az ún. „infúziós lösz” szintén nagy területen és változó vastagságban fordul elő. Elhatárolása azonban igen nehéz a másodlagos helyzetben lévő, vagy többszörösen áthalmozott lösz-változatoktól, mivel szemnagysági, ásványtani, fizikai tulajdonságaik csaknem megegyezők. A makrofauna-együttesben főként nedvességtűrő, illetve vízi fajok fordulnak elő, nem jelezvén azt, hogy eredetileg is vízbe hullott, vagy csak utólagosan vízzel borított képződményről van-e szó. E képződmények vizuális megjelenése a legváltozatosabb. Színük a sárgásszürkétől a barnássárgáig változó, szemnagysági összetételük általában a kőzetliszt túlsúlyával az agyagtól a finom-aprószemű homokig változó aszerint, hogy honnan és hová történt a kifúvás, illetve leülepedés. Jellemző a mikrorétegzettség, a limonit- és a szervesanyag-tartalom viszonylag nagy mennyisége, és általában a gazdag makrofauna-anyag. Az áthalmozott löszváltozatok áltatában a típusos lösz közvetlen környezetében, domboldalakon, lankásabb lejtőkön, vízmosások mederoldalában fordulnak elő. Egyes területeken a típusos és áthalmozott szintek vertikálisan és horizontálisan összefogazódva is megfigyelhetők. Érdekes jelenség, hogy ezekben az előfordulásokban a típusos lösz vályogszintjei és az áthalmozott löszös üledékek anyagvizsgálati adatai nagy hasonlóságot mutatnak. Ez a hasonlóság egymástól távolabb eső területek eredeti és átmozgatott helyzetben lévő löszeinek és löszös üledékinek vonatkozásában is felfedezhető. A derivatográfiás vizsgálatok ugyancsak kimutatták, hogy az eredeti és áthalmozott helyzetben lévő üledékek ásványos összetételében nincs jelentős különbség. Általában kvarc, muszkovit,
60
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
limonit, illit-montmorillonit, kalcit, dolomit, ritkábban kaolinit mutatható ki a mintákból, eltérés csupán ezek mennyiségi arányában adódik, ami az átfedések következtében gyakran észre sem vehető. A pleisztocén képződményekből készült faunavizsgálatok nagy része is a löszváltozatok faunatársaságát adja meg. A lösz és löszös üledékek a Ny-i Mecsek területén számos feltárásból és fúrásból ismertek. A típusos lösz egyik legszebb feltárása Bükkösd környékén, a Dinnyeberkiből a gyűrűfűi nagyvölgybe vezető földút melletti bevágásban található, míg a löszváltozatok csaknem mindegyike előfordul Nyugotszenterzsébet környékén. Az összlet vastagsága D-ről É-felé illetve Ny-ról K-felé nő, pár m-től 60 m-ig. 3.12.1.2. Folyóvízi kavics, homok, kőzettörmelékes homok, homokos agyag, agyag A patakok üledékképző szerepe viszonylag csekély volt a pleisztocén idején, mivel elsősorban pusztító munkát végeztek, a kihordást segítették. A lapos, széles talpú völgyek esetében, melyek elsősorban a terület D-i, Ny-i és É-i részén találhatók, réti agyag, illetve folyóvízi törmelékes üledékek képződtek, legfeljebb néhány m vastagságban. 3.12.2. Pleisztocén-holocén Azok az üledékképződési folyamatok, melyek a negyedidőszak folyamán mindvégig zajlottak, olyan képződmény-együtteseket hoztak létre, melyek lerakódása a pleisztocénben kezdődött meg, de a holocénben is folytatódott, illetve ma is tart. Ilyen például a lejtőüledékek nagy része, a forrásvízi mészkövek és az áthalmozott löszváltozatok. 3.12.2.1. Lejtőüledékek A lejtőüledékek csoportjába tartoznak azok a képződmények, melyek fizikai aprózódással keletkeztek, s kialakulásukban a fagynyomásnak, a leöblítésnek és a gravitációs erőhatásnak volt döntő szerepe. Elterjedésük általánosnak mondható a területen, mivel jelentős morfológiai változások jellemezőek a Ny-i Mecsekre. Kőzettanilag igen változatos összetételű és szemnagyságú képződmények, melyek összetételét kizárólag a közvetlen környezet határozza meg. Általában elmondható, hogy osztályozatlan, koptatottság nélküli, „közelhegységi” törmelékanyag helyezkedik el többnyire löszös, agyagos, homokos kőzetanyagban. A kőzettörmelék anyaga permi és triász homokkő, triász mészkő és dolomit, továbbá miocén kavics és pannóniai homokkő, a lepusztulási terület földtani adottságainak megfelelően. A köztes anyagot az eredeti kőzet mállásából keletkezett anyag, illetve a beiszapolódott talaj és lösz adja. Makro-
61
dr. Chikán Géza
fauna általában nem fordul elő. Legszebb feltárásai a meredekebb lejtők aljában, a domboldalakon, a völgyekben találhatók; vastagsága a fúrásokban a 10 m-t sehol sem haladta meg. 3.12.2.2. Forrásvízi mészkő Genetikai viszonyok jellegében egyedülálló képződmény, bár kis kiterjedésű és maximum 1-2 m vastagságú összesen, ugyanakkor számtalan előfordulása ismeretes. Vizuális megjelenésében is sajátos: sárgásszürke színű, erősen porózus, likacsos, rétegzetlen, egyes változatai makroflóra-lenyomatokat és makroflóra utáni üregeket tartalmaznak. Előfordul csupán 1-2 cm-es bekérgezés is, ezek tömöttebbek, ősmaradvány lenyomat nélküliek. Keletkezése a karbonátban gazdagabb vízvezető képződmények jelenlétéhez kötött, így előfordulásai is elsősorban a mezozoos karbonátos alaphegységből, vagy annak közelében eredő források környezetében találhatók, többnyire Pécstől É-ra (27. ábra). Abaliget és Szágy környékén a lösz alján fakadó források környezetében vékony bekérgezéseket alkot. Fiatalabb karbonátos üledékekhez kötötten szintén képződtek forrásvízi mészkőlerakódások, leginkább a Tekeresi és a Pécsszabolcsi Mészkő Formáció elterjedési területein. Legszebb feltárásai Magyarszék környékén, a Rodió-forrás völgyében és a Tekeresi-völgy mellékvölgyeiben találhatók.
27. ábra. Tetarátás forrásvízi mészkő Pécstől É-ra, a Melegmányi-völgyben
3.12.2.3. Áthalmozott lösz Azok az áthalmozott lösz-képződmények, melyekben a pleisztocén és holocén elválasztása sem faunisztikai, sem egyéb módszerekkel nem megoldható, helyezhetők ebbe a tág időinter-
62
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
vallumba. Ásvány-kőzettani jegyei nagy vonalakban megegyeznek a fentebb már leírt pleisztocén löszváltozatokkal, azonban bennük pleisztocén és holocén elemek keverednek, így pontosabb korbesorolásra nem alkalmasak. Fő kőzettípusai az agyagos kőzetliszt, homokos kőzetliszt és a kőzettörmelékes kőzetliszt, melyekhez nem ritkán jelentős mennyiségű harmadik komponens (agyag, homok) is társul. Legszebb feltárásai Tekeres környékén találhatók, vastagsága sehol sem haladja meg az 5 m-t. 3.12.3. Holocén A terület legfiatalabb, természetes és mesterséges folyamatok által létrejött képződménycsoportja adja a felszínen található üledékek nagy részét. A pleisztocén folyamán tartó kiemelkedési tendencia tovább folytatódott a holocénben is. Ez a folyamat az intenzívebb morfológiájú területeken az areális és lineáris erózióban megnyilvánuló térszín-kiegyenlítésre való törekvést idézett elő, a völgytalpak felszínközeli részén pedig kisebb-nagyobb mennyiségű, természetes üledék-felhalmozódást eredményezett. Ezek az üledékek viszonylag kis vertikális és horizontális kiterjedésűek, vastagságuk legfeljebb néhány méter. A felhalmozódási körülményeknek megfelelően genetikailag megkülönböztethetünk gravitációs eredetű lejtőüledékeket, folyóvízi szállítás útján felhalmozódott torrenciális lerakódásokat, patakhordalékokat és ritkábban pangóvízi-állóvízi képződményeket. A holocén lejtőüledékek alig különíthetők el a hasonló genetikájú pleisztocén képződményektől, többnyire azokkal együtt fordulnak elő. Szinte minden meredek hegyoldalban fellelhetők, állandó anyaghozzáadással és elhordással. Helyzetük állandóan változik, gyakran a lejtők inflexiós pontja fölé húzódnak. Általában igen változó méretű, koptatottság nélküli, de mindig a közvetlen környezet kőzetanyagából álló, sokszor monomikt kőzettörmelék. Némi osztályozódás megfigyelhető a törmelékanyagban, a hegylábtól fölfelé csökken a kőzetdarabok átmérője. Cementáló anyag nincs, a lejtőüledékek többnyire ősmaradvány-mentesek. Legszebb feltárásai a terület DK-i részén, a Nagyboldogasszony-völgyben találhatók. A másik nagy üledékcsoport folyóvízi környezetben található. A jelenkori patakvölgyekben, a nagy energiájú patakok folyásának alsó részén, ott, ahol a laposabb területre kiérnek, változó vastagságban, szintén állandó anyag-hozzáadódással és elhordással keletkeznek hordalékkúpok. A vízfolyás mennyiségének állandó változása következtében mindig osztályozatlan és különböző mértékben koptatott az üledék. Jellemzőek a frissen tört kőzetdarabok, de a többszöri áthalmozás következtében jól koptatott kavicsok is előfordulnak. Az anyagi össze-
63
dr. Chikán Géza
tétel szintén a lehordási terület függvénye, de igen kevés kivétellel polimikt anyag, a lejtőüledékeknél jobban keveredett, többször áthalmozott. Általában homokos kavics, agyagos kőzettörmelék, agyagos kőzetliszt formájában fordulnak elő. Egyik legszebb feltárása Bükkösd környékén, a Sormás-patak völgyében található. Nem nagy jelentőségű, kis területi elterjedésű és vastagságú üledékek adják azokat a pangóvízi képződményeket, amelyek lapos, vízzel gyakran elöntött területeken keletkeztek. Itt általában agyagos kőzetliszt, kőzetlisztes agyag összetételű „mocsári” vagy „réti” agyag keletkezett, melynek vastagsága max. 1 m körüli. Elsősorban a terület D-i részén, Szentlőrinc környékén található előfordulások. Hasonló képződményekkel találkozhatunk az időszakos vízfolyások egy-egy tereplépcsőn való áthaladásának környezetében, illetve a völgyek ellaposodásánál. A holocén üledékek másik nagy csoportját adják azok a mesterséges eredetű üledékek, amelyek az ember természet átalakító tevékenysége folytán keletkeztek. Így elsősorban a lakott területek környezetében fordulnak elő ilyen felhalmozódások, de lakott területeken kívül is számottevő az előfordulásuk. Városokban, falvakban és egyéb lakott helyeken általában a ház- és közműépítkezés kapcsán találkozhatunk mesterséges feltöltéssel, természetes eredetű kőzetfelhalmozásokkal – támfalak, ciszternák, kutak kiépítése – és sajnos, a jelentős mennyiségű és előfordulású, illegális és legális szemétlerakó helyekkel. Ugyancsak nagy jelentőségű, és csaknem az egész területre jellemző a különböző bányászkodásokkal összefüggő meddőhányók előfordulása. Elsősorban Komlótól Ny-ra, valamint Pécsbánya és Kővágószőlős környékén találhatók vegyes bányászati törmelékek. Az osztályozatlan, perm, liász és miocén képződmények kőzettörmelékből álló, gyakran mesterséges anyagokkal is keveredő „halmok” vastagsága helyenként eléri a 30-40 m-t, itt az anyag már erősen tömődött. Főként a régebbi előfordulásokon már megindult a rekultiváció. Kisebb vastagságú, de gyakoribb a kőbányászat során meddőnek bizonyult, változó szemnagyságú, koptatottság nélküli kőzettörmelék felhalmozódás. Elsősorban a triász és a miocén képződmények előfordulási területeihez kötött. Itt kell megemlíteni a környezetföldtani szempontból pozitívnak értékelhető Orfű környéki mesterséges tavak létesítését, melyek egyúttal recens üledékgyűjtők is. A terület archeológiai jelentőségű, mesterséges eredetű kőzetfelhalmozása a Jakabhegyen, a Pálos-romnál lévő avar kori földvár.
64
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
4. A földtani képződmények gazdaságföldtani potenciálja A hazai és a nemzetközi gyakorlatban a gazdaságföldtan nem más, mint a hasznosítható ásványi nyersanyagok földtana. Hivatalos megfogalmazás szerint (BATES, JACKSON 1987) a gazdaságföldtan (Economic geology): „The study and analysis of geologic bodies and materials that can be utilized profitably by man including fuels, metals, nonmetallic minerals and water; the application of geologic knowledge and theory to the search for and the understanding of mineral deposits.” 4.1. A gazdaságföldtan új értelmezése A geológus számára nyilvánvaló, hogy egy-egy földtani képződmény akkor is rendelkezik a társadalom számára valamilyenfajta hasznossággal, ha nem termelhető ki ásványi nyersanyagként. Sőt, kijelenthetem: bizonyos esetekben az ásványi nyersanyagként való kitermelés társadalmi hasznossága lehet jóval kisebb, mint amilyen hasznosságot egy adott képződmény in situ képviselhet. Ennek alátámasztására nézzünk két egyszerű példát: A Bodai Aleurolit Formáció képződményei ásványi nyersanyagként legfeljebb mint építőkő jöhetnek számításba. Felszíni elterjedése — ami az építőkő-termelés szempontjából egyáltalán számításba jöhet — néhány km2 csupán. Abból kiindulva, hogy a kőkitermelés rentábilisnak legfeljebb a jelenlegi erózióbázis szintjéig tekinthető, a kitermelésre kerülő és értékesíthető építőkő mennyisége kicsi, néhány ezer tonnában mérhető, ami a hazai építőkőtermelés összvolumenét tekintve elenyésző. Ugyanakkor a Bodai Aleurolit Formáció képződményeinek egyik alapvető tulajdonsága az igen kicsi, 10-8 cm/sec vízáteresztő-képesség. E tulajdonsága részben a régió vízellátása (a felszín alatti vízáramlásra gyakorolt hatás miatt), részben pedig hulladék-elhelyezési szempontból bír óriási jelentőséggel. Ha csak arra gondolunk, hogy a Paksi Atomerőmű kiégett fűtőelemeinek, mint radioaktív hulladékoknak az elhelyezése szempontjából e képződmény tulajdonságainak vizsgálata kecsegtet a legbiztatóbb eredménnyel, s e beruházás társadalmi hasznosságát próbáljuk értékelni, beláthatjuk: E tulajdonsága mindenképpen fontosabb és előnyösebb, mint építőkőként történő kitermelése. Az természetesen ezen összehasonlítást nem befolyásolja, hogy adott esetben mindkét hasznosítás számításba vehető, egymást nem kizáró tényező.
65
dr. Chikán Géza
Hasonló összehasonlítás tehető a felső-pannóniai korú, a Kállai vagy a Somlói Formációba sorolható homokrétegek esetében is: itt azonban az esetleges alternatív hasznosítások zavarhatják, vagy lehetetlenné tehetik egymást. A felső-pannóniai homokok építési homokként számításba vehetők, bár kitermelésük a térségben jelenleg sehol sem folyik nagyipari méretekben. A képződmények területi elterjedése jelentős, vastagsága ugyan elég szeszélyesen változik, azonban az építőipari nyersanyagok iránt megnyilvánuló, fokozódó kereslet a későbbiek során esetleg felveti ilyen célú, nagyobb volumenű termelés megindításának igényét. Milyen tulajdonságokat, milyen hasznossági elemeket kell ebben az esetben figyelembe venni? A vizsgált terület szinte minden településének alapvető ivóvíznyerő rétegtani egységéről van szó, amelynek bányászati műveletekkel való megzavarása könnyen az ivóvízbázis elszennyezéséhez vezethet. Itt tehát a kitermelhető homokvagyon mennyiségét, illetve piaci értékét kell összevetni a kinyerhető tiszta ivóvíz piaci értékével. A fentiekből következik, hogy a XXI. század civilizációjának a gazdaságföldtannal szembeni elvárásai jóval összetettebbek, mint amennyit erről a múlt században megfogalmazott definíció mond. A természeti erőforrások hasznosításának, a velük való gazdálkodásnak komplexitása új szemléletet kíván meg, amely megfelel mind a fenntartható társadalmigazdasági fejlődésnek, mind annak az alapelvnek, hogy a természetbe, a természeti folyamatokba történő emberi beavatkozás minél hatékonyabb legyen úgy, hogy eközben a természeti egyensúly a lehető legkevésbé sérüljön. Ennek az alapgondolatnak a figyelembe vételével fogalmaztam meg a gazdaságföldtan azon új definícióját, amely megfelel ezeknek az elvárásoknak, s amely ugyanakkor lehetővé teszi egy adott terület gazdaságföldtani potenciáljának
komplex
meghatározását.
Dolgozatom
lényegében
esettanulmánynak
tekinthető, mivel azt a kettős hiányhatást, amelyet egyrészt a gazdaság szereplőinek minimális geológiai ismeretei, másrészt a geológiát művelő szakembereknek a közgazdaságtannal szembeni, gyakran erős ellenállása okoz, nem lehet egyetlen dolgozattal, egy csapásra megszüntetni. Mi tehát a gazdaságföldtan? A földtani képződmények összetételének, településének, szerkezetének és egymáshoz való viszonyának elemzése abból a szempontból, hogy felismerjük a bennük rejlő azon lehetőségeket, amelyek a társadalmi hasznosság és a természeti egyensúly fennmaradása érdekében a leggazdaságosabb kitermelési, fennmaradási és megőrzési arányokat meghatározzák. Részletezve a definíciót: Az emberi környezetnek egyik alapvető, meghatározó fontosságú eleme a földtani felépítés, még akkor is, ha a legutóbbi időkig a környezeti elemekre vonatko-
66
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
zó jogszabályok (legalábbis Magyarországon) ezt a tényt nem veszik figyelembe. Környezetvédőink a talaj, a víz, a levegő, a növényzet és az állatvilág védelmét, a zaj elleni védekezést, a hulladék-elhelyezést helyezik tevékenységük fókuszába, s igazán nem mérik fel, s értik meg, hogy ezek mindegyikének alapja a litoszférának mint környezeti elemnek a védelme. A talajok kialakulását alapvetően befolyásolja a fekvőt adó kőzetek minősége, tulajdonságai. A felszín alatti vizek elhelyezkedésének, mozgásának törvényszerűségei, a tiszta ivóvíz nyerésének lehetőségei szoros kapcsolatban állnak a felszín alatti térrész elterjedési, továbbá szemcsenagysági, kőzet-összetételi és szerkezeti viszonyaival. A levegő tisztaságának védelme, a zaj elleni védelem különös hangsúlyt kap az ásványi nyersanyagok kitermelésének helyszínén és szállítási útvonalain, s egy adott terület keletkező hulladékainak, legyen az kommunális vagy veszélyes hulladék, kiégett atomerőművi fűtőelem, vagy kis aktivitású radioaktív hulladék, biztonságos elhelyezése, tárolása csak a földtani viszonyok részletes ismerete alapján oldható meg. E szempontokból egyenesen következik, hogy a környezeti földtan egyes elemeit egy-egy adott terület gazdaságföldtani értékelésénél figyelembe lehet és kell venni. Nem csupán a környezeti földtan az egyetlen olyan szakág, amelynek gazdaságföldtani vetülete is van. A földtani képződmények mérnökgeológiai tulajdonságai, szilárdsága, állékonysága, vízáteresztő képessége, a földrengéshullámok terjedését módosító hatása nemcsak ásványi nyersanyagként való kitermelhetőségükre van hatással, hanem arra is, milyen mértékben befolyásolják valamely létesítmény megvalósításának költségeit. Valószínűleg nem szorul az sem részletesebb indoklásra, hogy milyen gazdasági jelentősége van a felszín alatti vizek helyzetének, mozgásának, mennyiségének, hőmérsékletének, kémiai összetételének. Elég csak arra gondolnunk, hogy az „egészséges ivóvíz” kritériumának elérését egyes esetekben viszonylag kis mélységből nyert, gyakorlatilag kezelés nélkül a vízhálózatba juttatott mélységi vízzel meg lehet oldani, más esetekben viszont költséges mélyfúrással elért, esetleg még költségesebb, távolabbról csővezetéken szállított vízzel lehet ugyanezt az elvárást teljesíteni. Egy térkép adott pontját kijelölve legalább három megoldás kínálkozik, s a költségtervet, költségoptimalizálást geológiai ismeretek nélkül nem lehet elkészíteni. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a talajviszonyok kialakulása jelentős mértékben függ a klimatikus tényezők mellett az alapkőzet tulajdonságaitól is. Ha ezt tudomásul vesszük, már könnyű belátni, hogy a földtani közeg, ha nem is közvetlenül, de hatással van a felszínén keletkezett talajon keresztül a kialakuló élővilágra, annak sokszínűségét, a
67
dr. Chikán Géza
biodiverzitást is befolyásolja. Egyenesen azt állíthatom, hogy a biodiverzitás és a geodiverzitás között szoros összefüggés van. Miután azonban a szakirodalomban eddig a geodiverzitás kifejezéssel nem találkoztam, meg kell határozni, mit is értek ez alatt. Geodiverzitásnak nevezem egy adott terület földtani képződményeinek sokféleségét; e sokféleség alatt az ásvány-kőzettani felépítést, a települési viszonyokat, a szerkezeti jelenségeket, és mindazokat a tulajdonságokat értem, amelyek hatással vannak az adott terület talajtani, geomorfológiai, vízrajzi, ásványi nyersanyagi és ezen keresztül növény- és állatföldrajzi képének alakulására. A geodiverzitás bármilyen módon történő megváltozása vagy megváltoztatása (természeti katasztrófák vagy az emberi tevékenység következtében) a földfelszín természetes és mesterséges „felépítményeinek” megváltozásával jár, s így a legtöbb esetben gazdasági következményei is vannak. E változások anyagi vonzatainak előrejelzése, becslése és követése szintén lényeges része egy terület gazdaságföldtani potenciáljának. A geodiverzitás az alapja egy-egy vidék, egy-egy terület jellegzetes tájképi megjelenésének; más és más látvány tárul a szemünk elé egy nagy kiterjedésű mészkő- vagy dolomitplatón, egy vulkáni kúpokkal tagolt medence peremén, vagy egy erodálódó löszháton. A tájképnek, mint a természet egyik fontos, az emberi szem számára komplexitásában élvezhető jelenségének értéke az utóbbi években egyre inkább növekvőben van: a pihenni vágyó, vagy éppen a sportot kedvelő emberek számára nem közömbös, hogy egy-egy terület mennyire változatos, milyen tájképi formákat mutat: Így tehát a geodiverzitásnak a turizmus fejlődésére gyakorolt hatása sem elhanyagolható, s ennek világszerte, de különösen hazánk mai helyzetében egyre jelentősebb gazdasági következményei vannak. Nem esett szó még egy fontos, bár igen nehezen számszerűsíthető értékről, ez pedig a földtani képződmények szakmai-tudományos értéke. Ez az érték az egyik legnehezebben meghatározható, legnehezebben számszerűsíthető, mivel szakmai konszenzust is nehéz létrehozni egy-egy képződménycsoport vagy jelenség tudományos értékének megítélésében. E kérdés kapcsán történtek kísérletek az utóbbi években a földtani értékek meghatározására (KOZÁK et al. 1998, KOZÁK et al. 2000), azonban az általuk felvetett értékelési rendszer egyelőre nincs a köztudatban, s bevezetéséhez még feltehetőleg hosszabb időre lesz szükség, annak ellenére, hogy Nyugat-Európában, illetve az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országokban egyre nagyobb jelentősége lesz a földtani turizmusnak. Ezt szem előtt tartva már több országban összeállították az ország földtani értékeinek „top 100”-as listáját.
68
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
4.2. A földtani képződmények gazdasági értékének meghatározása Egy adott terület gazdaságföldtani potenciáljának meghatározásához szükség van a földtani képződmények pénzbeli értékének becslésére. Ez a folyamat bonyolult, soktényezős, részben a földtani kutatás által, részben más úton megszerzett adatokra támaszkodó becsléseket, illetve számításokat igényel, és mindenképpen hely- és időspecifikus. Igaz ez még abban az esetben is, ha a földtani képződményt csak mint ásványi nyersanyagforrást tekintjük, s hatványozottan érvényesülnek a sajátosságok akkor, ha az előbb írtak alapján komplex értékelést kívánunk készíteni. 4.2.1. A földtani képződmények mint természeti erőforrások gazdasági (pénzbeli) értékelése A természeti erőforrások jelentős részére jellemző, hogy puszta létük nehezen értékelhető. A gyakorlat azt mutatja, hogy igazán csak azon természeti tényezőknek az értékét tudjuk megbecsülni, pénzbeli értékét meghatározni, amelyeknek változásait rögzíteni, észlelni tudjuk, s így tulajdonképpen nem is magát a létezést, hanem a változásokat értékeljük. Ez azonban veszélyes pálya a környezeti elemek szempontjából: számos olyan esetről tudunk, amikor valamilyen környezeti elem értékét már csak akkor sikerült meghatározni, vagy egyáltalán elfogadtatni, hogy értékelhető (lett volna), amikor a környezeti elem már eltűnt {ez leginkább növény- és állatfajok esetében kézenfekvő, de egy kiváló tájképi elemet jelentő hegy ásványi nyersanyagkénti lefejtését hiányként értékeljük (Haláp, Bélkő)}. Mindemellett azonban érthető, hogy az a környezeti elem, amelyik „csak van”, jóval nehezebben értékelhető, mint a használatba vett környezeti elemek. Ezt még földtani képződmények esetében és nem geológusok számára is könnyű belátni: gondoljunk csak a 4. metróvonal Gellért téri állomása körüli vitákra. A fentiekből következik, hogy a környezeti elemek, s így a földtani képződmények esetében is sajátos értékelési módszereket kell alkalmazni, s pénzbeli értékük felbecsülése sok esetben csak erős elméleti háttérrel oldható meg. Az értékelés különböző módszereit az alábbiakban tekintem át. A természeti javakban és a környezetminőségben bekövetkező változások értékelése mintegy ötvenéves múltra tekint vissza. Az erre vonatkozó kutatások az ötvenes években kezdtek kifejlődni. A pénzbeli értékelés eredményeinek döntési helyzetekben történő szélesebb körű felhasználása azonban csak a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején nyert teret
69
dr. Chikán Géza
elsősorban
egyesült
államokbeli,
illetve
világbanki
beruházásokkal
kapcsolatban
(MUNASHINGE 1993), ma már azonban Európában és a világ más területein is törekednek az effajta kutatások gyakoribb alkalmazására. Ez alól Magyarország sem kivétel, ahol a természeti erőforrások, illetve a környezeti javak változásának pénzbeli értékelése 1994-ben kezdődött el, és azóta több esetben végeztek ilyen jellegű kutatást (POWELL et al. 1997, MOURATO et al. 1997, MARJAINÉ SZERÉNYI 1998, 2001). A földtani képződmények gazdasági-pénzbeli értékelése komoly problémákba ütközik, ami egyrészt azzal magyarázható, hogy azok gyakran a közjavakhoz sorolhatók. Közjavak alatt azon jószágokat értjük, amelyek egy kisebb-nagyobb csoport tagjainak egyéni igényeit egyidejűleg, illetve közös szolgáltatás formájában elégítik ki, fogyasztásukra a kollektív fogyasztás a jellemző, azaz párhuzamosan többen is fogyaszthatják ugyanazt, s amelynek a fogyasztásából nem zárható ki senki, s amelynek egy tetszőleges személy által történő fogyasztása nem csökkenti a többiek rendelkezésére álló készletet (kitűnő példái ennek a geoturizmus különböző objektumai, vagy a földtani alapszelvények). A közjavaknak azonban nincs a magánjavakhoz hasonló piacuk, így áruk sem ismert. Mivel értékélésük ennek ellenére fontos, különböző helyettesítő módszereket dolgoztak ki, amelyekkel információt kaphatunk a környezeti javak, illetve az azokban bekövetkező változások pénzbeli értékére vonatkozóan. Magyarországon azokat a rendelkezésre álló módszereket, amelyek nemcsak a költségoldalt, hanem azt is figyelembe veszik, hogy a bekövetkező, esetleg negatív változások milyen hasznoktól fosztják meg az érintett embereket, az eddigiek során mindössze néhány esetben alkalmazták. 4.2.1.1. A gazdasági érték típusai A természeti erőforrások értékelése során az értékelő ember és az értékelt környezeti elem közti kapcsolatból adódóan számos értéktípust különböztethetünk meg, amelyek együtteséből alakul ki a teljes gazdasági érték fogalma. Ezen érték azért lényeges a környezeti javak esetében, mert igen gyakran nem az általában ismert és figyelembe vett, használattal kapcsolatos értékekre (ásványi nyersanyag értéke) kell a hangsúlyt helyezni, hanem sokkal inkább a használattól függetlenekre (fennőtt kristályok esztétikai „értéke”, aminek gyakorlatilag semmilyen használattal összefüggő értéke nincs).
70
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
A földtani képződmények esetében számos szempontot figyelembe lehet és kell venni ahhoz, hogy az egyes képződményeknek értéket tulajdonítsunk. A különböző szempontok figyelembe vételével adott értékek aggregátumát nevezhetjük teljes gazdasági értéknek. A teljes gazdasági értéket ennek következtében több összetevőre bonthatjuk fel. Ezen öszszetevők között a két legfontosabb elemet a használattal összefüggő és a használattól független értékkomponensek jelentik, vagyis a teljes gazdasági érték nem más, mint a használattal összefüggő értékek és a használattól független értékek összessége. Használattal összefüggő értékeknek tekinthetjük azokat az értékösszetevőket, amelyek a földtani képződmények tényleges használatából származnak; ez a használat lehet közvetlen vagy közvetett, illetve jelenlegi vagy jövőbeli (Ezen megkülönböztetések alapján a használattal összefüggő értékek további alcsoportjai képezhetők.). A kategórián belül a közvetlen és közvetett használattal kapcsolatos értékek az erőforrás jelenlegi használatára vonatkoznak. Egy homokréteg például közvetlenül értéket képvisel azok számára, akik a házuk vakolásához ennek a homokrétegnek a fejtéséből nyernek anyagot, viszont azok számára is jelent közvetett értéket, akik a homokrétegben tárolt talaj- vagy rétegvizet isszák, vagy öntözésre használják. Ez az értékrész magában foglal egy harmadik komponenst is, az úgynevezett választási lehetőség értékét. Ez az értékrész az emberek azzal kapcsolatos preferenciáit fejezi ki, hogy ha jelenleg nem is használják az adott erőforrást, a megőrzést támogatják annak érdekében, hogy a jövőben lehetőségük legyen az esetleges használatra. A homokréteg példájánál maradva, a választási lehetőség értéke azt fejezi ki, hogy az emberek értéket tulajdonítanak annak, ha a rétegből nyerhető víz tisztasága érdekében nem fejtik le a teljes homokréteget, illetve a fejtés befejezése után nem használják a felhagyott fejtőket hulladék-elhelyezésre. Feltételezhető, hogy a tudomány fejlődésével, ismereteink bővülésével olyan értékek is nyilvánvalóvá válhatnak, amelyekről jelenleg még nincs tudomásunk, s ez esetben egy erőforrás megőrzése lehetővé teszi ezen új ismeretek alapján a hasznosítást. Ezt az értéktípust kvázi választási lehetőség értékének nevezzük (PEARCE, TURNER 1990). Példának tekinthetjük ebből a szempontból a hulladékkezelési, illetve –tárolási módszerek fejlődését; ad abszurdum elképzelhető, hogy olyan képződmény megőrzését nem tartjuk ma fontosnak, amelyről később kiderülhet, hogy mondjuk veszélyes, vagy radioaktív hulladékok lerakóhelyéül kiválóan felhasználható. Még markánsabb példa lehet olyan felhagyott fejtők hulladék-elhelyezésre történő igénybevétele, amelyekről a későbbiek folyamán kiderül, hogy valamely képződmény alapszelvényeként is kijelölhető lett volna; így elestünk egy választás lehetőségétől. Tehát a
71
dr. Chikán Géza
kvázi választási lehetőség értékét úgy foghatjuk fel, mint információs értéket, amely megőrizhető az irreverzibilis változások elkerülésével. A kvázi választási lehetőség értéke már átvezethet a használattal nem összefüggő értékkomponensekhez, hiszen nem biztos, hogy minden esetben a jövőbeli hasznosítás a megőrzés célja. Éppen ezért ezt az összetevőt mindkét (használattal kapcsolatos és azzal nem összefüggő) kategóriába besorolhatjuk. A használattal nem összefüggő érték kérdése jóval bonyolultabb. A teljes gazdasági érték ezen összetevőjének a bevezetése közgazdaságtanba azon elmélet alapján áll, hogy vannak olyan személyek, aki hajlandók fizetni egy mással nem helyettesíthető erőforrás megőrzéséért, még akkor is, ha az adott erőforrásnak nem aktív fogyasztói (KRUTILLA 1967). Ezek az értékek azon a feltételezésen alapulnak, hogy az emberek használatuktól függetlenül is pénzbeli értéket tulajdonítanak a természeti erőforrásoknak. A közgazdasági irodalomban a környezeti javak használatától független értékösszetevőket eltérő elnevezésekkel illetik: nevezik létezési, megőrzési vagy nem használati értéknek. Számos szerző osztja további alkotókra a használattal nem kapcsolatos értékeket is, amelynek során a kialakuló komponensek tulajdonképpen az értékelt javak jellemzőitől is függnek. A használattal nem összefüggő értékek közé soroljuk az úgynevezett örökségi értéket, amit abból származtathatunk, hogy a környezeti javak jövő generációk számára történő megőrzésének akkor is értéket tulajdonítunk, ha jómagunk sem ma, sem a jövőben nem akarjuk az adott jószágot használni. Az örökségi értékek létezésére számos magyarázat van. Ezeket FREEMAN III (1994) a következőképpen foglalja össze: • • •
az a szándék, hogy bizonyos erőforrásokat örökül hagyjunk leszármazottainknak, illetve a jövő generációknak; felelősséget érzünk a természeti erőforrások, illetve azok bizonyos tulajdonságainak megőrzésével kapcsolatban; az az óhaj, hogy megőrizzük a kérdéses természeti erőforrás mások által történő használatának lehetőségét.
Ha olyan erőforrást értékelünk, amelynél a használattal nem összefüggő értékkomponensek dominálnak, vagyis a teljes gazdasági érték jelentős részét ezek az értékrészek adják, akkor azok mellőzése komoly tévedéshez vezethet az erőforrással kapcsolatos döntések során. Ez annyit jelent, hogy azoknak a földtani képződményeknek, amelyek nem minősülnek hasznosítható ásványi nyersanyagnak, illetve, amelyek közvetlen használatát sem a tágabb, sem a szűkebb (környékbeli) társadalom nem érzékeli és értékeli, jóval nehezebb értéket adnunk még akkor is, ha a szakmai közvélemény tudja: az adott képződmény tudományos értéke
72
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
olyan jelentős, hogy megőrzése mindenképpen fontos. A kelet-mecseki globotrunkánás márga rétegtani értéke, vagy a Káli-medence tájképi értékei nehezen számszerűsíthetők, mégis, nemcsak szakmai, hanem társadalmi szempontból is rendkívüli értéket képviselnek. A környezet-gazdaságtani szakirodalomban viták folynak a használattól független értékkomponensek definíciójáról és csoportosításáról is. A probléma egyik jellemző megközelítése a használattal összefüggő értékekből indul ki, amelyeket a környezeti jószág in situ (helyben való) használatából származtatnak. A jószág teljes értékét annak jelenlegi állapotában történő megőrzésére vonatkozó fizetési hajlandóság határozza meg. Ha ez a teljes érték meghaladja a használattal kapcsolatos értékeket, akkor a különbség a használattal nem összefüggő értékeket fogja jelenteni (FREEMAN III 1994). Egyszerűbben fogalmazva ez annyit jelent, hogy ha a globotrunkánás márgát ásványi nyersanyagként — mondjuk cementgyártáshoz — akarják felhasználni, akkor a jelenlegi állapotában való megőrzés költsége (a helyettesítő nyersanyag megkutatásának és szállításának költségei) megadják a használattal összefüggő értéket, s az adott képződmény használattal nem összefüggő értéke ennél mindenképpen nagyobb, hiszen különben senki nem gondolt volna alternatív megoldásra. Még egy sajátos érték-megközelítéssel találkozunk az irodalomban az ökoszisztémák mint környezeti javak értékelésére vonatkozóan (TURNER et al. 1994). Véleményük szerint „egészséges” ökoszisztémák létezése szükséges ahhoz, hogy ezek képesek legyenek a nekik tulajdonított használattal összefüggő, illetve az attól független értékek szolgáltatására. Éppen ezért a teljes ökoszisztémának egy úgynevezett elsődleges értéket tulajdonítanak. Az eddigiekben tárgyalt használattal kapcsolatos és attól független értékeket viszont így a másodlagos értékek közé sorolják, vagyis a teljes gazdasági érték fogalmán belül megtalálható különböző összetevők a teljes másodlagos értékhez tartoznak, és e szerint a rendszer elsődleges értéke nem kerül be a teljes gazdasági érték koncepciójába. Ez a megközelítés nemcsak az ökoszisztémákra, hanem a földtani képződmény-együttesekre is megállja a helyét, hiszen egy adott terület mai tájképe, mai ökoszisztémája, mai talajtani, vízföldtani jellemzői éppen a létező képződmény-együttes bolygatatlan, jelenlegi állapotának eredményei. Másként megfogalmazva: egy adott terület földtani felépítése a belőle fakadó, a környezet különböző elemeiben jelentkező következményekkel együtt és csakis ebben a rendszerben tudják a rajtuk kialakult társadalom különböző igényeit kielégíteni. Hiába lenne bármilyen gazdasági érték egy 200 m mélységben lévő ásványi nyersanyag akkor, ha kitermelésével a teljes földtani szerkezet, vízháztartás, a környezet különböző elemei károsulnának, nem lenne
73
dr. Chikán Géza
szabad ennek kitermelését megkísérelni (jellemző példa lehet erre akár a nyírádi bauxit, akár a mányi barnakőszén példája…). Itt kell néhány mondat erejéig visszatérnem KOZÁK szerzőtársakkal készített munkájára (1998), amely hasonló megközelítésben próbál értéket adni a különböző földtani képződményeknek. Az általuk ajánlott értékminősítés lényegében két részre osztja a földtani képződmények értékét: számszerűsíthető tényezőkre (ennek tekintik a hasznosítható ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos kiadások–bevételek összesítését) és ún. eszmei értékre, amely nem számszerűsíthető, s amely a különböző „egyéb szempontú eszmei értékeket” volna hivatott meghatározni. Úgy gondolom, hogy ez utóbbinak egy része, a szakmai-tudományos érték nem más, mint a képződmények elsődleges értéke. Ugyanakkor az ebben foglalt további tényezők (mérnökgeológia, hidrogeológia, tájképi-turisztikai értékek stb.), ha bonyolultan is, de számszerűsíthetők, sőt, forintosíthatók, bár ehhez bonyolult kérdőívek, számítások egész sorára van szükség. Nem tekinthető azonban hiábavalónak ez a kísérlet, mert az eszmei érték meghatározására tett javaslat, az ahhoz kapcsolódó, szakmai szempontrendszer kialakítása lehetővé teszi, hogy Magyarországon is elkészülhessen a „legértékesebb 100 (vagy 200, 500) földtani objektum” katasztere. Egy adott terület, vagy régió esetében azonban nem a legfontosabb képződmények értékelésére, hanem minden képződmény értékelésére szükség van. A fentiekben vázolt, különböző értéktípusok egymáshoz való viszonyát szemlélteti a 28. ábra.
74
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
Elsődleges értékek Tiszta létezési érték Használattól független érétkek
Értékösszetevők
Másodlagos értékek
Örökségi érték Kvázi választási lehetőség értéke
Teljes gazdasági érték
Választási lehetőség értéke Használattal összefüggő értékek
Közvetett használattal összefüggő érték Közvetlen használattal összefüggő érték
28. ábra A különböző értéktípusok kapcsolata (MARJAINÉ SZERÉNYI 2001, CHIKÁN 2002 után)
4.2.1.2. A gazdasági értékbecslés módszerei A közgazdasági irodalomban számos módszert javasolnak különböző szerzők a környezeti javak értékelésére. Ezek segítségével többféle elv szerint el lehet jutni valamilyen pénzbeli értékhez. A szakirodalomban szereplő eljárások közül MUNASHINGE (1993) csoportosításában az egyik dimenzió azt mutatja meg, hogy a gazdasági szereplő értékelése jelenlegi vagy jövőbeli, potenciális magatartáson alapul-e, a másik pedig, hogy ez a magatartás milyen piacon valósul meg: hagyományos, rejtett vagy konstruált piacon-e. Ez a felosztás esetünkben abból a szempontból lényeges, hogy a földtani képződményeknek esetében csak igen ritkán fordul elő, hogy hagyományos piacon válnak áruvá; részben rejtett, részben konstruált piacokon képzelhető el forgalmuk. TURNER et al. (1994) javaslata a módszereket két fő csoportba sorolja annak alapján, hogy azok az „árucikket” — esetünkben a földtani képződményeket — keresleti görbe alapján ér-
75
dr. Chikán Géza
tékelik, illetve azokra, amelyek esetében nem származtatható keresleti görbe, és ezáltal elméletileg megalapozott jólétmértéket sem adnak, viszont így is hasznos eszközt jelenthetnek például egy költség–haszon elemzés során. Ez a fajta megkülönböztetés igen lényeges, mert a keresleti görbét becsülő módszerek az egyéni preferenciákból indulnak ki (vagyis tulajdonképpen azt vizsgálják, hogy hajlandók-e, illetve mennyit hajlandók az emberek fizetni az adott javakért, illetve az azokban bekövetkező változásokért). Azoknál az eljárásoknál, amelyeknél az értékbecslés alapja nem a keresleti görbe, csak azokat a költségeket lehet számszerűsíteni, amelyekkel elkerülhetők vagy bizonyos mértékig csökkenthetők a már bekövetkezett negatív változások. Ez annyit jelent esetünkben, hogy a keresleti görbe alapján elvileg meghatározható az abaligeti cseppkőbarlang értéke az egyéni preferenciák függvényében (feltehető ugyanis, hogy több ezer forintos belépődíj esetén drasztikusan csökkenne a látogatók száma), viszont, ha nem használunk keresleti görbét, akkor csak azt tudjuk megbecsülni, hogy a cseppkőbarlang fenntartása milyen kiadásokkal jár, s ez határozhatja meg az adott képződmény értékét. Más szerzők szerint a módszerek feloszthatók aszerint, hogy azok az egyének valóban megfigyelhető magatartására vagy pedig hipotetikus kérdésekre, illetve helyzetekre adott válaszok alapján értékelnek-e. A másik szempont alapján elkülönítjük egymástól a közvetlenül pénzbeli értéket adó módszereket azoktól a módszerektől, amelyek a javak pénzbeli értékét közvetett eljárásokkal határozzák meg. Ez az eljárás a keresleti görbe alapján becsülő módszereket bontja tovább közvetlen és közvetett eljárásokra (MITCHELL, CARSON 1989). A közvetlen módszerek jellemzője tehát, hogy az emberek fizetési hajlandóságát közvetlenül veszik figyelembe. Ezzel szemben a közvetett eljárások esetén az értékelést végző szakember olyan események után nyomoz, amikor a környezetminőség változása hatást gyakorol a piaci szereplő viselkedésére, termelési és vásárlási döntéseire, a piaci árakra. Ekkor nem közvetlenül az emberek fizetési hajlandóságát vizsgálja, hanem a piacon árusított javak fogyasztásában, illetve árában beálló változások alapján következtet az e javakhoz kapcsolható környezeti javak iránti keresletre s így azok értékére. Esetünkben ez annyit jelent, hogy a közvetett eljárás során a mecseki uránérc-bánya bezárásának a munkaerőpiacon megjelent szabad munkaerőben és kapacitásban jelentkező értékváltozását hozzuk összefüggésbe a mélyben hagyott, potenciálisan kitermelhető ércmennyiség értékével, s az ennek kapcsán a piacon jelentkező munkahely-keresletet (azaz a felszabadult munkaerő számára történő munkahelyteremtés, továbbképzési támogatás, munkanélküli segély költségeit is) a földtani képződmény (adott esetben az uránérc) értékéhez számítjuk.
76
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
A három eltérő szempontrendszerű csoportosítás összefoglalását adja az 1. táblázat. 1. táblázat. A pénzbeli értékelési módszerek összefoglalása (MARJAINÉ SZERÉNYI 2001 nyomán) Nem keresleti görbe szerint értékelő módszerek hatás–válasz kiesett jövedelem helyettesítési költségek helyettesítő piaci javak árnyékberuházás módszere védekezési költségek keresleti görbe nem származtatható valódi jólétmérték nem határozható meg információ a döntéshozóknak
Keresleti görbe alapján becsülő módszerek kinyilvánított preferencia közvetlen közvetett piaci árak utazásiköltség-módszer mesterséges piac hedonikus ármódszer kereseti különbségek megelőzési költségek
feltárt preferencia közvetlen közvetett feltételes értékelés feltételes választás feltételes rangsorolás
marshalli keresleti görbe
hicksi keresleti görbe
fogyasztói többlet
jólétmértékek
A továbbiakban röviden áttekintem az egyes módszerekben rejlő lehetőségeket, azon az alapon elkülönítve a módszereket, hogy becsülnek-e keresleti görbét, vagy sem. Az előbbi módszerek esetében ugyanis lehetőség van arra, hogy megbecsüljük: milyen változást idéz elő a társadalom tagjainak jólétében egy környezeti változás bekövetkezése vagy egy természeti erőforrás megléte, illetve elvesztése. Ezek a módszerek a közgazdasági elméletek számára kezelhetőbb módon képesek a környezeti javak értékét becsülni, mint a keresleti görbét nem származtató eljárások, ezért ezeknek különös jelentőségük van a természeti javak pénzbeli értékelésében. 4.2.1.2.1. Nem a keresleti görbe szerint értékelő módszerek Azoknál a módszereknél, amelyeknél nem alkalmazunk keresleti görbét, elsősorban azt vizsgáljuk, hogy a környezeti elemekben, jelen esetben a földtani képződményekben (összetételükben, mennyiségükben, szerkezeti vagy települési viszonyaikban stb.) bekövetkező változások milyen hatást gyakorolnak az egyes emberekre, illetve a társadalom egyes csoportjaira. Az értékeket pedig e hatásokra adott válaszok alapján becsülhetjük meg. A hatás–válasz szerinti megközelítés alkalmazásához szükség van arra, hogy a változások által okozott hatásokra az emberek vagy egyéb élőlények részéről adott válaszokat megismerjük. Amikor például egy ásványi nyersanyag-kitermelésnek a környezetre gyakorolt hatását kívánjuk értékelni, valójában azt kell megfigyelnünk, mekkora visszafordíthatatlan változást okozunk, s annak következményei pozitívan vagy negatívan hatnak-e összességében a környezeti elemekre, beleértve természetesen az emberi társadalom kisebb vagy nagyobb csoportjait is.
77
dr. Chikán Géza
A fentiek alapján a nem keresleti görbe szerint értékelő módszerek földtani értelmezését az alábbiakban összegezhetem. Kiesett jövedelem. A módszer a környezet szennyezése vagy degradációja következtében kialakuló egészségügyi hatásokra épít. Esetünkben elsősorban az ásványi nyersanyagkitermelés (beleértve az ivóvíztermelést is) kapcsán jelentkezhet; ekkor a környezet szennyezésének vagy degradációjának értékét az emiatt kialakuló betegség, illetve a korai elhalálozás esetén kieső jövedelmek adják meg, amelyhez figyelembe kell még venni a betegség kezelésének vagy megelőzésének költségeit is (MUNASHINGE 1993). A módszer alkalmazása során felmerülhet az a probléma, hogy a betegség és az azt okozó környezeti változás közötti kapcsolat nem kellően tisztázott. Helyettesítési költség. Egy földtani képződmény hasznosítása sokféle lehet, s sok esetben ugyanazt a képződményt másikkal helyettesíthetjük. Ha a korábban említett globotrunkánás márga esetét tekintjük, ennek földtani-tudományos pénzbeli értékét egy azonos értékű cementgyártási adalékanyag megkutatásának, illetve kitermelésének és szállítási költség-növekményének együttese adja meg Helyettesítő piaci javak. A környezeti jószágnak, így a földtani képződménynek általában nincs piaca, így annak ára sem ismert, viszont találhatunk olyan piaci jószágot, amely a földtani képződmény helyettesítőjeként szolgálhat, ez utóbbi piaci árát használhatjuk a környezeti javak értékének meghatározásához. Az északi országokban igen gyakran használnak a kavics helyett zúzott követ, s a zúzott kő helyett újrahasznosított bontási anyagokat. Ez utóbbi piaci értéke megadhatja a zúzott kő piaci értékét (bár ebben az esetben éppen piacképes terméről van szó…) Egy vízbázis elszennyeződése esetén azonosíthatjuk a vízbázis értékét a palackozott vízzel történő helyettesítés költségeivel. Árnyékberuházás-módszer. Ez az eljárás elsősorban akkor alkalmazható, amikor a környezetre, illetve a természeti erőforrásokra vonatkozóan bizonyos „fenntarthatósági” korlátok léteznek abban az értelemben, hogy például valamely szabályozás előírja az adott erőforrás bizonyos szintű megőrzését vagy visszaállítását. Általában akkor alkalmazzák, amikor egy beruházás megvalósítása megváltoztat egy erőforrást, és újabb beruházás szükséges ahhoz, hogy az eredeti negatív hatásait kiküszöböljük. A környezeti erőforrás értékét az árnyékberuházás költségei fogják megadni. TURNER et al. (1994) példaként a wetland élőhelyek helyreállítását hozza fel. Hazai példaként akár a Duna elterelése után a Szigetközbe vizet juttató rendszer megvalósítását, vagy a 4. metró Gellért téri megállójával kapcsolatos többlettervezési
78
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
feladatokat hozhatjuk fel, de hasonló a helyzet a mátraaljai lignittelepek és Visonta község tervezett áttelepítésének költség–haszon összehasonlításában is. Ebben az esetben az eredeti vagy azzal közel egyenértékű állapotok létrehozásának költségei jelentik a bekövetkezett kár vagy értékcsökkenés minimális értékét. (A módszer sokban hasonló a helyettesítési költség becslésének módszeréhez; a különbség az, hogy ott egy alternatív megoldás költségeinek megállapításáról van szó. Védekezési költségek. Abban az esetben, ha egy földtani képződmény kitermelése kedvezőtlen környezeti hatásokat vált ki, gyakran kényszerülünk arra, hogy többletköltségeket vállaljunk az okozott károk enyhítése, kiküszöbölése érdekében (az uránérc-termeléshez kapcsolódó dúsítási folyamatok környezeti hatásának csökkentése érdekében számos intézkedést kellett tenni, amelyek nem közvetlenül magát a dúsítást szolgálták, hogy csak a dúsítót körülvevő erdőtelepítésekre utaljak). E módszernél fel lehet tételezni, hogy ezeket a költségeket a hatás csökkentésének vagy elkerülésének minimális hasznaként azonosítjuk, és az elkerült környezeti értékcsökkenés hasznai meghaladják a védekezés költségeit (MUNASHINGE 1993). 4.2.1.2.2. A keresleti görbe alapján értékelő módszerek A keresleti görbe alapján értékelő módszerek esetében lehetőség van arra, hogy megbecsüljük: milyen változást idéz elő a társadalom tagjainak jólétében egy környezeti változás bekövetkezése vagy egy természeti erőforrás megléte, illetve elvesztése. A jobb megértés érdekében előbb néhány szót ejtek a keresleti görbéről, annak típusairól, s szerepéről a keresleti mennyiség és az ár közötti összefüggések meghatározásában. Ezután a különböző, keresleti görbéken alapuló értékelési módszereket tekintem át. 4.2.1.2.2.1 A keresleti függvény, a kereslet–kínálat–ár viszonya; a piaci kereslet A gazdasági értékelés alapja a piaci kereslet és kínálat meghatározása vagy becslése, ezek összefüggéseinek vizsgálata. A piac a tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfőbb tényezői a kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem (KOPÁNYI 1993). Esetünkben természetesen nem valódi, hanem konstruált piacot kell elképzelnünk, ahol a „termékek” vagy „jószágok” elsősorban a földtani képződmények, illetve ezek helyettesítő termékei, a piaci szereplők pedig részben egyének, részben valamilyen társadalmi csoport, a Nyugati-Mecsek vonatkozásában elsősorban a térségben élők csoportja. Természetesen egyes földtani képződmények esetén piaci szereplők lehetnek távoli vidékek
79
dr. Chikán Géza
lakói is (mondjuk egy turisztikai cél, mint az abaligeti cseppkőbarlang esetében, vagy az uránérc, mint az atomerőműben megtermelt villamos energia elsődleges forrása). A kereslet változásait a mikroökonómia a keresleti függvény alkalmazásával ábrázolja. Ennek függőleges tengelyén a termék ára, vízszintes tengelyén a keresett mennyiség szerepel. Hagyományos termékek és kompetitív piac esetén a két érték között monoton csökkenő öszszefüggés van (29. ábra).
29. ábra A mosott folyami kavics egyszerű keresleti függvénye A-ból B-be való elmozdulás a keresett mennyiség megváltozását jelenti, míg D0-ból D1-be, illetve B-ből B’-be való elmozdulás a megváltozott (növekvő) keresletet jelzik
A kínálati függvény ezzel szemben azt fejezi ki, hogy a termelők egy termékből milyen mennyiséget kínálnak különböző árak mellett (30. ábra).
80
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
30. ábra A mosott folyami kavics kínálati függvénye E pont jelzi a kereslet és kínálat egyensúlyát, adott esetben P* árhoz tartozó Q* mennyiséget; magas (B) kínálati áron jóval kisebb, míg alacsony (F) kínálati áron jóval nagyobb a kereslet.
Jelen esetben a piacon a kínált mennyiséget állandónak tekintem, illetve csak annyiban foglalkozom a kínálat változásával, amennyiben az a fogyasztói magatartást befolyásolja. Nem nehéz ugyanis elképzelni, hogy esetünkben a kínált termék, vagyis a földtani képződmény nem tényleges kínált mennyiségével szerepel a piacon, hanem különböző megfontolásokon alapuló fiktív értéken. Változásai a „vásárló” magatartását a földtani közeggel, mint természeti környezettel való kapcsolatában, az ahhoz kapcsolódó áttételes következményeken keresztül befolyásolják, hiszen nem arról van szó, hogy bárki meg akarná vásárolni például a Gyűrűfűi Riolit Formációt, hanem arról, hogy mi a szerepe a formáció képződményeinek az emberi környezetben, s megváltozása milyen hatást gyakorol a „fogyasztóra”. A fentiekből következik, hogy nem elsősorban a kínálati, hanem a keresleti oldalról kell vizsgálnunk a földtani képződmények gazdasági értékét, mivel elsősorban az irántuk megnyilvánuló kereslet (vagy a megváltozásuk következtében kialakuló hatás), tehát a fogyasztó és a termék viszonya adhat választ arra a kérdésre, hogy egy földtani képződmény „mennyit ér”. Látszólag ez a kérdés nem gyakorlati; hiszen ki fog valaha is tényleges árat kérni (vagy adni) mondjuk a Pécsszabolcsi Mészkő Formációért? Ugyanakkor az alá bbiak bebizonyítják, hogy ahogy a hetvenes, nyolcvanas években hatalmas vita folyt kulturális berkekben arról, hogy áru-e a kultúra, vagy sem, s ma már senki nem vitatja ezt a kérdést, ugyanígy be kell látnunk, hogy számos szempont alapján igenis lehet és kell értéket, pénzbeli értéket rendelni a földtani képződményekhez, a földtani felépítéshez. Ezek a pénzbeli értékek
81
dr. Chikán Géza
semmivel sem lesznek inkább vagy kevésbé fiktívek, mint az erdei ciklámen, az árvalányhaj vagy a gyurgyalag „eszmei értéke”. Az ár, esetünkben a földtani képződmény értéke piaci viszonyok között függ a kereslettől. Nem nehéz belátni, hogy egy olyan földtani képződmény, amelyik „senkit sem érdekel”, „semmilyen környezeti hatása nincs”, annak értéke is kisebb, mint azé, amely akár potenciális nyersanyagként, akár mint fejlesztési lehetőségek forrása, akár mint mérnökgeológiai problémát vagy éppen megoldást hordozó közegként számításba vehető. Természetesen az előző mondat idézőjelei nem véletlenek: álláspontom szerint ilyen képződmény nincs, hiszen a teljes földtani rétegsor az, ami a jelenlegi felépítést képezi, ennek következtében annak minden eleme értékes. Ugyanakkor az értékek (árak) változását, azok hatásait szélsőséges példák segítségével egyszerűbb megvilágítani. Természetesen az ár változása önmagában nem változtatja meg a keresletet, csak a keresett mennyiséget. A kereslet megváltozása azt jelenti, hogy ugyanazon az áron is nagyobb mennyiséget keresnek egy termékből, vagy áruból, mondjuk annak következtében, hogy kiderül: valami jobb minőségű, egészségesebb, vagy más értékösszetevője nagyobb, mint addig hitték. A mecseki permi vörös homokkő iránti keresletet az uránérc felfedezéséig kizárólag az építőipar igényei szabták meg, fel sem merült mélyszintről való bányászata (ami magasabb árat, nagyobb értéket jelent). Az uránérc felfedezése után mélyszintről is bányászni kezdték a homokkövet, ami természetszerűleg mindenképpen magasabb árat jelent még a meddő kőzetek esetében is. A kereslet növekedése a 29. ábrán annyit jelent, hogy a keresleti görbe magasabbra tolódik, ugyanazon az áron nagyobb mennyiség fogy el egy adott jószágból. Természetesen ez a hatás nem egyedül jelentkezik, hiszen a permi homokkő példájánál maradva, az uránérc felfedezése után már más minőségű termékről van szó, s nem az építőipari kereslet szabja meg az árát (értékét) az adott képződménynek, hanem egy jóval magasabb, az uránércre vonatkozó árhatás lép életbe. 4.2.1.2.2.2 Az árváltozás hatásai; a hicksi és a marshalli keresleti görbe A fogyasztó számára (legyen az az egyén, vagy egyének csoportja, a „társadalom”) egy vagy több termék árának változása életszínvonalának módosulásában is megjelenik. Tehát a fogyasztó számára két mozzanatot tartalmaz egy termék árának megváltozása: az árarányok megváltozását, illetve a reáljövedelem megváltozását. A különböző szerzők különbözőképpen értékelik a reáljövedelmet, a legfőbb különbség abban áll, hogy egyesek az azonos hasznos-
82
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
sági szint elérését tekintik változatlan reáljövedelemnek, míg mások úgy tartják, hogy a reáljövedelem akkor változatlan, ha a megváltozott árarányok esetén is képes a fogyasztó ugyanannak a jószágkosárnak a megvásárlására. Bármelyik elméletet tekintjük is, általában az árváltozások hatására a fogyasztó árnövekedésre fogyasztáscsökkenéssel, míg árcsökkenésre fogyasztásnövekedéssel reagál. Az árváltozás kettős hatásban jelentkezik a keresleti görbén: a jószág árának megváltozásával módosuló árarányok helyettesítési hatást, míg a reáljövedelem megváltozásából következő változásokat jövedelmi hatásnak nevezzük, s a kettő együttese alakítja ki a teljes árhatást. A keresleti görbéken tehát leolvasható az összetett jószág, vagyis a fogyasztói kosárban szereplő összes jószág és az árváltozásban részt vevő jószág keresletének egymáshoz való viszonya (31. ábra).
31. ábra Az árváltozás hatásai a fogyasztóra (HICKS módszere, KOPÁNYI 1993 után) Az árváltozás hatására a fogyasztó eredeti közömbösségi görbéje (U0) eltolódik (U1). Az e0 egyenes mutatja meg, hogy a fogyasztó x jószágból mennyit vásárol adott jövedelmi viszonyok mellett (x0). Ugyanekkora összjövedelemből az U1 görbén már csak a B-hez tartozó mennyiséget (x1) vásárolja meg. Ha azonban a fogyasztót kompenzáljuk, új jövedelmét az e’ egyenes fejezi ki, s akkor a C ponthoz tatozó x mennyiséget vásárolja meg. Így a teljes árhatás (TH) a helyettesítési hatás (HH) és a jövedelmi hatás (JH) együttese lesz.
83
dr. Chikán Géza
A hicksi keresleti függvény azt mutatja meg, hogy mi a kapcsolat egy adott jószág igényelt mennyisége és ára között, miközben az összes többi jószág ára és hasznossága rögzített. A marshalli keresleti függvénynél az árváltozásra adott keresleti válasz mind a jövedelmi, mind a helyettesítési hatást mutatja. E két módszer közti különbség elsősorban a preferenciák, a fogyasztó általi választás szemszögéből érdekes, s különböző értékbecslési módszerek alkalmazását teszi lehetővé. E rövid kitérő után vizsgáljuk meg, hogy a keresleti görbékkel dolgozó módszerek közül melyek használhatók a természeti erőforrások, a földtani képződmények értékelése során. 4.2.1.2.2.3 A kinyilvánított preferencián alapuló módszerek Utazásiköltség-módszer. Az utazási költséget összesítő módszer azon az egyszerű feltételezésen alapul, hogy egy terület értéke azokkal a költségekkel mérhető, amelyeket az emberek az odalátogatás érdekében kifizetnek. Ide sorolható az odautazás konkrét költségei (vonatjegy, buszjegy ára, benzinár stb.), az esetleges belépőjegy ára, az utazással töltött idő lehetőségköltsége. Ezekre, valamint az évenként megtett látogatások számára vonatkozóan lehet információkat gyűjteni, s ezen adatokból meghatározható a terület látogatásának keresleti görbéje (a látogatások költsége és száma közötti kapcsolatot egy monoton csökkenő keresleti görbe írja le, ami azt jelenti: minél messzebbről kell egy egyénnek a területre utaznia, annál nagyobb az útiköltsége, és annál kisebb az évenkénti látogatások száma). A becsült keresleti görbe alapján a mi szempontunkból az az érdekes, elsősorban azt tudjuk meghatározni, hogy a földtani képződményekből következő turisztikai értékek mekkora helyet foglalnak el egy terület értékrendjében. Meghatározható, hogy a mecseki karsztos képződmények az abaligeti cseppkőbarlangot meglátogatók szempontjából mekkora értéket képviselnek, s viszonylag könnyen becsülhető az is, hogy az esetleges árváltozások hogyan módosítanák a cseppkőbarlang iránti keresletet. Hedonikus ármódszer. Ez az eljárás a környezeti szolgáltatások értékét azon keresztül próbálja meghatározni, ahogyan azok közvetlenül hatnak bizonyos piaci árakra, leggyakrabban az ingatlanok árára (illetve bérleti díjára). A lakások, házak árát természetesen számos tényező befolyásolja, köztük az ingatlan jellemzői (például szobaszám, fürdőszobák száma, építés ideje, az ingatlan állapota), a környék jellemzői (iskolák száma, közlekedési és vásárlási lehetőségek), valamint a környezet minőségére vonatkozó jellemzők (például a légszennyezettség mértéke). Ha az egyéb tényezők hatását kiszűrjük, meghatározhatjuk, hogy a környe-
84
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
zet minőségében meglévő különbségek hogyan hatnak az ingatlan árára (bérleti díjára). Vagyis megbecsülhetjük, hogy a környezet minőségében bekövetkező egységnyi változás hatására milyen mértékben változik az ingatlan értéke. A módszer adatigénye igen jelentős, és elsősorban ott alkalmazható megbízható eredményességgel, ahol élénk az ingatlanpiac (MARJAINÉ SZERÉNYI 2001). A földtani képződmények vonatkozásában ez a módszer elsősorban a mérnökgeológia szempontjainak figyelembe vételét jelenti: „a környezet minőségében meglévő különbségek” esetünkben az alapozási viszonyok, a lejtőállékonyság, a kőzetszilárdság, a földrengések okozta hatások vizsgálatára terjedhet ki. Kereseti különbségek. Az alapfeltételezés szerint a bérek tartalmaznak olyan összetevőket, amelyek a munkahelyek környezeti minőségére, annak veszélyességére vonatkoznak (szabad munkaerőpiacot feltételezve). Valójában ez a módszer az egészségügyi kockázatnak nem a társadalmi értékét adja meg, amit a kiesett jövedelem módszere becsül, hanem sokkal inkább annak magánértékét. Bizonyos többletjövedelem fejében a munkavállaló vállalja a munkahely veszélyességéből adódó egészségügyi kockázatokat. Amennyiben a környezeti tényezőkön kívüli összes szempontot kiiktatjuk, megkapjuk a környezeti tényező bérekre gyakorolt hatását (MUNASHINGE 1993). Erről a módszerről nem kell túl sokat beszélni egy olyan területen, ahol hosszú időn keresztül uránérc-bányászat folyt… Megelőzési költségek. A módszer a nem piaci javak értékét azon az összegen keresztül becsüli, amelyet az emberek hajlandók kifizetni bizonyos piaci javakért annak érdekében, hogy megelőzzék a környezet degradációja miatt bekövetkező jólétveszteségüket, vagy jólétnövekedést érjenek el jobb környezetminőséggel. Az emberek például gyakran vásárolnak palackozott vizet vagy szerelnek fel otthonaikba vízszűrő berendezéseket azért, hogy a vezetékes víznél tisztább vizet fogyaszthassanak. Ha a környezeti minőség javul, az emberek kevesebbet kénytelenek ezekre a piaci javakra költeni. Így a kiadásokban bekövetkező változásokkal becsülhetjük az emberek környezeti javulással kapcsolatos értékét (GARROD, WILLIS 1999). Hasonló helyzet érhető el a pincerendszerek betemetésével, bár Magyarországon ez inkább állami költségvetési pénzt emészt fel, de miután tudjuk, hogy a fogyasztó nemcsak egy ember, hanem a társadalom is lehet, jelen esetben a társadalom ráfordításai adják meg az adott környezetminőség-javulás értékét. Mesterséges piac. A módszer kísérleti körülmények között vizsgálja az emberek fizetési hajlandóságát adott javakkal vagy szolgáltatással kapcsolatosan, mégpedig olyan javakra vonatkozóan, amelyek tükrözik egy bizonyos környezeti minőség iránti „óhaj” értékét. Egy ház-
85
dr. Chikán Géza
tartásban alkalmazható víztisztító-készülék különböző árakon történő áruba bocsátásának eredményeként adódó fizetési hajlandóság például megadja a tiszta víz értékét (MUNASHINGE 1993). 4.2.1.2.2.4 A feltárt preferencián alapuló módszerek A feltárt preferencián alapuló módszerek közös jellemzője, hogy az emberek természeti javakkal kapcsolatos preferenciáit előre meghatározott alternatívák rangsorolása, illetve az azok közötti választás alapján mutatják ki. Általában nem valós piaci viselkedésből, hanem feltételezett, hipotetikus helyzetek alapján történik a becslés. Az eljárások e csoportjával tehát olyan helyzeteket is vizsgálhatunk, amelyek a jelenleg valós választások között nem találhatók meg. Ilyen esetekben a kinyilvánított preferencián alapuló módszerek korlátozottak, azok ugyanis csak jelenleg is elérhető jellemzők értékelésére használhatók. Az értékelési módszerek csoportosításához az egyik legfontosabb szempont az, hogy a szóban forgó eljárásokkal a teljes gazdasági érték mely összetevője mérhető: csak a használattal összefüggő, illetve a használattól független értékrészek is (ADAMOWICZ 1995). A feltárt preferencián alapuló módszerek képesek a használattal nem összefüggő értékrészek meghatározására is, ezért a teljes gazdasági érték teljesebb megragadását teszik lehetővé. A feltártpreferencia-módszerek közvetett eljárásai közé tartozó feltételes rangsorolásban és feltételes választásban (MARJAINÉ SZERÉNYI 2001) az a közös, hogy felmérésen keresztül egy adott környezeti jószág bizonyos jellemzőit tartalmazó választási helyzetek elemzését foglalják magukban. A helyzetek leírására különböző jellemzőket és azok különböző szintjeit (köztük az „árat”) használják. Ezzel olyan diszkrét választási modellek becslése válik lehetővé, amelyek az egyének egyes jellemzők közötti átváltási hajlandóságát tükrözik. A rangsorok/választások elemzése alapján határozzák meg, hogy a mintában szereplő egyének milyen átváltást tartanak elképzelhetőnek az elérhető jövedelmük és az adott jószágban bekövetkező változás között. A két eljárás közötti különbség a vázolt helyzetek iránti preferenciák kifejezésében van: a feltételes rangsorolás esetében a „jószágcsomagokat” rangsorolják, míg a feltételes választás esetében páronként hasonlítják össze azokat, és így választják ki a többre értékelt helyzetet. Feltételes rangsorolás. A feltételes rangsorolás módszerénél olyan kártyákat osztanak ki, amelyeken a szóban forgó környezeti javak különböző minőségi szintjei szerepelnek a választást befolyásoló egyéb tényezőkkel együtt. A vizsgálatba bevontakat arra kérik, preferenciáik
86
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
alapján rangsorolják a kártyákon szereplő szituációkat. A környezeti javak (illetve minőségi változásuk) értékét a rangsorok alapján számítják (FREEMAN III 1994). E módszert környezeti/természeti javak értékelésére csak a kilencvenes évek második felében kezdték felhasználni, várhatóan azonban elterjedtebbé válik majd a közeli jövőben. Mivel a módszer során nagyszámú alternatíva egyidejű rangsorolása történik, az eredmények megbízhatóságának növelése érdekében körültekintően kell a sorba rendezendő lehetőségek számát megválasztani. Az eljárás hátrányai között említhetjük, hogy a fizetési hajlandóság értékei függnek a rangsorolási feladat megtervezésétől. Előnye, hogy a feltételes értékelésnél jelentkező problémák kevésbé fordulnak elő, mivel a megkérdezettek jobban tudnak a konkrét javak problémáira koncentrálni az értékelt javak helyettesítői, illetve az azokat magukban foglaló, átfogóbb jószágokra történő koncentrálás helyett. A módszer nagyon jól alkalmazható olyan problémák vizsgálata során, amelyeknél egymással ütköző célok egyidejű megvalósítását, összehangolását vizsgáljuk (például egy nyersanyag kitermelése vagy a vízbázis védelme; a hulladékelhelyezés vagy a talajvíz hasznosítása; ilyenkor általában az egyik cél elérése érdekében a másikról kénytelenek vagyunk bizonyos mértékig lemondani). Feltételes választás. A módszer egy adott környezeti jószág bizonyos jellemzőit tartalmazó választási helyzetek elemzését foglalja magában. Az egyének azt a hipotetikus „csomagot” (helyzetet) választják ki, amelyet a legtöbbre értékelnek. A többszöri választások eredménye fogja reprezentálni az egyének egyes jellemzők közötti átváltási hajlandóságát. A környezeti javak/természeti erőforrások számos összetevő alapján ragadhatók meg, az ezek közötti választás meghatározó. Nagyon fontos, hogy valóban azokat a tulajdonságokat vegyük be az értékelésbe, amelyek a leginkább meghatározzák az emberek adott jószággal kapcsolatos választását. A vizsgálatba vont jellemzők és azok szintjeinek számát körültekintően kell megválasztani: a túl kevés szint akadályozza az elemzést, míg a túl sok megvalósíthatatlanná teszi a kérdőív megszerkesztését. Ez a módszer különösen érzékeny lehet a földtani képződmények esetén: éppen a rosszul megválasztott tulajdonságok elemzése, illetve az azok alapján történő választás vezethet súlyos környezeti problémákhoz például egy ásványi nyersanyag kitermelése esetén. Feltételes értékelés. A feltárt preferencián alapuló módszerek közvetlen eljárásai közé tartozik a megkérdezésen alapuló feltételes értékelés, amikor a felmérésben hipotetikus piacot konstruálnak, ahol a kérdéses jószággal kereskednek; ekkor a megkérdezetteknek a jószág állapotában (mennyiségében vagy minőségében) bekövetkezett változással kapcsolatos fizeté-
87
dr. Chikán Géza
si vagy elfogadási hajlandóságát közvetlenül ki lehet mutatni. Ez a módszer azt feltételezi, hogy a válaszadók fizetési hajlandóságának összegei alkalmasak a megkérdezettek preferenciáinak kifejezésére. A módszer a környezet értékelésében igen fontos eszköz, hiszen ez az egyetlen olyan, mélyrehatóan vizsgált eljárás, amely képes megragadni a nem piaci javak teljes gazdasági értékét, így a használattal nem összefüggő értékösszetevőket is, alkalmazása során ugyanakkor számos módszertani kérdés merül fel. A módszer során kapott eredményeket befolyásolja az, hogy fizetési vagy elfogadási hajlandóságot vizsgálunk-e. A fizetés (elfogadás) összegének kiderítésére alkalmazott kérdésforma ugyancsak jelentős hatással lehet a becsült értékre. A mai kutatásokban két kérdésformát használnak gyakrabban: az úgynevezett nyílt, illetve a dichotóm kérdéseket. Nyílt kérdés esetén semmiféle segítséget sem kap a válaszadó, csak egyszerűen azt a kérdést, hogy mennyit hajlandók maximálisan felajánlani a megadott célra. Habár ebben az esetben a válaszadás viszonylag bonyolult feladat, de a statisztikai elemzéseket viszonylag könnyű elvégezni, és kevesebb megkérdezésből is megbízható eredményeket kaphatunk. A dichotóm kérdésforma „vidd vagy hagyd ott” típusú kérdéseket takar: a válaszadót megkérdezik, hajlandó-e a megadott célra egy bizonyos összeget felajánlani. A megkérdezettnek csak azt kell eldöntenie, kifizetné-e a megnevezett összeget, avagy sem. Általában nagyobb mintaméretet igényel, mint a hagyományosabb nyílt típus, és a statisztikai elemzések során is komolyabb problémákkal találkozhatunk. A szakirodalom számos kutatást említ, ahol mindkét kérdésformát alkalmazták egyazon probléma vizsgálatára, és a becsült (általában) fizetési hajlandóságban akár többszörös eltérést is tapasztaltak (MARJAINÉ SZERÉNYI 2001). KAHNEMAN, KNETSCH (1992) szerint a feltételes értékelés eredményei nem tükrözik a jószág gazdasági értékének mértékét, hanem csak azt jelzik, hogy a megkérdezetteket jó érzéssel tölti el, ha – ugyan csak szavakban, de – hozzájárulnak egy „jó” ügyhöz, hiszen a környezet minőségének javításáért vagy a természeti javak megőrzéséért ajánlanak fel egy összeget. A megelégedettség annál nagyobb, minél magasabb a hozzájárulás. Problémái ellenére is a feltételes értékelés a világon az egyik leggyakrabban használt eljárás; igaz, a felmérések jelentős része csak kutatási és nem döntés-előkészítési célokat szolgált. 4.2.2. A földtani képződmények pénzbeli értékelésének szempontjai A földtani képződmények a természeti értékek sajátos csoportját alkotják. Az emberek mindennapjaik során természetes adottságként fogják fel a földtani képződmények létét, s a
88
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
legtöbb esetben meg sem fordul a fejükben, hogy értéket tulajdonítsanak neki. Ez részben a hiányos iskolai oktatás következménye, részben azé a szemléleté, amely a környezeti adottságokat csak oly mértékben tekinti értéknek, amennyiben abból konkrét hasznot húzhat. Ugyanakkor tudnunk kell, s szakmánk egyik fontos feladata annak másokban való tudatosítása is, hogy a természeti körforgás egyik alapvető, meghatározó eleme a földtani környezet. Talán olcsó trükknek tűnik az élővilág körforgására hivatkozni, de nem felejthető: az élővilág ezen a közegen alakult ki, ebből nyeri táplálékát, s ebbe a közegbe tér vissza, hogy testének alkotóelemei más élőlények által hasznosítva ismét a körforgás részévé legyenek. S mi a helyzet az emberi tevékenységgel? A földtani környezet meghatározza, miből, mit és hogyan építsünk (mások a követelmények Mexikó vagy Japán földrengésveszélyes területein, s még Magyarországon is ritka, hogy hétköznapi építkezéseinkhez ne hazai anyagból készült téglát használjunk fel). Meghatározza a talaj kialakulását és fejlődését, amivel befolyásolja, hogy mit termelünk, mit együnk (ha semmi másra nem, csak borvidékeink eltérő adottságaira, vagy az általános iskolai tanulmányokból ismert „Bácskai löszhátra” elég gondolnunk). A földtani környezetből kikerülő ásványi nyersanyagokból, azok felhasználásával készülnek ipari termékeink, s a földtani közegből nyerjük az emberiség energia-szükségletének legnagyobb részét {akár a kőszénre, akár a szénhidrogénekre, az uránércre, vagy a termálvízre. továbbá a szélerőművekre (amelyek ugyancsak a földön — geológiai képződményen — állnak) hivatkozhatunk}. A földfelszín, a morfológia alakulásának is meghatározó eleme a földtani felépítés, a kialakuló tájkép értékének jelentőségére az utóbbi években kezdenek ráébredni a szakemberek (aligha kell bizonygatni, hány vállalkozás él jól a Grand Canyon mellett…). Szakmai sovinizmusnak tűnhet, mégsem az, ha azt állítjuk: szakmai-tudományos értéket is tulajdoníthatunk, tulajdonítanunk kell a földtani képződményeknek. Nem tagadható tehát, hogy a földtani környezetnek értéke van, mind együttesében, mind elemenként, rétegenként, formációnként, vagy formációcsoportonként egyaránt.
89
dr. Chikán Géza
5. A Nyugati-Mecsek földtani képződményeinek gazdaságföldtani értékelése A fentiekben vázoltak alapján a Nyugati-Mecsek földtani képződményeinek gazdasági értékelését a következőképpen végeztem el: megvizsgáltam az egyes képződménycsoportokat abból a szempontból, hogy jelenlegi ismereteink szerint milyen mértékben tartalmaznak hasznosítható ásványi nyersanyagot. Ez az értékvizsgálat első szempontja. Természetesen ez a legrészletesebben elemezhető tulajdonság, mivel ennek a szempontnak figyelembe vétele jelentős hagyományokkal és így irodalommal is bír. Így e szempont részletezése is eltér egy kissé a további szempontokétól, amelyeknél főként az összbenyomást hangsúlyozom. Bemutatom az egyes képződménycsoportok szerepét és jelentőségét a felszín alatti vizek körforgásában. Azután megvizsgáltam, milyen építésföldtani-mérnökgeológiai tulajdonságokkal rendelkeznek a formációk képződményei, s ennek alapján meghatároztam pozitív vagy negatív
mérnökgeológiai
értékét
(a
dolgozat
kereteit
meghaladja
a
felhasznált
mérnökgeológiai-műszaki földtani adatok részletesebb ismertetése). Értékeltem a talajok termékenységét gátló tényezők jelentkezésének mértékét az egyes kőzetcsoportoknál, hogy meghatározhassam a talajtani szempontú értéket. E szempontból igen nagy jelentőségű, de a dolgozat kereteit meghaladó mértékű táj- és földértékelési módszereket és eredményeket ismertet LÓCZY (2002). Külön kellett elemezni a képződmények tájképalkotási, illetve egyedi természeti értékét, amelynek elsősorban turisztikai szempontból van jelentősége. Végül, de nem utolsósorban az adott kőzetcsoportok szakmai-tudományos értékelését kellett elvégezni. Minden szempont esetében 1 és 5 közötti számskálán jelzem szubjektív értékelésemet. Ezzel a módszerrel megkönnyíthető a későbbi, felméréseken alapuló számszerű értékelés, különösen, ha Doctus vagy más döntéstámogató rendszert (CHIKÁN 1997) használunk a rangsoroláshoz. (E szempontok egy része erősítheti, illetve kiolthatja egymást, az egyik irányban pozitívan ható érték negatívan hathat egy másik szempont elemzése során). Természetesen további szempontok is figyelembe vehetők egy adott terület földtani értékelésében, de a Nyugati-Mecsekben szerzett eddigi tapasztalataim alapján a fenti szempontok érvényesítését tartottam fontosnak. Az értékelés során a 3. fejezetben tárgyalt formációk sorrendjében haladok, s ezen a sorrenden belül alfejezetekben tárgyalom a különböző szempontokat, majd
90
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
összesítést adok az adott formációról. Ettől csak a negyedidőszaki képződmények esetén térek el, ott a fácies szerinti tagolást választottam. Az e szempontok figyelembe vételével elkészített értékelés megadja a terület teljes földtani értékét. Ennek számszerűsítéséhez a 4.2.1.2. fejezetben vázolt bármelyik módszer alkalmazása megfelelő lehet, esetleg ezek kombinációját kell alkalmazni. A számszerűsítéshez elvégzendő felmérések meghaladják e dolgozat kereteit. 5.1. Az egyes földtani képződménycsoportok értékelése A képződmények sorrendjében a formációk szerinti, a negyedidőszaki üledékek esetében a fácies szerinti sorrendben haladok. 5.1.1. Ófalui Fillit Formáció (fillit) A formáció képződményei csak kis kiterjedésben, a terület DK-i részén, Pécs város területén fordulnak elő. 5.1.1.1. Ásványi nyersanyagok Jelenlegi ismereteink szerint hasznosítható nyersanyagként kristályos mészkő kifejlődéseit kutatták a területtől K-re, de itt e kifejlődés olyan csekély, hogy haszonanyagként nem jöhet számításba (0). 5.1.1.2. További értékelési szempontok A felszín alatti vizek szempontjából lényeges képződmény, mivel a palásság síkjára merőlegesen gyakorlatilag vízzáró, míg a palásság irányában jelentős a szivárgási tényezője. Ennek következtében (miután helyenként közvetlenül érintkezik karsztos képződményekkel) szerepe lehet a karsztvíz és az előtéri törmelékes üledékek közötti kommunikáció szabályozásában (3). Mérnökgeológiai szempontból kedvezőtlen tulajdonsága, hogy palássági síkjai mentén, különösen nedves állapotban kissé duzzad, s ugyanakkor csúszásra, lejtőmozgások megindítására
hajlamos.
Felszíni
szennyeződésre
közepesen
érzékeny,
földrengés-
állékonysága jó (2). Talajképző tényezőként kis kiterjedése miatt nem jelentős, bár felszínen viszonylag könnyen mállik, de magas agyagtartalma és kedvezőtlen pH-ja nem kedvező (2). Tájképi-turisztikai jelentősége nincs (0). Földtani-eszmei értékét a Mecsekalja-zóna pécsi szakaszának kialakulásában játszott szerepe határozza meg (3). A formáció pontértéke: 0+3+2+2+0+3=10 pont.
91
dr. Chikán Géza
5.1.2. Gyódi Szerpentinit Formáció (szerpentinit) A hegység DNy-i előterében, fúrásokból ismert képződmény. 5.1.2.1. Ásványi nyersanyagok Kis kiterjedése és viszonylag jelentős mélységű elhelyezkedése miatt hasznosítható nyersanyagként jelenleg nem jön számításba, bár az ország legszebb belsőépítészeti kőzete lehetne (0). 5.1.2.2. További értékelési szempontok Vízföldtani jelentősége csekély (0). Az építésföldtani viszonyokat nem befolyásolja (0). Talajképző tényezőként elhelyezkedése következtében érdektelen (0). Tájképi-turisztikai értéke nincs (0). Tudományos-eszmei értékét a nagyszerkezeti eseményekhez kapcsolódó korés fáciesjelző értéke határozza meg (3). A formáció pontértéke: 0+0+0+0+0+3=3 pont. 5.1.3. Mórágyi Komplexum (gránit, granodiorit, monzonit) Két kis területen (Nyugotszenterzsébet, Pécs) felszínen, valamivel nagyobb területen fúrásból ismerjük. 5.1.3.1. Ásványi nyersanyagok Ásványi nyersanyagaként nem tartjuk számon, bár kevéssé mállott darabjai építőkőként helyi jelleggel hasznosíthatók (1). 5.1.3.2. További értékelési szempontok Mindkét előfordulási helyén repedésvizeket tárol, ez elsősorban a város területén okozhat kellemetlenségeket (2). Alapozási tulajdonságai jók, megfelelő szilárdságú. Felszíni szennyeződésre nem érzékeny, földrengés-állékonysága jó (5). Talajképzőként nem előnyös aprózódása és a felszínén létrejövő talaj viszonylag savanyú volta (2). Tájképi-turisztikai jelentősége nincs (0). Tudományos-eszmei értékét a Mecsekalja-zóna mozgásmechanizmusának ismeretéhez való hozzájárulása adja meg (3). A formáció pontértéke 1+2+5+2+0+3=13 pont. 5.1.4. Szalatnaki Agyagpala Formáció (?) Egyetlen fúrásból ismert képződmény.
92
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
5.1.4.1. Ásványi nyersanyagok Jelenlegi ismereteink szerint hasznosítható anyag nem köthető hozzá (0). 5.1.4.2. További értékelési szempontok Viszonylag nagy mélységben található, így vízföldtani, mérnökgeológiai, talajtermékenységi és turisztikai szempontból nincs jelentősége (0). Tudományos-eszmei értékét a Mecsek fejlődéstörténetéhez, tektonizmusának ismeretéhez való hozzájárulása adja meg (3). A formáció pontértéke 0+0+0+0+0+3=3 pont. 5.1.5. Korpádi Homokkő Formáció (homokkő, konglomerátum) Csak fúrásból ismert (helyenként csak negyedkori képződményekkel fedett) előfordulása a terület Ny-i részén található. 5.1.5.1. Ásványi nyersanyagok Képződményei hasznosítható nyersanyag-indikációt eddig nem mutattak (0). 5.1.5.2. További értékelési szempontok Elsősorban repedésvizek találhatók benne, vízföldtani jelentősége csekély (0). Építésföldtani szerepe jelenleg nincs; közepes szilárdságú, jó földrengés-állékonyságú képződmény (0). Talajképző tényezőként nem tartjuk számon (0). Tájképi-turisztikai jelentősége nincs (0). Tudományos-eszmei értékét a hegység fejlődéstörténetében játszott szerepe határozza meg (3). A formáció pontértéke 0+0+0+0+0+3=3 pont. 5.1.6. Gyűrűfűi Riolit Formáció (riolit) Kis elterjedésű, részben felszínről, részben fúrásokból ismert képződmény. 5.1.6.1. Ásványi nyersanyagok Jelenlegi ismereteink szerint hasznosítható ásványi nyersanyag nem köthető hozzá (0). 5.1.6.2. További értékelési szempontok Vízföldtani szempontból jelentős, hogy elsősorban összesült tufa fordul elő a rétegsorokban, amelyekben a repedésvízen kívül valamennyi pórusvíz is tárolódik (2). Építésföldtani jelentősége kicsi, közepes szilárdságú, felszíni szennyeződésre nem érzékeny. Földrengésállékonysága jó (2). Talajképző szerepe nincs (0). Tájképi-turisztikai szempontból nem jelen-
93
dr. Chikán Géza
tős (0). Földtani-eszmei értéke sajátos kőzetkifejlődésében és a fejlődéstörténeti rekonstrukciókhoz való hozzájárulásban érhető tetten (3). A formáció pontértéke 0+2+2+0+0+3=7 pont. 5.1.7. Cserdi Formáció (kavicsos homokkő) Viszonylag kis felszíni elterjedésű, a hegység DNy-i részén található meg felszínen. 5.1.7.1. Ásványi nyersanyagok Képződményeihez haszonanyag nem köthető (0). 5.1.7.2. További értékelési szempontok Elsősorban repedésvizeket tárol, vízáteresztő képessége csekély (1). Építésföldtani szempontból kevéssé jelentős, közepes szilárdságú, felszíni szennyeződésre nem érzékeny, földrengés-állékonysága jó (2). Talajképző szerepe elhanyagolható, a rajta képződő talaj savanyú és magas homoktartalmú (1). Tájképi-turisztikai értéke nincs (0). Földtani-eszmei értékét a mecseki permi rétegsorban elfoglalt sajátos helyzete és jelentős vastagsága adja (3). A formáció pontértéke 0+1+2+1+0+3=7 pont. 5.1.8. Bodai Aleurolit Formáció (homokkő, aleurolit) A terület DNy-i részén előforduló, jelentős vastagságú képződmény. 5.1.8.1. Ásványi nyersanyagok Hasznosítható ásványi nyersanyag nem köthető hozzá (0). 5.1.8.2. További értékelési szempontok Gyakorlatilag teljesen vízzáró, esetenként, szerkezeti vonalak menti zónákban lehet vízvezető (4). Közepes vagy nagy szilárdságú, felszíni szennyeződésre nem érzékeny, földrengésállékonysága jó (4). Talajképző szerepe nem nagy, a rajta képződött talaj agyagos, kőzettörmelékes, kissé savanyú (3). Tájképi-turisztikai értéke nincs, bár a tervezett radioaktív hulladék-elhelyezéshez kapcsolódó potenciális turisztikai értéket feltételeznek (3). Földtani-eszmei értékét az adja meg, hogy valószínűleg az egyetlen hazai képződmény, amely alkalmas lehet nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésére (5). A formáció pontértéke 0+4+4+3+3+5=19 pont.
94
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
5.1.9. Kővágószőlősi Homokkő Formáció (homokkő) A három tagozatra bontható formáció a nyugat-mecseki antiklinális egyik fő kőzetcsoportja. 5.1.9.1. Ásványi nyersanyagok Egyes szintjei hasznosítható nyersanyagokat és -indikációkat tartalmaznak (4). 5.1.9.1.1. Uránérc A felső-permi „zöld homokkő”, érctartalma miatt a legrészletesebben megkutatott permi képződmény. Különböző szemnagyságú – leggyakrabban középszemcsés – zöld homokkőből, alárendelten zöld, zöldesszürke aleurolitból állnak képződményei, amelyek elszenesedettkovás fatörzsmaradványt, vékony kőszénzsinórt és kovásodott-szenesedett ágdarabkákat tartalmaznak. Részletes leírása a 3.2.5.2. fejezetben található meg. A képződmény ércesedését KISS (1958; 1960; 1961), BALLA, DUDKO (1972), VINCZE (1965), VIRÁGH, VINCZE (1966), VINCZE, FAZEKAS (1979) vizsgálta. Az ércásványok különböző mértékben oxidált naszturánból, alárendelten coffinitból, valamint vas-, réz-, és ólomszulfidokból állnak. A műrevaló előfordulások VINCZE, SOMOGYI (1984) szerint „...a redukált (szürke) és oxidált (vörös) redoxfáciesek között, a ritmusváltási és kimosási felületek szintén létrejött redox frontokon alakultak ki”. A mecseki uránérc-bányászat 1955-ben kezdődött meg az I. üzem területén, ezt követően még további négy üzem létesült. Az érctermelésben a hetvenes évek eleje volt a csúcspont, akkor az éves termelés megközelítette a 900 000 t mennyiséget. Az érc elsődleges feldolgozása, dúsítása is a vizsgált területen folyt, a vegyi úton előállított koncentrátumot, az ún. sárgaport teljes egészében a Szovjetunióba, illetve Oroszországba exportálták. Az uránérc-termelés 1997-ben kormányhatározat alapján szűnt meg. Az előfordulás a nemzetközi minősítés szerint a nagyobbak közé tartozik, de az érc fémtartalma átlagosan csak 1,2 kg/t körüli. Az érctestek nagyobbik része 650–800 m között található, ahol a kőzethőmérséklet 40-45ºC. Ez a tény, valamint a bonyolult érctest-morfológia kedvezőtlen adottság. A jelenleg ismert földtani ércvagyon összesen 26,3 Mt, melynek fémurántartalma 30,9 kt, átlagosan 0,117% fémkoncentrációval (FODOR 2002). 5.1.9.1.2. Feketekőszén A Kővágótöttösi Homokkő Tagozat szürke homokkő-övében gyakoriak a szenesedett fatörzsmaradványok, melyek szénültségi foka már elérte a feketekőszén állapotot. A képződ-
95
dr. Chikán Géza
mény-együttes folyóvízi jellegű fácieséből következően nagyobb mennyiségű felhalmozódásra számítani nem lehet. 5.1.9.1.3. Építőkő Az antiklinális magjában a 6-os út és Bükkösd között nagy területen megtalálható képződménycsoport egyes tagjait helyi jelleggel fejtették. Jelentőségét nagy mértékben csökkenti az a tény, hogy viszonylag gyorsan változó kőzetminőségű, s viszonylag nehezen megközelíthető, rosszul feltárt képződmény-együttes. Nagyipari méretű felhasználása nem perspektivikus. 5.1.9.2. További értékelési szempontok Vízföldtani szempontból nagy elterjedése és repedésvíztároló-képessége jelentős, a benne tárolt vizek sugárzóanyag-tartalma nem számottevő (2). Mérnökgeológiai szempontból közepes és nagy szilárdságú, de vízzel telítve szilárdságcsökkenés következik be. Felszíni szenynyeződésre közepesen érzékeny, földrengés-állékonysága jó (3). Felszíni mállása során erősen aprózódik, magas kovasav-tartalmú, erősen homokos talaj képződik rajta (1). Tájképiturisztikai értéke csekély (1). Földtani-eszmei értéke erősen változó, mivel az uránérc-kutatás idején számos szakmai eredmény született vizsgálata során, azonban a visszafejlesztés kezdete óta a szakmai érdeklődés is megcsappant irányában (3). A formáció pontértéke 4+2+3+1+1+3=14 pont. 5.1.10. Jakabhegyi Homokkő Formáció (konglomerátum, homokkő) A Nyugati-Mecsek központi, nagy elterjedésű képződménye, amelynek alsó részén jellegzetes alapkonglomerátum található. 5.1.10.1. Ásványi nyersanyagok Elsősorban helyi jelentőségű nyersanyagforrás (3). 5.1.10.1.1. Építőkő Cserkúttól Hetvehelyig összefüggő vonulatban található, általában jól feltárt képződmény. Két évezrede használják elsősorban lábazatok készítésére, útburkoló-kőnek. Jelenleg azonban egyetlen folyamatosan működő bányahelye sincs. A kovás-hematitos kötőanyag, a viszonylag magas érettség jó minőségre utal. Fagy- és kopásálló rétegei nagy tömbökben fejthetők, jól megmunkálhatók. Bányanyitásra illetve felújításra elsősorban Cserkút és Kővágószőlős környéke jöhet számításba. Folytak olyan vizsgálatok is, melyek a Jakabhegyi Homokkő csiszolt
96
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
burkolólapként (lépcsők, padlóburkolatok) való hasznosíthatóságát hivatottak volna eldönteni, ezek azonban eredménytelenül zárultak. 5.1.10.2. További értékelési szempontok Vízföldtani szempontból a fekvő formációhoz hasonlóan elsősorban a repedésvizek mozgásában van szerepe (2). Közepes, ritkábban nagy szilárdságú képződmény, amely vízfelvételre szilárdságcsökkenéssel reagál. Felszíni szennyeződésre közepesen érzékeny, földrengésállékonysága jó (3). Felszínén nagy homoktartalmú, törmelékes, savanyú talajok alakulnak ki (1). Tájképi-turisztikai értéke jelentős: a hegység fő tömegét adja, változatos kis- és nagyformákkal, a rétegsor alján található konglomerátumból képződött speciális alakzatok, az ún. Babás szerkövek kedvelt kirándulási célpont (5). Tudományos-szakmai eszmei értéke a permtriász határkérdés vonatkozásában a legjelentősebb (3). A formáció pontértéke 3+2+3+1+5+3=17 pont. 5.1.11. Patacsi Aleurolit Formáció (aleurolit, homokkő) A nyugat-mecseki antiklinális jellegzetes tarka színű képződmény-együttese. 5.1.11.1. Ásványi nyersanyagok Kevés haszonanyag-indikációt tartalmazó képződmény (2). 5.1.11.1.1. Rézérc A formáció képződményeire általában jellemző, hogy többnyire törmelékes kifejlődésűek, karbonátos kőzetek csak betelepülésként fordulnak elő. A kőzetek vasoxidációs foka alulról felfelé csökken; felső részén viszonylag sok a diszperz szerves anyag mennyisége is. Az antiklinális területén e képződmények reduktív szintjei anomális mennyiségű réz-, ólom- és ezüstszulfidos ásványtársulásokat tartalmaznak. Ezeket először VÁRSZEGI (1965) ismertette az Éger-völgyből, azurit és malachit főásványokkal. Azóta több esetben végeztek vizsgálatokat a terület ércdúsulásaival kapcsolatosan (CSALAGOVITS 1967, FÜGEDI 1977), azonban a további kutatások szükségességének megállapításán túl nem jutottak. A Magyar Állami Földtani Intézet-ban végzett, ritkaelem-dúsulásra vonatkozó vizsgálatok eredményeit a Függelék 2. táblázata tartalmazza. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a ritkaelem-tartalom nyugat felé fokozatosan növekszik, így kutatásuk is inkább a terület Ny-i részén lenne indokolt.
97
dr. Chikán Géza
5.1.11.2. További értékelési szempontok Vízföldtani szempontból lényeges tulajdonsága, hogy homok-homokkő és agyag-agyagkő rétegek váltogatják egymást, ami sajátos vízmozgást tesz lehetővé. Pórusvize viszonylag kevés, inkább repedésvizeket tárol (2). Közepes szilárdságú képződmény, jó teherbírású, vízfelvételre szilárdságcsökkenéssel reagál. Felszíni szennyeződésre közepesen, ahol agyagosabb, ott gyengén érzékeny, földrengés-állékonysága jó (3). A talajok termékenységét gátló tényezők közül az erózióveszélyeztetettség, a kedvezőtlen mechanikai összetétel érvényesül, felszínén törmelékes, gyengén savanyú talaj alakul ki (1). Tájképi-turisztikai értéke elsősorban ott jelentős, ahol nagyobb bevágásokban jól megfigyelhetők jellegzetesen tarka, gyüredezett rétegei; ezek azonban többnyire csak ideiglenes feltárások, vagy magánterületen vannak (3). Tudományos-szakmai eszmei jelentősége közepesnél kisebb (2). A formáció pontértéke 2+2+3+1+3+2=13 pont. 5.1.12. Hetvehelyi Dolomit Formáció (aleurolit, dolomit, dolomitmárga, mészkő) A három tagozatra osztható képződmény Pécs város területén, valamint attól Ny-ÉNy-ra található felszínen. 5.1.12.1. Ásványi nyersanyagok A formáció alsó, Magyarürögi Tagozata anhidrit- és gipsztelepeket tartalmaz. Más ásványi nyersanyag-indikáció nem fűződik a formációhoz (2). 5.1.12.1.1. Gipsz–anhidrit és magnezit A képződménycsoport felderítő fázisú kutatását a hatvanas évek elején végezték el, ennek kutatási zárójelentését SZATMÁRI (1965a) állította össze. Ennek a jelentésnek főbb megállapításait az alábbiakban foglalhatók össze (megjegyezvén, hogy a zárójelentésből éppen a nyersanyag mennyiségére, minőségére és elterjedésére vonatkozó számadatok hiányoznak). A kutatási terület Hetvehely–Abaliget–Petőcz-puszta közt helyezkedett el. Az itt vizsgált 28 fúrás adatai alapján úgy tűnik, hogy a telepek összvastagsága ÉK-felé nő (bár ugyanekkor errefelé egyre mélyebbre is kerül a képződmény). Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az előfordulás vékonyréteges, sűrű kőzetváltozásokkal jár; a növekvő összletvastagsággal együtt nő a meddő vastagsága is. Ennek következtében jelentősebb, nagy vastagságú, nagyüzemi módszerekkel is fejthető kifejlődésekre nem lehet számítani.
98
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
A Tagozat képződményeinek dolomitmárgái jelentős mennyiségű magnezitet is tartalmaznak (Függelék 3. táblázat). Ez az anyag a gipsz- és anhidrit-előfordulásokkal együttesen cementgyártási alap- vagy adalékanyagként volna felhasználható. 5.1.12.2. További értékelési szempontok Felszín alatti vizek tekintetében sajátos tulajdonsága, hogy a horizontális és vertikális vízvezető-képesség erősen különbözik, ugyanakkor a kaotikus gyüredezettség miatt ez gyakran felcserélődik. Elsősorban repedésvizek találhatók benne, de a gipszes-anhidrites alkotók kimállása miatt gyakran porózus, s így rétegvize is van, de ez csekély mennyiségű (2). Mérnökgeológiai szempontból elég sok kedvezőtlen tulajdonsággal rendelkezik: agyagásványainak egy része, valamint a gipsz is térfogatváltozásra erősen hajlamos, ennek következtében gyakoriak a kaotikusan gyüredezett rétegek. A benne mozgó, illetve tárolt víz a kioldódás következtében magas szulfáttartalmú, betonra agresszív lehet. Közepes szilárdságú, közepesen, gyengén szennyeződés-érzékeny (1). A talajok termékenységét erózióveszély, kedvezőtlen mechanikai összetétel gátolja, a talajok gyengén savanyúak rajta (2). Tájképi-turisztikai értéke nem jelentős (0). Tudományos-eszmei értéke az alsó-triász fáciesfejlődés szempontjából lényeges (3). A formáció pontértéke 2+2+1+2+0+3=10 pont. 5.1.13. Rókahegyi Dolomit Formáció, Lapisi Mészkő Formáció, Zuhányai Mészkő Formáció, Csukmai Formáció (mészkő, dolomit) A mecseki triász rétegsor e négy formációja (melyeket korábban az ún. Misinai Formáció tagozataiként különítettek el) sok hasonló tulajdonsággal rendelkezik, így értékelésüket együtt adom meg. 5.1.13.1. Ásványi nyersanyagok Ásványi nyersanyagok szempontjából elsősorban építőkő-ipari jelentősége van, a hegység jelenleg működő két, nagyüzemi méretű mészkőbányája a Lapisi Formáció Tubesi Tagozatának mészkövét fejti. A képződmény-együttes egyes szintjei rézérc-indikációt tartalmaznak (3). 5.1.13.1.1. Építőkő A formációk jelentős része alkalmas többirányú felhasználásra. A Bertalanhegyi Mészkő Tagozat és a másodlagos dolomitok kivételével szerteágazóan hasznosíthatók a képződmény-
99
dr. Chikán Géza
együttes tagjai. A bükkösdi mészkőbánya továbbkutatásához csatlakozó műszaki kőzetvizsgálatok ugyan csak zúzottkő-minőségű nyersanyagot határoztak meg, azonban ennek elsősorban mintavételi okai voltak. A formáció képződményei ezen kívül tömbkő, mészégetési mészkő, cementipari mészkő, kohókő, cukorkő és forgácskő mellett egyes esetekben díszítőkőként is felhasználhatók. A Dömörkapui Mészkő Tagozat goricai-völgyi előfordulása adja az ún. goricai márványt, mely a Villányi-hegység zuhányai mészkövéhez hasonló, igen szép díszítőkő. 5.1.13.1.2. Rézérc A területen a középső-triász képződményekből ismerünk azurit-előfordulást. Itt a korábban végzett ritkaelem-vizsgálatok érdemleges dúsulást e szintben nem mutattak ki; sőt, külön vizsgálatokat végeztek a másodlagos dolomitokon, s ezzel kapcsolatban egybehangzóan azt a megállapítást tették, hogy a másodlagos dolomit ércképződés szempontjából semmilyen perspektívákat nem mutat. Ennek bizonyos mértékig ellentmondanak a területen végzett megfigyelések. Néhány kibúvásban, pl. a Toplica völgytől K-re, a porló másodlagos dolomit helyenként limonitos ereket illetve repedés kitöltéseket tartalmaz. A repedések falán néhány mm-es idiomorf kvarckristályok figyelhetők meg. A Kis-réttől ÉNy-ra 200-300 m-re, helytálló vagy alig áthalmozott törmelékben az epigén dolomit néhány mm-es magnezit, sziderit és kvarc kristályokat tartalmazott. A Büdöskút és Melegmányi-völgy között húzódó DNy-ÉK-i csapásirányú szerkezeti ék mentén, több feltárásban, a cukorszövetű dolomitban szórtan elhelyezkedő apró — néhány mm-es — meggypiros pettyeket figyeltünk meg. A Nagymély-völgy Ny-i oldalán, a Kőlyuktól D-re, másodlagos dolomit kibúvások környezetében, ökölnyi méretű törmelékben, közel 1 cm élhosszúságú hexaéderes — valószínűleg pirit utáni — limonit pszeudomorfózát találtunk (KÓKAI in CHIKÁN et al. 1985). A Vágotpuszta–2 fúrás anyagában WÉBER (1978) a másodlagos dolomitosodást kísérő hintett piritet mutatott ki, amely szerinte az alsó-kréta alkáli diabáz benyomulás során, hidrotermális hőmérsékleten, metaszomatózissal került a dolomitba. A területtől kicsit K-re, a Nagyforrás völgyben, és abba D-ről betorkolló vízmosásban kovásodott mészkő és részben limonitosodott sziderittörmelék-darabok találhatók. Az árpádtetői kőfejtőben, porló másodlagos dolomitban, a limonitos repedéskitöltés 1-2 cm-es idiomorf kvarckristályokat is tartalmaz. Ezek folyadékgáz zárványainak vizsgálata alapján VETŐNÉ ÁKOS (1978) szerint a zárványos kvarckristályok 4000 m mélységben, ill. az ennek megfelelő nyomáson, 175°C hőmérséklet mellett keletkeztek.
100
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
5.1.13.2. További értékelési szempontok Vízföldtani szempontból igen nagy jelentőségű képződmény-csoport, mivel jelentős mértékben karsztosodott. Részben e karsztvíz szolgáltatja a terület nagyvárosainak vízellátásához is a vizet, s jelentős szerepe van a peremi területeken a laza üledékbe átadódó karsztvíznek is (5). Mérnökgeológiai szempontból általában elmondható, hogy nagy szilárdságú képződmények, de a másodlagos dolomitok helyenként igen kis szilárdságúak is lehetnek.
Vízvezetők,
felszíni
szennyeződésre
erősen
érzékenyek
(3).
A
talajok
termékenységét gátló tényezők közt az erózió szerepe elhanyagolható, elsősorban a viszonylag vékony talajtakaró alatt jelentkező mészpadok a legfontosabbak; a talajok felszíntől karbonátosak (2). Tájképi-turisztikai értéke jelentős: részben a Misina szabja meg Pécs város látképét D felől jövet; e képződmény számos markáns, felhagyott kőfejtővel, a Mecsekalja-zónához csatlakozó gyűrt rétegek látványos, útbevágásokban is megjelenő formáival rendelkezik. E képződménycsoportban alakult ki az abaligeti cseppkőbarlang (32. ábra), az orfűi Sárkánykút, s e képződmények szolgáltatják a Nyugati-Mecsek É-i peremén fúrásokból származó fürdővizeket (Magyarhertelend, Sikonda) (5). Földtani-szakmai értéke is jelentős, részben jelentős elterjedése, részben a Mecsek és a Villányi-hegység mezozoos rétegsorainak párhuzamosítása, részben pedig jelentős vastagsága és kiterjedése miatt (4).
101
dr. Chikán Géza
32. ábra. Az abaligeti cseppkőbarlang bejárata
A képződmény-együttes pontszáma 3+5+3+2+5+4=22 pont. 5.1.14. Kantavári Formáció (agyagos mészkő, agyagos homokkő, sziderites agyagkő) A formáció jellegzetes, fekete színű mészkőképződményei Pécstől ÉNy-ra találhatók meg. 5.1.14.1. Ásványi nyersanyagok A formáció képződményei többféle nyersanyag-indikációt tartalmaznak (3). 5.1.14.1.1. Feketekőszén A Vágotpuszta–2 fúrásban a Kantavári Formációból WÉBER (1978) tavi fáciesű kőszenes agyagot írt le. A fekvőre sötétszürke, csaknem fekete, mállott felszínén világos barnásszürke, pados-vékonypados, agyagos mészkővel települ. A padok között néhány cm vastagságban lemezes mészmárga-rétegek és vitritzsinórok fordulnak elő. Ez a képződmény lefelé, a karbonáttartalom és a rétegvastagság fokozatos csökkenésével lemezes, leveles mészmárgába illetve agyagkőbe megy át. Ezen szürkésbarna aleurolit és vékonyréteges agyagos homokkő, majd aleurolit, homokkő és agyagkő váltakozása figyelhető meg. A rétegsorban települő kőszenes agyagnak hasznosítás szempontjából jelentősége nincs, elsősorban fáciesjelző értékű. 5.1.14.1.2. Olajpala A Darázskút közelében, a MÉV által 1981-ben lemélyített XI. szerkezetkutató fúrás harántolta a formáció képződményeit. A jól laminált márgában, néhány magdarabon, elsősorban a repedések mentén, kisebb mértékben szemcseméret változáshoz kötötten „zsírfoltok” figyelhetők meg. Az agyagból vett mintákon végzett célvizsgálatok az alábbi eredményeket adták: A darabos mintából készült extrakció 0,296% bitumoid-tartalmat adott, ebből 55,1% telített CH, 18% aromás CH, 16,2% gyantás és 9,7% aszfaltén. A porított mintákból végzett vizsgálat 0,117% bitumoid-tartalmat mutatott ki. Ez az érték mintegy 20-50-szerese a karbonátos üledékek átlagának. A porított mintákból meghatározott organikus C tartalom 7,1%, igen magas érték. A kerogéntartalom meghatározására végzett vizsgálatok nem adtak eredményt. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a képződmény nem elsősorban olajpala, hanem olyan szénhidrogén-anyakőzetnek tekinthető, mely illótartalmát már leadta.
102
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
5.1.14.1.3. Rézérc A Kantavári Formáció alsó részén található Mánfai Rétegekben 1968 óta ismerünk kaolinos sziderit és kaolinit-képződményeket. Felszíni előfordulását először VÁRSZEGI (1972) ismertette; Pécs város mérnökgeológiai térképezése során KÓKAI (1983) több előfordulását is megtalálta. A képződmény első leírását és vulkáni eredetének megállapítását NAGY, RAVASZNÉ BARANYAI (1968) készítette el. A képződményből gyűjtött mintákon eddig elvégzett anyagvizsgálatok eredményei a Függelék 4. táblázatában láthatók. A képződmény nem annyira szideritként, hanem elsősorban Cu-dúsulása miatt tarthat számot érdeklődésre. 5.1.14.1.4. Építőkő A formáció fekete, agyagos mészkövét egy időben díszítő mozaikkőnek használták. Miután polírozása nehezen oldható meg, s nem is fagyálló, csak kis mértékben, belső felületek burkolására használható. A kifejlődés jellege is olyan, hogy a formáció elterjedési területén belül sem folyamatosan találhatók meg a megfelelő minőségű mészkő-betelepülések. 5.1.14.2. További értékelési szempontok Vízvezető és vízzáró rétegek váltakozásából áll, a vízvezető rétegek elsősorban horizontális vízáramlást tesznek lehetővé. Viszonylag kis vastagsága miatt vízföldtani jelentősége csekély (2). Közepes és nagy szilárdságú mészkő, kis szilárdságú, fellevelező márgarétegekkel. Változó mértékben vízvezető, vízzáró képződményekkel tagolt. Vízfelvételre szilárdságcsökkenéssel reagál. Felszíni szennyeződésre közepesen érzékeny, földrengés-állékonysága jó (3). A talajok termékenységét gátló tényező, hogy fellevelesedő márgadarabjai kedvezőtlen mechanikai összetételt adnak, s az altalajban gyakran jelennek meg mészpadként a mészkőrétegek (2). Tájképi-turisztikai jelentősége nincs (0). Tudományos-szakmai értéke sajátos kőzetkifejlődésében, ősmaradvány-társulásában és a triász fáciessorban elfoglalt helyzetében jelenik meg (3). A formáció pontértéke 3+2+3+2+0+3=13 pont. 5.1.15. Karolinavölgyi Homokkő Formáció (homokkő, agyag, aleurolit) A vizsgált terület K-i részének jellegzetes képződménye.
103
dr. Chikán Géza
5.1.15.1. Ásványi nyersanyagok A felső-triász homokkő-képződményekből néhány haszonanyag-indikációt ismerünk, s helyi jelleggel építőkőként használták (3). 5.1.15.1.1. Feketekőszén A felső-triász törmelékes képződménysorban található vékony kőszéncsíkok jelenlétéről már hosszú idő óta vannak ismereteink. A korábban elfogadott felső-triász–alsó-liász elhatárolást („az első kőszéntelep megjelenése”) már NAGY 1968-ban megjelent monográfiájában is felülvizsgálta. A MÉV 1982-1983-ban lemélyített XI. szerkezetkutató fúrásában a felső-triász képződmények alján is kőszéntelepeket sikerült kimutatni (WÉBER 1984). A XI. szerkezetkutató fúrásban 48,5 m vastagságban harántolt összlete 6 kőszéntelepet és kőszenes réteget tartalmazott, elsősorban aleurit-szemnagyságú meddő rétegek között. A szenes rétegek számított összvastagsága 4,6 m. Elemzési eredményeit WÉBER (1984) nyomán a Függelék 5. táblázatában közlöm. 5.1.15.1.2. Vasérc A felső-triász rétegsorban vékony, max. 50 cm vastagságú agyagvaskő-rétegekbetelepülések találhatók; összes vastartalma elérheti a 45%-ot is, azonban sem vastagsága, sem minősége nem szinttartó. NAGY (1968) a triász képződményekről készített monográfiájában a felső-triász összlet chamosit-tartalmát is említi, mint vaselőfordulást; a képződménysorban felfelé haladva növekvő mennyiségű chamosit részaránya azonban így is kevés, a legmagasabb vastartalmú minták összes Fe%-a is csak 5-10%. 5.1.15.1.3. Építőkő A felső-triász homokkőcsoport képződményeit (a Mecseki Kőszén Formáció meddő közbetelepüléseivel együtt) több helyen használták helyi jelleggel útlapozásra, lábazatkőnek. Egyetlen nagyobb fejtőjét Pécstől É-ra felhagyták. A kőzetanyagban a kötőanyagként szereplő chamosit nem előnyös, így nagyobb mennyiségű felhasználásra a későbbiekben sem kerülhet sor. 5.1.15.2. További értékelési szempontok Többségében vízzáró képződmények, vízföldtani jelentőségük elsősorban a karszt és a felette települő mezozoos képződmények elválasztásában van (2). Közepes, helyenként kis szilárdságú rétegek, amelyek megázva teljes szilárdságvesztést, fellazulást szenvedhetnek. Kö-
104
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
zepesen, ritkán kevéssé érzékenyek a felszíni szennyeződésre, földrengés-állékonyságuk jó (3). A talaj termékenységét gátló tényezők közül az erózió kevésbé veszélyezteti, mert nem alkot intenzív morfológiai különbségeket; viszonylag nagy homoktartalmú talajokat találunk rajta, amelyek kissé savanyúak (3). Tájképi-turisztikai jelentősége nincs a képződményeknek (0). Földtani-szakmai eszmei értéke a triász–jura határkérdésben, a kőszénképződéshez vezető fáciessor felépítésében jelenik meg (3). A formáció pontértéke 3+2+3+3+0+3=14 pont. 5.1.16. Mecseki Kőszén Formáció (homokkő, márga, kőszéntelepek) A Keleti-Mecsek jellegzetes képződménycsoportja a vizsgált területen csak kis foltokban fordul elő. 5.1.16.1. Ásványi nyersanyagok A formációban (a Keleti-Mecsek legjelentősebb ásványi nyersanyagán, a feketekőszénen kívül) kevés vasérc-indikáció található (4). 5.1.16.1.1. Feketekőszén A Keleti-Mecsek meghatározó jelentőségű hasznosítható ásványi nyersanyaga az alsó-liász feketekőszén. Az ezt tartalmazó rétegcsoport kifejlődésének fő területe is a Keleti-Mecsek. A Nyugati-Mecsekben jóval kisebb elterjedésű, elszigetelt, többségében tektonikus helyzetű előfordulását ismerjük, illetve a vizsgált terület K-i szélén a kelet-mecseki előfordulások peremi kifejlődése található meg. Itt a képződményeket homokkő, aleurolit, agyagkő és agyagos kőszén váltakozásából álló, rövid rétegsor-szakaszok képviselik. A Keleti-Mecsekben jól tagolható rétegcsoportnak térképlapunkon csak az alsó része található meg, homokkő, aleurolit és két db 0,5-1,0 m vastag kőszéntelep-kifejlődéssel. Erre a lápi fáciesű telepcsoportra kb. 4050 m vastag tavi fáciesű rétegcsoport települ. A város területén tektonikus zónában, az ún. Mecsekalja-vonal képződményei között található képződményeiről nem állapítható meg, hogy a Formáció mely részével azonosítható. Szintén tektonikus helyzetben érte el a D-i előtérben az 1428. fúrás. 649,6-870,0 m között, a permi és a miocén rétegek közötti helyezkedik el, valószínűleg a fedő összletből is tartalmaz valamennyit. NAGY, FORGÓ (1967) a KeletiMecsek feketekőszénprognózis-térképén földtani megfontolások alapján perspektivikusnak ítélte a Barátúrtól DK-re eső területrészt. Ennek ellentmondó adat az 1980-as években lefolytatott térképezés során nem jutott birtokunkba. Fenti adatok alapján a Nyugati-Mecsekben va-
105
dr. Chikán Géza
lószínűleg nem várható a képződmény-együttes hasznosítás szempontjából értékelhető mértékű előfordulása. 5.1.16.1.2. Vasérc A Mecseki Kőszén Formáció képződményei között jelentékeny vastartalmú (max. 35,75%) sziderites konkréciók találhatók. Ezek ismerete egyidős a szénbányászattal; utolsó kiterjedtebb kutatása KOPEK (1953) nevéhez fűződik. A vasas rétegek vizsgálata során számos formáját különítette el a vastartalmú képződménynek: kovasavas, agyagos, vasas-kovasavas, szferosziderites, karbonátos és pirites kifejlődései körül a szferoszideritek a leggyakoribbak. Ezek ritkán rétegek, gyakrabban konkréciók formájában jelennek meg; a konkréciók rétegszerűen, de csapás és dőlésirányban egyaránt gyorsan kiékelődve jelennek meg. Méretük elérheti a 2030 cm-es vastagságot és 50-60 cm-es hosszúságot is. Vizsgálatai szerint a szferosziderit-előfordulások mennyisége a kőszéntelepes képződmények között K-ról Ny-felé csökken. Ez utóbbi tény, valamint az, hogy a vizsgált területen a Mecseki Kőszén Formáció előfordulásainak a legnyugatibb része van feltárva, az alsó-liász vasérc gazdasági hasznosíthatóságát megkérdőjelezi. 5.1.16.2. További értékelési szempontok Vízzáró és vízvezető képződmények váltogatják egymást, aminek elsősorban a korábbi bányászkodás során volt nagy jelentősége (2). Mérnökgeológiai szempontból nehezen értékelhető egységes formációként, mivel számos kőzettípus található benne; jelentős változékonysága miatt csak konkrét, helyi vizsgálatokkal értékelhető (0). A talaj termékenységét gátló tényezők közül az erózió kevésbé veszélyezteti, mert nem alkot intenzív morfológiai különbségeket; viszonylag nagy homoktartalmú talajokat találunk rajta, amelyek kissé savanyúak (3). Tájképi-turisztikai jelentősége a vizsgált területen nincs, azonban az egykori bányavidékek érdekesek lehetnek ebből a szempontból (3). Földtani-eszmei értékét részben sajátságos kifejlődése, a rajta elvégzett nagyszámú vizsgálat és elemzés, a hegység szerkezeti viszonyaihoz és fejlődéstörténetéhez adott megszámlálhatatlan mennyiségű adat adja meg (5). A formáció pontértéke 4+2+0+3+3+5=17 pont. 5.1.17. Vasasi Márga Formáció (homokkő, márga) A képződmények elterjedése Pécs város területére korlátozódik.
106
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
5.1.17.1. Ásványi nyersanyagok Jelenleg nem tartunk nyilván semmilyen nyersanyag-indikációt a képződményből (0). 5.1.17.2. További értékelési szempontok Vízföldtani szempontból jelentősége kicsi, bár több esetben visszaduzzasztó szerepe van a Mecsekalja-zóna pécsi városi szakaszán (1). Mérnökgeológiai jelentősége kicsi, mivel csak elszakadt kis roncsok formájában található meg; viszonylag jó szilárdságú képződmény, földrengés-állékonysága jó (1). Talajképző, illetve termékenység-gátló jelentősége a területen nincs (0). Tájképi-turisztikai értéke nincs (0). Földtani-tudományos értéke elsősorban a Mecsekalja-zóna tektonikai jelenségeinek azonosításában, pontosításában, korának tisztázásában van (2). A formáció pontértéke 0+1+1+0+0+2=4 pont. 5.1.18. Mecsekjánosi Bazalt Formáció (bazalt) Kizárólag a különböző képződmények közé hatolt telérek formájában fordul elő. 5.1.18.1. Ásványi nyersanyagok A legtöbb, a hegységben előforduló érc-indikációt a kréta vulkáni működéssel hozzák kapcsolatba, de magában a formáció képződményeiben nincsen hasznosíthatóanyag-indikáció (0). 5.1.18.2. További értékelési szempontok Vízföldtani jelentősége csekély, csak repedésvizeket tárol (1). Mérnökgeológiai szempontból kedvező tulajdonsága viszonylag nagy szilárdsága, azonban a kis kiterjedés miatt nagy jelentősége nincsen (3). A környezeténél rendszerint keményebb, így a talajok termékenységét gátolja, ha felszínen van; mállása agyagos, kőzettörmelékes talajt eredményez (2). Tájképi-turisztikai értéke a Nyugati-Mecsekben nincsen (0). Földtani-eszmei értéke elsősorban a mezozoos magmatizmust kísérő jelenségek jellegének, elterjedésének és kemizmusának ismeretéhez adott tudományos ismeretekben rejlik (3). A formáció pontértéke 0+1+3+2+0+3=9 pont. 5.1.19. Szentlőrinci Formáció (konglomerátum, szenes agyag) A hegység déli előteréből, a Mecsekalja-árokból ismerjük.
107
dr. Chikán Géza
5.1.19.1. Ásványi nyersanyagok Kis kiterjedése, viszonylag jelentős mélységű elhelyezkedése miatt a benne talált hasznosítható nyersanyag-indikáció csak jelzésértékű (1). 5.1.19.1.1. Barnakőszén A XII. szerkezetkutató fúrásban talált 15 cm-es vastagságú széntelep és a néhány huminites agyagréteg nyersanyagként nem jön számításba, s nagyobb kiterjedésű előfordulása sem tételezhető fel. 5.1.19.2. További értékelési szempontok Vízföldtani szempontból a képződmény-együttes rétegvíztárolóként számításba jöhet, bár a kőzettani összetétel nem ígér különösebben jó áramlási viszonyokat (1). Építésföldtanimérnökgeológiai jelentősége a formációnak nincs (0), s ugyanez mondható el a talajképződéssel (0) és a turisztikai-tájképi jellemzőkkel (0) kapcsolatban is. Földtani-tudományos értéke nagy, hiszen első ízben igazolta paleogén rétegek jelenlétét a Dunántúl D-i részén, s mind szerkezeti, mind fejlődéstörténeti szempontból új eredményeket hozott felfedezése (5). A formáció pontértéke 1+1+0+0+0+5=7 pont. 5.1.20. Szászvári Formáció (kavics, homok, aleurit, agyag) A neogén rétegsor egyik legjelentősebb felszíni elterjedésű képződménye. 5.1.20.1. Ásványi nyersanyagok Kifejlődési sajátosságai és nagy felszíni-felszínközeli elterjedése következtében számottevő mértékű — elsősorban építőipari — nyersanyag-előfordulást és -indikációt köthetünk tagozataihoz (4). 5.1.20.1.1. Barnakőszén A Nyugati-Mecsek ÉNy-i részéről, Bakóca környékéről még a múlt században végzett földtani térképezés során került a köztudatba az alsó-miocénnek tartott barnakőszén előfordulása (PAPP 1915). Az azóta végzett kutatások során műrevaló mennyiségű kőszenet nem sikerült találni, bár Bakóca és Kisbeszterce környékén részben földrajzi nevek, részben a szájhagyomány bizonyítja, hogy valamikor tüzelés céljára használták az itt előforduló szenet. A Mecseknádasdi Tagozat képződményei között vékony kőszéntelepek feltárásban csak Bakóca és Kisbeszterce között találhatók. A fúrási adatok már nagyobb mennyiségű előfordulást sejtetnek. A Kán-térképező–4 fúrásban az alaphegységre települ, 0,9 m vastag agyagos
108
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
barnakőszénnel kezdődik rétegsora (ez a legvastagabb, ismert előfordulás a hegységben). A telepek-csíkok száma e fúrásban 6 db. A Kán-térképező–9 fúrásban 7 db szenes agyag illetve fás barnakőszéntelep, a Karácodfa-térképező–2 fúrásban a szenes agyag illetve agyagos barnakőszén betelepülések száma 5; számos, 2-3 cm vastagságú széncsík és széntelep található továbbá a Varga K–2, Magyarhertelend–2, Kishajmás–3, Bükkösd–1-5 jelű fúrásokban. A tagozat képződményei részben folyóvízi, részben tavi-édesvízi kifejlődésűek. A túlnyomórészt folyóvízi fáciesű képződmények Bükkösd, Korpád, Ibafa, Hetvehely környékén figyelhetők meg, míg ettől K-re helyezkednek el a tipikusan pangóvízi, magasabb szervesanyagtartalmú, helyenként szenes rétegek. 5.1.20.1.2. Kavics A miocén rétegösszlet több szintje tartalmaz jelentősebb mennyiségű kavicsanyagot. Ezek általában igen vegyes szemnagyságú, erősen eltérő szilárdságú kőzetek kavicsaiból álló képződmények, anyagi összetételük is erősen változó, ezért általában nem tekintik haszonanyagnak. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Szilikát és Vegyipari Gépészeti Intézetben elvégzett technológiai vizsgálatok (Függelék 6. táblázat) azonban azt bizonyítják, hogy egyes szintek — ha minőségi beton előállítására nem is — alkalmasak a felhasználásra. Miután kavicsot csak felszíni bányászkodással érdemes termelni, csak azokkal a szintekkel foglalkozom, melyek felszínen, vagy csak kis vastagságú negyedidőszaki fedővel borítva találhatók (CHIKÁN 2003). 5.1.20.1.2.1 Szászvári Tagozat A területen felszínen található legidősebb miocén képződmény, melynek legjellegzetesebb képződménye az agyagos, homokos, polimikt, kötőanyag nélküli kavics, amely helyenként agyagos-meszes kötőanyagú konglomerátum-betelepüléseket tartalmaz. A kavicsok mérete eléri a 70-80 cm-t is. A kavicsanyag erősen változó anyagi összetételű, a kvarc mennyisége átlagosan 12%. A változó méretű és anyagi összetételű képződmények kavicsanyaga betonipari szempontból értéktelen. 5.1.20.1.2.2 Mecseknádasdi Tagozat Az ottnangi emelet idején folyó folyóvízi üledékképződés során jelentős mennyiségű kavicsanyag került a hegység déli előteréből a miocén üledékekbe. Ezek egy része metamorf, más része üledékes eredetű. Elterjedésére jellemző, hogy elsősorban a Bükkösdi-völgy környékén és attól É-ra találhatók ezek a kifejlődések; ettől K-felé már pangóvízi üledékképző-
109
dr. Chikán Géza
dés folyt. A tagozat képződményeire jellemző, hogy 4-6 m-es kavicsszintek váltakoznak homok és homokos kőzetliszt-rétegekkel. Ez a felhasználhatóságot erősen rontó tényező. A kavicsanyagra vonatkozóan korábban nem végeztek hasznosíthatósági vizsgálatokat, a vizuális megfigyelések alapján általában nem minősítették haszonanyagnak. A három különböző helyről, szúrópróbaszerűen vett mintákon elvégzett technológiai vizsgálatok változó eredményeket adtak (CHIKÁN 2002, Függelék 7. táblázat). A Bakóca környéki kavicsanyag mintája folyamatos szemcseeloszlású, de kevés finomrészt tartalmazó, főleg zömök szemcsékből álló kőzettörmelék. Kevés kvarckavics-tartalma mellett jelentős mennyiségű egyéb kőzetet és márványt is tartalmaz, ezért minőségi beton gyártására nem alkalmas, legfeljebb töltőanyagként, vagy másodrendű beton készítésére lehet felhasználni. A Háromház-puszta közelében szedett minta egyenletes szemcseeloszlású, főleg zömök szemcsékből álló, kevés kvarckavicsot tartalmazó kőzettörmelék. Savban oldható mészkő mennyisége kevés, de rögös agyagtartalma és heterogén kőzetösszetétele miatt minőségi beton gyártására nem alkalmas. Egyéb betonipari célra is csak víz alól bányászva, vagy vizes mosás után felel meg. Javasolt felhasználási terület: mosás után közönséges beton. A Horváthertelend melletti kavicsfejtőből származó minta folyamatos szemcseeloszlású, főleg zömök szemcsékből álló kőzettörmelék. A kb. 50% törött szemcsét tartalmazó, különböző kőzetanyagból álló szemcsehalmaz kevés kvarckavicsot tartalmaz. A minta kedvező szemcseszerkezete és alaki tulajdonságai, továbbá a kevés szennyezőanyag-tartalma ellenére, heterogén anyagösszetétele következtében minőségi beton gyártására nem alkalmas. Javasolt felhasználási terület: közönséges beton. A vizsgálatokat összesítve megállapítható, hogy a kavicsanyag közönséges beton készítésére felhasználható, így nagyipari méretű fejtése nem jöhet számításba, viszont helyi igények kielégítésére felhasználása megfontolandó. Nagy méretű kavicsai lábazat díszítőkőnek válogatva igen mutatósak. 5.1.20.2. További értékelési szempontok Vízföldtani szempontból fontos képződmény, mivel jelentős területen a karsztra települ, s ennek következtében szerepe van a karsztvíz és a fedőképződmények közötti vízáramlás szabályozásában; helyenként kevés rétegvizet is ad (3). Mérnökgeológiai jelentőségét a változatos kőzettani összetételből következő váratlan szemcsenagyság-változások, a magasabb szintekben a szerves anyagban dús rétegek jelenléte határozza meg. A vízvezető rétegek közé települő agyagos képződmények potenciális csúszási felületekké válhatnak (3). A talajok ter-
110
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
mékenységét erősen gátolja a nagy mennyiségű kavics, amely kedvezőtlen mechanikai összetételt eredményez (1). Tájképi-turisztikai értékét az adja, hogy a terület ÉNy-i részén ez a fő morfológia-alkotó képződmény, amelyben vadregényes horhosok, jelentős méretű lépcsőzetes formák alakulnak ki (4). Szakmai-eszmei értékét a miocén üledékképződés és fejlődéstörténet megismeréséhez adott számos információja adja (3). A formáció pontértéke 4+3+3+1+4+3=18 pont. 5.1.21. Gyulakeszi Riolittufa Formáció (riolittufa) Elsősorban fúrásból, illetve néhány felszíni feltárásból ismert, kis vastagságú képződmény. 5.1.21.1. Ásványi nyersanyagok Kis kiterjedése miatt hasznosítható nyersanyagként jelenleg nem jön számításba (0). 5.1.21.2. További értékelési szempontok Érdemi vízföldtani szerepe nincs (0). Mérnökgeológiai jelentősége abban az esetben lenne, ha felszíni feltárásainak valamelyikén szándékozna valaki építeni; ez valószínűtlen (0). Talajképződés és-termékenység szempontjából nincs jelentősége (0). Tájképi-turisztikai értéke nincs (0). Szakmai-tudományos értéke a bezáró rétegek korának megállapítása szempontjából jelentős (4). A formáció pontértéke 0+0+0+0+0+4=4pont. 5.1.22. Keresztúri Formáció (kőzettörmelék, kavics, homok) Felszínen és fúrásból ismert, a terület Ny-i, DNy-i részén előforduló képződmény. 5.1.22.1. Ásványi nyersanyagok A formáció felismerését és részletesebb vizsgálatát a benne talált uránércesedés tette lehetővé (3). 5.1.22.1.1. Uránérc A legutóbbi földtani térképezés során, 1981-ben lemélyített Dinnyeberki-térképező–2 fúrásban, majd a környezetében lemélyített számos érckutató fúrásban harántolták először a Keresztúri Formáció képződményeit. Elterjedésére és fácieseire vonatkozóan alapvető információkat szolgáltatott az 1983-ban lemélyített Almáskeresztúr-térképező–2 fúrás. Megállapításaim szerint a formáció képződményei szárazulati térszínen, lejtőmozgások és folyóvízi
111
dr. Chikán Géza
hatások következtében jöttek létre, az alaphegység és a fedőhegységi vulkáni törmelékanyag feldolgozása során. Fekvője az alaphegység vagy a Tari Formáció, fedője pedig bádeni korú. A karotázsmérések alapján kimutatott sugárzóanyag tartalom eléggé változó: a Dinnyeberkitérképező–2 fúrásban igen magas, az Almáskeresztúr-térképező–2 fúrásban közepes intenzitású γ-anomáliát találtunk, s Dinnyeberki környékén is egymástól kis távolságra lévő fúrásokban erősen ingadozott a sugárzóanyag mennyiségével arányos radioaktív anomália. Az ércfelhalmozódást Dinnyeberki környékén a MÉV perkolációs módszerrel letermelte, ugyanakkor ez a felfedezés újabb lendületet adott a felszínközeli uránérc-előfordulások kutatásának. A hálózatosan lemélyített sekélyfúrásokban mért radiológiai anomáliák nem mutattak kedvező képet a fiatal üledékek redox-zónáinak perspektíváit illetően; a további kutatásoknak az uránérc-bányászat leállítása vetett véget. 5.1.22.2. További értékelési szempontok Vízföldtani szempontból nem jelentős képződmény (0). Mérnökgeológiai viszonyai hasonlóak a Szászvári Formáció képződményeiéhez: váltakozva kavicsos-homokos és agyagos rétegek építik fel, ami építésföldtani szempontból nem mindig kedvező (3). A talajok termékenységét gátolja az üledékből a felszínre kerülő kavics; az agyagtalajok hidegek (1). Tájképi-turisztikai jelentősége nincs (0). Földtani-eszmei értékét meghatározza, hogy egyrészt a mecseki miocénben új kifejlődés (lejtőtörmelék) felismerését tette lehetővé, továbbá, hogy a fiatal üledékekben megfigyelhető redox-határokhoz kötődő másodlagos uránércesedést e képződményben sikerült megtalálni (4). A formáció pontértéke 3+0+3+1+0+4=11 pont. 5.1.23. Budafai Formáció (homokkő, konglomerátum, kavics, agyagmárga) A három tagozatból felépülő képződmény-együttes a terület középső és É-i részén nagy elterjedésű. 5.1.23.1. Ásványi nyersanyagok Többféle nyersanyagtípusa közül elsősorban építőipari szempontból számításba vehető kifejlődései fontosak (4). 5.1.23.1.1. Barnakőszén A formáció Komlói Agyagmárga Tagozatának keletkezési körülményei elméletileg lehetőséget adnak jelentősebb mértékű szervesanyag-felhalmozódásra, így estlegesen barnakő-
112
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
szén-képződésre is. A medencebeli kifejlődés — melynek területi elterjedése közel egybeesik a Szászvári Formáció Mecseknádasdi Tagozatának elterjedésével — pangóvízi körülmények között jött létre, s folyóvízi üledékszállítás is segített a szerves anyag összehalmozódásában. Ennek ellenére műrevaló széntelepek sehol sem jöttek létre; felszíni előfordulásaiban a széntartalom oxidálódott, így magasabb szervesanyag-tartalmú kifejlődéseket csak a fúrások jeleznek. A típusos medencebeli kifejlődések elsősorban Hetvehely–Képespuszta–Kisbeszterce vonalától K-re találhatók meg. Itt a jellegzetes kőzetkifejlődés a kőzetlisztes márga, agyagmárga. Részben diszperz eloszlásban, részben szenes növényi törmelékdarabok és lenyomatok formájában tartalmaz szerves anyagot, és a pirites foltok-csomók is a pangóvízi életteret jelzik. Bár a tagozat vastagsága a területen jelentős (> 200 m), hasznosítható mennyiségű barnakőszén előfordulása nem várható benne. 5.1.23.1.2. Olajpala A BRUKNERNÉ WEIN, SZŰCS (1982) által elvégzett vizsgálatok a magas diszperz szervesanyag-tartalom alapján megfelelő, esetenként kiváló kőolaj-anyakőzetnek minősítik a Komlói Agyagmárga Tagozat képződményeit. Alábbiakban vizsgálataik összefoglalására törekszem. Két fúrás (Magyarhertelend–2 és Komló–LXXIII) rétegsorából vett mintákat vizsgálták meg. Mindkét fúrásban igen kevéssé átalakult szerves anyag található, mennyisége ~l%, ami jó anyakőzetet jelent. A szerves anyag részben vízi, részben szárazföldi eredetű. A kioldható bitumoid-tartalom 0,032-0,123% között változott, átlagosan 0,069% volt. Ebből átlagosan 17,8% telített CH, 10,5% aromás CH, 54,9% gyantás és 16,8% aszfaltén. Az alacsony, átlagosan 10% alatti β érték (bitumoid% / szerves C%) x 100, az alacsony aszfaltén és magas gyantatartalom csekély átalakulásra utal. A szerves anyag típusát és mennyiségét a folyékony szénhidrogén képződéshez kedvezőnek tartják. Fentiek alapján megállapítható, hogy a tagozat nyíltvízi
kifejlődésű
képződményei
megfelelő
kőolaj-anyakőzetnek
tekinthetők,
az
átalakultsági fok azonban még igen alacsony. 5.1.23.1.3. Építőkő A Budafai Formáció Budafai Homokkő Tagozatának kötött betelepüléseit helyi jelleggel fejtették, illetve ma is fejtik. Az erősen változó kőzetösszetétel, a kiékelődő jellegű rétegzettség, a fagyveszélyesség miatt nagyüzemi méretű fejtésének nincs perspektívája. A kisebb helyi jellegű fejtők fenntartása sem tekinthető gazdaságosnak.
113
dr. Chikán Géza
5.1.23.1.4. Durvakerámiai nyersanyagok A Komlói Agyagmárga Tagozatnak két fő kifejlődési típusa van, melyek kőzetösszetételben is jelentősen eltérnek egymástól. A hegység Ny-i részén a folyóvízi üledékképződés durvaszemű törmelékes képződményei a jellemzők, a K-i részen pedig inkább a nyíltvízi, pangóvízi, lagúnás, elsősorban pelites üledékek rakódtak le. Az agyagkutatás szempontjából a folyóvízi üledékek nem tekinthetők perspektivikusnak, azonban a helyenként található finomszemű üledékek, melyek ugyan kis területi kiterjedésűek, a minőségi mutatók alapján mégis nyersanyagnak minősülnek. Helyi igények kielégítésére számításba vehetők, illetve távolabbi területek rétegazonosítása szempontjából jól felhasználhatók a Korpád környéki felszíni előfordulások, melyek technológiai vizsgálati eredményeit a Függelék 7. táblázata tartalmazza. A vizsgálati eredmények szerint közepes képlékenységű, jól formázható meszes agyag, mely sárga és szürke rétegződéssel fordul elő. Káros szennyező anyagot nem tartalmaz, pirosra ég, egyes technológiai tulajdonságai kedvezőek, de viszonylag kis szilárdsága miatt tetőcserép és vázkerámia termékek gyártására nem alkalmas. Javasolt felhasználási terület: üreges blokktéglák, tömör kisméretű tégla. A medenceterület peremi fáciesű képződményei szintén durvább üledékek, a medence belsejében viszont a pelites képződmények dominálnak. Itt a kőzetlisztes agyagmárga, márga és kőzetliszt rétegeket helyenként homok- és homokkő-betelepülések tagolják. Felszínen Abaligettől Mecsekrákosig találhatók, fúrásban több szintben előfordulnak ezek a képződmények. Az Orfű környéki előfordulásból vett mintán végzett technológiai vizsgálati eredmények (Függelék 8. táblázat) alapján jellemzése és javasolt felhasználási területe a következő. A minta erősen palásodott, mésszel cementálódott, kemény réteges szerkezetű, nagy mésztartalmú nehezen formázható agyag. Kedvezőtlen gyártástechnológiai tulajdonságai, különösen kicsi szilárdsági értékei és nagy megmunkálási víztartalma miatt kerámiaipari felhasználását nem lehet javasolni. Javasolt felhasználási terület: cementipar. A felszín közelében harántolta e képződményeket a Komló–LXXIII. fúrás, 7,5-66,5 m között. E rétegsor két szintjéből is készült technológiai elemzés, melynek adatait a Függelék 8. táblázata tartalmazza. A magasabb helyzetű minta erősen palásodott, kemény, nehezen feltárható részeket is tartalmazó, nagy mésztartalmú, közepes képlékenységű szürke agyag. Káros szennyeződések közül jelentős mennyiségű mészkő zárványt tartalmaz. Felhasználását ez nehezíti. Kerámiaipari felhasználásra csak igen költséges finomőrléssel lehetne alkalmassá tenni. Jelenlegi ipari gyakorlat szerinti téglagyártásra nem alkalmas. Felhasználási területe a cementgyártás lehet. A mélyebb
114
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
helyzetű minta erősen palásodott, mésszel cementálódott, kemény, réteges szerkezetű, közepes képlékenységű és igen nagy mésztartalmú anyag. A mésztartalom a felhasználhatóság határát súrolja. Az agyag nehéz megmunkálhatósága, formázhatósága és kicsi szilárdsági jellemzői alapján kerámiaipari felhasználásra nem alkalmas. Felhasználási területe a cementgyártás lehet, ha közelében mészkőbánya található. A fenti értékelések alapján Komló környékéről cementgyártási alapanyag nyerhető. A vizsgálati eredményeket összegezve megállapíthatjuk, hogy a tagozat képződményei nem tekinthetők elsőrangú kerámiai nyersanyagnak a réteges szerkezet, a nehéz megmunkálhatóság, a kis szilárdság és a magas karbonáttartalom következtében. Gyengébb minőségű tégla gyártására és cementipari felhasználásra alkalmasnak minősülnek. 5.1.23.1.5. Kavics A Komlói Agyagmárga Tagozat folyóvízi képződményei, melyeket a Bükkösdi-völgy és É felé eső torkolata közelében találunk, számottevő mennyiségű kavicsbetelepülést tartalmaznak. Egyre több azonban a homokos-kőzetlisztes és agyagos betelepülés. Nagyobb esélye a kavicsfelhasználás szempontjából azért lehet, mert feltehető az érettebb (magasabb kvarctartalmú) kavics-előfordulások gyakorisága. A vizuális megfigyelésekkel összhangban az idevonatkozó agyagvizsgálatok valóban kevesebb savoldható alkatrész jelenlétét bizonyították. A Kántól D-re vett reprezentatív mintán elvégzett technológiai vizsgálat azonban kimutatta, hogy olyan sok kisméretű szemcsét tartalmaz az anyag, hogy betonipari célokra nem használható fel (Függelék 7. táblázat). Ez a vizsgált minta folyamatos szemcseszerkezetű, főként zömök szemcsékből áll, kevés savoldható komponenst tartalmaz, de igen nagy agyagtartalma következtében betonipari hasznosítása nem jöhet szóba. A kavicsot csak költséges technológiai berendezésekkel és műveletekkel lehetne megszabadítani agyagos szennyeződésétől. Javasolt felhasználási terület: töltés. A vizsgált kőzetminta jellemzőnek tekinthető a Komlói Agyagmárga Tagozat kavics-előfordulásaira, így ennek a szintnek betonipari hasznosíthatósága nem javasolható. A miocén üledékek magasabb szintjei közül a legtöbb kavicsot a formáció Budafai Homokkő Tagozata tartalmazza. A kavicsanyagban azonban uralkodó a hegység déli előteréből származó mezozoos törmelék, így sok a savoldható alkatrész. Szemcseszerkezete nem túl kedvező, s a helyenként, tetszőleges horizontális és vertikális kiterjedéssel elhelyezkedő, karbonátos kötőanyagú konglomerátum-padok és szintek nehezítik a felhasználást. Bános köze-
115
dr. Chikán Géza
lében időszakosan fejtettek is egy előfordulást, azonban a változó anyagminőség és a szabványtól való eltérések miatt hasznosítása nem oldható meg. 5.1.23.2. További értékelési szempontok Vízföldtani jelentőségét — a Szászvári Formációhoz hasonlóan — részben az adja, hogy sok helyen érintkezik a karszttal, s így a karsztvíz és a rétegvizek mozgásának, keveredésének szabályozásában játszik szerepet. Helyenként, helyi jelleggel rétegvizet termelnek belőle, de ezek a kutak általában alacsony vízhozamúak (3). Mérnökgeológiai szempontból a különböző tagozatok eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. A Pécsváradi Tagozatnak nincs mérnökgeológiai jelentősége. A Komlói Agyagmárga Tagozatban az egymással váltakozó, vékony agyag- és homokrétegek minden beavatkozással potenciális suvadási térszínekké alakulhatnak. A Budafai Homokkő Tagozat a legegységesebb, ennek alapozási tulajdonságai jók. A felszíni szennyeződésre az adott összetételtől függően erősebben vagy kevésbé érzékeny. Földrengés-állékonysága jó (3). A talajok termékenységét a Budafai Homokkő Tagozat esetében a kavicsosság gátolja, viszont a Komlói Agyagmárga Tagozat képződményei jó víztartók, ami kedvező a növények számára (3). Tájképi-turisztikai értékeit Abaliget–Orfű– Mecsekjánosi vonalától É-ra vadregényes patakvölgyei, meredek sziklafalai, a konglomerátum alatt települő agyagmárgán lefolyó patakok adják (3). Tudományos-eszmei értékét elsősorban a miocén középső üledékciklusát jellemző fáciesváltozások adják (3). A formáció pontértéke 4+3+3+3+3+3=19 pont. 5.1.24. Fóti Formáció (homokkő, márga, agyagmárga)) Viszonylag kis felszíni elterjedésű képződményei a terület ÉK-i részén találhatók meg. 5.1.24.1. Ásványi nyersanyagok Jelenleg nem ismerünk a képződménycsoporthoz köthető nyersanyag-indikációt a területen (0). 5.1.24.2. További értékelési szempontok Vízföldtani szempontból nem jelentős képződmény (0). Alapozási tulajdonságai kedvezőek, földrengés-állékonysága jó (3). A talajok termékenységét kissé gátolja a kedvezőtlen mechanikai összetétel (magas homoktartalom) és a helyenként megjelenő keményebb padok az
116
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
altalajban (1). Tájképi-turisztikai jelentősége nincs (0). Eszmei-tudományos értékét a miocén fejlődéstörténeti sorban elfoglalt speciális helyzete adja (3). A formáció pontértéke 0+0+3+1+0+3=7 pont. 5.1.25. Tari Formáció (dácittufa és -tufit) Kis vastagságú, elsősorban fúrásokból ismert képződmény. 5.1.25.1. Ásványi nyersanyagok Kis kiterjedése miatt hasznosítható nyersanyagként csak egyes átalakult változatai jöhetnek számításba (2). 5.1.25.1.1. Bentonit A középső-miocén vulkanizmusnak ez a terméke számos fúrásban és feltárásban megtalálható, s igen sok esetben, részben felszíni mállás, részben egyéb epigén hatások következtében erősen montmorillonitosodott. Ezt több minta derivatográfiás vizsgálata is bizonyítja. A képződmény kifejlődésére változatos települési helyzet, ebből is következően erősen változó vastagság jellemző. Átlagos vastagsága 4,3 m, legnagyobb vastagságban a XIII. szerkezetkutató fúrás harántolta (11,9 m). Részletesebb kutatását a nyersanyag-előfordulás esetlegessége nem teszi indokolttá. 5.1.25.2. További értékelési szempontok Vízföldtani szempontból mint helyi vízzáró képződmény fontos lehet elsősorban a talajvizek mozgásának szabályozásában (2). Építésföldtani jelentősége kis vastagsága miatt kicsi, azonban helyenként előforduló agyagos változatai csúszásveszélyesek és duzzadók lehetnek (1). A talajok termékenységét gátló tényezők közül viszonylag savanyú volta lehet problematikus, de csak helyi jelleggel (3). Tájképi-turisztikai értéke jelentéktelen (0). Eszmei-szakmai szempontból elsősorban a miocén rétegsor egyes szintjeinek korozásában van jelentősége (3). A formáció pontértéke 2+2+1+3+0+3=11 pont. 5.1.26. Tekeresi Slír Formáció (agyagmárga, márga) Jellegzetesen nyíltvízi, sekélytengeri, elsősorban pelites kifejlődésű képződmény; főként a Ny-i Mecsek K-ÉK-i részén található meg.
117
dr. Chikán Géza
5.1.26.1. Ásványi nyersanyagok Jellegzetes kőzetkifejlődésének köszönhetően durvakerámiai nyersanyagként számításba vehető (2). 5.1.26.1.1. Durvakerámiai nyersanyagok Legjellegzetesebb kőzettípusa a kőzetlisztes agyagmárga, amelyben homokosabb betelepülések találhatók. A kedvező szemnagysági feltételek mellett minőségét negatívan befolyásolják a nagyszámú makro- és mikrofauna előfordulások. A Tekeres-térképező–1 fúrás 4,7-40,0 m között harántolta a Formáció képződményeit. Ennek 5,0-15,0 m közötti szakaszából készült technológiai vizsgálati eredményeit a Függelék 8. táblázata tartalmazza. Ennek alapján a minta nagy mésztartalmú, nagy képlékenységi számú, megfelelően formázható agyag, mely nehezen feltáródó részeket is tartalmaz. A káros szennyeződések kipattogzást számottevő mértékben nem eredményeznek. Az agyag nagy mésztartalma következtében cserépgyártásra nem alkalmas. Javasolt felhasználási terület: tömör kisméretű tégla, blokktégla. A 35 m vastagságban harántolt, csaknem kizárólag kőzetlisztes agyagból álló képződményt csak egy, 10 cm vastag homokkő réteg tagolja. A viszonylag jó minőségű, nagy vastagságú képződmény közepes minőségű durvakerámiai nyersanyagnak minősíthető. A formáció képződményeinek vastagsága 50-250 m között változik. 5.1.26.2. További értékelési szempontok A kőzettani kifejlődésből következően túlnyomórészt vízzáró, a benne települő homokosabb szintek ritkán tartalmaznak csak vizet. Jelentősége a karsztból a lazább üledékekbe került víz áramlásának szabályozásában, a felszínről történő szennyeződés megakadályozásában van (2). Alapozási tulajdonságai megfelelők, a felszíni szennyeződésre kevéssé érzékeny; építési beavatkozás esetén gyakoriak a rétegcsúszási jelenségek (2). A talajok termékenységét gátló tényezők nem jellemzők rá (4). Tájképi-turisztikai értéke gyakorlatilag nincs (0). Eszmei-szakmai értékét a miocén rétegsorban elfoglalt helyzete határozza meg (2). A formáció pontértéke 2+2+2+4+0+2=12 pont 5.1.27. Pécsszabolcsi Mészkő Formáció (mészkő, homokkő) A Nyugati-Mecsek Ny-i és É-i peremén hosszan nyomozható képződmény-együttes.
118
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
5.1.27.1. Ásványi nyersanyagok Korábban helyi jelleggel építőkőként és mészégetésre hasznosították, ma jelentősége megszűnt (1). 5.1.27.1.1. Barnakőszén A hegység Ny-i részén, Ibafa és Almáskeresztúr térségében 2 fúrásban harántoltak vékony barnakőszén-csíkokat. Az Ibafa-térképező–1 fúrásban 13,2–35,6 m mélység között harántolt bádeni korú, törmelékes összetevőkben gazdag képződmény-együttesben egy 2 cm vastag széncsík figyelhető meg. Hasonló kifejlődésben harántolta a képződmény-együttest az Almáskeresztúr-térképező–2 fúrás is, itt 2 db, 10 cm-nél vékonyabb szenes agyagmárgabetelepülést lehetett megfigyelni. A formáció törmelékes összetevők túlsúlyával jellemezhető kifejlődései a terület Ny-i részére korlátozódó elterjedésűek; a viszonylag gyors üledékképződés (melyet az ősmaradványok megtartási állapota is jelez) nem tette lehetővé nagyobb mennyiségű szerves anyag, vastagabb szenes réteg felhalmozódását. 5.1.27.1.2. Építőkő A hegység É-i részén nagy területen találhatók felszínen vagy felszín-közelben lajtamészkő-képződmények. Ezeket hosszú időn keresztül kisebb, helyi jellegű fejtőkben termelték, részben építési, részben mészégetési célra. A viszonylag változó kőzetösszetétel miatt elsősorban utóbbi célra alkalmas, azonban nagyüzemi méretekben nem várható előfordulása. Korábbi nagyobb fejtőit (Kishajmás, Mecsekpölöske, Magyarhertelend) felhagyták. 5.1.27.2. További értékelési szempontok Porózus jellege következtében jó vízvezető; a Tekeresi és a Szilágyi Formáció képződményei környezetében számos közepes vízhozamú forrás fakad belőle a bodolyabéri szinklinális peremein (3). Alapozási tulajdonságai jók, közepes szilárdságú képződmények. Földrengésállékonysága jó, a felszíni szennyeződésre érzékeny (3). Erősen meszes altalajt ad, s helyenként kavicsossága kedvezőtlen mechanikai összetételt eredményez (2). Tájképi-turisztikai jelentősége a bodolyabéri szinklinálisban elfoglalt peremi helyzetében nyilvánul meg, itt érdekes tájképi formákat, morfológiai elemeket alkot, s helyenként nagy mennyiségű ősmaradvány gyűjthető belőle (3). Eszmei-tudományos értékét a miocén rétegsorban elfoglalt helyzete adja meg (3). A formáció pontértéke 1+3+3+2+3+3=15 pont.
119
dr. Chikán Géza
5.1.28. Rákosi Mészkő Formáció (mészkő) Igen kis elterjedésű képződménycsoport a hegység É-i peremén. 5.1.28.1. Ásványi nyersanyagok Kis kiterjedése miatt hasznosítható nyersanyagként jelenleg nem jön számításba (0). 5.1.28.2. További értékelési szempontok Egyéb tulajdonságai a Pécsszabolcsi Mészkő Formációéval egyeznek meg, attól csak speciális vizsgálatokkal, illetve a rétegsorban elfoglalt helyzete alapján lehet elkülöníteni. A formáció pontértéke 0+3+3+2+0+3=11 pont. 5.1.29. Szilágyi Agyagmárga Formáció (agyagmárga) Részben felszínen, részben fúrásból ismert a hegység ÉNy-i és É-i előteréből. 5.1.29.1. Ásványi nyersanyagok Kis kiterjedése miatt kevésbé, anyagi összetétele következtében hasznosítható (3). 5.1.29.1.1. Durvakerámiai nyersanyagok E nyíltvízi, tengeri rétegcsoport üledékei finomszemű képződmények, uralkodóan tömeges megjelenésű, erősen hasadozott kőzetlisztes márga és agyagmárga kifejlődésekkel. Átlagos szemnagysági összetétele agyagipari felhasználás szempontjából igen kedvező, karbonáttartalma szintén nem haladja meg a nyersanyagkénti való felhasználhatóság felső határértékét. Nagy mennyiségű makro- és mikrofauna-anyaga viszont kedvezőtlenül befolyásolják a nyersanyag kerámiaipari minőségét. A derivatográfiás vizsgálatok a muszkovit, illit, kalcit, sziderit, dolomit mellett viszonylag nagy mennyiségű szerves anyag jelenlétét mutatták ki, mely a szilárdsági tulajdonságokat rontja, s káros szennyeződéseket idéz elő. A Bodolyabér környékéről felszíni mintából készült technológiai vizsgálat eredményeit a Függelék 8. táblázata tartalmazza. A vizsgálat alapján a kőzet erősen palásodott, nehezen feltárható, közepes képlékenységű, nagy mésztartalmú szürke agyag. Az agyag kedvezőtlen szilárdsági tulajdonságai csak igénytelenebb termékek gyártását teszik lehetővé. Az agyag megmunkálása többlet energiát igényel. Javasolt felhasználási terület: kisméretű tömör tégla, kis üregtérfogatú blokkok. E képződményt felszín alatt kis mélységben, viszonylag nagy vastagságban a Magyarszék-térképező–l fúrás 8,0-60,0 m közötti mélységben harántolta, melyből készült technológiai vizsgálat; ennek eredményei a Függelék 8. táblázatában találhatók. Ez a minta nagy képlé-
120
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
kenységi számú, nagy mésztartalmú, nehezen formázható agyag. Az égetett agyag nagy szilárdságú, de káros szennyeződései alkalmatlanná teszik téglaipari hasznosításra. Javasolt felhasználási terület: cementipar. A 30-100 m összvastagságú tagozat képződményei minőségileg a Budafai Formáció Komlói Agyagmárga Tagozatához állnak közel, miszerint kisméretű tömörtégla gyártásra és cementipari felhasználásra javasolhatók. 5.1.29.2. További értékelési szempontok Vízföldtani jelentősége, szerepe a Tekeresi Slír Formációhoz hasonló: gyakorlatilag vízzáró, így a rétegvizek egymással való kommunikációját befolyásolja (3). Alapozási tulajdonságai viszonylag kis felszíni elterjedése miatt nem lényegesek; közepes szilárdságú, jó földrengés-állékonyságú kőzetek alkotják (3). A talajok termékenységét gátló tényezők nem jellemzők a formációra (3). Tájképi-turisztikai jelentősége csekély (0). Szakmai-tudományos értékét elsősorban az adja, hogy a miocén rétegsor legtisztábban tengeri kifejlődése (3). A formáció pontértéke 3+3+3+3+0+3=15 pont. 5.1.30. Kozárdi Formáció, Tinnyei Formáció (mészmárga, agyagmárga, oolitos mészkő) Kisebb részben felszínen, többnyire fúrásban előforduló képződmények a hegységet körülölelő dombsági területen. 5.1.30.1. Ásványi nyersanyagok Néhány nyersanyag-indikáció köthető a formációk képződményeihez (3). 5.1.30.1.1. Bentonit A hegység területéről két kis bentonit-indikációt ismertet JÁMBOR (in JÁMBOR, GERZSON 1960 és JÁMBOR 1967); ezek közül az egyik, amelyet Kishajmástól É-ra, a vasút melletti (ma már leomlott) bevágásokban a szarmata képződmények között észlelt 1 m vastag réteget, amely valószínűleg megfelel a „felső-riolittufa” szintnek. E képződményt 1979-ben folytatott felvételünk során nem tudtuk feltárni, s távolabbi területen nem találták meg folytatását. 5.1.30.1.2. Építőkő A szarmata képződmények peremi kifejlődése típusos durvamészkőnek tekinthető, bár elég sok törmelékes összetevőt tartalmaz. A karbonáttartalom 80% körüli, a 20%-os nagyságrendű törmelékes összetevő a mészégetési célra való felhasználást megkérdőjelezi. Ugyanakkor agyagos betelepülések is tagolják, ami a bányászkodás szempontjából kedvezőtlen. Porózus jellege és viszonylag kis teherbírása miatt lábazatnak és útburkolásra sem célszerű használni.
121
dr. Chikán Géza
5.1.30.1.3. Durvakerámiai nyersanyagok A peremi helyzetű meszesebb, durvaszemű üledékek agyagkutatásra alkalmatlanok, a medence belseji agyagmárga, mészmárga és kőzetlisztes márga képződmények kerámiai és cementipari hasznosításra számba vehetők. Sajnos a medencebeli üledékek elsősorban fúrási rétegsorban, felszín alatt, Oroszló és Magyarszék környékén fordulnak elő. Szemcseösszetétele agyagipari szempontból elég kedvező, a nagy mennyiségű makro- és mikrofauna eloszlása kevéssé zavaró, mivel csak meghatározott szintekhez kötött. Ezt mutatja a viszonylag magas átlagos karbonáttartalom is, mely bizonyos mélységközökben nullára csökken. E kedvező adottságoknak tulajdonítható az a tény is, hogy a formációból került elő az egyik legjobb minőségű, finomkerámiai hasznosításra is alkalmas nyersanyag, mely 47 m fedő alatt, 13 m összvastagságban van jelen. A Magyarszék-térképező–2 fúrás 47,0-60,0 m közötti mélységközéből vett mintán végzett technológiai vizsgálati eredményeket a Függelék 8. táblázata mutatja be. Ez a vizsgált minta kiváló minőségű mészszegény, pirosra égő, kövér, nagy képlékenységű, jól formázható agyag. Szennyező anyagokat nem tartalmaz. Kedvező gyártástechnológiai és késztermék tulajdonságai alapján a legigényesebb termékek gyártására is alkalmas. Javasolt felhasználási terület: tetőcserép, vázkerámia, burkolótégla, fazekas áruk. A Magyarszék-térképező–3 fúrás 5,0-20,0 m közötti képződményeinek magas mésztartalma (55,6%) román cement gyártására adna lehetőséget, hazánkban azonban ezt a tevékenységet nem gyakorolják. A formáció képződményei a fentiek alapján csupán indikációknak tekinthetők, mivel a jó minőség ellenére viszonylag nagy mélységben és csekély vastagságban — összesen 40-70 m — fordulnak elő a területen, ill. olyan termékek előállítására lennének alkalmasak, melyek előállítási feltételei Magyarországon nem adottak. 5.1.30.2. További értékelési szempontok A peremi helyzetű, durvamészkő kifejlődésű képződmények vízvezetők, a többi képződmény vízzáró; ennek elsősorban rétegvíz-nyerési szempontból van jelentősége (2). Alapozási adottságai megfelelők, bár kis felszíni elterjedése miatt kevésbé jelentős. Szennyeződésre csak a peremi kifejlődések érzékenyek, a földrengés-állékonysága jó (3). A területen talajképző és -befolyásoló tényezőként nincs jelen (3). Tájképi-turisztikai jelentősége nincs (0). Szakmai-eszmei jelentősége rétegsorban elfoglalt helyzetéből következik (3). A formáció pontértéke 3+2+3+3+0+3=14 pont.
122
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
5.1.31. Peremartoni Formációcsoport (kavics, homok, mészmárga) Csak néhány adatunk van felszíni és felszín alatti elterjedéséről egyaránt. 5.1.31.1. Ásványi nyersanyagok Kis kiterjedése miatt a benne található néhány hasznosíthatóanyag-indikációnak csak elvi jelentősége van (1). 5.1.31.1.1. Barnakőszén A szentlőrinci XII. szerkezetkutató fúrásban 2 db, egyenként 10, illetve 5 cm-es vékony barnakőszén-csíkot írt le WÉBER (1982). 5.1.31.1.2. Bentonit A Kővágószőlős jelű térképlap magyarázójának hasznosítható anyagokról szóló fejezetében rövid közlemény olvasható, mely szerint „a kővágószőlősi bekötőúttól Ny-ra mintegy 500-1000 m-re újabban telepített két sekélyfúrás a pannóniai összlet alján, több méter vastag, helyenként homokanyaggal szennyezett bentonitot harántolt” (JÁMBOR 1967). Erről további adat nem áll rendelkezésemre. 5.1.31.2. További értékelési szempontok A kis elterjedés miatt vízföldtani, mérnökgeológiai, talajtani, tájképi-turisztikai jelentősége nem értelmezhető. Szakmai-tudományos értékét az adja, hogy elterjedése, illetve hiánya alapján a miocén végi fejlődéstörténet eseményeire lehet következtetni (3). A formáció pontértéke 1+0+0+0+0+3=4 pont. 5.1.32. Kállai Kavics Formáció (kavics, homok, kvarchomok) Az alaphegység felszínén elszigetelt foltokban, illetve a peremeken a hegység idősebb képződményeire, a miocén üledékeken túlterjedően települ. 5.1.32.1. Ásványi nyersanyagok Viszonylag kis vastagságú képződményeit korábban hagyományos építőanyag-ipari célokra, illetve öntödei homokként fejtették (3). 5.1.32.1.1. Építőkő A pannóniai képződmények homokkő-betelepüléseit sokfelé használták lábazatok, lépcsők, sírkő készítésére. Az időjárás viszontagságait erősen megérző kőzetanyag nagyüzemi méretekben sehol sem fejthető, s kutatására sem érdemes áldozni.
123
dr. Chikán Géza
5.1.32.1.2. Homok A Nyugati-Mecsekben a kainozoos képződmények jelentős része tartalmaz bizonyos mennyiségű homokot. Az anyagi-szemnagysági összetétel azonban általában kedvezőtlen; elsősorban a Kállai Formáció képződményei azok, amelyek elterjedése és szemnagysági viszonyai leginkább számításba vehetők nyersanyagként. Ez indokolta a korábbi évek során végzett széleskörű vizsgálatokat, melyek részben a Bükkösd és Kán környéki öntödei homokelőfordulásokra vonatkoztak, részben pedig az egész terület nyersanyagproblémáit foglalták össze. Az öntödei homok kutatásáról MOLDVAY (1955) és SZATMÁRI (1965b) készített összefoglaló jelentést, az utóbbi lényege megjelent nyomtatásban is (VÉGHNÉ 1968). A bükkösdi nyersanyag-előfordulás minősítésében és gazdaságosságának megítélésében jelentős szerepet játszott és játszik az a tény, hogy igen vastag pleisztocén fedő található rajta. 1974-ben anyagvizsgálatokkal is alátámasztott homokprognózist készített a NyugatiMecsekről SZEDERKÉNYI. E jelentés végkövetkeztetései nem túl biztatóak a perspektívákra nézve. Csaknem kizárólag pannóniai korú homokok azok, melyek nyersanyagként (ipari méretekben) számításba vehetők, s ezek közül is csak 2 olyan terület van, ahol minőségi osztályba sorolható a homok: az: egyik a bükkösdi előfordulás, melyről fentebb már szó volt, a másik Zsibót közelében található, azonban ez is jelentős vastagságú fedőképződmények alatt található. SZEDERKÉNYI megállapítja, hogy a homokperspektívák jóval szerényebbek a K-i Mecseknél, többek közt azért is, mert itt a pannóniai képződmények átlagos szemnagysága is kisebb. Fenti megállapítása valóban érvényesnek tekinthető, megjegyezzük azonban, hogy azokon a területeken, ahol a lepusztulási háttér gránit (a terület Ny-DNy-i részén), nem kizárt hasznosítható mennyiségű és minőségű homok-előfordulás 5.1.32.2. További értékelési szempontok Vízföldtani jelentősége abban áll, hogy leginkább e képződmények azok, amelyek a hegységi vizeket az előtéri süllyedékekbe vezetik le, ahol rétegvizekként hasznosíthatók, így szennyezésükre különösen figyelemmel kell lenni (4). Építésföldtani szempontból jól kezelhető képződmények, mind teherbírásuk, mind vízháztartásuk megfelelő. Földrengésállékonyságuk jó (4). A talajok termékenységét gátló tényezők nem jelentkeznek e képződmény kapcsán, esetleg az átlagosnál nagyobb homoktartalommal kell számolni (3). Tájképiturisztikai jelentősége nincs (0). Szakmai-tudományos értéke sajátos fáciesében és az alaphegység-fedőhegység viszonyának alakulásában érhető tetten (3). A formáció pontértéke 3+4+4+3+0+3=17 pont.
124
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
5.1.33. Somlói Formáció (homok, kőzetliszt, agyag) A terület legnagyobb felszíni elterjedésű harmadidőszaki képződménye. 5.1.33.1. Ásványi nyersanyagok Elsősorban építőipari nyersanyagként hasznosították, többnyire helyi jelleggel (3). 5.1.33.1.1. Barnakőszén Az ország számos területén találunk ebben a szintben műrevaló lignittelepeket. A területre vonatkozó adatok és a térképezési tapasztalatok egybehangzanak JÁMBOR (1980) megállapításával, mely szerint lignittelepek felhalmozódására elsősorban a nagy mennyiségű oldott káliumot és foszfort leadó hegységek D-i előterében volt meg a lehetőség. A fúrástáblázatban szereplő fúrások adatait átvizsgálva megállapítható, hogy mindössze 3 olyan fúrás van, amelynek rétegsorában indikáció-szinten található szénült szerves anyag. Ez megerősíti azt a véleményt, hogy a pannóniai képződmények keletkezése idején a Nyugati-Mecsek környezetében sem a térszín, sem az üledékképződési körülmények nem voltak alkalmasak arra, hogy lignittelepek jöhessenek létre. 5.1.33.1.2. Durvakerámiai nyersanyagok A formáció minden esetben diszkordánsan települő üledékeinek azon előfordulásai jelentősek az agyagkutatás szempontjából, melyek többnyire az alaphegység felszínén, elszigetelt foltokban jelentkeznek. Így például a bodolyabéri szinklinálisban, a Kishajmás–Kisbeszterce közötti Öreghegyen, valamint Korpád–Hetvehely között több kibúvásban. Az említett legjellegzetesebb képződményei a márgás kőzetliszt, kőzetlisztes márga, homokkőpadokkal, melyek az egykori belső, csendes vizű, túlnyomórészt karbonátos kőzetekkel körülvett üledékgyűjtőben rakódtak le. A közelmúltig működött kishajmási kerámiagyár fejtőiből vett mintán elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az itt előforduló agyag meszes, nagy képlékenységi számú, kövér, pirosra égő sárga agyag, kiváló minőségű finomkerámiai nyersanyag (Függelék 8. táblázat). Szilárdsági tulajdonságai kiemelkedően jók. Szennyezőanyag tartalma alig befolyásolja a késztermék tulajdonságait. A legigényesebb téglaipari termékek gyártásán túl fazekas-kerámiák gyártására is alkalmas. Javasolt felhasználási terület: cserépgyártás, vázkerámia termékek, fagyálló burkoló téglák, fazekas-áruk.
125
dr. Chikán Géza
5.1.33.2. További értékelési szempontok Igen nagy vízföldtani jelentőségű képződménycsoport: a területen található települések legnagyobb részén az ivóvízellátást a formáció homokos rétegeiből származó vízzel oldják meg (5). Építésföldtani szempontból is fontos képződmény, hiszen jelentős területi elterjedése miatt gyakori alapozási szint. Jó teherbírású képződmények, csak agyag-közbetelepüléses, lejtő menti előfordulásainak lehetnek csúszási reakciói. Földrengés-állékonysága jó, de vízzel telített rétegei ronthatják állékonyságát (4). Talajtermékenység-gátló tényezők nem jellemzők rá, kissé magasabb homoktartalmú talajokat találunk rajta (4). Turisztikai-tájképi értéke csekély (1). Szakmai-tudományos értéke elsősorban vízföldtani szerepének és tulajdonságainak alapos megismerésében rejlik (3). A formáció pontértéke 3+5+4+4+1+3=20 pont. 5.1.34. Löszváltozatok A terület legjelentősebb, helyenként több 10 m-es vastagságot is elérő negyedidőszaki rétegcsoportja. 5.1.34.1. Ásványi nyersanyagok A terület számos településén működött erre a képződményre települt téglagyár, téglaégető. Ma már ezek legnagyobb részét felhagyták, pedig alapos vizsgálatokkal kideríthető, hogy igen jó minőségű nyersanyagok fordulnak elő a területen (4). 5.1.34.1.1. Durvakerámiai nyersanyagok A Ny-i Mecsek területének mintegy 80%-át borító negyedidőszaki képződmények jelentős része potenciális kerámiai nyersanyagnak tekinthető. A makroszkópos megfigyelések alapján e célra perspektivikusnak tartott üledékekből a nyolcvanas évek elején technológiai vizsgálatok készültek, melyek alapján a kvarter rétegsor egyes kifejlődései téglagyártási célokra alkalmas nyersanyagnak minősülnek. A felhasznált technológiai vizsgálati eredmények a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Szilikát és Vegyipari Gépészeti Intézetben születtek (Függelék 8. táblázat). E nagy elterjedésű és változatos kifejlődésű üledékek felszínközeli előfordulásuk és kedvező kőzetfizikai tulajdonságaik alapján minősülhetnek kerámiai nyersanyagnak. Számos feltárásban és fúrásban megfigyelhetők e fiatal képződmények, melyek szeszélyes településük folytán egymással nehezen párhuzamosíthatók. A képződmények kialakulásában nagy szere-
126
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
pet játszó lehordási terület, a fekvő anyaga, a lerakódást elősegítő közeg és az üledéket ért diagenezis mértéke szinte feltárásonként más és más. Így az agyagkutatás szempontjából szóba jöhető képződmények átlagos kőzetfizikai tulajdonságait sem célszerű megadni, mivel a tényleges értékektől nagyságrendekkel eltérhetnének. Általában elmondható, hogy azok a finomszemű — durva agyag és finom kőzetliszt, esetleg durva kőzetliszt — tartományba eső, eolikus eredetű, pleisztocén lösz, illetve löszös üledékek tekinthetők e célra perspektivikusnak, melyek karbonáttartalma nem haladja meg a 36%-ot. Rontják a minőséget a homokos közbetelepülések, a kisebb-nagyobb mészkonkréciók és egyéb durvább törmelékek, valamint a lencsésen vagy szórtan előforduló molluszkahéj-töredékek is. A szabad szemmel, szúrópróbaszerűen kiválasztott felszíni előfordulásokból és fúrásból elvégzett technológiai vizsgálatok jól példázzák az üledékek széleskörű felhasználási lehetőségeit. Ezek alapján a gyümölcsényi fúrás mintája kiváló minőségű, kis mésztartalmú kövér, vörös agyag. Jól formázható, szenynyező anyagokat nem tartalmaz, kedvező gyártástechnológiai és késztermék tulajdonságai alapján a legigényesebb termékek gyártására is alkalmas. Javasolt felhasználási terület: tetőcserép, vázkerámia, burkoló tégla, fazekas áruk. A mecsekpölöskei minta mészszegény, kövér, nagy képlékenységi számú agyag, jól formázható, kevés mészkő és piritszennyeződést tartalmaz, de ez felhasználhatóságát csak kismértékben nehezíti. Kedvező gyártástechnológiai és késztermék tulajdonságai alapján, továbbá vöröses barna színére tekintettel cserép gyártására is megfelelő lehet. Javasolt felhasználási terület: vázkerámia, nagy üregtérfogatú falazóelemek. A sásdi fúrásból vett átlagminta vörös és sárga agyag keverékéből állt, jól formázható, közepes képlékenységű, pirosra égő, kis mésztartalmú agyag. A szennyező mészkőzárványok csak kismértékű mészkipattogzást eredményeznek. Az agyagot kedvező gyártástechnológiai tulajdonságai bármilyen falazóanyag gyártására alkalmassá teszik. Javasolt felhasználási terület: nagy üregtérfogatú falazóelemek, blokkok. A Liget közelében gyűjtött felszíni minta kiváló minőségű, mészszegény, nagy képlékenységi számú kövér vörös agyag. Szilárdsági tulajdonságai kiemelkedően jók. Kevés szennyezőanyag tartalma alig befolyásolja a vöröses barnára égő agyag minőségét. A legigényesebb téglaipari termékek gyártásán túl menően a fazekas-kerámiaipar is hasznosíthatná. Javasolt felhasználási terület: cserépgyártás, vázkerámia termékek, fagyálló burkoló téglák, fazekas-ipar. A Sásd környéki felszíni minta közepes képlékenységű, kis mésztartalmú, könnyen megmunkálható, pirosra égő, sárga és vörös rétegződésű agyag. Jelentékeny szennyezőanyag tartalma, továbbá viszonylag kicsi
127
dr. Chikán Géza
szilárdsági paraméterei igényes kerámiaipari termékek gyártására nem teszik alkalmassá. Javasolt felhasználási terület: kis üregtérfogatú blokktéglák, tömör kisméretű tégla. A fenti értékelések alapján kétséget kizárva megállapítható, hogy e több 10 m vastag üledékcsoport az agyagkutatás szempontjából nagy lehetőségeket hordoz magában. A negyedidőszaki üledékeket a területen mélyült fúrások jelentős része harántolta. 5.1.34.2. További értékelési szempontok Vízföldtani jelentősége csak a külterületi lakott helyeken jelentősebb, ahol gyakran a benne tárolt függő talajvizet termelik ki ásott kutakból (3). Mérnökgeológiai szempontból kétarcú képződmény: eredeti szöveti szerkezetének megőrződése esetén jól munkálható, közepes teherbírású, s ugyancsak megfelelő alapozási felületet adnak vízbe hullott, vagy áttelepített változatai. Az eredeti szöveti szerkezet spontán — elsősorban víz hatására történő — összeomlása ugyanakkor katasztrofális következményekkel járhat. Roskadásra hajlamos. Felszíni szenynyeződésre érzékeny, bár függőleges vízvezető-képessége jóval nagyobb, mint a vízszintes, így megfelelő talajvízmélység esetén és kevés agyagos betelepüléssel megszakítva az elérési idők jelentősen megnövekedhetnek, ennek következtében esetenként hulladék-elhelyezési célra alkalmas lehet, minden esetben egyedi kutatás után. Földregés-állékonysága közepesgyenge (3). Jó talajképző, idősebb változataiban a nagyobb méretű mészkonkréciók jelenthetnek termékenység-gátló tényezőt (4). Tájképi-turisztikai szempontból jelentősége az, hogy ahol jelentősebb vastagságban van jelen (elsősorban azokon a területeken, ahol a feküt kainozoos képződmények alkotják), ott meghatározó morfológiaképző; magas löszfalak, „borjadzás”, mély horhosok jellemzők előfordulásaira (3). Szakmai-eszmei értékét az adja, hogy fosszilis talajokkal váltakozó szelvényeinek részletes vizsgálata elvezethet a terület negyedidőszaki fejlődéstörténetének, klimatikus viszonyainak rekonstrukciójához (4). A képződménycsoport pontértéke 4+3+3+4+3+4=21 pont. 5.1.35. Folyóvízi képződmények Viszonylag kis elterjedésű rétegcsoport; részben a patakvölgyekben, részben a hegység előtereken találhatók meg, nagyobb horizontális elterjedése csak a széles, lapos völgyekhez kötött. 5.1.35.1. Ásványi nyersanyagok Kis kiterjedése miatt hasznosítható nyersanyagként nem jöhet számításba (0).
128
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
5.1.35.2. További értékelési szempontok Vízföldtani szerepe csak a szélesebb völgyekben van, ott is csak helyi jelentőséggel, a kiskertek öntözővíz-ellátásában hasznosítják (1). Mérnökgeológiai jelentősége kis vastagsága miatt elhanyagolható, az általában magas talajvízszint miatt e képződmények beépítésre kevésbé alkalmas területeken vannak. Gyenge teherbírású, vízzel átitatva földrengésveszélyes (1). A finomszemű változatok általában jó vízháztartásúak, jó minőségű talajokat találunk rajtuk (4). Tájképi-turisztikai jelentőségük elhanyagolható (0). Földtani-eszmei értékük viszonylag alacsony (1). A képződménycsoport pontértéke 0+1+1+4+0+1=7 pont. 5.1.36. Lejtőüledékek Elsősorban a meredek lejtők aljában találhatók jelentősebb vastagságú kifejlődései. 5.1.36.1. Ásványi nyersanyagok Hasznosítható nyersanyagként nem jöhet számításba (0). 5.1.36.2. További értékelési szempontok Vízföldtani jelentősége csekély, leginkább csak helyi jelentőségű törmelékforrások köthetők hozzá (1). Mérnökgeológiai szerepe elsősorban a lehordási területtől függ: a szilárd kőzetekből keletkezett lejtőtörmelék általában beépítésre alkalmatlan, míg a laza kőzeteken kialakult törmelék tulajdonságai gyakorlatilag megegyeznek a kiinduló kőzetével. Egyetlen különbség a lösz, amelynek lejtőn áttelepített változatai már elvesztették eredeti szerkezetüket, s így alapozási tulajdonságai kedvezőbbek az eredeti kőzeténél (3). A talajok termékenységét gátló tényezők elsősorban a szilárd kőzetek lepusztulási területein hatnak (3). Tájképiturisztikai értéke nincs (0). Földtani-eszmei értéke csekély, esetenként az eredeti morfológia rekonstrukciójához járulhat hozzá (1). A képződménycsoport pontértéke 0+1+3+3+0+1=8 pont. 5.1.37. Forrásvízi mészkő Kis kiterjedésű foltok a karsztterületek közelében. 5.1.37.1. Ásványi nyersanyagok Ásványi nyersanyagokat nem tartalmaz (0).
129
dr. Chikán Géza
5.1.37.2. További értékelési szempontok Vízföldtani jelentősége a lépcsőzetesen kialakult forrásmészkő-képződményeknek van, melyek jelzik a karsztvízszint, illetve az erózióbázis szintjének változását (3). Kis kiterjedésű képződmények lévén, építésföldtani jelentőségük kicsi (3), talajképző szerepük nincs (0). Tájképi-turisztikai jelentősége néhány, a karsztterület északi oldalán képződött forrásmészkőképződménynek van, ezek kedvelt kirándulóhelyek, amelyek tovább fejleszthetők. Legszebb feltárásai Pécstől É-ra, Magyarszék környékén, a Rodió-forrás völgyében és a Tekeresi-völgy mellékvölgyeiben találhatók (3). Szakmai-eszmei értékük elsősorban fáciesjelző szerepükben, illetve helyenként ősmaradvány-társaságukban mutatkozik meg (3). A képződménycsoport pontértéke 0+3+3+0+3+3=12 pont. 5.1.38. Holocén Jelentős horizontális elterjedésű, de csak a városokban és a bányaterületeken vannak vastagságra is jelentős előfordulásai. 5.1.38.1. Ásványi nyersanyagok A MÉV működése során a korábban képződött meddőhányók anyagát újrafeldolgozták, dúsították; jelenleg más ásványi nyersanyagról a holocén képződményekben nem tudok (1). 5.1.38.2. További értékelési szempontok A holocén képződmények vízföldtani, mérnökgeológiai, talajtani szempontból egyenként, csak az adott pontra érvényes módon értékelhetők, mivel pontról pontra változó tulajdonságaik miatt az általános ismérvek itt nem használhatók. Legtöbbjüknek elsősorban általános környezetföldtani jelentősége van, mivel a leginkább ezeket érinti az emberi tevékenység, sőt, egy részüket az ember hozta létre. Szintén igen fontos a képződmények jelentősége a talajképzésben. Turisztikai-tájképi értékük általában negatív hatású: sem a meddőhányók, sem pedig a legális vagy illegális szeméttelepek nem emelik egy terület turisztikai értékét. Ez alól kivétel a terület archeológiai jelentőségű, mesterséges eredetű kőzetfelhalmozása, a Jakabhegyen lévő Pálos-romnál található avar kori földvár. Szakmai-eszmei értéke elsősorban a természetes úton létrejött üledékeknek van, a recens felszínalakító folyamatok megfigyelésével aktuálgeológiai következtetések vonhatók le. A képződménycsoport összesített pontértéke 1+0+0+4+0+0=5 pont.
130
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
5.2. A képződmények pontértékeinek összesítése Az egyes képződmények esetében adott pontszámok maximális értéke 30 lehet, ha mind a 6 szempont szerint igen értékesnek minősülnek. Kritikus módon mérlegelve azonban a szempontokat, könnyedén belátható, hogy ilyen képződmény a világon, s így a NyugatiMecsekben sincs, már csak azért sem, mert sok esetben az egyik szempont magas pontszáma leronthatja a másik szempontét. E pontok még nem alkalmasak ugyan arra, hogy akár keresleti függvényeket, akár kínálati függvényeket készítsünk belőlük, azonban segítségükkel az e függvényekhez szükséges adatok megszerzését lehetővé tevő kérdőívek sokkal könnyebben szerkeszthetők. Az alábbi táblázatban (2. táblázat) összesítem a fenti eredményeket és megadom a teljes értéket is.
131
dr. Chikán Géza
2. táblázat. A nyugat-mecseki földtani képződmények gazdasági pontértéke Képződmény Ófalui Formáció Gyódi Formáció Mórágyi Komplexum Szalatnaki Formáció Korpádi Formáció Gyűrűfűi Formáció Cserdi Formáció Bodai Formáció Kővágószőlősi Formáció Jakabhegyi Formáció Patacsi Formáció Hetvehelyi Formáció Rókahegyi, Lapisi, Zuhányai, Csukmai Formáció Kantavári Formáció Karolinavölgyi Homokkő Formáció Mecseki Formáció Vasasi Formáció Mecsekjánosi Formáció Szentlőrinci Formáció Gyulakeszi Riolittufa Formáció Szászvári Formáció Keresztúri Formáció Budafai Formáció Fóti Formáció Tari Formáció Tekeresi Slír Formáció Pécsszabolcsi Mészkő Formáció Rákosi Formáció Szilágyi Formáció Kozárdi, Tinnyei Formáció Peremartoni Formációcsoport Kállai Formáció Somlói Formáció Löszváltozatok Folyóvízi képződmények Lejtőüledékek Forrásvízi mészkő Holocén üledékek Összesen Elméleti maximumpont Értékhelyezés
Hasznosítható anyag 0 0 1 0 0 0 0 0 4 3 2 2
Vízföldtan
Építésföldtan
Talaj 2 0 2 0 0 0 1 3 1 1 1 2
Tájkép– turizmus 0 0 0 0 0 0 0 3 1 5 3 0
Tudományos–eszmei 3 3 3 3 3 3 3 5 3 3 2 3
Teljes érték 10 3 13 3 3 7 7 19 14 17 13 10
3 0 2 0 0 2 1 4 2 2 2 2
2 0 5 0 0 2 2 4 3 3 3 1
3
5
3
2
5
4
22
3 3
2 2
3 3
2 3
0 0
3 3
13 14
4 0 0 1 0
2 1 1 1 0
0 1 3 0 0
3 0 2 0 0
3 0 0 0 0
5 2 3 5 4
17 4 9 7 4
4 3 4 0 2 2 1
3 0 3 0 2 2 3
3 3 3 3 1 2 3
1 1 3 1 3 4 2
4 0 3 0 0 0 3
3 4 3 3 3 2 3
18 11 19 7 11 12 15
0 3
3 3
3 3
2 3
0 0
3 3
11 15
3
2
3
3
0
3
14
1
0
0
0
0
3
4
3 3 4 0 0 0 1 60 185 5.
4 5 3 1 1 3 0 72 185 3.
4 4 3 1 3 3 0 83 185 2.
3 4 4 4 3 0 4 66 185 4.
0 1 3 0 0 3 0 37 185 6.
3 3 4 1 1 3 0 111 188 1.
17 20 21 7 8 12 5 433 928
A pontértékeket összegezve kialakul a képződmények preferencia-sorrendje is (3. táblázat).
132
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
3. táblázat. A nyugat-mecseki földtani képződmények egyéni preferencia-sorrendje Rókahegyi, Lapisi, Zuhányai, Csukmai Formáció
3
5
3
2
5
4
22
Löszváltozatok
4
3
3
4
3
4
21
Somlói Formáció
3
5
4
4
1
3
20
Bodai Formáció
0
4
4
3
3
5
19
Budafai Formáció
4
3
3
3
3
3
19
Szászvári Formáció
4
3
3
1
4
3
18
Jakabhegyi Formáció
3
2
3
1
5
3
17
Mecseki Formáció
4
2
0
3
3
5
17
Kállai Formáció
3
4
4
3
0
3
17
Pécsszabolcsi Mészkő Formáció
1
3
3
2
3
3
15
Szilágyi Formáció
3
3
3
3
0
3
15
Kővágószőlősi Formáció
4
2
3
1
1
3
14
Karolinavölgyi Homokkő Formáció
3
2
3
3
0
3
14
Kozárdi, Tinnyei Formáció
3
2
3
3
0
3
14
Mórágyi Komplexum
1
2
5
2
0
3
13
Patacsi Formáció
2
2
3
1
3
2
13
Kantavári Formáció
3
2
3
2
0
3
13
Tekeresi Slír Formáció
2
2
2
4
0
2
12
Forrásvízi mészkő
0
3
3
0
3
3
12
Keresztúri Formáció
3
0
3
1
0
4
11
Tari Formáció
2
2
1
3
0
3
11
Rákosi Formáció
0
3
3
2
0
3
11
Ófalui Formáció
0
3
2
2
0
3
10
Hetvehelyi Formáció
2
2
1
2
0
3
10
Mecsekjánosi Formáció
0
1
3
2
0
3
9
Lejtőüledékek
0
1
3
3
0
1
8
Gyűrűfűi Formáció
0
2
2
0
0
3
7
Cserdi Formáció
0
1
2
1
0
3
7
Szentlőrinci Formáció
1
1
0
0
0
5
7
Fóti Formáció
0
0
3
1
0
3
7
Folyóvízi képződmények
0
1
1
4
0
1
7
Holocén üledékek
1
0
0
4 0
0
5
Vasasi Formáció
0
1
1
0
0
2
4
Gyulakeszi Riolittufa Formáció
0
0
0
0
0
4
4
Peremartoni Formációcsoport
1
0
0
0
0
3
4
Gyódi Formáció
0
0
0
0
0
3
3
Korpádi Formáció
0
0
0
0
0
3
3
Szalatnaki Formáció
0
0
0
0
0
3
3
133
dr. Chikán Géza
5.3. A pontértékek közgazdasági értelmezése A 4. fejezetben ismertetettek felhasználásával az előzőekben előállított értéksorrend és összérték segítségével meghatározható volt egy egyéni preferenciarendszer, amely természetesen számos szubjektív elemmel terhelt, ugyanakkor alkalmas arra, hogy egy néhány éves további kutatással ennek alapján a területen élők preferenciarendszere — megfelelően összeállított kérdőíves kikérdezés után — megállapítható legyen. Természetes azonban, hogy egy terület földtani képződményeinek gazdasági értékelését nemcsak az ott élők, hanem a távolabbi területek lakosainak a véleménye is befolyásolja. Gondoljunk csak arra: az abaligeti cseppkőbarlang látogatóinak legnagyobb része nem a település lakói közül kerül ki; ez annyit jelent, hogy a távolabb élők számára a barlang „többet ér” mint a helybélieknek, ha csak az egyéni preferenciákat vizsgáljuk, hiszen aki Nyíregyházáról, vagy Veszprémből érkezik a barlanghoz, annak a fizetési hajlandóságába az utazási költség is beletartozik, míg a helyiek fizetési hajlandósága legfeljebb a belépőjegy áráig terjed. Lényegében ezt a megközelítést használja ki az ún. utazásiköltség-módszer. Az általam adott pontozásos értékelés lényegében egyfajta feltételes rangsorolás, amelyhez bizonyos előzetes ismeretek szükségesek az adott képződmények tulajdonságairól. E rangsorolási módszer szintén alkalmazható a lakossági kikérdezés esetében is, azonban kellő körültekintéssel kell az egyes képződmények tulajdonságait ismertetni a kikérdezettekkel, mivel általában tájékozottságuk nem túl nagy ezekről. Kitűnő példa lehet erre a Bodai Aleurolit, amelyet a Bodán lakók az elmúlt évszázadok során nem sokra becsültek, mivel a felszínén képződő talaj nem túl gazdag termést adott, esős időben ragadós sárrá vált, építkezésre aligalig lehetett használni — tehát gyakorlati értéket nem tulajdonítottak neki. Amióta szóba került a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésének lehetősége az aleurolitban, azóta egyrészt a lakosság kíváncsisága, érdeklődése is megnőtt a képződménnyel kapcsolatban, s a területen működő társadalmi egyesületek és vállalatok révén egyre több lesz az ismeretük is róla. Ezután teljesen más lenne egy kikérdezés eredménye, még akkor is, ha a vélemények a hulladék-elhelyezéssel kapcsolatban megoszlanak. Visszatérve a képződmények pont-értékelésére: az adott helyzetben azt mondhatjuk, hogy a táblázatban szereplő pontérték-összeg egy-egy vizsgált tulajdonság esetén egy olyan piac keresleti viszonyaival és árarányaival hasonlítható össze, ahol a piacon a különböző termékek ugyanolyan szempontok alapján kerülnek elbírálásra, bár tulajdonságaik különbözők. Vagyis a piac egyes termékei helyettesíthetik egymást (mészkő a homokkövet, zúzott kő a kavicsot
134
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
stb.), így ezek kereslete tökéletesen rugalmas keresletként működik: ha az egyik ára megnő, a vásárló a helyettesítő terméket fogja keresni. Nem mondható el ugyanez a rugalmasság a nem helyettesíthető termékekkel kapcsolatban, itt a kereslet rugalmatlan, egy darabig emelkedő árak mellett is ugyanazt a terméket keresi a vevő (természetesen csak egy bizonyos határig: erre példa az uránbányászat felszámolása). Az ásványi nyersanyagok esetében viszonylag egyszerű a helyzet: ezeknél ugyanis magától értetődő a meglévő nyersanyag, vagy az indikáció értéke, hiszen nemzetközi szinten, sőt, akár hazai viszonylatban is lehet olyan összehasonlító adatokhoz jutni, amelyek segítségével ezek forint-értéke is megadható. Sokkal bonyolultabb a probléma azon ismérvek, tulajdonságok esetén, amelyek csak konstruált, elméleti piacon értékesíthetők. A környezetföldtani, vízföldtani, mérnökgeológiai, turisztikai értékek számszerűsítéséhez (forintosításához) bonyolultabb számítási módszerekkel juthatunk el, amihez részben szakemberek, részben a helyi lakosok, vállalatok, társadalmi szervezetek, önkormányzatok kikérdezésére is szükség van. A mérnökgeológiai tulajdonságok például jól értékelhetők egy tervezett beruházás alapozási költségeinek becslésével, a talajvíz elleni védekezés, a lejtőmozgásokkal szembeni biztosítások, a pincekárok vagy partfal-omlások elhárításának költségeivel, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ebben az esetben például az előbb említett utazásiköltség-módszer teljesen használhatatlan. A piacon (a konstruált piacon is) a teljes kereslet az egyéni keresletek aggregátuma; azaz, ha mindenki pontoz, a teljes pontértéket az egyes pontozók adatainak összessége fogja meghatározni. Ezért lényeges az, hogy minél szélesebb körű legyen a merítés a kikérdezéskor, mert minden egyéni preferencialista más lesz: aki előnyként értékeli a Bodai Aleurolit szigetelő tulajdonságait, az más értéket ad a képződménynek, mint az, aki hátránynak tekinti a hulladék-elhelyezés lehetőségét. Aki építkezik, annak sokkal fontosabb a homok szemcsenagysága és alacsony kőzetliszt-tartalma, mint a vízvezető képessége. Bizonyos esetekben további összetevők is számításba veendők: azok a bányászok, akik vállalták az uránbányászat egészségügyi kockázatát, azoknak egész más a kibányászott uránérc értéke, mint azoké az embereké, akik napenergiával termelik a háztartási energiát. Az általam meghatározott pontértékek sajátos sorrendet adnak az egyes szempontok között is: az első helyen a képződmények szakmai-tudományos értéke áll, ami — úgy gondolom — egy geológustól érthető „elfogultság”. A második helyre a mérnökgeológiai tulajdonságok kerültek, amelyek, bár rejtetten, jelentős környezetföldtani összetevőt is tartalmaznak. Ennek
135
dr. Chikán Géza
magyarázata az, hogy a hétköznapi emberek leggyakoribb találkozása a földtani képződményekkel az építkezések, létesítmények alapozása, lejtőmozgások kapcsán érhető tetten. Harmadik legmagasabb pontszámot a vízzel kapcsolatos viselkedés érte el. Ez talán kicsit magasabb, mint amit nem szakmabeliektől kapott volna egy-egy képződmény, hiszen sajnálatos ugyan, de tény, hogy az emberek jelentős része úgy gondolja, hogy az ivóvíz a falból jön egy csövön, s fel sem merül bennük, hogy a hanyagul szétdobált szemétnek és a víz tisztaságának bármilyen kapcsolata lenne egymással. Negyedik helyre került a pontozás alapján a talaj termékenységével kapcsolatos szerep; a földtani képződmények és a talaj termékenysége közti kapcsolat elég világos. Bármelyik gazdálkodó fel tudja mérni, meg tudja mondani, sőt, ennek alapján meg tudja tervezni a gazdaságát, hogy hol nem érdemes a kaszát ekére vagy kapára cserélni, hol kifizetődőbb a legeltetés, mint a kukorica vetése, s hol kell minden négyzetméter talajért külön küzdelmet vívni a fekükőzettel. Az ötödik helyre került a terület ásványi nyersanyagainak értékeléséből adódó pontszám. Ez nem azt jelenti, hogy e szempontból a terület értéktelen, hiszen, mint láttuk, például kiaknázatlan lehetőségei vannak magas színvonalú durvakerámiai nyersanyagokból, s helyenként a helyi igények kielégíthetők építőkőből és kavicsból is. Ez inkább azt jelenti, hogy az utóbbi időben háttérbe szorult egy-egy ásványi nyersanyag értéke a képződmény egyéb tulajdonságaival szemben. A hatodik helyet foglalja el az elemzésben a tájképi-turisztikai értékek pontszáma. Ennek részben az az oka, hogy a terület földtani képződményei között viszonylag kevés a látványos morfológiai formát képező, vagy tömeges mennyiségű ősmaradványt tartalmazó képződmény, ami az embereket e képződmények megismerésére sarkallná. Ugyanakkor az a véleményem, hogy ez a szempont az elkövetkező 10 évben jóval fontosabbá válik. Itt kell megjegyezni azt is, hogy még egy adott, ismert ásványi nyersanyag értéke is jelentősen változik a piaci körülmények hatására. A Kővágószőlősi Formáció esetében már elmondtam: amíg az uránércet nem fedezték fel, a képződmény értékét csak a helyi jelentőségű építőkőkénti hasznosítás határozta meg. Az energiahordozó megismerésével a képződmény értéke más dimenzióba került: a kitermelt és a várhatóan kitermelhető nyersanyag értéke hatalmas mennyiségű fúrás lemélyítését, bányaüzemek létesítését, a terület infrastruktúrájának fejlesztését, jóléti beruházások megvalósítását tette lehetővé.
136
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
Később azonban az is kiderült: ez csak egy zárt piacon, nem valós piaci körülmények között jelentett ekkora értéket. A piac nyitottá válásával kiderült, hogy a nemzetgazdaság jóval többet „fizetett” ezért a nyersanyagért, mint annak tényleges piaci értéke: a kilencvenes évek elején megtudhattuk, hogy az európai piacon azt a dúsítmányt, amit Magyarországon az uránércből előállítottak, mintegy fele áron be lehet szerezni. Ugyanez más tulajdonságokra is igaz: a mezőgazdasági művelés alól kivonásra került területeken érdektelen a talaj termékenységének kérdése (a kivonás előtt nem az!); az Európában egyre népszerűbb ökoturizmus elterjedésével fel fognak értékelődni a ma még kevéssé értékesnek tartott tájképi-turisztikai elemek is. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy amíg egy potenciális nyersanyag kitermelésekor a gazdaságosság érdekében figyelembe kell venni minden olyan elemet, amely költségoldalon megjelenik a kutatástól a bánya felszámolásával, illetve rekultivációjával kapcsolatban, ezek a költségek hatványozottabban jelentkeznek egy már bezárt, eltömedékelt, vízzel elárasztott bánya esetleges újranyitása esetén. A Mecsekre lefordítva: nehéz elképzelni a világpiac olyan alakulását, amely ismételten gazdaságossá tenné a jelenleg ismert uránérc-készlet kitermeléséhez szükséges újbóli Néhány bányanyitást. mondatban értékelni szükséges az egyes képződményekre adott pontszámok alapján kialakult sorrendet is. Ez a korábbi hasonlattal élve egy olyan piaci helyzetet tükröz, amikor a fogyasztó a preferenciákat a piacon található összes áru összes tulajdonságainak figyelembe vételével rendezi, vagyis ez tükrözi azt az értékrendet, amely a különböző áruk (termékek, jószágok, esetünkben földtani képződmények) egymáshoz viszonyított helyzetét rögzítik a fogyasztói kosárban. Vagyis egy ilyen preferenciarendszerben a fogyasztó jövedelmétől függ, hogy a kosár mekkora terjedelmű, mennyi áru (képződmény) fér bele. Ha a fogyasztó jövedelmét állandónak tekintjük, azaz a pontok összértéke változatlan kell maradjon, abban az esetben bármely elem értéknövekedését egy másik elem értékcsökkenésének kell követnie, vagyis, ha nő valaminek az értéke (ára), akkor a fogyasztó előtt több lehetőség áll. Az egyik, hogy a megnövekedett értékű terméket továbbra is változatlan mennyiségben fogyasztja, akkor viszont valamely termék mennyiségét csökkentenie kell (felértékelődik a mészkő mint nyersanyag, s le kell mondanunk mondjuk a Bélkő látványáról). A másik eshetőség, hogy a megnövekedett értékű termék fogyasztását csökkenti, ekkor viszont más termékek fogyasztásának növelésére nyílik lehetőség (megnő valamely képződménynek a turisztikai értéke, védett területté válik, az ottani homokkitermelést be kell szüntetni, viszont lehetőség van más nyersanyagforrás, egy kavicsbánya megnyitására egy másik területen). A harmadik lehetőség,
137
dr. Chikán Géza
hogy tökéletesen helyettesítő nyersanyagot fog használni: mészkőlábazat helyett homokkőlábazatot készíttet. Egyetlen megfigyelő, „érintett”, potenciális vásárló preferenciarendezéséből is számos következtetést lehet levonni. Az érintettek nagyobb körének bevonása az értékelésbe hosszú időt, szakértelmet és türelmet kíván, ugyanakkor minden bizonnyal gyümölcsöző lehet a földtani képződmények gazdasági értékének minél pontosabb meghatározásában.
138
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
6. Összefoglalás Dolgozatomban Magyarország mintegy 500 km2-es területének, a Nyugati-Mecseknek a földtani felépítését vizsgáltam meg abból a szempontból, hogy a földtani képződmények mely tulajdonságainak lehet és kell gazdasági jelentőséget, értéket tulajdonítani. Ennek érdekében összeállítottam a terület földtani képződményeinek rövid ismertetőjét, meghatároztam a terület ideális földtani szelvényét. Elemeztem az egyes képződménycsoportok egymáshoz viszonyított helyzetét, fáciesviszonyait. Kiemelten foglalkoztam a terület jelentős részét borító neogén képződményekkel, amelyekről laboratóriumi vizsgálatokat is mellékeltem. Külön részleteztem a korábban az irodalomban itt-ott már megjelent, de a magyar rétegtani irodalomba még be nem vezetett miocén korú Keresztúri Formációról rendelkezésre álló ismereteket. A területről jelenleg nyomtatásban rendelkezésre álló fedetlen földtani térkép képződményein kívül az értékelésbe bevontam a fiatal, negyedidőszaki képződményeket is. Külön fejezetben foglalkoztam a természeti erőforrásoknak, így a földtani képződményeknek gazdasági értékelésében rejlő lehetőségekkel. Ehhez áttekintettem a hazai és nemzetközi szakirodalomban fellelhető módszereket, amelyek közül több alkalmazható egy-egy terület természeti erőforrásainak, illetve azok megváltozásának akár pénzbeli értékelésére is. Ennek kapcsán újrafogalmaztam a gazdaságföldtan fogalmát. Az eddigi értelmezéseken túl nem pusztán a hasznosítható ásványi nyersanyagok értékelését, kutatását és feltárását tekintem e téma körébe tartozónak, hanem mindazokat a tényezőket, amelyeknek a földtani felépítésből adódó gazdasági hatásai mérhetők és értékelhetők. Tehát megfogalmazásomban a gazdaságföldtan nem más, mint a földtani képződmények összetételének, településének, szerkezetének és egymáshoz való viszonyának elemzése abból a szempontból, hogy felismerjük a bennük rejlő azon lehetőségeket, amelyek a társadalmi hasznosság és a természeti egyensúly fennmaradása érdekében a leggazdaságosabb kitermelési, fennmaradási és megőrzési arányokat meghatározzák. Bevezettem a geodiverzitás fogalmát, amely értelmezésemben egy adott terület földtani képződményeinek sokféleségét jelenti, s amelynek jelentősége van minden gazdasági értékelésben, mert az ebbe való beavatkozás gazdasági következményekkel járhat.
139
dr. Chikán Géza
Példákkal illusztrálva közelítettem a közgazdaságtani fogalmakat és azok földtani értelmezését. Külön elemeztem a teljes gazdasági érték fogalmát, annak becslési módszereit; bemutattam a természeti erőforrások érték-összetevőit, amelynek egy része úgynevezett elsődleges érték (amely jól közelíthető a szakmai-tudományos érték fogalmával), másik része másodlagos érték, amely függhet a használattól (ilyenek például a hasznosítható ásványi nyersanyagok), de lehet attól független is (egy táj képe nem közvetlen használat miatt érték). A nemzetközi és a hazai szakirodalomban feltárt különböző értékbecslési módszereket gyakorlati szakmai példákkal alátámasztva ismertettem, s megállapítottam, hogy kérdőíves kikérdezés alkalmazásával a földtani képződmények esetében is alkalmazhatók a feltárt preferenciákon alapuló módszerek, amelyek a leginkább lehetővé teszik a természeti erőforrások pénzbeli értékelését. E munka továbbfejlesztésével néhány év alatt ez a kutatás is elvégezhető. Meghatároztam azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek alapján egy-egy földtani képződmény gazdasági értéket kaphat. E szempontok a hasznosítható ásványi nyersanyagok, illetve indikációk, a környezeti földtan különböző elemei, köztük a mérnökgeológia, a vízföldtan és a talajok termékenységére ható tényezők, a tájképi-turisztikai jelentőség, valamint a szamai–eszmei–tudományos érték. A rendelkezésre álló adatok és ismereteim segítségével formációnként ismertettem a különböző szempontok szerinti értékelés elemeit, és ennek alapján pontértékeket adtam az egyes formációknak (megjegyezve, hogy környezetföldtani szempontból aggályos a formációk egységes kezelése, mivel ezek sok esetben éppen ellentétes viselkedésű rétegek váltakozásából is állhatnak). Az értékelés során elkészült egy, a Nyugati-Mecsek földtani képződményeire vonatkozó egyéni preferenciarendszer, amelynek adataiból az alábbi következtetéseket lehetett levonni. A földtani képződmények pénzbeli értékelése speciális kikérdezéses módszerrel megoldható. E kikérdezésbe a piac minden szereplőjét be kell vonni. Nemcsak a helyben lakók, hanem az adott térségbe kirándulók, vagy más, gazdasági céllal érkezők értékelésére is szükség van. Nemcsak az egyének, hanem társadalmi csoportok, vállalkozások, önkormányzatok értékelő elemzését is figyelembe kell venni, hogy az esetlegesen eltérő érdekekből adódó értékelési különbségek is megjelenjenek az egyes piaci szereplők értékelésének aggregátumában. E feladat végrehajtásának sikeréhez azonban rendkívüli munka hárul a szakma képviselőire is: a földtani viszonyok, képződmények, törvényszerűségek jelenlegi társadalmi ismeretszintje olyan alacsony, hogy előzetes alapos tájékoztatás és megfelelően megszerkesztett kérdőívek
140
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
nélkül nem lehet sikerre számítani. Ugyanakkor az e módszerrel elvégzett vizsgálat sikere esetén a piac bármely tényezőjének változása, a változások hatása modellezhető.
141
dr. Chikán Géza
7. Summary The dissertation is going on the geological construction of a 500 km2 great part of territory of Hungary, the Western Mecsek Mountains from that point of view, which characteristics of geological formations have economic value. For the sake of the cause I wrote a short description and determined the idealized stratigraphic column of geological formations of this area. The position, situation and location, the relation of facies of formations was determined. The Neogenic rocks burying the great part of territory were emphasized; the results of laboratory- and technological investigations of these young sediments are attached. The peculiarities of Keresztúr Formation, which were mentioned in some earlier references, were discussed in detail. Though the geological map of the area was edited without Quaternary sediments, my evaluating is concerned with these sediments too. One section of the dissertation is going on the opportunities of evaluating of natural resources like geological formations. For better viewpoint I reviewed the methods present in international and national literature. Some of these methods are available for evaluating of geological formations and evaluating of changing of these formations too. For the best result I redrafted the „economic geology”. In my opinion the economic geology isn’t only the geology of mineral resources but it contains all factors coming from geological construction and have economic impacts. According my opinion the economic geology is: Analyzing of composition, strata, structure and relations of geological formations from that point of view that we can recognize the possibilities determining of most profitable rate of exploitation, sustainability and conservation of a formation for both of social usefulness and natural balance. I launched in Hungarian literature the geodiversity, formation’s great variety influencing pedological, morphological, hydrological and biogeographical picture of an area that play important role in construction of our environment. In the dissertation I gave geological meaning of economic concepts, I analyzed the total economic value and it’s estimation. I showed the value-components of natural resources. One part of these is so-called primary value (which we can approach with the concept of scientific
142
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
value), and the other part is secondary value. The secondary value could be independent from using such as landscape, and dependent from using like mineral resources. The dissertation analyzes the different estimation’s methods of value. I declared that the method of opened-up preferences (using of interrogation with questionnaire) is practicable in case of geological formations too, and it could be permit the monetary evaluation of geological construction. I determined the main attributes that we have to use for analyzing of a geological formation. These attributes are: mineral resources; different element of environmental geology like engineering geology, hydrogeology, pedology; landscape and scientific value. I analyzed these elements of different geological formations, and I gave a numeric value each formations. The result of this evaluation is a particular preference-system that shows: the monetary evaluation of geological formation is soluble with a special questionnaire-method. This interrogation must be taken with each person of the market. Not only residents but also the investors and holidaymakers must be interrogated. Analyzing of opinion of individuals, social groups, enterprises, and local governments is very important. It needs a great effort of geologists too, because of level of geological knowledge of our society isn’t enough high for giving good answer of geological problems.
143
dr. Chikán Géza
8. Irodalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
ADAMOWICZ, W. 1995: Alternative Valuation Techniques: A Comparison and Movement to a Synthesis. – in: Willis, K. G.–Corkindale, J. T.(szerk.): Environmental Valuation. New Perspectives. Cab International, Wallingford BALLA Z. 1965: A kővágószőlősi antiklinális fejlődéstörténete. – Földtani Közlöny 95 (4) pp. 382–400. BALLA Z. 1967: A Dunántúl perm előtti képződményeinek szerkezetéről. – Földtani Közlöny 97 (1) pp. 15–28. BALLA Z., DUDKO, A. 1972: A nyugat-mecseki urán elsődleges felhalmozódásáról. – Földtani Közlöny 102 (3) pp. 324–333. BARABÁS A. 1955: A mecseki perm időszaki képződmények földtana. – Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet Könyvtár, 93 p. BARABÁS A. 1961: Földtani ritmusok és ciklusok. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár BARABÁS A. 1964: A baranyai terület kristályos és paleozóos képződményei. – In: Kirándulásvezető a MFT 1964. szept. 24-27-i pécsi vándorgyűlésre BARABÁS A., BARABÁSNÉ STUHL Á. 1998: A Mecsek és környezete perm képződményeinek rétegtana. – in: BÉRCZI I., JÁMBOR Á. szerk: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. A MOL Rt. és a Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa., Budapest. pp. 187–216. BARABÁS A., KISS J. 1958: The Genesis and Sedimentary Petrographic Character of the Enrichment of Uranium Ore in Mecsek Mountains. – Proceedings of the Second U. N. International Conference on the Peaceful Uses of Atomic Energy 2. pp. 388–395. BARABÁS A., CSICSÁK J., HÁMOS G., MÁTHÉ Z., TÓTH M. 1995: A nyugat-mecseki neogén részletes vizsgálata. OTKA pályázat zárójelentése. – Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Sík és Dombvidéki Osztály Jelentéstára BARABÁSNÉ STUHL Á. 1962: Jelentés a mecsek-hegységi permi képződmények palynológiai vizsgálatáról. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár BARABÁSNÉ STUHL Á. 1963: A dunántúli szárazulati permi üledékek palynológiai-rétegtani vizsgálata. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár BARABÁSNÉ STUHL Á. 1967: Ciklusos üledékképződés a mecsek-hegységi felsőperm üledékekben. – Előadás a MFT Mecseki Csoportjának 1967. II. 23-i ülésén BARABÁSNÉ STUHL Á. 1969: A mecseki-hegységi felső-permi üledékek tagolása ciklusos kifejlődésük alapján. – Földtani Közlöny 99 (1) pp. 66–80. BARABÁSNÉ STUHL Á. 1977: A nyugat-mecseki felsőpermi Kővágószőlősi Homokkő Formáció fejlődéstörténetének vizsgálata kisciklusainak földtani adatai alapján. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár BARABÁSNÉ STUHL Á. 1979: Mikroflóra vizsgálatok a Mecsek-hegységi permi – alsó-triász üledékekben, különös tekintettel a perm-triász időszakok közötti határ kérdésére. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár BARABÁSNÉ STUHL Á. 1981: Microflora of the Permian and Lower Triassic Sediments of the Mecsek Mountains (South Hungary). – Acta Geologica 24 (1) 49–98. BARANYI I., ELEK I, GÉRESI GY. 1970: Komplex légi-gammaspektrometriai és légi mágneses mérések Magyarországon. – Magyar Geofizika, XI. 1–2. BATES, R. L., JACKSON, J A. 1987: Glossary of Geology. – American Geological Institute, Alexandria, Virginia, USA BEUDANT F. S. 1822: Voyage mineralogique et geologique en Hongrie pendant l’année 1818 –Paris, 1–4. BILIK I. 1964: A Mecsek-hegységi alsó-kréta vulkanitok nevezéktani kérdései. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1964-ről, pp. 59–74
144
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
22. BOHNNÉ HAVAS M. 1973: A Kelet-Mecsek torton Mollusca-faunája – Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 53 (4) 210 p. 23. BÓNA J., KERNERNÉ SÜMEGI K. 1966: Mikropaleontológiai vizsgálatok a Tekeres 1. sz. földtani alapfúrás miocén képződményein. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1964ről, pp. 113–138. 24. BÓNA J., SÜTŐNÉ SZENTAI M. 1981: A nyugat-mecseki térképező fúrások laboratóriumi vizsgálati eredményei. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 25. BÖCKH J. 1876: Pécs városa környékének földtani és vízi viszonyai. – Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve 4. pp. 129–287. 26. BRUKNERNÉ WEIN A., SZŰCS I. 1982: A mecseki halpikkelyes agyagmárga bituminológiai vizsgálata. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1980-ról. pp. 487–500. 27. CHIKÁN G. 1983: Középső-miocén regressziós szelvény a Nyugati-Mecsekből. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1981-ről, pp. 239–248. 28. CHIKÁN G. 1991: A Nyugati-Mecsek kainozóos képződményei. – Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 72. 281 p. 29. CHIKÁN G. 1997: Vezetői döntéstámogatási rendszer szaktudományi alkalmazása. – Szakdolgozat. Kézirat. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Marketing Tanszék Könyvtára 30. CHIKÁN, G. 2001: Genetics and utilization of gravel deposits in the Mecsek Mountains (Hungary). Proceedings of Aggregate 2001 – Environment and Economy. IAEG Conference, Helsinki, Finland, pp. 25–30. 31. CHIKÁN G. 2002: Magyarország földtani térképsorozata L-34-61. Pécs . – Kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet Sík- és Dombvidéki Osztálya Jelentéstára 32. CHIKÁN, G. 2002: Geological aspects in economic evaluation of a region (Hungary). Natural and Cultural Landscapes; The Geological Foundation .– Dublin, Ireland, Abstracts p. 25. 33. CHIKÁN G. 2003: A nyugat-mecseki neogén kavicsüledékek genetikája és hasznosítási lehetőségeik. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1999–2000-ről (in print) 34. CHIKÁN G., KONRÁD GY. 1982: A nyugat-mecseki földtani térképezés újabb eredményei. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1980-ról, pp. 169–186. 35. CHIKÁN G., WÉBER B. 1984: A Dinnyeberki térképező 2. sz. (Büt. 11) fúrás földtani eredményei. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1982-ről, pp. 227–230. 36. CHIKÁN G., CHIKÁN G.-NÉ, KÓKAI A. 1985: A Nyugati-Mecsek földtani térképe, 1:25 000. – Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest 37. CHIKÁN G., CHIKÁN G.-NÉ, KÓKAI A. 1985: Magyarázó a Nyugati-Mecsek földtani térképéhez. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 38. CHIKÁN G., CHIKÁN G.-NÉ, KÓKAI A. 1986: A Nyugati-Mecsek hasznosítható ásványi nyersanyagainak előprognózisa. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 39. CHIKÁN G., CHIKÁN G.-NÉ, KONRÁD GY. 1982: Magyarázó a Mecsek-hegység földtani térképéhez 25 000-es sorozat Bükkösd. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 40. CHIKÁNNÉ JEDLOVSZKY M., KÓKAI A. 1984: Felső-pannóniai abráziós színlő a MisinaTubes vonulat (Mecsek hegység) DNy-i oldalán – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1981-ről, pp. 249–262. 41. CHIKÁN G.-NÉ, KÓKAI A. 1984: Adatok a Pécsi-víz (Fekete-víz) völgyének negyedidőszaki fejlődéstörténetéhez. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1981-ről, pp. 337–346. 42. CSALAGOVITS I. 1967: A mecseki triász ritkafém vizsgálata. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 43. CSÁSZÁR G. 1964: Mikrotektonikai jelenségek vizsgálata a Mecsek-hegységi anizuszi mészkőben. – Kézirat, ELTE TTK 44. CSÁSZÁR G. 1997: Magyarország litosztratigráfiai alapegységei. – Magyar Állami Földtani Intézet kiadvány, Budapest, 114 p. 45. CSIRIK GY. 1983: Mikrofácies vizsgálatok a Ny-Mecsek alsó-triász korú Werfeni Formációjában. – Kézirat, ELTE TTK
145
dr. Chikán Géza
46. FAZEKAS V. 1978: A magyarországi felső-paleozóos vulkanitok ásvány-kőzettani, kémiai valamint sugárzóanyag-vizsgálata. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 47. FODOR B. 2002: Tájékoztató Magyarország 2002. I. 1-jei helyzet szerinti ásványi nyersanyagvagyonáról. – Magyar Geológiai Szolgálat, Budapest, 257 p. 48. FORGÓ L., MOLDVAY L., STEFANOVITS P. WEIN GY. 1966: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. L–34–XIII. Pécs. – Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest, 196 p. 49. FREEMAN III, A. M. 1994: The Measurement of Environmental and Resource Values: Theory and Methods. – Resources for the Future, Washington, D. C. 50. FÜGEDI P. 1977: A mecsek-hegységi ritkafémkutatás eredményei. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 51. GARROD, G. D.–WILLIS, K. G. [1999]: Economic Valuation of the Environment. Methods and Case Studies. – Edward Elgar, Cheltenham, UK. 52. HAUER F. 1870: Geologische Übersichtskarte der Öst.- Ung. Mon. – Jahrb. d. k. k. Geol. R. A. 20 53. HÁMOR G. 1964: A K-i Mecsek miocén képződményeinek vizsgálata. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1961-ről, pp. 109–120. 54. HÁMOR G. 1970: A kelet-mecseki miocén. – Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 53 (1) 483 p. 55. HÁMOR G., JÁMBOR Á. 1964: A K-i és Ny-i Mecsek miocén képződményeinek párhuzamosítási lehetőségei. – Földtani Közlöny 94 (1) pp. 53–65. 56. HEER O. 1878: A Pécs vidékén előforduló növényekről. – Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve 5. pp. 1–16. 57. JANTSKY B. 1979: A mecseki kristályos alaphegység földtana. – Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 60, 385 p. 58. JÁMBOR Á. 1961: A II. sz. kut. csop. jelentése a lelőhelytől É-ra lévő terület 1: 10 000-es földtani térképezéséről. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 59. JÁMBOR Á. 1964: A Mecsek-hegység alsóperm képződményei. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 60. JÁMBOR Á. 1966: Megfigyelések a Ny-Mecseki triászban. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1964-ről, pp. 15–22. 61. JÁMBOR Á. 1967a: Irányított felsőcampili kagylófauna a Mecsek-hegységben. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1965-ről, pp. 27–38. 62. JÁMBOR Á. 1967b: Magyarázó Magyarország földtani térképéhez. 10 000-es sorozat. Kővágószöllős. – Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest, 36 p. 63. JÁMBOR Á., GERZSON I. 1960: A II. sz. kut. csop. jelentése a Mecsek-hegység ÉNy-i részéről. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 64. JÁMBOR Á., SZABÓ J. 1961: Mecsek hegységi miocén kavicsvizsgálatok eredményei. – Földtani Közlöny 91 (3) pp. 316–324. 65. KAHNEMANN, D. KNETSCH, J. L. 1992: Valuing Public Goods: The Purchase of Moral Satisfaction. – Journal of Environmental Economics and Management, 22. 66. KASSAI M. 1965: Szemcseeloszlások statisztikus vizsgálata a főkonglomerátum alatti vörös homokkő összletben. – Előadás a MFT Mecseki csoportjának 1965. március 17-i ülésén 67. KASSAI M. 1967: A Ny-mecseki antiklinálisban települő főkonglomerátum és jakabhegyi homokkő kor és fácies viszonyai. – Előadás a MFT Mecseki csoportjának 1967. február 23-i ülésén 68. KASSAI M. 1973: A DK-Dunántúl paleozóos rétegsorok fácies-meghatározásának problémái. – Földtani Közlöny 103 (3) pp.389–402. 69. KASSAI M. 1976: A Villányi-hegység É-i előterének perm képződményei. – Geologica Hungarica 17, pp. 11–109. 70. KASZÁS F. 1967: Magyarázó Magyarország földtani térképéhez. 10 000-es sorozat. Bükkösd. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár
146
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
71. KISS J. 1958: Uraniferous chromium ore and its paragenetic role in the Mecsek Permian aggregate. – Proceedings of the Second U. N. International Conference on the Peaceful Uses of Atomic Energy 2. pp. 397–401. 72. KISS J. 1960: Az urán-króm-vanádium eloszlása és az epigén krómcsillám szerepe a mecseki permi összletben. – Földtani Közlöny 90 (1) pp. 73–81. 73. KISS J. 1961: A mecseki uránérc ásványos alkata és genezise. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 74. KLEB B. 1973: A mecseki pannon földtana. – Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 53 (3) 192 p. 75. KÓKAI A. 1982: Magyarázó Pécs város mérnökgeológiai térképsorozatához. 10 000-es sorozat. Magyarürög. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 76. KÓKAI A. 1983: Magyarázó Pécs város mérnökgeológiai térképsorozatához. 10 000-es sorozat. Fehérkúti menedékház. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 77. KÓKAI A., RÁLISCH L.-NÉ 1981: Újabb adatok a mecseki anizuszi képződmények ismeretéhez. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1979-ről, pp. 201–210. 78. KONRÁD GY., CHIKÁN G. 1983: Magyarázó a Mecsek-hegység földtani térképéhez. 10 000es sorozat. Mecsekrákos. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 79. KOPÁNYI M. 1993: Mikroökonómia. – Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 556 p. 80. KOPEK G. 1953: Jelentés a Mecsek hegységi szferosziderit kutatásról. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 81. KORECZNÉ LAKY I. 1968: A Keleti-Mecsek miocén Foraminiferái. – Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 52 (1) 200 p. 82. KOZÁK M., PÜSPÖKI Z., MAJOROS ZS. 1997: A földtani értékek minősítése. – Acta Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina, 34. 1996/97. No. 78. pp. 327–339. 83. KOZÁK M., PÜSPÖKI Z., RÓZSA E. 2000: A földtani értékminősítés lehetőségei és szükségessége. – Földtudományi Szemle I. Budapest, Debrecen, pp. 7–17. 84. KOVÁCSNÉ PRANTNER E., JÁMBOR Á. 1963: A mecseki permi összlet homokszemcséinek alaki vizsgálata. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 85. KROLOPP E. 1966: A Mecsek-hegység környéki löszképződmények biosztratigráfiai vizsgálata. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1964-ről, pp. 173–192. 86. KRUTILLA, J. V. 1967: Conservation Reconsidered. – American Economic Review, 57 (4) 87. LELKESNÉ FELVÁRI GY., SASSI F. P. 1983: A magyarországi pre-alpi metamorfitok kialakulásának vázlata. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1981-ről, pp. 449–466. 88. LÓCZY D. 2002: Tájértékelés, földértékelés. – Dialóg Campus, Budapest–Pécs, 307 p. 89. MARJAINÉ SZERÉNYI ZS. 1998: A feltételes értékelés alkalmazása Magyarországon, a Bükki Nemzeti Parkban. – A jövő a jelenben. Átalakuló társadalom, új tudományos problémák. PhD hallgatók előadásai az elsõ nemzetközi konferencián. BKE, Budapest 90. MARJAINÉ SZERÉNYI ZS. 2001: A természeti erőforrások pénzbeli értékelése. – Közgazdasági Szemle 48. pp. 114–129. 91. MÉHES K., ALFÖLDI L. 1960: Ősföldrajzi környezet vizsgálata a lehordási terület helye és kőzetei, a szállítás irányának és módjának tisztázására. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 92. MITCHELL, R. C., CARSON, R. T. 1989: Using Surveys to Value Public Goods: The Contingent Valuation Method. Resources for the Future. – Washington D. C. 93. MOLDVAY L. 1955: Összefoglaló jelentés a mecseki öntödei homok-előfordulásokról. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 94. MOLDVAY L. 1964: Adatok a mecsek-hegységi lösz földtani viszonyainak vizsgálatához. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1962-ről, pp. 91–101. 95. MOURATO, S., CSUTORA M., MARJAINÉ SZERÉNYI ZS., PEARCE, D., KEREKES S., KOVÁCS E. 1997: The Value of Water Quality Improvement at Lake Balaton: a Contingent Valuation Study. Chapter 6. – Measurement and Achievement of Sustainable Development in Eastern
147
dr. Chikán Géza
96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119.
Europe. Report to DGXII. CSERGE, Budapest Academy of Economic Sciences, Bulgarian Academy of Sciences and Cracow Academy of Economics MUNASHINGE, M. [1993]: Environmental Economics and Sustainable Development. – The World Bank, Washington, D. C. NAGY E. 1958-59: A középső-permi durvakonglomerátum rétegcsoport üledékkőzettani vizsgálata. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár NAGY E. 1961: A mecseki triász áttekintése. – Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 49 (2), pp. 295–302. NAGY E. 1964: A mecseki felső-triász kérdés jelenlegi állása. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1962-ről, pp. 13–16. NAGY E. 1968: A Mecsek-hegység triász időszaki képződményei. – Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 51 (1) 198 p. NAGY E., FORGÓ L. 1967: A Keleti-Mecsek feketekőszén összletének prognózis térképe. – Magyar Állami Földtani Intézet Térképtár NAGY E., HÁMOR G. 1965: Magyarázó Magyarország földtani térképéhez. 10 000-es sorozat. L-34-61-C-b-4. Pécsbányatelep. – Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest, 32 p. NAGY E., RAVASZNÉ BARANYAI L. 1968: Tufás kaolinit és sziderit telepek a mecseki ladini összlet alján. – Földtani Közlöny 98 (2) pp. 213–217. NAGY L.-NÉ 1969: A Mecsek-hegység miocén rétegeinek palynológiai vizsgálata. – Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 52 (2) 652 p. NAGYMAROSY A. 1980: A magyarországi bádenien korrelációja nannoplankton alapján. – Földtani Közlöny 110 (2) pp. 206–245. IFJ. NOSZKY J. 1948: A Komló környéki szénterület földtani viszonyai. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár IFJ. NOSZKY J. 1950: A magyaregregyi lajtamészkő-feltárások sztratigráfiai viszonyairól. – Földtani Közlöny 80 (4–6) pp. 149–150.. PAPP K. 1915: A Magyar Birodalom vasérc- és kőszénkészlete. – Budapest 964 p. PEARCE, D. W., TURNER, R. K. 1990: Economics of Natural Resources and the Environment. – The John Hopkins University Press, Baltimore. POWELL, J., KADERJÁK P., VERKOIJEN, F. 1997: Empirical Benefits for Improving Air Quality in Hungary – in: Powell, J.–Kaderják Péter (szerk.): Economics for Environmental Policy in Transition Economies. Edward Elgar, Aldershot, UK. RAVASZNÉ BARANYAI L. 1973: A keleti-mecseki miocén képződmények ásványi-kőzettani vizsgálata. – Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 53 (2) 250 p. SOMOGYI J. 1965: A mecseki alsópermi összlet felső részének hullámfodrairól. – Földtani Közlöny 95(1) pp. 37–39. SOÓS I., JÁMBOR Á. 1960: Növénymaradványos felső-karbon kavicsok a Mecsek-hegység helvéti kavicsösszletéből. – Földtani Közlöny 90 (4) pp. 456–458. STAUB M. 1877: Baranya megyei mediterrán növények. – Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve 6. pp. 23–42. STRAUSZ L. 1923: Mecsekjánosi, Szopók és Mecsekpölöske környékének geológiája. – Földtani Közlöny 53 (1) pp. 56–66. STRAUSZ L. 1926: A Mecsek-hegység mediterrán rétegei. – Matematikai és Természettudományi Értesítő 43. pp. 177–180. STRAUSZ L. 1928: Das Mediterran des Mecsekgebirges in Südungarn. – Geol. u. Paleont. Abhandl. N. F. 15. (5) pp. 359–418. STRAUSZ L. 1936: Megjegyzések a mecseki mediterránról. – Földtani Közlöny 66 (2) pp. 157–160. STRAUSZ L. 1942a: Adatok Baranya geológiájához. – Földtani Közlöny 72 (4–12) pp. 181– 192.
148
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
120. STRAUSZ L. 1942b: Adatok a Dunántúl neogén tektonikájához. – Földtani Közlöny 72 (1–3) pp. 40–52. 121. STRAUSZ L. 1950: Őslénytani adatok Baranyából. – Földtani Közlöny 80 (3) pp. 238–244. 122. STRAUSZ L. 1952: A Dunántúl DK-i részének földtani felépítése. – Földtani Közlöny 82 (2) pp. 119–135. 123. SÜMEGHY J. 1936: A győri medence, a Dunántúl és az Alföld pannóniai üledékeinek összefoglaló ismertetése. – Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve 32 (2) pp. 67–136. 124. SZABÓ J. 1964: A mecseki felső-permi és alsó-szeizi képződmények ferderétegzettségi adatainak földtani értékelése. – Földtani Közlöny 95 (1) pp. 40–46. 125. SZATMÁRI P. 1965a: Az 1961-65. évi nyugat-mecseki gipszkutatás összefoglaló zárójelentése. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 126. SZATMÁRI P. 1965b: Értékelő jelentés a nyugat-mecseki kvarchomokkutatásról 1961–63. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 127. SZEDERKÉNYI T. 1963: Földtani jelentés a Ny-mecseki (Gyűrűfű) kvarcporfír földtani, kőzettani és radiológiai vizsgálatának eredményéről. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 128. SZEDERKÉNYI T. 1970: A DK-Dunántúl ópaleozóos képződményeinek geokémiai vizsgálata. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 129. SZEDERKÉNYI T. 1974: A Ny-i Mecsek homokprognózisa. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 130. TURNER, R. K., PEARCE, D., BATEMAN, I. 1994: Environmental Economics: An elementary introduction. – Harvester Wheatsheaf, Hemel Hempstead, UK. 131. VADÁSZ E. 1912: Földtani megfigyelések a Mecsek-hegységből. – Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése 1911-ről pp. 67–74. 132. VADÁSZ E. 1917: A Mecsek-hegység nyugati része. – Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése 1916-ról pp. 389–398. 133. VADÁSZ E. 1935: A Mecsekhegység. – Magyar Tájak Földtani Leírása I. – Budapest, 180 p. 134. VADÁSZ E. 1940: A Dunántúl karsztvizei. – Hidrológiai Közlöny 20. pp. 120–135. 135. VADÁSZ E. 1953: Magyarország földtana. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 403 p. 136. VADÁSZ E. 1954: Magyarország földtani nagyszerkezeti vázlata. – MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei 14 (1–3) pp. 217–248. 137. VADÁSZ E. 1960: Magyarország földtana. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 646 p. 138. VÁRSZEGI K. 1965: Karbonátos rézásvány-előfordulás a mecseki Éger-völgy alsó-triász rétegeiben. – Földtani Közlöny 95 (4) pp. 437–438. 139. VÁRSZEGI K. 1972: Magyarázó a Mecsek-hegység földtani térképéhez. 10 000-es sorozat. Pécs-ÉNy. – Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest, 42 p. 140. VETŐNÉ ÁKOS É. 1978: Paleohőmérséklet rekonstrukciója folyadék-gáz zárványok alapján a Pécs környéki mezozoikumban. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1978-ró1, pp. 309–318. 141. VÉGH S.-NÉ 1968: Nemércek földtana. – Tankönyvkiadó, Budapest, 283 p. 142. VINCZE J. 1965: Az uránércesedés teleptani törvényszerűségeinek vizsgálata. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 143. VINCZE J., FAZEKAS V. 1979: A mecseki uránérc ásványtani és paragenetikai kérdései. – Földtani Közlöny 109 (2) pp. 161–198. 144. VINCZE J., SOMOGYI J. 1984: A mecseki felső-permi homokkő uránércesedési formaelemei és fácies kapcsolataik. – Földtani Közlöny 114 (2) pp. 189–213., (3) pp. 309–320. 145. VINCZE J., VIRÁGH K., ELEK I. 1990: A terrigén perm formációk uránércesedései ólomizotóp-korának vizsgálata a kárpáti és balkáni térségben. – Földtani Közlöny 120 (1–2) pp. 19– 41. 146. VIRÁGH K. 1960: A permi antiklinális szerkezeti jellegei. – Előadás a MFT Mecseki Csoportjának 1960.01.20.-i ülésén
149
dr. Chikán Géza
147. VIRÁGH K., VINCZE J. 1964: A „Mecsekalja-vonal” szerkezeti jellege. – In: Kirándulásvezető a MFT 1964. szept. 24–27.-i vándorgyűlésére 148. VIRÁGH K., VINCZE J. 1966: A mecseki uránérclelőhely sajátosságai. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 149. WEIN GY. 1952: A Mecsek-hegység hidrogeológiája. – Földrajzi Értesítő 1 (2) pp. 237–243. 150. WEIN GY. 1955: Pécs és Komló vízellátásának földtani lehetőségei. – Hidrológiai Közlöny 33 (9–10) pp. 359–361. 151. WÉBER B. 1965: Zöldagyag-betelepülés a nyugat-mecseki felsőanizusi dolomitösszletből. – Földtani Közlöny 95 (4) pp. 442–444. 152. WÉBER B. 1977: Nagyszerkezeti szelvényvázlat a Ny–Mecsekből. – Földtani Közlöny 107 (1) pp. 27–37. 153. WÉBER B. 1978: Újabb adatok a Mecsek-hegységi anizuszi és ladini rétegek ismeretéhez – Földtani Közlöny 108 (2) pp. 137–148. 154. WÉBER B. 1979: A XII. sz. szerkezetkutató fúrás harmadidőszaki képződményei. – MFT előadás, Pécs 155. WÉBER B. 1982: A Mecsekalja-árok neogén és paleogén képződményeiről. – Földtani Közlöny 112 (2) pp. 209–240. 156. WÉBER B. 1984: Kőszéntelepes összlet a Mecsek hegységi felsőtriászban. – Földtani Közlöny 114 (2) pp. 225–230.
150
A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése
PhD-értekezés
9. Függelék
151