Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szeged Polgári Védelmi Kirendeltség
.
. .
H 6723 Szeged, József Attila sgt. 39. Tel: 62/476-553 Fax 62/444-525 e-mail:
[email protected]
A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szeged Polgári Védelmi Kirendeltsége vezetőjének
TÁJÉKOZTATÓJA SZEGED MJV KÖZGYŰLÉSE SZÁMÁRA -
a kirendeltség tevékenysége tárgyában –
Tisztelt Polgármester Úr, tisztelt Közgyűlés! Szeged MJV Közgyűlése 2010. május 07.-i ülésére napirendre tűzte a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szeged Polgári Védelmi Kirendeltsége tevékenységéről szóló TÁJÉKOZTATÓ megvitatását, melyet az alábbiakban terjesztek elő.
I. A KIRENDELTSÉG JOGÁLLÁSA, FELADATA I.1. A polgári védelmi kirendeltség jogállása: Szeged Polgári Védelmi Kirendeltség olyan, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság alárendeltségében működő, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező helyi szerv, amely illetékességi területén a lakosság és anyagi javak védelme érdekében a katasztrófavédelmi törvényben, a polgári védelmi törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladatok tervezését, szervezését, koordinálását és ellenőrzését végzi a kirendeltség- vezető szakmai irányításával. A kirendeltség illetékességi területe Csongrád megye közel egy-harmadán terül el. A Tisza Körös - Maros folyók között húzódó, a Csongrádi síkság déli területén, az Alföld medencéjének legmélyén fekszik, magába foglalva annak 27 települését (Szeged, Algyő, Deszk, Dóc, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó, Mórahalom, Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék, Kistelek, Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer). Szeged Polgári Védelmi Kirendeltséghez Szeged Megyei Jogú Város, Algyő Nagyközség, Deszk Község, Dóc Község, Domaszék Község, Kübekháza Község, Röszke Község, Sándorfalva Város, Szatymaz Község, Tiszasziget Község, Újszentiván Község és Zsombó Község közvetlenül, míg a többi település Mórahalom Polgári Védelmi Irodán illetve Kistelek Polgári Védelmi Irodán keresztül kapcsolódik. I.2. Szeged Kistérség Általános Jellemzői: Területi elhelyezkedése: Szeged Magyarország délkeleti szélén, a Tisza-Maros találkozásánál fekszik, közel a déli országhatárhoz, észak-déli és kelet-nyugati tranzitútvonalak metszésében. Közigazgatási területéhez tartozik Szőreg, Szentmihály, Gyálarét, Kiskundorozsma, Tápé. Geológiai, domborzati jellemzők: A város a folyók találkozásánál, üledékes töltéstalajon helyezkedik el, a Tisza jobb partján löszös-homokos, a bal parton kötött talajjal. A délalföld a földtörténeti középkorban tengerfenék volt, az egymásra rakódó szerves anyagok az évmilliók alatt szénhidrogénné alakultak. Gazdag kõolaj és földgázvagyont rejt a föld mélye. A kutatófúrások közben talált termálvíz jól hasznosul a hétköznapi életben. A tengerszint feletti magasság 80 m körüli, Szeged mellett található az ország legmélyebb pontja, Tiszaszigeten 75,5 m.
Meteorológiai és hidrológiai adottságok: Városunk térségére a meleg, száraz, szélsőségekre hajló kontinentális időjárás jellemző. Az év túlnyomó többségében kellemes, az évszakoknak megfelelő hőmérsékleti viszonyok jellemzik ezt a térséget, az évi középhőmérséklet 11 Celsius fok. Időként rendkívüli hőmérsékleti szélsőségek teszik próbára az itt élő emberek és más élőlények tűrőképességét. "A Tisza Szeged főutcája". Vízjárása szélsőséges, legnagyobb vízhozama meghaladhatja a legkisebb negyvenszeresét, illetve átlagosan 820 m3 másodpercenként. Évente átlag háromszor árad, kora tavasszal, kora nyáron és ősszel. A város fölött ömlik a Tiszába a Maros. Gyors folyású, sok hordalékot rak a kis esésű Tiszába. Szélsőségesebb vízhozamú, 22 - 2000 m3 között. Ha a Maroson a Tiszán és a Dunán egyszerre vonul le az árhullám, komoly árvízveszélyt jelent a város számára. Csapadékosabb években a belvizes területek nagysága jelentősen megnő, ezért a belvíz elleni védekezés szerves részét képezi a vízkár-elhárítási feladatoknak. A felszín alatt, nagy mélységben, jelentős mennyiségű ivó-, ipari és öntözővíznek alkalmas rétegvizek találhatók. A környék növénytermesztésének legfőbb korlátozó tényezője a csapadék, az évi átlagos összege 580 milliméter, amely elegendő lenne, de az eső változékony eloszlása miatt olykor kevés. Az éghajlat helyi tényezői mellett jelentős szerepe van az érkező és a távozó légtömegeknek, és sebességüknek. A légáramlás uralkodó iránya észak-északnyugati, de időbeni eloszlása rendkívül ingadozó. Regionális jellemzők: Az I. világháború után, csökkent a város gazdasági szerepe, viszont a felsőoktatás az egyetemek és főiskolák révén az ország távolabbi területeiről is magához vonzza a fiatal szellemi erőt. Jelenleg Szeged közigazgatási határa mintegy 1636 négyzetkilométere terjed ki. Regionális szerepkörének ma is egyik legfontosabb eleme az egykori területéhez tartozó településekre gyakorolt vonzerő. Az Európai Közösséghez való csatlakozás kapujában Szeged vonzáskörzete megközelítheti a régit. Demográfiai adatok: A város jelentős vonzerejét igazolja, hogy 1960 és 1990 közötti évtizedekben 70 ezer fővel nőtt a népesség. A város népességének jelenlegi megoszlása: 0-2 év 3-16 év 17-60 év 61 év felett Együtt Ffi Nő Ffi Nő Ffi Nő Ffi Nő Ffi Nő 1596 1503 13553 12917 52407 57260 11889 19192 79445 90872 A Kistérség természeti adottságai A földtani felépítését a mélyre süllyedt medencealjra települt nagy vastagságú tengeri, majd édesvízi üledékkőzet határozza meg. A süllyedéket feltöltő folyók hordalékanyaga többrétegű hévíz-tároló üledéket hozott létre. Erre települtek a 800 – 2.500 m. mély hévíz kutak, amelyek a geotermikus energia hasznosításában szerepet játszanak. A körzet felszíni és felszín közeli üledékei túlnyomóan löszös képződmények, főként infúziós lösz. Rétegvastagsága 3-5 m., áteresztőképessége közepes. Kisebb-nagyobb foltokban iszapos finom homok és futóhomokos képződmények is előfordulnak.
3
Éghajlat: : A körzet éghajlati adottságának legkifejezőbb jellemzője a napi, illetve az évi középhőmérsékleti értékek pozitív és negatív irányban történő nagy kilengése. Az évi középhőmérséklet 11,2 C, a napsütéses órák száma meghaladja a 2100-at, ezáltal a terület az ország és a megye napfényben leggazdagabb tája. Csapadék szempontjából a körzet az ország és a megye legszárazabb területei közé tartozik. A csapadék évi átlaga 580 mm. A csapadékos és aszályos évek ciklikusan ismétlődnek. Időnként előfordul 80-100 km/óra sebességű viharos szél is. Közlekedési hálózat: Szeged MJ Várost átszeli az 5-ös, a 43-as, a 47-es és az 55-ös számú főútvonalak. A város területén található a MÁV RO-LA kamion vasúti szállításával foglalkozó terminálja. I.3. Szeged Kistérség veszélyeztetettsége: Hidrológiai: Árvíz, belvíz Legjelentősebb veszélyeztetettség.
veszélyeztető
tényező
a
Kistérségben
az
ár-
és
belvízi
Szegedi ártéri öblözet: 342 km2 kiterjedésű a Tisza jobb partja, a Dongéri Főcsatorna torkolatától az országhatárig helyezkedik el Baks, Ópusztaszer, Dóc, Sándorfalva, Algyő, Szeged körtöltésen kívüli része és Röszke településeket érint. Torontáli ártéri öblözet 243 km2 kiterjedésű Maros bal partja, Tisza bal partja az országhatárig helyezkedik el Deszk, Kübekháza, Újszentiván, Tiszasziget, Szeged-Szöreg településeket érint. A területen található állóvizek és csatornák, valamint mocsaras és vizenyős területek összefüggő vízfelületei összegyűjtve a csapadékvizet, meghatározói a helyi ár- és belvizek elleni védekezésnek. A felszín alatti vizekre is hatással vannak a folyók. Tartósan nedves, csapadékos időszakban a talajvíz rendkívüli magasságig emelkedhet, s nagy területeket önthet el. Az éghajlat kedvezőtlen hatásaiból, a domborzati viszonyokból adódóan az év bármely szakában előfordulhatnak heves, az alsóbb folyószakaszokon tartós árvizek, melyek rendszerint belvízveszéllyel párosulnak. A kistérség árvíz-veszélyeztetettségét az itt található folyók vízjárása, az ártéri öblözet kiterjedtsége s a lehetséges árvízkárok nagysága határozzák meg. A folyók felső szakaszairól induló árhullámok összetorlódása az alsóbb szakaszokon rendkívül veszélyes árvízhelyzeteket alakíthatnak ki. A térségben a tavaszi áradások az uralkodók. A természeti katasztrófák veszélyességét jelentős mértékben csökkenti az a tény, hogy az előrejelző rendszereknek köszönhetően mindegyik előre jelezhető, például: • az árvíz, belvíz a Tiszán 10-14 nappal, • a csapadék, szélvihar 4-8 órával.
4
Az árvizek bekövetkezésének pontos helye és ideje, valamint a víz által elöntött területek nagysága nagy pontossággal meghatározható előre. A védekezés során lehetőség van olyan jelenségek megfigyelésére, amelyek tájékoztatásul szolgálnak arra, hogy a védelmi munkák ellenére hol következhet be műtárgysérülés, havária esemény. Így fennáll a lehetősége annak, hogy az árvíz által veszélyeztetett területekről a lakosság, állatállomány és egyéb anyagi javak időben védett területre kerüljenek áttelepítésre. Kevéssé jelezhető a műtárgyak meghibásodásából eredő havária. A földrajzi helyzetből adódóan a folyók alsó szakaszán az esés csekély, az árvízi levonulás időtartama hosszú, a védtöltéseknek igen magas vízoszlopot kell tartani a természetes térszint felett, akár több hónapig is. Másik adottság, hogy az ártér viszonylag sík, nagyobb domborzati hullámzások nélküli, ezért természetes lokalizálási lehetőség alig adódik. Az utak, vasutak töltései követik a terepalakulatot, lokalizáció esetén csak komoly beavatkozással védhetők. Az árvízvédelmi fővédvonalak tönkremenetele esetén az egész öblözet néhány nap alatt teljesen víz alá kerülhet, amelynek következtében a vízborítás több helyen elérheti a 6 m-t is, az átlagos vízborítást 2-5 méternek vehetjük. Szélsőséges körülmények között a lokalizációs vonalak többségének elsősorban terelő szerepe lehet, kivéve a szegedi körtöltést, mely megfelelő védelmi beavatkozással, jó eséllyel védhető. A települések önkormányzataira a III. fokú készültség ró feladatot, ekkor kell biztosítani a vízkár-elhárítási tervben előirányzott és az illetékes ATIKÖVZIG által előzetesen leszerződtetett és felkészített segédgátőri létszámot biztosítani figyelőszolgálatra. A konkrét feladatok végrehajtását, az elhárításhoz rendelkezésre álló személyi, anyagi, technikai feltételeket a települések „Vízkár-elhárítási Terve” tartalmazza. Elsődleges feladatként a védekezés támogatása, erő, eszköz, anyag szükségletei biztosítása, katasztrófa esetén a kimenekítés, kitelepítés és elhelyezés fordulhat elő, míg másodlagosan a járvány- illetve fertőzésveszély kialakulása jelentkezhet, valamint a helyreállítás, újjáépítés feladata jelentkezik. Rendkívüli időjárás: A hirtelen lehullott nagy mennyiségű csapadék (eső, hó) amennyiben eső formájú, főleg a települések mélyebben fekvő belterületén okoz elöntéseket, a régebbi technológiával épült építményekben de – figyelemmel a megye talajszint feletti csekély magasságára – egyéb területeken is okozhat károkat: átereszek, kisebb hidak károsodása, közművek rongálódása. Téli időszakban a nagy mennyiségű hó a közlekedés, az áruszállítás megbénulását okozhatja. Ezek a típusú katasztrófa-helyzetek a megye egész területén egyenlő valószínűséggel előfordulhatnak. Elsődleges hatásként a lakosság kimenekítése, elhelyezése, ellátása, míg másodlagosan a helyreállítás szerepelhet. A kirendeltség adatbázisában rendelkezésre állnak a bevethető technikai eszközök elérhetősége valamint az átmeneti melegedőhelyek listája.
5
Szélvihar elsősorban a közművek közül főleg az elektromos távvezetékeket, a vasúti elektromos felsővezetékeket, a távközlési légvezetékeket (esetleg antennarendszereket) és a vasúti biztosítórendszereket, másodsorban a különböző gazdasági- és lakóépületek tetőszerkezetét, kiálló falazatát károsíthatja. A Kistérség domborzati viszonyai mellett igen jelentős szélsebesség alakulhat ki, ugyancsak egyenlő területi valószínűséggel. Ugyancsak a másodlagos károk közé sorolhatjuk a mezőgazdasági művelés alatt álló földterületek (fólia és üvegházak, szántók, gyümölcsösök) által elszenvedett viharkárokat. Elsődleges feladatként a lakosság kimenekítése, elhelyezése, ellátása, míg másodlagosan a helyreállítás szerepelhet. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon keresztül, minden narancs és piros erősségű viharjelzésről tájékoztatást kap a kirendeltség, melyet minden településen a polgármesterekkel egyeztetett módon a rendezvényszervezők felé továbbítunk, hogy megfelelően fel tudjanak készülni a lakosság tájékoztatására, a rendezvények lebonyolítási rendjének megfelelő tervezésére. Aszály: Hosszantartó aszály esetén elsősorban a tüzek keletkezése, valamint gyors továbbterjedése fordulhat elő, tekintettel a nagy kiterjedésű mezőgazdasági területre, bokroserdős-nádas területekre. Vízminőség romlás – vízszennyezés: A lakosság ivóvízzel történő folyamatos ellátása, annak feltételei megteremtése alapvető feladat, amelyben a szakmai, önkormányzati és érintett szolgáltatók mellett a védelmi-igazgatási apparátusnak is feladata, egyben felelőssége van. A Kistérségben az ivóvízellátás teljes egészében mélyrétegű vízkészletekből megoldott, a lakossági vízellátást teljes egészében rétegvíz-kutak biztosítják, ezért védelmük rendkívül fontos. A rétegvíz-készlet az Alföld, s egyben a megye legnagyobb és földtanilag leginkább védett helyzetű felszín alatti vízfélesége. Azok eltérő mélységekben helyezkednek el, így a felszíni környezeti hatásoktól viszonylag védettek, a víz minőségét alapvetően befolyásoló szennyezések nem érhetik el. A vízkészletek - többségében - közvetlen emberi fogyasztásra alkalmas ivóvízminőségűek, aminek eredményeként a kiemelt víz - a szükségszerűen előírt és klórozásos eljárással végrehajtott fertőtlenítést követően - a közműhálózatba, vagy kiépített tározóba kerülhet továbbításra. A Kistérség közigazgatási területén elhelyezkedő települések közművesített ivóvízellátottsága 100 %-os. A jellemzően előforduló tanyasi életmód miatt jelentős számban találhatók olyan tanyák, amelyek a közművesített ivóvízhálózatba a jelentős bekerülési költségek miatt nincsenek bekapcsolva, azonban ezek a helyek önállóan meg tudják oldani az ivóvíz ellátásukat. A hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a lakossági ivóvízellátás rendszerének kialakítása és annak biztosítása helyi önkormányzati feladat. A lehetséges veszélyhelyzeti elemeket értékelve megállapíthatjuk, hogy lakossági ivóvízhiány alapvetően kialakulhat: - egy, vagy több településen: 1. egy időben, vagy egymás után, 2. település(k) egészén, vagy egy részén. A települési hiány bekövetkezhet minőségromlás és kapacitásbeli gondok miatt egyaránt.
6
Rövidebb idejű (1-2 napos) ivóvízhiány esetén 1-1 településen az ott rendelkezésre álló palackozókból és a megyében megtalálható csomagolókból való kiszállítással biztosítható a vízellátás. Adataink szerint a nagyobb állattartó telepek saját vízellátással, saját kutakkal, néhány köbméteres víztározókkal és aggregátorral rendelkeznek, így esetükben nem kell gondoskodni külön vízellátásról. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a kereskedelmi hálózatban található forgalmi és tárolt készletű, a lakossági ivóvízfogyasztás igényeinek megfelelő ásvány-, szódavizek, üdítők, tartós tejek, stb. felhasználhatóságát, ami azonban nem mentesíti a szolgáltatót, illetve az önkormányzatot az ivóvíz biztosítási kötelezettsége alól. Az ivóvíz szállítására, szétosztására, a kommunális víz szállítására a települési polgári védelmi szervezetekből a műszaki mentő és az élelmiszer ellátó személyi állománya és technikai eszközei alkalmazhatóak 12 órás készenléti idővel. A lakótelepi elrendezésű településrészeken külön problémát okozhat a székelési szükséglet kielégítése. Mindenképpen indokolt az ÁNTSZ helyi szervével egyeztetve ideiglenes illemhelyek kijelöléséről és kiépítéséről gondoskodni, az ide vonatkozó egészségügyi és járványügyi szabályok betartásával. Veszélyes anyagokat használó, feldolgozó ipari létesítmények: A Kistérségben a hatályos jogszabályi változások következményeként több olyan gazdálkodó szervezet található, melyek nem tartoznak a SEVESO-II egyezmény hatálya alá (többnyire a használt veszélyes anyag mennyisége miatt), azonban a tevékenységük során használt, kezelt anyagok egyértelműen potenciális veszélyhordozók. A SEVESO-II. hatály alá tartozó veszélyes anyagot feldolgozó, illetve forgalmazó, szállító üzem a Kistérségben hét darab van. Felső küszöbértékű: - MOL NyRT TKD Logisztika Elsődleges Szállítás PB töltés-tárolás Gázterméktárolás, Algyő Atmoszférikus PB-tároló - MOL NyRT TKD Logisztika Elsődleges Szállítás PB töltés-tárolás, E-10 tartálypark - MOL NyRT TKD Logisztika Elsődleges Szállítás PB töltés-tárolás, Töltő-lefejtő és Gáztermék tisztítás Algyő - MOL NyRT KTD Algyői Gáztechnológia, Gázüzem - PRÍMAGÁZ Zrt. Algyő, Téglás u. Alsó küszöbértékű: - MOL NyRT KTD Algyői Termelési Egység, Főgyűjtő - MOL NyRt. Termékelőállítás - Kereskedelem Divízió, Logisztika Algyő Bázistelep
7
A felső küszöbértékű veszélyes üzemek által veszélyeztetett település (Algyő) rendelkezik külső védelmi tervvel, valamint a lakosság tájékoztatására is elkészültek a kiadványok. A kirendeltség folyamatosan figyelmi a SEVESO irányelvvel összefüggésben jelentkező feladatokat, hogy egy jogszabály változás (mennyiségi határértékek módosítása) esetén meg tudjon felelni az előtte álló feladatoknak. Katasztrófaveszély jellemzően lakott településeken, vagy azok közvetlen közelében (ipartelepek) alakulhatnak ki váratlanul. A fő veszély a kiszabaduló veszélyes anyag, illetve annak terjedése és emiatt feladatként jelentkezik a kimenekítés, kitelepítés, majd a mentesítés. Veszélyes áruk szállítása: Közúti szállítmányok vonatkozásában ezt a veszélyt elsősorban az M5-ös autópálya, az 5-ös, 43-as, 55-ös és 47-es főútvonalon – a városon áthaladó – szállítmányok jelentik. Súlyosbítja a veszélyt a sok ismeretlen összetételű és gyakran illegális szállítmány. Nukleáris, illetve sugárbaleseti veszéllyel járó szállítmány gyakorlatilag nem fordul elő. A veszélyelhárításra rendelkezésre álló erőforrásokat elsősorban az azonnal bevethető tűzoltó erők, a rendőrség és a mentőszolgálat egységei, a munkaidőben riasztható Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportja és munkaidőn túl riasztható Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportja jelenti. Nagyobb kiterjedésű, a lakosság nagy tömegeit veszélyeztető és elhúzódó hatású baleset esetén, igénybe vehetők a polgári védelmi kötelezettség alapján kijelölt polgári védelmi szervezetek is. A vasúti szállításban a MÁV RO-LA kamion vasúti szállításával foglalkozó terminálja jelenthet veszélyt. Nukleáris-, illetve sugárbaleseti veszéllyel járó szállítmány gyakorlatilag nem fordul elő a Kistérségben. A káresemény jellemzően a fő közlekedési közutakon, kisebb mértékben vasúton, folyón fordulhat elő váratlanul. A fő veszély a kiszabaduló veszélyes anyag, illetve annak terjedése miatt alakulhat ki. Lakott területen belül elsődlegesen a kimenekítés, kitelepítés, majd másodlagosan a terület mentesítése, a lakott területen kívül a terület mentesítése jelentkezik feladatként. Nukleáris veszélyeztetettség: A Kistérség, annak lakossága, élő és élettelen környezete elsődleges sugárveszélyezettsége nem jelentős. Másodlagos hatások tekintetében a Paksi Atomerőmű Rt. –ben bekövetkezhető esemény jöhet számításba, amelynek gyakorlati valószínűsége szintén alacsony. A szomszédos országok erőműi baleseteinek, műhold becsapódásának, nukleáris szállítmány sérülésének, terrorcselekménynek szintén igen alacsony a valószínűségi lehetősége, ugyanakkor nem kizárt. Esetlegesen jelentkező veszélyhelyzet, illetve baleset végrehajtására a MVB rendelkezik hatályos (20/1) Intézkedési tervvel, valamint a kötelezett területi szervek is Feladattervekkel. Földrengés: Szerte a világon sok kutató dolgozik a megbízható előrejelzés megvalósításán, azonban eddig nem történt áttörés ezen a területen és egyre valószínűbbnek látszik, hogy ez a közeljövőben sem fog teljesen megoldódni. Ennek egyik oka, hogy a kőzetblokkok 8
mozgásának számításához nagyon pontosan kellene ismerni a mélyben uralkodó kőzetfeszültségeket. Ugyanakkor jelenleg csak a felszínen mérhetőek megfelelő pontossággal ezek és sok más, az előrejelzéshez szükséges paraméter. A tudomány mai állása szerint legfeljebb az becsülhető meg, hogy egy bizonyos időszakban milyen valószínűséggel fog egy adott méretű rengés kipattanni a vizsgált területen. Földrengés bárhol és bármikor előfordulhat, azonban annak valószínűségére az elmúlt időszakok eseményei is adhatnak támpontot. A megye településein országosan is regisztrált kis- és közepes erősségű földmozgásokat észleltek, melynek úgynevezett góca Románia és tengelye Temesvár- AradSzeged- Kecskemét irány. Jellemzője, hogy előre nem jelezhető, így elsődleges hatása komplexen jelentkezik, úgy mint a közművek meghibásodása, a közúti és vasúti szállítás általában megbénul, a gazdasági tevékenységet fel kell függeszteni, valamint közellátási zavarok várhatóak, a lakosság nagy tömegeit kell huzamosabb időre elhelyezni. Másodlagosan jelentkezik a lakosság ellátása, valamint a helyreállítás végrehajtása. Humánjárvány: A humánjárványok jellemzője, hogy a megbetegedések bizonyos lappangási idő elteltével láncreakció szerűen terjednek és robbanás szerűen jelentkeznek, egyéb katasztrófákhoz képest mégis lassabban. Fontos jellemzőjük, hogy lehetséges az előrejelzés, így felkészüléssel a közvetlen károk mértéke csökkenthető. Többnyire spontánnak értékelhető körülmények hatásaként fordulnak elő, bár a mai fejlett világban a terrorizmus is felhasználhatja eszközként a mesterségesen kirobbantott járványt. Állatjárvány Jellemzően egyes állatcsoportokra (patás, szárnyas) hat, általában igen virulens, nagy sebességgel terjed, a fertőzött állat néhány óra alatt vírusgazda lesz, ugyanakkor a betegség jellemző tünetei többnyire csak később mutatkoznak. Ebből következik, hogy egy telepen ha már egy állat fertőződött, beteg, a többi is nagy valószínűséggel fertőzött. A legtöbb ilyen állat-betegség ellen már van hatásos védőoltás. Az állati vírus emberre általában nem veszélyes, de az ember (ruházat, lábbeli, eszköz) a vírus terjedését segíti. Ellenszer a fertőtlenítés, a karantén, a mozgáskorlátozás (állattal foglalkozó ember ne menjen más állattartó telepre), az állatok és emberek ellenőrizhetetlen, kezelhetetlen találkozásának (állatvásár, állatkert) korlátozása. A legtöbb állati vírus 60 Celsius fok feletti hőkezelés esetén megsemmisül. A megelőzést szolgálja a határállomásokon a nem hőkezelt húsok elkobzása, megsemmisítése. Járványveszélyes időszakban a lakosság figyelmét fel kell hívni a tej forralására, a húsok hőkezelésére. Az elmúlt időszakban többször is előfordult a környező országokban a száj- és körömfájás megbetegedés, melynek hatása Magyarországot, ezen belül Csongrád megyét is veszélyeztette. Szintén többnyire spontán kialakulású, bár egyes eseteknél behatárolható volt a szándékos fertőzés, járványokozás. Általában előre jelezhető, nagy kiterjedésű (több megyényi, vagy országos mértékű). A veszélyeztetettség Magyarországon folyamatosan növekszik, mivel az Európai Unió külső határaként, megnőtt az ország „Tranzit Kapu„ szerepe.
9
Nagy kiterjedésű, illetve sok ember biztonságát veszélyeztető tüzek: Ipari létesítmények, mezőgazdasági kultúrák és lakóterületek egyaránt lehetnek – főleg száraz, aszályos időszakban – területtüzek kialakulási gócai és terjedési területei. Az erdőtüzek gyakorisága változó, főleg az aszályos nyári időszakban fordul elő gyakrabban. A Kistérségben inkább a tarló- és nádastüzek a jellemzőbbek. Elsődleges hatásként a veszélyeztetett lakott terület kimenekítése, elhelyezése, ellátása, míg másodlagosan a helyreállítás jelentkezik. Nagy kiterjedésű környezeti (ökológiai) katasztrófa: Gazdasági eredetű – általában ökológiai károkkal járó katasztrófa alakulhat ki a gazdasági technológia hibás alkalmazása, vagy elemi csapás (felhőszakadás) kapcsán. Általánosítva: veszélyes, környezetszennyező mértékű vegyszer (műtrágya, növényvédő szer) kerül a talajba, illetve a természetes vízbe. Jellemző esete a Tisza cianidos szennyezése. Újabb keletű természeti-ökológiai káresemény a különböző gyomnövények túlburjánzása. Viszonylag lassúbb terjedésű, de napjainkban jelentős rétet-legelőt, illetve parlagon hagyott területet sújt veszélyeztetve a szántóföldi és kertészeti kultúrákat. Járulékos veszély a parlagfű allergén hatású pollenje. Ilyen esetben elsősorban a járványveszéllyel kell számolni, míg másodsorban a mentesítés végrehajtásával. Az urbanizáció egyik legjelentősebb veszélyforrását képezi a gépjárművek és ipari létesítmények által kibocsátott gázok, füst, korom, stb. mennyiségének növekedése, ami a levegőt időnként kritikus mértékben szennyezi. Kritikus infrastruktúra meghibásodása, rongálása: Elektromos energia, vezetékes gáz, vezetékes ivóvíz, illetve távhőszolgáltatás üzemzavara, kiesése okozhat olyan állapotot, amely eléri a veszélyhelyzet kritériumait. Jellemzően inkább a nagyobb városok urbanizált lakókörzeteit veszélyezteti. Különlegessége, hogy az egyik ellátórendszer üzemzavara generálja a másik, illetve harmadik rendszer, hálózat leállását. A villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló 285/2007 (X.29.) Korm. rendelet alapján a Kistérségben a védett fogyasztók besorolása és annak időszakos felülvizsgálata végrehajtásra került. Bizonyos évszakokban – elsősorban télen – szélsőséges meteorológiai viszonyok között olyan helyzet állhat elő, hogy a minimális létfeltételek híján veszélyeztetett, illetve a veszélyhelyzet által sújtott lakosság kitelepítése válhat szükségessé. Elsődlegesen a lakosság ellátásának megszervezése jelentkezik, majd a helyreállítás válik feladattá. Kommunikációs hálózatok veszélyeztetettsége A védelmi tevékenység kulcskérdése az egyes egységek, személyek közötti kommunikáció biztosítása. Ennek során a rendszernek a következő feltételeket kell biztosítani: • •
megbízhatóság a rendszer folyamatosan működik, egyes elemeinek kiesését tartalékok kompenzálják torzulásmentesség az átvitt jelek információtartalma az adótól a vevőig az információ megértése szempontjából nem változik
10
• • •
gyorsaság a jelek átvitelének sebessége a befolyásolni kívánt esemény szempontjából operatívnak tekinthető hozzáférhetőség a kommunikációs csatornák az esemény releváns résztvevőinek mindegyikének folyamatosan rendelkezésére áll a rendszer használatától függetlenül biztonságosság a kommunikációs csatorna kielégíti a jelek átviteléhez szükséges műszaki-, és a jelek tartalmához fűződő adatvédelmi követelményeket.
Korunk fejlett technikai világában az egyik legveszélyeztetettebb tényező a kommunikációs technológia, úgymint vezetékes- és mobiltelefon hálózatok, rádióhálózatok, Internet. Mindhárom csatorna számos (főleg technikai) veszélynek van kitéve, melyek csak felelős vezetők által meghatározott és érvényre juttatott védelmi tevékenységgel védhetők, biztosítható általuk a folyamatos információ áramoltatás. Ki kell emelnünk, azonban az Internet sérülékenységét, mely a külső (nyílt) csatornán elsődlegesen a külső (főleg vírus) támadások miatt károsodik, valamint a belső (zárt, intranet csatornákat), melyek elsődleges sérülékenységét a fizikai károsodások során szerzik. Ezek a belső fizikai jellegű károsodások azonban olyan dominóhatást indíthatnak el, ami nagy, szervek-szervezetek közti kommunikációs összeomláshoz, adatvesztéshez vezethet. A külső, vírusos fertőzések egyre nagyobb kihívást jelentenek és emiatt egyre jelentősebb veszélyeztető tényezővé válik tekintettel annak gyorsaságára, arra – hogy néhány óra alatt országnyi, földrésznyi, vagy akár világméretű fertőzést tud okozni. A tervezés során fő hangsúlyt kap az alternatív megoldású elektromos áramellátás is, mint minden kommunikációs eszközt működtető technikai feltétel. Ezeket a feladatokat az érintett szerv, szervezet vezetőjének kell kezelni. Mind a kritikus infrastruktúra, mind a kommunikációs rendszerek működésében bekövetkező (vétlen technikai, vagy szándékos) zavar reális veszélyt jelent a közrendre, közbiztonságra, logikai hatásként számolni kell közbiztonsági válsághelyzet kialakulásával. Nagy személyi veszteséggel járó balesetek: Rendkívüli káreseménynek minősül a légi, vízi, közúti, vagy vasúti baleset, ha nagy számú súlyos és halálos sérüléssel, valamint adott közlekedési útvonal, vagy a baleset környékének huzamosabb kényszerű lezárásával jár. Külön ki kell emelni a repülőtereken, illetve környezetében, valamint az átkelőhelyeken előforduló baleseteket, melyek általában nagy személyi veszteséggel járnak. Ezen kategóriában nem zárható ki kisebb tüzek keletkezése, de veszélyes anyagok esetleges környezetbe kerülésével is kell számolni. Bizonyos meteorológiai jelenségek megnövelik a balesetek bekövetkezésének valószínűségét. Bajba jutott légi-jármű balesete: Elsősorban lakott területre történő lezuhanása folytán kialakuló veszélyhelyzet. Lakott területre zuhant repülőgép esetén az üzemanyagtartály felrobbanásának veszélye miatt szükséges a veszélyeztetett körzet lakosságát kimenekíteni, valamint a zuhanás folytán rombolódott épületekből a sérülteket menteni.
11
Határon túli katasztrófák és hatásaik: Ezen esetek közé jellemzően a nukleáris, árvízi, illetve vízszennyezési katasztrófákat, valamint a szomszédos országban bekövetkező földrengést sorolhatjuk, melyek hatásai megyénket is érinthetik. Az utóbbi időkben, az előforduló vízszennyezések okozták a legtöbb ilyen esetet, melyben mind a Tisza, mind a Maros Csongrád megyei szakaszai is érintve voltak. Tömeges migráció: A civilizációs eredetű katasztrófák közül a társadalmi-politikai élet folyamataiból származható szerencsétlenségek és rendkívüli helyzetek a Kistérségben elsősorban a városok közvetlen közelében jelentkezhetnek. Ezen migrációs helyzeteket két részre lehet osztani: Gazdasági eredetű: az EU-hoz történő csatlakozással, mint külső határként szerepel Magyarország, így a gazdaságilag elmaradottabb országokból mind több személy próbál az európai uniós tagországokba bejutni. Politikai eredetű: a társadalmi-politikai hatások változásával előfordulhat tömeges migrációs helyzet, melynél általában egy társadalmi csoport, vagy réteg tömegesen és általában valamilyen kényszer folytán útra kel, elhagyja lakóhelyét és újat keres, ideiglenest, vagy véglegeset. Ilyen helyzetben elsősorban az ellátási-elhelyezési feladatok jelentkezhetnek, míg másodsorban a további eljárások lefolytatása (Pl. kiutasítás, ideiglenes tartózkodási engedély) várható. Terrorfenyegetettség, globális veszélyek A XX. század végi és a XXI. század eleji események azt mutatják, hogy az egész világon elharapózott az erőszak, a terror, a terrorfenyegetettség, annak minden lehetséges eszköztárával. Értendő ez a klasszikusnak nevezhető erőszakcselekményekre éppúgy, mint a biológia, vegyi, nukleáris támadások potenciális veszélyeire, eseményeire. Ide sorolhatjuk még a gazdasági-pénzügyi szférát érintő támadásokat, az Internet által „kínált” számos lehetőséget, a proliferációt. Megállapítható, hogy a Kistérség ilyen irányultságú veszélyeztetettsége ugyan alacsony (nem elsődleges célpont), ugyanakkor reális – országunk NATO tagállam. Az EU külső határaként elsődleges szűrést kell teljesítenünk abból a nem csak turisztikai célzatú utasforgalomból, mely a balkáni, közel- és távol-keleti, észak-afrikai államok állampolgárait is magába foglalja. Mivel számos stratégiainak nevezhető lehetséges célponttal rendelkezünk, reális veszélyként kell számolnunk ilyen jellegű eseménnyel, mely a tényleges személyi- és anyagi károkon túl kiválhat közbiztonsági válsághelyzetet is. A Szeged Polgári Védelmi Kirendeltség feladatkörében a honvédelmi igazgatás szerveivel, az önkormányzatokkal együttműködve, az állami irányítás rendszerében a mindenkori helyi védelmi bizottság elnökének felügyeletével, a megyei katasztrófavédelmi igazgató szakmai irányításával tervezi, szervezi és irányítja a katasztrófavédelmi szakfeladatok ellátását.
12
Ezen belül a kirendeltség: • • • • • •
közreműködik a polgári védelmi szervezetek létrehozásában, és tervezi azok alkalmazását; részt vesz a lakosság riasztása, tájékoztatása helyi feladatainak végrehajtásában; a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazása során érvényesíti a mentéssel összefüggő polgári védelmi szakmai követelményeket; a kirendeltség-vezető a polgári védelmi feladatok végrehajtása során vezeti a helyi védelmi bizottság katasztrófaelhárító operatív munkacsoportját; végzi a polgári védelmi szervezetek központi készletekből átadott anyagi-technikai eszközökkel való ellátását; tervezi a polgári védelmi célú gazdasági és anyagi szolgáltatásokat, kezdeményezi az igénybevétel elrendelését.
A polgári védelmi kirendeltség feladatai : Javaslatot tesz: •
polgári védelmi szervezetek létrehozására, szervezi és összehangolja alkalmazásuk, anyagi-technikai biztosításuk rendjét.
Tervezi és megszervezi: • • • • • •
a polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezésének rendjét, a lakosság kitelepítésével (kimenekítésével) és elhelyezésével, a menekültek fogadásával kapcsolatos feladatokat, szükség esetén ivóvíz, a higiéniai feltételek, elsősegélynyújtás és az orvosi segítségnyújtás biztosítását, a bajba jutottak szükségellátását, elszállásolását az önkormányzatokkal együttműködve, a lakosság és az anyagi javak mentését és ennek érdekében összehangolja a feladat végrehajtásában résztvevők tevékenységét, a polgári védelmi szervezetek felkészítését, valamint a lakosság és az ifjúság tájékoztatására vonatkozó terveket, a területileg szomszédos polgári védelmi kirendeltségekkel, társszervekkel, az államigazgatási, gazdálkodó és társadalmi szervezetekkel való együttműködést.
Kidolgozza: • • • •
a kirendeltség sajátosságainak figyelembevételével a katasztrófák esetén történő közreműködésre, a támadó fegyverek hatásai elleni védelemre vonatkozó különböző polgári védelmi terveket, a települési polgári védelmi parancsnokságok alkalmazási készenlétbe helyezésének tervét és biztosítja naprakészen tartását, a lakosság védelme érdekében az egyéni és kollektív védelem helyi követelményeit, a kirendeltség személyi állományának riasztási-értesítési rendszerét.
Szervezi és irányítja: •
a kirendeltség területén végzett katasztrófa- és polgári védelmi szaktevékenységet, elkészíti a tárgyévre vonatkozó munka-, ellenőrzési és felkészítési tervet és felterjeszti a Határidős Jelentések Táblázatában foglalt jelentéseket. 13
Kidolgozza, folyamatosan végzi és felügyeli: • • • • • • •
a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek nyilvántartását, egyeztetve az önkormányzatokkal, a katasztrófavédelem helyi sajtó és tömegtájékoztatási tevékenységét, a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazásra való készenlétét a területileg illetékes polgármesterek felkérése alapján, a polgári szerveknél folyó polgári védelmi tevékenységet, figyelemmel kíséri a települések veszélyeztetettségi sorolását, javaslatot tesz az esetleges módosításokra, kidolgozza a kirendeltségi szintű polgári védelmi szakfeladatok ellátásához szükséges terveket, okmányokat, koordinálja a polgári szervek, a települési polgári védelmi szervezetek, az állampolgárok és anyagi javak védelmével kapcsolatos tevékenységet, közreműködik az óvóhelyi létesítmények nyilvántartásában és folyamatos ellenőrzésében.
II. A KIRENDELTSÉG ÁLLOMÁNYA Szeged Polgári Védelmi Kirendeltségen rendszeresített beosztások: a) Kirendeltség-vezető Varga István tű. őrnagy Iskolai végzettség: főiskola (Ybl Miklós Műszaki Főiskola) Szakmai végzettség: tűzvédelmi mérnök rendészeti szakvizsga építész tűzvédelmi szakértő tűzvizsgálati szakértő igazságügyi szakértő (építész és tűzvizsgálat szakterületen) b) Polgári Védelmi Irodavezető Mórahalom Vass László pv. őrnagy c) Polgári Védelmi Irodavezető Kistelek Balázs András ka. d) Előadó ( lakosságvédelmi Szeged) Sarnyai Tibor ka. e) Előadó ( tervező-szervező, műveleti Szeged) Kis Eleonora ka. f) Előadó ( ügyviteli, anyagi –pénzügyi Szeged) Dóra Jánosné ka.
14
III. AZ EGYES SZAKFELADATOK ÉS VÉGREHAJTÁSUK HELYZETE III.1 Vezetés és irányítás Létszámhelyzet alakulása A szervezési állománytáblázatban jóváhagyott létszámunk 6 fő, ebből 2 fő hivatásos és 4 fő közalkalmazotti státuszhely. A fluktuáció alakulása: a jelenlegi kirendeltség-vezető -előző kirendeltség-vezető nyugállományba vonulását követően- 2008. február 01.-től tölti be a beosztását. Oktatás, képzés A kirendeltség személyi állománya rendelkezik a megfelelő állami iskolai- és szakmai képesítési követelményekkel. A hivatásos és közalkalmazotti állomány egyrészt havi önképzés keretében teljesíti szakmai ismereteinek szinten tartását, melyet a megyei igazgatóság irányított önképzési napjai egészítenek ki, másrészt az ismeretek bővítése a hazai konferenciákon történő részvétellel valósul meg. Fegyelmi helyzet, jutalmazás 2009. év folyamán fegyelmi, illetve etikai eljárás lefolytatására okot adó esemény, cselekmény nem történt, különböző szintű elismerésben, dicséretben és jutalomban összesen 1 alkalommal részesült a kirendeltség állománya. Egyéb feladatok A kirendeltség-vezető vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének eleget tett. Intézkedésre okot adó körülmény nem merült fel. A hivatásos állományúakra vonatkozó teljesítményértékelés és a következő évi feladat meghatározás határidőre megtörtént. A kirendeltség teljes személyi állományára kötelező időszakos egészségügyi alkalmassági vizsgálatot a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Egészségügyi Osztálya a 2009-es évben ütemezés szerint végrehajtotta, a hivatásos állomány a kötelező fizikai felmérést eredményesen teljesítette. III. 2. Együttműködési tevékenység A katasztrófavédelmi igazgatóság helyi szerveként együttműködést folytathatunk minden olyan államigazgatási, fegyveres, rendvédelmi, gazdálkodó, társadalmi és karitatív szervezettel, amelyek kölcsönös előnyök alapján hozzájárulnak a polgári védelmi célok maradéktalan megvalósításához. A helyi szinten létesített együttműködéseink minden esetben a polgári védelmi célok eredményesebb, gyorsabb megvalósulását szolgálják. A megállapodások megkötésénél fő rendező elv, hogy az együttműködés kölcsönösen előnyös legyen a résztvevők számára. A megállapodásokban foglalt kötelezettségek, ajánlások és segítségnyújtási formák csak a kirendeltségi szintünknek és a realitásoknak megfelelően fogalmazódtak meg, illetve kerültek vállalásra. 15
Az együttműködés kiterjed mindazon szervekre és szervezetekre, melyek részére a jogszabályok polgári védelmi feladatokat kötelező jelleggel nem határoznak meg. A megkötött együttműködések a szakmai színvonal erősödésében és a munka hatékonyságában nyilvánultak meg és hozzájárultak a kirendeltség sikeres munkájához. Az önkormányzatokkal, társszervekkel való együttműködésünk, kapcsolatunk kiegyensúlyozott. Az együttműködési tevékenységben jelentős hangsúlyt kap - a tervezési, felkészülési, védekezési és helyreállítási időszakban egyaránt - a folyamatos és kétoldalú információáramoltatás, egymás állományának szükséges és specifikus kölcsönös felkészítése, gyakorlásokba történő bevonása, a karitatív tevékenység szervezett végrehajtása. 2009. évben új együttműködési megállapodást kötöttünk Együtt Újszentivánért Egyesület Polgárőr Tagozatával. III.3. Civil kapcsolatok, kommunikáció és sajtó tevékenység A kirendeltség civil kapcsolatát egy már megkezdett, jól kialakított folyamat jellemezi, mely főként a települési polgári védelmi szervezetek megalakítási bázisát adó gazdasági társaságok felé irányul. A jól működő civil kapcsolatok megfelelő alapot szolgáltatnak a kialakuló veszélyeztető hatások leküzdésére abban az esetben, amikor a konkrét feladat végrehajtására rendelt erők és eszközök normál munkarendben történő munkavégzése nem elegendő. Célunk kapcsolataink további bővítése az önkéntes speciális ismeretekkel és szakfelszerelésekkel rendelkező mentőszervezetek irányába, mert véleményünk szerint ez fogja biztosítani, hogy szakmailag megalapozott, a katasztrófavédelem iránt elhívatott és lojális civil szervezeteket tudjunk bevonni a védekezés területére. Jellemző, hogy a civil szervezetek nagy aktivitással és tenni akarással rendelkeznek.
A sajtótevékenységünket továbbá a lakosság tájékoztatását az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 39/2003. számú és a 15/2004. számú Intézkedésében meghatározottakkal összhangban, valamint a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgató 333/2008. számú Parancsának megfelelően végezzük. A nyomtatott vagy elektronikus sajtó tájékoztatásának rendje: a) a jóváhagyott koncepcionális kérdésekről, illetve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nevében a Főigazgató (Főigazgató helyettese), a tájékoztatásra illetékes, vagy erre kijelölt személy (főosztályvezető, szóvivő), b) a polgári védelem szakmai vonatkozású kérdéseiről saját szak-, illetve működési területükre vonatkozóan az OKF főosztályvezetői, osztályvezetői és a területi katasztrófavédelmi szervek igazgatói, c) az érdemi feladatokat végző személyek a területi katasztrófavédelmi szervek igazgatói által adott felhatalmazási körben jogosultak tájékoztatni. A nyilatkozat tartalmáról, annak megjelenési helyéről és idejéről a nyilatkozatot adónak tájékoztatnia kell a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóját. A tájékoztatási tevékenység során be kell tartani az állam- és szolgálati titok védelmére vonatkozó előírásokat. A nyilatkozat nem járhat a személyhez fűződő jogok sérelmével.
16
Területünkön lévő helyi és regionális rádió- tv stúdiókra szervezett polgári védelmi tájékoztató szervezetek biztosítják hogy egy adott veszélyhelyzetben maradéktalanul végrehajtható a lakosság gyors tájékoztatása. Negyedéves rendszerességgel, aktuális lakossági tájékoztató anyagokat jelentettünk meg Mórahalom, illetve a Kistelek városi televíziók képújság oldalain, valamint az internetes honlapokon. III.4. Megelőzés a.) Hatályos jogszabályok, szabványok megléte A Szeged Polgári Védelmi Kirendeltség a CD illetve DVD jogtárat folyamatosan beszerzi. A napi munkához szükséges legfontosabb jogszabályok fénymásolatban az előadóknál is rendelkezésre állnak. b.) Kapcsolattartás a súlyos ipari balesetek megelőzésében, elhárításában érdekelt állami szervekkel, önkormányzatokkal és veszélyes létesítmények üzemeltetőivel A SEVESO-II. hatálya alá tartozó veszélyes anyagot feldolgozó, illetve forgalmazó, szállító üzem a Szeged Polgári Védelmi Kirendeltség illetékességi területén hét darab van. Felső küszöbértékű: MOL NyRT TKD Logisztika Elsődleges Szállítás PB töltés-tárolás Gázterméktárolás, Algyő Atmoszférikus PB-tároló MOL NyRT TKD Logisztika Elsődleges Szállítás PB töltés-tárolás, E-10 tartálypark MOL NyRT TKD Logisztika Elsődleges Szállítás PB töltés-tárolás, Töltő-lefejtő és Gáztermék tisztítás Algyő MOL NyRT KTD Algyői Gáztechnológia, Gázüzem PRÍMAGÁZ Zrt. Algyő, Téglás u. Alsó küszöbértékű: MOL NyRT KTD Algyői Termelési Egység, Főgyűjtő MOL NyRt. Termékelőállítás - Kereskedelem Divízió, Logisztika Algyő Bázistelep A felső küszöbértékű veszélyes üzemek által veszélyeztetett település (Algyő) rendelkezik külső védelmi tervvel, valamint a lakosság tájékoztatására is elkészültek a kiadványok. A kirendeltség folyamatosan figyelmi a SEVESO irányelvvel összefüggésben jelentkező feladatokat, hogy egy jogszabályváltozás (mennyiségi határértékek módosítása) esetén meg tudjon felelni az előtte álló feladatoknak. Algyő Nagyközség Külső Védelmi terv teljes körű gyakorlása 2009. október 08.-án megtörtént. A gyakorlaton nagy számban részt vettek a tűzoltóság, katasztrófavédelem, rendőrség, mentőszolgálat, Alsó Tisza vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és más szervek szakemberei és technikai eszközei. Az érintett területen 17
időlegesen forgalomkorlátozás is volt. A mentési, kárelhárítási feladatok végrehajtásának gyakorlása érdekében lakossági riasztási és tájékoztatási feladatok végrehajtására is sor került. a.) A lakosság előzetes veszélyhelyzeti felkészítésével, tájékoztatásával kapcsolatos tevékenység Az ifjúság felkészítésének – mint a lakosságfelkészítés speciális ágának – feladatait a kirendeltség az éves munka- és ellenőrzési tervekben a kiemelt feladatok között tartja számon. ca.) a tanulóifjúság felkészítése - Tanórai nevelés A tanulóifjúság felkészítése (veszélyhelyzeti nevelése) egyrészről az iskolák tanórai keretén belül, másrészről a felmenő rendszerű ifjúsági versenyek és a tanóra rendszeren kívüli iskolai programokon (katasztrófavédelmi szakkör, rendvédelmi tábor, stb. ) történhet. cb.) Ifjúsági versenyek A diákok a felmenő rendszerű katasztrófavédelmi ifjúsági versenyeken két korcsoportban mérhetik össze tudásukat. A 2009-es évben a felkészítést a kirendeltség állománya végezte. A Kirendeltség 2009 évben három alkalommal továbbított az alap-és középfokú oktatási intézmények felé katasztrófavédelmi pedagógus továbbképzésről szóló felhívást, illetve tájékoztatta az intézmények vezetőit, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet fiatalok biztonságra nevelését segítő pályázatáról. A 2009-es évben a Felmenő Rendszerű Katasztrófavédelmi Ifjúsági Versenyre igen nagy számban jelentkeztek mind az általános iskolák, mind a középiskolák. Itt szeretném megjegyezni, hogy a Magyar Polgári Védelmi Szövetség és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a magyar légoltalom, polgári védelem megalakulásának 75. évfordulója alkalmából gyermekrajz pályázatot hirdetett meg „Segíts a bajban!” címmel. Az elismerések átadására 2010. március 01-jén – a Polgári Védelmi Világnap alkalmából rendezett ünnepségen - került sor az Önkormányzati Minisztérium Márvány termében. Csongrád megyéből két pályaművet is díjazott a zsűri:
18
A 6-8 évesek korosztályában első helyezést ért el: SZÖLLŐSI-VÁGÓ RITA, a szegedi Gedói Általános és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulója. A díjat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ajánlotta fel.
d.) a lakosság felkészítése E feladat végrehajtása szórólapok készítésével és terjesztésével, kiállítások megrendezésével, valamint a katasztrófavédelem munkatársainak a helyi médiában történő megjelenésével, továbbá egyéb az önkormányzatok által szervezett rendezvényeken való részvétellel valósulhat meg. A 2009-es évben a hagyományoknak megfelelően rész vettünk az V. Árvízi Emléknapon, melyet a Magyar Cserkészszövetség rendezett. Szeged Megyei Jogú Város idősügyi referensének felkérésére, lakossági tájékoztatón ismertettük a város nyugdíjas klubjainak vezetőit Szeged veszélyeztetettségéről, a veszélyeztetettségből adódó állampolgári kötelezettségekről, illetve a lakóházakra vonatkozó tűzvédelmi előírásokról. III.5. Szakmai feladatok: 1. A települési pv. szervezetek egyéni védőeszköz ellátottsága - légzésvédő eszközök kivételével - biztosított, az anyagi készleteket tárolása központilag történik. 2.
Szeged MJ. Városban folyamatosan végezzük az Óvóhely-kataszterben szereplő életvédelmi létesítmények ellenőrzését. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján az óvóhelyek kizárólagosan a megerősített pincékkel szemben támasztott követelményeknek felelnek meg.
3. A helyi veszélyforrások rendszeres értékelése alapján folyamatosan pontosítottuk a veszély-elhárítási terveket, részterveket, valamint a Kirendeltség adatbázisait.
19
4. A Kirendeltség vezetékes, és vezeték nélküli híradás alapvetően megfelelő, a polgári védelmi irodák is rendelkeznek közvetlen fővonallal. 5. Lakosság riasztását szolgáló eszközök (elektromos sziréna) hatósugara lefedi a kirendeltség és pv. irodák területét. A szirénák karbantartását és működő készségének ellenőrzését az OKF megrendelése alapján, külső szolgáltató végzi. A légvédelmi szirénák szemrevételezését a Kirendeltség évente ismétlődő rendszerességgel végrehajtja. 6. A 2009-es évben több ízben kellett lakosságvédelmi feladatokat végrehajtani tűzeseteket-, gázvezeték elvágását-, robbanótesteknek vélt tárgyak megtalálását- illetőleg heves esőzéseket követően. Példaként említenék meg 2 esetet: - a Csongrádi sugárúton történt tűzeset, melynek következtében a tűzesettel érintett lakás, a fölötte lévő lakás és az alatta lévő lakás vált ideiglenesen lakhatatlanná. - 2009.12.30.-án egy szívműtétből hazatérő idős hölgy magánháza vált ideiglenesen lakhatatlanná át- illetőleg felvizesedés következtében. Mindkét esetben az Önkormányzat és az IKV Zrt. illetékeseivel közösen sikerült az ideiglenesen hajléktalanná vált lakosokat elhelyezni. Egyéb esetekben a helyszíneken szemléket tartottunk és a szükséges adatokat begyűjtöttük illetőleg a helyszín biztosításában vettünk rész. III.6. Gazdálkodás: 1. 2009 évre a helyi önkormányzat a Kirendeltség részére céltámogatásként a következő összeget biztosította: Szeged Pv. Kirendeltség Tervezett: Dologi kiadások
2.000. 000.- Ft
Felhasználás: A Kirendeltség céltámogatását Szeged MJ Város Polgármesteri Hivatala, valamint a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság között lévő együttműködési megállapodás alapján a megyei Igazgatóság kezeli. A költségvetésről az Igazgatóság az Önkormányzat részére elszámolt. Az átvett támogatásból a szakmai feladatokhoz kapcsolódóan folyóirat, egyéb információhordozók (helyi napilap-, CD jogtár előfizetése) beszerzését, a minősített időszaki tervezéshez, illetve a tervek elkészítéséhez szükséges szakmai (számítástechnikai kellékanyagok, segédletek) beszerzését, a vezetékes telefon, fax és internet hozzáférés biztosítását finanszíroztuk. A katasztrófa helyzetekben történő riasztás-értesítés feltételeinek megteremtése érdekében szükséges volt a kirendeltség állományának a meglévő kártyás mobiltelefonok üzemeltetési költségét biztosítani. Ehhez kapcsolódóan elvégeztettük az OKF által térítésmentesen biztosított rádiók telepítését a kirendeltségen. Továbbá a kirendeltségen lévő tűzoltó készülékek javítását, illetve szükségszerű cseréjét, valamint a kiadásokkal összefüggésben felmerülő ÁFA, és a szakmai feladatok ellátásához kapcsolódó egyéb járulékos költségeket (mint például a telefon kártyák után fizetendő adó-, és járulék) finanszíroztuk. A kirendeltség több a városban lévő (pl. a Belvárosi Plébánia és Magyar Cserkészszövetség közös rendezésében végrehajtott Árvízi Emléknap) rendezvényen vett részt a polgári védelmi
20
feladatok szélesebb körben történő megismertetése érdekében, melyhez propaganda, szóró-, és tesztlapokat készítettünk. A városi ifjúsági verseny megrendezésével összefüggésben a bérleti díjat, az étkezést, valamint a versenyhez szükséges szakmai anyagokat, díjazást szintén a támogatás terhére finanszíroztuk. Fentieken túl az igazgatóság biztosította (saját költségvetése terhére) igény szerint a gépjármű használatot, valamint a rendezvények - terem-, eszköz - lebonyolításához a feltételeket. Intézményi beruházásra az átadott támogatás nem biztosított lehetőséget, ezért az Igazgatóság a saját bevétele terhére informatikai fejlesztést hajtott végre a kirendeltségen. 1. A nem központi ellátásból kapott polgári védelmi eszközök, anyagok tárolása, őrzésvédelme megfelel az elvárásoknak. Az anyagok jelenlegi elhelyezése tűz –és őrzésvédelmi szempontokból kielégítő. 2. Ingatlannal (saját tulajdonú) a kirendeltség nem rendelkezik. A költségvetésünkben épület állagmegóvásának, esetleges felújításának költsége nem szerepel, azokat az önkormányzat biztosítja. Munkavédelem, tűzvédelem helyzete a kirendeltség területén megfelelő. Az anyagok tárolása a tűzvédelmi előírások szerint történik. 3. A 2009. évi vagyonleltár a megyei Igazgatóság által kijelölt bizottság hajtotta végre, a leltározás során hiány, felesleg nem jelentkezett, a bizottság kirívó hiányosságot nem tapasztalt. III.7. Ellenőrzések: 1.
Az ellenőrzési terv alapján a 2009-es évben az érintett Társasházak közös képviselőinek, valamint az Szegedi IKV Zrt. munkatársainak részvételével folyamatosan ellenőriztük az életvédelmi létesítményeket. Az észrevételeket tartalmazó jegyzőkönyveket megküldtük az érintett Társasházak képviselőinek.
2. A Kirendeltség szakmai tevékenységét a megyei KVI szakmai osztályai cél-és témaellenőrzések keretében ellenőrizték a 2009. évben. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok a megjelölt határidőre kijavításra kerültek. III.8. Életvédelmi létesítmények Szeged területén 87 db. életvédelmi létesítményt tartunk nyilván. Évente elkészítjük az Ellenőrzési Ütemtervet. Az ellenőrzéseket végrehajtjuk. III.9. Mentesítő – fertőtlenítő kapacitás Szeged Polgári Védelmi Kirendeltség illetékességi területén -irodák illetékességi területe nélkül- az alábbi mentesítő állomások kerültek nyilvántartásba vételre: • • • • • •
Szegedi Paprika Zrt. SOLE-MIZO ZRt. Tisza Volán Zrt. PICK SZEGED Zrt. Szabadkai út PICK SZEGED Zrt. Maros u. SZTE Általános Orvostudományi Kar
anyagmentesítő személymentesítő gépjármű-mentesítő személymentesítő személymentesítő anyagmentesítő 21
A nyilvántartás pontosítását évente egy alkalommal végezzük. III.10. Gyakorlatok A katasztrófa- és polgári védelmi szaktevékenység szinten tartásának, az egyes feladatok magas szintű végrehajtásának céljából a kirendeltség az éves gyakorlattervnek megfelelően, illetve a társszervek meghívására részt vett a hazai gyakorlatokon és gyakorlásokon. A gyakorlatok szintjei: • • •
kirendeltség szintű, melynek célja a polgári védelmi helyi szerv minősített időszaki működésének, Szeged Helyi Védelmi Bizottság KEOMCS valamint a polgári védelmi szervezetek működésének gyakorlása, területi szintű, mely a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vagy a Megyei Védelmi Bizottság vezetése alatt történik, országos és nemzetközi szintű, melyben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és alárendelt szervei vesznek részt.
III.11. Munkavédelem A Szeged Polgári Védelmi Kirendeltség irodája az önkormányzat Szeged, József A. sgt. 39. szám alatti irodaházában található. A 2008 évben megtörtént felújítás óta a kirendeltség munkatársai lényegesen jobb körülmények között dolgoznak, mint az azt megelőző időszakban. Az épület villámvédelmi szabványossági felülvizsgálattal, érintésvédelmi kivitelezői nyilatkozattal rendelkezik. A munkavédelmi oktatásokon a megyei igazgatóságon vesz részt az állomány. III.12. Műszaki szakterület A kirendeltség szolgálati személygépjárművel nem rendelkezik. Szükség esetén a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság gépjárműveit vesszük igénybe. Az Igazgatóság kérés esetén a kirendeltség részére gépjárművet minden esetben biztosított. A kirendeltség raktárában tárolt felszerelések és szakanyagok polcokon, illetve ládákban vannak elhelyezve. A selejt anyagok felterjesztése és elszállítása a megyei igazgatóság koordinálásával megoldott. A főnyilvántartó kartonok, raktári nyilvántartó kartonok, raktárműveleti napló vezetése naprakész. a.) Vezetékes híradás • • •
2 db postai fővonallal (62) 476-553, (62) 444-525. 1 db BM vonal 11-38. 1 db PMH belső (62) 564-406.
A kirendeltség munkatársai részére 3 db mobil telefon került biztosításra.
22
b.)„R” berendezések • • • • • • • • • • • • •
Szegeden Algyőn Bordányban Deszken Domaszéken Dócon Kübekházán Újszentivánon Röszkén Sándorfalván Szatymazon Tiszaszigeten Zsombón
44 db. sziréna, 2 db. sziréna, 1 db. sziréna, 1 db. sziréna, 1 db. sziréna, 1 db. sziréna 1 db. sziréna 1 db. sziréna 1 db. sziréna 1 db. sziréna 1 db. sziréna 1 db. sziréna 1 db. sziréna található.
c.) Informatika A kirendeltségnél és az irodánál található informatikai eszközök biztosítják a szükséges mértékű információáramlást, ezen eszközök önkormányzati tulajdonban vannak. A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 2009-es évben informatikai fejlesztést hajtott végre a kirendeltségen, mely során a külső helyszíneken megtartott oktatásokhoz, felkészítésekhez nélkülözhetetlen laptop-ot adott át. . IV. Ellenőrzések Az ellenőrzések rendszere a munkaszervezés kiemelt fontosságú eleme, melynek célja a kirendeltség, a polgári szervek és a polgári védelmi szervezetek szervezettsége, helyzete, feladatvégzése színvonalának megállapítása, következtetések levonása és ezen következtetésekből javaslatok megfogalmazása a hatékonyabb és hasznosabb feladat végrehajtás érdekében. A kirendeltség az Éves Munkaterv részeként ellenőrzési tervet készít. Az ellenőrzési terv tartalmazza a kirendeltség által végrehajtott, továbbá a kirendeltségnél más szervezet által végrehajtott ellenőrzéseket. Az ellenőrzések típusai: • munkafolyamatba épített ellenőrzés, (kirendeltség) • célellenőrzés (kirendeltség, Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság), • témavizsgálat (Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) • Komplex (átfogó) ellenőrzés (Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) A kirendeltség az ellenőrzéseken minden esetben „jó” vagy „kiváló” értékelést kapott. V. Összegzés A kirendeltség szakmai munkájának elismerését jelentette a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által végrehajtott ellenőrzések pozitív értékelése. A vizsgált időszakban rendszeressé váltak a kirendeltségen az önképzések, kialakítottuk a kirendeltség szintű értekezletek formáit, biztosítva ezáltal a mórahalmi és kisteleki iroda 23
irányába történő vezetést úgy, hogy közben a közvetlen illetékességébe tartozó települések felé meghagytuk az irodák önállóságát. A vizsgált időszakban Szegedi Polgári Védelmi Kirendeltség a kitűzött célokat és a betervezett szakmai feladatokat maradéktalanul végrehajtotta. A kirendeltség és az irodák az illetékességi területükön lévő polgármesterekkel, jegyzőkkel, ügyintézőkkel jó munkakapcsolattal rendelkeznek, amely a katasztrófavédelem tevékenységének elismerésében, valamint a közösen végrehajtott feladatok eredményességében mérhető. Az önkormányzati vezetőkkel közösen kialakított, feladatorientált tevékenységgel hatékonyan eleget tudtunk tenni a élet- és anyagi javak védelme érdekében elvárt követelményeknek. A Kirendeltség szakmai és követelménytámasztó tevékenysége megfelelő szinten valósult meg a Pv. Irodák irányában.. Különböző társadalmi- és szakmai fórumokon (ifjúsági versenyek, rendvédelmi napok,) tovább növeltük a kirendeltség és az irodák helyi és kistérségi szintű elismertségét. A Kirendeltség és a Pv.Irodák a 2009.-re tervezett feladatokat végrehajtották. Az önkormányzatoktól kapott pénzügyi támogatás biztosította, hogy a helyi hivatásos katasztrófavédelmi szervek eleget tegyenek a jogszabályokban meghatározott feladataiknak. Az állami költségvetés hiánya változatlanul kihat az ifjúsági versenyek, a polgári védelmi felkészítések színvonalára. A jelenlegi költségvetési helyzet megköveteli a feladatok rangsorolását, elsősorban a lakosságvédelmi tevékenység előtérbe helyezését. Továbbra is problémaként jelentkezik, hogy a gazdálkodó szervek nem jelentik be a kirendeltségen a kilépett dolgozójukat, így csak a pontosításkor lehet a kiesett létszámról gondoskodni. A kirendeltség területén olyan jellegű esemény, amely polgári védelmi szervezetek alkalmazását tette volna szükségessé a 2009-es évben nem következett be.
Kérem tájékoztatóm elfogadását, tisztelettel:
Varga István tű. őrnagy kirendeltség-vezető
24
