Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szeged Polgári Védelmi Kirendeltség
.
. .
H 6723 Szeged, József Attila sgt. 39. Tel: 62/476-553 Fax 62/444-525 e-mail:
[email protected]
A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szeged Polgári Védelmi Kirendeltsége vezetőjének
TÁJÉKOZTATÓJA SZEGED MJV KÖZGYŰLÉSE SZÁMÁRA -a kirendeltség tevékenysége tárgyában –
Tisztelt Polgármester Úr, tisztelt Közgyűlés! Szeged MJV Közgyűlése 2009. áprilisi ülésére napirendre tűzte a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szeged Polgári Védelmi Kirendeltsége tevékenységéről szóló TÁJÉKOZTATÓ megvitatását, melyet az alábbiakban terjesztek elő.
I. A KIRENDELTSÉG JOGÁLLÁSA, FELADATA I.1. A polgári védelmi kirendeltség jogállása: Szeged Polgári Védelmi Kirendeltség olyan, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság alárendeltségében működő, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező helyi szerv, amely illetékességi területén a lakosság és anyagi javak védelme érdekében a katasztrófavédelmi törvényben, a polgári védelmi törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladatok tervezését, szervezését, koordinálását és ellenőrzését végzi a kirendeltség- vezető szakmai irányításával. A kirendeltség illetékességi területe Csongrád megye közel egy-harmadán terül el. A Tisza Körös - Maros folyók között húzódó, a Csongrádi síkság déli területén, az Alföld medencéjének legmélyén fekszik, magába foglalva annak 27 települését (Szeged, Algyő, Deszk, Dóc, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó, Mórahalom, Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék, Kistelek, Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer). Szeged Polgári Védelmi Kirendeltséghez Szeged Megyei Jogú Város, Algyő Nagyközség, Deszk Község, Dóc Község, Domaszék Község, Kübekháza Község, Röszke Község, Sándorfalva Város, Szatymaz Község, Tiszasziget Község, Újszentiván Község és Zsombó Község közvetlenül, míg a többi település Mórahalom Polgári Védelmi Irodán illetve Kistelek Polgári Védelmi Irodán keresztül kapcsolódik. I.2. Szeged Kistérség Általános Jellemzői: Területi elhelyezkedése: Szeged Magyarország délkeleti szélén, a Tisza-Maros találkozásánál fekszik, közel a déli országhatárhoz, észak-déli és kelet-nyugati tranzitútvonalak metszésében. Közigazgatási területéhez tartozik Szőreg, Szentmihály, Gyálarét, Kiskundorozsma, Tápé. Geológiai, domborzati jellemzők: A város a folyók találkozásánál, üledékes töltéstalajon helyezkedik el, a Tisza jobb partján löszös-homokos, a bal parton kötött talajjal. A délalföld a földtörténeti középkorban tengerfenék volt, az egymásra rakódó szerves anyagok az évmilliók alatt szénhidrogénné alakultak. Gazdag kõolaj és földgázvagyont rejt a föld mélye. A kutatófúrások közben talált termálvíz jól hasznosul a hétköznapi életben. A tengerszint feletti magasság 80 m körüli, Szeged mellett található az ország legmélyebb pontja, Tiszaszigeten 75,5 m.
Meteorológiai és hidrológiai adottságok: Városunk térségére a meleg, száraz, szélsőségekre hajló kontinentális időjárás jellemző. Az év túlnyomó többségében kellemes, az évszakoknak megfelelő hőmérsékleti viszonyok jellemzik ezt a térséget, az évi középhőmérséklet 11 Celsius fok. Időként rendkívüli hőmérsékleti szélsőségek teszik próbára az itt élő emberek és más élőlények tűrőképességét. "A Tisza Szeged főutcája". Vízjárása szélsőséges, legnagyobb vízhozama meghaladhatja a legkisebb negyvenszeresét, illetve átlagosan 820 m3 másodpercenként. Évente átlag háromszor árad, kora tavasszal, kora nyáron és ősszel. A város fölött ömlik a Tiszába a Maros. Gyors folyású, sok hordalékot rak a kis esésű Tiszába. Szélsőségesebb vízhozamú, 22 - 2000 m3 között. Ha a Maroson a Tiszán és a Dunán egyszerre vonul le az árhullám, komoly árvízveszélyt jelent a város számára. Csapadékosabb években a belvizes területek nagysága jelentősen megnő, ezért a belvíz elleni védekezés szerves részét képezi a vízkár-elhárítási feladatoknak. A felszín alatt, nagy mélységben, jelentős mennyiségű ivó-, ipari és öntözővíznek alkalmas rétegvizek találhatók. A környék növénytermesztésének legfőbb korlátozó tényezője a csapadék, az évi átlagos összege 580 milliméter, amely elegendő lenne, de az eső változékony eloszlása miatt olykor kevés. Az éghajlat helyi tényezői mellett jelentős szerepe van az érkező és a távozó légtömegeknek, és sebességüknek. A légáramlás uralkodó iránya észak-északnyugati, de időbeni eloszlása rendkívül ingadozó. Regionális jellemzők: Az I. világháború után, csökkent a város gazdasági szerepe, viszont a felsőoktatás az egyetemek és főiskolák révén az ország távolabbi területeiről is magához vonzza a fiatal szellemi erőt. Jelenleg Szeged közigazgatási határa mintegy 1636 négyzetkilométere terjed ki. Regionális szerepkörének ma is egyik legfontosabb eleme az egykori területéhez tartozó településekre gyakorolt vonzerő. Az Európai Közösséghez való csatlakozás kapujában Szeged vonzáskörzete megközelítheti a régit. Demográfiai adatok: A város jelentős vonzerejét igazolja, hogy 1960 és 1990 közötti évtizedekben 70 ezer fővel nőtt a népesség. A város népességének jelenlegi megoszlása: 0-2 év 3-16 év 17-60 év 61 év felett Együtt Ffi Nő Ffi Nő Ffi Nő Ffi Nő Ffi Nő 1596 1503 13553 12917 52407 57260 11889 19192 79445 90872 A Kistérség természeti adottságai A földtani felépítését a mélyre süllyedt medencealjra települt nagy vastagságú tengeri, majd édesvízi üledékkőzet határozza meg. A süllyedéket feltöltő folyók hordalékanyaga többrétegű hévíz-tároló üledéket hozott létre. Erre települtek a 800 – 2.500 m. mély hévíz kutak, amelyek a geotermikus energia hasznosításában szerepet játszanak. A körzet felszíni és felszín közeli üledékei túlnyomóan löszös képződmények, főként infúziós lösz. Rétegvastagsága 3-5 m., áteresztőképessége közepes. Kisebb-nagyobb foltokban iszapos finom homok és futóhomokos képződmények is előfordulnak.
3
Éghajlat: : A körzet éghajlati adottságának legkifejezőbb jellemzője a napi, illetve az évi középhőmérsékleti értékek pozitív és negatív irányban történő nagy kilengése. Az évi középhőmérséklet 11,2 C, a napsütéses órák száma meghaladja a 2100-at, ezáltal a terület az ország és a megye napfényben leggazdagabb tája. Csapadék szempontjából a körzet az ország és a megye legszárazabb területei közé tartozik. A csapadék évi átlaga 580 mm. A csapadékos és aszályos évek ciklikusan ismétlődnek. Időnként előfordul 80-100 km/óra sebességű viharos szél is. Közlekedési hálózat: Szeged MJ Várost átszeli az 5-ös, a 43-as, a 47-es és az 55-ös számú főútvonalak. A város területén található a MÁV RO-LA kamion vasúti szállításával foglalkozó terminálja. I.3. Szeged Kistérség veszélyeztetettsége: Hidrológiai: Árvíz, belvíz Legjelentősebb veszélyeztetettség.
veszélyeztető
tényező
a
Kistérségben
az
ár-
és
belvízi
Szegedi ártéri öblözet: 342 km2 kiterjedésű a Tisza jobb partja, a Dongéri Főcsatorna torkolatától az országhatárig helyezkedik el Baks, Ópusztaszer, Dóc, Sándorfalva, Algyő, Szeged körtöltésen kívüli része és Röszke településeket érint. Torontáli ártéri öblözet 243 km2 kiterjedésű Maros bal partja, Tisza bal partja az országhatárig helyezkedik el Deszk, Kübekháza, Újszentiván, Tiszasziget, Szeged-Szöreg településeket érint. A területen található állóvizek és csatornák, valamint mocsaras és vizenyős területek összefüggő vízfelületei összegyűjtve a csapadékvizet, meghatározói a helyi ár- és belvizek elleni védekezésnek. A felszín alatti vizekre is hatással vannak a folyók. Tartósan nedves, csapadékos időszakban a talajvíz rendkívüli magasságig emelkedhet, s nagy területeket önthet el. Az éghajlat kedvezőtlen hatásaiból, a domborzati viszonyokból adódóan az év bármely szakában előfordulhatnak heves, az alsóbb folyószakaszokon tartós árvizek, melyek rendszerint belvízveszéllyel párosulnak. A kistérség árvíz-veszélyeztetettségét az itt található folyók vízjárása, az ártéri öblözet kiterjedtsége s a lehetséges árvízkárok nagysága határozzák meg. A folyók felső szakaszairól induló árhullámok összetorlódása az alsóbb szakaszokon rendkívül veszélyes árvízhelyzeteket alakíthatnak ki. A térségben a tavaszi áradások az uralkodók. A természeti katasztrófák veszélyességét jelentős mértékben csökkenti az a tény, hogy az előrejelző rendszereknek köszönhetően mindegyik előre jelezhető, például: • az árvíz, belvíz a Tiszán 10-14 nappal, • a csapadék, szélvihar 4-8 órával.
4
Az árvizek bekövetkezésének pontos helye és ideje, valamint a víz által elöntött területek nagysága nagy pontossággal meghatározható előre. A védekezés során lehetőség van olyan jelenségek megfigyelésére, amelyek tájékoztatásul szolgálnak arra, hogy a védelmi munkák ellenére hol következhet be műtárgysérülés, havária esemény. Így fennáll a lehetősége annak, hogy az árvíz által veszélyeztetett területekről a lakosság, állatállomány és egyéb anyagi javak időben védett területre kerüljenek áttelepítésre. Kevéssé jelezhető a műtárgyak meghibásodásából eredő havária. A földrajzi helyzetből adódóan a folyók alsó szakaszán az esés csekély, az árvízi levonulás időtartama hosszú, a védtöltéseknek igen magas vízoszlopot kell tartani a természetes térszint felett, akár több hónapig is. Másik adottság, hogy az ártér viszonylag sík, nagyobb domborzati hullámzások nélküli, ezért természetes lokalizálási lehetőség alig adódik. Az utak, vasutak töltései követik a terepalakulatot, lokalizáció esetén csak komoly beavatkozással védhetők. Az árvízvédelmi fővédvonalak tönkremenetele esetén az egész öblözet néhány nap alatt teljesen víz alá kerülhet, amelynek következtében a vízborítás több helyen elérheti a 6 m-t is, az átlagos vízborítást 2-5 méternek vehetjük. Szélsőséges körülmények között a lokalizációs vonalak többségének elsősorban terelő szerepe lehet, kivéve a szegedi körtöltést, mely megfelelő védelmi beavatkozással, jó eséllyel védhető. A települések önkormányzataira a III. fokú készültség ró feladatot, ekkor kell biztosítani a vízkár-elhárítási tervben előirányzott és az illetékes ATIKÖVZIG által előzetesen leszerződtetett és felkészített segédgátőri létszámot biztosítani figyelőszolgálatra. A konkrét feladatok végrehajtását, az elhárításhoz rendelkezésre álló személyi, anyagi, technikai feltételeket a települések „Vízkár-elhárítási Terve” tartalmazza. Elsődleges feladatként a védekezés támogatása, erő, eszköz, anyag szükségletei biztosítása, katasztrófa esetén a kimenekítés, kitelepítés és elhelyezés fordulhat elő, míg másodlagosan a járvány- illetve fertőzésveszély kialakulása jelentkezhet, valamint a helyreállítás, újjáépítés feladata jelentkezik. Rendkívüli időjárás: A hirtelen lehullott nagy mennyiségű csapadék (eső, hó) amennyiben eső formájú, főleg a települések mélyebben fekvő belterületén okoz elöntéseket, a régebbi technológiával épült építményekben de – figyelemmel a megye talajszint feletti csekély magasságára – egyéb területeken is okozhat károkat: átereszek, kisebb hidak károsodása, közművek rongálódása. Téli időszakban a nagy mennyiségű hó a közlekedés, az áruszállítás megbénulását okozhatja. Ezek a típusú katasztrófa-helyzetek a megye egész területén egyenlő valószínűséggel előfordulhatnak. Elsődleges hatásként a lakosság kimenekítése, elhelyezése, ellátása, míg másodlagosan a helyreállítás szerepelhet. A kirendeltség adatbázisában rendelkezésre állnak a bevethető technikai eszközök elérhetősége valamint az átmeneti melegedőhelyek listája.
5
Szélvihar elsősorban a közművek közül főleg az elektromos távvezetékeket, a vasúti elektromos felsővezetékeket, a távközlési légvezetékeket (esetleg antennarendszereket) és a vasúti biztosítórendszereket, másodsorban a különböző gazdasági- és lakóépületek tetőszerkezetét, kiálló falazatát károsíthatja. A Kistérség domborzati viszonyai mellett igen jelentős szélsebesség alakulhat ki, ugyancsak egyenlő területi valószínűséggel. Ugyancsak a másodlagos károk közé sorolhatjuk a mezőgazdasági művelés alatt álló földterületek (fólia és üvegházak, szántók, gyümölcsösök) által elszenvedett viharkárokat. Elsődleges feladatként a lakosság kimenekítése, elhelyezése, ellátása, míg másodlagosan a helyreállítás szerepelhet. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon keresztül, minden narancs és piros erősségű viharjelzésről tájékoztatást kap a kirendeltség, melyet minden településen a polgármesterekkel egyeztetett módon a rendezvényszervezők felé továbbítunk, hogy megfelelően fel tudjanak készülni a lakosság tájékoztatására, a rendezvények lebonyolítási rendjének megfelelő tervezésére. Aszály: Hosszantartó aszály esetén elsősorban a tüzek keletkezése, valamint gyors továbbterjedése fordulhat elő, tekintettel a nagy kiterjedésű mezőgazdasági területre, bokroserdős-nádas területekre. Vízminőség romlás – vízszennyezés: A lakosság ivóvízzel történő folyamatos ellátása, annak feltételei megteremtése alapvető feladat, amelyben a szakmai, önkormányzati és érintett szolgáltatók mellett a védelmi-igazgatási apparátusnak is feladata, egyben felelőssége van. A Kistérségben az ivóvízellátás teljes egészében mélyrétegű vízkészletekből megoldott, a lakossági vízellátást teljes egészében rétegvíz-kutak biztosítják, ezért védelmük rendkívül fontos. A rétegvíz-készlet az Alföld, s egyben a megye legnagyobb és földtanilag leginkább védett helyzetű felszín alatti vízfélesége. Azok eltérő mélységekben helyezkednek el, így a felszíni környezeti hatásoktól viszonylag védettek, a víz minőségét alapvetően befolyásoló szennyezések nem érhetik el. A vízkészletek - többségében - közvetlen emberi fogyasztásra alkalmas ivóvízminőségűek, aminek eredményeként a kiemelt víz - a szükségszerűen előírt és klórozásos eljárással végrehajtott fertőtlenítést követően - a közműhálózatba, vagy kiépített tározóba kerülhet továbbításra. A Kistérség közigazgatási területén elhelyezkedő települések közművesített ivóvízellátottsága 100 %-os. A jellemzően előforduló tanyasi életmód miatt jelentős számban találhatók olyan tanyák, amelyek a közművesített ivóvízhálózatba a jelentős bekerülési költségek miatt nincsenek bekapcsolva, azonban ezek a helyek önállóan meg tudják oldani az ivóvíz ellátásukat. A hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a lakossági ivóvízellátás rendszerének kialakítása és annak biztosítása helyi önkormányzati feladat. A lehetséges veszélyhelyzeti elemeket értékelve megállapíthatjuk, hogy lakossági ivóvízhiány alapvetően kialakulhat: - egy, vagy több településen: 1.egy időben, vagy egymás után, 2.település(k) egészén, vagy egy részén. A települési hiány bekövetkezhet minőségromlás és kapacitásbeli gondok miatt egyaránt.
6
Rövidebb idejű (1-2 napos) ivóvízhiány esetén 1-1 településen az ott rendelkezésre álló palackozókból és a megyében megtalálható csomagolókból való kiszállítással biztosítható a vízellátás. Adataink szerint a nagyobb állattartó telepek saját vízellátással, saját kutakkal, néhány köbméteres víztározókkal és aggregátorral rendelkeznek, így esetükben nem kell gondoskodni külön vízellátásról. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a kereskedelmi hálózatban található forgalmi és tárolt készletű, a lakossági ivóvízfogyasztás igényeinek megfelelő ásvány-, szódavizek, üdítők, tartós tejek, stb. felhasználhatóságát, ami azonban nem mentesíti a szolgáltatót, illetve az önkormányzatot az ivóvíz biztosítási kötelezettsége alól. Az ivóvíz szállítására, szétosztására, a kommunális víz szállítására a települési polgári védelmi szervezetekből a műszaki mentő és az élelmiszer ellátó személyi állománya és technikai eszközei alkalmazhatóak 12 órás készenléti idővel. A lakótelepi elrendezésű településrészeken külön problémát okozhat a székelési szükséglet kielégítése. Mindenképpen indokolt az ÁNTSZ helyi szervével egyeztetve ideiglenes illemhelyek kijelöléséről és kiépítéséről gondoskodni, az ide vonatkozó egészségügyi és járványügyi szabályok betartásával. Veszélyes anyagokat használó, feldolgozó ipari létesítmények: A Kistérségben a hatályos jogszabályi változások következményeként több olyan gazdálkodó szervezet található, melyek nem tartoznak a SEVESO-II egyezmény hatálya alá (többnyire a használt veszélyes anyag mennyisége miatt), azonban a tevékenységük során használt, kezelt anyagok egyértelműen potenciális veszélyhordozók. A SEVESO-II. hatály alá tartozó veszélyes anyagot feldolgozó, illetve forgalmazó, szállító üzem a Kistérségben hét darab van. Felső küszöbértékű: - MOL NyRT TKD Logisztika Elsődleges Szállítás PB töltés-tárolás Gázterméktárolás, Algyő Atmoszférikus PB-tároló - MOL NyRT TKD Logisztika Elsődleges Szállítás PB töltés-tárolás, E-10 tartálypark - MOL NyRT TKD Logisztika Elsődleges Szállítás PB töltés-tárolás, Töltő-lefejtő és Gáztermék tisztítás Algyő - MOL NyRT KTD Algyői Gáztechnológia, Gázüzem - PRÍMAGÁZ Zrt. Algyő, Téglás u. Alsó küszöbértékű: - MOL NyRT KTD Algyői Termelési Egység, Főgyűjtő - MOL NyRt. Termékelőállítás - Kereskedelem Divízió, Logisztika Algyő Bázistelep
7
A felső küszöbértékű veszélyes üzemek által veszélyeztetett település (Algyő) rendelkezik külső védelmi tervvel, valamint a lakosság tájékoztatására is elkészültek a kiadványok. A kirendeltség folyamatosan figyelmi a SEVESO irányelvvel összefüggésben jelentkező feladatokat, hogy egy jogszabály változás (mennyiségi határértékek módosítása) esetén meg tudjon felelni az előtte álló feladatoknak. Katasztrófaveszély jellemzően lakott településeken, vagy azok közvetlen közelében (ipartelepek) alakulhatnak ki váratlanul. A fő veszély a kiszabaduló veszélyes anyag, illetve annak terjedése és emiatt feladatként jelentkezik a kimenekítés, kitelepítés, majd a mentesítés. Veszélyes áruk szállítása: Közúti szállítmányok vonatkozásában ezt a veszélyt elsősorban az 5-ös, 43-as, 55-ös és 47-es főútvonalon – a városon áthaladó – szállítmányok jelentik. Súlyosbítja a veszélyt a sok ismeretlen összetételű és gyakran illegális szállítmány. Nukleáris-, illetve sugárbaleseti veszéllyel járó szállítmány gyakorlatilag nem fordul elő. A veszély-elhárításra rendelkezésre álló erőforrásokat elsősorban az azonnal bevethető tűzoltó erők, a rendőrség és a mentőszolgálat egységei, és a munkaidőben 30 perc, munkaidőn kívül 1 órás készenlétű, a CSMKVI Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportja jelenti. Nagyobb kiterjedésű, a lakosság nagy tömegeit veszélyeztető és elhúzódó hatású baleset esetén, igénybe vehetők a polgári védelmi kötelezettség alapján kijelölt polgári védelmi szervezetek is. A vasúti szállításban a MÁV RO-LA kamion vasúti szállításával foglalkozó terminálja jelenthet veszélyt. Nukleáris-, illetve sugárbaleseti veszéllyel járó szállítmány gyakorlatilag nem fordul elő a Kistérségben. A káresemény jellemzően a fő közlekedési közutakon, kisebb mértékben vasúton, folyón fordulhat elő váratlanul. A fő veszély a kiszabaduló veszélyes anyag, illetve annak terjedése miatt alakulhat ki. Lakott területen belül elsődlegesen a kimenekítés, kitelepítés, majd másodlagosan a terület mentesítése, a lakott területen kívül a terület mentesítése jelentkezik feladatként. Nukleáris veszélyeztetettség: A Kistérség, annak lakossága, élő és élettelen környezete elsődleges sugárveszélyezettsége nem jelentős. Másodlagos hatások tekintetében a Paksi Atomerőmű Rt. –ben bekövetkezhető esemény jöhet számításba, amelynek gyakorlati valószínűsége szintén alacsony. A szomszédos országok erőműi baleseteinek, műhold becsapódásának, nukleáris szállítmány sérülésének, terrorcselekménynek szintén igen alacsony a valószínűségi lehetősége, ugyanakkor nem kizárt. Esetlegesen jelentkező veszélyhelyzet, illetve baleset végrehajtására a MVB rendelkezik hatályos (20/1) Intézkedési tervvel, valamint a kötelezett területi szervek is Feladattervekkel. Földrengés: Szerte a világon sok kutató dolgozik a megbízható előrejelzés megvalósításán, azonban eddig nem történt áttörés ezen a területen és egyre valószínűbbnek látszik, hogy ez a közeljövőben sem fog teljesen megoldódni. Ennek egyik oka, hogy a kőzetblokkok mozgásának számításához nagyon pontosan kellene ismerni a mélyben uralkodó kőzetfeszültségeket. Ugyanakkor jelenleg csak a felszínen mérhetőek megfelelő pontossággal 8
ezek és sok más, az előrejelzéshez szükséges paraméter. A tudomány mai állása szerint legfeljebb az becsülhető meg, hogy egy bizonyos időszakban milyen valószínűséggel fog egy adott méretű rengés kipattanni a vizsgált területen. Földrengés bárhol és bármikor előfordulhat, azonban annak valószínűségére az elmúlt időszakok eseményei is adhatnak támpontot. A megye településein országosan is regisztrált kis- és közepes erősségű földmozgásokat észleltek, melynek úgynevezett góca Románia és tengelye Temesvár- AradSzeged- Kecskemét irány. Jellemzője, hogy előre nem jelezhető, így elsődleges hatása komplexen jelentkezik, úgy mint a közművek meghibásodása, a közúti és vasúti szállítás általában megbénul, a gazdasági tevékenységet fel kell függeszteni, valamint közellátási zavarok várhatóak, a lakosság nagy tömegeit kell huzamosabb időre elhelyezni. Másodlagosan jelentkezik a lakosság ellátása, valamint a helyreállítás végrehajtása. Humánjárvány: A humánjárványok jellemzője, hogy a megbetegedések bizonyos lappangási idő elteltével láncreakció szerűen terjednek és robbanás szerűen jelentkeznek, egyéb katasztrófákhoz képest mégis lassabban. Fontos jellemzőjük, hogy lehetséges az előrejelzés, így felkészüléssel a közvetlen károk mértéke csökkenthető. Többnyire spontánnak értékelhető körülmények hatásaként fordulnak elő, bár a mai fejlett világban a terrorizmus is felhasználhatja eszközként a mesterségesen kirobbantott járványt. Állatjárvány Jellemzően egyes állatcsoportokra (patás, szárnyas) hat, általában igen virulens, nagy sebességgel terjed, a fertőzött állat néhány óra alatt vírusgazda lesz, ugyanakkor a betegség jellemző tünetei többnyire csak később mutatkoznak. Ebből következik, hogy egy telepen ha már egy állat fertőződött, beteg, a többi is nagy valószínűséggel fertőzött. A legtöbb ilyen állat-betegség ellen már van hatásos védőoltás. Az állati vírus emberre általában nem veszélyes, de az ember (ruházat, lábbeli, eszköz) a vírus terjedését segíti. Ellenszer a fertőtlenítés, a karantén, a mozgáskorlátozás (állattal foglalkozó ember ne menjen más állattartó telepre), az állatok és emberek ellenőrizhetetlen, kezelhetetlen találkozásának (állatvásár, állatkert) korlátozása. A legtöbb állati vírus 60 Celsius fok feletti hőkezelés esetén megsemmisül. A megelőzést szolgálja a határállomásokon a nem hőkezelt húsok elkobzása, megsemmisítése. Járványveszélyes időszakban a lakosság figyelmét fel kell hívni a tej forralására, a húsok hőkezelésére. Az elmúlt időszakban többször is előfordult a környező országokban a száj- és körömfájás megbetegedés, melynek hatása Magyarországot, ezen belül Csongrád megyét is veszélyeztette. Szintén többnyire spontán kialakulású, bár egyes eseteknél behatárolható volt a szándékos fertőzés, járványokozás. Általában előre jelezhető, nagy kiterjedésű (több megyényi, vagy országos mértékű). A veszélyeztetettség Magyarországon folyamatosan növekszik, mivel az Európai Unió külső határaként, megnőtt az ország „Tranzit Kapu„ szerepe.
9
Nagy kiterjedésű, illetve sok ember biztonságát veszélyeztető tüzek: Ipari létesítmények, mezőgazdasági kultúrák és lakóterületek egyaránt lehetnek – főleg száraz, aszályos időszakban – területtüzek kialakulási gócai és terjedési területei. Az erdőtüzek gyakorisága változó, főleg az aszályos nyári időszakban fordul elő gyakrabban. A Kistérségben inkább a tarló- és nádastüzek a jellemzőbbek. Elsődleges hatásként a veszélyeztetett lakott terület kimenekítése, elhelyezése, ellátása, míg másodlagosan a helyreállítás jelentkezik. Nagy kiterjedésű környezeti (ökológiai) katasztrófa: Gazdasági eredetű – általában ökológiai károkkal járó katasztrófa alakulhat ki a gazdasági technológia hibás alkalmazása, vagy elemi csapás (felhőszakadás) kapcsán. Általánosítva: veszélyes, környezetszennyező mértékű vegyszer (műtrágya, növényvédő szer) kerül a talajba, illetve a természetes vízbe. Jellemző esete a Tisza cianidos szennyezése. Újabb keletű természeti-ökológiai káresemény a különböző gyomnövények túlburjánzása. Viszonylag lassúbb terjedésű, de napjainkban jelentős rétet-legelőt, illetve parlagon hagyott területet sújt veszélyeztetve a szántóföldi és kertészeti kultúrákat. Járulékos veszély a parlagfű allergén hatású pollenje. Ilyen esetben elsősorban a járványveszéllyel kell számolni, míg másodsorban a mentesítés végrehajtásával. Az urbanizáció egyik legjelentősebb veszélyforrását képezi a gépjárművek és ipari létesítmények által kibocsátott gázok, füst, korom, stb. mennyiségének növekedése, ami a levegőt időnként kritikus mértékben szennyezi. Kritikus infrastruktúra meghibásodása, rongálása: Elektromos energia, vezetékes gáz, vezetékes ivóvíz, illetve távhőszolgáltatás üzemzavara, kiesése okozhat olyan állapotot, amely eléri a veszélyhelyzet kritériumait. Jellemzően inkább a nagyobb városok urbanizált lakókörzeteit veszélyezteti. Különlegessége, hogy az egyik ellátórendszer üzemzavara generálja a másik, illetve harmadik rendszer, hálózat leállását. A villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló 285/2007 (X.29.) Korm. rendelet alapján a Kistérségben a védett fogyasztók besorolása és annak időszakos felülvizsgálata végrehajtásra került. Bizonyos évszakokban – elsősorban télen – szélsőséges meteorológiai viszonyok között olyan helyzet állhat elő, hogy a minimális létfeltételek híján veszélyeztetett, illetve a veszélyhelyzet által sújtott lakosság kitelepítése válhat szükségessé. Elsődlegesen a lakosság ellátásának megszervezése jelentkezik, majd a helyreállítás válik feladattá. Kommunikációs hálózatok veszélyeztetettsége A védelmi tevékenység kulcskérdése az egyes egységek, személyek közötti kommunikáció biztosítása. Ennek során a rendszernek a következő feltételeket kell biztosítani: •megbízhatóság a rendszer folyamatosan működik, egyes elemeinek kiesését tartalékok kompenzálják •torzulásmentesség az átvitt jelek információtartalma az adótól a vevőig az információ megértése szempontjából nem változik
10
•gyorsaság a jelek átvitelének sebessége a befolyásolni kívánt esemény szempontjából operatívnak tekinthető •hozzáférhetőség a kommunikációs csatornák az esemény releváns résztvevőinek mindegyikének folyamatosan rendelkezésére áll a rendszer használatától függetlenül •biztonságosság a kommunikációs csatorna kielégíti a jelek átviteléhez szükséges műszaki-, és a jelek tartalmához fűződő adatvédelmi követelményeket. Korunk fejlett technikai világában az egyik legveszélyeztetettebb tényező a kommunikációs technológia, úgymint vezetékes- és mobiltelefon hálózatok, rádióhálózatok, Internet. Mindhárom csatorna számos (főleg technikai) veszélynek van kitéve, melyek csak felelős vezetők által meghatározott és érvényre juttatott védelmi tevékenységgel védhetők, biztosítható általuk a folyamatos információ áramoltatás. Ki kell emelnünk azonban az Internet sérülékenységét, mely a külső (nyílt) csatornán elsődlegesen a külső (főleg vírus) támadások miatt károsodik, valamint a belső (zárt, intranet csatornákat), melyek elsődleges sérülékenységét a fizikai károsodások során szerzik. Ezek a belső fizikai jellegű károsodások azonban olyan dominóhatást indíthatnak el, ami nagy, szervek-szervezetek közti kommunikációs összeomláshoz, adatvesztéshez vezethet. A külső, vírusos fertőzések egyre nagyobb kihívást jelentenek és emiatt egyre jelentősebb veszélyeztető tényezővé válik tekintettel annak gyorsaságára, arra – hogy néhány óra alatt országnyi, földrésznyi, vagy akár világméretű fertőzést tud okozni. A tervezés során fő hangsúlyt kap az alternatív megoldású elektromos áramellátás is, mint minden kommunikációs eszközt működtető technikai feltétel. Ezeket a feladatokat az érintett szerv, szervezet vezetőjének kell kezelni. Mind a kritikus infrastruktúra, mind a kommunikációs rendszerek működésében bekövetkező (vétlen technikai, vagy szándékos) zavar reális veszélyt jelent a közrendre, közbiztonságra, logikai hatásként számolni kell közbiztonsági válsághelyzet kialakulásával. Nagy személyi veszteséggel járó balesetek: Rendkívüli káreseménynek minősül a légi, vízi, közúti, vagy vasúti baleset, ha nagy számú súlyos és halálos sérüléssel, valamint adott közlekedési útvonal, vagy a baleset környékének huzamosabb kényszerű lezárásával jár. Külön ki kell emelni a repülőtereken, illetve környezetében, valamint az átkelőhelyeken előforduló baleseteket, melyek általában nagy személyi veszteséggel járnak. Ezen kategóriában nem zárható ki kisebb tüzek keletkezése, de veszélyes anyagok esetleges környezetbe kerülésével is kell számolni. Bizonyos meteorológiai jelenségek megnövelik a balesetek bekövetkezésének valószínűségét. Bajba jutott légi-jármű balesete: Elsősorban lakott területre történő lezuhanása folytán kialakuló veszélyhelyzet. Lakott területre zuhant repülőgép esetén az üzemanyagtartály felrobbanásának veszélye miatt szükséges a veszélyeztetett körzet lakosságát kimenekíteni, valamint a zuhanás folytán rombolódott épületekből a sérülteket menteni.
11
Határon túli katasztrófák és hatásaik: Ezen esetek közé jellemzően a nukleáris, árvízi, illetve vízszennyezési katasztrófákat, valamint a szomszédos országban bekövetkező földrengést sorolhatjuk, melyek hatásai megyénket is érinthetik. Az utóbbi időkben, az előforduló vízszennyezések okozták a legtöbb ilyen esetet, melyben mind a Tisza, mind a Maros Csongrád megyei szakaszai is érintve voltak. Tömeges migráció: A civilizációs eredetű katasztrófák közül a társadalmi-politikai élet folyamataiból származható szerencsétlenségek és rendkívüli helyzetek a Kistérségben elsősorban a városok közvetlen közelében jelentkezhetnek. Ezen migrációs helyzeteket két részre lehet osztani: Gazdasági eredetű: az EU-hoz történő csatlakozással, mint külső határként szerepel Magyarország, így a gazdaságilag elmaradottabb országokból mind több személy próbál az európai uniós tagországokba bejutni. Politikai eredetű: a társadalmi-politikai hatások változásával előfordulhat tömeges migrációs helyzet, melynél általában egy társadalmi csoport, vagy réteg tömegesen és általában valamilyen kényszer folytán útra kel, elhagyja lakóhelyét és újat keres, ideiglenest, vagy véglegeset. Ilyen helyzetben elsősorban az ellátási-elhelyezési feladatok jelentkezhetnek, míg másodsorban a további eljárások lefolytatása (Pl. kiutasítás, ideiglenes tartózkodási engedély) várható. Terrorfenyegetettség, globális veszélyek A XX. század végi és a XXI. század eleji események azt mutatják, hogy az egész világon elharapózott az erőszak, a terror, a terrorfenyegetettség, annak minden lehetséges eszköztárával. Értendő ez a klasszikusnak nevezhető erőszakcselekményekre éppúgy, mint a biológia, vegyi, nukleáris támadások potenciális veszélyeire, eseményeire. Ide sorolhatjuk még a gazdasági-pénzügyi szférát érintő támadásokat, az Internet által „kínált” számos lehetőséget, a proliferációt. Megállapítható, hogy a Kistérség ilyen irányultságú veszélyeztetettsége ugyan alacsony (nem elsődleges célpont), ugyanakkor reális – országunk NATO tagállam. Az EU külső határaként elsődleges szűrést kell teljesítenünk abból a nem csak turisztikai célzatú utasforgalomból, mely a balkáni, közel- és távol-keleti, észak-afrikai államok állampolgárait is magába foglalja. Mivel számos stratégiainak nevezhető lehetséges célponttal rendelkezünk, reális veszélyként kell számolnunk ilyen jellegű eseménnyel, mely a tényleges személyi- és anyagi károkon túl kiválhat közbiztonsági válsághelyzetet is. A Szeged Polgári Védelmi Kirendeltség feladatkörében a honvédelmi igazgatás szerveivel, az önkormányzatokkal együttműködve, az állami irányítás rendszerében a mindenkori helyi védelmi bizottság elnökének felügyeletével, a megyei katasztrófavédelmi igazgató szakmai irányításával tervezi, szervezi és irányítja a katasztrófavédelmi szakfeladatok ellátását.
12
Ezen belül a kirendeltség: •közreműködik a polgári védelmi szervezetek létrehozásában, és tervezi azok alkalmazását; •részt vesz a lakosság riasztása, tájékoztatása helyi feladatainak végrehajtásában; •a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazása során érvényesíti a mentéssel összefüggő polgári védelmi szakmai követelményeket; •a kirendeltség-vezető a polgári védelmi feladatok végrehajtása során vezeti a helyi védelmi bizottság katasztrófaelhárító operatív munkacsoportját; •végzi a polgári védelmi szervezetek központi készletekből átadott anyagi-technikai eszközökkel való ellátását; •tervezi a polgári védelmi célú gazdasági és anyagi szolgáltatásokat, kezdeményezi az igénybevétel elrendelését. A polgári védelmi kirendeltség feladatai: Javaslatot tesz: •polgári védelmi szervezetek létrehozására, szervezi és összehangolja alkalmazásuk, anyagitechnikai biztosításuk rendjét. Tervezi és megszervezi: •a polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezésének rendjét, •a lakosság kitelepítésével (kimenekítésével) és elhelyezésével, a menekültek fogadásával kapcsolatos feladatokat, szükség esetén ivóvíz, a higiéniai feltételek, elsősegélynyújtás és az orvosi segítségnyújtás biztosítását, •a bajba jutottak szükségellátását, elszállásolását az önkormányzatokkal együttműködve, •a lakosság és az anyagi javak mentését és ennek érdekében összehangolja a feladat végrehajtásában résztvevők tevékenységét, •a polgári védelmi szervezetek felkészítését, valamint a lakosság és az ifjúság tájékoztatására vonatkozó terveket, •a területileg szomszédos polgári védelmi kirendeltségekkel, társszervekkel, az államigazgatási, gazdálkodó és társadalmi szervezetekkel való együttműködést. Kidolgozza: •a kirendeltség sajátosságainak figyelembevételével a katasztrófák esetén történő közreműködésre, a támadó fegyverek hatásai elleni védelemre vonatkozó különböző polgári védelmi terveket, •a települési polgári védelmi parancsnokságok alkalmazási készenlétbe helyezésének tervét és biztosítja naprakészen tartását, •a lakosság védelme érdekében az egyéni és kollektív védelem helyi követelményeit, •a kirendeltség személyi állományának riasztási-értesítési rendszerét. Szervezi és irányítja: •a kirendeltség területén végzett katasztrófa- és polgári védelmi szaktevékenységet, elkészíti a tárgyévre vonatkozó munka-, ellenőrzési és felkészítési tervet és felterjeszti a Határidős Jelentések Táblázatában foglalt jelentéseket. 13
Kidolgozza, folyamatosan végzi és felügyeli: •a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek nyilvántartását, egyeztetve az önkormányzatokkal, •a katasztrófavédelem helyi sajtó és tömegtájékoztatási tevékenységét, •a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazásra való készenlétét a területileg illetékes polgármesterek felkérése alapján, •a polgári szerveknél folyó polgári védelmi tevékenységet, •figyelemmel kíséri a települések veszélyeztetettségi sorolását, javaslatot tesz az esetleges módosításokra, •kidolgozza a kirendeltségi szintű polgári védelmi szakfeladatok ellátásához szükséges terveket, okmányokat, koordinálja a polgári szervek, a települési polgári védelmi szervezetek, az állampolgárok és anyagi javak védelmével kapcsolatos tevékenységet, •közreműködik az óvóhelyi létesítmények nyilvántartásában és folyamatos ellenőrzésében.
II. A KIRENDELTSÉG ÁLLOMÁNYA Szeged Polgári Védelmi Kirendeltségen rendszeresített beosztások: a)Kirendeltség-vezető Varga István tű. őrnagy Iskolai végzettség: főiskola (Ybl Miklós Műszaki Főiskola) Szakmai végzettség: tűzvédelmi mérnök rendészeti szakvizsga építész tűzvédelmi szakértő tűzvizsgálati szakértő igazságügyi szakértő (építész és tűzvizsgálat szakterületen) b)Polgári Védelmi Irodavezető Mórahalom Vass László pv. őrnagy c)Polgári Védelmi Irodavezető Kistelek Balázs András ka. d)Előadó ( lakosságvédelmi Szeged) Sarnyai Tibor ka. e)Előadó ( tervező-szervező, műveleti Szeged) Kis Eleonora ka. f)Előadó ( ügyviteli, anyagi –pénzügyi Szeged) Dóra Jánosné ka.
14
III. AZ EGYES SZAKFELADATOK ÉS VÉGREHAJTÁSUK HELYZETE III.1 Vezetés és irányítás Létszámhelyzet alakulása A szervezési állománytáblázatban jóváhagyott létszámunk 6 fő, ebből 2 fő hivatásos és 4 fő közalkalmazotti státuszhely. A fluktuáció alakulása: a jelenlegi kirendeltség-vezető -előző kirendeltség-vezető nyugállományba vonulását követően- 2008. február 01.-től tölti be a beosztását. Oktatás, képzés A kirendeltség személyi állománya rendelkezik a megfelelő állami iskolai- és szakmai képesítési követelményekkel. A hivatásos és közalkalmazotti állomány egyrészt havi önképzés keretében teljesíti szakmai ismereteinek szinten tartását, melyet a megyei igazgatóság irányított önképzési napjai egészítenek ki, másrészt az ismeretek bővítése a hazai és nemzetközi konferenciákon történő részvétellel valósul meg. Fegyelmi helyzet, jutalmazás 2008. év folyamán fegyelmi, illetve etikai eljárás lefolytatására okot adó esemény, cselekmény nem történt, különböző szintű elismerésben, soron kívüli előléptetésben, dicséretben és jutalomban összesen 2 alkalommal részesült a kirendeltség állománya. Egyéb feladatok A kirendeltség-vezető vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének eleget tett. Intézkedésre okot adó körülmény nem merült fel. A hivatásos állományúakra vonatkozó teljesítményértékelés és a következő évi feladat meghatározás határidőre megtörtént. A kirendeltség teljes személyi állományára kötelező időszakos egészségügyi alkalmassági vizsgálatot a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Egészségügyi Osztálya a 2008-as évben ütemezés szerint végrehajtotta, a hivatásos állomány a kötelező fizikai felmérést eredményesen teljesítette. III. 2. Együttműködési tevékenység A katasztrófavédelmi igazgatóság helyi szerveként együttműködést folytathatunk minden olyan államigazgatási, fegyveres, rendvédelmi, gazdálkodó, társadalmi és karitatív szervezettel, amelyek kölcsönös előnyök alapján hozzájárulnak a polgári védelmi célok maradéktalan megvalósításához. A helyi szinten létesített együttműködéseink minden esetben a polgári védelmi célok eredményesebb, gyorsabb megvalósulását szolgálják. A megállapodások megkötésénél fő rendező elv, hogy az együttműködés kölcsönösen előnyös legyen a résztvevők számára. A megállapodásokban foglalt kötelezettségek, ajánlások és segítségnyújtási formák csak a kirendeltségi szintünknek és a realitásoknak megfelelően fogalmazódtak meg, illetve kerültek vállalásra. 15
Az együttműködés kiterjed mindazon szervekre és szervezetekre, melyek részére a jogszabályok polgári védelmi feladatokat kötelező jelleggel nem határoznak meg. A megkötött együttműködések a szakmai színvonal erősödésében és a munka hatékonyságában nyilvánultak meg és hozzájárultak a kirendeltség sikeres munkájához. Az önkormányzatokkal, társszervekkel való együttműködésünk, kapcsolatunk kiegyensúlyozott. Az együttműködési tevékenységben jelentős hangsúlyt kap - a tervezési, felkészülési, védekezési és helyreállítási időszakban egyaránt - a folyamatos és kétoldalú információáramoltatás, egymás állományának szükséges és specifikus kölcsönös felkészítése, gyakorlásokba történő bevonása, a karitatív tevékenység szervezett végrehajtása. III.3. Civil kapcsolatok, kommunikáció és sajtó tevékenység A kirendeltség civil kapcsolatát egy már megkezdett, jól kialakított folyamat jellemezi, mely főként a települési polgári védelmi szervezetek megalakítási bázisát adó gazdasági társaságok felé irányul. A jól működő civil kapcsolatok megfelelő alapot szolgáltatnak a kialakuló veszélyeztető hatások leküzdésére abban az esetben, amikor a konkrét feladat végrehajtására rendelt erők és eszközök normál munkarendben történő munkavégzése nem elegendő. Célunk kapcsolataink további bővítése az önkéntes speciális ismeretekkel és szakfelszerelésekkel rendelkező mentőszervezetek irányába, mert véleményünk szerint ez fogja biztosítani, hogy szakmailag megalapozott, a katasztrófavédelem iránt elhívatott és lojális civil szervezeteket tudjunk bevonni a védekezés területére. Jellemző, hogy a civil szervezetek nagy aktivitással és tenni akarással rendelkeznek. A sajtótevékenységünket továbbá a lakosság tájékoztatását az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 39/2003. számú és a 15/2004. számú Intézkedésében meghatározottakkal összhangban, valamint a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgató 333/2008. számú Parancsának megfelelően végezzük, melynek rendjét az alábbi ábrák szemléltetik: MKI a médiatájékoztatásban résztvevő kapcsolódási pontjai
MKI Igazgató Tűzoltó parancsnok
Sajtóreferens
Kijelölt személy
Sajtóreferens
Híradós
Kirendeltség vezető
Híradóügyelet
Szolgálat parancsnok
Kárhely parancsnok.
Irodavezető
16
A nyomtatott vagy elektronikus sajtó tájékoztatásának rendje: a)a jóváhagyott koncepcionális kérdésekről, illetve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nevében a Főigazgató (Főigazgató helyettese), a tájékoztatásra illetékes, vagy erre kijelölt személy (főosztályvezető, szóvivő), b)a polgári védelem szakmai vonatkozású kérdéseiről saját szak-, illetve működési területükre vonatkozóan az OKF főosztályvezetői, osztályvezetői és a területi katasztrófavédelmi szervek igazgatói, c)az érdemi feladatokat végző személyek a területi katasztrófavédelmi szervek igazgatói által adott felhatalmazási körben jogosultak tájékoztatni. A nyilatkozat tartalmáról, annak megjelenési helyéről és idejéről a nyilatkozatot adónak tájékoztatnia kell a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékes osztályát. A tájékoztatási tevékenység során be kell tartani az állam- és szolgálati titok védelmére vonatkozó előírásokat. A nyilatkozat nem járhat a személyhez fűződő jogok sérelmével. Belső információ Tájékoztatás Médián belüli Nyilatkozat kérés A sajtó részéreinformációk kiadott információk áramlási útja III.4. Nemzetközi együttműködési tevékenység HÖT Kárhely pk. MKI ügyelet Polgári Védelmi ügyeletönálló nemzetközi Tűzoltás vezető Igazgató h. kirendeltség-vezető Kirendeltségünk együttműködéssel nem rendelkezik, tevékenysége során kapcsolódik az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Csongrád Megyei
Tájékoztatás
MKI sajtóref. HÖT sajtóref. OKF szóvivő
OKF sajtóügyelet
Nyilatkozat kérés
MTI
Országos média
MKI Igazgató HÖT Pk.
Helyi média
17
Katasztrófavédelmi Igazgatóság multilaterális1 és bilaterális2 együttműködése keretében végrehajtott feladatokhoz. Csongrád megye az egyik fő szervezője és alapítója a Duna-KörösMaros-Tisza (DKMT) Euroregionális Együttműködésnek, melynek tagjai még a romániai Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyék, a Szerbiai Vajdaság, valamint Bács-Kiskun megye. Az elmúlt évek folyamán értekezletek, gyakorlatok révén kialakultak azok a személyes és munkakapcsolatok, amelyek elősegítik az euroregionális együttműködés katasztrófavédelmi célú kiterjesztését is. Jelentősége abban van, hogy segíti, menedzseli, teret nyújt az érintett megyék szakmai szervezetei közötti együttműködésnek. E tevékenységnek aktív részese volt a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
1 2
pl.: Európai Unióval pl.: Romániával
18
III.5. Megelőzés a.) Hatályos jogszabályok, szabványok megléte A Szeged Polgári Védelmi Kirendeltség a CD illetve DVD jogtárat folyamatosan beszerzi. A napi munkához szükséges legfontosabb jogszabályok fénymásolatban az előadóknál is rendelkezésre állnak. b.) Kapcsolattartás a súlyos ipari balesetek megelőzésében, elhárításában érdekelt állami szervekkel, önkormányzatokkal és veszélyes létesítmények üzemeltetőivel A SEVESO-II. hatály alá tartozó veszélyes anyagot feldolgozó, illetve forgalmazó, szállító üzem a Szeged Polgári Védelmi Kirendeltség illetékességi területén hét darab van. Felső küszöbértékű: MOL NyRT TKD Logisztika Elsődleges Szállítás PB töltés-tárolás Gázterméktárolás, Algyő Atmoszférikus PB-tároló MOL NyRT TKD Logisztika Elsődleges Szállítás PB töltés-tárolás, E-10 tartálypark MOL NyRT TKD Logisztika Elsődleges Szállítás PB töltés-tárolás, Töltő-lefejtő és Gáztermék tisztítás Algyő MOL NyRT KTD Algyői Gáztechnológia, Gázüzem PRÍMAGÁZ Zrt. Algyő, Téglás u. Alsó küszöbértékű: MOL NyRT KTD Algyői Termelési Egység, Főgyűjtő MOL NyRt. Termékelőállítás - Kereskedelem Divízió, Logisztika Algyő Bázistelep A felső küszöbértékű veszélyes üzemek által veszélyeztetett település (Algyő) rendelkezik külső védelmi tervvel, valamint a lakosság tájékoztatására is elkészültek a kiadványok. A kirendeltség folyamatosan figyelmi a SEVESO irányelvvel összefüggésben jelentkező feladatokat, hogy egy jogszabály változás (mennyiségi határértékek módosítása) esetén meg tudjon felelni az előtte álló feladatoknak.
19
Algyő Nagyközség Külső Védelmi terv részleges gyakorlása 2008. november 05.-én megtörtént. A gyakorlat során azt feltételeztük, hogy az Atmoszférikus PB tároló kitároló vezetéke technológiai hiba miatt megrepedt, a környezetbe gáz áramlott, mely a környéken élő lakosság és a szabadidő központban lévő gyermekek életét, testi épségét és anyagi javait veszélyeztette. a.)A lakosság előzetes veszélyhelyzeti felkészítésével, tájékoztatásával kapcsolatos tevékenység Az ifjúság felkészítésének – mint a lakosságfelkészítés speciális ágának – feladatait a kirendeltség az éves munka- és ellenőrzési tervekben a kiemelt feladatok között tartja számon. ca.) a tanulóifjúság felkészítése - Tanórai nevelés A tanulóifjúság felkészítése (veszélyhelyzeti nevelése) egyrészről az iskolák tanórai keretén belül , másrészről a felmenő rendszerű ifjúsági versenyek és a tanóra rendszeren kívüli iskolai programokon (katasztrófavédelmi szakkör, rendvédelmi tábor, stb. ) történhet. cb.) Ifjúsági versenyek A diákok két korcsoportban mérhetik össze tudásukat. A felkészítést általában a kirendeltség állománya végzi , hiszen a jelentkező iskolák pedagógusainak képzése nehezen megoldható annak ellenére, hogy évente megküldjük az intézményvezetőknek az akkreditált pedagógus továbbképzés rendszerében működő és elfogadott „katasztrófavédelmi pedagógus továbbképzés” –ről szóló tájékoztatónkat. Érdekesek és hasznosak a versenyek, mégis ki kell jelenteni, csak igen szerény tömegeket mozgat meg. Kirendeltség illetékességi területén (Irodák illetékességi területe nélkül) a 2007/2008-as tanévben 1 általános- és 2 középiskola jelentkezett. A felmenő rendszerű katasztrófavédelmi verseny meghirdetésével kapcsolatos tájékoztatónkat és a jelentkezési lapot mindegyik oktatási intézménybe megküldtük. d.) a lakosság felkészítése E feladat végrehajtása szórólapok készítésével és terjesztésével, kiállítások megrendezésével, valamint a katasztrófavédelem munkatársainak a helyi médiában történő megjelenésével, továbbá egyéb az önkormányzatok által szervezett rendezvényeken való részvétellel valósulhat meg. Ezen alkalmakkor törekszünk arra, hogy minél látványosabban mutassuk be szervezetünket, ezért általában ilyenkor a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport állományát és technikai eszközeit vesszük igénybe.
20
III.6. Veszélyhelyzet kezelési és általános polgári védelmi tervek TELEPÜLÉSI: Algyő veszélyelhárítási terv: 1998. év száma: 458/1998 pontosítva: 2008.02.20. résztervei: rendkívüli téli időjárás 1998. év pontosítva: 2008.02.20. kitelepítési terv 2001. év száma: 924-3/2001 pontosítva: 2008.02.20. bajba jutott légi-járművek mentése 2006. év száma: 2628/2006 pontosítva: 2008.02.20. terrorelhárítási 2006 év száma: 2628/2006 pontosítva: 2008.02.20. nukleáris balesetelhárítási spec. melléklet 2004.év pontosítva: 2008.02.20. állategészségügyi-járvány 2008. év száma: 205-2/2008 általános pv. terv : 2001. év száma: 924-2/2001 pontosítva: 2008.02.20 Deszk veszélyelhárítási terv: 2006. év száma: 2855/1999 pontosítva:2008.02.19. résztervei: kitelepítési terv 2005. év száma: 1719/2005 pontosítva: 2008.02.19. rendkívüli téli időjárás 2006. év pontosítva: 2008.02.19. nukleáris balesetelhárítási spec. melléklet 2004. év pontosítva: 2008.02.19. terrorelhárítási 2006 év száma: 2316/06 pontosítva: 2008.02.19. bajba jutott légi-járművek mentése 2006. év száma: 2316/06 pontosítva: 2008.02.19. vízkár - elhárítási terv 2006 év száma: 54-5/2001 közegészségügyi és járvány terv 2008. év vízkár elhárítási terv általános pv. terv : 2001. év száma: 54-5/2001 pontosítva: 2008.02.19.
21
Dóc veszélyelhárítási terv: 1999. év száma: 139/7/99 pontosítva: 2008.02.06. résztervei: kitelepítési terv 2001. év pontosítva: 2008.02.06. nukleáris balesetelhárítási spec. melléklet 2004.év száma: 14/6/2004 pontosítva: 2008.02.06. terrorelhárítási 2006 év száma: 10/5/2006. pontosítva: 2008.02.06. bajba jutott légi-járművek mentése 2006. év száma: 10/5/2006. pontosítva: 2008.02.06. állategészségügyi-járvány terv 2008. év száma: 12/8/2008 általános pv. terv : 2001. év száma: 1/2001 pontosítva: 2008.02.07. Domaszék veszélyelhárítási terv: 2000. év száma: 1901-/99 pontosítva:2008.01.29. résztervei: nukleáris balesetelhárítási spec. melléklet 2005. év száma: 1372-2/05 pontosítva: 2008.01.19. bajba jutott légi-járművek mentése 2006 év száma: 175-8/2006 pontosítva: 2008.01.19. terrorelhárítási 2006 év száma: 175-9/2006. pontosítva: 2008.01.19. közegészségügyi és járvány terv 2008. év száma: 2441/2008 általános pv. terv : 2005. év száma: 143/6/2001 pontosítva: 2008.01.19. Kübekháza veszélyelhárítási terv: 1998 év száma: 77-6/2004 pontosítva: 2008.02.11. résztervei: nukleáris balesetelhárítási spec. melléklet 2004.év pontosítva: 2008.02.11. rendkívüli téli időjárás 77-6/2004 pontosítva: 2008.02.11. kimenekítés kitelepítési terv 2005 év száma: 124/2005 pontosítva:2008.02.11. terrorelhárítási 2006 év száma: 945-7/2006 pontosítva:2008.02.11. bajba jutott légi-járművek mentése 2006 év száma: 945-6/2006 pontosítva: 2008.02.11. közegészségügyi és járvány terv 2008. év általános pv. terv : 2001. év száma: 688-2/2001 pontosítva: 2008.02.11.
22
Röszke veszélyelhárítási terv: 2005 év száma: 1039/2005 pontosítva: 2008.02.07 résztervei: nukleáris balesetelhárítási spec. melléklet 2004. év száma: 1557/2004 pontosítva: 2008.02.07 rendkívüli téli időjárás 2005 év száma. 1039-2/2005 pontosítva: 2008.02.07 közegészségügyi és járvány terv 2008. év száma: 1739-17/2008 bajba jutott légi-járművek mentése 2006 év száma: 2609-2/2006 pontosítva: 2008.02.07 terrorelhárítási 2006 év száma: 2609-3/2006 pontosítva: 2008.02.07 általános pv. terv : 2001. év száma: 660-7/2001 pontosítva: 2008.02.07 Sándorfalva veszélyelhárítási terv : 2007 év száma: 001/2007 pontosítva: 2008.01.28. résztervei: kimenekítési, kitelepítési terv 2007 év száma: 001/2007 pontosítva: 2008.01.28. rendkívüli téli időjárás 2007 év száma: 001/2007 pontosítva: 2008.01.28. nukleáris balesetelhárítási spec. melléklet 2007 év száma: 001/2007 pontosítva: 2008.01.28. vízkár-elhárítási terv 2007 év száma: 001/2007 bajba jutott légi-járművek mentése 2006 év száma: 002/2006 pontosítva: 2008.01.28. terrorelhárítási 2006 év száma: 001/2006 pontosítva: 2008.01.28. vízkár - elhárítási terv 2007. év száma: 001/2007 pontosítva: 2008.01.28. közegészségügyi és járvány terv 2008. év száma: 346-13/2008 általános pv. terv : 2001. év záma: 175/7/2001 pontosítva: 2008.01.28. Szatymaz veszélyelhárítási terv: 2007 év pontosítva: 2008.02.04. résztervei: nukleáris balesetelhárítási spec. melléklet 2004. év pontosítva: 2008.02.04. bajba jutott légi-járművek mentése 2006 év pontosítva: 2008.02.04. terrorelhárítási 2006 év pontosítva: 2008.02.04. közegészségügyi és járvány terv 2008. év száma: 2102-3/2008 általános pv. terv : 2001. év száma: 001/2001 pontosítva: 2008.02.04.
23
Tiszasziget veszélyelhárítási terv: 1998. év száma: 6-1/2/1999 pontosítva: 2008.02.06. résztervei: kimenekítés kitelepítési terv 2005 év száma. 379/2005 pontosítva: 2008.02.06. rendkívüli téli időjárás száma. 6-1/2/1999 pontosítva: 2008.02.06. közegészségügyi és járvány terv 2008. év száma. 32/12/2008. bajba jutott légi-járművek mentése 2006 év száma. 18-68/2006 pontosítva: 2008.02.06. terrorelhárítási terv 2006 év. Száma: 18-67/2006. pontosítva: 2008.02.06. nukleáris balesetelhárítási spec. melléklet 2004.év száma. 16-7/2004. pontosítva: 2008.02.06. általános pv. terv : 2001. év száma: 420/2001 pontosítva: 2008.02.06. Újszentiván veszélyelhárítási terv: 1998. év száma: 6-1/3/1999 pontosítva: 2008.02.11. résztervei: kimenekítés kitelepítési terv pontosítva: 2008.02.11. rendkívüli téli időjárás pontosítva: 2008.02.11. nukleáris balesetelhárítási spec. melléklet 2004.év bajba jutott légi-járművek mentése 2006 év pontosítva: 2008.02.11. terrorelhárítási 2006 év pontosítva: 2008.02.11. közegészségügyi és járvány terv 2008. év száma. 104-2/2008 általános pv. terv : 2001. év száma: 564/2001. pontosítva: 2008.02.11. Zsombó általános pv. terv : 2001. év száma: 278-36/2001 pontosítva: 2008.02.11. Szeged veszélyelhárítási terv: 2007. év száma: 1909/2007 (20/2007) pontosítva: 2008.09.02. résztervei: terrorelhárítási terv 2005. év száma: 115/2005. pontosítva: 2007.10.10., folyamatban kitelepítési-befogadási terv 2001 év száma: 141/2001. pontosítva: 2007.10.10., folyamatban bajba jutott légi-járművek megsegítését koordináló kutató-mentő tevékenység terve 2003 év száma: 54-2/2003.
24
pontosítva: 2007.10.10., folyamatban rendkívüli téli időjárás következtében kialakult veszélyhelyzet kezelésének terve 2001 év száma: 5/2001. pontosítva: 2006.11.30., folyamatban Szeged MJ Város HVB illetékességi területén élő lakosság kitelepítése és befogadása 2000 év száma: 148/2000. pontosítva: 2006.03.09., folyamatban kommunikációs és sajtótevékenységi terv 2005 év száma: 39/2005. pontosítva: folyamatban nukleáris balesetelhárítási (veszélyelhárítási terv spec. melléklet) közegészségügyi és járvány terv (veszélyelhárítási terv spec. melléklet) általános pv. terv : 2001. év száma: 88101/2001 pontosítva: 2007.10.10. A Kirendeltség illetékességi területén lévő 12 település közöl 9 rendelkezik a 232/1996. (XII.26) Kormány Rendeletnek és a 10/1997. (VII.17) KHVM rendeletnek megfelelő vízkárelhárítási tervel. Ezen települések: •Algyő •Deszk •Dóc •Kübekháza •Sándorfalva •Tiszasziget •Újszentiván •Zsombó •Szeged ÜZEMI IKV általános pv. terv: 2001. év száma. 144/7/2001 pontosítva: 2008.11.13. Szegedi Sütődék általános pv. terv: 2001. év száma. 144/13/2001 pontosítva: 2008.11.04. SOLE- MIZO általános pv. terv: 2006. év száma:144/12/2001 pontosítva: 2008.03.13. CORA általános pv. terv: 2001. év száma: 144/18/2001 pontosítva: 2008.11.10 Cserepes Sori Pékség 2001. év száma:144/3/2001 pontosítva: 2008.11.14. SULI- HOST KFT általános pv. terv: 2001. száma. 144/11/2001 pontosítva: 2008.11.13 Phoneix Rubber Gumiipari KFT általános pv. terv: 2001. év 144/19/2001 pontosítva: 2008.02.19.
25
Szegedi Közlekedési KFT általános pv. terv: 2006. év száma. 144/14/2001 pontosítva : 2008.11.18 Szegedi Testamentum KFT általános pv. terv: 2001. év száma. 144/16/2001 pontosítva : 2008.11.17 COOP általános pv. terv: 2001. év száma: 144/2/2001 pontosítás: 2008.11.13 TESCO általános pv. terv: 2005. száma. 144/20/2001 pontosítás: 2008.11.26. DÉMÁSZ általános pv. terv: 2001. év száma:144/1/2001 pontosítás: 2008.02.22. Tisza Volán ZRT. veszélyelhárítási terv: 2006. év száma:14-1/4/1999 pontosítás: 2008.11.10. általános pv. terv: 2006. év száma:144/15/2001 pontosítás: 2008.11.10 Europe Match Gmbl veszélyelhárítási terv: 2006 év száma. 14-1/1/1999 pontosítás: 2008.11.03. MEDIKÉMIA ZRT. veszélyelhárítási terv: 1999. év száma: 14-1/10/1999 pontosítás: 2008.11.07. általános pv. terv: 2001. év száma: 144/7/2001 pontosítás: 2008.11.07. Szegedi Távhőszolgáltató veszélyelhárítási terv: 1999 év száma: 14-1/13/1999 pontosítás: 2008.11.17. általános pv. terv: 2001. év száma: 144/6/2001 pontosítás: 2008.11.17. SZMJ Város Önkormányzat Kórháza veszélyelhárítási terv: 1999 év száma: 70611/2007 pontosítás: folyamatban Szegedi Környezetgazdálkodási KHT veszélyelhárítási terv: 2004. év szám:14-1/3/1999 pontosítás: 2008.02.20. általános pv. terv: 2004. év száma:144/8/2001 pontosítás: 2008.02.20. Tisza Volsped KFT veszélyelhárítási terv: 1999. év száma: 14-1/11/1999 pontosítás: 2008.11.28. Szegedi Vízmű ZRT. veszélyelhárítási terv: 2006.év száma:14-1/15/1999 pontosítás: 2008.11.28. általános pv. terv: 2001. év száma:144/2001 pontosítás: 2008.11.28.
26
Florin ZRT. veszélyelhárítási terv: 1999. év száma: 14-1/5/1999 pontosítás: folyamatban ÉGÁZ – DÉGÁZ veszélyelhárítási terv: 2008 év száma: 14-1/9/1999 pontosítás: 2008.11.05. általános pv. terv: 2001. év száma: 144/4/2001 pontosítás: 2008.11.17 PICK ZRT. veszélyelhárítási terv: 2007. év száma: 14-1/1999 pontosítás: 2008.11.12. általános pv. terv: 2006. év száma. 144/9/2001 pontosítás: 2008.11.12. MÁV veszélyelhárítási terv: 1999 év száma 14-1/8/1999 pontosítás: folyamatban MOL veszélyelhárítási terv: 1998. év pontosítás: folyamatban III.7. Életvédelmi létesítmények Szeged területén 87 db. életvédelmi létesítményt tartunk nyilván. Évente elkészítjük az Ellenőrzési Ütemtervet. Az ellenőrzéseket végrehajtjuk. III.8. Mentesítő – fertőtlenítő kapacitás Szeged Polgári Védelmi Kirendeltség illetékességi területén -irodák illetékességi területe nélkül- az alábbi mentesítő állomások kerültek nyilvántartásba vételre: •Szegedi Paprika Zrt. •SOLE-MIZO ZRt. •Tisza Volán Zrt. •PICK SZEGED Zrt. Szabadkai út •PICK SZEGED Zrt. Maros u. •SZTE Általános Orvostudományi Kar
„T” típusú anyagmentesítő „T” típusú személymentesítő „M” típusú gépjármű-mentesítő „A” típusú személymentesítő „A” típusú személymentesítő „A” típusú anyagmentesítő
A nyilvántartás pontosítását évente egy alkalommal végezzük. III.9. Gyakorlatok A katasztrófa- és polgári védelmi szaktevékenység szinten tartásának, az egyes feladatok magas szintű végrehajtásának céljából a kirendeltség az éves gyakorlattervnek megfelelően, illetve a társszervek meghívására részt vett a hazai és nemzetközi gyakorlatokon és gyakorlásokon.
27
A gyakorlatok szintjei: •kirendeltség szintű, melynek célja a polgári védelmi helyi szerv minősített időszaki működésének, Szeged Helyi Védelmi Bizottság KEOMCS valamint a polgári védelmi szervezetek működésének gyakorlása, •területi szintű, mely a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vagy a Megyei Védelmi Bizottság vezetése alatt történik, •országos és nemzetközi szintű, melyben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és alárendelt szervei vesznek részt. III.10. Munkavédelem Az iroda az önkormányzat Szeged, József A. sgt. 39. szám alatti irodaházában található. A 2008 évben megtörtént felújítás óta a kirendeltség munkatársai lényegesen jobb körülmények között dolgoznak, mint az azt megelőző időszakban. Az épület villámvédelmi szabványossági felülvizsgálattal, érintésvédelmi kivitelezői nyilatkozattal rendelkezik. A munkavédelmi oktatásokon a megyei igazgatóságon vesz részt az állomány. III.11. Műszaki, anyagi szakterület A munkavégzés tárgyi feltételeit Szeged MJV biztosítja a kirendeltség részére. A költségvetés 2008 évi alakulása: Szeged MJV Közgyűlése által elfogadott Felhasználás
2008(Ft.) 1 600 000 1 600 000
A kirendeltség Szeged MJV Önkormányzata részére a költségvetés tervezése időszakában minden évben megadta a saját javaslatát. Ezen javaslat tételesen tartalmazta az irodaszerek, technikai eszközök, szaklapok, rendezvények várható költségeit. A fenti táblázat gyakorlatilag ezen összeget mutatja a felhasználás rovatban. A kirendeltség működési helye az önkormányzat tulajdonát képező épületben van együtt a Közterület Felügyelettel. Az elhelyezési költségek (fűtés, világítás, takarítás, karbantartás) a fenti táblázatban nem szerepelnek, mivel azt az Önkormányzat fizeti. A 2008 évben létrejött megállapodás értelmében Szeged MJV Közgyűlése által, a kirendeltség részére elfogadott költségvetést a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kezeli. A költségvetésről az Igazgatóság az Önkormányzat részére elszámol. A kirendeltség szolgálati személygépjárművel nem rendelkezik. Szükség esetén a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság gépjárműveit vesszük igénybe. Az Igazgatóság kérés esetén a kirendeltség részére gépjárművet minden esetben biztosított. A kirendeltség raktárában tárolt felszerelések és szakanyagok polcokon, illetve ládákban vannak elhelyezve. A selejt anyagok felterjesztése és elszállítása a megyei igazgatóság
28
koordinálásával megoldott. A főnyilvántartó kartonok, raktári nyilvántartó kartonok, raktárműveleti napló vezetése naprakész. a.) Vezetékes híradás •2 db postai fővonallal (62) 476-553, (62) 444-525. •1 db BM vonal 11-38. •1 db PMH belső (62) 564-406. A kirendeltség munkatársai részére 3 db mobil telefon került biztosításra. b.)„R” berendezések •Szegeden •Algyőn •Bordányban •Deszken •Domaszéken •Dócon •Kübekházán •Újszentivánon •Röszkén •Sándorfalván •Szatymazon •Tiszaszigeten •Zsombón
44 db. sziréna, 2 db. sziréna, 1 db. sziréna, 1 db. sziréna, 1 db. sziréna, 1 db. sziréna 1 db. sziréna 1 db. sziréna 1 db. sziréna 1 db. sziréna 1 db. sziréna 1 db. sziréna 1 db. sziréna található.
2008-ban Szegeden 1 db motorsziréna lecserélésre illetve felújításra került. c.) Informatika A kirendeltségnél és az irodánál található informatikai eszközök biztosítják a szükséges mértékű információáramlást, ezen eszközök önkormányzati tulajdonban vannak. IV. Ellenőrzések Az ellenőrzések rendszere a munkaszervezés kiemelt fontosságú eleme, melynek célja a kirendeltség, a polgári szervek és a polgári védelmi szervezetek szervezettsége, helyzete, feladatvégzése színvonalának megállapítása, következtetések levonása és ezen következtetésekből javaslatok megfogalmazása a hatékonyabb és hasznosabb feladat végrehajtás érdekében. A kirendeltség az Éves Munkaterv részeként ellenőrzési tervet készít. Az ellenőrzési terv tartalmazza a kirendeltség által végrehajtott, továbbá a kirendeltségnél más szervezet által végrehajtott ellenőrzéseket.
29
Az ellenőrzések típusai: •munkafolyamatba épített ellenőrzés, (kirendeltség) •célellenőrzés (kirendeltség, Megyei Katasztrófavédelmi Főigazgatóság),
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság,
Országos
•témavizsgálat (Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) •Komplex (átfogó) ellenőrzés (Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) A kirendeltség az ellenőrzéseken minden esetben „jó” vagy „kiváló” értékelést kapott. V. Összegzés A kirendeltség szakmai munkájának elismerését jelentette a Csongrád Katasztrófavédelmi Igazgatóság által végrehajtott ellenőrzések pozitív értékelése.
Megyei
A vizsgált időszakban rendszeressé váltak a kirendeltségen az önképzések, kialakítottuk a kirendeltség szintű értekezletek formáit, biztosítva ezáltal a mórahalmi és kisteleki iroda irányába történő vezetést úgy, hogy közben a közvetlen illetékességébe tartozó települések felé meghagytuk az iroda önállóságát. Kijelenthetem, hogy a vizsgált időszakban Szegedi Polgári Védelmi Kirendeltség a kitűzött célokat és a betervezett szakmai feladatokat maradéktalanul végrehajtotta. Természetesen nem dőlhetünk hátra, hiszen számos feladatunkat lehet még az eddiginél magasabb szakmai színvonalon végezni, ezért szakmai tudásunk bővítését továbbra is szem előtt tartjuk. A jövőben kiemelt feladatként kezeljük az önkormányzatokkal meglévő kapcsolatunk még szorosabbá tételét, képességeinket felajánlva szeretnénk minél több önkormányzati rendezvény lebonyolításában részt venni, célunk egy láthatóbb polgári védelem kialakítása.
Kérem tájékoztatóm elfogadását, tisztelettel:
Varga István tű. őrnagy kirendeltség-vezető
30
1. sz. melléklet
Települések polgári védelmi besorolása
31
Sorolás Település Algyő Bordány Deszk Domaszék Dóc Forráskút Kübekháza Röszke Sándorfalva Szatymaz Szeged Tiszasziget Újszentiván Üllés Zsombó
Megye Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád
1
Kirendeltség
Iroda
Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged
I. II. III.
IV.
Nukl. Nem I. II.
1
Veszélyeztető tényező Vegyi V.ag. Árvíz I. II. száll. 1 1
1 1
1
1 1
1
1 1
1 1 1 1
1 1 1
1 1 1
1
0
2
8
1
1 1 4
0
0 0
1 1
1 1 1
1
1 1
9
2 0
5
Határ 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 15
32
2. számú melléklet
Kimutatások az életvédelmi létesítmények adatairól
33
KIMUTATÁS a rendelkezésre álló életvédelmi létesítmények adatairól
METRÓ
Egyéb
0
0
0
0
0
0
0
87 87
Összesen (db)
Mélyépítésű
0
Táró
0
Barlang
0
ÉPA KR
87
SZÁ KR
0
87
ÉPA
SZÁ
0
2701 főtől
0
901 - 2700 fő
73
Telepítési mód (db)
301 - 900 fő
0
73 0
300 főig
Egyéb
11
Pv
11
3
Befogadóképesség (db)
Magán
3
Társasház
Önkormányzati
Szeged Kirendeltség összesen
Település (Kerület)
Üzemi
Állami
Tulajdoni forma (db)
87 87
34
Életvédelmi létesítmények adatai A létesítmény pontos címe Fsz. Megye
Város
Utca, házszám
Azonosító szám
Helyrajzi szám
Tulajdonos
Alapterület (m2)
Befogadó képesség (fő)
1 Csongrád
Szeged
Attila.u.15.
1
3118 t.ház
63
110
2 Csongrád
Szeged
Attila.u.22.
2
3235 t.ház
107
181
3 Csongrád
Szeged
Bakay Nándor u.3/a
3
25634 t.ház
55
90
4 Csongrád
Szeged
Bakay Nándor.u.3/b
4
25634 t.ház
55
90
5 Csongrád
Szeged
Bercsényi u.14.
5 2879/AB
t.ház
47
68
6 Csongrád
Szeged
Berlini krt.12/A
6 2850/A
t.ház
170
282
7 Csongrád
Szeged
Bocskai u.3/a
7 2945/A
t.ház
58
51
8 Csongrád
Szeged
Dózsa György.u.7.
14 40189/A
t.ház
45
80
9 Csongrád
Szeged
Fekete Sas 28.
92
3991 t.ház
180
300
10 Csongrád
Szeged
Fő fasor 11.
15 1754/4/A
t.ház
65
75
11 Csongrád
Szeged
Hajnóczi.u.3.
16 3142/A
t.ház
53
92
12 Csongrád
Szeged
Hajnóczi.u.31.
17 3243
t.ház
137
248
13 Csongrád
Szeged
Hajnóczi.u.31.
3243/2
t.ház
137
248
14 Csongrád
Szeged
Hajnóczi u.33.
18 3243/3
t.ház
144
251
15 Csongrád
Szeged
Hajnóczi u.33.
3243/4
t.ház.
144
251
16 Csongrád
Szeged
Honvéd tér 5-6
egyéb
109
174
17 Csongrád
Szeged
Honvéd tér 5-6
önk.
109
174
17/A
18/A
19 3444 19/A
3444
Megjegyzés
35
18 Csongrád
Szeged
Honvéd tér 5-6
19 Csongrád
Szeged
20 Csongrád
19/B
3444
önk.
109
174
Hullám.u.10.
20 2550/A
t.ház
53
47
Szeged
Jósika u. 5/a
23 3258/A
t.ház
111
167
21 Csongrád
Szeged
Jósika u.5/b
24 3258/A
t.ház
68
100
22 Csongrád
Szeged
Jósika.u.5/b
24/A
3258/A
t.ház
68
100
23 Csongrád
Szeged
Jósika u.7.
96/A
3258/A
t.ház
110
176
24 Csongrád
Szeged
Jósika.u.7
966A
3258/A
t.ház
110
176
25 Csongrád
Szeged
Jósika u.9/a
22 3258/A
t.ház
110
176
26 Csongrád
Szeged
József A.sgt.39.
25 10754
önk.
44
37
27 Csongrád
Szeged
József A sgt.40-42
27 11347/A
t.ház
62
124
28 Csongrád
Szeged
József A sgt.44-46
26 11348
t.ház
89
156
29 Csongrád
Szeged
Kálmány l.u.13-15
36 2384
t.ház
79
140
30 Csongrád
Szeged
Kálvária sgt.88-90.A
37 24514
t.ház
81
162
31 Csongrád
Szeged
Kálvária sgt.88-90.B
24514
t.ház
81
162
32 Csongrád
Szeged
Kálvária sgt.92-94 A
38 24476
t.ház
121
240
33 Csongrád
Szeged
Kálváris sgt.92-94 B.
38/A
24476
t.ház
121
240
34 Csongrád
Szeged
Kálvária sgt.92-94 C.
38/B
24476
t.ház
121
240
35 Csongrád
Szeged
Kálvin tér 3-4
93 2979
t.ház
64
127
36 Csongrád
Szeged
Kálvin tér 3-4
2979
t.ház
64
127
37 Csongrád
Szeged
Kígyó u.1.
94 3885
t.ház
120
200
38 Csongrád
Szeged
Kolozsvári tér.1-2
28 24949
t.ház
205
210
39 Csongrád
Szeged
Kossuth L sgt.37.
30 12305
önk.
335
200
37/A
93/A
36
40 Csongrád
Szeged
Kölcsei u.4.
34 3875
önk.
45
76
41 Csongrád
Szeged
Kölcsei u.8.
34 3901/2
t.ház
31
52
42 Csongrád
Szeged
Közép fasor 37/b
35 1749
t.ház
88
54
43 Csongrád
Szeged
Londonokrt.4-6.
40 3248
t.ház
69
104
44 Csongrád
Szeged
Mars tér 15/a
42 3234
önk.
79
131
45 Csongrád
Szeged
Mars tér 19.
41 3099
t.ház
56
75
46 Csongrád
Szeged
Mérey.u.13/b
48 3091
t.ház
25
50
47 Csongrád
Szeged
Mérey.u.14.
45 3091
t.ház
47
94
48 Csongrád
Szeged
Mérey.u.15.
46 3091
t.ház
60
110
49 Csongrád
Szeged
Mérey.u.15/b
49 3091
t.ház
50
100
50 Csongrád
Szeged
Mérey.u.16.
47 3096
t.ház
55
110
51 Csongrád
Szeged
Mérey.u.19.
50 3099
t.ház
59
118
52 Csongrád
Szeged
Mérey.u.20.a.
51 3089
t.ház
59
118
53 Csongrád
Szeged
Mérey.u.20.b.
3089
t.ház
59
118
54 Csongrád
Szeged
Mérey.u.21.
97 3099
t.ház
59
118
55 Csongrád
Szeged
Mikszáth K.u.24.
43 3115/1
t.ház
79
124
56 Csongrád
Szeged
Mikszáth K. u-24.
3115/1
t.ház
79
124
57 Csongrád
Szeged
Párizsi krt.29/a
61 25594/2
t.ház
77
120
58 Csongrád
Szeged
Párizsi krt.29/b
58 25594/3
t.ház
89
126
59 Csongrád
Szeged
Párizsi krt.29/c
62 25594/4
t.ház
76
114
60 Csongrád
Szeged
Párizsi krt.29/d
59 25594/7
t.ház
89
126
61 Csongrád
Szeged
Párizsi krt.29/e
60 25594/8
t.ház
79
120
51/A
43/A
37
62 Csongrád
Szeged
Párizsi krt.38.
57 3091/8
t.ház
63
51
63 Csongrád
Szeged
Párizsi krt.40.
56 3091/9
t.ház
80
51
64 Csongrád
Szeged
Párizsi krt.40.
3091/8
t.ház
80
51
65 Csongrád
Szeged
Petőfi S sgt.55-61
54 25149/1
t.ház
103
94
66 Csongrád
Szeged
Petőfi S sgt.55-61
25149
t.ház
103
94
67 Csongrád
Szeged
Pe6tőfi S sgt.63.
55 25184
önk.
40
25
68 Csongrád
Szeged
Sóhordó u.4.
77 2738/1
t.ház
48
70
69 Csongrád
Szeged
Sóhordó.u.6.
81 2787/1
t.ház
38
25
70 Csongrád
Szeged
Sóhordó.u.7.
78 2726/2
t.ház
56
98
71 Csongrád
Szeged
Sóhordó.u.10.
79 2790/1
t.ház
48
70
72 Csongrád
Szeged
Sóhordó u.26.
80 2790/1
t.ház
47
94
73 Csongrád
Szeged
Szentháromság.u.8.
67 3510
önk.
38
43
74 Csongrád
Szeged
Szentháromság.u.39-41.
65 3608
önk.
71
62
75 Csongrád
Szeged
Szentháromság.u.39-41.
69 3608
önk.
71
62
76 Csongrád
Szeged
Széchenyi tér 4.
73 3965
egyéb
239
351
77 Csongrád
Szeged
Szűcs u.13.
75 2861
t.ház
96
119
78 Csongrád
Szeged
Szűcs u,17.
76 2865
t.ház
42
60
79 Csongrád
Szeged
Teleki.u.7/a
82 2723
t.ház
41
64
80 Csongrád
Szeged
Teleki u.7/b
83 2723/1
t.ház
58
70
81 Csongrád
Szeged
Temesvári krt.56.
95 1755/2
t.ház
40
60
82 Csongrád
Szeged
Tisza Lajos krt.13.
84 2789
t.ház
23
30
83 Csongrád
Szeged
Torontál tér 3.
86 1832
t.ház
62
55
56/A
54/A
38
84 Csongrád
Szeged
Török.u.4/b
88 3077
t.ház
43
86
85 Csongrád
Szeged
Török.u.4/c
89 3077/1
t.ház
58
116
86 Csongrád
Szeged
Török.u.7.
87 3096
t.ház
121
160
87 Csongrád
Szeged
Vadász.u.8.
90 3028
t.ház
18
36
39
KIMUTATÁS az életvédelmi létesítmények befogadóképességéről (1) Minősített óvóhelyek Osztályba sorolt Település (Kerület)
II. osztály db
Szeged Megye (főváros) összesen
e. fő
III. osztály db
e. fő
IV. osztály db
e. fő
Nem osztályba sorolt V. osztály db
e. fő
Összesen db
e. fő
Elzárkózásra alkalmas
db
e. fő
db
db
e. fő
db
e. fő
87
9,6
87
9,6
87
9,6
87
9,600
87
9,6
87
9,6
e. fő
Egyéb feltételt kielégítő
Összesen
Romteher ellen védő
db
e. fő
Összesen
40
3. számú melléklet
Kimutatás a riasztó eszközök ellátottságának helyzetéről
41
Kimutatás a riasztó eszközök ellátottságának helyzetéről Szeged Kirendeltségközpont Kirendeltség Fsz. 1 Szeged 2 Szeged 3 Szeged 4 Szeged 5 Szeged 6 Szeged 7 Szeged 8 Szeged 9 Szeged 10 Szeged 11 Szeged 12 Szeged 13 Szeged 14 Szeged 15 Szeged 16 Szeged 17 Szeged 18 Szeged 19 Szeged 20 Szeged 21 Szeged 22 Szeged 23 Szeged
Település Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Algyő Szeged Szeged
Utca, hsz. 48-as út. 12 48-as út. 68 Ady tér 2-6 Alsókikötősor 9-11 Bakay Nándor u. 7-9 Bimbó u. 11 Budapesti út, gumigyár Csengey u. /Sarokház tr./ Dobó u.42 Dóm tér 1. Dorozsmai út 18 Dugonics u. 26 Etelka sor-Kereszttöltés sarok Gyümölcs u. 2 Hársfa u.- Kakukk u. sarok Honfoglalás u. 73 Indóház tér 1 Ipoly sor 15 Kálvária sgt. 87 Kapisztán u. 54 Kastélykert u. 40 Kkdorozsma MÁV pályaudvar Kokárda u.-Alkotmány u sarok
Fsz. 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46
Kirendeltség Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged
Település Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Algyő Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged
Utca, hsz. Kolozsvári tér 22 Kossuth L. sgt. 72/B Koszorú u. 34 Kőolajipar gázüzem központ Kőolaj ipar irodaház Körös sor 10-12 Kút u 26 Lidice tér 1 Lomnichi u.-Agyagos u.sarok Londoni krt. 3 Maros u. 21 MÁV rendező pályaudvar Nagyfa börtön és fogház Párizsi krt. 41 Rengei u. 25 Rókusi pályaudvar Sárkány u.-Pásztor u sarok Subasa dűlő Széchenyi tér 10-11 Szerb u.21 Temesvári krt. 38 Töltés u.-Fő fasor sarok Víztorony tér 1
42
Fsz. 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 Összesen: 57 db
Kirendeltség Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged
Település Bordány Deszk Domaszék Dóc Kübekháza Újszentiván Röszke Sándorfalva Szatymaz Tiszasziget Zsombó
Utca, hsz. Szent István tér 1 Tempfli tér 7 Köztársaság tér 1 Alkotmány u. 7 Petőfi tér 2 Felszabadulás u. 7 Kis u.-Felszabadulás u. sarok Szabadság tér 1 Kossuth u. 30 Szent Antal tér 10 Alkotmány u. 3
43
4. számú melléklet
Kimutatás a helyhez kötött mentesítő, fertőtlenítő kapacitásokról
44
KIMUTATÁS a mentesítő, fertőtlenítő kapacitásokról ( helyhezkötött ) Fsz.:
Kirendeltség / iroda
Üzemeltető és telephelye
Létesítmény teljesítmény mutatója Személymentesítés Anyagmentesítés Gépjárműmentesítés fő/óra kg/óra gjmű./óra
Megjegyzés
Szeged Pv. Kirendeltség 1.
Szeged
2.
Szeged
3.
Szeged
4.
Szeged
5.
Szeged
6.
Szeged
Szegedi Paprika Zrt.Szeged, Szövetkezeti út.1 SOLE-MIZO Zrt. Szeged, Budapesti út.6 TISZA VOLÁN Zrt. Szeged, Bakay Nándor u.48 PICK SZEGED Zrt. Szeged, Szabadkai út 18. PICK SZEGED Zrt. Szeged, Maros u. 21. SZTE Általános Orvostudományi Kar Szeged, Tisza Lajos krt.107.
50
T
54
T 8
M
576
A
276
A 625
A
45
