A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szeged Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetıjének TÁJÉKOZTATÓJA

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szeged Katasztrófavédelmi Kirendeltség H 6728 Szeged, Napos út 4. Tel: 62/553-040 Fax 62/553-041 e-mail: [email protected]

.

. .

A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szeged Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetıjének

TÁJÉKOZTATÓJA SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŐLÉSE SZÁMÁRA

-

a kirendeltség tevékenysége tárgyában –

Elıterjesztı: Balázs Gábor tő. alezredes kirendeltségvezetı

Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Közgyőlés! Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése 2012. május …..-i ülésére napirendre tőzte a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szeged Katasztrófavédelmi Kirendeltség tevékenységérıl szóló TÁJÉKOZTATÓ megvitatását, melyet az alábbiakban terjesztek elı. I. A KATASZTRÓFAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSÁNAK VÁLTOZÁSA A katasztrófavédelem a különbözı, így a természetei és a civilizációs eredető katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, mőködtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenırzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelızését, közvetlen veszélyek elhárítását, az élet- és vagyonbiztonságát, a mentés végrehajtását és a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. A katasztrófák megelızésével, felszámolásával, a védekezés irányításával kapcsolatos feladatok fontosságára a jelentısebb hatású hazai vagy külföldi káresemények, veszélyhelyzetek irányították a figyelmet. Az 1980-as években az Országgyőlés is több alkalommal szorgalmazta az ország katasztrófavédelmének megnyugtató megoldását, az 1990-es évek elején ismét napirendre került a szabályozás, azonban törvény megalkotására nem került sor. Az igényt jelzi, hogy egységes keret hiányában is megalkotásra kerültek az ágazati, szakmai (pl. a tőzvédelemmel, polgári védelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos) törvények. A hosszas és alapos elıkészítést követıen 2000. január 1-én lépett hatályba a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérıl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: katasztrófavédelmi törvény/Kat.), ezzel egységes, önálló jogszabály született a civilizációs és természeti eredető katasztrófák megelızése, ilyen események bekövetkezése esetén a különbözı szintő állami, kormányzati, önkormányzati rendszerek tevékenységének szabályozása és összehangolása, a helyreállítás során az egyes szervezetek felelısségének és teendıinek meghatározása érdekében. A katasztrófavédelmi törvény az ország és a polgárok biztonsága érdekében végrehajtott feladatok tapasztalatai alapján mőködıképes rendszert hozott létre. Ezen rendszer meghatározó elemévé vált a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet. Az elmúlt évtized igazolta, hogy a kialakított tervezési, irányítási, szervezeti és mőködési rendszer alkalmas a veszélyhelyzetek kezelésére a kisebb súlyú, lokális eseményektıl a jelentıs, kiterjedt, súlyos veszélyhelyzetekig. A katasztrófavédelmi törvény hatálybalépése óta azonban megnıtt a lakosságot, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztetı természeti és ökológiai katasztrófák száma, összetettebbé és ellenırizhetetlenebbé váltak a civilizációs veszélyforrások és azok okai. Az elmúlt években többször adódtak olyan problémák, amelyek egyszerre különbözı fajtájú és szintő beavatkozásokat igényeltek. A társadalom jogos elvárása, hogy a bekövetkezett kisebb-nagyobb eseményeket szakszerően, emberségesen és az adott szituációban szakszerően, összehangolt tevékenységgel végezzék az 2

erre hivatott szervek és szervezetek. A katasztrófavédelem nemzeti ügy és a társadalom által elvárt szerepének betöltése megköveteli a különbözı természeti-, és egyéb változásokhoz igazodó korrekciók elvégzését, az állami szerepvállalás növelését és az igényelt fejlesztések megvalósítását. A katasztrófavédelem jogszabályi környezetének 2011. évi átfogó módosításával, az állam szerepvállalásának növelésével erıteljesebbé vált a Magyarország területén élı lakosság életének, vagyonának biztonsága, valamint biztosítható az ország mőködıképességének folyamatos fenntartása. A katasztrófavédelmi szervezetrendszer erısítése, a katasztrófavédelmi intézkedések hatékonyságának fokozása céljából kidolgozandó jogszabály-módosítások fıbb irányait a katasztrófavédelmi rendszer javítására és fejlesztésére kidolgozott szabályozási koncepció tartalmazta, melyet a Kormány is tárgyalt. A szabályozási koncepcióban felvázolt szabályozási irányok társadalmi egyeztetése során beérkezett vélemények túlnyomó része támogató volt. A megfogalmazódott fenntartások javarészt két terület körül összpontosultak: egy részük a veszélyhelyzetre vonatkozó elgondolást érintette azzal, hogy az egyszemélyi vezetési elv nem sértheti az ágazati szakmai kompetenciákat, más részük a tőzoltóság állami kézbe helyezésével szemben támasztott kifogásokat. A törvényjavaslat az egyeztetések eredményeként véglegezett koncepció által meghatározott irányok mentén készült el. A magyar Országgyőlés 2011. szeptember 18-i ülésnapján elfogadta a katasztrófavédelemrıl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényt. A törvény elfogadását követıen nagy volumenő végrehajtási jogszabály (kormányrendelet és miniszteri rendelet) megalkotására került sor, melyek hatályba lépése a törvény hatályba lépéséhez igazodott. A törvény az Országgyőlés által a 2011. április 18-i ülésnapon elfogadott Alaptörvény alapján, arra épülve készült, s azzal összhangban a minısített idıszakok rendszerének megújításával, illetve bekövetkezett katasztrófa esetén irányadó rendkívüli intézkedések megteremtésével garantálja a Magyarország területén élı lakosság életének, vagyonának biztonságát, valamint biztosítja az ország mőködıképességének folyamatos fenntartását. A szükségállapot és a veszélyhelyzet fogalmának az Alaptörvényben történı megjelenítésével párhuzamosan szükség volt a katasztrófavédelmi törvény olyan mértékő módosítására, amellyel biztosított a bekövetkezett katasztrófa, vagy az azt közvetlenül megelızı katasztrófaveszély esetén a katasztrófavédelmi rendszer megfelelı aktivizálása, illetve a szükséges intézkedések bevezetése. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai is bizonyították, hogy nélkülözhetetlen a védelmi igazgatás területi és helyi szintjén az irányítási jogosítványok megújítása annak érdekében, hogy a szükséges megelızı intézkedések meghozatala a korábbiaknál szervezettebben kerüljön végrehajtásra. Az Alaptörvényben a honvédelmi kötelezettség mellett nevesített polgári védelmi kötelezettség tartalma is meghatározásra került – kiegészült a „katasztrófavédelmi feladatok”ellátásával, ily módon mindezzel párhuzamosan a katasztrófavédelmi törvényben lefektetésre kerültek e kötelezettség részletszabályai, a személyesen teljesítendı és a vagyoni szolgáltatás. Fentiek figyelembe vételével a változtatások fıbb területei az alábbiak szerint foglalhatóak rendszerbe. I.1 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelem erısítése Egyes üzemek olyan ipari, biológiai (mezıgazdasági - mőtrágya és növényvédıszer raktározás), kémiai tevékenységet végeznek, melyek ellenırizhetetlenné válása esetén azok hatása tömeges méretekben veszélyezteti, illetve károsítja az emberi egészséget, a 3

környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. Az ezekben az üzemekben bekövetkezı balesetek – ahogyan azt legutóbb a Kolontárnál bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa is igazolta – komoly környezeti katasztrófát okozhatnak. A balesetek bekövetkezési valószínőségének csökkentése az állami szerepvállalás fokozásával, a hatósági engedélyezési és ellenırzési tevékenység kiterjesztésével és racionalizálásával érhetı el. a) engedélyezési eljárások kiterjesztése A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatban a katasztrófavédelmi hatóságnak különbözı hatósági jogosítványai vannak; ezek azt a célt szolgálják, hogy a társaság mőködése az ott dolgozókat és a környezetet ne veszélyeztesse. E jogosítványok azonban a hatóságot akkor illetik csak meg, ha az üzemben található veszélyes anyagok mennyisége a jogszabály által meghatározott módon számított szintet – az ún. alsó küszöbértéket – eléri. E számítási mód a nemzetközi elıírásoknak (Seveso II. Irányelv) megfelel. Az elmúlt idıszakban több baleset következett be az alsó küszöbérték alatti üzemeknél, ezek a fıként veszélyes anyagokkal kapcsolatosan bekövetkezett ipari balesetek döntı többségében ilyen, a szabályozás hatálya alá nem tartozó üzemekben történtek. Ismert a 2010. év október 4-én Kolontár település külterületén bekövetkezett tároló sérülésével kapcsolatos ipari szerencsétlenség is. Amennyiben ezekre az üzemekre az Irányelv szerinti hatósági tevékenység kiterjedt volna, e balesetek bekövetkezésének valószínősége csökkenthetı lett volna. Indokolt ezért a hatósági jogosítványokat az alsó küszöbérték negyedét elérı veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre is kiterjeszteni. b) katasztrófavédelmi bírság A katasztrófavédelmi törvény hatálya alá tartozó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek feletti hatósági felügyelet hatékonyabbá tétele érdekében szükséges a kisebb súlyú jogsértéseket (pl. belsı védelmi terv elkészítésének és gyakoroltatásának, az üzem bejelentkezésének, a biztonsági irányítási rendszer felülvizsgálatának elmaradása) szankcionáló katasztrófavédelmi bírság bevezetése. Jelenleg az üzemek feletti szankciórendszer nem megfelelı és csupán három esetre korlátozódik, így a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bezárására, a veszélyes tevékenység folytatásának felfüggesztésére, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, veszélyes létesítményben található veszélyes anyagok, eszközök elszállítására és megsemmisítésére. A bírság jogintézményének bevezetése a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében javítja az üzemeltetıi kötelezettségek teljesítését és ezzel együtt a hatósági jogalkalmazás minıségét. c) a szakhatóság közremőködésének megszüntetésével a hatósági tevékenység egyszerősítése Az elmúlt évben több ipari érdekképviseleti javaslat került egyeztetésre annak érdekében, hogy az eljárási rendben az adminisztráció és az ügyintézés gördülékenyebb, rugalmasabb legyen. A mintegy tíz éves, az ipari ágazat és az EU által is elismert baleset-megelızési felkészítéssel, jogalkalmazási és szakmai gyakorlattal, személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezı hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervénél, mint hatóságnál rendelkezésre áll minden olyan (személyi és tárgyi) feltétel, amely az eddig a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által végzett szakhatósági feladat ellátásához szükséges. d) a veszélyes áruszállítással kapcsolatos hatósági hatáskörök átalakítása A Kat. – az ágazati hatóságok hatáskörének megtartása mellett – megteremti annak lehetıségét is, hogy a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áruk légi, vízi, és vasúti szállítását is ellenırizhesse.

4

e) iparbiztonsági hatóság létrehozása A potenciálisan veszélyes tevékenységek környezetében élı lakosság védelme érdekében, a veszélyeztetés mértékében azonosított tevékenységek katasztrófavédelmi felügyeletét egységes iparbiztonsági hatósági szervezet képes hatékonyan ellátni. Az iparbiztonsági tevékenységet végzı szervezet: • katasztrófavédelmi hatósági engedélyezési és ellenırzési rendszert mőködtet a legveszélyesebb üzemek (létesítmények) és tevékenységek esetében, • biztosítja a védelmi tervezési és irányítási rendszer felügyeletét a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekben és létesítményekben a balesetek (káresemények) megelızésére, következményeinek elhárítására és hatásainak csökkentésére, • valamint – az ágazati hatósági engedélyezési és ellenırzési hatáskörök elvonása nélkül – koordinálja az ágazati biztonsági feladatokat ellátó szervezetek iparbiztonsági ellenırzéseit. I.2 A lakosságvédelem erısítése a) a lakosságtájékoztatás, riasztás rendjének szabályozása Hiányosság, hogy nem biztosított sem a civil lakosság, a tanulók, a pedagógusok, sem a közigazgatási vezetık felkészülésének folyamatossága, továbbá az ismeretek elsajátításának, átadásának kötelezısége. A felkészítés így csak alkalomszerő, gyakran valamely eseményhez, rendezvényhez kapcsolódva tartanak bemutatókat, foglalkozásokat a szakemberek, ami igen hasznos és népszerő, de nem adja meg a biztos, begyakorlott, alkalmazható tudást. A leghatékonyabb akkor lesz a tanulók felkészítése, ha a közoktatási intézmények pedagógiai programjában kötelezıen belekerül a katasztrófavédelmi ismeretek, elsısegélynyújtás oktatása tanórai és/vagy tanórán kívüli foglalkozásokba építve. A lakosság riasztásával kapcsolatos könnyebbség, hogy a szabályozási koncepcióban felvetett egyes kérdéseket, így a média tájékoztató szerepét a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: médiatörvény) idıközben már szabályozta. A médiatörvény – többek között – például azt is kimondja, hogy a közérdekő közleményt – amennyiben ez a katasztrófavédelmi szerv döntése alapján indokolt, és e döntést a médiaszolgáltatóval kellı idıben közölték – a közszolgálati médiaszolgáltató köteles mősorának megszakításával közzétenni. A törvényi szintő szabályozás a lakossági riasztó rendszer telepítésével, az e célból megvalósuló tulajdoni korlátozással kapcsolatos szabályokat tartalmazza azzal, hogy a lakossági riasztó rendszer elemeinek, végpontjainak idegen ingatlanon történı elhelyezésénél törekedni kell elsıdlegesen az állami, önkormányzati ingatlanokon történı elhelyezésre. b) a veszélyeztetett terület elhagyásának, valamint az oda történı belépés korlátozásának szabályozása Az elmúlt évtized árvizei során gyakran elıfordult, hogy a lakosság a hatósági figyelmeztetés és felszólítás ellenére is életveszélyessé vált lakóépületekben maradt, a folyamatos ellátás és a késıbbi kimenekítés jelentıs terhet rótt a védekezésben résztvevıkre. A törvény értelmében, veszélyhelyzetben lehetıség van a lakosság lakóhelyének elhagyására való kötelezésére, a területet megközelíthetık személyérıl szóló döntésre (így pl. a közüzemek, közszolgáltatók kárelhárításban érintett szakembereinek a katasztrófa által érintett területre történı biztonságos bejutásáról és munkavégzésérıl). A katasztrófavédelmi törvény szabályainak megújításával a polgármester kötelezettségévé vált a lakosság kitelepítésére és befogadására 5

vonatkozó tervek elkészítésében való közremőködés, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv számára a szükséges adatok szolgáltatása. c) a helyi önkormányzatok védelmi igazgatási feladatainak támogatása a képzett közbiztonsági referens intézményének bevezetésével A 2010. évi május-június hónapok folyamán levonuló árvizek során bebizonyosodott, hogy a hatékony védekezéshez elengedhetetlen, hogy helyi szinten a védekezésért felelıs személyek alapvetı ismeretekkel rendelkezzenek a katasztrófavédelem területén. Hiányzott az önkormányzati vezetık megfelelı felkészültsége, ezért az önkormányzati dolgozók közül is kell kiképezni a szakmaiságot legalább minimum szinten biztosító képzett közbiztonsági referenseket, akik közvetlenül segítik elı az önkormányzatok katasztrófák elleni felkészülési, mentési, védekezési tevékenységét, valamint rendelkeznének honvédelmi ismeretekkel is. I.3 A polgári védelem szerepének alkalmazásának fejlesztése

erısítése,

a

polgári

védelmi

szervezetek

a) a polgári védelmi szervezetek fejlesztése A polgári védelem a hatályos szabályozás szerint a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és intézkedési rendszer. Tekintettel arra, hogy világmérető fegyveres konfliktus kialakulásának veszélye az utóbbi években jelentısen csökkent, a polgári védelmi tevékenység — a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmének — hangsúlya áthelyezıdött a békeidıszaki katasztrófák kezelésére. A polgári védelmi kötelezettség személyes közremőködési és vagyoni szolgáltatási kötelezettséget jelent. A polgári védelmi kötelezettség 18 éves kortól a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig terjed ki azon magyar állampolgárokra, akik belföldön lakóhellyel rendelkeznek.

1. ábra A köteles polgári védelmi szervezetek rendszere 1

A hivatásos katasztrófavédelmi szervek mellett szabályozásra kerültek a polgári védelmi szervezetek is, valamint a polgári védelmi feladat ellátására önkéntesen jelentkezı személyek részvétele. A kötelezettség és az önkéntes részvétel keretszabályait a végrehajtási részletszabályok teszik teljessé.

1

Az Új Katasztrófavédelmi Szabályozás, Jegyzet és Jogszabálygyőjtemény (kézirat: 2012. január 09)

6

Az önkéntes szervezetek tevékenységére a katasztrófák elleni védekezésben nagy szükség van, különösen az önkéntes mentıszervezetekre, speciális szakismeretük, felkészültségük alapján. Az utóbbi évek gyakorlati tapasztalatai megerısítették e szervezetek tevékenységének nélkülözhetetlenségét az elsıdlegesen beavatkozó tőzoltóságok mellett.

2. ábra Az önkéntes polgári védelmi szervezetek rendszere 2

A különleges kiképzéső speciális technikai eszközökkel felszerelt, katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak kivédésére, felszámolására, polgári védelmi feladat ellátására, valamint emberi élet mentésére önkéntesen létrehozott civil szervezıdések olyan képességekkel rendelkeznek, amelyek sem az állami, sem az önkormányzati tőzoltóságoknál nem állnak rendelkezésre, vagy állami-önkormányzati fenntartásuk indokolatlanul nagy költséget jelentene. Speciális felkészültségük és felszereltségük alapján tevékenységi körük sokrétő, a mentés és katasztrófa-elhárítás minden területére kiterjed. E feladatok végrehajtásába történı bevonásuk szabályozottságát teremtik meg az új rendelkezések. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a veszélyhelyzet elrendelését igénylı esemény bekövetkezésének kezdeti szakaszában már szükség volt a katasztrófavédelem rendszerének meghatározott mértékő aktivizálására és a szükséges intézkedések meghozatalára a kormányzat részérıl. A törvény értelmében amennyiben a veszélyhelyzet több megyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében szükséges, a védekezéssel összefüggı feladatokat a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter által kinevezett miniszteri biztos hangolja össze. A törvény részletesen szabályozza a természetes személyek, jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetek polgári védelemmel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettségét. A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség olyan lehetıség a polgári védelem lakosságvédelmi tevékenységének gyorsabb, hatékonyabb végrehajtására, amely a lakosság 2

Az Új Katasztrófavédelmi Szabályozás, Jegyzet és Jogszabálygyőjtemény (kézirat: 2012. január 09)

7

képességeinek kiaknázására építkezik. Ez utóbbi lehetıség igénybevétele alapvetıen minısített idıszak kihirdetését követeli meg, de a bevezetni kívánt vagyoni szolgáltatási kötelezettség nem igényli ezt, tehát hétköznapi körülmények között, a kialakult veszélyeztetı hatás gyors és hatékony kezelése érdekében eseti jelleggel, más rendvédelmi szervek igényeinek veszélyeztetése nélkül rendelkezésre állhat. A vagyoni szolgáltatási kötelezettség a jogállamiság követelményeinek megfelelı lehetıséget biztosít a polgármester számára, hogy a természeti és civilizációs katasztrófák bekövetkezése esetén technikai eszközöket, ingatlanokat és egyéb szolgáltatásokat használjon fel a lakosság védelme érdekében. b) a települések polgári védelmi besorolásának és védelmi követelményeinek megújítása Az egyes veszély-, illetve katasztrófahelyzetek hatékony megelızése, az élet és anyagi javak megóvása érdekében 1995-ben sor került hazánk települései többségének polgári védelmi szempontú besorolására. Az elmúlt 10 év eseményei, elsısorban a természeti eredető veszélyforrások megváltozása (pl. szélsıséges idıjárási jelenségek egyre gyakoribbá válása – 2006. aug. 20. –ai események), a lakosságot fenyegetı tényezık megszaporodása szükségessé teszi a jelenlegi besorolás felülvizsgálatát és ennek alapján hazánk valamennyi településének besorolását. A települések polgári védelmi besorolásának megújítása egyben a katasztrófák elleni védekezés kapcsán kialakítandó kártalanítási-kármegelızési pénzügyi rendszer egyik kulcselemét is képezi. c) az önkéntes mentıszervezetek védekezésbe történı bevonásának, illetve támogatásának szabályozása A katasztrófavédelem „nemzeti ügy”, amelyben a társadalom legszélesebb köre vesz részt. A katasztrófavédelemben jelentıs szerep hárul az önkéntes és civil szervezetekre is. Az önkéntes mentıszervezetek tevékenységére a katasztrófák elleni védekezésben – speciális szakismeretük, felkészültségük alapján – rendkívül nagy szükség van. E speciális felkészültségő „készenléti egységek” különbözı szervezeti formában – többségük karitatív, társadalmi szervezetként – mőködnek. Az önkéntes mentıszervezetek tevékenységének nagy hazai és nemzetközi hagyománya van, de az ország társadalmi, gazdasági fejlıdésével számuk és szakosodásuk nagymértékben megszaporodott. Feladataikat alapszabályukban meghatározottak szerint látják el. Speciális felkészültségük és felszereltségük alapján tevékenységi körük sokrétő, a mentés és katasztrófa-elhárítás minden területére kiterjed. Ilyen nemzetközi elvárás ma a földrengés sújtott területen bevethetı (komplex mentésre alkalmas) városi kutató-mentı-, vagy árvíz esetén az árvízi mentıcsapatok létrehozása és alkalmazása. A törvény egyértelmővé teszi, hogy az önkéntes mentıszervezetek a védekezésért felelıs állami szervek alárendeltségében mőködnek és az általuk meghatározott feladatokat látják el. Az elrendelt veszélyhelyzetben e szervezetek mőködésének költségeit az állami költségvetés biztosítja. d) a nemzetközi segítségnyújtásban való részvétel szabályainak pontosítása A NATO és EU kötelezettségeinkbıl adódóan a hazai törvényi szabályozásban meg kellett határozni a NATO veszélyhelyzeti tervezés (NATO CEP) rendszerében való részvétellel, valamint az EU polgári védelmi tevékenységének hazai koordinálásával és végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket is. A törvényjavaslat alapján e feladatokat a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter látja el, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve részvétele és szakmai segítségnyújtása mellett.

8

I.4 A katasztrófák elleni védekezés hatékonyabbá tételével és a finanszírozással összefüggı javaslatok a) a veszélyhelyzeti szabályozás megújítása Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a várhatóan veszélyhelyzet elrendelését igénylı eseményt megelızıen már szükség volt a katasztrófavédelem rendszerének meghatározott mértékő aktivizálására és a szükséges intézkedések meghozatalára. A veszélyhelyzetet megelızı idıszak jogintézménye a katasztrófaveszély, mely esetén intézkedésre van szükség a lakosság védelme, alapvetı ellátásának biztosítása, valamint a katasztrófa következményeinek csökkentése érdekében. Ennek eredményeként javul a védekezés, a kárelhárítás hatékonysága és a veszélyhelyzet kihirdetése elkerülhetıvé válhat. Ezért nagyon fontos, hogy közvetlenül az adott eseményt megelızıen sor kerüljön olyan intézkedésekre és döntésekre, amelyek segítségével könnyebben és gyorsabban kezelhetık a kialakuló veszélyhelyzetek. A törvény az új alkotmányos szabályozással összhangban – még nem különleges jogrendként– a veszélyhelyzet megelızése céljából szükséges intézkedések kapcsán bevezeti a „katasztrófaveszély” fogalmát. A katasztrófaveszély idıszaka lehetıséget biztosít arra, hogy – amennyiben a kialakult helyzet a védelmi igazgatás helyi és területi szintjén elıreláthatólag nem kezelhetı – a katasztrófavédelem, feladatellátása keretében, elıre kidogozott terv alapján azonnal intézkedés szülessen az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kritikus infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvetı ellátásának biztosítása, valamint a katasztrófa következményeinek lehetı legkisebbre csökkentése érdekében. A törvényben részletezett rendkívüli intézkedések köre ily módon kerek egész folyamatot alkot a katasztrófavédelmi feladatok fázisaival összhangban: • megelızési feladatok – katasztrófaveszély, • beavatkozások – veszélyhelyzet, • helyreállítás, újjáépítés – bizonyos, csökkentett terjedelmő veszélyhelyzeti szabályok bevezetése. b) katasztrófavédelmi hozzájárulás bevezetése A tervezet alapján a veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek és a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetıi, valamint veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végzı gazdálkodó szervezetek az éves tárolt, gyártott és feldolgozott veszélyes áru mennyiségére vonatkozó, éves nettó árbevétel 0,1%-át kötelesek katasztrófavédelmi hozzájárulás címén befizetni a központi költségvetésbe. A veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek és a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetıi által befizetett katasztrófavédelmi hozzájárulás egynegyede felhasználható a befizetı gazdálkodó szervezet veszélyes tevékenysége által jelentett kockázat szintjének csökkentését szolgáló mőszaki intézkedésekre. c) egységes állami tőzoltóság létrehozása A tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tvt.) értelmében a hivatásos önkormányzati tőzoltóság az önkormányzat intézményeként mőködött, vagyis az önkormányzati tőzoltóság parancsnokának kinevezıje és munkáltatója az önkormányzat, amely magával vonta az intézményi függıséget. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérıl és a 9

veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl szóló 1999. évi LXXIV. törvény kimondta, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság fıigazgatója a tőzoltóságok szakmai feladatainak végrehajtása érdekében meghatározza a tőzvédelmi és mőszaki mentési feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, irányítja és ellenırzi az alárendelt szervezetek szakmai munkáját és tevékenységét, de ez a szakmai irányítás, felügyelet hatékony tartalommal jogszabályi oldalról megtámogatásra nem került. Mivel az önkormányzatiság megteremtésével párhuzamosan nem került megfelelıen tisztázásra a tőzoltóságok feletti szakmai felügyelet kérdésköre, ez azt eredményezte, hogy ellehetetlenült a szakmai hibák korrigálása, a hibázók felelısségre vonása. Ez hosszú távon azt eredményezte, hogy sérült a Tvt.-ben megfogalmazott azon elv, hogy a hivatásos önkormányzati tőzoltóság egységes elvek alapján szervezett rendvédelmi szervezet része, mivel az egységes elvek érvényesítésére nincs hathatós lehetıség. A törvényben szereplı módosítások eredményeképp egy helyi érdekektıl mentes, egységes rendvédelmi és megfelelı szintő irányítással bíró rendszer került kialakításra, amely a meglévı kapacitások jobb hatásfokú kihasználásával, az erı- és eszközállomány optimális tervezésével és rendszerben tartásával hatékonyabb tőzvédelmet eredményez, és az anyagi források ésszerő felhasználását teszi lehetıvé. II. A KATASZTRÓFAVÉDELEM SZERVEZETE

Mint azt az I. fejezetben megismertük a katasztrófák megelızése és az ellenük való védekezés nemzeti ügy, a védekezés egységes irányítása állami feladat. A rendszer kialakításáért és mőködtetéséért az állam felelıs. A katasztrófák elleni védekezést elsısorban a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a nem hivatásos polgári védelmi szervek és az egyéb bevonható szervek valósítják meg. II.1 A katasztrófavédelem irányítása a) a központi szerv A katasztrófavédelem központi szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF), amely önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv. A BM OKF a katasztrófavédelmi feladatok valamennyi szakaszában részt vesz és biztosítja a szervezeten kívüli kapcsolattartást, együttmőködést a hazai (pl.: más minisztériumok, végrehajtó szervezetek, karitatív szervezetek, önkéntes mentıszervezetek) és a nemzetközi szervezetekkel (pl.: Európai Unió szakmai szervei, NATO és ENSZ felelıs testületei, nemzetközi segítségnyújtó szervezetek). A BM OKF fıigazgatója vezeti a központi szervet, irányítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szervei mőködését és szakmai tevékenységét. A BM OKF fıigazgatójának feladatai az alábbi jogkörökhöz kapcsolódóan csoportosíthatók: • központi irányítási és felügyeleti jogkör, • katasztrófaelhárítás irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkör, • nemzetközi együttmőködéssel kapcsolatos jogkör, b) a területi szervek 10

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (továbbiakban: igazgatóságok). Az igazgatóságok önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szervek, amelyek jogszabályban meghatározott ügyekben hatóságként járnak el, ellátják a jogszabályokban részükre meghatározott feladatokat, irányítják a hivatásos tőzoltóságokat és a katasztrófavédelmi kirendeltségeket. Ellátják az önkormányzati tőzoltóságok felügyeletét, ellenırzik a létesítményi tőzoltóságok és az önkéntes tőzoltó egyesületek tevékenységét. c) a helyi szerv A hivatásos katasztrófavédelmi szervek helyi szerve a katasztrófavédelmi kirendeltség (65 db az országban), amely illetékességi területén ellátja a helyi szintő katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok szakirányítását. Hatásköre a fıvárosi, megyei katasztrófavédelmi igazgatóság alárendeltségében kiterjed az illetékességi területén mőködı tőzoltóparancsnokság(ok)ra, katasztrófavédelmi ırsökre és irodákra. A kirendeltség-vezetı, vezetıi beosztásában tervezési, szervezési, információgyőjtési, koordinálási, irányítási, értékelési, kapcsolattartási, együttmőködési és tájékoztatási feladatokat lát el, szolgálati elöljárója felé jelentési kötelezettséggel tartozik. Munkáját egy-egy polgári védelmi, tőzoltósági és iparbiztonsági felügyelı, valamint hatósági osztályvezetı segíti. A tőzoltó-parancsnokság a tőzoltási és mőszaki mentési, tőzmegelızési, polgári védelmi feladatok ellátására létrehozott, önálló mőködési és illetékességi területtel rendelkezik. Hatásköre a katasztrófavédelmi kirendeltség alárendeltségében kiterjed az illetékességi területén mőködı ırs-(ök)-re, irodákra. A tőzoltóparancsnok az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség közvetlen alárendeltségében, önálló felelısségi körben irányítja a tőzoltóparancsnokságok polgári védelmi szakterületéért felelıs állomány, az ırsök és irodák tevékenységét is. A katasztrófavédelmi iroda a tőzoltó-parancsnokság belsı szervezeti egysége, amely elkülönült illetékességi területtel nem rendelkezik. Illetékességi területén szakmai támogatást nyújt a polgármester és a közbiztonsági referens részére a katasztrófavédelmi feladatok szervezésében, a megelızés, felkészítés, a védekezés, helyreállítás és újjáépítési helyi szintő feladatainak ellátásában. II.2 A védelmi igazgatás rendszere

2. ábra A Nemzeti védekezés rendszere 3 3

Az Új Katasztrófavédelmi Szabályozás, Jegyzet és Jogszabálygyőjtemény (kézirat: 2012. január 09)

11

1. A kormányzati szintő igazgatás elemei: 1.a.)

A kormány:

A Kormány a katasztrófavédelmi feladatok tekintetében döntéshozó és intézkedési hatáskörrel bír. İk végzik a katasztrófák elleni védekezés legfelsıbb szervezését és irányítását, a tervezés kormányszintő végrehajtását, a katasztrófavédelemmel összefüggı feladatok tárcák közötti koordinációját. 1.b.)

Kormányzati koordinációs szerv:

A Kormány a katasztrófavédelemmel összefüggı döntéseinek elıkészítése és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolása és irányítása érdekében kormányzati koordinációs szervet mőködtet. A kormányzati koordinációs szerv részletes feladatairól a katasztrófavédelmi koordinációs bizottságlétrehozásáról, valamint szervezeti és mőködési rendjének meghatározásáról szóló 1515/2011 (XII.29.) Kormányhatározat rendelkezik. A KKB elnöke a miniszterelnök, elnök helyettese a belügyminiszter, tagjai a miniszterek. A KKB tevékenységének tudományos támogatása, a szakmailag megalapozott döntés elıkészítés érdekében Tudományos Tanácsot, operatív tevékenységének támogatása érdekében operatív munkaszerveként Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központot mőködtet. A KKB évente tart rendes ülést, illetve szükségszerően rendkívüli ülést. A mőködésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáért a BM OKF felelıs. 1.c.)

A katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter (belügyminiszter):

Felel az irányítása alá tartozó hivatásos katasztrófavédelmi szerv mőködtetéséért, elrendeli (a Kormány egyidejő tájékoztatása mellett) a polgári védelmi szervezetek részleges alkalmazását, dönt a nemzetközi segítségnyújtásra fordítható költségvetési elıirányzat felhasználásáról, háromévente jelentést készít az Országgyőlésnek és a Kormánynak kockázatelemzésekrıl, és a katasztrófavédelem helyzetérıl, gondoskodik a polgári veszélyhelyzeti tervezés katasztrófavédelmi feladatainak, valamint az EU polgári védelmi tevékenységének hazai koordinálásáról és végrehajtásáról, részt vesz a nemzetközi segítségnyújtásban, felelıs a kritikus infrastruktúrák védelméért a katasztrófák elleni védekezés területén és jóváhagyja a központi veszélyelhárítási tervet. 1.d.)

A központi Államigazgatási szervek:

Felelıs az ágazati feladatkörébe tartozó terület katasztrófavédelmével kapcsolatos tervezı, szervezı, irányító tevékenységéért. 2. A területi szintő igazgatás elemei: 2.a.)

Megyei védelmi bizottság (továbbiakban: MVB):

Rendeltetése, hogy illetékességi területén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve közremőködésével összehangolja és irányítsa a megelızés, a felkészülés és a védekezés megyei és helyi szintő feladatait. Kiemelkedı a feladatok közül a települések, más megyék és a fıváros közötti kölcsönös segítségnyújtással, értesítéssel, riasztással és tájékoztatással kapcsolatos feladatai, a közigazgatási szervek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek

12

és a társadalmi szervezetek területi szintő együttmőködésének szervezésére irányuló tevékenysége.

3. ábra A Megyei védelmi bizottság összetétele4

A megyei bizottság elnöke a kormánymegbízott, akinek két elnökhelyettese (egy honvédelmi és egy katasztrófavédelmi) van, melyek közül a katasztrófavédelmi helyettes beosztását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetıje tölti be. Több megye területét illetıen a védekezés közvetlen irányításáért felelıs vezetıt a Kormány vagy bizottsága jelöli ki. A vezetı kijelöléséig az események következményeinek felszámolásában elsıdlegesen érintett szerv vezetıje végzi a védekezés irányítását. A megyei és fıvárosi védelmi bizottság elnöke és a polgármester e feladatok irányítása és végrehajtása során államigazgatási jogkörben jár el. Feladatait a megyei kormányhivatal, a fıpolgármesteri hivatal, a polgármesteri hivatal, a védelmi bizottság munkacsoportjai és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közremőködésével látja el. 2.b.) A helyi védelmi bizottság (továbbiakban: HVB) elnökének feladatai:

4

Az Új Katasztrófavédelmi Szabályozás, Jegyzet és Jogszabálygyőjtemény (kézirat: 2012. január 09)

13

A HVB-k a megyei jogú városokban, valamint a megyei védelmi bizottság által kijelölt településeken mőködnek.

4. ábra A helyi védelmi bizottság összetétele5

A helyi védelmi bizottság elnökének feladatai • mőködési területén irányítja a védekezésben részt vevı szervek, szervezetek tevékenységét, • utasíthatja a védekezés irányítása során a védekezésben részt vevı szervezetek vezetıit a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére , • intézkedik a védekezéshez igénybe vehetı állomány és eszközök átcsoportosítására és bevonására. Irányítási és utasítási jogköre nem terjed ki a fıpolgármesterre és a megyei közgyőlés elnökére. 3. A helyi szintő igazgatás elemei: A helyi szintő igazgatás a polgármester útján valósul meg. A katasztrófavédelemrıl szóló törvény két fı feladatkört határoz meg a polgármesternek. 3.a) A megelızés idıszakának elemei: • felelıs a települési veszélyelhárítási tervek elkészítéséért, valamint a helyi lehetıségek figyelembevételével a védekezés feltételeinek a biztosításáért • irányítja a védekezésre való felkészítést

5

Az Új Katasztrófavédelmi Szabályozás, Jegyzet és Jogszabálygyőjtemény (kézirat: 2012. január 09)

14

• gyakorolja katasztrófavédelmi ügyekben az elsıfokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe • a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a területi, települési, kerületi és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be • felelıs a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezet megalakításáért • gondoskodik az illetékességi területen élı vagy tartózkodó személyek részére a katasztrófaveszélyekrıl szóló, a magatartási szabályokat is tartalmazó tájékoztatásról • a gazdálkodó szervezetek részére határozattal elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását • biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévı, rendelkezésre bocsátott technikai berendezések mőködtetését • részt vesz a feladatainak ellátása érdekében, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek által szervezett felkészítéseken kijelöli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggı feladataiban közremőködı közbiztonsági referenst 3.b) A védekezés irányításának elemei: • a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai iránymutatása mellett irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet • halasztást nem tőrı esetben átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges intézkedéseket, és errıl haladéktalanul értesíti a település szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetıjét és a megyei, fıvárosi védelmi bizottság elnökét • a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a katasztrófavédelem érdekében határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi • szervezi és irányítja a lakosság védelmét, kitelepítését, kimenekítését, befogadását és visszatelepítését • szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történı ellátását • a megyei, védelmi bizottság elnökének rendelkezése alapján - vagy halasztást nem tőrı esetben annak utólagos tájékoztatásával - elrendeli a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazását • együttmőködik más települések polgármestereivel, a védekezésbe bevont más szervezetekkel a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában 4. További közremőködık és feladataik: 4.a) Gazdálkodó szervezetek: Védekezési feladatok ellátására hatósági határozat alapján gazdálkodó szervezetek is bevonásra kerülnek. A gazdálkodó szervezet vezetıje felelıs a szervezet védekezési feladatainak ellátásáért, amelynek keretében: • hatósági határozatban megjelölt, polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetet hoz létre, • kijelöli a munkahelyi polgári védelmi szervezet tagjait, • gondoskodik a tagok felkészítésérıl és a szervezet mőködtetésérıl, 15

• szervezi és irányítja az alkalmazottak katasztrófavédelmi felkészítését, • gyakorolja katasztrófavédelmi ügyekben az elsıfokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, • a pv. kötelezettség alatt álló állampolgárt a munkahelyi, települési és területi pv. szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be, • gondoskodik a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen anyagi javak megelızı védelmérıl, • mőködési területén kívül közremőködik a károk csökkentésében és a mentéshez szükséges halaszthatatlan munkák végzésében, • gondoskodik az alkalmazottak védelmét szolgáló védılétesítmények létrehozásáról, fenntartásáról, az egyéni védıeszközök biztosításáról, • jóváhagyja a gazdálkodó szervezet veszélyelhárítási tervét a telephelye szerint illetékes Katasztrófavédelmi szerv helyi szervének elızetes egyetértésével. 4.b) Karitatív szervezetek: A karitatív szervezetek mint például a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász és a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet adományokkal és jószolgálati tevékenységekkel vesznek részt a védekezésben. A felajánlott humanitárius segítséget a katasztrófavédelmi igazgatóság javaslatának figyelembe vételével osztják szét a rászorultak között.

III. CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZEGED KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG

III.1. A kirendeltség jogállása: Szeged Katasztrófavédelmi Kirendeltség (a továbbiakban Szeged KvK) olyan, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság alárendeltségében mőködı, önálló feladatés hatáskörrel rendelkezı helyi szerv, amely illetékességi területén a lakosság és anyagi javak védelme érdekében a katasztrófavédelemrıl szóló törvényben, a tőz elleni védekezésrıl szóló törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladatok tervezését, szervezését, koordinálását és ellenırzését végzi a kirendeltségvezetı szakmai irányításával. Szeged Kvk illetékességi területe Csongrád megye déli részén, annak mintegy kétharmadán terül el. Az Alföld medencéjének legmélyén fekszik, magába foglalva annak 44 települését. A kirendeltség közvetlenül irányítja Szeged és Makó Hivatásos Tőzoltóparancsnokságokat. Feladatkörében Szeged, Makó, Kistelek és Mórahalom Helyi Védelmi Bizottságágaival, a honvédelmi igazgatás szerveivel, a települési önkormányzatokkal együttmőködve, a megyei katasztrófavédelmi igazgató szakmai irányításával tervezi, szervezi és irányítja a katasztrófavédelmi (tőzvédelmi, polgári védelmi és iparbiztonsági) szakfeladatok ellátását.

16

Ezen belül a kirendeltség: • • • • • • •

közremőködik a az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek létrehozásában, és tervezi azok alkalmazását; ellátja a katasztrófavédelmi törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott tőzmegelızési, polgári védelmi, iparbiztonsági hatósági és szakhatósági, valamint az ehhez kapcsolódó szankcionálási és nyilvántartási feladatokat; részt vesz a lakosság riasztása tájékoztatása helyi feladatainak végrehajtásában; a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazása során érvényesíti a mentéssel összefüggı katasztrófavédelmi szakmai követelményeket; a kirendeltség kijelölt vezetı beosztású hivatásos állománya ellátja a helyi védelmi bizottságok katasztrófavédelmi elnökhelyettesi feladatait; végzi a polgári védelmi szervezetek központi készletekbıl átadott anyagi-technikai eszközökkel való ellátását; tervezi a katasztrófavédelmi célú gazdasági és anyagi szolgáltatásokat, kezdeményezi az igénybevétel elrendelését.

Szeged KvK tervezi és megszervezi: • • • • • •

a polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezésének rendjét, a lakosság kitelepítésével (kimenekítésével) és elhelyezésével, a menekültek fogadásával kapcsolatos feladatokat, szükség esetén ivóvíz, a higiéniai feltételek, elsısegélynyújtás és az orvosi segítségnyújtás biztosítását, a bajba jutottak szükségellátását, elszállásolását az önkormányzatokkal együttmőködve, a lakosság és az anyagi javak mentését és ennek érdekében összehangolja a feladat végrehajtásában résztvevık tevékenységét, a polgári védelmi szervezetek felkészítését, valamint a lakosság és az ifjúság tájékoztatására vonatkozó terveket, a területileg szomszédos kirendeltségekkel, társszervekkel, az államigazgatási, gazdálkodó és társadalmi szervezetekkel való együttmőködést.

Kidolgozza és felügyeli: • • • • • • • • •

a kirendeltség sajátosságainak figyelembevételével a katasztrófák esetén történı közremőködésre vonatkozó különbözı védelmi terveket, az önkormányzatokkal együttmőködve a települési polgári védelmi parancsnokságok alkalmazási készenlétbe helyezésének tervét és biztosítja naprakészen tartását, a lakosság védelme érdekében az egyéni és kollektív védelem helyi követelményeit, a kirendeltség személyi állományának riasztási-értesítési és készenléte fokozásának rendszerét. a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek nyilvántartását, egyeztetve az önkormányzatokkal, a katasztrófavédelem helyi sajtó és tömegtájékoztatási tevékenységét, a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazásra való készenlétét a területileg illetékes polgármesterek felkérése alapján, a polgári szerveknél folyó polgári védelmi tevékenységet, figyelemmel kíséri a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását, javaslatot tesz az esetleges módosításokra,

17

• •

kidolgozza a kirendeltségi szintő polgári védelmi szakfeladatok ellátásához szükséges terveket, okmányokat, koordinálja a polgári szervek, a települési polgári védelmi szervezetek, az állampolgárok és anyagi javak védelmével kapcsolatos tevékenységet, közremőködik az óvóhelyi létesítmények nyilvántartásában és folyamatos ellenırzésében.

Szervezi és irányítja: • a kirendeltség területén végzett katasztrófa- , tőz - és polgári védelmi szaktevékenységet, elkészíti a tárgyévre (félévre) vonatkozó munka-, ellenırzési és felkészítési tervet és felterjeszti a Határidıs Jelentések Táblázatában foglalt jelentéseket. III.2. A kirendeltség személyi állománya: a) Szeged KvK-n rendszeresített vezetıi beosztások: a) b) c) d) e)

Kirendeltség-vezetı: Tőzoltósági Felügyelı: Polgári Védelmi Felügyelı: Iparbiztonsági Felügyelı: Hatósági Osztályvezetı:

Balázs Gábor tő. alezredes Dudás László tő. ırnagy Ménesi Zoltán tő. százados Danyi Mihály tő. alezredes Varga István tő. ırnagy ______________________ Össz: 5 fı

b) A kirendeltség egyéb rendszeresített beosztásai: a) Gazdasági kiemelt fıelıadó b) Humán kiemelt fıelıadó c) Hatósági kiemelt fıreferens d) Hatósági kiemelt fıelıadó e) Hatósági fıelıadó f) Hatósági elıadó g) Referens (tőzvédelmi) h) Ügykezelı/titkárnı

1 fı 1 fı 1 fı 1 fı 5 fı (1 nincs betöltve) 2 fı (2 nincs betöltve) 1 fı (1 nincs betöltve) 1 fı _______________ Össz: 13 fı (4 nincs betöltve) = 9 fı

c) A kirendeltség alárendeltségében mőködı Szeged Hivatásos Tőzoltóparancsnokság törzs személyi állománya: a) Parancsnok: b) Parancsnok-helyettes c) Fıelıadó (polgári védelmi) d) Mőszaki-biztonsági tiszt

Hallai Zsolt tő. százados Árendás Péter tő. százados Debrey Róbert tő. zászlós Galiba Gábor tő. zászlós ______________________ Össz: 4 fı

18

d) Szeged Hivatásos Tőzoltóparancsnokság készenléti szolgálatot ellátó személyi állománya: a) 125 fı ______________ Össz: 125 fı e) Szeged Hivatásos Tőzoltóparancsnokság Kistelek İrs személyi állománya: a) İrsparancsnok : b) Készenléti állomány:

Balázs András közalkalmazott 4 fı ______________ Össz: 5 fı

f) Szeged Hivatásos Tőzoltóparancsnokság Mórahalom Iroda személyi állománya: a) Irodavezetı : b) Referens:

Vass László tő. ırnagy Kiss Eleonóra közalkalmazott ______________ Össz: 2 fı

g) A kirendeltség alárendeltségében mőködı Makó Hivatásos Tőzoltóparancsnokság törzs személyi állománya: a) Parancsnok: b) Parancsnok-helyettes c) Fıelıadó (polgári védelmi) d) Mőszaki-biztonsági tiszt

Balogh Róbert tő. ırnagy Kardos István tő. ırnagy Nincs betöltve Lukács Sándor tő. zászlós ______________________ Össz: 4 fı (1 fı nincs betöltve)

h) Makó Hivatásos Tőzoltóparancsnokság készenléti szolgálatot ellátó személyi állománya: a) 44 fı _____________ Össz: 44 fı ( + Szeged HTP -rıl tartósan 2 fı vezényelve) Fentiek alapján Szeged KvK rendszeresített státuszhelyeinek száma 201 fı. Ebbıl 181 státuszhely került 2012. április 1-tıl feltöltésre. A kirendeltség törzs állományának hiánya a hatósági osztályon 3 fı, referens 1 fı, valamint Szeged HTP Kistelek İrs készenléti állományából 15 fı, Makó HTP állományából 1 fı fıelıadó.

19

IV. SZEGED HIVATÁSOS TŐZOLTÓPARANCSNOKSÁG ÉS POLGÁRI VÉDELMI KIRENDELTSÉG 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

IV.1 Szeged HTP Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tőzoltósága történetében a 2011-es évet a kettısség évének nevezhetjük. Az év elsı felében a csapadékos, míg a második felében a száraz, csapadékmentes idıjárás volt a jellemzı. Ilyen szélsıségek mellett Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Tőzoltósága a rendelkezésre álló eszközökkel (jármővekkel, szivattyúkkal, felszerelésekkel, emberekkel) sietett a települések, a lakosok, az ingatlanok védelmére. Az önkormányzatokkal szakszerően együttmőködve sikerült a nagyobb veszélyhelyzeteket, károkat elhárítani. Feladatainkat az állampolgárok élete, vagyonának megvédése érdekében szakszerően, gyorsan hajtottuk végre a közvélemény megelégedésére, melyet számtalan fórumon (újság, tévé, ünnepség, stb.) hallottunk vissza. A közgyőlés 2011. évre az alábbi feladatokat határozta meg: 1.

2.

3.

4.

5.

A Tőzoltóság a tevékenységére vonatkozó törvényekben és végrehajtási rendeleteiben, a Szervezeti és Mőködési Szabályzatában és az éves Munkatervében foglaltakat folyamatosan, magas színvonalon, a megváltozó jogszabályi feltételek figyelembe vételével teljesítse. A Tőzoltóság személyi állományának szakmai képzettsége, szinten tartása érdekében rendszeresen tartson továbbképzéseket és gyakorlatokat. Kiemelten építse be gyakorlat tervébe az Árkád Szeged Üzletközpontot és a mőködési körzet tőzvédelmi szempontból jelentıs létesítményeit, intézményeit. A készenléti szolgálatot ellátó tőzoltók nagy fluktuációja következtében jelentkezett képzési igények miatt szervezzen tőzoltó technika és gépkezelıi tanfolyamokat. Kiemelt figyelmet fordítson a Regionális Mőszaki Mentı Bázis eszközeit kezelı tőzoltók képzésére és a tiszti állomány kreditértékkel bíró továbbképzéseken történı részvételére. megújítására. A Tőzoltóság tőzvédelmi hatósági- és szakhatósági tevékenységét szakszerően, a jogszabályokban foglaltaknak megfelelıen végezze, különös tekintettel a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tőzvédelmi Szabályzatban foglaltakra. Fordítson gondot a pályázatok véleményezési eljárásainak gyors, soron kívüli ügyintézésére. A Tőzoltóság folyamatosan kísérje figyelemmel a pályázati kiírásokat és használja fel az így adódó lehetıségeket a tőzoltó technikai eszközök fejlesztésére, megújítására. A Tőzoltóság pénzügyi gazdálkodása során takarékoskodásra és hatékonyságra törekedjen. Az intézmény energiafelhasználásának csökkentése érdekében mőködjön együtt az önkormányzat energia beszerzésének racionalizálását célzó közbeszerzési eljárásokban.

A 2010. december 10-i közgyőlésen meghatározott kiemelt célokat 2011-ben végrehajtottuk: 1.

A Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tőzoltósága a törvényekben és végrehajtási rendeleteikben, valamint a Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz és Csatorna bizottság által 2010. szeptember 15-én elfogadott Szervezeti és Mőködési Szabályzatban foglaltaknak megfelelıen mőködött és szakszerően hajtotta végre feladatait. 2. A szegedi tőzoltóparancsnokság 139 fıs vonulós állománya részére az éves kiképzési tervben foglaltak szerint naponta tartottunk oktatásokat, továbbképzéseket. Az állomány évente kétszer számolt be tudásáról, amikor elméleti, szerelési és fizikai felméréseket végeztünk. A tervben meghatározott rendszerességgel (hetente, havonta, 20

félévente) tartottunk különbözı szintő gyakorlatokat, melyek a helyismereti gyakorlattól kezdıdıen begyakorló, majd ellenırzı gyakorlatig terjedtek. A gyakorlatok helyszínei felölelték a város és városkörnyék létesítményeit, melynek során a személyi állomány megismerte a veszélyeztetett helyek védelmi lehetıségeit. A gyakorlatokat az állomány maradéktalanul és jól hajtotta végre 2011. évben, melyet a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint felügyeleti szerv több esetben ellenırzött, melyek során pozitív értékelést kaptunk gyakorlatainkról. 2011. október 11-12-13-án a feladatul szabott begyakorló gyakorlatot megtartottuk az Árkád Szeged Bevásárlóközpont területén mindhárom szolgálati csoport részére. Kiemelt figyelmet fordítottunk a tiszti beosztásokat betöltı, felsıfokú végzettséggel rendelkezık kreditpontos továbbképzéseinek biztosítására. Országos konferenciákon, továbbképzéseken, megyei gyakorlatokon, elıadásokon vettünk részt, amelyek a jogszabályban elıírt kreditpontokat biztosítottak az érintettek részére. A képzéseken minden szakág (tőzoltás, megelızés, gazdasági osztály, személyzeti) részvételét biztosítottuk, amelyekrıl az igazolásokat a személyi anyagokban elhelyeztük. 3. A Szegedi Tőzoltóparancsnokság 2011. évben is kiemelt figyelmet fordított a pályázati lehetıségekre. 2010. májusában a közgyőlés elé került egy újabb, 2 db új gépjármőfecskendı beszerzésére irányuló pályázat, amelyet a közgyőlés elfogadott, a pályázat beadásra került. A pályázat jelenlegi állásáról további információnk nincsen. 4. A Tőzoltóság a hatósági-, szakhatósági tevékenységét a jogszabályokban foglaltaknak megfelelıen végezte. Munkánkkal kapcsolatban 2011. évben az ügyfelek, az állampolgárok részérıl panasz nem merült fel. Az uniós és az egyéb helyi pályázatok engedélyezési eljárása során gyorsított ügyintézéssel - a szakmai elıírások maradéktalan betartásával – végeztük a tőzoltóságra háruló szakhatósági feladatokat. 2007. május 01-jétıl a tőzoltóság visszakapta a hatósági jogkörét, feladatainkat ennek megfelelıen végeztük, amely komoly kihívást jelentett a Tőzmegelızési Osztály állománya számára. Munkánk során külön figyelmet fordítottunk a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tőzvédelmi Szabályzatban foglaltakra. További nehézséget és többlet feladatot jelentett az, hogy ezen rendelet helyett az év végén, október elején új, a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet került kiadásra. 5. A Szegedi Tőzoltóság gazdálkodása során 2011. évben fokozott figyelmet fordított az ésszerő gazdálkodásra, takarékoskodásra és a költségek csökkentésére. Mivel a költségvetésünknek 8-9 %-a a dologi költségekre fordítható elıirányzat, így a kiadásainkat a hatékonyság növelésével megpróbáltuk csökkenteni. Saját bevételbıl a legénységi laktanyarészen a vizesblokkok kerültek saját kivitelezésben felújításra, karbantartással javítottuk a főtési rendszerek hatékonyságát, új szerzıdésekkel csökkentettük a kommunikációs és hírközléssel kapcsolatos kiadásainkat. A szolgáltatókkal (DÉMÁSZ, DÉGÁZ, INVITEL, stb.) sikerült kedvezményes tarifacsomagokat kialakítani. A mobiltelefon szolgáltatás területén csatlakoztunk az önkormányzat kedvezményes tarifacsomagjához. Az ERIX Biztosítási Alkusz Kft-n keresztül megállapodtunk a legtöbbet futó gépjármőveink CASCO biztosításával kapcsolatban, mely éves biztosítási díjat az önkormányzat a 2011. évi költségvetésünkben biztosította. Alapfeladatunk ellátása során biztosítottuk a jó felkészültségő, magas teljesítményt nyújtó, elkötelezett állományt az év minden szakában. Folyamatos felkészítéssel, gyakorlatok tartásával, továbbképzéseken való részvétellel magas szintő, a szakmai elvárásoknak megfelelı munkát végeztünk. Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tőzoltósága a 2011. évi tevékenységét a közvélemény, Szeged város lakosságának megelégedésére végezte. Biztosítottuk 230 ezer ember védelmét és több mint 1200 km2 terület tőzvédelmét. Elláttuk Szeged mellett 19 21

település lakosságának értékei megóvását. Segítséget nyújtottunk a szomszédos megyék területén is. Tettük ezt az egyre nehezedı gazdasági helyzetben, az állomány folyamatos cserélıdése mellett. 2011-ben a tőzoltóság létszáma 157 fı (150 fı hivatásos, 7 fı közalkalmazott) Ez a létszám biztosítja a jármőveink és a mőszaki mentıbázis eszközeinek mőködését. A szegedi tőzoltóság a fıváros után a második legnagyobb tőzoltóegység az országban. Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tőzoltósága vezetése, irányítása a jogszabályi elıírásoknak megfelelt. Az állomány feladatát a jóváhagyott SZMSZ-ben, valamint a munkaköri leírásokban foglaltak alapján végezte. A munkaügyi tevékenység során érvényesültek a törvényi, egyéb jogszabálybeli, illetve belsı intézkedés-, utasításbeli elıírások. A személyügyi szakterületre a precíz, pontos, igényes munkavégzés volt jellemzı. 2011. évre tervezett feladatainkat a munkaterv szerint végrehajtottuk. Hatósági, szakhatósági, tőzvizsgálati, tőzoltási- és mőszaki mentési tevékenységünket az önkormányzat, a város lakosságának megelégedésére végeztük. 2011. évben több nemzetközi és hazai konferencián, gyakorlaton vettünk részt, a legjelentısebbeket kiemelve: - A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Péceli objektumában tőzmegelızési és tőzvizsgálói továbbképzéseken vettünk részt 2011. április és október hónapokban. - Velencén minden szakágat érintı regionális továbbképzésen vettünk részt 2011. márciusáprilis hónapban. - Gépjármő technikai képzésen és mentori felkészítésen vett részt Galiba Gábor tő. ftörm. - Tőzmegelızési konferencián vettünk részt április 7-én Budapesten (Konstruma Kiállítás Rockwool) a tőzmegelızési osztály tagjaival. - Szintén tőzmegelızési konferencián, továbbképzésen vettünk részt Balatonföldváron május 25-26-án. - Küldöttséggel vettünk részt a német-lengyel közös szervezéső, 2011. június 3-5. között megrendezett nemzetközi tőzoltó Csillagtúrán - A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által szervezett szimulációs gyakorlaton vettünk részt a volt orosz laktanya területén. A tőzmegelızési feladatok ellátásához a technikai háttér biztosított volt. A parancsnokság által kiadott állásfoglalások megfeleltek az alaki és tartalmi követelményeknek. Az ügyeleti szolgálat képes volt feladatai ellátására, utasításai, ügyrendje biztosította a feladatellátást. A rendelkezésre álló technikai eszközök biztosították a végrehajtás feltételeit. 2011-ben 331 tőzvédelmi ellenırzést végeztünk, amely jelentıs emelkedés az elızı évhez képest. Az ellenırzéseink megoszlását tekintve 140 átfogó, 35 utó, 30 célellenırzés történt a kimutatásba vett és kimutatásba nem vett létesítményeknél. A többi ellenırzést a szakhatósági eljárásokkal összefüggésben hajtottuk végre a telepengedélyezések, valamint a mőködési engedélyezések során. A szakhatósági ügyek száma az elızı évhez képest kismértékő csökkenést mutat, 1286 ügyben (2010-ben 1452 eset) kellett 2011-ben eljárni. A tőzvizsgálati ügyek száma nem változott jelentısen, viszont részletes tőzvizsgálati eljárást a hatályos jogszabály miatt kevesebb esetben kellett elvégezni. Tettük ezt úgy, hogy a hatályos BM OKF Fıigazgatói

22

Intézkedésben meghatározottak szerint több esetben Makó és Hódmezıvásárhely illetékességi területén is folytattunk le tőzvizsgálati cselekményeket. Parancsnokságunk illetékességi területén 2011-ben 1057 esemény történt, amely az elızı évhez képest változást nem mutat (2006-ban 903, 2007-ben 1049, 2008-ban 803 esemény, 2009-ben 1082 esemény 2010-ben 1057 esemény). Az esetek jellege azonban megváltozott. A tőzesetek száma a 2010 évihez képest növekedett, 2006-ban 408, 2007-ben 627, 2008-ban 453, 2009-ben 582, 2010-ben 313, míg 2011-ben 616. A mőszaki mentések száma csökkent, 2006-ban 414, 2007-ben 333, 2008-ban 300 eset, 2009-ben 415 eset, 2010-ben 663 eset 2011-ben 365 eset történt. Ez a száraz és a nyári idıszakban kifejezetten forró, kánikulai 2011. évnek volt köszönhetı, amely során az avar- és szabadtéri tüzek száma emelkedett jelentısen. Téves jelzés és vaklárma 76 esetben fordult elı, 2006. évi 80, 2007. évi 87, 2008. évi 50, 2009. évi 85 2010. évi 81 esettel szemben. Mőködési területünkön kívül 41 esetben nyújtottunk segítséget más parancsnokság tőzeseteihez, különösen a Ruzsai Köztestületi Tőzoltóság területén nyújtottunk sokszor segítséget, amely terület korábban a szegedi tőzoltóság mőködési területéhez tartozott. (Ruzsa, Ásotthalom, Öttömös, Pusztamérges és Üllés). A tőzesetek és mőszaki mentések során az állomány gyorsan, szakszerően, pontosan, a szabályzatokban elıírtak szerint végezte feladatait, panasz a tevékenységünkre az elmúlt évben nem érkezett.

5. ábra Tőz- és káresetek alakulása 2007-2011 között 2011-ben a Szegedi Tőzoltóparancsnokság állománytáblában megállapított létszáma 157 fı volt. 2011. év végén nyugállományba vonult Dudás Miklós tő. ezredes, Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tőzoltósága parancsnoka, ill. az év végéig – vele együtt - 7 fı távozott el az állományból (nyugállományba helyezéssel, próbaidı alatt és áthelyezéssel) és 6 fı felvételére került sor. Az újoncok kiképzését a alapfokú tanfolyamok elvégzésével oldottuk meg. Központi képzésekre, tanfolyamokra 2011-ben is figyelmet fordítottunk. A központi képzések mellett több helyi és megyei szintő speciális képzésen vettek részt kollegáink.

23

2011. évben továbbra is biztosítottuk, hogy a parancsnokság összes megkülönböztetı jelzéső gépjármővet vezetı gépjármővezetıje rendelkezzen közlekedés-pszichológiai alkalmassággal. A szegedi Huszár Mátyás Rakparton részt vettünk a Rotaract Club Szeged baleseti szimulációs bemutatóján, amelyet a társszervekkel közösen hajtottunk végre. 2011-ben mőködésünkhöz 615.587 E Ft állami támogatást kaptunk, amely módosításra került 619.770 E Ft-ra. A végleges módosított állami és önkormányzati elıirányzat 624.294 E Ft lett. Az állami támogatás teljes összege a költségvetési törvényben elıírt módon és határideig felhasználásra került. Az állami támogatásból 78.618 E Ft volt a dologi kiadásokra fordítható összeg. A személyi juttatás az összes állami és önkormányzati támogatás 82,6 %-át tette ki. A dologi kiadásokra fordítható pénzösszeg jelentısen nem változott, így az áremelkedések (gáz, áram, víz stb.) bennünket is érintettek. Beruházásra, tárgyi eszköz vásárlására az elızı évhez képest jelentıs összeget 15.190 E Ft-ot (2010. évben 1.142 E Ft-ot) fordítottunk. A második félévben a szakmai eszközöket, így 4 db Stihl láncfőrészt, 2 db Stihl főkaszát 1 db Stihl ágvágót 1 db kompresszort (légzı palack töltéshez) 3 db gázérzékelıt 1 db pódium létrát 2 db hıkamerát, továbbá jelentıs mennyiségő irodatechnikai eszközöket vásároltunk. 2011. évben az elızı évhez hasonló összeget, 1,4 millió Ft-ot fordítottunk a laktanya épület karbantartására. Folytattuk a meglévı vizesblokkok felújítását. Saját bevételünk összege az elızı évben 12.469 E Ft volt. 2011-ben az éves ütemezési terv szerint a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a tőzoltási vonalon több alkalommal végzett ellenırzést a Szegedi Tőzoltóparancsnokságon, melynek során vizsgálták, felülellenırizték a szolgálati csoportok szakmai tevékenységét, a váltások rendjét, a kiképzési munkánk hatékonyságát. Az ellenırzésekrıl jegyzıkönyvek készültek, amelyben az észrevételek, hiányosságok rögzítésre kerültek. Súlyos hiányosságokat az ellenırzések nem állapítottak meg, a Szegedi Tőzoltóság munkáját minden esetben jónak értékelték. A megállapított kisebb hiányosságok, észrevételek a legrövidebb idın belül megszüntetésre kerültek. A tett intézkedésekrıl a megyei igazgatóságot minden esetben, határidıre írásban értesítettük. 2011-ben a Csongrád Megyei Rendır-fıkapitányság egészségügyi szolgálata elvégezte Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tőzoltósága hivatásos állományának egészségügyi szőrését. A szőrés során alkalmatlanság megállapítására nem került sor. A város vezetésével, az önkormányzattal nagyon jó munkakapcsolatban vagyunk. Hatósági, szakhatósági munka területén gyors, pontos, szakszerő a munkavégzés, a fellebbezések száma minimális volt. A tőzoltóság aktívan kapcsolódott a város életébe, eszközeinkkel segítséget nyújtottunk a városi rendezvények lebonyolításához. Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tőzoltósága együttmőködése a helyi szervekkel a jogszabályokban meghatározott módon és megfelelıen mőködött. A társszervekkel az elmúlt években, évtizedekben jó munkakapcsolat alakult ki, amely a napi hatósági, tőzoltási és mőszaki mentési feladatok végzése során hatékonnyá vált. A társszervek közül a Szeged Városi Rendırkapitányság és a Csongrád Megyei Rendır-fıkapitányság vezetıivel, állományával jó kapcsolatokat ápolunk. Tőz- és káreseteknél a munkavégzés és együttmőködés gyors és szakszerő. Az Országos Mentıszolgálat megyei és városi szervezetével is jó munkakapcsolatban vagyunk. Megállapodás alapján végezték a tőzoltók éves tematikájában szereplı elsısegélynyújtásra vonatkozó képzést. A polgárırség és városırség vezetıivel megfelelı a kapcsolatunk, a különbözı rendezvényekrıl egymást 24

tájékoztatjuk, az együttmőködés megfelelı, amelyet Szeged Város Közgyőlése több fórumon is elismert. A Szegedi tőzoltóság kapcsolata az illetékességi területén lévı önkormányzatokkal jó, amely személyes kapcsolattartásban és hivatalos eljárások során is jelentkezett. A Védelmi Bizottsági üléseken, a települések közgyőlésein, rendezvényein (falunap, tőzoltónap, stb.) a tőzoltóság mindig a legmagasabb szinten képviseltette magát. Eszközeinkkel a lehetıségekhez mérten bemutatókkal részt vettünk a települések ünnepségein. A Ruzsai Köztestületi Tőzoltósággal megfelelı szakmai kapcsolatot alakítottunk ki. A Ruzsai Köztestületi Tőzoltósággal együttmőködési megállapodással rendelkezı önkéntes tőzoltó egyesületek közgyőlésein, rendezvényein is minden esetben részt veszünk (Ruzsa, Pusztamérges, Öttömös, Üllés, Ásotthalom). Különösen jó és gyakoribb a kapcsolat azokkal a településekkel, ahol önkéntes tőzoltó egyesület mőködik, mivel az ı közgyőléseiken, gyakorlataikon részt vettünk, tőz- és káreseteknél együtt dolgoztunk (Sándorfalva, Balástya). A hatósági és szakhatósági munkavégzés során a települések jegyzıivel, építési és hatósági osztályaival megfelelı munkakapcsolat alakult ki, így elmondható, hogy az ügyintézés gyors és szakszerő. Az állomány 90 %-a tagja volt a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete Szegedi Tőzoltó Tagszervezetének, amely segítséget nyújt a hivatásos állományt érintı munkaügyi kérdésekben. (túlszolgálat, veszélyességi pótlék stb.) A laktanya állapota jelentısen nem változott. Felújítása, karbantartása elengedhetetlenné vált (tetıhéjazat, kapuk, nyílászárók, szertár süllyedése, falak repedése, burkolatok hibái stb.) és a tulajdonviszonyok rendezéséig a laktanyánk karbantartását saját forrásból próbáltuk megoldani. A MOL területén mőködı FER Tőzoltósággal jó munkakapcsolatot alakítottunk ki, közös gyakorlatokat tartottunk. A 2010-ben megkötött Együttmőködési Megállapodás rendezte a 2011. évben is a mőködési területeket, a képzéseket, gyakorlatokat és egyéb együttmőködési kérdéseket két tőzoltóság között. Gondot jelent a jelentıs számú jármőpark üzemeltetése, fenntartása, karbantartása (4 db fecskendı, 17 db különleges szer, 4 db személygépjármő, és 2 db kisbusz). 2011. év szeptemberében elvégeztük az állomány fizikai, elméleti és gyakorlati felkészültségének ellenırzését. Az ellenırzés megmutatta a képzés és felkészültség emelkedı színvonalát, de ennek ellenére tovább kell fejleszteni a szerelési készséget, az elméleti oktatás eredményességét. Sportolási lehetıségeink elég korlátozottak. Télen csak a konditerem áll az állomány rendelkezésére, fedett tornaterem nincs. Ezért kénytelenek voltunk tornatermet bérelni, ahol a szükséges mozgástér rendelkezésre állt. A versenysport területén is jól teljesítettünk 2011-ben. Az év folyamán a Szegedi Tőzoltóság csapatai sok rendezvényen vettek részt, kiváló eredményekkel, pld.: Országos Labdarúgó tornák, Futótőz tőzoltó futóverseny, makói járırverseny. Összességében a Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tőzoltósága 2011. évi tevékenységét kimagaslónak értékelem. A jogszabályokban elıírt feladatainkat 25

közmegelégedésre, hatékonyan, szakszerően végrehajtottuk, önkormányzat, a felügyeleti szervek is többször elismertek.

melyet

a

fenntartó

IV.2 Szeged Polgári Védelmi Kirendeltség IV.2.1 Végrehajtott fı feladatok: 1. Szeged Polgári Védelmi Kirendeltség a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság elvárásai szerint, a meghatározott célok alapján tervezte a 2011. feladatait. Kiemelt figyelmet fordított a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által meghatározott feladatok helyi szintő végrehajtására. 2. A tőzvédelmi és polgári védelmi szakmai feladatok erısítése a katasztrófavédelmi szakstratégiában meghatározottak alapján. 3. A SEVESO-II Irányelvekbıl adódó feladatok teljesítése. 4. A veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos feladatok végrehajtása, közremőködés ezek ellenırzésébe. 5. Közremőködés a Helyi Védelmi Bizottságok, polgármesterek, jegyzık, kirendeltségi szintő felkészítésében, a kritikus infrastruktúra felmérések pontosításában, a gyakorlatokra való felkészülésben és felkészítésben. 6. A katasztrófavédelemmel összefüggı új jogszabályok életbe lépésének figyelemmel kísérése, végrehajtásuk segítése, a katasztrófavédelemmel összefüggı jogszabályok módosításából eredı további jogalkotási feladatok elıkészítésében részvétel. 7. A kirendeltségi állomány szakmai felkészültségének fokozása tanulónapok, szervezett tanfolyamok alkalmával, az egyéni tudásszint emelése. 8. Közremőködés a tanulóifjúság katasztrófavédelmi oktatásában a közoktatási intézményekben. 9. Felmenı rendszerő ifjúsági katasztrófavédelmi verseny kirendeltség szintő megszervezése és végrehajtása. 10. Az alárendelt polgári védelmi irodák szakmai irányítása. 11. A feladatok tervezése során a gazdasági feltételekkel való összhang megteremtése, takarékossági intézkedések hatékonyságának vizsgálata 12. A megkötött együttmőködési megállapodásokban rögzített feltételek továbbfejlesztése. 13. Közremőködés a megyei Igazgatóság által szervezett ünnepségének elıkészítésében és végrehajtásában. 14. A 2011. évi teljes körő leltár elıkészítése. IV.2.2 Vezetés irányítás területe: 1. A kirendeltség területén levı önkormányzatokkal a kapcsolattartás folyamatos, az év során a településeken a veszély-elhárítási és az általános polgári védelmi terveket a jogszabályban meghatározott idıközönként pontosítottuk. 2. Az ügyvitel helyzet a kirendeltségen naprakész, minısített okmányok kezelése, vezetése az elıírásoknak megfelel, szabályszerő. 3. Az állomány kiértesítéséhez adaptáltuk a megyei Igazgatóság riasztási és berendelési tervét, melyet a fıelıadók, elıadók önképzés keretében tanulmányoztak. 4. A kirendeltség elkészítette a 2011. év I. és II. félévi munka- és ellenırzési tervét, amely tartalmazta a pv. irodákra vonatkozó feladatok is.

26

5. Szeged Pv. Kirendeltség és a mórahalmi Polgári Védelmi Iroda beszámolt a Városi Képviselı-testületek elıtt, a katasztrófavédelem, illetve a polgári védelem területén végrehajtott feladatokról IV.2.3 Alkalmazás területe: 1. A települési pv. szervezek megalakítási terve, beosztási névjegyzéke naprakész, a megalakításra kijelölt gazdálkodó szervezetek biztosítják az alegységek parancsnoki és beosztott létszámát. 2. A kirendeltség területén pv. szervezet magasabb alkalmazási készenlétbe helyezésére, alkalmazására az év folyamán nem került sor. IV.2.4 Felkészítés- gyakorlatok-rendezvények: 1. A tanuló ifjúság pv. felkészítése az ifjúsági polgári védelmi versenyekre történı felkészítés során és rendvédelmi napok keretében történt. Az általános iskolákban folyó veszélyhelyzeti oktatást az intézmények felkérése alapján segítettük. Közremőködtünk a Szegedi Mőszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképzı Iskola Csonka János tagintézménye által meghirdetett pályára irányítási programok végrehajtásában. Közremőködtünk a megyei Igazgatóság és a Klúg Péter Általános iskola, Szakiskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Diákotthon együttmőködési megállapodásában foglaltak realizálásában. 2. A Kirendeltség 2011 évben két alkalommal továbbított az alap-és középfokú oktatási intézmények felé katasztrófavédelmi pedagógus továbbképzésrıl szóló felhívást. 3. A kirendeltség állománya részt vett a 2011. évre meghatározott tanulónapokon és a havi rendszerességgel megtartott önképzéseken. A tanulónapok tematikáját a megyei Igazgatóság állította össze, a megyei osztályok és a kirendeltségek javaslata alapján. 4. Területünkön lévı helyi és regionális rádió- tv stúdiókra szervezett polgári védelmi tájékoztató szakalegységek biztosítják hogy egy adott veszélyhelyzetben maradéktalanul végrehajtható a lakosság gyors tájékoztatása. Negyedéves rendszerességgel, aktuális lakossági tájékoztató anyagokat jelentettünk meg Mórahalom, illetve a Kistelek városi televíziók képújság oldalain, valamint az internetes honlapokon. 5. Közremőködtünk Algyı nagyközség külsı védelmi tervében foglalt lakosságvédelmi feladatok részleges körő begyakoroltatásában, a tervezési-szervezési feladatok végrehajtásában. 6. Végrehajtásra került a domaszéki települési pv. szakalegységek felkészítése a belvízi védekezés gyakorlati feladataiból. A kiképzés költségeit a Csongrád Megyei Védelmi Bizottság biztosította. 7. A kisteleki Irodavezetı részt vett a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ péceli objektumában a katasztrófa- polgári védelmi fıelıadói képzéseken. 8. Közremőködtünk a büntetés-végrehajtási szervek katasztrófavédelmi felkészítésében, a szervek vezetıinek felkérése alapján. 9. A BM OKF Fıigazgatójának 5/2011.számú intézkedése, valamint a CSM KVI Igazgatójának 11/2011.számú parancsa alapján végrehajtásra került a települési pv. szervezetek idıarányos felkészítése. A kiképzésre - a 13/1998.számú BM rendeletben meghatározott tematikával - 62 szakalegység 485 fıvel ( 84 %) került bevonásra. 10. Megkezdtük a BM. OKF 70/2011.számú Intézkedésében foglalt feladatok végrehajtását. 2011.-évben végrehajtott kiértesítési- mozgósítási gyakorlatok tételes sorolását az 1.számú melléklet tartalmazza.

27

IV.2.5 Szakmai feladatok: 1. A települési pv. szervezetek egyéni védıeszköz ellátottsága - légzésvédı eszközök kivételével - biztosított, az anyagi készleteket tárolása központilag, illetve a megalakításra kijelölt szervezeteknél történik. 2. Szeged MJ.Városban folyamatosan végezzük az Ovóhely-Kataszterben szereplı életvédelmi létesítmények ellenırzését. Az ellenırzések tapasztalatai alapján az óvóhelyek kizárólagosan a megerısített pincékkel szemben támasztott követelményeknek felelnek meg. 3. A helyi veszélyforrások rendszeres értékelése alapján folyamatosan pontosítottuk a veszély-elhárítási terveket, részterveket, valamint a Kirendeltség adatbázisait. 4. A Kirendeltség vezetékes, és vezeték nélküli híradás alapvetıen megfelelı, a polgári védelmi irodák is rendelkeznek közvetlen fıvonallal. Az irodavezetık saját tulajdonú mobil telefonnal biztosítják az állandó elérhetıségüket. 5. Lakosság riasztását szolgáló eszközök (elektromos sziréna) hatósugara lefedi a kirendeltség és pv. irodák területét. A szirénák karbantartását és mőködı készségének ellenırzését az OKF megrendelése alapján, külsı szolgáltató végzi. A légvédelmi szirénák szemrevételezését a Kirendeltség évente ismétlıdı rendszerességgel végrehajtja. 6. Kiemelt feladatként jelentkezett 2011. évben a települések vizek kártétele elleni védekezésének segítése, útmutató kiadása a polgármesteri hivatalok védekezési költségeinek elszámolásához a hatályos jogszabályok alapján. IV.2.6 Gazdálkodás: 1. 2011. évre a helyi önkormányzatok a Kirendeltség és az Irodák részére céltámogatásként a következı összeget biztosították: Szeged Pv. Kirendeltség Tervezett: Dologi kiadások

2.000. 000.- Ft

Felhasználás: A Kirendeltség céltámogatását Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, valamint a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság között lévı együttmőködési megállapodás alapján a megyei Igazgatóság kezelte, a biztosított összeg teljes mértékben felhasználásra került.. Mórahalom Pv.Iroda Tervezett: Dologi kiadások

514.000.- Ft

Felhasználás: Dologi kiadások:

514.000.- Ft

Kistelek Pv.Iroda Tervezett: Dologi kiadások

370.000.- Ft

28

Felhasználás: Dologi kiadások:

370.000.- Ft

IV.2.7 Ellenırzések: 1.

Az ellenırzési terv alapján ebben az évben az érintett Társasházak közös képviselıinek részvételével folyamatosan ellenıriztük az életvédelmi létesítményeket. Az észrevételeket tartalmazó jegyzıkönyveket megküldtük az érintett Társasházak képviselıinek, valamint a megyei Igazgatóság Polgári Védelmi Felügyelıségének. 2. A Kirendeltség szakmai tevékenységét a megyei KVI szakmai osztályai cél-és témaellenırzések keretében ellenırizték a 2011. évben. Az ellenırzés során feltárt hiányosságok a megjelölt határidıre kijavításra kerültek.

A Kirendeltség és a Polgári Védelmi Irodák a 2011. évre betervezett feladatokat összességében végrehajtották. Az önkormányzatoktól kapott pénzügyi támogatás biztosította, hogy a helyi hivatásos katasztrófavédelmi szervek eleget tegyenek a jogszabályokban meghatározott feladataiknak.

Kérem tájékoztatóm elfogadását, tisztelettel:

Balázs Gábor tő. alezredes kirendeltségvezetı

29