ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2636/2007. (XI. 21.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében az Fehérvár Rádió Kft. – (Fehérvár Rádió, 8000 Székesfehérvár, Petőfi Sándor u. 5.) Műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató 2007. május 20-án egy alkalommal megsértette az Rttv. 15. § (1) a) pontjában foglalt rendelkezést. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) b) pontja alapján hivatalból vizsgálta a Fehérvár Rádió Kft. Műsorszolgáltató 2007. júniusi műsorszolgáltatását és az alábbiakat tapasztalta. A helyi kereskedelmi rádió 2007. júniusban több alkalommal társadalmi célú hirdetésként sugározta az alábbi szpotot: „- Na, milyen volt? – kérdezi az apuka. - Képzeld apa, délelőtt az erdőben tanultunk, aztán számháborúztunk, szalonnát sütöttünk, éjszaka pedig még vaddisznókat is láttunk, és képzeld, fürödtünk! – meséli lelkesen a kisfiú. Május 1. és július 31. között a CBA boltokban Procter & Gamble termékek vásárlásával Ön is hozzájárulhat, hogy a Közösség Szíve Program keretében idén mintegy 500 gyermek erdei iskolákban találkozzon a természettel. Információk a www.akozossegszive.hu web-oldalon és a CBA üzletekben. Tegyünk együtt a közösségért!” A szpot közzétételi adatait a következő táblázat tartalmazza:
1
Bemutatás napja és időpontja (óra:perc:mp) 2007. 06. 01. 11:24:40 2007. 06. 05. 15:21:50 2007. 06. 07. 15:49:29 2007. 06. 12. 15:49:30 2007. 06. 14. 15:24:30 2007. 06. 19. 15:21:49 A fenti szpot egy vásárláshoz kötött akciót (CBA boltokban Procter & Gamble termékek vásárlásával) népszerűsített. Álláspontunk szerint a szpot reklámblokkban tehető közzé, ezért jótékonysági felhívásként, társadalmi célú hirdetésként és közérdekű információként sugározva nem megfelelő, tehát a műsorszolgáltató vélelmezhetően megsértette az Rttv. 15. § (1) a pontjában megfogalmazott előírást: „15 . § (1) Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel kell közzétenni.” A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2007. szeptember 28-án kelt levélben küldte meg a Műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a Műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül az alábbi nyilatkozatot tette: „(…) álláspontunk szerint azonban a hanganyag társadalmi célú hirdetésként történő sugárzása adekvát, a médiatörvény rendelkezéseinek megfelelő volt. A szpotból ugyanis félreérthetetlenül és egyértelműen kiderül, hogy egy közösségi program, a Közösség Szíve Program kommunikációjáról van szó, melynek keretében hivatkozott cégek 500 gyermeket részesítenek erdei iskolai oktatásban A Tisztelt Testület álláspontját, mely szerint ez egy vásárláshoz kötött akció lenne, nem osztjuk. Véleményünk szerint itt ugyanis egy egyértelmű ún. CSR kampányról van szó. A CSR, más néven vállalatok társadalmi felelősségvállalása ma már a modern intézményi kommunikáció egyik legfontosabb részterülete, melynek lényege, hogy a nyereségérdekelt szervezetek támogatásban részesítenek egy meghatározott, rászoruló társadalmi réteget, a kommunikáció útján is kinyilvánítják a társadalom iránt érzett felelősségüket. Ennek a programnak nem célja a közvetlen nyereség realizálása, ahogy az egyes médiumok sem piaci alapon teszik közzé őket. Az a tény, hogy a programban való részvétel az adott áruházban valósul meg, nem pedig pl.. egy postahivatalban, indokolt és érthető. Megjegyezni kívánom, hogy a vállalatok nyilvánosságra jutásának a médiatörvény ilyen értelmezésén keresztül való szűkítése gátolhatja a vállalatok CSR tevékenységét, mely tevékenység Európa más országaiban igen jelentős terheket vesz le többek között az államigazgatás válláról. Amennyiben ugyanis a médiumok –egy véleményem szerint hibás jogértelmezés miatt – az esetleges szankcióktól való félelmükben megvonják a vállalatoktól a társadalmi célú hirdetésként való megjelenés lehetőségét, a piaci szereplők a CSR-re szánt forrásokat a jövőben másra fogják fordítani. Álláspontom szerint a „közérdekű közlemény” éppen attól a jogalkotói szándéktól vezérelve került az Rttv. rendelkezései közé, hogy a
2
médiumok is részt vehessenek hasonló, nem piaci alapon létrejövő, vagyis közszolgálatot ellátó akciókban. Tudomásunk szerint az ORTT éppen az elmúlt hetekben, illetve napokban tárgyalt a Magyar PR Szövetséggel, és a felek megállapodást is kötöttek. A megállapodás értelmében az MPRSZ által felállított tanácsadó testület a jövőben segíti az ORTT munkáját a Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás (CSR) kommunikációjának megítélésében. Reméljük, hogy az MPRSZ által felajánlott szakmai együttműködés valóban „elősegíti a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának törvényes bemutatását a médiában azzal, hogy kétség esetén segít elhatárolni a valódi CSR kommunikációját a pusztán üzleti célú imázsépítéstől, így segítve elő, hogy a társadalomért felelős piaci szereplők ilyen tevékenysége nyilvánosságot kapjon, és például is szolgáljon más vállalatok számára (Kovács György – ORTT elnök). Fentiek alapján véleményem szerint nem sértettük meg az Rttv. 15. § (1) a) pontját, mivel a hanganyagot megfelelő jelzéssel láttuk el és messzemenőkig figyelembe vettük a fentiekben is idézet szempontokat. A fehérvár Rádió a jövőben is mindent megtesz azért, hogy tevékenysége során a vonatkozó jogszabályokat betartsa. ” A Testület álláspontja szerint a szpot reklámblokkban tehető közzé. Jótékonysági felhívásként, társadalmi célú hirdetésként és közérdekű információként sugározva nem megfelelő, tehát a műsorszolgáltató vélelmezhetően megsértette az Rttv. 15. § (1) a pontjában megfogalmazott előírást, mely szerint: „Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel tehető közzé.” Az Rttv. 2. § 16. pontja a Közérdekű közlemény két fajtáját különbözteti meg: a) az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett műsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, b) nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet. Az Rttv. 15. § (2) bekezdése szerint: „(…). A 2. § 16. pontjának a) alpontja szerinti közérdekű közlemény közzétételéért a műsorszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet.” A törvény tehát distinkciót tesz a közérdekű közlemények között a szerint, hogy azt állami, vagy helyi, területi feladatot ellátó szervezet illetve természetes személy kéri, mivel ilyenkor a közzétételért ellenértéket kérni nem lehet, míg a másik típusnál a törvény nem zárja ki az ellenértékűség lehetőségét. Hozzá kell továbbá tenni, hogy az ilyen akciókat szervező cégek nem önös, gazdasági érdekük ellen cselekszenek az ilyen akciók szervezésével, hisz a termékeken megjelenő haszon töredékét ajánlják fel jótékony célra, míg az akció nem elhanyagolható célja a termékeladás fokozása. A termékeladást pedig a vásárlók szociális érzékenységének felébresztésével kívánják fokozni.
3
Az Rttv. reklám definíciója szerint: „2. § 41. Reklám: ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, amely megnevezett vagy ábrázolt áru (beleértve az ingatlant is), szolgáltatás, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve a reklámozó vállalkozás vagy a műsorszolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elő.” A fenti szpotra ez egyértelműen ráilleszthető, hisz tartalmát tekintve a szpot a Procter & Gamble cég termékeinek vásárlását kívánja serkenteni, a kívánt hatás tehát a termékeladás fokozása. A Procter & Gamble és a CBA közös akciójával kapcsolatban a Magyar PR Szövetség Tanácsadó Testület véleménye a következő: „A szöveg tartalma egyértelműen adott gyártó adott hálózatban történő termékének vásárlására buzdít, elsődleges célja a forgalom növelése. Ezen az sem változtat, hogy a terméket nem a minőséggel, az árral, vagy más egyébbel promotálja, hanem egy jótékonykodási cél megjelölésével. A szóban forgó akció nem CSR, hanem marketing aktivitás, amely az emberek gyermekek iránti érzelmeit veszi alapul. Bár a bevételből a cégek jó ügyre áldoznak, annak mértéke, társadalmi haszna nem derül ki egyértelműen a kommunikációból. Ezért a TCR minősítést is vitathatónak tartjuk." A Testület álláspontja –összhangban a Tanácsadó Testület véleményével- az, hogy megvalósult a törvénysértés, hisz az akció a termékek eladását kívánja fokozni, a kétségkívül fennálló közérdekű cél mellett, így az gazdasági érdeket jelenít meg, tehát reklámnak minősül. A jogkövetkezmény megállapítása során a Testület az alábbi körülményekre figyelemmel járt el. A Műsorszolgáltató által korábban elkövetett hasonló törvénysértésekről az alábbi táblázat nyújt képet:
Határozatszám 628/1999. (XII. 7.)
Törvénysértés 15.§ (1)
Szankció 112. § (1) a)
749/2000. (IX. 12.)
15.§ (1)
112. § (1) a)
A Testület korábban két alkalommal marasztalta el a műsorszolgáltatót a 15. § (1) a) pontjának megsértése miatt, 2007 folyamán azonban még egyszer sem, ezért jelen a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Az Rttv. rendelkezése szerint: „112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő 4
személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére,” Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2007. november 21.
az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György s.k. elnök
5
