Az Országos Rádió és Televízió Testület 436/2007. (II. 21.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében az Magyar RTL Televízió Zrt. (1222 Budapest, Nagytétényi út 29.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2006. október 24-én egy esetben megsértette az Rttv. 18. § (5) bekezdésében foglalt, támogató megjelenítésének tilalmára vonatkozó előírást. E törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból részletesen vizsgálta a műsorszolgáltató 2006. októberi műsorfolyamát, melynek során egy esetben a támogatók megjelenítésének tilalmát sértő közlést tapasztalt. A műsorszolgáltató által 2006. október 24-én 20.03.38-kor kezdődött FÓKUSZ című műsorszám végén Matis, G.Gecco, RE-Reserved, Naray Tamás Boutique, Griff Gentlemen’s, Binder Bizsu, Gigant, S.Oliver, Saxoo, Signora, 4You, Essex, Societa, Op-Art, Caga, Rutz’s Design, JLO, Senora by Anamo, Pelle Doro, Melone, Független Hírügynökség Kft. felirat, illetve logo jelent meg. A „Fókusz” című műsorszám tipológiája szerint f) közszolgálati kategóriába – a mindennapi életvitelt segítő, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztése – sorolt magazinműsor. Ezúttal a műsorszolgáltató azonban szakított a hagyományos tematikával, hiszen a műsorszámban rendkívül időszerű, belpolitikai vonatkozású eseményekről, azaz az október 23-án történtekről számolt be. A műsorszám elején – tartalom-ismertetőként – a következők hangzottak el:
„Közvetlen közelről, a Fókusz riportere a frontvonalról követte az eseményeket. Nem volt tele a tank, párszáz méter után kifogyott az elkötött harckocsiból a gázolaj. A félelem éjszakája, a belvárosban volt, akinek könnygázgránát repült a szobájába.” A műsorszámban ezután – a 20.04.15-20.19.37 közötti időintervallumban – részletesen bemutatták az október 23-án kora délutántól október 24-én reggelig történteket. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében az előterjesztéshez melléklet, 2006. december 5-én kelt és december 7én postázott levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató a december 15-én kelt és 20-án érkezett nyilatkozatában fejtette ki álláspontját a valószínűsített törvénysértéssel kapcsolatban. A műsorszolgáltató – jogi képviselője útján – az alábbiak szerint nyilatkozott: A „Fókusz” október 24-i adása valóban az október 23-i eseményekről, azok következményeiről számolt be, azonban az egyes riportok teljesen politikamentesen dolgozták fel a történéseket. Az első riport időrend szerint haladva mutatta be a 23-i összecsapásokat rendőrök és demonstrálók között, objektíven és tényszerűen leírva az eseményeket, a helyszíneket, az összecsapások jellegét, egészen a tömegoszlatásig és a másnap reggelig tartó romok eltakarításáig. A második és a harmadik riport nem az eseményekkel foglalkozott, hanem a sebesültek létszámával, az okozott károkkal, így az egyes lakásokban, üzlethelységekben esett károkkal, azzal, hogy miként élték meg a külföldiek az eseményeket, a tank „elkötésével”, valamint, hogy miket foglaltak le a rendőrök, s hogy milyen eszközeik vannak a kommandósoknak stb. A műsorszolgáltató jogi képviselőjének álláspontja szerint a hatóság által jelzett törvénysértés, a tényleges tartalom és az események feldolgozási-tálalási módja miatt nem valósult meg. Véleménye szerint az Rttv. 18. § (5) bekezdése alapján azt kell vizsgálni a műsorszám kapcsán, hogy az mennyiben tekinthető hírműsorszámnak vagy időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszámnak. A „Fókusz” nem tekinthető hírműsorszámnak, ugyanis nem hírekből és azokhoz kapcsolódó értékelő magyarázatokból, véleményekből épül fel. Az ORTT felvetése szerint az adott adás időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám volt, s ezért nem támogatható. A Testület 1474/2002. (X. 3.) sz. határozata definiálja az időszerű eseményt tartalmazó és az időszerű eseménnyel foglalkozó műsorszámot: „Időszerű eseményt tartalmazó műsorszám és az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám a hírekkel és az aktuális események politikai szempontú bemutatásával, elemzésével, értékelésével és hátterével foglalkozó műsorszám”. A műsorszolgáltató a „Fókusz” vizsgált adásának ismeretében és az általa kifejtett tartalmi jellemzőkre tekintettel kijelenti, hogy az nem tekinthető időszerű eseménnyel foglalkozó műsorszámnak sem, ugyanis a valóban aktuális eseményeket nem politikai szempontúan mutatta be, azok politikai élű elemzésével, hátterével és értékelésével egyáltalán nem foglalkozott. A „Fókusz” mindegyik szegmense teljességgel politikamentes volt, még csak a közvetett utalás szintjén sem szerepeltek bennük politikai színezetű esemény-leírások, -elemzések és –értékelések, valamint nem ismertettek azokban politikai álláspontokat, véleményeket. A Testület álláspontja a hatósági ellenőrzés megállapításainak, valamint a műsorszolgáltató jogi képviselője válaszának ismeretében az alábbi:
2
Az Rttv. 18. § (5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „A hírműsorszám és az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám nem támogatható.” A Testület az 1474/2002. (X. 3.) sz. határozatában az alábbiak szerint definiálta az időszerű eseményt tartalmazó és az időszerű eseménnyel foglalkozó műsorszámot: „Időszerű eseményt tartalmazó műsorszám és az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám a hírekkel és az aktuális események politikai szempontú bemutatásával, elemzésével, értékelésével és hátterével foglalkozó műsorszám”. Az Rttv. 2. § 28. pontja határozza meg a műsorszám fogalmát: „Hang vagy kép, illetve ezek összekapcsolódó – zárt egységet alkotó, vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett – együttese, amelyet az együttes egészét egyedileg megjelölő főcím, szükség szerint további megkülönböztető jelzés, illetőleg a befejeződést jelző közlés határol.” A Fővárosi Bíróság a 24.K.31137/2004/5. számú és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.215/2004/4. számú – ugyanazon ügy kapcsán hozott – ítéleteiben az alábbiakat mondta ki: Fővárosi Bíróság a 24.K.31137/2004/5. számú ítélete: „A bíróság az idézett szakaszokra [ti. 18. § (5) és 2. § 28.] tekintettel arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben a műsorszám egésze, avagy egy része „időszerű eseményekkel” foglalkozik, úgy a műsorszám egésze vonatkozásában érvényesül a támogatási tilalom. (…) A hírt avagy az eseményt „politikai aktualitássá” közlésének módja teszi. A közlés módja ugyanis alkalmassá teheti az „aktuális eseményt” a „köz” véleményének irányított befolyásolására, következésképpen a politikai vélemény alakítására. Adott esetben tehát a politikától elvben távol álló sportesemény is alkalmassá tehető a politikai hatalom részét képező párt, párthoz köthető hatalomgyakorló (…) negatív vagy pozitív színben való feltüntetésére.” Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.215/2004/4. számú ítélete: „Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy nem műsorrészek, hanem műsorszám, azaz „zárt egységet alkotó, vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett együttes”, mint egész támogathatóságát tiltja a törvény, így ha annak valamely része hírműsor-rész, vagy időszerű eseményekkel foglalkozik, ezzel a műsorszám egésze válik az Rttv. 18. § (5) bekezdése alapján nem támogathatóvá. (…) Az Rttv. 18. §-ának (5) bekezdésének és a műsor konkrét tartalmának összevetésével eldönthető volt az a kérdés, hogy időszerű eseménnyel foglalkozott-e az X műsorszám, alkalmazni és értelmezni pedig a törvényt és nem más alperesi határozatot kellett. [ti. a felperesi műsorszolgáltató a per során hivatkozott az 1474/2002. (X. 3.) sz. ORTT határozatra, amely az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám fogalmát határozta meg.] Mivel a műsorszám időszerűségének vizsgálata, nem pedig az aktualitás minősítése volt az eldöntendő kérdés, a Fővárosi Ítélőtábla mellőzte az elsőfokú ítéletnek a politikai jellegre vonatkozó megállapításait. Mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg ugyanakkor azt, hogy a perben vizsgált műsor időszerű eseményekkel foglalkozott, így nem támogatható. (…)
3
Az Akadémiai Kiadó által megjelentetett Magyar Értelmező kéziszótár szerint (…) az „időszerű” melléknév tartalma: a jelen, illetve a szóban forgó helyzettel szorosan összefüggő. (…) Az Rttv. 18. § (5) bekezdése ugyanis a hírműsorok, és a hírműsorokban közzétett eseményekről – időszerű eseményekről szóló műsorok támogatását tiltja (függetlenül azok politikai tartalmától, politikai tartalmú megközelítésétől.)” A konkrét műsorszám tartalmát vizsgálva a következő megállapítások tehetők: A műsorszám elején – tartalom-ismertetőként – a következők hangzottak el: „Közvetlen közelről, a Fókusz riportere a frontvonalról követte az eseményeket. Nem volt tele a tank, párszáz méter után kifogyott az elkötött harckocsiból a gázolaj. A félelem éjszakája, a belvárosban volt, akinek könnygázgránát repült a szobájába.” A műsorszámban ezután – a 20.04.15-20.19.37 közötti időintervallumban – három tudósításban részletesen bemutatták az október 23-án kora délutántól október 24-én reggelig történteket. Az első tudósítás valóban az október 23-án kora délutántól október 24-én hajnalig tartó utcai eseményeket követte végig időrendben, mindeközben azonban az összeállítást készítő riporternek olyan kijelentései és megjegyzései is voltak az egyes, néhány órával korábban történt eseményeket illetően, amely cselekmények, mozzanatok megítélése vonatkozásában talán mind a mai napig, de legfőképpen az október 23-i történéseket követő órákban, napokban megoszlottak a vélemények és a politikusok között vitákat, megosztottságot hoztak a felszínre. Ezek okán pedig még inkább kijelenthető, hogy az egyébként az AGB kódok szerint az „érdekvédelem, riport” kategóriába sorolt – és a kereskedelmi televíziók műsorszolgáltatásában támogatható – műsorszám időszerű eseményekkel foglalkozott, időszerű eseményeket tartalmazott, dolgozott fel, ezért a műsorszolgáltató a támogatók megjelenítésével megsértette az Rttv. vonatkozó rendelkezését – függetlenül attól, hogy a műsorszámban szereplő „eseménykövetés”, „eseménybemutatás” politikai szempontú volt-e vagy sem, ugyanis már önmagában a téma – mi történt, hogyan történt október 23-án délután, este, éjjel – politikai vonatkozású, a politikai közéletet is felkorbácsoló volt. Az alábbiakban a műsorszámban bemutatott tudósításokból olvashatók idézetek: 1. tudósítás – Közvetlen közelről, a Fókusz riportere a frontvonalról követte az eseményeket. „Hétfő délután negyed három van, amikor a Corvin közből elindult néhány száz ember a Körúton halad. Rendbontás nélkül mennek, de hogy hová – azt senki sem tudta ekkor. Aztán elterjed a hír, hogy vissza lehet menni a Kossuth térre. Így a demonstrálók a Deák téren keresztül a Bajcsy-Zsilinszky és az Alkotmány utca sarkához érnek. Közel a Kossuth térhez az utca bejáratánál egy kordon állja útjukat. És ekkor történik az első erőszakos cselekmény. (A képeken zászlót nemzetiszín viselő, arcukat eltakaró emberek rángatják, majd ledöntik a kordont.) Hiába kiabálják többen is, hogy ne menjetek, a párszáz fős élboly egészen a rendőrök sorfaláig halad. A tüntetők a Himnuszt éneklik (ekkor zászlót lengető tömeget mutatnak, előttük a Parlament kupolája), aztán pár perc múlva elszabadul a pokol. (A tömeget mutatják, lövések dörrennek, gázspay-t fújó rendőrök elől hátrál a tömeg.) Könnygázgránátok durranása hallatszik és a maró szag terjed a levegőben. A rendőrkordonnal szemben többen is próbálnak dacolni (a képeken zászlóba burkolózott férfi
4
sétál közvetlenül a kordon előtt, majd néhány rendőr kiválik a sorfalból és üldözőbe veszi a férfit.). Néhány demonstráló kap is a gumibotozásból (ezen szöveg közben látható képsorokon a rendőrök egy másik demonstrálót elkapnak, a földre teperik, rugdossák, ütlegelik és gázspay-vel lefújják). Negyed négy múlt, amikor a körülbelül 1000-2000 fős tömeg a Deák tér felé húzódik. A rendőrök komoly erősítést kapnak, aztán kettős kordont vonnak az útra – itt nincs átjárás. Stábunk metróval kerüli meg a rendőrkordont. Az Arany János utcai megállónál a rendőrök mellett a vízágyúk is ott vannak. Az egyenruhások tempósan nyomulnak előre a Deák tér és az Andrássy út találkozásáig (a képeken futó rendőröket mutatnak.). Körülbelül fél öt van, amikorra állóháború alakul ki. A tüntetők hergelik a rendőröket és többen köveket dobálnak (a képsorokon látható, hogy repül egy-két kő – vízágyúzás a válasz.), mire a rendőrök könnygázgránátokkal válaszolnak. A vízágyúból pedig festéket fújnak a tüntetők felé. Öt órakor a Városház téren lévő „Budapest a szabadság fővárosa” feliratot a tüntetők szétszedik és a szabadság betűit a kordon elé cipelik. Többen fényképezkednek is előtte. (A kamera mutatja, hogy tolják a betűket, majd a szabadság szó is látható, valamint az, hogy előbb egy, majd két fiatalember egy nemzetiszín lobogót tartva, tarkóra tett kézzel térdel a két kordon között. A fotósok körbe veszik, és folyamatosan fényképezik őket) Közben a Deák téren barikádot építenek az ott lévő kövekből és mindenből, ami mozdítható (ez látható a képsorokon). Aztán előkerül egy kiállított ’56-os honvédségi harci jármű is. A tüntetők erre felmásznak és a rendőrsorfal felé tolják (a képeken a járművet mutatják, tetején egy-két ember – a képekből nem derül ki, hogy a rendőrök felé tolják-e, mert csak az látszik, hogy a jármű megreked a tömegben). Aztán megjelenik egy tank is, ami hihetetlen módon, de beindul – egyenesen a rendőrkordon felé. Ez a tank szintén az ’56-os járműkiállítás része volt, és pár órája még gyerekek játszottak rajta katonásdit. Most pedig már a felnőttek érzik úgy, hogy a budapesti utca az ő játszóterük. (Közben a képsorokon látható, hogy halad a tank néhány emberrel a tetején, a rendőrkordon nem tűnik fel a képeken, majd a továbbiakban az elárvult tank sziluettje kerül a képsorokra, háttérben rendőrségi vízágyús kocsikkal. Az újabb képsorokon látható, hogy két rendőr próbál kirángatni a tankból valakit – az egyik rendőr fegyvert fog a férfira, majd meglövi, a másik rendőr rángatja, majd közvetlen közelről gázspay-vel lefújja – mindezek ellenére a férfi kimászik a tankból és elszalad.) A tankot gyorsan megállítják a rendőrök. A metróállomást közben kiürítették, az aluljáróban a könnygáz elviselhetetlen szaga terjeng. A Deák tér különböző részeiről rendőrosztagok nyomulnak be és lőnek: gumilövedékekkel és könnygázgránátokkal. A tüntetők menekülnek, hatalmas káosz alakul ki, így az újságírók is kapnak a gumibotozásból. (Ezt mutatják be a képek.) Mindenki fut, amerre csak lát. A rohamrendőrök 30-40 lovassal kiegészülve tovább nyomulnak előre a Deák téren keresztül. A tér pedig kiürül az Astoria és a környező mellékutcák irányában. Fél hét van, amikor barikádokat emelnek az Astoriánál. Hét órára a tömeg egy része a Blaha Lujza tér, mások a Kálvin tér és az Erzsébet híd felé indulnak el. Egy internetes újság szerint ezeken a helyszíneken két rendőri alosztály, összesen 660-an teljesítenek szolgálatot. Már háromnegyed nyolc van, mire az Astoriát kiürítik a rendőrök. A tömeg nagyobbik része az Erzsébet híd felé indul. A Rákóczi úton kukákat is felgyújtanak, a levegőben pedig itt is könnygáz terjeng. A rendőrök sorfala a Vas utcánál áll. Tőlük 30-50 méterre pedig a tüntetők. A Kossuth Lajos utcában lévők a Ferenciek tere felé húzódnak vissza, itt már látszik, hogy kezd épülni a barikád. (A képeken egymásra dobált famaradványok, előttük, mögöttük zászlós tömeg.) Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél néhány ezren lehetnek. (Eközben az épülő barikád képe látható.) Közben a Blaha Lujza téren már másfél órája tart az állóháború, néhány tüntető Molotov koktéllal is próbálkozik, amire könnygáz és vízágyú a válasz. (Közben a képeken az előrehaladó rendőrsorfal és a vízágyús kocsi látható, majd az, hogy egy férfi eldob valamit, ezután az, hogy könnygázlövedék érkezik a tömegbe. ) Este tíz óra múlt. A Ferenciek terén tovább épül a barikád. Minden eddiginél erősebb, mert a környező
5
építkezésekről összehordott vasbeton elemeket is felhasználják, de mindent idecipelnek, ami csak mozdítható. (A képernyőn látszik, hogy többen egy súlyos vasbeton elemet cipelnek, majd tesznek keresztbe az úttesten.) A barikád lezárja a teljes utat. (A képeken azt mutatják, hogy egy hatalmas folyékony beton töltésére szolgáló tölcsért görgetnek maguk előtt az emberek.) Többen arról számolnak be, hogy a tüntetők Molotov koktélokat gyártanak benzinből és italos palackokból. Közben a Kossuth Lajos utcába nagyszámú rendőri erősítés érkezik. (A kamera mutatja a rendőrkordont és a vízágyús kocsit.) Elterjed az a hír is, hogy a barikádot benzinnel locsolták le a tüntetők és ezért nem mernek támadni a rendőrök. Hajnali egy óra van, a tüntetők létszáma folyamatosan csökken (egy mentőautó érkezését mutatják) a környező utcákba távoznak. Hajnali fél kettőkor megindul az utcai harc. (A kamera rohanó rendőröket mutat, közben lövések dörrennek, illetve láthatóak, vízágyús kocsi nyomul előre – mögötte rendőrök. A következő képsorokon könnygáztól szenvedő embereket látni, valamint a barikádot szétromboló kotróautó, miközben folyamatosan a lövöldözés hangját hallani, majd ismételten a barikádot lebontó autó, valamint az utcán haladó vagy ácsorgó emberek láthatók.) A tömeg szétfut a pesti Duna- parton több irányban. Éjjel két óra van, amikor véget ér az Erzsébet hídi csata: 70 gép és 600 munkás kezdi meg a romok eltakarítását. Reggel hét órára helyre áll a forgalmi rend a belvárosban. A mentőszolgálat adatai szerint a zavargásoknak 167 sebesültje van. A rendőrség pedig 131 embert állított elő, közülük 57-et őrizetbe vettek.” 2. tudósítás – A félelem éjszakája, a belvárosban volt, akinek könnygázgránát repült a szobájába. Az összeállításban elhangzik, hogy a zavargások a külföldi turistákat váratlanul érték, riportot hallhatunk néhányukkal, amelyekben személyes élményeiket, tapasztalataikat osztják meg a nézőkkel. Megtudhatjuk azt is, hogy pánikba estek azok is, akiknek a lakásába könnygázgránát csapódott: közülük ketten elmondják a történteket, mit éltek át, s megmutatják a gránátok által a lakásban okozott károkat. A tudósításban elhangzik az is, hogy a járókelők még délelőtt is szenvedtek a könnygázgránátok orrfacsaró bűzétől. 3. tudósítás – Nem volt tele a tank, párszáz méter után kifogyott az elkötött harckocsiból a gázolaj. Az összeállítást felvezető szövegben a műsorvezető az alábbiakat mondja: „A rendőrök elfogták a T-34-es harci jármű vezetőjét. A II. világháborús tank beindításáról készült felvételek már éjjel bejárták a külföldi sajtót. A tüntetők egy csoportja előre eltervezhette, hogy beüzemeli a harckocsit, hiszen fűrészt, akkumulátorokat és új kábeleket is vittek magukkal. (…) (A tudósítás az éppen üzemelő tankról készült felvételekkel kezdődik.) „Tegnap egy rutinos mozdulat is elég volt ahhoz, hogy az a II. világháborús T-34-es harckocsi útra keljen és háborús képeket idézzen Budapest utcáin. A tankot néhány randalírozó foglalta el (eközben közelképen látható egy idős ember, aki a tank vezetőüléséből néz kifelé a kémlelő-ablakon.) majd fenyegetően elindult vele a Károly körúton posztoló rendőrök felé. Hajszálon múlott a tragédia, hiszen a zsúfolt villamosmegállóban ide-oda forgolódó, sőt egy hirdetőtáblát is kidöntő jármű csak méterekre ment el a szemlélődő tüntetők mellett. Az ámokfutás 200 méter után véget ért, ugyanis kifogyott az üzemanyag. (Eközben a tömegben haladó tankról láthatóak az ismert képek. Majd interjú látható egy férfival, aki azt mondja, hogy ott kötötték el a tankot, ugyan nem ő volt az, de benne ült, csak kiszaladt, egyébként pedig egy rendes tank volt, amit az SZDSZ-esektől kaptak. A tank rendesen ment a lábán, összetörtek mindent
6
vele.) Minden jel arra mutat, hogy az elkövetők előre eltervezték a páncélos elkötését, hiszen a harckocsi akkumulátorait valakik szakszerűen sorba kötötték és a használhatatlan, régi kábeleket újra cserélték, amivel útra kelhettek. Mára a rendőrök elfogták a T-34-es vezetőjét. (a korábbról ismert képek az idős férfiról, aki a tankban ül.) A Hadtörténeti Múzeum főigazgatója szerint műtárgylopás, vagyis bűncselekmény történt.” (Riport látható a főigazgatóval, aki elmondja, hogy a helyszínen találtak még egyéb bűntárgyat, amit hamarosan átadnak a rendőrségnek. Elmondja, hogy találtak egy hátizsákot, amiből arra lehet következtetni, hogy egy felkészült csoport követte ezt az agressziót, rablást.) Az összeállításban a továbbiakban szó van a kórházba került, vagy ott kezelésben részesült sebesültekről, számukról, állapotukról, miközben a képeken az látható, hogy rendőrök lövöldöznek, mentősök sebesülteket látnak és szállítanak el. Majd az első tudósításból ismert képek következnek az utcai harcról. Ezt követően bemutatnak olyan tárgyakat, amelyeket a riporter szerint két nappal azt megelőzően a Kossuth téri tüntetőktől foglaltak le, s amelyek igen veszélyesek. („A benzinbe mártott, faszénnel töltött zoknik pedig akár kisebb bombaként is működhettek volna.”) Az összeállításban végül a rendőrség védőeszközeiről esik szó. A műsorszámot alkotó tudósításokból vett fentebbi idézetek is alátámasztják azt a tényt, hogy a „Fókusz” című műsorszám október 24-i adása időszerű eseményeket tartalmazott, időszerű eseményekkel foglalkozott, hiszen a néhány órával korábban történteket tárta a nézők elé. A politikai szempontú bemutatás elmaradása a Fővárosi Ítélőtábla szerint sem irányadó szempont a törvénysértés megítélésénél, hiszen a vizsgált műsorszám tekintetében elsősorban az időszerűség vizsgálata az irányadó, továbbá a törvényi előírások betartása, és nem az ORTT által kiadott állásfoglalásoknak, definícióknak megfelelő tartalmú sugárzás kérhető számon. Az időszerűség – melyet a Fővárosi Ítélőtábla is elsődlegesen vizsgált – annál is inkább tetten érhető a műsorszámban, mert nem csak az október 23-i eseményekkel szorosan összefüggő történésekről tudósította a riportműsor a nézőket, hanem az első összeállításban az október 23-i eseményekről számolt be, részletesen. A Testület megítélése szerint az Rttv. 18. § (5) bekezdésében olyan törvényi tilalom jelenik meg, amely azon közérdeket szolgálja, miszerint a hírműsorok, valamint az időszerű eseményeket tartalmazó vagy azzal – részben vagy teljes egészében – foglalkozó műsorszámok a tényekről, az eseményekről, témákról tárgyilagosan, pontosan tájékoztassa a közvéleményt, s amely típusú tartalom és tájékoztatás, valamint a műsorszámhoz kapcsolódóan megjelenő gazdasági, kereskedelmi érdekek össze nem egyeztethetőek. A Testület álláspontja az, hogy a műsorszolgáltató azáltal, hogy a 2006. október 24-én 20:03:38-tól sugárzott, időszerű eseményeket tartalmazó, időszerű eseményekkel foglalkozó „Fókusz” című műsorszámhoz kapcsolódóan megjelenítette a támogatókat, megsértette az Rttv. 18. § (5) bekezdését.
7
A Testület a törvénysértő alkalmazásával büntette.
műsorszolgáltatói
magatartást
a
legenyhébb
szankció
A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelenti: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület (…) a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére.”
A Testület a támogatók megjelenítésére vonatkozó tilalomnak a megsértése miatt azért alkalmazta a rendelkezésére álló joghátrányok közül a legenyhébbet, mert a műsorszolgáltató működésének történetében első alkalommal fordult elő az idézett törvényhely megsértése. A fentebb kifejtettek alapján a Testület a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. törvény 153. § (2) bekezdése szerint eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) biztosítja. Budapest, 2007. február 21.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Kovács György elnök
8
