ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET
301/2007. (II.7.) sz.
HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében az Magyar RTL Televízió zrt. (RTL KLUB - 1222 Budapest, Nagytétényi út 29.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi Határozatot. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató a 2004. április 6-án 19:06 órai kezdettel sugárzott Fókusz c. műsorszám közvetítésekor megsértette az Rttv. 5/B.§ (3), 5/C. (2) és 5/A.§ (2) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) c) pontja alapján a határozat kézhezvételét követő második napon 19 órától tizenöt percre felfüggeszti a Magyar RTL Televízió Rt műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. A műsorszolgáltató a műsorszolgáltatási jogosultságának felfüggesztése előtt köteles tájékoztatni a nézőket arról, hogy a műsorszolgáltatás nem műszaki hiba miatt szünetel. Köteles továbbá a felfüggesztés idejére a következő feliratot közzétenni: "Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény kiskorúak védelmére vonatkozó 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2) bekezdéseiben foglaltaknak a 2004. április 6-án sugárzott Fókusz című műsorszámban történt megsértése miatt a mai napon 19 óra 00 perctől 19 óra 15 percig terjedő időszakra felfüggesztette az Magyar RTL Televízió Rt. műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. A felfüggesztés időtartamának letelte után folytatjuk műsorunkat." E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület vizsgálta az RTL Klub által 2004. április 6-án sugárzott Fókusz c. információs magazint, és a következőket tapasztalta.
1
A sugárzás időpontja: 19:06, hossz: 28 perc, a műsorszolgáltató besorolása: II. kategória, jelzett korhatár: 12 éven felülieknek. Tartalom: A 2004. április 6-i adásban az alábbi riportok kerültek bemutatásra: • Testfestő világbajnokságon elért magyar siker • A családon belül elszenvedett sorozatos erőszakoskodások miatt idegösszeomlást kapott lány • Száraztésztából épített hídmodellek • Nem százas! Hány darab zsebkendő van a 100-as csomagolásban? Hány dekás az egy kilós liszt? • Nyárspolgár! Amerikai férfit autójával együtt felnyársalt egy sorompó, de túlélte a balesetet
•
Szex és Pest - Vajon mennyit fantáziálnak a nők a szexről? Egy német felmérés okán magyar helyzetkép.
A műsorszolgáltató a műsorszámot a II. kategóriába sorolta, ily módon „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapott. A műsor az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: A műsorszám műfaját tekintve információs magazin, mely a könnyed szórakoztatás céljával készül, bulvár jellegű riport-összeállításokat tartalmaz. A vizsgált műsorszámban több kényes téma (pl. súlyos, extrém sérüléssel járó közlekedési baleset, szexuális fantáziák szerepe a mindennapi életünkben, családon belüli erőszak) is megjelent, melyeket nem minden esetben kezeltek a műsorkészítők kellő körültekintéssel. A második riportban megismerhettünk egy fiatal lányt, aki édesanyjával és testvérével együtt ki van szolgáltatva apja sorozatos erőszakoskodásának. Az idegösszeomlása után most részletesen beszámol a bántalmazásokról és a reménytelen helyzetéről. A riportalany anonimitását eltorzított hangja és az erős ellenfényben készült felvételek garantálják. A téma súlyát és a feldolgozás felelősségét emeli, hogy a családon belüli erőszak Magyarországon - a NANE kutatásai szerint - legalább egymillió nőt és a hozzájuk tartozó gyermekeket érinti. A kutatások szerint a téma körül kialakult tévhitek és előítéletek miatt marad el általában a beavatkozás és a megelőzés, az áldozatok pedig nem kapják meg azt a segítséget, amihez joguk lenne. A műsorszolgáltató, a sajtó kötelezettségeiből adódóan, olyan súlyos problémákra is felhívja a figyelmet – ez esetben a családon belüli erőszakra –, amelyek megoldása szélesebb körű társadalmi nyilvánosságot igényel. A jelen esetben tehát nem a témaválasztás kérdőjelezhető meg, hanem annak feldolgozásmódja. A műsorban a megoldások keresése, a lehetőségek felsorakoztatása helyett a tévhiteket erősítették tovább. A felelőtlen feldolgozásmód leginkább abban nyilvánult meg, hogy egyértelművé tették: az áldozatok még a hivatalos szervektől sem kaphatnak segítséget, megfelelő védelmet. Egyetlen civil szervezet szakértőjét szólaltatták meg, aki szintén a törvényes eszközök hiányáról beszélt. A műsorban a probléma kezelésének lehetetlenségét állították a középpontba, míg a lehetséges megoldási módozatokra (egyéb civil szervezetek, feljebbviteli fórumok) még utalás sem történt. Ilyen módon a riport vége sem kínált megnyugtató megoldást, vagyis úgy foglalkozott egy felnőtt témával, hogy az alkalmas lehetett a gyermekek biztonságérzetének megzavarására. Az áldozattól elhangzott egyetlen „lehetséges megoldás”, vagyis a családfő halála, a műsorvezető és a narrátor részéről is kommentár nélkül maradt. Az eset kilátástalanságát tovább fokozandó, sérült gyermekeket bemutató kórházi felvételek mellett teljesen indokolatlannak mondható, félelemkeltő jelenetekkel illusztrálták a riportalany mondanivalóját. Az utóbbi snittekkel, vizuális és
2
akusztikus eszközökkel nyomasztó és félelemkeltő hatást értek el. Az ilyen jelenetek a II. kategóriába sorolt műsorszámok esetén nem megengedhetők. 19:10:20-19:10:55 Műsorvezető: „Pszichológiai vizsgálatok sokasága igazolja, hogy jóval kevesebben szólnak bele egy konfliktusba, ha a résztvevők családtagok, mintha idegenek. És ez még akkor is így van, ha egyértelmű, hogy fizikai erőszakról van szó, ahol bizony segíteni kellene. Ezt támasztja alá egy fiatal lány is, aki szomorúan mesélte el, mit kell átélnie odahaza nap, mint nap. Állandó rettegésben él, apja erőszakossága miatt nemrég idegösszeomlást kapott. A családon belüli erőszak nem puszta szóbeszéd vagy okoskodó szakemberek kitalációja. Elkeserítő valóság, amely minden tíz családból legalább háromban jelen van. A törvény pedig többek szerint igencsak erélytelen.” 19:10:55-19:10:58, 19:14:42-19:15:02 Egy közeledő kisgyermeket látunk játék mackóval a kezében. A felvétel sötét folyosón ellenfényben készült, és a feszültséget hirtelen vágásokkal illetve félelemkeltő hangeffektusokkal növelik. 19:10:58-19:11:30 Lány: „Volt olyan, hogy az anyut a kádba vágta bele. Az öcsémről úgy kellett leszedni, mert fojtogatta, meg volt teljesen lilulva a feje. Éjjel aludtam, éjjel kettőkor arra ébredek, beront a szobába, kirántott az ágyból. Letépte rólam a nyakláncomat. Addig rugdalt, amíg az édesanyám le nem tudott róla szedni. Úgy mentem másnap dolgozni, hogy tiszta kék-zöld voltam.” A szegmenst - röviden, felvillanás-szerűen - két esetben szakították meg a fent részletezett (19:10:55-19:10:58) képsorokkal. 19:11:29-19:11:54 Narrátor: „Magyarországon minden második héten meghal egy kisgyermek, és minden héten életét veszti egy asszony családon belüli erőszak következtében, illetve minden héten saját családtagja erőszakol meg egy kislányt. Budapesten például csak a Madarász utcai Gyermekkórházban egy-két gyermeket látnak el, akiknek sérülésein látják az orvosok, hogy verésből származnak. Közülük sok az egy-két hónapos csecsemő.” A narrátor mondatait sérült gyermekekről készült felvételekkel illusztrálták (pl. egy kisfiú arca véraláfutással, kórházi ágyra kötözött pelenkás csecsemő). 19:12:12-19:12:21 Narrátor: „Az utolsó szociális felmérés szerint minden hetedik szülő nyíltan bevallja, hogy rendszeresen bántalmazza a gyerekét.” Illusztrációként egy kisgyermek sérült, bekötözött feje látható. 19:12:25-19:13:11 Narrátor: „Szakemberek szerint a meglévő gyermekvédelmi törvényt sürgősen módosítani kellene.” Kovács Ágnes, a Szövetség a Gyerekek Bántalmazása Ellen elnöke: „Először is, nem mondja ki a testi fenyítés és lelki bántalmazás tilalmát, csak különös kegyetlenséggel elkövetett bántalmazásról beszél, amit nem szabad megtenni. Másodszor, azokat a szakembereket, akiknek kötelessége a gyermekek védelme, nem terheli büntetőjogi felelősséggel.” Narrátor: „Ezt a fiatal lányt és családját tíz éve terrorizálja az édesapja testileg és lelkileg egyaránt. A férfi azonban jól menő vállalkozást vezet, társaságban úgy viselkedik, mint bármelyikünk, ha azonban otthonukban bezáródik az ajtó, a lány szerint elszabadul a pokol. És bár a szomszédok tudják, hallják, hogy mi zajlik a négy fal között, mégsem tesznek ellene semmit.”
3
19:13:10-19:15:02 Lány: „Senki sem segít, inkább azt tudom mondani, hogy a legtöbb ember élvezi ezt az egészet, aki nem él ebbe. Élvezi a pletykát, élvezi, hogy kibeszélheti ezt az egészet.” Narrátor: „A bántalmazott családtagok csak egymásra támaszkodhatnak. Mint mondják, fordultak orvoshoz, ügyvédhez, kérték a rendőrség segítségét, de mindenhol csak falakba ütköztek. Míg vér nem folyik, nem avatkoznak bele a család életébe. Éppen ezért egyikük sincs otthon egyedül, megtanultak figyelni arra, hogy legalább ketten legyenek a lakásban, arra az esetre, ha a családfő megint támadásba lendülne. A gyerekek ma már csak édesanyjuk elbeszéléséből tudják, hogy valaha apásak voltak, szinte el sem lehetett választani őket egymástól.” Lány: „Létezni sem tudtunk nélküle, amikor gyerekek voltunk, csak ő vitt bennünket orvoshoz. Ha hazajött a munkából, lógtunk a nyakán, annyira örültünk neki, de megmondom őszintén, egy pillanatra nem emlékszem.” A lány mondatait két másodperces snitt szakítja meg, amelyben egy lesújtó baseballütő képét láthatjuk sikollyal és puffanás szerű hanggal aláfestve. „Nap, mint nap azért kell fohászkodni, hogy … minél előbb …szomorú, de azért kell imádkozni, hogy minél előbb menjen el közülünk. Mert csak akkor lesz nekünk nyugtunk, ha nem lesz.” Narrátor: „A lány három hónappal ezelőtt idegösszeomlással került kórházba, azóta pszichológushoz jár, neki elmondta, hogy mi folyik odahaza, de erre - mint mondja - csak az volt a válasz, hogy orvos orvos ellen nem tesz. És még valami, a családfőnek fegyvere és fegyvertartási engedélye is van.” 19:15:02-19:15:15 Lány: „Gyűlölöm, gyűlölöm azért, amit az édesanyámmal, meg velünk tett. Ezt nem tudom elfelejteni. Egyszerűen ezt az ember nem tudja magából kitörölni.” Az AGB Hungary adatai szerint a 17 év alatti tévét nézők 22,5 százaléka nézte ezt a műsort. Az adást tehát több mint 220 ezer fiatalkorú látta legalább egy percen keresztül. A vizsgált adásban az információs magazinoktól elvárható célt, vagyis a tényszerű tájékoztatást több esetben is alárendelték – feltételezhetően a nézőszám emelése miatt - a megrázó, a kilátástalanságot, meghökkentést hangsúlyozó részletek kiemelésének, bemutatásának. Ezen hatásfokozó elemek szerepeltetése a brutális erőszak prezentálásánál – ahogy azt a Legfelsőbb Bíróság egy 1999-ben sugárzott Forró nyomon című műsorszámmal kapcsolatos ítéletében is megemlíti – nem alkalmasak arra, hogy az egyébként kívánatos és kitűzött célt, vagyis a bűncselekményektől való visszatartást elérje. A műsorszám több olyan hatásvadász jelenetet is tartalmazott, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatták a fiatalkorú nézők erkölcsi fejlődését, és alkalmasak lehettek a gyermekek biztonságérzetének megzavarására. Így a műsorszám nem felelt meg a II. kategóriába tartozó szempontoknak, vagyis a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseit: „5/B.§ (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” „5/C.§ (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.”
4
A műsorszolgáltatóknak nagy körültekintéssel kell eljárniuk, amikor a gyermekek által is nézett idősávban vetített műsorszámok erőszakos bűncselekményekkel foglalkoznak, ezen belül is fokozott körültekintéssel kell kezelni a családon belüli erőszakos bűncselekményeket. Tekintettel arra, hogy olyan bűncselekmény-típusról van szó, amely a kiskorúakra illetve legközelebbi hozzátartozóikra is közvetlen veszélyt jelenthet, a fiatal nézők tájékoztatása kétségtelenül szükséges. A tájékoztatás azonban kizárólag akkor lehet teljes értékű, ha a probléma ismertetése után a műsorszolgáltató a probléma kezeléséről és a lehetséges megoldási módokról is felvilágosítást ad. Azáltal, hogy a műsorszolgáltató a megoldás lehetséges eszközeinek felsorolása helyett a helyzet kilátástalanságának félelemkeltő jelenetekkel történő bemutatására helyezte a súlypontot, és azt hangsúlyozta, hogy az áldozatok a hivatalos szervektől törvényes eszközök hiányában nem kaphatnak segítséget, a műsor alkalmas lehetett a gyermekek biztonságérzetének megzavarására. A műsorszolgáltató a témát hatásvadász módon és egyoldalúan dolgozta fel, az erőszakos magatartások öncélú bemutatása a kezelési módok bemutatásának mellőzésével alkalmas lehet arra, hogy a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését kedvezőtlenül befolyásolja. Szintén sérült a Rttv. 5/A. (2) bekezdése, mely szerint: „A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.” A műsorszám előzetesei a következő időpontokban kerültek adásba: 2004. április 5-én 20:54:11, 14:08:49, 16:08:34, 17:28:39, 18:21:47, 18:55:40. „A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés képezi, mely az alábbiakat tartalmazzák: 112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, b) írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a műsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jogsértéstől, c) meghatározott időre, de legfeljebb harminc napra felfüggeszti a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért, e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között, f) azonnali hatállyal felmondja a szerződést. A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.1.5 és 11.2.1 pontjai kimondják: 11.1.
Ha a Műsorszolgáltató megsérti a Törvényben (...) foglaltakat az ORTT az alábbi jogkövetkezmények alkalmazására jogosult:
5
11.1.5. meghatározott időre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a Műsorszolgáltatási Jogosultság gyakorlását. 11.2.1
Az ORTT 30 napig terjedő időre felfüggesztheti a Műsorszolgáltató Műsorszolgáltatási Jogosultságának gyakorlását, ha: a Műsorszolgáltató az ORTT felhívása ellenére sem hagy fel az ORTT által korábban írásban kifogásolt magatartásával,
"
A Testület a Műsorszolgáltatót az e határozatban is megállapított törvénysértések miatt több alkalommal szankcionálta, azonban a Műsorszolgáltató továbbra is folyamatosan követte el a jelzett törvénysértéseket. A Testület 2004-ben 5 alkalommal szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 5/B. (3) bekezdésének megsértése miatt. (847/2004. (VI.23.), 795/2004. (VI.16), 578/2004. (IV.22.), 577/2004. (IV.22.), 358/2004. (III.31.). Ezen határozatok közül a Testület két alkalommal 60 perc időtartamra, egy alkalommal 50 perc időtartamra függesztette fel a műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságát, és két alkalommal felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Jelen esetben, tekintettel a kifogásolt és törvénysértő szegmens hosszára, a Testület a 15 percre felfüggesztette a műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságát. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL törvény 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) biztosítja.
Budapest, 2007. február 7. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Szalai Annamária Az ülést vezető soros elnök sk.
6
