ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET
405/2007. (II. 21.) sz.
HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében a Sláger Rádió Műsorszolgáltató Zrt. (1011 Budapest, Fő utca 14-18.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja hogy a műsorszolgáltató 2006. november 14-én megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5. /C. § (2) bekezdését. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) d) pontja alapján érvényesíti a Műsorszolgáltatási Szerződés 8.2.1.2 pontját, és a műsorszolgáltatót 1.446.429 -Ft, azaz egymillió-négyszáznegyvenhatezer-négyszázhuszonkilenc forint kötbér megfizetésére kötelezi. A Testület megállapítja hogy a műsorszolgáltató 2006. november 16-án megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5. /C. § (2) bekezdését. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) d) pontja alapján érvényesíti a Műsorszolgáltatási Szerződés 8.2.1.2 pontját, és a műsorszolgáltatót 1.446.429 -Ft, azaz egymillió-négyszáznegyvenhatezer-négyszázhuszonkilenc forint kötbér megfizetésére kötelezi. A kiszabott kötbér összegét az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára nyolc napon belül kell megfizetni. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület vizsgálta az Rttv. rendelkezéseinek megtartását a Sláger Rádió Műsorszolgáltató Zrt. 2006. november 10-16. közötti műsorszolgáltatásában, és a következőket tapasztalta. I. 2006. november 14. A műsorban többek között az alábbiak hangzottak el. 06:24:18-06:24:26 Bochkor: „Kérdezzük meg a Bumeráng hallgatókat! Mi volt az a karácsonyi ajándék, amivel ön akár meg is tudott volna ölni valakit?” Voga: „Én egy fenyőfacsúccsal is ki tudok nyírni valakit!”
Néhány alkalommal durva indulatszavak hangzottak el az egyik műsorvezető szájából: 07:24:19-07:24:21 Voga: „A rohadt életbe!” 07:29:51-07:29:55 Voga azt mondja Bochkorra: „Ezt a rohadt demagóg bunkót!” 07:31:29-07:31:32 Voga: „Hú, de romantikus! Azt a rohadt életbe!” 07:53:30-07:53:33 Voga Bochkornak mondja: „Hogy rohadnál meg, te szemét!” 09:53:48-09:53:50 Voga azt mondja Bochkorra: „Ezt a rohadt demagóg bunkót!” Egy külföldi hír kapcsán, miszerint az sms-ekben használt rövidítések az iskolai dolgozatokban is használhatók lesznek, a műsorvezető arra kéri a hallgatókat, minél frappánsabban rövidítsék le, hogy tetszik nekik a műsor. A válaszokat betűzve olvassák el, így a trágár kifejezések csupán utalásszerűen jelentek meg: 07:43:59-07:44:07 Bochkor: „Q Y Ó!” Hm…va jó!” Voga: „Hm…va jó!” Bochkor: „Igen! „K pont pont pont jó!” Igen!” 07:44:27-07:44:36 Bochkor: „SZ pont SZ A!” Boros: „Értjük!” Voga: „Igen!” Bochkor: „Oké! „Ö Ö Ö pont pont pont IZÉ pont pont pont Na tudjátok, tik!” 07:44:50-07:44:57 Bochkor: „K K va oké vtok!” Voga: „Jó! Vagytok, gondolom…” 07:45:51-07:45:53 Bochkor: „Vazze, Bumeráng sirály, vágod?” 09:54:18-09:54:36 A nap legjobb pillanatai között megismételték az alábbi részleteket a hallgatói sms-ek közül: Bochkor: „Q Y Ó!” Hm…va jó!” Voga: „Hm…va jó!” Bochkor: „Igen!” Bochkor: „Oké! „Ö Ö Ö pont pont pont IZÉ pont pont pont Na tudjátok, tik!” Bochkor: „Tök jó! Kovács” Bochkor: „Vazze, Bumeráng sirály, vágod?”
2
Egy rövid részletben két alkalommal szexuális töltetű kifejezések hangzottak el, melyeket a nap legjobb pillanatai közt megismételtek. 08:30:14-08:30:19 Azon viccelődtek, milyen gazdasági változásokat kellene bevezetni, hogy az euróra való áttéréskor egy az egyben váltsák a forintot. Ennek során a következő hangzott el: Bochkor: „Szaporodni? Szaporodni kell, vagy nem? Három évig nem dugunk?” Voga: „Egy ideig nem szabad!” Boros: „De! Dugni lehet!” Bochkor: „Három évig lehet? De nem szaporodni!” 09:56:34-09:56:40 A nap legjobb pillanatai között megismételték az alábbi részletet: Bochkor: „Szaporodni? Szaporodni kell, vagy nem? Három évig nem dugunk?” Voga: „Egy ideig nem szabad!” Boros: „De! Dugni lehet!” Bochkor: „Három évig lehet? De nem szaporodni!” Egy színes hír kapcsán a műsorvezetők egy könnyen utánozható, ám igen veszélyes technikával viccelődtek. Futólag megemlítették ugyan a sérülések lehetőségét, de viccelődés inkább eliminálta az eset súlyosságát, vagyis összességében nem megfelelő körültekintéssel kezelték a témát. 09:14:41-09:16:24 Edina színes híreinek egyike: a katonákat Angliában tűzijátékkal szórakoztatták, de az egyik baka unalmasnak tartotta. Úgy próbálta meg feldobni, hogy letolta a nadrágját, a feneke közé szorította az egyik petárdát, amit a barátja meggyújtott: Edina: „Igen, felrobbant!” Voga: „Kifele ment vagy befele? Nem mindegy, hogy a petárdát hogy dugod fel! Érted?” Edina: „Annyira nem vészes a helyzet, nem szakadt le semmi. Ugye az is megtörténhetett volna. Hanem égési sérülésekkel vitték kórházba!” Voga: „Nagyon szórakozató lehetett!” Edina: „Azt nem tudom, hogy hanyadfokú…” Voga: „De viszont ilyet láttunk! A Jackassben volt ez…” Boros: „Perszeee!” Edina: „Ááá, ők minden őrültséget megcsinálnak! Én nem bírom nézni! Hát az… kegyetlen.” Boros: „Tulajdonképpen ez egy, ez egy, ez egy nagyon jó világítás végbéltükrözésre!” (nevetés) Voga: „Ezzel tudod, ki tudom engedni a szikrát a fülemen!” Edina: „Nem voltak ott a felettesek?” Bochkor: „Na de, hogy helyezték el a petárdát, elnézést?” Boros: „Megfogta!” Edina: „Csak odaszorította!” Boros: „Megfogta!” Majd arról beszélnek, hogy szerintük a rakéta olyan lehetett, amit pálcára rögzítenek: Boros: „Kirepül, de hátra lőtte a…, a…, a tűzcsóvát!” Voga: „Igen. Az úgy szórakoztató, mert befele nagyon kínos!” Boros: „Tehát a fanszőrzet egy kicsit…” Voga: „Pálcával kifele nem jó!” Edina: „Hogy lehet valaki ennyire idióta!” […]
3
Bochkor: „És így már nem volt unalmas a tűzijáték?” Edina: „Hát, gondolom, sokan röhögtek rajta. Úgyhogy a hatás az megvolt.” II. 2006. november 16. Az adásban hosszasan viccelődtek egy tragikus gyilkosság kapcsán. A humorizálással nem ítélték el az esetet, az erőszakos problémamegoldást és nem is a tett bűncselekmény voltára hívták fel a figyelmet, hanem bagatellizálták az incidenst, abszurd indokokat hoztak fel az emberölés magyarázatára. A családon belüli erőszak témája igen kényes kérdés a gyermekek számára, hiszen az a legfontosabb élettere a hétköznapjaiknak, ezért feldolgozása fokozott körültekintést igényel. A teafilterek miatti emberölés jogosnak ítélését – az ironikus hangvétel ellenére is - a 12 év alatti gyermekek vélhetően még szülői magyarázattal sem tudták feldolgozni. A pozitív értékrend elsajátítása teszi lehetővé, hogy a gyermek felelősségteljes felnőtté váljon, aki képes megfelelni az érett magatartás követelményeinek. 07:10:30-07:12:16 Bochkor egy hírt említ: vádemelést javasol a rendőrség egy XXII. kerületi férfi ellen, aki úgy feldühödött azon, hogy a felesége túl sok teafiltert tett a teába, hogy megölte a 61 éves asszonyt. Boros: „Jó, hát ez, ez többféleképpen megközelíthető ez a történet!” Bochkor: „Nem is értem ezt a…” Boros: „Én, hagy… közelítsük meg ezt a dolgot…” Bochkor: „Közelítsük…” Boros: „Hogy mondják? Túldramatizálva!” Bochkor: „Naaa!” Boros: „Iszonyú szegénységben él a házaspár! Van otthon még három darab teafilterük!” Bochkor: „És azt gondolják, hogy sokáig nem is lesz!” Boros: „És azt gondolják, sokáig… a férj az, aki beosztó típus!” Bochkor: „Igen…” Boros: „És látja, hogy nem úgy van a teafőzés, ahogy lenni szokott! Hogy először az asszony leforráz magának egy pohár… vagy a férjének egy pohárba egy darab filtert, majd a kiáztatott filtert átteszi egy másik pohárba, és ott leforrázza magának a maradékot, hanem magának betesz egyszerre kettőt!” Bochkor: „Hármat mondtad!” Boros: „Három van összesen! De abból kett…” Bochkor: „És mi van a, mi van a harmadikkal?” Boros: „Az még tartalék!” Bochkor: „Miért nem rakta bele a harmadikat… Ezt a sztorit… ezt nem értem!” Boros: „De én most arról beszélek…” Bochkor: „Akkor már megölném, érted?! Én még nem ölném meg…” Boros: „Itt még nem! De gondolj bele, a teljes vagyonotok kétharmadát, magának!” Bochkor: „Más vagyonuk nincs is, csak teafilter?” Boros: „Nincs! Csak teafilter!” Bochkor: „Gyakorlatilag…” Boros: „Üres a lakás…” Bochkor: „Kint élnek a pusztán…” Boros: „Igen!” Bochkor: „Nincs lakás…” Boros: „Nincs lakás se…” Bochkor: „Van három teafilter…”
4
Boros: „Van három… teafilter… nyílt tűzön forraljátok a lopott vizet!” Bochkor: „A nyílt tüzet is otthagyta valaki…” Boros: „Azt is otthagyta… kölcsöntűz!” Bochkor. „Értem!” 07:13:23-07:13:30 Bochkor: „Igaza van a férfinak!” […] „Három teafiltert egy csészébe!? Hát most komolyan kinyílik a bicska…!” 07:13:40- 07:15:05 Boros: „Még egy verzió van! Ül a férfi a fotelban!” Bochkor: „Nézi, ahogy a felesége ügyködik a konyhában! Nézi ezt a nőt, hát gondolj bele, öregebb nála ráadásul öt évvel… Nézi ezt a nőt, és mondja magában, hogy mennyire gyűlöli ő ezt a nőt…” Bochkor: „Csak kéne egy alibi, hogy megölje!” Boros: „Nem, még csak úgy mondja magában!” Bochkor: „Igen…” Boros: „És kezdi magában elemezni, hogy mit utál benne! Utálja, ahogy kinéz…” Bochkor: „Persze…” Boros: „Utálja az öltözködését…” Bochkor: „Igen…” Boros: „Utálja a mozgását…” Bochkor: „Meg azt, hogy három teafiltert nyom egy csészébe!” Boros: „Utálja… és akkor egyszer csak mit lát?” Bochkor: „Mit?” Boros: „Hogy ez a, ez az ellenszenves, rosszul öltözött, rosszul kinézetű, rossz szagú nő a három teafiltert belelógatja a forró vízbe!” Bochkor: „Akkor miért tetézi az eleve utált nőt?” Boros: „[…] ez az utolsó csepp a pohárban!” Bochkor: „Aha, a teában!” […] Bochkor azt kérdezi, hogyan kell ölni teafilterrel: Boros: „Hát, ha összeköt tizet, és aztán megfojtja vele. Vagy szárazon lenyomja a torkán!” Bochkor: „Legalább kiázik belőle a izé,… jó kis teaíz, meg koffein, meg minden.” Boros: „Az egy nagyon kínhalál. Az nagyon lassú halál.” 07:15:37-07:15:48 Bochkor: „[…] Túlzásba lehet vinni dolgokat, amiért jár legalább egy pofon. Tehát mit tudom én, egy kenyérre három centi vastag vajat kenni…” Boros: „Igen.” Bochkor: „Azt nem tudom megindokolni, hogy miért ütöm meg, de megütöm. Hát ilyen nincs, Lajos!” 09:39:58-09:41:46 A nap legjobb pillanatai közt megismételték az alábbi részletet: Boros: „Közelítsük meg ezt a dolgot…” Bochkor: „Közelítsük…” Boros: „Túldramatizálva!” Bochkor: „Naaa!” Boros: „Iszonyú szegénységben él a házaspár! Van otthon még három darab teafilterük!”
5
Bochkor: „És azt gondolják, hogy sokáig nem is lesz!” Boros: „A férj az, aki beosztó típus!” Bochkor: „Igen…” Boros: „És látja, hogy nem úgy van a teafőzés, ahogy lenni szokott! Hogy először az asszony leforráz magának egy pohár…, vagy a férjének egy pohárba egy darab filtert, majd a kiáztatott filtert átteszi egy másik pohárba, és ott leforrázza magának a maradékot, hanem magának betesz egyszerre kettőt!” Bochkor: „Hármat mondtad!” Boros: „Három van összesen! De abból kett…” Bochkor: „És mi van a, mi van a harmadikkal?” Boros: „Az még tartalék!” Bochkor: „Miért nem rakta bele a harmadikat… Ezt a sztorit… ezt nem értem!” Boros: „De én most arról beszélek…” Bochkor: „Akkor már megölném, érted?! Én még nem ölném meg…” Boros: „Itt még nem! De gondolj bele, a teljes vagyonotok kétharmadát, magának!” Bochkor: „Más vagyonuk nincs is, csak teafilter?” Boros: „Nincs! Csak teafilter!” Bochkor: „Gyakorlatilag…” Boros: „Üres a lakás…” Bochkor: „Kint élnek a pusztán…” Boros: „Igen!” Bochkor: „Nincs lakás…” Boros: „Nincs lakás se…” Bochkor: „Van három teafilter…” Boros: „Van három… teafilter… nyílt tűzön forraljátok a lopott vizet!” Bochkor: „A nyílt tüzet is otthagyta valaki…” Boros: „Azt is otthagyta… kölcsöntűz!” Bochkor: „Igaza van a férfinak!” A fentiek alapján a Testület az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésének, valamint ezzel összefüggésben az 5/C. § (2) bekezdésének megsértését valószínűsítette, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésének megfelelően 2006. december 18-én nyilatkozattételre hívta fel a műsorszolgáltatót a vélelmezett jogsértésekkel kapcsolatban. A műsorszolgáltató a felhívásra a rendelkezésre álló határidőben nyilatkozatot nem tett, így a Testület a rendelkezésre álló adatok alapján alakította ki alábbi álláspontját. A műsorszolgáltató a vizsgált műsorszámok előtt nem használt korhatárra vonatkozó figyelmeztetést, ily módon azokat legfeljebb a II. kategóriába sorolhatta. A műsorszámok napközbeni közzététele akkor elfogadható, ha egyáltalán nem jelenik meg bennük ártalmas elem, illetve ha a problémás részek a 12 év alatti korosztály számára szülői magyarázattal feldolgozhatók, a serdülők pedig önállóan is megérthetik az elhangzottakat. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén csak a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce.
6
Az elemzett műsorok több olyan részletet is tartalmaztak, amelyek kapcsán egyértelműen kijelenthető, hogy azokat a legkisebbek nem érthették meg még szülői magyarázattal sem, sőt önálló feldolgozásuk problémát okozhatott az idősebb korosztálynak is. Egy alkalommal könnyen utánozható, de életveszélyes technikán tréfálkoztak a műsorvezetők, és ahelyett, hogy igyekeztek volna elítélni a petárdákkal való felelőtlen játszadozást, a tettet, mint jó viccet, mint szórakozási lehetőséget kezelték, s ez megtévesztő lehetett a kiskorú gyermekek számára. Az elemzett műsorszámokban a felvetett kényes kérdéseket, erőszakos témát, illetve életveszélyes technikát sajátos humorral kommentálták a műsorvezetők. Ez a feldolgozási mód a kiskorúak szempontjából nem segítette, hanem inkább félreérthetővé tette, megnehezítette az elhangzottak problémamentes megértését. Ahogyan a Fővárosi Bíróság 3.K.34671/2003/6. számú ítélete is rámutatott: a fiatalok egy bizonyos érettségi szint alatt még nem feltétlenül képesek a hétköznapi humor, illetve a morbid humor közötti finom, vagy akár durva különbségtételre. A vizsgált esetekben a hallgatókat az irónia és a valós üzenetek megértésében még a metakommunikatív eszközök sem segíthették, mivel a rádió csupán akusztikus eszközökkel operálhatott. Az adásokban visszatérő elem volt továbbá a durva nyelvezet, a trágár szavak gyakori használata, melyeket legtöbbször ugyan nem mondtak ki teljesen, de minden alkalommal egyértelműen kikövetkeztethetők voltak, ráadásul ezzel a magatartással még inkább kiemelték e kifejezéseket, felhívták rájuk a hallgatók – köztük az ilyen nyelvezetre különösen fogékony kamaszok - figyelmét. A fiatalok számára azonosulási mintaként szolgáló műsorvezetők szájából elhangzó káromkodások elősegíthetik e kifejezések élőszóba való beépülését. A fentiekben kifejtettek alapján megállapítható, hogy az érintett műsorszámok túllépték azt a határt, amely a tizenhat év alatti hallgatók számára befogadható. Az Rttv. szerint azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Jelen esetben, a Bumeráng című műsorszám 2006. november 14-i és 16-i adása alkalmas volt az említett kedvezőtlen hatások kifejtésére. Tekintettel arra, hogy a Sláger Rádió a két érintett műsorszámot nem kategorizálta, megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseit, melyek értelmében: „5/B. § (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” „5/C. § (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.” A szankcionálás alapjául az Rttv. 112. § (1) bekezdése szolgál, mely kimondja: „112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért
7
A Műsorszolgáltatási Szerződés 8.2.1. pontja szerint: „Ha a műsorszolgáltató az alábbi 8.2.1.1-8.2.1.16 szakaszokba foglalt törvényi rendelkezéseket megszegi, úgy az ezen szabályok szerint kötbért tartozik a Testületnek megfizetni.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 8.2.1.2 pontja értelmében: „A Törvény 4. § (4), 5.§ (1), 5.§ (2), 5/B. § (3), 5/C. § (2), 14.§ (1), 14.§ (3), 14.§ (4), 15.§ (2) és 18.§ (2) bekezdéseiben foglaltak megszegése esetén, esetenként, a kötbér mértéke a kötbér alapjának huszonöt század (0,25) százaléka. A kötbér alapja a Műsorszolgáltatási Díj (4.050.000.000.- Ft) egyheted része, azaz 578.571.429- Ft. A Testület a kötbért a szerződésnek megfelelően esetenként, azaz két ízben érvényesíti. Eszerint a kötbér összege a rendelkező részben meghatározott összeg. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2007. február 21. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György s.k. elnök
8
