XIX. ÉVFOLYAM L BUDAPEST, 1929 JANUÁR 1. MAHÁCS LAJOS SZÁ ZADOS. 1. szám. MEGJELENIK HAVONTA HÁROMSZOR

XIX. ÉVFOLYAM 1. sZÁM.

L

BUDAPEST, JANUÁR

SEGÉDSZERKESZTŐ:

FOSZERKESZTÖ :

PINCZÉS ZO LTÁN

MAHÁCS LAJOS

SZÁZADOS

MEGJELENIK

HAVONTA

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓmvATAL: BUDAPEST,

SZ ÁZADOS

HÁROMSZOR I.,

ORSZÁGHÁZ UTCA 30. SZ.

1929 1.

FŐSZERKESZTŐ:

PINCZÉS ZOLTÁN SZ Á ZADOS, SEGÉDSZE RKESZTŐ: MAHÁCS LAJOS SZÁZADOS.

ELŐFIZETÉSI ÁRA : Egész évre 12 pengő, iéié ne 6 pengő.

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában ' Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában.

Megjelenik havonta háromszor

Amen.

Boldog ujévet ! . Ilyenkor, u}esztendő táján nagyon megszaporodik , , a JO, e� berek szama, akik embertársaiknak egy egész eszt�nd�re valo, boldogság,ot kivánnak, Igaz, hogy ez , , � J, ?klVansa B" u, é, k,�ra ridegitett, Q sokszor csa , l�k á? b . a dlvatnak hodolo, mmt őszinte érzelmeket . kife)'ezo formáhan �UJt kifejezésre, mégis szépnek, jó� nak, helyesn0 ar Juk �zt az ujévi köszöntést, amely a ma�a gyarlosagalval lS az egymás iránti szen�tetnek eg abb az eS:zJtendő első napján való fellángolását . J el,kepezl. ' sággal' kös�öntünk az ujév regge� i igaz jókiv � , , len T�teket, csendorok, nem azert, mert mások is igy sz?kták, h mem, m rt szivünkből kivánjuk Nektek, hog-y � " , mmden u)'esztendoben boldogabbak legy-etek ' mint atZ előzőben, Ha egyszer, egy ujoév reggelén előteremne vala� honnan egy mesebeli' manó, akinek az lenne a paran� csolata, hogy az emberek kivánságait teljesitse s kitől� kitől megkérdezze, hogy melyek hát azok a földi javak, amelyek boldogságot jelentenének a számára, azt hisz� szük, na9110n sokan zCIIVarba jönnének, Pénz, pénz és p'énz ismétlődnék a meglepődött szerencsefiak hirtelen válaszaiban, itt�ott talán egy�egy kinzó betegségtől való szabadulás is, de több aztán s�mmi. Mert a bol� dogságot, a boldog ujesztendőt száz ember közül kilenc� venkilenc az anyagiaikban való duskálásban, no meg talán az ennek zavartalan élvezetéhez szÜ!kség,es makk� egészségben képzeli megtalálni, de ezeket is valahogy a sült galambnak és a kolbászból font keritésnek fő� nyereménnyé modernízált alakjában, amelyet egy lát� hatatlan gondoskodás az ölébe rakna, anélkül, hogy neki magának a kezét is ki kellene érettük nyujtania, Könnyen, lustán, magától értendően szeretné min� denki máról�hoJnapra teljesitve látni mindazokat a haszontalan fényüzésig fokozott igényeit, amelyeken alul nem hajlandó boldognak lenni, ez az oka annak, hogy az igazi boldogság annyi embe r számára joelent csak

�

l

� � �

�� � �

örökre el,érhetetLen vágyakozást, ül Ha az a kis törpe most, hipp�hopp, véletlen mi a hozzánk is betoppanna, hog y hallja hát tőlünk is nem ujévi jókivánságunknak a részleteit, mi bizony mon� jönnénk zavarba, Mert mi csa k a következőket danók ,el neki szépen, sorj,ában: ára főnyeMi nem kivánunk minden cse ndőr szám , akkor reményt, mert ha minden csendőr· milliomos lesz rek agyon mind leszerel nem marad csendőr s az embe bőven lesz, fogják egymást verni, nem a pénzért , ami

S Z E RK E S ZTŐ S É G ÉS K I A DÓHIVATAL: Budapest, I., Országház..utc:a 30.

ha�em a k nyérért, amit egyik milliomo s sem lesz � haJlando, ma sok számára elvetni, learatni és megsütni , ELlenben 'adJ, mmdeniküknek csak annyit, hogy a hol� ' , nap ne Jelen tsen számukra egyuttaJ. gondot is , k, hogy ennyivel is nagy tudJu on megelégedettek ies , n�k, a megelegedett ember pedig hajlamos a boldo g� , sagra lS, h i�en, az is fontos, tartsd meg mindnyájukat ,JO, egeszs eg en" hogy minél kevesebben legyenek kény� , t�le:nek � k�, zblzt?nSa wa vigyázás helyett bajmegálla� , plta��,a Jaml s tetlensegben tölteni az ujesztendő sok n�PJat, amelyek pedig munkára rendeltettek. De ez �eg nem minden, Van ám nekünk más kivánságunk IS a boldog ujesztendőre: Erősítsd meg őket hazánk szeretetében és a hit� b n, hogy Mr.gyarországnak fel kell támadnia! Tartsd � tavol le1kü töl a megcsufoltatásunkba való belenyug� , , , vast, nak kényszerüségünkön tul� . a szegy�ndlktatumok , . meno hszteletet 51 cl balsorsunkkal való kicsinyes meg� , �l uv_ast, de tartsd meg karjaik erejét és kardjuk elet IS, hogy ne legyünk örökre alábbvalók azoknál aki�et a szerencse fölb i énk forgatott, sem most, se CI�kor, ami�or majd kidöntjük a határköveket, Tartsd meg karjaik erejét a békés munka szá� máu is, hogy ugy, mint eddig, az ujesztendőben is hasznos és derék tagjai lehessenek nemzetünknek és 1Jestületüt1!knek, Le9'yen a munka ezután is a magyar cs.endör éLetének fő tartaJ.ma és aLkateleme, a köteles� ségtudás pedig a csendőr nevének egyik ékessége ök majd megtalálják benne a maguk örömét és büsz�

��

�

�

�

�

�

keségét s az utat, amely az uj esztendő boldogságához vezet! Tartsd meg lelkük tisztaságát és becsületük maku� látlal1JSágát, hogy a magyar csendőr ezután is nyiltan és egyenesen nézhessen mindenki szemébe, hogy ezután se akadjon köztük aljas, aki letér arról az egyenes utról, amelyen felemelt fővel mindnyájan haladnak, Ebből, csak ennek az egyenes utnak a göröngy eiből terem számukra tisztelet és megbecsülés, amely glóriá­ val ékesiti a s2Jegénységüket s amelynek boldogitó tudatát nem tudja felfogni más, csak, aki maga is az ő utjukat járja, Es add végül, jóságos arcu kicsi törpe, hogy minden csendőr testvére�ént szeresse a bajtársát, nem� az csak az örs kis laktanyáinak falain belül, hanem szere� egész testületet átfogó igaz magyar bajtársi amely tettel . Legyen CI szeretet a leghatalmasabb érzés, t: ez lesz egy testté és vérré forrasztja valamennyiüke számukra az ujév legszebb ajándéka, E2Ieket kivánnók mi Nektek, csendörök, ha a kicsi kér­ tÖ'rpének felelnünk kellene, De mert senki scm k-c dezi, meg kellene próbálnunk, vajjon nem tudna k azt, a magunk igyeke2letével megteremteni magunkna k. amit a mesék világából mi is csak hiába várun

a boldog ujesztendöt .

2

1929 jan uár 1 .

CSENDORSÉGI LAPOK

A magyar csendőrök a déli harctéren *)

mi mindent müveltek tették tény,k,edéseiket.

trta I SUHAY IMRE tábornok. Munkámnak nem az a célja, hog� tökéletes tör� ténelmi mü vet nyuj tsaIk. Ennek megirására még hiány� zik a kellő alap . A rendelkezésre álló felj egy zések, akták, jelentések h iá.nyosak. A volt m. kir. csendö� � felügy elő ur 6nagyméltóságának felszólítá.sára a ha� . borut j árt csendőr tisztek és altisztek megküldtek fel� jegy 2Jéseiket, de persze ezek sem teljesen authentiku� sak, mert nagy részük csak emlékezet után iródott, tehát nem ab sol ute megbizhatók, mint történelmi forrás� munkák. Saját felj egyzéseim, naplóim és a rendeThemsemre álló akták alapján csak vázolni óhajtom derék csendör� ségünk müködését, tevékenység ét, hogy hivatottabb irók, kiknek több idő és anyag áll maj d rendelkemsükre, irjáK meg ezen derék testület háborus történetét. En csak mint uttörő akartam megkezdeni ezt a munkát, hogy feledésbe ne merüljön a m. kir. csendőr� ség tagjainéllk háborus ténykedése. A mozaikszerü váz� latok emlékeztessék a testület tagj ait, hogy el ö djei k .) A csendőrseg szolgálatát tárgyaló anyag összegyüjtése sok fáradságot oko­ zott. ugy kellett apránkint mindenfelől összehorcleni. Ez 8Z oke. hogy 8 mér 2 év elölt megkezdett munkám csak most Iéi napvilágo!. Köszönettel emlékezem meg Mayer-Csejkovits Károly ny. á. vk. ezredes és Antos Mihály szkv. honvédfóhadnagy urak (annakidején 8 belgrádi katonai rend­ őrség kiváló tisztje. me fögym. tanár) nagybecsü támogatásáról. akik mun m második és harmadik részében egyes fejezeteket feldolgoztak és az anyag gyUJté· sében messzemenóleg támogattak.

��

Fiam, ha nyugovóra térsz te S a napi gondot feleded, Ku/csold kezed s foglald imádba Déit, Északot és Keletet. S gondolj magyar pajtásaidra Az elrabolt határokon. A szenvedésben, gyötrelemben Egymással ott mind, mind rokon.

sem em1i�

*

magy,ar csendőr, mint az öntudatos, k,0rr.'0�y katona mintak,ép e, már fogalommá vált a hoss�u b eke� ben. Mindenütt ott tal,áltuk, nemcsak a szo szoros értelmében vett M2Jbiztonsági s 2JOlgálatb an, hanem lát� tuk őt az állami apparátus minden ágában mÜ!ködni. Ott volt a h atárszéli szo1gálatban, a nemZietiségi vidé� ken, mint a magyar állameszme J,egutolsó exponense, a népnek b arátj a, elemi csapásoknál tanitója, segitő� tMsa, g!:l'ámolitó j a ,és v éd ője . Bék,éb en , fiatal v,ezérkári tiszt kor omban, alkalmam volt két i2Jben csendöraltisztjeinkkel közelebbi érint� kezésbe lépni, mint lovas tábori csendörtanfoly amok oktató tisztj e. BüsZike voltam tanitványaimra ! Mert mindkét tan� foly am végév,el éli vizsgáztató előljárók kijelentették, hogy derék csendőr eim semmiben s'em maradtéllk vissza az egyéves önkéntesek vizsgá j ának szin vonala mögött. Pompásan rajozoltak, írtak, ügy esek voltak, fi.g yelmesek, a vezérk ar i segédszol.gálatban nagyszerüen kiképezve ; egynémelyikkel találkoztam a háboru alatt is s ott is, mint mindenütt, beváJtak. Derék c sendőreinlID en, kik a hosszu b ékeévek alatt minden teJkin�etben megfeleltek éli követelmények� nek, a vilá.ghábor uban sem csalódtunk. Közremüködésük, azt mondhatnók, hogy a lehető� ség h atáráig fokozódott szolgál a,tUJk, már a mozgós itás pillanaJtáb an kezdődött. Mini tudjuk ,a mozgós-itás egy percre megbénitotta az egész állami éLetet ; ' sulyosélin érintette az egyén ,

,

-

,

És mondj imát pajlásidéri is Az elszakitott végeken S kérd, hogy hallgassa meg az lsten, Ki él s virraszt az égbe fenn. Feleki Sándor.

Bonczy Miklós bűne. Irla: BEÖTHY KÁLMÁN százados.

Gondolj magyar pajtásaidra, Akikre ott bus sors szakad. Hiszen hangos magyar beszéddel Imát mondani sem szabad.

A felvidéki barátom :

R.ájuk gondolj és áldjad Istent, Hogy néked annyi iót adott. Te zengheted hangos fohásszal A Himnuszt és a Szózatot. Épp most, mikor imába fogsz te, Tán ök is abba kezdenek, De csöndben, hogy kémek ne halliák És apró szivük megremeg.

Fiam, ha nyugovóra térsz te S a napi gondot teleded :

fel

Ku/csold kezed s foglald imába Délt, Északot és Keletel.

fiú.fjo:.

Párnáiukba temetik arcuk, Szem�kböl a könny egyre dül S taltott hangon zokogia mind Hazádnak rendületlenül! . . .

szerénységből

A

1914-18.

Egy

s

el :

menekültek

összejöveteién

mesélte

el

egy

Alland ó megfig yelés alatt volt apám, mióta bevádolták, hogy Szent István napján a Himnu sszal áldozott volna köz� ismert, törhetetl�, magya r hitének. Elítéln i nem tudtá!) ugyan , mert a tanuk , két 11j-15 éves leány, mikor apám azt kérdezte tőlük : Hát énekelj étek el nekem, ha tudjá tok. Megzavarodva hallgattak. Természetes, mert mikor ott még szabad volt ezen imád ság, - hej, nagy on régen - akkor azok tán iskolába se jártak. Nem i s tudh atták hát. Ekkor aztán féleszt�dő után haza jött az öreg , igy kii!sőre megvénülve, megkeseredten, de bévü l régi, kurucos, kemény, mindent áldozni kész önm aga - még láng olób b lett. Ji hang ja tán gyen gébb , mer t a bőrt ön penésze féléV alat t ráü lepedett, de a szav ai perz seltek : --: Csak ha agy onvemek, nyugszom meg ! harsogta, val ahanyszor aggódva kérlelti ik : - Ap a, menjen át ma gya rho nba , ne bán tsá k itt tovább. Belepusztul . . . Megélne, van mib öl . . . Ne zak lassák öreg napj ait! • • • _

1929 január t.

CSENDőRSÉGr L1\POK

é �de�eit, a megé1?etését, hogy aztán pontosan az elő­ keszlÍe�t te�v s�erm� meginduljon a »nagy felfordulás«, . . �z ed� lgl eletboi mInden embert, eröt, anyagot a haza erdekenek rendelve alá. C�endö:s günk derekasan támogatta a poLitikai és katonai hatosagokat eme nagy, mindent átöLelö mun­ kában. A 1akossáJgot f,elvHágositották, segitették, a had­ köteLesek!et ki1lönösen Erdély, a Kárpátok távoli, ne� hezen megközeJiithetö völglj'eiből, a havasooról össze� szedték és szállitmámyokba gyüjtve őket elkisérték a mozgósitási állomásokra. Közremüködtek a pótlovazás� nál, a jármüvek, autók stb. kisajátitásánál. S mindezt Er foko2lott szolgálatot akkor kellett ellátniok, midőn ElZ örsök 1egénlj'ségének egy részét máshová hivta It mozgósitás, CI beosztás, t. i. a tábori csendörséghez és a határszolgálatot ellátó népfölkelőkből álló karhata10mmélJl megerösi, tett csendörörsökre. (Gendarmerie� posten mit Landstwrmassistenzen.) A maglj'ar csend� őrség 3Z erdél:yi és a déli, szerbiai határon állitott fel ilylen külön ö�söket. E2Iek feladata volt a v'e2lér­ kart a hirs2IolgálatbaJn támogatni, az ellenség kémke­ déseit megg'átolni, a szigoritott határelzárást foganato­ s1tani. Egy-egy ilyen csendőrörs 1 0-70 népfelkelöt kapott.

�

Saját tapasztalataim nyomán fel akarom sorolni: 1. a csendőrség szolgálatát a hadrakelt seregnél mint tábori cse:ndörséget; 2. a m. kir. csendőrségnek egyenesen katonai szol� yálatát méltatni. Tudvalevö1eg Erdély védelme 1914-ben jóformán ,egészen a csendőrségre és n�pfelk,előkre volt bizva. Elborulva :sokáig. Csak

hallgatott amig

a

ilyenkor

az

öreg

belülröl feltörő

aztán,

rettenetes

de

n=

indulatokat

A m. �ir. ��ndőrség ezen � akulataiból egy egész h�osztályt �lhtottak fel. Derek csendőreink ugy itt, . atokban s a szerb mmt a Karp harctéren katonai aJa� kulatokban is kiváló an megfeleltek. Es végül 3. a csendőrség s21erepét a meghóditott Szerbiá� ban, ÜJlönös tekintettel Belgrád városára, ahol mint kcrtonru rendőrség müködött, óhajtom megvilágitani. Azért választottam a déli harcteret, mert tudva� levö1eg S21erbiát él magY'ar érdekkörbe utalták, mig a meghódolt Lengyelországot osztrák érdekeltségnek nyilvánitották, és mert magam főleg a déli harctéren müködtem; igy alaposabban figyelhettem meg csendör� ségünk tevékenységét. A déli h3rctéren a meghóditott Szerbiában, Monrtenegróban, Albániában az ellenséges ér2lelmü, nagyon hazafias, fanatikus lakosság közepette pers2le a biztom:;áJgi szolgálat ellátása természetszerüleg so�al nehe2lebb vo11, mint Lengyelországban, .ahol a kr.gylGl lakosságilllJk legalább egy része inkább a mo­ narchiához huwtt, az orosz igát akarván lerázni. A ru­ tén lakosság a2lOooan nagyobbrészt orosz érzelmü volt, k!ülönösen Kelet�Ga1iciában. Mielött az emlitett hármas feladat, illetve mükö­ dés tárgY'alását megkezdeném a teljesség kedvéért fel kell emlitenem, hogy a háboru kiütése elött a magyar kir. csendőrség s2lervezete a következő volt: A csendőrség katonai elöljárója a m. kir. csendőr­ felügyelő. Területileg az ország 8 csendőrkerületre volt osztva (I-VIIL), melyeknek parancsnoka 1 törzstiszt, ren­ deselll ezredes volt. Egy-egy kerület több vármegyét foglart magába, ÖSS21eesett ugyan a politikai hatóságok határaival, de nem a katonai (honvéd) területi pa-

�

1\ pince fekete volt, mert üres lett s az ablak fatáblái is ijedt

mozdulatlanságukkal

�dcsit lecsendesité. De ekkor akadozva, szakgatottan, harang�

Olykor

mély

ilyenkor szikrázó

hangján

-

ellentmondott:

Nem! ...

küzködtem

itt láttam meg az Isten világát s itt

Én

addig,

hogy

rátok

tartozik:

mit

aljáig

s

a

amott

és

Ti

hol

ne

lássatok

szükséget.

dolgoztam. Itt

dombszéleken

tul

is,

széles

más,

Nem

az

szó, - nem hallszott soha. 1\ templom alapját nagyapátok rááldozta

rakatta,

maga

kezével

szántott fele

birtokát s a

lélekharang szegény anyátok krajcárjaiból lett. 1\ temetőben csak fajtámbéli nyugszik, hát ill/zell -

minden

vannak,

Ellenségeid

-

Ezüst

ugy

fejével

láttam

nappal

több,

eggyel

ekkor,

kutyák jelezték, S

mikor

éjjel

ijedt

hogy a

alakok

szüköléssel,

járnak,

vén

- Megint itt apám

járnak

tehenes

éjszakáról, mindig Az

sompolyogtak

vén házunk körül

meg

egyre

reggelente

fogvicsorgató az

árnyak,

a

számadást tett

és a

dühhel gyávák. a

voltakl ... szótlanul

ismét

bólintott.

mult

Azelőtt? ..

termés után megrabolni s a négy ny�­ lombIa morullból hármat nyomban halálra lött az almafák en alatt s utána rettegve beszéltek róla. - Most? Mind jek reggel ott a nyoma a sakáloknak, már a káposztaf� hIres közé merészkedtek s apám elsiratta minden nap a Az meg puskáit is. 1\ sakálok szinte örizték a házunkat. . pa, ha �ölét volt mindig. Csak itt-ott villant a konyhalam tt a kerten. riivicl vacsoráját vitték be s a fény végig csapo

Egyszer próbálták

bogár-e,

szem2kkel vágta ki

egyedüllétet.

kő-e?

Az

öreg

az éjszakába a táb­

jég

szaladt

végig:

a

hangja

remegtetön

halt

bele

felelet nélkül

a

kinos

csendü, végetlennek látszó éjszakákba. Olykor, néha a Vág felől

mintha

szavára

gyenge

sóhaj

lett

volna

a

visszhang

l{eseru

. • •

vártuk

akkoriban,

hogy

az

esküvőm

volt.

Mikor elutazásunkkor kezet csókoltam apámnak, azt mondtam: - Nem is

hagyjuk

sokáig,

megbeszéltiik

s az asszonyka

i tt lesz azontul ... Az

öreg

Nem

mosolygott:

leszek én egyedül addig sc I

-

azzal fordult

s a tornácon szobája felé dübörgött' erős lépésekkel. Szinte

hozzátette:

csak

s

_

hagytuk.

Esténkint

valami:

az

- Hé! ... Ki jár itt? .. Hé, a keserves áldóját! ... -

hatalmas

mintha

azokon

fokozták

kiáltott oroszláni, dühös orditás,al, hogy a gerin­

Karácsonyt

fehér virágot ingatott volna egy láthatatlan akarat ... Hát

cünkön

nem megyekl

apám, - mondtam én félénken. Tudtam: legjobban szeret, tán hajlandó lesz.. . Nem! Rám villantotta szemét s bó­ lintott.

lákat s

ég

mint magyar

koppant

csak

hallom. Nem

tudtam,

mit

akar

mondani

kérdő szemekkel lépett fel a kocsira ...

s

feleségem

is

Hát siettünk haza. Jókedvüen fogadott apám s ez nekem eltüntek nagyon jól esett. Mintha a régi, vésett ránc�k ValakIre volna arcáról. Azt hittem, nekünk örül, vag!) ... tan

gondolt másra is számitott ... Feleségem lángba borult arccal jók�d\·ét rá ha szóvá tettem s én ujból örültem, hogy szük­ a ámnak akármivel is - növelhettem. Mert nagy

�

sége is De

volt rá.

azért

otthagyott

különös

minket,

volt

mintha

nagyon. Gyakran valahonnan

valakit

6rllját

néztc.

\'árt

\'0In3,

Rúnk

lH' dl

:Jztun de meglestem, mikor bezárkózott a szobájába. A\ikor s előjött onnan, meleg szemében titkos lángok csapkodlak cm arcáról mintha meleg derü csillant \'olna k(iJibénk tudtuk

változása

okát.

És

hilihn

fngguttul{.

CSENDORSío:GI

rancsnokságok müködési terül etével. Ez persze meg­ lehetősen hibás szervezet volt. A. 8 csendőr kerületi parancsnoksá.ghoz tartozott a terület nagysága szerint néhány szárnyparancsnokság ( par ancsnok százado s ) és egy -egy pótszárnypar ancsnokság. összesen 57 csendőrszárnyp arancsnokság volt, 1 36 szakasszal ( parancsnoka csendőrfőtiszt ) , l!60 csendőr­ j árással ( j árásőrmester ) , összesen 2000 örssel. A. magyar csendőrség tudvalevőleg gyalogos és lovas volt. A. fentemlitett parancsnokságokon kivül még l! ki­ különitett törzstiszt is müködött a m. kir. csendőr­ ségnél. Ezeknek főfel adata a kémelháritás volt. A. m. kir. horvát-sz1avon csendőrség tagozása elv­ ben hasonló volt ; 5 szárnyparan csnokságnak 1 2 csendőr szakaszp arancsnokság volt alárendelve 2l!7 gy alogos örssel. A. teljesség kedvéért felsorolom még, hogy a bosz­ nia-hercegovinai csendőrség - mely aconb an a közös h adsereg kötelékébe tartorott - a Bh.. csendörtestület parancsnokának volt alárendelve, akinek 3 törzstiszt, mint szemlélő állt rendelkezésre. A 8 szárnyparancs­ nokság 27 szakaszból állt, melyek ismét 51 csendőr­ j árásra ( a j árások székhelyei n ) és 265 csendőrörsre tagozódtak. A. boszmia-heroegovinai csendőrség nagyobb részt gy alogosokból állt, de voltak lovasitottak is. A.z osztrák csendőrség végre l l! tartományi csend­ őrparancsnokságra tagozódott 1 45 osztályparancsnok­ sággal, melyeknek 380 járásparancsnokság ( a kerületi kapitányságok »Bezirkshauptm annschaft« székhelyén ) és ö sszesen 361 3 csak gyalogos örs volt alárendelve. E tekintetben csak Galicia és Bukovi na képezett hosszan

s

ilyenkor,

azt

hiszem,

lelkünk

legmesszebb,

leg­

zártabb zugába is belátott s csak annyit felelt : - Maj d ! . . . Nem bántotta az sem ugy, hogy koribbak lettek a z járt volna

a házba. 1\ hivatalos emberek egy

ügyben ujra

meg ujra eljöttek s mig beszéltek, szemük százfelé forgott. 1\pám,

ha

beszélt

velük,

olyan

kivételt, ahol 1 70 örsön, a gy aIog csendőrökön kivül, 2-2 lovas is volt boosztva. A. mozgósitás aJ.kalmával ezen l! csendőrtestület tagj aIi ból vették el 81 tábori csendőrség számára szük­ séges tiszteket és altiszteket. r.

Mint tábori csendőrség. A. mozgósitási utasitások értelméb0n 81 magasabb parancsnokságoknál »tabori csendőrosztagokat« álli­ tottak fel . Ezek rendesen a mozgósitási állomás hova­ tartozása szerint kapták a megfelelő csendőrtestület tiszt j eit és altiszt}eit. Elvileg a Magy arországon mozgósitó parancsnok­ ságok magyar csendőrséget kaptak, de ez a szabály tulajdonképen csak a h adosztály és hadtestpar ancs­ nokságokra vonatkorott, a hadsereg, hadtápparancsnok� ságok és a fóp,arancsnokságok osztagait már többféle csendőrtestület tagj aiból ál litottá.k össze. Igy pl. a h ad1J ápfőparancsnokság az u. n. »Etappen­ oberkommando« ( E . O. K . ) rendelkecésére állt 2 tar� talék tábori csendőrosztag a köv·etkező létszám m al : l! tiszt, 66 lovas ( ezek csak magy arok volta k ) , 1 02 gyalogos csendőr, l!3 népfölkelő, 7l! hátas ló. Ezen 2 osztag mozg ósitási állomása, illetve g y ü� lekező helye a miihrisch -weisskircheni lovassági ka'­ détiskola volt.

A. müködő hadseregfőparancsnokságnál ( »Operie­ rendes Oberkommamdo«, röviditve O. O. K., később A.. O. K. ) a tábori csendőr osztag állomány a : 1 főtiszt, 5 lovas, 6 gy1alogos csendőr ; a hadtápfőparan csnokság-

-

kagylóbóJ,

volt

ilyenkor,

mint

a

utána

a

kiséret s

tiz

év

után

-

magyar

dal,

nóta . . .

a kertünk alatt g y a ­

árnyak s nappal meg százfajta ügynök

1 929 január 1 .

L1\POK

Leirhatatlan izgalom vett hatalmába. Ott a börtön leve­ gőjén

át,

a rettegés és bizonytalanság, türés és

remények

légióinak világában magyar nóták zengtek. Olyanok, amilyen­ nel vidám, tiszta hajnalokon Valakinek tunk, amilyennel elkisértettük magunkat

morgó királyi vad . . . Kész a vérre, de csodálatos nyugalmat bilincselt izmai és akarata közé . . .

amelyet megbabonázva hallgat vad idegen is. Nóták zengtek

karácsony

szombatján

-

reggel

ott találtuk

három nagy komondorunkat a kutyaólak előtt hidegen, moz­

Isonzo-i

szomoru ségen

amilyen

üldözöttségünkben,

nóták,

n i n cs

több e

melyek

földön

minden

s

keserü­

átseg itenek . . .

H át

dulatlan . . . Megmérgezték mind s mikor apám elföldeltette

pokolba,

a Luck-i sársáncokba

meg

J\ztán -

az

az ablaka alá j á r �

kicsordult

szegényeket lent a kertben, azt mondta bugó hangján, m i ­

ragyogott a

közben egy orozva kibukkant könnyet szétcsapott a z arcán :

meg

bent

a s

a

sirás

szemünkön.

Kint

lassan

fel­

csillag s a kopók j ártak lopakodva, lesse l, itt tiz

éve

tán

fájó

magyar

legfájóbb

szivek

könnyeket.

öntötték

a

Gyönyörüséges

leg­ Szent

- Veszedelem j ö n felém ! . . .

őszintébb

Már alkonyodott az imákra és őrömökre váró est, mikor

Esténk közelgett és én boldogan csókoltam kezet apámnak,

apám egyszer csak kézen fogott bennünket s bevitt a szo­

mig ö aztán mag ához ölelte asszonyomat is . . . Meddig vol­

bájába. Ott rámutatott egy asztalkára s én rémü lten láttam

tunk igy, - tán sokáig ? Egyszerre megrándult apám karja,

ott egy - rádiókészüléket. 1\ mennyezeten kifeszitett drótok,

eltóH

az antenna - és kérdésre nyilott arcom, szemem, ajkam. ő megelözött : - Rettentő bün, de ebből élek. Tengernyi keserüségem re ez orvosság hazulról. Jönnek a hangok , fiam s azokban az

én számom ra : öröm, áldás, biztatás. összen yomna a néma­ ság. Ezek fiam nem ismernek határt, hiába rakatták le

s áz kilométereken végig a köveket . . . 1\zok jönnek feltar­ � tozhatatlanul s é.n elibük állok, látod s hallga tom azokat szomjasan, vad éhséggel. Itt a kagy ló, üljete k le I Alig állottam a zsibbadtságtól. Jól esett táma szra lel­ nem. Szint e öntudatlanul tettem fel a hallg ató kagy lókat s szemem I'ladt an kereste apám ragyo gó homl oka után a aj tó zárjá t, feleségem lázpi ros arcá t, megint apám at s . .. keszuléket aztán . . . Egyszerre csodá s hegedüszó árad t a

�

magától hirtelen s a készülékre meredt. 1\bból »Krasznahorka büszke vára« örökszép dallama sirt ki. Meg­ átkowtt idők, pusztult remények, sötét esték dala : - »Nem jön vissza többé soha«. 1\pám feje felcsapódott erre, tagadni akart a szóra

valami. őtödik

szája, Még s

de a

ocsudni

nem

tudom

szoba se

időnkből,

hány

ütés

m á r nyilott

retten tőt csattant

ajtaján, kint

tellett

már

s

már

zugott

a

második,

az

ajtóra,

amelyik egyszerre aztán kiesett sarkából. J:: les fény csapott ránk s benne alakok dobbantak felénk vakitó szuronyokkal . . . _.

Hore ruki !

- harsogott a tiszt és m i

ugy könny­

fényes arccal, édesbus boldogságtól, harmatozott bensöveI állottunk előttük. Krisztusra várván, zsiványok jöttének . . . Apám

letépte

teste és zugva

fejérő l

a

kagyl óka t,

meg lendü It az lépett a szikrá zó szuronyok hegyéhez :

öles

1929 január l .

nál (E. O. K., később főszállásmesternél Oberquartier� meister) 1 törzstiszt, 2 főtiszt, 5 lovas, 7 gyalogos csendőr, 1 számvivő altiszt és 3 lóápolóból állt a tábori csendőrosztag. Az udvari hadiszállásnál (Kriegshofquartier) az attasék és a haditudósitók hadiszállásánál mindenütt 3-q lovas és 2-3 9'Y'aLogos tábori csendört találunk. A müködő hadseregparancsnokságoknál (O. A. K.) a (mozgósitá's alkallmával 1-6. számuak): 10-10 lovas, 6-6 gyalogos cs'endőrböl és 5-5 lóápoJ,óból áll a tábori csendőrosztag, mig ezek had� táppamncsnoksá,g'ainál 1-1 törzs, 2-2 főtiszt (egy közülük segédtiszt) 17 -17 lova.s és 7-7 gyalogos tábori csendőrt találunk 9-9 lóápolóval. A hadtestparcrncsnokságok (1-16) tábori csend� örosztagának áUomán�,a: 1 százados, q lovas, 2 gya� logos csendőr, 2 Mápoló; a g);la10ghadosztályoknál (q8) 2 lovas, 3 9'Y'ClJlg o os csendört, 2 lóápolót, a lovas hadosztáIyokmál (11) pedig 3 lovas, 1 gyalogos csend� őrt, 2 MápolóvaJ. találUInk. A fentemlitett mag.asabb parancsnokságok közül M.agyalrorszálg területéJn (Horvátorsz.1g !1élkül) mozgó� sitott a 2. (Budapest) és 3. (Pozsony) hadsereg� parancsnokság (a hadtápparancsnoksággal együtt; (a IV. V., VI., VII és XII. ha.dtest, 10. közös gyalog� és 8. honvéd gyaloghadosztállyai az 1., 2., 10 . közös, 5. és 11. honv,éd lovashadosztály). Az 5. hadsereg, XIII. hadtestparancsnokság mozgósitási áIJomása Zág� ráb volt, 2 közös és 1 honvédhadosztáHyal. A 6. hadsereg XV. és XVI. hadtest az 1., 18., q7. és Q8. hadosztáLloyal Bos�nia�Hercegovina�Dalmáciában mozgósitott . - Én Bonczy Miklós, nem tudom tudom ,

mit Ti

_

akarnak . . . meg

be, mert a

-

a " H o re ruki«�t. D e

Vihetnek! . . .

fordult felénk

- ha . . .

tiszt lökött r a j ta egyet s

Hányat v i l la n t a

fegyvere, nem

Nem

fejezhette

a készülékhez ugrott.

tudom, de a

zárt szobában

ezerszeres dörej j e l hangzott s azt mégis tulsivitotta a meg� gyilkolt gép. Mintha bezárt lilek s i r ása lett volna . . . A

döbbenetes

zokogása

csöndben a

mete lassan elhagyta

apám

hogy

, felesegem

a

felcsuklott

utána néztük,

megdermedten

s

ter

su?ár

� küszöböt, melyen belül pedig annyi

szép óha j tása született,., Feleségem eJibünk:

Na

sikoltva zajtra !

sza l a d t

( H o lnap)

volna

után a, de , , orditott a tiszt es

�

pantunk. K i nt lassan e lh a l t apám léptei ek

�a j a ,

fegyver megtor�

�kk�r

mert

már tul j á r t az udvar kavicsain, ahol m e g bizonyosan sohaJ� tott nehezen .

.

Odabuj t hozzám

ekkor

kogott: Meglá ssa:

Nem

az

reszket ve

asszony

j ö n vissza

" tobbé

s ott

zo-

soha . . .

. siró, mmd Mi egész est e nézt . darab � összébb hulló bensö ,el , hogy rig i , kis hazun k m m, den ját felfor gattá k, össze hányták s aztán azt mond t3k: _

lett valób an.

. . . Ugy

_,

Más nincs , csak T i , hát - mars ! tudta m

Ott

meg

'fogh ázör töl,

a

hagy

�

?

�

:� �

a h gy . olna UJb

apám :

a

ment , ki uszt ltOI. M rt k bört önéb e, mög ötte nagy on örve ndte " , s blltn cses ok lelt arca ra lend ült az abla knak szeg ény apám . l. m arad t ott moz dula tlanu szor itva lezu hant az u d val ra. Ugy . . , min tha bibo rsap kat slmltott Fehér f je ugy pihe ni t a vé b . gos kéz . . . voln a rá vala mi min den hato . Josá .. .. .. . . , birt a voln a a bort ono kel. G yonyoruseg es álm ai után nem

hadb irósá g

épüle tébe n

a

cellá k

: ��

�

"

5

CSENDÖRSÉGI LAPOK

*

során

�

�

"

E21ek tábori coondörosztagait csak a bosnyák csen d� őrtestüLet adta . A tábori csendőrség szolgálati teendőit az AL, tt. szolgálati könyv szabályozta, amely lwy egileg a következő határozmánY'oka� tartalmazta: A tábori csendőrtiszteket és a tábori csendörök et, katon ar ' en déSZieti szolgá,laiok telj esitésében, ugyanazon jogok és kötelességek illetik meg, mint a katonai örsé� geket. Nevenetteknek még a hatósági személyeket meg� illető különleges védelem is kijár. Azaz senkinQk sem álL jogában ezen s21emélyeket szolgálatuk teljesitéséb en megzavarní vagy ezt a szolgálatteljesitést megakadá� lyozni; »a törvény nevében tett intézkedéseiknek min­ denki feltétlenül engedelmeskedni tartozik. A tábori csendőrtisztek a szolgálati szabályzatban meghatározott esetekben vétkeseket fel is koncolhatnak. A tábori csendőrségi szolgálat támogatása minden parancsnok kötelessége, a tábori csendörtiszteknek és tábori csendőröknek ilyen vonatkozásu kéréseit telje� siteni, szükség esetén karhatalom rendel�ezésre bocsá� tásával is elő kell mozditani. Jelentések és parancsok továbbitásával vagy köz� léseknek személyes közvetítésével megbizott lovasított tábori csendőrök (tábori csendőrtisztek) olyan esetek� ben, ha lovaik hirtelen s2lOlgá1atképtelenné válnak, ezek­ nek pótlását a legközelebbi lovasitott csapattól (lovas� ság, tüzérség, vonatcsapat) igényelhetik. A megkeresett csapat az ilyen igénylésnek - nyugta Qllenében ieltétlenül eleget tenni tartozik. Viszont a tábori csend� őrség kötekssége, az ilyen módon igénybe vett lov� kat a legrövidebb idö alalt csapattestükhöz ismét vissza� juttatni. Minden csapattest köteles a hozzá forduló tábori csendőrt és az eseHeg annak kiséretében levő tör� lovast (lóápolót) illetékszerü élelmezéssel és lótáp?al . természetben eUátní, felszólitásra pedig fegyverzetük­ nek vagy felszere1�süknek szükségessé vált helyreálli� tását eszkÖzö1ni. Ugyanez vonatkozik a lovak patko­ lására illetve azoknak állatorvosi kezelésére is. A tábori csendőr hatásflöre a hadrakelt haderő kötelékébe tartozó és 11 hadseregkörletben található összes katonai és polgári személyekre, valamint az ott található hadifoglyokra, továbbá az esetleg kiemelt vagy kijelölt tuszokra is kiterjed,

A tábori csendőrök kötf!mei: A tábori

csendőrség

feladata:

1. A tábori rendészeti szolgálatnak ellátása a hadra� , . , kelt seregr1Jé1 és a hadtápkörletben. . , � asa a támog ft kell sfged knek tiszte 2. A vezérkari , a menetelés, elszállásolás, kémelháritás es szemrevete lezés körüli tevékenykedésükben. . . �asa, . eIla ! ála szolg i atalm karh nféle külö A 3. kur�r) Q. Fontosabb fogolykisérő, kül� önc. es futá : , k 01'­ szol'gálat végzése. Ezz�l sze�ben tabon csendoro szelllekhé/lt nem hasznalandok fel: .. . zo or � A tábori csendörök, a haderohoz nen:t tarto jeiéül, feszá gos csendőröktől val� megkülönböztetes kete�sárga karsza1agot Viselnek. y­ A tábori csendőrök szolgálatukat toltott lofeg el, a gya,logos csendőrök még szaraI/rt , verrel látják

(

"

is tüznek.

''

_

.

,

Minden tábori csendőr bőrből készült szolg<11ah kÖn�l\'ct. táskával van ellátva, amelyben előjegyzé i . \'inni kézilámpáját és bilincseit tartani, illetvc mag3\'al köteles.

-

6

-

'

CSENDORSÉGI

Bl'1'atkozási módozatok : a) fi

figyel meztetés vag!l meg'intés ; b) a felj elentéssel vagy letartóztatással való fe� ny�getés ; c a felj elentés ; vétkes s2Jemé1!:l'eknek előljáróik vagy ill etékes hatósáijaik elé való elővezetése ; c) a letartóztatás ( vasraverés kiséretében olyan egyéneknél, akik vagy veszedelmesek, erőszakosak vagy

) cl)

akiknek

f)

szökésétől félni lehet ) ; végül a fegyverhasználat.

A letartóztatás : fl. tábori csendőr személyre való tekintet nélkül letartóztatni kötel,es mindazon a hadr akelt haderő köte� l ékébe tartozó, annak hatáskörl etében tartózkodó ka� tonai <2S polgári személyeket, hadifoglyokat vagy ka� tonai felügyelet alatt álló tuszokat, akiket büntény, vagy wlyos vetség elkövetésében tetten ér. Olyan esetekben, amikor a vétkest tetten érni nem sikerült, vagy h a enyhébb elbirálás alá eső vétségről van csak szó a l etartóztatás csak a \{ö vetkezö esetek� ben indokol t : a) h a a vétkes a szökést megkisérelte vagy annak megkisérlése valószinünek l átszik ; b) ha a büntetendö cselekmény meggátl ása csak l etartóztatás által eszközölhető ; c h a a birói vizsgálat meggátlásütól kellene tar­ tani ; d ) ha a tulaj donképeni büncselekmény mellett még sulyosbitó körül mények is fennforognak u. m. tisztesség-

J

LAPOK

1 929 január t .

telen magatartás, ny ilvános botránykeltés, ellenszegülés az eljáró tábori csendörökkel szemben stb., stb. Letartóztatott katonai személyek a l egközelebbi ka­ tonai biróságnak vag!:l' ill etékes csapattestüknek adan­ dók át. Olyan letartóztatott polgári személyek, akik nem a hadrakelt ser,eghez ta,rtozna,k ell enséges földön a l egközeloebbi katonai biróságok, saját vagy szövetséges területen az iHetékes polgári hatáságoknak adandók át, kivéve ha azoknak müködése - felfüggesztés követ­ �eztében - szünetelne, vagy h a a büntetendö cselek� mény rögtönitélö biráskodás alá esik. Utóbbi esetek­ ben az olyan polgárri személyeket is, akik nem a had� sereghez tartoznak, a legközelebbi katonai biróságnak ( rögtönitélö biróságnak ) ke11 átadni.

reljelentések : Kisebb vétségek esetében a letartóztatás indoko­ l á sát eJ.egendő szóbelileg bejelenteni. Minden egyéb l etartóztatott tény'Vázlat kiséretében adandó le, a tény­ vázlatot a tábori csendőrosztag parancsnokság szer­ keszti . fl. továbbiakb an a tábori csendörség swlgálatát a fentebbi szolgá,lati kö nyv 1 -22. §�a szabál!:l'ozz a. fl. fenti irán!:]elvek szerint mozgósították és alkal­ mazták a tábori csendőrséget . fl. háboru hosszu idö­ tartama alatt azonóan m i ndjobban kiderült, hogy a tábori csendőrség nem volt elég eros a ndU szánt fel adatot �lvégezni, másrészt a békebeli utasitások sem voltak teljesen megfeIelöek. fl. való élet hosszu háhorus évek alatt más köve-

Tábori csendórök felügy elete alatt gyüjtölték Szerbiában a harctéren maradt saját és ellenséges katonák fegyverei t és felsze relési cikke i!.

1929 januá r t.

telm� nyek,et támaszt, min t azt a teor iában a l'1 yen utasltáook kidolgo�ásán
A börtönügyi múzeumban.

�

�

�

UTASITAS. a csendőrségi és rendeszeti szolgálat végrehajtására

Irta: SZLADEK BARNA

J.

�

� �

�

g

letére és a mindenkori é{ieli állomásokra.

b) A mindenkori zsákmány, a magántulajdon és a jóléti intézmény'ek a poigári lakosság vagy a hadi� foglyok általi megrongálásának , fosztogatásának vaO'l' o .

szétrombo/ásának megakadályozása. c) Az állomásparancsnokságoknak a polqári la� kosságot érintő rendelkezései nek közzététele. A lakos� ságnak él csapatkörletekben való szabad mozgásának megakadályozása, illetve betiltása. Zár6ra megállapítás a sötétség b eál1.táv . al és annak ellenőrzése. d) A hadrakeJt sereghez tartoz6 egyénekIlek

a való hinfkezésénfk figyelemmel

e) A csapatoktól igazolvány nélkül elmaradottak (bujkálók) letartóztatása és illetékes csa.uattesteikhez . való átadása. f) Egyesek önkényeskedésént'll, zsáknuÍnyolásának

vogy a kész/etekkel val6 pazarlásának megolwdályozása . az utak és helysé� g) A könny ü táiékozásnall meg­ !-'teknek fel iratokkal való megjelölése által való liönnyitése. -

-

h) A rekviziciós vagy gyüjtő kmön.itmények támo� gatása. 2.

SZt'rvezés.

� � �

csendőr-

mint tisztje). l! szakaszból á 1 tiszt járőr parancsnok (1 tiszthelyettes), á 4 járőr. Minden 6 fő� 1 altisztből minI!: parancsnokból (1 helyzttes) és . J ftszt, ből átl. Öss zese n tehát minden sza ka.s z áll:

(fl7lbr:. rb?l . . szolgálatot sz�kasz a csapatcsendOrsegl altiszt és

Ezekből 3 látja el, 1 szakasz pedig csendőrségi szolgálatot.

24

a

csapatvonatnál

( FolytatjukJ

a látni s igy a leirni való

is.

fusn ak, csendörnek, jogásznak, kriminológusnak vagy a lélek­ . buvarnak? Ezek ugyanis gyakorta élénk disputába szoktak keveredni

egymással,

teljesít

ezek

a

disputák

pedig

nem

mindig

szórakoztatók. Az elsö teremben részint tárgyak, részint képek mutat� ják be a különböző korok büntetési módszereit és a hasz­ nált eszközöket, melyekkel az igazságot szolgáltatták. A bün és büntetés történetével kellene tehát megismerkednünk előbb, hogy megérthessük, miért vágták le egyidőben mindkét keze­ fejét annak,

aki

egy csirkét lopott,

miért kövezték halálra

a házasságtörő nőket, miért törték kerékbe azt, aki vallási és

egyházi

spanyol

dolgokban

főinkvizitorral

két tinó

árán a

büntetést, halállal

s

volt

egy

véleményen

az elkövetett gyilkosságért

büncselekményt,

amit

megy.

nem

süriteni. De

tudnám őssze� valamit,

amit

most,

mert

ami

s

olvastam

munkájában

iró

francia

leirok

hát

Ehelyett

járó

a mi időnkben is

hasábra

egy�két

mindezt

ha

a

viszont miért válthatta meg egy­

delikvens

egy oly

lenne,

Jó egy

nem

büntetnek.

eszembe jutott, talán segitségemre lehet. Mikor az ifju Zemir herceg atyja halála után elfog­ lalta

Perzsia

cseit s

trónját,

miután

ősszehivatta

egybegyültek,

mesterem:

Zeb

kevesebbet

tévednének,

tehát

doktor,

tanulmányozni se

A

l egerél!:l'esebb

8

*

adjak elsőbbséget: a régiségkutatónak, történésznek, filozó�

hogy

parancsolom,

parancsnokságot állit fel. Ez áll: Egy főtiszt mind parancsnokból (az ezred

tiszthelyettes,

*

*

a dolgokat s kinek a tollával irjam le a látottakat. Kinek

semmit

A) A csapatkörletben: A csapatcsendőrség szervezése: Minden gyalogezred saját állományából

fI

Nehéz elhatározni, kinek a szemüvegén keresztül nézzem

A csap �toknál �s a vonatoknál végzendő csend� .. orsegl szolgalat ll! következő teendőket öJ.eli fel: a) A kémkedés és az ellenséges kémszolO'álat megakaqályozása .:1, polgári lakosság és a hadifo lyok eHenőrzése által, különös tekintettel a seregvoJlat kör­

7101Kári lakossággal kisérése.

;;�

'­

Nagyon sok

Általános feladatoll.

százados.

ny.

(Az Országos Börtöllügyi Aluzeum az igazságügymillisz­ .. tertUll! pafotá;ában van ('lhelyezve s Tury György minisz teri osztáfytOll CSOS Igazgatása alatt áll. A nyilvánosság elől el vall zarva,. ez az igazgatóság részéről nem merev ség ' vaskafaposság, hanem ellenkezőleg: tapintatosság és mások . fogas af 'dek el' leleti való őrködés. A börtönügyi muzeumban , ugyallls szamos olyan rabmllnkdt őriznek' melyeknek ké tőj bünüket a jegyin tézetben lel'ezekelve visszatértek a ­ gá i életb , ahol rendes loglalkozást znek. lia nevük a Ily lvánossag elé kerülne, ez őket erkölcsi és anyagi exiszten­ wf kball jenyegetné. Tnry oszfálylanlÍcsos ur a börtön­ ugy muzel/m igazgató;a, amint megtadta, hogy a Csendőr­ ségf Lapokban a börtöniigyi mazeamról ismertetést szeret­ nék közöllljÍ, készséggel adta meg az engedélyt a mazeum megtek illtésére.)

mozgó háboruban.

I

7

CSENDöRSÉGI LAPOK

szólt

ismernék

állitsátok

a

megigérték,

hogy

a

mult

az

a

»Tanitó�

uralkodók

példáit. Ezért

világ történeImét és

teljes

hogy

az

böl­

évkönyveit. Meg­

népek

őssze

hogy

összes

hozzájuk:

oktatott,

kívánom

mellőzzetek,

tudósok

igy

arra ha

országának

eleget

legyene. tesznek

a

feje­

delem kivánságának és mihelyt elvonultak, nyomban hozzá­ a

láttak előtt

munkához.

tizenkét

hordott

a

tott

trón

a

elé tenniök nak

tevével,

hátán.

»Felség,

Husz

A

év

mulva

melyek előtt,

országod

áll és magában

szólt: van

bölcseinek

állitottak

melyet

össze. A

foglalja mindazt,

a

ötszáz

király kötetet

miután térdet

bölcs,

igy

a világtörténelmet,

megfelelően

mindegyike

legöregebb

lépcsője

megjelentek

szerencséjük

haj­ hibad

Felséged kivánságá­

mü

hatezer

kötetböl

amit a népek szokasaira

és a birodalmak viszontagságaira nézve ősszegyüjtcniök sike­ rült. Felvettük reánk maradtak tani

és

a

régI

krónikákat

és eIláttuk

diplomatikai

azokat

jegyzetekkel.

is,

melyek szcrcncs�s�n

bőséges F\

földrajzi. k,r­

bcvezetö

fejtegetesek

8

CSE N D Ö RSÉGI LAPOK

maguk egy teverakományt tesznek k i és a pótlékok i s annyira rugnak, hogy a l i g fértek egy tevére.« A király igy felel t : »Köszönöm a szives fáradozást , melyet szivesek vol­ tatok magatol
*

*

A börtön ügyi muzeum I . számu termé ben vagyu nk.

1 929 ja nuár l .

A kalodák, deresek, bélyegzővas ak, hüvelykszor itók, sze­ ges botok itt m á r csak élettelen, csendes muzeumi tárgyak . Cseppet sem félelmetesek. Az egyik deres o ly a n akár egy ócska ruhamángorló, a másik mit egy rozoga talicska, a különböző kinzóeszközök üvegszekrénye pedig o lyan mint egy kvietált katonatiszt agglegény lakásán a vitrin, melybe n nem kinai porcel lánedények és sevresi csecsebecsék, hanem régi forgópisztolyok, k ilőtt töltényhüvelyek, törött kardpen ­ gék és hasonló tárgyak diszelegnek. H a közelébb megyünk az e lsö üvegszekrényhez, a sok titokzatos tárgy között látunk valamit, ami nagy, fekete gyöngyszemekkel teletüzdelt nyakékhez hason lit. Egészen kö­ zelről nézve, látjuk, hogy valóban nyak2k. Csak nem olyan, mint amilyent vasárnapi istentiszteletre szoktak faluhelyen nyakukba akasztani az asszonyok. A gyöngyök diónagy­ ságu fagolyók s ezekből szeges tüskék á l lanak ki. Bekisérés alkalmával akasztották a fogoly csupasz nyakába. A nyé l l e l ellátott korongok nagyon haso n l itanak a cél­ lövészetnél használatos kanalakra. A X V I I . és X V I I I . szá­ zadban a somfabot szerepét töltötték be, a nevük Ferula volt. Ezek a Ferulák nagyon ártatlan jószágok szekrény­ társaik mel lett. A Ferulával botoztak, i l letve lapátoltak. A lapátolás mint büntetés a X V I I I . században országszerte szokásos volt. Selmecbányán a bányamunkások feny itésére használták s az ütések száma 15-20 között vá ltakozott. A büntetés végrehajtása a l k a lmával a delilIvens fejére zsákot huztak, hogy ne lássa, melyik társa méri rá az ütéseket, nehogy bosszut á l lj o n rajta. Később a lapát e ltért eredeti rendeltetésétől s a céhek az inasoknak leg én ny é avatására használ ták. A lapáttal való büntetés leghuzamosabb ideig a törököknél volt szokásban. A suhintásra emelt l apátnak azonban addig, amig a fenyitendőnek leért ama bizonyos testrészére, amelyre suhintan i a Legrégibb időktől általá­ ban szokásos volt, nagy levegőe l lenál lással kel lett megküz­ den i , amin azután ugy st>gitettek, hogy a lapát közepét átfurták s ettől az időtől kezdve az il yen -ferulát« magyar nyelven »furatos«-n ak nevezték. A furat�ssal való fenyítést nem lehetett kellemes ciró­ gatásnak, de k inzásngk sem neV2zni. A furatos semmiesetre nem tartozott a kinzóeszközők közé, mert ha p l . a -spékelt nyul«-Ial hason l i t juk össze, amit ugyancsak ezen a képen láthat az o lvasó, akkor e lég erős2n k iütközik a kettő közötti kÜlőnbség. A spékelt ny ul egy fahenger, sürün telelüzdelve szögekkel, mely a kinzópadnak volt egyik főalkatrésze. A kinzópadba volt erősitve s azzal az e l i té ltet végig­ hengerelték. j·jóhérpal losokat látunk még a képen, bi róság á l tal hasz­ n á l t feszületeket a kerületi tábla i dejéből és egy gyertya­ tartót, mely Pestvá rmegY'2 egykori siralomházából került a börtön ügy i muzeumba. A többi, ebben a szekrznyben látható tárgyak magyarázat nélkü l is e l árulják rendelletésüket. A hosszunyelü, háromágu villa mintha egyenesen Mefisztó kezéből került volna ide. A fog lyot szurkálták ve le, ha nem volt haj landó töredelmes vallomást ten n i , vagy ha e l akarta nyomni az á lom. A tárgyak legnagyob b részéről persze n'2m lehetett fel ­ véte lt késziteni s igy annak a keréknek a Ilépét sem tudom bemutatn i , melyet a XVI. és X V I I . században kerékbetör ésre használta k. A kerékbetö résnek sokféle módja volt. Német­ országba n és nálunk akk2nt hajtották végre, hogy az elítéltet földre fektették s j ászoloka t vagy pedig alaku faszer­ kezetet raktak alája s a kerék talpára vasalt, tenyérn yi széles csonttő rő pengév el törték össze csontja it. Ennek a börtön ügyi muzeu mban látható vaspán tokka l k irakot t kerék­ nek sulya 21 kg. A kerékb etörés másik , a középk orban haszn álatos módja az volt, amiko r az e l itéltet kerékr e fek­ tették és a küI lők közőt t vasdo rongg al zuztá k össze csontj ait.

1\J29

jrlnuár

1.

eSENDÖRSEGI LAPO�

I

pallosok stb. gyűjteménye. A börtönügyi múzeumból : Szeges nyakékek, furatos hóhér

bün­ Mint a legtöbb régi kinzó és fenyitö eszközre és adatok, tetési módokra, a kerékbetörésre sincsenek hiteles ör, Fen­ hogy mely nép s mi módon használta azt elősz gök ismerték maradt hagyományok szerint már a régi görö ták, mint a kerékkel vató büntetzst, de nem ugy alkalmaz ákat kötözték a középkorban. A bJtbüntetésre itélt rabszolg öket. Tehát itt szélestalpu kerekekre s ugy botozták meg bb. A görög a keré k egés zen más szer epet játszott, min t késő a botblintetést módszer csak azt a célt szolgálta, hogy k kerékre kőtözött, jobban lehessen végrehaj tani az elitéltne mázsás sulyu ke­ behajlított testén. A rómaiak szél,estalpu, s azokkal zuzattál\ rekeket guritottak le hegyoldalakról a hegyoldalon fekvö össz� a mezítelenre vetkőztetett s rettenetesebb módja a helyzetben lekötözött elitzIteket. Leg spanyol inkvizició idejében kerékbetörésnek az volt, amit a malomkerékhez volt has'onló alkalmaztak. rt kerék itt sz2les kerekek általában ma is. és ugyanugy beépitve, mint a malom 10-20 centiméternyire volt A kerék talpa forgás közben heggyel felfelé álló szögek a földtől, melybe tőrök, flirészek, beleszurkálva. Ha most a és más hasonló tárgyak voltak ak forgatni k"zdt'2k, akkor ann kereket a rákötőzött elitélttel swró és vágó szerszámol\ tes lét ezek a beszurt vaskarók, eket rendesen ében ronggyá tépték. A ker a szó szo ros értelm y IKlgU a tüzet gyujt)ttak alá, ug egész lassan hajtották, néh san pörl\ölődött is, az elitélt feltépett husa las ismer­ t MagyarországJn nem A kinzásnak ezt a módjá zási mód­ tlen.z!\ VJlt azoknak a kin ere ism n ya og ah nt mi , ték lyek itt a nzk nagy része is, me zök kö esz és k ne rek sze

haj­ börtönügyi muzeumban a machohizmus és szadizmus meresztö elfajulásairól beszélnek. vétö Julius Cézár idejében levágták a fegyelem ellen b későb an katonák orrát. Ez a büntetés az európai országokb dDkba benyuló is fenmaradt egészen a XVII. és XVIII. száza Németország­ időkig. A krónika feljegyzi, hogy Francia- és ényekkel szem­ ban a büntetésnek nt a módját katonaszökev tel előtt szökött beln alkalmazták. Ha a katona zsoldfelvé ha a zS:Jldját fel­ mflg. akkor csak az orrát vágták le, de akkor az :Jrrlevágás v0tte és ugy hagyta 21 cS3pattestét, esetben a szökevény csak »mellékbüntetés« volt, mert ez rendszerint akasztófára került. nt istenkáromlókkal A nyelv kivágását, kiszakitását föké tüus harapófDgóval szemben gyakorolták. A mellbimbóknak k és állkapcsok szét­ való kiszakitása, a megvakitás, a foga büntetések voltak, melyek törése, a kasztrálás, mind olyan kn2k , Jzás mellett szinte hihetetl2n2 a mai humánus gondolk

látszanak. a háb:Jru előtt, hogy Nem is gondolta volna senki még edések valaha és "'ala­ ezek a középkorbell sötét kegyetlenk volna s2nki, hogy m;'g hol visszatérjenek. Nem g::mdJlta lt kinzások is cl fognak ezek a hátborzongatóan raffiná és eszközök mellett. mcly�ket halványodni azon módszerek folésára az oroszorszagi a XX. század kulturájának megcsu kben kitalaItak és a ke­ cseka emberei az 1917-21-es éve k:Jn alkalmaztak. 1\ cseb zeikbe kerlilt szerencsétlen áldozatJ az iildözőtt kcr�szt2n�lck:-t megtanulta Nero módszerét, aki 'e I'ilágitó fald�l:3 mloesti kerti linnepélyeken szurokba öntl clllld«'z�téb�n tarlJtta :3 nánt használta, a cseka hil'cn

1()

CSE NDö RS�GI LAPOK

i 929 január I .

rettenetes Caligula szavait, aki a hóhérnak azt a parancsot adta : »Ölj lassan, hogy ne csak meghaljanak, de tudják js a kutyák, hogy meghalnak.« Amit emberi bestialiátás két­ ezer esztendőn keresztül kitalált, az mind gyakorlati alkal­ mazást nyert a rigai, kiewi, charkowi pincékben. Alig tiz éve tőrténtek ezek a dolgok, - vészesen, véresen fenyegető mementók a kőzelmultból . . . . . . s mégis ugy tekintjük ezeket, ugy emlékezünk vissza, mint daj kamesékre a vasorru bábáról . . . Menjünk tovább. Azzal a hóhérpallossal, melyet az olvasó a 2. számu képen a vesztőszékhez támasztva lát, fejezte le Both Ferenc bakó 1853 április 23-án Ujvidéken az ötszörös gyi lkosság miatt halálra itélt Szabó Ferencet. Both Ferenc bakót Haynau hozta magával Grácból előbb Pozsonyba, késöbb Aradra s onnan Pestre. A pallos, mely markolatáról ítélve 200 éves lehet, a Bothék bakócsaládjában apáról fiu ra szállt, sulya közel két kilogramm. A fővesztőszéken nem kisebb emberek, mint Martinovics Ignác és társai szenvedtek 1795-ben mártirhalált. A fö­ vesztőszéket 1859 körül vette meg Spielmann Péter budai lakatosmester a budai városházán összehalmozott ócska hol­ mikkal, ennek özvegyétől vette meg egy nyug almazott hon­ védszázados, akitől viszont a muzeum vásárolta meg. A többi hóhérpallosnak is meg van a maga története. Egyikkel asszonyt végeztek ki utoljára, 18l!2-ben, Leski Évát Kalocsán. Ezt a hóhérpallost kivégzés után a hóhér Korsós Ferenc kalocsai kocsmáros kocsiján felejtette ; Korsósék fát vágtak vele, eredeti nyele el is törött, egy másikkal helyet­ tesitették és csak rövid del a háboru kitörése elött jutott a muzeum birtokába. A lefejezés a halálbüntetésnek igen régi neme, mely sok helyen egészen a mai napig fenmaradt. Minden népnél minden országban ismerték a halá lbüntetésnek ezt a mód­ ját, csak a végrehajtásná.l mutatkoztak eltérések. A pallost egy ideig a balta he4)ettesitette, mig azután ezt a francia forradalomban először használt guillotine v áltotta fel. A le­ fejezés a baltával és a pallossal ugy tőrtént, hogy az elitélt'llek tőkére lehajtott nyakára ráhelyezték a pallost, i l letve baltát és a bakó egy nehéz doronggal vagy kala­ páccsal a balta vagy pallos fokára rásujtott. Ha a balta és pallos eléggé éles és az ütés elég erös volt, akkor a fej simán elvált a törzstö l , de gyakran m egesett, h1)gy a bakónak n égyszer-ötször is le kellett sujtania, amig az elitéltet csakugyan lefejezte. Ezt az esetet azonban egh} kiváló német kriminológus, Quanter, a legnagyobb ritkaság ok közé sorolta, mert - amint nem minden malicia nélkül jegyzi meg egy irásban - »Hans mesternek mindig b őven adtak alkalmat arra, hogy a gyakorlatból k i n e j öj jön és a mesterségében imponáló biztosságra és ügyességre szert tegyen«. A guillotine a humanizmus terén kétségtelenül nagy haladást jelentett és ha a francia forradalom rémnapjairól olvasva, fel is háborodunk azon a mészá.rláson, amit a jakobinusok rendeztek és azon az »igazságszolgáltatáson�, mely a vádlottaknak lehetetlenné tette, hogy védekezzenek, tényként el kell ismernünk, hogy nem kegyetlenkedtek és a kivégzésnek csak egy módját, a guillotinna l való lefejezést ismerték. Feltalálójá.ról, dr. Guil lotineról felj egyzik, hogy mikor szakértő bizottság e l ött készülékét bemutatta, tulbuz­ góságában többek között ezeket mondta : »Az én gépemmel szempillantás alatt fejezem le Önöket Uraim, anélkü l , hogy a legcsekélyebb fájdalmat éreznék.« Ez a mondás nem kis derültséget keltett a bizottság tagjai között, azonban Guil-

A bö,.tönügyi múzeumból : A tővesztő székhez támaszlott hóhérpallos Both Ferencz bakó tu lajdona volt, akit Haynau hozot! magával Magyarországra.

lotine á l litásának helyességet még sem voltak haj landók sajilt fejükön ellenörizni. A kivégzési mód és eszközök használata a legélesebb, legkiabálóbb ellentét, mely a francia és az orosz forradal­ mak között fennáll. Alakuljon az emberiség sorsa bármiként is, soha, évszázadok mulva sem lesz lehetséges az orosz bolseviki forradalom irtózatos embertelenségére fátyolt bori­ tani, vagy csak mentséget is találni. De én itt az orosz é s francia forradalmakról beszélek, holott a börtönügyi muzeumról kellene irnom, pedig ennek igazán semmi köze a forradalmakhoz. Deresek sorakoznak egymás mellé. Legfiatalabb, de talán legnevezetesebb a középsö. 1920-ban volt kétszer­ háromszor használatban, árdrágitókat botoz tak rajta végig, de azután bizonyos oldalról j övő támadások következtében többet nem alkalmazták. Jól tették-e, nem-2 ? - nyitott kérdés, mint ahogyan sok minden más a Justicia körében. »Sérti az emberi méltó­ ságot«, - érveltek sokan. De vajjon lehet-e emberi méltó­ ságról beszélni, annál a minden emberi érzésböl k ivetközött árdrágitónál, uzso rásnál, aki vámpir módj ára a vérét i s kiszivja a karmai közé került nyomoruságnak s vele szorult kényszer­ helyzetében shyloki árat fizette t ! ? Vagy tud-e vaj j on a XX. század bölcs gondolkodója jobb és célravezetőbb büntetést a deresnél a munkakerülőkkel szemben, kik asszonyt, gyer­ meket éhezni hagynak, vagy durva legényeknél, akik bru­ tális verekedő kedvükben mindjárt a bicskához nyulnak? . . De ne mélyedjünk efelett vitába, nézzük a többi tárgyat. A kép jobb szélén egy ritka tipusu, a XVIII. században

1929

január 1.

. .

CSENDöRStGI LAPOK

11

A börtönügyi múzeumbó!: Deresek.

fej számára külön vájat készűlt deres látható, melyn21 ssisak. Különben volt kifaragva, olyan, mint egy dragonyo voltak. A harmadik a d�res.ek rendszerint közönséges lócák k k2t kezét, derekát egy kerekes deres, melyhez az elítéltne tták, a deresL végig­ és alsóJ.ábszárait vaspántokkal leszorito ugy hajtották végre huzták az utcákon és a botbüntetést a közönség szemeláttára . n a büntetéseknek Ez a nyilvános bCJltozás és általába szokásban volt még a nyllvános végrehajtása mindenütt akkor, ha becsületsértés mult szá zad közepén is. Különösen sületsértés büntetési nemei megtorlásáról volt szó. A bec de egyszersmind legmulat­ között különben taJ.án legenyhébb, kit becsületsértésért be­ ságosabb vült a következő: Ha vala tudta beigazolni, hogy panaszoltak s a bepanaszolL nem lnek, akkor elitélték. Nem állitásai a valóságnak megfele vonásra és a hazug száj­ halálra, nem botra, hanem »vissza lt tecsü.[etsértőnek nyil­ nak ráveréS>ére. »Azaz: a tepanaszo sértő nyilatkozatát, istentől vánosan vissza keLLett vonni a magát neveznie, tettét szivből elrugaszkodott fickónak kelllett nál: »ütöm és fegyelmezem sajnálnia és ezeknél a szavak a. yerével rá kel-lett ütni szájár ezért hazug számat«, saját ten itt l járt, mert Hans mester* Ha nem tette, nagyon rosszu a­ l, ha az elitélt csak val sem hiányzott az oldala mellő ra, ásá fogainak épszgben marad mennyire is sulyt heLyezett v2gezte. ciót minél alapasabban eku ex ön az ha te, n tet osa ok alaku hosszuságban különtőző Az egyik fal ról eg.ész fal k. sa-k, füzőláncok függene és sulyu kézi bmncsek, nyügva ti!I balvasgolyót látni a felvé Négy métermázsa su,lyu a

lól< .) !-Ions mesternek hiv

Vél1fohajlójól,

EI

bakóI,

an mindenncmú � hóhért. de áltAláb

itélet

nálatos akként, sarkában. A XVIII. században volt hasz áláncolták és igy hogy a rajta lévő fülhőz a bünöst hazz állították pellengérre. nekem kiS2röm Ez elött a vasgolyó elött állva, elmondja örtanfolyam hall­ az alábbi mulatságos esetet: Az egyik rend a muzeum megtekin­ gatóit (próbaidös rendöröket) hozta már többizben járta tésére az egyik rendörtisztviselö, aki litott tárgyakat, azok végig mint oktató a muzeum:Jt. A kiál jól ismerte, hogy külön rendeltetését, történetét már olyan ott magyarázatokat. l\ kis csop:Jrtoknak már önállóan tart mikor ehhez a vasgolyóhn magyarázat kitünően ment, de előt ·zgyszerre elhagyts értek, a magyarázó rendörtisztvis akart eszébe jutni, mire emlékezötehetsége, sehogyan nem u golyóbist? Észrevétlenül is használták ezt a rettentő suly mi tárgyat, de a kiváncsi át akarta ugrani ezt a muzeu t hárman is kérdezték: »Há próbarendőrök kőzül egyszerre golyó, mire való?« ez itt felügyelő ur, - ez a vas a lett figyelmes, amikJr Dorosich főtiszt éppen arra ménkü gzott el: »Hát ez a a kővetkező magyarázat han őzt5k t. hogy az elitéltet odakőt nagy vasgolyó arra való vol egy hegyről«. a fülihez s azután leguritották emlit2ttem itt ffi'zg, m2rt cz Ezt az esetet csak azért lJJak, hogyan támadnak hag a kis eset iskolapéldája ann melyeket a később Imtatón3k mányok, legendák, krónikák, lön­ etetlenség a valóságtól megkü nagyon nehéz, sokszor leh régi rázatol, leirást tehát, ndy bőztetni. Minden magya znált kinzó és bilntct�si eszkőzei­ időknel< kinzásaival, a has lcs lévén mindegyikre biztJS és hit� vel foglalkozik, - nem sal kell fogadni. adat - bizonyos fentartás (Folytatjuk.)

za

,

-

CSENDöRSEGI LAPOK

p

I �29 január ! .

A bödönüg y; múzeumbó[ : Nyúgvasa k, bilincsek, fúzölánco k .

Bolívia

és Paraguay_

Egy héten át a napilap:>k tele v:>ltak Bolivia és Paraguay délamerikai köztársasagok harci lármajavaI. Röviden össze­ foglalj uk az eseményeket, h:>gy azután tanulsagokat vonhas­ sunk le belőle. Mindkét allam száraz földi hatalom, mert nincs tenger2. A két állam között nincs semmiféle érintkués, mert óriási mocsár által vannak egymástól elvalasztva. Ez a vidék a Chaco (csákó) bareál és éppen evégett tört ki a háboru. Paraguay ugyanis a látszólag teljesen értéktelen mocsa­ rakról 33 év előtt végleg lemondott Bolivia j avára és csak később jött ra, hogy rosszul tette. Idegen vallaikozók meg­ érttették vele, hogy a Picamay:> és Paraguay nevü folyók kőzött fekvő, kb . 2'10.000 km2 nagyságu területen nagyszerüen lehetne pamutat termelni, mert jól lehet a két folyóból öntözni. Azonkivül petróleum ( nyers:>la i l -forrasok nyomai t is talalták ott, ami mérhetetlen gazdagságot jelent. Paraguay erre visszakövetelte maganak a Chaco Bolivia­ nak átengedett felét, - Balivia persze hallani sem akar visszaadásról. söt erőditéseket emelt a paraguayi határ men­ tén. Erre Paraguay megtámadta az erődöket, felkoncolta a határőröket, hogy erŐvel visszaszerezze, amiről j ogérvényesen lemondott. Bolivia rögtön mozgósitott, ellentámadás ba me.nt át, visszaverte a paraguayi katonasagot a határ közeléből és repülögépeivel bombazott néhány paraguayi várost és folyókikötőt. Erre - legalább egyelőre - csend al lot! be a hadmüveletekben. lA két állam állitólag fegyverszü netet kötött.

Ha ennek a hirtel2n kitört háboruskodásnak okait vizs­ gáljuk, feltünik, hogy a kis Paraguay a háromszor erősebb Bolivia ellen támadólag m2rt fellépni. Ezt csak akkor tehette meg, ha háta mögött egy vagy több nagyobb hatalom áll ; ugy mint annakidején Szerbia háta mögött, amelyik a nála husszorta erősebb osztrák-magyar monarchia ellen mert tá­ madni, mert tudta, hogy k omoly esetben minden oldalról támogatására fognak sietni, mint ahogy meg is történt. A háborus támadás hirére nemcsak a körülfekvö államok ajánlották fel közvetitésüket, hanem Mexikó, az Egyesült A l Iamok, Spanyolország, sőt maga a pápa is. A két haragos fél visszautasitott minden I,özvetitést. A Népszövetség sietett kijelenteni, hog1) amerikai dol­ gokban nem illetékes, mert alkalmasint eleinte nem v:>lt tisztában azzal , hogy nem áll-e valamelyik tagjának érde­ kében ez a háboru és hogy késöbb mégis beleavatkozott az ügybe, csak arra vezethetö vissza, hogy főleg a petróleum­ forrasok okozták a viszálykodást, mely mögött e szerint az Egyesült Allamok terjeszkedési hatalma áll a háttérben. Mindebböl a kővetkezö tanulságokat 'Iehet levonni: 1 . Manapság minden háboruskodás gazdasági okokra vezethető vissz'l, vagyis megforditva. 2. minden gazdasagi versengés háboruskodás csiráját rejti magában ; minélfogva a gazdasági körülmények mutat­ ják meg a legjobban, hogy hol várható háboru. 3. lA Népszövetség ebben az esetben sem á llott feladata �OO� �� ���OO� ���O��O

Ha önmagadat meg akarod ismerni, nézd, mit mive/nete Iluísok; ezeket, ha akarod megérteni, magc[({ szil'ébe tetúnts . Balzac,

1 929 ' j a nuá r 1 .

13

CSENDÖ RSÉGI LAPOK

Ir: agas latán ; miko r még mega kadá lyozhatta volna az el len ­ segeskedeseket, nem akart beava tkozn i. Ha Amer ikában tény­ leg tncs befolyása, akk:Jr miért tagjai az amer � ikai ál lamok . a Nepszovetségnek ? M i t fog a Népszövetség tenni , ha a lefegyverzett közép ­ . europ al orsza gok e l len valam elyik szomszédos hatal om fegy­ veres erövel fel lép ?

t I

--

- -

,

, , ,

,

. . \ ... , J)OLl VIA ' ,

És mi fog történni akkor, ha a támadó ál lam nem engedelmes ked i k a Népszöv,etségnek, épp ugy, mint ahogy nem engedelmesk edtek Bolivia és Paraguay? P-y

-V.

A magyar könyv sorsa.. Irta: CSEPI BÉLA százados. A december 1 0 - i k i Csell dőrség! Lapok elsö cikile a magyar könyv sorsáról szól. Már most einézését kérem a szerkesztő urnak, hogy tovább fonom azt a különben kerek láncot, amely a magyar Ilönyv sorsát körülveszi. Mert láncot hord a magyar könyv ; láncot hord a trianoni határokon kivül a magyarok között, - ezt megértjük a gyülölség feneketlen kutásóitól, - de láncot hord itt bent a Csonka­ hazában is. Láncát rakja, sulyosbitja az ideges vi lágrohanás, a nyugtalan vérü s megnyugodni nem akaró, mindent csak habzsol ó kor és ennek emberei. Láncot rak rá az i degen­ majmolás, a külföld után futás esztelen tébolya és öngyilkos morfinizmusa. Az é l vezés határtalansága , amelynek már semmi sem elég s k ié ltségében már csak a bünnel való cimborázás a d némi kielégülést. A könyvek falása ma már oly széles rétegbe.n ásta meg a nép lelke alatt a farkasv,e rmet, hogy szinte kétségbeejtö arra gondolni is, hogy hol á l l ma a magyar lélek a sok i degen s bolond i degek által kiöklen­ dezett, 1 0-20 f i l léren árusi tott, ál landóan deliriumban tartó maszla'g tól . Hol van a fe lségesen n!Jugod t, 'Okosan követ­ kezetes és emel lett m i n d i g verőfé nyes mag!Ja r lélek ? Hol van a történ elmün k, fajunk sorsa által nevelt , merész i deálokért hevül ő, bátra n cselekvö, e l estében is határtalan önbizalmu, j ó és rossz dolgában egyforma erkö]c sü magyar lélek ? Hol van a lányo k, asszonyok hófehér tisztasága, hol van az azt pl ántál gató nagyanyá k, anyá k imádságos élet­ ideálja : hol van a hit, a remény s hol a szeretet. Hova lett a férfia kból a mag !Jar gerin c, erö, dac és munk a s hol é l a mag yar lét feJtá mad ás�b an célti smerö, eszköztválogaló

hit. H o l vannak ? Réve dező, egész világokat átkut ató szemeim ott találj � k az idegen nevelzs, az i degen köny v alatt fél­ halottan osszesaJto lva, az életn ek már csak éppen nyomával. ReUenetes tomegei agyonnyomják elöbb-utóbb, ha nem látunk h zza egyenként leszedegetni s örök kárhozatra : a tüzre � . Jtelm azokat. S a � agyar köny v, amelyben bent csirázna az egész .J Ovo .. . terebelye, ott halód ik a rettenetes könyvtorony szeme te ala � l s nem nyit nekün k felszökkenö hajtásokat , bimbókat, vl ragokat Ott rothad, fullad meg a dögle letes levegőjü : I d egen konyvek szemetében s tulipános, árval ányha jas egész magyar létünk . Keseril érzé �k és gondo latok szülöanyja a fajtájáért .� .. . cs � ndben , de szorny u k1l1na l szenvedő, aggódó magyar sze­ meben az oly esetek látása, amikor Rákóczi szellemével élő és minde n kis rögében a hősi idők tanuságát hirdető Zem­ plénbe n, Abaujban az egyszerü s meg nem mételyezettnek hItt kuruciv adék házába n, a muská tlis ablakokban h81mi ki­ mondh atatlan nevü i degen iró 20 fil lérért vesztegetett könyve _ l u � tálkod1 k. Felborz oltsagávai tanuja annak, hogy a munka­ . szu etes napok::m azt forgatja az apa, az anya, leány s a � legeny egyarán t S szivja magába az idegen vi lágok idegen : . emberem ek erkokseIt s szomoru megállapitás az, ha egy­ egy mondásánál, tett2nél valami rettenetes i degenszerüségre döbbenü nk rá. Nem közönséges dolog, következéseiben pedig kiszámit11atat lan az idegen könyveknek i lyen elhatalmasodása. Min­ den önmagával is számolgató ember rájött arra már, hogy átváltoztatja, megmásitja egész lényét a kö rnyezet, a fog­ lal kozás, a testi és lelki táplálkozás. Mily sokszor Ilesszük is észre magunkon, h8gy évek során mennyire eJ.kanyarod­ tunk egész énünktől ezeknek hatása ·alatt. A l,élek tápláléka a hit . A hit a tanulásból sarjad ki. A tanulás együttjárója a tanitás, mely emberek szájából vagl! a könyvek soraiból hint lel künkre termékenyitő har­ matozást. Végeredményben tehát a könyvek o lvasása lelkünk alakulására, gazdagitására vagy megrontására szolgálhat. Nem közömbös tehát, hogy milyen könyveket olvasunk. Feltételezve, hogy ez a haza lakója, e nemzet tagja lelkében is magyar akar lenni nemcsak nyelvében, nagyon vigyáznia kell arra, hogy mi lyen hitben erösödik meg. A nagy lelki kérdések megszületése, ezeknek a kérdéseknek lelkiismeret szerinti megoldása ezen a lelki megerősödésen alapszik. Könn!Jebb szóval mondva s megértetve : miért mondják azt, hogy aki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók? Azért, mert e z a szerény és tréfás mondás nagy bölcselet, amelyil\ azt mondja, hogy mindenki olyanná válik, ami lyen a környez'ete, társasága. Hiába erösködik tehát valaki, hog!J az i degen könyvek olvasása őt csak szórakoztatja, - de át nem formálhatja, - hiába mondja, mert azon fogja magát észrevenni, hogy megcsalták, megcsalta a társasága, amely­ ben csak szórakozn i akart és amelyben a végén maga is idegenné vált. A magyar élet, a mult, a történelem, a magyar mü­ vészet oly gazdag, olyan sok, hogy megismerése hosszu i dők munkálkodását kivánja meg. Ezek az idők, melyekben ismergetjük magunkat, fajtánkat, ezek az idők hozzák meg a biztos hitet. Amikor lapunk eJöbb emlitett cikllét el8lvastam, m[>g­ örve.ndeztem annall, hogy van más is, aki a kön!Jvek ismcr....... ...........

.. :: ....0 ::;;: : :::: :::: .. ;::::::;: ... ..... ....:c:: .... :;: ... ....... ....x::: .. � ...... .... ....

Csak az, Ili lllaga is boldogtalaf/ 1'0//, kit gOf/dok sujtal/al, s aki a jótét sziiksl�gét l:/'{'Ul ', csal.. az tud SZCf/vcc!öf.'kel s .!; l'álllo(ital/f azért a sZ{'/'('I/ CSI;t/('I/SI'g sO/i s wr

szef/vedni a I/okat,

rI'I/CS(' az

el/l!J('rI'/.'rc /lh!'I'.

, ru �Mt6mnclJli !erelm I t , C� í!i'1 [ I PllIllAlle!S\J

"

" .•

"�Hrj

I

g.1'álllo!ta/a­

l 'alódi S2tJ f/lp:o I\áro/ l',

14

tetésével a csendőrség tagj ait egy más v i lág gazdag orszá­ gába akarja bevezetni. Régóta tollam hegyére kivánkozó téma cz s most, hogy az első kürt megszólalt , én is bátorságot azt az i n dulót, amely élénk ütemet

kapok vele együtt fujni

Pedig százszor és ezerszer nem igaz ! A védtelen ember­ nek embertelen, erkölcstelen, gaz bántása ez. Megmérgezése a

Sokat,

sokat

nagyon

vásárolun k, mondom :

amelynek

tanulni

akarunk,

Ilye/n',

magyar

könyv

magyar

az

irój..1

s

legyen.

II

magyor

pénzt

amelyért

amelyikbő l

szentelünk ,

időt

elolvasásá ra

k i á ltva

hangosan

könyv,

a

Az

könyl'el!

magyar

könyveket

m i lyen

ezt

és

fillér­

gazdagság ot.

mérhető hogy

arra,

E lsősorban

olvasunk.

adunk,

sem

vigyáznun k

kell

nagyon

meg

is,

helyzetünk ben

nélküli

a

tudás,

a

könyv,

jelent

Magyar legyen a tárgya: a lelke.

vegyünk könyvet. S j ó l vigyáz­ zunk, hogy be n e csapjon bGnnünket kiabáló hirdetés, ökölnyi belü és a potom ár. A könyvek reklámja már magában véve nem erkölcsiekre törekszik, hanem anyagi haszonra. Pén­ kellék nélkül ne

E három

zünkert,

gá ltatást, amelyre áhitozik a Ugy

furcsán

minden is,

hangzik

meg akkor sem, ha azt magyar nevü ember, Magyarországon s magyar

szavakkal

irta

is

meg !

Hányszor

Azt annak

a

is

irtam,

hogy

szorul

ökölbe

l elkér(' harmatozzon

a

zürzavaros

összevisszaságba

keveri

a

magyar

mondat

szavakat,

rendjét

ne

magyar

legyen

a

a

tárgya,

lelke

szép, a

nemes,

a

bátor és

akiknek

büne, mulasztása óvjon és intsen. S n e az idegeneké. A decemb;?r

lO-iki hasonló

cimü cikkhez

végeredmény­

ben csak azt toldom hozzá, hogy h a a magyar könyv sor­ sán

kesergünk és

fel bennünk,

a segíteni

akarás

vigyázzunk magunkért

legfontosabbra, hogy

az

megindult a

valóban

szivünk,

a

nemes vágya és

buzog

utódainkért

arra

is a

magyar könyv, amelynek sorsán magyar

is

legyen.

S h a igaz és jóakaró az a közmondás, amely a csillogó arany,

ami

fén y l i k « ,

Hozzátok csen dőrők :

barátunk szavaként :

akkor A

egy

könyv

uj

tanit,

barát

»Nem m i n d

szavával

szólok

nemesit, gazdag it,

de

mérgezhet, megronthat és el is pusztithat. Vigyázzatok ! N e vegyetek könyvet, mielőtt tanácsot nem kértek elől­ á l ló szerkesztőségétől.

a

öntudatára

cselekvése, munkáj a , ünnepe, gyásza, hogy aki olvassa, annak

bennük

>szerzőjük«

többé

magyar történelem, a magyar urak, magyar parasztok élete,

j á róitoktól

ficamit j a

soha

kőnyvnek, amit megveszünk. Igen, legyen tárgya a

az ember keze egy-egy ujságcikk, hirdetés ol vastán, amikor kinozva

hogy

kincsek között szól a l meg

Nem

nyelve.

a

bármilyen

ám,

magyar

nyelve

könyv

ellenszol­

az

azt

lélek. legyen

magyar

mondtam :

meg

követeljük

pedig

i d őnkért

nemzetnek,

kábult

ébredjen.

ad a kaptafára dolgozó életünknek.

De

1 929 január l .

CSENDÖRSÉGI LAPOK

vagy

lapunknak

készségesen

rendelkezésetekre

és

teletüzdeli idegen nyelvek pántlikájával ugy, hogy az ember behunyja a szemet, mint mikor olyasvalamit nyelt, ami nem a gyomorba való. Nem is beszélek olyan könyvröl, amelyik a magyar szavakat, mondabkat sorra ékteleniti i degen, más nyelvből ciával,

átcsempészett angollal

és

szavakka l :

uram

ném ette I,

latin n a l ,

bocsás . . .

még

a

fran ­

nemzetközi

csirkefogó nyelvvel i s . Magyar legyen a könyv irója. Ezen bukott m e g Nagy­ magyarország. Magyar

névvel,

magyar szavakkal

irt

az

a

néhány ember, akik megmérgezték, elbágg yasztották s tehe­ tetlenné tették volt

a

szi vre

\'olt magyar

a s

a

magyart a

akkor,

karra . . .

multjuk,

a

mikor

Ezeknek jövőjük,

legjobban szükség

az

de

embereknek a

jelenük

is

nem csak

csalás volt. A célját sem árulta el és csak szenvedéseinken, nyomoruságokon keresztül tudtuk m eg , hogy mi volt a Célja. Magyar névve l , magyar nyelvvel elámitani, megcsufalni saját magunkon keresztül a magyar nyelvet. Kivetkőztetni j ából, idegenné tenni az ö céljaik szolgálatára.

való­

De ezek mellett a tudatosan vagy szándékosan rombolók mellett ott vannak még a, jószándéku könyvirók, akik bel ü l ­ r ő l hajtott ösztönzésből irnak. de nincs meg bennük semmi­ féle feltétel ahhoz, hogy nekünk i rhassanak . Nem magyar a gondolatvilág uk, a felfogásuk, az '!rköl­ csük, nem magyar a következtet ésük, az ítéletük. Idegen előttük a magyar bün, a magyar megbocsájtá s, a szenvedés, a magyar születés és halál, i d egen a magyar lelkiismeret , a szokás, a játék, az öröm, a szomoru ság.

Idegen bennük röviden mindaz, amiben éltünk -haltunk ezer éven át. Ezeknek az iróknak elhatalmas odása elfelej­ teti velünk ősi sajátossága inkat és betüikkel, szavaikkal , könyveik kel, tehát tanitásai kkal zürzavar t keltenek a magyar­ ság tömegeinek lelki v i l ágában és leszünk azok, amivel uj abban min dsürübbe n vádoln ak bennün ket a környü llévő

és halálunkat siettető népek : hogy magya r faj nincs is, ez a nép, amelyi k itt é l a Kárpátok meden céjébe n, zagyva és meg hatá rozh atat lan ered elü nép keverék.

A meg nem érdel/lelt dicséret megszégyenitő, mig .. a megelégedés onm agával {pgföbb jutalom a val6di tehetségre nézve, Csel/gery Antal,

Portyázás. Az egyik bukaresti román napilap irja : Fogarason az egyik rendőrőrszem a prefektura udvarán éjne!, idején gyanus zajt észlelt. UtánajárJlC/ a dolognak, megáLLapította, hogy a vármegyeház udvarára tolvaj lopózkodott be. Még nagyobb volt a meglepetése, ami­ kor a nyakoncsipett »tolvaj« személyében felismerte AJ.exandrescu György volt prefektust, aki egy fiatal kerskét szorongatott a fI6na alatt szaflszerii fogással. A volt prefektus erélyes hangon követelte a rendőrtől, hogy bocsássa őt szabadon, mert jogos tulajdon...1t, a kecskét viszi el cl prefekturár61. A rendőr azonban ugy vélekedett, hogy a tulajdonjogi igén.yeket mégis csak illendőbb nappal tisztázni s ezért a volt prefek ­ tust előálLitotta a rendőrségre, ahol jegyzőkönyvet vet­ tek fel az esetről. Eddig a hirecske, amely valószinü­ leg még Romániában is fliemelkedik a hétköznapi ese­ mények szürkeségéből. Erdélyi véreink nézete szerint azonban semmi esetre sem szabad belőle bünügyet csináll/i. Ha a prefektusnak csak ennyi az egész biine, akkor legyen az övé a kecske, megérderrúi. Sőt bánja a szösz - minden távoz6 prefektusnak legyen illetékes egy kecske, - de ennél több aztán nem. A »káposztát« (nálunk a .I6zsefvárosban »dohány « ­ nak nevezik) feltétlenül el kell venni tőle. Az illető derék közbiztonsági közeg pedig nagyoll rossz helyen állott őrt. Nem a kecskeólak mellé kell rendőröket álLitani, hanem például az állami trezorokhoz, ahol talán gyakrabban is lehetne hasonló j6 fogást csinálIIi. *

Egy -két hónapra - alllig fIá födi a pályákat bucsut kell vennünk a t/ltbaLlt61. Persze ez nehezün kre log es Ili, hisz nekünk a flltball ma az, ami volt a római plebsnek gladiátorok életre -halálra menő játéka az arénáb an. A szezon végi futbalLmérkőzésekről fel­ jegyezhetjük , hogy az pgyik leg/lt6bbi mérközésen lIIár nemcsak a (ribünöl/ csaltcmtak pO/Ol/ok, de magán cl

1929 j a n uá r 1 .

CSEN DOR SeGI LAPO K

pályán is. Már nem csak játélwso kat, nemcsak nézőket mint eddig szokásban volt - de megpofozták magát a mérk őzés t veze tő birót is, aki Iwnárisárga drukkerek és fantaszták véleménye szerint akko r ítélt szabadrugást a papagájzöldek javára , (//l1ikor éppen a papagájzöldek J J -est érdemeltek volna . Ezt pedig az elkeseredett Iw­ nárisárga hivek nem hagyhatták meg torlás nélkül. Hisz jó/ Az ember igyekszik megérteni a kanárisárgák elke­ seredését, de szomo ruan kell arra gondolnia, hogy ez a hihetetlen mennyiségü energia, mely a kanárisárgáll és papagájzöldek ide-od a szaladgálását, színpadi prima­ donnáslwdását és rugdosását kiséri, hogy ez a Ilogy energia menny iség miért nem állhat valami jobb cét szolgálatában? Fanatikusak, őrjöngők vagyun k, ha o Iwnárisárgák bevisznek egy gólt a papagájzöldek ka­ pujába, dc nagy lel/<.inyugolommal nézzük, ha öreg nénikék állnak meLlettünk a "W0ll70S On, amig mi kénye/­ //lesen szétterpesztett lábaMat ülünk, közőmb ösek, hide­ gek maradun k, ha szemünk láttára egy ház omlik össze és maga alá temet játszadozó gyermekeket, arcizl7lunk se rezzen meg, ha valaki éhezve vagy tul jól lakva az élettől a halálban keres gyógyulást. Ha azonban a biró azt mondja : »Tizenegyes a kanárisárgák ellen ! « ak/wI' elborítja a vér agyunkat és mindaz a hév, lelkesedés, lendület, tettvágy, harckészség utat tör l/lJagának, mely valalllÍ ki nem talált retortában össZ('­ . sürítve oly energiát, oly erőt jelentene, amellyel tngyen� kOllyhát lehetne felállítani az éhezők számára, vigaszt nyujtani az öngyilkosjelöLteknek, támaszt az őreg né/li­ kéknek, sőt - ki tudja, nem - e éreztetné hatását ez az energia Szobnál és Biharkeresztesnél is!? . . -­

_

*

Megdőbbentő, hogy egy bizonyos idő óta a nagy világkatasztrófák szinte szünet nél� ül ltövetkeznek e!IJ� ­ , mely Amenkat másra. Alig szünt meg a tornado, szántotta végig félelmetes viharekéjével, kitört az Et�za és a lávafolyam egész helységeket tüntetet� .�l � (old , szinéről dusan termő szőlőhegyeket tett orok ldokre kopárrá' terméketlenné. Még ki sem hült a láva, még az emberek enllek a borzalmas eseménynek hat�sa alatt állottak amikor az Atlanti ocetl/Z dühőngő, soha nem tapasztdU szörnyü olkán � król, viha,:? kr?l jöttek hirek. S. Q. S. jelek cikáztak suLlyedo" I alo�rol, melY �k , : lelekvesztoli, olyan játékszerévé váltak a viharnak, !ti tnt haJ.ászbárkák a gőzhajó feltalálása elott . . . *

. . . ugy jönnek egymásra ��.e/� � kat� sztr�fál" az elemeknek ezen gigantikus kdoresel, //llflt , targyaló­ termekben azo'k a bünperek , melyek ha szor"án.l'osall voltak azelőtt, ma már járványszerüe� . Egy .. �lI1ber, aki négyszeri eredménytelen kisérlet utall meg� !t . fele ­ ségét, hogy pénzhez jusson , egy kereshe1elm.! lslwl igazgatója, akiről egy vél�tlen folytán kulerul, hog.! 400 hamis érettségi bizonyd ványt adott el pénzé�t �! b. és hi tudja, hogy mikorra ezek a bünperek be!e/ezod ­ neh amiko r ezek a soroh u l'omtatásba!, meg/ �!ellne", , ki tudja, micsoda szenzációkball lesz ll/ra részltnk ? . .

�

*

Az Etl/a kitörésévef szemúell t('hetet/ellel; va ­ (f l/unk. Nem tud; uk e/ejéf \ll'nn i, nem tudunk gátat dflítani az oceá.li . , viha' rjáll ak.. sem . . . lia azol/b, an r�,'Z ol)lan tel/l'ezo ( számos eseményeket reVlZ IO aIa vesszllll, .. I k " fl nil talál hoz l/i, me lyek tőlü nk / /' /tibáinll , mufasztásaink folytá� oll " zott károkrt! f('{/('n el('lnl csapásolatf /lag,l o J , "" " SZI ,/lU�IJ os goz r.' I's{r I' '!l{ lll'( I'/sü z ,l bú II' t I -ttl:/"I . '

jogu

Sli Iyosa

. /�,� jl��f,;('I: ! f.�:.�ij

.

t:á ('�i�{' �

, _

15

zete bizonyára Ilem tehetett arról, hogy az oceánon "ihar támadt, de hogy a vihar oly könnyen végzett ezzel az angol gőzössel, annak már sok olyan okát deritette ki a vizsgálat, melyek emberi felületességben, pmberi hanyagságban rejle neh. A gőzös későn adta le a rádió segélykérést, a fegyelem lnár a iürzavar első pillanatában felborult, 'kiderült, nogy a szénralwdás cefiaira szolgáló ny ilás t, me/y alig egy méternyire volt a viz szine főlött, nem tőmtéll be kellőleg, ugy hogy a viz rajta beömlött és a hajó féloldalra billent már akkor, amikor a vihar még csak kezdődött és a hullá m­ zás még csak mérsékeLt volt . .4 hajó rakományát nem helyezték el kellő egyensulyban, a mentőcsónakok nem voltak meg előirt számban és nem tudtak, - amint llelleU volna - hatvan embert magukba fogadni. Az eflwl'etett hibáh , mulasztások felett, kell hogy a meg­ döbbenés hangja hagy;a el annak az embernek djkát , aki rendhez, fegyelemhez és lelkiismeretességhez szokot t. Több mint száz ember veszett a Iutllámokba csak azért, mert a Vestris már jó egy néhány utat megtett vihar nélkül, hasonló rosszul elzárt nyilással, hasonl6 elégteLen számban és rossz állapotban lévő mentőcsónak!eal és - Ilem történt semmi baja. *

. . . s ennek a Vestrisnek mintájára, módjára ki tadia hány és hány gőzös indul el tengeri utjára s hogy nem mindegyill jut a Vestris sorsára, hogy nem mindegyiknél pusztuL el száz ember, az csak annak köszönhető, Izoul' a hullámok legtöbbször simák, szeb. lidek . *

. . . vajjon a Vestrisen felületesen betömött nyi/ás nem -e volna észrevehető Erdélyi Bélák, Röserek és a többieh !wjóián , mielőtt tönkretett existenciák , ki-o rabolt, megcsalt emberek és áldozatok ki1zült tr:temel " a tesznek tanuságot arról, hogy a ha!o, �oserek , . Erdélyi Bélák stb hajója nem részesü? t kello el/en ­ örzésben? Vaiion lehet-e elgondollll; hogy eg)' ember aki mint Erdélyi Béla a bartermeken es tánCOl;, f!örtön és párbajokon kivül semmit I�ást :ze�l ismer, !zogy ez az ember állás és foglalko�as . nel u..l egy életet éLjen le, ané/hül, !zagy emberfarsCllt, elo, dolgozó, küzködő elllbertársait valamikéf en meg ne kárositsa? Miért heil I'árni, amig a hul!�mok bec:;ap.­ nah, hogy száz ember é/etét . I'.e�zítse :. mzert kell varn! , amig száz csa/ás , okirathallllst!as , � ut! ell � e.ze'és, gy.ul . össze, miért addig, amig az első I'alto!zam!. sltastol Izd­ vesgyilkosságig char/estonozill korunk 111l!lepelt 10' vau/a . .I .;J MI'e'rt ·;J Nem l eheine ezeket a Vestnseket, mee .. \lesze'/yezIy;k ártatlanok becsületét, vagyonát: éleCt teüh előbb tüzetesen átvizsgálni? Mlert keruln�k ren�­ őri ;l/enőrzés és fe/ügyelet alá csak azok, aklk�t rosliueti padokofl alvás közben szedtek tel é/�za al razzia alkalmával? Miért ne lehe!ne �neg� erd zr l !lOr-olykor azo! wt is , akik a l'ar? s!lgeil pa l , le .1 e . .. or/eulI/ok és klubok siiPP l'd(} fott>llelberr alusszak h�l _ na/tájt éjszakai málllom!iat : H o /l /l fl /I v a n p e fI z e d/? M i b ő ! é / s z !? Figyeló.

�

_

� �

��-.

t.1�t

::;: �o....... �o::::O � ..,. :::: ..,.. .... .... ... ..,.. .... .. ...,. .... ::::.. :::;::;;0:::;: ...,. .... ......

. _. ré enIe nem külön jobb és bal lábra án fe� I h���� volt A.ké��:�:e� ��n�� m?n dké t , lá_bra egyform l e �c csere a napont en , A. k t n . ak a két Clpot ztcrh�Z\I � .Es. az táján v dn�nia ez�r� ,: XVI I I . század közepeaz c91l �k clpobc . �O�l)� rcndclt l'k cl, hog�1 ��� ezre'dben azt , posztúd arohlwl kell vurrni u cSllrélgdl's rnegkol ltl!]ltl'SI' Ilgdt. \

•

16

CSE N D ö R S É G I

1 9 29 j a nuár I .

LAPOK

I

A tamási-i örs közgazdálkodása gyönyörű sertéseket nevelt . A k0zgazdál kodás vezetője : Juhász Sándor csendőr.

Kérdés. X. Y. kÖZSI l(1 I II/a/ dol/ d t ké pezö , de a köz.,ég 1.

mC/lt

keresztül . Egy a

fllllelyet

bokorból "

ln'élhordó

hogy a //l'U/ flem hUSZI/á/tu.

E/kdvetet t - e

;/'g.1'ezvél/,

hogy

/zagy

a

/epo

a

Mrét

a

eg"l'

/Ii"ül

község

esö

rétpfI

flJ' lI l ul(rott

bottA

u

pedil(

.

"Tul/usitott Ilyu/af

k ér déses

I'adds zlársasdg

kdzségi

hirtelefl

a

/Igy

iel,

megütott,

tudolI elmene /ui/I/i. A h'pé/hordó a I/yu/llt

elfogyasztotta, aZlÍlful,

el(J',

belterülelél/

kezébt:ll

hazavitte, kihágást

lepé/hordó

bérli.'

céliaira

I'a/ami/ven .

boltal

tNü/N

saidt

fcl­

vaddszali

agyolll'erte,

.. adászali

nlc>g­

iogál

egy

Válasz. Hasonló eset már többizben elöfordult. Az egyik legutóbbi esetnél az i l letékes vármegye al ispá n j a , mint máso d ­ foku

rendöri

büntetöbiróság,

a

terheltet

azon

cselekménye

miatt, hogy egy nyulat b ottal agyonütött, az 1 883. évi X X . t . c. 27. §-ába ütközö kihágás e l követésében bünösnek s ezért ö t megbüntette . Az adott esetben a vadászati

mondotta

ki

törvény 27. §-ába ütközö

kihágás nem forog fenn, mert az ezen törvényszakaszban emlitett tiltott eszköz csak olyan lehet, amely önmagában véve is alkalmas a z orvvadászatra. I l yen IiI/olt eszkdzdk a

.. addsza ti tdrvél/y szerin t a tőrök , a cs ap e!ríll , a hd/ók, a hurk o k, a /épvesszők (a llizokokrlál ,IZ ag)'Ol1vcrés) és végül a duvadakl/dl a mérgezett ( 'sa /litok . A bot i lyen t i l tott

eszköznek nem tekinthet ö, igy az azzal való vadej tés nem meríti k i a vadásza ti törv?n!J 27. §-ában körülirt kihágás . teny a l l dekat. E megáll apitás után is fenmar ad még annak . a kerdes nek az el döntés e, hogy a terhelt az 1 883. évi X X . t . c. 26. §-ába ütköz ö kihág ást elköv ette- e? I d gen vadás zterül eten vadna k kézze l való elfogá sa, bot­ tal, kovel vag má hason ló eszköz zel való agyon verése a . vadás zati torven y el etbelé pte óta szám talans zor képez te e

�

�

�

�

e

azonban , hogy

téren sok eS2tben egymással teljesen e l le n ­ kér­

a

annak

Lényegében

ki.

fej lődött

joggyakorlat

tétes

j egy eznüllk

kell

meg

elbirálás tárgyát,

az

alapján

törvény

CSENDŐR LEKSZIKON.

désnek e l döntéséröl van szó, hogy nyulnak vagy más vad­ n a k bottal, kövel vagy más hason ló eszközzel való agyon ­ alá

képez - e ?

elkövetett büncselekményt ban

azt

tisztázni k e l l ,

kérdést is

elözetes

az

által

elsajátitása

kérdéssel

E

elbirá lása

bi róság

kir.

jogtalan

dolog

ingó

i degen

tartozó

a

avagy

kihágást,

vadászati

verése

k a pcso lat­

hogy

vad

a

élö á llapotban res IIU!liUSIIUil, urat/ali iószdgllak lekilllllelő-e? Az 1 883. évi

XX. t . c. e r revona tkozólag k i fejezett ren ­

del kezést nem tartalmaz. A j o g i és a vadászati szakirodalom (I.

iog

Bálint Vadászati

Kolosváry

c.

I//üvél)

azt az á llás­

pontot fogadja el, hogy az élö me! telllartoll urat/ali iószág. az

Ezt

vonatkozó

ügyekben hozott

e l lentétben,

j elentöségüeknek

elvi

határozatok

-

n y i l vánvalóan

lyezkedve, hogy

az

élö

teri n y i re

a

kir.

élö

vadnak

arra

§-a

az

tartozó

idegen

szerint .

»fI

kihágási

konkrét

a

ismert

uratlan

nem

hatáskörébe

bi róság

az

tekintették

vad

422.

Va/l .

szabadolI

á llásponttal

az

Ezzel

amig

kodifikál ására

magánjog

melynek

is,

törvényjavaslat

I'adúllal gazdát/ali,

a

megerösiti

á l láspontot

belügyminisz­

á l l áspontra jószág

-

he­

több­

büncselekménynek

vadászterületen

kézzel,

botta l vagy kövel való e l ejtését. I lyen régebbi belügyminisz­

teri határozatok például az 1051-1890., 203-189 1 ., 542-1894.,

3556-1894.,

Egen'drj!

amelyek

szed ve megtalá Ihatók,

amelyek

gyüjteményében azonban

ma

csokorba

m á r elavultnak

tekinthetök. A m.

k i r. hatáskör biróság

nak tekintendö határozatában

!J9- 1909. számu irányadó­

az é l ö vadat uratlan jószág­ nak mondja. Meghatározása szószerint a következö : A szu­ bado" é/ö

par!

urat/ali

jószríg,

de

(fZ d!ta!tÍll:Js

sza/}(íl.1'tlÍ/ ,'/térMeg 1I/'1// aktÍl k illl'I.', //111/<' 1//

CS. dl

fl

/lllIZfll1/ogi

I '(/llú,zatra

1 929 jan uBr � l'

SE D GI P K � C��� N�� Ö � R � S� É�� �� LA �� O ��

�� 17

__ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __

iogositoftl/ak

�'al/ ioga, "ogy a I'ad (ll/aidOI /(í{ /o gla lássa l IIlcgszerezz(' . A mig a I/ad arat/au, sCI/iliI/ek birt oká ban , birfa/uíbll/I n il/csel/ és igy ioga lmil:!?: ki va ll zá/Ta, hog)' lopás, iog/ alan e1saidfitis, esef{('g a I 'ag.l'0l/ ellen irányu/ó más !iÜl/l cft I'agy vétség lárgy a le"�'sscll «. .

A

sége s

m i n iszte rtan ácsn ak

á l lásf o g l a l á s t

ha tásk öri

már

nem

hatá roza taib an

taló lunk .

i ly

Például ,

egy-

a m i g az vadá szte rü leten a vadá szat i törv ény 26. §-áb a ütkö ző k i h á g ásna k m on d j a , a d d i g a 7 1 .555- 1 89 1 . L M. h a táro zat i dege n vadá szte rülete n a tőrö ttJ.áb u őzm k leszu rásá t a k i r . b i rósá g á l t a l e l b i r á l a n d ó csel e k m é n y n ek t e k i n t i , b á r t u l a j d onké pen e z is élö v a d n a k i d egen vadá szter ü l e tén való e l fogá sa, i l l etőle g el ejtése. 57.8 1 6- 1 900.

M.

r.

hatá roza t

az

i d e g.en

Ezek a most e m l i te t t esetek é s a z ujabb an is á l l andóa n i n gado zó j og g y a k o r l a t szük sége ssé tetté k, hogy a végr ev a l a h ára felsőb i ró sá ga ink a j og bi z tonsá g é s j ogegy ség érdekébe n a f e l m e r ü l ő j og v i t á k k a l végér vénye sen e l dönts ék. Ezt a j og v i t á t a h a táskö ri b i róság e l őbb szósz erint i dézet t 491 909. s z á m u h a tá roz a ta t u l a j d Jnkép en m á r e l döntö tte és ezt a z á l l a p o t o t a belügyminiszter, mint harmad /o/w rendőri

/;iinlelő biróság

lelte,

teh á l

is

Itiabb an

ren döri

a

az

i1övefend ó minösité sl

Ilyen

éVI

hó

konkr ét

eliárást

22-én

kelt

d ö n tö t t

a

ú/lapit

b i róság

és

iÖ Fóre

a

meg.

h a tá s·k öri

az

1913.

K árost ól megt udtuk , hJgy a lopás előtti napo n egy rongy os ruháj u, fekete , erős, tömzs i cigán y j ár t a korcs máj ában, ki tőle viselt r uh á t kért megvét 'z l re és ott p álink á t i s ivott, miköz ben m i n th a az ajtót é s a z ablako t is a laposa n szemü gyre n tt'? volna, mire persze csak a j árőr beható kérdező sködése után emlékez ett az öreg korcsmá ros.

A menek ülési irányt tekintn Demén d község felé nyo-

sántikáló,

már

aprópénzt

E z t az

e m l i te t t

á l lé s p o n t o t terv'ezete

gazdátlan,

erősiti

is,

meg

ame lynek

amig

a

bollaf, kŐFel

Ih'i

r.

t.

XX.

1'{tgy 26.

meg, mert

ezt

engedélye

nélkül

vagy h a

polgári

422.

szabadon

a k i h á g á s t az követi el, aki

a v a d ászati jog

való

j ö vőre

j og v i ta

V a dász al

szolgálati

e l j á rá s a

is .

8rrn y i r a v i l á g os,

tárgya

a t u l a j donosnak

bérbe van a d v a , a haszonbérlőnek

vadászik.

ilgyolZverése

Ez az okfejtés

a

nyulnak vagy más vadnak más eszközzl!! Fa/ó a gy o n verése a z 1883. §-ába tUlc öző vaddsz[di k ih dg ás l I'alósitja

alatt

olyat! tevékenységet kell érteni, am e/y I'adnak I,ézrekeritésére irlÍnyu!. Va dásza t

botta/

törvényk önyv

§ - a értelmében

van.

Összegezve az e l m o n dottakat,

alti

m agáévlÍ

1916 aug uszt us l -é n Hor n l'\ d o l f h;m tfüz esgy arm ati lako s korc smá ros pan asz;) lta az örsö n, hog y azna p é j j e l ugy a korc sn l á j á t , m i n t a kam rá j á t isme retI, m tette s feltö rte s pén zen kivü l é l e l m isze reke t és ruha nem üt lop:J tt e l 220 b rona érté kben . Én, Gro ssm ann Józs ef a lörm este és r G á licz Istv án nép fölk elö a z eset nyom ozás ára a 1121y szin re men tünk , hol meg á l l a p í tottu k, hogy a tette s az udva rba az utca i kap ll n m e n t b e és az udva r háts ó rész énél a mag as kerí tésen át távo zott, h o l mez it lába s j o b b l ábán a nagy u j j a latt a t a l p á t mé l y en bevá gta a kerit és me l l é dobá lt üveg cser epek ben, mert a jobbl ába n y o m á t pár száz lépés re ki a határ ba bő vérz és j e l ezte és az utirá nyt i s megm utatt a, hogy a tette s merr e mene kült. Pár 100 lépés re azutá n a nyom ot el veszt ettük , a vérny omok megs zünte k, de t a l á l tunk véres zefir ruha dara boka t, mely ek a s2rte tt nején ek a b luzáb óJ valók voltak , e b b ő l m e g á l l a p i tottuk , hJgy a tette.s a lábát valós zinü leg beköt özte é s ugy m2ne kült továb b.

70. s zám u , az 1 9 1 4 . 69. évi m á rc i u s h ó 3Q-án k e l t 7 . számu és a z 1 9 15. évi á p ri l is h ó 26- á n k e l t 1 50 . s z á m u e l v i j e l entőség ü h a tározata i b a n .

vadállat

, .. ,

ügyben

btinle lóbiróságain knak

és

értelemben

szeptem b e r

löbb

alig

közben

le h e t.

a

fenti

hogy

A

a

pedig mindeu s zab ado n {(! I .t!

tehát

a

vadnak

a felvetett kérdés

csendőrnek

cselekményt

te h át,

é sz l e l i

ha

és

_ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __

moztun k, Prizner

pálinkát

hol

megtud tuk

bekötött

Mórné

lábu

és

bevál totta

csupa

a

aznap, fenti

j árt,

is

j á rt a

Deméndrő l .

cigán�,

ki

cigány

fél

l i ter

fizetett, a többi á l l i totta, hogy ő kol-

Százd-Szete felé

Százd

korcsm ákban érdeklődve megtudtuk, hogy

korcsmájában

jobbjáb ára

kenyere t,

is, hogy a cigány

távoz;)tt

egy

személyle irásu

hol

azt

a z aprópénzt.

országuton

hogy

aprópén zzel

nagyobbra,

M e g á J l a p i tottuk azt

vezetö

s

korcsm á j á ban

vásárol t

d u l ásból k a p t a

még

községben

Fischmann

a

József

ott is pál inkát vásárolt.

E g �1 I polyszakállas felől jövő embertől értesültünk, hogy egy cigány Szete község m e l lett az erdő szélén tüzel és o l y a n h el y en ü l , ln nnan a környék et jól bel áthatj a . K er � lö uton i g y ekeztünk a cigány t megközeliteni,

de e nek daca a � � m é g i s észrevett é s a batyuját el dobva, elmenzkult az erdoben.

l'ilenekülés

l övést i s

tett

rá,

közb'zn

Grossmann

d e nem

t al á l ta e l .

József

H iába

alőrmester volt

egy

az egész

és a é j j e l tartó serény nyomozás, a cigány .. f el- " /{ l'ila{/wzalo l m enekülési i rá n y á t megta lá l n i nem sikeru l t . . . j e l entést v a d ászati k i h á g á s m i a t t a főszolgabiróhoz k e l l m, ertesltette táviratilag Másnap a körn y é k b e l i őrsöket m e gten n i . közölve a pontos szem 2ly leirását i s a tettesnek, mlr e a . _000_ __________ _____ n a g ll k á l n a i örs parancsn oka, Menyhár t István örmester , �rte� si tett szintén táviratil ag, h ogy a tettes D o dok Sándor nyitrai 14. honvéd g y a l ogezred beli katonas zökevén nyel aZJnosn ak lI1agán l'ádló

II

k iállíto t ta ,

szükséges

a

TANULSÁGOS NYOMOZÁSOK.

Katonaszökevény-kóborcigá­ nyok által elkövetett betöréses-lopások kideritése. A

Csendőrségi Lapok" nyomozási pályázatán dicséretet nyert pályamu. Irta : BATÁR ANTA� liszth. örsparancsnok. (Soroksár.) "

��

A h ábor u a l a t t H o n t m eg y ében , H évma gyar ádon volta m

.. . '" ségb 61 és igen sok t a ny a örspara ncsnok. Örskorl etem t "I Z k oz . l Hagy o n ból á l l o t t s a béke évek ben nem lehet ett va � a m . . , hogy H o n t - es Bar, -va t · m o z g a l masnak m o n d a n i , d ilc ara . e utan azon ­ meg yék szé lén fek ü d t . A v i l á g h á bort l ki töré � . . 2 tet t lkov l alta vény zöl\e onas l a k s é y l b a n a sok h a d i f o g o : . tette { l a l\ 1 1 ( lmas sá . zga o m en g I nyek kü lönbö ző b li ncse lekmé Iün ben

csendes

örskörletet.

l á tszik.

elmenekült

alapos gyanu nYl a l a p j á n Dodok Sá n d J r katona szökev ény e llen a . p ? zso. . orsok et honvé d hados zt á l y b i róság hoz meg tettem , a körny '2zo pedig a nyomo zásra irásban is megke restem . . . .. t clgan u Ekko r augus ztus 1 9 - i g csend követ kez � tt, az eltun volna el. felöl senki sem tudot t sem m i t, m i ntha a fold ny. elte e Plrsy Augu sztus 19-én azon ban az örsön megJ elenv boJt= z l t , hog Andr ás a l sósze meré di lakos keres kedő panas � � . � . u penzt e, j á t az é j j e l feltör ték és onnan 70 koron a ertek ruIlan · emu" t lop:J tt e l az isme retle n tette s. nép föl ' I s t van ' G a' 1 ICZ . G·lossma nII Józs,e f a lörme sterr el es . � . . llll helysZ tott ' a o I O1egcJ h , t em men e szmr y l e h a k e l ove . l l'smét . . a , 0Zlk c9ll' ' d a o m s a betöre hogy k, l pitottu a l l á g e m szemle kor . '('tknt c" h , r, H o rn -féle betöré s módjá val, t?llát arra 8 ko � � Itt bUJ�al j u>to ttunl\, hogy ezt is Dodok követh ette e l . kl .. uugu,z a l
véte l·z

után

a

feljele ntést

•

18

CSEN DőRSÉGI LAPOK

tem, hogy nemcsak Alsószemuéden, hanem Ipolyvisken is törtentek betöréses lopások augusztus 19-én éjjel, még pedig G;ilik Jánosné kamráját feltörve 100 korona értékü hust és szappant loptak el, mig Gábor János ipolyviski lakos zövetkezeti boltj ának az ablakát is betörték, az üzletbe be is mentek, d2 a s2rtett észrevette öket és elmenekűltek a tcttesek. Augusztus 20-ára menő éjjel Gábor János alsószemeréd i lakosnak a szölőhegyen lévö présházát [eltörték s onnan 17 lwrona értékü bort és korsót loptak el, mig a szom­ szédos Szete községben özv. Hercog Bernátné üzletének a fa lát kiásták. de észrevették és az ismeretlen tettesek e l menekültek. H irschberg Géza szetei lakos pajtájából egy II korona értékü vasrudat vi ttek e l az ismeretlen tettesek. Ezen értesülések után átmentiink Ipolyviskre, h o l m á r az i lletékes kemencei örs j á rőrei n y omoztak és gyanusitott­ ként egy cséplőgép fütőt tartottal{ őrizetben, ama gyanu alapján, mert a Gábor János szövetkezeti üzletében a tettes rozsszemeket szórt e l , ő pedig a cséplögépnél rozszsal dol­ gozik és az elszórt szemek töle származhatnak. Mikor azon­ ban én a Gálik Jánosné kamráját megnéztem, láttam, hogy a tettes a szappant egy polcról olyan helyröl vitte e l , ahol a halomba öntött rozson át juthatott csak és igy a rozs­ szem�k a tettes ruhájára reltűrt nadrágja aljába stb. reked­ heItek és onnan hul lottak ki az üz letbe mászáskor az ablak párkányára. Mig a kemencei örs j á rörei ebben az irányban nyomoztak, én e l lenben Dodokot és esetleg isme­ retlen társát gyanusitottam. Érdeklődtem tehát a Gábor üzletében, hogy egy cigánlJ nem j á rt-e ott, mire meg ­ tudtam, hogy a Dodok leirásának. megfe le l ö cigány 18-án járt az üzletben, pálinkát ivott és a söntésajtónak támasz­ kodva nézte, mikor az üzletvezetö sógornője visszaadott a pénzbőL s kérdezte is, hogy h o l a tulajdonos ; viselt kalapot venne töle. Majd később, midőn a cigány eltávozott, a községben lakó Horváth Rozália cigánynö egy üveg pálin­ kát vitt és azt mondta, nála van egy cigány ismeröse, annak viszi. .

Elmentem Horváth Rozáliához és házkutatást tartottam nála, de gyanus dolgot n em találtam, hanem sok csürés­ csavarás után beismerte, hogy Dodok volt n á la, kinek jobb­ lába még sebes, de midőn a pálinkát e l fogyasztották, az e ltávozott tőle és azt mondta Ipoly födémesre megy, hol egy másik katonaszökevény társával fog találkozn i . Horváth Rozáliát k atonaszőkevény élelmezése é s rejte­ getéséért elfogtam s egy járőr által a pozsonyi honvéd hadosztálybiróságn ak átadtam, hol II heti fogházra itélték. Pálfi Jakab kemenecei örsbeli örmester pedig a fütöt sza ­ badon engedte, mert belátta, hogy gyanuja nem helytá l ló , amit később a z esemény ek igazolta k i s . É n Gálics népfölkelővel Ipolyfődémesr e mentem, h o l a birótól megtud tam, hogy ott sok cigány lakik a községen kivül a domboldalán. Puhatolásomr a a biró azt mondta , hogy van ott a cigánYJk között egy, aki a háboruban volt, lábára rokkant lett és most rokkantság i dijat huz s azt ajánlotta, mint legmegbiz hatóbbat, hogy azzal beszéljek. Erre behivattam K á l lai János cigány t és tőle megtudta m, hogy Dodok Sándor ( csufnevén Havó) és ennek egy Lakatos János Vilmos ( csufnéven Baliga) nevü, szintén katonaszöke ­ vény tá �sa, voltak már Ipolyfödémesen, hol több cigány­ nal tartozkodtak napok ig, ott az általuk lopott holmit közö­ sen f��yasztot ták, most elmentek Léva vidéké re, de ha majd �,sszaJonn ek , ok maguk átadjá k az i l letéke s ipolyn yéki csend­ . nek. MIvel orseg a cigán y szavá nak hitelt adni nem lehe­ tett, Kálla i János t és hárJm társá t ( ezek nevét már nem t udom ) elfog tam és a pozsony i honv éd hado sztály birós á gnak . atad tam, hol kato nasz ökev én!:J rejte geté sért 2-.3 havi fog­ házra itélté k őket.

1 929 január I .

Mikor a négy ci gány t kisértem, a sok cigány mind utánam tódult nagy jaj veszékeléssel , hogy mért viszem el őket és hová viszem ? Erre én azt válaszoltam, hogy Po­ zsonyba ke l l elvinni öket, hol addig lesznek bent, mig az a két katonaszökevény meg nem kerül. ha tehát ismét ide­ jönnek, ők menjenek be az i polynyéki örsre és jelentsék be, hogy itt van az a két katonaszökevény cigány , kiket a hévmagyarádi csendőrség keres s aKkor talán hazaengedik azokat, akiket most ö miattuk be kel l vinni. A cigányok esküdöztek, hogy kézreadják a cigányokat, ha ismét odajönnek. Közben a k i deritetlen esetek szaporodtak. Léva környé­ kén augusztus 30-án K a lapos Lajosné lévai lakos kárára lI5 korona értékü kacsát loptak e l. Csu vara Mihály lévai lakosnál a betörést megkisérelték, de onnan menekűlniök kel lett, mert észrevették öket. Özv. Takács Andrásné lévai lakos kárára lI75 korona értékü pénzt, ékszert és ruhaneműt loptak e l , özv. Miklóska K á lmánné lévai lakostól lIS korona értékü ruhaneműt, Farkas Györgyné lévai lakosnál a lopást megkisérelték, de e lriasz­ tották, Karáb Stefánia lévai lakostól 80 fillér értékű hagy­ mat loptak e l , H orváth Zoltán lévai lakos lakását feltör ték, de elriasztattak. Szeptember l -én éjjel Fábj ánek Lajosné kissallói lakos­ tól .36 korona értékű élelmiszert, A.belesz József kissal lói l akostól 51 korona értékű baromfit, Weisz N e l l i kissallói lakostól 3 korona értékü ruhanemüt, Prizner A.rminné kis­ sal lói lakostól 120 korona értékű csizmát loptak e l , Weiner Sándor kissallói lakos kárára betöréses lopást kiséreItek meg, de e l kellett menekűlniök, mert észrevették, Hohn H enrik kissallói lakos kárára szintén betöréses lopást kiséreitek meg, de itt is megzavarták a tetteseket. Szeptember 5-én Mészáros K á roly kiskoszmá l y i lakos kárára lI2 korona értékü élelmiszert loptak ei. Eckstein Oszkárné kiskoszm á l y i lakos kárára 82 korona értékü ruhanemüt loptak el. Szeptember 6-án Csernák Sándor mohi lakos kárára 1.30 korona értékű ruhanemüt loptak el. Szeptember 9-én Markó János alsógyőrödi lakos kárára 1911 korona értékü ruhanemüt, fi\érész Mátyás alsógyörödi lakos k á rára 10 korona értékű nadrágot loptak e l , Szent­ kereszti Nándor és Mészáros K á lmán, özv. Mihalik Márkné, Lévai József alsógyőrödi lakosaknál megkisérelték a betö­ rést, de onnan menekülniök kellett, Pejger Ferenc felső­ szecsei lakostól 600 korona értékü gépszijat, Czimer István felsőszecsei lakostól 1 1 korona értékű ruhanemüt loptak el. Ezen lopások és lopási kisérletek után szeptember 12-én ismét visszamentek nagy batyu élelmiszerrel és ruhanemü­ ve:! megrakodva Ipolyfödémesre, hol a cigányok a szokott baráts �.9gal fogadták a m i t sem sejtö katonaszökevényeket, nagy dári dót csaptak, nagy üveg rum ot hoztak és leitatták a két cigány t s ezalatt egy cigány leány elszaladt Ipoly­ nyékre, hol a csendőrségnek bejelentette, hogy a keresett két cigány nál uk van, csak siessenek fogják el. Ikroslák Mik lós j ár ásörmester egy népfölkelővel azonnal átment Ipolyfödémesre és a két cigány t egy putriban aludva elfogta, de mikor a biróhoz k isérték, Lakatosnak sikerült elmenekülnie s a nagy zajj a l üldöző lakosság közül valaki a bal kezefejét meg lőtte , k a l apját e l veszitve elmenekült az éj leple a l att. Másnap Paulik János ipolysági j árásőrmester Ipolyhidvég községben egy üzletben elfogta. Kérdezösködésére azt mondta, hogy Ipolyfödémesen verekedett a cigányokkal, azok szurták meg a kezét s a vérző kezű cigány t a j árőr nem bilincselte meg s kisérés közben ujból szökést kiséreit meg s csak nagyneheze n lehetett hurgonyasz eclö emherek segi tségével elfogni.

1 929 ja nuár 1 .

CSEN D O RSÉGI

A két tettes igy kézr eker ült s az ipoly sági szárn ypar ancs ­ noks ágho z lette k bekis érve , h o n n a n é n azon távir ati para n­ csot kapta m , hogy a nyom ozás lefoly tatás a véget t vegye m . át a cigányokat Két

hétig

tartó

tetteseket

lévő l attal

adtam

át

nyom ozás

renge teg 1916

augus ztus

hados ztályb iróság nak,

szőkés ért

10-10

uLán

bünj e l l e l

mely

évi

32

a

és

teljes

160

26-án

várfog ságra

o l d a l a s tényv áz­

a

rendb eli itélte

beism erésb en

pozso nyi

betőré ses

honvé d

lopás

öket.

n a k Pintér

József, Burján Lukács és hat társukat feljehm­ tettem , kik v a lamennyi en szintén kisebb-na gyobb szabadsá g­ vesztés büntetés eket kaptak. cigány t,

nem

p láne

h a l lottam,

h ogy

valaha

ha

az

még

fogom

az

ipolyfödém esi

hogy

ök

maguk

cigány

e l á ruljon

neki élelmiszer t és ruhanemü t is visz a j á n dékba , kétség te len, hogy m é g soká garázdálk od­ halott volna ezen veszedelm es két katonaszö kevény cigány,

h a el

nem

birom

öket,

seket. Igaz,

hogy

cigányokat és r á

adják

h i á b a várták vissza

csendörkézr e

a

nem tette­

hozzátartozó ikat, m i g

a kiszabott büntetést l e nem töltötték, de é n u g y gondoltam, hogy a s z o l g ál a t é r d ekében helyes, h a a cigányfurfangg al

szembe

á l litom

a

csendőr

mely

szám

egy

a l att

kelt

csendörfeIügyelöi

katonaszökevény

lll-én

dicsérő

kóborcigányokból

okirat,

a l akult

és

32

rendbeli betöréses lopást elkövetett tolvajszövetkezet tagj a i ­ n a k k i de rítése

és

és

tevékenységért

eredményes

ben

lett

e l fo g ás a

j á rásért

körül

Faulik

felügyelöi,

való

János

és

Grossm a n n

d i cséretet

Meg nem

/eleményességérf

legfelsöbb

részvétel

József

szo l g á lat

nevé­

a z e l fogás körüli e l ­

Mik lós

a lörmester

j árásörmesterek

kerületi

parancs­

Gál icz István nép fölkelő n y i l ­

k apott.

k e l l e m l itenem ,

működött

és

H roslák

noksági d i csérő okiratot, mig vános

a

kifej tett

adva.

A nyomozásban

közre,

hogy

de

az

bár

közvetlen

elfogás

után

az

e l fogásná l

folytat,ltt

nyo­

mozás a l k a lm á v a l Menyhér t István őrmester volt nagyká l n a i örsparancsnok

j g azi

bajtársias

segitségben

részesitett

s

ő

i s nagyban hozzá j áruIt, hogy ezen Bars- és Hont-vármegyé­ ket h ó napokon á t rettegésben tartó betörők m inden cselek­ a b ü n j e l 2k

m é n y e kiderűlt és

legnagyobb részét is sikerült

b iztositani és ugy a hatóságok elismerését, valamint a lakos­ ság h á l á j á t is a csendörség iránt kiérdem e l n i . a l k a lm á v a l P a l f i

A nyomozás hogy

fütö

a

Dodok cigányo n lévén

az

a tettes,

lehetett

a lj á t

mert,

lopott n a drág

egy

feltűrte

s

m ikor

őrmester

Jakab

rozsszem ek

a

amikor

tévedett,

ken

a

itélve

után mint volt,

lett

m a radt

nelu hosszu . . kamráJ b a n . 3

mely

G á l i kné

eset

�

a rozsha lomra lépett é s ott a nad.rag a l j a ablakp arkany on az rozszs a l s a szővet kezetn él

rozsszemek

Ezen esetn él az

Ipoly viS­ . azt hitte,

késöbb kiderült ,

l opást e lkövett e, lele

töle

én

eredtek .

nem

fogad tam

nagyb an

k i de ritéséhez

hozzá járuIt ,

�

�i puha tol ? ­ .

érvelé sét,

P á l fi

el

mert

� �

a

Rozá hátol , som utján k aptam a z elsö biz Los nyom t H o � áth anem d lt meg, m e lyen elind ulva nemc sak Pálfi felte vese ek a vege a a nyom ozás hely es i r á nyba ter21 ődöt t, amll1 szép

eredm ény

lett.

II

jrl/flll

�l

O� ....... � ....... ... O....O

� �

érlr'/ődi/l il t(, /t'tS g , . (f )Ii/á g kii ufc{ lII/ koz t.

Magányball

Lapszemle. Lapunk mai számát ól kezdöd öen rendsz� resen ism
leleményessége t.

Hogy i g a z a m volt, ezt bizonyit ja a z 1 9 1 7 . évi I l .

1 06 csf.

Ebből tanuls ág, hogy a csendö rnek a nyomo zásnál nem szaba d merev en ragas zkodn i a liitsza th:lZ, m2rt az sokszor csal, hanem tárgyi lagosa n kel l mérl2 g21ni az egyéb eshe­ töségeket is, enélkü l ki tudja m i lyen fordula tot vett volna ezen nyomo zás is, t a l á n sohase m sikerü lt volna az ig3zi tettesek nyomá ra bukka n n i .

és

Ezen ügyben a m á r e m l i tett öt cigány on k i v ü l orgazd a­ ság és tulajdo n e l le n i k i h ágásért a z ipolysá gi, aranyos maróti, verebély i és a lévai kir. ügyészs égnek, i l letve j árásbiró ság­

Azt még

19

LAPOK

Goet he,

(Franciaország.) Revue de la Gendarmerie. (C"l!lldörsegi szemle . Kéthavi folyóirat. Elöszőr megjelent 1928. évi január 15-én, tehát 1 éves. Egy évben 6 füzet. E lőfi zetési ára lj() frank (9 pengő). Két részből á l l : Nemhivatalos közlemények és hivatalos részböl.) /928

november /5. szlÍlI/. Nal/di/l (Nodin) szl/s . :

A kan �d a i . lovascsendő!ség . . ( a szept. 15. számban megjelent koz�2m �)J folytatas a ) . A cikkiró egy a m i énktöl telj '!Sen e lt�o �Ilag.ba vez �tI a z olvasót m e r t Kanada eszk imólakta eszaki resze mar a z örök h - é s jégbirodalmához tartoz�k. Hogy csak eg� I.>é!­ . dát e m l i tsünk : A népszám l á l ásra kIrendelt 20 csendorJ �r ? r 1 926-ban 6 héten belül 32.000 km utat tett meg ; egy j aror 21100 kilométert 20 munkanap alatt, vagyis egy menetn apon 120 k i lométeTt - vasut nélkül ( va lószinüleg kutyaszán o n ) . Ezek a számok v ilágosan mutatják a birodalom területének óriási méreteit. TI/ber! ( Tübér) SZl/S. a csendörtisztről és éI:�n� köte­ lességeiről i r összefoglaló áttekintést, melynek . fofejezetel a következők : I . Erkölcsi ténykedés 1 . fellebbvalokk al , 2. 31a­ ren deltekkel, 3. hatóságokka l és a lako� ággal szemben. II . A tiszt szerepe a csendörségi szakszolgala tban.

6

lrlassard (Mdsszár) t.lI/il a fövá � os tan�cs.á.l�oz felter­

jesztett egy tanulmány t Páris for � a.lrnl problema l anak meg­ o l dásáról. összehas onlitáské pen lelfJa a J1a.gy .nemet, ang� l és amerikai városok forgalmi berendezeset es mrndebb ol következtetéseket von le, me lyek alapján Páris fO:!;J al!DI viszony ait j avitani lehetne. Egyszó v � l � egmo.ndva azt a J a n l j a , hogy helyezzé k a forgalo � egy reszet . a f o l d a l a . Cllllmb oll (511mbó lI) es Fabrc. Fa. r.! .. 'wdnag l,o!. tej z. tegetéseket irnak a .Bünte lőbirós agI k.orozo :end � 12tekhe kel ezetek fej ( folytat ás ) . A jelen közlem ényben ko\'etkezo

.

( �

foglalk oznak :

�

.

.

_

� �

fOJ ­ Hogy an kel l a körő � v?nyb e � keresett tettese et , bb,n k.0I!ny� tosság « szerint osztály oznI ? Mlkep 2n lehet � le � fcn ­ megje gyezn i a kerese tt egyén ek nevét, szeme lylelr.a s�t, II képét , külőn ős ismer tető jel2it, az autom obIIt? Mikep :!n k. a megjegy zett adatokat értékeslten\. . Végül néhán y birósá gi itélet kovetkezlk, m21ye k a cs�ndőrséget különösen érdeklik. . . . A hil'afalos rész az 1928-ba n meg J e l�n t mmd 30 . hat füzel tartalom jegyzék ét kőz l i \Igy anyag szen nt csoport osll\ u, m i nt a szerzők nevei szermt rendez ve.

:;,

l Ha\ l folyolr t ban. 19_0 KamenClJ Iskola tiszti Kiadja a jugoszláv csendoral . lep. " neb q-ik tchat j anuár l -én jelent m2g először, most o r�H]1\)1 Tartalma ]Iét részböl u l i : Nemhivata los cs 111\'at310$ Az utóbbihoz csatlakozik egy kitiintdési ro\·ut. ) ,'/ah O. (s. a/ar. o z egyéni gu dostigi h clllzcthcll l,crc'sl tartuIIJk a bUnlények okát. A l\crcsöé\'c1\ to-tol 1JO�lg (Jugoszlá via.)

)andat D.J eriski . � esnik.

20

C S E N D O R S ÉG l

1 929 ja nuár J .

LAPOK

JÓ EGÉSZSÉG.

. A legtöbb büntényt is czekb2n a z években követik e l Gyer­ mekeknél és aggokn:il ritkán fordul elö büntény. A l e g ­ \ e zcdclm�sebb kor 1 6 é s 20 é v között v a n . H a i lyenkor a z ifju nem kap tisztess2g2s munkát, l<önny2n a bün felé h a j l i k . A fejtegetés i g m érdel<es, csak a z k á r , hogy nem mutat utat, hogyan lehetn2 a bünözésnek e lejét venni . jlll/kol'ics (s. tim. JlI pontha fog l a l össze egy speci á l is utasitást a pályaudvarok)n, hajóállomásokon és repü lötereken szo l g á latot tartó csendörök számára.

Az dl/f{.l'illwssdgr6/ szóló cikk német forrásból merit..?tt statisztikai adatok ny)mán kifejti, hogy az öngyilkosságok szama nagy háboruk után m i n dig emelkedik, mig a szü le­ . téseké \"Ísszamegy

\ "1Ilicsirs Oj. (s. Szt/s. : A csendörség szerepe a vasuti büntettek megakadályozásaban. A j e len befejezö közlemény reszletesen kiterjeszkedik a csendörség feladatára : 1. a \"asuti á l lomásokon a közbiztonságot fentartani és a for­ g a l omra ügye l n i , 2. a I<ülönbözö vonatokat kisé r n i , 3. az utazókat e l lenörizni és emellett az elöirt m a gatartást tanu­ s i ta n i , ll. az ismeretes professzionista vasuti gJnosztevöket n y i l vántartani, mert i lymódon lényegesen könnyebb azokat . figyelni

,11. F . : A Népszövetség már több k i sérletet tett aziránt,

hogy a vegyi fegyver2ket kiküszöbölje a hadviselésböl, vagy legalább i s megakadályozza a p o l g ári l a k osság e l len i r á ­ nyuló gáztámadásokat. E d d i g semmiféle p n i ti v eredményt nem képes felmutatni. Gáztámadások nem irányulnak egye­ nesen a p o l g á ri lakosság, hanem a z i pa r i , gazdasági és közlekedési központJk e llen, amelyek köz21ében rendesen polgári lakhelyek vannak ; a Népszövetség követelése csak megforditva volna teljesithetö : ha ugyanis a gáztámadásnak kitett épitmények közeléböl háboru esetén eltávolítjuk a polgári lakJsságJt, amely nincs ott a l kalmazva. 1928 október 20. é s 21 -én r"lIdőrkllll'{/ verseny t tar­ tottak Belgrádban a csendörség közremüködésével, melybeo csendörök .markirozták« a gonosztevöket. A képek között k ü lönös érdekkel b i r egy képsorozat idegen á l lamok csendörségéröl ( rendörségéröl ) és pedi g : finn, román, h o J fandus, o l asz, francia és a n g o l gyarmati csendörökrö! .

-

Egy ercdllléllyes llyOl/wuís . Egy bosnyák- horvát h a t á r ­ mentl f � luban e l loptak k.ét ökröt. A csendörs ég csak n ap o k m u l v a erte�� l t . az eset �o , m ut a kárval lott eleinte m a g a 19.ye ezett )oszaga . holletet kinyomoz n i , - persze eredmén y nelkul. A lopas ota . 6 n a p mult el, m i n den friss nyom e l veszett . . A tettes azota a h.a todik határban j árhatott. Nem marad m.as �atr � , mmt az osszes tekintetb e jövö csen dör­ . or�o�et ertesJtel1 l es nekIk az ökrök leirását megküld eni. Nehany n a p mulva egy szomszé dos csendörö rs területén megker ült a két ökör a tolvaj j a l együtt. A csendör ök azonban nem elég � dtek meg ezzel az eredmé nnyel. Gyanus . volt nekIk a tolva) gyors beismer ése, ugy tünt fel , m intha azzal , hogy ma � á.ra vonja a figyelm et, másoka t akarna f.ed � J . A csen? orors parancs noka a szomsz édos csendör ­ orsok el . egyet� rtésben . széles örü, gyors és erélyes nyomo ­ . zast . lIlditot t es slkeru lt nek lk egy Boszni ára és Horvá t­ orszag ra kiterje dő tolvaj szövet kezete t leleple zni, amely évek . ota rendsz eresen uzte a barom lopást . A tolvajo k f ö l d m i velő parasz tok, az orgazd á l1!észá rosok voltak . A barmo k e g y ­ . rész� megke rult egyres zet levágtá k és kimért ék, a többit : hamIS marha levelle l kicsem pészté k Itáliá ba. Ebbö l az esetb öl több tanus ágot merit a l a p : . .. 1 A I � p � s k i derités e csakis a csendö rörspa rancsn okok osszed olg � za�an a � , re desen megta rtott megb eszélé seinek és � m � gflgye leselk klcs2r elésén ek köszö nhetö . Ez a kölcsö nös szobe l i inform áció. tehát nagyo n haszn os.

!

�

�

�

.

�

2. Soha sem kel l megel égedn i a z elért eredm énnye l han � m .mmd en gon:Js ztett mögö tt a z ok és a z okozó é � egy�b osszefüggé sek után is k e l l kutat n i ; de lega lább i s feltet elezl 1l hogy i l y össze függ ések létez hetne k é s ebbö l a : szem pont boi IS meg vizs gáln i a z eset et. " . K ü l önösen hely tálló az i l y en elöv igyá zatos ság a hatá r­ v � dek �en, . ahol a csem pész et á lt a l adot t érté kesi tési lehe tö­ seg unsz ovet keze tek alak ulás át nag yon meg kön nyit i.

�

Á/ � zell1érell1 és gáncsoltatástó l való jéIel em töb b­ szo..r blrn ak ros sz cselekedetekr e, min t jókra; és az rrpnyn eli csa li aZO Il kpl! pirulni a, a III i ros sz. Rouss/'au.

Előszó. Az ember egyik l e g d r á g ább ki ncse a )0 egészség. M i n d a z ,

a m i t a z emberek

á l ta lában b o ldogságnak é s megelégedésnek

szoktak nevezni, csak

akkor

lehet tökéletes, ha egészségesek

vagyunk s az Elet nyujtotta anyagi és szellemi jót és szépet is

csal<

ugy

tudjuk

zavartalanul

élvezni,

munl
t e l j ességét csak ugy tudjuk hasznositan i , ha egészségi á l i a p J ­ tunk

iránt

való

Ennek

g o n d j a i nk

dacára

nincsenek.

azt k e l l tap3sztalnunk,

á l t a l á ban nem szentelnek annyi mint

amennyit

az,

hogy

az

emberek

figyelmet az egészségüknek,

szószerint

is

életbevágó

fontosságánál

fogva, megérdemelne. Az egészséges ember va lami természe­

tes,

önként

értendö

d a l ognak

tartj a ,

hogy

egészséges

s

a d d i g , a m i g meg nem betegszik, nemcsak, hogy nem törődik önm a g á v a l , hanem szeretetböl

teszi is

vagy

azt,

amit

részint tudatlansá g b ó l ,

könnyelmüségböl

sokszor

visszaszereznie :

az

Nem á l l í tom,

hogy

denféle

betegségtöl,

e l puhulásra természet

is

olyan

azoknak

e l len

a

vezethet.

elövigyázat mel lett sem legh iresebb a

tulzott

Vannal<

éppen

lehetetlen

vagy

naponta

e lövigyázat

betegségek,

rendelése

kockára

folytán

a

néha

káros

amelyeket

a

legnagyobb

lehet elkerü l n i s amelyeknek a leg­

is

éppen ugy ki orvosprofesszor . De ezzel

betegségeknek,

kellö

kényelem­

a z e l övigyázatos ember m e n tes m i n ­

söt,

ember

nehéz

egészségét.

kifürkészhetetlen

tudatlanabb

szinte

részint

lehet

szemben

fertözéseknek

fel v i l á gosodottság

m e l lett

téve,

a

a

igen

nagy

lehet,

ame­

száma,

védekezni

mint

amely il<

lyekkel szemben szervezetünket helyes é l etmód d a l e l le n á l l óbbá

tehetj ük

s

amelyeknek

gyógykeze lését

is

megkönnyithetjük

a z á l t a l , hogy i dejében fordulunk velük orvoshoz.

l\'\ indez azonban csak akkor lehetséges, ha az egészség­

tannak lega lább a legelemibb ismeretei vel tisztában vagyunk. Aki a z emberi szervezet berendezkedését és müködését csak

nagyjában ismeri , aki rendel tetésével

van, hogy

a

s

aki

zatául

esni s

tisztában van,

pl.

amikor

test egyes föbb szerveinek

fontosságával

mutatkozó

vegye

dulni,

és

az emberi

a

tisztaságnak

fog

már

nem

annyira

is

tisztában

rendel lenességeket i dejekorán észre­

a z sohasem

nem

csak

a

fog

egészségtan i

kuruzsló

bajával csak

lehet

rajta

fontosságával

vénasszonyok á l do­

akk:Jr orvoshoz for­

segiteni.

Mint a budapesti 3. számu honvéd kórház sebészföorvosa,

nagyon sok csendört gyógykezeltem és gyógykezelek s éppen

azért

Lapofl

a

legnagyobb

szerkesztöje

örömmel

által

teszek

hnzám

eleget

i n tézett

a

Csellddrségi

fel kérésnek,

hogy

e lap hasábj a i n egy egészségügyi rovat keretében megismer­ tessem

derék

csendöreinket

azokk a l

az

egészségtani

a l ap­

ismeretekke l , amelyeket min den müvelt l a ikusnak t u d n i a kel l .

Meg vagyok gyözödve r ó l a , hogy a k i a cikkeimet figyelmesen vég i g o l vassa, azoknak hasznát is fogja l á t n i . Megelözöen

vasóim

Az

figyelmét. egyik

h i vatva pótolni az

orvosi

az,

után

k:?t

d o logra

cikkeim

hogy

vagy

kezelés

n y i t a n i . Ne vasása

azonban

fölösle gessé

fontosságát

belöle

már

kész

nem

tenni,

kivánják

gondolja tehát senki

kivánom

azt,

orvos

az

felhivni

orvost

hanem

k i emelni

ol­

vannak

e l lenkezően, és

bebizo­

hogy a cikkeim e l o l ­

lesz, a k i

mi nden

baj�t

nagyon sokszor az

i l yen

maga gyógykezelheti, m 2 rt a legtöbb veszélyes, söt gyógyit­ hatatlanul elöreha ladt

.öngyógyitási«

mert hiszen

betegségnek

kisérletezés

vannak

az

okJzója.

betegségek,

helyes gyógykezelés e sokszor még tanu l ó orvost is nehéz felaclal

Ez

amelyeknek

természetes

felismerése

is, és

az egész életén keresztül

elé á l l i t j a , I<önnyen e l kép7.el-

1 920

I.

január

•

1

tSE ND öR St:d t LA PO K

c

hető teh á t . h o g y m i l yen vesz elye ket rejt hel mag ába n hoz zá nem értő , t a n u l a t l an egy 2ne kne k. vag y épp en mag ána k a bete gek ' -ava tatl an kon tárk odá sa, a m 2 1yne k suly os kőv etke z­ mén yeit aztá n s:>ks zor mig az orvo stud :>má ny sem kép es többé jóvát enni. Nem az

szab ad

ugyn evez ett

azon ban

a

más ik

hypo ch :m d r i á b a ,

vég l etbe

sem

esnü nk,

bete gs2g b2. S:>I( o l y a n m akke gész sége s emb u v a n , a k i , ha v a l am i l y en bete g­ ségr ől o l vas, rögt ön azt képz e l i , hogy ö is abba n szen n d , s ő t a n n a k egye s tüne teit i s érezn i v é l i . A z i lyen embe r rémc az orvos :>kna k é s a kórh ázak nak, mert vlllój ában sem m i baja sincs en s mégis csökö nyöse n beteg nek képze lvén m ag á t , e g y i k kórhá zból a másik ba v á n d o r o l s végül is a z orvos okat hibáz tat j a , a m iért nem t u d j á k »megg yógyi tank Bizom

a

képz elt

.

80 é v alatt pedi g h arom ezer kets zázm i l l iósz:J r huzó dik össz e, Az

izom erő,

óra

a l att

ame Jyet

kife jt,

a

sziv

meg fe l 2 1

az

össz ehuz ódás al

révé n egy m2te rkiJo gram mna k ,

héts zázö tven

Ez pedi g azt j e lenti , h:>gy e n zI az egy órai eröv el héts záz­ ötve n ki logr amm vasa t egy m:?te r mag asra 12he tett vJln a feie méin i. Ugy an2Z az erö egy nap alat t ( 2/j 750) tizen ­ n y o lceze r méte rkilJ gram m, egy év alatt hat és fél m i l l i ó méte rkilo gram m, 80 é v a latt ötsz ázhu sz m i l l i ó m:?te rkiIJ gram m. 7 ehát

80

évig dolf!;ozó szil't in/; (öfm i//ióiléfszázezcr méte rmáz sa) {,lIl c/he tfü"k VOlll(1

lel,

Én ezt

a

lIl/ln /uíili l'a/ l'asJ f

öfsz (Ízhu szm illió

ef{,\'

Ill ófer

m.I f!;Jsru

reng eteg össz ehuz ódás t, i l letve

csend őreink értelm esspg ében é s józan g:>ndo lkodá sá­ reméle m, hogy a c i kkeim egyikü ket sem fogják i lyen

ban s

képzel t betegg é t e n n i , hanem e l lenkez őleg, azt fogják szol­ g á l n i , am iért tulaj donkép en megsz ületne k : a jó egészs éget. *

M i e l őt t cikksoro zatom ségekre , törvény széki rövi den

meg

kell

legfonto sabb ringés,

a

a

emberi

óriási 5

test sok

vér,

egyrészt

az

a7.

testet é s

Igy

a

az

annak

sziv,

a

a

vérke­

agyvelő munkáj á t .

vérkeringés.

a

é l t
beteg-

a

rátérné� , előzőleg

emberi

sz<Íz2Zer m i l l i á r d

az

amely

az

mÜk,ödés é t ;

l é legzés és

sejttőmegnek

l i t?rnyi

hog!!

ism 2rnünk

sziv és

1. A A.z

orvosi esetekre stb.

é letfentart ó

vér.

tulaj donképe ni tárgy á ra

e leme

élet

a

áll.

Ezen

keringő

testünkben

f:Jrg a l m á t

életfentartáshoz

sej tből

b :> n y l i t j a

ugy

szükség2s

le, g

anyagokat

. testünk l e g e l r e j tettebb, legkisebb h e l y e i re is elszá l li t j a , m a s ­ részt p e d i g a z e lhaszn á l t á r t a l m a s anyagokat ugyanonna.,

kihordja . A ro zrí

Fér teflát II('II! IlllÍS, lIliIl! az {'lIIbai fest I/I� ':I ­

I 'dllo/afa.

.

A vér ezen é letfentartó hatása azonban r o g ­

�

�

tön megszünik, h a ez n e m k e r i n g . Mert h a a v r egy pe c­ n é l is sokkal kevesebb i dőre nf?(l1 hoz a test seJ tJ e10ek fnss

�

ugy anekkor nem viszi e l az e l aszná l t , ( széndioxy d ) , a k k o r előbb a z eszméletlenseg" par

levegőt ( ox y g . w t ) levegőt

perc m u l v a

pedig

és

halál

A

vérnek

tehát

szünet

nélkül

for:>gnia

sziv

tartja

születés ke l l .

A

van

az,

Ezért

p i llanatától vérnek

akasztas. ) , , egészen a s m g

( P l . az ezt

a

kerin gését

� �

a

hogy m ióta sa emberek , , , f ö l d ö n , mi nden b á natukat, b a j uk a t , oromuket m 1 O d ­

é l nek a

fenn ,

a

I(övetkezik be.

C

I \

Il, Vérkeringés.

l . A lüdókben (T) felfris'

a szivel négy részre oszló kél válaszfal = j obb szivpitvar = bal .. = jobb szivgyomor = bal .. és B == bemen eli nyílások a szivpilvarokba és D = a szivgyomrok ki· meneti nyilásai

mn r8

l 2 3 4 A

f. A sziv,

sült vér a bal szivbe gyülik össze, ahonnan " H" nyiláson át megy ki az egész leslbe.

2, A lesi minden

elhasz'

nált vére a jobb szivben gyü­ lik őssze

"E"

és onnan az

nyiláson megy ki a lüdókbe.

m i n d a s z i v v e l h o ztuk é s h o z z u k kapcsolatba, N i ncsen egyet­ len

összes á g a i , főleg , az i ro d a l om é s a zene anny iszor és a n n y i sokfele formaba n , m eg r a j z o l t , m e g éne)
szervünk,

v o l t é s lesz a z oka ,

amit

a

Pedig

müvészetek

ennek az örökös rohanasra kar­

h o z l a t o t t husdarabnak m i n dezekhez

a

poétikus

?

f o g a lmakhoz

tér ünknek. H a , , m a g a a z 5 liter vér nem más, m i n t a t2stunk fuval :JZO , v á l la l a t a , akkor a sziv e n n ek a v á l l a latnak a motorJ a , amely mol o r m u nk á j a szinte h a j sz iJ l i g azonos a közisme rt sz ivó-

épp

ugy

nincsen

nyomt. kut Az

I(öze,

mint

akár

m u nk á j á va l .

egész

valósá gban

semmi

vil ágon

nem

elfogadJtt

létezik ,

A

sziv

mézesk alács kupa laku,

a l aku

300

gr,

�

a . nehez

sziv

� :�

hustöm eg , a m e l y e t burok v�sz kör ü l . A sZlvbU rJ b n , . . o I aJozas cé l J" a i r a , teh á t a surló das csokk entésé re ke ves o l Y

dék van, " al(k:Jr 3. , ' ' n y J k m el lett m i nden k'lnek a SZIv:! Egesz seges vlszo . .. ( pulz us) sz áma a kor szerin t és'k ' m m t az o l< l e , A SZIvver . , • 15 ' ' tt ne' l ' PO- 130. 5 eves k:Jr b an 100 ' '' \ o váltOlik : I g y uJszu .. , - örege bb korba n megin t éves korba n 80 ; 20-60 e v � o,z l 7? , ' percen ként 72-sze r, 10 "bb Iesz, A te I J' es en n y u g o d t SZIV t e h á l negy - ven m i l l iószo r. e mJ nap a l att száz ezer szer , eglJ é v a lolt

munkát egy

szünet

p i l l anatra

nélkül is

v2gzi

a az

megá l lna,

szil',

ha

hiszen

mert

cZ2k

j árna, És

halállal

csak

�

az

összes számadato k a valóságba n még s:>kszorJs n nagyJbbak , mert hiszen tudjuk, hogy izgalmak, bet2gsegzk , f:Jk ZJtt j á rás, nehéz munka stb, eseté 2n szivünk még s Jkkal tobb2t

?

�

ver és igy sokkal több munka t IS \'eg22.

:

" Lássuk most az emberi test egyik legcsJd á latosabb \st nl i n tézmén yét a vérkeri ngést, !\z ökölnag ysagu s lvet, ,mint reszr� szobát k :? t válaszfa l ( m n és TS ) neg \'a l a m i nag . .. 2 t "I t osztja, Az i g y keletke zett négy kis szoba kozul . a g ) P ( l és 2 ) szivpitv arokna k, az alsóket tot (3 es . . � l A két pitvar ( 1 cs ' szivgyom roknak nevezI a tu d omany, . " ' tisztán csak a \'ér összeg yüjtésé re szolg á l , tehat ezek mmt gy " :1 \'órósz obakén t szerep elnek , A jobb pit\'arb an \'arako zlk . ­ rossz kék\'ér, a b a l pitvarb an pedig a j o plr:>svc r, }\ p t l varokat ( \' á rószobá kat) az alatti.!k le\'ő szivgyo mrJkkn l e g y -

�

�

e g y ajtó

�

� \��

,

..

( C és Dl kötik össze,

.. .. .. kis' .szobónak twlol1 -kulon 1Il·9 , kifelé is vall egy-2 g y k 1' ]" 3 ra ta ( A , B , E . H l ' . T. 1t.1I ,I .' ,Z/ I ,. . .. '' 1 E zenk'l vu

I,' /l l' I

a

!,{"I

ml' n d

OSSZCS('Jl

n y i l asokat

a

".\' 11"' l'">

Ile' gy '

...

.

sz >h'í/'a

igen erös a j tók,

EI

t',

11.1 ,

1/ \, , /,".1

.\\mdez. L t 1 '\ . '\

h i rcs s71\'b i l l cnt!luk. •

•

.•

c

il ,1\ ,

•

22

CSE N D űRSÉGI

,zckp�k zarjmlás termékeit, A rossz el­ használt anyagokkal telitett, tehát most már kékre festett csónak rohanva siet vissza a térdből uj levegőért és uj éle lemért. Most az utja megint a szivbe, még pedig az 1 . számu csónakházba a jobb pitvarba ( 1 ) vezet, ahova az »A« nyil n keresztül a 3. számu csónakházba, tehát a jobb szivgyJm:>rba. AZJnban itt nincs maradás. Ugyanazon ismeretlen erők az .E« nyi láson keresztül innen is kiszoritják és a még mindig kékszinü árban uszva elér­ keznek a vörős vérsejtek a tulajdonképeni Eld:>rádóba, a tüdőbe ( T ) . Itt a csónakban ülő vörős vérsejtek bold:>gan leadják a rossz levegőt ( széndiox y d ) és t2leszivj ák magukat friss levegővel ( oxygen ) , miáltal ujra visszanyerik eredeti szép piros szinüket. Igy felfrissü lve a tüdőből a .B« n y i ­ láson keresztül a 2. számu csón akházba, a b a l pitvarba ( 2) mennek, ahonnan az ism2retlen hajtóerő -0« nyí láson keresz­ tül beszoritja a piros csónak:>t a már ismert 4, számu csón ak­ házba, a bal gyomorba ; tehát oda, ahonnan elindult. Meg­ állás itt n i ncs. A . H « n y í l á son ujra kij utva, az előzőleg leirt uton siklanak ujra és ujra tova a vörös vérsejtek a test különbőző részeibe. Az előzőleg végig kisért csónak vörös vérsejt jei p l . : a b a l térdbe mentek. Épp igy mennek azonban más csónak:>k meg a test többi összes részeibe. A 25 billió vörös vérsejt nagyrésze p l . : a friss levegöveI a belekhez m2gy, ott élelmet is vesz fel s a máj óriási ér­ rendszerén keresztül jut be a j obb pitvarba ( 1 ) s részben már a máj és a szív közti uton, részben pedig a gyüjtő­ á l lomáson a jobb szivpitvará ban, majd pedig a jobb gyom­ rában ( 2 ) megtőrténik a test ősszes kék vérének a keve­ redése. Röviden t ehát : 1 . A test minden csepp elhaszná lt rossz kék vére a jobb sziv két szobájában ( 1 és 3) jő össze, ahonna n a tüdőkbe préselt etik. 2. A testnek a tüdőkbő l jövő minden csepp jó piros vére a bal sziv két szobájá ba (2 és 'I) kerül, ahonna n aztán a bal sziv kinyom ja azt a testbe. Vagy is : A Szil' ;obboldali két szobá;a egész életen át rossz kék f ogad

vért; a bal szil'

két szobá;a

pedig ;6 piros IIért

Igy megy ez szakad atlanu l éjj el-nap pal, ebren és álomba n, józan és eszmél etlen á l lapotba n egyará nt éven kereszbül . És minde zt az óriási munká t egy o olnYl, mindössze 30 deka sulyu hustöm eg végzi és 21latla, fenta rtja, akár a 1 20 kg-o s embe ri test életé t is. Hogyan képes azonba n a sziv arra, hogy az 5 literny i . v rt egy perc alatt kétsz er is, tehát perc enként tulaj don­ kepen 10 1J r vért ka esztü l hajts on a mag a 4 szob áj án ? . E t az erele t a már emli tett szivó -nyo mó kuth :>z haso nló . nek kösz kepesseg önhe ti. Ha egy lyuk as gum ibal lont a teny erün kbe n össz enyo mun k . . es Ilye n á l lapo tban a viz a l á sülJ yesz tünk és ott elen ged jük akk or a baIJ on tele sziv ja mag át vizz el. Ha most a ball on magába.

�0-::-80 . � �

�

t:e

t

LAPOK

1 929 január 1 .

tovább is a viz alatt hagyva, összenyomjuk, akkor kifecs­ kendezi magából a beszivott vizet s aztán ujra teleszivja keziinl< nyomására, majd megint kifecskendezi és igy t:>vább. HajszáJig ezt a munkát végzí a sziv is. Nevezetesen : Egy­ szerre huzódik össze a két felsö szoba, vagyis a p i tvarok ( l és 2) és a bennük levő vér a »C. és » 0« ajtókon keresztül bejut a két a lsó szobába, vagyis a gyomrokba (3 és lj) mihelyt ezek a gyomrok (3 és 4) megtelnek, rögtön ők is összehuzód nak és az »E« és » H « nyil ásokon át k i nyomják a vért magukból. ( .E« -nél a kék vért a tüdőlmor (3 és 4) végez, ők nyomják ki a vért, de ök is szivják azt magukba vissza. Ebben a munkában az erek csak a csatorllák, a pitvar:lk pedig csak gyüjtő, várószobák. Hogy a kiny:>mott vér vissza ne folyhasson, avagy más irányt ne vehessen, azt a már eml itett igen erős és mindig csakis egyirány felé nyil ó b i J lentyük ( szelepek) akadályozzák meg, amelyek bámulatos pontossággal dolgoznak és oly pontosan zárnak, hogy egész­ séges embernél egyetlen csepp vért sem eresztenek vissza. Szervi szivbajoknál azonban a rosszul záró szelep ( bil lenty ü ) m i att a vér egy része visszafo lyik a szivbe. Ahányszor a bal sziv a » H . n y i láson keresztül kil öki magából a vért, ugyanakkor a test összes verő erein is lökést érzünk, ez a pl/lzl/s. Tehát minden pulzus egy sziv­ lökésnek felel meg, amelyet kézen, lábon, nyakon stb. tapint­ hatunk. Plilltfcll pl/lzl/snak két 5zillhall[! jelel meg, amelyeket a z összehuzódó szivgyomor izmai és a b i l lefllty ük hangjai adnak. H a a b i llentyük ( szelepek) jól zárnak, akkor a szivhang:lk tiszták, ha nem zárnak j ó l (szervi szivbaj ) , akkor némi kevés vér a bil lentyü ( szelep) mellett visszasurranik a szivbe és igy a második hang a visszafolyás okozta surranás, surlódás mi att nem tiszta. A katonáskodás alól kibujni akaró egyének a sorozás előtt sok feketét isznak, hogy .szívbajos«-nak látszassanak. A sok feketekávé hatására a sziv 12 helyett 1 20-at i s ver, szinte messziről látszik a sziv megfeszitett munkáj a . De üthet a sziv bármen nyit, akár 150-et is, azért a hangjai tiszták maradnak s igy a sziv is egészséges. H ogy a szivhangok tiszták-e, annak a z el­ döntését igazán bárki, akinek jó füle van , fél órán belül "geszséges egyéneken megtanulhatja és aztán bárki meg is tudja mondani, hogy van -e a betegnek szervi szivbaja, vagy nincse n ? Eilőzőleg emlitettem, 110gy a sziv egész é leten á t egy ­ folytában pihenés nélkül dolgozik. A valóság azonban az, hogy csak az összehuzódások számitanak igazi munkának, mert az összehuzódás után az elernyedés következik s ez mégis csak némi pihenésnek számit. Azonban a végzett óriási munka mellett 12 összehuzódás és 12 elernyedés esik egy percre, ez pedig olyan rövid idő a pihenésre, hogy jogga l retteghetünk szivünk él etéért. Azt is emlitetlem, hogy szivünk mindössze 30 dekányi hustömeg, amelynek semmi köze a poézishez. Ismeretes azon ­ ban, hogy félelemnél és ijedtségnél, bánatn á l és örömnél és minde n nemü kedé lyizgalomná l máskép ver a szivünk. Szinte azt mondhatjuk, hogy a szívünk egyenesen e l áru lja a ben­ sökben elfojtott avagy kitörő érzéseket, máskor meg ar­ cunkba kergeti vagy elviszi onnan a vért s igy elpirulást, i l letve elsápadást okoz. Csakhogy m indez még sem kizá­ rólag a sziv munkája, Félelemnél, i j edtségnél, őrömnél fe l­ ugrunk, szaladunk, kiabálunk, hadonászu nk, nevetünk ; bá­ natná l s irunk stb. Ugyaneze n j elenségek m e llett természe­ tesen a szivünk is különbözően milködik és mi mindig csak ..

1929 január 1.

CSEN DöRS ÉGI LAPO K

erre figye ltünk . A neve tést, a sirás t, külö nböz ö mozd u latok at figye lemb e sem vessz ük, pedi g ezek is ugya nolya n jelen ­ sége k, mint a szi vveré sé. Ne ál tassu k magu nkat a szivü nkke l, mert m i nden életj elens 2get, igy a szivü nk külön bözö mun­ káját i s a z agyve l ön k d i r i g á l j a . Tula j donk épen az agyu nk nevel , az agyun k s i r és bánkó d i k , ö szere t és gyülö l stb. Igy j utunk e l a »sziv« fogalm án keres ztül egy hatalm asabb , sokka l e rösebb ismer etlenh ez, a m i n dent uraló agyve lő mun­ kájához: a »lélek« fogalm ához. Csakho gy a m i g a lélek

m i n den i dökre csak l áthata tlan, nem érezhe tö fogalo m marad , a d d i g a szivün k dobogá sát egyene sen látjuk és érezzü k,

ezért irtunk és fogjuk is i r n i , minden kor azt mondan i, hogy »szivve l-lélekk el« szeretü nk, üdvözlü nk vagy gyülölü nk b i ­ ' zonyos személy eket, tárgyak at é s esemény eket. K.emény

Dr.

Gyula

aLtaI!.

orvos.

KÜLFÖLDI CSENDŐRSÉGEK A

jugoszláv csendőrség. (30.

i dőre. e)

Altiszteknek,

káplároknak

és

csendőröknek

12

hétig

terjedő időre. K ü l fö l d re

valamennyinek

10

napig

terjedő

parancsnok jelenti szolgálati uton a dandárparancsnokig be­ zárólag

időr2.

levö tiszteknek 2 hétig ter­

terjpdő i dőre. káplároknak

és

csendőröknek

8 hétig

terjedő i d ör e . K ü l földre v a lamen!1y inek A

3.

a) b)

1

hétig terjedő

időre .

Ha

és

aki

a

szabadságot enge­

parancsnok

az

örsállomáshelyen székel,

és

az

arról

akkor a

való bevonulást kih311-

gatáson kell jelenteni. szabadságolási

A kell

visszaadni,

aki

igazolványt azt

annak

a

parancsnoknak

kiadta.

1 6 . A csel/dőr 1Il{/ .f!a(artása szabadságolI .

1 . A csendőröket a szabadság megkezdése elött figyel­ meztetni k e l l a szabályszerü magatartásra, valamint a szük­ séges

e l ő irások

betartására

is

a

szolgálati

szabályzat

1 5 napig

csendőröknek

terjedő időre belföldre.

rész.2 szerint. A csendőrök a szabadságra való megérkezésről, valamint a

szabadságról

való

távozásról,

ha

a

szabadság

három

napnál tovább tart, j elentést köteles2k tenni annál a csend­ őrparancsnoks ágnál,

amelynek

körletéb2n

a

szabadságot

töltik. gyakoroln i, hogy örök ugy

a

körletükben szabadság ukat töltö csen d ­ viselkedjenek, a m i n t a z csendörökh öz i llik.

H a a szabadságon levö csendőrök elkövetnek valamit a szabályok

és

elöirás:>k

kivizsgálni

ellen,

és

a

az

örsparancsn0k köteles azt

szabadságolt

csendőr

elöljáró

3.

A

csendőrörsök

parancsnokai

a

beteg

cS2ndőrök2t

hasonlóan tartoznak e l lenőrizni . 17.

Brtegségek.

A betegségeke t katonaorvosok

ál lapitják meg. E cim211

szolgálatmentességet a szabadságok engedélyezésér2 jogosult parancsnokok

engedélyezik.

Egészségügyi szolgá/af és on'osi

I'izsgá/atok a esclldő/'­

1 . Altalában. A csendőrörs parancsnoka alárendelt csendörei testi ép-

ll. A csapatparancsnok :

a) T i szteknek 3 napig terjedö idöre.

b)

Altiszteknek,

terjedő időre 5.

A

káplároknak

és

csendőröknek

Az

napi g

szakaszparancsnok:

időre

6.

7

belföldre.

Altiszteknek, káplároknak és csendőröknek 5 j ed ő

napig

ter­

belfőldre.

Végre megjelent a

örsparan csnok:

. . . .. Az a l árendelt a ltiszteknek, káplároknak es csendoroknek.

engedélyezhet

eltávozást

12

óráig

terjedő

idöre

havonta

egyszer.

. . a l a tt a tá\'ol ­ A parancsn okok segé dtisz tjei szem le I deje levő paran csnok hatásk örét birják . a szab a d uto A szab adsá g irán ti kérv énye k szol gá ati 5zte ndok fel. s á g m e g a dásá ra i l letékes elől járó hoz teqe . es os font gQJ1 I , s ege I on u k'T k csa Táv irati lag szab adság .. kok ból kér heto , ami'k ur ha:a szth atat lan csa l á d i és m a g áno az esetben hus z sza vas nin cs i d ő az irás bel i kér ésr e. Ebb en

�

válasz t is H ogy

fizetn i a

kell.

táv i rat i

�

. . ' Iran t I felt erj esz tett sza bad ság . lag osa n uto arró l a P ara ncs nok okn ak

uton

kére lmek indo kolt ak-e , meg kel l g Y ő z ő d n iök· ide je. bit ása i rán ti kér vén yek et A sza bad sag me g 110SSzab i a kér elm ező höz az ere det ' " tes d on a y hog , i n d bea l l án e k kor . ' k. . . .. I e J a. r ta . elő tt kié rk ezIle sse szab adsa. gldo . , az ol ván t a sza ba dsá go t en ged ély ez o Ig l s ol ág ds a ab A sz . ds ág ná l pe dig en ge ély eze tt sza ba. . . ' parancsnok , a tá Vl ra tll ag ran csn ok a l lit Ja k l . pa örs z a gy va a sza ka szp ara nc sno k

�

�

I.

örsökölI.

1 hétig terjedő idöre.

Altiszteknek, kápliiroknak

a

szabadság megkezdését

18.

zászlóalj parancsnok :

Tiszteknek

parancsnoknak,

délyezte.

b) Nem parancsnoki beosztásban levő tiszteknek II hétig A l t is z teknek,

a

parancsnokságának jelentést tenni, aki folytatja az eljárást.

jedó i döre.

e)

annak

azonnal

2. A d a n d á rparancsnokok : a) Parancsnoki beosztásban

A szabadság megkezdéséről és a bevonulásról az á l lomás­

2. A csendőrök , - a csendőrörsök kötelesek felügyelet.2t

közlemény).

b) Parancsnok i beosztásban levő tiszteknek 6 hétig ter­ jedő

23

Stoe w er irógépek (j ordo:z(jató m odellje sajtolt acélváz Páratl an kiemelhető betükarok ujitások : l leemelhető ko csi

l

feltételek ! A csend6rség tagjainak legkedvez6bb árak és

Saját érdekében kérjen ajánlatot

a

vezér képvi st'letlól ,

V., Vilmos császár-ut T E L E F O N : 248".65.

60.

.

scgcnck

fentartós áról

fcltétd�

a

koribb

minél

fehérnem ii

25 a

tisztán tartása

test

fö­

egtJik

Ennek

köteles.

gondJsk odni

gya­

gélkedhcl ik

gyógykez elis

kórházi

a

hogy

találja,

orl'os u g y

az

a szakaszpa rancsnok engedély ezheti ,

nem szükséges,

a

hogy

csendör 8 n a p i g maradhat betegen a z őrsá l l omáson. Az örsá l lomáson 8 napol megha l a d ó gyógykeze lésh2Z I'án y

orvosi b i zony i t ­

adja meg

az engedél y t a d a ndárparan csnok

nokra

is

zász l ó a l j parancs­

a

j o gát

a

ezt

szolgála lot

katonaorvos ok

vég z i k ,

és

pedig

szab á l y z a t

szo l g á l a t i

A

rendszeres

dijtalanuL

nak. E

j e l e n téshez

magukat

kőtelesek

próbacsendőrők

hetenk2nt

vizsgálatnak

on'osi

a

csakis

egysz2r

oka

és

szeres

orvosi

n 2m

vizsgli l a t

ha

i l yen

á l lom�sokon a próbacsendörők havonta egysz2r vizsg á l tatnak

i n tézk e d n i

örnek n i ncs-e

helyzetbe,

ahol

J áröröket k ivél'e szik

azt

azaz

az

- t i los.

orvos

amikor a

j á rőr

szolgálatilag

orvosi

esetet,

amikor

vizsg á l a t a

végett

csendör

A

kiküldeni

tényleg

a kórházba

való

átadásáról

parancsnoka a századparancsnoknak j e l entést a

gyengélkedők

könyvének

századparancsnok

ke l l ,

kell

-

megbeteg­

valamint

a z örsön ti tokban m aguk

v a l a m i n t a meggyógyu l t cse n d ­

hogy

ford i ta n i

v a l am i tyen

a

a századparancsnok­

betegeskedés

helyen

vezetése

arra

testi

a lk a l m a t l a n n á

oka

elhárit­

is,

n a lI

h ib á j a ,

3.

A

szolgtílalból

el

a

csendőrök

alatt

a

az

hatóság

az

IliIépü

csendőrségi

örsparancsnok

áttat

vagy

a

erre megha tározott

L rész X I X . szakaszá­

I's('/I(ltirök

akik

megfertőzve

e l bocsátás

Ort'OSi

1I/{'f!.I'izsrzrílrísfI.

e l ői rások szer i n t csakis az a csendőr

szolgá l a t b ó l ,

betegséggel

a

amely

csend­

érvényesek.

A katonai h a tó

valamely

teszi.

fürdenek.

e t ö i rásai

hogy

l'.\l'/lrltirtJk fürdése.

A

szol ga latmentes

h e l yettese

e lött

s

n i n csenek ezért

orvos i l a g

Ezen v i z s g á l a t m i n den

erröl

a

csendörörs

tesz,

A

ame lyhez

össze

kivJnatát.

j e l entést

A

tesz

a

dandár­

11211

bocsát­

v a l a m i l y en

ragá l y os

m i n d egyik

csendört

megvizsgál n i .

csendörnél k ü l ö n

jegyzőkönyvileg

jegyzőkönyvet és

i rj a

a

csendörszázad

para ncsnoka

á l l í tj a

alá.

vizsgá l a t n á l

j e l en

van

egy

tiszt,

az

eszközölt

vizs­

gálat u t á n pedig a jegyzőkönyvet az orvos és a vizsg á l a tn á l

parancsnoknak. A kórházból

( sz i m u l á l n a k ) .

történik.

A csendőrnek csatolja

jut o ly a n

van.

csakis

betegek

e l le n ,

csendörök

a gyengélkedök könyvének kivonata csa­

2.

meg on·Jsi l ag. Ezek2t az orvosi vizsgálatokat a l k a l m i módon lle l t eszközö l n i ,

azon

Egyébként a szol g á l a t i szabá l y za t

E l egendő,

v�g2Zh2tŐ.

eljarni

tassék.

a lá v e t n i .

H a a csendörörs á l lomúsh e l y é n orvos n i n cs, a k k o r ren d ­

d a n d li r ­

H a a csendör gyakran betegeskedik, k i puhatolandó a n n ak

ahol

164. p:lI1tja szeri n t

részének

a

tolandó.

A

r.

ketl

M inden betegeskedésről,

pedig katonaorvoso k n incsenek, a kerü l e t i , j á rási és községi on'osok

pedig

1.

gyógykeze t i k .

szolgátatra

átruházhatja.

egészségüg y i

Az

legszigorubban

F i g y e lmet

d a n dárpa rancsnok

utóbbi

azok e l le n i s , akik a betegségüll e \

alapján.

A

századpara ncsnoknak,

örökröl a z örsparancsnok j e lentést tesz

átadni. Hn

a

Január

parancsnoknak.

kell

kórházba

legkőzele bbi

a

I'é g e l t

szüksége s gyógykez elés

a

beteget

a

p2dig

n a po n

hatodik

a

örsön,

az

5 napig gyen­

csak

csendőr

n i n csen orvos, a

Ott, ahol

lesz

a k i k tettetik m a g u k a t , hogy

vinni.

kell

on'Jshoz

csendőrt

külsejü

beteges

lés t

A

n i l toztatasa.

A

1 9�9

CSt:: N D ö R SÉGI L A P O K

,

j e le n v o l t t i s z t h i tel esi ti s a jegyzéket vissz a a d j á k a parancs­ való visszatérésről

az

örsparancsnok j e len-

noknak.

Egyedüli magyar hangszergyár az országban ! Általánosan el ismert I Világmárka ! Hegedü, tárogató, harmonika és az összes vonós és fúvós hangszerek. Romlot! hangszerek javilása. Zenekarok lelslerelése közvetlen a gyári áron, Áraján l a lot ingyen küld az

Első Magyar Hangszergyár kir. udvari szállitó, a Rákóczi·tárogató

Alapíttatott : 1770. évben.

�--�--------

I BE CZJÍ S S F

;X:C

S T O W A S S ER

Ieitalálója. - Bpest, II., Lánchid-u. C.eadőrőknek

5.

kedvezménye. ré.zletfizeté. !

AND OR

A Phéni" és Cortébert órák valódi svájci gyártmányok, tiszta nikkel tokban, 1 5 rubinos szerkezettel birnak és 10 évi jótállással havi 5 pengő s részletfizetéssel mindössze 30.- P-be kerül n e k

a Société Horlogére de Porrent ruy Phénix Watch Co, Julliard et Cie Cortébert és La Chaux de Fonds Cor· tébert Watch Co svájci óragyárak magyarországi képvisele te

A Phénix és Cor/éber! órák fölötte állnak minden más hasonló gyártmányu óráknak. Teljesen pormentesen zárnak és ugy lovaglás· nál, mint bármilyen erósebb rázkódtatás mellett is a lehetó legpon' tosabbak, ezért szolgálati célokra különösen alkalmasak. A Luxor ébreszló német gyartmán f, cs i no s külsóvel, erósen világító számlappal és ismétló ébr�lLtó szerkezettel bir. Ára - ugyancsak 6 havi részletfizet !sce - 24.- pengó.

ékszerszalonja

B lJDJlPEST,

Kossutt; I;aios utca l. emelet. 2. ailó.

4.

s",ám.

ajánlja a m . kir. honvéd ségnél , a m. kir. állam rendór ség­ nel �zolga. lalt. Óra gyaná nt forgal omba hozot t és kitünően bevall P}>�nix és Cortébert gyártmán yu szolgálatizseborakat, va lamin t Luxor ébresztő órákat.

Megrende\ó katonai parancsnokságok'ól számtalan elismerést és megelégedést nyilvánitó levél bi_ tokában van a cég.

A Phénix és Cortébert órak, valamint a Luxor ébresztó óra a m kir. csendórség tagjai által közvetlenü' a cég tóI rendelhetó meg levelezólapo n , vagy levélbe n a pontos cim és személyi adatok megjelölésé vel. Az elsó részlet a megrendelé st, illetve az óra· leszállítást követó hó L napj án esedékes. - Roktáron tart ezenkivü l mindenn em ü arany., ezüst. és ékszerár ut a legmérsé . kelte bb árakon és kivánatra, levélbeli megkeres ésre, megbizott ját gazdag választék kal küldi vidékre is.

1 929 január 1 . A

CSE NDÖ RSÉGI LAPOK

para ncsnok

ezt

terjeszti fel.

. Jegy zé ket

a

a

dand árpa rancsnokhoz

H a a z orvos ugy talá lja, hog y a csen dőr vala milyen . raga lyos bete gség gel van meg fertő zve, kórh ázba utal j . H a a cs:n dőr a felü lvizs gálÓ -biz otts ág vélemén ye alap ­ . . Ján b csatt atik el a csen dőrs égtő l, a szolg � álatb ól való e l ­ bocs átasa kor nem kell orvo silag megv izsgá lni.

�

Próbacsendőrők,

akik

gyakran

betegeskednek

6. A csendőrők meglátogatása a kórházban.

�

A ke l l

kórh ban levő csendőrőket hetenként egyszer meg . latogatma s kéréseik és kivánságaik tekintetében ki

kell

kérdeznie

a

sZakaszparancsnoknak,

Olyan helyeken,

ennek

ha

távol

az

ahol

csak szakasz van, ez a

szakasz­

parancsnok kőtelessége, helyeken,

parancsnokra hárul

s

vagy

van, a századparancsnoknak.

Az olyan

Eljárds a betegeskedő próbacsendőrökkel.

4.

25

ahol

csak

csendőrörs van ' az

a kötelesség.

örs-

Eljárás a veszett állat által megharapott csendőrökkel.

fClytá n n e m nyujtanak elegendő bi ztosítékot arra, hogy a szolga. latban a megerőltetéseket elbirják, szigoru orvosi vizs­

7'.

gál atnak

orvoshoz kell vinni, aki elrendeli, mely kórháznak adandó át.

veten dők

alá

s

ha

az

orvos ugy

találja,

hogy

a

A

veszett

megnagyobbo dott szo lgálati terhek e lviselésére alkalmatlanok, a csend őrségtől

Ha

a

csen dőr

sérülés j e lentéktelen

a

szolgálatban

is, -

a

sérül

csendőrőrs

meg,

még

ha

a

parancsnoka szol­

könyvének

a

orvosi bizonyítványt vagy

kivonatát

gyengélkedők

csato l j a.

A századp arancsnok e l rendeli, hogy a szakaszparancsnok az örs rendes szemléje alkalmával vizsgá l j a ki az esetet. A

szakaszparancsnok

kihal lgatj a

a

megsérült

csendőrt

és az esetnél jelen volt összes tanukat. Ezenkivül a szakasz­ parancsnok az eset megvilágitásához szükséges ősszes bizo­ n yitékokat tartozik összegyüjteni. H a a csen dőr a

sérülésről

a

szóló

kapott sérülés dacára tovább szolgálhat, irat

a

századparancsnokhoz

tétetik

át

Azon

­ A csend őr áthely ezése esetén ezen i ratok az uj század Ha

a

felülv izsgál ati

csend ő r

b izotts ág

elé

utasit tatik,

tnek, mely azo­ ezen iratok a d a n d árpar ancsn okság hoz külde hoz csato lja. kat a felülv izsgá ló-biz ottsá ghoz szóló iratok

Csendőrségi száIIitó !

I

örs

táviratilag

parancsnoka,

Ugy ana z extr

Csendorkalap-lolI, valód i kakas toll, csak dupla , dus

együ tt kivit elbl' 'l van rakt áron , lolIforgótokkal

a

39 év óta

fennálló

és a

csendőrökkel.

ahol

váratlan,

szakaszparancsnokának,

tékes nyomozóhatóságnak }\z

örsparancsnok

amennyire

is

gondot

M Á R E R

egye nr uh áz at i in tézeté be n

a

l ehetséges,

olyan

fordit

�� z�t;-;

arra,

hogy

a

maradjon,

FIGYELEM I

zetési feJtélelek I A Jegmesszebbmen6 fi

=l

mélyes fl helysz inen sze és sapkam ühelyem ik Egyenruh8·szabóságom köd mű II . e II me szakképzett vezetésem

hulla,

ahogyan

a h a l á l bekővetkezett. A

bi zottság

csendőraltisztből

egy és

csen dőrtisztből,

a

nyomozó

egy

hatóság

orvosból,

egy

egy

képviselőjé-

ből áll. bizottság

tagjainak

egyike

az

elhunyt

(megölt)

csendőrnek szakaszparancsnoka, aki távirat vétele után azon­ nal

a helyszinre indul.

a szakaszparancsnok

Ha

a szakaszparancsnok távol van,

valamely

más

szakaszbeli

tisztet ren­

del ki. A bizottság az elhunyt szemzlyazonosságát tartozik meg-

HSlledO HarIlIonium Tárogató csak itt 8 valódi Cimb alom Harmonika Citera összes ha"I:1szerek, legjobbak. csakis itt 8. gyárban kaphalók.

Múvésk.lesen Javit. legjobb hurokat készit. ÁriegYzéket ingyen küld

SY GYULA ha ze ára ÓS.:... MO .: ..:...:-= � �� -=-::OR . GY :.-::;. :...:. oruágblll m.

EgyedIllJ magyar haogszergyú

IZ

kir, szab.

ngs

rgy

BUDAPEST, VII" RÁKÓCZI.ÚT

Csend6rségnek

ré8zleUizetési

71.

kedvezmé.,y

.. CORVin" BUTORCSARnOK

Részletre olcsón !

Dohány-utca 39.

A közalkalmazottak bevásárlási forrása.

r 9. Budapest, VI II" Baross-té

alán, a Baross·szoborral szemben, a Keleti p .-udvar érkezési old 78, Telefon : József 32 1 -

,

századparancsnok­

helyzetben

8'80 ..

csendiírségnél elismert

biztos

természetellenes

bejelenteni .

és az

Khaki poszló, Loden, színlartó gyapj u , a legerősebb 16'80 P - - stra pára , méte rje 19'50 Ugya naz "Herk ules Lode n" minő ségbe n 18'50 Khaki kammgarn, szintar tó, liszta gyapju 25' 60 a fino m ban - - - -

azonnal

nak, a zászlóalj- és dandárparancsnoknak, valamint az ille­

Ezen küldetnek.

elmebeteg

csendőrt

vagy erőszakos haláleset kővetkezik be, tartozik azt azonnal és

megőrzésre. paranc snokáh oz

Eljárás

megharapott

Eljárás olyan esetekben, wnikor a csendőr /lem term hanem erőszakos haldl által hal meg.

9.

g álati uton j e len tést tesz a századparancsnoknak. ]eientéséhez az

által

Ha a csendőr a csendőrőrsőn lesz elmebeteg, . klséret mellett a legkőzelebbi kórházba viendő.

Eljdrás, ha a csendőr a szolgálatban sérül meg.

5.

8.

való elbocsátásra terjesztendők fel.

állat

T. u 6 i 6 P e k,

lr:er4tpá.rok, aramo1o.o.

LENGYEl.

.!6kal-utea 1.

SI.

26

1 929 január l .

CSE N D O RSÉGT LAPOK

al lapitani s min denekelőtt arról meggyőződni, mi lyen oknál fogva kővetkczett be a halál. Hogy ez utóbbi I,őrülmény mcgullapitást nyerjen, j egyzőkönyvileg kell kihallgatni az összes tanukat, �.(ik a halá lesetről valamit mondani tudnak. Az orvosi vélemény a jegyzökönyvhöz csatoltatik. A bizottságnak továbbá meg ke l l állapitania, hogy a haláleset : a) bárki hibáján kivül, b ) saját hibájából ( ö ngyil­ kossá ggal), c) vagy más hibájából következett-e be. ( Folytatjuk.)

M.óricz Pálokra, akik a kezünkből egyelőre kicsavart kard helyett tollukkal áll anak ki a z őrhelyre vigyázni, lelkesiteni s uj katonákat nevelni az elveszettek helyére. Mivel lehetne ezt a szent célt jobban szolgá lni, mint a multak di csőségé­ nek hirdetésével ? A szerző maga i s k ije lenti ug yan, hogy nem akart tör­ ténelmet irni, csak embereket, eseményeket, kortörténeti kar­ col atokat sorakozta�ott mozaiksze rü·en egymás mellé, de ezek együttesen még i s csak egy darab történelemmé olvadnak össze, a magyar királyi honvédségnek jóban, rosszban ls m i n dig dicsőséges, büszke históriájává. szerző müvének tulnyomó részét a budapesti honvéd­ alakulatok, majd az 1 . honvéd gyalogezred történetének szenteli , ez azonban m i t sem von le annak érdek�­ ségéből, mert hiszen a honvédség életében jelentőséggel b i ró események tulnyomó részben természetszerüen mindig az ország fővárosában, Budapesten játszódtak le. A könyvhöz gr6! Csáky Károly h:lI1védelmi min iszter ur irt - a szerzőhöz intézett levél alakjában - előszót annak bizonyságaképen, hogy azt a legilJetékesebb helyen is méltóképen értékelik. Mi nket, magyar csendőröket kül önösképen kelJ, hogy érdekeljen testvértestületünk ötvenéves története, azért Móricz Pál munkáját melegen a j ánljuk b a j társaink szives figyel­ mébe. A 212 oldalra terjed j. és közel száz eredeti fényképpel és rajzzal i l l usztrált münek - melyet az Athenaeum nyomda­ technikai szempontból kifogástalanul állitott elö - 12 pengő az ára, amelyet 3, sőt II havi részletben is lehet fizetni. Megrendelhető a szerzőnél : ff/6r/ez Pál iró, Rákosszent­ m ihály. Ft

Könyvismertetés. Móricz Pál:

II

honvéd 1868-1918. Ft m.

magyar királyi

k i r. honvédség hatvanéves jubileuma alkalmából értékes és érdekes könyv hagyta el a sajtót .I16rirz Pál volt népfölkelő száza dosnak, az ismert irón ak : »Ft magyar k i r á l y i honv2d 1868-1918- cimü munkája. Ft szerző - maga is szivvel­ lélekkel magyar honvéd - nemcsak dicséretes, hanem éppen a mai viszonyaink között nagyon is megbecsü lendő munkát végzett : könyvének minden sora a magyar honvéd rajongó szeretetét hirdeti s lelkes ébrentartója a magyar katona erényeinek, amelyeknek a mai és a jövő nemzedékből való kiveszése nemzetünk végpusztulásával egyet jelentene. A mai idökben, amikor az ugynevezett győzők az antimilitarizmus, az álpacifizmus és a képmutató humanizmus hazug jel­ szavainak terjesztésével igy'.?keznek elterelni a figyelmet a maguk szertelen fegyverkezéséről, nagy szükségünk van a

F I G Y El L E M '

e ___ __

1I II jl l • • I) • •

�

Q =

;

..

Tisztelettel közöljük a m. kir. csendőrség igen tisztelt tagjaival. hogy a téli idény után visszamaradt árucikkeinket rendkivül olcsó,

�

o �

-

;

.1 •••* �;� iiIiiiiIiiiiII iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

;' 1 1 1 1 1 1 iiiiiliiiii;;iiiiii�iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

�

,� .9 a

-o

-:;

.II N

� a

al

�

-o .. -al N

�

ii

árusdj uk k i .

:

� -

kabátok b a n , kész férfi- és gyermeköltönyö kben, női és férfi ruhaszövetekben, női- és férfi fehérnemüekbe n, kötött, szövött, flane l l , trikó és vászonáruban, stb. stb. - Olcsó leltári vásárunk

=

II III "II

ÉVI DECEMBER HÓ l5 - ÉN KEZDDŐDőTT ÉS 1929. ÉVI .JANUÁR HÓ l5-IG TART.

Áruminták at és egyes darabokat m e g t e k i n t é s r e

II • • Ii ."

készséggel

�

�

Rendkivül dus választékunk van : kész női-, férfi- és gyermek téli-

F.

II

küldünk.

ai. I I I I . I I I Ii • • E lm 'I I M É N W

�

Budapest, VI., Vilmos császáR' ut 7. - Rt (félemelet). REFORM Ruha za ' l. Telefon : Aut. 132- 96. � (\ � � '" � <"""If:: ___ )(��I ,,:::O: '}; -: U� '!:-: I � �:tI"") � �.A.) � ���� ...... � 4 � � )( �

$ -

.....

1 929 j a n u á 1 . ����r�� ����

�

CS E N D � � �� � � R S ÉG I

__ __ __ __ __ __ __ __ __ __

HIREK

Dr. Weni nger László Vince : II gázhá boru. Nagyo n érde­ kes könyv , amely ik a m a g a neméb en egyed ü l á l ló a m agyar könyv piacon , mert a gázháb oru kérdés ét nemze tközi jogi szempo ntból elsöké nt dolgoz za fel . H a d i technik ai és vegyi

szempo ntból háboru

sok

könyv

kérdésé vel

tech n i k a i

és

s

és

cikk

mert

vegyi

a

fogla lkozott

kérdés

a lapfoga lmak

jogi

már

a

gáz­

megbes zélése

ismerete

a

nélkül hiányos volna, a szerzöne k volt rá gondja, hogy könyve i lyen szem­ pontból is kielégits e az igényeke t. Tudvalev ő, hogy a trianoni béke bennünket megfoszt nemcsak a gázháboru viselésének eszközeitő l, de a g áztámadás ok e l len sem engedi meg a megfelelő

védekezö

berendezked ésünket.

Ugyszólván

csupa­

szon vagyunk a trianoni paragrafusokb an kiszolgá ltatva bár­ m e l y i k e l lenséges á l l a m részéről bekővetkezhető gáztám a d á ­ soknak.

Az

egész

lakosságának ami

veszedelem m e l ,

a

azzal

llOgy

ország

legelemibb

kiszolgáltatott­

a

ebböl

érdeke,

ságból az ország m i nden egyes polgárára hárulhat, a lakos­ am i k o r a

tudunk nem

Eltek i n tve

ellen,

azok

tenni

valamit

ismerjük,

reményünk sem az

tehát

kivánatos, hogy tagjai

veszedelmeivel

háboruján ak

gázok

tisztában

s

egyéni

ezzel

a

Ami

mig

lehet

a

a

ha

Ha

vagyunk,

veszedelmeket

hatásos védekezésre. érdekektől,

a

igen

a

csendőrség

könyv

nemzetközi

elsősorban

pedig

lehet.

tisztában

testületi

a

kérdéssel

legyem!k.

ahogyan

segitenünk,

m a gunkon

kell

ugy

minden ' eshetőségre,

el ökészüljön

és

legyen

tisztában

ság

j o g i vonatkozását i l leti, az ugy az elmult v ilágháboru, m i n t az

e l j ővendö

problémáj ába A

könyv

háboru világit ára

egyik

s

legérdekesebb

legkényesebb

bele.

lj pengő 80

f i l lér

s

megrendelhető

Tur­

csány Antal kőnyvkiadónál ( B udapest, V I I I . , üllői-ut 2. sz. ) .

27

L AP OK

II Csendőrsé g i Lapok beköttetés e. Lapunk szerkesztősége

a m . kir. belügyminiszter urhoz kérvény t intézett, amelyben rendelkezést kért arra, hogy a Csendőrségi Lapok eddigi évfolyamaina k dött

az

hivatalos

legyenek. A

egyes

parancsnoksá gok

példányai

háboru

előtt

a

kincstár

a

Csendőrségi

az őrsök

részére

terhére

megkül­

beköttethetők

Lapok beköttetése

gazdasági átalánya terhére tőrtént, miután azon­ ban ezek az átalányok jelenleg oly minimálisak, hogy lapunk bekőttetési kőltségeit azokból fedezni nem lehetséges, kény­ telenek vagyunk a kincstár segitségét kérni, hogy lapunk e d d i g i évfo lyamait a

évfoly amok

az eddigi

mulva

folyamokat pedig gebbi

külön-külön

példán yszámok

kezésünkre, esetleg

már

meglevő

a

hiányzó

léseket kérjük

az

évfolyamokat egy

1925.

és

1 921J.

módjában

bekőttetni,

erejéből

fiatal

csendőrnemzedéknek

áll

kedvéért

egyöntetüség kötetbe,

kötetbe kérJ ük köttetni.

csak

hiányosan

dijmentesen

azonban

pótol j uk,

j anuár 31-ig hozzánk juttatni.

az

tolva fogjuk Előléptek :

megküldeni. A m.

kir.

budapesti I . kerület á l lományában

förzsőrlllesferré: Fekefe [.ász/ó, Baáll Lr1ios, S. Nag)' Laios,

�

�

.

�

•

18 havi részle

R E M I N G T OsyN -ut

drás Budapest, VI. kerület, An

•

Iró gép

12.

_0 _

igény­

Az 1928. év­

a legnagyobb gyorsa ság ér' s tis lán i r é s am ell ett . ezen a gépe n tanulJ a meg aki hogy T a , j J nyu IS beo sztá sa révé n azl az elon yl helő el rajla . Egy vált ös bille ntyü . o nn ' "ha t . l bárhová szá llit ha lo . min den más mod ern iróg épe n a z a gép irás t e l . kö nn yü " fáradság né lkü l a l g f yel l he kis P G Ó IR rezhelővé len ni. REMINGTON PORTABLE ne lkü l ak arj uk besze . -It e t es gero me agi any . bb gyo na . n l m de . rés zen . A cse ndő rsé g tag jai ren del kezésre. e : l e k me llet t bocsájtjuk . , fe ln lesI fize obb vez ked leg a n, ezé rt a leg olc sób b áro l J' uk tiazete, sre IS sza' U't

�

az

folyam tartalomjegyzékét a folyó évi 2-ik számunkhoz csa­

á l l a n a k '� egy m á ssal ellen tétbe n . sőt . . . ­ A gépí rás csak a k kor előnyös. h a a szép m u n en ír. kán kivü l gyo rs is." [ M i n d e n u j iróg ép szép i. d e n e m m i n d egy ikke l l e h e ! gyo rsan írn A REMI NGTON PORTABLE IRÓGÉP szépen

:

Ré­

rendel­

állanak

nem

A

az

következő év­

a

tartalékpéldányainkból

számokat

saját

a

lapunkat

ÉS

t

mert

megőrizni,

is hasznos o lvasmányul szolgál. H a vala­

parancsnokságnak

anyagi

a

intézkedés

vonatkozóan

gondosan

azokat

évfolyama

bármelyik

még évek mely

beköttetésére

sziveskedjenek

történik, lapunk

parancsnokságokat, hogy addig is, amig

a

mentsük. Kérjük

szétszakad ás tól és elkallódástól meg­

ság Részvénytársa ata 218-09.

Telefon: Automata

212-85 és Autom

1 929

CSEN D O RSÉGI LAPOK

FClrkCls Ferellc, FrlÍllllO!!er JáIlOS, Belledek IsII'áll és Lellgyel Joz"el örmest�rek. Ormeslerfl': Dl/mez IsII'áll, HOfl'átll Laios, Zso(cfos [ász/ó, G,lcSC.1' Laius, ezibll/ka ,Hilllí/y, Czak/! Imre, Lailos Peler, Ördög SlÍl/dor, T6f1t Kiss Alldrás Füfőp, Vá­

JáIlOS, Jltá/é Laios, Kiss IS/I'áll, Rél'ész ISlvlÍlI, Vagypá/ Imre, Czillger Józsel, Krall/maII /sfl'áll, Gréman Istl'áll és /vfolf{{ír József csendörök. - A m. kir. szombathelyi I I I . kerület á l l:Jmányában törzs­ mosi Zsigmolld,

ll'Gllics

IS/I'áll,

örmesferré : Söilöry Józse!,

és Varga Ali/al örmestero?k.

Rárz

I(irá/I'

,frpád,

Ormes/erré:

Varga Já/lOS II,

Pccselllw Mihá/y,

Gró! JáIlOS, Bösze IS/l'áll, SáliIIg DC'zső, Blls IS/l'áll, Taródi IsII'áll, Néme/h Józse! XII., Pali Sálidor, HOfl'állt G VI/la, Egyházi Jenő, Rozman László, Lakli/os ImrI', Néme/h Józse! IX. és Mi/osol'ics Istl'án

csendörök. - A m. kir. pécsi IV,

kerület állományában lörzsőrmes/erré: I,itéz Tarzsó Sándor, ,Há/é ,Hi/lÓfy, Imre IS/I'áll f., Papp Ferenc I., Barta Lőrinc és Hail/al MenyJzért Örmester2k. Ormcsferré: Papp G vörgy, Csapó Jál/OS, Feies Józse! I., Jószip Sállc/ar, Mafl/ár Gyu/a II.,

Pa/allcsa [aios, ,vagy IS/l'ál/

XIII., Surugli János, Vaida

Vel/del, LempacJz György, Horpá/It József fX., Váradi György, Szabó Jál/os 1'/., Ba/ia Józse!, KrLÍpccz Imre, Géresdi IS/ l'áll, Zsinkai József, I(a/olla Józsi'f és GII/I,ás Jál/os csendörök. -

A

m.

k i r.

szegedi V. kerület á l lományában örllleslerré: Kaekes Jál/OS l. csen dör. - A m . kir. miskolci V I I . kerület ál lományában lörzsőrmes/C'rré : 1(. ,Holl/ár Jál/OS, Liplák Józse!, I(rislóf Isll'ál/, Mog)'orósi JáIlOS, NlIf!:.I' JáIlOS IV. és I'i/h Szikszai Laios örmesterek. Ormeslerré: I(allaba Jál/os, Orosz Józsel, Pacsai ls/pán, Tamás Alldrás, Losollczi Józse!, Jllhász Alldrás, Nag)' Laios II., Verner József, Dihás József, S/aJzI Laios és Fári Jállos csendörök.

A m. kir. budap2sti I. kerületnél : I(opacz Dél/es tiszthelyettes SÓII/lta /lonál'al M2Zőturon. A m. kir. szombathelyi I I I . kerületnzi : Judi József tiszt­ helyettes Moll/ár /lollál'al Kiskölked ( Vas m . ) községben. A m. kir. pécsi IV. kerületn21 : I(ara!!a Istváll örmester I(övesi Terézzel Babócsán és Barta Lőrillc őrmester Néme/h Veronikával Kaposváron. - A m . kir. debreceni V I . kerület­ nél : Prókai Jál/os őrmester HolflN Máricíl'al Kondoroson. - A m . kir. miskolci VII . kerületnél : Pallda Györg\' törzs­ örmester Lázay ILol/ával SZ2ndrőn. Házasságot kőtöttek :

január l .

SZERKESZTŐI ÜZENETEK_ Cikket nemcsak a csendőrség tagjaitól, hanem bár­ kitől elfogadunk s azt közlés esetén megfelelően hono­ ráljuk. A lapunkban megjelent közlemények tulajdon ­ jogát fenntartjuk, azokat tehát beleegyezésünk nélkül nem szabad utánnyomatni. - Kéziratokat nem adunk vissza. A közleményeket kérjük az ivnek csak az egyik oldalára, félhasábosan és írógéppel vagy könnyen olvas­ ható irással irni. Kéziratok sorsárol csak a szerkesz­ tői üzenetek között adunk választ, azért kérjük mindig megirni, hogy milyen jelige alatt válaszoljunk. - A szer­ kesztői üzenetekben mindenkínek válaszolunk, levelet nem írunk. Jelígéül kérjük kisebb helységek neveit vá­ lasztani, mert az azonos jeligékből származó félreérté­ seket csak igy lehet elkerülni. Ha jelige nincsen meg­ jelölve, az érdekeIt nevének kezdőbetűit és az állomás­ helyét használjuk jeliege gyanánt. Közérdekü kérdé. sekre a "Csendőr Lekszikon" rovatban válaszolunk. Előfizetni csak legalább félévre lehet. A csendőrség tényleges és nyugállományu legénységi egyénei az elő­ fizetési ár felét fizetik. Az előfizetéseket kérjük ponto­ san megujitani, mert a felszólítás köItségét külön fel­ s zámitjuk. - A nekünk nánt pénzküldeményeket kér­ jük a Nemzeti Hitelintézet Budapest-krisztinavárosi fiók­ jának (Budapest I., Krisztina körut 141) 1672. számu csekkszámlájára befizetni, a csekkre pedig feljegyezni, hogy a befizetés a Csendőrségí Lapok javára történt. A hozzánk intézett leveleket igy kell címezni : "A Csendőr­ ségi Lapok szerkesztőségének, Budapest I. ker., Vár, Országház utca 30. szám". v

Magyarnak születtem. 1 . Erdőőri és vadőri szakvizsgát mag ánuton nem tehet, mert még a tanfolyamra is csak ugy veszik fel, ha e lőzöleg 3 évi gyakorlat o t tud felmutatni. 2. Arra m indenesetre szükség volna, de igy hiába kérné. 3., lj, Olvassa e l a Szut. 106. pontj át, továbbá a Szolgálati Szabá lyzat I. Rész 265. pontjának a l-c) és a 266. pont a l -c) a l pont j ait. 5. Ha csak erre v a lami komoly ok nincs, i lyen kérdést nem teszn2k fel. Amennyiben ez megtörtént. arra m i n denesetre ok is v:llt. Egyébként elöljáróinak m i n ­ den kérdésére fe lelni köteles. 6 . Amikor m a j d ráeszmélünk, hogy követelözések és széthuzás helyett csak a kötelesség­ teljesítés meg összetartás j avithat a sorsunkon. Nemeskeresztur. H a a betegséget az i l lető a gazdánál teljesített szolgálata alatt kapta volna, a kórház és álta lá­ ban a gyógyittatás költségeit a gazdának kellene viselnie. Ebben az esetben azonban erről nem lehet szó, mert a leánynak már 8 éves korában meg volt merevedve a nyaka. A gazda kihágást kÖV2tett el azzal, hogy a betegsegélyzö-

Világcég : SfernberJl

királyi hangszergyár BUDAPEST Rákóczi út

60. - Képes árjegyz<'k ingyen

Csendőrség állomá· nyába tartozóknak

havi 10 és 30 pengős

r é s z l e t f i z etésre CSEMICZKY LÁSZLÓ V., Alkotmány

Vilmos császár utt61 jobbra

8

u.

16.

3-ik ház. - Cimre szíveskedjék nagyon ügyelni.

Kivánatra árjegyzékel dijmcDtesco küldüak_

"Palace" butorcsarnok ���i����: V�!:

Buto,. nagJf "á/aaztékban é. csak is Jó minőségben I A m. kir. csendőrség tagjainak kedvezm. érek és fizetési feltételek. TelefoD J. 392-74

I

A MÁV. és a csendőrség hivatalos szállitója

világhírü

THE WHITWORTH kerékpárok

';;;� dó7ö �k't6p;;gö� h;;;rl"

.zlctr'e. K�ré kpár eIkát­ részek, lánc. pedál stb. gyári árban, külsők P. 6"80-161, bf'lsők P 2 ' 1 0-töl. Uj kerékpárok 135 pengötöl kezdve. LANG IMRE múszerészmesler, kerékpár és 8) ermekkocsi gyári raktára. Budapest, Teréz.krt. 3. (safok üzlet). Árjegyzék 950 képpel ingyen Ne üllYnök ulián vegyen.

�

__

Előleg nélkül részletre vasbulorok, szalongar­ niturák, sezlonlakarók

�!:�anc�� , s���r:!�t: készpénzárban

Budapest, Magyar-llcca

8. sz., kárpitosműbelyben

1 92 9 jan uá r l .

CSENDöRSÉG! LAPOK

né l ne m j e len tet te be a leá ny t. Az i lye n vit ás ké rdé sek et egy ébk ént a mu nk ásb izt osi tó bir ósá g dö nti e l . Hó vir ág . Ol va ssa e l lap un k 192 6. é v i szá má ba n » K . Z. B . « j e l i gé re k ü l d ö t t üzene tünk2t. A ké rde zet t ne ve t a lig ha k a p j a m e g , m e r t tör ténelm ün k eg yik na gy em be rén ek ne ve vo lt. Bá ny av idé k. Ve rse i n ag yo n rOs sza k. Ho gy m i lye n hib á­ ka t ke l l kik üsz öb öln ie a ver sei bö l ? Az ok at ha gy ja békén s kü szö bö lje k i ön ma gá bó l a ver sfa rag ást . Re mé ny I. Ne m vis elh et kö rg a l lér t, az csak a tis zt­ hel yet tes ekn ek van me gen ged ve. 2. Vá llsz a lag elö van irv a . Jel igé je kö zis me rt szó , zav aro kra adh at Ojw t. Cs ákv ár. 1 ., 2. A s z a l ag ok leir ásá t azo k a ren del etek tar tal ma zzá k, am ely ek az egy es kit ünt eté sek et ren dsz ere siti k. A ker esk edé sek ben sza bál yos at k a p . 3. Ez en csa k sza bó tud seg ite ni. li. Olv ass a e l élJ Szu t. 2li5 . pon tjá t és a 6. me llék ­ leh et tan ulm ány ozz a át. 5. A 3. és li. gom b köz é. 6. Lap unk 192 1i. évi 9. szá má ban »F. J . tisz the lyettes , Na gyo ros zi« jeli ge a latt err e von atk ozó lag pon tos ada tok at köz öl tün k. Ro ham , 1 9 1 9 nov em ber 22- én me gha lt. Rem ény II. 1 . K i h ágá s. 2. A köz ség i e l ö ljár ósá gho z. 3. O l vas sa e l l a pun k 192 7. évi 3. szá má ban a 3. lek szik on kér dés re ado tt v á lasz unk at. li. Olv ass a e l lap unk 192 6. évi 5. szá máb an "Ö. J. cse n dör , Kon dor os« jeli ge a latt köz ölt üze net ünk et. 5. Semm i t sem k e l l beir n i a . 6. O lvas sa e l az 192 6. évi 2li. s z . Csendö rsé gi Köz lön yben meg jele nt 1 2 1 .087 e I n . VI. c) 192 6. sz. ren dele t 1 1 . pon tját . A m a i szá mun k­ ban h á r m a n kap nak ugy ane rre a ros szu l v á l aszt ott jeli gér e vá las zt.

Min den t a hon ért. 1 . O l vass a e l a Szut. 288. pon tján ak 2. bek ezdé sét. A szol gála tot term észe tese n öná l lóan , a m a g a fele löss égé re telje síti. 2. N y u g d i j i lleté kes. 3. A vám örsé g­ hez mos t n i n cs felv étel . Egy ébké nt olva ssa el lapu nk m u l t évi 3 0 . szám ába n » W . J . 1902 .« j e l i gére küld ött üzen etün ­ ket. A foly amö rségnél mos t van tobo rzás , de oda csak rend foko zat n é l k ü l vesz ik fel . Válás. N e m o lvast uk a z t a vezé rcikk et, de nem i s érde ­ k e l benn ünke t ' m e r t a level ében felve tett kérd ésse l azt össz efüg gésb e hozn i nem lehet . H ogy mik az okok , azt önne k i s tudn ia kell s h a esetl eg nem voln a vele tiszt á­ b a n , akárme l y i k i dősebb bajtá rsa felvi lágo sitha tja . Nekü nk . errő l hossz asan kelle ne irnun k s erre I1Incs helyun k . Eső. O lvass a e l l apun k 1928. évi 18. . szám ában »Mar tll1« j e l i gére küldő tt üzene tünke t.

29

Végállomás. Örs kih allg atá son kérheti az ügy felt erj esz ­ tését az osz tál ypa rancsn oks ágh oz. Mi a Szu t. 72. pon tjá t ism erj ük e l irá nya dón ak és hel yes nek . Hu ber tlak . 1 . At 1928. évi X. t. c. 1928 má rci us l -én lép ett éle tbe . Olv ass a e l az 1 928. évi 3. sz. Bel ügy i Köz ­ lön ybe n me gje len t 82001928. sz. iga zsá güg ym inis zte ri ren ­ del ete t. 2. He lyesen fog ja fel. 3. Ezt biz ony egy elő re mi sem tud juk me gál lap ita ni. li. Ol vas sa e l lap unk 1926. évi 1 . szá má ban » K . J. B.« jel ige ala tt közőlt üze net ünk et. Vé gvá r 188 9. Olv assa e l lap unk 1 928. évi 30. szá má ban »K ükü l lőm ent i« jeli gér e kül döt t üze neW nk 4. pon tjá t. Lak ás. Sze rin tünk hár om tisz ti csa lád nyu gal ma és any agi egy ens uly a i ndo kol ttá tes zi, hog y az a biz ony os ren del et érv ény ben ma rad jon . A hal ály onk ivü l hel yezésről nem hal lot ­ tun k sem mit s azt nem is tar tju k val ósz inü nek min dad dig , am ig az érd eke lt csa lád ok kár oso dás a és zak latá sa nél kül eze ket a füg gő kérdés eket me gol dan i nem leh et. Ho gy vid éke n a lak ásv isz ony ok jók vol nán ak, arról mo st hal lun k elő szö r. Tu dom ásunk sze rin t enn ek az el lenkezője á l l , sőt sok hel yt a föv áro sin ál is neh eze bbe k a lak ásv iszo nYv k, a m i ért het ő is, his zen a főv áro si lak ásé pitk ezé sek kel szem ­ ben a vid éki lak áss zap oru lat ele nyé sző en csek ély . Mocsár - 1 . Sem mit . A ház szá m elé g pontos me gje lölé s, kül önösen abb an a 160 ház as kis köz ség ben . 2. A köz ség ­ ben szo kásos és áJ.ta lán osa n ism ert eln zvezést kel l has zná lni. Bal ato n 21. Olv ass a e l lap unk 192 1i. évi 9. számá ban »F. ]. tisz the lyet tes, Nag yor osz i« jeli gér e kül döt t üze net ün­ ket és a Szu t. 63. pon tját . Nag yvá rad . M i nde nek elő tt olv ass a e l a Szu t. 63. péln t­ j á t s kér eIm ét ann aki dej én ez a l apon terj ess ze elő . Egy éb­ kén t azt ami t leve lébe n leir t, ann akid ején elöa dha tja. Me g­ szak itás a hoss zu s igy csak vég kiel égitésre tart hat igén yt. A hon véd el m i min iszter urtó l szol gála ti uton sérü lési pót­ d i j a t kérh et. Ese tleg es lesz erel ése után ezt a kérvény t köz­ vetl enü l a hon véde lmi min iszte r urho z IS ( 4. oszt .) felte rjesztheti . Zag yva . Pon tos vála sz lapu nk . . 1 928. eVI 9. szamában a 48. leks ziko n kérd ésre adot t vál aszunkb an. Remény III. 1 . Az 1925 . évi csendőrsé i z ebkő nyv � � 315. olda lán a 13. pont ot o l vass a e l . 2. A kere lmet bead ­ hatj a s kérh eti, hogy jegy ezzé k elő . H ogy v �zajuthat -e � . testü letbe és m ikor, azt nem tudh atjuk . Jelig eJe rossz, mal szám unkb an őn a harm adik , akine k erre a jeligére vála­ szol unk . "

�

Fényképező gépek

íP FA F F

prizmás látcsövek

!.

hónapig terjedhető részlet­ fizetésre készpénzáron, ellenőriz6-12

helő eredeli

gyári

árjegyzék

a legjobb varrógép

szerint.

Herbster Károly

HATSCHEK É S FARKAS

optikai és fényképészeti szaközlet

B U D A P E S T, IV., Károly-körut 26. szám. Fiók : VI., Andrássy-ut 31. (Nagymező-u. sarok .)

a.-

I

Kérjen árajánlatot I

BUTO R

ré sz le ir e

olcsón VI. ,

O

-

Budapest utca

Postások és rendőrség szállitája.

3

,

.

,

..

Bu , T O RAIMAT •

mol men lessége i MÜLLER engedélyezek. G ári telefon : 980-95 .

9.

5Z.

':D!I

10 százalék árkedvezménnyel kaphatják fényképes igozolványuk feImuloláso mellell o csendörség IOl!Joonok 12 hevi részlelvásérlésnál teoes k8-

SaJat keszdmenyu •

•

,

BUDAPEST, VII., Károly körul Legrégibb varrógép és kerékpár szaküze It .

LAJOS búlorgyáros Dohány-u. 37 _

o

_

Monloraklár lelefon

,

J. 373-18

Vas, konyhafelszerelési é ház­ � tartartási cikkek szakuzlete BUDAPEST,

1-._"':::":":'=-';:=':"""-:-:.

I V., Vámház-körut 6 . Telefon : Aut. 842-02.

előszoba, lürdőszo�a, mos6konyha�

. . (kon ha, éléskamra, .. a vago Bárm iféle a szak mab . . Jan ar tolunk kérjen e, szükég volna ésre e d n � bere ) b. s , vasal6szoba, cseléd szoba l . bbal a legolc sóbba n adjuk . A csendo sé lalot , meg fog győző d n i , h og ban 4-6 havi rés zletfizetési kedvezményt a un s Pé állo mán yáb a tarlo zók nak k

�

� r : :���

;

: .

Stírgméz mozstir' Ill · körfL'nyeS középn 8.50

nOl
.

'

9.80

30

1929 január Í.

CSENDöRSÉGI L1I.POK hallható.

Brazilián keresztül .. .Ina :

Érintve

tej ben, »Ott

mondván :

mézben

uton-utfélen

arany

az

Idusztunk az

francia, e

miatt,

tarthatott. spanyol,

maj d

portugál

partokat,

vidéket, végre Liszabont is elhagyva

Oceá.n végtelen hullámaira.

kisér te.k.

még

Az

egy-egy

tette élénkké leadva

nyugatnak

kell

csak le

hever,

a

kik még nem j ártuk

nösen

Braziliáról,

országáról,

bövelkedő

szédülésük

melyek kikötővárosai mind ujat s érdekeset mutattak nekünk,

portokban

hogy kenyerét megkeresse. 1I.zok, akiknek anyagi érdekében állott, a legfantasztikusabb híreket hozták forgalomba , Dél­ amerika

maradtak

Feledhetetlen

volt

a biszkályai öböl azurkék vize, hol a delfinek százas cso­

vándorolni,

kénytelen

volt

idegenbe

messze

kabinokban

körülbelül négy-öt napig

(I).

KALETSKY ZOLTÁN

ságtalanság a oly szük határok közé szoritott, hogy a hábo rut, forradalmat, proletárdiktaturát és román megszállás t végigszenvedett magyarság nagy része nem tudott elhelyez­ s

a

nem birták a lépcsőket megmászni. Ez a kórtermi hangulat,

Mikor vége lett az istenitéletn ek, vége lett a világhábor u mindent felforgató és bomlasztó poklának, Trianon igaz­

kedni

Sokan

felé.

célunk is

jövő

Kisebb

táncos

hajó,

jeleket,

csak

haladtunk

élet

mulatságok,

néha

melynek kölcső­

társaságok

Az

szövődtek.

lenni. Estéinket

egyhanguságát

szembe

üdvözlö

az

flörtők

Oceán

tovább

dél­

alakultak,

kezdett

sőt

elviselhetőbb

koncertek és

előadások

nagyon sokan hiszékenyen

tették kedvessé és váliozatossá. A hőség kezdett türhetetlen

pénzzé

lenni, elérve az egyenlitö vonalát, mi is átestünk az egyen­

kazánokkal

lítő alatt szokásos weresztelőn, mert régi tenge részhagyomány

várták őket hatalmas hajók, a tengerek uszó városai, hogy megtölthessék iires gyomraikat, a szerencsétlen kivándorlók

szerint mindazokat, akik e vonalat először hajózzák át, meg

ezreivel.

tében történik. A fedélzeten hatalmas vitorlavászon rrtedencét

felvenni«.

érte hajolni s

fütött

hol

tengeri kikötők fel�,

a

siettek

téve

mindenüket

s

mesének

hangzó

szépen

e

felültek

Sokan,

a

kell keresztelni.

A

szertartás mulatságos

ceremóniák kere­

kiván­

_á llitanak

fel,

el

nak bele

a

országunkból, de még jóval többen az elszakitott részekről,

szertartás

hogy felkeressék az »Igéret föld«-jét. Haj ónk 1921 szeptem­

s

berében indult utnak, melynek én is utasa voltam. Hamburg

mészetesen csak a harmadosztályu utasok néhányával teszik

kikötője

meg, valószlnüleg

Délamerika

felé

legmagasabb

dorlás a

csak

ugy

hemzsegett

a

utaztak

százával

Naponta

fokát.

el

érte

évben

1920-1921.

magyar,

bolgár,

tót

és

melybe feketére

megáldják a

igyekeztek

1I.z utasok nagy

hajótestek

nap-nap

és

után

gazdagabb szelték

az

j övő

felé.

Elba

1I.z

szennyes

óriás hullá�

mait, hogy minél előbb kiérjenek a La Mancheba s onnan

Mikor

ruhás tól

dug­

matrózok s közben mondva a

szavait

mormolva,

nevet

az első- és másodosztályu

de

táncmulatság

keresztelendőt

adnak

neki

tengerek Istene nevében. A szertartást ter­

koztatására,

szebb

mázolt

érthetetlen

osztrák alattvalók százaitól, kik mindannyian hazátlaná válva, egy

minden

amelyen

a

részének

örömére

utasok szóra­

harmadosztály

is

e napon

jót

mul3t.

reggelig

tartó

volt.

már

unni

kezdtük

a

hosszu

oceáni

a

utazást,

az Oceánon keresztül az ujabb világrészbe. Hajónk már o t t

tizennyolcadik nap

reggelén

állott a parthoz erősitve, türe lmesen várva élő rakományát,

braziliai

Fernandó

impozáns külsejü,

azokat a rabokat, akik életfo gytiglan vannak elitélve, innen

m odern

gyártás egyik jeles

alkotmány

példánya, mely

volt,

a

német

hajó­

csak most lett először

a

birtok,

»Rabok

a

végre

földet

láttunk.

Noronha-sziget,

szigete« elnevezés is.

ide

A sziget egy

Ez

már

számüzik

sziklafensik,

vizrebocsátva, hogy első utját megtegye. »Cap Norte« nevét

hol a hőség hazai fogalmak szerint majdnem elviselhetetl�n ;

embernagyságu aranyozott betük

itt

hirdették,

feketére

mázolt

dolgoznak

az

állami

kávéültetvényeken

a

számüzőttek

testét csak az árbócok és kémények piros-fehér szine tette

százai.

A

élénké. Befogadó képessége 2l!.000 tonna, 2600 utas részére

földre

van.

kényelmesen berendezve. Délután 2 órára volt jelezve a beszállá;s s már 5 órakor

nap délutánján láthatóvá lettek Brazilia csodás partjai. Tehát rövid napok kérdése csak már, hogy kiköthetünk s ott

utolsót

lehetünk

az

meg a

tülkőlve,

búgva,

hatalmas test. Már

parton állók bucsuzó

szivünket

ősszeszoritva

csak mozgó tömeggé

csoportja,

amikor

a z est

indult

megfosztott

az utolsó bucsupillantásoktól is. Az Elba hullámait h3sitva, csak a partok jelzőlámpásai kisértek egy darabig. Még az éj folyamán a La Mancheba értünk, mely állandó erös hullámz ás ával tette

még

kellemetlenebbé

első

éjszakánkat.

Alom nem jött szemünkre, legtöbben a fedélzeten ülve vagy sétálva töltöttük el az első tengeri éjszakát. Mindannyi unk gondolatain kkal voltunk elfoglalva. Fájó érzések keritettek

hatalmukba . Elhagytuk a szülő házunkat, el a szülő falunkat s e l a K árpátoktól övezett szép rónaságu nkat, hogy egY' szép

napon

majd

megelége lve

a

külföldi

robotot,

ismét hazajöjjünk. Mart a kétség, mely nem tudja, hogy a »holnap« mit hoz, volt a távol idegen misztiku ma s annak még ismeretlen é lete. Már-má r bánni kezdtük vállalko zásunka t

:

de későn, vissza nem volt ut. Igyekeztünk vigaszta lni ma gunkat, igyekeztünk szépre festeni a jövőt, mikor maj d tele zsebbel tesszük meg ezt az utat vissza felé. Meren gé­ seinkb ől a kong élénk hangja ébresztett fel, me ly j e lezte a reggelizés idejét . Csak most láttuk, milye n keves en vagyu nk, kik regge lizni óhajtunk. Az utasok nagyr észe, de különösen a nők és gyermekek, már meg is kapták a tenge ri beteg ­ séget . Legtöbben a fedélzeten kerestek jobbu lást, hol állan­ dóan friss levegőn lehettek. Ugy nézett ki a fedél zet, mint egy szanatórium betegekkel zsúfo lt terass za. Jajga tás, panaszos hango k, sóhaj ok és gyerm eksirá s volt minde nütt

már

csak

mér­

mellett, még

e

várunk.

ismét

nyomasztó

az

ismeretlen

kezdtUrtk

Félni

kerültünk.

tengeri

mindent

annyi

közeledtünk,

célunkhoz

a

hogy

néhány sziget

a

melytöl

földön,

a

hatásába

-érzések

innen

Elhaladva közvetlenül

azon

Most,

olvadt a

kontinens

küzdelem től, mely ki tudja mit tartogat számunkra ? Negyedik napja, hogy elhagytuk a »Rabok szigetét«, d e már e nap

reggelén messziről megláttuk a 300 m. magas rioi »CukorJ süveg« sziklacsucsot, mely mintha csak azért állna ott, a világ egyik legszebb

hogy mutassa az irányt, mely vésü kikötövárosához Rio de fordulat még rioi

öbölben.

hajónk

s

Jone iro ho z -

felülinek

várakozáson

Itt

fek­ kis

Egy

hullámokat

csendes

a

szeli

ott

vezet.

találunk

a

mindent.

Elhaladva a »Botafogr«, a braziliai »felsö tizezrek" cso­ dásan szép villanegyede előtt, látjuk csak a gazdagság igazi megnyilvánulását. Minden épület egy-egy

pálmakoszo�

ruban helyezkeclik e l s csak sejtetni engedi azt a

lukulusi

benne

rejlik. ,kényelmet és pompát, mely Hajónk nagyot búg, mintha j elezné, hogy ö is örül, hogy elsö utját ilyen simán uszta meg, majd a pirhn közeledve a

ledobja magáról

sok mázsa sulyu horgonyt, hogy

szilár­

dan egy helyb.2n maradjon. Az orvosok és helyi hatóságok vizsgálata

után

megkezdődik

az

ideutazóI<

kiszállás3.

Mi,

akik tovább utazunk, majd csak ezek után szállhatunk partra, hogy megtekintsük a várost, mely festői szépségg e l veszi körül

a

kikötőt,

kisebb-nagy obb a

»Praca

Mau«

közvetlen ii l a

hol

a

hajókat.

világ A

hatalmas

kikötöt

»Cap

minden Norte« s

büszkén

láthatunk

tekint le diszitett terére, mely me ly be R i o de Janeiro.

pálmákka l

szegélyez i

tájáról

1 929 január l .

CSE NDŰ RSÉG I LAP OK

legs zebb utcá ja az »Ave nida Rio Bran co« tork ollik be. Az 1\.nd ráss y utun knál sokk al széle sebb u t ez, mel yne k . " , " n es k e' t szele n n a g y , árny ékos fák teszI kozepe ' 'k ke II emesse. ' . . ' . k ketf a se ta' t s vala sztjá elé az uttes tet, egyi k olda lt a JOvo ' " .. : a másik at pedig a menő j ármüv ek s au''' ONk n �zre mek . Ozlete l . ' olyan paza r beren dezes sel es izléssel vann ak e' k eSI' tve, h ogy . ' ' ü ' ' ., mm d egyik k be l l lene mmt ' aklál litásn ak is . Gyo" nyo. , ru k ave' , .' . házak csalog atják a setálók ' at a különb özö ittnnI � tropu" sl . . , én y eI{ n e d vel' b Ol " saJto1 nov t és készit ett, i +léses en szervi rozott , . . , JeghId kellem es IZU, eg frissitö k és hüsitők fogyas ztásár a. V i l lamos csak a mel lékutcá kban közleke dik s a fő u t ca' t arem'd a' t - csak néhol szeli át . Szembe o " tlo" uJ' donsag ' az " , en a e � ropal szemeb »Salon de lustra« cipőtisz titó helyi ­ . . segek, n:elynek aJ, ta} alban ott kiabál állandó an a vendége t . . . csalogato CIpOtISztIt O személyze t egyike. Sz �mbeötJő a sok dohányá ruda, amelyek ben jobbná l ­ . Jobb e s szebbnél -szebb szivarok é s ciga retták kaphatók . E I � agyva az 1\.veni d át, felkeressük Rio de Janeiro világ­ ., , hiru botamkus kertjet, mely ritkitja párját a maga nemé­ ben . 1\. � álmák és különböző egzotikus növények sokasága . teszl valt? zatossá a kert festöi szépségét. Itt láthatjuk . a vIlag talan egyed uli pálma-álléjá t, mely n y i legyenes vonal­ ban s zeli kétfelé a n a gy terj 2deJmü kertet s terebélyes . kO ronalval teszi árnyékossá az utat a sétáló közönség szá­ , mara. Lombos fáin o t t ugrálnak a különböző n ll gyságu és faj u maj mok, melyekkel a látogató gyerekhad szórakozik. .

_

�

Elhagyva a parkot, a várost tekintjük meg. Minden negyedében szépen berendezett parkokat találunk, melyek egyik része nyilvános j átéktérnek van berendezve, hDL a gyermekek felügyele t mellett üdülnek és j á tszanak. 1\.z utak tiszták és pormentesek s dacára a n ag y autóforgalomnak, a j ól szervezett ren dőrség és a fegyelmezett közönség elérte azt, hogy alig fordul elő forgalmi akadály vagy éppen szerencsétlenség. 1\.z idegenek részére társaskocsik, autó­ buszok állanak rendelkezésre, melyek utiránya a város ne­ vezetes pontj ai n vezet keresztül s a vezető minden emli­ tésre méltó helyet megnevez és mutat. Rövid másfélórai autózás után n é m i le g m ár ismerjük is Rio de Janeiro nevezetességeit. Az étkezés, jobban mondva az ételek készi­ tési módja sokban különbözik a m i fűszeres és nehéz m a gyar konyhánktóL A nagy meleg meg itt állandó s nem engedi meg a nehéz és zsiros ételek fogyasztását, zsir helyett olajat használnak a sütés-főzésh ez, ezt szokja meg legnehezebben itt a magyar kivándorló. Rio de ]aneiroban egy cseppet sem mondható az é j ­ szakai é l,e t mozgalmasnak. 1\. mozik és szin házak után m á r csak klubhelyiségek vannak nyitva s néhol egy -egy kávé­ ház, hol szimfonikus női zenekarok mellett szórakozik Rio alsoob osztálya, kik nem annyira a rossz zenét, mint inkább a zenélő hölgyek feltünő ken dőzését élvezik. 1\. bra­ ziliai hölgyek á ltalában szépek, üdék és ami fontos, nőies2k, de m á r éltük derekán hervadásnak indulnak. Jól értenek a kendőzéshez s általában igen sikkesen ö l töznek. Páris vezet a női toilettekben, ugy a kozmetikában, mint a női divat­ üzletekben ott látjuk Páris valamennyi j obb üzletének kép­ viseletét. 1\. nők feltünően festik magukat s testük ápolásá­ val töltik be szabad i dejük legnagyobb részét. idán , Még egy utolsó sétá t téve a Rio Bran co aren 2n, az hol az est beál ltáva l n appa li fény ben uszik mind itva, igyek ­ elekt romo s ivlám pák és kört ék száz aitól világ ban szedi szün k vissz a hajó nkho z, mely a regg el első órái ett utat még majd fel horgonyá t, hogy folyt assa a meg kezd már zárj ák a déle bbre , San tos felé . H ajna li háro m óra, itt-ott szál ling ózik n y i l váno s hely iség ek redő i t, már csak ött, amik or meg ­ haza felé egy néh ány m ámo ros fejü ben szül autó sep rő- és locsoló jele nne k a vár os mosda tó üze mén ek mos va adjá k át az gép ei, hog y reg gelr e ismét tisz tára

31

utakat a város éledező forgalm ának. Hajónkr a érve, még e � y�zer átélvezzük a látottakat s aztán mély álomba me­ rulunk. A reggeli gong hangjár a ébredün k csak fel amikor már hajónk ismét a tenger hulláma it szeli. Kisebb �nagYObb cs � portokb an tárgyalj uk a látottak at s hallotta kat. NémilGg m ar �ogalmat IS a lkothatunk az itteni életröl, melyről egy ­ , onte.tu<;m azt á l Lapitjuk meg, hogy itt sem könnyeb b, mint odaa t, a ml szép hazánkb an. Itt is láttunk rosszul öltözött , szegeny em bereket, itt is láttunk kintornás házaspá rt, itt IS � annak nyomorék és magukkal tehetetlen emberek s . � , l Itt I S vannak veg gazdag, jólétnek örvendő kivá ltságosak. . , 1\. kulonbse g csak az, amit egynapi tartózko dás után már is megálla pithattu nk, hogy itt jobban pezseg az élet több a ' dolgozó, mint a henY21ö ember s hogy itt bár több a gazdag, aránylag mégis kevesebb a munkané lküli. Van munk a, de van munkaalk alom is. Akik dolgozni jöttünk, , ugy erez zük, hog y Riot látva, több lett bennünk a bátorság . szembene, znl az Ismeretle n jövővel. Még e nap délutánján Santosba érkeztünk, tengeri utunk végállomásához. A város kb. 80 ezer lakost számlál, élénk forga lommal. Brazilia nyersterményeinek 70 százalékát San­ t �son át továbbitják rendeltetési helyére. A lakosság nagy resze hIvatalnokból, raktárnokból és fuvarosból áll. A rak­ tárakkal sürün beépitett kikötő félköralakban veszi körül a várost. Délamerika egyik legmodernebb kikötője ez, hol a legnagyobb oceánj áró hajók is pirhez köthetnek. A város­ háza most épült fel és lett rend2ltetésének átadva ' a már is hires kávébörze, hol haj órakományok cserélnek naponta gazdát. Itt kerül behajózásra Brazilia kávétermésének a legnagyobb része, hogy a világpiacokon elfoglalhassa méltó helyét. Naponta több hajó is indul tisztán kávérakománnyal. Santos környéke egyuttal Brazilia legnemesebb banántermö helye is, itt termesztik a »banane de orr« - arany banán - legjobb faját. Rengeteget szál litanak az Egyesült Alla­ mokba és Argentinába, hova naponkint indulnak hajók tisz­ tán banánszá l Jitmánnyal. Rengeteg itt a zsákolómunkás, kik nagy részben négerekből rekrutálódnak, mivel európai nem birja ki a santosi n a p perzselő melegét s az állandó nehéz zsákolói munkát, mely a trópusi kikötők egyik legnehezebb foglalkozá sa. E munkások CSJportokat alkotnak, minden ilyen csapatnak van egy parancsnok a, az ugynevezett »Cap itaő« , ez ügyel a munka folytonosságára, tárgyal a szállitó cégekkel s vállalja a behajózásra kerülő áruk hajóba rakását. Egy -egy csoport 10-16 embert foglalkoztat. A behajóz ásra kerülő kávé cca 80 kg-os zsákokban kerül a kikötőbe öszvérek által vont, magas kétkerekü kocsikon. A zsákoló k, katonás sorba, az első érkező kocsihoz állanak, egyikü k a kocsi tetejér ől leereszti a telt zsákot a legelső zsákol ó fejére, ki terhév el azonna l futásnak ered s a hajó leeresztett hidj án a fedé lzetre szalad va, nehéz terhét egy lendül ettel beledo bja a hajó mélyébe \'ezető nyi lásba. Köz­ ter­ vetlenül utána már jön a másik, a harma dik stb. A a hüktő l szaba dultak egy másik hidon leszal adva, ismét r­ kocsihoz á l ianak , hogy ismét zsákot kapja nak. A körfo tart, gásna k ez az állan dó futólé péses folyto nossá ga addig ló m i g a beérkezett kocsik ki nem ürülnek. Vann ak zsáko ta 1000 csopo rtok, melye kben az emberek fejenként és havon et köt­ lYl il lreist is megkeresnek. Alka lmam volt ismeretség hJnfi­ nöm egy ily csoport »kapi tányá va l« , kinek egyik \'alo társa mat, mint zsáko lót, ajánlo ttam. Barát ságun kra nem tekintettel alkalm azta őt, bár jóelőr e kijele ntette , hog�1 t szivesen teszi, mivel elöre is tudja, hogy a ncilcz lIlunk3 <'s nem fogja birni. Honfitl irsam , egy bikarrcjii hentes mészá ros, fölényesen ne n tett e kijele ntésen Az elsl) I'l't nap neheze n bár, de mégis csak ment, dc a harma dik n.1P délutá nján ágynak esett s csak napok mul\'a tudla mag ,II összeszedni, de a zsákol üslól elment a kClhl'.

32

1929 január 1 .

CSEN D ű RSÉGI LAPOK

Santos, mint tengeri fürdőhely is nagy forgalomnak ön·end. A városka kb. három km. hosszu Arenidája, a .Conselheiro Nebias« vezet ki a tengerparti strandra, a .Praia de Gon;>;aga«-ra, hol európai modernséggel és ké­ nyelemmel berendezett szállodák, penziók, kávéházak és klub­ hely iségek sorakoznak, üdülést és szórakozást nyujtva a für­ dőző közőnségnek. Itt épült fel Brazilia első n y i lvános játékbankja is, a .Miramare«, hol hatalmas összegek cse­ ré lnek gazdát a roulette és baccarat asztal ai n. A szál lodák, penziók és magánvi1lák sora előtt győnyörüen parkirozott autóut vezet végig a strand egész hosszuságában. Itt zajlik le a m in dennapos autókorzó i s a délutáni órákban s tart az est beál ltáig. A fürdőzők nagy része braz i l i a i , de talál­ tunk angol, sőt német családokat is. A ki lencvenes években Santos még maláriás klimáju, veszélyes hely volt, de m a egészség szempontjából a z elsők kőzött á l l Brazilia terü­ letén. Az utcái rendezettek, tiszták, vizvezetékkel és v i l l any­ világitással e l látva. Vasutá llomása, egyuttal a Saö Paulo­ Santos-i vasut vég á l lomása is. Másnap a dél i órákban indultunk el Saö Paulóba, hova célom vezetett. Sao Pauló 800 méter magasan II tenger szine felett a hasonnevü fensikon épült, légvonalban 80 km. távolságra Santostól . Indulásunk után 15 perccel már i s a

fensik lábánál á l lott meg vonatunk, hol mozdonyunkra vas­ tag drótkötelet csatoltak s azzal huzták fel az egész szerel­ vényt a 800 m. magas fensikra. Innen ism:H gyorsvonati sebességgel folytattuk utunkat, á l landóan ősudőket szelve át, m i g végre Saö Paulóba jutottunk. Kiszá l l ásunk után már i s tapasztaltuk, hogy i t t a rioinál é s santosinál sokkal . inten­ zivebb munka folyik. Ahogy kiszállottunk a vasuti kocsikból, nagy zaj és sürgés-forgás közepette igyekeztünk a kij áratok felé. A fehérruhás, tisztán öltőzött hordárok előzékenyen vezetnek az á l lomás kij árata előtt sorakozó n yitott autók tömkelegéhez. Saö Pauló, a hasonnevü á llam székvárosa, Brazilia e lső ipari és kereskedelmi gócpontj a , rohamosan fejlődik, kb. egymillió lakossal. Lakosainak nagy része o lasz bevándorló, sokan vannak azonban németek, franciák és angolok is. Ugy a kereskedelem, mint az ipar, teljesen a z idegenek kezében van. Utcái szintén rendezettek és tiszták. Belvárosában találjuk a forgalmas üzleti negyedet, melynek főutcá j a a . 1 5 de Novembro«, itt vannak a város fényes áru- és kávéházai. A belváros utcáin csak egy irányba közlekednek a j ármüvek, mivel azok igen szükre lettek épitve, akkor még nem számitottak e hatalmas fejlödésre. ( FoJ ytatjuk.)

Keresztrejtvény. '1

2.

ff

�

r

ft

ES

\26

Jo

31 ro

'13

3/

JS

36

,f ifJ

's

lé

ItT

N

�2

�1 � lJ?

1

't

18 ,za

6

s

38

If!

9

li" -

34. 36. 38. 40. 41. 42. 43.

Rag.

Számnév. Asszony latinul. Személyes névmás. Sok asszony rossz tulajdonsága. Szerszám. Vallás, Függöleges sorok :

l . Ilyen járőr i s van.

.-

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

IZ" 12�

119

Ji!

33

39

'12

lD.

,

Vizszintes sorok : l . Ilyen állások is voltak a csendőr ségnél. l l . Fegyvertisztitá shoz is haszná lják.

12. Vásznat is készíte nek belőle . 13. Visszafelé olvasva a vivás egyik faja. 14. Tó Aus ztriá ban. 16. A fegyvernek is van ilyen . 17. Ige. 18. Gábor is ez a bib liáb an. 19. Tagadó szó. 20. Lovasság csiná lia. 24. Halfajta, pisz toly nak is van . 25. Rosszul ellentéte. 27. Vissz afelé olvasva ige . 29. Csak igy vásárol a jó csendőr. 30. Határozó szó. 32. Mássa lhangzóval a végén a hét vezérek egyike.

15. 21. 22. 23. 26. 28. 31. 33. 35. 37. 39.

Háboruban a honvédek jelszava . Buzdit. Falu Háromszékben, ékezet nélkül. Azonos mássalhangzó. Igy jár az a csendőr, aki kártyázik. SÓ,sornő. Minden városban van ilyen tér. D rágakö faj la többes számban. Ilyen járőr is van. Kisebb fenyités igéje. Visszafelé olvasva hangnem. Timsó idegen nyelven. Király szláv nyelven. Állatok háza. Erősebb kutya teszi a gyengébbel, evés kÖzben. Autó hangja. Állam Amerikába n, balzsam is van ilyen. Földmiv es szerszám . Visszafe le olvasva. folyó Erdélybe n. Ezt kiálltja egY háziálla t.

Megfejtési határidő 1929. január 1 0. - MegfeJ lés � csak a . at a lap' csendőrSég legénységi egyéneitől fogadunk el. . "':z ab '. . s ból kivágni nem szabad. - A hely,: megfejtok koz? 1t egy zsebórát fogunk kisorsolni. Az ered meny t a Januar 20'lkl sza­ m unkban közöljük. A szerkesztésért és kiadásért felelős : PINCZÉS ZOLTÁN százado •. HELIOS-nyomda Budapesten. VII.. Si p-utca 3 . sz. Telefon : József 413-27. Felelős vezető : Weítz Károly