XIX. ÉVFOLYAM BUDAPEST 1929 NOVEMBER 1. PINCZÉS ZOLTÁN SZ Á ZADOS MAHÁCS LAJOS SZ Á ZADOS 31. SZÁM. MEGJELENIK HAVONTA HÁROMSZOR

XIX. ÉVFOLYAM 31. SZÁM.

BUDAPEST

1929

NOVEMBER 1.

Ő Ő F SZERKESZT : Á PINCZÉS ZOLTÁN SZ ZADOS

MEGJELENIK

Ő SEGÉDSZERKESZT : Á MAH ÁCS LAJOS SZ ZADOS

HAVONTA HÁROMSZOR

Ó Ő É É SZERKESZT S G S KIAD HIVATAL: BUDAPEST,

, '{o

1.,

ORSZÁGHÁZ UTCA

30.

SZ.

XIX. évfolyam.

Budapest, 1929 november 1.

ELŐFIZETÉSI ARA : Egész évre 12 pengő, félévre 6 pengő.

Hlszek

egy

Megjelenik havonta háromszor

(stenben,

hiszel< egy hazában, Hiszek egy lsteni örök i!!Ozsá"ball , b _ Hiszel< Magyarország feltámadásában. Ámell.

Elárvult csendőrsírok. A könnyek. felszakadó fájdalmak, borongós emlé� . . kezesek napJan lelkünkbe nyilal a kérdés: ki gondozza azoknak az elárvult csendőröknek a sírjait, akik szülők, gyermekek, rokonok és jóbarátok gondos kezév·el nem ápolt, virágtalan és talán jeltelen sírokban alusznak örök álm�t szerte az ország temetöiben? Ki símogatja meg a ketszeres halált halt bajtársak elárvult lelkét egy virágszállal, egy megemlékező gondolattal, egy gyertyaszál pislogó fényével legalább most: halottak napján? Kétszeres halált haltak ezek a bajtársaink, mint ahogyan mindenki kétszer ha,l meg, akit - el­ felejtenek. Első halála az, amikor eltemetik, a másik pedig a feledés enyészetében éri és ez a végleges, örökkön tartó földi megsemmisülés.

í

•

..

Övja, védi ettől a megsemmisüléstől, szivébe zártan őrzi a maga halottait minden család. Mert a halottak kandalló melletti halk szavakban, az emlékezéseknek olykor aranyos, olykor borongós, vagy sötét ködfátyo­ lában tovább élnek, itt vannak az éJök között. A gyer­ mek lelkében tovább él az eltem2tett apa kenyeret ad6 erős karja, tekintetének simogatása. a szülők utolsó lehelletükig szívükben melengetik a meghalt kedves gyer­ mek kacagását, a testvér a halott testvérrel is meg­ osztja gondolatait, amelyek egykor kettőjük közös gon­ dolatai voltak s a jóbarát hányszor és hányszor elmerül a meghalt baráttal közösen átélt örömök keserű és mégis gyönyörüséges em lékezéseil::en. Az emberek nem halnak meg, csak az ajkuk némul el, a szivük dobbanása szűnik meg, de egész lényük, a szerető lelkekben megőrzött egész valójuk itt marad velünk, akik életükben szerettük s halálukban még jobban szeretjük öket. A halottak kiegészitik, nem egyszer egészen betöltik az élők életét, a kedves halott emlékezetétöl nem válik meg az élő ember semmi földi kincsért se. A kedves halott lélekben tovább folytatódó élete nélkül terhes és céltalan volna szám­ talan sok ember élete. Einek tehát a halottak, talán néha több szeretettel és simogatással is körülvéve, mint amennyiben részük lehetne, ha a szivük egy fájdalmas pillanatban utolsót nem dobbant volna. A virágtenger és fényözön, ami halottak napJan a elet temetőket pazar pompával elborítja, nem a kegy halot­ kötelességének rideg megnyilvánulása, hanem a . Ha a . tainknak szóJó mélységesen mély lelki látog�tá� elot­ ek nyiIn meg lelke temetőbe zarándokoló emberek vednének : tün,k a temetök lakói ott kacag nának és szen nek a Slfélné � ek a szemünk elött; a halottak kiJép

31. szám.

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓH IVATAL Budapest, I., Országház-utca 30.

jukból és üd�n, �leterösen karolnak bele látogatóikba, . �o.�y az emlekezesek biroda lmába merülve halottak és elok .v�laml gy?trelmes, de gyötrelmességében is gyö­ . . nyoruseges egyuttletben, a lelkek találkozó útjain egy­ másba boruljanak. Nem az ész memóriája ez az emlékezés nem ön­ ámítás az, hogy a halottak lélekben tovább é lnek s eme életüknek otthona: az élők lelke. Az ember fizikai enyész�te nem lehet a�szolut halál, amint azt az anyag . . emberel hirdetik. KI hiSZ nekik, akinek kedves halottja van s azt a ke �es halot�at ott érzi a maga sejtjeiben, . mll1den Idegszalaban, egesz lelkében és minden porci­ kájában? EI nek tehát. a halottak, egészen addig a földi . elethez tapadva einek, amíg a - feledés a földi élettől el nem szakítja és az ismeretlenség birodalmába nem sodorja lelküket. Szegény, árván maradt halott bajtársaink lelkét, emlékezetét is símogassuk meg egy szál virággal most, halottak napján. Ne feledkezzünk meg a mi nagyobbik 'családunk halottairól, elárvult sírokban pihenő baj­ társakról se. A mi hivatásunk, a mi gondolatvilágunk töltötte be az ő életüket is, az ő életük munkája egy­ egy tégladarabja annak a szép épületnek, amelyet mi nagyobb családunknak, csendörségnek nevezünk. Ebl::en a családban a mi életünk folytatása az ő életüknek, a mí fáradozásunk az ő munkálkodásuk továbbvitele s az általuk teremtett testületi becsület fundamentuma a mí becsületünknek is. Nekünk az általuk épített otthont már csak tatarozgatnunk s az elődök nyomdokában fenn­ tartanunk kell. Az idő rohanásában emberek és nemzedékek száll­ nak sirba. Az öregek helyére fiatalok s azok helyér" majd a még fiatalabbak kerülnek. Ha aztán az utódok élete és működése szervesen kapcsolódik az elődökéhez, ha a fiatalok érkezése nem tapos rá a távozók művére, de azok emlékezetére se, ha az egyesek és nemzedé­ kek élete: ezek a láncszemek a hivatásbeli és emberi kötelességtudat szálaival fonódnak egymásba szorosan, akkor a testület élete a belátható idők végeztéig viruló, egészségesen fejlődő, egységes élet marad. De ha a rokontalan és baráttalan magányban maradt csendőr­ sirok mellett az utódok közömbösen haladnak el s a láncszemekből az emberi érzés fonalai hiányzanak, e fonalak nélkül a legacélosabban kovácsolt láncszemek , r megrozsdásodnak, - darabokra hullanak. is egysze Magunkat nem becsüljük meg, a magunk életét és emlékezetét készítjük elő a feledés enyészetének, ha a bajtársak elárvult sírjairól megfeledkezünk. Látogassuk meg halottak napján az árván maradt csendörsirokat, díszítsük fel azokat pár szál virággal, áldozzunk egy percnyi emlékezést talán ismeretlen, de ismeretlensé­ gében is a mienkkel annyira azonos életükre : a küz­ delmes, göröngyös útakon járó, sohase változó, gene­ rációk halálán túl i� továbbélö mindannyiunk csendöréletére.

?

"

1929 november 1.

CS EN DO RS ÉG I LA PO K

,

?

�

Tudj uk, hogy katonai bírósága ink eljárását � magyar törvényhozás az 1 9 1 2 -ben megalkotott katonai bűnvádi perrendt artásban már s.zabályo �a, . elle� b.e� a� anyagi büntetőjog terén a m. kir. honv�ds �g bJro.sa Q a� még ma is az osztrák császárs ág ..szam a �.a .császan _ pátenssel 1 855�ben Itiadott katonai buntetoto rven,y � a ­ gyar forditását kénytele nek alkalmaz ni : a�ely tehat a magyar alkotmán y szempon tjaboI nem torveny s emellett elavúlt és idegen jogot tartalma z. }\zok a több évtizedes kísérlete k, amelyek egy alkot­ mányos úton hozandó új katonai b � ntetőtö� v0.nykönyv megalkotására irányúlta k, a monarch ia fennáJIa sa . �l att főleg azért nem vezettek sikerre, mert a monarch �ab �n . nem kev,esebb mint négy ( magyar, hOl'vat, osztrak es bosnyák) pol ári bün�etőtörvény vO,lt. érvény b. en. é � az új k atonai büntetötö rvenynek a polgan bunte.to torven,y � hez kellett volna simulnia, már pedig a negy pol gan büntetőtörvény rendelkezé sei oly nagy ellentétben vol­ tak egymással, hogy azokat egy kalap alá hozni szinte lehetetlen volt. Az összeomlás után azonban ez az akadály meg­ szűnt, mert Magyarorsz ág a had ügy terén is vissza­ nyerte teljes függetlenségét és nem kénytelen más allam polgári büntetöjogára tekintettel lenni. Belttska honvédelmi miniszter úr ennek folytán még annakidején meg is bízta e sorok íróját egy új katonai büntetőtörvény tervezetének elkészítésével és a reformmunkálatok vezetésével, de mivel elöbb a hábo-

i rús tapa szta lato kat és a vilá gsze.�te meg_i .n du t külf öl refor mtör ekvések adat ait kellett ossz�g� Ujt��1 s a ��t� n a kato nai körö k és az igaz ságü gym lnJsz tenu m . kozott felm erült sok és szerteágaz,ó ellen tétet kellett kleg y.e� ­ líten i, a reform csak most anáb an j ut�tt. abba a stad� � umba , hogy a j e1enl egi honv édel � 1 ml � lszt�r . u!:, az ti! katon ai büntetötör vény röl és az eletb elept e�esero l sz�.lo törvé ny j avasl atokat terje delm es indokolásm kkal egy utt a képvis elöház elé terjeszthette. . a kato IS a hogy az, lata ondo alapg � m refor A .. ­ t kulon leh n nyiba a csak öt fogva minél � r, polgá állam � . leg leges törvén y alá helyez ni, amenn �.lben �zt a .kulon �s katona i viszon yok valóba n megko ve.teltk, m l �de � mas tekintetben azonba n rá is a köztör venyek hataly at kell kiterje szteni . Igy van ez ma már minden modern államba n. Ehhez képest a katona i büntetö tör vényröl szóló j av . -nak javaslat ( a melyet ezentul röviden : Ktb �k, , fogunk j elölni ) , mindjárt , az 1 . . §-ban k.�j el� nh, hogy a katonai büntetőbí rá'skodasb an IS a kozonseges ( pol ­ gári ) büntetőtö rvényeket kell alkalmazn i, a csa a tör­ vény ( j avasl at ) má,st nem rendel.. Ezutan a J avasl� t az Elsö, vagyis az A ltalános Reszben 65, §-on at módosítj a a közönséges büntetötörvé nyek általános ren­ delkezéseit, míg a különös, vagyis a Második Részben már csakis az úgynevezett katonai bűncselekményeket ( függelemsértés, gyávaság stb , ) tárgyalja, mert . e2Jek­ ről a polgári büntetötörvénykönyv ( Btk. ) egyaltalan nem rendelkezik. Természetes dolog, hogy a közönséges büncselekményekre ( lopásra, felségsértésre stb . ) vonat­ kozó rendelkezések se terjeszthetök ki változatlanul a katonaságra, de az idevonatkozó módosítások az életbe­ léptetésről szóló j avaslatba fog'l altattak s róluk alább lesz szó.

A legbátrabb állat.

sokkal nagyobb sarzsival k e l l b í r n i a , mint magának. Meg­ értett ?

Az új katonai büntetötörvény­ javaslat rövid ismertetése. Irta

:

GERÖ GYULA Dy. táborDok-iőhadbiró.

g

Meg oldatlan kérdés, hogy a szolgál atvezető őrmesterek miért nem szeretik sohase, ha önkéntes kerül a századjLlk­ hoz. Tény, hogy az egyéves önkéntesek többnyire hadi lábon á l lanak és á l lottak m i ndenkor a szolgálatvez2tőjükk e l . Örm2s­ ter úr Gaj dacsi sem volt tehát nagyon elragadtatva, midőn egy szép napon, éppen a nagy hadgyakorlatokra való i ndulás előtt, két nyalka őnkéntes vonult be a tiszti iskolából a századhoz. örmester úr Ga j dacsi e llenszenve már a megismerkedés kor lángra lobbant. -

kérdezte

az

�

- Igenis meg.

Irta: AXA ROLF.

- Hogy hívj ák ? - Horváth Géza.

�

elsőt.

- Magát nem úgy hívják, - áll apitotta meg zordonan Gajdacsi. - A maga neve ájnjérig fráj v i l liger H orváth Géza. Megértette ? - Igenis, meg. - Azért! Mi a foglalkozása? - Doktor Lltriusque j Llris sub aLlspiciis regis. Gaj dacsi szédülni kezdett. Nem tudta hamarosan, hogy tréfálni merészel-e az önkéntes vagy valami szemtelensége t mondott-e. Már-már gorombáskodni akart, de eszébe j utott a parancs, hogy az önkéntesekkel udvariasan kell bánni. Megelégedett tehát a következő kioktatással : - Doktor? Maga ? Az nem lehet. Itt a katonaságnál olyan nincs, hogy egy őnkéntes legyen doktor. Itt van a tőrzsorvos úr Lusztig, az doktor. Itt van ezenkívül az ál latorvos úr is. Azt lehetn'! esetleg mondani, hogy ő is doktor . . . szóval, aki n á l unk doktor akar lenni, annak

- Ami pedig a többit i l leti, amit a doktorhoz még hozzámondott, azt é n nagyon i s j ó l tudom, hogy civilelrnél az úgy szokott l e n n i . F i gyelmeztetem azonban, hogy amíg katona, zsidó egyesületek be ne j árjon. Megértet t ? - Igenis meg, - felelte a z önkéntes tisztelettudóan, bár az arca gyanLlsa n rángatódzott. De őrmester úr Gaj dacsi ezt szerencsére már nem látta. Megmentett tekintélyének tLld atában büszkén lépett a második őnkéntes elé : - Mi a neve ? - E i njiihrig

Freiwi l l i ge r

H ermándy

Pál!

De most már komolyan elhagyta Gaj d acsit a béketűrés. - Micsodaa a ? ! - kérdezte pokol i g ú n n y a l . - H á t még mit nem ? Herr Mándy ? Jó lesz magának egyelőre egy­ szerűen Mándy ! »H err« nélkü l ! A kapitány úr, az igenis H err H auptmann. É n , én igenis H er r feldvébel vagyok. Azonkívül itt van még a H err cugszfürer G y á rfás és a többi sarzsi. Azoknak kidukál a » H err«. D e m ag a ? Maga csak ne képzelődjék. Maga . . . - D e őrmester ú r . . . - Csend legye n . Annyit mondhatok, nem sok fegyelmet tanulhattak a tiszti iskol áb an. Abtreten l Örme ster úr Gajd acsi e l vonu lt. És ettöl a perct ő l kezd v0 ki volt ásva a harc i b á r d kőzt e és az önké ntese k közö tt. Pedi g igye kvő fi ük volta k. Miv el öszt önös en m egér eztek . G a j d a sl e l l ensz envé t, ami t a z őnk énte si i ntéz mén nye l szem ­ . ben tapl alt, wn volt k ' hog y ne a d j a nak oko t meg rová sra . De l yekeze tuk meg toro. t aj d acs i azo n szik lasz i l á rd meg ­ . . . gyo. zod ésen , hog y egy onk ente st m i n d i g be ke l l en e zárn i ahá nys zor csak az e l ő l j á r ó j a sze mei elé ker ül. És ped i

:

�

�

�

� �

�

1929 november 1.

pedig a katonai büncselekményben polg ári egyének . re�ztvettek, e:oeke� a polgári bíróság is épp úgy t�rtozl� buntetm. , mmt a közönséges bűn cse1ekmény reszes'eIt, a katonai büntetötörvényben meg határozott tettesi b�nt�tés alapulvételév,eL (Jelenleg a közö nséges .. bunteto�orvenyek a katonai bűncsel,ekmények közül csak . � sz.okesben, behívóparancs iránt i enge , detlenségben, llletoleg az öncsonkításban való részességet bünt etik.); fenntartj� a javaslat a tisztek (tisztjelöltek) szá­ . mara azt a Jogot, hogy a becsületüket ért táma dás folytatásának megakadályozására az öket megi llető fegyvert használhatjáK és kimondja, hogy a parancs is beszámitást kizaró ok, ha a tettet az alárendelt abban a meggyöződésében követi el, hogy arra kötelezve van. Ami különösen a rendfokozat elvonását (lefoko­ zást) illeti, ezt a Ktbtk. jav. új alapokon szabályozza. Mai katonai büntetöjogunk ugyanis a rangvesztés megjelölésére különféle elnevezést használ. Igy: tisz­ tekkel szemben a tisztségtöl megfosztást és az elbo­ csátást, rangosztál.yba nem sorolt havidijasokkal szem­ ben az elbocsátást, legénységi egyéneknél a lefokozást (még pedig újbóli elöléphetésre való képtelenséggel vagy enélkül), a legalacsonyabbnál magasabb zsold élvezetében állókkal szemben a visszahelyezést, a test­ örség legénységével szemben az eltávolítást, a csendör­ legénységgel szemben az elbocsátást vagy a lefokozást vagy mind a kettöt. E sokféle elnevezés fölösleges és nem igen illeszt­ hetö be a Btk. szabályai közé, minélfogv ' a a javaslat csak egyféle elnevezést használ mindennemű rend­ fokozat elvonásra, még pedig a magyaros: lefokozást. A csendörség egyénei is csak Je < fokoztatnak és rájuk az elbocsátás külön nem lesz kimondva. A lefo­ kozott elveszti rendfokozatát és katonai állását,

azért, mert vagy elk övetett valamit, vagy éppen akkor követ

Hermándy

is

háborodtak

fel,

valamit,

érdemel.

vagy

Hogy

el

az

a

fog

követni

valami

valamit,

micsoda

ami

büntetést

voltaképen,

azt

az

elölj áró nem tudhatja. De a becsukás szempontj ából ez nem is nagyon fontos. Hogy a hadgyakorlatok elsö három nap­ ján

nem

rapportra

talált

semmi

o lyant,

á l líthatta volna,

az

ami

m i att

a

két

önkéntest

csak növelte Gaj dacsi e l len­

szenvét, mert meg volt győzödve róla, hogy kij á tszák.

,l

Végre aztán e l érkezett a p i l lanat, m:dőn Gaj dacsi iga­ zolva láthatta e lméletét. Sajnos, diada lában nem volt köszönet. A

manőver

Hermándy

5·

g

is j,.

a

le ct

\.�

It.

él<

983

Azo k köz ül a módositások közül, amelyek et a Ktbtk. jav. a poIgá , ri büntetötörvények általános rendel­ kez�sein a katonai bíráskodás szempontjából tesz, fel­ emhtendök föIeg a következök : a halálbüntetés végr ehajtási módjául katonai bűn­ tettek esetében az agyonlövés van megállapítva; a rövidebb (eg'yévi) szabadságvesztéseket bizonyo� e�etben súlyosbítá� (böjt, kemény fekvöhely, magá n­ zarka) alkalmazasaval meg kell rövidíteni; a házifogság (egyhavi tartamig) tisztekkel szem­ ben ezentúl is alkalmazható; a rendjelek és kitüntetések elvételétöl a biróság méltánylást érdemlö esetben bűntett miatti elítélés ese­ tén is eltekinthet; dologházba és szigorított dologházba utalásnak helye nincs; a rangv,esztés, illetöleg lefokozás, mint különleges katonai büntetés, önállóan van szabályozva; a büntetés felfüggesztése és a fiatalkorúak feletti bíráskodás a katonai viszonyoknak meg'fel'elöen külön szabályozást nyert és ki van mondva, hogy katonai bűntett esetén a fiatal kor nem mentesít a halálbüntetés alkalmazásától ; a katonai vétségek kísérlete mindig büntetendö; a sajtójogi (fokozatos) felelösség elve a katonai bíráskodásban nem alkalmazható, vagyis a katonaságnál úgy, mint eddig is történt, a sajtó útján elkövetett bűncselekményben résztvevökre ugyanazokat a szabályo­ kat kell alkalmazni, mint más bűncselekményben részt­ vevökre; a si�erte1en felbujtás is büntetendö, ha az katonai bűncse1ekményre vonatkozott; a katonai bűncse1ekményt nem csupán katonaállo­ mányú egyén, hanem minden katonai egyén elkövetheti,

el

J

CSENDORSÉGI LAPOK

negyedik napján

történt,

hogy

önkéntesek, no meg Balázs Gyuri

Horváth és

azt a "paran­

csot kapták, hogy mint o l d a lbiztosító j árőr menjenek annak a falunak a tulsó szegélyére, amelynek innenső o l d a lán a század éppen védelemhez fejlödött. Rekkenően tűzött a nyárvég i nap, de mégis vígan indul­ tak útnak. Egyrész t mindig kelleme s az ilyen » náll « f� l­ adat, de legfőké ppen kikerül tek néhány órára GaJdacsl hlUZ­

�

�

szemei l á tköréből .

Lehas altak egy árokba n, minteg y kétszáz lépésr e a f� lu eszel­ szélétő l . El lenségnek nyoma sem volt, megin dult a . el, otlett getés , míg végre Baláz s Gyuri e l ő állt azza l a � . " .. baka )ároro zo minde n felnt ödik amely múlha tatlan ul

�

agyában: _

önkéntes

urak,

nem

lehetne-e

»szerezni«

�

valam i t ?

sz, mi nt -: »Szerezni« baka nyelven tudva levől eg anny it . ul enmva lot no, mon djuk így: anya gi ellenszolg áltat ás nélk , vagy h a van, kerít eni. Mert pénze a baká nak vagy nmcs vagy a Julcs a, borra meg cigar ettár a ke l l . A. gyomorról l gond osko dnl. Pann a, vagy ped i g »szerzés« útján I<e l . nyél Horv ath és A baka társ ad alom eme íratl an törvé

?a

IS

-

Szerezni

répát se -

jól

Itt

ismerték.

Igy

tehát

egy

cseppet

mindössze ennyit jegyzett meg akar ?

Itt ?

H isz

még

egy

sem

Hermándy :

nyomorúságos

látni! nem

is.

De arrébb, jobbra,

pár körtefa az árok szélén. - Ali , persze hogy áll . . . termett, ami rajta van. - Aztán mért nem ? - Mert messze van .

Az

mintha

ál lana eg . y

Csak hát - nem nekünk

őrmester

úr

Gajdacsi

meg

úgyis utazik ránk. H a észreveszi, hogy sétálunk . . . - Már hogy venné észre ? El tart a gyakorlat még jó másfél óráig. Addig ő nem is van a körtékig ...

jön ide .

Egészen jó

dekkung

Balázs érvei meggyőzően hangzottak. A hőség is nagy volt. Pillanatnyi hallgatás után megszólalt Horváth: - Egy kis körte nem volna rossz . . . - A jó körte sohase rossz, - hagyta rá komolyan Hermándy. - Tessék csak bátran utánam jönni, önkéntes urak, bIztatta őket Balázs Gy uri és elindult a körtefák felé. A következő tíz percben őrmester úr Gajdacs í szíve repesett volna az örömtől, h a látta volna, hogy az ő tanl­ tásai a terep kihaszná lásáról mi lyen jó talajra hullottak . Nincs az az indián törzsfőnök, aki nagyobb ügyességg el, láthatatla nabbul közelíti meg az e llenségét, mint a biztositó járőr a körtefáka t. Végre ott voltak . Mindeneke lőtt a földre hul lott gyümölcsöt kebelezték b(>.

Sajnos, ez nem volt elég. Balázs morgott. Nem is volt érdemes idemászm, - mondta. - Jó lesz _

vissza lógni, míg

baj

nem lesz belőle,

De a két önkéntes mar vérszemet kapott . Ilon'Mh szal(-

CSENDORSJOáI

nyugdljigcnyct, illetőleg visszahelyeztetik a legalacso­ nyabb zsold élvezetcbe. De van idevonatkozólag még egy más fontos eltérés is a javaslatban. A ma használ atban lévö katonai büntető törvény ugyanis részint az általános ré zben, részint az egyes búncscle kmén!:]ek nél eg!:]enkén t mogmon dja, mikor van lefokozá snak hel!:]e. Ez sok ismétlés re és az anyag szétforgácsol ására vezet. Emellett élénken érzett hiánya volt a mai j ognak az, hog!:] túlságos an megkötötte a biró kezet azzal a rendelke zéssel, hogy a katona-b iró súlyos börtönne l fenyegetett esetben, rendkivü li mél ­ tánylást érdemlő esetben is csak a börtön fokát vál­ toztathatta enyhébbr e ,de a rendfoko zat elvonását ól nem tekinthetett el. Ennek a rendelkez ésnek a túlzott szigo­ rát leggyakra bban a csendőrsé g egyénei érezték, ha inkább túlbuzgalo mból és rossz példát követve, mint­ sem gonoszságból, kikérdezés közben bántalmazá sra ragadtatták magukat s emiatt a hivatalos hatalommal való visszaélésnek súlyos börtönnel büntetett búntetté­ ben mondattak ki b únösnek. Ilyen esetben a katonai biróság nem tekinthetett el a lefokozástól, ami annál keservesebb, mert az idöközben hozott katonai bún­ vádi perrendtartás már nem ad béke idején a parancs­ noknak kegyelmezési jogot s igy az esetleges túlszigor parancsnoki kegyelem útján sem reparálható. A javaslat szakít él mai Ktbtk. rendszer2vel s a birói belátásnak is nagyobb teret engedve, csakis az általános részben s mindössze két szakaszban rendezi az egész kérdést. Az egyikben megmondj a, mikor kell kimondani a lefokozást, a másikban pedig megmondja, hog!:] mikor lehet mégis a lefokozást mell őzni. Rövidség okáért és az általános érdekre való tekin­ tettel ideiktatom a Ktbtk. jav. idevonatkozó 22. és 23. §-ait : értöen méregette a körtefa törzsét. azután kikérnieit a bok­ rok közül a falu irányába. - Visszalógásról mosl már szó se lehet. - je l,m­ tette ki. - Felmászok. - Hogy meglássanak? - aggodalmaskodott Hermándy. - Bízd csak rám. - mondta Horváth elszántan. A század messze van, a fa lombos. H a egyszer fent vagyok, nem láthatnak meg. Csak az elsö ágig segíts! - Segítek én. önkéntes ú r ! - jelentkezett B a l ázs l e l ­ kesedve. Horváth leraktö a riisztungot, félretámasztotta a puskát és Ba lázs hátáról egy p i l lanat alatt a fa lombjai > között termett. Doktor j uris I�tére is volt annyi esze, hogy azt az oldalt rázta. amelyiket a falu felöl nem lehetett látn i . Potyogott a z apró cukorkörte, mint a záporesö. - H uj u j , van itt falnival ó ! - rikoltott Ba lázs. - E l ég is lesz már, gyere le! - szólt Hermándy. - Csak még ezt az egyet . . . - szuszog ta H orváth tele szá j j a l . De a mondatot már nem tudta befejezn i . Utol­ érte a sorsharag . melyet oly könnyelmüen hívott ki maga ellen. Mert mi történt? Az történt. hogy amint H o rváth a hajlad ozó. recsegö-ropogó ágon elörekúszot. hogy egy külö­ nösen csábító körtét beka pjon. egyszerre csak vésztj óslc'l zümmögés támadt körülötte. Es még fel sem eszmélhetett. már benne volt egy méhraj kellös közep2ben. Körülröpköd­ ték. teleülték és néhány p i llanat a latt ott csüngött egy kósza méhraj az önkéntes egyik térdén. Az egész zümmögö, aranybarna népség egy fürtben. Lehet, hogy a méhkirálynö­ nek a szép kék nadrág tetszett meg. H o rváth tisztában volt azza l , hogy ennek fele se tréfa. Ha megzava rja a raj t . úgy összeszurkálják. hogy holta napjáig megemlegeti. Igyekezett tehát teljesen mozdulatlan

1 929 november t .

LAPOK

22. §. A lefokozéÍst ki k e l l mondan i , ha a b í róság : 1 . h i vatalvesztést á l lapít meg, vagy 2. a viselt hivatal vagy á l lás, i l letöleg az ügyvédség e l ­ vesztését m o n d j a k i , vagy 3. a szakképzettséget kiván Ó h i v a tas vagy fog l a l k'Jzás gyakorlasától ti ltja el az e l í t2l tet, vagy az 1 - 3. pont esetzn kivül is. n a q. az elítélis o l y csel2kmény mi att tö rtént. amelyet a tör­ vény büntettnek n y i l vánít, vagy 5. a tett vagy m e l lékkörü lm2nyei olyanJk. hogy a tettes a szolgá lat hátránya vagy az á l lástek i n tetek s2relme n é lkül rendfokozatában meg n2m m a radhat. 23. §. A lefokJzást az al ábbi bek"zdésben meghatározott kivételekk21 mellözni lehet, ha azt csak a 22. §. 2-4. pontja a l apján kellene k i m o n d a n . s a b í róság pénzbün tet2st vagy elzárást. - fogház. avamJ egy évet meg nem haladó börtönbüntetést - á l lapít m2g. N i ncs helye a lefokozás m e l lözés2nek. ha ezt a j"len tör­ vény Második Része kizárj a.* vagy ha a b í róság tiszttel ( h asonló á l l ásúva l ) szemben börtönbüntetést á l lapit meg.

A kérdéses csendőrségi bántalm azások különben a reform után enyhébb elbí rálás alá fognak esni, mert ezután a polgári Btk. lesz alkalmazandó, e z pedig a hivatalos hatalommal visszaélés kérdéses eseteit eny­ hébben bünteti, mint a ma alkalmazásban lévő katonai büntetőtörvény. Ami a Ktbtk. jav.-nak a katonai b úncseJekményekről szóló Második ( különös ) Részét illeti , az a ma hasz­ nálatban lévő katonai büntetötörvén!:] elnevezéseit és meghatározásait egészben megtartj a. Termész2tes azon­ ban, hogy az egész anyag a magy arosság, a rövidség, a szabatosság és a polgári Btk. -vel való összhang érdekében átszövegeztetett, úgy hogy az egész anyag a katonai büntetötörvény idevonatk ozó százötvenegy szakaszával szemben csak hetvennégy szakaszból áll. .) A Második részben csakis zás mellóz<"se kizárva

6

szökés vagy gyávaság eseleben van

8

Idoho·

maradni. mi közben agya lázasan kereste a menekülés lehe­ töségét. Végre Hermándynak feltünt Horváth némasá g a és mozdu lallansága. - Mi az, Géz a ? - kérdezte a lulról. Semmi válasz. - M i az. n o ? - kér dezte ú j ra a nyugtalanság eghl árnyalatáva l . - A méhek . . . - hangzott felülröl suttogva. - H úzódj csak arrább! Hermándy és B a l ázs óvatosan arrébb hasaltak. Egy p i l lantás elég volt. hogy felism erj ék a helyzetet. Komolyan megijedtek. - Meg ne mozdulj ! - kiá ltott H ermá n d y . - N e m i s ! - l iheg t e H orváth . - Mert én m á r látta m . hogy a méhek egy megöltek ! - tette hozzá B a lázs.

bivaly t is

Tan ácstalanul meredtek egymásra. H o rváth arcán h i deg veri ték gyöngyözött. - Segíts, Palikám . . . - nyöszörögte. - Az ám. de hogyan ? Meg k e l l várnod, m í g a méhraj gazdája megjön. Csakhogy addi gra vége a gyakorlatnak és ha Gaj d acsi így meglát . . . E z a k i l á tás végleg elkeserítette H orváthot. - Leugrom, - mondotta elszántan. - Meg ne pró bál d . h a kedves az é leted! - D e a Gaj d acsi . . . - nyögte H orváth . ki az örmestertöl még a méhraj nál is j ob b a n tartott. - Nem sza b a d leug rani . önké n tes úr, szólt B a lázs nagy on hatá rozo tlan. Ki kell t a l á l nunk v alam;t. Vag öt perc ig h a l lgat tak. Táv olró l vad pus karo pog ás .es h rraz as h a l a tszo tt. A méh ek fenY 2ge töen züm mög t�1< . . Hor vat h fule koru !. B aláz s végr e vál l at von t.

�

�

�

192 9 nov em ber 1.

J

J Y

-

Pedig a háborús és egyéb tapasztalato k, valamint az újabb nemzetközi szerzödések (genfi és hágai egyezmén yek stb.) szükségessé tettéll, hogy az anyag új rendelkezésekkel és új bűncselekmények megállapításával ki is egészittessék s ezenfelül a fosztogatás, amely jelenleg közönséges bűncselekmény, a katonai bűntettek közé vétetett fel. Igy külön büntetés alá van helyezve a zendülés és a szök és meg nem akadályozása vagy fel nem jelentése, új kato nai bűncselekménynek van nyilvánítva a bujtogatás,l) mások megcsonkítása, a szinlelés,2) az elesettek megc sonkitása, a vörös kereszt jelvényeivel való visszaélés , a kifejezetten tiltott harcesőköz vagy harcrnód használata , az ellenségeskedés jogosulatlan folytatása vagy a fegyverszüneti fe1téteJekm�k megszegése stb. Lényeges újitása a javaslatnak a 1314. §., amely subsidiariter általában a szolgálati kötelességnek minden szándékos vagy gondatlan megszegését ha már súlyosabban büntetve nincs - súlyos büntetés alá helyezi, ha az háború idején követtetik el és belőle hátrány származott. Ellenben a katonai zendülés fogalmába beIeolvasztja a javaslat a katonai lázadást és a szökésébe a szökésreszövetk,ezés alakítását, továbbá nem veszi fel a . . . rI enge dettenséget ka tona!. be hiIvoparancs Iran ' , mert ez külön rendelkezésnek van fenntartva s jelenleg a honvédségröl szóló 1 921 : XLI . tc.� ben van szab'l a yozva. Egészben fenntartotta a j�vaslat (csakhogy a po l. gári Btk. rendszeréhez idomitotta) a katonai bu. n. . cselekmények mai büntetéseit is, s rajtuk csak ott val� toztatott, ahol túlszigOJruk miatt amúgy sem voltak alkalmazásban vag-y ahol az új szabályozással a büntetést fel kellett emelni pl. a függelem sértés vétségét vagy a kalÍonai őr elleni, valamint az orszolga' lafI V étség ét. or

���.. � .. ... .. ... .. ... '! ... .. !!"' ... --

Hát,

lY

li

eg

önkéntes

tud ok , megyek

,-

r-

CSENDORSIOGI LAPOK

Ne

Minden egyes katonai bűncselekményr ől részle� tesen megemlékezni egy cikkben nem lehet s itt még csak egy�két olyan szaJélyozásra lehet bővebben kitérnem, ami a csendörséget különösebben érdekelheti. Ilyenek a Ktbtk. jav.-nak a csendőrségi járő rszol� gálaltban elkövetett kötelesség-sértésekről szóló rendelke ' zései. Mint tudjuk, a ma alkalmazásban lévő kato nai büntetőtörvény rendeLkezései sehogy se illenek a csendőrségi viszonyokra. A javaslat ezen úgy segit , hogy őrszolgálati 'I ) bűntettnek röviden azt a cselekmén yt nyilvánítja, ha a már megalakitott4) őrség tagja a s2lolgálatának teljesítésére (megittasodással, elalvással stb.) képtelenné teszi magát vagy kötelességellenes magatartásával hátrányt okoz, vagy háburú idején jelentékenyebb veszélyt idéz elő. Ez a szabály áll az álló őrségre (főörség) stb.). meg a mozgóőrség (járőr stb.) tagjaira is, de alkalmazandó a csendőrségi járörre is, csakhogy a csendőr járőr vezetöjére és tagjaira kül6nleges büntetés van szabva. A csendőrjárőr büntetése bűntett esetén egy évig, súlyos esetben egy évtöl három évig terjedhető börtön; háború idején pedig

_,

l) Klblk. Jav. 85. §.a I Azl a kalan al egyénI. aki kalonai e""ének közl álla. lában II katonai fegyelmet megbontani, az e)Ciljárói tekinte lyt aláásni, 8 katona hivalásl lealacsonyilani. a kalonai 8zolgálal iráni eUen.zenvel, av�"" a .zolgálal _ rendelkezé,ek vagy szolgálali vISzonyok "ánl elegulellen,egel sZlIani lorekSZlk bujlogalás miatt öl evig terjedhető börtönnel kell ba letni.. � Ugyani"" kell. bünlelni azl a kalonai egyéni. aki ugya Olly <syenek kozl .eendo terjesztés céljából bujtogató tartalmú s8jtóterméket. iratot vagy kepes abr820latot. larlalmukat ismerve, kész lelben larli

.

._2>A

_

Klblk jav 139. §.a szerini szinlelésl az a kalonoi e""én kö�el _I. aki _ fondorlalal használ avégell. ho"" magál. vegy :nas kalonol e""enl ",olgalali kole. lezellségének teljesilése alól végképen. vagy Idolegesen kivonja

3) A javaslal az eddigi .örszolgálatl kölelességsértés büntelte" helyeit az . őrszolgálatl MnteIt. elnevezé,1 használja

.

4) Azzal hogy c,ak a már megalakilolt örség laSJa válhalik ebben a bünlelt . ben búnössé ki van mondva. hogy 8Z a katonai egyén. aki csak n8P�paranccs8 � van órszolgálalba rendelve. de még eligazilva ninc•. nem kövel het el omolgáloh bü niellet. vagy véls'e g ; el � . '! '! !!!' !!'' ____ _ '' '! ''!'! .. !!!' .. '' .. ''!'! !' ... .. ----� ;;; '"! '! ... !!!' --

:

... ---. .. .. ---------....

urak,

Isten

velük. Segíteni

úgy

sem

vissza. ·

menJ'en, ne

985 ----------- ---- -----------� --

menjen,

_

- nyöszörögte

Horvath . -

.

Ne hagYJ'atok itt magamra. Hát volna szíve most itt hagym

Kettöt is . . . - nyögte Horváth. - Csak kezdjetek mar Ilozza.... Te meg ne állJ' ott olyan nyimnyila módon, . hanem segíts! - szisZ2gte Hermandy I elé . . .. Balázs és Hermándy lázasan logtak neki a me tesl

.

�

�

cigaretta ·t sodort . . .. és rágyujtott. Ez adta meg Horváthnak a mentootletet. . .. - Megvan, megvan, tudom már. - sziszegte felulrol

akciónak. De mig a korhadt galyakat halmo zta'k eg masr a, . . _ viharosan közeledett a vész, örmester úr GaJdacsl kep e en. . Roham után ugyanis, mig a tiszt ura k me besze Iesre .. . enesztett k u Idoncot a gyiiltek össze, Gajdacsi hasztalan . .. biztosító járör bevonultatására. A Járor eltunt. GaJdacs I' .

lelkendezve.

rosszat sejtve,

engem? Balázs a

lelkében

GaJ'dacsitól

- Mi - A

való

van jó

harcot

\'ívott

.. . . zSlvanybecsulet

a

félelemmel. Gépiesen

meg?

-

kérdezte

Hermándy

szeme

összevillant,

de

csak

pillanatra. - Ha·t hl'szen igaz, igaz, - mondta Balázs. - De meg·t . IdeJ·o··nnek. Becsuknak mindhármunkat. Én la' tJ'a'k a fu··sto megyek! -

Ne

menjen,

ha

Istent

ismer!

.

IS

Nem

.

biztos.

Ilogy

meglátják a füstöt ... messze vannak . . . Aztán nem is . hiszik, hogy mi tüzet mertünk volna gyuJtam , .. . - Az önkéntes urakról talán nem hISZik, de rolam ... Balázs sokatmondóan a vállát. Mindegy az most, hogy kiröl mit

vonogatta -

szedjetek

füstöt ... sok

jatok

a

galyat

füstöt .. .

aklwr

elmennek

fullánkját a

juris

doktor bal

. ek? - Cslpn

Csíp ... nek! Csak 11111

•

•

•

meg

ne

mnen

ezek

!

nle'llnek szól , mely nyilván . klatat és beledöfte hosszas szon:J

fülébe. -

�

csomó

az átkozott dögök ... aujajaj I Ez az uto'bbl' u"vo"lte's egy megunta

��

. . 11l znek. TI cs . csmal meg fuvet es

össze egy jó

kérdezte

Balazs

m07duljon,

. " erdeklodve.

önkéntes

.

a körtefák

Nesztelenül egy

ur I.... Aztán .. .

Ilil mégis ilecsIIknak, fi/et-e eg!] liler bort?

maga

lopódzott

indult

keresesükre. Nem IS

a

alatt két közel

és

�

�

�

soká, mig

Hermándy.

EI kell füstölni innen a rajt.

gondolat!

és

Balázs

súlyos

egyenruhat mIt

Ime,

tartott

;

pIllantott meg

szemel.

latnak

Balazst és az egyik önkéntest. amint tüut raknak! A jelenet Gajdacsi elött meröben érthetetlen volt. _

Határozottan megbolondultak.

_

állapította meg ma-

. ' ? gában. - Napszúrást kaptak ... de ho l a harm ad I k K észen vagytok-e már? - hangzott panaszosan -

a

körtela tetejéröl.

. . " . A hang irányába pillantva. örmester ur GaJdacsl ag � a, ath ban hirtelen vakító világosság támadt. Meglatva . Hon . helyzetet, mindent megértett . Elölépett a bokrok kozul, lenyegetöen _'

mint a bosszú angyal8. rebegte Az örmester úr! _

.

a meglepett Balazs

.

�

cs

s beleejtve az égö gyulát a száraz fűcsomóba, gyertY8eg!]en e. vigyázzba vágta magát . Hermándy is haptakba mered\ görcsösen

tisztelgett.

Gajdacsi ügyet sem vetett rájuk, hanem egyenesen .. .. a , n szemu"gyrn a fa alá lépett és pokoli I{aroromInel vett , .. Jár t on kéntest. póru I' kérdezte metsző ' I? Hát, doktor ur, csip-e a me?!. De

.

_

_

gúnnyal. Horváth _

nem

finom

felelt . Sziszegett

makl'irágol{

nz

fl

.

.. Ítlldalomtol.

önlll;I1l\'� lIfukl

.

qttnw SZ�ttt.

1 929 november 1 .

CSENDORSÉGI LAPOK

986

egy évtől három évig, súlyos esetben három évtől öt évig terjedhető börtön, nagy hátrány esetén : agyon­ lövés. E szabályozás szerint tehát a csendőr járór meg­ ittasodás esetén bűntettben válik bűnössé, ha azzal magát szolgálat ának telje� ítésére . kép elen.né te te (hát­ rányt okozott vagy haboru Idejen J ele� teke� ye b veszélyt idézett elő ) , más esetben a cselekmen y vetseg, amelynek a büntetése azonban fel van emelve 8 naptol 6 hóig, súlyos esetben 2 évig terjedhet ő fogházra. Azt, ha a fogoly megőrzésére hívatott .?r vagy ily őrség tagja a foglyot szándékosa n megszokteh, a javaslat külön bünteti 5 évi fegyházzal. H a azonban a tettes tudta, hogy a fogoly felségsértés vagy hűtlen­ ség ( kémkedés stb. ) bűntettének gyan � ja a att áll v.a�y _ ily bűntett miatt van elítélv�, a bün etes . 5 �vtol 1 0 e �lg terjedhető fegyház, ha pedig � szok etesbol na� y ha.t­ rány következett be : agyonlövesse l vegrehaJtand o halaI . Az elítéléssel a hivatal vesztés is kimondandó. Még csak az alárendeltek bántalmazásáról és szi­ daIm azásárói néhány szót. Az alkalmazásban lévő katonai büntetőtörvény ide­ vonatkozó rendelkezései két hibában szenvednek. Az egyik az, hogy az ily bántalmazásokat és s �idalmazá­ sokat teljesen egyformán bünteti, holott a bantalmazas általában súlyosabb beszámítást érdemel, mint a szidal­ mazás ; a másik hibáj a pedig az, hogy a szolgálat közben elkövetett ily bántalmazásokat és lealacsonyító szidalmazásokat minden esetben bűntettnek nyilvánítja, ami túlszígorra vezethet és figyelmen kivül hagyja, hogy néha a szolgálaton kí vüli rendszeres durvaság károsabb lehet a fegyelemre, mint a szolgálat közben

�

�

�

�

�

�

Persze, körtét lopni, azt tudnak, de gevergriffet, azt nem ! Oltsd csak ki rögtön azt a tüzet ! - förmedt Baiázsra, aki buzgón fogott hozzá a parancs telj esítéséhez. l i h egte Horváth - tessék megen- Örmester úr, gedni . . . - Nem, doktor úr. Maradjon csak szépen fent, m íg a rajt elviszi a gazdája. Ez a büntetés. - De . . . könyörgöm, őrmester ú r ! Már nem bírom ! - Nál unk úgy mondják : Ik melde gehórzám. . . I . . . . Igems.I

-

- Ezt mondja majd holnap, a kihallgatáson. Mert, azt remélem, tudják mindketten, hogy odakerülnek? Ez a B alázs pedig olyan két pofont kap tölem, hogy . . . Hatalmas reccsenés szakította félbe. Horváthot tarkóll szúrta egy méh és amint az éles fájdalomra önkéntelenül odakapott, elvesztette az egyensúlyt és hanyatt-homlok zu­ hant l e , bele a még füstölgö zsarátnokba . . . Örmester úr G a j dacsi és Hermándy pedig futottak, futot­ tak, mint még soha életükben . . . Csak Ba lázs Gyuri bírta még j obban . . . Másnap reggel aztán örmester úr Gaj dacsi mégis akkorára dagadt fej jel dúlt-fuit a száza dnál, mint egy jófajta görög­ dinnye. Legjobban az keserítette e l , hogy a két önkén test még sem á l l í thatta a kapitány úr elé rapportra. A.zoknak volt ugyanis annyi eszük, hogy befeküdtek a gyengélkedö szobába, ahonnan még aznap útbaindultak a kórházba . . . De azért nem feledkeztek meg Bal ázs Gyuriró l , aki öt koronával a zsebében, sunyi alázattal fogadta a tizennégy nap áj ncel-t és vigyorogva adta fel min denkinek a talá lós kérdés t : - Tudod-e, komám, melyik a legbátrabb állat a világon ? - Melyik no ? - A méh. Mert az még őrmester úr Gaj dacsit is

megszalaj totta !

a álta l ki ­ elkö vetett s talá n az alár end elt ren iten ciáj pro voká,lt bán talm azá s vagy szid alom . A j ava slat tehál t ezeket a cse.le mé� yek et, akár k szol á l at közb en, akár szol gála ton . klvu ko vettette ..el, véts gne k nyil ván itj a, a bán talm azas.t suly osab ba� bun­ t fl mint a szid alma zást , sőt a ) avas lat szen nt az a á ; ende lt bánt alma 2iása ( akár szol gála t közb en, akar szolg álaton kívü l ) b űntetté válik , ha a tette s � �.sel ek­ ményt huza mosa bb időn át folyt atta vag� f�ltüno ur � vaság gal követte el, vagy amiatt már et lzbe.n blrol úton büntetve volt s az utols ó bünt etes kwll asa ota 3 év még el nem telt . Es míg a j avasla t a függe lemsé rtésné l kü önöse n enyhe beszám ításna k enged ..h.elyet, h � a � � l �rendel t nyomb an az előljáró j a vagy . fol) �bbva o)a r �szerol szen­ vedett súlyos sérelem felettI eros f�lmd � lasb.an raga ­ tatta magát a függele msértés re, addig masf,e ol a b ecs� ­ let védelmé ről szóló 1 9 1 4 : XLI. tc. 1 8. § - anak analo­ giáj ára kimondt a azt is, hogy ha a á ntalmaz ásra . h v . vagy b t­ vagy szidalma zásra az alárendel tnek � ? .. ? u a sag bu a oKot, adott e viselkedés keltő rányt ? .�o� ­ . ség megállapítá sa mellett fel menthetl a vadloU elol)a'fot a büntetés alól. Ez volna az, amit a Ktbtk. j av. tartalmáról egy ily szűkre szabott cikk keretében mo�d � n lehe . . allo eletbelepteto Attérünk most már a 1 02 §-bol java,slat ismertetésére, amely az életbeléptető rendel­ kezéseken kívül a közönséges ( polgári ) büntetőtörvé­ nyeknek az egyes közönséges bűncselekményekre vonat­ kozó módosításait és a k atonai bűnvádi perrendtartáson tett változtatásokat is tartalmazza. Ami a közönséges bűncselekményekre vonatkozó módosításoka,t illeti, e2ieket részint az tette szüksé­ gessé, hogy a polgári Btk . egyes rendelkezései manap inár a polgári igazságszolgáltatásban sem kielégitőek, részint pedig az, hogy a polgári Btk. nincs tekintettel a különleges katona,i viszonyokra. Az egyes közönséges bűncselekményekre vonatkozó változtatások e n nélfogva vagy olyanok, amelyeket »mind a polgári, mind a katonai büntetőbíráskodás körében« alkalmazni kell vagy pedig olyanok, amelyek csak »a katonai büntető­ bíráskodás körében« nyernek alkalmazást. Az első kategóriába tartozó, vagyis a polgári biróságokat is kötelező módosítások közt legf,ontosab­ bak azok, amelyek a hűtlenségr,e vonatkozn ak. A hűt­ lenség fogalma alá t udvalevől eg n agyobbár a azok a cselekmé nyek tartozna k, amel y ek a ma alkalmaz ásban lévő katonai büntetőtörvény az állam h adÍ'ereje elleni bűntettek fogal ma alá von, köztük a kémked és is. A poIgári Btk. -nek a hűt1ens égre vonatko zó rendel­ kezései annyir a hézago sak, elavult ak, enyhék s a kül­ földi törvény ek annyira túlhala dják azokat, h ogy élet­ beléptető j avasla tunk a Btk. idevon atkozó egész feje­ zetét hatály on kívül helyez i és helyéb e egész en új fej ezetet tesz. Az új rende lkezé sek közül külön ös felem lítést igé­ nyel az, amely szerin t ezent úl a hűtle nség b űntettét nemc sak a magl:) ar hono s, hanem mind enki elköv etheti , továb bá, hogy hűtle nséget Mvet el az is, aki nem valam ely külfö ldi korm ánny al, hanem külfö ldi szer­ vezettel szövet�ezik stb. avégett, hogy a magy ar állam �ll� n h orúr a,. �llens ges csele kmé nyre vagy kény szer ­ mte zked esre b 'fJa. Leny eg,es mód osit ás az is, hogy a . Btk 1 44 . §- �ban . f? gl �lt héza gos fels orol ás hely ett . . s a . aton al b unteto:. torv ,:ny 327 . §-á val egy ező en, egy ­ sz� ru�n a � mo �dat lk bun ösn ek hűtl enség bűntettébe n, . . ak t háb oru l �Jen »a mag yar álla m vag y szö vets ége se feg yve res ere jene k, vag y velü k közöse n műk ödő feg y-

�

� �

�

�

�

!

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

?

�

_

1929 november l .

1 l

I

l

fi r

,.

íj

í ..

ct '1 ,

rn

r' ,rn

,

a tt

4

CSENDORSÉGI LAPOK

veres erőnek szándékosan hátrányt vagy az elle nségnek szándékosan előnyt okoz«. A kísérlet vagy az ellenség� gel evégből való érintkezésbe bocsátkozás vagy más sal való szövetkezés, rábírási törekvés vagy nyilváno s, bár eredményetelen felhívás már úgy büntettetik, mint mag a a bevégzett cselekmény. Gyökeres átdolg'Üzást nyertek az új fejezetben az államtitok megvédésére vonatkozó rendelkezések is s a javaslat a kémkedésnek és a títok elárulásának mind a katonai titokra, mind pedig más államtitokra vonat� kozóan elkövetett valamennyi alakját hűtlenségnek nyil� vánitja és büntetésüket is együttesen és azonos módon állapítja meg. 'Különös figyelmet. érdemel, hogy míg ma csak az válik a kémkedésben bűnössé, aki az ellenség vagy más hatalom számára kémkedik,' ezentúl pedig már azt ís büntetik, akinek nem volt szándékában az ellenség vagy szerződéses viszonyánál fogva vagy véletlenül bir� ugyanis 5 évig terjedhető börtönnel bünteti azt, aki (minden további bűnös célzat nélkül) katonai titkot vagy a magyar állam egyéb fontos érdekeit, nevezete� sen nemzetközi vagy gazdasági helyzetét érintő más titkot kikémlel vagy megszerez, avagy a hivatalánál vagy szerződés viszonyánál fogva vagy véletlenül bir� tokába vagy tudomására jutott titkot nyilvánossagra hoz, vagy illetéktelen személlyel közöl, avagy ézt meg� kísérli stb. Ha pedig a tettes célja az volt, hogy a titok idegen államnak, vagy külföldi szervezetnek hozzáférhetővé váljék, a büntetés tíz évig vagy élet­ fogytig terjedhető fegyház, illetőleg (ll'áború idején) kötéllel végrehajtandó halál . Tettesként büntetendő az is, aki a kikém1elésben stb, segédkezik. Már a kémkedésre való puszta ajánlkozás vagy a kémszolgálart: puszta elvállalása is bűntettnek van nyil vánítva a javaslatban. Ug�ancsak . � üntetéssel . va? sújtva az, aki az állam védelmet szolgaI? oe�endez�sr?l engedelem nélkül vázlatot, tervet vagy fenykepet ke�Zlt, közzétesz stb. , továbbá, aki titkos tárgyat vagy ugy� iratot jogosu1art:lanul magánál tart vagy aki c�e1 � el . � bel pest vagy titkon oly helyre lopódzik be, a�ova � . az illetékes hatóság az állam katonai ve ?elmenek �rde� kében a közönségnek megtiltotta. Büntetess �l van s�Jt�a bizonyos esetben a gondatlanság is, valammt � keszu� 1őben lévő hűtlenség feljelentésének el�u1a.szta�a, . , Hűtlenség büntettét követi el az. IS es hz e vlg . terjedhető fegyházzal büntetendő a Javaslat s�ermt � aki valótlanságot közöl idegen állammal va�m kulfol.dl szervezettel államtitok gyanánt vagy e celra hamiS, vagy hamisított iratot vagy rajzot készít, avagy a valótlan adatot koholja. . .. Amint tehát látjuk, ezentúl nem vala;nl konnyen . kerülik ki az állam sújtó kezét azok, akik az alla �l katonai vagy egyéb fontos érdekei ellen aknanlUnkat folytatnak. Azok közül az új rendelkezések közül, amelye�et a polgári bíróságok is alkalmazni fognak, fele�llt: hetők még az úgynevezett bajtársi l�pás�ó �, tovabba a fegyveres lopás megfelelőbb meghatarozasarol� va:a� mint a felségsértés és a hűtlenségre vonatk?z? bun­ pártolás büntetéseinek felemeléséről szólók, ve�ül. a��k a hézagpótló rendelkezések, amelyek a �áboru, l�eJ.en katonai vezetés a.latt szolgáJ�t va�� mun��t vegze e , köteles polgári egyének rerutenClaJt tor�lJak .. meg lal Magától értetődik, hogy az életbelepteto, Java� szennt l<em� -"lapotot, amely fenntartja azt a mal. Q)l . ,' atked és ' illetőleg a hűtlenségnek I
���

987

A polgári Btk. ama rendelkezései közt, amelyek katonai szempontból nem kielégitőek, amelyek et tehát legalább is a katonai bíráskodásban módosita ni és kiegészíteni kell, elsősorban a felségsértésre vonatkoz ók tünnek f,el . Az a különös hűségi viszony, amelyben a katona az államfőhöz, mínt »legfőbb hadur«�hoz áll, tartha­ tatlanná teszi, hogy az a katona, aki a király (kor� méÍil1yzó) testi épségét megsérti vagy az ellenség hatal� mába adja stb. , vagy ezt megkísérli, csak fegyházzal büntettessék, holott ha az elöljáró tízedesét felállított sorban és rendben erőszakosan megtámadja: halállal bűnhődik. A.z életbeléptető javaslat tehát a polgári Btk. 126. §�ának 2-4. pontjában meghartározott,t fel­ ségsértést a -Katonai bíráskodásban kötél általi halállal rendeli büntetni. De 15 évi fegyházzal bünteti a javaslat a katonai, bíráskodásban a felségsértésre való siker� telen rábirást 'is, ami a polgári Btk. �ben egyáltalán nincs büntetve. Ugyancsak büntetéssel van sújtva a felségsértés meg nem akadá,lyozása és szigorítva van a büntetése a felségsértésre való szövetkezésnek stb. Felemeli a javaslat a katonai bíráskodásban a készülőben lévő hűtlenség feljelentésének elmulasztását és hasonló büntetéssel sújtja a már elkövetett hűtlen­ ség bizonyos esetei (köztük a kémkedés) feljelentésé� nek elmulasztását vagy az ily hűtlenség elkövetésének meg nem akadályozását. Ki van mondva, hogy a hűtlenségnek bizonyos (kémkedési) esetében a fiatalkorúakra vonatkozó ren­ delkezések nem nyernek alkalmazást s igy a katonai bíráskodásban ily bűntett miatt a fiatalkorú is halálra ítélhető. Lényegesen fel van emelve a katonai bírá5kodás� ban a király megsértésének büntetése, stb. Ami most már a katonai bűnvádi perrendtartáson tett változtatásokat illeti, eZ0k jórészt olyanok, ameJye� ket az új anyagi büntetőtörvény tesz szükségessé és . amelyekre itt nem lehet kiterjeszkedm, . Kulon .. m�g� említendő, hogy a reform folytán az összes rogton� biráskodási esetek a katonai B, P.�ban lesznek fel� sorolva s a rögtönbíráskodás, pl. a bujtogatásra nézve, némi kiterjesztést nyert. Fontos az, hogy amint elvileg a háb?rú idejére megszabott szigorúbb büntetések alkalmaz�sa. el van rendelve, egyszersmind a hadrakelt ser�g s.z�mara ,sZ
�

���� ��

�

�n��

�

988

1 929 november 1 .

CSENDO RSeGI LAPOK

Kormányzó ur ÓFöméltósága oklóber 20·án meglátogalta a kisterenyei bányászok Horthy-telepél. A salgótarjáni bányalársulat nevében Chorin Ferenc korm ányfótanácsos üdvözölte a Kormányzó urat. (Schiiffer felv.)

lejárt szabadságukról pár órával később, csak a menetszázad elindulása után vonultak be . Mások a harctérre már elindult menetszázadból vagy más szállít­ mánytól maradtak le »véletlenül« akként, hogy víz­ ivás vagy egyéb ilyen ártatlan ürügy alatt elhagyták a vasúti kocsikat és »lekéstek« a továbbutazásról . Mások meg itthon vagy a harctéren betegséget színleltek, vagy gyógyulásukat szándékosan késleltették csak azért, hogy legalább egy ki s időre szabaduljanak a terhes és életveszélyes harctéri szolgálat alól . Ha aztán emiatt itthon vizsgálat alá vonták, vizs­ gálati fogságba hely ezték vagy szabadságvesztésre ítél­ ték őket, ennek csak örültek, mert így még tovább vonhatták ki magukat a hadiszolgálat nyomorúságai alól, ha pedig a büntetést nem haj tották végre rajtuk s a harctérre küldték öket, akkor meg útközben ismétel­ ték meg ravasz trükkj eiket. Szóval háborúban a különben ideális szabadság­ vesztés-büntetés csődöt mondott, mert el vesztette el­ rettentő hatását és miután a szóban forgó cselekmé­ nyek miatt nem lehetett mindenkor rögtönítélő eljárást alkalmazni, vagy nem lehetett annak során anny i embert halállal büntetni : a honvéd igazgatás jóformán tehetetlenül állt az ilyen hitvány katonákkal szemben. Ennek folytán a Ktbtk. jav . gondoskodik arról, hogy kü lön él hadra,kelt seregnél való szolgálat alóli

kibuvás ( szökési szándék nélkül í s ) bűntettként szá­ mittassék be, amivel módot nyújtott arra, hogy a 1l81 . §-a alapj án a tettes rögtönítélő eljárás alá vonas­ sék, a Kbp. módosításával pedig kimondta, hogy a hadrakelt seregnél köv,etendő eljárásban a rögtön­ ítélő biróság, csekélyebb súlyú (tíz évig terjed­ hető börtönnel fenyegetett ) bűntettek miatt, a katonai kötelékhez va9'Y a hadsereg kiséretéhez tartozó férfi vádlottat halálbüntetés hely ett botbüntetésre ítélheti, amennyiben ez a megtorlás a katonai érdekek szem ­ pontjából kielégítőnek mutatkozik. Ez a rendelkezés semmi esetre se kifogásolható, mert hiszen Angliában és más országokban még a ren­ des polgári igazságszolgáltatásban is h elye van a testi fenyítéknek és mert a javasl at a botbüntetést a leg­ szűkebb térre szmitja és csak oly viszonyok közt engedi alkalma,zni, amikor az ország egzisztenciá j a forog koc­ kán s emiatt minden épkézláb embert a fegyveres erő szolgálatába kell kényszeríteni . Ezzel vége?tem is és amikor még megjeg yzem, hogy az életbeh elyezési javasla t gonGo skodik arról, h ?gy a hűtl � nség bizony os es�teiben ( kémke dés ) a nyíl­ . v� nossa g �T1l � d , a �tona l, ml n � polgári bí róság fő­ , , , senel hí vafalb targya lasalll al es Jteleih lrdete ól kizára s­ sék" azt his zen:t, si ,e rült na gy vonás o ban a mély re ­ , t i_ s zta hato katon ai, bunte torefo rm rol kepet nHlIjt anom ,

�

�

�

�

ti

,

1.

1929'november 1.

f��==�-�tn� �-====-����----------------

CSENDöR3EGI LAPOK

______� __� ____

989

__� ____________

A. bányászok díszruhában várják Kormányzó úr ŐFőméltósága megjelenéSét

__________-----�� "

'l

6

kiste renyei Horthy-telepen, (Schiiffer felv.)

deteit, viselkedését, a bűncselekmény elkövetése előtt, alatt és után irányítják, Idetartozik még a feljelentő, sértett és tanu léLektana is, ezt azonban külön cikk a nyomozás szolgálatában. keretében kell ismertetni. ' A bűnöző (gonosztevő) lelki tevékenységét három Irla : Vitéz PAKSI KISS TIBOR százados. élese· n ,elhatárolt mozzanatra osztjuk fel, úgymint: az A cs·endörség szolgálatát a kisebb kulturájú vidéken elkövetés előtti, az elkövdés alatti és az elkövetés utáni teljoesiti, az pedi'g bizonyos, hogy minél kisebb az lelki tevéke, nységre. A,z elkövetés előtti lelki tevék,enység embemek a műv·eltségoe, annál inkább hajlamos az ösz­ al'aU azt értjük, ahogyan a bűnöző a bűncselekmény el­ tönéletre, . Az ilyen emberek lelki élete nagy kihatással , követését elhatározza, annak véghezvjteli módját ki­ van esdekedeteikre, így a csendőrség ezen lelki élet­ dolgozza, a bűncseLekmény nyomainak eltüntetését és 11 ismeret'eit szolgálatában sokszor ig·en célszerűen és ered· cselekmény elkövetése utáni viselkedését kieszeli. ménYe' sen kamatoztathat ja. Mielőtt a bűnöző valamely bűncsdekmény el­ Ha fi,gyelembe vesszük azt, hogy a bűncselekmé­ köv,etését elhatározza, különböző okoknak loell közreját­ nyek kiderítésénél mindirg magából a cseIekményből, szani, amelyek a bűncselekmény gondolatát tudatába annak ,eredményéböl, az eJköv·etési módból, a csekk­ hozzák. E2J�et az okokat indító okoknak nevezzük. Amikor egy bűncselekmény tudomásunkra jut, ön­ mény indító okaiból és a.z e, setleg.es kísérő körülmények­ ae az első kérdésünk, hogy miért tette ezt él kéntelenül ből következtetünk a tettesr,e, önkéntel,enül is sze­ münkbe ötlik, hogy a bűncs·eIekmények kiderítésével tettes. Erre a feleletet az indító ok adja meg. Ezek a fogla.Lkozóknak mily nagy szüksége van a lelki élet és lélektani (indító) ok.ok a következők: az alkalom, sze­ rencséUen körülmények véleUen találkozása, izgató­ annak törvénys2Jerűség,ei ismeretére. A nyomozó szolgálat s2Jempontjából rendkívül fon­ s2Jer,ek befolyása, nélkülözés, hiányos erkölcsi nevelés, tos, hogy léIektant ismer,eteinket bövítsük, különösen befolyásolás, izgatás, beteges vágy a bűncselekmények pedig a bűnözők lelki éLetébe nyerjünk minél tökélete­ elköve, tésére, , beteges feltűnési vágy, bosszú, féltékeny­ sebb betekintést. A bűnügyi léIektan az a' tudomány, ség, pénzszerzési vágy, szégyen, rossz példák, ujság­ amely awkkal a lelkt tulajdonságokkal, elmeb,eli hibák­ cikkek, színház, mozi, ponyvare· gények és elmebeli hibák. 1. A könllYű CI/ka/om. Alkalom szűli a tolvajt. Az kal és lelki okokka,l foglalloozik, amelyek a bűnÖ2JŐ
Bűnügyi lélektan

1 929 novem ber 1 .

CSE ND O RSÉ GI LAP OK

990

�

--------��-

-----

kozása olymódon, hogy a bűncselekm ény v,égh �zvitelét , az erkölcsileg gyenge embernek szinte felkwal)a, oda­ tálalj a, Például : Egy bankhiv atalnok , aki külö�ben re � ­ , des, becsülietes ember volt, észreves zI, hogy penzkezele­ sét senki sem ellenőrz i. Rossz társaság okba kev,e redlk, iszik, kártyáz ik, adósságot csinál és látva . h�gy nem . ellenőrz ik a rábízott pénzhez nyúl, azt elkartya zza. H a rendese n �llenőrí zték volna, bízanyá ra soha se silk ka� z­ tott volna, a hiányzó ellenőrzés alkalm �t adott neki a bűncsele kmény el,követésér,e és bűnözőve tette., , 2. Szerencsétlen körülmények véletlen ta/a/kozas a. .

Ezalatt azt értj ük, hogy az ember tudtá � és akar �tan kívül olyan helyzetbe jut, mely�en a b � ncsel �km�nyt hirtelen felindulá s, vagy más indlto ok miatt kovetl e,l. Példa : Egy ember hazatérv� n, la,kásából �,eszekedes hangjait hallja, benyJt a szobab � es azt lat) ?, hog.y felesége a szomszédj ával veszeksz�k. A szo.mszedot �I­ utasítj a, mire ez arculüti. Az asztalon f�k ��lk a k,e � ye� ­ szelő kés, indulatába n felkapj a, szomszed) aba szuT)a es azt súlyosan megsebesíti. 3. !zaatószerek befolyása. Izgatószer alatt minden olyan sze t értünk, melynek a� . a �ul �j donsága, �.oQ Y " élvezete esetén az agyat elbódlt)a es Igy agymukode­ sünket s ezzel érzékszerveink működését befolyásolj a, korlátozza. Az ilyen emberek sokkal ingerlékenyebbek, bátrabbak, a következményekkel kevésbé törődnek, las­ sankint teljesen az izgatószerek hatalmába j utnak, nél­ külözni azt már nem tudj ák és ha máskép nem j utnak hozzá, bűncselekmény útján is igyekeznek a megszokott izgatószerüket beszerezni . Az ilyen egyének jelleme tel­ jesen elgyengül és könnyen lépnek a bűn útj ára. Ilyen. izgatószerek az alkohol, a morfium, a kokain stb. , 4. A nélkülözés (nyomor) a létfenntartás nélkü­ lözhetetlen szükségleteinek hiánya (élelmiszer, ruházat, fűtés, lakás stb . ) . Példa : Egy szegény, több gyermekes özvegy mosó­ nő gyermekeit szűkös keresetéből tartja fenn, nem kap munkát, gyermekei éheznek, elmegy a sarki boltba, ott na,gy tolongás van. Itt az alkalom az egyik, a nyomor a fő indító ok, elvesz a pultról észrevétlenül egy ke­ nyeret és egy darab szalonnát, szatyrába rejti és hazaviszi a gyermekeinek. 5 . Hiányos erkölcsi nevelés, mikor a gyermek zül­ lött környezetben, er.kölcsile.g romlott szülők mellett nő fel. A szülők iszákosak, dolgozni nem szeretnek, különböző bűncselekm ények elkövetéséből tartják fenn magukat. A gyermek soha jót nem hall, iskolába nem j ár, mindig csak a rosszat, a bűnt látj a, h a bűnös úton pénz jön a házhoz, akkor van enni, inni bőven, külön­ ben nélkülözn iök kell. Az így felnőtt gyermek elveszti érzékét a j ó iránt, szemében a bűn nem bűn, h anem megélhetési forrás. 6. Befolyásolás, rossz példa, izgatás, amikor a tet­ tes másnak rábeszélésére, más által nyujtott példán fel ­ bátorodva, vagy bizonyos lelki ráhatás : félelem, ij edtség stb, folytán követi el a bűncselekményt. . Példa : Egy csavargó a szeretőjét, aki gazdag helyen szolgál, rábeszéli, hogy mikor gazdáj a nincs otthon, nyisson neki ajtót, hogy azokat meglopj a. 7. Beteges vágy a biíncselek lll ények e/Mvetésére, Sok ember idegzete betegségek vagy átöröklé s folytán nem egészséges, vagy meg van támadva . Az ilyen embe� rek sokszor teljesen rendes idegzet űeknek látszana k, mégis megvan bennük a haj Iam bizonyos bűncsel ekmé­ nyek elkövetésére. Igy egyesek beteges haj lamrnal gyö. nyörköd nek a tűzben, ezért gyujtog atásra minden alkal-

�

mat felha sznál nak. Máso kban viszo nt a lopá s vágy a él beteg es ösztö nnel és mind enfél ét össze lopna k,.. a rn i :e szüks égük sincs . Csak azért lopna k, mert az �yony.? ru­ séget okoz neJ�ik: A � . i1yen ek a lopott ,ho,l m,lkat tobb­ nyire nem is ertekesltJk , mert nem az er�ek ert . lo�nak. Vanna1k olyanok is, akik az ember ver u�a n erez­ nek szörn yű beteg es szom jú ?áQ o� é� ölnek azert, hogy ezt a borza lmas vágyu kat k�eleg üsek. . 8. Beteges feltűnési vágy. Vanna k ,emb:erek, akik azért követn ek el bűncse lekmé nyeket , hogy , hlrh �dt em � berek legyene k, az uj ságba kerül)e nek . es rn W?enk l beszél jen róluk. Igy egy 2 1 éves cS,avargo, aki VJl,mos német császár ellen követett el merenyl,etet, a mereny­ let előtt lefényképeztette magát, mondván : »Hadd keres­ , sen a fényképész , h a hires ember ! eszek«. , 9. Bosszú. Amikor a tettes a buncselekm enyt azen követi el, hogy az öt ért tényleges v agy vé�t �ántalma­ , zásért, sértésért magának önhatalmula g elegtetelt SLJerezLJen. Példa : A legény, akit a b,álban egyik v,etélytársa él lányok előtt felpofozott, a bál után me$ l,esi azt és leü.ti. 1 0. Féltékenység. Az emberi termeszethez tartozik, hogy akit, vagy amit sLJeret, arra vigyáz és óvja, �ogy az részére megmaradjon, illetve, hogy azt maganak szerezze meg. Már most, ha valaki valakinek ezt az ösztönét sérti, akkor az önkéntelenül is védelmére kél annak, amit vagy akit félt. Példa : Ketten szeretnek egy leányt, a leány persze csak az egyikhez hajlik. A kikosarawtt kérő a szeren­ csés vetélytársat meglesi és leszúrja. 1 1. Pénzszerzési vágy. Amikor a tettes azért követ el bűncselekmény t, hogy minél kö nnyebb és l,ehetőleg fáradságos munka nélkül j usson anyagi előnyökhöz. bűncselekmények útj án szerzett pénzből aztán urasan el, költekezik ; ilyenek pl. a szélhámosok, kasszafúrók, álta­ lában a hivatásos bűnözők. 12. Szégyen. Amikor a tettes a b űncselekmény t azért követi el, mert saját magának vagy másnak vala­ mely cselekménye következtében attól tart, hogy ember­ társainak megbecsülését különben elveszitheti. Példa : Egy leány szeretőjétöl teherbe esik, nagyon szégyenli a dolgot s hogy ki ne tudódjék, a magzatát elhajtja. 1 3. Rossz példák, uiságcikkell , színház, mO Z I , pony varegények . Gyakran eLőfordult már, hogy éreUen suhanook mozidarabok hatása alatt rablóbandát szer­ veztek, úgy, ahogy azt a moziban látták és zsákmányu­ kat elmulatták. 14. Elmebeli hibák, melyek a tettest a bűncselek­ mény elkövetésér e ösztönzik, a bűnös és nem bűnös cselekmén yek megkülönböztetésére a beteget képtelen né teszik. Bár a különböLJ ő elmezav arok és elmebetegségelí megállap ítása az orvosok feladata, mégis j ó tudnunk, hogy az epilepsz iások, hisztériá sok, al�oholí sták, para­ lizisben , serdüléses elmebaj ban, bénulás os elmezav arban, tébolyo dásban , vagy aggkor i gyenge elméj űségben sZlen­ vedők különb öző bűncse lekmén yek elköv·etésére hajla­ mosak . Mikor a fentebb felsor olt okok valam elyike a bűnö­ zőt arra ösztö nzi, hogy bűncs elekm ény t köves sen el, akkor jön annak az elgon dolás a : hogya n, mikor és hol követi el a csele kmén yt. Term észet esen vanna k esete k, amik or az e/őkészületi csele kmén yek átgon dolás a elma ­ rad, pl. a pillan atnui elhat ározá sból, felin dulás ban , vagy a kíná lkozó j ó alkalom folyt án létre jött bűnc se,

•

fl

1929 no ve m be r 1.

CSENDORSÉGI

LJlPOK

991

...----. -. --

.

,

,

-

•

A m . kir. állami rend örség tízéves jubileum ának megünne plése a belügyminiszterium dísztermé ben. Az emelvényen . . ali SCItovszky Béla belügym iniszter, jobbra töle Sztranyavszky Sándor államti tkár.

, t I,

II

;-

?K k,

a'

ri,

ri'

a'

lekmények. Az ilyeneknél mindjárt feltűnik, hogy elő­ készületnélküliek, nincsenek kidolgozva,. pl. az alibi bizonyításról előre nem gondoskodik stb. A cselekmény elkövetése alatt a tettes (bűnöző) állandó izgalomban van, mert a bűnözési vágy kielé� gítése és a felfedeztetéstől való rettegés folytonos izga� lomban tartja. Ez az izgalom az oka annak, hogy bármennyire is elökészül a tettes a bűncselekményre, akármilyen el� szánt és romlott lelkületű is, könnyen elv,eszíti a fejét, a teljes óvatosságról megfeledk,ezik és vagy nyomokat hagy hátra, vagy pedig másként árulja el magát. Régi igazság, hogy bármilyen tervet is alig lehet úgy kidolgozni, hogy az változás nélkül végrehajt� ható legyen, mindig beleütközünk kisebb�nagyobb aka­ dályokba és a tervtől el kell térnünk. Igy van ez a bűncselekményeknél is. Alig-alig akad olyan bűncselekmény, amelynek véghezvitele köz­ ben különböző, előre nem látott körülmények ne álla­ nának elő, amelyek a tettest megzavarhatják és arra sokszor végzetessé is váll hatnak Ilyen zavart állapotban a tettes sokszor követhet el olyat, ami bennünket nyomra vezethet. Ezért fontos mindig a legapróbb részletekbe behatoló pontos helyszíni szemle, hogy eze�et az álr�ló nyomokat megtalálva, minél hamarabb a tettes nyomara juthassunk.

Sok esetben csak azért elővigyázatlan a tettes, mert teljesen biztonságban érzi magát. PI.: A bűncselekmény elkövetése közben megéhezik, megszomjazik, körülnéz, a szobában egy üveg bort talál és megissza. Ujjnyomo­ kat hagy vissza az üvegen vagy a poháron és annak alapján hurokra kerül. A bűnöző a bűncselekmény véghezviteléhez a szer­ számokat rends2ierint a foglalkozása köréhez tartozó s2ierszámok közül választj a. Ennek oka az, hogy azok biztonságérzetét fokoz­ zák, továbM az, hogy ha azokat nála meg is találják, nem válhatik gyanússá, mert hiszen azok létfenntartá­ sához tartoznak, az azokkal végzendő munkából él. Igy következtetünk véső használatánál asztalosra, dikics használlatánál csizmadiára vagy cipészre, a külön­ leges betörő eszközök használatából hivatásos bűnö2iÖr,e. A bűncselekmény elkövetése után a tettes általában állandóan a felfedezéstől retteg, cselekményének emlé­ kétől nem tud szabadulni és egyénisége szerint az alko� holban vagy más élvezeti (bódító) szerekben keres meg­ nyugvást. A bűnó2iöknek ezt a szokását még se lehet általánosnak venni, mert vannak bűnözök, kiknek élet­ módján semmit se lehet észrevenni, épp olyan életet élnek, mint barmelyik becsületes ember. Ha a tettes alkoholban keres megnyugvást, akkor ezt rends21erint utcai nök társaságában, lebujokban teszi,

tS EN bó Rs eÓ I LApOK

1929

november

1.

Kormány zó úr Ófóméltósága megérkezése a tiszaugi új hid felavatásához. Jobbra Bud János kereskedelemügyi m i nisztert, baloldalt Zsitvay Tibor igazságügyminiszteri látjuk. (Schiiffer felv.)

ahol aorbézol, szor J a a pénzt, mintha attól mindenáron szabadulni akarna. l\'\árnoros áll apotban aztán gyakrat;' elszólj a magát, ami sokszor nyomra vezet. Vannak olyan b úntettesek is, akikben a kíváncsiság elnyomj a még a felfedeztetéstöl való rettegést is és fel� túnöen érdek16dnek másoktól a tettes kilétét és a b ún � cselekmény tényáll adékát illetően. Búj j li k az uj ságokat', és mindenáron meg akar j ák állapítani, hogy vajjon fi hatóság kit gyanúsit és hogy a nyomozás milyen irány � ban folyik. Az ilyenek, ha látják, hogy a nyomozás hamis irányba terelődött, elbizakodnak és látva, hogy nem tudják a cselekmény üket kideríteni, szi nte büsz� kék önmagukra és e z az önteltség még a félelmet is elnyomja. Ezeket is rendszerint elbizakodottsáJguk juí� tatja az igazságszolgáltatás kezére, mert olyan kijelen� tése ket tesznek, melyek nyomra vezethetnek. Pl. szere� töj ének eldicsekszik, hogy mit követett el és nem tud� nak nyomára akadni. Késöbb összevesznek és a szere� töje bosszuból feljelenti . Vannak olyan fecseg ök is a búnözök között, akik minde nkinek, akit még nem is ismernek jól, eldicse� ked nek tettükkel, az ilyeneket legkönnyebb kideríteni. Saj átságos tünet a búnö zők lelki világában a gyil� kosoknak az a szokása, hogy a tett színhelyére rend� szerint visszatér nek. Ugy érzik, hogy az elkö vetés szín� helye vonzza öket. Azt gondolnák, hogy a tett szín� helyének viszontlátása elriasztólag hat a tettes re és bor� zalommal tölti el, pedig ellenkezől eg, ott éppen meg� nyugszanak. A gy ilkosoknak ez a látszólag természet­ ellenes lelki tünete némileg abban is lelheti magyará�

zatát, hogy látva a tett színhelyét, meggy özödhetik arról, nem hagyott�e valami nyomot ott, ami ellene

gyanúokot szolgáJltathatna, továbbá azt képzeli, hogy ha ott van, senki se gyanakodhatik r á . Ez a tett színhelyéhez való rag aszkodás oly nagy, hogy a felfedeztetéstöl való rettegést is legyőzi.

Vannak azonban olyan esetek is, hogy a búnözö egy b í zonyos meghatározott szándékkal tér vissza a tett színhe1yér,e . Pl. :

1.

Ha e.setleg a gyilkosság után izgalmában az ál� dozat értéktáJrgyadt is elvitte, azokat utólag visszaviszi, mert ö nem akart egy úttal rabolni is, csupán gy ilkolni s bántaná, h a öt rablással gyanúsítanák. 2. Az elkövetés izgalmában esetleg valamitől meg� riadva, az áldozat értéktárgyait otthagyta és azokért . megy vissza. 3. ]egyzeteit vagy tulajdonát képezö egyéb tár� gy akat felejtett a helYSZÍnén, ami nyomra vezethetne. Hogy ezt megakadályozza, a hely szinéröl elhozza. 4. Nyomok e.ltüntetése vagy megváltoztatása végett megy vissza. 5. Azért megy vissza, hogy a nyomozást fé.l re� vezesse, hamis útra terelje azzal, hogy idegen tár� gyat visz a hel yszínre. Pisztolyt, zsebkést, zsebkendöt stb. Fentiekben vázoltam röviden azokat a lelki tulaj � donságokat, okokat és elmebeli hibákat, melyek a búnö� zöt a búncselekményre ösztönzik, amelyeknek ismerete és célszerú felhasználása a nyomozást megkönnyíti és gyakran a tettes kiderítéséhez ve21et.

192 9 november 1.

CSENDORSfoGl L1\POK

993

A Tiszaugi új Tisza-híd. Előtérben látható a komp, amellyel eddig az :átkelést lebonyolítolták. (Schilffer felv.)

Lövési sérülések_

:ik

e

Iru: Dr. GÁBOR BÉLA főorvos.

8

l,

o

t

l,

II

J' rt

r' e·

j'

Ő"

te éS

Lövési sérülések alatt az emberi testnek azon elváltozásait értjük, amelyeket lövési eröbehatás okoz. Ezek lehetnek: tulajdonképeni lött sebek, rázódás, zúzódás, zúzott, szakí­

tott és égett sebek. Létrejövetelüknél a következő tényezőkkel kell számolnunk: lövedék, robbanási erő, lőfegyv , er, fegyver­ cső légoszlopa, lövés iránya és távolsága, emberi szervezet. 1\z

alábbiakban

ezeket

fogjuk

tárgyalni

részben törvény­ széki orvostani, részben pedig lövésszaki szempontokból. 1\ tulajdonképeni lőtt sebekl1él (vulnus sclopetarium) van bemeneti nyílás, lőcsatorna és kimeneti nyílás, vagy ennek hiányában vak végződés. 1\ bemeneti nyílás szabályos szélű anyaghiányt jelent, amely úgy jön létre, hogy a fegyverből kilőtt lövedék (proiectil vagy népiesen szólva: golyó) a testbe hatolva az érintkezés helyén szövetrészeket a testből tova­ sodor. Ezen keletkezési mód különbözteti meg a lőtt seb bemeneti nyílását a szúrt sebétől, mely utóbbi folytonosság­ megszakítás. Nagysága, ha egyéb tényezök nem járulnak hozzá, akkora, mint a lövedék harántmetszete vagy. kisebb. 1\ lövedék a fegyver ből kilőve elülső részével hozzáütközik a testhez. 1\ bőrt maga előtt benyomja kúp atakúlag. 1\ kúp csúcsából magával ragad szövet részleteket, majd a támadt Iyukon tovább hatol a testbe, miközben a bemeneti nyílást tágítja. 1\ bőr ezután rugalmasságánál fogva újra nyugalmi helyzetét foglalja el.

Mennél nagyobb távolságról jön a lövedék és mennél gyengébb hordképességű a fegyver: annál erösebb lesz a bőr betüremítése és ezáltal az átlyukasztás után a nyílás szélének SÍ!rlódása, zúzódása. Van ideje ugyanis a szöveteknek a ki-

térésre. Megfeszüttebb állapotban üti át azokat a lövedék s a nyugalmi helyzetbe való visszatérés után a lövedélf nagyságánál kisebb anyaghiányl láthatunk. Ezzel szemben, ha közelebbi távolságról hatol be a testbe a IÖV2dék, vagy jobban mondva a fegyver: a börnek nincs ideje a betüremke­ désre. Elmarad tehát ilyenkor a nyílás szélének zúzódása, nagysága pedig megfelel a lövedék harántmetszetének. Előfordulhat közelről történt lövésnél, hogy a lövési (explosíós) gázok ereje is hat a testre. Ilyenkor nem kör­ alakú és szabályos szélű a beneti nyílás, hanem a bőr, főleg csontos alap fölött megrepedezik és leemelődik. Ezenkívül lő­ porral és füsttel szennyeződik. Ezen jelenség a lövés távol­ ságának megítélésénél fontos szereppel bír. 1\ lőcsatorna a bemenetr nyílás folytatása, mely vagy vakon végződik, vagy kimeneti nyílással. Jó hordképességű katonai kézi lőfegyverböl, nem túlságosan nagy vagy közeli távolságból kilőtt lövedék henger alakú löcsatornát fúr a testben. 1\ szöveteket mintegy átiiti. Falai ezért élesek, zúzódás alig van. Mennél lassúbb a lövedék haladása, a henger alakú lö­ csatorna a bemeneti nyílástól a kimenet felé táguló (úgy­ nevezett: elején szükülő vagy fordított) kúp alakot vesz fel. Ennek magyarázata az, hogy a lövedékre a testben rá­ rakódnak a roncsolt sejtek s így folyton megnagyobbodva kell előrehaladnia. A gyorsan haladó lövedékre ezzel szem­ ben nincs ideje a sejteknek rárakódni s ez különben sem roncsol annyira. Van ezenkívül a bemeneti nyílástól kifelé szükülő (úgy­ nevezett: végén szűkülő vagy egyenes) kúp alakú lőcsa­ torna is. Ez akkor keletkezik, ha a lövedék erején kívül a tövési gázok is számításba jönnek. Azon távolságot. amety­ ből a lövési gázok nyomása lényeges S7 f\'p\'t játszik. kiilön·

994

1 929 n o ve m b e r 1 .

CSEi\lDORS�GI LAPOK

bözö tényezök befolyásolják. Ezek közül a legfontosabbak : a töltet, a fojtás és a fegyver. Modern katonai kézi löfegy­ vereknél a cső hosszának kétszeresét vehetjük, a torko lattól számitva. A gázok lővésnél oly kúp alakban áram lanak ki a cső­ ből, amelynek csúcsa a cső torkolata felé n2z, a l apja pedig a test felé fordul . Aszerint, hogy mily távolságb an van a test lővéskor a cső torkolatátó l : ezen említett kúp külőnbőző nagy­ ságú szeleteivel érinti a test felület:2t. H a tehát a lövés kőze­ lebbről ( de nem a bőrre rászoritott csőtorkolatt a l ) tör­ ténik, kisebb nagyságban hatolnak be a gázok a testbe. Kisebb lesz igy a bemeneti nyílás is. A gázok explosiós ereje a testben való h a l a dás közben az e l lenál lás folytán á l landóan fogy : tehát a l apjával a test felületin lévő, csúcsá­ val pedig a kimenet felé szűkűlő kúpalakú sérülés j ö n létre. Ezen kúp tengelyében haladó lövedék természetesen a gázok erejétöl függetlenül tovább h a l a d a maga útj á n . Nagy kaliberű fegyverekből, kőzvetlen kőzelről történt lővésné l, továbbá kisebb kaliberűeknél a csőtorkolatnak a testre való rászoritása esetlin, a lővedéken és a gázokon kívül a fegyver csővének légoszlopa is számitásba jőhet. I lyenkor az úgynevezett orsó és tojás alakú lőcsatornák, helyesebben lőüregek jőn nek létre. Az tőrténik ugyanis, hogy az említett lővési tényezők mind bejutnak a SZ2rvezetbe S ott fejtik ki roncsoló hatásukat. A mechanizmusa ezen séJ'ülésnek az, hogy a fordított kúpnak csúcsát a bemen2ti nyilás képezi, az egyenes kúpnak csúcsa a kimeneti nyilás vagy vakon vég­ ződés, a két kúp alapja pedig egymás felé néz a testben. A lőcsatorna folytatását, i l letve végét képezi a kimeneti nyílás, vagy ennek hiányában a vakon való végződ�s. A k i ­ meneti nyí lás a bemenetivej e l l entétben folytonosságmegsza­ kitás, s ezért a vágott sebhez hason l ít. Nagyobb rendszerint, m in t a bemeneti nyilás, mert a szővetrészle t � k rátapadásával megnagyobbodott lövedék nagyobb nyil ást üt. A bemenet i nyílás akkor nagyobb a kimeneti nél, ha a lőved2ken kivül a gázok is hatnak. Előfordul sokszor, hogy a lővedék ereje nem tudja le­ győzni a szervezetben a szővetek e l lenál lását. I l yenkor a lő­ csatorna nem kimeneti nyilással , hanem vakon fog végző d n i . A csatorna v a k végében lövedéket, zúzódást é s vérömlényt találunk. Vaktőltésnél lövedék természetesen n incs. Lövésnél a tulaj donképeni lött seben kívül m2g a rázó­ dássai ( commotio) is számolnunk kell. ha a lövedéken kívül a gázok nyomása, a fegyvercső légoszlopa és nagy lövedé­ keknél a lövés szele sz intén hatnak a testre. Az emlitett tényezők hatását »Iégnyomás« gyűj tőnévvel szoktuk j elezni. A légnyomás folytán létrejött rázódást nem egyformán szen­ vedik e l a szervezet egyes részei. A légnyomás lökö és zök­ kentő erönl igen gyorsan hat a test felületére. Az ero sejtröl-sejtre tovább terjed a mélybe s a behatás helyétöl távolabb eső s a rázódásra főleg igen érzékeny agyat, máj at, szívet, tüdőt és lépet károsítj a , leginkább azáltal, hogy azok finom szöveti szerkezetében sokszor szabad szemmel nem lát­ ható elváltozásokat okoz. A rázódásnál ezenkívül még vérzés, repedés, shokk és leszakadás is észlelhető. Néha a rázódáshoz még zúzódás társul, de ez utóbbi külön is e lőfordul. A zLÍz6dás ( contusio ) úgy j ön létre, hogy ha a testre ható erő ( fáradt Jövedék és légnyomás) a behatás helyén érvénye­ sül és itt okoz elváltozásokat ( véreltolódás, hámrepedezés, véraláfutás, vértályog ) . Fáradt lövedék által okozott zúzódás esetén kis, kerek, szabályos, kékes-vőrős foltot találunk. A légnyomás okozta zúzódás nagy, szabálytalan folt képé­ ben látható a bőrőn. Zúzott s eb e t ( vulnus contusum ) akkor okoz a lővési be­ hatás, h a a zúzódáshoz még folytonossághiány és anyagmeg­ szakítás is társul. Nagy ere j ű és nagy kaliberű lővedékek, továbbá a légnyomás, ha húzó, csavaró és kapaszkodó erővel hatnak a testre : szalú/ott sebei (v ulnus discissum ) okoznak.

A szakíto tl seb j e l lege : cafato s és foszlán yos sebszé l ek, egye­ netlen sebfelü let. Előfor dul, hogy néha nagyob b testrés zlet ( végtag, fej . máj ) igen erős lövési behatás ra leszaka d a testről. Lővésnél égett seb ( v ulnus combustum ) akkor keletkezik, ha a robbanási gáwk és a meggyúlt fojtás h ő behatása !érik a testet. Másodlagosan akkor jőn l étre lővésnél égési seb, ha az előbbiek meggyújtják a ruházatot. Az égési sérülések fokára lényeges befolyást gyakorolnak : a től tés erőssége és mi nősége, a esőnek hosszához való relatív tágassága, továbbá a fegyver m inős2ge és a távolság. Például a cső hosszá n á l jóval nagyQbb távolságban i s éget egy hosszú, de tágcsővű, fekete lőporra l eiül ről tőltőtt puska. A mQd2rn katonai fegyverek hőjének káros hatása lövésnél egy cső­ hossznak megfelelő távolságon belül jőn számításba. Lássuk, hogy a !ő/egYI'er és !öl'(!dék az e lmon dottakor! kívül mennyire befo lyáso l j 3 még a külőnböző lővésl sérül2sek létrejővetelét. Lőfegy.ver al att tágabb értelemben m i n d azon készüléket értjük, ame l l yel valami testet ( l övedéket) o l y nagy erővel hajíthatunk k i valamely élőlényre, hogy vele annak el lentá l ló képességét megtörjük. Következik ezen meghatáro­ zásból, hogy nagyon sokféle fegyverrel és lövedékkel leher ezt a célt elérn i . Az ókorban és kőzépk::>rban haj itógép2t és parittyát használtak. Ezenkivül húrt feszítettek k i í j j r a és e két fő a lkatrész rugalmasságának segítségéve I nyi lat rőpí­ tettek az e llenfélre. A kő zúzódást és zúzott sebet ej tett, a nyi! pedig szúrt sebet oknott. Ezt csak azért emlí tjük meg, mert a nyi l még ma, a modern g ipek korszakában is léteziIle M a i értelemb2n azokat a távolra ható eszkőzöket nevez­ ?ük lőfegyvereknek, amel yekn2k csöv2ből a robbanási gázQk feszitő erej e löki ki a fémből készült lövedéket. Létezik azonban olyan lőfegyver is. amelyből alk3 1mas szerkezet nem szilárd fémből való löve d �k e L lő ki. hanem pé.1dául levegőt. vizet, higany t, vagy mást. A légnemű és folyébny lövedé­ kekkel, tekintettel arra, hogy i ge n ritkán szerepelnek, itt nem fogunk tovább fog la lkozn i . A l i rájuk is a szabály : a n n á l nagyobb sérüliseket okoznak, mennél nagyobb a faj­ súlyuk és menn21 közelebbről történt a lövés. Az olyan kézi lőfegyverek, amelyek vontcsővüek és nagy sebességet adnak a lövedéknek : tulaj donképeni lőtt sebet okoznak. A távolságtól és a sebességtől függ, hogy a lővedék át tudja-e teljesen ütn i és a kimeneti n y i l áson e l tudja-e hagyni a testet. H a kimeneti nyilást nem tud cs i n á l n i a lővedék, mert sebessége az e l lenál lás folytán felemésztőrJött, a testben m arad és a lőcsatorna végéb'2n zúzódást okoz. A lassan hala dó lövedék a bemeneti nyilás b e lső körkörös szélén keskeny zúzódott szegély t képez. El őfordulhat továbbá, hogy a lövedék a levegőben bukfencet hány és nem elülső kúpos rész2vel ütkőzik a testhez ( gurulat ) . I lyenkm előre ki nem számítható, külőnféle I'egyes sérülések j önnek létre. Ugyanez vonatkozik a lövegek lövedékének robbanására is, mert a szerterőpülő szilánkok igen szesz2lyes a l akúak és nagyságuak. Számításba kell még azt is venni, hogy a direkt löved�k másfajta sérülést okoz, m i n t az i n d i rekt. Utóbbi a latt értjül< ugyanis mindazon anyagokat, amelyeket a lövedzk felcsapó erej e hoz mozgásb a . Tény az, hogy határozott és megdőnt­ hetetlen szabá lyokat nem lehet felál lítani az egyes lövedékek és az egyes lőfegyverek hatására von atkozó l a g . Mondhatjuk azonban álta lános i g azságként, hogy kisebb ka liberü fegyver lövedéke cseké lyebb sérülést okoz. míg a nagyobb k a liberűre ennek az e l lenkezője á l l . A lővésnél a számitásba j öhető tényezők kőzül a fegy­ vernek, a lövedéknek, a robbanási gázoknak, a fegyvercső légoszlopának, a lővés szélének és a hőnek a testre val6 hatását már láttuk. Igen fontos szereppel bír a hatás szem­ pontjából a tál'o/slÍg i s , amelyből a lövés törtl!nik. A l t a l ába n megá l l j a a helyét az

a

tétel, hogy a szövetroncsolás foka,

1 929 n ovem ber 1 .

CSENDORSÉGI LAPOK

995

A fra nda megszálló csapatok kivonulnak a Rajna·vidékrŐI. J t

{

e

a to

1

I , �S

k

uk

o

lY' ,O

, dc !TI '"

} íJ l l

kv,

i lletve a lövedék hatása a távolság nagyobbod ásával folyto­ nosan csökken. Igen közeli távolságról történt lövésnél a lövedéken kívül egyéb tényezök is hatnak. A testre rász:>rítJtl fegyver elsütése rendkívül súlyos roncsoláso kat végez a szer­ vezetben, mert i Iyenkor a gázok, a hö, a lövedék, a lég­ oszlop mind-mind bennt hatnak. A használt fegynr csö­ hosszán belüli kísebb távolságból tört2nt löv2snél magasabb fokú égési sebet találunk. Ezen j elenséget a távolsággal kap­ csolatban bövebben ki kell fejtenünk. A lövési gázok általában oly távolságról égetnek, mint amekkora a haszn á l t fegyver csövének hosszúsága. A hö oly kúpalakban áramlik ki a csöböl a lövésnél, amelyn�k csúcsa a csö torko l ata felé, alapj3 pedig a t25t fel2 néz. Mennél t:ivolabb van a test a csö torkolatátót, egy csöhossznyi távol­ ságon belül : az exp losiós gázokhoz hasonlóan a nn á l nagyobb területen és annál kevésbbé súlyos fokú égési sérülést fogitnk találni. Itt természetesen eltekintünk a m2ggyúlt ruházat által okozott másod lagos égési sérülésektö l . Ha közelebb van a test a csöhöz : kisebb területen, de súlyosabb égett seg jön létre. A foj tás, mely l eginkább sörétes vadászpusk ákná l hasz­ n á l a tos, a fegyver csövének hosszánál nagyobb távolságból is égethet, mert égö lövedék gyanánt nagyobb távolságra e l ­ röpü l . A fojtás hatására vonatkoz ólag érdemes megjegye zni, hogy mennél tömöttebb s igy IIev2sbé gyúlékQny valamel!) fojtás, annál nagyobb távolságb ól és annál mélyebben fúró­ dik a testbe, viszont azonban égetö hatása kisebb. A távol­ ságnak egyéb befolyásá t a különböz ö lövési sérülések re már Jelárgyaltuk elöbb,

A löpor explosió a gáznyom áson és höhatás on kívül, föleg fekete löpor esetin, a bemeneti nyílás környéké n még flist csapadék lerakódá sa és 1'1 /1"11/ égell löporszemcsék beékelö­ dése képében is nyQmot hagy. Tágabb értelemben ezeket is a lövési sérülésekh e� kell sorolnunk. A távolság, amelyen belül a lerakódás és be2kelődés megtörténi k : a használt fegyver csövének hosszánál valamivel nagyDbb szokott lenni. A füst­ csapadék szabálytalan szegé l lyel rakódik le a testre. Az el nem égett löporszemCS
996

CSENDORSEGl LAPOK

szemben a ferde i rányból jövö lövésnél olykor excentrikus, nuiskor ovális elrendeződést mutatnak. A lőcsatol1na s a benne tala It anyagok ( lövedél{, rllhadarab::>k, csontsz ilánkok, fojtás stb.) igen fontos útmutat:íst adnak nemcsak a lövés irányára, de a távolságra is, ha nem tévesztjük szem elől az irányelt2ré� lehetőségét. Az iní/J.I'dtér:'> ( deviatio) okozza a lőcsatJrna lefutasfÍ­ ban a szabálytalanságot. I rányeltérés lIgysnis létrejőn aklwr, ha a lövedéket a testben valamely útjában á l ló sima és ruga l­ mas szerv kitériti oly eS2tben, amikor a lövedék hozzá tompa szög alatt ütközik. Az irányeltérés folytán jön nek létre azon szerencsés esetek, melyek a lőcsatorna egyenes lefutása mel­ lett halállal végződtek volna s igy csak könny e!}b sérülés számba mennek. Itt belekapcsolódllnk f
1 929 november I .

elektromos áramütéshez hasonló fájdalmat érez az ember, Sokszor a fájdalo mérzés csak jóval a sérülés megtörténte ul án kezdődik. Nemesebb, érzékenyebb szervek lövési sérü­ lése eszméletvesztéssel i s szokott j árni. A I 'érzésre vonatkozó lag felál lithatjuk azon szabó ly t, hogy a kisebb erejű és nagyobb k a liberű fegyverek által okozott sérül éseknél ez á l ta l ában cS2ké lyebb mérvű , mul zúzott sebekről is van szó, Ezzel szemben a nagy erejű és kis k a l iberű fegyverek lövési s2rii lése következtéb en nagy ::>bb vérzést kapunk, mert itt viszont a zúzódás csekélY2bb fokú. A szív, a máj , a lép és a nagyobb ütőerek sérülése legtobb­ ször elvérzést von maga után. Befejezésül a kezelés fö elvére vonatkozólag röviden csak annyit említünk meg, hogy a sérült részt nyugalQmba kell helyezni. A sebet tiszta, j ó l SZIVO fedő, i l letve nyomókötéssel k e l l ellátni. Idegen testek ( l övedék, ruha­ foszlány stb.) eltávol í tását a legapróbb részletekben csak akkor szabad és kell végrehajtani, h a valamilyen fertőzés jelei mutatkoznak. A szükségesnek mutatkozó tünettani kezeléssel ( p l. vérpótlás, szívjavítás, lázcsi l l apítás) i g y ek­ szünk a szervezetet nehéz regeneratios munkáj ában segíten: . A prophyl acticus tetanus-oltást sohasem szabad mellőzni lövési s2rülés esetén. A gyógyjóslat ( p rognosi s ) i g.?n sok körülménytől ( elvérzés, fertőződés, el lentállóképesség stb . ) függ, Röviden letárgyaltuk a különböző lövési sérülészket. N em felejtkeztünk el azok létrejövetelénél szereplő sokféle tény 2 zőről sem. Ezen , részben törvénySzéki orvostani, részben pedig lövésszaki szempontból írt sierény írásmű adát ait, melyet előzetes tanulmányokon alapúló személyes tapaszta lataim 2S megfigyeléseim alapján á l l ítottam össze : csendőr bajtársaim fáradságos nyomozásaik, felelősségt21jes tanúvallomásaik vagy e tárgyú fontos j el2ntéstételeik alkalmával - úgy vél'z m sikeresen felhasználhatják.

A bacillusháború. Minden veszély csak addig veszedelmes, amíg ismeretlen. Akit veszély fenyeget, az ni! bújjon el e lőle, hanem igye­ kezzék vele szembeszállni, mert ez a legjobb védekezés, A vílágháborúból maradt ránk egy veszede lem, melynek réme a katonai irodalomban á l l andóan kísért, söt a napílapokban i s it1'�ott felüti a fejét, mert csak röviddel a hábor!) befejezése elött született s igy nem volt elég a lkalom hatásának lehetőség eivel teljesen megi smerkedn i . Ez a légi hadviselés. A légi hadvisel és eddig ismert harceszk özei a repesz, gyújtó, gáz és betegség csi rákat terjesztő bombák . Az első h árom ombafa jta a l kalmaz ásáról és hatásár ól meg lehetős . tiszta kepet a l kottunk magun knak ; e l lenben a j á rványt okozó ember- , á llat- és növény betegs égeket terjesz tő h advise lésről eddig inkább csak mint lehetö ségről történ t említé s, rendesen a légi h a dvisel és elképz elhete tlen borza lmaira célozv a. �z ezirán yban újabb an lefoly tatott tudom ányos meg­ . a. llapl � asok ker�kel! tagadják aI/fiak a lehetöségét, hogy . embe n akara t ] á rvany okat legye n képe s e lőidé zn i . Ez�knek a �egá ll a pítás okna k a l apjá t képe zi a j árvá ny­ s �atlsz tlka. Ebbő l a ). a. rván yokr a nézv e a köve tkező tanu l­ sago kat vont uk l e : A j árvá nyok által ában véve sem időh öz s� hely hez n i csen ek kötv e. Rend esen telje sen vára tlan u i � lepn ek fel ; nem elyk or gyor s egym ásut ánba n meg ismé tlöd­ . elyk nek , nem or csak hoss zú szün et után lépn ek fel újbó l. . . � atarok at nem Ism erne k, Péld a erre a span yol náth a elte r­ ]ede. se, mel y Spa nYO lors zág ból k iin dulv a a legr övid ebb i di:í a l att az akk or még fen náll ott üre s h a dizó nák at sőt a La Man che -csa torn át is átug orva Eur ópá ban m i n den Ú tt elle r-

�

!,

1 929 no ve m be r

l.

CSENDORSÉGJ LA PO K

997

�

A co ora dói Cano � City.b n � fegyencek felláz dlak, meggyil kollák az' őrökel és valóságos oslromr a voll szükség ellenük, ,: � m �.g � rl� l m ? t1anna lehettek okel. Az oslromna l kalonai csap310k ai - lüzérség el is - igénybe kellett venni, a fegy­ haz epu lelel leljesen lerombo l k. a egyence k azonban a végsőkig kitartotta k A haloltak száma nagy. Ameriká ról � leven szo, ezen se csodálkoz un k : 011 minden meglörlén hetik.

}

!

jedt. Ugyanígy terjedt e l 1917-ben a vérhas, dacára a harc­ tereken húzot! sáncoknak és árkoknak. A j á rványok rendesen épp o l y gyorsan mulnak el maguk­ tól, m i n t a m ilyen gyorsan keletkeztek. E d d i g még nem sikerült j á rványt feltartóztatni. Ez a z utóbbi megállapítás m á r magában véve elegendő a j á rványt okozó hadviselés megakad á l yozására, mert okozója nem volna képes elkerül n i , h o g y a z á l t a l a feli dézett já rvány saj át országára k i ne terje dhessék. De ez még nem minden. A legfontosabb az a megálla­ pítás, hogy maga a betegség okozója, m i n t pl. valami lyen baci l l us tőmeges terjesztése egymagában még nem elegendő eg!} járvány felidézésére, még ha sikerülne is a bacil lusokat élő á l l a potban rendeltetési helyükre juttatni , amí nem olyan egyszerű. Annyi bizonyos, hogy robbanó bombákkal nem lehet baci l l usokat terjeszten i , mert a robbanásnál keletkező nagy hőfok m inden élete t k i ő l . Az egyetlen módja volna a bacil l usokat tőrékeny üvegtartályokba zárva repülőgépről leszórni.

.�

Hogy a bacillus egymagá ban még nem ártalmas , azt ismerjük Pettenkof en híres ném2t veglJész vi lágraszóló lett�­ ből, aki ennek az á l l ításnak bizonyítá sára b i l lió friss kolera bacill ussal telt poharat ivott ki és semmi baja se lelt, dacára annak, hogy beleibe n ezek a bacil l usok b i ll ió számra termelt ek új kolera bacIllu sokat, Ugyane zt a kisérlet et min�

den baj nélkü i egyik tanítvánlJa is elvégezte. A bacillus egy­ maga tehát megbetege dést sem okoz, nem hogy járványt. Hogy megbetegedés keletkezhessé k, megfelelő körülmény�k szükségesek. H iszen mimi,wnap megmérhetetlen számú tuber­ kulózis-bacillu st lélegzünk be, anélkül, hogy mindenki tuber­ kulózisban megbetegednék. Egyszerűen nincs rá mindenki disz­ ponálva. Igy például megállapít:ltta a statisztika, hogy a kolera iránt az emberiség fele immunis, vagyis érzéketlen. Bármely j á rványra nézve tehát fel lehet állítani a következő számtani képletet : X + Y Z. H a X . alatt a bacillust ért­ jük, akkor még az Y. sziikséges hozzá, vagyis az előfeltéte­ lek, hogy a Z., vagyis a járvány keletkezhessék. Az előfelté­ telek főleg az emberek életmódjától, a forgalmi berendezé­ sektől és némileg a helyi viszonyoktól, az évszal
=

CSE ND ORS �GI L1\P OK

998

lénctesen összeesi!1 egy forgalmi központta l , akkor onnan �lYorsan terjed a járvány a forgalmi vonalak mentén, de c �� k � tt lép fel, ah�1 a helyi viszony�k a kifej lödésére kedvezol\ . A legjobb példa erre az egymás töszomszédsá gában léV? , sőt egymásba nyúló H amburg és Altona városok e s2te. Mig . 1892-ben Hamburgban a llOlera csapat:Jstól szedte aldozatalt, uddig 1\Jtonában egyáltalán nem volt Imiua. Miért ? Meri H amburgban nyersen itták a� E lba viút, míg 1\ltOl13 VIlV2Z2téke szürt és fertötlenített vizet sZ:JlgiJltato tt a lakosoknak . Vannak városok, ahol sohasem fordult elö kolera, mint pl. Lyon, Stuttgart, H annover, Frankfurt- M . Egyszerü2n azért, mert a helyi viszonyok kol2rajárván y kifejlödés2r z nem IIQd­ I'ezök. I lyen helyen tehát hiába próbállmzn ék akárki, i1o � y mesterséges úton kolerajárl'á nyt id2zzen elő. Ugyanez alI bármilyen más járványra nézve is. . 1\ mai és még inkább a jövö hadviselésn él nem annyira a h adseregek legyözésére iI' �nyúl a háborús akarat, mint. in � ább a hátország lak�sságána k demoralizál ására, harCI vagyanak megtörésére , a hads2reg kiegészítésén ek és e llátásának � ehc­ tetlenné tevésére, vagy legalább is megnehezít ésére. E celnak eléréséhez tényleg nagy mérléllben hozzáj árulna, ha lehetség: s volna az ellenséges ország lakossága között j árványokat elo­ idézni, vag!) legalább is felette egy i lyen hadviselés leh � t �sé­ gének rémével 2rkölcsi fölény t szerezni. Ezt a leh2tos2g2t hogy ez a vesudelem legalább is beláthatj i dőn belül n_m P-y-I'. fenyeget bennünk�t.

187. Kérdés. Egy uradalomban

iélét're szerzödtetett mez/j­ ([uzda�ági munkáso k közös lakásban lalI/uk és az uradalom IlOny/uíiár61 közösen étkeznek. Az egyii1 /IIunkás betegség mitIIt eg)'edül otthon ma rad I'án, fdtöri egyik mUI1/lástlÍrsa IINádáitít s onnoll 10 pengöt el/op. A Rti1. 336. §-a 8. pontia aid esik - e ez a /opds, tehát magál/in dítl'ányra üldifze/ldö- e ? Válasz. A Btk. 336. §-ának 8 . pontja a z állandó vagy

huzamos együttélé s esetén állapítha tó meg. 1\ félévi \együtt­ lakás és közös étkezés huzamos abb együttélé st j e lent s igy a cselekmé ny a Btk. 336. §-ának 8. pontj a szerint minösül. E törvénysz akasz alapgond :Jlata : a könnyebb hozzáf�ré s és a I'édekezés nehezebb módja a fennforgó esetre kétségtel enül . vonatkoztat ható . 1\ büncselekm ény magáninditv ányi j 2 llegü. 188. Kérdés. A tettesnél a sirtatl felesége egy 1 1 0 P

értéM

pisztolyt megőrzés I'égett latétba Itelyez. Mikor a felesége által örízetbe adoU pisztolyt a sértett visszakéri, a tettes i1iielenli, !togy I'isszaadni csall akkor hailandó, ha a sértett megfizeti 40 peng ös tartozását. Jogos - e a tettest/ek ez az eliárása ? Válasz. Valakinek zálogadásra kényszeríté se valamely

követelés biztosítása vagy kielégítése végett, zsarolás. A tettes a pisztolyt tartozott volna kiadni a s2rtettnek, m int felesége megbízottjának s nem volt joga a feltétlen kötelezettségét a férj adósság ának kifizetésétő l tenni függővé. 1\ pisztoly ki­ adásának megtagadá sa azt jelentette, hogy annak elvéteIében a sértett erőszakkal találn� magát sumben. 1\ tettes eljárása tehát jogtalan is, fenyegetést is fogl a l magában s minthogy

1 929 n ove mber 1 .

vagyo ni haszo n véget t történ t, a � tk. �50. §-ába ütköz ő zsa­ rolás vétségének tényá lladék át tuntet l fel. . .. t a csel/dőr sze"n a ponti ti) 437. SzIIt. A 189. Kérdés. ,

IllízlmIII tdst tartha t az illetékes bíróság !'agy hatoság fel : a házzal l 'a"l' hell'isrl(fgl'l rendelkez u " í/l" Ill/Sa Ile' 1',� 1I" 1I fId ,. ö. . . }� kezu « Idl'rínia. Kit kell érteni »a házzal !'agy !t " lyw'g(J el rendel fogalmríll ?

.. . nem eme rendel kezése szemp ont)ab ol szükség képen azt kell érteni a hazzal vagy helyisé ggzl ren­ dellH!z őn, akinek a ház vagy helyiség tu lajdon a, hanem azt is aki a házzal vagy helyisi gge l , mint bérlő, vagy haszon­ é l �ezetre jogosul t rendelk ezik, egyszó val azt is, akinek j oga van azt beenged ni a lakásba , akit ő aka r ; ponto.:>a b� an : akivel szemben magánla ksértést lehet elkövetn i , h a a lakasba való bemenetel ellen ti ltakozik . Az urada lmakban a cselédekn 2k természet ben adott lak3s­ sal ebből a szempontb ól tehát a cseléd rendelkezi k. Az a személy, aki a lakásban valóban lakik, de a lakáss� 1 ren­ . delkezés mi nden joga nélkül, pl. a csaladfo.. eltartott)a, nem tekinthető a lakással r2ndelkezöne k. Nem rendelkezik a cse­ lédszobával a magánháztartás okban alkalmazott cseléd sem, mert arról, hogy a gazdája lakásának lliegészitő T2szét tevő szobába kinek van j oga bemenni, a gazda dönt. 1\ házicseléd tartózkodóhelyéül kijelö lt helyiségben a cselédnek rendelke­ zési joga nincsen. Más a helyzet olyan cselédeknél ( m int pl. a gazdasági cselédek egyes osztá lyainál, vagy pl. a házmesteri alkalmazásná l ) . amikor a cseléd ( a lkalmazott) bérének egyik része a természetben adott lakás, amely egyuttal a cseléd ( al­ kalmaz::>tt) önálló háztartásának, családi tüzhelyének j :Jg szerint való tárgyi a lapja . Az a lbérlőt az általa bíreIt helyiszgf2 n2zve rendel kezési jog i l leti a Szu\. szempontjából, ha az albúl etben birt Inlyi­ ség más lakrészektől teljesen külön, az a lbérlő elkülönített használata alatt áll. Meg kell j egyezni, hogy a tulaj donos a Szut . 1j37 . pontja szemp:)lltjából nem tekinthető a l akással rendelkező­ nek, ha a kérdéses házat vagy helyiséget valaki állandó használatra bérbevette, mert a bérlet tartama a latt a bérbevett helyiséggel a lakó rendelkezik, a házi jog m inden sérelme szempontjábó l . 1\hol bérleti viszony nincs , ott a 11áziúr rendelkt!zési jogát aszerint kell megbí rálni, minő jogviszonyban van vele az i llető helyiség ( lakás) lakója . Alantasabb tt!rmészetü szol­ gálati viszonyból eredő lakásjog esetén ( p l . cselédlakásokná l) m inthogy ez a szolgálati viszony a háziúr bizonyos fegyelmi jogát is feltételezi, elismerhető adott esetben a háziúrnak ama joga, h::>gy a csendőrt az íly lakásban házkutatásra feljogo­ síthatja, jóllehet egyébként az i l lt!tő cseléd lakás lakója a lakással, mint családi Wzhelyéve l szabadon rendelkez ik atekin­ tetben, hogy onnan m i ndenki mást kizárjon . 1 90. Kérdés. Milyen ett'ek szerint történik a csendür

Válasz . 1\ Szut.

legénység elöléptetése?

Válasz. 1\ csendőr legénysé g előléptet ésI' az egyes rend­ fokozat ok eléréséh ez megkivá nt feltétele knek a teljesíté séhez van kő tVl'. Ezek a feltétel ek az egyes rendfok ozatokn ál a következők : A csendő ri fokoza tban végleg esítend ő m i n den próba­ csendő r, aki eredm ényese n teljesí tette a próbas zolgál atot . 1\z őrmes teri rendfo kozatb a előlép tethető az, aki a csend� őri rendfo kozat ban legalá bb 3 évi szolg álatot teljes ített és a j árőrve zetői tanfo lyam;> t sikere sen elvége zte. 1\ j árőrv ezetői tanfo lyam feláll ításá ig ezt a feltét eltált aláno s jó m i nősül tsé g mel lett azon a lapos remé ny pótol ja, hogy a z előléptetendö jó járőrv ezetőv é válik. A törzs őrme steri rend foko zatb a előlé pteth ető az, aki az örme steri r
•

1929 november 1 .

CSENDORSÉGI LAPOK

Az örspa rancsnokképzö isllOlába csak arra alkalmas ör­ mes erek és t rzsörm�st � r :k v�zényelhetök. A kivá l asztást .. az osszes ozottes e l o l J a rok velemén!:J� a lapján a kerületi

:

?

�

p a rancsnoksagok Az

eszközlik. rendfokozatba

al hadnagyi

való

elöléptetés feltétele :

szakaszparancsnoki próbasz o l g á l at teljesítése után a szal(asz­ parancsnoki vizsga eredményes letétele . Az e r re a l ka l m �s egyineket a kerületi parancsnokság . . J a vaslata :. s a csendorseg felügyelöjének véleménye zése alap­ Jan a belugyminiszter j elöli k i . Azokat

�

a

tiszt e lyetteseket, akik a feltételeknek meg­ . .. feleltek, a belugymll1lszter nevezi ki a lhadnagyokká. A többi rendfokozatba való e l öléptetés a kerületi parancsnokok jog­ körébe tartozik. Címzetesen Az

legénységi

a l hadnagyok

és

rendfok:nat

leírt

feltételek

telj esítésén

ban

fenná l l ó

fogyatékhoz

segI fi

k ivül

nap

az

e l ö léptetés

a

van

rendfokozat számbelileg l'!\inden

nem

tiszthelyettesek

adható.

elö léptetése

rendszeresített

I<ötve.

ni ncs

A

a

fent

létszám­

többi

legény­

korlátozva.

meghatározott

nappal

történik.

Ez

i lletö rendfokozat rangnapj a .

H a egy legénységi ál lományú egyén a testületböl ki lép és

késöbb

vissza s m í tják.

visszaveszi k ,

az

abban

Akik

m ányban

akkor

a

régi

ren
eltöltött szolgá lati i dejét e lvben

felülvizsg á l a t alapján

töltöttek,

azoknál

n!:Jerj beszá­

bizonyos idöt nyugál lo­

a távoltöltött idöt visszavételük

esetén elözö rangj ukhoz hozzáadják. Egyes

rendfokozatoknak

rendfokozatban

3,

az

több

alhadnagyi

fizetési

fokozata

ren dfokozatban

3

van

és

fizetési

fokozat. Az

egyes

fizetési

fokozatokból

a

következő

magasabb

fokozatba való előmozdítás két évenkint történik . * ) Az e l ő ­ mozdítás j oga a kerületi para ncsnokot i l leti. A k i érdem telenné v á l t arra, hogy a következő mag asabb fizetési fokozatba elő­ mozdíttassék,

azt

a

kerületi

parancsnokság

javaslata és

a

csendőrség felügyelőjének véleménye a lapján a belügyminisz­ ter a mag asabb

fizetési

fokozatba való

előmozdítás tekin­

tetében esetenkint meghatározott ideig mel lőzheti. .) Az alhadnagyi rendfokozaiban mozdilás kérdése rendezés alat! alI.

8.

magasabb fizelés i fokozatokbe

999

� eg érke� ünk, intéz kedj ék azirá nt, hogy a csecsemő hullá ja . es altal aban a hely szín érin tetle nül hagy assé k. sa ha ar a h l színre érke ztün k, a hullá t Szils árká ny � � � .. . l dell< kozs egto eletl. Irany ban huzó dó á l lami útvo nalon talál ­ tu k meg, külön ben ott talált uk már a községi jegyz őt és a . koror vost IS. A csecsemőh ulla az érettséghez közel a' l lo' uJszu I " tt gyern ek benYO ását keltet te. Jobb oldalá n feküd t, j obb: � la ba kll1!:Ju Jtva, ballab a pedig össze zúzott ál lapotb an. A cse­ cs mő u l l j át az orvos sal egyete mben beható vizsgá lat ,; ala vettuk es az alább iakat á l lapíto ttuk meg : A 42 cm hosszú köldök zsinór ép á llapotb an volt azaz ' sem ké vá ás, sem szakítá s nyoma nem volt rajta talál­ � � . KlroJ tozott hato. végén a lepény csüngö tt, melyen kisebb­ nagyob b cafatok voltak látható k. A hulla balszem e nyitva, J O b szeme csukva, az elhomá lyosodo tt kötőhár tyán vér­

� �

�

.

.

" _

�l �

?

cSlkok

voltak

láthatók .

A

hulla egó!sz jobb fele homokos és sáros volt, a jobb felső lábszár eltörve. Hul lamerevség még nem á l l t be, hul lafoltok csak azon az oldalán voltak láthatók, amelyiken feküdt.

� :ej e llapulásából, . desboI es a combtörésből

a csípö

felett

észlelhető

bőrre pe­

arra következtettem, hogy a csecse­

mőt magasabb helyről dobhatták le - minden valószínűség . szennt egy haladó j árműről - és ezen ledobás következtében előá l lott

sérülés

A hulla

idézte

e lő

a

csecsemő

halálát

is .

alatt lévő kisebb vértócsán kívül egyéb nyom

nem volt észlelhető. A köldökzsinór elrojtosodása arra engedett következtetni, hogy nem rendes szülés volt, azaz hogy a sziilés nem orvos vagy

szü lésznő

segédkezésével

történt,

mert

akkor

dökzsinór rendesen e l lett voln!! vágva. Tekintettel

arra,

hogy

a

hulla

forgalmas

a köl­

útvonalon

feküdt és a forgaimat akadályozta - a gyalogszerrel, avagy kocsikon

arra haladók ugyanis kiváncsiságból megálltal< és

csaknem teljesen elzárták az utat - intézkedtem, hogy a hullát Szilsárkány

község

hul laházába

szállítsák, én

pedig

megtettem az e lőírt helyekre a jelentésemet, kérve az ügyész­ ségtől a b izottság kiszáIlását. A bizottság délután 3 órakor jelent meg a községben. A csecsemő hulláját

va!6 eló­

.

az

orvosszakértők

az orvos felboncolta és a tüdőpróbán

megáIlapították,

hogy

a

gyermek

élve

szülelett és halála a dobás következtében á l lott be. A bizott­ ság

megállapításai

különben

minden

tekintetben 'igazolták

a j árőrnek a helyszínen kialakult feltevéseit. Szi lsárkány községbe n a községi orvos lakása előtt e l ­ haladva egy vértócsa nyomát fedeztük fel. Bementünk az orvosho z és megkérd eztük, hog�1 nem j á rt-e nála valamily en beteg az éj folyamá n? Az orvos ezen kérdésünkre elmon­ dotta, hogy előző estz 22 óra körül, amikor ő már lefeküd t,

Gyermekölé si eset kiderítése-

s

i

z .

tiszthelyettes Irla és nyomozta : BÉNDEK MIHÁLY il). örsparanc:snok (Sz

ött Szil sárk ány köz ­ Fol yó é v i m á j us 25- én 6-7 óra kőz k ü l dön cöt küld ött In a ség e lő l j áró ság a egy kar ékp áro s . a y a köz ség hat ára ban s z i l i örs re a z z a l az üze net tel, hog a l á ltak . főút von alon egy csecsem őhu lláI t . .. l ő cse ndo rt es azo nna Ma gam m e l lé vet tem Pap p Jen azz � 1 kül dön cöt elő re k ü l dte m útb ain dul tun k. A ker ékp áro s IS, mig ség i elő ljá rós ág add ig a me gh agy áss al, hog y a köz

cselédle ánya bejött h á lószobá j ába és bejelent ette, hogy egy beteg érkeze tt. Az o[\\)s erre felkelt ágyábó l, öltözkö dni kezdet t, de néhány perc elteltév el a cselédj e újból bejött beteg és közölt e vele, hogy ne öltözk ödjél< fel, mert a annak m á r elmen t. Miutá n a leány sem a beteg nevét, scm al nem lal<óh elyét nem tudta m.?gm onda ni, Ő egyéb adatt is tud szolgá lni. elmo ndot ta, A j á rő r most a cselé dleán yI kérd ezte k i , aki és két fiata lemb er hogy előző este 22 óra tájba n egy nő az orvo s ottho n zörg etett be a kony hába és kérd ezték , hogy tták, h'?.gy keltse van- e ? Az ő igen lő válas zára, felsz ólíto k hozz á. Eköz ben fel az orvost, mert kocsin beteget hozta Egynéhány gyorsaság ősszehasonlítása : a fény és e lcl<­ tromosság a levegőben 300.000.000 métert tesz meg másod­ percenként, ezzel szemben a csiga 0.0015, a gyalogjáró 1,

a ló ügetésben 3 és fél, a gyorsvonat 23-24, a sas 3 1 , az automo bil 103, a repülőgép 133, a hang 333, a puska­ golyó 7-800 métert.

1 929 novem ber l .

CSENDÓRSfoGl LAPOK

1000

az egyik férfi hatraszolt az udvarra az ott várakozó l ocsi felé, hogy : �Marcsu, itthon van a doktor úr!« Most ő ( a cSl'léd leány ) b�ment gazdája szobájába, majd amikor Idjött onnan, hallotta, amikor a kocsiról egy nő gyenge hangon azt mondotta, h ogy már nem kell az orvos, meg� szüntek a fáj dalmai, jobban van. Erre a két fi3talember [elült a kocsira és an:ílkül, hogy az orvost bevárták volna, elhajtottak. Sem a kocsin ülö nő, sem a két fiatalember nevét hem kérdezte meg, azt S2 tudj a, hogy hovávalók, személy leírási adatokat pedig aZ2rt nem tud adni, mert teljes.?n sötét volt, nem tudta az arcokat kivenni. Emlékszik azonban a nö »Marcsu« nevére és arra, hogy az egyik férfi sántított. Ez az utóbbi adat nagyon fontos és nyomós volt sze� memben és most már a sánta vagy sántitó férfi, nemküIöm­ ben a Marcsu nevű nö után kezdtünk puhatolózni . Azon helytöl, ahol a csecsemő hul láját megtalálták, I1lintegy 1 ki lométerny: távolságban van egy négyes út­ Ilereszteződés, ahol az útak Szany, Rabacsan3k és Szil köz­ ségek felé elágaznak. Miután a nyom nem volt kivehető, azaz helyesebben nagyon sok nyom volt az országúton, azon tűnődtem, hogy melyik község felé vegyük útunkat. Tudtam, hogy Szíl és Szany közs2gekben van orvos, valószínű tehát, hogy az orvost Ileresök Rábacsanakból vagy annak irányából jöttek . E l indultunk tehát Rábacsanak községbe. Oda megérkezvz, a községi elöljáróságnál előadtam a történteket és megkérdeztem, nem tudnak-e nekünk esetleg valami adatot szolgaitatni a további nyomQzáshQz. Az elöl­ járóság egyik tagja azt mondotta, hQgy 22-23 óra között hallott szekérzörgést a községen k2resztül, de az nem leh2� tett rábacsanaki szekér, mzrt a nyitott ablakon igen j ó l be­ hal latszó szekérzörgés után ítélve, az tQvábbhaladt Eg!}zd község felé. A községi elöljáróság egyébként szinte sértödöt­ ten tiltakozott az el len , hogy az ő közs2gükben i lyen eset elöfordull volna, azaz hogy ilyesm:t valalIi az ő községükből elkövethetett volna. En azonban - j árőrtársammal együtt - nem voltam olyan határozottan megg;Jöződve ennek a lehetetlenségéről s ezért kértem az anyakőnyvet annak megállapitása céljából. hogy vannak-e és kik »Marcsu«, il letve Mária nevüek a községben. Ugyanakkor a kisbíró útján behívattam az ősszes sántákat a községházához. Ezeknek megszemlélés2 és általá� nos kikérdezése során megállapítottam, hogy az egyiknek, névszerint Sánta Istvánnak,* ) van egy nővére, akit Marcs,l­ nak hívnak. A behívottakat egyelőr� a községházánál visszatartva, azonnal Sánta Marcsu lakására mentünk, akit azonban nagy meglepetésünkre nem találtunk otthon. A hozzátartozói azt mondták, hogy künn legelteti a teheneket a mezőn. Mikőzben a házbeliekkel beszélgettünk, benéztünk a konyhából a lakó­ szobába is és láttuk, hvgy az ágyak vetetlenek. Észrevétlenül megemeltem az egyik dunyhát és láttam, hogy a lepedő n vér­ nyomok vannak. E felfedezés után csaknem biztosnak látszott, hogy a nyomozás helyes úton halad. Két bizalmi egyént vettünk magunk mellé és kimentünk a legelőre, ahol a keresett Sánta Marcsut teheneket legeltetve csakugyan meg i s találtuk. M.indjárt ott a mezőn kikérdeztem , de mindaddig, amig nem mondtam neki azt, hogy orvossal fogom megvizsgá ltatni , tagadott. Az orvos emlitésére azonban azt mondotta, hogy csak ettől a szégyentő l kiméljem meg, inkább elmond min� dent, mert csakugya n ő a telles. E lőadta, hogy egy ideig Budapesten szolgált, ott meg­ . lsmer kedet� egy H . S. nevii egyénnel , akinek foglalkozását . nem IS tudja s ezzel szerelmi viszonyt folytatott. Ez a viszony nem maradt következmények nélkü l , amit ö maga is csak _

') A g)'8n"siloll nevél me�v61Io7.lalluk. Szerk

akkor vett észre, ami1wr Budapestről újból visszajött haza. Nem szó l t erről S2m az édesanyjának, sem másnak és á lla� potát bő ruha viselésével igyekezett palástoini. Május 2lj�én este 9 óra kőrül erős fájdalmak lepték meg. Azt mondotta fivérének, hogy erős hasgörcsei vannak, szerezzen egy kocsit és vigye őt orvoshoz. Fivére az egyik szomszédtól kért kocsit, arra ráü Itek és behajtottak Szil sárkányra. A lovakat a szomszéd fia hajtotta és bejötL velük annak Teréz nevű nővére is. Utközben fáj dalmai fokozódtak, végigfeküdt a szekér aljá� ban és ott fetrengett e g észen Szilsárkányig. Az orvos lakása elé érve, a két férfi leugrott a kocsi� ról és az orvos csel<2djét beküldték az orvosért. Ugyanabban a percben ő minden külerőszak vagy segitség nélkül, anélkül, hogy erről a két férfi tudomást szerzett volna, megszűlte gyermekét. Az újszülőtt fojtott sirást h a llatott, amit azon� ban a tőbbiek nem vettek észre. Ekkor mQndotta, hogy már nincs szüks2ge az orvosra, mert fáj dalrnai megszüntek s aztán azonnal visszafelé i ndultak. A gyerm2ksírást e ln y omta a szekérzörgés. l-fogy szégyenétől m egmeneküljön, gyermekét élő á llapotban a k:Jcsi o ldalán keresztül IddQbta az úttestre. Ezen tettét sem vette észre senki a kocsin ü l ők kőzü l. Haza� érkezve lefeküdt és otthon sem szólt senkinek az esetről. Músnap, hogy magáról a gyanút elhárítsa, bár nagyon rosszúl érezte magát, kiment a tehenek2t legeltetn: . *

Meg kell emlitenünk, hogy a j árőr a nyomozást Papp Jenő csendör mot�rk2rékpárján végezte ami n2m kis mér� tékben járult h :nzá, hogy a bűncselekmény tettesét a l i g néhány óra leforgása a latt sikerült k i deríten;.

l."IIIMII. (Németország.' Der Gendarm.

28. szám. S,ie.vers L � djagermeister

,.1'.. csendőr ők kiképzé se pisz� tolylovesben« Clm a latt fog la lkozik Köllner csendőr százado s� na� a Gendarm ..2lj . s �� ában megjele nt ezen tárgyú cikkéve l. .. Öromm el kell.. u?-voz� lm . a . 9,0ndolat ot, - írja Sievers hogy a c�endor seg . Iok�ep zesl gyakor latait ne katona i szel­ I,:mben es kato�� l . modsze r szerint, h a nem sportsz erűen v�gezze. A csendo r Igy kedvve l, örőmm e l fogj a végezn i a l�g� akorla t? kat, de m indjárt e lszáll az öröm és kedv h a a IO\'eszet ut� n vagy e lőtt gyako rlalok végreh ajtásá t kö�ete lik amely ek �eg a katon aságn ál is meg vanna k tiltva a lőtére n: . A csend ?!' .��. esetbe n .�sak kénys zerűsé gből megy a lővé� szethe z. es oru.l, h a errol szaba dság, tárgy a lás vagy valam i haso.nlo o.k , mI att elmar adha t. Elénk ké, szóra kozta tóvá kell tenm a lovesz etet. A g �orslő v�st ( kapá slövé st) okve tlenü l meg kell tanu lnia a cse�d �rnek es elengerlhe tetlen kőve telmény ' h o gy mm en d . csen dor Isme rj 2 a piszt olyát de Kőll ner szazado snak a z az ' állítá sa , hogy a csend o" r"k o 90 0 o�a nem . tud ' ősszer�k.n i a p iszto lyt, erős en túlzo tt, m e ta ell�I s( .dm" es) leve�s beos ztasI helye n nincs egye tlen csen dőr sem , akIo ezt teljes preci zi��ss a l végre hajta ni ne tudn á. Eros en szem besz á l l mos t a cikk író az utas 't ' l asna . k azon . Pontj ' amely szen nt a pIs zto lyt szo lgá lat kő b . u, y k II . ' ával . . t91te ll l , hog y a cső üres en mar adjo n. Ez m inde e sz . e _

.

? ��

- o o

�

.

� ��g � �

1929

nov em

be r 1 .

CSENDORSÉGl LAPO K

renc sétl�nség meg akad ályo zásá ra. szo lgál , de végz etes lehe t a csen dorr e akko r, �a .tmtelen tam adás éri. Leír Siev ers egy e �e tet, . �m e l)l .v�l e torte nt meg . s . ame �y szer inte kéts égte lenü l bIzo n)l ltja � lht.�s �. nak �ely esse geL Slev ers . Land jiige rmei ster " l rend es egy ejsza kan ej fel koru szolg álati útján !>-eté rt egy korc smab a mely nek egyik hely iségé ben táncm ? ulats ág::lt tar­ to�ta k. �kor belép ett . a korc smah elyiségbe, a korc smár os l�an y a e lebe szala dt es I. gato ttan mond ta nekí, � hogy a tanct erem ben nagy verek edes van. Beme nt a tánco lók, azaz helye sebbe n m o n dva a verek edők közé, ahol két erőse n vérző � mbe: . f? rdult hozzá �s kérttIk a tettesek kilété nek meg­ , a l laplta sat. . Sleve rs. , reszle tesen leírj a , hogya n sikerü lt a tettes ekre ket draba lIs kelet- porosz munká s szemé lyében rá­ akadn i , mely tényke dése közben az egyik tettes meg támad ta, beszor ította az egyik sarokb a és két kezéve l a csen dör bal­ karját a kardj ához szorítv a, megak adályo zta annak haszná ­ latát. Ugyana bban a pil lanatba n a másík erősen mel lbevágt a. A. jobbkar ja szabado n m aradt, nem vesztett e e l a fejét és zub­ bonya j o bbzsebéb ől előránto tta szolgálat i pisztolyát. A. lő­ fegyver megpillan tásakor mindkét támadója szabad::ln eresz­ tette és futásnak eredt. - Igen, - írja Sievers - ez egy véletlen szerencsés eset, mert hiszen a pisztoly csöve az e lőíráshoz híven üres vo lt s ba lkeze használata nélkül nem tudta volna a töltény t a tárból a csőbe h::lzni, nem tudott volna ismételni. H a azonban a pisztoly lővésre kész álla­ potban lett volna a zsebében, akkor a j obbkezével a biztosí­ tót szabaddá tudta volna ten n i . Elég tehát szerinte, ha sZ::lI­ g álatban a biztosítóra ügyel a csendőr, a pisztoly csöve legyen csak töltve. Személyi hirek alatt egy fehérhajú, Tegethoff-szakállú tekintélyes arcú öreg úr arck2pét látjuk, az i l letö Hermann E lefret, a m e l lét elborítják a hadi és sZ::llgá lati érdemrendek ; nevezett a porosz csendőrs2g legidős2bb nyugdíjas tisztvise­ lője, résztvett az 186?-::ls osztr�k és . az 187q -:- 71 -es fra � ci a . hadj áratban, most kIlencven eves evfordulola alkalmaboI ünnepli és üdvözli a porosz csendőrs2g. -o­

(Franciaország.) Revue de la Gendarmerie. lJ.

szám.

A. lap két érdekes cikket tartalmaz, amelyekre bővebben érdemes kitérni. A.z egyik Faralicq ( Faralik) rendőrbiztos . jelenté.se . a Scotland-Jard-ról és az angol rendörség 100 ev fennall �s a a lkalmával folyó é v május hó 25-én a Hyde-Parkban ( Hajdpark ) tartott díszszemlérőL . ' Tudjuk, hogy Jl.ngliában a kőzbiztonságl szolgalatot m inden grófságban külön rendörség látj a e l . A. l � gl'!.a!],yo�b természetesen London rendörsége, melyet a rendorfonokse g elhelyezéseü l szolgáló pal:.>ta után Scotland-Jar d-nak ( Skot. land-járd) neveznek. A. londoni rendőrség feje a prefektus. Ez es a helyettes? m agasrangú hadseregbe li �isztek. Kü!önbe �. is az angol �end­ őrség inkább �at.on � i : mtn.t . p olgán testul � t." A. szo lgalato� /j csoportfőn ök IranyItj a : bunugyek, polItIkaI u g � ek., forgalmi ügyek, rendésut i ügyek. Mindegyi k csoportfo noknek van helyettese is. Utóbbia k is magasra ngú hadsereg �el.� tIsztek. A. rendőrö k egy része lovasítv a van. A. l �va.srendp rok fek�te egyenr uhát hordan ak ezüstte l kiverve . Lohato n 192n tek�!1télyes megjel enésű, marco � a a la�Jk.. A. 10ndol1l lovasre ndor­ osztál y lovai lehetö leg mmd szurk2 k. A. rendő rcsapa tok 8 főcsop ortba vanna k o�ztva . E �.ekn�k tel­ paran csnok ai a rendő rfőnő kök. Londo nban. a varos kerule egyes A.z van. ag roszt nek megf elelő en össze sen 22 rendő oszta ok para ncsno ka a főbiz tos. Egy oszta g ban kb. 1 000 embe lévén , Lond on rend örség ét ker" k 22.000 embe rre lehet tenn zi. z an o l rend őrt m inde nki »bob bie« -nak ( bo�b i ) neve ek. nden Ezek � k i á lóan képz ett rend őrök l<özt iszte letne k orve ' � é ig Kik r ang ol kirá ly h 2 lyet t a néP b 2 G a l les ( G al lesz) királyi herceg" �arto a me " 2 Sl . ké t ren o r g Scot land- Jard rendő rcsap ataI folot l.

� �

é�ztJ�� � lJn

� ���

�

9 � ��

lw �

lió emb er ese tt . eL vilá ghá bor úba n öss zes en tíz m i l eze r ; Ném eto rsza gra Ebb o" l Oro szo rsz ágr a esik 2 m i l l i ó 300 " /j00 eze r '' Na gy1 ml' l l \o 1 mill ió 800 e ze r ; Fran ciao rszá gra a 660 eze r. A. s eb esu" Itek brit tann iára 900 eze r ; M agy aro rsz ágr ek a sz á mn ak kétszeresét szá ma az egy es á l l am okb an enn A

tette kl.

tOO1

k i lométer llo�s�ú vona lban 22 fekete tömegben volt a Hyd e­ P.arkban felal htva . A. szem le után a kivo nult 15.000 rendőr diszm enetb en hala �t e l a herceg elött , nyolc as sorokban . A.z elvon ulás egy ora hoss zat tartott és hata lmas beny omás t kelte tt A.ng lia erejé rőL L�lll ( L�Iü ). al�zre9es cikke a cs�n dőrség jövőjével fog­ . " kovet lalkO ZIk. A. multb oI es jelen böl keztetéseket von le arra nézv e, hogy mily irány ban várható a csend őrség fejlő ­ dése a jövőb en. A. multa t külön ös tiszte lettel és kegye lettel tárgy alja, mer.t ott rakták le a mai kíváló intézmény alapk öveit. A. lel.�t. csak e század elejét ől kezdv e számí tja, mert a csend orseg szervezete akkor ment át mélyr eható változ ás:JkJ n. A. . bevezetésben sajnál atát fejezi ki afölöt t, hogy a hábor ú utan a �égi csendö rö� tömeg esen kiválta k a szolgá latból , mert a fIatalo k hevessege nehezen nélkül özheti a higgad tab­ bak ellensú lyozás át s ez az intézmény fej lödésére hátrány::ls ; pedig a technik a mai nagyar ányú fellend ülése következtében a csendő rség sokkal gyorsa bb ütemben kényte len a korral haladn i, semmin t azt megfon tolt és tapaszt alt vezetés nélkül tehetné . A. francia csendőr szgnek e tekintetben megvan az a nagy előnye, hogy katonai/ ag van megszervezve, ami az egyenlete s irányítás t lényegesen megkönn yíti. A ter!ltapi csendőrség már 500 é v előtt. amikor felállítot ták, minden tekintetb en kiválónak bizonyult . Föfeladat a a törvény ható­ ságok szolgálatá ban merült ki. Nagyobb része kezdettöl fogva lovasítva volt, hogy gY :Jrsabban moz6ghass on, mint azok, akiket kinyomozni vagy üldözni kellett Még alig 30 éve, hogy az autó kizárólag mil liomosok kiváltsága volt, llerékpár is csak r:tkán akadt. telefon a nagyvárosokra szorítkozott. A.z egyetlen gyors hí radóeszköz a távirat volt. A. csendőrs2g jó lovaival mindig elönyben v:Jlt a gOTIJSZ­ tevőkkel szemb2n. Igaz, h09ll abban az idöben bűnesetek ritkábban fordultak elö. A. legtöbb munkát a katJnaszök2vények adták, azután bosszúból és féltékenységből kelet­ l(ezett bűnesetek. A. sok kóbor népség is sok kellemetlenséget okozott, különösen egymás között vívott v2res harcai va L De ezek l assan mozogtak, könnyű volt öket felkutatni . Sok volt még a naiv ember is, a j ámbor falusi, akit minden­ féleképen igyekeztek kifosztaní , ha kitette a lábát a falubóL Ezeket is védeni kellett. Ugyancsak sok dolgot adott a foglyok elszállítása, ami rendesen gyalog történt, egyik brigádtól ( csendőrörs) a másikhoz . A.z írásbeli munkák is sok idöt vettek igény!>-e, mert nem voltak sem sokszorosító, sem írógépek. A. legtöbb időt és gondot régebben � c;;endörs�.!;l minde�­ esetre a ruházatára fordít:Jtta . A. kor Izlese festol, pompas egyenruhát követelt és nagy, nyilvános katonai ünnepélyeket, ahol mi nden kat::lnának a lehetö legfényesebben kellett meg.. j e lennie. ' Mindehhez és még sok máshoz boven I'olt Ido, mer.t a csendőrségi szolgálat nem vált:Jzott. Mi egyszer a szabaly­ zatot megtanulta, annak nem kellett aztán tanulással sokat . foglalkozni. en A. háborús katonai és közigazgat ási szolgálat e l� o" I Zb . 1870-ben á l l ította a csendörséget új feladatok ele : reszt kellett vennie a mozgósítá sban és harácsolásokat kellett végeznie, ami aZ21�tt ismeretlen d��0f! volt. A //Iai csendőrseg feladatai nagyja boI Ismeretesek. 1\ lwz biztonság szolgálat ában 1907-íg minden tekintet��� , meg. tudott felelni feladatá nak. 1\zóta a bünügy�k r�ndkl.vu!1 !11eret?k­ ben szaporo dtak és a háboru a latt es utan t.u ll�l!.te� az� a határt ameddig a közbízto nsági szervek tel) es.ltokep2ssege terjedt. A. csendőrs2get és rendőrséget nagy mertek�en kellett szapor ítani úgy, hogy pL Párisban 650 csendo r . mellett 12.000-13.000 rendör működ ik. Ezzel magya�ázhato, hog� a na tőmegű rendö rség mellet t alig halla� a "kIsszámu csend sé9 müköd �séröl és csak az évent2 m"gl�leno statIsz­ tikai kimut atások ból lehet tudomást szerezm arrol a �atalm as an m unkár ól, amely et a csendőrség a közbi ztons ag szolg alatab vége csen dőrs ég tová bbi n � g�szab ású felad a�aih oz . tartozik mal a lakosság nyilv ántar tása bunugyl szem pontb oI, at.l1l a meg . . r0 ndena nkl ':l mind �rll mert � korb an rendk ívül fontos, zoket. akar gazd agod ni és ebben nem. ige � valog atja az eszko . Ez az állapo t még mindi g fenna lL l�ogy Na o n megk önny íti a csendörség mu�káj.át �z'. lket. ulese ertes k kapta an honn zni, nem kö lesek afelö l nyi /atko ' _ , lj nt, hog 1\mi a kieg észítést illeti , arra ke II ene t"orek"e d l orség sor � � értékes elem ek miné l tovább mara djan ak a .csend a clkkl.ro tart, lg � é� 30 álat szolg i örs2g ban Miut án a csend d ke l�tren a becs!l zzek helye �esztjét azt ' inditv ányo zza, hogy onyo s ki látás ba azok szám ára, akik ezen az . Idon tul bl � zo klkép sen a szete terme nél szítés kiegé ideig szolg álnak . A. "

"

gi

�

?�

_

pótkeretekre kel l a legnagyobb tekintettel lenni , mert ami lyen a kiképzés, o lyanok lesznek az új csendörök . 1\ csendörség a kornak megfzlelöen a legnagyJbb mér� tékben kénytelen a gyors mozgás és híradás eszközeit igén!)be venni. 1\z eredménl) feltételei : gyorsasá g, meglepetés , határozott fellépés. 1\ csehdörség az utolsó 25 évben hatalma sabbat fejlö­ dött, mint valaha. 1\ legszem betünöb b fej lödési mozzan at 1922-ben a csendör ség önálló veut�sének megszer vezése VJIl. Szerencsés gondol3 t volt amel lett a csendör ség I{atonai kerek­ terét fenntar tani, mert ez:iltal m:nden párton felül emel­ kedett. Francia országb an ma a CS2l1dör ség ol!) tekinté lynek örvend , hogy joggal a nép tanácsa dóinak, ügyvéd elnek lehet a csendörö ket nevezni. ( Folyt. következ ik.) Serill ( Szerén) új bó l a közleke dési csendörség kérdésé vel foglalko zik. 1\ csendőrség megbíza tása ezzel a szolgála ttal rendkívü l sok port vert fel. J\'\indenk i érzi, hogy a (sendör� séget nem látták el a kellő eszközökkel. Mindun talan jelen­ nek meg panaszo k az újságokb an és ezzel kapcsola tban különféle tanácsok is, miképen lehetne a dolgot j obban megcsiná ln i ? 1\ sok inditvány közül Serin kiemel i a két legjobbat és azokon bizonyítj a be, hogy minden látszólag os előnyük mellett se jók, mert nem az állami hata lom útján, hanem magános vállalkozá ssal akarják a kérdést megoldani . Ig!) Grinda képviselö »önkéntes tanácsadók at« akar az utakra kiküldeni, vagyis a közlekedési csendörsége t polgári önkén� tesekkel akarja kiegészíteni ; az 1\utó ( Otó) nevű l ap önkéntes kocsivezetöket ajánl a csendörség segítségére, akik szemé� lyüket és kocsijukat bármikor a csendörség rendelkezésér e bocsátanák. Cikkiró felveti a kérdést, hogy a folyton foko­ zódó forgalom eJlenörzésérz miképen kellene a legcélsze� rűbben berendezkedni ? Erre a kérdésre legközelebb feleletet fog adni. ( Folyt. köv.) 1\ különbözö rovatban Br;)dj' tbk. kivonatot közöl Trochu ( Trosű) tbk. emlékirataiból, aki mint a csendőrség parancs� noka megakadályozta azt, hogy a csendőrséget a hadügy� mínisztérium kö!el�kéböl a rendörminisztériumhoz tegyék át, amint azt a csaszar 1853-ban elrendelte. Ennek következté� ben a csendőrség katonai alakulat maradt és 1854-ben új csendőrség i szabályzatot kapott. -

0-

(Olaszország.) Fiamme d'argento. 9.

1 929 november 1 .

CSENDORSÉGI LAPOK

1002

száll/.

Ferra:i olasz e�yetemi történelemtanár a lap munkatársai sora.,ba l�p�tt. , Els? ,�I�k� .. az �lasz csendőrség eredetéről, tortenelm�rol ,es mukodeserol szol . Piemont tartomány nem � csak arrol Imes, hogy a királyi ház ( Savoya Szavoj a ) onnan, ered, han �m , a m.ostan.i .. c.arabinieri real i ( királyi karabelyosok ) testule�enek IS szulofolde. 181!! elején szervez� !ek meg az ..18�1 ota ,fe,n nállott Cisalpesi (az 1\lpeseken I nnen I ) cse�do :seg mIntajara. 1\ carabinieri szót akkoriban mar Ismertek . es, karabél lyal felfegyverz ett csapatokat értet� tek alatta. Ml tan a CIsalpesI csendőrség alapjait Napole o n :naga v,ete�te U�eg, a z ú j intézmény nagyszerű fej lődésnek In?ult es. ! mma r. 1,00 �vnél töb,b időn át kitünően bevált, . t;IInt a ,klraly, torvet;y es ,rend ore, a köteless ég rabszolg áj a es az a llam hatalmI pIllere. Mussoli ni mondot ta : »Minde n , faslztan ak tudnIa kell, hogy a királyi karabin ierik testülete a fasIzmusna k egyik föoszlopa« . � lap folytat ja a Csen.dörségi Lapok f. évi 27. számá­ ban , Ismertetet� cikksor ozatat a tripolis zi o l asz csendö rhad­ osztal � !ettelrol . 1\ folytatá s konkré t eseteket sorol fel a . seg , szerepé röl a csapato k csendor harcaib an. Olaszor szag csak �emr,eg ( 1909) �ezdette n:t"'Q A.nglia beleegy ezéséve l TrIpolI sz , es a Cyrena lka megsza llasát és átalakít ását o lasz gyarma.tta : mert az ol<;':S� népfölö sleg számára új területr e van szukseg e. 1\ bennszu lott arabok Tripolis zban e l lenszegü l� tek az ol.a szoknak , aki� csak folytono s harcok árán �oltak , kepe:;ek labukat lassank ent m egvetm . 1\mikor 1915�be n Olasz� orsz�g beleavatk.ozott a . vil�gháb orúba, kénytele n volt csa­ patama k nagy resz�t Tn po lIszból visszavo nni, az ott maradt kIsebb csa p' atoka� es � vIsszam aradt csendör séget az arabok nag � t�, lerovel tamadt ak meg, sok csendőr tisztet és csendör t lemesza roltak. Különö sen véres volt 1915 július 8-adika an;lk? r Nal�.t mellett 1500 arab felkelö megtám adott egy t;Ielyutban to�be csa�t 800 o laszt, - közte 37 csendö rt es ezeknek tobb, mmt a felét lemészá rolta 1\z ? lasz?k kényte lenek voltak a teng�r partig vissza� vonulm es . meg ott IS szoron gatták őket a felkelö k. 1\ harcok 1916�b an .. IS fOl,y tak s csak 191 7�ben és 1918-b an sikerü lt a felke !.oket nemtle g vIsszaszorítan i, míg végre 1919-b en . , ko tettek a felkelőkkel, később re halasz beket tva a bosszü t. =

_

ki magá t, ezek et a 1\ csend őrség szám os harc ban tünte tte .) höstetteket a lap fels orol ja. ( Foly t. köv atja elb2s z2lését a folyt dos száza Ball Ar/ur csend ör ól. Maró gúnn y al atair sztal tapa »vörö sök« között szerz ett or t, amik dőke i Olasz � tö jel lemzi a �.ábor� befej ez�sét k�ve k. 1\z lok gattá ango kIfor orszá got szove tsege sel mll1d enbo l rt ladták e Olasz ­ rögtön a fegy\ erszü net után jó o lasz pénzé l teli és ket pénzze relésü felsze hadi összes lévö n ország földjé g roz zetősé elhatá hadve ta, lasz o az J\'\ire zsebb el mentek haza. s már lényege annak , a en eladj rL hadisze hogy a fölösleges lt gra vásáro adóssá ért hadi� mil!iók lement az ára. 1\ súlyos felszer elés apróp énzért kelt el, amiko r pedig a háborús hitelez ők teljes összeg ben követe lték a szállításokért járó összegeket, renget eg állama dósság keletk ezett. De ez még nem volt elég. Németo rszág - dacára annak, hogy elve­ szíte tte a háborüt - üzleti téren nagyon is aktiv maradt. Német ügynökö k keresztü l-kasul j árták az országot és ÖSsze­ vásárolták a fölösleges hadiszert : autót, kocsit, lovat, szövetet, mindent. Papírmár kával fizettek, amely késöbb minden érté� két elvesztette. 1\z o laszoknak így aztán nem j utott se pénz, se posztó. 1\ nép elszegénye dett, elégedetlen lett, a talaj e lő volt készitve a bolseviz mus számára . 1\ cikkíró akkoriban a Valtellinában egy fogoly tábort szem lélt meg. 1\ felizgatott, vörö �ökne.!< h irtelen eszébe jutott, hogy, a foglyokat klszabadltpk es szelnek eresztették azokat. Ezentúl minden i lyen ötletszerűen ment. K i amit akart, azt meglette. Törvény ugyan volt és a csendőröknek kellett volna a törvény akaratát érvényesíteni , de nem volt értelme hogy bármit is észrevegyenek. H a valamelyik csendőr � törvényre hivatkozott, rátámadtak : »Te buta, nem tudod hogy a törvényt egy kormánlJrendelet módosí tja, azt � prefektus rendelkezése változtatja meg, emezt pedig a rendör­ ség magyarázza úgy, ahogyan neki tetszik ?l« Senkit se ítéltek e l és senkinek S2 volt igaza azokban az időkben. . �anti � i Oddone �a�irokkant ömagy, jelenleg a gazdaság� polItIka es a hadtortenelem egyetemi tanára, cikket ír a katonai önérzet fokozásáról. Tudvalevöleg Cadornát, az olasz hadsereg vezérét okolták az o l aszok a piavei csata elvesz­ tésével é � . � francia Fo�h, tábornagyot nevezték sokáig Itália megmentojenek. 1\ clkklro most helyesbíti ezt a téves fel­ fogást, hogy az olasz önbizalom jvgtalanul csorbát ne szenvedjen. 1\mikor Foch megjelent az o lasz fronton, hogy ot.t rendet , teremtsen, rendelkezni kezdett : ezt így kell csi� naIm, azt ug !,! k e l l elrendelni. Cadoma erre nyugodtan felel­ getett : ez J!l � r így meg v.an csinálva, az úgy már el van rendelve. Vegul �oc.� csodalkozva mondta : úgy látom, hogy m ll1denben egyetertunk. Cadorna csendesen mosolygott és azt mondta, hogy, az egészen természetes. Ettől a pillanattól kezdve megszünt a kéretlen francia tanácsadás. Törv�nytár : 1\z , á l lami pecsétnyomókat és bélyegzöket az 1929 aprIlIs 1 1 �en kelt törvény értelmében kicserélik, �929 noven;ber, l?�től kezdve már csak az új pecsétnyomók , es belyegzok ervenyesek. 1\ zászlókkal szemben köteles tisz­ telg�ről új törvén � j e l �n t meg, a tisztelgés a polgári sze�el!:!ekre nem ko�elezo: 1\ rovatban megjelent bűnügyi , st atIsztJka lenyeges j avulast mutat. Enne k bizonyítására a , ket .teggyakra�ba � e lőforduló bűntett - a gyilkosság és rablas . statIsztIkal adataIt a legnépesebb tartományokból felsorolja. Katonai rovat : 1\ hadügym iniszter a ltisztek számára 3 új , k �r�ot ..r�?dsze.resltett. 1\ karel nikkelezett fémhü\ elyben három kulonbozo kIVItelben .kerül �� dásra a gyalogos, lovas és . a Bersagl Ier � (,B erzaIjen lovesz ) csapato k részére . 1\. csendorseg.. s:ervezetéL új királyi rendelet módosítja. Eszennt � csendors eg rendsz·e resített létszáma 1 105 tiszt és 50.000 altIszt . =

0-

-

(Rus ztria ,) Der Gend erme riebe amte . 105.

szám.

1\ nem,zeti védőr ségek ( Heim wehr ) orszá gos moz g almá ­ k �� vet�� Oe�tanb e.aZ �sztrák .közáll apoto kban lényeg es j avul ás Eh ez a 7; orvend.etes esemén yhez szól hozzá . alo, ellen iabas a vezér , � ikk . s a pohtlz csend,örszak szerv ezetnek szeme re vetI hogy most á r t t i b ara?ykent " ' jelenik meg a ,por ond on s á fegy elem . az e o j . ro k .Irantl tisztel et e löharco' saké nt festi le maga t, holot t edd 19 mll1d en tényk edésé ve l csak rombo lt. 1\ köv etke ző cikk a k e' s .. It . 1. s lgá lat . .dij .azásának már túlo ntúl isme rt kérd ésév el fo , Ug l :��?Zl k�, megkoszom az a lkan � cel lárn ak a költsé v ' t g alas " alkal máva tárgy b an l e � tett ked vezö nyil at�o � �� t 'Ye �luzza fuz , I�ogy alkan az ce l lür nem hang ozta tta elé é h g ) a cS �,nd � ! rseg készli ltségi szol? gál ata telj ese n egy e � riékII� a ren d orse g has onló szo lgá latá �

f.};

�

!

\

{

i a s

)1

lj

:ll 'S

ár

n­

aJl

�r

01 á-

1 929 november 1 .

CSENDORSÉGI LAPOK

v a l , mer t ezt a szo lgá lato a t csen dör ség is az e l ö í t I g lato n . felü.l tel esít í, d e m í g a rend örsé get a z i l n . . g a l a tok ert dlJ azz ak, a d d i g a csen dör ség ezt a szo lgá atát m mlll dlg .d í j zás . n� l k ü L telj esít ,a i. ( E cikk megj'elenl!s . � ó a cse ndo rseg kes zult ség i pót d í j ára von atk:n ó ren dele t 1929 ber l - I g víss zam enö lege s hat árr aL m á r meg j'2 1'2nt

�

j

��t� �)

l

�

: ��� I= �� :

ll. I ap .a stati z ikai hiva taln � ak az é l elm i szer ek au uszt usi á l.a l ak u lasa ro l szo lo .el ntés ével fog l a lknva meg eml í , hOg � l ITI l e n . � a n g u. , . re!1 du es fog l a lkoz . ású emb er fzln g;>n do . a . usz ? bon. a l l o telr e, mer t az m á r évek óta nag y :>n súl )s drag u last es go dot .hoz ott. Ez � a féle lem az i d én ís i n o ­ kolt mer t a � e l e i m lszer ek a7 e m l í tett : h ivata l kimu tatá s3 ona� � Iatt 1 száz alék kal drág ultak � zenn t ,:g � . A lakb 2rek arala ku ! asa r o l s o l o stati ztika i ad3t ok hely'2ss2 gzt azon ban � � . a lap cafolj'a s tJöbb ek l{ozo tt azza l is érvel , h Jgy a sta!: sztik ai . h l v � tal adat ai e l l entet ben á l lanak a lakbé rtörv ény rende
­ kezese lveL I intho gy m i n den fog l a l kozás i ágban f izetés emelé sre irá­ . n �u l o I!l0zga lom eszle.l hetö.. a cikk írój a ama remén yének ad . k i fej ezest, hogy n�mel h�tole g a csend örségr öl sem fogna k megfe le �ezn� s Ivata l b o l megte szIk a megny ugtató lépés'2 ket. A kozblz tonsag l szerve I, p o l i tikamentessé tételér öl m i nt » n agy, s l á ge r :-röl - h o l itt, hol ott lehet h a l l a n i vagy � o l vasni . A sza �egyesu let mar . 192lj-!N n i l y e n cél bó l a l ak u l t meg, . ha tehat mmden csendor belepett ebbe az egyesület be, akkor a csendörsé g teljesen politikam ?ntesn�k mondható . A lap azonban az á l l a m i gépezet m i n den ágazatában szükségesne k tartj a a pol i t i k am entességet, söt azt h i s z i , hogy ez a közre igen n a g y erkölcsi haszonnal j á rna. » Miért történik OI\'ClI/ sJk Clu{olllobilbaleset az orsztÍu­ " u takon ?« H a az ember az o ry gyakori autóbalesetek ok át kutatj a , elöször is azt k e l l megál lapítan:a, hogy az ország­ útak a mai n a g y forgalom részére m á r szűkek és sok helyütt túlkanyargósak, e z a körülmény már nem egy emb2rMk okozta a h a l á l át . Gyakran t 3 1 á l n i az országútakon kö-, i l letve kavicsrakásokat, amelyek az útak szűk volta miatt nem eg!) b a l esetnek voltak a z okozó i . Az út j avitásához szükséges anyagot egyes helyeken m á r az útak mel lett - nem az úttes­ ten - helyezik e l , hegyes vid ékeken pedig megfe lelö üre­ geket vágtak a hegy o l d a lba, a kavics részére. Ez a gon­ dosság követésre miltó p é l d a . A kanyargó útak mentén talá lható bokorszegélyezés a vezetö látását gátolja s föleg az a l acsony motorkerékpárokkal történnek i l y en hely eken súlyos szerencsétlenségek. A ba lesetek meggátlására elhelye­ zett figyelmeztetö táblákat a rengeteg reklámtábla között m á r a l i g t a l á l n i meg. A Idv i l á gítatlan kocsik is s;)k éjszakai összeütközésnek voltak az elöidézöí. Az elhasz n á l t, d2 üzem­ ben tartott autók különösen gyakran okoznak ba lesetet. Ezeknek sem a )wrmányuk, sem a fékjük nem jó m ár s rend­ szerint a kritikus p i l l a n atokban m<>n d j á k fel a szolgálatot. Nem ritka az olyan baleset sem, amikor lovaskocsi t gyenge, serdülö gyermekek hajtanak s h a a lovak meg­ vadulnak, a gyermekek lélekjelen létüket elveszítik, de erejük sincsen hozzá, hogy a megvadult lovakat fékentartsák. A szerencsétlenségek legföbb oka természetes�n a gyors­ haj tás, Enné l azonban nem szabad m i n d i g a vezetöt oko l n i , m e r t gyakran a g a z d a az. aki ráparancsol, hogy gyorsan hajtson, ll. sofförtöl nem lehet ros � z néven vanni, ha enge­ delmeske dik, mert az engedel messeg megtagadasa, tehat a . normális hajtás, könnyen á l l ásába kerülh2tn e. . . de , Igy m l besze A m otorkerékpárok ról sokat lehetne röviden is m e g á l l a p í tható : a h i ba ott rej lik, hogy. ezeknél a ,, hajtás egyetlen követel ménye, hogy a vezeto a Itzennyo lca­ dik életévét betöltöt te légyen. HoglJ azután jól lát-e , . h a l l - �! épkézlá b ember- e, az mel lékes. E löfordu l ! hog � p L felsz.� l11U motork erékpá rost l á t a z ember. Az iJed1g me fl a soffor � k között is elöfor d u l , hogy a nagyo thal last v�laml lyen appara ­ tussal póto l j ák . Nem lehet figyelm en . . kívul hagyni az el­ azok g o n d o lkozva h a l a d ó , szórak ozott gya lo.g)ar oka� sem, mert őnek vezet . n minde kkel akl o l y a n ténye zöi a közle kedés nek, , lora kellen e szám o l n i a k e l l . Vissz atérv e a gyors ha)tá sra, fonto � e úttest a l;l l l á � osa n � venni azt, hogy vesú lyes fordu lókná l ) r �1 U vel{d gep)a a k t.sé 'é pí tsék s ezek kel az ugra tókk al kény szerl . ana ha)ts ne l e arra, hogy 25 km.- nél nagy obb sebes seg \1 ­ auto az l l e k k A szak emb erek nek sürg ösen fogla lkozn l � . gyak r � bban ba lesetekke I s a vezet öi igazo lvány e lvona sa.t kede sben . Nem et­ a l kalm azva rend et k e l l terem teni a közle lda. ország e t k i n tetben köv� tésre I!l é tó p é t an 1 3 o l )J an b u" n rova clmu « n a b a . A csen dörs ég m u n k csen dors ég teve keny sege eset leírá sát t a l á l j uk , ame lyek nél a sem vo.lt azon b.an olya � teljes ered mén yre veze tett. Egy ik eset rész lete s Isme rtet est meg j elen tös vag y tanu lság os, hog y a érdemelné.

��

B

j

�

a

�

?

1 1(1111)11)1 A

�

�

�

!

�

t003

�

IIINl)ti.lllill.

francia csendőrség. (12 közl,meny.)

75. §. A . ket, kIfej ezese

megk eresések

.

Inint

példá u l :

nem

tarta lmazh atnak

»rend eljük ,

akarj uk,

paran csoló

szigo rúa n � egpar ancso ljuk, megh agy juk stb.-, sem más olyan kijele n­ test, vagy formá t, amely a csend örs2g tekint élyét, vagy a hadse reg csapa tai közt öt megil letö rangj át sérthe tné. 76. §. Ha a csendő rséget törvén yesen arra keresték meg, hogy valame ly hatósá gi e ljárásn ál vagy tényke désnél segéd­

kezzék ,

nincs

más köteles sége, mint megjel enni, a meg­ keresés cé l j á t biztosít ani és ha szükség �, megszün tetni min­ den e ll e n á l l ást és akadály t.

77. §.

vagy

A csendörs éget nem szabad szolgálatától elvonni, intézmén y á l talános rendeltet ésével e llenkezö szol­

az

g á latokra igénybeven ni. Ez a l ó l kivét21nek lehet helye akkor, ha a pósta a hírközvetítést ke l lő gyorsaságga l e llátni nem képes, amikor is a kormányköz eg2k kívánságára a csendőrség

táviratoknak

a

továbbításra

p01gári

vagy

ható.

Azonban

és

katonai

rendkivüli

csak

végső

hatóságokhoz

futárok

szükség

szerzésére

esetében

és

leendö

felhasznál­

ha

a

rendes

szá l l í tó eszközök használata a dolgok elintézésében hátrányos

késedelmet

idézne

elö,

csupán

akkor

12het

a

csendőrséget

rendeletek és utasítások továbbítására igénybe venni. Mind­

azonáltal v á l asztások idején a csendőrség jeg yzékeknek

és

j egyzökőnyveknek

és

ki vételes

megke reséseknek eleget E

ritka

megengedve o ly embereket és Ha

a

a

tenni köteles.

lovakat

az

körülményektöl

szükségtelenül elöbb

vá lasztási név­

továbbítására

szabálytalan megkeresést

csendőrs2g

a

vonatkozó

eltekintve,

kiadni,

fárasztj a.

megjelölt

nincs

amely

tartalmú

az

írásbeli

megkeresést kap és az sürgösnek van j elezve, akkor azt tel­ jesíteni köteles, az i lyen megkeresés másolatát azonban szol­

gálati arról

a

úton

a

légióparancsnoknak

elö

kell

hadügymin;szternek je lent2st tesz.

terj�szteni,

aki

78. §. A csendörség köteles mindazokat a tudomására jutott

hi reket, amelyek lik,

a

polgári

a közbiztonság ot érdek­ haladékta lanul közölni. A pol­

a l{özrendet vagy

hatóságok kal

gári hatóságo k erre köz l i k m i ndazt, amit a szolgálat és a I,öz­ biztonsá g érdekét en hasznosn ak vélnek. Az ilyen híradáso k­ n á l a csendör séget csak a törvénye k és rendelet ek végreha j­ tásának

bi ztosítás a

vezeti

és

nem

vesz

tekintetbe

semmi

olyant, ami hivatásszel'ii kötelme itől távol ál l ; tehát a csend­ örség egyálta lában és semmi körülm ények ilözött nem
A hatóság ok a ilözlése iket ailár szóbelie k, akar írúsbeliel{, éppúgy, m in t a megkeres2 eiket, a j<íráspal'ancsnol{­ hoz

intézik ;

csupán

sürgös

esetben,

nevezetesen

kémkedésl

vagy biztonsági ügyekben adhatjáil \{özv�tlcllül az órsöknel" A

hatóságok magasabb ál lású tiszthez csak akkor fordulhatnak,

1 929 november 1 .

CSENbMSÉGI LAPOK

toM

ha késedelem vagy han!Jagság miatt valamely csendörségi alakulat el len panaszuk \'an. A hatóságok és a csendörség közötti irásbeli közléseket mindig keltezéss;?l és aláírással kell ellátni. 79. §. A fötörvényszék e lnöke, valamint a fel lebbezési törvényszék elnöke és a föügyész, végül a prefektus a mz­ gyei csendörparancsnokot írásban magukhoz h ívhatják, hogy vele a szolgálat céljairól megbeszélést folytathassanak. Ugyanígy j árhat e l az esküdtszél{ elnöl{e és a köztársaság ügyésze az esküdtszék ülésezéseível kapcsolatos ügyekben. Ha azonban a fötörvénysúk, a fel lebbezési törvényszél< vagy az esküdtsúk nem a m2gye székhelyén vannak el­ helyezve, ezeknek vezetöi csal{ a csendörjárás parancsnokát hivathatják magukhoz. Ez a tiszt, szo lgálati szüksigböl, írásban az a lprefektus­ hoz és a törvényszékhez beosztott köztársasági ügyészekhez is kirendelhetö . A szabadlábrahelyezéseknek tudomásulvétele céljából a köztársasági ügyészek a századparancsnokokat magukh:lZ hivathatják, ha a megjelenésben a századparancsnok aka­ dályozva lenne, a járásparancsnok helyettesíti. 80. §. A z igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok és a csendörség közötti szóbeli vagy írásbeli érintkezések csupán szolgálati szempontból lehets�ges2k. Nem követelhető, hogy ez a testület naponta érdeklödjék a szolgálat érdekében ki­ bocsátani szándékolt megkeres2sek iránt. Rendkívüli eS2t2k­ hen a csendörtíszteknek, anélkül, h ogy meghívásra várnának, annyiszor kell a hatóságokat felkeresniök, amennyiszer a körülményekadta szükség m2gköveteli . A csendörtísztekn"k mindazokban az esetekben, amikor a helyi hatóság nál megbeszélés végett megjelennek, egyen­ ruhát kell viselniök. -­

köztárs asági iigyésze k a székhel y ükön lévő járáspa rancsno kkal szolgála ti ügyekel megbes zélhetne k. A szá­ zadpara ncsnokok csak akkor j ogosulta k közbelép ni, ha az ügyész az utasitás rendelk ezéseit megsér ti vagy ha az ügyé­ szeknek a csendör ség szolgál ata ellen panasza van. Az örs- és ] árásparancsnokok nem leg2s jelentéstételre kötele zve nincse nek. 83. §. A birói meghagyások a vád l::>ttak eimére állit­ batók ld s a csendörségnek végr2hajtás végett kiadhatÓk . 84. §. A csendörség idézéseknek a tanuk részére való l{ézbesít ése végett nem használh ató fel , csak sürgös és 1'1keriilhetet len szükség eS2tében. Tilos a csendö rség egyéneit olyan szolgálatra igénybe venni, amely azokat eredeti hiva­ tásuktól elvonná s amelyek végz2sére bírósági szolgák vagy más közegek á l lnak rendelkez ésre. Mindazokban az eselzkben, amikor a bírósági tisztviS21ö a csendörséget vádlottak elöállítására ker2si meg, a meg­ keresésben meg kell jelölni azokat az i ndokokat, amelyelí a csendörség igénybevételét szükségessé tették . 85. §. Az esküdtnek szóló behívók k2zbesítés2 a csendőr­ ségnek fontos tennivalój á t kép2Zi . Az ily kézbesitésnek a közigazgatási hatóság megkeresésére van helye. A csendörség a kisajá títási elj árás iratainak kézbesíté­ sével is megbízható. 86. §. Az esküdtsúk által halálraítél tek kivégzéséh21 kirendelt csendörkü lön itménynek a rend fen ntartása, Z2ndü­ lések meg21özése és e lfojtása, valamint az igazságügyi tiszt­ viselöl{nek az ítélet végreh ajtásában való tám::>gatása a fel­ adata. ( Foly tatjuk. ) 82.

§.

A

I I I . A LFEJ EZET. A cselIdőrség "iszoll.l'a a p,? /�iÍri irzazságiig.1'1 Iwtóságokhoz.

köztársaság ügy.észe 25 a vizsgálóbíró j árásaik j arásparancsnokaih:n megker
·) A békebíró mint egyes bíró.8 rendőri büntetóbíróság nevébe n jár ' eI : M I � den egyes centonban egy békebiró mükódik . s mellé l hel Ites es l JegYzo Y � va ,:, be�sztv6 A békebírónak jogvégzetlséggel kell birnia H8lá . skore a k I há flás okre. lerJed kl.

JI. /ubiIáló A It o ll l'é d

é , ,/ olyo mba,

"Örs:zem*"-fje:z.

alIisztek lapia,

mögötte

tehát

sora/wzllak. Laptárs u l1 k

na gy

me/ei!;, baitársi szavulIk.

07.

» Orszem «

,

lleg.l ' edszá zados

belipelt a 26-ik

küzdelm ei

múlt

ill lTepph ez Ile/liillli

i

is

.

\ '011

/lr!ltdlTl'

Egy lap életébeIT jelgyülemlett huzamosabb időIleli krttris lJIérlegc :

a

egy

látható

és

másik

a

látha tatlaIT.

Láthatti,

s ze mm el is ellenörízh ető mérleg az idők soráll megieleld lap ­ számok

halmaza,

s

a

tősebb a

belerót!

renueleg számba &

betű. De /lem ez az érdcl/lleges mérleg . másik, a

El/lTél

tenueml'i . •

sok /w i ielen ­

láthata/lon. A szép ITe k , iÓllok, I/(!/Ilesnfk szel/71/l el nem érzékelhető pa lá lT tái , ter b élyes fába sugárzotl lIlI itásai, a m elyek n ek magvát az idők folyamán s zámróI­ számra,

cikkről- cikkre

o l"asótába ra

é nyn ek

//l

lelkébe.

e

és

beft/ről -betűre

En lle k a

llLértékegysége iliI/cse",

ta nítások láthatatlan ul

egy m ás b

hintette

mérlegnek, a

ennek

pap írra

a /űződő

el a lal'

az ered '

Fetelt f[olldolotok

h a tásán ak rlÍszle fpi r

E uró � ában Néme torsz ágna k van a legtö bb mozg ókép­ . . szmh aza es pedig szám szeri nt 5267 n álunk van 535 Az Ame­ ' rikai Egye sült Allam okban lévö mozg ókéPs zínhá ak száma 20.500, ebbö l csak NelV york ban 4500 van . .

;

1 929 n ove m ber l . érzé ke/Il i,

CSEN DOR SÉGl LAPO K

szem/nel lemérni

/lel1l leltel . OIVal/ cz II III UI1 kll, lIIil/{ (/ I 'ízcsepp haldsa a szikldm " ('sepP�I/I, il/i s{,!/lmi, d" a ,zd//llalal/ sellll7liség - l 'íZl'sepp 1 'c!gM is ki"ái ia, 1112([r('l/(líti II Iliere", I/eméll !, sziklrít. Az emberi /jlck is így rertgdl a {o/!,,{­ forga lók lelkéból és iSIl1C're!C'ibiil falU/dá gOl/d �lal�k, érz,' ­ sek és lunítá sok rsepph'ire, Egyik szám iÖI/ II másill !lIJI/, é l 'folya mok sorak ozl/ak s II ml/nk a pillcl/w{l/y i lIle[{'íllást , //Iegpihel/ést se {üró forgatagában I'Nei{élics eppek is hlllh {­ {al, az " Őrszem « hl/SZa l/lit é l 'folyamál/a l, hasdb iaira.

HIIszollöl é l 'folyal/lI'a {eriedó lapkö{elekbel/ {öll1,lrd::k gal/­ dalai, érzés, el/eruhl és sok-so k IlIizd�/lI1es mlll/kll !'al/ el­

lemet"e , illell'e csak látszólag ellelllC'l l'c, meri a //lago k aprál/­ kél/{ odahll/l o{rak az olFasók lelkébe és érleimébe, a h.1ltakl/lIk látszó beit/kből

{f

becstilclérzé,\

és 11Id[ís palál/lái IlIssal/killl embcri lélel, ('sod6lalos INmóföldi" be s

dlg .1'öl/ere,edlek az 011 é/Ilek,

l ';rtíg:JZllok l'lllbere/l, r!t'Jll'róriók éleiélI át.

/11il/deg)', /Ie//l

fOl/tos, h o g l ' kik azok, lIllillll·? I, II (?II(I 1/ betü le/lg�rét l'seppe/ll/ il/ t ÖSSZl'h 7,,"1/0, II < » (Jr­

:lj é l'foIY"1II

S2(!(J jubi/{!{flll(íll !I�JIfl

SZCII1«

az

/leressii h . Aki (sak {"f! l'etlen lIIegberstilésl

r!rtlemel.

lIa([yoll

sol"

!.apüírsl/III/ lIél'l'n

fll'm

{f

/Icl 'r'ket

ti

sort is I('írt s ebbell

l'alO' érzh,et i, hozzdidrult

gOlld�/attal IIIaibalI

cmb ..:rchet,

c!:!.I't'f/cl/

I,özös 1/1I/lIldil n,

1It'[!;.I'edszdzl/dos

lIel'ezett

és

sok

hj?lyll ­

lIépte/ell

t�/!­

forgatóI al találkOZI/lik s /1/i I'all/lllell nyiülllle/i szí"ból gratl/ld ­ II/Ilk

aZ

eredmén j'ilez,

fei/ődés/' <'s

erk dtcsi

aIII il

cl

ilolI l 'hl altiszti

!!j'arapod-isa

lerJI/,

//IiI/I

iiI/r szellelIIi az

elóiidról.'

seaí{fjtársa.i, elérl{'k,
tOI'dbbi célkilüz';wihC2

IS

/iilarUsl,

"rcdllui -

iá III 1/11 kál kíl'tÍlIl/lI11!

IlI'es

1065

1 7 -én érte meg fenn ál lásán ak tized ik évfor duló ját. Ezt az évfo rduló t kőzb ejött akad ályo k miat t egy hétte l kiső bb, októ ­ ber 2lj-én ünne pelté k meg a belüg ymin iszté rium köze lmult ­ ban átal akíto tt diszt ermé ben, Az á l lami rend örség tisztv iselő i kara nemc sak Buda pestr ől, hane m a vidék i á llomá sokró l is nagy szám mal gyült egyb e ez alka lomm a l , részt vette k az ünne psége n a belüg ymin isztér ium össze s osztá lyain ak küldö t!­ ségei és ott volta k termé szzte s211 a csend őrség képvi s21öi i s : Fischer Józse! tábor nok, a belüg ymini sztéri um V I . c. osztci ­ Iyána k vezetöj e, Schóllilerr K 11'01.1' ezred es, a belüg ymini szt2ri um V I . b, osztál yának vezető je és helyettes2 : VIaszaty Béla ezred es, a m , k i r . csend örség felügy elöjén 2k kép­ viselet 2ben rom(ÍlI l'a; 1:Jl'a,f! Czógllt'r OUSZU I' ezrede s, tovább á a belügy minisz t2rium V I . b . osztály ának a tiszti­

kara. - Az üflneps ig 13 órakor vette kezdet ét, amikor a belügy miniszt er ú r és politika i á l l amtitká r az ünneplő k köribe érkezet t, \'.ty Kázmér m i niszteri tanácso s, a rendész eti szervek osztá lyának vezetöjz üdvözölt e a belügym iniszter urat, aki hosszabb besz2dbe n méltatta a m, kir, á l lami rendörsig meg­ szervezöi n2k érdemeit, e l i smerésse l szólott magának a testü­ letnek a tiz év alatt mutatott eredmény es munkássá gáról és annak a remény znek adott ki2fjez2st, hogy a j ubiláló rend­ őrség a jövőben is biztos támasza lesz a rendnek >2S békes­ ségnek, Megvi lág itotta szavaival a belügyminisz ter úr azt az

útat,

és

békességhez,

amelyik

legbiztosabba n V2zet az i deális rendhez támogatást és megértést hirdet2tt az arra érdemeseknek és viszont kemény szigort aZ:Jkkal szembzn, akik � lilrsadalom nyugalmanak és b2kés munkálkodasának ellen­ ségei. A meleg és e lismerő, buzditó szavak után kiosztotta

a belügyminiszter úr a Izgfelsőbb helyről érkezett k i tünl.2tzsc­

-o-

m, kir. állami rendőrség tízéves jubíleumának meg­ ünneplése, A m, k i r . á l lami relldőrs2g - m i llt azt e g y i l, H.

utóbbi szcimunk vezetö cikkéb 21l megírtuk - f. é v i október

ket és a maga elismer2s2t tartalmazó dicsérő okiratokat ' K itüntetés gyanánt egy�sek cimzetes, egyesek pedig valóságos előléptetésben részesültek és pénzbeli j utalmak is kiosztásra kerültek, A k i tüntetett rendőr tisztviselöi kar köszönet2 után a

Egyedüli magyar hangszergyár az országban ! Álta I an · osan

vonós és fúvós hangszerek. el 'Ismert 1, VI' la'gma' rka 1 Hegedü, tárogató, barmoDÍka és az. ósszes , a en ku " Id az aron. • I kozvet gyán Á " Ia to t IIlgyen ' raJan felszerelése Zenekarok javitása, hangszerek Romlott

� A l egjobb gyártm ányu

'

Első Magyar Hangszergyár S T O W A S S ER kir, udvari szálJitó, a Rákóczi. tárogató feltalálój a. - Bpest, U., Lánchíd·u. 5;

Alapíttatolt :

1770.

'vb.D.

GY ER M E K K o e S I K

�

C.eadörökaek kedvezméo1e. ..é.zt.Ub.té• .

�

akar venni, for­ duljon hozztlm bizalommal

Ha megbizható besza bályozott,

kirtilyi udvari ekszcrész Alapitv8 Kolozsvár 1895.

Budapest, VII., Erzsébet körút Tel_foD : J6z.ei

\,1

lezün k.

4.

4t8- 90.

melrecok. U gy nott · feZ vas és kerti butoTok nal elmazon lési ende megr re Vidék ' stb ' pop .nok', e eIek. " sI re11"1 Kcpes érajón!ot díjtalan. Legelőnyösebb fizele

,k

i angol 33 év 61a a világot uraló eredel

t! ,jl -

(If.' I ,jt

� P'

2'

-

Klotild-palota.

r

,

_

n­

'til' d'

SZÁM. \'e b�rment Uj, képes arjegyzék ingyen.

BUDAPEST, IV_ KERÜLET, KIGYÓ-UTCA 5

The Champion kerékpárokat massziv katonai utigépeket

letre szá lJitu nk. 5 évi j61áll6s961 20 P havi rés;

kerékpáral�alreszekel

ányu kerékpárhoz nyers ekel stb " bármely gyértm lán 001 pedált, kormány lámpáI, l 2.1 0 pensólöl, öke gum ml k 1 6,5 0 , bels aa.:ybaai, eredeU a6'" 6rball kUla6 , 8 Kerékpáro k .J A K AB ES FIA 1 30 P,-Iól felJebb . ker skedök kere' k oM- é8 .ummin� c lzhal6·bb kerC'kpti r Ozlele cgb legm és le régibb Magyarország lew:nsgyobb . s t 4._ .zá•. kanl I ••• J6 ot Bad.p••l, Vl ll ,ék 1 000 képp.1 m"yen 60 éve óli fen n I Árjcl1"Y

LÁNG -

..

•

H O SE R VIK T O R

10 9 év es órás cé ge Bud ape s!. L Tab én, A pró d-u . 1 .

Telefon Aut . : 53 1-39, dA"n Ja IJ'a dús óraraktárát,' 1O". .'Il' enge . ére, resz g orse d csen mén nyel a m. kir.

Javításokat is válJa1.

�

1929 november 1.

CSE ND OR SÉG I LA PO K

1006

belügyminiszter úr buzditó, munkára serkentő szavaival zárult a szép ünnepség. Október 26-án délelőtt n!Jujtotta át a beiüg!Jminiszter úr a rendőrlegénységnek a ]wrmányzói kitüntetésekel . MeghüléS2 miatt a belügyminiszter úr nem 'zólhatott a rendőr legénység ­ hez, helyette SztranYGl·szk.1' Sándor ál lamtitkár úr m0ndJlt ünnepi beszéd
vkszt . alezredes kön!jve. A folyamátkelzs tudvalévőleg eg!Jik legnehezebb harcfeladat, amel!jet sikeresen és nagyon súlyos véráldozat nélkül csak úgy lehet végrehajtani, ha a parancs-

--- - -- - -- - --

még a szak aszp aran csno kok is - össz han gba tud­ noko k arcá szati ják hozn i a harc ásza ti és műsz aki tény ezők et. A H tban is Szab ályza t ugya n az elvek et ezze l a kzrd ésse l kapcsola tisztá zza, az elvek helyes alkal mazá sát azon ban g yako rlati példá k megb eszél ése nélkü 1 21saj átítan i j óform án lehet etlen sé g . Ezen a téren j ön segít ségre a tanul ni óhaj tókna k Rödf al­ ezred es könyv e : gyako rlati példá k keret ében világ ítja meg, hogy az elveke t külön böző helyz etekb en mik2n t alkalm azzuk, a változ ó út-, te.rep- és (01!jóv iszony ·:> knál m iként hozzuk összha ngba időben és térben a harcás zat; és műsza ki ténY'2 zőket, melyik paranc snokna k mikor és mit kel l intézk ednie és ami különö s gyako rlottsá g ot igénye l : paranc sainka t hogya n adjuk ki. A folyamá tkelzs végreh ajtásáb an sok sajátos ságot találunk s ezeket az egy2b harcász ati ismeret ektől elt'2rő elemeke t helyesen alkalma zni, helY'2s parancs okba önteni megfelel ő gyakorla ti tapaszta latok híján nem lehet. 1\ könyv egy hadosztá l!J keret2ben m ütatj a be a folyamát kelés rend­ szeres felépítését , a parancste chnikát, időrendi sorrendbe n tárgyalva a harcászati és műsnki parancsokat és az egyes parancsnokság 0k, alakulatok teendőit. 1\ könyvet a h:lOVéd­ ség főparancsnoka a h :>nv2d tisztikarnak és a tiszti tan­ folyam0k részére aj ánlotta, i l letn tansegédletkén t való rend­ szeresítését engedélyezte . .Ar3 kötve igen jó nyomdai kiállí­ tásban térk2pekkel és vázlatokkal 6.- P . Bolti ára 7 .- P lesz. Elkül d2S'2 vagy utánvét211el vagy a könyv árának e lőzetes beküldése el lenében történik. Megrendelhető a szerzőn::!l . Budapest, gr. Radetzky laktan!ja, I l . , Pálffy-tér 3. örsparancsnoki kinevp-zések. A budapesti csendőrkerület parancsnoka Korpos Ignde tiszthelyett'2 st, - a pécsi csend­ őrkerület parancsnoka Görög Mihály, Csiszár Gáspár, Dom on ­ kos Fere/lc, GeleJ/csér Jál/OS l . és Imre Gábor tiszthelyettese_

HegedU ar", on/um Tárogató csak itt 8 valódi CImbalom Ha,.monlka Clte,.a

"I .. !ött

C S I LLAR. s�ükségletét beszerzi. tel, i['l�s� 1Dt",!:{ az

ELE KTRA CSI LL Á R GVÁ R Dob

és .8Z ŐSSZ�S It;gjo�b hanIlszerek. továbbá 6 legjobb rádl.6keszulékek csakis itt 6 gyárban k.ph.lók.

SZBbol

VII.,

�6��n

Múv�iesen ja.vil. legjobb hurokat készil. Árjegyzékel ingyen küld

kir. A :': hangszergyára GYUL MOGYORÓSSY ���:":';;':":='::": :':"::';': BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-ÚT �g!e�iI�m!t!,:h�D�s�r�y� orsdgbaa Csendörségnek részletfizetésI kedvezmény m.

ucca

42. kiAllftását.

k��. arjegyz e.et.

eimre tess�k ügyelni. Telel6n : J6zsef '26-77c

A csendörség tagjainak fizetési könnyílések.

710

az

4PUF4F $FUT CF%P UV4PUF4F $AC � ' � � � �

Portyázó csendőruek uélkülőzhetetleu

V

O

A XA_SZé rum

í Z h a t l a n n á t 'e s Z i '

a� egretl�u létező i ?lpregoáló szer, mely cipő , . cSlzmat rovld kezeles utáu egyszersmiudeukorrö

Nagy üveg á r a 2.- P, 31/2 üvegnek megfele lő bádogkannába n 5 Peug Használa ti utasítás mel lékelve. M egrendel ések : BACHR ACH TESTVÉ RE '

I o auyagok gyara, BUDAPEST, VII. ..eIT' kerület, Szövetség-utca 36/ b. szám alá küldeudők.

Csendörliszlek, alliszlek

'

és azok családtagj� i

n y o l c h a v i részletfizetésre készpénzáron a következő cikkeke t kaphatják :

női-o férfi-, valamiflt a H o n v. sifont , zefire ket. és egyéb a b roszo k � I :. I,ölölt és szövő lt és függö nyke lmék et ui, gyáMiniszterium által rendszere­ vász onár ukat . nőí s férfi. arul, kotol t gyer mekg arOll unlag steril izált ágy tolla t e-s sített e g y e n r U h a szövete­ fe h érne müe kel kész en és rát. kezly üt haris nyát kész pely heke t. papl anok aI, min' ' ket, bélésáru kal, vásznat, rendelésre, törülk özők et, kötöl t ka ba' tokat , függöny den nem ü mos ókel mék e t, selyme ket, valam ínt diszpá rnákal a

�

�

TRI B � Ruh��at� észvénytársaságnál, Budapest, VIII. Üllői-út 14. szám ,!"e\ . J. 3 1 2-97. es J. 392-85. Az egyes vasariasok . utanl elso reszletek a vásárlási követendő hó l -ével kezdo-dn ek. - yasar " I ask ' or azo nna l nem fize tend ő sem mi I

192 9 nov em ber 1 .

CSENDORSÉGI LAP OK

ket, - a debr ecen i csen dörk erül et para ncsn oka Herredüs � Gyula tiszt hely ettes t örsp aran csno bkk á neve zte k i . Elöl épte k : A b uda pest i csen dőr kerü letb en őrmesterr'; : I(en)'eres Józse!, Darányi János és Kovács Imre csendörök. A péCS i csen dör kerü letbe n tőrzsőrmesterr é : Kálnuíll Ferellc és Bató Elemér örm este rek, őrmesterré: Szulimáll Istváll csen dőr. - A debr ecen i csen dör kerü letbe n főrzsőrmesferré: 111l1csi Imre, Molllár Imre, Szab6 Józse!, ,Vag)' Pál, Tar Jál/OS, " izll.l' iczki János, Benedek Lajo s és Mészáros Gusztáv őrme s­ terek ; őrmesterré : Sza/J Ó Elek csend őr.

1007

mag yar nyel ven, mag yar isko lát vég- «. po. mag unk repu ­ táció ja érde kébe n kény telen ek vagy unk olvas óink nak tudo ­ másá ra adni , hogy a kDrr ektu ra terén a szerkesztösiget mula sztás nem terhe li, a sajtó hibák mind enko r a nyom da hibái.

Háza sságo t kötöt tek : po. buda pesti csend ör kerül etben ' Fekete Lúszló törzső rmest er Eltel' Il1ária Emiliál'al Duna ­ bogdá nyban , I 'itéz Nádlldl'l/ri Sál/dor törzsőrmester ŐZI'. Konfhl/ Károlyue szül. J6zsl/ Eszterrel Kiskun lacház án, 1(111'­ rsirs Géza törzsör mester Szab6 Róza Efelluíl'ul Rákócz ifal­ ván. - A székesfe hérvári csendör kerületb en : Ilon'áth ftÍlIUS I' lll. törzsörm ester Szemeti Máriával G!Jörben . - po. pics; csendőr kerületben : Kolhí/h Gergely örmest2r Fekete Ilol/ával

Veszprémv arsányban . A szegedi csen dör kerületben : Pozsollyi János tiszthelyette s Bakos Erzsébettel Füzesgyar� m a ton, Izs6 Ambrus örmester H. KOl'ács Emiliál'al GY:Jmán.

Cikket nemcsak a csendőrség tagjaitól, hanem bár­ kitől elfogadunk s azt közlés esetén megfelelően bono­ ráljuk. A lapunkban megjelent közlemények tulajdon­ Örsfözönönek aján lkozik egyed ü l á l ló, jól föző, közip­ jogát lenntartjuk, azokat tebát beleegyezésünk nélkül korú, rendszeretö jobb asszony : Maikus Béláné, Budapest, nem szabad utánnyomatni. - Kéziratokat nem adunk Szondy -utca Ijlj-b. fsz. 2 . vissza. A közleményeket kérjük az ivnek csak az efITÍk oldalára, lélbasábosan és írógéppel vagy könnyen olvas­ Eladó igen jókarban lévö 11lignol/ irógép 60 pengöért. bató írással írni. Kézíratok sorsárol csak a szerkeszCím : Sál'ai Pál tiszthelyettes Szeged, Csongrádi-sugárút 21j. tői üzenetek között adunk választ, azért kérjük mindig megirni, bogy milyen jelige alatt válaszoljunk. A szer·· " k l a k as ' Napos 3 szobás, haIIos st b . m o d ern oro ( B u d akesztői üzenetekben mindenkinek válaszolunk, levelet pesten, a Böszörményi-úton, közel a csendörlaktanyához) nem írunk. Jeligéiil kérjük kisebb belységek neveit vá­ igen kedvezö fizetési feltételek kel, méltányo s áron, szabadlasztani mert az azonos jeligékből származó lélreérté kézböl elad6. Közelebbi adatok szerkesztöségünkben. seket c�ak igy lebet elkerülni. H'!; je��e nincs �n m-:g, az allomas. " " " jelölve az érdekelt nevének kezdobetwt es Törzskönyvezett szülöktöl német boxer vedo kolykok el' . belyét basználjuk jelige . gyanánt. Közérd -:kü kérdé. adók. Kálla I', Jászkisér. Fényképet küldök. sekre a "Csendőr Lekszikon" rovatban válaszo!un!<. n r i;� A l e E lőlizetni !,sak le!! alább le'lévr számunk Nyomdahiba. Legutóbbi tárcájába értelemzavaró, , nyU le .. ny , leges es l é y e l l a eny nyu a om t . g g g súlyos hiba csúszott be. A 950. o l dalon, az al � lrol sz a.· m ·t l o t � l' . !,:" lizetési ár lelét fizetik. Az el?I!z�tés,:!<et k!rj� .ponto, hetedik sor helyesen a következö : .magyar nevvel szuletett , , ft' san megujitani, mert a lelszolatás kollseget kiilon fel-

�n.n.n á

.

\

i

I

•

n.n.nn.n.n

.n .n n.n.n.rt.n..n.rt.n..n.rt.n..rt.n.

n.strU1..J"tn. KIRÁLY I BÉRPALOTA

Kardbojtok ka rdszijja k kardok érmek ére m sza lag ok sar kan fyú k és az összes egy enru háza ti felszerelések a legn agy obb választékba n GYUL A

.

m . k ir egycn ruház eh cs fclszercJcsi In !L'zete (félemelet) BUDAPEST, IV . APPO NYI.T ÉR I SZÁM . Telefon . Aulo mAla 833-39.

.nnn..nnrt

.nst.n.nst.nJ1.S1.S't-'2

�

HALÁ SZ GYULA fensét:e udvari 8zo.IIílója

József főherceg Ű kir.

1915, ÉVBEN

ALAPITVA :

KIR. EGYENRUHÁZATI INTÉZETE ÉS CSENDŐRTISZTI FELSZERELÉSI CIKKEK ÁRUHÁZ A lyu A Honvéd elmi M iniszteri um által kioszlot t szövel � nyagokb 1 .1. osz t M.

�

?

l mun k ával készülö ruhadar abokat a következ ö arakon keszI tem e . . . . . . . P 24' Sza Ion na d rag . P 64.Köpeny . 8 . . . . . P 32 . Lovagló .. . p 4 .Zubbony Bocskai sapka 5.60 íl0 : A csomag ból hiányzó anyago kérl a következö árakat szá,:, r:' nagy- es kiS KÖPE NYNÉ L : bárson ygallé r. szegél yposzt ó, parolin . 1 3 .60 . : . . . . gom bak. köpen ycsat ló . . . . . sUJlas , paro1t n, p 8.ZUBB ONYN ÁL : fötisz ti. valód i nikke l arany ozott . . ' . . . . . . . csilla g, nagy - és kis gom bok : . P 16. labor nokl . ZUBB ONYN ÁL : törzst iszti . . P 10.-,

.

.'

'.

i>

...

...

c:: S

�2

� � � --..,-:-=-=::-::;-;:;��;::;-;::;r;r;:nn;nc17iSi::n:runjl:l�

. ·'ló ruhtiko( ne méllóztassanak összclék :. u FeJ h ivom a Tiszt uro k fIgyelm e t . hogy ,fl . nt da t:�z hek ' szi lö u lakul olokkal, meri nalom l k m a ' mlt6 a c vesztem ez esetleg olcsóbb Make! .sz� cvlizedes gya a szakmúban már e kI kne mmden ruhadarabot szakemberek keszItenek el. korle tuk van.

1

r\

' sapkákban. - Dús választék . angol zubbon y • ' 1 IS Nagy raktár specIa tszo. vetekben ago kba n, vala min t úri d'lva

§ . � L_--�=-=:-::--;::;-;::;-� :;-;:: :;-nnc:mrumNiSlljALÁ SZ

��� = :

� �� t

�";{

,

és lova gló nad rág any

és fehérnem üek ben .

lSl.J1SlSl.J1SU�U1StíU1Stí .n..nnnn.n.nsU"t.f1,S1..flS lSl.J1SlSl.J1S CSUlJl.S'Ul

1 929 nov(>mbE'r 1 .

CSE N D O RSt G I LAP Ol,

1008

A nekünk szánt pénzküldeményeket hér­ száJDitjuk. jük a Nemzeti Hitelintézet Budapest-krisztinavárosi iiók­ jának (Budapest I., Krisztina körut 141) 1672. szamu csekkszámlájára befizetni, a csekkre pedig feljegyezni, hogy a befizetés a Csendőrségi Lapok javára történt. A hozzánk intézett leveleket igy kell cimezni : "A Csendőr­ ségi Lapok szerkesztőségének, Budapest I- ker., Vár, 3; zám' " Országhá� u tc= s� .� a� 0; ���� ,....��===� � Zimony. Most mar igaz<Jn k<Jr \'olna mozogn:a . ha ecldig

türelemme l varI. Leveléb2n egyébkén t alapos tévedés az, hogy a kerületi parancsno kság - :?Itéröleg más k?riil"ti parancsl1ok ságoktól - eg!jáltalába n 112m ad ki nösul2si eng2délyt, mert a kérdéssel kapcsolato s b2lügymil1 :szteri rendel2t egyaránt \'onatkozik minden 12ginységi állományú csendör egyénre, bármelyik kerületn2k az állományáb a tart:nzék is . Szerencse dolga aztán, hogy melyik kerületnél hogyan a lakul a nösök létszamfogyat éka és ennek arányában hány nösülési engedélyt I"het kiadni. Ugy látjuk, hogy az ön kerületén 2 1 e tekint2tben a l"gnehl?zebb'z k a viszonyok, mert mások i s panaszkodtak. A várakozási idejéböl it21ve önn2k annyira alacsony lehet a sorszáma, hogy most már rövidesen r"mél­ heti a sorrakerü lészt. Zöld ta v as z . H árom évig örmesternek kell lennie ahhoz, hogy törzsörmesterré elöléptethetö leg!J�n . H ogy az örmesteri rendfokozatot a IQh2tö legrövidebb idö alatt ért2-2 el, avagy valami okból mel lözték, ez a körülmény a magasabb, vagyis a törzsörmesteri elöléptetésnél egyaltalaban nem vehetö f:gye­ lembe ; az örm"st2ri rendfokozatban legalább 3 éve t fel tit­ lenül e l kell töltenie . H a ez nem így volna, végeredményben nem is volna különösebb baj . ha \'alakit az örm2steri elö­ léptetésnél mel!öznek, mzrt hiszen azt az idöt, amit igy a saját hibája foly tan elveszit, a törzsörm2steri elöléptetésnél oehozná. Ha ez lehetséges volna, akkor az, akit az örmesteri elöléptetésnél esetleg három éven át m21 1özn2k, cs�ndörböl eg.y en"sen törzsörmesterré volna elöléptethetö. Ez pedig me\lls furcsa volna, ugyebár? Legalabb is olyan furcsa, mint amI lyen az ön öszi-tavaszi jeligéje. Kopáncs. Olvassa el lapunk fo lyó évi 29. számában közölt 1 73. �z. lekszi konválas�unk � tolsó b2kezdés2t. A kivizsgáló Jelent.est,. amll1t az emlItett valaszunkban olvashatja , a felül­ vlzs!j a latJ Iratok�oz ��1 I csatolni. � f"lülvizsgálat alkalmával az .erdekelt adj.a e l o a . kedvezmenyes nyugdij m'2 gállapí­ . tasara vonatkozo . k.erelmet s ha a kivizsgáló jel"ntés n2m volna az Irat�k kozott, annak beszerzéséröl Ilivataiból gondos­ . kodnak : �agana� ?z erd�eltn2k a kivizsgáló jelentést sem a klvlzsga.l �s "!egejtes2 utan , sem a felülvizsgálat alkalmaval n�� � dJa.� k ! . Ahhoz, hogy az ön szolgálatban történt m2g­ serulese ugyehez hozzászóljun k, a kivizsgáló j elentés tarlal-

mát Ilellene ism2rn ünll, erre p<2dig csall az elölj aróina k van joga és módja. Hulló levél. 1 . Nelll Ir to m2g , hogy gyalJg vagy lóh� loll és mi lyen ter2pen teljesiti a szolgála tot. A Szut . 6. m2l1ék­ leté'b<,n néZZ2 meg 3 V I . kiszabal rovatába n, ott pontos ada­ tokat talál. 2. Budapeste n l esz, cl" n 2m 12het tudni, hogy mikor. Annakidej én parancsból lTIegtudja s akkor ön is jelentk"zhe tik . 3 . O lvassa el a Szolgálati Szabályzat I . rész. 692. pontját . Sz. L. őrmester. Kat:Jnai szolgálati idej it nem lehel a nyugdijába beszám ítani, mert 1918 novembzr l l1-töl 1920 lmijus 6-ig nem telj esitett szolgálalJt, ez pedig olyan h:Jsszú megszakitás, hogy Jlegyehni üt:JI1 se lehet a beszámítást remélni . Egyébként az is, I}ogy - amint ön írj a - a rossz viszon[Jok miatt mindaddig nem volt hajlandó katonai szol­ gálatot teljesít'e ni, amíg a trianoni országhatárt meg nem állapitották, semmiképpen S;! lehetne indokolása a be­ számítás i ránti kérelemnek. Ennek az el lenkezöje lett volna érdeme : ha éppen a nehéz viszonYJk között mutatott volna haj landóságot a katonai vagy csendörs2gi szolgálat i ránt. De m i ért kel lett önnek a trianoni határJkat megvárni ahhoz, hogy a csendörséghez j�lentk2Zz2k ? Ezl sehogyan se értjük. Ujváros . Egyen ruhábalI is be 12het m2nni, egyíbként ön másként nem is teh"tné, mert polgári ruhát nem viselhet. K i kell töltenie egy ívet a cseh-szlovák követségen ( Budapest, Rudolf-tér 2. sz . ) s annak alapján adják ki a belltazási engedélyt . Két, Inirom h2tbz telik, amíg azt megkaphatja . ésmárk. A folyó évi 2. sz. Csendörsigi Közlönyben .. � ko zzetett lI5.033 ein. VI. c. 1929 . sz. b"lügyminiszteri kör­ rendeletben utalást talál a 1 20 .231 ein. V I . c. 1 9211. ( nem 1 2 1 .231 ) sz. belügyminiszteri rendeletr\?, az tehát hatály­ ban van. V. J. Nyugállományú csendör egyének is kérhetnek örökbefogadott gyerm"k után családi pótlékot, de csak egy után. A � ra vonatkozó lag, hogy a kérvény t hogyan kell feJsze­ relIlle es hogyan k,,1I f"lterjesztenie, részletes útmutatást talál lapunk folyó évi 1 8. számában »Bors Sándor ny. csendörtisztl1elyettes, Szigetsz2ntmik lósoc jelige a latt küldött üzenetünkb"n. N. G. Olvassa el, i l l etve tanulmányozza át lapunk folyó évi 23. számában a nyugdij kiszámitásához útmutatóként közölt 138. sz. lekszikonvá laszunkat. A 18. pontban o lvassa, hogy 10 évi szolgálat után a nyugdíjba beszámítható j avadalmazás ( ha � izsold é�. a kÖ�2tkezési pénzböl 20 P liO f.) lIO" o-át ka p j a nyugd.'J gyanant, a 2 1 . pontban azonban az áll, hogy akl l1ek az osszes beszámilható szolgálati i deje a 15 évet el nem éri, az a részére különben i l letékes nyugdíjnak csak 60 Il o-át . kapja . K ivétel csak az, aki t"lj "sen kereset- és munkakeptelen s vagyona, k"resete n incsen , vagy aki a 60.

BOTOAHWIT"EaL�� _

ÚJ ALAPON, kész-pé�ÁJ"ba.I, 1 8 havi részletfizetésre. Ezen rendkivüli fizel6si . . vc\"óknek is megadom. Sándor Ignác kedvezmenyt vldekl bútor­ áza B � d .t.! VI., Dessewffy-ucc:a 18-20 . p e � . Vilmos csaszár út es Nagymezo-u. kozaH (saját házában). 2-es és IO-es villamos megálló,

előleg 'nélkül , :olcsón; havi 10-20 pengős törlesztésre pénz Rökk Szilárd-u.

�::: •

Uránia szaküzlet

az Iskoleval szemben

18

Lcgúiabb

"CORVin" BUTORCSARnOK Részletre olcsón !

Dohány-utca

közalkalmazottak bevásárlási forrása.

I-\: ::';-:' ülföldi zongorák "-'':'':':':''': világmárkás �=':'=�=-=-'':' ':: _'::':':::': = ' ::

fl

39.

,

I

z� manCJe Ivenyek, sporlermek, versenydíj azás ok céljára szob rok. belye gzők, felirat i JI zománc!ábJ ák u '

és

_

� �il

(mini alürb en is k onai ére m szala gok, haza i keszí tésü tűz. . serlegek véselek , ITOclal' gumi'

M orzsanyl ' J ozse ' ine ' I B d apesten,

IV. kerület Eskü-út 5.

Alapítva : 1870.

- R",kI

j a z z -* h a n g s z e r e k

- Olo!onál Beszélőgép BU DAPEST, VU., RAKÚCZI..UT 60 ��f;;;, f:lőhang - Palhé

Az. .összes katonai kitüntetések , .

zenc�arl

kgdusabb v;,la", lek ban.

Telefonszá m : Automata 822-17.

1 929 nov em ber 1 .

CSE ND OR SM l LAPOK

. . él.��vét betö ltött e. Ha ezen az alapon szám ífa k'I a nyu gdl j. at, rajo n, hogy azt hely �s2n állap ították me g j Szebb jövö . 1 . Jgén . nya l ellatJtt osul tság i i g azo· I van e�. Igaz olvá nyos altis ztek yjog közö külö nb 5 nln cs�n. 1 9 azo !­ vany os altis zt tula jdon képp en ttninc r ez �� elnevezes csak a min den nap i hasz nála tban r"s " d'm�; . a l n eZ n o t n V na�klk��� e;i' ���������: Yja�� I � ��� �fJ: 2����t �� f� csa or . vesz Ik ftgy elem be a kérést ha " e ��1� tsá gaz 9 :Jl���� 1 I vánny al e.llátottak nincs e nek e I 2;:n �� Tanderke�t. , L A göd öllő i csen dör kuty atele .. nt. me z A honv eds2g kuty aosz taga a Káro ly kirá ly lakt�nYáb � u� apes ten van. Az, okm ányo k máso latai ott megvan nak. Jn2: . Zajc sek Alfo nz szaz ados a nagy kaniz sai aknavetö üteg paran csnok a. 3. �em !ehet , mert a �erül eti paran csnok ságak ­ nak 1,l yen SZ2rV U� mncs. , 4. kozbl ztons ági szolg álatban haszn alt �.bek adomentesseget Aszabá lyren deletek tárgy alják , olyaJ} belugy mlllJsz teri rende letröl, amely k2rdést orsza� osan szabál y?,zná, mi nem tudunk . ik5. ezt1\z a Ország os Rendor ku!ya Egyesu letbe - a Szut. 83. pontjáb an foglalt rendelk ezes betarta saval - kérheti a felvételét 6 Ezt az egyesülett?l kérdezz e meg. 1\ versenyekre a csend'őrség zsüri­ tag g.y anant �enkit se. küld ki, mert ezeknek a versenyek­ nek . hlvatalos }ellege nincsen. 7 . Nem tudjuk, mikor erre a c,e lra , -. p2�Z. 8. Három évi szolgálat eiteltéV21 lesz minden I.egenyse.g l e.9yen fegyelmi fenyitései törlendök, ha az utolsó evben klfoga�tala nul viselkedett ( Szolg. Szab. I . Rész, 692 . pont helyes�ltett 2. bekezdése). 9 . örsönkint az osztály­ parancsnoksag rendezI a kérdést, általános szabály erre ninc sen. . . , S�e � dahely. 1\z ön által közölt tényállás szerint a kir. jarasblroság elmarasztalta önt a tartás összegében és ezen ítéletet a felsöbb bíróság is helybenhagy ta. E jogerős ítélettel szemben mindaz, amit levelében megírt, figyelembe nem vehetö. Feltétlenül meg kell fizetnie a marasztalási összeget, mert a felperes nek jogában áll nyugdiját is egyharmad részben végrehajtás útján lefoglalni. ezzel pedig csak újabb költségei merülnek fel . 1\ lefoglalás ellen nem védekezhetik és a levcmiÍs ellen semmiféle jogorvoslata nincsen. 1\zt ajánlhatjuk, men­ jen el a felperes ügyvédjéhez és egyezzék meg vele, így az újabb kőltségektől megszabadul. .

��; ii\: J

2

'.

A

{

.

Dunaszéli tüzek_ Irta : KILlÁN ZOLTÁN. (12)

XI.

Lassankint elültek már az ősszesürüsődő bűnügyi események által okozott izgalmak. 1\ kincskeresési láz is meg­ szünt egészen, még azok is mosolyogtak már rajta, akik maguk ástak a romoknál legjobban . Csak Bukó Kálmánt foglalkoztatta még a kincsügy ; res­ telte, hogy a fazék ezüstpénz tolvaja és elásója még mindig szabadon j ár, kinyomozatlanul. Borcsics Lujza gyilkossági ügyében tárgyi bizonyMkot a pisztolyon kivül nem tudtak előteremteni a csendőrök. 1\ pisztoly csakugyan ott volt a kútban, amint Borcsies Lujz8 mondta ; egy kútmester legénye hozta fel úgy, hogy előbb a lehetőségig kivödrözt2 a vizet, azután leereszkedett a kútba_ Két lővedék Iliányzott a pisztoly ból, a halált okozó kettő. Bolgáry János Ilázában igen gondos nagytakaritást ren­ dezett a tiszthelyettesné. Bolgáry lelkére kötőtte feleségének,

kir. cendörség tagjainak árjegyzéki árainkból 5% engedmény

m.

Elsörangu alpacca, alpacca ezüst-evőeszköz ök

továbbá

m i ndennemű

chinaezüst

12 ha vi részletfizetésre A Ipa cea áruforgalmi vállala t BUDA PEST�

..

BUTORT ON IS

A

(Apponyi térne!).

v. Széchenyi-utca 5. sz.

olcsó, készpénzáron vásárolhat 10-15-20 havi folyószámla hitelre

Y e' s TSA '1 TOl\'OR

csend6rs(�1l

tagjainak

' I etre EI O"I eg ne'Iku"I resz

•

bulorárubázábaa,

IV. Veres Polne· u . 7

kiveleles

kedvezmeny.

sezlonok szőnyegek, ma lla cok, paplanok,

v�sb':l IOrok , sza l o ng�r- készpénzárban l UrBk , sezl lak arak helyben nt

on

Budapest, Magyar-utca 8. sz., kárpitosmű

B U TO R

R É S ZL E TR E 12- 20

árban, megb izható min6seg­ ht>n

é. 42. Vili. kerü let, Baro •• -utca 34

-

h ó n apra ké.zpéoz­

ROYAL butorcsarDoh

:oIzldlilójn Köw lkulm u1.ol !uk líllllnclú

BU TO R

dísztárgyakat

a legkedvezőbb áron szállitunk

Á ,.j egy z é k e t díj­ men tesen küldünk. Telefon : Au/oma/a 219-69.

részletre olcsón VI.,

•

O -utca 3. Budapest

Postások és reDdőrség szállitója.

havi iolyószámlahitelre sezlonok, szalongarnilurák matracok, paplanok, n szőnyegek, sodronyok vasb uloro k elsőrendü kivit elbe 6 -8 -1 0

Budapest, Ráday-utca . . Takerékosstig" tagjo .

CSENDŐRSÉGI

38.

szám , kárpitos mesternél

FELSZERELÉSEK

k s sapkük , kardok . kardhojtok, t'rmck, gombo vágó cikkek II y ti r I I c r 1.'1 k tt t tl

mlnd�n e:z<"n Sl6kTT'a,bn 'eeolcs6bbaa

ér. H A L M O S N Á L, M I S K O L e, Városházf

K I L A P O� 9 9= C S E N D O R S ÉG� 2� ��= ----______________�1� O____________________________ �==�=��=�� 1� � 10 � hogy minden lim-Iomot , szekrény a l á gurult gombot, m iegye­ bet félretegye nek, hátha e lőkerül valami, ami Borcsics Luj­ zától ered és bizony ítékul szolgálha t. Megszere zte az örs B o l ­ gáry János rendelke zéseit is a budapes ti pénzintézettől , melyek Borcsics Lujza el látására vonatlwz tak. Igen gaval­ lérosan gondosko dott ezekben Bolgáry János a pesti asz­ szonyáról. I\.z őrsparan csnokna k hivatalo s teendő[n kívül elég mun­ kát adott nagybáty j a h agyatéka . Mintasze rű rendben tartotta j avait a salátás, de Bol gár!) Gábor más gazdálkod ási rendet tervezett ki mégis feleségéve l a jövőre. Most meg aratás előtt ál lott a gazdaság. I\.donyiné Bolgáry János szolgálój áva l megjött a búcsú­ ból. Szánta-bánta az özvegy menyecske, hogy elment I\.ndocsra, ha itthon marad, vigyázott volna az »emberére« a laposan. I\.kkor nem esik meg a salátással az i l y esmi. Holmi végrendel etet is firtatott a szaporanyelvű szép asszony a csendőröknél ; nem lehet más az örőkös csak ő, vagy a fia, mert őket szerette a salátás. Persze, h i ába kereskedett. Tudta Ilülönben jól, m i t mondott B olgáry János : - Nem iratok sem terád, sem másra semmit. H a elvesz­ Iek, a gyereket meg örökbefo gad;Jm, úgyis rátok marad min-­ den. Végren deletet nem irok. fu ember azonban bizonyosság ellenére is reménykedik ilyenkor. I\.menn y i re e lszomorodott B o lgáry J ános h i rtelen jött halálán I\.donyiné, annyira megörűlt neki Pataj i Bold izsár, a régi kedves. Sietett mutatkozni. I\.donyiné sem haragudott rá, hogy eljött megint a legény. Csak azt mondta búsan, m í g Pataj i magához szorongatta : - Száradjon l e a keze tövig annak a Borcsics Lujzána k ! E lvárhatott volna esküvő utánig . . . - Jobb így, Juliskám. Még én jutottam volna előbb vaghl utóbb tömlöcbe, h a vár ! - I\.z öreg vagyonáva l mégis csak különb sorunk lehetne.

Csendörségi száliitó ! Khaki posztó, Loden, szintartó gyapju, a legerősebb strapára. méterje Ugyanaz "Herkules Loden"

-

-

m i nőségben

Khaki kammgarn, szintartó, tiszla gyapju Ugyanaz extra finom ban -

-

-

-

-

- 17. -

-

- 18'50

év óta

fennálló

és a

cs:r. dőrségnél

7.60

"

elismert

* Gájer Istvánék kimentek a lányukhoz K i s lenkertre, Bukó törzsőrmester meg eljárt hűségesen az é j j e l i lesre. Minden tolvaj másodszor is megkísérli azt, ami raj tavesztés nélkül sikerült, - ezt sokszor tapasztalta m á r Bukó K á l m á n és azt i s tudta, hogy a bűnöző ritkán próbá l meg új módot bűn­ cselekményeinek el követésében. Lesett a pénz visszatérő tolvaj ára éjjel ről-é j j e l re rendü­ letlenül. E g y éjszaka becsúszik valaki az ablak keskeny n y ílásán. I\.lig neszez. A csen dör mégis fel rezzen r á . Figyel . Megtapogatja a zsebét, valamennyi kulcs benne van. Tizenkétéves formá j ú leány lép mezitláb az a lmárium felé. E l h úzza a helyéről. Lehaj l i k , amint belenyúl a pénzbe, felemel egy pár pénzdarabot, maj d visszaej t i . Most visszajön ugyanolyan csendesen az ablakhoz : - Megvan. Bejön ? - N em tudok, - súgja egy külső h ang. - N y is d ld az ajtót. I\. leány tolvaj kulcsot vesz elő a ruhája a l ó l . PántJikára kötve, derekán lóg a k u l cs .

I I

Budapest, VIII., Baross-tér 9. a Keleti p.-udvar érkezési oldalán, Telefon : József 321 -78. havi hitellte.

Fényképező gépek prizmás látcsövek 6-12 hónapig terjedhető részlet­ fizetésre készpénzáron, ellenőriz­ hető eredeti

gyári

árjegyzék

szerint.

HATSCHEK És FARKAS

I

28 (Közp . városháza " épüleIében) . B U D A P E S T , IV ., K aro ly-k orut Fiók : VI., Andrássy-ut 31. (Nagymező.u. sarok.) -

•

Kérje legujabb nagy képes árjegyzékünket.

Csendörségi és más egyenrnhák és polgári öltönyök

egyenruházati intézetében

3-6

_

optikai és fényképészeti szaküzlet

M Á R. E R

Egyearllhák külön mérték uUa

amit teszek. Mindenki azt hiszi magáról és egyszer még i s csak ott vannak a csendőrök a nyomában. N y ugodj bele, Juli ! I\.z is lehet, hogy téged lő agyon az a pesti asszony, ha Jegenyésen t a l á l . . . I\.z Isten rendelése volt, hogy I\.ndocsra menj a oúcsúsokk a l ! - I\.z Isten rendelése ! - súgta utána ijedten az asszony Megnyugodott.

22'50-25.­

kivitelbl''1 van raktáron. tollfor �,� : _ kkal együtt

40

_

..

CsendGrkalap-toU, valódi kakastoll, csak dupla. dus

a

H a d d e l , szeretlek azért így i s ! Mí hasznod lett vo lna abból, h a te emészted e l ? Odakerü lnél, ahová az az asszony. I\. fegyházba. Csakhogy engem meg nem fogn án a k ! Ésszel tenném, _

15'20 P

-

nov e mbe r 1 .

=l

Egyenruhs·szabóságom es sapkemühelyem 6 heJyszinen személyes szakképzett vezetésern mellett működik.

részletre !

nag, Kálmán a Kossuth Lajos-utcai templommal szemben.

Kossuth Laj os u 6 ..

Nagy választék angol szövetekben.

J 929 novemb er 1 .

CSENDORS�I LAPOK

Az a j tóhoz megy . Tapo gat egy keve set a kulcs lyuk körü l, csatt an a zár, nyitv a a szoba ajtó ! A kony haajt ót ;s kinyi tja ugyan igy. .. Férfi j ön be, H a J' lott testtar tás Ll' ,ore ges. Meg y egy enesen a p2nz h e l y e felé. A leányka a nyomá ban óvato­ san.

' t011

Eszt endö kig nem vitt oda az ördög senki t, éjjel meg nem mer tek arra járn i. Most majd én mond om meg, hova ássuk ! - Jó, ne dohogj, leány ! A fazekat rongy ­ gyal tömködték meg, majd lebori ­ tották zsákda rab­ ba l a száját é� lekötözték. heA kislány ablacsukta az kot, elindultak. Az ajtót akar­ ják behúzni maguk után, mikor vál ­ lon ragadja Bukó a férfit . A férfi megriad. Leteszi a fazekat, kést ránt. A törzsörmest2r gyorsabb . Megszo­ 'itj a a férfi csuk­ lóját, csavar egyet rajta, a kés ki­ esik. - Szúrj bele ! ­ parancso l j a a férfi sziszeg ve a leány­ nak. Bukó talpa azon­ ban már a késen.

I l, B ukó nézi erö­ sen öket. - Ki lehet ez az embe r ? - tü­ nödik magában. Sötét van, neh2z kivenni. A férfi lenyúl a fazékért. - Segíts m ár ! ­ szólt a kiSl ánynak. - Nehéz ! Most neh ezebbnek ér zem, m int a m ú l t­ Fene tud j a , kor. mi van vel e ! A leány segil k i ­ e m e l n i a faz·2kat. tett Talán hozzá a vén bo­ l o n d ! - vizsg á l j a , . nevetn a legfelsö ���� AR.,ANK/1 ' 9 9.- 9 pénzdara bokat. A férfi meriad. Leleszi a fazekai" kési róni . . . Ugy visszük, ahogy a m ú l tkor vittük ? van, onnan nem lehet azt kivenni. - Ugy h á t ! Az elvitel b 2 n nem volt semmi hiba. El keseredetten támad kézzel a férfi. Utat akar a mene­ - Csak az elásásban . .Szamárság ot ta l á l t k i maga, h iába külésre, mert Bukó mindjárt elébük került, amikor vá Ilon beszéltem. kapta a tolvajt, hogy a kij utásukat elzárja. - Azt gondolta m, hogy ott lesz a legbiztos abb helye. "

Csendőrségi

szállító ! !

'k.és%pén::áron.

!jat

!javi

CIP O,

lefi%etésre.

harisnya, ernyo es

bőrdíszm"árIÍ vásárolható

Postán

- 0-

is

rendelfjet !

tér 13. NORMA cipökereskedelmi r.-t. BUDAPEST V., Erzsébetn árjegyzéket !

\

i

•

...

Telefonszám = Automata 800 - 25.

A

i helye ! kir. c sendörség tiszti és altiszti· karának állandó bevásárlás

SZŐN YEG m.

ve}our, Valódi keleti perzsa, Szmirna an��1 ed­ � e , o tab argatnan, német pe �.zsa, to� .? o· fut lő szőnyegek es osszekotok, szőnyegek, paplanok, tak arók , selyetn moketasz· tal- és d"Ivany ta· karó k, füg· Alapítva , 190 6. .. • go " ny ők CImre ugyeI " ndenből a . legjobbat bámulatos olcsó árusitása. Mi lizetési lelt�tel ek. a legolcsóbban. - Ked.ezó ••

nl .

S C H/L L /N G ER

ÁZ

réz-körut IS. Budap es t� VI.� Te 24

•.. �.. .

Tan kön yve k magántanulóknak ! Ajánlu nk I.. II., lll., IV. oszt. polgár i vagy féláron kereskedelm i haszn á l t l a n k ö n y v e k e t

éttel - Egy magenlanilr bérmentve. csomagolásért nem számítunk. Utánv könyvekel. - Meg nem as alkalm sra barátunk állílja össze 8 magántanulá e ; éljük t Telenfonszám Józsel 409-9

���;�

A

MÁV.

bermelve. tírJegyzék ing yen és

PESTALOZZI

tanszervállalat Budapest

VIII, Német-u. 35.

llilója és a csendőrség hivatalos szá TH vilá ghi rü THE WHITWOR

BEL A

SZ ŐN YE GN A G YÁ R ÚH

o Ulalvtiny nem szükséges. -

Kérje

'v

ha'9i r'.zletr�: Kerékpé� alket­ csendóröknek 16 pcagö. árban, kuls6k P. 6 80-lól, rész k ' lánc pedál slb. gyén . k 1 35 . peng61öl kezdve. pttro kerek l. 10-ló 2: bds k P kere, k par es gyermek .. sler, szme zeré mGs LANG IMRE . l 3. az6..m. (sarok uzlet t kórú .. z Teré Badapest, ra�,tára.

Uj

�

gyári

kerékpárok

_

Árjegyzék 950 kép pel ingyen.

-

__

Ne üClmök utjún vegyen.

....

I

1 929 nove mber 1 .

CSE NDM SM I LAP OK A klsl�I1lJ l1�zi a Néhuny cröt
fe l rengeni fog itt az udvar fö l d j é n , de meg nem i n d u l . H a ra­ gos8n szól neki : - Értsen szót Pötönye, gy �rü nk ! Pölönye e l v2ti magát. N e m i I rga lmazzon meg ezegysze r ! N em mozdu lok, mig e l nem ereszt ! Pölönye hangos rimánkodásá ra m eg e levenednek a szom­ szédos házal< , emberek ugyan nem futnak di az utcÍlra, rle aj lónyi togatások és beszédhango k h a l l a tszanak.

küzdelm c t , Il�m szalad e l . ökölcsap
E j j c l i gyér v i l ágosság jőn be a konyhába. H o l d nincs�n, de u CSI llagok Lszta f�nye is 2lég. Pisztolyt vesz elő Bukó. A tolvaj látja, hogy ni ncsen men ?kv2s. - Ki vag y , gazember? Mi köződ hozzá ? - szó lal meg tehetetle n haraggal . A törzsörme ster éles füle felismer: a tolvajt a hangró l . Pötönye bácsi, most már eLég ! Bukó Kálmán vagy.:>k, a törzsörme ster. Vegye fel a fazekat, gyerünk az örsrz ! A tolvaj elöre jön, k i a vi lágosabbr a. Megismer i ö is

_

Az öreg nem mozdul. - Löjjön agyon, de nem ITI2gyek ! A kislány úgy tesz, m i nthJ a házba akarna besurran n i ,

_

_

Bukót. Elkáromkod ja magát. EzI nem várta itt. Azután zavartan hebeg i : Ma g a ? . . Hogyan kerül ide maga ? . . Bukó mosolyog egy cseppet. Magukat vártam, öreg ! - Ho nnan tudta, hogy jövü n k ? - J ó helyről, azt láthatj a. G y erünk ! _

Már mi nden küzdő e l l enkezésnek vége. Az előbb: har­ ciasságbóL köny örgésbe vált át pötönye. Ezegyszer eressz e n el, az l sten szent n2vúe ! N e tegyen csúffá egy i lyen tehetetlen szegény öreget ! _.-

Csak egy szóva l, egy paranccsal f21el a törzsőrmester : - Gyerün k ! Pötöny eletérdel. - Ne vigyen be, többet nem lopok soha ! Eresszen el, ha Istent ismer, mert elemésztem mag am ! Mindig j ó ember volt, n e I egyen pogá n y ! Meghálálom, h a e l ereszet . . . Bukó unja a vén toLvaj rimánkodását. Látja, hogy inkilbb

m � ster

A folyó évi 29. számunkban közőlt keresztrejtvény megfejtt"se :

1 . N e bántsd a magyart. 15. Akarna. 2arandok. 18. Ar. 19 . Ger ( reg e ) . 20. Viv. 2 1 . 6ra. Ti. 211 . Adi ( I d a ) . 25 . Ygnah ( h angy a ) . 28. Az. 29. K é m i a . 30. I\pa. 32 . Az. 33. Balta 311. 6n. 35. A b d a i ( I a bd 3 ) . 37. Ee. 39. B a l t i . liO. Gr. lll . E n ( n e ) . 42. D ü l . 1I5. E t . 1I6. Len. 47. U I . 1I9 . En ( ne ) . 50. Öv. 51 . T o . 52. Gerezd. 511. Re.k i ( i ker ) . 56. Ako. 57. Ak. 58. Yneg (g eny ) . 59. Auo. 60. E I . 6 1 . Ad. 62. Rén. 63 . Légy. M. H i . 65. Veszni ' 66. Okulás. 68. Sagam ( m agas ) . 7 1 . Arok. 72. Re. 73. Ló . 711 . Szá� . 75 . N á d . 76 . Amazt. 80. Sv2d. 83. 6h. 85. Magyar. . 87 . l nsa ( asl11 ) . 88 . 22rus. 89. Bán. 90. Lantot. 91 . LebJntás. 93. Md. 94. Daru. 95. Gyülev2szhata lom. f üggőleges soro k : 1 . Nagymagy arország. 2. Eke. 3. Barna. ll. Arva. 5 . Nn. 6 . Tavasz. 7. Szózat. 8. Darázs. 9. Arad 10. áina. 1 1 . Anta l . 12 . A kamat. 13. Rádió . lll. Trianon ; dlkta tum. 1 7 . DIktandó. 23 . Ne ( en ) . 26 . Gödrök. 27 . H a l ­ , doklas. 3 1 . Panta l ló . 33. Bete;:). 36. B.2v-Jnul. 38. Elza. 39 . Be. 1I3. ügyész. 411 . Lenge. 1I5. Erz. 1I7. Ures. 1I8 . Lei. 53 . Duvad. 55. Kan. 64. Hangász. 67. Kevély. 68. Szabás. 69. Gaynah ( hany ag ) . 70 . Maradt. 77. M i n d . 78 . I\ntal. 79 . Szoro ( orosz ) 82. DubI. 83. Os ( só ) . 84. Hanv. 85. Máté. 86. A I � a

16. 22.

\'ízs�illtes sorok:

!"I

�1:

��.

Helyes t; 1l leit.efték

:

E

TI/ri Ert/ii csendör sztergom. . Ha//lza Gabor orm ester MIskolC, B�de JI1árfoll őrmester .. , Debrec2n, Pla!!/i KarO/I' ormester Szikszó, Sípos I//Ire örmeg :

m i g öreg apja a csenrlörr;�1 el lenkez i k . Bukó rákiá l t : - I tt maradsz I A kislány meg á l l . Dacosan nézi a csendőrt. K i n t é lénkül a zaj . A törzsörmester m á r rég meg b i l i n cselte volna a makacs­ kodó tolvajt, ha megvan a felszerelése. Igy azonban csak a piszto l yát tette a zsebéb02, mert nem akarta m a g á t szolgá­ latba vezényeltetni. Aztán a fa zik pénzt, a bünj eLet is vinni kellene, meg a magányos házat is biztositani szükséges valami a l kalmi tol vaj el len. M i n d e z t nem teheti meg egymaga. Végre jönnek azonban a cS2ndőrök. Bukó fü le h a l l j a a rajtuk mozgó szerelvény ütemes muzsikáját, ezt a jól ismert csendőrzenét. Bukó belekiált az éjszakába : - Bukó törzsörmester i t i a G á j 2i'-ház u d varán. 1\'\e9fogtam a tolvaj okat ! A csendörök futásban közelednek. Pötönye bilincsben van m á r . A megélénkü l t utca szörny ü l ködik. Pötönye unokája ki­ h i vón lépdel a csendörök elött. ( fo l y tat j uk . )

�

agybátu � y , SzelId,' Albert örmester Bonyhád, Bcllíl/ Peter Pal csendor B ud a pest, BogI/dl' Jáll os örmester Ozora, tiszt­ Czimmermal1ll J 6 zse! őrmester Siklós, Keriilt! G I'őrO'I' �' helyettes Mikóháza, Si//lol/ A lbert őrmesti'r Keme n ce Bál/ó('zi IsII ál/ örm�sler Paks, Kolozs1'iri G I'I/Ia tiszthelyett s Sz:Jm­ ba thel y , Pethő Istl'áll örmester S Ó 111 1ószölős, Szcmbrátol'irs , U: s �lo, csendör H a j dúböször m 2 n y , \! eszp r�; Jl1 i AI/tal őrmester Lebe � y , Aran I' Ist �'á({ csendör Székesfehérvár, Káli/áll OrI/iti �orzsormester Klslan � , Jakal' Ji'/iklós tiszthelyettes Szigetvár, 7 ({(ISZ Ferenc csendor Devecser, Tereszter A n do r gh. tiszt­ h �I � ettes Budap � st, Mel/.1'hfÍn Istl·rí n II. örmester Bud al<2szi, . , . f.)tilpál J 6 � se! ormest � r Mesztegnyo, H olfz A ndra s örmzstel' Paks" Err/ell" 16nos ormester B J d a j k , Kis� IJlios I . örmester

�

Komlo. A kön � vet a sz�rkesztös2gün kben megejtett sorSJlás során Tlln Emo ('sen.dör ( Esztergom ) ny ute meg ' akinek azt postán egyidejüleg elk li ldöttük. •

,

A szerkeszlésérl és kiadásérI felelös :

PINCZÉS ZOLTÁN százado •. HE LlOS-nyom da Budapesl en. VIl . . Sip- ulca 3. sz . Telefun : J ózsef 4 1 3-27.

F.. lelös vezetö : We ilz Káro l y .

REFORM RUH ÁZATI R.-T.

BUD APEST, VI., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 7_ (Félemelet),

- . . . . Szive. ludom.sára adjuk ft m . kir. - ' kuld� lIu. \ A enny�ben annak egy_ példányaI bármely oknál f Rva nem uJ OZtató á rJegyzékemket . keg h csen dörseg igen I TagJainak. hogy O SZ, -tél', képes t�'ék O . kC��i �Y levele Z?·!·a Pon.. :- Rendk ivül düs vltlas O zlékunk � z �f ke �:ö V n an ��� tö ö n Á ekb v : 's z 61- ' ferf'- es gye!mek átmeneti- és lélikabá tokban , férfi. és RYermek l ny e . ' " n v y kb . e en. k o IolI-szovolI-. vászon. és d,valárúban pa pl ano k ban . 1• kar6kban. szonye· al .. c s egyes ruh adarabokaI me glekinlé8 v egell . k é z : gekben, sz.órmékben. 81b. 81b Kedvezö f',zetés', feItéteI ek meII ettI k'& szp énz u � rak ! ;;; g gr�lln��� u d u n k. - Vi dék i megrendeléseket a znap el i n lé züsnk . Kerjen árajánlatot I TelefoD8zám : Automata t 3 2 96. Rendkivul jutányos árek I