m. ÉvrOLY!1II. 20.QADI. BUDAPEST, JúLIUS PINCZÉS ZOLTÁN sz,uados MEGJELENIK HAVONTA HÁROMSZOR SECÉDSzERKESztO: MAHÁCS LAJOS SZÁZADOS

m. ÉvrOLY!1II. 20.QADI. c

BUDAPEST, 1931. JúLIUS 10.

rt

,-út l� 8-09

-

O.

-

rOszER.KESZT()

,

. PINCZÉS ZOLTÁN

sz,UADOS

MEGJELENIK

SECÉDSzERKESztO:

MAHÁCS LAJOS

R HAVONTA HÁROMSZO

SZÁZADOS

TELEFON: 501-90. . L. BOSZORMÍm-OT 21. SZ. APEST BtlD : AL AT óHJV sZERKESZTOSÉG ÉS lJAJ}

xxt. évfolyam.

'1

!.

re I S

;lIh.

FŐSZERKESZTŐ,

_ �- __

Budapest,

PINCZÉS ZOLTÁN

Szerkmlöség és kiadóhivatal.

BUDAPEST, l. KER., BÖSZÖRMÉNYI-ÚT 21

I

Meg;elenik havonta háromszor

I

Előfizetési ára: E gé sz évre 12 pengő, félévre 6 pengő

Amen. •

Ez sa u ke ze .

sy.útl2 �-85, 21�M

-

Ha az emb er a tányérajkú négerek értelmi szín ­ vonalán állana, akiket most az Angolparkban muto ­ gatnak, akkor az utóbbi időben az ujságokban meg­ jelenő sör-reklámcikkek sorozatának hatása alatt kedve kerekednék, hogy elvegye gyermekétől a tejet és söröskriglit nyomjon a kezébe. Az utóbbi években megcsappant ugyanis a zesz­ fogyasztás. Nem tudni, eszünk lett-e több vagy pén­ zünk kevesebb, elég az hozzá, a csökkenő fogyasztási számadatok meghökkentették azokat, akiknek a má­ sok italozása tiírhető egzisztenciát biztosít: a szesz­ gyárosokat. Nem nyugosznak bele ebbe a sze.sz­ besszbe. Ennek pedig az lett a következménye, hogy cikkecskék kezdtek megjelenni az ujságokban, las­ san, fokozatosan bizonygatva, hogy boldogságnak, örömnek, egészségnek egyetlen kútforrása van: a Sör. És viszont: minden bajunk ott kezdődik, hogy nem iszunk elég sört. Különös aktualitást adtak ennek a reklámnak a választások. Tudvalevő, hogy a választási törvény a választás helyére és tartamára általános szesztilaI­ mat rendel. Hosszú idők vívmánya, sok tapasztalat , y gyümölcse ez az okos és természetes intézked.és, hog a választások nyugalmát biztosítsa. Nos, a sorreklan: til takozott ez ellen a szesz.tilalom ellen s azt az emben méltóság és szabadság ellen való merényletként állí­ totta olvasói elé. Hogy t. i. minden öt évben er;yszel> két napig' csak bizonyos rizikóval lehet �z��zt arullll. Ezúttal azonban egy kissé jobban klbuJt a �Z�g a zsákból mint kellett volna. Majdnem ezzel egYidoben összeültek ugyanis Párisban a vilá� legnagyobb a szeszgyárosai és szeszkereskedői s kl. mondottak . harcot mindenféle szesztilalom ellen. Mmthogy pedig az ő szempontjukból Ameril�a a legve�zélyesebb..�zeszl anyu tilalmas ország, a harc IS Amenka ell�n �; gon­ elsősorban. De mint látjuk, egy kis ?ldalv�d�'ol " doskodtak azért például Magyarorszag fele ..ls. d :g , pe l lyr? Lám csak, honnan fúj a szél, ame ol. e k�. fe! azt hitte a jámbor ujságolvasó, hog): �� p nsab�1 l.opkodA kárvallott szeszgyárosok bug yella az amenkru , szes�­ k l'1' ggá a hajmeresztő adatok lülm uló aran� l­ em é zetnek minden képzeletet, f; . ról és mérhetetle nül káros volt�l'Ol Hogy t c k Amerikában szesztilalo rr; va,n, azota ? a. S o meg a es :;t lk?ho ,lIS e mbel' van: szeszcsempesz s ek " orseg es a csempelOZ valóságos" ütközetek a rend "

�: ; :

10.

20.

szám

------ -'

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazá ba>! ' H�szek egy isteni ö"ök igazságban, H'tSzek Magya"ország feltámadásában.

ké zsé·

július

sZÁZADOS, SEGÉDSZERKESZTŐ. MA HÁCS LAJOS sZÁZADOS, � --

�'---------

-- ----

1931

; N

� �Tt��I:

501-90.

Telefon :

Postatakarékpénzt ári csekkszámla:

25.342

között, amelyeknél csak az úton-útfélen árusított m�thylalk?hol kö�etel több áldozatot. Egy szó, mint szaz: szenntük mlllden szesztilalom célt téve sztett 6 ezért közérdek a megszÜntetése. Nincs helyünk a nevek felsorolására, kik és , hanyan mondották ki ezt a világ közérdeke nevében. De nem is fontos. Csak a magyarországi és a pári si szeszérdekeltségek szesztilaImi véleményének azonos­ ságára mutatunk reá s ez - gondoljuk - elég ahhoz, hogy ezentúl elövig:yázatosabban olvassunk. A szita túlátJátszó. Hogy Amerikában szeszt csempésznek? Hát persze, hogy igen, De mi az, Amerika arányaihoz képest? Nálunk is van kokain­ csempész: ki tud róluk egynehány közvetítőn meg kokainistán kívül? Ha a kokaint dekaszámra árulnák minden fűszerüzletben, akkor nem csempészné senki, de ki merészelne ilyen őrült "ellenszert" javasolni? Azt is tudjuk, hogy Amerikában vannak lokálok, ahol jó pénzért mindig lehet alkoholt kapni. Van­ nak, akiket a szesztilalom anyagilag súlyosan érintett s olyanok is, akiket egy etlen "élvezetük" -től fosztott meg. De mik ezek a semmiségek nhhoz a hallatlan erkölcsi és anyagi föllendüléshez képest, amelyben Amerikában a szesztilalomnak má�" az elmúlt néhány éve óta is millióknak részük van? Mit számít az a néhány ezer bankár vagy alkoholista, aki megfizeti az egy dollárt egy üveg rossz sörért vagy ötöt egy kisüveg- borért, mikor generációk nőnek fel, amelyek nem ismerik és nem szokják meg az alkoholt. Ennek a generációnak csempésilietnek majd, ameny­ nyit akarnak annál mégsem lesz alkoholkérdés, mert ötdolláros sz�sztöl legfeljebb milliomos válhatik al­ koholistává. Az pedig Amerikában sincs annyi. hogy nemzeti veszedelmet jelentene. Mi ismerjük az alkoholnak a bűnügyi statiszti­ kával való megdölJbentő összefüggéseit. Túlsok h"agé­ diát, az alkoholnak túlsok testi, erkölcsi. szellemi és anyagi áldozatát láttu� é� látj�k .Il�p-na� mellett. , semhogy a legkisebb Jot IS elhigyJu.i: felole. Hogy messze ne menjünk: a választások egyetlen fegyver­ használata is l'észegekkel szemben történt. Vajjon hány lett volna, ha .nincs szes�ilalom. Hány va? máskor azért, mert nll1CS sze zhh.lom? És mennYI­ vel könnyebb, észrevétlenebb és vértelen�bb lenn� a mi egész szolgálatunk, ha nem volna m1l1den maso­ dik házban .,Bor, Sör, Pálinka"? Tudjuk, hogy erre is van kádencia. Min? e!ll:e van amin keresni lehet. Az alkohol magasztalasatol vissz' hangzik tehát ország-világ, az üzlet felölti IlZ emberi méltóság és szabarlság bajnokáIlak ál�rcát s úgy lép sorompóba. Hiába. Könny'i feh folh.!rm:. Mert a hangja Jákobé, a keze azonban mmdenutt az Ézsaué. Szőrös és hosszú.

--�r-----�-

CSE:\DliR ÉGI

A maro ki eg yv er ek bű nü gy i sajátossá gai . írta: G. P.

Azok II lófegyyerek. alllel�'eket IÖYt�skor nem szorítunk II vállhoz - fl'rg(lpisztolyok. ismétlopisz­ toh'ok stb. -. a bunügyi nyomozásban sokkal n yobb szerepet játSZ:Ulak. mint. a hosszúcsövu. vállhoz szorított fe�-\"t:>rek: a pusk:lK. Ez t(,l'l11�sze­ tes. o-\. l'Öyidcsövú. ma.rol..:fegy yert - az új abb feg�'­ vertechnikában ez a gyüjtoneye az ilyen fegyvernek könnyu elrejteni. dulakodásb;.m könnyebb hasz­ nálni. feltünés nélkül. á1hnd6an lehet viselni. A lő­ fegyYerek által elköwtett büncselekmén�'ek nagyobb részét azélt követik el marokfegFerrel. Hasznára lehet a c endőrnek. ha ezekről a feg�'­ yerekről olyan ada.tokat ismer meg közelebbről. amelyeknek megszerzése egyébként csak JlOsszú ta­ pasztalat vagy kísérlet árán lenne lehetséges.

ai

_

Xyomozó kézikönyYeink - Slll a legl1lOder­ nebb törvényszéki orvostani kiinyyek is -- sok olpn adatot tartalmaznak. ame!yek II n�'omozlÍ csend­ Olt könnyen téyútra yezethetlk. Már pedilX a csendőr gyaknUl jut olyan helyzetbe. hogy még a Bp.-ban elóírt bírói szemle előtt - anll rendesen csak a járőr megjelenése után. \'iszoll�'lagosan hos zabb idó mulya történik - már a zut. 67. S-a alapján megejtett helyszíni szemléből le kell vonnia azokat a kö"etkezteté eket. anlelyek nyomozását döntóen irányítják. Foganatosítani kell olyan n�'o-

L\POh

nlllzati cselekményeket. melyek halasztast nem tür­ nek. Találhat olyan nyomokat. mnelyt>k .>rtékét csak akkor ismeri fel. ha a mal'okfeg'yverek hatús�'i\'al tiszt�'iban ,'�1l1. Közleményem adatokat ad teh�lt. hog\' meg-könuyítse 11 marokfegyyerekkel \'�szefüggo hely­ sZl�i sze 1Iéket. n bunjelek leírását és elbirálását . ..\. n'-01110Z0 c.sendór nem igen számíthat feg'y­ Yerszake to \éleményere: ez csal' kesobb. a bír6s�lgnál jöhet szÚmítl.ísbn. De ha \alaki e túrgg�'al belátja. hogy a r 'szletesen fog·lnlkozik. azonnal ..szakértó" Yéle�11énye is csak a.kkor lehet értékes. ha tökélete' oryosi tlldá.s mellett teljesen ismeri a feo'n-erek tecJ1l1ikúiát. ballisztik,liút. a lóporok ke­ m ját. a bünügyi �yomoz,lst stb. Ilyen szakértö pe­

� �

hl

dig keyés \-an. ha ugyan \an.

A �l1arokfegyyereket három CS01.1l.lrtra szokták forg·öpisztolyokra. ismétlöpi5ztolyokrn é;; osztani: közönsege, pisztolyokra. ..\. forgópisztolyokat min­ denki ismeri. �zi1árd:1l1 álló cső és az elsütöszerkezet között központi teng'el�' körül forog: egy ..dob". ebben ülnek a töltén�'el, trendesen 3--9). amel� eket eg�'en­ meg-húzúsa a dobnak ként helyezünk be. A billenh'u ' mindig g�' l1UlSik pontját fordítJa ft g�-úszeg elé. innen a né" is: forgópisztoly. Idegenböl Yett. meg­ revolver. _-\.z ismétlöpisztolyok hono�odott neve: majdnem mind csak tárral tölthetők. ..\. túr vag� benn marad ft pi ztolyban (Frommer) . vagy c':.ak a t'\ltésnél szerepel szalag - keret - bh (9.8 111;I1 Steyer). A töltén�'ek (rendesen 5-10) Yagy 11. mar­ kolatban. ngr a pisztoly közepén helyezkednek el. Az ismétlés Ht önmüködó, nlltomata. Yagy a lopor­ gázok feszítöereje kÖ7.vetlenül, v agy ft. vis zalökó

�

..

Valafjol ...

Katon aszív.

ralahol a fodros szokc JIU/'os IIlCntthl fthir ró.:sák Ilyílnak egy kis kat kö.:epéll' ... S.:cgény kis rirágok egyrt ha/l'ányulllak. pf:rcg a lereWk. lassan elpusztulllak ...

Az a barna kishíny, aki ápolgatfa. luJ, de szomo/'ú most, de nagy a bánata .. , [{öllnyben úszik s::elllt', gyás:: borult s.:iJ·él'( : akire oly rég rár, lUIII .iött l'iss.:a érte .. lTaiahol egy féllYes pesti kávchá::ball tgy l'itéz kapitány üldögél magábCOlI. A,míg a többitk nerctIlck. /Ilu/atnnk, s cigányzene mellett rígan poharaznak: elborul az arca, tárol. iár a It Ike.

gondolata leszáll a IIlt:SI,d t·égek .. , . hol a fehér ró.:sáI: egyre hall'ányulllak. árnín, e/.llagyotta,n la.ssan clPlls::tl!/.Wlk ...

Dl

nUlid.

ha földl'rad a szabadság lll/pia s magyar nótát dalol apraja és wl.gy;a, ha

nwjd

bd.:opogtat oda a kfJJpitá.ny: hd, dc jóked n! les:: ismét a ma gyar

lány ... S::;,bb les:: akkor még a csiUag is a.: égen, s:, bb lu:.: a csillag is s a l'irá[1 a. rt'tul . , . [rj életre keltek. akkor meglássátok:

pus.:tllló, h/'I'!'adá. s::pgé.ny Id,� (·iráook ...

GERGEL1'FFl" G.4.BOR.

írta: HANGAY SAND OR. Nagy. hatalmn' ,'állú kún gyerek ,·olt. Tetotol-hllpig katona, Harczi-nak hiyták.

zájából muzsikásun ömlött a

tisztu, szep. magyar szó, A német kommandót is

�n-arosítya törte ki pattogó fajhoz tartozott. aki

nyeh'e.

te.>te és lelke egya ránt. Nem

szerette

;\Iéltatlannak

Ahhoz az ósmagyar

nem tür magábnn

:\fagyar yolt a szh'e. 'rófrajáró sem

tartotta

az

megma­

semmi idegent.

gondolkodása, a lélekzete,

ágyú-o

magához.

sem

Feküdni

a

-

pu katüz e t.

órákhosszat az ellenséget. nagy távol Ílgokról Ioni. ezt lenezte. meg\"etette. Unta. Azt hiszem. soha nem is lött puskával. Egyedül a puskapo rs zagot szerette. Feküd t a rajvonalban. izzo szemekkel bámult elöre es reszk etö 01'1'­ alig láh'a

cimpákkal 'zÍ\'ta azt a különös. megrészegitö illato t. amit a geppllokák, úgyúk és ;\Ian nlicherek lehelnek. É mennél közelebb értünk az ellenséghez, annál kó­ t agosabb lett tóle, C�ak az ö 'sze c.sapásnal kezdódöt t az a 1ll\'at;\S , Ilyenkor talpraszökkent, bikamelléböl rettenete­ se kUl'Jant tt. a l\Lannlichert bold ogabb "égére kapta s mmt valanll I�atalma' pöröli)'el. kalnpált vele fáradhatatla­ n�l De ahoy:\ lecsnpott. ott l'ec,egye szakadtnk b" a kap,l: , lelo o karok n fittyentek ahi. vagy zti tz úzo tt borda f Ul odott kt a yeres zubbon y oldalán. Zugsführer Harczi ala pos mllnkilt vé gzett Re
�

�

� �,.

�

!

�

�

�

Ú

1931 j úl i us 10.

a SZOlII<., IIYokra � fokat 'Lt­ töszmel� lob", eb!,­ !ket egye' a a dobtA! yúszeg e vett, fu.• !őpisztOt)

A tár r"

fagy cs;,;;

ár (9.'

fagy a � �zkedne. igy a l� a vis-za:

" TelolO.·�

.ásan

ot •

Olf.1

i.. rrb

z az

em

o�m..•· ml jdf:'

e l e ,· l:,a, a " 1...

CSENDORSEGl LAPOK

erő ho zza m u "ko --d ' esbe az ismétlőszerkezetet ." . , löki ki . a kllot� �:uy elyt, tolj a be az új töltén yt és húzza fel az elsut�ke�züléket. Ez ekhez sorolhatjuk az úgyn e­ vezett, gepp:sztolYOkat, am elyeket már a hábor6ban has znaltak es amelyekről az amerikai banditaripor­ tok ban olvashatunk. Ezek nag yobb számú töltényt �!�;s e , g'yn;ásu�á!l' egy nyomásra lőnek ki. A cél­ lovo,- es par baJPlsztolyok a közöns éges pisztolyok koze tartoznak. Rendesen egylövetüek . Mao-yarorszá­ gon csa.k előltöltő, gyutacsos párbajpi szt�yok van­ nak. Más piszt?llYal párbajozókat a törv ény nem a Btkv. XIX. fejezete alapján bünteti. Van nak méo' söré ttel lövő 1-2 csövű vadászpisztolyok, vadász� puskához hasonló csővel. Ritkaságok a külö nleges hoxerbe, vagy késnyélbe sib. rejtett pisztolyok . Huszonöt évve l ezelőtt a lakosság körében el­ terjedt marokfegyverek között nem volt ismétlő­ pisztoly. Ma már alig van forgópisztoly forgalom­ ban és ezeknek is nagy része füstnélküli lőporral lő. !\. nyomo zó csendőrnek ma már, ha marokfegyver­ rel van dolga, az túlnyomóan ismétlőpisztoly. A há­ horúban és az ezt követő zavaros időkben igen sok hadi marokfegyver került jogtalan kezekre, olyan kezekhe, al10nnan gyakran kerülnek csendőrhöz. A füstnélküli lőporral és az ezzel járó burkola­ ios lövedékkel lövő marokfegyverekkel, ezek hatásá­ val igen sok kriminalista foglalkozott. A vonatkozó irodalom igen nagy. Olyan munka azonban, amelyik ezekből a nyomozó csendőrt érintő anyagot össze­ foglalná és kimerítően tárgyalná, nincs. Közleményemben csupán a gyérfüstü (úgy­ nevezett füstnélküli) lőporral, burkolatos lövedéket

543

löv� ma,rokfegyverekkel foglalkozo m. (Burkolatos az a , love�ek, amelynél az ólommag ot keményebb fém-, rez-, mkkel-, acélköpeny veszi kör üL)

A n:�rokfegyverek alakja és kalibere a leg­ kulonbozobb. A forgópisztoly rendszerű a volt had­ seregünkbeli (újabb) Gasser-revolver k�ib ere 8 mm Ebből elég sok van közkézen. Gyakori ak me' o- ; .., " 75 mm Velo-Dog, 6.35 mm és D. 7.65 mm ismétlőp��ztoly , töltényekhez készített forgópisztoJy ok. Ku­ nozumkep említem meg a 8 mm francia LebeJ­ forgópisztolyt. Ennek rézburkolatú lövedéke és füs­ tös JőportöJtete van. __

__

_ _

E forgópisztolyokbóJ az 5.75, 6.35 és 7.65 mm-es kaliberűek rendesen kakasnéJküli ' kisalakú zsebforgópisztolyok. Az ismétlőpisztolyok kalibel'e - ürmérete nagyon változó. Gyártását szerkezetét tekintve, , többszázféle ilyen pisztoly van. Szinte valószínűt le­ nül kiskaliberű a 2.75 mm-eg "Colibri" és a 4.25 mm-es Gnome". Pedig még a "Colibri" is átüt " 8 cm vastag, száraz puhafadeszkát ; jókora zsebóra nagyságával a melJényzsebben kényelmesen elfér. Olyan kicsi, hogy erős, nagykezű férfi nem is tud vele lőni, nem bírja ujját a billentyűre szorítani.

A 6.35 és 7.6;) mm-es pisztolyok, "Frommer Baby", "Frommer Liliput", Frommer Stop" magyar gyártmányok. A "Frommer Stop" van a magyar fegyveres erőnél rendszeresítve. Van még egy "Frommer' , -gyártmány, a háborúelőtti években a csendőrségnek kiadott, ugyancsak 7.65 kaliberü pisztoly. Ennek rövidebb a tölténye, a cső és a mar-

Veszett legény volt ez a Harczi. N em ismert kegyel­ met. De nem is várt ő nm senkitől. Nem kímélte magát, nem kímélt mást. Foglyot sohasem ejtett. Benne teste-sült

lakokiból virágokba csomagolt bombákat serdülő leányok.

meg a könyörtelen végzet.

úgy, ahogy ők támadtak. Kimélet nélkül.

Akkortájban b ő alkalma volt szenvedélyét kielégíteni. A háború elején állottunk, mikor még a kézitusa megszo­ kott műsora volt változatos napjainknak.

Fönn a Suhagóra tetején a bakák tüzeket raktak. l\Iil­ lió meg millió csillag úszkált a mennybolt kék taván. Itt­ ott cikázott valami fény, aztán csóvásan szakadt a mélybe,

Fönn a Suhagórán állottunk. No ember csókolta vö­ rösre az erdők lombjait s a kapaszkodó ágak közül itt-oH kőből rakott !házak csoportja szürkéllett. Erek a csuesházak, jobban mondva kőraká30k sok jt. gondot IOkoztak nekünk. Mindenik egy-egy erőddé alak� klfus­ amely ből csak a legnagyobb áldozatok árán tudtuk

hosszú lobogással.

tölni a falai kÖ'Z.é húzódott k
�

�

�

:

dobtak

közénk

Nem róttuk meg őket érette. De védekeztünk ellenük

Hulló csillag -, mondották az emberek. Pillanatra valamennyinek fölfelé irányult a tekintete, majd vissza· _

fordult a tűz felé. Merőn bámultak a lángokba. Hallgattak. Az egyik még mondotta: - A göncól. A göncöl ... -- ismételte akaratlanul ft másik �s _

felsóhajtott : Nyiregyházának áll a rúdja Harczi névsort olvasott: _

Kapás András! - Jelen! Kerekes István!

_

_

- Jelen! Szabolcs Bence tizede.;! Csönd. Senki sem felel. - Ki látta? - Én! _

- Allj ide! Szömöre IIlihály

_

.

népfelkelo

arcára

süt

il

tuz.

amint kemény haptákban SZOIQng HarCZI előtt. - Hun láttad? A pataknál. Tennap este . Hogy járőrbe vótunk, _

hómi komitácsik szakadtak

fi

nyakunkbn,

544

CSEl D O RSBG I LAPO K

kolnt tompaszögben állanak, csö,'e egyszerü henger­ hez, kisujjhoz ha onló. Külföldi gyártmányok között időrendben első és legjobban elterjedt ismétlőpisztoly a ..Browning" (Brauning). Nevét ma már minden ismétlopisztolyra általánosították ; mindenféle gyártmányú ismétlő­ " pisztolyra rámondják, hogy "Browning . Nálunk !lIagyarországon viszont minden ismétlőpisztolyt "Frommer"-nek hh'nak. Az eredeti ..Browning" 9, 7.65, 6.35 nml kaliberekben készül. újabban a csehek oTártJ'a a Brownino-"-o-yár - a belo-a sza'm�"a C\O..L Fabrique National - a 6.35 és 7.65-ös Browninga­ kat, 1 cm hosszú csővel. A hosszabb cső jobb lő­ szabatosságot. könnyebb célzást ad. "Steyer" volt a 8 és 9 mm-es hadseregbeli i métlőpisztoly, de van 6.35-ös és 7.65-ös is. Meo-J'eo-\'ZerIl hoo,\, a o-"alázatos béke" méo' e téren is érezteti súlyát. Nagykaliberií és hosszú­ csövű ismétlőpisztolyt sem behozni, sem gyártani nem szabad. Mauser, MannIicher, Bayard, Clement, Stock, Schmeisser, 'Walther, Lignose, D. W. M., Sauer, Parabellurn, Bergman, Star. Astra. Royal, Yesta, Simson stb., ugyancsak európai gyártmányok. Az anlerikaiak közül felenilitem a Colt Cal. 45." " pisztolyt. 12 nml-es lövedékével az északi sarkon Nobile tábornok egyik hajótörött társa egy lövéssel megölt egy jegesmedvét. A csendőrségi Frommer-pisztolyhoz használ­ ható Benke"-féle csuklós tusahosszabbitóhoz ha­ " sonlóan több pisztolynak (Maaser, Parabellum) a tokját lehet vállról való lövéshez használni. o..

.o

o.

0'

,

o.

o

c ..

O�

eo

ft

.o

- Osztán mi történt? - Az egyik kölyök kézigránátot vágott a hasába. - A hasába? - Kiszakadt az eg�z hasa neki. - Meghótt? - Meg. - l\Ii lett a komitácsikkal? - Fölaggattuk üket. - Valamennyit? - Nem. Az, k i a ,szabolc-o hasába lőtt, elrneneku lt. - EI-e? - Mint a nyúl. Az elébb itt vót, mos meg már nyoma sincs. - Mafla! Hát r.em tuttátok nyakonc3Ípni . l\Iekkora vót? - Löhetett, mint a lábam, akkora, de nagyon fürge. Szaladtunk utána. Nem értük e. Nem agiwkutya az ember . - Megmondtam, hogy még a fajját i� ki kell irtani. �Iarrha ! Szömöre népfelkelő tisztelgett. Stramm h átraarcot csin lt, aztán visszatelepedett a tűzhÖl, megtömve pipáj át s mIg szortyogatta, csön desen morfonJérozot t: - Nem agárkutya az ember. Harczi meg nagy besz édet vágott ki. Aszo ndta : - Mer h ogy barmok vagytok mind anny ian. Most ott ekszi k a szegény Szabolcs Bence tized es úr, ahun egyátal· Ján nem kéne neki fekü dni. Fórsrift szeri nt a n yirba ktai temető vóna a helye. de mer ilyen vén szamár népfölkelők is vannak, akikn ek szire -szóra mege sik a szívük, oszt el· lógni hagyják a komitácsi kölykeket, most a hasa k i dűt. osztán rác folyó mellett kéntel.m fekün ni. Ki a fene érti. hogy az a rác víz mit morog? Mer hogy a Tisza , az egé· szen más.

�

�

1931

július

10.

Amint látjuk. igen sokféle gyártmány van for­ álunl, leggyakoriabbak a Fronmler-. galomban. Browning- és Steyer-pisztolyok. yala�nennyi pi;;z­ tolyt tárral vagy kerettel kell toltem. Egyenkent minden pisztol.\'t ;nehéz megtölteni. Ha a csendőrnek eo')' pisztolyt le kell írnia, meg kell határoznia, akkor í�ja le a pisztolyon levő gyári jelzést, a szánlOt és az öbnag/ságot, hlibert. J:I a a o-yfu: meo-jelölése hiányzik, írJa le a pontos kallbert ial;:atos;k lyukmérővel megmérhetik), de lehetőle,g forduljon fegyverkereskedőhöz. A ritkább gyártma­ nyokat azonban még ezek sem ismerik. A töltényeket a töltény fenekén levő gyáltási jegyel;: különböztetik meg'. A magyar töltények jel­ zése F. F. Gy. BP. A leggyakoribb külföldi jelzések: belga töltényeken FN. betük, német gyártmányokon : H., cseh gyártmányokon : G. R. Majdnem valamennyi ismétlőpisztolynál azt látjuk, hogy a cső és a markolat egymáshoz derék­ szögben hajlanak, ellentétben a régi revolverekkel, l ez a szög erősen felfelé irányuL A revol­ mel\'ekné ' ver elcsattantásához - ha a ravaszt nem húzt uk fel, mert a dobot is forgatni kell a billentyűvel meglehetős erőkifejtés kell. Ezért, ha a revolver véletlenül elsül, a lövedék rendesen ferdén fölfelé meg-y. Ezzel ellentétben, az ismétlőpisztoly elcsat­ tantása kevés erőt kíván. Az újabb bjztosítékok (mint például a Fronmler Stopnál) a marokba sza­ 'Ik s a lövedék, mert a cső víz szin­ rításnál kioldódIk tesen áll, így is röpül ki. Természetes, hogy axány­ talanul nagyobb az esély a véletlen sérüléseIne az

'(

l\Ieg aztán nem is harcúhat mán. ami a legnagyob b baj, holott a felséges királ nem azért adja a lénung'ot, hogy csak fekügyék valaki. Nem az, hanem, hogy vere­ _

kedjék.

Ha még eccer \'alaki komitáC'inak megkegyelmez. ha mingyárt a saját ídös fia is az, hát én kötöm ki az első fán azt a marhát. 'Megértettétek? Csend volt, csak a fejek bólogtak, meg a pipák szor· tyogtak. Harczi meg önelégülten tette hozzá: Nyál' ba h úzhattok, ha még az írmagját i' meg­ _

_

kímélnéorn. A tűz hamvadni kezdett. Föl-fölpislogott időnként. A z 8ITlberek pedig elnyúltak meJlette és nemsokára általános hortyogás jelezte, hogy lelküket átölelte az álom. Hajnalban támadn unk kellett. Harczi az em'b ereit sorba költögette. - No mo t aztán mutassátok meg, mit tudtok . A bozóto s hegyn yergen leeres zkedtü nk, majd a másik oldalon ismét kapas zkodn i kezdt ünk. Alig értün k a kat­ lanba. már körül is zizeg te fejün ket a rác golyó k méhr aja. - P·lU.I . . . P' lU .. I . . - mond ogat ták az ólQllIldat'az ak. Harczi oda se néze tt neki k. Csak akko r káro mkodott kegyetlenül, ha egy-egy baka lerog yott . Szítta, zabá lta a lőpo rfüs töt. Ném a és kom or volt . Időn ként meg lóbá lta a Mann licher t. A tölgyerdőn túl kőh áza k torp ant ak elén k hir tele n . l\ Intha a föl d nyi lt vol na me g, hog y m i nde n tÜ2 es pOld á . rankokádJa. Sortűz sortűz utá n dör dül t. Szi klá tól szi klá hoz , b oko rtó l bok orh oz k" u sztu nk . ma " . ' sz· t un k " d e meg Igy IS sok an lem ar ad tak . Puskatu s csattant a ka pu ko n, csákány verte be az ab­ , as, , lakokat. Ordlt lárma kavargott, sikoly sik lto tt é s füs tbe

�

t

an.

for �er.. 'l

P�z. ,enké nt

gyártá, nyek ie . .

jelzések:

ynál

IOZ

az!

der!;. llverekk . A re\',.' !ffi húztUi

ltyűvel l revo!\',: .én fölie oly elcsa:·

úzto íték l ll'okba S:. ; Ö VÍ1Sfcl­

ogyarán.· ülésekre � legnag) a lénuc 0, hogy n a

le�kene' 1 tiJ!11 ki:

a pipák;"

,

agjál

I

l'

. ,.._,

. dó n k

, I en - '�

'ltai�.' t Jra a ká ll.o rn . '. JJlW az e

o

1931 júHus 10.

CS EN DO RS EG I LAPOK

ismétlőpisztolynál, m in t a revolvernél egyrészt mert a vé le tle n elsülés a revolvernél neh ze bb :má részt m er t a lövedék a cső tompa szögénél foO" a rendsze� rin t m ag as ab ba n fe lfelé repül, könnyeb en haladhat el az emberek feje föl ött. De szerepet játszi k az is, ho gy a revolver kezelése egyszerű, az ism étlő­ pisztolyé nehezebb. Leggyakoribb a véletlen els ü­ lés ak ko r, ha a tár kieme lése előtt vesszük ki a cSő ­ ből a töl tén yt, mert ilyenko r a tár kivétele után rendszerint má sik at tol unk be helyette - figyel­ mü nkö n kív ül - a csőbe. Sza bály, hogy a tár eltávolí­ tás a utá n győződjÜnk meg arról, hogy a t'öltény­ ka mr a üres-e. A gyakrabban használatban levő tölt ények lövedékeinek súlya: a 6.35 mm-es lövedék súlya kb. 3.30 gramm, a 7.65 mm-es lövedék súlya kb. 4.70 gramm , a 9 Iffiffi- es lövedék súlya kb. 7.45 gram m, a 8 mm -es lövedék súlya kb. 7.50 gram m, a 8 mm-es Gasser-revolveré kb. 8.10 gram m. A lövedék ólommagját körülzáró köpeny a leg'­ több lövedéknél az ólomrnag fenekén úgy van be­ horgonyolva, hogy az ólom kilátszik. Nagyon kevés lövedéknél burkolják minden oldalról az ólommagot. A lőpor súlya, a számtalan gyártmányú lőport tekintve, igen változó.

�

b

�

�

A fegyverek hatása nemcsak ü�mére e ént és a különféle gyártású töltények szermt mas es m , s, � hanem különféle gyártású fegyverek ugyanazon tol­ ténnyeL is más és más hatást érnek el. Ennek o a egyrészt a cső belső elkészítésében, a huzagok �a­ � mában (4-6) és az ismétlőszerkezetben reJlIk.

!�

�

(A

545

Frommer-pisztolyok rendesnél szélesebb huzagai például az átlagosnál jóval erősebb átütő erőt adnak.) Egyes kalibereknek az emberi testen való átütő erejéről dr. Kipper német törv ényszéki orvosszak­ értő sorozatosan feljegyzett eset eiből közli, hogy élő embereken: a 6.35 mm-es pisztoly lövedéke 43 eset ben át­ ment a testen, 37 esetben bentmar adt a testben. A 7.65 mm-es pisztoly lövedéke 41 esetből 27 eset ­ ben átment a testen, 14 esetben bentmar adt. A 9 mm-es pisztoly lövedéke 33 esetből 26 esetb en át­ ment és 7 esetben bentmaradt (összehasonlítás­ képen közlöm, hogy 24 különböző ólomlövedékből csak egy ment át, 23 bentmaradt) . Berg törvényszéki orvos szerint 56 vegyes kali­ berű ismétlőpisztoly lövésből 32 keresztülhatolt az emberi testen. Elvül állíthatjuk fel, hogy 6.35 mm-nél a ko­ ponyalövés mindig bennmarad � fejben. Mel� ­ � , nem lövés nél, hacsak egy csontot ér IS, mar utI at a testet Haslövésnél, ha a gerincet vagy a medence­ csontot . nem éri, a lágy részeken, esetleg az első bordán is átmenve, a testet átüti. A 7.65 mm-es pisztoly lövedéke koponya-, mell­ kas- haslövésnél mindig átüti a testet, hacsak a mell sontot és a gerincet egymásután nem éri. A 7.65 mm-es egy lágy részeken átütött emberen túl méO" 3 mm-es vasszalagot is átüt. A övedékek átütő erejéről pál' példát h?zok fel: öngyilkos 7.65 mm-es pisztolyból alulral felfele átlőtte a koponyáját. A lövedék áthatolt a mennye-

�

l

borult minden. Égtek a tetők, égtek a gerendák, égett az egész világ.

Most körülnézett. Senki sem volt az udvaron. Levetette hamar a mellényét. Ráadta.

H arczi, mint valami ittfelejtett óriás, cs�pkod�tt a . , tűz be n . Úgy borultak eléje a szálas komItacsI k, mmtha oltár elé járulnának.

- Hogy meg ne vegyen az Isten hidege. A gyerek hálásan nézett rá . Arcára visszatért lassan-

Még csak az utolsó épület volt hátra. Széles vállát nekifeszítette az ajtónak. Tűzön, füstön keresztul bukott be a szobába, s ott - megtorpant. . , - Héj, aki angyala van annak a keserves � llagnak.I Vakarta a fejét, de nem mozdult. sebesült. Mellette termettem.

Azt hIttem, meg-

. Asszony hevert a földön hanyatt. B � ml ? tt haja meg, sovu. puska rava, , 'b an azo aludt vertocs3J ' tt . K eze a hosszuc " o szára dermedt. Rajta egy tízévesnek latszo f"lU vel. go"d"tt " . sápadtan. Balkarja cafatokban lógo�t alá. Távol � b ke't férfi hevert és három leány. Kmek a s.zeme , , a, amIt o'eb ne k ne" rozs a mellét dí.szítette az a bíborszí nu veznek az orvosok. e ekze tMost már ketten állottun k, merevrm bámulva, 1'1

� �����

fogyottan. . Dörrenve Harczi, a kegyetlen HarCZI, me� mo d It le�I E zŐ komitácsi,,' Nem a meg csapo' dot t I e a pu sikája . gyerekre, hanem a foldre. Azt�n I eh aJ.oIt. Széttörölte a ba­ eme lte az ájult � J·usz.át ' megköszörülte a torkat. Kar�á.a I's látott fiút. Megfordult. K'Iment . Azt iluszem nem

�

enge m. bonyát, le' Ie ült. Levetette a zub Künn a h áz ud varan ' át hasította az ingé t és bekötötte a gyerek . ka.�J I z. - Amig megér kezik a doktor, így IS JO csak gond o Ita. Talán r..sak magá nak mon do tta. Talán De én tisztán megértettem.

�

kint az élet színe. - Ne félj, meggyógyulsz ! Simogatta és rázogatta az ölében.

. Aztán keresni kezdett a zsebében. Piszkos bakacIbakot húzott ki. - Ne, kölyök, egyél . .. Kulac;a nyakát kitekertp. Az összeszorított fogak közé bort öntött. " Igyál, öcsém! Ez olyan cudar ital, hogy ett ul még a halott is megelevenedik. , . • A gverek most megint felnYItotta s�� met. � �rczl. ar cán boId�gság sugárzott. Feje mindig leJJebb, lejjebb roskadt , egyszerre csak megcsókolta . Könnyet morzsalt szét a' tenyerén. Hanem erre megijedt. Bakancs csikorgatta az udvar kövét. Fölugrott. Szömöre jött. . Izé ! Te! - kiáltott rá Harczi. - Nesze, VIdd e�t a pokolfajzatot a trénhez. Agyoncsaptam volna, de a fo­ hadnagy úr nem engedte . . . _

_

_

Szömöre karjába vette a kis fiút. A népfölkelő megállt.

- Hanem, te. ne felejtsd el hozzá hívni a dok­ tort. Mehetsz ! Szömöre ment. Hátrafordult s mikor a ház sar�ához ért, 3Jhol már Harczi nem láthatta. megsimogatta a kl �­ besült kom.itácsit.

5-16

zeten. az emeleti lakás fapadlóján és egy ül? emb;r Kávéházi Összes.zola}koz�.s "ipő,al'kába fúródott. . után eo'Y katonatiszt homlokaba 1-1.5 . met;rrol 6.35 m�-es pisztolyból hármat lőtte�. Mmdhal:om lövedék e!csúszott a homlokcsonton es ?I�alt, hat,ul jött ki a fejbőr alatt. Másnap a gyakorl?tere;n talal­ koztam vele. Berlini rendőrt egy verkh.s kozve.�len közelből homlokon lőtt. A 6.35 mm-es P1s,ztolY love­ dékének burkolata a bőrből !desett. az olo�� ag, a bórben maradt. önvédelemből 7.6;:,_ mm-es l?vedek­ kel a támadóra tett lövés a melIkason - tehat cson­ ton - áthatolt és a támadó mögött álló �mbert m'akán találva megölte. Homlokra tett p1sztol�' 7 '65 mm-es lövedéke a hátsó koponyacsontból 15 me­ t�rre röpített c ont szilánkot és az eF t;1é!err; á}ló lövőre az aO'yvelő visszafreccsent. E peldákboI lat­ hatjuk. hog : az ismétlőpisztolyok lövedékeinek ha­ tása mennyire változó. FiO'veiemreméltónak tartom és bár nem tarta­ zik szo��san a tárgyhoz. megemlítem. hogy egy kis­ kaliberü modern hadipuska burkolatos, hegyes löve­ déke ( .. Spitzgeschoss" ) 100 méterről átüt egj1 cm-es vaslemezt, de 10 méterről nem. Oka ennek az hoO'Y becsapódáskor a lövedéknél a kohézió ta adá�' - határai kisebbek, mint a hajtó­ erő, vaO'vis 10 méterről a lövedék ebessége nagyobb a kelleténél. Ezt a közismert tényt gyakran azzal a lehetet1en állítá sal magyarázzák. hogy a lövedék erej e, sebessége nem a torkolatnál, hanem később a legnagyobb. Ez az ismétlőpisztolyoknál nem fordu�­ hat elő, mert a kezdősebességük jelentékenyen k1sebb a puskáénál. Az átütő erőre vonatkozó adatokat nyomozáskol' igen jól használhatj uk. Ha félig-meddig tájékozva vagyunk, úgy ezekkel az adatokkal a kilőtt lövedék megkeresése könnyebb lesz. A pisztoly lövedékeinek röppályáj áról elég annyit tudni, hogy a gyakorlati életben pisztolyok­ nál röpmagassággal nem számolunk. Pályáj uk a rö­ vid csövet és a kevés lőport tekintve. nagyobb távol­ ságon természetesen erősen Ívelt. A nyomozás egy igen fontos kérdéséhez hozok fel pár adatot. Milyen távolságból történt a lövés ? Gyilkos­ ság vagy öngyilkosság ? Csendőrök előtt nem kell e kérdés fontosságát ismertetnem. Néha már ezen az első megállapításon múlik, hogy egy gyilkos meg­ menekül-e vagy sem. A testhez odaszoIitott ismétlőpi sztolyból tett lövés bemeneti nyilása körül gondos és alapos vizs­ gáló feltétlenül meg fogj a találni a pisztoly torka­ la� körül a vonórúd, az ismétlőszerkezet köp enye, s�o�a1, a torkolat körüli részek által a bőrb prés e elt zuzódast, vagy horzsolást. Néha ezt a seb kör ül erő­ sen barna, beszáradt égési termék is fedi de ha a boncoló orvo ezt az égési terméket a járő� kérésére e�yszeríí áztatással eltávolítja, a ben yomódás tisztán lathato, lesz. Ez a nyom mindig határo zott félre nem i �mer�e!ő és az odaszoIitást kétség tele lz0nY1t�k, � ert az ?ngyilkos a piszto �ül igazoló lyt izgalmában . sen oda I ndszennt Igen ero : szokta zorítani a tes ­ t �hez. A testhez szorított marokfeg yver lövésénél a gaz?k �obbanó hatása mindig érvény esül. A beme­ neh nY11ás legtöbbször sokkal nagyob b a Erre . .különösen felhívom a figyehnet kalibernél , mert mé zakkonJ'Vek sem helyeznek elég úlyt reá. Ha azon-

�

p

1931 j úliius 10.

CSEN DORS f:GI LAPO K

.. .

�

g

ban a bemenet i nyilás nem felt!inően .� agyobb 31 kaliber nagyságánál - odaszontott c otorkola�bol tett lövésnél valamive-l miIldig nagyobb lesz -, �gy közvetlenül a bőr alatt már feltétle� ül megt�lálJ uk a körtealakú üreget. Ennek nag;Y�aga. 3" �ah?er, a lőporadag és az emberi test e�y�m s.a Jat � agaJ sze­ rint szi!vanagyságtól ökölnagysaglg valtozlk. Koponyalövéseknél a hydrodinamik�i -.. víz­ erőmíívi - hatást is figyelembe kell vennI. E roseb? hatású feO','Verek a belövésnél, vagy ott, ahol a kI­ lövés hely�' lett volna, a kopo�'án repedése�et oko�­ nak Ezek néha a le!!tapasztaltabb orvost IS megte­ ves�thetik, annyira "hasonlítanak az ütéstől eredő sebekhez. A nem testhez szorított marokfegyver lövésé­ nek bemeneti nyilása egészen kis távolságról 5-10 cm-i o- - az odaszorított lövé hatásához ha­ kaliber­ sonlít. Na yobb távolságról a belövé a ny0fontos nao-ysáo-ú esetleo- kisebb. Ez i s igen m�'ás �z�mpont ából. Ha például a bemen�ti n�il.ás 5 5 vao'Y 6 mm-es átmérőjíí, ez még nem bIzonYItJ a, h� y n�� nagyobb kaliberrel, például 7.65 m�-rel történt a lövés. A Idmeneti nyílás puha tes tresze­ ken rendesen kalibernagysiigú, csak a nem egész­ burkolatú lövedékek, vagy az igen nagy átütőerej íí és vastao- csonton deformálódott lövedékek ütnek a kalibernJi nagyobb, néha tátongó kimeneti sebet. A testet átütő ebek puszta alakj a, de főleg nagy­ sáO'a sohasem lehet tehát feltétlenül irányadó annak a �eghatározására, hogy melyik a bemeneti nyílás. Sohase feledj e el a csendőr, hogy az emberi test szerkezete, a ből' nyulékonysága, a test helyzete a lövés pillanatában, mind olyan tényezők, amelyek a le!m1esszebbmenően változtathatják a sebek alak­ ját és nagyságát. Nag-yon sok olyan bemeneti és ki­ meneti sebet láttam, amelyik a kalibernél jóval ki­ sebb volt , Láttam lencse-, félhold-, háromszög-, négyzet- stb. alakú sebeket. Ezt a nyomozás szempontjából fontos kérdést máskép kell eldönteni. A boncolásnál hívjuk fel a boncoló orvos figyeI­ mét a lőcsatornában található idegen anyagokra, ruha-, fehérnemü- stb. szálakra. Figyelj ünk arra, hogy mindig a lövedék által legelőször átütöt t ruha foszlányai feküsznek a legmélyebben, sőt legtöbb­ ször csak ezek lesznek benn a sebben. Vizsgálj uk meg tehát a sebek feletti ruhát , hogy a szöve t szálai merre h úzódnak ! Vizsgálj uk meg magát a bőrt is egy j obb kézinagyítóval. Elég ett és félig elégett - a lőporok neme szerint, néha egészen elégetlen lőporszemcséket, ha a lövés 50 cm-nél közelebb ről történt, mindig találunk . Vágjuk ki a seb körüli r� haszövetet és tiszta pergamentpapír közt őriz­ zuk m eg. Szakemberek, nyomozóalosztá lybeliek ve­ gyi /úton, örsbeliek gyszerííe . fehér papírlap vag y !.l . .� p�rafinnal bevont uve glap folott esz kö zölt vereo-e­ t essel. porolás� al is biztosíthatj ák a lőporszem c�é­ , mu, . t . La� ratom ke mu nk ával, de mé g kézi nagyító­ ? . �al IS, fole� ha eg�sz sz mcsé k vannak, a lőpol'faj tá t lS" m eg . �u�J uk hatarozm�. Ez , kö zel i lövésnél ' feltétlenul eldonh a bemeneti nyílá sl Tá " ,volabbról történt lövésnél a seb széle.inek be turemle e ad támpontot. .­ De fig ye le m be '" k e II ven ni, hoo-y köz �rl l"ovesek-ne'l a gá . zo k ro tá ci ós m oz O'ása ha az emben bőr va gy a kötőszövet sp irális r tj �i val

g

.r

g

_

o.

.

'

�

1931 július 10 .

CS EN DO RS EG I LAPOK

��nt��� irányú, éppen fordított ki- és bedudorodást

- víz. El'ós ebb 101 a ki. ;et ok oz.

ii

megté. öl eredő

:1"

\(iVb� ;ágl'ól ; ához ha. _

kaliber. I a nw. eti nyili;

)izon)ítJ� 5 mm··p

testrész� em egész. átütöereJ: k ütnek a leti ,eb1' őleg nag)'

adó annl leti nyíli;

az embe: st helyze.• k, amelye, ;ebek alal· !neti és �l jóval láromszif,'

: 05

kérdi,

é . Vi zsgálj uk me O' a h uII, a va p a gyanusított kezét is ' A v·Iss zafroccseno ver , ZSl r, a pisztoly ism étlő, 'lerk ez.� ten ek karcolásai biz tos támpontokat adh atkal<; F? stn y�m�kat mo der n pisztolyl övésnél a lövo ezen Igen ntkan találunk. A löv:déke , a kilőtt töltényhüvelyek azon osí­ , , . t asanak ,-nal' egesz Irod alma van' A � ilőt� tö�tén::, hüveIYl'ől, a kilőtt lövedék ről g � � Uk lOgy v jjon � a bűn je�p isztoly­ � J?' e -e �I . Sot � a meg azt is sikerül meg­ . , allap �tam! hog y a betoltott, de ki nem lőtt töltények melY Ik plsztolyba voltak betöltve. Az össze s eljárá­ so� �on a��u�ak, hogy erős nagyító alatt még a gyar:I 1�g eLoallitott alkatrészek sem eO'yformák H� nálatban különfélekép kopnak. A O'y�tacson � gY.uszeg n � omai, a h ?velyen a tölrtényh ó karcolá­ .. , pofam S�I, a tolteny tár ak horzsolás ai stb. minden ' pIsztolynál másk ép j elentkeznek. Cs � rövi den i � mertetem az elj árást. . . .. r vIzsga , lJuk Eloszo meg' nagyítóval a lövedéket vagy a h ü:velyt. Minde n lds karcolást, kaparást stb. pontosan J egyezzü nk meg. Ha lehet, rajzolju k i s le. A hüvelyben levő anyagokat kikaparva őrizzük meg. A h üvelyt meleg, szappanos vízzel maj d ammo­ n�ákk etisztítj uk. Készítsünk 100 'gramm fehér VIasZ boI es 75 gramm cinkfehérből - lassú olvadás közb� n vegyítv� - keveréket s öntsük azt egy meg­ felelo lapos edenybe. A keverék teljes megkeménye­ dése előtt a hüvelyt óvatosan henO'el'o'essük vélriO" a keveréken, azután a fenekét nyom uk' be abba ú y, hogy a \;lüvely falának és fenekének hű lenyomatát kapj uk a viaszon. Hogy a hüvely a viaszba bele ne ragadjon, a letisztított hüvelyt glicerin és alkohol, vagy disznózsír és alkohol keverékével leheletszerűen bekenjük. A hüvelyfenék peremének vastagsága és görbülete - mert a töltényür hátsó széle a záródugattyú által !reá gyakorolt nyomás folytán különböző erős nagyításnál szintén megkülönböztetésül szolgálhat. A lövedékkel ugyarugy járunk el. Ha azt akarj uk megállapítani, hogy egy kilőtt hüvely egy bizo­ nyos pisztolyból lett-e kilőve, akkor a gyúszeg he­ gyét tÖlténya.lakú puha ólomba üttet jük és ezt a pisztolyból. kilőtt ihüvellyel összehasonlítjuk. A fehér viaszlenyomatok több oldalról lefényké­ peziVe és megruagyítva alapos bizonyítékokat adhat­ nak. Nagyítás nélkül az eljárás nem vezet célhoz. A cső huzagai, az ezekben levő rozsda, a töltény­ vonó és kivető nyomai gondos vizsgálat mellett szin­ tén min d bizo nyítékokat adhatnak. A cső huzagait pe­ az előbbi keverékkel vagy kénnel kiöntve, vagy zetben diO' a maO'yar törvényszéki orvostani inté juk. at h sznált sztaniolpapirossal kitömve vizsgálh hol, vala ha A látszólag ö elentéktelen uyomokat bban megúgy az ilye n eseteknél kell a leggondosa " vizsgálni. IJ t�k! zna has rw.k tok pon tám at Ha a fenti adatok rtott helyszl�l ezekből kii ndulva az okszerűen megta bbi nyomoz ­ � késő szemle mindi g fog alapot adni a zo­ lát ha , adat � sokhoz. Ebv legye n, hogy minél többésünk e: A CIkk­ lkez ; lag j elentéktelen is, álljon rende k, mert aIJu sz h nak utat ás � � ben fogl altakat csak útm , t feláJlltanl. amint láttuk, szabályt alig lehe "

�

<>

"

"

�

:� � k f.1�PI?m,

�

�

� �

j

<>

g

;

..

547

� indenesetre leghelyesebben cselekszik az örs, ha I? mden adatot pontosan és szorgalmasan öss�e­ gy UJ t s ha a nyomozó alosztály kiszáll a kiküldöttek rende�ezés�re b�csátj a. A tárgyak�t, bűnjeleket stb, celszeru a mar megállap! tott adatok bejelentése . mellett � budapestl nyomoZD osztályparancsnokság­ . nak bekul?e�l,. mert annak tökéletesen felszereit, modern bunugYI. laboratóriuma feleletet adhat na­ gyon so� oly� k�rdésre, amelyre az örsön megfelelő felsrereles hlanyaban lehetetlen reájönni.

Az elmebete g bűnt etles ek rőI.· Íl'la: CZEGI,ÉDY JENÖ százados.

A "Csendöség i Lapok" 1929. é v i 29. és multévi

l �.

�zámában fel � oroltam, hogy a kriminológ ia - a bunte t t� k tudomanya - embertani (kriminalant ro­ . pOIOglaJ) szempontból. a b ü nözőket mikép\'n osztá· lyozza s egyben a z alkalmi és a h ivatásos, valamint .

a

s lil tett bünt � ttesekről ernlékeztern meg. Most a .. �. .� bunozok negyedIk nagyobb csoportjával, az elme­ beteg büntettesekkel óhajtok foglalkozni.

A nyomozás célja a büncselekményt teljesen ki­

deríteni, a bünöst az

igazságszolgállatás

kezére jut­

tatni. Első l á tásra úgy tíínik fel, különősen a z elme· beteg büntelteseknél . - k i k tudvalevőleg büntetőjogi

során

felelős éggel nem tartoznak s így ők a szó jogi értelmé­ ben

nem is

közömbös ményt a

bünösök

körülmény bünözők

- mintha volna az,

.'I

nyomozás

hogy a

büncselek­

lT.elyik csoportjába tartozó egyén

kö\"ette el. N e m lesz büntel lesekről

azonban érdektelen, ha a z elmebeteg is megemlékezem. Ugyanis minden csendörnél elengedhetellen feltétel, hogy a helyszíni szemlén talált bűnjelekből, tanm allomásokból, egy'

szóval a bűncselekmén y figyelembe\'eh ető összes kn· rülményein ek gondos mérlegelésé ből, olyan helytálló következteté st tudjon vonni a tettes személyére \'onat· kozólag, amiből arra is lehessen következte tni, hogy \'ajjon a tettes a bűnözők melyik (alkalmi , h i vatásos,

elmebeteg stb.) csoportjá ba tartozik. Ha ezt a csendőr már megállap ította - ala pos h e l y i és személy i ismerete t fellt telez\'e - nagy lépés­ sel közelíte tte meg a célját. Fontos nak tartom lonlbbá az elmebe teg bűntet· lesek bűnöz ési hajlam aival, szokús aÍ\'al, életkör iil lllé­

nyeive l azért is foglalk ozni, mert a k ü l önböző elme· betegs égekb en szem'e dők igen nagy százalé ka bünöz ő. Egyik adat szerint 600 börtön be j utott ember ki'­ z ü l 66% volt á vissza eső bűnöz ő és ezekn ek 59% -:1 testile g vagy szelle mileg abnor mális volt . Ezek közül oi· . 1 2 % a z elmeb eteg, 28% gyen geelm éjű é� 1 9"· koriM vissza eső l a n be;zá mítha tó. Ez azt jelent i, hogy a körül· bünöz ők nem mind abnorm áli ak, hanem csak hú· eteg, helül fel ü k az, ebböl is egytiz edr�s zük elmeb a romti zedré szük gyeng eelmé jü é s héll izedré szük korlá toltan beszá mítha tókra e i k . (Le tie.) i\Iásik adat szerin t 20.95"tO -nál egyed ül a beteges le.) elmeb eli készs ég volt a bü nbees és indító oka. (Gruh 00 1 t szerin Szom orú a z a statis ztikai adat, amely prost ituált közül

csak 7

volt

teljes en

normális, 38

ö· Forrásmunká k: Dr. Valló Józ ef: ,,A magyar biintet l: Emi Eruő csik 1Iorav dr. , kötet" I. nyvo Uirvén yrK r..8obkÖ · ,.Lf?lki. : . , A h�'akorlati elmC'"kórtan \'T:lzlat n", cll'. Kluge EndJ'o Not és tö",'é nyke zés". •

l fl:n j Úlí u,. 1 0,

CSE NDű RSJ!: GI LAP OK lllú l i l'lD l'l l yolt . �\ �ngl 'l'lm �jú. 43 pedi g olya n nbno; l'ldon .) n k i 1;iint\ 7�srl' k iiliinü Sl'll ht�p O l t . l " .. . : .� . a k, o ,; f ,,If o .,a roll az l szlu kefl' on dük zúm E\' � o'z : g� o l . �.o hogy n z l'Jlllwre k kiy� lt'l n � l k ii l . gOI � . � , e til, 1,0\ l )kbo md s nlJ ól. amb hajl � indllla l b o \ . híin ü� � , azon· e'I n l lU . ' et ·. n z utol s\' 1.' \ �l:l lnúL..an .. ne" ule'" llll' II\·uk " a bun tl'lt'l l cto ban lassa n-Ia� �nn rújö ttek arra . hog� '7 aba d .:� I,n­ csell' kméI 1 \ ek plkih etése soks zor nem a � lctr�J n � l <'� rat fol yon;: lIn a. hane m a b ü nC'el ek llll' n . . ' b l l l l l ZO � nek sok k üJ()ilf éle i ndítóo ka l e h e t .. I 1 �' ('nek : : l � nym \TZo lnu rsada á t �� l �� t körny ezete. gazda ,úgi. láttuk . nem u lolsó sorban a betegs �gek . m('ly :� kozu . főképe n az el llll'za\' a rok. (' l n1\>bete g�\'gek Joheln ek

�!-:

�

számításba.

Elmeza\ arnak ke)) t ek i n t e n ü n k azt az ú l l a)1otol . melyben a z agy hete ge, bántalm ak folyt ú n a l �n�';rn e t n\J tozik. hogy az agymükö dés za\arossá \'n h k � , emiatt a tette' c elekmény e hünib \ ol tú nak f"hsn\('­ zaba d l l ­

r� ére. Ya�' a tett yégrehajl ásúl megelőzö hatúrozú,ra k�ptelenné válik.

Az el meza\'ar ismertebb nellll'i a kö' e t k e l i i k : 1 . A téboly : ú llandó elmezayar. A hel yes gondol kozá sI . am a­ logik:ít ·kizúrja. 2 . A buta 'ág. h ülye l'g yagy . "í'" a feli merés é s ítélű képe,ség l!Ie�sége h w n y z l k .

3.

bÁ

;"1'1 ' " '-.0

képzelt beteg é g .

1ll�labt'J :

mely

�

I�

a k a ra l gyönge­

"et és k0plelödé·t vúll é,, crerlékell\' i n 1:1 na!!\'fokú t'I. ..

k i, 4. A röge,zme; a beteg minden t e U l't ez Inmyltjll, •

�

"

a be zámítá t k izárja. 5 . Erkölcsi téboly; a jót a rossz­ tú\ . a J'o"o at a jo!!talantól nem képes megkiilönböF.1:1 1:1 tetni. 6 . A kóro ösztönök. Ilyenek : a gyuJtogata I . a •

lopá i.

t b. k ó r

(pyrománia, kleptomán ia)

yégül 7 . �

•

m t'J l ó őrjöngé . mel)' a z épelm�jü embereknél szokott

\'ára t l a n u l és h irtelen fell é p n i .

Az elmezavar minemiiségét. alillak fok á t s t b . a z

m a ga t a rt:1 l t : l I l l.I , H a t diiu w k . \ ú ra t ltl lllll feny egl' lo , 1 n l k : l l m'" t1 ' 1 h l" ' J áh e t l' l l l'nd , -, Ll , ." l \'')'' " b l)�b Ila k. , l t.�\1 t o . .... . l I llI I H. ' l S ze llu: I'l' 1 l l c l l .. n �l1 1 U n \ :l l tOlt · l lJ··,' k . " k· (' t " lY U I l' r; Ul k a bb a 7 bl'n h n j l n ulLl a k 1�l ' l\\éll Yl'kn' I,üll illi ''br u t :i l isab b hií 'H',,' kk l l l l' n �'l" I \' t'I " I"\..l l , II ll'''' t'I .' '1 l . 1 1('111 Z :I l) Jll ,

. .

•

•

.

.

..

...

.

•

·

"-

"

kl'1 uk k Ö\'l' t i l, d .

i l ltln k b , , 1 .\z ('p i l \'p, z i ú� hiinllzö sok, lOr k l\" i l l � l" ta lllat!. boro l \ tl \ a l . .. t l oll1\" nll " I 'l llleb' :..I Z. t'1 Id\)7·...l l ..·í t I· ...a h eJ ... . . : I " - .a I I I 1' 1 1 t U. I I'.l. I l U e t l c t"I � 't\. .' l l I e s , '" I nu"t � Z l' (" l ..'l I I " u , I'-l'�!:)e l k , . lt bl'l . p ngnl , ol t l''l't - :í ldoz a t ú l ,zd marl' n � u n c�('\ I.' ), h o� t n M)rOl u It> l i �th. Ö n t u d a t l a n : \ l I a potba n t " I! ' I l l n y e k e t k lh l' t h e t d . lop. g y u j t o g a t s t " rgyal� re t . h o g) a rról későb b magn s e m t u d � r m m l l . .

•

�

l'I

�

f

Egy n o példá u l - e l h o m :í I �'o�III\) iill t u da t :í b :111 a l t a l a 1�Illl'n 't II kún'll ázhan h irtelrn fel ugrot t � l',,') l e n s gya n u t l a n u l ülö e m her rej':' h e z pnh'1 I'n t \ a gn t t .. . E '�\' Ill:\ ik b e t l't:, b(' l é p \ e n �I(lhú b : l , n gy n n u l n t t l' a ' 1l1 IlY:1"/On � n a n yja I . a k i a h ú za '�:\gllt \'1 1\' 1 1 \'7t\'.

�

::'ok e1nwbclr g. korhHo l t í t l' l i í k l' l ll'''I;�l' n d fogy : 1 . \'gl'szen n y i l t tl l l . Il'plt-zt?ll(, llii l o p. " k k :h 7 1 . :\ I eg \ a l l rúla győzödn'. h o g y n e k i Ilnnc1rnt , w h: l d . n m a gú l l ' t u l :ljdonrol foga l m a sinc- . Ezeket

, i",')'ú z a t l a n

ismerhetií.

h óna al:í

Jlyerel hiszi.

;1

' "'grl'hnjt:l s

letle

jellemzi.

al

I w i , . l'lú

igl'll

t \' h ú t kli l l llyell fl'l , . . , l'l 1lll' h " Jos. l� gy l k bete� a

l i -a l o p ot l h o l m i t . a mú" ik a 1 0 Jll l l l kl'­

7s:'t k ha

hogy

bíí l l l'sell'k m l' nYl'kl' l

h og\'

' l'

�

ti

II

r\'jl i

s

z"i k h a n

n Y l I " od t a n n

ken yl'rl'l

t :í n ) z i k . M' n k i

nwrt

ész r\'

:1 / t

nelll

veh e t i . Van ol Y a n. a k i l I l i n d e n t iissze\opkotl, :I k á r \ :l n

a rra szli ks\'gr: a k ú r n i n c s , távoz:is

szórja a lopott

hol m i t .

Van ol�'al\ bl't eg. k i

::J

k özl l\'n

pl'dig .. 1 -

jú rókelli k l ' l m i l l dl' ll o k Ill' l ,

k ü l i n zu l t úlja. Ill:'t skor hecsiill"tsért0ssl'1

,· iszono/. Illt'':

ol'\osok á l lapítják meg, célszerii azonban a nyomozüs

nem t őr t é l l l �"rt (-�t . h a m is vúddal ford ul a l'l ' l l dií rs\\� ­

tettes elöéletére. betegségére. a b ü n ­ cselekmény elköYetése e l ö l t . a l a t t é ezu tán tan usítol t

I l l is a n t a n u s k od i k ,

folyamán -

\'an gyanú -

amennyiben elmebeteg ég femnforgásám a

l1lagatartá�úra \'onatkozó m i nden olyan adatot össze· gyüjteni, amely a betegséggel ö

zefiiggésben á l l . Az

l'lmebeli állapot viz sgá l a tá n á l ezeket az adatokat a z orvosok igen jól felhasználhatják. Az elmebetegség fentebb felsorolt k ül önféle k ó r­ k iilönféle m ódon ö ztöniizhetik a beteget a büncselekm ény elkövetésére . Itt t u d n u n k k e l l a z l . hogy n i ncs ai a büncselekm ény. a m i t el mebetegek cl­ köv e t ni ne t u d n á n a k . Néha olyan a z e\kövcl0s mÍldja, mintha a cselekmé nyt teljesen épeszü emb€'r k övelte formá i

\'olna el, sokszor azonban a cselek mény véghezv itelé­ nek a módja. körülmé nyei gyakorl otl nyomoz ó ('l ö t t rögtön elmebe teg m u n k á j á ra engedn ek k övetk e z le t n i A legtöbb büntett é s \'é t ségnek okozói l e h e t n p k

:l

tébolyodotta k, sőt bizon yos céltud alossá g, előre á t fo n ­ I o l t tervs zerűs ég is megn yilatk ozha tik a l e l t ü k e l k öve­ lésén él. Soks zor egész en rava sz mód on érik el a cél­ jukat . Érzék csalM ásaik folyl án képz elt e l l enség eik e\len ford ulna k , megs ebes ítik, vagy m e g i s ö l i k azo­ kat. Az e csop ortba tarto zó elme bete gek bünö zési szo­ kása í nagy on font osak , mive l m i n l előb b e m l í te t , tem - a bűnc selek mén y t oly ü gyesc n, előre elkés zíteU I l lÍldon köv etik el, hog y abb ól lávo l ról sem lehe t el me­ bele g mun kájá ra köve tkez teni.

Nag yon vesz élye sek lehe tnek az epil epsz híso k (nya valy atör ősek ) . Ren dsze rint igen önz ők, biza lma t­ lano k, inge rlék enye k, hazu dozó k, erős zako sak, köve -

Iwz, csendőr l'glwz. n l a pnél k ii l i öll relj\'I t' n t l'�l t pv.. h a ,

tb.

V a n n a k olyan b e t egek is. a k i k 'l \ \'s zdy t u d : t l n ­ t :'ll n e m i s me r i k , E gy i k pél d á u l a p a ra z' a l v i gy�l I:l t , l a l l l l l , m i vel

e m t örödve, e l s zórja, a m ú , i k a k l ' 1 l l l' l l , (,l'ből k i kapoU . lohogó l ú n gg a l égő ha,:í ho t h')'i\n�'iir, köd, e \ iszi a k a zalhoz s f e l �y u j t j a a z l .

A v e l e s z ü l e t e t t gyengee l Im'jüsrg ( i d i o t i z m u ) k ll t t i p i k u s példúja : r g y k a ná s z felrsége h a l ú \:\v:1l ún Cl I I Ill:lradl k él gyerme két a n n y i ra megsa j n á l t a. , h ogy l'fl'le l l i bána lú h a n m i n d kt'l b'ye rn l l' k é t nwgfoj l n l l a � l'ltrllle tle ö k e l a z erdei h a ra s z l b a . - l�ét i d i ó l a I l l eg­ foj t o t t egy vú ndort . csup� m a zé r t " mert a l egé n y :lZ

íj h :l I úhel yiik lllel l e t l fl'lái d t le, s ftl l L l' k . h og�' n\(' g l \'l­ \('sl'dnek t ő le.

Enn yibő l i s l á t h a t j u k , h ogy az l'l n l l'hl'l l'gek köz­ h i zton :í gi szem pon tból nag y ell\' l I ii rzés rr � w r l l l l l a k . :\ l i n de n csen dőr nek a rra k e l l t e h ú l t iirl'k ,' d n i , hO" \' : I hl'ly i é s �zem élyi ism eret e i t ezr ll a l " \'l'll i, gy:l nlp tsn,

f

Kl TU D T 4 ? A

II'/efom/(tl RE IS F OLtJP n é m e t fiz ik/l Id­ s "érletezet t előszö)' 1 861 -be n. Az els ő ha,Q zl1á l'w fá elekl1'omágneses telefont GR AH A M BELL .qkát filológus rnutatta be 18 76-ban a fil ad r/f iai l'i . lá g kiállítá.son.

I !I I

193 1 júli us 10.

' )

I Za I

)

bU ,

lk ah j,

CSENDO RSEGI LAPO K 549 �------------------��

\

t " lne �1

, Id ',k� 1IIrolla\
Olmi\.

da láhilIl lia hIn 1ral I \o nullJlI 'Ilp zll

�('II"I r , II \It�

l. a m , 1\

nall

(IInl1\

:yik hel . :1 lopl ti i k . m1rt n

.i ('sut' .od, akár 'l'\1 PIJ'. ind!'\1 'll.

Í),.I{I)I)IIJNE • líMI�.€I ! c •

A z a ntanthata l mak kém­ szervezetéről.

A kémkedésr&l utóbbi időben igen sokat írtaik, iga­ zat, kigondolt dolgokat, reál isat és képzelődést. So'kszor egész rejtélyes dolgoikat sejtettek az embe­ l'eik a "ikéIn " és "ilcémkedés" fogalma alatt. Érdekes betekinteni ebbe a műhelybe, hogyan 1:; szervezték meg a nagYlhata1mak ezt, - 'a modern had­ viselés egyi!k legd'ontosabb szolgálati ágát. NáIlun'k é s a németeiméI is, �em tulajdonítottak va­ lami túlságos iont03ságot a kémkedésnek. Örökös pénz­ h iánY'b an szenvedtünk, kémk.edni pedig pénz nélkül nem lehet, mert csak i,gen kevés ember .,dolgozik" önzetlenü l, hazaszeretetből, vagy bosszúbó l, sértett hiúságból, a leg­ több kémet a pénz viszi erre az útra. Nézzük meg először azokat az országokat, melyek a kémkedés h elyes llTIegszervezésében vezettek. Ezeik : Fran-

cia-, Or05Z- és Angolország, majd később Amerika. Kezdjük Franciaországon. Franciaországban A katonapolitikai hírszolgálat már 1855�ben állandó jelleggel bíró intézmél!Y volt. Erre a célra III. Napoleon felállította az úgynevezett "speciá­ lis rendőrséget", amely a német-francia háborúban már jelentős s'lerepet j átszott. A köztársaság aztán aláren­ delte ezeiket II vezér,karnaik, ez pedig az ő "II. hivatalá­ ban" szervtlZlte meg a Németország elleni hirszolgálatot. Már az 1875. évben, a francia vezérkarnak tisztekkel és pénzzel bőségesen ellátott hírszolgálati különítményei voltak, amelyeknek ismét egy sereg különleges ügynök állott - végig a keleti határon - a fennható&ága alatt. Ewel a hataimas francia intézménnyel szemben a néme­ teknél 1 910-1913-ig csak három hírszolgálatot teljesítő katonatiszt, a három Elszász-lotharingiai dandárparancs­ nokságnál - állt rendelkezésre. A német-francia háború óta a francia hírszolgálat kizárólag Németország felé i rányult, tervszerűen vezetve és felépítve egy eTős katonai és politikai akaratra, Németország feltétlen megsemmisitésére. Az "Entente-cordiale" létrejötte, szoros össz:mükö­ désbe hozta a francia, angol és orosz vezél'kart és ezzel nevezett országok hlrszolgála tát is. E téren már a 1910,ben bezárult a gyűrő Németország .cörúl. Ettől !z időponttól kezdve megosztott szerepkörrel dolgozott az antant-hírszolgálat. Franciaországnak a német- és olasz­ országi katonai és politikai felderités volt a feladata, Oroszország magára vállalta Németország keleti részeit, az Osztrák-Magyar Monarchiát és a Balkánt, míg Anglia tisztán a tengerészet felderítésére szorítkozott, gazdasági kémkedést folytatott és a politikai propagandát vette a kezébe.

\ i 111I1Ul

rrl1d' N \1 té,l I

l ti

: Hadsereg sporthét

. on a Ludovika AkadémiA" ó saga a modem pentatlon él t öm öf úr ó Kormányz •

amely arra tért Elsősorban Franciaország volt az, szág elle n azokban az át. hogy hálót szőjön Németor én semlegesek marad­ államokban, amelyek háború e.set való kItérés még azzal az nak. Ez a semleges külföldre eredeti helyét és végre­ előnnyel is járt, hogy a kémkedés stoin i s ezenkívü l a hajtó it sokkal j obban lehetett palá egyéneket lehetett saját emberek kimélésére semleges megnyern i e célra. Svájcban, Belgiu mban é, Luxem burgb an, Holla ndiá­ háború ban és a többi északi államokban meg j óval a ei­ előtt ügynökségeket allított fel Németország szemm tartására, úgyhogy ez olyan 5zoros kémhálózattal volt kö­

rülvéve, amelyiknek minde n szála a szívéi g ért. A francia hírswlgá:latnak Németország ellen máJr kezdettől fogva Svájc volt a gyüjtőhelye. Eltekin tve a hivatalos francia szervektől (követség, konzulátus), a leg»<ülönbözőbb üzleti vállalatok leple ala,tt különleges ügynökségek dolgoztak Németország eHen. Genf, Lau­ Shnne és Bázel voltak a kémközpontok. Hollandiában már előzőleg együtt dolgozott a fran­ cia h írszolgálat az angollal, az északi áll am ok\}a'n, külö­ nösen Kopenhágában és ;\Ialmőben pedig az angollal és

az orosszal. De nemcsak kivülről végezte Franciaország adrna­ munkáját Németország ellen. l\Iár 1 9 10-ben megállapí­ tást nyert, hogy a különböző francia konzulátusa\<. kém­ szolgálatot teljesítenek Németországlban, így pl. B rémá­ ban, Nürnbergben és Berlinben. Különösen az utóbbi eset jellemzi legjobban, hogy milyen vakmerően dolgo­ zott a francia h írszolgálat a saját kormánya t.ámogatása és leple alatt. 1910,ben az elszászi születésű Fuchs-ot nevezték ki oda konzulnak. A német rendőrség csakhamar kinyomozta, hogy ez a Fuchs úr még 1892-ben Elszászban francia poli­ tikát folytatott és ebből kifolyólag onnan ki is utasították. Természetesen Németország - mivel ez a kinevezés tel­ jesen magán viselte a provokálás jellegét - arz;o.nnal szót eI? elt ez ellen, azonban nem tudta elérni, hogy Fuchs-ot vIsszarendeljék Németország;ból, hanem megelégedett a Nürnbergbe való áthelyezésével.

de Ott tovább folytatta veszélyes tevékenységét �Iyan elővig�ázatosan, hogy dacára a német rendŐrség eber figyelmenek, nem sikerült semmi büntetendőt rá­ b!zonyitani. Csak a háború kitörése hozta meg a teljes blzonyitékát az ő kémmivoltának. Egy nála tartott ház­ ku t.:atás a máIVrul napvilágra "került az a nagy anyag, . am 1 bl �nYS �got tett arról, hogy a négy év alatt meny­ . " nyIre haJbontatlanul uzte veszélyes téDIYkedését. �,913-14-ben érte el a fll"a1lcia hírszolgálat a tető­ pontJat. Az akkori páJrisi vezető Dupon főhadnagy volt �it a németek hirszolgálatuk révén kíméletlenül ener� gikus em rnek ismertek" aki nem válogatott az emkö­ . zo ben, sot, ha célja eléréséhez szükség volt, még az , . . eros2iaktól sem nadt VISSza . �r,d�k: s adatokat közöl a növekvő kémszolgálatot . megvIlagIto Jegyzék. amit a német Nicolai alezre desnél a k?z�etlen h borúelőtti évekró1 a "Titkos Hatalmak"'" Clmu. konyveben találunk. 1908- ba� 66 egyént fogtak el ( 9-et elitél tek), 1909 ben 47 egyent fogtak el (6-ot elítéltek ) , 1 9 10-ben 10::\ , egyen t fogtak el ( l O-et elítéltek) , 191 1-be n 109 e yént fogtak el ( l4-et elítéltek) , 191 2-ben 221 egyént f tak el, ( 2 1 -et elítéltek ) , 1913-han 346 egyé nt fogtak el ( 1- et ehtéltek l , 1914 első felében 154 emb ert fogtak el ( 5 0 -et elítéltek).

lka}

?,e

�

�

� :

•

1931 jlilius 1 0 .

CSE NDŰ RS� Gl LAP OK

�5Ö

Geheime

M"achte.

mel y az 1 9 14. év­ J ellemző, hogy a 154 eset köz ül, fran cia h í rszo lgála t nek első felében előfordult, 74-e t a i évek ben nem Iehe ­ szám lájár a lehet elkönyvelni. A több en százalékban tett meg állap ítan i, hogy a fran ciák mily b b tétel ek ott i� szerepeltek, de bizto�, hogy a legnagyo

öket iUetik . ad vég Természetesen ezeket az adat okat nem szab az, ami az legeseknek tekin teni, mert a kiseb b százalék ok to­ elhárító-rendőrség kezébe kerül ; az előbb i szám ek a pol­ vábbá csak azokat az eseteket tárgy alják , amely gári bírósá g kezén mente k keresz tül. Az angolok, mint világ- és gyarmati nagyh atalom . szintén már régen rájöttek, hogy a jól működ ő h Í l'szol­ gálat nélkülöz hetetlen . Ezért különös súlyt helyezt ek en­ nek a szolgálatna,k a gondos és tervszer ű kiépítés ére. A célja és szervezete azonban teljesen különbözött a francia hírszolgálatétól. Ami a szervezés t illeti, még ma is is­ mertetőjele az angol hí rszolgálatnak, hogy szintén részt­ vesznek benne a közelében fekvő vi dékek összes h ivatal05 szervei is, és jeIéül annak az erős hazaszeretne k, mely az angolokra nézve jellemző, azok az emberek is, akik külföldre utaznak, az üzleti vagy más magánügye kben állam szolgálatába tartozóknak tekintik magukat és a megfigyeléseiket azonnal közlik a legközelebbi angol h i ­ vatalos hellyel. Anglia fekvése hozta magával, hogy az angol h írszolgálat főleg- a tengerekre és gazdasági kém­ kedésre fektette a fősúlyt, míg a katonai kémkedést kü­ lönösen a francia és orosz h í rszolgálatnak engedte át. Az .,E ntente-cordiale" megalapítása után aztán az angol hírszolgálat is résztvett a németek elleni kémgyű­ rüben. Belgiumban, Hollandiában, az északi államokban ér. Svájcban erősen megvetette a lábát az angol h írszol­ gálat. A francia h í rszolgálattal ellentétben, mely csak Németország ellen kémkedett, az angolok azokat az ál­ lamokat is figyelemmel kísért ék, amelyeknek a vendég­ szeretetét élvezték. Igy az angol " In telligence depart­ ment"-nak brüsszeli fiókj a ikimerítően foglalkozott a bel­ ga partvédelemmel. Hollandiában Rotterdamban és Am­ �terdamban voltak a főhivatalaik. Amíg a francia kémkedésnek a németek ellen fő k i ­ induló �ontjául Svájcot tekinthetjük, addig az angoloké HollandIa volt. Eltekintve a h ivatalos angol szervezetek rr:űködésétől , egy Tinsley nevű angol irodája volt az Rot­ tel damban, amel � , h �that s � űködéséve l kitünt. Tinsley, : akI e�y a� gol haJostarsasag Igazgatój a volt, felajánlo tta sz? lgalatal t az ango] h írszolgá latnak. H i vatalába n több mm 300 e�b �r dol �ozott - akik m i n d az angol kém­ edes sz� lgala� ban allotl.ak - eltekin tve attól a sokszá z .. u gynok tol, akIke t ismét ezek tobor oztak ö'sze . Tm ' sI e v' mell e tt : a k'I fo " l eg a tenge része ti és techn ikai kémk edésr � , ovabba Reu ter ügyn ökség gel karJ Itve, a holla ndia ropagan ara fektette a fősú lyt, az otta ni ango l fo" konzulr a, Opp enhe imer Fer encr e egy volt neme ' tre v�It b'Izva a kere s edel mi és a gaz dasá gi kém ked és a nem etek ell n. A hab orú előt t az � ang olok Svá J' cba n csak kere sk e d e l ml kém ked ' t ' o r " ka l �'oPa �and át, foly tat­ tak és előkészületeke t e e , gy ab oru eset en a német kere k ed I t a meg bén tsá k . Csa k a háb orú kitö rése k r té . á ogy S ; áJcb an IS kat ona i kém ­ irodákat állí tsa nak f l aZZ ' � a cella I, hog y ezek külö nő, sen a fri edr ich Sha fe i' re u " geptel pet figyeljék. ? . � A h áb llrú előtt már z esz akI alla mo k i s úgy sze re. It k a o ol �ála t i r:e t � �·to�a i . Itt nem c a k , a 01 zag, Dam a es Nor végi a ellen is dolgoztak s a N em , ' e torszag-g - al való Kere3 ' k e d e I mük aláaknázását kés zít ett ék e l " o.

�

�

�

:

�_

i

�

��

_

� � � �� � ��� � ::�� � � � \ �

: ���� � ::! �v��'�:,

193 1 j úli us 10.

�

:abad

lZ. a llli

:zarnOK 'y"k

� ��

,.

�

��

'lyezt k , il

t a !�, ! rna :mtcn r ,

h1fd.ti 'etnéK.

�es

U'pk 1.;

?

�

�

k

�

LAP O K

:�

551

rn ?

l) e

jelle zőek voltak az oroszok hírs zolg álati tevékeny· segere. TO b eset en k iszol gáltatta az orosz hírszolgálat a vala mJkeppen keny elme tlenn é vált saját kémeit a né­ met hatóságoknak, hogy így megszab aduljon tőlük. A legnagyobb sikereket Oroszország az osztrák-ma­ gyar monarchiában érte el, ahol segít ségére volt a mon­ . arch ia ok nem zetis ége, a pánszláv gondolattal rokon­ szenvezo elemek támogatása. Látjuk, hogyan �őtték már évekkel a háború előtt a háló t az ellenséges nagyhatalmak , hogy a szemükben .. , agy tuln erore lend ült Németországot megsem misítsék.

�

�

Suhay lmrec tábornok.

Oroszors zágnak már jóval a háború előtt megvolt az a kiváló rendőrsé ge, melyet a h i rhedt "Ochrana " néven a

wa , ��.

zda,á�,

;mked ' -'

engl'Ü

b, ru: ll en kp", { állam 'll,

�

A z ész k i álla okb an levő ang ol h írsz olg álat főcé lja azo nba n N eme tors zag ten ger i had ere je és parterődei volt ak. Az ang ol kém ekn ek : Bra ndo n, Frenchs és Ste­ war t-na k az esete, akik 1 9 10-b en a k i e l i és az Ész aki­ ten er Cl'iat orná jáho z lette k kikü ldve , m inda nnak a be­ h ato mun kána k volt a j ele, ami az Ente nte-c ordi ale " , " letre J otte kor m u ta tkozott. M íg a fran cia h írszo lgála tot a háború előtt erősza­ kos á g és nagy pénzá ldoza tok jellem zik, meg kell állapí ­ tam, hogy az ango lok sokka l elővig yázat osabb ak voltak - de semm i esetr e s e m kevés bé inten zívek . Az ő céljai n yo� ak, es szebb menő ek v ltak nem a katon ailag , , el os N emeto IBzag, hane m a neme t nep ellen irány ultak. Angl ia előké szüle teive l a néme t nép éltető idegé t akarta eitalá Ini, hogy aztán előidé zze a gyűlö lt vetélytárs végle­ ges megs emmi sítésé t. M í g a franc ia h íl'szol gálat a legrég ibb és legrát er­ mette bb, az angol a legves zélyes ebb, addig az orosz hír­ szolgálat volt az, amely ik a legtöbb pénzzel és összeh ason­ lithatat lanul a legtöbb ügynök kel rendelk ezett.

IgYhata • ldo h.lS

angol

CSE Nb ÓRs tGl

me l

,\

•

külföldön i s ismertek. Eredetileg célja csak belső tevé­ kenységre irányult, azzal ellenőrizte az orosz kormányzat ellen működő, külföldön élő oroszokat. A németek el­ lenséges magatartásától való félelem az orosz-japán há­

borúban azonban teljes változást idézett elő. Franciaor­ szágtól ösztökélve, már akkor megkezdte Oroszország a

N émetország elleni kémkedés megszervezését és ennek

a

szolgálatába állította az Ochranát is. Ugyanakkor meg­

A könnyű aknav ető es alkalmazása. ,

kezdődött a szoros összedolgozás a francia és orosz hír­ szolgálat között. A szerencsétlen kimenetelű orosz-japán háború után szintén

Franciaország volt Oroszország ta­

f..ta: HAZAI nIR E

százados_

A gyalo"sági nehéz fegyverek zömét és pedig a gép­ puskát, a nehéz 6'éppuskát és a gyalogllági ágyút a Csend­

azoka l ;..

nácsadója. A Franciaországtól kapott és eredetileg fegy­

aik )zo!' a 1TI1han t:>

rpítésére fordították. Igaz, hogy ebből csak a kisebbik

Most egy rövid tanulmány keretében a könnyű akna­

rész jutott el az ügynökökhöz. A nagyobbik fele, mint

vetöveI kívánok foglalkozni, mel)' szintén a .gyalogsági ne­

ahogy az Oroszországban már szokás volt, a közbeeső hi­

héz fegyverek csopo l'tjához tartozik.

lek a vet Igence �

verkezésre szánt pénzt szintén az orosz hírszolgálat ki­

vatalnokok kezei között szétfoly t.

A

legtöbb kémkedési esetben, aminek háború előtt a németek nyomára jöttek, mindég nagy kitünt, hogy ezeknek az orosz kémeknek íl/;éreteket tettek, de az ígért összegeknek csak igen ki részpt f izették k i nekik.

vezette. A A szervezést a szentpéter vári vezérkar nyugati határon minden katonai kerületnek volt egy ki­ terjedt h írszerzőos ztálya, amelyekbe n néha tíz tiszt is dolgozott. Ehhez hozzájáru lt még az " Ochrana" , amelyik azután a külföldi orosz hi vatalokkal állott összeköttetésben államokba is befészkelte 1 9 1 0-től kezdve az északi Stockholm és Koppenhága magát az orosz h i rszogála t. voltak a kém szervez et székhel yei és ezek is szoros össze­ köttetésb en dolgoztak a franciákk al.

Megá llapítá st nyert , hogy már a hábor ú előtt voltak ahogyan orosz kémsz ervez etek Svájc ban is és ezek, mint tlan merész­ az észak i állam okban is tették, néha példá i oro z ka­ ségg el lépte k fel. A hábo rú kezdetén a svájc , pror�lIttal t ? tonai attaché elbizakodottságában anny ira ko � né valt. V l5szahl­ mag át, hogy olt-tartózkodása lehet etlen g�pezetben. vása bizon yos zavart idézett el ő II nagyfokú .lelk ii�m e­ Egy álta lán az orosz h i rszo lgá lat . , JSmelt az Ált alá nosan . ret len ség gel tün tette ki ma gát . ez­ ett RE:dl bsztrák vezérkal'l oroszok álta l megveszteget tette ntosa bb szol gála toka t rede s esete, aki talán a legfo . n esetek, meetekné l is derü ltek kl olya ném a D e J k ' k e n

�

•

örségi Lapok több számában már 'ismertettem.

Az aknavető harctéri alkalmazásával már az orosz­ j apán háborúban találkozunk, i1atás és kivitel tekinteté­ ben egészen kezdetleges formában. A ,'ilágháborút meg­

előző években használhatóságáról és értékéről a vélemé­ nyek nem voltak éwen kedvezőek. azért .számuk igen cse­ kély volt és a műszaki csapatoknál nyertek 'beosztást. M int a legtöbb feg:yvernél, ennél i a világháború hozta meg a fejlődést úgy szám belileg. mint minő5égileg. tgy például a németeknek a háború elején mindössze 80 drb könnyű aknavetőjük v0lt, ez a szám azonban a há­

ború végéig 12.000-re növekedett.

aknavető van Honvéd-s éóünkben a 1 7 . 1\1. könnyű l'end,zeresítve, gyalogezredenkén t egy szakasz két vetővel . Az öntöW:as-akna súlya 5.95 kg, ebből 0.71 kg dina-

mon és 50 gr ekrazit.

KI T (jD T IJ ?

A földkerekség legbiíl' ebb l'iZll folyója az A M . ­ ZON, cr leghoss zabb pedig cr MISSI SSIPP I. A . Délo meriká ban, cr peru i A lldesek be,1 A mazon ered, ho.�sza 6200 k m , vízgyii jtöteri ilete hét m il­ J

lió k m' ;

Missi.�s;ppi Sszaka meriká ban ert'd ,:s M e.l'ik6i- öbölbe ömlik; hossza 6780 k m . I'í:a

( A Dww 1I088Z,1 9lliijtőte l'iilete 8.2 m illió km'. 2850 k m , v!zglliijtöte riilete fI17.0 00 km'. ) a

1931 július 10.

CS E TD OR S� Gl LA PO K

I-r.--- 8

t. ábra.

•

�

�

­ llindkét akna csapódó-gyujtóyal ,an felszer :e ..' . .- . . rtelllk to -ztöltettel . ezett rb. elheJy . " ,eJ,ben :oyese a tOlten�'hu I " Ez 3 drb zacskóból álL ezek mindegyike fekete Joporra .•

töln-e. " . 3 a,Alaptö ltet az l-es. enn ek súlya 15 gr, résztöitet súlya J...iilön-hiilön 6--6 gr . Tehat a legerosebb

� _-es es � -

�í 5r.

Az aknák málhá.zá.sa falád ába történik, egy ládába

3-as töltet súlya

2. .�brQl'

t ' g l/lIl1as -tó S a lmaftj. �. r<>bballló-p!llIlats, g !l U�'Ió .'t '·-It· ,t 6 a klla h ül:c/1/ � . robballlótöl ttt. I'C:ftö-

:. :J. g!lllJ <> o

< ,-

•

_

,

.

a·broncs.

A swaszhoz: --! tali ga tartozi k : ezek közül � a �'e�ó� zálJítja. � pedig mint löYoszere' taliga szerepel. talI gan­

ként ..1 rakasszal

(l:!

lö\'és

3 darab.

�do'ket a raJ'parancsnok fej· A ,etőnél a kezelési t =u

üg". elete alatt 6 kezelő ,égzi : az l-es irányzó és a rajpk. helyettese :

�-es segédkezik

irányzásnál és

löltésnél ;

a 3·a - töiti m2g a '-etőt és segéókez:k az irányzás nál a ..l-es süti el a ,erot és seg':'
a

:

az 5-ös köteles.s�ge a lőszer kez21él:e. ebben segéd.1.(ezik neki a 6-
� . a csösarú

r 30 kg

.

3 . a csőtalp _3� kg . ..1. a ,e:oágy � ., .5 kg).

\z összs úly ezek szeri n t tefiát 131 kg. Ezt a ..1 ysé get ..1 kezeló szállítja. Hogy a kezelők a hoo.szabb száilitást könnyen bírják. a csa és a csósarú II kezelő d.ll:í.ra erősített \állpárnán nyugszik, a másik két

e�

e.,"}'ség pedig a kezelő hátára erősített hátpárna segélyéyel lesz szálli rra. .� ,etöhöz kétféle lőszer ,an rendszeresírre.

A 17 )1. acélakna és a 17. )1. öntöttvas-akna. Az acélakna tejj es súlya 5. kg. Ebböl robbanó töltet 1.09 kg dinamon és 50 gr ekrazit, min t gyújtótöltet. .� a,. szállítása és a lőszer toyábbítása taligán törté

nik. Ezeket a taligákat 1-1 Jó

,on tat

ja.

­

9. ábra .

::IIegközdités alatt az: ay. raj ,agy talig akbl ,a �y It'­ málházot t yet ókkeJ mozog. Ha az ellenség", tüzh . tis gyenge. ha a t.erep,iszonyok ked ,eznek a fedezé'nE' . , a !;y a rejtőzésnek., a ,ető sokái g moz shat elöre t al i , "ra

málházYa.

; l

--.....

III tó-p_

d, b.

:

wI 2 a \ epel, ta'l

1931 jú liu s 10 .

CS EN DO RS EG J LA PO K

553

Hadsereg sporthét : Négyesek evezősversenye.

A vető lemálházá ára, vagyis a kezelők yáIIán és há­ tán való továbbítására csak akkor kerül a sor ha az eIIen­ séges tűz.hatás és a terepviszonyok a veMnek taligán való szálIítá sát már nem engedik meg. A lemál:házott vetővel való mozgás a kezelők nagy fá­ r� ságával jár és t€temes i dővesztesé"et j elent, ezért min­ dig nagyon fontos a lemálházás i dőpontjának ihelyes meg­ választása.

ho"y az az ellenség látá..II tüzeléshez szüksége szerelékeket előké­ szitik. Ha most a vetőnek meg kell nyitnil a tüzet egy meg­ adott céltárgyra, akkor a lőtávolságnak megfeleló emelke­ dést heállitjáIc az irányzékon\ az aknat kibirlosítás után a csőbe tolják, a szükséges töltetet elhelyezik a hüvelyben, majd a kezelők az irányzási részletmunkát végzik el. En­ nek befejeztével a vető tüzelésreJ kész.

A tüzelőálIás elfoglalása és berendezése lényegesen h osszabb i dőt vesi igén)"be, mint akár a g'p.-nál, akár pe­ dig a "yalogsági ágyunáI. A szakaszparancsnok a rtüzelőállást majdnem mindig úgy választja, hogy az ellenség földi f igyelése és lehetőleg a lapos röppályájú gépelc tüze ellen fedve legyen. Erre a célra k üIönösen alkalmasak ma"aslatoknak az ellenséggel ellentétes i rányba eső oldalai, szakadékok, mélyedések. Mihelyt a szakaszparancsnok megállapította vetőú ré­ szére a tüzelőálIásokat, a �'ajparancsnok dolga l e z ponto­ * san megj elölni ezek h elyét. Ezért a l'ajpk. előresiet, meg­ Az akna a csekély kezdősebesség és ft hoosz ú röpidö választja figyelőhelyét, kitüzi a főlövő irányt és a taIig'ák miatt a szél behatásával szemben igen érzékeny. Erős szél felállítására alkalmas helyet keres. a Iövedéket tetemesen eltériti a sZ31bványos páiyájától. A Ha ezzel készen van, raját elől'endell a tüzelőállásba. röppálya erŐd hajlottságánál fogva az összes nehéz fegyve­ A raj ezt mindig úgy i gyekszik vég.rehajtan i, Ihogy az rek! ilcözött a legalkalmasabb a saját csapat átlövésére. elIenség ne vehesse észre. Jellegzetessége aZ almavetőnek, hogy lövedékének röp­ a A tüzelőállást a kezelők burkolják, álcázzák; és ha pályája erősen ihajlott, ft tetőpont igen magasan fekszik és raj a tüzelőállásban előreláthatóan hosszabb ideig fog ma­ a Töpidő igen hosszú (például 700 m-re 3-as töltettel' lőve a radni , a lőszer részére fedezéket is készítenek és váltóáIlá­ röpidó 22 mp) . sókat építenek. Az aknavető 'Pillanatcélok leküzdésére szerkezeténél Azt a ihelyet, ahol a szakaszparancsnok a taIi gákat nem alkalmas és csekély lószerkiszabata nagyfokú fogva kapcsolat­ vissza hagyja, mozdonyálIásnak nevezzük. Ezzel takarékoskodást kiván. rendsze­ ban a következó'ket kell tudn unk : a mowonyállás Lövedékének hatása i gen nll6Y. A robbanással járó van, oly' helyen, rint a tüzelőállás közelében, oldalt mögötte

554.

. mm den e' IoTen;l,t ha rclégnyomás kb. �5 m-es körzetben , - ig seb esIt ene k, 100 képtelen né tesz, repeszdarabj ai. k m-I g I S elrepuln ek. . . e
l11

?

gyal ogez rede n­ ekné l KOlszerűen felszerelt hads ereg a\". szá zad van ren dsze resí tve. ként egy ' é� a vona t!' a ta!fo ­ E� 3 szak aszr a (öss zese n 6 vető vel ) szer int) : zódi k. Allo mún ya (a Vezetés Kéz ikön yve

5 t i szt ;

ben és házak között . , , .. , k es ton szet dek löve a y hog ul, ord Köves talajon előf . a robbanás elmarad. IS a ­ eg ·t'nké ket \'ető a sára oldá me,j" k dato fela Tűz , a szaK asz Ket veto­ kalmazzák, azonban kiad ós hatást csak k. jének összpon tosított tüzétől yárh atun

'lJ �

I

l.

OD OD o '"

:.;:j t-<

" .., �

, ... Ol o. ", c

': t

.c '" b.c.� .Q

"' '''

d' .c .c

"' o !lll »

� '"

E

=> ::> '"

E

;;;; .-

� -6

:; N� _ ..

T. Q,) .!::I:: '"' "' "' .� :.: � � C!) N

d��� t-<

"

"' cl.

=>

�

.Q �

:S �

"' » >.'"

<1: '" /OL

"" ""

'" .....

.c d .c .�

'"' d 'O » :> "' > . :0 UJ '"

O E t-<

....J

OD

'"

X '"

'" �

�O

fl)

b.C � ..... O c',) bL Q;) > '" "::; ol _ Ol

�

d

OO ... o »

"' OD 2l

. -'"

> -='J ,......

= '"' '"

� "' � -o '"

Az aknavető. úgy a tüzérségi tűz kiegészíté'e, mint a gp-k és golyószórók által a lapoa röppálya miatt meg nem oldható tűzfeladatok elyégzé�t. szempontj ábó l 'a gya,­

logság nélkü lözhetetlen nehéz fe6yvere. Könnyű felfedezhetősége miatt a veszteségek iránt igen érzékeny.

Támadásban az akna\'etők kis lőtávolságukJ 'Iniatt rend­ szerint az első lépcsőket követik. Szoros összeköttetést tar­ tanak a puskásszázadokkal, hogy azok támogatására 'min­ den pillanatban készen Jeg)'enek. A támadó elől levő részp.ih€Z való szoros fel:zárkozásra különösen akkor kerül a sor, 11a a roham előkészítéséről van szó. Védelemben az aknavető iegfontosabb feladata a záró­ tüz Idegészítése, főleg ama területekre, melyek a t üzérség és a tbbbi nehéz fegyverek számára holtteret képeznek. A küzdő puskásszázadok minden helyzetben számíta­ l�ak az aknavető támogatására, ez tehát a tüzet úgy szer­ \'ezi meg, hogy annak hatásossá,j"át sem a sötétség, sem a köd nem akadályozza. Az ellenség figyclmének megosztását célozza sok váltóállás létesítése és azok sűrű felhasználása.

Az av. szak. vagy valameTy ik puskásszázadna k van alá­ rendelve vagy pedig a zászlóaljparancsnok a saját rendel­ kezésére visszatartja . Harcban az av. szak. pk. távbeszélő, jelek, j elentőfutó útján szoros összeköttetést tart fenn azzal az eJység gel, melynek támogatására a pal'ancsot kapta, azonfelül a többi nehéz fegyverrel is. Ezált al elérjü k azt, hogy a tüz i gény. lése gyorsan eljut az av. pk-hoz.

Az av. nehéz súlya , valam int tűzké szült ségé nek lassú elérése miat t (a gp. 1 perc alatt iüzk ész, az av. szak .-nak éhhez lU percre van szük sége ) korá ntsem oly moz;rék onv � . feg)'ver mint a gp. vagy a gyalogs ág.i ág)' u. , A fe,j"yver jelle géből ki.folyólag a leghálásabb av, celok :

cl ) kisebb tábori erő dítm ények ( fés zke k, akadályok ) : b ) házak, h idak ; c ) tüzgépek ;

d) fedett célok és holt terek le.fo gása ; ej tömör élő célok ;

f)

p áncélos járóművek,

1 20 lövés van É s

3 drb a yető talig án ; 1 2 drb a lőszeres taligán ; 45 drb a két szakasz-Iőszerkocs i n ; 60 drb a 8 század-l Ö3zerko c · i n .

'" ..,
' "' "'

.., '0 > <>

taliga ; kerék pár.

pedig :


.., .-

fő legénysé,j" ; hát asló ; hám osló ; mozgókonyh a ;

A századon belül vetön ként összes en

: A 9 cm-es könnyú aknavető főbb hatá sada tai

Lőtávol ság

1 40 4 50 1 18 3

�

��

�

od

1 931 j úlius 10.

CS.é ND OR SEG I LA PO K

A z al'. a következő feladatokat kaphatj a :

Felderítésb€/I .· felderítő köt
Vldözés ben : a legelől levő rajok támo,j"atása.

l'édele m b en : gp, t ű z kiegészítése.

Halogató és súnieit h a rcba n : ellenség megtévesztése főleg átszeldelt terepen.

Harefélbeszakítá.sn4,l: fedett gyü lekezöhelyek lefogása. Erdő, helység, hegységben: Iholtterek Ilefog>ása. A korszerű aknavetők különleges lőszen'el 'is ,el van, nak látva :

a) b) e) d)

jelentőaknák, írásbeli jelentésele továbbítására ; j elzőaknák ; vjlágítóaknák ; ködaknák (ell. ,gépek, figyelőhelyek elködösítésére.

Korszerű hadsel'e5ben

könnyű aknavetőn kívül közepes és nehéz aknavető IS van �·endszeresítv e. A közeu>es aknavetőket mozgóhai'cban nagy súlyuk miatt nem t u dják oly könnyeru alkalmazn i , m int a könnyű -a

aknavetőket. A tűzké"zül tség elérése aránylag a10SSZÚ ideig tart. Ha.tása egyenlő a tábori tarackév>a l. A nehéz aknave tő ( 1 8 cm-en fel ü l ) igen erős hatással

bír. Példáu li a 25 cm-es av. súlya a tüzelőá llát>ba n 770 kJg, lőt.ávolsága kb. 900 m, a lövedék 5úl�'a 1 00 k" ' ( ebből 50 kg robba nóan yag) . Repesz és légny omás hatás ának puszt itóer eje 'vetek­ szik a legne hezebb tüzér ség i lövedékek erejé vel. A jelen leg m eglévő különböző t ípus ú akna vető k i smer ­ tetését hely hián ya miat t mell őznö m kell. Szük sé"e snek tartom azon ban meg eml íten i, h o'gy az akn avet ő, m i n t a gyalogság nehéz fegyvere, igen erő s fejl ődé sne k néz elébe miv el v iszo nyI ail'o olcsósága mia tt mé g a sze gén y álla mo . had ser ege i i s nag y szá mb an al alm azh atJ ák.

�

. Ha. � / (I�n llla . �

k

fecske lev ert fés zké t is m é t fel épí ti s leg fel/ e b b az uld oze sen okulva, má.s ere sz ala t t k el 'es v éd el m e t · ' , ' do"l t el ett erv va gy ve szt ett va gy on m ia t t m iér t . , ( sll gg ed Je el ep pen az el m be r, ki t?g ye dü l bir ér tel em me l ' €g yedul hIS Z a go nd vis elé sb en .

.

B . KE MÉ NY ZS IG MO ND .

1931 július 10.

555

�� C SE NDORSEGI LAPOR

__ __ __ __ __ __ __

a a \a, \

TI

'ösí �,�.

m€g'\'osí�",

loörs me,,· ;a.

é, pu'ká, ·,

tuzf' 'z\ek ol< leküzl"

.

HadsM'eg spo>· thét : A

1elyek ef". efogása

'rrel is e: I

b;ilt· ( elköd kíru \y e\őn

;ít\·e . gy 511-, 1 na ko;:' i nt a ' '� , m J105;211

lag

I

h a�-

ós ':len e r � ...o .,� n ti a ·b ll' a " .. 5l1�� )a

� I

k6

( ebbOl

A Ha ds er eg Sp ort hé t.

sei júni us 24 Az 1 9 3 1 . éVl Had sere g Spor thét mér kőzé ül élén k �rszágos é.s j úliu s 4-e köz ött zajl otta k le ren dkív A ver sen yek en nap ont a érd eklő dés mel lett Bud ape sten . polg ári és kat ona i társ a­ ott láth attu k a néz ő k sor ába n a i mel lett Bud ape st társa­ dal om kiv áló ság ai és elők elős ége l-é n a mo der n pen tat lon be­ ság ána k szín e-ja vát . J úliu s a ika Ak adé mia par kjá ban fej ező mé rkő zés ei a Lu dov ága jele nlé téb en fol yta k le. KO l'm áll yzó Úr Őfő mé ltós sen yek sor án elé rt gyö­ E ltek int ve att ól, hog y a ver éltó zon yla tha n is figyelemrem ny örű és nem zet köz i vis mi nta ­ zti ka r bü szk e lehet, a ere dm ény ekr e a magyar tis sport ony olí tot t ver sen y a sze rűe n me gre nd eze tt é� leb is szo lgá lta . n a gys zab ású pro pag and ájá t alá byei t kiv on ato san az A ver sen ys zám ok ere dm én bia kb an kö zöl jük .

1.

Lovaspöló.

le a án dél utá n folyt 28ius ún s j őzé rk mé ntő A dö és a "J ász ku n" hu szá rok sti pe da bu a n, de zig its l\Ia rg kö zöt t. A mér­ hu szá ro k csa pa ta pá pa i "A rp ád fe jed ele m" ltal at a nyerte meg s ezá ap cs k ro zá us h sti pe da kő zé st a bu ko sa i vitéz ba j no kc sa pa t já té A t. go sá ok jn ba a e eln ye rt gy, T6tvá l'ady s, Dépold Mikl6s őrna de re ez n to ár M y se pc Li y vo lta k. Is tv án fő ha dn ag yi ál. ih M és os ad Andl'ás sz áz

2.

Dí jlo vaglás. zajlott le. 27-é n a Vérme ző n A döntő j ún i us

háza

vaglás : K önnyű díjlo red, Nyire gyados , 4. husz árez sz ndor Sá ó huszárez red, 1 . Szab had nagy , ' l . lÍ;n Zo!t zky , 2 . Haszlins

Ú

".

lovaspoló döntője. százados, hon vé­ Kecskemét, 3. vitéz l1'eghy In�l'e nd re Ifőhadnagy, 1 . delm i min iszt ériu m, 4. Matuskovics E zl6 csendőrszázados, husz árez red, Kecskemét, 5 . Papp LM g�', 1 . tüzérosztály. Kisk unh alas , 6 . Tern egg KálmlÍ;n őrna , 6. tiizérosztály, Nyi r­ Bud apest , 7. KeTtész Sándor őrnagy azott százados, 3. egy ház a, 8. Neubmnd Miklós nyu galm da Károly százados, 2. vonatosztály, Szo mba thel y, 9 . Vaj Mihály 'főhadnagy, 4. tüzérosztály, Komárom, 10. Győry doT Lajos százados, ? hus záre zred , Nyi regyháza, 1 1 . SlÍ;n sef főhadnagy, 4. hus zár hus zár ezr ed, Páp a, 1 2 . Fülöp Józ ezred, Ny ireg yhá za. riája: A díjlovaglás AJ kat egó

­ tüzérszázados, lovaglótanár 1 . Haidecker László éz vit 2. ( l\Iarci nev ű lován ) , képző- és haj tói kola, örkény zté riu m, ázados. honvédelmi mi nis Jre gh y LMzl6 hu szársz gy­ zad os, 4_ hu szá rez red , Nyire 3. vit éz Né me th Lajos szá Ny ir­ százados, 4 . huszárezred, háza, 4. TamMsy Zoltán or, 6. szló százados, ör kén ytáb egy ház a, 5. Haideckel' Lá 7. ár, 'érv 2. tüzérosztály, Székesfe" BOI-ha Olivél' ezredes, azott hu szá rez red es. Mo ys El em ér nyugalm

3.

4 km-es folyamúszás.

us 26- án a Ma rgi tsz ige t és Ez t a versenyszámot j úni le. i Du naá gb an bon yol ították a bu dai Du nap art köz ött csoportban Bit ske'lJ Ala dár A versenyt a sze nio r ell Bé la 30 p 00 4 >mp ) , 2. Marcz főhadnagy nyerte me g ( czory I ml·e százados. ny . áll . főh ad na gy , 3. Ku za­ ek B ertalan A rp d szá A jun ior csoportban elsőn án lm Ká ey ,(3 3 P :15 .4 mp ) , Micsk dos úszott be a célba gy 3. helyembrech-t Ferenc őrna csendőrszázados 2., La zést ért el.

á

CS E N D O R S EG I

556

J 9 3 1 j úlius 10.

L A PO K

"" .

,

" dl' J'at nyert Hadsereg sporth et : Elso

négyesfogat ( Feördeös Gyula fhdgy .) .

4. Vívás.

Tőr, szenior: 1 . Hatz Ottó főhadna gy, Budapes t, 6 győzelem , 2. A vívóversenyeket június 26., 27., 28. és 29-én az 3. győzele m, Budape st, Piller György százado s, , Országos Tiszti Kaszinóban tartották meg. Helyezések : ády Borovszky Jenő főhadnag y, Sopron, 4 gyozelem , 4. Párbajtőr, szenior : győzelem , 5. KULitttzky József alezredes, Budapes t, . A honvédség 1931. évi párbajtőrbajnoka Kalmtzk1j győzelem , 6. Gfell er Antal Gusztáv százados, !Budapest , Gu.sztáv százados, sportoktató tanfolyam, 6 győzelemmel. százados, B udapest, 3 győzelem, 7. Hatz József fohadnagy, 2. IdránYi Ferenc főhadnagy, 1. huszárezred, Budapest, 5 Budapest, 3 győzelem é.s 8. Ke?"6Sztes Lajos százados, győzelemmel, 3. Borovszky Jenő főhadnagy, soproni vám­ Pécs, {) győzelem. őrkerület, 4 lyőzelemmel, 13 kapott és 19 adott tussal, Tőr, junior: 4. vitéz Rády J6zsef alezredes, sportoktató tanfolyam, 4 1 . Kőszeghy A t tila hadnagy, 1 . utászzászlóalj, győze­ győzelemmel, 1 3 kapott és 1 6 adott tussal, 5. GfeUner lem. 2. vitéz Somogyi Endre vkszt. őrnagy, honv. m i n i szté­ Antal zázados . . . Bocskay István" reáIiskolai nevelőintézet, rium, győz�lem ; 3. Timár Gyula lé!1"ügyi ellenőr, B uda­ 4 győzelemmel, 1 6 kapott tussal, 6. Hatz József főhad­ pest. győzel�m. 4. Háry Mihá/y százados, egri gyalog­ nagy. sportoktató tanfolyam, 2 győzelemmel, 17 kapott, ezred, 3 győz�lem (25 tus ) , 5. v itéz Baky László csendőr­ 16 adott tussal. 7. Hatz Ott6 főhadnagy, szabályzatismer­ százados, nyomozóosztály, 3 győzelem (27 tus ) , 6. Temes­ tető tanfolyam. 2 győzelemmel, 17 kapott, 14 adott tussal, vár?! Gerő százados . jutasi altiRztké pző iskola, 2 győzelem , 8. Bogen Albert alezredes, debreceni 6. vegyesdandár- . 7. B eczner József ny. áll. alezred es, D ebrece n, 2 győze­ parancsnokság, O győzelemmel. lem, 8. Szátraz A lfréd hadna gy, szeged i gyalog ezred, 1 Párbaj tör, junior: győzelem. 1. vitéz Somogyi Endre vkszt. őrnagy, 5 győzelem ­ Kard, szenior: mel, 2. Fi/ótás Timdar főhadnagy 5 győzelemm el, 3. vi­ 1 . vitéz Uhlyarik Jenő dr. tüzér �záza dos. Ludo vika téz Baky László csendőrszázados 5 győzelemmel, 4 Akad émia . 7 győz elem , 2. Hatz József főha dnag y, spor t­ Kőszeghy A ttila, budapesti 1. utászzászlóalj, 4 győze­ oktató tanfolyam, 5 gvőzelem, 25 kapo tt tus. 3. P ille r lemmel, 5. Kádár Gyula százados, 6. J06s Miklós fő ­ György száz ados , 5 győzelem , 27 kapo tt tus, 4. Timár hadnagy, 6. kerékpáros zászlóalj, Balassagyarmat, 3 győ­ Gvula légü gyi ellen őr, Bud apes t, 4 !!"yőzele m , 3 1 kapo tt. zelemmp.l, 7. Temesváry Gerő százados, 8. Pöltl Károly 33 adot t tus. 5. vité z Rády József alez rede s. spor tok tató g. százados, Budapest. tanf olyam, győzel em, 31 kapott, 30 adot t tus, 6. Gfel/ ner

4

4

4 ..

�

r;

4.

4 4

4

193 1 j ú l ius 10.

557

CSENDO RSEGJ LAPO K

Hadsereg sport hét : Páros tennisz.

4 győzelem, Antal száza dos, Bocskay reáln evelő intéz et, szabályzatismer­ 3 2 kap ott tus, 7. Hatz Ott6 főha dnag y, 31 kapott tus, 8. teto" anfo yam , Bud ape st, 3 győ zele m, toktató tanfolyam, 3. Ka :"ttzky Gusztáv száz ado s, spor Hámori Gaszton főhad­ gyo zele m, 36 kapott tus, 9. zelem. nag y, I. lovastüz éros ztál y, 1 győ

�

e e" 6 gyoz " 1 •.� W' g- yo z e.< R öze1em. 4 5 K'

1

J: Gfel/nf,jheral.l� ózscf Lajos

, za' ,' ,-

10'al)' . j. 1",� 01.. v , 011 .. n O h • " B� t· nor, e ll e i •y ri r. e� , .,., ,. "j o"', c· á.do L 11 T(!n • ,... 7 tu�\ 6,I'O' Q � ,1
di

•

d' ,

�

�

Kard, junior: honvédgyalogezred, 1. Zámb6 Dezső had nag y, 9. utász­ szeghy A ttila hadnagy, Sz eg ed, 5 gy őze lem , 2. Kő Endre m, 3. vit éz Somogyi zás zló alj, Bu dapest, 5 győzele m. i min isztérium, 5 győzele vez érk ari őrn agy , hon véd elm győ­ Lu dov ika Akadémi l, 4 4. vit éz Pál Iml'e ale zre des , Szeged, agy , 9, h . gy. e., zele m, 5 . Bad er József rfőh adn y, 4. 6 . Lukács Antal hadnag 3 gy őze lem , 26 ka pot t tus , éz Bak!! , 29 kapott tus, 7. vit h. gy . e., Győr, 3 'g yő zel em ,8. vitéz apest, 2 győzelem, ud B os, ad záz őrs nd 6 cse szl Lá e., 1 győzelem. Pulay Rezső szá zad os, 2. h. gy.

5. Modern pentatlon . lott le, s jú lius l-é n zaj J ún iu s 27 ., 2 8 . , 29 . , 30. é kis ríl� osi es tereplovaglás a ter mé 00 50 az dig pe g mé a Ludo­ vív ás és pisztolylövés gyakorlótéren, a pár baj tőr a mezei ászár-fürdőben és Cs a ás úsz az , ián ém vik a Ak ad ika Ak ad ém iában . futás szi nté n a Lu dov éT /:lzázaese, Somfay Elem őzt gy on atl nt pe rn de A mo i olimpiász , Bu da pe st ) , a pá ris am oly nf ta ó at kt to or száza­ do s ( Sp ezettj e. Somfay t ;,]y h ik od ás k m ne yé pe nt at lon ve rs en mert két latban is kiváló, ny zo viB ág vil ye én ás és do s te lje sit m második (ú sz 2 , r) tő aj rb pá és te az össze, els ő ( p i sz to ly löv és (lova gláS ) nyer zéssel helye 17. futás ) és egy P. Ele tett vers enyt. j e Kisfaludy ezett hely 2. tlon A modern penta

. 3, őh dnag� ( Sportoktató tanfolyam, Budapest) mér sBéké d ezre ' Benko Ttbol' fohadnagy ( 10. honvédgyalog csa ba) .

J �

6. Military A.

, a díj ugratás A dij lovaglás júni us Z8-án a Vérmezőn plovaglást ugy ncsak a Vérmezőn folyt le. A tere yrákosi gya­ 2 -en ta tották meg. Kiin dulá s a nag lUn J József lovassági lak" . karlaterral tortent ; a cél a Ferenc

� �?-� � �

;

tan ya volt.

zló csendőrszázados Ezt a versenyt vitéz Kiss Lás , ki az első helyezésen kívül (ce glé di lovasaiosztály) nyerte helyezést is elért ( l&- ik) . egy második lovával még egy nomik Loránd őrnagy (Ba ­ A verseny 2. helyezettje KOl s Endre százados (6, gyaloglas sagyarmat) ; 3. vitéz Farka ezr ed, Nagykan izs a) . 7.

Díj ugratás.

s­ könnyű és neh éz díj ugratá Ez a versenyszám, mely könnyű én a Vérmezőn folyt le. A ból állott, jún ius 29. i Endre főhadnagy (bu dapest l dlj u)!ratást Matuskovics agy nyerte. 2 . Ba rcza Elemér főhadn Jászkun huszárezred) ad­ főh vitéz Bénárd Agoston ( l . lovas tüzérosztály ) , 3. tály ) . nagy ( l . lovas tüzérosz ztese báró Berg Tibor főhad­ A nehéz díj ugratás győ agy ( l . ), 2. Bal'cza Elemér főhadn nagy ( 1 . tüzérosztály . lovas l ( , Cseh Kálmán szá�ados lovas tüzérosztály ) . 3 tüzérosztál y ) .

8.

Hajtás.

zaj lott le. Fogatszépség­ Június 3O-án, a Vé rmezőn akadályhajtásból állott. versenyből, díjhajtásból és

,

55 A

zést ,"itéz kette �foga tok yersenytlben a z első helye Debr ecen l { 6 . YOlla toszt ály. őrnagy Lajos Dmtsa l/ \"ona toszt ály. n�'er te el. ::!. Rapcsáll y i Eúl mall száza dos t5. Flora László főha dnag y { 7. \"ona toBzt ály, Szeged ) ; 3.

�l is"olc ) . Y llla fohad ­ A nég�'esfogatok \'erse nyét Fe ii rd ,'us G nyert e. :"!. Jezol nt« Buda pest ) nag�' ( l . \'onatosztály. 3. Szom bathe l y ) ; \·onat osztá ly. {3. százados Ist l'all Pcfllth u=!f JIiklós százados (6. \"onato sztál� . Debrecen ) .

9. I\:atollaJó ös zetett verseny .

Ez a Yersen�'szám 3 napon keresztül tal·tot!. A díj­ IO\'aglás június 30-án a Vtlrmezőn. a díjugra t á , j úl i us ;� -án ugyanott zajlott le. A j úl i u ' hó 2-án megtartot t te­ indultak

replo\'agláSllál az Irinyi-pusz tától ( Rákospalot a ) a lo\·asok. a etil a nagyrákosi gyakorlóté r volt.

porthet összes I t t említj ük meg, hogy a Hadsereg IO\'as\'el'senyein a Honvédelmi :\1 in iszter úr rendelkeze­

sére csupán magyar tenyé5ztésü lovakkal indulhattak a \"ersen�'zők. Ez a z i ntézkedés nagyban szolgálta a mag�'ar

; , Lcml>, rkol'its A I/tal fohadna gy \ �. gyaloge zred, erte el. � Budape
Az eg�'én i piszto lyJö\'ő\'er"en � gyozte e Takrirs Ell­ ns. áll órnagy ( Békéscs aba ) . �. Rlllw!I h t l'án szá , lIIt zado \ 18. gyalog ezred. i\l iskolc ) ; ;t B IIl{1tt Lajos �zúzu­

/'

dO$ ( 7 . t ü Ú rosztály . i\f iskolc ) .

U . Parallcsőrt iszti motorkeréJ,páros Yerselly.

E z a Yel'<en�'"zam J ú l iu s �-án lett megtm tva. A \ 1:1'­ 500 k i lométe res u t a t k .. lIett nwgtl'll n i Ü k . �enyzó knek

A co?l a Vérmez on \·olt. A ;;" ,616 motorkerékpárral

főhadnagy

Béla

�.

Kaffka

l . hel�'ezettje

( I ovaglótanárképzó

(3.

i-skoJa,

G, c;h !l Örkény ) ,

:'I . HClzslillszky ZOl tcí ll hadnag)" ( l . huszárezred, Kecske­ ZOltcíll

százados

mét \ .

A

tllzérosztály,

1 0. Tennisz.

tenniszverseny

döntőmérkőzéseit

július

Sopron ) .

4-én

a

�Iargit zi geten tartották meg. A verseny vég,ő eredménye

dos, Budapest.

A honvédség II. osztályú férfiegyes bajnoka K r et n ­ vich Kálmán dr. főorvos, Sátoraljaúj hely, 2. Köv,$r Akos százados, Ludovika Akadémia, Budape t, 3, Dávidházy Jállos ny. százados, Székesfehérvár és Haris Blla műsza,ki tisztviselő. honyédelmi minisztér i um.

A honvédség II. osztályú férfipáros bajnoka K reto­ l'ich Kál mán dr . főorvos, Balla László főhadn agy, 6.

csendőrkerület, Debrecen, 2. Kövér A h'os százado s, Ludo­ vika Akadé mia, Dál'idh ázy János ny. század os, Székes­ fehérvár. 3. v itéz Grossc hm idt István ny. század os, Buda­ pest. Hadnagy Dom onkos ny. főhad nagy, Szomb athely és Horvá th

százados,

Jellő ny.

l.

század os,

Szent endre ,

honvé dgyalo gezred . Budap es t .

Párdu cz

Géza

I . o ztályú vegye párosban 1 . Kire/l Illey,. Ká l má n ny. sorhaj óhadn agy, Lidák Já ll os né , 2. l'árady-Sza bó Andrá s százados, Sárkány Lili.

II. osztál yú vegye spáro sban 1. E re /o l' ic h Kálm án főorvo" Sátor aljaú jhely . [,(fch illU 1111 Frig y esné, 2. Zemplény Lász ló dr. főorvos, 2. sz. honv éd- és közr endé ­ sZeti kórház" Bu dapest, Malll cr Lajosn<', 3. Dávi dházy , Jallo s ny. szazados-Horváth Ida es Móré A ndo?' száza­ dos, l l . honvédgyalogezred, Debrecen, Zá borszk!l Lili.

�

l l . Lö"észet.

?

A had fegy\er e yén i lövőverseny, vala min t az egy éni . plsz tolylovo. verseny J uhu s L, 2., 3. és 4-én a nag ytét énl" i . kato nai lőtéren zajlo tt le. A Ihad ifegyve r egy éni lö\'ő\l'r sen yt Hradetzk!l Zol tán .. foh adn agy (Sp ortoktató tanf olya m, B u dap e5t ) nye rte. Összesen 30 tIsz t rész esü lt díja zá 'ba n. A 2. hely ezé st Zsotér B ertalan főh adn ag�' ( l . gya logezred, B uda pes t )

kőzül

az .. Iso

h � n·ar ) . il. 1 " . S.llla/I Sá l/ do / ny. lil l . �zázado s ( GY ő r )

'

g'2pc k kel indultak elso helyeze tt j e j ' i­ I Uq Lá,,;/ó főelőad ó ( Hajmú, kél' ) ; �. l 'nt'''� Lajos had­ na�y ( Szúmba thely ) ; :>. Du" J nlii n�·. il l i ő rn a gy ( B uda­ .-\7 cldal Kocsis

pe't l .

1 3 . ParalIcsőrl iszti lovag·Jás.

40 km volt. ,\ re�ztw \'őket

.-\ lIlcgtee ndö u t \'onal

Hiu m
a

l-én este, k i k j ú l i us be a Vérmez on levii

célhoz.

A verseny g."oztese v i téz Boldl'á rU E m il alhadb iztos, p ) ; :"! . Falkas B dll hc)nYéd elmi min isztériu m ( ::! óra 2 Ta / I I to a. főhadna gy ( 6 . tüzéro"z tály. N y i regyház a ) ; ..i. rprid főhadnag y ( 3. tUzéroazt ál� ,

zombath el y ) ,

14. E vezé .

a következő ;

A honvédség férfipáros bajnoka lovag lúrcll lllt'yl" I{álmáll ny. sonhajóhadnag�', 1'árady-Szabó A n do r száza­

yersell �'zók

helyezest PitiP!! Mikló" műszak i szertar i t l-zt\"Í;;e lő \ Bu­ d a pestl nyt'rtt' el. :"!. CSr/ t h ó G !I /I /a főhadna gy \ �z�ke,f l'­

lótenyésztés érdekei t . A katonaló összetett \"érsen)"

1 931 j u lriu$ 10.

LAPOK

CSENDO R SEGI

A z evezőverseny döntőjét július :3-án bonyolitoWik le. a lI l argjt�z iget és a pesti part között i D u n aúghan, EI ő lett a szegedi 3. honvéd u t úszzá�zlóalj parancs­ nokhelyette i csapata ( 4 p �4 mj1 ) ; ::!. az 1 . hOl1 \'éd utász­

zá zlóalj parancsnok helyettesi csapata ; a, a budapesti 2 . honvédgyalo gezred második zászlóaljánuk csapata.

A ' k i ffek versenyében négyen i n d u ltak. Fölényesen ( � . gyalogezre d, B uda­ győzött dr. Tóth I{ril m á ll fiiorvo pes t) .

A

d íj kiosztás

*

4-én

j úl iLl

között folyt l e az Országo

este

fényes kLlI�őség€lk

Tiszti

Kaszinóba n . Kárpá t h ll K a m illó

A z estélyen megjelentek

gyalog­

sági tábornok, a honvédség főparancsnokának vezetésével a tábornoki elnöke, dr

kar

tagj a i .

A l lllá s'�!I

Lri.'zló,

a

képviselöhaz

Ripka Ferenc főpolgál me�ter, Sa marjail Lajos

l\lÁ V elnök, bá n'ziházi B,írczy Is l l,áll m i n iszlerelnöksé;:i államtitkár, Rász Ist ván tábori ')üspök, vitéz Soós K á rol!/ ny. honvédelmi m i n iszter. Riir/cl 1'il m os altábornag y,

vitéz S o m lnr th y

Józsr! tábornok , a kormányz ó katonai irodájá nak főnöke, gróf A n d rá ss il Gézn, F'II !I .Q e r G !lör!1!1 herceg . a sportsz övetsé gek vezető i és még sokan mások . A külfö ldi követ ségek kato n a i a t t aséi közül vol t otl O.rili a alezr edes, olasz , Alaso'l mac Fa r/(UI e alezr edes, ango l, Dam jrlllO l'ich j u gusz láv és Prrlr/ l!!J('Q It/( alezr edes, rom án kato nai atta sé.

A csen dőr ség rész érő l jele n volt Sch il/ F e rc l / C táh or ­ k i r . csen dőrs ég feiU gyel ője, MO/ losto l i /<7 rrf"l h .4 1�dfl r tab orn ok, a cse ndő rsé g felü gye lőjé nek h e h ctte s l', ' FIR c,h el.' Józ s ef láb orn ok, a b eI U gy m i n i ,zl éri u m V I . c . uS z taly a �ak \'ezel ője , S ch ö n! cr r Ká lOl iI ezr eoc s, II hl'! ­ . , u� m ) I ll Iszt enu m V I . h . J�z (álY lína k 7 vez etö je, Zuh./OIl ka ,l(lzsef ezr ede s a bu da ' l lu o v : ( , I l . csen d or . " k eru " l e t para ncsn oka . . rtl es a cse n do szt lka r szá mo s tag j a . . A d l J k lOs ztá s a lIa'g)" dís zte re mb l:'n fo lyt I > ' ,\ H im n o k,

,a � '

t

,

II

l

�

It,. V€Ztt . · ,-

Ss

Lajo

Irn a6. T' 1;

B•

;.

l'é,;zl\'€\." e,k kik Vérmezo

1111 aih" 2. Falk ' ; 3. T

thei)'!.

bonyolíto" ID aá gban. i
l

honl'éd .

. a budape' csapata .

dtak. Fölé� alu gezred. B

193 1 jú liu s 10 .

CS EN DO R Se GI LA PO K

nu sz ha ng jai utá n vitéz Gö mb ös Gyula hon vé del mi mi nisz­ ter me leg sza vak kal mo ndo tt kös zön ete t a Ha dse reg Sport ­ hét ren dez ői nek. a véd nök ökn ek és a saj tón ak, majd a ver­ sen yző ket üdv özö lte. Ezu tán Bog ány i Károly őrn agy fel­ olva sta a győ ztes ek és a hely eze ttek név sorá t s a min isz­ t e r saj átk ezű leg adt a át min degyik ükn ek a sze bbn él sze bb díja kat. A Had sere g Spo rthé t vers eny ein összesen 1 1 csend­ őrt iszt ind ult ( vívá s, ten nisz , lova glás , lövészet, parancs­ őrti szti mot ork erék pár vers eny ) , k i k közül 4 tisz t össze­ sen 7 hely ezé st ért el. Vit éz Kiss László szá zad os ( bud ape sti I . ker ület ) a "lIIi litar y A" kate gór iába n l . és 1 6 . , Micskey Kálmán száz ados (sze gedi V. kerü let) a juni or foly am úszásban 2., vitéz Bak y László száz ados ( nyom ozóo sztá ly) a juni or párb ajtő rver seny ben 3., a j unio r tőrvívásban 5 .. a junio r kard vívá sban 7. és Pwpp László százados (szeg edi V. kerü let) a könn yű díjlovaglá sban 5. helye zést ért el. A csend őrtis ztek által elért figye lemre méltó eredmé­ nyek a csend őrtisz tikar sporsz ellemé rŐ l és képes ségeir ől tanus kodna k. Bízun k benne , hogy a Hadse reg Sport hét h e lyezet t j e i közöt t ezután is m i nél több r�end őrtisz t baj­ társunk nevéve l fogunk találkoz ni.

559

szerű!>b arán yokb an, tehá t csak 1 : 1 0, 1 : 100, 1 : 1 000, raj­ zolju nk, nincs meg mind ig a kielé gítő eredménye ; a váz­ lat a rajzp apiro s nagysá6'áhuz mérve soksz or túlság osan nagy vagy kicsi lelSZ. Az alkalm as mérté k kiszám ítasán ak és megrajzolásá­ nak nehézsége az oka annak, hogy egyáltalában nem raj­ zolunk vázlatokat vagy csaK olyanok at, amelyek méret­ arányné lküliek, vagy amelyek en a tavolság ok egy pontból kiindu lva, méterekb en vagy lepésekben vannak megadva vagy pedig csak 'hozzávető leg rajzolj uk meg a tavoJság'o­ kat. Nem meghatározott méretarányban rajzolt vazlatoh megbízhatat lan és bizonytalan hatást keltenek. Hogy a vázlatrajzoló a mérték kiszámításának és feJmentes5ék, Müllne nehézségétől megrajzolásának

�

János

oszt1'á,k csendő1'osztálYfelügyelő, a gráci központ! csendől'iskola oktatója igen alkalmas segédletet szerkesz­

tett. amelyet az o ztrák csendőrség már be is "vez et�tt: . A segédlet fehér kartonból ké"zült, amelyboI klvagas�k vannak k imetszve. Az 1 . ábrán látható a segédlet egyIk Idala. Az egyes k ivágások fölött és alatt vannak a, be­ ztás vonalai elhelyezve. A kivág�s , fölött a, ,mete�­ . mértékéi, a kivágás alatt a lépés-mértekeI. A , k!vaga okt?! jobbra annak a területnek a hossza van rneterekben ;' 75 cm-es lépésekben (x lépést jelent) feltunte.tve, . ame.y az illető mérték alkalmazásával 20 c,m-es .:a ] �teruleten. azaz irodai ívpapiro son, megrajzolhato ; a tobbl feluletet a címfelira t és a leírás töitik ki. , A k i vágáso któl balra az az arany olvasható, amely szerint az i llető mérték készült . . ? . alm haszn lete: segéd a Hogy an kell Ha a tett szính elyén mar megt udtuk , ho�y mely tar t re ' a' JI ' s ontokat kell a vázlatnak mmd en ese gyaka t es . ­ hosz b tarta l mazma, �e�pj ük a kérdése terület legnagyob 1200 szát. Legy en ez , a l� gnagY�bb k'ter]' edés péld ául k eress u k a �ivágásoktól jobbra lát" s. Most azuta n.. kl I epe .. esetben az ható lépésada�ok, kozu l a me�feI eI "t · ebbe n az bal­ l '. 4500-a5 mertek. volna rajZ Ol an°dÓ . (Az 1,. ábra ' J' ' " k , ket ug " , te ezt , a mer öl dalán a harm adik Ivaga, s. ) . Erre . ' és alá k t I m int a �'. ábrán látha:t e : �� �: ] U � :: :tte:r:nyt , pél ov h I fölé odalr] uk a k IVá g ó da' nk esetében ez 1 :450 0. . nem 1 200, hanem 1300 le'pés . lsag Ha a lelépett tavo

�

Gya korl ati segé dlet aránvmérték ek rajz olásához.

Vázlatok rajzolásán ál legtöbb nehézsége t okozza az a lkalmas mérték k iszámítása és megszerkesztése. Ha már egyszer a mértéket kiszámítottuk és megrajzoltuk, a vázlat­ rajzolás már nem nehéz, mert a rajzolónak csak távolságo­ kat kell még megmérni e vagy lelépnie és ezeket a meg­ mért ' illetve lelépett távolságokat a már megrajzolt . mérték segítségével a rajzpapírra átvinme. Az IIránymél'ték kiszámítása azonban gyakorlott t1zámolónak is nehéz akkor, ha pl. felindult ál lapotban kell gyorsan vázlatot rajzolnia vagy ha a gyors. nromo­ zás i munka forgatagában nem találja meg a m�rtek �I­ . számításához szükséges nyugalmat és g?ndolkodasl Idot. Annak a tanácsnak, 'hogy minden vazlatot a legegy-

-

..

"Unel' János csendőr-osztályfelügyelő, I otta ·. Mu -táblázat. Osszea'll't Aránvmérték .

(Központi csendől'iskola ) .

--

I :

r : I I I I J I I ' i II . •!I ,

, ''''' ·'';'1

J500

1 :

4000

,

"00

t .

5000

�. .

m"

,

I

... t ·

,�

;

10000

\

I

'''''' _III!

I

'ooo

...

LLL lépés hossza

2IJOO

=

1 . ábra.

75 cm.

•

•

•

�

M

�

M

_

M

Grác

--

I

.1�I�t; I i ; fl i ; I ;

I I I

110

eo

M

I

I

'

..

, ...

CSE ND OR SE GI

560

LA PO K

1931

július

10,

leol vas unk és ezt a pap iros cslk on egy közötti távolság .. me gfe lel ssal megJ'elö lJ'ü k. A két pon t a vona ' ' ZU k ezt a 1 : 45 00 scs ik segélY éve I at VlSS 160 lépésnek ; a pap iro , . távolságot a raj zpa pir osr a. l egY k i cs lros ,pap A . lépés 230 � Egy más ik távolság .. JOO TT2 , l ba�fele ZOO 100 a O-tó , zuk yez hel oz alh von tás -iOO m végét a 200-as osz iroscs�kon ezt a távolsa�ot 30 lép ést leol vas unk és a IP�p lel 230. lép es" ét J'el közöttI távolsag me gfe . . .. megJ. e1 o" 1 J" u' k . A '" za raJ k n szu á tVl l éve ély seg nek , am ely et a pap iro scs ík x pap iros ra. 40 0 JOO 200 s nem vol na alk a�­ Ha a ID-tól bal rae ső kis beosztá vég éig me g kel len e raJ ­ ma zva akk or a o-tó l a job bra eső ást , azaz 4� os;tás von al �t zoln i � mér ték en a kis beo szt . , the tos ege t zav arn a. ekm átt ték mér a i am i, zoln raj kellene meg egy tan ács ot. A vázlatr ajzo lásn ál fog ailj unk n hat áro �zu nk meg ..J A lera jzol and ó terü let közepe tájá '--- 230 )< , j ünk le mm den tavol­ magunknak egy pontot és ettől mér ságot. ban van, ame lyen L----- 390 )< -------� A seg édle t öss zeh ajtv a, bor íték 2. ábra. magyarázat olvasható. " ebe . A k inek ez Ajá nlju k min den baj társ unk figy elm vagy a zseb ében hosszú volna, akkor a legközelebbi nagyobb lépésadat a segé dlet álla ndó an a járö rtás kájá ban 000-t. 5 : 1 a7 ben tudj a meg ­ melletli mértéket kellene rajzolnunk, tehát van az ada ndó alka lom mal sokk al kön nyeb anél kül. A PaII adis A segédlete t szerzője a 75 cm-es lépéshossz alapján raj;olni a szük séges vázl atok at, min t 1 0 ) hozz a for­ _- zerkesztette. rt. (Bu dapest, V. ker. , Aka dém ia-u tca gő, A vázlatrajzolónak nem kell mást tennie, mint a Je­ galomba. Ara poataköltséggel egy ütt 1 pen lépések a rajzolandó terület legnagyobb hossziít lelépnie, számát a kivágásoktól jobbra feltüntetettek közül ki· kere nie, a megfelelő mértéket lerajzoln;a és a kivágások­ tól balra látható arányt hozzáírma. A legrövidebb idő alatt rajta lehet a helyes mérték a vázlatrajzoló papirosán és megkezdheti a vázlat meg­ rajzolását. Kisebb területről készítendő vázlatnál, ha a leg­ nagyobb távolság a 100 Im-t nem haladja meg, a távo'sá. gokat a méteres mérősza:agga l mérj ük meg ; az ezekhez felhasználandó mértékek csak méterekben vannak meg­ szerkesztve. Ezeknek a kivágásainál az egyes kivágások fölött egy mérték é.s a kivágások alatt egy másik, a leg közelebbi nagyobb mérték van feltüntetve. A segédlet a következő mértékeket tartalmazza : 1 : 1 0, 1 :25, 1 :50, 1 :75, 1 : 1 00, 1 : 150, 1 : 200, 1 : 250, 1 : 3 00 , • s 1 :350, 1 : 400, 1 :500. Ezek a mértékek csak méteresek. Ezeknél minden távolságo t mérőszalaggal kell megmérni . Rövidség, vagy magyarosság ? Ezeken kívül még a következő mértékeket tartalmazza Sokan azzal mentegetik a nyelvükben előforduló hely: a segédlet : 1 :375, 1 :500, '1 :625, 1 :750, 1 :875, 1 : 1 000, telenségeket, hogy a magyaros beszédmód egyúttal hosz­ 1 : 1 250, 1 : 1500, 1 : 1 750, 1 : 2000, 1 :25001, 1 : 30000, 1 : 3 50 0 , szadalmasságot, sőt sokszor nehézséget is okoz. Igaz, 1 : 4000, 1 : 45 00, 1 : 5000, 1 : 7500, 1 : 10.000. ilyen esetek. Gyakori jelenség például az, hogy vannak Ezek a mértékek méterekben és 75 cm-es lépésekben e&ü'esek a feltétlen rövidségre való törekvés ükben ( no és j ó vannak megrajzolva. Az egyes kivágások ifelett a méte­ magyar ,nyelvérzékük, meg tudásuk fogyatékossága miatt) res, alattuk a lépéses mérték látható. 1 00 m-né l hosszabb a ragozott alakokhoz képzöt ilJesztenek, például a felavatás távolSágokat már nem mérünk mérőszalaggal, hanem le alkp,lmávaLi !beszéd ( helyesen : a felavatás aUcalmával mon­ lépjük őket és a lépésrnérték szerin t visszü k át azokat a vázlatba. Hogy azok is kiism erjék magukat a vázlaton dott vagy elhlJ/ngzott beszéd ) ; a nyomozás alkalmávali eset (helyesen : a nyom02ás alkalmával történt vagy előfordult akik a vázlatok olvasásában nem gyakorlottak a métere� �érté� is �ozzá van rajzolva a lépéseshez, h�gy minde n eset) ; ab bani félelmében, hogy meghal . . . ( h elyesen : ab­ t avolsag meterekben is lemél'hető legy en. ban való félelméb en) ; apjukkali megegyezés szerint ( helye­ sen : apjukkru, való, vagy apjukkal kötött, Létrejött meg­ A segéd let 30 mértéket tartalmaz. Enny i elég a gya�or�ati vázlatrajzoló számára, hogy bárm ely, tetszés­ egyezés) ; a szobábani tárgya k (helyes en : a s�obában levő szermtI n�gy�ágú területet irodai ív nagyságú vagy eUVel!y�zett tárgyak ) stb. rajz­ . papIroson abrazolhasson. Ezek ben iIlZ esetekben a helyes magy aros alak SZi:J Hogyan visszük át a távolságokat a mértékről a váz­ ami szó - kissé hosszabb, de term émet esen jobb . Tudn unk latba ? k;" ugya�is a mag yar nyel v szerk ezeté ről, hogy a rag le ­ . A vázlatrajzo!ás�ál mind ig megfelelő szám ú papí zarJ a a szot, a rag020tt alak hoz (alkalmával szob r­ stb . ) ában CS!. ot tartunk kezn eI. Ha egy 1 60 lépéses távol tehát képz őt (-i) már nem lehe t ilJes zten i. ságot � . ' , !eleptu�, akkor (2. abra) a rpapiroscsík egyik végét a O-tól Hasonló a "töcsonkítás" eset e, pl. : véd erő (védőerő Jobbra�so lOD-ac osztásvonalhoz helyezzűk, azután a ü--tól hely ett) , láthp,tár (lát6határ hely ett ) , lögy'fIJrorlat . (lövő-

Jrá ny

b I f: lé

60 lép ést

_ _ _

r

!

M .. Ii....., ...N, 1C ••IlNA.AN.

_

1931 július 10.

CSENDORSEGI LAPOK

561

g�k o:rtLt helyett ) , iá.rmű (já rómű helyett) stb . Ha a véd ­ ero, láthllJar, lŐgyuJcC!Tlat, jár mű stb . megnyirbált össze­ tét el a

�elye.:

, : eV,�k� 'IUí1.

volna, akk or az íróasztal helyett helyett "eszkanál" , a /uil

is "írasztal",

öszpblL helyett "hál-

�o ba alakot kel len e monda nunk. hL "'Zen a képzés módja . el]ese� azonos ( ige töhöz. hely esebben az ige melléknévi igenévI alakj ához főnév jár ul') .

�

Ezért hát n e sajn álju k a fáradságot. lul némely eset­

ben egy-két szót agg al többet is kell szólnunk, vagy írnunk helyes mag yars ág érdekében. Vala mikor ennér nagyobb aldozatoktól se riadtak vL..sza ös eink . ha magyars águkról volt szó . . .

�

Butyurka Sándor tiszthel yett es.

Pedig ezeknek a .. roviditők"-nek nincs mindig igazuk, sőt csak elvétve fordul elő, hogy a helyes magyaros hosszabb. mint

Butyurka tiszthelyettes � hónapot töltött a lulrctéren. 1 9 1.1 augusztus 22-én vonult be tábori csendőri szolgálatra és 1 9 1 oh ..tÓ�rének végén került haza.

alak

a mesterségesen rövidített helytelen. Pél­

dát bőven találunk akár a köznyelvben, akár a hivatalok va

:l!y be� 'JG � lkii' A p. lr �. -. �

betűrengetegében.

A 20. honvédgyaloghadosztálynál volt beosztva. mint tábori csendőr. Itt önként jelentkezett csapat,zolgáIatra. Mint raj- és szakaszparancsnok 19H-- 1915-ben végigküz­

Érdeke s j elen..<:.éget figyeltem meg például a Fehér­ vári-út elején ket egymás mellett levő kereskedés felira­ tain. Az egyik (tán a vereckei magyaroktól származó lé­ lek) - helyesen - így iratta fel cégtáhlájára, hogy mit árul : építő anya g ; a másik pedig (ki bár szintén a verec­ kei-szoroso n jöhetett hazánkba. de jóval később) hirdeti üzletét :

dötte a rohatini. komarovi, chirowi, �zt ropkói. zagorcei és dukIai harcokat . Résztvett a kárpáti ütközetekben. 1 9 15 októberében az olasz harctérre került s itt telje­

lmlgyen

_M indenféle

sitett szolgálatot egészen a háború végéig és pedig a leg­ különbözőbb alkalmazásokban. Használhatóságára jelIemzó.

kitünő építési anyag kap­ ható." .r.1iért építési ? Hát �z rövidebb. mint az építő? Vi­ lágo-s. hogy nem. sőt elvontsága miatt nem is olyan kife­ jező, mint az építő. Az igaz_ hogy az -ási. -é.si végződé.sű szavak módfelett ,,hivatalosan" hangzanak. például : /cépdsi tervezet. oktatá.si

ki­

L'1.7ágítási eszköz.

uta;::í tás.

bizonyítá.si

eljárás.

berrendezé!;i leltár stb.. stb. E gyszerű. becsületes magyar­ sággal azonban így helyesek e-zek a kifejezé..«ek :

t"!7ágító

eszköz, kiképző tervezet, oktató utasítás, bizonyító eljárás. a

kifogással t akaródznak az ilyen ok nélkül hiva­

beremdezés leltáTfl-. Persze sokszor ezzel az - alaposnak

l átszó

_

taloskodók : A z anyag maga nem épit. a tervezet nem ké­

?

pe-z ki. az utasítás nem okt at. az eljárá..- sem bizo yít tehát nem lehet építő anyag.

hálós;:ooo

kiképzö terve-zet,

eljárás stb. Dehogynem ! Hi,zen az

íll

r o s s ág ·

sem

et'őkanál

�

btzonylto se eszik, a

hál, az írótoll 'se maga ír, mégis úgy helyes,

ahogyan mondjuk. Ez már a magyar nyelv természete. S aki ezt nem ismeri. nem érti - érzi. ha mindjárt féltégIá­ val veri is a mellét, mégse jó magyar. mert ma.gyarul csal> - dadog

. .

Vannak azután olyan da do gó i nk is, akik az "épIU­ s::eti" osztály",tirképés,:eti" hivatal s mas efféle zag a­ Itá.k �ár az egesz ságokat közhatalmuk erej ével rátu yara le ke. 1 fo rmagyar kőznyelvre. Pedi g a z ilyesmit bizon " ros _ ra: ha a fová dítanunk egész..<.éges népün k f · · . p­ terke agy Bá�ljébe tévednek : építő osztály, ter ;pe:::? v . tal. _ -hmz . JO : tt rkep kéc: itö hivatal, sőt egészen röviden LS

�

:

!al s:an;a �

y:

t pl. � "ny:u-� Hisz en ha min dez csak tréfa volna, min �kkor meg _ c a tekerés-zeti mell feJ.:yeny" ( ll.}·�end ) . bogarak I g . .aJ·nos - az Ilyesfele c,oda . De . : a. meg]arn ' mit ma' nak eI an; .. több"zör komoly felsóbb helyekrol suill gyar fejünkre. dU: Ró:sás Jó:,;ef ny. s-zázado . a m. kir. honvéd Ludovika Akademla _

:�

�

�

tanára.

:� fekszik elótted, � teg-napod rilágo"a n nyitt'a

hol napra abadan tet· kenyk'ed cl . o1 y sbbé les: sze'rencs é /nIthatsz, amely nem ket' Ha

' sen , " teIje trO

_ 0o

a 't

IS

• _11-

�ÓETHE.

�

�" bt>.:n a hogy mint árkász.>zakaszparanc-noii: I:; sz<.:epel . e ­ minö.s�ben szerezte meg az 1 . os: talyu e: ,t kat ,Mt. A Mont e Tombin ugyanis az ola 'zok az aII3.So . onaIIo .1.1. 1 1 a -- " ik frontszakasIon , . Az e J:> ' t;o . " tt';k J e, en ,ze ' db Ilaso at . . earkiszszázad egyik szakaszának k e llet t az !ol'€ yseg� hoznia. Az erös ágyütűzben a .szakasz . leg�n nem tudtak tolyolvadt, a parancsnc>k elese tt s a munkat _

"

_

:r:!�l."égl � ��': � r:n

.l�

tatni.

1931

CSE ND OR SE Gl LA PO t{ a köz elbe n fut árszolgá­ But yur ka táb ori csen dőr , a k i b anc sno ksá got s a l egheveseb lato t tetJ esít ett, átv ette a par az ásá val ann yira h a tot ágy útuz ben . szem élye s péld aad káb a kezdtek. B u ty rka tIsz t­ áTká zokra. hogy meg int mun ben m i n den ütt előlj árt s ma­ heh' ette szerszámmal a kezé a t t ann yira rend beh ozta a ro nyi csap atával röv i d idő a l meg szál lhat ták s szétl t t állásokat, hog y csapat a i n k újra sike rrel vé d ekez heUe k . azut án vissz atér t a hado sztá ly­ l\Iun kája végeztével m i n t mozgó szak asz· parancsnoksághoz. Ugy beszé ltek róla, élyes en részt vett para ncsno król . . . s jogg al, mert szem majd nem valam enny i Isonz ó-csa tába n. sz­ Paran csnok ai úgyszólván minde n szolgá latra felha

u

k

�

Ő

mert mint nálták , de méltán yolták is kiváló szolgá latait. 'eszttel, táhori cse ndő rt a koronás ezüst és vasérd elnkel

m int raj- és szaknszpamncsnokot pedig af! előbb említe tt ezü,�t 1 . oszfólyú eziúlt lJitézJlégi énn en kívH a 2. nsztály1Í I'itp"."igi érem mel három.'lzor, ezenkívül a b ronz vitézségil i'remmel is lvitüntették. Ennél szebb b i zonyítvá nyt ritkán állította k ki magyar csen dőrről.

JúlJus

10.

a járő r eljá rása nem kifogá­ Min dezekből folyik, hogy kül �nös ,körülményeí!,lél , fogva, so'ható, fóleg a fennforgó es�t mu modon a f�!elos egrevo­ anukor a gyanusított rosszhlsze. osan felteheto volt , hogy alap t ki akarta kerülni, tehá nást ' rás meghiusítása végett eljá a kerékpár eredeti állapotát a7. ,, . , meg fogja változtatni. . " �J� let csak akkor n ese gas, klha hogy � k, ezzü jegy Meg szukseg van. kell őrizetbe venni, ha arra feltetlenul 122. kérdés. Az 1907 :XLV. t.-cikk. SO. §-.a sze?-int a gazda

�

aság t rsel�dnek vasár­ j,öteles gondoskodni arról, h og y a gazd legye n. Mtként kell ér­ lIap és sá toros ünnepein 1"unkaszü1lete ? telm ezni a "sáto,'os ü n nep" kifej ezést

A "sátoros ünne p" kifejezés zsidó erede tű, amelyet k­ a régi zsidóság ősszel boro, olaj- és gytim ölcsál dozattal kerte os sátor ság zsidó mai A ben, lombfedte sátor alatt ült meg, ünnepe egy héti&] tart, az első két nap a főünn ep. ek, A "sátoros ünnep " kifeje zést a 'magyarajkú keresztény unne· gyobb legna három a ; főleg a reformátusok is átvették eknek . pet (karácsony, husvé t, pünk ösd) nevez ik sátor os ünnep Válas z.

gyan llBít o itC! t saj á t, 1'fulászterüle­ " ,időn l'Cuiászjegyének f e lmuta tá ­ hog)/ wtdá..zjegiJét véletle nül ott­ a ,'adászatot a já.1·tÍ?· felsz6lítá­ ított gyantl.s Ilon felejtet tr, A -e, gyanus ítottat ily kő,�'il­ Terheli agyja. h sára azonlllt! abban cselekm ény gyanuja ? ő biintete,ul y II/ények /,özt "alan,el

123. kérdés. A já1'ő,' a tén vadá szaton tdtenél'i s sárct fe lh h'ja, azt adja elő,

Válasz. A gyanusított az 5007. P. M . 1924. sz. rendelet 22. §-ának a) pont jába ütköző vadászat-jövedéki kihágást követte el. Ezt a kihágást elkövetik mindazok, akik a csendőr (vagy más közbiztonsági közeg) fell:úvására vadászjegyüket bármily okból nem mutatják fel, jóll€het ezzel el vannak látva. Tehát közömbös az, hogy a gyanusítottat nem terheli rosszhisze.müség, csak gondatlanság. A gyanusítottat ily esetben az a veszedelem is fenye­ geti, hogy a l akhelye szerint illetékes főszolgabíró ( Budapes­ ten a kerületi előljáró) v:isszavonja vadászjegyét s tőle to­ vábbi 3 év:ig a vadászjegy kiadását megtagadja. Ettől a kö­ vetkezménytől csak úgy menekülhet, ha a vadászattal a va· és dászjegy hiányának megállapítása után azonnal felhao-y
120. Kérdés. Mily bimcselekményt követ el, aki a köz­ újból önkényesen m�y­ dltigítás c éljá ra szolgá ló lá m pá ka t gYlljtja azu tán, hogy az erre hivatott kö.eg azokat e lo ltotta ?

Válasz. A cselekmény a Kbtk. 127. §-ának elsó bekezdé­ séb,: ütköző kihágá.s tulajdon ellen, mert az illető idegen mgo dolgot tudva Jogtalanul használt s ezzel kárt okozutt. Az eljárás magánindít-'ányra indul meg a kir. járás­ bíróság előtt.

. 12 � .

kérdés. il: j<Írő�

gy ,!r lUsít � ttat tettenéri azon, hog:! ,

, (u. n, dorzsolo) fekkel es )elzocsenget!Jüvel e l nem lá­ ken t.ott kerékpá ron hajt "égig " gyalogjá ró n. A gyanusí tott a Jeí rúr elöl e l menekül, a járőr azonbetn e léje kerül amikor is r, g.!� a ,! lLsítottat újból a Y!l alogjá l'ó n ke'rékpáro�va talá ljet. ; A J,ar� ,' tg �zol(lsra fel�lÍ t'jet s ek/wI' kiderül, hogy kilétét i.ga­ zOlo. f en !lkepe . 'gazol v an ya ?Uncsen, a kerékJJ(Íron levő tá.blán p �d,g ne lll az Ö, h an fm a testv é" bá t yja neH 1'an tehát a ke­ rekpárn?k nell! tulajdonosa, JIinthogll a g!/anusít�ttat hasonló c" elekmeny ml � tt � ! á!:őrök már többs?,ör figye lm ez tett ék, sőt lel IS Jelentettek, J aro r (! kerékpárt, mint bíinjelet őrizetbe re;'.i. "Kifogásolható-e a járömek az az e ljá rá$([, hogy a kertk­ }Ja rt oY"lzctbe l'ette? a

Válasz. A gyanusított Jnegszegte a 250.000 B. M. 1929. sz rendele! 100. b) és cl pontjában, valamint 102. : 2. el' 6, bekezde�ében foglalt szabályokat, mert dör­ , J. lzöcsengetyüvel zso,of,ekkel es el nem látott kerékpárt köz­ � I �kedesre hasznalt, m� rt fényképes igazoló irat2. nem volt s , e. ��I, ,.ner � ken:. kpart a gyalogjárón hajtotta s így a sze­ . mel,.- ,es , ag�'on blztonsagot, valamint a közle-kf:dés zavar ta­ lansagat e �zelyeztette . zek, a cselekményei az idézett , ren:­ \ . delet I I . �-anak e ) pontjaba es a 119 . §-a' ba u "tk" azo" k'h' l agasok . A Szut. 444. pontja szerint a csendőr bünj , elke' � t or '" �z�tbe " ehet oly tárgyakat a büm'ádi er árá soran .. blzonyJte ul esetleges felhas�nálás végett ame yek t b �cselek.'�leny színhelyén vagy a gyanusított� ál talált. A S ut . 4 � �0. pon tJa ban ' fogla't e' lieu , l.neze' s szerint bünjel rendszerint az a ta�g y , ' amelyen oly nyom van ameb J'ből a bÜDo " S cseIe kmeny elkove­ " k' mo' dJara " tesene '" ko,'etk eztetést lehet vonni.

§- ":��

§-ána�

�

�

l

:

:

�

124. kérdés. Ha tényvá.zlat megsze" kesztéséről l'an s'ó, lilit kell e�sősorúan figyele m b e ,'enni: a SZlt t . 1 7. sz. "nellékle­ tét-e vagy magát a Szut. 463. pontjá t ? A Szu t . 463. pon tja (6. alpont) ugyanis egész sor a ,,Megjegyzés" rovat alatt tár­ gyalandó kérdést e m lít meg, holott a 1 7. sz. melléklet a Meg­ jegyzés" rovatft azt sem említi meg, hol mikor 'miért " kil'el szemben és a S zu t , m e lyik pontja alapjdn fogc;natosíÍotta a járő,' az elfogás i.

,válasz. Mielott a kérdésre az érdemleges választ meg­ a n?k, egy e,lv! kérdést kell tisztaznun k : a minták jelem,,­ sege:,e kerdeset .. Altalanossagban azt lehet tapaszLalm, hogy az orsok a szabalyzatokban, utasításokban StD. levő mintak reszleteinek túlzott jelentóséget tulajdomtanak ' sot azokat kötelező ero tekintetében - mlllt a jelen esetben is - az uta· sítás szövegével egyenlő értékúeknek tekintik. Ez a íeliogás nem helyes. T vedés ,lenne ugyanis azt hinni, hogy pl. a Szut. fel­ . J elent�s-mmtam ak a � lenne a céljuk, hogy a csendőrt fel­ mentsek a szerkesztes és fogalmazás minden gondja alól. , mutatj a : ntinU., A n;mta mmt a neve IS példa ; megmutatja ! az altalal,lOs kel'eteket, amelyek között a csendőr által Szer­ kesztett e , fOg;almazott , b ntigyi feljelentéseknek mozogniok k� lI, �z� mleltet1 az u ! as ! t s szóvegének rendel kezése it meg­ � kenny ,!, annak megertesel, de ennél továbbmeoo zerepe lll n ;s es nem IS sz�ba d, hogy legyen. Szó sem lehet tehát al. i.'ol, h.ogy a csendornek csak egyszerüen le kellen máso e lnia a ml :, t, bele, kellen e gyom öszöl nie az előfo rdult eseteket a nll � ta a, csupan a. neve et ,: áltoztatva meg, mert hisze n ahany ese t, ann)"If�le s , ket telje sen össze vágó bűnc selek mén y ' . . soh asem fordul elo meg ha ugyn evezett tIpIk us bünc selek ményekről van is s ó, . Mind ezekből következik hogy k"t o e I ez ?" ereJ � egyed ül az utasítás szövegének van s tt aho; a szoveg es a mlllta között eltérés mut atk �zik ' a' szov " eget kell irán yadó na k tekinteni A Szu !' felj elen tési mi t al ' ' ban - �mely ek a szövegtől külö n készültek való ban . e nak a szov ggel szem ben elté­ ré�ek, amelyek néze telté rése ,e adha tnak okot. A Szut .-ra beerkezett jav asla tok feldol , al kapcsolat o san ezeket az eltéréseket is k i fogják küs

?

�

�

�

�

�

�

�

_

�

,�'

�� �������

19 31 j úlius

1.

CS EN DO RS EG I LA PO l<.

Ami ll: Sz u�, 463, �ontjának ren delkezését illeti, hogy , t, , ,a feIJelentes "M eg Jeg yz es" rov atá termeszetes, hogy az ott felsoroltak ba mi t kell felvenni, egye� fel jel entésbe '- esetleg nemlegat nem kell minden ven m, han�m csa k" azokat, amik a feljeles formában fel­ l�tban ,�al�ban elofordultak, illetve amentett esettel kapcso­ elyeknek megemlíté­ se,re szu�seg van : ?Iyan esetben azonban hazkutatas stb, tortent, az arra vonatkozó, amikol' elfogás, pon t 6/c, alpontja szerint minden egyes ese adatokat a 463, n be kell je­ lenteni, akkor is tehát, ha a mintában nincsetbe n ben az adatokra ugyanis min d a bíróságnak (üg ne, Ezekre min d ped ig a csendőr előljáró parancsnokságányészségnek) ak szükség� van , Az ügyészségnek, bíróságnak azért, mert a csen bekísért foglyot ki kell kérdeznie, hogy a csendőrségdőr által részéről tapasztalt bán ásm ód, illetve a csendőr által vele ' szem foganatosított intézkedések ellen nincs-e panasza s e ben kikér­ dezésnél tájékozásul szolgálhatnak a hivatkozások, ame lyek a csendőr eljá rásá nak utasításszerű alapját feltüntet ik, A csen dőr előlj áró para ncsn oksá gain ak, elsős orba n szak a asz­ és szárnyparancsnokoknak pedi g azért van szükségük ezekre az adatokra, hogy a csendőr eljár ak szabályszerűségét általánosságban és esetleg fegyelmiásán tekintetekből is elbírál­ hass ák. 125, Kérdés, A Szut. J8(j. )Jontjának 4. bekezdése értel­ l,

_

redetü a ldoz t� � !sldoságl !i' nnep,

k;"

{Ú

kere,z'""" 'gnag)'obb '

,ros ünne� '

rít I'MÓf:'

,ének flh ' ' t 1'életlen: jár�r Illo:'

ítottat :1 924,

'z, li' \'edéki k:' ,ok, akik a a vadászi' I

�zzel

el

ott at n/It

!edelem i! !, gabíró (B,� zjegyét ; , :adja, Ett' : \'adászat l lonnal felt�:

ztéséról

It. 17.

SZlIt, �oS, alwl �" ror at el ,,' II/ékl a sz, ml

;uikor. IIl1o�t�: iog(l )1(1t

mébe n a bűnt,ádi eljá,'ásnak azok a ,'ende Ucezései, amely ek a gyan usítot tra vonat kozó valam ellJ jogi hatás t az alkalm azhat ó büntet és nemét ől vagy tartal mától teszne k függőv é, megkü lön­ bözteté s nélkül alkalmazandók akár befejez ett bűncsel ekmé­ nyekrő l, aká,' kísé,'let"ől vagil részesség től van sz6. Ezt az elvet kell követni, mondjcL 'Ugyanez a bekezdé s, a Szut,-ba n foglalt ,'ende lkezések eseteiben is. Mi ennek rt bekezdés nek pontos értelem s mily glJCtko"zati példák világíthatják meg ?

Válasz. A Szut. 386. pontjának 4. bekezdése a közbizton­ sági szolgálatban különösen az elfogás" a nyom�zó szolg�lat­ ban házkutatás az ismeretlen vagy szokesben levo gyanusltot­ tal való eljárá�, a katonai egyénekkel való eljárás, végül ált�­ lában a veszélyes gonosztevőkkel szemben való magatartas szempontjából jön gyakorlati alkalmazásba. A Szut. 352. pontja értelmében ugyanis a csendőr elfo�ni köteles többek közt például azt a gyanusítottat, aki olyan bun­ tettet követett el, amelyre a törvény halálb!,ntetés!, életfogy�lg tartó vagy öt évet meghaladó szabadsagvesztes buntetest rendel. A rendelkezés betűszerint való értelmezéséből az következ­ nék hogy ezt a rendelkezést csak akkor kell alka!mazm, ha elo­ szö; is befejezett bűncselekményről v�n szó, masodszor olyan egyénről, aki tettességgel van gyanusltva. Idevág azonban a Szut. 386 , pontjának 4. b�\ezd�s�! ame� szerint ha valamely jogi hatás az alkalmazhato un ,e es me koraságától függ, ez a jogi hatá� n�m�sak a, tetiesseg, :s��� a kísérlet és r�sz�sség �setelb�� I� ;"ve�l��S�� y �a��!lekmény 312. A. 1. pontJa ertelmeben � �I ogm befejezett (mint . e , ame\ !s, t egye kísé"let �v e l gyanu.� íto,tt � :; öt évet vagy tartó Y e e cselekmenyre) a tör,veny h�la� !, � t��f fogni kell EI ,del. � re e u meghalado szabadsa&;'eszte� f fel­ a tehát kat, ította �nus gy ge reszesseg ugyanezen alapon a bujtót és a bűnsegédet ' n saJa " t Vagy : há zkutata, st a S, zut. 437 ' : ) pontja ertelmebe en ' tett bűn ha ha ta t rt kezdeményezésből a �sendo� C,s a\ a k :etendő vJtségen történt vagy szabad,ságvesztes-bu;:; etes�e bü;értelmében ezt a rendel­ a tettenkapas, A Szut. 3 P ' , bek. bűntett vagy a megha­ ha , kezést alkalmazni kell akkor tározott vétség klsér!etéről van szo, azonképen alkalmazni kell a részesek ellen , rendelkezést tartalmaz ana , az Vagy: a Szut. 455 : pontja gyan usítan alapos . ésével esetre, ha valam�l y:. buntett el��v::ett san ala�o etésével elköv h hatáegyén me�szokott vagy ; a moz� s nyo a yul irán , �n ellen gyanusítható Ismeretlen, egye j a a buntet­ en pe�hg : � se,dőrA elfog Szut 507, pontja értelmeb ezettek \k fent kifej ten � agy súlyos vétség�n�tttettener t 'é °cit mazn i ak­ alkal t. Idez re;,d,el ez sbűntettellcsak értelmében a Szuozás let, kísér ha !argyava kor is, ha a nyom vetség a tettel�­ ,t�;�rIésén történikrendel bűntett vagy súlyos lmaz111, me keze� . idézett ke 1 a Szut , " . U ancsak alka er�s e UJ' tók és bűnsegédek ellen IS. selt a lfb , ' veszélyes gonosz-­ V agy : a Szut. 33 9 . pOl�tJ a f. �gl �j:�:'� ,:� o� az általaobbelkö yet ossze: ,g tetés l­ -me tevő fogalmával, amel nagy leg bün tett bűncselekményre alkal maz aro IS.

,

.

15.

15,

tékével. A Szut. itt már meg is mondja, hogy a kísérlet nem tesz különbséget a veszélye gonosztevőnek minősíthető egyén javára, de a Szut. 386. p, 4.s bek. értelmében ide tartozik az az egyén is, aki az ilyen bűncselekmén felbujtott, vagy ilyen bűncselekményt szándékosan előmozdíyre tott és könnyített. Mindazokban az esetekben tehát, amikor a Szut. veszélyes gonosztevőkkel szemben külön szem pontokra hívja fel a csendőr figyeImét (pl. fegyverhasználat eseté a tettességgel egy tekintet alá esik_ n) , a kísérlet és részesség Ennek magyarázata a következő : A Btk, elvileg a befejezett és a megk lt bűncselekmény között nem tesz lényegbevágó különbségetísére büntetés mértékét illetőleg. Csak annyit mond ugyanis, hogy aa kísér enyhébben büntetendő, mint a véghezvitt bűntett vagy vétsélet g, Ez alapon lehetséges tehát, hogy például egy 10 évi fegyházzal bünt ő bűntettre kísérlet miatt 9 évi és 11 hónapi fegyházat szabjetend anak ki, mert a törvény nem mondja, meg, mennyivel kell enyhíteni a befejezett bűncselekményre rendelt büntetést kísérlet esetén. Halállal vagy életfogytig tartó fegyházzal bünetendő cselek­ mény kísérlete esetén szabja meg a törvé közelebbről az eny­ hítés mérvét oly alakban azonban, hogyny az. enyhítés legkisebb mértékét szabja meg annak kijelentése mellet hogy ily bűn­ cselekmények kísérlete esetén határozott időtart,tamú ázat kell kiszabni. A febujtóra vonatkozólag a törvény aztfegyh mondj ki, hogy büntetése az. elkövetett bűncselekményre törvény sze­a rint járó mérték az irányadó, más szóval ez annyit jgJent, hogy a tettessel kell egy tekintet alá venni . A bűnsegé büntetésére vonatkozólag a törvény szerint járó mérték dek az irányadó, más szóval ez annyit jelent, hogy a tettessel k:1I egy tekintet alá venni. A bűnsegédek bÜlltetésére vonatkozolag büntetés-kiszabás szabályai ugyanazok, mint a kísérletnél. A gyakorlatban természetesen sűrűn ford 1 ;I,ő, h0!l'Y a. � kísérlet vagy bűnsegédség egészen enyhe beszamJt ás ala eso cselekményként jelentkezik s a bíróság a törvény megengedte enyhítés legszélső határáig elmegy. EI,:ileg azonban a nyomo­ zás során ilyen különbséget a nyomozas szerve,1l1,ek �em sz�­ bad tenniök mert ez annyit jelentene, hogy a birO! merlegeles rájuk nézve' ingoványos és különben is tilos talajára lépnének, 126. Kérdés, SzCtbad-e kocsm,áros-ipart iizni 1lgya/Ul bban a a

helyiség ben, alnelyben jűsz."kc,·es /,edés van?

Válasz Nem szabad ' aki megteszi, a 73.590. K. M. 1927. sz. rendelet 5, §-ának 1. �ontjába dtközö, hivatalból üldözendő kihágást követ eL , " Abban a helyiségben, ahol lt.lkiszolgaltatas val;" meg ' fűszer- és élelmiszerkereskedés céljait szolgáló berendezeSI tár­ gyak sem helyezhetők el. 127. Kérdés, Mily bűncselekményt követ el az ke"e�ke�ij, .

a

aki a nyitvatartás szabályszer" idején t"-l, á:' n� m ,dean �t, , hanem az üzlete hátsó részén levö "dL'llrt ajton at juszeralll-

�

kat elárusít ?

álasz. A kereskedönek ez a �seleIm.'énye az., üzleti �á��l:a­ rendelkezések megszegését jl'lentl s kozlgazgatasl hataskolbe eső kihágás. 128, Kérdés. Bucsu aUaLI11llÍl'al: leiilönöse?, ha ;Oz ,�as�rnapra ' an juszeral·ut es s_es_es ,talt est k-, sza bad-e az üzleti zál'óra "t , V

? kiszolgá.ltatni a vegyesl.el'es/<edesek b e n .

Va' I asz. A vármegyék a n),;lt ál'usító üzletek (boltok) zar­ k' m�g. Ha, ',Ilyen sza­ 'rá ' át szabálYl'endeletileg áIIapI'that" J aha l, kezés de re ennek l11�C�, a ,�,,82. M: E van, n : �ál�rendelet � el szaba1),� 1917 sz rendel et 26 , §-a az iranyado ' Ha . ae va! , meg) d' 'e e.s va?, z k é mt kivctel szóló ara n bucsu alkalm � . �.e�d�letbe ele elmen semmtf ' zárórat tranyadO, ha nincs ' a .törvényszerü . f'IgyeImen kívül hagym nem szaba d "?kaM g kell 'e ezni különben, hog-y bucs�k s hasonló . Jtal­ a kalml kl\'eteles k hatóságo i pénzügy : dalma: aIkaln;á� a rend· k engedelye az ezek s kiadni mero, engede'lyeket szoktak " ere szo'1 nak . szerint a sokadalmak hel)'sz111 ' k'129. Kérdés. Mi/cor >'(ln a z(Írórája a fl'sZel'k'eresk desc nelc? Iy kben V"lasz Azokban a városokban és községekben, ame :er�ssem elet, yrend szabál tósági " I:ti z�rórát sem helyha az uz , tja meg a 11)'1l t kedelemügyi minis�ten ren,deI t �e�n' állapí 7 ó rái g', élel mieste ától árusító üzleteket koznapon l eggel ,

ez

e

�

l

1931

CSEN DOR SEGl LAPO K

664

6) �: cikkeket áruló üzleteket reggel 5 .(hétfón árus . ""ed vagy e.,. , áo-i el , regg an ' ' napJ ' Szen . t I st,· an , vasárnap es 4 ora , ' to'I este 9 oralg tartam. 7 órától délelött 10 óráig szabad ny1t\'a

etében mily 130. Kérdés. Szeszesitalok árusítása tekint re vonatko­ edések ke,.esk jogszabályok én:ényesiilnek a füs:a :61ag az üzleti "á,.órál'al kapcsola tban?

o Válasz. A korlátolt kimérés vagy kismértékű eladás j gá­ e­ csemeg és fűszerésű yal felruházott bármilyen elnevez alatt ideje üzletekben yegyeskereskedésekben, a nyitvatal·tás . az üzlet e gedélyében foglalt szeszesitalok kiszolgáltathatók Vasárnap égetett szeszesitalt a nyitvatartás ideje alatt sem

�

szabad árusítani. •

julius

1.

�rs

az már Sánd or sárkeresztúri lakos szem élyéb en, kit ban meg nem őrizetbe IS vett. Bizon yíték ok ellen e azon t kellől eg alá­ állott ak rendelkezésre. melyek bűnö ssége te a n�'omozás támasztották volna . Az örspa rancs nok közöl eddig i eredményét, azután kimen tünk és utólag megtar­ tottuk a helys zíni szem lét.

A hullát már nem talált uk a helysz ínen, mert bon­ a colás végett beszál litottá k a hullah ázba. A helysz ínen következőket állapít ottuk meg : A gyilko sság színhe lye a székes fehérvár--.sá rbogár di megye i uton, a �ti km-es j elzőtől délre, '13 méter tavo1sagra volt. Ezen a helyen , az ut szelető l �129. cm tavol: sagra, egy ($;> cm széles e s 5U c m hOSSZU, to)asdad a,aku ve!'tocsát taJaltUnK. A vertocsab an ket darab lOg es toob apró Jcoponyacs ontszllánk fekudt. fávolaob az árokparton vernyomoKat és egy másik kll,itött fogat iedeztunK fel.

-

Az utszélen, a vér tócsa meilett álló szederfán, k é t méter magassagban több apró, fröccsenesből eredő vérfoltot vet­ tunK eszre. A fátol nem messze hasított akácfakarór a

bukkantunk. A karó egYIk vége ;;i:l cm hosszúságban véres volt, mig másik végéboI egy aarab le VOlt törve. A karó­ nak veres részéhez hajszálak tapadtak. V értócsát találtunk az árokban és egy maslk vértócsát bent a vetésben. Ezek­ ből az adatokból megállapítható volt, hogy a tettes áldo­ zatát az úton, a szederfa mellett ütötte le, ki erre előre­ bukott az úttestre. Ezen a helyen képződött a nagy vér­

Rabló g yilkosság k iderítése. írta : NYISZTOR JóZSEF tiszthelyettes ( Budapest ) . (Nyomozták : KULCSÁR JóZSEF alhadnagy vezeté­ sével a kálózi és sárbogárdi örsök és a budapesti nyomozó alosztály járőrei. )

tócsa. Ezután tettes a hullát az árkon keresztül a

vetés

közé vonszolta, m i t az útszélen talált fogból, az árokban

és

a vetésben

talált

vérnyomokból,

il letve

vértócsákbóJ

lehetett következtetni. A hulla az örsparancsnok helyszíni leírása

szerint a

60-70 cm magas gabonavetésben,

úttól 4 méter távolságra, �anyatt feküdt. Nyaka vágva, arca a felismerhetetlenségig

az

el volt

össze volt szurkálva .

a1 ottani örsön feljelentést tett. hogy testvérbátyja, Hor­

.A koponyán hátul hatalmas zúzott seb tátongott. A hulla

gos István 12-én elment a sárkeresztúri országos vásárra,

a

1930 május 13-án

azzal, hogy lovakat

Horgos György"

fog vásárolni.

sábogárdi

�akos

Azóta nem jött haza,

hollétéről nem tudnak ;;emmit. Az eltünt 250 P készpénzt vitt magával, a vásáron ezenkívül magához vette Kalló Gábor sárbogárdi lakos 9 1 0 pengőjét is. mert Kalló nagyon ittas volt és ezért attól tartott, hogy a pénzt el fogják lopni tőle. Horgos György előadta még, hogy bátyja máskor mindig rendesen haza szokott jönni. nuia, hogy valahol agyonverték

Az a

gya­

A sárbogárdi örsparancsnok megindí totta a nyomo­ zást és értesítette a kálózi örsöt is, melynek körletében Sárkeresztúr fekszik, ahol az eltünt Hontos országos vásáron volt. A kálozi örspal'ancsnok a vett értesülé8 után rögtön bevezette a nyomozást. l\Iásnap, 1 4-én 8 órakor az eltünt Horgost a Sárkeresztúr és Sárszentágota között vezeti> út mellett a gabonában meggyilkolva megtalál ták. A nála volt 1160 P hiányzott. l\Iost már biztos volt, hogy Hor­ gos rablógyilkosság áldozata lett. A kálózi örsparancsnok az

esetet

bejelentette

táviratilag a budap esti nyomozó alosztálynak. dl' nyomozók k i rende lését nem kérte . Az alosztályparancsnok úr azonban, miután súlyo sabb bűn­ cselekményről volt szó, szüks égesnek látta, hogy az alosztály belekapcsolódjék a nyomozásba, ezért az eset nyomozására Dankó Mihá ly őrmestert és engem, majd ellenőrzésre és irányításra Varga György tiszthelyettest vezényelte ki. Megérkezésünkkor •

gyanusítottat is

A. neveket megváltoztattuk. (Szerk.)

találtunk

Feleki

mellett veres

zsebkés hevert, csizmái l e voltak húzva

lábáról és a hulla fejétől számított 3 méter távolságra földön feküdtek. A csizmákban

egy

pár

kapcát

piros zsebkendőt találtak. A nyomozás eddigi tásai pénzét .

szerint .

ebben

Kétségtelen

a

zsebkendőben

volt, hogy

a kés és

egy

megállapí­

tartotta a karó

és

a

elhalt

a

szolgáltak

eszközül a cselekmény elkövetésénél, ezért elsősorban azt igyekeztünk megállapítani, hogy a karó honnan származik. Hamarosan

sikerült

a bűncselekmény ,zínhelyétől 1391 méter távolságban egy, a z útról letérő férficsizmás láb­ nyomcsapás ra akadni. Ezen a nyomon elindultunk , mely egy sárkeresztúri lakos tulajdonát képező szőlőskertb e vezetett.

A szőlőben a nyomot követve, egy zőlőtőkéhez értünk, mely mellől a karó frissen ki volt húzva. Ez a karó jóval gyengébb volt, mint az, melyet a helyszínen talál­

Ezután a nyom egy másik szőlőtő k.éhez vezetet t. mely mellől a karó szintén hiányz ott. Utóbbi szőlőtőkétől a

tunk.

lábnyomok ismét k ivezettek aZ útra. A lábnyo mokat. melyek igen jól haszn álhatók voltak , lemint áztuk. Kétsé gtelen nek

tartot tuk, hogy a cselek mény elköve téséné l eszkö zül hasz­ nált karó szárm azási helyét illetől eg helyes nyom on járunk. Ezu tán kezd tünk

a

már

fogl alko zni,

fogva levő ki

gya nusí tott

őriz etbe véte le

szem élyé vel

ellen állan dóan tilta kozo tt és a gyil koss ágr óI hall ani 'sem aka rt. l\Ieg ál­ lapi tott uk, Ihogy a gya nus ítot t, Fel eki 'Sán dor sár keresz­ túr i lako s 12-é n a vásáron 'Iátt a, mid őn Hor gos lova kra alk udo zot t és csiz má ja szá ráb ól a pir os zse bke ndő be köt ött szá zas oka t előv ett e. Fel eki ettől kez dve m i n d i g Ho rgo s mellett ma rad t. Az elhaJt többször !haza aka rt me nni , de

1931 j úlius 10.

Fel eki leb esz élte és foly ton bor . ral itat ta . E ste <-<. '> '" ora kor " IS ra tta' k o" ket egy u tt az egy ik kocs má ban . Me gál lap ítottuk . azt IS, hog y /FelekI. nag yon el van adó . sodva ' E zek u t'an az volt a felt�ves ' un " k . hog y csa kis ' Fel eki lehet a tett es. A hel), SZIn ' I szem le alka lma, val talá lt bősé ges ve' rnyo . mo kbo' l az t k ove " tk eztett , hogy tettes test én és ruházatán vér. nyom okna k kell lenm ok . Hog y ezt a font os t arg ' ' yl bIZO, . Ylték ot megs z�r�z zLik. meg vizsg áltuk ',l gyan usíto tt ruh aj ' "a t SI' keru et! azon " It IS · vern , yomo knak látszó pecséteket fe 1. fedez n i . Felek i bűnös sége mellet t másik fontos t ' argyl , 't e'k o t IS · bIzonyI SI' került produ kálnun k. amenn yiben a láb�yomok ról készül t m i ntát 'csizm ájával összeh asonlít ottuk es azok azonosn ak mutatk oztak. E k or elérkeze ttnek láttuk az időt, hogy Felekit a . , blzonYlte kok elébetárásával beismeré sre bírjuk. Feleki azonba n to� bb tag dott. A vérnyo mokra vonatkozólag � . azt adta elo, hogy edesapJ a lovának tegnap eleredt az orravére és attól l ett a ruháj a véres. Azonnal utánajár ­ tunk ennek i s , de állítása valótlanna k bizonyult. E rre sem puhuTt meg. A hulla mellett talált kést megbízható tanuk nem ismerték fel a Felekiének. Ez, egybevetve a Feleki konok tagadás ával, egy pillanatra /tondolkodóba eHett

��

�

�

bennünket, de

nem

munkához láttunk.

csü !!,gedtünk,

hanem

Megállaoítottuk, hogy

azonnal

újból

Feleki a gyil­

kosság előtt pá.r órával, midőn már áldozata társasálráhan borozott, zsebkését elcserélte egy másik ember erősebb, hosszabb pengéjű zsebkésével. Erre

a

cserére 50 fillért

és egy pohár sört rá is fizetett. Az illető a véres késben fel is ismerte volt tulajdonát. M i dőn ezt az úiabb bizo­ nvítékot Feleki elé tártuk. megtört és felhagyott dássa1. E l őadta,

'hogy

ron megtartott

1930. évi május l 2-én

ország-oOS

gédkezett az italmérésnél ban. Déltáiban .odament

>Il

taga­

Sárkeresztú­ váloáron eg>y kocsmárosnak se­ a vásártéren felállítoOtt sátor­ Har.gos

II

és barazgatni !kezdett.

átment a sze.mben levő kacsmáíba és att a csizm8JSzárából pi ras zsebkend őt vett k i , melyben Feleki nagyabb pénzösszeg et látoOtt. Ekkor határazta el. hagy Később

HorgoSl

565

C S E N DO RS E:G I LA PO K

Horgost megöli és a pénzt meg-szerzi m a gának. Ettől az i dőoonttól kezdve az elhalt mellé s ze.gődött és többé nem tágútatt mellőle . Zsebké sét kicseré lte, mert a sajátiá t gyeng ének találta a cse.lekménv végreh ajtásá ra. Több as kocsmában fordu ltak meg s midőn 22 óra tájban Horg ánlotta egyedül haza akart menn i Sárb ogár dra, ő felaj A kocsm ából nek i , hogy elk i séri. Horgos beleegyezett. hérv ári meg yei kilép ve Hor gost karo rufogta és a székesfe l kiérve azt úton elind ultak Sárb ogárd felé. A fközségbő útm enti szőlőbe és mon dta az elha ltnak , hogy bemegy az távol tudj ák ma­ h o z egy jó erős karó t, hog>y a kutyákat karót kihúzott, de azt guk tól trurtani. A szőlőben egy . Azu tán keresett egy gyengének talá lta, mer t vék any volt zat ért az útra, k.� ron­ jó vas tag , erős kar ót. A 'karóval viss és továbbmentek. útkazbe? fogta az ott vár akozó Ho rgost lra l őt a sző l karóval h átu ele nge dte a Horgos 'karját és Ez­ s azo nna l oss �eragyo t. fej beütötte úgy , hog y Ho rgo beh u�ta az fejére, ma j után mé g sok ütést mé rt a ét a nyakát elvagta. Ml lldk ároikba s a nál a volt zse bkés sel "an tudta, hog y me lyikben csi = ájár t leh úzt a, me rt nem a, de A zsebkendőt megtalált . a pir os zsebk end ő a pénzzel. 1Jmáv�1 egyutt ne . A hu Jlát ezu tán a csi a lPénz nem volt ben Jd onaföldre vonszoJta, m� az árak me.Jlett l evő gab ove s ro dt. A cselekmf�y elk ment lakására és lef ekü ap reggel lein ek nem szólt. M ásn sem Ifel eségén ek, sem szü i. , felkelt és kiment kap áln f� lastuk k, tun tot tar t t.'ts zkuta Gy an us itott Jakásán há ter üle tet IS, gö gyszö l n agyság)ú a körüLbelül' 60 0 né Gy an us ított nz t nem tal ált uk me g. pé a de lt, pá ka ap má sn

�

?

:

:��,í

ahO�

�

nak azt állítását, h.ogy a pénzt nem találta meg a piros eb endob en, természetesen nem hittük el ; annál ke­ u: vesb e, mert a sértettel egész nap együtt valtak , tehát más­ nak ner:n állt módjá ban a pénzt ellopn i. Ha meg ellopták volna, ugy a tolvaj a piras zsebkendőt is magáv al vitte �aln � . Ezeket elébe tártu k és a lelkér e beszéltünk, hogy aru J a el az eh' balt pénz rejtekhelyét. A harm adik napon � aztan végre beIsmerte, hogy a pénzt tényle g elvette, de . hogy menn yI volt, azt nem tudja. mert nem .olvast a meg.

�

!

Előad ta, hogy a gyilko sságot követő nap tettét na­ g!? n m � g ánta és elhatárazta, hogy a pénzt me gsem i ­ m , I h . Idon kapáln i ment, egy patako � n haladt keresztül es a penzt beledabta a vízbe. Ennél úgy járt eL hogy a , gyekbe tyúktojásnagyságú ankJe kavicsot göngyölt és u y d obta az egészet a vízbe. Ezen állítását megin t nem hlttuk el, mert eltekintve attól, hagy már egyszer hazu­ ? tt és � gy s �avahhl1etőségében jogasan kételkedj1ettünk, . Ujabb eloadásav al szemben a következőket kellett mérle­ gel nünk :

�

�

�

?

�

Gyanusitott saját beismerése szerint is pénzért ölt · valószínű tlen volt tehát, hogy azt, miután hozzájutot . �egsemm isítette. Ilyen értéktől a tettes - mint bűnjel­ tol - nem [ag szabadulni igyekezni olyan id&pontban midőn a bűncselekmény t még fel sem fedezték. A pata , azon resze, melyet megjelölt, olyan forgalmas helyen volt hogy att ilyen műveletet tanuk nélkül nem igen lehete lebonyolítan i . A megjelölt helyen egyébként, ahonnan a

t

k

tt

gyanusított

állítása

szerint a tyúktojásnagyságú követ felvette, csadc szórványo"an voltak apróbb kaviesszemek találhatók. Mindezeket elébe tártuk, de hiába, mert ta­ vábbra i s kitartott meséje mellett. Erre kivezettük a

patakhoz és egy kísérletet hajtattunk végre. Százpengős bankjegyeknek megfelelő nagyságiÚ papírszeleteket vag­ daltun'k széjjel, átadtuk gyanusítottnak és felszólítoOttuk, h0ll'Y csinálja végig elöttünk az egész

műveletet,

ahogy

azt a valóságban végrehajtotta. A kis<'rlet a gyanusítottra balul ütött !ki, mert midőn a vízbe dobta a papirosokba göngyölt hvicsot, az ddhullott és a papirok vígan úsz-. káltak a víz tetején. Egyik-másik több mint egy kilo­ métert úszott a víz szinén, míg átázva, elmerült. Ha a pénzzel ezt megtette, ugyanígy járt valna. Mivel a patak a község alatt sűrűn lakott forgalmas részen folyik. va­

laki csak meglátta volna az úszkáló bankjegyeket. Ezt közhírré tettük, {le tanu nem akadt. l\Iásnap áthalásztat­ tuk hálókkal, az egész patakot, melynek során bankjegye­ ket nem találtunk, de a z előző napi kísérlet alkalmával vízbekerült és elázott papirdarabok bőven kerültek a

hálóba. A halászat egész nap eltartoOtt, mi azonban Illem sajnáltuk a tfáradságot, mert ezzel meglgyöződtünk arról, hogy Feleki nem dobhatta a ví1Jbe a pénzt, mert akkor az elázott pénzdarabokból is került volna a hálóba. A halá­ szatat gyanuSlÍtott is végignézte s most már belátta, !hogy al hazudozása hiábavaló. mert mi minde n állltását awnn ki­ megcáfoljuk Megtört. "Már nem tudok több mesét m lehet találn i, mert látoOm, hogy a csen dör urakat úgyse a pénzt becsapni", - mondotta Feleki és beismerte, hogy el még a gyilkos­ a lakás a udvarán levő sertésól alá ásta. találtuk egy bá­ ság éjszakáján. A jelzett lle(yen meg is 19-én történt s dogldobozban az elrabolt 1 1 60 pengöt. E z n teljes s ikerrel be így nyomozásunkat a hata dik nlliJla tudtuk fejezn i . tt igen tisz�­ Megjegyezni kívánom, hagy gyanusito ben álloOtt, büntetve pedlg' séges, becsületes ember híl"é volt. add ig még kihágás mia tt sem után az örs a székes: Felekit a nyomozás befejezése várI ek adta át. A székesfehér fehérvári kir . ügyéswégn

'1566

1931 július

r.SENDŰRSÉGI LAPOK

az kir. törvényszék Felek it kötél általi halálra ítélte . de bbe­ itéletet ezide ig még nem haj tották vég\re , mert felle zéssel él t . . a kono kul Enné l a nyomozásnál nehéz feladat volt ek bizo­ tagadó, ravaszul véde kező gyanusított tettességén é­ nyftása és be i sme rés re bit·ása. A nyomozó j árőrök lelem nyességgel , kitartással halad tak a k i tűzöt t cél felé. Mun­ kájukban fel ismerhető a jól átgondolt rendszeresség, melynek segítségével módju kban áJllott a tagadásban levő gyanusított minde n állitását m egcád'olni. Ezzel az e1járás­ sal l! legdconö kabbul elzárkózó gyanus ítottakat is heisme ­ résre lehet birni. Előbb-u tóbb megtörnek, ha lá tj á}c, hogy nincsen kibúvó.

10.

Igazságot M agyarországnak (A Pesti Hirlap rE'viziós albuma ) . Fohn Tibor : A pszichotechnikai alkalm asságvizsgála t()k mód­ szerei. Palágyi Menyhért : Marx és tanítá sa. Arató Frigye s . A szabadkőművesség. Igénylés II Nyut. szerint,

Csendőrs�g őrizetéhen levő fogoly elhalál()zásá. Mult hó

29-én az egri érsekség sertésnyáj ából az egerbaktai erdőré �en 17 darabot ismeretlen tettesek elloptak H1lgli Pál, az ura­ dalam fővadá sza, ötödmagávál a tetteseket kOésin üldözőbe vette. BAtor község határ ában, az erdőben utolérték a tolva­ j ()kat, megadásra szólították őket fel, mire azok egy lövést tettek az üldözők felé, azonban a l övés nem talált. Hugli erre egyszer a tettes ekre lőtt. Az egyiket bal alsó l ábszáron találta a lövedék, a másik pedig elmenekült. Hugli a sértettet kocsira tette és a bátori ör�ek átadta . A bátori örs a sebesültet Egerbe szállította, m'előtt azonban átadhatta volna a kórház­ nak a kocdn meghalt. Az elhalt kilétének megá llapítá sa és a �egszökött tettes kézrekerítése végett a n yomozás folya­ matban van. Folyó hó 2-án repülőgépvezető-iskola délelőtt Szombathelyen az állami egyik iskolagépe Bartos iLászló oktatópilótával és Sipos 1st· ván gépszerelővel az ottani repülötér, felett repült. Valószínű­ Leg helytelenül végzett fordulórepülés miatt a gép lezuhant. A szerelő kÓlíházba való szállítása közben meghalt. A pilóta könnyebb sérüléseket szenvedett. A baleset ügyében vizsgálat indult. Repülőszerencsétlenség

Szomba thelyen .

Felborult egy katonai teherautó. A Hadspreg-Sp orthét ke­

A honv édség főparancsnokának ki tünt etése . A KOT­ Il�ányzó 01' Ó Fíhrtiltósága vitéz KáTpáthy Kamilló gyalog­

sági tábornoknak, a m. kir. honvédség főparancsnokának az I. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta a m. kir. hemvédség korszerű kiképzése és fejlesztése, valamint a tiszti­ kar kiképzésének és szellemének magas fokra emelése körül kifejtett ki.magaslóan eredményes és rendkívüli értékes szol­ gálataiért. Noseda olasz altábornagy kitüntetése. A Konnányzó Úr � Főrnéltósága a napokbalYÍ az I. osztályú magyar érdem­ kereszttel tüntette ki Enea Noseda olasz altábornagyot, a leg­ .bb olasz katonai bíróság főügyészét, azokért az érde­ fels � mekert, melyeket Magyarországon 1920. év elejétől mint a szövetségközi kármegállapító Jóvátételi antantbízottság cf­ �öke és a későbbi jóvátételi bizottság tagja, pártatlan és , magatartásával szerzett. Rómába visszatérve-, No. Igazsagos seda altábornagy tovább működött azon, hogy a magyar-olasz barátságot minél bensőségesebbé tegye.

Nyugállomán yú csendőrök bajtársi összejö vetele Oros­ házán. Szép példáját adták az igazi csendőrösszetartásnak az Orosházán és környékén lakó nyugállom ányú csendőrök akik Juhász János �s K"mtóf János ny. ti szthelyettesek és Cs ; pregi , lyezésto're Orosházá n a Is�án ny. törzsormester kezdemel MI�� lay-kertben, szerény vacsorával egybekötött bajtársi Ösz­ szel �vetel� rendeztek. Azt akarták dokumentáln i ezzel az ös z­ s�eJovetelukkel oros�ázai � yugáll ? ányú bajtársa ink, hogy a n: , atbol valo megvala tenyleges szolga! suk nem jelen tette egyút­ . tal azoknak �_ kotelé�ek lek ll: :negszak ítását is, amelyek őket ! _ sze�etett �e� tületükh oz es bajtársaikhoz fűzték s hogy mos­ tam polga :1 Joglalkozá � ukba is büszkén vallj ák magukat . .� �olt csendo roknek. Az osszeJo vetelen a teljes számban meg­ Jelen:t nyugállományú bajtársakon kívül megjelentek : Csiz­ m;adta" A:ndrá; or s�ággyülési képviselő, dr. Jeszenszky Elek kIr kozJ ;gyzo v�. t::z; Bedő Béla endőrkapitány, Instit61isz :. r: . os Karoly G�orgy alloma: sfonok, Gyork százados orosházai szarnypar!'-l? csn ok és az Orosházán állomásozó s�olgálatme n­ . tes csen�.orok ! S valamennyien. A résztvevők elhatároztá k' .. hogy az osszeJovetelt évente megismétlik. !' csen�ör�é � sza�!inyvt,árá!,ak új könyvei. A szombat­ helyt csendorsegr szakkonyvtar uj wbban a köve tkezö műveket �e : I �: csop ortb a: �.er Dr. Schu ?, lthei sz Emi l : A kato nai . un e torven�k?nyv (�930 : II. t.-c.) magyarázata . . Dr. Ka­ . ray LaJ? S : TaJekoztató a kat� nai fegyelmi feny ítő hata lom . , z. Nemes , Szm ay gyakorlasaho vltez Bél a ' Csap atpe da . . , c�ap�tszolgálat (Tansegédlet) . Josef Z�lli nger . ' Wö t hau :Ig gebra1.lchter �ilitlirischen Abkürrungen . · III. csoport­ ban . J. L. SelÍert : DIe Weltrevolutionase. Bartha Alb t · AZ . aradI 13 vértanú pörének é$ kiv�ésének hitele� tö é�ete

� :Z;:

;��b��� :[

éjszakai p�'ancsőrtiszti lovaglóveneny retében ta.!'tobt starthelyél'öl f. hó l-én 22 óva tájban a Szépvölgyi-úton két tehergépkocsi tért vissza, melyeken a verwnyen segéd­ kező legénységi személyek, valamint lovászok, lóápolók fog­ laltak helyet, számszerint 71-en. Az első autó, valósz.ínűleg féb.--romlás miatt, felborult. A gépkocsin levö, mintegy 40 ka­ tona, az úttest mellett elhúzódó árokba ruhant. A m'entők nyomban gondozás alá vették a sebesülteket. A szerencsétlim ­ ség alkalmával 32 katona sebesült meg, köztük 12-en <súlyos és életveszélyes fejsérüléseket szenvedtek. A volt cs. és kir. 82. székely gyal()gezred története most hagyta el a sajtót. A 342 oldalas vaskos könyV előszavában vitéz Nagyernyei Kelemen Béla ny. ezredes, az
Életbe!� p a z új olasz bünte tőtörv ény. A napokban életbe­ . I�pett az UJ olas�, �üntetőtörvény. A z új törvény szigor úbb . ket ír elo es szigorítja az bun.�etes� enyhítö körül ményeket Az eskudtszeket megszüntetik és thely€ltte , ' _fl vegyes It"orvenys",,k; t aI �k !' t al} ak . A h alalbun , súlyos bűncselekmények ese' -- tetes , ból eletb tere uJ elép.

. . :\ z ellenforradalom em lékiinnepe A J 919 -ik J" Bajtarsatk Szövetsége jún ius 2H n a ' Lud vDka -<=.a . ,. d emla", ,,,,, ':� ' �I}� kegyeletes ünn epé l t d e tt az 19 � 9 j �ni us 24-én elesett ludovik . ás ellenforr d a aro eml ékm uve , , nel . Re� gel a� Aka-

r r�� �

�

•

•

1931 j ú l i u s 1 0 .

C S E N DO RS f:G I

dém ia házi kápolnáj ába n szentm lse volt M ' I'.se u tan ' a megjel entek a Lu dov ika p arkJ'áb an ' mMoz állo ' em lék von u I tak , ah ol e I s one " k S Zt'n�Y B e'la tábornok, a Ludovi ka Ak adé mia par�ncs­ nok a, k oszoru t he lyezett el az Aka dém ia nev ébe n. Beszédében f� ada lma t tett, hogy . az elle nfo rra dal om vér tan uin ak emlé­ . ket eze n a ,nap on mm dig meg ünn epli k. A beszéd után számta­ lan koszorut helyeztek el az eml élmn'Úre az egyesül e tek e' s hatóságok ki'kü ldött ei.

. ��ök" emléke. A sop ron i volt . cs. és kir. 76. "'yalogezred ba� tars I ,kor e ,az ezre � �egdicsőbb fegyvertényének, a polychnaI csat!l n a� e�o rdul oJ. a n - .�z év augusztus 23-án - leplezi I e a VI l agh a bo;�ban e l.e�tt ,hosi halot taina k emlé kművét Sop­ ron�an . , F ,:lken � a vllaghaborúban rész;tvett össz es tiszti és l�genYS?gI allom any'b �h , vol t ezred bajtá rsaka t, hogy aki az . unnepseg� részt venn I óhajt , szánd ékát levél ben jelen tse be Stamtz Mthály S op r on , Várker ület, címre.

új � y �logsá J:i fe gryer az a!,go,1 hadseregben. Az angol . g . hadve zetöse egeszen uJ, konny u es prakt ikus gyalogsági fegyvennod� !lt fogad ott el, amely et a z enfieldi fegyvergyár olyan gépek segélyével fog előállí tani, melyek a lehető leggyor­ sabb és legnagyobb arányú tömegtermelést teszik lehetövé, Az új fegyver 3400 yardny i távolságra visz, ami 600 yarddal ha­ tadja meg a mai puska lőtávolságát lés ezenkívül lősebessége is nagyobb, mint a mai modellé. A Ludovikás

Levente; c. folyóira t legújabb száma most

került a nagyközönség elé . A l ap a Ludovika Akadémi a le­ venteköré nek folyóirata s egyike a legízléses ebben, a legszebb tartalomm al szerkesrtett ilyen nemű kiadtványok nak. Minden sora s minden Illusztrációja - amelyek az Akadémia tanári

karából és a hallgatók soraiból kerülnek ki - nívós,

szóra­

koztató, művészi. Szépirodalmi, harcászati, műszaki, egyéb katonai s általános tárgyú cikkei sok élvezetes olvasnivalót

adnak. Szerkesztője vitéz Rózsás J6zsef ny. százados, a Ludo­ vika Akadémia tanára, lapunk munkatársa. Ha a Ludovikás Levente fokmérője - amin t hogy az - annak, hogy az Aka­ démia n övendékei milyen szellemi kiképzésben és önképzés i lehetőség
A szemtanu. A német "Touring Club" érdekes kísérlet�el akarta bizonyítani, hogy men n yi �rté'ke van � sz;m�n.';lk .�l: l ításainak. Megrende zett egy utcaI balesetet ,es het ku} onbozo ponton flmfelvevögépeket helyezett el: A,mtán :' felvetel<;k;,t a meghivott közönség előtt leper�<;ttek es fel � er�é� a n;zo­ ket hogy erősen figyelj ék meg', ml e s hogyan tortemk a .vasz­ n o � ? Az előadás után felszólították a kÖ71Öllséget, mondja el : mit látott ? A Illy ilatkoz atokról j egyzőkönyve}<et vettek f�l. KI­ derült , hogy nem volt két egyfo rm,a ,vallomas. A , :anuls,ag ��­ ­ ből az, hogy a szemtanuk vallo:nas,at alapo s 1!'ellegeles taI en gyává kell tenni , mert a�ok eII oada� :, nem . mmden ese�b ll;<­ megbfzíható. Befo lyáso lhatJ a a vallo mast az Iz>gatott lelkla , lfog fe ' ?; pot (ez bales etekn él mind ig meg van ) , a szemtanu . Jol dJa t (nem a sság atéko � fogy nek illető leg ítélőképességé esem yt ne:" felfo gni a látot taka t) , vagy az, hon a lepergett rossz�Jszemu, a híve n viss zaad ni . Teh át eltekintve a tanu k tudi " tő'l es ' egyéb befo lyás olt< ág-áOOI , ( l'okon- varry ellenszen v) : . sege t " kj ek et .�WJ.oo tanu , talá1ihatunk :n agyon sok valótil an teny roI . sagá saJa t Jgaz tisz ta lelk iism erettel meg van győződve a etem eken . . A � angliai K"zlekedési tanszék az angol egy ok. .1'-ngha h�t efY�­ nagv �asú ti. szállítási és autóbuszváll alat l kulon Jans�e fe a á­ teméhe" emlé1
]}

L A P ( )J,

"567

I�., Balogh Mihá ].y VII., Horvát József X V I . pécsi IV., Varga MJha, ly II. � zegedi V. kerületbeli tiszthelye ttesek, továbbá : . gy 1., DonlÍ� h Gy:or Fmnk S zi lve s zter V. és Kurcsik Anta 1. l . <;sendorkerületbeh gazdászati tiszthelyettesek. Ideig lenes nyug­ allom ányban meghagyattak: Szabó Gergely VII . Tamás Gyul R; ':' II:, Botá,' Károly VII., Tima Luká cs II. cse�dörkerü­ leybeh Idelgl�!lesen . nyug�íjazott tiszthelyettese k és Borbély J.ozsef 1 . keruletbeh I�elglen:sen nyug díjaz ott gazdászati . tIszthelyettes. - A belugymm lszter Hergovics István őrmes­ ter� ek "He,·ce9."-re" Rujil? I.�tván törzsőrme , sternek ,,Hol16s -ra, . Zalezsak J anos torzsorme sternek "Lantos"-ra, Sekk . LaJ.os �lsz�helyett�s ek és kiskorú gyermekének " Fenyves" -re '} v alo . ne,vv�ltoztatasat megengedte. Szab ályr e7Ulé 1etek: öl­ . tözet l ,tablazat helyesbítése. - Csendőrlegénység réSzé re 'rend­ sz � �e� ltet� fehél' szarvasbörkesrtyűnek a tömeg terhére való elOlranyzasa kb. 6 P 50 fillér beszerzési áron engedélyezt etett. - Harkányon fürdőkülönítmény működik. - Búda kalászon ? , létszámú gyal.?�?r� �llíttatott fel. - Kelebiai különítmény JUnIU S 10-én muködeset megkezdte. - A belügyminisrter a SZR;badk,á '} m�gjelenő "Napló" címü magyarnyelvű napila p te t;J e,s zt,:se t e! tlltotta, a kereskedelemügyi minisrter a postai . , szalht.asI. Jogat megvonta. - Végkielégítéssel elbocsátott vagr ldeI�!e'} � nyugál lo:n�ny?a, he.rye ett csendőrlegénységi � egyenek uJlbolI ténylegeSItese Irann kerelmei az illetékes ke­ rületi paranc snoksá g véleményes jelentésével döntés végett szolgálati úton a Belügymini.szter úrnak (VI-c. osztály) fel terj esztendők. , Dírséretek. A szomba thel!li II. cSMuliírkerületi pa'rancs­ nok dícsérö okirattal. látta e l : MarIcotán Jenő őrm�stert a

polgári szakképzettsége körébe vágó neosztásában hossm időn át tanusított ernyedetlen szorgalommal végzett lelkiismereteil • és hasznos munkálkodásáért. Nyilvánqsan megdícsérte : Ferenczi Gábo/' törzsórmestert polgári szakképzettsége körébe vágó beosztásában tanusított ernyedetlen szorgalommal végzett lelkiismeretes és hasznos munkálkodásá,ért. A pécsi IV. csendö" kerületi pa" ancsnok dícsérö okirattal

látta el: vitéz Di6szegi Imre, Fehér János L, Tar Sándor, Bedő Miklós, Nádasdi Sándor, Orbán Dénes, Péterfi Mihály, Ba,·tis Lajos, Bódi János, KÚ1'páti Antal, Va" ga József II., Szab6 Gyula L, Gazdag László és Kleberc Ferenc. tiszthelyet­ teseket a közbiztonsági szolgálat terén utóbbi idöbim lanka­ datlan szorgalbmmal kifejtett buzgó és igen eredményes te­ vékenységükért, alárendeltjeiknek oktatása, vezetése, fegyel­ mezése és minden irányban helyes neveléséért ; Kustyán Mi­ hály, Hoffmann Győző. Szilágyi István , Halász Antal, Major László, Fekete Lajos. Zámb6 János, Luft József 1., Palk6 Jó­ zsef, Mó.té László.Orbán Ferenc tiszthelyetteseket; Szomor István, Hegediis GYÖI'gy, Bakos Miklós, Bara Lá-.ár, Szabó Imre L, Pot6 Lajos, Som ogyi József, Kálmán Ferenc, Domo­ kos Lajos, Mál/'ton György, Horváth József V., K01Jács Elek, Dicskó István, Hm·tner János, Vajda Pál, Szabó Pál, Giczi Ferenc törzsőrmestereket és Bán6czi István őrmestert a köz­ biztonsági szolgálat terén ernyedetlen szorgalommal kifeftett buzgalmuk és ez által elért igen szép eredményeikért í Zselezen J ános és Dank6 László tiszthelyetteseket segoooktató minő­ ségben igen nagy szorgalommal és kitartással, alárendeltjei­ ket jól befolyásoló és előljárói.kat hathatósa.n tá1!'0ga� szol­ gálataikért ; Fiiüip János 1. tlszthelyettes, IrodaI segédmun­ kást kiyálóan buzgó, fáradhatatlan, lelkiismeretes és igen ered­ ményes szolgálataiért ; Schobel László gazdászati tiszthelyet­ tes, osztály gazdasági hivatali se��dmunkást, f�r�dhatatlan szorgalommal, szakértelell'!mel, . !elkllsmere�esen es J�en e,r,ed­. ményesen teljesített szolgalataJert és példas magaVJseleteert Nyilvánosan megdícsért e : Polc,: György, Horvq th R6;s�s Imre tiszthelyetteseket ; Szá.sz Istvan, Bozs6 Istvan, Lazar Ferenc Bo,'s József T6th István IX., Juhász István, Szende Albert ' Kolisel Va,;,u, Bnranyi Pál, Koltai István, Szalai Imre ir. Csikesz István, Bozza!l Lajos, Fábik Imre, Bek-e etru.s János, Sá" közi György, Sipos József, Schádi István Adám,' Balogh János, L, Benczik Vende}, Menp M.'rt �erenc, P,� Is�­ torzsonme V. Sandol' Nagy József, O'/'osz �anos, Cserto J?­ Paleze,' Gyula, T6th József, s Jankovic ván X., BU'ka� �andol' Nag!! Sándor, Zsinkó József, Bo,'os zsel, , István, V. Nagy Bertalan, Balogh Péte�: !.úrál J01.Sef, <}z,U, József Hegedii.s Ferenc L, Arnold Fulop, l arga GYOl'gy, r. Is�án. Nagy 'József L, Balázs. 'Máté, Rei�her.t Vilmos, Szá Janos, LOI'a. Antal, KocsIS , He" onyányi Pál, Mo/w.! Antal

P

V

CSEN DOR EGI

568

1931

LA PO K

8alollh J ános II., KfI·té.s;: Mihály, GlIlyá.s János, KOI·ács La­ jos ,'., Bcu1l!lfÍ József órmestereket ,� p'eaJ' Ven el, csen ort lfeJ tett Igen n közbiztonsági szolgálat terén az utób 1 �doben , �rul a I L M " .I e�t; ysegu tevéken � nyes eredmé és mas szorgal , Iroda I a ' ah t hn sagl azda osztály yettes, tiszthel ati ll' gazdász _ , segédmunkást, lelkiismeretesen, faradsagot nem, Ism� ;o SZOI� galommal és igen eredményese ,! telj,esíte tt szolg!� I�tale:t =. Fc­ jes József I. őrmestert osztálya·oda!. segéamunkasl.. mmoség: ben közel 3 éyen át teljesített _ Ielkllsmerete,s és . kote! esséll'hu szolgálataiért ; l 'ajda Yendel ormestert, szar!,�, rn�kl n;mo­ ; .\ ag.!! ,regben teljesített buzgó � eredmén)'es szolgala tluért egéd s t erek ormest Ferenc ?kt.!ltol IIadia / Csi.:: ; Ish'án XIII. és _ Igen es seghuell kötele 81 om ! szorg8 nagy � 1 minőségben igen ert, latalk szolga tett teljesí eredményesen

�

�

július

10.

..

1" p h

?

?

,

állom:í nyábn , t�;t�zó örs Halálozás. A hegyeshalomi Jallkot.ics Pál tiszthelyettes, örsparanc snok, folyó I\VI Jumus hó 30-án 9 órakor luk:ís:in szh""zélhl\1 's következtében meg­ halt. Jankovies tiszthelyette már 10 é\· óta teljesített szolgá­ latot a hegyeshalomi örsön, mely idő alatt szorgalma és j,l ma g aviselet által előljárói me�elégedés t és bajtá: s �i szer: ­ _ tetén kívül úgy a lakosság, IllInt a hatarszélen mukodo ku­ lönbözö magyar és osztrák alakulatok bizaImát és szeretetét is állandóan helyes és tapintatos érmtkezé é\'el megnyerte.

�

e

A'L elhalt tiszthelyettest folyó hó l-én temették el ,\ he gyeshalomi csendőrörslaktanyá ból igen nagy részvét mellett Temetésén megjelent 110g !lolá.$M,yi Ba I'c;:a J� Ilii száz � d?s, aL elhaJt tis'Lthelyettes szárnyparancsnoka es szamos baJ tar­ sán kívül a vámőrörsparancsnokság és az államrendö,kiren­ _: deltség teljes számban, Szoll tagh J,,"ő nyugalmaMtt fOlspán" Ungf!r Oszkár főfelügyelő állomásfőnök számos vasutas kísé­ retében. a pém:iigyiirség, valamint a IJkos�ág minden réte­ géböl igen sz.á.mosa01 . Megjelentek még az dhalt temetésén a nikel sdorfi . osztrák csendőrörs parancsnoka és helyette,,�, valammt a brucki osztrák pénzügyőrség és vámkirendeltség számos tagja is. A'L elhúnyt nején kh'ül két gyermeket hagyott hátra, z"kaszparancsnoki teendökkel megbízatott : a székes­ fehérvári I I . kerületben Asbóth Imre tiszthelyettes ; a szom­ bathelyi I I I . kerületben Schmidt Pál tiszthelyette , ő rsparancsl10kká kine"edetett : A székesfehérvári I l . ke­ rületben Maltwz Péter, E,·ős József, Szabó Gyula, Borbély Ferenc és Hu.nyadi J ános tiszthelyettes ; a szombathelyi I I I . kerületben Pét'!,· Jenő, Balogh Ferenc é s Kálmán Imre tiszt­ helyettes ; a szegedi V, kerületben Oláh Imre tiszthelyettes.

H ázassá got kötöt te k : a székrs!fltél'vúri II. kc,iiletb,'" Boros (Bazsika) Imre tör'LSőrmester Kulcsár Juliannával Resmeken, Gulyás Gergely törzsőrmester S'Lalai M argittal Kony kÖ'LSégben ; a szombathelyi III. kerill'!tbcn S:r:abó András törzsőrmester Kiczián E rzs ébettel Jászszentandrás községben ; a szegedi V. kcrii/ctben Kevés József törzsőrmester BocsImi Karolinnal Mencshelyen ; a rniskolci VII. kerii/e tben Barta János törz:sőnnester (izv. Takács Jánosné szül. Beresnyák Mar­ gi ttal Miskolcon.

Előléptek: A szombath elyi III. krdiletbc n ő,. ,,,estel',·é : Cs. N agy Károly és Beringer György csendőrök ; a pécsi IV, keriiÚltben tö,,::s őrmesre r,..': Tar József és Més'Láros Józ sef II, őrmesterek.

Ki t ,!d ról a 1 .Licht t"1!stein ödön, Budapest, L, Fehér , vári­ . ut 88, szam alatti lakos kérI. azokat, kik Nélltedy Jenő, opá10S1 (Arad megye) sz;Ületésű, volt tör'LS6rmester hollétéről tudna k, címét vele köwlni szíveskedje nek. ,Vé lIlCd., . 1925-ben Budapesten a csendőrlaktanyában sznlgált,

49, eves,

, őrsfözönönek ajánlkozik : Oláh Istvánné SZ. Izsipi Júli a, B�dapest, V I I I . , Thé k End re-u , 19., I. em, 15. ajtó­ szam alatti lakos, ki már több örsö n volt alkalmazásban ' Navratil Sándor�é született Hanecz Róza ' , 52 éves Budape;t IX. , Ferenc.,}{órút 44., fölrl�únt 5, szám alatti I�,ko : s; G,be.' E n;sébet, 53 éve,s, Budape st, V I I., Amazon-utc a 6. I. emelet 4, aJtós'Lám alattI lako s és ' Sárközi Ilon a, 40 éves, Budape st, VI. , Vis eg-rádi -ut ca 20 " I . emelet 20. szám alatti lakos ' D rabik Ilon a fj8 éves, e m e : Bu dapest Na p u <_ .. '\ 4" ' .... I. emelet. Hoffer leveleivel .

l

_

'I

h.

,l

II

l"

Olvas sa

e I,

. lo " lt mle

Ir '

YI

" k '. n e k un

Közlemény t nem csak a c endörsóg tagjait61. hllnem bárki­ töl el fogad unk. _\ m egj elen t közlemi!nycket t i�ztdctdíjb an r�­ szcsítjUk dc t u l aj(lonjogullkat fenntartj uk. azok at tehát bele­ egye z és ii k nélkl! 1 nem szabad u t , nny o m.a t n i. -. K é� i r � t o t csak akkor küldünk \Issza, h a a �zerzo megclntzctt �s , a l n 8 zb !e !t­ gel e llt Hot t borítékot mellékpl. - A közleményeke t kérJ uk a I>apírnak csnk (>l!� ik oldalúra. fo.llhas,ibosan, í ró gé ppel vagy jól olvasható kéz í n í ssal írn i ; olvashatatlan kézirnttal nem foglal­ korrl'ktúrnlevonatol kOZUllk. - A cikkekpt mi k orr i gúlj uk. csak kivételes esetekben adunk. - Szerzöink kiilönlenyomntai­ kut közvetlen ii l a Shldin m - ny omda igazgat6súgútól (Budapest. YI. Rózsa-utca l l l .) s 7 Í \' eskedj e nel< meg rendelni . amely azt II ,:eliin k kötött szerződéséuek !irszabása szt'rint köteles elké­ szíteni. - SZl"rke z t öi üzenet ben mindenkinek , álaszolunk. de rendfokozattít és á1lomáslH'lyt't t ün­ n ké rdezö teljes nevét, te�se fel. Né"t<,len levélre nem válaszolunk. - I\:éziratok sorsáról csak szerkesztöi üzenetben adunk , ó laszt. - Aki levele t ir, v agy közlemény t küld be nek ü nk , k isé rj e fi gyelem mel a szerkesztői üzeneteket. - Le,elet l1�m írunk. bélye�et kisebb teMt felesleges bekiil de n i . - J eligéiil legcélsze rűbb aki helység nevét, vagy ötjegyű számot választani. Annak, jeligét nem jelöl meg, nc\'ének kezdöbetííi és állomáshelyc Köúrdckű kérdés<.'kre a "Csc ndör­ alatt válaszolunk. lekszikon" rovatban adunk választ. - 'Előfizetni c�ak legahlhb félév re lehet. A r'endö rség tén ylege s és n y ugál lomán y ú l egén y ­ ségi egyén ei az ('Iőfizctési :\r felét fizetik. - E lő fi z e tést csa k a cSl' nd őrsé g, honvéd ég tls az állami re nd örsé g, t ovábbá a biró­ ságok, igaz ágügyi és közigazgatási h a t ósá gok tényl eges v ag y nyu gállomúnyú t agjaitól fogadunk el, mústől nem. ,- Az elö­ . fi zetéseket kérjük po ntos an megúj ítani, mert a felszóIittis költségét kiilön felszámít j uk. - A nekünk szánt pénz kül de m é ­ nyeket kérjiik a Csendörségi L apok 25.342. számú pos t at n ka­ rékpénztári csekkszámhljáru befizetni. - A szerkesz tök a szerke z tösé gben iinnepnapok kivételével 15-1 óráig t alál­ hatók. Szol gá l ati beosztási helyeiken a lap ü gyei v el n e m fo g­ lalkoznak, - A lap részére sz.lnt közleményeket, leveleket stb. nem a szerkesztó'k n ev ére , hanem a szerkesztöségnek kell címezni, így : "A C se ndőrsé gi Lapok szerkesztöségének, Buda­ pest, !., Böszörményi-út 2 1 . sz:ím."

�

�

------� � ,.------

B. S. Lt6ti. A csendörségi szolgídatáról bizony í tvtÍnYIl \'an, azt ő rizze meg. Igazoltassa a j:írásbh'ósággal , hogy 3 hónapot ott töltött, ezt az igazolvány t is tegye el s :nyugdljaz tatásn után kegyelmi ú ton Irerje, hogy csendőrségi szol g :lla ta a nyugdíj ba be számltt a ssék, A bíróságnál töltött idM nem fogják beszámítani, mert amint í rja , ez c sak olyan fizetés nélküli tin­ , kén !e s sz �l gálat \'olt, de talún é ppen ezen az alapon kkin! ­ , h�tnek maJd el attol, hogy voltaképpen 3 hónap i megs zakí­ tas a van.

.1 670. A s ületés i any akönyvi kivo nat elegendő az ara ré­ szérol, azt pedig, ho �' az arn. :írva s örök befogadó szül ei \'an­ � nak, vegye bele m aJd a nös iilési kérvényébc j az eset leg még zu sé ges adat ?kat az lőljá rói a kivi zsg,ílás alk al nul\' al UgylS me gall ap í tj á k a töb bi, szo kás os ada tok k"1 eg" u " ' , " tt �. ez a megál lap Itá ,,� e Ie.gen eIo" ,' csen do,. rség Par anc 'an sno ksá ga i ég s z<, r\'ei ne m " yakony v ihatós , . \ gok s ezé rt Ilye � n me ssz emenó okmán y­ sze i,usé • ge� II a zass gok eng dél yezésénél ne m kÖ \'etelne k mce g', E bbo, l l ovetkezl k, hogy 'unokatestyéri mi vo ltu sem é rk d kI a csen dorsé ". " u" IéSI' ""'t a nos enge d é ly kia d'• l sa • sze mp ontJ'ábo' I , mert az e nge dé . , lyt ' g · m md n cnln k e �!S azzal a záradékkal hn e ' a dják meg ' é torvénye � akadály nem forog fenn. I l ye n tö rvé'nyc s uk a ' vo na a d spe nzá ció hiú � ya, a,zt tehát c sak uz an ya kö n v i h t&.aglI,\k . , � kel l felmutat ni a huz asság kötés alkahn áv a -

� �

•

�

�

_

(\

�

b J&'; / �

}

h h

ll'

��

­

�

, dl ,,,

tI

II

S

II

t·

\'

h li g

\'

fl

é � e

s

(

�

l

l . l

19 31 jú liu s 10 .

CSE ND OR SEG l LA PO K

Turáni eszme üs sza e l " a� ossz eg�t százzal, me.gkapja a pengök számát: A" tizedes pontt,ol balfele válassza hármas . eso, pontokra . z ek , ztru:' �ezdJ e ���dani előlről : tri!, !l l : � . \ióval kez v o, 1 i 0, mll.lard, IOl llio száz ezer stb ) N. törm , ,0idöUö. 1 . Rendki\'Üli alk : a ma kko r kiilön :: n \ vbes�elougyleti .szolgálat után :J : a Szut. 284. pont , I? J . ak . e;tel�mszeru alkalmazásával kell a szol álati o�akat , felszat;Utaru. Szolgálati órák felszárnitá'a szem nt 'á ból 3:z II;:en t vb z � ő ügyeleti � � szolgálat azono�ak te th tŐ a. sZlgoru keszultseggel, felszámítható tehá t , a tá ,b z '1' ugye,letben �öl�ö�t,i�ő egyharmada. 2. A Szut. 284, pon l� pontja s.zermtI Idokiszabat azért vonatkozík csak a vonaton vag y .elofo��ton , .m,egtett , ügyködési utazásokra, mert ha a csen dor az ug� ko��s helyere, gyalog, �óhá ton vagy kerékpáron , m,ent, ak,kor resz er,; ll; kilo m<;terek szama szerint és az üg 'ködes nemere vagy ceijura valo tekintet nélkiil a 6. meII'kl e et�ben megállap,I'tott I' d o'kisza:b a t I'U etékes. 3. Ezt a kéTdést nem le. het megerteru. Ter eszetes, hogy a szab ályzatban foglaltak l?helyesek. Ha vala= ben fennakadt, írja meg, miről van szó? M. lll. tiszthelyettes, Szombathely. Mi 60 P-t fizetünk e'r" tük, de nagyobb az értékük. Vi�z �lát�é Tivadar ny. th. Dévaványa. A most beküldött , 3 pengovel elofl.Zetését a j övő év szeptembe r 30-ig rendezte, " külonben olvassa el az üzeneteink fölött irottakat. Császló. Vezértanácsnoki rendfokozattal a honvé deimi minisztériumban teljes ít szolgálatot. G. K. törr �., Soroksárpéteri. Kacskovics Antal örnagy címe : Sz�ged, m. kír. "Bethlen Gábor" 10, honvédgyalogezred. A rnaslk urat nem találjuk. Húsadó. 1. Az 54.300/F. M, 1908, sz. rendelel< 44. §-a. ér­ telmében juhot, kecskét és sertést a magánháztartás körében való elfogyasztás céljából a háztartás keretében is le lehet vágni, ezeKre a vágóhídí vágatás nem kötelező. Természetes, h?gy 7'bben az esetDen a vágóhídí illetékek és a húsvizsgá:ati díjak IS elesnek. Az emlitett rendelet a magánháztartás lénye­ gét abban látja, hogy az étkezésben résztvevők külön fizetések nélkül kapják az étkezést. Ezt úgy keU érteni, hogy külön egy-egy e Dédért vagy vacsoráért, avagy külön minden egyes étKezesért nem fizetnek a résztvevők, hanem bizonyos kozös költségvetés keretében együttesen gondoskodnak az élelmezé­ sük!ől. A közgazdálkodasok tagjai tudvalevőleg havonkint összadnak bizonyos összeget s ebből élnek egy hónapon át anélklil, hogy mmden étkezést külön megfizetnének. Az örsök közgazdá!kodásai tehát ilyen szempontból olyan lényegüek és jellegúek, hogy magánháztartásoknak keU oket te kinteni, az emlitett alIatOKat tenát otthon levághatják, semmiféle díjakat és iJletékeket nem llzetnek ezért s termeszetesen nUSIOlj>awLl adót sem fizetnek mert a magánháztartás keretében levágott és felhasznált ily�n állatok husa forgalmiadómentes, Semmi­ esetre se fizessenek tehát ilyen díjakat és adókat, bízzák rá a levelukben emlItett szervekre, mikent tudjak ezt a KovetelesuKet érvényesíteni. J ól tennék, ha a belügyminiszter úrhoz (VI. b. osztály) szolgálati úton felterjesztenek döntésre az ugy?t, hogy a földmívelésügyi miniszter úrral együtte�en ezt a ker­ rendeletileg - szabalyozIU lehessen, 2. dést általánosan r, a Az 1 . pont alatt erre is 'Válaszoltunk. 3. Ha ,a h.ús , egysz� h�tosag y: hentes üzletébe, vagy raktárába került, a penzug oZIor­ joggal helyezkedík arra az alláspontra, h ?gy a �u,s � � galomba került. Azt ugyanis senki s� tU Ja elleno J , ertek csakugyan szívesség-e ez, avagy a hus ko�for,galmu .ny�r�n ne sítése. Ha tehát nincs az örsön jégszekrényuk, ,Jgen�be, ik vágjanak bízót vag y ha a hentes szívességét. veSZ essege· sZl',: akkor meg keli fizetniök a forgalmiadót. De ilyen e van veg es ren� ket ne vegyenek igénybe, ritka eset, amikor pont­ 13. resz tasítás 1 . az ilyen dolgoknak. 4 .5. A C s-20 u k etün üzen , az rendelet jában említett két pénzügyminiszteri kér a , tvan újból szabályoz� l pontjában említett rendelettel írtak szermt erre nmc a már nincsen hatályban, de fent dés is szükség. lőtt ann ak "b o s ' Erdész. Jelentse be a ,fel!ilvi�sgálO !� ol álni óhajt. a idején, hogy egészségesnek elZ! mar � 1�sz akkor IeszereIik. m,as Ha azonban az orvo sok vélemen.ye " kolákba már nem deszetI' JS er lmaI ' yha Az esz tergoIIll vagy királ biztosan tán J'télve 24 éves juthat be, mert a rendfokozata u an uradalomban, og elmult. Ellenben megp róbálhatja azt' � : °ö vezeti az ügye­ s ahol erd ahol nagyobb erdő ség van rdőmémöktől sz ol­ o s atra korl gya valamelyik . ket beáll kétévi a 'elentkezik VIZS ve, kér yt Debrecen­ gá1�ti b izonyítván -:, " t ':lzegeden y n, olco Misk : folyaroot erdőigazgatóságnál n 'nem kell tan ese a10 en Ebb rt. ben, vagy Kap osvá

� ! a(�iliIT )�. � i ;:

i

i

�

' �)

Jn �

le lt Ünkl,

aitó\. � . ti.zI,1 ' . . azoht leia:

:

I. Kézmtc ett és ,ál'

-

!ményeket

.

íróg�p?el zi ratt al !\til •

korre�1 ·

�

nk különl/ll tó,ágától

.

.

Ter:delru . sz�rint költ. önek yál..• állornikhrllft zolunk K

-

unk ,álliIt­ fi, nk,

kisé!]f

nem írunk. · 1egcélmru la,ztani. .\tn4 túi �

lé_rkre

öfízetni c-;lk a

lyu g állomá,�JÚ

Elöfízelr'

ribbi I 6rsé g , to ó_á gok ástól nem. � m ert a f �k szánt 3.\2
téD�f!I'

PénI1=

_ }. �zer� óra:! 1 1 5-L l ali " yei l ap üg t. mén yeke .rII

.

.

!ff�

z to" gzNke> nJ tose�e erke.-z

"

� ��

_

h?�,::

�

•

�

_

: �; �

��:r: � Ő f ��

i

�

569

v�geznie és életkor tekintetében sincsenek annyira szigorú sza­ balyok, Esetleg a kétén gyakor:atból méltányos esetben el is e,ngedhetnek valamit, azért érdeklődjék előbb valameIru em . Iltett erdőigazgatóságnál. Balll:ton. 1 . Tisztek fehér nyári znbbonyt hordhatnak, az anyag nmcs meghatározva. 2. 3. Legközelebb rendezik. -

KÉZIRATOK.

E. fhdgy. Tűzkeresztség. Jön. B. lll. th. Szil. A �árőr helyesen járt el, egyébként azon­ bllll , az eset nem annYIra tanulságos, hogy érdeII'es lenne kö­ zo}ni. Az csak természetes, hogy a csendőrnek nem szabad mmden nevet, amit neki mondanak, készpénznek vennie, ha­ �em, ha csak a legkisebb gyanuja van is arra hogy az ��az?lta�tt �gyén hamis nevet mondott, azonnai utána keU Jarrua, �ar;rulye� fáradságába kerülj ön is. Gyenge csendőr lenne, a�nel az �gazoltatás csak annYIból állana, hogy a gya­ , nus e�ye� nevet megkérdi s akármit válaszol is az illetó, megelegszík vele. 19y ugyan nagyon ke'l'és körözött egyént lehetne kézrekerítení. Kálmán, Rendre mind a kettőt közöljük, J eüge, Nagyon rossz vers. O. L th. Vál. A kérdést cíkkeink, valamint a közölt levelek xn-!,nden oldaláról tökéletesen megvílágították s így azzal egy­ elore felesleges tovább foglalkoznunk. Később majd még visszatérünk reá, de cikkét ezúttal nem közölhetjük. 111. alhdgy, Derecske. A beküldött nyomozásért most, hu­ szonnyoic esztendő multán is megdícsérjük. Okosan, helyesen, becsúletesen járt el. A törvény előtt mindenki egyenlő s aki bÚDcselekményt követ el, azzal szemben el kell jární, bárki legyen is. A megfélemlíté sek-től pedig nem szabad megijedni. Aki egyenes úton jár, el nem esik. A leírásban sok kényes részlet van, ezeJ..-től ugyan még szívesen közölnók, de legna­ gyobb híbája a dolognak, hogy a tettes végeredményében még sem került meg, enélkül pedig nincs tanulság. Meg aztán érthetetlen az is, hogy ha a földbirtokos nem akarta, hogy a fia ellen nyomozzanak, miért tett egyáltalán feljelentést, ha pedig tudta, hogy a fia oa tettes, miért nézte el, hogy az inas meg a német nevelőnő ártatlannl börtönbe kerüljenek ? Zava­ ros dolog ez, mi legalább nem tudtunk tisztán látni benne. Küldjön be még másokat is, bizonyosan lesz közöttük kii, zö!:hetó.

Debrecen. A külföldiek csendőrségi ellenőrzésének módo­ sítása tárgyában rendelet van kiadás alatt, nem lenne cél­ szerú a ,cíkkel elébevágni. Ha a rendelet megjelenése után méltóztatik annak figyelembevétele mellett a kérdésről cíkket beküldení, szívesen vesszük, mert a szolgálatnak ebben a fon­ tos ágazatában sohasem árt az útbaigazítás. De nem elméleti fejtegetéseket, hanem elsősorban az örsnek és a csendőrnek szükséges gyakorlati útmutatásokat kérünk. Tátra. Az elsőt esetleg közöljük, de hogy míkor kerülhet sorra, nem tndjuk, mert költeményekkel bőségesen el vagyunk látva. Bajtárs. Ha sor kerül reá, közölni fogjuk, de ki kell egé· szítenünk mert nem merít ki mindent, ami a kérdéshez tar­ tozík. A' rövidségre való töreJ..-vés nem mindig használ az irásnak, persze csak akkor nem, ha mondanivalója is van az embernek. Odísseus. Verse nem üti meg ugyan a közölhetőség mér­ tékét de nem tartozik a leggyengébbek közé sem azok között, amelyeket kapni s100ktunk. Küldjön be többet, szívesen meg­ mondjuk, hogy érdemes-e velük , f�glalkozma, vagy se�. �gy rövid költeményböl nehéz ezt elblralm. A legrossza!>!> �o!tón�k hlruek IS is akad néha sikel'ültebb versszaka, Vlszont vilag írtak már gyenge dolgokat.

V. 22. Sorrendben közöljük, , Colombó. Bizony hiába jel?lte meg, hog)" melyik sor me­ lálm, lyíkkel rímel nem bírtuk a rlmeket sehogy sem megta : �z g szóta hány hogy után, sor en mind Aztán miért irta oda IS igazán illem érdekel minket. Mit bánjnk mi, ha sutba dO�Ja beamit n, azonba Ez irJon. verseb jó csak t, az egész poetiká küldött, roSSZ. Sz. J. th, Erdőtelek. lI-1int láthatta, beküld!'tt ci��éból pá­ Iyázatot csináltunk, Cikkét különben az eredeti alakJuban ugy Lehet, sem tudtuk volna közölni, a t�mája �zonban ,�es. , lsszaté " ujra attal pályaz dík máso egy majd később hogy rünk a-eá. 1922.

Hl;' }

L A PO l-.

10.

jll hll�

r " hnj,; me)'e tt "nb'.1 I '"1. küldik (ik'1'. ,. f' ... : ,' l l'Ju kb n yomn,_,,, , ho�v .uo .�I' . re",z ". katonai trúpusl slsakot ' : t abbon l'n 'ent I regge .. g �I Ed:!' és re" 0Iyertcískák3t csatobl!lk derek-ukra. . t r�:l sben: t� lokon \�ára h a ' � a ll'gb.ikésebb nyúrspolgúrok m, ::1: a, ltlllll ?�Ila! ,t m hn�l, ,:egge a meg ek jdent sban ? p:lpu� . KI k:. 11foTllllS: hu�? 1. mítják fén"es re bajuszuk3t es franCIa u t:'h.,k fogh:.lz �lugye­ tiszt\�� iigyi igazság k Ezt"" � ' ez�k az ul:nk �k lok, foghirok stb" akiket néhán�' éne GUy�nal�' Yez �J.ly�!t. ikat kol�g'l agolt szabads idore ddebb Yagy akik hos, wbb-ro

l:

'

'l

."

.

_

.

•

•

n,

�

�

.

Az ideg enlé g ió.

lrta:

STEIN

(tU

GYÖRGY (Berlin),

Több leoionÍlriust ismerek, akik együtt szolgált.ak Klemssel swa ban és olyanokat is, akik a riff-" abil háborúban dlen� h3l'colt:lk. Ezek az ó hósiességéYel szemben semmi meg­ értést �s semmi érdeklödést nem mutatt:lk. )Jég m,üg is '"8hunennyien esl,:üdt ellenségei megszökött "o't bajtársuknnk, kitünc1en ismene, oly aki a légi'; szer"ezetét. hllr�modorút okan súlyos "eszreségeket okozott a legionárius ezred('knek. l a s-zsyakkal mutatt:ík meg II rif!' háborúbúl szármaZ<' ezekke sebhelyeikH: ,,Ez is Klems-em:ék!" _o\. hatúsiigo!, is jól ismer­ ték ut a hangulatot, amely Klems_el szemben a ,olt bajUr­ :i3k között uralkodik s ezért m:ir ,\yintézkedéseket tettek ruTa az esetre, ha Klemsnek megkegydmeznének és YisszatérJle Xémetországba, hogy "olt !>ajt",rsa! meg ne �ncseljék. Rabság Guyana szigeten ! Hogy nut Jelent ez, arNl t.�jéko:tasson bennünket egy ismert írón.3 leirúsn. Ritkán si­ kerül idesrennek. ha csak nir.cs fontos és sürgős lizleti ügye elintézend"'ó , erre 3 szigetre jutni. Egyébkent azok is szíwstm elkeliilik, akik errefelé hajóznak, ha nem más okból, hút az egészségtelen klímája miatt. 1>Iost pedig adjuk át a szót Leit­ ner Mária írúnónek. eg\'

d

•

- A berlini francia konzul:itus tiszh-iselöjének, aki éppen rá akarta nyomni útle" elemre a a csodálkozást"l és rneghökkenéstöl táh'a maradt a szája, ruuikor meglátta, hogy hoyi akarok utazni.

"izumot,

- Hová akar utazni 7 Cayennébe '? Hát 3Zt hiszi, hogy !lZ csak olyan egyszerú � Kérem, mad an1e , az nenl lllegy csak úgy minden to"ábbi nélkül. Különösen tessék csak dra!, s bement egy másik ,zoMba. Vártam.

Egy Ids idö mulYa egy másik tisztYiselö jele.nt még és azt mondta nekem : ,,Lehetetlen ! Nem adhatunk Önnek ,izu­ mot Francia-Gu�"8nara." Különben is, nenl fél Ön? Hisz ott csak vadak és veszedelmes gonoszte"ök Ylmnak és soha nem hallott még semmit ennek a szigetnek gyilkos klímájáról ? Nem használt senmlit, hogy a tiszt\iselöket megnyugtat­ t.am, hogy sem tudatlan nem "agyok. sem pedig félénk, A tiszh-iselók továbbra is vonakodtak a yízumot megadni. l\Ieg­ nyugtat:ísonu'a azonban felmutattak elöttem egy, a beIü.gy­ minisztériumhoz intézett t,,,-iratot, melyben döntést kértek. Csakhamar megérkezett a \':í!nst : ".0\. beutazási engedélyt nem lehet megadni, mert nem kh'ánatos, hogy Guyannról a lapok­ ban cikkek jelenjenek meg."

A konzulátus alkalmazottai vállat " ontak, minisztériu­ mokkai nem lehet alkudozni. Eg}ikük bizalma.an közölte ye­ lem, hogy ha mindenáron akarom látni a francia fegye.ncek stigetét, utazzam a HnIland-Guvana teTÜletén fekYö Para­ maribóba, az közvetlenül a francia territórium határán fek­ szik, onnan már nem fog gyanusnak és aggályosnak l:ítszani , ha át akarok jutni Cayennébe. tgy is csinnita m. Ide minden nehézség nélkül kaptam "ízumot és a holland konzulá tuson nem is kérdezüsködtek utazásom célja felül. lIIikor a Biskra" !l.ajó fedél�etén voltam, amely havonként egyszer me ' Fl'an­ 'CIa-Guyanaba, tudtam, hogy ott a tropikus hősé"'ben nem les-z a bürokratizmus oly nagy, mint a berlin i ko�zulátuson . 1\1:Ikor a hajó Francia-Guyana parh-idékét eléri bekan\'a­ rodik a Maróni folyóba és hosszú úton óserd ön ke;'esztül ha­ lad. Mangrovok és kark:írfák, pálmák cédru sok törtetnek II folyó yizéböl- a magasba, ::íttörhetetlen' és átl::íth atatlan súrü b� z?tok, vad növénY�.et adják meg az öserdö rejtel mes, impo­ nalo szépségét. India:nusok mennek el mellettünk könnyű csónakjaikon, amelyeket a fák törzséből ök magu k ké ziten';k.

g�

•

.

�

ltelwttesítik . . most érdt>kll'dni kezdenek e�ektl,l Az első osztály ' utasai ielol. �zek kö:�U II le�­ ,-iszonyok guyanai a a tis�t" isell,któl g � nem l�ll tud­ itt vannak először tl;bben azonban szintén ' I hogy Ca yen�e itllitjúk, azt Egy('sek nak feldl.íg:osít:ist adni. ' sZl�ten Guyana he'y abb rossz, n legútkozott nem i . oh::: m ; rtönfelügyeJö szerint, aki n�ost huz elűször fel - az "egyik bc ke.szt,·út a kezére - Laurent du l\Im Olll. Ennek hallntan\ egy most' odayezényelt fiatal foghúzfelügyelő felsóhnjt : És éppen ott kell nekem az elkö,'etkezendo t?"eket ejtölten i , odnhelyeztek a csendes délfranciaorsztigi állomúshely('mr.3I, anélkül, h,>gy "Hallottam", ­ az úthelyezés okát "elem közülték "olnn." folytatja' aztun - ,,hogy itt igen sok igazság- és börtönügyi _

tis�t,-iselöt megg) ilkolnak a fegyencek, igaz ez � ,.H:it .bizony ez elég gyakran elöfl\1'dul" - felelte a tnpasztalt, fehel'kesz­ tyus felügyelv egészen nyugodtRll és $�iLrazan.

Egyszerre megállítják n hajcigépet és kikötünk St. Lllurcn du )laronibnn. Azok az épületek, amelyek mint bontako:r.nak ki szemeink elött, lnktanynk és fo".háznk franda ynroskn benyom!isút keltik, e"'\' ö',an kis \; éki a;;;e;y néhány sz,íz éy óta nem fejlődött. Mikor azonban kö­ zelébh erünk' n y,iroshoz, a llÍtszólagos ldspolg,íri kényelem borzasztó littyánnyá y:iJtozik nt. Korhadó deszkakerítések tetején, törede,ett' ,\eska padokon, kÖ\'eken és csupa 'z föl­ dön gúbbasztanak az izzó napsütésben emberi csontn'izak. amelyek még lélegzenek ugyan, de inkább hulott.lknak, mint élőknek liit...
d

Egy fegye.nccsoport éppen munkaban "an , fát raknak be egy tellerhajóba. Sokan közülük szemünk lattúra esne!;: össze. A szanas�ét üldögélók, heyerok közül megsz.\lítok egyet fran­ ciául, de nem kupok feleletet, Az eg)ik fehigyázó felvilágo­ sít azután, hogy ezek u. tétlenked"e he"erők nem fegyencek, hanem úgynevezett "liberék", - 8 fegyence knek dolgoznio� kell. Ha ezek letöltötték a fegyencheket, ugyanmUlyi idlÍn kere.ztül mint "liberék" -nek kell beigazol niok, hogy érdemesek a szabadsiigra, Itt minden büntetési éyet duplÚll kell kitölteni. l\Iikor fi fel"!gyüzó toníbb ment, halk, sutto gó hangon meg­ szólalt a földön kuporgó egyik alak, akit az elóbb meQ:sz ólí­ t�t�?l"' "Maga német: ú�y�, ass�on�:�" - hallom a kiejté­ ' s,,? '. moo:dotta, "e�. ldegenl�glor.unus ya,g yok, fi haz:ílll . ,Zlnten N �metorszag, ot en'e !telte k, mert arcul ütött em ­ \' el k�el haz ard íroz nak . H a azu tilll haj ó' érkezik , ; ' me g"a ;, ti kilat.. �suk arra, hogy a játékbu.n nye rt hol mik "t . � a l13),ln er" kezo idegen
•

'

h e>

It ,

l. z

f

n e

l

193 1 júli us 1 0 .

CSE N DOR SEG I

�

n ban a� onba n .három év Ilem háro m évet, hanem kétszer harmat J ; lent. . Eletfogytiglan n emc sak gyil kost ítélhetnek el, hane m kem et IS Az a szerencsétlen, aki több mint két évet . qpott, �em �� melheti, hogy valaha is élve kerül vissza Gua­ . 'Y �a szlgctér� 1 . S � rsa még annyival i s rosszabb a másutt . el�tfogytiglan IS elítélt sorsánál, hogy anna k a rabság dacara IS megvan valamelyes szabadsága munkaközben meg­ van a maga tűrhető elhelyezése és élelmezése a , guya n�i rab­ ság azonban a különbözö fegye lmi fenyítéseknek és kínzások­ nak e :I; l á�colatá ból áll. Minde n libré azt állítja , hogy élete nem mas, mmt a már letöltött büntetés folytatása. Szabad­ sá:guk mindö ss ze annyiból áll, hogy szabadon éhezhe tnek. . Nmcs egy fedel, ahol meghúzhassák magukat. S ezek a sze­ ��csé�lenek .valóban ugyanígy a szabad ég alatt töltik az eJszak akat, mmt a nappa l okat. •

•

�

�

Hogy miből élnek ezek az emberek ? Ez teljesen az ő dol­ guk. Munkaalkalom nagyon kevés van és azt a kevés munkát ami még kinálkozik , az elképzelhetö legalacsonyabb munka­ bér ellenében a kényszerm unkára ítélt fegyencek végzik. A munkaadó k természetesen nem libréket, hanem ahol csak lehet - forcatsokat állítanak be munkába. Ha egy "iibré" szerencsésen keresztüléhezte aoz éveit, még nem jelenti azt, hogy most már minden további nélkül megkapja a hajójegyet és visszakerül hazájába. Először különböző fórumokhoz in­ téznek különböző természetű megkereséseket és kérdezősködé­ seket és csak azután vizsgálja meg egy külön bizottság, hogy " a "libré csakugyan alkalmas és érdemes-€ az elbocsátásra. A valóságban az a helyzet, hogy tulajdonképen minden gua­ yanai fegyenc életfogytig van elítélv�, csak nagyon kevésnek sikerült mindazon akadályokat elhárítaniuk, amelyek a sza­ badulás útját elállják. _

Úgy látszik, előljáróik bántalmazása miatt sok idegen­ legionárius került a Guayana szigetére. Amikor németül útba­ igazítást kértem 'az egyik librétől, bal'átságosan adta meg a kívánt felvilágosítást, amikor, pedig .azt kérdeztem, hogy ta­ lán bizony ő i s azért van. itt, mert arculütötte feljebbvalóját, zavartan felelte : "igen asszonyom, - de honnan tudja ezt? . . . a hadnagyom volt az illető . - Belehalt talán az ütésbe? - Nem az ütés nem volt olyan. veszedelmes, ha ,azonban tud­ tam voÍna hogy a dolog itt fog végződni számomra, akkor ' feleletként a kínzásokra és homoszexuális ajánlatára valóban nem kíméltem volna a7; öklömet. Huszonnégy esztendeje va­ - iKér, hogy vigyek magammal egy levelet, mert gyok itt. egy beadványt óhajt előterjesztetni, hogy e�g:djék szabado.n. Sok minden t megkísérelt már, hogy szabadsagat vIssz.anyer� e, de mindig visszau tasították a kérését, minden nek .d�cara meg­ sem adta fel egészen a remén �ét, hogy .egyszer �elps. csak el­ kerülh et innen. ValamennYI volt IdegenleglOnarlUs, akik r ezen felül vannak Guaya na szigetén, reméli, hogy egysze \"l' l végre szakítanak a légióban a rettenetes büntetési rendsz� � lne.< ek. . Besze s hogy akkor valamennyiüknek megkegy�lmezn t:IJe�en meg­ t, ilyen mi'lt ot, rmat tögya bünte arról is hogy a Jatmok, hogy szüntetik, mert �gyszer végre Pári �ban is be ke�) a orulet. Itt meg a büntetésnek ilymódon való letöl tese mag� � ig munka. Ez .�z a kényszerm unkások számára sem akad nund , e cek; mas .mun ka hla­ emb er elvezetett egy utcába, ahol fegy p k ki a fuvet. V ,,;lan yába n a kövezet kock ái közül tépdeste te fegyencszam. 'nek mell én ott sötétlett a nagy feke árn y�kban 45 okot nka sem kön nyű , mert a hőmérő , öve k. fe!ett m�c� arnyek, a rnutab és a fűvel benőtt flas�terk za az IZZO napsutest. kövek fokozott erővel verik Viss

�

��nru

egedű- Harmonika,��!�!!i,!��!

bora, � nW:onlkiikat csakis megbiz­ Citera,hTam a�g:��i m: :Y Oka t hozunk forgalomba. 28 ó �Ur R� k6CZI-"rog· I6 S·Jé�to.�.'::,!�Yie�:J..�r:,i é1gyéro okl61 H"bAs h Jun k az IHen'szU nzat kUII61d6n kekszerűI IenutéJ8v sza et szereky e n K Old az ftunK "rJ'egya;kel n ti ELSÖ

J

ag

MAGYAR

HANGSZERGYAR •

ki��á'i��t' R E S S A W STO

IL . Láac:hid -B ud ape... aaban. lz ..,edUlI blnaszerll6r IZ .rsz

5. (BudAn). IObb a ra r nincs I

u.

LAP O K

571

•

A fegyencek élete. .. A fegye ncek rózsa színű re ( ! ) festett hosszúkás aJaIdi . �puletekben vannak elhelyezve. A déli pihenő után '"'ekból �zonlenek hosszú sorokban a fegyencek. Közöttük a sorokban es a sorok . mellett jobbról-balról felfegyverz ett fegyőrök lép­ kednek. Mikor a fegyintézet kapuján kijön nek minden fe­ gy�ncnek fel k�ll húzni az ingbl�t, mutatni a �supasz, többnYIre teletetovalt me l et amJ' e l l e n á rze :é':ser · e .. hogy a fegyencek nem ' f, célja nincs ennek az meri a vizsgálatnak ezt a volna, azt nem ak asztan ák azonban elárrás és sz6szerin t sok értelme. Ez az ellenőrzés különben lesz tett ki a fegyencek között. sák, a leggorombább gyalázkodó SI tik be mellük húsába. A fegyintézetek állandó és átmenő bdntettesek rénbe "anna k berendezve. .Külön épületben osztályozzák az elkövetett cselekm�ek szerint a fegyenceket. A gyilkosokat Saint Joseph, a rabló­ g"Yllkoso kat Sai nt Royal szigetére viszik, a katonai személyek - ezek csaknem kizárólag idegenlegionáriusok Saint Lau­ r� �ben maradn k, a kémeke� még ma is az Ördögszigetre ll; . '·Iszik. A katonal buncsele kmenyek rendszerint nem gyilkos­ ság, emberölés vagy lopás - az idegenlegionáriusok túlnyomó­ részt függelemsértés, szökés vagy árulás miatt kerülnek ide -, magyaráztá az egyik tisztviselő. - Vannak itt Guyana szigetén politikai bűnösök is? - "Politikaiak" nincsenek, mert ami " katonai", annak semmi köze a politikához. - A francia hadjárat Marokkóban, mi összefüggésben állana ez a politikával ? Most a7; élelmezés ről tár elém adatokat a tisztviselő. Az adagok kiszabatát illetőleg Inem is olyan alacsonyak ezek. Nyolcvan gramm hús, ezt nem kapja nálunk minden munkás . A fegyence.k és librék megerösítik ezeket az adatokat, de hozzáteszik, hogy amit kapnak, az legtöbbször élvezhetetlell. A kenyér ragadós massza, i3 hús l'endszerint állott és a le­ vágott állatnak porcogós, inas részei ből áll, a rizs pedjg sok­ szor kukacos. Az élelmiszerraktárakat és konyhákat nem mutatják sen­ kinek, de a fegyencek kinézéséböl ítélve, valószínűleg sok az igazság abban, amit mondanak. A hálótermek piszkos, levegötlen helyiségbői állanak, mindegyikben hetven egymás mellé beépftett priccs. Éjszak;a a hálóterunMet biztonsági 'Okokból teljesen lezárják. Sok fe­ gyenc tartós lázban szenved, nincsenek moszkitóhálók, a rayennei kórházban a nehéz betegeknek külön beadványt )
��;f�����i����:�! :�I�� D��fk���

_

iv

E R EL IT H TkatO R Bőren(hlÚbútoro sre, vidékre P-ként. havi peng6s részletfizeté . Dessewlly-

Uhá�al� VI ó bötorW" or Igdc év óta Nlennál ls "zálJ8lit2 OSénd .). ban Z ". l át bII.. k a tc 6u i ií z i e íi ii m g) i · ii •• í S ií é t � li ·(} iil Zár . i sa c� � o s m il v ( t iiii.iiö.zöíí.saiii. íi�i�;i:�ii� . lIlIÍiIIII '-. __ BI ..

100

S'\

4

.•

' Csendőrség és ho nvédség számára szükséges

k ö n y v e k és lé r" ép elf.

k RPh lók a

.

edésb -f é l e k ö n y v k e r es k

G R L L BUDII'ESf. Y. IfROm.

e n,

DOROffYl orcI 2.

572

C S E N D O RSEGl •

megfertőzi akad egy-egy egészséges, előbb-utóbb ezt is a többi. Be akarok menni az egyik félreeső fegyházépület udvarára. Fegyőrök tartallak fel, se� k� idegennek nem sz � � d belépnie. Éppen egy guillotme-t alhtanak f� l ; holnap muko­ désbe fog lépni. Az egyik f�gyenc veszeke es kozben agyon­ ütötte egy társát. Ez itt eleg gyakran elofo�·du , a fegyen­ .. , ceknek erős dühkitöréseik vannak, legtobbszor J elentektelen csekélységek miatt amelyeknek ők fokozott fontosságot tulaj­ donítanak. Ezt m g kell érteni. A szegény ördögök teljesen el vannak vágva régebbi életüktől, csak -alkalmilag írhatnak és ami még rosszabb - j,aphatnak levelet. Véres veszeke-­ désekre kerül a dolog már egy gyümölcs mia'tt is, almd itt drága kincsszámba megy.

�

�

�

�

_

( Folyt. köv.)

Ke reszlreitvénv.

1931

LAPO K

jÚllJius

10.

18. Vasú>tállomás a sz,abrudJkai vonalon (uto·IGá betűj e megket­ tőzendő) . 20. Időhatározó. 2 1 . Férfinév. 23. Kötszer. 25. Hegy németül. 27. Régi ürmérték (ékezet felesleges) . 28. J áté­ kos, aki sokat gondolkodik. 30. Ruhadaralb. 3 1 . Helyhatározó rag. 32. Erdei vad. 33. Rag. 35. Bács'; népiesen. 36. Nagyközs ég Bil1ar megyében. 38. Ilyen sárgaszínű ló is van. 41. Vissz a­ felé : vihar. 42. Híres arabs telivérlótörzs, Bábolnán te­ nyésztik. 43 a) Ilyen sohase legyen a l ó sörénye.: 45. Ann}i, mint semmi. 47. Vallásrövidítés. 49. Két egymásután követ· kező betű az alx:-ből. 50.. Női név (ékezet felesleges ) . 52. A legszebb állat. 53. Megkettőzve , a kisgyermek fél tőle. .54. Belső szerv. 56. Hadsereg közhasználatú idegen neve. 59 . " több idegen nyelven. 60. Ha ez nem volna, a fáj­ " Nem dalmat sem éreznők. 63. Tűznek van. 64. A-val megtoldva : őrlemény. 66. Ö-val megtoldva : kedvenc lónév. 67. Kötőszó. 68. Női név (ékezet felesleges) . 70. Ilyen patkót használunk. 71. Annyi, mint fényes. 72. Eredeti magyar lófajta. Függőleges sorok :

1 . Régi fegyver. 2. L·betűvel a végén : sportműszó. 3 . A legaljasabb ember. 4. Részlet közhasználatú idegen neve (ékezet pótlandó) . 5. A tavaszi szellő ilyen. 6. Rang­ jelző. 8. Visszafelé : idÖlhatározó. 9. Vízimadár (ékezet pótlandó) . 10. Híres telivér lófajta (ékezet felesleges) . 1 1 . Lószín ( ékezet felesleges ) . 12. Visszafelé : fűszer. 13. Érzékszerv ; lónál jól v.an kifejlődve. 15. Enélkül a ló nem szolgálatképes. 18. . . . . . szada, borsod­ megyei község. 19. Papi öltöny. 22. Annyi, mint "dísze" . 23. Képző. 24. Névelő. 26. Fogvatartják (ékezet felesleges ) . 28. Jegy a ló fején. 29. Megszállt felvidéki község, híres csillag­ vi-z;sgálónk volt ott. 32. A legrégibb korszak. 34. M észáros­ szerszám. 36. S-beHít beszúrva : lenből, papirosból készítik. 37. R-betüvel k iegészítve marhatakarmány. 39. G. S. U. 40. M-betűvel megtoldva : az árvát gondozza. 43. A legnemesebb lófajta. 44. Elhunyt híres főpapunk. 45. Megszünt magas méltóság. 46. Ritka emberi tulajdonság. 48. Annyi, mint óv. 5 1 . Gyorsbeszédüre mondjuk. 53. Nagy orosz folyó. 55. Kö­ tőszó. 57. Vallásrövidítés. 58. Rag. 59. Visszafelé : orosz nép­ törzs. 61. ,száraz ;ág. 63. K-val az elején : noi név becézve. 65. G-betűt közbeszúl'va : madár. 67. Rag. 69. Fán sok van. ( Ékezet pótlandó) . 70. Ásvány. A szerkesztésért és kiadásért felelős :

Vízszintes soro k :

1 . Tetszetős, de nem előnyölI hasalakulat lónál. 7. Ha . llYl!n a betegség, veszélyes. 14. Lovas teszi. 16. Több min t bátor. 17. Egy betűt beszúrva : kocsin, vasúton l thatÓ'.

�

PINCZÉS

ZOLTÁN

százado • .

Stádium Sajtóvállalat Rt., Budapest, V I . , Rózsa-utca 1 1 1 . Felelős üzemvezető : G yöry A l a d á r .

Csendőrtisztek, altiszfek és azok családtagjai 10 havi részletfizetésre !

Az Urak részére : Ké�z öltön yök, felöl tő k Egyéb egyen rubaszö vetek nagy vú.l aszté k ban HubertuR K a b áto k és tre nc h- coa t o k Férfi fehérnemüek Tél!.k abátok , � u n,?á� P u l l óverek. kötött 'll e llények . �m,:zo ö Itony - és felo.l vetek Pebérne müanya gok mét erszámra A H. M. új elÖli ásán a k megfel elő katona i �zövetek Úszóru bák, lürdőkö penyek Öltöny öket, felöltők et és ellyeDl ubákat mérték szerint készítü nk saját mühely ünk ben

A Hölgyek részére : Kész női felö ltők és kosztüm ök Úszóru hák, fürdők ö[!enye k Kész női szöv et és se l ye m délut áni és estél yi rubá k Menya s8zo;:;y i kelengy é li POD gyo lák, blúz ok, alja k ' Ág ygar n itú rák " Pull óver ek, k ö tö t t mell énye k és kötö tt kosz tüm o " "� K ész noi feh é rnernüek Köp eny . és rub, aszove , " t ek Dama sztáru S elym ek és m.üsely m e k méterszámra Aszt a l i k észlet Vás zoná ruk, sil'ón stb ". .,ezló nlak arók , diszpárn ák, szob a- és futós , .. .. ,,' zőn ye gek Felol tok et, kosz tfimo ket és ruhá k at m é r té k szeri n t I,ész ítü n k saj át müh elyü nkbe n

W E I S S G Y U L A RÉ SZ VÉ NY TÁ RS ASÁG Á R U H ÁZ A ' IV_ KEROLET, KOS SUT H LAJ OS-UTCA 18 -

SZÁ M

_

T E L E F O N -- 895-41 .

-

-

B U �A P EST

F ENN ALL 62 ÉVE !

S�