XIX. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1929 AUGUSZTUS 20. MAHÁCS LAJOS százados 24. ZÁM. MEGJELENIK HAVONTA HÁROMSZOR FŐSZERKESZTŐ:

XIX. ÉVFOLYAM 24. ZÁM.

r \

BUDAPEST, 1929 AUGUSZTUS 20.

'

Buoa,

l

FŐSZERKESZTŐ:

PINCZÉS ZOLTÁN

SEGÉDSZERKESZTŐ:

MAHÁCS LAJOS

SZÁZADOS

MEGJELENIK

HAVONTA

sZÁZADOS

HÁROMSZOR

SZERKESZTÖSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, 1., ORSZÁGHÁZ UTCA 30. SZ.

XIX. évfolyam.

FÖS ZER KES ZTÖ :

Budapest, 1929 augusztus 20.

PINCZÉS ZOLTÁN

SZÁ ZAD OS, SEGÉDSZERKESZTÖ,

ELÖFIZETÉ SI ÁRA , Egész évre 12 pengő, iéiéne 6 pengő.

Megjelenik havonta háromszor

MAHÁCS LAJOS

SZÁZADOS.

S Z E R K E SZTÖ S É G ÉS K I A D Ó H IVATA L , Budapest, I., Országház-utca 30.

?an,

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni őrőtz igazsárrban Hiszek Magyarország feltámadásában. "

24. szám.

,

Ámell.

legszebben pedig Erdélyben számtalanszor be­ Igazoltak. Öreg pótcsendőreink mindig sZ2retettel és büszkén g? nd?l�ak vissza arra az időre, amelyet a csendőrség k?telekeb�n töltöttek Alkalmuk volt arra, hogy � l. . . kozelebbrol megismerJek a testületet s talán éppen z az oka anna k, hogy a aj ársi kapcs:llatokat, amelyek e. . oket a csendo. rseghe z fuztek, a polgári életben sem ak�rják meg szakítani. Egy lelkes bizottság gróf Csáky ZSigmond ny. aJtabornaggyal, a bielitzi táb:lri csendőr pótkeretek, majd a �zerbiai tábori csend5rség volt . . parancsnokaval az elen augusztus 21-én Budapesten megalakítja a Táb?ri Csendőrök Bajtársi Szövetségét, hogy annak kereteben egy táborba tömörítsen min­ denkit, aki a világháború tábori vagy belterületi csend­ őrségében teljesített szolgálat:lt s hogy fenntartsa és ápolja a testületünk iránt való szen�tetet és ragaszko­ dást mindazok lelkében, akiket háborus emlékeik mi­ hozzánk fűznek.

� !

Egy szövelséghez. Kinek ne élnének még élénk emlékezetében a mi derek háborús bajtársaink, munkánkat megosztó becsü­ letes segítőtársaink : az öreg népfölkelők. A gigászi küzdelem elvitte mellőlünk a fiatalokat: nekünk már csak az öregje jutott. Mintha most is látnók öket, egyetlen és erősen »hadi" zubbonyukban vagy vékonyka köpönyegben, mindig talpaIni való bakancsban, hatal­ mas, de ritkán teli kenyértarisznyával és kétöles pus­ kájukkal, amint komoly kötelességtudással rótták a mi oldalunkon hét ország hegyeit, völgyeit fagyban, forróságban, hóban, sárban, tikkasztó napsütésben és vaksötét éjjel mindig hűségesen és fiiradhatatlanul. Bőségesen voltak fl v�lágháborúnak összehason­ líthatatlanul többet szenvedett és összességükben vagy egyénileg messze kimagaslóbb érdemeket szerzett ka­ tonái, mint a mi népfölkelőink, akiknek már a koruk is lehetetlenné tette, hogy a fiatalok kal egy s:lrban bírják az íramot. De annak a feladatnak, amely ele állitották őket, megfeleltek hiven, becsülettel és - s:lk­ szor bebizonyították - vitézül is. Meg kell vallanunk őszintén, hogy az ö segítségük nélkül a létszámában erősen megfogyatk:lzott cS2ndőrség egyáltalaban nem lett volna képe3 a vele szemben támaszt:ltt követel­ ményeknek eleget tenni. Ezzel - azt hisszük - min­ dent megmondottunk, amit érdemeik méltánylására és elismerésére mondhatunk. A lövészárkok hőseinek mindenkivel szemben való dicsőségét senki sem vitatja. A halál állandó tanyát a lövészárkokban ütött s vel,e a nap minden percé­ ben találkozój a lehetett annak, akit katonasorsa az De éppen a lefolyt há!:Joru első vonalba szólított. bebizonyitotta, hogy a hadsereg erkölcsi és anyagi energiaforrásának, a hátországnak rendje és bizton­ sága nem másodrendű érdeke a hadviselésnek. Ha a pótcsendőrök alkalmazását és föleg kivMogatását ille­ tően voltak is a háborúnak megszívlelendö tanulságai, el kelJ ismernünk, hogy pótcsendöreink túlny:lmó része dicséretreméltó lelkiismeretességgel igyekezett eleget tenni új és szokatlan hivatasának. Nem egyet ismer­ tünk, aki valósággal jobbkezévé vált az örsp�rancs­ . nokának, csendörségi ismeretek tekinteteben p� dlg fel­ . vette a versenyt némelyik tényleges csend?r:el IS. . Hogy pedig, ha kellett, nemcsak a közblzt?nsagl szol­ ­ gálatban, hanem az ellenséggel szemben IS mega.lJ? ták a helyüket, azt a harctereken, Szerbiában, Albama-

�

A bizottság felhívása élénk visszhangra talált az ország minden részében. Százával jelentkeztek a volt pótcsendőrök az augusztus 21-iki találkozón való részvételre és a bajtársi szövetségbe való belépésre. Nincs kétségünk afelől, hogy a bizottság teljes mér­ tékben meg fogja valósíthlltni a célt, amelyet maga elé tűzött. Mi, mai csendöröl; is természetesen csak örömmel üdvözölhetjük ezt a kezdeményezést, amely a mi szempontunkból nem csak egy háborús bajtársi szövetséget jelent, hanem jelenti egyúttal a csend5rség barátainak a meg szervezését is, mert hiszen nem fér­ het kétség hozzá, hogy a bajtársi egyesület minden tagja nemcsak a maga személyében válik elválaszt­ hatatlan barátunkká, hanem barátokat fog szerezni nekünk a maga rokoni és baráti környezetében is, ez pedig a csendőrség népszerűségét bizonyára csak növeIni fogja. N\.a már majdnem mindegyik világháborús csapattestnek megvan a maga bajtársi szövetsége, amelyek a háború dicsőséges emlékeinek ápolása mellett a magyar nemzeti és hazafias gondolatnak is védö­ bástyái. Ez �Il, hogy legyen a Tábori Csendörök Bajtársi Szövetségének is a második célja. Tagjaival való kapcsolata révén terjesztenie és ápolnia kell azokat az eszméket, amelyeknek cl csendőrség mindig zászló­ vivője volt, mert ezek nélkül a testületünkkel való

bajtársi közösség csak formai lehet. Meleg kézszoritással üdvözöljük a Budapesten egybegyült öreg bajtársakat . Legyen a szövetkezésük igazi magyar összefogás s a multak tradicióinak jegyé­ ben a dicsőséges magyar feltámadás lelkes elökészltőjc. Vigyék magukkal szerte az országba a csendőrség hármas jel szavát, plántálják be azokat a fiatalok lel­ kébe is, hogy ne csak követői, hanem apostolai is legyenek annak a szellemnek, amely ezt a szövetsé­

güllet megteremtette.

738

•

1 929 auguszlus 20.

K CS EN DO RS lOG I LJl. PO

Nem hivatalból üldözendő bűncselekmények nyomozása és feljelentése. I.ta : MILDSCHŰTZ KÁLMÁN százados.

Lapun k »Lexikon« rovatát és a »Szerkesztői üze­ netek«-et figyele mmel kisérve kitűnt, hogy namjon sok az olyan kérdés, amely a bűncsel ekménye k nyomoz asá­ nak megindítása és a feljelentések mikénti megtétele tárgyában kér felvilágosítást. Ugy gondolom, jó segítséget nyujtok az örsökne k, ha az alábbiak ban minden irányba kiterjedő, össze­ foglaló ísmertetést bocsájtok rendelkezé sükre. Cikkem­ mel azt a célt óhajtom elérni, hogy a különböző tör­ vényekben , szabályzat okban és utasítások ban elszórtan lefektetett eljárási szabályzatokat könnyen érthető mó­ don megmagyará zzam s hogy ezáltal a szabályza­ tok és utasítások útvesztőiben mozgó csel1dőr kezébe biztos fonalat adjak. Ismertetésemet igyekeztem úgy összeállítani, hogy az örsök azt oktatási segédletül is felhasználhassák. Remélem azt is, hogy cikkemmel a Csendőrségi Lapokat sok ilyen irány ú kérdezősködéstől fogom mentesiteni és igy több helye jut majd egyéb kérdések számára. Nem szeretném azonban, ha szavam pusztába kiáltó szó lenne. Hogy nem alap nélkül gondolok erre, fel­ hívom olvasóim figyeimét a »Lexikon«-ban megjelenő feleletek re és felvilágosításokra. Lapozzák csak át lapunkat és látni fogják, hogy nagyon sok esetben intéznek a laphoz olyan kérdéseket, melyekre a S3er­ kesztőség hetekkel, esetleg hónapokkal előbb már ki-

_

csa k arra lehet mer ítő felv ilág osít ást ado tt. Ebb ől kb n e következtetni, hog y a Cse ndő rsé,gi L apo �. � .� jele nő o felviIágositásokat és sza kkö zlem eny eke t az � rsok n csak em, hogy áto lvas sák de nem jeg yzik meg . Nem hlsz ovatát , n«-r lapu nk a �ért nyit otta voln a meg »Le xiko hog y az abb an ado tt felv ilág osít ást csak épp en az olva ssa el, aki a kérd ést inté zte, s való szin űleg nem azért jelen nek meg a csen dőrs égi szol gála tot olya nnyira érínt ő szak közl emén yek sem, hogy azok az okta tásnál fel ne haszn áltas sanak . Mielőtt tulaj donk éppe ni cikke m tárgy alásá ba fog­ ' nék, még csak egy tanácsot szere tnék adni o)vasóim­ nak ahhoz , hogy a lapun kban megje lenő felvilá gosítá ­ sokat és szakci kkeket mikén t haszná lhatná k fel legjobban az oktatás hoz. N em kerül sok munká ba, az ered­ mény pedig messze túlszárn yalná a reá forditott időt. Igen sok kiváló szakköz lemény, felvilágosítás és magya­ rázat jelenik meg lapunkba n, m elyek a Btk., Szut., vagy a Csüsz. egyes §-aira, illetve pontjaira vonatkozna k. Nem kellene mást tenni, mint ezeket az illető §-oknál, pontoknál előjegyezní, és ha oktatásra kerül a sor, fel­ olvasni és megtárgyalni. Az oktató m unkája lényegesen meg lenne könnyítve, mert nem kellene keresgélnie a megfelelő példákat, nem kellene különböző nehéz el­ járási esetek után kutatnia, mert mindezekből bőséges választékot kap a lapunkban. Ezeket jól összeválogatva, az oktatásra kerülő pontokat és §-okat oly módon talál­ nák megvilágitva, mely után teljes nyugalom m al iga­ zodhatnak. Megmenekülne az oktató attól is, hogy hely­ telen, vagy talán soha elő nem forduló példákat hozzon fel, vagy helytelen magyar ázatot adjon. Az oktatást ellenőrző, illetve irányító tiszti parancsnokok külöMa, könnyesen, sápadt arccal !löszölltlek, De még mint diadaltl/(ls, büsz!u férfi Fogok Tehozzád egyszpr Jlisszatérni! A1ihály László .

Erdély fekete napjaiból. Feljegyezte : BARÉNYI FERENC.

Hekkám : Kolo:svár.

Mekkám .' szépséges városom, Kolozsvár, Naponkint százszor sírva ((ondolok rád; Feled�etem- : zent Mihály harangiát, . Matyas !/irály szobrát.� Pa/otau/,

�

Fe �edl!etem- e temetöd, a Hóiát, , a sok esti sétát SZl nhazad es S a dé/után t, mikor füstös caiéban Abrándoztunk mi iiiú, víg poéták? Az álmatag, esemles Szamos beszédét, A Fifllefvár mo�e�s, mogorv a, ktípiát, A setater pompazo gpszten)'éit S a iüzeket, mik !eiük összedugiák? Et

nem feledlek szépséges Kolozsvár, Te vagy nekem a szent gyözelmi zá/og .' Te engedtél büszkén biztatva Illessze S balsorsban is bízd hittel megállok.

Veröfényes öszi napon hivó harangszó ra a templomba tódult a
:

1 929 auguszlus 20.

CS EN DO RS ÉG I LA PO K

nö s�n nagy befolyást tudnának ezen a téren gyako­ rolm, Ezen - talán kissé hosszúra is nyú lt - bevezetés után mo st rátérek tulajdonképpeni cik kem tárgyalására. A

I.

biíncse/ekmények le/osztása üldöz!zetős égii/I szempontjából. A bűncselekmények legnagyobb része nem csak egyes emberek �rdekeit sérti, hanem a közérdek et is. A közérdek szempontjából szükséges tehát, hogy az ilyen bűncselekményeket elkövetett egyének mindetl esetben, tehát akkor is megtorlásban részesüljenek, ha az egyénileg sértett ezt nem kívánná is, Miután tehát az állam büntető hatalma ezeket az egyéneket megtorlásban részesiti, tekintet nélkül arra, hogy a sértett megbüntetésüket kivánja-e, vagy sem, a csendőr az ilyen bűncselekmények elköv·etőit »hívatalból« üldözni tartozik, Ezen bűncselekményeket tehát »híl'a­ falból üldözendő« bűncselekményeknek hívjuk. Vannak olyan bűncselekmények, melyek csak egyes állami vagy társadalmi intézmények vagy magasabb személyek érdekeit sértik, Minthogy az ilyen bűncse­ lekmények elkövetőinek üldözésétől néha magas�bb . állami vagy politikai szempontok miatt el kell tekIn­ teni azok elkövetőit l1Z állam büntetö hatalma csak akk�r üldözi, ha erre a sértett inté2ménytől, vagy személytől felhatalmazást kapott, illetve ha ezek azt , kívánják. Ezeket a bűncselekménye.ket ezert »felhatal­ lIlazásra«, illetve »kívánatra üldözendő« bűncselekmé­ nyeknek hívjuk. A bűncselekmények ·egy harmadik része oly terméMárton megijedt. Izgatottan ragadta meg Mihály kezét: - Igaz ez, M ihály bátyám l? - Hát én látni nem láttam, csak másoktól hallottam. De elhiszem mert ezektö! minden kitelik. Már t on ernyedten bocsátotta le a kezét ; nehéz sóhajtás tört elö aggodalomrnal telt szivéböl. , . - Klári húgom is nemzeti viseletben ment kl mama . . . M i hály bátya bosszúsan vakarta meg a fej ét. . . - Ez baj, nagy baj . Nem volt elég a csufságot . megern l , Ilyen hogy végigtiporták Magyarországot, még ráa ? ásul . gyalázatosan bánnak velünk! Legszentebb Jogatnkban vérig sértenek m inket. - Nem is állom én ezt tovább, Mihály bátyám! - rob­ bant ki Márton indulatosan. - Naponta j e!entkez � ünk �ell az oláh pa rancsnokságn ál, váratnak órahosszat és ugy ban­ nak velünk, hogy forr a vérünk, Én azt már kl nem blro � , . Mihály, csitítva fogta fel Márton fenyegetöre lendult karját . - Ped i g birni kell, Márton öcsém. B i rn i kell : mondo:n én, mert végül az győz, aki jobban bírja. K � kell var �� : . a lIg rájön a kutyára a dér, mert előblJ vagy u tob b, de rajon. . , , - Nem b irom én mégsem , Mihály batyam . Nem birom na f - Márton harago san rázta meg a fejét, aztán óvatosa n kő � ülnézet t és Mihály . füléhez hajolva , titkolóz va súgta. -:- � I­ határoz tam, hogy megsző köm. Már ki is eszeJtem � � o � Ját. . Aggo dalom ült k i a Mihál y arcár a. félénken koruI nezett o u"nk megölelte Márt onl. "I"tt oru s mikor láHa, hogy nincs sen k·I k" asson rám. Nem megm ondta m már Mérton öcsém , hallg . o [ a sz ökést ' Veszedelmes, ezerszer , hogy verje IH a fej'éb" " a fube I lara p 'I d"o nagyon kockáz atos. Nehez en SI'keru"I , még . . ;" Iy elött. H a elfog ják, elhur colj� k valam elyik olaho rszag l fogo

�

_

�

táborba. en Mihály sl:Jv ai olaja t öntöttek a Már ton szívé b

I ap-

szetű, hogy egyes családok vagy sze mélyek jóhírnevét veszélyeztetheti s ezért talán maga a sértett igye­ kezne az eset kiderítése elé nehézsége ket támasztani. Miután ezen bűncselekmények által a köz érdek tulaj­ donképpen csak másodsorban sértetik meg , ilyen eset­ ben az állam büntető hatalma a tettest csak akkor üldözi, ha ezt a sértett fél óhajtja. Ezeket a bűncse­ lekményeket, amelyeket csak a sértett mag ánfél indit­ ványára lehet üldözni, »magánil1dítvállyra üldözel1dő'( bűncselekményeknek hivjuk, Vannak végül olyan bűncselekmények, amelyek ki­ zárólag annyira csak magánérdekeket sértenek , hogy a közvádló ezekben a vádat nem is képviseli, han em ha a sértett a tettes megbüntetését kívánja, a váda t saját magának kell képviselnie, Ezért ezeket a bűncselek mé­ nyeket főmagál1vádra üldözendő bűncselekményekn ek hivjuk, Röviden összefoglalva tehát a bűncselekményeket üldözhetőségük szempontjából négy csoportra osztjuk és pedig: 1.

hívatalbó l 2. felhatalmazásra- vagy kívánatra-, 3, magánindítványra- és ll, főmagánvádra üldözendő bűncselekményekre. Miután minden egyes csoportnál a nyomozás megindítása és a feljelentés megtétele körüli eljárás más és más, a bűncselekmények ílymódon való felosztlisának ismerete elkerülhetetlenül szükséges, Lássuk most már, milyen az egyes csoportokban a nyomozási eljárás. -,

pangó tűzre, ahelyett, hogy eloltották volna, lángra lobban­ tották. - Mit bánom én, ha veszedelmes ; álltam én már nagyobb veszedelmet isi Megsegített a j ó Isten, most is meg fog segiteni . . . . . , - Ne, ne, Márton öcsém! Ne is gondoljon ra. Maradjon csak i tt közöttünk. - Nem lehet, Mihály bátyám, nem. A Dunántúlon már szervezik a magyar hadsereget, hallottam, hogy orszá gszerte felszólították a volt magyar csendöröket, hogy jelentkezze­ nek szolgálatra. Már sokan odaszöktek . . . - Márton lehaj­ totta a fejét és mélyen elpirúlt. Aztán dacosan vetette fel , a fejél. - Hát mit gondol Mihály bátyám, hogy � n . ve.le­ kedhetnek felölem a bajtársaim, meg a volt eloIJ8wlm, , hogy még mindig hiányzom onnanl? Hogy meg mindig itt vagyok és nem közöttük I , Mihál9 megdöbben t. Reszketö kézzel slmltotta hatra a homlokára hullt fehér haját. - Nem úgy van az, Márton öcsém, nem úgy van. Tudom, hogy nehéz ezt megállan i, dehát ide is ember kell, még Pedig a J · a vából. . . .. Mihály öreg szeme gyanakodva k oru" I plS la n tolt, s az. tan Mártonho z hajolva ti tkolózva sugdolózott : . .. - Majd ha a magya r hadsereg nyomn i kezdi oke.t, akkor ml IS lábraál lunlc Van itt fegyverfogható emb� r eleg : . c� ak vezetö kell. Olyan ember, amilyen maga, Marton ocsem. Ezél·t kell itt maradni . . . Márton éppen felelni akart Mihályn ak, amikor silwltás ,

.

v<Ígott a szavába : - Marc i, segíts, letépi k a szalag omat! Szép barna leány futolt Marton felé, a nyomaba n két toprongy os oláh katona, előreszegzett SZlIro ny os fegy\'l!rrcl. Durva I(ézzel nyúlt az oláh a leúlly kebl,' fele.

1 929

CSENnöRs�dl LAPOK

'14ó

II. a nyomozást be l,ell vezetni és a tényállás tisztázása után a fel}elentést az illeték,es helyre meg kell tenni. Ehhez részletesebb magyarázat nem szükség'es. Híl'a talból üldözmdő btIllcselelwlények esetébm

III. Eljárás felhatalmazásra - vagy IiÍv:'Ínatra űldijzflldű

bÜl/cselelillzények esetében. Az 1914. évi X L I. t.�c. 8 . , 9., 11.

és 1 2 . §�ai szerint minősűlő bűncselekmények csak felhatalmazásra, illetv-e kivánatra tildözhetők. Mielőtt 'ezen cselekmények nyomozati eljárásának tárgyalásába bocsá,tkoznék, szükségesnek tartom olva­ sóim figyelmét egyes körülményekre felhívni. A felhatalmazás, illetve kívánat alapjában vél'e szintén magánindítvány s ettől csak annyiban külö>ubö� zik, hogy a felhata1mazás, illetv,e kívánat megadása után a bűncsel,ekmény »hívatalDóI« üldözendővé válik, a fel� hatalmazás, illetv,e kívánat pedig nem vonható vissza. A Bp. 90. §�a értelmében a magánindítvány a csendőr� ség nél is megtehető (ennek alapj án intézkedik a Szut. 399. pontja olyképpen, hogy a csendőrségnek a magán� inditványra üldözendő bűncselekmények es-etében az inditványtételre jogosulttól a magánindítványt be kell követelnie ) , míg -ezzel szemben a Bp. 91. §�a a fel� hatalmazás tekintetében úgy intézkedik, hog'y a fel� hatalmazás csak a kir. ügyészségnél, vagy az igazság� ügyi miniszternél adható meg. Ebből folyóan a felhatal� mazás, illetv,e kivánat . megszerzése nem a csendőrség feladata. Bizonyítja ezt az is, hogy a kir. ü9yészség,ek a gyakorlatban azt a s�okást követik, hogy olyan ,ese� tekben, amikor f-elfogásuk szerint a bűncsekkmény csak - Piroska ! - kiáltott fel Márton ijedten s amikor meg� látta az o láh katona szemérmetlen mozdulatát, egyszerre Piroska elé ugrott : - Ne bántsd ! Ne nyúlj hozzá te cudar! - Mellbe vágta az oláh katonát, az neki szegezte a szurony os puskát, de Márton kicsavarta a kezéből s messze elhaji to-tta. csilla pította - Ne, Márton öcsém, ne bántsa ! Csigavér I Mihály az indulatos Mártont és a hozzáhúzódó Piroskát védőn ölelte át. De beszélhetett MártOllnak, se látott, se hallott, mint a megvadult bika, gyúrta az oláh katonát a földre. - Jaj Istenem I Marci . . . - sikoltott Piroska eszelősen mert csak ő látta meg, hogy a másik oláh katona hátulró l Mártanba döfte a szuronyát. - Megszúrt, - jajdult fel Má rton és vérző száj jal rogyott le a templom lépcsőjére. - Istenem, Márton öcsém ! - szakadt k i a fájdalmas döbbenet Mihály rémült lelkéből. Hamar odaugrott Márton­ hoz és felkapta a lépcső kövére haj ló fejét. Márton Mihályra vetette halódó szemét és bágyadtan, halkan suttogta : - Mihály bátyám . . . még i s . . . csak . . . itt . . , marad­ -

.

•

tam . . . - Nem így gondoltam, Márton öcsém, - felelte Mihály zokogva és g!}en géd kézzel zárta le a haldokló üvegesedő szemeit. Amint fáj dalmából felocsúdva Piroska után nézett ' akkor látta meg, hogy a k ét katona taszigálva hurcolja.

Mihály kiegyenesedett. Fehér üstőkébe belekapaszkodott a szél. Öreg szeme lángot vetett s ökőlbe szorúlt kézzel fenyegetett utánuk : - Ezért meglakoltok! Aztán imára kulcsoita a kezét és letérdelt a halott mellé. A templomból ' csendesen, lopva szűrődött ki az áhí­ tatos imádság : H azádnak rendületlenül . . .

aultusztus 20.

ndő , azo k hiá ­ felh ata lma zá sra , ille tve kiv ána tra üld öze m híva t �l ól nyá ban nem tesz ik félr e a f�ljoel enté s� , ? ane adasara érte sítik a felh atal maz ás, lHe tve k l va nat meg yt, hog!:) illetéNes ható ság ot, inté zmé nyt , vag y sze mél adcí sa kérd éséb en nyil a � koz� él\. Erre ,a fel hata lma zás meg mut at a Szut . 401 . pontj ána k rend elke zese IS, mely szer int ilye n bűnc sele kmé nyek eset ében a nyomozás megi ndítá sáva l egy1 dej iileg a kir. üg � észs égne k is j eIen­ tést kell tenn i, holo tt ezt a Szut. maskor csak a sulyo ­ í r j a ,elő. sabb bünc selek mény ek esetében . a csend őrség intéz mény e, Miut án azon ban a Szut és egyes csend őrsze mélye k ellen elköv etett b űncse lek­ mény ek ,esetében az eljárá st részletesen szabá lyozz a, különb ség van ilyen és más felhat almaz ásra üldöze ndő bűncse lekmén yek nyomo zásáná l. Nézzük már most ezen eseteket egy -két példa ke­ . retében 1. Kun János 10.000 pengő megtakarított pénzét, melyet az ágyban elrejtv'e tartott, ismeretIen tettes el­ · lopta. A nyomozás hónapokon ker,e sztül er-edménytelen maradt. Kun -ef.eletti dkes'er,edésében egy alkalommal a korcsmában barátai előtt a kövdkezőképpen fakadt ki : »Nem igaz, hog'y a csendőrök nem találták meg a tettest. Eltussolták a dolgot és biztosan megosztoztak azzal a gazemberrel.« 2 . A helyi ügyet!-e ti szolgélatot teljesítő Balog csendőr titkos kéjoelgésen érte tetten Nag'!j Erzsébetet, kit emiatt meg is büntettek. Nemsokára r á hal lotta Balog csendőr, hogy Nagy Erzsébet úton� útfélen azt híreszteli, hogy bosszúból jelentette fel őt Balog csendőr, mert nem akart a szer'etőjoe lenni. Mindkét esetben felhata1mazásra üldözendő rágal­ mazási eset fordult elő. Az ,e lső ,e setben az örs a nyomozást bevezeti és egyúttal a Szut . 40 1. pontj a értelmében az illetékes kir. ügyészségnek is j.elentést tesz. A nyomozás lefoly­ tatása után a felj .elentést a kir. ügyészségnek címezve megszerkeszti. A második esetben a csendőr panaszát örskihall­ �l:Itáson bejelenti, egyidej üLeg pedig írásban benyújtja az illetékes kir. ügy észséghez címzett feljoeLentést, mely­ ben a bűnvádi 'e ljárás megindítását és a vádnak a köz­ vádló által való átvételét kéri. Mind két es �tben az örs az így szabályszerűen meg­ . az előljáró kermeti parancs­ szerk:esztett . fel] eLentest noksaghoz Clmzett jelentés kí sér,etében a szárnyparancs� noksághoz terj. eszH fel. 3 . A:?e � nyibe � n : rn csendőrség et érintő, felhatal­ . . mazasra uldozendo buncselekményről van szó az örs � n � om?zást ?evezeti, de egyidejüleg az illeÚkes kir . ug yeszseghez l� jo�lenté �t tesz. Amennyiben az ügyészség . . n:em l �tezkedlk, az örs az eset kinyomozásil m � skent uta � a felJdentest s �ab�lysZierűen megszerkesztve meg� teszI. A .. fe�hat �l m azas, l1letv,e kívá nat megsz,erzése nem . a cs-e ndorseg kotelessége.

�

IV. Eljárás magánindítvál1.yra

nyek esetében.

üldözendő biíncselekmé­

A � n a� �acá ra, hog y a Szu t. 398. és 399. pon ai a tJ' · ma g. a mn d l t van y r a u" ldoze " n d " o bun csel ekm ény ek nyo mo� . . . " zas � na rr;todJ at felr e nem érth ető mó do n sza bál yozzák . az o� sok Ige n sok ese tbe n mé g sem jár nak el sza bály � ks� r olv as az emb er oly an följ,elentések z . � al an, mel yek ben a mag ánin ditvány r a " üld . ozendo. bu. ncs ele km én y me lle tt hiv ata lb o' l u" ld OZien do" " . s-elekm é bunc , , ny I. S e l o" ford .u l, ilye n kité teleket : »M iután

� ���:���

•

v�� �

1929

augusztus

20.

tSENDöRSÉGI LAPOl{

741

a sértett a nyi latkozatot alá írta , a járőr a nyo mo zás t Já nos n ál , - ki kb . két hóna ppal ezelőtt még Bere be�ezette . . . « Mí történt vol na akk or, h a a sért cz . . . ett a And I. as gazd anal mmt kocs Is szol gált házk utatási nYI �atkozatot ne� írta voln a alá? Val ósz ínű, hog y a tart. l! hazk utatás alkalmával a járőr egy nyer . . egfel­ laror � �yomo� as! nem vezette voln a be és így . a . szer,elest talal , mely et Bere cz Andrásénak ismer fel mag anmdItvanYI bun csel ekm énn yel kap csol atos hiva tal­ Berecz � n?rás az ör�ön nem tett feljelentést nyereg­ ból üldö zend ő bűn cselekm ény is meg torl atla nul mar adt fels . �erelesen� k ellop asa miatt. A lopással gyanúsít­ volna. hato Nagy Jano s a szomszéd községben szolg ál, otthon Olya n � sete k, melyek ből már a sértett feljelen- tartó zkodó felesége a nyereg holszerzéséről felvilágo­ . . . tese alkal mava l nYIlv anva ló, hogy csak magá nindít­ sítást adni nem tud. ványr a üldöz hető bÜllc selek mény ről van szó (erőszakos Eljárás: Amen nyibe n a tettes tényleg Nagy János . nemi közös ülés és hason ló esete k ) , vajmi ritkák. A leg­ es a nyerget akkor lopta el, amikor még Berecz szol­ több esetben ez a sértett feljelentéséből még nem álla­ gálat ában állott, úgy a bűncselekmény csak Berecz píthat ó meg ponto san. De még ha a nyomo zás beveze­ inditv ányár a üldözhető. Ha azonb tése után kiderü lne is, hogy az elkövetett bűncselek­ köve!1e el, mi or m r nem iíllott an a lopasf akkor � Berecz szolgálatában, � mény magáni ndítván yra üldözen dő, sóha sem lehet a buncselekmeny hivata lból lesz üldözendő. A járőr biztos abban a nyomoz ó járőr, hogy e mellett a bűn­ tehát megál lapítja , hogy a nyereg tényle g a Berecz cselekm ény mellett nem köv,ettek�e el valamily en híva� tulajdo na-e, a tettes valóba n Nagy János-e, azután a talból üldözend ő b űncselekm ény t is? legpontosabban megálla pítja az ellopás napját, külö­ Ezeket tartva szemelőtt, általános szabálykén t fel nös figyelem mel arra, hogy a tettes az elkövetés idejé­ lehet állítani, hogy minden bűncselekm énynél, mel!:l� ben Berecz szolgálat ában állott-e? Megállapítja, hogy ről a nyomozás során megállapítást nyert, hogy csak követtek�e el még ezzel a bűncselekmén nyel összefüggő, magánindít ványra üldözhető, a nyomozást még a ma� más hívataiból üldözendő cselekményt is, vagy nincs-e gánindítvány megtételére vonatkozó nyilatkozat aláírása a bűncselekm énybe ol�an egyén belekeverve, aki eset­ előtt mindaddig kell folytatni, míg nyilvánvalóvá nem leg hívatalból lenne üldözendő? Ha mindezeket tisz­ válik, hogy : tázta és látja, hogy a Nagy cselekménye magánindít­ 1. a bűncselekmény a tettes személyét illetőleg ványra üldözendő, a további nyomozást abbaham!ja és valóban csak magánindítványra üldözhetö, Bereczet a magáninditvány megtételére felszólítja. Ha 2. a b űncselekménnyel kapcsolatosan semmi más Berecz a nyilatkozatot aláírja, a járőr a még szükséges hivatalból üldözendö b űncselekmény nem követtetett el nyomozati cselekményeket is elvégzi, és azután a fel­ és hogy jelentést illetékes helyre megteszi. 3. a b űncselekmény elkövetésében olyan személy, Itt tehát előbb bevezeti a nyomozást és csak (/ZllffÍl1 ki hívataiból lenne üldözendő, nem m űködött közre. állíttatja ki a nyilatkozatot. A nyomozást tehát csak abban az esetben lehet a c) A tettes ismeretlen. Pl. : Kiss Péter a járőrnél panaszt tesz ismeretlen magánindít\lány beszerzéséig felfüggeszteni, ha e fenti három pontan foglaltakra kétséget kizáró világosság tettes ellen azért, mert előző éjszaka azalatt, mig a bálban tartózkodott, lakását valaki felfeszitette és a deri ttetett. szekrényben lévő 600 pengőjét ellopta. Miután általános a tapasztalat, hogy az örsök Eljárás: A járőr a nyomozást hivatalból bevezeti. éppen e téren nem járnak el szabályszerűen és hogy a szárnyparancsnokok li legtöbb pótnyomozást éppen Ha a nyomozás során kiderül, hogy a tettes cselek­ ezen kérdőpontok hiányos kiderítése miatt rendelik el, ménye csak magáninditványra üldözendő, (pl. a sértett az alábbiakban egy kis áttekintést igyekszem nyújtani fia volt a tettes ) , és hívataiból üldözendő tettestársak a magánindítványra üldözendő bűncselekmények mi � d� nincsenek, a további nyomozást felfüggeszti és Kisstől azon fajaira, melyek nyomozási szempontból egymas� a »nyilatkozatot« beszerzi. Ennek megtörté�te után a még esetleg szükséges nyoruozati cselekmeny �ket IS tól eltérő eljárást kívánnak. a) A följeIentés megtétele alkalmával nyilván� aló, elvégzi és a feljelentést illetékes helyre n;egteszL . d) A magánindítv ányra �1?Öze.ndő b�ncs �lel�meny :. hogy csak magánindítványra üldözhető b űncselekmeny� nyel eszmei halmazatb an levo hIvatalboI uldozendo rő l V.a.R szó. b űncselekmény követtetett eL Pl . Nagy Gábor az örsön panaszt e r:nel, h ?gy 13 PL : Mester András az örsön panaszt emel Pap évet még be nem töltött leányán a kocsIsa eroszakot Domokos adóügyi jegyző ellen azért, mert a� ille!ő követett el. Bözsi nev ú 14 évet még be nem töltött leanyan ero§. . 23 k B a y lekmén bűncse a ez n � : � s Miutá Eljárá :. szakot követett el és kankóva l megfertőzte. . 2. pontj ába, - vagy ha kiderü lne, hogy a kozosule� a Eljárás : A leány ellen elkövetett �röszak magan­ leány beleegy ezéséve l történt, akkor a Btk. 235. §� �ba inditv ányra üldöze ndő, viszont a kankoval valo meg­ - ütköz ő és a Btk. 238. §�a értelmében csaK maga n­ fertőzés hivata lból üldözendő testisértés. Mesterrel tehat inditványra üldöz endő b űncse lekmé ny, . mely . m.ell� .tt a nyilatkozatot alá kell íratni, d� a nyomozast nerr:­ eZ2lel a b űncse lekmé nnyel össze f�ggő hlv�talbo l t�l.d�� csak az erőszakos nemi közösülesre, hanem a testIzendő b űncsel ekmén y nem igen tetelezheto fel, a 1 ar�r sértésre is ki kell terjeszteni. . .. az apán ak megm agya rázza , hogy a tettes cse.le�meny et e) A sértettek többen vann a.k, de � bu? cs�l�kmcn y a törv ény csak akko r b ünteti, h a az apa azt klfelez�tten a sértettek személyét illetve mIndegYIk reszerol csak kívá nja , s így a nyom ozás t is c �ak .a�ko.r ve.�etheh be, magán indítvá nyra üldözhető. . ha az apa a tettes meg bü�tetes.e� �va�.o nyll atkozato� Pl. Klein Izidor és Weisz Sámuel társak cgU n8 o nyom � a meg r jaro a t aláírja . Ezen eset ben teha vegye skereskedés ben. Kohn �ór segédjük cgH alka­ an� mag a t zato atko nyil a alá ja z beve etése előtt írat lomm al a pénztárból 300 pengot ellop. indítvány megtételére jogosu lttal. . Eljárás. Ez a cselekll. 2l1Y magán indltv ánw a üldö­ b) Nem tűni k ki, ho �y .. a . bűn cs.�lekm eny mag án­ zcndő lopás. Az indítv ánytct e�re ugy K�cIn, mInt .Welsz . talbo i uldozendo-e. indít ványr a' vagy hiva jogosultak. A nyomozásra Imcndelt Jmo)' <J lluIla tlwNam n lyóa kifo ! ből ény ekm csel Pl .: A járőr egy blín

142

CSENOöRSÉGI

LAPOK

1 929 a ugusztus 20.

� �

h) A bűnc seI �kmé ny ! több en . k.ö vett ék . el.. k k özül zatot úgy Kleinne l, mint Weisszel írassa alá. Ameny� az egyi k tettes hlvat albo l, a masI k m agam ndltvany ra nyiben egyikü k azt j elenten é ki, hogy a tettes meg� üldöz endő. büntetését nem kívánj a, a nyomozást mégis le kell Pl. : Bárá ny Istvá n gazd álko dó laká sába az éj folytatni és a tettest fel kell jelente ni, mert a Btk. n betö rtek és 1000 peng őt elloptak. A járőr yamá fol nyo� indítvá az midőn , 114. §�a értelm ében oly esetben nyom ozás során megá llapí tj a , hogy a tettes a gazda a a ek egyikn az meg, illet t y személ zás joga több magán cselé dlány a volt, ki szere tőjén ek felbu jtásá ra követt e szünteti nem jogát másik a elállása ása vagy mulaszt el a tettet. meg. Ebben az esetben azzal a sértettel, aki a magán� Eljárá s ; A cseléd leány csak a gazda ind ítvány ár a indítványt nem irja alá, ezt a körülmén yt a másik fél üldözh ető, ellenb en a cseléd lány szeret ője, m iután nyilatkozatár a reá kell íratni. vagy más összet artozás ban Erre azért van szükség, mert a Btk. 1 14. §-a sze� semmi nemű rokons ágban ó, hivatal ból üldö� ri nt, ha az indítványt az, ki megadta, később vissza� nem áll a sértettel, mint felbujt nditván yt a gazdátó l vonja és emiatt az eljárást beszüntetik, a másiknak - zendö. A járőr tehát a magáni és mindkettő amennyiben a Btk. 1 12. §�ában meghatározott indít­ a cselédl ányra vonatko zólag beszerz i ny ványozási határidő még le nem telt - az indítványt ellen a feljelent ést megtesz i. H a a gazda a cselédlá megtenni jogában áll. Az indítványozási határidő le­ ellen magánin dítványt nem tesz, ez a Btk. 1 15 . §-a teltét pedig a biróság csakis a csendőr jelentéséből értelmébe n a bűncselek mény üldözését a szerető ellen nem szünteti be, mert a szakasz szerint olyan eset­ tudja megállapítani. I) Többen vannak sértettek, kik közül az egyik ben, mikor a közreműköd ők közül valamelyike hiva­ személyére nézve a bűncselekmény hivatalból üldözendő. talból üldözendő, az indítvány meg nem adása az Pl. : Fried Aron és Grün Alfréd közösen vezetnek utóbbi ellen az eljárás meginditását nem akadályozza. egy korcsmát. Fried fia egy alkalommal a pénztárból Ebben az esetben tehát a j á rőrnek a feljelentésnél . hasonlóképen kell eljárnia, mint az a g) pont alatt 300 pengőt ellop. A fiú bűncselekménye az apát illetőleg magán� mar tárgyaltatott. í) A magáninditványra üldözendő bűncselekmény � inditványra üldözendő, Grünt illetőleg azonban híva� nyel összefüggésben egy másik egyén hivatalból üldö­ talból. Eljárás : A járőr a nyilatkozatot Frieddel alá� zendő bűncselekmény t is követett el . Pl. ; Gyenge Antal bírtokostól bérese, Kocsis István ira!ja, azután az esetet följelenti. A feljelentésben azonban kifejezésre kell j uttatnia, hogy mennyi a 3 zsák búzát lop el és azt potom pénzen a helybeli tulajdonképeni tényleges kára a két társnak külön� Weisz Aron terménykereskedőnek eladj a. Elj árás. A béres cselekménye csak magánindít­ külön, vagyis pontosan meg kell állapitani a társu� lásból eredő viszony következtében úgy az egyikre, ványra üldözhető, mig a Weisz cselekménye, mint or� mint a másikra esett kárt, mert Fried esetleg később gazdaság, hivatalból üldözendő. A járőr tehát az egész a magánindítványt visszavonhatj a és akkor a bűncse­ cselekményt kinyomozza, mert a két cselekmény szerves lekmény az értékhatár szerint esetleg módosul. Abban összefüggésben áll egymással, és csak azután kéri az esetben, h a Fried a magánindítványt nem adná Gyengétől a nyilatkozat kiadásál. Amennyiben Gyen�c meg, az esetet teljes egészében hivaidjból is ki kell a nyil atkozatot nem irná alá, ez a feljelentésen alap­ nyomozni, mert a bűncselekményt a bíróság csak így jában véve nem változtat semmit, mert a bíróságnak látja teljesen tisztán, de a feljelentésben kifejezésre ahhoz, hogy a Weisz cselekményét megítélhesse, a béres kel l j uttatni, hogy Fried a fia megbüntetését nem cselekményét is teljesen tisztán kell látnia. Ebben az kí �ánja és ezt Fríeddel is alá kell í ratni vagy egy esetben is az I) pontban leirt módon kell eljárni. nYIlatkozatra kell rávezetni, Frieddel aláiratni és a Mielőtt e fejezet tárgyalását b efejezném, két körül­ nyil atkozatot a felj elentéshez csatolni. ( L. Szut. 399. p. ményre kell még felhí vnom olvasóim figyelmet. 4. bekezdés. ) Vannak olyan b űncselekmény ek, mínt pl. Btk. 232. g) A ma$ ánindítván yra üldözendő bűncselekm ényt §. ( erősz � kos nemi közösülés ) , Btk. 233. §. ( szemérem . .. . tobben �ovett �k el, �e a t�ttesek személyét illetőleg a ellem eros ��k ) . Btk. 235. §. ( megfertőztetés ) , Bn. cselekmen y mll1degylk re nezve csak m agánindítv ányra 43. �' ( k �ntes ) stb., melyeknél a törvény a megadott . . . üldözhető. magamn dltvany visszavo nását nem engedi meg. A Szut. Pl. : Balog !1 ndrás panaszt emel az örsön, hogy 399. P? n� 5 b �kezdése értelmébe n erre a körülmény re ; fl" aval es sogorava l egy birkát hajtatott a vásárra, a mag � l11ndlÍv any megtételére jogosul t személy figyel� . , meg a magán kik azt ott eladták, de az árát magukn ak tartották met indítvá nyi nyilatk ozat aláírás a előtt meg. külön fel kell hívni . Eljá �ás : NU � tán n:indkét tettes csak m agánin dít­ H � a magán i ndítvá nyr a üldöze ndő bűncse lekmény . . . . v� nyra uldozh eto, a J arőr Balogg al a nyilatkozatot � as. hlvata lb ?l üldöz endő bűncs elekm énnye l nem füg g . tettesre vonatkozólag lndket aláirat ja, azután az esetet ossze, �ov � bba h a akár az indítv ány ra jogos ultak , ak'ár � . klnyomo zva a feljelentést megteszi. � z . 1l1� ltvan yra üldöz hető tettesek többe n vann ak és . Előfo rdulh at, hogy Balog pl. csak a sógor a meg­ 1l1dlt vany t senk i em t�tt, az örs rend szer int meg van büntetését kívánj a, a fiáét nem. Ebben az esetbe n a akad va, nem tudj�a, mit tegy en. Rend szer int az egész . járőrn ek meg kell magya ráznia , hogy ezzel a 'fián nem ny moz ast ab ahag yva azt ? be sem iktat ja, vagy ha . : segít, mer� a Btk. 1 15 . §-a érteim ében, ha az e1járá s �elkta tta, lratt arba teszI . Ezt a kérd ést több para ncsnok val � mennY l tettes ellen csak magáni ndítván yra indít­ ugy rend ezte , hogy az ügyd arab mell é a nyil atkozatot hato me� , a cs � k egyik el le � előterj esztett indítvá ny �ell hely ezni , mely re a mag ánin dítv ány meg tételére mag � �t� n vonja valam enn Y I tettes ellen az eljárá s J ogo sult tal r a kell . . . .vezettet ni, hog y az i ndít vá nyt nem megll1 dJta sat. Ha ennek dacara is ragaszkodnék ahhoz a ? ta meg , Illet ve Issz avon ta és az ügyet azut án irat­ hogy csak az egyik ellen ad nyilatkozatot. ez � tarb a kell hel yez � m. feljel � nt� se n semmit .nem változtat, de a feljel �ntésben hog y a mag an . . . Ez az elj árás azz al indo koltatott, ndJt van y r a ü l döz hető b űnc sele kmény e knél ezt kifejeze, sre kell Juttatn i, a dyilatkozaton kell tár­ a to v , y t � : �� �kmte ttel van a tettes szem élyé re és ann ak gyal ni. csa lad j ara es h a a sértett nem aka rj a az ügy et törvé nll

�

1929 augusztus 20. cIC .

. vinn i, akk or a csen dőr nek sem sza b a d azt a bir o. � . 5ag eI'e t er!eszt enie . Miv el azo nba n a szem lélő elől"áró .. . J .. nak szuks ege van arra hogy megg yőzo" d"k Je ml tor' (ént .a fel"J el en t'e � sel , az tény leg nyomozás al i kerü lt� . cs m.Jl �en er�dme nny el, azér t kell a nyil atkozatot mell � . I,el m es az ug�et foga lmazvány alak ban iratt árba t enm.. . Ez az elJar as helyt elen. törvé � y rend�lkez ései szer int mind en feljelentés . ol cs akls az illeté kes v�.9s0 �orsar kir. ügyész jogosult . ., . . donte m. Ez kJtum k a Bp . 87. , 89 . és 90 . §� ama k'l en d eI � ' 'b"l' kezesel ? IS: mel�ek ..sze�int ntinden leljelentést, mcly /ICIIl az ti/etekes lur. ug)'esz/lél hanem IIUl'S ,za l t" osaglla'l � za��sagl , . .k"ozeg/le"� �étetett, az illetcllus kir. iigJ'ész� , . továbbá a Bp. ollggel !.ozolIU kell, kJtumk 92. §-ából . , s kir. ügyész a hozzá beérkez me! y szennt az Illeteke ett . teIJel. entese ket átvizsgálja, és ö dönt a feljelentés to­ . vabbl sorsaról. Szut. 45 . �ontja szerint a nyomozás eredmé­ , jeljelentést tartozik szer­ /lyelol ;1 (se/ldor ,elentest, , azt az illetékes bírósághoz (hatósáuliOz) Ilcsz/em es kdl beküldenie. Mindezekből nyilvánvaló, hogy nem a csendőr fel­ �data a nyomozás eredményét illető bárminemű állás­ foglalas: mert e� tulajdonképpen egyértelmű lenne a nyomozas �redmenyének elb írálásával, ami pedig ki­ t:aroJ ag az Illetékes kir. ügy ész joga és feladata. Nyi lvá? való teh� t, hogy minden olyan magánindit­ . .. . . y allW� uldozendo bun�selel,ményt is, melyeknél magán­ I � dttvanyt . nem tettek, Illetve a megtett magánindítványt vls�zavontak, az Illetékes kir. ügyésznek be kell .jelentem. A be}elentés módját a Szut. 399. pontjának 4. be­ kezdése szabályozza, mely szerint ilyen esetekben a magánindítván y visszavonását a nyil atkozaton kell fel­ tüntetni és a nyilatkozatot a jelentéshez csatolva az illetékes kir. ügyészséghe z kell továbbítani.

:

. !:'

"I?Y

'. �1.

743

CSEN DORSÉGI LAPOK

"

?,

b

V.

Eljárás /őmagállvádra üldözelldő biillcseleluné/l)'ck I'sl't l 'bl'/l. A főmagá nvádra üldözen dő bűncse lekmén yek a magán indítv ányra üldöze ndőktő l véve csak a vád alaki képvis el etében különb öznek, de lényeg ileg nem. Ez az alaki különb ség abban áll, hogy a főmag ánvádr a üldö­ zendő bűncs elekm ények esetéb en a vád hatósá g jog­ körét nagyj ában a sértet t tölti be és hogy a kir. ügyés z a vád képvi seleté t csak igen ritka esetb en, vagyi s akkor veheti át, ha a közér deket veszélyeztetve látná, ez azon­ ban alig�alig fordul elő. A nyomozás ezek ben a bünc selek mény ekbe n rend � :;t:erin t szük ségt elen , mert hiszen a sértettnek - mint I,özv etlen ül érde keltn ek - a bűnc selek mén y teljes tény ­ állá sát ism erni e kell . A sértett képv iseli a vád at, tehá t i szük ségt el en a nyomozás már azér t is, mer t a több bünc sele kményekn él nem a sért ett, hane m ideg en sze­ mely , a Idr. ügy ész kép vise li a vád at, aki a tén yál lást csa k a csen dőr jelentéseiből tud ja meg álla píta ni. a Min dez kitű nik akk or is, h a meg nézzük, mel yek rŐlllagá nvá dr a üldö zen dő b űncs · e lekm ény ek. , még Összesen 8 vét ség és 3 kih ágá s tartozik ide pedig: rág alm azás . ) 1. 1914. évi XLI. t.-c. 1. §. ( Eg ysz erű pontj�. ( Sajló 2. Ugy ane zen t. -c. 3. §-á nak 1. é s 3. . 1l1dokbol s alJa gy ava an, nos lvá nyi ént ébk y egy utján vag ell,övetet t minősített rága lma zás . ) ( Eg yszerű és sajtó 3. Ug !jan eze n t.-c. 2. és 4. §-a i.

útján, avag y e� yébké nt nyilv ános an, illetve feltűnő . durv asagg al elkovetett n inő ített becsületsértés. ) : � 4. Btk . 327. §. ( Level - es sürgö ny titok megsértése . . maganszemely által . ) 5. Btk. 332. §. ( Magá nlaks értés vétség e.) 6. Btk. 418. §. ( Ingo vagyo nrong álás.) 7. Btk. 421. §. ( I gatlan vagyo nrong álás. ) �. 8. Bt k. 301. §. (Konn yű testisértés vétség e. ) . 9. Klh. Btk. 125. §. (A Bn. 51. §�ában körülír t tulajd on elleni kihágás. ) 10 . Kih. Btk . �27. §-ában körülir t kihágás. 1 1 Az 1895. ,eVI XLI. t.-c. 8. és 9. §-aiban körülír t : a vedJegy ek oltalma ellen elkövetett - kihágás. . LatJuk az Itt felsorolt büncselekményekböl hogy ' , ttnek tel esen tisz ában kell a sert lennie j az egész � � . tenyalla ssal, tehat nyomoza sra alig van szükség. . Ezert r en�e k � zik a Szut. 410. pontja is akként, . . hogy a Jarasblro �ag . ter�letén lévő sértettet panaszá� val oda kell utasJtal11, mig a vidéken lakótól panaszát fel kell venni és azt jelentésbe foglalva továbbítani. Sok esetbe n elő �or ?ul azonban, hogy a járásbíróság . , lako. eg en IS nem közvetlenül a bírósághoz, szekhelyen " � ha nem a csendorseghez fordul a panaszával. Nézzük . mar most ezt az esetet. Az örs az illetöt a Szut. 410. pontjának 1. alpontja értelmében a járásbírósághoz kellene, hogy utasítsa. Meg kell tehát az illetőnek magy arázni, hogy panaszával a járásbírósághoz men­ Jen, ott azt föl veszik és elintézik. Tekintetbe kell azon­ b � n yenni azt is, hogy ki az illető és hogy az eset tisz­ tan all�e? Sokan va � nak az egyszerű nép között olya­ nok, kik - hogy ugy mondjam - a törvény elött nem tudnak beszélni. Ezek tehát még a legegyszerűbb esetben is ügy védhez lennének kénytelenek fordulni. Ki van téve a csendőr annak is, hogy a bíróság a sértett felje!entéséből a tényállást nem tudja megállapitani, s ezert a nyomozást később mégis csak elrendeli. Ha pedig a sértett az örsön sem tudja előadni az esetet úgy, hogy a tényállás tisztán lássék, a Szut. 1!10. pont­ jának utolsó bekezdése értelmében a nyomozást úgy is be kell vezetnie. Ha tehát a csen dör látja, hogy az illető a kapott felvilágosítások után is ragaszkodík ahhoz, hogy panaszát az örs vegye fel, már a csend­ őrségbe vetett bizalom is megköveteli, hogy a panaszost most már ne utasítsa el, hanem foglalja írásba és továbbít sa. Nem kerül sok munkáb a, a belé vetett bizalom pedig csak megerő södik. Ha az illető megfelelő intelligenciával bir, a csendőr felvilágosítása után úgy is eláll a kéreim étől, hogy a panaszát az örs vegye fel, a többiekkel szemben pedig - ami amúgy is nagy ritkán fordul elő - a fentirt eljárás praktikusabb, mint a Szut. idézett alpontjához való merev ragasz­ kodás. Abban az esetben, ha a fömagánvádra üldözendö bűncselekmény mellett hivatalböl üldözendő is követ­ tetett el, az eljárás ugyanaz, mint amit a lV. fejezet alatt a magánindítványra üldözendő büncselekmények eseteiben tárgyaltam. Ilyen esetekben tehát meg azok­ nak a panaszát is teljes egészében a csendőr intezi el, akik a járásbíróság székhely én laknak.

�

*

Mielőtt cikkemet befejezne m, rá óhajtol, még mu­ tatni azokra az esetekre, amikor akár jóhiszemülcg, akár rosszhisze műle g tétetett valam ely búncselekmeny ügyé ben a csendőrségnél feljelentes és a nyomozás soran kider űl, hogy bűncselekmcny nem történt. A IV. fejezet végén kifejtettem az okoka t, ame­ lyek szükségessé teszik, hogy meg olyan büncsclekmé-

744

1 929 a uguszlus 20. RS JOG l L AP OK DO EN CS -����-----��

n�leket is, melyek magáni ndítván yra üldözhetők � s a !l1 e� Iyekben a magáni ndítván y vissza vonatott, lUetel{ es hel yre fel kell jelenten i. Ez vonatko zik arra az es·e tre is, ha kiderűl, hogy bűncsele kmény egyáltal ? n ne t;! t ? : ­ tént. Ha ilyen esetben az örsön tett fel)elen tes ) 0 hiszemű volt, a nyomoz ás eredmén yét j elentésbe kell foglalni, és az illetékes bírósághoz vagy . ható � ághoz kell továbbíta ni. Ha a feljelenté s rosszhisz emu volt, vagyis h a a csendőrség et félrevezető szándék vagy valakinek a tudatos és szándéko s megrágal mazása nyil­ vánvaló, akkor a felj elentő ellen el kell j árni és az el � j árás eredmény ét tárgyaló feljelenté sbe kell bev·e nl11 azt az illető által feljelentet t bűncselekm ény t is, amely­ ről a nyomozás során kiderült, hogy nem is fordult elő. Ilyen esetekre példákat felhozni fölöslegesne k tar­ tom, mert a »Lekszikon« rovatban elég példa áll ren­ del kezésre. Cikkemben általában a feljelentés beküldésének helye gyanánt a 'kir. ügyészséget jelöltem meg ; ezt csak azért tettem, mert el óhajtottam kerülni az ismét­ léseket. Természetes, hogy ha a feljelentés a jár'ásbíró­ ság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, azt oda kell megtenni.

Gondolatok a ieljelentések szerkesztéséhez. Irta : Nagyalásonyi BARCZA JENÖ százados Bőséges és változatos e témakör, melynek egész terje­ delmével gyakorlati vonatkozásban, egy cikk keretében rész� letesen foglalkozni lehetetlen, de nem is akarok, csak egy-két vitásnak látszó kérdéshez akarok hozzászó lni, Egy nemrégen történt példa tanulságain kezdem.

Egyik örsön panaszt tesznek egy lopásról. A kivezényelt járör a nyomozást bevezeti és megállapítja, hogy a Lopás reg� gel 8- 1 1 óra között történt. 11. lakásba való bejutás vagy a 2.25 cm. magas, újonnan festett kőfalon át ( melyet az utcai rész felől széles virágágyak öveznek ) , vagy pedig a hatalmas erös zárral ellátott és bezárt kapun keresztül tör­ ténhetett. Sem a falon, sem a kapun és a virágágyakb an semmiféle nyom nem volt található, a kapu zárját a káros hazatérésekor --előadás a szerint - érintetlen ül találta s így észszerűnek látszott a következtetés, hogy, a tolvajt a házban kel l keresni , mert alig képzelhető el, hogy a reggeli órákban , a kőfal mel lett húzódó forgalm as utcáról bárki észrevé tlenül bemászhatott volna. A házban a lopás e lkövetésének i dejé­ ben csak az öreg szakácsnő tartózkodott s így, a feltevések szerint a tettes csak ő lehetett. A járör a káros szolgá latadó tudom ására hozta megál lapítás ait, ki a közölt ek után írás� ban is kijelentette, hogy a további nyomo zás abbah agyás át kéri, mivel 53 éve szolgá latába n á l ló szakác snöje e l len nem akar bűnvá di elj árást indítta tni. 11. járör a 468. pont c) alpon tj a alapjá n a nyomo zást abbah agyta , a tulaj donos írás� beli nyilatkozata pedig i rattárba került . Jelentést az ügyrö l sehov a sem tettek, mert ez sem az elöhb h ivatkozott : sem a magá nindítvány.i bűncselekmények nyomo zását tárgya ló 399. pontb an előírv a n incsen. Félév eltelté vel, - m időn a külön � ben igen mozga lmas örsön , az ügy, már feledésbe ment a szomszédos örspara ncsnok hírű l hozta, hogy. besugó ja � gy az ezen örs terüle tén lakó cigán ynál egy arany órát látott : _

Az anya> aki gyermekeiben ki tudja fejleszteni java tulajdonságaikat, a ler
.

,

dor olt a z óra , de dik kéz be ván . azon b an a kk o I' ra má r har ma o , a kT I úl lt me gta lá I 111 a z 'l ] ] e t"t hosszas keresés után sik erü ét nyom o� ' 't me gál lap itan i nem leh ete tt. Ism anna k h o I szerz ese . " vol tak háro m viss zav eze the tok zá s m d U It, 1níg a lán csz em ek " ro"l k u"l"onh o l szer zese . az' óra . clg á nyno" szem élyé ig , de ezek . " ettek vel l � en me � ne h ezJt féle haz udo záso kka l á l ltak elő, ami t a karo s felkuta" .or " mun káJ' át. Nem volt más mód , mm , a Jal · emzett , mig a: e r'o bb tása . Ujb ól hos szas fára doz ás köv etke . s kinek ar � � .' � a ták alál felt ben élyé szem . lített szol gála tadó , mld on orok � e el­ öröm énél csak csod álko zása volt nag yobh . , ok ny ltek blzo A a. hatt ntlát viszo ját yórá aran hitt veszettnek lopá s� , s annak súly a alatt a cigá nynö k is beism erték � . ul a kapu etlen kozv nt szeri E k. tattá bemu s i t etésé etköv ágy ak melle tt egym ás hátá ra felál ltak, egyik ük onna n a virág sal, fölöt t átlen dülve , beug rott az udva rra. A kapu ku1cc mely belülr ől a zárba n volt - kiny itotta a kaput , tettestárs ait beengedte s valam enny.ie n belopó ztak a lakásb a, ahof!JJ1 an az aranyó ra és kevés pénz ellopá sa után a kapun keresztül távozta k, anélkü l, hogy, mindeb böl a z öreg szakácsné bármit is észrevett volna. K ívülröl a kaput becsuk ták, s a kulcsot eldobtá k. 11. piaci bevásár lásokat végző háziass wny a maga külön kapukul csával j ött be a lakásba s úgy emlékezett, hogy, ö maga nyitotta k i és csukta be a lakást, eltávo� zásako r is. Elkövetkezett tehát az elsö nyomozó j á rőr ténykedésé� nek az elbírálása is. Ez azonban már nehezebb voU, mert a nyilatkozaton kívül más adat a j árőr ténykedéseirö l rendelkezésre nem á llt. Tevékenysége nem volt j elentésbe foglalva, nem voltak meg a jegy.zetek, melyekből a késöbb nnyomozó j árőr hasznos támpontokat meríthetett volna a bűncselekmény' etkö vetésének i dejében fennállott helyzetről. Nem helyes tehát az a felfogás, hogy a nyomozás abba� hagyása esetén a j árőrnek a bevonuláson kívül kötelessége nincs. Ez a kötelesség a 459. pont első mondatába van foglalva, mely, szerint »11. nyomozás eredményéről a csendőr je lentést, i l letőleg feljelentést ( tényvázlatot) szerkeszt és azf örsparancsnoksága útján az i lletékes bírósághoz, hatósághoz beküldi«. Tehát v ilágos, hogy nemcsak feljelentést, de »jelentést« i s kell a nyomozás eredményéröl szerkeszteni, melynek tárgya jelen példában a nyomozás abbahagyása és annak oka lett volna. Szükséges azonban jelentést tenni azért is, hogy a járör, i l letve az örsparancsnok felfogását és elj árását a hatóságok, de az előlj árók i s elbírálhassák. Lehetnek ugyanis olyan mel lékkörülménye k, melyek a cselekményt a z örs fel� fogása dacára is p l . hivatalbóI üldözendőv é -teszik vagy pedi g bűncselekm ény, fennforgás ára mutatnak o ly ankor, amikor az örsnek a z a vélemény e, hogy bűncselekmény nem fordult elö. D e szükség lehet erre más esetben is. A csendőrnek szolgál atában ugyanis nemcsa k tisztele tben és m egbecsü­ lésben, de meggy anúsitá sban i s része lehet. Éppen ezért hónapo k e ltelte után ( esetleg a csendő r el len tett feljelentés kapcsá n) szüksé g lehet az abbam aradt nyomo zás részle­ teire s magán ak a csend őrnek a szemp ontj ából is kelle­ metl en lehe t, ha azok n incse nek meg , Az Utasít ás rende lkezés eit tehát nemc sak megta n ulni , de megé rteni is szükséges, hogy, helye sen csele kedh ssünk. e 6va kodn i kel l a rend elkez ések félre magy .aráz ásátó is, mer t , l " tkeztetések hely,telen a teves kove ered mén yre vezetnek, ami­ nek foná kság a azut án a gyak orla ti életb en ütkő zik ki. Más ik font os kell ék, hogy , ne hibá kat kere ssün k a sorok között, han em aka rjuk - meg érte ni az Uta sítá st s akk or arra i s rájö vünk , hogy, a szab ályo k nem a szav ak érte lmének vak telj esítését, han em azo k sze llem éne k és lény e gén ek pontos vég reh ajtá sát kív ánj ák. f\llí tásom igaz olás ára péld �t i� llozolí fel ; 1\ Szut,

1929

augusztus

20.

745

CSENDORSÉGI L1\POK

463. p . '1. a l pon tj a a felj ele nté sek elsö fejezetében .1\z el­ járá s ala pja« címszó ala tt felv een dö ada tok ról inté zke dik . A mag yar áza tul szo lgá ló 15. és 17. mel lékl etek ben a hivat­ kozott pon t szám os rend elkezése dacá ra, csak egy kité tel van: .1\ sértett pan asza «. Fejtörést és hoss zas vitá kat okozott a szöv egne k és a mint ának ez az e llent mon dása , holo tt az egés znek a lényege kéts égte lenü l az, hogy aki a felje lentést elolv assa , tudj a, hogy honn an, kitöl , stb. indul t ki az 'ügy. Ha a sértettö l indu lt ki felje lentés útján köz­ vetlen ül, úgy e két szó m inden t kifeje z, hisz a szüks éges egyéb adato k a követ kezö fejez etben mind benn vanna k. Ha azonb an a feljelentés nem a sértettöl vagy bár az ő részéröl, de elkésetten, avagy a csendö r saját kezde mé­ nyezés éből indult ki, már több adat felsoro lása szüksé ges. Az igaz, hogy világos abb lenne a z utasítá s, ha a mellék ­ letek egyikéb en ( pl . a 17-ikben ) ez a kitétel állana: -Iharos Pál sértett 1927. március IQ-én az örsön emelt szóbeli panasza «vagy. Nagy János soros éjjeli őr 1\gostyán köz­ ségben 1927 március lO-én a »Nyomoz ta« címszó alatt jelentett járőrhöz intézett szóbeli közlése«. 1\ »Sértett« rovatában természetesen (az elöbbi példa esetében) az itt felsoroltaka t újból felvenni nem kel l , mert fölöslegesen alapjában lényegtelen adatokat - ismételnénk, de szabály­ talan is volna, mert alj63. p. 2. alpont jában erről ren­ delkezés nincs. 1\z ezen rovatban foglaltaknak inkább csak alak i jelentőségük van, de ahhoz, hogy a lényegről helyes fogalmaink képzödjenek, szükséges, hogy még i lyen apró­ ságok is tisztán előttünk állj anak. Sok feljelentést olvastam, melyben a »Helyszín« rovat alatt, nem ' oda tartozó dolgok vannak felvéve. Előfordult, hogy, a járőr pl. a bűncselekmény helyszínén találta a tanuk egy, részét s ezt a körülményt, valamint például ezen bűncselekménnyel összefüggésben á l ló, de a tettes részérő l nem a helyszínen hagyott, hanem a káros által visszahozott, bűnj e l helyzetét ezen címszó a latt táq:lyalta, helytelenül. Talán lényegtelennek látszó alakiság ez is, de zavart okozhat , söt helyrehozhatatlan félreértéseket is ered, ményezhet az eljárás késöbbi szakaiban. 1\.. sértett es a . tanuk ottléte a »Helyszín«-hez nem tartozik, mert mmt az Utasítás rendelkezése ,de maga a címszó is mutatja, ennek a rovatnak a bűncselekmény elkövetési »helyéröl« az ott talált á l lapotokról, tárgyakról stb. kell részletes leírást tartalmaznia, úgy, amint az a bűncselekmény e l�övetésp. után maradt. Ha a tanuk véletlenül ott val1l1ak lS vagy oda j önnek, őket nem lehet a helyszín ál lapotának !eírásá­ ban tárgyalni, hanem elő adásukat csupán a megfelelo, rovat­ ban kell felvenni.

1\z itt leírt pár gondolat és példa talán alkalmas ann � bizonyítására, hogy az Utasítás megé � t� séhe: e l�:, ly �des . . kell, ami elősegíti a rendelkezések kozotti. os�zefuggesek , meglátását s ennek eredménye azutan a ?omaly ?s vagy . lesz. látszólag ellentmondó ren delkezések megvllagosodasa

1\ felj'elentések szerkesztésének fontossága magyarázatra . ejezm e zt , mint az nem szorul. Jobban k i sem Ieh et f· Utasítás 1j59. pontj ából kiragadott egy mondat! al" mely , szerint : »1\ leghelye sebben véghezv itt nyomozá s IS erték:t veszíthe ti, h a a z arról tett j elentés a bíróságot vagy, hat�­ ságot helytel enül, vagy h iányosa n tájékoz tatja«. Már pedig . gyakorlatból tudjuk, hogy komoly abb bűncselekm.�nye� eseté ben a feljele ntés összeá llítása nem IS o lyan konn�u, m1l1 amilye nnek talán futólag os szemlélödés után látsz�k. 1\ gyako rlati élet különf éleség ei, fárads ággal telj�s. nyo­ moza' s után , ismét és ismét új problé ma elé álhtJák a " csen d" or, t k 'l a nyomoz ás eredmé nyének . buszke tudatá val . tér a lakta nyába . Ha tekint etbe vesszuk az egyes bűncsele kménye k alkotó elem ei nek sokfé leség ét, mely eket a ��I­ eioIrt jelen tésben m i n d ki I<ell dom borí tani, ha a Szut.-ban

�

szab ályo k sokaságát tekin tjük , megértjük a nehézségeket. inká bb tudj uk méIt ányo lni a jó feljelenté s összeállításának mun kájá t, ame lyre még az egyes szerkesz tők foga lmaz ási készsége is befo lyáss al bír. Pedi g ez a mun ka, az elöb b i dézett mon datb ól kiveh etöle g rendkívül fonto s, mert hiszen küzködhetünk a nyomozás ezer bony odal máva l, a tettes kézrekerítésének gyak ran hetekig tartó nehézsége ivel, mind medd ö fáradság mara d, ha felje lentésünk helyt elen vagy hibás. A hiány os felje lentéssel tehát a nyomozás eredménye, munkánk gyüm ölcse vész kárba. Természetes, hogy a jó feljelentés alapfeij;étele. hogy az az Utasítás rendelkezései szerint szerkesztett legye n, abba mind en benne legy2l1. aminek benne kell lennie, de semmi fölösl eges részt (különösen ismétléseket) ne tartalmazzo n. Nélkü lözhetetlen kellék ehhez tehát az, hogy a szerk esztö az Utasitás rendelkezéseit feltétlenül ismerje s a szabályok között otthonosan és biztosan mozog jon. 1\ nyomozás befejeztével tehát olyan kötelességünk van hátra, amit nem közönyösen. hanem lelkiismeretes odaadással és nagy meggondolással kell teljesitenünk. hogy munkánli összegezett eredményével a bírósági és hatósági személyek­ nek mindent kezébe adjunk, ami a bünözök megbüntetésé­ hez szükséges. A bíróságok és hatóságok feljelentéseinket csak akkor használhatják, ha azok a törvények és szabályok rendel­ kezései szerint készültek. Önként következik ebből, hogy feljelentéseink értéke és használhatósága működésünk fok­ méröje is.

A polgári hatóságok panaszai a zsandárok ellen a mult század közepén. A Hadtörténelmí Levéltár okmányai alapján írta : vitéz báti BERKÓ ISTVÁN ny. ezredes. 1\ Csendörségi Lapok hasábjain már megem lékeztem azokról a panaszokról, amelyeket a múlt század közepé � a Magyarországon akkor felállított császári királyi csendo,� ­ ség emelt a polgári közigazgatási hatóságok ellen. Azt IS tudjuk, hogy a polgári tisztviselöknek nem volt rokonsze�­ ves a csendőrség intézménye. mert sok tekintetben korla­ tozta az ö önkényeskedésüket, és sokkal lelk. i i� meretes:bb: n fogta fel a dolgát, mint ök, amit a polgan tlsztvlselok felesleges túlzásnak és elhibázott módszernek tartott�. A közigazgatási hatóságok eme felfogása hivatalos Jelen­ téseikböl is kihangzott. 1\ kormány biztos a budai katonai kerületi parancsnoksághoz intézett átiratában említette, h�gy . az öss�es be­ . törések, lopások. rablások és hasonlo buntenyek azert ne,m jutnak a polgári hatóságok tudomására, �ert a csend�rse� , ilyen esetekben magána k tartja fenn az mté�kedeseket , sot a csendőrök utasítjá k a feljelentöket, hogy � ashol ne tegye. . 't . 1\ kormánybiztos ebből azt kovetkeztette. hogy nel{ Je lentes se�et a csendőrség a polgári hatóságokkal szemben : l �o"bb' , vindiká l magán ak, úgyi hogy azokat részint mel �o� l, resz1l1t tekintélyüket csorbítja, ami pedig a szolgá lat rovasara m ���' , Ez a kővetkeztetés nem állta meg a helyét. 1\ csendorok több esetben tapasz talták, hogy az általuk elfogott és a p ? lári hatóságoknak átadott bűnösök va� y .szabad lábra kerul­ . ek, vagy, a rosszúl őrzött börtönb ől kiszokt ek s �em vették e l büntetésüket. Természetes tehát, hogy .a csend?rség arra . t"rekedett' hogy az ő fáradságos munkaját senki se tegye t nkre és abba ne avatkozzék addig, amíg ő annak egészen nem járt a végére. _

�

�

746

� A pest-so lti kerület i biztos, vagyis megye főnők jelenté ll sébcn azt állitotta , hogy a nép a csendőr séggel szem a legnag yobb ellensz envet érzi, és egyelő re ninc is k!l tas arra, hogy ez az érzés megvál tozzék, hölott péld ul a penz� ügyőrs ég, ami szintén egésze n új állami intézm eny, e ber:

��

?

� ?

�

séges bánásm ódja folytán a legnagy obb rolmnsz envet elvez!. Nem lehetetle n, hogy a kerületi biztos, csak a nagyobb nyomaték céljából állította a pénzügyörökről, ho y ság a legnagy obb rokonszenvet érzi irántuk. A pen ug yor eg . ugyanis éppen olyan új és eddig sohasem ismert Jnte. eny volt Magyaro rszágon, akárcsak a csendőrség, azzal a kulonb� séggel , hogy a népnek éppen a legérzéke nyebb kérdés ben, . vagyis az adó és jővedéki ügyekben akadt d lg a p nz� . ügyőrökke l, míg viszont a csendőrök annak az ugyet vettek a kezükbe, akinek más ellen valami panasza volt, vagy aki

� .� 1�lm�­ � � �� �

? �

,agyonában kárt szenvedett. Már pedig a l i g hihető, hogy a jó szittya magyar a teljes rokonszenv őszinte érzelmével borult volna a finánc nyakába, aki jól megbirságolja azért � IlÍs szűzdohányért, amit kertjében termesztett, híven őseinek

hagyományaihoz. Avagy a bélyegcsonkítási leletnek soha nem érI ett kel lemetlensége aligha csiklandozott ki Arpád hős magzataiból őszinte vonz31mat a fináncok iránt.

ek érkeztek " l )'s haso nló tart alm ú jele ntés Más megy e' k bo . . a .l , mer t hat ko ­ ozl1 dálk cso tett lehe nem .. be ami n való ban a a csen dorseg a, voln k vetté ben eseb sziv ig zgat ás urai . . hag yjak me . A p n� nyet zmé inté régi k dúro pan . hely ett a . nd a csen dors eg m si m ány, korm a d n i m ban azon dúrollról zred para ncsn ok saga g ondo lkoz ott. A pest i 6. csen döre · kepen ' ra )T e it a fe losz Ia tas tta II hátr ányo snak tarto tta, hogy · h a t arozo . . en k 'l egesz pan d uro · k J'ntéz mény e még mind ig nem mult • • e k bo" l , a k)' k csa k s me' g egyre látni ezekb öl a fegyv eres vitéz "l . e d' g eze kbo akadá lyozz ák a csend őrség műkö dését . . mlg . ges biza­ csak egy is van, addig a csend örség Irant szukse �z f rd I , lom soha se lesz meg, mert a nép inkáb b ezekh . . t a csendö rökhöz . Hason lóképp en teszne k a tIsztvIs elok mm " r "ket, is, akik csak olyan ügyekb en veszik igényb e a csen d , amelyektöl meg akarják kíméln i az ö kedves pan q a l k t, akik különbe n sem valami ügyesek és csak az a J O tulaJ� .

�

�

egyik

hog!) a já rásban valahol ökröket loptak,

arról

szólt,

a másik azonban

�

?

donságu lI van meg, hogy a tisztvise löknek en gedelme s sz l� . .. gái. Az i lyen e l j árás persze nem v á l t elonyere a c endor­ , ség tekintélyén ek, mert a nép azt latta, hogy a hivatalos körök a csendörökné l értékesebbn ek és felsőbbrend űnek tartja

�

a pandurokat. Az ezredparancsnokság kifejtette, hogy a pandúrok intéz­ teljes

Tudniillik

Az

��

��

lelte a kecskeméti járás főszolgabirójának j elentését. Ebben a felemlítve.

� �

�

� �

ményének

két eset volt

�

� �

�

Adatokkal i s akart szolgálni a megyefőnök és felterjesz� jelentésben

1 929 a ugusztus 20 .

LAPOK

CSENDORSÉGI

közbiztonság

a

elsősorban

je lentene.

haladást

nagy

megszüntetése

ügye

sokat,

nyerne

mert a pandúrok csak azt a tolvajt fogják el, aki -, miként az

mondott3

ezred parancsnokság

-

elég

ügyetlen,

hogy

súlyosabb esetről számolt be. Kecskeméten ugyanis az egyik

a rabolt vagy lopott holmit nem osztja meg velük. B i zony

Mzba 6 ember betört, a gazdát és feleségét súlyosan meg­

ez

súlyos vád volt, azonban okvetlenül kellett valami alap­ máskülönben

mert

lennie,

vol n a

merte

hogyan

az

szurkálták és a házat kirabolták. Az asszony az egyik gaz�

jának

embert megismerte és ezt ennek a l apján elfogták. A bűntény t

ezredparancsnok írásba foglalni. D e az i s i g a z , hogy a zsan�

azonban nem lehetett ráoizonyítani, mert a csendőrség, ahe�

dárok

Iyett, hogy azonnal kihallgatta és elkülönítette volna, a közös

pandúrok intézménye

ld e l l enszenvüket

mutatták

palástolatlamIl

a

iránt.

Érdekes, hogy a budai katonai kerületi parancsnok a 6.

foghelyiségbe zárta és így, természetesen, semmi eredményt sem lehetett elérni.

mindig

csendőrezred parancsnokával éppen ellenkezö véleményt ter­

A csendőrségről azonkívül még egyebet is írt a főszolga­

jesztett

elö

a szóbanforgó

kérdésben.

Azt

j elentette,

hogy

biró és pedig szóról-szóra a követk<2zőket : »A csendőrség a

a csendőrség elöterjesztése túlzott és nem kis fokban annak

városban főleg a piacon és a korc!omák zárórájárai felügye­

tudható

leténél látszik leginkább foglalatoskodni, azonban eljárásában

ként

kívánatos volna, hogy óvatosa bb lenne, mert azáltal, hogy

tűrne m aga mellett. A ki!rületi

bárkinek másra bosszút lehelő f<2ladására derűre-oorúra fog� dosnak, csak napokban

is

egy

nősülendő

pár

kozván, Süveges Nagyot csak

ügyében

azért,

ellen,

maguk

ingerültséget nevelik

az

mert

bíróképen a

a

így

avat­

leány elál lott

férjhezmenési akaratától, a jegykendő visszakövetelése végett a

mátkához csendőrök mentek, ott a szobában házbélieket

töl töttek,

a

kísérték.«

Elég

hosszú

rettegtették mondatba

s

a

öntötte

fegyvereket

mátkát a

börtönbe

járás

a

feje

csendőrök iránti panaszát. De nemcsak Pestrnegyében elégedetlenkedtek a csendörök miatt,

hanem

jelentette

másutt

a budai

is.

Borsodrnegye

katonai

kerületi

kerületi

biztosa

azt

parancsnoknak, hogy

a

a csendörség, bár teljesíti kötelességét, amennyiben erélyesen nyomoz, eredményt azonban nem tud felmutatni. A baj főoka abban rejlik, hogy a népben sehogy sem tudott bizalom ger� jedni

az

új

intézmény

iránt,

mert

a

csendöröknek

nincs

tapasztalatuk ahhoz, hogy a bizalmat felkeltsék. Nem tud­ ják megérteni az i degen zsandárok, hogy m i n den rendeletet nem lehet m indenütt egyformán alkalmazni, hanem a helyi viszonyokat kell tekintetbe venni. Igy van például a legel­ tetési törvény végrehajtásának e llenőrzésével , amely nél éppen jóindulatot kellene tanúsítani, hogy a nép bizalomra ébred� jen a csendörség intézménye iránt. A zsandárok kíméletlen� sége sokszor sokkal több kárt, mint hasznot okoz. Jelenték� telen összeütközések miatt tekintélyes polgárokat tartóztat­ nak le és vasraverve kísérnek végig a városon ; a legelöröl egész csordákat tere lnek be, ami 13ltal egyre jobban fokoz� zák a nép gyűlöletét maguk iránt.

hogy

be ,

nincs

a

világon

tette, miszerint dúrokat

a

a

pandúrokban

in tézmény ,

olyan

anélkül,

csendörökkel,

hogy

éi

vetélytársakat amely

lát,

ami­

vetélytársat

parancsnok azonkívül kifej� párhuzamba

közbiztonság

állítan á megóvása

a

pan­ végett

szükségesnek tartja, hogy, addig. amíg a csendörség a hely) viszonyokkal megismerkedik, a pandúr-i ntézmény megmarad� jon. Ezt szükségessé teszi elöször is a nagy terület, ame� lyen a csendörökne k a közbiztonsá got fenn k e l l tartaniok,

másodszor pedig a csendörezr ed arány,Jag csekély létszáma kivá n j a , amely erre a területre semmikép pen sem elegendő . De legnagyo bb baj a z , hogy lovasörsö kben nagy a hiány, s ezért csak elönyös volna, ha megbíz ható, ügyes, a hely i

viszony okkal ismerö s és közbizt onsági szolgál atban már ki� képzett lovaspa ndúrok at a csendö rökkel párhuz amosan alkal­ mazná nak. Ezt a j a vaslat ot különb en a megye fönökö k és kerüle ti

biztos ok is előter jeszte tték m á r és felsöb b helyen látszi k, megér tésre talált . A katon ai kerüle ti paran cs� nok végül rámu tatott arra, hogy közbi ztons ágról csak akkor

úgy

lehet beszé lni, ha a csend örség et, a z Alföl dön külön ösen a l oavs csen dörs éget, szám bave hető en szap orítj ák. Rövi d idö múlv a a pand úrok at végé rvény esen felos zlatt á k, és a közb izton sági szolg álat ellát ása most már telje sen a . csen dörö k válla ira nehe zede tt. A buda i kato nai kerü leti para ncsn ok ezze l k a pcso latb an újab b j elen tést küld ött, mely ­ ben azt mon dott a, hog y a meg y ei tisz tvis elők a pan dÍl r� ren d zer t r l ébe n az egy ik nem zeti inté zmé ny meg szün� . tete set latj ak es ped ig sajn álat tal, mer t a pan dúr ok a ma gya rsá g ügy éne k készséges hív ei vol tak . Nem irta a bor nok , de biz ony ára gon dol ta, hog y h á t his zen épp en a z a . JO, ha a nyu gta lan , elé ged etle n ma gya rok nak ism ét fog yo tt

�

��

:� ? �

1 929

augusztus 20.

747

CSEN DQRSeGI LAPOK

s. Amil lJissza kell szereznünk : Az ojtozi szoro l. A jelentés az erejü k a fegyveres pand úrok feloszlatá sáva mén yt, amelyet elism erte a csen dőrő k buzg almá t és az ered iztonsági szol gála t már eddi g is felm utat tak, mert bár a kőzb még is elérték azt, mos t m á r telje sen a váll aikr a nehe zede tt, sebbsok és jósz ágra blások észrevehetően keve hog � úton állá • ami kor még a pan dúszer ford ulta k elő, min t ann akelőtte, d fenn tart ásáb an ' sőt rok is kőz rem űkö dtek a csen d és- ren erre hiva tva. ami kor még csak egy edü l ők volt ak azt is, hog y min d De viszont meg eml ítette a táb orn ok rnal látták a pan dúr ok a nép , min d a hat ósá gok agg oda lom szo lgá latr a csa k a csend­ felo sztá sát, mer t a köz bizt ons ági Enn ek egyik oka az volt, őrséget nem látt ák ele gen dön ek. hel yi ismeretűkkel sokkal hogy, míg a pan dúr ok tökélétes t és az útonállót, add ig job ban tud ták felk uta tni a betyár tak tév e a félrevezetésnek. az ide gen cse ndő rök gya kra n ki vol y· léts zám ába n rej lett, miért }\ má sik ok a cse ndö rsé g csekél k ismét javasolta a létszám is a katonai kerületi par anc sno ­ örsök sza por ítá sát , ami a köz felemelését és ehh ez kép�st az len ne. han gul atr a a leg job b hat áss al ok ság kü lön felter jes ztett }\ 6. cse nd ör ezr ed pa ran csn , sem zta , hogy sem a lak oss ág jelentésében szi nté n ha ng súl yo ásá­ ed ve a pa nd úro k felosz lat a ha tós ág ok nin cse ne k me ge lég ndőrök ítj a a pa nd úro k és a cse va l. h\ ind en ki pá rh uz am ba áll ni, hogy az t ipa rk od ik bebizon y íta tel jes ítm én yeit és mi nden ki tiszt­ , mi nt a csendőrök. }\ ek ért t be töb al kk so ok úr a pa nd víg as z­ ok ; az on ba n en ne k a lan tat lha zta as víg nte k szi elő vis yé b, mint r ism erj ük s az ne m eg má át ok az k ságna lan tat ha tal ndelkeztek iselők ko rlá tla nu l re az, ho gy , a pa nd úr ok ka l a tisztv ó­ áborodásaik végrehajt lh fe s lye zé es sz n ra s na gy on gy ak ugyanis a }\ régi vil ág ba n . et ők l fe k ltá ná eszközéül ha sz ott, akik lább két pa nd úr áll ga le n óa nd la ál tt gö ró mö szolgabi ak a tíz köraz on na l bárkit lekapt e ér tés in n tle ye eg úr a na gy

hirtelen haragjában méről és rává gtak annyit, ame nnyi t uruk kit, ha éppen erre diktált. Sőt le is tartóztattak azon nal akár zsandárral bizony nem szottyant kedve a szol gab írón ak. }\ csak hivatalos fel­ lehetett így par anc solg atni , mert az i ped ig, esetleg néha hívá sra fogott el valakit, bántalmazn ancsára sem volt haj­ még árta tlan embereket is, senki par nek s ezért azt hangoz­ land ó. Ez nem tetszett a tisztviselők latnak egyedül a csend­ tatták, hogy a közbiztonsági szolgá őrség által való e llátá sa nem eleg end ő. rvezetébe n látták annak }\ megyefőnökök a csendőrség sze y kiterjedésű, nyi lt terü­ aka dál yát , hogy a csendöröl( nag nnyel müködjenek. E� az leteken, sőt erd őségekben is eredmé mert a megyefőnökök azt agg odalom persze ala pta lan vol t, kis a ma guk körletében sza­ hitték, hog y. a csendőröknek csa s meg kell álla niok, ha az bad val am i gon osztevőt üld özn i ületének határához ért. üldözés a szomszéd szakasz ter volt a szabály, hogy. pl. Tu dni illi k a pan dúr okn ál az ött g semmi kö rül mé nye k köz X. me gy e pa nd úrj ai szo lgá lat ila kasz­ tére s a csendőrök sza sem léphettek Y. me gy e terüle ndályozó körülménynek go vag y, örsbeosztását is ilyen aka • dolták, holott nem volt az. nhamar eloszlatták a zsa Mi nd ezeket az aggodalmakat ho gy mar kezdték észreven ni, dárok és az ors zág ba n miha sőbb, nt azelőtt vo lt. S jóv al ké a közbiztonság biz on y job b, mi am idő n a világ bekövetkeztével, s yo án otm alk i év 7. 186 az g kivételével - a Er á'é ly és Ho rvátorszá zsa nd áro ka t z­ területein feloszlatták s a kö Ma gy ar Szent Ko ron a többi í­ kezébe ke rül t, me gle petve állap biztonság ismét a pa nd úro k osan hogy a bűnözések ismét roham tották meg a hatóságok, viszo­ sokkal rosszabbak e téren a szaporodni kezdenek és tak :I or, amikor a zsa nd áro k vig yáz nyo k, mint vol tak akk i biztonságára és nyu ga lmá ra. lakosság személyi és vagyon _

•

CSENDÖRS�GI LApOl{

748

55'T ==

1 929 augusztus 20

Szélhámosok.

•

Irta: TISZA MI KSA ny. rendőriŐtanác:sos. Szélhá mosna k az olyan embert nevezzük, aki ígérgetéssel , vagy bármi más módon félreve zeti, rászedi a z emberellet . A szélhámosok egyik jel lemvoná sa az, hogy mesterien tud­ nak maguk iránt föltétlen bizalma t kelteni. Szem � kből a hazugsa galknak megtestesült becsületesség sugáTZi k ki : ki lenctized része rendszer int igaz, t. i. az, amit el lenonzn l lehet, i l letve ami e l lenőrizhe tö. De az utolsó tizedrésze a hazugság nak az, amit a hazugsá ggal elérni akarnak s ez a kelepce! A szélhámosok nak rendkívü l jó »svádáju k« van ; modoruk sima, megnyerő , túl elözékeny ell, dicsekvők , nem létezö befolyásos összekött�tésekre hivatkozna k és neves embereket rokonok gyanánt emlegetne k . Ezekröl a tulajdon­ ságokról és biztos, söt a merészségbe haj ló fel lépésükről fel iehet őket ismerni. A szélhámoso k általában ügyes, d\' könnyelmű, mindenre kapható bűntettesek. Elmondok egy-két szélhámossági esetet. Szekeres Csaba, egy protestáns lelkész fia, már az elemi bkolában föltünést keltett é les es�év,!1, de könnyelműsé gé­ vel is. A középiskolát is mint jeles tanuló hagyta el, hogy tanulmányait a főiskolán befejezze, lIhol feslett, erkölcs­ telen életet élt, úgy hogy apai jussát teljesen elköltötte Aztán mint nevelö került egy gazdag földbirtokoshoz, de csakhamar el kellett hagynia a helyét, mert a házban szerelmi viszonyt kezdett s ezáltal növendékeinek rossz példát muhtott. Budapest közelében egy kis faluban lelkészi állást kapott és itt szellemi képességét oda fejlesztette, hogy elsőrangú egyházi szónokká vált. Ismerte az ékes­ szólás művészetét, kellemes megjelenése, csodálatos hangja, tüzes élénksége hallgatóit akaratlanul is magával ragadta. Az ékesszólás m indenkor és mindenütt nagy szerepet játszik az ember életében, külőnősen a lelkészeknél, tehát nem is csodálkoztak, hogy Szekeres Csaba neve és dicső­ sége oly gyorsan nőtt, terjedt, hogy a budapesti hőlgyek egész serege kiment a faluba, a híres szónokot megh all­ gatni. Ennek koszőnhette, hogy n.emsokára meg választották Bud apesten egy jól jővedelmező lelkészi ál lásra. Dr. Szekeres Csaba nem tuJott ifjúkori szokásairól lemondani. Mi alatI a szószékről a bűnös élet, a vétkesség ellen dörgő hangon beszélt, addig titokban bűnt bünre halmozott és szórta a

Képsoroz atunkban bemulaiju k sok ezer kal a ndvágyó ifjúnak életet, akik a francia idegenlé gióban emberte lenül kegyet­ len viszonyo k között élnek s harcolna k távol hazájukt ól.

idegen célokért. A harcok, nélkülözé sek és betegsége k foJy lán évenkkin t csak a németek közül hétezren pusztul n a k el, a hazájukba visszajutó k 70-80 százaléka egész

életére múnkaképte lert. Fenti képün k : átkelés egy folyón,

A Francia idegenlégió : Ú tépítés alig elvíselhető hőségben. A vizet nagy távolságokról hordóban szá l l ítják oda.

pénzt úgy, hogy hovatovább tőbb és tőbb adóssága lett . Kétségbeesésében bűntény által akart magán segíten i , ameny­ nyiben egy tizezer pengőről szóló váltót hamisított a dús­ gazdag földbi rtokos nevére, akinél annak idej én mint nevelő vo lt alkalmazva, a váltót annak a pénzintézetnek mutatta be, melynek az i l lető föld\}i rtokos legnagyobb részvényes? volt. Sillerült neki a földbirtokos nevét o l y tőkélet
A pénzintézet ki fizette a pénzt, de kiildött a főldbirtokos­ nak könyvkivonatot es a csalás napfényre került. Szekeres Csa\}át letartóztatták és á bíróság elé á l l ították. Egész Budapest és külőnösen azok a hölgyek, akik buzgó hall gatói és tisztelöi voltak, fölháborodtak és i j edelmük fokozódott, amikor megtud ták, hogy Szekeres Csaba beismerő vallomást tett, melynek alapján a bíróság tőbb évi fegyházra ítélte el az úri gonosztevöt. H i ába tettek tiszt,dői lépéseket a büntetés enyhítése érdekében, a szigorú itéletet végrehaj­ tották.

Egy Botos Jál/OS nevü szélhámos a következő szédel­ gést eszelte k i . Hosszab\} ideig betegeske dvén, az orvos látogatás át kül őnbőzőké pen fogadta. Botos János meggyó­ gyult és felgyógy ulásának ünnepély ét egy nagyobb szabású szédelgé s keretébe n akarta megü lni . Levágta a bajuszát , fejére parókát tett, megvá ltoztatta öltözeté t s úgy jelent meg kezelő orvosá nál, de nem mint Botos János, hanem mint annak testvér őccse, hogy kőzölje az orvoss al, miszer int Botos János megha lt. Az orvos kiáll ította a halotti levelét és Botos János felvett e a halott i a nyakö nyvi kivona t alapjá n a biztos ító intéze tnél azt a tekint élyes pénzö sszeg et, mely­ nek erejéi g élete biztos itva volt. Amiko r a cselek mény t föl fedezték , megs zőkőt t, de elfog ták és hossz ab\} tartam ú szab adsá gvesztésre ítélté k. 1897- ben Ujvi déke n őngy i lkos lett egy Ne/u ri Béla nevű szélh ámo s, aki Wie nben egy életb iztos ító társa ságn á l lJ.?O:OO? forin tra . bizto sítot ta é letét . Egy orvo ssal össz ejátszva tudő vesz betegseget szín lelt és min t i l yen biza lmas orvo sáv al és még egy más ik orvo ssal is gyó gykezel tette mag át. Azu tán egy igaz i tüdő vész es emb erne k, aki való ban már kőz el ál lot t h � lá � áho z, � izon yos össz ege t ígér tek szeg ény csa ládt a gjai resz ere, ami t nyo mba n ki is fize ttek és a szeg ény em ber N � h�n Bél a neve alat t kőlt özö tt a másvilá gra . Az orv os k lal htotta a ham is hal otti lele tet, . me llye l a szé lhámos folvette a hat alm as pén zős sze get . Ne vez ett szé lhá mo s Né me t ­ és Fra nci aor szá gba n csa var got t, vég re haz ake rül vén has zon � tala n é leténell vég et vet ett.

1 929

augusztus

20.

CSENDoRS�G1 LAP OK

749

- Adjon hálát 8Z Istennek, - szólt a kereskedő _ hogy cége emberbaráti érzésének tanujeIét adta azáltal, hogy nem akarja önt szerencsitIenné tenni . Cége érkezé­ séről engem távi ratilag értesített és felhatalmazott, hogy a váltókat öntöl átvegyem, söt arra kút, hogy fizessek önnek tizezer márkát nyugta ellenében, hogy módj a legyen család� járól gondoskodni és új életet kezdeni. Ime : itt a tizezer márka és legyen becsületes ember! A tolvaj meg volt hatva. Örömkönnyeket hullato tt, mi­ közben átvette a kereskedötől a tizezer márkát ; hálatelt szivvel távozott a gonosztevő a kereskedő irodájábó l, azl ígérvén , hogy ezentúl tisztességes ember válik belőle. A kereskedö is nagyon meg volt elégedve kitünő .fogá­ sával« és elküldte a váltókat egy levél kiséretében a pénz­ intézetnek, melyre a következő táviratot kapta : »Küldemény és levél érthetetlen. Váltók hamisak. Pénz­ tárnok unk becsületes ember és helyén van.« A francia idegenlégió : Löszeroszlop, pih enöben.

Jó néhány évvel ezelőtt tőrtént, hogy Juhász Elemér nevű budapesti szü letésű szélhámos Németországba helyezte át -működési terét. Mint kereskedelmi ügy nők nyert állást Berlinben. Az elmondandó szédelgési esetben Calais francia város egyik kereskedője szenvedett súlyos anyagi kárt, aki egy napon egy berlini pénzi ntézettől, mellyel állandó üzleti összeköttetésben állott, a következö titkos táviratot kapta: .Pénztárosunk, aki magas, nyulánk növésű, barna szemű, megnyerö, kellemes modorú, 35 éves és magyar hangsúllyal beszél németül, m a reggel harmincezer márka váltó értékke.! meg szökött. Sejtjük, hogy Franciaországba akar menekülni. Keresse öt föl a délutáni órákban oda érkezö gözhajó állomáson és kisérelje meg öt rábírni, hogy a váltókat önnek átadja, esetleg karhatalom igénybevételével. Azután engedje szabadon. Ugyanis Juhász Elemér több éven át hiven szolgálta pénzi ntézetünket s nem akarjuk öt tönkre tenni. Ellenkezöleg, arra kérjük önt, hogy részére tizezer márkát kifizetni szíveskedjék, hogy családját el láthassa. Ezen összeget szolgálatainak elismeréséül engedélyezzük részére.« A kereskedönek már nem voll ideje a berlini pénzintézet� hez távirati kérdést intézni. Nem is gondolt semmi elö� vigyázati rendszabályra, hanem kisietett a kikötöbe, ahol a hajó éppen akkor kötött k i . A fedélzeten megismerte az i l Ietö pénztárnokot és követte öt a partra szál lásnál. Látta, hogy a körözött egyén egy vendéglöbe tér be, ö is követte oda s m i dön a szökevény az étteremben egy asztalmi) helyet foglalt, az okos kereskedö mel lette foglalt helyet s együtt étkeztek. A calaisi kereskedö a tiszt2ssé gtelen pénztár ossal beszél� getésbe elegyed vén, utóbbi kérdezt e, ho l lehetne igen j ó német váltóka t elhelye zni . A francia kereskedö természetesen nagyon örült ennek és kijelen tette, hogy ö maga is foglalk ozik

A kereskedö széUlámosnak lelL áldozata, aki az üzleti viszonyokat j ó l ismerte és ily uton-módon tízezer márká� hoz jutott ; kárát nem térítették meg a kereskedőnek. A közelmultban a müncheni rendőrség részéről jelen� tették, hogy egy széIharnos szerb egyenruhába öltözve garáz� dálkodott Münchenben . Más városokból hasonló híreket közöl� tek a lapok.

A figyelmeztetésnek, úgy latszik, nem volt meg a gyors hatása, mert a brüsszeli lapok közölték, hogy a polgári gárda tüzérségének ötvenéves ünnepélye alkalmával egy Balai nevű kapitány (Münchenben más név alatt .mukö­ dött«) fényes egyenruhában, sok kitüntetéssel a mellén, mint a szerb Kormány megbizottja mutatta be magát azzal, hogy a szerlJ kormány megbízásából ágyúkat akar rendelni és kérle a rendezöbizottságot, hogy engedje meg neki, hogy ő is résztvehessen az ünnepélyen. Az ünnepélyt rendezö bi zottság készséggel teljes ítette l(érését és hogy Brüsszelben jól érezze magát a kedves vendég, aki ágyúkat akar Belgiumban rendelni, kíséretéül egy tisztet rendelt mellé. Az operában a díszpáholyban ült, résztvett a dísz­ lakomán, bemutatták a belga hadügyminiszternek. A mell>! rendelt tiszttel felkereste a legelegánsabb üz leteket, érték­ tárgyakat vásáro lt és magas összegű befizetési lapokat állitott ki eg!] angol bank eimére ; az értéktárgyakat meghaladó összegeket nyomban főlvette. Másnap kiderült, hogy a be� fizetési lapok hamisítványok voltak. A. tisztek felháborodtak és a becsapott kereskedök lázongtak. Az egész belga rendőr� séget mozgósították, de a szélhámos nem került kézre.

váltók vásárlásával.

Étkezés után kérte a kereskedö az idegent, hogy menje(1 vele az irodájába, ahol az adás-vételt lebonyolithatj ak ; oda megérkezve, kivette tárcájából a lopott váltókat, amikor drámai jelenet következeft. A kereskedő forgópi � zt? l � yal a . kezében elálIta az idegennek az aj tóhoz vezeto utját es ezeket mondta: »ön a . . . berlini pénzi ntézetnek a pénztárosa s miután ezeket a váltókat a pénztárból jogtalanul elsajá­ tította, megszökött. Ne tagad j a !« A leleplezett ember összeesett s térdenállva irgalomért esedezett.

117.

Ha az egész 1'1'/ág fKYl'lIfS tNII/ftiif.

7}//71OS!JáftÍ,

s?Öl'I1l'll e/1 .

lIé zill

Ba! za( .

A francia idegenlégiÓ : Géppuska. lesben.

CS EN DŐ RS ÉG I

750

1 929 a ugusztus 20.

mu � ka, a tanu lá s vol J fogl alko zásu kban nem a sze l le�i nel IS nehe zen megy . a keny erük , ez elei nte a csen dőrs ég aros an elm úlik, A nehézség azon ban csak i deig lene s és ham káho z is é ppen mer t hisz en a tanu lásh oz és a szel lemi mun . úgy, hozz á lehet szok ni , mint a testi munk ához Mint tan­ alosz tályh oz beosz tott segéd oktat ó azon ban nagy on sok eset ­ ben azt tapas ztalta m, hogy a tanul ás nehéz ségét nem anny ir a a próba csend őr akara tának vagy képes ségén ek a hiánya, m int inkább a tanulá s helyte len módja okozz a, azért jó szolg.á l atot vélek tenni különő sen azokna k a segédokt atu baj társaim nak, akik első elméle ti kiképz és a l a tt álló próba­ csendörö k oktatásá val foglalko znak, h a az e téren szerzeJt tapaszta lataimat az alábbíak ban néhány szóval leírom. A tanulást m i ndj árt az emlékezőtehetség gyakorlásával kell kezden i. Próbacsendőröknél gyakran lehet tapasztalni, hogy egészen egyszerű dolgokra, amít az ember nekik pl. ma elmagyaráz, három-négy nap mulva m á r egyáltalában vagy csak rosszul emlékeznek vissza, mert az azóta hallot­ tak és tanultak elmosták az emlékezetükből a megelőzőleg hallottakat. Hogy úgy mondjam, a felfogó- és megj egyzö­ képességük nem terjed többre három-négy nap tananyagánál, ennél többet nem képesek az agyukpan el raktározni anélkül,

A Fra ncia idegenlégió : Géppuskával megerős íte!! tábori örs.

A tanulás és a tanítás ' módszerérőI.

Irta: LIGETI ALAJOS tiszthelyettes ( Szeged).

-

LA PO K

A csendőrségi szolgálat természete a csendőrtől nem­ csak -fizikai munkát, hanem talán még nagyobb mértékben szellemi munkát kővetel meg. Vagyis, a csendőrnek nem­ csak a teste kell, hogy erős és munkabíró legyen, hanem az agya, a szelleme is. Nemcsak bírnia kell a szolgálatot, hanem értenie is kell hozzá.

...

Az értelem fej lesztése és a szükséges tudás megszerzése csakis állandó tanulás útján lehetséges. Hosszú út vezet el addig, amíg a még írni i s csak nehézkesen tudó próba­ csendőrből jó csendőr, jó járőrvezető lesz és amíg töké­ letesen elsajátítja a csendőrségi szolgálatnak min dazokat a tudnivalóit, amelyek nélkül egyáltalában nem tudna szolgá­ latot teljesítenL Természetes, hogy olyan embereknél ,

akiknek

polgári

A Francia idegenlégió : Tiszti sátor.

hogy az elöbb tanultak elfelej tésével m integy helyet ne csinálnának az újabban tanultaknak. Ez egészen termé- ' szetes is, mert olyan ember, aki polgári életben nem tanulással foglalkozik, szellemileg - hogy úgy mondjam egyik napról a másikra él s nincs i s szüksége arra, hogy pontosan em lékezzék arra, amit pl. egy h2tti!1 azelött látott vagy hallott. A próbacsendö rnek a tanulást tehát emlékezöteh ets2gé­ nek fokozásán, szoktatásán kell kezdenie, de ebben segit­ ségére kell lennie természetesen az olUatónak is. Az elmé leti ki képzés elsö idej ében a tanany aggal m inél lassabban kel l haladni, naponta kevés új anyagot kell átvenni, ele síirün kel l i smételn i az elöző napokn ak . vagy. hétnek az a.nyag át. Vagyis arra !<el l töreked ni, hogy a próbac sendör ne napról­ napra tanuljo n, ne m indig csak pontos an az arra a napra �eladot t a.nyagot tudja, hanem kénysz erítve legyen meg­ )egyez lll es álland óan a fejébe n tartan i azt az egész anyag ot ís, amit addig átvett . A tanulá s első idejéb en a próba csend őr részér öl ernye­ detlen szorg alomr a, az oktat ó részé ről pedig nagy tür e­ lemre van szüks ég. Az elsö két-h árom hét után nagyoll sok emb�rnél elked vetle nedé s j e lentk ezik, túlsá gosa n nagy ­ � ak tartja az anya got és elves zíti az önbiz almá t, hO,9hl o azt valah a i s meg fogj a tudni tanul ni. E z termé sz etes en _

A Francia idegenlégió :

Géppuskatűz elrejJőzö!! benszülötlekre.

.:tki néhány percet úgy élt át, /zogy magát nem �ecsll��ette, a fyén? �t/ién{, meLy törést kap, sohse togja ,/ /lgy osszegyll/tem es IIisszaragyogtatni a sugara/wt sohasem képes úgy örllendeni, mint eddig tellé. '

Kemény Zsigmond.

1 929 a ugusztu s

20.

CSENDORSÉGI LAPOK

még táv olró l sem jele nti azt , hog y az I' 1 1 t" e o pro' b acsend őrb ől . rossz tanu lo lesz . Az i lyen emb erre l a J' án . . " I a tos mm el tob bet . . . egye n l leg fogl alko zn!. Nem baj ' ha az elso " I'd"b o en egy . . . vIssz a IS mar ad adju nk fel nek I' IIsse I k U " l on " anya got, � eg y - ke' t k on! " � ye blv, - rovl deb b szak aszt , ami t egés zen biztos a. n meg kepe s tanu lni s min él gyak rabb an kérd ezzü k k i belo le . M lI1de n egye s szak asz, amit így aprá nkén t sike rült megt anulm a külö n öröm et okoz neki , az önbi zalm a növe k­ : sZIk s feltev e, hogy a szüks éges szorg alom és akara terő meg van benn e, egés zen bizon yosa n utolé ri a to" bb'le k et a . anyagaval. k u" l Ori " H � zzá kel l szokt atni a fiatal csend őrt, hogy a figyel mét egy targyr a hossz abb i dőn át konce ntráln i tudja. Termé ­ szetes, hogy ezt is csak fokoza tosan lehet elérni. Az első idöb � n nem okvetle nül sziikséges az egész órát magya rázatra f� rdlta m , me : t ez a hallg atókat kifáras ztja. Félórás magya­ razat utan kon� yű ' közvetle n beszélge tés következhetik, amely . . . mintegy pIhenot Jelent, de amelynek a tárgylit azért mégis lIasznosa n lehet megválas ztani. ( I gen jó, ha a tanrendben egy egyes tantárgya k sorrendje is úgy következi k egymás után, 1I0gy egy nehezebb tárgyat egy könnyebb kövessen. Ott, ahol az lehetséges, célszerű délelött az elméleti tárgyak közé egy-egy testgyakorló órát is közbeiktatn i.)

751

,

,,

A francia idegenlégió : Ebédosztás.

feljebb két�két ember társulhat arra, hogy egymást köl­ csönösen kikérdezzék. H a többen tanulnak együtt, a fjgyel� müket nem tudják úgy koncentrálni, mint egyedül, az idő nagy része beszélgetéssel telik el. A jövő-menők is zavar� j ák a tanulókat. Zavarólag hal az is, ha a tanteremben egyszerre sokan tanulnak hangosan, ugynevezett zsinagóga� szerűen, mert a nagy zajban a figyelmet nehezebb ébren­ tartani. Igaz, hogy ezt télen vagy kedvezötlen időjárás eselén nehéz elkerülni. Egyszerre nem szabad nagy anyagot, mondjuk egész hosszú bekezdeséket megtanulni akarni. Mondatról mon�atra kel l menni s amíg a tanuló az egyik mondato! meg nem értette és elmondani nem tudja, nem szabad a másikra átmennie. A szöveget mindig az addig megtanulttal együtt és schasem részletekben kell ismételni úgy, hogy mire a tanuló a bekezdés végére ért, már nemcsak annak az utolsó mondatait, hanem az egész bekezdést elejétöl végig el tudj a mondani. A SZÖl/egben lévő pontszámok, zárójelek, hivatkozások stb. az em lékezetnek jó támpontokat nyujtanak s az sem baj , ha a tanuló maga jegyez fel magának i lyeneket a könyvében. ( Különféle jeleket stb. )

A francia idegenlégió : Tiszlek lábori étkczése.

A próbacsendőröket lehetöleg a hangosan va ló tanulás1I0z kel l hozzászoktatni . Csendesen olvasva az ember látszólag I<önnyen tanul, de csak látszólag, mert ha olvasás közben érl i is, amit olvas, nem szerez gyakorlatot abban, hogy azt e l is tudj a mondani. Olvasás I<özben az embernek hamar megjön az az érzése, hogy az olvasottakkal tisztá­ ban van, de amikor azt el is akarja mondani, akadozik és mindig a könyv nyomtatott szövegét igyekszik maga elé képzelni. A tanulás közben való járkálás frissitőleg hat a testre cs közvetve az agyra is. Nyáron, i l letve amikor az i dőjárás megengedi, célszerűbb a szabadban való tanulás, mint a szob�bal1. Este a túlkésőig való tanulást, nézetem szerint, nem célszerü megengedni, először is azért, mert a tanuló a,g ya akkor már fáradt és a tanultakat nehezen fogja fel, másod­ szor pedig, mert a nap�nap mellett való fennmaradás és az alvás hiánya az oktatási órákon is mutatkozik, fl hall­ gató k nem képesek az elöadásra úgy figyelni , mint kellene. Ha a tanulók i dejében, mondjuk 22 órakor lefeküsznek, ökkor felkelhetnek korábban is. Inkább reggel tanul­ janak, mert aklml' pihent aggyal lényegesen jobban fel ludjak fogni és meg tudjak jegyezni az anyagot. Lehetőleg m indenki egyedül, magában tanuljon, leg�

Nehezebb szöveg nél egyelőre kénytelenek vagyunk meg� elégedni azzal, ha a tanuló azt szószerint megtanulta, azt, hogy már az első tanulás alkalmával mindent kifogás­ talanul meg is értsen, nem mindenkinél lehet követelni. Tapasztalati tény egy2bként, hogy amit a próbacsendőr szó� szerint megtanult, azt még évtizedek mulva sem felejti el. A megtanult szövegnek emlékezetböl >saját szavakkal- való

A froncia Idegenlégió : Fegy verliszlogaló légionisla

•

I{ CS EN DO R:.J f:G I LA PO

752

1 929 augusztus 20.

a z a hibája , hogy fél a Nag yon sok pró bac sen dőr nek , ijed s még akk or sem tud fe l e l estoOOl . H a felsz ó lítjá k, meg ' " I t u dJa. Lehe. ma ga' ban JO fe le l11/ , ha az any ·ago t egy ébk ént ore ke d 11/' , hogy, ezt l t·· . a o eg min dJ' árt kez det ben arr a kel t"l . e "k . Amen nyIr I:hetsege s, . féle lme t a hal lgat ókb ól eltü ntes su s hogy felele z, koz ahho lőket e ben fel. a hozza' kell szokt atni . ' a I eg J o bb an elerni ne jöjjen ek zavar ba, amit úgy. , � ehet : .. , ol a .�adJab . az . elso ha azt, aki felel, m indig kihlv Juk , adok elé s úgy, felelte tj ük , hogy felele s kozbe n a tobbl ekke l zembe n álljon . Igy, megsz okja a reá szege ződő sok tekin­ tetet, de hozzá szokik ahhoz is, hogy öná llóan felelje n és ne várjon a szomsz édaina k a segíts'é gére és a ..su � ására, amely, rossz szokást egyéb ként nem szabad megtu rm. A próbacs endőrök az oktatóik at hamar megszo kják s az oktatókk al szemben ez a !ámpalá z egy -kettőre el is múlik, de viszont, ha idegen van jelen az előadáson , már zavarba jönnek. Ott, ahol arra lehetőség van, célszerű, ha az előadá­ sokon néha idegen csendőreg y.ének, sőt érdeklődő polgári hatósági személyek is megjelenn ek, anélkül természetesen, hogy. az előadásba beleszólná nak, vagy azt zavarnák. Igy a próbacsendő rök lassankint megszokják az i degeneket és azok jelen létében i s fesztelenül fognak felelni . Célszerű m inden egyes felelés után érdemjegyet beirni, ami az oktató szempontj ából talán egy kis munkatöbbletet jelent, de megkönny.íti számára a próbacsendőrök által fe �­ mutatott eredménynek és ha ladásnak figyelemmelkísérését, főleg azonban szorgalomra serkenti a hallgatókat, mert tudják, hogy, j ó vagy rossz feleleteik nem maradnak nyomtalanul. Távol á l l tőlem annak a szándéka, hogy bajtársaimnalí il letéktelen tanácsokat vagy, útmutatásokat adjak, csak a magam tapasztalatait akartam leírni, hátha talá lnak benne a segédoktató bajtársaim olyan dolgokat is, amelyeket a maguk gyakorlatában értékesíteni tudnak. Minden módszer jó, amely, eredményre vezet, nekünk azonban arra kell töre­ kednünk, hogy, ne csak eredményt, hanem m i né l jobb ered­ ményt mutassunk fel, abban pedig az általam leírtak azt hiszem - segítségünkr� lehetnek ,

�

� , . '.,

,..''G·' . � ,

Két amerikai pilóta 12JOO m . magasra emelkedel! repülő­ géppel a levegőbe. Ebben a magasságban a levegő már olyan ritka, hogy készülékekkel kell pótolni az oxigén!. A hideg ellen pedig alaposan fel kell öltözködni.

_

visszaadása lényegesen nehezeb h és már nagyobb szellemi gyakorl atot, főleg pedig nagyobb szóbőséget igényel, amit csak idővel lehet megszerezni. Az értelem fej lesztését igen előmozdítja, ha a tanuló magának a szővegben azokat a szavakat, amelyek az egész­ nek a főértelmét adják, aláhúzza, de a könyvnek túlságos össze firkálását ne engedjük meg, mert ez egyrészt a szöveget teszi nehezen olvashatóvá, de másrészt a tanuló figyeImét is elvonja, nemcsak akkor, amikor a köny.vbe beleirkál vagy. belerajzol, hanem később is.

Amint már említettem, helytelen, ha valaki csak egyik napról a másikra tanul. Ezt különösen a jobb szellemi képességüeknél lehet tapasztalni, akik az anyagot egyszer­ kétszer átolvassák és már »tudják« is. De csak annyira tudják, hogy aznap felelni tudnak belöle, másnapra azonban, amilyen könnyen megtanulták, olyan könnyen el is felejtik s össztudl'isuk a végén kevesebb lesz, m int egy, kevésbé tehetséges, de szorgalmas hallgatóé, aki az anyagot nehe­ zebben veszi ugyan fel, de hosszabb ideig megtartj a . Nagyon fontos természetesen a magyarázat is. A j ó magyarázat már fél tanulást jelent. Gyakori példákkal.. néha-néha egy-egy kis humorral fűszerezett élénk előadás a hal lgatók figyelmét sokkal jobban leköti, mint a hosszas, száraz fejtegetés, amelyet még in telli gens ember is nehezen tud hosszabb i dőn át követni. Versenyfelelések, a szorga lmasak nak, jó tanuló knak apróbb kedvezményekben való r�z�itése a t'lnulá !)i kedvet , j �en foko2;zák;

Ugyanakkor, a mikor motoros re p ü lőgéppel már 1 2 kilo. m é t e r m agasra száll az e m b e r s az Oceánt i s átrepüli. m i n d nagyobb arányokat ölt a vitorlás repüléssel való kisérletezés. Ma már 1 200 m . magasra is felszállanak m ot o r nélkül. A k isérletek Célja az, hogy a motor rab­ szolgaSága alól felszabaditsák a felhőket járó embert s meg­ találják a légára ml a t o k természetes felhasználásának biz­ tos módjait, hogy a motor szeszélyeitől a repülő emberi mentesítsék. Nagy kérdés azonba n , hogy a természet sze­ szélyeit sikerül-e valaha csak megközelítőleg is olyan nagy mérvben �Ihárí t a n i , m i n t a molor k ilgl gyás ai t ,

1 929 augusztus

20.

Egy katonaszö kevény vis zontagságos kézrekerítése.

I rta: FtlLEKI JÓZSEF tiszthelyettes, szakaszparancsnok (Toponár). Annak az én szolgálatomból való epizódnak, amit itt leírok, nem sok tanulsága van, inkább csak a visszaemlékezés. kedvéért írom le és azért, hogy ezzel is reámutassak arra, hogy a háboru alatt milyen nagy nehézségekkel j árt a katonaszökevények összefogdosása, különösen a nagy örskerü­ letekkel biró havasi örsökön. Az, hogy nálunk nem tudtak zöld káderek alakulni és hogy a katonaszökevényekböl alakult rablóbandák nem veszélyeztették jobban a közbiztonságot, mint ahogy, veszélyeztették, elsösorban a csendörség éber­ ségé.nek volt köszönhetö. Volt olyan eset, hogy egyetlen egy katonaszökevény, után napokig is kellett a já rörnek talpaI ­ nia, d e nem volt ritka eset a z olyan sem, hogy egy járör­ nek egyszerre nyolcat-tízet kellett felkutatnia és elövezetnie. 1916. tavaszán ifj. Timbus Ny ikuláj* kudsiri lakost is el­ fogta a kudsiri örs egy j áröre, szolgabírói felhívás folytán, mert a sorozáson nem jelent meg. A j árör az elfogottat Szászvárosra kisérte s az ott mGködö pótsorozó bizottság elé állította. A sorozóbizottság Timbust alkalmasnak találta, de kéré­ sére részére mindj árt /j8 órai szabadságot engedélyezett, hogy a magánügyeit elintézhesse. A /j8 óra letelte után azonban Timbus nem vonult be, hanem magához vette az apja két­ csovu vadászfegy,verét, amelyet az erdönek egy odvas t és nekivágott a rengetegnek. Bujkáini fáj ában tartot kezdett. Portyázásaim alkalmával több havasi bizalmas emberem­ töl értesültem, hogy, Timbust fegyveresen az erdöben csava­ rogni látták, de azokat, akikkel találkozott, megfenyegette, hogy, a halál fiai lesznek, ha elárulják. Egyszer aztán az örs táviratot kapott a Nagyszeben­ ben lévö cs. és kir. M. gyalogezredtöl, hogy Timbust fogja el és mint katonaszökevény t kisérje be az ezredéhez. A távirat vétele után kivezényeltem egy j árört nevezett elfogására, de tudtam, hogy az nem fog simán menni. Timbus a szüleinél lakott, a laktanyátó l mintegy 6-8 km. távolságr a egy, nagy hegy tetején, ahol a hatalmas erdöben egy, kis tisztás volt. A két kutyáját a házához vezetö útra, attól északra és délre 200-300 lépésnyir e kétoldalt kötötte meg úgy', hogy a házat senki sem tudta megközelíteni anélkül, hogy a kutyák azonnal jelt ne adtak volna. Igy aztán a j árör is eredmé nytelen ül vonult be és jelentet te, hogy Timbus az apj a állítása szerint - a /j8 órai szabad ság letelte után az ezredéhe z bevonult . Tudta m termés zetese n, hogy az apa nem mondo tt igazat , mert aki az ezred éhez rende sen bevon ult, azt nem körözték. ­ Mind enáro n kézre akarv án tehát keríte ni a szökevényt, maga mat vezényeltem ki szolg álatb a egy ügyes népfelkelö. sza� asz­ es az vezetövei, felad atul tGzve ki, hogy nevezettet elfogJ uk örsre bekisérjük. , mer � Az éjjel i meg lepe tést nem tarto ttam célir ányo snak reggellznl tudta m, hogy, Timb us nem hál ottho n, ellen.ben tehát a meg­ bizo nyos an haza jár, ezt az idöp onto t taztem kl tük meg , lepé s szám ára. A háza t nem azon az úton közelítet em a legn: �lyeb b amely mell ett a két kuty a ki volt kötv e, ha � tobb et men tünk az szak atlé kok on és árko kon keresztül, ahol felé érkeztü� k a orcu nko n, min t a talp unk on. Éjje l 2 óra tartottunk egesz � ház hoz , de nem men tünk be, han em lest ani, n;ert a � erd o reg gel 6 órá ig. A lest kön nye n tud tuk tart ától s Igy m1l1 den t alig 2-3 mét ern yire volt a ház ajta j kén yelm esen meg figy elhettünk.

� ve7.eték�evel

meRV/llt o7.ta ll�k . Szerk

753

CSENDORSÉGI LAPOK

Egyszerre csak az ajtó mögött meghallottam a szökevény hangját. A népfelkelöt kioktattam, hogy ö a ház nyugati végénél, én meg az északinál lökész helyzetbe vett fegyver­ rel állást foglalunk s ilyenformán Timbust meglepj iÍk. Ez igy i s történt. Timbus Nyikulá j a két ajtó között állott s vállán 11 vadászfegyverrel már éppzn indulni akart, amikor két oldal­ ról hirtelen megleptük. Olyan zavarba jött, hogy a puskáját a válláról le sem vette, szó nélkül megadta magát, és engedti\l­ mesen követett bennünket az örsre, ahonnan aztán egy já r ­ örrel az ezredpar ancsnoksághoz továbbítottam. Természetes, hogy a puskáját is örízetbe vettem és a szolgabírói hivatalnak beszolgáltattam. Alig mult el egy hét, a nagyszebeni ezredpar ancsnokság megint távi ratozott az örsre, hogy Timbus Nyikuláj újra meg szökött, fogjuk el. ,

Minden egyes járörn�k mindig meghagytam, hogy neve­ zett után puhatoljanak és feltalá lás esetén fogják el, de hiába, csak nem akart kézrekerülni . Most már volt annyi esze, hogy reggelizni se járt haza, a szülei házához, hanem fegy­ veresen, eröszakkal szerzett magának élelmet, ahol tudott, meg aztán a szülei is élelmezték titokban. A havasi lako­ sok nem mertek rá panaszkodni, vagy ellene feljelentést tenni, mert agyonlövéssel és a házuk felgyujtásával fenye­ gette meg öket. Szilágyi István és Kali Sándor csendőrökből állott járör egyszer bizalmasan értesült rendes szolgálat közben, hog!) a Kudsir határához közel levő felsőpiáni örskerületben a falu­ siak aznap este táncmulatságot rendeznek. A járör tudta, hogy Timbus Nyikuláj, aki 19 éves, mulatós gyerek volt, ezen a táncmulatságon feltétlen meg fog jelenni s ezért el­ határozták, hogy a tánchelyiséget - habár idegen örs kerü­ letében feküdt - meglepik. A járörvezetö megkérte egy ügyes besugóját, hogy este 1 1 órakor vezesse el őket 'BZ alsó­ csórai egyesházakhoz, ahol a táncmulatságot tartani fogják, amit a bizalmi egyén meg is tett. Ugy éjfél körül érkeztek meg a mulatság színhelyére. A besugó visszatért, a járör pedig a ház közelében lest foglalt el. A járör az ablakon keresztül jól megfi gyelhette, amint Timbus katonapuskáját a sarokba támasztotta, egy konyha­ kést pedig a mestergerendába vágott s ilyen előzmények után »jóakaratulag« fig yelmeztette a mulatozókat, hogy aki öt elárulj a, a halálfia. Mikor a figyelöállásban lévö j árör látta, hogy a táncot befejezték, az ajtót hi rtelen benyitotta és lőkész helyzetben

Egyik mult számunkbAn be � ulattuk Európa legmoder� ne bb női fegyházát, most nehány képben bemulatunk egy férfiak számára szolgáló, � ásik modern német . fegyházat is : fogla l lw:z;tatas a zarkaban.

754

CSENDORSÉGl

20.

t 929 a u gusztus

LAPOK

l ' ' t azon nal beje lent ette m távbeszé őn a "kese fogo ly szo ' , ahon nan azt a para ncso t kapdév ai sza rny par anc sno kság nak " dnag y szak a szSánd or foha tam ' hogy pa t a kf a VI Fere nczy , . ks ág egy szaza d da I razzi a ncsno ypara szárn a t U ra k ncsn par ' en deli . 1\ főha dnag y úr para ncsn oksá ga alatt tart asa vege t t k Ir . . " e'kb eh' ad , vala mm t a k orny állo tt, mlO tegy 80-90 főny i száz " ' s k e t es az egye há zaörsök I egén ység e az összes kuds iri erdo ert nyom a sem vo t, kat átku tattu k, de a szök evénli nek . u, " hogy a száza d megér kezés ét vagy maga IS latta, va oszm vagy, pedi g hirü l adtá k neki . . e O ruJ Nyiku láj , az Este alapo san kifára dvd tértün k avasi la s egyik legnag yobb gazda és le.gmeg l hat b , .. tanyaj ar a , hogy a fáradalmai nkat klPlhenJuk es . a .razzia t ert másnap folytassu k. Egy napon nem tudtuk befeJ znl, .. . Kudsir község határa a kb. 60 km-nyire levo roman hataTlg terjedt s azt tulnyomó részben nagy erdők borították . A

I·

�

�

�

I·

� ��

�

��

éppen

Már

nekikészülődtünk

a

�

�

��

�

pihenésnek,

�

"!

amikor

�

az

egyík legjobb csendőrőm, Izsák Mózes, a f hadn gy úr elé .. , . állott és engedélyt kért arra, hogy a sotetseg bea litavai el­ távozhassék é s lesállást tartson egy., az erdőszél en levő ház közelében

mert napkőzben a keresett katonaszőkevény anyját

arra

menni lóháton. Természetes,

látt

�

hogy

Izsák

csendőr

is éppen úgy agyon volt fáradva, m i n t m i , de - mondta,

_

nem fekszik le, mert ő úgy sem tud aludni addig, amíg a szökevényt kézre nem keríti.

1\ főhadnagy úr megengedte, hogy e l távozhassék, míre Izsák csendőr egy. őnként j e lentkezett járőrtársával zott.

Lest

foglaltak

el

az

erdőszélen

lévő

Vizsgálali fogoly magánzárkáj a tartott puskákkal beugrott a szobába. A járőr erélyes fel­ lépésére a katonaszőkevény is annyira meglepődőtt, hogy a járőrvezető parancsára a kezeit szó nélkül felemelte s tűrte, hogy

megbili ncseljék.

II

járőr

a

mulatozókat

hazaküldte,

Timbust pedíg reggelig a helyszínen őrízte, nehogy az erdős, havasi terepen éjjeli kísérés kőzben megszŐkjék. Regge l, virrad at után a j á rőr útnak indult a megbi lincsel t fogolly al, hogy az őrsre kísérj e, de hogy ne kerülj enek a hosszú szerpe ntin úton, egy alig járhat ó és a hegyg erince n vezető gyalo gösvényen indult ak be a renge teg erdöb e. II járörvezető kísérés közben megá llott egy másod percr e, a másodcsendőr pedig nem vette észre, hogy a j á rőrvez etője megál lott és továb b ment. II fogoly azonb an észrev ette, hogy az egyik csendör hátram aradt és a követk ező pillan at­ ban már be is ugrott a mered ek hegyo ldalba , az első ugrás után pedig lefekü dt a földre s úgy gurul t lefelé a hegy­ oldalo n, hogy a csendőrök ne tudjan ak utána lőn i . II máso d­ csendőr a fogol y nyaká ban lévő juhbö rbund áját (kozs okját ) megra gadta , de a zsineg elszak adt, a bunda a csend őr kezé- .. ben marad t, a fogoly pedig továb b gurul t lefelé a lejtőn , Mind a két csendör utána lőtt, de nem talált ák el, azutá n üldöz őbe vették , de a sfirrii erdőb en egérú tat nyert és el­ mene kült. II járőrvezető Szilá gyi István csend őr a hossz as és nagyon fárasz tó üldözé stől tüdőg yullad ást kapot t és az . eset után nemsokára meghalt. Délel őtt 10 óra tájba n rémü lten és halálr a fárad tan be­ vonu lt a járőr és bejel entet te, hogy m i törté nt. Gond olhat ja mind en csendőr, hogy menn yire bosszantott az eset és hogy a járőr t sem fogad tam valam i nagyon barát ságos an.

Étkezés a zárká ba n .

ház

eltávo­

kőzelében,

,

1929 a uguszt us 20.

CSENDORSÉGI LAPOK

H a a csendőrség a katonaszőkevények üldözését nem tel­ jesitette volna ilyen lelkiismeretesen a havasi örskörletek­ ben a háború második évében már nem lehetett volna meg­ lenni a katonaszökevényekből alakult rablóban dák miatt. Igy. azonban a csendörség működés i területén a helyzet még a háború utolsó hónapjáb an sem volt tűrhetetle n.

�. � • •

10

755

>

Magánnyomozó irodák_ Irla : ERNST EN GELBRECHT (BerIiD).

Rendezett ál lamviszonyok fennállása óta mindig szük­ ségesnek mutatkozott, hogy az állam magát és polgárait különleges kényszeritö hatalom alkalmazásával mindenféle veszélyeztetés e l len megóvja. Ilyen kényszerítö- vagy kar­ hatalom a rendőrség is. Sokféle feladatának megfelelően a rendőrség tagozódása is többféle, általánosságban a védő és bűnügyi ( Kriminal ) rendőrség két nagy csoport jából áll. Ez a két nagy csoport felöleli a speciális rendörség minden más fajtáját, Ú. m. az egészség- és vendéglöügyi, tűz- és épitésügyi rendörségeket és még másokat. A rendőri hata­ lom gyakorlása, amennyiben nagyobb városokban nem az á l l amrendőrség látja el a szolgálatot. a városok és közsé­ gek hatáskörébe tartozik. De más hatóságok is lehetnek rendöri hatalommal felruházva, ilyenek pl. az erdészeti, vám- és vasúti hivatalok, ahol különleges tisztviselők gya­ korolják a rendöri hatalommal együtt járó jogokat. 1\ rendőrség közegei - a rendőrtisztviselők - legala-

Modern egyeszárka.

amerre Izsák csendőr napkőzben a szökevény anyját látta menni. Egészen éjfélig nem történt semmi különös dolog. Ugy félegy óra tájban azonban a lakásban egyszerre lámpát gyujtottak s Izsák csendőr meg a járőrtársa a kivilágitott ablakon át meglátták a ],eresetl katonaszökevényt. amint az asztal mellett ült s MannIicher puskáját maga mellé támasztva, babfőzeléket evett. . Izsák csendőr belő kte az ajtót. beugrott a pitvarba, onnan a szobába s a puskáját lőkész hely zetbe véve román nyelven ' rákiáltott Timbusra, hogy meg ne moccanjon. 1\z i llető elő­ ször a puskáj a után kapott. de Izsák csendőr hirtelen rá­ ugrott, a puskát kicsavart'i a kezéböl és megbilincselte. Éjjel l,ét őra felé vonult hozta a foglyot megbilincselve hadnagy úr rendkivül örült az halmozta el a fáradságot nem tudó Izsák csendőr!.

be hozzánk Izsák csendőr s és füzőláncon vezetve. 1\ fő­ eredmény nek és dicséretekkel ismerő, derék és kötelesség­

Ismétlem : szürke és j e lentéktelen eset ez, egy a sokszáz és ezer közül, a m ilyenek a csendörSég é letében [lap-nap után előfordultak. Csak azt akartam ezzel bebizonyitani, hogy a katonaszőkevények üldőzése és elfogása nem volt kicsiny dolog, egy-egy emberért napolwn, heteken át kel lett a csendőröknek járniok, amig végre nagynehezen kézre bir­ lák keriteni . Persze az is megtőrtént nagyon sokszor, hogy eglJ-egy i lyen, heteken át ül dőzőtt és aztán végre elfogott szőkevénynek a póttest »magánügyei rendezése végett« azon­ nal szabadságot is adott úgy , hogy a végén hamarabb haza­ ért, mint a j árőr. Egy hét mulva a szaba �ság letelte után azonban már jőtt az ujabb távirat. az elfogasra s lehe­ lett az egész üldőzést előlrőt kezdeni.

Régi cella vizsgálati foglyoknak.

756

O. S:: ..!2� U;:. ::.:t.: ::.:Z :::.S ..;;:. llu u.:. a.::: 9:... 1 9�2:.:: !.:

K A� O� L� CSEN D O RS ÉG P� �I�

csonyabbtól a legmagasab b rangúig fe l , valamennyie n ál lami tisztviselők . Ezen iJ llásánáJ fogva a rendőrség feladata az összesség védelme. A rendőrség ezért csak azokban az esetekben léphet fel, amikor az ál lam vagy az összesség érdekei vannak veszélyezte lve. Tehát, hogy a z állampolg á� rokat gondatlan ságból eredő károktól, valamint az élet és vagyon ellen irányuló erőszakos támadások ellenéden meg� óvja. Különösen nehéz feladat hárul a kriminaJis ( bűnügy i ) rendőrségr e, amely a bűncselekmények kinyomozá sára és felderítésére hivatott. A bün és biínözők e l len folytatott ál landó harc egyszersm ind felelőségtelj es helyzetet is jelent. Egy számbel i Ieg kielégítő, buzgó nyomozó rendőrség a polgárok biztonságát illetőleg áldásos működést fejthet k i és kellő eréllyel a r á rótt feladatoknak egészen é s töké� letesen megfelelhet. Számbelileg azonban, sajnos, a bűn� ügyi rendőrség csak a legritkább esetekben elegendő. A cse� kély létszámszaporítá s nem áll arányban a bűnözők folyton növekvő tömegével . A ki nem elégítő, rossz fizetési viszonyok, sokakat és pedig nem a legrosszabbakat - más pályára tereltek. Különösen a nagyipar vett át szívesen megbízható bünügyi rendőrtisztviselőket, akiket azután kitünően megfizetett. Nagyobb számú idősebb tisztviselő megvált az ál lamtól és a magánrendőrség szolgálatába lépett. Vagy maguk alapí� tottak magánkutató�intézeteket vagy i lyenek vezetőállásait foglalták el. Ritkán találni fogalmak között nagyobb e l len� tétet, mint itt : az államrendőrség és magánrendőrség között. Míg a valódi rendőrség csak azokban az esetekben dolgozik, amikor az általános kőzös érdek nyilvánvaló, a magán� rendőrség elvállal bármilyen privát megbízatást. Természe� tesen a kettő gyakran ősszefügg és a magánérdek sokszor egyszersmind közérdeket is jelent. Ezekben az esetekben a magánrendőrség a köz érdekében is dolgozik. Magánrendőrség al att a magánszemélyek, tehát nem a hatóságok, szolgálatában álló rendőrséget értjük. Nagyobb árúházaknak, ipari üzemeknek, stb. kézenfekvő érdekük az üzemek bíztonsága s ezért rendszerint meg van a maguk külön rendőrsége. Ezek az üzleti vagy munkarendőrök a nyilvánosság előtt ritkán szerepelnek, mert tevékenységük csak szűkre szabott keretek között mozog. Nagy szerepe van azonban a nyilvánosság elött a magánrendörség egy másik fajtájának a nyomozóintézeteknek. A nyomozó� intézetek üzleti vállalkozások , melyeket bárki igénybe vehet, tehát nyilvánosak. Angolországb an és Amerikában ezek már régen megszokott, meghonosodott intézmények , Németorszá g� ban csak 1880 óta ismerik, amikor egy Caspary�R oth�Raffi nevű társulás Berlinben az első i Iyen detektív�intézetet fel� állította. Később Berlinben és más nagyobb városokba n tőbb nyomozóintézetet létesítettek, melyek nagyobbrészt reálisan, jó eredménn yel működtek, de viszont ezek egynéme lyike egyáltalá ban nem felelt meg a kívánt követelm ényeknek . Ez utóbbiak irre á l is viselkedé se bizalmatl anná tette a publi� kumot, ami azután a jó i ntézetekre is káros következmé� nyekkel járt. Ezen i ntézetek íránt a nagykőzö nség m a sem víseltetik valami nagy. bizalomm al. Angliában é s Ameri� kában tekintélyre tettek szert a nyomozó�i ntézetek, fog lal� koztak bűncselek mények felderítésé vel, gonosztevők kinyo� mozásával és el fogásával i s és lassanként olyan félhivatalo s intézmény-féle lett belőlük. Tevékenységük kevés kivé� nem j árt hasonló eredménny el. Tevékenységük kevés kivé� t�llel kizárólag m agánügye kre, mint házasság , felügyele t, felvi lágosítás , jogi tanácsko zás, stb. szorítkozott, a tulaj� donképen i bűnügyi tevékenység a mai napig is a bűnüg'y i rendő rség kezén marad t. A magándetektívek csekély értékelésének oka leginkáb b a szen: él � i kérdésben rej l i k. Ha el is kel l ismerni, hogy egyes lfitezetek csak kifogást alan személyzetet tartanak , "más jntéz�t�k é ppen �le� endö oko� szol9áltatn!lk enn�k kétségbe�

_ _ _ _ _ _ _ _ _

vonás ára. A magá nkuta tó�i ntéze tekné l sok o ly an egyén van, aki nagy szerii en a lkalm as a felde rítő szolg ála tra, de elö� élele alapj án nem szám it a megb izhat ók közé. Ez úgy az ál lamra , mint a közön ségre nagy veszél yt jelent . Az ilyen .detektívek., rászed ik a közöns éget, mert magas díj aik dacár a sem szolgá lnal, megbí zható inform ációk'k a l . Előfor dul, hog� magán nyomoz ó�i ntézetek, különö sen házass ági dolgok ba n, mindkét fél részére dolgozn ak és annak j avára billentik a mérlege t, aki jobban megfize tí öket. Zsarolá si esetek is elöford ultak már, amikor .egyik vagy másik félnek a hibája, ballé pése véletlenü l a »detektí v« fülébe j utott. Másrészt pedig általános ságban m i nden magánny omozóba n megvan a haj landóság arra, hogy megál lapításain ak hatósági színe� zetet adjon. A detektív�i ntézetek nevei g y akran hasonlita � nak az j I l elékes rendörhat óság e lnevezéséh ez é s az ügy� kezelés a laki lag magán hordja a 'bűnügyi rendörség ismer� tetöjelét. Egyes detektívek, hogy céljukat elérjék, bűnügyi tisztviselönek adták ki magukat, söt megtörtént, hogy minl i l yenek jogtalan elfogásokat is eszközöltek. }\z őrizet alá vett ingóságok utáni kérdezösködése k, a vélt rendörtisztvisel ö e llen emelt panaszok, arra i n dították a rendörhatóságok at, hogy szigorú vizsgálatokat inditsanak. Ezek a vizsgálatok bebizony ították, hogy a közönséget félrevezették. }\ rendör� tisztviselöket ért súlyos szemrehányásokat a »konkurrencia« kontójára kellett írni. Fentiekkel nem akarom azt mondani, hogy vallfmennyi detektív�intézet megbízhatatlan. Ez nem á ll. Számos nyo� mozó�intézet van, melyek mintaszerű vezetés a l att á l lnak, megbízhatóan dolgoznak és a magánügyek nyomozása terén szép teljesitményekröl számolhatnak be. Németországban a magánnyomozó vállalatok bejelentési kötelezettség a l att áll� nak. }\ detektív�intézetek formális engedélyezésétöl azonban eltekintettek és azt hiszem, hogy ez az á lláspont a helyes is. H atósági engedély nélkül is e lvégezhetík a nyomozó�i ntézetel< a m aguk tulaj donképeni feladatait, a közönségnek pedig kétségtelenül inkább j avára válik, ha a bűncselekmények és azok üldözése kizárólag az á llami rendörség kezén marad. A bűnügy.i nyomozás terén a bűnügyi rendörtisztviselőlf jobb kiképzése és nagyobb megbízhatósága biztosítéka az igazságos é s kifogástalan munkának is.

139. Kérdés . üzletek zdr6/'d;át?

Melyik

törvény és hogyan

szabályozza az

Válasz . Az 1913. é vi X XXVI. t.-c. ( Ország os Törvén ytár , 1913. évfoly am 277. lapo n ) azt az általán os i döt, amely alatt az üzleteket zárva k e l l tartan i, este 8 órától regge l 6 óráig, é �e � miszer üzletek nél este fél 9 órától reggel 5 óráig á l1a� Jil �tla meg . Szabá lyrend eletek vagy a munka adók megál lap o� : dasa a lapjan a keresk edelem ügyi mi niszte r ezen az általá nos idön belül i s korlá tozha tj á k a zárór át, az üzleti zárór ák e llen � örzésé nél tehát ezeke t az esetle ges külön leges rende lkezése� ket i s figye lembe kell venn i. }\ húsip arra vonat kozólag a 88,1188-192/!' 1\ . M , rendelet úgy i�tézked ik, hogy a nyilt

\

•

1 929 augusztus 20.

CSEN OORSÉGI LAPO K

árusí tási üzlet eket esti 8 órátó l regg el 5 óráíg ke I I n y ·i t va . . . . . . . tar ta n l . V I de ke n a �ltua lIs mesz árszé l<ek azon ban ápril is . 15- �01 szept embe r 15-lg terje dő időbe n este fél lO-ig tart­ hatok nyItv a, de cseme gefélé ket kiszo lgálni este 8 óra után nem s� abad . A kóserh ús árúsít ásáho z az izrael ita hitkőzség . enged elye szukse. ges, a nélkül az á l latok levágá sa és vága­ tása kihágást képez. 1\z általán � s üzleti zárórá k nem vonatk oznak : a gyári, � nyagm:gmun� al �. ssal foglalkozó üzemekre ( műhely ) borbé ly � s cs� ledszerzo. uzletekr e, kelmefestők, ruhatisztítók gyűj tő­ uzletel re s ezek ügynőki irodáira , n y i lvános hely iségekr2 , . : a klzarolag os dohánytő zsdékre. 1\ cukorkak ereskedéseket a 7 1 .01l0-192 5. sz. K . M . rendelet értelmébe n este 8 órakor kell bezárni. Vasárnapo kon reggel 6 óra előtt semmiféle üzletet sem szabad kinyitni, Az üzletek záróráinak be nem tartásával elkővetett kihágásokat hívataIból ke l l feljelen­ teni a rendőrhatósághoz. HO. Kérdés. A Szut. 399. pO/lt 4 . bel/ezdése azt rendeli, hogy magáJli/ldítványi bŰ/lcselekmény esetébell, ha a //lagú/I ­ illdítványra jogosult kijele/lti, hogy a bűnvádi eljárás //lf.'!4-

i/ldítását nem kívánja, vagy ha már meglett l1lagállindílvá­ Ilyát visszavonja, ezt a körülméllyt a nyila{/wzatra vagy az írásbeli feljeleJltésre fel

kell jegyemi s azt a //logánindíl­

I'lÍ/lyra jogosítottal is alá kell íratni. Hogya/l

írassa alá

fl

csendőr a feljelentést a magánindítl'ányra jogosíio tfal, ha az illető nem lakik az örs állom.áshelyéll s ilyen esetbell a lel­ jele/ltés logalmazványát is alá kell - e vele íratni?

H a a magáni ndítványra jogosult a n y i latkozatot m á r aláírta, de azt a nyomozás közben visszavonj a , akkor a visszavonást a csendör a n y ilatkozatra reávezetteti vele. PI. : »A fenti ( vagy, tulo ldali) nyilatkozatot visszavonom.« Annak az igazolására, hogy a magánindítványra jogosult a bűnvádi elj árás megíndítását nem kívánj a , természetszerűen csak akkor van szükség, ha az illető azt megelözően kívánta, mig ha n y i latkozatot egyáltalában nem adott, akkor termé­ szetesen azt sem ke l l vele igazoltatní, hogy magán inditványt Jlem tesz, mert hiszen ebben az esetben a csendörnek nyo­ mozást sem kell i ndítania, i l letve a megkezdett nyomozást abba kell hagynia. 1\ nyil atkozatra a kir. ügyészségnek van szüksége a vád képviselete szem pontj ából, a nemleges n y i latkozat azonban felesleges, mert nincs perrendi jelen­ tösége. 1\ csendőrség által a bírósághoz vagy ügyészséghez tett [eljelentést a sértettel sohasem kell aláíratni , azon tehát a n y i latkozat visszavonását sem kell igazoltatni. Az utasitás 399. pont ll. bekezdésébe n említett »írásbeli feljelentés« alatt nem azt a feljelentést kel l érteni, amelyet a csendörség az ügyben a hatóságnak tesz, hanem azt, amelyet a sértett kül­ dött esetleg a csendőrség hez és amely a nyomozás megindí­ tása szempontj ából egyelőre a nyilatkoza tot pótolta. 1\ csend­ őrség részéröl készített feljelenté st az örsparancsnokon kivül senki sem írja alá. Válasz.

1 11 1 . Kérdés.

A Csendőrségi LafJok 23. számáball ktiz"l! /38. leksziko n kérdésre adott I'álasz II. pOlltja azi //londja, hogy aIIi a világháborúban részt I'etl, alIIlak a szolglÍla ti ide­ jéhez anllyi

hadiévet

kell

hozzászlÍmílalli,

all/illy

él'bell

(/ z

ill�tö !zárom !t6napol/ á t szalgálalol lel;esíletl. A I'ilágltdbor';' 1914- tőt 1918-ig tartott, ez öt év, a I'álaszbal/, lelhoz olt pél­ ' dáblll/ Nagy Jállos(/ak a szolgálati idejéh ez mégis Ital hadiéI I'all hozzászámítva. Miért?

Válas z.

A hadié vek beszá mítás a tekintetében az

19 19.

Valami"t az atléta iZ1ll ai erősítésére töre/Iszik, /Így törekediél te is szereteted gyarapítására vagy legalább rosszaliaratod s hazugságaid rsölill ('ldésére : eHé7}(''' Tolszt0iéleted lelics és vicjám leszell.

757

é �et is h �diévnek tekintik , aki tehát 1919-ben legalább 3 honaplg tenylege sen szolgált , annak ez az éve is hadiévne k sz8mit. I lyen katonai szolgál atnak azonban csak az 1919. március 2 1 -éig. illetve az augusztu s l-étől teljesített sZQ.I­ gálat számít ; aki 1919-ben csak az úgynevez ett vörős had­ seregben teljesített szolgálat ot, de a kommuniz mus előtt és után nem szolgált, annak az 1919. év nem számítható be hadiév gyaná nt. 1 '12 . Kérdés. A Szut. 392. pOlltia rÖl'idl'll meghatározza

a Ily o 111 ozás logalmát. Melyek azok a ré,2letesebb ismeretek amelyekkel a nyom.ozás logalmáról a fsclldőrnek rClldel keZ11ie kell?

�

Válasz. 1\ nyomozá s tulaj donképpen a bizonyítá s anya­ gát hordja össze, vagyis nem más, mint a bizonyítékokat rögzítő előzetes eljárás. Ennek az eljárásnak körébe e,ik : a terhelt nyi latkozatána k kivétele ( a csendőr által való kikérdezése ) . a tanúk, szakértök kihallgatása ( kikérdezése ) , a bizony itékok összegyüjtés e, egyes kényszercselekmények ( m int bünjelek őrízetbevétele , házkutatás, a gyanúsított ruhái­ nak és egyéb holmijainak átkutatása, elővezetés, elfogás) eszközlése. Ha mi ndazok az adatok. amelyek a büntetendő cselekménnyel kapcsolatban a vádló tájékoztatására szüksége­ sek, kipuhatoltattak, a nyomozást meg kell szüntetni, mert a Bp. 83. §. 2. bekezdése értelmében a nyomozás ezen a határoll túl nem mehet. H a tehát a vádló a fenti értelemben a be­ j elentett adatok alapján tájékozást nyert a vádemelés tekin­ tetében, a nyomozó eljárást le kell zárni. Mihelyt tehát a vádló a vizsgálat inditványozására vagy a vádirat benyújtá­ sára már elegendö adatot szerzett a nyomozás révén, hatá­ rozatával befejezi a nyomozást. 0>2 önmagától ís be kell fejeznie a csendőrnek a nyomozást, ha megállapítja, hogy büntetendő cselekmény nem forog fenn. ha a szükséges fel­ hatalmazás hiányzik vagy magáni nditvány nem tétetett ( eset­ leg az visszavonatott). végül ha bizonyítékok hiánya vagy bizonyíték megszerzésének lehetetlensége miatt eredményt egyelőre nem lehet várni. Ez utóbbi esetben a csendőrség a nyomozást csak ideiglenesen szünteti meg, mert a kihágások kivételével ezeket az eseteket tudvalevőleg nyilván kell tartani és az elévülési idön belül a csendőrség nek nemcsak joga, de kötelessége is a nyomozást újból megejteni, amint attól sikert remélhet. 1\ ki puhato landó adatok közé tartozik - bár ezt az uta­ sítás nem említi - az is, hogy a tettes a büntetendő cselek­ ményt miért, mi okból követte el. Ez a körülmény főként a cselekmény m inősítésére birhat befolyással. K i kell puha­ tolni még a terhelő, mentö, súlyosbító és enyhítő körül­ ményeket is.

1113. Kérdés.

SZlI1. 312. pOli t C. 11. alpol1!­ jdball említett tiltott játéHlll pag!' tiltott mesterséggel log­ lalkoz6kl1ak tekill/elli? ts kiket {/ 15. alpolltban említeIt Kiket kell

il

m/lla l1'á11yosofwa k, /Iteni ze/ll'szek Ilck ?

Tiltott j átékok általában a szerencsejátékok, amelyek nél a nyerés vagy vesztés kizáróla g a véletlentől függ. Ilyen játékok : báb, tekebáb , golyó, színes golyó, baha, színes baba, monakó , mariand Ii, birbics, szín, farbens piel, ferbli, huszone gyes, makaó, kocka. rulett. 1\ szerencsej átékok csak nyi lvános vagy a közönségnek nyitva álló helyen tilosak, magánházban nem. Ti ltott mesterségek azok, amelyeknek üzése egyálta laban nincs megeng edve. I lyenek : tiltott fegyverkészités . zugira­ sza t, miskáro lás, leánykereskedés, tiltott kéjelgés , kerités. kuruzslá s, csalárd szemfény vesztés, ti ltott lövölden yitás, ki­ vándorlás tiltott közvetítése. Ennél a pontnál az elfogtis feltétele az, hogy az i l lető a ti ltot! játékkal, il letve tiltott mesterségge l lo.r:lt/lkozzek, mert akinek ez nem foglalkozása, hanem csak szórakozása, ílzt elfogni nem kell. Pl. ha néhúl1l1 k('f�skcdő a kilvl'hazbaJl Válasz.

758

CSENDORSÉGI LAPO K

ferbliz ik. Ezeknek nem a szerencsej átékíizés, hanem a keres­ kedés a foglal kozásu k, a ferbJiz és miatt tehát csak fef­ jelen teni kel l őket. Mutat ványosok : a csepür ágók, artistá k, bűvészek, bohó­ cok, panorá mások , á l latsere gktese k. Utcai zenészek : llÍntor­ nások, tambu rások, hárfás0k, utcán muzsik áló cigány ok. A régi utasitá s a korcsm ai zenészeket is említe tte, az új utasi­ tásból azonb an kihagy attak. A zenéléshez szükséges enge­ délyt ugyan is nem ők, hanem a nyi l vános helyiség tulajdo­ nosa szerzi meg. A rendő rható ságtó l nyert enged élyben benne van, hogy mire és menn yi időre szól az enged ély. Aki ezt az enged élyt akár hely, akár i dő , akár m ás kiköté s tekintetében niegteszi , azt természetesen el kell fogni .

' 929 a ugu sztu s 20 .

csupán az 1851J. évi rendelet egyes szakaszain ak rugalmassága és homályossága szolgálhat ürügyü!. Egyébként a módosítások a belüg y i , a vallás- és köz­ oktatásügy.i, az igazságügyi, a gyarmatügy i , a tengerészet i, a pénzügy.i, a közmunkaüg yi , a földmivelésü gyi, a kereske­ delmi, az iparügy.i, a pósta- és távirdaügyi miniszterekke J való e lőzetes megegyezés alapj án j ö ttek Iétre. Én a b izottság á ltal kidolgozot t szabályok tervezetét a legnagyob b gonddal néztem át és arról gyözödtem meg, hogy a csendőrsé gnek köteles:;ég eit épp
•

Emile LOl/bet,

a

-,>

L. André tábo/"llok, Iwdügymil/iszter.

köztársaság ell/öke .

A csel/dőrség szervezetét és szolgálatá t szabályozó rendelef.

Pár is, A fran cia köz társ aság elnö ke :

1 903. évi m á j us hó 20.

A csen dőrs ég szer veze térő l és szol gála táró l szól ó 1854 . már cius hó l -én kelt ren dele tnek ;

A francia csendőrség.. (TIHANl'l FE RE NC őrnagy for dítása). (5 közlemény.)

A csendörség sze rve zet érő l és szo lgá latá ról szó ló 1 903. évi má jus hó 20- án kel t ren del et.

Áltanános rendelkezések. Jelentés a fra nci a köz tár sas ág eln öké nek

Elnök Ur!

.

Pá ris , 1903. évi má jus hó 20.

Az 18511. évi má rci us hó l-é n kel t ren del et, me ly. a cse nd­ örség sze rve zet ét és szo lgá lat át sza bál y
A csen dőr ség száz ado sain ak és had nag yain ak ered eti fegy vern eme ikhe z való viss zah elye zhe tésé ről szól ó 185l1. évi j anu ár 1 5-é n kelt csá szá ri elha táro zás nak ; Az afri kai cse ndő rség nek ben nsz ülöt t pót cse ndő rök kel való kieg észí tésé ről szó ló 1866. évi okt óbe r hó 3-á n kelt ren de­ letn ek ;

A ker etek nek és az á l lom ány nak ren dez ésé ről szó ló 187 5. évi már cius hó 13- án kel t tör vén yne k ; A csen dőr ség újj ásze rvez ésé ről szó ló 1886. évi ápr ilis hó 6-á n kel t ren dele tne k ; 1\z alti szte k és cse ndő rök á llom ál1y ána k újó lag os ren dez é­ sér ől szó ló 188 7. évi má rciu s hó 26- án kel t ren del etnek ; A lég iók nak és a cse ndő rsé g egy éb ker ete ine k á l lom ány ­ mó dos ítás áró l szó ló 188 7. évi dec em ber hó 2l1- én kel t ren ­ dele tne k ; A cse ndő rör sök sze rve zet éne k mó dos ítá sár ól szó ló 189 Q. évi feb ruá r 1 O-én ke lt eln ök i elh atá roz ásn ak ,. A lov as cse nd őrs égh ez ujo nco k fel vét elé nek eng edé lye zé­ sér ől szó ló 1896. év i ok tób er hó 26 -án ke lt eln ök i elh atá ro­ zásn ak ; A m:� ye i ése nd őrs ég ne k a lég iók útj án va ló iga zg atá ­ sa. ro. l sz olo 190 2. év i ok tób er hó 9- én ke lt re nd ele tne k ,. A kö ztá rsa sá gi gá rd a sze rve ze tén ek mó do sít ás ár ól sz óló 1899. év i sz ep tem be r hó 1 7-én és 190 2. év i ok tó be r hó 3 1 -é n ke lt re nd ele tek ne k ; A cs en dő rsé gí ala ku latok iga zg at ás án ak és sz ám vít elé ­ ne k re nd ez és ér ől sz óló 19 02 . év i de ce mb er hó 5- én ke It re nd ele tn ek át né zé se ut � n ar ra : 85/j. év i �a. rc JU s � ó . l-a énme gg yőződésre ju tv án, ho gy az ke lt re nd el et ha tá l y ba lép te ola ennek lendelkez . en eselb szám os módo sítás á l lott elő és A z az ember, aki csak a lll aga boldo törek SZL'k ' gságára rossz; aZ is ros sz akin . ek végső célja az emberek ló vél emény e. Az az mber erényes, alú boldogságára mások törek szik.

�

Tolszto;.

•

I

I

I

Ö

1

1 929 a u gusztus 20.

azoknak elfogadását a csendőrség szervezete és szolgálata megkővete l i , a hadügyminiszter jel entése alapjá n elrendelem :

BEVEZETŐ CíM. A csendőrség intézményéről. Általános rendelkezések. I . AL F E J EZET. A

testület szolgdlatríl/all 11II/ölllegf'ssége.

1 . §. A csendőrség a közbiztonság felett való örködésre, rend fenntartásának és a tőrvények végrehajtásának bizto­ sitására rendelt erő. Szolgálatának lényQgét a folytonos s a bűncselekmények elkövetését megakadályozó örkődés képezi. Működése kiterjed az állam egész területére és m'nden­ kivel szemben, még akkor is, ha az katonai személy. A közbiztonságnak különösen a közlekedési útvonalakon és a külterületeken való fenntartására hívatott. cr

2. §. A csendőrségi testü let a hadsereg alk atrésze ; a katonai törvények általános rendelkezései reá nézve i s érvé­ nyesek, azokkal a kivételekkel és módositásokkal, ame� Iyek szervezetéből és sajátlagos szolgálatából folynak.

3. §. A csendőrséget az összes csapatokkal szemben a jobbszárn9 .i lleti meg. A csendőrnek továbbszolgáló altiszti rangja van, mind­ azokkal a jogokkal és előjogokkal, amelyek e rendfokozattal kapcsolatosak. lj. §. A csendőrség szolgálatának sajátosságánál fogva bár m i nden tekintetben a hadügyminiszternek van aláren­ delve, a belügy-, az igazságügy-, a tengerészetügyi és a gyarmatügyi minisztereknek is rendelkezésére á l l . II. ALF E J EZET. A

759

CSENDORSÉG1. LAPOK

csendőrség egyé/1,/ii által leteelldö eslliiről.

5. §. A csendőrség egyénei a testületbe való belépésük előlt kötelesek az alábbi mintának megfelelö esküt letenni : • Esküszöm, hogy előljáróim mindazon rendelkezésemek engedelmeskedem, amelyek a hivatásommal j áró szolgálatra és az azzal kapcsolatos szolgálati ténykedésekre vonatkoznak és a reám bízott szolgálati hatalommal csupán a rend fenn­ tartása és a törvények végrehajtása céljából élek.« Ezt az esküt nyi lvános ülésen a törvényszék elnö­ kének kezeibe és a hazai területen kívül működö hadrakelt seregnél beosztottak a katonai törvényszék elnökének teszik le, ugyanolyan nyi Ivánosság mellett. Az eskü letételét díj­ mentesen az esküttevö m;!gbízólev elén vagy szolgálati jegyén

el kell ismerni. Tisztek örsvezetök és csendörök, hogy a törvényszék­ nél az esk Ut letehessék , a mi niszter á ltal kiál lított szolgálati jeggye l vagy megbízólevéllel kell ellátva legye� e� , miután . . csak ezek az okmányok adják meg nekik a csendon Jelleget. A leszere lt de a testületbe új bó l belépett csendö rök esküjü ket nem �j ítj ák meg s új megbí zólevé lle 1 sem kell öket , ellátn i. Ugyan ezen elj árást kell követn i a behl � ás vag � m � z­ . " g6sitá s alkalm ával bevon ult katon ai, vagy ne�fo lkel� �ot­ csend őrökk el szemb en i s ; ezekn ek már erede tileg klá lhtott a be­ megb ízólev elét a légió parancsnokság őrzi és adja át vonulás alkalmával. "t 6. §. H a szük sége merü l fel, hogy, csendőr egyé �ek �slcu ndőr lIszII­ tegy enek , errő l a törvé nysz ék szék helyé n lévŐ cs� . oteles , hogy paran csnok a törvényszék elnök ét . é ��eslte/1l . �. e. az az eskü k i véte lét a legk özele bbi ulésr e kltü � hess ok és csendA törvényszék szék hely én állo másozó örsvezet

őrök, ha a szolgálat megengedi, az ilyen eskü kivételénél mint tanúk jelen lenni kötelesek. H a valamely tisztnek eskütételéről van szó. a törvény­ szék székhelyén lévő tisztek a századparancsnokig bezáróan megjelenni kötelesek. Il yen alkalmakkor mindig a diszruhát kell viselni. I I I . ALFEJEZET. A

c.,el/dő/'ség saj6t1agos szo/gdllltlÍl/all felsőbb eliel/őrzéséről.

7. §. A csendőrség tábornokai és altábor nagyai köte­ lesek a csendörség különböző alakula tait az általuk telje­ sítendő szolgál atra nézve állandó an és meglepetésszerűen ellenörizni. I. CíM.

A személyzetről. I.

FEJEZET.

Szen'ezd. r.

A

-ALFEJEZET.

csendőrség szervezete.

8. §. A csendörség az ország egész területén örsökre tagozódik. Ezek az örsök lovasok, gyalogosak vagy vegyesek. Az örsök létszáma mindig a szolgálati szempontoktól függ. A lovas örsök létszáma rendszerint 5 fö, míg a gya­ logosoké lj vagy 5 fö. Mindezeknek az örsöknek, legyenek azok lovasok, gyalo­ gosok vagy vegyesek, parancsnokai az örsvezetők (chef de brigade ) . Algierban és általában a gyarmatokon és a protektorá­ tus alatt álló országokban mint pótcsendőrök a bennszülöttek is beoszthatók a gyalog vagy lovas örsökre. 9. §. A csendőrség parancsnoklása és szolgálatának veze­ tése a közigazgatási járásokban és járásrészekben általában a századosra, a hadnagyra vagy az alhadnagyra, minden megyében pedig az őrnagyh van bizva . Az egy és ugyanazon megyében elhelyezett csendőrség egy századot képez és elnevezését a megye nevétől kapj a. Több század a szo lgálat fontosságát és a létszámot tekin­ tetbe véve, alkot egy légiót. A korzikai csendőrség, amely két századból áll, kivéte­ lesen egy légiót képez. Algiernak minden megyéje hasonló­ képpen két századot foglal magában. Korzika és Algier szá­ zadjait számokkal jelölik meg. Több légió egy csendőr sectiont ( nálunk kerület) képez, amelynek el lenőrzése egy, a csendörségi testületből szár­ mazó tábornok ra van bízva, aki egyidejűen a rendfenntartas végett esetleg összpontositott csendörségi eröt is vezeti és parancsnokolja. . . 10. §. A csendörtestület a következöképpen tagozodlk : I . Bizonyos számú légiókra a szolgálatnak a megyékben és Algierban való e l látására ; . ' I I . A gyarm ato k és a protektorátus alatt állo orszagreszek csendőrségére ; III. A köztársasági gárda légiójára. Az »Enfant de Troupe. (csapatglJermek) int� zményénck . . kedvezményében a csendőrség tagjai épúgy ré� zesulnek, mmt " a többi fegyvernemek. Az erre vonatkozó felteteleket klllollleges határozványok tartalmazzák. " , . A csendőrség keretei az előirányzott koltsegvetesen heliil, a SZOlgálati szükséghez képest módosíthatók. .

( Foly tat juk.)

szolgálják I ! Müdsziek, olcsók ! Hiiseink emlékét és testületünk dicsőségét ait lapj lezéi leve lap éka eml égi dörs Használjuk a csen _

1929

CSE NDO RSM l LAP OK

76c)

augusztus 20.

m inden ki tisztes séges en meg tudj o n . él!1i, mert egy. rosszú l , fizete tt csend őrség csak rossz csend orseg lehet. amely szenn t l\. Iap közli a belüg ymini szter, rende letét, Z cselldrirséget glllllll!ibotta! látrak e/., l\. . gumm l t II g a t a szo , m i .?� vIse kell t olda lfegyv er és a piszto ly mellet . isztoly t vagy puská t i s vinni kel l . Lovas csendo rok a gum ;111otot szolgá latba csak akkor viszik e l , h a gyaloliI t.eIJesl �e­ nek szolgá latot . l\. gummi botoka t a berl1111 rendorseg szallítja ki a csendőr öknek, . J\. belügym i niszter részlete s �n ! ntezked ett, hogy ,l! ,! émct a/kalmá lll' él'lardll/óiáll a rendorse gnek és a csendors egnek mil l'ell tÚl11epsége ket kel! re,, �ezllle, L l I� tve, hO fJ Y a csend­ őrök m i lyen ünnepsé g � ke!1 �ote.�e �,e k resztvenlll . l\. Iap igen célszeru semat ko zol arra � on,atkozóan , hogy Itözlekedé si balesetek alkalmáva l a csendor�eg f! gyelmének mi mindenre kell kiterjedni e s hogy a feI J elentesb � , vala ­ mint a statisztiká ba mi lyen adatokat kell . felvenm . Fel­ sorolja azokat a megelőző intézkedés eket I S " amelY,eket , a csendőrségn ek a közlekedés i balesetek meggatlása erdeke­ ben meg kell tennie. 2l. szám. Wiltz belügyminiszteri tall�cs!l s ismert� t� � �elügyminisz � ternek az úgynevezett »csendö�h.�zak« fel � pl,�esere. . vonatkozo programmját. l\. porosz csendorok n � m . . o �sokbe .. ()ss,zevonva, hanem egyenkint, úgy �.evezett .. eg)J e �o �.so�on J<.lkulomtve tel­ j esí tenek szolgálatot, tobb fobol a l lo orso� ,ntkák. l\. cs� nd­ őrök számára a lakást a kincstár . b ? csatJ a rendelk�zesr � , ott ' ahol lehet, bérlet útj án, ahol pedig nem lehet bereIlll, ott építés útj án. Jel lemző a » Iegyőzött« Né�eto: szágra, hogy a német csendőrnek öt szoba-konyhás lakas I l letékes kerttel és istállóval, amelyben magának házi á l lat,? kat ,tart­ hat (mindenesetre még elég messze vagyunk ettol : nalunk az ezredesnek illetékes öt szob a ) . Más oldalon azonban a legmesszebbmenő takarékosságg.a I talá lkozunk a németeknél is. Igy p l . az egyik parancsnoksag felterjesztést tett, hogy a belügym ini �.ztérium ..a .hivatalos lapot valamennyi kikülönített csendo rnek k.u.l dJe meg. J\. javaslatot a minisztérium költségfedezet hlan)Ja ml�tt elutasította s elrendelte, hogy a hivatalos lapot ugy, mmt eddig, j árásonkint körözni kell, de nem pos�án" hanem j árőrök útj á n kézről-kézre adva, hogy a postakoltseg meg­ takarítható legyen. l\. belügymi niszter azon csendőrök részére, akik külön<;is sportfeljesítmétlyeket mutatnak !el vagy versenyek en elsok , lesznek díszoklevelet rendszeresItett. l\. rendelet reszletesen szabály�zza, hogy a díszoklevelet mi lyen teljesítményekkel lehet elnyerni . . " Egy másik rendelet részletesen szabalyozza a cselldorség Irikiképzését, amely. főleg a pisztoly lövésre . szorítkoz�k. Oberlalldiiigermeister JebeIIs válaszol .Flsc,her ,szazados i dőszerű fejtegetéseire. A l l ást fog l a l a vlzsgak tultengése el len. Szerinte a fődolog a gyakorlat és nem az elmélet. Szintén védelmébe veszi a régi porosz csendőrséget, amely a mostanihoz viszonyítva is hivatása magaslatán állott. l\.z i dősebb embereket alkalmasabbnak tartja a csendőrségi szolgálatra, . mint a fiatal �bb �kat, mer.t a . közö�sé.g . az i dősebbeket Jobban respektá lJa es az utaSItásaiknak IS mkabb engedelmeskedik, mint a fiatalokéinak. l\. csendőröket ön­ állóság ra kell nevelni, a szolgálatukba való túlzott bele­ szólás bizonytalanokká teszi őket, mert mindig arra kén.y ­ telenek gondolni, hogy vajjon azt, amit tesznek, az elol­ járójuk is helyesnek fogja-e találni. l\. gummibotot nem tartja a csendőrség számára valónak, vidéki emberrel szem­ ben azt nem lehet használni, mert a csendőr csak fel­ ingerli vele. Ez ártana a csendőr és a lakosság jó viszo­ nyának, amely a csendőrt még mindig »l\. mi őrmester urunk«-nak nevezi . Tagadja, hogy a rendőrség tagjai és detektívjei nagyobb szaktudással bírnának, mint a csend­ őrök. Helyteleniti , hogy a csendőröket a városokból kihelye­ zik, ez a csendőrök személyes érdeke mellett a szolgálat érdekének is ártalmára van, mert így a csendőrök a rend­ őrséggel nem tudják a szükséges á llandó érintkezést fenn' tartani. Cikkek : l\. szerencse - és ügyessé g i játékokr ól. l\. zárt vizekre vonatkozó különleg es halászati rendelkez ések Porosz­ országban.

� �f

g

�

,

I .... ,IIMII. (Németország.' 20.

Der

Gendarm.

szám . l\. Iap részletesen ismerteti a . n.émet jóvátét�1 törleszté­ sére és a nemzetközi bank fel á l l itasara vonatkazo pansl ter­ vezeteket. Végeredményében arra a konkluzióra .. i ut, hogy a tervezet Németország számára valamivel kedvezobb, mmt az eddigi fizetési módozatok, ázérl a kén)J szerhelyzettel szárry olva Németországnak azt el kell fogadma . l\. tervezet egeszen 1988-ig meghatározza a Németország által évenkint �eljesi­ tendö fizetéseket nem hisszük azonban, hogy lenne Europaban komoly politiku�, aki elhinné, hogy a leg.yözött országok 1988-ban még mindig .j óválételt« fognak fIzetm . K�, tudJ !! , hogy fordul még addig a sors kereke" s hO\1Y a gyozok .es legyözöttek fogalma is nem fog-e addig gyokeres valtozast szenvedn i ? Ugyanezzel kapcsolatban szószerint �özli a lap J?r: Stre­ semann német külügyminiszternek a birodalmi Qyu lesel} a gróf Westarp interpellációjára a német jóvátétel! fizetesek tárgyában adott válaszát. l\. Iap j únius 6-iki számában Fische� őrnagy. a csen�,őr�2fi korszerii kérdései ről értekezett ( a Cikket a Csendorsegl lapokban is részletesen ismertettük ) . Most Blallkellstein örnagy válaszol a cikkre. Mindenekelőtt azt fejtegeti, hogy havonta 2-3 összejövetel bőségesen elég, ep nél több "a . csen,dőE ö�et egészen elvonja a szolgálattól . ( l\. nemet csendorok Idokozop ­ kint, rendszerint hetenkint, összejönnek a járás székhelyen, ahol a szolgálati ügyeket megbeszélik s okta!ason vesznek részt. Szerk.) Igen üdvösnek tartj a az oktatasnak azt a módját, amelyet az erfurti körletben már bevezettek, nevezetesen, hogy a városok rendőrtisztviselői vidéken , a csendőrség számára vetített és mozgóképekkel kísért elo­ adásokat tartanak a modern közbiztonsági szolgálatról, és kriminalisztikáról. J\.z egységes tananyag kiadását szint�n igen fontosnak tartja. J\. céllövészetet az i lyen össtpontosí­ tásokkal kapcsolatosan kell megoldani. J\. céllövészet alatt a sok elméleti oktatást kerülni kel l , inkább a céllövés gya­ korlati részét kell oktatni. ll. csendőrség felszerelése tekinte­ tében szükségesnek tartja, hogy gépjáróművellkel , elegendő lóval , karabél lyal, gummibottal és lábnyombiztos ító felszere­ léssel lássák e l a csendőrséget mielőbb. l\. községi rend­ őrség�k kiképzése érdekében célszerűnek tartja, hogy a köz­ ségi rendőrök i dőnkint a csendőrök céllövészetén, sőt elméleti oktatásán is részt vegyenek, mert korszer ü kiképzésüket más­ ként nem lehet biztosítani. l\. csendőrségne k is érdeke, hogy a községi rendőrségek minél tökéletesebbek legyenek, mert másként nem tudnak a csendőrségne k hasznos támogatást nyujtani. ( Németországban a községi rendőrségek létszáma lényegesen nagyobb, mint nálunk . Allam i rendörség csak a nagyobb városokban van. Kisebb helységekben a csendőrség mellett a községi rendőrség is e l látj a a közbiztonsági szolgá­ latot Szerk. ) Oberlalldjiiger Sclzlingloll összehasonlítá st tesz a regl és a mai német csendőr között s védelmére kel az előbbinek. Nem szabad azt mondani, hogy minden rossz volt, ami a háború előtt volt. l\. régi csendőr is hivatása magaslatán á llott s modern bűncselekményt is éppen eleget kellett nyomoznia. l\. cikkiró a maga régi örskőrletében pl. egy év alatt 36 nagyszabású betöréses lopást nyomozott és derített ki min­ den segítség nélkül. l\. mai német csendőrség szervezete nem ideális, különösen az előlj áró parancsnok ságoké, ame­ Iyeknek száma feleslegesen sok. Fontos, hogy a próbacsend ­ őrőket jól kiválasszák . Valaki nagyon jó lehet arra, hogy zárt osztagban alkalmazzák , de ez még nem jelenti azt, hogy az illető őnállóan i s meg tud felelni a kötelességének . l\. csendőrség fizetését úgy kell megállapítani, hogy abból

-

-0-

(Franci aország .'

1929 iá/ÜLS l5.

Revue

de

la

.l

Gendar merie.

Baudry de Saunier ( Bódri de Szónié ) egy francia turista egyesü let szakla pjának a szerke sztője , véde/lIlé� I'eszi az autót a csendő rőkkel szemb en, mert - úgymo nd - a

1929

augusztus

2Ö.

tSE NDÓ RSÉ GI LAP ok

forg alom legn agyo bb részét az autó adj a s éppe n az autó az, ame lyik legk eves ebbe t vét a forg almi rend el len. Az autó megkövetel i te�át, hogy a csen dörs ég ism� rje, Csak az képes e�,y autost h � lyese� m � gitél ni, aki mag a is autó A csen doro" knek tehat felet lenlt l érten iök kelle ne az autós, ­ vezetéshez, amit magá núton könn yen megt anulh atnak , Ha maj d m.aguk i s vezet nek, akkor meg fogjá k tudni í télni, hogy. .meg nem o lyan nagy baj , ha a hátsó kis vörös lámpa nem eg. meg a legna gyobb sebes s2g sem nyilvá nos vesze­ delem , ha az út szabad és áttekin thetö. Veszedelmessé csak akkor válik, ha »arány lag« túlgyo rs ott, ahol szeren­ csétlenséget okozha t, Végül a csendörnek, aki autót vezet, arra kell ügyelni e, hogy a forgalm i rendet maga is szigorú an betartsa. Thiballl ( Ti hó ) , a párisi katonai törvény szék irod afönöke , fl katonai igazságszolgáltatás re/orm;ára nézve tesz indít­ ványt. Abból indul ki, hogy a háború következtében nagyon leromlottak a katonai erkölcsök, 1920-ban kétszerann yi katonai pert kellett letárgy alni, mint 1913-ban. A katonai perek gyorsabb elintézhetés� érdekében szükséges lenne egy­ részt, hogy, a hadbírói kart jobban kiépítsék, másrészt ped ig, hogy. a tisztán katonai bűntettek és vétségek számát lényegesen csökkentsék, i l letve azok nagy részét utalják a polgári bíróság hatáskörébe. ( Franciaországb an a nem katonai, közönséges bűncselekmény ek tekintetében a katonai egyének i s a polgári bíróságnak vannak alárendelve. Szerk.) Az /928, évi első úfi/orgalmi törvény kötelezi a csendőr­ századok parancsnokait és a szakaszparancsno kokat, hogy a forgalom e llenőrzése végett területükön havonta 10-15-ször végezzenek autóutazásokat, Maze ( M ádz) századparancsnok rámulat ennek a rendelkezésnek a győngéjére, Példaképen felemlíti a keskeny és hosszú Meurthe et Moselle ( Mőrt e Mozell ) megyét, amelyen egyetlen út sem �ezet ,hosszá�an végig, hanem a legtőbb keresztben megy at . rajta, ,:,ele­ ménye szerint sikeres e llenőrzést csak a szomsze� megyekkel , kőzösen megállapított terv szennt, a szomszed csendor.­ századokkal egyetértésben lehetne végezni. ( Maze ezzel at szeretné tőrni a francia csendőrségnek szigorúan a maga megyéjéhez kötőtt hatáskörét. Szerk ,) A francia orszdgutak /orgalllldr�l fogalmat a�n�k a következő számok : Eure ( űr ) megyeben egy délltfanl óra a l att egy. úton márciusban 1i63, máj usban 1i98 és egy másik májusi napon 661 j árómű közlekedett, . , Fabre ( Fábr) hadnagy, kifej ti, hogy milyen szuk �� g lenne egy műre, amely tőrténeI m i tapaszta.la�ok a�� p'j �!l pontos útmutat,�st adna , a kőzr��d fenntartasara, kulonos tekintettel a tomeg pszlchologlájara, Ch
. .

.

'

_

-0 -

tFran ciaors zág.) L'�cho de /929

;úlius

14.

la Gend armer ie Natio nale.

.

Ezen a napo n nagy kitün tetés i eső hullo tt a franC ia csen dőr ségre . A becsü letren d keresztjéhől 7 . tIsztI , �2 �o e és li altisz ti ke �e �zt, n � gyrés zt a , g ar t cS d Zá_ r ( ó g ., ." jutott A katona i erembo l átlag min en ' 30 Edd'g jar � j mára került . Ez a két kitüntetés pótdlj � ötsz ­ ugyan csak a békebel i , . �� 1 930-ra fel ak,a fJ I . " évi rösére emeln i ami a k ltuntetések mal szam m l lett ós v kerek 100 mÜlió. f�� nk többkiad ást jel.e � · I s n. nem emelik a pot�' l at egysze rre !Iy m ), 100 eddig ( fr egy előr e így szám ttják : kato nal .ere m ' (eddig 1000 becsület rend 500 ( eddig 25o ) , tISZ t I kereszt . 500) frank. �.ett fi zetéseme lésr ől most emh meg Az előb bi füzetben lgá lati éve k szá ma rész lete s tábl ázat jele nt meg . Ebb ol a szo van mu tatv a az szer int m inde n rend foko zat szám ára ld

�:� � ��) �� \ "}: J \ � : � � t�� �� :�� :1 �5�

76f

•

évi fizetés, a visszatartott levonás és a tiszt a fizetés évente, havonta és nap onta . A franc i a nem szeret hazu lról kimo zduln i. A sem.. a csendőr sem. De a gyarmatokon nagy szüks katon a ég van feher emberre, külön ösen csendőrökre. Ezér t a propa­ lap gal/dát � s'':4 1 a gyarmati rsendőrségnek . Kiem eli, hogy jó katona es jO csendőr mindenütt j ó l szolg ál, csak a közep es katon a és közepes csend őr az, aki mi ndenütt eléged etlen. Ezek az utóbb iak egyen esen ártan ak a gyarm atügy nek aza Ital az orszá gnak, mert kritiz álásuk által elvesz ik másokés­ nak a kedv�t, akik külön b�n talán jelentkeztek volna gyar­ mati szolg alatra . A lap most helyes világí tásba helyezi az ügyet. Szépités nélkül felsorolja az előnyöket és hátrá­ nyoka t, különös tekintettel
A /izetésemelésseL kapcsola tban a lap újból szót emel és kijelenti , hogy a fizetések most történt elsőfokú meg­ á llapítása nem javított lényegesen a helyzeten. Annak a reménynek ad kifejezést, hogy a másodfokú meghatározásnál nem mint eddig 8000, hanem 9000 frank fogja képezni a közalkalmaz ottak fizetésének meghatározá sánál az alapot. Mindenki tudja, hogy a francia nép fogy. Soktagú család a háború óta képtelen megélni. Ebből az államra az a kötelesség hárul, hogy segélyezze a soklaglÍ családokat. Az á llam erre a célra a fizetésrendezésnél július l-töl kezdve 50 m i llió franko t vetett ki. Ez így szépen hangzik. De ha átszámítjuk m i jön k i ? Az első gyermekre napi 15, a másodikra 1i3, a harmadikra 98 centime (szantim ) , vagyis 3, 8 és 20 f i l lér. A lap tehát követeli, hogy ezeket az összegeket lényegesen emeljék fel. Az előbbi számban a lap propaganddt kezdett a gyar­ matok érdekében. A gyarmatok sorában e lsönek Martinique­ szígettel foglalkozott. Miután leírta. földrajzi adata!t és öröknyár klimáját, mos� áttér , a va�osok, a.. ,l akossag, a közigazgatás, az utak es a kozlekedesl eszkozok részletes leírására . X. ezredes azt a kérdést vizsgálja, vajjon a csendőr­ ségnek vall -e ;oga saját kezdeményezéséből és öná!lóall hdz/uLialdst tartal/i? A vonatkozó rendelet 169. Cikke erteI­ mében van a 121i. cikk szerint nincs. Ez az ellentmondás zavarba h�zhatja a csendőrt, azért szükséges az ügyet megvilágítani. Ahol el lentmondás van, az csak lá�Sz?lagos , és "Iegendö az eredetét ismerni, hogy . mmden "ket.seg ,�I­ , oszoljék. Cikkíró a jelen rendelet ala p' J � t képezo re�1 tor­ vényekből kimutatja, hogy a csenddoroknek Igen IS van joauk az önálló házkutatáshoz. .. A "hírek« rovatban Milhoral (Milorá) nyug. �send� r altiszt azzal magyarázza a Pdris kő:.nré�él/ l;öI'e�I'u 10T!"­ sokat és betöréseket, hogy a csendororsok lets.z a � a eleg­ telen, ez a csekély létszám sem teljes. A .csen?orok vasar­ napokon lIi-15 órán át a nehez utrendeszetl. s� olgalat ? t kötelesek végezni. Azt indítványoz z�, h?gy utobbl szolgalatot végezze a köztársas�gi mozgo, garda. . : N l'/lgdí;as katonasze melyekne k joguk van . a km �star költségén g)'ógy/ürdőkbe és ,·isszaulazrll. Eddl� az 1.ly�.n utat a legrövide bb vonalon kellett m� g,ten � I , tekmtet nelkul az idő hosszúság ára, vagyis arra a korulmenyre, �ogy van-e azon a vonalon csatlako zás és nem kell-e talan ,va,lahol éjszaká zni. Egy új rendele t . s�.erint nem a . legrovldeb � .utat«, hanem a legrövid ebb 'Idote kell ezen tul az utazas nál figyelembe venni. . 1929 ;Iílills 28. . tokba . a gyors Az új fizetésekről eddig közölt tablaza közlés következtében több hiba csúszot� . bele ; . azert a . I�p most egy minde n tekinte tben helyes Uj tablazatot kolOl. Egy »bajtá rs« a személl'azol/ossdg kérd�sél>e{ .fog lalko �lk. Az ujságo k egyrészt számt alan letartoztatasról lrnak, � as­ részt a körözvény ek száma egyre sza � o �? d.lk. Ez azt b.lzo­ nyitja, hogy a csendőrség nem a koro�ott go�osztevo.�et tartóztatj a le, mert ezek ügyesen. haml� papirok moge re· tÖznek. Hogyan lehet ezeket feh �merTIl . Szmte lehetet­ le nek látszik, pedig a dolog ele� . e,gyszeru. Me.gértes végett két tipikus esetet ir le a cIkiro, egy franctat cs egy kü!föld it. A Ira l/cia gonosztevő idejében gondosko dik egY . Ismerosről, aId vele kb, egykorú és hasonló foglalkozasu, de �

h

.

.

" _

762

CS EN DO RS �G I LJI. PO K •

máshol született. Oda í r és kér anyaköny vi kivonatot ,. � ersze az i l letö nevére. A kivonatot egy másik városba ken e\!y zélIodába. Ott az új néven száll meg és vár , �Z »0« kivonatára. Ezzel elmegy a rendörségre és kér az uJ , névre -erkölcsi bizonyítván yt«. Ezzel a ké� hivatalos , ok,I?anny� 1 elmegy a csendőrségre és másolatot ker a katonai konyvec�­ kéjéről, mert az eredetit »elvesztette«. Per�ze azt IS" I(�p az új névre kiál lítva. Most azután . keresheti a csendorse � a régi neve a latt. Ha az új név ,is kezd kénye !-metlen le11111 , akkor újból szerez egy harmadik és negyedik nevet stb. A küljöldi, Rendesen 19-22 éves külföldiek m1l1del� " papír nélkül jönnek át a hatá�on. Felkeresi� a legkozelebb l csendörörsöt és -katonaszbkevenyeknek« adják kl ma�u�at, Már előre ismerik az elöírt jegyzökönyve t és eleve -;Ikeszl!l : nek a feleletekre. Rövidesen meg i s kapj á k a tartozkod�sl engedélyt, amely természetese �, �gé,�ze � m�s névre szo l , " m, i n t amiért otthon é s találl kulfoldon I S korozIk. hogyan megoldást, a ígéri füzetben Cikkíró a következő lehet az i lyen esetekben a valóságot kideriteni., . ' A párisi 16. kerület egy, városi tanác�osa Vdta,llyvdágl ' jási követelt II cselldörség számára, amit a mal korban nem kell külön okadatolni. A lap hozzáfűzi, hogy ha a mai csendörségtöl tökéletes munkát követelü�k, �or n,��­ csak villannyal, hanem rádióhíradással, autoval es repulo­ gepekkel is fel kell szerelni A Ilyugdí,'as cselldőrök élénken foglalkoznak h,elyzetük j avításával. A nyugdíjas rovatban Bouquex ( Buke) több bizottság üléséröl számol be. A gyarmatrovat Martinique-sziget ismertetéséne� foly­ tatását tartalmazza és pedíg : Gazdasági termelés ( n a deukor, kávé, kakaó ) , egyéb termékek . - Turisztika a szigeten, Tisztek és csapatok létszáma. - A csendőrség részletes szer­ _

��,

I

Egy minősített megfertőzte­ tési eset kiderítése..

Nyomozta és írta : BITAI MÓZES tiszthelyettes őrs­ paraDcsDok (Pécsvárad). A szemérem e l leni bűncselekmények inkább a nagyvárosok bankrónik ájában fordulnak e lö gyakorta, faluhelye n az erkölcsök nem annyira romlottak , kevesebb az abnormitá sra hajló egyén s ezért, úgy vélem, érdeklődé ssel fogják olvasni cse n dőrbajtár saim az alább leírt esetet. Wirt Ferencné pécsvárda i lakos 1928 november hó 3-án reggel 7 órakor arról értesítette a pécsváradi örsöt, hogy előzö napon a kora délutáni órákban, amíg a a szobában foglal atoskodott, Mária nevű három és fél éves kisleánya a lakás udvaráról ismeretlen módon el tíínt. Azóta á l landóan keresi , de nem tud a nyomára akadni. Pécsvárado n már m inden elképzelhe tö helyet felkutatott , de mert sehol sem találja, feltételezi , hogy leánykája már níncs is Pécsvárad on, kérte tehát az örsöt, hogy, portyázás közben a v i déken puhatoljunk az eltünt gyermek után. A feljelentés vete le után pontos személyl eírást kértem és vettem fel az anyától, azután pedig bizonyos tám­ pontoka t akartam szerezn i, de se a tettes k ilétére, sem egyéb körülmé nyekre semmif éle felvilág osítássa l nem tudott szolgálni. E ltünodtem az eset felett. Eszembe jutott, egy néhány

1 929 augusztus 20.

szág b � n elő ­ évve l előb b a napi lapo kból o lvaso tt Ném etor n fordu lt eset, amik or egy, férfi kéj ,e,l�ésr e , hasz alt e�y n meggy Il_ kisko rú leány gyerm eket, azutá n bestl ahs , modo kolta , holttestét pedig egy, pincé ben reJtet�e el, ahol a nyomo z6köz egek későb b meg is tal � ltá � . Az J utott eszem be, IlOg", hátha ez a kisleá ny is hason lo, bunté nynek esett áldo " leg ra' a ka dt " zatul, mert el lenkez ő esetbe n az anY'J a v a l OSZ1l1U volna. Három és féléves gyerme kek nem Igen szokta k olya n messze e l barang o ini, hogy, ne lehetn e reá j uk .. tal � lni. A panasz os nőt nem is engedt em e l az ?rsrol. hane � nyomb an szolgá latba vezény eltem mag,am Pestt I�tl'áll !' , es Fábiáll JáIlOS őrmeste rekkel és a Wlrt Ferencn e lakasara mentünk . Atnéztü k a lakást, átkutatt uk a lakás közelében lévö összes kutakat, a pöcegöd röt, a patakárk ot és mind­ azon helyeket, ahol a kisleány baleset következtében eset­ leg el pusztulhat ott, de semmi nyomra nem akadtunk. Ezen eredményt elen munka után a szomszédo k ki léte és meg­ bízhatósága után kezdtem puhatolózni . Megtudtuk, hogy a panaszos n ő egy,ik szomszédja, Gruber János,* ) iszákos, züllött ember, aki feleségétől különváltan é l . A megelöző napon i s teljesen ittas á l lapotban látták a déli órákban Pécsvárad egyik korcsm ájában. Az i l letö gyanúsnak tünt fe l s ezért erre alkalmas bizalmi egyénekkel a lakásán megfigyeltettem. Közben egy lopási eset nyomozásával meg­ bízott, Sass Mikl6s tiszthelyettes és Leicht K.ol/rád örmes­ terből á l l ó j árört i s a helyszínre rendeltem. Itt közbe­ vetőleg meg ke ll jegyeznem, hogy Gruber János foglal­ kozására nézve sírásó volt. Agyamban folyton a német­ országi eset j árt és éppen mert a gyanúsított, i lletve idáig ebben az esetben gy anúsítható egyén sírásó vo lt, elhatá­ roztam, hogy elsösorban a temetöt fogom átkutatni. Való­ színűnek látszott ugyanis, hogy ha a képzelt cselekményt csakugyan nevezett követte el, akkor á ldozatát a maga fog lalkozási helyén, a temetőben rejtette e l . 1\ m á r fentebb megnevezett j árörtársaimmal ötödmagam­ m a l a temetőbe indu ltam és o d a megérkezve csatárIánc­ szerűen haladtunk előre. A kutatás meglehetősen nehéz feladat volt, mert három nappal elöbb halottak napj a vol t s ezért a legtöbb sírhant le volt tisztogatva és csaknem m i n degyik m e l lett egy rakás avarral kevert földes szemét volt talá lható. Ezt persze mind fel kellett forgatni. A hull aház Sass tiszthelyettes útjába esett. Kutatás közben egyszerre csak Sass tiszthelyettes kiáltására lettünk figyelmesek. Az okát hamarosan meg­ tudtuk. Sass tiszthelyettes ugyanis, amint a hul laház köze­ lében lévő nagyobb i lyen avarszemetet feltúrta, rábukkant a keresett kisleány hullájára. Percek leforgása a latt o daérkezet t a helyszínre dr. Hal 16zsel körorvos. kivel együtt a j árör a hullát megvizsg álta és megállap ította. hogy rajta, míg élt, valaki megfertöztetést követett e l , azután pedig megfojto tták. Hogy a megfertőzés nyomai ne legyene k láthatók . a tettes á ldozatán ak nemi részét a has közepé ig késsel felhasí totta, a sebet pedig. hogy szál lítás közben vérnyo mokat ne hagyjo n m a g a után. a kisleá nyon volt ruhad arabo kkal betöm te. Ennek megá l l apítás a után a gyanú sított lakásá ra men­ tünk s ott a lapos házku tatást tartva , a kisleá ny, hulláj án volt hiány os ruhad arabo k kiegé szítő részé t frisse n k imosott , de még nedve s á l lapot ban a sütök emen cében és a takar ék ­ tűzhe ly hamu tartó jában elrej tve megt a l á ltuk. Grub er Jáno st most ki kérde zés a l á vette m, aki a bizon yitékok súlyo s nyom ása a l at t meg sem k ísére lte a taga dást . Elm ondo tta, hogy nove mbe r 2-án regg eltől egész en délu táni g kocs máz ott s ittas á llapo tban men t haza . Haza­ érkezésekor a kisle ány a l akás a köze lébe n j átsz adoz ott, ö pod ig onn an cuk orra l és dióv al bec salt a mag áho z a lakó ­ szob ájába . Ott öléb e véve a gye rme ket a kéjv ágy át kielé') Gyan üsí!o ll nevel megVéltoz lalluk . Szerk,

1 929 auguszl u s 20.

CSENDORSÉGI LAPOK

tette. A. gyermek hangosan sírni és sikoltozni kezdett, ő pedig megrémülve, hogy a szomszédok tettét észreveszik, ell\apta a kiabáló kisleány nyakát és megfojtotta. Mikor az est beá llt, letakarta a meggyi lkolt gyermeket kabát jával, Ilivitte a temetöbe, ahol egy frissen ásott sírgödörbe akarta betemetn i . Ezt a szándékát azonban nem hajtotta végre, mert ittas és fáradt vol t , hanem másnapra halasztotta. Megelégedett azzal, hogy, a gyermek hulláját a hullaház I\özelében egy szemétrakás alá rejtette, ahol a már fentebb vázolt módon a j árőr megtalálta. Nevezett a boncolás megtörténte után a pécsi kir. ügyészségnek adatott át. A. megtartott főtárgyaláson a pécsi lli r. törvényszék a Btk. 236. §-ába ütköző és a 237. §. szerint m inősülő bűncselekményért életfogytig tartó fegyházra ítélte. *

A. leírt eset már két órával a tudomásvétel után kiderült, csupán az ügynek részletes tisztázása igényelt még I\étnapi munkát. Mégis van itt valami , amit érdemes meg­ jegyezni. A. helyes feltevés és a gyors cselekvés. A.z eset tudomásvételekor semmiféle támpont, semmiféle ok nem volt annak feltételezésére, hogy i l yen súlyos bűncselekménnyel állunk szemben. Emberemlékezet óta hasonló cselekmény nem fordult elö á pécsváradi j á rás területén. Ha a j árőr nem a fent leirtak szerint cselekszik, az eset alig ha derült volna k i , mert ha a gyanúsított egy bizonyos, mondjuk huszonnégy órai idöt nyerhet - amint e lőadásából is llitünil\ a hullát észrevétlenül a temetöben valamely újonnan hantolt sírba el temette volna s h.a a lak� s �n . . . maradt ruhadarabokat is elégeti, az esetre valoszllluleg orok homál!] borul. A. szülök s á ltalában az egész lakosság semmiesetre sem gondoltak i lyen súlyos bűncselekményre s bizonyára azt hitték volna, hogy gyermeküket kóbor cigányok hurcolták magukkal.

Életünk védelme. II.

A fiszfn,áf!. l\z ősszes fertöző ragályo s beteg �ég�k kar­

öltve járnak a tömeg laksss al , a szegén ység �e l , az � I�.segge�' a . . plSZO kk a l . A. so" tétben , a szenn yben, a rossz ul szello zott hely e " , a tiszt a " " kOtl llen virúl a bacillu s. A. tiszta ruhák on, eszkozo testen n em tud életben marad ni. Neki a legna gyobb el len­ sége éppe n a tiszta ság, De p l . a külső ruhái nkat, a szoba ­ bútoro kat, a különb özö tárgya kat, mind � � in ? nem � zok � de meg nem is lehet napo nta lemosl1 l . lu rozl1I .. valam Ive l e , kenni stb. És mégi s tiszta mara d. Miér t? Salatsagos d� IO ' eleme az em bel n c ' hogy a fény , a leveg ő egye ' nesen é l tetö a b bit l latnak és növényn ek ; ezze I szemb en a lega lacsony . on árta lmas . rendű lények re ( bacill uso� ) e l l� nkezo" leg . n ö látha tatla n A. nap mele ge, a nap fenye es a be� ne k az emb eri, kémi ai suga rak valós ágos para dlcsomot Jelen tene kat meg egye�lIa ti, növé nyi élet re, ezze l szemben a baci l luso

� e

�;;

763

nesen e lpusztítják. A.zért kell lakásainkba a veröfén�s napot, a friss levegöt bebocsátani, mert a mozgó levegő, a .huzat« a bacil lusokat nagyon kiszárítja, s így a meleg a napfény­ nyel karöltve, megöli öket. A. tisztaság első kel léke tehát a napfény, a szellöztet�s, csak ezután következik a szappan és a víz.

A. napfény és az áram ló levegö pl. még a trágyadombok lömérdek baci l l usát is képes idövel elpusztítani. A. tisztaság létrehozásához tehát négy tényezö kel l : napfény, levegö, víz és szappan. Desillficiálás : Nem minden tárgyat , eszközt, ruhát stb. tehetünk ki azonban hosszú idöre a napra és a levegöre tisz­ títás céljábó l. Sok olyan dolgunk van, amely sohasem, vagy csak igen ritkán kap napfény t. Máskor meg sürgősen van szükség a tisztítás ukra, amikor nem várhatunk hetekig, hónapok ig a fertötlenítésre. Pl. a meggyógyult ragályos beteg szobája. I l yenkor tehát mesterségesen tisztít juk meg ruháinka t, butoraink at, eszközeinket. Minden rangú és rendű eszköznek, elj árásnak, folyadéknak stb. ami a baciJlusokat elpusztítja, desinficiáló szer, desinficiáló eljárás a neve. Legyegyszerűbb és bárhol könnyen kivihetö elj árás a fel­ forralás, a kifözés. Ez föleg akkor igen hatásos, ha a vízbe mosószódát vagy lúgot leszünk. A. felforralással tisztít juk meg a legfontosabb élelmici kkeinket, a vizet. a tejet, az ételeinket ; azonkívü! a leglöbb eszközt, edényt, a ruháinkat stb. Félórai forralás minden bacillust elpusztít. Kórházakban, ahol sok fertőző baktérium van s ahol é letkérdés a bacillus­ mentesség, az operáló esz!\özöket félórán át fözik, a ruha­ neműeket, vattát, pólyát, stb. pedig 105-130 fokos vízgőzbel1 fertőtlenítik. Ebben a vízgözben a minden bacil lusok közt legerősebb lépfene bacillus, sőt még annak a spórája ís már 12-15 perc alatt e lpusztúl.

Mióta a bacillusokat ismerjük, azóta igen sokféle fertöt­ lenítőszer van forgalomban. Valamennyi közt a legjobb, leg­ biztosabb és legismertebb a szublillUíf, amely nem egyéb, mint vízben oldott higanysó. Ez a hi,ganysó .szublimát pasz­ tilla� néven van forgalomban és nálunk rózsaszínüre van festve azért. hogy más paszlillával össz� ne téve�zük. . A.� olaSlok szublimát j a pl. kék . H a a szubhmat barmilyen elo, vagy elhalt víztartalmú fehérjével, �ehát pl. a �estünk seb­ . felszínével, vagy a bacil lusok testevel enntkezl � " ak.kor a higanysó egyesül a test fehérjéjével. Ezen egyesu.lesbol egy új anyag keletkezik : a higany fehérje. amely kemeny, m.er�v és oldhatatlan tömeget képez. H a pl. a sebet a szubhmat »megmarj a«, akkor a seb felületén látható fe�é �színii me� ­ _ l\eményedés a higany fehérje. Tehát a seb felszll1en !evo seJ ­ lek egyenesen .kövé. váltak. De éppen így megmereved.ne� , kövé válnak azok a bacillusok is, amelyekhez .a � zubhm,� t hozzáér. A. szublimát minden baci l l ust megmerevIt es mego!. Ebbö l Ilövetkezik, hogy nem is lenne nekünk szükségünk semmi más fertötlenítö szerre, csak szublimátra: .. A. dolog azonban nem így van. A. szublimát ugyanis az.onklv.� l : hogy. a puha, víztartalm ú sejteket megmerevítve meg oh, kove marJa� igen nagy méreg is. A. szublimá tol ivó ember bIztosan a teme tőé. ( Mégis kevesen mérgezik meg magukat szubhmattal . mert a legször nyűbb belső marási -égési kínok �ellett csak 3-8 nap múlva következik be a halál.) A. szubhmat szaba ct. árúsítá sa tehát maró és mérgező hatása mIatt nem engedhcto meg, mert a család ban sok szerencsétlenséget okoz l�a. . A. szublim átolda tot úgy készit jük el. hogy egy hter VIZben egy vagy ke' t pasz t I' l la' t oldunk fel ' Amit . 5 O perccll at szublim attaI lemosunk, azon semmiféle baCIllu s nem Iarad életben . Legjobb bizonyi téka ennek az, hO�y' ml Ori osok. l\özvetleniil az openici ó elött szintén szubhm atban . mossuk a kezünket. A. fémeszközöket azonban megtáma dja, mcg­ ja, ezért azol\at nem szabad szublimat ba tenni, avagy

�

::�

764

i 929 au�uszfus 20. -

CS EN DO RS EG I LA PO K

azzal lemosni, hanem félóráig ki kell őket főzni. Már itt fel� hivom azonban valamire a figyelmet. Ne higyje senki, hoglJ ha egy nagyobb sebet szublim áttal kimos, akkor az meg van tisztitva. Szublimá ttal nem lehet a sebet .kimosni », azaz fertőtlen iteni azért, mert amelyik pillanatb an a szublimá t a sebfelüle ttel énntkez ik, ugyanab ban a pillanatb an a seb felületével kemény réteget - a már em lített higanyfeh érje réteget - képezi. Ez a kővé vált felső réteg aszfalt módjára bevonja a sebet és ezért aztán hiába öntözzük tovább akár literszámra is a szublirriáto t a sebre, az már nem tud a mélybe behatolni. Ezért a szublimát tal megmosot t seb� felszín teteje alatt a mély ben még mindig vígan gennyed� het és terjedhet a fertőzés. Egy másik kitűnő desinficiáló szerünk a llypcrmal7gall. A közismert, világos-li laszínű hypermangan nem mar, nem roncsol , nem képez pl. kemény réteget a seb felett, behatol a mély be is, tehát igen j ó sebmosószer. E�zközöket is, fémeket is kitünően lehet vele fertőtleniteni . Kéz� és szájmosásra is kitűnő. Ezenkívül nagyon jól szagtalanít minden geny� nyes�bűzös, rothadt anyagot. Házi célokra, sebmosásra, száj� öblögetésre stb. úgy készítjük, hogy csakis átlát�zó üveg� pohárba vizet őntünk és pár darab hypermangan krístályt dobunk bele a vízbe. Most addig várunk, amíg a víz szép l i laszínű lesz és amíg a szemeínk elé tartott poháron még j ó l át lehet látni. Ekkor a pohárban lévő kristályokról egy másik pohárba öntjük a kész li laszínű oldatot, mert ha nem őntjük le, akkor az oldat egyre erősebb, a végén már tínta� fekete lesz, ez a tintafekete hypermangan-oldat pedíg már olyan m in t a vitrio l : mar, éget, veszedelmes és ezért már nem is használható. A száj az a hely, ahová a legtöbb bacillus tud bejutni. Ezt megakadályozni lehetetlen. Járványok esetén, a villamo� sokon, várószobákban, vasutl kocsikban, irodákban, továbbá beteglátogatások, összejövetelek alkalmával a már beteg emberek teleköhögik a levegöt, amelyet aztán az egészséges ember is beszív. Hogy a szájba jutott baktéríumok el ne hatalmasodjanak ilyenkor, legjobb eljárás a szájnak gyakori öblögetése. E célra szolgál a llyperox)'d, avagy latillosall sllperoxyd, amely mindenhová, még a szorosan á l ló fogak közé is behatol és pezsgés közben (oxy gén leadás) pusz� títja el a bacillusokat. Ezt is, mint a hypermangant, recept nélkül lehet kapni, még pedig lapos ruha90mb alakú fehér pasztillákban. Egy ivópohár vízre elég három-négy paszti lla. Annyiban jobb a hypermangarmá l, mert nem hagy foltot a kezünkön, fogunko n , a ruhánkon. Sok operáló orvos 3 o:0 �os superoxydban sZJkta kefével-szappa nnal 5-6 percig a kezét megmosni . Teljesen biztos és kitünő eljárás. A mindennapi életben legjobban használható , olcsón és �ecept nélkül kapható fertötlenítö szer továbbá még a !ysol es a !ys% rm. A kátrányb ól előállítot t lysoform a legjobb háziszer m indenféle fertötlenítésre. Nagy előnye a szublimát fölÖ!t, hog � nem mar, nem mérgez, a fémeket nem bántja, . . legfobb elonye pedig, hogy a szövetek közé mélyen beivó� , dlk, tehat nemcsak a felületen hat, mint a szublimát, hanem a mélyben is. A tüdővészesek köpöcsészéjében lévő igen veszélyes tuberculosi s bacil lusok elpusztítás ára, árnyékszék ek szagtalaní tására, fertőzött fehérneműek beáztatásá ra, bútorok eszközök, fémek ( akár ezüst, arany legyen i s ) deSinficiá lására padlók fertőtlenítésére mind�min d 1 0 0f0 -os oldatban kel l használni. Sebek kimosásár a, kézmosásr a l o;o -os oldatban.

:

A budapesti Nemzeti Színház lill/sora világos jele a magyar nép kivételes mliveltségének. Nemcsak az egész Mol;'éret játsszák itt, hanem az összes francia . k/assztkusoka� . Budapest kultúrközpont . (Bonaparte üditia hercegnő.)

óta haszn ált és Vég ül fele mlítem még az évez rede k t, amel yet a nnyi­ kitűn ően bevá lt mcsze!, m int fertő tlení tő szer ul, sőt sokszor szor hasz nálna k, de maj dnem mind ig rossz az alább i akat egye nesen nevetséges módo n. Jó lesz tehát avas mész) megs zívle lni. A kí bány ászot t mész!löpe! ( széns hevíti k, .éget ik«. A hevíté sre a benne lévő széns av elsz áll és vissza marad az égete!! mész ( calciu moxy d ) . Ha ehhez az égetett mészh ez vizet adunk ( példáu l 50 kg, mész re 200 l i ter vize t ) , akkor a mész forrni kezd, nagy, meleg fej lődik és a ldhülés után előttün k van a m i n denki által ismert 011011 mész. H a most ehhez a kásasze rű o ltott mész ­ hez még vizet adunk, akkor kapjuk a mészte;et. Ez a sűrű mészlej a legkivál óbb fertől lenítösz er. H atása a következő : po. mészlejb en az égetett mész igen finoman eloszlik , fel� oldódik. Rátapad a falra, a tárgyakra , beivódik a földbe, a ruhába stb. és az ott lévő baci l lusokat m i n tegy behüve­ Iyezi, páncélba zárja és ig!) elkülöníti a külvilágtó l, de ezenkívül még a baci llus testébe is beivódik s azt okvetlen elpusztítja. A betegek ürűlékét (tifusz, kolera ) , az árnyék­ székek tartalmát, a rothadásnak induló emberi és ál lati hul lákat, a trágyadombokat, szóval m i nden fertőző, rothadó anyagot mésztej jel kel l leöntözni . H a a fákat, falakat, menyezetet, padlót, szóval a lakásunkat bemesteljük, az feltétlenül teljesen tiszta lesz, ott elhal m i n den bacillus, De persze csak azok a baci l lusok pusztulnak e l , amelyek� hez mésztej j utott ; azok, amelyeket a mész nem ért, vígan továb!> élnek. Te/uit ha valnmit mésszel leöntüllk, bekenünk, stb. azoll még egy !el1csényi területet sem szabad kihagyni, ott mindelll1ek 1z6felzémek kell lellnie. Egyenesen nevetséges az kat

a

sokszor látott

slb.

csak

/Így

el;árás,

!tag)'

behilltenek,

utakal,

deszkákat, fala ­

beperll1etezllek a

mészte;;el.

Mintha semmit se csináltak volna. Olyan ez, mint amikor a kisepert szobában az ágyak, a szekrények és a szőnyegek alatt ott marad a piszok. A legutóbbi időkig nem tudtuk a lakásainkat teljesen fertőtleníten i , mert az elzárt helyeket, réseket, repedéseket, likakat stb. lehetetlen volt lemosni, bemeszelni, kiégetní. Gondoljunk csak a bútorokat alkotó deszkák közti résekre, repedésekre stb. A lakások nem fertőtlenítése ( p l . ragályos betegek szobái ) elsősorban arra veszélyes, aki benne lakik, de másodsorban veszélyes a szomszédokra s az egész falura, városra is, mert hiszen az emberek egymással ál landóan érintkeznek. Ezért ne haragudjunk, ha a hatósági fertőt� lenítők nálunk megjelennek és formatitlOz/lak. A formalin ugyanis az a kitünő fertőtlenítő gőz, amely behatol m i n de'Jl hasadékba, eresztékbe, a ruhadarabok legfinomabb ráncaiba, a függönyökbe, szőnyegekbe, a kihuzható fiókokba, szóval m in denhová és mindenütt megragadja, megöl i a bacillusokat. Emellett nem támadja meg a legfinomabb műtárgyakat, az olaj festményeket sem, az összes ragyogó eszközök, fémek változatlanok maradnak, csak a rajtuk lévő bacillusok pusz� tultak el. A légmentesen elzárt lakás lj-6 óráig marad formalingőzb en. Az i lyen szobába menni tilos, mert ennek a gőznek a beszívása halált okoz. H a mégis be kellene szaladni a szobába, akkor nem szabad egy€tlen egy lélegzete! sem venni. A délelőtt folyamán formalinoz ott lakásban este már nyugodta n, veszélyte leniil lehet aludn i . Mivel életünkne k több, mint kétharma drészét részben az időjárás viszontag ságai, részben a foglalko zás �n k miatt a lakásba n, a szobákb an töltjük e l , ebből követke zik, hogy annak tisztasá ga, egészsé ges, száraz volta stb. ránk nézve é l � tfonto �ságú. po. lakás tisztasá ga mellett egyenra ngú fontos kovetel meny annak a szel lőztetés e. A háztart ási cikkek, a konyha szerek, továbbá a különbö ző ruhane műek bútorok s v� gÜI a bentlak ók testi kigőzö lgése, a v i llan t kivéve , a ! a� pák, a gyertya , a dohány zás, köhögé s, a lakásba n , levo, I l lemhel y stb , révén ki.\lönb özö gázok, gőzök és párák

�

•

1 929 a uguszl u s 20.

keletkez nek . � zen kívü l váro sok ban az utca i gázcső szak a� das ak r � gaz a föld be öml ik, ott jel legz ? etes sza gát túl� nyo mo res zbe n elve szti s ez a súly os méreg ma jdnem sza gt� lanu l 1-1Ia n elő a föld ből a szo ba pad lójá n keresztül a laka�b� . A sz �ánk ban felh alm ozó dó ezen különböző gáz o� ? kat, goz oke t, par aka t csak szel lőztetéssel tud juk eltá volí tan i. Hog y, a nedpes lakás a leg;obb tala;a a tüdő vésznek a vérs zegé nysé gnek , a gyak ori meg hülé sekn ek, azt mind � nki tudj a. ll. nedv es laká s m indig zima nkós an hide g, azt hiáb a fíítjü k. Egyé bkén t télen akko r egészséges a szoba leveg öje, ha a mele g 17-2 0 fok Celsi sus közt ingad ozik. A háló� szoba 15-16 fokos legyen . Végü l pár szót még a rul!ázalról, amely életü nk védel � mében szinté n fontos ténye ző. A ruha célja nem az, hogy mutog assuk, hanem , hogy testünket az iqöjár ás viszon tag� siigai ellen megvé dje. A szemérem kérdése csak úgy hozzá� kapcso lódott, mert hiszen pl. az egyenl ítő táján meztel enül járnak az embere k. Ugyano tt a fehér ember mégis felöltöz ik, mert a kultúra, a megszok ás így kívánja. De hogy a szemérem nek m i lyen kevés szerepe van itt, azt láthatjuk a strandfü rdőkben levetkőzött nőknéI.

II Tisza m.ellöl

!'álasztia el a mindeIlki

kesztyű

Iázik.

bőrünk től.

A szűk

azért lázank, mert mert

a

lelte t

cipő, a

A

Illeleg,

leszes

cipőben,

a

amelyiket

ruhákban szűk

II

"a szűk cipő kiszorít;a

kesztyű

és a

bőrünk

a

között

a

test m.elegét

megől'izrzé.

a

�

lorr6

fIllp on

�

: izzadtsága könnyen elpárolog, amlre nagyo� n a� y . . van , mert h a melegben az Izz � dság .elparolgasat meg. � akadályozzu k, kész a höguta. Leg � ob� pelda erre a gumml� köpeny, amely alatt még télen IS Izzad az ember, mert itt nincs párolgás. Az »Életünk e l lenségei« címíí közlemén yben láttuk, hogy a mérgezés eken és sérüléseken kívül is �e n�y i baj, .v�szé!y fenyegeti az egészsé günket, hogy a: � vesnel, az . Ivasnal, szinte minden légzésn él halálos ellense gemket , a baclllusokat szabad ítjuk magun kra. Az »Életün k védelm e« címíí cikkek� ben pedig azt láttuk , hogy az ember i akarat nak, az embe: 1 testnek igen�i gen sokfél e védőeszköze van a test � gészsége� nek a védel mére. Ez az őnvéd elem azonb an, sajno s, nem az mindig elegendő a veszély, elhárításár a. Ha azonban emberi test maga már nem tud megbírkóz �� � ..baj j al , akko r jő segít ségül az orvos , aki a beteg.en . kuzko do test� nek a tudom ány, fegyv ereiv el siet a segItsegére. Dr.

Kemé/lY Gyl/la

alta n.

orvo s.

EtrJtted a küzdés, előtted a, ]Jálya, , . Az erőtlen csügged, az erős megált/ a. Tudod-e az erő micsoda? Akarat, l'ánt arat. Me!y előbb lIagy ut6bb, de borost Arany .

lak;ák

ef/ Il ek

és

;obb-

!'eszeltedö

balpart;át,

Mil/áll'

sváb

a

könl/yen

suhintásra

1"liöl/beu

salzburgi

legénvekröl, kogy :

emelődik

ott

. . .« a

Ilell!

csapszékbell

»He;, ha

Tudtuk bizony, Ilogy

fokos

és

elővillan

a

csizmaszárból egy -kettőre a kés. Sok dolga akadt ott mindig

a csendömek . Volt azonbau ebbell valami keserű, búbánatos lllagyaros büszk eség, egyet nelll

és egyéb dijbbent

levegö,

�. � szukseg

a

Szabolcska

az a csárda a Tisza part;án volna

vért«, hanelll,

. véglgslmtil uk, az sZli/te tuz�l. akár�sak vas, el Ielt bell a melletle lló leltér ;uhás egyell . ruhál a stmte Ittdeg. A nem feszes vIlágos ruhakban te t ruhá,át

vollla

l'erkli mellett

nel/l

A ruha pl. szintén igen rossz hővezetö. ll. ruhát alkotó szövetben a szövetszálal> közt is igen sok levegő van. Ehhez a szövetben lévő levegöhöz járul még a rajtunk lazán és nem feszesen lévő ruha és a börünk közti levegöréteg. ( Itt említem meg, hogy a katonabakancsok azért olyan átkozottul h idegek, mert a bakancsbőr belül nincs kibélelve semmiféle szövettel, míg minde n e �yéb lábbeli gy� lccsal van kibélel ve.) ll. feket� . ruha m � dlg �e �egebb, azert, mert a na � sugarakat elnyeli, . . megtartja. A vllagos ruha pedIg e llenkezoleg abszolute nem tartja meg a nap melegét. ,!a ep fekete ruhás e"� ber

amely

lolyól/llk

éllekelte

éppen emiatt

/lill cs

_

haragossz"ke, rakollcátlal/, de mégis olval/ I/agyoll- Iwgj'ol/

szeretett

levegőréteg

kesztyüben

.

I/elll lemol/dást fogadot! l'ezekl"k és remetél,

nagyon rossz hővezetö, tehát a belé jutott meleget sokáig megtartja. Ebből következik, hogy csak az ruha,

_

Hisz tadtuk, tadtak mi llzt, hOKj' nCnl kámzslÍs barátok,

ll. levegö

a cipő,

765

CSENDORSföGI LAPOK

hír,

igen

alanlas,

meg

lehetett

lehetet!:

le;be,'eréselt

különősen

mely nemrégiben

kárhoztatni,

okát

csak

pénzszerzési

motívulllokban keresni. Ezért, ezért

alias

minket

a

ezt elítélni,

il/dalt

az

el

a

a

szolllorú,

gyalázatos

Tiszahátról.

Embereket

f,üldtek a Irtás!'ilágra, nem fokossal, nem késsel, nem szemtől­

szembe álló emberek tlílhe,'ífett illdulalával, hanem m é r e g­

g e I.

a

Osszedllott egy társastÍg, mely á.KY adta ;obbra- balra

mérget,

m;lIt

I/llgY"drosban

!'ény társaság az

mi szí .. esen.

� .

autókat.

"A

lalu

"A

..alunli

autókölcsönző

romlaliaIh,

filia

rész­

hUl/goztat;uk

romloit" , ordíl;a lüliinkbe ez a most

az igaz? - kérdezziik. kipattant tömegméruezési eset. Melvik ' Ne. hamar kod;llk / illuziókban ringatózás Az felele et. l a

;

ártalmas, épp olyan

ártalmas,

sőtét pesszimizmus. hogy : a lalu a

' képe

szelültl, lennie

áUó és

Ne mond;II/.·

romlo ff,

,'alóságbalt

is

ereiét

íJ l /eg

a

pároshoz s

de

papnak,

,

Ilőpelié k nagy

mert

ki a szomorú szentenciál,

higy;ük azt se, hogy a lalu

kell

azzal,

hogl'

II

I'ilágégés

közefébb

így

ne

aZallos

Résen

megfestett.

tanít6nak,

mil/I a kétségbeesésbe Iul/adó

;őtt

lenllie, a

" IlSIí!, igen

amell'el

róla

kőlté-

erkőlcsl

ellen-

nagyoll

falunak

résen

k ell

telefon, a rádió, no

II

közel

hozta

lalut

a

nagy ,'árosi bűn

hozzá a

a is.

Még illf/ább azo/lbalt, mint a tanítónak és a papnak, talpolI keii lenllie a c s e n d (j r n e k . Rendcs pall tallóba öltözött

em b erek

keser ..eit

II

biztos

suttog;ák

az

hevítik s

hait;ák

pusztlllds

etéuedetlellkcdők

a

iŐbbtl-ket'ésbbé

felé;

mézes- mázos

relldes

SZfll'akba

;ogos

;óból

szoknyába re;II'c

,'agy

mgy

búil

;ogtalall

�osszból nemben: k

f'arasztmert)'ecsk!.'l,

Iti léb e a rel/elletcs Mnt. Öreg az urad? Zsémllcs? ragy mer!lértek IIg.l'an egymással, de nem aluzr;a megérleni a , 'a�yo .Ilon iilő őregasszony, hogy mlÍr ck'gel élt? :Y:m bal, .. segítün k. Csak egy kis adag abból a sznrkcsZllltl porból (l

habart bablet'esbe . . . Romlatlan m é g a

romlott m á r

és

lalu?

Segíthetünk -c

menthetetlen ?

.

..

éber sZl'ntl'tfcktol lesz ezekre a kérdisekre a lelelei . . . Csendőrök!

A

ti

is

m é g? függ,

Am!:y

hogy

mi

-0-

Orspa rancsnoki kinevezés. A pécsi IV. csendő r kerület

parancsnoka kinevezte.

Moll/ár Jál/OS 11/.

liszthelyettest örspllr ancs.nokka

Honvédorvos c!mmel a Honvédorvosok Tudományos EgyesU l e te h a v i folHóiratot inditott Illeg. 1\ k\'ziinkbe került egyik •

1 929 auguszlus 20.

CSE ND OR SÉG I LllP OK

766

példány lartalma : had isebészeli tapasztalatol{, béltiireml{� dés Csecsemöknél a nemzetközi Katonaorvosi és Katonagyogy'zerészi Kong resszusról , belgyógyászat, gyermekgyogyas �.a t , sebészet, urulógia, fogászat, épitkezés, egyesületi ügye� , koz­ érdekli hirek és szerkesztö i üzenetek. Egy füzel terjedelme 84 o ldal, kiállítása jó nyomdamunka s amint látju � , . t� r­ . lalma általános érdeklödésr e számot tarthat. EIofizetesI ara évenkint 10.- P, számonkint 2.- P-ért kapható. Szerkesz­ töség és kiadóhívat al : Budapest, IX . , Gyáli-út 1 7 . Szerkesz � l : ajkai dr. lljkay Zoltán vezértörzsorvos vezetésével a . m . Im . honvéd- és közrendészeti Egészségügy i tanács . Felelos szer­ I{csztöje : dr. Franz Géza törzsorvos . Országo � llz II Tisztikaszinói- Moziüzem megnyitása. Tiszti Kaszinó moziüzeme míiködését f . évi szeptember ho l-én megkezdi. llz 1929-30. év mozii dényében is .újitások stb. bevezetésével arra törekszik a kaszinó, hogy tagj aIIlak, azok hozzátartozóinak és meghivott vendégeinek igényeit kielé­ gít e, kényeimét elösegítse és zártkörli elöadásainak szín­ vonalát emelje. II szeptember havi »Kaszinó-Lap«, mel.y 8 szeptember havi moziműsoron kivü l , az O �szág� s !�.szlt Kaszínóra vonatkozó egyéb - a tagok érdekelt eloseglto hireit is tartalmazza, f. évi augusztus hó 20-tól a Kaszinó személyzeténél kapható. Elöléptek. II pécsi IV. csendörkerületben ör/ll estcrré : I

•

()ohos László,

Fáy

Tóth

II.,

György

!l1át.l'ás, !i ef!.l'l's i Sál/dor,

Prolltller

Ali fal,

Császár

Kiss L"ias I . ,

/ózsel,

IsII'lÍlI, Barcsák Pál, Bálillt Istl"líll, !\.elcmcll f erellc, \'ilmos,

\'itálJ'os

flegcdüs

Jállos

Sálldor, IV.,

TlIssi

,vagy Istl'áll,

!\.ároly Fe;ös

•

III.,

Ila

IStl'dll,

Birkás

Relclll:rl Isll'lIlI,

GlIdallccz

. . . . Remington M, 7. gyártmányú, keveset hasznalt Irogep eladó. Ara 120.- P, esetleg részletre is. Ugyancsak eladó egy jókarban lévö 6X9-es Agfa fényképezögép a hoz � ávaló� ­ kal együtt 40 P-ért, esetleg kéthavi részletre IS . Az erdeklo­ dök forduljanak MlIkra .1Iihály örmesterhez ( M agyarbo l y ) . J1iluíly

csendörök.

KA

Cikket nemcsak a csendőrsée- tagjaitól, hanem bár­ kitől elfogadunk s azt közlés esetén mee-felelően hono­ ráljuk. A lapunkban megjelent közlemények tulajdon ­ jogát fenntartjuk, azokat tehát beleegyezésünk nélkül nem szabad utánnyomatni. - Kéziratokat nem adunk vissza. A kőzleményeket kérjük az ivnek csak az eE!'yik oldalára, félhasábosan és irógéppel vagy könnyen olvas­ hat6 írással irni. Kéziratok sorsárol csak a szerkesz­ tői üzenetek közőtt adunk választ, azért kérjük mindig megirni, hogy milyen jelige alatt válaszoljunk. - A szer­ kesztői üzenetekben mindenkinek válaszolunk, levelet nem irunk. Jeligéül kérjük kisebb helységek neveit vá­ lasztani, mert az azonos jeligékből származó félreérté­ seket csak igy lehet elkerülni. Ha jeliE!'e nincsen meg­ jelölve, az érdekelt nevének kezdőbetűit és az állomás ­ helyét használjuk jelige gyanánt. Kőzérdekü kérdé­ sekre a "Csendőr Lekszikon" rovatban válaszolunk. Előfizetni csak lee-alább félévre lehet. A csendőrség tényleges és nyue-á1lományu lee-énységi egyénei az elő­ fizetési ár felét lizetik. Az előfizetéseket kérjük ponto­ san megujitani, mert a felsz6lítás kőltségét külön fel­ számítiuk. - A nekünk s2.ánt pénzküldeményeket kér­ jük a Nemzeti Hitelintézet Budapest-krisztinavárosi fiók·

t 1 K isztina kőrut 141) 1672. számu ján ( u edig iel�eg)'eznl , !lm• ;J'��: b�fiz:tni, a csekkrek I!Javá csek sza , nt. ra torte Lapo hogy a b efIze té s a Csendőrségi l: " Cse nd"'!rA ezn clm ánk intézett leveleket igy keII " h ker., Var, Budapest I . u nek, l Lapolr szerkesztő, ségé A, ?ZZ seg . szam 30. Országh� utca

t

t

V-,·jjiiii�=

Az 1 928. évi május 19-én I{el � 45.67� ein. ' B M. rendele tet 112m helyezt ek hatalyo r! 192 .L ' ' szemb :m támasz tlIa o I � u· Amen . , n�. en tehát a kincst árral , ) lemond , kotelezo�. ' gités , nyugdl J . ' 0" 1 ( ve' gkl'e1e mlll d 'en Igenyer u e tjének letelte elött is leszer·? lh'2t, i I letve kerhetI' a tes n böl való elbocsát ását. . " Nagy kincs. ön egy kt. parancs ra hivatk� zlk, . amelyro l .azt sem írja meg, hogy melyik para�csn oksag � s m I lyen szám alatt adta ki . Annyi parancsno ksag va.n � azok a:n nyl lü . parancsol adnak ld , hogy �e .. kell . l atm .a : m�gat .a parancsot nem ismerhetjü lL Leveieboi megls klvesszu k 'o o.mlt akar tud n i , olvassa e l a mai sZ,ámun�ban. . »�zebb J�vo« orsklha l l gatason Kereimet jeligére küldött üzenetünket . adja elő. . Erdeklödö. A legrosszabb jel igek egyi· .ke· t va· l asz .to tI.a. Kérdésére : elsösorban külföldre szóló szabad.sago.t kell kerme. Közben szerezze be az útlevelét és a roman vlzumot, hogy amikor a szabadságot megkapj a. az útlevelet felmu �athassa, másként a szabadságolási igaz?lv.ányt nem . kaphatJ a . meg . A. vizumot személyesen kell kerme a roman .kon.�ulatuson ( Budapest, VI., Teréz-I{örút 31J . ) . al}ol eg� �erdolvet k.ell kitöltenie. A vizum dí j a : III pengo 50 fI l ler. Egyebke�l t olyan rendelet nincs, amelyik .a . cse�d.ör�g�éneknek . roma.n elszakított területre va ló beutazasat ku lona I lo a n szaba l!Jozna . Legénységi á l lomány��k u�yani9�. . .kapják a vizu!t10t, n:' 1 II t a polgári egyének, rajuk n2 zve kulonlegzs formasagok v�gy más intézl{edések nem vonatkoznak. H a a fent mondott. fel­ tételeknek megfelel s ame ll ett i�azolj a , . hogy a,z. ut�zasl: oz szükséges pénzzel rendelkeZik es polgan lyhaJa IS yan, akkor a szabadságot ha annak szo lgalatI akadalya nincs - engedélyezik . R. E. Emöd. O lvassa e l lapunk 1926. évi 6 . sZ ámában , »Érdeklö dö 28 . « jel igére adott üzenetünk 2 . p0.ntjat ..s .�z ugyanazon évi 12. számunkban »Tavasz� J ehgere kuldott üzenetünket. Az elöbbiben azt olvashatj a , hogy még a gyermek után nevelési j árulé� sem . i l letékes . . � m.áso<;likban pedig, hogy özvegyi nyugdíj (s Igy neveles.1 la rule� . .I S ) csak akkor i l letékes, ha a férjet a házassag megkot�se után a tényleges szolgá latban . ismét a lkalmaz�ák , s legal�bb három évig ténylegesen szolgai; E z .vonatkoz!k .. ugy a ve�­ leges, mint az ideig lenes nyugal lomanyban le�okre . . LeveIe­ ben a nösülési engedély kiadására vonatkozola� Irott.ak� t nem értjük. Nyugál lományúak ugyanis engedely m:;lk.ul nösülhetnek. De ha akárm i lyen, álta lunk nem ismert, korul­ ményel{ miatt ezt az engedélyt valóban megkapta volna JS, a fent mondottako n e� sem változtat. 2. Olvassa e l lapunk 1926. évi 1 . számában » K . J . B.« j e l i gére küldött üzenetiillkel Zalai völgy. Olvassa el lapunk m a i számában »Szebb jövö« j elige alatt közölt üzenetiinket . A postához való fel­ vételi kéreimét tehát szo lgálati úton elöterjes ztheti s ha a felvételé re a posta haj landó, elbocsát ását kérhzti a csendőr­ ségtöl. Nem értjük levelébe n azt, hogy kötelez öje 1 929 április 30-án j á r le. Ezen a dátumo n m á r túl vagyun k. Ha férfi vagy, légy férfi ! 1 . U j ra csak azt írhatjul{, hogy a csendö r legény ségi állomá ny úak nősülé se nincs meg­ határo zott összeg ű óvadé ktökéh ez kötve, vagyis óvadéktöke egyált alában n incsen elöírv a . összeg szerű leg tehát nem mond­ hatjuk meg, hogy az arána k, i l letve az ara szülei nek m i lye n vagyo nnal kell rende lkezni ök. A lénye g a z , hogy a tervez et t házas ságga l a házas társa k anya gi helyz ete egyen súlyo zJtt legye n , hogy a nösül ö csend ör legalá bb is úgy élhesse n, mint ahog yan megé lt nötle n korá ban s így termé szete s en mint háza s embe rnek , a nötle n kora beli anya gi viszo nyaih ol mért en a hely zete a háza sság r>ívé n j avul jon. Meg legy e n tehá t az altis zthe z mélt ó rend e, laká sa, bizto legy e n a feles ég és gyer mek ek ruhá zkod ása és á ltalá sítva ban szer én y a anya gi bizto l/ság feltétele.i meg legy enek . Ezt csak a kiviz s-;­ gáló elöl j árók bírá lhat ják e l s tehe tnek nok ságh oz esetenk int . kon krét .. j ava slat ot. a kerü leti para ncs­ A kivi zsg álás ki­ terJ ed az any ag i aka t IS meg l210z ve az erk ölcs iekr e, II csal ád ­ nak , �me l�bö l a cs� dör alti sz� nös ü lni óha jt, köz tisz tele tben . kell al la�l a, az ara nak e,rk olcs ösn ek, j ó h í rben á l lónak . �el l .Ien n!� . MlIlde zt sZIl lten csa k a kiv izsg áló elö ljárók a l laplt. hat jak me g es�te nkl llt. Kü lön ben ped dig ma gának a . cse ndo rne k ke ll els oso rba n tis ztá ban len nie azz al, hog y

J

Szebb 'övö

� r

�t

1 929 auguszlus 20.

767

CSEN DORS ÉGI LAPO K

olyan ház ajtaj án kopo gtat-e nősü lési szánd ékka l , amel yik ház az ő társa dalm i .á l l ásán ak, erkö lcsi és anya gi jövöj é­ nek nel? lesz artalm ara. Enné l részle teseb b és vi lágos abb magy arazatot . nem adhat unk. Ha biztos a dolgá ban, akkor nyugo dt�n kerhe tt - m i helyt arra lehetőség nyilik , mert most meg nem lehet - a nösülé si ügyén ek a kivizs gálásá t. H a a�tál1 valam 1 0.k ból úgy végzö dnék a dolog, hogy az engede lyt nem kapja meg, az nem történi k ok nélkül s akkor már az sem számit , hogy a szülök Önnek szemre­ hányás t tes �nek, �m.iért a nő sülési kérvényét beadta , i lletve, hogy a leany . . koru I forgolo. dot!. Szemre hányás ebben az � setben c� ak onmaga s legfeljeb b az elölj árói részéröl erhetl, azert, mert nem tudott magához méltó arát válasz­ tani. 2. Elöfizetés2 a folyó év végéig rendezve van. Jlr a t ók . Olyan belügym iniszteri rendelet ni ncs, amelyik megttltan a, hogy leszerelt csendőrök a vámőrségh ez belép­ hessenek. A leszerelt csendőr oda lép be, ahová akar, i l letve ahová tud. A levelében hivatkozott rendelet kifejezetten csak az ön akkori kérelmére vonatkozott, mert abban az idöben a vámörséghez nem volt felvétel. Már többször meg­ üzen tük, hogy a vámörségnél sem lehet pontosan elöre­ látn i , mikor és mennyi felvétel lesz s így az, aki oda be akar j utni , j ó l teszi, ha e löjegyeztetését kéri. Szolgálati úton beadhat tehát egy új abb kérvény t azzal, hogy a vámőrséghez óhajt belépni s kéri, hogy a vámörségnél ez t a kéreImét elöj egyezzék. A kérelmet a kötelezöje lejártára való tekintet nélkü l bármikor beadhatja. A belügymini szté­ riumból ( V I . c. oszt.) az ügyet átteszik a pénzügyminisz­ térium X I X . ( vámőrségi ) osztályához s aztán az már a vámőrségen múlik, hogy a saját létszámviszonyait figye­ lembe véve, a kért elöj egyzést meg teszi-e vagy sem ? Ha eset­ leg a vámőrségnél nem veszik előj egyzésbe, abba a csend­ őrségnek beleszólása nincs, mert ez a vámörség belügye. Jelentkező. Már csak azért is bizalommal o lvastuk a levelét, mert a törekvését egy nehéz pályázatunk legjobb megfejtésével éppen mpst igazolta be. Ha az öccse is olyan törekvö, mint ön, akkor valóban i tt lenne a helye a testü­ letben annál is inkább, mert egy harmadik testvérük szintén csendőr. Azt, hogy a kerületi parancsnokságtól szolgálati úton kérjen pártfogást o ly tekintetben, hogy a honvédségtöl a csendőrséghez öccsét út;m gedjék, nem teheti meg. Első­ sorban azért, mert szolgálati úton i lyet kérni nem lehet, másodsorban meg azért, mert kérdés, hogy a kerületi parancsnokság az öccsét mikor vehetné fel próbacsendőrn ek. Hanem vál assza a szolgálatonkív üli utat, aminthogy mást nem is téhet, mert hiszen nem az ön ügyéről van szó, hanem az öccse felvételéröl, az tehát a szolgálati útra semmiképe n nem is tartozik . . Ez ne �l az általunk is e l í tél .t protekciók eresés. H a már ket testver csendor s mrndketto .

T Á R O G A T Ó

szív y eHéle kkel az, akkor a lehetőség szerin t méltányosnak tartjuk a harn:a dik te.styér törekvését, hogy ö is csendö r le.g � en. Fordu lj on k5!. r5! sevel az osztál y parancsnok úrhoz s kefJe annak partfogasat, hogy szándékuk ' amint arra lehetőség nyilik , teljes üljön . Feg ye l �m. A� öltözet i tábláza t ,.Külön ös határozványokc c. po.� tJ. a ert5! lmeben �Z oldalfe gyver nyi lvános helyen nem . teheto le. Zart helYlse gben sem, hanem felkőtve tartandó. Csak a kerékpározást említi a tábláza t olyan alka lomként, amIkor . az oldalfe gyvert levéve, a gépre lehet csatoln i. ll,kl tehat .�nnek a tiJalom nak eleget nem tesz, azt felelős ­ segre vonjak , ezen kár vitatko zniok. Ami a táncot i lleti azt mind.enki �udja ! hogy olda lfegyve rrel táncoln i nem lehet s ez a tobbl tancolo knak is csak kényelm etlen és kelleme tlen vagy még ennél is több volna. Természetes tehát hog y táncnál az oldalfeg yvert le szabad . söt le kell ' tenni.. E;z annyira . t.ermészetes, hogy ezt külön megmo ndani a táb­ lazatban folosleg es. J\z viszont kinek-k inek külön köteles­ sége, . hogy .csak ott és akkor táncoljon , amikor s ahol megtama dtatas veszedelm e nem fenyegeti . Aki olyan kör­ nyezetbe megy táncolni, ahol oldalfegy ver nélkül nem érez­ heti magát biztonságb an, azt természetesen felelősségre von­ ják. Nem azért, mert oldalfegyv er nélkül táncolt, hanem azért, mert olyan környezetben s oly körülmények között tette l e az oldalfegyver ét, ahol azt e lővigyázatos csendör­ nek megtennie nem szabad. A szabályzatok csak azokat a határokat adják meg, ameddig valamiben a csendörnek el lehet mennie, de hogy aztán a gyakorlati életben a csendör a szabályzatok szel lemének miként tesz eleget, azért ö felel. 2. Körgallért csak tisztek és tiszthelyettesek hord­ hatnak. Nézzék meg a társasági öltözet rovat megj egy­ zésén�k 3. pontját . Önök va lószinűleg csak a .különös hatá­ rozványokat vették figyelembe. M. őrm. Ha az orvos betegszabadságot javasolt, akkor az i l lető beteg. H a pedig valaki beteg, akkor szolgálatot nem teljesithet s így a napirend szerinti foglalkozás alól is fel van mentve. Ebből következik, hogy ha valami elin­ tézendő ügye van a községben vagy tegyük fel az egész­ sége érdekében áll, hogy a község valamelyik napos, egész­ séges sétahelyén, esetleg folyóparton, erdöben stl>. tartóz­ kodjék minél többet, akkor természetes, hogy a foglalkozási i dő alatt is kim ehet a laktanyából. Más eset az, amikor a beteg arra használja fel ezt a kijárási lehetőséget, hogy korcsmában üldögéljen, nem beteghez való szórakozásokban vegyen részt (pl. kuglizik, billiárdozik, udvarol vagy ha általában nem úgy viselkedik laktanyán kivül, mint ahogy egy beteg embernek viselkednie kell. El tudunk képzelni ugyanis olyan esetet, hogy valaki a laktanyában lehor­ gasztott fej j e l jár és esetleg nyögdécsel, mihelyt azonban

Alapíttatott 1854

LEGSZEBB

l! legkönnyebb fuvóhangszer I Saját találmány ! Ovakodás ulónzatoktöl t merI mind melyek nem

gyáramhól erednek, silány, külföldön készült u ttin­ zalok. Hegedük, Trombiták, Harmonika �s. 870 összes hangszerek és hurok legnnomabb kIVitelben sztillilja az ;

ELS Ö

MAGYAR

LEGJOBB

HANGSZERGYAR

STOWASSER

k;

��ál��

r; LEGOLCSÓBB

Budapest, II., Lánchíd u. 5. KivúnaIra úrjegyzék bérmentve,

Az egyediili magyar haDgszergyár az országba D,

�""',

rsend6röknek kedve7ml:nyes részletfiz ert's !

..&MY'":l

•

:lJ év 6ta

ol világot uraló eredeti ang

The Champion kerékpárokat fl

masszív katonaí utigépeket

5 t.; vi jólállússal 20 P havi részleire

szá llilu nk.

kerékpáralkatrészeket

fhoz btirme I y gyo rlmtínyu kerékpÚ ltínea ! . pedól ! .. kormóny lámpt íl, ny('rgekcl ftt b . . lő I. pen 2.10 l őke ,. I s e b . 50 6 6 gumml'kol " nagybani, erede!i gyári árbao kuls6 Kerekpurok 130 p -161 feljebb

LÁNG

•

.J A K A B E S F I A

kcn.:·kpúr- és RUm mina . gykeres k. e d6 k ' kert'' kpur .. '- I" " zl. II c8 I egmeRbIzhaló bb 'bb gl ' . cgrt I bb agyo lelln MORynrorSTúR' •

J6z.ef.karal 4t •

VIII ., en I - ArJeIlY1.�k 1 000 keppel inR'y ft'nn uli 60 i've Badap•• I,

•zám .

HiirpUosóru. fOS- ts rtzbúforQuiíro SZöngel!, pOkrÓ(. IOaaöng . ilgy· ő. aszta ltoritOk,

f!germekkO(Slk. nuuasztkek mind on kivito lben knplHltók

fii(hn(r Jónos Budapest. frzstbe' köriU 2 0 NAgy képe. �rJegyzék Ing)'en é. bérmentve

168

------

1 �2� augusztus

eSENboRsMt LA PO H

kiteszi a lábát a laktanyábó l. egyszeriben nagyobb leg.�ny az egészségesekné l. Természet es, hogy i lyenkor joga és kote­ lessége az örsparanc snoknak rákénysze riteni a beteget, hogy ha már beteg, akkor a laktanyán kívül is legy � n bet� g. Hogy önnél melyik esetröl van szó, nem tudhat]u k, azert irtuk meg mindkét eshetös2gre a véleményün ket. Mélyen gondolko dó. A Cs. 20. utasítás l. fejezet�n ek 4. pontja az a laptőke legkisebb összegét 120 karonaba n állapítja meg. Olyan rendelkez ést, amelyik ezt a k ? J'Onában megál lapitott összeget a mal viszonyokn ak megfeleloe n pen­ gőben á l lapítaná meg. nem ismerünk . Mivel pedig ma llIár koronában nem számolunk, at utasításnak ezt a pontját betartani tulaj donképen nem leh2t. Az a magyarázat, hogy a 120 koronát most 120 pengőnek kell venni, egyéni dolog és tudomásunk szerint nem is felel meg a mai helyzetnek, mert sok örs van , ahol a közgazdálkodás tagjai 50-60 p a laptőkénél többet befizetni nem tudnak, sőt vannak ennél kisebb alaptőkével mükődő közgazdálkodások is. Abban a tekintetben tehát, hogy az önök kőzgazdálkodásáb an al alaptőke mennyi legyen, mi felvilágosítást nem adhatunk. Ez a lehetőségtöl és közvetlen előljáróik intézkedéseitöl függ. Különben ezt már abból az intézkedésből is láthatja, amelyet az osztályp arancsnokság adotl ki, hogy az osztály területén lévő közgazdálkodások tagjai 80 pengő al aptőkét kötelesek befizetni. Kraszna. Ha m int ideiglenes szakaszparancsnok külör­ sökre utazik szolgálatilag, a mi felfogásunk szerint, saját örsén a közgazdálkodásba ezekre a napokra napibetétet nem kell fizetnie, mert napokra táskaélelmet nem vihet magával s mint szakaszparancsnok, az őrsökön együtt kell, hogy étkezzék a legénységgel. Igy kívánj a ezt a szakasz­ parancsnoki tekintély s egyébként is kívánatos, hogy a szakaszparancsnok a legénység étkezéseiben résztvegyen és ezen a téren nevelő hatással legyen a fiatalabbakra. Furcsa volna, ha a szakaszparancsnok a külőrsökön tarisznyából fogyasztaná el a magával hozott élelmiszert. Viszont azt sem lehet akkor tőle kívánni, hogy ugyanazokon a napokon, amikor valamelyik külörsön 20 o. ,,-kal felemelt napi betét ellenében étkezik, a saj át közgazdálkodásába is befizesse a napibetéteket. Más eset az, amikor a szakaszparancsnok a helyi örs körletében járör! ellenőriz vagy egyébként van

ben éppe núgy be szolg álat i lag elfo g lalva . Ebb en az eset fog.�as.ztott . na � i I<e l l fizet nie a napi betét et a z e} nem tobO l taglal IS sok lkodá azda közg étkezés után , mint azt a befizet ik. . n ek � . . po � tja Igazsá gos. 1 . A Cs. 20. u� asítás �. !eleze !é' a kulo � bozet talal IS t ponto san felel a kérdé sére, meg.. példa k a , kozgaz­ nokna kiszám ításár a, amen nyive l az .orspa rancs dálkod ásba többel kell befize tme. 2. Nem a legba] tarslasabb elj árás volna az, ha egy néhán y napon . át gy�n gélkedő bajtárs ukkal 200iű -kal nagyob b n apibet étet flzette tnenek . Erre különb en a Cs. 20. utasítá s lehetős éget nem i s nyújt. Igaz, hogy nem is tiltja meg, de mert �Z u,tasítás. erről a kér­ désről egyálta lában meg sem emleke zlk, n y I lván csak az a felfogás a lehet a dologró l, mint amit · mondot tunk. Senki sem örül annak, hogy beleg, hiba lenne, ha erre még rá is kellene fizetnie. Azláll meg a betegség re különősen á l l , hogy : m a nekem, holnap neked. B. J. őrmester, Tab. 1 . A lekszikon rovatban kap választ. 2. A Cs. 20. utasítás I I I . fejezetének 13. pontj a e tekintet­ ben azt írja elő, hogy a fegyel m i fen y í tés a l att lévők napibetétjér e nézve az I l letékszabály zal lj5. és lj6. §-ai értel­ mében kell a leszámolást eszközöini. Az e m lített paragrafusok azonban hatályukat veszítették s a helyükbe é letbe léptetett 16.300. VI. b. 1920. sz. B . M . rendelet 38. és 5lj. §ai erről a kérdésről nem tesznek említést, vagyis rendezetlenül hagy­ ják azt. És pedig azért, mert az új közgazdálkodás i uta­ sításra tartozik ennek a kérdésnek a rendezése is, nem rendeletekre, pedig az i lletékekkel kapcso latban kiadott Mivel pedig az új közgazdálkodási utasítás még nem jelent meg, a kérdést csak a m a i viszonyokhoz való alkalmazko­ dással, az előlj árók intézkedései szerint lehet megoldani. Hogy önőkre vonatkozólag létezik-e i lyen szabályozó parancs. azt nem tudhatj uk. A mi felfogásunk a dologban az, hogy aki fegyelmi feny ítését tölti s a közgazdálkodásból étkezik, olyan közgazdálkodásokban, ahol táskaélelmezés nincsen, 200;0 -kal felemelt napibetétet kell fizetnie még akkor is, ha a közgazdálkodásnak részes tagja, önmaga a hibás abban , hogy megfenyítették s emi att többet kell igénybe­ vennie a közgazdálkodást a szolgálatot teljesítő bajtársainál. H a azonban táskaélelmezés van, akkor a 20 % -ka I fel ­ emelt napibetét fizettetése szerintünk nem i n dokolt. .

HagedU Harmonium Tárogató csak itt ft valódi Cimbalom Harmonika Citera

Fényképezőgépek prizmás látcsövek 6-12 hónapig terjedhető részlet­ fizetésre készpénzáron, e l l enőriz­

és az

összes hanIlszerek. legjobbak. csakis iti ft gyárban kaphat6k. Müvés�lesen javit, legJobb hurokat készit. ÁrJegyzékel ingyen küld

helő eredeti

GYULA m. bir. 8zab. MOGYORÓSSY ....;. ;..;. . ....;. ;..;. . � hangszergyára részletFizetésI

kedvezmény

árjegyzék

szerint.

optikai és iényképészeti szaküzlet

Egyedüli magyar bangszergy'r al országban

Csendörségnek

gyári

HATSCHEK És FARKAS

_ _ _ _

BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-ÚT 71.

20.

(Köz

városháza

B U D A P E S T , IV ol ' Károly-ko " rut 28 .. é p�u. Jelében) , Fiók : VI., Andrássy-ut 31. (Nagymező-u. sarok.) Kérje legujabb nagy képes árjegyzékünkel.

BE CZJÍ. S S J.I AND OR

A Phénix és Corté ert órák valódi svájci gyártalányok, tiszla nlkk� l tokban 5 r� bmo szerkezeltel birnak és 10 évi jótálláss al � ; haVI 5 pengo s reszletf,zetéssel mindössze 30.- P-be kerül n e k

�atch Co, Julliard el Cie Cortébert és La Chaux de Fonds Cor­

A hé � ix és ortébert órák fölőtte állnak minden más hasonló , � knak. g� artmany � or Teljese n porme ntesen zárnak és ugy l ovaglás­ nal, mmt bart!lIlyen erősebb rázkódlatás mellel l is a lehelő legpon ' tosabba k, ezert szolgá lati célokr a különösen alkalm asak. A u x?r é reszlő német gyárlmány csino s külső vel, erősen vtlagl to szam lappa l és ismét lő ébres ztő szerk ezette l bir. Ára ugyancsak 6 havi részle lfizel ésre 24.- peng ő. M egr� n d e lő kato ai p Ta cs okságoll 61 szám lalan elismerés t � � � ' d� es mege l ege est nyI Ivalllto levél bi. toká ban van a cég.

ékszerszalonja a Soeiété Horlogére d e Porrenlruy Phénix tebert Watch Co sV,ájci óra gyárak magyarországi képvisel ete

BUD.IlPEST �

Kossutt; Lajos utca emelet. 2. ajtó.

, f.

4.

s:::á m,

aj ánlja a m. k r. honvéd ségnél. a m. kir. államrendőrség. , h, ora , szolgala nel gyanánl forgalom ba hozolI és kitünően

beváIt Phénix és Cortébert gyártmányu szolgálatizsebórákat, valamin i Luxor ébresztő órákat.

}

�

�

�

�

?

-

-

, . es , A Phelllx . . Cortébert órák. valam int a Luxor ébresztő óra a m kir csend .. ' tagjaI a' l ta l k" o-r seg ozve tlenu a cégtő l rend elhet ő meg " levelez őlapon , vagy levélb en a pontos eim és személyi _ rész lel adatok me J elölé s , v l . Az lso a meg rend elést , illetv e az óraleszál lítás I követő hó l . napjá n esedé kes Raktáron t art e z e n k IVU" 1 mm enne mu aran ' y-, ezüs t- és éksz erár ut a legm érsé. ' ke It e bb ara ' kon es ' k Iván atra, l evelb , eh megkeresésre, megbizollját gazd ag vála szlék kal küld i vidé kre i s _

�

�

�

�

'

.

1 929 BUR'uszlus 20,

CSENDORSMI LAl>OK " a gyerek beszá moló ja után , éktelen sirás ba csapo tt. Hogy o a. z o ka mm ' d ennek , elsze dik majd ezt a tömérdek szép pénzt es nem adnak VIssza belöle semmit. Minek is járt el a , szája, tudha tta volna , hogy amit Kocsis Mári megh all ' olyan az ma' r ' mJn ' th a csa k dobrav erték volna. Saját hibá., jahoz azonb an bűnb akra volt szüksége. - Te vagy az oka mindennek I - förmedt végül a gyerekre . - Miért mondtad el nekem ! ? Mi:írt henceg tél azzal az I � tenverte kisértette l ? ! Most mehetünk csendörkézen végi g . a varos on.

DunaszéIi tüzek. &ta : KlLIÁN ZOLTÁN.

(5),

- Erre kétségtelenül szíikség van, föjegyzö úr, �ondolkozo !t a kidobolás tervén Bolgáry, - Csakhogy amit en telefonaltam, az valószínű feltevés csupán, most még nincs bizony ítékunk, tS enilek a feltevésnek a közhírré tételével esetleg j ogosulatlan követelést támasztunk Gájer Istvánban. Lehet az is, hogy másvalaki ásta el a pénzt, nem az ö tolvaja . _

A föjegyzö igazat adott az örsparancsnoknak. - Ugy is lehet, ahogy mondja, tiszthelyettes úr, Azért mégis doboltassuk k i azonban ; ezzel lehűt jük az embereket és annak is elejét vesszük, hogy a romok környékén a szölöbirlokosok tökéit megvadult ki ncsásók ki forgassák. Gájer csak egy ember, azzal könnyebben elbirunk, mint az eszét­ vesztett egész faluval . Am í g ezt sorba megtárgyalták i debent, kint az elöszobá­ szobában Nekcseiné, akit fiával együtt kikül dött a föjegyzö

Jani a titoktartásra gondo lt, melyet az öreg Imrével �ogadott pirka �atkor. Ezt megszegte, az igaz. De az aztán Igazán nem kerd�s, ho � y igy sokkal nagyob b a dicsöség, JegenY é � en ma mJndenkl Nekcsei Jánosró l beszél . Hol val) az a penz, amely ennyit megér? Azonfelü l meg, erre különösen büszke volt a molnár­ ,Jnas, végesvégi g nem hazudott egy szót sem. Erösnek és nagyna � érezte magát. M i lehet vele? Elveszik a pénzt. , A dl csoseg az? nban megmarad és többet jegenyési gyere/f nem tudhat e lotte hencegn i . K i csinált i lyet még közülök? KI se mernének menni éjszaka a vörösbarátok templomáig . nemhogy kísértetet kergessenek eL A �iszth � lyettes megjelent az ajtóban . Kezetfogott a . . fOjegyzovel es Nekcseiéknek ezt mondta : - Janira szükségem van. mert fontos dolgokat akarok megtudni löle . Ne sírjon. Nekcseiné. tiszta a maga fia egészen . nem lesz semmi baj a . Még én fogok megköszönni neki a végén valamit , . . Nekcseiné megállt a sírásban , Felderülten hal lgatta Bol­ gáryt. egyszer azonban újra kitört a zokogása : - A pénz . . . a pénz. örmester úr . . . A pénz van oda. 'o o

Csead6rségi és más egyeDnIhák és ,.!gbl öltöayök

részletre !

la lV Kálmán a Kossath Lajosoatcai templo.... al sze.. bea.

A

LEG KIT ŰNÖ BB ZSE BÓ R A !!

BESlfRESZHETŐ RÉSZLETFIZETÉSRE IS

Kossuth Lajos u. 6

Nagy választék angol szövetekben.

L Á N S Á R Ó Ű oM W l il � � , � @ D1J [ , fMJ @ SZEGED.

'

SZÉCHENY' TER. lSOTER HIR

gjai ta ád al cs ok az és k te sz ti al , k te sz li ör Csend tkező cikkeket kaphatják : nzáron a köve n y o l c h a v i ré sz letfizetésre készpé abroszokat. kötött és

és rüggönykelméket ui. gyászövött b ' e egy 's e ' et. rek · ' ' I t ágyto II at es sl' fon l, zefl ri I ag stefi' 1 Iza női-, férfi- , valam int a H onv. áru l. köt ött gye rme kgar nitu ' rfl ' fe s ' -I nO mm. ' at, a t an _I. va'szo na' ruk pe I yh ek et, p ap I Minisz teriu m á l la I ren d szereráto kez tyü t. har isn yát , kész és zen , kés et üek lm feh érn em den nem u mos oke éke t. sített e g y e n r u h a szövetekötö tt kab álo kal. függöny ket. özö rülk " to � ren dele' ore, kel. bélé sáru kal. vász nat. dis zp árn ák at a sel ym ek et. va lam int

�

pest, VIII. ke�let, Üllői-ú! 14. szá� da Bu , ál gn sá sa ár yt én zv és TR I B O N Ruházati R árla sko r azonnel nem fIze tend ő sem mI ! l-év el kezdődnek. - Vás hó dö eten " I k I ov s ' I - ré�z eIek a vásár lá A egyes vásárlások utá m e z

80

1 929 a ugusztus 20.

CSENDORS�GI L1\POH

770 Bolgáry ránézett szánakozón, intett a gyereknek : - Gyerünk, J ani fiam I

kicsit

került elő egyéb dolgok kal terhelt e m lékeze téből a .Szent I l lés tüze«. Sietett fellapo zni a megfel elő kötetet . Nincs. Még egysz er végig nézte, nincs. Volna itt csak az a bőbeszé dű ügynök , aki rám sózta, de fejen vágná m a híres leksz ikonjá val. Harmadszor is neki fohászkodott most. Végre megtalálta keservesen Szell t Itolla tüze alatt. Hanem még nem a magya­ rázatát ám, csak annyit, hogy lásd Elms tüze alatt. Csúcsok­ ból, hegyes tárgyakból I á ngkéve alakjában elektromos kisu­ gárzás történik, ha a légköri elektromosság erös és II zivatarfelhök alacso nyan vannak, ezt mondta a lekszikon. - Ez az ! - m o ndta a föjegy,zö is. - Zivatarfelhő nem volt ugyan, de most a megnyugtató magyarázat a fö . . . Meg i s szerkesztette a hirdetményt, nagyon meg volt vele elégedve és bizonyosra vette a hatását. - Okos, nép szájaize van benne, tehát meggyözö. nézte tetszelegve és becsengette a községi írnokot, hogy azonnal hirdesse k i mindenfelé.

majd

bosszúsan,

_

VI. 1\ főjegyző a kidobola ndó hirdetmé ny szővegét kezdte fogalmazni a tiszthelyettes e l távozása után. Okosan, nép­ szerííen és meggyőző n akarl az emberekhe z szólni, nem r'ideg hivatalossá ggal. Kincs n incsen a barátok régi k lastro­ mának a földjében. lopott pénzt rejtett ott csak e l egy tolvaj. Véletlen, hogy Nekesei János rátalált, mert ostoba babona a pénznek őnm aga által történő tisztulása. Kőnnyű az i lyesmit tudni a művelt embernek ,de vajmi nehéz elhitetni a csupa gyanakvással vértezett művelet­ lennel. - 1\ kék láng. - dünnyőgte a főjegyző. - Ezt is meg kellene mondan i nekik, hogy ismert és kikutatott kelet­ kezésű természeti tünemény . : . Mit is mond róla a lekszikon ? Atment a lakásába, ho l a lekszikonját tartotta. - L idércfény . . . talán e címszó alatt kel l keresni Igen, .Lidércfény« lásd .Bolygó tűz . . . « Csak azt érném meg a lekszikonban, hogy, nem kül d mindig más címszóhoz. Gyorsan átfutotta a Bolygó tüz című részt. .

.

*

1\ Bolgáry, tiszthelyettesböl és Galambos csendörböl álló járőr ezenközben már fentj árt Nekesei Janival II szölökben. Megbámulták öket a ki ncsásók, kivált a romok körül, a csendőrök azonban ügyet sem vetettek rájuk, Kakas I mrét keresték. 1\z öreg csösz vidám nyugalommal ült II kunyhój a előtt. I lyenkor, gyümö lcsérés i dején az volt a dolga, hogy a gyümölcslopást akadályozza meg ; a szölőkben sűrűn van cseresznye meg sárgabarack. Köszönt a csendöröknek és megkérdezte : - M i j áratban vannak, tiszthelyettes 'ú r ? - Azért a lopott pénzért jöttünk, amin ezzel a Nekesei Janival osztozkodott haj nalban, öreg, 1\dja elő, mert nem régi kincs ez, hanem mostani lopott pénz. Kakas Imre rájuk álmélkodott :

•

Kiderült, hogy a lekszikon szakembere sem tud bizonyo­ sabbat a szőlők titokzatos kék lángjáról, mint a jegenyési főjegyző. Egyik megfigyelő szerint foszfor és hidrogén vegyülete, másik szerint égö szénhidrát . . . Kétségtelenül kiderítve nincs még semmi a bolygó tűz kőrül, még az �em, hogy bolyong és az sem, hogy igazán tüz-e. Szerves anyagokkal megtelt talajon mutatkozik, a rothadással függ - 'Ez nem az. Odafent nincsen mocsár vagy, temetö. Keressünk mást. Bizonyos ideig eltünödött a főjegyző, melyik címszó alatt találhat o lyasmit, ami erre az esetre alkalm á s. Nehezen

ÓRÁK, ÉKSZEREK A csendőrség véglegesitett tag­

jainak kedvező fizetési feltételek

TAUB

Budapest,

Rákóczi

út

90.

(Közvetlen a Keleti pálYdudvarná!.)

-

BUTORHITEL ÍJJ

Kerékpárt és grammofont a

m.

k} r. � sendő �ség

} agjaina k

70/0·os árenge dménn y el.

t5 bavl reszlethze tesre adun dk.

Addi g ne vegy en. m i g nem kérle árjegy zékün kel

ALAPON,

18 havi ré.zletfizetésre_ Ezen rendkivüli fizetési kedvezményl vidéki vevóknek is megadom. Sándor 19aác:: bútor­ 'rabb. Bad.pe.t, VI_, De••ewlfy-acca 18- 20_ Vilmos császár út és Nagymező-u, között (sejél házában). 2-es és IO-es villamos megálló. ké.zpéaz'rbaa,

BÁLINT LÁSZLÓ VIII., Üllői-út 52/b. szám. Telefonszám : J6zsef 426-89.

ft Világ le�io�� hanguerei: hege�ü, lOngOra. harmoni�a. harmónium. gramofon n�. R emenv - I "Ib ..... ál vn'á- I Budapest, VI.,

Ktraly-u. 58-60 •

,

a I a' bb"I

e mr e i

.

�

�

�

I

Csendoroknek kivételes reszletlízelési kedvezmén Y.

Az Anker általános biztosító "rt

se k

n

Oren�ége Dr. Józ�er Ferenc kir. herce g kB8ral és a enemUVész 1i F6iako la széllitója. .

Minde n hongszerröl külo " n- kül" on 6rJeg ' y7e'k d"lJ me n les.

a , m. kir. es� ndő rsé g tagj a i n a k b izto sitá sáv al Ném edy Jan os ura t biz ta me g. Me gke res ése k, felv ilág osí tás· kér é·

y Janos ku " l d en d ok N : Nemed '

az Anker ált. bizi. rt. tisztviselő)' e, Bud apest , A nk er paiota.

A m. k·Ir. csen dors�g " Ieny ' leges a' ll omanyu ' " lagJ61 . . 3000 pemgőlg eIheles orvosi vingálat nélkül igen .. ' kedvez él'u l e11eI ek meIIett kölhe , lnek bizio slia sI . _

1 929 a u <uszlus 2 0.

CSENDORSÉGI LAPOK

771

- Hogy én oszto zkodt am vol n a ? a lángj át, - ezt mondta a molnár l· nasnak. M egismered - Maga hát. ugy -e ? - össz etéve sztel te enge m valak ivel ' édes fiam . - Hogyn e, tiszthelyettes úr. Az első fellobb anásár � Nem láttalak é n téged egy esztend eje. ráIsmerek rögtön . Bolgá ry moso lygot t a naiv ravas zságú örege n. Tiszt ában - Itt ásta e l valahol , úgy-e, Imre ? - érte megint volt azzal, hogy Kakas Imre még reggel elásta a pénzt, váratlan kérdés a csőszt . most pedig ta � adni fog körömsz akadtig. -- Nem ástam e l semmit. Nekese l Jam az emberi élet höskor ának telj ességét élIt! - Ahogy gondolja , öreg . Most még nem lesz baj , ha . radva tamadt a csöszre, szemére most. Felhabo lobbanto tta megmon dja, de estére visszük ám kendet a kinccsel együtt, nagy ijedelmét és amiért megvára­ szenvedélyes kértott. Nem ott van dések alakj ában el­ a körtefa alatt? mondta az éj j e l Nem. történteket. - Hanem ? Menj Kakas Imre csak be csak, Jani fiam, azt mondogatta rá a kunyhóba s ott derűsen : nézd meg, nincs-e - Nem . . . Al­ friss ásás nyoma modozol-é te gye­ az alján ? ! rek ? . . . Az inas bebújt Bolgáry látszó­ a kunyhóba. lag célta:anul t2n­ Kakas Imre ar­ fergett a kunyhó cán diadal kezdte H i rtelen � körü!. elűzni az előbbi l azonban, ijedelmet m i kor . legjobban szidal­ Galambos cs?nd­ őr azonban most mazta ·az öreget a -e lvette a kunyhó molnári nas, meg­ olda lához támasz­ csősz fogta a tott ásót és oda­ vállát: tartotta az öreg A fazekat csősz orra elé : miért nem törte - K i ásott ezzel őssze, Imre ? máma ? - Miért törtem A Föjeyyzö hirdeiményél kidobolták . . . ásás A friss vo lna össze ? nyomát nem lehepattantotta ki a tett letagadni, azt látta az öreg. váratlan heves kérdésre Kakas Imre, d e menten észrevette, - Én ástam. Lementem é n is kincset ásni mikor az hogy elszóIta magát. - Azt al öreg, füstös, csorba fazeka­ emberek felj öttek a kincsásás n 2szével a h2gyre. mat gondolj á k ? Azt összetörtem vagy kéthete csakug yan. - Odalent a romnál azonban fúete föld \'an, n 2m ez a - H o l vannak a törött cserepe k ? vörös. - Nem is tudom . . . talán a kunyhó mögött . . . El- Idefent belevágt am egy párszor a "örös földbe, hegy szórtam , . . lelisztuljol1. A tiszthely ettes úgy tett, m intha nem is ügyeIne többé Mutassa meg awkat a helyeket! a csőszre. Hogyan emlékez nék i lyesmire ? ! - Itt marad unk fiam , estig. Hét napig folyton tisztítja Majd segítün k egy kicsit, öreg, - nel'etett bele Bolmagát az i lyen pénz, itt magasa n vagyunk, azonnal meglátjuk

;Ii���r��

-

---

BU TO R

KE RÉKPÁROK valód i •

• ·

'f

�.

Styria

és

-

fra ncia

gyár lmán yuak olcs ón, előn yös fizetési fel-

l

D E M ÉN YI É S FIA

CÉG-nél

" Takarekos9Hg" tagja

l

BUDAPEST, VI., TERÉZ-KÖRUT 4. r61•._ .. ok olo.". . t o. . m . ra ,.g. 61. .r. ok .r. pá k. ré. rk.e,. o. m. 1,_ kr o. . .ó. �r kp. ré.. ke. e t.. .. ék r. gy.z. ieií á r. ".. J·e. Ké. _..

"CORVin" BUTORCSARnOK Részletre olcsón !

Dohány-utca 39.

közalkalmazottak bevásárlási forrása.

O

Budapest - ulca

Postások és rendőrség szállítója.

Hunter

téte lek mel lett is kap ható k.

részleire olcsón VI• •

•

CSE NDŐ RSÉ GI

sapkók

3

FEL SZE REL ÉSE K

elen szaK.rr.l:!.bd. kardok. kordbo jtok, ermek. gombok s m i nden s6bb.D lcgolc 8 t 8 k ft r c I i r ti y R v8gÓ cikkek

H A L M O S N Á L, M I S K O L

KERÉ KPAROK,

C,

Városházlér.

varrógépek, csillárok gramoiónok

és lemezek olcsón, csekély rés z l e t re , el oleg nélkül

HUB ERT

gépá ruhá z

Budapast ,

VII., Thököly-ut 3.

•

772

se t � lálS l sem mit� Jan i. hag yd abb a oda ben t, úgy gá r y . a si, hog y teh enl aba vol t Mi t is mo ndo tt az éjj el Imr e bác elsz alad t kisé rtet nek? ott az o" reg cső sz. - É n azt nem mon dta m '• - t'l lta koz Nem is látta m a kisé rtet et. Mié rt ? Az kor ább an jőtt ? . - Kor ább an. ' s sze dté k k l a k mc nem rt mié , em ért nem azt Csa k . ·· . cs2. Juk vo It , ho gy a kin csr e őre gjé t is, ha má r akk ora sze ren ker esn I. . ráta lált ak. Reg gel ig kel lett voln a cso. sz. a al agg har lt szó ! rta aka Ez a köl yök nem má r, ha enn yIre elNo l Imr e, ne bol ond ozzunll mo st k ?. szó lta mag át. H o l van elas va a �aze Kak as Imr e váll at von t : Jőjj ene k, verj e meg a ragy a ! _

_

_

_

_

•

•

a u g u sztu s

1 929

K '=SE N D O R S�GI LAPO

20.

gin du l. lt eg ész en , faz ek as tul . . Me . . A »k lnc s« teh a' t me gk erü r hog y G aje I stva n an, nyb . irá az n bba a . . • ha tot.t a ny om oz as. n, kl a · -to 1 vaJ a ';>. Kl Ige ha .. ';> és an lób a . � . pé nze rol van �e szo . r II pe. nz t . zo os l e lán ást a el eg yá lta gon dol t az örs par ancsno k eze k� M ind er re az on b an nem . .I l l an a t o kb an. A nag y bű:n cse lekm eny fog lalk ozta t ta p ' . be n a . . e' ben és tel J' es ki der íth ete tlen seg ebe n ma r Ism et. eg ess ' 1 sze tel jes y ma gá ba n nev ezt e. »S zem ély es« bü nü gg e, ah og . akk orr a sokfel e, Itt ták l obo kid t nyé mé det hir ő ·· · yz A foJeg . ' a bb a h agy ta t r a es lot haj aki lt, Vo ál. okn rom a . , a h egy en I' s ' o l y.an IS, a k l n nba azo lt Vo n. utá a kin csá sás t, me nt a tee ndő i tov ább , ügy et sem vet n a kl­ me gbi csa kol ta ma gát és áso tt dob olt felv ilág osí tás ra. ( Foly tatj uk.) '

.

.

.

Péterfalva

(98)

•

fenti vázlatban 111 hiba van, aki mind a llj�et meg� ta lálja, egy zsebórát kap j u talmul. Tő\:}b egyenlő pály ázat esetén a j utalmat kisorsoljuk. A mérlének és az északi irány jel zésének a hiányát nem kell hibának számitani. Megfejtési határidő : szeptember 10. Megfejtést csak a csendőrség legénységi állományú egyéneitől fogadunk el. Az eredményt a szeptember 20�iki számunkban fogjuk közölni. A

. A folyó

évi

július h ó

Német és ered el.i stájer gyár!mányu

-o -

20-án

megjelellt

közöl!

között fizelendők.

címü

pályázat

eredmény jf

követ­

a

kezó (szeptember l - én meg;elenó) szám unkban fogjuk közölni.

A szerkesztésérI és kiadásérI felelős : PINCZÉS ZOLTÁN százado�. HELlOS-nyomda Budapesten, VII., Síp-utca Telefon : József

2 1 . számunkban

K E R É K PÁ R

Részlet.ek a vásárlást követő hónap l - 5-ike

».Vyomozzun k "

4 13-27.

3.

sz.

Felelős vezető : Weitz Károl·y.

előleg nélkül. ha'vi

13.- pengős vagy heti 3.- pengős

részletre, teljes csendőrség i felszerelés sel

240.-

P.

Herrmann Gyu la Mag yar Kosárfonó Rt. --

B u d a p e s t,

V.

k e r ü l e t,

Lipót . körút 15.

szám